Magyar nyelv és kommunikáció 10

10_nyelvtan_07.28korr.indd 2

2014.08.01. 14:43:20

Magyar nyelv és kommunikáció

Tankönyv

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

10_nyelvtan_07.28korr.indd 3

2014.08.01. 14:43:20

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet, 3.2.01: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára és a 6. sz. melléklet, 6.2.01: Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára megnevezésű tantervek előírásainak. A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012, magyar nyelv és irodalom műveltségi terület).

Tananyagfejlesztő: dr. Hegedűs Attila, tanszékvezető egyetemi docens (szakmai ellenőrzés) A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin A kiadvány megfelel az5–8.

51/2012.

(XII. 21.) EMMI-rendelet sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola évfolyama számára 2.2.01.1. „A”2.változat Kerettanterv az általános iskolatovábbá 5–8. Valaczka évfolyama számára 2.2.01.1. „A” változat Vezetőszerkesztő: és 2.2.01.2. „B” változat, az 5. sz.András melléklet: és 2.2.01.2.5–12. „B” változat, továbbá az5.2.01.

5. Orsolya sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok évfolyama számára előírásainak.

Tudományos szakmai lektor: dr. Forró Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. előírásainak.

Pedagógiai lektor: dr. Pelczer Katalin Tananyagfejlesztő: Baloghné Bíró Mária Tananyagfejlesztő: Baloghné Bíró Mária Vezetőszerkesztő: dr. Baranyai Katalin Fedélterv: Korda Ágnes Vezetőszerkesztő: dr. Baranyai Katalin Alkotószerkesztő: Vitéz Annamária Alkotószerkesztő: Vitéz Annamária Illusztráció,Tudományos szakábrák: Balogh Tényi Katalin, Tordai Gábor szakmaiKatalin, lektor: Korda dr. SlizÁgnes, Marianna Ilona Tudományos szakmai lektor: dr. Sliz Marianna Ilona Pedagógiai lektor: Tóth Ágnes Pedagógiai Tóth Ritter Ágnes Doron; AKG-Images/Erich Lessing Fotók: © 123RF; ©Fortepan; © CULTiRiS/Rigó Tibor;lektor: Fejér Kati; Fedélterv: Slezák Ilona Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona és Diószegi Tamás A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudósIlona és tanár szerzőknek, Látványés tipográfiai terv: Slezák és Diószegi Tamásakik az elmúlt évtizedek során olyan Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin,isTordai Gábor módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk Illusztrációk, szakábrák: Tényi Katalin, Tordai Gábor 123RF, Slezákakiknek Ilona alkotásai tankönyveinket gazdagítják. azoknak az íróknak, költőknek, Fotók: képzőművészeknek, Fotók:és 123RF, Slezák Ilona Art Library © Cultiris: HM Hadtörténeti Intézet Múzeum, Bridgeman © Cultiris: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bridgeman Art Library ISBN 978-963-682-781-6 A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak tudós éstankönyvek tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a akísérleti akik aziselmúlt évtizedek során olyanUgyancsak módszertani kultúrátIntézet teremtettek, amely aazkísérleti ©adott.

Oktatáskutató ésköszönetet Fejlesztő készítőinek ösztönzést és példát mondunk azoknak íróknak,tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példátakiknek adott. köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

A kiadásért felel: dr.Ugyancsak Kaposi József, főigazgató költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

Raktári szám: FI-501011001 ISBN 978-963-682-750-2 ISBN 978-963-682-750-2 A könyvben felhasználásra került a Karakter 10. című mű,ésNemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2014, Szerző: Dobozy Nóra, © Oktatáskutató Fejlesztő Intézet © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Felelős szerkesztő: Téglásy Katalin A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-501010501 Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Raktári szám: FI-501010501 Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Nyomdai előkészítés: Boldog Dániel Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Téglásy György Grafikai szerkesztő: Téglásy György Terjedelem: 13,39 (A/5Ecsedi ív), tömeg: 287 gramm Nyomdai előkészítés: Gabriella Nyomdai előkészítés: Ecsedi Gabriella Terjedelem: 12,155 (A/5) ív, tömeg: 229 gramm 1. kiadás, 2014 Terjedelem: 12,155 (A/5) ív, tömeg: 229 gramm 1. kiadás, 2014 1. kiadás, 2014 Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, Gyulán KészültKovács a DürerJános Nyomda Kft.-ben, Gyulán Felelős vezető: Készült a DürerKovács Nyomda Kft.-ben, Gyulán Felelős vezető: János Felelős vezető: Kovács János

nyelvtan_5_v3.indd 4 nyelvtan_5_v3.indd 4 10_nyelvtan_07.28korr.indd 4

2014.07.01. 10:04 2014.07.01. 10:04 2014.08.01. 14:43:22

Tisztelt Kollégák!

Tankönyvünk a kerettantervben körülírt 9–10. évfolyamos tananyag második felét tartalmazza. Felváltva követik egymást grammatikai és kommunikációs leckék, s bár a leíró nyelvtani részek nagyobb terjedelműek, igyekeztünk a két terület között egyensúlyt teremteni. Mindkét megközelítésmódnál fontos törekvésünk volt a tevékenykedtetés, ezért az ismeretközlést meghaladó arányban közlünk feladatokat. Ezeket további gyakorlatok egészítik ki a munkafüzetben, s könnyen megtalálhatók, mert az oldalszámokat a tankönyvi leckecímeknél is megadtuk. Néhány összefoglalást is tartalmaz a tankönyv, a fejezetek összegző lezárásához azonban az érdemi feladatsorokat a digitális háttéranyagokban közöljük. Eredményes munkát és hangulatos órákat kívánunk!

Kedves Diákok!

Kilencedikes magyar nyelvi tanulmányaitok folytatásához kínál segítséget ez a tankönyv. Összefoglalja az ismeretek magvát, és sok feladattal buzdít a megszerzett tudás alkalmazására, gyakorlására. Még több segítséget adnak a digitális háttéranyagok, használjátok ezeket is tanárotok irányításával vagy önállóan! A váltakozó grammatikai és kommunikációs leckék közül várhatóan az utóbbiakat érzitek majd hozzátok közelebb állónak, de higgyétek el: a leíró nyelvtan sem haszontalan, sőt komoly segítséget adhat például az idegen nyelvi tanulmányaitokhoz. Ehhez és egész iskolai életetekhez sok sikert és jókedvet kívánnak

a szerzők

TARTALOM Nyelv, stílus, szöveg

Kommunikáció

Nyelvünk Európában és a nagyvilágban................................... 6 A magyar nyelv más nyelvek tükrében................................... 10 A magyar hangrendszer nyelvjárási eltérései ........................ 14

Két- és többnyelvűség................................................................. 8 Szótár- és kézikönyvhasználat................................................. 12 Nyelvi attitűd.............................................................................. 16 Önéletrajz................................................................................... 22 Online űrlapok........................................................................... 26 Az esszé....................................................................................... 30 Az értekezés................................................................................ 34 Nyelvi tolerancia........................................................................ 38 Anyaggyűjtés a könyvtárban.................................................... 42 Anyaggyűjtés az interneten...................................................... 46 Anyaggyűjtés: múzeum, kérdőív, interjú...................................................................................... 50 Kommunikációs helyzetgyakorlatok: felelés, érettségi...................................................................... 56 Kommunikációs helyzetgyakorlatok: állásinterjú.............................................................................. 60 Kommunikációs helyzetgyakorlatok: hivatalos ügyintézés.............................................................. 64 A tudományos stílus negatív kommunikációs szerepe..................................................................................... 68 A publicisztikai stílus kommunikációs szerepe..................... 72 A hivatalos stílus kommunikációs szerepe............................ 76 Szövegértési képesség fejlesztése ............................................ 80 Szóképek és alakzatok a mindennapi kommunikációban................................................................ 84 A társalgási stílus kommunikációs szerepe............................ 88 Hogyan használjuk a szlenget?................................................ 92 Beszédzavarok, nyelvi zavarok................................................. 96 Új kommunikációs formák: Linkedin.................................. 100

I. Szövegtan A szöveg...................................................................................... 20 A szöveg szerkezete................................................................... 24 A szöveg szerkezettípusai, jelentése, témája...................................................................................... 28 Kapcsolóelemek a szövegben................................................... 32 A szöveg grammatikája............................................................. 36 A működő szöveg...................................................................... 40 A szövegszerkesztés szabályai.................................................. 44 A multifunkcionális szöveg...................................................... 48 Összefoglalás.............................................................................. 52 II. Stilisztika Szövegtípusok, stílusrétegek..................................................... 54 Jellemző szövegtípusok I.......................................................... 58 Jellemző szövegtípusok II......................................................... 62 A tudományos stílus.................................................................. 66 A publicisztikai stílus................................................................ 70 A hivatalos stílus........................................................................ 74 Az irodalmi stílus...................................................................... 78 Szóképek és alakzatok............................................................... 82 A társalgási stílus....................................................................... 86 A szleng....................................................................................... 90 A szónoki stílus.......................................................................... 94 Online és offline társas kapcsolatok........................................ 98 Összefoglalás............................................................................ 102

10_nyelvtan_07.28korr.indd 5

2014.08.01. 14:43:22

Nyelvünk Európában és a nagyvilágban

1.

40 583

520 528

156 600

1 431 807 6 243 16 595 293 299 19. század Már a 18. század végétől számos törekvés fogalmazódott meg arra vonatkozóan, hogy a korábban használt latinnal szemben a magyar legyen a hivatalos nyelv Magyarországon. Erre a rangra nyelvünk végül 1844-ben emelkedett, amikor elrendelték a törvények magyar nyelvű szövegezését, a magyar nyelvű hivatali ügyintézést és a magyar nyelvű oktatást az ország teljes területén.

Európai Unió Magyarország időközben az Európai Unió tagjává lett, így a magyar szerepel az EU hivatalos nyelvei között is. Hivatalos nyelv továbbá az országhatáron kívül több, magyarok által sűrűn lakott térségben, például a Vajdaságban, illetve három szlovén községben is. Bár az európai nyelvek között a magyar kis nyelvnek tűnik, világviszonylatban sokan beszélik. A világ mintegy 6000 nyelve közül az első százban foglal helyet anyanyelvi beszélőinek számát tekintve.

Hányan vagyunk?

A Magyarok Világszövetsége 1996-os felmérése a világ magyarságának számát 15,7 millió főben állapította meg.

Ebből mintegy 13 millióan a Kárpát-medencében élnek.

Szlovákia

520 528

Ukrajna

156 600

Románia Szerbia Horvátország

1 431 807 293 299 16 595

Szlovénia

6 243

Ausztria

40 583

Összesen

2 465 655

Hatások Tekintettel arra, hogy a magyar nyelv legközelebbi rokonai igen távol élnek Magyarországtól és Európától, az európai rokon nyelvek pedig viszonylag távoli rokonaink, a magyar nyelv helyzetét tekintve némiképp „magányos”. Sok oldalról érik hatások a nyelvet; ennek köszönhető, hogy sok idegen szó és jövevényszó található a magyarban. Az utóbbi időben többen aggodalmukat fejezték ki nyelvünkért, mert attól tartanak, hogy a nagymértékű külső hatás következtében ki fog halni a magyar nyelv. Sokan nyelvvédő intézkedéseket követeltek. (Ennek eredménye lett például, hogy a reklámokban, üzletnevekben kötelező magyar kifejezéseket használni.)

A szóátvételek azonban nem fenyegetik a nyelv megmaradását. A jövevényszókat az anyanyelvi beszélők többsége nem érzi idegennek. Ezeket a szavakat magyar kiejtéssel ejtjük ki, a magyar szabályok szerint toldalékoljuk és helyezzük mondatba őket, valamint új szavakat is alkothatunk belőlük (pl. fájl: fájlokat, fájlkezelő, internet: internetezik, interetkapcsolat). A történelem során a magyar nyelv folyamatosan erős és intenzív hatásoknak volt kitéve, ráadásul sokáig az állam hivatalos nyelve sem a magyar volt.

Nyelvünk mégis túlélt minden vihart.

Jövőnk Ma már nemcsak a minket körülvevő nyelvek hatnak nyelvünkre, hanem az online világ és az ennek révén megváltozott kommunikációs szokások is. A nyelv tudatos és igényes használatához szükséges, hogy ismerjük a nyelv lehetőségeit. Fontos, hogy minél több nyelvváltozatot ismerjünk és használjunk, és hogy minden kommunikációs helyzetben a megfelelő kódot válasszuk. A nyelvhelyesség ugyanis nem más, minthogy a rendelkezésre álló nyelvváltozatok közül az alkalomhoz illőt választjuk ki. A nyelvi igényességre és a pontos megfogalmazásra törekvés segítheti nyelvünk tudatosabb használatát.

2000 körül, a Teleki László Intézet adatai alapján

6 10_nyelvtan_07.28korr.indd 6

2014.08.01. 14:43:24

Gondolkozz!

1. Gondold végig, milyen tényezők befolyásolhatják, hogy egy országban létrejön-e számottevő magyar közösség vagy sem! Melyek a legfontosabbak?

2. Mi a véleményetek a két állításban megfogalmazott eltérő álláspontról?

Van azután egy nyelv, mely liberálisan magyar nyelvnek neveztetik, de arról nevezetes, hogy ezt a nyelvet ki-kinek meg kell csinálnia. Van azután Budapesten egy másik magyar nyelv is: kérem az Istent, oltsa el mihamarabb életem mécsét, mert ha csak három évig fogok élni barangolva, száműzötten, idegenben, hiába jövök haza. Nem fogok tudni kenyeret és bort kérni Budapesten, mert minden lévő, értető szavainkat akkorra kiirtják s lopnom fog kelleni egy hatalmas tolvaj-nyelv miatt. […]

Ott kezdődik, hogy Kazinczyék eldobtak egy gyönyörű nyelvet ugyanakkor, amikor egy nyelvet akartak bolond apostolsággal megjavítani. Kettős volt a baj s a baj oka: Nyugatról jöttek hirtelen a fogalmak s az akkor intelligensnek mondható magyarság nem tudott magyarul.

(Ady Endre: Van-e magyar nyelv? – részlet)

Szép Ernő egészen új irodalmi nyelven szól: a pesti nép nyelvét teszi irodalmivá, s ezt a nyelvész nem veheti siket fülre, ha meggondolja, milyen hatással van a francia s az angol irodalmi nyelvre a párizsi s a londoni „csőcselék” nyelve. Kétségtelen, hogy a mienkre is hatással lesz az egyelőre zűrzavaros, de máris kialakuló budapesti népnyelv.

(Részlet Simonyi Zsigmond Lila akác című, Magyar Nyelvőrben megjelent írásából, 1918)

3. Nézz utána, hogy mondják az alábbi szavakat, kifejezéseket különböző idegen nyelveken! Legalább öt nyelven írd le őket!

Jó reggelt!, Boldog karácsonyt!, Szia!, asztal, kenyér

4. Reklámozd a magyar nyelvet! Találj ki öt reklámszlogent, amellyel magyartanulásra buzdíthatod az embereket szerte a világon! Dolgozz a füzetedbe!

5. Gyűjtsd össze, milyen tényezőknek kellene megvalósulniuk ahhoz, hogy a magyar legyen a közvetítőnyelv (az angol helyett)! Legalább ötöt írj!

7. A felvidéki, ma Szlovákiához tartozó Árva vára bejáratánál mindenféle nyelven ki van írva a történelmi összefoglaló, csak magyarul nincs. Mit gondolsz, mi ennek az oka? Milyen változásoknak kell végbemenniük ahhoz a következő évtizedekben, hogy az efféle ellentmondásos helyzetek megszűnjenek?

8. Az alábbi táblázatban különböző nyelveket láthattok. Tegyétek őket növekvő sorrendbe beszélőik száma szerint! Dolgozzatok a füzetetekbe! kínai

magyar

bengáli

angol

japán

finn

hindi

arab

szlovén

német

spanyol

szuahéli

orosz

olasz

portugál

svéd

9. Bizonyára hallottál már arról, hogy egyes nyelveket a kihalás veszélye fenyeget. a) Gondolattérképen mutasd be, hogy szerinted milyen szempontokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy egy nyelvet veszélyeztetettnek minősítsenek! b) Alkossatok két csoportot! Az egyik csoport érveljen amellett, hogy a magyar nyelv veszélyeztetett (pl. kisebbségi helyzetben), a másik csoport érvekkel bizonyítsa ennek az ellenkezőjét! Az érveiteket rögzítsétek a füzetetekbe!

6. Mit gondoltok, Magyarország területén milyen nyelveket beszélnek kisebb-nagyobb közösségek?

Hány beszélője lehet ezeknek a közösségeknek?

Nézzetek utána az interneten, és gyűjtsetek legalább három nyelvi példát!

7 10_nyelvtan_07.28korr.indd 7

2014.08.01. 14:43:25

Kommunikáció Két- és többnyelvűség Két- vagy többnyelvű az a személy, aki mindennapi kommunikációja során két vagy több nyelvet használ. Ez nem azonos azzal, ha valaki az anyanyelvén kívül beszél ugyan más nyelv(ek)et, de az(oka)t csak alkalomszerűen használja.

Vannak, akik a nyelvelsajátítás korai szakaszában, azaz gyerekkorban válnak kétnyelvűvé, és vannak, akik később.

A gyerekkori nyelvtanulással akcentus nélkül sajátíthatók el a nyelvek, a folyamat azonban később már egyre több nehézségbe ütközik. A kétnyelvű személyek számához képest viszonylag kevesen vannak azok, akik az általuk használt két vagy több nyelvet azonos mértékben bírják. Gyakoribb, hogy az egyik nyelv domináns a másikhoz képest.

Előnyei és hátrányai A kétnyelvűség számos előnnyel járhat a beszélők számára. Egyértelmű és magától értetődő haszna, hogy tágítja a kommunikációs hatókört. A csak magyarul beszélő ember nagyjából 14-15 millió emberrel tud közvetítő nyelv nélkül kommunikálni. Ha emellett még megtanul angolul, akkor további nagyjából 600 millió emberrel beszélhet.

(Természetesen ehhez nem kell valóban kétnyelvűvé válni, elég hozzá a megbízható nyelvtudás.) A kétnyelvű beszélők ezen felül jobban tudnak tárgyakat megnevezni, rugalmasabbak a szavak használatakor, kreatívabban tudják kifejezni magukat.

Lehetnek hátrányai is a kétnyelvűségnek. Kisebbségi helyzetben előfordulhat, hogy stigmatizálódik az anyanyelv. Ilyenkor az anyanyelv lenézett, megbélyegzett lesz, azon nem vagy ritkán nyilvánul meg a beszélő.

Mai jelenségek Érdekes módon napjainkban egyre többen válnak kétnyelvűvé. Köszönhető ez a nagyfokú mobilitásnak, a kultúrák keveredésének. Ezzel párhuzamosan egyre kevésbé lehet úgy boldogulni, ha valaki csak egy nyelven beszél (és az nem az angol). Az idegen nyelvek tanulásának szerepe felértékelődött. Angolul, mivel ez korunk közvetítő nyelve, tulajdonképpen „kötelező” megtanulni. Magyarországon azonban nemcsak az angol, hanem a német is igen fontos szerepet tölt be. Minél több nyelven tudunk legalább alapszinten kommunikálni, annál könnyebben boldogulhatunk a mai globalizált világban.

Sokan elfelejtik azonban, hogy a nyelvtanulásnak egyik igen fontos feltétele anyanyelvünk alapos ismerete. A nyelvtani szabályok és jelenségek megértése, a nyelv működésének megismerése segíti az idegen nyelvek elsajátítását. Ha nem tartozunk azon szerencsések közé, akik gyerekkorban válnak kétnyelvűvé, fontos, hogy erős alapokkal kezdjünk idegen nyelvet tanulni.

1. Gondold végig, milyen nehézségeket okozhat a gyerekkori kétnyelvűség! Sorolj fel néhány tényezőt!

2. Magyarázd meg, miért és hogyan segíti elő az online világ és kommunikáció a kétnyelvűvé válást!

3. a) Egyszerűbb lenne, ha kevesebb nyelv lenne a világon? Írd le a füzetedbe, hogy milyen előnyei és hátrányai lennének annak, ha mindenki egy nyelvet beszélne a földön! b) Vitassátok meg, hogy mit jelent a következő mondat!

Minden ember annyit ér, ahány nyelven beszél.

4. Miben térnek el az alábbi példák a magyar köznyelvtől? Édesanyám alapiskolán tanít.

Azt javasom, menjünk arréb, mert mink itt zavad­zálunk!

Méjbí, leszek ott hatra.

Sukár ez a verda!

5. Válassz egy témát az alábbiak közül, és írj egyoldalas érvelő fogalmazást a füzetedbe! a) A gyermekek nyelvi érdeklődése fokozódik, ha minél korábban ismerkednek meg a második nyelvvel. b) Kétnyelvűség – két kultúra.

6. Készítsetek interjút egy nem magyar anyanyelvű, de magyarul tudó személlyel arról, hogy milyen nehézségekkel szembesült a magyar nyelv tanulása során!

Ha van lehetőségetek, rögzítsétek a beszélgetést diktafonra!

8 10_nyelvtan_07.28korr.indd 8

2014.08.01. 14:43:26

Gyakoroljunk szövegeken!

1. O lvasd el az alábbi szöveget és válaszolj a kérdésekre! „Gery 10 éves. Kétnyelvű családban él Magyarországon, édesapja finn, édesanyja magyar. A szülők angolul beszélnek a gyerekkel, elsősorban azért, hogy ezt a nyelvet is megtanulja. Élete első öt évében Finnországban élt, és azóta is nyaranta egy-egy hónapot ott tölt, hogy ezt a nyelvtudását is életben tartsák. Gery kezdettől nagyon gyengén teljesít az iskolában, az elsőt kétszer járta, de továbbra is 1,5-2 év lemaradása van olvasásban, szövegértésben.

Az amúgy jó képességű, tehetséges gyerekből harapófogóval kell kihúzni a szavakat. Mind a három nyelven ért, de egyiken sem szeret mások előtt beszélni és egyik nyelven sem olvas elfogadhatóan.” (forrás: www.tanulasmodszertan.hu)

a) M it gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy a szövegben említett fiú nem szeret szóban megnyilvánulni társai előtt? b) Mi a véleményed, hogyan lehetne ezt a problémát orvosolni? c) Mennyire tipikus a 21. században ez a jelenség? Mi lehet ennek az oka, és mit lehetne tenni a megelőzés érdekében?

2. Í rd meg a vers folytatását! Legalább még egy versszakot írj a füzetedbe! „Köszönöm, édes anyanyelvem, Te gyönyörű, egyetlenegy, Hogy nekem adtad hangjaid zenéjét S megengedted, hogy szívem dobogását Magyarul muzsikáljam; Hogy a hangszer lettél szent érzéseimben: Áhítatomban búgó orgona, Búbánatomban síró hegedű […]”

(Sajó Sándor: Nem akarok gyáva csendet – részlet)

3. a) Olvasd el Jókai Mór A kőszívű ember fiai című művének alábbi részletét! b) Keresd meg a kiemelt szavakat A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában, és írd le a füzetedbe, hogy az egyes szavak jövevényszavak-e, vagy a magyar nyelv alapszókincséhez tartoznak! „Öreg és ifjú, úr és napszámos, kofák és úrhölgyek, diákok és katonák […] egymás nyakába borulva, egymást csókolva, sírva, őrjöngve, ordítva, tombolva, rekedtté kiabálva torkaikat a „szabadság” nevével. „Diadal, diadal!” hangzik mindenfelé; röpívek adatnak kézrül kézre; egy-egy szónokot felkapnak a légbe, hogy olvassa el a népnek a legújabb fejedelmi határozatot, azután a szónokot agyonölelik, agyoncsókolják, s továbbhömpölyög az ár, míg új hír jön, új beszéd, új kitörése az örömnek. A nép öleli a katonát, ki egy óra előtt sebeket ütött rajta, csókolja a megnémult ágyút, éljent ordít annak, akit gyűlölt, csak a fehér kokárdát lássa kalapja mellett, s nagy betűkkel írja a házak falaira: „Szent a tulajdon!”

Jenő maga is elkábult ez örvénylő árban. Nincs annak az érzésnek neve, ami ily pillanatban végigömlik az egész tömegen. Mintha villanyfolyam volna, megérzi azt, aki egyszer beléjutott a bűvláncolatba, s a diadal mámora elüli még annak a keblét is, aki abból semmit sem ért. Hallotta Jenő, mint kiáltották ki az öröm kacagó sírása mellett oly nagy emberek bukását, kik egy halhatatlansággal emelkedtek ki az eddigi világtörténelemből. […] Azt hallá, hogy ez örök nagyságokat, mint krétarajzot törülte le egy tenyérhúzással a história lapjáról a mindenkinél nagyobb óriás: a nép.

Mi az a melegség, amit egy ilyen pillanatban az ifjú szív meg nem bír tagadni? Ezek az óriási nagyságok az ő bálványai voltak, és mégis lángol a vére, mikor elmúlásukat hallja. […]

Előtte, mögötte beszélik meg újra elbeszélik a nap hőstetteit; hogyan vette be a nép ostrommal a gyűlöltek házait; […]

Az ár ragadta magával tovább. A házak ablakait kezdték már kivilágítani, s kezdték a ki nem világítottakat bezúzni. Órákba került, míg el tudott vergődni azon utcába. […]

A szív nyugtalanul lüktetett, vajon nem találja-e azt is lerombolva, összezúzva, mint annyi híres épületet.”

(Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)

9 10_nyelvtan_07.28korr.indd 9

2014.08.01. 14:43:27

A magyar nyelv más nyelvek tükrében

2.

Nevek A magyar nyelvben – a világon majdnem egyedülállóan – a vezetéknév (apai név) megelőzi a keresztnevet.

Hangjelölő írás A magyar helyesírás viszonylag hűen adja vissza a szavak hangalakját. Nem minden nyelvben van ez így. Az alapvetően szintén hangjelölő franciában és angolban például jóval nagyobb a különbség a hangsorok és az írott alakok között. Ennek oka, hogy ezeknek a nyelveknek a helyesírási rendszere igen régen alakult ki, és nem követte az azóta bekövetkezett hangtani változásokat. Így az írott és a kiejtett formák „eltávolodtak egymástól”.

Toldalékok A magyar agglutináló nyelv. Ez azt jelenti, hogy a nyelvtani viszonyokat többnyire egymás után elhelyezkedő és egymástól viszonylag jól elkülöníthető toldalékokkal fejezi ki (pl. csinál+gat+hat+ná+m, lány+a+i+é+i+val). A nem agglutináló nyelvekre más megoldások jellemzőek. Az angol például a nyelvtani viszonyokat döntően különálló szavakkal (pl. with his mother ’anyjával’) fejezi ki. Fontos megjegyezi azonban, hogy ebből a szempontból minden nyelv „kevert”: a magyarban is előfordul, hogy egy-egy viszonyjelentést nem toldalékkal, hanem különálló szóval fejezünk ki (pl. a múlt idejű feltételes módot a volna segédigével), az angolban pedig szintén vannak toldalékok, még ha a magyarhoz képest jóval kisebb számban is.

Nyelvtani nemek A magyarban nem különböztetünk meg nyelvtani nemeket.

Igeidők A magyar nyelvben két igeidő van: jelen és múlt. Ter­mé­ szetesen a jövő időt is ki tudjuk fejezni, azonban nem tolda-

lékokkal, hanem jelen idejű igealakkal (és esetleg a jövő időre utaló időhatározóval, pl. megy majd, holnap megy) vagy a fog segédigével és a főnévi igenévvel történik.

A magyarban a befejezettséget gyakran az igekötők segítségével fejezzük ki, pl. csinál – megcsinál, fizet – kifizet stb.

A létige elhagyása A létigét a magyarban sok esetben nem tesszük ki. Az asztal barna (és nem az asztal barna van). Peti okos. Az ilyen típusú mondatokban az európai nyelvek többsége kötelezően kiteszi a létigét: The table is brown. Il tavolo è marrone.

Peter ist klug. Pierre est sage.

A többes szám A magyar nyelv a többes szám jelét (-k) nem teszi ki a szószerkezet minden tagjára, csak a főtagra (szép lányok), szemben például az újlatin nyelvekkel (belle ragazze). Az egynél nagyobb számok után egyes számot használunk: Két nap. A magyar az egyszerűségre, tömörségre törekvő nyelv: ha a számnévből már következik a többes szám, azt még egyszer jellel jelezni „felesleges”. (Angolul two days, németül zwei Tage, olaszul due giorni, franciául deux journées).

A többes szám terén a páros testrészek (kéz, láb, szem, fül stb.) megnevezésekor is érdekes a magyar nyelv. Ezeket a testrészeket magyarul egyes számban használjuk (fáj a fülem), angolul ugyanakkor általában többes számban beszélünk róluk (my ears hurt).

A szórend A magyar szórend a legtöbb európai nyelv szórendjéhez képest viszonylag szabad. Vannak ugyan kötött elemek, ugyanakkor fontos szabály, hogy a „lényeg”, az új elem, az új információ kiemelt helyen álljon. Ezért az újdonság általában az állítmány elé kerül.

10 10_nyelvtan_07.28korr.indd 10

2014.08.01. 14:43:31

Gondolkozz!

1. Gondold végig, az általad tanult idegen nyelven milyen múlt idők léteznek, és azokat milyen tartalom kifejezésére használják!

2. Gyűjtsd össze, milyen nyelvtani jelenségek okozták a legtöbb problémát számodra az idegen nyelv tanulásakor!

3. Írd össze, hányféleképpen tudsz bemutatkozni magyarul és az általad tanult idegen nyelven! Írd le az összes változatot a füzetedbe!

5. A nyelvnek több alaptípusa létezik! Nézz utána a főbb nyelvtípusoknak és azok jellemzőinek! Dolgozz a füzetedbe! Munkádhoz használd David Crystal: A nyelv en­cik­lopédiája című könyvét!

6. Végezz összehasonlítást anyanyelved és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságait alapul véve!

Másold le a füzetedbe, majd a megadott szempontok alapján töltsd ki a táblázatot!

Szempontok

Magyar nyelv

Egy általad választott nyelv

szórend a tárgy jelölése hangkészlet többes szám jelölése birtokviszony

7. Beszélhetünk nyelvileg homogén (egyféle) országokról és nyelvileg heterogénekről (különféle, eltérő).

Mit jelent a tolerancia szó? A latinból származó kifejezés, jelentése ’türelem, tűrőképesség’. Ha például vallási toleranciáról beszélünk, akkor a más világnézetet vallók iránti türelmességet, elfogadást, békés együttélést értjük. A tolerancia kérdése a nyelvhasználattal kapcsolatban is felmerül.

a) Miért szükséges egy országban a nyelvi tolerancia? Érveiteket gondolattérképen tüntessétek fel! b) A képen egy kanadai stoptáblát látsz. Nézz utána az interneten, hogy miért kétnyelvűek (angolfrancia) a helyi közlekedési táblák!

4. Hányféle szórenddel szerepelhet az alábbi mondat? Írd le az összes mondatot! Magyarázd meg, mi a különbség a jelentésük között!

Peti iskolába megy.

11 10_nyelvtan_07.28korr.indd 11

2014.08.01. 14:43:35

Kommunikáció Szótár- és kézikönyvhasználat A szótárak olyan kézikönyvek, amelyek valamilyen szempont alapján csoportosítva közlik a szavakat és a hozzájuk tartozó magyarázatot (jelentést). A szótárakban helytakarékossági okokból különféle jeleket és rövidítéseket használnak. Ezek magyarázata többnyire a kiadvány elején vagy végén található. Ezt mindenféleképpen érdemes még az előtt átnézni, hogy elkezdjük forgatni a kötetet.

Az egynyelvű szótárakban az adott nyelven – esetünkben magyarul – szerepelnek az adott szavak és a hozzájuk tartozó magyarázatok, jelentések. (Egynyelvű szótárak természetesen nem csak magyarul jelennek meg: idegen nyelvek tanulásakor nagy segítségünkre lehetnek a különféle nyelvek megfelelő szótárai is.) Íme néhány példa az egynyelvű szótárakra, amelyeket nagy haszonnal forgathatunk.

A szavak jelentése, helyesírása Ha nem értünk egy szót, az értelmező szótárat vagy az etimológiai szótárat vehetjük le a polcról. A magyar nyelv értelmező szótára és a Magyar értelmező kéziszótár talán a legfontosabb egynyelvű szótáraink. Bármilyen (köznyelvi vagy irodalmi) szó jelentése megtalálható bennük körülírással, valamint a szavak rokon értelmű kifejezéseit is közlik. Ezeket a kiadványokat egészíti ki az Idegen szavak szótára, amely a nyelvünkbe került idegen eredetű szavak jelentését adja közre.

Szintén nélkülözhetetlen egynyelvű szótárunk a már ismertetett Akadémiai helyesírási szótár, amely az érvényes helyesírási szabályzaton alapul.

Beszédünk színesítése A gyakori szóismétlés unalmassá teszi a szöveget. A szinonimaszótárak és a szólásgyűjtemények segíthetnek a probléma orvoslásában. Ilyen például a Magyar szinonimaszótár és a Szókincstár. A kiadványok tartalmazzák az adott szóhoz hasonló jelentésű szavakat és kifejezéseket is.

Fogalmazásunk színesítéséhez különféle költői szótárakat, tájszótárakat, rétegnyelvi szótárakat is használhatunk.

Hasznos kézikönyv továbbá a rímszótár is. Ennek többféle fajtája létezik: vagy egy-egy költő munkásságát dolgozzák fel, vagy valamilyen szempontból összegyűjtött rímeket tartalmaznak. Segítségükkel kereshetünk egy adott szóra vagy szóvégre rímelő kifejezést.

Mi van még?

Szótárakat azonban manapság nem kizárólag könyv­ alakban találunk, igen gyakoriak az online szótárak, gyűjtemények is.

További hasznos egynyelvű szótárak: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. (1967–1976); Közhelyszótár (1985); Magyar nyelvhelyességi lexikon; Magyar szlengszótár (1998); Magyar szókincstár (1999); Nyelvi fogalmak kisszótára (2000); www.e-nyelv.hu; Nyelvművelő kéziszótár (1996); Szótárlat CD-ROM (Magyar etimológiai nagyszótár; Színes szinonimaszótár; Idegen idézetek szótára; Kiejtési szótár; Kis magyar nyelvklinika).

1. Keresd meg az alábbi szavak jelentését! Használd az Idegen szavak szótárát! konspirál, konfabulál, kommentál

2. Gyűjtsd össze a Magyar szlengszótár segítségével a pénz szó szleng változatait!

3. Párosítsd a szavakat a képekkel! Másold le a kifejezéseket a füzetedbe, majd írd melléjük a hozzájuk tartozó képek sorszámát! Megoldásodat ellenőrizd a Magyar értelmező kéziszótárban! doromb, tilinkó, tárogató, kereplő

1)

2)

3)

4)

4. A gyakori szóismétléstől monotonná válik a szöveg.

Te is hamar megunnád, ha minden mondatban szerepelne, például a sétál szó. Keresd meg a Magyar szinonimaszótárban a sétál igét, és legalább öt szinonimájával írj mondatot a füzetedbe!

5. Válassz egy téged érdeklő témát, és készíts egy miniszótárat, amely a témához kapcsolódó szócikkekből áll! Legalább öt szócikket készíts!

6. Mely szótárakban néznél utána a következő szavaknak? Írj minden szóval egy mondatot a füzetedbe! stratégia circumstance pipogya kaller

12 10_nyelvtan_07.28korr.indd 12

2014.08.01. 14:43:37

Gyakoroljunk szövegeken!

1. O lvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! „Új obeliszknek ásnak alapot a Trinitá de’ Montin; ott fenn minden egyes fölhányt földkupac Lucullus kertjeiből való, melyek utóbb a császárokra szálltak. Parókakészítőmet kora reggel arra viszi az útja; a törmelékek közt egy darabka lapos cserepet talál néhány figurácskával a felszínén; lemossa és megmutatja nekünk.

Azonnal megveszem tőle. Alig tenyérnyi s alighanem töredék valamilyen tál pereméről. Két griff áll egy áldozati asztal mellett: gyönyörű munka, nagyon örülök neki. De jó lenne pecsétnek, metszett kőből volna.”

(Johann Wolfgang von Goethe: Utazás Itáliában – részlet, Rónay György fordítása)

a) J ohann Wolfgang von Goethe itáliai utazásainak emlékeit Utazás Itáliában című művében örökítette meg. Római tartózkodása során egy igazi kincs került a birtokába. Keresd meg és írd le a füzetedbe Goethe beszámolójából azokat az információkat, amelyek erre a Goethe számára fontos dologra vonatkoznak! b) Mely szótárban néznél utána a szövegben félkövérrel kiemelt szavak jelentésének? Írj a füzetedbe egy-egy mondatot a szavakkal úgy, hogy a szót körülírással helyettesíted!

2. A szövegben nagybetűvel kiemelt szavakat keresd meg a Magyar szlengszótárban, majd írd le a füzetedbe a szöveget úgy, hogy a kiemelt szavakat szleng változattal helyettesíted!

A diák Nemek szerint két csoportra osztható, úgy mint LÁNY és FIÚ. Egyszerű lelke a világot két részre osztja, úgymint JÓ és ROSSZ. Élete egyszerűen telik: reggel felkel, nappal ébren van, este alszik, néha TANUL. A diákot az ISKOLA környékén keressük, hisz az előfordulása ott a legvalószínűbb. Az iskolában tartózkodik továbbá egy, a DIÁKOK által kevésbé kedvelt lény, a TANÁR, aki minden lehetőséget kihasznál, hogy a tanulók tudásszintjét felmérje. Általában DOLGOZAT formájában. (forrás: www. mnytud.arts.unideb.hu nyomán)

13 10_nyelvtan_07.28korr.indd 13

2014.08.01. 14:43:38

A magyar hangrendszer nyelvjárási eltérései

3.

A magyar nyelvben használatos hangokról részletesen esett szó az előző évfolyam anyagában. A hangtan tárgyalásakor a köznyelvi magán- és mássalhangzók rendszerét ismertük meg. A nyelvek földrajzilag (területileg) és társadalmilag is tagolódnak. Egy-egy nyelv földrajzi, területi változatai a különféle nyelvjárások.

Ritka hangok A magyar nyelvben 10 nagyobb nyelvjárást különböztetünk meg. Ezek alig különböznek a köznyelvtől, leginkább egy-két hangtani eltérés és szókészletbeli különbség teszi őket a köznyelvtől különbözővé.

A mai magyar nyelvjárásterületek

V. I.

VII. VI.

II.

VIII. III.

IV.

I. Nyugat-dunántúli régió II. Közép-dunántúli-kisalföldi régió III. Dél-dunántúli régió IV. Dunántúli régió V. Palóc régió

IX.

X.

VI. Tisza–Körös vidéki régió VII. Északkeleti régió VIII. Mezőségi régió IX. Székely régió X. Moldvai régió

A térkép Juhász Dezső munkája alapján készült.

Vannak olyan hangok, akár a magánhangzókat akár a mássalhangzókat tekintjük, amelyek már csak nyelvjárásokban fordulnak elő. Ezeket korábban széles körben használták, mára azonban a köznyelvből kikoptak.

A nyelvjárásokban megőrződtek azok a magánhangzók is, amelyek „magányosan” álló hangok párjai. Az egyik legismertebb nyelvjárási hang a zárt ë. Erről a hangról valószínűleg már hallottál. A zárt ë a köznyelvben használt é (magas, ajakréses, középső nyelvállású, hosszú) hang rövid párja. A zárt ë több magyar nyelvjárásban is él (gyerek ~ gyerëk). Egyes nyelvjárások megőrizték a köznyelvi e (magas, ajakréses, alsó nyelvállású, rövid) hang hosszú párját is. Ez azonban a zárt ë gyakoriságához képest alig használatos.

Szintén nyelvjárások őrizték meg az á (mély, ajakréses, legalsó nyelvállású, hosszú) hang párját, a rövid å (szamár ~ szåmār, alma ~ ålmå). A szåmār szóban az á helyén álló ā hang az a (mély, ajakkerekítéses, alsó nyelvállású, rövid) hang hosszú párja.

Létezett korábban tehát egy mély, ajakkerekítéses, alsó nyelvállású és egy mély, ajakréses, legalsó nyelvállású

hosszú-rövid hangpár is. Ezek is kimutathatóak a nyelvjárásokban, azonban használati körük igen szűk.

A nyelvjárásokban arra is gyakran találunk példát, hogy bizonyos köznyelvi hangokat más hanggal helyettesítenek. Ennek a jelenségnek a hátterében is hangtani változások állnak. Jellemző egyes nyelvjárásokra az ö-zés és az í-zés, az e helyett ö és az é helyett í ejtése (ember ~ embör, megitta ~ mögitta; néz ~ níz, pénz ~ píz). Előfordul e-zés is, ami tulajdonképpen az ö-zés megfordítása, ö helyett e ejtése: sör ~ ser, pörkölt ~ perkelt. Ez utóbbi jelenség a köznyelvben is kimutatható, elég csak az olyan szópárokra gondolnunk, mint a tejfel ~ tejföl.

Időtartam, kettőshangzók Szintén gyakran előfordul, hogy akár magánhangzókat, akár mássalhangzókat a nyelvjárásokban a köznyelvi ejtéstől eltérően rövidebben vagy éppen hosszabban ejtenek.

A magánhangzók közül leggyakrabban az ú, ű, ő, í rövidül.

A mássalhangzók közül pedig legtöbbször az s és az l hang kettőződik meg.

A nyelvjárásokban olyan kettőshangzók (diftongusok) is megfigyelhetők, amelyek a köznyelvben szintén nem vagy kevésbé fordulnak elő pl. (köü ~ köü ~ küö).

Megértjük egymást A hangrendi különbségek nem befolyásolják a megértést, a magyar nyelvjárások nem sokban különböznek a köznyelvtől. Nagyon gyakran fordul elő épp emiatt, hogy a köznyelvi beszélők a nyelvjárási beszélők esetében nem érzékelik, hogy másik nyelvváltozatot (nyelvjárást) beszélnek. Az eltérő ejtést hibás beszédnek gondolják, ezért ilyenkor a nem köznyelvi beszélő negatív megítélésben részesül, tudatlannak, műveletlennek bélyegzik. Épp ezért fontos, hogy különbséget tudjunk tenni nyelvjárás és az igénytelen köznyelvi beszéd között.

A nyelvjárásokról és a köznyelvről részletesen a következő tanévben lesz szó.

14 10_nyelvtan_07.28korr.indd 14

2014.08.01. 14:43:39

Gondolkozz!

1. Gyűjts legalább öt olyan szót, amelynek e-s és ö-s alakváltozata is van!

2. Gyűjts olyan szavakat, amelyekben váltakozhat az l és a j (ly) ejtése!

3. Fogalmazd meg, miért vannak (lehetnek) területi különbségek a nyelvben, nyelvhasználatban! Nézd meg a nyelvjárásokat ábrázoló térképet!

4. Gondold végig, hogy a hangkészleten kívül miben különbözhet a nyelvjárás a köznyelvtől! Írj legalább három tényezőt! (Segít, ha ismersz egy-egy nyelvjárást vagy nyelvjárási beszélőt.)

5. Gyűjts minél több szinonimát a krumpli szóra! Gyűjts legalább három nyelvjárási megfelelőt is!

7. Olvassátok el az alábbi Mészöly-verset, majd értelmezzétek! Összegezzétek, mit mond a szöveg a magyar nyelv nyelvváltozataival kapcsolatban! Milyen nyelvjárásokat és milyen nyelvjárási sajátosságokat említ meg?

Nekem akárki, mihelyt egyszer megereszti beszédét, rögtön elárulja, hol honos és gyökeres, Hogyha dunántúliak szaporán rövidítik a hangzót, s pattintják ügyesen, ritmikusan szavuk, ráfülelek: ni akár a bogárdi, csobánci rokonság! És ha a Kiskunság Pestre szakadt fiait hallom a villamoson dörmögve, hibátlanul őzni: szentmiklósi tanyánk s nagypapa árnya kísért.

Majd ha rengeteg E seregelve, pezsegve repes fel két utitársam közt, s ellepi árva fejem, – lelkesedőn ütöm azt fel, nem mosolyogva felettek: mintha diák volnék, átölel újra Patak!

Hol vagyok és gyökeres? Buda, Kiskunság, a Dunántúl, sőt Szeged is, Patak is „pátria” egy kicsikét.

Mint Szemiramisz függőkertjei, zöld zuhatagként terjedek és lebegek: szélbe suhog gyökerem.

Mészöly Miklós: Függőkert

6.

Pozsony, amely egykor a magyar országgyűlések városa volt, ma Bratislava néven Szlovákia fővárosa.

Tudod-e, milyen nyelvjárást beszélnek az arrafelé élő magyar emberek? Mi jellemző a kiejtésükre?

8. Olvasd el Móricz Zsigmond Rózsa Sándor a lovát ugratja című regényének alábbi részletét! Az idé­zett szö­ veg egy pusztai és egy debreceni legény talál­ko­zását örökíti meg. Milyen jellemző jegyét emeli ki a szöveg a két nyelvjárásnak? Mi a véleményetek, miért akarja a debreceni származású diák a másik nyelvváltozatát használni? „− Üres a puszta, mint a szögény ember tarisznyája − mondta hát valahogy olyanformán akarva beszélni, ahogy errefelé szokás, gondolta. Még azt is mondta, hogy szögény, pedig ő debreceni diák s másmint ejti a szavakat, ő azt mondja »szegíny«, de itt annyira teleduggatják a beszédet ö betűvel, hogy ő is udvariasságból kényszerítve érezte magát, hogy néha egy-egy ö hangot beleporozzon a szavakba, s vagy eltalálta vagy nem, hova kell tenni.”

9. Olvasd el Tömörkény István Alku a szülével című novelláját! Írjátok ki a szöveg köznyelvitől eltérő formáit aszerint csoportosítva, hogy hangtani eltérés, a szóalak eltérése, vagy tájszó okozza a különbséget! A művet megtalálod a Magyar Elektronikus Könyvtár archívumában.

15 10_nyelvtan_07.28korr.indd 15

2014.08.01. 14:43:40

Kommunikáció Nyelvi attitűd A nyelvi beállítottság (attitűd) az egyes emberek és csoportok nyelvekkel, nyelvváltozatokkal, nyelvi jelenségekkel, illetőleg a konkrét nyelvhasználattal való viszonya, értékítélete.

Meghatározza többek között a gazdasági helyzet, a kulturális ismeretek és a társas-társadalmi helyzet.

A nyelvhasználók beszéd alapján hoznak ítéletet a beszélő személyéről, tulajdonságairól is. Ezt nevezzük nyelvi értékítéletnek. Beszéde alapján feltételezzük a másikról, hogy művelt, okos vagy éppen tudatlan, beképzelt stb. Az ilyesfajta értékítélet jelenléte a kommunikációban elkerülhetetlen, de igen helytelen, ha ennek alapján elítélünk, megvetünk valakit.

Nyelvi presztízs A presztízs az a társadalmi elismertség, amelyre pozitív vagy pozitívnak elismert tulajdonságok alapján tesz szert valaki. Presztízse lehet egyes szakmáknak is (például a mérnöki pályának). A nyelvhasználat terén presztízse elsősorban a köznyelvi formáknak van: ezt tekintik az igényes, művelt nyelvhasználatnak. Presztízse van ugyanakkor az angol nyelvnek is, hiszen ismerete, használata nélkül manapság nem igazán lehet boldogulni.

Nyelvi stigma A nyelvi stigma a nem köznyelvi, nem elfogadott formák használatának megbélyegzését, elítélését jelenti negatív vagy negatívnak tartott tulajdonságok alapján. Sajnálatos módon gyakran a nyelvjárási beszélőket, a nyelvjárásokat is megbélyegzik a köznyelvi beszélők.

Túlhelyesbítés A túlhelyesbítés során a beszélő a nyelvi stigmát, megbélyegzettséget igyekszik elkerülni. Ezért próbál nem véteni a köznyelv szabályai ellen, ez azonban sokszor sajátos nyelvi hibákat eredményez. Ilyen túlhelyesbítés például a könyörgök alak helyett a könyörgöm használata.

Nyelvi sznobizmus Érdekes jelenség a nyelvi sznobság. Ez az előkelő, kifinomultnak, igényesnek tartott vagy vélt formák kizárólagos használatát jelenti. Ez is a nyelvi presztízshez kötődő fogalom. A beszélő mindenáron törekszik a lehető legmagasabb presztízsű nyelvhasználatra, ennek során azonban életidegen, sokszor nevetséges szóhasználat jellemezheti a beszédét. A nyelvi sznobság tipikus esete például a krumplipüré helyett a burgonyapüré megnevezés. Szintén a nyelvi sznobság kategóriájába tartozik az idegen szavak túlzott használata is. Nehézkessé a teszi a szöveget a túlzottan terjengős kifejezések használata (pl. szerintem helyett az én meglátásom szerint).

3. Olvasd el az alábbi idézetet, majd néhány mondatban értelmezd, miről szól, milyen jelenséget ír le! „[...] Magad is tudod, hogy a hét évtizedes elszigeteltség és néhány évtizedes agymosás után előbb és utóbb is folyamatosan nem a nyelvészek, hanem a magyar anyanyelvűek csodálkoztak rá egymásra.

A magyarországiak azokra a „románokra”, „szlovákokra” stb., akik – hogy, hogy nem – beszélnek magyarul, az erdélyi, a felvidéki magyarok pedig arra, hogy Magyarországon magyarul beszélnek ugyan, de másképpen, mint ők. Amiből néha arra következtettek, hogy ők maguk mégsem tudnak igazán magyarul, mégsem igazi magyarok. Ennek a másságnak csak egyik része az, hogy többségükben kétnyelvűek, hogy nyelvhasználatukban gyakoribbak az otthon megszokott nyelvi kölcsönzések, kontaktuselemek. De többnyire archaikusabb is a nyelvhasználatuk, regionálisabb is. De ez mindig így volt azokkal, akik a peremrégiókban éltek.”

(Részlet Péntek János Balázs Gézának írt nyílt leveléből)

4. Alkossatok párokat, és olvassátok el az idézett interjúrészletet! Milyen problémáról beszél a nyelvész?

Vitassátok meg a szöveg alapján: „Ezek szerint akkor senki a világon nem tud magyarul?”! „Sokszor hallunk olyat, hogy ha valaki, aki egyébként magyar, azt mondja, hogy murok vagy vinetta (vagyis olyan szavakat használ, amiket nem minden magyar értene meg első hallásra), akkor nem tud magyarul. Ebből viszont az következne, hogy az erdélyi magyarok nagy része nem tud az anyanyelvén, hiszen a legtöbb településen így mondják a sárgarépának és a padlizsánnak. De más-másképpen beszélnek Szlovákiában, Délvidéken, Magyarország különböző részein, Kárpátalján, és mindenütt vannak szavak és kifejezések, amiket a többi nyelvváltozat beszélői nem értenének. Ezek szerint akkor senki a világon nem tud magyarul?”

(Részlet egy Szilágyi N. Sándor nyelvésszel készült interjúból; Forrás: Új Magyar Szó Online, www.maszol.ro)

1. Gyűjts a füzetedbe legalább öt példát a túlhelyesbítésre!

2. Gondold végig, te ítéltél-e már meg valakit a beszéde alapján! Milyen jellemzőket vettél figyelembe?

5. Hallgass meg néhány nyelvjárási szöveget a geo­ lingua.elte.hu vagy a tajnyelv.hu oldalán! Foglald össze saját szavaiddal, miről hallottál!

16 10_nyelvtan_07.28korr.indd 16

2014.08.01. 14:43:41

Gyakoroljunk szövegeken!

1. E gy nyelv, nyelvváltozat stigmatizálása, társadalmi elismertsége, az emberek hozzájuk való viszonya sosem önmagában értelmezendő jelenség csupán: következményei vannak. Olvasd el az alábbi verset, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

Gyurcsó István: Az unokák megszületnek…

Az unokák megszületnek.

Az unokák sírnak, az unokák járni tanulnak az unokák beszélni tanulnak…

Az unokák, amikor jeles ünnepeken körben állnak a nyagyszülők udvarán – nem értik egymást.

Az unokák a nagyszülőket sem értik. „Gyöngyöm, virágom!”

Az unokák nem értik, mi az a „gyöngyöm” s mi az a „virágom”.

Az unokák más nyelvű tájról jöttek a nagyszülők udvarába, ahol apjuk vagy anyjuk tanulta az anyanyelv varázsigéit.

Az unokák karikában állnak a nagyszülők udvarán.

A nagyszülők sírnak!

A nagyszülők mosolyognak, a nagyszülők madártejet főznek, s a nagyszülök beszélni tanulnak az unokák nyelvén, hogy megértsék egymást.

A nagyszülők szíve kerek alma, beleharaphatnak a más nyelvű unokák.

A nagyszülők szíve tiszta szoba, ahol leülhetnek a más nyelvű unokák.

De egyszer elfogynak a nagyszülők: elfogy a kerek alma, kihűlnek a tiszta szobák.

Az unokák nem tanulják meg a varázsigéket, és elfelejtik a világot.

a) Értelmezd a művet, majd foglald össze néhány mondatban, miről szól! b) Milyen végleges jelenségről beszél a mű lezárása? c) Véleményed szerint hogyan jöhetett létre a versben bemutatott helyzet? d) Szerinted mit érthet a szöveg az „anyanyelv varázsigéin”? e) Értelmezd részletesen a vers utolsó három sorát!

17 10_nyelvtan_07.28korr.indd 17

2014.08.01. 14:43:41

10_nyelvtan_07.28korr.indd 18

2014.08.01. 14:43:42

„Hidd el nincs nagyobb művészet a törlésnél. Én, ha tőlem függne, az iskolában ezt előbb tanítanám, mint a fogalmazást. Végre az alkotás is ezzel kezdődik. Elhagyunk valamit, ezer millió dolgot, melyet mellékesnek tartunk, és kiemelünk valamit, egyetlenegy dolgot, melyet fontosnak tartunk. Aki tudja, mit ne mondjon, az már féligmeddig tudja, hogy mit mondjon.

Tanítványaimmal először is szöveget olvastatnék.

Versenyre szólítanám őket, hogy bírálgassák, dúlják föl, marcangolják szét. Díjakat tűznék ki azoknak, akik az értelem és érzés kára nélkül ki tudnak belőle hagyni. Nem azt jutalmaznám, aki egy tetszetős jelzőt talál ki vagy egy kerek mondatot hoz össze, hanem azt, aki kigyomlál egy henye jelzőt, egy sületlen mondatot.

Kosztolányi Dezső

19 10_nyelvtan_07.28korr.indd 19

2014.08.01. 14:43:46

A szöveg

4.

Gyakorlatok a munkafüzet 24. oldalán!

A közlésfolyamatban, a nyelv gyakorlati alkalmazásakor nem pusztán nyelvhasználati szabályok szerint megszerkesztett mondatot vagy mondatokat hozunk létre, hanem szöveget alkotunk. A szöveg olyan nyelvi alakulat, amely a kommunikáció résztvevői között üzenetként kapcsolatot teremt. Alapegysége a szövegmondat. Terjedelmét nem lehet meghatározni. Akár egyetlen, egyszavas szövegmondatból (Ó!), akár több ezer szövegmondatból is állhat (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai).

A kommunikáció tényezőin kívül ahhoz, hogy egy megnyilatkozást szövegként értelmezzünk, három feltételnek kell megvalósulnia: A megnyilatkozásnak meg kell felelnie a beszédhelyzetnek, azaz a nyelvi megformáláson túl a valóság, a kulturális hagyományok, szokások stb. ismerete teremti meg a jelentést. A helyzet és a szöveg gyakorlati kapcsolatát idegen szóval koherenciának nevezzük.

A több mondatból felépülő megnyilatkozásban a mondatok között összefüggés-hálózatot hozunk létre. Ezt alapvetően kétfajta eszközzel teremthetjük meg.

A teljes jelentésű nyelvi jelek (szavak) segítségével a szövegmondatok között tartalmi és logikai kapcsolatot teremtünk. Ennek megvalósulását nevezzük kohéziónak, jelentés szintű kapcsolódásnak.

A járulékos jelentésű nyelvi jelek (névmások, jelek, ragok stb.) segítségével a nyelvhasználati szabályok szerint is összekötjük a szövegmondatokat, azaz nyelvtani kapcsolóelemeket alkalmazunk. Ez a konnexió.

A szövegalkotás szóban és írásban is megvalósul.

A szövegben az egyes elemek összekapcsolódnak, a szövegösszetartó erő, a szövegkohézió tartja egybe a szöveget.

Az egyik legfontosabb szövegszervező, -összetartó erő maga a cím. A szöveg egészére ható összetartó erő a globális kohézió. A szöveg mondatai között nyelvi és tartalmi kapcsolatok is vannak. A mondatok láncszerű összekapcsolódása a lineáris kohézió.

A mindennapos kommunikációs szituációkban rendelkezünk ki nem mondott, közös előismeretekkel. Ezeket előfeltevéseknek nevezzük. Vannak azonban olyan közös előismeretek is, amelyeket kizárólag a kommunikációban résztvevő felek ismernek. Ezt bennfoglalásnak nevezzü,mely ki nem mondott, hallgatólagos információ.

A beszédhelyzet és a kommunikációs partner ismeretével érthető meg.

A megfelelő szövegtípus kiválasztását nem csak a feladó és a címzett befolyásolhatja. Figyelembe kell venni a témát, a környezetet, a beszédszituációt körülvevő valóságot.

Nemcsak a szövegtípus, hanem a használt kód is változik a kommunikációs tényezőknek megfelelően. Igazodnunk kell többek között a beszédhelyzethez vagy a címzett személyéhez.

További meghatározó tényező még a kommunikáció célja is. Ha nem a célnak megfelelően alkotjuk meg a szövegünket, csökken a sikeres kommunikáció esélye. Fontos, hogy mindig mérjük fel a szövegalkotást befolyásoló tényezőket.

Élőbeszéd

Írott szöveg

hangok egymásutánja

írott jelek egymásutánja

akusztikai, időbeli benyomás

vizuális, térbeli benyomás

múlandó, helyhez kötött

időben, térben kevésbé korlátozott

vannak visszajelzési lehetőségek

a visszajelzésnek csak korlátozott (késleltetett) lehetőségei lehetnek

gyors, azonnali gondolkodás szükséges

időt ad az átgondolásra

nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök egyaránt fontosak

nem nyelvi kifejezőeszközök korlátozottabbak, háttérbe szorulnak

ösztönösebb, sokszor szerkesztetlenebb

tudatosabb, szerkesztettebb

normáktól való kisebb-nagyobb eltérés

szigorúbb normakövetés

20 10_nyelvtan_07.28korr.indd 20

2014.08.01. 14:43:46

Gondolkozz!

1. Gyűjts legalább három-három példát a következő szö­veg­típusokra!

• Ismert feladójú, nem létező címzettű szöveg, ahol a címzett és a vevő nem azonos, amely egyirányú, nyilvános.

• Ismeretlen feladójú, nem létező címzettű szöveg.

• Ismert feladójú, létező címzettű, kétirányú szöveg.

• Ismert feladójú, létező címzettű, kétirányú, élőszóbeli szöveg.

2. Í rj öt olyan egyszavas mondatot, amely önmagában szövegként értelmezhető! Ismertesd a kontextust, amelyben az általad írt mondat szövegként értelmezhető!

3. Olvasd el az alábbi szöveget! Írd le, milyen kontextusban és szituációban kerülhetett sor a szöveg születésére!

A rá irányuló kitüntetett médiafigyelemben a NASA a tudományos öngólrúgás bajnoka lett azzal, hogy gyakran előre bejelentett valamit, ami végül csak azt a ködöt hizlalta, ami az átlagember és a tudományos világ kommunikációját nehezíti. Mostantól megint több ember lesz, aki minden tudományos felfedezést azzal rendez el, hogy „ettől sem lett olcsóbb a kenyér”. És ez nem csak az ő hibájuk, sőt. A meggondolatlan kutatói szószátyárság az elmúlt néhány évben trend lett.

Hányszor lebegtették meg a fizikusok a Higgs-bozon felfedezését, mielőtt valóban találtak egy Higgs-szerű részecskét? És vajon hányszor lehet még fura baktériumokat, a relativitáselméletet maga mögött hagyó részecskéket és történelmi jelentőségű felfedezéseket kiáltani, mielőtt még az elszánt érdeklődők is a Brit tudósok rovatban kezdik el keresgélni a legfrissebb eredményeket?

A tudomány eredményeinek közérthető közlése talán sosem volt még annyira fontos, mint korunkban. Minden egyes ember, aki megérti, hogy működik a telefon vagy az elektromotor, megnyert csata az ostobaság ellen folytatott háborúban. Minden egyes alkalom, amikor valaki kiábrándul a NASAból, a CERN-ből, és a többi, az élet, a világmindenség meg minden legfontosabb kérdését kutató, de a 42nél bonyolultabb választ adó szervezetből, ünnepnap a kreacionizmus-, a nullsík-, a világvége- és az összeesküvéselmélet-hívők számára. (forrás: index.hu)

4. Állapítsd meg, szövegnek minősül-e az alábbi mondatsor! Válaszodat indokold is meg!

Az egyik az írótestvérnek szól, a másiknak története van. Magában a dologban ugyan, ismétlem, igen.

De a magyarok istene, ki a magasságos égből lelát a legkisebb székely faluba s számon tartja, kik az ő lelkét tartották magyarjaiban, följegyzi s nem felejti el.

5. O lvassátok el az alábbi cím nélküli Karinthy-szövegrészletet, majd válaszoljatok a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

A ragadozók egy ismeretes fajtája, mely áldozatát nagyon sajátságos módon, a füleken keresztül ejti meg. Óvatlan percben (vö. pókok), rendesen, mikor az ál­ dozat alszik, hirtelen veti rá magát, és akkorát ordít a fülébe, hogy a szerencsétlen alvó feje megreped, mire a V. kiszívja vérét, és felfalja.

Nagyon ritkán támad; tapasztalatlanok nyugvó állapotban éppen ezért veszélytelennek tartják, és mindenféle módon ingerlik: járatják, mint a kisgyermeket, beszélnek hozzá, felhúzzák (vö. heccelni, ingerelni), és támadásokra betanítják. Igen csekély intelligenciája van: kosarat nem tud vinni, se két lábon állni; számolni nagyon nehezen, órákig tartó fejtörés után. Csekély fokú értelmének egyik feltűnő jele, hogy saját gazdáját nem ismeri meg: rendesen összetéveszti azt az embert, aki lefekszik, azzal, aki felkel, s ha például a lefekvő ember betanította, hogy reggel, mire nagy nehezen összeszámolt nyolc órát, ordítson, akkor ő csakugyan ordít, és nagyon csodálkozik, ha ezért az a másik ember, aki felébredt, úgy vágja pofon, hogy leszédül. Rosszindulatú emberek ismerve ezt a fogyatékosságát, esténként gyakran felheccelik, mielőtt lefeküsznek, hogy bosszantsák azt az embert, aki reggel az ő ágyukban fog feküdni, és nem tud az egész dologról semmit; a szelídített V. ilyenkor hűségesen számol, és megtévesztve attól a külső és jelentéktelen hasonlatosságtól, ami a két ember arca közt fennáll, reggel ráordít áldozatára. a) Kiderül-e számotokra miről szól a szöveg? Ha nem, próbáljátok meg kitalálni! Fogalmazzatok meg címjavaslatokat a szöveghez! Készítsetek belőle fürtábrát! b) Figyeljétek meg az általatok adott címeket! Milyen szerepe, funkciója lehet a címnek a szövegre nézve?

6. Állapodjatok meg egy témában, majd írjon a csoport minden tagja egy mondatot egy papírlapra úgy, hogy az előzőleg írt mondatok közül mindig csak az utolsót lehessen látni! A feladat végeztével olvassátok fel az így létrehozott írást, s beszéljétek meg, vajon sikerült-e összefüggő szöveget alkotni!

Ha nem, beszéljétek meg, mi lehet az oka!

21 10_nyelvtan_07.28korr.indd 21

2014.08.01. 14:43:47

Kommunikáció Önéletrajz Munkakeresésnél, ösztöndíjpályázatoknál fontos, hogy tudjunk önéletrajzot és motivációs levelet írni. Mindkettő esetében fontos, hogy nézzük/nézessük át a szöveget, hiszen különösen kellemetlen, ha helyesírási hiba marad bennük. Önéletrajzban, motivációs levélben ne hazudjunk! Ne számítsunk arra, hogy nem derül ki a turpisság! A pályázati kiírást alaposan olvassuk el. Magunknak és a pályázat kiíróinak is időt spórolunk, ha nem jelentkezünk olyan helyekre, ahova biztosan nem felelünk meg. Ha feltétel a gazdasági végzettség, nem fognak felvenni zenetanári képesítéssel.

Az Európai Unióban egységes Europass önéletrajz egy rugalmas formátum, amely felsorolásszerű pontokból áll.

• Személyes adatok • Betölteni kívánt munkakör • Szakmai/tudományos tapasztalat • Tanulmányok (fordított időrendben) • Nyelvtudás • Egyéni készségek és kompetenciák • További információk (pl.: referenciák) A motivációs levél esetében is törekedjünk a tömörségre, ideális a maximum egyoldalas szöveg, körülbelül 4-5 bekezdésben. A motivációs levélben érdemes érinteni a következő témákat:

• a jelentkezés indoklása, figyelemfelkeltés; • önéletrajz rövid összefoglalása, különös tekintettel a pályázat szempontjából releváns részekre;

• motiváció és célok meghatározása (jelentkezés/pozíció megpályázásának oka) és

• a pályázó személyiségének jellemzése.

Az önéletrajzok és motivációs levelek esetében rendkívül fontos, hogy a pályázatot/jelentkezést bíráló könnyen és gyorsan átlássa az önéletrajzot és a kísérőlevelet, illetve megtaláljon bennük minden lényeges információt. Célszerű tömören fogalmazni: senki nem szeret hosszú és terjedelmes önéletrajzokat olvasni.

1. Í rd meg az önéletrajzodat és motivációs leveledet az alábbi pályázatokra: a) Állatkerti önkéntes, négy hétre, nyáron b) Külföldi ösztöndíj, nyelvtanulás, négy hónap

2. A lkossatok csoportokat! Minden csoport válassza ki kedvenc mesehősét, irodalmi alakját, íróját-költőjét stb., és készítse el az önéletrajzát, illetve motivációs levelét, amelyet egy képzelt munkahelyre kell beadnia! Az önéletrajzot csomagolópapírra írjátok! Munkátok végeztével minden csoport olvassa fel motivációs levelét! Értékeljétek egymás munkáját!

22 10_nyelvtan_07.28korr.indd 22

2014.08.01. 14:43:48

Gyakoroljunk szövegeken!

1. A z alábbi szemelvény az önéletrajzok különböző típusait hasonlítja össze. Olvasd el a szöveget, majd oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

Magyarországon sokáig a régi típusú, leíró önéletrajz volt használatban, amely esszében mutatta be egy jelölt szakmai tapasztalatát, családi állapotát és életének jelentősebb mozzanatait. […]

Amikor Magyarországra beköszöntött a piacgazdaság, a multinacionális vállalatok megjelenésével gyorsan elterjedt az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában használt önéletrajztípus: az amerikai típusú önéletrajz. Az ilyen típusú önéletrajz külön fejezetekben mutatja be a szakmai tapasztalatot, a fontosabb készségeket és a tanulmányokat. Fontos jellemzője az áttekinthető tömör szerkezet, legfeljebb két oldal hosszú, és alapvetően tőmondatokban fogalmaz, vagy egyszerű felsorolásokat használ.

A hagyományos leíró önéletrajzzal ellentétben pedig fordított időrendi sorrendben, tehát a jelenből visszafelé haladva mutatja be a jelölt korábbi pozícióit, tanulmányait. […] Az Europass önéletrajz az Európai Bizottság kezdeményezésére született meg 1998-ban. A projekt fő célja az volt, hogy a szakmai tapasztalat és kompetenciák egységesített bemutatásával is megkönnyítsék a munkaerő szabad áramlását az Európai Unión belül. Az Europass önéletrajz tehát deklaráltan egy sablon, melynek legjellemzőbb sajátossága a középre igazított elrendezés. Struktúrája kötött, éppen az egységesítés miatt. A kitöltési útmutató például még arra is felhívja az álláskeresők figyelmét, hogy ne változtassanak a sablon elemein, formátumán és betűtípusán.

Az amerikai típusúval számos hasonlóságot és még több különbséget mutat az egységes európai önéletrajz.

Mindkét formátum első rovatában kell beszámolni a személyi adatokról. Ezután a betölteni kívánt munkakör, a szakmai tapasztalat következik és csak ezután az iskolai tanulmányok. Az amerikai típusúban az iskolai tanulmányok közvetlenül a személyes adatok után következnek, és csak később kerül sorra a szakmai múlt. […] Mindkét CV fordított kronológiai felsorolást vár el, azaz a jelenből a múlt felé haladva szükséges felsorolni az iskolákat és a munkahelyeket. […] (www.profession.hu és origo.hu nyomán)

a) T-táblázat segítségével hasonlítsd össze a hagyományos, az amerikai és az Europass (európai) típusú önéletrajzokat! Miben hasonlítanak, és miben különböznek egymástól? b) Látogass el az europass.hu oldalra, és nézz meg néhány csatolt önéletrajzmintát! Ha szükséges, egészítsd ki táblázatodat új információkkal az európai önéletrajzzal kapcsolatosan! c) Töltsd le a magyar nyelvű formanyomtatványt, és készítsd el az alapján saját Europass önéletrajzod, amelyben 35 évesen éppen álmaid állására jelentkezel!

23 10_nyelvtan_07.28korr.indd 23

2014.08.01. 14:43:49

A szöveg szerkezete

5.

Nem csak egy mondat lehet valamilyen szöveg alapegysége, hanem például a versek esetében a verssor is szerkezeti egységnek számít. A drámákban a mondatokon kívül fontos tagoló elemek a jelenetek, felvonások is. A szöveg szerkezeti egységei attól is függnek, hogy milyen szövegtípusról van szó. Ahogy a kommunikációs helyzet meghatározza a szöveget, úgy a műfaj is.

A szövegek terjedelme és megformáltsága a beszélő mondanivalójához és a közlés céljához, szerepéhez (tájékoztatás, kifejezés, felhívás) igazodik. Egy szöveg lehet rögtönzött, mindennapi (párbeszéd), de lehet megszerkesztett mű (önéletrajz, dolgozat, értekezés) is. A szöveg a kommunikációs folyamat része, egymáshoz kapcsolódó mondatok láncolata. A szöveg általában mondatnál nagyobb egységekre is bontható: bekezdésekre, fejezetekre.

A szöveg szerkezete (makroszerkezet) alapvetően három részből áll: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A bevezetésben kap helyet az értekezés céljának meghatározása, a téma kijelölése. A bevezetés előremutat a szöveg egészére, felkelti az érdeklődést.

A tárgyalás kifejti a szöveg témáját (érvel vagy cáfol).

Ez a szöveg legterjedelmesebb része, amely gyakran több kisebb egységre, bekezdésekre tagolható.

A bekezdések alkotják a szöveg mikroszerkezetét.

A mikroszerkezet is három részre tagolható: tételmondat, kifejtés, következtetés.

A szövegeket alkotó mondatok között kiemelt figyelem illeti meg a tételmondatokat. Ahogy a nevük is mutatja, ezek a mondatok adják meg egy-egy bekezdés, vagy épp a teljes szöveg központi kérdését, gondolatmenetét. A tételmondatoknak minden szövegben központi szerepük van. A szöveg felépítése attól is függ, hogy az elején, a közepén vagy a végén helyezkedik el a tételmondat.

A befejezésnek alapvetően összefoglaló szerepe van, visszatekint a szöveg egészére, esetleg tanulságot von le.

A szöveg szerkesztésének időrendi sorrendje: • a téma pontos körülhatárolása; • anyaggyűjtés; • az anyag elrendezése (vázlatkészítés, rendszerezés); • megfogalmazás a szövegkohézió szabályainak megfelelően.

A szövegekben vannak téma szerint szorosabban összetartozó mondatok. Ezek (hasonlóan ahhoz, ahogy a szavak szószerkezetet hoznak létre) a mondattömbök. Ezeket a bekezdések jelölik. Az egy tömbbe tartozó mondatok között a mellérendelő tagmondatok kapcsán már megismert logikai viszonyok állnak: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó vagy következtető.

24 10_nyelvtan_07.28korr.indd 24

2014.08.01. 14:43:50

Gondolkozz!

1. a) Olvasd el a következő bekezdéseket! Állítsd őket sorrendbe! Magyarázd meg, mi segített a sorrend kialakításában!

Soha nem is létezett az eltűnt sziget Az aucklandi múzeum szakemberének érdeklődését felkeltette a kérdés, így a levéltárakban kezdett el kutakodni.

Higgins szerint téves lehetett a bálnavadászhajó megállapítása; vagy egy azóta elsüllyedt zátonyt észleltek, vagy tévedtek a helyét illetően. A szakember elmondta, hogy csak egy, a fölfedezés idején feljegyzett pontunk van a térképen, amelyet azóta újra és újra átmásoltak, így a hibásan jelzett földterület az újabb kiadású atlaszokba is belekerült.

Egy új-zélandi kutató rájött, hogy mi lehet a nagy atlaszokban szereplő, de az adott helyen fellelhetetlen dél-csendes-óceáni kísértetsziget rejtélye. Shaun Higgins hétfőn közölte, hogy egy bálnavadászhajó 1876-ben rosszul állapította meg a sziget koordinátáit. A szigetet a Velocity nevű bálnavadászhajó jelezte először; a hajó kapitánya nagy szirtzátonyokról és néhány homokszigetecskéről tett említést.

A Sandy-sziget a Korall-tengeren, félúton Ausztrália és Új-Kaledónia francia tengerentúli terület között látható a Google Earth digitális térképén. A referenciának számító The Times Atlas of The World Sable-sziget néven azonosítja.

A múlt héten ausztrál kutatók felfedezték, hogy a Csendes-óceánon eltűnt egy sziget: a térképeken még szereplő földdarabnak a valóságban nyoma sincs. A kutatók azt is megállapították, hogy a Sandy Island néven említett sziget nemcsak eltűnt, hanem valószínűleg soha nem is létezett. A szóban forgó földdarab helyén 1400 méter mély a víz, tehát biztosnak tűnt, hogy nem az óceán mosta el a sziget tetejét. (index.hu) b) Keresd meg a szövegben a bevezetést, tárgyalást és befejezést! c) Keresd meg a szöveg bekezdéseinek tételmondatait! d) Foglald össze egy bekezdésben a szöveg lényegét!

2. Í rj egy maximum két bekezdéses szöveget az alábbi kép alapján! Adj neki címet, legyen benne tételmondat! Ügyelj a bevezetés, tárgyalás, befejezés meglétére!

3. Alkoss egy olyan, maximum tízmondatos szöveget az alábbi képek alapján, amelyben a szöveg mindhárom makroszerkezeti egysége megtalálható!

Dolgozz a füzetedbe! A tárgyalásban jelöld meg a tételmondato(ka)t!

4. Határozd meg az alábbi Babits-idézet mikroszer­ke­ zeti egységeit!

Vörösmarty itt is a népmeséhez fordul mint a Tün­ dérvölgy-ben; de a meséből csupán szimbólumokat vesz, melyekbe gondolatait öltözteti; egyéb minden az övé. A drámai formára kétségkívül a Szentivánéji álom volt hatással: de költőnk, akinek nagyobb és több mondanivalója van, mint ebben a formában elférne, tágítja ezt a formát a Faust-féle drámák formája felé. A verselést pedig megváltoztatja; a spanyol dráma versét alkalmazza, mely ezer lehetőséget ad a magyar népies ritmushoz való közeledésre, s melyet Vörösmarty végtelenül változatosan és egyénileg kezel. Hol légiesen finom ez a vers, hol parasztosan kemény és durva: tarka, de jól simuló öltönye a mesének; és a mese ismét csak öltönye, kényelmes öltönye egy színes, reális és mégis vörösmartyasan átbizarrodott világképnek; és ez a világkép megint csak öltönye annak a nagy lírai sóhajnak, amelyből a költemény született: Hol a boldogság?

(Részlet Babits Mihály A férfi Vörösmarty című tanulmányából)

25 10_nyelvtan_07.28korr.indd 25

2014.08.01. 14:43:52

Kommunikáció Online űrlapok Az online űrlapok esetében fontos, hogy minden információt alaposan olvassunk el. Míg egy papíralapú űrlap kitöltésekor kérhetünk segítséget adott esetben az ügyintézőtől, az interneten általában egyedül kell boldogulnunk.

Fontos, hogy figyeljünk oda a kitölteni kívánt űrlap címére!

Ha a cím ajánlatkérés, akkor a kitöltéssel nem rendeljük még meg a terméket, viszont a Megrendelés oldalon nem pusztán információt kérünk.

Az online vásárlás legfőbb előnye, hogy kényelmes, gyors és olyan termékeket is elérhetnek a fogyasztók, amelyek a közvetlen környezetükben nem megtalálhatók.

Azt tanácsolják a szakértők, hogy első lépésként mindig a honlap címét vizsgáljuk meg, ha vásárolni szeretnénk. Ellenőrizzük, hogy a https:// betűkkel kezdődik-e vagy sem. A szokásos http oldalakkal ellentétben a https oldalak biztonságosak. Zárt lakat ikon is jelöli a biztonságos oldalakat, ez a böngésző állapotsorában jelenik meg (vagy az url cím előtt, vagy utána). Használatos még a kulcs ikon, amely ép, tehát nem törött állapotban szintén a biztonságos használatra utal.

A vásárlás első lépése általában a regisztráció. Bár nem szeretünk adatokat kiadni magunkról, vásárláskor, főleg nagyobb összeg esetén nem tanácsos hamis adatokat megadni. Érdemes elolvasni a szabályzatokat, nem csak kipipálni a jelölőnégyzetet. A megrendelést az áruházak kötelesek vis�szaigazolni (telefonon, e-mailben, SMS-ben). Amennyiben a visszaigazolás nem történik meg 48 órán belül, a vevő elállhat a vásárlástól.

A hagyományos fizetési módok (csekk, postai utánvét) és kevésbé hagyományos (internetes utalás, bankkártyás fizetés) mellett egyre inkább terjednek a kizárólag internetes fizetésre használható „virtuális bankkártyák”. Ezekhez általában egy külön számla tartozik, ahova a vásárlásokra szánt összeget utalja

a tulajdonos, így a megtakarításai a „rendes” bankszámláján akkor is biztonságban vannak, ha esetleg a bolt online rendszerét feltörik.

Az online vásárolt termékeket az áru kézhezvételétől számított nyolc napon belül a vevő visszaküldheti.

1. Nézd meg az általad (már) használt webáruház(ak) oldalát, hogy biztonságos(ak)-e!

2. T udtad, hogy a Facebooknak is van http és https verziója? Állítsd saját fiókodat biztonságosra, ha még nem tetted meg!

3. Látogass el a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság oldalára (www.nfh.hu), és olvasd el a „Vásárlás” menüpont „Internetes vásárlás” alpontjában található tájékoztatókat az online megrendelésekkel kapcsolatosan! Összesítsd, milyen tanácsokat ad az oldal a vásárlások biztonsági intézkedéseit illetően, s milyen jogkörökről tájékoztatja a fogyasztót!

4. A tudatos internethasználat magába foglalja azt is, hogy odafigyelünk arra, milyen tartalmakat osztunk meg, töltünk fel magunkról a világhálóra, hol, milyen adatunkat adjuk meg stb. A közösségi hálózatokon azonban számtalan információ található meg rólunk.

Nem véletlen, hogy napjainkban a munkáltatók többsége elsőként az álláskeresők Facebook-profilját ellenőrzi az alkalmazás előtt. Alkossatok párokat, majd nézzétek meg egymás internetes oldalait, hol milyen tartalmak találhatóak róla! Milyen tulajdonságaira tudsz következtetni a találtak alapján, kiderülnek-e szokásai?

Osszátok meg egymással tapasztalataitokat!

26 10_nyelvtan_07.28korr.indd 26

2014.08.01. 14:43:53

Gyakoroljunk szövegeken!

1. Írj bevezetést az alábbi szövegrészlethez a füzetedbe! Nevezd meg a szerkezeti egységek határait! Adj címet a szövegnek!

Elment az egér a tehénhez.

– Tehén, adj nekem tejet, tejet adom cicának, cica visszaadja farkincámat.

– Nem adok addig – mondja a tehén –, míg nekem a kaszástól szénát nem hozol.

Elment a kis egér a kaszáshoz.

– Kaszás, adj nekem szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ad nekem tejet, tejet viszem cicának, cica visszaadja farkincámat.

– Nem adok addig, míg nekem a sütőtől kenyeret nem hozol.

Elment a kis egér a sütőhöz.

– Sütő, adj nekem kenyeret, kenyeret viszem kaszásnak, kaszás ad nekem füvet, füvet viszem tehénnek, tehén ad nekem tejet, tejet viszem cicának, cica visszaadja farkincámat.

– Nem adok addig – mondja a sütő –, míg nekem a disznótól szalonnát nem hozol.

Elment a kis egér a disznóhoz.

– Disznó, adj nekem szalonnát, szalonnát viszem sütőnek, sütő ad nekem kenyeret, kenyeret viszem kaszásnak, kaszás ad nekem füvet, füvet viszem tehénnek, tehén ad nekem tejet, tejet viszem cicának, cica visszaadja farkincámat.

– Nem adok addig – mondja a disznó –, míg nekem fától makkot nem hozol.

Elment a kis egér a fához. Amint ott nézeget fel keservesen, hogy mi módon kellene onnan makkot hozni le, hirtelen egy szem makk leesett, a kis egérnek a fejére esett, úgy megütötte, hogy mindjárt megdöglött bele.

Ha a kis egér meg nem döglött volna, talán az én mesém is tovább tartott volna.

(Részlet Arany László Magyar népmesék c. kötetéből)

27 10_nyelvtan_07.28korr.indd 27

2014.08.01. 14:43:53

A szöveg szerkezettípusai, jelentése, témája

6.

Az egyik leggyakoribb szövegtípus az időrendre épülő, láncszerű (lineáris) szerkezet, amely az elbeszélések fő sajátossága. Láncszerűség azonban nem csak az időrendben fordulhat elő. A láncszerű szerkezettípus másik fajtája a térbeli szerkezet. Ezt jellemzően leírásoknál használjuk.

Az ilyen szövegekben az előrehaladás különböző lehet: a leírás indulhat egy pontból „sugarasan”, haladhatunk a közelebbitől a távolabbi felé vagy fordítva. Az időrendi és a térbeli láncolat mellett lineárisan rendezett szöveg épülhet logikai gondolatmenetre is. Ez főleg az érvelő szövegekre jellemző.

Nem csak lineárisan épülhet fel azonban egy szöveg.

A párhuzamosság vagy az ellentétezés szintén gyakori szövegszerkesztési elv. Akkor alkalmazzuk ezt a szövegszerkesztési módot, amikor egy témáról, problémáról több, egyszerre fennálló vagy eltérő véleményt szeretnénk bemutatni.

A további szövegszerkesztési módok között találjuk a keretes és mozaikszerű szerkezettípust. Előbbiben a szöveg elején és végén ugyanaz a téma kerül előtérbe, egy pontból indulunk, és oda jutunk vissza. Utóbbinál apró részletekből, mozaikokból épül fel a szöveg. Az irodalmi alkotások legtöbbször egy másfajta szerkezettípusra épülnek: nem alkotnak sem időbeli, sem térbeli, sem logikai láncolatot. Ezen szövegek felépítése a szövegalkotó témával összefüggő gondolatain alapul. Ezt a szerkezettípust képzettársításos, asszociatív szerkezetnek nevezzük.

A szöveg fajtája és a kommunikációs tényezők határozzák meg, hogy milyen szerkezettípust választunk.

A szöveg szerkezettípusait így foglalhatjuk össze: • Lineáris szerkezet 1. időrendre épülő szerkezet (regény, novella, napló, pletyka); 2. térbeli szerkezet (tájleírás, személyleírás); 3. logikai (ok-okozati) szerkezet (esszé, tanulmány).

• Ellentétezésre, párhuzamosságra épülő szerkezet (különböző vélemények bemutatása, egyidejű események bemutatása).

• Keretes szerkezet (a kezdőpontba visszatérő mű, például Geoffry Chaucer: Canterbury mesék).

• Mozaikszerű szerkezet (mozzanatokból, epizódokból építkező mű, például Bulgakov: Mester és Margarita).

• Képzettársításos (asszociatív) szerkezet (lírai művek, például Ady Endre: Fekete zongora).

Gyakorlatok a munkafüzet 26. oldalán!

Elsősorban a jelentés teremti meg a szöveg lineáris és globális egységét, kohézióját. A kontextus többlet­ je­len­téssel is felruházhat szavakat, a szövegen belül egy szó jelentése el is térhet a szótári jelentéstől. A szöveg­ környezet befolyásolja a szöveg értelmezését, ezért fon­ tos, hogy ne a különálló szavakat értelmezzük, hanem tekintsük át a teljes szöveget, és az egészet egységként próbáljuk megérteni.

A szövegek témáját elsősorban a cím jelzi, de a témamegjelölésen túl a cím többletjelentést is adhat a szövegnek. A cím utalhat a szöveg kulcsszavaira vagy tételmondatára, a cím maga is lehet tételmondat. A témajelölő szavak és ezek egymáshoz való viszonya a globális összetartó erő legfőbb eszközei.

A jelentés lineáris kohéziója a szavak elrendezésétől is függ. A jelentésbeli egységet biztosítják az ugyanarra a fogalomra vagy tárgyra vonatkozó kifejezések, rokon értelmű szavak. Ezt a jelenséget idegen szóval izotópiának nevezzük. Az izotópia tehát egy meghatározott szövegelemnek meghatározott jelentésben való használata. Izotópok maguk a szavak, amelyek a szövegen belül ugyanarra a fogalomra vonatkoznak. Izotópok lehetnek fogalmi jelentéssel bíró szavak (rokon értelmű szavak, körülírások stb.) és fogalmi jelentéssel nem bíró szavak (névmások) is. Amikor egy már – valamilyen értelemben, jelentéssel – használt kifejezést új értelemmel telítünk meg (tehát témaváltás következik be), izotópiatörésről beszélünk.

A párbeszédekre jellemző, hogy az egységnyi dialógusok között nem alakul ki az izotópia, mert a gyakori témaváltások törést okoznak a szöveg szerkezetében.

A szövegfajtáknak három nagy csoportja van: az elbeszélő, a leíró és az elemző-meggyőző.

Az elbeszélő közlésfajta legfontosabb jellemzője a tudósító elbeszélésmód, a jelenetszerű történetvezetés. Jellemző rá az élőbeszéd-megjelenítés.

A leíró közlésfajta jellemzően tárgyilagos, részletező műfaj, a leírás általában irányított, közelről távolodó vagy távolról közelítő.

Az elemző-meggyőző közlésfajta fontos eleme az ér­ velés, a rendszerező szemléletmód, jellemző műfajai a vita, a tanulmány és az esszé.

28 10_nyelvtan_07.28korr.indd 28

2014.08.01. 14:43:54

Gondolkozz!

1. Írd meg röviden a könyvtár házirendjét az alábbi ábra alapján! Ügyelj a különféle szerkezettípusok használatára!

6. Értelmezd az alábbi, szövegről szóló ábrát!

TILOS!

2. K észíts leírást a képhez! Írj egy közelről távolodó, valamint egy középpontból kiinduló leírást!

7. M ilyen szerkezettípusba sorolnád a következő műveket? Miért? Keress önálló példákat is saját olvasmányélményed alapján!

3. Érvelj amellett, hogy fontos a hibátlan helyesírás! Ügyelj a megfelelő logikai felépítésre!

Petőfi Sándor: Úti levelek

4. Olvasd el az alábbi szöveget! a) Gyűjtsd ki belőle a kulcsszavakat! b) Adj címet minden bekezdésnek! c) Foglald össze egy mondatban a szöveg témáját! d) Gyűjtsd össze a szövegben található izotópokat!

Petőfi Sándor: Szeptember végén

Tiltsák be a dohányzást az autókban!

A British Medical Association, az egyik legbefolyásosabb orvosokat tömörítő csoport is azt szorgalmazza, hogy Nagy-Britanniában tiltsák be a dohányzást az autókban. Kutatásaik szerint ugyanis egy füstös autóban ülni jóval veszélyesebb, mint egy füstös bárban.

A szerdán megjelent kutatásokból kiderült: egy dohányos autójában ülni 23-szor veszélyesebb az egészségre nézve, mint betérni egy füstös bárba vagy lokálba. Különösen a gyerekek vannak nagy veszélyben, mivel az ő testük több toxint nyel el, mint a felnőtteké – írja a CBS News.

A szervezet ezért arra kéri a kormányt, hogy tegye meg azt a merész és bátor lépést, hogy az ország területén betiltja a dohányzást az autókban. Ez a legjobb módja ugyanis, hogy csökkentsék azoknak a betegségeknek az előfordulását, amelyeket a passzív dohányzás okoz.

Jelenleg a világ kevés részén tiltják a füstölést az autóban. Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália egyes részein is csak abban az esetben nem szabad rágyújtani a kocsiban, ha kisgyerek is van az utasok között. (forrás: OrientPress Hírügynökség)

Kölcsey Ferenc: Himnusz

József Attila: Klárisok Berzsenyi Dániel: A közelítő tél 8. A szöveg kohézióját teremtik meg a mondatok elemei közötti előreutalások (katafora) és visszautalások (anafora), valamint a rámutatások (deixis). Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő fogalmakkal a füzetedben! beszélünk akkor, ha a szövegben előbb jelenik meg az utalás, mint a később megnevezendő dolog. szerepe, hogy az előzmények ismeretében utal már ismert információkra, dologra, személyre vagy fogalomra, azok megnevezése nélkül. beszélünk akkor, ha egy, a szövegben korábban már megjelent dologra utalunk vissza főnévvel vagy névmással.

9. H atározd meg, hogy a következő mondatokban előreutalás, visszautalás vagy rámutatás érvényesül-e!

• Péter megszerezte a jogosítványát. Én is meg fogom szerezni.

• Süt a nap. Menjünk el kirándulni.

• Kata tegnap prezentációt készített az órára. Ma be­ mutatta a többieknek.

• Így oldd meg a következő feladatot is!

• Anna nagyon aranyos lány. Még nem ismered őt?

5. Írj egy rövid történetet a megadott kulcsszavak segítségével! hajó, lehetetlen, arany, próba

29 10_nyelvtan_07.28korr.indd 29

2014.08.01. 14:43:56

Kommunikáció Az esszé Az esszé a tudományos értekezések és a szépirodalmi művek közötti átmeneti műfaj. Az esszé nem (feltétlenül) újszerű és tudományos részletességgel dolgozza fel a témát, hanem az arra vonatkozó ismereteket érdekes formában, szubjektív megközelítésben viszi a nagyközönség elé.

Olyan tanulmány, amely mások megállapításait új megvilágításban adja elő. Az esszé nem nyújt minden részletre kiterjedő felvilágosítást, nem szükséges hozzá nagy anyaggyűjtés. A témát csak egy-két (gyakran kiragadott) szempontból világítja meg.

Ezek mellett az esszé az önkifejezés, az élmények, érzések, gondolatok kifejezésének eszköze. Minden esszé – még az egy témáról írtak is! – különböző. A szöveget természetesen befolyásolja és meghatározza a szöveg témája, illetve a témához való viszonyunk.

Az esszé jellemzői: • Egy tárgyat, témát jár alaposan körül.

• Szubjektív szemléletmód, értelmezés, nem törekszik tudományos igényességre.

• Nyelvezete pontos, könnyen érthető, lehetőség szerint nem terjengős.

• Fontos szerep jut ugyanakkor a nyelv esztétikai szerepének.

• Fontos szempont az olvasó figyelmének lekötése.

• Felépítése hasonlít a tanulmányra.

• Logikus gondolatmenet jellemzi.

• Visszatérő motívumok (kérdések, retorikai elemek) színesítik a szöveget.

• Jellemzően elmélkedő, elgondolkodó vagy gondolkodtató szövegek: olyan kérdéseket, problémákat fogalmaznak meg, amelyek foglalkoztatják az embereket, és megoldási javaslatokat is adnak.

Az esszé típusai Az általános követelményeken túl speciális szabályok vonatkoznak az esszékre, amelyek eltérőek lehetnek attól függően, hogy milyen típusú esszéről van szó. A legfontosabb típusok és jellemzőik: 1) Leíró esszé: egy személy, tárgy vagy hely részletes és alapos, minél pontosabb leírása, bemutatása.

2) Narratív esszé: történet vagy esemény meghatározott szempontú leírása vagy bemutatása.

3) Érvelő esszé: megadott témában a szerző saját véleményének kifejtése, érvek és ellenérvek bemutatása, a vélemény alátámasztása.

4) Igazoló (diszkurzív) esszé: megadott probléma vagy kérdésfeltevés részletes és alapos elemzése, több nézőpontú megközelítése, az egyes nézőpontok vizsgálata és értékelése.

5) Összehasonlító esszé: megadott szempontok alapján két vagy több (valamilyen szempontból összetartozó) szöveg vagy álláspont összehasonlítása.

2. K eress legalább öt szereplőt a magyar irodalom történetéből, akik híresek esszéírói munkásságukról!

3. A Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán (mek. oszk.hu) keressetek rá Babits Mihály Esszék és tanulmányok című munkájának második kötetében a Boccaccio című esszére, és olvassátok el!

Beszéljétek meg Babits esszéje alapján, hogy melyek a műfaj sajátosságai!

4. Érdemes az esszéírásnak úgy nekiállni, hogy gondolatainkat előre rendszerezzük. Próbáld ki mindhárom módszert úgy, hogy három különféle esszétípushoz gyűjtesz három különféle témában gondolatokat! (Például: narratív esszé – A legfontosabb esemény az életemben) Fürtábra: Rajzolj a füzeted közepére egy kört, és írd bele az adott témát! Kapcsolj hozzá olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek az adott fogalommal kapcsolatban felidéződnek benned!

Listakészítés: Az adott témával kapcsolatos gondolataidat rögzítsd felsorolásszerűen! Viszonylag rövid idő alatt (kb. 5-10 perc) kell minél több információt lejegyezned. Újságírói kérdés: A papír bal oldára írd fel a következő kérdéseket: Ki? Mit? Hol? Mikor? Hogyan?

Miért? Ezután minden kérdésen gondolkodj el, s az ötleteidet jegyezd a kérdések mellé!

5. A kép alapján írj a füzetedbe két bevezetést egy-egy leíró esszéhez! Közösen döntsétek el, melyiket érdemesebb továbbfolytatni!

6. V álasszatok közösen egy témát, amelyben esszét írtok! Ehhez mindenki gyűjtsön olyan képeket, amelyek alkalmasak a téma bemutatására, kifejtésére.

A gyűjteményt közösen vitassátok meg, darabjait szortírozzátok, és állítsátok sorrendbe! Ezt követően nekiállhattok a fogalmazás megírásának.

1. Az alapszintű érettségin magyar nyelv és irodalomból, történelemből kell esszét írni. Írd meg egy esszében a véleményed erről!

30 10_nyelvtan_07.28korr.indd 30

2014.08.01. 14:43:57

Gyakoroljunk szövegeken!

1. Á llapítsd meg, hogy a következő szövegek milyen szövegtípusnak „szeretnének” megfelelni! Rögzítsd a füzetedbe az adott szövegtípus jellemzőit a mű alapján! „Az elefánt a legnagyobb szárazföldi állat, de csak a felnőtt elefánt, mert egy igen kis elefánt például jóval kisebb, mint egy igen nagy víziló. Az elefánt úgynevezett állatkertekben fordul elő, a föld minden nagyobb városában, amiért is az elefánt hazája széles e világ, amiben a művészhez hasonlít. Állatkert nélkül csakis Indiában és Afrikában fordul elő, amiért is azok, akik elefántvadászatra indulnak Pilisvörösvárra, kénytelenek néhány nyúllal beérni. […] Az elefánt fűvel, szénával, kölessel és rizzsel táplálkozik. Barbár erkölcséről tesz tanúbizonyságot, hogy megjelenik a rizsföldeken, telezabálja magát, és fizetés nélkül távozik. Az elefánt testi ereje óriási, hallatlan nagy terheket elbír, de tízszer annyit ő sem bír el. […] Életkora igen magas, egy tudós egyszer sokáig figyelt egy elefántot, amint az kétszáz évet élt egyfolytában.

Persze előbb is meghalhat, de csak akkor, ha valami olyan különös baj történik vele, amit egy elefánt se bír ki.”

(Nagy Lajos: Az elefánt – részlet)

Ma ez történt velem.

Jövök lefelé a lépcsőn, a harmadik és negyedik emelet között. A negyediket már elhagytam, tehát nyilvánvaló, hogy most a harmadiknak kellett következni, ha általában hinni lehet a forgatónyomatéknak, mivel a lépcső az úgynevezett csigalépcsők műfajához tartozik. Ekkor hirtelen megdöbbenve álltam meg. Egy gondolat ragadott meg, olyan erővel, hogy kénytelen voltam megállani. Miért nevezem én ezt a most következő lépcsőt harmadiknak? […] Világos ugyanis, hogy olyankor, amikor lefelé jövök, az én utam szempontjából a negyedik emelet az első és az első emelet a negyedik, éppen mert előbb jutok amahhoz, mint emehhez. De ha ez igaz, márpedig igaz, akkor mit jelent az, hogy le és mit jelent az, hogy fel? […] Megállok a két emelet közt, mintha gyökeret vert volna a lábam. Éppen jön a postás. Tessék, aszongya, tessék aláírni, aszongya, és nyújtja az ajánlott levelet az ügyvédtől, hogy aszongya, hogy fizessek, aszongya. Megállítom a postást. Állj meg, barátom, vándor, ó állj meg – mondd meg nekem, merre kell menni ezen a lépcsőn fölfelé és merre lefelé, mert én elfelejtettem…

Erre tessék, erre visz lefelé az út, mondja ő udvariasan. […]

(Karinthy Frigyes: Különös eset – részlet)

II. Egyfeles dolgozat Petőfi és a líra 1823 Szilveszter éjszakáján vagyunk! Odakünt apró pihékben szállingózik a hó.

De bezzeg nagy öröm dagasztja keblét a helybeli mészárosnak, kinek Kiskőrösön gyermeke született Szilveszter szent éjszakáján.Egészen kicsi csecsemő. Fekete szemeivel, melyek még gondtalanul bámulják a szegényes szoba nyirkos gerendáit, most anyjára pillant s nem tudja róla levenni a tekintetét... Az anya szeretetteljes bensőséggel hajol a gyermek fölé s az igazi anyákat jellemző gondossággal igazítja meg a bölcső kemény (?), de fehér vánkosait… Mit sejt ezen anya? Ezen anya nem sejti még, hogy a parányi bölcsőben az egykor nagy Petőfi Sándor piheni ártatlan gyerekálmait… Petőfi! Midőn e szót leírom, ezer emlék rajzik fel lelkesült agyamban!!… Gyönyörű költemények zengenek-bonganak, melyeket oly lelkesen, kipirult arccal olvasgattunk otthon szerető szüleink körében s az iskolában, ahol nagyra becsült tanárunk oly szépen magyarázta el a költemények rejtett szépségeit.

S lelki szemeink előtt, míg a magyarázatot hallgattuk, mintegy álomkép vonult el a napsugaras Alföld, a kis tanya, a betyár, a juhász és a szamár. De ki győzné felsorolni!… Petőfi lírai költészetében a szubjektív, az alanyi elem lelkesíti legjobban szívünket, míg Aranynál a komoly, objektív hang késztet férfias bölcselkedésre.

Petőfi, mi nagy költőnk, mi büszkeségünk, egyik kezedben lanttal, másik kezedben csatabárddal, nyugodj békében a segesvári harctér elfedett hantjai alatt korhadó sírhelyeden…!

Goldfinger Rezső VI. b. o. t.

(Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem – részlet)

31 10_nyelvtan_07.28korr.indd 31

2014.08.01. 14:43:58

Kapcsolóelemek a szövegben

7.

Ahogy láttuk, a mondatok sorozata csak akkor nevezhető szövegnek, ha kölcsönös függésben állnak egymással.

A szöveg mondatainak előfordulása tehát nem véletlenszerű. Egy szöveg belső szerkezete gyakran első pillantásra is átlátható. Máskor alapos elemzésre van szükség, például az irodalmi művek esetében. A szövegelemzésnek mindig az a feladata, hogy megtalálja a mondatok sorozatát ös�szefűző kohéziós elemeket. Koherencia akkor áll fenn, ha valamelyik elem értelmezése a mondatsorozatban máshol megjelenő másik elemtől függ. A kohéziós kapcsolatok különfélék lehetnek.

A szövegek egységét, a globális kohéziót a szöveget átszövő tartalmi­-logikai kapcsolatok adják. Ezek a szöveg térbeli, időbeli vagy logikai viszonyaival állnak kapcsolatban. Az egyik legfontosabb kohéziós elem maga a cím, amely kijelöli a szöveg témáját, tartalmát.

Jelentésbeli kapcsolóelemek a szövegben Fogalmazáskor sokszor megesik, hogy a szöveg témájához szorosan kapcsolódó szavakat gyakran megismételjük.

Nem csoda, hiszen a kulcsszavak ismétlése összetartja a mondatokat. Ez a módszer könnyen monotonná teheti a szöveget, a gyakori szóismétléseket igyekszünk kerülni. A szöveget színesítendő alkalmazhatunk körülírást vagy használhatunk rokon értelmű szavakat. A regény főhősére például nem csak a nevével, hanem a foglalko-

Gyakorlatok a munkafüzet 31. és 33. oldalán! zásával, legfontosabb tulajdonságainak kiemelésével, vagy épp a főhős szóval is utalhatunk. Ilyenkor visszautalunk egy már korábban megismert dologra úgy, hogy a konkrét (alárendelt) fajfogalom helyett a (fölérendelt) nemfogalmat használjuk. Nem csak rokon értelmű, hanem többjelentésű szavakat is használhatunk. Ez a módszer leginkább reklámokban és szóviccekben népszerű: Például: Ennek te iszod meg a levét (gyümölcslé-reklám).

Edényeinket választja, ha van egy kis sütnivalója. Az irodalmi szövegeknek, a reklámszövegeknek – és természetesen más típusú szövegeknek is – gyakran határozzák meg a jelentését azonos alakú szavak: Télen-nyáron vár a Sümegi vár. Megáll az eszed, ha eszed. Ez is kiapadhatatlan humorforrás lehet. A hasonló alakú vagy ellentétes jelentésű szavak használatával is összekapcsolhatók az egységek: Ilyen nincs, és mégis van.

A fenti példák jelentésüknél fogva kapcsolják össze a szöveg mondatait: ezek a jelentésbeli kapcsolóelemek, a lineáris kohézió legfontosabb eszközei.

A téma és a réma A szövegben az új információt tartalmazó elemet ré­má­ nak, míg a már ismert közléselemeket témának nevezzük. A témák visszautalnak a korábbi rémákra. A témaréma kapcsolatok elősegítik a szöveg jelentésbeli összetartását.

A téma-réma váltakozás olyan, mint a dominó. A téma bizonyos mértékig megismétli a már elhangzottakat, a réma pedig továbbviszi a motívumot. Hogy hangozna szerinted a kihagyott tagmondat az ábra üres helyén?

A raktárt lebontotta,

és iskolát emelt a helyére.

Ez egy olyan iskola volt,

amelybe bárki járhatott.

Olyanok is jöhettek,

akik délelőtt dolgoztak. majd délután beszaladtak.

A délutáni órákat úgy tették,

hogy mindenki beérjen. És ők be is értek.

32 10_nyelvtan_07.28korr.indd 32

2014.08.01. 14:43:59

Gondolkozz!

1. Magyarázd meg az alábbi példa segítségével, hogy miért nem elég a puszta szóismétlés a kohézió megteremtéséhez!

A hétnek hét napja van. Minden nap megetetem a macskámat. A macskának négy lába van. A macska a lábtörlőn ül. A lábtörlő szóban nyolc betű van.

6. Alkoss szöveget úgy, hogy az alábbi szavak képezzék a szöveg téma-réma szerkezetét! kert – kút – víz – kulacs – juhász

2. Í rj maximum két bekezdéses szöveget az alábbi mondatok változatlan formában való felhasználásával! (A mondatok sorrendjét te választod meg!)

Síelni voltam.

Nem tudtam, a kutyának mi a baja.

A szomorúság hosszú időre ki tud ütni.

Ha egyszer megkóstolod anyukám almás pitéjét, megérted.

Mindenről a Béla tehet.

3. Keresd meg és gyűjtsd össze az alábbi szövegben a különféle kapcsolóelemeket!

Minden tiszteletem az öné, drága hölgyem… Á, nem, te még nem ismered Harpagon uraságot.

Harpagon uraság a világ összes embere kö­zül a legkevésbé emberi ember, minden halan­dók közül a legmogorvább és legfaszaribb halandó. Nincs olyan szolgálat, amiért olyan hálás volna, hogy kinyissa azt a szűk markát. A dicséretet, magasztalást, a jóindulatot – szavakban! –, azt bőven méri, és persze barátságot is, de a pénzt – na nem, arról szó sem lehet. A szíveskedésből meg a bájolgásból nem jön ki semmi kézzel fogható, azt a szót meg, hogy adni, annyira utálja, hogy sose mondja: „szavamat adom”, hanem azt mondja: „kölcsönadom a szavamat”.

(Molière, A fösvény – részlet, Bognár Róbert fordítása) 4. Keresd meg az előző szöveg mondataiban a rémát/ rémákat!

5. Rendezd a mondatokat úgy, hogy értelmes szöveget kapj! A helyes szöveget írd le a füzetedbe!

A kakaó termése arasznyi hosszú, élénksárga barázdás tok.

A kakaónak kis öttagú, rózsaszín virágai és termései a törzsön és a vastag ágakon fejlődnek.

A termésben sorakoznak az ízletes magvak kocsányba ágyazva.

A kakaó a trópusi Amerikából származó kis fa.

Az indiánok a kakaóból készítettek élénkítő italt.

A kakaóból készült élénkítő italt az indiánok az „istenek italának” nevezték el.

33 10_nyelvtan_07.28korr.indd 33

2014.08.01. 14:44:02

Kommunikáció Az értekezés A tanulmány vagy értekezés a tudományos eredmények, kutatások meg­osztásának legáltalánosabb formája.

Jellemzően elemző, a téma összefüggéseire koncentráló értekezés. Az esszétől leglátványosabban a szaknyelv szigorú használatában tér el: a pontos kifejezés érdekében a tanulmányokban gyakori a szóismétlés, a szakszavakat nem célszerű körülírni.

A tanulmánynak többféle változata van. Minden tudo­ mányterületnek megvannak a maga szabályai, amelyek szerint a kutatási eredményeket bemutatják. A tanulmány műfaja nagy múltra tekint vissza, már a középkorban igen népszerű volt, jelentősége az idő múlásával egyre nőtt.

A tanulmány, értekezés célja a tájékoztatás. Az ilyen típusú szövegekben nem jellemző az érzelemkifejezés. Mivel ezek tulajdonképpen szakszövegek, igen ritkák bennük a felhívó mozzanatok. A szak­szövegekből általában hiányoznak a képszerűség stíluseszközei, a festői elemek. A tanulmány szókincsének legfontosabb elemei a szakkifejezések, nagyon ritka az irodalmiasság. E szövegekben más típusú szövegekhez képest nagyobb arányban tűnnek fel a szövegekben idegen szavak. A tanulmányok, értekezések alapvető eleme a hivatkozás, a más művekből vett idézet. Fontos, hogy ha egy szöveget, gondolatmenetet átveszünk valaki más munkájából, mindig jelöljük láb- vagy végjegyzetben, ki volt a forrásunk. Törekedjünk világos mondatszerkesztésre tanulmányok írásakor is: a téma úgyis bonyolult általában, nem jó, ha a megértést feleslegesen nehezítjük. A szakszövegek felépítésére általában logikai rendre épülő lineáris, párhuzamos vagy ellentétező szerkesztésmód jellemző.

1. Gondold végig, miért fontos a források megadása!

2. G ondold végig, miért van szükség tanulmányok írásakor mások munkáinak felhasználására!

3. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, milyen módszerekkel lehet jelölni a hivatkozásokat!

tudományos igényű, humoros elemeket tartalmaz, érvelő típusú, egyéni kutatómunkát igényel, bonyolult mondatszerkesztés, tartalmaz egyéni véleményt, nem szükséges a részletes elemzés, szakkifejezések használata, nem tartalmaz hivatkozásokat, idegen szavak használata

Az értekezés

6. Egy tudományos igényű tanulmány megírása során különösen fontos a megfelelő szövegszerkesztés.

A következő felépítési mintát követve írj tanulmányt egy éppen aktuális társadalmi kérdésről, problémáról vagy eseményről (pl. napenergia hasznosítása; globális felmelegedés stb.)!

Bevezetés – problémafelvetés, témamegjelölés, legfontosabb források megnevezése Módszerek bemutatása – mit, miért, hogyan vizsgálj Elméleti áttekintés – a téma kutatástörténetének rövid áttekintése Kifejtés – bizonyítás és cáfolat, a tétel kifejtése, részletezés Következtetés – a kifejtés során megfogalmazott eredmények összefoglalása és megfogalmazása Befejezés – a dolgozat összefoglalása, továbbgondolásra érdemes kérdések megfogalmazása.

7. Í rd meg egy értekezés bevezetőjét a füzetedben úgy, hogy a következő szakkifejezések szerepeljenek benne! Adj címet a tanulmányodnak! Ügyelj a bevezetőd szövegszerkezetére! terminus – ásvány – láva – kőzettörmelék – vulkanikus – kráter – kaldera

4. Olvasd el az egyik általad írt házi dolgozatot! Figyeld meg, mennyiben felel meg az itt összefoglalt jellemzőknek!

5. Másold le az ábrát a füzetedbe, majd írd a halmazba a felsoroltak közül azokat a jellemzőket, amelyek az értekezésre vonatkoznak!

34 10_nyelvtan_07.28korr.indd 34

2014.08.01. 14:44:04

Gyakoroljunk szövegeken!

1. a) A szövegösszetartó erők közül az egyik legfontosabb kohéziós elem maga a témajelölő cím, amely kijelöli a szöveg tartalmát és témáját.

Adj címet ennek a Babits által írt irodalmi tanulmánynak! b) Nevezd meg a szövegben a jelentésbeli kapcsolóelemeket! c) Már tanultunk az értekezés formai követelményeiről. Keress a szövegben olyan elemeket, amelyek a tanulmányra jellemzők! „Sokat beszélnek az irodalmi nevelésről […]. E tanulmány célja megmutatni, miért lett az irodalmi nevelés, s miért marad az emberi szellem minden nevelésének tengelye.

A stilisztikáról és retorikáról lesz szó: arról a két stúdiumról, melyet a klasszikus ókor egynek tekintett, és egy néven retorikának nevezett. Egy stúdium ez most is, csakhogy két oldala van: gondolataink összegyűjtése és kifejezése. Egy oldalról gondolkodni, más oldalról beszélni tanít, a szó legtágabb értelmében. Az olvasás is gondolkodás, s az írás is beszéd.

Gondolkodni és beszélni: nem lehetne rövidebben és mégis teljesebben megjelölni egész középiskolai tanításunk célját. Nem tanítunk mesterséget, és nem képesítünk semmi mesterségre. Nem tanítunk ismereteket vagy a feledésnek. Nem tanítunk tudományt: a tudomány nem tíz-tizennyolc éves gyermekeknek való. Aki tudományt akar tanulni, annak már nagyon jól kell gondolkodni tudnia. Művészetet sem tanítunk: azt nem lehet tanulni.

Gondolkodni és beszélni tanítunk.

S ha ily szempontból nézzük a dolgot, akkor megértjük, miért volt a művelt ókor szellemi nevelésének egyetlen és fő tárgya a retorika, s be fogjuk látni, hogy ami a lényeget illeti, manapság sincs ez másképp. Egész iskolád retorikai, s minden tantárgy igazában csak retorika ma is. Minden nyelvtan és minden irodalom gondolkodni tanít és beszélni. A nagy írók művei stilisztikai és retorikai példatárak, s az idegen nyelvekből még jobban megérted a gondolkodás és kifejezés bonyolult masináját, mint a magadéból, melyet már megszoktál. A számtan levezetéseivel, a retorika egy része: a dedukciók tana. A természetrajz megfigyelésre, a fizika az induktív következtetésre tanít meg. Ha felelsz tanárod váratlan kérdésére, gondolkodni tanulsz; ha összefoglalod, amit tanultál, beszélni. […]”

2. Írd le a füzetedbe a szöveg téma-réma szerkezetét!

A méhek világa „A magyar ember csak méhecskének mondja… Markus Imhoof filmje szeretettel, családi emlékek alapján szól a méhekről. A méhek világát követi a kamera: olykor a méhekkel szállunk a mezőn, a virágok után, beköltözünk a kaptárukba. A film föleleveníti, amit élővilágból tanultunk: hogyan élnek a méhek, a dolgozók, a herék, az anyakirálynő. Egy elmélet szerint annyira szervezetten élnek-dolgoznak-gondoskodnak egymásról, hogy igazából egyetlen szervezetnek kell tekinteni őket. Egy másik felfogás szerint, ha megtévesztik őket, tudnak kombinálni: ez valamiféle gondolkodásnak lehet az alapja. Von Frisch a méhek táncának (jelrendszerének) fölfedezéséért még Nobel-díjat kapott. Ma a házi méhek már nem élnének antibiotikumos kezelés nélkül. A környezetszennyezés és fertőzések tönkretették őket. Dolgoznak, mi elvesszük a mézüket. Megjelent egy keresztezett méhfaj, a vadméh.

Jó mézet ad, de támadja az embert. Ausztráliában élnek már csak ősi, nem fertőzött méhek – génbanknak is tekinthetnénk őket. Kínában viszont már a jövőt kapták el, kipusztultak a méhek: az egyik helyen emberek gyűjtik a virágport, míg másik helyen ecsettel porozzák a virágokat. A méhtársadalom, a háziasítás, a betegségek, a vadméhek megjelenése – mind az emberi társadalom metaforái is. Állítólag Einstein azt mondta: Ha kipusztulnak a méhek, négy évre rá az emberek is követik majd őket… A film párhuzamba állítja a svájci idős hagyományos méhészt és a modern kapitalista amerikait. Ez utóbbi mondja: nincs megállás, termelni kell, és egyre többet. (Jó, hogy siettünk, mert legalább oda jutottunk, ahonnan elindultunk.) Az eredeti cím: A csónak megtelt. […]

A szép sárga prospektus szerint: Az elmúlt év során méhek milliói tűntek el a Föld színéről, látszólag megmagyarázhatatlan okokból. Ha a kis állatok radikális fogyása tovább folytatódik, az a bolygó egész élővilágára, így az emberiségre is hatással lesz: az általunk elfogyasztott élelmiszerek több mint harmada a méhek beporzásától függ.” (forrás: www.balazsgeza.hu)

35 10_nyelvtan_07.28korr.indd 35

2014.08.01. 14:44:04

A szöveg grammatikája

8.

A névmások szerepe a szövegben Nem szerencsés folyton magunkat ismételni beszéd vagy írás közben. Unalmassá, nehézkessé válik tőle a szövegünk. Ennek elkerülésére több lehetőség is van. A szinonimák használata, a kulcsfogalmak körülírása vagy névmással helyettesítése mind-mind jó módszer. A személyes és mutató névmások visszautalnak korábbi információkra, biztosítják a folytonosságot a mondatok között. A névmások elősegítik a szöveg egyszerűbb követését és megértését, mivel összekapcsolják a mondatokat és információkat. A névmások fontos szövegösszetartó erői a szövegnek. A névmások egy része tagmondatok, más részük egész mondatok, szövegrészek között teremt kapcsolatot. A névmások segítségével visszautalhatunk a szövegben korábban már megnevezett dologra. Ezek a visszautaló névmások.

Használunk a szövegben előreutaló névmásokat is.

Ezek a szövegben később megnevezendő dolgokra utalnak előre. (Mennyit vártam rá! Végre megérkezett a fiam.)

Jellemzően előreutaló névmás a kérdő névmás: Mit kértél karácsonyra? X-boxot.

A névmásokkal nemcsak szavakra, mondatokra, hanem szövegrészletekre, vagy akár az egész szövegre is utalhatunk. Egész szövegre utaló névmások általában címekben fordulnak elő. (Így írtok ti) A szöveg egyéb nyelvtani kapcsolóelemei A szöveg mondatai között fennálló kapcsolatot nemcsak névmásokkal hozhatjuk létre. A különféle igeragozások is segíthetnek a kapcsolatteremtésben. Az igék határozott (tárgyas) személyragjai egy korábban már megnevezett dologra utalnak vissza. Az igék száma és személye amúgy is segít az (esetleg az adott mondatban ki nem tett) alany azonosításában.

Nem csak az igeragok, de a személyjelek, például a birtokos személyjel használata is segít a szöveg többi mondatával való kapcsolatteremtésben, hiszen az igeragokhoz

Gyakorlatok a munkafüzet 33. oldalán! hasonlóan utalnak a személyre. Segíti a mondatok összekapcsolását a határozott névelő is.

A kötőszók jelzik a szövegmondatok közötti tartalmilogikai kapcsolatokat. Kétféle kapcsolóelem található a szövegekben: visszautalók (anaforák) és előreutalók (kataforák).

Szórend A magyar nyelv szórendjét kötetlennek, szabadnak szokás mondani. Ez annyiban igaz, hogy a fő mondatrészek helye a mondatban nincs eleve meghatározva. Szórendi szabályok mégis vannak: a jelző és a jelzett szó sorrendje kötött például. Különböző közlésekhez különböző szórendet választhatunk annak érdekében, hogy az új információt minél inkább ki tudjuk emelni. A mondat rémáját szórenddel és hangsúllyal egyaránt kiemeljük.

Az állítmány előtt álló mondatrész mindig kiemelt pozícióban van, a nyomatékos szórendű mondatokban ezt hangsúlyozzuk (Örülök neked. Neked örülök.). A szórend is jelzi a szöveg mondatainak összekapcsolódását.

A mondatok szórendjén kívül a tagmondatok sorrendje is függ a szövegelőzménytől. A kommunikáció céljának, a beszédhelyzetnek megfelelően állítjuk össze a mondatrendet (a tagmondatok sorrendjét). Ez nagyban segíti a szövegösszefüggés létrehozását.

Bár valóban meglehetősen szabad a magyar mondatok szórendje, mégis van egy általánosnak, hagyományosnak tekinthető szórend. Az ettől való eltérés többletjelentést hordoz. A mondatok szórendje vagy a tagmondatok sorrendje a szövegalkotó érzéseit, lelkiállapotát, a témához való viszonyulását is közvetíti.

A költészetben a szórendi formáknak még fontosabb kiemelő, kifejező szerepük van, mint a köznyelvi kommunikációban. A szöveg grammatikai kapcsolóelemei fontos összetartó erői a szövegnek, meghatározó szerepük van a szöveg lineáris kohéziójának a megteremtésében.

36 10_nyelvtan_07.28korr.indd 36

2014.08.01. 14:44:04

Gondolkozz!

1. Írd le az összes lehetséges kötőszóval az alábbi tagmondatokat! Magyarázd meg az így létrejött mondatok közötti jelentésbeli különbséget!

Szakad az eső – beázik a csizmám Nem tetszett a film – rossz kedvem van 2. K eresd meg az alábbi szövegben a nyelvtani kapcsolóelemeket!

Marsha Ivins, a NASA veterán űrhajósa az Űrkutatás múltja, jelene és jövője címmel tartott előadást a témában a BME-n. Az űrhajósnő elmesélte a Nemzetközi Űrállomáson szerzett tapasztalatait is. Kiemelte, hogy az ISS-en lényegében nincs a dolgoknak súlya, se fent, se lent – irányérzékünk csődöt mond. A mindennapi életről elmondta, hogy például az italos tasakokban valójában por van, ezt töltik fel vízzel.

Egy adagolóberendezéssel juthatnak hozzá a vízhez, amit szívószálhoz hasonló csővel kell áttölteni a megfelelő ételbe vagy italporba, hogy az fogyasztható legyen. Az ISS-en nincs hűtő, se sütő, csak egy melegítő berendezés. Az élelmiszereket még a Földön tartósítják, így nincs is szükség tartós hűtésükre. Az oroszok nem pepecselnek annyit, mint az amerikaiak, mindenféle vákuumcsomagolás helyett konzervekben viszik az ételt a fedélzetre. Sokan pálcikával esznek, mert a súlytalanságban nagy, vagy akár folyékony dolgokat, például kávét is könnyedén meg lehet tartani velük.

4. Fogalmazd meg röviden, miért fontosak a különféle kapcsolóelemek a szövegben!

5. V an-e a különbség az alábbi mondatok jelentése között? a) Péter elment a boltba.

Péter ment el a boltba. b) Jó lenne egy egész tortát egyszerre megenni!

Jó lenne egy egész tortát enni meg egyszerre!

Jó lenne egyszerre enni meg egy egész tortát!

6. Alkossatok párokat, majd beszéljétek meg, milyen nyelvtani hibákat találtok az alábbi mondatokban! Írjátok le javítva őket a füzetetekbe! a) Rózsa illatoznak a vázában. b) Kidobtam hét dobozokat. c) Kedvenc gyümölcsöm eper. d) Nem volt már sem erőm, sem türelem befejezni.

7. A hogy már tanultad, a lineáris kohézió egyik fontos eleme a nyelvtani összetartó erő, amely a mondatok egymással való összekapcsolódását biztosítja. Ezt a konnexitást többek között a szöveg grammatikai kapcsolóelemei biztosítják. Állapítsd meg, hogy az alábbi szövegben mely grammatikai kapcsolóelem hiánya akadályozza a megértést!

(forrás: index.hu)

3. Kövesd végig a téma-réma viszonyát a következő szö­vegrészleten! Magyarázd meg a névelőkkel való összefüggésüket!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, és ennek a királynak egyetlenegy fia. Mikor ez a fiú megszületett, a király egy üvegpalotát épített, s a gyermeket egy dajkával együtt abba a palotába költöztette. Nem volt szabad a palotába belépni senkinek. A király azt akarta, hogy a fia, míg nagy legénnyé nem serdül, ne lásson semmiféle emberi lelket a dajkán kívül.

A fekete rigó a madarak osztálynak verébalakú rendbe, a rigófélék családba tartozó faj. Európa és Ázsia nagy részen megtalálható. Csőr sárga, szem fekete, láb barna. Csak nappal énekel, de nagyvárosokban éjszaka is lehet hallani a hangot. Magyarországon védett, természetvédelmi érték 25 000 Ft.

37 10_nyelvtan_07.28korr.indd 37

2014.08.01. 14:44:05

Kommunikáció

Nyelvi tolerancia Vitakultúra A mindennapok során óhatatlanul kerülünk vitaszituációba másokkal – barátainkkal, szüleinkkel, tanárainkkal. Fontos, hogy ezekben a szituációkban ne sértegessük a másikat, hanem valóban vitatkozzunk. A vita alapvetően érvekre épülő, a másikat meggyőzni (és nem legyőzni) kívánó műfaj.

A vita szabályai között az egyik legfontosabb, hogy ne akadályozzuk a másikat álláspontja kifejtésében. Ha meg sem hallgatjuk a másik felet, nem tudunk megoldásra törekedni.

Fontos, hogy egy vita során szorítkozzunk az aktuális témára. Ne hozzunk fel régi sérelmeket igazunk alátámasztására.

Próbáljunk a vita során olyan érveket sorakoztatni igazunk mellett, amelyek logikailag érvényesek. Tehát ne akarjuk semmitmondó, de hangzatos badarságokkal alátámasztani igazunkat. (Főleg, mert ez a taktika nagyon könnyen alááshatja az amúgy jó érveket is.)

A vad indulatok hullámzása, a durva közbevetés, a személyeskedő hang (a vita agresszív formája) visszatetszést vált ki. Számos kutatás bizonyította, hogy az egyik fél vitatkozási stílusa meghatározza a másik fél vitastílusát is.

A vita elharapódzásának egyik gyakori vonása, hogy a tárgyról a személyre tolódik át az ellentét. Az egyik fél a másik személyét kezdi támadni. Ezt feltétlenül kerüljük el!

A lényeg: fogadjuk el, hogy vannak tőlünk különbözőképp gondolkodó emberek! Egy vita nem feltétlenül végződik a másik fél meggyőzésével. Sőt, vannak kérdések, ahol esetleg nem is lehet egyértelműen igazságot szolgáltatni.

Tartsuk tiszteletben mások véleményét!

Nyelvi különbségek: nyelvjárások A nyelv funkciója a kommunikáció. Egyetlen olyan élő nyelv vagy nyelvjárás sem létezik, amely ne lenne tökéletes eszköze a kommunikációnak. Tehát minden nyelv és nyelvváltozat egyenlő értékű: nincs könnyebb vagy nehezebb, szebb vagy csúnyább, egyszerűbb vagy bonyolultabb, hiányos vagy árnyaltabb stb. nyelv. (Legfeljebb egy adott nyelvhasználónak nehezebb mondjuk megtanulni németül, mint angolul. Biztosak lehetünk benne ugyanakkor, hogy a németeknek könnyebb megtanulni németül, mint angolul.)

Mindennapos, elterjedt, de igencsak tudománytalan és igaztalan nézet, hogy a nyelvjárásban beszélők vagy a nyelvjárási formákat is használók műveletlenebbek, iskolázatlanabbak a köznyelvi beszélőknél. A magyar nyelvjárások (szemben sok más európai nyelv nyelvjárásaival) nem sokban különböznek a köznyelvtől, ezért „könnyű” a nyelvjárásban beszélőket iskolázatlannak gondolni. A köznyelvi beszélők nem érzik ugyanis másik nyelvi rendszernek a nyelvjárásokat, hiszen rendszerszintű eltérések nem nagyon vannak. A köznyelvtől való eltérést azonban érzékelik, a számukra szokatlan szó- vagy hangváltozatokat az iskolázatlanság tünetének gondolják. A legtöbb nyelvjárási beszélő tud köznyelvi kóddal is beszélni.

1. Emlékezz vissza a legutóbbi vitára (veszekedésre), amiben részt vettél! Gondold végig, hogy mennyire voltál személyeskedő! Mit gondolsz, min tudnál változtatni?

2. A magyar nyelv területi alapon elkülönülő változatait nyelvjárásoknak (dialektusoknak) nevezzük, de gyakran hívják tájszólásnak, tájnyelvnek vagy népnyelvnek is. Ha a nyelvjárásokat egymáshoz viszonyítjuk, különböző nyelvjárástípusokat, nyelvjárási régiókat figyelhetünk meg a közöttük lévő nyelvrendszerbeli eltérések alapján. A magyar nyelvnek tíz nagy nyelvjárási régiója van, amelyek közül mindegyik kiterjed valamelyik határon túli magyar területre, vagy teljes egészében ott helyezkedik el. Ha visszalapozol az első lecke térképéhez, ezek földrajzi elhelyezkedését láthatod. Járj utána, milyen nyelvjárási régiói vannak a magyar nyelvnek, és ezek hol helyezkednek el! Gyűjts 2-3 jellemzőt, tájszót hozzájuk!

3. Olvasd el az alábbi részletet Eric Knight Lassie hazatér c. regényéből, majd válaszolj a kérdésekre!

– Hé, fiú! Hol találtad meg a kutyádat?

A férfi a legparasztosabb yorkshire-i tájszólással beszélt, és Joe ugyanebben a tájszólásban válaszolt. Igaz ugyan, hogy az iskolában a legtisztább irodalmi angolsággal beszélgettek a gyerekek, de az udvariasság megkívánta, hogy a felnőtteknek tájszólásra tájszólással válaszoljanak. a) Mit fejezett ki Joe azzal, hogy tájszólásban válaszolt a férfinak? b) Képzeld el, hogy Joe az iskolában használt „irodalmi angolsággal” válaszol a kérdésre! Hogyan értelmezhette volna ezt a férfi? c) Páros munkában beszéljétek meg, milyen be­ széd­szituációkban lehet a helyzetnek megfelelő a nyelvjárások használata!

4. Értelmezzétek Juhász Dezső nyelvész-kutató gondolatait! „Akinek a közös nyelven, azaz a köznyelven kívül anyanyelvjárása is van, nem egyszerűen csak eggyel több magyar nyelvváltozatot sajátított el, hanem kétfajta kultúra birtokosa is lett. És erre akár büszke is lehet.”

38 10_nyelvtan_07.28korr.indd 38

2014.08.01. 14:44:05

Gyakoroljunk szövegeken!

1. A mikor embereket az alapján bélyegeznek meg, hogy milyen nyelvet vagy nyelvváltozatot beszélnek, milyen kiejtést használnak, az minden esetben diszkrimináció. A más nyelvet vagy nyelvváltozatot beszélők iránti tisztelet, vagyis a nyelvi tolerancia ugyanis éppen annyira fontos, mint a más nemzetiségű, bőrszínű, vallású stb. emberek megbecsülése. Illyés Gyula Puszták népe című könyvében saját gyermekkori élményét örökíti meg a témával kapcsolatban. Olvasd el a szövegrészletet, majd válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre!

A végzet egy mértan-órán ért utól. […] A táblánál álltam, körzővel, vonalzóval s a jó tanulók biztonságával szerkesztettem az ábrát, az aznapi leckét. Egyenest húztam a B és F pontok között. „Mondd is, amit csinálsz” – szólt hozzám a tanár.

– Egyenest húzok a bé és áff pontok között – feleltem. A tanár mosolyogva felütötte a fejét. „Mi között?”

– A bé és áff pontok között, – ismételtem. Kicsit tájszólásban beszéltem.

– Nem áff, hanem eff.

– Igenis.

– Mondd ki, hogy eff.

– Áff, – mondtam tisztán és félreérthetetlenül.

– Nem áff! Mondd, ahogy kell.

Hallgattam. Tudtam, hogy nálunk tájszólásban beszélnek, nem ő-vel, amit később igen szépnek találtam, hanem az e-t, hol egész zártan ë-nek, hol nyiltan csaknem á-nak ejtve […].

– No mondd hát.

Nyelvem megbénult. Hirtelen meggyűlöltem a kiejtésemet.

– Mi lesz?

– Áff, – nyögtem ki végre halkan, végső erőfeszítéssel. Az osztály fölröhögött.

– Hová való vagy? – kérdezte a tanár.

Nem válaszoltam.

– Pusztai! - kiáltotta valaki. […] A tanár leintette őket. Kétszer-háromszor szépen, világosan kiejtette előttem a helyes e-t. De hasztalan biztatott, hogy utánozzam. Aztán megmagyarázta, hogy okvetlen meg kell tanulnom, mert különben hogy tudhassa ő, melyik betűre gondolok?

– Holnapra megtanulod a rendes kiejtést, – mondta kicsit türelmetlenül. – És jelentkezni fogsz.

Egész délután a Kapos partján a fűzfabokrok közt föl-alá járva gyakoroltam magam. Néha úgy éreztem, sikerült.

Tátogtam, hápogtam, égre fordított arccal a torkom szorítgattam.

Reggel első dolgom volt, hogy próbát tegyek. Sírni szerettem volna. […] Az óra előtt nem jelentkeztem s most már nemcsak a szerencsétlen hang, de az ég-világon semmi sem jött ki a számon. Elég hosszas rábeszélés után, melyet az osztály helyeslő harsány nevetése tarkított, a fiatal tanár végre dühbe gurult s kiutasított az osztályból.

Nem emlékszem, mi volt az utolsó szava. „Az olyan buta tuskónak, aki még beszélni sem tud”, – valami ilyesmit mondhatott – „nincs helye az iskolában”. a) Mi volt a megbélyegzés alapja az idézett műben? b) Milyen negatív következményei voltak? c) Mi lehetett a tanár célja? Mire akarta megtanítani a fiút? Tanárként hasonló helyzetben ti hogyan cselekednétek? Mi lenne a helyes megoldás? Vitassátok meg!

39 10_nyelvtan_07.28korr.indd 39

2014.08.01. 14:44:08

A működő szöveg

9.

Amit már tudunk a szövegről Már sokat megtudhattál a szöveg fogalmáról, akkor azonban elsősorban a szöveg belső viszonyaival foglalkoztunk.

Hallhattál róla, miben különbözik a szöveg az egymás mellé dobált mondatoktól, milyen módon szövi egybe a nyelvi elemeket. Megtanultuk, milyen szövegkohéziós erők tartják egybe a szöveget, hogyan utalnak vissza a már elhangzott dolgokra az izotópok, a névmások, körülírások, ragok, szinonimák. Hogyan utal előre a katafora, hátra az anafora.

Hogyan váltakozik a már ismert téma az újdonságot közlő rémával. Olyan volt ez a tanulási szakasz, mintha az autó alkatrészeivel ismerkedtünk volna. Most azt kell megértenünk, milyen az, amikor működésbe lép ez az autó, hogy viselkedik az úton, miközben célja felé robog.

Amit már tudunk a közlésfolyamatról A közlésfolyamatról, kommunikációról is sokat tanultunk.

Jól tudod mint tizedikes, hogy ebben nemcsak az üzenet a lényeges, amit mondani akarsz, hanem az is, hogy kinek mondod, ki a címzett, ki vagy te magad, vagyis a feladó, milyen kommunikációs csatornát használsz, milyen közös előismereteitek vannak a címzettel és így tovább. Ez meg olyan volt, mintha az autóforgalom elemzésével foglalkoztunk volna, anélkül azonban, hogy tudnánk, miből is áll egy-egy olyan autó, amelyből millió és millió száguld el vizsgálódó szemünk előtt.

A két terület összekapcsolása Most arra teszünk kísérletet, hogy összekapcsoljuk a kettőt. Meg kell figyelnünk, hogyan viselkedik a szöveg a kommunikációs folyamatban, hogyan módosítják a kommunikációs körülmények a szöveg jelentését, és viszont: hogyan egészíti ki saját jelrendszerét amabból, mármint a kommunikációs helyzetből „lopva” a szöveg.

Mindennek a tudományos neve szövegpragmatika. A szövegpragmatika az épp működésben levő szöveg vizsgálatát jelenti.

A szövegpragmatika kérdései Ez egy nagyon izgalmas nyelvészeti tudományterület, és annyira szerteágazó, hogy most csupán a legkülönösebb kérdéseit vethetjük fel, nevezetesen ötöt ezek közül.

1. H ogyan hat az általam közölt szövegre az én sajátos nézőpontom, például az, hogy épp egy mély kútból kiabálok kifelé, mint a bibliai József, vagy épp egy magas trónszékről szólok az alattvalóimhoz, mint ugyanő teszi egyiptomi megdicsőülése után.

2. Hogyan teszi sokféleképpen érthetővé és félreérthetővé az én szövegemet a hallgatóim sokféle előfeltevése, előítélete, várakozása, jó- vagy éppen rosszindulata.

3. Hogyan hat vissza a szövegemre a kommunikációs hely­ zet, az, hogy kik és hányan hallgatnak, meghitten beszélgetünk-e, vagy épp egy rock-koncerten üvöltök a mikrofonba.

4. H ogyan alakítja hozzá a szövegem a részeit alkotó nyelvi jeleket a maga globális mondandójához, mintha csak összepréselne egy-egy Lego-darabot, hogy kijöjjön az alakzat.

Gyakorlatok a munkafüzet 28. oldalán!

5. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz különböző általam elmondott szövegek.

Vegyük sorra ezt az öt felvetést!

Nézőpontom a kútból és a trónszékről Nyilvánvaló, hogy hiába is hangzik el ugyanaz a mondat a két helyről, egészen más lesz a jelentése. Ha bedobtak a kútba, és onnét kiáltom testvéreimnek: „Várjatok!

Gyertek vissza!”, az teljességgel mást fog jelenteni, mintha elzavarnák őket az udvaroncaim, s akkor kiáltanék utánuk.

Fogalmi séma Hogy a hallgatóim mit értenek a szavaimból, az a fogalmi sémájuktól függ. Mert még mielőtt megszólalnék, ők készenlétben tartanak egy ilyen sémát. „Biztosan kiabál majd, hogy húzzuk ki.” Illetve: „Biztos nem szól majd az érdekünkben, pedig megtehetné.” A fogalmi sémának két típusa van. A szituációra és a dolgok jelentésére vonatkozó feltevéseket fogalmi keretnek nevezzük: „Ez egy nagy senki, így értékeljük majd a szavait.” „Ez egy nagy úr, így értékeljük majd a szavait.” A feltételezett eseménysorra vonatkozó eszméinket pedig forgatókönyvnek nevezzük. „Most majd nyilván azt fogja mondani...”.

Bennfoglalás, vagyis implikáció Így nevezzük, amikor a szöveg a nyelvi jelein túl a szituáció által is üzen. Ha osztálytársunk elesik a kiránduláson, csupa sár, s ekkor mondjuk neki: „De csinos vagy!”, akkor az elhangzott szöveg a fura szituációt is bevonja a közlésbe, és a ténylegesen elhangzó szavakon túl ezzel is üzen.

Kontextus De képes a szöveg arra is, hogy a benne szereplő nyelvi jeleket átalakítsa, mint valami rugalmassá tett Legodarabot. Az „ötvenhat” szó más „alakú” lesz egy matematikai szövegben, és más egy történelemórán. Mást fog jelenteni, és ezt a szövegkörnyezet tette vele, a kontextus, amely körülveszi és manipulálja.

Intertextualitás A szövegek egymást is felhasználják, ha például beszédünk közben idézünk egy versből, ha egyik regény idéz a másikból, ha célzunk egy tanárunk állandóan ismétlődő mondatára, vagy ha parodizáljuk azt. A két szöveg ilyenkor kölcsönhatásba lép, módosítják egymás jelentését.

40 10_nyelvtan_07.28korr.indd 40

2014.08.01. 14:44:12

Gondolkozz!

1. Fogalmazd meg, milyen bennfoglalást tartalmaznak az alábbi párbeszédek!

– Ki kell találjam, mi legyen az ebéd a hétvégén.

– A hamburgert nagyon szeretem.

5. Válassz egyet az alábbi képek közül, majd írj róla egy tízmondatos, több nézőpontos fogalmazást a füzetedbe!

– Kifogyott a benzin.

– Van egy benzinkút nem messze innen.

– Nem sikerült jól a dolgozat.

– Egész hétvégén fociztál, és a haverjaiddal lógtál.

2. Írj a füzetedbe legalább öt előfeltevést tartalmazó mondatot!

3. Olvasd el Weöres Sándor Száncsengő című versét!

Gondold végig, hogyan jelenik meg a hangszimbolika a műben!

4. Írj legalább egy hatmondatos fogalmazást az egyik kép alapján! Használj minél több intertextust, de legalább hármat!

6. Nézd meg a Shrek (Andrew Adamson, Vicky Jenson, 2001) című filmet! Figyeld meg, milyen híres filmekre vonatkozó utalások találhatók benne! Gyűjts össze a füzetedben legalább ötöt!

7. A fogalmi keret rendszerezi a valóság egy eleméről való tudásunkat, s ebbe beletartoznak a tanult és a megtapasztalt ismeretek is.

Mi a fogalmi kereted a villámról? Írd le a füzetedbe!

8. A forgatókönyv olyan információk összessége, amely segít eligazodni a társas viselkedési helyzetekben.

Egy feladat, folyamat, cselekvés vagy történés végrehajtásához szükséges lépésekről való tudást tartalmazza. Írd le a szokásos iskolai farsang forgatókönyvét! Mun­ kádhoz készíts fürtábrát a füzetedbe!

41 10_nyelvtan_07.28korr.indd 41

2014.08.01. 14:44:14

Kommunikáció Anyaggyűjtés könyvtárban A beadandó dolgozatokhoz vagy épp projektekhez, kiselőadásokhoz gyakran kell anyagot, információt gyűjteni.

Ehhez különböző módszereket választhatunk. Ideális hely a kutatásra a könyvtár és a levéltár. Míg az előzőben különféle könyveket, kiadványokat találunk, addig az utóbbiban iratokat, okleveleket, leveleket tanulmányozhatunk.

Hogyan igazodjunk el?

A könyvtárakban katalógus alapján lehet keresni. Ma már a legtöbb katalógus anyaga digitálisan is elérhető, akár az otthonunkból is, de mivel a digitalizálás igen nagy munka, ha nem találunk valamit, célszerű a cédulakatalógust is megnézni. A katalógusok tartalmazzák a könyvek, iratok legfontosabb adatait. Ilyen a szerző, a cím, a keletkezési/kiadási év és hely, valamint a tárgyszó (címszavak). A tárgyszók segítenek abban, hogy eldönthessük egy műről, hogy érdekes lehet-e a kutatásunkban. A digitális katalógusokban témakörök szerint is kereshetünk (böngészés).

Amikor a katalógus segítségével összegyűjtöttünk néhány könyvet, ezeket – a kikérhető könyvek mennyiségére ügyelve – egyszerre kérjük ki a raktárból, vagy kérjük el a könyvtárostól. Nekünk sem kényelmes ötpercenként rohangászni az újabb könyvért (kizökkenünk a munkából), de gondoljunk a könyvtárosokra is. Ha szerencsénk van, a számunkra szükséges könyvek az olvasóteremben találhatók (szabadpolcon vannak), nem a raktárban. Így sokkal rövidebb idő alatt juthatunk a kiadványokhoz: a jelzet (azonosító szám) alapján találhatjuk meg őket. A munka végeztével a raktári könyveket a könyvtárosnak adjuk vissza, a szabadpolcos munkákat vagy az asztalon hagyjuk, vagy a könyvgyűjtő kocsira rakjuk. A polcra ne tegyük vissza a könyvet, bízzuk ezt a könyvtárosokra, hogy legközelebb más is biztosan megtalálhassa a keresett könyvet.

Hogyan rögzítsük, amit megtudtunk?

Az elolvasott könyvek kapcsán jó, ha jegyzetet készítünk.

Ilyenkor ne csak a helyes jegyzetelési technikára koncentráljunk, hanem jegyezzük fel az adott könyv adatait is. Legalább a szerzőt, a címet, a kiadás helyét és idejét írjuk fel. Saját munkánkat segítjük, ha azt is felírjuk, az általunk fontosnak tartott, kijegyzetelt információk hányadik oldalon találhatók. Az oldalszámok segítségével később könnyen visszakereshető lesz az eredeti információ. Jegyzetelhetünk természetesen számítógéppel is, így a jegyzetünkben keresni is könnyen tudunk. Ugyanakkor itt is fontos, hogy az alapvető azonosító adatokat feltüntessük.

1. Próbáld ki az Országos Széchényi Könyvtár (nektar. oszk.hu) vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (saman. fszek.hu) online katalógusát! Keress benne legalább három könyvet, ami segíthet Berzsenyi Dánielről írt dolgozatod elkészítésében!

2. Keress rá az interneten, hol van hozzád legközelebb könyvtár!

3. A sikeres könyvtári kutatáshoz szükséges ismerni az egyik legfontosabb rendező elvet, amelyet ETO-nak, azaz Egyetemes Tizedes Osztályozásnak nevezünk.

Ez az emberi tudás, az ismeretek és tevékenységek egész területét felölelő osztályozási rendszer, amelyben az egyes fogalmakat számokkal fejezzük ki.

Az ETO minden katalóguscédulán megtalálható, nem­ zetközi szabvány. Az egyes számok a legtágabb fogalmakat jelölik, s minél tovább osztjuk őket, annál szűkebb körű fogalmakhoz jutunk. Az alábbi példa mutatja pontosan a felosztást.

Az emberi tudás tartománya

Főosztályok

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Osztályok 21 Alosztályok 211 Szakcsoportok 211.1 Szakok 211.11 Egy konkrét példa: Főosztály 0 – Általános tartalmú írásművek Osztály 02 – Könyvtárak. Könyvtártan Alosztály 024 – Könyvtárhasználat Szakcsoport 024.6 – Kölcsönzés Szak 024.68 – Könyvtárközi kölcsönzés a) A fenti minta alapján találj ki egy osztályozási rendszert egy számodra érdekes témához!

Főosztály Osztály Alosztály Szakcsoport Szak

4. a) Keresd meg az iskola könyvtárában a következő szerzők műveit, és írd le a füzetedbe a könyvek ETOszámát! A kereséshez kérd a könyvtáros segítségét!

1. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde 2. Katona József: Bánk bán 3. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai 4. Petőfi Sándor: János vitéz 5. Molière: A fösvény b) Végezz kutatómunkát! Látogass el a legközelebbi közkönyvtárba vagy az Országos Széchényi Könyvtár (nektar.oszk.hu), illetve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (saman.fszek.hu) online katalógusának segítségével keresd meg az alábbi könyveket! Csak az ETO-számukat adjuk meg! Írd le a könyvek címét, szerzőjét, kiadási helyét és évét a füzetedbe!

635.9 551.21 338.8 92.262.2 945.11.820 894.511.121

42 10_nyelvtan_07.28korr.indd 42

2014.08.01. 14:44:15

Gyakoroljunk szövegeken!

1. a ) Keress intertextuális utalásokat az alábbi versrészletekben! Nevezd meg az eredeti művet, amelyre az egyes költők utaltak! b) Eddigi tanulmányaid alapján írj a füzetedbe legalább három olyan irodalmi alkotást, amelyben intertextuális utalás található! „ez inni való sós vérizü szélben, a felleg alatt, sodrában a szörnyü Malomnak, mely trónokat őröl, nemzeteket, százados korlátokat roppantva tör szét, érczabolát, multak acél hiteit, s lélekkel a testet, dupla halál vércafatává morzsolva a szüz Hold arcába köpi s egy nemzedéket egy kerékforgása lejárat…”

(Babits Mihály: Húsvét előtt – részlet)

„Jó volt tevéled járni a sárgolyó üröm-vidékét, a keserű mezőt, ó boldogságom édesanyja, társam a rosszban.

Ha fújt a szél, még át se cikázhatott a gondolat, hogy „meghülök”, amikor önzésem is előzve: „meghűlsz”, már te kimondtad.

Én nem szerettem önmagamat soha.

De te szerettél. Egyszerű és igaz jóságod oly gyors, lángoló volt, hogy utolértél.

Lásd, így dicsérlek szakszerü, tárgyias, pontos szavakkal, úgy, ahogy illet ez, mert köznapi voltál te mindég, mint a verőfény.”

(Kosztolányi Dezső: Februári óda – részlet)

„Megállj, megállj, egész földet neked Adám, csak e két fát kerüld, kerüld, Más szellem óvja csábgyümölcseit, S halállal hal meg, aki élvezi. Amott piroslik a szőlőgerezd, Ott enyhe árnyék kínál nyúgalommal, Ragyogó délnek tikkasztó hevében.”

(Madách Imre: Az ember tragédiája)

2. D ante Isteni színjáték c. művében a következő idézet olvasható a Pokol kapuján: „Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába, én rajtam át oda, hol nincs vigasság, rajtam a kárhozott nép városába.

Nagy Alkotóm vezette az igazság; Isten Hatalma emelt égi kénnyel, az ős Szeretet és a fő Okosság. Én nem vagyok egykoru semmi lénnyel, csupán örökkel; s én örökkön állok.

Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!”

(Babits Mihály fordítása)

A pokol fogalmi keretét figyelembe véve, milyen bennfoglalást tartalmaz az idézet?

43 10_nyelvtan_07.28korr.indd 43

2014.08.01. 14:44:16

A szövegszerkesztés szabályai

10.

Gyakorlatok a munkafüzet 70. oldalán!

A kezdetek A szövegszerkesztés első lépése mindig a témaválasztás, a címadás és a szándékainknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. Számba kell vennünk, hogy kik, mikor és hol lesznek szövegünk befogadói. A szövegünket tehát a beszéd kommunikációs körülményeihez igazítjuk. Írhatunk elővázlatot, amely segíti a következő lépést, az anyaggyűjtést.

Az anyaggyűjtés Az anyaggyűjtés során szerzünk „muníciót” beszédünkhöz. Utánaolvasunk, utánajárunk a témának, tényeket, információkat gyűjtünk.

Az anyag elrendezése Az anyag elrendezésekor, a szövegszerkesztés során 6 fő elv érvényesül: az egység, a haladás és a folyamatosság, a logikus és az arányos elrendezés, a fokozatosság, valamint a teljesség és befejezettség elve.

Az egység elve

Minden, ami elhangzik, a témára vonatkozik. A résztémák között megteremtjük a kapcsolatot, nem csaponganak a gondolataink. A tételmondatok biztosítják az egységet.

A haladás és a folyamatosság elve

A mondatok, szövegrészek továbbviszik, segítik a téma kifejtését. A mondatok kapcsolódnak egymáshoz, a közöttük lévő logikai kapcsolat egyértelmű.

A logikus elrendezés elve

A szöveget követhető logikai lánc mentén építjük fel. Ez lehet időbeli, térbeli vagy ok-okozati kapcsolatokon alapuló.

Az arányos elrendezés elve

A szövegterjedelmet, az egyes egységeket a témához és a kommunikációs célhoz igazítjuk. A gondolatok, információk súlyuknak, szerepüknek megfelelő időmennyiséget kapnak.

A fokozatosság elve

Érveinket, közlendőnket úgy rendezzük el, hogy azok növekvő vagy csökkenő sort, láncolatot alkossanak. Haladhatunk a gyengébb érvektől az erősebbek felé vagy fordítva.

A teljesség és befejezettség elve

Törekszünk arra, hogy szövegünk a teljesség és befejezettség érzetét keltse. Fontos szerep jut itt a nyelvi és szerkezeti lezárásnak.

A kidolgozás Az anyag elrendezése után következik a kidolgozás. Ekkor nyeri el végső formáját a szövegünk. Formáljuk, alakítjuk, kiválasztjuk a megfelelő stíluseszközöket, igyekszünk minél inkább a célközönség ízlésének megfelelővé alakítani.

Célszerű az előadásmódot is megtervezni, főleg, ha nem vagyunk rutinos előadók.

Az utolsó lépések Amikor a szövegünk összeállt, már csak az utolsó lépések vannak hátra. Ha szövegünket előadásra, élőszóbeli bemutatásra szánjuk, fel kell készülnünk magára az elmondásra is.

A beszéd akkor a leghatásosabb, ha fejből mondjuk. Ez különösen igaz a meggyőző beszédekre. (Szakmai előadások esetében elfogadottabb a felolvasás, de lehetőség szerint törekedjünk a fejből mondásra.) Ehhez az emlékezetünkbe kell vésni a szöveget. Akár az egész beszédet is megtanulhatjuk, de minél hosszabb a szövegünk, ez annál nehezebb.

Egyszerűbb lehet a tételmondatok, kulcselemek, valamint az elrendezés memorizálása. Tarthatunk próbaelőadást a gyakorlás kedvéért. Végül nincs is más hátra, mint mosolyogva előlépni és megtartani a beszédet.

Az írott szöveg szerkesztésekor ügyelnünk kell a formai szerkesztésre is (ez a beszéd esetében voltaképp a megszólaltatás). Egy szövegen belül ne használjunk többféle betűtípust. Állítsuk be a margókat, a sortávot, a betűméretet. Minél hosszabb egy szöveg, annál fontosabb, hogy könnyen olvasható betűtípust válasszunk. Nem feltétlenül jó választás a kézírásra hasonlító vagy éppen nagyon cirkalmas forma.

44 10_nyelvtan_07.28korr.indd 44

2014.08.01. 14:44:17

Gondolkozz!

1. Rajzold le a füzetedbe a szövegszerkesztés menetének folyamatábráját!

2. Válaszd ki az alábbi szöveg tételmondatát! Indokold meg választásodat!

A helyzet katasztrofális. Öt év megfeszített munkájával eljutottunk oda, hogy a múzeum alapvető működési problémái külső segítség nélkül nem oldhatók meg. Az egyik fő gond a Károlyi-palota nyomorúságos állapota. A kétszáz éves épületet sosem a természetes elhasználódás logikája szerint újították fel, hanem amikor éppen pénz volt rá. Az elektromos vezetékek, a fűtési rendszerek például már régen elavultak. Felújításuk tíz évvel ezelőtt kezdődött, de csak az elmúlt évben sikerült úgy-ahogy befejezni. (forrás: tudasbazis.sulinet.hu)

3. Indokold meg, miért fontos a szövegszerkesztés hat elvének betartása! Mi történik akkor, ha valamelyik elv sérül?

4. Alakítsd szöveggé az alábbi mondatokat úgy, hogy érvényesüljenek a szövegszerkesztés elvei!

Berzsenyi Dániel 19. századi költő.

Az élet és a hajózás párhuzamba állítása szép felvezetése a témának.

A boldogság nem biztos, hogy anyagi javakban mérhető.

5. Beszédet kell tartanod az alábbi kép alapján! Írj öt tételmondatot a téma kapcsán a füzetedbe! Milyen kulcsszókkal egészítenéd ki?

6. Hogyan lesz a mondatból szöveg? Ebben a fejezetben megtanultad, milyen különböző nyelvtani eszközei vannak a szövegszerkesztésnek. a) A következő mondatok közül válassz egyet, és írj a füzetedbe egy ötmondatos bekezdést úgy, hogy az általad választott mondat legyen a kezdőmondat!

Igen, levittem a szemetet.

Vajon ki tenne ilyet?

Péter tegnap elhagyta az iratait.

Sose bánkódj a múltadon! b) Írj egy szintén ötmondatos bekezdést, de ebben az esetben a választott mondat a bekezdés közepénél szerepeljen! c) Írj öt mondatot befejezésként úgy, hogy a választott mondat legyen a zárómondatod! Dolgozz a füzetedbe!

7. A cím a szövegértelem alapvető eleme, a szöveget összetartó fontos tényező, amely a szöveg egészére utal. a) Olvasd el az alábbi rövid híreket, és a szövegértési, szövegfeldolgozási stratégiák közül alkalmazd a jóslás technikát! b) Írd le a füzetedbe, hogy ha csak a címet láttad volna, mit jósolnál, miről fog szólni a hír?

28 ezren maradtak pénz nélkül Nem adtak ki pénzt az automaták, nem működnek a bankkártyák: nem jutnak hozzá pénzükhöz az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet csődje miatt. (forrás: www.rtlklub.hu)

Kong az ürességtől a Balaton A Balaton vize tiszta, a partok és a strandok viszont konganak az ürességtől. Egy mondatban így tudnám összefoglalni tapasztalataimat annak az utazásnak a végén, amelynek a célja a balatoni állapotok felmérése volt. Vonatozás és időutazás a magyar tenger körül, ahol bizonyos helyeken a nyolcvanas évek közepén megállt az idő. (forrás: www. origo.hu)

A Neymar-rajongók világszerte sírnak A 22 éves brazil csatár egyik csigolyája eltört, amikor a Kolumbia elleni győztes meccsen az ellenfél egyik játékosa hátulról térddel beleszállt. (forrás: www.rtlklub.hu)

45 10_nyelvtan_07.28korr.indd 45

2014.08.01. 14:44:18

Kommunikáció

Anyaggyűjtés az interneten Szerzői jogok Nem szabad soha szem elől tévesztenünk, hogy figyeljünk a szerzői jogokra. Az interneten hozzáférhető anyagok többsége szerzői jogi védelem alatt áll. Ezekkel az információkkal, szövegekkel, képekkel stb. ugyanúgy kell eljárnunk, mint a könyvtárban, könyvekben találtakkal. Névvel, feltalálási hel�lyel együtt hivatkoznunk kell rá mint forrásra. Arra is ügyelni kell, hogy bizonyos tartalmak esetében nem elég a hivatkozás. Jellemzően a képek közléséhez, felhasználásához engedélyt kell kérni a készítőjétől, esetleg jogdíjat is kell fizetni.

A legtöbb oldal szabályozza, milyen feltételekkel átvehető az ott közölt tartalom. Ezt mindig érdemes alaposan elolvasni és annak megfelelően eljárni. Rengeteg kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.

Az internetes anyaggyűjtéskor a szerzői jogok tiszteletben tartásán kívül leginkább arra kell figyelnünk, hogy megbízható forrásokat használjunk. A nagyobb könyvtárak, egyetemek és főiskolák vagy középiskolák által feltöltött tartalmak legtöbbször megbízhatók, a Wikipédián elérhető információk esetében azonban célszerű résen lenni.

Válogatás Ha keresünk valamit, érdemes megnézni, hogy milyen oldalakról kapunk találatokat, illetve az első néhány, 5-10 találat ugyanazt tartalmazza-e a keresésünkkel kapcsolatban. Ha az elsőnek kiadott találatok között komoly ellentmondást tapasztalunk, annak feltétlenül utána kell járni. Ne fogadjuk el azt a magyarázatot, változatot, amelyik számunkra, az elméletünkhöz, a dolgozatunkhoz kényelmesebb!

Ellenőrizzük le, amit írtak, nézzünk utána az információknak!

Az anyaggyűjtésnek nem akkor van vége, ha már mindent tudunk. Ebben az esetben ugyanis sosem végeznénk.

Akkor végeztünk, ha minden általunk feltett kérdésre választ kaptunk, átlátjuk az összefüggéseket, és nem merültek fel olyan további szempontok, amelyek kifejtése nélkül nem érthető a gondolatmenet.

Hitelesség Az online információk esetében meg kell különböztetni az internetes közösség által közzétett információkat és az online adatbankokban tárolt adatokat. A világhálóra bárki bármit feltehet, ahogy azt már tavaly is láttuk. Nincs egy megbízható szaktekintély, aki ellenőrzi, vizsgálja a felkerülő adatokat, információkat. Az adatbázisokba azonban elvileg csak megvizsgált, ellenőrzött adatok kerülnek. Az anyaggyűjtés során fontos, hogy minél több adatbázist, keresőprogramot ismerjünk és használjunk.

1. Gyűjts legalább öt megbízható internetes oldalt, ahol a középiskolai tanulmányaidhoz kapcsolódóan kereshetsz információkat!

2. Berzsenyi Dániel és a nők címmel házi dolgozatot kell írnod. Tervezd meg, hol, milyen források felhasználásával tudsz utánajárni a témának! Dolgozz a füze­ tedbe!

3. Soroljatok fel olyan szövegtípusokat, amelyeket nemcsak folyamatosan olvashatunk, hanem akár ugrálhatunk bennük hivatkozások mentén is! Írd le ezeket a szövegtípusokat a füzetedbe!

4. Reformkor címmel házi dolgozatot kell írnotok. Az anyaggyűjtéshez az alábbi internetes oldalakon találtok információt a témával kapcsolatban.

Nézzétek meg minden oldalon a reformkorral kapcsolatos írásokat, majd döntsétek el, melyik oldalt fogjátok használni a dolgozat megírásához. Tanári segítséggel dolgozzatok! www.rubicon.hu www.tortenelemklub.com www.erettsegizz.com www.wikipedia.hu www.sulinet.hu

5. Látogass el a www.wikipedia.hu oldalra, és keresd meg a Petőfi Sándor szócikket!

Az oldalon található forrásmegjelölések alapján döntsd el, hogy szerinted hitelesnek lehetne-e minősíteni a Petőfi Sándor szócikket! Érveidet a füzetedbe rögzítsd!

6. Az alábbi szemponttáblázatot használva hasonlítsatok össze egy közismert napilapot és egy sokak által ismert internetes hírportált! Dolgozzatok a füzetetekbe!

Szempontok

Napilap

Internetes hírportál

Cikkek címe Szövegérthetőség Képek Megjelenés Figyelemfelkeltés Egyéb szempont

7. Keressétek meg a Wikipédián és a Pallas Nagy Lexi­ko­ nában a Vörösmarty Mihály szócikket, és hasonlítsátok össze a két weboldalt!

Források: www.wikipedia.hu

www.mek.oszk.hu/adatbazis/pallas.hu a) Melyik oldal fogalmazása érthetőbb számodra? b) T-táblázatot használva mutasd be, hogyan alkalmazza ez a két weboldal a fontos kiemeléseket!

Dolgozz a füzetedbe! c) Miután tanulmányoztad mindkét oldalt, véleményed szerint melyik alkalmasabb anyaggyűjtéshez? Válaszodat indokold meg!

46 10_nyelvtan_07.28korr.indd 46

2014.08.01. 14:44:18

Gyakoroljunk szövegeken!

1. O lvasd el az alábbi szöveget, és végezd el a feladatokat! a) Keresd meg, majd írd le a füzetedbe az alábbi szöveg tételmondatát! b) Bővítsd ki az idézett szöveget úgy, hogy a bevezető gondolatod a következő legyen: Mi a boldogság? A lezáró gondolat pedig: Küzdés az élet! „Tapasztalás, tanulás, figyelem és gondolkozás: négy eszköz, minek szorgalmas használata által az ítélet napról napra erősödik. Ezt is, mint a lélek és test minden más tehetségeit szakadatlan gyakorlás fejleszti és neveli; s e gyakorlás az út, akaratod erejét is óránként öregbíteni. Puhálkodás, indulat és szenvedelem sugallatit meggyőzni nem lehetetlen; jót, szépet, nagyot és nemest tenni természetes óhajtás; s ama meggyőzést mennél gyakrabban viszed véghez, s emez óhajtást mennél sűrűbben változtatod gyors tetté: annál nagyobb leend akaratod hatalma. Indulat és szenvedély által vezetett ember akarata is lehet erős, lehet rohanó hatalmú; de nem tiszta s nem szabad. Annak, ki egykorúira jótékony befolyással kíván hatni, rénnyel és nyugalommal tölt keblet kell bírnia. Indulat és szenvedély vadsága csak forrásban nyugtalankodó sokaságra munkál, s annak vétkeibe vegyülvén, vészt és pusztulást hoz; s mivel az emberiség saját fenntartását szem elől egészen soha el nem téveszti: ily vész és pusztulat jelenetei sokáig nem tarthatnak. Az erény nyugalmával párosult akarat az, mely szelíd hatalommal munkálva, állítja elő a jót, s hárítja el a gonoszat.”

(Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz – részlet)

2. Ö sszhangban állnak-e az alábbi cikkek címei a szövegek tartalmával? Te milyen címet adnál nekik?

Rendezői hanyagság Megjelent DVD-n a Márai Sándor kisregényét filmre adaptáló Eszter hagyatéka. A míves kiállítású, illusztris szereplőgárdát felvonultató alkotás kritikátlan tisztelettel viszonyul az alapanyaghoz: nemcsak az író szelleméhez hű, de betűihez is. A neves színészeknek ennek ellenére néhol sikerül a hajmeresztő bravúr, hogy a papírízű monológokba életet leheljenek. (forrás: www.filmtett.ro)

A székesegyház felújítása A Dóm felújítása miatt a székesegyházzal szemben fölállított színpadon a Zorba, a görög című táncmű premierjével ma este elkezdődik a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évada.

A darabot a Kossuth-díjas koreográfus, Harangozó Gyula, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója állította színpadra. A Mikisz Teodorakisz zenéjére készült koreográfiát a Győri Balett és a Szeged Táncegyüttes művészei adják elő élő zenekari kísérettel. (forrás: www.irodalmijelen.hu)

Pokoli segítség Az ördögnyelv (kaktuszféle) kivonata, a glükomannán nemrég került a fogyókúrás készítmények középpontjába. Az ördögnyelvből kivont rost több módon is segíti a fogyni vágyókat céljaik elérésében. A klinikai kutatások elsősorban a glükomannán étvágycsökkentő, méregtelenítő és az elfogyasztott tápanyagokból a zsír felszívódását gátló hatását vizsgálták. Több vizsgálat is bizonyítottnak találta ezen kivonat hatékonyságát. (forrás: www.hoxa.hu)

47 10_nyelvtan_07.28korr.indd 47

2014.08.01. 14:44:19

A multifunkcionális szöveg

11.

A Tumblr Az okostelefonok népszerűvé válásával és az internetes szolgáltatások terjedésével új kommunikációs csatornák születtek, ezekről sokat tanultunk a tavalyi évben.

Megjelentek azonban olyan tömegkommunikációs csatornák, ahol képek és szövegek együttes alkalmazása jelenti a kommunikáció alapját. Ezek egyik fő jellemzője és különlegessége, hogy a szövegek legtöbbször nem leírják, amit a képen látunk, hanem többletjelentést adnak hozzá.

Az egyik ilyen kommunikációs csatorna a Tumblr vagy tumblr (’támblör’), egy igen népszerű, mikroblogok írására alkalmas felület. A Tumblrön (szemben például a Twitterrel) nemcsak szöveges üzenetek tehetőek közzé, sőt, nem is csak fényképeket, hanem videókat, linkeket, animált (mozgó) képeket (gif) és hangfelvételeket is megoszthatunk.

Az Instagram Az Instagram egy másik olyan közösségi hálózat, amely főképp fényképek megosztásán alapul. Ezt elsősorban okostelefonos használatra fejlesztették ki. A készített képeket egyszerűen és gyorsan lehet szerkeszteni, szűrőkkel, effektekkel láthatjuk el őket, vagy írhatunk rájuk feliratokat. Ha megadjuk a kép készítésének adatait (hely, dátum stb.), és megosztjuk a képet ismerőseinkkel, tulajdonképpen fotódokumentációban követhetik mindennapjainkat.

Megosztani ráadásul nem csak az Instagram hálózatán belül tudunk: az egyéb közösségi felületekre (Facebook, Twitter, Flickr, Tumblr, Posterous, Foursquare) is feltölthetjük a képet, illetve postázhatjuk e-mailben is. Mivel van lehetőség arra, hogy a képekhez hozzászóljunk, valóban közösségi élménnyé válhat a képfeltöltés és -nézegetés.

A PS:PRovocative reklámcég megbízásából végzett online kérdőíves, reprezentatív felmérés a 18–75 éves, hetente legalább egy alkalommal internetező lakosság tartalommegosztási szokásait térképezte fel.

A felmérésből az derült ki, hogy a magyar internetezők a Facebook után a Tumblr mikroblogra és a Foursquare helymeghatározó szolgáltatásba töltenek fel a legszívesebben tartalmakat. A Facebook sikere és népszerűsége nem meglepő, hiszen ez a közösségi oldal „folyik még a csapból is”; úton-útonfélen találkozunk lájk gombbal, oszd meg Facebookon! felszólítással stb. Ugyanakkor az előbbiekben ismertetett Tumblr és a Foursquare első hallásra talán kevésbé ismert oldalak. (A Foursquare helymegosztást tesz lehetővé. Ismerőseink tudtára adhatjuk, merre járunk épp, milyen programon veszünk részt, valamint a környékünkön további programokat kereshetünk vele.)

A Facebookra a felmérés alapján az internethasználó lakosság regisztrált, túlnyomó többségük rendszeresen (legalább havi rendszerességgel) be is lép saját oldalára és megoszt tartalmakat. Ezzel szemben – a külföldön a hazainál jóval népszerűbb szolgáltatások –, mint az Instagram, a Tumblr vagy a Foursquare itthon csak a felhasználók kisebb százalékát vonzzák. Összességében kevesebben használják ugyan ezeket az alkalmazásokat, ugyanakkor ők sokkal aktívabbak, mint a facebookos közönség. Hetente, sőt, naponta többször belépnek és „posztolnak”. Érdekesség, hogy bár rendkívül népszerűek a közösségi oldalak, a magyar fejlesztésű iWiW 2014. június 30-án zárt be „érdeklődés hiányában”. A magyar internetező közösség 75%-a regisztrált ugyan a közösségbe, ám rendszeresen csak a felhasználók 7%-a lépett be és osztott meg tartalmakat a bezárás előtt.

A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar 18–75 éves internetező lakosság átlagban három közösségi szolgáltatásra regisztrált. A megkérdezett 1000 ember 16 százaléka azonban ötnek vagy ennél is többnek a tagja. A közösségi oldalakon (a szakmai Linkedin kivételével) a 18–29 évesek a legaktívabbak.

48 10_nyelvtan_07.28korr.indd 48

2014.08.01. 14:44:21

Gondolkozz!

1. Gondold végig, miért népszerű a mindennapok dokumentálása és megosztása!

2. Mit gondolsz, milyen veszélyekkel járhat a folyamatos megosztás? Gyűjts össze legalább öt tényezőt!

3. Magyarázd meg, miért nem jó ötlet megosztani az alábbi képeket és szövegeket!

6. Tegyük fel, hogy neked kell megírni az előző feladatban szereplő szöveget! Tervezd meg az anyaggyűjtést!

Gyűjtsd össze a füzetedbe, hogy milyen információkra lehet szükséged, és ezekhez hol tudsz hozzáférni!

7. Az osztály nevében regisztráljatok a Tumblr vagy az Instagram oldalakra! Készítsetek fotódokumentációt az osztály ez évi tevékenységeiről, különböző programjairól!

8. Olvasd el az Instagram oldalon található GYIK (Gyak­ ran ismételt kérdések) menüpontot! Írd le a füzetedbe, hogy melyek a legfontosabb pontjai!

Készülök a témazáróra.

4. Foglald össze, miben különbözik a köznyelvi hangrendszer a nyelvjárásokétól!

5. Olvasd el az alábbi szövegrészletet! Adj neki címet!

Micsoda meló, inkognitóban járni és értékelni a világ legjobb új szállodáit! A Condé Nast Traveler magazin riporterei ezt tették, tesztelték a világ több száz szállodájának bárjait, medencéit, a legszebb, legjobb fekvésű helyeket. Már megjelent a 17 éves toplista 2013ra, melyen eredetileg 1000 név és hely szerepelt, amit azonban leszűkítettek a végső 154-re. Sokféle szempontból készültek a listák, csak néhányat említünk kedvcsinálónak. A legnagyobb például igazi mamut a maga 754 szobájával – a Balin található Mulia Resort. Aztán egy igazi különlegesség az olaszországi Amalfiban egy kolostorból átalakított szálloda egy sziklafal peremén.

(Forrás: http://index.hu/bloghu/gazdagisztan)

10. Az előző feladatra adott válaszaid alapján hasonlítsd össze saját megosztási szokásaidat a felmérés eredményével!

(forrás: http://www.alon.hu/internet/elet-facebookon-tul-meglepo-adatok)

Bye-bye lakás, egy hónapig nem találkozunk! Csak be ne porosodj üresen!

9. Gondold végig, mi jellemző a te online közösségi jelenlétedre! a) Hány közösségi oldalon regisztráltál és melyek ezek? b) Melyikre milyen gyakorisággal lépsz be? c) Melyiken milyen gyakorisággal osztasz meg tartalmakat? d) Melyiken jellemzően milyen tartalmakat osztasz meg (állapot, kép, zene, weboldal/cikk, helyszín stb.)?

49 10_nyelvtan_07.28korr.indd 49

2014.08.01. 14:44:23

Kommunikáció Anyaggyűjtés: múzeum, kérdőív, interjú A projektek, beadandók kapcsán végzett anyaggyűjtést nem kizárólag könyvek, szövegek segítségével végezhetjük. Témától függően egyéb forrásokat is felhasználhatunk.

Számtalan érdekes információra bukkanhatunk például a múzeumokban, gyűjteményekben. Magyarországon igen sok érdekes múzeum és gyűjtemény várja a látogatókat.

Létezik tojásmúzeum, zászlómúzeum, vendéglátó-ipari múzeum, kékfestőmúzeum, de helytörténeti gyűjtemények, technikai, művészeti és történeti múzeumok, kiállítások is szép számmal vannak. A témához kapcsolódó tárgyak, eszközök, azok története olyan plusz információkat hordozhat, amelyek a könyvekből nem biztos, hogy megismerhetők.

A múzeumokat, gyűjteményeket – a szövegekhez hasonlóan – meg kell érteni. A legtöbb intézményben van tárlatvezetés, ahol bemutatják a kiállítást, a tárgyakat, körüljárják, milyen témát dolgoz fel a tárlat. Idő szűkében érdemes a múzeum kiadványait megnézni, az is segíthet az eligazodásban. A tárgyak, műtárgyak kapcsán, ha nem kizárólag a művészi érték miatt foglalkozunk velük, ugyanúgy kérdéseket érdemes feltenni, mintha szöveges forrást vizsgálnánk. Ki és mikor készítette, ki mire és hol használta, miből és milyen eljárásokkal készült? Ha ezeknek a kérdéseknek megpróbálunk utánajárni, egy adott tárgy kapcsán igen sok információ birtokába juthatunk.

A szövegeken és a gyűjteményeken kívül anyaggyűjtéshez használhatsz kérdőíveket, vagy készíthetsz interjút.

Ezeknek a vizsgálatoknak nagy előnye, hogy közvetlenül ismered meg más emberek, akár az osztálytársaid, akár idegenek véleményét egy kérdésről, problémáról. Fontos azonban a kérdőív és az interjú kérdéseinek összeállításakor, hogy maga a kérdés ne sugallja a választ. Ha arra vagy kíváncsi, hogy egyetértenek-e a megkérdezettek egy intézkedéssel, a megfogalmazástól függően félrevezető válaszokat kaphatsz.

Mi a véleménye a szóban forgó filmről?

Semleges a kérdés, ugyanakkor nagyon szerteágazó válaszok születhetnek rá.

Tetszett Önnek a szóban forgó film? Így a kérdés semleges, bár a pozitív ige (tetszett) valamelyest befolyásolhatja a válaszadókat.

Ugye nem tetszett Önnek a szóban forgó film?

Egyértelműen negatív irányba befolyásol.

Kérdőívnél célszerű megadni két-három, esetleg öt válaszlehetőséget, ez a kérdőív kiértékelésekor nagy segítség lehet.

1. Emlékezz vissza, hol voltál legutóbb múzeumban!

Gondold végig, mi tetszett, és mi nem! Gyűjtsd ös�sze, milyen témájú házi dolgozatokhoz, projektekhez használható az adott gyűjtemény!

2. Gyűjtsd össze, milyen témákban szokták kérni, hogy kérdőívet tölts ki! Mi a véleményed erről a módszerről? Mik lehetnek a buktatói?

3. Írd le a füzetedbe, milyen múzeumokat ismersz!

Válassz ki egyet, és írj egy rövid jellemzést róla!

4. Milyen címet adnál a következő festménynek?

5. Készíts egy hat kérdésből álló kérdőívet a múzeumlátogatási szokásokról! Legalább három válaszadási lehetőséget adja meg! a) Az elkészült kérdőívet töltesd ki barátaiddal, tanáraiddal egyaránt! b) Milyen következtetéseket tudnál megfogalmazni a válaszok alapján? Írd le a füzetedbe!

6. Alkossatok csoportokat! A következő témák alapján el kell készítenetek egy múzeumi tárlatot!

Határozzátok meg, hogy milyen jellegű műtárgyak képezzék a kiállításotok részét! Készítsetek a műtárgyakról pontos leírást! A tárlatot pedig tablón ábrázoljátok!

1.) kortárs 2.) nemzet 3.) gyermek 4.) hagyomány 5.) antik

50 10_nyelvtan_07.28korr.indd 50

2014.08.01. 14:44:23

Gyakoroljunk szövegeken!

1. A következőkben a Pilvaker Föltámadott a tenger dalszövegrészletét olvashatod. Válaszolj a hozzá kapcsolódó kérdésekre! „A nép sebzett szárnyai alól feltámadott a rapper, hol bánatos balladáktól tajtékzik a tenger. habár fölül a gálya, akár a benzin ára, alul a víznek árja, de itt a szív az úr…

Itt a tinta szúr, a szó legyen a fegyver, rajtad áll a jövő: talpra magyar, járj és kelj fel!

Add a karod, együtt minden teljesül, ha akarod.

A kérdés: hogy rabok legyünk, vagy szabadok?” a) Milyen intertextuális utalásokat találtál a dalszövegben? b) Melyik magyar költő műveire vonatkoznak az utalások? c) Mely művekre találsz utalást a szövegben? Keresd meg a könyvtárban azt a kötetet, amelyben ezek megtalálhatók! Írd le a füzetedbe a mű címét, szerzőjét, kiadás helyét és évét, valamint a könyv ETO-számát is! d) Nézz utána a rapper szó jelentésének a Magyar szlengszótárban! e) Nézz utána a tajtékzik szónak A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában!

2. O lvassátok el a szöveget, majd oldjátok meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! a) A megfelelő szótár segítségével készítsetek szócikket a szövegben aláhúzott szavakhoz! b) Készítsetek tablót Fedák Sáriról! A kutatáshoz látogassatok el az iskola könyvtárába! c) Készítsetek képzeletbeli interjút Fedák Sárival, mintha napjainkban élne! d) Keressétek fel a forrásban megjelölt mek.oszk.hu internetes weboldalt, és nézzetek utána az oldalon, hogy kié lehet a szerzői jog! e) A szövegkörnyezetet tekintve, milyen kontextusban jelenik meg a szövegben vastagon szedett fogyasztó szó? „A századfordulóra Budapest megteremtette a maga urbánus kultúráját. A korábbi, származását, nemzetiségét, vallását és kultúráját tekintve is erősen megosztott fővárosi társadalom legkülönbözőbb csoportjai egyaránt a nagyvárosi civilizáció hatására kialakuló tömegkultúra különféle termékeinek fogyasztói lettek. Ugyanakkor a tömegkultúra műhelyei, fórumai, terjesztői egyre inkább tőkés vállalkozássá alakultak, és befogadói, az egyes társadalmi csoportok igényei fokozottan befolyásolták működésüket. Budapesten a Vígszínházzal és a Magyar Színházzal megjelentek az első kapitalista jellegű üzletszínházak, amelyek fő közönségét a középosztály csoportjai alkották. A színház erre az időszakra meghódította a kispolgárságot, sőt a legalsó társadalmi rétegeket, a városi cselédséget és a munkásságot is. Egy műfaj, az operett kedvelésében szinte az egész fővárosi társadalom osztozott. A műfaj átmeneti pangásának időszakában is nagy volt az igény a budapesti színházakban az operettre. A Népszínház és a Magyar Színház főként zenés darabokra alapozta repertoárját, de a Vígszínház sem zárkózott el az ilyen típusú művek műsorra tűzése elől. Úgy tűnt, hogy operettet játszó színházból van éppen elég, mégis voltak olyanok, akik új zenés színház alapítását fontolgatták.

1903. november 6-án kezdte meg működését Budapest hetedik színháza, a Király Színház, amelynek legnépszerűbb művésznője Fedák Sári volt.”

(Részlet a Magyar színháztörténet című műből, forrás: http://mek.oszk.hu/02000/02065/html/2kotet/117.html)

51 10_nyelvtan_07.28korr.indd 51

2014.08.01. 14:44:25

Összefoglalás A szöveg Beszédünk mondatai általában nem önmagukban állnak, hanem nagyobb egységbe ágyazottan. Ez a nagyobb egység a szöveg. A szövegben az egyes elemeket a szövegös�szetartó erő, azaz a szövegkohézió kapcsolja egybe.

A szöveg szerkezete A szöveg szerkezete (makroszerkezet) alapvetően három részből áll: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A bekezdések alkotják a szöveg mikroszerkezetét. Ez is három részre tagolható: tételmondat, kifejtés, következtetés. A szövegekben vannak téma szerint szorosabban összetartozó, általában egy bekezdésben lévő mondatok, azaz mondattömbök.

A szöveg szerkezettípusai, fajtái • Lineáris szerkezet: 1. időrendre épülő szerkezet; 2. térbeli szerkezet; 3. logikai (ok-okozati) szerkezet.

• Ellentétezésre, párhuzamosságra épülő szerkezet.

• Keretes szerkezet.

• Mozaikszerű szerkezet.

• Képzettársításos (asszociatív) szerkezet.

A szövegfajtáknak három nagy csoportja van: az elbeszélő, a leíró és az elemző-meggyőző.

Kapcsolóelemek a szövegben A szövegek egységét, a globális kohéziót a szöveget átszövő tartalmi-logikai kapcsolatok adják. Az egyik legfontosabb kohéziós elem a cím. A másik fontos elem a szöveg témájához szorosan kapcsolódó kulcsszavak, melyeket az ismétlődés elkerülése érdekében körülírással, rokon értelmű szavakkal, többjelentésű szavakkal helyettesítünk.

A szövegben az új információt tartalmazó elemet rémának, míg a már ismert közléselemeket témának nevezzük.

A szöveg grammatikája Beszédünk, írásunk változatossá tétele és mondataink ös�szekapcsolása érdekében többféle módszert alkalmazhatunk: • szinonimák használata, • kulcsfogalmak körülírása, • névmással helyettesítés, • különféle igeragozások használata, • személyjelek használata, • kötőszók a szövegmondatok között.

A működő szöveg A szövegek jelentése nem kizárólag az őket alkotó szavak, mondatok összessége. Fontos megismerni és szem előtt tartani a szövegpragmatikai eszközöket is. Ha ezeket figyelmen kívül hagyjuk, előfordulhat, hogy nem tudjuk dekódolni az üzenetet, amely így sérül(het).

Ezek többek között a következők: • nézőpont, • fogalmi séma, azaz tudáskeret, • előfeltevések, • bennfoglalások, • kontextus, azaz szövegkörnyezet, • következtetések, • intertextualitás (pl. idézés).

A szövegszerkesztés szabályai A szövegszerkesztés főbb lépéseinek betartása segít, hogy szövegünk a kommunikációs célnak megfelelő legyen. Az első lépések között a témaválasztás, a címadás és a szándékainknak megfelelő szövegtípus kiválasztása szerepel.

Amikor ezzel megvagyunk, következhet az anyaggyűjtés és az anyag elrendezése. A szövegszerkesztés során hat elv érvényesül: az egység, a haladás és a folyamatosság, a logikus elrendezés, az arányos elrendezés, a fokozatosság, valamint a teljesség és befejezettség elve. A befejező lépések a szöveg kidolgozása, emlékezetbe vésése és a próba (ha szóbeli előadásra szánjuk). Írott szövegek esetében az utolsó fázis a formai szerkesztés, az egységes külalak létrehozása.

A multifunkcionális szöveg Az okostelefonok népszerűvé válásával és az internetes szolgáltatások terjedésével új kommunikációs csatornák, közösségi hálózatok születtek. Az egyik ilyen a mikroblog készítésre is alkalmas Tumblr, amelyen nemcsak szöveges üzenetek tehetők közzé, hanem vizuális tartalmak is (fotók, videók, linkek, animált képek és hangfelvételek). A másik az Instagram, amely főképp fényképek megosztásán alapul.

52 10_nyelvtan_07.28korr.indd 52

2014.08.01. 14:44:26

„Egy kiváló költőt vagy írót olvasva, lelked a költő lelkével együtt fut, lát és dolgozik.

Ujjongva fut hegyeken, mezőkön és változatos messze tájakat lát. De csak akkor, ha követni tudod a költőt, elképzeled metaforáit, megérted célzásait: máskülönben olyan vagy, mint a vak ember a legszebb vidékeken. Stilisztikailag műveletlen embernek a legszebb könyvek mintha idegen nyelven volnának írva.”

Babits Mihály

10_nyelvtan_07.28korr.indd 53

2014.08.01. 14:44:29

Szövegtípusok, stílusrétegek

12.

Stilisztika, stílusérték és stílushatás A stilisztika a stílus tudománya, pontosabban a nyelvi stílus tudománya. A stílussal már az ókori szerzők is foglalkoztak (retorika, poétika), a stilisztika ugyanakkor önálló tudományágként csak néhány évszázada létezik. Interdiszciplináris, vagyis több tudományterület határán jelentkező tudományág: a nyelvtudomány az irodalomtudománnyal érintkezik, a nyelvi elemek stílusértékét vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy a stilisztika vizsgálatának középpontjában a nyelvi elemek felhasználási módja, valamint a stílusrétegek és stílusárnyalatok tipikus nyelvi kifejezőeszközei állnak.

A stílus A stílus görög eredetű szó (stylos), stylus formában azonban a latin nyelv révén terjedt el világszerte. Eredetileg íróeszközt jelentett. Ennek egyik vége hegyes volt, a másik pedig lapos. A hegyes véggel lehetett a viasztáblába karcolni a betűket, míg a lapos elegyengette azt, „radírozott”. A rómaiak úgy tartották, hogy aki sűrűn megfordítja a stylust, azaz gyakran javít, nagy figyelmet fordít a szövegre, gondosan ír.

Az idők során a stílus szó jelentése egyre inkább az írás, a fogalmazás, a kifejezés módját, a gondos fogalmazásra való igényt és törekvést kezdte jelenteni. Mára a jelentése még inkább kibővült. Jelenti egyrészt a nyelvi stílust, a nyelvi kifejezésmódot. Ez az egyes korokra, irodalmi műfajokra vagy személyekre jellemző kifejezésmódra vonatkozik. Jelenti ugyanakkor az egyes művészeti irányzatok, ágazatok, alkotók jellegzetes kifejezésmódjait is. Hétköznapi szóhasználatban pedig az egyénre jellemző viselkedési módot is értjük alatta.

Gyakorlatok a munkafüzet 37. oldalán!

Stílus és tartalom szoros egységet alkot, a kettő összefügg. A tartalom nem létezik, nem értelmezhető stílus nélkül, és a stílus csak valamilyen kommunikációs helyzetben értelmezhető. A stílus kapcsán a következőkben néhány kulcsfogalmat ismerünk meg.

A stílus kulcsfogalmai A stílusérték nyelvi elemeknek az eredeti mellett, azon felül nyert többlettartalma. Két típusát különböztetjük meg: az alkalmi és az állandósult stílusértéket. Az állandó stílusérték megmutatja, hogy egy adott szó, nyelvi jel a szövegkörnyezetben milyen hatást vált ki. Az alkalmi stílusérték a szavak, a nyelvi jelek sajátos érzelmi, hangulati többlettartalma, amelyet kizárólag konkrét szövegben, szövegösszefüggésben, az egyéni használat nyomán nyer el. A stíluselem olyan nyelvi elem, amely stílusértékkel bír.

A stílusminősítés a nyelvi elemek állandósult stílusértéke, amely különbözik a közömbös stílustól. Az általad is ismert kézikönyvek jelölik a stílusminősítést. Az Értelmező kéziszótár például jelöli az egyes szócikkeknél, hogy az adott kifejezés régies vagy argóba tartozó, hogy udvarias vagy durva stb.

A stílusréteg a társas érintkezés során bizonyos kommunikációs szituációkban jellemzően használt kifejezőeszközök rendszere. Ez alapján hat stílusréteget különböztetünk meg: tudományos, publicisztikai, hivatalos, irodalmi, társalgási (magánéleti) és szónoki (nyilvános, közéleti). Ezekről bővebben lesz szó a következő fejezetekben.

A stílustípus a stílusrétegeken belüli fogalom, amely a szöveg funkciójához és a szituációhoz kötődik. A stílustípus lehet bizalmas, közömbös és választékos. A stílustípusokon belül elkülönítünk stílusárnyalatokat, amelyek segítségével nyilvánul meg a beszélő lelkiállapota, a hallgatóhoz és a témához való viszonya. Szövegünk lehet bizalmas (durva, trágár), lehet választékos (pl. ünnepélyes, lírai) és közömbös stílustípusú.

A stílushatás egy nyelvi elem megszokottól eltérő használatát jelenti. Ez az eltérés csak szövegben, szövegkörnyezetben figyelhető meg, anélkül a nyelvi elemnek kizárólag a szokásos használata adott.

Az egyéni stílust több szempont alapján közelíthetjük meg és vizsgálhatjuk. Irodalmi szövegek esetében (mivel legtöbbször a stílust irodalmi elemzéskor vizsgáljuk) figyelhetünk a szerzőre, a műfajra vagy magára az irodalmi irányzatra jellemző nyelvi eszközök használatára. Emellett vizsgálhatjuk a stílust a nyelvi eszközök szövegben elfoglalt helye, helyi értéke alapján is.

Sok szó esett már arról, hogy beszédünkkel milyen kívánalmaknak kell megfeleljünk. Ezek között mindig kiemelt helyen szerepel a kommunikációs helyzetnek való megfelelés. Ennek része a megfelelő stílusérték megválasztása és használata is.

54 10_nyelvtan_07.28korr.indd 54

2014.08.01. 14:44:31

Gondolkozz!

1. Olvasd el az alábbi neveket! Ruházd fel az elképzelt személyeket három-három pozitív és negatív tulajdonsággal a nevük alapján! Indokold meg minden esetben, hogy miért gondolod jellemzőnek az adott tulajdonságot!

Nemes Zsanett

Rémessy István

Borissza Julcsi

2. Foglald össze, mi jellemző Kölcsey Ferenc költői stílusára! Legalább három jellemzőt írj! Dolgozz a füzetedbe!

9. A közösségi stílushoz hozzátartoznak a helyi népviseletek is. Oldd meg a következő, népviseletekhez kapcsolódó feladatokat! a) Nevezd meg, melyik népviselet képéhez melyik néprajzi csoport tartozik! palóc; matyó; székely; kiskunsági (gulyások); kalocsai; gyimesi csángó

3. Foglald mondatba a következő szavakat úgy, hogy egyszer állandó, egyszer alkalmi stílusértékük legyen! szamár, páncél, vér

4. Magyarázd meg, hogyan függ össze stílus és tartalom!

5. Milyen állandósult stílusérték jellemzi az alábbi szavakat? rőf, nimfa, piszmog, pityókás, dialízis

6. Jellemezd a tenger szó alkalmi stílusértékét!

Tenger virág nyílik a tarka mezőn.

7. Gyűjtsd ki a füzetedbe az alábbi szavak jelentését és stílusminősítését az Értelmező kéziszótárból, majd alkoss velük egy-egy összetett mondatot!

Jelentés

Stílusminősítés

Összetett mondat

mentsvár jámbor kaja bari bemesél cicoma

8. A stílus az egyén nyelvi megnyilvánulásait, jellemző viselkedésmódját, öltözködését és életvitelét is magában foglalja.

Válassz egy tetszőleges regényszereplőt, és gyűjtsd össze a füzetedbe a rá jellemző stílusjegyeket a fenti szempontok segítségével!

b) Nézd meg a térképen, mely tájegységre jellemzőek a fenti viseletek! c) Válassz egy tetszőleges magyar népcsoportot, és gyűjtsd össze a füzetedbe legalább öt vázlatpontban a népviseletük jellemző stílusjegyeit!

10. Válasszatok egy tetszőleges korszakra jellemző művészeti stílust (pl. gótika), és készítsetek a stílus festészeti, építészeti, szobrászati és zenei jegyeit bemutató tablót az osztálytermetekbe!

55 10_nyelvtan_07.28korr.indd 55

2014.08.01. 14:44:38

Kommunikáció Kommunikációs helyzetgyakorlatok: felelés, érettségi Bár a felelet során az elhangzó információk alapján kapunk jegyet, nagyon fontos, hogy megfelelően építsük fel. Egy szép, kerek, összefogott felelet könnyen kerekítheti felfelé a jegyünket. Érdemes a feladat újbóli megfogalmazásával kezdeni. Ez mutatja, hogy megértettük a feladatot, és igyekszünk a kérdésre válaszolni. Áttekintő szemlélet A felelet elején jó, ha vázlatosan felsoroljuk azokat a főbb egységeket, amelyeket említeni szándékozunk a feleletben. Szintén elegáns megoldás, ha röviden, maximum egy-két mondatban a szűkebb témát elhelyezzük egy nagyobb egységben. Például a szerzőt az irodalmi kánonban stb.

Ha olyan tárgyból felelünk, ahol kiemelt szerep jut egyegy személynek (irodalom, történelem stb.), fontos szem előtt tartanunk, hogy a teljes életrajzot ne mondjuk fel.

Kivéve természetesen, ha kimondottan ez a feladat. Az adott személy életéből azokat a fontos mozzanatokat emeljük ki, amelyek a felelet témájához szorosan kapcsolódnak.

Lényegkiemelés, alátámasztás A felelet során mindvégig koncentráljunk a feladatra.

Ne kalandozzunk el, ne kezdjünk más témák fejtegetésébe.

Ez nem azt mutatja, hogy sok mindent tudunk, hanem azt, hogy a feladatról nem tudunk eleget beszélni.

Ha feleletünkhöz használhatunk forrásokat (például az érettségin), úgy éljünk is ezzel a lehetőséggel. Hozzunk példákat az adott irodalmi szövegből, kövessük az eseményeket a térképen. Ne az esetleg bemagolt tankönyvi szöveget mondjuk fel, hanem valóban kapcsolódjunk is a forrásainkhoz.

Szubjektivitás Az érettségin is jól alkalmazható módszer, ha a személyes véleményünket is kifejtjük a téma kapcsán. Ekkor azonban ügyeljünk arra, hogy ne üres frázisokat pufogtassunk.

Az, hogy az elemzett vers nagyon szép és nagyon tetszik, vagy hogy a szóban forgó uralkodó ügyesen mérte fel a helyzetet, még nem valódi véleményalkotás. A személyes részt a felelet végén érdemes szerepeltetni a lezárás részeként, elkülönülten a tényanyagtól.

A lezárás részét képezi még az elhangzottak összegzése, a következtetések levonása.

1. Gondold végig, te hogy szoktál készülni egy-egy feleletre! Vannak jól bevált módszereid?

2. Képzeld azt, hogy te vagy a tanár! Írd össze a füzetedbe, mik az elvárásaid egy szép, ötös felelettel szemben! A téma: Stendhal és a realizmus.

3. Alkossatok párokat! Készítsetek önállóan legfeljebb öt pontból álló feleletvázlatokat a füzetetekbe az alábbi szövegekből! A vázlat alapján foglaljátok össze a párotoknak, miről olvastatok a szövegrészletben!

a) „Bár 1881 és 1890 között majdnem 900 képet festett, Van Gogh életében csupán egyetlen festményt adott el, méghozzá a Vörös szőlőhegy címűt. A képet Anna Boch, Eugéne Boch belga festő és író nővére vette meg, aki maga is festett, és gazdag gyűjteményt állított össze, főként impresszionista alkotók műveiből. 1888-ban festett képen egyébként aratókat láthatunk a provence-i Arles mellett, ahol Van Gogh 15 hónapig lakott. A képért mindössze 400 frankot fizetett a vevő, ami már akkoriban sem számított nagy összegnek.” (forrás: BBC History, III. évf. 9. szám)

A Lánchíd építése A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került.

A Lánchíd a II. világháború alatt A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta. Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 20-án nyitották ismét meg. Legutóbb 1986–1988-ban újították fel. A pillérek boltívein lévő régi szocialista címereket az eredeti Kossuth-címerekre 1996-ban alakították vissza. (forrás: budapest.varosom.hu)

4. Készítsetek interjút az egyik tanárotokkal arról, hogy milyen szempontokat vesz figyelembe a felelet érdemjegyének megállapítása során! Kérdezzétek meg, hogy véleménye szerint mi szükséges az eredményes szóbeli felelethez! A beszélgetésről írjatok egy beszámolót a füzetetekbe!

56 10_nyelvtan_07.28korr.indd 56

2014.08.01. 14:44:39

Gyakoroljunk szövegeken!

1. H atározd meg az óceán szó alkalmi stílusértékét az alábbi szövegekben! a) „Tenger az élet. Sok ezer év óta hullámzik velünk, sok ezer év óta hullámzik velem. Vízcseppek vagyunk, jelentéktelen, szürke kis parányok, mind, mindannyian. Néha fent vagyunk, néha lesüllyedünk. Tenger az élet. Mindannyian keresünk mindig, keresünk egy másik vízcseppet a nagy, szörnyű óceánban.”

(Wass Albert)

b) „ROMEO Aki szeret, mind ily bolond, na lám.

A mellemet a bánat súlya nyomta, Te tőlem elvetted, de erre nyomba Több lett enyém: szóval mivel szerettél, Nőtt bánatom s új béklyóba verettél.

Szeretni: sóhaj füstje, kósza gőz, Majd szikratűz a szembe, hogyha győz, S ha fáj, könnyekből egy nagy óceán.”

(William Shakespeare)

d) „A bánat? egy nagy óceán.

S az öröm?

Az óceán kis gyöngye. Talán, Mire fölhozom, össze is töröm.”

(Petőfi Sándor)

c) „Tudásunk egy csepp, amit nem tudunk, az egy egész óceán.”

(Isaac Newton)

2. G yűjtsd ki a füzetedbe az alábbi szövegrészletek és eddigi tanulmányaid alapján Berzsenyi Dániel költői stílusának jellemzőit! „Bár nem oly gazdag mezeim határa, Mint Tarentum vagy gyönyörű Larissa, S nem ragyog szentelt ligetek homályin Tíburi forrás:” (Osztályrészem)

„Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz, Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj.

Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül, Mint a nyíl s zuhogó patak.”

(Horác)

„Légy, Magányosság! vezetőm s barátom.

Csendes ernyődhez sietek nyugodni.

Itt lelem Plátót, Xenophont s Ilissus Myrtusa berkét.”

(Magányosság)

57 10_nyelvtan_07.28korr.indd 57

2014.08.01. 14:44:40

Jellemző szövegtípusok I.

13.

A kommunikációban résztvevők szerint A szövegeket stílusuk szerint is több csoportba sorolhatjuk.

A kommunikáció résztvevőinek száma alapján beszélhetünk monologikus, dialogikus és polilogikus szövegekről. A monologikus szövegek esetében valójában egy személy vesz részt a kommunikációban (egyirányú kommunikáció), a teljes szöveget ő határozza meg. A dialogikus szövegek jellemzően párbeszédes formájúak (dialógus) két résztvevő között (kétirányú kommunikáció). A párbeszédes formának fontos mozzanata a szerepváltás, amelynek során a szövegalkotóból befogadó lesz, és fordítva. A dialogikus szövegekre a szerepek állandó váltogatása jellemző. A polilogikus szövegek hasonlítanak a dialogikus szövegekre, többségükben szintén kétirányú kommunikáció zajlik, ám jellemzően nem két, hanem több résztvevője van a kommunikációnak, és mindannyiuk között megvalósul a szerepváltás.

A kommunikáció funkciói szerint Meghatározó kommunikációs funkciójuk alapján is csoportosíthatjuk a szövegeket. Beszélhetünk elbeszélő, leíró és érvelő (elemző-meggyőző) szövegtípusokról. Az elbeszélő szöveg legfőbb célja a tájékoztatás. Ez az események, történések valamilyen szempontból történő elbeszélésén alapszik. Az ilyen szövegek legtöbbször lineáris szerkezetűek, időrendiségre épülnek. „Tiszta” szövegek azonban nincsenek.

Az elbeszélő szövegek tartalmaznak leíró részeket, hiszen a szereplők, a környezet, a háttérismeretek bemutatására nem nyílna másként lehetőség. Elbeszélő szövegek esetében jó, ha törekszünk az élményszerűségre, a szemléletességre. Fontos, hogy egyértelmű legyen, milyen szempontból, nézőpontból mutatjuk be az eseményeket, történéseket.

A leíró szövegek a (képzelt vagy tényleges) valóság egyegy szeletét mutatják be. Jellemzően nem időrendiségen, hanem térbeliségen alapulnak. Jellegüknél fogva viszonylag tárgyilagos szövegeket sorolhatunk ide. A leíró személyének nem jut akkora szerep, mint az elbeszélő vagy érvelő szövegek esetében. A leíró szövegekbe is ékelődhetnek elbeszélő vagy érvelő részek.

Az érvelő szöveg célja a meggyőzés. A meggyőzéshez szükséges, hogy a befogadóra (legyen az olvasó vagy hallgató) hatást gyakoroljunk. Az érvelő szövegek nem időrendiségre vagy térbeliségre, hanem logikai viszonyokra épülnek. Többnyire tételmondatokban tartalmazzák azokat az állításokat, amelyeket a szövegben megfogalmazott érvek segítségével alátámasztani vagy cáfolni igyekszünk. Az írott szövegben megfogalmazott érvekkel szemben előnyben lehet a szóbeli meggyőzés, ugyanis a beszéd nem nyelvi eszközei erősíthetik érveink hatását.

A szöveg megjelenési módja szerint Természetesen az „adathordozó”, a szöveg megjelenési módja alapján is csoportosíthatjuk a szövegeket, amelyek így lehetnek írottak vagy élőszóbeliek. Élőszóban és írásban is nagyon sokféle szövegtípust használunk. A szóbeli közlések, a beszélt szövegek jellemzően kevésbé kötöttek, lazább szerkezetűek és kevésbé szabályosak, mint az írottak. Közvetlen kommunikáció esetén lehetőség van az azonnali visszacsatolásra, amely gördülékennyé teszi az információcserét. A szóbeli kommunikáció nehézségét az írott szövegekkel szemben az adja, hogy szóban egyszer hangzik csak el az információ, nem tudunk visszalapozni később, hogy megnézzük, miről is van szó pontosan. Ha elkalandozik a figyelmünk, nehéz újra bekapcsolódni.

Az írott szövegek jellemzően jól formált, alaposan szerkesztett, gondosan kimunkált szövegek. Bár nem helyettesíthetik a beszéd nem nyelvi elemeit, az írott szövegben is használunk „segédeszközöket”. Az írásjelek, a tagolás, a betűtípus, a betűszín mind-mind információkat hordoz számunkra. A szóbeli kommunikációval ellentétben a befogadó reakcióit nem azonnal látjuk, az írott szöveg azonban lehetőséget nyújt az alaposabb végiggondolásra, a szöveg megemésztésére. Bármikor visszalapozhatunk, felkutathatunk korábbi információkat. Az írott szövegek jobban követik a hagyományokat, mint a szóbeli közlések.

58 10_nyelvtan_07.28korr.indd 58

2014.08.01. 14:44:42

Gondolkozz!

1. Gyűjts minél több példát polilogikus szövegekre!

2. Sorolj fel legalább öt egyirányú kommunikációs helyzetet!

3. Határozd meg a lehető legpontosabban, hogy melyik szövegtípusba tartoznak az alábbi műfajok! Dolgozz a füzetedbe! blog, SMS, órai felelet, híradó, újsághirdetés, Facebook-bejegyzés 4. Gondold végig, az írott vagy az élőszóbeli kommunikáció kényelmesebb-e számodra! Indokold meg, miért! (Mondj legalább három indokot!)

5. Sorolj fel legalább öt olyan kommunikációs helyzetet, amelyben jobb/hatékonyabb az írott kommunikáció!

6. I dézd fel , hogy az előző héten milyen szövegtípusba tartozó szövegeket mondtál, írtál! Fogalmazd meg, hogyan kapcsolódik a szövegtípus a kommunikációs helyzethez!

7. Mit gondolsz, egy- vagy többirányú kommunikáció zajlik a képen látható teremben? Mi utal erre? Hogyan kellene átrendezni, ha másfajta kommunikációra akarnák alkalmassá tenni?

b) – Alászolgája.

– Jó napot.

– Kérem, itt kiadó az a külön bejáratú utcai szoba?

– Igen. Erre tessék.

(Karinthy Frigyes: Hónapos szoba)

3. „– Akkor szedjük a sátorfánkat, és menjünk oda, mert ez itt nem valami kényelmes szállás – mondta a szamár.

– Ahol ház van, ott vacsorát is esznek, nekem pedig már elkelne egy-két csont, kivált, ha húsos – jelentette ki a kutya.

– Én is szívesebben tölteném az éjszakát a kemencepadkán, mint itt a fán - tette hozzá a macska.”

(Jakob és Wilhelm Grimm: A brémai muzsikusok – részlet, Rónay György átdolgozása)

9. Írj leíró fogalmazást, melyben bemutatod az iskoládat (pl. épület, képzési rendszer, szakkörök) a felvételiző gyerekeknek és a szülőknek!

10. Válassz egy festményt az alábbiak közül, és írj elbeszélő szöveget arról, vajon mi történik a képen!

1. Renoir: Evezősök Chateau-ban 2. Barabás Mikós: A meny megérkezése

8. Milyen csoportba sorolod az alábbi szövegrészleteket a kommunikáció résztvevőinek száma alapján?

a) „Sötét és semmi voltak: én valék, Kietlen, csendes, lény nem lakta Éj, És a világot szültem gyermekűl.

Mindenható sugárral a világ Fölkelt ölemből; megrázkódtatá A semmiségnek pusztaságait, S ezer fejekkel a nagy szörnyeteg, A Mind, előállt. Hold és csillagok, A menny csodái lőnek bujdosók Kimérhetetlen léghatárokon.”

(Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)

59 10_nyelvtan_07.28korr.indd 59

2014.08.01. 14:44:45

Kommunikáció Kommunikációs helyzetgyakorlatok: állásinterjú Manapság a kiélezett munkaerőpiaci viszonyok között különösen fontos, hogy az állásinterjúkon jól teljesítsünk.

Mint minden kommunikációs szituációnak, a különféle interjúknak is vannak szabályai, ezekből álljon itt néhány.

(Az állásinterjúhoz hasonló helyzet például a felvételi beszélgetés is.)

11. Mindig nézzünk az interjúztató(k) szemébe! Ne lesütött szemmel, magunk elé mormogva válaszoljunk a kérdésekre! Ugyanakkor a meredt bámulás feszélyező: ne nézzünk farkasszemet!

12.

Próbáljunk pozitív tartalmú mondatokat mondani!

Jobban hangzik, hogy „szeretek többféle dologra koncentrálni”, mint az, hogy „nem szeretek csak egy dologgal foglalkozni”.

1. Az egyik legáltalánosabb kér(d)és az állásinterjún, hogy sorold fel három jó és három rossz tulajdonságodat. Gondold végig, milyen tulajdonságokat sorolnál fel, és miért!

2. Nézz utána az interneten vagy könyvtárban, hogy mi alapján alakítjuk ki valakiről az első benyomásokat!

Gondold végig, ezek alapján rólad milyen benyomás alakulhat ki másokban!

3. Válaszolj vázlatpontokban a füzetedben az alábbi inMire ügyeljünk egy interjú alkalmával?

1. Legyünk pontosak! Ez az első és legfontosabb szabály.

Inkább érkezzünk kicsivel korábban, mint egy perccel később.

2. Hangosan, jól érthetően, határozottan mutatkozzunk be!

Fontos a megfelelő kézfogás (se lazán, se túl erősen).

3. Mosolyogjunk! Ez az apró trükk nem kerül semmibe, és csodákra képes.

4. Jegyezzük meg az interjúztatók nevét!

5. Legyünk udvariasak, de ne alázkodjunk meg! A jó benyomás eléréséhez megfelelően, „normálisan” kell tudnunk viselkedni akár kényelmetlen, feszült szituációkban is. Ezt érdemes gyakorolni.

6. Ne tegezzük le az interjúztatót! A felajánlott tegeződést azonban fogadjuk el! Visszautasítani, nem élni vele udvariatlanság.

7. Figyeljünk oda a megjelenésünkre! Legyünk ápoltak, tiszták, de ne feltűnőek. Férfiak visszafogott, de elegáns öltözetet válasszanak. A hosszúnadrág számukra nyáron is kötelező, ahhoz inget, esetleg zakót vegyenek fel! A nők kerüljék a hivalkodó megjelenést! A miniszoknya, az átlátszó felső, a köldökig kivágott póló a szombat esti buliba való, nem interjúra. Mind a férfiak, mind a nők kerüljék a szélsőségeket, túlzásokat!

8. A mobiltelefont még a terembe lépés előtt kapcsoljuk ki!

Táskánkat, szemüvegünket, telefonunkat, kulcsainkat ne tegyük ki a tárgyalóasztalra!

9. Tájékozódjunk a megpályázott pozícióról és munkahelyről!

Feltétlenül tudjuk, hogy hova és miért jelentkezünk!

10. Fordítsunk figyelmet a testbeszédünkre! Mint láttuk, fontos szerepük van a nem nyelvi jeleknek a kommunikációnkban. Ne tördeljük a kezünket, ne birizgáljuk a hajunkat, kerüljünk lehetőleg minden ehhez hasonló pótcselekvést!

Szintén nem kelt jó benyomást, ha zavarunkban nevetgélünk.

terjúkérdésekre!

• Melyek a hosszú távú terveid?

• Mit jelent a siker számodra?

• Hogyan képzeled el az ideális munkakört?

• Hogyan szoktad levezetni a feszültséget?

4. Keress egy családtagot vagy barátot, aki már részt vett állásinterjún! Készíts rövid beszélgetést vele az interjún szerzett tapasztalatairól! Kérj tőle olyan tanácsokat, amelyeket te is hasznosíthatsz a szóbeli megmérettetéseid során! A beszélgetés információiról, élményeiről írj beszámolót a füzetedbe!

60 10_nyelvtan_07.28korr.indd 60

2014.08.01. 14:44:46

Gyakoroljunk szövegeken!

1. A kommunikációs funkció szerint melyik csoportba sorolod az alábbi szövegrészleteket?

1. „A Vaskapunak kétezer éves históriája van, s négy nemzet nyelvén nevezik azt. Mintha egy templom közelednék felénk, melyet óriások építettek, pillérekkel, melyek kőszálak, és oszlopokkal, melyek toronymagasak, csodálatos kolossz-alakokat emelve a felmagasló párkányokra, mikben a képzelem szentek szobrait látja, s e templom csarnoka négymérföldnyi távolba mélyed, fordul, kanyarodik, új templomot mutat, más falcsoportokkal, más csodaalakokkal; egyik fal sima, mint a csiszolt gránit, vörös és fehér erek cikáznak végig rajta: rejtelmes istenírás betűi; másutt rozsdavörös az egész hegylap, mintha igazán vasból volna, néhol a gránit rézsút dűlt rétegei mutogatják a titánok merész építkezésmódját; s az új fordulónál már egy gót templom porticusa jő elénk, hegyes toronycsúcsaival, karcsú, egymáshoz tömött bazaltpilléreivel, a kormos fal közepéből egy-egy aranysárga folt világít ki, mint a frigyláda lapja: ott a kén virágzik.”

(Jókai Mór: Az arany ember, A Vaskapu)

2. „Azért béfejezvén ezt az első levélre való szitkozódásit, azt írja, hogy irigylem én az ő állapatját és hízelkedem néki, mikor böcsülettel illetem őtet. Nincs miért hízelkedjem, mert sem várok, sem tartok tőled, hanem csak az én emberségem vitt reá, hogy tisztességesen szólnék hozzád, mivelhogy nem az te gyalázatodra írtam, azt mit írtam, hanem az igazság oltalmára.”

(Pázmány Péter: Alvinci Péternek sok tétovázó kerengésekkel és cégéres gyalázatokkal felhalmozott feleletinek rövid és keresztyéni szelídséggel való megrostálása)

34. „A ház néhány emeletes, nagy épület volt, amilyent Rómában ezrével építettek a lakbérhaszon kedvéért, de rendszerint gyorsan s olyan selejtesen, hogy alig akadt esztendő, amikor néhány ilyen ház a lakók fejére nem omlott.

Valósággal nagyon magas, keskeny méhkasok voltak ezek, tele kamrácskákkal és zugokkal, amelyekben tömegesen fészkelt a szegény lakosság. A városban, ahol számos utcának neve sem volt, ezeket a házakat nem számozták meg, tulajdonosaik rabszolgákra bízták a lakbérek beszedését, azokat pedig a hatóságok nem kötelezték, hogy a lakók nevét bejelentsék, s így gyakran maguk sem ismerték őket. Egy ilyen házban nagyon nehéz volt valakit kérdezősködés útján megtalálni, különösen, ha a háznak kapusa sem volt.”

(Henryk Sienkiewicz: Quo vadis, Mészáros István fordítása)

2. A z alábbi szövegrészletben Akhilleusz kettős végzetéről olvashatsz. Ala­

kítsd át a részletet úgy, hogy Akhilleusz édesanyja, Thetisz nevében érvelj fiadnak, hogy térjen haza, és válassza a hosszú életet! „Édesanyám, az ezüstlábú Thetisz, isteni asszony, mondta, hogy engem kettős végzete vár a halálnak.

Hogyha a trójai vár körül itt maradok verekedve, elvész visszautam, de sosem hervadhat a hírem: ámde ha megtérek szeretett földjére hazámnak, elvész nagy hírem, hanem éltem hosszura nyúlik, és gyorsan nem is ér el végzete már a halálnak.”

(Homérosz: Iliász , Devecseri Gábor fordítása)

61 10_nyelvtan_07.28korr.indd 61

2014.08.01. 14:44:48

Jellemző szövegtípusok II.

14.

A kommunikáció színterei szerint A társalgási (magánéleti) szövegtípus a mindennapi kommunikáció legáltalánosabb formája. A legtöbb közlendőket ezen a kommunikációs színtéren intézzük. Ide tartozik minden olyan műfaj, ami személyes és informális, a vicctől kezdve a blogbejegyzésen és az e-mailen keresztül a barátokkal való telefonbeszélgetésig. Ennek bizonyos szempontból ellentettje a közéleti szövegtípus. Ide a nagyobb nyilvánosságot érintő szövegek tartoznak: politikai beszédek, újságokban megjelenő nyílt levelek, a lakógyűlések felszólalásai stb. A hivatalos szövegtípusba tartozó szövegek segítségével a minket érintő hivatalos ügyekben járunk el. Hagyományosan ebbe a kategóriába tartoznak a kérvények, önéletrajzok stb.

A tudományos szövegtípus foglalja magában a tudományos igénnyel készült szövegeket. Nemcsak a nagy tudósok szenzációs előadásait értjük ez alatt, hanem az órai kiselőadást, a beadandó házi dolgozatot, bármilyen beszámolót egy kutatásról stb. A publicisztikai (sajtó) szövegtípushoz nem meglepő módon a különféle sajtótermékekben megjelenő szövegek tartoznak. A cikkeken, interjúkon, riportokon kívül a hirdetések, reklámok is ide sorolandók.

A szépirodalmi szövegtípus az egyik legkülönlegesebb.

Egyrészt ötvözheti valamennyi, korábban említett szövegtípus jellemzőit, nagyon összetett. Másrészt a szépirodalmi az egyetlen olyan szövegtípus, ahol alapvetően írott szövegek születnek.

A szövegalkotás módja szerint A szövegalkotás módja is fontos szempont a szövegek csoportosításakor. Eszerint két fő szövegtípusról beszélhetünk: a tervezett és a spontán szövegekről.

Az előszóban elhangzó szövegek legtöbbször nem megtervezettek, előkészítettek, hanem rögtönzöttek, spontánok. Legfontosabb jellemzőjük, hogy azonnali, gyors reakcióként születnek az aktuális kommunikációs helyzetben.

A spontán szövegek körébe tartozik például a telefonbeszélgetés vagy a baráti beszélgetés. Az írott szóbeliség műfajai is spontán szövegek (SMS, chat stb.).

A tervezett szövegek ezzel szemben hosszabb-rövidebb előkészületre épülnek. Anyaggyűjtés, a téma alapos körüljárása, vázlatkészítés stb. előzi meg elkészítésüket. A felkészülés teszi lehetővé, hogy minden lényeges szempontot érintsen a szövegünk. Tervezett szöveg például a tudományos előadás, az interjú vagy a riport. Igaz, az interjúnak vannak spontán részei, hiszen a kapott válaszokra reagálni kell, ugyanakkor, ha az interjúztató nem készült fel, nem ismeri az alanyát, semmitmondó lehet a végeredmény.

Ezeket a szövegeket is megvizsgálhatjuk a kommunikációs színtér és a szövegalkotás módja szerint.

A kommunikációs színterük szerint mindegyikük a tudományos, szakmai szövegtípusba sorolható, hiszen az adott tantárgy/tudomány szakkifejezéseit használjuk, a mondatalkotásunk is ennek megfelelő: nyelvtanilag pontosan szerkesztett, többnyire kijelentő mondatokból áll.

Szerkezetüket tekintve gyakoriak az összetett mondatok, amelyekkel pl. ok-okozati viszonyokat vagy éppen összehasonlításokat tudunk kifejezni. Fontos, hogy a tudományos szövegekben lehetőleg kerüljük a hiányos mondatokat.

Szövegalkotás módja szerint a fent említett szövegek szinte kivétel nélkül tervezett szövegek. A szóbeli felelet és a röpdolgozat is inkább ide sorolandó, bár kétségtelen, hogy ezekben nagy szerepe van a rögtönzésnek, a spontán szövegalkotásnak - a feladattól függően.

Különösen fontos megtanulnunk középiskolában rövid vagy hosszú esszét írnunk, hiszen ezek nemcsak iskolai, tanórai vagy házi dolgozatban, de az érettségiben is megjelennek. Esszét kell írni a történelem, a biológia stb. írásbelin is!

Fontos tudni, hogy az esszé átmenet a tudományos, szakmai és szinte a szépirodalmi szövegek közt. Szókincsében megjelennek a szakszavak, igényes, pontos szerkezet jellemzi, de a szöveg megalkotása tükrözi a szövegalkotó egyéniségét, gondolkodásmódját. Érdemes olvasgatni híres íróink esszéit különböző témákról, pl. Márai Sándort, Szerb Antalt stb.

Szintén fontos a vázlatírás különböző változatait gyakorolnunk, hiszen nagy segítség a tanulásban, az ismétlésben, egy szöveg megértésében, feldolgozásában.

A prezentáció, kiselőadás, beszámoló, plakátkészítés stb. gyakorlása szintén az érettségi vizsga előkészítése miatt elkerülhetetlen, de a felsőoktatásban is mindennapos feladatok közé tartoznak. Ezek a szövegtípusok egész életünket végigkísérik, hiszen számtalan munkakör betöltéséhez, foglalkozás gyakorlásához szükségesek.

Az iskolai életben megjelenő szövegtípusokról Az iskolában naponta különböző szövegtípusokkal találkozunk. Írunk házi feladatként rövid vagy hosszú esszét, kitölthetünk teszteket, feladatlapokat. A tanórán szóban és írásban is megnyilvánulunk: a tanár esetleg előad, ha csoportmunkában dolgozunk, a diákok készíthetnek prezentációt, vázlatot, plakátot, fürtábrákat stb. Az is előfordulhat, hogy röpdolgozatban, témazáró esszében, feladatlapon kell tudásunkról számot adnunk, vagy éppen szóban felelnünk.

62 10_nyelvtan_07.28korr.indd 62

2014.08.01. 14:44:49

Gondolkozz!

1. Fogalmazd át az alábbi monologikus szöveget dialógussá!

Azt mondta a Besenyő Pista bácsi, Hogy nagyon nagy állat a bálna bácsi, És ezenkívül még azt is megmondta, Hogy a három perec az nem kettő, a Besenyő Pista bácsi mondta.

(L’art pour l’art, Besenyő–Boborján-dal)

8. a) Sorold a megfelelő csoportba az alábbi képeket a szövegalkotás módja szerint! b) ÍAlkossatok párokat, majd írjátok le a füzetetekbe a képek alapján legfeljebb öt mondatban, milyen szövegek hangozhatnak el!

2. Gyűjts legalább tíz példát magánéleti szövegtípusra!

Legyen köztük írott és élőszóbeli is!

3. Magyarázd meg, miért egyesíti az irodalmi stílus a többi stílusréteg legfontosabb jegyeit!

4. Gondold végig, mik a spontán kommunikáció előnyei és hátrányai! Írj legalább három-három előnyt és hátrányt is!

5. Magyarázd meg, miért nem közéleti szövegtípusba tartozik a legjobb barátoddal folytatott vita az 1848as alkotmányról!

6. A barátnők bizalmas szavakat suttognak egymásnak, így hát ez mindenképpen a magánéleti szövegtípusok közé kell, hogy tartozzon. Mit mondhatnak?

Fogalmazz több mondatot is, a szövegtípus jellemzőinek figyelembevételével!

9. Alkoss spontán, élőszóbeli szöveget! Helyezkedj egy tetszőleges regényszereplő, irodalmi alkotó vagy híresség szerepébe! Ülj az osztállyal szemben található villamosszékbe! A többiek a szerepeddel kapcsolatos kérdéseket tesznek fel neked. Válaszolj a választott személy nevében!

7. Töltsd ki az alábbi táblázatot a füzetedbe! Gyűjts vagy alkoss a rubrikáknak megfelelő szöveget!

Tervezett Monologikus Dialogikus Polilogikus

Spontán

10. Padtársaddal közösen a füzetetekbe egy T- táblába gyűjtsétek össze, hogy az irodalomból írt elemzések, esszék milyen tartalmi és formai tulajdonságokkal rendelkeznek ideális esetben. Ha mindegyikőtök elkészült a maga oszlopával, beszéljétek meg egymás javaslatait!

11. Az esszé műfaji meghatározása nagyon szerteágazó: attól függ, melyik korszakban, ki fogalmazta meg. a) Gyűjts internetes kereséssel minél több (de legalább három-négy) definíciót a forrás pontos megjelölésével, majd csoportban dolgozva osszátok meg egymással a megszerzett tudásotokat! b) Közösen készítsetek egy mindannyiótok által elfogadott meghatározást arra, hogy az iskolában írt esszét ti hogyan határoznátok meg egy tanulást segítő, diákok számára készített lexikonban!

63 10_nyelvtan_07.28korr.indd 63

2014.08.01. 14:44:51

Kommunikáció Kommunikációs helyzetgyakorlatok: hivatalos ügyintézés Ahhoz, hogy hatékonyan képviselhessük az érdekeinket, és ne kelljen feleslegesen időznünk egy-egy hivatalban, jó, ha ismerjük a hivatalos ügyintézés szabályait. Az első és legfontosabb ezek közül: udvariasan, hivatalos stílusban kommunikáljunk. Mutatkozzunk be, és mondjuk el, milyen ügyben, miért jöttünk. Az ügyintézőket, hivatalnokokat ne tegezzük, akkor sem, ha nem tűnnek sokkal idősebbnek nálunk. Az ügyintézés gyakran bosszantó, bonyolult, fárasztó és időrabló tevékenységnek tűnik, dühünket ennek ellenére ne a hivatalnokokon vezessük le. A szabályokat nem ők találják ki, viszont kötelesek betartani.

Mielőtt aláírunk valamit, mindenféleképpen olvassuk el.

Akkor is, ha hosszú, ha bonyolult. Ha nem értünk valamit, kérjünk magyarázatot. Így elkerülhetők a későbbi kínos meglepetések, amikor kiderül, hogy az a papír, amit aláírtunk, valójában örök életre szóló bérleti szerződés volt két állatkertre, amit a továbbiakban fizethetünk…

Ha előzetesen időpontot kértünk, jelenjünk meg pontosan. Valószínűleg így is várnunk kell majd, ám ha nem vagyunk jelen, amikor szólítanak minket, kérhetünk új időpontot, és jöhetünk vissza máskor.

Ha olyan információra hivatkozunk, amit láttunk/hallottunk, de nem néztünk utána, legyünk óvatosak. Nem biztos, hogy a valóságnak megfelelőek az értesüléseink. Ha tévedünk vagy nincs igazunk, azt ismerjük el, ne tegyünk úgy, mintha az ügyintéző rontott volna el valamit.

Meghatalmazás Előfordulnak olyan helyzetek is, hogy nem tudunk megjelenni egy személyes megjelenést kívánó találkozón. Ilyenkor meghatalmazással ruházhatjuk fel egy közeli rokonunkat, barátunkat, aki helyettünk eljárhat az ügyben. A meghatalmazásra a hivatalos levél formai követelményei vonatkoznak. Az irat címeként írjuk fel: Meghatalmazás. Mindig írjuk bele a meghatalmazó és a meghatalmazott azonosításra alkalmas adatait (név, születési idő, cím, személyi igazolvány száma). Szerepeljen a meghatalmazás szövegében, hogy milyen ügyben járhat el helyettünk a meghatalmazott.

Legalább két tanúval írassuk alá a meghatalmazást.

1. Írj meghatalmazást az egyik barátodnak az alábbi minta alapján, hogy átvehesse az iskolai könyvjutalmadat!

MEGHATALMAZÁS Alulírott, anyja neve:

születési hely, idő: , személyi száma:

,

meghatalmazom születési hely, idő: anyja neve: , személyi száma: a lakossági folyószámlám adatváltoztatási ügyében eljárjon.

hogy helyettem

Kelt.: Kovács Edömér sk.

Tanúk:

__________________ __________________ __________________ __________________

2. Írj elismervényt az alábbi minta alapján arról, hogy a barátod kölcsönvett tőled négy DVD-t!

ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY Kovács Gedeon 1991. 06. 05.

Alulírott.............................................................(szül.:.......................................

123457AB .sz.ig. szám:....................................)

15.000 Ft tizenötezer a mai napon átvettem..............................,azaz..........................................forintot Péter Pétertől .................................................-tól/-től.

Kelt: Gedeonháza, 2014. április 1. .......................................... Átadó

.......................................... Átvevő

Tanú 1: ............................................................................

Tanú 2: ............................................................................

Elismervény Ha az ügyintézés során bármilyen értéket (legyen az pénz vagy használati tárgy) átadunk vagy átveszünk, erről írjunk elismervényt. Ezen a dokumentumon is szerepeljen címként: Elismervény. Az elismervény tartalmazza az átadott dolog megnevezését és mennyiségét, az átadás célját és dátumát (esetleg időtartamát), valamint az átadó és az átvevő azonosításra alkalmas adatait, illetőleg az aláírásokat.

64 10_nyelvtan_07.28korr.indd 64

2014.08.01. 14:44:52

Gyakoroljunk szövegeken!

1. H atározd meg az alábbi szövegrészletek kommunikációs színterek szerinti típusát, majd alakítsd át őket a leírásnak megfelelően! a) Írd meg a New York-i Filharmonikusok közleményét az alábbi cikk alapján! „Telefoncsörgés miatt megszakították koncertjüket a New York-i Filharmonikusok. Alan Gilbert karmester döntött így, a zenekar közlése szerint most először.

Gustav Mahler IX. szimfóniájának utolsó tételét játszották a Lincoln Center Avery Fisher termében, amikor „beleszólt” az előadásba egy mobiltelefon. Valamelyest „kollégának” tekinthető, mert szépen csilingelő xilofon hangon szólalt meg, de ettől még a karmester, Alan Gilbert meglehetősen zordan tekintett maga mögé: a nézőtér első sorára.

A telefon gazdája aludt, nagyon nagyot hall, vagy igencsak lassan reagál, mert még ezek után sem némította el készülékét, amely perceken át konokul xilofonozott. A karmester megelégelve a dolgot, „belebeszélt” a zenébe, kérve, hogy hallgattassák el a telefont, de még ez is süket fülekre talált. Erre leállította a zenekart, hogy a telefonos néző végre véget vessen a zavaró zajnak. Miután ez megtörtént, folytatódott az előadás. Gilbert még sohasem szakított félbe koncertet mobiltelefon vagy más zajongás miatt – közölte a zenekar.” (forrás: hvg.hu)

b) Írj riportot az alábbi lexikoncikk alapján! (Az idegen szavak jelentésének értelmezésében segít az Idegen szavak szótára!) „allergia [gör.]: epidemiológiailag folyamatosan növekvő fontosságú betegségek, amelyek bizonyos anyagok (pollen, por, élelmiszer, gyógyszer) iránti túlérzékenységből fakadnak. A károsodás foka a kellemetlenségtől (például szénanátha) a súlyos betegségekig terjed. Elképzelhető, hogy az allergia a pszichoszomatikus immunrendszer autoagresszív (saját maga ellen irányuló) hibás működése, amelyet a helytelen életszokások és a környezet fokozódó szennyezése okoz.”

(Részlet Balázs István: Pszichológiai Lexikon c. művéből)

2. H atározd meg az alábbi szövegrészletek kommunikációs színterek szerinti típusát! a) „ Belgium megizzadt a negyeddöntőért. Rekordnak számító kapura lövést és három gólt hozott a vb egyik legjobb mérkőzése. Az amerikaiak nem vallottak szégyent, csak csoportelsők a nyolc között.” (forrás: origo.hu)

b) „Az ősz nálunk, Szovátán belemarkolt az erdőbe, s a tölgyfák lombja foltonként megveresedett, mintha vért eresztett volna rajta. Az útszéli vadvirágok színtelenek lettek, és a bokrok piros bogyós ágai ledőltek a száradó gyepre. Az oldal megsárgult – a közeledő halál gondolata mintha megijesztette volna a bikkeket –, gyűrött s sápadt lett, mint a vénember arca. Oly nagy lett az egész kép és csendes.”

(Petelei István: Őszi éjszaka)

c) „ Ovidius olyan korban élt, amelyben a széthullás folyamata és az egykori polisszerű közösség hanyatlása megállt, és a rend – állítólag a régi – helyreállt, s az állam helyzete hosszú időre stabilizálódott. Mivel a széthullás megállításában és a rend megteremtésében mindenki érdekelt volt, az a benyomás támadhatott, hogy ismét lehetséges egységes és közösségi kultúra.”

(Részlet Ritoók Zsigmond: Amphión és Icarus című tanulmányából))

d) „ Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 2014. június 12-én, 14.00–15.00 óráig közmeghallgatást tart, melyre tisztelettel várja az érdeklődő kecskeméti polgárokat és a helyben érdekelt szervezetek képviselőit.” (forrás: kecskemet.hu)

65 10_nyelvtan_07.28korr.indd 65

2014.08.01. 14:44:52

A tudományos stílus

15.

Gyakorlatok a munkafüzet 64. oldalán!

A tudományos stílus a tudományok és a szakterületek belső, illetve a határaikon túlra nyúló kommunikációját jelenti.

Ebből kifolyólag erre a stílusra leginkább az írott szövegek jellemzők, de természetesen vannak szóbeli műfajai is (felelés, tanári előadás órán, konferenciaelőadás stb.). Az írott tudományos szövegek főbb típusai a tankönyvek, szakkönyvek, termékismertetők és -leírások, az esszé, a monográfia, a tanulmány, az értekezés, a szakvélemény, a kritika stb.

A tudományos szövegek legfőbb célja az ismeretközlés (tényközlés), az információk átadása.

Szóhasználat A tudományos stílus szóhasználatára jellemző a szakszavak (terminus tech­nicusok), a szaknyelv gyakori alkalmazása. Emiatt gyakoribbak a tudományos szövegekben az idegen szavak is. A szakszövegeknél fontosabb a pontosságra, a precíz megfogalma­zásra és az egyértelműségre való törek­vés, mint a szóismétlés elkerülése, ezért gyakran ismétlődnek a fontos kifejezések, a szövegek ugyanakkor kellőképp árnyaltak. A tudományos szövegek megalkotásakor számításba kell venni, hogy a befogadók értenek-e az adott szakterülethez vagy sem.

A nem hozzáértő befogadók számára készített szakszövegnek sokkal aprólékosabb magyarázatot kell tartalmazniuk, mint a szakértőkhöz szólóknak. Éppen ezért a tudományos ismeretterjesztő szövegeknek egyedi jellemzőik vannak a tudományos stíluson belül.

A tudományos stílus gyakran alkalmaz metaforákat.

A bonyolult kémiai-fizikai-biológiai folyamatok leírásakor a metaforák segítik a megértést, lehetővé teszik az elvont, nehezen hozzáférhető fogalmak, jelenségek képszerűvé tételét. (Gondolj csak például a hőháztartás szakkifejezésre.)

Szabályai A tudományos stílus magától értetődően kötöttebb, szabályozottabb, mint a mindennapi kommunikáció (pl. a társalgási stílus). Jellemzően száraz, tényközlő szövegekkel találkozhatunk. Kevés stíluselem található az ilyen szövegekben, egyáltalán nem fontos az érzelmek kifejezése.

Sőt, a szakszövegek esetében elvárás, hogy a szövegnek ne legyen érzelmi töltete. Sok idézet és hivatkozás szerepel a tudományos szövegekben, hiszen az állításokat alá kell támasztani. A tudományos szövegek helyesírása alapvetően az érvényben lévő magyar helyesírási szabályoknak felel meg. A szakkifejezések, gyakran többszörösen összetett szavak, amelyek logikai tagolása különösen fon-

tos, szükségessé tették azonban a szakmai helyesírási szabályok, majd ezek mentén a szakmai helyesírási szótárak megalkotását.

Mondatszerkesztés A tudományos stílus mondatszerkesztésére a kijelentő mondatok túlsúlya jellemző. A szöveg indulhat kérdésfelvetéssel (kérdő mondat), ám a kifejtésnek tények megállapítására kell szorítkoznia. Jellemző az alárendelő ös�szetett mondatok gyakori használata. Ezeknek a nem ritkán több soros mondatoknak a megértése odafigyelést és koncentrációt igényel. Fontos odafigyelni a megfelelő utalószók és kötőszók használatára is. A tudományos szövegben a mellérendelő mondatok közül leginkább következtető vagy magyarázó mellérendelések fordulnak elő, mivel ezek alkalmasak leginkább az ok-okozati viszonyok kifejezésére.

Hiányos mondatokat nem célszerű tudományos szövegben alkalmazni, mivel azokban az információ nem teljes, így sérül az a követelmény, hogy a szöveg kellőképpen informatív legyen.

Logikus és világos felépítés A tudományos szövegek szerkesztésekor fokozott figyelmet kell fordítani a logikus és világos felépítésre, a tagolásra, a nyelvi és jelentésbeli kapcsolóelemek megfelelő használatára. A logikátlan szerkezet, a hibás ok-okozati viszonyok alkalmazása súlyos hibának számít.

A tudományos szövegekben fontos szerep jut a vizuális eszközöknek: ábrák, jelek, táblázatok segíthetik a magyarázat és a gondolatmenet megértését.

Tekintettel arra, hogy a tudomány gyorsan fejlődik, és rengeteg a kutatás, sok eredmény is születik, és maga a tudományos stílusréteg igen mozgalmas és gyorsan változó.

A megfelelő szövegalkotáshoz szükség van az egyre újabb és újabb szakkifejezések folyamatos nyomon követésére, az új eredmények ismeretére. Mostanában erős a törekvés arra, hogy a tudományos szövegeket egységesen angolul írják, hiszen csak így valósulhat meg a tudományok egyetemlegessége. Míg a reáltudományok (matematika, kémia, orvostudomány stb.) terén a közvetítő nyelv használata valóban egyre általánosabb, addig a humán tudományoknál ez kevésbé kivitelezhető. Gondoljunk csak arra, hogy egy finn vagy magyar irodalomról szóló értekezés szükségszerűen megköveteli, hogy legalább az idézetek az eredeti nyelven szerepeljenek a szövegben.

66 10_nyelvtan_07.28korr.indd 66

2014.08.01. 14:44:53

Gondolkozz!

1. Írj az egyik kép alapján öt mondatot tudományos stílusban!

7. A kiosztmányt vagy handoutot az előadása segédleteként osztja ki az előadó a közönségének. A papírlapra nem írja rá a prezentáció teljes szövegét, csak annak rövid vázlatát, emellett ábrákkal, képekkel segítheti a megértést.

Készíts kiosztmányt (handoutot) a legutóbbi irodalomórán tanult tananyaghoz!

8. Képzeljétek el, hogy harminc év múlva bekerül a nevetek a készülő életrajzi lexikonba! Írjátok meg egymásról a füzetetekbe a lexikon szócikkét!

A feladathoz segítséget adhat a Magyar Életrajzi Lexikon.

9. Keresd ki az Idegen szavak és kifejezések szótárából az alábbi szavak jelentését, majd alkoss velük egy-egy mondatot a füzetedbe! individuális explicit atrocitás aspektus

2. Írj az előző képek egyike alapján öt mondatot a padtársadnak társalgási stílusban!

3. Gyűjtsd össze a kedvenc tantárgyad legalább tizenöt szakszavát! Dolgozz a füzetedbe!

4. Fogalmazd meg, miért lehet nehéz egy tudományos szöveg megértése!

5. Gondold végig, miért jellemzőbb az alárendelő ös�szetett mondatok használata tudományos stílusban, mint a mellérendelőké!

6. Az aminócsoportból és karboxilcsoportból álló ami­ nósavak közül csak azok alkotnak alfa-aminósavként proteint, amelyekben a karboxilcsoport és az ami­ nócsoport ugyanahhoz a szénatomhoz kapcsolódik.

– Tedd érthetőbbé a tudományos stílusú szöveget azzal, hogy három-négy külön mondatra bontod!

releváns kompetencia redukál adekvát konvencionális egzakt

10. Miben különbözik a tudományos ismeretterjesztő szöveg a tudományos szövegtől?

A tudományos ismeretterjesztő szövegek tartalmukat tekintve tudományos alapokon állnak, ugyanolyan komoly kutatási eredmények alapján íródnak, mint a tudományos szövegek, céljuk a közérthető megfogalmazás, valamint hogy a témában nem jártas emberek számára érdekesen mutassák be az adott kérdéskört, nem tartalmaznak visszakereshető hivatkozásokat.

Gyűjtsd össze a füzetedbe az iskolai vagy a városi könyvtárból legalább három olyan könyvcímet, amely ismeretterjesztő szöveget tartalmaz!

67 10_nyelvtan_07.28korr.indd 67

2014.08.01. 14:44:55

Kommunikáció A tudományos stílus negatív kommunikációs szerepe A tudományos stílus használatának pontosan behatárolható kommunikációs szabályai vannak. A szakszavak használata, a szikár, nagyon precíz szöveg sok kommunikációs szituációban nem állná meg a helyét, a mindennapi párbeszédekben például idegennek, furcsának hathat.

Közkeletű vélekedés, hogy ha valaki sok idegen szót és szakszót használ, műveltnek és okosnak tűnik. Igazság szerint azonban a tudományos stílus nem megfelelő körben való használata éppen ellenkezőleg hat. A szakszavak túlzott használata nagyzolásnak, felvágásnak tűnik. Gyakran ezzel a módszerrel próbáljuk elfedni valós tudásunk hiányát, úgy, hogy hozzáértésünk és felkészültségünk látszatát keltjük.

Túlzott szakszóhasználat Ellenérzést vált ki a hallgatóságból a szakkifejezések túlzott használata akkor is, ha a kommunikációs szituációnak megfelel a tudományos stílus használata. Egyes szerzők mintha törekednének arra, hogy minden mondatban legalább 5 idegen szó vagy szakszó szerepeljen, ez azonban még a hozzáértők számára is nehezíti vagy lehetetlenné teszi a megértést. Fontos ezért az egyensúlyra törekvés. Ha egy kifejezés csak idegen szóval érthető, azt magyarázzuk meg. A szakkifejezéseket akkor használjuk, ha azokra valóban szükség van. Tipikus példa a túlzott szakszóhasználatra, amikor az orvos a betegének kizárólag latin kifejezésekkel mondja el, mi a baja. „Ön súlyos commotio cerebriben szenved.” Ez igen ijesztően hangzik, ám a betegnek valószínűleg fogalma sincs arról, mit jelent. „Ön súlyos agyrázkódást szenvedett.” Így már sokkal érthetőbb a probléma.

Természetesen a túlzott szakszóhasználat nem csak az orvosokra lehet jellemző. Manapság egyre többen esnek ebbe a hibába, mivel próbálnak magukról minél jobb képet kialakítani. Ezért fontos, hogy valóban a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotásra törekedjünk. Ha túlzásba esünk, az ugyanúgy rossz fényt vet ránk, mintha kémiából felelve fogalmunk sem lenne arról, hogy az atom részecskét jelent, és nem pozitív tartalmú jelzőt (pl. atomkirály).

Ahol fontos és szükséges Az is kellemetlen helyzetet eredményez, ha olyan szituációban, ahol joggal várnák el tőlünk a tudományos stílus használatát, más stílust választunk. Feleléskor például célszerű az adott tantárgy szakkifejezéseit és tudományos nyelvét használni, nem pedig szleng kifejezésekkel tarkítva beszámolni a középkori gazdaság alakulásáról.

1. Gondold végig, hogy kerültél-e már olyan helyzetbe, amikor valaki indokolatlanul sok szakkifejezést használva beszélt hozzád! Hogyan reagáltál az adott helyzetben? Miként vélekedtél a szakszókat használóról?

2. Gyűjtsd össze, mire utalhat a tudományos stílus túlzásba vitele!

3. Internetes oldalak híreit, bejegyzéseit olvasva naponta találkozhatsz idegen szavakkal, kifejezésekkel.

Helyettesítsd az alábbi mondatokban található idegen szavakat magyar megfelelőjükkel!

Használd az Idegen szavak és kifejezések szótárát! a) „Óriási detonáció rombolta le az egykori luxushotelt Aleppóban.” (forrás: hu.eoruonews.com)

b) „A Robonautához kifejlesztett technológia azonban más ötleteket is inspirál, jelenleg is számos koncepcióba olvasztják be megoldásait.” (forrás: hirado.hu)

c) „Effektíve már tart, de szombaton indul hivatalosan a kampányidőszak.” (forrás: maihirek.com)

d) „A Facebook alapítói is csatlakoztak Bill Gates filantróp kampányához.” (forrás: bumm.sk)

e) „Méreggel dúsított gyerekruhák ellen demonstrál a Greenpeace.” (forrás: kisalfold.hu)

f) „A Premier League és a Bayern München dominál a világbajnokságon.” (forrás: hatharom.com)

g) „Svájc nem konkretizál, a frank erősödik.” (forrás: metropol.hu)

h) „Ronaldónak nem derogál kávét főzni.” (forrás: nemzetisport.hu)

4. Napi nyelvhasználatunk részei az idegen nyelvekből átvett kifejezések, melyeket gyakran magyar megfelelőjük helyett használunk (pl. lájkol, meeting, dizájnos).

Gyűjtsetek olyan idegen nyelvi szavakat, kifejezéseket, amelyeket a magyar nyelvben is használunk!

68 10_nyelvtan_07.28korr.indd 68

2014.08.01. 14:44:56

Gyakoroljunk szövegeken!

1. M i a különbség a következő szövegek stílusa között? Mutass rá stílusuk jellemzőire! Észrevételeidet jegyezd le a füzetedbe! „Kulturált, jó megjelenésű, rendezett papírokkal rendelkező vagyonőröket keresünk állandó és alkalmi jellegű munkákra, budapesti munkavégzéssel. Korrekt feltételek, kiemelt bérezés!” (forrás: Szárnyas fejvadász)

„Paul Thurrott Microsoft-szakértő számolt be a Supersite for Windows oldalon a Microsoft hamarosan megjelenő okosórájáról, azaz hogy nem is okosóráról, hanem egy okos csuklópántról van szó.

A szakértő forrása szerint még ebben az évben megjelenhet a Samsung Gear Fitre emlékeztető fitneszpánt, amely kijelezné az okostelefonos értesítéseket, éppen úgy, mint a jelenlegi már meglévő, illetve fejlesztés alatt álló okosórák. S bár kifejezetten csuklópántot említ, azért Thurrott szerint az időt is mutatni fogja” (forrás: hvg.hu)

„A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikről a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idéző képet.”

(Legeza Ilona könyvismertetője Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéről)

Látásunk élessége meg sem közelíti a sólyomét, mely több száz méterről képes felfedezni az aljnövényzet rejtekében surranó apró rágcsálót. A fény ultraibolya tartományában sem látunk – egy méhecske erről talán azt gondolná, hogy a világról alkotott képünk szánalmasan szegényes. Az agy és a szem úgy fejlődött ki, hogy mindig csak az adott faj szükségleteinek megfelelő feladatokat lássa el.”

(Susan Greenfield: Agyunk titkai)

2. Í rd át az alábbi tudományos szövegeket, szövegrészleteket a megadott szövegtípusok stílusának megfelelően! a) publicisztikai stílus „agora: az ókori görög város főtere, a kereskedelmi, közigazgatási és társadalmi élet központja. Kezdetben alaktalan térség az akropolis vagy a kikötő közelében (Théra), később a város főútvonalához csatlakozó szabályos négyszögű tér (Milétos). Az agorát épületek övezték. Így a tanácsház, a bíráskodás és a törvényhozás épületei, ritkábban szentélyek és a hellénizmustól kezdve a tér több oldalán is végighúzódó oszlopos csarnokok, stoák. Az épületek közti teret szónoki emelvény, oltárok, szobrok, emlékművek, kút, időmérő szerkezetek és nemegyszer fák töltötték ki.” (forrás: Művészeti kislexikon, szerk. Lajta Edit)

b) társalgási stílus „Amennyire erről tudomásunk van, a régi népek mind nagy jelentőséget tulajdonítottak az álomnak és az álmot a gyakorlatban felhasználhatónak vélték. A jövő jeleit olvasták ki belőle, előjeleket kerestek benne. A görögök más keleti népek idején éppoly lehetetlennek tartottak háborút álomfelejtő nélkül, mint ahogy manapság lehetetlen háború légi földerítés nélkül. Amikor Nagy Sándor hódító hadjáratára elindult, a leghíresebb álomfejtők is kíséretéhez tartoztak.”

(Sigmund Freud: Bevezetés a pszichoanalízisbe)

69 10_nyelvtan_07.28korr.indd 69

2014.08.01. 14:44:57

A publicisztikai stílus

16.

Gyakorlatok a munkafüzet 67. oldalán!

A publicisztikai stílus a sajtószövegek nyelve. Nemcsak a nyomtatott sajtótermékek szövegeit értjük ez alatt, hanem a teljes írott és online médiát is. A publicisztika szó a latin publicare [publikáre] igéből származik, eredeti jelentése: közhírré tesz. A sajtó, így a publicisztikai stílus elsődleges célja és feladata a tájékoztatás. A sajtó szükségszerűen aktuális eseményekkel, problémákkal, kérdésekkel foglalkozik.

A publicisztikai stílus jellemzői A szaksajtó nyelve sok mindenben eltér a mindennapi sajtótól, ott ugyanis természetesen a tudományos stílus követelményeinek való megfelelés fontosabb, mint a publicisztikai stílus szem előtt tartása. A publicisztikai stílus nyelvezetére, nyelvhasználatára sokszínűség jellemző. Ez nem meglepő, hiszen rengeteg műfaj sorolható a sajtóműfajok körébe. A sajtótermékek nyelvezete alapvetően igényes, választékos, sok tekintetben hasonlít a tudományos és a szépirodalmi stílushoz. Mára a médiában azonban az is megfigyelhető, hogy lazulnak a stílusra vonatkozó írott és íratlan szabályok.

Egyre többször találkozhatunk társalgási stílusban megírt, már-már élőszóbeli sajátosságokkal rendelkező szövegekkel a médiában. Ez különösen igaz a különféle bulvárműsorokra és -lapokra.

Címadás és figyelemfelkeltés A publicisztikai stílusban nagy hangsúly van a címen, a hatásos szövegkezdésen, amelyek a figyelemfelkeltést célozzák.

Ennek érdekében többféle típusú címet alkalmaznak. A témamegjelölő cím inkább informatív, mint figyelemfelkeltő, ugyanakkor a segítségével egyértelműen tudni lehet, hogy mi várható a folytatásban (Holnap indul a zenei fesztivál). A témamegjelölő címnél is pontosabb, szikárabb címek az informatív címek csoportjába tartoznak (Holnaptól drágább a benzin). Itt tulajdonképpen a cím össze is foglalja a szöveget.

Előfordul gyakran az is, hogy klisék, közhelyek kerülnek a címbe (Mérlegen az élelmiszer). Itt sérül a figyelemfelkeltésre való törekvés igénye, hiszen a megszokott, nem túl különleges címek fölött könnyen átsiklik az ember. Az állandósult szókapcsolatokat tartalmazó címek (Sok kicsi sokra megy) vagy a közhelyeken kissé változtató, vicces vagy különleges címek (Vihar egy pohár borban) sokkal jobban meg tudják ragadni az emberek figyelmét.

Szóhasználat A szóhasználatot mindig az aktuális célcsoporthoz igazítják, általánosságban ezért viszonylag kevés jellemző emelhető ki. A különféle sajtótermékek előszeretettel használnak állandósult szókapcsolatokat, közhelyeket (országos felháborodást váltott ki, a világ megdöbbenve vette tudomásul stb.). Ennek hátránya, hogy a kifejezések könnyen elcsépeltté, jelentésnélkülivé válhatnak, holott szerepük épp az erős érzelmi töltet kifejezése lenne. A szóhasználatra jellemző a gyakori hely- és időmegjelölés, a nevek említése. Ez segíti a tényközlésnek való megfelelést.

A média nyelvhasználatában igyekszik követni a divatos nyelvhasználatot (divatszavak), hiszen ezzel tud a leginkább kapcsolódni a célcsoporthoz. Rengeteg neologizmus, azaz újonnan alkotott szó kötődik a publicisztikai stílushoz.

Ezek egy része csak ideig-óráig használatos, nem „ragad meg”, másik része ugyanakkor beépül a köznyelvbe (pl. menedzsel). Az irodalmi stílushoz hasonlóan nagy számban fordulnak elő különféle szóképek (pl. metafora) és alakzatok (pl. felsorolás, halmozás, fokozás). Fontos szerephez jut a publicisztikai stílusban a metafora, mivel hangsúlyos a szöveg képszerűsége, figyelemfelkeltő jellege. A képszerűség segíti a megértést, így szélesebb rétegek számára válik „fogyaszthatóvá a szöveg”, ugyanakkor színesíti, szórakoztatóbbá teszi a szöveget. A sajtó nyelvhasználata egyrészt tükrözi a társadalom aktuális nyelvhasználatát, másrészt formálja is azt.

A publicisztikai stílus fontos jellemzője az érthető, világos, rövid mondatok használata. A szöveg megfelelő tagolása itt is fontos szempont. Fontos szerepe van a publicisztikában a szöveget kísérő nem nyelvi jeleknek: a tördelésnek (elrendezésnek), a betűtípusnak, a betűméretnek stb. A kiemelések (például a félkövér vagy dőlt betű, nagybetűs írás) sokszor irányítják, vezetik az olvasó figyelmét.

70 10_nyelvtan_07.28korr.indd 70

2014.08.01. 14:44:58

Gondolkozz!

1. Írj öt olyan sajtóműfajt, ahol kiemelkedően fontos szerepe van a címnek!

2. Magyarázd meg, miért terjed manapság a sajtóban a társalgási stílus!

3. Olvasd el az alábbi címeket! Döntsd el, melyik figyelemfelkeltő, és melyik nem! Indokold a választásodat!

Most jelentkezzen titkosügynöknek!

Igencsak titkosan épül újjá a fél Belváros Oltás hárította el a járványveszélyt! Új kezdési időpontban a tévéhíradó

4. Válogasd ki az alábbi hírből azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek tényszerűvé teszik a szöveget!

Elgázolt egy gyalogost egy személyautó Budapesten a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésében csütörtök este, majd tíz perccel később ugyanott motoros ütközött egy személygépkocsival – közölte a rendőrség.

Az első információk szerint a gyalogos a piros jelzés ellenére kelt át a zebrán, amikor az autó elgázolta.

A helyszínről két embert szállítottak kórházba. A gyalogost, egy 49 éves nőt súlyos sérülésekkel, de stabil állapotban vitték el a mentők. A motoros férfi ugyancsak súlyosan megsérült.

7. Alkossatok párokat! Készítsetek interjút a NASA „orrával” az alábbi online hír alapján! A legfeljebb öt kérdésből álló beszélgetés szövegét írjátok a füzetetekbe! „A NASA-ról hallva űrhajósokra, mérnökökre, kutatókra, szerelőkre gondolunk, azonban egészen elképesztő munkák is akadnak itt.

A NASA egyik főhadiszállásán, a houstoni Johnson Space Centerben (a JSC-ben) dolgozik immár 38 éve George Aldrich, és minden bizonnyal az övé a világ egyik legfurább állása. Ő ugyanis a NASA hivatalos „orra”, azaz szaglója.

De miért van erre szükség? Elsősorban azért, mert az űrben még a legenyhébb szagnak is jelentősége lehet. Azok a szagok, amelyek zavarják az űrhajósokat, hatással vannak azok munkájára, sőt akár meg is betegíthetik őket.

Ha Aldrich úr nem szúr ki egy problematikus szagot, az akár egy egész küldetés sikerét kockáztathatja. Az űrben ugyanis nem lehet ablakot nyitni, ha valami bántja az űrhajósok orrát, ezért is igen fontos Aldrich úr feladata, aki azt is elárulta, a családja és a barátai kicsit bolondnak tartják a hivatása miatt.” (forrás: hvg.hu)

8. A publicisztikai stílusban írt szövegekben rendszeresen előfordulnak a célcsoportjukban leggyakrabban használt divatszavak. a) Fogalmazd át az alábbi hírrészleteket úgy, hogy a divatszavakat szinonimájukkal helyettesítsd! „Exkluzív szállások nagy választékban.”

(forrás: Az index.hu nyomán)

5. Fogalmazd át az előző szöveget egy szemtanú beszámolójává!

6. Írj reklámszöveget az alábbi képhez! Tervezd meg a reklámod! Döntsd el, kik a célcsoport és miért, hol szeretnéd elhelyezni a reklámot stb.!

(forrás: utazzitthon.hu)

„Jövőt villant az Aston Martin.” (forrás: totalcar.hu)

„Az év legnagyobb volumenű zöldmezős beruházása.” (forrás: heol.hu)

„Az Opel új minije – amit per pillanat még a Chevy fejleszt.” (forrás: automotor.hu)

„A természetre fókuszál Horváth Eszter, a New Yorkban élő soproni fotós.” (forrás: kisalfold.hu)

b) Gyűjts további három olyan hírrészletet, amelyben divatszavakat használnak! A szavak kiválasztásában segítségedre lehet Molnár Csikós László Divatszavak: 222 újszerű szó és szójelentés részletes magyarázata című könyve!

71 10_nyelvtan_07.28korr.indd 71

2014.08.01. 14:44:59

Kommunikáció A publicisztikai stílus kommunikációs szerepe A publicisztikai stílus gyakorlása sokat segíthet a mindennapi kommunikációban. Érdemes időt szánni arra, hogy különféle sajtóműfajokban jó szövegeket alkothassunk. A hír műfaji sajátosságainak gyakorlása például segíthet abban, hogy tömören, de pontosan, minden lényeges elemre kiterjedően tudjunk fogalmazni.

Vélemény A „kreatív” sajtóműfajok, mint a kritika, a glossza, de akár a blogbejegyzés is abban segíthetnek, hogy saját véleményünket minél hatásosabban fejezhessük ki. Erre a képességre nagy szükség van a mindennapi életben. Segít saját érdekeink képviseletében, illetve abban, hogy jó ötleteinket megfelelő formában tudjuk tálalni. Erre a munkahelyünkön igen gyakran lesz szükségünk.

Kreativitás A hirdetések, reklámok segítik a nyelvi kreativitás fejlesztését. Ezek a műfajok rákényszerítenek bennünket, hogy nagyon korlátozott terjedelemben egyszerre tényszerű, pontos és érdekes, figyelemfelkeltő szövegeket hozzunk létre.

Eredeti funkciója szerint a Twitter is erre lenne alkalmas.

Minél több ilyen szöveget alkotunk, annál inkább meg tudjuk ragadni mondandónk lényegét, megtalálhatjuk azokat a hívó- és kulcsszavakat, amelyek mások számára alapvető információval szolgálnak. Érvelés A hosszabb sajtóműfajok a szöveg strukturálásának gyakorlásában, a felépítés és az érvelés megtervezésében nyújthatnak segítséget. Amikor elolvasunk egy cikket akár az interneten, akár az újságban, érdemes figyelni a szerkesztettségére. Milyen az érvek elrendezése? Hány érv szerepel benne? A szövegben mekkora a bevezetés, a tárgyalás, a befejezés? Hogyan oldják meg az előre- és hátrautalásokat? Ha szem előtt tartjuk ezeket a szempontokat, rengeteg információt szerezhetünk magukról a szövegekről.

A publicisztikai stílus gyakorlásával, a sajtószövegek tanulmányozásával gyakorolhatjuk a közhelyek és divatos kifejezések használata közötti egyensúly megtalálását.

1. Nézz meg egy napilapot vagy egy online hírportált!

Gyűjts öt-öt gyakran használt közhelyet és divatszót!

2. Írd le a kedvenc reklámszlogened! Magyarázd meg, miért tetszik!

mutathatják őket egészen közelről; akár olyan részletekbe menően is, amit egyébként szívesen eltitkolnának. (velvet.hu)

4. Írjatok apróhirdetést a megadott témákban! a) kiadó a lakás b) eladó az autó c) eladó kiskutyák d) párkeresés e) korrepetálás vállalása 5. Készíts rövid tudósítást a füzetedbe a legutóbbi iskolai ünnepségről, amelyen részt vettél!

6. Határozzátok meg az alábbi reklámok célcsoportját, majd jellemezzétek, milyen nő- és férfitípus képét közvetítik a vásárlók számára!

7. „A jó marketinges tud úgy gondolkodni, mint a vevője. Tán még azt is el tudja képzelni, hogy érzi magát a szupermarket polcán egy üveg juharszirup.” (forrás: P. Neuburg, sikermarketing.hu)

Írjatok figyelemfelkeltő reklámszlogent az alábbi látványos hirdetésekhez!

3. Fogalmazd át a füzetedben az alábbi cikkrészletet hivatalos stílusúra!

A sztárok titkait legfeljebb a sztárok, illetve sminkeseikfodrászaik tudják (a szeretteiken kívül), mert ők állnak hozzájuk a legközelebb. Mármint fizikailag. A vörösszőnyeges eseményeken – mint most a mindig vicces és villantós Cannes-i Filmfesztivál – a nagyvadakat mindig kordon mögött vonultatják fel, úgyhogy a fotósok kezében van a hatalom: meg-

72 10_nyelvtan_07.28korr.indd 72

2014.08.01. 14:45:11

Gyakoroljunk szövegeken!

1. S orold a megfelelő sajtóműfajba az alábbi képeket és szövegrészleteket!

1.

2.

3. „Rablás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást az Encsi Rendőrkapitányság ismeretlen tettesekkel szemben. A nyomozás kiinduló adatai szerint az elkövetők 2014. július 4-én, 22 óra után Mérán, egy családi ház ablakát betörték, majd az ajtót kinyitva az ingatlanba behatoltak.” (forrás: police.hu) 4. „Legutóbb az Erzsébet híd lábánál jártam, most egy másik híd lábához nézünk el: a Szabadság hídhoz, és a Fővám térre. Főleg, mert nekem ez tér az egyik kedvencem Budapesten. Itt mindig pörög az élet: a tér zajos a Váci utcából érkező shoppingoló turistáktól, a Vásárcsarnokba rohanó háziasszonyoktól, és az órára siető egyetemistáktól. És persze a kilátás sem utolsó.” (forrás: varosban.blog.hu)

2. G yűjtsd ki az alábbi szövegrészletekből a publicisztikai stílusra jellemző állandósult szókapcsolatokat! „Országos felháborodást váltott ki Kínában a dinnyeárus halála. Az utóbbi idők talán legtöbb indulatát váltotta ki a kínai online-közösségből annak a dinnyeárusnak a halála, aki két napja vesztette életét egy közterület-felügyelőkkel folytatott, tettlegességig fajuló vitában.” (forrás: galamuscsoport.hu) „A Bild messzemenő következtetést vont le a Portugália felett aratott 4-0-s diadalból, a bulvárlap szerint ez a világbajnokság a német futballválogatotté lesz.” (forras: origo.hu) „Ez alatt a férfi már a terminálban várakozott a csomagjára, amikor megdöbbenve vette tudomásul, hogy a gép utasai követték őt, ráadásul Rizzihez és kutyájához hasonlóan, busszal tették meg az utat Long Islandig. A társaság így öt órával többet utazott, mintha repülővel tette volna meg a távot.” (forrás: filantropikum.com)

3. „ A reklám az, ha bebeszéljük előre az embereknek, hogy valaminek örülni fognak.” – írja Rejtő Jenő a Vesztegzár a Grand hotelben című művében. a) Gyűjtsd ki az alábbi reklámszövegekből azokat a közös jegyeket, amelyek felkeltik a vásárlók figyelmét és arra ösztönzik őket, hogy vegyék meg az általuk hirdetett terméket! b) Milyen terméket népszerűsítenek az alábbi reklámszövegek? Találj ki a két szövegben szereplő fiktív márkanév helyére egy másik fantázianevet!

1. „Egy Medve abronccsal akár a földet is megkerülheti, hiszen ez a cég olyan abroncsokat gyárt, amelyek kiváló teljesítményt nyújtanak az első kilométertől az utolsóig.

Medve, a haladás szolgálatában.”

2. „Több mint 100 éves sörfőző tapasztalatának köszönhetően a Komló mindig kiváló minőségű sört töltött a poharunkba. Így gondoskodik róla, hogy a megszokott baráti sörözések mindannyiunk számára felejthetetlenek maradjanak. A Komló most megújult külsővel, vonzó és elegáns zöld üvegben jut el minden sörbaráthoz.

Komló, ahogy mi szeretjük.” (forrás: reklamzabalo.blog.hu)

73 10_nyelvtan_07.28korr.indd 73

2014.08.01. 14:45:13

A hivatalos stílus

17.

Gyakorlatok a munkafüzet 64. oldalán!

A hivatalos stílusról, főleg a hivatalos stílus műfajairól már viszonylag sok szó esett. A hivatalos stílus a törvényalkotás, a rendeletek, a hivatali ügyintézés, összességében a hivatalos érintkezés stílusa. Ez főként az állami szervezetek, hatóságok, intézmények magánszemélyekkel való kapcsolattartását jelenti. Főbb műfajai a jogszabály, rendelet, szabályzat, kérvény, meghatalmazás, hivatalos levél, felszólítás, végzés stb. Ez a stílusréteg szabályozottságában, szerkesztettségében és szókincsében is eltér a hétköznapi társalgási stílustól.

A hivatalos stílus legfőbb célja a tájékoztatás és a felhívás.

Mondatszerkesztés A hivatalos stílus nyelvére a bonyolultság, terjengősség jellemző. A mondatszerkesztésben megfigyelhető továbbá a többszörösen alárendelt mondatok használata, valamint rengeteg ismétlés, hivatkozás és utalás található a szövegekben. A hivatalos szövegek megértése, értelmezése a fenti okok miatt sokszor igen nagy erőfeszítésbe kerül. Mára azonban egyre erősebben érezhető az a törekvés, amely a hivatalos stílusú szövegek minél jobb érthetőségét, a tömör, lényegre törő megfogalmazást célozza.

A hivatalos stílus jellemzői Szóhasználatára jellemző a sajátos szakkifejezések, főként a törvényalkotás és a jogi szaknyelv szavainak (folyósít, jogerőre emel, beiktat, ügy elévül stb.), továbbá az idegen szavaknak a használata. Utóbbi leginkább arra vezethető vis�sza, hogy a hivatali élet nyelve nagyon sokáig a latin volt, a szakkifejezések többségét ma is latin eredetű.

A hivatalos stílus egyik legfontosabb ismertetőjegye a személytelenség. Ez főként a merev, régies, a köznyelvi beszélő számára nyakatekertnek ható passzív szerkezetek, a terpeszkedő kifejezések használata miatt van így (elrendeltetik, kihirdettetik stb.). A személytelenség a megszólításokban is megfigyelhető: felperes, bíró úr stb.

A pontosságra, tényszerűségre való törekvés megköveteli a szöveg átlátható, egyértelmű és logikus tagolását.

Előfordul azonban, hogy a hivatalos szövegek indokolatlanul hosszúvá, túlzottan részletezővé válnak. Az érzelmi töltet teljesen hiányzik ezekből a szövegekből. Szintén lényegtelen szempont az esztétikum: a hivatalos stílus nem törekszik esztétikai hatás kiváltásra, a szövegnek csak a funkcionalitása számít. A hivatalos szövegekből többségükben hiányoznak a képszerűség stíluseszközei is.

Sablonok, formanyomtatványok, pontosság A legtöbb hivatalos stílusú szöveg sablonokra épül. Ezek alkalmazása egyrészt egyszerűsíti a szövegalkotást, hiszen csak személyre kell őket szabni, és így rengeteg idő megspórolható. Autónk eladásakor például elég az internetről letöltenünk egy adásvételi szerződés formanyomtatványt, amelyet a saját és a vevő adataival kitöltünk, és már kész is vagyunk. Így a jogi szaknyelvben kevésbé járatos személyek is viszonylag egyszerűen írhatnak szerződéseket.

Ugyanakkor ez veszélyeket is tartogat. Lehetnek olyan egyedi körülmények vagy jogi buktatók, amelyek megkövetelnék az egyedi, nem sablonos szerződésszöveget, ám szakértelem híján ezt nem tudjuk megállapítani. A sablonszövegeknek tehát épp az a hátrányuk, ami egyben az előnyük is: egyedi esetekben nem feltétlenül használhatók, átlagos, tipikus esetekre találták ki őket. Fontos szempont emellett az is, hogy megbízható oldalakról töltsünk le efféle sablonokat, formanyomtatványokat.

A hivatalos stílusú szövegek esetében különösen nagy hangsúly van a formai követelmények betartásán.

Hivatalos levelek vagy önéletrajzok írásakor is ügyelnünk kell ezekre, a pályázatok esetében formai hiba miatt kön�nyen eleshetünk a támogatástól is. Mielőtt bármilyen hivatalos szöveget kell írnunk, célszerű utánanéznünk, hogy milyen formai megkötésekre kell ügyelnünk.

74 10_nyelvtan_07.28korr.indd 74

2014.08.01. 14:45:15

Gondolkozz!

1. Foglald össze saját szavaiddal az alábbi rendeletet!

(1) A képviselő-testület a nemdohányzók, valamint az életkoruk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek védelme érdekében – elősegítve az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: […] a Város közigazgatási területén tilos a dohányzás: a) játszótereken, b) egészségügyi és oktatási intézmények homlokzatát és kerítését övező közterületek 100 m-es körzetében, c) köztemetők területén.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom a közterülethasználati engedéllyel rendelkező vendéglátó-ipari előkertekre nem vonatkozik.

(Kőszeg város 19/2009. (VI. 1.) önkormányzati rendelete a közterületen történő dohányzás korlátozásáról)

2. Gyűjts legalább tíz hivatalos stílusra jellemző szakkifejezést!

3. Magyarázd meg, miért használunk sok utalást és hivatkozást hivatalos stílusú szövegekben!

4. Fogalmazz hivatalos stílusban házirendet az alábbi képek alapján!

7. Írj le a füzetedbe legalább öt esetet, ahol találkozhatsz hivatalos stílusú levelekkel!

8. Írd le a füzetedbe, hogy mi nem jellemzi a hivatalos leveleket!

9. Mit jelenthetnek az alábbi kifejezések? Írd le a táblázatot kitöltve a füzetedbe!

Hivatalos kifejezés

„Fordítása”

folyósít beiktat elévül intézkedéseket foganatosít fellebbez permanens referál

10. Készíts füzetedbe egy-egy nyomtatványsablont vagy űrlapot az alábbi ügyek intézéséhez! Figyelj arra, hogy csak a leglényegesebb, de azért elégséges információt kell a jövőbeli kitöltőtől megszerezned! a) élő állat eladása b) iskolarádióban reklámidő értékesítése c) osztálykiránduláshoz útitervkészítés és szállásfoglalás

5. Írj egy összefoglalót az igazgatódnak arról, hogy miért lenne szükséges a szerdai pihenőnap bevezetése iskolátokban! Írj legalább tíz mondatot!

6. A köznevelési törvényben olvashatjuk a következő passzust: „Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követel­ ményeit második alkalommal nem teljesítette.”

Hogy fordítanád le a hivatalos stílusban írt szöveget hétköznapi nyelvre?

75 10_nyelvtan_07.28korr.indd 75

2014.08.01. 14:45:17

Kommunikáció A hivatalos stílus kommunikációs szerepe A hivatalos stílus jellegzetességei teret engednek olyan jelenségeknek, amelyek a hatékony kommunikációban kerülendők. A hivatalos stílusú szövegekben igen gyakoriak a terjengős kifejezések. Ez a stílusjegy nem megfelelő alkalmazás esetén könnyen a megértést zavaró tényezővé válhat. A terjengős stílus ráadásul remek lehetőséget teremt a „mellébeszélésre”: hosszú, valódi tartalom nélküli mondatokkal palástolhatjuk közlendők információhiányát. Ez azonban helytelen eljárás, mivel a kommunikációnak épp az információk továbbítása lenne az egyik legfontosabb célja.

1. Válogasd ki a modoros kifejezéseket az alábbi szövegből! Indokold választásodat! Nézz utána, hogy például az Értelmező kéziszótár milyen stílusminősítéssel jelöli az általad kiválasztott szavakat!

Kedves nagykorú Embertársam!

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy már kiskorodban megtanítottak otthon, az óvodában és az iskolában rendesen használni a vécét – ám természetesen azt is jól tudjuk, hogy az önállósodással párhuzamosan a hasonlóan szerzett tudás bizony megkopik idővel. Így tekintsd ezt a kis leírást egyfajta tudásfrissítőnek, amellyel az újrafelfedezés örömmé válhat.

Nem venném magamra, hogy túlságosan belemenjek mindenféle módszertani részletbe, és ezáltal talán gunyorosnak tűnjek, úgyhogy igyekszem kerülni mindenféle szakzsargont és tudálékoskodást. (forrás: modoros.blog.hu)

Főleg ügyvédek, jogászok körében figyelhető meg a szaknyelv túlzott alkalmazása, gyakran azzal a céllal, hogy szándékosan akadályozzák a megértést. Már a tudományos stílus kapcsán is láttuk, hogy kerülendő a szakzsargon felesleges használata. Tárgyalásokon azonban azért szoktak élni ezzel a módszerrel, mert előnybe kerülhetnek a másik féllel szemben. Ha az ügyvéd beszédét csak nehezen érti meg a szemben álló fél, nehezebben tud belekérdezni, nehezebben tud ellene érvelni. A mindennapi kommunikációban azonban kerülendők az efféle stratégiák.

Gyakran jellemzi a hivatalos stílust a modorosság is.

A modoros szó nem természetes, erőltetett modorú kifejezéseket jelöl. Ahogy a modoros.blog.hu definíciójából kiderül: „megjelenésében, viselkedésében, beszédstílusában erőltetetten megnyerőnek tűnni próbáló, ugyanakkor eufemisztikus, finomkodó és idejétmúlt gesztusokhoz zavaróan ragaszkodó” személy. A modoros viselkedés, beszéd vagy nyelvhasználat szinonimája a mesterkélt. Kosztolányi Dezső remekül összefoglalta Kerr Alfréd útirajzaiban, hogy mit jelent a modorosság. „Mi a modorosság? A hazugság. Az modoros, ki nem azt írja, amit érez és gondol s lelki kényszer híján is kikerekíti mondanivalóját, megírja mondatainak elejét és végét, mert ez így szokás és a vázat kitölti limlomokkal, melyek semmit sem fejeznek ki.”

A hivatalos stílusnak ez az a stílusjegye, ami a legtöbbször befurakszik a mindennapi kommunikációba, a társalgási nyelvbe. Lehetőség szerint kerüljük a modoros kifejezéseket, szóhasználatot (tudniillik, miszerint, szerény véleményem szerint, lezárásra került stb.). Ezek is könnyen visszatetszést kelthetnek.

2. Csoportmunka: Írjatok egy pár perces „jelenetet”, amely egy bírósági tárgyaláson játszódik. Az alaphelyzet: közlekedési vétség, melyben egy autós elütött egy kerékpárost. A szereplők: autós és ügyvédje, biciklis és ügyvédje, bíró. Döntsétek el, hogy ki a hibás (vétkes), az autós vagy a kerékpáros és eszerint építsétek fel az ügyvédi beszédeket! (Mindkét ügyvéd persze a saját ügyfelét védje!) Próbáljatok meg minél több hivatalos szakkifejezést beleszőni a párbeszédbe!

3. Írj kérelmet a füzetedbe az alábbi minta alapján, egy általad kigondolt témában!

Kérelem Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Tanulmányi Bizottság Tárgy: áthallgatás Tisztelt Tanulmányi Bizottság!

Az SZTE-JGYTFK III. éves német-angol szakos hallgatója vagyok. A 2010/2011-es tanévtől szeretnék az SZTE BTK könyvtár szakára harmadik szakként áthallgatni. Tanulmányi eredményem a 2009/2010-es tanév II. félévében: német: 4,6; angol: 4,7. Mellékelten megküldöm indexem másolatát.

Szeged, 2010. augusztus 28.

Köszönettel: Kulcsár Krisztina

76 10_nyelvtan_07.28korr.indd 76

2014.08.01. 14:45:18

Gyakoroljunk szövegeken!

1. H árom szövegtípust közlünk, egy meghatalmazást, egy nyugtát és egy elismervényt. Olvasd el a szövegeket, és a füzetedben jellemezd őket a stílusréteg szempontjából! a)

c)

15000 Ft-ról, azaz Tizenötezer forintról. Az összeget a Kossuth Lajos Szakközépiskola pénztárából táborozási költségeimhez való hozzájárulás címén ma felvettem.

Budapest, 2014. június 3.

Nagy András 9/A osztályos tanuló

A döntőbizottsági tárgyaláson helyettünk és nevünkben jognyilatkozatot tehet. ..................................................................

A meghatalmazott aláírása

b) Elismerem, hogy a Kereskedelmi Szakközépiskolából (Klapka Gy. u. 23.) 1 db videokamerát kétnapi használatra kifogástalan állapotban a mai napon átvettem.

Győr, 2014. szeptember 8.

Meghatalmazzuk dr. Kiss Mária alkalmazottunkat, hogy a 2014. február 20-án a Gál Autó Kft. (Pécs, Kossuth L. u. 28. sz.) elleni 25/345 számú minőségi kötbér ügyében indított perünkben a részvénytársaságunkat képviselje.

Dr. Kiss Lóránt kollégiumi tanár

Állandó lakása: Pécs, Pásztor u. 53.

Szem. Ig. szám: AI 6788575 Pécs, 2014. augusztus 23.

Pécsi Lakásépítő Zrt. Gál Sándor, Igazgató

2. O lvasd el az alábbi regényrészletet, és gyűjtsd ki a füzetedbe a hivatalos szövegekre jellemző szófordulatokat! „Dear Mr. Vucli!

Szabadalmáról és az intrikákról egy külföldi nagyhatalommal összeköttetésbe léptem. A nagyhatalom elhatározta, hogy sötét, de eredményes aknamunkával kiszabadítja Önt, mert így újonnan szervezett hadserege számára megvásárolhatja az önműködő villamosjegy szabadalmát. Némi átalakítással katonai szakértők szerint jó támadófegyver válhat belőle. Részleteket most nem közölhetek. Szíveskedjék ma éjszaka a depóba fáradni, ahol e pillanatban meghúzom magam. Természetesen a legnagyobb titoktartás! Kérem soraimat nyomban megsemmisíteni! Éljen a villamosjegy!

Sir Felix!”

(Rejtő Jenő: Egy bolond száz bajt csinál – részlet)

77 10_nyelvtan_07.28korr.indd 77

2014.08.01. 14:45:19

Az irodalmi stílus

18.

Gyakorlatok a munkafüzet 67. oldalán!

Az irodalmi stílus a legösszetettebb, legválasztékosabb, a leginkább sokszínű a stílusrétegek közül. Fő célja az esztétikai hatáskeltés, az érzelemkifejezés, ezért nagy szerep jut a stíluseszközöknek. Ebből következően meglehetősen szubjektív stílus, amely kevéssé törekszik a tényszerűségre és informativitásra. Az irodalmi, szépirodalmi stílus kifejezésmódjára jellemző a sűrített kifejezésmód, az újítás és képszerűség. A szövegalkotást nagyban befolyásolja a választott műnem és műfaj. Épp ezért az irodalmi stílus nem egységes. A szépirodalmi szövegekben nemcsak az irodalmi nyelv sajátosságai figyelhetők meg, hanem az író szándéka alapján bármely nyelvváltozat jellemzői előfordulhatnak.

Emiatt felmerült a lehetősége annak, hogy a szépirodalmi stílust ne a stílusrétegek közé soroljuk, hiszen nemcsak nyelvtani, szövegtani szabályokhoz alkalmazkodik, hanem a poétikaiakhoz is. Ez a stílus ráadásul az összes stílusrétegből meríthet.

A töbletjelentés megteremtésének eszközei A szépirodalmi szövegeknek nagy a kifejezőerejük (ex­ presszivitásuk). A szövegek esetében gyakran fontosabb a konnotatív jelentés, azaz a nyelvi elemeknek a szövegkörnyezetben elnyert többletjelentése. A szépirodalmi szövegekre jellem­ző tehát a poétizáció, azaz a szöveg többletjelentését, esztétikummal telítettségét létrehozó eljárások (váratlan szövegelemek, retorikai, grammatikai, stilisztikai, kompozíciós eszközök) használata. A többletjelentés megteremtésének szintén fontos eszköze a felidézés vagy más néven evokáció. Az evokáció segítségével felidézhető egy személy vagy mű a műfaj, a stílus, az ejtés, a szóhasználat, a motívumok, a témaválasztás (stb.) alapján.

Az olvasó szerepe A szövegek értelmezésekor fontos szerepe van az olva­sónak, hiszen egy-egy szöveg a befogadótól függően többféleképpen is értelmezhető. Gondolj csak arra, milyen különböző értelmezésekkel találkoztok például egy vers elemzésekor. A megértést befolyásoló tényezők között szerepel a befogadó élettapasztalata, tudása, képzettsége, előismeretei, de akár hangulata is.

A szóhasználat Az irodalmi stílus szóhasználatára műfajtól függően jellemző mind a verbális, mint a nominális stílus. A verbális stílus mozgalmasságot fejez ki a többségben levő cselekvést kifejező igék segítségével. A nominális stílus a főnevek és melléknevek előnyben részesítésével főleg leíró szövegek esetében hatásos. Az irodalmi stílusra bizonyos korszakokban jellemző a körmondatok előnyben részesítése. Ezek a művészien szerkesztett többszörösen összetett mondatok különösen a barokk időszakában voltak népszerűek, de mind a mai napig hozzájárulhatnak a szöveg ünnepélyessé tételéhez. A körmondatokkal bővebben az alakzatokat tárgyaló leckében foglalkozunk.

A szépirodalmi szövegek gyakran élnek a hangszim­ bolikával, a korábban tanult szövegpragmatikai jelenséggel. A nyelv hangjait alkalmilag stíluseszközzé tévő művészi eljárás a hangok akusztikai tulajdonságain alapul. A kemény hatású zöngétlen zárhangok (p, t, k) gyakori előfordulása kopogóssá, keménnyé teszik a szöveget. A mély magánhangzók sötét, komor hangulatot teremtenek, a magasak ezzel szemben élénk, játékos, vidám hatást keltenek. Az önálló fogalmi jelentéssel nem bíró hangok az érzelemkifejezés remek eszközei. Vannak a fül számára kellemes, jól csengő hangok, és vannak, amelyek zavaróbbak, ridegebbek. Az eufónia, azaz jóhangzás kellemes összhatást biztosít, míg ellentettje, a kakofónia, azaz a rosszhangzás a fülünk számára szokatlan, akár zavaró hangzással él. Bármelyik hang túlzott használata monotonná, kellemetlenné teheti a szöveget. Szintén gyakran használnak a szerzők hangutánzó és hangulatfestő szavakat a szépirodalmi szövegekben. Ezek szintén az érzelemkifejezés eszközei.

Jellemző az irodalmi stílusú szövegek többségére az egyéni szóalkotás. Ez a kreatív módszer elősegíti a szövegek egyedivé válását és a hangulatteremtést. Gyakran találkozni szépirodalmi szövegekben archaizáló (régies) szóhasználattal, ez a stílusteremtés egyik fontos eszköze, célja a régiesítés vagy az ünnepélyes hangulat megteremtése. Az archaizmus ellentéte a neologizmus, amelyről már a publicisztikai stílus kapcsán esett szó.

A szemantikai (szóképek, trópusok) és formai (alakzatok) stíluselemek összességét mondatstilisztikai eszközöknek nevezzük. A szépirodalmi stílus a maga különlegességét és szépségét főként ezeknek az eszközöknek köszönheti.

78 10_nyelvtan_07.28korr.indd 78

2014.08.01. 14:45:21

Gondolkozz!

1. Írd körül az alábbi fogalmakat úgy, hogy kizárólag „e” magánhangzó szerepeljen a szavakban (vagyis eszperentéül)! Például: Homok: Rengeteg szemcse, melyeken teve menetel.

5. Magyarázd meg, miért befolyásolja a stílust a műnem és a műfaj!

6. Írj a füzetedbe két rövid fogalmazást az alábbi szavak felhasználásával! Első szöveged legyen köznyelvi, második pedig irodalmi stílusú! csillog, nap, szem, fény, árnyék

7. Bontsd fel az alábbi (barokk) körmondatokat rövidebb, egyszerűbb mondatokra! Dolgozz a füzetedbe!

2. Gyűjts tíz olyan szót (jelentésüktől függetlenül), amelynek számodra kellemes a hangzása! Mely hangok szerepelnek többségükben?

3. Írj három-három mondatot a kép alapján verbális és nominális stílusban!

„Ez a rettenetes sárkány, a török, Váradot, Jenőt tűlünk elvette, sok ezer lelket rabságra vitt, sokat a kardnak élivel emésztett meg; Erdélyt, koronánk egyik legszebbik boglárát felprédálta, zavarta, fejedelmét eltiporta, gázolja nemzetünket, országunkat, mint egy erdei kan a szépen plántált szőlőt... De ha az oktalan állatok a magok barlangjoknak bántódásáért, a magok kölyköknek elviteléért készek a halált szenvedni: mennyivel minékünk inkább, kik dicsőséges magyar vérnek maradéki vagyunk, az mi atyánk­ fiaiért, atyáinkért, anyáinkért, feleségünkért, gyermekünkért, hazánkért meg kell indulnunk, halálra is, ha kévántatik, mennünk, mégis legalább bosszút ezen a dühödt eben állanunk.”

(Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság – részlet)

8. Használsz szóképeket és alakzatokat? Írj az alábbi képhez egy-egy hasonlatot, fokozást, ellentétet és metaforát! Dolgozz a füzetedbe!

(forrás: http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/ego_vs_eco.jpg)

4. Gyűjtsd ki a Himnusz archaizáló kifejezéseit! Dolgozz a füzetedbe!

9. Gyűjts öt olyan neologizmust, amelyet használsz!

Gondold végig, hogyan lehetne ezeket archaizmussal kifejezni!

79 10_nyelvtan_07.28korr.indd 79

2014.08.01. 14:45:25

Kommunikáció Szövegértési képesség fejlesztése (írott szöveg) A szövegértés fejlesztése az egyik legfontosabb feladat az oktatásban. Mind az érettségin, mind tanulmányaink elvégeztével is fontos, hogy akár a hétköznapi, akár a bonyolultabb szövegeket megérthessük. A szövegek megértéséhez nem elég a megbízható írás- és olvasástudás.

Olvasási stratégiák A szövegértésnek két fajtája van: a hallás utáni és az írott szöveg értése. Az írott szöveg megértése több lépcsőben zajlik, maga az olvasási képesség több, egymásra épülő folyamatból tevődik össze. Ezek az értő olvasás, az értelmező olvasás, a bíráló (kritikai) és az alkotó (kreatív) olvasás. Az első szint az olvasott szöveg szó szerinti megértését takarja. A második szinten történik az ok-okozati viszonyok megfejtése, a rejtett (implikált) tartalmak felismerése, a mögöttes tartalmak felderítése. A harmadik szinten zajlik a tények és a vélemények elkülönítése, a szövegről való véleményalkotás. A negyedik, legmagasabb szinten válik lehetővé a hibák, hiányok felszámolása, a szöveg folytatása és a kérdések előzetes megfogalmazása.

Grafikus rendezők Ha egy-egy szöveget valóban meg akarunk érteni, néhány technika a hasznunkra lehet. Számtalan olyan gyakorlat van, amely nemcsak segíti, de fejlesztheti is szövegértési képességünket. Idézd fel például a jegyzetelés, a vázlatkészítés kapcsán tanultakat! A jó jegyzetelési és vázlatírási stratégiák hasznosak és továbbfejleszthetők. Ha a vázlatunkat kiegészítjük fürtábrával és/vagy táblázattal, a szöveg logikai láncát, gondolatmenetét is felrajzolhatjuk, összeállíthatjuk. Így vizuálisan ábrázoljuk a főbb gondolatokat és csomópontokat, valamint ezek kapcsolódását.

Aki szeret rajzolni vagy akár csak firkálgatni, úgy is fejlesztheti a szövegértését, hogy ábrákat, illusztrációkat rajzol különféle szövegekhez. Ez a módszer ráadásul színesíti is a tanulást.

Lényegkiemelés A tömörítés, a címadás, a tartalom összefoglalása szintén hasznos módszer a szövegek jobb megértéséhez, a szövegértés fejlesztéséhez. Szórakoztató lehet a szövegek átalakítása is. A tankönyvi szövegeket tartalom alapján például hivatalos levéllé, hírré, reklámmá vagy éppen előadássá alakíthatjuk. Ezzel nemcsak a szövegértésünk javul, hanem a különböző szövegtípusokat is gyakoroljuk.

1. Gondold végig, miért jelent hátrányt, ha valaki nem lép tovább az értő olvasás szintjénél! Hozz példákat a mindennapi életből!

2. A nemzetközi és hazai szövegértési felmérések azt az eredményt mutatták ki, hogy a lányok szövegértési képességei jobbak, mint a fiúké. Vajon mi lehet ennek az oka? Fogalmazz meg legalább két indokot, majd vitassátok meg az osztályban!

3. Készítsd el a szövegértés fejlesztéséről szóló tankönyvi szöveg vázlatát a füzetedbe!

4. Tedd próbára szövegértési stratégiádat a következő egyszerű feladattal! Egy szövegnek ez a címe: Kanada. Írj a füzetedbe legalább öt szövegtípust, műfajt, amelynek ez lehet a címe. Miről szólnak, milyen formájúak, terjedelműek az egyes szövegek?

5. A füzetedbe dolgozva gyűjtsd össze, hogy milyen előzetes (olvasás előtti) elvárásaid vannak egy szöveggel kapcsolatosan (formája, tartalma, tagoltsága stb.), ha csak annyit tudsz róla még, hogy az a) egy interjú lesz b) egy mese lesz c) egy mai kortárs vers lesz d) egy fizika tankönyv leckéje lesz e) egy hozzászólás lesz egy közösségi oldalon 6. Egy megfogalmazás szerint „a szövegértés a tanulás gyökere”. Próbáljátok meg megfejteni ezt a metaforát! Csoportban dolgozva készítsetek egy plakátot, amelyen bemutatjátok a szövegértés tanulásban betöltött szerepét! Igyekezzetek mindegyik tantárgyra gondolni! Plakátotok legyen jól áttekinthető, figyelemfelkeltő, esztétikus!

7. Tanulmányozd a 2012-ben végzett nemzetközi PISAmérések összefoglaló táblázatait a következő oldalon (http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/ nemzetkozi_meresek/pisa/pisa2012_tajekoztato.pdf), majd válaszolj a kérdésekre! a) Mit jelentenek a zöld és piros nyilak a táblázatokban? b) A PISA- mérések mely területén a legjobb/leggyengébb a magyar diákok teljesítménye? c) M elyek azok az országok, amelyek a legtöbb területen az első öt hely valamelyikén végeztek? d) Véleményed szerint miért fontos egy ilyen nemzetközi összehasonlítás, illetve a mérések 3 évenkénti megismétlése? e) F ogalmazz meg egy rövid, öt-nyolc mondatos vitaindítót a szövegértés fejlesztésének szükségességéről. A vitaindító az iskolában hangzik el diáktársaid körében.

80 10_nyelvtan_07.28korr.indd 80

2014.08.01. 14:45:26

Gyakoroljunk szövegeken!

1. H asonlítsd össze a két szöveget a szépirodalom stílusteremtő eszközeinek szempontjából! Mindkettő az Alföldről ad leírást – az utazó szemszögéből. Milyen érzelmeket tulajdonítanál a két különböző utazónak? A stílus mely jellegzetességeiből következtetsz erre? Foglald táblázatba a füzetedben!

Aki tiszai alföldünknek egy részét bejárta vagy annak bármely táján csak pár napig tartózkodott: bátran mondhatja, hogy az egészet ismeri. Mint bizonyos családok arcain, úgy itt az egyes vidékeknél csak közelebbi ismeretség után vehetni észre egyes különbségeket, s az utas, kit homokos síkjainkon kocsijában álom nyomott el, ha pár óra múlva fölébred, csak izzadó lovain s azon: hogy a nap alább szállt, veszi észre haladását. A vidék általános jelleme, sőt egyes részletei éppoly kevéssé emlékeztetik őt erre, mint azt, ki a tenger közepén duzzadó vitorlákkal előrehalad. – A messze elnyúló legelők, melyeknek változatlanságát csak itt-ott egy vedertelen gémeskút vagy félig kiszáradt láp körül sétáló gólya váltja föl, s a rosszul mívelt szántóföldek […] – ezt látta, midőn szemeit behunyta, ezt, midőn azokat ismét fölnyitá.

(Eötvös József: A falu jegyzője – részlet)

[M]enjünk, vágtassunk kelet felé, nagyszerű látvány következik: a puszta, a Hortobágy!

Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka.

Megállok közepeden s körültekintek oly elragadtatással, milyet nem érez a schweizi az Alpeseken, milyet csak a beduin érez Arábia sivatagjaiban. Milyen szabadon lélekzem, mint tágul keblem!

Mennyivel hosszabb utat tesz itt a nap, mint máshol! Megmérhetetlen a láthatár, s olyan, mint egy kerek asztal, beborítva az ég világoskék üvegharangjával, melyet egy felhőcske sem homályosít. […]

Nehány lépésnyire az úttól csillog egy kis tó, szélén sötétzöld káka és világoszöld sás; mellette bibicek nyargalásznak búbos fejeikkel s a tó közepén nagyokat lép hozzá piros lábaival a melankolikus gólya. […]

Amott a látkör peremén a hortobágyi csárda, de nem a földön, hanem az égen… oda emelte föl a délibáb.

A csárda mellett a ménes, szinte a levegőben, mintha egy elfáradt darucsoport szállana. Kedves délibáb! úgy tartja ölében a tárgyakat, mint gyermekeit az anya.

(Petőfi Sándor: Úti levelek – részlet)

81 10_nyelvtan_07.28korr.indd 81

2014.08.01. 14:45:27

A szóképek és alakzatok

19.

Gyakorlatok a munkafüzet 39. oldalán!

Szóképek A metafora az egyik leggyakrabban használt szókép, névátvitelre épül. A metafora mindig két jelenség vagy fogalom kapcsolatán alapul, amelyek között külső vagy belső vonásaik vagy hangulatuk alapján egyezés, hasonlóság áll fenn.

A metafora sűrítéssel él: a két tényező közötti kapcsolatot nem fejti ki. A metafora szerkezetét tekintve lehet teljes vagy egyszerű. A metafora alaki szempontból kétféle lehet.

A teljes metaforában szerepel fogalmi (tartalom) és a képi (hordozó) elem, vagyis az azonosított és az azonosító (Fehér virág a szakálla). A csonka metafora egytagú, nem nevezi meg az azonosítottat (Virágot a virágnak). A metafora hasonlattá alakítható.

Csoportosíthatjuk a metaforákat szófaji szempontból is: megkülönböztetünk főnévi (Aznap már falkában jöttek a sárszínű felhők északnyugat felől), melléknévi (Aranyos, tüzes felhőben, / Lenn a fénylő víztükörben.), és igei metaforákat (Ezüst derüvel ráz a nyír).

A metaforával rokon szókép a meg­személyesítés, élettelen dolgokat élőre jellemző tulajdonságokkal, cselekvéssel ruház fel (pl.

Beszél a fákkal a bús őszi szél).

A szinesztézia (jelentése: együtt­ érzés) ugyancsak a metafora rokona, hangulati hasonlóságon alapul, amelyben az egyik érzékszerv által keltett benyomás egy másik érzetet aktivál (súlyos csend). Szinesztézia lehet hasonlóságon (rikító szín) és érintkezésen (fehér csönd) alapuló érzettársítás.

A metonímia a metaforával szemben térbeli (az ötös asztal fizet), időbeli (korunk nagyjai), anyagbeli (egy vasam sincs) érintkezésre, ok-okozati (szomjazzák a sikert) vagy rész-egész viszony felcserélésére épül. Az adott szó egy másik szót helyettesítve új jelentéssel gazdagodik, miközben formája és elsődleges jelentése nem változik meg: Kukoricza Jancsit célozza vasával (Petőfi Sándor: János vitéz).

A szinekdoché jelentése együttértés. A metonímia egyik fajtája, amelyben az átvitel a rész-egész viszony alapján valósul meg. Két fajtája van: 1. a rész neve jelöli az egészet (pars pro toto) vagy 2. az egész helyettesíti a részt (totum pro parte).

1. K üzdött a kéz, a szellem működött, Lángolt a gondos ész, a szív remélt (Vörösmarty Mihály: Előszó)

2. N em a tenger lámpatornya, Mely felé küzd száz vitorla.

(Arany János: A vigasztaló)

Alakzatok Az ellipszis (kihagyás) a szavak vagy mondatrészek kihagyásán alapuló alakzat. Fontos jellemzője, hogy a kihagyás miatt keletkező hiány a kontextusból kikövetkeztethető.

A szépirodalmi szövegekben alkalmazott ellipszisek általában a kevésbé fontos elemeket hagyják el. Az elliptikus szerkesztés lazít a zárt, szabályos mondatszerkesztésen.

A kötőszóhiány is kihagyáson alapuló alakzat, akárcsak az ellipszis. Az egyes mondatrészek vagy tagmondatok között ki nem tett kötőszót értjük alatta. Élőbeszédben gyakran élünk ezzel az alakzattal. Ennek ellentettje a kötőszóhalmozás, azaz a mellérendelt mondatrészek vagy tagmondatok összes elemének kötőszóval való egymáshoz fűzése.

A párhuzam két, egymással összefüggő gondolat hasonló szerkezetű megfogalmazását jelenti (Elhull a virág, eliramlik az élet.)

A figura etymologica, tőismétlés, szótövek ismétlésén alapuló alakzat (kí­nok kínja, szépek szépe).

A két leghíresebb figura etymologica a magyar irodalomban a Halotti beszédből (Halálnak halálával halsz) és az Ómagyar Mária-siralomból (Világ világa, Virágnak virága) ismert.

A halmozás szavak, szószerkezetek is­ mét­lése, ahol eltérő hangalakú és egy­mást kiegészítő jelentésű nyelvi egységek követik egymást. (Tanulj zajt a zengő zivatartól / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl.)

A fokozás során használt rokon ér­tel­ mű szavak azonos mondatrészi szerepben egymáshoz képest érzelmi, értelmi többletet fejeznek ki (Száz vasutat, ezeret!).

A felsorolás (a fokozással ellentétben) a nem rokon értelmű szavak azonos mondatrészi szerepben való használatát jelenti (Adjon az Isten szerencsét, szerelmet, forró kemencét.).

A részletezés az erősítés, nyomatékosítás eszköze a fokozás és a felsorolás mellett. A részletezés a kifejtendő gondolatot teszi világosabbá, könnyebben, jobban érthetővé.

Az alliteráció a szókezdő hangok ismétlését jelenti.

Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjében szép példát találunk az alliterációra: Túr és tűnődik, tudni, tenni tör.

Az alakzatok némelyike ellentétre épül. Ilyen például a paradoxon és az oximoron. A paradoxon feloldható, megfejthető ellentétet jelent. (Akinek sok barátja van, nincs egy barátja sem.) Ezzel szemben az oximoron olyan alakzat, amely egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalmakat kapcsol össze (édes szenvedés). Ebben az alakzatban az ellentét nem oldható fel, az alakzat érzelmi többletet ad.

A gondolatritmus olyan komplex gondolatalakzat, amely a mű tartalmi szintjén érvényesül és az ismétlés elvén alapszik. Az egyik legszebb példa a gondolatritmusra a bibliai Énekek éneke.

Az enjambement [anzsambman], azaz áthajlás az a versmondattani alakzat, amikor egy szintaktikai egységet kettévág a verssor vagy szakaszhatár. Ennek következtében a gondolati és a metrikai tagolás eltér, nem párhuzamosan fut. Érdekes dolgokat olvashatsz a digitális leckében az allegóriáról és a szimbólumról is.

82 10_nyelvtan_07.28korr.indd 82

2014.08.01. 14:45:28

Gondolkozz!

1. Gyűjtsd ki a szóképeket Kölcsey Ferenc Himnusz című művéből! Dolgozz a füzetedbe!

8. Magyarázd meg, miért paradoxon az alábbi kiírás!

2. Magyarázd meg, milyen hasonlóság alapján jöttek létre az alábbi szavak! harangvirág, lándzsás útifű, trapéznadrág, csukafejes, kutyaúszás, feketegazdaság

3. Írj legalább öt szinesztéziát a képhez!

9. Írj az alábbi témákhoz alliteráló kifejezéseket, mondatokat! havazás, buli, iskola, hétvége

7. Gyűjts három figura etymologicát a magyar irodalomból!

4. Gyűjts legalább öt, a mindennapi kommunikációban is használatos szinekdochét!

5. Írj három hasonlaton alapuló közmondást!

6. Nyilvánvalóan metafora a számítógépes egér is, hiszen valójában szó sincs itt állatról, csupán az alakjának és a „farkincájának” a hasonlóságáról. Gyűjts további informatikai metaforákat, és magyarázd meg a névátvitel alapját!

10. Milyen alakzatot ismersz fel Vörösmarty Mihály A vén cigány című versének részletében?

Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl; Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vadat és embert öl.

11. Gondold végig, mi a kötőszóhalmozás szerepe Vö­rös­ marty Mihály Előszó című versének alábbi sorában!

Most tél van és csend és hó és halál.

83 10_nyelvtan_07.28korr.indd 83

2014.08.01. 14:45:37

Kommunikáció

Szóképek és alakzatok a mindennapi kommunikációban Bár a szóképek és az alakzatok az irodalmi stílus jellemző eszközei, a mindennapi kommunikációban is tetten érhetők. A képszerűség ugyanis nagyon fontos magyarázó erővel bír. Az írók és költők művészien használják azokat az eszközöket, amelyek nélkül a legtöbb kommunikációs helyzetben nem boldogulnánk.

Kézenfekvő példa erre a megszemélyesítés. A legegyszerűbb hétköznapi események kapcsán is igen gyakran élünk megszemélyesítéssel: kifut a leves, süt a nap, siet az óra stb.

Eufemizmus Az udvariasság szintén stilisztikai eszközök használatát követeli meg. Amikor tekintettel vagyunk mások érzéseire, nem szeretnénk megbántani valakit, legtöbbször körülírással vagy eufemizmussal mondjuk el véleményünket.

Nem mondjuk a szomszéd nénire, hogy vénség, helyette az idős asszony megfogalmazást választjuk. Nem mondjuk a nekünk szeretettel készített ételre, hogy rossz vagy ehetetlen, helyette azt mondjuk, az ízlésünknek szokatlan, esetleg különleges. A halálra is számtalan eufemisztikus kifejezést használunk: megboldogul, elszenderül, túlvilágra költözik stb.

Túlzás Gyakran használunk túlzó kifejezéseket, amelyekkel a témához való érzelmi viszonyulásunkat fejezhetjük ki. Nem véletlenül váltak divatszavakká a király, szuper, mesés, fain és egyéb hasonló jelzők. A túlzás lehet komikum forrása is például gúny, irónia és szarkazmus formájában.

egy gondolat(sor) teljes kifejtésére szolgál. Háromféle körmondatot különböztetünk meg. A klasszikus körmondat két részből áll: az előkészítő rész általában párhuzamokból áll, míg a záró rész a gondolat teljes kifejlődését, lezárását tartalmazza. A barokk körmondat bonyolult, jellemzően alá- és mellérendelések szövevénye, ám a tagmondatok kapcsolódása tagolt, szimmetrikus. A romantikus körmondat jellemzője a lezáratlanság, a folytathatóság, a mellérendelések használata.

A körmondat különösen jellemző az irodalmi szövegeken kívül a szónoklatokra, ünnepi beszédekre.

2. Igazold az ismertetés alapján, hogy a Petőfi-idézet ide kapcsolható!

Az eufemizmus a durva, sértő vagy illetlen szavak, kifejezések helyett használt, szépítő, enyhítő megfogalmazás.

Eufemizmust gyakran használunk a köznyelvben is (idős és nem vén, öreg). Az eufemizmus ellentettje a kakofemizmus, azaz a semleges hangulati értékű szavak, kifejezések negatív, becsmérlő, gyalázkodó megfogalmazásra cserélése.

Jellemzően az indulat, harag, gúny, szarkazmus kifejezésére használatos.

Mit ugattok, mit haraptok Engemet, hitvány ebek!

Torkotokba, hogy megfúltok, Oly kemény koncot vetek.

(Petőfi Sándor: A természet vadvirága)

3. Az ábra mintájára elkészíthetjük a párhuzam és az ellipszis ábráját is. Próbálkozz a füzetedben!

Gúny A gúny egy tárgy, jelenség, személy stb. hibáit, ellenszenves vonásait a valóságtól eltérően, erősen felnagyítva, néha a képtelenségig eltúlozva mutatja be (Sapkája alatt sok haj van és igen kevés ész). Ennek sértő, bántó formája a szarkazmus (Minél több emberrel ismerkedek meg, annál inkább szeretem az állatokat).

Irónia Az irónia nem a valóságnak megfelelően nevez meg egy dolgot, tárgyat, személyt, tulajdonságot, eseményt stb., hanem olyasmit állít, aminek a szituáció ellentmond, ezáltal az állítás tagadássá válik. Mindez a szövegkörnyezetből derül ki (Okos dolog volt beledobni a labdát a vízbe, szerencsére így most takaríthatunk fel.)

A hétköznapokban gyakran élünk ismétléssel, párhuzammal is, ezek segítik a lényeg kiemelését, a gondolatmenet követését stb.

1. Olvasd el a körmondat definícióját! Melyik barokk szerzőnkre jellemző a használata?

A körmondat szabályosan építkező, ritmikus el­rende­zésű, többszörösen összetett mondat, mondatalakzat. Általában

84 10_nyelvtan_07.28korr.indd 84

2014.08.01. 14:45:40

Gyakoroljunk szövegeken!

1. G yűjtsd ki a két szövegből a hasonlóságot előidéző és a különbségeket okozó stíluseszközöket! Készíts összegző vázlatot a füzetedben!

József Attila: Születésnapomra

Tóth Krisztina: Porhó

Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény csecse becse:

Harminckettő hogy telhetett?

Hogy múltak el napok, hetek?

Letelt, s hitelt

ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam.

nemigen ad már a jelen.

Nem voltam benne még jelen, úgy múlt a múlt,

Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt.

Az ám, Hazám!

annyi idő, hogy szinte sok.

De ért már más is, mint e sokk: hold is, nap is

Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legény.

pólyálta hűlő életem, s amit nem tettem, tervezem e lét felét

De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura.

leélve: őrzöm arcomat, s eleddig nem zuhant sokat csecsem becse,

Intelme gyorsan, nyersen ért a „Nincsen apám” versemért, a hont kivont

sőt, egy bocsom is van (de szép!), beszélni is kezd majd ez év telén talán,

szablyával óvta ellenem.

Ideidézi szellemem hevét s nevét:

de hogy mit történt, mire volt jó harminckét éven át a porhó, havam, hevem

„Ön, amig szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén” – gagyog s ragyog.

hová gomolygott nyomtalan, és ugyan hol, ha nyoma van, szivek, szavak

Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj –

mélyén mi ülepszik, mi lesz, így fog eltelni, élni ez?

Vagy túl a túl

Én egész népemet fogom nem középiskolás fokon tanítani!

bonyolult léten, túl ezen egyszercsak majd megérkezem s ittlétemet átlátom ott?!

85 10_nyelvtan_07.28korr.indd 85

2014.08.01. 14:45:40

A társalgási stílus

20.

Gyakorlatok a munkafüzet 61. oldalán!

A társalgási, azaz magánéleti stílus a mindennapokban általánosan használt szövegek, a hétköznapi kommunikáció stílusa. Ebből kifolyólag szintén összetett és sokoldalú.

Számtalan szóbeli (telefonbeszélgetés, pletyka, párbeszéd, viccmesélés, történetmesélés stb.) és írásbeli (levél, e-mail, chat, SMS, napló, blog stb.) szövegtípus tartozik ide. A magánéleti szövegtípusok a kötetlen, informális társas érintkezés során használatosak. A legtöbb kommunikációs funkció jelen van a társalgási stílusú szövegekben. Itt is fontos szerep jut az érzelemkifejezésnek. A társalgási stílusban tág tere nyílik a személyiség kifejezésének, az egyedi jellemzők bemutatásának.

A társalgási stílus jellemzői A társalgási stílusú szövegek szókincsére, szóhasználatára a változatosság jellemző. Különféle stílusrétegek szóhasználatából is merít, gyakran árnyalt, egyéni színezetű csoportnyelvi, tájnyelvi, zsargon-, argó-, idegen szavak is előfordulnak benne. Különösen fontos szerep jut az efféle szövegekben a szlengnek és a hobbinyelveknek. A társalgási stílusban gyakoriak a valódi funkció nélküli töltelékszók (izé, szóval, érted, hát stb.). A többi stílusréteghez képest nagyobb szerep jut az indulatszóknak, módosítószóknak.

Ahogy korábban szó volt róla, a magánéleti stílusú szövegekre is jellemző a képszerűség. Ez színesebbé, szellemesebbé, egyedivé teheti a szöveget. Az egyéni szóalkotás, különösen a fiatalok körében, ugyancsak gyakori a társalgási stílusú szövegekben.

A magánéleti szövegek alkotásakor kiemelten fontos a nem nyelvi jelek használata. A szóbeli kommunikáció során a gesztusok és a beszéd zeneiségét, a hanghordozás (hangsúly, hanglejtés stb.) szerepét, írásban az írásjeleknek a szokásostól eltérő használatát emeljük ki (!?, !!! stb.).

Mondatszerkesztés A mondatszerkesztésre a tagolatlan mondatformák gyakori használata jellemző. A megszólítások, köszönések lehetővé teszik a kapcsolatfelvételt és -tartást. Gyakoriak a hiányos, félbeszakított vagy közbevetéses mondatok, ezek a többi stílusrétegben kisebb szerephez jutnak. Mivel azonban a társalgás során a beszélők gyakran szavukat egymá-

séba öltik, a hiányos mondatok teljes közlésértékűek, hiszen az előző közléshez viszonyítva tartalmazzák az új gondolatelemet. Az összetett mondatok közül a mellérendelők jellemzőbbek, az alárendelések a viszonylag laza, kötetlen szerkezetben nehezebben követhetők. A társalgási stílus esetén a kommunikációs funkciónak megfelelően az összes modalitás megjelenik, igen gyakoriak a kérdő és a felszólító mondatok.

A szöveg tagolása és felépítése is viszonylag laza, jellemző rá a szerkesztetlenség, a kifejtetlenség. Ez utóbbi leginkább a beszélgetőpartnerek közös előismereteiből adódik. Egy baráti társaságban a beszélgetés során sokkal kevesebb kijelentés, közlés igényel magyarázatot vagy hátteret, mint kevésbé szoros kapcsolatban levő emberek között. Keveredhetnek a különféle típusú szövegszerkezetek, gyakori a témaváltás, a kitérők beillesztése. Tekintettel ugyanakkor a beszédet zavaró külső tényezőkre, gyakran van szükség ismétlésre, magyarázatra.

A társalgási stílus és a sikeres kommunikáció A nyelvtani vagy stiláris szabályok megszegésének külön jelentősége van, az adott kommunikációs helyzetben többlettartalmat ad. A kommunikációs helyzeten és célon kívül a társadalmi viszonyok is befolyásolják a szövegalkotást. A három tényező együttesen formálja a társalgási stílusú szövegeket. Az illemszabályok, hagyományok tiszteletben tartása nemcsak elvárás, hanem szükséges is a sikeres kommunikáció megvalósításához. A társalgási stílusra természetesség jellemző, ám gyakoriak a tréfás, gúnyos, ironikus vagy akár durva szövegek is.

Attól függően, hogy a kommunikáció során hogyan viszonyulunk a többi résztvevő céljaihoz és részvételéhez, a kommunikáció négyféle stílusú lehet: asszertív (önérvényesítő), kooperatív (együttműködő), agresszív és szubmisszív (behódoló). A sikerességhez az első két stílus előtérbe helyezése és alkalmazása szükséges. Érdemes felmérni, végiggondolni, hogy a saját érdekeink vagy a közösségi érdekek előtérbe helyezése szolgálja-e jobban hosszú távú céljainkat. Előfordulhat ugyanis, hogy a saját céljaink háttérbe szorításával hosszabb távon sokkal többet nyerhetünk.

86 10_nyelvtan_07.28korr.indd 86

2014.08.01. 14:45:41

Gondolkozz!

1. Sorolj fel öt olyan illemszabályt, amelynek mindenféleképpen meg kell felelni a társalgási stílusban!

2. Olvasd el az alábbi párbeszédet! Gyűjtsd ki belőle a társalgási stílusra jellemző elemeket!

– Te, figyelj, jó lenne mégsem úgy csinálni, ahogy szoktuk.

– De hát miért? Eddig bezzeg jó volt úgy. Jössz itt a marhaságokkal.

– Mert talán vannak jobb lehetőségek is.

– Igen?

– Akár. Még az is lehet.

– Hát jó. Még gondolkozom rajta.

3. Írd le mindkét nézőpontból, hogy érthetik félre a fentebb idézett párbeszédet a résztvevő felek!

4. Gyűjts legalább tíz olyan töltelékszót vagy kifejezést, amelyet gyakran használsz! Hasonlítsd össze az eredményt a padtársaddal! Mennyi egyezést találsz?

8. Te tudsz példát mondani egyéni szóalkotásra? Vannak esetleg „saját szavaid”? Ha nincsenek, alkoss vadonatúj, hangalakjuk révén kifejező erővel rendelkező halandzsaszavakat a következők helyett: forgolódik az ágyban vacakol a tolltartójával kapkodva, hadarva beszél ételt kotyvaszt

9. „Előfordulhat, hogy a saját céljaink háttérbe szorításával hosszabb távon sokkal többet nyerhetünk.”

Keress példát, ami bizonyíthatja az állítás igazát! Ilyen hétköznapi dolgokra is gondolhatunk: „Hiába vagyok éhes, nem eszek fél egykor, ha tudom, hogy egykor a legfinomabb ebédre számíthatok.”

5. Foglald össze, mit fejezhet ki az írásjeleknek a szokásostól eltérő használata! Idézd fel az írásjelekről tanultakat!

6. Vajon miről beszélhetnek? Írj párbeszédet a kép alapján!

7. Figyeld meg a számítógép billentyűzetén, hogyan helyezték el az írásjeleket! Melyik érhető el egyszerűen, melyik bonyolultabban! Ezek alapján mely írásjeleket használjuk gyakrabban, melyeket ritkábban?

10. Írd le hat-nyolc mondatban, hogy próbálnád rábeszélni a szüleidet, hogy engedjenek el egy nyári táborba! Melyik kommunikációs stílusban írnád meg a szöveget?

87 10_nyelvtan_07.28korr.indd 87

2014.08.01. 14:45:43

Kommunikáció A társalgási stílus kommunikációs szerepe Bár a társalgási stílus legfontosabb jellemzői a laza szerkesztésű mondatok és a kötetlenebb szerkezet, nem szabad ezeket túlzásba vinni. Érdemes figyelnünk arra, hogy beszédünkben ne hemzsegjenek a félbehagyott mondatok vagy gondolatok. Gyakran előfordul, hogy elkezdünk egy mondatot, közben eszünkbe jut még valami, és azt is bele szeretnénk szőni. Ilyenkor érdemes arra koncentrálni, hogy az első mondat és gondolat is lezárt legyen. Próbáljunk minél kevesebb mondatot félbehagyni, hiszen egy idő után a hallgatóság nem tudja majd követni, melyik gondolatot fejtjük ki éppen!

Bakugrások Szintén érdemes figyelni a szerkezetváltás kérdésére. A magánéleti szövegek esetében ugyan „belefér”, hogy egyszerre legyen jelen időrendre és térbeliségre épülő bemutatás, azonban a túl gyakori, hirtelen váltás követhetetlenné teszi szövegünket. Fokozottan figyeljünk arra, hogy ne legyenek nagy logikai ugrások a beszédünkben! A gyors, pörgő társalgásban előfordul, hogy egy elhangzott gondolat bennünk elindít egy folyamatot, amit gyorsan végig is gondolunk, ám csak az utolsó állomást mondjuk ki. Ilyenkor a többieknek fogalmuk sincs arról, mi játszódott le a fejünkben. Nem értik majd, hogyan passzol az új gondolat a korábban elhangzottakhoz. Érdemes legalább a főbb logikai csomópontokat felvázolni. Ha ilyen nincs, és a korábbiaktól teljesen független közlést szeretnénk tenni, azt jelezzük. Így megkíméljük a többieket attól, hogy kapcsolatot próbáljanak teremteni a korábban elhangzottakkal.

Gondold végig, milyen szlengben használatos kifejezésekkel beszélnél a nagyszerűségükről barátodnak, és milyen szavakat használva egy iskolai dolgozatban!

Alkoss párokat a kétféle kifejezésmód elemeiből a füzetedben! (Például: tök jó lesz – rendkívül izgalmasnak ígérkezik)

4. Milyen gesztusok kísérik a társalgást egyes speciális kommunikációs helyzetekben? Írd a füzetedbe a következő helyzetek megnevezéseit, majd gyűjts mindegyikhez három-négy jellemző gesztust! vita, anekdotázás, meggyőzés, bocsánatkérés, szerelmi vallomás

Igénytelenség A társasági stílus is lehet igényes. Mivel a beszédünk alapján is megítélnek bennünket, érdemes az igényességre törekedni. A fordulatos, érzelemmel telített beszédmód pozitív színben tüntet fel minket. Az egyéni szóalkotások, nyelvi lelemények szintén a segítségünkre lehetnek. Lehetőség szerint legyünk mértéktartók, fegyelmezettek, és tartsuk tiszteletben az adott szituáció kívánalmait!

Közhelyesség A tartalmatlan kifejezések, közhelyek ugyanakkor silányabbá tehetik beszédünket. Ne azért mondjunk valamit, hogy ne legyünk csendben! Igyekezzünk valóban hozzájárulni a társalgáshoz mondandónkkal! Kerüljük a tabutémákat, a kellemetlen vagy bántó kérdéseket! Ezek megakaszthatják a társalgást, kínos helyzetet teremthetnek.

5. Melyek azok a gesztusok és kérdések, amelyek bizalmi légkört teremtenek, amikkel kifejezheted beszélgetőtársad számára, hogy figyelsz rá és a mondandójára? Írj három-négy példát!

1. Figyeld meg, hogy baráti beszélgetés közben milyen gyakran hagysz félbe mondatot vagy gondolatot!

Gondold végig, mi ezeknek a félbehagyásoknak az oka! Vázold fel azt is, hogyan lehetne tenni ellene!

2. Sorolj fel öt olyan témát, amelyet érdemes kerülni nagyobb társaságban beszélgetéskor!

3. Tervezd meg a nyári szünetedet! Gyűjtsd össze, milyen kellemes programokra kerítesz majd sort!

88 10_nyelvtan_07.28korr.indd 88

2014.08.01. 14:45:46

Gyakoroljunk szövegeken!

1. O lvasd el az alábbi részleteket! Mindkettő egy színdarabról, annak színházi előadásáról szól. Az első egy közönségtalálkozó szerkesztett szövege, a második egy interjú írott változata. Hasonlítsd össze a kettőt, kiválasztott szempontok szerint!

A társalgási stílus milyen jellegzetességeivel találkozol? Ke­ ve­ redik-e a tudományos, hivatalos vagy szépirodalmi stílus? Össze­ hasonlíthatod kommunikációs helyzet, funkció és cél szempontjából is őket. A szófajok, mondatszerkezet, az alakzatok szempontjábók is megvizsgálhatod. Válaszd ki a neked tetszőt!

Zs. S.: Erkel, egyébként nagyon szép operája átszínezi az emberek agyát az eredeti darabbal kapcsolatban. A középiskolában unják az emberek, és roppant felszínes kép marad bennük róla. Például, hogy Gertrudis gonosz. A fejünkben élő képhez nem fűződik valóságélmény. De ez nem magától alakult ki, így alakították.

S. Á.: Azt megkérdezhetem, hogy amikor azt mondod, hogy árnyalódik, akkor azt a szöveghez vagy az alakításhoz kötöd?

Egy Néző: Az alakításhoz.

Egy Néző: A színházban Láng Annamáriának sokkal nagyobb szabadsága van abban, hogy milyen Gertrudist játszik. Az operáéban viszont nincs ez, mert ott van egy dallam, amit el kell énekelnie.

Egy Néző: Ezzel én nem értek egyet. Minden énekes másképp énekli ugyanazt a szerepet.

Egy Néző: Kérdezzük meg Annamarit, hogy mekkora a szabadsága?

Láng Annamária: Én ezen nem szoktam gondolkozni. Van egy szöveg, és igyekszem ezen előadásról-előadásra dolgozni, igyekszem gazdagítani. Nekem sem az idegrendszerem, sem az alkatom nem királynői. Lehet, hogy ezért tér el a megszokottól.

Zs. S.: Nagyon csábító egy próbakezdésnél azt mondani egy színésznek, hogy ez egy nagyon alattomos ember.

Szerintem csínján kell bánni az ilyen jelzőkkel. Nagyon szeretünk jelzőket ráhúzni egy alakra, de szerintem mindig kevesebb lesz, ha 3-4 jelzőbe beburkolunk valakit. Nekem az a feladatom, hogy kihámozzam a szövegből, mit mond az alak, és mit csinál. Majd jön a színésznő összes gondolata, és ez együttesen hozza létre a szerepet. Életveszélyes egy megírt karakterre ráhúzni egy-egy jelzőt. Ez csak egy kalodát jelent, amit aztán lehetetlen kitölteni.

Egy Néző: Nekem nagyon modern volt ez a Tiborc felfogás.

S. Á.: Mit érzett, mikor figyelte?

Egy Néző: Cinizmust. Talán nem is cinizmust, inkább kiábrándultságot.

Egy Néző: Én még Gertrudissal kapcsolatban kérdeznék valamit. Úgy emlékszem, hogy Gertrudis beszédében mindig az utolsó szótagokon vannak a hangsúlyok. Ez a merániságra utalt, és nagyon tetszett. Zseniális volt, hogy ez akkor jött ki, mikor hangsúlyozta, hogy én vagyok a királynő. Ebben volt valami koncepció? (forrás: Bánk-bán közönségtalálkozó, 2007. november 3., Szerkesztett változat. http://theater.hu/index.php?mode=hirek&sub=H&cikk_id=2516)

Színpadon látott jó Bánk bán-előadást?

A Szabó Bori-féle átirat nagyon tetszett, Kecskeméten rendezte Bagó Bertalan néhány éve. A díszlet egy babaházhoz hasonlított, átjárható szobákkal. Minden szereplő mintha az utcáról esett volna be. A másik régebben volt, Verebes István ballonkabátos verziója Kassán. Abban Bánk bánt egy házibuliban látjuk először, kabátzsebében borosüveggel, a királynő meg egy anyakönyvvezetőhöz hasonlított. A magyar–szlovák ellentétre volt kihegyezve az a változat. Az Alföldi-féle Bánk bán juniort a szakma is nagyra tartja. Viszont van egy csomó érdekes más feldolgozása a történetnek. Franz Grillparzer 19. századi osztrák drámaíró is feldolgozta a témát, Urának hű szolgája címmel; Nagy András Biberách címmel írt drámát. Györei Zsolt és Schlachtovszki Csaba pedig arra a legendára építettek, miszerint 1848. március 15-én ezt akarták játszani a Nemzetiben, de a tömeg inkább Jókait, Petőfit, Laborfalvi Rózát akarta, így félbe maradt az előadás. A Bolygókirályban a II. Endrét játszó színész ül az öltözőjében (a Bánk bánban csak a végén van szerepe), de az események miatt soha nem lép színre. (forrás: Ballonkabátos Bánk bán. Interjú Lőkös Ildikó dramaturggal. http://vanyabacsi.blog.hu/2013/09/28/ballonkabatos_bank_ban)

89 10_nyelvtan_07.28korr.indd 89

2014.08.01. 14:45:47

A szleng

21.

Minden nyelvnek vannak nyelvváltozatai, ezek adódhatnak a függőleges (vertikális) és vízszintes (horizontális) tagolódásából. Előbbi alapján különböztetjük meg a különféle csoportnyelveket, míg utóbbi szerint nyelvjárásokról beszélhetünk.

A szleng szerepe A társalgási stílus egyik legfontosabb nyelvváltozata a szleng. El­ső­sorban nem szókincs, hanem egyfajta nyelvi viselkedés, a használói identitását kifejező beszédmód. Létrejöttének egyik leg­ fontosabb feltétele egy olyan közösség megléte, amelynek tagjai állandó, intenzív érzelmi és társas kapcsolatban állnak egymással. A szleng a nyelvi eszközeivel egyrészt csoporthoz tartozást fejez ki, másrészt megkülönbözteti a csoporthoz tartozókat a kívülállóktól. A szleng legfontosabb kommunikatív funkciója a kapcsolatfenntartó és -megerősítő funkció. Mivel a szleng egy jól körülhatárolható csoport „belső”, bennfentes nyelvhasználata, ezért nem egységes: csoportonként különböző szlengekről beszélhetünk. Létezik diákszleng, börtönszleng, rendőrszleng, katonai szleng stb.

A szleng sokáig egyáltalán nem foglalkoztatta a nyelvészeket és a nyelvészetet. A köznyelv, a nemzeti nyelv szempontjából lényegtelennek tartott nyelvi jelenségként tartották számon. Kizárólag szókincsének tárgyalására szorítkoztak. Bár dicsérték a szleng humoros, kreatív szóalkotását, a nyelvvédők leginkább veszélyesnek gondolták: olyan jelenségnek, amely veszélyezteti a kanonizált nyelvhasználatot. Mára szerencsére az a nézet, amely szerint az egyes nyelvváltozatok között értékbeli különbség van, háttérbe szorult. A nyelvváltozatok egytől egyig színesítik, gazdagítják a nyelvet, egyik sem magasabbrendű, értékesebb a másiknál. A szleng „hátrányos megkülönböztetése” így megszűnőben van, ezért egyre több vizsgálat foglalkozik működésével, szóhasználatával, szerepével. A szleng nyelvmegújító funkciója különösen fontos és érdekes terület.

A szleng, ahogy fentebb már szó volt róla, egyrészt szó- és kifejezéskészlet, másrészt sajátos nyelvhasználati-stilisztikai forma, beszédmód. A segédkönyvek kapcsán találkoztál a Szlengszótárral. Ám ahogy a nyelvek sem pusztán szavak összességei (bár készül hozzájuk szótár), úgy a szleng is több mint a szótárakba gyűjthető szavak köre.

A szlengszavak egyik érdekessége, hogy sok szó csak a beszéd közben, az adott szövegösszefüggésben, a szlengben beszélés időtartamára, alkalmilag válik szlengszóvá.

Emiatt a szleng nehezen megfogható és kutatható nyelvi jelenség, mivel egy adott pillanatban valamely szó vagy kifejezés félreérthetetlenül szleng, más körülmények között viszont egyáltalán nem az.

Sokféle szóalkotás Ha megfigyeljük a szleng szóalkotását, azt látjuk, hogy abban a magyar nyelv összes tipikus szóalkotási módja meg-

található. Ez azt is jelenti, hogy nincs olyan szóalkotási mód, amely kizárólag a szlengre lenne jellemző. Az egyéb nyelvváltozatokhoz képest többségben vannak a kicsinyítő képzővel, szócsonkítással és szórövidítéssel keletkezett szavak.

Más nyelvekből A szleng szóalkotásának két legnagyobb típusa a külső és belső szóalkotás. A külső szóalkotás során más nyelvekből, vagy a magyar nyelv más rétegeiből kerülnek át szavak a szlengbe. Az idegen eredetű szavak átvétele során angol (jard, fifti-fifti, keccsöl), német (bláz, brusztol, vamzer), olasz (csáó, frankó, tuti), román (flamó, mandró), francia (kamu, piti, smafu), szlovák (bratyó, klapec), cigány (lovári) (benga, csávó, lóvé) és jiddis (balhé, haver, meló) eredetű szavak kerülnek jellemzően a szlengbe. A magyar nyelv nem szleng rétegeiből származó átvételek között találunk régies, mára a köznyelvben már nem használatos szavakat (hamvveder, lélekidomár, penna) és belső szókölcsönzés útján bekerült szavakat kell említenünk (sumákol, szüttyögés).

Szóalkotás A szóalkotás két legnagyobb csoportja a jelentésbeli és az alaki szóalkotás. A szlengben is találunk példát azonban a ritkább szóalkotási módokra. A jelentésbeli szóalkotás három fő csoportját a névadással, a jelentés terjedelmének változásával és a valóságelemek érintkezése és hasonlósága alapján történő jelentésváltozással létrejövő szavak alkotják. A névadással létrejövő szavak (lekoccol, susmus) képezik a legkisebb csoportot. A jelentésátvitel (rokk, tirpák, nyomat, főnök, motyó) és a névátvitel (metafora, metonímia, szinonimák) teret enged a kreativitásnak (kék hernyó ’csuklós busz’, karperec ’bilincs’, szingszing ’börtön’).

Szóösszetételek Az alaki szóalkotáson belül a két (köznyelvben is) legnagyobb, legelterjedtebb szóalkotási módot, a szóösszetételt és a szóképzést találjuk. A szleng szóösszetételei a köznyelvi szóalkotáshoz hasonlóan lehetnek szerves (bokorugró, lótifuti, csilivili) és szervetlen (fogdmeg ’biztonsági őr’) összetételek. A szóképzés során jellemzően névszóképzők használatosak a szlengben, az igeképzők viszonylag ritkák. A képzett szavak többnyire humoros, bizalmaskodó kifejezések.

90 10_nyelvtan_07.28korr.indd 90

2014.08.01. 14:45:52

Gondolkozz!

1. Fogalmazd át a szöveget köznyelvire!

Mekkora alt-tab mágus a csóka, mi meg itt szöszmötölhetünk a riportokkal helyette is. Puncsol ezerrel, pattannak a céges kávék meg a pirosmarbik a főnöknek, grátiszba, ofkórz.

11. Ha valami égő, ciki, kellemetlen, szégyellni való, akkor a szleng azt mondja: ez nagyon gáz. – Alkoss legalább három alternatív magyarázatot: vajon miért épp a gáz vált a rossz, a gagyi, az ócska szinonimájává!

(forrás: A szleng.blog.hu nyomán)

2. Mit gondolsz, milyen kommunikációs helyzetben hangozhatott el az előző közlés?

3. Gyűjtsd össze, te milyen szavakat, kifejezéseket használsz az érdemjegyekre!

4. Magyarázd meg, mennyiben segíti a szleng használata a csoporthoz tartozást!

5. Magyarázd meg, mit jelent a villany leó kifejezés, és miért vicces!

6. Nézz utána, mit jelentenek a lecke azon példaszavai, amelyeket nem ismersz! Dolgozz a füzetedbe!

7. Gyűjts legalább tíz angol nyelvből átvett szlengszót vagy kifejezést az internetes vagy nyomtatott szleng­ szótárak segítségével!

8. Írj öt mondatot a kép alapján! Használj legalább egy szlengszót mondatonként!

9. Magyarázd meg az alábbi szöveg alapján a biznyák szó jelentését!

Megvan még a Dininek ez a kertépítő téma? Meg, mi?

Mondjuk, igaza is van, saját biznyák a legalapabb, nekem ne mondja meg senki, hogy mi merre hány méter, érted. (forrás: szleng.blog.hu)

10. Válogasd ki a 9. feladat szövegéből a szlengszavakat, kifejezéseket!

91 10_nyelvtan_07.28korr.indd 91

2014.08.01. 14:45:56

Kommunikáció Hogyan használjuk a szlenget?

Ahogy valamennyi stílus és nyelvváltozat használatának megvannak a szabályai és a korlátai, úgy a szlengnek is. Tekintettel arra, hogy a szleng gyakran vicces, esetleg durva, sértő vagy bántó kifejezéseket használ, különösen fontos, hogy csak megfelelő kommunikációs szituációkban használjuk ezt a nyelvváltozatot.

Barátainkkal, közeli ismerőseinkkel kötetlen időtöltés, beszélgetés során helyénvaló a szleng használata. Igaz ez az iskolai szünetre, a délutáni, órán kívüli elfoglaltságokra is. Ugyanakkor tanárainkkal akkor sem tanácsos szlengben beszélni, ha fiatalok, és jó a kapcsolatunk velük.

A társadalom, a társadalmi elvárások és az életkörülmények változásával tehát a nyelvi tiszteletadás formái is át- és átalakulnak. Megfigyelhető például az a tendencia, hogy a köszönések és a megszólítások egyszerűsödnek. A jó napot általánosan használható forma, a szia, hello, esetleg csá pedig hihetetlenül népszerű. Régebben a köszönések jóval hosszabbak és bonyolultabbak voltak: Szép napot kívánok, tekintetes Asszonyom!

Ahová nem való Ha nem a saját csoportunkhoz tartozókkal kommunikálunk, például feleléskor, állásinterjún szintén kerülendő a szleng.

Nem csak a nyelvi tiszteletadás és a hagyományokhoz való igazodás miatt érdemes köznyelven beszélnünk ilyenkor.

Mivel a szleng, ahogy láttuk, egy szűkebb csoport belső nyelvhasználata, ezért könnyen előfordulhat, hogy a nem csoporttagok egyszerűen nem is értik meg a mondanivalónkat. Ráadásul, mivel a szleng gyakran használ köznyelvi szavakat elferdített jelentésben, komoly félreértésekhez is vezethet e beszédmód nem megfelelő körben való használata.

Amikor egy szlenget beszélő társaságba szeretnénk bekerülni, akkor nagyon sok múlik vagy múlhat azon, hogy ismerjük és beszéljük-e az általuk használt szlenget. Ha igen, akkor a társaság könnyebben és gyorsabban fogadhat be minket. Ha azonban nem ismerjük, akkor a csoport tagjai ezt értelmezhetik úgy is, hogy nem vagyunk egészen közéjük valók.

Természetesen a választás és a döntés legtöbbször nem tudatos. Automatikusan választunk repertoárunkból. Minél összetettebb, bonyolultabb egy társadalom szerkeze­te, annál bonyolultabb köszönés- és megszólításformák közül választunk. A tegezés és a magázás különválása is az egyre nagyobb fokú társadalmi rétegződésnek, illetve az ebből fakadó különbségeknek volt köszönhető. A magázás eredetileg a magasabb társadalmi helyzetű, tanultabb vagy idősebb embereknek kijáró tisztelet jele volt. Mára a magázás elfogadott kommunikációs mód a formális, hivatalos kapcsolattartásban.

Más is van a szlengen kívül A szleng sok friss szóval és kifejezéssel gazdagította a nyelvet, ám a sokszor durva kifejezések miatt könnyen negatív színben tűnhet fel a használója. A szleng alapvetően időszakosan használt nyelvváltozat: bizonyos életkoron felül már furcsa lehet a használata. Ráadásul a szleng csak a

teljes nyelvi eszköztár egy nagyon apró szelete. Aki a többi nyelvváltozatra és stílusra nem fordít figyelmet, szűkíti saját kommunikációs mozgásterét. Kevés és az idő múlásával egyre kevesebb beszédhelyzetben tudja magát megfelelően kifejezni. A szleng használata kívánatos és elengedhetetlen bizonyos helyzetekben, ugyanakkor fontos, hogy ne legyen számunkra kizárólagos beszédmód. Így a legtöbb kommunikációs szituációban biztonsággal és könnyedén tudjuk kifejezni magunkat.

Kihalóban az udvariasság A mai udvariassági formulák kötetlenebbek, szabadabbak, mint egykor. Így a választás, a megfelelő forma megtalálása is nehezebb. Amíg jóformán minden szituációra volt konkrét köszönési és megszólítási szabály, addig (ezek ismeretében) nehéz volt mellélőni. Ma már a választás gyakran a beszélő kompetenciáján múlik. Emiatt különösen fontos, hogy erősítsük nyelvhasználatunkat ezen a téren is.

1. Gondold végig, miért a fiatalokra, a tizen- és huszonévesekre jellemző leginkább a szleng használata!

2. Gyűjts olyan köznyelvi szavakat, kifejezéseket, amelyek a szlengben új jelentésben fordulnak elő!

Magyarázd meg ezeket!

3. Olvasd el az ismertetést, majd gyűjts régi és egészen mai köszönési formákat!

A társadalom, a társadalmi elvárások és az életkörülmények változásával tehát a nyelvi tiszteletadás formái is át- és átalakulnak. Megfigyelhető például az a tendencia, hogy a köszönések és a megszólítások egyszerűsödnek. A jó napot általánosan használható forma, a szia, hello, esetleg csá pedig hihetetlenül népszerű. Régebben a köszönések jóval hosszabbak és bonyolultabbak voltak: Szép napot kívánok, tekintetes Asszonyom!

4. Gyűjts érveket a magázás lehetősége mellett!

Előbb ismerkedj meg a szöveg alapján a témával!

Természetesen a választás és a döntés legtöbbször nem tudatos. Automatikusan választunk repertoárunkból. Minél összetettebb, bonyolultabb egy társadalom szerkezete, annál bonyolultabb köszönésés megszólításformák közül választunk. A tegezés és a magázás különválása is az egyre nagyobb fokú társadalmi rétegződésnek, illetve az ebből fakadó különbségeknek volt köszönhető. A magázás eredetileg a magasabb társadalmi helyzetű, tanultabb vagy idősebb embereknek kijáró tisztelet jele volt.

Mára a magázás elfogadott kommunikációs mód a formális, hivatalos kapcsolattartásban.

92 10_nyelvtan_07.28korr.indd 92

2014.08.01. 14:45:56

Gyakoroljunk szövegeken!

1. O lvasd el az alábbi könyvkritikát, majd oldd meg a feladatokat!! a) Állapítsd meg, inkább ajánlja vagy inkább elhibázottnak tartja az összeállítást a bírálat szerzője? b) Te hogyan állítanád össze a szlengszótár gyűjtőkörét, kategóriáit, ha téged bíznának meg ennek összeállításával? c) Gyűjtsd össze a füzetedben vázlatszerűen a bíráló kifogásait!

Kiss Eszter: Szlengszótár Hurrá! Van Magyar szlengszótárunk! Kívül jópofa borító, belül 7000 szócikk, plusz némi szinonimamutató, az egész majdnem 400 oldal. És persze előszóval kezdődik, amelyből megtudhatjuk, hogy a mű egyebek között edukációs célzattal készült: az Akadémiai Kiadó azt szeretné, ha a szlengben beszélők csak akkor használnák a felsorolt kifejezéseket, amikor annak itt az ideje és helye. Az előszót követi a szerzőnek, Kövecses Zoltánnak Mi a szleng? című rövid írása.

A tanulmánynak egyfelől érdeme, hogy nem próbálja a szlenget – más néven a zsargont, a tolvajnyelvet, az argót – egyetlen definícióba belesuvasztani. Másfelől az is érdeme, amit megállapít – hogy tudniillik a szleng inkább férfi, mint női, inkább fiatal, mint idős, inkább műveletlen, mint nem, inkább városi, mint vidéki, továbbá deviáns, de legalábbis nonkonformista, informális, direkt, szókimondó és szinte kizárólag írásbeli jellegű jelenség –, noha ez így elég kevés. Tehát továbbra is főleg a nyelvérzékünkre támaszkodhatunk.

A józan, paraszti nyelvérzékünkre, mert a szótárra aligha.[…]

Meglepő […] a gyermeknyelv bizonyos szavainak, illetve a magyar nyelvben annyira gyakori -i végű becéző szavaknak a szlengbe való besorolása. Mi több: föllelhetetlen a válogatás koncepciója is! Mert ha szleng az ágyikó, akkor miért nem az a házikó, a ládikó vagy a lábikó? Ha bekerült a cigi, akkor hol marad a csoki és a fagyi, nem is beszélve a csokifagyiról. Ha szleng a paci, akkor valószínűleg szleng a maci meg a naci is. Szlengben beszélünk, ha apánkat papának, anyánkat maminak szólítjuk (vajon ha szleng a papa, akkor a mama miért nem?), és persze szleng szó az öcsi, s ennek analógiájára – bár a szótárban nem szerepel – valószínűleg az a nagyi és a hugi is.

Ha házibulit mondunk, akkor is a szlenget használjuk, mert a standard nyelvi változat szerint csakis összejövetelre vagy partira mehetünk; bili helyet a konformista beszélő éjjeliedényt tart az ágya alatt, foci helyett pedig kizárólag futballt néz. Szlengnek minősül ezenkívül a laszti, a csini, a randi, a Trabi, a zsepi, a többi -i-re végződő szó pedig nyilván csak helyhiány miatt maradt ki. .[…]

Ahogy érthetetlen az olyan általánosan használt köznyelvi fordulatok jelenléte is, mint az alig áll a lábán; ami sok az sok; nézd csak; bolondot csinál magából; csipkedd magad, ébresztő!; egy az egyben; fehéren-feketén; oda se neki; és még hosszan sorolhatnám, nem is említve például a roma és a rutinos szavakat, amelyek formális szövegben is nyugodtan használhatók. És persze az is lehet, hogy a káromkodások – a szentségit!; az istenfáját!; takarodj!; a hétszázát! – is csak egyszerű káromkodások, nem pedig a szleng ékes kifejezései. A szleng, mint Kövecses is kifejti, nehezen megfogható jelenség. Lehet, hogy van olyan értelmezése, amely szerint az összes köznyelvi, egy kicsit is informális szónak és kifejezésnek a szlengszótárban a helye. Ez esetben azonban a kifejezetten formális nyelvi szituációkat – Büntető Törvénykönyv, APEH-nyomtatványok, rendőrségi idézés – kivéve valamennyien szinte szünet nélkül szlenget használunk. (Akadémiai Kiadó, 1998, 2350 forint) (http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/egyeb/szlengsz.htm)

93 10_nyelvtan_07.28korr.indd 93

2014.08.01. 14:45:56

A szónoki stílus

22.

Gyakorlatok a munkafüzet 61. oldalán!

Életünket nem másoktól elszigetelten, hanem kisebb-nagyobb közösségek tagjaiként éljük. A közösségekben vállalt vagy betöltött szerepünket (szemben a magánélettel) közéleti szerepnek nevezzük. A közvetlen környezetünket érintő kérdések a kisközéletiség, a nagyobb közösséget (városunkat, az országot stb.) érintő kérdések a nagyközéletiség körébe tartoznak.

A szónoki stílus jellemzői A szónoki stílusú szövegek rendszerint valamilyen alkalomra születnek A tájékoztató funkció teszi lehetővé az információk átadását, így például iskolai tanévnyitó beszédek vagy évértékelő politikai beszédek esetében. A közéleti szövegek felhívó funkciója segít a hallgatóság meggyőzésében, ösztönzi a saját állásfoglalás kialakítását (védőbeszéd egy bírósági tárgyaláson, politikai választási beszéd stb.). Az esztétikai funkció célja a gyönyörködtetés, a hangulat megteremtése és emelése. Ez különösen az alkalmi beszédek esetében hangsúlyos (pl. ballagási vagy állami ünnepek alkalmából mondott beszédek).

A szónoki szövegek nyelvi megformálása A szónoki szövegek tudatos, gondos szerkesztést igényelnek, hiszen fontos, hogy első hallásra érthetők és követhetők legyenek. Épp ezért jellemző rájuk a gyakori vissza- és előreutalás, az ismétlés, ami egyben a bevésődést és a meggyőzést is szolgálja. Felépítésüket tekintve, mivel az anyag elrendezése is lényeges, ugyanúgy bevezetésre, tárgyalásra és befejezésre oszthatók, mint a szépprózai szövegek.

A megfelelő szónoki szövegek szóhasználatára az igényesség és a választékosság jellemző. Fontos, hogy a szöveg nyelvezete világos, érthető, szemléletes legyen. Az érvek alátámasztásának bevett módszere az alakzatok és a szóképek alkalmazása.

Fontos szerep jut a személyiség mellett az előadó által használt nem nyelvi elemeknek: a kiejtésnek, a hanglejtésnek, a hangsúlyozásnak, a beszédtempónak, a szünetnek, a gesztusoknak és a testtartásnak is, amelyek hitelesebbé vagy akár hiteltelenné is tehetik a mondandót.

Az előadói stílus jellemzői Az előadói stílus ötvözi a szónoki és a tudományos stílus jellemzőit. Főként tudományos eredmények, kutatások stb. ismertetésekor használatos. Emiatt az esztétikai funkció sokkal kisebb szerepet kap az előadói szövegekben, ugyanakkor a megértetésen nagy hangsúly van.

Az előadói szöveg szerkezetének logikusnak és jól követhetőnek, a mondatszerkesztésnek világosnak és igényesnek kell lennie. A tudományos stílushoz hasonlóan gyakoriak benne az utalások, a hivatkozások, az idézetek. Szóhasználatára a tudományos szakszavak jellemzőek, gyakoriak az idegen szavak (ha szükséges, ezeket az előadásban meg is kell magyarázzuk). Úgy tűnhet, hogy az előadói stílus nem más, mint a tudományos stílusban megírt szöveg felolvasása. Ez azonban nem így van. Ideális esetben az előadás szövegének megírásakor figyelembe vesszük, hogy élőszóbeli közlésre szánjuk. Épp ezért rövidebb, jobban tagolt mondatokat használunk, a többszörösen összetett, alárendelő mondato-

kat szétbontjuk, hogy egyszerűbben befogadható szöveget kapjunk.

Kossuth országgyűlési beszéde A magyar történelem egyik leghíresebb beszédét Kossuth Lajos mondta el 1848. július 11-én. A szabadságharc alatt tartott első népképviseleti országgyűlésen elmondott beszédében 200 000 újonc és a felszerelésükhöz szükséges pénz megajánlását kérte. Beszéde hatására az országgyűlés „Megadjuk” felkiáltással egyhangúlag megajánlotta a szükséges haderőt, amelynek gyors felállítása és megerősítése elengedhetetlenül fontos volt a Batthyány Lajos vezette kormány számára.

„Uraim! A haza veszélyben van. E szót elég volna tán száraz ridegen kimondanom; mert hiszen a homály a szabadság napjának felvirultával lehullott a nemzetről, és önök látják, miként áll a hon. Önök tudják, hogy az országban dispositiojukra levő sorkatonaságon kívül közel 12 000 önkéntes honvédsereg állíttatott. Önök tudják, hogy a törvényhatóságok föl voltak szólítva a nemzetőrségi seregek mobilisatiójára, miszerint legyen erő, mely képes legyen megvédeni a hont és megtorolni a bűnt odalent a széleken. És e felhívás a nemzetben visszhangra talált. […]

Uraim! A mit mondani akartam, az, hogy ne vegyék a kérést a minisztérium részéről olyannak, mintha maga iránt bizalmat kívánna szavaztatni. Nem! A hazának megmentését akarta megszavaztatni.

Meg akartam kérni önöket, uraim, hogy ha van valahol a hazában egy sajgó kebel, mely orvoslásra, – ha van egy kívánság, mely kielégítésre vár: szenvedjen még egy kissé a sajgó kebel s várjon még egy kissé a kívánság; – ne függesszük fel ezektől azt, hogy megmentsük a hazát.

Ezt akartam kérni, de önök fölállottak; s én – leborulok e nemzet nagysága előtt! Csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiúságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni!”

Kossuth beszéde újszerűségével, szokatlan képiségével hatott. A szónoklat ügyesen vette számba azokat az okokat, érveket, amelyekkel az országgyűlésben ülő hazafiakra hatni lehetett.

94 10_nyelvtan_07.28korr.indd 94

2014.08.01. 14:45:58

Gondolkozz!

1. Írj öt érvet amellett, hogy fontos másként fogalmaznunk, ha sok embernek tartunk beszédet, mint akkor, ha a barátunkkal beszélgetnénk!

2. Másold le az alábbi szöveget a füzetedbe! Egészítsd ki a megfelelő kifejezésekkel!

A jó szónok egyik legfontosabb tulajdonsága a szerkesztőkészség. Fontos a stílusérzék. Elengedhetetlen a jó előadókészség. Lényeges az előre eltervezett szöveg hatásos megszólaltatása. A jó előadó képes használni a hangos beszéd _______________ és az egyéb nem nyelvi jeleket. A szónok ______________, gesztusainak összhangban kell lennie mondandójával. A ____________ is ügyelnie kell, egyenes háttal, magabiztosan kell kiállnia. Egy jó szónok találékony: tud _______________ az előadás közben a hallgatóság hangulatához vagy a megváltozott beszédhelyzethez.

Fontos a jó _____________: a jó előadó mindig az alkalomhoz öltözik.

3. Idézd fel irodalmi tanulmányaidból, hogy mit jelent a költői kérdés!

4. Magyarázd meg, miért lehet hatásos a költői kérdések, a felkiáltások és felszólítások alkalmazása a szónoki beszédben!

5. A barokk kor legnagyobb magyar szónoka, Pázmány Péter a gazdagságról is prédikált. Szónoklatában azt mondja, a gazdagság olyan, mint a tövis. Ha szorítjuk, fáj. Ha kiterjesztett tenyerünkön tartjuk, nem okoz bajt. Értelmezd a hasonlatot!

6. Olvasd el Martin Luther King híres beszédét, majd írd egymás alá a füzetedben a retorikai alakzatok nevét, és gyűjts minél többre példát a beszédből!

Vannak olyan beszédek is, amelyek az egész világ sorsát befolyásolták. Ilyen „világrengető” beszéd volt például Martin Luther King 1963. augusztus 28-án, Washingtonban elmondott beszéde. Martin Luther King amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos volt, aki a feketék jogaiért szállt harcba. Célja a fehérek és feketék közötti (jogi) egyenlőtlenség, diszkrimináció megszüntetése volt. Beszédeiben elítélte az erőszakot. A Van egy álmom című beszéde világszerte ismertté tette, és hatására az általa támogatott mozgalom is szárnyra kapott. Kinget 1964-ben munkásságért Nobel-békedíjjal tüntették ki. Az erőszakot elítélő, a feketék egyenjogúságáért küzdő politikust 1968. április 4-én Memphisben egy merénylő lelőtte.

Ma azt mondom nektek, barátaim, hogy a jelen pillanat nehézségei és csalódásai ellenére van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökerezik az amerikai álomban.

Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.” Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé.

Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni.

Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket.

Van egy álmom.

Van egy álmom: hogy egy napon Alabama államban, ahol a kormányzó ma szünet nélkül csak a beavatkozásról és hatálytalanításról beszél, megváltozik a helyzet, de úgy, hogy fekete kisfiúk és fekete kislányok testvérként, kézen fogva járhatnak a fehér kisfiúkkal és kislányokkal.

Van egy álmom.

Van egy álmom: egy napon minden völgy fölemelkedik, minden hegy és halom lesüllyed, az egyenetlen egyenessé lesz és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember.

Avar János fordítása

95 10_nyelvtan_07.28korr.indd 95

2014.08.01. 14:45:59

Kommunikáció Beszédzavarok, nyelvi zavarok A nyelvi zavar (pl. diszfázia, afázia, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) minden esetben az agyi működés, illetve az idegrendszer zavarából fakad. (Ennek lehetnek szervi okai, a nyelvfejlődésben bekövetkezett zavar vagy például egy baleseti sérülés következtében is kialakulhat.) A nyelvi zavar gyakran beszédzavarokban jelenik meg, de nem minden beszédzavar hátterében áll nyelvi zavar. A beszédzavar voltaképp az artikulációs tervezés (a hangok kiejtését megelőző nyelvi tervezés), illetve kivitelezés (hangok kimondásának, kiejtésének) problémáját jelenti. Gyakrabban emlegetett nyelvi, illetve beszédzavarok például a pöszeség, ezen belül a selypítés és a raccsolás, illetve a beszédritmus zavarai: a hadarás, dadogás. A szervi okok mellett lelki tényezők is állhatnak bizonyos zavarok hátterében. Vannak csak gyerekkorban jellemző, és vannak életen át tartó beszéd- és nyelvi zavarok is. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyelvjárási beszéd nem a kiejtés zavarát jelenti! Erről a későbbiekben lesz még szó.

Kiejtési zavarok Artikulációs zavar a pöszeség: a nyelv beszédhangjainak következetesen nem megfelelő kiejtése. A selypítés a pöszeség egy változata, a sziszegő hangok képzését érinti (pl. sz, z, c, s, zs, cs, dz, dzs). A selypítő beszéd gyerekkorban gyakoribb, kevésbé feltűnő vagy zavaró, mint felnőttek esetében. A selypítés akár a beszéd érthetőségét is zavarhatja, nem csak a beszélő számára kellemetlen. A raccsolás szintén a pöszeség egy fajtája: az r hang képzési zavarát jelenti.

A raccsolásnak többféle formája van: r helyett ejthetnek v-t, l-t, j-t, esetleg ki is maradhat az r hang. Raccsolást okozhat anatómiai probléma is, a nyelvfék lenövése. Ez a hangképzési zavar az érthetőséget kevésbé befolyásolja, a beszélő számára azonban sokkal kellemetlenebb.

Fejlesztés, javítás Bizonyos nyelvi és beszédzavarok gyógyíthatók, illetve az állapot fejleszthető. Ezzel foglalkozik a logopédia, azaz a beszédfejlesztés. A logopédus a beszéd-, és nyelvi zavarral élő egész személyiségét érintő, pedagógiai-, gyógyító nevelést folytat. Jó, ha a beszéd- és nyelvi zavarok vagy az erre utaló jelek felismerése minél korábban megtörténik. Megfelelő technikákkal akár meg is előzhetők egyes zavarok. A nyelvi, illetve beszédzavarral rendelkezők könnyen visszahúzódóak lehetnek, mert zavarja őket hibás beszédük. Sose viccelődjünk a nyelvi vagy beszédzavaros emberek beszédén!

nészek például általában járnak beszédtechnika-tanárhoz, beszédfejlesztésre, naponta gyakorolnak.

A beszédet, az ejtést befolyásolja a szájberendezkedés, a fogak helyzete, a nyelv formája, mérete stb. Gyerekkorban, körülbelül 6 éves korig azonban rugalmas az artikulációs bázis.

Fejleszthető A beszédtechnika fejlesztése kiterjed a helyes légzésre, a megfelelő artikulációra, a ritmusra, a kifogástalan hangsúlyozásra és hanglejtésre is. Különféle gyakorlatok teszik lehetővé a beszédtechnika fejlesztését. Kiemelt szerepet kapnak a koncentrációt fejlesztő, erősítő gyakorlatok.

Ezek segítik az egyes technikák automatizálódását, tudatosítását.

Veszélyek Ronthatja a beszéd helyességét, hogy a legtöbb ember nem fordít kellő figyelmet a hangképző szervek, különösen a hangszalagok és a gége védelmére. A túl hideg vagy meleg, a nagyon csípős ételek árthatnak a hangszalagoknak. Természetesen az alkohol, a dohányzás szintén káros a hangképző szervekre. Érdekes, hogy a torokköszörülés, a krákogás szintén ártalmas: ezek során a hangszalagok ugyanis megfeszülten dörzsölődnek egymáshoz, a gégeizmok pedig kifáradhatnak.

1. Mondj el hangosan, kívülről egy verset! Versmondás közben önts át egy pohár vizet egy másik pohárba!

Foglald össze, hogyan befolyásolta a versmondásodat a víz átöntése!

2. Magyarázd meg, miért fontos a megfelelő beszédtechnika, a beszédfejlesztés!

3. Nézd meg Tom Hopper a Király beszéde című Oscardíjas filmjét! Gondold végig, mi okozhatta VI. György dadogását!

4. Nézz utána Démoszthenész történetének! Ő hogyan próbálta orvosolni beszédzavarát?

Beszédfejlesztés, beszédtechnika A legtöbb gyerek óvodás korában találkozik elôször a logopédussal. Jellemzően az r és sz hangok megfelelő ejtése okoz gondot. Ez viszonylag gyorsan javítható. A logopédia, a beszédfejlesztés vagy a beszédtechnika fejlesztése azonban nem ennyiből áll. A tökéletes beszédben fontos a hangzók helyes és tiszta ejtése, hogy a beszéd zeneisége is tiszta, ritmusa pedig megfelelő legyen. Tökéletesen azonban nagyon kevesen beszélnek.

Vannak munkakörök, foglalkozások, ahol törekedni kell a minél kimunkáltabb, minél tökéletesebb beszédre. A szí-

96 10_nyelvtan_07.28korr.indd 96

2014.08.01. 14:46:00

Gyakoroljunk szövegeken!

Kölcsey beszéde Berzsenyi halálára A 19. században több nagyszerű költő halálára írtak gyászbeszédet. Berzsenyi Dániel halálakor például Kölcsey Ferenc írta a búcsúztatót. Nagy jelentősége volt ennek, hiszen Kölcsey volt az, aki 1817-es, meglehetősen negatív kritikájával „derékba törte” Berzsenyi költői pályáját. Kölcsey a gyászbeszédben önkritikát gyakorolt. „Berzsenyi még élt, de mélyebben vonult magába; lassanként elnémult az ének szózata; komoly vizsgálat foglalá el az alkotó költészet helyét, s ő könyvei közt, háznépe karjaiban elhunyt, a nélkül, hogy békejobbot nyújtott volna annak, ki huszonhat év előtt dagadó kebellel vevé tőle búcsúját. […] Árnyéka az elköltözöttnek, sírod felett zeng az engesztelő szózat! Nem sokára követlek tégedet, s a maradék írói harcainkat nem fogja ismerni; s neveinket békés gondolattal nevezendi egymás mellett, ha korunk énekeseire visszaemlékezik. Emberek valánk; miért szégyenelnők azt? Az élet útjai keresztül járnak egymáson; s leggyakrabban elveink szentsége sem oltalmazhat meg akár tévedéstől, akár félreértéstől: de a sírdomb békesség laka; s küszöbén emberi érdek nem léphet be. Te a földi leplet, s vele a halandó gyarlóságait levetkezéd. Elköltözött az ember; a költő miénk, e nemzeté maradt végiglen; e nemzeté, mely neved és dicsőséged szent örökség gyanánt birandja.”

Eötvös József Vörösmarty Mihály halálára írt gyászbeszéde Vörösmarty 1855-ben, hat évvel a szabadságharc bukása után halt meg.

Temetésén báró Eötvös József mondta a gyászbeszédet. Azaz ő mondta volna, ha a cenzúra nem kérte volna be előre a temetésen elmondandó szöveget. Eötvös József a hagyomány szerint azt válaszolta erre: „magyar ember temetésen papírból nem beszél”. Ennek hatására a beszédet Eötvös nem mondhatta el. Emlékbeszédét végül 1858. december 20-án, a Magyar Tudományos Akadémia ülésén mondta el, amellyel emléket állított a költő halálának. „Hányan vannak csak e gyülekezetben is, kik azon korszakra tisztán visszaemlékeznek, midőn egy magyar könyvnek megjelenése még esemény volt; midőn Berzsenyi, Kazinczy, Kisfaludy művei a nyomtatási költségek miatt csak nagy nehézséggel láthattak világot. […]

Mert ha valaha volt író, ki magas feladását, ki a roppant felelet terhét, melyet az, ki szavait egy egész nemzethez intézi, magára vállal, tisztán fogta fel; ha volt, ki belátta, hogy a költészet, mely nem anyagi érzékeinkhez, hanem a lélekhez fordul, feladását csak az által tölti be, hogy nem csak az anyagi, de az erkölcsi szépnek képeit tünteti fel; ha volt író, kinek műveinél eszünkbe jut, hogy a költészet nem egyéb, mint a szépnek érzete egy nemes kebelben: akkor Vörösmarty az. […]

Ha van író, ki mind korának mind nemzetének legnemesebb irányait képviselve egy nemzet költőjének nevét megérdemlé: Vörösmarty az, s ezen öntudat volt életének legszebb jutalma, s a támasz, mely a férfiút még akkor is fenntartá, midőn minden egyéb, mire jövőjét építette, romokba dőlt.”

1. Olvasd el Kölcsey Ferenc kritikáját Berzsenyi Dániel verseiről! (A szöveg elérhető az interneten a mek.oszk.hu oldalon.) Foglald össze 5 mondatban, hogy milyen érveket hoz Berzsenyi ellen költőtársa! Dolgozz a füzetedbe!

2. Olvasd el Kölcsey Ferenc Berzsenyi Dániel halálára írt beszédének teljes szövegét! (A szöveg elérhető az interneten a mek.oszk.hu oldalon.) Figyeld meg, válaszol-e korábbi, saját érveire (amelyeket az előző feladatban összegyűjtöttél)!

3. Gondold végig, milyen témákat szokás vagy érdemes érinteni egy gyászbeszédben! Válaszodat indokold!

4. Magyarázd meg, mit jelent Eötvös „magyar ember temetésen papírból nem beszél” mondata!

5. Gyűjts olyan kifejezéseket a két idézetből, amelyek ünnepélyessé teszik őket!

6. Ballagásokon nemcsak virágból jut ki bőven a ballagóknak, hanem búcsúbeszédekből is. Otthoni feladat: keress ballagási beszédeket a neten! Válaszd ki belőlük a három legócskább, legközhelyesebb, legelcsépeltebb mondatot, és magyarázd meg, miért kellene elkerülni az ilyeneket egy ballagási beszédben!

97 10_nyelvtan_07.28korr.indd 97

2014.08.01. 14:46:00

Online és offline társas kapcsolatok

23.

Az internet hatása a társas kapcsolatokra Egyértelmű, hogy a megnövekedett online jelenlét hatással van a társas kapcsolatokra. A televízió az internethez hasonlóan megváltoztatta az emberek szabadidős tevékenységeit és időtöltési szokásait. A tévé kapcsán viszonylag közkeletű nézet, hogy nincs jó hatással az emberek társas kapcsolataira. Az internet hatását még nem lehet teljességgel átlátni. Nagyon új még a jelenség, nagyon aktuálisak a változások. Az internetet támogatók fő érve, hogy a háló segíti a kapcsolattartást, a közösségi életben való részvételt. Negatívumként szokták említeni, hogy az internetezés magányos tevékenység, gyakran jár a külvilág kizárásával. Az internet kapcsán fontos szem előtt tartani az alapvető kettősséget: egyszerre tömegmédium és a személyközi kommunikáció csatornája. Az internetezés pedig lehet „haszontalan” szórakozás, időtöltés, de akár hatékony tevékenység is.

Az internezés egyik fő előnye, hogy nagyobb, kiterjedtebb kapcsolathálót tesz lehetővé, mint korábban. (Napi kapcsolatunk lehet akár a föld másik oldalán élőkkel is.)

Ebből kifolyólag több barátunk lehet. (Érdekes azonban, hogy kutatások szerint nincs több ismerősük az internethasználóknak, mint azoknak, akik nem használják az online lehetőségeket.) A barátságok kialakításának és megtartásának fontos tényezője a rendszeres kommunikáció.

Fő veszélyként gyakran halljuk emlegetni, hogy az internet lerombolja, értéktelenné teszi a valódi társas kapcsolatokat, a személyes találkozást. Ennek veszélye valóban fennáll, ha mértéktelenül, „ész nélkül” használjuk az internetet. Úgy tűnik azonban, hogy az online kapcsolattartás pozitív hatással van a személyes találkozók mennyiségére, gyakoriságára. Nem meglepő ez: olvastunk egy cikket egy izgalmas, új filmről, majd megosztottuk a barátainkkal, valaki felvetette, hogy megnézhetnénk moziban, néhány [vagy pár] perc alatt jegyet is vettünk a mindenki számára megfelelő vetítésre. A találkozók megszervezése egyszerűbb az online lehetőségek igénybevételével, mint azok nélkül.

Személyiségünk az interneten Szükséges azonban, hogy ne hagyjuk, hogy az online „énünk” külön életet éljen a valós énünktől. Azaz ne fes-

sünk magunkról a valóságosnak nem megfelelő képet az online terekben. Egyrészt valós veszélyekkel jár(hat), ha másnak adjuk ki magunkat, mint akik vagyunk. Másrészt az érdekesebbnek, különlegesebbnek festett internetes személyiségünk kiszakíthat a valódi kapcsolatainkból.

Mindenki számára izgalmas elképzelni, hogy híres, gazdag, gyönyörű vagy éppen Nobel-díjas, érdekes kipróbálni, milyen ebben a szerepben kapcsolatokat építeni.

Ugyanakkor nem szabad a valóságot leértékelnünk. A ba­rátaink magunkért szeretnek, a hazugságokon alapuló internetes kapcsolatokban a másik fél pedig azt sem tudja, hogy létezünk. Kizárólag a kitalált személyiségünk miatt vagyunk számára érdekesek.

Mit hoz a jövő?

Az emberi kultúra folyamatos változáson megy keresztül.

Változnak azok a szokásaink is, amelyekkel a kultúrához próbálunk hozzáférni: még egy évszázaddal ezelőtt is sokkal erősebb volt a szóbeliség szerepe, magasabb volt az írástudatlanok aránya. Látva a folyamatot, ahogy napjainkban az emberek többsége számára az internet lett a legfőbb tájékozódási és ismeretszerzési csatorna, a korábban taglalt kérdéseken túl sok-sok újabb is felvetődhet bennünk. Milyen irányba változik a tanulás a módja?

Lehet, hogy a személyes találkozások fontossága annyira háttérbe szorul, hogy az iskolát is a számítógép képernyője fogja helyettesíteni? Jelenleg is létezik már távoktatás, de ez nem kizárólag a megküldött tananyagon alapuló önálló tanulást jelenti, hanem néha személyes konzultációkon is részt kell venni. A már napjainkban is természetes, valós idejű videókapcsolat (pl. skype) segítségével talán az otthoni szék és az iskolapad között nem lesz különbség a jövőben. Az egyik legfőbb kérdés talán az, hogy az iskolai oktatásban is meghatározó emberi jelenlét, a személyes kisugárzás vajon pótolható-e, ill. „átjön-e” a monitoron keresztül is? Enélkül ugyanis a tárgyi tudás is nehezebben sajátítható el, és a más emberek megismeréséből fakadó tapasztalatoktól is megfoszthatjuk magunkat.

98 10_nyelvtan_07.28korr.indd 98

2014.08.01. 14:46:02

Gondolkozz!

1. Melyik kommunikációs lehetőségeket használod az ábrán szereplők közül? Foglald össze, melyiket mikor, kivel és mire használod!

8. Ábrázold pókhálóábra formájában azokat a jellemzőket, amelyeket megváltoztatnál az általad használt közösségi oldalakon!

9. Az Oxford Unirversity Press kutatása szerint 2013ban leggyakrabban használt angol szó a selfie, azaz a saját magunkról készített fotó elnevezése volt. A „szelfi, selfie, szelfizik” kifejezésekkel a hazai nyelvhasználatunkban is találkozhatunk.

Gyűjtsd össze a füzetedbe azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek az online kommunikáció hatására kerültek a nyelvünkbe!

10. Készítsd el a füzetedbe az internetes mém szócikkét az Értelmező kéziszótárba!

11. Melyik a három leginformatívabb honlap, amelyet a cigányzenéről készülő kiselőadásunkhoz felhasználhatunk? (A Wikipédia nem választható!)

2. Hozz öt érvet amellett, hogy az internet segíti a személyes találkozók megszervezését!

3. Hozz öt érvet amellett, hogy az internet elmagányosodáshoz vezethet!

4. Vezess jegyzőkönyvet! Írd össze egy hétig, hogy melyik nap mennyi időt töltesz az iskolában, az iskolán kívül a barátokkal és az interneten!

5. Gyűjts legalább tíz olyan kommunikációs vagy élethelyzetet, ahol nem válthatja fel az internet a személyes találkozást!

6. Készítsetek gondolattérképet az alábbi szövegrészlettel kapcsolatos érveitekből, majd mutassátok be az osztálynak! „A visszahúzódó, szorongó gyerekek számára kecsegtetőbbnek tűnhet az internetes kapcsolatteremtés. (…) míg a való életben a gátlásai visszafogják, az online világban az lehet, aki akar. Amennyiben ott sem kapja meg az áhított visszajelzést, depresszióssá válhat.” (forrás: femina.hu)

7. Válaszoljátok meg az alábbi kérdéseket, majd véleményetek mellett gyűjtsetek érveket!

1. Miért fontos a közösségi oldalak felhasználói számára az állapotfrissítések közzététele?

2. Miért lényeges számukra, hogy minél több like és komment érkezzen a bejegyzéseik alá?

3. Vajon minden alkalommal valódi érdeklődésüket fejezik ki a like-funkció használatával?

99 10_nyelvtan_07.28korr.indd 99

2014.08.01. 14:46:04

Kommunikáció Új kommunikációs formák: Linkedin A közösségi oldalak mára nem csak a kapcsolattartásban játszanak fontos szerepet. Álláskereséskor, pályázatokra jelentkezéskor, illetve efféle szituációkban egyre gyakoribb, hogy „ellenőrzik” a jelentkező által magáról festett képet az online világban. Ezért is fontos, hogy profiljainkat úgy készítsük el, hogy ne legyen rajtuk kompromittáló, nem odaillő tartalom, védjük le a személyes jellegű tartalmakat stb.

A Linkedin (www.linkedin.com) kimondottan az álláskeresés megkönnyítésére létrehozott közösségi oldal. Mivel a Linkedin nemzetközi portál, a profilokat angol nyelven célszerű készíteni. Míg a Facebookon azt ellenőrzik a leendő munkáltatók, hogy a jelentkező személyisége mennyire illeszkedik a meglévő csapatba, addig a Linkedin a szakmai múlt és a tapasztalatok bemutatására alkalmas.

A Linkedin-profilunkban szerepeljen minden, ami fontos lehet velünk kapcsolatban. Ilyen lényegi információ lehet például a lakóhelyünk (legalább régiószinten), hiszen ez alapján szűrnek általában először a munkáltatók. Érdemes a profilt nem életrajzszerűen, hanem feladatok, projektek, pozíciók, eredmények mentén csoportosítva összeállítani. A munkáltatók ugyanis általában kulcsszavakra keresnek, így az efféle csoportosítás előnyünkre válhat.

Mindig tüntessük fel az egyes munkahelyekhez, eredményekhez kapcsolódó évszámokat!

Ma már sokszor nem a végzettség számít álláskereséskor, ösztöndíjpályázatkor, egyéb jelentkezésekkor, hanem sokkal inkább a tapasztalat és a készségek. Gondoljuk végig alaposan, milyen készségekkel rendelkezünk, ezeket tüntessük is fel a profilunkban! Próbáljunk ne klisékben gondolkozni! A jó kommunikációs készséget a pályázók túlnyomó többsége feltünteti, ez így önmagában nem mond semmit. Támasszuk alá valamivel, hogy valóban a felsorolt készség birtokában vagyunk!

Nem meglepő módon a nyelvtudás kiemelten fontos a legtöbb pályázat esetében. A végzettséghez hasonlóan itt sem az számít igazán, milyen papírunk van. A valós nyelvtudásunkra kíváncsiak. (Lehet természetesen feltétel a nyelvvizsga vagy valamilyen végzettség megléte, ám önmagában a papír nem elég. Hiába a középfokú nyelvvizsga, ha nem tudunk kérni egy kiló kenyeret az adott nyelven.)

Gyűjtsünk ajánlásokat, két-három ajánlás vagy referenciaszemély legtöbb esetben egyértelmű elvárás. Olyan személyeket érdemes erre felkérni, akik valóban ismernek minket, az általunk végzett munkát, erősségeinket, kompetenciáinkat. Így személyes és munkáltatói szempontból hasznos ajánlásokat kaphatunk. Érdemes lehet minél több embert bejelölni, akivel munkakapcsolatba kerülünk, legyen az nyári munka, gyakorlat, időszakos munka, bármi. Mivel a Linkedin kizárólag szakmai közösségi oldal, magánéleti információkat nem oszthatunk meg, így nyugodtan bejelölhetsz olyanokat is, akiket csak egyszer-kétszer láttál, vagy távolról ismersz.

Fontos, hogy a profilok nyilvános adatait a legnagyobb keresők kiadják, így bejelentkezés nélkül is láthatók.

1. N ézz meg néhány Linkedin-profilt! Figyeld meg, jellemzően milyen információkat osztanak meg itt!

2. Próbálj meg készíteni magadnak egy Linkedin-profilt!

3. Válasszátok ki egy költő vagy író életrajzát, és készítsetek számára Linkedin-profilt!

4. Szakmai önéletrajzodat nemcsak a Linkedin oldalára töltheted fel, hanem az internetes állásközvetítő portálokra is. Hasonlítsd össze a Linkedint egy állásközvetítő oldallal halmazábra formájában!

5. A sikeres pályaválasztáshoz elengedhetetlen a megfelelő önismeret, hogy tudd, milyen foglalkozások felelnek meg a személyiségjegyeidnek. Ebben segítségedre lehetnek azok a pszichológiai személyiségtesztek, melyeket a pályaválasztási tanácsadókban tölthetsz ki. a) Látogass el egy pályaválasztási tanácsadóba vagy töltsd ki az interneten is elérhető MBTI személyiségtesztet a lelektanitipusok.net weboldalon!

Gondold végig, milyen foglalkozást álmodtál meg, majd vesd össze a kapott eredménnyel! a) Mi szükséges ahhoz, hogy álmaid szakmájában dolgozhass felnőttkorodban? Másold le a táblázatot a füzetedbe, és töltsd ki!

Az ismeretek, amelyeket eddig elsajátítottam, a kitűzött célok, amelyeket elértem, hogy közelebb kerülhessek a tervezett jövőmhöz

A célok, amelyeket meg kell valósítanom

6. Az álláshirdetésekben rendszeresen jelentkező elvárás legalább egy idegen nyelv középszintű ismerete.

Gyűjts további érveket a füzetedbe, miért fontos számodra, hogy az általad tanult idegen nyelv (nyelvek) magabiztos használójává válj!

100 10_nyelvtan_07.28korr.indd 100

2014.08.01. 14:46:04

Gyakoroljunk szövegeken!

1. O lvasd el az alábbi szövegrészletet, majd válaszolj írásban a megadott kérdésekre! „Fiú? Lány?

A fent említett kérdés manapság nemcsak a szülőszobákon hangzik el gyakran, hanem a világhálón is, hiszen ami évezredekig egyértelmű volt (például a beszélgetőtárs neme, kora, hajszíne), azt az internetes kommunikáció idején közel sem olyan egyszerű megtudni. A nicknévnek vagy a személyiség jelölésére használt avatarnak ugyanis nem feladata, hogy nemre vagy korra való információt hordozzon. Még akkor sem lehetünk biztosak a dolgunkban, ha megnézzük beszélgetőtársunk adatlapját, hiszen senki és semmi nem kötelezi arra, hogy a valóságnak megfelelő adatokat írjon be a rubrikákba.

A chatszobákba belépő személyek is csak »perszónák«, olyan maszkok, amit saját valós személyünk elé tartunk az online kapcsolattartás során. Ennek a maszknak festünk azután arcot, bodorítjuk a haját és öltöztetjük fel. Valós személyünk kiegyensúlyozottságától függ, hogy az internetes perszóna mennyire szakad el a valóságtól, pontosabban saját, valódi énünktől, és válik Gólemmé. A pszichológiai kutatások szerint ugyanis a maszkképzés a közösségi oldalakon ugyanolyan normális tevékenység, mint a gyermeki szerepjáték. A cy­ber­ térben is egy új világ új törvényeit kell meg- és kiismerni, nem csoda, ha a személyiség nem akar védtelenül, fedetlen fővel kiállni a számára ismeretlen veszélyek elé.

Amerikai és japán kutatók vizsgálatai alapján általánosnak látszik például, hogy a tizenéves kamaszlányok egyszerre több internetes perszónát működtetnek, mindig olyat, amely az adott on-line közösségnek leginkább megfelel.” (forrás: parókia.hu)

a) Alkosd meg az online személyiség fogalmát a fenti szövegrészlet alapján! b) M it gondolsz, hogyan befolyásolja az online személyiség a személyes kapcsolatokat? Gyűjts érveket a füzetedbe!

2. Í rj Werther alábbi leveléből e-mailt, az online kommunikáció nyelvhasználatának megfelelően! „Június 19.

Hol hagytam abba a minap az elbeszélésemet, már nem tudom; csak azt tudom, hogy éjjel két óra volt, mikor ágyba kerültem, és hogy, ha írás helyett mesélhettem volna neked, talán virradatig ébren tartottalak volna.

Hogy mi történt, mialatt a bálból hazakocsiztunk, azt még nem mondtam el; és ma sincs rávaló napom.

A legcsodálatosabb napkelte volt. Körös-körül a csepegő erdő és a felfrissült mezők! Útitársnőink elbóbiskoltak.

Lotte megkérdezte, nem akarom-e követni a példájukat? Vele ne törődjem.

– Amíg ezeket a szemeket nyitva látom – feleltem, és erősen ránéztem – addig nincs veszély. És mindketten kitartottunk egész a kapujáig, melyet csöndesen tárt ki előtte a szolgáló, megnyugtatóan felelve a kérdésére, hogy apja és az aprószentek jól vannak, és még valamennyien alszanak. Elváltam tőle, azzal a kéréssel, hogy még aznap viszontláthassam; megengedte és felkerestem; és azóta végezheti dolgát nap, hold és mind a csillag, én nem tudom, nappal van-e vagy éjszaka, és az egész világ elsüllyedt számomra.”

(Johann Wolfgang von Goethe: Werther szerelme és halála, ford. Szabó Lőrinc)

101 10_nyelvtan_07.28korr.indd 101

2014.08.01. 14:46:05

Összefoglalás Szövegtípusok, stílusrétegek A stilisztika a nyelvi stílus tudománya, amely a nyelvi elemek felhasználási módját, a stílusrétegek és stílusárnyalatok jellemző nyelvi kifejezőeszközeit, egyszóval a stílusteremtést vizsgálja. A stílus görög eredetű, napjainkban már tágabb jelentésű szó. Beleértjük a nyelvi stíluson felül a művészeti stílusirányzatok kifejezésmódjait és a személyes viselkedésmódot is. A nyelvi elem az adott stílus stíluselemei által stílusértékkel telítődik, amely lehet alkalmi és állandósult. Ez utóbbit a szótárakban is megtalálható stílusérték határozza meg. Hat stílusréteget különítünk el: tudományos, publicisztikai, hivatalos, irodalmi, társalgási (magánéleti) és szónoki (nyilvános, közéleti). A stílusrétegen belül a bizalmas, közömbös és választékos stílustípusokat különítjük el. A stílus megválasztását jó, ha a kommunikációs helyzet határozza meg.

A tudományos stílus A tudományos stílus legfőbb célja az ismeretközlés, leggyakrabban írott formában. A szövegekre jellemzőek a szakszavak (terminus technicusok) és az idegen szavak használata; a pontos (egzakt) megfogalmazás; a kötöttebb szerkezet, illetve a hivatkozások és idézetek nagy száma. Többnyire kijelentő modalitású, alárendelő összetett mondatokkal, következtető vagy magyarázó mellérendelésekkel talákozhatunk tudományos szöveget olvasva, amelyben a megértést a logikus és világos felépítés és a vizuális eszközök segítik.

A publicisztikai stílus A sajtó célja és feladata az aktuális eseményekről való tájékoztatás. A publicisztika szövegeinek nyelvhasználata sokféle lehet, forrás, téma, célközönség szerint is. Kiemelt szerepe van a címnek és a szöveg hatásos kezdősorainak.

Szókincsét az állandósult szókapcsolatok, a hely- és időmegjelölések, a nevek gyakori használata jellemzik. Tömör mondatokkal és vizuális kommunikációs elemekkel segítik a gyors megértést.

A hivatalos stílus A hivatalos érintkezés során használt szakkifejezésekkel és idegen szavakkal megírt szövegek célja a tájékoztatás és felhívás. Személytelen, pontos és tényszerű – tehát érzelmi funkciót nélkülöző – megfogalmazások jellemzik. Olvasáskor bonyolult körmondatokra, többszörösen alárendelt mondatokra, sok ismétlésre, hivatkozásra és utalásra számíthatunk. A sablonok, formanyomtatványok hivatottak megkönnyíteni a hivatali kommunikációt és az egységes ügyrendet, eljárásrendet. A formai követelmények betartása szinte kötelező érvényű hivatalos ügyek intézésekor.

Az irodalmi stílus Az irodalmi szövegek célja az esztétikai hatáskeltés, az érzelemkifejezés. Mint stílus nem egységes, hiszen rendkívül sok összetevő határozza meg a stílusteremtés eszközeit – a műnem és műfaj, továbbá a sűrített kifejezésmód, az újítás és képszerűség. Egy szépirodalmi szövegnek a ki-

fejezőerejét növelik a konnotatív jelentések, az evokáció.

Poetizációnak nevezzük a többletjelentés létrehozásának eljárásait. A jelentés az olvasótól is függ – milyen többletjelentést társít a szöveghez. Szóhasználata változatos. Műfaji sokszínűségéből kifolyólag jellemzi mind a nominális, mind a verbális stílus, a hangszimbolika használata, a hangutánzó és hangulatfestő szavak, az egyéni szóalkotás, az archaizáló stílus. Mondatstilisztikai eszközök a szemantikai (szóképek, trópusok) és formai (alakzatok) stíluselemek.

Szóképek A szóképek közé tartozik a metafora, amely lehet teljes (a fogalmi és képi elem is szerepel a szövegben) vagy csonka, de szófajok szerint is lehet csoportosítani. Szintén ide tartozik a megszemélyesítés, a szinesztézia és a metonímia, amelynek több fajtáját is megismertétek. A metonímia alapja lehet térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezés; ok-okozati vagy rész-egész viszony (szinekdoché) felcserélése. Összetett költői kép az allegória és a szimbólum.

Alakzatok Az ellipszis olyan alakzat, amely kihagyás révén jön létre, a kontextus segít az értelmezésben. További gyakori alakzatok különböző nyelvi szinteken a kötőszóhiány vagy kötőszóhalmozás, a párhuzam, a figura etymologica, a halmozás, a fokozás, a felsorolás, részletezés, alliteráció, a feloldható ellentétre épülő paradoxon, illetve az oximoron; a gondolatritmus és az enjambement. Mondatalakzatnak számít a körmondat. A kontextustól erősen függ az eufemizmus és a kakofemizmus alakzatainak megválasztása.

Társalgási stílus A társalgási stlíus a mindennapi, magánéleti helyzetek stílusa. Lehet szóbeli és írásbeli. Általában kötetlen formában fejezünk ki érzelmeket, illetve használjuk a kommunikáció sokféle céljára. Jellemzi a változatosság, a töltelékszók használata, a képszerűség. Beszédben főképp a nem nyelvi jelek, a gesztusok, a beszéd zeneisége, a hanghordozás hoz létre többletjelentést, míg írásban az írásjelek hagyományostól eltérő használata. Tagolatlan mondatformák jellemzik. A követhetőségetet meghatározza a hiányos, mellérendelő mondatok gyakorisága, a szerkesztetlen közlés. A szövegszerkezet típusainak keveredése, a témaváltás, a kitérők nehezebbé; az ismétlés, a visszatérés lehetősége viszont könnyebbé teszik a kommunikációt. A szabályoktól való eltérésnek általánosságban fontos szerepe van a többlettartalom kialakításában.

A szónoki stílus A szónoki stílusú szövegek funkciója lehet tájékoztató, felhívó és esztétikai. Alapos szerkesztéssel jönnek létre az előadott szövegek, amelyeket a vissza- és előreutalások, az ismétlések jellemeznek. Az igényes és választékos szóhasználat és az érthető nyelvhasználat az előadó által alkalmazott nem nyelvi elemek használatával egészülhet ki.

A tudományosság és az érthető szóbeli közlés szempontjait egyszerre igyekszik érvényre juttatni.

102 10_nyelvtan_07.28korr.indd 102

2014.08.01. 14:46:05

Nyelvi-kommunikációs enciklopédia Nem nyelvi jelek a kommunikációban A nem szavakkal való közlés, a nonverbális kommunikáció nem szándékos, nem tudatos közlésmód. A nem nyelvi jelek többségükben nyelvspecifikusak. Nem nyelvi jelek például: • Zenei, azaz mondat- és szövegfonetikai eszközök: átfogják, egységbe rendezik a szöveg egészét, segítik a megértést, kiemelik a lényegi elemeket, színesítik a közlést (hangsúly, hangerő, hangszín, hanglejtés, beszédtempó, szünet).

• Testbeszéd elemei: mimika (arcjáték), tekintet (szemkontaktus), gesztusok (a fej, a kezek és a karok mozgása), testtartás (a beszédpartnerrel való viszonyunkat, szubjektív értékítéletünket fejezi ki), térközszabályozás (proxemika): intim zóna (0-60 cm), személyes zóna (60120 cm), társadalmi zóna (120-360 cm) és nyilvános zóna (>360 cm); emblémák (külső megjelenést meghatározó tényezők): öltözködés, hajviselet, megjelenés stb.

A magyar nyelv Európában és a nagy világban Magyarországon 1844-ben lett hivatalos nyelvvé a magyar, ekkor rendelték el a törvények magyar nyelvű szövegezését, a magyar nyelvű hivatali ügyintézést és a magyar nyelvű oktatást az ország teljes területén. Mivel országunk az Európai Unió tagja, az Unió hivatalos nyelvei között is ott szerepel a magyar. Kontinensünkön ez a legtöbbek által beszélt nem indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nyelv.

Európában a finnek és az észtek a (távoli) nyelvrokonaink.

A nyelv tanulásnak is igen fontos feltétele anyanyelvünk alapos ismerete. A nyelvtani szabályok és jelenségek megértése, a nyelv működésének megismerése segíti az idegen nyelvek elsajátítását.

A magyar hangrendszer nyelvjárási eltérései A nyelvek földrajzilag (területileg) és társadalmilag is tagolódnak. Egy-egy nyelv földrajzi, területi változatai a különféle nyelvjárások. A magyar nyelvben 10 nagyobb nyelvjárást különböztetünk meg. Ezek alig különböznek a köznyelvtől, leginkább egy-két hangrendi eltérés és szókészletbeli különbség teszi őket a köznyelvtől különbözővé (pl. régi magánhangzók megőrződése, magán- és mássalhangzók rövidülése és nyúlása ejtéskor, ly-j különbsége, diftongusok [kettőshangzók]).

Szövegpragmatika, intertextualitás Szövegalkotáskor és -értelmezéskor számtalan dolgot figyelembe kell vennünk az elhangzó szavakon, mondatokon kívül. A szövegben a különféle kapcsolóelemek előre- és visszautalhatnak, információkat helyettesíthetnek (deixis). A pragmatika azt vizsgálja, hogyan használjuk a nyelvet különféle beszédhelyzetekben. A szövegpragmatika e tekintetben kifejezetten a szövegre fokuszál.

Leglényegesebb összetevői: • Szövegvilág: az a kommunikációs tartomány, amely a szöveg nyelvi összetevőit, a beszélői létrehozást és a hallgatói megértést határolja körül.

• Nézőpont az a helyzet, ahonnan az aktuális beszélő a szövegvilág dolgait szemléli, és végrehajtja feldolgozásukat.

• Fogalmi

séma: mentális modell, amely megmutatja, milyen összetett elrendezésű az elmebeli tudás.

A séma kétféle lehet: tudáskeret vagy forgatókönyv.

A tudáskeret egy központi fogalom köré elrendezett tudáselemek összességét jelenti (az előfeltételek, a szerepviszonyokra vonatkozó ismeretek stb., azaz a szituációról való tudás). A forgatókönyv ezzel szemben az eseménysort, a nyelvi interakció lefolyásának a menetét rögzíti.

• Előfeltevések: olyan bennfoglalt jelentés, amelyet a beszélő nem mond ki, ám adottnak, igaznak tekint.

• Bennfoglalás (implikáció): ha egy kijelentés az adott beszédhelyzetben többletjelentést is kap.

• Következtetés: olyan mentális művelet, amelynek révén felfedhetjük valaminek az okát vagy általánosíthatunk.

• Hangszimbolika: a hangokkal való hatáskeltés; azt vizsgálja, hogy az egyes hangok, hangcsoportok milyen hatással vannak a jelentésre.

• Intertextualitás vagy szövegköziség: a különféle szövegek közötti kapcsolódást, kapcsolatot jelöli (ez lehet akár célzás, utalás, hasonlóság is). Mindig felidéz más szövegeket, amelyek jelentése, tartalma hozzáadódik az aktuális szöveg értelmezéséhez. A két szöveg kapcsolatba kerül egymással, kölcsönhatás alakul ki közöttük.

A szövegszerkesztés elvei, lépései A szövegszerkesztés során mondanivalónk alapos végiggondolása után döntünk arról, hogy gondolatainkat miképpen rendezzük el. Főbb lépései: 1. téma- és címválasztás (utóbbi lehet későbbi lépés is), 2. szövegtípus kiválasztása, 3. anyaggyűjtés, 4. az anyag elrendezése hat fő elv mentén (egység; haladás és folyamatosság; logikus és arányos elrendezés; fokozatosság; teljesség és befejezettség), 5. a szöveg megfogalmazása, kidolgozása, 6. előadás esetén: emlékezetbe vésés, próbaelőadás; írott szöveg esetén: formai szerkesztés, átolvasás.

Stilisztika, stílusérték és stílushatás A stilisztika a nyelvi stílus tudománya, a nyelvi elemek stílusértékét vizsgálja. Vizsgálatának középpontjában a nyelvi elemek felhasználási módja, valamint a stílusrétegek és stílusárnyalatok tipikus nyelvi kifejezőeszközei állnak.

A stílust meghatározó legfontosabb tényezők A stíluselem a stílusértékkel bíró nyelvi elem. A stílusérték nyelvi elemeknek az eredeti jelentés mellett, azon felül nyert többlettartalma. Két típusa van: állandó és alkalmi stílusérték. A stílusminősítés a nyelvi elemek állandósult stílusértéke, amely különbözik a közömbös stílustól.

A stílusréteg a társas érintkezés során, bizonyos kommunikációs szituációkban jellemzően használt kifejezőeszközök rendszere. Ez alapján hat stílusréteget különböztetünk meg: tudományos, publicisztikai, hivatalos, irodalmi, társalgási (magánéleti) és szónoki (nyilvános, közéleti).

103 10_nyelvtan_07.28korr.indd 103

2014.08.01. 14:46:05

A stílusárnyalat a stílusrétegeken belüli fogalom, amely kifejezheti a beszélő nyelvi réteghez való tartozását, érzelmi állapotát, vagy utalhat a választott műnemre, műfajra.

A stílushatás egy nyelvi elem megszokottól eltérő használatát jelenti.

Szövegtípusok a kommunikáció résztvevőinek száma alapján: 1. monologikus szövegek: egy személy vesz részt a szöveg megalkotásában (egyirányú kommunikáció), a teljes szöveget ő határozza meg; 2. dialogikus szövegek: jellemzően párbeszédes formájúak (dialógus) két résztvevő között (kétirányú kommunikáció); fontos mozzanata a szerepváltás, amelynek során a szövegalkotóból befogadó lesz, és fordítva; a dialogikus szövegekre a szerepek állandó váltogatása jellemző; 3. polilogikus szövegek: többségükben szintén kétirányú kommunikáció zajlik, ám jellemzően nem két, hanem több résztvevője van a kommunikációnak, és mindannyiuk között megvalósul a szerepváltás.

Szövegtípusok a meghatározó kommunikációs funkció alapján: 1. elbeszélő szövegek: legfőbb céljuk a tájékoztatás az események, történések valamilyen szempontból történő elbeszélése révén; legtöbbször lineáris szerkezetűek, időrendiségre épülnek;

2. leíró szövegek: valamilyen tárgyat, személyt, eseményt, környezetet, jelenséget, állapotukat vagy a köztük lévő viszonyt tulajdonságaik felidézésével jellemezve írnak le; jellemzően nem időrendiségen, hanem térbeliségen alapulnak; többnyire tárgyilagos szövegek; 3. érvelő szövegek: céljuk a meggyőzés; nem időrendiségre vagy térbeliségre, hanem logikai viszonyokra épülnek; általában tételmondatokban tartalmazzák azokat az állításokat, amelyeket a szövegben megfogalmazott érvek segítségével alátámasztani vagy cáfolni igyekszünk.

Szövegtípusok a jellemző kommunikációs színterek alapján: 1. magánéleti, 2. közéleti, 3. hivatalos, 4. tudományos, 5. (szép)irodalmi, 6. publicisztikai, 7. egyházi.

Felhasznált irodalom A magyar nyelv kézikönyve. Szerk.: Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. • A magyar nyelv könyve. Főszerk.: A. Jászó Anna. Trezor Kiadó, Budapest, 2004. • A nyelv és a nyelvek. Szerk.: Kenesei István. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995. • A. Jászó Anna: 33 téma a szövegértő olvasás fejlesztésére. Holnap Kiadó, Budapest, 2004. • Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra: Retorika. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. • Antalné Szabó Ágnes – Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 10. évfolyam számára. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest, 2013. • Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. • Balázs Géza – Benkes Zsuzsa: Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák 10. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006. • Beke József: Édös anyanyelvünk. In: Forrás, 39 (2007), 9, 80–95. • Érettségi témakörök, tételek. Szerk.: Balázs Géza. Corvina, Budapest, 1995. • Beregszászi Anikó: Magyar nyelv 11. Bukrek, Csernyivci, 2011. • Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest • Cs. Nagy Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv. Trezor kiadó, Budapest, 1994. • Dr. H. Tóth István–Radek Patloka: Elemzési feladatok a magyar nyelvtani ismeretek erősítésére. Prága, 2009. • Dr. Raátz Judit – Dr. Szőke-Milinte Enikő: Üzleti kommunikáció. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2010. • Fráter Adrienne: Magyar nyelv 10. Mozaik Kiadó, Szeged, 2013. • Dr. Oláh Tibor – Péter Orsolya: Magyar nyelv 10., Maxim Kiadó, Szeged, 2013. • Dr. Oláh Tibor–Péter Orsolya: Magyar nyelv 12. Maxim Kiadó, Szeged (internet)• Fehér Erzsébet: A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001. • Fráter Adrienne: Magyar nyelv 10. Mozaik Kiadó, Szeged, 2013. • Keszler Borbála: A magyar írásjelhasználat és Európa. In: Magyar Nyelvőr, 127 (2003), 1, 24–36. • Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. • Kommunikáció I–II. Szerk.: Horányi Özséb. General Press, Budapest, 2003. • L. Aczél Petra: Retorika.

Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2001. • Magyar dialektológia. Szerk.: Kiss Jenő, Osiris Kiadó, Budapest, 2001. • Magyar grammatika. Szerk.: Keszler Borbála.

Nemzeti Tankönyv­kiadó, Budapest, 2000. • Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. • Szövegértés lépésről lépésre. Szerk.: Raátz Judit. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011. • Tolcsvai Nagy Gábor. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. • Turcsányi Márta: Irodalom. Szövegértés, szövegalkotás, szövegelemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2009. • Wacha Imre et al.: Köznyelvi Köznyelvi kiejtésünkért.

Bárczi Füzetek I., Apáczai Kiadó, Budapest, 2004. • www.anyanyelv-pedagogia.hu • www.geolingua.elte.hu • www.kiejtes.hu • www.nyeomszsz.org/orszavak • www.nyest.hu • www.nytud.hu • www.sulinet.hu

104 10_nyelvtan_07.28korr.indd 104

2014.08.01. 14:46:06