Magyar nyelv és kommunikáció 10 by Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola

Magyar nyelv és kommunikáció

Munkafüzet

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet, 3.2.01: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára és a 6. sz. melléklet, 6.2.01: Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára megnevezésű tantervek előírásainak. A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012, magyar nyelv és irodalom műveltségi terület). Tananyagfejlesztő: Tóth László, dr. Forró Orsolya Vezetőszerkesztő: Valaczka András Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin Tudományos szakmai lektor: dr. Hegedűs Attila, tanszékvezető egyetemi docens Pedagógiai lektor: Magyar Tünde, szaktanár Fedélterv: Korda Ágnes Látványterv és tipográfiai terv: Slezák Ilona Illusztrációk, szakábrák: Balogh Katalin, Tényi Katalin, Tordai Gábor Fotók: ©123RF © CULTiRiS/Somogyi-Tóth Dániel; /PLANETARY VISIONS LTD/SCIENCE PHOTO LIBRARY A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN 978-963-682-782-3 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-501011002 Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes Nyomdai előkészítés: Vidosa László Terjedelem: 9,27 (A/5) ív, tömeg: 208 gramm Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, Gyulán Felelős vezető: Kovács János

Tartalom

Ismétlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Anyaggyűjtés és forráskritika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Olvasás, jegyzetelés, vázlatírás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Tanulási stratégiák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 A mondat és a szöveg jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 Jel és jelentés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Szövegtípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Szövegműfajok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A szöveg a kommunikáció folyamatában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 A szöveg szintjei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 A szöveget összetartó tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Mondat- és szövegfonetika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Mi a stílus? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Nyelvi stíluseszközök: szóképek, alakzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Nem nyelvi stíluseszközök: a zeneiség eszközei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Nem nyelvi stíluseszközök: a szöveg képe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Stílustípusok (bizalmas, közömbös, hivatalos). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Stílusrétegek: a társalgási és a szónoki stílus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 Stílusrétegek: a tudományos és a hivatalos stílus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Stílusrétegek: a publicisztikai és az irodalmi stílus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 A szövegalkotás módszerei és folyamata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 Önéletrajz, motivációs levél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 Hivatalos levél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Tanulmány és értekezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Földrajzi nevek helyesírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

○

Ismétlés

(Gyakorlatok a digitális leckéhez)

1. Párkereső! Add meg a következő fogalmak párját, majd minden szópár alá írj egy-egy példát! Ismételjétek át közösen, mire utalnak ezek a fogalmak! alaptag –

közvetlen

–

nyomtatott

–

részleges

–

kötött

–

szerves

–

tagolatlan

–

alárendelés –

Írd le, milyen eltérő jelentéseit tanultad a jel szónak! Alkoss egy-egy példát is!

feladó – 1. főmondat – 2. szabad bővítmény –

4. Magyarázd meg, hogyan kötődnek egymáshoz az alábbi fogalmak!

szóképzés –

fonéma, jel, jelelem, mondat, morféma, szintagma, szószerkezet

topik –

utalószó –

Egészítsd ki a következő fogalmakat, majd add meg a párjukat is! (Vannak olyanok, amelyek többféleképpen is kiegészíthetők!)

véleményközlő

–

általános

–

bővített

–

egyszerű

–

határozott

–

kereskedelmi

–

8. Jellemezd az alábbi kötőhangzók képzését a tanult hangtani tulajdonságokkal!

A következő hangsorok több azonos alakú, azonban eltérő szófajú szóhoz tartoznak a magyarban. Milyen szófajúak lehetnek a következő morfémák?

a: e:

az:

1. határozott névelő

ö:

egy :

Milyen közös hangtani tulajdonságokkal rendelkeznek az alábbi csoportok?

én: 1. 2. fog: 1.

Lágy mássalhangzók (j, gy, ny, ty):

2. hát: 1.

Sziszegő/susogó mássalhagzók (c, dz, cs, dzs, sz, z, s, zs):

2. hogy: 1.

Egészítsd ki a következő ábrákat a hiányzó fogalmakkal! Írj mindenhova egy-egy példát is!

igen: 1. 2. mi: 1.

Igenevek Igenevek

2. nem: 1.

ĨƅŶĠǀŝ

9. Idézd fel a névmások típusait a példák alapján! Írj egy-egy saját példát is! b)

én, állapot

enyém,

magam, egymás, HATÁROZÓK

ez, ki, aki,

valaki, mindenki,

10. a) Írj egy-egy példát a következőkre! alárendelő szóösszetétel:

12. A kommunikáció mely funkciói kerülnek előtérbe a következő megnyilatkozásokban? (Figyelj, mert a megnyilatkozások egyszerre több funkciót is betölthetnek!) Nem hiszem el, hogy már megint sikerült eltörnöd vala-

alárendelő szintagma:

alárendelő mondat:

mellérendelő szóösszetétel:

mit! A fókuszos mondatok hanglejtése sajátos; a fókuszban álló összetevőn ún. irtóhangsúly jelenik meg, az utána álló mondatrészek pedig hangsúlytalanok. A szél délire, délnyugatira fordul, sokfelé megélénkül, a nyugati és a déli megyékben olykor meg is erősödik.

mellérendelő szintagma: De csini vagy! mellérendelő mondat:

b) Add meg mindegyik esetben az alá-, illetve mellérendelés típusát!

11. Sorold be a megfelelő tőtípusokba a következő szavakat! (Figyelj, mert két szó két típusba is beleillik!) barom, boa, bogár, borjú, csiga, delfin, denevér, disznó, kecske, kenguru, légy, ló, majom, ökör, pele, szú, tulok, tyúk, varjú egyalakú: hangszínt és időtartamot váltakoztató:

hangzóhiányos: tőbelseji időtartamot váltakoztató:

tővégi időtartamot váltakoztató:

véghangzóhiányos: v-s változatú:

„Egy-egy bozontos bús tinó el-elbődül, Jobb szeretne inni kinn a tó vizébül.”

Józsika, kérlek, figyelj rám egy kicsit!

Vigyázz magadra!

13. Írj egy-egy példát a következő kommunikációs funkciókra! tájékoztató szerep:

kifejező szerep:

felhívó szerep:

kapcsolatteremtő szerep:

értelmező szerep:

gyönyörködtető szerep:

Anyaggyűjtés és forráskritika (Gyakorlatok a digitális leckéhez) 1.

Készítsétek el iskolátok könyvtárának témák szerinti alaprajzát! Az alaprajzon tüntessétek föl, hogy hol milyen témájú könyvek, kiadványok találhatók. Színekkel, rövid, lényegre törő magyarázatokkal tegyétek jól használhatóvá az alaprajzot. Ha szükséges, kérjétek a könyvtáros segítségét!

2. Olvasd el a következő részletet Ráth-Végh Istvántól! Találj ki te is nem létező könyveket, és készítsd el a katalóguscéduláikat!

Sorold fel, milyen elemeket értünk egy könyv bibliográfiai adatain!

Rabelais [ejtsd: rabölé] nem létező könyvtára A legelső nem létező könyvtár Rabelais találmánya. Az emberi gyarlóságok röntgenszemű meglátója nem nézhette szó nélkül az akkoriban divatos nagyképű, tudákos, tudományos gőgtől pöffeszkedő írásműveket. Kigondolt hát egy vadnál vadabb című könyvekből álló bibliotékát, a Saint-Victor apátság könyvtárát (Gargantua, II. könyv, VII. fejezet), és a koholt katalógusban minden neki nem tetsző szerzőt csúnyául kifigurázott. (…) Fischart [ejtsd: fisár], Rabelais fordítója továbbfűzte a tréfát, ő is kiagyalt egy ilyen jegyzéket Catalogus Catalogorum perpetuo durabilis címmel. A korabeli groteszk könyvcímeket csúfolta ki még bolondabb alcímekkel. Például: A bolha bonctana, egyszersmind egy ügyes fogás leírása, miként lehet a bolháról viaszlenyomatot készíteni. (…) Még tovább ment Turgot [ejtsd: türgó], XVI. Lajos pénzügyminisztere. Dolgozószobájában a könyvpolcokat megtoldotta egy álcázott polccal. Nem valódi könyvek sorakoztak rajta, hanem csupán fából csinált, aranyozott könyvhátak, fantasztikus címekkel. (…) Például a finom elméjű, boncolgatni szerető Galiani szerzősége alatt ez a mű jelentkezett: Hogyan bonyolíthatjuk az egyszerű kérdéseket? A filológus Linguet [ejtsd: langé] három óriási kötettel vett részt a csalóka könyvtárban. Címük volt: A metaforák és hasonlatok zsebszótára.

4. Keressetek a könyvtárban vagy az interneten egy-egy könyvet a következő témákban! Adjátok meg ezek bibliográfiai adatait!

jelentéstan:

stilisztika:

szövegtan:

(Forrás: Ráth-Végh István: A könyv komédiája)

5. b) Nézd meg ezeknek a könyvtáraknak a honlapját! A könyveken kívül milyen dokumentumtípusokat találhatsz bennük?

Ha egy témáról szakszerű, megbízható anyagot keresünk, fontos információ számunkra, hogy milyen régen jelent meg a könyv, hiszen minél régebbi, annál nagyobb az esélye annak, hogy azóta már túlhaladott ismeretanyagot tartalmaz. A híres, népszerű könyvek sok kiadást is megérnek, célszerű tehát utánanéznünk, hogy mikor jelent meg első kiadásuk. Keresd meg a könyvtárban vagy az interneten a következő könyvek egyik újabb kiadását! Nézd meg a könyvben, vagy nézz utána az interneten, mikor jelent meg az első kiadás! Azt is nézd meg, hogy az újabb kiadás változatlan, javított vagy bővített kiadás-e! Jelöld aláhúzással! Sigmund Freud: Álomfejtés

c) Válaszd ki ezek közül a könyvtárak közül az egyiket! Milyen sajátosságai, jellegzetességei vannak? Mutasd be röviden, pár mondatban!

változatlan javított bővített

Kenesei István (szerk.): A nyelv és a nyelvek változatlan javított bővített Allan Pease: Testbeszéd változatlan javított bővített Patricia Wallace: Az internet pszichológiája változatlan javított bővített Gerő Lajos (szerk.): A Pallas nagy lexikona változatlan javított bővített

7. Foglald egyetlen mondatba a következő két fogalmat! hivatkozás – plágium:

6. a) Gyűjtsd össze a táblázat kitöltéséhez szükséges információt az internetről, tanárodtól vagy az iskola könyvtárosától!

Név Az ország legnagyobb könyvtára A lakóhelyedhez legközelebb eső könyvtár Az iskoládhoz legközelebb eső könyvtár

Cím

Honlap

b) Keress egy-egy példát a következőkre! Add meg bibliográfiai adataikat!

a) Párosítsd a következő fogalmakat az egyes meghatározásokkal!

enciklopédia: enciklopédia

kézikönyv

lexikon

monográfia

periodika

szótár

„A könyvtári dokumentumok egyik igen fontos csoportjának, az előre meg nem határozott időtartamra tervezett, egymást követő részegységekből (számokból, füzetekből, kötetekből, évfolyamokból) álló kiadványnak az összefoglaló neve. A részegységek szabályos vagy szabálytalan periodicitással jelennek meg, és rendszerint számozásuk, keltezésük, kronologikus vagy egyéb megjelenésük különbözteti meg őket egymástól. Jelleg és tartalom szerint azonban nagy hasonlóságot mutatnak.”

kézikönyv:

„Így hívják az új, általában nem naprakész ismereteket közlő, de valamely tudományterületet annak tudományos rendszerében, összefüggéseiben ismertető, az adott szakterületre vonatkozó alapvető tudnivalókat módszeresen tartalmazó műveket.”

periodika:

„Olyan hosszabb terjedelmű, könyvnyi terjedelmű szakmunka, amely egy pontosan megnevezett témát dolgoz fel alaposan, több szempontból, a teljesség igényével.” „(…) az enciklopédiához hasonlóan a tudományok ös�szességének vagy egy tudományágnak az ismereteit tartalmazza. Szócikkei azonban szinte mindig a betűrend szerint sorakoznak és kisebb terjedelműek; egy-egy nagyobb, összefüggőbb téma több szócikkben található meg, amelyeket utalások csatolnak egymáshoz.” „(…) egy bizonyos nyelv szókincsének jelentős részét dolgozza fel, s (…) az egyes szavakra, szókapcsolatokra, esetleg kifejezésekre vonatkozó információkat tartalmazza.

lexikon:

szótár:

9. Figyeld meg, milyen fontos stílusjegyei és tartalmi elemei vannak a szakirodalomnak! Emeld ki a legfontosabb szavakat, mondatrészleteket szövegkiemelővel vagy aláhúzással! „Egy-egy tudományterület szaknyelvi irodalma, amely elsősorban az adott tudományterülettel hivatásszerűen

„(…) a fogalmakat, a tudományok összességét vagy egy tudományág teljes ismeretanyagát a lexikonnál nagyobb, átfogóbb csoportokban tárgyalja, s így alkalmas arra, hogy az egyes tudományágak és eredményeik ös�szefüggésére rámutasson.”

foglalkozók számára íródott, s kiterjed a fő és kapcsoló-

(Forrás: Buda Attila: Könyvtári fogalmak kisszótára)

formái a szakkönyvek és a szakfolyóiratok.”

dó témakörökre, a kutatásokra és azok eredményeire, az általánosításokra és a következtetésekre egyaránt, valamint a szakmai vitákra, rendezvényekre. A ~ megjelenési

(Forrás: Buda Attila: Könyvtári fogalmak kisszótára)

10. a) Keress a nyelvvel, kommunikációval kapcsolatos két olyan tanulmányt vagy könyvet, amely a szakirodalom részét képezi!

c) Keress két olyan szakirodalmi munkát (tanulmányt vagy könyvet), amely a kedvenc tantárgyadhoz kapcsolódik!

b) Keress két olyan munkát is, amely a fenti meghatározás alapján nem minősíthető szakirodalomnak!

d) Határozd meg röviden néhány ellentétpár segítségével, hogy miben különböznek az egyes tudományterületekhez kapcsolódó népszerűsítő kiadványok a szakirodalmaktól!

11. a) Készítsd el a Magyar Elektronikus Könyvtár (mek.oszk.hu) tematikus keresőjének térképét!

b) Jelöld aláhúzással a téged legjobban érdeklő témakört!

Olvasás, jegyzetelés, vázlatírás (Gyakorlatok a digitális leckéhez) 1.

a) Nyiss meg egy könyvet a Magyar Elektronikus Könyvtár téged leginkább érdeklő témaköréből! b) Gyűjts össze és jegyezz le kulcsszavakban an�nyi lényeges információt a könyvről, amennyit csak tudsz 15 perc alatt!

• Az előadás gondolatmenete legyen jól követhető, logikus! A vázlatban számozással, címekkel jelöljétek az előadás részeit, kiemeléssel a lényeges fogalmakat, pontokat! • A vázlat ne tartalmazzon se túl sok, se túl kevés információt! • A vázlat ne tartalmazzon egész mondatokat, legyen valóban vázlatos, azt ugyanis sokkal kön�nyebb élvezhetően elmondani! 4. Tartsátok meg az előadást úgy, hogy a vázlaton kívül nem használtok más segédeszközt!

3. Olvasd el az A) és B) pontban megadott szövegeket! a) Fusd át a két szöveget 30-30 másodperc alatt! Foglald össze, mi a szövegek témája!

c) Jegyzeteitek felhasználásával mutassátok be egymásnak az általatok kiválasztott könyvet!

2. b) Emeld ki szövegkiemelővel a szövegek lényeges szavait, mondatait! c) Húzd alá az ismeretlen szavakat! Nézz utána (szótárban, interneten) a jelentésüknek! d) Adj címet a szöveg egészének és minden egyes bekezdésnek!

Dolgozzatok párokban! 1. Találjatok ki egy olyan témát, amely mindkettőtöket érdekel, és a kommunikációval vagy a nyelvekkel, a nyelvészettel kapcsolatos! (A témaválasztásban is segítségetekre lehet az internet vagy az iskolai könyvtár.) 2. Keressetek az interneten és a könyvtárban anyagot a témával kapcsolatos rövid, de tartalmas előadáshoz! Csak olyan anyagot használjatok fel, amelynek szerzője ismert! 3. Állítsátok össze az előadás anyagát! Készítsétek el az előadás szövegszerkesztővel írt (nyomtatott) vázlatát! Ennek összeállításakor figyeljetek a következőkre:

Közhelyszámba megy, hogy minden nyelv a használók szükségleteinek kifejezésére jött létre, s hogy bizonyos értelemben valamennyi egyenrangú. Mégis, a modern nyelvészetnek ezt az elvét gyakran tagadják, s még mindig védelemre szorul. A probléma részben abból ered, hogy az „egyenlő” szóval csínján kell bánni.

Hisz nem tudhatjuk, miképp lehetne számszerűsíteni a nyelvek tulajdonságait, és így megállapítani, minden nyelv a nyelvtan, a fonológia vagy a szemantikai szerkezet azonos „mennyiségével” rendelkezik-e (…). Talán valóban vannak szerkezeti összetettségbeli eltérések a nyelvek között; ez a lehetőség még további vizsgálatra szorul. Egy azonban biztos: minden nyelv egyenrangú abban az értelemben, hogy eredendően egyik sem kirekesztő, lealacsonyító vagy megkülönböztető. Valamen�nyi megfelel beszélői társadalmi és pszichológiai igényeinek, érdemes arra, hogy tudományosan vizsgálják, és értékes információkat nyújthat az emberi természetről és társadalomról. (…)

Több széles körben elterjedt téveszme ennek az elképzelésnek a szöges ellentétén alapul. A legelterjedtebb az, amely szerint léteznek bizonyos „primitív” nyelvek: ezeket egyszerű nyelvtan, kevés beszédhang és alig néhány száz szavas szókincs jellemzi, és ezért gesztusok szolgálnak a fogyatékosságaik ellensúlyozására. Sokat és sokan játszottak el a „primitív” nyelveket beszélő népek gondolatával, és rengeteg találgatásra adott alkalmat, hogy vajon hol élhetnek és milyen problémákkal küszködhetnek ezek az emberek. Ha gesztikulálnak, hogyan képesek éjszaka kommunikálni? Elvont kifejezések nélkül hogyan tudnak erkölcsi és vallásos hiedelmeket kialakítani? A 19. században ezek gyakori kérdések voltak, és sokan úgy vélték, a felfedezők előbb-utóbb rábukkannak egy valódi primitív nyelvre.

dául nincsenek szóvégződései), egy másik szempontból (például a szórendet tekintve) azonban ilyenkor mindig viszonylagos összetettséget figyelhetünk meg. Egyes nyelvekhez, ilyen az angol is, gyakran az a képzet társul, hogy „alig van nyelvtanuk”. Ám ezúttal is (…) a latin szerencsétlen befolyásával magyarázható, hogy a bonyolultságot a nyelv ragozási rendszerének bonyolultságában akarjuk mérni.

Az egyszerűséget és szabályosságot általában a nyelvek kívánatos tulajdonságának tartják: nem létezik azonban egyszerű vagy teljesen szabályos természetes nyelv. Minden nyelvet bonyolult szabályok jellemeznek, és mindben léteznek kivételek e szabályok alól. (…) Hasonlóképp, nincs bizonyíték arra, hogy bizonyos nyelveket összességükben „egyszerűbb a gyermekeknek megtanulniuk”, mint másokat – jóllehet rövid távon bizonyos nyelvi jellemzőket az eltérő nyelveket beszélők gyermekei valóban más-más idő alatt sajátítanak el. (Forrás: David Crystal: A nyelv enciklopédiája)

e) Foglald össze a bekezdések lényegét öt mondatban! 1.

2. Az igazság az, hogy valamennyi vizsgált kultúrától – függetlenül attól, kulturális szempontból esetleg mennyire „primitív” – kiderült, hogy olyan kialakult nyelvvel rendelkezik, amelynek összetettsége vetekszik az úgynevezett „civilizált” népek nyelveiével. Antropológiailag az emberi faj fejlődése jellemezhető egy primitívből a civilizált állapot felé tartó folyamatként, arra azonban semmi jel nem utal, hogy a nyelv is ilyen evolúción ment volna keresztül (…). A nyelvekkel kapcsolatban nem beszélhetünk „bronzkorszak”-ról vagy „kőkorszak”-ról, s nem fedeztek fel egyetlen olyan nyelvtípust sem, amely megfeleltethető volna valamelyik elfogadott antropológiai csoportnak (legeltető, nomád stb.). Minden nyelv nyelvtana összetett: lehetséges, hogy egy nyelvet valamilyen szempontból viszonylagos egyszerűség jellemez (pél-

Az elmúlt években az írott és beszélt nyelv tanulmányozása kiegészült a nyelvi kommunikáció egy harmadik eszköze, a jelnyelv vagy egyszerűen a „jelelés” iránti érdeklődéssel. Ez a viselkedésfajta különösen fontos, mert némely megjelenési formájának a beszédhez hasonlóan (és az írástól, valamint más kódoktól eltérően) természetes, biológiai alapja van. A legtöbb figyelem a siketek különféle természetes jelnyelveire irányul (…).

A jelnyelv természetének vizsgálatakor első lépésként tisztázni kell a szerkezetével és funkciójával kapcsolatos hagyományos félreértéseket. A hétköznapi elképzelések meglehetősen egyszerűek: a jelnyelv nem valódi nyelv, alig több kifinomult gesztusrendszernél; a jelek csupán a külső valóság képi megjelenítései; egyetlen jelnyelv létezik tehát, amelyet a világon mindenhol megértenek. Az 1960-as években e tárgyban lefolytatott első tudományos kutatások eredményeként ma már világos, hogy ezek a nézetek tévesek.

A nyelvi változások eredményeként, és mert a jelnyelv a világ különböző részein önállóan jött létre, nem létezik egyetlen egységes jelnyelv. Számtalan jelnyelv van (amerikai, francia, dán…), s ezek nem érthetők kölcsönösen: különböző jeleket és eltérő szabályokat használnak a jelalkotásra és mondatszerkesztésre. Még egy területen belül is akkorák lehetnek a különbségek, hogy megakadályozzák a kölcsönös megértést – amint az a Brit és az Amerikai Jelnyelv esetében történik. (Forrás: David Crystal: A nyelv enciklopédiája) 1.

3. Mindenekelőtt világosan meg kell különböztetni a jelelést a gesztikulálástól. A jelelés tudatos, „verbális” kézhasználat a beszédével azonos (…) jelentések kifejezésére. A gesztikulálás távolról sem ilyen rendszeres és átfogó. Valójában nagyon kevés kézi gesztus van, s ezeket is ad hoc módon, néhány alapfogalom kifejezésére használjuk. Gesztikulálni mindenki tud, de csak kevesen tanulnak meg jelelni. (…)

A jelnyelv néhány kézmozdulatát a jelelni nem tudók is képesek megfelelően értelmezni, mivel ezek tükrözik a külső világ tulajdonságait (vagyis ikonikusak), a jelek nagy többségét azonban nem. Nincs kizárva, hogy kezdeti megalkotásukkor sok jel ikonikus volt, erről azonban kevés az információnk a múltból, amelyről sokan feltételezik, hogy egészen az emberi nyelv kialakulásáig (…) nyúlik vissza. Bármilyenek voltak is azonban a jelek eredetileg, a jelelést és a beszélt nyelvet egyaránt érintő nyelvi változások hatására (…) mára legtöbbjük elvesztette ikonikusságát.

4. Írj rövid szöveget a füzetedbe 3. feladatban az általad adott címek és öt mondatos összefoglalók felhasználásával az olvasottakból! Gondold végig, mi kapcsolja össze a két témát! Adj címet az új szövegnek, egészítsd ki bevezetéssel és befejezéssel!

5. Gyűjtsétek össze a magyar és az általatok tanult idegen nyelvek olyan tulajdonságait, amelyeket „egyszerűnek” vagy „bonyolultnak” gondoltok!

Hogyan keresel az interneten? Keress válaszokat a következő kérdésekre! Rögzítsd, hogy milyen úton találtad meg azokat! a) A Jó barátok főszerepeit játszó színészek legfiatalabbik tagjának a magyar hangjának az édesanyjának az első játékfilmjének a címe:

6. Keressetek a magyar jelnyelvvel és/vagy a magyar siketek helyzetével foglalkozó tanulmányt vagy könyvfejezetet!

b) Egy könyv címe, amelynek szerzője az itáliai reneszánsz festészet első századának legfontosabb alkotójának első életrajzírója:

7. Ügyesen tudsz keresni? Írj legalább három különböző módszert, amelyek segítségével megtalálhatod a téged érdeklő információkat egy könyvben! Sorold fel, milyen „eszközök” segítik a keresést!

c) Az első magyar nyelvtanszerző grammatikájának 2006-ban megjelent kiadásának kiadója:

Tanulási stratégiák

(Gyakorlatok a digitális leckéhez)

1. Gondold végig: mennyi időt töltesz naponta intenzív tanulással? Ne számold bele az időbe azt az időt, amelyet „tanulás” címszóval ábrándozással, chateléssel, firkálással töltesz. Mit gondolsz, elég ez az idő arra, hogy megfelelő eredményeket érj el? A válaszod akár igen, akár nem, megkönnyítheted a dolgodat, ha javítasz a munka hatékonyságán. Gondold végig a következőket! • Vannak olyan akár pár perces üresjáratok (pl. utazás) a nap folyamán, amelyet tanulásra tudnál fordítani? • A tanulásra szánt időnek mekkora részét töltöd valójában más jellegű tevékenységekkel? Hogyan tudnád ezeket korlátok közé szorítani az eredményesebb munka érdekében?

a) Gondold végig, a következők közül milyen stratégiákat, eszközöket használsz a tanuláshoz! Jelöld X-szel azokat, amelyeket alkalmazni szoktál! zenehallgatás;

lényeges információ megjelölése szövegkiemelővel, alázúzással; az asszociatív kapcsolatteremtés technikája; locus-technika; kulcsszó-technika; a tananyag többszöri elolvasása; a tananyag hangos felolvasása; a tananyag mondatonkénti/bekezdésenkénti elolvasása, majd az olvasottak visszamondása; a teljes tananyag visszamondása emlékezetből, törekedve arra, hogy minél pontosabban (lehetőleg szó szerint) reprodukáld a szöveget; a tananyag lényeges pontjainak megkeresése és visszamondása; „tanárosdi”: az anyag elmagyarázása, „megta-

nítása” egy képzeletbeli tanulónak vagy egy családtagnak/barátnak stb.; az időrabló tevékenységek korlátozása, keretek közé szorítása (pl. meghatározott időnként meghatározott időtartamú szünetek beiktatása, a szünetekben kellemes, jutalomértékű tevékenységek végzése); közös tanulás barátokkal; elsőként a könnyebb, sikeres feladatokat végzed, hogy „belemelegedj” a tanulásba, sikerélményed legyen; elsőként a nehezebb feladatokat végzed el, hogy utána már kellemesebb legyen a munka; parafrazeálás: az anyag megfogalmazása saját szavaiddal; jegyzetelés, vázlatkészítés: lényeges információk kijegyzetelése, a tananyag vázlatának elkészítése; gondolattérkép készítése: a jegyzetelt anyag vizuális elrendezése, a fogalmak viszonyának ábrázolása (kiemelések, nyilak, színek, rajzok, egyéni jelek stb. használatával); ismétlés: a megtanult anyag felidézése valamennyi idő elteltével; gyakori helyzetváltoztatás; mozgás (tornagyakorlatok, séta beiktatása a szellemi fáradtság ellensúlyozására, a koncentráció erősítésére); az elvégzett feladatok után saját magad megjutalmazása; a tanulás menetének megtervezése; rövid pihenő a tanulás megkezdése előtt; rövid pihenő a tanulás közben; pozitív állítások megfogalmazása, ismételgetése (pl. A következő egy órában azon fogok dolgozni, hogy megértsem ezt az anyagrészt. Egyre sikeresebb vagyok az X tantárgy tanulásában. A holnapi dolgozat sokkal jobban fog sikerülni, mint a múltkori, mert most jobban fel fogok készülni rá.);

a tanulás céljának kijelölése (pl. Erre most azért van szükség, mert fontos, hogy jó jegyet kapjak félévkor, ugyanis …);

az anyag mechanikus reprodukálására való törekvés a megértésre való törekvés rovására;

nehézségek esetén segítségkérés osztálytársaktól, barátoktól, ismerősöktől;

az a meggyőződés/érzés, hogy nem saját elhatározásodból tanulsz, azért, hogy saját céljaidat elérd, hanem mert mások erre kényszerítenek;

saját magad szándékos megakadályozása abban, hogy “elmenekülj” a helyzetből (pl. mobiltelefon némítása, számítógép kikapcsolása stb.);

negatív állítások ismételgetése (pl. Engem ez nem érdekel! Sose fogom megérteni! Úgyse fog sikerülni, a múltkor sem sikerült… stb.);

lazítás, relaxálás a tanulás megkezdése előtt, hogy pihentebb és fogékonyabb állapotba kerülj;

más:

a környezet kellemesebbé tétele (pl. tanulás a szabad levegőn, hangulatvilágítás, szellőztetés stb.); más:

b) Menj végig még egyszer az iménti listán! A megjelölt tételeket azért használod, mert már beváltak, valóban segítségedre vannak, vagy nem igazán váltak be, de még sohasem vetted az erőfeszítést, hogy hatékonyabbakat keress? Jelöld felkiáltójellel azokat a módszereket, amelyeket eddig még nem próbáltál ki, de elképzelhetőnek tartod, hogy hasznosak lehetnek, és kipróbálnád őket!

4. Beszéljétek meg közösen tapasztalataitokat! Segítsetek egymásnak hatékony stratégiákkal kapcsolatos tapasztalatok megosztásával, egymás problémáinak megoldására tett javaslatokkal!

Gondold végig, melyek azok a tevékenységek, időtöltések, amelyek akadályoznak a hatékony tanulásban! Jelöld X-szel azokat, amelyek előfordulnak a tanulás során! a tanulás elkezdésének halogatása;

„diszkrimináció”: a nehezebb, kellemetlenebb feladatok halogatása, az általad kedvelt tárgyak tanulásának előtérbe helyezése és a kevésbé kedveltek elhanyagolása; a tanulás gyakori félbeszakítása kellemesebb tevékenységek (pl. internetezés, játék, beszélgetés stb.) kedvéért; háttértévézés; zaj vagy más zavaró tényezők a környezetedben; idegesség, feszültség;

Gondold végig, mit tudnál tenni ezen tényezők kiküszöbölése érdekében! Ha például folyton megszakítod a tanulást kellemesebb tevékenységek kedvéért, szorítsd keretek közé ezeket: meghatározott időnként iktass be pár percet, amikor – de csak ebben az időben! – ezekkel a tevékenységekkel foglalkozol pihenésként! Figyelj viszont arra, hogy ha lejár a pihenésre szánt idő, térj vis�sza a tanuláshoz!

5. Gondold végig, különbözik-e tanulási hatékonyságod az egyes tantárgyak tanulása során! Ös�szefügg a hatékonyságod azzal, hogy mennyire szeretsz egy adott tárgyat? Válaszd ki azt a két tantárgyat, amelyet legkevésbé szívesen és/vagy eredményesen tanulsz, és találj egy-egy okot arra, hogy miért fogsz ezekkel holnaptól többet, hatékonyabban és szívesebben foglalkozni! Jelöld ki azokat a módszereket, stratégiákat is, amelyet alkalmazni fogsz hatékonyságod növelése érdekében!

6. Határozd meg röviden a következő fogalmakat! Készítsd el ezen módszerek „logóját”!

kulcsszótechnika:

locus-technika:

asszociatív kapcsolatteremtés technikája:

7. a) Az emberek eltérőek abból a szempontból, hogy milyen típusú ingereket dolgoznak fel legkönnyebben. Ez összefügg azzal, hogy milyen módszerek alkalmazásával tanulnak a leggyorsabban és leghatékonyabban. A vizuális típus elsősorban a látási, az auditív típus a hallási, a kinesztetikus típus pedig a tapintási, mozgási ingereket tudja leginkább hasznosítani a problémamegoldás, tanulás során. Mit gondolsz, te melyik típusba tartozol? b) Alkossatok három csoportot tanulási stílusotok alapján! Gyűjtsetek csoportonként öt-öt olyan tanulást segítő módszert, tevékenységet, amely tanulási stílusotokhoz illeszkedik!

táblázatok, Vizuális

beszélgetés, Auditív

szerepjáték, Kinesztetikus

4. 1.

A mondat és a szöveg jelentése (Gyakorlatok a digitális leckéhez)

Képzelj el olyan helyzeteket, amelyekben a szereplők számára igencsak eltérő konnotatív, azaz másodlagos, a szövegkörnyezettől függő jelentéssel bírnak a következő szavak!

forradalom, hang, könyv, művészet, tévé, arab, zsákmány, zöld, tulajdonos, főnök, szerelem

Húzd alá a következő mondatoknak azt a részét/ azokat a részeit, amelyek kétféleképpen értelmezhetőek! Alkoss ezekből a mondatokból kétkét olyan mondatot, amelyeknek csak egyféle értelmezése lehetséges!

Az oroszlán simogatása veszélyes. 1.

2. Keress három-három szót a következő szempontok szerint!

• számodra erőteljesen pozitív konnotatív jelentésűek: János sokáig töprengett a háztetőn. • számodra erőteljesen negatív konnotatív jelentésűek:

1. 2.

• számodra sajátos, az emberek többségétől eltérő konnotatív jelentésűek:

Két diákot minden tanár megbuktatott. 1. 2.

3. Keress olyan magyar szavakat, amelyek denotatív, azaz elsődleges jelentése nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhetők!

Gézához nem mennék feleségül. 1.

• egy vak ember számára: 2.

• egy kisgyermek számára:

A kutyám megharapta a macskád. 1.

• egy idős ember számára:

5. a) Figyeld meg a következő mondatokat! Karikázd be azok betűjelét, amelyekkel válaszolhatunk az alábbi kérdésre! – Mi van Gizivel? a) – Feleségül vette Géza. b) – Géza feleségül vette. c) – Géza feleségül vette Gizit. d) – Géza Gizit vette feleségül. e) – Gizit feleségül vette Géza. f) – Gizit Géza vette feleségül.

b) A többi válaszhoz írd meg a hozzájuk illeszkedő kérdést!

c) Beszéljétek meg, milyen megoldásokat találtatok! Összesen hány eltérő jelentésű mondatot sikerült alkotnotok?

7. Találj ki két olyan rövid párbeszédet, amelyekben az Igen! mondat jelentős hatással van a szereplők életére! A: B: A: B:

a) Alkossatok öt különböző jelentésű mondatot a következő szavak felhasználásával! A szavak ugyanebben a sorrendben kövessék egymást, tehát ne a mondatok szerkezete, hanem csak jelentésük, illetve hangsúlyozásuk, hanglejtésük különbözzék!

a) Alkoss minél többféle szerkezetű és/vagy jelentésű mondatot a következő szavak és szóelemek kombinálásával! Minden mondatban mindegyiket használd fel legalább egyszer! Ne feledkezz el a fókuszos mondatokról sem! Jelöld aláhúzással a fókusz szerepű mondatrészeket!

Gizi

Géza nem szereti -t

Géza szereti Gizit

b) Írjátok le ezeket a megfelelő írásjelek alkalmazásával! Az azonos modalitású mondatok esetében fogalmazzátok meg, miben különbözik a jelentésük! 1. 2. 3. 4.

b) Kösd össze azokat a mondatokat, amelyek eltérő szórendűek, azonban jelentésük (majdnem teljesen) azonos! c) Próbáljátok meg közösen az összes lehetséges eltérő szerkezetű és jelentésű mondatot összegyűjteni!

○

Jel és jelentés

(Gyakorlatok a digitális leckéhez)

1. Mely tanult szakkifejezést rejtik az alábbi képek? Fogalmazd meg a megfejtett fogalmak jelentését!

Légy a feleségem!

2. Gyűjts össze öt olyan szót, amelyet az elmúlt egy hónapban ismertél meg tanulmányaid során vagy más helyzetekben! Add meg mindegyik jelentését is!

b) Milyen típusai vannak?

Melyik állítás igaz? 1. a) Az antonímia a szavak denotatív jelentései közötti ellentétes viszonyt jelenti. b) Az antonímia a szavak konnotatív jelentései közötti ellentétes viszonyt jelenti.

c) Írj egy-egy példát mindegyik típusra!

Csoportosítsd a fogalmakat a következő szempontok alapján! antonímia, egyalakúság, fölérendelt kategória, hangulatfestő szavak, homonímia, paronímia, poliszémia, szinonímia

a) Melyek jelölnek a szavak hangalakja(i) és jelentése(i) közötti viszonyt?

6. Milyen nyelvi és nem nyelvi jelekkel fejezhetjük ki azt, hogy egy mondatot nem szó szerint értünk?

7. A jelentések tanulása során a gyerekek számos hibát követnek el. Kérdezzétek meg szüleiteket, emlékeznek-e olyan szavakra, amelyeket kisgyermekkorotokban a felnőttnyelvitől eltérő jelentésben használtatok! Készítsetek gyűjteményt ezekből az adatokból! Figyeljétek meg, el tudtok-e különíteni jellegzetes hibatípusokat! Használtatok olyan szavakat, amelyeket ti találtatok ki? Ha igen, melyek voltak ezek? Volt közöttük olyan, amelyet később a család többi tagja is használni kezdett, esetleg sok-sok éven át használatban maradt?

b) Melyek jelölnek a szavak jelentései közötti kapcsolatot (a hangalakra való utalás nélkül)?

5. Írd a szópárok mellé, hogy milyen viszony van a tagok jelentése között! ár – apály: dob – hangszer: fél – egész: hegy – völgy: kacsa – liba: karom – köröm: méh – darázs: tűz – víz:

a) Mi a jel?

8. Gyűjtsetek olyan megnyilatkozásokat, amelyeket nem szó szerint értünk! Például: Ezt nem mondod komolyan!

Szövegtípusok

(Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

1. Hozz létre egy rövid szöveget a következő szavak felhasználásával! Használd a népmesék stílusát! cseresznyepaprika, fiatalság, éhes, alkonyodik, fárasztó, karácsony, fékez

Csoportosítsd a következő szövegeket/szövegrészleteket kommunikációs helyzet és létrehozás módja szerint!

A) Kedves Szüleim! Szerencsésen megérkeztünk a táborba. Jól főznek, az ágy kényelmes, remek a hangulat. Sok puszi: Kata

B) – Ön szerint mi a hosszú élet titka? – Szerintem a vitaminok rendszeres fogyasztása.

C) Tisztelt egybegyűltek, kedves ünneplők! Emlékezni jöttünk össze. Emlékezni valakire, akinek élete ma is sokak számára jelent követendő példát. (…)

D) Meg tudná mondani, mennyi az idő? Nem? De kérem, látom, hogy van órája! Hogy siet? Vagy úgy! Akkor természetesen nem háborgok tovább.

Tervezett szövegek a levelek bevezető és lezáró fordulatai is. Az egyéni stílus azonban még ezeken is átüt. A magyar irodalom és történelem jeles személyeinek levelezéseiből valók a következő levélzáró mondatok. Olvasd el ezeket figyelmesen, majd képzeld magad három olyan szituációba, amelyekben neked is levelet kellene írnod! Fogalmazd meg ezeknek a leveleknek a záró mondatait, törekedj az egyediségre, a jó stílusra!

Isten kegyelmedet vigye későn mennyországba! (Tótfalusi Kis Miklós Pataki Istvánnak, 1685) Éljen szerencsésen kedves öcsémuram. Ajánlom magamat barátságába. (Kazinczy Ferenc Kölcsey Ferencnek, 1808) Az Isten áldása rajtad s kedves gyermekeimen. Híved halálig. (Kossuth Lajos feleségének, 1848) Kedves Feleségednek jelentsd kézcsókom, barátsággal gondol reád a vén Márai Sándor. (Márai Sándor Újváry Sándornak, 1988)

1. szituáció: levéllezárás:

E) – Lehet, hogy neked jobban megy a matek, mint nekem? – Azt nem tudom, mindenesetre minden nap tanulom. – Mindketten tévedtek, a matek Zalánnak megy a legjobban!

2. szituáció: levéllezárás:

3. szituáció: levéllezárás:

Írj a füzetedbe egy rövid (kb. nyolc-tíz mondatos) fogalmazást arról, hogy milyen esetekben választanád a levélírást, az email-küldést, illetve a chat-üzenetet. Térj ki arra is, hogy miben látod e három szövegtípus legfontosabb hasonlóságait és különbségeit!

5. A következő rajzok különböző szövegeket szimbolizálnak. Írd alájuk, melyiket! Csoportosítsd őket a hagyományos–digitális, illetve a szóbeli– írásbeli jellemzők mentén!

6. 1.

Szövegműfajok

(Gyakorlatok a digitális leckéhez)

A következő regényrészlet egy külső tér leírását adja. Próbáld meg úgy olvasni, mintha egy film peregne a szemed előtt! Válaszd ki kedvenc filmed egyik alkalmas részletét, alkoss és készíts legalább nyolc-tíz mondatos leíró szöveget. Törekedj arra, hogy minél több összetett mondatot használj!

Mikor a nagy Sterbec hegytető a szerb parton eltűnik, következik ismét egy új sziklafolyosó, mely a Dunát ötszáztíz lábnyi mederbe szorítja össze. E bércfolyosó neve a „Kaszán”. Két-háromezer lábnyi meredek sziklafalak mind a két oldalon, miknek kanyarulatai opálszín ködökbe mélyednek el. Az egyik meredek fal oldalából ezerlábnyi magasról esik alá egy barlangból kilövellő patak, mint vékony ezüstsugár, mely köddé törve ér alá, mire a Dunába jut. A két sziklafal szakadatlan; csak egy helyen válik kétfelé a bérc, s az alpesi völgyborongásból e szakadékon át egy virányos táj dereng keresztül, a távolban egy karcsú, fehér toronnyal. Az ott Dubova tornya, az ott Magyarország. (Jókai Mór: Az arany ember, részlet)

A választott film címe: A választott részlet általad adott címe:

A következő elbeszélő szövegben kérdő mondatok is szerepelnek. Figyeld meg a szerepüket! Írj hasonló elbeszélő szöveget a félkövérrel szedett szavak felhasználásával!

Fönt, magasan, a bodroska bárányfellegek között megláttunk egy fura, fekete pontot. Ereszkedett. Nagyon lassan, mintha őrá nem vonatkozna a gravitáció. Közelebbről már láthattuk, valaki egy lengőhintán ül, mind a két kezével fogja a kötelet, a bal lábát maga alá hajlítja, a másikat kecsesen előrenyújtja. Közeledett, de mondom, nem ám suhanva, nem ám zuhanva, mint akármely közönséges hinta, hanem lassan, méltóságteljesen, az jutott eszembe, talán azért jön ilyen lassan, mert a trapéz kötele nagyon hosszú. Olyan messze rögzítették, hogy azt a távolságot ép ésszel már el sem lehet képzelni. Hogy jöhet másképp ilyen lassan? A trapézon ülő lába majdnemcsak érintette a Kissaroknál a juhar lombját, és lassan ereszkedett. Hej, lehet, hogy belecsapódik a földbe? Rosszul számították ki az ívet? De nem. A trapéz kellő magasságban maradt a föld felett. Egy világító szőke hajú fiú ült a hintán. Közvetlenül a föld fölött suhant. De csak annyira, hogy kinyújtott lábát be sem kellett hajlítania. Méltóságteljesen elszállt a csikókarám fölött, a lórédomb fölött, a vadzöld papsajtbokrok és paréjok fölött, egy pillanatig ott lebegett közvetlenül előttünk, akár meg is érinthetjük, csak a kezünket kellett volna kinyújtani, talán ha valaki megragadja a hinta kötelét, meg is tudta volna állítani. Vagy vele együtt elrepült volna? Ki tudja? A szőke fiú a szemünkbe nézett. Nem álltuk a tekintetét, mert volt benne valami szívszorító. Álltunk földbe gyökerezve. A hinta alig észrevehetően emelkedni kezdett. Majdnem megérintette a Nagyszederfa csúcsát, s a Paphegy fölé emelkedett. Távolodott. Belemerült a bárányfelhőkbe, ahonnan előtűnt, apró kis pont lett, aztán hiába meregettük a szemünket, nem láttunk semmit. (Lázár Ervin: A cirkusz, részlet)

Ezek után felállt, és így szólt: – A mézkészítésnek pedig egyetlen értelmes okát és célját abban látom, hogy én a mézet megegyem. (A. A. Milne: Micimackó, részlet)

Add meg a következő emberi tulajdonságok rövid leírását! Ha nem ismered valamelyik szót, nézz utána a jelentésének!

idealista:

mániákus:

empatikus: manipulatív: narcisztikus: optimista: kreatív:

diplomatikus:

A következő érvelő szöveget felbontottuk, a szöveget alkotó mondatokat összekeverve egymás alá írtuk. Állítsd helyre a szöveget: számozd be a mondatokat sorrendjük szerint! Kezdd a címmel!

__ Mert egész éjjelre biztosítja a savas közeget a szájban. __ A gyümölcsök közül a citrom, narancs, grépfrút, kivi, alma fogyasztása után is ilyen a helyzet. __ A fog zománcrétege lassan, alig észrevehetően fogy, simává, egyre áttetszőbbé válik. __ Érthető, hogy miért nem ajánlatos az esti fogmosás helyett almát enni. __ Együnk-e este almát? __ A fogszuvasodáshoz hasolóan ez is civilizációs betegség, olyan savas környezet okozza, amely például némely ételek elfogyasztása után alakul ki a szájban. __ A fogerózió olyan fogkopás, amelyet kémiai savhatás okoz. __ Ezek a gyümölcsök azonban egészségesek más szempontból, ezért jobb, ha naponta inkább nagyobb men�nyiséget eszünk belőlük ritkábban, mint ha sűrűn keveset.

6. Olvasd el a következő szövegrészletet, és próbáld meg Micimackó gondolatmenetét ok-okozati rendszerben ábrázolni! A feladat megoldásakor törekedj arra, hogy ábrád világos és áttekinthető legyen, ne feledd, hogy használhatsz színeket, rajzolhatsz is stb.!

Írj legalább tizenöt-húsz mondatból álló, elbeszélő szöveget a füzetedbe az alábbi témában: életem húsz év múlva. Ügyelj rá, hogy fogalmazásod E/3.-személyű legyen! Adj címet is az elbeszélésnek!

Micimackó letelepedett a fa alá; mancsai közé fogta a fejét, és gondolkozni kezdett. Így kezdte: „Ez a döngicsélés jelent valamit. Olyan nincs, hogy csak döngicsélés van meg zümmögés, és az nem jelent semmit. Ha döngicsélés van meg zümmögés, akkor ez azt jelenti, hogy valaki vagy valami döngicsél, illetve zümmög, és amennyire az én műveltségem futja, az egyetlen elképzelhető ok, ami valakit döngicsélésre, illetve zümmögésre indíthat, abban a tényben leli magyarázatát, hogy az illető egy méhecske.” Azután még hosszasan gondolkozott, és így fejezte be: „Ami pedig azt illeti, ha valaki már méh, ezt a minőségét arra szokta felhasználni, hogy mézet készítsen.”

A szöveg a kommunikáció folyamatában (Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

1. Kiscsoportos munkában vizsgáljátok meg a következő szövegeket, és derítsétek fel a szövegkörnyezet tényezőit! A) Weöres Sándor: Anyámnak (részlet)

B) Dsida Jenő: Chanson az őrangyalhoz

Termő ékes ág, te, jó anya, életemnek első asszonya,

Micsoda forgalom! Szemem előtt ezer jármű kering el, – zirr-zurr! – kocsi robog és villamos csilingel, – csin-csin! – roppant, zsúfolt autóbuszok cikáznak, – tú-tú! – motorok, mint fürge cicák, cicáznak, – töf-töf! – Semmikép sem bírom magam rávenni, – jaj-jaj!! – nem merek a túloldalra átmenni, – zirr-zurr – szeretem az életet általában, – tú-tú! – drága nekem nyakam, kezem és lábam, – cirr-cirr! – Örzőangyal, akihez hajdanában – zirr-zurr! – fohászkodtam sötét gyermekszobában, – töf-töf – nagyon kérlek, az Úrjézus nevére: állj kicsit a sarki rendőr helyére!

nagy meleg virág-ágy, párna-hely, hajnal harmatával telt kehely, benned kaptam első fészkemet, szivem a sziveddel lüktetett, én s nem-én közt nem volt mesgye-hegy, benned a világgal voltam egy.

A) Beszélő Hallgató Időviszonyok A nyelvi megformálás módja Beszédtéma Beszélői szándék Térviszonyok

Egy utas a villamoson tüsszentés előtt hirtelen előhúz egy papír zsebkendőt.

a) Írj olyan rövid (négy-öt mondatos) szövegeket, amelyek a megadott fogalmi sémákat hívják elő (aktivizálják)! (Ne feledd el: a fogalmi sémák teljesen vagy részleteikben szerepelhetnek is a szövegben.) Fogalmi séma: Szomorúságot vagy rossz érzést okozhat, ha valami miatt nem vehetünk részt a kedvelt közösségünk tevékenységében. Szöveg: Semmi kedvem nem volt lemenni a vízpartra. Begipszelt kézzel úgysem úszhatnék a többiekkel. Akkor meg minek? Inkább a házban maradtam, és olvastam egy vidám könyvet.

A magát rutinosnak tartó sofőr nem használja a biztonsági övet.

Fogalmi séma: Ha kitartóan tanulsz, eléred a célodat. A városka új terét Mátyás királyról nevezik el.

Fogalmi séma: Áprilisban gyakran bolondos az időjárás. A kutyatulajdonos pórázon sétáltatja a kedvencét.

A lakott területen 81 km/óra sebességgel közlekedő motoros előz.

Fogalmi séma: Orvosi rendelőben nem illik hangoskodni.

A film után a moziban pattogatott kukoricát sepreget a takarító.

b) Fogalmi sémáink sajnos hibásak is lehetnek. Pl. az olvasás unalmas; a főzés női munka stb. Fogalmazd meg a következő forgatókönyvekben rejlő fogalmi sémákat, és döntsd el, hogy helyesek vagy hibásak-e!

4. A szöveg nézőpontja időnként a beszélő külső nézőpontja, amely: • tárgyilagos (objektív), azaz saját személyét és érzéseit háttérbe szorítja, • a külső tulajdonságok felől halad a belső tulajdonságok leírása felé, a kettő között a leírt személy arcának, főképp szájának leírása teremt kapcsolatot (rész-egész viszony), • sok főnevet és melléknevet használ (főképp a külső tulajdonságok leírásánál). Olvasd el a következő szövegrészletet, és próbáld meg hasonlóképpen jellemezni a szöveg nézőpontját! Jellemzésedben vedd figyelembe, hogy a nézőpont kameraszerű mozgása egyfajta térbeliség kialakítására is alkalmas.

Szindbád a régies szalonban, amelynek falán nem egy megholt osztrák császár és főherceg képe díszlett (a család mindig dinasztia párti volt), természetesen a Mariett környékén foglalt helyet csütörtök délután, mert Georginába volt szerelmes. A császárpiros, aranyozott bútorok kissé megkopott fényben ragyogtak, és az antikságnak valami olyan zománca volt itt mindenen, amely már szinte keresettnek látszott. Kerek rózsakoszorús rámák közé akasztott női fejek, parókás, nyírott bajuszú urak a falakon. Fehér kabátban a fiatal császár, és nem messzire, csaknem a terem főhelyén egy rózsaszínű arcú Metternich hercegnő, aki abroncsszoknyában, ékszeresen uralkodott a szalon fölött. A kép sarkában a hercegi család címere. Fehér bóbitás, szenveteg arcú német szobaleány, egy inasruhába öltözött, strázsamester bajuszú idős férfiú tekintélyesen és unottan jártak a vendégek körül, akik Szindbádon kívül még doktor Corvinusz nevű férfiból (akit Szindbád magában csodadoktornak nevezett) és egy igen előkelő tartású, idősebb grófnőből állottak. A grófnő aranyfoglalatú lorgnettjén át többször csodálkozva nézett Szindbád felé, majd bizonyos méltatlankodással vitte át a franciáról németre a beszélgetést, amelyet az öreg asszonysággal és a csodadoktorral folytatott. A németet lerchenfeldi dialektussal beszélte a tiszteletre méltó dáma, és bizonyos volt, hogy sehogy sem tetszett neki Szindbád, aki igen fesztelenül, bohémes allűrökkel mozgolódott a jószagú szalonban. (…) Mariett, aki szürke, hűvös tekintetű szemét szerette kutatólag szegezni az emberekre, mintha rejtett gondolataikat óhajtaná kitalálni, közelről csakugyan ősz asszony volt. Pedig nemigen lehetett több harmincévesnél. (…) Az omlatag, könnyedén csinált frizura bizonyította, hogy a tulajdonos igen pontosan tudja sajátszerű hajának varázsát, és nem búslakodik korán jött ősz fürtjeiért. (Krúdy Gyula: Szindbád, részlet)

Jellemezd a következő szövegrészlet nézőpontját! Milyen különbségeket találsz az előző szöveg nézőpontjával összevetve? Akkor értettem csak meg, hogy az idő némelykor megcsalhatja szemünket, úgy látszik. Így is kerülhette el figyelmemet ez a – pedig eredményében igen lemérhető – folyamat egy egész családon például, a Kollmann családon. A táborban mindenki ismeri őket. Bizonyos Kisvárda nevezetű helységből valók, ahonnan még sokan vannak itt, s abból, ahogy hozzájuk vagy róluk szólnak, azt következtettem, odahaza tekintélyes emberek lehettek bizonyára. Hárman vannak: kis termetű kopasz apa, egy nagyobb meg egy kisebb fiú, az apjukétól elütő, de egymáshoz – s eszerint, gondolom, tehát valószínűleg a mamájukéhoz – a megszólalásig hasonlító két arc, egyformán szőke sörték, egyformán kék szemek. Ők hárman mindig együtt járnak, ha csak egy mód van rá: kéz a kézben. Mármost egy idő múlva azt vettem észre, hogy az apa le-lemaradozik, s a két fiúnak kell segítenie, magával húznia a kezénél fogva. Újabb idő múlva az apa már aztán nem volt köztük. Akkor meg hamarosan a kisebbet kellett ugyanígy húznia a nagyobbiknak. Még később ez is eltűnt mellőle, s akkor már a nagyobb csak önmagát húzta, s mostanában meg őt se látom sehol. Mindezt, mondom, észrevettem, csak hát nem így, ahogy utóbb aztán már – ha elgondolkodtam rajta – összefoglalhattam, lepergethettem mintegy, hanem csak fokonként, minden egyes fokozathoz újra meg újra hozzászokva – s így aztán mégse vettem tulajdonképp észre. (Kertész Imre: Sorstalanság, részlet)

Jelenet a Sorstalanság című filmből (rendező: Koltai Lajos, 2005)

A szöveg szintjei

(Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

2. Tagold a következő szöveget bekezdésekre! Használd ezt a jelet: ! Ezután készíts a szöveg alapján vázlatot!

Pótold a következő szöveg kötőszavait (kapcsolóelemeit) és utalószavait! Beszéljétek meg, miből tudtátok kitalálni a hiányzó elemeket!

Metamorfózis A metamorfózis (átváltozás) a mitológiában egyes lények vagy tárgyak átváltozása másokká. Az istenek és egyes mitológiai hősök metamorfózisának egyik legjellegzetesebb változata, amikor a változás csak ideiglenes, s hamarosan visszanyerik eredeti alakjukat. Ezt teszi több antik egyiptomi isten (Ré, Hórusz stb.). A metamorfózis sajátos fejezetét alkotják az élettelen tárgyak átváltozásai, amikor (többnyire az istenek vagy más szereplők csodás közreműködésével) ezek a tárgyak életre kelnek. Az ilyen történetek kései nyomait őrzik a mesék, pl. a fából faragott ember felélesztéséről, s ezek irodalmi feldolgozásai (Pinocchio, Burattino). A mitológia a halált, vagyis az átmenetet a holtak birodalmába általában metamorfózisnak fogja fel; az ember átváltozik valamilyen állattá vagy másik nemű emberré. (Archaikus mexikói felfogás szerint a szülésbe belehalt asszonyból harcos nő lesz, aki a túlvilágon harci ruhát s fegyvereket meg díszeket ölt magára). Az átalakulás módja szerint a metamorfózis lehet időleges és végleges. Az előbbi általában az istenekre és más magasabb rendű mitológiai lényekre jellemző, míg az utóbbi inkább az emberre és annak lelkére. A lélek újjászületéséről és vándorlásáról szóló tanok elképzelhetőnek tartják a metamorfózisok hosszú sorát. A kései irodalmi hagyományban a metamorfózis kedvelt történetként él tovább, ám értelme módosul. Ovidius Átváltozások című elbeszélő költeménye számos ide tartozó történetet tartalmaz. A metamorfózis motívumának új felfogására a huszadik századi irodalomban klasszikus példa Franz Kafka Az átváltozás című kisregénye, amelyben egy ember (megtartva minden pszichológiai tulajdonságát) állattá (rovarrá) változik. (A Mitológiai enciklopédia nyomán)

A remekművekről Ha csak teheted, élj mindig , az emberi szellem kristályba fagyott remekműveinek egyikét mindennap megszemléld, s ha néhány pillanatra is! Ne múljon el egyetlen napod, hogy nem olvastál néhány sort Seneca, Tolsztoj, Cervantes, Arisztotelész, a Szentírás, Rilke Marcus Aurelius könyveiből. Mindennap hallgass néhány ütem zenét, másképp nem lehet, szólaltasd meg a zenedobozon Bach, Beethoven, Gluck vagy Mozart valamely tételét. Ne múljon el nap, hogy nem nézegetted néhány percen át valamilyen jó nyomat tükrében Brueghel, vagy Dürer, vagy Michelangelo valamelyik festményét rajzát. Mindezt oly könnyű megszerezni, oly könnyű megtalálni a félórát, a remekművekhez szükséges! S oly könnyű megtölteni lelked az emberi tökéletesség boldog összhangjával! Gazdag vagy, akármilyen nyomorult is vagy. Az emberi szellem teljessége a tiéd is. Élj vele, mindennap, ahogy lélegzik az ember. (Márai Sándor: Füveskönyv, részlet)

Figyeld meg a következő meserészleten, hogyan épül fel a szöveg téma-réma szerkezete! A témát aláhúzással, a rémát félkövér szedéssel jelöltük. Figyeld meg a névelők szerepét is!

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király, és ennek a királynak egyetlenegy fia. Mikor ez a fiú megszületett, a király egy üvegpalotát épített, s a gyermeket abba a palotába költöztette egy dajkával együtt. A palotába nem volt szabad belépnie senkinek. A király azt akarta, hogy míg a fia nagylegénnyé nem serdül, a dajkán kívül ne lásson semmiféle emberi lelket.

mozi — 3. rész — várakozás — langaléta — semmi — beszélgetés

Jelöld a következő szöveg téma-réma szerkezetét! Használj színes ceruzá(ka)t! Nyaranta sokat voltam kint, a mezőn. Ott csak egy kutya volt a társam. Egyszer ez a kutya vonítani kezdett éjszaka. Én először mérges lettem, hogy felkeltett, de aztán láttam ám, hogy a mező lángokban áll a déli oldalon. A tűz elől futva egy bővizű patakhoz értünk. A patakon kis híd vezetett át, de ez a híd olyan rozoga volt, hogy se én, se a kutya nem mertünk rálépni.

Alkoss szövegeket úgy, hogy a következő szavak legyenek a szöveg téma-réma szerkezetének „főszereplői”!

tanulás — dolgozat — puska — tanár — ellenőrző — szülő

bolt — eladó — gyerekek — csokoládé — pénz — száj

kert — kút — víz — kulcs — tündérleány — hattyú

A szöveget összetartó tényezők (Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez) 1. Cím:

Jellemezd a következő újságcímeket! Döntsd el, melyik a) a legtömörebb, b) az összetett mondatot tartalmazó, c) a kérdező és a d) a felszólító cím!

Botrány után díjazás

Írj további példákat a következő utalásokra: előreutalás (katafora, jele: →), visszautalás (anafora, jele: ←) és beszédhelyzetre utalás (jele: ↑)!

Ismét élményfürdőben ért baleset egy gyereket, akit megmentettek a haláltól Magányos gyilkos nyomában?

Előreutalás (katafora): Mondandóját azzal (→) kezdte, hogy otthon felejtette a jegyzeteit.

Elértük a gödör alját Óriási volt a légszennyezés a pekingi olimpia idején Mosolyra fel!

Visszautalás (anafora): A hegycsúcsra vezető útnak Gergő és Peti is nekivágtak. Ők (←) voltak a sereghajtók.

Gyors igazságszolgáltatás? Új influenza: az első áldozat

Beszédhelyzetre utalás: – Kérlek, maradj! – Ezt (↑) ne most beszéljük meg!

2. Válassz ki irodalmi szöveggyűjteményedből öt olyan verscímet, amelyet igazán jól sikerültnek, „ütősnek” tartasz! Választásodat minden esetben indokold!

4. A következő szöveg Tompa Mihályról szól. Neve csak egyszer, az első mondatban szerepel. Húzd alá azokat a grammatikai kapcsolóelemeket, amelyek Tompa Mihályra utalnak!

Cím: Cím: Cím:

Kortársai még Petőfivel, Arannyal azonos szinten, a népies ’triász’ harmadik tagjaként tartották számon

Cím:

Tompa Mihályt. Ezt a helyet Arany és Szász Károly minősítése jelölte ki számára. Századunkban egyre inkább

utolérte a saját korukban értékük felett becsültek sorsa.

Még valós érdemeit is megpróbálják elvitatni tőle. Pedig ő jelentékeny költőink sorába tartozott. Költészetében verssorok, képek, esetenként egész költemények villantanak fel nem mindennapi költői adottságokat – igaz, mindez ritkán tud úrrá lenni szóbőségén. Tiszteletet parancsol a forradalomhoz való hűsége, továbbá imponáló bátorsága. (Miklóssy János írása nyomán)

5. Karinthy Frigyes itt következő karcolatának címe: A hóember és a kályha. a) Olvasd el a szöveget, és adj neki új címeket! Legalább három címet találj ki! b) Jelöld Karinthy karcolatában a rámutatásokat és az utalásokat a tankönyv 44. oldalán bemutatott szöveghez hasonlóan! (A feladat megoldása során különféle színeket is használhatsz.)

A hóember exkluzív életet élt. Már zsenge hógyerekkorában feltűnt zárkózottságával és hallgatagságával: nem beszélt az emberekkel, és tudta a módját, hogy mindenkit távol tartson magától. Ezzel hamar feltűnt, és nagy jövőt jósoltak neki. Amint egyre sűrűbb rétegben rakódott rá a hó, vastagodott és felnövekedett, és a tekintélye egyre nagyobb lett. Kezdtek foglalkozni vele. Egy érdekes egyéniség tűnt fel művészi életünkben, írták a lapok. Elhatárolt, különös egyéniség: hallgatag és önérzetes. Nem kenyere a közlékenység, nem áradozó, nem bőbeszédű, nem fecsegő. A hóember divatba jött. A lapok hozták a fényképét, kritikusok véleményt mondtak róla, hogy milyen nagy dolgokat várnak tőle. Meg is magyarázták, hogy miért várnak tőle nagy dolgokat: ezért, mondták, mert nem olyan, mint mások, nem erőlködik, nem keresi a közönség kegyét, nem hevül fel semmin; gúnyos, hideg és objektív, mondták róla, világosan látja a dolgokat, azt érezni rajta, anélkül hogy beszélne, és fölötte áll az eseményeknek. Valamelyik kritikusnak az a szerencsés ötlete támadt, hogy a hóembert szembeállítsa a kályhával. Mennyivel nagyobb, értékesebb, izmosabb egyéniség, mondta a kritikus, ez a hóember! Mennyivel mélyebb, igazabb művészet az ő hallgatagsága, mint a kályha szuszogó, handabandá-

zó sustorgása, amivel az egész világot meg akarja főzni, mindenkire rá akarja erőszakolni az ő unalmas és köznapi lelkét, és hosszú, unalmas ódákat zeng a Nyárról, a szépségről és a nőkről! Milyen más a hóember, egy odavetett szava, aforizmája mennyivel értékesebb, arisztokratikusabb dolog volna, ha érdemesnek találná beszélni. Arisztokratikus – így ez a helyes kifejezés – ebben megállapodtak, és ez a szó rajt is ragadt a hóemberen. Főleg a nők voltak elragadtatva a hóembertől. Ez már más, ez igen, ez egy igazi férfi, mondták a nők. Ez nem udvarol az embernek, nem olyan, mint a kályha, például, nem áradozik, nem forr fel mindjárt, nem lángol, ennek gerince van, önérzetes ember, igazi férfi, aki megbecsüli magát, és nem zokog és nyafog a szerelemtől. Az ilyent lehet szeretni, az ilyennek mindent oda lehet adni. A hóember naponta ezrével kapta a szerelmes leveleket, de ő egyikre se válaszolt, és csak gúnyosan mosolygott. Ettől aztán csaknem megőrültek a nők, egy csomó öngyilkosságot követett el, ami csak növelte a hóember tekintélyét. Dicsőségének tetőpontján a hóember megkapta a Nobel-díjat. Nagy bankettet rendeztek másnapra: ezen a banketten a hóembernek végre fel kellett volna szólalnia, hogy beszéljen valamit, mondjuk, a szerelemről. Mindenki izgatottan várta a hóember nyilatkozatát. Aznap éjjel a hóember titokban, hogy senki se tudjon róla, felkereste a kályhát. Leereszkedően köszöntötte: a kályha alig tudta türtőztetni boldogságát, hogy a nagy ember szóba áll vele. Nézze, barátom – mondta a hóember –, nekem holnap beszélnem kell egy banketten, de nem tudom mozgatni a szájamat, mert meg vagyok hűlve; aztán meg nem is méltó hozzám, hogy a saját, értékes gondolataimból pazaroljak a csőcseléknek. Nem volna szíves valami csekélységet kölcsönözni, valami olyan népszerű ostobaságot? Ó, nagyon boldog vagyok – hebegte és sustorogta és lángolta a kályha – talán parancsolná ezt a csekélységet? – és egy parazsat nyújtott át. A hóember leereszkedően biccentett, és könnyedén zsebre vágta a parazsat. Másnap a nagy hóembert elolvadva találták: az orvosok agylágyulásból származó paralízist állapítottak meg. Azonnal összeült a bizottság, hogy a hóembernek szobrot állítsanak márványból, mely hirdesse dicsőségét az idők nagy végeztéig. Egy kritikust bíztak meg, hogy a szobor táblájára foglalja össze röviden: milyen volt a hóember. A kritikus három napig gondolkodott, de nem tudta megmondani, milyen volt a hóember; csak azt tudta megmondani, hogy milyen nem volt –, nem volt olyan, mint például a kályha. Végre azt ajánlotta, hogy írják: »Nem volt olyan, mint mások«. A bizottság azonban kijelentette, hogy ez nem hangzik szépen; így kell ezt kifejezni: »Különb volt másoknál«. Ezt rá is vésték a márványtáblára, és hazamentek a kályha mellé, mert nagyon hideg volt.

Mondat- és szövegfonetika (Gyakorlatok a digitális leckéhez) 1.

Olvassátok fel a következő mondatpárokat! Ügyeljetek a mondatfonetikai eszközök használatára! Próbáljátok meg minél többféleképpen használni és kombinálni ezeket az eszközöket! Beszéljétek meg, milyen hatásokat lehet elérni ezekkel!

mondatok hanglejtésével olvassuk. Kérdő mondatnál a hangsúlyos részeknél kell megemelnünk a hangunkat, és nem szabad a mondat utolsó szavának végét „kunkorítva” megnyújtani.

3. A beszédszünetek több mindent jelölhetnek. A következő példák alapján csoportosítsd a következő szövegeket aszerint, hogy vajon mi lehet a bennük lévő szünet szerepe!

Hová tetted a kapukulcsot? Csak nem hagytad a zárban? Mikor nyírod le a füvet? Holnap? Miért mindig nekem kell levinnem a szemetet? Mert én vagyok a legkisebb? Ki felejtette el lekapcsolni a számítógépet? Aki egész este ott ült előtte?

Hogy is mondjam (2)

(1)

Előttem sokan várakoztak, többnyire munkájukba igyekvők, akik igen korán keltek, hogy időben itt lehessenek. Férfiak, nők, fiatalok, idősebbek, sokféle ember toporgott a hajnali hidegben. Sorra kerül-e mindenki? Mikor nyitják a kapukat? Nem lehetett tudni. Csönd volt, várakozásteljes, csak a távolról idehallatszó templomharang jelezte az idő múlását.

b) A következő magyarázat elolvasása után ismételd meg a gyakorlatot úgy, hogy megpróbálod követni az abban foglaltakat, majd úgy, hogy épp az ellenkezőjét teszed! Írott szöveg olvasásakor vesszőnél nem kell mindig fölvinni a hangot. Felsorolásnál, illetve tagmondatok végén a hang megemelése egyáltalán nem hangzik jól. Az úgynevezett kérdő dallamot csak eldöntendő kérdéseknél alkalmazzuk, a kiegészítendő kérdéseket a kijelentő

talán az a legjobb, ha

ha lerajzolom.

Na, ne mondd!

(3)

Még ő is?

Már az ókori görögök is tudták, hogy ööö, hogy

(4)

(5)

Kikérem magamnak! Ez borító! Nézd

(4)

hogy

Nahát, elfelejtettem!

A párhuzamosok

a) Olvasd fel hangosan a következő szöveget! Figyeld meg, milyen a hanglejtésed a vesszőknél; a kérdő névmás nélküli, eldöntendő kérdéseknél; a kérdő névmásos, kiegészítendő kérdéseknél; a hangsúlyos és hangsúlytalan részeknél!

10.

(7)

a végtelenben találkoznak. ( 6)

ez mégiscsak felhá-

Ahogy gondolod.

1. 2. 3. 4. 5.

6. 7.

A következő mondatok jelentését írásban ves�szővel, beszédben szünettel és hangsúllyal lehet megváltoztatni. Jelöld a mondatoknak azt a részét, ahová vesszőt téve megváltozik a mondat jelentése. Olvasd fel hangosan az összes változatot! Figyelj a szünetre! Elemezd a mondatok kérdéses részeit mondatrészi szerepek szerint, és ábrázold is! Fogalmazd meg a tanulságot! A váróterembe belépett egy szürke kalapos hölgy.

A váróterembe belépett egy szürke kalapos hölgy.

Nem lehet tudni, hogy a bútor korabeli vagy későbbi utánzat.

Kisebb javításra szoruló hűtőgép eladó.

A beszédtempó a hangzó szöveg gyorsaságára utal. A hangsúly és a szünet nagyban befolyásolja. A túl gyors, hadaró beszéd nehezíti a megértést, hiszen ilyenkor a hangsúlyozás alig érzékelhető. A túl lassú beszéd viszont unalmassá, monotonná válik. A fenti megállapítás bizonyítására rendezzetek az osztályban hadaróversenyt, majd ennek fordítottjaként monotóniaversenyt! Paul Verlaine [ejtsd: verlen] Őszi chanson című versét is előadhatjátok, vagy más verseket. Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón. S én csüggeteg, halvány beteg, míg éjfél kong, csak sírok, s elém a sok tűnt kéj kél.

5. A következő mondatok jelentése nagyban függ a mondatrészek hangsúlyozásától és a mondat szórendjétől! Írj minél több változatot a következő mondatokból, a hangsúlyozott részt – ha van – aláhúzással jelöld! Írd a mondatok mellé, hogy hogyan változik a jelentésük!

A kert végébe hordták a levágott füvet.

Óh, múlni már, ősz! hullni már eresszél! Mint holt avart, mit felkavart a rossz szél... Olvasd fel az alábbi mondatokat a megadott jelentésárnyalatoknak megfelelő hangsúllyal! Milyen szituációkban hangozhatnak el? Találj ki még továbbiakat!

a) Gyere be!

• felkiáltással: • fenyegetve:

Xavér nem vitte le a kutyát sétálni.

• kérőn: b) Megcsináltad?

• csodálkozva: • számonkérőn:

• kételkedve:

Mi a stílus?

(Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

11.

1. A szavak megválasztása befolyásolja egy szöveg stílushatását. Helyezd el az alábbi mondatok kiemelt szavait a táblázat megfelelő helyére, és írj saját példá(ka)t is! Beszéljétek meg az osztályban, milyen hatást váltanak ki az itt szereplő példák! Madárnak nézel? — Lájkolod a művemet? — Ki jő velem a boltba? — A rágózás erősíti a rágóizmokat. — A házatok egy vityilló, a mienk egy kastély! — Ambivalens választ adott. — Drága, egyetlen virágbogár! — A határban most virágzik a törökbúza.

saját példák pozitív érzelmi töltésű szó negatív érzelmi töltésű szó tájnyelvi szó szakszó szleng idegen szó régies szó, szóhasználat (archaizmus, archaizálás) újkeletű szó (neologizmus) egyéni szóalkotás

2. Figyeld meg, milyen stílushibák vannak a következő mondatokban! Ahol lehet, javítsd ki a mondatokat, majd fogalmazd meg a stílushibát a saját szavaiddal.

Szerintem én úgy gondolom, hogy mindenki a saját dolgával foglalkozzon.

Széchenyi István melldöngetve ajánlotta fel birtokainak egy évi jövedelmét. Ez egy fantasztikusan jó könyv!

Számomra átjött a vers üzenete.

b) Gyengén állsz biológiából, és most ismét elégtelent kaptál. Megbeszéled a dolgot az egyik szülőddel/a legjobb barátoddal vagy barátnőddel/az osztályfőnököddel, és biztosítod őket, hogy még van remény, ki tudod javítani év végéig

4. Mindenki érzi valahol, hogy mi is az élete valódi célja.

Csoportban dolgozva vizsgáljátok meg a következő vers témaválasztását, szóhasználatát, majd válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

• Mi teszi szokatlanná a vers szövegét? • Milyen stílusértékek merülnek fel a vers kapcsán? • Milyen hatásuk van ezeknek? Varró Dániel: Email A szerelmes versek a szerelemről szólnak, a szerelem örök téma, akárcsak a halál.

Hát el vagyok egészen andalodva, és gyönge szívem, ímé, reszketeg, mióta éjjelente, hajnalonta veled titokban ímélezgetek. Nem kell megszólítás, se semmi cécó, és az se baj, ha nincsen ékezet, csak kebelembe vésődjék e négy szó, hogy: Önnek új levele érkezett!

Az Epilogusban Arany János az élete menetéről agyalt.

Az egész világ egy linkgyűjtemény, az emberek, a tárgyak benne linkek, bárhova kattintok, te tűnsz elém, te vagy felvillanó websiteja mindnek. Te dobogsz bennem, mint versben a metrum. Föltettem háttérnek a képedet, s míg körülöttünk szikrázik a chat room, látlak, miközben vakon gépelek. Hiába nem láttalak még, az embert, ha minden betűd mégis eleven, ha érezlek, mint kisujjam az entert, van nulladik látásra szerelem?

3. Írj szövegeket az alábbi szituációkhoz! Figyeld meg, mit és hogyan változtatsz meg attól függően, hogy kihez szól a szöveg! a) Vészhelyzet van. Tizenöt perc múlva indulnod kell az ünnepségre, és most veszed észre, hogy az inged nincs kivasalva. Mivel nem tudsz vasalni, megkéred anyukádat/testvéredet/a szomszédban lakó Kati nénit, hogy segítsen.

Nyelvi stíluseszközök: szóképek, alakzatok (Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

12.

1. Nevezd meg a kiemelt szóképeket és alakzatokat Balassi Bálint versében! Balassi Bálint: Egy katonaének

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él; Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul. Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik; Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik. Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt, Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten-éjjel csataviseléssel mindenik lankadt s fáradt. Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak.

Ellenséget látván örömmel kiáltván ők kopiákot törnek, S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek, Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek.

10.

Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok, Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló oskolájok, Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradtság múlatságok.

11. 12. 13.

Az éles szablyákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek, Viadalhelyeken véresen, sebesen, halva sokan feküsznek, Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek. Óh, végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege! Kiknek ez világon szerteszerént vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe!

2. Nevezd meg a kiemelt szóképeket és alakzatokat Berzsenyi Dániel versében! Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (I.)

1. 3. 5.

Romlásnak indult, hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva nézett. Nem ronthatott el tégedet egykoron A vad tatár khán xerxesi tábora S világot ostromló töröknek Napkeletet leverő hatalma;

Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő Századja s titkos gyilkosaid keze, A szent rokonvérben feresztő Visszavonás tüze közt megálltál: Mert régi erkölcs s spártai férfikar Küzdött s vezérlett fergetegid között; Birkózva győztél, s Herculesként Ércbuzogány rezegett kezedben.

11.

10.

Most lassu méreg, lassu halál emészt. Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki Szélvész le nem dönt, benne termő Férgek erős gyökerit megőrlik, S egy gyenge széltől földre teríttetik! Így minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, melly ha megvész: Róma ledűl, s rabigába görbed.

12.

Mi a magyar most? - Rút sybaríta váz. Letépte fényes nemzeti bélyegét, S hazája feldúlt védfalából Rak palotát heverőhelyének;

13.

14.

Eldődeinknek bajnoki köntösét S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt, A nemzet őrlelkét tapodja, Gyermeki báb puha szíve tárgya. Oh! más magyar kar mennyköve villogott Atilla véres harcai közt, midőn A fél világgal szembeszállott Nemzeteket tapodó haragja. Más néppel ontott bajnoki vért hazánk Szerzője, Árpád a Duna partjain. Oh! más magyarral verte vissza Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát!

17.

De jaj! csak így jár minden az ég alatt! Forgó viszontság járma alatt nyögünk, Tündér szerencsénk kénye hány, vet, Játszva emel, s mosolyogva ver le. Felforgat a nagy századok érckeze Mindent: ledűlt már a nemes Ílion, A büszke Karthágó hatalma, Róma s erős Babylon leomlott.

15. 16.

18.

19.

3. Nevezd meg a kiemelt szóképeket és alakzatokat Kölcsey Ferenc versében! Kölcsey Ferenc: Himnusz 1.

Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt! Őseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai Felvirágozának. Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szőlővesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.

10.

Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktől rabigát Vállainkra vettünk. Hányszor zengett ajkain Ozmán vad népének Vert hadunk csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre!

11.

13.

14.

17.

Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger felette. Vár állott, most kőhalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye hull Árvánk hő szeméből! Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart Tengerén kínjának. Balsors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!

12.

15.

16.

18.

4. Nevezd meg a kiemelt szóképeket és alakzatokat Vörösmarty Mihály versében! Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban 1. 3. 5. 7. 9.

10. 10/a.

13.

16.

18.

20.

Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós, Az emberiségnek elhányt rongyain Komor betűkkel, mint a téli éj, Leírva áll a rettentő tanulság: „Hogy míg nyomorra milliók születnek, Néhány ezernek jutna üdv a földön, Ha istenésszel, angyal érzelemmel Használni tudnák éltök napjait.” Miért e lom? hogy mint juh a gyepen Legeljünk rajta? s léha tudománytól Zabáltan elhenyéljük a napot? Az isten napját! nemzet életét! Miért e lom? szagáról ismerem meg Az állatember minden bűneit. Erény van írva e lapon; de egykor Zsivány ruhája volt. S amott? Az ártatlanság boldog napjai Egy eltépett szűz gyönge öltönyén, Vagy egy dühös bujának pongyoláján. És itt a törvény – véres lázadók Hamis birák és zsarnokok mezéből Fehérre mosdott könyvnek lapjain. Emitt a gépek s számok titkai! De akik a ruhát elszaggaták Hogy majd belőle csínos könyv legyen, Számon kivül maradtak: Ixion Bőszült vihartól űzött kerekén Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők. Az őrült ágyán bölcs fej álmodik; A csillagászat egy vak koldus asszony Condráin méri a világokat: Világ és vakság egy hitvány lapon! Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből S most a szabadság és a hősi kor Beszéli benne nagy történetét. Hűség, barátság aljas hitszegők Gunyáiból készült lapon regél. Irtózatos hazudság mindenütt! Az írt betűket a sápadt levél Halotti képe kárhoztatja el. Országok rongya! könyvtár a neved, De hát hol a könyv mely célhoz vezet? Hol a nagyobb rész boldogsága? – Ment-e A könyvek által a világ elébb? Ment, hogy minél dicsőbbek népei, Salakjok annál borzasztóbb legyen, S a rongyos ember bőszült kebele Dögvészt sohajtson a hír nemzetére. De hát ledöntsük, amit ezredek Ész napvilága mellett dolgozának? A bölcsek és a költők műveit, S mit a tapasztalás arany Bányáiból kifejtett az idő? Hány fényes lélek tépte el magát, Virrasztott a sziv égő romja mellett, Hogy tévedt, sujtott embertársinak Irányt adjon s erőt, vigasztalást. Az el nem ismert érdem hősei, Kiket – midőn már elhunytak s midőn, Ingyen tehette – csúfos háladattal

4. 6. 8.

11.

12.

14.

15.

17.

19.

22.

24.

26.

27.

29.

32.

34.

Kezdett imádni a galád világ Népboldogító eszmék vértanúi Ők mind e többi rongykereskedővel, Ez únt fejek – s e megkorhadt szivekkel, Rosz szenvedélyek oktatóival Ők mind együtt – a jók a rosz miatt – Egy máglya üszkén elhamvadjanak? Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt, Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma, Oly fényes elmék a sár fiait A sűlyedéstől meg nem mentheték! Hogy még alig bír a föld egy zugot, Egy kis virányt a puszta homokon Hol legkelendőbb név az emberé, Hol a teremtés ősi jogai E névhez „ember!” advák örökűl Kivéve aki feketén született, Mert azt baromnak tartják e dicsők S az isten képét szíjjal ostorozzák. És mégis – mégis fáradozni kell. Egy újabb szellem kezd felküzdeni, Egy új irány tör át a lelkeken: A nyers fajokba tisztább érzeményt S gyümölcsözőbb eszméket oltani, Hogy végre egymást szívben átkarolják, S uralkodjék igazság, szeretet. Hogy a legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam! Testvérim vannak, számos milliók; Én védem őket, ők megvédnek engem. Nem félek tőled, sors, bármit akarsz. Ez az, miért csüggedni nem szabad. Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit Agyunk az ihlett órákban teremt. S ha összehordtunk minden kis követ, Építsük egy újabb kor Bábelét, Míg oly magas lesz, mint a csillagok. S ha majd benéztünk a menny ajtaján, Kihallhatók az angyalok zenéjét, És földi vérünk minden cseppjei Magas gyönyörnek lángjától hevültek, Menjünk szét mint a régi nemzetek, És kezdjünk újra tűrni és tanulni. Ez hát a sors és nincs vég semmiben? Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal S meg nem kövűlnek élő fiai. Mi dolgunk a világon? küzdeni, És tápot adni lelki vágyainknak. Ember vagyunk, a föld s az ég fia. Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen, S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé, Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt Posvány iszapját szopva éldegéljünk? Mi dolgunk a világon? küzdeni Erőnk szerint a legnemesbekért. Előttünk egy nemzetnek sorsa áll. Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből S a szellemharcok tiszta sugaránál Olyan magasra tettük, mint lehet, Mondhatjuk, térvén őseink porához: Köszönjük élet! áldomásidat, Ez jó mulatság, férfi munka volt!

21.

23.

25.

28.

30.

31. 33.

5. Nevezd meg a kiemelt szóképeket és alakzatokat Petőfi Sándor versében! Petőfi Sándor: A XIX. század költői

7/a.

10.

12.

14.

Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd. Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot. Ujabb időkben isten ilyen Lángoszlopoknak rendelé A költőket, hogy ők vezessék A népet Kánaán felé. Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vízen át! Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját. Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt! Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg, Kik nap hevében, éhen-szomjan, Kétségbeesve tengenek. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet, Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet, Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán: Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már a Kánaán! És addig? addig nincs megnyugvás, Addig folyvást küszködni kell. – Talán az élet, munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be, S virágkötéllel, selyempárnán Bocsát le a föld mélyibe.

8. 9.

11.

13.

15.

6. Nevezd meg a kiemelt szóképeket és alakzatokat Petőfi Sándor versében! Petőfi Sándor: Minek nevezzelek 1.

Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először... E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békesség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál – Minek nevezzelek?

10.

11.

13.

Minek nevezzelek, Ha megzendűlnek hagjaid, E hangok, melyeket ha hallanának, A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz, Az ő régen várt megváltójok, Mert énekel a csalogány – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj, S eltűn előlem a világ, Eltűn előlem az idő, S minden rejtélyes üdvességeit Árasztja rám az örökkévalóság – Minek nevezzelek? Minek nevezzelek? Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek?

12.

7. Nevezd meg a kiemelt szóképeket és alakzatokat Arany János versében! Arany János: Letészem a lantot

10.

11.

Letészem a lantot. Nyugodjék. Tőlem ne várjon senki dalt. Nem az vagyok, ki voltam egykor, Belőlem a jobb rész kihalt. A tűz nem melegít, nem él: Csak, mint reves fáé, világa. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Más ég hintette rám mosolyját, Bársony palástban járt a föld, Madár zengett minden bokorban, Midőn ez ajak dalra költ. Fűszeresebb az esti szél, Hímzettebb volt a rét virága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Nem így, magánosan, daloltam: Versenyben égtek húrjaim; Baráti szem, művészi gonddal Függött a lantos ujjain; – Láng gyult a láng gerjelminél S eggyé fonódott minden ága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!

15.

3. 5.

Zengettük a jövő reményit, Elsírtuk a mult panaszát; Dicsőség fényével öveztük Körűl a nemzetet, hazát: Minden dalunk friss zöld levél Gyanánt vegyült koszorujába. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! Ah, látni véltük sirjainkon A visszafénylő hírt-nevet: Hazát és népet álmodánk, mely Örökre él s megemleget. Hittük: ha illet a babér, Lesz aki osszon... Mind hiába! Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!

13.

Most... árva énekem, mi vagy te? Elhunyt daloknak lelke tán, Mely temetőbül, mint kisértet, Jár még föl a halál után...? Hímzett, virágos szemfedél...? Szó, mely kiált a pusztaságba...? Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága!

12.

14.

16.

Letészem a lantot. Nehéz az. Kit érdekelne már a dal. Ki örvend fonnyadó virágnak, Miután a törzsök kihal: Ha a fa élte megszakad, Egy percig éli túl virága. Oda vagy, érzem, oda vagy Oh lelkem ifjusága!

17.

8. Nevezd meg a kiemelt szóképeket és alakzatokat Arany János versében! Arany János: Szondi két apródja 1.

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom, Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja; Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom, Tetején lobogós hadi kopja. Két ifiu térdel, kezökben a lant, A kopja tövén, mintha volna feszűlet. Zsibongva hadával a völgyben alant Ali győzelem-ünnepet űlet. „Mért nem jön a Szondi két dalnoka, mért? Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra? Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért, Odaillőt egy huri nyakra!”

„Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant Zászlós kopiával a gyaur basa sírján: Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant, És pengeti, pengeti, sírván.”

...S hogy feljöve Márton, az oroszi pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte.

„Szép úrfiak! immár e puszta halom, E kopja tövén nincs mér’ zengeni többet: Jertek velem, ottlenn áll nagy vigalom, Odalenn vár mézizü sörbet. -”

Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni. 10.

„Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs, Mit csak terem a nagy szultán birodalma. Jó illatu fűszer, és drága kenőcs... Ali győzelem-ünnepe van ma!”

12.

Hadd zúgjon az álgyu! pogány Ali mond, És pattog a bomba, és röpked a gránát; Minden tüzes ördög népet, falat ont: Töri Drégel sziklai várát.

14.

„Szép úrfiak! a nap nyugvóra hajolt, Immár födi vállát bíborszinü kaftán, Szél zendül az erdőn, - ott leskel a hold: Idekinn hideg éj sziszeg aztán!” A vár piacára ezüstüt, aranyt, Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat; Harcos paripái nyihognak alant: Szügyeikben tőrt keze forgat.

11.

13. 15.

16.

„Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett! Zászlós kopiával hős Ali temette; Itt nyugszik a halmon, - rövid az eset -; Zengjétek Alit ma helyette!” Két dalnoka is volt, két árva fiú: Öltözteti cifrán bársonyba puhába: Nem hagyta cselédit - ezért öli bú Vele halni meg, ócska ruhába’!

18.

20.

„S küldött Alihoz... Ali dús, Ali jó; Lány-arcotok’ a nap meg nem süti nála; Sátrában alusztok, a széltül is ó: Fiaim, hozzá köt a hála!” Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedűl! Mint bástya, feszült meg romlott torony alján: Jó kardja előtt a had rendre ledűl, Kelevéze ragyog vala balján.

22.

„Rusztem maga volt ő!... s hogy harcola még, Bár álgyúgolyótul megtört ina, térde! Én láttam e harcot!... Azonban elég: Ali majd haragunni fog érte.”

25.

Mint hulla a hulla! veszett a pogány, Kő módra befolyván a hegy menedékét: Ő álla halála vérmosta fokán, Diadallal várta be végét. „Eh! vége mikor lesz? kifogytok-e már Dícséretiből az otromba gyaurnak? Eb a hite kölykei! vesszeje vár És börtöne kész Ali úrnak.”

27.

17.

19. 21.

23.

24.

26.

Apadjon el a szem, mely célba vevé, Száradjon el a kar, mely őt lefejezte; Irgalmad, oh Isten, ne légyen övé, Ki miatt lőn ily kora veszte!

13.

Nem nyelvi stíluseszközök: a zeneiség eszközei (Gyakorlatok a digitális leckéhez)

1. Melyik magyar verset idézi fel (evokálja) Lackfi János verse? Hasonlítsd össze a két verset a zenei stíluseszközök szempontjából! Lackfi János: Parabola Parabola, parabola antenna, nézzünk tévét éppen ma! Parabola, parabola, futballmeccs, lassított gól, sípcsont reccs! Parabola, parabola, sminkreklám. Bőröd fittyed? Kend ezt rá! Parabola, parabola, bankrablók, lő, fut, robban, légből lóg. Parabola, parabola, popcsillag, rázós ritmus popsidnak. Parabola, parabola, antenna, űrlény caplat álmodba!

2. Írd át a következő mondatokat úgy, hogy a bennük lévő szavak alliteráljanak. A kiemelt szavak kezdőbetűjét vedd alapul, ezeket a szavakat ne is változtasd meg, a többinél viszont használj szinonimákat!

Langaléta hentesek sokáig kövérednek szó nélkül.

Tréfás medvebocsok gyümölcsöt eszegetnek a réten.

A kurzusokon rengeteg kutató vizsgálta a szomorújáték-írás titkos fogásait.

3. Csoportban dolgozva vizsgáljátok meg az alábbi verseket a következő szempontok figyelembevételével! Eredményeiteket beszéljétek meg! a) M ilyen a versek ritmusa, vannak-e bennük tempóváltások? b) Milyen szerepet játszanak • a hangutánzó és/vagy hangulatfestő szavak, • a hangszimbolika, • az alliterációk, • a soráthajlások (enjambement), • a rímek? c) Hogyan járul hozzá a zeneiség a vers jelentéséhez?

Tóth Árpád: Rímes, furcsa játék Szeszélyes, bús ajándék E rímes, furcsa játék, Oh, zokog, bár negédes – Fogadd szivedbe édes! Mert csupa szívbevert seb Vérszínezi e verset Mint halvány őszirózsa Szirmát az őszi rozsda. De lásd, egyebem nincsen, Se birtokom, se kincsem, Nem adhatok tenéked Csak ily borús zenéket.

Arany János: Mátyás anyja Szebb volna büszke kastély Termén egy fényes estély, Vagy lágy keréken zajló Kocsidba drága pejló. Vagy elrobajló fülke Ringó pamlagján dűlve Elnézni: merre foszlott A sok távíró-oszlop... Vagy űzni falka fürtjét, Hallani hallali kürtjét, Míg elfakúl porosra A frakk finom pirossa. Vagy tán az volna szebb lét: Nézni istennők keblét, Hol antik ívek árnyán Mereng sok szelid márvány... Vagy Svájcban lenni vendég, Csodálni naplementét, – Vagy vinne halk fedélzet Hol a banános dél szebb... Oh mind e rím mi kába, Oh mind e vágy hiába, Nekünk, két árva rabnak, Csak sóhajok maradnak. De hallgasd most e verset, E torz kedvvel kevertet, Zsongítson furcsa hangja, Mint füstös képü banda: Itt flóta, okarína S hegedűk soka rí ma, Száz hangszer, minden rím más, S vén bánatom a prímás. Izzék a dal duhajjá, Csattanjon vad csuhajjá, Majd haljon el sohajtón, – Fejem öledbe hajtom. Csönd. Ajkaim lezárvák. Ringass: árva az árvát, Igy, sírj csak, rámhajolva, Meghalni volna jó ma...

Szilágyi Örzsébet Levelét megirta; Szerelmes Könnyével Azt is telesirta.

„Viszem én, Hozom én Válaszát három nap.” „Szerelmes Szivemnek Három egész hónap.

Fiának A levél, Prága városába, Örömhírt Viszen a Szomorú fogságba:

Istenem, Istenem, Mért nem adál szárnyat, Hogy utólÉrhetném Az anyai vágyat.” –

„Gyermekem! Ne mozdulj Prága városából: Kiveszlek, Kiváltlak A nehéz rabságból.

S ahol jön, Ahol jön Egy fekete holló; Hunyadi Paizsán Ül ahhoz hasonló.

Arannyal, Ezüsttel Megfizetek érted; Szívemen Hordom én A te hazatérted.

Lecsapott, Lecsapott Fekete szélvészből, Kikapá Levelét Az anyai kézből.

Ne mozdulj, Ne indulj, Én egyetlen árvám! Ki lesz az Én fiam Ha megejt az ármány?

„Hamar a Madarat!... El kell venni tőle!” Szalad a Sokaság Nyomba, hogy lelője.

Adassék A levél Hunyadi Mátyásnak, Tulajdon Kezébe, Senkinek se másnak.”

Madarat Nem egyet, Százat is meglőnek: Híre sincs, Nyoma sincs A levélvivőnek.

Fekete Viaszból Nyom reá pecsétet; Könyöklőn Várnak az Udvari cselédek.

Napestig Az erdőn Űzeti hiába: Éjfelen Kocognak Özvegy ablakába.

„Ki viszi Hamarabb Levelem Prágába? Száz arany, Meg a ló, Teste fáradsága.”

„Ki kopog? Mi kopog? Egy fekete holló! Nála még A levél Vagy ahhoz hasonló.

„Viszem én, Viszem én, Hét nap elegendő.” „Szerelmes Szivemnek Hét egész esztendő!”

Piros a Pecsétje Finom a hajtása: Oh áldott, Oh áldott A keze-irása!”

4. A következő versből elhagytuk a rímelő szavakat. Pótold őket, majd keresd meg a verset, és vesd össze eredményedet az eredetivel!

b) Kecskerím Volt rajta egy rémes zergekabát, és evett egy krémes kergezabát. Bármennyi embert ölök rakásra, nem teszek szert egy öröklakásra. (Kosztolányi Dezső: Két kecskerím)

Juhász Gyula: Harangjáték A pillanat, Mint temetőben a gyík, úgy A percek, Mint sivatagban a homok, Az órák, Mint vándorok, az útat egyre A napok Mennek, mint körmenetben a Az élet Elmúlik, mint felhői a nagy Az örökkévalóság Hullatja szirmait, miként a De gyakran Ott van a tovatűnő

A következőkben három különleges rímfajtával ismerkedhetsz meg. Próbáld meg a példák alapján megfogalmazni az adott rímtechnika jellemzőit!

a) Kancsal rím Egy hívő s egy eretnek feles földön aratnak.

c) Kínrím (Weöres Sándor: Kancsal rím)

Volt egy srác, úgy hívták, Nemecsek. Megesett köztünk egy néma csók. (Tóth Krisztina: Limerick, részlet) Jellemzők:

Jellemzők:

Hegyezem a fülem, ül-e a lomb alatt fülemüle? (Kosztolányi Dezső)

Jellemzők:

Nem nyelvi stíluseszközök: a szöveg képe (Gyakorlatok a digitális leckéhez) 1.

14.

2. Olvasd el a következő szöveget, majd írj belőle vázlatot, és ennek segítségével tagold bekezdésekre!

Az irodalom intézményes közvetítő eszközei a felvilágosodás második szakaszának elején általában meg�gyérültek. A városokban megcsappannak a publikációs lehetőségek, Debrecen és Pozsony jelentősége csökken, viszont kialakul a széphalmi irodalmi központ, s Pest kulturális szerepe is fokozatosan kibontakozik. Ebből következik, hogy a hírlapok és folyóiratok helyett a felduzzadó levelezés az irodalmi érintkezés legfőbb eszköze. 1780 és 1790 között huszonhárom hírlap és folyóirat indult, köztük tíz magyar nyelvű. A magyar jakobinus mozgalom leleplezése után, a tomboló reakciós terror idején, valamennyi magyar irodalmi folyóirat megszűnt, a rövid életű új vállalkozások nem tudtak erőre kapni. A magyar sajtó fejlődésében új korszakot nyitott az 1806ban megindult Hazai Tudósítások. Az osztrák elnyomás átmeneti enyhülését kihasználva Kultsár István alapította ezt az új politikai hírlapot. Jellemző a politikai helyzetre, hogy külföldi híreket csak 1808-tól kezdve közölhetett (címe ettől fogva Hazai és Külföldi Tudósítások). Politikai közleményei tekintetében nem mutat fejlődést az egyedüli versenytársként megmaradt Magyar Kurirral szemben. Kultsár is indított melléklapot, a Hasznos Mulatságokat (1817–1842), s ez sokkal jelentősebb folyóirat volt, mint a korábbi melléklapok. Az 1810-es években újra megindult a folyóiratirodalom fejlődése. 1814-ben Döbrentei Gábor megalapította az Erdélyi Muzeumot. A legjobb írók – Kazinczy, Kölcsey, Berzsenyi, Kis János, Szemere, Vitkovics – voltak munkatársai. Ebben jelentek meg először esztétikai, irodalomelméleti értekezéseik. Túlságosan is igényes volt azonban az elmaradott közönség számára, az előfizetők száma hamarosan leapadt, s Döbrentei 1818-ban kénytelen volt megszüntetni. 1817-ben indult meg a Tudományos Gyűjtemény, a szabadságharc előtti korszak leghosszabb életű, vegyes tartalmú folyóirata: 1841-ig jelent meg. A magyar irodalom és sajtó történetébe ez a korszak úgy vonul be, mint a gondolatszabadság nyílt és durva elfojtásának egyik legkirívóbb időszaka.

Az alábbi szövegekből eltűntek a kis- és nagybetűk, az írásjelek. Pótold őket úgy, hogy a szöveg értelmes legyen! Figyelj arra is, hogy a szöveg formája illeszkedjen a tartalmához! és akkor te mi vagy én erdész jól jegyezd meg erdész nem tudom az micsoda az egy olyanféle személy aki az erdőre való nem ért az emberekhez de a fák között jól érzi magát ez mogyoró mondja az meg madárberkenye ez bálványfa az meg hegyi juhar ezen a bálványfán ül például egy fenyőszajkó mondja s az ott az a borzas a hegyi juharon az az erdei fülesbagoly ha ön a telefonvonalhoz egy kommunikációs eszközt számítógépet modemet telefaxot üzenetrögzítőt stb csatlakoztat akkor ezt megteheti ezen a készüléken keresztül is a data csatlakozó segítségével is a kézibeszélő zsinór és a telefonzsinór csatlakoztatása után 6 old csatlakoztassa a kommunikációs eszköz telefonvonalát a data csatlakozóhoz eladó erzsébetvárosban a lujza utcában egy csendes zöld udvaros házban első emeleten 1 szobás 31 m2 es lakás jó állapotú világos gázfűtésű beépített konyhával zuhanyzós fürdővel olcsó rezsi 5200 ft közös költség azonnal költözhető kiadható varró dániel eszedbe jut hogy eszedbe ne jusson eszedbe jut hogy eszedbe ne jusson valahogy mégis elfelejteni leírod aláhúzod kiragasztod szamárfülecskét hajtogatsz neki kisimítod odateszed a székre az ágy mellé hogy szem előtt legyen leülsz kötsz egy csomót a lepedőre elalszol elfelejted hirtelen eszedbe jut felugrasz zsebre vágod a szíved közben össze vissza ver sehogy sem hiszed el hogy ott van nálad kihúzod megtapogatod de mindjárt el is teszed és ráhúzod a cipzárt mikor megnyugszol akkor veszted el

5. Csoportban dolgozva figyeljétek meg, milyen formai furcsaságok vannak a következő versben, majd gondolkozzatok el azon, hogyan szolgálják ezek a vers jelentését! Eredményeiteket beszéljétek meg a többi csoporttal! Veres Máté: A félreolvasásról ammita versben keresunk azt sokzsor egy felre olvasott sor aggyameg az abeceben vagy uton, sohha lyobbkor meglatni ommagunkat nemlehet egy ozslopon, a hirdetesekkben is ott lapulhat akar egy disztihon, s a hibas elme-billentgyuzeten felvan cserelve az x es y, az o es az o, es mind a tobbbi korben, talan lekoppott mar az ekezet, ;nebrokut ahtnim, dotal avtidrof se akar iszzadva szunnjadt eberek, kutatnad kepeit, mi mere relylett, halykurazsod sokaig kenjszered – s mikent az almot, udjis elfelelyted

4. Melyik vers rejtőzik a következő szófelhőben? Készíts hasonlót kedvenc versedből! Hagyományos technikákkal is dolgozhatsz, de az interneten is sok lehetőséget találsz ehhez. (Az elkészült szófelhőkkel az osztályt is díszíthetitek.)

Írj egy rövid fogalmazást Botár Emőke, székely költőnő következő képverseiről! Elsősorban a vers formájának és jelentésének kapcsolatát állítsd a fogalmazás középpontjába!

Stílustípusok (bizalmas, közömbös, hivatalos) (Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

15.

1. Milyen stílustípusokat különböztetünk meg? Töltsd ki az alábbi táblázatot! Stílustípusok: Jellemzőik:

2. Milyen stílustípusban nyilvánulnál meg a következő esetekben?

a) Mi alapján különböztetjük meg a nyelvváltozatokat?

Angliai tanulmányi ösztöndíjat kaptál a brit követségtől. Az ösztöndíjasok találkozóján megköszönöd a nagykövetnek: Osztálytársaddal a szombat esti filmről beszélgettek: Kiselőadást kell tartanod a különböző stílustípusokról:

Az iskola szalagavatóján a kapuban felvilágosítást adsz a szülőknek a helyszínekről: A ballagáson te búcsúztatod a 12. évfolyamot: Szüleiddel a nyári vakációs terveidről beszélgetsz:

3. Írj lexikonszócikket! Magyarázd meg a következő fogalmat!

stílusárnyalat (szinonima: hangnem)

b) Milyen nyelvváltozatot képviselnek a szövegek?

Reggel nyolc órakor a tanyai orvost különös látogató keresi föl. Ez Doma. – Adjon Isten jó röggelt az orvos úrnak. – Adjon Isten. Hát mi baj van? – Hát kéröm sömmi, hála Istennek. – Hát akkor mit akar itten? – Nem ögyebet, kéröm, csak azt, hogy tessék vízi raportot állítani arról, hogy neköm sömmi bajom sincsen. – Bolond kend? – kérdezi az orvos. – Nem én, kéröm alásan – erősködik Doma –, hanem csak tessék mögírni a raportot. Fizetöm az árát. Hát itt nincsen mást mit tenni, a doktor megírja a visum repertumot, hogy Doma Mihály ép, egészséges, semmi baja sincs. Doma lefizeti az angáriát, a papírt elteszi a kebelébe, s elégedetten távozik. (Tömörkény István: „Libai ügyben”, részlet)

Gödel nem-teljességi tételei Herbrand konzisztencia-bizonyításával azonos évben, 1931-ben jelent meg Gödel írása a „Principa Mathematica és hasonló rendszerek formálisan eldönthetetlen állításairól”. A cikkben található legfontosabb eredmények — bizonyítás nélkül — egy rövid közleményben már 1930-ban bejelentésre kerültek. Az írásokban szereplő metamatematikai tételek közvetetten Gödelnek abból a sikertelen próbálkozásából eredtek, hogy a Hilbert-programmal összhangban megpróbálja az analízis relatív konzisztenciáját bizonyítani a klasszikus számelmélethez képest. (Simonyi András: A Hilbert-program és Gödel nem-teljességi tételei, részlet)

– Szilvalé, tegnap naon lacsi voltál, tesa! – Hát lökd a búrámba érthetőbben haver, mert nem vágom a sémát! – Tudod, mikor együtt nyomultál azzal az új rányiddal a ligetben. – Ja, az nem a csajom süsd meg, én még szingli vagyok. – Aha, kóser a dolog, na cső! – Bye bye! (forrás: http://www.reggel.hu)

5. Milyen stílustípusba sorolnád a következő szövegeket? Válaszodat indokold is meg! a)

– 100 méteres háton megdöntötte Egerszegi Krisztina 22 éves csúcsát, a rövidpályás Világkupa legeredményesebb női úszója lett, a debreceni országos bajnokságon kilenc aranyat nyert. Mondhatjuk, hogy élete formájában van? – Ha most azt mondom, hogy igen, akkor biztos sokan nagy eredményeket várnak majd el tőlem a vébén, de tény, hogy nagyszerűen érzem magam. Soha nem felejtem el, hogy 16-17 évesen még úgy indultam el az országos bajnokságon, hogy de jó lenne egyszer majd legalább egy számot megnyerni, most pedig kilenc aranyat is begyűjtöttem, olyan számokban is nyertem, amelyekben soha nem hittem volna. Ami Egerszegi csúcsát illeti, az egy jó sztori volt. Az ír országos bajnokságon döntöttem meg, ahol elég gyenge volt a mezőny, 100 háton hat másodperccel vertem meg a második helyezettet. Amikor beértem a célba, és megláttuk Shane-nel az eredményt, elkezdtünk ujjongani, mókás volt, hogy üres a lelátó, mi meg ketten ott ordibálunk az uszodában. Már akkor is éreztem, hogy ez egy nagyszerű dolog, főleg azért, mert nemrég kezdtem el ráfeküdni a hátra, de csak akkor esett le igazán, hogy milyen eredményt úsztam, amikor hazajöttem. – Beszélt azóta Egerszegi Krisztinával? – Nem, de Kiss László szövetségi kapitányon keresztül üzent nekem, hogy gratulál, és nagyon örül annak, hogy én döntöttem meg a csúcsát. (Interjú Hosszú Katinkával, http://www.origo.hu/sport/ uszas/20130722-interju-hosszu-katinkavalaz-uszovebe-egyik-magyar.html)

Fogtam magam, lementem a Drisz úr kávézójába, és leültem Hamil úrral szemben, aki vándor szőnyegárus volt Franciaországban, és már mindent látott. Hamil úrnak szép szeme van, ami jólesik az embereknek. Már nagyon öreg volt, amikor megismertem, és azóta csak tovább öregedett. – Miért mosolyog mindig, Hamil úr? – Így köszönöm meg az Istennek mindennap, hogy jó emlékezőtehetséget adott, kis Momóm. Mohamednek hívnak, de mindenki csak Momónak szólít, mert az kisfiúsabb. – Hatvan évvel ezelőtt, amikor fiatal voltam, találkoztam egy nővel, aki szeretett, és akit én is szerettem. Nyolc hónapig tartott, aztán egy másik házba költözött, és még most is, hatvan év múltán is emlékszem rá. Azt mondtam neki: nem felejtlek el. Teltek az évek, nem felejtettem el. Néha féltem, mert még sok élet állt előttem, és hiába fogadkozik a szegény ember, Isten kezében van a radírgumi. De mostanra megnyugodtam. Nem felejtem már el Dzsamilát. Hamarabb meghalok, kevés időm van hátra. Rosa mama jutott az eszembe, egy kicsit elgondolkodtam, aztán megkérdeztem: – Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? Nem válaszolt. Ivott egy kis mentateát, ami nagyon egészséges. Hamil úr egy idő óta mindig szürke dzsellabát hordott, nehogy mellényben érje az elszólítás. Rám

nézett, és csak hallgatott tovább. Biztos azt gondolta, hogy én még tizenhat-éven-aluliaknak-nem-ajánlott vagyok, és vannak dolgok, amikről nem kell tudnom. Akkoriban hét- vagy talán nyolcéves lehettem, nem tudom pontosan megmondani, mert nem voltam beszületésiévezve, amint majd kiderül, ha jobban megismerjük egymást, és gondolják, hogy érdemes. – Miért nem válaszol, Hamil úr? – Nagyon fiatal vagy, és jobb, ha nagyon fiatal korában bizonyos dolgokról nem tud az ember. – Élhet az ember szeretet nélkül, Hamil úr? – Igen – mondta, és lehajtotta a fejét, mintha szégyellné magát. Erre sírva fakadtam. (Emil Ajar: Előttem az élet, ford. Bognár Róbert, részlet)

zata iránt, amelynek elektromos hullámai a humánum egyetlen légi nagyhatalmát alkotják. Örülök, hogy ezt most végre szabadon megmondhatom. Másrészt arról óhajtok beszélni, hogy az egész kultúrvilág, a külföld, úgyszólván osztatlanul mellénk állt és segít. Ez számunkra ugyanis nagy erőt jelent, nagyobbat, mint amennyi magunknak van. Mi kis nemzet vagyunk. Kis ország a földgömbön. Ám valamiben mégis elsők vagyunk: egy nemzet sincs, amely ezeréves történelme során nálunk többet szenvedett volna. Első királyunk, Szent István uralkodása után nagy nemzetté fejlődtünk. A nándorfehérvári győzelem után, amelynek 500. évfordulóját üljük, nemzeti létszámunk egyezett az akkori Angliáéval. Ám folyton szabadságharcokat kellett vívnunk. Legtöbbször a nyugati országok védelmében. Ez megakasztotta a nemzetet, s mindig újra saját erőnkből kellett felemelkedést keresnünk. Most történt először a történelem folyamán, hogy Magyarország a többi kultúrnép valóban hathatós rokonszenvét érdemli. Mi meg vagyunk illetődve s egy kis nemzet minden tagja szívből örül, hogy szabadságszeretetéért a többi nép felkarolja ügyét. A Gondviselést látjuk benne, amely a külföld szolidaritása által valósul meg úgy, ahogy himnuszunk zengi: Isten áldd meg a magyart... Nyújts feléje védő kart. (Mindszenty József rádióbeszéde, 1956. november 3., részlet)

Rendkívül súlyos helyzetünkről külföldi és belföldi viszonylatban kell szétnéznünk. Oly távlatból kívánok megállapításokat tenni, ahonnan áttekintés nyílik, de sorsunkhoz viszont oly közel hajolva, hogy mondanivalómnak meglegyen a gyakorlati érvénye mindnyájunk számára. A külföld felé élőszóval ma első ízben köszönhetem meg azt, amit nekünk nyújt. Mindenekelőtt a Szentatyának, XII. Pius pápa Őszentségének fejezem ki személyes hálámat, hogy a magyar katolikus Egyház fejéről oly sokszor megemlékezett. Mellette mély hálámat küldöm azoknak az államfőknek, a katolikus Egyház vezetőinek, a különböző kormányoknak, parlamenteknek, közéleti és magántényezőknek, akik a börtönömben töltött idő alatt hazám és sorsom iránt részvéttel és segítő szándékkal viseltettek. Isten jutalmazza meg őket ezért. Ugyanígy hálát érzek a világsajtó képviselői és a rádiók világháló-

Tájékoztatjuk az utazó közönséget és a vonatra várakozókat, hogy a menetrend szerint 17 óra 58 perckor Budapest-Déli pályaudvarra induló személyvonat előreláthatólag 25 perc késéssel fog indulni. Kérjük szíves türelmüket és megértésüket! (MÁV hangosbemondó, Pusztaszabolcs)

rult, semmilyen lehetőséget nem nyújt már a most még csak kezdődő technikai világkorszak alapvonásainak gondolkodva történő megtapasztalására. („Már csak egy isten menthet meg bennünket”, Spiegel-interjú Martin Heideggerrel, részlet)

f) Most, a 20. század vége felé közeledvén, a szabad demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő – különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás – történelmi tanulságaitól is indíttatva megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait… A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. (Szűrös Mátyás kikiáltja a Magyar Köztársaságot, 1989. október 23.)

e) Jelenet a Sorstalanság című filmből (rendező: Koltai Lajos, 2005)

SPIEGEL: Az Ön Nietzsche-előadásaiban találtunk egy számunkra megvilágosító mondatot. Ott azt állítja: „Mivel a filozófiai gondolkodásban a lehető legmagasabb szintű kötöttség (Bindung) uralkodik, ezért minden nagy gondolkodó ugyanazt gondolja. Ez az ugyanaz azonban olyan lényegi és gazdag, hogy soha nem meríti ki egyikük sem, hanem mindegyikük mindegyiket csak erősebben köti.” Az Ön véleménye szerint azonban úgy látszik, hogy éppen ez a filozófiai építmény ért bizonyos módon véget. HEIDEGGER: A filozófia építménye befejeződött, de számunkra mégsem vált semmissé, mert éppen a párbeszédben újra jelenvalóvá lesz. Az elmúlt harminc évben, az előadásokon és a gyakorlatokon egész munkásságom lényegében csak a nyugati filozófia értelmezésére irányult. A gondolkodás történeti alapjaihoz való vis�szatérés, a görög bölcselet óta fel nem tett kérdések átgondolása, mindez semmiképpen sem elszakadás a hagyománytól. De állítom, hogy az áthagyományozott metafizika gondolkodásmódja, amely Nietzschével lezá-

Még valamit megfigyeltem, így, a várakozásnak ezekben a dologtalan perceiben. Odahaza is sokszor láttam már német katonákat, igen természetesen. De olyankor mindig sietősen, mindig zárkózott, elfoglalt arccal, mindig kifogástalan öltözékben. Mármost itt másképp, hanyagabbul, némileg – ez volt a megfigyelésem – otthonosabban mozogtak valahogyan. Még apróbb eltéréseket is észrevehettem, puhább vagy merevebb, csillogóbb vagy csak afféle, mintegy munkához való sapkákat, csizmákat, egyenruhákat. Az oldalán mindnek fegyver, s utóvégre katonáknál ez természetes dolog is, persze. De sokuk kezében láttam még ezenfölül botot is, amolyan kampós, rendes sétapálcát, s ez meglepett kissé, hisz végtére mind hibátlan járású, láthatóan java erőben levő férfiak voltak. Hanem aztán jobban, közelebbről is szemügyre vehettem ezt a tárgyat. Arra lettem ugyanis figyelmes, hogy egyikük, előttem s nékem félig háttal, egyszerre vízszintesen a csípője mögé vitte, s ott a két végénél fogva, unottnak tetsző mozdulattal hajlítgatni kezdte. A sorral együtt mind közelebb értem hozzá. S akkor láttam csak, hogy nem fából van, hanem bőrből, s nem bot, hanem korbács. Furcsa érzés volt egy csöppet – de hát nem láttam példáját, hogy hozzá is folyamodtak volna, meg aztán elvégre sok a fegyenc is körülöttünk, beláttam. (Kertész Imre: Sorstalanság, részlet)

Stílusrétegek: a társalgási és a szónoki stílus (Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

16.

1. Milyen stílusrétegeket különböztetünk meg? Töltsd ki a táblázatot!

Megkülönböztetés szempontjai

Stílusrétegek • • • •

2. Milyen stílusrétegbe tartoznak a következő szövegek? Írd a vonalra! a) Tisztelt Osztályfőnök Úr! Igazolom, hogy fiam, Hunyadi Mátyás, tegnap rosszullét miatt hiányzott az iskolából. Tisztelettel: Hunyadi János

b) Ősz húrja zsong, Jajong, busong A tájon, S ont monoton Bút konokon És fájón. (Paul Verlaine: Őszi chanson, ford. Tóth Árpád)

Igen tartoztok Istennek, én húgim, madarak. És tartozzatok mindenkoron űtet dicsérni a szabadságért, kit vallotok mindenütt röpülést, kettős ruháért avagy hármazotért, Noénak bárkájában Istentűl timagatoknak megtartásért, égnek életi nektek adásáért. Ti nem vettek, sem arattok, és Isten titeket eléltet, és ad folyóvizet és kútforrásokat innotok, fészekre hegyet és halmot. És mert sem fonni nem tudtok, sem szőni, de maga ad tinektek és ti fiaitoknak kellemetes öltözést. Azért igen szeret titeket Teremtő, ki tinektek ezenne jót adott. Azért óggyátok magatokot*, én húgim, madaracskák, hogy ne legyetek hálátlanok, de mendenkoron kellemetest dicsérjétek Istent. (Szent Ferenc prédikál a madaraknak, Jókai-kódex, részlet)

d) Nemhiába, hogy még csak kamasz vagyok, de nem is sikerült még nekem soha semmi. Kivéve ezt a könyvet. Pedig olyan szomorú és fura dolgok történtek velem, hogy ne tovább! Beszélték felőlem az emberek, hogy csudagyerek vagyok, meg hogy bár akasztottak volna föl kétnapos koromban, mert nem lesz belőlem becsületes ember se így, se úgy. Anyámnak meg egyenesen azt javasolták, hogy tekerje ki a nyakam inkább előbb, mint utóbb. Ha levelet kaptam volna, így címezték volna meg számomra az atrecot: „A szépreményű Bendegúznak a Feketesas uccába, saját keze közé.”

Anyám az ég szerelmére kért, hogy javuljak meg jószántamból, vagy ha nem, hát így is, úgy is elvisz engem az ördög. Mondtam anyámnak, hogy amint lehet, rögtön megjavulok. De hát faluhelyen ez se megy olyan gyorsan. (Rideg Sándor: Indul a bakterház, részlet)

3. Mi mindent tudsz a társalgási stílusról? Egészítsd ki a következő szöveget! A

társalgási

és

magánéleti

stílus

jellemzően

_______________ kommunikációs helyzetekből áll, ezért általában nem _______________ . A résztvevők egymáshoz való viszonya alapján lehet _______________ vagy _______________ stílustípusú. Jellemzője a számos közbevetés és _______________ mondat. A szöveg szerkesztettségére a _______________ szerkezet jellemző. A szövegtípusok _______________ jellemzi.

Jövő hét szerdán sportorvosi vizsgálaton kell részt venned, ezért nem tudsz iskolába menni. Képzeld el, hogy ezt elmeséled egy barátodnak és az osztályfőnöködnek! Írd meg a két párbeszédet!

Végre egy kedves, mégis melankolikus történet a szeretet és elfogadás jegyében, no és persze teleszőve gyönyörűbbnél gyönyörűbb dallamokkal! Bár a film hangulata számomra egyértelműen Roberto Benigni „Az élet szép” című alkotását juttatja eszembe, de ez egyértelműen francia mű! Se a karakterek, se a látásmód nem hagy egy szemernyi kétséget sem afelől, hogy vérbeli európai, pláne francia filmmel van dolgunk! (Kóristák c. film kritikájából, http://www.moziverzoom. hu/2012/08/koristak.html)

f) 1. A világ mindaz, aminek az esete fennáll. 1. 1 A világ tények és nem dolgok összessége. 1.11 A világot a tények határozzák meg és az, hogy ez az összes tény. 1.12 Mert a tények összessége határozza meg azt, minek az esete áll fenn, és úgyszintén mindazt, aminek esete nem áll fenn. 1.13 A tények a logikai térben – ez a világ. (Ludwig Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés, részlet)

Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket. (Martin Luther King: „Van egy álmom” részlet)

Jellemezd a szónoki stílust az alábbi szempontok szerint! céljai:

eszközei:

A szónoki stílusú szövegek mely fajtáira példák a következő szövegek? Írd a vonalra!

a) Másfél év távlatából bizonyos objektivitás kötelező az események értékelésénél. Az ügyész a vádbeszédében a gazdasági és politikai okokat nem vizsgálta az ellenforradalmat előidéző okok között. Elsőrendű vádlott (ti. Nagy Imre) tevékenységének három periódusa volt. Az első periódus 1956. október 23-ig terjedt. Az október 23-i tüntetéshez Nagy Imrének semmi köze nem volt. A vádlott tevékenységének második periódusa október 23-tól 30-ig terjed. Gerő ajánlotta őt miniszterelnöknek. A Központi Vezetőség az elégedetlenség levezetésére törekedett. A kommunista pártunk feloszlott, és feladtuk a proletárdiktatúrát... (Nagy Imre védőbeszéde, részlet)

Jézus Krisztus hatalmat adott Péternek; de miféle hatalom ez? Jézusnak Péterhez intézett, a szeretetre irányuló három kérdését követi a hármas meghívás: legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat! Soha ne feledjük, hogy az igazi hatalom a szolgálat, és a pápának is hatalma gyakorlásában egyre inkább el kell mélyednie abban a szolgálatban, amelynek ragyogó csúcsa a kereszten van; figyelnie kell Szent József alázatos, konkrét, hitben gazdag szolgálatát, s hozzá hasonlóan ki kell tárnia karjait Isten egész népének őrzésére. Szeretettel és gyengédséggel kell fogadnia az egész emberiséget, különösen a legszegényebbeket, a leggyengébbeket, a legkisebbeket, azokat, akiket Máté a szeretetről szóló utolsó ítéleten ír le: az éhezőket, szomjazókat, jövevényeket, ruhátlanokat, betegeket, börtönben lévőket (vö. Mt 25,31–46). Csak az tud őrködni, aki szeretettel szolgál! (Részlet Ferenc pápának a beiktatási szentmiséjén elmondott szentbeszédéből)

7. Városotokban a környezetszennyezés csökkentése érdekében „dugódíj” bevezetésén gondolkoznak. Írj egy az intézkedés bevezetését támogató, valamint egy az intézkedést ellenző beszédet!

8. Képzeld el, milyen beszédet tartana Petőfi, ha ma indulna a szabadszállási választásokon? Találj ki jelmondatot (mottót) Petőfi kampányához!

b) Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.” Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé. Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedősivatag,aszabadságésajogoázisáváfogváltozni.

17.

Stílusrétegek: a tudományos és a hivatalos stílus (Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

1. Mi jellemzi a tudományos stílusréteg szövegeit? Egészítsd ki a következő szöveget! A tudományos szövegek __________ és leíró jellegűek, nem jellemzi őket az __________ és a véleménynyilvánítás. __________ szaknyelvet használnak. Céljuk a __________ , és __________ tartalmaznak kutatásokra, egyéb tudományos munkákra. Megalapozott kutatási eredmények alapján készülnek, általában nagy __________ támaszkodnak. Fogalmazásmódjuk feszes és __________ . Gondolatmenete a __________ szerkezetére épül, vagyis maga a szöveg __________ szerkesztett. Többnyire __________ mondatokból áll.

A tudományos szövegek mely típusait képviselhetik a következő munkák?

a) Tverdota György: József Attila, Budapest, Korona Kiadó, 1999., 285.

b) „stílus (főnév) A szokásos kifejezésmód, illetve a viselkedés szokásos módja, ami jellemző egy bizonyos személyre, csoportra, korra. A munkatársaimmal kötetlen, baráti stílusban szoktam levelezni. Az üzletemberek konzervatív stílusban tárgyalnak. A hatóságoknak hivatalos stílusban szokás írni. Eredet [stílus < középmagyar: stílus < latin: stilus (kifejezésmód < írópálca) < görög: stilo (szúr, bevés) < szanszkrit: tig (hegyes)]” (forrás: http://wikiszotar.hu)

c) Lackfi János: Milyenek a magyarok? „Útikalauz kül- és belföldieknek Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani. Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.”

d) Dr. Czeizel Endre: „Folsav vagy multivitamin?”, elhangzott: „Hazai folsav szupplementáció jelenlegi és jövőbeli kérdései” szimpózium, Budapest 2012. Szeptember 11. (http://www.ogyei.hu/upload/files/2_folsav-multivitamin.pdf)

e) Kotz, David M.: „Neoliberalizmus és financializáció”, In: Fordulat 4.( 2008. tél / 2009. tavasz), 64−81.

f) Neumann János: A kvantummechanika matematikai alapjai, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1980., 283 p.

a) Mi a hasonlóság a tudományos és a tudományos ismeretterjesztő irodalom jellemzői között?

b) Miben más egy tudományos ismeretterjesztő, mint egy tudományos szöveg?

Veszteségek: 34 000 ember

b) Victor Hugo irodalmi stílusban dolgozta föl Napóleon vereségét Nyomorultak című regénye Waterloo alcímű részében. Olvasd el, hogyan ír ő a csatáról!

5. Kik lehetnek hivatalos iratok feladói és címzettjei? Csoportosítsd ebből a szempontból ezeket a szövegeket! Írj mindegyikre két példát!

23 000 ember

a) Az alábbiakban néhány információt találsz a waterlooi csatáról. Írj rövid „esszét” a csatáról!

feladó: címzett: feladó: címzett: feladó: címzett:

6. Stanley Berkeley: A Skót Szürkék rohama Waterloonál, 19. század

Helyszín: Időpont:

Waterloo, Belgium 1815. június 18.

Melyek a hivatalos stílus jellemzői? stílustípus:

Szemben álló felek: Franciaország

Nagy-Britannia, Hannover, Nassau, Hollandia, Brunswick, Poroszország

hangnem:

Parancsnokok: I. Napóleon

Arthur Wellesley, Wellington hercege Gebhard Leberecht von Blücher

cél:

Szemben álló erők:

73 000 francia katona

67 000 brit (és szövetséges) 60 000 porosz katona (25 000 került bevetésre)

mondatfajta:

nyelvezet:

esztétikai eszközök:

e) kötelezően választandó vizsgatárgy. (3) A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. (4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről)

Mutasd be a hivatalos stílus eszközeit és jellemzőit a szövegen!

4. Az állami vizsgák rendszere 6. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít. (2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom,

A jövő tanévet külföldön töltöd. Tudasd ezt az igazgatónővel / igazgatóval, és kérd leveledben, hogy a kihagyott tanév után a tizenkettedik évfolyamba mehess. Érdeklődd meg, hogy mik ennek a feltételei!

Stílusrétegek: a publicisztikai és az irodalmi stílus (Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez) 1.

18.

2. Melyek a publicisztikai stílus jellemzői?

Fogalmazd meg, miért van kiemelten fontos szerepe a címnek a publicisztikában! Igazold is véleményedet néhány általad gyűjtött újságcikk címének segítségével!

cél:

forma:

Foglald össze a szépirodalmi szövegek jellemzőit! tárgy: stílusuk: stílus: megformáltság: fajtáik: céljuk:

4. Milyen műnemeket ismersz? Töltsd ki a következő táblázatot!

Műnemek

Műfajok

Példák

átmeneti műfajok:

7. Gyűjtsd ki a versekből a szóképeket és alakzatokat! Azonosítsd is őket! Charles Baudelaire: Az albatrosz Olykor matrózi nép, kit ily csiny kedvre hangol, Albatroszt ejt rabúl, vizek nagy madarát, Mely, egykedvű utas, hajók nyomán csatangol, Míg sós örvényeken lomhán suhannak át. Alig teszik le a fedélzet padlatára, A kéklő lég ura esetlen, bús, beteg, Leejti kétfelé fehér szárnyát az árva S mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg. Szárnyán kalandra szállt, - most sántit suta félsszel, Még tegnap szép csoda, ma rút s röhejre készt, Csőrébe egy legény pipát dugdosva élcel, Egy másik sántikál: hé, így röpűlsz te, nézd! A költő is ilyen, e légi princnek párja, Kinek tréfa a nyíl s a vihar dühe szép, De itt lenn bús rab ő, csak vad hahota várja S megbotlik óriás két szárnyán, hogyha lép. (Tóth Árpád fordítása)

Nemes Nagy Ágnes: A kovács Ezentúl rezet domborítsatok, rezet, rezet, peng mint a xilofon, a fények lépnek rajta, pengetik. Elől megy a király – bíborszínű. Réz, réz, a hazám

* Életét, mint régi hajfonatát szétteríti, ékszakára kifonja

6. Mit jelent az intertextualitás? Írj rövid definíciót a fogalomhoz!

Hogyan jelenik meg az intertextualitás a következő szövegekben? József Attila: Thomas Mann üdvözlése Mint gyermek, aki már pihenni vágyik és el is jutott a nyugalmas ágyig még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” – (igy nem szökik rá hirtelen az éj) s mig kis szive nagyon szorongva dobban, tán ő se tudja, mit is kiván jobban, a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél: igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj. Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük, mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt s együtt vagyunk veled mindannyian, kinek emberhez méltó gondja van. Te jól tudod, a költő sose lódit: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk. Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén, hadd lássunk át magunkon itt ez estén. Párnás szavadon át nem üt a zaj – mesélj arról, mi a szép, mi a baj, emelvén szivünk a gyásztól a vágyig. Most temettük el szegény Kosztolányit s az emberségen, mint rajta a rák, nem egy szörny-állam iszonyata rág s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék, fő-e uj méreg, mely közénk hatol – meddig lesz hely, hol fölolvashatol?... Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek – s mind ember, mert az egyre kevesebb... Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen. Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen néz téged, mert örül, hogy lát ma itt fehérek közt egy európait.

Babits Mihály: Jónás könyve (részlet) És monda akkor az Isten: „Te szánod a tököt amely egy éjszaka támadt s egy másik éjszaka elhervadott; amelyért kezed nem munkálkodott; amelyet nem ápoltál, nem neveltél, lombja alatt csak lustán elhevertél. És én ne szánjam Ninivét, amely évszázak folytán épült vala fel? melynek tornyai vetekedve kelnek? mely mint egy győztes harci tábor terjed a sivatagban, és utcái mint képeskönyv amit a történet irt, nyilnak elém? Ne szánjam Ninivének ormát mely lépcsőt emel a jövőnek? A várost amely mint egy fáklya égett nagy korszakokon át, és nemzedékek éltek fényénél, s nem birt meg vele a sivatagnak annyi vad szele? Melyben lakott sok százszor ezer ember s rakta fészkét munkálva türelemmel: ő sem tudta, és ki választja széllyel, mit rakott jobb-, s mit rakott balkezével? Bizd azt reám, majd szétválasztom én. A szó tiéd, a fegyver az enyém. Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem. Ninive nem él örökké. A tök sem, s Jónás sem. Eljön az ideje még, születni fognak ujabb Ninivék és jönnek uj Jónások, mint e töknek magvaiból uj indák cseperednek, s negyven nap, negyven év, vagy ezer-annyi az én szájamban ugyanazt jelenti.”

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd (részlet) Látjátok feleim, egyszerre meghalt és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt. Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló, csak szív, a mi szivünkhöz közel álló. De nincs már. Akár a föld. Jaj, összedőlt a kincstár. Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló.

Márai Sándor: Halotti beszéd (részlet) Látjátok, feleim, szem’tekkel mik vagyunk. Por és hamu vagyunk Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. Össze tudod még rakni a Margitszigetet? ... Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat. A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat. Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt. A „pillangó”, a „gyöngy”, a „szív” – már nem az, ami volt, Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt És megértették, ahogy a dajkaéneket A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg.

Igy szólt az Ur, és Jónás hallgatott. A nap az égen lassan ballagott. Messze lépcsős tornyai Ninivének a hőtől ringatva emelkedének. A szörnyü város mint zihálva roppant eleven állat, nyúlt el a homokban.

19.

A szövegalkotás módszerei és folyamata (Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

3. Add meg, milyen stílusréteg illik az alábbi szituációkhoz!

Osztályfőnököd megkér, hogy írj egy másfél oldalas beszámolót az osztálykirándulásról az iskolai újságba.

Több szöveget kell írnod a közeljövőben. Készíts vázlatot a következő témákhoz, hogy gyorsabban menjen majd az írás! Jelentkezel az önkormányzat által középiskolás diákoknak kiírt tanulmányi ösztöndíj-pályázatra.

Osztályoddal szeretnétek az utolsó tanítási napon strandra menni. Osztálytársaid téged kérnek meg, hogy kérj engedélyt az igazgatónőtől / igazgatótól. A diákönkormányzat felkérésére beszédet kell mondanod az iskola március 15-i megemlékezésén. Lehetőséget kapsz arra, hogy volt általános iskolád fennállásának kerek évfordulójára kiadott évkönyvbe egy négy-öt oldalas visszaemlékezést írj az ott töltött évekről.

Az osztályfaliújságon beszámolsz a hétvégi iskolai focibajnokságról.

Biológiatanárod megkér, hogy foglald össze egy oldalban azt, amit az élőlények rendszerezésének alapjairól tartott kiselőadásodban elmondtál. Meghívót írsz az iskolaújságba az osztályotok által bemutatandó színdarab bemutatójára.

2. Egy hét múlva le kell adnod egy négy-öt oldalas házi dolgozatot a vízenergia különböző felhasználásairól. Tervezd el, mit csinálsz a leadási határidőig hátralévő napokon!

1. nap: Rövid tanulmányt kell írnod az egysejtűekről.

2. nap: 3. nap: 4. nap: 5. nap: 6. nap: 7. nap:

LEADÁSI HATÁRIDŐ!!!

Reklamációt írsz az internetes áruháznak, mert elromlott a nemrég vett okostelefonod.

5. Adj tanácsot barátaidnak, akik a következő nehézségekről panaszkodnak neked! „Képtelen vagyok elkezdeni az esszém bevezetését…”

4. Találd meg a hibát az alábbi szövegekben! Indokold a megoldást! „A vita hevében mindkét fél hozott föl irreveláns érveket…”

„Három nap alatt kell megírnom egy otthoni dolgozatot az 56-os forradalomról…”

„Tegnap félbehagytam a házi dolgozatomat, és ma nem is tudom, hogy hol folytassam…” „Egy szép, napos, kellemes, de még nem túl meleg nyári reggelen a két jó barát elindult a gyönyörű, színes és illatos virágokkal teli mezőre…”

„Bemutatkozó cikket kellene írnom az iskolaújságba az osztályról, de már a címnél elakadtam…” „Elballagtok az alma materből, és kiléptek a nagybetűs Életbe. Eddig az iskolai évek folyamán burokban nevelkedtetek. Most azonban beléptek abba a világba, ahol farkastörvények uralkodnak…”

„Tegnap este leültem a szüleim mellé a nappaliban, hogy megírjam a dolgozatomat, de nem jutottam semmire…”

20. 1.

Önéletrajz, motivációs levél (Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

Az alábbiakban részleteket találsz a Wikipédia Szilágyi Áron-szócikkéből. Állítsd össze az olimpiai bajnok vívó önéletrajzát! A hiányzó adatokhoz használd a fantáziádat!

Szilágyi Áron (vívó) Szilágyi Áron (Budapest, 1990. január 14. –) olimpiai és világbajnok magyar kardvívó, a Vasas SC versenyzője. Sportpályafutása 2007-ben kadet Európa-bajnok volt egyéniben és csapatban is. Ugyanebben az évben a kadet világbajnokságon második helyezést ért el. Ugyanebben az évben a szentpétervári világbajnokságon aranyérmet szerzett csapatban. A prágai junior Európa-bajnokságon második lett egyéniben és csapatban egyaránt. 2008-ban a junior vb-n egyéniben hatodik, csapatban első lett. 2009-ben a junior vb-n egyéniben második, csapatban első lett. A debreceni U23-as Európa-bajnokságon a legjobbnak bizonyult. A junior Eb-n egyéniben aranyérmes, csapatban hatodik lett. 2010-ben a junior világbajnokságon egyéniben harmadik, csapatban kilencedik volt. A párizsi világbajnokságon 6. helyezést ért el. A 2011-es Európa-bajnokságon bronzérmes volt. Az egyéni magyar bajnokságot megnyerte. 2012-ben Chicagóban aranyéremmel zárt a férfi kardozók olimpia előtti utolsó világkupa-versenyén. A 2012-es londoni olimpián aranyérmet szerzett. A 2013-as zágrábi Európa-bajnokságon csapatban a második helyen végzett. A budapesti világbajnokságon egyéniben bronzérmet szerzett. Tanulmányai A Fazekas Mihály Gimnázium matematikai tagozatán érettségizett 2008-ban. 2010 szeptemberétől az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán a nemzetközi tanulmányok alapképzési szak hallgatója. Angolul és franciául beszél. 2012-ben felvételt nyert a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakára.

Díjai, elismerései Az év magyar junior vívója (2006, 2009) Junior Prima díj (2010) Az év magyar vívója (2011, 2012) a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012) Budapest díszpolgára (2012) Az év magyar sportolója – harmadik helyezett (2012)

ÖNÉLETRAJZ

4. Öntsd Anna bemutatkozását szabályos önéletrajzformába!

Bemutatkozás 1996. január 28-án születtem Kecskeméten, ahol jelenleg is élek családommal. Lakásunk a Szélmalom utca 15. szám alatt található. Természetesen van mobiltelefonom és e-mail címem is. A telefonszámom: 0660 / 1234567, e-mail címem: anna.edes@e-mail.hu. Édesanyám óvónő, édesapám borász. Egy testvérem van, Kristóf, aki két évvel fiatalabb nálam, ő is gimnáziumi tanuló. A Zrínyi Ilona Általános Iskolába jártam, ahol 2002-ben végeztem jó eredménnyel. Ezután felvételt nyertem a Bányai Júlia Gimnáziumba, ahol jelenleg tizedik osztályos tanuló vagyok. Amióta gimnáziumba járok, a számítástechnika a kedvenc tantárgyam. Tagja vagyok az informatika-szakkörnek, és minden évben indultam a Neumann János Országos Középiskolai Számítástechnikai Versenyen. Tavaly ötödik helyezést értem el. Tíz éve tanulok angolul, és 2012 szeptemberében letettem az államilag elismert C-típusú középfokú nyelvvizsgát. A gimnáziumban elkezdtem a franciát is, amiből februárban sikeres államilag elismert alapfokú A-típusú nyelvvizsgát szereztem. Szabadidőmben az iskola kézilabdacsapatában sportolok. Csapatunk jó eredményeket ért el a diákolimpiákon. Játszunk a megyei bajnokságban is, ahol tavaly a harmadik helyen végeztünk. Emellett énekelek az iskola énekkarában is. Tavalyelőtt és tavaly nyáron már egy kicsit dolgoztam is, hogy keressek magamnak egy kis zsebpénzt a nyaraláshoz. Mindkét évben szobalány voltam a Kecskemét mellett található Hírös Panzióban. Az érettségi vizsga után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karára szeretnék járni programozó matematikus szakon. Kecskemét, 2014. május 25.

Vannak olyan állások, pozíciók, amelyek esetében jó, ha kreatív, a szokásostól eltérő életrajzod van. Találj ki magadnak valamilyen különleges életrajz-formátumot!

ÖNÉLETRAJZ

Édes Anna

Készíts magadnak Europass formátumú önéletrajzot a www.europass.hu oldalon!

21.

Hivatalos levél

(Gyakorlatok a tankönyvi leckéhez)

1. Azonosítsd a képen a hivatalos levél részeit!

Címzett: dr. Kovács Edömér igazgató Cím: Kovácsi Általános Iskola és Gimnázium 1234 Edömérháza, Kovács utca 176. Tárgy: támogatás kérése osztálykiránduláshoz

3. Sorolj fel legalább három olyan szituációt, amelyben hivatalos levelet kell/kellett írnod!

Tisztelt Igazgató Úr! A május végén esedékes osztálykirándulás ügyében fordulok Önhöz. Osztályunk a tavalyi Országos Hunyadi Emlékverseny megnyerése óta szeretne ellátogatni Kolozsvárra megtekinteni Mátyás király szobrát és szülőházát. Ezért a legutóbbi osztályfőnöki órán megszavaztuk, hogy következő több napos osztálykirándulásunk célpontja Kolozsvár és környéke legyen. Ezzel kapcsolatban azonban sajnos két nehézség is felmerült. Az egyik az, hogy a májusi hosszú hétvége három napja kevés lenne egy határon túli osztálykirándulás lebonyolítására. Ezért tisztelettel kérjük Önt, hogy engedélyezzen osztályunk számára további két nap távollétet. A másik nehézség az, hogy osztályunk néhány tagja számára (4 fő) jelentős nehézséget okozna az út költségeinek kifizetése. Ahhoz, hogy osztályunk összes tagja részt vehessen a tanulmányi úton, az iskola Alapítványától szeretnénk kérni támogatást. Megértő és támogató válaszát várva tisztelettel: Edömérháza, 2014. április 1. A 10/B osztály tanulói nevében nevébe Rejtő Ödön osztálytitkár

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2. Írj legalább öt különböző záróformulát, amellyel az iskola igazgatójának szóló hivatalos leveled zárhatod!

4. Írj hivatalos levelet az önkormányzatnak, amelyben javaslod, hogy kapjanak a diákok évi három ingyen strandbelépőt!

5. Mire kell ügyelni hivatalos levél fogalmazásakor? Sorold fel, melyek azok a legnagyobb hibák, amelyeket mindenféleképp érdemes elkerülni!

6. Fogalmazd meg hivatalos stílusban az alábbi irodalmi szövegeket! Dolgozz a füzetedbe!

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! (Kölcsey Ferenc: Huszt)

Azt gondoljátok: a költés szekér, Mely ballag széles országútakon? Sas a költés; hol nem járt senki sem, Ő arra indul fennen, szabadon. S az élhetetlen nyomorú csoport Azt lesi gyáván: merre nyílik ut? S ha nyílik aztán, mint éhes kutya A konc után, a kezdett útra fut. Fogj tollat és írj, hogyha van erőd Haladni, merre más még nem haladt; Ha nincs: ragadj ekét vagy kaptafát, S vágd a földhöz silány dorombodat! (Petőfi Sándor: Az utánzókhoz)

Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? Tán a jövőnek holdas fátyolában Ijesztő képek réme jár feléd, S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, Mert egyszer azt csalúton1 kereséd? Nézd a világot: annyi milliója, S köztük valódi boldog oly kevés. Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. (Vörösmarty Mihály: A merengőhöz, részlet)

tévúton

22.

Tanulmány és értekezés (Gyakorlatok a digitális leckéhez)

1. Olvasd el az ismertetést!

Az értekezés és a tanulmány között a legfontosabb különbség a terjedelem. Az értekezés nagy terjedelmű, míg a tanulmány kisebb terjedelmű. Ugyanakkor mindkettő: • tudományos igényű, • tudományos stílusban megírt – vagyis az adott tudományterület szakkifejezéseit alkalmazza, – megfelelő hivatkozásokkal van ellátva, azaz minden esetben megjelöli forrásait, • érvelő típusú, – érveit adatokkal, elemzésekkel támasztja alá, • egyéni kutatómunkát igényel, – amely könyvtári kutatáson vagy – saját kísérleten, felmérésen alapulhat • r észletes elemzést és elméleti összefoglalót tartalmaz, • e gyéni véleményt nem, csak tudományosan alátámasztható érveket alkalmaz (pl. a „szerintem” kifejezés alkalmazása kerülendő, helyette „az eredmények azt mutatják”, „kutatásom/vizsgálatom szerint” fordulatokat használhatjuk többek között).

Hogyan szerkesszünk tanulmányt és értekezést? Bevezetés • problémafelvetés • témamegjelölés • a tanulmány felépítésének vázlata • a legfontosabb források megnevezése Módszerek bemutatása • mit vizsgálunk? • miért vizsgáljuk? • hogyan vizsgáljuk? • milyen eredményt várunk? mik az előzetes elvárásaink? • tétel (tézis) megfogalmazása Elméleti áttekintés • a téma kutatástörténetének rövid áttekintése Kifejtés • bizonyítás és cáfolás • a tétel kifejtése • részletezés Következtetés • a kifejtés során előkerülő eredmények összefoglalása és megfogalmazása • következtetések megfogalmazása Befejezés • a dolgozat összefoglalása • kitekintés, továbbgondolásra érdemes részek rövid leírása

3. Melyek egy tanulmány vagy értekezés nagyobb szerkezeti egységei? Töltsd ki az alábbi táblázat első oszlopát!

Nagyobb egységek

Tárgyalt témák, kérdések

• • • •

• • • • •

Válaszd ki a felsorolásból, mit melyik egységben tárgyalsz, és írd be a táblázat második oszlopába! 1. bizonyítás és cáfolás 2. kitekintés, továbbgondolásra érdemes részek rövid leírása 3. Mit vizsgálunk? 4. a téma kutatástörténetének rövid áttekintése 5. problémafelvetés 6. a legfontosabb források megnevezése 7. a kifejtés során előkerülő eredmények összefoglalása és megfogalmazása 8. tétel (tézis) megfogalmazása 9. Miért vizsgáljuk? 10. témamegjelölés 11. részletezés 12. a tanulmány felépítésének vázlata 13. Milyen eredményt várunk? Mik az előzetes elvárásaink? 14. a dolgozat összefoglalása 15. Hogyan vizsgáljuk? 16. a következtetések megfogalmazása 17. a tétel kifejtése

4. •

Melyek egy tanulmány és egy értekezés közös vonásainak jellemzői?

• • •

5. • •

Melyek a különbségek tanulmány és értekezés között?

• •

23.

Földrajzi nevek helyesírása (Gyakorlatok a digitális leckéhez)

Nehéz feladvány

Különösen is nehéz a földrajzi neveknél

A helyesírási szabályokat nehéz megtanulnunk, mert sok van belőlük, mert sok köztük a kivétel, és mert nem mindig logikusak. Ráadásul nem is tudjuk minden esetben belátni, hogy miért van rájuk szükség. Sokszor kiderült már, hogy a legszörnyűbb helyesírással megírt szövegeket is tökéletesen meg lehet érteni. Akkor meg minek? Leginkább talán a nyelvi illemre hivatkozhatunk. Az sem feltétlenül logikus, hogy köszönnünk kell, ha belépünk valahová. Mégis meg kell tennünk, ha művelt, intelligens, kulturált embernek akarunk látszani. Hasonló a helyzet a helyesírással is.

A földrajzi nevek helyesírását az teszi nehézzé, hogy egy részüket egybe, más részüket kötőjellel, megint másokat külön kell írnunk. Ráadásul ha -i képzőt teszünk hozzájuk (budapesti, Pest megyei), a kezdőbetűkre is figyelnünk kell. Meg lehet ezt tanulni egyáltalán? Próbáld most ki, és ha végigolvastad a fejezetet, eldöntheted!

1. Milyen következményekkel járna, ha minden szabályozás megszűnne? Írj hármat!

2. A földrajzi neveken kívül milyen esetekben játszik szerepet a nagy kezdőbetű?

Van, ami az egyszerűnél is egyszerűbb És ez nem más, mint az egyelemű földrajzi név, például a Balaton. Nincs gondunk se kötőjellel, se különírással. Ha pedig -i képzőt kap, természetesen kisbetűvel írjuk (balatoni), és kész.

3. A személynevek is kaphatnak -i képzőt. Idézz ilyen eseteket konkrét példaként!

Különírtak Ez a másik véglet. Elsősorban olyan utótagokkal jönnek létre, amelyek közigazgatási dolgokra utalnak (megye, utca) vagy pedig emberalkotta művekre (híd, lépcső). Ha ezek -i képzőt kapnak, úgy teszünk, mintha csak az utótaguk kapná, vagy mintha annak semmi köze sem lenne az előtaghoz. Vagyis megmarad a nagybetű: Pest megyei, Kossuth utcai, Erzsébet hídi.

5. Írj további kategóriákat egyrészt a közigazgatási, másrészt az emberalkotta típusokra!

Mi a helyzet a többtagúak különírásával? Ezek háromfélék lehetnek: A/ Egybeírtak B/ Különírtak C/ Kötőjellel írtak Vegyük sorra őket! Egybeírtak

Kötőjelesek

Ilyenek tartoznak ide, mint a Budapest, a Dunaújváros, a Százhalombatta szavaink. Nincs velük gond, mert ugyanúgy viselkednek, mint az egyeleműek: -i képzővel kis kezdőbetűre váltanak (budapesti, dunaújvárosi, százhalombattai).

Ez a legbonyolultabb. Ide főleg olyan szavak tartoznak, ahol az utótag valami földrajzi képződményre utal: hegy, völgy, medence, sziget, tenger, óceán. Tehát nem közigazgatási dologra (utca) és nem emberalkotta műre (híd). Az ilyen kötőjelesekből az -i képző kétféle viselkedést is kiválthat: hol kisbetűre változtatja a kezdőbetűt, hol nem. Mi hát a szabály?

Gyűjts emlékezetből egyelemű, kételemű, háromelemű, egybeírt földrajzi neveket! Találsz-e olyat, amely ennél is összetettebb?

A) Ha az előtag magában is tulajdonnév, például Széchenyi vagy Csepel, akkor ez a tulajdonnévi jelleg olyan „erős”, hogy az -i hatására sem hajlandó a szó kisbetűre váltani (Széchenyi-hegyi, Csepel-szigeti). B) Ha viszont az előtag magában nem lenne tulajdonnév, például csendes vagy fekete, akkor ez a köznév nagyon is enged a szó végéről érkező parancsnak, és az -i hatására engedelmesen kisbetűre vált (csendes-óceáni, fekete-tengeri).

7. Készíts logikai ágrajzot, amely rögzíti az írásmódok eseteit!

Kivételes írásmódok – Gellért-hegy, ha természeti képződmény, ellenben Gellérthegy ha városrész – Margit-sziget, ha természeti képződmény, Margitsziget, ha városrész – A Lánchíd minden esetben egybeírandó, miközben a többi híd (emberalkotta dolgok) külön írandók. Megjegyezheted arról, hogy ez egy egészen régi, muzeális jellegű hidunk, Széchenyi korából, így hát megérdemli a külön bánásmódot. Vagy arról, hogy nem valakiről nevezték el, hanem egyszerűen az anyagára, a technikai megoldásra utal a név, szemben az Árpád híd, Rákóczi híd, Margit híd híres névadókról kapott elnevezésével. – Hold és hold, Nap és nap, Föld és föld. Földrajzi témájú vagy tudományos jellegű írásaidban (például a földrajz érettségin) írd nagybetűvel őket, ahogyan az összes többi égitest nevét is. Hétköznapi szövegben azonban (például egy versben vagy egy regény lapjain) nem hiba, ha kisbetűvel jelenti ki az író vagy a költő: „Messze, hol az ég a földet éri kék gyümölcsfák orma néz.” (Petőfi Sándor: Az alföld) Sőt, te is megteheted ugyanezt.

Dante művében gyakran szerepel a menny és a pokol. Kisbetűvel írnád vagy naggyal? Művét afféle földrajzi szakmunkának is szánta, igaz, egy fiktív földrajzról írva. Érvelj álláspontod mellett!