Történelem 9-10 by Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola

Raktári szám: FI-504010902 ISBN 978-963-682-777-9

Történelem

9–10.

Történelem munkafüzet

munkafüzet

KÍSÉRLETI TA NKÖNY V

töri9_MF_borito.indd 1

2014.07.21. 15:17:50

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára 3.2.05., továbbá a 6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára 6.2.04. előírásainak. Tananyagfejlesztő: HERBER ATTILA KAMPÓS ANDRÁS Alkotószerkesztő: Borhegyi Péter Füzesiné Széll Szilvia Vezetőszerkesztő: Kojanitz László Tudományos szakmai lektor: Dr. Závodszky Géza Pedagógiai lektor: Németh György Látvány- és tipográfiai terv: Vidosa László Illusztrációk, szakábrák: Angyal Bálint, Kurdi István, Vámos Norbert Térképek: Guzmits István, Vecsey Tamás Fotók: 123RF Képügynökség, Cultiris Képügynökség

ISBN 978-963-682-777-9 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Raktári szám: FI-504010902 Műszaki szerkesztő: Vámos Norbert Nyomdai előkészítés: Szalai Éva Terjedelem: 14,085 (A/5 ív), tömeg: 300,12 g 1. kiadás, 2014 Készült a Dürer Nyomda Kft.-ben, Gyulán Felelős vezető: Kovács János

Történelem munkafüzet

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Bevezető

A 9. és 10. évfolyam tananyagához kapcsolódó feladatokat egy kötetben magában foglaló munkafüzet a Nemzeti alaptanterv (NAT 2012) alapján készült kísérleti történelemtankönyvek szemléletéhez, tartalmához és szerkezetéhez illeszkedik. Elsősorban olyan feladatok találhatók benne, amelyek a tanórán elsajátítottak átfogó, összegző ismétlését teszik lehetővé. A feladatok összeállításánál fontos szempont volt az is, hogy kiderüljön, mennyire sikerült megérteni egy-egy adott történelmi korszak fő problémáit. A „forrásközpontú” feladatok megoldásával a megszerzett készségek felhasználására helyeződik a hangsúly, aminek később az érettségin is nagy szerepe lesz, amikor a biztos előismeretek segítségével „ismeretlen” forrást kell elemezni. A forráselemzéshez, a történelmileg „korrekt” értékeléshez szükséges fogalmak megerősítéséhez, tisztázásához olyan újszerű feladatok nyújtanak segítséget, amelyek forrásrészletek és értelmezéseik párba állítását jelölik ki célként. A kötetben megjelenő feladatok eltérő nehézségűek, de mindegyikük közös eleme, hogy megfelelő előismeretek birtokában jóval könnyebb a megoldásuk, mint azok híján. A feladatok egy része – társadalom-, kultúrtörténet stb. – a tanórán vagy a tankönyvből megszerzett ismeretek kiegészítését szolgálja, oly módon, hogy az ott csak nagy vonalakban említett mozzanatok részleteinek felfedezésére, továbbgondolására, esetleg a téma önálló feldolgozására mozgósít. A ma is aktuális problémák múltbeli jelenlétének megmutatását azért tartjuk fontosnak, hogy érzékeltessük: a modern kor és a történelmi múlt közötti távolság bizony sokszor nem is olyan nagy, mint hinnénk. Ha pedig bármi módon is „közelebb kerül” a múlt, azáltal könnyebb lesz megérteni, és eligazodni a történései között. A feladatok gyakorlás, nem pedig dolgozat céljából készültek, éppen ezért megoldásuknál sokszor egyéb segédeszközt – térképet, internetet – is igénybe lehet venni, hiszen nem a megmérettetéstől való elrettentésre törekedtünk, hanem a történelem eredményes tanulásának, élményszerűvé válásának elősegítésére. Hisszük, hogy a dolgozattól egészen az érettségire való felkészülésig a siker záloga nem a magányos, elkeseredett „magolás”, hanem jelentős mértékben a „történelemmel” való egyéni vagy csoportos felfedező, vitatkozó, szellemi élményt adó foglalkozás. A tanuláshoz sok sikert kívánnak: a tankönyv alkotói

TÖRTÉNELEM 9. I. Az őskor és az ókori Kelet II. Az ókori Hellász III. Az ókori Róma IV. A középkor V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

I. FÉLÉV

TÖRTÉNELEM 9. – I. Az őskor és az ókori Kelet

I. Az őskor és az ókori Kelet 1. Az alábbi képeken a paleolitikum és a neolitikum jellegzetes eszközei láthatók. A táblázat kitöltésével

a megadott szempontok szerint hasonlítsa össze őket!

Paleolitikum

Neolitikum

Az eszköz alapanyaga

A paleolitikumra jellemző eszközök

A készítés technikája

A használat módja/ funkció

Milyen életmódhoz kötődik?

A neolitikumra jellemző eszközök

2. Egészítse ki a táblázatot a tankönyvi szöveg és az ismeretei alapján! Sumer civilizáció Időszak, történelmi háttér

Kulturális örökség

Óbabiloni Birodalom

TÖRTÉNELEM 9. – I. Az őskor és az ókori Kelet 9

3. Az alábbi forrásrészlet Mezopotámia gazdaságáról szól. A szöveg elolvasása után töltse ki a táblázatot, majd válaszoljon a kérdésekre! A hajdankor napján a szántóvető így adott tanácsot a fiának: Midőn földed megmunkálásához fogsz, nyitott szemmel ügyelj az öntözőárkokra, csatornákra és a gátakra: amikor földed el árasztod, ne legyen rajta túlságosan magas a víz szintje; amikor pedig a vizet leengeded, ügyelj arra, hogy a talaj kellőképpen felázott maradjon. Tapossák meg neked beburkolt patájú ökrök, és ha a gyomot már kitiporták, és ha a rögös felszínt elegyen gették, még te magad is simítsd el tökéletesen, keskeny kapával […]. Majd egy kapával lazíttasd fel a paták nyomát, és az simítsa el a helyüket. Boronával egyenlíts ki minden mélyedést, és a ka pás a földet mind a négy oldala felől járja be szerszámával. […] Bronz szerszámaid legyenek kezedbe simulók. A jószág bőr homlokkötele, az ösztöke, a szájat kinyitó, a szíj: bizony, mind jó

segítségedre vannak. Vetőmagszóró dobozod repedéseit tömd be – ez jelentős hasznot hajt neked. […] Az eke az élet fenntartója! Ezért a földet a rögtörő ekével mun káld meg, s majd ismételten munkáld meg a sekély járású eké vel. Miután a földet elboronálták, háromszor egymás után el gereblyézték, és göröngyeit fabunkóval finom morzsákká verték szét: a szíj markolata legyen jó segítségedre. […] Midőn földednek vetés alá forgatásához fogsz, ekéd hasítsa fel számodra a talajt. Hagyd az ekén a kormánylemezt, és vékony szöggel függeszd fel vetőmagszóró dobozodat. Állítsd szélesre az eke kormánylemezét, hogy ekképpen húzza meg a barázdá kat: nyolc barázdát húzzál […]. Ha mély a barázda, magasabbra nő benne az árpa. (Sumer „parasztnaptár” részlete)

Munkaeszközök

A munkafolyamat részei

a föld elegyengetése

2. kapa 3. borona 4.

a mag elvetése

a föld morzsákká verése

6. eke

a) Milyen mezőgazdasági termelési módszer biztosította a városok ellátását?

b) Milyen következményekkel járt hosszabb távon ez a módszer?

4. Az alábbiakban Hammurapi törvényeinek értelmezési lehetőségeit olvashatja. Keresse meg a kommentárokhoz tartozó forrásrészleteket, és írja a betűjelüket a táblázatba! Értelmezés/kommentárok 1. Mezopotámiában az uralkodó nem hozhatott törvényeket, az érvényes világrendet az istenek alkották meg. Az uralkodás lényege pedig ennek az „igazságnak”, a kittu(m)-nak a fenntartása volt. A király az igazság istene, Samas nevében beszélt. 2. A korban a bizonyítás még gyenge lábakon állt, ezért mindennél fontosabb volt az adott szó szentsége. Az eljárás főként a tanúk meghallgatásából állt, ezért büntették halállal a hamis tanúzást. Emellett gyakran alkalmazták az „istenítéletet”. 3. A templom- és palotagazdaságtól függött az újraelosztható termékek mennyisége, lényegében a város jóléte. A törvények fokozott szigorral védték. Meglopásakor a megtorlás és a kárpótlás elve keveredett. 4. A muskénumok telkes katonák, a király által szolgálati telekre ültetett „félszabad” idegenek vagy foglyok voltak. A hatalom támaszaiként fokozott figyelem övezte személyüket, és az állam saját vagyonából váltotta ki őket, ha fogságba estek. 5. A legfontosabb gazdálkodási terület a mezőgazdaság, az ottani kártérítések jelentős részét teszik ki a szövegnek. Mivel a csatornázás a közösség egészét érintette, elhanyagolása kártérítést vont maga után. 6. Az írásbeliség szerepét jelentősen növelte, hogy Hammurapi korában írásos szerződést kötöttek minden ügyletről. Az ékírásos táblák a kor gazdasági életének első számú forrásai. 7. Az adósrabszolgaság lényege, hogy az adós saját vagy családja tagjaival is felelt adósságáért. Az itteni formájának érdekessége, hogy időben korlátozott volt.

Betűjel

TÖRTÉNELEM 9. – I. Az őskor és az ókori Kelet Értelmezés/kommentárok

Betűjel

8. Házasságnak – ez már monogám kapcsolat – azt tekintették, amiről szerződés volt. A házasságtörést szigorúan büntették, hogy a házasságból született gyermekek törvényességét védjék. A házasság felbontása – akár a feleség által is – ismeretes volt. 9. Hammurapi a talio („szemet szemért, fogat fogért”) jogi elvét fogadta el, pénzbüntetés helyett azonos testi sértést tartott igazságosnak, mint ahogy az amurrú törzsek körében szokásos volt. A talio mellett látható az úgynevezett „tükör-elv” is, amely az elkövetéshez használt testrész – például a kéz – csonkítását jelentette. 10. Az „igazságos ítéletek” értelemben véve nem köteleztek senkit, pusztán oktató, igazságra nevelő jellegűek voltak: mintát adtak az igazságos ítélkezéshez. Az idézet hosszú átokformulával zárul, amely az oszlop megsemmisítőit fenyegeti. A kor hiedelmei szerint a név kivakarása egyben mágikus megsemmisítést is jelentett.

A) 218. §. Ha az orvos valakin nehéz sebet ejt bronzkésével, s az il lető halálát okozza, avagy valakinek könnycsatornáját bronz késével megnyitva az illető szemét tönkreteszi: kezét vágják le. B) 142. §. Ha egy nő férjét meggyűlöli, „ne érj hozzám” – mond ja: múltja hibájával együtt állapíttassék meg; ha magát meg tartóztatta, úgy hogy hibát el nem követett, míg férje kijá rogatott, s ezzel túlságosan elhanyagolta: e nő nem vétkes; hozományát foghatja, és apja házába mehet. C) 117. §. Ha valaki adósságba esik, minek folytán feleségét, fiát vagy leányát pénzért eladja, avagy szolgaságba adja: vevőjük, illetve uruk házában három évig fognak dolgozni; a negyedik esztendőben felszabadítandók. D) Ha az illető […] szavaimra hallgatván, ítélkezésemet nem veszi semmibe […], Samas hosszabbítsa meg kormánypál cáját […]. Ha szavaimra […] nem hallgat, a nagy Anum […] kormánypálcáját törje össze, […] városa vesztét, népe szét szóródását […] mondja ki […]. E) 104. §. Ha a kereskedő a közvetítőnek gabonát, gyapjút, olajat vagy bármiféle egyéb holmit elárusítás végett átad: a közvetítő a pénzt elkönyveli, s a kereskedőnek visszaad ja; a közvetítő arról a pénzösszegről elismervényt, amelyet a kereskedőnek lefizetett, megtartja. F) 32. §. Ha egy muskénumot [félszabad, telkes katona], aki a király hadjárata alkalmával fogságba került, a kereskedő

kivált és városába eljuttatja, ha házában kiváltásához van mód, maga magát fogja kiváltani; ha az illető házában nincs semmi, amivel kiváltsa magát, a város istenének temploma útján váltassék ki. G) 53. §. Ha valaki a szántóföldjének gátját megerősíteni lusta, s emiatt gátját meg nem erősíti, mire gátján hasadék nyílik, és a mezőt a víz elönti: az az ember, akinek gátján a hasadék nyílt meg, az elveszett gabonát meg fogja téríteni. H) 3. §. Ha valaki az ítélkezés alkalmával bűntett ellen való ta núskodás céljából áll elő, s oly kijelentést tesz, melyet be nem bizonyít: ha az ítélet főbenjáró ítélet, az illető ölessék meg. I) 8. §. Ha valaki akár ökröt, akár juhot, akár szamarat, akár disznót, avagy hajót lop: ha a dolog az istené, ha a dolog a palotáé, harmincszorosát fogja megadni, ha a dolog fel szabadítotté [muskénum, aki katona is lehet]: e tízszeresét téríti meg; ha a tolvajnak nincs mit adnia: ölessék meg. J) [Hammurapi] Samasa Babilinek, a világosság felkeltője Su mer és Akkád országára, a király, aki engedelmességre kény szerítette a négy világtájat, Istár kegyeltje vagyok én. Ami kor Marduk a nép helyes vezetésére [és] hogy az országot a kormányzásra [ítélkezésre] megtanítsam, küldött engem, a törvényt és az igazságot „az ország szájába helyeztem”, a „nép húsát feljavítottam”. (Részletek Hammurapi törvényeiből)

5. Egészítse ki az Egyiptom történelmét elemző táblázatot a tankönyvi szöveg és ismeretei alapján! Óbirodalom Időszak, történelmi háttér, fontosabb események

Kulturális örökség

Középbirodalom

Újbirodalom

TÖRTÉNELEM 9. – I. Az őskor és az ókori Kelet 11

6. Töltse ki a táblázatot a tankönyvi szöveg és a források alapján! A) Nun volt az ősvíz, akinek alkotórészeiből keletkezett a mindenség. Ő kel tette életre Nefertumot, a napgyermeket, és megteremtette Maatot, a mindenség törvényét, az igazság istennőjét. […] Ré két bárkán uta zott: nappal az eget járta be, éjjelente vágott neki föld alatti útjának. Minden reggel ragyogó ifjúként indult. Ekkor Hepernek, keletkezőnek hívták. Delelőre érett férfiként érkezett a mennybolt közepére. Ekkor Ré nek nevezték. Estére mint Atum, aggastyánként szállt a másik bárkába. Másnap megifjodva kezdte meg útját az égen. Az égi bárka orrán Széth őrködött, a vörös isten, és rettentő fegyverével tartotta távol a napisten ellenségeit. Ré egykor az emberek és az istenek ura volt. (A héliopoliszi teremtésmítosz)

B) Milyen sokfélék a Te műveid: az ember szeme előtt rejtve maradnak. Te vagy az egyetlen is ten, kihez senki sem hasonló. Te teremtetted a földet, Te egyedül, minden embert is, bármi van a földön, a lábon sétáló és magasban szár nyaló teremtményeket. Te okozod a Nílus ára dását az alsó világban, hogy életet adjon a nép nek, melyet teremtettél, Te, uram mindennek, ki vajúdtál velük, ura minden földnek, mely érted ragyog, Te, Aton, a Felséges. (Ehnaton: Naphimnusz)

Állítások

A) forrás

B) forrás

Mindkettő

Egyik sem

Világképe a többistenhiten alapszik. Világképe az egyistenhiten alapszik. Világképének középpontjában a napisten áll. A teremtés egyedül a napisten műve. Időszemlélete ciklikus. Elképzelése szerint az istenek és az emberek világa egymás alatt-fölött helyezkedik el. Az egyiptomi történelem során hosszabb ideig alakította az emberek elképzelését a túlvilágról.

7. Az alábbi források az asszír (1) és a perzsa (2) birodalomépítés közös és eltérő vonásait mutatják be.

Keresse meg az összehasonlítás megfelelő szempontját, majd vázlatosan vesse össze a párokat! A/1. Aiamu […] a csata folyamán élve kezembe került. Ninuá ban, uralmam városában lenyúztam a bőrét. […] A meg maradt lakosságot […] lemészároltattam. Szétdarabolt húsukat a kutyákkal etettem fel. […] Katonáit leszúrtam, 4 × 3600-at: akik életben maradtak közülük, megvakíttat tam. […] 208 000 embert, kicsit és nagyot, férfit és nőt, lo vakat, öszvéreket, szamarakat, tevéket, ökröket és juhokat számlálatlanul, súlyos zsákmányt, zsákmányul hurcoltam el Assur országba.

A/2. [Jeruzsálem városától] kezdve Assur és Susan városig, Aga déig, Esnunak földjéig, Zamban városáig, Meturnu váro sáig, Dérig, Quti ország földjéig, a Tigris folyón túl fekvő szent városokig, amelyek [isten] lakásait régen alapították, az isteneket, akik bennük laktak, helyükre visszavitettem, örök lakást adtam nekik. Az összes embert összegyűjtöt tem, lakóhelyükre visszatelepítettem […]. (Kürosz feliratainak részlete)

(Szín-ahhé-eriba asszír király feliratából) B/1. Később testvéreim – eszüket vesztve – megtették mind azt, ami az istenekkel és az emberekkel szemben nem jó, gonoszat forraltak, fegyveresen lázadtak fel. Ninuában is tentelenül a királyság megszerzésére törtek kecskeként. [Az istenek] a trónbitorlók tetteit, amelyek az istenek szí ve ellenére lettek elkövetve, rosszallva tekintették, s nem álltak az oldalukra. (Assur-ah-iddina asszír király feliratából)

B/2. 52. §. Kinyilvánítja Dārayavauš [Dareiosz] király: Ez az, amit én tettem Auramazdā akaratából egy és ugyanazon év alatt, azután, hogy király lettem. 19 ütközetet vívtam. Aura mazdā akaratából én megvertem és 9 királyt foglyul ej tettem. Egy a Gaumāta nevű mágus volt, ez hazudott, így nyilatkozott: „Én Bardiya vagyok, Kuruš [Kürosz] fia!” […] Egy a Naditabira nevű bābiruši, ez hazudott, így nyilat kozott: „Én Nabukudracara vagyok, Nabunaita fia!” Ez Bā birušt [Babilon] bírta elpártolásra. (Részlet I. Dareiosz behisztuni feliratából)

TÖRTÉNELEM 9. – I. Az őskor és az ókori Kelet

C/1. A Larbuszu, Dúr-Lullumu, Buniszu és Bára városokhoz tartozó 150 település [lakóit] tömegével mészároltam, elragadtam foglyaikat, e településeket leromboltam, el pusztítottam, tűzben felégettem. Bára város 50 harcosát csatában vágtam le a síkságon. Ekkor Assurnak, uramnak félelmes ragyogása elborította Zamua királyait, megra gadták lábamat. Lovat, ezüstöt [és] aranyat vettem át [tő lük]. Az egész országot egyesítettem, ló-, ezüst-, arany-, gabona- és szalmaadót, valamint közmunkaszolgálatot vetettem ki rájuk. (II. Assur-nászir-apli hadjárata)

C/2. […] Dareiosz ezután húsz tartományra osztotta Perzsiát, ezeknek perzsa nyelven szatrapia a neve. Felosztván a tar tományokat, helytartókat állított az élükre, és megszabta, hogy melyik nép mennyi adót köteles fizetni. […] Az adók bevezetése és az egyéb efféle intézkedések miatt mondják a perzsák, hogy Dareiosz a szatócs, Kambüszész a kényúr, Kürosz pedig az atya, mert Dareiosz mindig szatócskodott, Kambüszész kegyetlen és hanyag volt, Kürosz pedig jó indulattal irányította és sok jótéteményben részesítette népét. (Hérodotosz leírása a Perzsa Birodalomról)

A) Szempont:

B) Szempont:

C) Szempont:

8. Állítsa kronológiai sorrendbe a zsidóság történetének a Bibliában megjelenő eseményeit! 1. Amikor Hirám megkapta Salamon üzenetét, nagyon örült és felkiáltott: „Áldott legyen ma az Úr, aki bölcs fiút adott Dávidnak [hogy uralkodjék] ezen a nagy népen!” Aztán ezt a választ adta Salamonnak: „Megkaptam üzenetedet; min den kívánságodat teljesítem a cédrusokat és ciprusokat il letően. Embereid szállítsák Libanonból a tengerhez, aztán leúsztatom a tengeren, és arra a helyre vitetem őket, ame lyet megnevezel. Ott szétszedetem, s te elvitetheted őket. De bizonyára te is teljesíted majd kívánságaimat: szállítasz élelmet udvarom számára.” (Királyok könyve I. 5. 22–24.) 2. Hósea 9. esztendejében Asszíria királya bevette Szamariát, és fogságba hurcolta Izraelt Asszíriába; Halachban, Gozan egyik folyója, a Habor mellé, valamint Média városaiba telepítette őket. Ez azért történt, mert Izrael fiai vétkeztek az Úr, az ő Iste nük ellen, aki kivezette őket Egyiptom földjéről, a fáraó nak, Egyiptom királyának a hatalmából, és idegen istene ket imádtak. (Királyok könyve II. 17. 7–8.)

Kronológiai sorrend:

3. Én vagyok Jahve, megszabadítlak benneteket attól a kényszer munkától, amellyel az egyiptomiak sanyargatnak, és kiszaba dítlak abból a szolgaságból, amelyben fogva tartanak; még pedig úgy, hogy megverem és keményen megbüntetem őket. Népemmé fogadlak benneteket, és Istenetek leszek. Akkor majd megtudjátok, hogy én, az Úr, az Isten szabadítottalak ki titeket az egyiptomiak szolgaságából. (2 Mózes 6. 6–7.) 4. Az írás, amelyet felrótt: Mené, mené, tekél és parszin. A sza vaknak ez a jelentésük: Mené: Isten számba vette a király ságodat, és véget vetett neki. Tekél: megmért a mérlegen, és könnyűnek talált. Parszin: feldarabolta országodat, aztán a médeknek és a perzsáknak adta. (Dániel 5. 25–28.) 5. Dávid azonban bevette Sion várát – ez lett Dávid városa. Dávid akkor a várban telepedett le, és elnevezte Dávid városának. Dávid falat is épített, körös-körül, Millótól kezdve befelé. Dá vidnak egyre nőtt a hatalma, és vele volt az Úr, a Seregek Istene. (Sámuel II. 5. 8–11.)

TÖRTÉNELEM 9. – I. Az őskor és az ókori Kelet 13

9. Párosítsa az ószövetségi szövegrészletek betűjeleit a táblázatban található fogalmakkal! (Egy fogalomhoz több betűjel is kerülhet!) A) Mikor Ábrám kilencvenkilenc esztendős volt, megjelent az Úr Ábrámnak, és azt mondta neki: Én vagyok Isten, Mindenható, járj énelőttem, és tökéletes leszel. És szövetségemet felállítom köztem és közted, és megsokasítlak téged nagyon-nagyon. Akkor Ábrám arcra esett, és így beszélt vele Isten: Én, az én szö vetségem veled, íme nemzetek sokaságának atyjává leszel. (1 Mózes 17. 1–9.) B) És történt, hogy az ember elkezdett sokasodni a föld színén, és leányaik születtek nékik. Akkor az Isten fiai meglátták az ember leányait, hogy szépek azok, és vettek maguknak fe leségeket mindazok közül, akiket megszerettek. Akkor azt mondta az Úr: Ne tartson az én leheletem az emberben örök ké, mivelhogy ő is test; hanem legyenek napjai százhúsz esz tendők. Az óriások voltak a földön azokban a napokban, és azután is, mikor az Isten fiai bementek az ember lányaihoz, és azok szültek nekik – ezek azok a hősök, akik ősidőktől voltak, a hírneves emberek. (1 Mózes 6. 1–4.) C) Halld Izráel: az Úr a mi Istenünk, az Úr egyedül. És szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből. És legyenek ezek a szavak, melyeket én parancso lok neked ma, szíveden; és vésd be azokat fiaid elméjébe, és beszélgess róluk: otthon ültödben és az úton jártodban, lefektedben és felkeltedben. És kösd azokat jelül a kezedre; legyenek homlokkötőkül szemeid között; és írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra. (5 Mózes 6. 4–9.) D) És megjelent neki az Úr angyala a csipkebokorból egy tűz lángban. Mikor látta, hogy a csipkebokor ég a tűzben, de a csipkebokor nem ég el, azt mondta Mózes: Oda kell men nem, hogy lássam ezt a nagy látványt; miért nem ég el a csip kebokor. Mikor az Úr látta, hogy odamegy megnézni, szólí totta őt Isten a csipkebokorból, és azt mondta: Mózes, Mózes.

Szigorú monoteizmus

Törvény (Tóra)

Frigyláda

És ő felelt: Ímhol vagyok. Akkor azt mondta: Ne jöjj ide közel; húzd le saruikat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld. Aztán azt mondta: Én vagyok atyád Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene […]. (1 Mózes 3.) E) És mikor földetek aratását learatjátok, ne arasd le szántóföl dedet egészen zugig, és aratásod böngéjét össze ne szede gesd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azt, én, az Úr, a ti Istenetek vagyok. (3 Mózes 19. 9–10; 23., 22.) F) Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked! Ne ölj! Ne paráználkodj! Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen! Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod fele ségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé! (2 Mózes 20.) G) És történt, hogy amely napon elvégezte Mózes a hajlék fel állítását, és felkente azt, és beszentelte azt és egész felsze relését; és az oltárt és egész felszerelését, és felkente azt és beszentelte azt: akkor felajánlották Izráel fejedelmei, ősház tájaik fejei; ők a törzsfők, ők álltak ott a szemlénél: és elhozták áldozati ajándékukat az Úr elé, […]. (2 Mózes 7. 1–6., 11–17.) H) […] akkor elment Dávid, és felvitte az Isten ládáját ObedEdom házából Dávid városába örömmel: és mikor hat lépést megtettek az Úr ládájának vivői; áldozott egy ökröt és egy hízott borjút. És Dávid táncolt teljes erejéből az Úr előtt; és Dávid gyolcs vállraöltőbe volt öltözve: mikor Dávid és Izráel egész háza felvitték az Úr ládáját ujjongással és kürtzengéssel. (2 Sámuel 6. 12b–16.)

Szövetség

Politeizmus

Szentély

TÖRTÉNELEM 9. – I. Az őskor és az ókori Kelet

10. Melyik vallási/világnézeti irányzathoz köthetők a következő idézetek és jelképek? Írja a betűjelüket a táblázat megfelelő oszlopába! A)

B) A világon mindenki felismeri a szépet, de ezzel együtt a rútat is. Mindenki megismeri a jót, de ezzel együtt a rosszat is. Azért olvassuk a régi íróknál: A lét és nemlét eszméje egymásból fakadnak. A nehéz és könnyű egymástól érthetők.

G) Szerzetesek, két véglettől kell távol tartania magát annak, aki remeteségbe távozik. Milyen két véglettől? Az egyik az, amely elmerül a gyönyörökben, a gyönyörök élvezetében; ez üres, hitvány, közönséges, nemtelen, értéktelen. A másik az, amely elmerül az önkínzásban; ez fájdalmas, nemtelen, értéktelen. Szerzetesek, a Beérkezett mindkét végletet elkerülve rátalált a középútra, amely megnyitja a szemeket, és megvilágosítja az elmét, amely nyugalomra, megismerésre, megvilágoso dásra, kialvásra [nirvánára] vezet. És mi az a középút, szerzetesek, amelyre a Beérkezett ráta lált, amely megnyitja a szemeket, és megvilágosítja az el mét, amely nyugalomra, megismerésre, megvilágosodásra, kialvásra vezet?

C) Amikor ezt felismertem, amikor ezt megláttam, gondola taim megszabadultak a kívánságok indulatától, megszaba dultak a létezés indulatától, megszabadultak a tudatlanság indulatától. Felismertem: „ A megváltás a megváltottban van.” Megértettem: „Legyőztem a születést, beteljesítettem az asz kétaéletet, elvégeztem munkámat, többé nem kell e világ ra kerülnöm.” Harmadszorra ez a tudás világosodott meg bennem az éjszaka utolsó óráiban. Lankadatlan buzgalmam nyomán eloszlott a tudatlanság, megjelent a tudás, eloszlott a homály, megjelent a világosság. És az így keletkező boldog ság érzése nem kötötte meg gondolkozásomat. D) A mester mondotta: „Amíg az apa él, figyelni kell az akaratát. Ha az apa meghalt, a tetteit kell megnézni. Ha három évig nem térünk le az apa útjáról, akkor beszélhetünk fiúi szere tetről (hiao).”

H) A fenséges Visvámitra az éji pihenő után mosolyogva, barátsággal fordult Ráma királyfihoz: „Fiam, vitézi tetteddel igen elégedett vagyok. Örömöm jeleként minden varázsfegyvert neked adok. Ezekkel leigázod majd valamennyi ellenfeled; istenek, démonok, szörnyek hadait is legyőzheted. Megkapod Visnu félelmes hajítókorong-fegyverét, Indra lesújtó villámát, Siva rettentő szigonyát, Brahmának, a Teremtőnek dárdáját, mely mindent lever.”

E) A mester mondotta: „A fiatal ember otthon tisztelje a szü leit (hiao), házon kívül tisztelje az idősebbeket (ti), legyen figyelmes és szavahihető, szeresse a sokaságot (csung), de bizalmas viszonyban legyen az emberségesekkel (zsen). Ha így cselekszik, és még marad ereje, akkor azt tudományokra és elméjének ékesítésére (hio wen) fordíthatja.”

I) A Védák szava serkenti az Önmagától Létező Brahmát, világ Teremtőjét, s így serkentlek ma téged én. A Nap kél, és a Hold nyugszik, s a minden élőt hordozó, széles földet felserkentik, s így serkentlek ma téged én. Kelj fel, vitéz mahárádzsa, árassz az ünnepségre fényt tündöklő termeteddel, mint a hegycsúcsról a napkorong.

Hinduizmus

Buddhizmus

Taoizmus

Konfucianizmus

TÖRTÉNELEM 9. – II. Az ókori Hellász 15

II. Az ókori Hellász 1. Hasonlítsa össze a Brea gyarmat alapításáról szóló forrást a Küréné alapítását elbeszélő szövegrészlettel! A megoldáshoz használja a tankönyv 38. oldalán található ábrát és forrást is! A telepesek […] válasszanak tíz föld osztót, minden phüléből egyet, ezek osszák fel a földet. A nagy Panathena ia ünnepre küldjenek egy ökröt és egy teljes fegyverzetet. Démokleidész pe dig igazgassa a gyarmatvárost önálló jogkörrel, minél eredményesebben. A kihasított földdarabokat úgy kell hagyni, ahogy vannak, és nem kell még többet kihasítani. Breába pedig a napszámosok (thészek) és a zeugité szek közül menjenek telepesek. (Athéni határozat a thrákiai Brea gyarmatának alapításáról) Azonos és egyenlő feltételek mellett hajózzanak valamennyi háztartásból. Ha a gyarmatosok szilárdan tartják kezükben gyarmatukat, a később Li büába hajózó rokonaik részesüljenek a polgárjogból és a hivatalviselés jogá ból, és sorsoljanak ki számukra a gaz dátlan földterületekből. Ha azonban valaki, akit a polisz kiküldött, nem akar elhajózni, bűnhődjék halállal, és sajá títsák ki a birtokát. (Küréné alapításáról)

a) Milyen különbség figyelhető meg az Athénból és Théráról kivándorló lakosság társadalmi helyzetében? b) Mi lehet az oka annak, hogy az athéniak a társadalomnak a forrásban említett csoportját jelölték ki a feladatra? c) Milyen társadalmi helyzetbe kerültek a telepesek a két új poliszban?

d) Hogyan rendelkezett Athén az újonnan alapított polisz politikai intézményeiről?

e) A szöveg tanúsága szerint milyen szál maradt meg Athén és Brea között?

f) Milyen egyéb területeken kötődött az anyavároshoz a gyarmat?

g) A tankönyvi ábrán látható tényezők közül melyek játszottak szerepet Brea alapításában?

2. Az alábbi részletek Athén kormányzatának történetét elemzik. Tegye őket időrendi sorrendbe, és rendeljen évszámokat az egyes rendelkezésekhez! A) [X] tehát, aki leginkább népbarátnak látszott, s aki a Megara elleni háborúban nagy hírre tett szert, sebeket ejtett magán, s azzal érvelve, hogy ellenfeleitől szenvedte el ezt, rábeszél te a népet arra, hogy testőrséget adjanak mellé. A javasla tot Arisztión nyújtotta be. Megkapván az úgynevezett bu zogányhordozókat, ezek segítségével felkelt a népuralom ellen, s hatalmába kerítette az Akropoliszt a törvényhozás utáni harminckettedik évben. B) Először is egy helyre telepítette le a környék lakóit, akik addig szétszórtan és falvakban éltek, ezáltal oly hatalmassá tette a várost, hogy attól az időtől fogva máig a legnagyobb a gö rög városok között. C) Először is mindenkit tíz phülébe osztott a négy helyett, mert azt akarta, hogy összekeveredjenek, és így többen részesed jenek a polgárjogokban. […] Felállította az ötszázak tanácsát a négyszázaké helyébe, phülénként 50 taggal az addigi száz

helyett. […] A területet is a démoszoknak megfelelően 30 részre osztotta, ebből tíz volt a város körül, tíz a partvidéken és tíz a szárazföld belsejében, s ezeket trittüszöknek nevezte el, mindegyik phülének hármat sorsolt ki úgy, hogy minde gyik phülé részesedjék mindegyik területben. D) Miután [X] teljhatalmat kapott, a népet egyszer s minden korra felszabadította, megtiltva az adósrabszolgaságot, tör vényeket hozott, és mind a magánosokkal, mind az állammal szemben fennálló adósságokat eltörölte, amit szeiszachteiá nak neveznek, mert így mind lerázták terhüket. […] A lakossá got vagyonbecslés alapján négy osztályba osztotta, úgy, aho gyan korábban is fel volt osztva, az ötszázmérősök, a lovagok, a zeugitészek és a thészek osztályába. A fő tisztségek betölté sét az ötszázmérősökre, a lovagokra és a zeugitészekre bízta. E) Arisztaikhmosz arkhónsága alatt Drakón megalkotta a maga törvényeit. Ez az államszervezet a következőkben állott. […]

TÖRTÉNELEM 9. – II. Az ókori Hellász Időrend

Forrás betűjele

Politikus

Évszám

—

2. 3. 4. 5.

3. Párosítsa a fogalmakat a meghatározásukkal! A) Az athéni társadalomban a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezők csoportja Szolón reformja után. A hadseregben az athéni flottát evezősként szolgálták.

Fogalom

B) A népgyűlés görög elnevezése, melyet a teljes jogú polgárok alkottak.

agora

C) A polisz központi közösségi tere, amely a város kereskedelmi, kultikus és politikai központja. Megszentelt terület volt, ezért bűnösök nem léphettek be oda.

arkhón

D) A hagyomány szerint az egyik legősibb választott tisztségviselők elnevezése Athénban. Egyikükről nevezték el az évet Athénban.

démosz

E) A négy, eredetileg vérségi vagy fiktív vérségi kapcsolatot jelölő törzs görög elnevezése. Kleiszthenész megszüntette a korábbi egységeket, és területi alapú szervezeteit ugyanezzel a szóval jelölte, az eredeti használatától eltiltotta a polgárokat.

bulé

ekklészia esküdtbíróság hoplita

F) Az athéni demokráciában a bírói hatalmat gyakorló testület elnevezése. Tagjait az egyes ügyekhez sorsolták.

metoikosz

G) Választott tisztségviselő, akinek feladata a hadsereg vezetése volt. Athénban egy évre tízet választottak.

sztratégosz

H) Athéni polgárjoggal nem rendelkező, de a polisz területén lakó, annak adót fizető és védelmi kötelességet teljesítő férfi elnevezése.

Forrás betűjele

phülé

thész türannisz

I) Nehézfegyverzetű gyalogos. A név eredetileg a pajzs szóból származik. Zárt hadrendben harcoltak. J) A városállam választott, később sorsolt politikai testülete, amelynek tagjai a törvény-előkészítés munkája mellett a napi ügyekben is eljártak. Néhányuknak mindig elérhetőnek kellett lenniük Athén főterén. K) Olyan egyeduralmi államforma, amelyben a hatalom nem a hagyomány által szentesített király, hanem egy fegyveres erővel rendelkező polgár kezében van. L) Az athéni polgárok összességének elnevezése, a nép. Ugyanezzel a szóval jelölték az egyes településeket.

4. Az alábbi részletek Spártáról és a spártaiakról alkotott, egymással is vitatkozó nézeteket szólaltatnak meg. Aláhúzással válassza ki a forrásokra vonatkozó állítások közül az igazakat! 1. Nem fűzném versembe a férfit, szóba se hoznám jól birkózni ha tud, vagy fut a versenyeken… sem, ha Tithónosznál is igézőbb lenne alakja s Midász meg Kinürász bujna a pénze elől, […] s lenne övé minden hírnév – ha a harci erény nem: mert nem lesz soha hős férfi a háborúban, az, ki véres ölésre tekintve leejti a karját, ellenségre közel érve lecsapni remeg… (Türtaiosz ódája)

A spártaiak harcias életmódját a töbyy bi polisz polgáraival való állandó verseny idézte elő. A spártaiak harcias életmódját az ályy landó külső veszélyeztetettség indokolta. A spártaiak harcias életmódját a spáryy tai polisz társadalmi berendezkedése tette szükségessé.

TÖRTÉNELEM 9. – II. Az ókori Hellász 17

Az antik források egybehangzóan tayy núskodnak a „lükurgoszi államrend” időtálló voltáról. Az antik források hitelesnek tekintik yy a „lükurgoszi államrendet”. Az antik források más és más korba yy helyezik a „lükurgoszi államrend” keletkezését. A spártaiak vagyoni egyenlőségét yy nem igazolta a történettudomány. A spártaiak vagyoni egyenlősége csuyy pán Spárta korai korszakában létezett. A spártaiak vagyoni egyenlősége csuyy pán a perioikoszok körében valósult meg. A „spártai erény” hírének görög yy országi elterjedése jelentős mértékben köszönhető a spártai propagandának. A „spártai erény” hírének görög yy országi elterjedése összefüggött a spártai társadalom hosszú ideig eltartó romlatlanságával. A „spártai erény” hírének görögorszáyy gi elterjedése összefüggött a spártaiak közismert mértéktartásával.

2. Egyébként Lükurgosz törvényei, sok kiváló tulajdonságuk mellett, épp ennek köszönhették fennmaradásukat. Keveset használt volna az eskü tekintélye, ha törvényeit nem oltotta volna be az ifjak szívébe rendszeres neveléssel, ha állam rendjének szenvedélyes szeretetét nem szívta volna magába minden spártai az anyatejjel. Ezért maradtak fenn törvényhozásának alapelvei ötszáz éven át, mint ahogyan a szövet magába szívja a jó és erős festéket […]. (Plutarkhosz: Lükurgosz életrajza) 3. Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy tapasztalatom szerint Lükurgosz törvényei a mai napig változatlanul fönnmaradtak-e, Zeuszra, nem mernék bátran igent mondani. […] Tudom, hogy korábban féltek fölfedni, hogy arany van a birtokuk ban, manapság pedig vannak, akik büszkélkedhetnek vagyonukkal. […] Egyál talán nincs semmi meglepő abban, hogy ilyen vádak érik őket, mivel szemmel láthatóan nem engedelmeskednek az isteneknek, Lükurgosz törvényeinek. (Xenophón: A lakedaimóniak állama, 1–6.) 4. Mint az eddigiekből láttuk, az egyenlőségre törekvő, merev spártai államberen dezkedés még bizonyosan nem létezett a Kr. e. 6. század közepén (gondoljunk Euagoraszra, akit, fittyet hányva a temetések állítólagos puritánságára, győztes versenylovával együtt temettek el […]). Az egyenlőség ideológiája – vagy leg alábbis annak élénk propagandája – feltehetőleg a Kr. e. 465-ös helótalázadást követően alakult ki vagy vált központi jelentőségűvé Spártában, és ekkoriban köthették a legfontosabb spártai intézményeket Lükurgosz nevéhez. (Németh György: Egy másik Spárta) 5. A görög viszonylatban „roppant” kiterjedés ijesztő demográfiai következmények kel járt. […] Spárta teljes jogú polgárai (legfeljebb 8900 család) még tizedrészét sem tették ki a „csökkent jogú” és a meghódított lakosságnak. (Az ún. körüllakók [perioikoszok] számát a teljes jogúaknak kb. háromszorosára, a teljesen jogta lanná tett meghódítottak [helóták] számát pedig a teljes jogúak 7-8-szorosára lehet becsülni.) Az arány tehát 1 : 3 : 8 körül mozoghatott. Ijesztő perspektíva, ha a helóták izzó gyűlöletére gondoltak a spártaiak. (Hahn István: Egy militarizált társadalom anatómiája. Spárta)

5. Az alábbi folyamatábra athéni és spártai férfiak és nők életútját kíséri végig. Egészítse ki az ábrát

a betűjelekkel, és állapítsa meg, hogy melyik az athéni és a spártai! (A számok az életkorokat jelölik!)

10 7

20 19

………… életút

30 30

………… életút

60 60

a) a fiúk megkezdik az iskolát; b) a férfiak megkezdik a tízéves katonai szolgálatot; c) a férfiak megnősülhetnek; d) a nőknek engedé lyezett a férjhez menés; e) a fiúk katonai táborba mennek; f) a fiúk megkezdik a kétéves katonai szolgálatot; g) a férfiak leszerelhetnek, befejezhetik a tartalékos szolgálatot; h) a nők többsége már férjhez ment

TÖRTÉNELEM 9. – II. Az ókori Hellász

6. Az alábbi források a görög–perzsa háborúk eseményeiről szólnak. Állapítsa meg, melyik hadjáratot írják le az egyes források, majd állítsa őket időrendi sorrendbe! A) [Miltiadész] állt tehát az élen, s mögötte sorakoztak fel egy más mellett, meghatározott sorrendben a phülék, legvégül pedig balszárnyon a plataiaiak álltak. […] a barbárok vol tak fölényben, és áttörvén a hellén arcvonalat, a szárazföld belseje felé kezdték szorítani a helléneket, a két szárnyon azonban az athéniak és a plataiaiak kerekedtek felül. Előnyös helyzetükben a megfutamított ellenséget menekülni hagy ták, a két szárny egyesült, és azokra támadt rá, akik koráb ban középen áttörték az athéni csatasort. Itt is az athéniak győztek. A barbár hajóhad Phaléronig nyomult előre, mert akkoriban az volt az athéniak kikötője, ott horgonyt vetettek, kisvártatva hazaindultak Ázsiába. B) Egy maliszi ember, Ephialtész elárulta a királynak [Xerxész nek] a hegyen át a Thermopülaihoz vezető gyalogösvényt, és ezzel elveszejtette a hellén védőket. A hellének legtöbbjének a dárdája eltört már, úgyhogy karddal gyilkolták a perzsákat. Ebben az ütközetben esett el a legbátrabb hős, Leónidasz és vele együtt azok a fényes hírű spártaiak. C) A görögöknek csak arra volt gondjuk, hogy szilárdan meg vessék a lábukat a Peloponnészoszon. Egész haderejüket az Iszthmosznál vonták össze, és falat építettek a tengertől a tengerig. Az athéniak feldühödtek e miatt az árulás miatt, s egyben csüggedés és levertség vett erőt rajtuk, mert sor sukra hagyták őket. D) Az athéniak végre elfogadták javaslatát, és határozatilag ki mondták, hogy a várost rábízzák védőistenségére, Athénára; a fegyverfogható férfiak mind hajóra szállnak, asszonyaikat, gyermekeiket és rabszolgáikat mindnyájan úgy helyezik biz tonságba, ahogyan tudják. A határozat elfogadása után a leg

több athéni Troizénbe küldte a gyermekeket és az asszonyokat. A troizéniek egymással versengve fogadták őket vendégül. E) „Themisztoklész, az athéniak parancsnoka, átpártolt a ki rályhoz, és értesíteni óhajtja, hogy a görögök meg akarnak futamodni. Azt tanácsolja a királynak, ne nagyja futni őket, hanem semmisítse meg tengeri haderejüket, amíg zavar uralkodik soraikban, és még nem egyesültek szárazföldi ha daikkal.” Xerxész hitelt adott az üzenetnek, és azonnal kiadta a rendelkezést a hajóparancsnokoknak, hogy mialatt a hajó kat zavartalanul felszerelik, kétszáz háromevezősoros azon nal induljon útnak, vegyék körül a tengerszorost, és tartsák ellenőrzés alatt a szigeteket, hogy az ellenség hajóiból egy se menekülhessen el. F) Amint megegyeztek, Themisztoklész elküldte a perzsa ki rályhoz Arnakész nevű eunuchját, akit a hadifoglyok közül választott ki, hogy mondja meg gazdájának a következő ket: „A görögök, most, hogy a tenger urává lettek, elhatá rozták, hogy a Hellészpontoszba hajóznak, és lerombolják a hajóhidat, de Themisztoklész nem akar rosszat a királynak, ezért figyelmezteti, hogy siessen haza, s amíg teheti, keljen át a tengeren Ázsiába, ő közben mindent megtesz, hogy a görög szövetséges hadakat visszatartsa az üldözéstől.” Ami kor Xerxész meghallotta az üzenetet, megijedt, és gyorsan visszavonult. G) Thaszoszból átkelve […] meg akarták kerülni az Athósz-hegy fokot. De nagy és ellenállhatatlan északi szél támadt, ahogy elhaladtak mellette, és [Dareiosz] sok hajóját az Athósznak csapta. Azt mondják, háromszáz hajó veszett oda, és több mint húszezer ember.

Hadjáratok

Időrend

Kr. e. 492 Kr. e. 490 Kr. e. 480

7. Hasonlítsa össze a perzsa „halhatatlan” és

a görög harcos fegyverzetét, valamint a két haderő taktikáját! Milyen következménnyel járt az eltérés a görög–perzsa háborúkban? Foglalja össze 4-5 mondatban a következtetéseit!

Spártai hoplita

„Halhatatlan”

1. fejfedő

2. páncél

3. pajzs

4. lábszárvédő

5. lándzsa

TÖRTÉNELEM 9. – II. Az ókori Hellász 19

8. Az alábbi forrásrészletek görög gondolkodók nőkről vallott nézeteit mutatják be. A szövegek elolvasása után azok betűjelét beírva töltse ki a táblázatot! (Egy betűjel több helyre is kerülhet.) A) […] így ahol a nők helyzete rosszul van megoldva, ott úgy ve hetjük, hogy az állam fele törvények nélkül él. Ez az eset Spár tában is, mert bár a törvényalkotó azt akarta, hogy az egész városállam szigorú erkölcsű legyen, s a férfiakat illetően nyil vánvalóan olyan is, a nőkre nem fordított gondot: így ezek féktelenül, teljes szabadságban és kicsapongásban élnek. (Arisztotelész a spártai államformáról) B) Mivel pedig a szamoszi hadjáratra nyilván Aszpaszia ked véért vállalkozott [Periklész], mindenképpen helyénvaló nak látszik, hogy megvizsgáljuk, milyen ügyeskedéssel és befolyással kerítette hatalmába ez az asszony kora vezető államférfiait, és mivel nyerte meg magának a filozófusokat, hogy oly sok jót beszéljenek róla. (Plutarkhosz) C) Az szolgál majd nagy dicsőségetekre, ha nem lesztek gyen gébbek, mint ahogy a természet megkívánja tőletek, s ha a férfiak között erényeitekről és hibáitokról egyaránt a leg kevesebb szóbeszéd esik. (Thuküdidész)

ruhátlanul vegyenek részt a körmenetekben; az istenek ün nepein körtáncot jártak […]. A fiatal lányokat mindez nemes versengésre ösztönözte. (Plutarkhosz) H) Bár mindenkinek van felesége, az asszonyok közösek. Mert amit a hellének a szküthákról híresztelnek, az nem a szkü tháknál, hanem a masszagetáknál szokás. Ha egy masszage ta férfi megkíván egy asszonyt, tegzét felfüggeszti szekere előtt, és tekintet nélkül a körülményekre, közösül vele. (Hérodotosz) I) Minden férfi több asszonnyal él, s ha meghal, dühödten egy másnak esnek az asszonyok, éles vitára kelnek a barátok ar ról, hogy melyik volt az elhalt legkedvesebb asszonya. (Hérodotosz a thrákokról) J) A lüd nép leányai ugyanis testükkel kereskednek egészen addig, míg férjhez nem mennek, s így saját maguk gondos kodnak hozományukról. (Hérodotosz)

D) […] nincsen olyan foglalkozás az államban, amelyre kizá rólag csak nők volnának alkalmasak, mert nők, vagy csak férfiak, mert férfiak, hanem a természetes alkalmasság egy formán osztódott szét mindkét nemben, és a nő – természe te szerint – űzheti mindama szakmát, amit a férfi, csak a nő minden téren gyöngébb. (Platón) E) […] a rabszolgának egyáltalán nincs megfontoló képessége, az asszonynak van, de nem teljes értékű, s a gyermeknek is van, de még nem kifejlett. (Arisztotelész) F) Asszonyt hozz házadhoz először, s szántani ökröt. (Hésziodosz) G) [Lükurgosz] Leszoktatta őket az elpuhult és elkényeztetett életről, és állandó szokássá tette, hogy az ifjak és a leányok

Állítás A nőket a férfiakhoz hasonlóan kell nevelni. A nő szellemi értelemben alacsonyabb rendű a férfinál. A nő nem képességeire, hanem természetére nézve gyenge. A nő erős, vitézsége összemérhető a férfiéval. A férfiaknak szigorú törvényekkel kell szabályozniuk a nők életét. A nő igazi erénye az, ha a férfiak társadalmában háttérbe húzódik. A nő természete szerint gonosz, behálózza a férfit. A barbár társadalomban mások a házasság és a szexualitás normái. Az asszony fő szerepe a férj gazdaságában, a munkában való részvétel.

K) […] úgy születünk, asszonyok, hogy bár a jóhoz legkevés bé ért agyunk, minden rosszban legbölcsebb mesterek va gyunk. (Euripidész) L) Csak nincs is a földön gonoszb teremtés, mint az asszony. Ha szemtelen természetű, kivéve még – az asszony. (Arisztophanész) M) A kantabriai háborúban az anyák megölték gyermekeiket, mielőtt fogságba kerültek, egy gyermek pedig fegyverhez jutva anyjának parancsára megölte fogságba esett szüleit és testvéreit mind, egy asszony meg fogolytársait. Egyikük pe dig, amikor részegek közé hívták, a máglyára vetette magát. E szokásaik közösek a kelta, thrák és szkütha népekkel, közös azonban az is, ami a férfiak és nők vitézségére vonatkozik. (Sztrabón)

A forrás betűjele

TÖRTÉNELEM 9. – II. Az ókori Hellász

9. Az alábbi forrásrészletek a hellén világban élő rabszolgák sorsát és a róluk való gondolkodást mutatják be. Ismeretei és a források segítségével rendezze a szövegeket a táblázatban megadott szempontok/ állítások szerint! (Egy betűjel több helyre is kerülhet.) A) Mi, akik törődünk ilyesmivel, régen hallottuk, hogy Nikéra tosz fia, Nikiász valaha ezer embert tartott az ezüstbányák ban, s ezeket ő olyan feltétellel adta bérbe a thrák Szósziasz nak, hogy mindegyikért naponta nettó egy obolost fizet, és eredeti számukat állandóan fenntartja. (Xenophón: Poroi) B) Mondd, Antiszthenész, vannak olyan értékesek a barátok, mint a rabszolgák? Mert a rabszolgák közül az egyik két mi nába kerül, a másik egy fél minába, a harmadik ötbe, megint egy másik tízbe; sőt Nikiászról, Nikératosz fiáról azt mondják, hogy egy talantonért vásárolt egy felügyelőt ezüstbányáiba. (Xenophón: Apomnémoneumata) C) Természettől fogva egyenlőek vagyunk, barbárok és görö gök egyaránt […], hiszen valamennyien a szájunkon és az orrunkon keresztül veszünk levegőt, és a kezünkkel fogjuk meg az ennivalót mindnyájan.

E) Köztük a jóeszü Télemakhosz kezdett a beszédbe: „Hát tisztességes véggel vegyem én el a lelkük? nékik, kik szégyent zúdítottak mind a fejemre s édesanyámra is, és kérőkkel háltak a házban?” Szólt; s kékorrú hajó tartókötelét odakötve egy magas oszlophoz, jól meghurkolta a kamrán, jó magasan kifeszítve: a lábuk földre ne érjen. […] így, egymás mellett a fejükkel, függtek a lányok, hurkokkal nyakukon, hogy vesszenek el nyomorultul. (Homérosz: Odüsszeia) F) Szolgáidnak szólj: Démétér szent gabonáját csépeljék ki, amint feltűnik erős Óríón, hűs téren, szérűn, hol körben futhat az ember. Mérjék meg s úgy rakják gondosan öblös edénybe. Már ha helyén van minden, egész termésed a házban, válassz nőtlen bérest és gyermektelen asszonyt, mert az olyan szolgálóval nehezebb, aki szoptat.

(Antiphón szofista filozófus, Kr. e. 5. század vége)

(Hésziodosz: Munkák és napok)

D) Jajaj! A szolga sorsa mindig bajt terem, / erőszak nyomja, s méltatlant kell tűrnie! (Euripidész, Kr. e. 5. századi görög drámaköltő)

Állítás

Igaz

Hamis

A forrás betűjele

A rabszolgatartó elméletileg „élet és halál” ura volt. A rabszolga árát alapvetően a rabszolga szakmai hozzáértése szabta meg. A rabszolga a hellén világban nem számított embernek. A családos rabszolga vagy a gyermeket váró nő értékesebb volt, mert szaporította az úr szolgáinak számát. A legtöbb rabszolgát a mezőgazdaságban foglalkoztatták. Az antik irodalom nem maradt érzéketlen a rabszolgák sorsa iránt. A korai időszakban a háztartásokban leginkább a nőket foglalkoztatták. A rabszolgatartók sosem engedték, hogy rabszolgáikat egy társuk felügyelje.

10. Arisztotelész Politika című művében a görög államformákat osztályozza. A részlet elolvasása után döntse el, hogy igazak vagy hamisak-e a táblázat állításai! Ezen megállapítások után folytatólag az államformákat vizsgáljuk meg, hogy hányféle van és melyek azok; elsőként a helyeseket, mert ha ezeket meghatároztuk, felismerhetővé lesznek a korcs formák is. Mármost amennyiben az államberendezkedés ugyanazt jelenti, mint a kormányzás, ez pedig a városállamban a legfőbb hatalom, akkor a hatalom szükség szerint lehet egy ember, néhány vagy sok személy; ha az az egyetlen ember, azok a néhányan vagy sokan a közérdek szerint uralkodnak, keletkeznek szükségkép pen a helyes államformák; azok meg, melyek amaz egyetlen ember, ama néhány vagy sokak érdekéhez igazodnak, a korcs formák. […] Szokás szerint azt a monarchiát, amely a közérdekre tekintettel van, királyságnak, azt a kormányzatot, amely keveseknek, de egynél többnek adja a hatalmat, arisztokráciának nevezzük (akár azért, mert itt a legjobbak uralkodnak, akár mert benne min den úgy történik, amint a városállam és annak tagjai szempontjából a legjobb); végre mikor a nép gyakorolja az államhatalmat a közjó érdekében, azt valamennyi államberendezkedés közös nevével politeiának nevezzük. […]

TÖRTÉNELEM 9. – II. Az ókori Hellász 21 Az említett államformák korcs alakjai pedig: a királyságé a türannisz (zsarnokság), az arisztokráciáé az oligarchia és a politeiáé a de mokrácia. A türannisz olyan monarchia, mely csak az egyeduralkodó érdekéért van, míg az oligarchia a vagyonosok, a demokrácia pedig a vagyontalanok érdekéért: a közösség érdekéhez egyikük sem igazodik. (Arisztotelész: Politika; Kr. e. 335–323)

Állítás

Igaz

Hamis

Arisztotelész szerint a nem a közérdeket szolgáló államformák helytelenek. Véleménye szerint az államberendezkedések három típusba sorolhatók. Arisztotelész szerint a közérdeket szolgáló államforma nem valósítható meg akkor, ha a hatalom egy kézben van. A demokráciát elveti a szerző, mint „korcs” államformát. Arisztotelész a közösség érdekének mindig a vagyonosok érdekét tartja. A szerző vizsgálódásának politikai kerete a polisz.

11. Az alábbi érvek és ellenérvek makedón II. Philipposz és Athén kapcsolatát mutatják be. Az idézetek a makedónbarát Iszokratésztől és a makedónellenes Démoszthenésztől származnak. Melyik kié? Csoportosítsa őket! mindegyiküknél nagyobb fegyveres erővel vette magát kö rül. Ha mi ennél is nagyobb erővel kelünk át, amit könnyen megtehetünk, csak akarnunk kell – kockázat nélkül a ma gunk számára kamatoztathatjuk Ázsiát. És sokkal szebb do log a királlyal küzdeni királyságáért, mint egymással szem ben a vezető szerepért.

A) A hellén műveltség folytán a hellén elnevezés már nem is a származást, hanem a lelkialkatot jelöli; helléneknek most már nem a vérrokonság kapcsolataiban élő személyeket ne vezik, hanem azokat, akik műveltségünknek részesei. B) Van azonban a zsarnokkal szemben egy közös védelem, amelyet a helyesen gondolkodó emberek természete ön magában hordoz, s amely mindenki számára jó és üdvös, de különösen a sokaságnak kedvez. Mi ez? A bizalmatlanság. Ezt őrizzétek, ehhez ragaszkodjatok. C) Aztán lebegjen szemeitek előtt, mit jól tudtok részint hallo másból, részint saját tapasztalástokból: mily nagy volt egy kor’, nem is olyan rég, hatalma a lakedaimoniaknak [spárta iaknak], s óh szép, dicső napok, még sem hoztatok ti hazá tokra szégyent; nem de felvettétek ellenük a harcot igaza itokért! S miért említem ezt most? Azért, hogy lássátok, jól megjegyezzétek, athéni férfiak: nincs okotok félni semmi.

E) […] Philipposz, aki ellen küzdelmünk folyt, az uralomért és hatalomért kiüttette a fél szemét, eltörette a válla percét, megbéníttatta kezét-lábát, s testének bármely részét akarná is elragadni a sors, még azt is odaadja, csak hogy a megma radttal dicsőség és hírnév közepett élhessen.

D) Mint tudjuk, a perzsa király a szárazföld népei felett nem azok önkéntes beleegyezésével uralkodik, hanem úgy, hogy

F) […] valóban méltó utóda vagy Héraklésznek, akkor tedd meg ezt, és mindenki a legnagyobb hálára lesz kötelezve irántad: a görögök azokért a jótéteményeidért, amelyeket velük szemben tanúsítasz, a makedónok pedig azért, hogy törvényes királyuk, nem pedig önkényuralkodójuk leszel, a többi nemzet azért, hogy megszabadulva a barbár despo tizmustól, a hellének vezetése alá kerülnek, azután pedig az egész emberiséget boldogítod a hellén kultúrával.

Iszokratész

Démoszthenész

Hogyan nevezik Démoszthenész Philipposz-ellenes szónoklatait?

TÖRTÉNELEM 9. – II. Az ókori Hellász

12. Az alábbi részletek III. Alexandrosz (Nagy Sándor) pályafutásának szakaszait idézik fel. Írja a szövegek betűjelét a térképen körrel jelölt helyszínekhez! A feladat megoldásához használja a történelematlaszt!

Kr. e. 334

Fekete-teng

óni

d ake

Nagy Sándor birodalmának határa Nagy Sándor hódítása II. Philipposz hódításai Nagy Sándor hadjáratának útvonala Nagy Sándor visszavonulási útvonala

i-t

Granikosz

eng

Trója Gordion

Föl

Kr. e. 333 dköz

i-tenger

Türosz

Isszosz

Kr. e. 331

Kr. e. 326.

Gaugaméla Babilon

Szúza

Alexandria

Bukephala

P er zsa

öb

Kr. e. 332

öl Arab - tenger

A) [Alexandrosz] Ilionban szállt partra, és itt áldozott Athéné nak, a hősöknek pedig italáldozatot mutatott be. Akhille usz sírkövét megkente olajjal; hagyományos szokás szerint társaival mezítelenül versenyt futott a síremlék körül, majd a síremléket megkoszorúzta, s boldognak mondta Akhille uszt, hogy életében hű barátra, halála után pedig tetteinek nagy dalnokára talált. (Plutarkhosz) B) A szekér faragása szemernyit sem különbözött az olcsóbb faj ta, széltében-hosszában elterjedt szekerekétől. De szembe tűnő volt rajta a számtalan, egymásba gabalyodott, rejtélye sen összebogozott csomóval befont járom. Amikor a város lakók elbeszélték, hogy a jóshely jövendölése szerint az lesz Ázsia ura, aki megoldozza a kibogozhatatlan köteleket, Nagy Sándort heves sóvárgás fogta el, hogy teljesítse a jóslatot. (Curtius) C) […] majdnem egészen sziget, és […] egy töltés köti össze a szárazfölddel, amelyet Alexandrosz készíttetett, mikor ost rom alá vette. Nagy csapás érte akkor is, amikor Alexandrosz ostrommal elfoglalta. Mindezen csapások közepette mégis diadalmasan állott, s újból erőre kapott egyrészt a hajózás […] másrészt a bíborfestés révén […]. (Sztrabón) D) A kézitusa csak rövid ideig tartott. Amikor ugyanis Alexand rosz lovasaival együtt megkezdte a rohamot, az ellenséget tömegével is szorongatta és szúrólándzsáival a perzsák ar cát célozta; amikor a tömör makedón phalanx is betört az

ellenséges vonalakba előremeredező lándzsáival, és a harc minden rettenete az amúgy is félénk Dareiosz szeme elé tá rult – ő volt az első, aki hátat fordított és elmenekült. (Arrianosz) E) A szenvedélytől lángoló király megparancsolta, hogy ősi szo kás szerint hozzanak be kenyeret, mert a makedónoknál ez volt a házasság szent jelképe, majd kardjával kettészelte, és ő is, Rhóxané is ízlelt belőle egy-egy falatot. […] Ázsia és Európa uralkodója így vette feleségül a lakoma vigasságára bevezetett Rhóxanét […]. (Curtius) F) […] mikor ezt a kitűnő fekvésű területet meglátta (földnyelv szerű, kellő szélességű földszoros, s egy tavat választ el a tá gas öbölben végződő tengertől), azt mondta, lám, Homérosz nemcsak más tekintetben bámulatra méltó, hanem bölcs építész is. Megparancsolta hát, hogy ehhez a helyhez alkal mazva rajzolják meg a város alaprajzát. (Plutarkhosz) G) Amikor megkérdezték, kire hagyja a királyságot, azt válaszolta: arra, aki a legkülönb; egyébiránt már gondoskodott róla, hogy nagyszabású gyászünnepségeket rendezzenek tiszteletére. Ekkor Perdikkasz újabb kérdéssel fordult hozzá: mikor akarja, hogy az isteneket megillető tiszteletben részesítsék. A haldok ló azt felelte: akkor, amikor a makedónok boldogok lesznek. Ezek voltak a király utolsó szavai; kevéssel ezután meghalt. (Curtius)

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma 23

III. Az ókori Róma 1. Állítsa sorrendbe a Róma alapítását övező mondákat! A) A fiúk, Romulus és Remus szép és erős ifjakká nevelődtek, s pásztortársaikkal összetűzésbe kerültek Amulius királlyal, akit legyőztek. Miután fény derült származásukra, visszahe lyezték trónjára a bölcs Numitort, aki nekik ajándékozta azt a földet, ahová őket kitették, hogy azon várost alapítsanak. Ekkor kezdődött a testvérpár versengése az alapító jogáért, és mert nem tudták eldönteni, kit illet e jog, etruszk szokás szerint auguriumra, madárjóslásra bízták a dolgot. Romulus kapott kedvezőbb jelet, így neki ítélték a városalapítás jogát. B) A határvonal kijelölésével a szakrális városalapítás megtör tént, és azonnal építeni kezdték a város falait. Az építkezés még szinte el sem kezdődött, amikor Remus gúnyolódva át ugrotta azt, amiért Romulus egyik barátja, vagy talán maga Romulus, haragjában megölte. Remus gyilkosa pedig büsz kén így kiáltott fel: „Így pusztuljon el, aki át meri ugrani falaimat!” Romulus hosszú és igazságos uralkodása végén a hagyomány szerint Aeneashoz hasonlóan égzengés és villámlás közepette tűnt el népe köréből, és Quirinus néven a halhatatlan istenek közé emelkedett.

a Tiberisre. A folyó árja a Palatinus lábához sodorta őket, ahol egy nőstény farkas lelt rájuk, és addig táplálta a cse csemőket, amíg a királyi nyájak pásztora meg nem találta és feleségével fel nem nevelte őket. E) Ezután Romulus két hibátlan marhát érccsoroszlyás ekébe fo gott, kívülről egy bikát, belülről egy tehenet, „hogy a férfiakat féljék a kívülvalók, az asszonyok pedig belül termékenyek legyenek”, és megvonta a város határát jelző barázdát a Palatinuson. Ez volt az a megszentelt határvonal, mely elkülönítette a pol gárokat az idegenektől. A barázdán belüli rész lett pomoeri um, a szent körzet, amelyen belül tilos volt a fegyverviselés, de az idegen istenek kultusza is. Ugyanakkor a hely menedé ket (asylum) is jelentett a városba költözőknek. A város ala pításakor húzott határvonal kozmikus jelentőségű volt, a vi lágmindenség rendjét tükrözte vissza. Orbisnak is nevezték, innen származik a városok latin neve, az urbs. A rómaiak vá rosukat minden időkben a világmindenség középpontjának tartották, és úgy hitték, ha megdől, vele dől a „világminden ség rendje”. Bárhol is járt a lakott világon, a „Város” szó minden római polgár számára ugyanazt az egyet jelentette: Rómát.

C) Aeneas szerencsésen partot ért Itáliában, az istenek akaratá ból legyőzte ellenségeit, feleségül vette Latinus laurentumi király leányát, és Latium királya lett. Nem gyakorolhatta azon ban sokáig a hatalmat, mert egy harcban villámlás és menny dörgés közepette eltűnt. Fia új várost alapított, Alba Longát, és utódai háromszáz éven keresztül háborítatlanul uralkod tak, mígnem egyikük fiai között felütötte fejét a testvérhábo rú. Amulius megfosztotta bátyját, Numitort a tróntól, fiát orvul megölte egy vadászaton, és leányát, Rhea Silviát, hogy a trón ra törvényes jelöltet ne szülhessen, Vesta papnőjévé tette.

F) Mivel a várost latin pásztorok és menedékjogban részesülő bűnözők, egykori rabszolgák adták, többségében férfiak ból állt. Romulus elhatározta, hogy feleséget kér népének a szomszédos szabinoktól. Miután azok elhárították a kérést, ünnepi játékokra hívta őket, ahol egy jelre a római férfiak elrabolták a szabin nőket. Mire a bosszúért kiáltó esemény re a szabinok hadsereggel vonultak fel Róma ellen, már késő volt: a szabin nők családot alapítottak a rómaiakkal, és a harcmezőn összebékítették a két népet.

D) Rhea Silvia mégis ikreket szült az őt megszerető Marsnak, a hadistennek. Amulius megparancsolta, hogy a gyerme keket öljék meg, ám a szolgák kitették őket egy kosárban

G) Trója lángoló falai közül Aeneas kimenekítette apját és fiát, valamint a házi isteneket, majd Iuno haragja miatt ugyanúgy bolyongott a tengeren, mint Odüsszeusz.

Időrendi sorrend

2. Válaszoljon az alábbi forrást elemző kérdésekre! [Romulus] különválasztotta a származásuk és férfiúi erényeik szerint tiszteletre méltó s az akkori körülményekhez képest va gyonuk szerint is jómódú és egyben gyermekkel is rendelke ző férfiakat a nemtelenektől, hitványaktól és szegényektől. Ez utóbbi, kedvezőtlenebb helyzetben levőket plebejusoknak ne vezte, ami ugyanazt jelenti, mintha görögül azt mondjuk: „a dé moshoz tartozók”. Az előkelőbb helyzetben levőket „ atyáknak” (patres) nevezte, talán azért, mert általában korosabbak voltak a többieknél, talán gyermekeik miatt, de lehet, hogy nemzet ségük előkelő volta, vagy mindezen körülmények találkozása miatt. […] leszármazottaikat pedig patríciusoknak nevezik.

Miután Romulus így különválasztotta a hatalmasakat a hitvá nyaktól, törvényekkel szabályozta mindegyik fél teendőit. A pat ríciusok az áldozati kultuszt látják el, viselik a tisztségeket, igazsá got szolgáltatnak, s a város ügyein őrködvén, vele együtt intézik a közügyeket. A plebejusok mentesek e közös feladatoktól, hi szen nem is értenek hozzájuk, és szegénységük miatt nincs is ide jük a közügyekkel foglalkozni, ehelyett azonban művelik a földet, ellátják a nyájakat, és végzik a jövedelemmel járó ipari teendő ket. Így nem lesz idejük a lázadozásra sem, ami más városokban gyakran előfordul, mivel ott a gazdagok a szegényeket megvetik. (Plutarkhosz Romulusról a Párhuzamos életrajzokban)

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma

a) Kihez köti a szöveg a társadalmi megkülönböztetést? Miért hozzá?

b) Milyen szerepet szánt a szerző szerint Romulus a patríciusoknak?

c) Milyen feladatokat láttak el a plebejusok?

d) Milyen politikai berendezkedés olvasható ki a szövegből?

e) Kire támaszkodhattak a plebejusok ebben az államformában?

f) Milyen esemény mutatja a két társadalmi csoport közötti politikai ellentétet a királyság bukása után?

g) Milyen kompromisszummal zárult az első összetűzés a patríciusok és a plebejusok között?

3. Az alábbi forrásokban Polübiosz jellemzi a római állam alapvető intézményeit. Töltse ki a táblázatokat! A) A consulok mindaddig, amíg Rómában tartózkodnak, és nem veszik át a hadra kelt sereg parancsnokságát, az összes köz ügyek élén állnak. Valamennyi többi magistratus – a néptri bunusok kivételével – alájuk van rendelve, és nekik enge delmeskedik. […] ők terjesztik elő a szükségesnek látszó ja vaslatokat, s a senatus határozatait ők hajtják végre. Továbbá az ő feladatuk mindarról gondoskodni, ami, mint közügy, a népgyűlés elé tartozik: ők hívják össze a népgyűléseket, terjesztik ott elő a javaslatokat, és hajtják végre a többségi határozatokat. A háborúra való felkészülés és a hadvezetés kérdésében szinte korlátlan joguk van. […] A consul attól fogva, hogy az imperium birtokában a sereg gel útra kél, úgy látszik, korlátlan joggal intézi az ügyeket.

Valójában azonban mind a népgyűlés, mind a senatus támo gatására rá van szorulva. A senatus jóváhagyása nélkül sem gabonát, sem ruházatot, sem a szükséges pénzt nem kaphatja meg serege részére. […] Egyéves hivatali idejük lejártával ugyanis a senatusnak joga van más hadvezért kiküldeni, vagy a meglévő hadvezér meg bízatását meghosszabbítani. […] és bármilyen távol legyenek is otthonról, a népgyűléstől is függenek, mert az dönt a há ború folytatásáról vagy befejezéséről. […] És ami a legfőbb: hivataluk letétele után a népgyűlés előtt számot kell adniuk viselt dolgaikról.

Hatalmának jellegzetességei

Hatalmának ellensúlyai

(Polübiosz: Hisztoriai [Korunk története])

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma 25 B) Ami a senatust illeti, ez a testület elsősorban az államkincstár gazdája. Minden bevétellel ő rendelkezik, és hasonlóképpen dönt a kiadásokról. […] egész Italia területén sok közmunkát adnak ki: középületek helyreállítását és építését és sok mást; mivel az ő kezükben vannak a folyami átkelőhelyek, kikötők, erdőségek, bányák és földbirtokok jövedelmei, így szinte mindenkinek keresete és munkalehetősége többé-kevésbé [a senatusból kikerülő] censorok kezében van.

Ami viszont a senatust illeti, ez – bármily hatalommal rendel kezik is – a közügyek intézésében mindenekelőtt a többség véleményéhez kénytelen igazodni, és figyelembe venni a nép gyűlés akaratát. A legsúlyosabb, s az egész államot érintő főben járó bűnügyekben a vizsgálatot és a döntést mindaddig nem hajthatja végre, amíg javaslatait a népgyűlés meg nem erősíti.

Hatalmának jellegzetességei

Hatalmának ellensúlyai

C) De hasonló hatalma van a népgyűlésnek is a senatusszal szemben is. […] ha valamelyik néptribunus az intercessio (veto) jogával él, akkor a senatus nemcsak hogy elgondolá sait és javaslatait nem képes érvényre juttatni, de még ülé sezni, vagy akárcsak összejönni sincs joga. Az államügyek egy része, éspedig a legfontosabb része a népre marad. Mert kizárólag a népnek van joga kitüntetést

és büntetést osztogatni, márpedig ez tartja össze a királyságo kat, köztársaságokat, egyszóval az egész emberi társadalmat. […] Ugyancsak a nép adja a tisztségeket az erre méltó férfi aknak, márpedig egy államban ez az erény legszebb jutalma. A törvények megerősítésének jogköre is a népgyűlés kezében van. Legfontosabb jogköre azonban a béke és háború kérdé sében való döntés. (Polübiosz: Hisztoriai)

Hatalmának jellegzetességei

Hatalmának ellensúlyai

(Polübiosz: Hisztoriai)

4. Döntse el a forrás alapján a táblázatban megfogalmazott állításokról, hogy az itáliai települések mely

formájára igazak! Jelölje X-szel a megfelelő oszlopban! Az a véleményünk, hogy a coloniák kedvezőbb körülmények között vannak, mint a municipiumok [szövetséges városok]. […] A municepsek tehát azok a municipiumoktól való római polgárok, akik saját törvényeik és jogszabályaik szerint élnek, csak annyiban vannak azonos helyzetben a római néppel, hogy joguk van állami tisztséget viselni, s arról a jogukról, hogy eze ket elnyerhetik, kapták azután nevüket. Semmi egyéb kényszer, a római nép semmi egyéb törvénye nem kötelezte őket, kivéve, ha nem hagytak jóvá valamilyen különleges törvényt éppen abban a városban lakó népre vonatkozóan. A coloniákkal egészen másként áll a helyzet, mivel nem kívül ről olvadtak be az államba, s nem is hivatkozhatnak saját, kü

lönleges eredetükre, hanem mintegy az államból fejlődtek ki, nincs önálló rendelkezési joguk, s a római nép minden törvé nye és előírása érvényes rájuk. Azonban ez a helyzet, bár sok kal függőbb, és sokkal kevesebb szabadságot biztosít, mégis méltóságteljesebbnek és tekintélyesebbnek tartják – azzá te szi a római nép méltósága és tekintélye –, mert a látszat, hogy ezek a coloniák az ő kisebb másai és megtestesülései, mivel a municipiumok előjogai elhomályosultak és feledésbe men tek, s már csak azért sem érvényesítik őket, mert nem is tudják, hogy léteznek. (Aulus Gellius: Noctes Atticae [Attikai éjszakák])

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma Állítások

Colonia

Municipium

Lakói római polgárok. Belügyeikben önrendelkezésük van. Saját alapítással, hagyományokkal, esetleg kultuszokkal rendelkeznek. Ha Rómában tartózkodnak, részt vehetnek a választásokon, népgyűléseken. Tagjai be vannak sorolva a római tribusokba (lakóhely szerinti beosztás) és a római hadszervezet centuriáiba. Nagyobb szabadságot élveznek a szerző szerint. Társadalmi megbecsültségüket római polgárjoguk és Róma nagysága adja. Leginkább Itáliában találunk ilyen jogú településeket.

5. Válaszoljon a forrásokat elemző kérdésekre! A római, ahogy lerázta bilincseit, a külső ellenség ellen először szabadsága védelmében fogott fegyvert, majd határaiért, aztán szövetségeseiért, később önnön dicsőségéért és hatalmáért szállt síkra, mert szomszédai minden oldalról folyton-folyvást zaklatták: úgyszólván egy talpalatnyi hazai földje sem volt, az el lenséges határt viszont csak egy lépés választotta el tőle, s Lati um meg az etruszkok közé beékelődve mindegyik kapuban tüs tént ellenfélbe botlott. Egészen addig, amíg – akárcsak valami féle ragály – egyik népet a másik után meg nem támadta, s egész Itáliát le nem igázta, mindig a hozzá legközelebb esőre törve rá.

Valahányszor ugyanis a városok lakossága jelentősen megnő, úgy, hogy birtokaik többé már nem képesek mindenki számá ra elegendő élelmet nyújtani, felfegyverzik egy meghatározott évben született fiaikat, és valamelyik istennek szentelve kikül dik őket lakhelyükről. A kivándorlók pedig tudván, hogy őseik földjéből többé már nem lesz részük, csak akkor, ha újat sze reznek maguknak; az őket barátsággal befogadó vagy erővel meghódított területet tekintették hazájuknak. (Dionüsziosz Halikarnasszeusz: Rhómaiké arkhologhia [Római régiségek])

(Florus: Epitomae de Tito Livio bellorum omnium annorum [Róma háborúi])

a) Miért vívta Róma korai háborúit?

b) Mennyire hibáztatható Róma az állandó háborúskodás miatt?

c) Milyen politikai-földrajzi helyzet teszi szükségessé Róma kezdeti korszakában a nagyobb katonai erőfeszítéseket?

d) Milyen területi eredménye lett a háborúknak?

e) Hogyan hatottak a folytonos háborúskodások Róma társadalmára?

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma 27 A világ minden országának tanítványa és egyben édesanyja, az istenek akaratából arra hivatott, hogy ragyogóbbá tegye magát az eget is, egyesítse és kiművelje a világ szétszórt népeit, egyet len művelt nyelv használatával kapcsolja össze a sokféle nyers nyelven beszélő népeket, közelebb hozza őket egymáshoz, és megadja nekik az igazi műveltséget, s röviden szólva az egész világ valamennyi népének hazája legyen!

Más faj – elismerem – élethűbb ércszobrokat alkot, S arcot olyant farag, úgy, hogy szinte beszél az a márvány, Jobb ügyvéd is akad, s ki leírja a csillagok útját Mérőbotjával, vagy számon tartja kelésük: Ám a te mesterséged, római, az, hogy uralkodj, El ne feledd – hogy békés törvényekkel igazgass, És kíméld, aki meghódolt, de leverd, aki lázad!

(Id. Plinius Itáliáról)

(Vergilius: Aeneis)

f) A két szöveg egyetért Róma terjeszkedésének alapvető okában. Mi ez?

g) A Róma alapítását elbeszélő monda mely eleme támasztja ezt alá?

h) Milyen célból kell megvalósulnia a hódításoknak Plinius szerint?

i) Mit emel ki Vergilius a hódítások indokaként?

j) Melyik meghódított terület kultúrája volt a legnagyobb hatással Róma kulturális életére?

k) Milyen határai vannak a hódításoknak a források szelleme szerint?

6. Az alábbi forrás elolvasása után egészítse ki a szöveget a megfelelő fogalmakkal, kifejezésekkel! Ennek a megműveletlen földnek nagy részét ugyanis a gazdagok szerezték meg, s abban bíztak, hogy az idő múlásával ezeket úgysem veszi el tőlük senki. Sőt, a sze gényeknek környékükben levő kisbirtokait is részben rábeszéléssel megvásárol ták, részben erőszakkal elrabolták, s így eddigi birtokaik helyett immár hatalmas földeket műveltek meg. Ehhez azonban rabszolga földműveseket és pásztorokat vettek igénybe, nem pedig szabad napszámosokat, nehogy azokat a földmunkától katonai szolgálatra szólítsák. A rabszolgák birtoklása abból a szempontból is nagy hasznot jelentett, hogy ezeknek a katonáskodás alóli mentességük következtében sok gyermekük volt, s akadálytalanul szaporodhattak. Ebből eredően a hatalmasok egyre gazdagodtak, a rabszolganép betöltötte az egész országot, az italicusok száma viszont, különösen a férfiaké, egyre csökkent, mert szegénység, adózás és katona kötelezettség alatt szenvedtek. De ha mindennek ellenére maradt volna is munkára idejük, tétlenségre voltak kárhoztatva, hiszen a föld már a gazdagok kezében volt, s ezek a szabadok helyett rabszolgákat alkalmaztak a földmunkára. (Appianosz: A római polgárháborúk)

Időpont

Létszám

Kr. e. 164

337 453

Kr. e. 159

328 316

Kr. e. 154

324 000

Kr. e. 147

322 000

Kr. e. 136

317 933

A besorozható kisbirtokosok számának alakulása

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma

Fogalmak birtokosok yy húszezer yy polgárok yy rabszolgák yy Róma yy senatori yy sorozási yy

Róma területi növekedésének hatására az itáliai ________________ besorozásával felálló hadsereg hosszú háborúkba bonyolódott. Hiába voltak győztesek a hadszíntereken a római katonák, többségük nem járt jól a sikerekkel. A családi gazdaságok megérezték a munkaképes korú férfiak hiányát, a nagybirtokosok viszont földbirtokaik növekedésével még gazdaságosabban tudtak termelni, hiszen a hadjáratok következtében a ________________ ára csökkent. Ez további verseny előnyt jelentett a földbirtokokkal rendelkező ________________ rendnek. Mivel a hadseregbe csak a birtokos szövetséges és római jogú _________________-at sorozták be, a hadsereg gyakran utánpótlási gondokkal küzdött, miközben feladatai nőttek. A táblázatban látható mintegy 30 év alatt körülbelül ________________ fővel csökkent a ________________ feltételeknek megfelelő férfi. Az elszegényedők gyakran költöztek be ________________-ba, hogy ott alkalmi munkákkal tartsák el családjaikat.

7. Rendelje az egyes társadalmi csoportokhoz a leírásukat! Egy kategória kimarad, próbálja meghatározni! A) A hódító háborúk hatására nagy számban kerültek be Rómába. Leginkább árutermelő nagybirtokokon dolgoztatták őket embertelen körülmények között, Szicíliában, Afrikában és Itáliában. Legnagyobb tömegben Délosz szigetén lehetett vásárolni őket, naponta több ezer fő cserélt itt gazdát. Három nagy felkelésük súlyos katonai terheket rótt Rómára, és veszélyeztette a város gabonaellátását és ezzel nyugalmát is. B) A királyság és a korai köztársaság korában a vagyonos polgárok lovon szolgálták a római hadsereget. Ennek már csak a hagyományai éltek tovább, de innen kapta nevét az a társadalmi csoport, melynek tagjai társaságokba tömörülve végezték a rendkívül tőkeigényes gazdasági vállalkozások bonyolítását, beruházását. Ilyen volt a terménykereskedelem, a nagy építkezések, valamint az adóbérlet is. A provinciák adóját öt évre kibérlő lovagrendi társaságok (publicanusok) versenytárgyaláson nyerték el a jogot arra, hogy ajánlatuk befizetése után maguk szedjék be a terület adóját. A hasznuk mértéke gátlástalanságukon múlt, minél többet szedtek be, annál nagyobb részt tehettek zsebre. C) Azok a rómaiak viselték ezt a nevet, akik a polgárok ös�szeírásakor nem rendelkeztek mással, csak saját ivadékaikkal. Noha volt római polgárjoguk, és részt vehettek

a népgyűléseken, annak inkább hangulatát, mint döntéseit tudták befolyásolni, mivel négy városi tribusba voltak beosztva a harmincegy vidéki, földművelő tribus mellett, és tribusonként számolták a szavazatokat. Kiszolgáltatottságuk miatt gyakran voltak sikeréhes politikusok könnyű eszközei a politikai csatározásokban. D) Ez a társadalmi csoport szerezte meg az itáliai közföldek nagy részét, nehéz helyzetbe hozva ezáltal az itáliai kisbirtokosokat. A római társadalom konzervativizmusa ragaszkodott a földművelő életmódhoz, amelyet a legméltóságteljesebb foglalkozásnak tartottak. A testület névsorát összeállító censorok előtt a jó erkölcs mellett bizonyítani kellett, hogy a polgár jövedelme birtokokból és nem kereskedelmi vagy pénzügyi tevékenységből származik. E) Rómával együtt vívták meg annak hódító háborúit, és többségük még a 2. pun háborúban sem pártolt el tőlük. Emberveszteségeik és katonai teljesítményük miatt reménykedtek benne, hogy megkapják a római polgárjogot. Miután az erről szóló törvényjavaslat mind Kr. e. 122-ben, mind Kr. e. 91-ben elbukott a senatus ellenállásán, háborút indítottak Róma ellen. Ez a szövetséges háború volt a legsúlyosabb belháború Róma történetében. A szövetkező városok új államot hoztak létre Italia néven, amelynek pénzt is verettek. Felkelésüket leverték.

nobilitas lovagrend vagyonnal rendelkező római polgárok itáliai és szövetséges birtokosok római szegények, az úgynevezett proletariatus rabszolgák

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma 29

8. A forrás elolvasása után töltse ki a táblázatot! Tíz évvel később Caius Gracchust ugyanaz az őrültség szállta meg, mint annak idején bátyját, Tiberiust. [A testvérek] mind erényeikben, mind eltévelyedésükben hasonlítottak egymás ra, de [Caius] tehetségben és ékesszólásban még felül is múlta [a bátyját]. A legnagyobb lelki nyugalommal lehetett volna az állam első polgára, de vagy testvére halálának megbosszulása végett, vagy a királyi hatalom megszerzése kedvéért ugyanazt a példát követvén, a tribunusi hatalomra pályázott és követelé seiben még féktelenebb szenvedélyességet árult el. Italia min den lakosát polgárjoggal akarta felruházni, és [a polgárjogot] Társadalmi csoport

egészen az Alpok vonaláig akarta kiterjeszteni; a földek felosztá sával kapcsolatban meg akarta akadályozni, hogy bármely pol gárnak ötszáz iugerumnál többje lehessen; új vámjövedelmeket rendszeresített; a tartományokat új telepes községekkel rakta meg; a bíróságokat a senatus hatásköréből a lovagokéba akarta áttenni; intézményesítette a népnek szánt gabonajuttatásokat; semmit változatlanul, nyugodt, békés állapotában nem hagyott; még tribunusi hivatalát is meghosszabbította egy évvel. (Velleius Paterculus: Róma története)

A meggyőzésükre beterjesztett javaslat

Lovagrend Városi szegények Italiai szövetségesek Rabszolgák Senatori rend Kisbirtokosok

9. Csoportosítsa a Mariusra és Sullára vonatkozó állításokat a tankönyv 77–78. oldalán olvasható szöveg

alapján! Egyes sorokban mindkét rubrika bejelölhető. Állítások

Marius

Sulla

Nemzetsége az egyik legelőkelőbb római nemzetség. Katonaként érte el legnagyobb sikereit. Köztársasági tisztségeket viselt, rendkívüli módon. Élvezte a lovagrend támogatását. Megvédte Rómát a külső ellenséggel szemben. A korai köztársasági államformát akarta visszaállítani. Gyökeresen változtatta meg a köztársaság hadszervezetét.

10. Azonosítsa a következő oldalon látható térképen Caesar had-

Helyszín

műveleteinek helyszíneit!

Rubicon

A) Ütközet Pompeiusszal B) Beavatkozás a polgárháborúba, VII. Kleopátra trónra juttatása C) Törvénytelen támadás a senatus ellen D) Pharnakész pontusi uralkodó legyőzése, megszakítva az egyiptomi hadjáratot, ahonnan a híres „Jöttem, láttam, győztem” jelentést küldte a senatusnak E) Cn. Pompeius Magnus fiainak legyőzése F) A provincia meghódítása és többszöri pacifikálása, utoljára Vercingetorix felkelése után G) A „köztársasági” hadsereg legyőzése, M. Porcius Cato legyőzése

Pharszalosz Alexandria Gallia Africa Zela Hispania

Száma a térképen

Esemény betűjele

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma ng i -te Balt

tenger aki z s É

Róma területei Caesar hadseregének útvonala

Londinium

llia

tla nt i-

óc

eá

Ga 5

ri Ad

Narbo Martius

Róma Capua

Karthágó Nova Munda Kr. e. 45 közi - tenger

eng

tenger én Tirr Mylae

Kr. e. 36

Karthágó

Fekete - tenger

Philippi Kr. e. 42

Pharszalosz Kr. e. 48

4 a

ntus Birodalom Parthus Carrhae Kr. e. 53

7 ica

Földközi-tenger

Iuda ea

Thapsus Kr. e. 46

Syr ia

Föld

-t

ng - te Jón

i H ispan 6 Gades

Alexandria Kr. e. 48–47 Kr. e. 30

11. Az alábbiakban a római naptárban szereplő jelentősebb ünnepeket láthatja. Csoportosítsa őket a táblázat szempontjai szerint, majd válaszoljon a kérdésekre! Szempontok

Az ünnepek sorszáma

Január

1. A konzulok hivatalba lépése (január 1.), kölcsönös ajándékozás

Február

2. Parentalia (február 13–24.): az elhunyt szülőkre és ősökre (szülő latinul: parens) való emlékezés és a holtak engesztelése. A ruhátlan Lupercus-papok futása

A hadakozással összefüggő ünnepek

Március

3. A lovas szemle és a téli harci szünetben megrozsdásodott fegyverek megtisztítása. A Saliusok felvonulása Mars pajzsaival

„Népi ünnepek”

Április

4. A gabonatermést nyújtó Ceres és április 21-én Parilia napja. Az egykori pásztorünnep (Pales, a nyájak istene) Róma alapításának emléknapja

Május

5. Lemuria: a halotti szellemek engesztelésének napjai, illetve jelképes emberáldozat

Június

6. A Vesta-szüzek szentélyének ünnepélyes „megtisztítása”

Július

7. Jelentősebb ünnep nélküli hónap

Augusztus

8. Ops és Consus, a gabonaneműek és a szőlő termékenységének istenei tiszteletére tartott ünnepség

Szeptember

9. A capitoliumi Iuppiter–Iuno–Minerva-szentély felavatásának emléknapja (szeptember 13.)

Október

10. A fegyverek megtisztításának és megszentelésének ünnepe (armilustrium)

November

11. A „plebejus ünnepi játékok” két hete (november 4–17.)

December

12. Saturnalia, a vetés istenének, Saturnusnak napjai (december 17–19. között)

A gazdasággal összefüggő ünnepek

Halottak ünnepei Állami események Adott helyszínhez kapcsolódó ünnepek

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma 31

a) Miképp keretezték az ünnepek a római társadalom életét?

b) Mit árulnak el a társadalom jellegéről?

c) Keressen a mai ünnepeinkhez hasonló rómaiakat! d) Nézzen utána az interneten a táblázatban szereplő ünnepek közül néhány eredetének és tartalmának!

12. Az alábbiakban Augustus önéletírásának (Res gestae divi Augusti) részletei olvashatók. Párosítsa az értelmezések betűjelét a forrásrészletekkel!

A Res gestae divi Augusti részletei

Értelmezések

1. Tizenkilenc éves koromban a magam elhatározásából és a magam költségén hadsereget szerveztem, amelynek segítségével a párturalomtól elnyomott államot felszabadítottam. 2. Atyám gyilkosainak istentelen tettét törvényes ítélettel megtoroltam: száműzettem, majd – amikor fegyverrel támadtak az állam ellen – nyílt csatában kétszer is legyőztem őket. 3. Körülbelül 500 ezer római polgár tette le kezembe az esküt. Ezek közül szolgálati éveik leteltével coloniákba telepítettem […]. 4. A dictaturát, amelyet a nép és a senatus mind távol-, mind jelenlétemben megszavazott, nem fogadtam el. 5. A senatus feje voltam addig a napig, amikor ezeket leírtam, negyven éven keresztül. Pontifex maximus, augur [madárjós] [voltam]. 6. Az én kezdeményezésemre hozott új törvényekkel őseinknek sok, a mi korunkból már-már kivesző példáját elevenítettem fel, és én magam is sok mindenben hagytam követendő példát az utódok számára. 7. Ianus kapuját, amelyet őseink akarata szerint csak akkor lehetett zárva tartani, amikor a római nép hatalma alá eső területeken, szárazon és vízen, mindenütt győzelmek árán kivívott béke uralkodik, […]. 8. A római nép valamennyi provinciájának területét megnöveltem, amelynek csak szomszédságában hatalmunkat el nem ismerő népek éltek. 9. […] miután a polgárháborúnak véget vetettem, a legfőbb hatalom közös egyetértéssel rám ruházott birtokában az állam ügyeinek intézését a magam hatalmából a senatus és a római nép kezébe tettem le. Ezért az érdememért senatusi határozat alapján Augustusnak neveztek.

A) A principátus birodalomértelmezésében az imperium határai egybeestek a „lakott világ” (oikumené) vagy a „földkerekség” (orbis terrarum) határaival, azon túl csak azok laktak, akiket már nem volt érdemes meghódítani. B) Az augustusi propaganda lényeges eleme az, hogy nem vezette más, mint a res publica és a Caesar által nyíltan kigúnyolt senatus helyreállításának a vágya. C) Augustus elképzelése a római társadalomról konzervatív volt: tudatosan állította vissza a hagyományos mores maiorum (ősi szokás) szerint működő erkölcsi és társadalmi értékeket. D) A rituális cselekedet mindenekelőtt társadalmi békét jelentett, és csak másodsorban a határokon túli népekkel való békét.

E) A polgárháborús ellenfelek neveinek elhagyása és az időszak egyetlen mondattal történő megjelenítése. Ez valószínűleg elvbarátaiknak vagy rokonainak tett, a felejtést segítő gesztus. F) Mint princeps senatus (’a senatus első embere’) a senatus vezetője volt, elnökölt az üléseken, és határozatokat terjesztett be. Az egész uralmi rendszer erről kapta nevét. G) E név birtokában Octavius a legnagyobb tekintéllyel (auctoritas) rendelkezett, ami lehetővé tette, hogy a köztársasági látszat fenntartása ellenére ő irányítsa a birodalmat. H) Valószínűleg okult Caesar sorsából, és egyeduralmának gyakorlásához más kereteket keresett. I) Hadserege csaknem félmillió főből állt a polgárháború végén, akiknek jelentős részét veteranusként Italiában telepítette le.

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma

13. Az alábbiakban Augustus önéletírásának (Res gestae divi Augusti) és Suetonius Augustus-életrajzának egy-egy részletét olvashatja. Hasonlítsa össze a két szöveget a megadott szempontok szerint! Tizenkilenc éves koromban a magam elhatározásából és a ma gam költségén hadsereget szerveztem, amelynek segítségével a párturalomtól elnyomott államot felszabadítottam. Ezen a cí men a senatus engem és a consulokat bízott meg azzal, legyen gondunk rá, hogy az állam semmi kárt ne szenvedjen. A nép pedig ugyanebben az évben, miután a háború során mindkét consul elesett, consullá és triumvirré választott az állam ügye inek rendbehozatalára. Atyám gyilkosainak istentelen tettét törvényes ítélettel meg toroltam: száműzettem, majd – amikor fegyverrel támadtak az állam ellen – nyílt csatában kétszer is legyőztem őket. Sokszor viseltem hadat szárazon és vízen, belső és külső ellen ség ellen az egész földkerekségen, és győzelmeim után minden kegyelmet kérő polgárnak megkegyelmeztem. […] a senatus és a római nép egyetértőleg azzal bízott meg, hogy korlátlan hatalommal egyedül legyek a törvények és er kölcsök felvigyázója, de én egy olyan tisztséget sem fogadtam el, amelyet őseink szokása ellenére ruháztak rám.

Tisztségeket, hivatalokat a törvényes kor elérése előtt is ellá tott, egyes újfajta méltóságokat pedig élete végéig viselt. Még huszadik évét sem töltötte be, mikor megszerezte a consu li hatalmat, mégpedig úgy, hogy legióit szinte ellenségként egészen Róma alá vonultatta, és követeket küldve a városba, a hadsereg nevében magának követelte a consulságot. Ez al kalommal a küldöttség vezetője a senatus ingadozását látva, hátravetette köpönyegét, és kardja markolatára mutatva nem habozott a tanács színe előtt kijelenteni: „Majd megteszi ez, ha ti nem teszitek.” Az állam újjászervezésére felállított triumviratus tisztségét tíz éven keresztül látta el; ebben a minőségben a proscribálások megszüntetése érdekében egy ideig szemben állt társaival; de ha ilyen eljárás mégis elkezdődött, mindkettőjüknél keményeb ben viselkedett. Mert társai bizonyos emberek esetében gyak ran hajlottak szép szóra, könyörgésre, ő azonban mindenáron arra törekedett, hogy senkit se kíméljenek; […]. (Suetonius: A caesarok élete)

(Res gestae divi Augusti)

a) A senatussal való kapcsolata

b) Hivatalainak betöltése/megszerzése

c) Ellenfeleihez fűződő viszonya

d) A köztársasággal való kapcsolata

14. Az alábbi források az Augustus-kori Pax Romana („római béke”) korabeli értelmezéséről szólnak.

Csoportosítsa a szövegeket a táblázatban megadott szempontok szerint, majd válaszoljon a kérdésekre! (Egy betűjel több helyre is kerülhet, illetve ki is maradhat!) A) A senatusban arról is tárgyaltak, hogy mint a császárság meg alapítóját, ne nevezzék-e Romulusnak, de szentebbnek és megtisztelőbbnek látszott az Augustus, vagyis „Felséges” jelző, mert így már földi életében megillette őt ez a meg szólítás és ez a név: isten. (Florus; Kr. u. 2. század körül))

B) Jupiter ezt az egész földet szemléli az égből, s nincs más lát nivaló Rómán kívül. […] Érdemedért van e név. Késett igaz elnevezésed, mert rég atyjaként tisztel az egész emberiség. (Ovidius; Kr. u. 1. század) C) A fönséges nyugalom [Pax Augusta] elterjedt kelettől nyuga tig s északnak és délnek legszélső határáig, a világ minden zuga biztonságban volt a rablóktól. (Velleius Paterculus; Kr. u. 1. század)

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma 33 D) Nemsokára – mondotta – nem lesz szükségünk többé ka tonákra. […] Mindenütt biztonságosan fog uralkodni a bi rodalom, területeit háborítatlanul birtokolja; a világ nem kovácsol többé fegyvereket, nem élelmez hadseregeket; az ökröket csak szántásra használják, a lovakat csak békés célokra tenyésztik; nem lesznek háborúk, nem lesz hadi fogság; mindenütt a béke honol majd, mindenütt római törvények uralkodnak, mindenütt a mi bíráink osztják az igazságot. (Probus: Historia Augusta; Kr. u. 3. század) E) Ragadozói a világnak, miután mindent feldúltak, és már nincs számukra föld, most a tengert kutatják; ha gazdag az ellenség, telhetetlenségből, ha szegény, becsvágyból; sem Kelet, sem Nyugat nem lakatta jól őket: egyedüliek a világon, akik a kincseket és a nincstelenséget egyforma szenvedéllyel áhítozzák. Elhurcolni, gyilkolni, rabolni – hazug névvel ezt

mondják birodalomnak, és ahol pusztaságot teremtenek, békének. (Calgacus brit vezér beszédéből, Tacitus leírása; Kr. u. 2. század) F) A szabadság béke nélkül mit sem ér. (Libertas sine pace nulla est.) (Cicero; Kr. e. 106–143) G) A béke szabadság nélkül semmit sem ér. (Pax sine libertate nulla est.) (Tacitus; Kr. u. 55–117) H) Valljuk, haragvó Jupiter úr a menny felhői közt, képmása az ég alatt Augusztusunk lesz majd… (Horatius: Az isteni Augustusnak; Kr. e. 1. század)

a) Melyik szöveg marad ki, miért?

Szempontok

A forrás betűjele

A békét aranykorként értékeli.

b) Hogyan függ össze a Horatius-vers és Ovidius alkotása? Miért kapott a korban kiemelt szerepet az irodalom?

A békét egy személy tevékenységének tudja be. A béke nem más, mint a rómaiak által létrehozott új rend.

c) Hogyan határozza meg a béke és a szabadság viszonyát Cicero és Tacitus?

A béke a polgárok biztonsága. A béke a római mértéktelenség megnyilvánulása.

d) Hogyan befolyásolta megállapításaikat a kor, amelyben éltek?

A béke Róma világuralma.

15. Az alábbiakban a római vallás jellegzetes vonásait megjelenítő korabeli szövegek olvashatók. Áttanulmányozásuk után ismeretei segítségével válaszoljon a kérdésekre! A) Mert hogy másról ne is beszéljek, a hellének között a közügyek intézőire – bár tízen is ellenjegyzik s pecsétükkel látják el [a nyugtát], és kétannyi tanút hívnak hozzá – még egy talentum összeget sem lehet tisztességgel rábízni; a rómaiak vi szont sokkal nagyobb összeget bíznak rá magistratusaikra és legatusaikra, s azok mégis becsülettel járnak el, kizárólag azért, mert köti őket az eskü szentsége. Más népeknél nehéz találni olyan embert, aki távol tartja kezét a közpénzektől, és tiszta az effajta bűnöktől; de ugyanilyen nehéz Rómában olyan emberre lelni, akit efféle bűnös praktikán rajta kaptak volna. (Polübiosz: Hisztoriai)

Hogyan értékeli a történetíró a vallás szerepét a római társadalomban? Mi adja az alapot a göröggel történő összehasonlításhoz?

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma

B) E felavatás értelmében ezen határokon belül senkinek sem szabad épületet emel nie, vagy meglévőt itt hagynia; nem szabad kereskedni, fát vagy egyéb növényt ültetni. (Róma városi felirat)

Miképpen kötődött egy adott terület a római vallási rituálékhoz?

C) Tarsina városát, […] futamítsd meg – reszkettesd meg; sújtsad földre –, fojtsad vízbe, hóval, árral elborítsad –, korbácsoljad, üssed-vágjad; s megkötözve vesd a mélybe. (Átokformula a köztársaság korának kezdetéről)

Milyen célra használták a rómaiak a devotiót, a rituális átkot?

D) Itt van Vesta tüze, itt az égből lehullott pajzsok, itt az istenek mind, akik kegyesek lesznek hozzátok, ha itt maradtok. (Livius: Ab urbe condita [A város alapításáról])

Milyen kapcsolatban álltak egymással az istenek és Róma?

E) Innen figyeld a baglyot és varjút nyugat felől, a hím- és nőstényharkályt kelet felől – kelet felől a madarakat, a szent hírnököket számomra, Iguvium városa számára –, itt e helyen! (Tab. Iguv.)

Milyen rituáléról olvashatunk a fenti szövegben? Kik végezték?

F) Akár isten vagy Te, akár istennő, aki Karthágó népét és városát oltalmad alatt tar tod, Téged kérlek, te nagy isten, ki véded ezt a várost és népét: könyörgök hozzád és isteni társaidhoz: hagyjátok el Karthágó népét és városát, hagyjátok magukra szent helyeit, templomait és városukat, és távozzatok el belőle! Népébe és álla mába oltsatok félelmet, rettegést, feledést; hozzánk hivatván, jöjjetek Rómába énhozzám és az én népemhez; […]. (Macrobius: Saturnalia)

A szöveget egy evocatio nevű rituálé részeként mondták el. Milyen célt szolgált?

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma 35

16. Az alábbi újszövetségi idézetek a kereszténység tanításának néhány lényegi elemét mutatják be. Kösse össze őket a mellettük felsorolt értelmezésekkel! 1. Aztán fogta a kelyhet, hálát adott, és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik: „Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetségé, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára. (Máté 26. 27–28.) 2. Ekkor megkérdezte tőlük: „Kinek a képe és a felirata ez?” „A császáré” – felelték. Erre azt mondta nekik: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené!” (Máté 22. 20–21.) 3. […] ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” (Máté 5. 2–3.) 4. Végül egy igen magas hegyre vitte a sátán, s felvonultatta szeme előtt a világ minden országát és dicsőségüket. „Ezt mind neked adom – mondta –, ha leborulva imádsz engem.” Jézus elutasította: „Távozz sátán! Meg van írva: Uradat, Is tenedet imádd, s csak neki szolgálj!” (Máté 4. 8–10.) 5. Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, aki ben kedvem telik.” (Máté 3. 16–17.) 6. Beteljesedett az idő, és már közel van Isten országa. (Márk 1. 15.)

A) Keresztelő János a végítéletet és a Messiás eljövetelét hirdeti, és a végső fölkészülésnek a kifejezésére szólítja föl az embereket, a ,,bűnbánat keresztségére”, a megtérésre. Ez lesz a kereszténység tanításának alapja. B) Jézus nem lázított a fennálló társadalmi rend vagy egy elnyomó hatalommal szemben. Még Péternek is azt mondta: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat, mert aki kardot ragad, kard által vész el.” A kereszténység fontos kérdése volt a hatalomhoz való viszony. Láttuk, hogy Jézus a „nem e világból való ország”-ról, hanem a „Mennyei Jeruzsálemről” beszélt, s számára közömbös volt a földi királyok uralma, illetve birodalmaik. C) A galamb formájában megjelenő Szentlélek és az Isten szava teszi egyértelművé, hogy Jézus Isten fia, maga a Messiás. D) A hegyi beszéd az evangéliumi erkölcs összefoglalása. Ez a legnépszerűbb evangéliumi szöveg a keresztény világ határain túl. Az elnevezés Szent Ágostontól származik. E) A sátán felkínálta Jézusnak a lehetőséget, hogy elpusztítsa a Római Birodalmat. Jézus azonban nem az „e világi”, hanem a „mennyei királyságot” hirdette, és azt, hogy a világ minden ember alkotta birodalma meg fog dőlni. Megváltása nem politikai jellegű, hanem lelki, és mindenkihez szól, ezért a szabadságért és Izrael nagyságáért küzdő zsidóság hiába várta, hogy a „Messiás” vezérként álljon az élére. F) A cselekményre Antiochiai Szent Ignác (110. körül) használta először az „eucharisztia” (hálafelajánlás) elnevezést. Az eucharisztia (avagy úrvacsora) tehát az a keresztény szertartás, amelyen Jézusnak a kenyérről és borról az utolsó vacsorán mondott szavait és ottani cselekedeteit ismétlik meg liturgikus módon. Másrészt az eucharisztia jelenti a kenyér és a bor színe alatt valóságosan jelen lévő Jézus Krisztust is.

17. Az alábbi idézetek Róma és a kereszténység viszonyának alakulását/változását dokumentálják. A források és ismeretei segítségével válaszoljon a hozzájuk tartozó kérdésekre! A) A jelentések szerint az a legnagyobb vétkük vagy eltévelyedésük, hogy bizonyos napon hajnalhasadta előtt összegyülekeznek, és váltakozva karban énekelnek az istennek hitt Krisztus tiszteletére, és esküvel kötelezik magukat, nem ám valami gaztettre, hanem arra, hogy nem lopnak, nem rabolnak, nem követnek el házas ságtörést, nem szegik meg esküjüket, a rájuk bízott letét kiadását felszólítás esetén nem tagadják meg: ennek végeztével pedig rendszerint szétszélednek; majd ismét összejönnek, hogy közösen fogyasszák el közönséges és ártatlan lakomájukat; ezt azonban abbahagyták, miután parancsolatodra betiltottam a titkos társaságokat. (Ifjabb Plinius levele Traianus császárhoz)

Ha Plinius (Bithünia helytartója) ártatlannak véli a keresztények „gyülekezését”, miért írt mégis levelet császárának? Megértette-e ez a római értelmiségi a kereszténység valós természetét?

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma

B) […] olyan emberek ezek, akiket a nép bűntetteik miatt gyűlölt, s akiket keresz tényeknek (= Christiani) neveztek. Így nevezik őket Christus után, akit Tiberius uralkodása alatt a procurator Pontius Pilatus kivégeztetett; ez a kártékony babona ezáltal rövid időre el lett nyomva, de megint felbukkant, nemcsak egész Iudeában, e malum [gonoszság] szülőföldjén, hanem Róma városában is, ahol mindenfajta kegyetlenség és gyalázatosság összegyűlik, és gyakorló hívőkre talál. (Tacitus: Annales [Évkönyvek]; 2. század)

Mi az oka annak, hogy ez a szöveg az előzővel szemben elutasítóan lép fel a kereszténységgel szemben?

C) Az áldozatok felügyeletére rendelt bizottságnak: a Theadelphia-falubeli Charistól. Mindig áldoztam és megadtam a tiszteletet az isteneknek, most pedig jelenléte tekben, a rendelkezéseknek megfelelően, ital-, majd [égő] áldozatot mutattam be, és ettem az áldozati húsból. Kérlek titeket, hogy ezt tanúsítsátok. Legyetek jó szerencsével! Mi, Aurelius Serenus és Aurelius Hermas, láttuk, amint áldoztál, Én, Hermas, tanúsítom. (Áldozási igazolás Decius idejéből; 250)

Miért elégedtek meg a hatóságok az áldozat formális teljesítésével az őszinte hit helyett?

D) […] a keresztényeknek is, és mindenkinek megengedjük, hogy szabadon azt a val lást kövessék, amelyiket akarják – hogy akármilyen istenség [van] az égi székhe lyen, hozzánk és minden alattvalónkhoz kegyes és jóindulatú lehessen […] nyílt és szabad vallásgyakorlat jogát – századunk nyugalma érdekében – másoknak is engedélyeztük, hogy mindenkinek módjában álljon szabadon tisztelnie, amit választott. Ezt azért tettük, nehogy az legyen a látszat, mintha bármelyik kultuszt vagy vallást bármiben is meg akarnók rövidíteni. (Constantinus és Licinius mediolanumi [milánói] edictuma; 313)

Mivel indokolják a császárok a rendelet kiadását?

Mennyiben változtathatta ez meg a kereszténység viszonyát a római államhoz?

E) Megparancsoljuk, hogy mindazok a népek, amelyek a mi kegyelmes kormányza tunk uralma alatt állnak, abban a vallásban éljenek, amelyet a hagyomány szerint Szent Péter apostol adott át Róma népének. Tehát: mindenkinek hinnie kell az Apostoli Hitvallás és az evangéliumi tanítás értelmében az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek egységesen isteni voltát, egyenrangú méltóságát és szent hármas ságát. Meghagyjuk, hogy akik ezt a hitvallást követik, a „katolikus keresztények” nevét viselhetik, a többiek azonban, akiket eszteleneknek és őrülteknek ítélünk, az eretnek hitvallásuknak megfelelő gyalázatos nevet viseljék, és egyelőre az is teni bosszúnak adjuk át őket, de majd, amidőn isteni sugallatból erre utasítást kapunk, magunk is gondoskodunk megbüntetésükről. (Theodosius rendelete; 391)

Mennyiben hozott Theodosius rendelete változást a milánói rendelethez képest?

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma 37

18. Csoportosítsa a szövegeket aszerint, hogy elfogadják vagy elutasítják-e a barbár életmódot, majd válaszoljon a kérdésekre! A) Semmi másuk nincs, mint hó, mezők és erdőségek. Olyan nagy ott a barbárság, hogy nem is értik, mi az a béke. (Florus a szarmatákról; 1. század) B) [A gótok] könyörögve kérték kiűzött népük befogadását a folyam innenső partjára – az emberek akkor sem ijedtek meg, inkább örvendeztek, hiszen a hízelgés szakértői még nagyobbnak tüntették fel a császár szerencséjét, amely íme a világ végéről annyi újoncot hoz és kínál fel neki váratlanul, hogy saját erőinek és az idegeneknek egyesítése révén győz hetetlen sereg fölött rendelkezik, […]. Ebben a reményben több helyre embereket küldtek ki, hogy a vad tömeget sze kereikkel együtt áthozzák. […] A tisztán nem látó illetékesek ügybuzgalma így készítette elő a római világ pusztulását. (Ammianus Marcellinus; 4. század)

nem használnak: minden építkezéshez, szépséggel és csi nossággal nem törődve, durva faragatlan fát használnak. (Tacitus a germánokról; 2. század) E) Ami a gótok és vandálok életmódját illeti, mi az, amiben ma gunkat elébük helyezhetnénk, vagy akár csak össze is hason líthatnánk velük? […] csaknem minden barbár, ki egy néphez, egy király alá tartozik, szereti, közel valamennyi római pedig üldözi egymást […] sokan – és nem is szegényes családból származók –, kik a szabad ember műveltségével rendelkez nek, az ellenséghez menekülnek […]. És ámbár azoktól, kik hez menekültek, életmódban is, nyelvben is különböznek, sőt, hogy úgy mondjam, a barbár testek és öltözékek bűzétől is utálkoznak, mégis inkább elviselik a barbárok eltérő élet formáját, mint a rómaiak kegyetlenkedő igazságtalanságát. (Salvianus; 5. század)

C) Mi szeretjük a szégyentelenséget, ők, a gótok, elátkozzák, mi menekülünk a tisztaság elől, ők szeretik. […] röviden szólva minden [barbár] népnek vannak bizonyos hibái, de néhány jó tulajdonsága is. […] Milyen reménye lehet még Rómának, ha a barbárok tisztábbak és erkölcsösebbek, mint a rómaiak? (Salvianus egyházatya; 450–460 körül) D) A falvak nem összefüggő és egymás mellett álló házak, ahogy nálunk: minden háznak körös-körül széles nagy ud vara van – lehet, hogy védelemül a tűz ellen, de lehet, hogy csak nem tudnak másképp építkezni. Épületkövet és téglát

F) Örök tél és homályos ég fullasztja őket, kopár föld tartja őket betegen, az eső ellen zsúpfedél vagy levelek alá húzódnak, jéggé fagyott mocsarakon át vándorolnak, vadállatokat fog nak eleségül. (Seneca a germánokról; 1. század) G) Ha a barbárok csak azért törtek be a római területre, hogy Keleten és Nyugaton a templomok megteljenek hunokkal, vandálokkal, burgundokkal és más nemzetiségek hívőivel, akkor dicsérnünk kell Isten irgalmasságát. (Orosius egyházatya; 5. század)

a) Fogalmazza meg, hogyan változik az idő függvényében a barbárok megítélése! Mi ennek az oka?

b) Mennyiben függ össze a vélekedés a szerző személyével?

c) Milyen okoknak tulajdonítja a barbár veszélyt Ammianus Marcellinus?

d) Melyik időszak barbárképét véli valósabbnak? Miért?

Elfogadják a barbárokat

Elutasítják a barbárokat

TÖRTÉNELEM 9. – III. Az ókori Róma

19. Ammianus Marcellinus történetíró, volt katona leírása a hunokról és hírükről szól. A forrás tanulmányozása után válaszoljon a kérdésekre!

A hunok népe, melyről a régi írások alig emlékeznek meg, a Maeotis mocsarain túl, a Jeges-óceán mellett tanyázik; vad sága minden képzeletet felülmúl. […] nincs bennük semmi szépség, olyanok, mint az eunuchok: zömök, izmos terme tűek, vastag nyakúak, ijesztően formátlanok; az ember két lábon járó állatokhoz, vagy hídkorláthoz használt, elnagyoltan faragott tuskókhoz hasonlíthatná őket. De bármennyire vis� szataszító is emberi megjelenésük, életmódjuk folytán min denesetre olyan edzettek, hogy sem a tűznek, sem az ízletes ételnek nem érzik hiányát, hanem vadnövények gyökereivel és félig nyers juhhússal élnek, amelyet combjuk és a ló háta közé illesztve rövid ideig melegítenek. […] Így kóborolnak szerte a hegyekben és az erdőkben, hiszen csecsemőkoruk tól fogva megszokták a hideget, az éhezést és a szomjúsá got. Idegenben sem vonulnak födeles hajlékba, csak végső szükségben, mert nem érzik magukat biztonságban, ha tető van fölöttük. […] Ezeknél senki sem szánt, még csak hozzá sem nyúl az ekéhez: mindannyian jelölt lakóhely nélkül, otthon, törvény, állandó szokás nélkül kóborolnak, mintha mindig menekülnének va laki elől lakásul szolgáló szekereikkel. (Ammianus Marcellinus; 4. század)

Attila ábrázolása egy 16. századi metszeten

a) Hogyan viszonyul Ammianus a hunokhoz? Mi lehet ennek az oka?

b) Miben tért el a hunok életmódja a germánokétól?

c) Mennyiben felel meg Attila középkori hírének a 16. századi metszet? Milyen attribútumokkal (jellemző jegyekkel) ábrázolják?

d) Keressen olyan motívumokat a szövegben, amelyek a kalandozó magyarokról szóló leírásokban is fellelhetők!

II. FÉLÉV

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor 41

IV. A középkor 1. Az alábbi négy forrás elolvasása után töltse ki a táblázatot! A) És mivel akkor a görögöknél megszakadt a császárok dinasz tiája, és a hatalom felettük asszonyok kezében volt [éppen Iréné császárnő gyakorolta a hatalmat], az látszott helyes nek az apostoli Leó pápa, a pápai tanácsban részt vevő összes szent atyák, valamint a többi keresztény nép előtt, hogy a frankok királyát, Károlyt császárnak nevezzék, hiszen ő tartja hatalmában magát Rómát, ahol mindig a császárok székhelye szokott lenni, de uralkodik a többi székvárosok fe lett is végig Itáliában, Galliában és Germániában; minthogy a Mindenható Isten ezeket a székhelyeket mind az ő hatalma alá engedte, ezért igazságosnak tűnt számukra, hogy Isten segítségével és az egyetemes kereszténység kívánságára Ő [Károly] felvegye ezt a címet. Ezt a kívánságot megtagadni maga Károly király sem akarta, s a mi Urunk Jézus Krisztus születése ünnepén a Leó pápa úr által történt felszentelése kor a császári címet felvette.

C) Ez utóbbi [Rómába] menetelének azonban nemcsak ezek voltak az okai, hanem az is, hogy Róma város lakói Leó pápát sok bántalommal, illetve arra kényszerítenék, hogy a király védelmét kérje. [A király] tehát Rómába ment, hogy az egy ház rendkívül zavaros állapotát rendbe hozza, és az egész telet ott töltötte. Ez idő alatt vette fel a császári és augustusi nevet. De ettől eleinte annyira idegenkedett, hogy amint később megerősítette, azon a napon nem lépett volna be a templomba, bármilyen kiemelkedő ünnep lett volna, ha a pápa szándékát előre tudja. [A császári] cím felvétele mi att keletkezett irigységet, amellyel állítólag megbántotta a [kelet-]római császárokat, nagy türelemmel viselte. Nagy lelkűséggel győzte le [az irigyek] dacosságát, hiszen azoknál kétségkívül sokkal kiválóbb volt, sűrűn küldött hozzájuk kö vetségeket, leveleiben pedig testvéreinek nevezte őket […]. (Az apátság feljegyzései, Lorschi Évkönyvek)

(Einhard: Vita Karoli Magni [Nagy Károly élete]) B) Az Úr születésének ezen a szent napján, mikor a király mise közben Szent Péter apostol sírja előtt elmondott imádsága után felemelkedett, Leó pápa megkoronázta, a római nép pedig ezt kiáltozta: „Éljen és győzedelmeskedjék Carolus Augustus, az Isten által megkoronázott nagy, békét terem tő császár!” A magasztalások elhangzása után a pápa olyan tiszteletben részesítette, mint a régi uralkodókat, Károly pe dig a ’patrícius’ név helyett ’felséges császárnak’ [imperator et augustus] neveztette magát. (Annales Regni Francorum [A Frank Királyság Évkönyvei])

D) És akkor a tiszteletre méltó és kegyes főpap a saját kezében tartott igen értékes koronával megkoronázta őt [Károlyt]. Akkor az összes római hívők, tekintetbe véve azt a rendkívüli védelmet és szeretetet, amelyet ő a római szentegyház és an nak helytartója iránt tanúsított, Istennek és Szent Péternek, a mennyország kulcstartójának sugallatára, egy akarattal fennszóval kiáltották: „Károlynak, az Istentől koronázott leg kegyesebb Felségnek, a nagy és békeszerető császárnak élet és győzelem!” Szent Péter apostol oltára előtt, több szentet segítségül híva, háromszor mondották el ezt, és így Károlyt római császárrá emelték. A szent helytartó és főpap szentelt olajjal felkente Krisztus legkiválóbb fiát, Károly királyt, ott mindjárt, a mi Urunk Jézus Krisztus születése napján. (Liber Pontificalis, XCVIII. Leo III. – A pápák évkönyvei, jegyzéke)

Állítások A római császári cím folytonosságát hangsúlyozza. A római egyház védelmével magyarázza Károly koronázását. A koronázás meglepetésként érte Károlyt. Károly személyét a kereszténység vezetőjeként mutatja. A szerző a bizánci császárt gőgösnek írja le. A szerző szerint a koronázás részben Károly hatalmának törvényesítése. A pápa szerepét hangsúlyozza a koronázásban. Károly hatalmát isteni eredetűnek mutatja be. A szöveg a keresztény uralkodó jellemző vonásait, lelki tulajdonságait hangsúlyozza.

A forrás betűjele

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor

2. Melyik mezőgazdasági rendszerre igazak az alábbi állítások? Jelölje X-szel a megfelelő rubrikában! (A tankönyv 113. oldalán olvasható szöveg alapján dolgozzon!) A) Vad talajváltó gazdálkodás

Állítás

B) Kétnyomásos gazdálkodás

C) Háromnyomásos gazdálkodás

Egyik sem

A talaj tápanyag-utánpótlásáról nem gondoskodtak. A talaj tápanyag-utánpótlását az állati ürülék szervesanyagtartalma biztosította. A magas népsűrűségű területeken nem lehetett alkalmazni. Alkalmazása csak a kellően csapadékos európai területeken volt lehetséges. Feltételezte az istállózó állattartást. A legfejlettebb technológiának számított. Nagyrészt szőlő és olajbogyó termesztésében alkalmazták.

3. Egészítse ki a szöveget az odaillő fogalmakkal! Fogalmak cséphadaró yy feudum yy hospes yy hűbériség yy jobbágy yy jobbágytelek yy majorság (allódium) yy robot yy szügyhám yy vazallus yy nyomáskényszer yy földesúri yy

Az uradalom a kora középkori Európa legfontosabb gazdasági és politikai egysége. Fizikai értelemben három részre bontható: a földesúr saját kezelésű birtoka, a _________________________, a faluban élő _________________________ által használt _________________________ és a közös használatban lévő területek, mint a halastó, erdő vagy rét. A földek művelésében a jobbágyközösség _________________________-t alkalmazott, amelynek értelmében az egyes dűlőkben minden jobbágyi parcellába azonos terményt vetettek a mezőgazdasági ciklusban. A jobbágyi kötelezettségek közé tartozott a terményadó és a pénzadó megfizetése mellett a _________________________, amely a földesúr saját kezelésű földjének megművelését jelentette. Az uradalom birtokosa a _________________________ volt, aki lehetett természetes személy vagy egy egyházi méltóság. A _________________________ rendszerének alapját az örökíthető földbirtok, a _________________________ jelentette. A senior és a _________________________ között kölcsönös hűség megfogadása mellett jött létre birtokadományozás. A birtok jelentette a biztosítékát annak, hogy az adományozott hasznos szolgálatokat tehet a hűbérurának. A birtok gazdasági erejét a termőföld, az emberi munkaerő és az állat állomány adta. A szerényebb népességű területek termelékenységének növelésére _________________________-ek érkezhettek túlnépesedett területekről, akik gyakran technikai újításokat is hoztak, mint az igavonók nagyobb teljesítményét lehetővé tevő _________________________ vagy a gabonaszemek kalászból való kinyerésére alkalmazott _________________________.

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor 43

4. Válaszoljon a forrásrészlet szövege és az ismeretei alapján a kérdésekre! Ha Róma első helyen áll, mert mint püspököt vette fel az első apostolt, akkor Antiochia inkább fogja élvezni az elsőséget. Mert Péter apostol előbb volt Antiochia püspöke, mint Rómáé. Továbbá ha Róma az apostolfejedelem miatt [támasztja ezt az igényt], aki elsőnek járta be a vértanúk pályáját, sokkal nagyobb joggal tarthatna Róma előtt Jeruzsálem igényt az elsőségre. Továbbá ha a püspöki székek az elsőbbségüket a szék betöltő jének kvalitásából vezetik le, nem Jeruzsálem fog-e pompásan győzelmet aratni mindegyik felett? Mert Péter és mindannyiunk

Teremtője és Ura, az első és nagy főpap, minden életnek és püs pöki rangnak a forrása született ott, tartózkodott ott, és áldozta föl önként magát a világ üdvösségéért. Továbbá ha Róma az apostolfejedelem által igyekszik megalapozni elsőségét, úgy Bizáncot illeti meg az elsőség, az elsőként elhivatott András [Péter] idősebb testvére által. Mert sok évvel korábban vette át Bizánc püspöki székét, mint testvére a rómaiak püspöke lett. (Phótiosz konstantinápolyi pátriárka [820–891] művéből)

a) Mit kíván bizonyítani a forrásrészletben a szerző?

b) Mivel támaszthatná alá Antiochia elsőségét a pátriarkátusok között?

c) Mivel igazolhatná elsőségét Konstantinápoly?

d) Miért nem volt jelentős Konstantinápoly az első században?

e) Mely pátriarkátusok kerültek a birodalom felosztása után a nyugati, és melyek a keleti részbe?

f) Mely városok maradtak meg ezek közül Bizánc fennhatósága alatt a 9. században is?

5. Állapítsa meg a keleti és a nyugati kereszténység különbségeit! Válassza ki az alábbi mondatpárokból,

mely állítások vonatkoznak a nyugati egyházra, és melyek a keletire! A) „A Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik.” B) „A Szentlélek az Atyától származik.”

G) Tagadja a purgatórium (tisztítótűz) létezését. H) Tanai szerint létezik a purgatórium.

C) A főoltáron kívül a szenteknek is vannak oltáraik, képeik, szobraik a templomokban. D) Egy oltár van a templomban, a szenteknek csak képi ábrázolásuk van jelen. A szentélyt képfal (ikonosztáz) választja el a hívektől.

I) A Gergely-naptárt használja az egyház is. J) A Julianus-féle naptárt használja az egyház.

E) A középkorban a mise nyelve görög vagy pravoszláv. F) A középkorban a mise nyelve latin.

M) Az egyház feje a pápa, egyedüli örököse Szent Péternek. N) Róma és Bizánc püspöke egyenrangú, az egyház irányítása a zsinatot illeti meg.

Nyugati egyház Keleti egyház

K) Az alsópapság a felszentelés előtt házasodhat. L) A papság nem házasodhat.

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor

6. A Dictatus Papae szövegrészletének elolvasása után írja be a dekrétum egyes pontjait a táblázat megfelelő rubrikájába! 2. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek. 3. Püspököket egyedül ő tehet le és helyezhet székükbe vissza. […] 6. Az általa kiátkozottakkal egyebek közt még ugyanabban a házban sem tartózkodhatunk. 7. Egyedül neki szabad a korszükségletnek megfelelően új törvényeket hozni, új püspökségeket alapítani, káptalant apátsággá alakítani és fordítva, gazdag püspökségeket fel oszlatni, és szegényeket egyesíteni. 8. Egyedül ő használhat császári jelvényeket. 9. Egyedül a pápa lábait kötelesek az összes fejedelmek meg csókolni. […] 11. Az egész világon csak őt illeti meg a pápa név. 12. Jogában áll császárokat letenni.

13. Jogában áll, ha a szükség úgy kívánja, püspököket az egyik püspöki székből a másikba áthelyezni. […] 17. Tekintélyének támogatása nélkül semmiféle capitulum és semmiféle könyv nem tekinthető kánoninak. […] 23. A római pápa, ha a kánonoknak megfelelően választották, Szent Péter érdemeire való tekintettel kétségkívül szent lesz, mint ezt Szent Ennodius paviai püspök bizonyítja, kivel ebben sok szent atya egyetért, s amint Szent Symmachus pápa dekrétumaiban található. […] 25. Püspököket zsinat egybehívása nélkül is letehet vagy vis� szahelyezhet. […] 27. A gonoszoknak tett hűségeskütől az alattvalókat feloldoz hatja. (VII. Gergely a pápai hatalomról; 1075)

Állítás

A hozzá tartozó pont

IV. Henriket ez alapján elhagyhatták hűbéresei, és ellenkirályt választhattak. Megtiltotta a laikus (világi) invesztitúrát. A pápaválasztásba a korábbiakkal ellentétben nem szólhatott bele a császár. A pápának joga volt az exkommunikációra (kiközösítés). Az egyházi hatalom (spirituália) a világi hatalom (temporália) fölött áll. Nem ismerte el a konstantinápolyi pátriárka egyházfői szerepét. A teológiai kérdésekben az ő szava volt a döntő.

7. Válaszoljon az alábbi forrást elemző kérdésekre! Aludtam – így beszéli el Mohamed maga –, amikor egy tele írott leplet hozott nekem, és ezt mondta: „Olvasd!” Erre én így szóltam: „Nem tudom elolvasni.” Ekkor úgy beleszorított engem a lepelbe, hogy azt hittem, meg kell halnom, azután elengedett, s megint azt mondta: „Olvasd!” […] megkérdeztem, hogy mit kell elolvasnom; erre azt felelte: „Olvass a te Urad nevében, aki az embert egyetlen vérrögből alkotta, olvass, mert a te Urad, a legkegyelmesebb, aki a tollak által tanította meg az embert arra, amit az nem tudott!”– És ekkor én olvastam, és Gábriel is

a) Gyűjtse össze a szövegrészlet csodás elemeit!

b) Hogyan reagált Mohamed saját kiválasztottságára?

c) Milyen írást mutathatott Gábriel Mohamednek?

d) Miért nevezzük az iszlámot kinyilatkoztatott vallásnak?

mét elhagyott engem. Erre felébredtem, s úgy éreztem, mintha ezek a szavak a szívembe lennének beleírva. Kiléptem a barlangból, s a hegy közepén állottam, ekkor az ég ből egy hangot hallottam, s az így szólított meg engem: „Mo hamed, te az Isten küldötte vagy, és én Gábriel vagyok.” – Az ég felé emeltem fejemet, hogy a beszélő után nézzek, és meglát tam Gábrielt szárnyas férfiként, lábai a látóhatáron nyugodtak. (Ibn Hisám: Mohamed életrajza; 9. század)

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor 45

8. Csoportosítsa a területeket a térkép segítségével aszerint, hogy melyik időszakban foglalták el az arab hadak!

aro

magyarok

szlávok

irodalom Frank B

besenyők

dalom Kazár Biro ár Biro dalom Bolg Fekete - ten ger Kaukáz us Bizánc

Poitiers 732

751

717–718

Bizánci Birodalo m Fö

ld k

özi -

Merv Antiochia

tenger

Egyipt

Szamarra Bagdad (762–1258)

Damaszkusz (661–750)

Indus

Kordova

Időszak

Níl

Medina

632-ig 631–661 661–750 750 után A kalifátus székhelye

áb

Mekka

Indiai-óceán

Terület betűjele

Mohamed halála előtt Az első négy kalifa uralkodása alatt Az Omajjád-dinasztia hódítása Az Abbászida-dinasztia hódítása

9. A középkori társadalmat bemutató források és az ismeretei

alapján válaszoljon a kérdésekre!

A hívők társadalma egyetlen testet formál, de az állam hármat foglal magába. Az egyik a harcosoké, akik az egyházak védelmezői; ők a nép támogatói, azaz mindenkié, s közben gondoskodnak saját biztonságukról is. A másik a szolgá ké. Ez a szerencsétlen rész semmit sem birtokol, csak azt, amit munkája árán szerez. Ki lenne képes összeszámolni abakusz segítségével mindazokat a ter heket, amelyeket a szolgák viselnek? A hosszú eljárásokat, a kemény munkákat. A szolgák gondoskodnak mindenki számára pénzről, ruhákról, élelemről […]. Az Isten háza, amelyről azt hittük, hogy egy, tehát három részre oszlik: vannak, akik imádkoznak, vannak, akik harcolnak, és vannak, akik dolgoznak. Ez a három rész, mely együtt létezik, nem szenvedheti a szétválasztást: az egyik által végzett szolgálatok a másik kettő szolgálatának feltételét jelentik; mindenki a maga ré széről köteles az együttest segíteni. Így ez a hármas csoport nem kevésbé egy séges, és a törvény így tudott győzedelmeskedni, s a világ így élvezheti a békét. (Adalberon laoni püspök: Carmen ad Rotbertum regem; 997 körül)

a) Milyen társadalmi csoportokat különböztet meg a szerző?

a) Mekka b) Arábia c) Egyiptom d) Líbia e) Észak-Afrika nyugati része

f) Mezopotámia g) Perzsia h) Kis-Ázsia i) Indus-völgy j) Ibériaifélsziget

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor

b) Mi ezeknek a csoportoknak a feladata?

c) Milyen viszonyban/kapcsolatban állnak egymással?

d) Mi a célja ennek a kapcsolatnak?

10. Az alábbiakban a középkori városok létrejöttét elősegítő, úgynevezett telepítő tényezőket foglaltuk

össze. Ismeretei segítségével csoportosítsa az alábbi tanulmányrészleteket a megadott szempontok alapján! (Egy betűjel több helyre is kerülhet!) A) A püspöki városok esetében tehát folyamatosság állt fenn az antikvitás és a középkor között, amit a kánonjogban [egyházi jogban] a civitas elnevezés egyértelműen tanúsít. B) Az aligha meglepő, hogy a korai középkorban az utólago san vagy újra megerősített, kvázi állami, védelmi, szervezeti funkcióik miatt a falakkal körülvett települések nagy meg becsültségnek, komoly rangúnak számítottak. A német vá rosnevekben a burg szó egyértelműen ezt jelzi. C) A 11. századtól kezdődően délről fokozatosan észak felé kez dett terjedni a „szabadságolt, privilegizált település” értelmű jelentése, s ezzel együtt a burgensis („polgár”) kifejezés is. D) Azt, hogy a városfejlődés folyamatában milyen szerepe lehe tett az apátságoknak, jól mutatja Arras példája, ahol a püs pöki székhely elköltözése következtében széthulló civitas a Saint Vedes apátságnál lévő új települési magra épülve fejlődött középkori várossá. E) Ugyanakkor a régészeti kutatások szerint ezek a kereskedő helyek állandó lakónépességgel is rendelkező települések voltak. Olyan városias jellegű településekről volt szó, me

lyeknek egyáltalán nem volt semmilyen antik előzménye, gyökere. F) A városfejlődésben a legfontosabb jelentőségű a település sel szorosan összefonódó heti piac lett, hiszen a kora közép kori éves „vásárok”, távolsági kereskedelmi piachelyek nem kötődtek szilárd települési struktúrához, ezért a városfejlő désre gyakorolt hatásuk ekkor még elhanyagolható volt, majd csak jóval később vált ez a körülmény ösztönzővé. G) A városi közösségek kialakulására a X. század végétől, de még inkább a XI. századtól Dél-Franciaországban a béke mozgalom, a Treuga Dei kiszélesedése is jótékony hatással volt, hiszen a városok létének is egyik fontos ismérve a pax civitatis volt, ami gyakran a városi közösség önszabályozó szerveződésének szinonimájává vált. H) A települések lakóinak önszerveződéséhez az északnyuga ti területeken a kereskedők szervezetei, a gildék ugyancsak figyelemre méltó mintát jelentettek. (Pósán László: A középkori város kialakulása; 2007)

Szempont

A szöveg betűjele

A városok létrejöttében jelentős szerepet játszott az antik urbanizáció hatása. Az egyház intézményi és ideológiai hatása volt ösztönző. Fontos volt a stratégiai, védelmi szempont. A városi lakosság önszerveződése, jogi önállósága fejlesztette, erősítette a közösségeket. Jelentős telepítő tényező volt a kereskedelmi tevékenység.

11. Az alábbi források a középkori városok jogait elemzik. Karikázza be a következő oldalon felsorolt

városi jogok közül azokat, amelyekre a szöveg vonatkozik, majd írja utánuk a forrás betűjelét! A) Ha pedig valaki idegen az említett városba költözik, ott egy évet és egy napot eltölt, és ezenközben senki azzal nem vá dolta és rá nem bizonyította, ő maga pedig be nem vallotta, hogy előzőleg szolgaállapotú volt, a többi polgárral közös szabadságot élvezzen; halála után pedig hagyatékával senki úgy ne bánjon, mint a szolgákéval szokás […]. (II. Frigyes kiváltságlevele Goslar város részére; 1219)

B) […] a nevezett város minden évben Szent Márton ünnepén köteles hat dénárt fizetni, minden ekealja szántóföld után negyed font ezüstöt és három mérő gabonát, mégpedig egy mérő rozst, egy mérő búzát, egy mérő zabot. (I. Ottokár cseh király kiváltságlevele Uničov város lakosainak; 1223)

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor 47 C) Városi lakosok pedig azok, akiknek udvaruk van, vagy ud varokat bérelnek fél évre, illetve 12 hónapra, teljesen, félig vagy egy negyedrészben, és más bérlőket is fogadnak be.

kamaránk javára, másik felét pedig annak a számára, akinek terhére a jogsértést elkövette. (Lucca város kiváltságleveléből; 11. század)

(A bergeni városjogból; 13. század) D) Ebben az engedmény okiratunkban, vagyis adományleve lünkben úgy határoztunk, hogy egyetlen püspök, herceg, őrgróf, de országuk egyetlen személye se merészelje ezek ben a szabadságokban megzavarni, zaklatni vagy azoktól megfosztani az említett polgárokat; és ha – amit ugyan nem hiszünk – mégis akadna valaki, aki ezt vakmerően meg me részelné tenni, az tudja meg, hogy bírságként le kell tennie 100 fontot a legfinomabb aranyból, mégpedig a felét a mi

E) 18. A kommuna tagjai közül tizenhárom tanácsbelit kell ki választani, s e tanácsbeliek, valamint a tanácsbeli esküdtek javaslata szerint egy vagy két elöljárót kell ezek közül meg választani. […] 20. Mi pedig azt az igazságtételt és ítélkezést, mely az elöl járó és a tanácsbeliek által lesz, engedélyezzük és megerő sítjük a beauvais-i kommuna számára. (II. Fülöp Ágost megerősíti a beauvais-i kommuna szokásjogát; 1182)

1. városfal építése

_________

5. a városlakó szabad ember

_________

2. egy összegben történő adózás

_________

6. immunitás (más jogától való mentesség)

_________

3. árumegállító jog

_________

7. plébánosválasztás joga

_________

4. önkormányzat (kommuna) megalkotása

_________

8. ítélkezési (esetenként „pallos-”) jog

_________

12. A források elolvasása után aláhúzással jelölje a céhes iparra vonatkozó állítások közül a helyeseket!

Egy csoportból csak egy állítást húzzon alá, majd indokolja választását a forrás sorszámával! (Indoklásként több sorszámot is írhat a vonalakra.) 1. Ugyanakkor azonban [a takácsok] odahaza, a saját házaik ban, kora reggel, még mielőtt a közös munkába elindultak volna, majd pedig ebédidőben is, valamint az egyébként testi felfrissülésükre szánt, s a kompletóriumot követő esti időben, sőt még éjszaka is erősen dolgoztak, s préselték a posztót. Ez az otthoni magánmunka annyira kifárasztotta őket, hogy napközben munkájukat már nem tudták úgy el végezni, hogy az kellő minőségű legyen ahhoz, hogy a pénz beli nyereséget meghozza […]. (A beauvais-i posztóipari céheken belüli ellentétek rendezését szolgáló okirat; 1390) 2. Én, Johann Toynburch, régi kölni polgár, minden embernek tudtára adom, hogy a tisztes férfiúnak, Ailff Bruwer aranymű ves mesternek bérbe adtam tulajdon fiamat, Toenist, aki bele is egyezett abba, hogy az aranyműves-mesterséget Kölnben megtanulja, és neki nyolc éven keresztül hűségesen szolgál jon. Ez a nyolc év pedig a levél kelte után következő Szent Márton apostol napján kezdődik, és megszakítás nélkül tart. Ailff mester köteles fiamat e nyolc év folyamán eltartani. (Inasszerződés; 1404)

3. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara műveléséhez, és ha nem mesternek a fia. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de házán kívül egyet sem […]. Minden takács házában tarthatja egy test vérét és egy unokaöccsét. (A párizsi takácsok 12. századi céhszabályzata) 4. Minden kőművesnek, habarcskészítőnek és gipszkészítő nek meg kell esküdnie védőszentjeire, hogy az említett mes terséget, ki-ki abban, ami őt illeti, jól és törvényesen őrzi és végzi. És ha megtudnák, hogy bárki, bármely dologban megszegné azt, s nem az említett mesterség hagyományos szokásai szerint cselekednék, esküjük folytán, valahányszor megtudják, adják tudtul a mesternek. (A párizsi céhek szabályzatai; 1268) 5. Egy mesterember sem, sem mester, sem pallér, sem legény, bárki legyen is, senki nem taníthat semmiféle tananyagból az alapból való kiindulásra olyat, aki nincs szövetségünkben, és napjait a kőfaragásban ki nem szolgálta. (Strassburgi páholyszabályzat; 1459)

A) A középkori céhes iparban korlátozták a termelés men�yy nyiségét. A középkori céhes iparban meghatározták a minimálisan yy megtermelendő mennyiséget. A középkori céhes iparban előírták a termelés mennyiségét. yy

B) Iparűzést kizárólag a mesterek folytathattak. yy Iparűzést kizárólag a hozzáértők folytathattak. yy Iparűzést kizárólag a hozzáértő céhtagok folytathattak. yy

Indoklás: ______

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor

C) A céhen belüli kapcsolatok családi jellegűek voltak. yy A céhen belüli kapcsolatok kizárólag szerződéses jelle yy gűek voltak. A céhen belüli kapcsolatok a városatyák által szabályozotyy tak voltak. Indoklás: ______ D) Munkahely és lakóhely elvált egymástól a céhes yy időszakban.

Munkahely és lakóhely a céhszabály által meghatározott yy távolságban volt egymástól. Munkahely és lakóhely egybeesett. yy Indoklás: ______ E) A céhek kizárólag szakmai társulások voltak. yy A céhek szakmai és vallásos társulások voltak. yy A céhek jogi és szakmai társulások voltak. yy Indoklás: ______

13. A forrás elolvasása után mutassa be a senior (hűbérúr) és a vazallus (hűbéres) kapcsolatba lépésének

összetevőit! Döntse el, hogy a táblázatban megfogalmazott állítások igazak-e vagy hamisak! Választását indokolja! A hűségeskü szertartása a következő: a hűségesküt tevő férfi vagy nő térdre ereszkedik a királyság főhűbérura előtt, akinek hűségesküt kíván tenni, összekulcsolt kezét annak kezei közé teszi, és ezeket mondja: „Uram, az Ön hűbéresévé leszek ezen birtok révén – és itt meg kell neveznie, hogy melyik birtokért teszi a hűségesküt –, és ígérem, hogy oltalmazni és védeni fo gom minden élő és halandó lény ellen.” Az úrnak pedig így kell válaszolnia: „Én pedig felfogadom Önt Isten hitében és az én hűségembe, jogaim épségben tartása mellett.” Nem vehet el és nem tarthat vissza semmit urának tulajdonából, az ő engedélye nélkül vagy akarata ellenére, legfeljebb azon hűbérura kedvéért, akinek birtokaihoz tartozik az ő hűbérbir toka, amelyért neki hűségesküt tett. Nem adhat senkinek taná csot ura ellen, sem nyilvánosan nem vehet védelmébe senkit ura ellen. Nem emelhet fegyvert urára, legfeljebb olyan hűbérúr oldalán, akinek előbb tett hűségesküt. […] És nem szabad ura feleségének vagy leányának testi gyalázatát kívánni, vagy velük bárminemű testi érintkezést keresni, csakis házasságban. […] Állítás A hűbéri kapcsolat nem kölcsönösségen, hanem a hűbérúr hatalmán alapult. A kapcsolat létrejöttében szerepet játszott a feudum. A kapcsolat szent (szakrális) jellegű volt. Az eskü után a hűbéres ura hűbérurának is vazallusa lett. A hűbéres adott esetben hadat viselhetett ura ellen. A hűbéri kapcsolat mindig a király engedélyével jött létre. A hűbéresnek éppen annyi kötelezettsége volt, mint urának. A hűbéri kapcsolatok számának növekedése az egyház érdekében állt. A kapcsolat erkölcsi viszonyokat is szabályozott, így elősegítette a lovagi líra kibontakozását.

Tartozik a hűbérúr a köztük fennálló hűbéri hűségnél fogva hűbéresének mind azzal a felsorolt dologgal, amelyre a hűbéres hűbérurával szemben köteles. Mert a hűbérúr és hűbérese kö zött egyazon hűség van, amelyet mindkettő egyformán köteles elismerni és megtartani minden előbb elmondott dologban. Ezenfelül tartozik a hűbéres tiszteletet adni urának mindenben. Egyébként egyaránt tartoznak az egymás iránti hűséget szilár dan és tisztán megtartani, de ezen hűségeskü megtartásáért nem kötelesek tisztességüket és jó hírüket feláldozni. A hűbéres azonban többre köteles uráért, mint az őérette. A hűbéres köteles túszként jelentkezni fogságba esett uráért, ha az ezt kívánja, és ezen kívánságát vele bármely úton közölte. És mindazok, akik hűbéruraknak hűségesküt tettek, ha uruknak fegyverre vagy lóra van szüksége, vagy őt ellenség kezében, vagy halálos veszedelemben találják – kötelesek becsülettel minden tőlük telhetőt megtenni, hogy ebből a veszedelemből megszabadítsák.

Igaz

(Jean Ibelin ciprusi hűbérúr és jogász; 1266)

Hamis

Indoklás

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor 49

14. Az alábbiakban a keresztes mozgalom és az abban résztvevők céljainak összefoglalását olvashatja. Állapítsa meg, hogy igazak-e vagy hamisak a keresztes mozgalomról szóló állítások! A szövegek betű jelének beírásával indokoljon! (Egy helyre elegendő egy betűjelet beírni.) A) Az üdvösség elnyeréséhez egy szerzetesnek nem kell keresztes háborúba mennie, egy keresztesnek pedig nem kell kolostorba lépnie. (Guibert de Nogent) B) Bizánc valószínűleg fegyelmezett katonai alakulatok segítségét várta, amelyek császári segédcsapatokként az ő vezetése alatt tevékenykednek majd, de azoknak eszük ágában sem volt alávetni magukat a bizánci császár akaratának. C) A nyugati nemesség és lovagság a középkorban mindvégig azért tartotta életben a keresztes háború eszményét, mert rangja és helyzete ezáltal vallási tartalmú, különleges státusú lett. D) A keresztes háborúkkal a nyugati lovagság új, szakrális legitimációt nyert: fegyveres szolgálatukat nem egy-egy hűbérúr parancsára, hanem Krisztus fennhatósága alatt végezték. E) A pogányok elleni harc mellett az eretnekek elleni küzdelem is a keresztes háború rangjára emelkedett: az ilyen harc éppúgy a „mennyei Jeruzsálem” elérését eredményezte, ahogyan a palesztinai, a hispániai vagy az északkeleti „zarándoklat”. F) A keresztes hadjárat tehát lényegében fegyveres zarándoklatnak számított, azaz a keresztesek elsősorban nem átgondolt, tervszerű politikai-katonai célokat akartak megvalósítani, hanem Isten minél nagyobb szolgálata volt a cél. Állítás A keresztes mozgalom ideológiájában szerepeltek ószövetségi elemek is.

A háború megváltoztatta a nemesség eszmeiségét, presztízsét.

A keresztes háborúk csak a Szentföldön folytak.

A hadjáratok meghirdetésekor a résztvevőknek ígértek bűnbocsánatot.

A mozgalomban való részvétel magánügy volt.

A keresztesek célja spirituális jellegű volt.

A keresztes mozgalom a zarándoklat egy sajátos formája.

Az első keresztes csapatok harcértéke alacsony volt.

G) A hadjáratok összekapcsolódtak az ótestamentumi harcnak azzal a gondolatával, melynek során az úr kiválasztott népét Izraelbe vezette, és azt a földet nekik adta. A keresztes háború tulajdonképpen ezt a bibliai eseményt ismétli. H) Pápai értelmezés szerint a hitetlenek ellen viselt háborút tulajdonképpen az egyház valamennyi aktív ellensége ellen kell vívni; ezért a keresztes hadjáratok meghirdetése csak eszköz volt egy pápai hadsereg verbuválására. I) Elsősorban a keresztes háborús bűnbocsánatról, a világi vezeklés elengedéséről van szó, a töredelmes bűnbánat, illetve a gyónás után. J) Az egyház szerint a szent háború nemcsak azokra vonatkozik, akik részt vesznek benne, hanem valamilyen módon mindenkinek bele kell vonódnia. Hatalmas hatást gyakorolt a laikusokra azzal, hogy keresztesekért szóló zsoltárokat és imákat helyezett a misébe. K) A propagandaeszközök között megjelent az a felfogás, miszerint egy halottért való keresztes elköteleződés megrövidíti az elhunyt szenvedéseit a purgatóriumban. Ily módon a megcélzott közönség, elsősorban a lovagság, úgy érezhette, hogy nemcsak saját lelki üdvéért száll harcba, hanem elhunyt rokonaiért is.

Igaz

Hamis

Indoklás

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor

15. A tankönyv 134. oldalán látható angol és a francia rendi gyűlés ábráinak tanulmányozása után döntse el, hogy a táblázatban megfogalmazott állítások melyikre igazak! (Jelölje X-szel a megfelelő rubrikában!) Állítás

Angol rendi gyűlés

Francia rendi gyűlés

Mindkettőre igaz

A rendi gyűlés territoriális (területi) alapon jött létre. Éppen ezért több volt belőle. A rendi gyűlés kétkamarás volt. Három rend volt. Az alsóház küldötteit grófságonként választották. Összehívását a király kezdeményezte. A városi polgárok részt vehettek a gyűlésein. Ritkán ülésezett, általában vészhelyzetben hívta össze a király. Alapja a királyi hatalmat részben korlátozó jogi dokumentum volt.

16. Párosítsa a szerzetesrendekről szóló leírásokat a rendek nevével! A) A rend prédikáló (kolduló-) rend. Tagjait fehér csuhájuk felett viselt köpenyükről „fekete barátok”-nak is nevezték. A rend számára a pápa engedélyezte az inkvizíciós tevékenységet, ami elsősorban az eretnekek felkutatásából állt. B) A rend Jeruzsálemben a Szűz Máriáról elnevezett kórházban alakult meg. Tagjai betegápolással, majd a pogányok elleni küzdelemmel foglalkoztak. Szentföldi kiűzetésük után Mazóviában telepedtek le. C) A „szürke barátok” rendjének eszménye a teljes szegénység volt, feladatának a missziós (hittérítő) és prédikáló tevékenységet tartotta. Az önmagukat „kisebb testvérek”-nek nevező rendtagokhoz világiak is csatlakozhattak, és regulájukat követve „harmadrend”-dé válhattak. D) A Szent Benedek-i életeszmény következetes megvalósítására létrejött rendnek szegénysége és egyszerűsége, a hatalomtól távoli léte és a szerzetesek saját munkájukból A rend neve

Német Lovagrend

Karthauzi

való létfenntartása volt a jellemzője. A mezőgazdasági és ipari munkák nagyobb részét a kezdeti időkben a nagy számban jelentkező conversusok (laikus testvérek) végezték. A „fehér barátok” életeszménye az egyszerűség volt. E) Szentföldi alapítású, szegénységet fogadó lovagokból álló rend, amelyet a Salamon templomának helyén kapott első épületéről neveztek el. Feladatuk elsősorban a zarándokok védelme és a hitetlenek elleni harc volt. Jelképük a fehér köpenyen lévő vörös kereszt volt. F) Az egyiptomi remetékhez hasonlóan éltek. Különálló házikókban, teljes csöndben elmélkedtek, imádkoztak, és főként kódexeket másoltak. Lelkiségük sajátossága a „lélek szüzessége”, amely feltételezi a szív teljes tisztaságát, azaz minden teremtménytől való elszakadását. Szinte sosem beszéltek, ha nagy szükségük volt valamire, jeleket használtak.

Ciszterci

Ferences

Templomos

Domonkos

A leírás betűjele

17. A középkorban az állam és az egyház is fellépett az eretnekekkel szemben. Az alábbi forrásrészlet

tanulmányozása után állapítsa meg, mely tételeik jelentettek veszélyt a középkori világ rendjére, és miért! A forrás kifejezéseinek felhasználásával fejezze be a megkezdett mondatokat! Minden kathar közös hite a következő: az ördög alkotta a vilá got, s mindazt, ami benne található. Valamint az Egyház minden szentsége, nevezetesen a vízzel való keresztség, s más szentsé gek, nem szolgálják az üdvösséget, nem Krisztus és az Ő Egy házának valódi szentségei, hanem hamisak, ördögiek a gonosz Egyházához tartoznak. A katharok általánosan elfogadott hite szerint a testi házasság mindig is halálos bűn volt, s az elkövet

kezendő életben a törvényes házasság nem kisebb büntetést von maga után, mint a házasságtörés vagy a vérfertőzés, sőt egyikért sem kaphat az elkövető szigorúbb büntetést. A katha rok tagadják továbbá a test feltámadását. […] Esküt tenni semmi esetben sem engedélyezett, következésképpen halálos bűn. (Egy korábbi kathar, Rainer Sacconi leírása; 13. század)

(Kathar: ezek az eretnekek Albi városáról – albigens – vagy a görög cathaaroi –’tiszták’ – szóról kapták a nevüket.)

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor 51

1. Az egyház létét tagadták akkor, amikor kimondták, hogy

2. A hűbéri kapcsolatok létrejöttét veszélyeztette az a nézetük, miszerint

3. A család rendjét aláásta az a gondolatuk, hogy

4. A királyi tekintélyt kétségbe vonta az az állításuk, miszerint

18. Az alábbi tudósítások a középkori és a kora újkori pestisjárványokról szólnak. Elolvasásuk után írja a betűjelüket a táblázat megfelelő rubrikájába! (Egy betűjel több helyre is kerülhet!) A) […] a mondott esztendő [1348] tavaszának elején kezdettek mutatkozni a pestis fájdalmas pusztításai. És nem olyképpen jelentkezett, mint Keleten, hol a kikerülhetetlen halálnak nyilvánvaló jele volt, ha valakinek megeredt az orra vére; hanem a kezdetén: férfiaknál, nőknél egyaránt a lágyékukon vagy a hónuk alatt bizonyos daganatok támadtak, amelyek néha akkorára nőttek, mint egy rendes alma, néha akkorára, mint egy tojás, vagyis voltak nagyobbak, voltak kisebbek, amelyeket a nép „búb”-nak nevezett. (Giovanni Boccaccio: Dekameron)

C) Az Úr 1349. esztendejében bűnbánók kezdték járni a vilá got. Németországból rajzottak ki. Nyilvánosan vezekeltek, sokágú szöges korbáccsal verték magukat, hátuk-válluk föl hasadozott belé. […] Vallási alázatból történt mindez: így könyörögtek az Urunkhoz, hogy csillapítsa haragját, hogy ne sújtson már le ostora, azaz a világon szerte dúló beteg ség, amit epidémiának neveznek. Mindenfelé a lakosságnak legalább az egyharmadát ragadta el ez a betegség. A vezek lések sok embert mentettek meg a haláltól, mert előzőleg semmiféle gyógyír nem használt ellene. (Jean Froissart: Krónikák)

B) Mikor látott vagy hallott az ember ilyent, miféle évkönyvek ben olvasta valaha, hogy üres házak, elhagyatott városok, gyászba öltözött falvak, holttestektől borított mezők, bor zalmas, hatalmas pusztaság van mindenütt. Hogyan tud nak erről képet alkotni az utódok, mikor azok, akik az ese ményekben benne élnek, nem tudnak hinni a szemeiknek. Este még barátaival étkezik az ember, éjjel szörnyű kínokat szenved, reggelre halott, s három hónapon belül követik gyermekei s egész családja. (Francesco Petrarca: Epistolae familiares [Családi levelek])

D) […] a gödörrel, azt hiszem, szeptember 4-én készültek el, szeptember 6-án kezdtek el benne temetni, és szeptember 20-áig, tehát mindössze két hét alatt 1114 holttestet dobtak bele. Ekkor be kellett fedniük, mert a tetemek a talajtól már hat lábra feküdtek. […] Rendeletileg szigorúan tilos volt bár kinek a gödrök közelébe menni; kezdetben ez az intézkedés csupán a fertőzés megakadályozására szolgált, később azon ban még indokoltabbnak bizonyult, mert akadt sok olyan beteg, hagymázas ember, aki halálát közeledni érezvén, ta karóba vagy pokrócba burkolózva a sírhoz futott, beleugrott vagy – ahogyan mondták – eltemette önmagát. (Daniel Defoe: Beszámoló a pestis évéről)

Állítások A járvány vallásos-misztikus népi mozgalmakat eredményezett. Az idézetben a hatóságok járvánnyal kapcsolatos intézkedéséről van szó. A tudósítás a betegség szimptómáiról (tüneteiről) beszél. A tudósítás kronológiai adatot is tartalmaz. A forrás a pestis kortárs szemlélőre tett érzelmi hatásait részletezi. A szerző úgy véli, csak a hit lehet hatásos a ragály ellen. A forrás a pestis eredetére is tesz utalást. A járvány elsősorban a városokat sújtotta.

A forrás betűjele

TÖRTÉNELEM 9. – IV. A középkor

19. Az alábbiakban egy román és egy gótikus székesegyház képét és alaprajzát látja. Ismeretei segítsé-

gével válassza ki a felsorolt megállapítások közül azokat, amelyek a román, a gótikus építészetre, illetve mindkettőre vagy egyikre sem igazak!

Román

Gótikus

Mindkettő

Egyik sem

A) Alapformáját a római bazilikától örökölte. B) Jellegzetes homlokzati eleme a rózsaablak. C) Kötelező tartozéka a kupola. D) A falakra nehezedő súly levezetését támpillérekkel oldja meg. E) Mennyezete félköríves boltozat. F) A vaskos falazat hivatott a tető nyomásának levezetésére. G) Magassága két egymás fölötti karzatot is lehetővé tesz. H) Megépítésének lényeges eleme a fény hatásának erősítése. I) Belső terét hosszanti főhajó és mellékhajók tagolják. J) A kis ablakok egyik célja a misztikus homály elérése. K) Főportálja nyugatra nyílik.

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 53

V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 1. Az alábbiakban a magyar nép eredetével kapcsolatos, egymással is vitatkozó nézeteket olvashat. Döntse

el, melyik szövegre igaz a táblázatban megfogalmazott állítás! (Egy helyre több forrás betűjele is kerülhet.) A) T. Hell atya megragadta a kínálkozó alkalmat, és sok kérdést tett fel a lappokról, és hosszas beszélgetést folytatott a mis� szionáriussal nyelvükről, szokásaikról stb. Eközben véletle nül betért épp a házba egy karjeliai ember is, és T. Hell atya kérésére a misszionárius elimádkoztatta vele a Miatyánkot. S íme, néhány szót tökéletesen megértettünk, és a többit is úgy ejtette, ahogy eddig csak magyar embert véltünk be szélni. Ez a dolog megerősítette T. Hell atya sejtését és felte vését, amely, mint említettem, Scheffer és Büsching nyomán fogalmazódott meg benne, tudniillik, hogy a finn, a lapp és a magyar nép rokon egymással, és ettől kezdve szüntelenül hevesen biztatott, sarkallt, kért és sürgetett, hogy derítsem ki a magyar és a lapp nyelv közelebbi egyezését, mivel ő maga fontosabb teendőkkel volt elfoglalva. (Sajnovics János: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lap ponum idem esse [Bizonyítás. A magyar és a lapp nyelv azo nos]; 1770) B) Én szegény atyámfiait meg nem tagadom, sőt ha a csalha tatlan tudományos világ egy népcsaládba soroz bennünket, a rokonságot is elvállalom, de azért határozottan állítom, hogy a magyar és a finnugor nyelvek között azonos eredet nincs, és nem is volt soha. (Jókai Mór véleménye. In Acél József: Szittya görög erede tünk; 1926) C) […] nem szabad sumer–magyar vonalon azt a szoros tör vényszerűséget keresni, ami az egymáshoz térben és idő ben sokkal közelebb álló indoeurópai nyelvcsalád eltéréseit jellemzi. Számolnunk kell azzal, hogy a szabad szittya népek a nyelvkinccsel is szabadabban rendelkeztek. (Bobula Ida: A sumer–magyar rokonság kérdése; 1961) D) A magyar és a világ tudósainak ama bizonyossága ellenére, hogy a magyar nyelv török eredetű, ezt a XVII. században Szenczi Molnár Albert, Johann Eberhard Fischer, August Sch lözer vonták kétségbe, majd a monarchiát kiszolgáló, a nyelv tudományban laikus csillagász Sajnovics János (1733–1785),

Schlözernek orvos barátja, Gyarmathy Sámuel (1751–1830), a nyelvész Reguly Antal, majd a szász származású Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál nyelvész és a német Joseph Budenz megalkot tak egy olyan magyar„őstörténetet”, amely a magyar nép büsz keségét, múlt-tudatát és ősiségét elvéve, a magyarságot a ma is gyűjtögető-halászó kultúrájú finnugor népektől származtatja. (Kiszely István: A magyarok őstörténete; 2001) E) Tisztelem az urak álláspontját, nekem azonban – mint mi niszternek – az ország érdekeit kell néznem, és ezért a kül ső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát. (Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter szavai képviselőtársainak; 1877) F) […] a török nomádok életét és vándorlásait általánosság ban illető személyes tapasztalataim alapján, de nem kevés bé támaszkodva a történelmi forrásanyagra is, igyekeztem igazolni Árpád török nemzetiségét illető állításomat. Megen gedtem, hogy keveréknyelv a magyar, de hozzátettem, hogy a vegyülékben nem a finn-ugor, hanem a török-tatár elem uralkodik. […] E jelenség oka minden esetre inkább a nem zeti és politikai, mint a tisztán tudományos érdeklődésnek tulajdonítható, mert az ázsiai eredetére büszke nemzetnek sehogy sem tetszett, sőt egyenesen sértőnek látszott, hogy őseit vérrokonságba keverték a magas északvidék halászat ból és vadászatból élő nyomorúságos osztják, vogul népével és Szibéria más népfoszlányaival. A harci erényeire, vitézsé gére és függetlenségére sokat tartó magyarságnak inkább megfelelt a hunokkal és az avarokkal való rokonság, kiket csak a középkor kereszténysége rajzolt borzalmat keltő nép nek; s a nemzeti hagyománynak tökéletesen igaza is van, midőn ezt a nézetet vallja, […], mint búvárlataim későbbi folyásában meggyőződtem. (Vámbéry Ármin: Küzdelmeim; 1905)

Állítás A magyar nép eredetének megállapításához a nyelvi bizonyítékok mellett másokat is használ. A finnugor rokonság/eredet mellett érvel. A finnugor rokonság állítását politikai okokhoz köti. A magyarság eredetét nem köti a „finnugor vagy török” kérdéshez. A török rokonságot a magyar nép karaktere, életmódja, történelme miatt vélelmezi. A finnugor rokonságot a „Habsburg-mítosz”-hoz köti, azt állítja, hogy a dinasztia érdeke volt ily módon „elvenni” magyarságunkat. Használja, de szabadon kezeli a nyelvi bizonyítékokat.

A forrás betűjele

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

2. Az alábbi térkép a magyarság vándorlásának állomásait, illetve a magyarsággal érintkezésbe lépő birodalmakat mutatja be. Nevezze meg őket! Ur

ál

r ge Vis zt

g sé

e iF v e Kij

ula

D ny

M o r va Fejedelemség

Ka us

e -t

Konstantinápoly

dalom Biro r á e r Bolg

Fe k e t e - t e n g e r

Kaukáz

tó

-t e

A l-

át

l ga

Azovi tenger Duna

yő

n ese

portok népcso n

Dnyesz ter

U rá l

törö

Ká

i -t

B alt

en ge r

szavárd magyarok

Sztyepp, erdős sztyepp Magyarok vándorlásának iránya Besenyők vándorlásának iránya Arab támadás

Földközi - ten ger 1. _____________________________________________

4. _____________________________________________

2. _____________________________________________

5. _____________________________________________

3. _____________________________________________

6. _____________________________________________

3. A „kettős honfoglalás” elmélete történetírásunk egyik jelentős vitát kavaró nézete. Az alábbiakban

érveket és ellenérveket olvashatnak László Gyulától és a vele vitatkozó Györffy Györgytől. A szövegek elolvasása után döntse el, hogy igazak vagy hamisak-e a táblázatban megfogalmazott állítások! Döntését a vonatkozó szövegrészlet betűjelével indokolja! A) Az, amit eddig a honfoglalásról tanultunk és tanítottunk, mind igaz. Ebben semmiféle változás nem történt. A 896-os honfoglalás történelme szilárdan áll, amit a magam felve tése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide. (László Gyula: Múltunkról utódainknak; 1999) B) Kik adták volna a magyar helyneveket ott, ahol Árpád ma gyarjainak sírjai, telepei hiányoznak? […] Hát a késő avarok, akiket – amint kiderül – onoguroknak hívtak. Ezek szerint ezek jórészének magyarul kellett beszélniük. […] Végignéz tem az orosz őskrónikát, a bizánci forrásokat és a nyugatia

kat, mindenütt megerősítést talált a kettős honfoglalás elmé lete. Végül felvetettem a kérdést: éppen a magyar krónikák ne tudnának erről? Hogyne tudnának, hiszen Árpád honfog lalását „a magyarok második bejöveteleként” tárgyalják. (László Gyula: A honfoglalás; 1996) C) Eszerint a magyar nép két rokon ága, két alkalommal hajtotta végre a honfoglalást, egyik (onogur) az avarkorban történt 670–680 táján, egy időben a dunai bolgár állam megalaku lásával, a másik pedig (a türk, magyar) Árpád vezetésével a 9. század legvégén. (László Gyula: A kettős honfoglalásról; 1982)

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 55 D) A kettős honfoglalás elmélete elsősorban régészeti leletekre épül. […] Az onogurok – mai tudásunk szerint – bolgár-török nyelven beszéltek, s noha jelentős szerepük volt a magyar ság kialakulásában, nem bizonyított, hogy a Kárpát-meden cébe a 7. század végén beköltözött csoportjuk magyarul beszélt volna. (A honfoglalás vitás kérdései. Interjú Györffy Györggyel; 1986) E) Elvben nem megengedhetetlen egy olyan feltevés, hogy a Kárpát-medence feltételezett régi ugor nyelvcsaládbeli

többsége határozta meg a kialakuló nép nyelvét olyanfor mán, mint ez a szláv többségre települt bolgárok esetében bekövetkezett, de ugor nyelvnek e térségben semmi nyo ma, és az is meggondolandó, hogy az újonnan összeálló nép nevét e korban nem az elnyomott, hanem az uralkodó helyzetben levő nép adta: az itt kialakult etnikum magyar neve tehát mindenképpen az uralmi apparátusukkal orszá got szervező Árpádokhoz kapcsolandó. (Györffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról; 2002)

Állítás

Igaz

Hamis

A forrás betűjele

László Gyula a kettős honfoglalás melletti érveit kizárólag régészeti anyagra építi. Györffy György szerint a régészeti bizonyítékok és a nyelviek nem támasztják alá egymást. A bolgár analógiára (hasonlóságra, párhuzamra) történő nyelvcsere valószínűvé teszi László Gyula elméletét. László Gyula elmélete gyökeresen változtatja meg a honfoglalásról eddig kialakult képet. László Gyula szerint az avar honfoglalókkal együtt érkezett a magyarok első hulláma a Kárpátmedencébe.

4. Az alábbiakban egy történelmi esemény két elbeszélését olvashatja. Fejtse meg a szövegek és a képi forrás alapján, hogy melyik lehet ez, és indokolja meg, miért tér el egymástól a két leírás! Öt évvel később, Konrád császár uralkodása alatt Zoltának, Magyarország vezérének néhai híres és dicsőséges vitézei: Lél, Bulcsú meg Botond uruktól küldetve Alemannia egyes részeire törtek, és ott sok becses zsákmányt ejtettek. De vé gül a bajorok és alemannok gyalázatos csalárdsága miatt Lél meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. Botond meg a többi megmaradt magyar vitéz, mikor látták, hogy az ellenség gonosz csele miatt szo rultságba jutottak, bátran és emberül helytállottak. Egymást nem hagyták el, hanem mindenképpen rajta voltak, hogy a veszedelemben maradó résznek segítségére legyenek.

[…] a magyarok serege megfutamodva, nem rendelkezett többé harci kedvvel. […] Egyetlen utat, egyetlen kerülő utat sem tudtak találni maguknak anélkül, hogy ne várt volna rá juk nyilvánvalóan az Isten bosszúja, annyira, hogy nem sok nap múlva elfogott királyaikat és főembereiket Regensburg ba vitték, és népük gyalázatára sok más földijükkel együtt akasztófára húzták. (Augsburgi Gerhard: Szent Ulrik élete)

(Anonymus: Gesta Hungarorum)

Az esemény:

A fő eltérések és azok indoka:

Lehel kürtje; Képes krónika, 14. század

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

5. A források elolvasása után állítsa időrendbe Géza fejedelem és Szent István uralkodásának eseményeit! A) Szent István király továbbá, miután isteni rendelés akaratá ból a felséges királyi koronát elnyerte, híres és hasznot hajtó háborút viselt anyai nagyatyja, név szerint Gyula ellen, aki annak idején az egész erdőntúli ország kormányzatát a ke zében tartotta. […] Ezt az országot magyar nyelven Erdély nek nevezik, számos folyó öntözi, amelyeknek fövenyében aranyat gyűjtenek, és ennek a földnek az aranya a legfino mabb. (Thuróczy-krónika) B) Isteni jóslattól intve többek között Géza fejedelem is elkezd te a magyar népet keresztény hitre téríteni. […] – rákénysze rült, hogy kívánságát a keresztény fejedelmek és királyok tu domására hozza. Eme kívánságnak hallatára azok nemcsak segítséget küldtek neki, hanem személyesen fel is keresték. (Képes krónika) C) […] tartományait tíz püspökségre osztotta, az esztergomi egyházat a többiek fejévé és felügyelőjévé tette. S mivel az okos fejedelem ismerte az említett Asztrik vallásosságát, őt a főpapi méltóság süvegével ékesítve a kánoni választással felmagasztalta, s a kalocsai püspökség méltóságát ráruházta. (Hartvik püspök István legendájából) D) Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sar jam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy min denütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy

kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. (István király intelmei fiához, Imre herceghez) E) Atyja halála után az ötödik évben – így akarta az isteni kegye lem – elhozták az apostoli áldás levelét, s miközben a püspö kök és a papság, az ispánok és a nép egybehangzó magasz talásukat fennen kiáltozták, Isten kedveltje, István, királlyá választatott, s az olajkenettel felkenve a királyi méltóság di adémájával szerencsésen megkoronáztatott. (István király nagyobbik legendája) F) […] vonakodott a pogány nép nyakát a keresztény hit igájá ba hajtani, s azon mesterkedett, hogy főembereivel együtt kivonja magát uralma alól. Mindezeket a dicsőséges kereszt jelének pártfogásával, Isten szülőanyja, az Örök Szűz Má ria érdemeinek oltalmával Isten kedveltje, Márton főpap és Szent György vértanú zászlaja alatt, vezéreik megölése után csakhamar szolgálatába hajtotta, a keresztség vizében meg fürösztötte, és hűséges papok által osztván az üdvösség in telmeit, az egy Istent imádni kényszerítette. (István király nagyobbik legendája) G) Királyságának sorsául pedig, de kivált sarjadékának szapo rításáért a római császári méltóságot viselő, szelíd erkölcsei miatt jámbornak nevezett Henrik húgát, név szerint Gizellát vette házastársul, kit miután olajkenettel felkentek, a korona viselésében társának ismert el. (István király nagyobbik legendája)

6. Hasonlítsa össze a Képes krónika királyportréit a megadott szempontok alapján! Készítsen egy 10-12 mondatból álló rövid esszét! Nézzen utána, mi lehet az oka az eltérő ábrázolásnak! A) Hanem László király egyre nagyszabásúbb dolgokra töreked ve, és az erény útján egyre előbbre lépve nemcsak Magyaror szágra, hanem a kereszténység valamennyi országára szét árasztotta „édességének illatát”. Ezért amikor a római császár meghalt, a német hercegek és fejedelmek, az összes báró és főúr közösen és egy akarattal megkérték arra, hogy fogadja el a császárságot. De mert élete folyamán nemcsak a maga érdekét kereste, hanem a Jézus Krisztusét is, […] ezért nem fogadta el az idegen és ismeretlen népek fölötti kormányzást. Ám alig tudott Magyarországon megmaradni, hogy jámbo ran és hűségesen szolgálja az Istent, és megfelelő eréllyel érvényt szerezzen a törvényeknek. Mert amikor a húsvétot Bodrogban ünnepelte, íme, követek érkeztek hozzá Fran ciaországból, Hispániából, Angliából és Bretagne-ból, de különösen Wilhelmtől, a frank király fivérétől, akik tudtára adták, hogy meg akarják bosszulni a mindenható Istenen esett sérelmet, és azon gondolkodnak, hogy a szent várost és a legszentebb sírt kiszabadítják a mohamedánok kezé ből. Ezért megkérték a dicső királyt, hogy legyen vezérük és parancsnokuk Jézus Krisztus hadseregében.

B) Az ő idejében sok gonoszságot követtek el, mint majd az alábbiakból kiderül. Külsejére nézve visszataszító volt: bor zas, szőrös, kancsal, púpos, sánta, dadogó; ám ravasz és ta nulékony. Miután Jézus Krisztus említett zarándokai értesültek a dicső séges László király haláláról, igen szomorkodtak miatta, majd követeket küldtek Kálmán királyhoz, és amire a dicsőséges Lászlót kérték, ugyanazt kérték tőle is, mert azt gondolták, hogy ő is ugyanolyan kegyes, mivel ugyanabból a vérből való. Kálmán király viszont, hallva ezt, nemcsak azt nem ígér te meg, hogy velük megy, hanem egyáltalán azt sem en gedte, hogy a földjén átvonuljanak. Sőt hadsereget küldött ellenük, hogy megakadályozzák bevonulásukat az országba, mert úgy vélte, hogy martalócok azok, és nem zarándokok. Ők viszont reményüket Istenbe helyezve, és abban a Jézus Krisztusban bizakodva, akinek a jelét viselték, nagy bátran bevonultak Magyarországra, és sokakat legyilkoltak a ma gyarok közül.

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 57 Szempontok az alkat jellemzői yy erények, belső tulajdonságok yy a király és környezete viszonya yy

7. Írja a táblázatba az Aranybulla vonatkozó cikkelyeit a tankönyv 187. oldalán olvasható forrásrészlet alapján! II. András új intézkedései ellen országos mozgalom bontakozott ki. A hatalmas birtokadományozások több társadalmi réteget sértettek, és többeket bizonytalan helyzetbe hoztak. A birtokadományozásokból kimaradt magyar főnemesek köre rávette Andrást arra, hogy korlátozza bőkezűségét mind az adományok méretében és időbeli korlátlanságában, A) a jutalmazottak körében, B) a tisztséghalmozásban. C) A királyi birtokokon élő, katonáskodó társadalmi csoportok, a szerviensek és a várjobbágyok helyzete az eladományozott területeken kétségessé vált. Ha megnézzük az Aranybulla azon pontjait, amelyek a szerviensek jogi helyzetét garantálják, a következőket látjuk. A szerviensek személyükben szabad emberek, D) akik – egy kivételt leszámítva – kizárólag a király joghatósága alá tartoznak; E) adómentességet élveznek minden királyi adó alól, legyen az közvetlen pénzadó F) vagy természetben fizetett adó, G) és pontosan körülírja, hogy ezzel szemben milyen körülmények között van katonáskodási kötelezettsége a szervienseknek. H) A későbbi jogfejlődés szempontjából is fontos, hogy nemcsak személyében, hanem birtokaiban is szabadsággal ruházta fel az uralkodó a szervienseit: ezt rögzíti a birtokok örökléséről szóló cikkely, amely majdnem teljes tulajdoni szabadságot adományoz. I) A várjobbágyok esetében ez nem történt meg, mindössze elismeri az Aranybulla, hogy őket Szent István valamilyen fokú szabadsággal ruházta fel, és ezek alapján társadalmi helyzetük fenntartására tesz ígéretet. J) Az egyéb intézkedések között voltak olyanok, amelyek egyes sérelmek közvetlen orvoslására vonatkoznak, és a király gazdasági és pénzügyi intézkedései K) ellen irányultak. Az 1222. évi Aranybulla ellenállási záradéka csak néhány személynek engedélyezte a királyi hatalommal szembeni fellépést. L)

A) B) C) D) E) F) G) H) I) J) K) L)

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

8. A tankönyvi szöveg alapján jelölje be a vaktérképen a tatárjárás eseményeit! Használjon külön színeket a magyar, a kun és a tatár hadak mozgásaihoz, valamint árnyalatokat, hogy azok kronológiai sorrendjét is bemutathassa! Emelje ki, hol volt a legnagyobb mértékű népességcsökkenés!

9. Az alábbiakban a jelentősebb középkori uralkodóink által kiadott törvények szövegeiből olvashat részleteket. Válogassa szét őket, majd írja a táblázatban szereplő betűjel mellé az uralkodók nevét és uralkodásuk időpontját! A) Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királyi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyunktól is – kivéve a fallal övezett városokat – ezek minden terményének és borának kilenced részét fogjuk beszedni. B) Ha valaki haragra gyulladva, vagy dölyfösségtől kevélyen szán dékos gyilkosságot követ el, tudja meg, hogy tanácsunk végzé se szerint száztíz aranypénzt fog fizetni. Ebből ötvenet a király kincstárába kell vinni, ötvenet adjanak a rokonoknak, tízet pe dig a bíráknak és a közbenjáróknak ajándékozzanak. A gyilkos ezen felül az egyházi törvények rendelkezése szerint vezekeljen. C) Ugyanazon nemeseknek kérésébe is beleegyeztünk: hogy az országunk határai közt lakó valódi nemesek még az or

szágunk határai közt fekvő hercegi tartományokban levők is, megannyian ugyanazon egy szabadsággal éljenek. D) Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tizediket adja Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. E) Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a szer viensek ne tartozzanak vele menni, csak az ő pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen. F) A lázadás miatt elpusztult vagy felégetett templomokat, a ki rály parancsára, az illető egyház papjai állítsák vissza. Kelyhe ket és ruhákat a király költségén adjanak, könyvekről a püs pök gondoskodjék.

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 59 G) Ha valamely pap vagy ispán, avagy más hívő személy valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt és ad ják oda a várjobbágyoknak elfogyasztásra. Ha pedig lovakkal dolgozik, vegyék el tőle a lovat, amit a gazdája, ha akarja, ökör rel megválthat, és az ökröt egyék meg, ahogy mondottuk. A törvény betűjele

H) […] az adókivetést az egész országban olyképpen hajtsák végre, hogy minden kapu után, ahol emberek laknak, ame lyen egy szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni, […] az adókirovás napjától számított tizenötödik napon, 3-3 garast tartoznak fizetni […].

A törvényhozó neve, uralkodásának ideje

A) B) C) D) E) F) G) H)

10. Azonosítsa a Nagy Lajos külpolitikai törekvéseihez köthető államokat! A) A család Bölcs Róbert halála után megpróbált visszatérni az állam élére, I. Károly (Károly Róbert) kisebb fiát, Andrást jelölte a trónra. Házassága Johannával nem volt sikeres, a királynő férje címmel kellett beérnie. A diplomáciai fáradozások hatására ugyan királlyá koronázták, de végül meggyilkolták.

B) A Károly Róbert által szervezett királytalálkozón kötött megállapodást III. Kázmér és a magyar uralkodó, melynek révén 1370-ben, Kázmér halála után Nagy Lajos örökölte a trónt. A perszonáluniós kapcsolatnak Nagy Lajos halála után vége szakadt.

C) A Kárpátokon túli kun területen a kun és román népcsoportok összeolvadásával jött létre. Nevének eredeti jelentése: ’a hófödte hegyeken túli terület’. Első fejedelme, Basarab sikeresen állt ellen a magyar hódoltató törekvéseknek, ám 1352-ben bekövetkezett halála után Nagy Lajosnak névleg meghódolt a terület.

D) Lajos második felesége a nyugat-balkáni magyar hűbéres állam fejedelmének, Kotromanics Istvánnak volt a lánya. Ez a terület kötődött a legszorosabban a magyar királyokhoz, annak ellenére, hogy első királya, I. Tvrtkó 1377-ben koronáztatta meg magát.

E) Európa utolsó pogány népe ellen III. Kázmér több háborút is indított, amelyben Nagy Lajos személyesen vagy

csak seregeivel vett részt. Nagy Lajos fiatalabb leánya, a lengyel trónt öröklő Hedvig végül feleségül ment a pogányról keresztény hitre térő uralkodóhoz, Jagellóhoz.

F) A hagyományosan jó kapcsolatokat a magyarországi Anjouk és a pápaság között a nápolyi örökség borította fel. A nápolyi háborúk lezárulta után Nagy Lajos fegyveresei biztosították az avignoni pápaság visszaköltözését Rómába.

G) A Dalmácia feletti uralomban ez az állam volt a legnagyobb vetélytársa Magyarországnak. 1356-ban Padovával szövetségben sikerrel védte meg adriai érdekeit Nagy Lajos, a megszülető zárai békében Raguzától (Dubrovniktól) a Kvarner-öbölig magyar fennhatóság alá került a tengerpart.

H) Az oszmán-török terjeszkedéssel balkáni szerepét megerősítő állam Dusán István alatt élte a fénykorát, aki még cárrá is koronáztatta magát. Az ő halála után a részekre hulló állam nem tudott ellenállni a török előrenyomulásnak, az 1371-es Marica-parti csatában déli része török, északi része pedig magyar fennhatóság alá került.

I) Az Arany Horda kivonulása után a Keleti-Kárpátok és a Fekete-tenger közötti területen hatalmi vákuum alakult ki. Az itt létrejövő román állam első előkelői Magyar ország területéről érkeztek, de hamar függetlenedtek Nagy Lajostól. A terület később lengyel hűbérbe került.

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

11. Válaszoljon a forrásokat elemző kérdésekre! A) Mi, Ozorai Pipó temesi ispán jelen oklevelünk tartalmával kifejezve emlékezetére bízzuk mindenkinek, akit illet: Mivel a jogrend megköveteli, és ésszerűnek is látszik, hogy amit bizonyos törvényes és jogos indokok alapján adnak, az szi lárdan sokáig megmaradjon […]. Elrendeljük, hogy az ozorai népeink és vendégeink korábbi szokásuk szerint minden évben ötven az idő tájt érvényes

új királyi forintot, tudniillik huszonöt forintot ebből Szent György vértanú ünnepén, és a többi huszonöt forintot ebből Szent Mihály arkangyal ünnepén vagy az azt követő határ napokon tartoznak adni és fizetni. Beleegyezünk abba is, hogy az ozorai vendégeink a szabad városok mintájára minden egyes évben bírót és esküdteket, akit csak akarnak, választhatnak és állíthatnak közösen […].

Milyen jogállapotra tett szert a nevezett település?

Melyik két társadalmi csoportból tevődött össze feltehetőleg a település népessége?

Kik jártak jobban az adománylevéllel?

Miben különbözött jogállásuk a királyi városok polgárainak jogállásától?

B) Apsa fia Mihály, Tenkez fia Csépán és Timus; Maradék fiai: Gergely, Mátyás és Mester [és mások] és ezeknek rokonai Köcsk faluból, Vasvár hadi népei, akiket a szent király jobbá gyai fiainak neveznek, az ország megvédésében mind apánk idejében, mind a mi időnkben kedves szolgálatot tettek vé rük ontásával és rokonaik halálával, s ezért tőlünk alázatos könyörgéssel kérte, hogy őket, alább megnevezendő atya fiaikat ilyenféle érdemeik kiválósága miatt kegyeskedjünk

királyi jóindulattal korábbi állapotukból kiemelni és a nemes szerviensek sorába áthelyezni. Mi tehát, […] őket országunk nemesei közé nem méltatlanul besoroltuk. […] Akartuk, hogy mind ők maguk, mind örököseik, mind fiaik, akik később fognak születni mostantól fogva a szabadság azon kiváltságait élvez zék, korábbi állapotuk minden megkülönböztető jegye nél kül, amely országunk igazi, eredeti és természetes nemeseit megilleti.

Melyik társadalmi csoportba tartoztak az oklevél kedvezményezettjei?

Milyen jogállapotot értek el az adományozással?

Milyen szolgálatukért fejében történt az oklevél kiállítása?

C) Jónak láttuk és elhatároztuk, hogy győri hospeseink teleped jenek át a győri várba, és ezután éljenek a várban, aszerint a szabadság szerint, amely fehérvári cíviseinké [polgárainké] is;

ugyanúgy mentesülvén és örökre azonosképpen kivétetvén a győri ispánnak és udvarispánjának bíráskodása, fennhatósá ga, hatalma és ítélkezése alól […].

Milyen jogállapotot értek el az oklevél kiadásával a kedvezményezettek?

Mi volt a jogállapota a korábbi településüknek?

Kinek a bíráskodása alá kerültek az átköltözéssel és az oklevéllel?

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 61 D) Magyarország összes nemesei, akiket királyi szervienseknek mondanak, hozzánk járulván tőlünk alázatos hódolattal azt kérték, hogy őket Szent István királytól megállapított és el nyert szabadságukban megtartani kegyeskedjünk. Mi pedig

úgy találtuk, hogy kéréseik és követeléseik jogosak és törvé nyesek, tanácsot tartván báróinkkal, s az ő hozzájárulásukkal azokat teljesítendőknek véltük.

Mi jelzi a szövegben az egykori szerviensek nemessé válását?

Mely korábbi dokumentum írta körül adómentességüket és birtokbírhatási jogukat?

Mi jelzi a szövegben azt, hogy a magyarországi nemességnek van egy „magasabb” rendű csoportja?

12. A források és az ismeretei segítségével töltse ki a középkori adónemeket összegző táblázatot! A) Ha valakinek az Isten tízet adott egy évben, a tizedik részt adja az Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc részt fizessen. B) Ezenkívül bármely néven nevezett minden szabad faluban, sőt még az udvarnoki és királynéi falvakban élő valamennyi szántóvető és szőlőbirtokos jobbágyainktól is – kivéve a fal lal övezett városokat – ezek minden terményének és borának a kilenced részét fogjuk beszedni, és a királyné asszony is be fogja hajtani. C) Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, min den egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara hasz na címén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni. Forrás betűjele

Az adó elnevezése

D) Hűséges vendégeink, az erdőntúli szászok közösen királyi felségünk lábai elé borultak, és […] [mi] korábbi szabadságu kat visszaadtuk, mégpedig a következőképpen: […] évente kötelesek 500 ezüstmárkát fizetni kamaránk hasznára, és ez alól az adó alól senki se legyen kivéve, aki határaik között lakik […]. E) Ezenkívül elrendeltük, hogy minden telek Szent György nyol cadán [május 1. ] 12 dénárt tartozik fizetni cenzus, azaz ter ragium [földbér] fejében. F) […] bányászok szokása szerint befolyó jövedelem [az ezüst 1/8-a és az arany 1/10-e] […].

Az adót fizetők köre

Az adó alapja

Az adót kapja

kereskedők

a határon áthaladó áru értéke

királyi kincstár

—

rendkívüli adó

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

13. Az alábbi történeti események Hunyadi János karrierjének állomásai. Nevezze meg az eseményeket, majd állítsa időrendbe őket! A) […] egy hadjáratban hat szerencsés ütközetet vívott tehát, és öt hónappal azután, hogy Magyarországból kiindult, épségben vezette vissza seregét a király táborába, emberekben és javakban óriási zsákmánnyal megrakodva. Győzelmének jeléül sok ellenséges zászlót, azaz bandériumot adott át a királynak.

1. esemény:

(Thuróczy-krónika)

2. esemény:

B) Az […] mezején Amurátes császár véle szemben érközék, Két egész nap estig az viadal tarta, az nép meg sem futamék, De az […] jó […] tőle megveretteték: Népe veszedelmét gubernátor látá, ottan megfutamodék. (Nagybáncsai János históriája) C) És őt [II. Mehmedet], aki hencegő lélekkel és gőgös szemmel uralkodni akart az egész földkerekség felett, az Isten ítéletére egy parasztokból álló sereg, amely inkább a sarlóval tudott bánni, mint a fegyverekkel, legyőzte. És ő, aki sok kürt és dob hangjának kíséretében nagyon is vidáman jött, szomorúan, az éj csendjének leple alatt, gyalázatosan futott el.

3. esemény:

(Thuróczy-krónika) D) […] Ulászló király, látva, hogy az ellenséges lovasság fut, s hogy Amurát [Murád] császár és tábora reszket a félelemtől, a személyének védelmére rendelt csapatot harcba indította, és miközben a vajda úr és a többiek vad küzdelemben csatáztak, megrohanta a császár táborát, teljesen meg akarta semmisíteni. A gyalogosok sűrű csapatai közé ért, azoknak a nagy sokasága rárohant, elnyomta őt csapatá val együtt: elesett.

4. esemény:

(Thuróczy-krónika)

14. Az alábbi krónikaírók Mátyás uralkodásának mérlegét megvonva foglalnak állást hol mellette, hol ellene. Csoportosítsa a táblázat szempontjai szerint a forrásokat, majd válaszoljon a kérdésekre! A) Ennek a Mátyás királynak az idejében különböző és siralmas események után az a keserves balszerencse hárult erre az országra, hogy miközben ez a király Lengyelországot pusz tította, és azzal szemben igencsak ellenségesen viselkedett, az idő alatt a saját országa közügyeinek előmeneteléről és alkalmatosságáról nem gondoskodott. Ez a Magyarország, fejedelmétől mintegy magára hagyatva, béke és nyugalom közepette gondtalanul töltötte napjait.

C) Mert hogy elkanyarodjunk Hunyadi János fiától, Mátyástól, aki – mint jól tudjátok – a királyi családdal semmilyen rokonságban nem állt, és Magyarország királyságát amellett, hogy a királyi tanács akarata ellenére szerezte meg, úgy viselte, hogy vala mennyi ember előtt méltatlannak látszott az uralkodásra épp úgy családja homályos származása, mint zsarnoksága miatt. (Ludovicus Tobero: II. Ulászló követeinek beszéde a király választó országgyűlésen; 1490)

(Dubnici-krónika;1479) B) Hát nem megfontolt ő a tanácsban, mint uralkodóhoz il lik, kegyelmes és könyörületes a vétkezőkhöz, leleményes és óvatos az ország ügyeinek intézésében, tettre kész, […] csodás módon felkészült a hadügy egész területét és a kor mányzás minden tevékenységét tekintve, mestere a színle lésnek, dicsvágyó a végtelenségig, és nem arra született-e, hogy uralkodjék? Ez a király uralmának kezdetén országát a nemesektől felforgatva kapta, majd miután erőben és böl csességben gyarapodott, mint valami hatalmas vízözönből kiemelkedve bölcs kormányzásával mindent elegyengetett. (Thuróczy-krónika; 1488)

D) Mátyás szerfelett becsvágyó volt; megértette, hogy két világ bíró császár közé került. A törökkel sokáig sikeresen harcolt, és ezzel nagy hírnevet szerzett; látta, hogy ellenében többet nem érhet el, hiszen az szárazon és vízen roppant hatalmas volt; talán nem is bánta, hogy a súlyos sérelmek miatt meg neheztelve most a másik császár ellen fordíthatja a fegyvert, akiről tudta, hogy kisebb erővel rendelkezik, tehát több ered ményre juthat vele szemben, és azzal is tisztában volt, hogy ha mindkét cézárral diadallal megküzd, óriási dicsőséget és hírt szerez. […] Többnyire szerencsétlen is volt a barátaival, mert azok praktikáltak ellene, akiket mértéktelenül elhal mozott kinccsel, ranggal. Sokat emelt föl alacsony sorból, és ezekkel több szerencséje volt. (Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei; 1497)

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 63 E) Ha őt belső lázongások és a szomszédos fejedelmek alkal matlan indított háborúi vissza nem tartják, ha maga László [II. Ulászló], aki az uralkodásban követte, megőrzi a Mátyás által szervezett katonai fegyelmet, és követi őt a fényes győ zelmekben, ma bezzeg boldog életét élnénk, távol minden szerencsétlenségtől, mely aztán következett, és melyben most is hányódunk. (Brenner Márton Bonfini-kiadásának előszavából; 1543) F) És ha jeles, Európának mindenben üdvös törekvéseit az egész keresztyén világ meg nem akadályozza részint a római pápa áskálódása, részint a szomszédos fejedelmek mesterkedése, sokkal nagyobb és hasznosabb dolgokat is végbevitt volna.

G) Éltében mind az egész ország reá kiált vala Mátyás király ra, hogy […] felette igen telhetetlen vala; megnyúzná és megönné az országot a sok vámokkal és nagy rovásokkal [kapuadó beszedése], mert négyször rója vala minden esz tendőben az országot. De mihelyt meghala, minden ember ottan dicsírni kezdé őtet. Ottan megelevenülének a törökek is, és az ország egyik nyavalyából a másikba esék. Akkoron kezdé minden ember megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás király. És akkoron kezének mind az em berek mondani: de csak élne Mátyás király, bár minden esz tendőben hétszer róná meg az országot. (Heltai Gáspár: Krónika a magyaroknak dolgairól; 1575)

(Szikszai Fabricius Vazul Heltai Bonfini-kiadásának előszavából; 1565) A forrás betűjele

A források csoportosításának szempontjai Elítéli Mátyás uralkodását. Kudarcait külső tényezőkkel magyarázza. Zsarnoknak tartja. Kiemeli Mátyás hadvezetési képességeit. Erényei alapján tartja alkalmasnak az uralkodásra. A magyar társadalom és Mátyás ellentéteiről beszél. Mátyás uralkodását a halála utáni időszakból visszatekintve idealizálja. A király és nemességének ellentéteiről beszél.

a) Miért hangsúlyozza a C) forrás Mátyás „homályos származását”?

b) Kit ért Thuróczy a „másik császár” alatt? Mi volt a valós oka Mátyás vele való szembefordulásának?

c) Idézze fel, kik lehettek azok a „barátai”, akik ellene fordultak!

15. A magyar történetírásban igen változatos Mátyás-kép alakult ki. Az alábbiakban néhány reprezentatív megnyilatkozásból közlünk részleteket. Tanulmányozza a forrásokat, majd oldja meg a feladatokat! A) Az alkotmányos uralkodásnak, bár az iránt királyi meghívó leveleiben némely igen szép elveket nyilvánított, nem volt kitűnő barátja; a nép jogainak magasabb eszméjét, mely őt lépéseiben korlátozhatta volna, elsajátítani nem vala képes; az illendő szabadsággal fékezett uralkodói önkénynek fogal máig fölemelkedni nem tuda. A nemzet kiváltságait, orszá gos törvényeit sokszor főként pénzbeli segélyek kérésével megszegte, mégpedig többnyire csak kevéssel azután, hogy azokat megerősítette, megtartásukat hittel fogadta volna; de mielőtt emiatt felette pálcát törnénk, vessünk egy tekintetet korára és uralkodása körülményeire […]. (Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon; 1856)

B) Mátyás élettörténetének nemcsak írója, hanem olvasója előtt is önkéntelenül feltűnik azon rokonság, mely közte és a világ történelem egy másik kimagasló alakja, I. Napóleon között, mind egyéniségök, mind életpályájuk rendkívülisége tekinte tében, szembeszökő módon jelentkezik. Egyik sem tartozott vér szerint azon fajhoz, melynek dicsőségét képezi. […] Egyik sem az örökösödés lépcsőkint emelkedett a trónra. Nemzetök akarata emelte őket oda; hogy a válságos helyzetbe jutott ha zát a külső támadások ellen megvédjék, a belső felbomlástól megóvják. Mindkettő nagy a harcok mezején. […] Világuralmi törekvések töltik be lelköket, és sodorják merész vállalatokba. (Fraknói Vilmos: Hunyadi Mátyás; 1890)

TÖRTÉNELEM 9. – V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

C) [Az oszmán veszély elhanyagolása] Az utóbbi fél évszázad történetírása […] számon kérte Mátyástól a bizonyítékokat arra nézve, hogy volt-e komoly alapja e mentegetőzéseinek [hogy tudniillik nem képes a török ellen vonulni], melyek némi objektivitással vizsgálva, inkább diplomáciai floskulu soknak [szóvirágoknak] látszanak, semmint az ő belső meg győződése őszinte kifejezéseinek. […]. Mindezen kérdésekre megkapjuk a választ, ha tudomásul vesszük az európai rene szánszot illető kutatások eredményeit. Mátyás megértéséhez és igazi nagysága méltánylásához a reneszánsz fogalma adja meg a kulcsot; Hunyadi Mátyás reneszánsz fejedelem volt, és országa a magyar értelmű reneszánsz állam. (Szekfű Gyula: Magyar történet; 1936)

D) Mátyás király egyénisége fejedelmi jellemvonásokban és az emberi nagyság tündöklő színeiben bővelkedik. Szemé lyében harmonikus egységbe olvad a népmonda „Igazsá gos Mátyás”-a, a művészet- és tudománypártoló humanista, az építő és szervező király, a hódító hadvezér, a nagyvona lú diplomata, az állami függetlenséget védő államférfiú, a nemzet szuverenitását megszemélyesítő újkori monarchia s az […] irányító szerepre szert tett „magalett” ember. Ha egyik vagy másik tekintetben voltak is történetünknek nála nagyobb és kiemelkedőbb […] jelentősebb befolyást gya korló szereplői, történetünk nagyjai közül kétségkívül Hu nyadi Mátyásnak egyénisége volt a legszínesebb, tehetsé ge a legsokoldalúbb és képességei a legváltozatosabbak. (Hóman Bálint: Magyar középkor; 1936)

a) Húzza alá a felsoroltak közül az igaz állításokat! Teleki József alkotmányos uralkodónak tekinti Mátyást. yy Teleki József egyértelműen elítéli, hogy Mátyás csorbította a rendek kiváltságait. yy Teleki József leírja a művében, hogy Mátyás csorbította a rendek kiváltságait, de ezt korának szükségleteivel magyarázza. yy Fraknói Vilmos Mátyás és Napóleon alakjában származásuk, céljaik és hatalomra kerülésük közös vonásait hangsúlyozza. yy Fraknói Vilmos Mátyás és Napóleon alakjában a különböző egyéniséget, de a hasonló karrier jellegzetességeit hangsúyy lyozza. Fraknói Vilmos Mátyás és Napóleon alakjában a hasonló egyéniséget, de a mégis eltérő karrier jellegzetességeit hangyy súlyozza. Szekfű Gyula a török kérdés elhanyagolását a reneszánsz uralkodót korlátozó külső tényezőkkel magyarázza. yy Szekfű Gyula a török kérdés elhanyagolását taktikai okokkal magyarázza. yy Szekfű Gyula a török kérdés elhanyagolását a reneszánsz kor sajátosságának tekinti. yy Hóman Bálint szerint Hunyadi Mátyás értékelését torzítja a „népmondai hős” szerepkör. yy Hóman Bálint kedvezőtlenül ítéli meg Hunyadi Mátyás egyeduralmi törekvéseit. yy Hóman Bálint történelmünk egyik legnagyobb alakjának tekinti az uralkodót. yy b) Mi befolyásolhatta az első három szerzőt az eltérő Mátyás-képek megalkotásában? Húzza alá a helyesnek vélt választ! eltérő műveltségük yy eltérő személyiségük yy koruk eltérő társadalmi/politikai környezete yy

TÖRTÉNELEM 10. I. A világ és Európa a kora újkorban II. Magyarország a kora újkorban III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora IV. Az újjáépítés kora Magyarországon V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

I. FÉLÉV

TÖRTÉNELEM 10. – I. A világ és Európa a kora újkorban

I. A világ és Európa a kora újkorban 1. Egészítse ki a szöveget az alábbi fogalmakkal! Nézzen után az interneten a korabeli tájékozódást se-

gítő eszközöknek! Fogalmak

iránytű yy karakk yy karavella yy kormánylapát yy navigáció yy óra yy portugál yy szextáns yy szög yy térkép yy vitorla yy

Az európai hajósoknak rengeteg ismerettel kellett rendelkezniük ahhoz, hogy a biztonságot nyújtó partokat elhagyják. Mindezen tapasztalatok tudatos összegyűjtése miatt mondhatjuk, hogy Tengerész Henrik (1394–1460) _______________________ herceg Sagres-ben működő hajózási iskolája a felfedezések előszobája volt. A hajók terén az újítást az jelentette, hogy átvették a Hanza-városok által is alkalmazott középső _______________________-ot, amely a hajó dőlésekor is tartani tudja az irányt. A mediterrán hajózásban megjelenő többfajta _______________________-t kombinálták, hogy hát- és oldalszélben nagy sebességgel tudjanak haladni, de szembeszélben is lehetővé váljon az előrejutás. Az így kifejlesztett kisebb méretű hajókat _______________________-nak, a nagyobbakat _______________________-nak nevezték. A _______________________ szó, amely ma általános értelemben tájékozódást jelent, a latin ’hajózás’ szóból származik. A hajó helyének meghatározásához szükség van _______________________-re, amely síkban tudja ábrázolni Földünk felszínét. A Toscanelli művén látható szélességi és hosszúsági fokok már segítik a tájékozódást. Ahhoz, hogy a kapitány meg tudja határozni a hajó helyzetét a szélességi skálán, a Sarkcsillag és a horizont közötti _______________________‑et kell tudnia megmérni. Ennek az eszköze volt kezdetben a kvadráns, majd a _______________________. A hosszúsági fokok skálájának megmérésére „elegendő” egy pontos _______________________, amely az ismert hosszúságon elhelyezkedő induló város valós idejéhez van igazítva. A nap deleléséből ki lehet számolni, mennyivel jár a tengerész a kiindulási ponttól keletre vagy nyugatra. A haladási irány meghatározásában az arab közvetítéssel Kínából átvett _______________________ segített.

2. A következő oldalon látható térkép a felfedezések után kialakuló „kereskedelmi háromszög” működését mutatja be. Nevezze meg a két fontos részt vevő térséget, majd párosítsa a számokat a hozzájuk tartozó kereskedelmi cikkekkel! A)

Számok

Kereskedelmi cikkek rum, vas, puskapor, szerszámok

arany, elefántcsont, fűszerek, keményfa bálnazsír, fűrészáru, rizs, prémek, indigó, dohány luxusáru, kézműipari termékek cukor, melasz, fa rabszolga fegyverek, ruházat, vas, alkohol (főként sör)

TÖRTÉNELEM 10. – I. A világ és Európa a kora újkorban 69

1 6

3 4

3. A források elolvasása után mutassa be a kérdések alapján az indiánokkal való bánásmód elméletét

és gyakorlatát!

A) Senki azok közül, aki rendelkezésünk folytán a nevezett szi geteken és szárazföldön él, ne merészeljen […] nekik az in diánoknak veszteséget, kárt okozni testükön és jószágukon […]. (Kasztíliai Izabella 1503. évi rendeletéből) B) Valahányszor [a misszionárius] új városba kerül, törekedjen már az első naptól fogva arra, hogy megtudja: milyen üzle teket kötnek ott, mivel foglalkoznak, milyenek az erkölcsök és szokások abban az országban, a városban és környékén. […] A bűnösökkel mindig négyszemközt, mindig mosolygós arccal, békés és barátságos hangon beszéljen. Az illető sze mélyiségéhez képest kell majd eldöntenie, hogy átölelje-e őt, vagy térdre boruljon előtte. (Xavéri Szent Ferenc missziós tanácsai; 1552) C) Arisztotelész azt tartja, hogy a zsarnokuralom akkor jogos, ha szolgák és barbárok, azaz olyan emberek feletti, akiknek nincs önálló ítéletük és belátásuk. […] ilyenek az indiánok, akik általános vélemény szerint beszélő állatokhoz hason latosak. Minthogy az indiánok lusta, jóra nem hajló népség, jogosan szolgaságba vethetők. A teljes szabadság ártalmas

lehet számukra; ráadásul a felettük való rendelkezés a leg jobb eszköz arra, hogy elfogadják a keresztény hitet. (1512. évi jelentés az indiánok helyzetéről) D) A hódítók egymás közt arra fogadtak, hogy ki tud ügyeseb ben egy kardcsapással egy embert kettévágni, vagy ki tudja elegánsabban a fejet a nyaktól elválasztani […]. Magam vol tam a tanúja, hogy három vagy négy hónap alatt hétezernél több gyermek halt meg, mert szüleiket bányába hurcolták, és a magukra maradt kicsinyeket az éhség elpusztította. (Bartolomé de las Casas spanyol domonkos szerzetes: Historia general de las Indias [Az Indiák általános története]; 1553) E) Milyen jogon és milyen igazságosság alapján tartjátok eze ket az indiókat ilyen szörnyű és borzasztó szolgaságban? […] Elnyomjátok és gyötritek őket, nem adtok nekik enni, és nem gyógyítjátok a betegségeiket, melyek az általatok rájuk kényszerített mértéktelen munka miatt folyton sújtják őket, és okozzák halálukat. Pontosabban: ti ölitek meg őket, hogy meglegyen a mindennapi aranyatok. […] Nem vagytok kötelesek úgy szeretni őket, mint saját magatokat? (Antionio de Montesinos domonkos szerzetes; 1511)

a) Milyen bánásmódot írt elő az indiánok számára a spanyol királynő?

TÖRTÉNELEM 10. – I. A világ és Európa a kora újkorban

b) Mennyiben esett ez egybe az egyház álláspontjával?

c) Hogyan bántak a hatóságok az indiánokkal? Mivel indokolták viselkedésüket?

d) Nézzen utána, miként próbált az egyház az indián közösségeken segíteni!

e) Milyen gazdasági oka volt annak, hogy kizsákmányolták az őslakosság munkaerejét?

4. A kora kapitalizmus időszakát bemutató források elolvasása után egészítse ki a hiányos szöveget a felsorolt fogalmakkal!

Az említett kereskedők reggel és este megállapított órában az [úgynevezett] angol börzére mennek, és ott egy óránál valamivel tovább, alkuszok útján, akik ott nagy számban vannak, a legkülönbö zőbb nyelveken üzleteket kötnek főkép pen a különböző árucikkek adása és véte le dolgában. Ezt követően, valamivel ké sőbb az „ új börzére” mennek, ahol hason lóképp alkuszokkal, egy óra hosszat fő ként váltókkal és zálogokkal kereskednek.

A fent megnevezett személyek az általuk jegyzett és saját kezűleg aláírt pénzössze geknek megfelelően vállalják, hogy a jelen esztendőben hajót indítanak Kelet-Indiába és más hozzá közel fekvő szigetekre és országokba, és ott kereskednek olyan árukkal, amelyekre ezekben az országokban szükség van, illetve olyan árukat vásárolnak, ame lyekben ezek az országok bővelkednek […]. A jelen gyűlés 15 személyt választ meg és nevez ki az utazás felelős vezetőinek és igazgatóinak, akik forduljanak Őfelségéhez azzal a kéréssel, hogy az említett vállalkozás résztvevőit ruházza fel privilégiumokkal [kiváltságokkal], olyan jogokkal és vámkedvezményekkel, amilyeneket csak kapni lehet, továbbá szerezzenek be megfelelő hajókat […]. A jelen gyűlés megerősíti és jóváhagyja azokat az intézkedéseket, amelyeket ők elfogadnak, azzal a feltétellel, hogy tisztviselők alkalmazásához az összes részestársak közös gyűlése szükséges.

(Lodovico Guiccardini kereskedő beszámolója Antwerpenben; 1567)

(Az angol Kelet-indiai Társaság jegyzőkönyvéből; 1601)

Fogalmak részvény yy árutőzsde yy értéktőzsde yy osztalék yy tőke yy kockázat yy nyereség yy monopólium yy

Az angol Kelet-indiai Társaság egyike volt azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak, amelyeket befektetők hoztak létre. A magánszemélyek társulásában a pénzt közösen fektették be, így alakítva ki a társaság _______________________-jét. A társasági forma előnye volt, hogy a tagok közösen viselték a _______________________‑ot, ugyanis a tengeri kereskedelem ebben az időben egyáltalán nem volt veszélytelen. A sikeres kereskedelmi út végén a tagok dönthettek arról, mit tesznek a _______________________-gel. Amennyiben visszaforgatták a társaság által kezelt alapba, a befizetéseik arányában birtokolt _______________________-ik értéke is emelkedett. Dönthettek úgy, hogy a tagoknak a sikeres periódus lezárása után _______________________-ot fizetnek. Az első forrás szerint a társaság úgy próbálta nyereségesebbé tenni vállalkozását, hogy az uralkodóhoz fordult védelemért. A leggyakrabban adományozott kiváltság egy-egy árura vagy területre vonatkozó kizárólagos jog, a _______________________ volt. A kereskedelmi vállalkozás által megszerzett javakat a _______________________-én értékesíthették, amelyet az első forrás angol börzének nevez. Amennyiben a tagok közül valaki meg akart válni a cégbeli érdekeltségétől, a _______________________-on értékesíthette azt; ezt a forrás „új börzének” nevezi.

TÖRTÉNELEM 10. – I. A világ és Európa a kora újkorban 71

5. Rendelje a Luthertől származó idézeteket a röviden megfogalmazott hittételekhez! A) Dr. Usingen, egy ágostonos barát, aki nekem tanárom volt az erfurti kolostorban, amikor látta, hogy a Bibliát mennyi re szeretem, és milyen szívesen olvasom Isten szent igéjét, egyszer így szólt hozzám: „Ejnye, ejnye, Márton testvér, hát mi a csuda az a Biblia? A régi egyházi tudósokat kell olvas ni; azok már kiszívták a Szentírás velejét és igazságait. Mert minden lázadást a Biblia idéz elő!” B) […] zarándoklatokat rendeztek a szentekhez, hogy leveze keljék a bűnöket. […] mi nem a szentek városait, hanem gon dolataikat és szívüket járjuk be. C) Később természetesen, amikor azt olvastam, hogy az igaz ember hitből él (Róm. 1, 17), […] egyszerre megörvendez tem. Amikor felismertem, hogy Isten igazsága nem más,

mint a könyörületesség, mellyel minket igazaknak számít, ebben kaptam meg a segítséget. D) Ahol hit van, nem maradhat rejtve, megmutatkozik, nap fényre tör a jó cselekedetekben. Az ilyen ember vallást tesz mások előtt az evangéliumról, s egész életét ennek szolgála tában tölti. Amit csak átél, avagy cselekszik, felebarátja javá ra fordítja, használ neki, és így követi Krisztus példáját. Ahol nem tör elő a jócselekedet és szeretet, ott a hit nem igazi, hanem vagy kialudt, vagy a puszta észre támaszkodó öná mítás. Jó cselekedetekkel azonban nem lehet kiérdemelni az örök életet, kegyelmet és üdvösséget; ez következik abból, hogy a jó cselekedetek nem azonosak a lelki újjászületéssel, hanem ennek gyümölcsei. (Virág Jenő szerk.: Dr. Luther Márton önmagáról)

Hittétel

Forrás betűjele

Egyedül a hit üdvözít. Egyedül Isten adhat kegyelmet. Egyedül a Szentírás tartalmazza az üdvösség elnyeréséhez szükséges tanításokat. Egyedül Krisztus áldozata és közbenjárása vezet el az üdvösséghez.

6. Olvassa el az eleve elrendelés kérdéséről szóló részleteket, majd döntse el az állításokról, mely forrás(ok)ra igaz(ak)!

A) Ha az eleve elrendelés tanítása felől gondolkodom, amely szerint Isten egyeseket eleve a kárhozatra, másokat az üdvösségre rendelt, mindent elfelejtek Krisztusról és Istenről, és bizony odáig jutok, hogy Isten gonosztevő […]. Ha az eleve elrende lésről gondolkodunk, elfelejtkezünk Istenről. […] Az egészsé ges emberi észnek és a természetes értelemnek az a legna gyobb botránykő, hogy Isten saját önkényes akaratából az embert cserbenhagyja, megátalkodottá teszi, kárhozatba ta szítja, mintha örömét lelné a nyomorultul elkárhozottaknak ily nagy bűneiben és örök gyötrelmében. Méghozzá az az Is ten tenne így, akinek nagy irgalmát és jóságát stb. mindenütt hirdetik. Igazságtalannak, kegyetlennek, elviselhetetlennek tűnik fel, hogy így gondolkozzék valaki Isten felől. Ezen már sok nagy ember megütközött a hosszú századok folyamán. (Luther Márton: Asztali beszélgetések; 1531–1546) B) Eleve elrendelésnek nevezzük Isten örök és megmásíthatat lan elhatározását arról, hogy mi legyen az egyes ember sorsa. Mert nem teremtette az embereket egyformáknak, hanem egyeseket örök életre rendelt, másokat örök kárhozatra […]. Választottait elhívással és megigazulással jelöli meg az Úr […].

C) Bármennyire is megigazult legyen valaki, nem tekintheti mentesnek magát a parancsok megtartásának kötelezett sége alól, senki se éljen azzal az alaptalan és az Atyák által kiközösítés terhe alatt megtiltott tétellel, hogy a megigazult ember számára Istentől előírt dolgokat megtartani lehetet len. „Mert Isten nem parancsol lehetetlent, hanem paran csolván arra figyelmeztet, hogy tedd meg, amire képes vagy, és kérd, amire nem vagy képes” [Szent Ágoston: De natura et gratia, 43,50], és segít is, hogy képes légy. Mert akik Isten fiai, szeretik Krisztust, akik pedig szeretik Őt (amint Ő maga tanúsítja), megtartják az Ő szavait, amit mindenképpen csak isteni segítséggel képesek megtenni. Ennélfogva senki se hízelegjen magának a „csak a hit által” elvét hangoztatva, azt gondolva, hogy egyedül a hit által lett örökös és az örökség várományosa, miközben a Krisztussal együtt való szenvedés nélkül akar megdicsőülni. Ezért bizo nyos, hogy az igazhitű vallási tanításnak ellenségei azok, akik szerint az igaz ember minden jó cselekedetében legalábbis bocsánatos bűnt követ el. (A tridenti zsinat 6. ülésének határozata; 1545–1563)

(Kálvin János: Institutio, III. könyv; 1559) Állítás Hiszi, hogy egyes embereket Isten örök kárhozatra rendelt. Isten irgalmasságából kiindulva elveti az eleve elkárhozást. A Biblián kívül az egyházatyák írásaira is hivatkozik.

TÖRTÉNELEM 10. – I. A világ és Európa a kora újkorban Állítás

Az állítás indoklásaként nem bibliai idézetre hivatkozik, hanem a Bibliából kibontakozó istenképre. Luthert az igazhitű vallás ellenségének nevezi. Isten szuverenitását hangsúlyozza, mely szerint nem lehet az elhatározását befolyásolni.

7. Rendelje az egyes forrásrészletek betűjelét a felekezetekhez! E) Szembefordultam a búcsúcédulákkal és a pápistákkal, de so hasem erővel. Egyszerűen tanítottam, prédikáltam és írtam Isten igéit, egyebet nem tettem. És mialatt aludtam, vagy a barátaimmal ittam a wittenbergi sört, az Ige annyira meg� gyengítette a pápaságot, ahogy addig egyetlen császár vagy fejedelem sem. Én semmit sem tettem, mindent az Ige tett.

A) Hiszem, vallom: egy az Isten, Más és több nem volt és nincsen. Hatalmában véghetetlen, Elmével fölérhetetlen. Vallom: Jézus volt a Mester, Szóval, tettel, szeretettel. Istenhez ki eljuttatott, Benne bízni megtanított. B) A pápa nem engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga vagy a kánonok rendelkezése alapján szabott ki. A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti Isten bocsánatát. […] Minden keresz tény – ha őszinte bánata van – búcsúlevél nélkül is elnyeri büntetései és bűnei elengedését. C) Ahogy Pál apostol írja a korinthusbelieknek: mindannyian egy test vagyunk: e test minden tagjának saját feladata van a többiek szolgálatában. Hiszen egy a hitünk, egy a kereszt ségünk, egy az evangéliumunk, egyformán keresztények vagyunk. Ebből következik, hogy nincsen alapvető különb ség papok és világiak, fejedelmek és püspökök között. Az egyetlen különbséget a végzett munka és feladat, nem pe dig a rang teszi. D) Eleve elrendelésnek nevezzük Isten örök és megmásíthatat lan elhatározását arról, hogy mi legyen az egyes ember sorsa. Mert nem teremtette az embereket egyformáknak, hanem egyeseket örök életre rendelt, másokat örök kárhozatra. […] Választottait elhívással és megigazulással jelöli meg az Úr.

Felekezetek anglikán yy evangélikus yy református yy római katolikus yy unitárius yy (antitrinitárius)

Forrás A) B) C) D) E) F) G) H)

F) Ha valaki azt állítaná, hogy a bűnös egyedül a hit által igazul meg, s ezt úgy érti, hogy semmi mással sem kell hozzájárul nia a megigazulás kegyelmének az elnyeréséhez, s hogy az embernek egyáltalán nem kötelessége, hogy akarati tevé kenységgel előkészüljön és felkészüljön a megigazulásra: legyen kiközösítve. G) A presbitereknek vigyázniuk kell minden ember életére, testvéri módon figyelmeztetniük kell azokat, akiket az elté velyedés vagy a rendetlen élet veszélye fenyeget, és – ahol ez fennáll – jelentést kell tenniük az Egyháztanácsnak […], a kerület elöljáróinak legyen kötelességük őket a családokba bevezetni, hogy senki se vonhassa ki magát a vizsgálat alól. Még a rendőrbiztosok is összegyűlnek hetenként egyszer, hogy megfontolják, vajon nincs-e valamelyik családban vala mi baj, és hogy közösen megbeszéljék a szükséges orvoslást. H) […] lelkiismeretemmel végképp tanúsítom és kijelentem, hogy a Királynő Őfelsége az egyetlen felső kormányzója en nek a birodalomnak, és Őfelsége összes országának és te rületének, úgy lelkiekben és a gyülekezeti ügyekben, mint a világiakban, és semmilyen külföldi fejedelemnek, személy nek, főpapnak, államnak vagy hatalomnak nincs és nem lesz joghatósága, hatalma, felsőbbsége, elsőbbsége vagy hatás köre egyházi vagy szellemi ebben az királyságban.

Felekezet

TÖRTÉNELEM 10. – I. A világ és Európa a kora újkorban 73

8. Döntse el az alábbi állításokról, mely államok egyházaira igazak! A) Ezentúl a Francia Királyság, Dauphine tartomány és a Valen ce-i Grófság püspöki és érseki egyházainak káptalanjai és ka nonokjai nem választhatják vagy jelölhetik [egyházuk] főpap jait. Ehelyett, ha egy ilyen tisztség megüresedik, a mindenko ri francia uralkodó az üresedés bekövetkeztének napjától szá mított hat hónapon belül köteles nekünk vagy a római püs pöki és apostoli székben minket követő utódainknak bemu tatni és megnevezni egy mindkét jogban doktori vagy licen ciátusi fokozatot szerzett, legalább huszonhét éves és más tekintetben is alkalmas személyt, hogy azt mi, vagy a neve zett [apostoli] szék a szóban forgó tisztségbe beiktassuk. […] Ami a valódi választó rendházakat és perjelségeket illeti, […] ezek ezentúl nem választhatják vagy jelölhetik apátju kat, illetve perjelüket. Ilyen üresedés bekövetkezte esetén fent nevezett király hat hónapon belül nekünk, utódainknak vagy az említett [apostoli] széknek meg kell nevezzen egy legalább huszonhárom éves szerzetest, aki abból a rendből kerül ki, amelyhez az illető kolostor vagy perjelség tartozik. (I. Ferenc francia király és X. Leó pápa megállapodása: a bolognai konkordátum; 1516) B) Ezen parlament hatalma által törvénybe iktatjuk, hogy el fogadjuk és elismerjük felséges urunkat, a Királyt, örököseit és utódait a trónon az anglikán egyház, más néven az Ang licana Ecclesia egyetlen fejének ezen a földön, és így ettől kezdve mondott uralkodónk birtokolni és élvezni fogja az ezen ország birodalmi koronájának viselésével járó és ahhoz csatolt jogok mellett az említett egyházfői címet és rangot, és minden megbecsülést, méltóságot, kiváltságot, hatáskört, előjogot, hatalmat, mentességet javadalmat és haszonvételt, amelyek a mondott egyház egyházfői méltóságaihoz tartoz nak, és azt megilletik.

C) Főrendek és közrendűek alázatosan arra kérik Ő királyi Fel séged, hogy jelen parlament hatalmával iktassa törvénybe: Mindörökre őfelsége és örököse birtokolják és élvezzék az ös� szes olyan kolostort, perjelséget és más konventet, káptalant és apácazárdát, amelyek nem bírnak évi tiszta 200 font értéket meghaladó földeket, ingatlanokat stb. Hasonlóképpen őfelsé ge bír és élvez majd valamennyi olyan egyházi épületet és bir tokot és az összes majorságot, gazdasági épületet, házat, föl det, ingatlant, kilátásban levő örökséget, bérleti díjat, szolgál tatást, tizedet, évjáradékot, egyéb jogokat, birtokbavételt, ran got és más, örökölhető vagyontárgyat, amelyek ezekhez a ko lostorokhoz, perjelségekhez és más rendházakhoz tartoznak. (A szerzetesrendek feloszlatása Angliában; 1536) D) Megtiltjuk azt is, hogy laikusok nyilvánosan vagy titokban a Szentírásról nyilatkozzanak, azt bírálják vagy róla vitatkoz zanak, különösen pedig a kétséget keltő vagy olyan részek fölött, amelyeknek magyarázata nehéz és csak tudósok szá mára lehetséges. A Szentírásról csak azok adhatnak elő, azt csak azok taníthatják vagy magyarázhatják, akik a teológiát alaposan áttanulmányozták, és erre az egyetemen felha talmazást nyertek. […] Az egyházi bíróságok vannak arra rendelve, hogy az eretnekügyekben ítélkezzenek. Köteles ségük a felsőbb bíróságokat vagy a tartományi tanácsokat felszólítani arra, hogy ezek jelöljenek ki választás alapján saját kebelükből valakit vagy esetleg más személyt, hogy az az eretnekséggel vádoltak feletti ítélkezésben részt vegyen. (V. Károly rendelete az eretnekek üldözéséről; 1550) E) A vallás túl komoly dolog ahhoz, hogy a pápára hagyjuk. (II. Fülöp spanyol király)

(Az angol egyházfőségi törvény; 1534)

Állítás

Anglikán

Francia vagy gallikán

Spanyol

Az uralkodó megszerezte az egyházi vagyon feletti rendelkezés jogát. Az uralkodó saját tulajdonába vette az egyházi javak egy részét. Az egyház elszakadt Rómától. Az egyház csak dogmatikai kérdésekben ismerte el a pápa főségét. Az egyháziak feletti bíráskodást a pápától független bíróságok intézték. A tartományi egyházak mellett az egyetlen központosított hivatal az Inkvizíciós Tanács. Az egyház az abszolút királyi hatalom egyik támaszává vált.

9. Írja az angol polgárháború előzményeit bemutató források betűjelét a táblázat megfelelő oszlopába! A) Az uralkodó cselekedeteiről és személyéről kizárólag Isten ítélhet. Akarata törvény az alattvalók számára. […] A par lament kiváltságai őseink kegyelméből és engedélyéből erednek. (I. Jakab az uralkodó és a parlament viszonyáról)

B) A presbitérium [a presbiterekből álló zsinat – az angol kálvi nisták fő követelése] úgy viszonyul a királysághoz, mint Isten a Sátánhoz. Összeröffen Jack, Tom meg Dick, és kedvük szerint felülbírálnak engem, a Tanácsot és mindazt, amit cselekszünk. (I. Jakab szavai a puritánokkal folytatott tárgyalásokon)

TÖRTÉNELEM 10. – I. A világ és Európa a kora újkorban

C) Jusson eszetekbe, hogy az országgyűlés teljesen a hatal mamban van mind összehívása, ülésezése, mind pedig fel függesztése tekintetében. Ennélfogva a további ülésezést attól teszem függővé, hogy annak eredményei gyümölcsö zők, avagy ártalmasak lesznek-e számomra. (I. Károly) D) Iktassék törvénybe, […] hogy abban az esetben, ha nem hívnak össze parlamentet Anglia nagypecsétjével ellá tott paranccsal, és az nem gyülekezik össze és nem tart ják meg […] akkor […], a parlamentnek össze kell gyűlnie, és azt meg kell tartani a szokásos helyén, a Westminster ben, […]. Törvénybe iktatik továbbá, hogy ezentúl sem miféle összeült parlamentet nem lehet feloszlatni vagy elhalasztani összeülésétől számított, illetve az erre kije lölt időponttól számított 50 napon belül, hacsak az Őfel ségének, örököseinek vagy utódainak és az összeült par lament mindkét házának jóváhagyásával nem történik.

E) Az angol alsóház jogai és szabadságai különösen az alábbi három dologban állnak: Először abban, hogy a megyéknek és városoknak joguk van olyan személyeket szabadon választani, akikben megbíznak, hogy képviseltessék magukat. Másodszor abban, hogy a megválasztott személyek az or szággyűlés idején, valamint oda- és visszaútjuk során sem milyen korlátozásnak, letartóztatásnak és bebörtönzésnek nem lehetnek kitéve. Harmadszor pedig abban, hogy a parlamentben szabadon, fék és ellenőrzés nélkül adhatnak hangot lelkiismeretüknek. (Az angol alsóház 1604. évi követeléseiből) F) A törvény maga a király régi és megbízható szolgája; a tör vény az ő eszköze, melyet arra használ, hogy népét kormá nyozza általa. (Egy királyhű bíró visszaemlékezése a parlament 1629. évi feloszlatására; 1639)

(Az angol parlament törvénye; 1641) Az egyeduralmat alátámasztó forrás betűjelei

A parlament hatalmát alátámasztó forrás betűjelei

10. Válaszoljon a kérdésekre a kora újkor francia történelemét bemutató források elolvasása után! Milyen típusú politikai rendszer megszilárdítására utalt ez a bejelentés?

A) Uraim, azért hívattam önöket, hogy elmondjam: eddig az államügyeket saját akaratomból a néhai Mazarin bíboros úr irányította. Most elérkezett az ideje, hogy magam kormányozzak. Önök segíteni fognak tanácsaikkal, amikor én kérem önöktől. Elrendelem, kancellár úr, hogy semmit se pecsételjen le az én parancsom nélkül, és Önök, államtitkár urak, a rendelkezésem nélkül semmit sem írhatnak alá, még egy útlevelet sem. (XIV. Lajos; 1661)

Hogyan nevezik a Colbert által folytatott gazdaságpolitikát?

B) Colbert minden más országnál gazdagabbá akarja tenni Franciaországot […], s egyetlen lehetőséget sem szalaszt el, hogy Franciaországban meghonosítsa a más országbeli iparágakat […]. Hogy elkerüljék a pénzváltással járó kellemet lenségeket, Franciaországba kell küldeni a pénzt, Colbert teljes megelégedésére, aki csak arra törekszik, hogy Franciaországot gazdagítsa ezáltal. (A velencei követ jelentése Colbert politikájáról)

Melyik protestáns felekezetre vonatkozott a rendelet? Hogyan nevezték őket Franciaországban?

C) Jelenleg úgy látjuk, hogy – nem feledkezve meg Isten iránti méltó és köteles hálánkról – fáradozásainkkal elértük a magunk elé kitűzött célt, mivel úgymond a reformált vallást követő alattvalóink jobb és nagyobb része katolikus hitre tért. S mivel ennek következtében a nantes-i edictumnak és mindannak teljesítése, ami úgymond a reformált vallásúak előnyére rendeltetett, feleslegessé vált, úgy ítéljük meg, hogy királyságunkban e hamis vallás terjedése által okozott zűrza varok, felfordulás és bajok emlékének teljes eltörlése érdekében semmi jobbat nem tehetünk, mint […] a nantes-i edictum teljes visszavonását. (XIV. Lajos 1685. évi rendelete)

Hol épült ki XIV. Lajos fényűző udvartartása?

D) Szerette mindenben a pompát, a nagyszerűséget, a pazar bőséget. Ízlését kiszámí tottan és szándékosan terjesztette el egész udvarában. […] Gőgjét és becsvágyát kielégítette ez a ragyogó, tündöklő udvar. (Saint-Simon herceg emlékirataiból)

TÖRTÉNELEM 10. – I. A világ és Európa a kora újkorban 75

Melyik háború kirobbanásakor hangzott el ez a mondat? Milyen céljaik voltak a franciáknak, és mi valósult meg ebből?

E) Nincsenek többé Pireneusok! (XIV. Lajos)

11. Az alábbi forrás a harmincéves háború időszakának egyik fontos dokumentuma. Döntse el az ismeretei és a forrás segítségével a táblázatban megfogalmazott állításokról, hogy mennyiben igazak! VII.2. [A birodalom fejedelmei] a birodalom ügyeit érintő min den tanácskozáson elvitathatatlan szavazati joggal rendelkez nek, különösen, ha törvényeket hoznak vagy értelmeznek, há borút üzennek, adót vetnek ki, katonaállítást vagy beszálláso lást rendelnek el. Továbbá, ha közérdekből a rendek birtokain várakat építtetnek, vagy a már meglevők őrségének megerősí téséről tárgyalnak. Ha béke vagy szövetség kötéséről, vagy más ezekhez hasonló ügyről van szó. Ilyen és más ezekhez hasonló ügyek tárgyalásra és döntésre ne kerüljenek a birodalom ös� szes rendjei szabad gyűlésének hozzájárulása és véleményének

meghallgatása nélkül. Mindenekfelett pedig a birodalom összes rendjeinek szabadon és mindörökké jogában álljon egymás között és az idegenekkel védelmük és biztonságuk érdekében szövetségeket kötni, feltéve, ha ezek a szövetségek nem irá nyulnak sem a császár, sem a birodalom ellen, sem a közbéke, sem pedig főként ezen megállapodás ellen, valamint ha nincs bennük olyan dolog, ami azon esküvel ellentétben állana, amely mindegyiküket a császárhoz és a birodalomhoz fűzi. (A vesztfáliai békeszerződés szövegéből; 1648)

Az állítás Állítás

első része

második része igaz

A harmincéves háborúban a francia haderő a katolikusok oldalán avatkozott be, mivel az országot gyakorlatilag Richelieu bíboros vezette. A háborúban már érvényesültek a „hadügyi forradalom” fejlesztései, de az egyes csatákban a lovagi hadviselés még nélkülözhetetlennek bizonyult. Az erdélyi csapatok beavatkozása a Habsburgok ellen irányult, és elősegítette a cseh felkelés győzelmét. A vesztfáliai békeszerződés tovább gyengítette a német-római császár hatalmát, és mindez a francia külpolitika érdekét szolgálta. A békeszerződés engedélyezte a fejedelmek önálló külpolitikáját, sőt katonailag is felléphettek a császárral szemben.

12. A boszorkányok üldözése a középkor és a kora

újkor egyik társadalmi jellegzetessége volt. A források tanulmányozása után döntse el, hogy igazak vagy hamisak-e a táblázatban megfogalmazott állítások! Azok a férfiak és nők, akik a katolikus hittől elhajlottak és át adták magukat az ördögnek ’incubi et succubi’ [mint férfi vagy női szerelmi partnerek], és varázslataikkal, átkozódásaikkal és más szörnyű bűneikkel az anyaméhben öltek meg gyerekeket, valamint borjúkat és a Föld termését elátkozták […], meg akadályozzák a férfiakat a nemi érintkezés befejezésében, az asszonyokat pedig a fogamzásban, ezért a férfiak nem ismer hetik feleségüket, és a feleségek nem fogamzanak a férfiaktól. (VIII. Ince pápa Summis desiderantes affectibus kezdetű bullája; 1484)

mindkét része

TÖRTÉNELEM 10. – I. A világ és Európa a kora újkorban

A nő lelki és testi erejét tekintve töké letlen; gondolkodásbeli könnyelmű ségével a gyerekhez hasonlít; érzé kibb, mint a férfi […]; féktelen érzel mei és szenvedélyei vannak, melyek felbőszítik, féltékennyé és bosszúálló vá teszik, ez boszorkányságának két legfőbb eszköze. […] Természeténél fogva hazug, nem csupán nyelvében, de testtartását, fejtartását és magatar tását tekintve is. […] Ha nem lenne női rosszindulat, nem mondanánk a bo szorkányokról semmit, a világ szám talan veszedelemtől szabadulna meg. (Heinrich Institoris: Boszorkánypöröly; 1486)

Állítás

Igaz

Hamis

A boszorkányság vádjával a nőket illették. A boszorkányság eredetét az egyház a nő eredendő bűnösségével hozta összefüggésbe. A boszorkányság bizonyos szempontból eretnekségnek minősült. A boszorkányok megbüntetése a varázserejüktől való félelem miatt nem volt nyilvános. A boszorkánysággal sokszor természeti eseményeket (katasztrófákat) magyaráztak meg. A termékenységet célzó varázslás nem minősült boszorkányságnak. A boszorkányok ellen hivatalosan sosem léptek fel, ezek az akciók helyi jellegűek voltak.

13. Kösse össze a kora újkor tudósainak nevét az általuk elért tudományos eredményekkel! A megoldáshoz használja az internetet! a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l)

szabadesés és ingamozgás csillagászati távcső a szív szerepe a vérkeringésben higanybarométer gáztörvény gravitációs törvény higanyhőmérő integrálszámítás, a kettes számrendszer leírása az élőlények természetes rendszere villámhárító tökéletesített gőzgép számológép, háromszög- és magasságmérés

1. Carl von Linné 2. Robert Boyle 3. William Harvey 4. Benjamin Franklin 5. Johannes Kepler 6. James Watt 7. Blaise Pascal 8. Gottfried Wilhelm Leibniz 9. Galileo Galilei 10. Sir Isaac Newton 11. Evangelista Torricelli 12. Daniel Gabriel Fahrenheit

14. A képek és az ismeretei alapján rendszerezze és foglalja össze néhány mondatban a reneszánsz és a barokk stílus jellemzőit! Alkossanak csoportokat, és egyéb jellemzőkkel is egészítsék ki a két korstílus leírását!

Reneszánsz

Barokk

TÖRTÉNELEM 10. – I. A világ és Európa a kora újkorban 77 Reneszánsz

Jellemzők nyugodt egyensúly yy mozgalmasság yy monumentalitás yy tiszta felépítés yy szimmetria yy zárt forma yy nyitott forma yy nyers kővel díszített homlokzat yy heroizmus yy pátosz yy illúzió keltése yy síkszerűség yy mélység yy erőteljes részletformálás yy harmónia yy diszharmónia yy

Barokk

TÖRTÉNELEM 10. – II. Magyarország a kora újkorban

II. Magyarország a kora újkorban 1. Igazolja a Jagelló-korra vonatkozó állításokat a forrásszemelvényekkel! Írja a források betűjelét a táb-

lázat megfelelő sorába!

A) Ennyi és ilyen súlyos bajoknak, mindnyájunk nagy kárának valahára véget óhajtunk vetni. Meg akarjuk akadályozni azt, hogy még nagyobb veszedelembe süllyedjünk azon esetre, ha kegyelmes urunk, Ulászló király (ki nemcsak kegyelmesen, nagylelkűen kormányoz s fönntart minket, hanem több sza badságunkat megújította) férfiörökös nélkül találna elhuny ni, és idegen fejedelem hazánkat erőszakosan elfoglalván, minket örökös szolgaságra juttatna. Mivel nincs a föld ke rekségén nemzet, mely nem önvéréből, önnemzetségéből választja királyát, urát: mi sem engedhetjük, hogy országunk, mely a kereszténységet, várfoka és vértje gyanánt, minden kor a maga és övéi bő vérehullásával védelmezte, másoknál alábbvaló és boldogtalanabb legyen. (A rákosi végzés szövegéből; 1505) B) Ezt az egész diétát Szalkai, Szapolyai János vajda, a király és a királyné már előre kicsinálták [megszervezték] Budán a ná dor, Sárkány kincstartó és az egri püspök megbuktatására. Az egész országgyűlés rendezője a vajda volt. […] A királyi tanácsban nyolc emberük mind a nemesség képviselője, akik mind a vajda szolgálatában állnak, vagy legalábbis az ő hívei, akiket a király nem is igen lát, s alig ismer. (Antonio Burgio pápai nuncius levele a pápának; 1525) C) Lajos Isten kegyelméből Magyarország és Csehország kirá lya stb. Nagyméltóságú Andrea Gritti úrnak, Velence feje delmének […]. Maga a török császár már csak három- vagy négynapi járásra van Nándorfehérvártól; jön ellenünk és ez országunk ellen egész hatalmával, amellyel mi, mint nagy méltóságú uraságod már régebben értesült leveleinkből és követeinktől, nagyon megcsappant erőink miatt nem érünk fel. Minden reményünk nagyméltóságú uraságod és más keresztény fejedelmek segítségében van, de leginkább ura

ságodéban. Ha nem érkezik a leggyorsabban, úgy véljük, levernek minket és ez országunkat. (Buda; 1526. június 24.) D) E kevéske hadinép pedig odáig jutott a portyázásban és őr állásban, hogy épp akkor nem tudnak majd szolgálni, amikor leginkább kellene. Semmi más hadinépe nincs ugyanis itt, csak az esztergomié, a pécsié, az esztergomi káptalané és a szekszárdi apáté; sem a nemesség, sem a nép ötöd- vagy tizedrésze. Én pedig fizetni nem tudok. Ha a nádor úr nem jön gyorsan, nem tudom, mi lesz. (Tomori Pál alsó-magyarországi főkapitány, kalocsai érsek levele a királynak; 1526. június 25.) E) Nem tudok katonákat állítani, ahogy ígértem, még azok a parasztok is megszöktek mind, akik a Duna mellett voltak, amikor látták a haderő csekély voltát és az urak távolmara dását. Talán még mindig azoknak hisz felséged, akik fejüket tették rá, hogy a császár [szultán] nem támad? Döntse el szent felséged, hogy így, asszonymód akarja-e elveszteni az országot. Azt sem helyeslem, sem felséged, sem az ország szempontjából, hogy felséged mindig hosszan tanácskozik, s előbb az összes peres ügyeket akarja elintézni. (Tomori Pál levele a királynak; 1526. július eleje) F) Az országban bárhol lakó parasztok, hűtlenségük vétke miatt veszítsék el arra való szabadságukat, hogy egy helyről másra költözzenek, legyenek uraiknak feltétlen és örök szolgaságra vetve, kivéve a szabad és fallal kerített városokat, melyek a kirá lyi felséghez hívek maradtak, és kivéve azokat is, amelyek ura ik és az ország szent koronája mellett hűségükben kitartottak. (Az 1514. évi törvényekből)

A mohácsi csatában szerepet játszó tényezők A nemzetközi segítség a törökkel szemben elenyésző volt. II. Lajos határozatlan és gyenge uralkodó volt. A Dózsa-féle parasztfelkelés után a parasztok és uraik sem szerettek volna népi keresztes háborút indítani. A királyi kincstár üres volt. A bárói ligák egymással szembeni küzdelme gátolta a felkészülést a törökkel szembeni háborúkra. A bárók egy része a királyi címet is megcélozhatta a korábbi rendelkezések alapján.

Forrás betűjele

TÖRTÉNELEM 10. – II. Magyarország a kora újkorban 79

2. Egészítse ki az Oszmán Birodalom berendezkedését bemutató szöveget a felsorolt fogalmakkal! Határozza meg a képek által jelölt fogalmakat, majd azokat is írja a megfelelő helyekre! A török sereg állandó, _____________________ magja a 16. század elején százezer körülire becsülhető, háború esetén több tízezer főnyi irreguláris csapat is csatlakozott hozzájuk. A hadsereg egyik pillérét a lovas _____________________-k jelentették, akik katonai szolgálatuk fejében tímárt, _____________________-ot kaptak a szultántól. A hadsereg másik fő alkotóeleme a _____________________‑ok állandó zsoldosserege volt. A birodalomban általánossá vált a zsoldosutánpótlás egyedülálló török módszere: a meghódított keresztényeket sújtó török devsirme, a „_____________________”. A fiatalok laktanyákba költöztek, itt kaptak katonai kiképzést, és egész életüket kaszárnyákban élték le. E két nagy fegyvernemet jól ellátott és képzett _____________________ (topcsik), valamint erős flotta támogatta. A központi hatalom rendkívüli ereje abban állt, hogy az Oszmán Birodalomban minden meghódított föld a _____________________-é lett, akinek saját kezelésében tartott birtokait _____________________-nak nevezték. A török uralkodó elitet az adófizető termelők sokmilliós tömege tartotta el. A _____________________ (’nyáj’) nemcsak a keresztény alattvalókat jelentette, hanem vallási különbség nélkül mindenkit, aki földet művelt, állatot tenyésztett, ipart űzött, és adót fizetett. Az Oszmán Birodalom igazgatása rendkívül erősen központosított volt. A szultánok magukat a szunnita iszlám világ vezetőjének, _____________________ tekintették. A szultáni család isztambuli rezidenciáját _____________________‑nak nevezték (’császári palota’). Az uralkodót teendőinek ellátásában egy tanácsadó testület, a _____________________ segítette. A szultán teljhatalmú helyettese a _____________________ volt, rendszerint ő volt a hadsereg főparancsnoka is. Emellett saját tanácsot tartott, hivatala a forrásokban sokat emlegetett „magas vagy fényes _____________________” volt. A _____________________ a központi pénzügyigazgatást vezette, az ő hivatala kezelte a kincstári adókat, a szultáni birtokokat, nyilvántartotta a javadalombirtokokat. A _____________________ az iszlám jog tudósai voltak, akik elméleti jogi véleményt adtak a törvényszékeknek. A birodalom legnagyobb közigazgatási egységei a _____________________ voltak, élükön a _____________________‑kal vagy beglerbégekkel, alattuk sorakoztak a _______________‑ok a _______________‑ek vezetésével. A török kormányzati elveknek megfelelően sűrűn váltogatták őket.

Fogalmak defterdár yy díván yy gyermekadó yy hászbirtok yy javadalombirtok yy kalifa yy mufti yy nagyvezír yy pasa yy Porta yy rája yy reguláris yy szandzsák yy szandzsákbég yy szeráj yy szultán yy tüzérség yy vilajet yy

TÖRTÉNELEM 10. – II. Magyarország a kora újkorban

3. Olvassa el a 16. századi, egymásnak ellentmondó történeti forrásokat, majd az ismeretei alapján válaszoljon a kérdésekre!

A) Bár a király serege, mint mondottuk, erősen megzavarodott s futásnak eredt, még azután is tovább folyt a harc, de már nem azon a széles síkságon, hanem közvetlenül az ágyúk előtt; ezek már annyira közel voltak hozzánk, hogy alig tízlépésnyi távol ság választott el bennünket tőlük. Ekkor azután nemcsak a ré mület, hanem az ágyúk füstje következtében is, amely mindent betöltött, s a látást is akadályozta, a sereg nagy része kényte len volt az említett mocsarak mellett elterülő völgybe eresz kedni, míg a többiek vitézül küzdöttek tovább az ágyúk előtt.

B) A pokolra való feslett erkölcsűek mint sötét felhő vagy villa mos fellegek rohantak, és a térség közepéig jöttek előre. […] a hadsereg centruma, kb. 60 000 vastestű s lovastól együtt acélba bújt átkozott – kik a csatasorban úgy voltak elrendez ve, hogy minden lovas mellett jobbról és balról két puskás gyalog állott – az iszlámnak győzedelmes hadseregére ro hant. Minden feslett erkölcsű gyaur lándzsáját egyenesen magasra tartotta volt, mikor azonban felénk rohantak, le bocsátották, s a ló nyakára hajolva vágtattak. (Dzselálzáde Musztafa török történetíró művéből)

(Brodarics István leírása)

Melyik ütközet leírását olvashatjuk? (Évszámot is írjon!)

Melyik magyar fegyvernem küzdelméről beszél a magyar, és melyikről a török forrás?

Miért hangsúlyozza a török szöveg a keresztény haderő létszámát?

C) Valóban a nevezett erősség egy nehezen járható hegy lábá nál épült nagy vár, amelynek fala terjedelmes, mint az egész világ, a levegőbe nyúló bástyái magasabbak az égi Hal csillag zatnál, és olyan erősek, hogy nem lehet leírni. Árkának mély ségét és szélességét az okosak éles esze sem bírná megmérni. (Dzselálzáde Musztafa török történetíró művéből)

D) […] egy mázsánál nincsen több puskaporom, pedig a saját pénzemen szereztem 300 forinton puskaport, és ezt a város ban kellett szétosztanom, ha a várost meg akartam tartani. A vár ugyanis a városban fekszik, és csak addig tartható, amíg ez, a vár ugyanis semmivel sem biztonságosabb. (Jurisics Miklós levele I. Ferdinándhoz)

Melyik vár ostromáról van szó a forrásokban? (Évszámot is írjon!)

Melyik szerző várról alkotott véleménye áll közelebb a valósághoz? Igazolja állítását a tankönyv 55. oldalán látható rekonstrukciós rajz alapján!

4. Mely várakról szólnak az alábbi források? Mikor zajlottak az ostromok, a leírt események? A) A vár ostroma idején a világhódító uralkodónak drága egész sége gyönge lévén, ágyba feküdt. Mivel eközben a vár el foglalása ideig-óráig késett, a páratlan szultán egészsége rosszabbra fordult. (Katib Mohammed Zaim török történetíró beszámolója) B) Sok foglya őnéki, kettőt ő hívata, Két énökös apródgyát előállatá, Azok előtt ily testamentomot szóla: Az Ali basának két apródgyát ajánlá. (Tinódi Sebestyén)

C) Az jó Losonczi arra mégsem hajla, Spaniol, némöt, magyar néki szóla, Az várasból es béizentek vala, Nagy szép szavokkal azon kérik vala: „Siess megadni ez megromlott várat.” […] (Tinódi Sebestyén)

TÖRTÉNELEM 10. – II. Magyarország a kora újkorban 81 D) A menetben mozgolódás és zúgás támadt. Értelmetlen kiáltások, paripák hánykolódása. A nyakak mintha meg merevedtek volna: mindenki a Várra bámult. Akkor nézett fel Gergely is. Hát lám, ott leng a […] kapun három nagy lófarkas zászló. A templomban, tornyokon is. A kapuban pedig alabárdos török őrség turbánozik a ma gyar helyén. […] A fakezű Cecey üvöltött. Senki se felel. Az arcok sápadtak. És a némaságot még in kább átdermeszti egy müezzin éneke, aki a Boldogasszony temploma tornyáról messze szálló hangon énekli: Allahu akbár… Ashadu anna la iláha ill Allah…

(Gárdonyi Géza: Egri csillagok)

Évszám

Vár

A) B) C) D) E)

5. Az alábbi források a „két nagy császár” birodalma között helyét kereső magyar politika dilemmáit mutatják be. A táblázat kitöltésével mutassa be a két birodalom közti választásban felhasznált érvrendszert! A) Jól tudjátok, hogy a török országunk egyes részeit ugyan elfoglalta, de inkább csak háta mögött hagyta, mint meghó dította. Hiszen saját hivatalait, saját törvényeit behozni nem bírta, s kénytelen eltűrni, hogy azok a részek a maguk szerve zetében maradjanak, s hogy a maguk statútumaival éljenek. (Balassa János zólyomi főkapitány; 1555)

gondjától megszabadulván egész erejével minket fenyeget. Mert megüzente, hogy hazánkat tűzzel-vassal emészti meg, minket, nőinket, gyermekeinket, családunkat kiirt. Kettő kö zül tehát egyet kérünk: vagy akkora erővel segít minket Fel séged, ami Szulejmánnak ellenállhat, vagy eskünk alól fel oldozni kegyeskedik. (Az erdélyi rendek levele I. Ferdinándhoz; 1555)

B) A nagyvezír: „Te magyar vagy, ti magyarok miért nem nyu godtok meg, a német disznóktól térjetek át végre a hatalmas császárhoz [a szultánhoz]. Királyotok úgysem törődik veletek, a németek jobban gyűlölnek benneteket, mint minket.” Zay: „Nem helyes ez a beszéd, mert igaz ugyan, hogy a nyelvnek varietása [különbsége] megkülönbözteti a németet, spa nyolt, olaszt, franciát, csehet, lengyelt, magyart, de egy és ugyanazon vallás köt össze bennünket, mert mindnyájan ugyanazon Istent hisszük.” (Zay Ferenc későbbi kassai főkapitány és a nagyvezír beszélgetése, Konstantinápoly; 1555) C) Nekem fejemben nem fér: ha ma kivönné az császár kezét Magyarországból, mint köllene az tótországi [szlavóniai], Du nán túl és innen való végházakat eltartani. (Illésházy István főispán szavai Bocskai Istvánhoz; 1605) D) Kedves volt minékünk keresztény fejedelem alá menni, de Isten nem akarta, hogy állandó legyen, az ellenség közelsé ge, sokasága, hatalma és az attól való félelem miatt, ki ázsiai

E) A török ellenségünk lévén, az ő álnoksága szerint ugyan nem kételkedünk abban, hogy valamit ne igyekeznék – a magya rok ellen cselekedni. Éppen ezért ha a török megpróbálkoz na bárhol hódításokkal – „mint természet szerint való ellen ségnek is ellene álljanak és tehetségek szerint mind vízen, szárazon egyaránt ártsanak nekiek”. (Bethlen Gábor szavai Thurzó Szaniszló bányavidéki főkapitányhoz; 1619) F) Az említett Pázmány mondja vala egykor nála létemben. Átkozott ember volna, ki titeket, erdélyieket arra kisztetne, hogy töröktől elszakadjatok, ellene rugoldozzatok, míg Is ten a kereszténységen másképp nem könyörül, mert ti azok torkában laktok. Oda annak okáért adjátok meg, azmivel tartoztok, ide tartsatok csak jó correspondentiát [kapcso latot], mert itt keresztény fejedelemmel van dolgotok […], adományotok nem kell, az törököt töltsétek adománytokkal. (Pázmány Péter levele Kemény János későbbi erdélyi fejedelemnek; 1629)

TÖRTÉNELEM 10. – II. Magyarország a kora újkorban

Forrás

Érvek a Habsburg-dinasztia mellett

Érvek az Oszmán Birodalom mellett

6. Rendelje a török kérdéssel foglalkozó forrásrészleteket a hozzájuk köthető politikusokhoz! Választá-

sát indokolja!

A) Ha én magamat megkoronáztattam volna, soha énnálam nyomorultabb fejedelem nem lött volna, mert [a török] mindjárt az országnak végházait én tőlem megadatni kí vánta volna, amelyet ha nem cselekedném, azontúl avval fenyegetne, hogy ellenem támada a német mellé. B) A törökhöz nem fűz és nem is fog fűzni semmiféle szál; csak tettetett barátsággal tárgyalok vele, hogy ezt az ellenséggel körülvett országot minden módon sértetlenül megőrizhes sem, amíg felséged fegyverei, Isten segítségével, ki nem ra gadnak bennünket a szolgaságból. C) Mi lenne, ha mindnyájan egybefognánk? Ha a lengyel egy felől, olasz másfelől, mi innen. A perzsák túlsó részről rázni kezdenék az otthoman fajnak fundamentumait, és az mind egy volna, mert mindenik kényszeríttetik a török kárára. Ve lencések saját céljaikért, pápa hitük terjesztéséért, német azért, hogy idő és alkalmatosság vagyon rá, és ha ezt elmu latja, elrepül az a jó óra. Szerző Fráter György

Bocskai István

Bethlen Gábor

Zrínyi Miklós

Thököly Imre

Apafi Mihály

A forrás betűjele

D) […] aki hatalmas császár [a szultán] fia vagy, tudjad, hogy va lakinek ezt [a szultántól kapott kardot] ódalára kötik, annak soha sem pénze, sem hada el nem fogy. Ha is végre kötöd fel, boldog lész, győzelmes lész. Ha penig olyan orcát akarsz előtte viselni, mint az előbbi [törökellenest], távol nézzed, kit az hatalmas császár nem remél felőled. Ne lássad se tema gadnak, se nemzetségednek utolsó veszedelmét. E) Keresztény királyok alkalmatosságával vékonyan remélhetni szabadulásunkat! Ily módon egyedül a török fegyver viheti haza a bujdosókat győzelmesen. […] Én is hazámnak csen dességét és boldogulását kívánó és abban fáradozó fia és tagja vagyok. Én is hazámnak tartom Magyarországot, és szívesen is kívánom a nyugodalmasabb életet. F) […] megtőnek münket fejedelemnek. […] ez nagyságot sohase kívántuk, és azért soha nem is kerestük, […]. Intjük tehát tekegyelmedet, mint jóakaró kedves atyánkfiát, ne el lenkezzék többet az országgal és a hatalmas császárral. Indoklás

TÖRTÉNELEM 10. – II. Magyarország a kora újkorban 83

7. Csoportosítsa a Bocskai István és Bethlen Gábor nevéhez köthető forrásrészleteket a táblázatban! Választását indokolja!

A) […] őket [9254 hajdút] egyenként és összességükben a pa raszti és nem nemesi állapotból kegyelmesen kiemeljük, és elrendeljük, hogy […] a mi Magyar- és Erdélyországunk igazi nemesei sorába és számába számlálják és beírják […]. B) Sokat bujdosott emberek vagyunk, én Törökországra soha többször nem megyek, inkább akarok meghalnom hazámban. C) Ez az erdélyi fejedelem […] elhiggye felőle kegyelmed, hogy ha előremehet dolgában, hitemre mondom, rabbá teszi az embereket […] összeadván a pogánysággal magát, az szent egyház helyett az Machiavellus scholájába [iskolájába] viszen bennünket, s végre [végül] megtagadtatja az istent az em berekkel. (Esterházy Miklós nádor leveléből) D) Valameddig pedig a Magyar Korona ott fenn nálunknál erő sebb nemzetségnél, a németnél lészen, és a magyar királyság is a németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nekik [a Ma gyar Királyság rendjeinek] is oltalmukra, javukra lészen. E) Ezért, amint akarta kegyelmed tőllönk kérdezni: mi lött lé gyen ennek az indulatnak főbb oka? ha religió-é [vallás-e], pénz-é, jószág-é? Egy szóval felelünk kegyelmednek. Ma gunk és az egész magyar nemzetségnek életének és az mel Forrás

Bocskai

Bethlen

lett religiójának, szabadságának és javainak megtartása; mert mi is, mint egy ember, hütünket meg tudjuk böcsülni, soha az defectióra [elpártolásra] okot sem adtunk volna: de erővel, az ő Felsége [II. Rudolf ] álgyuival és éles kardjával kergettenek el az ő Felsége hűsége mellől; […]. F) Mi Ferdinánd kedvéért az méltóságos magyar nemzetet semmiképpen meg nem vetjük […]. Ha pedig magatoknak királyt akartok választani, aminthogy szükséges is, az az ten nen magatok ti szabadságtok törvénye és rendtartása sze rint, válasszatok olyat, ki nektek igazsággal és az mi fényes portánkhoz igaz jóakarattal legyen, és mi azzal a szent bé kességet megtartjuk, és Magyarországot az ő királyságával együtt erős becsületben tartjuk. (IV. Murád oszmán szultán levele a besztercei országgyűléshez) G) Az békesség dolgáról való tractatusban [tárgyalásban] is az két császár között az mi fölmenetelünk nélkül elégséges módot nem látunk, melyet minthogy mindenik felé meg ígértönk, hogy szüvünk szerént munkálkodunk benne, hogy véghez menjen, szónknak igazat akarunk tenni. […] minden rendeknek fölmenetelünket megírtuk, és mellénk mindene ket az szavára hivattunk. Sőt immár azt mind a két császárnak megírtuk ahhoz képöst, és megírtuk, azmint kegyelmetek szorgalmazott bennünket. Indoklás

TÖRTÉNELEM 10. – II. Magyarország a kora újkorban

M O

OK NY

Detrekő

Pozsony

Sopron Sárvár Németkeresztúr Csepreg Németújvár

Késmárk

Lőcse Á GIgló S Körmöcbánya L Y Besztercebánya Vizsoly Á Nagyszombat Selmecbánya R Sempte

LENGY EL K IRÁ Bártfa LY S Eperjes Kassa

A Habsburg Birodalom határa 1606-ban Az Erdélyi Fejedelemség határa 1606-ban Jelentős protestáns középfokú iskola

ÁG

NÉM E OSZTRÁK Ö T-RÓ RÖ MA I KÖ S T BIRO AR DA T LO M MA GY A R K I

8. Döntse el a források és az ismeretei alapján, melyik erdélyi „nemzetre” igazak a táblázatban megfogal mazott állítások!

Főleg katolikusok Főleg evangélikusok Főleg kálvinisták Főleg görögkeletiek Unitárius közösségek

Sárospatak

Szántó

Óvár

Gyöngyös

Pannonhalma Pápa

Cegléd

Ráckeve

I LY É DKolozsvár

Torda vallásbéke G 1568

Abrudbánya

Temesvár

G SZÁ OR T VÁ OR H

Kecskemét

OSZ

Alsólendva Nedelice Varasd

Debrecen Várad

SÉ

E Szászváros E D Szeben J E

Brassó

A nemesek, szászok és székelyek oly testvéri szövetséget rendelnek, hogy […] ellenállnak mind az országot meg támadóknak, bárminő állapotúak is le gyenek az ellensége: esküsznek, ettől fogva elválaszthatatlanok lesznek az ország védelmében. (A kápolnai unió szövegéből; 1437)

Magyar–székely

Román

Partium

170 000

110 000

7 magyarországi vármegye

240 000

200 000

20 000

15 000

65 000

325 000

85 000

Szász székek Székelyföld

150 000

Összesen

560 000

Állítások Magyar nyelven beszélnek. Középkori eredetű kollektív kiváltsággal rendelkeznek. Az evangélikus vallást követik. Leginkább városi társadalmat alkotnak. Az unitárius vallás hívei jórészt közülük kerülnek ki. Nagy többségük nem bevett vallást követ. Nincs képviseletük a rendi országgyűlésben. Ezen a „nemzeten” belül a vallási megosztottság. Teljes társadalmat alkotnak. Egyetlen közigazgatási területen sem alkotnak többséget.

Székelyek

Szászok

Magyarok

Szász

Románok

TÖRTÉNELEM 10. – II. Magyarország a kora újkorban 85

9. Döntse el a térkép és az ismeretei segítségével, igazak-e az állítások!

Török hadműveletek 1663-ban Zrínyi téli hadjárata Török támadás 1664-ben A vasvári béke jóváhagyta török foglalások

Á Nyitra

Pozsony

Léva Drégely Szécsény Párkány Esztergom

Érsekújvár

Vasvár 1664 (béke)

Y Kanizsa Új-Zrínyivár Pécs

Dárda Eszék

M LO DA RO BI

M A G

Csáktornya

Földvár

Szentgotthárd 1664

Pest

Buda

Komárom

Bécs

Állítás

Igaz

Hamis

A Zrínyi Miklós által épített Új-Zrínyivár a török végvárvonalat fenyegette. Az 1663. évi török előrenyomulás a magyar országgyűlés helyszínét fenyegette. A császáriak ellentámadását erdélyi erők is támogatták. A téli hadjárat a török utánpótlási vonalát veszélyeztette Eszéknél. Zrínyi támadásával felszabadította a Dunántúlt. A törökök a mohácsi csata után újra nyílt mezei ütközetet nyertek Szentgotthárd alatt. A vasvári béke előnytelen volt a császáriak helyzetére.

10. Válaszoljon a forrást elemző kérdésekre! Nyomorúságos kapitihaságomban [követségemben], fővezér Szulimán pasa őnagy sága Drinápoly mellől német császár ellen való hadra indulván én is másnap a fővezér után Drinápolyban ebédet evén, az Istenemnek engedelméből megindultam [1686. június 10–11.]. [Július 17-én] Isten kegyelmességéből megindultam Lándorfejérvár ról az eszéki hidak felé. […] A rendes zsold- és élelemosztás lett volna Mohácsnál, de Buda felől rossz hírt hozván, Szekcső váránál is tovább menénk, csak közel Bátaszék hez egy nagy nádas mellé [augusztus 5.] […] Igen friss rendelt seregben a sáncon kívül a Dunától fogva a szőlőhegyek aljáig rendelt seregben állván a kereszténység, item a szőlőhegy is Becske felől tele lévén, német hadak kiállanak. […] Nem harcolt kétezer keresztény, de mégis veszett aznap hat- vagy hétezer pogány, keresztény is vagy 50; ez nap 9 ágyút is elnyerének a pogánytól. Bizony, domine keresztény, ha tudasz vala élni a győzedelemmel, mint Bécs alatt, itt is az ágyúkon kívül annyit nyertél volna, és Eszékig a hátán mehettél volna a pogányságnak, senki ellened meg nem tért volna.

a) Kinek a nevében járt el a követ?

b) Kinek az oldalán állt az említett háborúskodásban?

TÖRTÉNELEM 10. – II. Magyarország a kora újkorban

c) Kit nevez a szerző Jánosnak?

d) Milyen szót használ a törökök ellenfeleire? Mennyiben volt pontos az elnevezés?

Soha rendetlenebb, rosszabb, szívtelenebb ember harcon nincs, mint a Török János, igazán csak kávéfőzni, dohánytörni, kantárt forgatni való ez az utálatos pogányság. Hamzabékhez visszaszállván Buda felé kétórányi földre, itt hallgatták nagy frissen, mint lőtték Buda várát. [Augusztus utolsó napján] éjfélkor lőtetni kezdvén a német Schaffenberg odaérkezése után a várat, […] úgy lőtette s ostromoltatta, hogy a vár beliek semmiképpen tovább ellen nem állhattak, sem szép szerint fel nem adták, hanem 1686. szeptember 2-án délután egy és két óra között a sok lövés miá a vár meggyúla. […] ki a por miá, ki egyéb tűz miá, ki fegyver miá csak kevesen maradtak életben, elveszvén maga is az ostromon a vezér Abdi basa, Buda, melyet istentelenül János gazdáék 145 esztendeig gyámság színe alatt bírták, visszakerült régi urához.

e) Miként vélekedett a szerző a törökökről?

f) Bizonyítsa véleményét a szövegből vett idézetekkel!

g) Mi az iromány műfaja?

11. A források tanulmányozása után döntse el, igazak vagy hamisak-e a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó állítások! Állítását a forrás betűjelével indokolja! (Egy betűjel több helyre is kerülhet.) A) Őfelsége távol áll attól, hogy ezt a fejedelmet a császár elleni rebellisnek tekintse. Őt nagyapja, Erdély szuverén fejedelme, Ragotzi [Rákóczi] fejedelem törvényes utódjának tekinti, aki hajdanában Franciaország és Svédország szövetségese volt. Joggal hiszi, hogy ezt a fejedelemséget a császár bitorolja, Ragotzi fejedelem pedig a jogaiért harcol […].

D) Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most és mindig – az ősi törvények szégyenletes eltörlése. […] kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad királyválasztásban fennálló szabadságát szolgai átváltoztatással örökletes ki rályság képére alakították át. (II. Rákóczi Ferenc kiáltványából; 1704)

(XIV. Lajos üzenete; 1704) B) […] és ekképpen régi dicső szabadságunkat, s legfelső, tör vényes jussunknak erejével és authoritásával [tekintélyével], mely minden isteni és emberi törvények szerint reánk szállott és származott, senki arra bennünket nem kényszerítvén, sem abban ellent nem tartván, hanem teljes jó kedvünkből és sza bad akaratunkból hazánkban interregnumot lenni vallunk, tudniillik országunkat király nélkül lenni jelentjük és hirdetjük. (Az ónodi országgyűlés határozatából; 1707) C) Mivel mi sem avégre fogtunk fegyvert, hogy a földesurak jussát, s szabadságát bontogassuk, sőt valamint mások, úgy a földesurak jussát is helyreállítsuk, melly okra nizve, hogy tellyességgel urok szolgálattyául felszabadícsuk mind a Ne mes Ország törvényének, mind pedig a földesurak jussának ellenére vagyon, mindazonáltal a még hadban szolgának, kiadott patensünk tartalma szerint az olly hadban mentek családjok urok szolgálattyára nem hajtatnak. (II. Rákóczi Ferenc válasza kérvényező katonáinak; 1704)

E) A höchstädti csatavesztés megfosztott még a reményétől is annak, hogy egyesülhessek a bajor választófejedelemmel […]. Pedig ez volt az egyetlen alap, amelyre támaszkodva a háborút elkezdtem, mert igen jól láttam előre a nehézsé geket […]. (II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból) F) Először. Az említett jeles Rákóczi Ferenc életének és összes ingó és ingatlan javainak kegyelmet adunk, […] beleértve az országban való nyugodt megmaradást is, háza népével, szolgáló nemesivel vagy szolgáival együtt; ennek végső ha táridejéül három hetet engedélyezünk, az előbb említett megegyezés keltétől számítva. (A szatmári béke szövegéből; 1711)

TÖRTÉNELEM 10. – II. Magyarország a kora újkorban 87 Állítás

Igaz

Hamis

Forrás betűjele

A Rákóczi-szabadságharc alatt Magyarországon megszüntették a királyságot. Rákóczi nem hirdetett jogi és társadalmi egyenlőséget. XIV. Lajos szövetséget kötött Rákóczival, bár lázadónak tekintette. A Rákóczi-szabadságharc sikerét a spanyol örökösödési háború számára kedvező kimeneteléhez kötötte. A kuruc mozgalmat legyőző császári haderő az országból való menekülésre kényszerítette Rákóczit. Rákóczi a szabadságharc fő okaként az Aranybulla teljes eltörlését nevezte meg. A kuruc haderő a korábbi hagyományoknak megfelelően a vitézlőkből és a kisnemességből állt. Rákóczinak két fejedelmi címe is volt.

12. Válaszoljon a kérdésekre a források elolvasása után! A) Anglia és Hollandia nekünk erdélyi reformátusoknak második anyánk és hazánk. (Bethlen Miklós I. Lipóthoz írt kegyelmi kérvényéből; 1704)

B) A magyarok azt állítják, hogy királyságuk ugyanolyan viszonyban van az Ausztriai Házzal, mint Skócia az angol koronával, ti. hogy nekik saját törvényeiken alapuló független kormányzatuk van, tisztviselőik, hadseregük, kincstáruk stb., míg a bé csi udvar önkényesen Írország helyzetébe akarja juttatni őket, és úgy bánik velük, mint meghódított néppel, ami nem felel meg eddigi állapotuknak. (Lord Stepney Magyarország jogállásáról; 1704)

Mi alapján nevezi a fenti két államot Bethlen Miklós hazájának?

Melyik háborút vívta Anglia és Hollandia ebben az időben?

Kinek a szövetségese volt a fent említett két állam?

C) Magyarországon nyilvánvaló lett, hogy zavargások tör ténnek. Császári Felséged protestáns felekezetű alattvalói Magyarországon és másutt, már régóta panaszolták, hogy őket mind testükben, mind javaikban saját lelkiismeretük miatt üldözik. Hirdetik: csak azért fogtak fegyvert, hogy saját jogukat és vallásukat követhessék.

Miért tekint(h)ette Bécs meghódított tartománynak Magyarországot?

A lord a különállás néhány bizonyítékát sorolja fel. Melyek jellemezték ezek közül valóban a magyar különállást?

Milyen vallású volt az Anglia által meghódított Írország?

D) Nem szűnünk meg gyakorolni erőfeszítéseinket, hogy gyorsan és kedvező és boldog végeredményhez jussunk, amely egyaránt szükséges az Ön hazája és a közérdek szempontjából. (Anna angol királynő levele II. Rákóczi Ferenchez; 1706)

(Anna angol királynő levele I. Lipótnak; 1703)

Miért aggasztotta Anna királynőt a magyarországi felkelés?

Mit jelenthet Anna királynő levelében a közérdek szó?

Melyik dokumentum szabályozta az angol társadalom és az uralkodó viszonyát ebben az időszakban?

Milyen katonai helyzet jellemezte ebben az időszakban a magyar frontot?

II. FÉLÉV

TÖRTÉNELEM 10. – III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora

III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora 1. Válaszoljon a forrást elemző kérdésekre! Minden államban háromféle hatalom van: a _____ (1) hatalom, a nemzetközi jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, végül az a végrehajtó hatalom, amely a polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik. […] Ha a _____ (1) hatalom a vég rehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanab ban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani. Akkor sincsen szabadság, ha a _____ (2) hatalom nincsen elválasztva a törvényhozó, valamint a _____ (3) ha talomtól. Ha a _____ (2) hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódik, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne […].

Minthogy szabad államban minden szabad lelkű ember maga kell hogy kormányozza magát, következésképpen a nép egészét kell hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez nagy államokban keresztülvihetetlen, és kis államokban is sok hátránnyal jár, a népnek a maga képviselői útján kell megten nie mindazt, amit maga nem tud megtenni. […] az a helyes, ha minden fontosabb helyen a lakosok maguk választanak maguk számára képviselőt […]. Nem szükséges, hogy a képviselők, akik választóiktól általános utasítást kaptak, minden egyes ügyre nézve külön utasítást kapjanak […], minden állampolgárt meg kell, hogy illessen az a jog, hogy szavazhasson a képviselő-vá lasztáson […]. (_____: (4) A törvények szelleméről; 1748)

a) Egészítse ki a szöveget! 1. ________________________________________________ 2. ________________________________________________ 3. ________________________________________________ 4. ________________________________________________ b) Milyen típusú képviseleti elvet fogalmaz meg a szerző? Mivel indokolja ezt? c) Miért szükséges a hatalmi ágak elválasztása?

2. Az alábbi idézetek abszolutista uralkodóktól származnak, vagy róluk szólnak. Döntse el és írja a táblázatba, hogy a „klasszikus” vagy a felvilágosult abszolutizmusra, esetleg mindkettőre jellemzőek-e! A) […] mindenben, még a lényegtelen dolgokban való köz vetlen részvétel és a nagy uralkodó méltóságán aluli, napi ügyek annyira túlterhelték és lekötötték, hogy a hozzáértő államférfiak azt kívánták, hogy kevésbé uralkodjon önállóan, és csak a fontosabb, hozzá méltó kérdéseknek szenteljen fi gyelmet. B) Az állam több családnak és az ő közös ügyeiknek a jogszerű kormányzata szuverén hatalommal. […] A szuverenitás egy állam állandó és abszolút hatalma. […] az uralkodó felség joga és abszolút hatalma elsősorban abban áll, hogy törvényt ír elő az alattvalók összességének és beleegyezésük nélkül. C) Meg kell értenie, hogy a fejedelem, kiváltképp az új fejede lem, nem tudja mindig azt tenni, amiért az embereket jónak szokták tartani; részben az állam megtartásának szándékától vezetve, gyakorta kénytelen a hit, könyörületesség, embe riesség és vallás ellen cselekedni. D) A polgár első számú kötelessége, hogy hazáját szolgálja. Ezt igyekeztem teljesíteni életem legkülönbözőbb helyzeteiben. Mint a legfőbb államhatalom birtokosának megvoltak a le hetőségeim és az eszközeim arra, hogy polgártársaim hasz nára lehessek.

E) Ha az uralkodónak téves buzgóságból az az ötlete támadna, hogy valamelyik vallást előnyben részesíti, akkor azonnal pártok keletkeznének, és viszályok törnének ki. […] Politikai szempontból teljesen érdektelen, hogy egy uralkodó vallá sos-e vagy sem. F) Az állam érdeke megelőz mindent. Ha az államot tartjuk szem előtt, önmagunk számára dolgozunk. Az egyik java a másik dicsőségét eredményezi. G) Figyelmeztetünk arra, hogy az egyház és az állam oly szorosan összeforrott, hogy […] nyugodtan egynek lehet őket tekinteni. H) Egyedül a királyé a legfőbb hatalom, hogy törvényeket és rendeleteket hozzon akarata és tetszése szerint, és hogy ki dolgozzon, megváltoztasson, kiterjesszen, körülhatároljon, sőt teljesen eltöröljön törvényeket, amelyeket korábban vagy ő, vagy elődei léptettek életbe. Hasonlóképpen, bár milyen törvény hatálya alól bárkit felmenthet, akit akar. I) Földesúri birtokaikat kettős földadóval sújtom, melyet pénz ügyi rendszerek már javasoltak. Mindkettőt helyeslem, mert ugyanúgy megterheli a földesurakat, mint az alattvalókat, és az utóbbiaknál bármikor könnyíteni lehet az adóterheken.

TÖRTÉNELEM 10. – III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora 91 Forrás

„Klasszikus” abszolutizmus

Felvilágosult abszolutizmus

Mindkettő

A) B) C) D) E) F) G) H) I)

3. Válaszoljon a porosz nagyhatalom megszületésére vonatkozó kérdésekre a forrás és az ismeretei segítségével! A porosz állam I. Frigyes Vilmos alatt egészen megváltozott: az új király feloszlatta a fényes udvart, s a nagy nyugdíjakat lé nyegesen leszállította, sokan, kik addig fogatot tartottak, most gyalog jártak, úgy, hogy azt kezdették mondani: a király a sán táknak visszaadta lábaikat. I. Frigyes [1701–1713] alatt Berlin az északi Athén volt, Frigyes Vilmos alatt az északi Spárta lett. A kormányzás egész rendszere katonai volt. A hadsereg létszámát a király erősen felemelte, de mivel a buzgalom első hevében iparosokat is erőszakkal besoroztak, a többiek megijedtek, és sokan kivándoroltak, mi ismét az iparnak okozott tetemes kárt. A király e bajon gyorsan segített, és különös gondot fordított az ipar emelésére: szigo

rúan megtiltotta a gyapjú kivitelét; 1714-ben raktárat állított, melyből a szegényebb gyárosok gyapjút kaptak, melynek árát később munkájuk által megtérítették. A posztó biztos vevőt talált a hadseregben, melyet minden évben újraöltözettek. A posztószállítás még a külföldre is kiterjedt: 1725-ben megalakult az orosz kereskedelmi társulat, és porosz kereskedők szállították az orosz csapatok számára a posztót. Berlin Mars raktára lett. Mindazt, amire a hadseregnek szüksé ge volt, itt állították elő, és a porosz hadi felszerelési cikkeket egész Németországban keresték. (Nagy Frigyes emlékiratából)

a) Milyen alapelvek szerint kormányozta országát I. Frigyes Vilmos?

b) Az uralkodót „káplárkirály”-nak is nevezték az alattvalói. Értelmezze ezt az előbbiek tükrében!

c) Milyen gazdaságpolitikát folytatott a király?

d) Mi volt a porosz ipar legnagyobb felvevőpiaca?

e) Értelmezze a dőlt betűvel kiemelt mondatot!

f) A tankönyv 98. és 101. oldalán látható térkép tanulmányozása után válaszoljon a kérdésekre! Milyen részekből jött létre a Porosz Királyság? 1. _________________________________ 2. _________________________________ Mely országok rovására bővítette keleti területeit?

TÖRTÉNELEM 10. – III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora

g) Milyen módon jutott hozzá az említett területekhez? 1. ______________________________________________________________________________________________ 2. ______________________________________________________________________________________________

4. Döntse el a tankönyv 100. oldalán látható ábra és az ismeretei alapján, igazak-e a 18. századi hatalmi

viszonyokkal kapcsolatban megfogalmazott állítások! Állítás

Igaz

Hamis

Svédország megőrizte hatalmi pozícióját a Baltikumban. Nagy-Britannia a Habsburgokat támogatta az osztrák örökösödési háborúban. A század során kibékült Franciaország és a Habsburg Birodalom. Oroszország nem jutott ki a Fekete-tengerhez ebben a korszakban. Nagy-Britannia a hétéves háborúban is a Habsburgokat támogatta. Lengyelországot feldarabolták a század végére. A franciák megőrizték gyarmataikat.

5. Olvassa el az Egyesült Államok alkotmányából idézett részletet! Döntse el a forrás alapján a táblázatban megfogalmazott esetekről, lehetővé teszi-e az alkotmány az esetleges megvalósulásukat! I. A Kongresszus hatáskörrel bír adók, vámok, illetékek és járulé kok kivetésére, valamint behajtására, adósságok kifizetésére, az Egyesült Államok közös védelmére és általános jólétére vo natkozó rendelkezések meghozatalára, de a vámok, illetékek és járulékok az Egyesült Államok egészében egységesek; 1. az idegen nemzetekkel folytatott; az egyes tagállamok kö zötti és az indián törzsekkel folytatott kereskedelem sza bályozására; 2. pénzérmék kibocsátására, azok, valamint idegen pénz érmék értékének megállapítására, továbbá a szabvány súlyok és mértékek rögzítésére; 3. hadüzenetre, valamint a szárazföldi és tengeri zsákmányo lás szabályozására; 4. hadseregek szervezésére és fenntartására; hajóhad felállí tására és fenntartására; 5. a milícia igénybevételével kapcsolatos rendelkezésekre, az Unió törvényeinek végrehajtására, felkelések elfojtása és ellenséges támadások visszaverése céljából; 6. kizárólagos törvényalkotásra olyan területek tekinteté ben, amelyek az egyes államok által történt átengedés és

a Kongresszus hozzájárulása alapján az Egyesült Államok kormánya székhelyéül szolgálnak. 7. Az egyes tagállamokból kivitelre került árukra nem lehet adót vagy vámot kivetni. 8. Az egyes tagállamok nem lehetnek szerződés, külföldi szö vetség vagy konföderáció részesei; nem verhetnek pénzér méket; nem bocsáthatnak ki hitelleveleket; a tagállamok nem fogadhatnak el visszaható hatályú, valamint olyan kivételes törvényt, amely az elítélést bírói eljárás nélkül le hetővé tenné, és nem adományozhatnak nemesi címeket. 9. A tagállamok a Kongresszus hozzájárulása nélkül, béke időben nem tarthatnak fenn csapatokat és hadihajókat, nem létesíthetnek megállapodást vagy szerződést idegen állammal, nem folytathatnak háborút, kivéve a tényleges megtámadtatás esetét vagy olyan fenyegető veszélyt, mely a késlekedést nem teszi lehetővé. II. Az elnök az Egyesült Államok szárazföldi haderejének és ha jóhadának és az egyes államok milíciájának főparancsnoka, amikor az utóbbiakat az Egyesült Államok tényleges szolgá latában alkalmazzák.

Állítás Virginia állam új pénznemet vezet be saját területén. Alaszka kilép a NATO-ból. Hawaii egyesül Japánnal. Maryland új állat-egészségügyi törvényt vezet be Washington DC-ben. Texas az elnök felhatalmazása nélkül beveti fegyveres erejét az őt lerohanó Mexikóval szemben.

Lehetséges (L) Nem lehetséges (N)

Hivatkozás

TÖRTÉNELEM 10. – III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora 93 Állítás

Lehetséges (L) Nem lehetséges (N)

Hivatkozás

A Kongresszus Tennessee állam milíciáját vezényli az alabamai felkelés leverésére. Kalifornia állam grófi címet adományoz volt kormányzójának. A Kongresszus megtiltja az apacs törzzsel folytatott kereskedelmet. Nevada állam szerencsejáték-illetéket vet ki a kaszinók forgalmára.

6. Töltse ki az Egyesült Államok kormányzati rendszerét elemző táblázatot a tankönyv 109–110. oldalán található ábra és a források segítségével! Intézmény

Hatalmi ág

A legitimitás alapja

Jogköre más hatalmi ágban (fékek, ellensúlyok)

7. Az alábbi forráspárok a jakobinusok és a girondiak vitájának fontosabb mozzanatait mutatják be. Fogalmazza meg, milyen kérdéskört érintenek, és mi a vita lényege! A/1. Persze nekem is örömet okozna, akárcsak Brissot úrnak az olyan háború, amely a szabadság birodalmának kiterjesz tését tűzné ki célul. Szívesen átadnám magam annak az él vezetnek, hogy előre kiszínezhetném e csodálatos háború részleteit. […] Országunk jelenlegi helyzetében azonban aggódva tekintek körül, és azt kérdem magamtól: vajon ez a háború, ha kirobbantanók, valóban olyan eredmények hez vezetne-e mint aminőket lelkesedésünk ígér?

A/2. A franciák a világmindenség élenjáró népévé váltak, úgy kell tehát viselkedniük, ahogy ezt végzetük megköveteli! […] Igaz, hogy a hiúság megrontja és degradálja a magán személyeket, egész népek esetében azonban a nemzeti hiúság az, amely naggyá teszi őket, amely felemeli őket! (Ismard girondi képviselő a Törvényhozó Nemzetgyűlésben; 1792. január)

(Robespierre; 1791. december)

B/1. Általánosságban szólva, a nők kevésbé alkalmasak magas rendű koncepciók kialakítására és komoly elmélyülésre. (Jean-Pierre Amar jakobinus képviselő törvényjavaslatából; 1793)

B/2. [Az alkotmányozók] megszegték a jogok egyenlőségének el vét, amikor az emberi nem felét nyugodtan megfosztották at tól a jogtól, hogy hozzájáruljon a törvények megalkotásához. (Condorcet, a Gironde köréhez tartozó filozófus; 1789)

TÖRTÉNELEM 10. – III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora C/2. Az alkotmányos kormány elsősorban az egyén szabadsá gával törődik, ezzel szemben a forradalmi kormány a köz szabadság biztosításával.

C/1. Óriási tévedés azt hinni, hogy a közérdek ellentétbe kerül het az individuumok jogainak tiszteletben tartásával, hogy a köz haszna valaha is jogtalanságot követelhet. Ezen elv mindenütt a zsarnokságok ürügye, az önkényuralmi rend szerek megalapozásának eszköze.

(Robespierre; 1793)

(Condorcet XVI. Lajos ítéletéről; 1804)

D/2. Önök [a Gironde] számos cikkelyt hoztak annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb szabadságot biztosítsák a tu lajdon gyakorlásának, azonban egyetlen szót sem szóltak arról, hogy meg kell határozni annak törvényes jellegét. Úgy tűnik, olyan módon cselekedték meg ezt, hogy az önök Nyilatkozata nem az emberek, hanem a gazdagok, a hará csolók, az üzérkedők és a zsarnokok számára készült […].

D/1. A társadalmi ember számára az egyenlőség nem egyéb, mint a jogok egyenlősége. […] Ugyanúgy nem jelenti a va gyonok egyenlőségét, mint a termetét, az erőét, a szelle mét, a foglalkozásét, a szorgalomét és a munkáét. (Vergniaud girondi képviselő szavai a Konventben 1793. március 13-án)

(Robespierre a Konventben 1793. április 24-én elhangzott beszédéből)

8. A térkép a forradalmi Franciaországra 1793-ban leselkedő veszélyeket/ellenfeleket mutatja be. A tér-

kép kiegészítésével nevezze meg ezeket, majd nézzen utána, hogyan múltak el ezek a veszélyek! A) OS

Wattignies

Nantes

Amiens

Loire

Valmy

Párizs

na Szaj

Weissenburg

B) Az I. koalíció tagja Rh

BRETAGNE

M OR

RÁ KNÉ ME TA LFÖ LD

A) Az I. koalíció tagja

ône

ATLAN TI - Ó

CE ÁN

VENDÉE D) Royalista, katolikus lázadás helyszíne

Lyon E) „Föderalista lázadók”

Bordeaux Garonne

Avignon Marseille

Toulon

C) Flottája patraszállást kísérelt meg ER FÖLDKÖZI - TENG

TÖRTÉNELEM 10. – III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora 95

9. Az alábbiakban Napóleon karrierjét, személyiségének változását dokumentáló, egy kivételével tőle származó idézeteket olvashat. Állítsa őket időrendbe, majd mutassa be, milyen okokból és miként változott Napóleon személyisége! A) A forradalom én vagyok. A forradalom befejeződött. B) Vagy a minket körülvevő államformáknak kell a miénkre ha sonlítaniuk, vagy pedig a mi politikai intézményrendszerünk nek kell egy kicsit jobban harmonizálnia az övékével. A régi monarchiák és egy teljesen új köztársaság közt mindig erős lesz a háborús feszültség. Ez az európai viszálykodás oka. C) Egy jó kormányzat segítségével mindenki elfelejti majd a kü lönböző politikai klikkeket, amelyekhez eddig csatlakoznia kellett, hogy francia lehessen. D) Bebizonyítottam, hogy szeretném kizárni bármiféle forra dalom kirobbanásának lehetőségét. Az uralkodók nekem köszönhetik, hogy gátat vetettek a trónjaikat fenyegető for radalmi eszmék áramlatainak. Fiam trónjának ledöntése az összes többi trón összeomlását vonná maga után […]. E) Ha a lelke mélyére hatolunk, láthatjuk, az egyszerű embert találjuk ott, aki családja körében szívesen dobja le válláról a nagyság terhét; szellemét magvas gondolatok foglalkoz

Indoklás:

tatják, melyek az étkezés és a pihenés óráiban sem hagyják nyugodni; nemes egyszerűséggel csak annyit mond azok nak, akiket erre méltónak talál: „Láttam királyokat a lábaim elé borulni, pénzesládámban ötvenmilliónyi arany lehetett volna, s bármi mást is meg szerezhettem volna; de én egyszerű francia állampolgár va gyok, a Nagy Nemzet első tábornoka; s tudom, az utókor engem igazol majd.” (A La France vue de l’armée d’Italie című lapból) F) Az Ön uralkodói, akik a trónra születtek, megengedhetik ma guknak, hogy hússzor megverjék őket, mégis mindig vissza térhetnek: én, aki a szerencse fia vagyok, ezt nem tehetem. Uralmam nem éli túl azt a napot, amelyen nem vagyok többé erős, és nem félnek tőlem […]. G) A párizsi ügyvédek, akiket beültettek a Direktóriumba, egy általán nem értenek a kormányzáshoz. Kicsinyes gondol kodásúak. Nem hinném, hogy hosszú ideig egyetértésben tudnánk dolgozni. Féltékenyek rám […], én pedig már nem tudok engedelmeskedni. Belekóstoltam a parancsnokságba, és már nem tudok lemondani róla.

TÖRTÉNELEM 10. – III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora

10. Nevezze meg az Európában 1815-ben bekövetkezett legfontosabb területi változásokat! A feladat megoldásához használja az atlaszát!

B) B

a) Mi volt az A–D–E részben jelzett változtatások stratégiai célja?

b) Reálisnak bizonyult-e ez az elképzelés?

c) Melyik évben és hol következett be újabb területi változás?

TÖRTÉNELEM 10. – III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora 97

11. Csoportosítsa a 19. század „uralkodó eszméit” a táblázat szempontjai alapján! A) A gondviselés minden egyes egyénnek, bárki legyen is, megadta a szükséges észt ahhoz, hogy a kizárólag őt érintő ügyekben ő maga tudja kormányozni magát. Ez a fő alapelv, amelyen a polgári és a politikai társadalom nyugszik […]. S ez az elv, a nemzet egészére kiterjedve, a népszuverenitás alaptételévé válik. (Alexis de Tocqueville francia filozófus; 1835)

F) Az egyénnek a saját helyzete javítására irányuló törekvé se, ha ez szabadság és biztonság mellett történik, olyan ha talmas erő, amely egyedül, minden segítség nélkül képes nemcsak arra, hogy előbbre vigye a társadalmat a jólét és a boldogulás útján, hanem arra is, hogy legyőzzön száz elébe tornyosuló akadályt, amellyel az emberi törvény ostobasága oly gyakran veszélyezteti igyekezetét […]. (Adam Smith: A nemzetek gazdagsága; 1776)

B) Minden reform, amelyet mi csináltunk, a régiség tisztele tének elvén alapult, és remélem, hogy mindama reform, mellyel ezután próbálkoztunk, gondosan a régi példákhoz és precedensekhez [mintákhoz] tartja magát, a tekintély és a tradíció tiszteletén nyugodva. (Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról; 1790) C) Ne legyen többé katolikus és protestáns, ne legyen többé porosz és osztrák, szász és bajor, sziléziai és hannoveri, ne le gyen többé hitbéli különbség, gondolkodásbeli és akaratbeli különbség köztetek – legyetek végre németek, legyetek vég re egységesek, akarjatok végre egyet, szeretettel és hűséggel egymás iránt, s nincs az az ördög, aki legyőzhetne benneteket. (Ernst Moritz Arndt német író, költő, a frankfurti nemzetgyűlés tagja; 1813) D) „Világhatalom vagy bukás” – ez az a jelszó, amelyet a tör ténelmi fejlődés ránk kényszerít. Harmadik megoldás nem lehet. […] Az a feladatunk, hogy világuralomra törekedjünk, hogy megszerezzük a német nép számára a szükséges élet teret, és biztosítsuk a németségnek és a német szellemnek az őt megillető befolyást a világban. (Theodor von Bernhardi német tábornok) E) A mai mesterkélt és most már rendkívül káros társadalmi rétegződés felsőbb és alsóbb osztályai helyett […] egyetlen egy magas színvonalon álló osztály lesz csupán, amelynek rétegződését az életkor szabja meg, olyan rendszabályok szerint, amelyek minden egyénnek születésétől haláláig ál landóan a legnagyobb előnyöket biztosítják, amilyeneket az egyén adottságai csak megengednek. (Robert Owen: Az új erkölcsi világ; 1836–49)

G) Minden nagy létszámú társulásban a résztvevőket hajlamaik és képességeik szerint egyszerű csoportokra kell fölbontani ab ból a célból, hogy a legteljesebben kifejlődjenek az egyes ta gok képességei […]. Az évi hasznot három, nem egyenlő részre osztják a következő módon: 5/12 a fizikai munkára; 4/12 a rész vénytőke javára; 3/12 az elméleti és gyakorlati ismeretek javára. (Charles Fourier: Az általános egység elmélete; 1822) H) Azon nemzetek voltak nagyok és bírtak az emberi méltóság igaz fogalmával, melyek csak Isten parancsainak és azok köz vetítőinek engedelmeskedtek; szemben azon emberi agg lomerációkkal, melyek csak az embernek akarnak engedel meskedni, s szabadnak nevezik magukat, mikor más egyen lő emberek adnak nekik törvényeket, s egyenlőnek, midőn ezen törvények való engedelmességre kényszerítik őket. (Louis de Bonald francia politikus, író) I) A szlávok mindenütt, mint hatalmas áradás fogják kiterjesz teni határaikat; nyelvük, melyet a németek tévesen hisznek pusztán szolgák nyelvének, mindenütt felzeng majd, még ellenfeleik szájából is. A tudományok szláv mederben fognak folyni, öltözékük, modoruk és dalaik a Szajnától az Elbáig lesznek majd divatban. (Jan Kollár; 1827) J) A proletariátus arra használja majd föl politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét, hogy az állam, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus kezében centralizáljon minden termelési szerszámot, és a le hető leggyorsabban növelje a termelőerők tömegét. (Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány; 1848)

„Uralkodó eszme”

A forrás betűjele

________________________________________________

B), H)

Liberalizmus

Nacionalizmus Szocializmus

TÖRTÉNELEM 10. – III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora

12. Döntse el, melyik forrásra igazak az állítások! A) Amerika felfedezése, Afrika körülhajózása új teret nyitott a felemelkedő burzsoáziának. A kelet-indiai és kínai piac, Amerika gyarmatosítása, a gyarmatokkal folytatott csere, a csereeszközök és egyáltalában az áruk gyarapodása – mindez eddig soha nem ismert lendületet adott a keres kedelemnek, a hajózásnak, az iparnak, és ezzel előidézte a széthulló hűbéri társadalom forradalmi elemének gyors fej lődését. […] A világpiac a kereskedelem, a hajózás, a száraz földi közlekedés mérhetetlen fejlődését idézte elő. Ez viszont visszahatott az ipar terjeszkedésére, és amilyen mértékben terjeszkedett az ipar, a kereskedelem, a hajózás és a vasút, ugyanolyan mértékben fejlődött a burzsoázia, gyarapította tőkéit, és szorította háttérbe a középkorból átöröklött összes osztályokat. A burzsoázia, ahol uralomra jutott, […] nem hagyott meg más köteléket ember és ember között, mint a meztelen ér deket, az érzés nélküli „készpénzfizetést”. A jámbor rajongás, a lovagi lelkesedés, a nyárspolgári érzelgősség szent bor zongását az önző számítás jeges vizébe fojtotta. A személyi méltóságot csereértékké oldotta fel […]. A burzsoázia leleplezte, hogy annak a brutális erőmegnyil vánulásnak, amelyet a reakció a középkoron annyira csodál, megfelelő kiegészítője a legrenyhébb semmittevés volt. Csak a burzsoázia mutatta meg, mit tud az emberi tevékenység lét rehozni. Különb csodaműveket létesített, mint az egyiptomi piramisok, a római vízvezetékek és a gótikus katedrálisok […].

B) [A protestáns felfogás szerint] az ember csupán gondnoka az isteni kegyelem által rábízott javaknak, s mint a szentírás szolgája, számot kell adnia minden egyes rábízott fillérről. Ezért legalábbis meggondolandó, hogy olyasmire költsön, ami nem Isten dicsőségét, hanem saját élvezetét szolgálja. Az a gondolat, hogy az embernek kötelezettségei vannak a rájuk bízott javakkal, amiknek mint szolgáló intézők vagy éppenséggel mint „nyereségszerző gépek” alárendeltjeik, fa gyosan telepszik rá az életükre. Minél értékesebb a tulajdon, annál nehezebb lesz – ha az aszketikus életérzés állja a pró bát – a felelősséget viselni azért, hogy csorbítatlanul meg őrizzük és fáradhatatlan munkával gyarapítsuk. A modern kapitalista szellem több alkotórészéhez hasonlóan, ennek az életstílusnak a keletkezése is visszanyúlik egyes gyökerei ben a középkorig, de először az aszketikus protestantizmus etikájában talált következetes etikai alapzatot. Ennek tehát nyilvánvaló jelentősége van a kapitalizmus fejlődése szem pontjából. Az e világi protestáns aszkézis teljes erejével ellene műkö dött a birtoklás természetes élvezetének, leszűkítette a fo gyasztást s főként a luxusfogyasztást. Ezzel szemben olyan lélektani hatása volt, hogy megszabadította a javak szerzését a tradicionalista etika gátlásaitól, s úgy rombolta le a nye reségvágy korlátait, hogy nemcsak legalizálta azt, hanem kifejezetten az isteni akaratot látta benne.

(Karl Marx – Friedrich Engels: Kommunista kiáltvány; 1848)

(Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme; 1905)

Állítások A szerző összeveti a gazdaságot korábban meghatározó viszonyokat saját jelenkorával. A szerző szerint a haszon megszerzése a kapitalista/burzsoá vállalkozó célja.

A kapitalista szemlélet kibontakozásának okát a piac kibővülésében, az új technikai és üzemszervezeti termelésben látja. A kapitalista szemlélet kibontakozásának okát a vallási tanításokban látja.

A vállalkozónak általában leginkább önmagával szemben vannak rideg elvárásai.

A vállalkozó üzleti kapcsolatait ridegség jellemzi.

A vállalkozó szívesen hivalkodik elért gazdasági eredményeivel, életvitelében is mutatja gazdagságát. Vizsgálata materialista szemléletet tükröz.

Szemlélete szerint a gazdaság és a társadalom fejlődik.

Mindkettő

Egyik sem

TÖRTÉNELEM 10. – III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora 99

13. Válaszoljon a képeket elemző kérdésekre!

a) Mi a közös és mi az eltérő a két gép meghajtásában?

b) Milyen találmány tette lehetővé az izomerő kiváltását?

c) Milyen más iparágakra volt hatással a textilipar gépesítése?

d) Kiknek a nevéhez köthetők a találmányok?

e) Milyen korábbi találmány volt mindkettejük találmányának az alapja?

f) Milyen nehézséggel kellett megküzdeni a szárazföldi alkalmazást illetően? Hogyan oldotta ezt meg a feltaláló?

g) Milyen iparágakra volt hatásuk a találmányoknak?

100

TÖRTÉNELEM 10. – IV. Az újjáépítés kora Magyarországon

IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 1. Egészítse ki a hiányos szöveget a felsorolt fogalmakkal az ábra és az ismeretei alapján! A Rákóczi-szabadságharc lezárásával az ország és az uralkodó viszonyát továbbra is a _________________________ jellemezte. A Jagelló-korhoz képest azonban ezt már kisebb országterületen kellett érteni, hiszen a Diploma Leopoldinum értelmében nem állt helyre Magyarország és _________________________ egysége, valamint a török veszély miatt nem a magyar kormányszervek ellenőrizték a _________________________-et sem. Az ország kormányzatának az alapegységét továbbra is a királyi vármegyék jelentették, amelyek nemesei részt vehettek annak munkájában. A vármegye _________________________-e választotta meg a tisztségviselőket – a király által kinevezett _________________________ kivételével –, hozott megyei rendeleteket, látta el a végrehajtás minden feladatát, és bíráskodott. Az Árpád-korra visszanyúló vármegyei autonómia részét képezte, hogy az alkotmányba ütközőnek vélt rendeleteket, törvényeket nem hajtotta végre. A vármegye bíráskodási szervként is szolgált, a _________________________ első- és másodfokon járt el peres ügyekben. A _________________________ hatalom megoszlott a király és az országgyűlés két háza között. Az uralkodó által összehívott országgyűlések előtt a vármegyei követek négy kerületben összehangolták álláspontjukat. Ezt a szokásjog alakította ki, a magyar törvényekben nem találkozunk az intézménnyel. A királyi előterjesztéseket és a saját indítványokat tárgyaló diétának az alsó házában képviseltették magukat a _________________________ követei, akik mindösszesen egy szavazattal rendelkeztek. Az alsó- és felsőtábla megegyezése után került a királyhoz _________________________-re a törvényjavaslat, aki ezt csak az országgyűlés feloszlatása után tette meg. A végrehajtó hatalmat a kormányszervek gyakorolták, de ezek gyakorlati okokból kötődtek az udvari (örökös tartományokat igazgató) társaikhoz, minden magyar törvényi tiltás ellenére. Az ország szuverenitását csorbította, hogy a katonai kérdésekbe csak az adó- és újonclétszám megajánlása kapcsán volt beleszólása az országgyűlésnek. A katonai kérdéseket az _______________________________ központosított szerve intézte, de a magyar rendek a korszakban még fenyegető török közelsége miatt ezt nem gyakran sérelmezték. A legfőbb hivatal a _____________________________ volt, de megszervezése után a Helytartótanács végezte a legtöbb ügyet az országban. A pénzügyigazgatás szerve a _________________________ Pozsonyban székelt, középkori funkcióit továbbra is tartotta.

Fogalmak Erdély yy főispán yy Határőrvidék yy közgyűlés yy Magyar Kamara yy Magyar Udvari Kancellária yy rendi dualizmus yy szabad királyi városok yy szentesítés yy törvényhozó yy vármegyei ítélőszék yy Udvari Haditanács yy

király

központi hivatalok

Magyar Udvari Kancellária

Udvari Haditanács

Titkos Tanács

Udvari Kamara

Magyar Tanács

Magyar Kamara

Helytartótanács harmincadhivatalok

adó- és tizedszedők

pénzverő házak bánya- és sókamarák

postamesterek szabad királyi városok

rendiség

(nádor)

országgyűlés vármegyék

(főispán, alispán, közgyűlés)

főméltóságok

TÖRTÉNELEM 10. – IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 101

2. Nevezze meg a források és az ismeretei alapján az ország benépesülésével összefüggő migrációs folyamatok típusait! A) Szinán pasa feljövetele (1593) és Eger bevétele (1596) előtt az Tisza–Duna között Titeltől fogvást egész Jánoshalmáig, Szegedig és Kiskunhalas tájáig is feltolako dott a rác nemzetség. A Dunántúlon Szinán pasa feljövetelének előtte Mohácson, Szekszárdon, Baranyán, Somogyon felül vagy igen kevés, vagy semmi rácság nem lakott, hanem mind magyarság lakta. (Esterházy Miklós nádor; 17. század közepe) B) Boszniának elvesztése után egynéhány esztendővel a horvátság kikívánkozván a pogány igája alól, egyszer is, másszor is, lovakon, gyalog, gyermekeikkel és por tékájukkal megrakodván, jöttenek ki. És mivel már annak előtte ismerősek voltak Francsics Péterrel, instálták [kérték] általa Svetkovics Kata asszonyt, adjon helyet, földet, amelyet megszállhatnak, amit effectuála [végrehajtott] is Francsics Péter. Asszonya pedig ezt az egész dolgot rábízta, és a németújvári uradalomban lévő horvát falvakat ekkor szállította meg. (A Francsics család családtörténetéből; 17. század) C) Erdélyben román falu azelőtt kevés volt, de most a hegyekben nagymértékben elszaporodtak, mivel a síkvidék pusztulásával szemben a hegyvidék megépült. (Zacharias Geizkofler császári fizetőmester; 1602) D) […] a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és be tévő falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazá ban keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról gondoskodjam, és ami a legfőbb dolog: a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék. (Gróf Károlyi Sándor folyamodványa az Udvari Haditanácshoz; 1712)

3. Egészítse ki a 18. századi Magyarország népcsoportjaival foglalkozó folyóiratcikket az alább felsorolt

népcsoportok neveivel, majd válaszoljon a kérdésre!

A) A ________________________ helyzete sok szempontból a magyarokéra emlé keztet. Ők is meg voltak osztva Horvát-Szlavónország és Dalmácia között, nem is beszélve arról, hogy Boszniában is éltek katolikus délszlávok (hogy óvatosan fogal mazzunk), akiket nyugodtan lehetett ________________________‑nak tekinteni. Ez utóbbiaktól eltekintve a megosztottság a Habsburg Birodalmon belül maradt. A társadalmi viszonyokat tekintve a köznemesség vagy még inkább kisnemesség nem volt olyan nagyarányú, mint Magyarországon, […]. B) A másik, a szerbekhez hasonlóan a Habsburg és az Oszmán Birodalom közt meg osztott etnikum a ________________________. Ausztrián belül Erdélyben és a szűkebb értelemben vett Magyarország ezzel szomszédos területein éltek. Er délyben ekkor már kétségtelenül a többséget tették ki, a szűkebben vett Ma gyarországon belül persze csak az egyik nemzetiséget. Az erdélyi és magyaror szági ________________________ megint zömmel parasztok, vagyis jobbágyok. Nemességük már régen beolvadt a magyar feudális nációba, elhanyagolható létszámban maradtak ________________________ etnikai öntudatú nemesek. Városlakó is igen kevés akadt köztük, az sem városi polgár. Viszont nagyon fontos volt az unitus papság mint az etnikum értelmisége.

Népcsoportok horvátok yy románok yy ruszinok yy svábok yy szászok yy szerbek yy szlovákok yy szlovének yy

102 A kiválasztottak közül a) melyik népcsoport nem tartozik a szláv népek közé?

TÖRTÉNELEM 10. – IV. Az újjáépítés kora Magyarországon C) Bizonyos értelemben hasonló helyzetben voltak a ________________________ az ausztriai tartományokban, zömmel Krajnában, de Karintiában és Stájerországban is, tehát ha nem is több ország, de több tartomány közt felosztva, csak Krajnában tették ki a lakosság többségét. Egyértelműen katolikusok, a felekezethez tartozás igen fontos mozzanat. (Ebben a vonatkozásban szinte a lengyelekre emlékeztet nek.) És egyértelműen paraszti nép ez is, mint a szlovákok, némi városi lakosság gal. Az értelmiség itt még egyértelműbben a papságot jelentette.

b) melyik népcsoportot nevezhetjük etnikumnak, és miért?

D) A ________________________ a történeti Magyarország északi vármegyéiben él tek. […] nyelvük erősen hasonlít a csehre, de mivel Magyarország a maga határaival elválasztotta őket egymástól, ezért vált a ________________________‑ból külön et nikum. Az eddig tárgyaltakhoz képest tipikusan nem nemesi, mert a belőle kiemel kedett nemesség ekkor már magyar volt, nem is csak Hungarus. Zömében paraszti népesség, bár vannak köztük városlakók is, persze nem városi polgárjoggal. […] E) A ________________________ Magyarországon, városi diaszpórában, nagy jából a Duna és más fontos utak mentén, Horvátországban jelentős rész ben a Határőrvidék katonáiként voltak megtalálhatók. A dél-magyarországi ________________________ részben szabad parasztok, részben városi kereske dők. Jelentős kiváltságokkal rendelkeztek, többek között egyházi kongresszusok tartásának jogával (ezek voltaképpen valamifajta etnikai-politikai képviseletet is jelentettek). Értelmiségi rétegük a városi polgárságból került ki, elvétve még nagybirtokos is akadt köztük, de mindenképpen a nem nemesi etnikumokhoz tartoztak.

(Niederhauser Emil: Etnikumból nemzet)

4. Rendezze táblázatba az alábbi rendeleteket, majd oldja meg a hozzájuk kapcsolódó feladatokat! A) […] nem lehet egykönnyen a nyugalom visszatérését remél ni, amíg azokon a részeken, ahol ezek a mozgalmak kitörtek, azok között az adózók között, akik sorsuk könnyítésének re ményében és ürügyén láthatóan zabolátlankodnak, minde nütt egyenlő és egyforma szabályozást nem vezetünk be, ez pedig az úrbéri perek folyamatos felülvizsgálása és eldönté se útján (ami eddig volt) a kelleténél későbben, a köz s főként a földesurak jelentős kárával történnék meg; ezért, hogy előbb említett kegyes szándékunk, amely az egész ország és a magánszemélyek hasznára irányul, minél gyorsabban […] akarjuk bevezetni. B) A Jobbágyság állapottyát annyiban, mennyiben a Parasz tok ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre tellyességgel eltörö lyük, és azt akarjuk, hogy ebben az értelemben a Jobbágy nevezettel tovább ne éllyenek: következésképpen minden Parasztokat, akár mely nevezet- és vallásbeliek légyenek, jö vendőre maguk személlyekre nézve lakásokat szabadosan változtatható emberekké tészük, […]. C) Annak megakadályozására azonban, hogy ezáltal a külföl di termékek és áruk netalán a mi örökös királyságainkból és országainkból származó árukkal összetévesztessenek, vagy velük azonosnak tartassanak, határozzuk, elrendeljük és akarjuk, hogy minden efféle javak és áruk azoknak a he

lyeknek a hatósága által, ahol feldolgozzák vagy előállítják őket, hiteles bélyeggel megerősíttessenek […]. D) Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az oly helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatá rozta, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi tarto mányában bizonyos törvényekkel erősíti meg. E) Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügynek intézését a józan erkölcsű népek mindenkoron oly nagy fon tosságúnak tekintették, […]. Mert ha az állam egész boldog sága az isteni lény feltétlen tiszteletéből, a hit szentségé ből, a fejedelemhez való hűségből, a haza és a polgártársak szeretetéből, mint megannyi kútforrásból fakad: bizonyára érthető, mily nagy buzgósággal kell munkálkodnunk. […] F) Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen vá lasztani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él: minémű nagy hasznára szolgáljon az a közjónak, ha az egész monarchiában csak egy nyelv uralkodjék, […].

TÖRTÉNELEM 10. – IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 103 A forrás betűjele

A rendelet kiadója

A rendelet címe/tárgya

Kiadásának időpontja

A) B) C) D) E) F)

Nevezze meg azokat a felvilágosult alapelveket/fogalmakat, amelyeket visszatükröznek e szövegek! A) Semmi olyat nem kívánok, ami a legkevesebb kiadást is okozhatná, mivel így tenni botorság és jogtalanság lenne, mert az a jövedelmüket csökkentené. (József főherceg, a későbbi II. József emlékiratából; 1763)

B) Elsősorban arra kell gondot viselni, hogy a jobbágy Ma gyarországon kedvezőbb helyzetbe jusson, és az adóter het elbírja. Ezért a nemességnek a jobbágyok fölötti ural mában mutatkozó minden visszaélését lehetőség szerint meg kell szüntetni vagy korlátozni. Így idővel a népet meg lehet nyerni az udvar számára. (Franz Wenzel Kaunitz államkancellár előterjesztése a magyarországi politika alapelveiről; 1761)

C) A bíróságokon beszéljenek a törvények, az uralkodó hall gasson. Ez a hallgatás azonban nem akadályozott meg ab ban, hogy nyitva tartsam a szemem, és őrködjem a bírák fölött. […] Akik kötelességeiket elmulasztják, azokon meg könyörülni nem szabad: […]. (II. Frigyes porosz király politikai végrendelete; 1752)

5. Vesse össze Mária Terézia és II. József nézeteit a források és az ismeretei alapján úgy, hogy azok hasonló és eltérő vonásait is megvilágítja! A) Oktatás Mert ha az állam egész boldogsága az isteni lény feltétlen tisz teletéből, a hit szentségéből, a fejedelemhez való hűségből, a haza és a polgártársak szeretetéből, mint megannyi kútfor rásból fakad: bizonyára érthető, mily nagy buzgósággal kell munkálkodnunk. (Ratio Educationis; 1777)

[A] tanulókat arra az érzületre kell nevelni, hogy az ember lelki ismeretében kötelezve van minden szellemi erejét lehetőség szerint kiképezni, ahogy a tanulás mely által ez történik […] kö telesség; minden polgárnak ugyanezen kötelező erővel magát az állam szolgálatára alkalmassá kell tennie, a hasznos ismeretek és tudományok által. (Oktatásügyi fegyelmi szabályzat; 1781)

Hasonlóság: Eltérés:

104

TÖRTÉNELEM 10. – IV. Az újjáépítés kora Magyarországon

B) Rendi alkotmány Az országgyűlési végzésekhez és a hazai törvényekhez sohasem szabad hozzányúlni vagy azok ellen cselekedni. A legkevésbé szabad azonban elárulni, hogy szándékunkban áll a nemesség teljes adómentességének korlátozása.

Ezért úgy tervezném, hogy egyezséget köthetnénk az országok kal, és 10 évre teljhatalmat kérnék tőlük, hogy megkérdezésük nélkül cselekedhessem meg mindazt, ami jólétüket szolgálja. (József főherceg, a későbbi II. József emlékiratából; 1763)

(Kaunitz előterjesztése a magyarországi politika alapelveiről; 1761)

Hasonlóság: Eltérés: C) Felekezetek Nem az üldözés, de még kevésbé a közömbösség vagy a to lerantizmus szelleme az, amit éltem végéig követni óhajtok. (Mária Terézia leveléből)

Érvényesüljön a hit szabadsága, és csak egy vallás marad, az, amely az alattvalókat arra kalauzolja, hogy egyformán az állam javára fordítsák erejüket. (II. József leveléből)

Hasonlóság: Eltérés: D) Német nyelv A német nyelv kitűnő segítséget jelent a mindennapi ügyek intézésében, valamint a belföldi és külföldi kereskedelemben: a német nyelv amiatt is hasznos, hogy az ausztriaiakkal közös uralkodó fennhatósága alatt élve különböző ismeretkörökben kívánatos a német nyelvű könyvek ismerete.

Nékünk sokba lesz a megvilágosodás, ha az által Nemzeti nyel vünk s béllyegünk (character) eltöröltetik […]. Ha az Oskolákban mindent németül tanulnak gyermekeink, és semmit se magya rul, úgy három nemzetség alatt el fog töröltetni a mi Magyar nyelvünk és Nemzetünk.

(Tanügyi Kódex; 1777)

(Mindenes Gyűjtemény; 1790)

Hasonlóság: Eltérés: E) Gazdaságpolitika Annak megakadályozására azonban, hogy ezáltal a külföldi ter mékek és áruk netalán a mi örökös királyságainkból és orszá gainkból származó árukkal összetévesztessenek, vagy velük azo nosnak tartassanak, határozzuk, elrendeljük és akarjuk, hogy minden efféle javak és áruk azoknak a helyeknek a hatósága által, ahol feldolgozzák vagy előállítják őket, hiteles bélyeggel megerősíttessenek […]. (Mária Terézia vámrendeletéből; 1754)

Hasonlóság: Eltérés:

[…] csak a föld lehet állandó alapja az adónak, ebből pedig következik, hogy az úri s jobbágyi, kamarai és papi föld között teljes egyenlőség legyen, s azokat nagyságuk, termékenységük és a termények vidéki ára szerint kell megadóztatni. (II. József leveléből)

TÖRTÉNELEM 10. – IV. Az újjáépítés kora Magyarországon 105

F) Koronázás

Hasonlóság: Eltérés:

6. Az alábbiakban II. József uralkodásának megítéléséről olvashat két történészi értékelést. A források tanulmányozása után döntse el, melyik történész nevéhez köthetők a táblázatban megfogalmazott állítások! Korának történetírása ugyan szigorú volt a császárral, de az utó kor elnézőbben tekintett erre a férfira, akit – minden gyöngéd ségtől, és minden életörömtől megfosztva – egyetlen szenve dély hajtott: az állam szeretete. József erős, tiszteletet érdemlő, jól szervezett államról álmodott; misszionárius-lelkületű hivatal nokokról, akik irodájuk szentélyében a közjó ügyének szentelik magukat. Minket, a forradalmi 20. század gyermekeit lenyűgöz ez a józsefi eszme, amelyet vallásos jellege különböztet meg II. Frigyes száraz, racionalista felfogásától. József számára a köz hivatal viselése hivatást jelentett; az állam letéteményese volt minden magasabb rendű tevékenységnek, amely egységbe foglalja a közösséget, és segíti fejlődését, az állam a társadalmi igazságosság őrzője és a kisemberek védelmezője. […] József az alkotmánynak még a gondolatától is irtózott, és el lenséges érzülete annál is érthetőbb, mivel országaiban nem a politikai szerepléshez akkor még gyenge, túlságosan az ál lam oltalmától függő polgárság kapott az alkotmányosság nyugati eszméin, hanem a kis- és középnemesség, amely ősi kiváltságait akarta ily módon haladóbb köntösbe öltöztet ni. II. József uralkodásának tragikus kimenetele logikusnak tűnik, ha arra gondolunk: önkényes eszközökkel igyekezett olyan társadalmat kifejleszteni, amely még nem érett meg azokra a változásokra, amelyeket ő be kívánt vezetni […].

[…] már harminckét évvel trónra lépése előtt megjelent Mon tesquieu fő műve, A törvények szelleméről, amely a hatalom megosztásának szükségességéről győzte meg kortársait. Nem is nagyon kellett meggyőzni őket erről: Európa legtöbb államá ban az uralkodó különféle tartományi vagy rendi gyűlésekkel együttműködve kormányzott. A 18. században egyre nyilvánva lóbbá vált, hogy úgy lehet a leghatékonyabban kiaknázni egy társadalom erőforrásait, ha legalább a társadalom felső rétegé nek képviselőivel megosztják a hatalmat. „Nincs adózás képvi selet nélkül!” – fogalmazták meg II. József korában a hatékony kormányzás alapelvét az Egyesült Államokban. […] Vajon nevezhetjük-e a haladás képviselőjének azt az uralkodót, aki ennyire szembehelyezkedett „a politika modern rendsze rével”? Aki nem értette meg, hogy a fejlődés egyszerre mutat a központi hatalom megerősítése és megosztása felé? Erős ál lamot akart, amely képes megvédelmezni az állampolgárok életét, tulajdonát és nyugalmát – azt viszont nem ismerte fel, hogy ez az állam veszélyeztetheti szabadságjogaikat is. Politiká ja rendi ellenzékében kizárólag az elavult kiváltságok védelme zőit látta, s nem volt hajlandó felismerni, hogy privilégiumaik kal együtt azt az alapelvet is védelmezték vele szemben, hogy a központi hatalom ne tehessen meg mindent a kormányzottak hozzájárulása nélkül.

(Fejtő Ferenc: II. József)

(Hahner Péter: 100 történelmi tévhit)

Állítás A részlet kedvezőbb összképet ad II. Józsefről. Véleménye szerint II. József gondolkodásával és tetteivel megelőzte korát. A hatalommegosztás elvetésével II. József elutasította a korszerű felvilágosult elveket. Bírálja II. Józsefet, amiért vakon szembeszállt a rendi ellenzékkel. Támogatja II. Józsefet, mert a rendi kiváltságok felszámolására törekedett. Az értékelés elnézőbb II. József önkényes cselekedeteivel szemben. Megállapítása szerint II. József cselekedeteivel egy erős állam kiépítésére törekedett.

Fejtő Ferenc értékelése

Hahner Péter értékelése

106

TÖRTÉNELEM 10. – V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 1. Egészítse ki a reformkori országgyűlés ábráját a megfelelő fogalmakkal! A) ____________________________ ____________________________

A) ________ ORSZÁGGYŰLÉS elnöke: B) ________ helyszíne: C) ________ D) ________ elnöke: a személynök tagjai: G) _______ 2-2 követe, szabad kerületek, szabad királyi városok és káptalanok követei

B) ____________________________

FELSŐTÁBLA elnöke: a nádor tagjai: E) __________ F) _______________ főispánok (személyes királyi meghívóval)

megvitatja a királyi leiratokat, „sérelmei és kívánatai” szerint kezdeményezhet is

C) ____________________________ ____________________________ D) ____________________________ ____________________________ E) ____________________________ ____________________________ F) ____________________________

megvitatja

határozata üzenet megvitatja

____________________________

határozata üzenet

(amíg nem jön létre megegyezés) együttes ülésen elfogadott törvényjavaslat

____________________________ G) ____________________________ ____________________________ H) ____________________________ ____________________________

4 kerületi ülés

vármegyei közgyűlések vezetői: H) __________

nemesség

2. Az alábbi idézetek a vármegye reformkori megítélését mutatják be. Aláhúzással válassza ki az egyes

források mellett felsorolt állítások közül azokat, amelyek igazak!

A) Törvényhatósági gyűléseink a megyékben évenként négyszer pontosan megtar tatnak. […] Másfél év óta nem folyt le Erdélyben egy olyan közgyűlés, melynek színe, kifejezése, jelentékenysége, jelleme lett volna. Az ülésezés rövid idejét sem tudjuk elégséges tárgyakkal ellátni. […] Üléseink mindig néptelenek, padjaink gyérek, zöld asztalunk üres […]. (Kemény Zsigmond;1844) B) […] az elvvitákra kortesek jelennek meg, az ellenzék szava megcáfolás helyett lerivalltatik, a korszerű indítványok metszőkéssel irtatnak ki, és ultima ratiová [végső érvvé] az ólmos bot vált. (Kemény Zsigmond; 1841) C) A követek megválasztása […] sokhelyt lármásan menének véghez. Uralkodónk […] megtiltá a kiáltozások által esni szokott voksolást, s golyóbisokat hoza be […] Vásárolják a voksokat, és itatják az alacsony sorsú nemességet. (Kazinczy Ferenc; 1825)

Az uralkodó ellehetetlenítette az eryy délyi megyék működését. A megyegyűléseket érdektelenség yy övezte. A megyegyűléseken sosem volt telt yy ház, mert hiányoztak a parasztság képviselői. Az országgyűlési követek megválaszyy tása sokszor erőszakkal és korrupció val történt. A főnemesek az országgyűlés alatt yy mulatságokat szerveztek a kisnemességnek. A követeket sorsolták, ami felháboríyy totta a nemességet.

TÖRTÉNELEM 10. – V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 107 D) Jó névnél nincs fontosabb dolog a világon, legalább vannak, kik ezt hiszik, s olva sóim természetesnek fogják találni, ha most, midőn Taksony megye fővárosának nevet keresek, nem kis aggodalmak közt járok fel s alá a szobámban. – Nevezzük Pórvárnak, mi legalább nyári napokon a fogalmat tökéletesen kifejezi. Ha estve a csorda a városba visszahajtatik, a por egy jól készült várerősség minden kellé kének megfelel, tökéletesen eltakarva az épületeket, s visszaijesztve a bemenni akarókat.

A megye Eötvösnél a reformtevéyy kenység lehetséges színtere. A megye Eötvösnél a nyugalmas viyy déki élet színtere. A megye Eötvösnél az elmaradottság yy szimbóluma.

(Eötvös József: A falu jegyzője; 1841)

E) […] kormányzat, igazán véve, az ötvenkét vármegyének kezében létezik […] nem létezik lehetőség, hogy a kormány az alsótáblánál magának az országgyűlésen többséget biztosítson, és egy képviseleti alkotmánnyal bíró álladalom fenn nem állhat, hanem szükségképp elvész, ha kormánya mellett többség nincsen. […] szükséges, hogy a megyék más vezérlet alá jussanak, mint minő alatt eddig voltak. (Metternich levele József nádornak; 1844)

F) A cél, melyet ezen úgynevezett új rendszernél a kormány nyilván kitűzött, melyet a kormány emberei hirdetnek, s mely azon levelekben is, mik által a más hivata lokat is viselő főispánok fel valának szólítva, hogy az egyik vagy másik hivatalról mondjanak le, világosan kijelentetett: a megyei beligazgatásnak jobb karba ho zása. […] De, […] kik a kormány érdekében s a kormánypártnak megerősítésére nem válogatják meg az eszközöket, s ahol szükségesnek hiszik, vesztegetéshez is nyúlnak. (Deák Ferenc beszéde Zala megye közgyűlésén; 1845)

G) […] kétségtelen, hogy oly ország, melynek adminisztrációjában semmi egység nincs, s hol minden törvénynek mikénti végrehajtása 52 szabadon tanácskozó testülettől függ, rendre nem számolhat. (Eötvös József: Reform; 1846)

H) A jogegyenlőség, civilisatio s alkotmányos élet legfőbb factorát [tényezőjét] a nemzeti erő valódi megtörhetetlen magkövét a középrendben keresendőnek mutatják fel a történetek évkönyvei. Azon középrendű nemességben, melynek politikai cselekvősége a municipiális [megyei] élet körében forog. (Kossuth; 1844)

3. Az alábbi idézetek a jobbágyi gazdasági és jogállapot megváltoztatása mellett, illetve ellene foglalnak állást. A táblázat kitöltésével döntse el, mely fogalmakhoz kapcsolódnak az egyes részletek! (Egy fogalomhoz több betűjel is kerülhet!) A) Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok [robot], dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. (1848. évi IX. tc.) B) S ki nem tapasztalta, hogy azon munkát, melyet egy egész házhelyes jobbágy rossz ekéjével, filigrán szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cse lédje s gyenge korú gyermekei által 104 nap tud végezni, maga béreseivel, jó szerszámmal, erős marhával a mondott idő egyharmad része alatt végbe vihette! (Széchenyi: Hitel; 1830)

A kormányzat a megyék irányításának yy átvételével próbálta az országgyűlési reformellenzék szerepét csökkenteni. A kormányzat a megye helyett maga yy akarta az országot irányítani. A kormányzat le akarta cserélni az yy alispánokat. Deák a reformkorban elkezdődött yy megyei modernizációról beszél. Deák az „adminisztrátori rendszeryy ről” beszél. Deák attól tart, hogy a kormány reyy formintézkedéseit a megyékben nem hajtják végre. Eötvös szerint a megyei bürokrácia yy zűrzavarában végre rendet kell tenni. Eötvös „centralizálná” a megyéket. yy Eötvös azt kívánja, hogy végre minyy den megye tartsa be a törvényeket. Kossuth a megyét a főnemesi ellen yy állás bázisaként nevezi meg. Kossuth a megyét a jogi fejlettsége yy miatt az átlagember számára is követendő példának tartja. Kossuth a megyét a köznemesi reform yy ellenzék politikai bázisának tekinti. A jobbágysággal kapcsolatos fogalmak Robot Jobbágyfelszabadítás Önkéntes örökváltság Jogkiterjesztés Úriszék Földosztás Kötelező örökváltság Birtokbírhatás

A forrás betűjele

108

TÖRTÉNELEM 10. – V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

C) Olykor perpatvar támad a parasztok között, vagy megsze gi valaki a parancsot, amitől az úr szörnyű haragra gerjed, s azonnal felölti bírói szerepét, ítél és büntet, még akkor is, ha maga is érdekelt fél az ügyben.

G) A földbirtoktulajdonnak a legfőbb és egyetlen bizonysága a mívelés: ki azt míveli, az mondhatja csak igazán övének. A föld tehát mienk, kik míveljük, következésképpen érte megváltási díjjal igazságosan nem tartoztunk. (Táncsics Mihály: A Nép szava Isten szava; 1847)

(John Paget útikönyvéből; 1839) D) A magyar jobbágy már születése óta arra látszik kárhoztatva lenni, hogy törvényes értelemben független soha ne lehes sen. […] ismételten kérem, hogy a bírhatási jusst hazánk nemtelen lakosaira is egész mértékben terjesszék ki. (Deák felszólalása az 1832–36. évi országgyűlésen) E) A hajdú ezt észrevette, hogy tovább időztem mint kellett volna, tehát hozzám jött, s botjával kíméletlenül agyba-fő be vert. Az szokásban volt, tehát fel sem tűnt, ha egyikre és másikra néhányat jól ráhúzott, de úgy verni, mint engem vert, az már sok volt. (Táncsics Mihály: Életpályám; 1851) F) Megengedtetik: hogy a földesúr és jobbágy közti szabad egyesség által meghatározandó bizonyos általános som ma fizetésével akár egyes jobbágyok, akár egész községek földesúri tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat (az úri hatóság azonban sértetlen hagyatván) tökéletesen és örök időkre úgy megválthatják, […].

H) Igen csekély számtudás kell érteni azt, hogy minden tekin tetben nagyobb, szinte tízmillió, mint alig nyolcszázezer sza bad polgárból álló nemzet, s azt is könnyű átlátni, hogy soha nemzetet naggyá, hatalmassá s boldoggá a közte lakó akár mely nagyszámú, de elnyomott nép nem tett –, csak szabad ember, akinek van mit köszönjön a polgári alkotmányának –, az kész annak védelmére. (Wesselényi Miklós: Balítéletek; 1833) I) Alkottassék törvény, mely a földesurat kötelezze, hogyha jobbágya magát örökösön megváltani akarja, azt ellenezni ne legyen hatalmában […]. (Kossuth Lajos sorai a Hetilapban; 1846) J) Azt mondják nem szűnünk meg szabadnak lenni, bár a népet részesítjük a szabadságban. De mit ér nekem a szabadság, ha minden ember szabad. (De la Motte Károly gróf; 1836)

(1840. évi VII. tc.)

4. A 18–19. századi jobbágyi termelés és szolgáltatások rendszerét bemutató táblázatok és a forrás tanulmányozása után válaszoljon a kérdésekre! Tűzre való fa (öl)

Fonás (font)

Kifőzött vaj (icce)

Kakas

Csirke

Tojás

Szántóföld

80%

1 telkes jobbágy

Rét, legelő

17%

½ telkes jobbágy

¼ telkes jobbágy

1½

Belső házhely

Azon változó zsellérek, kiknek házok nincsen, hanem hol egy, hol más he lyen tartózkodnak, ezen urbariális contractusban [szerződésben] nem értetődnek, hanem az uraság rende lése alatt maradnak. Mivel bizonytalan lakosok, azért állandó terhet a közön séges lakosokra nem hozhatnak.

a) Az első táblázat alapján mi volt a jobbágy által termelt fő mezőgazdasági termék?

b) Milyen jellegű szolgáltatásról árulkodik a második táblázat? Mi határozhatta meg a nagyságrendjét?

(Egy 1796. évi urbáriumból)

c) Miért jelentett ez problémát a 19. század első felében?

d) Milyen úrbéri szolgáltatásokkal tartozott a zsellér a forrás alapján?

TÖRTÉNELEM 10. – V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 109

5. Hasonlítsa össze Széchenyi István és Kossuth Lajos reformprogramját az ábra hiányzó részeinek kitöltésével!

Kossuth Lajos

Széchenyi István katolikus, dunántúli arisztokrata

származás, kötődések programjuk formája, megjelenési módja a vita színtere

országgyűlés

a reformok társadalmi bázisa a birodalom és a reformok

elsősorban a megyei nemesség, köznemesség alulról kezdeményezett reformok, az önrendelkezés kiszélesítése

a végrehajtás módja

fokozatosan, az „evolúció” útján

jobbágykérdés

kötelező örökváltság, állami kárpótlással

kormányzás

a Helytartótanács által

nemzetiségi kérdés a Pragmatica Sanctio alapján nem bolygatja

elsősorban folyóiratokban, például vezércikkek

egy politikai nemzet, magyarosítás

közjogi viszony Ausztriával

6. Válaszoljon a forrást elemző kérdésekre! Alig kezdetett meg a harc Italia classicus földein, egy lakoma demonstratiojának fuvallatától öszvedőlt Frankhonban a júliusi trón, mert a szabadság helyett a corruptiót vette alapul. Ekkor az alsótábla, áthatva az események hatalmától, kötelesnek érzé magát a trón, a monarchia és az ország irányában kimondani: hogy nincs menedék, nincs biztosíték jövendőre nézve az alkot mányos szabadságon kívül. […] Bécsi polgártársaink, különösen a bécsi egyetemnek lehet köszönni, […] hogy azon szolgaság rendszere megdőlt; nemzetünké volt az ösztönző, a tájékozó

szó, mely a bécsiek lelkét keresztülrezgé, a bécsieké volt az első tett, mely mozgalmainknak lökést adott; ők vért ontottak a sza badságért, és azon küldöttség, mely a felírást Ő felségének fel vitte, Magyarország részére meghozta a független felelős mi nisteriumot. Bécsbeni megjelenése pedig Austria számára az alkotmány megadásának perce volt. (Kossuth Lajos követi beszámolója Pest megyének; 1848. április 16.)

a) Hogyan értékeli Kossuth a március 15-i pesti eseményeket az alkotmány elfogadásának szempontjából?

b) Milyen eseményeket emel ki, amelyek fontosak voltak szerinte az említett sikerben?

110

TÖRTÉNELEM 10. – V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

c) Ki terjesztette a diéta elé az 1848. március 3-i felirati javaslatot, amelyre a forrásban is van utalás?

d) Milyen szerepe volt ennek az eseménynek a forrásban taglalt logika szerint?

7. Egészítse ki az 1848. évi „áprilisi törvények” szövegét a hiányzó fogalmakkal! III. 3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a _______________________________ hatalmat a törvények értelmében _______________________________ magyar ministerium által gyakorolják […]. 4. § A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásáért _______________________________. 5. § A ministerium székhelye _______________________________. IV. 1. § Az országgyülés jövendőben _______________________________, és pedig Pesten tartandván üléseit […]. 3. § Választható mindaz, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a _______________________________ megfelelni képes. VIII. Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai, minden _______________________________ különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik.

8. Az alábbiakban az 1848. évi nemzetiségi gyűlések határozatainak részleteit olvashatja. A források és az ismeretei alapján oldja meg a forrásokat követő feleletválasztós feladatokat! A) A román nemzet a szabadság, az egyenlőség és testvériség elveire támaszkodva nemzeti függetlenségét követeli poli tikai tekintetben, hogy a maga nevében szerepeljen, hogy a román nemzetnek legyenek tulajdon képviselői az ország gyűlésen számához képest aránylagosan, tulajdon hivatalno kai legyenek a közigazgatás, a törvénykezés minden fokán és a katonaságnál ugyanebben az arányban, használhassa a maga nyelvét minden dolgokban, melyek őt illetik, a tör vényhozásban éppen úgy, mint a közigazgatásban. Követeli az évenkénti általános nemzeti gyűlést. […] A román nemzet kéri az együttlakó nemzeteket, hogy mindaddig ne tárgyal janak a Magyarországgal való unió kérdésről, amíg a román nemzet nem válik alkotmányos és szervezett, a törvényhozás házában tanácskozó és határozati-szavazati joggal felruhá zott nemzetté. (A balázsfalvi román gyűlés határozataiból; 1848. május) B) 3. [A horvát nemzet kívánja] A történet s törvények által min den tekintetben hozzánk tartozó Dalmát-országnak Horvátés Tótországokkal leendő szilárd s új egyesítését, valamint a katonai határszéleknek politikai igazgatás tekintetébeni bekebelezését és visszacsatolását hazánk minden egyéb ré szeinek, melyek az idők folytán elszakasztva, a magyar me gyékkel vagy osztrák tartományokkal egyesíttettek. 4. Nemzeti függetlenséget. 5. Saját független s ezen országok országgyűlésének felelős minisztériumot, melynek tagjai népszerű s az újabb szabad sági és haladási irányt pártoló férfiak legyenek. (A Horvát Nemzeti Párt gyűlésének felirata; 1848. március)

C) A szerb nemzet az osztrák ház alatt a magyar korona kötelé kében politikailag szabad és független nemzet, […]. A Sze rémség a Határőrvidékkel, Baranya, a Bácska a becsei kerü lettel és a sajkás zászlóaljjal, a Bánság a Határőrvidékkel és a kikindai kerülettel szerb vajdasággá nyilváníttassék. […] A szerb vajdaságnak a horvát–szlavón és a dalmát Három egy Királyságokkal való politikai szövetsége a szabadság és a teljes jogegyenlőség alapján azzal ismertetik el, hogy ezen szövetség föltételei ugyanazon alapon kidolgoztassanak és életbe léptessenek. (A karlócai szerb gyűlés határozataiból; 1848. május) D) Hogy a magyarországi nemzetek egyenlőségének az alapján alakuljon meg a magyarországi korona alatt élő testvéri nem zetek általános országgyűlése, amelyen valamennyi nemzet mint nemzet lesz képviselve – és valamennyi képviselő köte les nemzetét saját nemzeti anyanyelvén képviselni és az or szággyűlésen törvényesen képviselt nemzetek nyelvét tudni. A nemzeteknek ezen az országos általános országgyűlésén kívül követelünk. […] Külön nemzeti gyűléseket, amelyeken nemzeti tanácskozá sokat folytatnak, mégpedig mind a nemzet, mind általában az ország javát illetőleg; ebből a célból néprajzi határokat kell kijelölni, hogy minden nemzet erősen vonzódhassék és jogosult legyen vonzódni nemzeti központjához, és hogy se a magyar kisebbség ne legyen kénytelen a szlovák többség nek, se a szlovák kisebbség a magyar többségnek szolgálni és magát alávetni; […]. (A szlovák nemzet kívánalmai; Liptószentmiklós, 1848. május)

TÖRTÉNELEM 10. – V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 111

1. Hányadik nemzete lett volna Erdélynek a románság, ha követelései megvalósulnak? ☐ második ☐ harmadik ☐ negyedik 2. Milyen történeti indokra hivatkozva kért a horvát gyűlés „nemzeti függetlenséget”? ☐ Horvátország történelmi állam, önálló királyság volt ☐ a magyarok korábban több horvát területet elvettek ☐ a Habsburg-dinasztiához akartak hűségesek maradni 3. Milyen közjogi tartalmat hordozott a szerb követelés? ☐ nemzeti függetlenséget ☐ a magyar koronán belüli autonómiát ☐ nagyszerb vezetésű föderációt 4. Hány országgyűlés igénye merült fel a szlovák programban? ☐ egy ☐ kettő ☐ három 5. Melyik pontját utasította el a 12 pontnak a román program? ☐ a sajtószabadságot ☐ a közteherviselést ☐ az Uniót 6. Melyik dinasztia uralma alá kívánt tartozni a szerb nemzetiség? ☐ Habsburg ☐ Romanov ☐ Karagyorgyević 7. Melyik politikai nézetnek felelt meg a horvátok egyesítő törekvése? ☐ ausztroszláv ☐ pánszláv ☐ illirizmus 8. Milyen határokat kívánt a szlovák politika kijelölni? ☐ történelmi ☐ etnikai ☐ stratégiai

9. Válassza ki a forrásokra vonatkozó igaz állításokat! A) Görgei vezérli az egész hadjáratot, s annyi tapasztalattal, ügyességgel és rettenthetetlen bátorsággal, hogy látván vezéri bölcsességét és elszántságát, lehetetlen múltját nem felednünk, és ki nem engesztelődnünk iránta. (Kossuth Lajos)

☐ 1848 novemberében ☐ 1848 áprilisában ☐ 1849. augusztus 12-én C) Ne járuljunk a magyar szabadság asztalához, mert azon minden falat mérgezett.

☐ Alexander Bach bécsi liberális politikus ☐ Simion Barnut román nemzetiségi politikus ☐ Henryk Dembiński lengyel forradalmár

E) Ha esetleg Bécset is elveszítenék, te majd helyrehozod a dolgot.

B) Görgeit felemelém a porból, hogy magának örök dicső séget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának hóhérává lőn. (Kossuth Lajos)

☐ 1849. május 22-én ☐ 1849. január 1-jén ☐ 1849. augusztus 13-a után

D) Egy bűnös párt, melyet lelkiismeretlen felforgatók vezet nek, miután gonoszságot gonoszságra halmozott, és a ha zugság és ámítás minden eszközeit kimerítette, hogy tite ket felségsértő hitszegésre csábítson, és azon kötelékeket, mely oly hosszú évek során át tartá népeinket békés egyet értésben összekapcsolva, elszaggassa.

☐ Avram Iancu szavai az erdélyi román népfelkelőknek ☐ Ferenc József császár szavai Magyarország népeihez ☐ Petőfi Sándor szavai az erdélyi hadsereghez

☐ Lord Russel brit miniszterelnök szavai Palmerston külügyminiszternek ☐ IV. Frigyes Vilmos porosz király szavai a porosz hadsereg főparancsnokának ☐ I. Miklós orosz cár szavai Ivan Paszkievics hercegnek

112

TÖRTÉNELEM 10. – V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

F) Ausztria az európai egyensúly leg fontosabb eleme […], védőbástya az idegen beavatkozás ellen […]. Eu rópa politikai függetlensége és sza badsága véleményem szerint Auszt riának mint európai nagyhatalom nak a fennmaradásához és területi épségéhez van kötve. (Lord Palmerston brit külügyminiszter)

G) A lázadó vezéreket fel fogom köttet ni, és minden cs. kir. tisztet, aki a for radalmárok szolgálatába állt, agyon fogok lövetni. Gyökerestől irtom ki a gazt, és egész Európának példát fogok mutatni, hogyan kell bánni a lázadókkal, és hogyan kell rendet, nyugalmat és békességet egy évszá zadra biztosítani.

☐ Lord Palmerston a magyar szabadságharc külső segítséggel történő vérbe fojtását azzal indokolja, hogy Oroszországgal szemben csak Ausztria nyújt biztosítékot Európa más népeinek. ☐ Lord Palmerston a szlovák, román és szerb nemzetiségi mozgalommal szemben foglal állást, biztatva a magyar kormányt a polgárháború letörésére a Magyar Királyságon belül. ☐ Lord Palmerston az Ausztrián belüli liberális nacionalista eszmék terjedésétől tart, fél, hogy Ausztria szétesésével egész Európában forradalmakra kerülhet sor.

H) Hasonló határozottsággal fog a fel-dunai hadtest fellépni mindazok ellenében is, kik az országon belül netán idétlen republikánus izgatásokkal az alkotmányos királyságot felforgatni megkísérelnék.

☐ Görgei szavai a magyar tisztikar megszilárdítására 1849 januárjában ☐ Petőfi Sándor szavai a magyar politikai élet megosztottságáról 1849 tavaszán ☐ Windischgrätz herceg szavai Pest lakosságának megfélemlítésére 1849 januárjában

☐ Ivan Paszkievics szavai ☐ Julius von Haynau szavai ☐ V. Ferdinánd szavai

10. Párosítsa a történelmi személyeket a leírásokkal! A) Paraszti származású jogász. Nem támogatta Magyarország és Erdély egyesülését, a balázsfalvai román nemzetgyűlést követően román népfelkelő csapatot szervezett. Miután Ferenc József császár szabadságot és jogokat kínált a románoknak, a császáriak pártjára állt, és minden együttműködést elutasított a magyar kormánnyal. Bem erdélyi hadjárata kettétörte a román közigazgatás szervezésének kísérletét, de a fegyveresekkel gerillaharcmodort választva a hegyek közé vonult. Csapataihoz több véres etnikai indíttatású mészárlás kötődik. A szabadságharc után csalódott az osztrák államban, többször letartóztatták. Idegösszeomlását alkoholizmus követte, az Erdélyi-érchegységben csavargóként halt meg. B) Erdély császári főparancsnoka. A magyar hadügyminisztérium alá rendelték, ám ő ezt nem fogadta el, titkos csatornákon Latour birodalmi hadügyminiszterrel közvetlenül tartott kapcsolatot. Október 18-án nyíltan felmondta az engedelmességet. Bem seregei Nagyszeben bevételével kiszorították Havasalföldre. A későbbi küzdelmekben nem vett részt. C) Horvát bárói család sarjaként látott napvilágot, pályája katonaként indult. 1848 márciusában a horvát országgyűlés bánná választotta, a király megerősítette kinevezését, és altábornagyi rangban a horvátországi császári csapatok főparancsnoka lett. Nem ismerte el a Batthyány-kormányt, és minden együttműködést visszautasított. Vezetésével az országgyűlés kimondta a horvát területek (Horvát-Szlavón

Királyság, Dalmácia, Isztria) egyesülését és elszakadását Magyarországtól, megerősítve a Habsburg-dinasztia uralmát. Szeptemberben fegyveresen fordult a kormány ellen, és veresége után, noha közben az uralkodó Magyarország főparancsnokává nevezte ki, Bécsbe távozott, ahol részt vett a harmadik bécsi forradalom leverésében. D) Stájer főnemesi család gyermekeként született, gyors katonai pályafutása a napóleoni háborúkban indult. Csehország katonai főparancsnoka volt, ebben a minőségében veszítette el az 1848. júliusi prágai felkelés során feleségét, aki egy eltévedt golyótól halt meg. A felkelést 6 nap alatt leverte. Az Itálián kívüli csapatok főparancsnoka lett az októberi bécsi forradalom után, amelyet szintén levert. Decembertől a magyarországi hadszíntéren harcolt. Hiába győzött a februári kápolnai csatában, nem használta ki győzelmét. Áprilistól az ellentámadás hátravetette, aminek hatására az uralkodó felmentette. E) Noha 1847-ben nyugalomba vonult, a forradalmak hatására önként jelentkezett szolgálatra. 1849 tavaszán Itáliában harcolt, ahol – nem méltatlanul – kiérdemlte a „bresciai hiéna” gúnynevet. Amikor Welden megtudta, hogy őt akarják segédtisztjének kinevezni, inkább lemondott. Az Itálián kívüli császári csapatok főparancsnokaként, majd teljhatalmú főparancsnokként az ő feladata volt Magyarországon a lázadó szellem elfojtása, aminek kegyetlenül eleget is tett. Felmentése után európai körutazását tüntetések kísérték, Bécs díszpolgárrá választotta.

TÖRTÉNELEM 10. – V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 113

F) A napóleoni háborúk során emelkedett a csillaga, részt vett a borogyinói és a lipcsei ütközetben, valamint a párizsi bevonulásban. Jereván bevételéért megkapta a Jereván grófja címet. Egy rövid török hadjárat után hosszú lengyelországi időszak következett, mert rábízták az 1831. évi felkelés elfojtását, és Varsó hercegeként lengyelországi helytartó lett. 1849 májusában lépett magyar földre. Az önkény Pest díszpolgárává választatta. A krími háborúban megsebesült, Varsóban halt meg.

Személyek

Forrás betűjele

Alfred zu Windischgrätz Avram Iancu Josip Jelačić Julius Haynau Ivan Paszkievics Puchner Antal

11. Tegye időrendbe az eseményeket, és rendelje a vaktérképen számmal jelölt helyszínekhez!

12 16 9

5 7

4 8

13 11

Esemény betűjele

Száma a térképen

Esemény betűjele

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

Száma a térképen

Események A) A délvidéki szerb felkelés kezdete B) Áttörés a Branyiszkói-hágón – magyar siker C) Buda újra magyar kézre kerül D) Debrecen – a Habsburg-ház trónfosztása E) Hatvan – magyar győzelem F) Isaszeg – magyar győzelem G) Kápolna – Dembiński veresége H) Kolozsvár magyar elfoglalása I) Pákozd – magyar győzelem Jelačić felett J) Paszkievics az ország területére lép K) Puchner hadseregét Bem Havasalföldre szorítja L) Schwechat – magyar vereség M) Segesvár – orosz győzelem az erdélyi csapatok felett N) Szeged – a nemzetiségi törvény elfogadása O) Világos – fegyverletétel P) Windischgrätz átkel a Dunán, és Bécs felé indul

Hogyan Ărjunk esszĂŠt?

116

HOGYAN ÍRJUNK ESSZÉT?

Az esszéfeladatok

A történelemórák számonkérései során a fogalmazásoknak, az esszéknek hangsúlyos szerep jut. Az első dolgozatoknál sokszor még egy-egy adott cím alapján kell megírni az esszét (például: Mutassa be az ókori Mezopotámia kultúráját!), mivel kezdetben egy esszéírási rutin (például összefüggő fogalmazás, megfelelő tagolás, tömörítés) kialakítása a cél. Idővel azonban különféle források alapján (írásos források, grafikonok, táblázatok) – azok lényeges elemeit is beledolgozva – kell egy adott témáról írni. Látszólag ezek a források „súgnak”, a tapasztalatok szerint azonban sokszor zavarba hozzák az esszéírót. A jó esszé titka a megfelelő lexikai háttértudás és a forráselemzés egyensúlyában rejlik. Az egyes történelmi korszakok áttekintése során az írásos források, térképek, ábrák stb. azt a célt szolgálják, hogy megfelelő gyakorlással egyfajta történelmi „tisztánlátás” alakuljon ki. A témazárók előtti felkészüléskor tehát főleg a történelmi jelenségek és folyamatok megértésére kell összpontosítani. A különböző források használatának megfelelő begyakorlásával a történelemtanulás logikus és kreatív tanulássá válhat, ami a számonkérések és később az érettségi során hasznosulhat. Az alábbiakban néhány mintaesszével, illetve a hozzájuk tartozó megoldásokkal szeretnénk segítséget nyújtani a sikeres esszéíráshoz.

A kidolgozás menete 1. Helyezze el térben és időben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja fel a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (például gazdaság, fejlődés, változás), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (például céh, szerviens, jobbágyfelszabadítás), amelyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be a fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! Ha szükséges, készítsen vázlatot! 5. Tárja fel a probléma előzményeit, okait és következményeit! 6. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 7. Építse be fogalmazásába önálló ismereteit, és ha biztos a tudásában, akkor a történelmileg megalapozott véleményét! 8. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak és érthetőek legyenek! 9. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is!

Értékelés Az érettségin az esszéket a következő szempontok alapján értékelik: Szempontok

Műveletek, tartalmak

Feladatmegoldás

Tématartás, a lényeg kiemelése

Tájékozódás térben és időben

Évszámok, történeti helymeghatározás

A szaknyelv alkalmazása

Általános fogalmak, témához kapcsolódó fogalmak

Források használata

Információgyűjtés, következtetések, megállapítások

Az eseményeket alakító tényezők feltárása

Okok és következmények feltárása, önálló ismeretek beépítése

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

A szöveg felépítettsége, nyelvi formáltsága, helyesírás

HOGYAN ÍRJUNK ESSZÉT? 117

Javaslatok a kidolgozás menetére

1. Az athéni demokrácia fénykora Elemezze a források segítségével a Periklész-kori Athén politikai berendezkedését, és térjen ki arra, hogyan változott Athén helyzete a görög városállamokon belül a Kr. e. 5. században! Értékelje Periklész szerepét a demokrácia kiteljesítésében! elöljáró – 1 napig

Areioszpagosz 9 arkhón

sorsolás

NÉPGYŰLÉS (törvényhozás)

10 sztratégosz

ötszázak tanácsa (törvény-előkészítés)

500 mérősök

választás

50 fős testület 36 napig irányít

300 mérősök

sorsolás

200 mérősök

választás

kincstárak felügyelői

sorsolás 200 mérő alatt

10 phülé

6000 fős esküdtbíróság

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. teljes jogú athéniak

cserépszavazás

polgárjoggal rendelkező nők és fiatalkorúak ADÓ

metoikoszok

Mi olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszé daink törvényei után, s inkább mi magunk szolgálunk példá ul, mintsem hogy utánoznánk másokat. A neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, minden ki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen tár sadalmi rangja nem áll útjában. A szabadság szellemében intézzük el közügyeinket, […]. (Thuküdidész: Periklész beszéde Athén politikai berendezkedéséről) Periklész maga okosságánál és közismert jellemszilárdságá nál fogva tiszteletben tudta ugyan tartani a nép szabadságát, de ugyanakkor ellenőrzése alatt is tartotta őket. Ő volt az, aki vezetett, és nem őt vezették. Minthogy pedig hatalmát nem alantas érdekből szerezte, nem is volt szüksége rá, hogy ezért a nép kedvében járjon. Sőt annyira köztiszteletben állott, hogy alkalomadtán keményen szembe is szállhatott a köz hangulattal. Ha például azt látta, hogy túl messze mennek önbizalmukban az athéniak, észre térítette őket, és tudatukba idézte a valóban fennforgó veszélyeket; ha meg minden ok nélkül elveszítették a bátorságukat, akkor visszaállította önbi zalmukat. Így aztán ez az államforma nevében ugyan demok rácia, a valóságban azonban az első embernek az uralma volt.

rabszolgák

(Thuküdidész)

Az athéni állam Periklész korában

A megoldáshoz készítsünk vázlatot! A vázlatban csak kulcsszavakat, rövid mondatokat rögzítsünk! A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

Az esszében az athéni demokrácia működését elemzi. yy Utal a városállam nagyhatalmi helyzetére. yy Értékeli Periklész szerepét a források és az ismeretei alapján. yy

Források használata és értékelése

A történelmi atlasz segítségével kiemeli az időszak főbb eseményeit (görög–perzsa háborúk, déloszi yy szövetség, peloponnészoszi háború).

Az ábra alapján beépíti az athéni társadalom jellemzőit (például utal a teljes jogú polgárok alacsony yy számára), és a demokrácia működését ennek ismeretében mutatja be.

Szintén az ábra segítségével részletezi az athéni politikai intézményrendszer működését, és kitér yy a legfontosabb hivatalokra.

A szöveges források alapján ír Periklészről (például mit tekint a demokrácia lényegének), ugyanakkor yy kiemeli, miként árnyalta a történetíró az államférfi szerepét.

A szaknyelv alkalmazása

Összegyűjti a téma szakkifejezéseit (például polisz, demokrácia, arkhón, sztratégosz, ekklészia, klas� yy

Tájékozódás térben és időben

Rögzíti az esszében a téma földrajzi sajátosságait (például Athén elhelyezkedése, Attika). yy Elhelyezi időben a problémát (például Kr. e. 5. század közepe, Kr. e. 431–404). yy

Az eseményeket alakító tényezők feltárása

Az esszében kitérhet az alábbi előzményekre, összefüggésekre: yy Kleiszthenész reformjai; yy a görög–perzsa háborúk; yy a déloszi szövetség létrejötte; yy az athéni politikai berendezkedés jellemzői, a különféle hivatalok feladatai, működésük; yy a demokrácia működése, Periklész hatalma, az athéni jólét háttere, a terjeszkedő külpolitika és végül yy

szikus kor, déloszi szövetség, peloponnészoszi háború stb.).

a hanyatlás okai (peloponnészoszi háború).

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

Az esszé szerkezete a logikus kifejtést szolgálja. yy A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. yy

118

HOGYAN ÍRJUNK ESSZÉT?

2. Hunyadi János tevékenysége Elemezze a források segítségével Hunyadi János hadjáratait, és értékelje szerepét a 15. századi magyar történelemben! Válaszában térjen ki a korszak belpolitikai eseményeire is! rszá

1442

1442 Orsova

Vaskapu Szörényvár

1448

ia rb Sze

1444 Nis

Pirot

Rigómező 1448

Hunyadi hadjáratai 1443–1444 1444 1448

d öl f l sa Hava 1442

Az albán szabadságküzdelmek színtere Csatahely Bizánc eleste, 1453

Gyurgyevo

Vidin

Krusevác

A hosszú hadjáratban (1444) felszabadított terület

Brassó

Vaskapu-hágó Nándorfehérvár (Belgrád) 1456 Szendrő 1437

Az Oszmán Birodalom határa

Szentimre Gyulafehérvár Szeben 1442

Temesvár

Magyarország határa

ro ya

Szeged

Nikápoly Tirnovo

1444

Bulgá r i a B Szófia a l k á n - hegység

1444 Várna

bá Al

Durazzo

1443–44

Oszmán Birodal

Drinápoly Isztambul

Ohrid

1453 Szaloniki

Hunyadi János hadjáratai Továbbá […] a kormányzó úr azokból a falvakból, amelyek […] törvényesen […] fognak az ország szent koronájára háromolni, amely falvak tudniillik har minckét telket […] foglalnak […] ma gukban, azok részére, akik az ország szent koronáját híven fogják szolgálni, adományokat osztogathasson. Ha azon ban az előbb érintett 32 teleknél többre terjedő városok, mezővárosok és falvak háromolnának […] a szent koronára: azokat nem szabad 32 telkenként szét tagolnia vagy felosztania, és azokból 32 telek címe alatt bárki javára is adományt tennie, hanem minden ilynemű várost, mezővárost és falut osztatlanul kell a ko rona részére fenntartania. (A magyar országgyűlés 1446. évi dekrétumából)

Habsburg Albert

hosszú hadjárat (1443–1444)

Erzsébet

V. László (1440–1457)

Garai–Cilleiliga

I. Ulászló (1440–1444)

Hunyadi János kormányzósága (1446–1452)

várnai csata (1444)

II. rigómezei csata (1448)

Harcok az Oszmán Birodalommal

Belpolitikai helyzet Habsburg Albert halála után

A megoldáshoz készítsünk vázlatot! A vázlatban csak kulcsszavakat, rövid mondatokat rögzítsünk! A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

Az esszében Hunyadi János katonai tevékenységét elemzi. yy Beépíti az 1440–1457 közötti időszak eseményeit. yy Értékeli Hunyadi János politikai karrierjét. yy

nándorfehérvári diadal (1456)

HOGYAN ÍRJUNK ESSZÉT? 119 Források használata és értékelése

A történelmi atlasz segítségével kiemeli az időszak főbb eseményeit (hosszú hadjárat, várnai csata, yy nándorfehérvári diadal).

Az ábra alapján beépíti a belpolitikai ellentéteket (V. László és I. Ulászló konfliktusa, illetve Hunyadi yy János kormányzósága).

A szöveges forrás alapján rögzíti, hogy a rendi országgyűlés miként korlátozta a kormányzói jogkört. yy A szaknyelv alkalmazása

Összegyűjti a téma szakkifejezéseit (például végvárak, temesi ispán, erdélyi vajda, kormányzó, yy

Tájékozódás térben és időben

Az esszében rögzíti a téma földrajzi sajátosságait (például végvárvonal, Erdély, Nándorfehérvár, yy

Oszmán Birodalom stb.).

Várna, balkáni országok).

Elhelyezi a problémát időben (például 1440, 1444, 1456). yy Az eseményeket alakító tényezők feltárása, a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Az esszében kitérhet az alábbi előzményekre, összefüggésekre: yy Hunyadi János felemelkedése; yy a támadó jellegű hadjáratok eredményei; yy a belpolitikában betöltött szerepe; yy az 1440-es évtized eseményei (I. Ulászló, V. László, kormányzóság); yy az Oszmán Birodalom katonai lépései (Bizánc elfoglalása); yy a nándorfehérvári diadal részletei és következményei (Hunyadi halála). yy

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

Az esszé szerkezete a logikus kifejtést szolgálja. yy A szöveg gördülékeny, a mondatok világosak és egyértelműek. yy

A javítási útmutató áttekintése Az alábbiakban két mintaesszé-feladathoz javítási útmutatót is adunk. Tanulmányozza, miként érvényesülnek a már említett szempontok az értékelés során!

1. Elemezze az alábbi források segítségével Luther tanrendszerét, és térjen ki arra, hogyan győzött mozgalma a német területeken! 5. A pápa nem enged és nem is engedhet el semmiféle büntetést, csak azt, amit vagy a maga vagy a kánonok ren delkezése alapján kiszabott. 6. A pápa nem bocsáthat meg egy vétket sem, legfeljebb kihirdeti és megerősíti az Isten bocsánatát; vagy pedig bo csánatot oszt bizonyos, az ő hatáskörébe tartozó esetek ben, s aki ezt nem ismeri el, annak vétkes tartozása éppen séggel megmarad. […] 20. A pápa tehát az „összes büntetések elengedése” alatt csak az általa kiszabott összes büntetést érti, nem pedig általában mindent. 21. Ennélfogva tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt tanítják, hogy a pápa búcsúja az embert általában minden büntetés alól feloldja és üdvözíti. […] 47. Fel kell világosítani a keresztényeket, hogy a búcsúvá sárlás nem kötelező, hanem önkéntes dolog. […] 82. Például: ha a pápa a székesegyház felépítéséhez szük séges nyomorult pénzért – ami gyenge indoklás – szám talan lelket vált ki a tisztítótűzből, akkor miért nem üríti ki a tisztítótüzet a szentséges szeretetre és a lelkek iszonyú gyötrődésére való tekintettel – ami pedig mindennél igaz ságosabb indok lenne […]. (Részletek Luther 95 pontjából; 1517)

Búcsúcédulák árusítása

120

HOGYAN ÍRJUNK ESSZÉT?

A felségsértés bűnének terhe, továbbá a mi és a biroda lom átkának súlya, minden kiváltság, hűbér, kegyelem és szabadság megvonásának terhe alatt, amint azt eddig is a mi elődeink, mi és a szent birodalom hasonló esetben megtenni szokták, római császári hatalmunkkal ezen le velünk értelmében eltökélt akaratunkat nyilvánítjuk, hogy ti egyenként és összesen a fent említett húsz nap eltelte után, ami ezen hónap 14. napjával következik be, az emlí tett Luther Mártont ne fogadjátok, szolgálatára ne álljatok, ételt, italt neki ne adjatok, vele ne tartsatok, sem pedig neki szóval vagy tettel, titokban vagy nyíltan bármiféle se gélyt, támogatást, védelmet vagy oltalmat ne nyújtsatok.

Sem mi, a római császári felség, sem a Szent Birodalom válasz tófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalom más rendjével szemben az augsburgi hitvallás [konfesszió], annak tanai, vallása vagy hite miatt, nem lépünk fel erőszakkal, nem károsítjuk, és nem kényszerítjük. Lelkiismerete, meggyőződése és akarata ellenében a fenti augsburgi konfesszió vallásától, hitétől, egyházi szokásaitól, rendjétől és szertartásaitól – amint azok a fejedelemségében, or szágában vagy uradalmában érvényben vannak vagy lesznek – el nem térítjük, büntetőparanccsal vagy más formában nem terhel jük, és nem háborgatjuk. Vallását, hitét, egyházi szokásait, rendjét és szertatásait, ingatlan és ingó vagyonát, földjét, alattvalóit, úri jogait és jogait illetően nyugalomban és békében hagyjuk.

(Wormsi rendelkezés; 1521)

(Részlet az augsburgi vallásbéke szövegéből; 1555)

Értékelési útmutató Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

Optimális megoldás A vizsgázó utal a reformáció előzményeire (például reneszánsz pápák, az egyház fényűző életmódja, búcsú yy cédulák).

elemzi Luther tanrendszerét, és kitér a hitújító szerepének megítélésére. yy bemutatja az új hit elterjedésének folyamatát, beszél a német vallásháborúról. yy kiemeli, hogy a Luther által elindított folyamat a katolikus egyház egyes visszaélései miatt bontakozott yy ki. Kezdetben csak reformáló szándékkal, de utóbb politikai okok miatt is (egyházi birtokok szekulari zációja, V. Károly császár tekintélyvesztése) külön egyház létrejöttéhez vezetett. A német területeken számos fejedelem fordult el a katolikus egyháztól, és a császár képtelen volt ezt a folyamatot megál lítani, amely végül kompromisszumhoz vezetett (1555 – augsburgi vallásbéke).

Források használata és értékelése

K O M P E T E N C I Á K

A szaknyelv alkalmazása

A vizsgázó kiemeli Luther tanrendszeréből: a búcsúcédulák eltörlését, a pápai főség megkérdőjelezését; a bűnt yy egyedül Isten bocsáthatja meg stb. utal arra, hogy minden kérdésben a Bibliát tekinti fő vezérfonalnak, és elveti a zsinati határozatokat, yy kánoni törvényeket. a térkép alapján feltárja, hogy az új hit kezdetben az északi német fejedelemségekben, illetve a skan yy dináv országokban lett bevezetve. elemzi az augsburgi vallásbékét, és kiemeli, hogy csak a német területekre vonatkozik, illetve az „akié yy a föld, azé a vallás” elv csak a katolikusra és a lutheránusokra érvényes. A vizsgázó használja a téma szakkifejezéseit (például búcsúcédula, egyházi hierarchia, reformáció, szekularizáció, yy evangélikus egyház stb.).

a fogalmakat jelentésüknek megfelelően használja. yy Tájékozódás térben és időben

A vizsgázó tisztában van a téma térbeli sajátosságaival (például a Német-római Birodalom politikai széttagoltsá yy ga, a fontosabb városok: Wittenberg, Worms, Augsburg).

a problémát jól helyezi el időben, tisztában van az előzmények és a nemzetközi háttér időrendjével yy (1517–1555 közötti időszak).

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése

A vizsgázó kitérhet az alábbi összefüggésekre: a búcsúcédulák szerepe a katolikus egyházban (búcsú: a bocsánatos bűnökért járó tisztítótűzi (pur yy gatóriumbeli) szenvedés megrövidítését vagy akár elengedését lehetővé tevő egyházi felmentés);

Luther egyéb újításai (például a szerzetesség, a cölibátus, a gyónás eltörlése, a nemzeti nyelv fontos yy sága stb.);

a szekularizáció szerepe (egyházi birtokok világi kézbe való adása); yy más, német területeken kibontakozó hitújító mozgalmak (anabaptisták); yy V. Károly császár uralkodásának megítélése és a Habsburg Birodalom helyzetének bemutatása a korban. yy A vizsgázó egész mondatokban és szabatosan fogalmaz. yy Az esszé szerkezete alkalmas a téma kifejtésére, a fogalmazás logikusan épül fel. yy

HOGYAN ÍRJUNK ESSZÉT? 121

2. Elemezze az alábbi források felhasználásával a demográfiai és etnikai változásokat Magyarországon a 18. században! E róna oly sík, mintha ki volna kövezve, és ami fő, szerfölött termékeny, azonban nagyobbrészt puszta, elhagyott és műveletlen. […] Nincs a vi lágon szomorúbb, mint Magyarországon utazni, kivált, ha meggondoljuk, hogy hajdan a lehető legnagyobb virágzásnak örvendett, és ma ily nagy területen embert is alig látni. […] A Ma gyarországon lakó kevés nép elég jól él, pénzük ugyan nincs, azonban az erdők és mezők bő ségesen szolgáltatják az eleséget. […] Ruháza tuk igen kezdetleges, csupa birkabőrből készül, még a sapka és a csizma is.

Hunyadi Mátyás halálakor

18. század elején

18. század végén

kb. 3,5 millió fő

kb. 4–4,5 millió fő

kb. 9,5 millió fő

Magyarország becsült népessége az adott korban A Tiszán innen és túl minden közeli terület mocsárral borított, ezért hosszú szakaszokon járhatatlanná és művelhetetlenné válik a táj. Mindent erdő szerűen burjánzó nád és sás borít. […] A folyókból, részint a mély fekvésű területek, részint pedig a víztömeg bősége és mintegy súlya miatt kiömölve, számos mocsár marad vissza. […] A víz, mert nem fér el a mederben, arra özönlik, amerre utat talál, hol nagyobb, hol kisebb területen állapodik meg.

(Lady Mary Montague, a konstantinápolyi brit követ Magyarországon átutazó feleségének leveléből; 1717)

(Bél Mátyás leírása Csongrád megyéről; 1732) Nemzetiségek

ákok

szlov

tek

románok

k zino rus

magyarok

néme

a ro

ro m

,c é ny

ig á

Népmozgások Magyarországon a 18. században

án o

ör m

ok olasz

szerbek

gö rö g,

k áto orv

Magyar Királyság

Magyar

41,55%

Német

9,98%

Szlovák

10,68%

Román

16,17%

Ruszin

3,58%

Szerb

6,85%

Horvát

9,56%

Szlovén

0,33%

Egyéb

1,30%

A Magyar Királyság (Horvátországgal, Szlavóniával, Határőrvidékkel és Erdél�lyel együtt) nemzetiségeinek százalékos aránya (becsült adat, 1790 körül)

Értékelési útmutató Szempontok, kompetenciák A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

Optimális megoldás A vizsgázó bemutatja a 18. század eleji állapotokat, utal a pusztulás okaira (török uralom, felszabadító háború). yy kiemeli, hogy a 18. században megkétszereződött az ország népessége, de utal ennek okaira is. yy részletezi a 18. századi népmozgásokat, különbséget téve a menetük között (belső migráció, yy betelepítés, bevándorlás).

levonja a következtetéseket (soknemzetiségű ország, vegyesen lakott etnikai térségek kialakulása). yy

122

HOGYAN ÍRJUNK ESSZÉT? Szempontok, kompetenciák Források használata és értékelése

K O M P E T E N C I Á K

A szaknyelv alkalmazása

Optimális megoldás A vizsgázó elemzi a benépesülés folyamatát, részletezve annak etnikai jellegét (belső migráció – elsősorban yy magyarok; szervezett betelepítés – németek; spontán bevándorlás – szerbek, románok, szlovákok, ruszinok stb.). megállapítja az ország soknemzetiségűvé válását, a kevert etnikai térségek kialakulását. yy térkép felhasználásával ki is emel egyes körzeteket (például Temesköz, Dél-Erdély). yy A vizsgázó használja a téma szakkifejezéseit (például etnikum, soknemzetiségű ország, demográfiai sokk, illetve yy robbanás stb.).

a fogalmakat jelentésüknek megfelelően használja. yy Tájékozódás térben és időben

A vizsgázó tisztában van az ország etnikai összetételének és a változások földrajzi összefüggéseivel; el tudja yy helyezni a magyar történelem menetében az etnikai átrendeződés időszakát. Utal a török kiűzésére, a szatmári békére, illetve a korszak uralkodóira (III. Károly, Mária Terézia, II. József ).

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

A vizsgázó kitérhet az alábbi összefüggésekre: a török háborúk jelentős területeket elnéptelenítettek, ezért munkaerőhiány lépett fel; yy a földbirtokosok a munkaerőpótlás, a dinasztia az adóalap növelése érdekében szorgalmazták yy a bevándorlást;

az Udvart a németek (svábok) telepítésében a katolicizmus terjesztése is vezette; yy az elnéptelenedett területekre az ország peremvidékeiről is jelentős népesség vándorolt yy (belső migráció);

a vándormozgalmak következtében átalakult az ország etnikai összetétele; yy az események még a nemzeti ébredés kora előtt zajlottak, így a korszakban nem volt jellemző yy az etnikai ellentét, ezért is kerülhetett sor a fenti változásokra.

Világosság, nyelvhelyesség, megszerkesztettség

A vizsgázó egész mondatokban és szabatosan fogalmaz. yy Az esszé szerkezete alkalmas a téma kifejtésére, a fogalmazás logikusan épül fel. yy

A kerettantervben megjelenő lexikai követelmények

124 Kerettantervi fogalmak, adatok

A KERETTANTERVBEN MEGJELENŐ LEXIKAI KÖVETELMÉNYEK

9. évfolyam Az őskor és az ókori Kelet Fogalmak

régészet, Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus, egyistenhit, zsidó vallás

Személyek

Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Kung Fu-ce (Konfucius)

Topográfia

„termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem

Kronológia

Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. 18. század (Hammurapi uralkodása), Kr. e. 10. század (a zsidó állam fénykora) Az ókori Hellász

Fogalmak

polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus

Személyek

Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiasz, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek

Topográfia

Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria

Kronológia

Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. 5. század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása) Az ókori Róma

Fogalmak

patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga, provincia, triumviratus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás

Személyek

Hannibál, Gracchus testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila

Topográfia

Róma, Karthágó, Actium, Pannonia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria

Kronológia

Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói edictum) 325 (a nicaeai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása) A középkor

Fogalmak

ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár

Személyek

Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, VII. Gergely, Gutenberg

Topográfia

Pápai (Egyházi) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze

Kronológia

622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása) A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Fogalmak

nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Szent Korona, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regále, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina

Személyek

Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás

Topográfia

Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár

Kronológia

895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1077–1095 (I. /Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpádház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387– 1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458–90 (I. / Hunyadi/ Mátyás)

A KERETTANTERVBEN MEGJELENŐ LEXIKAI KÖVETELMÉNYEK 125

Kerettantervi fogalmak, adatok

10. évfolyam A világ és Európa a kora újkorban Fogalmak

ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus

Személyek

Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter

Topográfia

Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár

Kronológia

1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1618–1648 (a harmincéves háború), 1642–1649 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása)

Fogalmak

örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, trónfosztás

Személyek

II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc

Topográfia

Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs

Kronológia

1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–1711 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke)

Magyarország a kora újkorban

A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora Fogalmak

felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, ökumenikus gondolkodás, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, emancipáció, anti szemitizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció

Személyek

Spinoza, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx

Topográfia

Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában, Waterloo

Kronológia

1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában) Az újjáépítés kora Magyarországon

Fogalmak

betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felsőtábla, alsótábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet

Személyek

III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc

Topográfia

Határőrvidék, Bácska, Bánát

Kronológia

1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–1780 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József ) Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

Fogalmak

reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, emancipáció, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény

Személyek

Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Josip Jelačić, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József

Topográfia

Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos

Kronológia

1830 (Széchenyi István Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel)

127

Tartalom

Bevezető .......................................................................................................................... 4 TÖRTÉNELEM 9. I. félév I. Az őskor és az ókori Kelet ....................................................................................... 8 II. Az ókori Hellász ........................................................................................................ 15 III. Az ókori Róma .......................................................................................................... 23

II. félév IV. A középkor................................................................................................................. 41 V. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig........................................................ 53

TÖRTÉNELEM 10. I. félév I. A világ és Európa a kora újkorban .......................................................................... 68 II. Magyarország a kora újkorban ............................................................................... 78

II. félév III. A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora...................................... 90 IV. Az újjáépítés kora Magyarországon...................................................................... 100 V. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon.............................. 106

Hogyan írjunk esszét? Az esszéfeladatok ............................................................................................................. 116 A kidolgozás menete........................................................................................................ 116 Értékelés ............................................................................................................................ 116 Javaslatok a kidolgozás menetére................................................................................... 117 A javítási útmutató áttekintése....................................................................................... 119

A kerettantervben megjelenő lexikai követelmények 9. évfolyam ....................................................................................................................... 124 10. évfolyam...................................................................................................................... 125