Oly közel Temerin Bácska déli részén, az autópálya közelében, Újvidéktől mintegy 20, Belgrádtól 80 kilométerre fekszik. Festői városka, amely nyugalmával fogja elbűvölni önöket. Temerin községbe érkezve tapasztalni fogják serény lakóinak vendégszeretetét. A rendezett lakóházak, a zöld területek, a kis és közepes vállalatok nagy száma – mind, mind a temeriniek szorgalmáról és a városukhoz való ragaszkodásukról tanúskodik. Ha Temerin utcáin, vagy bevásárlóközpontjaiban sétálnak, a fürdőben töltik az időt, vagy a Jegricska mellett élvezik a természetet, különféle nyelveket hallhatnak. Temerin fontos ismérve a multikulturalitás, és büszkék vagyunk erre. Az utóbbi években Temerin a gazdag etnogasztronómiai kínálat helyének számít. Látogatóink számára különösen érdekesek a bortanyák és a kis magánborászatok, amelyek minőségi szőlőfajtákat termesztenek, és ezekből jellegzetes helyi borokat készítenek. Számos vendéglőben kínálnak eredeti temerini ételkülönlegességeket és borokat, így a látogató kedvére élvezheti a helyi ízeket. A jó konyha és a jó borok mellett minden temerini kiráduláson alkalom nyílik arra is, hogy az áruházakban minőségi, de kimondottan olcsó dolgokat vásároljanak. A gazdag kultúrtörténeti és természeti örökség részét képezik a Szécsen-kastély, a régi kastélypark, valamint a tájházak, amelyek Temerin lakosainak hagyományait őrzik. Temerin környékén gyönyörű helyeken sétálhatnak, a Jegricska partján élvezhetik a természet szépségeit és az aktív pihenés különféle formáit. A település dinamikus, hiszen egész éven át számos rendezvény, sportesemény zajlik. Nem hivatalos adatok szerint Szerbia leghosszabb utcája Temerinben van: az Újvidéki – egykor Tito Marsall – utca 12,5 kilométer hosszú. Újvidék felől először Járekra /Tiszaistvánfalva, szerbül Bački Jarak/ érkezünk, amelynek főutcáján 142 házszám van, majd Temerinbe érve a számozás újrakezdődik 2-től egészen 694-ig.
Történelmi séta Temerint először 1332-ben egy pápai tizedjegyzékben említik, amely Laurentius de Temeri itteni plébános adófizetéséről tanúskodik. Valószínű, hogy a települést róla nevezték el. A helység abban az időben a Magyar Királysághoz tartozik, lakosai zömmel római katolikus vallásúak. 1526 után kezdődik a török hódoltság. A Temerin szerb falu lakosságának legrégebbi név szerinti összeírásáról szóló okiratot a szegedi szandzsák defterei között találták meg, ez az 1560/61-es adóévre vonatkozik. A dézsmalajstromi adatokból az derül ki, hogy az akkori lakosság gabona- és gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel és méhészettel foglalkozott. A török uralom alóli felszabadulás után, az egész 18. században és még később is Temerin a Habsburg Monarchia része volt és Bodrog vármegyéhez tartozott (Bácska legnagyobb része kamarai birtok volt). A település első katonai térképe 1783-ból származik, ezen feltüntették Temerin régi szerb falut. Az első általános iskolát 1742ben alapították, 1746 és 1749 között pedig az akkor már gazdag és fejlett Temerin lakosai felépítették az első pravoszláv templomot, amelyet Jézus mennybemenetelének szenteltek. Erről egyházi könyvek is tanúskodnak, amelyeknek egy részét ma is őrzik Đurđevo faluban. A templom téglából épült, ami azért fontos, mert akkoriban a falusi templomok többségét fából építették. Temerint és Járekot, mint kamarai birtokot 1796-ban 80.000 forintért eladták Szécsen Sándor grófnak. Akkor kezdődött a magyarok Temerin faluba való betelepítése, elsősorban gróf Szécsen abbéli szándékából, hogy munkaerőt biztosítson. Ezután következett a németek betelepülése Járekra, amely addig temerini puszta volt. Temerin attól az időtől kezdve egészen a mai napig többnemzetiségű település, amelyen gyakori a lakosságvándorlás. Szécsen gróf megpróbálta jobbágyaivá tenni a temerini szerbeket, aminek az lett az eredménye, hogy ők 1800-ban elköltöztek a faluból. Házaikat és templomukat lebontották, és az egész anyagot átvitték egy új településre, amely a Đurđevo nevet kapta. A 19. században Temerin lakosságának zöme magyar. 1796 és 1804 között Szécsen gróf elrendelte, hogy építsenek egy reprezentatív palotát vagy kastélyt. Temerint 1799-ben mezővárossá nyilvánították és jogot nyert arra, hogy évente négy országos vásárt tartson. A katolikus templom 1804-ben épült, a „régi iskola” pedig 1835-ben. Az 1848-as szerb-magyar összecsapásban Temerin teljesen leégett, a lakosság pedig északra, Topolyára, Kishegyesre és Csantavérre menekült, ahonnan 2-3 év múlva a többség visszatért. A temerini birtokot és a kastélyt a Szécsen családtól 1860-ban Fernbach Antal apatini gabonakereskedő vette meg. Örökösei tartották a nagybirtokot egészen a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban végrehajtott agrárreformig. A Temerinen áthaladó főút kiépítése még Mária Terézia idejében kezdődött, a következő évtizedekben pedig a helybeliek folytatták az útba való befektetéseket. Régen az volt a szokás, hogy alapkőletétel helyett keresztet 1853. július 20-án, Szent Illés napján hatalmas vihar pusztított Temerinben. A jég elverte a termést. A magyar lakosság akkor megfogadta, hogy a jövőben ezen a napon nem dolgozik, hanem fogadalmi ünnepe lesz július 20-a. Az új kenyér megszentelésének szokását, melyet ünnepélyes utcai felvonulás kísér, 1991-ben elevenítették fel.
állítottak, és egy ilyen régi kereszt ma is látható Temerin Becse felőli kijáratánál. Sokáig a főutcán volt a Bécsből jövő és Péterváradon keresztül Temesvárra meg Brassóba tartó postakocsik első állomása. Staro Đurđevo lakosainak elbeszélése szerint az út mentén az első házakat 1900 körül kezdték építeni, a történelmi feljegyzések szerint pedig a 20. század 30-as éveiben a szegény családoknak telkeket osztottak árendába. A mocsarakkal körülvett rozoga út így kezdett utcára hasonlítani, néhány évtizeddel később pedig Jugoszlávia, majd a mai Szerbia leghosszabb és legsűrűbben lakott utcája lett. 1899-ben adták át a forgalomnak az Újvidék–Temerin–Becse vasutat. Ennek kiépítésével, valamint a téglagyár és az első gőzmalmok üzembe helyezésével kezdődik Temerin ipari fejlődése. Így válik a település Délkelet-Bácska egyik fontosabb kereskedelmi központjává. 1920-tól új időszak kezdődik Temerin történelmében és gazdaságában. A belgrádi és újvidéki hatóságok első világháborús szerb önkénteseket irányítanak Temerinbe, hogy itt telepedjenek le. Ők főként Boszniából, Hercegovinából, Líkából és más vidékekről származtak. Letelepedtek itt, és a helységet Staro Đurđevónak nevezték el a régi temerini településre való emlékezés jeleként. A mostani Járek /Bački Jarak/ valaha régi település volt, melyet 1267-ben a szláv Ireg, Irugd, Irig, Ervg és Vreg néven emlegettek, ami Jarakot jelent /magyarul árok/. Valójában a sáncról kapta nevét, amely a rómaijász kor óta létezik itt. Jarakot 1787-ben alapították, mint II.József császár utolsó telepes faluját. Az első telepesek Württembergből, Hessen-Nassauból, Pfalzból és Elzászból érkeztek. A második világháborúig az akkori Jarak községben evangélikus vallású németek éltek, a lakosok száma mintegy 2000-re volt tehető. Az első világháborúig Jarak volt a neve, majd a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság létrejötte után hozzátették a Bački nevet, hogy megkülönböztessék az azonos nevű szerémségi településtől. Járek lakosai 1798-tól 1848-ig Szécsen grófnak, a település akkori tulajdonosának és urának jobbágyai voltak. Az első imaházat a kamarai hatóságok hozták létre, 1823-ban pedig felszentelték az új templomot.1946-ban, miután a német lakosságot a második világháború után arra kényszerítették, hogy elhagyja otthonát, Járekra nagyszámú krajinai, boszniai és hercegovinai személyt telepítettek. Szőreg /Sirig/ a temerini község legkisebb és legújabb települése. Kisebb települések, birtokok is tartoznak hozzá: Kamendin és Savez, valamint tanyák. Történelmi források már a XV. században említik, és feltételezhető, hogy mostani nevét a Szőreg pusztáról kapta. A mai település 1927-től kezd erőteljesen fejlődni, amikor Bogyánból és Vajszkáról szerb szaloniki önkéntesek családjai telepedtek le a területén. Ők 1924 és 1926 között a dunai árvízek miatt voltak kénytelenek elhagyni otthonukat. Később még 25 önkéntescsalád érkezett a bánáti Sokolacról. Szőreg a második világháború után indult jelentős fejlődésnek.
Ismert személyiségek Lukijan Mušicki – az ember, aki kitalálta a Đ betűt Lukijan Mušicki 1777. január 27-én született Temerinben. Itt járt általános iskolába, majd Újvidéken és Szegeden gimnáziumba, jogot és bölcsészetet pedig Pesten tanult. Az egyetemi tanulmányok befejezése után a karlócai érseki hivatal adminisztrátora, a hittudomány tanára, majd amikor belép a szerzetbe, a Šišatovac kolostor főnöke lesz. Művelt és képzett íróemberként négy hazafias, bölcselkedő és didaktikus tartalmú verseskötetet írt. Vuk nyelvés helyesírási reformjának korában élt, és maga is foglalkozott nyelvi kérdésekkel. Kora rendkívül művelt személyiségének számított, így nem csoda, hogy éppen neki köszönhető a Đ betűnek a cirill ábécébe való beiktatása.
Baranyi Károly és Baranyiné Markov Zlata – Picasso kortársai Baranyi Károly és Baranyiné Markov Zlata, a művész- és szobrász házaspár felbecsülhetetlen értéket hagyományozott Temerinre abban a meggyőződésben, hogy az itteni emberek megértik az ő világukat, értékelni tudják művészi kifejezőeszközeiket. Picasso idejében alkottak. Károly, Ivan Tabakovićtyal együtt 1937-ben megkapta a párizsi világkiállítás nagydíját. Díjazott munkája, az Ikarosz a zimonyi repülőgépgyár épületét díszítette. A házaspár művei sokfelé megtalálhatók, egyebek között a palicsi parkban, amelyet Zlata Őszi napsütés elnevezésű szobra díszít. A temerini Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ előtt látható a Fésülködő lány nevű szobor, de a két művész kiállított munkái a település központjában levő múzeumi helyiségben is megtekinthetők.
Szirmai Károly – két város írója Szirmai Károly 1890-ben született Temerinben, 1923-tól Verbászon élt, 1972-ben ott is temették el. A gimnáziumot Újvidéken végezte el, egyetemi tanulmányokat Budapesten folytatott. Több novelláskötete és egy regénye (Katlanban,1958) jelent meg. 1933 és 1941 között ő szerkesztette a Kalangya irodalmi folyóiratot. Egyik legismertebb novellája a Veszteglő vonatok a sötétben. Az író halálának második évfordulóján megalakult a Szirmai Károly Emlékbizottság. 1975-ben megalapították a Szirmai Károly Irodalmi Díjat, amellyel azóta is rendszeresen kitüntetik az év legkiemelkedőbb vajdasági prózaíróját. A bírálóbizottság felváltva jutalmaz magyar és szerb nyelven író szerzőket.
A Szécsen-kastély A temerini kastély a település történetének és kultúrájának egyik meghatározó épülete. A több mint két évszázados falak sok jelentős esemény emlékét őrzik. Közöttük fontos emberek fordultak meg, és híres családok éltek. A kastélyt a Szécsen család építtette 1795-ben. Tervezői ismeretlenek, de bizonyos elmondások szerint a templomot, a vendégfogadót és a kastély keleti részét Kiss Józsefnek, a híres csatornaépítőnek a tervei alapján építették. Hozzáférhető adatok arról tanúskodnak, hogy a Szécsen család hosszú éveken át uralkodott Temerinben, és a kastélyban fényűző életet élt. Noha ez nehéz időszak volt, sok fordulattal és különféle bajokkal, a Szécsen családot tisztelték a jobbágyok. Az egyik krónika szerint Szécsen Károlyt „jobbágyai apjának” nevezték, mert sokat
A Szécsen-kastély az elegáns és egyszerű klasszicista stílusjegyekkel is rendelkező barokk épület. A nemesi rezidenciális objektum szinte eredeti formájában maradt fenn. A temerini kastélyt, mint a legjelentősebb kulturális javak egyikét 1949-ben védelem alá helyezték. Ma ebben az épületben van a LukijanMušicki Középiskola.
áldozott rájuk, gabonát és pénzt osztott nekik. Az 1848-as harcok idején a Szécsen család elhagyta a kastélyt, amely jelentősen megrongálódott. A család utolsó sarja 1874-ben eladta a temerini birtokot és a kastélyt Fernbach Antal gazdag kereskedőnek, akkor kezdődött az épület életének új időszaka. A Fernbach család, különösen Fernbach Anna nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kastély és a körülötte elterülő park a francia és az angol kastélyokhoz hasolítson. A rendkívül gazdag családé volt az egész Temerin egészen a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1920-as agrárreformjáig. Akkor a Fernbachok eladták a kastélyt a Matković családnak, így annak tulajdonában maradt a második világháború végéig. Az államosítás után itt helyezték el a Népi Bizottságok igazgatóságát.
A kastélypark
A Szécsen-kastélyt régi park övezi, amely körülbelül 20 holdon terül el. Egykor téglafal és sánc választotta el a külvilágtól. A Szécsen család idejében a legjobb kertészek hozták létre. Amikor a XIX. század derekán a kastély a Fernbach család tulajdonába került, kertészük, Sladek Vince a parkot botanikus kertté alakította. Tele volt virággal, díszcserjével, szökőkutakkal. Szaletlik, azaz kerti lugasok tették még szebbé: az egyik a kertben volt, a másik a tó melletti dombon. A XX. század elejétől a válogatott, különleges fákkal beültetett kastélykertet szökőkút és szobrok díszítették. A család és vendégei a nap legnagyobb részét a kastély mögötti parkban töltötték. Vasárnaponként az egyszerű polgárok is sétálhattak a parkban, más napokon a gyönyörű kertekbe csak a diákok és a városi értelmiségiek mehettek be. A parkot gondozó kertészek közül kiemelkedik a temerini Törteli Miklós, ő szakképzett kertész volt, és a múlt század 50-es és 60-as éveiben csaknem húsz évig látta el feladatát szeretettel és gondosan. Keze alatt a park virágkorát élte. Ma a Temerin Közművesítési Közvállalat gondoskodik róla. A parkot tó is díszíti, a rekreációra vágyók számára pedig edzőpályát építettek ki. A park 2001 óta III. osztályú természetvédelmi terület.
A temerini tájház a napsugaras deszkaoromzatú házak utolsó példánya a településen.
A tájház Pannon-síksági típusú ház, Temerin magyar lakosságának népi építészeti emlékeit mutatja be azokkal a tárgyakkal együtt, amelyeket a hagyományos falusi életmód szerint hétköznap és ünnepi alkalmakkor használtak. A ház rajta van a település 1892. évi kataszteri térképén. Tetőszerkezete szarufás, héjazata nád. A gangon látható kézi szerszámok a kenderfeldolgozás egykori fontosságára utalnak. Kuriózumnak számít a fából készült mosógép, amelyet Újváry asztalos készített, aki szabadalmaztatta is gépét. Itt vannak még a szíjgyártó szerszámok, a kaszaüllőszék, a kézimorzsoló, a bak… A konyhában látható a rakott sparhelt, a kredenc és a stelázsi a konyhai használati eszközökkel. Az elsőház, vagyis a tisztaszoba a ház legszebben berendezett szobája, amely a XX. század első harmadának emlékeit őrzi. Itt helyezték el a vendégeket, vagy újszülöttjével az anyát. A család hétköznapi élete a hátsóházban, vagyis a hátsó szobában zajlott. Banyakemence melegítette a szobát, a mellette levő padka mindenekelőtt a legidősebbeket illette. Az asszonyok itt szőttek, fontak, az öregek itt vágták össze a leveles dohányt, a gyerekek játszottak. Az elsőudvar legfontosabb objektuma a nyári kemence. A kiskapu az istállóhoz és a hátsó udvarhoz vezet. Itt láthatók a jászlak, az állattenyésztéshez szükséges eszközök, a söprűkészítéshez való felszerelés, a parasztkocsi, a kendertiloló… Szakértők szerint ez a térség egyik leggazdagabb tájháza. Az udvarban és a melléképületekben egész évben képzőművészeti tárlatokat nyitnak, irodalmi esteket, zenei rendezvényeket tartanak. 2003. július 20-án nyitották meg. Az alkotóház új objektum a tájház udvarában. Itt a Temerini Alkotóműhely és Képzőművészeti Tábor, a TAKT műterme és galériája is helyet kapott. A tetőtérben a művészeket, vendégeket helyezik el.
A Brvnara etnopark A járeki Brvnara /magyarul gerendaház/ etnopark egyedülálló szabadtéri múzeum, amely a település Újvidék felőli bejáratánál, a főút mentén található. Az etnológiai és történelmi jellegű helytörténeti múzeumi gyűjtemény Járek lakosainak, a Bosanska Krajinából betelepült szerbeknek a kezdeményezésére jött létre. Az ötlet 1946-ból ered, a telepesek így is meg szerették volna őrizni a régi otthonukhoz fűződő emlékeket. Az objektum 1978-ban készült el. A komplexum központi épülete a gerendaház, amelyben az állandó kiállítás etnológiai része kapott helyet. A Dinári vidék hagyományos háztípusára emlékeztet. Ez volt a fő lakóépület, ahol az egész család összegyűlt. Két helyisége van, a nagyobb, amit csak „ház”-nak neveztek és amelyben nyitott tűzhely van, valamint a kisebb szoba, amelyben falazott kályha található. Az új, állandó kiállítást a Vajdasági Múzeum realizálta 2012-ben. Itt eredeti múzeumi tárgyak, fényképanyag, történelmi dokumentumok emlékeztetnek a krajinaiak népi kultúrájára, múltjára. Az udvarban található a hálóház, amely a fiatal házaspároknak készült, a tejeskamra, amelyben a tejet tartották és a tejtermékeket készítették, valamint a góré, amelyben a csöves kukoricát tárolták, szárították. Mindhárom objektum eredeti, a lakosok szülőföldjéről hozták át, és ugyanúgy összerakták, ahogyan a régi helyén állt. Úgy helyezték el őket, hogy a fő épülettel együtt eredeti formájában mutassák be a régi krajinai udvart.
A SzĂŠcsen-kastĂŠly
Jegricska Természeti Park A Jegricska Bácska ősi folyója. 64,5 kilométer hosszúságú. A vízfolyás a vízmeder kialakításával elveszítette elsődleges kinézetét, nincs hagyományos forrása, mocsárrendszer alkotja, amelyen keresztül a Tiszába torkollik. Temerin községen keresztül 18 kilométeres hosszúságban folyik, ami teljes hosszának a 28 százaléka. A településtől északra, mindössze 2 kilométerre található a Jegricska Természeti Park Információs Központja, melynek célja, hogy a látogatóknak minden szükséges információt és szolgáltatást biztosítson. Az információs központ 2010.05.27-én nyílt meg, a Vajdaság Vizei Közvállalat temerini őrkunyhójánál, az Újvidék-Becse útvonalon lévő híd közvetlen közelében. A Jegricska-folyócska igazi természetes oázis, számos védett növény-és állatfaj menedékhelye. A táj és az info-központ egyre nagyobb számú látogatót és turistát vonz ide, olyanokat, akik természetes környezetre, rekreációra, nyugalomra és csöndre vágynak a folyó partján. Itt élvezhetik a sétát az egészség útjain, a madarak megfigyelését, facsónakokban utazhatnak stb. Az Információs Központ helyisége különféle aktivitásoknak ad teret. Elsősorban tudományos kutatómunka, természeti kincsek bemutatása, oktatómunka zajlik itt, valamint kulturális- és sporteseményekre, barátkozásra, bemutatókra van lehetőség. A gyermekek számára egynapos kirándulásokat és edukatív műhelyekat szerveznek. A gyermekek megismerkednek e térség kincseivel, de aktívan részt is vehetnek a tudományos kutatómunkában vagy az ökológiai műhelymunkákban.
A Jegricska a nemzetközileg jelentős madárélőhelyek listáján szerepel (IBA terület, 1997. év), valamint botanikai területként is nemzetközi jelentőséggel bír (IPA terület, 2005.év). A Jegricska Természeti Park II. és III. fokú védelem alatt áll. 2005től a Vajdaság Vizei Közvállalat gondozza.
Vadászat
Temerin község területén mintegy 15.000 hektár vadászterület található. A Jegricska-Mali bent vadászterület körülbelül 11.000 hektáron fekszik, a Srndać Vadászegyesület a gazdája. A vadállományban őzek, nyulak, fácánok és fürjek találhatók. Fejlett a vadászturizmus, különösen a nyári vadászat fürjekre és gerlicékre. A Temerin község területén fekvő vadászterület többi részét a Szőreg Vadászegyesület gondozza.
Mini állatkert
A temerini állatkertet 1991-ben nyitották meg, és azóta kedvelt helye a látogatóknak. Legtöbb a mocsárlakó madár (25 fajta), de pávián, tengerimalacok, vietnámi malacok, struccok, őzek és más állatok is élnek itt. A kellemes hangulat és a természettel meg az állatokkal való közvetlen kapcsolat elsősorban a gyermekes családokat és a kiránduló gyerekeket vonzza az állatkertbe.
Halászat
Jezero Halastó-Járek A Jezero Halastó Járekon található, Temerin község Újvidék felőli bejáratánál. 2 hektáron fekszik, a víz területe pedig 1,5 hektár. A tóban 6 és 7 tonna között van a halmennyiség (ponty, amur, csuka, süllő stb.). A halastó márciustól novemberig tart nyitva.
Bušido Halastó A Bušido Halastó a vajdasági vidék halastava, Temerin kijáratánál, a Becse felé vezető út harmadik kilométerénél fekszik. 1998-ban keletkezett, amikor a közvetlen közelében lévő Jegricska folyóágát elrekesztették. Az érintetlen nád és sás között, a megfelelően tiszta vízben tökéletes életfeltételekre és természetes ívóhelyre lelt a ponty, az amur, a compó, a busa és a fehér hal. Különös kihívást és élvezetet jelent a horgászok számára az is, hogy a halastó 1,5 hektáros területének kétharmadát nád borítja. Lehetőség van csónakok bérlésére is, csónakázásra a Jegricska folyón.
Temerini gyógyvíz A Temerin község területén lévő termálvizeket még 1914-ben kezdték kiaknázni, amikor is a Grisza család birtokán egy 417 méter mély kutat fúrtak, és megnyitották az első gyógyfürdőt. A furat 384 liter kénes, sárgás, 29 fokos vizet ontott percenként. Már akkor megállapították, hogy e víz gyógyhatású a jód, a bróm, a fluor, a lítium és a sztroncium jelenléte alapján. Kezdetben metánt is vontak ki a vízből, amit a víz és a fürdőszobák melegítésére használtak a téli időszakban. Gyógyító hatása, ásványi összetétele és balneológiai sajátságai alapján a temerini termálvíz a Pannon-alföld számos más ismert és népszerű gyógyfürdőjének vizéhez hasonló. Sikeresen gyógyítja a degeneratív, a reumatikus, a bőrgyógyászati, valamint a ginekológiai betegségeket, és baktériumölő hatása is van. A valamikori Grisza vagy kádas fürdő ma a temerini egészségház rehabilitációs egységeként működik. A kádas fürdő közelében kutak állnak, így Temerin lakosai szívesen használják a gyógyvizet ivóvízként. A XX. század nyolcvanas éveinek elején új kutat fúrtak Temerin központjától nem messze. E kút közelében 1985-ben medencekomplexumot nyitottak. Itt a termálvizet 600 méter mélységből merítik, a víz hőmérséklete pedig 37 fok. A különösen gyógyhatású és jótékony vizek közé sorolják – ásványokban gazdag, jód és kénvegyületek találhatók benne. A gyógyvizes medencékben való fürdést a reumás, a degenerítív és a bőrbetegségek gyógyítására ajánlják.
Temerini medence Vajdaság szebben berendezett medenceközpontjai közé tartozik. 19.500 m2-en fekszik, és egy nagy olimpiai medence, valamint két termálvizes medence alkotja. A termálvíz gyógyító hatása mellett a medencekomplexumban a látogatók rendelkezésére áll számos rekreatív program, három jó minőségű homokos röplabdapálya, játszótér a legfiatalabb látogatók számára, úszótanfolyam, aquafitness. Különös figyelmet fordítanak a pihenésre és rekreálásra alkalmas füves terület gondozására. A látogatók kellemes perceket tölthetnek az itteni étkezdékben, ahol gazdag étel- és italkínálat várja őket. A medenceközpont létesítménye igen előnyös számos sport-, kulturális és szórakoztató rendezvény megszervezésére. A medence június elejétől szeptember közepéig tart nyitva, 10-től 19 óráig.
om
azen.c b i k s n i r e m e www.t
Vindulo bortanya
A Vindulo borászat családi vállalkozás, bortermeléssel és borturizmussal foglalkozik. A turisták megtekinthetik a szőlőültetvényeket és a borospincéket, megismerkedhetnek a termelési folyamattal, bácskai ételkülönlegességek és kitűnő szórakozás mellett megkóstolhatják a borokat. 15 fős, vagy nagyobb csoport számára a borkóstolókat előre megbeszélt időpontokban rendezik meg. Téli borkóstolóik befogadóképessége 60 személy, nyáron a megfelelően kialakított bácskai jellegű udvaron és teraszon 100 vendéget is fogadhatnak. A bácskai síkság festői környezetében élvezhetik a borokat, melyek közül sok hazai és külföldi borversenyeken érdemelt ki díjakat. A gazdag kínálatból kiemelkedik a Mirna Bačka, a Pannonija, a RosAnna, a Three Star és a Slatka Eva.
www.vindulo.com
Buco tanyája A nyugalom igazi kis oázisa, jó hely a pihenésre, kikapcsolódásra. A tanya körül gazdasági udvar van jellegzetes állatokkal. A vendégszerető házigazdák és a gazdag menü felejthetetlenné teszik a látogatást. Buco tanyája / Bucin salaš/ két kilométerre van Temerin központjától, és ideális hely arra, hogy elmeneküljünk a város zajától.
Borfesztivál
JANUÁR Szervező: Temerini Kertbarátkör
Temerin minden év januárjában a borkultúra központjává válik. A Vince-napi Borfesztivál nemzetközi jellegű, a hazai borászokon kívül rendszeresen érkeznek versenyzők Magyarországról, Horvátországból, Romániából, Szlovákiából, Bulgáriából, Moldáviából és Szlovéniából is. 2010-ben rekordszámú, 761 bormintát kellett elbírálni. A borfesztivál Vajdaság, Szerbia és a régió legnagyobb turisztikai borrendezvényei közé tartozik és több ezer látogató kíváncsi rá. Több helyszínen zajlik, a fesztivál programjába tartoznak a Pannon-síkság borászainak, a nemzetközi és a hazai borbíráknak, valamint a szerbiai és a környező országokbeli borászegyesületek képviselőinek a találkozói, továbbá szakelőadások és borkóstolók. A rendezvény jelentősen hozzájárult a borászat és a szőlőtermesztés itteni népszerűsítéséhez. A Vince-napi Borfesztiválon kívül a Kertbarátkör minden év októberében megszervezi a Dél-bácskai Tökfesztivált, májusban pedig a Temerini Pálinkaversenyt.
BEAN Fesztivál – Temerini Babfesztivál
JÚNIUS
Szervező: Vodomar 05 Ökoközpont, Temerin Az utóbbi tíz évben Temerin a BEAN Fesztiválról, a nemzetközi babfőző versenyről lett ismert. Ez egy gasztronómiai, kulturális és szórakoztató rendezvény, amelyet kulináris hagyományaink ihlettek. A legtöbb csoport 2010-ben indult a versenyen, összesen 308. Kísérő rendezvényként az ún. Népművészeti utcában /Etnosokak/ hagyományos népművészeti tárgyakat, borokat, virágokat állítanak ki, ilyenkor megnyílik az Édes utca is, és jelentkezni lehet a síksági játékoknak nevezett programra. A temerini Babfesztiválon főzik a Balkán legnagyobb ebédjét. Hatalmas bográcsban mintegy 4.000 adag babot főznek, ebből bárki vásárolhat, az összegyűlt pénzt pedig azoknak juttatják el, akik legjobban rászorulnak. A szervezők egyik alapvető célja az ökológia népszerűsítése és annak tudatosítása, hogy mennyire fontos a természeti környezet védelme. A két fesztiváli nap szabadtéri koncertjei több tízezer látogatót vonzanak Temerinbe. A BEAN Fesztiválon kívül a Vodomar 05 Ökoközpont ökológiai akciót is szervez, amely a kerékpározást népszerűsíti és a kipufogógázok káros voltára hívja fel a figyelmet. A Központ az irányítója az Ökológiai járőrszolgálatnak, az újrahasznosítható hulladék gyűjtésének és sok más megmozdulásnak.
Kiadó: Temerin község Idegenforgalmi Szervezete Újvidéki utca 403. 21235 Temerin E-mail: temturorg@hotmail.com Web: www.temerintourism.org.rs A kiadásért felel: Ivana Pejović A kiadvány szerzői: Ivana Pejović Zoran Govedarica Tamara Šite A szerb szöveget fordította: Glavinić Vékás Éva Design: Biljana Kozomora
Fényképek: Majoros Zsuzsanna Nenad Glišić Slavuška.Bč Skrivi Photography Mihailo Berček Nikola Stojanović Slavica Dejanović Miodrag Grujičić Nyomda: Grafoprodukt Subotica Első kiadás Temerin, 2014.
CIP – Каталогизација у публикацији Библиотека Матице српске, Нови Сад 908(497.113 Temerin)(036) PEJOVIĆ, Ivana Temerin / szerzők Ivana Pejović, Zoran Govedarica, Tamara Šite ; fényképek Majoroš Žužana ... [et al.]. - 1. kiad. Temerin : Községi Idegenforgalmi Szervezet, 2014 (Szabadka : Grafoprodukt). - [30] str. : ilustr. ; 22 cm Tiraž 500. ISBN 978-86-917539-3-1 1. Govedarica, Zoran 2. Šite, Tamara a) Темерин - Водичи COBISS.SR-ID 287384071