TUDTAD-E?

…melyik forrásunk van legközelebb az ország csúcsához?

A kérdést látva sokakban meg is fogalmazódhat a válasz: hát a Disznó-kút, hiszen bizonyos turistatérképeken oda is van írva, hogy „hazánk legmagasabban fakadó forrása”. A felirat tényleg létezik, a Kékestetőről Mátrafüredre vezető piros sávból leágazó piros körön elérhető, 977 méteres tengerszint feletti magasságban felszínre lépő forrásnál (amely valójában a Disznós-kút nevet viseli) azonban van egy 7 méterrel magasabban fakadó forrásunk is. A szóban forgó vízfakadást Kékes-forrásnak hívják, és a kékestetői Mátrai Gyógyintézet (szanatórium) parkjában található. A foglalásán 2003-as dátumot viselő „magaslati szomjoltó” felkeresése minden vérbeli természetjáró és Mátra-rajongó számára kötelező.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

…hol gyönyörködhetsz a legmagasabb természetes vízesésünkben?

A Parádfürdőtől mintegy 6 kilométerre délre található Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legmagasabb természetes vízesése. A Tőkés-kút táplálta Ilona-patak vize körülbelül 10 méteres magasságból zúdul alá a piroxénandezit alkotta sziklafalon: a látvány lenyűgöző. A víz mérhetetlen erejét a zuhatag katlanjában felhalmozódott farönkök és andezitgörgetegek is jelzik. Ha kíváncsiak vagyunk erre a hazai viszonylatban kuriózumnak tekinthető természeti értékre, járjuk végig a Parádfürdőről induló, hétállomásos Ilona-völgyi geológiai tanösvényt, utunk során pedig a Szent István-csevicekút különös zamatú vizét is feltétlenül kóstoljuk meg!

Fotó: Gulyás Attila

TUDTAD,

…melyik két folyónk keretezi a Mátrát?

Az ország legmagasabb csúcsát hordozó hegységet nyugaton a Zagyva, keleten a Írta: Nagy Loránd Tarna határolja. A Zagyvaróna határáIstván ban eredő, Szolnok városánál a Tiszába ömlő, 179,4 kilométeres utat bejáró Zagyva a leghosszabb „100%-ban magyar folyó”, hiszen mind a forrása, mind a torkolata határainkon belül található. A Medves-fennsíkon eredő, 105 kilométer hosszú Tarna egy rövidke szakaszon Szlovákiában folyik, útja legnagyobb részét azonban idehaza teszi meg, mielőtt Jászjákóhalma községnél a Zagyvába torkollana.

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Gulyás Attila

…hol található az ország legmagasabban fekvő tava?

Az 507 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő Sás-tó Gyöngyös-Mátrafüredtől északra, a 24-es főút mellett, Gyöngyös városának Sástó nevű településrészén fekszik. Az állóvíz nem volt mindig ilyen festői: a hajdanán mintegy 2 hektáros kiterjedésű, csapadékvíz táplálta, az idők folyamán erősen feltöltődött, elláposodott, sással benőtt tó „rehabilitációjára” (lecsapolás, medertisztítás, szigetek létrehozása, partrendezés, vízutánpótlás biztosítása a közeli Farkas-kút vizével) az 1960-as évek elején került sor. 1973 óta egy nem mindennapi kilátó áll a partján, hiszen az 53 méter magas, Romániában gyártott fúrótorony eredetileg a Szegedhez közeli Algyőn üzemelt volna, a hazai szabványoknak azonban nem felelt meg, így némi átalakítást követően turisztikai attrakcióvá lényegült át.

Fotó: Szabó Eszter

…melyik hazai településünk van a legközelebb az éghez?

Mátraszentimre Magyarország legnagyobb tengerszint feletti magasságban (750–835 m) fekvő, közigazgatásilag önálló települése. Az éghez némileg közelebbi Galyatető – Bagolyirtáshoz, Fallóskúthoz, Mátraszentistvánhoz, Mátraszentlászlóhoz, Ágasvártelephez, Fallóskúttelephez és Piszkéstetőhöz hasonlóan – közigazgatási értelemben szintén Mátraszentistván községhez tartozik. Az ország legmagasabb pontja – az 1014 méteres Kékes – a Gyöngyös városához tartozó, Kékestető nevű településrészen található, de mivel közigazgatásilag Kékestető sem önálló, nem kelhet versenyre Mátraszentimrével a legmagasabban fekvő, közigazgatásilag önálló magyarországi településnek járó címért.

Fotó: Dömsödi Áron

…miben egyedülálló a Csörgő-lyuk?

A 789 méter magas Ágasvár déli oldalában, a Vándorforrás szomszédságában található, 543 méteres tengerszint feletti magasságban nyíló, fokozottan védett Csörgő-lyuk Magyarország leghosszabb (428 m) nemkarsztos barlangja. A 29,6 méter mély, labirintusszerű, nehezen járható barlang kizárólag a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével (barlangászfelszereléssel) látogatható. A riodácittufában – nagy méretű kőzetdarabok feltorlódásával – keletkezett, az úgynevezett atektonikus barlangok csoportjába tartozó Csörgő-lyuk legmélyebb pontjain a levegő hőmérséklete nyáron sem haladja meg az 5 °C-ot, ami szintén kuriózumnak számít a hazai barlangok között.