KÉT KERÉKEN

Írta: Nógrádi Attila A Palócföld határait még a szakirodalom alapján sem lehet pontosan belőni, de aki letekeri a most bemutatott, mintegy 65 kilométeres túrát a Cserhát szívében, az tökéletes ízelítőt kaphat ebből a gyönyörű, de kevésbé felkapott vidékből.

Körbetekertük a Palóc föld szívcsakráját

Fotó: MTSZ

B

evallom, még soha nem kerékpároztam korábban a környéken, mert a fókuszt mindig elvitte valami „kézenfekvőbb” célpont. Hol egy tókör (Tisza-tó, Velencei-tó, Balaton), hol egy kis Mátra vagy a Bakony, a Börzsöny, aztán irány az Őrség, de a Dunakanyar is rendszeresen elcsábít. Így valahogy fel sem merült eddig, hogy kifejezetten a Palócföld legyen a tekerés célpontja. Ezért is szeretem a tematikus számainkat, mert sokkal jobban rá tudunk fókuszálni egy-egy olyan területre, amely adottságai révén tökéletes túracélpont, mégis kevesen kerekednek fel, hogy felfedezzék. A Palócföld pont ilyen, és ez nem is csoda, mert a Mátra és a Börzsöny árnyékában terül el a legjava.

Irány Terény! Hollókőt leszámítva alig találkozhatunk a környék településneveivel, hiszen a 2-es (majd 22-es) és a 21-es út elviszi a forgalom java részét, így ha nem célirányosan megyünk oda, viszonylag kevés esélye van, hogy elvetődünk valamelyik csendes kis cserháti falucskába. Túránk kiindulópontja, Terény is ilyen, magán viseli az összes palóc jellegzetességet, ezért ha valaki nem olvasta még a települést bemutató írásunkat, az lapozzon gyorsan vissza bemelegítésnek az 50. oldalra! Terény azért is adja magát ideális starthelyszínnek, mert itt tudunk pedelecet, azaz elektromos rásegítésű kerékpárokat bérelni, amelyek segítségével lényegesen nagyobb területet tudunk bebarangolni, mint ha csak a saját combizmainkra hagyatkoznánk. Félreértés ne essék, így is el fogunk fáradni a nap végére, hiszen közel 1 000 méter szintkülönbséget gyűjtünk össze az amúgy szelídnek látszó dombocskák között, ráadásul aki nagyon formában érzi magát, az egyszerűen lecsavarhatja a rásegítés mértékét, így máris komoly sportértéket vihet a túrába.

Szent-Györgyi Albert nyomában Március legvégén jártunk ott, sajnos ekkor még a természet a tél végi, meglehetősen színtelen arcát mutatta, ám mire ezek a sorok megjelennek, már harsány zöldbe borul ez az amúgy tényleg festői vidék. Terényből kigurulva egy rövid időre kinyílik a táj, jól látszik a közeli Szandavár, ám mi most nem abba az irányba tekerünk, hanem egy hosszú kaptatóval megmásszuk a 469 méteres Sas-bércet.

Útközben elhaladunk egy régi, de viszonylag szép állapotban lévő, magányos épület mellett, amelynek oldalán két emléktábla késztet megállásra minket, és ezek segítségével megtudjuk, hogy itt töltötte gyerekkorát világhírű Nobel-díjas tudósunk, Szent-Györgyi Albert. A kaptatóra visszatérve kihasználjuk a pedelec nyújtotta rásegítést, és magunk is meglepődünk, hogy milyen hamar felérünk a csúcsra, ahol egy rövid kitérővel érhetjük el a néhány

Fotó: Csanádi Márton A túra elején híres tudósunk, Szent-Györgyi Albert gyerekkori házát is megnézhetjük Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Terényből indítottuk a végül 65 kilométeresre nyúlt, egész napos túránkat Fotó: Csanádi Márton

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

éve felújított és átadott kilátót. Ezt most kihagyjuk, mert egyrészt mindketten voltunk már ott korábban, másrészt hosszú út áll még előttünk, így lendületből folytatjuk túránkat a széles, aszfaltozott erdészeti úton, követve a fákra festett zöld Z jelzést.

A Cserhát legszebb kilátója

A kilátót még az 1910-es években építtette gróf Poppenheim Szigfrid erdőtulajdonos a feleségének, gróf Károlyi Erzsébetnek egy müncheni építész tervei alapján. A kilencvenes évekre a torony faszerkezete nagyrészt összeomlott, de a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. a 2000-es évek elejére egyszerű anyagokkal, eredeti formájában helyreállította. A felhasznált fa azonban nem állta ki az idő próbáját, ezért 2017-ben a fából épült részeket ismét újjáépítették, immár 12 köbméter kiváló minőségű vörösfenyő felhasználásával. A kilátóteraszra belső fémlépcső vezet fel, ebből a lépcsőházból nyílnak a földszinti és a második emeleti szobák is. Az első emeletnek saját külső lépcsője van, külön bejárattal. A kilátóból körbetekintve valóban a Palócföld szívében érezhetjük magunkat: a Börzsönytől a „palóc Olimposzon” (Karancs) át a vadregényes mátrai bércekig, valamint a határ túloldalán található magaslatokig pásztázhatjuk a tájat.

Fotó: Gulyás Attila

Nem véletlenül illetik a „palóc Toscana” kifejezéssel ezt a tájat – Fotó: Nógrádi Attila

A dombokon hullámvasutazva érünk ki az erdőből, és rögtön meg is pillantjuk a távolban következő célpontunkat, Bokor aprócska házait. Ugyan korábban már elsütöttem a festői jelzőt, amely így is eléggé el van koptatva, de tényleg ez illik leginkább az elénk táruló látványra. Szigeti Feri kollégával egyszerre állunk meg, hogy gyönyörködjünk egy kicsit a Palócföld szívcsakrájában, illetve hogy csináljunk pár hatásvadász fotót. Aki szereti a Balaton-felvidék dimbes-dombos, elszórt falvas hangulatát, ezt a környéket is imádni fogja, ráadásként jóval kisebb tumultusra és barátságosabb árakra számíthat a főszezonban.

Bokorba gurulva a helyi házőrző ebek bemutatót tartanak csaholási tudásukból, megnézzük

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

a falu aprócska templomát, buszfordulóját, majd kulacsainkat megtöltve folytatjuk utunkat a következő falu, Kutasó irányába. Innen már alsóbbrendű utakon haladunk, de a forgalom elenyésző, és ez még akkor sem változik, amikor elhagyjuk a falucska takaros kis házait, és egy eggyel nagyobb autóútra (2122-es) kanyarodunk Cserhátszentiván, majd Alsó- és Felsőtoldot becélozva.

A beépített hátszeles bringáknak köszönhetően gyorsan fogynak a kilométerek, van időnk és energiánk nézelődni. Felsőtoldot elhagyva ki is szúrjuk az út mellett magasodó Szár-hegyen az óriási, kéz alakú kilátót. Itt sem csábulunk el, mert már nagyon közel van a következő célpontunk, Hollókő.

Egy autentikus vendégház Bokorban – Fotó: Nógrádi Attila

„Palóc Provence” és „palóc Toscana”

Manapság egyre több helyütt olvashatni a fenti megnevezéseket a Cserhát kapcsán. Nem tudni, pontosan honnan származhatnak ezek a valósnak korántsem nevezhető hasonlatok, az interneten találunk fotósorozatot és gasztronómiai eseményt is ezekkel a jelzőkkel. Mindenesetre a térképet böngészve feltűnhet a kúriák szokatlanul nagy sűrűsége, amelynek hátterében leginkább a térségre egykoron jellemző kisnemesi földek nagy aránya sejlik fel, illetve az, hogy a szocializmus ipari fejlesztéseitől távol eső vidék amolyan időkapszulaként őrzi a múlt emlékeit. Éppen ezért messze nem csak Hollókőn találunk például szép, palóc házakat. Az alapvetően inkább dombsági, mintsem középhegységi jellegű tájnak sajátos bájt ad továbbá a fővároshoz való közelsége is, nem véletlen, hogy egyre többen fedezik fel a Cserhát lankáit. Egy biztos: a turistautak által kevésbé érintett, eldugott falvak felfedezéséhez kiváló eszköz a kerékpár.

Fotó: Labus Máté / Palóc Bringa

Fotó: Nógrádi Attila

A palóc levesről kiderül, hogy nem is palóc Az egyik legismertebb hazai falu felé nehéz eltéveszteni a lekanyarodást, egy hatalmas sziklán trónoló, méretes, fekete hollószobor jelzi az irányt a főút mellett. Rásegítés ide vagy oda, a faluba vezető kaptatón érezzük először, hogy jó lenne egy kis pihenő, így az első erre alkalmas helyen leszállunk a nyeregből, és egy hangulatos kocsmában fogyasztunk némi frissítőt. Új erőre kapva nem sokat időzünk a skanzenfaluban, nem engedünk a vár csábításának sem, hanem követve a zöld Z jelzésünket tekerünk tovább egy ősrégi, de remekül járható bringaúton, néhány közelben napozó egerészölyv legnagyobb rémületére. A tél utáni álmából ébredező természettől eltelve érkezünk Rimócba, ahol csak annyi időt töltünk, hogy pótoljuk a vízkészleteinket, illetve kinézzük, hogy hol fogunk ebédelni.

Fotó: Nógrádi Attila

Hollókő főutcáján szinte tapintható az álló idő varázsa

Idén nyáron adják át az újjávarázsolt várat Hollókőn

Fotó: Gulyás Attila

Bemutatkozik a Palóc Bringa

APalóc Bringa elnevezésű kezdeményezést a térség fejlesztésén dolgozó Palóc Út Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy egy, a természetjárás és a belföldi turizmus szempontjából kevésbé frekventált helyszínt újszerű módszerekkel ajánljon a kíváncsi természetjárók figyelmébe. A Palóc Bringa egy, a tervek szerint májusban élesedő kerékpárkölcsönző és kerékpártúra-rendszer, nincs tehát konkrét útvonala és jelzése sem. A honlapon már most számos kiváló túraajánlatot olvashatunk, ezt fogja kiegészíteni a bringakölcsönző rendszer, első körben hét kölcsönzőponttal, továbbá a próbaévben megrendezésre kerülő, szervezett túrákra is itt lehet majd jelentkezni. A májusban csatasorba álló 75 bringa mintegy fele elektromos rásegítéssel működik (ún. pedelec), ezért ezek segítségével bárki bátran felfedezheti „Görbeország” hírhedt emelkedőit.

1Mátrafüredről például elektromos rásegítéssel nemcsak a hegység belsejét érjük el könnyedén, de a nagy számban elérhető aszfaltozott, zárt erdei kerékpárutakon akár Parádfürdőig is legurulhatunk, avagy felkereshetjük a Mátra felső falvait.

2Bár Terény kedves falusi miliőjében könnyű elidőzni, pedelec segítségével itt is kinyílik a horizont. Terény ideális helyszíne ugyanis a Cserhát központi részét bejáró kerékpártúráknak. Innen a legjobb megmászni a Sas-bércet, ahonnan rövidebb (Herencsényen át) vagy a cikkben bemutatott hosszabb úton is visszatérhetünk Terénybe, de a kihagyhatatlan Buják is csak egy ugrás elektromos rásegítéssel.

3Hazánk első és máig egyetlen kerékpármúzeumából egyrészt nem érdemes elsietni, hiszen olyan bringacsodákat láthatunk itt, mint az őskerékpár eredethű replikája. Másrészt a különleges, egyes magángyűjtők anyagát bemutató balassagyarmati múzeumban kialakított kölcsönzőből célba vehetjük az Ipoly ismeretlen környékét, akár a határokat is átszelve. Az Ipoly környékének felfedezésében az Ipoly Túrarendszer honlapja nyújt hatékony segítséget. Déli irányban pedig a Cserhát északi lankáit cserkészhetjük be, például eltekerhetünk a cikkben is bemutatott, Iliny felett álló Magyarok Nagyasszonya-szoborhoz, ahonnan a gyönyörű Tábi-horgásztó és Varsány érintésével tudunk Szécsényre gurulni. Innen akár vonattal is visszatérhetünk Balassagyarmatra, de sokkal jobban járunk, ha Pösténypuszta, Kiskér (Malý Kiarov) és Zsély (Želovce) érintésével a szlovák oldalon, alacsonyrendű közutakon tekerünk vissza Balassagyarmatra. Így olyan rejtett kincseket fedezhetünk fel, mint a Zsély melletti Sósárfürdő.

4A bájos nevű Nőtincsen található Seholsziget Természetparkban kialakított kölcsönző jelenti a rendszer déli kapuját, hiszen innen elérhető a Dunakanyar és a Börzsöny is. Legfőbb vonzerejét talán mégis a Cserhát nyugati lankáinak felfedezése jelenti, hiszen olyan túrahelyszínek mellett, mint a Bánki-tó, a falvak mindegyikében van valamilyen apró érdekesség: hol egy kis tó, hol egy kastély, hol egy régi temető.

5–7A szlovák oldalon, a határ közelében fekvő Magasmajtény (Hrušov) az egyik bázis, amelynek gyönyörű környezete egy felfedezésre váró, ismeretlen csoda. Továbbá két bringapont került kialakításra a már nem a Palócföldhöz tartozó Polyána (Poľana) hegységben is, Gyetva (Detva) és Feketebalog (Čierny Balog) településén.

A rendszer azonban nyitott, várhatóan más szolgáltatók is bekapcsolódnak majd a későbbiekben. Jó eséllyel a térképre kerülhet a Szécsény melletti Pösténypuszta, valamint a cserháti Rimóc és Iliny, nem is beszélve a kerékpárért kiáltó Medves-vidékről, amely az UNESCO nemzetközi geoparkhálózatának egyik hazai képviselőjeként (Novohrad–Nógrád Geopark) tobzódik a kerékpárral is elérhető geoturisztikai attrakciókban.

Tervezd meg a palócföldi bringatúrádat a Palóc Bringa honlapján:

Mivel mindketten alaposan megéheztünk a tekeréstől, nem is vacakolunk sokat, hanem Rimócból elstartolva meg sem állunk a szomszédos Varsányig, ahol egy meglehetősen autentikusnak tűnő étterem előtt támasztjuk le bringáinkat. Egy ilyen helyen nem lehet kihagyni a palóclevest, amely mellé laskát kérünk. Ez utóbbi igazi palóc csemege, egy vastagabb palacsintát kell elképzelni, csak a tésztába vajat és krumplit is tesznek. Kanalazgatás közben ér a meglepetés, amikor Szigeti kolléga mellékesen megjegyzi, hogy a tányéromból rohamosan fogyó palóc leves igazából nem is palóc kreálmány. A receptet állítólag maga Gundel János alkotta meg 1892-ben, hogy ezzel lepje meg a „legnagyobb palócot”, Mikszáth Kálmánt a születésnapjára.

A megkerülhetetlen „Gyilkos-tó” A kisebb lavórnyi leves és jó pár, szigorúan zsírban kisütött laska elfogyasztása után, meglehetősen lelassulva kászálódunk vissza a nyeregbe, hogy folytassuk körtúránkat. Varsányt elhagyva szántók között próbálunk túllendülni

ÁBRÁZOLT TERÜLET

MAGYARORSZÁG

0

5 km Fotó: Labus Máté / Palóc Bringa

zöld utakon

Aki kedvet kapott a dologhoz, az az általunk is letekert, mintegy 65 kilométeres körtúrát egy strapabíró trekkinggel is teljesítheti, mert a nyomvonal 80%-a aszfaltozott úton vezet. Utunk során legtöbbször a Zöldút útvonalát követtük, amelyet még a Cserhát Natúrpark hozott létre egy EU-s projekt kertében. A zöldutak a pihenés és a felfedezés céljából kialakított, a térképen feltüntettet (de a Cserhátban jelenleg csak a településeken kifestett), többfunkciós útvonalak, amelyek segítségével megismerhetjük az adott tájegység legfontosabb látnivalóit. Erről a kezdeményezésről a zoldut.cserhatnaturpark.hu oldalon találhattok több információt.

az ebéd utáni kómás állapoton, amelyet egy kis tavacska felbukkanása tör meg. Nagy dolgot nem kell elképzelni, egy patak horgásztóvá duzzasztásáról van szó, a különlegességét az adja a kis vízfelületnek, hogy az egyik felében holt fák törzsei kandikálnak ki belőle, némileg emlékeztetve az erdélyi Gyilkos-tóra.

A túra vége felé az akkumulátorok mellett mi is kezdünk merülni A széles földúton továbbtekerve most először teszünk egy kis kitérőt a közeli Iliny felé, amely felett egy kis dombocskán egy Mária-szobor áll. Ezt a gyönyörű helyet néztük ki előre egy kis fotózkodásra, de ha már itt voltunk, sziesztázunk is egy rövidet a napsütötte domboldalon, pár korai tücsök társaságában. A képek elkészülte után visszagurulunk a tóhoz, majd jobbára kisebb erdei utakon dombozunk fel-le az akkumulátorainkban rejlő tartalékokat kihasználva Cserhátsurány irányába.

A falut elérve magunk mögött hagyjuk a földutakat is, és jó minőségű, gyér forgalmú autóúton haladunk tovább Cserháthaláp felé, amelyet éppen csak C érintve száguldunk vissza túránk starthelyére, Terénybe. Kellemesen elfáradva, M lemerült aksikkal, de fülig érő szájjal adtuk vissza a bringákat és a bukósisaY kokat, miközben azon morfondíroztam Ferinek: hogy a csudába maradhatott CM ki nekem eddig a Palócföld bringás célpontként? Ide bizony vissza kell még MYjönni, tekerni jó párszor, mert csak most kaptunk kedvet hozzá igazán. 

CY

CMY

K

Fotó: Nógrádi Attila

Májusi „A víz az úr” témánkra beérkezett képeiteken számtalan formában és különböző halmazállapotokban láthatjuk viszont az éltető és olykor pusztító erejű vizet. Szerkesztőségünk zsűrije egy vidám, színekben pompázó képet emelt ki a mezőnyből, amely egy sokatok által biztosan jól ismert helyszínen készült. Így ebben a hónapban Gárdonyi Annamáriának gratulálunk a Hónap Fotója címhez és az ezzel járó Turista Magazin-előfizetéshez.

A többi pályamunkát a facebook.hu/turistamagazin oldalon találjátok.

Gárdonyi Annamária: Élettér

„A tapolcai Malom-tóhoz érve a halak színes forgatagáról próbáltam minél megkapóbb képet készíteni, amikor valaki mellettem bedobott egy kis haleledelt. Így született a teljes mozgásban lévő pillanatból ez a pillanatkép.”

Küldd be Te is a kedvenc képedet!

A következő hónapok témáit és a pályázattal kapcsolatos információkat megtaláljátok a https://www.turistamagazin.hu/kiiras oldalon. FIGYELEM! Az idei év pályázati kiírása nem változik, a beérkező pályamunkákat 2022-ben is előszűrjük, és az így kialakult válogatás képei indulhatnak majd a Hónap Fotója címért. Továbbra is egy nyertes alkotást Ti választhattok a leadott lájkjaitokkal a hónap 20. napjáig a Facebook-oldalunkon. Egy másik fotót a szerkesztőség zsűrije emel ki, amely bekerül a következő lapszámunkba, készítőjét pedig egyéves előfizetéssel jutalmazzuk.

További témáink 2022-ben

(Zárójelben a beküldési határidő.)

Június – Kirándul a család (május 12.)

Július–augusztus

Kedvenc kilátóhelyem

(június 12.)

Szeptember

Ritmusok a természetben

(augusztus 12.)

Október – Szurdokok mélyén (szeptember 12.)

November – Vadak a természetben (október 12.)