Top10

Írta: Gulyás Attila

S É TA H A J Ó, AMELYEK KIMENTENEK A VÁROSBÓL

Manapság a vadon szélére vagy akár a mélyére is több úton-módon eljuthat a kényelempárti kiránduló: gurulhat, libeghet vagy zakatolhat. De mi a helyzet akkor, ha nincs út? Hazánk sok táját a természet szerencsére vizekkel is bőségesen behálózta, így már csak egy kényelmes motoros hajóra lesz szükség.

ki vett már részt hosszabb hajózáson csendes, belvízi utakon, az érezhette a vízi kaland különleges hangulatát. A nyáron is hűvös levegő, a hajó alig érzékelhető billegése, a háttérben halkan, de kitartóan dolgozó gépészet, valamint az ismeretlen hangulata időben is kicsit más vizekre repíti az embert. Ahogy a közúti forgalomban élesedett refl exek néhány perc alatt ellazulnak, a „nincs itt semmi”-benyomást felváltják a part menti fák mögül előbukkanó felfedezések élményei, és az eleinte hosszúnak tűnő egyórás menetidő az út végére szinte már csalódást keltően rövidnek hat. A

Egy szó, mint száz: a sétahajózás, történjen akár csónakban, akár ezer lóerővel hajtott szárnyakon, olyan pótolhatatlan agysimító élmény, amelyet alighanem minden háziorvos legszívesebben receptre írna fel az egyszeri városlakónak, évente legalább egy-két alkalommal. Szerencsére hazánk maroknyi hajójáratának legtöbbjén elegendő egy telefonos bejelentkezés, avagy forgalmasabb helyeken a kikötőben való megjelenés is. Nagyobb csoportokkal még egyszerűbb a helyzet, hiszen minden üzemeltető szívesen látja őket az egyeztetett időpontokban. Horgony felhúzva, irány a természet! Ezúttal alulnézetből.

Szárnyakon a Dunakanyarban Aki Budapest központjából a valódi zöldbe a leggyorsabb és legnyugodtabb utazási módot keresi, a menetrend szerint 60 km/h-val suhanó szárnyashajóknál alkalmasabb eszközt aligha találhat. A dunai szárnyashajózás több mint ötven éves múltra tekint vissza, az alapelv pedig magával a repüléssel egyidős: az olasz Enrico Forlanini kísérletei már a 20. sz. első éveiben igazolták az elmélet működőképességét, miszerint a víz alatti szárnyak nagy sebességnél képesek kiemelni a hajótestet a vízből, így a közegellenállás mindössze a szárnyak ellenállására korlátozódik. A szárnyashajózás ennek ellenére csak a II. világháború után kezdett elterjedni, amikor elérhetővé váltak a könnyű, nagy teljesítményű dízelmotorok, illetve az igazán nagy hajók számára a gázturbinák. A hatalmas folyamokkal átszőtt, de rossz úthálózatú Szovjetunió élen járt a szárnyashajók sorozatgyártásában. Első, nagy tömegben gyártott típusuk, a 60 személyes Raketa példányai néhány év múltán hazánkba is eljutottak, majd ezekre alapozva 1962-ben elindulhatott a Budapest–Bécs-járat, amely hét óra alatt teszi meg a közel 300 kilométeres távot. A legnépszerűbb a Budapest–Esztergom-járat, amely útközben Vácott és Visegrádon is megáll. A szárnyashajók októberig, hétfő kivételével naponta indulnak a budapesti Vigadó téri hajóállomásról 10 órakor, Esztergomból pedig 17.30-kor. A hajókon állatok nem, kerékpárok viszont szállíthatók.

Fotó: Gulyás Attila

A Tisza-tó labirintusában Kisköre vízlépcsőjének 1973-as beüzemelése a Tisza közel másfél évszázadon át tartó szabályozásának egyik befejező lépése volt. Az Alföldet öntöző csatornahálózat „kiindulópontjának” tekinthető, 28 megawatt áramot is termelő duzzasztógát mögött hazánk legnagyobb mesterséges tava terül el. Víztükrének csak a kisebbik fele nyílt, jelentősebb részét vízi növényzet borítja. A tó északi részét további egységekre osztják a Tisza eredeti medrének két oldalán emelkedő övzátonyok, átvágódott holtágak, valamint az ezeket összekötő öblítőcsatornák. Ebből az elvarázsolt vízi világból kínálja az első ismerkedési lehetőséget a tiszafüredi Szabics Kikötő és Szabadidőpart hajójárata. A 22 férőhelyes, nyitott, de ponyvával fedett, Jégmadár névre keresztelt hajó egyedi átmenetet képez a nagy, fémtestű járművek és a méretesebb csónakok között: a hullámok ringatása még jól érezhető, a panoráma közel 360 fokos, ugyanakkor a 2,5 méter széles hajótest már a félősebb utasoknak is kellő biztonságérzetet ad. Az olyan alkalmi kirándulások mellett, mint például a június végi tiszavirágrajzás-megfi gyelés, a Jégmadár menetrend szerint is közlekedik. Az augusztus 20-ig tartó főszezonban csütörtöktől vasárnapig, valamint keddenként 10 és 15 órakor indul egyórás útjára a tiszaörvényi hajóállomásról, a Tisza főágán, ápolt faluszéli csatornán és az Örvényi-morotva vadonján is áthaladva. Érdemes előre bejelentkezni a hajót üzemeltető kikötő elérhetőségein.

Prototípussal a Velencei-tavon Nyári hétvégéken szinte mindig látható valahol a kis víztükrön a tó legnagyobb hajója, az egyedi megjelenésű Nadap. Az egyszerű, de lendületes vonalú kirándulóhajó bő fél évszázada a hazai ipar egyik világszínvonalú technológiai csodájaként kezdte pályafutását: az egykori Fecske szárnyashajót tisztelhetjük benne. 1959-ben Beledi Dezső – a Szovjetunióban frissen diplomázott hajómérnök – még egy hagyományos csónakból alakította ki első prototípusát, amely alig 15 lóerős motorjával is képes volt két személlyel siklani. A kiváló teszteredmények meghozták az állami támogatást, és alig két év alatt elkészült az első magyar szárnyashajó, a Fecske. Az ígéretes próbák után aztán egy legfelső szintről jött utasítás vetett véget a magyar szárnyashajó karrierjének: a Mahartnak politikai okokból a szovjet Raketa típusú járműveket kellett megvásárolnia, a Fecske pedig a Velencei-tóra került, ahol átépítés után Nadap néven állították forgalomba. Az ötvenöt éves hajótest ma is kiváló állapotban van. Legnépszerűbb vonala az Agárd és a Szúnyog-sziget közötti „átkelőjárat”, de rendszeresen megfordul Velencén is, ahonnan háromnegyed órás körtúrákat teljesít. Az augusztus 20-ig tartó főszezonban mindennap, majd október végéig munkaszüneti napokon közlekedik, vegyes beosztásban a kisebb, Agárd és Gárdony névre keresztelt hajókkal.

Siófok – Csúcstechnika a pihenés szolgálatában A hetvenes évekre alaposan fellendült balatoni idegenforgalom kiszolgálására Budapesten két, merőben újszerű, 500 személyes katamarán épült. A Badacsony és Siófok nevet viselő hajók ma is kiveszik a részüket a legnagyobb forgalmú vonalak munkájából. Három évtizednyi működés után eljött a lehetőség, hogy a katamaránok egyikét minden téren az utasok igényeihez igazítsák. Az alapjaiban újragondolt és újjáépített Siófok katamarán végül 2016 tavaszán állt újra munkába. Mindkét szinten körbesétálható fedélzetekkel, alul járható üvegpadlóval, felül panorámás bárral, valamint napsütéstől és széltől védett pihenőhelyekkel felszerelt, 270 fokos kilátást nyújtó első teraszával jócskán túllépett eredeti funkcióin. Igazi mindentudó pihenő- és szórakozóhellyé lépett elő, amely utasainak maradandó Balaton-élményt kínál fő közlekedési útvonalán, Balatonfüred és Siófok között. A megújult hajó teljesen akadálymentesített.

Fertő tó – Hangtalan lopakodás napenergiával Európa legnyugatibb szikes tava a Fertő tó. Magyar oldalának nagy része nádasokkal borított, csatornák kusza hálózatával átszőtt, vadregényes világ, a Fertő–Hanság Nemzeti Park törzsterülete. A tavat járó hajók ugyan megtalálják a helyüket az osztrák oldal tágas, nyílt víztükrén is, de az igazán különleges

helyszínek közelében nem illik robbanómotorral pöfögni. Szerencsére a modern technika már nemcsak az olaj, hanem akár a napfény energiáját is hasznosíthatja a vízi járművek hajtására. Amikor a futurisztikus megjelenésű Tokyo Solar katamarán 2010-ben, tisztán napenergiával hajtva kerülte meg a Földet, nyilvánvalóvá vált, hogy a „zöld hajtóművek” végérvényesen kitörtek a kísérleti létesítményekből. Az azóta eltelt néhány évben a technika szerényebb formában, de hazánkba is megérkezett. A zajtalan haladásnak köszönhetően szem elé kerülhetnek a nádasok rejtőzködő életmódú lakói: gémek, csérek, énekesek, sőt kis szerencsével vízi emlősök is. Az előre meghirdetett hajójáratok Fertőújlak határában szeptemberig minden kedden és csütörtökön 15 és 18 órakor, illetve szombatonként 9 órakor indulnak. A kis befogadóképesség miatt minden esetben előzetes bejelentkezés szükséges.

Fotó: Gulyás Attila

Kisfaludy gőzös – Nosztalgia az aranyhíd tövében „A Balaton legkülönlegesebb hajója épül a szegedi hajógyárban” – jelent meg a valóban nem túlzó hír két éve. A tulajdonosok nem kevesebbet ígértek, mint hazánk első gőzhajójának újjáépítését, leszámítva néhány apró különbséget. Ez a pár apróság végül egy majdnem teljes, sosem volt fedett szintben és a fölé emelt zárt kormányállásban öltött testet a fedélzeten, illetve a lapátkerekek között. A gépház helyén egy tágas, általános hajózástörténeti kiállítótérnek berendezett helyiség fogadja az érdeklődőket. Bár a nagyobb sebességekhez került rá hajócsavar is, a meghajtást alapesetben valóban a lapátkerekek végzik. A hajó teljesen akadálymentes, főfedélzete kerekesszékkel is bejárható, természetesen a mosdót is beleértve. A fedélzeten korhű ruhába öltözött személyzet fogadja az utasokat. A Kisfaludy gőzös augusztus 20-ig mindennap – Balatonfüredről kiindulva – szeli a habokat, július 8-tól pedig sűrűbb, főszezoni programkínálattal várja a látogatókat. Fotó: Papdi Balázs

Szeged alulnézetből A legnaposabb magyar város történelmi központján kívüli részei átlagosnak néznek ki, amelyeken keresztül hosszú út vezet a természetig. Lehet azonban „csalni” is: hajóra kell ülni. Az igazi csoda öt-tíz perccel indulás után kezdődik. Az épületek egyik pillanatról a másikra eltűnnek, és máris kint találjuk magunkat az erdőkkel szegélyezett, vad Tiszán, ahol legfeljebb néha sejlik át a lombokon a civilizáció egy-egy megnyugtatóan távoli nyoma. A kiindulópontként szolgáló kikötő a város közepén, a Belvárosi híd tövében található, ahol az elegáns vonalú Danuvia sétahajó várja az utasokat. A különösen hosszú életutat bejárt hajó eredetileg még vontatóként csúszott le a németországi Einswarden hajógyárának sólyájáról 1925-ben. Negyven év szolgálat után személyhajóvá építették át, közben új motort, majd 2004-es Magyarországra kerülését követően új hajófeneket is kapott, így mára szinte csak a hajógerinc és a belső bordák maradtak eredetik. Menetrend szerint minden szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 11, 13 és 15 órakor indul a Maros torkolata felé vezető útjára, de rendszeresen szerveződnek nagyobb kirándulások is.

Fotók: Gulyás Attila

Barcs – Veterán formák frissítővel Aki nem rest felfedezni a déli határvidéket, az Barcs városának kikötőjében az egyik legszebb, az eredetihez közeli állapotban fennmaradt váci vízibusszal utazhat. Bár a vízibusz kifejezés aff éle hungarikumként számos közepes méretű hajóra ráragadt, a kategória eredeti képviselője a váci Dunai Hajógyárban 1956-ra kifejlesztett 301-es típus. Az alumíniumból épült belvízi hajók felépítményének tervezője az a Guti Lajos volt, aki a legendás Ikarus 55 autóbuszok gömbölyded vonalait is megálmodta. A méretükhöz képest közúton is viszonylag egyszerűen szállítható, kiválóan sikerült hajókból két évtized alatt 77 példány épült, és a szocialista szomszédok vizei mellett jutott belőlük Ausztria hegyi tavaira, Velence lagúnáiba és Afrika folyóira is. Az azóta eltelt évtizedekben a legtöbb hajó hátsó részére nyitott sétálófedélzetet építettek, sőt, néhány helyen a hajó elejét is hasonló módon alakították át. A Jégmadár sétahajó, a teraszt leszámítva, kívülről még közel eredeti állapotában látható. A hajó 2015-ig a Balatonon közlekedett. Ezután Barcs önkormányzata vásárolta meg, majd szállíttatta a Sió csatornán a város kikötőjébe. Menetrend szerint vasárnaponként 14 órakor indul 1,5-2 órás útjára, amely során bejárja a városhoz közeli folyószakasz kanyarulatait, miközben a nézelődésbe belefáradt utasok a hajó bárjában frissíthetik fel magukat.

Gemenc – Átszállás az ártérben Aki már utazott a Gemenci-erdő ártéri rengetegének vasútján, élőben is tapasztalhatta, milyen érzés a hosszú zakatolás végeztével megérkezni a minden irányból több kilométernyi erdővel körülvett Duna-partra. A természet szívében fekvő vasúti megálló azonban korántsem végállomás: az erdei vasút utasai az ország legzöldebb intermodális csomópontjába érkeztek, ahonnan hajóval is folytathatják az utat. Alkalmanként kirándulóhajók és Nyugat-Európából érkező „úszó szállodák” is kikötnek itt, de a vasutat üzemeltető erdőgazdaságnak is van egy sajátja. A Gemenc nevű motoros főleg iskolás kirándulókat szállít, kisebb utakat bonyolít Bajáról, alkalmanként pedig csatlakozást biztosít a vasút utasainak is. A Gemenc is egy váci 301-es vízibuszként kezdte pályafutását, majd 2008-ban került jelenlegi otthonába. Miközben egész évben várja a csoportokat, hagyományos, vasúthoz csatlakozó járatként legközelebb augusztus 20-án közlekedik.

EGY TERMÉK, HÁROM TECHNOLÓGIA

Fotó: Barcsi Turisztikai Infopont

Kanyarról kanyarra a Tokaji-hegy tövében Tokajról és környékéről talán nem túlzás azt állítani, hogy a nyitott szemű kiránduló számára annyi látnivalót tartogat, hogy akár egy teljes hétvégét is eltölthet úgy, hogy borospincének még a küszöbét sem lépi át. Néha azért jólesik egyszerűen csak leülni egy padra. Akár olyanra is, amelyik közben szépen lassan arrébb úszik. Ilyenért nem kell messzire menni, hiszen a tokaji kikötő a Tokaji-hegy Tiszához legközelebbi része alatt, a közúti híd mellett található. Innen indul útnak a Hegyalja vízibusz, különleges alkalmakkor pedig a Nimród katamarán. A vízi kirándulás hagyományos módját a csaknem mindennap elérhető egyórás sétahajójáratok jelentik, amelyek a Tiszán és a Bodrogon is tesznek egy-egy rövid utat, miközben Tokaj házai, a hegyoldali szőlők és a galériaerdők haladnak el lassan a fedélzet mellett és fölött. A kicsivel hosszabb utazások kedvelői is találnak itt programot: ezekről bővebb információ a hajókirándulás.hu oldalon érhető el. 

A Columbia Zero Rules™ LS Shirt a bizonyítéka, hogy a nyári hátizsákos kirándulások, gyalogtúrák során milyen praktikus segítséget nyújtanak a technikai fejlesztések. Az Omni-Wick izzadságkezelés, az Omni Freeze Zero hűsítő technológia vagy az Omni-Shade UV védelem egyaránt azt szolgálják, hogy aktív szabadidős tevékenységeik során maximális kényelemben és biztonságban legyenek. A Columbia technológiákról tudjon meg többet a www.columbia.hu oldalon.

…milyen állat szobrát nézheted meg Szálkán?

A Szekszárdtól mintegy 12 km-re fekvő község egyik legérdekesebb látnivalója az a 2005-ben felavatott szarvasszobor, amely a Reinspach János által 1891-ben elejtett gímszarvasbika előtt állít emléket. A hatalmas (13,65 kilogrammos) aganccsal büszkélkedő vad közel 60 éven át vezette a világranglistát a maga 243,9 pontjával. Jó ha tudjuk, hogy a Lajvér-patak felduzzasztásával létrehozott Szálkai-víztározó közelében álló szobor életnagyságú.

Írta: Nagy Loránd István

TUDTAD,

…melyik Magyarország legmélyebb tava?

A rekorder állóvíz a csupán 15 négyzetkilométer kiterjedésű Rudabányai-hegységben, Rudabánya városától északkeletre fekszik. A sejtelmesen kéklő, vöröses sziklakeretbe foglalt víztest az 1980-as évek derekán felhagyott külszíni vasércbánya területén, két kisebb tavacska összeolvadásából keletkezett – igazi geológiai kuriózum. Hossza körülbelül 300, szélessége 80 méter, legnagyobb mélysége pedig megközelíti a 60 métert.

F o t ó : R a h m é N i k o l a

…miért különleges a Gebhardt-vakfutrinka?

E parányi, mindössze 3,4–4,1 mm hosszú, világos sárgásbarna színű, teljesen vak futóbogárféle hazánk bennszülött (endemikus) faja, amely kizárólag a Bükk hegység néhány barlangjában él. Valódi barlanglakó, úgynevezett troglobiont, mivel egész életét a föld alatti járatok sötét, hűvös, páradús környezetében tölti. A védett – természetvédelmi értéke 50 ezer Ft egyedenként – Gebhardtvakfutrinkát (Duvalius gebhardti) 1926-ban írta le Bokor Elemér.

F o t ó : S z é p A t t i l a

…mi Öskü leghíresebb műemléke?

A Veszprém–Devecseri-árok keleti szegletében fekvő község építészeti kuriózuma nem más, mint egy Árpád-kori körtemplom (rotunda), amelynek építése a 11. századra datálható. Érdekessége, hogy hajója nem kör alakú, hanem ovális, félgömb formájú, gerezdes zsindelyteteje pedig szintén egyedülálló a maga nemében. A rotundák templomépítészetünk legkorábbi emlékei. Az ösküi műemléket az ezredfordulót megelőző évben kívül és belül is felújították.

…hol lehetsz a legközelebb az Egyenlítőhöz Magyarországon?

A Baranya megyei Beremend nagyközségtől délre, a horvát határ közvetlen közelében található hazánk legdélebbi pontja. Innen nem messze, egy alacsony fakerítéssel körbevett kopjafát láthatunk, amelyet egy sárga színű, az országot és a főbb égtájakat ábrázoló plakett díszít. Az MTSZ „Portyázások Magyarország jellemző földrajzi pontjaira” nevet viselő túramozgalmának teljesítéséhez – hat másik helyszín mellett – ide is el kell látogatni.

…merre találod hazánk egyetlen homoki erdeifenyvesét?

A Pápai-Bakonyalja területére kell ellátogatnia annak, aki kíváncsi, milyen képet fest a Fenyőfő és Bakonyszentlászló között elterülő, 1954 óta természetvédelmi oltalmat élvező ősfenyves. A hazai viszonylatban unikális reliktumtársulás botanikai értékeire Kitaibel Pál hívta fel a fi gyelmet a 18. század utolsó éveiben. A közel 580 hektár kiterjedésű Fenyőfői-ősfenyves Természetvédelmi Terület élővilágát az alföldi és a hegyvidéki növény- és állatfajok sajátos keveredése jellemzi.