Nemzeti Parkjaink

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kőtengeren innen,

Írta: Tóth Judit

A Balaton és környéke az ország egyik első számú turisztikai célpontja, amelyről hajlamosak vagyunk azt gondolni: unásig ismerjük már. Pedig a strandok és a népszerű látnivalók mellett sok-sok felfedezésre váró csoda is akad errefelé.

tanúhegyen túl

Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot a természetvédelem egyik bölcsőjének is nevezhetnénk, hisz 1922-ben itt, a Kis-Balatonnál kezdett el dolgozni az ország első természetvédelmi őre, akit akkor még kócsagőrnek neveztek, 1952-ben pedig a Tihanyi-félszigeten alakult meg az első tájvédelmi körzet. Később mindkét terület a Balatonfelvidéki Nemzeti Park része lett, amely idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A kerek születésnap alkalmából a megszokott gazdag programkínálatban számos ünnepi rendezvény is szerepel. Július végén Kapolcson, A

a Művészetek Völgyében lehet majd találkozni a jubiláló nemzeti parkkal, szeptemberben egy hetedhét országra szóló, születésnapi vigasságra várnak mindenkit a Salföldi Majorban, a Keszthelyi-hegységben pedig ebben az évben, a huszadik évforduló előtt tisztelegve, a túrák többsége 20 km körüli távot jár be.

ZÁSZLÓSHAJÓK A SZÁRAZFÖLDÖN A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság látogatóhelyein, tanösvényein és szervezett túráin évente közel félmillió látogató fordul meg. A nemzeti park egyik

legismertebb látogatóközpontja a Tihanyban található Levendula Ház, amelynek kiállítása az egykor itt működő vulkánoktól kezdve a levendulatermesztésen át számtalan érdekességről mesél kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az év során több tematikus programot is szerveznek itt, október 21-én például levendulából készült ételeket és italokat kóstolhatunk, sőt lekvárfőzés is lesz, természetesen szintén az illatos, lila virágból.

A nemzeti park másik fő attrakciója a Pannon Csillagda, amely 2012-ben nyitotta meg kapuit a Bakony közepén, Bakonybélben. Európa első számú komplex, csillagászati ismeretterjesztő centruma többek között csillagászattörténeti kiállítással és távcsőparkkal várja a látogatókat. A távcsöveket ki is lehet próbálni, nappal a napkitöréseket, éjszaka a csillagos égboltot kémlelhetjük velük. Ezenkívül megnézhetünk egy 3D-s, Marsról szóló mozit, és kozmikus utazásra is indulhatunk az ország legmodernebb planetáriumában.

KŐBE ZÁRT MÚLT Aki egyszer is látta már a Tapolcai-medence tanúhegyeit, vagy sétálgatott a Káli-medence bájos falvaiban, az valószínűleg azonnal és menthetetlenül szerelembe esett. Nem véletlen, hogy a nemzeti park e két emblematikus tájegységét sokan az ország legszebb vidékei közé sorolják. A jellegzetes formájú tanúhegyek nemcsak gyönyörűek, de geológiai és botanikai ritkaságokban is gazdagok, elég csak például a Szent György-hegy híres bazaltorgonáit megemlíteni. De kultúrtörténeti érdekességek is akadnak szép számmal errefelé, Szigliget vagy Csobánc vára mellett templomromok, díszes pincék, szőlőhegyi kápolnák is utunkba akadnak. A tanösvények és jelzett túrautak bejárása mellett számos vezetett túrán is részt vehetünk. Október végén például „dupla vulkános” bazalttúrát szerveznek. A szüretre időzített geotúrán két szőlőheggyé lett vulkánt, a Szent György-hegyet és a Halápot járják be a résztvevők, este pedig a zalahalápi bortúrán lehet majd lazítani. A Káli-medencében is számos tanösvény segít bennünket a látnivalók, például a híres Szentbékkállai-kőtenger felfedezésében. A medence kapujában áll a környék másik nevezetessége, a Hegyes-tű bazaltkúpja, ahol egy 8 millió évvel ezelőtt működött vulkán tárja fel titkait.

Fotó: Nógrádi Attila

Fotó: Burger Barna

Fotó: Pálvölgyi Krisztina

Fotó: Egri Csaba

Az 1997-ben megalakult nemzeti park hat korábbi tájvédelmi körzetből jött létre a Balaton északi partján, a Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig húzódó sávban. Ezenkívül három tájvédelmi körzet és 27 természetvédelmi terület is gazdagítja a védett természeti területek sorát. Az igazgatóság működési területe magában foglalja Veszprém és Zala megye teljes területét, Győr-Moson-Sopron megye egy részét, valamint Somogy megye Balaton-parti, a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó területeit.

CSÓNAKKAL A FÖLD ALATT Bár a Balaton környékéről nem a barlangok jutnak eszünkbe először, részünk lehet itt néhány izgalmas, föld alatti kalandban is. Például Tapolcán, ahol a Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont tavaly az Év Ökoturisztikai Látogatóközpontja lett. A néhány éve jelentős bővítésen átesett létesítményben a múlt évben 150 ezer látogató járt. A föld alatti csónakázás mellett most már egy látványos kiállítást is bejárhatunk, amely a karsztvidékek csodálatos világát mutatja be.

A Keszthelyi-hegység keleti peremén, Balatonederics közelében található Csodabogyós-barlangban dunántúli viszonylatban sokféle és változatos képződményt lehet megfigyelni, ráadásul, mivel könnyen járható, tanbarlangnak is alkalmas, ahol a kezdők elsajátíthatják a barlangjárás alapjait. A barlang egyébként az elterjedésének északi határát itt elérő örökzöld cserjéről, a szúrós csodabogyóról kapta a nevét. Szintén overallos túrákat szoktak szervezni a Déli-Bakonyban található Szentgáli-kőlikban, a balatonfüredi Lóczy-barlangban viszont nem kell extrém élményekre számítani, itt utcai ruhában is felfedezhetjük a föld alatti világot.

LEVENDULAILLATÚ FÉLSZIGET A 2003-ban Európa Diplomával kitüntetett Tihanyifélsziget egyedülálló geológiai látnivalókkal büszkélkedhet. Például az egykori utóvulkáni működések során keletkezett hévforráskúpokkal, amelyek közül a legismertebb a három méter magas Aranyház, amely nevét a

Fotó: Molnár Péter

kőzetet borító sárga zuzmóról kapta. A forráskúpokból hajdan mintegy 150 is lehetett, de a kőbányászat sokat eltüntetett közülük. Szintén a vulkáni tevékenység nyomait őrzi a Külső-tó is, amely valószínűleg az itt működő vulkán kráterében alakult ki. A Belső-tó keletkezésével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, egyesek szerint ez is krátertó lehet, mások szerint medrét a szél alakította ki. A tó partján szürke marhák legelésznek, az óriási állatok árnyékában pedig parányi kis ürgék szaladgálnak. Az első rágcsálókat 2003-ban telepítették a

Belső-tó mellé, ahol – köszönhetően a lomha szürke „fűnyíróknak” is – kedvező életfeltételeket találtak maguknak. A 18 km hosszú Lóczy Lajos gejzírösvény több kisebb-nagyobb körúttal hálózza be a félszigetet, a barátlakásoktól a gejziritsziklákon át a sajkodi apáti templomromig. Az útvonal érinti a Tihany jelképének számító Öreg-levendulást is. Az 1926-ban telepített ültetvényben ma már az idős levendulatövek és mandulafák mellett a visszatelepülő őshonos növényeket, például a fokozottan védett gyapjas gyűszűvirágot is megtaláljuk.

AZ IGAZI TÜSKEVÁR A fokozottan védett Kis-Balaton életében az elmúlt kétszáz évben az ember jelentős tájátalakításokat végzett. Lecsapolta a mocsarakat, hogy mezőgazdasági termelésre alkalmas területekhez jusson. Azzal azonban nem számolt, hogy az egyre kisebb méretűre zsugorodó Kis-Balaton már nem tudja megszűrni a Balatonba érkező Zala vizét. A folyó hordaléka így közvetlenül a Keszthelyi-öbölbe jutott, annak fokozatos eliszapolódását, vízminőségének romlását okozva. Az 1980-as években épp ezért újabb nagyszabású munkálatok kezdődtek,

ám ezúttal a Kis-Balaton vizes élőhelyeinek visszaállításáért. Ezzel párhuzamosan az élővilág is fokozatosan visszahódította a területet, amely 1979 óta a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmét szolgáló ramsari egyezmény hatálya alá tartozik.

A Kis-Balaton legtöbb területe csak szakvezetővel látogatható. Ilyen például a Diás-szigeten található Kócsag tanösvény, amely Fekete István emlékházáig vezet, de láthatjuk itt Matula bácsi kunyhójának mását is. A Kis-Balaton déli részén, a Kányavári-szigeten található Búbos vöcsök tanösvény bárki számára szabadon látogatható: a két kilométer hosszú, 15 állomásos tanösvény elsősorban a Kis-Balaton gazdag madárvilágát mutatja be. Kápolnapuszta bivalyrezervátumában az ország legnagyobb bivalycsordájával találkozhatunk. A magyar házi bivaly valószínűleg igavonó állatként, a népvándorlás korában került be az országba. A gépesítés következtében a 20. századra állománya nagyon lecsökkent. Ma génmegőrzési céllal főleg a nemzeti parkokban találkozhatunk velük. Fotó: Korbély Barnabás

Fotó: Vers József

A Kis-Balaton látogatószáma a jövőben várhatóan növekedni fog, hisz hamarosan egy új, modern igényeket kielégítő látogatóközpont épül majd Fenékpusztán.

NYUGATI VÉGEKEN A Balaton északi partján a nemzeti park legnyugatibb tájegysége a Keszthelyi-hegység, amelynek fennsíkja főleg triász mészkőből és dolomitból áll, de északi részén vulkanikus hegyeket is találhatunk. A Tátika a Balaton-felvidéki testvéreihez hasonló bazaltsapkás tanúhegy, amelynek csúcsán Tátika várának romja áll. A fennsík pereméről szép kilátásban gyönyörködhetünk, rálátunk Rezi nem túl távoli várára és a zalaszántói sztúpára is. A közelben emelkedő Kovácsi-hegy különleges látnivalója a Bazaltutca. A bazaltplató nyugati és délnyugati pereme megcsúszott a meredek lejtőkön, és az elmozdult kőzettömegek között több száz méter hosszan, 10–20 méter széles, 5–10 méter mély, árokszerű beszakadások képződtek.

Zalaszántón egy ipartörténeti emléket is érdemes megnézni. A Kotsy-vízimalom 2004 óta várja a látogatókat, illetve mutatja be a korabeli malomipari berendezéseket. Ezen a helyen már a török időkben is állt egy vízimalom, de a jelenleg látható épületet 1946-ban építették, s nevét egykori tulajdonosáról kapta. Kifejezetten a gyermekek számára készült a Balatongyörök és Balatonederics között kialakított 8,5 km hosszú tanösvény, amely a hegység természeti értékeinek bemutatásához az öreg nagy pelét, Pele urat hívta segítségül.

A nemzetipark-igazgatóság felügyeli a magyar–horvát határon fekvő Mura Menti Tájvédelmi Körzetet is, amely az ország egyik azon területe, ahol még igazán természetes, vadregényes viszonyokat találhatunk. A folyó, bár ez már az alsó szakasza, itt még mindig elég gyors sodrású, gyakran változtatja és folyamatosan alakítja medrét. A környék kiválóan alkalmas egy- vagy többnapos vízitúrákra: a Kerkán indulva – a Murán keresztül – egészen a Dráváig leevezhetünk. A vízitúrázók számára alakították ki a muraszemenyei Hódvár vízitúra-kikötőt, amelynek használata előzetes egyeztetés után lehetséges. A pihenőhely padokkal, asztalokkal, csónaktárolóval és mellékhelyiségekkel várja a túrázókat. Az igazgatóság vízitúrákat is szervez, amelyek során a területet jól ismerő természetvédelmi őr vezetésével járhatjuk be a határ menti folyókat.