Geocaching

A kincs nem a ládában van

Írta: Dabis Balázs Silvius

Sokan azt hiszik a geoládázásról, hogy az csupán egy amolyan kincskereső játék. Tény, hogy a gyerekeket ezzel a dumával remekül ki lehet mozdítani a természetbe, de a geocaching egészen másról szól.

Fotó: Gulyás Attila

Fotó: Bólya Katalin

Műholdtörténelem Amikor az Amerikai Egyesült Államok hadserege lehetővé tette az ezredfordulón, hogy a GPS-műholdak jelét a polgárok is nagy pontossággal felhasználhassák navigációra, egy amerikai fi atalember rögtön elrejtett egy műanyag, konyhai tárolóedényt a természetben. Pontosan bemérte koordinátáit, majd kirakta az internetre. Másnap már meg is találták. Alig néhány hónap múlva (2001 júliusában) egy Scepticx nevű felhasználó idehaza is kihelyezett egy dobozt Pilisborosjenő mellett, az egri vár másolatánál. Ezt Private Ryan találta meg elsőként, majd Kumin Ferenc, a később geopápaként is emlegetett alapító atya. Hamarosan elkészítették a geocaching.hu honlapot, illetve meghonosították a játékot, ami Magyarországon kicsit másként valósult meg, mint nemzetközi viszonylatban. A geocaching.hu ugyanis egy olyan jelszót kér a megtalálás bejelentéséhez, amelyet a természetben elrejtett láda logfüzete tartalmaz. És ha már van a ládában egy kis logfüzet, akkor abba írni is lehet a megtalálás körülményeiről, ráadásul olvasgatni is érdemes, hogy kik jártak ott előttünk. A logfüzeten kívül a láda ajándékokat is rejthet: ezek jórészt egy bizonyos édesség belsejéből származó műanyag fi gurák, megunt csetreszek, de a gyerekek meg vannak veszve értük. Elvenni valamit a ládából csak úgy szabad, ha teszünk is be valamit a kivett „kincsekért” cserébe.

Kicsi és sárga, de az enyém A hazai geocaching indulását követően házasodtam, és esküvőnk váratlan anyagi haszonnal járt. Persze ifj ú arámmal megállapodtunk, hogy nem tapsoljuk el a pénzt a nászúton, de azért megbeszéltük, hogy mindenki vehet

Fotó: Nyirádi Miklós

magának valami szépet. Párom rögtön előhozta azt a 35 000 forintos cipőt, amit korábban elmebeteg túlzásnak tartottam. Nyeltem egyet, és beleegyeztem azzal a feltétellel, ha én pedig 50 000-ért megvehetem a gekót. Megegyeztünk.

A kis sárga Garmin készülék nem volt képes olyan alapvető funkciókra, amilyeneket ma egy túrázásra tervezett GPS-től elvárunk. Nem tudott úton navigálni, csak légvonalban, térképet sem lehetett rátölteni. Memóriája nem nagyon volt, színes kijelzője sem. Viszont volt remek zöld háttérvilágítása, nagyon gyorsan lemerült, különösen hidegben, ugyanakkor elvitt a honlapon egyre szaporodó koordinátákhoz, és sohasem felejtem el az első megtalálások hatalmas élményét.

A műszer, jó esetben, valóban elvisz a rejtekig, de nem lesz egyszerű feladat a doboz felfedezése, ha azt egy kreatív geoládász helyezte oda. Sajnos akadnak olyanok, akik csak faágakkal vagy kőrakással takarják be a dobozt, de volt olyan geoláda is, amelynek szomszédságában órákig toporogtam. Már majdnem feladtam, amikor egy csigát vettem észre a koordinátához nagyon

Az idegen kifejezés szó szerint fordítva földrejteket jelent, ám ennek magyarul nem sok értelme van. Ezért is használjuk az angol kifejezés mellett a geoláda, geoládász, geoládázás terminusokat, hiszen alapvetően ládákat rejtenek el egymásnak a GPS-es kincsvadászok. Mit jelent a geocache szó?

közeli fatörzs mélyedésében. Megérintettem, próbáltam leemelni, de nagyon nehéz volt. Műgyantával volt feltöltve, benne egy kampó, azon felhurkolt kötél. Ha ezt visszaengedted a fa üregébe, a hengeres geoláda lepotytyant a fa belsejében a földre, és lentről már kiszedhetted. Szerencsére egyre szaporodnak az elmés, kreatív rejtések. Egy Balaton-parti városban például egy dupla fenekű virágládát tettek ki az utcára: hát ládász legyen a talpán, aki rájön a nyitjára, de legalább avatatlan kezek közé biztos nem kerül a doboz.

A geoládázás igazi értéke Elmés megoldások azóta is vannak, a ládászkalandok egyre szaporodnak, a magyar „kincsesládák” száma mára meghaladta a 4000-et, a megtalálásoké pedig a másfél milliót, de az igazi kincs nem ott penészedik a dobozban. A játék olyan kütyümániás, számítógép előtt halálra ítélt,

elhízott embereket vitt ki észrevétlenül a természetbe túrázni, akiknek ez eszükbe sem jutott volna maguktól. Akiknek nem volt elég motiváció egy teljesítménytúra vagy egy jelvényszerző mozgalom teljesítése. Nekik egy kütyü kellett, amely mindig pontosan mutatja, merre és még hány méter, hogy ebben a tempóban mikor érsz oda, mennyi volt az átlagsebességed, a legtöbb megtett út és ehhez hasonló jópofaságok, amelyeket ma már egy okostelefon vagy okosóra is megmutat. Az igazi geoládász mindettől függetlenül ma is túra-GPS-szel megy a vadonba.

Különféle geoládák és vándorbogarak Nemcsak hagyományos geoláda létezik, hanem sok más kategória is lázban tartja a ládászokat. Van sok pontból álló multigeoláda. Valamelyiket akár egy nap alatt felderítheted, de akad olyan is, amelynek felkutatása több időt vesz igénybe a pontok közötti nagy távolság miatt. Van csak virtuálisan létező láda, a helyszínen tehát nincs doboz, de például egy emlékmű táblájának bizonyos sorát és a téren álló szobrok számát összeírva megkaphatjuk a jelszót. Van esemény-geoláda, amely mindenféle rendezvényen kézről kézre jár, és mozgó geoládákra is gyakran rámozdulnak a ládászok. A szűz láda nem egy külön kategória, mivel csak azt jelenti, hogy te vagy az első megtaláló az új doboznál. Nagy dicsőség levadászni a szüzeket! A vándorbogarak (nem magyarul: Travel Bug) valamilyen határozott céllal indulnak el az őket jegyző felhasználótól. Van, amelyik csak szimplán kelet felé akar körbemenni a földön, de akad olyan is, amelyik szép vízpartokra vágyik, mások meg kilátókat,

kísérteties helyeket keresnek. A dögcédulára vagy éremre emlékeztető, ládából ládába költöző Travel Bug mellett gyakran utazik valami vicces játékfi gura, megszemélyesítve a világjáró tárgyat, amely útjának végén visszakerül tulajdonosához.

Közösségi erő A magyar geoládászokat elsősorban a geocaching.hu honlap fogja össze. Ahogy azt már említettük, hazai viszonylatban csak úgy lehet megtalálást bejelenteni, ha a láda logfüzetéből megszereztük a jelszót. Ennek birtokában egy újabb lehetőség nyílik meg előttünk: blogolhatjuk ládászkalandunkat az interneten. A 2000-es évek elején létrehozott honlap funkcionalitásában és küllemében sem nagyon újult meg az évek során, de nem is igazán volt erre szükség. Már a kezdetektől a felhasználók minden megtaláláshoz felvihetnek képeket, minden geoládánál értékelhetik a rejtést, a környezetet, sőt a webes megjelenést is. A láda rejtője szintúgy láthatja, kik és mikor keresték fel az adott dobozkáját, valamint hogy milyen kalandokat éltek meg útjuk során. Cikkünk írásakor a geocaching.hu honlapja 25 832 regisztrált felhasználót mutat. Jelentős részük nem annyira aktív, közel 10 000-en azonban rendszeresen járják a természetet geoládákat felkutatva. A csapatépítést remek rendezvények is motiválják az év során. Számos verseny, találkozó ad arra lehetőséget, hogy többen együtt mulathassanak, de a sokezredik geoládákat is a közösség rejti el egy-egy természetben megrendezett esemény keretében. Van „GeoKarácsony”, bringatúra, jégen járó kaland, GCKUPA és sok-sok kiváló rendezvény minden évben.

A szervezésben és az egész játék kontrollálásában a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (MGKE) vállalja a feladatok oroszlánrészét. Ez a szervezet felelős azért is, hogy folyamatosan kapcsolatban legyen a zöldhatósággal, nemzetipark-igazgatóságokkal, hogy amennyiben egy láda környezetében például ritka, védett faj telepedik meg, akkor az egyesületen keresztül felfüggeszthessék a láda kereshetőségét. Fokozottan védett természeti területeken nem is lehet geocache-t elrejteni.

Szerdahelyi Vilmos, alias Sir Galahad, és lánya

Fazekas Zsolt gyerekeivel Nyirádi Miklós, azaz Mikulás

Persze mindezen kívül még sok másra is jó az egyesület: igyekeznek megőrizni a hazai geoládák magas színvonalát, ládadoktori rendszerük is jól működik, a beázott dobozokat gyorsan pótolják, cserélik. Az általuk évente kétszer megszervezett versenyeken gyakran 1000-nél is több ládász fordul meg.

AZ MGKE az 1%-okból és tagdíjakból befolyó bevételeit a szerverek működési költségeire, fejlesztésre, rendezvények támogatására, ládacsereprogramra fordítja. Ez a közösség működteti a turistautak.hu honlapot is. A fejlesztők, szervezők, térképészek és az elnökségi tagok is önkéntesen, nonprofi t alapon végzik a munkájukat. A két honlapot közreadó szerver merevlemezein közel 50 millió fájl található.

Ádáz ládászok Mikulás, azaz Nyirádi Miklós az a ládász, aki a legtöbb megtalálással büszkélkedhet. Ő vezeti az örökranglistát. Sokan megvádolták azzal, hogy biztos utazó ügynökként dolgozik, munkája laza, az ország bármely pontján össze tudja szedni a ládákat. Ez azonban nem így van. Mikulás egy sportos fi atal, aki igazából a geocachingnek köszönhetően szerette meg a természetjárást, sőt azóta már a terepfutást és a kerékpározást is. Az elmúlt évtizedben szinte minden hétvégéjét ládakeresésre áldozta. Okosan felfűzte a még meg nem talált pontokat egyegy útvonalra, így hosszabb túrákat is megtehetett. Azt állítja magáról, nem lett volna természetjáró, ha nincs a geocaching.

Simon Ferenc (feri60) elsőként egy PDA-t vásárolt, amelyhez külső GPS-vevőt lehetett csatlakoztatni. Szenvedett vele sokat, mire navigációra bírta, de már ezzel megtalálta első geoládáit. Először a fővárosi ládákat combozta le, majd balatoni nyaralójuk környékén kezdte el levadászni a dobozokat. Nem tartozik az élmenők közé. A ládakeresésen kívül szenvedélye a közösség szervezése, és nagyon aktív tagja az egyesületnek, amelynek elnökségi tagja is.

Fazekas Zsolt (Fazék) 2002 őszén egy céges tréningen ismerkedett meg ezzel a játékkal. 2003-ban már aktívan játszott. Családapaként nem sok lehetősége volt aktívan keresgélni: négy gyereke született az elmúlt években. 2014-ben lett az egyesület elnöke, és civilben is vezető beosztásban dolgozik. Egy nyitott, valóban minden játékos számára „megközelíthető” egyesület lett az MGKE az irányítása alatt. A top 10-ben (azaz a legtöbb megtalálást abszolválók társaságában) az ő neve is gyakran szerepel.

Szerdahelyi Vilmos (Sir Galahad) már eleve lelkes túrázó volt, végigjárta az Országos Kéktúrát is. A geocaching sem a kütyük miatt vonzotta, hanem az tetszett meg benne neki ifj ú apaként, hogy látta, mennyire ösztönzőleg hat a gyermekekre a kincskeresés szenvedélye. Lányát vitte el ilyen túrákra először, és hogy még extrább színezetet adjon a kiruccanásoknak, lovagi jelmezt varratott maguknak, és a Gyalog galopp című fi lmből ismert idétlen rímfaragó karakter mintájára maguk is versben mesélték el ládászkalandjaikat. Lehet, hogy nem hiszitek el, de a geoládász Sir Galahad versei nyomtatásban is megjelennek egy ideje, és a tavaszi versenyen már kapható volt az újabb kötet, amely Vilmos legutóbbi ezer megtalálását megéneklő költeményeit tartalmazza. 

Alpesi belépő Három nap Alsó-Ausztriában

Írta: Nagy Loránd István Fotók: Garancsi Kata

Világörökség, mesés panorámák és túraútvonalak, hívogató hütték – a BécsiAlpok felejthetetlen élményeket tartogat.

HEGYEK GYOMRÁN ÁT Kalandunk szokás szerint a fővárosban vette kezdetét, ahonnan alig több mint három óra alatt jutottunk el a vén kontinens legelső – 1848 és 1854 között épült – hegyi vasútjának semmeringi állomására. A csodálatos természeti környezetben kanyargó, Carl Ritter von Ghega tervezői munkáját dicsérő Semmeringvasút (Semmeringbahn) nem mindennapi alkotás: 41 km hosszú pályája 14 alagúton (a leghosszabb 1431 m-es), 16 viadukton, több mint 100 kőhídon

és 11 acélszerkezetű hídon halad át. A Gloggnitz városát Mürzzuschlaggal összekötő vasút 1998 óta az UNESCO-világörökség része. Semmering pályaudvarán vágtunk neki a Semmeringer Zauberblicke Weg névre hallgató túrának, amelynek fénypontja az a kilátóhely (20-Schilling-Blick) volt, ahonnan a hajdani 20 schillinges papírpénzen is látható káprázatos panoráma tárult elénk. Egy olyan világ részeivé lettünk, amelyben az emberi alkotások tökéletes egységet alkotnak a természet formáival. Ezt a harmóniát még sokszor „tetten értük” utunk során. Az estét már a Raxalpenhof Hotelben, Reichenau an der Rax egyik legkiválóbb, hangsúlyozottan túrázóbarát szálláshelyén töltöttük.

PURITÁN MINDENTUDÓ A reggelizőasztalnál újból átnézegettük a második napra tervezett kiruccanásunk útvonalát a térképen, aztán már robogtunk is Reichenau an der Rax központja felé, hogy mihamarább megkezdhessük

Itt még több képet és hasznos információt találsz a túránkról.

a Schwarza folyó csodaszép völgyét hosszasan kísérő (részben az 1. Wiener Wasserleistungsweg nyomvonalán haladó) túránkat, amelynek köztes célpontja a vízvezeték-múzeumáról híres Kaiserbrunntól közvetlenül is megközelíthető Naturfreundenhaus Knofeleben volt. A Schneeberg délkeleti előterében (1250 méteres tengerszint feletti magasságban) fekvő, szálláshelyként és vendéglátóipari egységként egyaránt funkcionáló épület áramellátásáról napkollektorok gondoskodnak, vízszükségletét pedig a hulló csapadékból fedezik. Nyílászáróit úgy tervezték, hogy a nap folyamán mindig világos legyen a belső terekben, amelyek padlóit, falait és menynyezeteit minimalista faburkolat fedi. Helyi specialitásokra épülő ebédünket odakint költöttük el, és közben azon gondolkoztunk: milyen jó, hogy itt minden ételt fatüzelésű berendezéseken készítenek. Kiindulási pontunkra egy másik, nem kevésbé látványos útvonalon tértünk vissza, majd a szállodai vacsorát követően már csak a lazulás volt hátra.

ODAFENT, SZABADON Hegyi környezetben gyorsan képes változni az időjárás: percek alatt kialakulhatnak kisebb-nagyobb viharok. Ha orkánerejű szélből nem is, de esőből kaptunk rendesen a harmadik napunkon, így újra kellett tervezni a programot. A kabinos Rax-felvonóval (Rax-Seilbahn) kevesebb mint tíz perc alatt jutottunk fel az 1546 m magasságban fekvő hegyállomásra. A felhők kegyesek voltak hozzánk: pár másodpercre széthúzódtak, hogy befogadhassuk az elénk táruló képet. Aztán megint elsötétült az ég. Az 1893-ban épült Ottohausig (1644 m) jutottunk el, ahol egy bögre kávé mellett elhatároztuk: legközelebb a többi menedékházat (Neue Seehütte, Habsburghaus, Karl Ludwig Haus, Waxriegelhaus) is felkeressük, és a RaxAlpok legmagasabb csúcsa, a 2007 méteres Heukuppe sem fog kimaradni. Mert érdemes visszamenni oda, ahol fenséges hegyek és panorámák, fi nom ételek és nem utolsósorban európai szintű vendégszeretet várja az embert. (X)

Wiener Alpenbogen

A Bécsi-Alpok legjava

lsó-Ausztria megannyi csodával és életre szóló kalanddal kecsegtet, amelyek között kiemelt helyet foglal el a Wiener Alpenbogen névre hallgató, közel 300 kilométer hosszú, 19 szakaszra felosztott gyalogtúra-útvonal, amelynek etapjai külön-külön is teljesíthetők. Az egyes szakaszok között mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbbet, hiszen a repertoárban rövid, kényelmes séták, gasztronómiára és építészeti értékekre fókuszáló útvonalak, illetve kemény, valóban magashegységi élményeket kínáló túrák is helyet kaptak. A Wiener Alpenbogen Katzelsdorf kastélyától indul, majd a Bucklige Welt lankái között haladva – Bad Schönau híres fürdőhelyét érintve – a Wechsel alpesi legelőkkel tarkított világa felé kanyarog tovább. Innen előbb az UNESCOvilágörökséggé nyilvánított hegyi vasút, a Semmeringbahn „otthona”, majd a pazar csúcsokkal büszkélkedő Rax-Alpok és a Schneeberg, utána pedig a Gutensteini-Alpok felé veszi az irányt. Az utolsó szakasz a Piesting folyó völgyétől Bad Fischau-Brunnig vezet, ahol a termálfürdőben idézhetjük fel vagy tervezhetjük meg újabb alsó-ausztriai kalandjainkat. A

SZAKASZOK: 1. Katzelsdorf–Bad Erlach (24,77 km) 2. Bad Erlach–Thernberg (15,14 km) 3. The rnberg–Wiesmath (20,16 km) 4. Wiesmath–Kirchschlag (19,92 km) 5. Kirchschlag–Bad Schönau (9,44 km) 6. Bad Schönau–Gschaidt (11,18 km) 7. Gschaidt–Mönichkirchen (23,63 km) 8. Mönichkirchen–Feistritzsattel (18,86 km) 9. Feistritzsattel–Semmering (15,38 km) 10. Semmering–Prein (15,43 km) 11. Prein–Habsburghaus (11,88 km) 12. Habsburghaus–Reichenau/Payerbach (15,62 km) 13. Reichenau/Payerbach–Naturfreundenhaus

Knofeleben (12,05 km) 14. Naturfreundenhaus Knofeleben–

Edelweisshütte (15,01 km) 15. Edelweisshütte–Öhler Schutzhaus (7,47 km) 16. Öhler Schutzhaus–Pernitz (14,56 km) 17. Pernitz–Waxeneckhaus (17,14 km) 18. Waxeneckhaus–Markt Piesting (18,01 km) 19. Markt Piesting–Bad Fischau-Brunn (8,60 km)