![](https://assets.isu.pub/document-structure/220125175501-6c956e705c180bf358b1ae7c39350620/v1/279c4d9ce8125d8757d5ef498509b979.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
6 minute read
FÓKUSZBAN A TERMÉSZET
Fókuszban a Természet Interjú Makovics Kornéllal, a villámok fotósával „Ha valaki félős, az meg se próbálja!”
A fotóriporterként dolgozó Makovics Kornél nem szeretné, ha villámfotósként skatulyáznánk be, hiszen munkájából Írta: adódóan sokféle témában jártas. Csillagjárós képeket, Pálvölgyi Krisztina gömbpanorámákat és infrafotókat készít, de szívesen járja Fotók: Makovics Kornél az erdőt is vadakat fotózva. Legnagyobb szerelme azonban a villámok fényképezése maradt, és bátran elmondhatja magáról, hogy Magyarországon a legjobb villámfotókat ő készíti. Most főként erről a veszélyesnek tűnő műfajról beszélgetünk vele.
Advertisement
2
021-ben harmadik alkalommal rendezték meg a Magyarország 365 fotópályázatot, amelyen a Turista Magazin kiadója, a Magyar Természetjáró Szövetség különdíját a szekszárdi Makovics Kornél kapta Viharvadászat című fotósorozatáért. Nem volt könnyű dolga, amikor a 10 legerősebb képét szerette volna kiválasztani, hiszen 11 év munkáját és 200 gigabyte-nyi villámfotót kellett átnéznie ehhez. Kornél a fotózást már felnőttként kezdte, autodidakta módon sajátította el a technikai fogásokat, és hamar kiderült, hogy ez nála több egy aktuális hóbortnál. 11 éve elkezdett villámfotózással is foglalkozni, majd felfigyeltek képeire, és állásajánlatot kapott. A hobbiból munka lett, hét éve fotóriporterként dolgozik a Tolnai Népújságnál.
Miért kezdtél el fotózni?
Előbb szerettem meg a természetjárást, mint a fotózást, és szerettem volna másoknak is megmutatni azt, amit ott látok.
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220125175501-6c956e705c180bf358b1ae7c39350620/v1/a35a40de72b402c72e1e729eb72fe989.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
És hogy jöttek a villámok?
Azon kezdtem el gondolkodni, hogyan tudnék kitűnni a fotóimmal. Amikor elkezdtem ezzel foglalkozni, Magyarországon még nem igazán jött szembe villámfotó, és semmiféle leírást nem találtam arról, hogyan kell ezt csinálni. Még a külföldi oldalakon sem, mert akik készítettek is ilyen képeket, azok titkolták a beállításokat.
Akkor hogyan kezdtél neki?
Egyszerűen belevágtam. Az éjszakai fotózás technikájával nagyjából képben voltam, mivel csillagjárós képeket már készítettem, így tudtam, hogy a végtelentől egy kicsit visszább érdemes állítani a fókuszt, hogy éles legyen a kép. De hogy pontosan hogyan kell villámot fotózni, azt nem tudtam. A megfelelő technika kitapasztalása hosszú folyamat lett volna, de nekem szerencsém volt, mert olyan dolgokat állítottam be a gépen véletlenül, amelyekről akkor még nem tudtam, hogy nagyon is számítanak. Így az első villámfotóm, amelyet 2010 nyarán az ablakomból készítettem, olyan jól sikerült, hogy egyből a villámok szerelmese lettem.
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220125175501-6c956e705c180bf358b1ae7c39350620/v1/6f311d9a23a30b70a0057341a20c11d1.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
Makovics Kornél
És ha nem sikerült volna ilyen jól az a kép, akkor lehet, hogy ma nem is fotóznál villámokat?
Nem vagyok az a fajta ember, aki könnyen feladja. Amit a fejembe veszek, azt megvalósítom. Az elején az ablakból készítettem képeket, de azokon mindig volt valamilyen zavaró dolog, ezért először az udvarról próbálkoztam, majd azon gondolkoztam, hogy milyen más helyszíneken mutatnának jól a villámok.
Sokan a közelgő vihar elől menedéket keresnek, te pedig alig várod, hogy kint lehess a csapkodó villámok között. Nem félsz ilyenkor?
Ha valaki félős, az meg se próbálja! Viszont valószínűbb, hogy lezuhanjon egy repülő,
mintsem hogy beléd csapjon egy villám. De nyilván, nagyobb az esélyem azokhoz képest, akik ilyenkor otthon alszanak, mivel ráadásul sokszor fent vagyok egy dombtetőn egy fémállvánnyal, de ez benne van a pakliban.
Miért mész fel dombtetőkre?
Azok a kedvenc képeim, amelyeken látszik a lecsapás helye is. Az Alföldön nehéz ilyen képet készíteni, de a Szekszárdi-dombság már alkalmas erre. Sokszor még azt is látom, ahogy izzik a talaj pár másodpercig, miután lecsapott a villám. Ha pedig városi környezetben szeretnék megörökíteni villámot, akkor Szekszárdon az egyik tízemeletes házra megyek fel. Ott szó szerint a villámhárítók között vagyok.
Azért csak van benned valamilyen izgalom ilyenkor, nem?
Hát persze, azért is csinálom. Szinte érzem, hogy forr a vérem. Az adrenalin már akkor megmozdul bennem, amikor elindulok a terepre.
Akkor ezek szerint nemcsak különleges témát kerestél, hanem szereted a veszélyes helyzeteket?
Igen, de a veszélyt nem csak az jelenti, hogy belém csaphat egy villám. Ha például egy erdő szélen fotózok, ott sokféle állat lehet, és azok is megérzik a vihart, amitől teljesen fel vannak bolydulva. Volt már, hogy kergetőztem vaddisznóval, rókával, mert megijedtünk egymástól. A nagyobb veszély ebben van, hogy például egy megzavarodott vaddisznó rám ront, mert ott bóklászok a területén.
Mennyire kell speciális felszerelés ehhez?
A természetfotózáshoz sokszor elengedhetetlen a jobb, fényerősebb objektív, de a villámfotózáshoz nem szükséges ez, hiszen egy átlagos, közepes fényerejű objektívvel is lehet parádés villámfotókat készíteni. Inkább a technikai tudás fontos, mindent manuálisan kell állítani. De azért szükség van egy nagyon stabil állványra, hogy ne mozduljon be a gép a hosszú záridő alatt, és egy távkioldóra.
És a terepismeret?
Igen, az is fontos. Tolna megyét nagyon jól ismerem, és mivel a munkám során is sokat vagyok kint, folyamatosan figyelem, milyen háttérrel nézne még ki jól egy villámfotó. Már azt is tudom,
Ritka együttállás: villám és telihold egy képen. A fotó nem montázs
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220125175501-6c956e705c180bf358b1ae7c39350620/v1/733b59bd2d3837d4f8a1f34f47e39722.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
Nagy erejű cella egy használaton kívüli bányatónál. A 45 másodperc alatt készült fotó 15 expozíció eredménye
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220125175501-6c956e705c180bf358b1ae7c39350620/v1/65cb729fcaaff649e00ea98f737b46fd.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
hova érdemes menni, attól függően, hogy melyik égtáj felől érkezik a vihar.
Jellemzően éjszakai villámfotóid vannak, de nem csak éjszaka van vihar. Mi az oka ennek?
A nappali fotókon elvesznek a villámok finom részletei, csak a főerek látszódnak, a vékony hajszálerek nem.
Rengetegféleképpen megfotóztad már a villámokat. Mi tartja frissen ezt a témát, hogyan tudsz megújulni benne?
Nincs két egyforma villám, így nem lesz két egyforma fotó sem. Másrészt Tolna megye és ez a környék, ahol lakom, a tájat nézve nagyon változatos, így rengeteg lehetőség van arra, hogy valamilyen új környezetbe helyezzem a villámokat.
Mitől vagy te még ma is kiemelkedő ebben a műfajban? Hiszen most már sokan készítenek vihar- és villámfotókat.
Sokan esnek abba a hibába, hogy kényelmesek, és mindenképp akarnak villámot fotózni, ezért a gépre nagy látószögű objektívet raknak. Tőlük sok képből összerakott, 30-40 villámos képet fogsz látni, de ezeken a fotókon a villámok csak messzi kis csíkok lesznek. Én 50 mm-es objektív alá nem megyek, sőt, valamikor 70–200-as teleobjektívet használok, így ha szerencsém van, és sikerül ebben a látószögben elcsípni egy villámot, gyönyörűen részletgazdag villámfotó lesz az eredmény.
Mi a legnehezebb része ennek a műfajnak?
Az, hogy fel kell kelni éjjel, akár hajnali kettőkor is, ha épp akkor van vihar. Sokan erre nem hajlandóak. Ehhez kell egyfajta fanatizmus.
Milyen messze volt a legközelebbi villám, amely lecsapott melléd?
Úgy 500 méterre lehetett. Ha a villanás után 3 másodpercre halljuk a dörgést, akkor az körülbelül 1 kilométerre csapott le. Ennél a villámnál szinte egyszerre érzékeltem a fényt és a robbanást.
Ekkor sem érezted azt, hogy talán nem kéne ezt tovább forszírozni?
Nem, az első dolgom az volt, hogy megnéztem, megvan-e a villám a gépen. Azt szoktam
mondani, ha egyszer úgy találnak a gép mellett, akkor egy a lényeg, hogy a kártyát valaki nézze át, hátha van rajta egy jó kép.
A családod mit szól ehhez a szenvedélyedhez?
Már megszokták. Két fiam is van, a nagyobbik 10 éves, ő volt is kint velem. Az autóból figyelte a vihart, illetve hogy mit csinálok. Nagyon élvezte.
Vannak a villámlás kialakulásának kifejezetten kedvező időszakok?
Igen, a legtevékenyebb időszak tavasztól nyár végéig tart.
Elég régóta követed a villámtevékenységeket. Tapasztaltál valamilyen változást e téren, amely esetleg a klímaváltozás hatása lehet?
Az elmúlt 3-4 év nagyon erős volt. Sokkal több és intenzívebb vihar volt, így villám is, ami az én szempontonból nagyon jó. De valóban tapasztaltam változást. Például decemberben is tudtam villámot fotózni.
Klasszikusnak mondható természetfotókat is készítesz vadakról, és mivel Szekszárdon élsz, gondolom, adta magát a Gemenci-erdő. Miért szereted ezt a vidéket?
Igen, a másik nagy szerelmem a Gemenc. Mást ad, mint a villámok. Utóbbi a veszélyt és az adrenalinbombát adja, a Gemenci-erdő pedig a kikapcsolódást. Cserkelve szeretek fotózni,
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220125175501-6c956e705c180bf358b1ae7c39350620/v1/2c8dea49077c0978ec2c5f0b1174f49e.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220125175501-6c956e705c180bf358b1ae7c39350620/v1/2ce55eccd5f76b781f4d275c6af10b7e.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
Infrafotó a Szálka feletti Mausz-kápolnáról
![](https://assets.isu.pub/document-structure/220125175501-6c956e705c180bf358b1ae7c39350620/v1/771ad58f14cea4f0dfda2d06460f2502.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
Csillagjárós kép a bogyiszlói őstölgyesben
ilyenkor sok kilométernyi területet sétálok be, közben pedig teljes csend van, ami pihentet.
Ha a világ bármely pontjára elmehetnél villámokat fotózni, hova mennél?
Texasba egy tornádóvadászatra mindenképp elmennék, ha lenne lehetőségem. És ha nem félnék annyira a repüléstől...
Ha jól tudom, te nem tartod magadban a szakmai titkokat.
Igen, én szeretném átadni a tudást, ezért a blogomon megtalálhatók olyan írások, amelyekben megosztom, hogyan kell villámot fotózni, csillagjárós vagy infrafotókat készíteni. De a technikai dolgokon túl a legfontosabb, hogy elhivatottnak kell lenni, és akkor a siker nem marad el.
Makovics Kornél további munkáit és írásait a weboldalán nézhetitek meg: