Adalékok Oromhegyes még meg nem írt monográfiájához – A legújabb település kialakulása

Jubileumi kiadványok: 1. kötet Adalékok

OROMHEGYES

még meg nem írt monográfiájához A legújabb település kialakulása

Jubileumi kiadványok: 1. kötet

Adalékok Oromhegyes még meg nem írt monográfiájához A legújabb település kialakulása

Kiadja: Oromhegyes Helyi Közösség Szerkesztette: Balla Lajos Felhasznált anyagok: a zentai Történelmi Levéltár dokumentumai (Ó-Kanizsa nagyközség [mezőváros] Képviselő-testületének jegyzőkönyvei 1852-1902) Nyomda: Logos-Print Kft. Tóthfalu A nyomtatásért felel: Deák Verona, a Logos-Print Kft. igazgatója Készült 500 példányban A könyv megjelenését támogatta:

Jubileumi kiadványok: 1. kötet Adalékok

OROMHEGYES

még meg nem írt monográfiájához

A legújabb település kialakulása

Oromhegyes Helyi Közösség 2010.

TARTALOM

TARTALOM ............................................................................... ......... 5.

Bevezető ...................................................................................... ....... 11. ÁTIRATOK ................................................................................. ....... 13.

1. 1852. június 11. (földfoglalások a járáson) ..................................... ....... 15.

2. 1852. szeptember 5. (földfoglalások) ............................................ ....... 15.

3. 1853. február 28. (sziksó-szedés és fűkaszálás) ............................. ....... 16.

4. 1853. május 12. (sziksó-szedés és fűkaszálás) ................................ ....... 16.

5. 1853. május 12. (foglalások) ......................................................... ....... 17.

6. 1854. február 9. (eltöröltetési szándék) ......................................... ....... 17.

7. 1855. február 28. (zákóföldi bíró) ................................................. ....... 18.

8. 1855. március 26. (zákóföldi bíró) ................................................ ....... 18.

9. 1856. február 17. (kocsma és tanító Siposfalván), (tanító fizetése) ....... 19.

10. 1856. június 5. (eltöröltetés megerősítése), (italmérési jog megtagadása) ....... 19.

11. 1857. április 23. (tetőhegyi bíró) ................................................... ....... 20.

12. 1857. június 25. (kaszálás), (italmérési jog) ................................... ....... 20.

13. 1859. március 3. (magántanító) .................................................... ....... 21.

14. 1859. szeptember 9. (Kishegyes, Zákóföld: iskola) ......................... ....... 21.

15. 1859. október 6. (kishegyesi bíró) .................................................. ....... 23.

16. 1859. október 27. (hivatalos tanító) ............................................... ....... 23.

17, 1866. április 5. (kishegyesi iskola) .................................................. ....... 24.

I. - 5

18. 1868. március 26. (szélmalom) ..................................................... ....... 25.

19. 1870. március 17. (kishegyesi iskola) ............................................. ....... 25.

20. 1870. április 11. (a tanító kérelme) ................................................ ....... 26.

21. 1870. augusztus 11. (új iskola költségvetése), (a régi iskola sorsa) ....... 26.

22. 1870. augusztus 30. (istálló), (tanító tűzhelye) ............................... ....... 27.

23. 1871. március 30. (istálló, fészer, kerítés) ...................................... ....... 28.

24. 1871. április 29. (istálló, fészer) .................................................... ....... 29.

25. 1871. május 20. (istálló, fészer, árnyékszék, kerítés), (iskola átvétele) ....... 29.

26. 1872. december 9. (Szabados Lukács távozik), (az új tanító fizetése) ....... 31.

27. 1874. április 22. (nagy itató) ......................................................... ....... 32.

28. 1876. január 3. (esküdtbíró és kisbíró) ........................................... ....... 33.

29. 1876. január 17. (esküdtbíró) ........................................................ ....... 34.

30. 1876. február 23. (esküdtbíró) ...................................................... ....... 36.

31. 1879. január 9. (szent oltár) .......................................................... ....... 36.

32. 1879. október 12. (hereföld) ......................................................... ....... 38.

33. 1880. április 22. (Zákóföld területe) .............................................. ....... 38.

34. 1880. június 25. (Zákóföld területe) .............................................. ....... 39.

35. 1880. november 10. (plébános útiköltsége) ................................... ....... 40.

36. 1881. március 17. (zákóföldi telkek) .............................................. ....... 41.

37. 1882. július 23. (tanítócsere) ........................................................ ....... 41.

I. - 6

38. 1883. november 21. (tenyészbika) ................................................ ....... 42.

39. 1884. október 24.(tanító - faiskola), (tanító - tüzelő) ...................... ....... 42.

1884. december 3. (A községi faiskolák rendezéséről és a 40. kertészeti állás rendszeresítéséről szólló szabályzat), (tanító faiskola), (tenyészbika) .................................................................. ....... 43.

41. 1889. április 13. (Gazdászati Szék ülése, legelő - kihasítás) ............ ....... 44.

42. 1889. április 23. (legelő - kihasítás) ............................................... ....... 45.

43. 1889. július 30. (haláleset) ............................................................ ....... 45.

44. 1889. szeptember 23. (legelő - kihasítás) ....................................... ....... 46.

45. 1889. november 29. (legelő bérbe adása) ..................................... ....... 46.

46. 1890. január 29. (utak), (trachoma), (bírói állás) ........................... ....... 47.

47. 1890. április 30. (útelfoglalás) ....................................................... ....... 48.

48. 1890. július 27. (tanító - fizetési pótlék) ......................................... ....... 48.

49. 1890. december 13. (tisztújítás) .................................................... ....... 49.

50. 1892. június 15. (szérűskertek kijelölése) ....................................... ....... 49.

51. 1892. július 27. (külbiztos fizetése) ............................................... ....... 50.

52. 1892. december 5. (tetőhegyesi külbiztos) .................................... ....... 50.

53. 1893. február 1. (téglaégetés) ....................................................... ....... 50.

54. 1893. június 8. (téglavetés és -égetés) ........................................... ....... 51.

55. 1893. július 25. (orvosi jelentés) ................................................... ....... 51.

56. 1893. augusztus 26. (menedékház építése) ................................... ....... 52.

I. - 7

57. 1894. május 29. (a biztos fizetése) ................................................ ....... 53.

58. 1894. június 26. (a biztos fizetése) ................................................ ....... 53.

59.

1894. szeptember 4. (kishegyesi II. iskola), (lehetséges építkezések), (kishegyesi népiskola) ............................................... ....... 54.

60.

1894. október 13. (házhelyek), (községi gyümölcsösök és faiskolák szabályozása) ................................................................................ ....... 56.

61.

1894. december 19. (III. orvos fel nem vétele), (tanító kérelme), (kápolnaépítés) ............................................................................. ....... 57.

62. 1895. január 29. (út rossz állapota) ............................................... ....... 58.

63. 1895. február 27. (tenyészkan kiadása), (iskola, kápolna, menedékház) ....... 58.

64. 1895. március 30. (külbiztosi állás megszüntetése) ........................ ....... 59.

65. 1895. augusztus 30. (házhelyek) ................................................... ....... 60.

66.

1895. szeptember 3. (tanító kérelme), (artézi kút fúrása), (feljáró állapota) ....................................................................................... ....... 60.

67. 1895. október 15. (feljáró állapota), (artézi kút) ............................. ....... 62.

68. 1895. december 3. (tanító kérelme) .............................................. ....... 63.

69. 1896. január 31. (halottkém kérelme) ........................................... ....... 63.

70. 1896. március 3. (lejáró út) ........................................................... ....... 64.

71. 1896. április 28. (közutak meghatározása) ..................................... ....... 64.

72. 1896. május 2. (házhelyek) ........................................................... ....... 64.

I. - 8

73. 1896. július 16. (földeladás) .......................................................... ....... 65.

74. 1896. augusztus 19. (artézi kút fúratása), (menedékház építése)

....... 65.

75. 1896. szeptember 11. (új iskola építése) ........................................ ....... 66.

76. 1896. december 28. (úthálózat meghatározása) ............................ ....... 67.

77. 1897. január 5. (külbiztos nyugtája), (iskolaépítés) ......................... ....... 67.

78. 1897. február 13. (gyógytár és egyebek fekbére) ........................... ....... 68.

79. 1897. április 21. (iskola kerítése) ................................................... ....... 69.

80. 1897. május 20. (vályogkészítés) ................................................... ....... 69.

81, 1897. június 3. (plebánosi kocsibér kártalanítása) .......................... ....... 70.

82. 1897. július 18. (nagy-széki fürdő) ................................................ ....... 70.

83. 1897. augusztus 31. (orvos) .......................................................... ....... 71.

84. 1897. december 31. (artézi kút) .................................................... ....... 71.

85. 1898. január 31. (veszélyes lejáró) ................................................ ....... 72.

86. 1898. február 18. (útjavítás), (artézi kút) ....................................... ....... 72.

87. 1898. április 28. (iskolai kerítés), (útegyenesítés), (Nagy-út szélessége) ....... 73.

88. 1898. június 16. (útegyenesítés) .................................................... ....... 74.

89. 1898. szeptember 18. (föld az adorjáni papnak) ............................ ....... 75.

90. 1898. szeptember 29. (ól apaállatoknak) ....................................... ....... 76.

91.

1899. március 7. (házhelyek a járáson), (szikes fürdő), (kishegyesi ....... 76. lejáró út - gazdaszéki jelentés)

I. - 9

92. 1899. március 30. (épületek emelése a járáson), (nagy-széki fürdő) ....... 77.

93. 1899. július 29. (nagy-széki fürdő), (kishegyesi út) ......................... ....... 81.

94. 1899. szeptember 5. (nagy-széki fürdő) ......................................... ....... 82.

95. 1900. május 10. (nagy-széki fürdő) ............................................... ....... 83.

96. 1900. április 18. (építés bérföldre) ................................................ ....... 83.

97. 1900. szeptember 27. (menedékház) ............................................ ....... 84.

98. 1901. május 10. (kishegyesi kút) .................................................... ....... 85.

99. 1901. november 20. (szülésznő választása) ................................... ....... 85.

100. 1901. december 6. (curialisták perének folytatása) ........................ ....... 86.

101.

1902. január 31. (Tető Kis Hegyes - kútfúrási kérelem), (curialisták kútja) ............................................................................................ ....... 87.

102. 1902. március 18. (kút Kishegyesen) ............................................. ....... 88.

103. 1902. április 6. (keskeny út), (rossz út) .......................................... ....... 88.

104. 104. 1902. május 17. (állategészségügyi kerület) ........................... ....... 89.

105. 1902. május 22. (települések nevei) .............................................. ....... 89.

Következtetések ............................................................................ ....... 92.

KÉPMELLÉKLETEK ................................................................... ....... 93.

RÁADÁS ...................................................................................... ...... 231

I. - 10

Bevezető Oromhegyes a Telecskai-dombok szélén található, több mint 1800 lakosú falu, amely viszonylag újkeletű település, valamikor az 1848/49-es szabadságharc és forradalom leverését követően jött létre.

A település környéke már az őskorban is lakott volt, erről tanúskodnak az iskola építésekor fellelt jégkorszaki leletek, de feltételezhető, hogy a korai középkorban itt helyezkedett el a Ket-Adryan (Két-Adorján) településpáros egyike. Dudás Gyula, XIX. századbeli jeles történészünk szerint egyértelmű: Feel-Adryan csakis Tetőhegyes környékén lehetett, amely településről pedig számos feljegyzést találhatunk korabeli oklevelekben.

A tatárjárást és a törökdúlást követően a vidék elnéptelenedett, 1686. október 20-án mégis jelentős esemény történt itt, hiszen a Szeged visszavételéért folytatott ostrom legjelentősebb ütközete, az I. zentai csata nagy valószínűséggel az Oromhegyes határában található Csákó-halom (Bergel-domb) környékén játszódott le.

A karlócai békét követően a vidék újratelepítése 1752 körül indul be, a környékre Pest-megyei és felvidéki magyarok érkeztek, benépesítették Kanizsát (Ó-Kanizsát, Magyarkanizsát), de ugyanők tanyavilágot hoztak létre a Telecskai-dombok peremén, amit oromi tanyákként emlegettek. A városlakók csak télen éltek Ó-Kanizsán, nyáron “hazamentek” a tanyákra, hogy ősszel visszatérvén “otthon” legyenek - most már - a városban is.

A mai falu kialakulásáról eddig a szájhagyományokból szerezhettünk legtöbb adatot, ezt olvashatjuk is Milutinovity Sarolta: Oromhegyes az én szülőföldem könyvében. Sokan nem is tudják milyen mérhetetlen mennyiségű adat található meg a zentai Történelmi Levéltárban, ahol ráleltem Ó-Kanizsa nagyközség (mezőváros, később pedig: rendezett

I. - 11

tanácsú város) képviselő-testületének jegyzőkönyveire. Ezekből válogattam ki azokat a feljegyzéseket, amelyek a falura és közvetlen környezetére vonatkoznak. Nagy köszönettel tartozom Fodor Istánnak, a zentai Történelmi Levéltár igazgatójának, valamin a munkatársainak, de különösen Szöllősi Szilviának, az ő segítségük nélkül nem jöhetett volna létre e könyv. A kiadvány mellékletében megtalálhatják az eredeti jegyzőkönyvek közül az általam legfontosabbnak ítélt dokumentumok fénymásolatait is, hátha valakit érdekel, így ezek alapján megtalálhatja majd azokat a zentai Történelmi Levéltárban. Az átiratok szó szerintiek, így olvashatók az eredeti dokumentumokban, nem szerettem volna javítással, “lektorálással” pálcát törni az akkori jegyzőkönyvvezetők helyesírási ismeretei fölött.

Tudnia kell az olvasónak, hogy létezik e jegyzőkönyvekben más bejegyzés is a vidékről, ez pedig az úgynevezett Curialisták pere, amit a Zákó-földön és a Curián lakók folytattak a bíróságon Ó-Kanizsa Képviselőtestületével. Mivel a jegyzókönyvben nem található utalás a településre (csak az ott lakókra), így e kivonatokat nem dolgoztam fel. Mivel maga az anyag nagyon érdekes, ezt egy különálló kiadványban kellene megjelentetni, remélem lesz rá vállalkozó.

Elismerem, a világon bármely jegyzőkönyv a valóság leegyszerűsített, sokszor pedig: kikozmetikázott lejegyzése, mégis úgy érzem, ezek segítségünkre lehetnek a környékünk közelmúltjának tanulmányozásában, valamint az elmúlt 160 évben létrejött szájhagyomány igazságtartamának megállapításában.

Jó olvasást, böngészést, majd pedig kutatást kíván a szerkesztő:

Balla Lajos

I. - 12

ÁTIRATOK

1. 1852. június 11.

(földfoglalások a járáson) 255. Szám.

Előterjesztetett az Előljáróság által, hogy a község legelőjéből a járáson, úgy az utak mellett magány lakosok és határos földbirtokosok által több helyeken foglalások vitettek véghez, mely ilykép elfoglalt föld darabok jelenleg gabonával bévettve találtattnak.

Ø

A Községre eme káros foglalásokra való nézve határoztatott, hogy a m. város Bírája vagy helyettese, Kiss Antal mérnök, Esküdt avagy képviselő urakkal a helyszínére kimenvén a nagyobbszerű és halasztást nem szenvedő foglalásokat azonnal, egyébként pedig a gabona letakarítása után, mind egyenként felvétesse és a Községet illető földdarabot az illető foglaló földjétől vonal kijelelése által elkülönítesse, hogy egy a valóságos foglalás mennyiségének megállapítása után, a foglalt föld vetése - a helyben felállítattni tervezett községi korház javára eladassék, ‘s jövőre az illyetén foglalások szigorúan eltiltattva, a foglalók szemmel tartassanak.

2. 1852. szeptember 5. (földfoglalások) 401. Szám.

Wagner Leopold Bíró úr jelentette, hogy a járáson több helyen a kertészek foglalásokat tettek, ‘s eme foglalt földek jelenleg dohány palántával beültettve találtattnak.

Ø

E jelentésre határoztatott, hogy jövőre az ily foglalások végkép tiltassanak el, azon foglalt föld daraboktól pedig, a mellyek az idén palántával beültetettek, az illető kertészek négyszegű ölönként három kir. pengőben fizessenek.

I. - 15

3. 1853. február 28.

(sziksó-szedés és fűkaszálás) 25ik Szám.

Előterjesztetett egyes képviselők által miszerint az ÓKanizsai járáson nagyobb mennyiségű széksó létezvén, ugyan az egyes lakosok sőt idegenek által is birtokoltatik, nem különben a búza földek közti füvek egyesek által annélkül kaszáltattnak fel, hogy a községnek legkevesebbet jövedelmeznének, már pedig a széksó szedés és a búza földek közti füvek haszonbérbe adása által a község pénztára gyarapodnék, annálfogva a széksó szedés és a búza földek közti füvek haszonbérbeni kiadása indítványoztatott.

Ezen indítványra a széksó szedés és a búza földek közti füvek kaszálásbeni kiadása elvileg elfogadtattván, ennek foganatosítása czéljábul, a helyszínének megtekintése utánni vélemény adással ‘s illetőleg javallat készítésével Wagner Leopold Bíró vagy helyettese, Kiss Antal és Tatity Lázár képviselő - urak bízattak meg, - eljárásuk felöli jelentés mielőbb elváratik.

4. 1853. május 12.

(sziksó-szedés és fűkaszálás) 42. Szám.

1853ik év Február 25. tartatott képviselői gyűlés határozatainak hitelesítése alkalmával a 25ik számra jelentést tett a járásoni széksó és a búza földek közti füvek mikénti eladása felőli vélemény adással megbízott választmány, miszerint a folytonos essőzések miatt a járáson megszaporodott víztől a széksót ezen évben a járáson már szedni nem lehett, - a búza földek közti füveket pedig később a füvek kaszállásának idejében lehett legczélszerűbben eladni.

Ezen jelentésre határoztatott, hogy a széksó szedési jog haszonbérbeni kiadása jövő évre halasztassék, a búza földek közti füvek pedig tilalmasokká tétetvén az azokra való felvigyázat a Csendőrségre bizatott ‘s azután alkalmas időben nyilvános árverés útján a helyszínén elárvereztetni rendeltetik.

I. - 16

5. 1853. május 12. (foglalások) 51. Szám.

Felolvastatott Adorjánon lakó Ókanizsaiak abbéli folyamodványa, mely által előadva, mikép azon Adorjányi út, mely Adorjántul Zentai ország útig a köz legelőre vezett, magányosok általi foglaltatások következtén oly annyira szoríttatott öszve, hogy a marhát a közlegelőre hajtani nem lehett, - kérik maguknak ezen útat rendes állapotába, mint az 1845ik évben a Tekintetes Kerületi Tanács által elhatároztatott visszahelyeztetni és a marhának a közlegelőre való hajthatását lehetségessé tétettni.

Az Adorjányianak előadása valónak ‘s kérelmük helyesnek ismertetett el, miután azomban a képviselői gyűlés úgy vélekedik, hogy ezen útat, melyből történt foglalások magányosok által gabonával bé is vetettek, - akadálytalanul kivágattni nem lehet, határoztatott hogy a folyamodvány a Tekintetes kerületi tanácsnak abbéli alázatos kéréssel felterjesztessék, miszerint a Tekintetes kerületi tanács egy küldötség útján ez ügyben elintéztetni méltóztassék.

6. 1854. február 9. (eltöröltetési szándék) 24ik Szám.

Felolvastatott Huszágh Miklós úr ÓKanizsai lakos folyamodványa, melyben előadatik, hogy az Ókanizsai határban, a szállási földek területén úgy nevezett Sipos falván a szálási föld oly kis darabokba osztatik szét, hogy egy láncz öt ‘s több felé is hasíttatván ezen csekély területeken építettnek ‘s már építve léteznek is házak, mellyek tulajdonosai minden egyéb földek ‘s javak nélkül létezve a közlegelőt bitorolják sőt azon építenek is, és a szomszédságnak jelessen a folyamodónak is földjein évenkint tetemes károkat tesznek, mit a közbátorság tekintetéből is már azért sem lehett tűrni, mivel ezen Sipos falván lakó egyének köz tapasztalás szerint - szóbeliek ‘s rosz magaviseletűek lévén, az egész Sipos falva gyanus és a közbátorságot fenyegető

I. - 17

egyének gyülhelyéül szolgál; - eme előadás alapján kéri a folyamodó hogy a község a Sipos falvának eltöröltetése iránt lépéseket tegyen, annyival is inkább mivel a Sipos falva minden felsőbbi engedély nélkül építetett ‘s épül, sőt a földek oly csekély részre való eldarabolása, mint Sipos falván történik a magas cs. kir. tartományi kormánynak 1853ik évi Junius 11én 9119 szám alatt kelt rendeletével, - mely a Tettes Polgármesteri Hivataltol 853ik év Julius 11. 2661 sz. alatt érkezett a községhez, - épen ellenkezik.

A folyamodó előadását ‘s nézeteit a képviselői testület magáévá teszi ‘s rendeltetett, eme határozattnak közlendése mellett a Tekintetes Polgármesteri Hivatalt megkérni, hogy egy küldötség által a helyszínén az ügy állásárúl meggyőződvén Sipos falvának eltöröltetése felől intézkedjék, - addig is pedig az elöljáróság tiltsa ‘s akadályozza, hogy Sipos falván új házak ne építsenek.

7. 1855. február 28. (zákóföldi bíró) 30ik Szám.

Előterjesztetett Gyalus Pál Zákó földi bíró abbeli kérése miszerint azon tekintetbül, hogy ő fizetés nélkül bíróskodik; a legelő illeték neki elengedtetnék.

A kérés méltányoltatván a legelő illeték 6 for- 8 kr. pengő Gyalus Pálnak elengedtetett.

8. 1855. március 26. (zákóföldi bíró) 46ik Sz.

Ugyan f. e. Február 28án tartott Képviselői Gyűlés 30. Sz. amelyben Gyalus Pál Zákó földi bírónak kérésére, a tett és továbbá teendő szolgálatának elismerése tekintetéböl a legelő adói illeték évenkint elengedtetett.

E Gyűlésben Gyalus Pál Zákó földi bíró a forspontozástuli felmentetett.

I. - 18

9. 1856. február 17.

(kocsma és tanító Siposfalván) 52ik Sz.

Előterjesztetett egyes képviselők által hogy Siposfalván egy idő óta nyilvános korcsma létezik, mi annyival inkább veszedelmes, minthogy sem csendőr, sem községi elöljárósági felvigyázat alatt nem lehet, mivel a Várostul messzire van, azután pedig Siposfalván köztudomás szerint gyanus egyének laknak, - melly korcsma eltiltása indítványoztatott.

Minthogy a községi főnökség erre azt jelentette, hogy a Siposfalvi korcsma aTettes Cs. Kir. Járás Bíróság engedelmivel állítatott fel, elhatároztatott, mikép a Cs. Kir. Járás Bíróság az engedély vissza vétele iránt megkérettessék.

(tanító fizetése) 53ik Sz.

Felolvastatott az úgy nevezett Siposfalvi lakosok azon folyamodványa, hogy a Község az ő tanítójuk fizetésének viselésihez hozzá járuljon.

Minthogy Siposfalván tanítói állomás szervezve nintsen, a folyamodók kérelmüktul elmozdíttattak.

10. 1856. június 5.

(eltöröltetés megerősítése) 100ik Sz.

Huszágh Miklós képviselő úr előterjeszti a képviselő-ségnek, hogy ő az 1854ik év február 9én tartatott Képviselői Gyűlésnek az ugynevezett Sipos falva eltörültetése iránt benyujtott folyamodványára hozott határozatot képviselőség kívánja é megerősíteni? vagy arra nézve, már ellenkező határozatot hozni.

I. - 19

Mely előterjesztésre a Képviselőség oda nyilatkozott hogy az úgy nevezett Siposfalva eltörültetése iránt Huszágh Miklós úr folyamodványára az 1854ik évi Február 9én tartatott Képviselői Gyűlés Jegyző Könyve 84ik Sz. a hozott határozathoz erőssen ragaszkodik, és a hozott határozatott e Gyűlésben is az elő adott indokoknál fogva, - megerősíti.

(italmérési jog megtagadása) 102.

Felolvastatott Wolner Wilhelm Ókanizsai lakósnak folyamodványa, melyben az úgy nevezett Sipos falván az italmérési jogokat - kéri.

Miután az úgy nevezett Sipos falva végképp eltörültetése iránt képviselői határozat létezik, a folyamodó kérésitül elmozdítatik.

11. 1857. április 23. (tetőhegyi bíró) 30ik Sz.

Felolvastatott Bicskei János tető hegyi Bírónak abbeli folyamodványa mely által magának fizetés fejében egy láncz föld használatát adattni kér.

A folyamodónak mint Bírónak semmiféle fizetése nem lévén - a kérés igazságosnak lenni találtatott, és a kérét egy láncz föld a város oromi földjei közül, ingyen használatra megadatott.

12. 1857. június 25. (kaszálás) 42.

Feljelentetett a Képviselőségnek hogy az alsó rétben - a Siposúti Adorjányon túl levő füvet nem sokára kaszálni lehet, mi iránt intézkedést tenni szükséges.

I. - 20

A mondott fű f. évi Július 6án előre bocsájtandó hirdetés után, a hely színén nyilványos árverés útján, darab számra eladattni határoztatott.

(italmérési jog) 45. Sz.

Felolvastatott a Tettes Cs. Kir. Járás hivatalnak f. évi június 10én 2765. Sz. a. kelt abbéli rendelete, melly által a Tetőhegyeni italmérési jog haszonbérbeni kiadása meg engedtetik.

A Községi Képviselőség ugy vélekedvén, hogy Tetőhegyen nyilvános kortsmának felállítása közbátorsági tekintetből nem tanácsos, miután az otthelyi lakósok, és oda menni szokott cselédek felügyelet alatt nem létezhetnek, ennél fogva a Képviselőség illy veszedelmes korcsmának felállításába, ‘s ennél fogva a Tető hegyeni italmérési jog haszonbérba adásába bele nem egyezhet.

13. 1859. március 3. (magántanító) 153. Sz.

Felolvastatott Kálmán János Kisshegyesi magány tanító abbéli folyamodványa melly szerint magának a Községtől bizonyos fizetést rendeltettni kér és minek nyomán az iskolai felügyelőség részéről számára 100 fr pengő évi fizetés és három, négy, lántz föld használata ajánltatók.

A folyamodó nem lévén oklevelezet tanító reá egy altanitó fizetése nem találtatott alkalmazhatónak hanem elhatározva lőn mindenek előtt kitudni valjon Kishegyesre egy rendes tanítói állomás felálitása szükségese, minek esetére 1ör a tanítói állomás felsőbb helyi jóváhagyás mellet szerveztettni és az csőd útján nyílvános tanítónak kiképzett egyéniség által betöltettni fog.

I. - 21

14. 1859. szeptember 9.

(Kishegyes, Zákóföld: iskola) 215ik Szám.

Előterjesztetett a községi főnökség által, mikép az Ókanizsai szállási földeken megtelepített Kishegyesen a véle szomszédos Zákó földdel együtt az 1858ik évi népszámlálás szerint 469 lélek lakik, hol annyi az iskola képes gyermek, hogy - a körül fekvő szállásol lakosságát hozzá sem számítva, - egy tanító állandó foglalkozást kaphat, - ‘s egy ottani tanítóvá való szükség azon tényleges körülmény által is igazoltatik, mi szerint Kishegyesen már évek óta létezik tanító, miután azonban ez csak magány tanító és nem a község, hanem az iskolába járó gyermekek szüléi által, kik pedig mindannyian a szegényebb osztályhoz tartoznak, fizettetik, - a nép nevelési közügynek nints elég téve, annál fogva a magos kormánynak azon atyai gondoskodásával, mellyel a népnevelést minden kitelhető módon gyámolítja, öszhangzó, ezen nem kedvezőtlen vagyonbéli állapotban lévő község állásához illő, sőt a Kishegyesi lakosság irányában, mely e község kebelébe tartozik ‘s annak minden közterhét arányossan viszi, igazságos is, hogy Kishegyesen nyilvános tanítói állomás egyenessen ÓKanizsa községe által rendszeresítessék, minek foganatosítása a községi képviselőségnek különössen ajánltatott.

A képviselői testület a népnevelési ügy iránt minden időben részvétellel viseltetett, a községi főnökség által előhozott indokokat méltányolva az ajánlatot készséggel elfogadta ‘s egyhangulag elhatározta hogy Kishegyesen ugyan annak, azután Zákóföldnek és a körül fekvő szállásoknak számára egy nyilvános tanítói állomás rendszeresítessék, miről következőleg lőn gondoskodva: létezik Kishegyesen egy községi ház, melyben az ájtatoskodók által imádságok tartattnak, az iskolaképes gyermekek jelenleg magány tanító által okosítattnak és melyben a magány tanító is lakik, ezen épület nyilvános iskolának és tanítói laknak jeleltetik ki, - a tanító fizetése következő legyen: egy száz(:100 fr) forint osztrák értékben évi fizetés - nyoltz lántz földnek 2200 IKjávali használata, két öl puha fa, két kocsi szalma és ingyen lakás, az ekként rendszeresített tanítói állomás csőd útján leend betöltendő, megkérettettvén a helybéli tisztelendő Plébánia hivatal mint iskolai igazgatóság, hogy eme községi intézkedésre a felsőbbhelyi jóváhagyást kieszközölje és annak után a csőd kihirdetéséről gondoskodjék.

I. - 22

15. 1859. október 6. (kishegyesi bíró) 222ik Szám.

Bicskei János kishegyesi bíró megjelenvén személyessen a képviselői gyűlésben előterjesztette, mikép néki szolgálatába két lántz föld használata van felajánlva, ‘s ő 858ik évben két lántz földet ki is vett árendába, de a pénztárnok attúl az árendát követeli kérvén hogy ezen árenda néki elengedtessék.

Miután a haszonbérbe kiadott összes földek haszonbérit bevételbe veszi és arról számolni kell, elhatároztatott, hogy Bicskei János a tőle követelt árendát fizesse meg, és kárpótlásul jövőre egy évre két láncz mellé még kettőt ‘s így négyet kapjon használatul, ugy azonban, hogy a földre ne licitáljon, hanem az néki kijeleltessék.

16. 1859. október 27. (hivatalos tanító) 224ik Szám.

Felolvastatott Fő Tisztelendő Wagner Tóbiás cz. kanonok, Esperes és Plebános úrnak abbéli értesítése, hogy az újon rendszeresített Kishegyesi tanítói állomásra Magyar Imrét nevezte ki tanítóul, mihez a személyessen megjelent Fő Tisztelendő úr, abbéli kérdésre, hogy mikép történt a tanítói kinevezés a község befolyása és ajánlata (:olvashatatlan név:) nélkül, megjegyezte hogy az altanítók kinevezése őt mint iskolák kerületi felügyellőjét illeti ‘s nem csak ezért nem hallgatta ki a községet, hanem avvéget is, mivel csak egyetlen egy competens jelentkezett ‘s így a községnek sem lehetett vólna választani a kinevezést pedig továbbra hagyni azon okból sem lehetett, mivel az iskola tanításnak ideje már itt volt.

Erre a képviselőság kinyilatkoztatta, hogy Fő tisztelendő úr által történt tanítói kinevezés a község jogainak csonkításával vitetett véghez ‘s különössen az ajánlati, preventálási jogot sérti; mely a községet mind eddigi szokás és gyakorlatnál fogva, mind pedig az a körülmény miatt illeti; mivel a tanitókat a község fizeti és az iskolákat

I. - 23

is ugyanaz tartja fent, - azon állítás, hogy az újonan kinevezett tanitó csak altanító és hogy csak egy competens volt a község jogát egész nem hozhatja kétségbe, mivel a kishegyesi tanító állomás sem altanítói állomás, hanem ön álló tanítóság altanitói fizetés mellett, az egy folyamodót szinte képes lett volna a község is ajánlani; - ezeknél fogva a képviselőség nem érezvén magát feljogosultnak a község jogainak csorbítását elnézni, elhatározta, hogy kinevezteti Magyar Imrét ideiglenes minőségben egy évig Kishegyesi tanitónak meghagyassék, jövőre való nézve pedig új csőd hirdettessék ki; és a bejövendő folyamodványok a községgel közöltettve ugyan az a hármas ajánlatot megtegye.

17. 1866. április 5. (kishegyesi iskola) 27ik Szám.

Felolvastatott Nagyon tisztelendő Applitz Sándor Adorjányi h.plébános és iskola igazgato Urnak levele melyben elő adja, hogy 1ször a kishegyesi iskola oly csekély hogy az ottani lakosok gyermekeinek felét alig képes befogadni, e mellett alacsony, és igen egéségtelen, ‘s setét, ugy annyira hogy téli honapokban irni sem látnak, annak meg újitását szorgalmazza. 2or a mostani ház lakásúl átadot epületnél egy csekély istállo, és fészer volt ugyan, de az ottan lako tanito által ideiglenessen épitetett, de ez használhatatlan, és miföb erre még, hogy arra a tanito tartván igényt miután ö csináltatta, - egy alkalmas istállo és fészer újonnani fel épitését, - kéri.

Ø

A kishegyesi iskola addig is mig egy ujjonan épitendő iskola ház terveztetne, kijavitasson, - Adorjányon, az iskola ház épületnél, egy uj istállo és fészer epitessen még e nyár szakában. - Miután pedig a jelenlegi kishegyesi iskola ház alkalmas helyt nem volna, oda egy ujnak epitése a szűk ternek hiányában czélszerünek nem létezik, egy uj iskola helynek Kishegyesen kiszemlélésére, és tervezésére, - ugy Adorjányon az iskola ház epületénél, egy uj istálló, és fészer helynek kijelölésére e folyo ho 9ére megbizva kiküldetnek Wagner Ferencz biro, Kosztyik Sándor, Zsámboki Pál, és Kavai Illés kepviselő Urak, - eljárásának eredményéről a legközelebbi képviselöi gyűlésben tudositások elvárandván. -

I. - 24

18. 1868. március 26. (szélmalom) 21ik Szám.

Olvastatott Nincsits Szever és Szilágyi György helybeli lakosok folyamodványa, mellyel Kis Hegyes mellett a községi úgynevezett oromi földböl egy szélmalom épitéséhez szükséges föld darabot, maguknak becslés útján eladatni kérnek.

Ø

Folyamodók kérésüktöl elmozditattak, mivel a községi képviselöség semmit sem hajlando a község vágatlan vagyonábul eladni.

19. 1870. március 17. (kishegyesi iskola) 30ik Szám.

Biró úr jelentette, hogy a szállási kishegyesi iskola roskadt, egészen rossz állapotban lévén, még az előbbi években el lett ismerve, hogy Kishegyesen új iskolát kell építeni, ‘s bemutatta a múlt évben készült tervet, abbéli javallással, hogy a gyűlés a kishegyesi iskola építését rendelje el.

Ø

A Kishegyesi iskola köztudomás szerint egészen rossz állapotban lévén, elhatároztatott, hogy Kishegyesen új iskola, ‘s tanító lak építessék; azonban a bemutatott terv nagyszerűnek ‘s költségesnek lenni találtatott, bíró úr utasitatott, hogy nagyon tisztelendő Appel Ede Adorjányi plébános úrral és Vecsei Lajos községi mérnök úrral egyetértve, - kissebszerű tervet ‘s költségvetést készítessen, akképpen, hogy az új iskola ‘s tanítói lak belső fölszerelésen és a téglán kívül, melyet a község fog adni; osz. ert.: két ezer (:2000 fr:) forintból kikerüljön, - ‘s hogy annak utánna intézkedjék, mikép az iskola még a folyó 1870ik évben felépüljön.

I. - 25

20. 1870. április 11. (a tanító kérelme) 58ik Szám.

Olvastatott Szabados Lukács kishegyesi tanító úrnak folyamodványa, ki az újonnan építendő kishegyesi iskolához ‘s tanítói lakhoz magának 1/4 holdnyi földet konyhakertnek valót kiadattni kér.

Ø

Folyamodó kérésétől elmozdítatott, mivel az új iskola még nem épül, különben pedig ez a terv szerint lesz elég nagy udvar, mellyet a tanító úr kertnek használhattni fog.

21. 1870. augusztus 11. (új iskola költségvetése) 80ik Szám.

Folyó évi Martius hó 17én tartott képviselői gyűlés 30ik határozatával a kishegyesi új iskola felépíttetésével megbízott választmány részéről Vecsei Lajos községi mérnök úr jelentette, hogy a kishegyesi iskolának építése nyilvános árlejtés útján ki van adva, és pedig: a kőmíves és ács munka. . . . . . 1945 ft az asztalos munka . . . . . 749 f a lakatos munka . . . . . . 116 f 50 kra _______________________________________________________________ Öszvesen: 2810 f 50 kra miben benfoglaltatik a belső felszerelés is ‘s ez tesz . . . . . . . 547 f 82 kra ______________________________________________________________________ minek levonásával marad . . . . .

2262 f 68 kra

I. - 26

mint magának az iskolának felépítésére fordítandó öszveg, ‘s miután e czélra a község, az elöl hivatkozott határozatával 2000 ftot szánt, kitűnik 262 f 68 kraj. többlet, melynek utólagos engedélyezését a bizottság kéri, mert minden takarékosság mellett, az iskolát kevesebböl kiállítani nem volt lehetséges.

Ø

E jelentés tudomásul vétetvén a Kishegyesi új iskola felépítésének, a belsö felszereléssel együtt öszvesen 2262 f 68 kra. történt kiadása a képviselői gyűlés által helyben hagyatott.

(a régi iskola sorsa) 81ik Szám

Nagyon tisztelendő Appel Ede Adorjányi Plébános úr jelentette, hogy a kishegyesi régi iskola ház, - miután az új iskola más helyen épül, eladható lesz ‘s mivel e régi iskola ház legnagyobb részt egyesek kegyes adakozásaiból lett megvéve ‘s így nem egészben a községé, kérte hogy a község eme iskolaházi igényeiröl mondjon le és a vétel árt engedje át az új iskolának belső felszerelésére a czélból hogy ott oltárt állítassék fel ‘s benne alkalmilag isteni szolgálatot lehessen tartani.

Ø

E kérelemnek, a felhozott indokoknál fogva hely adattván, határozatilag kimondatott, hogy Ó Kanizsa községe a kishegyesi régi iskola házhoz semmi igényt nem tart ‘s beleegyezik abba, hogy ezen iskola ház egész ára a kishegyesi új iskolának vallási czélbul való belső felszerelésére fordítassék.

22. 1870. augusztus 30. (istálló)

92ik Szám.

Biró úr jelentette, hogy a Kishegyesen épülő iskolánál nints istalló ‘s ennél fogva inditványozta, hogy mivel ott kimaradt vályok már van, az istálló még ez évben felépítessék.

I. - 27

Ø E jelentésre a községi Elöljáróság megbízatott, hogy a Kishegyesi iskolánál szükséges istállót elöleges költség vetés mellett ‘s arlejtés útján még az idén felépitesse.

(tanító tűzhelye) 98ik Szám.

Biró úr jelentette, hogy a kishegyesi tanitó úr az új iskola epületbeni lakására takarék tüzhelyet - sparhertet - kér, miután illyen a többi tanitó urak lakásán is van.

Ø

A kishegyesi tanitó úr által kért takarék tűzhely, - mint a minő a többi tanitói lakokon is van, - elkészítettni határoztatott.

23. 1871. március 30. (istálló, fészer, kerítés) 39ik Szám.

Biró úr jelentette, hogy a kishegyesi iskolánál ‘s tanitói laknál még hiányzik az istálló, fészer és a kerítés ‘s ezek előállitását indítványozza.

Ø

E jelentésre elhatároztatott, hogy a kishegyesi új iskola épületnél az istálló, fészer és kerítés még az idén elkészítessék; ‘s pedig az istálló és fészer alúl téglából, felül vályogból rakott fallal és zsindely tetö alá, a kerítés verett falból, mikről terv ‘s költségvetés készitettni és a munka árlejtés útján kiadattni határoztatott.

I. - 28

24. 1871. április 29. (istálló, fészer) 47ik Szám.

A mult gyülés jegyzökönyve hitelesitettvén, az alkalommal a 39ik Számú határozatnál, mellyel a Kishegyesi iskolánál istálló és fészer épitése elrendeltetett, egyes képviselők által megjegyeztetett, mikép a jegyzökönyvbe be nem jőtt azon kikötés, hogy az istálló és fészer a község által felépitettvén, az idönkénti javitásokat a tanitó úr tartozik viselni.

Ø

E megjegyzés folytán határozatilag kimondatott, hogy a község a tanitói lakhoz szükséges istállót és fészert felépiteni tartozik ugyan, de az azoknál idövel szükségessé válandó kissebb javításokat, kivált a belső részekben az illető tanitó úr kőteles sajátjából eszközőlni, miután az istállókban a tanító urak nagyobb számban tartanak jószágot ‘s ezt gazdálkodásra használják.

25. 1871. május 20.

(istálló, fészer, árnyékszék, kerítés) 60ik Szám.

A múlt gyülés jegyzökönyve felolvastattván és hitelesítettvén, a 47ik Számú határozatra bemutattatott a Kishegyesi új iskolánáli istálló, fészer, árnyék székek és kerítés elkészítése iránt megtartott árlejtés, mely szerint a munkát Barna Sándor helybéli kömívesmester 561 ftért válalta fel ‘s ahhoz a téglán és vájkon kívül minden anyagot ő ád.

Ø

I. - 29

A képviselői gyűlés a munkát felettébb drágának lenni találtatta, az árlejtést nem hagyta helyben egyszerübb istálló, - fészer ‘s csak két árnyék széknek deszkábuli és emésztö gödrök nélküli építéset rendelte el, a kerités és kapu építését pedig abba hagyatta; az íly módoni épitésnek, újbol megtartandó árlejtés útján való foganatosításával a községi biró, mérnök, város gazda, és Kiss János, Raffai János és Kávai Illés képviselő urakat bízván meg, kik felhatalmaztattak, illetőleg utasítottak, hogy 250 ft erejéig véglegessen intézkedjenek, ha pedig az építés többe kerűlne, intézkedéseiket a Képviselői gyűlésnek jóváhagyás végett elvilegessen bejelentsék.

Végül ez alkalommal a gyülés kijelentette, hogy a kishegyesi tanítói állomáshoz az udvaron kivül más, kertnek való földet nem ád.

(iskola átvétele) 66ik Szám.

Bemutattatott ‘s felolvasva lett az újonnan épült Kishegyesi iskola és tanitói lak átvétele és a válalkozók által tellyesített munkának megbirálása iránt, az ezzel megbizva volt küldötség által felvett jegyzökönyv, - mely szerint

1ör A terv ‘s költségvetésen felül 35 f 82 kra menő pótmunka kifizetetett, mely azon oknál fogva lett szükséges, mivel az épület, mely eredetileg hosszával kelet-nyugatnak volt tervezve, későbbi megállapodás folytán éjszak-délnek fordítatott.

2or Szilágyi György válalkozó úr az anyagok szállításához ‘s más szükségletekhez általa kiállított fuvarként, miután ezek a költségvetésben nem fordultak elő, 110 ftot kér.

3or A költség vetésbe fel nem vétetett ‘s ennél fogva a válalkozók által el nem készítetett, de szükséges, még egy padlás ajtó ‘s az ahhoz vezető garádicsok mellé karfa, azután a kemence fütö helyhez kivülröl, - a kamrához, - szükséges egy vas ajtó.

4er Az asztalos munkánál egy ablakkal kevesebb készitetett , mint tervezve vólt, ‘s a szinte tervezve volt oltár padka sem készítetett el.

5ör A lakatos munkát a küldötség rosznak találta ‘s azzal nincs megelégedve; mert a költségvetésben mindenütt erős vasalás és dupla pléhek vannak elöirányozva, a tett munka pedig gyenge és szimpla.

I. - 30

Ø E jegyzökönyvi jelentés pontonként tárgyaltatván, reá a következö határozatok hozattak:

1ör A pót munka, mely a jegyzökönyvhöz csatolt részletes kimutatás szerint 36 ftot 82kra tesz ki, miután annak szükségessége igazolva van, az illető válalkozónak kifizetendő; -

2or A fuvarok megtérítésére való nézve: - mivel egy részt az árlejtési feltételekben ki van mondva, hogy „a téglán és válykon kívül, miket a Község ád és az építés helyére szállít, minden egyébb anyagot a válalkozó adja ‘s minden munkát ő végeztett” ‘s mivel másrészt a fuvarosok a költségvetésbe fel véve nincsenek , ‘s mivel eddig az volt a szokás, hogy a községi épűletekhez az anyagokat a község szállítatta, söt a kérdéses iskolához is a kishegyesiek meg is kezdették az építő fának oda szállítását ‘s állitólag a rosz út miatt hagytak fel vele: a képviselöi gyülés kiegyezkedésre mutattva hajlamot, a jelen vólt Szilágyi Györgynek a fuvarosok fele árát ajánlotta fel, de úgyhogy ő ezért még a padlás ajtót ‘s a felvezetö garadicsokhoz a karfát is készitesse el, mire nevezett válalkozó reá állott ‘s ennek folytán néki 55 ft fuvarbér megtérítése fejében kifizettettni határozott; 3or A lakatos munka Szárnyassi János válalkozó úr által olyanra, minönek a költség vetés szerint kell lenni, újból készitettessék el.

26. 1872. december 9.

(Szabados Lukács távozik) 137 Sz.

Felvétetett és olvastatott Szabados Lukáts közép kültéri leánytanítónak kérelme, melyben Kishegyesröl a városba tett beköltözési költségei megtéritése fejében 15 ft útiköltség téritést kér.

I. - 31

Ø A közgyűlés e kérelem felett hosszasabban vitázott, mivel némely képviselő urak méltányosság szempontjábol megadatni, más képviselő urak pedig miután Kishegyes a község határában a városhoz közel fekszik honnan a költözködés mibe sem kerülhetett, ez okból a kérelmet elutasitatni ajánlják, míg végre kimeritetvén a tárgy. Elnök úr feltevén a kérdést, kik akarják a kért 15 ft megadatását kik nem? Erre az igennel szavazók felállásra szollitattak fel, mit megtörvén a nagy többség űlve maradt, s így e kérelem szótöbbséggel elutasitatott.

(az új tanító fizetése) 142 Sz.

Felvétetett és olvastatott most Petres János kishegyesi tanító folyamodványa, melyben 8 láncz föld illetménye helyett 300 ft, illetőleg a meglevő 100 ft fizetéssel együtt összesen 400 ft azaz négyszáz oszt. ért. forint évi fizetést kér.

Ø

A képviselő gyűlés e kérelem felett aként határozott szótöbbség folytán, hogy Petres János nyolcz láncz földje a község használatába visszavétetik ‘s e helyett neki a kért 300 ft illetőleg a meglevő 100 ft fizetéssel együtt 400 ft az az négyszáz oszt. ért. forint évi fizetés folyositatik.

27. 1874. április 22. (nagy itató) 63

Ugyancsak Bata István bíró úr jelentette hogy Kis hegyes alatt a nagy itató kút összedölt s a helyett másik lenne ásatandó és készitendő.

I. - 32

Ø

A közgyülés belátván azt hogy Kishegyes alatt egy itatató kút mint eddig is volt elkerülhetlenül szükséges ez okbol megbizta az elöljáróságot hogy egy új kutat készitessen téglával kirakva.

28. 1876. január 3. (esküdtbíró és kisbíró) 11 sz.

Olvastatott az Ókanizsa községhez tartozó Kishegyes fiok községnek abbéli folyamodványa, melyben az iránt esedezik, hogy Kishegyes fiok községben egy esküdt birói és egy kisbírói állomás szerveztessék és állitassék fel s azok Ókanizsa községe pénztárából díjaztassanak.

A kérvény felolvasása után a kérelem ellen elsősorban szót emelt Simon Mihály úr, aki épen nem látja szükségesnek azt, hogy Kishegyesen oly állomások szerveztessenek, még pedig azon okbol; mivel Kishegyes fiok községben a megkivántató rend és csend fentartását az Ókanizsai külrendör vagyis csendbiztos teendöi közé tartozik, aki azt még ez ideig teljesitette is.

Appel Ede képviselő úr Simon Mihály úr ellenében melegen pártolja a kérelmet különösen azon okbol, mert így ő is jobban tisztába lehetne Kishegyes filiális hitközségnek minden ügyeivel; mivel lenne egy bizonyos egyén, akinek mind a vallási mind a politicai ügyekben történt bármiféle nevezetesebb eseteknek úgy ő hozzá, mind Ókanizsa község elöljáróságához leendő azonnali feljelentése hivatalos kötelessége lenne illetőleg hivatalos kötelességévé tetetnénk, ez által különösen őnála az adminisztratio igen megkönnyitetnék.

Ezeken kívül szóltak még e tárgyhoz többen részint mellette mig nem a tárgyhoz szollásra senki többé nem jelentkezvén elnök Wagner Ferencz biró feltette a kérdést: Kik akarják, hogy Kishegyes fiok községben elöljárói az az: esküdt bírói állomás szerveztessék ás állitassék fel, kik nem? Mely kérdés feltételére többen név szerinti szavazást kivánván az elrendeltetett. Igennel vagyis a kérdéses állomás felállítása mellett szavazott: Kosztyik János, Appel Ede, Weiszberger Sándor, Fodor Antal, Schwimmer Mór, Kráhl Fülöp, Szalkai Pál, Kafga Gyula, Weiszberger Salamon,

I. - 33

Kosztyik Ede, Grüner Adolf, Megyánszki Szávó, Popovits Dömötör, Mihály Vince, Kanyó József, Hoffmann József, Varga Pál, Ladóczki Antal, Wágner Ferencz, Mucsi József összesen 20;

nemmel szavazott: Fehér József, Kráhl Adolf, Simon Mihály, Tóth József ifjú, Tóth József idősb. Raffai János, Kávai Illés, Nagy István, Bata István, Posztl László, Tóth Ferencz, Dukai Maty. János, Borsos Illés Antal, Tukats János, Borsos Illés, Tukats János, Koncz János, Szilágyi György és Bata János Szecsei, összesen 17 és így három szótöbbséggel határozatilag kimondatott; hogy Kishegyes fiok községben egy elöljáró esküdt birói állomás fog szerveztetni és felállítatni.

Az e mellett kérelmezett kisbiroi állomás felállitását a közgyűlés nem látván szükségesnek mert egyhangulag mellözte és elejtette.

Végre a közgyűlés a felállitandó új elöljároi állomással járó teendők megállapitására vonatkozó Szabályrendeletnek 8 nap alatti kidolgozására és egybeállitására, melyben az elöljáró fizetése és mimódoni választása is bent foglaltassék, a község mérnöki állomásra vonatkozó szabályrendelet elkészítésére kiküldve volt bizottságok küldettek ki.

29. 1876. január 17. (esküdtbíró) 19ik Szám.

A fentebbi számú határozatban említett bizottság, mely a Kishegyesi lakosoktul kérelmezett elöljárói állomás felállítása ügyében is javaslat tétellel lett megbízva, beadta az erről szólójelentését is, mely felolvastatott, következöképen:

A bizottság egyrészt fontolóra vette, hogy azon viszonyok, melyek Adorjánon egy község esküdti állomás felállítását tették szükségessé, Kishegyesen nincsenek meg, jelesen ott nincs dohány termelés, nincs Plébánia ‘s templom, nincs Tisza folyam malmokkal, ‘s nincs anyi ház és lélek szám sem, mint Adorjánon, - tehát egy községi esküdtnek Kishegyeseni állandósítása nem úgy szükséges mint Adorjánon; - másrészt fontolóra vette a bizottság azt is, hahogy a Kishegyesiek viszonyainem is azonosak az Adorjáni viszonyokkal, de mégis a szállásiakétól eltérők; mert Kishegyesen van állandó iskola, mely a Község tulajdona, mégpedig felette látogatott, - ott egy helyben a házak nagy számban és tömötten építvák, úgyhogy egy egész helységet képeznek; továbbá a

I. - 34

Kishegyesiek nem tartoznak az Ókanizsai plébániához, mint a szállásiak, kik halálesetek, bejelentés végett, azonnal felvehetők, - hanem a Kishegyesiek az Adorjáni plébániához, mint a szállásiak, kik halottaikat is ide szállitják, ‘s ez alkalommal a halálesetek bejelentés végett, azonnal felvehetők, - hanem a Kishegyesiek az Adorjáni plébániához tartozván, az Adorjáni esküdtnek pedig hatásköre Kishegyesre ki nem terjedvén, a haláleseteket nincs kinek felvenni ‘s bejelenteni.

Eme indokoknál fogva a bizottság a következö javaslatot teszi: A Kishegyesi és szomszédos Zákóföldi lakosok számára, ottani állandó lakással egy elöljáró, mint régibb időben volt, Kishegyesi biró elnevezéssel, megválasztatik, ki az Ókanizsai Község Elöljáróságnak közvetlenül alárendelve lévén, ennek megbizásából a községi teendőket Kishegyesen és Zákó földön foganatositja. Különös megbizás nélkül, ‘s pedig a Kishegyesi tanitó úr közreműködése mellett, a tan köteles gyermekeket évenkint összeirja, ‘s ügyel, hogy azok az iskolát pontossan látogassák, a mulasztókat inti ‘s legott az iskolába küldi, a nem engedelmeskedőket megbűntetés végett az Ókanizsai Elöljáróságnak névszerint feljelenti; a bűnesetekről, vétségekről és rendőri áthágásokról a Községi elöljáróságnak jelentést tesz, ‘s az elhalálozási eseteket bejelenti.

A Kishegyesi biró évi fizetése 60 ft az az hatvan forint, és ötet a Községi Képviselő gyűlés, egy a maga köréből a Községi biró elnöklete alatt kiküldendő bizottság által a helyszinén választja, aképpen, hogy e kiküldött bizottság a Kishegyesi lakosok meghallgatásával és a nyilvánvaló közóhajtás figyelembevételével az ajánlottak közül azt választja meg, kit leg alkalmatossabbnak és teljesen megbízhatónak találand.

Ø

A bizottságnak ezen javaslatát a képviselő gyűlés egészben elfogadta és magáévá tette.

Egyideűleg a Kishegyesi biróválasztásra a helyszínére bizottségot küldött ki melynek tagjai: Wagner Ferenc úr községi biró, Megyánszki Szabbain, Kráhl Fülöp, Simon Mihály, Kávai Illés és Kanyó József képviselő urak.

I. - 35

30. 1876. február 23. (esküdtbíró) 33ik Szám

A múlt gyűlés 19ik Számú határozata folytán a Kishegyesi biró választásra kiküldött bizottság részéről. Vagner Ferencz biró úr jelentette, hogy Kishegyesi birónak Kanyó József Kishegyesi lakos ‘s községi képviselő lett megválasztva.

Ø

Eme választást a Képviselő gyűlés tudomásul vette.

31. 1879. január 9. (szent oltár) V 20. szám.

Tárgyaltatott Sándor Viktor és Újhelyi Erzsébet ókanizsai lakosoknak kérvénye, melyben a községi képviselő testület 1870. évi Augusztus hó 11én tartott ülésében hozott 81. számú határozatával a Kishegyes filiálközségben ez idő szerint épített új iskolában emelt Szt. oltár berendezhetése czéljából, eladatni határozott ókanizsai 1212. Számú Hkvben A.  3271 h:rzi Szám alatt foglalt 1100 {öl községi iskolaalaphoz tartozó ingatlan átirathatása szempontjából szükséges és a telekkönyvi Hatóság által rendes okmánykép elfogadható adás-vevési szerződés kiadása iránt esedeznek.

Mindenekelőtt felolvastatván a kérvényhez csatolt idézett számú hiteles jegyzőkönyvi kivonat. Főtisztelendő Appel Ede községi képviselő és Adorján-Kishegyes filiálközségek Rom: Cath: vallású lelkésze, mint a kérdéses ingatlan eladására felhatalmazott, ezen ügynek kellő világlatba helyezése szempontjából előadja, miszerint Kis-Hegyes, Ó-Kanizsa község fiók községében 1870. évig - a

I. - 36

kérvényezők által kivonatolt helyrajzi számú ingatlanon - fennállott a iskolai épület, mely ép úgy mikép maga az ingatlan is még a telekkönyvezés előtt a helységi egyes lakosok magán adakozásából vétetett, minél fogva az igazabban a helységi lakosok tulajdonához tartozának tekintendő, - mint ilyen már rozzant állapotban lévén, a község egy új épületnek felemelését rendelte el hason czélból már annál is inkább, mert a kérdéses - ‘s utóbb rozzantsága miatt megsemmisített épület a később kiterjedésében úgy mikép a lakosság számában gyarapodott helység növendékeit magába foglalni nemcsak hogy elegendő térséggel bírt volna, sőt az e czélra már egészségtelen, és czélszerűtlennek bizonyult.

Az új iskolaépület felépítése csakugyan befejeztetvén, a kérdéses épület hasznavehetetlenné vált.

Ezen, de meg a már érintett érvek szem előtt tartása mellett, jelenti továbbá előadó, tette ő az 1870 évi Augusztus hó 11-én tartott községi képviselői gyűlésen már annál is inkább amaz indítványt, hogy az miután Kis-Hegyesen kápolna nincs egyházi czélból - a község különben is patrónus lévén - az újonnan épített iskola helyiségben emelendő Szt. oltár berendezésére , hol vasár, és ünnepnapokon Isteni tiszteletek tartandók, adassék el; mert megvolt győződve, miszerint a község szépítését, és annak vagyona rendszeres és gyümölcsöző kezelését, nemkülönben a vallásosság Szt. eszméjét keblén hordó községi képviselő testület ezen a helyiség központjában fekvő, az addigi czélra tovább nem alkalmas kérdéses ingatlant az elemek által megsemmisíttetni ‘s - miután az csakis elárusítás folytán értékesíthető - parlagon hevertetni nem fogja.

Előadja továbbá, miszerint ezen indítványa folytán, a bejövendett vételárnak fenti czélra leendett fordítása mellett, a községi képviselő testület többször idézett számú határozatában, ezen kérdéses, és az Ókanizsai 1212. számú Hkvben A.  3271 h:rzi Szám alatt jegyzett 1100 {öl ingatlan eladása iránt teljhatalommal felhatalmaztatván, azt ő még az évben kérelmezőknek 200 frt o. é. vételárért el is adta, mely vételárból a többször hivatott Szt. oltár általa berendezve az idő óta használatban van.

Ezek előrebocsájtása után indítványozza előadó az ingatlan eladásáról szólló rendes adás-vevési szerződés kiadását.

A felhozott érvek alapján belátván a gyűlés, miszerint a kérdéses ingatlan eladása gyűlési megbízás folytán szabályszerűen ejtetett meg ‘s hogy az ezen ingatlan vetelára valóban a kitűzött és elérni kivánt czélra fordittatott: folyamodók kérelmének egyhangúlag hely adatván, részükre - tekintettel az 1871. évi XVIII. t:cz: 26. §-ának b) pontjára - az eladásáról szólló adás-vevési szerződés kiadatni határoztatik már annál is inkább; mert vevők időközben az ekép eladott bírtokon időkőzben 2 lakóházat építvén, annak lenembontása által kedvezőtlen állapot idéztetnék elő.

Jelen határozat végrehajtásával az elöljáróság bízatik meg.

I. - 37

32. 1879. október 12. (hereföld)

204. szám

Olvastatott Csuka Sándor községi mérzök jelentése, melyben javaslatba hozza, miszerint a községi földeket körülárkoltatni, és a Kis-Hegyes filiál község alatt levő járás földeket heréseknek kiosztatni alánlja. -

Az elöljáróság utasíttatik hogy az egyeseket hirdetés utján felszólítsa, miszerint kiki saját földjén, mely a község földjével határos, árkot húzzon, ellenesebben foglalásért az illetők bepereltetnek, -

A Kis-Hegyes filiál község alatt levő járás földek heréseknek való kiosztása azonban még nem találtatik időszerűnek.

33. 1880. április 22.

(Zákóföld területe) 63. szám

Olvastatott Koós István helybeli ügyvéd úrnak mint jogtanácsosnak a Fehér Imre által a Zákó földi terület térmennyiségének kiigazítása ügyében megtartott helyszíni szemle körül a község által követendő további eljárás mikéntje tárgyában tartott írásbeli jelentése. Melyben előadja, hogy a kiigazíttatni kért kérdéses Zákó földi területnél részint az előbbi birtokosok, mint azok zsellérei és lakói által többmérvű foglalás lett eszközölve; - de már ma a foglalást sem kijelölni sem térmennyiségileg meghatározni nem lehet, s hogy a Zákó földi területnél csekélyebb kiterjedésű egyes határjelek - fák - behúzott árok mélyedés - által ma is meghatározható - határsértés követtetett el.

Ezek szerint határozott véleménye oda irányul miként: úgy a tlkvi törvény mint az erre vonatkozó - még mai napig is érvényben levő osztrák törvénykönyv határozmányai szerint a város részéről - Fehér Imre terület kiigazítási kérelme ellen - alapos kifogás nem tehető - azonban hogy a városi köztulajdon -, a további foglalások és terjeszkedés ellen megóvassék. Fehér Imre jelenlegi tulajdonos a legközelebbi időkben s ma még látható határjelekkel megállapítható - határsértés és foglalás visszabocsájtására ha arra

I. - 38

önkényt nem vállalkoznék törvényes úton eredménnyel szorítható; mi által a városi köztulajdon további foglalása - egyszer mindenkor meg leend akadályozva.

Jogtanácsos úrnak ezen véleménye, jelentése tudomásul vétetik és az előző pontokban kiküldött bizottságnak ugyanazon hatáskörben ‘s teendőkkel jelentésének bevárása mellett kiadatik.

34. 1880. június 25.

(Zákóföld területe) 96. szám

Olvastatott a Fehér Imre itthelyi illetőségű által megvett Zákóföldi határrészen szükségesnek bizonyult határkiigazítás tárgyában kiküldött bizottság által ezen irányban f. é. Május hó 28-án az alantiak jelenlétében felvett következő jegyzőkönyve:

A kiküldött bizottság - a határ kijelölés és a foglalások meghatározása végett a helyszinen megjelenvén, a helyszinén megjelent Fehér Imre földtulajdonost - az ügy barátságos kiegyenlitésére hivta fel, - Miután Fehér Imre a határ megállapitása, úgy a foglalások visszabocsájtására késznek nyilatkozott, a helyszinén a bizottság által megejtett helyszini szemle után - létre jött következő egyezség:

Fehér Imre - a városi járásból - elfoglalt területeket melyet a bizottság a helyszinen kijelölt ezennel végérvényesen a város tulajdonába vissza bocsájtja s kötelezi magát türni, hogy a visszabocsájtott terület a város költségén felárkoltassék, illetőleg a felárkoltatás költségeit a város és Fehér Imre egyenlő arányban közösen viselik, - e megállapodás és egyezség után az elfoglalt és visszacsatolandó terület következőleg jelöltetett meg.

1. A volt Zákó féle föld és Fehér Imre közös mezsgyéjétől kiindulva 50 öl hosszuságban - a mezsgye 3 öl szélességgel bekebelezendő.

2. Innen ezen vonalban folytatólag - a lyceum bokorig 2 és fél öl szélességű a felebbezés.

3. Ezen ponttól kezdve a bellebbezendő mezsgye egyenest vezet Kávai Ferencz háza előtt lévő bodzafának - innen továbbá

4. A mezsgye következöleg helyeztetett:

I. - 39

Dukai János házánál kezdődő - csuma fal végig elbontandó s a mezsgye cirok a faltól számitva egy öllel bellebb ásandó, mely eszerint - Sóti Menyhért háza kertjében lévő - megyfának irányul.

5. Innen kezdődő lyceum sövény behúzandó és az út feltöltésére használandó.

6. Így elérve Nyilas Pál házát, a mezsgye egész Koncz Pál házáig - 2 öllel bellebbezendő.

7. Koncz Pál házától a mezsgye marad és megy Kovács István háza előtt lévő bodzafának.

8. Innen Bali Pál háza előtt lévő pitarajtó oszlopának.

9. Végül Bali Pál háza előtt levő épület megsemisitendő, és innen kezdve a mostani mezsgye változatlan marad.

Végül megjegyeztetik, hogy árkolás a Zákó földre hányandó s az árok 1880. évi Október közepéig elkészitendő; az árok fentartása és tisztitása Fehér Imrét és jogutódait fogja terhelni.

Mely egyezség jegyzőkönyvbe vétetvén, miután az felolvastatott, aláiratott.

K. m. f. Wagner Ferencz s. k. a község birája. Fehér Imre s. k. Kosztyik János s. k. mint kiküldött képviselő Tóth József s. k. városi képviselő Koós István s.k. Csuka Sándor s. k. mérnök ifj. Fehér József s. k.

A bizottságnak e tárgyban felvett eme jegyzőkönyve jóváhagyva elfogadtatván, egész terjedelmében gyűlési határozottá emeltetik.

35. 1880. november 10. (plébános útiköltsége) 177. szám

Olvastatott Főtisztelendő Appel Ede adorjáni plébános úrnak a községi biró Wagner Ferenc úrhoz hivatalos úton intézett 80/1880 számú megkeresése, melyben az a kishegyesi népiskolában általa teljesitendő hitelemzés végezhetéséhez szükséges fuvar előállittatása kéretik, azzal hogy ennek hiányában a hitelemzés felfüggesztendő lesz.

I. - 40

Mely hivatalos megkeresés hosszas vitatkozás után, tekintettel arra, hogy a meggyőződése szerint a tanodákbani hitoktatás kérdése tisztán egyházi ‘s hogy azt a lelkipásztorok állásuk ‘s hivatásuknál fogva teljesiteni a plébánia javadalmazásból hivatva vannak, egyedül tudomásul vétetik.

36.1881. március 17. (zákóföldi telkek) 39. szám

Felvétetett Gyuris József János közs. lakosnak kérelme az általa Fehér Imre és neje Kalmár Rozáltól a községi járás szélben megvett 13 kerületi láncz és 810  öl úgynevezett „Zákó földi” ingatlannak házhelyeknek leendő eladhatása és azokon épületek emelhetése iránti kérelme.

Eltekintve attól hogy a község érdekével ellenkező a közlegelő közvetlen szélén való építkezés miután ez mulhatatlanul a közlegelő bitorlását következményezi folyamodó kérelmével elutasíttatik mert közrendőri és közigazgatási okoknál fogva nem tűrhető, hogy szorványos háztömbök keletkezzenek és benépesítsenek, továbbá folyamodó nem csatolta kérvényéhez a szükséges műszaki okmányokat melyekböl a házhelyek fekvése, nagysága, felosztása, a szabályozási vonal és utczák kivehetők lennének. Végre megemlíttetik hogy a volt Zákó földön levő épületek nem képezhetnek hivatkozást ottani építési jogra, a menyiben a meglevő épületek csak ideigleneseknek tekintendők miután azok a volt haszonbérlők illetve felesek lakhelyeit képezvén, mint olyanok tlkvezhetők nem is voltak. Jelen határozatról - miheztartás végett - Fehér Imre és neje is értesítendők.

37. 1882. július 23. (tanítócsere) 76. szám

Elnök jelenti hogy Póth József kishegyesi tanitónak állomásáról lett leköszönése folytán megürült helyre a müködésben volt Radeczky István tanítónak való megválasztása által, a tanitó nélkül maradt tanyai ideiglenesen felállítva volt iskola növendékeinél ugyancsak Radeczky István tanitó által a tanmunka idején kívül teljesitett póttanitói munkássága a közgyülés által méltányos összeggel dijazandó lene.

I. - 41

Mely elnöki jelentés folytán a közgyülés előtt is ösmeretes eme tényekhez képest Radeczky István kishegyesi tanitó, az általa elöadottak szerint a hivatalos óráján kívül az ideiglenesen fölállitva volt 5. tanyai iskolában iskolaszéki megbizásból mintegy 6 hétig teljesitett tanitásával egybekötött munkássága ‘s fáradozásainak méltányolása és elösmerése jeléül 15 szóval Tizenöt o. é. frt jutalomdijban részesittetik. Mely összegnek ezuttali utalványozása mellett utasittatik az elöljáróság, miszerint ezen összeget jutalmazott szabályszerű nyugtájára, a “rendkivüli kiadások” czim terhére a házipénztárból fizesse ki.

Miröl jutalmazott kivonatilag értesittetik.

38. 1883. november 21. (tenyészbika) 225. szám

Olvastatott Adorjáni Kishegyesi filiál községének egy tenyész bika teleltetése iránti kérvénye.

Folyamodó filiál község kérelmének a netalán bekövetkezhető kártéritési igény kizárása mellett egyhangu határozattal hely adatik utasittatván az elöljáróság miszerint egy tenyész bikát onnan átvevén, a többi községi tenyész bikákkal telelőbe vehesse.

Ezen határozattal folyamodókkal - a kérvény visszaadása mellett - közlendö.

39. 1884. október 24. (tanító - faiskola) 214. szám

Felvétetett Radeczky István kishegyesi tanitónak 1100  öl földterületnek az iskola mellett faiskola berendezés czéljából az oromi földekből leendő kihasiotása és részére átengedése iránti kérelme.

A legközelebbi közgyűlésre tárgyul kitüzetik.

I. - 42

(tanító - tüzelő) 215. szám

Olvastatott Radeczky István kihegyesi tanitónak folyamodványa melyben 2  átalány helyett 4 ölet kér megszavaztatni.

o

tüzifa

Folyamodó indokolt kérelmének részben hely adatván részére tüzifa átalányában egyhangú határozattal Három öl megszavaztatik. Mely határozatról kérelmező folyamodványának visszaadása mellett - kivonatilag azzal értesítendő, hogy e czímű átalányának élvezete a folyó 1884/1885 tanévtől működése utolsó évéig tartand.

40. 1884. december 3.

(A községi faiskolák rendezéséről és a kertészeti állás rendszeresítéséről szólló szabályzat) 238. szám, részletek Az I. Fejezetből

17. § Az adorjáni és kishegyesi faiskolák közvetlen kezelését az illető tanitók teljesiteni kötelesek.

A II. Fejezetből

5. § Faiskoláknak a következő területek jelöltetnek ki: ...

e) Kishegyes filiál községben a tanitói lakhoz terület mellett az oromi földekböl e czélra kihasitandó 1100  öl földterület.

I. - 43

(tanító - faiskola) 239. szám

Felvétetett Radeczky István faiskolai terület megszavazása iránti kérelme.

Mint az előző számban elintézést nyert úgy tudomásul vétetik.

Miről folyamodó - kérvényének visszaadása mellett - végzésileg azzal értesitendő miszerint a kishegyesi és a környékebeli tanköteleseknek a fabemesitésben leendő oktatása végett a kishegyesi tanitói lak mellett az oromi földekből 1100  öl faiskolai czélra kihasitandó és az ottani tanitó kezelése alá bocsájtva, az a jövő tavasztól kezdve már megfelelően kezelendő lesz.

(tenyészbika) 259. szám

Olvastatott a Kishegyes filiál községbeli lakosoknak kérvénye, melyben egy tenyész bikát a község háziköltségén kitelelteni kérnek,

Folyamodók kérelmükkel elutasíttatnak, miröl a kis hegyesi esküdt által értesitendők.

41. 1889. április 13.

(Gazdászati Szék ülése, legelő - kihasítás) 2. szám

Tekintettel arra, hogy a Kishegyes alatt elterülő mintegy 500 holdnyi legelő terület minden jövedelem nélkül rendszertelenül kezeltetik, - ‘s tekintettel arra, hogy a község által az utóbbi időben tett nagyobb mérvű tőkebefektetések - és beruházások folytán a községi jövedelmek szaporítása feltétlenül szükséges nemcsak; - de sőt a fennálló 250000 ft eddigi adósság, ésa legközelebb megkötendő 220000 ftnyi újabbi adósság törlesztésére fordítandó 30-35 ezer ft évi rendkívüli kiadás biztosítása azt égető szükségesnek tartva, az ma már elodázhatatlan, - tekintettel arra, hogy az oromi

I. - 44

földek hasznosítására nézve legközelebb már az ugar rendszer behozatala is elodázhatatlan - és még több számos köztudomású érvekre: Mihály Sándor jegyző indítványához képest egyhangú határozattal javaslatba hozatik a közgyűlés előtt az,:

miszerint a községi kezelés alatt levő közös legelő földeknek közvetlen Kishegyes alatt elterülő része, mintegy 4-500 hold úgy, mikép az oromi földek, gabona neműk vetésére kihasítva évről évre haszonbérbe adassanak.

42. 1889. április 23. (legelő - kihasítás) 66. szám

Az előző tárggyal kapcsolatban felvétetett a gazdászati szék abbeli javaslata, a mely szerint - tekintettel a község pénzügyi viszonyaira - a Kishegyes alatt elterülő s eddigelé minden rendszert nélkülözve jövedelmezést nélkülözve kezelés alatt állott mintegy 4-5 száz holdnyi terület az oromi földek kezelési rendszere szerint hasznosítva kihasítandó.

A gazdászati szék eme javaslatának hosszas - és érdembeni megvitatása után a megejtett szabályszerű szavazás ereményéhez képest - a javaslatot egyhangú határozattal elfogadtatván: a kihasitás körüli eljárás teljesítésével úgy, mikép a kezelési szabályzat megállapításával az elöljáróság és a gazdászati szék oly utasítással és abbeli meghatalmazással bizatik meg: miszerint munkálatait a nyár folyamán megkezdvén, azokat az őszi vetés megkezdése előtt már befejezzék olyaténképpen, hogy a kihasitandott és az oromi földek módjára kezelés alá veendett földterületek a folyó 1889. év őszén már az őszi vetések alá ‘s bérbeadhatók legyenek.

43. 1889. július 30. (haláleset) 101. szám

Olvastatott Kanyó József volt kishegyesi esküdt haláleseti felvétele.

Tudomásul véve egyhangú határozattal kimondatik, miszerint az ekként elhalálozás folytán üresedésbe jött kishegyesi esküdti állásnak a legközelebbi

I. - 45

tisztújításig leendő betöltetlen hagyása mellett az ezen álláshoz kötött teendők az elöljáróság belső tagjai és a községi külrendőr fogják végezni.

44. 1889. szeptember 23. (legelő - kihasítás) 108. szám

A községi képviselőtestület 66/jki 1889. szám alatt hozott határozatában nyert megbizás alapján jelenti elnök, miszerint a közös legelő földekböl Kishegyes alatt szántó földeknek kihasított mintegy 550 holdnyi területre nézve a mérnöki térkép elkészíttetvén, ezen földterületnek gazdasági művelésére nézve a következő módok lettek bizottságilag a közgyülés által leendő elfogadás végett megállapitva, nevezetesen: a) hold mellett “Szérüs kerteknek”; b)

c) földeknek”.

hold

hold



öl közvetlenül a közös útnak kihasitott terület



öl az előző földek mellett “Herés földeknek”;



öl herésföldektől egészen sárga árokig “szántó

Elnök jelentésének tudomásul vétele és a bemutatott mérnöki térképnek egyhangulag lett jóváhagyása mellett megbízva felhatalmaztatik az elöljáróság a hivatolt czélból kihasitott eme földterületnek a szokásos feltételek mellett még a folyó év október hó első felében 3 egymásután következő termő évre leendő bérbeadására.

45. 1889. november 29. (legelő bérbe adása) 159. szám - részlet

5.) ad 108/jki 1889. sz. ad 108/jki 1889. sz, A Kishegyes alatt levő közös legelőböl szántó földnek kihasitott 550 hold föld bérbe adatván, a vonatkozó bérbeadási jegyzőkönyvek a tárgysorosaton bemutattatni fognak.

I. - 46

46. 1890. január 29. (utak)

15. szám

Olvastatott Koncz Pál János és társai “Kishegyes” filiál községi lakosoknak “az adorjáni régi út visszahelyezése - és a kishegyesi nemesi út kinyitása” iránt 307/kig, 1890. szám alatt benyujtott kérvénye.

A községi bíró, mint elnök kezeihez kézbesítetten kiadatik Csuka Sándor mérnök, - Koncz János és Tóth András képviselőkből alakított bizottságnak

véleményezés végett.

(trachoma) 16. szám

Olvastatott Adorján - és Kishegyes filiál községi lakosoknak az ott elterjedt trachomás szembetegek helyben leendő gyógy kezeltetés iránt beadott kérvénye.

Folyamodók kérelmének egyhangú határozattal hely adatván, a községi II. orvos kötelességévé tétetik, miszerint a községi fuvarosok igénybe vétel - és a szabályrendeletileg megállapított napidíjak élvezete mellett a kishegyesi és adorjáni trachomás szembetegek gyógykezelésére minden héten kétszer a helyszinére kimenve, - e veszedelmes és ragályos betegségnek lehetőleg alaposan és a legrövidebb idő alatt elejét vegye.

Egyben Dr Roxer Gyula I. orvos ez alkalomból ismételten felhivatik, hogy Freund József II. orvos munkaképességét megállapító szakvéleményét mielőbb beterjessze.

Mely határozatról folyamodók Varga Pál kezeihez kézbesítetten tudomás vétel, úgy Freund József II. orvos mihez tartás végett jegyzőkönyvi kivonatban értesítendők.

I. - 47

(bírói állás) 17. szám

Olvastatott Raffai József és társai Kishegyes filiál községi lakosok kérvénye a kishegyesi bírói állás betöltése iránt.

Miután a községi szervezési szabályrendelet “Kishegyesi bírói állás rendszeresítéséről” nem intézkedik; sőt a külrendöri teendökkel atörvény szerűen betöltve levő külbiztosi állásra megválasztott Bakota Ferencz külbiztos van megbízva: folyamodók tárgytalan kérelmükkel elutasíttatnak.

Miről Raffai József kezeihez kézbesítetten folyamodók jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek.

47. 1890. április 30. (útelfoglalás) 100. szám

Olvastatott Bata István és társai ókanizsai lakosok kérvénye, amelyben kérik, hogy a zentai országutról az úgynevezett “Curialis” földek alatti székre vezetett út, mely Fehér Imre ókanizsai lakos által önkényt elfoglaltatott, a közlekedés végett helyre állíttassék.

Kiadatik az elöljáróságnak megfelelő további eljárulásvégett; eljárása eredményéről jelentése mielőbb elváratik.

48. 1890. július 27. (tanító - fizetési pótlék) 158. szám

Felvétetett Radeczki István községi - kishegyesi - néptanító által 408/kig. 890 szám alatt beterjesztett kérvény “fizetési pótlék” élvezési jogosultságra vonatkozó szolgálati éveinek megállapítása iránt.

I. - 48

Hosszas tanácskozás után a folyamodónak e pályán a községben tett működési ideje a fizetési pótlék élvezési jogosultságra nézve egyhangú határozattal “Kis-Hegyes” csoportosított külsőségben levő iskolához 1882 május hó 8 napján lett alkalmaztatása, illetve rendes tanítóvá lett megválasztása óta eltöltött és eltöltendő szolgálati ideje állapíttatik meg.

Miről folyamodó kérvénye és mellékleteinek visszaadása mellett jegyzőkönyvi kivonatban értesíttetik.

49. 1890. december 13. (tisztújítás)

...

290. szám - részletek

3.) a kishegyesi külbiztosi állások, valamint ...

4.) a kishegyesi külbiztosi állásra. az összes pályázók; név szerint a.) Koncz Pál János, b.) Fehér Mihály, c.) ifj. Czikó Ferenc, d.) Gujás István. ...

d.) a kishegyesi külbiztosi állásra megválasztatott egyhangúlag Fehér Mihály. -

...

50. 1892. június 15. (szérűskertek kijelölése) 232. szám

Felvétetett Hegedűs János és társai ó-kanizsai lakosok a kishegyesi iskola melletti földeken szérűskerteknek kijelölésie iránti kérvénye.

A kérelemnek hely adatik és az intézkedések megtételével az előljáróság megbízatik.

I. - 49

51. 1892. július 27. (külbiztos fizetése) 293. szám

Felvétetett Fehér Mihály kishegyesi külbiztos fizetés felemelés iránti kérvénye.

Kitüzetik a legközelebb megtartandó rendes havi közgyülésre.

52. 1892. december 5. (tetőhegyesi külbiztos) 379. szám

Felvétetett Fehér Mihály községi /:tetőhegyesi:/ külbiztos 4613/kig. 892 számú fizetés felemelés iránti kérvénye.

Az elnöki elrendelésre megejtett név szerinti szavazás eredményéhez képest 17 szavazattal 13 szavazat ellenében 4 szótöbbséggel kérelmével elutasíttatik.

53. 1893. február 1. (téglaégetés) 76. szám

Felvétetett Koncz János Pál és társai ó-kanizsai lakosok 354/kig. 1893. számu kérvénye Kis-Hegyes alatt egy téglaégetésre alkalmas terület kijelölése és átengedése iránti kérelme.

Folyamodók kérelmének egyhangu határozattal hely adatik és az ingatlan kijelölésével és átengedésével a községi gazdászati bizottság teljhatalmu megbizással ellátva kiküldetik.

I. - 50

54. 1893. június 8. (téglavetés és -égetés) 244. szám

Felolvastatott a közgyülés 76/jkvi 893 számu határozat végrehajtása tárgyában 4/893. szám alatt hozott gazdászati bizottsági abbeli javaslat, hogy a Kishegyesen pontositott külsöség alatt közvetlenül elterülö járásföldeken, a székgödröknél egy megfelelö terület lenne tégla vetés és égetés; - valamint vályogverés czéljaira

kijelölendő.

Ø

A bizottság határozati javaslatának közgyülési határozatra emelése mellett Csuka Sándor községi mérnök felhatalmazva megbizatik a megkivántató földterület kijelölésére és a törvényszerü telepengedély kieszkölésére.

55. 1893. július 25. (orvosi jelentés) 305. szám

Felvétetett Dr Roxer Gyula községi főorvos és Dr Schuller Gábor II. orvos 2957/kig 893. számu előterjesztése: “a külsőségek lakosai körében felmerülő megbetegedési eseteknek ellensulyozása szempontjából az orvosi ambulantia elrendelése” -, és az abból kifolyólag felmerülendő teendők mérsékelt jutalmazása czímén, vagy egy bizonyos megállapitott átalányösszegeknek, vagy pedig a szabályrendeletileg megállapitott napidijaknak egyszersmindekorra leendő utalványozása” - és “az e czélbol igénylendő ingyenes fuvar igénybe vehetésének elrendelése s illetőleg határozatilag leendő kimondása iránt.”

Az egész terjedelmében fölolvasott e tárgyu orvosi előterjesztés fölött kifejtett hosszas eszmecsere és beható tanácskozás befejeztével elnöki elrendelésre megejtett

I. - 51

névszerinti szavazás eredményéhez képest a községhez tartozó “Adorján” - és “Tetőhegyes” csoportosított külsöségek lakosai; de különösen a szegényebb sorsu polgárai egészség-ügyeinek gondozása szempontjából, addig is; mig e tekintetben más irányú intezkedések tehetők lesznek, a községi fő- és illetve ennek bármely czímű akadályoztatása esetében a II. orvos egyhangu határozattal felhatalmazva megbizatnak és illetve utasíttatnak arra nézve miszerint:

Úgy “Adorján”, mikép “Tetőhegyes” csoportositott külsőségekben rendszerint és az elöljáróság közbenjöttével általik előre megállapitott és kellőleg és előre közhírré tett napon és helyiségben hetenként egyszer de a szükséghez képest s különösen járványos betegségek uralgása esetében többször is - a községtől élvezendő természetbeni fuvar ingyen igénybevételével és a szabályrendeletileg megállapitott napidijakhozi jogosultsággal - megjelenvén ott a jelentkező betegek közüli szükséges rendeléseket -, intézkedéseket, - s különösen a trachomás szembetegeket az érvényben lévő törvények és a községi szabályrendeletben foglalt rendelkezésekhez - avagy egyéb utasitásokhoz képest megyegyék és illetve gyógykezeljék.

Mely ebbéli határozat folyó 1883. évi Augusztus hó 1, napjától számitottan a további rendelkezésig, illetve későbbi más irányu intézkedésig, mint mint ideiglenes rendszbály - tekintettel a kölsőségekben levő trachomás szembetegek nagy számára azonnal végrehajtandónak kimondatik és egyidejűleg a megye tekintetes törvényhatósági Bizottságának jóváhagyása teljes tisztelettel kérelmeztetik.

Egyben felhatalmazva megbizatik az előljáróság arra nézve, miszerint az ezen tárgyu és irányu intézkedésekből kifolyó napidijakat az orvosok által eltöltött és igazolt napok után esetről-esetre és a jelen határozatban egyidejüleg ezennel egyszer s mindenkorra megadott közgyülési utalvány alapján a folyó 1893. év folyamán a számadási főkönyv czím terhére a közpénztárból szabályszrű nyugta ellenében kifizethesse, a jövőre nézve e tekintetben pedig költségvetésileg gondoskodjék.

Miről az előterjesztést tett községi két orvos tudomás - és alkalmazkodás végett ugy a községi könyvelő és házipénztáros nyilvántartás végett jegyzőkönyvi kivonatban értesíttetnek.

56. 1893. augusztus 26. (menedékház építése) 361. szám

Tárgyaltatott Csuka Sándor mérnök előterjesztése a Kishegyesi állandó menedékház felépítéséhez szükséges 100000 darab téglának égettetése, - és a községi

I. - 52

két ovoda építéséhez szükséges 200000 drb. téglának Hercz Ede úrtól leendő megvétele - valamint Klein Ferencz bérlő 3053/kig. 893. számú kérelméhez képest a községi nagyvendéglő 157 frt. 95 krcal költségen átalakításának és kijvittatásának elrendeltetése iránt.

Tudomásul vétetik.

57. 1894. május 29. (a biztos fizetése) 232. szám

Felolvastatott Fehér Mihály kis-hegyesi biztos 2044/kig. 894. számú fizetés felemelés iránti kérvénye.

Az elnökileg elrendelt névszerinti szavazáshoz képest 18 szavazattal 6 szavazat ellenében, tehát 12 szótöbbséggel a jövő közgyűlésre tárgyul kitűzetik.

58. 1894. június 26. (a biztos fizetése) 282. szám

A tárgysorozat sorrendjén a 232/jkvi. 894.számu határozathoz képest felvétetett a gyűlési meghívóban a mai közgyűlésre a fenti határozat alapján szabályszerüen kitűzve volt Fehér Mihály kis-hegyesi külbiztos fizetés felemelés iránti kérvénye.

Az ezen ügyben az 1886. évi XXII. t. cz. 24. és 110. §-ainak szoros betartása mellett az elnökileg elrendelt névszerinti szavazás eredményéhez képest, ide értve a szavazattal biró előljárók szavazatát is, egyhagu határozattal kimondatik, miszerint tekintettel arra, hogy Fehér Mihály eddigi évi 60 frt fizetése az általa teljesitett munkák halmazának nem megfelelő s abból megélni képtelen, tekintettel arra, hogy a kért 40 frt fizetés javitás az egyes polgárok megterhektetése és közköltség elkerülésével megoldható, eddigi évi 60 frt fizetése 1895. évi Január hó 1-tül számitottan évi 100 frtra emektetik.

I. - 53

Miért is a községi előljárók, segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet fizetése és napidijairól alkotott szabályrendelet 2. §-ának 8. pontja a következőkép helyesbitendő: “A hegyesi külbiztos fizetése évi 100 frt.”

Mely határozat jóváhagyás végett a megyei tek. törvényhatósági bizottsághoz felterjesztendő.

59. 1894. szeptember 4. (kishegyesi II. iskola) 317. szám

Felolvastatott a róm. kath. Iskolaszék elnökségétől 335 számu átirattal 2199/kig. 894. számon vett 22/jkvi. 894. számu jkvi kivonat a kis-hegyesi II. iskola felállíttatása iránt.

Mihályi Sándor községi I. jegyző inditványozza, miszerint:

tekintettel arra, hogy ugy az eddig már felállitott iskolák, mint az ezután felállitandók a politikai község, mint erkölcsi testület költségén készíttettek s készíttetnek, s tartatnak a közjövedelmekből az egyes hitfelekezetek megterheltetése nélkül fenn;

tekintettel arra, hogy az összes felszereléseket a politikai község szerzi be s a tanitókat is a politikai község fizeti; -

tekintettel arra, hogy a tévesen eltelekkönyveztetett iskolák és egyéb ingatlanok visszatelekkönyveztetésének ideje elérkezett; -

tekintettel számos egyéb tekintetbe veendő helyi - s visszásnak nevezhető körülményre; inditványozza, miszerint:

mondja ki a közgyűlés azt, hogy a szorgalmazott kis-hegyesi csoportositott külsőségben már különben is épittetni szándékolt iskolát a lehető legrövidebb idő alatt felépíttetni szükségesnek és szorgosnak tartván, a megkivántató tervezet és költségvetés elkészitésével a községi mérnököt megbizza és egyidejüleg kijelenti azonban azt, hogy az ekép felállitandó s illetve épitendő eme iskola tulajdon és birtokjoga kizárólag s egyedül a politikai községet illetvén, annak tulajdonában hagyatik s csak a beligazgatást

I. - 54

engedi a községben levő három hitfelekzet közül ideiglenesen a róm. kath. hitfelekezetnek át.

Az iskolaszék elnökségének átirata tudomásul vétetik s tekintettel a szükségességre a kis-hegyesi II. iskolának 1895. évben leendő felállitása egyhangu határozattal kimondatik; miért is felhivatik Csuka Sándor közs. mérnök úr, miszerint a kis-hegyesen meglevő iskola jó karba s ujonnan épitendő iskola felépitéséhez szükséges terv és költségvetést elkészitvén, imide hovahamrosabb terjessze be.

Egyben Mihályi Sándor községi jegyző inditványa a megejtett névszerinti szavazáshoz képest egyhangulag elfogadva, egész terjedelmében közgyűlési határozatra emeltetik s ahhoz képest határozottan kijelentik, miszerint az ápitendő kis-hegyesi II. iskolának csak beligazgatása engedtetik ideiglenesen és a további intézkedésig s illetve a 181. jkvi 894. határozatnak jogerőre emelkedéseig a helybeli róm. kath. hitközségnek át.

(lehetséges építkezések) 325. szám

A tárgysorozat sorrensjén bemutatja elnök Fátyol József és neje Újházi Katalin ó-kanizsai <kis-hegyesi> lakosok 3455/894. számu kérvényét, melyben kérik, miszerint a tulajdonukat képező 3232/a/8/i hrzi sz. 1100 öl ingatlanon a csatolt terv szerint házhelyeket kiosztva, épitkezhessenek.

Kapcsolatosan bemutatja elnök Gyuris József János 3456/894. számu kérvényét s elutasíttatni kéri, mivel a házhelyeknek kiosztott 1100 öl föld az ő birtokában benyulván, az építkezés neki kárára és veszélyére lenne s ő az építkezés engedélyezését, nem más mint egy folytonos surlódás és veszedelem alapjának tekinti.

Mihályi Séndor községi I. jegyző kéri a közgyűlést, miszerint a rendetlen épitkezések beszüntetésével maradjun a már kimondott tervszerű mellett s utasitsa a községi mérnököt, miszerint a kis-hegyesi iskola körüli szabályos épitkezésre egy megfelelő tervet készítsen.

A bemutatott és felovasott kétrendű kérvény elintézés végett a zentai tekintetes főszolgabirói hivatalhoz beterjesztetni határoztatik.

I. - 55

(kishegyesi népiskola) 335. szám

Bemutatja elnök a kishegyesi népiskola jókarba helyezésére szükséges ács-, kőmives- és asztalos munkák biztosítása tárgyában megtartott árlejtésen felvett jegyzőkönyvet mely szerint az összes munkát 595 frtért Úri Mihály ó-kanizsai lakos válallta el. <3676/kig. 894. sz.>

Tudomásvétel után a felmerült 595 frt költség utalványoztatik s felhatalmaztatik a községi előljáróság annak a közpénztárbül leendő kifizetésére.

60. 1894. október 13. (házhelyek) 366. szám

A tárgysorozat sorrendjén a közgyűlés /jkvi 894. számú határozata folytán bemutatja elnök a kishegyesi nagyút mellett a községi földekből létesíteni szándékolt házhelyekre vonatkozó mérnöki fekrajzot 2 pédányban.

A fekrajzok beadásának tudomásul vétele ‘s azok átvizsgálása után, - tekintettel arra, hogy a bemutatott fekrajzok helyeseknek és megfelelőknek találtattak - tekintettel arra, hogy a községi képviselőtestület a fekrajzokban kitüntetett területeket, mint községi vagyont, a község célszerű és megkivántató fejlesztésének szempontjából eladni szándékozik; tekintettel arra, hogy az eladási feltételek szabályszerűen megállapítva nincsenek, ezen ügy a törvényes alakiságok pontos betartásával a mai naptól számított 30 napon túl megtartandó közgyűlésre tárgyul kitűzetik.

Egyben Csuka Sándor közs. mérnök úrnak a beterjesztett múnkák elkészítéseért ezennel 10 ft. utalványoztatik, ‘s felhatalmazva megbizatik az elüljáróság, miszerint ezen utalványozott 10 ftot nevezettnek szabályszerű nyugtájára a közpénztárból kifizethesse.

I. - 56

(községi gyümölcsösök és faiskolák szabályozása) 384. szám - részlet

5.) Külső faiskoláknak: a.) az adorjáni; -

b.) a kishegyesi csoportosított külsőségek iskoláinál lévő kert területek - és

...

61. 1894. december 19.

(III. orvos fel nem vétele) 447. szám - részlet

... teendőket a már meglevő két községi orvos is elvégezheti, s mint eddig, - el is fogja végezni; - de meg Kis-Hegyes tartózkodási helylyel 600 frt s a felovasott

javaslatban kitüntetett egyébb járandóságokért képesített orvost nem is kap a község.

(tanító kérelme) 448. szám

A tárgysorozat sorrendjén előterjeszti elnök Radeczky István kishegyesi tanító 120 frt iroda átalány megtérítés iránti kérvényét.

Alaptalan kérelmével elutasíttatik.

I. - 57

(kápolnaépítés) 455. szám

Mihály Sándor közs. I. jegyző jelentése, illetve előterjesztést tesz az általa, mint végrendeleti végrehajtó által néhai Szecsei Rúzsa ó-kanizsai által egy a Kis-hegyesi fiókközségben építendő kápolna alapra valamint egy a községben felállítandó Szt. Háromság szobor alapra hagyományozott 100-100 frt alapkezeléséről és miként leendő értékesítéséről?

Az ezen ügybeni eljárás és javaslattételre Raffai János közs. II. bíró elnöklete alatt Csuka Sándor, Hegedűs János, Ladóczki János, Czikó Ferencz, Fehér Imre és Bata Miklós bizottsági tagok küldetnek ki.

62. 1895. január 29. (út rossz állapota) 43. szám

Apró János János képviselő tekintettel arra, hogy a kishegyesi igen járt lejáró út csaknem járhatatlan állapotban van, kéri annak kijavíttatását.

A költségek utalványozása mellett megbízva felhatalmaztatik az előljáróság a kishegyesi lejáró út jó karba helyezésével.

63. 1895. február 27. (tenyészkan kiadása) 68. szám

Felolvastatott Koncz János Pál és társai kis-hegyesi lakosok 956/kig 895. számú kérvénye egy tenyész kan kiadása iránt.

I. - 58

A kérelemnek egyhangú határozattal hely adatik, s kis-hegyesre egy - a község tulajdonát képező - kan kiadatik azzal, hogy aztat a megválasztott kanász - a kis hegyesi

biztos felügyelete mellett gondozni köteles.

(iskola, kápolna, menedékház) 69. szám

A községi képviselő testületi közgyűlés 314/jkvi 894. számú határozata folytán 672/895. szám alatt bemutatja elnök a kis-hegyesen építendő iskola, kápolna és gyermek menedékház műszaki okmányait.

A bemutatott tervezet és teljes egészében felolvasott költségvetési előirányzat s müszaki leirás a megejtett névszerinti szavazás eredményéhez képest egyhangú határozattal jóváhagyatik és felsőbbi felülbirálat és jóváhagyás végett a megye tek. törvényhatósági bizottságához felterjesztetik.

Egyben tekintettel az iskola felállításának szükségességére az iskola felépittetése már ezuttal elrendeltetik mig a tervezett kápolna és menedékház felépittetése - tekintettel a község anyagi viszonyaira - ez uttal elhalasztva a képviselő testület által meghatározandó időben fog eszközöltetni.

Ezzel egyidejűleg a tervezetek kész készitéseért felmerült 314 korona 63 fillér munkadíj a tervezetet készitett községi mérnöknek egyhangú határozattal utalványoztatik.

64. 1895. március 30.

(külbiztosi állás megszüntetése) 111. szám

Minthogy a községi rendőrség felállítása s működésének megkezdése a kishegyesi külbiztosi állást fölöslegessé tette, elnök kér ez ügyben intézkedést.

Tekintettel arra, hogy a községi rendőr fellásával a kishegyesi külbiztosi állás teljesen feleslegessé vált, - a költségek megtakarítása végett ezen állás 1895. April hó 1-töl számitottan beszűntetendő.

I. - 59

65. 1895. augusztus 30. (házhelyek) 240. szám

Bemutatja elnök a Csuka Sándor községi mérnök álta a /jkvi: 89 számú közgyűlési határozat alapján, a kishegyesen létesítendő házhelyek eladása tárgyában készített 3366/kig: 895. számú előterjesztését.

MIhály Sándor községi I. jegyző előadja, miszerint 30 drb: házhely szándékoltatik eladatni úgy, hogy a terv szerinti 180 öles első sor ölenként 1 frt.

- a többi szintén 180 öles terület ölenként 80 kr: kikiáltási ár mellett bocsájtatik nyilvános árverés alá, s a befolyandó vételár, a felépítendő iskola és kápolna költségeinek fedezésére fordíttatik.

Vevők a vételári összegből 10 frtot azonnal kötelesek kifizetni, mig a többi összeg a szerződés kiállításakor lesz általuk, vagy valamely pénzintézet által az árverés napjától a lefizetés napjáig szmított évi 6%-os kamattal kiegyenlítve.

A bemutatott terv és Mihály Sándor közs: I. jegyző előterjesztése tudomásul véve, a névszerinti szavazás eredményéhez szerint egyhangú határozattal elfogadva jóváhagyatik, s felhatalmazva megbizatik az elöljáróság, miszerint, ezen - atörvényes alakiságok pontos és szigorú betartása mellett kitűzve volt ügyben hozott határozatot az esetben, ha mind a 30 házhely megvétetik, az előterjesztés szerint hajtsa végre, s tekintve a község - ez idő szerinti anyagi helyzetét, a befolyandó vételárt az építendő iskola és kápolna költségeire fordítsa.

66. 1895. szeptember 3. (tanító kérelme) 256. szám

A 67/jkvi: 895. számú határozat alapján újból felvétetett Radeczky István kishegyesi tanító által, elmaradt iroda átalányának utalványozása iránt 951/kig: 895. szám alatt beadott kérvény.

I. - 60

E tárgyban kifejtett tanácskozás befejeztével, az elnöki elrendelésre megejtett névszerinti szavazás eredményéhez képest, tekintettel arra, hogy kérelmező okmányokkal beigazolta kérelmének alaposságát, a visszatartott s összesen 120 frtot kitevő sőt jogosan megillető ismétlő iskolai iroda átalány egyhangú határozattal utalványoztatik, s felhatalmazva megbizatik az elöljáróság ezen összegnek a közpénztárból leendő kifizetésére.

(artézi kút fúrása) 288. szám

Felolvastatott Mihály Sándor közs: I. jegyző 3955/kig 895 számú jelentése a kishegyesi ártézi kút furatási munkáiról és a felmerült költségeiről.

A felolvasott jelentés tudomásul vétele után a kishegyesi artézi kút munkásai közt levő 4 munkavezető részére a javaslatba hozott 50-50 frt a kút sikeres elkészülte esetére tiszeletdij czímen megállapittatik.

A felmerülendő és felmerülő minkadijak utalványoztatnak.

(feljáró állapota) 298. szám

Tárgyaltatott Bognár Márk és Hegedűs János indítványa az adorjáni ujvárosi nagyutza, illetve a kishegyesi feljáró járhatóvá tétele tárgyában.

Megbizatik a községi mérnök a szükséges terv és költségvetés sürgős elkészítésével.

I. - 61

67. 1895. október 15. (feljáró állapota) 326. szám

A 298/jkvi 895 számú közgyűlési határozat alapján bemutatja elnök az újvárosi nagyutza és a kis hegyesi feljáró út kijavítására vonatkozó 4853/kig: 895 számú mérnöki terv és költségvetést, a mely szerint ezen útjavítások 495 frt. 90 kr. költséget igényelnek, - jóváhagyás végett.

A bemutatott és tételről-tételre átvizsgált ezen mérnöki terv és költségvetés a névszerinti szavazás eredményéhez képest egyhagú határozattal elfogadtatik, s a költségek utalványozása mellett felhatalmazva megbizatik az elöljáróság ezen utaknak, - a megyei jóváhagyás kinyerése után, - árlejtés útján leendő sürgős elkészíttetése, illetve jókarba hozatalávak.

(artézi kút) 347. szám

Mihály Sándor közs: I. jegyző, mint a kishegyesi artézi kút munkájának vezetője s felügyelője jelenti, miszerint a kishegyesi kút furatási költsége ez ideig frt. krba került, s hogy a fúrási munkálatok ezidáig a legszebb reményekre jogosíttatnak.

Egyben tekintettel arra, hogy előre láthatólag 250 méteren túl kell a fúratási munkálatokat eszközölni, - az anyacső pedig csak 250 méter mélységig elegendő, - kér meghatalmazást 50 méter anyacső rendelésére.

Jegyző eme jelentése tudomásul vétetik,s felhatalmazva s a költségek utalványozása mellett megbizatik a községi elöljáróság, miszerint a kishegyesi kútfúrási munkálatokhoz szükséges 50 méter anyacsövet sürgősen szerezze be.

I. - 62

68. 1895. december 3. (tanító kérelme) 382. szám

A tárgysorozat sorrendjén felolvastatott B. B.vármegye tek: törvényhatósági Bizottságának 1429/közgy: 895. számú s 5714/895. számon vett Radeczki István kishegyesi tanító részére 295/jkvi: 895. szám alatt kiutalt 120 frt. elmaradt irodai átalány jóváhagyása tárgyában.

A felolvasott határozat tuomásvétel utén meghirdetettnek tekintetik s felhatalmazva megbizatik az elöljáróság ezen összegnek a közpénztárból leendő kifizetésere.

69. 1896. január 31. (halottkém kérelme) 5. szám

A 397/jki. 1895. számú közgyűlési határozat alapján az 1886. évi XXII. t cz. vonatkozó intézkedése folytán újból tárgyaltatott Knezsevits Mihály adorjáni kishegyesi halottkém 5537./ 1895. számú kérvénye havi fizetés megállapítás iránt.

Ezen, a mai napon törvény és szabályszrűen kitűzött tárgy felett keletkezett tanácskozás befejeztével elnöki elrendelésre megejtett névszerinti szavazás eredményéhez, tekintettel arra, hogy kérelmező eddig semmi nemű fizetést nem húzott, noha, mint halott kém a községnek évek óta szolgálatot teljesített, - tekintettel arra, hogy kérelmező részére a 397/2895. számú határozattal megszavaztatott évi 12 frt. díj a közpénztárból, - az egyesek megterheltetése, vagy közköltség kivetése nélkül, - fizethető, - az Adorján - és Kis-Hegyes csoportosított külsőségekben halottkémlést teljesító, és esetről esetre alkalmazandó “Külső halottkém” részére egyhangú határozattal évi s 1896. Január hó 1-től számítandó 12 frt. tiszteletdíj szavaztatil illetve állapíttatik meg, melydíj e czélból már egyszersmindenkorra utalványoztatván, felhatalmazva megbizatik az elöljáróság ezen összegnek, a megyei jóváhagyás után, havi előleges részletekben leendő fizetésére.

I. - 63

70. 1896. március 3. (lejáró út) 75. szám

Felolvastatott B. B. vármegye törvényhatósági Bizottságának 40/közgy: 896. sz. és 927/896. számon vett határozata, az újvárosi nagyutcza és a kis-hegyesi feljáró út kijavíttatása tárgyában.

A felovasott határozatok tudomásul vétele után egyhangú határozattal felhatalmazva megbizatik az elöljáróság ezen utak kijavítási költségeinek költségeinek költségvetésileg leendő biztosítása és ezután az utaknak szabályszerű árlejtés útján leendő elkészittetésével.

71. 1896. április 28. (közutak meghatározása) 123. szám - részlet

3.) Vasuti állomáshoz vezető utak; - a térképen zöld szinnel jelölve:

...

b.) az adorjáni temetőtől, Kis-Hegyes telepítvényhez vezető 9 méter széles földút 4450 méter hosszú, ...

72. 1896. május 2. (házhelyek) 188. szám

Elnök intézkedést kér a Kishegyesen eladni szándékolt s még meglevő házhelyek hasznosítása tárgyában.

Megbizatik az elöljárüság, hogy vetemény alá parczellákban adja haszonbérbe.

I. - 64

73. 1896. július 16. (földeladás) 252. szám

A 233/jkvi. 896. számú határozat alapján Bognár Márk képviselő felszólalására jelenti elnök, miszerint nem áll felszólaló azon állítása, hogy a járási újtörésben volt néhány hold földet - Kishegyesen lett bérbeadásával a község károsodott volna, - mivel

a hirdetés is akként eszközöltetett, hogy a jelzett földek, Kishegyesről fognak eladatni; egyébként is, az ezen bérbeadott földeket teljesen ismerő lakosság kérelme is az volt,

hogy Kishegyesen eszközöltessék a bérbe adás, nehogy a szakadó esőben a helyszinére kényteleníttessenek menni.

Elnök eme jelentését Apró János János képviselő is igazolja.

Tudomásul vétetik.

74. 1896. augusztus 19. (artézi kút fúratása) 287. szám

Felolvastatott Mihályi Sándor közs. I. jegyző 3841 számú jelentése, a kishegyesi artézi kút furatása tárgyában.

Az esen jelentés tudomásul vétele s a felmerült költségek utalványozása mellett megbizatik az elöljáróság az eszközöknek a kishegyesi tanító udvarában, alkalmas helyen leendő elhelyezésével aként, hogy a csővek a további intézkedésig a földben hagyandók az esetleges további furatás eszközölhetése végett.

I. - 65

(menedékház építése) 296. szám

Felolvastatott B. B. vármegye tekintetes törvényhatósági bizottságának 913/közgy: 896. számú s 4035 számon vett határozata, Ó-Kanizsa község belterületén 4 ovoda, adorján és kishegyes csoportosított kölsőségekben egy-egy állandó menedékház létesítése - és a kőrös utczai ovoda felépítése tárgyában.

Kapcsolatosan felolvastatott a zentai tek: főszolgabírói Hivatal 6392. számú s 4040 számon vett rendelete, az adorjáni és kishegyesi második iskola és ovoda, illetve gyermek menedékház felépítése, és az adojáni árvízveszély elhárítása tárgyában tett intézkedések bejelentése tárgyában.

A felolvasott s igen tisztelt határozat, illetve rendelet tudomásul vétele után tekintettel arra, hogy Ó-Kanizsa község belsőségében már 3 ovoda, s adorján társközségben a második iskola felállítása van, - tekintettel a község jelenlegi oly szorult anyagi helyzetére, hogy jelenleg állasokat renszeresíteni, s építéseket foganatosítani képtelen, - az új állások renszeresítése és az építkezések s nagyobb munkálatok foganatosítása bizontalan időre elhalasztatik az elnök által elrendelt névszerinti szavazás eredményéhez képest Mihály Sándor közs: I. jegyző szavazatát kivéve.

75. 1896. szeptember 11. (új iskola építése) 380. szám

Felolvastatott a zentai tek: Főszolgabírói Hivatal 8505. számú s 5832. számon vett rendelete a Kishegyesi új iskola és kápolna építési költségeinek megszavazása tárgyában.

Az e tárgy érdemében kifejtett hosszas eszmecsere és beható tanácskozás befejeztével elnöki elrendelésre megejtett névszerinti szavazás eredményéhez képest, tekintettel a község szorult anyagi helyzetére, - a kishegyesi új népiskola és kápolna építése bizonytalan időre elhalasztatik.

I. - 66

Egyben a Kishegyesen szükséges iskola ideiglenes felállítása tárgyában

megkivántató intézkedések megtétele, s javaslat előterjesztésével a 371./jkvi. 896. számú határozattal kiküldött bizottság bizatik meg.

76. 1896. december 28. (úthálózat meghatározása) 465. szám - részlet

...

4.) Kishegyes-adorjáni út, ...

77. 1897. január 5. (külbiztos nyugtája) 10. szám

Bemutatja városbíró a kis hegyes csoportosított külsőségben eddig mint külbiztos

alkalmazásban lévő Fehér Mihály nyugtáját utalványozás czéljából.

Miután a község képviselő testülete a kis-hegyesen alkalmazott külbiztosi állás

beszüntetése tárgyában már

közgyűlési számú határozatával is intézkedett ezen

intézkedését a szabályrendeletben is érvénybe juttatta; az állást beszüntettettnek jelenti

ki, s az utalványozást ezennel megtagadja.

I. - 67

(iskolaépítés) 21. szám

Olvastatott a zentai tek: főszolgabírói hivatalnak 9443/kig. 96. számú 11/kig: 96 szám alatt vett rendelete az adorjáni és kishegyes csoportositott külsőségekben létesítendő iskolák felállítása tárgyában hozott s vármegyeileg is jóváhagyott képviselő testületi határozat foganatosítása iránt.

Tekintettel arra, hogy a fennt tisztelt számú rendeletben foglaltak arra engednek következtetni hogy azok valószínűleg téves informátión alapszanak, amennyiben a rendeletben foglaltak már részben teljesítettek részpen pedig kellő megokolással más irányú intézkedéssel szintén folyamatba vétettek - a jogügyi bizottság megbízatik, miszerint e tárgyban a tek: főszolgabírói hivatalnak egy kimerítő s minden egyes pontra felvilágosító jelentést terjesszen be.

78. 1897. február 13.

(gyógytár és egyebek fekbére) 64. szám

Olvastatott az elöljáróságnak Fehér Mihály kérelmére felvett jegyzőkönyve melyben a kishegyesen a házában elhelyezett kézi gyógytár; fertőtlenító gép és tűzi fecskendő fekbére s felügyeleti díja czímén évenkint 10 frtot kér megállapítani, s tekintettel arra, hogy a fennt megnevezett tárgyak már 4 év óta felügyeletére vannak bizva kéri hogy az elmult 4 évre is évenkint 10 frtot utalványozzon.

A közs: elöljáróság tanácsülésében is javaslatba hozott s 1897 év január hó 1. jétől fogva évnegyedes részletekben, a Kis-Hegyes csoportosított külsőségben elhelyezett kézigyógytár, gőzfertőtlenítő s tüzi fecskendő felügyelete s gondozásaért évenkint o: é: 10 frt ezennel egyhangú határozattal utalványoztatik. Az elmult 4 évre kérelmezett évi 10 frt kiutalása iránti kérelmével azonban elutasittatik.

I. - 68

79. 1897. április 21. (iskola kerítése) 161. szám

Elnök jelenti, hogy a kishegyesi népiskola kerítése is rossz karban van.

Tudomásul vétetik.

80. 1897. május 20. (vályogkészítés) 210.

Olvastatott Nagy István és társai ókanizsai lakosok 2627./kig. 897. Számú jegyzőkönyvi kérelme a Kis Hegyes alatt lévő, eddig vályogverésre használt területből egy kerületi láncz területnek magán czélra leendő felhasználása iránt.

A kérvényezők kérelmének hely adatik, s Mihály Sándor községi jegyző indítványa folytán - egyhangú határozattal kimondatik, miszerint a Kis-hegyes alatt levő közterületből 1. kerületi láncz vályog készítésére a közlakosságnak azon feltétel mellett adatik át díjmentesen, hogy az abból verendő téglák - csakis magán használatra, nem pedig üzletszerű használatra vehető igénybe.

A hely, - illetve terület kijelölésével Nagy János, - Schőbel Gyula és Hegedűs János - az elöljárósággal egyetemben - kiküldetik.

I. - 69

81. 1897. június 3.

(plebánosi kocsibér kártalanítása) 239.

Witt Ignácz szóbeli kérelme folytán előterjeszti vbíró, hogy az adorjáni plébánosnak egy - már évekkel ezelőtt hozott közgyűlési határozat alapján - kocsi bér lett megszavazva s indítványozva, - a kis hegyes s környékén teljesített gyóntatásért; ő ezen kocsibér ellenében a község tulajdonában lévő kaszálóból kér 4. holdnyi területet - díjmentesen átengedni.

A kérdés felett elnökileg elrendelt névszerinti szavazás eredményéhez képest a jelen volt 27. képviselő egyhangu határozattal kimondja, hogy Witt Ignácz helyettes plebános úrnak - kocsibér kártalanitás czimén addig, mig mint helyettes működik a 4. holdnyi területet, - melyet évről-évre az elöljáróság jelöl meg - díj mentesen átenged.

82. 1897. július 18. (nagy-széki fürdő) 299.

Dr. Király Sándor előadja, miszerint a község tulajdonát képező ugy nevezett “Nagy szék” gyógyhatása a közönség előtt nem ismeretlen azt a folyó évben is tömegesen látogatják s gyógyhatásáról a közeli vidékről is elismerőleg nyilatkoznak, miért is ezen terület a község által is hasznosítható lenne, s a jövőben még esetleg jövedelmi forrást is képezne, miért is indítványozza, - miszerint az ugynevezett “Nagy-Szék” használhatósága előmozdítása szempontjából a község egy bódé szerű épületet létesítsen, s a medret kimélyítve a víz állandóságát ezzel biztosítsa.

Ezen indítvány egyhangu határozattal elfogadtatván - a községi elöljáróság /:100:/ Egyszáz forint ez uttali utalványozása mellett - teljhatalmulag megbizatik, miszerint a “Nagyszék” legalkalmasabb helyén egy bódét 5-6 elkülönített vetkező hellyel építtessen, azt valamely közel lakó gazdának - bármily csekély árért adja ki

I. - 70

haszonbérbe, a kit ez uttal a közgyűlés felhatalmaz arra nézve, hogy az ott fürdők, illetve vetkezőktől csekély díjat szedhessen; - a kimélyítés azonban őszre fog elhalasztatni, mivel a földmunkálat - az aratási időre való tekintettel sokba kerülne.

83. 1897. augusztus 31. (orvos)

340. szám

Tárgyaltatott a számvizsgáló bizottság észrevételezése folytán a községi orvosoknak Adorján és Kis-Hegyes külsőségekben hetenként teljesítendő orvosi ambulantiáért eddigelé a községi közpénztárból felvett napidíj jövőbeni utalványozása iránti intézkedés.

Tekintettel arra, hogy a községi orvosok ezen ténykedése alkalmából napidíjak felszámolásának jogos volta a Képviselő testület 305/1893. számú Közgyűlési határozatán alapul, mely határozat 1096/1893. szám alatt törvényhatósági jóváhagyást is nyert; ennél fogva jövőben is feljogosíttatnak a külsőségekben teljesített ambulantiáért napidíj felszámítása és annak a közpénztárból való felvételére.

84. 1897. december 31. (artézi kút) 482. szám

Felolvastatott Hegedűs János és társai ókanizsai /:kishegyesi:/ lakosok 6449. számú kérvénye, a Kishegyesen megkezdett ártézi kút tovább furattatásához engedély és segélyadás iránt.

Tekintettel a lakosság előnyére s a Kishegyesen levő vizszükségletre, egyhangú határozattal kimondatik, miszerint a kishegyesi lakosok által tovább furni szándékolt ártézi kút munkálatához 50 frt segély s a szükséges anyagok adatnak a kőzség részéröl, a meglevő anyagokból.

I. - 71

85. 1898. január 31. (veszélyes lejáró) 18. szám

Nagy János-János képviselő indítványozza, miszerint a kishegyesi veszélyes lejáró út a jelen - munka hiányában - ínséges időben a magas partnak elhordása s a veszélyes lejtő feltöltésével hozassék jókarba.

Az e tárgyban szükséges és megfelelő intézkedések megtételével, a felmerülendő költségek utalványozása mellett a gazdaszék bizatik egyhangulag meg.

86. 1898. február 18. (útjavítás) 57. szám

Hegedűs János képviselő előadja, miszerint a járás és az Orom között, Kis-hegyes alatt, a tégla gödrök körüli út, mely igen forgalmas s csak nem járhatatlan állapotban van, miért is tekintettel a helreállítás csekély voltára, indítványozza annak sörgős kijavíttatását.

Tekintettel a szükségességre s a lakosság érdekére, egyhangó határozattal s a költségek utalványozása mellett felhatalmazva megbizatik az elöljáróság a jelzett útnak jókarba helyezésével.

(artézi kút) 71. szám

Elnök jelenti miszerint a Kishegyesen fúrni szándékolt ártézi kútból a csöveket felszedni nem lehetett, miért is kér intézkedést a külső csikós kút készíttetése tárgyában.

I. - 72

A meglevő anyagokkal és a most utalványozott 300 frt felhasználásával, s házi kezelés mellett furasson az elöljáróság ártézi kutat, mivel az ásott kút czélszerűtlen s folyton tetemes költséggel járó volta mellet is, sokkal nagyobb költséggel állítható elő, mint az ártézi kút.

87. 1898. április 28. (iskolai kerítés) 114. szám

Felolvastatott Radeczki Istvánkis-hegyesi tanító 2402 számú kérvénye, a kis-hegyesi iskola udvar keritése és nagykapujának jókarba helyezése iránt.

A költségek utalványozása mellett egyhangú határozattal megbízatik az elöljáróság, miszerint a kis-hegyesi iskola udvarának kerítését és nagykapuját s folyó év őszén hozassa jókarba.

(útegyenesítés) 132. szám

Felolvastatott a községi elöljáróság 2428. számú javaslata az adorjáni vasúti állomásról - Kishegyesre vezető út egyenesre hozatalához szükséges 874 1/10 öl terület megvétele iránt.

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi út egyrésze az esős időben csaknem járhatatlan s folytonos javítása tetemes költségbe kerül az indítvány egyhangú határozattal elfogadtatik; minthogy azonban ezen tárgy kitüzve nem volt s adás vételről van szó, a 30 napon túl tartandó közgyűlésre tüzetik ki tárgyul.

Az út javításáért, illetve az ezen egyenes irányú út jóváhagyás előtti elkészítéseért, tekintettel a lakosság érdeke és a jelenlegí út járhatatlanságára, - tekintettel a jelenleg kedvező s az ínséget munkával kisegitő alkalomra tekintettel az ekként a kőzségre háramló csekély költségre, a képviselő testület a felelősséget egyhangú határozattal magára vállalja.

I. - 73

Igennel szavaztak: Bakai Nándor, Huszágh István, Kossányi Nándor, Popovits György, dr. Roxer Gyula, Szabó Sándor, Trenka István, Tóth Lukács, Bata JánosJános, Bábinszki István, Bognár György, Bata Vincze, Dukai Mátyás-János, Herczeg Ede, Hegedűs János, Kosztyik János, Kávai Jakab, Losoncz Lukács, Losoncz Mátyás, Márton Mátyás, Nagy János, ifj: Nagy István, Schőbel Gyula, Szábel József, Szabó János, Tóth András, idb. Tóth József és Varga Pál.

(Nagy-út szélessége) 133. szám

Jelenti elnök, miszerint a kis-hegyesre vezető 2 láncz széles, a mely nagy út itt teljesen felesleges; miért is indítványozza, miszerint az út 5 öl szélesre kijelöltetvén, a két oldalról elmaradt terület a bérfoldekhez csatolva, haszonbérbe adassék.

Egyhangú határozattal elfogadtatik s megbizatik a községi mérnök, miszerint ezen utat 5 öl szélességben kijelölve, szakszerűen ossza be, a megmaradt két oldalí részeket pedig a bér és esetleg tulajdon földekhez csatolva, az esetleges vétel árt számitsa ki.

88. 1898. június 16. (útegyenesítés) 187. szám

A 132/jkvi 898 számú határozat alapján újból felvétetett az adorjáni vasútállomástól - kishegyesre vezető úthoz szükséges 874 1/10 öl föld vétele.

Kapcsolatosan felolvastatott Csuka Sándor községi mérnök 3154 számú jelentése az ezen út kiépítéséhez még szükséges 91 frt 65 kr utalványozása tárgyában.

Takintettel arra, hogy az adorjáni vasúti állomástól - kishegyesre vezető út oly helyen és talajon volt, hogy a legkisebb esőzés utánis jórészben járhatatlanná vált s télen át járhatatlan s így a tanyai és kishegyesi lakosok ez úton vagy éppen nem, vagy csak a legnagyobb nehézségekkel közlekedhetnek, - tekintettel arra, hogy ezen út egyenes vonalba és jókarbahozatalához a régi hasznáhatkan út területének levonása

I. - 74

után csak 874 1/10 öl szükséges, elnök által elrendelt névszerinti szavazás eredményéhez képest, miután a szavazatszedő bizottságba Schőbel Gyula és Nagy János képviselők kiküldettek, a jelzett terület megvétele egyhangú határozattal kimondatik már annál is inkább, mivel ezen terület a lakosok megterheltetése s közköltség kivetése nélkül a közpénztárból megvehető s a vétel a lakosság érdekében felette szükséges.

“Igennel szavaztak:”

Bakai János, Hlavinka József, Huszágh István, Popovits György, Szabó Sándor, Tóth Lukács, Bata János-János, Bábinszki István, Bognár György, Bata Vincze, Cseszkó Sándor, Dukai Mátyás-János, Gyulai Ferencz, Hegedűs János, Kávai Jakab, dr. Király Sándor, Losoncz Sándor, Mészáros János, Nagy János, ifj: Nagy István, Schőbel Gyula, Szábel József, Szabó János, ifj: Tóth József, Tóth Pál, Tóth János, Tóth András, idb: Tóth József, Witt Ignác és Varga Pál.

Egyben tekintettel arra, hogy a község ezen út helrehozatalára anyagi erejéhez képest minden áldozatot meghoz a jókarbahelyezéshez még szükséges 91 frt 65 kr utalványozása és inséges munka czimén, a megyei pénztár - illetve útadó alapból leendő kifizettetésére az elöljáróság kérje fel a megye alispánja Nagyságos Karácsony Gyula urat s tegyen ez ügyben előterjesztést.

89. 1898. szeptember 18. (föld az adorjáni papnak) 278. szám

A 190/jkvi 898 számú határozat alapján felolvastatott a jogügyi bizottság javaslata Witt Ignác adorjáni helyettes plébános kérvénye tárgyában, a mely szerint a bizottság, a közgyűlésnek melegen ajánlja, miszerint az adorjáni plébános 40 láncz szántóföldje Kishegyes alatt, a kishegyesi parczella felső részén, a járás felöl hasítassék ki.

Az ezen javaslat tárgyában kifejtett tanácskozás befejeztével, elnök által elrendelt névszerinti szavazás eredményéhez képest, miután a szavazatszadő bizottságba dr. Király Sándor és Csuka Sándor képviselők kiküldettek, 17 szavazattal 5 szavazat ellenében, tehát 12 szótöbbséggel kimondatik, miszerint:

1.) Ha a kishegyesi parczella a terv szerint kiosztva lesz, az adorjáni plébános földje a bizottság által javasolt helyen, ellen esetben Kis-hegyes mellett adatik ki.

I. - 75

2.) A község a földön kívül semmiféle hozzájárulást vagy költséget nem visel sem költséghez nem járul: “Igennel” szavaztak:

Csuka Sándor, Hlavinka József, Popovits György, Szabó Sándor, Trenka István, Bata Vincze, Cseszkó Sándor, Dukai Péter, Deutsch Ferencz, Kávai Jakab, dr. Király Sándor, Mészáros János, Márton Mátyás, Nagy János, Szabol József, Szabó János és Tóth András.

“Nemmel” szavaztak:

Bognár György, Bús Mátyás, Gyulai Ferencz, Losoncz Mátyás, és idb: Tóth József.

90. 1898. szeptember 29. (ól apaállatoknak) 286. szám

Jelenti elnök, miszerint a kishegyesi apaállatoknak ólja nincs.Hegedűs János képviselő helyet ad csak az ól építendő.

A felmerülendő költségek utalványozása mellett megbízatik az elöljáróság a szűkséges ól sűrgős elkészíttetésével.

91. 1899. március 7. (házhelyek a járáson) 32. szám

Olvastatott Fehér Mihály és társai 925/kig. 899 számú kérvénye, melyben a Kis-hegyes külsőség alatt elterülő s a községtöl haszonbérbe birt járás területi parcellákat legalább 10 évre, ha felemelt haszonbérért is kiadatni és azokon kisebb épületek felállitását megengedni kérik.

Véleményes javaslattétel végett egyhangú határozattal a gazdászati bizottságnak adatik ki.

I. - 76

(szikes fürdő) 38. szám

Olvastatott Bús András helybeli lakos 1188/kig. - 899 számú a kis-hegyesi vasút állomás közelében fekvő fürdönek felállithatása és ezen fürdöhely körül levő községi tulajdont képező földekböl 10 láncz földnek haszonbérbe vétele iránt.

Vélemény adás és javaslattétel végett kiadatik a gazdászati bizottságnak.

(kishegyesi lejáró út - gazdaszéki jelentés) 75./a szám - részlet

2.) a kishegyesi veszélyes lejáró út feltöltése és jókatba helyezése iránt, melyre vonatkozólag a gazdaszék a munkálatok tervszerü végrehajtásával 100 frt erejéig Csuka Sándor községi mérnök megbizatását hozza javaslatba a közgyűlésnek.

A gazdaszéknek ezen tárgynak 2 szám alatt előterjeztettt javaslata egyhangulag a költségek utalványozása mellett közgyülési határozattá emeltetik.

92. 1899. március 30. (épületek emelése a járáson) 80. szám

Olvastatott a 39/jkvi 899 számú határozattal a gazdaszékhez utalt Fehér Mihály és társai kishegyesi lakosoknak a járás területén bérbe adott parczellákra épület emelhetése iránti kérelmük érdemében hozott gazdaszéki javaslat, mely szerint tekintettel azon körülményre, hogy a kérvényben irt feltételek melletti bérbeadás törvényhatósági jováhagyást igényelne, s annak bevárása a földk bérbe adását lehetetlenné teszi, mely körülmény a községnek anyagi veszteségeket okozna.

Kérelmezők kérvényének helyt adni nem javasolja, sőt indítványozza, hogy mindazon bérlők, kik a bérelt területen házakat építettek, az épületek eltávolítására utasítassanak.

I. - 77

Tekintettel arra, hogy a kérelmezők minden engedély nélküli építkezésükkel a többi bérlőnek is jogot látszanak nyújtani a bérbe adott területen a további építkezésekre a mi jog és törvény ellenessége mellett a bérlet megszűntével nem csak a bérlőknek de a községnek is az épületek eltávolíttatásával károkat okozna, - a gazdaszék e tárgybani határozata indokainál fogva elfogadtatik és egyhanguan határozattá emeltetik.

Egyben megbizatik a közs. elöljáróság, hogy a kért helyeni építkezéseket betiltsa, és a már kész épületek bérlőit azok eltávolítására hívja fel.

(nagy-széki fürdő) 81. szám

Olvastatott 238/jkvi 899 számú határozatfolytán Bús András fürdő emelés iránt beadott kérelmére hozott gazdaszéki ülés javaslata.. Elnöklő bíró előterjeszti, miszerint - tekintettel arra, hogy e tárgy fontosságánál fogva behatóbb tárgyalást kíván - a javaslat pontról pontra tárgyaltassék a képviselő testület által és arra külön hozzon határozatot,. ezekután olvastatott:

1.) Kérelmező Bús Andrásnak egymást követő 6 évre a kérelmezett nagyszéki fürdő közelében 10 láncz 400 öl földterület bérbe adatik holdanként 20 frt bérösszegért oly kötelezettséggel, hogy a fördő mellett bérlő egy rendes épületet építtessen és a fenn említett bérleti földön felül fél hold területet szórakozást és üdülést kereső beteg látogatók számára befásítson, melynek költségeit a községi házi pénztár viseli, míg az épület saját költségén építendő fel; -

Csuka Sándor ezekután indítványozza, hogy a fél hold terület befásításánál - tekintettel a föld minőségére - a gödrök akként legyenek megásva 1(egy) mét. mélységük pedig 1/2 méter legyen, mert ellen esetben ültetésekkel a czél, s kivánt eredmény el nem éretik. A gazdaszék eme javaslata azon hozzá adással és modosítással fogadtatik el egyhangú határozattal hogy:

a.) Tartozik bérlő a kérvényéhez csatolt térrajzban feltűntetett s vázolt épületet a fürdő helyen kiepíttetni, s azon a helyen, hol a közs. elöljáróság kijelöli. Tartozik bérlő az általa épitendő ház falak alját - miután a székes talajból készítendő fal anyag e czélra nem alkalmas - a község által kiszolgáltatandó tégla mennyiségből 12 sorosan illetve sort kirakatni.

I. - 78

b.) Tartozik bérlő a bérelt területen felül a félhold területet Csuka Sándor közs: mérnök indítványára, s Bednárcz Károly közs: kertésznek a hely kijelölése s utasításainak szorgos szemelőtt tartásával legkevesebb az e czélra alkalmas 40 drb fával beültetni.

Az üdülő hely befásítási költségei a közs: házi pénztárt fogja terhelni, mely egyhangú határzozattal utalványoztatik. 2.) Az elkészítendö fürdő medenczék 1 méteres sorompóval látandók el. a költségek utalványoztatása mellett egyhangu határozattal elfogadtatik.

3.) Bérlő, illetve ajánlatot tevő az adorjáni állomás és a paphalmi megálló helytől a fürdöig a fürdö vendégek részére személy szállító kocsikat tartani köteles, s szállítási díj czímén a vendégektől személyenként 10 krt szedhet; a fürdő bódékat s 2, fürdő medenczét a község saját költségén állittat fel. -

A dazdaszék eme javaslata is egyhangúlag elfogadva határozattá emeltetik azzal, hogy a kiépítendő 2 fürdő medencze és fürdő bódék költségei a költségvetésben felvett e czímű kiadés terhére fognak utalványoztatni, Olvastatott a 4, pont, -

Bérlő fürdő díjat nem szedhet azonaban a fürdő közönség részére

a.) alsó nadrágot b.) lepedőt c.) törülközöt d.) szappant

. . .

. . .

2 kért 3 kért 2 kért 2 kért

az ilyet igénylőknek kiszolgáltatni köteles.

Ezek után Apró János II. bíró azon elöterjesztest teszi, miszerint - tekintettel arra, hogy a létesítendő fürdőt elöre láthatólag majd oly betegek is veszik igénybe, kik bőrbetegségben szenvedve testük sebekkel fedvén, minek láttára a velük egy medenczében fürdő egészséges vendégekre nagyon is elriasztólag hathat - midezek figyelembe vételével, s a létesitendő fürdő jövöjének jól felfogott érdekében a medenczék elválasztásáról, s a fent említett betegek medenczájének elkülönítéséről, s azok ellenörzéséről a képviselő testület intézkedni sziveskednék. -

Schőbel Gyula képviselő ezen indítvány tárgyalását nagyon is fontosnak véli, és eme indítvány kiegészítéseül inditványozza, miszerint, - tekintettel arra, hogy a község éltal felállítandó két medencze előre láthatólag a fürdő vendégek igényeinek kielégítésére elegendő nem leend, és a fenn említett betegek elkülönítéséről okvetlen intézkedni kell - mondja ki a közgyűlés határozatilag, hogy a két meglevö medencze 5-5 krnyi fürdési díj mellett fizetéses egy harmadik medencze pedig - melyet bérlő

I. - 79

saját kölségén tartozik felállítani - ingyenes legyen, s eme harmadik medencze szolgáljon fürdő helyül a fent leirt s külsö sebekben szenvedő betegek részére. -

Hosszas és kimerítő tanácskozás után a gazdaszék javaslatának részben és Schőbel Gyula indítványának elfogadásával a képviselő testület egyhangu határozattal kimondja, miszerint: a.) a fürdö közönség részére kiszolgáltatandó

alsónadrágért lepedőért . törülközöért szappanért

. . . .

. . . .

2 krt 3 krt 2 krt 2 krt

szedhet bérlő az ilyeneket igénylőktől. -

b.) a község által kiépítendő mindkét medencze fizetéses leend, mégpedig 5-5 krnyi díj szedhető személyenként bárlő által, mely a bérlő tulajdonát képezendi; azonban:

c.) Ennek visszolgálmánya fejében tartozik bérlő egy a már meglevő két medenczéhez hasonló oly tér és köbmértékű fürdő medenczét, a közégi elöljáróság által kijelölendő helyen ásatni, s illetve kiépíttetni, olyként, hogy ezen általa készíttetett harmadik medencze a két fizetéses medenczéből kifolyó víz mennyiséggel leend csupán megtölthető. Ezen fürdő medencze lesz ingyenes, a mely fürdő medenczében fürdő vendégektől bérlő esetleg a részükre kiszolgáltatandó fördő ruha díjain kívül fürdési díjakat nem szedhet. Tartozik továbbá bérlő mindhárom medenczét folyton tisztán és jó karban saját költségén fenntartani, - s időről időre a beiszapodás folytán szükségessé válandó mélyítéseket eszközölni.

d.) Tartozik bérlő, - hogy a ragályos betegségben és sebekben szenvedő betegek csupán az általa kiépítendő harmadik, tehát az ingyenes medenczében fürödjenek, mert ezeknek a két fizetéses medenczében fürödni semmiféle körülmények között nem engedélyeztetik. e.) Bérlő a fürdő helyen jégvermet építtetni tartozik, melynek kiépítési, és évről évre jéggel leendő megtöltési költségei csupán bérlőt terheli, -

f.) Utasítassék bérlő, hogy s fürdő vendégekről lelkiismeretes pontossággal nyilvántartást vezessen, és az azokróli kimutatást minden év junius havától kezdödöleg minden hóvégével a községi elöljáróságnak mutassa be, -

I. - 80

g.) Azon esetben ha bérlő a bérlet tartamán vagyis 6 éven belül elhalálozna a

bérlet összes jogai és kötelezettségeivel a bérlő törvényes örököseire, s illetve

jogutódaira szálmand át, azonban határozottan kiköttetik az, ha akár bérlő, akár

elhalálozása folytán a bérlettel járó jogokat és kötelezettségeket öröklö törvényes

jogutódai - e határozatban kimondott vagy a kötendő szerzödésben elöírt feltételek bármely pontjának eleget nem tenne, s azokat pontosan be nem tartaná, a bérletet a

község felbontottnak és megszüntnek tekintheti, bérlő mint ki a feltételeknek eleget

nem tett a bérletbeni összes jogait elveszítendi, a fürdő helyiséget, annak összes

jogaival és hozzá épitett, ahhoz tartozó épületeivel együtt, a község mint erkölcsi testület

a törvényes alakiságok betartása mellett más bérlőnek adhatja ki, a nélkül, hogy a volt bérlő a községgel szemben bármi nemű, s bármi czímű visszkeresetet támaszthatna. -

h.) A bérlővel kötendő szerződés elkészítésével s megkötésével a közs:

elöljáróság bízatik meg, azzal hogy az csak is a képviselő testület jóváhagyása után

birand joghatállyal; egyben utasíttatik az elöljáróság, miszerint ez ügybeni intézkedéseket a képviselő testülettől nyert megbizatásokhoz mérten haladéktalanul

tegye meg, s jelentése időröl időre a tett intézkedésekről beváratik.

93. 1899. július 29. (nagy-széki fürdő) 222. szám

Olvastatott Bús András ókanizsai lakossal a 88/jkvi 899 számú határozat alapján a szikes fürdő bérbe adása tárgyábani haszonbéri szerződés.

A bemutatott szerződés egyhangú határozattal helyben hagyatik azzal, hogy amennyiben a bérlő a fürdőnek nyilvános jelleget kiván adni, az ezzel kapcsolatos törvényes kőtelességeknek eleget tenni bérlő kötelessége, s e tekintetben a község magára semmiféle kőtelezettséget magára nem válal.

I. - 81

(kishegyesi út) 234. szám

A meghívó gyűlési tárgysorozatába tárgyul felvett 132. és 187/jkvi 899 számú közgyűlési határozatokkal már tárgyalt s ifjú Losoncz Imre ókanizsai lakostól az adorjáni vasúti állomástól Kishegyesre vezető úthoz szükséges és az ókanizsai 155 esetleg újszámú betétbeni 3207 hszi számú 1 hold 600 öl földből a kőzség által megvétetni határózott s térrajzilag 3207/2 hszi számmal jelőlve elkűlőnített 847 1/10ől főldnek 334 frt. 64 kr. vételárban tőrtént megvétele tárgyában kötött adás-vevési szerződés.

Tekintettel arra, hogy jelen esetben ingatlan vételről levén szó, miután a szavazatszedő bizottságba Schőbel Gyula és Nagy János kikűldettek, névszerinti szavazás megejtésével a kőzgyűlés határozatilag kimondja, hogy a bemutatott és megkőtőtt szerződést egyhangulag elfogadva jóváhagyja és annak a kőzgyűlés részéről történt jóváhagyási záradékkal leendő ellátására kőzségi biró és jegyző mellé Schőbel Gyula és Nagy János képviselőket kikűldve megbizza. Ezen határozat elfogadására “igennel” szavazótt a kőzgyűlés, ellene “nemmel” senkisem szavazott, -

94. 1899. szeptember 5. (nagy-széki fürdő) 261. szám

Jelenti elnök, hogy Bús Istvánnak haszonbérbe adott szikes tó fürdő építése a szabályszerüen megtartott árlejtés szerint 714 koronát tesz ki.

Tekintettel arra, hogy a fürdő bódé, nemkülönben a kerités költségei a községi közpénztárt terhelik, a bemutatott árlejtési jkvben a szikes-tó fürdő ácsmunkájáért 714 korona a közpénztárból ezennel egyhangú határozattal utalványoztatik.

I. - 82

95. 1900. május 10. (nagy-széki fürdő) 88. szám

Elnöklő biró felolvassa Bús András hbli lakos 809./900 számon vett kérvényét

az általa bérben birt fürdöhelyiségre nézve a fürdöjog beszerzése, a fürdö helyiség területén egy ártézi kút fúratása és egy fürdöházhoz vezető út léteitése iránt.

Tekintettel arra, hogy a község a szerződésben magára vállalt kötelezettségének

pontosan eleget tee, s igy a község bérlővel szemben - a megkötött szerződés

kikötményein felül - a kérelemben felsorolt műtárgyak (:út, hid és ártézi kút:) s jogok

beszerzésére nem kötelezhető, kérelmező kérelmével egyhangú határozattal elutasittatik.

96. 1900. április 18. (építés bérföldre) 159. szám

Elnöklő bíró előadja, miszerint a kishegyesi lakosok, kik községi földeket birnak

bérbe ezen bérbe birt földeken házakat építenek. Több izben fordultak a kérvényeikkel

a képviselő testület elé, hogy ezen építkézesekre engedély kapjanak, azomban imindannyian elutasíttattak. -

Tekintettel arra, hogy ezen építkezések, - miután jobbadán szalma és faanyagot használnak, veszélyes, amennyiben igen gyúlékony anyagokból épitnék, tekintettel továbbá arra, hogy úgy a képviselő testület, mint a közs: Elöljáróság által tett ez elleni tiltakozások velük szemben mi eredményre sem vezetnek, kéri a képviselő testületet,

I. - 83

miszerint az ügyben az szükséges intézkedések mikénti megtételére a közs: Elöljáróság utasítani sziveskednék. Egyhangú határozattal utasíttatik a közs: Elöljáróság, miszerint, tekintettel arra, hogy több ízben figyelmeztetve lettek a kishegyesi bérlők az általuk bérben birt földeken épített házak eltávolítására, mit azonban a mai napig sem teljesitettek, tekintettel továbbá arra, hogy az ily rendetlen és szabály ellenes igen gyulékony anyagokból épített házak kigyulása esetén a községre nézve veszélyes is - mindazon bérlők, kik a bérelt földeken házat épitettek, felhivassanak, s szigorúan utasittassanak, hogy a házat záros határidőn belül annál is inkább, távolítsák el, mert ellen esetben azok leromboltatásárol, s eltávolításáról kinek-kinek terhére a község fog gondoskodni.

97. 1900. szeptember 27. (menedékház) 326. szám

A képviselő testület a 309/900. szám alatt hozott határozatban foglalt utasitáshoz képest jelenti elnöklő bíró úr, hogy Adorján és kis hegyes csoportosított külsőségekben egy-egy menedékház felállítását a megye thatósági bizottsága 2153/898 számú határozatával elrendelte ugyan, azonban azt a község anyagi körülményei folytán mindezidáig nem építette fel.

Dr. Király Sándor a bíró válaszát tudomásul veszi, de hangsulyozza, hogy menedékház felállításával a kivánt czél nem éretnék el, mit igazol azon tény is, hogy oly községek, melyekben ily menedékház van felállítva, . készséggel szüntetik be, mivel azok rendeltetése nem felel meg a czélnak, Witt Ignácz h. plébános a menedékházak létesítését különösen a szegény sorsu szülők érdekében szükségesnek tartja, s kéri a képviselő testületet, miszerint azok felépítése iránt sürgősen intézkedjék.

A tárgynak több oldalról történt megvitatása után a képviselő testület egyhangú határozattal kimondja, hogy Adorján és Kis hegyes külsőségekben menedékházak felállítását ez idő szerint szorult anyagi körülményeinél fogva nem kivánja.

I. - 84

98. 1901. május 10. (kishegyesi kút) 101. szám

Községi bíró 1898/kig 901 sz. a. bejelenti, hogy a curialistákkal kötött s a képviselő testület 319/jkvi 900 sz. határozatával elfogadott és Bács-Bodrogh vmegye törvényhatósági bizottsága 1444/kig: sz. határozatával jóváhagyott egyezség alapján a kiadott 180 kerületi láncz föld 1901 termő évre befolyt bérleti összegből az érdekelt felek jogi képviselőinek elszámolás kötelezettsége mellett egyezer /:1000:/ korona a községi pénztárból előlegként lefizettetett, egyben jelenti, hogy ezen kiarulott földterület egyik csücskejébe Szárics Bertalan ügyvédnek osztatott ki az úgynevezett kishegyesi kút, a melyre az ottani lakosságnak feltétlen szüksége van, miért is intézkedést kér ezen kút és földterület megvételére. -

Az elöljáróság intézkedése tudomásul és az ezer kor. utalványoztatik és utasíttatik az elöljáróság, hogy a curialistáknak kiosztott földterületbe eső úgy nevezett hegyesi kút körül elterülő mintegy egy holdnyi területet és ezen kutat - miután itt egy kútnak felállítása okvetlen szükséges - jelenlegi birtokosától mérsékelt áron vegye meg, illetve vele alkudozásba bocsátkozva az eredményről tegyen jelentést, az elöljáróság mellé Nagy István és Sóti Antal képviselők küldetnek ki. -

99. 1901. november 20. (szülésznő választása) 323. szám

Elnöklő szolgabíró a megjenteket szivélyesen üdvözölván, a tisztújító gyűlést megnyitja.

Egyben előadja,miszerint a mai napra kitűzött ezen gyűlésen, mely törvény és szabályszerűen lett egybehíva, az üresedésben lévú végrehajtói és kishegyesi szülésznői állás lesz választás utján betöltve.

I. - 85

A végrehajtói állásra pályázók közül

Németh László; Dujmovits Béla és Markovits Nándort jelölvén ki, felkéri a jelenvoltakat a választás megejtésére. -

Egyhangúlag Németh László választatott meg községi végrehajtóvá, ki is a hivatalos esküt elnöklő szolgabíró kezeihez letette. Az üresedésben lévő kishegyesi szülésznői állásra elnöklő főszolgabíró

Világos Erzsébet Lengyel Pálnét és Benák Antalnét kijelölvén, felhívja a jelenvoltakat a választás megejtésére. -

14 szavazattal 1 szavazat ellenében, tehát 13 szavazat szó többséggel Világos Erzsébet Lengyel Pálné választatott meg a kishegyesi szülésznői állásra. -

100. 1901. december 6. (curialisták perének folytatása) 358. szám - részlet

Olvastatott Bács Bodrogh vármegye törvényhatósági bizottságának 4774/kig.

1901. számon vett a kurialistáknak kiadott 180 kerületi láncz legelő járulék 1900 évi bérösszegének kiutalványozása és az ezenkiadott földterületbe eső úgy nevezett hegyesi kút körül elterülő mintegy egy holdnyi terület megvásárlása tárgyában a képviselő testület által 101, és 145./jkv. 1901. szám alatt hozott határozatait feloldó határozata, melyben az összegeket netalán kiutalványozó elöljárók ellen vizsgálat is elrendeltetett.

Dr. Király Sándor községi képviselő azon kérdést veti fel, hogy mikép történhetett az, hogy a törvényhatóság ezen határozatukat feloldotta midőn azok B. Bodrogh vármegye törvényhatósági bizottsága által 1900 évi októberhó 9én tartott közgyűlésében 1444/közgy 1900számú határozatával jóváhagyott egyezségnek utolsó bekezdése alapján hozattak és ezen összegek a Curialisták jogi képviselőinek már régen kifizetendők lettek volna az esetleg megindított per óriási költségeivel együtt, miért is a következő indítványt teszi: Tekintettel azon körülményre, hogy Ó-Kanizsa község ellen a szabadkai kir. törvényszéknél még az 1895 évi 5685. számú keresettel...

I. - 86

101. 1902. január 31.

(Tető Kis Hegyes - kútfúrási kérelem) 25. szám

Olvastatott a Tető kis hegyesi külsőség lakosainak 163/kig. 902.szám alatt vett kérvénye melyben azon kérelemmel fordulnak a képviselő testülethez, hogy a külsőség belterületén vagy ahhoz közel eső területen egy ártézi kút fúrassék mert az egész környéken egyetlen egy kútban nincs egészséges élvezhető víz, - mert az által az amúgy is a nem a legjobb lábon álló közegészégügyi viszonyaikon lenne némileg segítve, de esetleges tűzvész alkalmával is elegendő víz mennyiséget nyernének ez által az amúgy is víz szükségben szenvedő lakósok.

Miután a község oly anyagi helyzetbe hogy a kétes eredményű artézi kutat furathasson. Tóth József képviselő indítványozza, hogy egy a szükségletnek megfelelő nagyságú új kút ásatassák. Bíró elrendelvén a szavazást egyhangó határozattal kimondatik:

Kérvényező kérelmükkel elutasíttatnak azonban utasíttatik az elöljáróság, hogy két képviselő közbenjöttével egy alkalmas helyet kijelölve a curialistáknak kiosztott kúthoz hasonló kutat létesítsen melynek összes költségei ezennel utalványoztatnak. -

(curialisták kútja) 61. szám

Olvastatott a községi mérnöknek 243/kig. 902. vett s a curialistáknk kiosztott területben levő kút megvásárlása tárgyában tett következő jelentése:

Pollák Salamon zentai lakós tulajdonát képező a curiális competencoából lemért azon föld melyben a kishegyesi kút fekszik és amely e hó 15ik napján megtartott helyszini szemle alkalmával mint visszaváltandó a mellékelt helyszínrajz szerint kiméretett 2 hold 195 öl, szóval is két kat. hold ész százkilencvenöt négyzetöl és így Pollák Salamon által kért holdankénti 2000 korona megváltási árt számítva összesen 2121 frt. 87 kr. vagyis 4243 korona 75 fillér volna kifizetendő Ó-Kanizsa 1902 évi januárhó 17 napig. Tisztelettel Csuka Sándor s. k. közs. mérnök.

I. - 87

Tekintettel azon körülményre, hogy Tető kis hegyes külsőségnek szükséges kút ásása a képviselőtestületnek /jk. 902. számú határozattal elrendeltetett, mint tárgytalan ezen ügy a napirendről levétetik.

102. 1902. március 18. (kút Kishegyesen) 134. szám

Községi bíró 1022/1902. sz. a. jelenti, hogy a községi képviselő testületnek 25/jk. 1902. számú határozata alapján a Kis hegyesen létesítendő kút ásása s kikövezési munkálatát nyilvános árlejtés útján biztositotta s azt mint legkevesebbért vállalkozónak Csitári Istvánnak 172. korona 38. fillér vállalati árért kiadta.

Bíró eljárása egyhangú határozattal jóváhagyatik s a 172. kor. 38. fillér válalati ár a kútnak a feltetelek szerint leendő elkészítése s átvétele után válalkozó szabályszerű nyugtájára kiutalványoztatik. -

103. 1902. április 6. (keskeny út) 145. szám

Előadja elnök, miszerint a curialisták földje és az orom alja közötti marhahajtó út a Kis-Hegyes alatt ásott kút körül oly keskeny, hogy a jószághajtás által, mindkét oldali tulajdonosnak tetemes kár fog okoztatni s ez által a felmerülendő viszálykodásokon kívül előre meg nem állapítható kártérítések iránti keresetek fognak beadatni, de meg a község a területek elszántásának is kitéve lévén ugyancsak perek merülnének fel, miért is indítványozza, miszerint a jelzett út kút körüli részén árok ásassék.

Miután a jelzett út keskenysége köztudomású, nagyitó többséggel kimondatik, miszerint a jelzett út mindkét oldalán egy egy dűlő hosszban megfelelő árkot készíttessen az elöljáróság, melynek költségei ezennel a közpénztárból kiutalványoztatnak. -

I. - 88

(rossz út)

146. szám

Jelenti az elnök, miszerint a Kis-Hegyesi marhajáró útnak az éren átvezető töltéséből egy rész elvágatván , - az átjárás esős időben teljesen lehetetlen, miért is kéri ezen útnak sürgős jókarba helyeztetését.

Tekintve az elkerülhetetlen szükségességet, egyhangó határozattal s a költségek utalványozása mellett megbizatik az elöljáróság, miszerint ezen töltés útnak sürgősen hozassa jó karba. -

104. 1902. május 17. (állategészségügyi kerület)

...

169. szám - részlet

III.ik kerület:

A szállások kis-hegyessel és a járás azon részével mely a külső ökörcsorda, külső gulya és külső... ...

105. 1902. május 22. (települések nevei) 230. szám

Olvastatott B. Bodrogh vármegye nagyságos alispánjának 2615/1902. számon vett a község és egyébb helynevekről szóló 1898. évi IV. t. cz. végrehajtása tárgyában kibocsájtott 19952/alisp. 1902. számú körrendelete és az Országos Törzskönyv bizottság 2608/1902. számú Ó-Kanizsa község és a hozzá tartozó csoportosított

I. - 89

külsőségeknek a képviselőtestület által leendő elnevezéseinek illetve neveinek megállapítása tárgyában kibocsájtott rendelete.

Ifj. Tóth József községi képviselő indítványosta, hogy a községnek eddigi Ó-Kanizsa elnevezése változtassák Magyarkanizsára, miután annak a legrégibb időkben is ezen elnevezése volt, az egyik csoportosított külsőség eddigi használatban volt elnevezése hagyassék meg Adorján néven a másik Tető-Hegyes s Kis-Hegyes névvel nevezett csoportosított külsőség pedig neveztessék Oromhegyesnek.

A “Tanyák” elnevezése miután azok óriási kiterjedésben az egész határban szétszórva fekszenek s nem közismeretűek sem nem jelentékenyebb sem a multban történelmi nevezetességgel nem birtak tehát - tehát mint törzskönyvezésre nem alkalmas elhagyandó lenne. A “Zákóföld” alatt ismert terület pedig, miután ezen terület az Oromhegyesnek nevezett területbe olvadt szinte elhagyandó lenne. Azonban a Gát és vasúti őrházak elnevezése a következő kép lenne módosítandó a Szeged-Rókus-Zentai vasúti vonalon Ó-Kanizsa határban levő levő állomások eddigi elnevezése “Adorján” és “Paphalom” továbbá a Szabadka-Ó-Becse vonalon “Orom” elnevezéssel meghagyatnának.

Csuka Sándor községi mérnök ezzel szemben tekintettel azon körülményre hogy úgy Mária-Terézia által kiadott adományozó levélben, valamint az összes régi okiratokban de a mult századból való térképeken is községünk mint Vetus-Kanizsa tehát Ó-Kanizsa néven szerepel s ily elnevezéssel más Kanizsa nem is fordul elő, de sokkal rövidebb az elnevezés és eléggé magyar hangzásó is, - indítványozza, hogy az országos községi törzskönyv bizottság megállapodása fogadtassék el tudniillik, hogy községünk neve kötő jel nélkül egy szóban írva “Ókanizsa” alakban állapíttassék meg. Egyebekben ifjú Tóth József képviselő indítványát elfogadja.

Többeknek hozzászólása után, elnöklő bíró elrendelvén a névszerinti szavazást s miután a szavazatszedő bizottságba Dr. Király Sándor és Bognár György képviselők kiküldettek a következőleg teszi fel a kérdést:

“Igennel” szavaznak azon képviselők kik ifj. Tóth József képviselő indítványát fogadják el.

“Nemmel” szavaznak azok, kik Csuka Séndor képviselő indítványát fogadják el.

“Igennel” szavaztak: Apró János, Bakai János, Huszágh István, Hlavinka József, Kossányi Nándor, Dukai Péter, Sóti József, Dukai Mátyás János, ifj. Tóth József, id. Tóth József, Dr. Király Sándor, Tukacs József, Bata Miklós, Cseszkó Sándor, Szabó János csákó, Németh János bogár, Nagy János János, Kávai Jakab,

I. - 90

Bognár György, Bata János János, Sóti Antal, Nagy István, Domonkos Lukács és Ladóczki János.

“Nemmel” szavaztak: Csuka Sándor.

Tehát 24 szavazattal 1 szavazat ellenében határozatilag kimondatott:

A község eddigi Ó-Kanizsa elnevezése

“Magyarkanizsa” alakban állapittatik meg meg, az egyik eddig Adorján néven

nevezett csoportosított külsőség ezúttal is:

“Adorján” alakban állapíttatik meg , - a másik eddig “Tető-Hegyes” és Kis-Hegyes néven nevezett csoportosított külsőség neve “Oromhegyes” alakban állapittatik meg; a Bács Bodrogh megyei helyi érdekű vasutak Szeged-Rókus-Zenta vonalán Ó-Kanizsa határában fekvő és a községi állomáson kivül levő vasúti állomások nevei

“Adorján” és “Paphalom” alakban állapíttatik meg; a Szbadka-Ó-Becsei vonalon s Ó-Kanizsa község határában fekvő állomás “Orom” alakban állapíttatik meg.

A “Tanyák” és Zákó föld” elnevezések pedig ifj. Tóth József képviselő által kifejtett indokok alapján mint törzsköznyvezésre nem alkalmasat egészen elhagyandók.

I. - 91

Következtetések

1. Huszágh Miklós az 1854. február 9-én tárgyalt folyamodványában állítja, hogy Siposfalva létrejöttével több éve már (“évenkint”) nagy károkat okoznak neki, tehát föltételezhető, hogy a jelenlegi település csírái már az első földfoglalásokkal egyidőben, tehát 1852-ben kialakultak.

2. Ó-Kanizsa vezetői bírósághoz fordultak a települések eltörlését kérvén, de a jegyzőkönyvekben nincs utalás a perek eredményére. Mivel 1855-ben elismerik Gyalus Pált Zákó-föld bírójának, ebből következik: a pereket elveszítették.

3. Az 1852. utáni igen rövid idő alatt több településcsíra alakult ki, amelyeket: Siposfalva, Tető-föld (Tető-hegyes), Zákó-föld(je), Curia. Kis(s)hegyes (Kis-Hegyes, Kis-hegyes) néven emlegettek.

4. Habár a hivatalos jegyzőkönyvben (1856. február 19.) leírtakból azt lehet megállapítani, hogy az itt élők egészen 1859-ig saját költségükön tartották fenn azt a magántanítót, akit gyermekeik tanítására fogadtak fel, nem lehet megmagyarázni egy véletlenül, az adorjáni egyházközség iratai között fellelt dokumentumot (“Létt száma

Tető és Zákó földi lakosoknak, pár száma s gyermekek mennyiségit és Esztendeje számát mutató, Conscribcio Protocoll, 1856dik Évre”), amit senki

sem hitelesített aláírásával, de azt - valószínűleg - az adorjáni egyházközség (az iskola fenntartója?) megbízásából készíthette el az akkori tanító, tehát Kálmán János.

E dokumetum árulkodik arról is, hogy akkorra e település(ek) lakóinak száma 486 volt (ellentétben az 1858-ban megtartott népszámlálás adatával, amikor csak 469 lakost tartottak nyilván). A dokumetum fedőlapjának és utolsó oldalának másolatát megtalálhatják a RÁADÁS fejezetben.

5. A településcsírák igen gyorsan “összenőhettek”, mivel 1859-et követően már Siposfalva települést nem említik a jegyzőkönyvekben, de a XIX, század végére a többi is összeolvadt. Nehéz magyarázatot találni arra, hogy vajon a Kis-Hegyes és Tető-Hegyes elnevezések ugyanazt a települést jelölték-e, mert egy-két jegyzőkönyvben megjelenik a Tető-Kis-Hegyes elnevezés is.

6. Az Oromhegyes elnevezésnek - úgy tűnik - nincs semmi köze a Tetőhegyes Tetűhegyes szójátékhoz, mivel azt ifj. Tóth József képviselő (földbirtokos, Tóthfalu létrehozója) ötlötte ki - ahogyan a Magyarkanizsa elnevezést is -, az ő javaslatára vált 1902-ben hivatalossá.

I. - 92

.

.