Magyar Szó, 2013. február 25.

w w w . m a g y a r s z o . c o m

Újvidék, 2013. február 25., hétfő

LXX. évf., 44. (22 521.) szám n Ára 40 Din

KÖZÉLETI NAPILAP

Tejöntözés Újvidéken

MA

Sportvilág

A tejtermelők egy csoportja több száz liter tejet öntött ki a tartományi kormány előtt, akiket hibáztatnak az aktuális botrányért – A DP szerint a haladók állnak a megmozdulás mögött

A palicsi Trón Atlétikai és Szabadidősportklub hat évvel ezelőtt alakult meg (6. oldal)

n Szerény ünnepség a jeles jubileumon

A Dunaújváros elleni revümérkőzéssel és díszvacsorával ünnepelte meg 100 éves fennállását a Csantavér Labdarúgóklub (8–9. oldal)

n Frísz ezüstérmes

A hétvégén rendezték meg Szombathelyen a kötöttfogású Magyar Arany Nagydíj Polyák Imre-emlékversenyt (10. oldal)

TÉMÁINK

n Petícióval a közbiztonságért

Tömeges falugyűlés volt Horgoson a mindennapos bűnesetek miatt (6. oldal)

n „Gion Nándor műveiben megvan minden, ami egy filmet nézhetővé tesz”

Vicsek Károly rendező volt a Gion Nándor Napok vendége (6. oldal)

n Rehabilitálás – elméletben (4. oldal)

Beta

n Közeledik a hatodik születésnap

Több száz liter tejet öntözött ki a tartományi kormányépület előtt tejtermelők egy csoportja, ezzel tiltakozva az aktuális tejbotrány miatt és megjelölve, hogy szerintük az egészért a fő vétkes a tartomány.

Azt mondták, a tiltakozás mögött nem áll senki, nem formálisan, spontán módon gyűltek össze. Elsősorban Goran Ješić mezőgazdasági titkár kijelentése miatt tiltakoztak, aki azt mondta, nem ad a gyermekeinek tejet, szerintük ugyanis annak semmi baja. Értékelésük szerint politikai csatározás eszköze lett a tej, amelyben mindig is volt aflatoxin, a probléma akkor keletkezett, amikor módosították azt az előírást, amely annak megengedett szintjét a korábbi 0,5-ről 0,05 ezrelékre csökkentette.

A megmozduláson megjelent Miroslav Vasin tartományi gazdasági titkár, aki beszélgetésre hívta a jelenlévőket az épületbe, hozzátéve, hogy ott lesz Goran Ješić is, ők azonban ezt elutasították.

Ezután megjelent a helyszínen Goran Ješić is, aki az ott maradt kisszámú tiltakozóhoz szólt, mert addigra a többség távozott. Kiemelte, támogat minden földműves megmozdulást, így ezt is, bár nem tudja, ki a szervező.

Elmondta, a tartományi kormány azt kérte a köztársaságtól, hogy az kényszerítse rá a tejgyárakat, hogy azok kötelezően vásárolják fel a tejet a termelőktől és fizessék is ezt ki. Emellett javasolták, hogy a termelők kapjanak kukoricát az árutartalékokból, amelynek ezt megelőzően ellenőrzik a minőségét, vagyis a benne lévő aflatoxin mennyiségét.

Ugyanakkor a tartományi kormány magára vállalja a takarmány minőségellenőrzésének költségeit a termelőknél, mondta.

A Demokrata Párt tartományi bizottsága közleményben tudatta, hogy szerintük a vasárnapi tüntetés politikai

manipuláció a Szerb Haladó Párt szervezésében, egy olyan visszaélés, amely nem fogja megvédeni sem a polgárokat, sem pedig a termelőket.

Az ügyben megszólalt Aleksandar Vučić, a kormány első alelnöke is, aki elmondta, amennyiben bebizonyosodik, hogy a botrányért Goran Knežević miniszter a felelős, akkor felelnie kell, de ha valaki más a felelős, akkor annak kell viselnie a következményeket. Hozzátette, ebben a pillanatban a legfontosabb, hogy bebizonyosodjon, veszélyben vane a szerbiai emberek egészsége és mi az, amit a kormány tehet az ügyben. n bajk

ÜVEGGOLYÓ n Vizuális kapcsolatok

Baja, Eszék, Zombor fotóklubjainak kapcsolatáról Virág István zombori fotóssal Fekete J. József beszélgetett

n A Noszty fiú esete a Mars-expedícióval

Kávai Mucsi Katalin nyelvművelő jegyzete

n Jegyek vagy szövegek?

Gruik Zsófia pedagógus írása

Csorba Béla az új elnök

Guinness-rekord Turián

Tisztújító kongresszust tartott Óbecsén a Vajdasági Magyar Demokrata Párt

A 29. fesztiválon 2029 méteres kolbászt vonultattak fel Hivatalosan is világrekordot értek el szombaton a 29. Turiai Kolbászfesztiválon, ugyanis a leghosszabb kolbászt a világon (állítólag) évek óta itt készítik, ám az elmúlt hétvégén a Guinness szakembere aláírásával szentesítette a sajátos rekordot. Az eddigi feljegyzések szerint 3,11 méteres átmérője volt a világrekordot tartó, körbe csavargatott kolbásznak, a turiaiaknak azonban ezúttal sikerült 3,97 méterre növelniük az átmérőt. A szerdától szombatig gyártott hatalmas kolbászt természetes disznóbélbe töltötték, mintegy 2300 kg húst használtak fel hozzá, 100 kg különféle fűszerrel ízesítették, és 2029 méter hosszúra kerekítették. A hivatalos mérés és az utcai felvonultatás után az óriáskolbászt áruba bocsátották, méterét (ami csaknem 1 kilogrammnak felelt meg) 500 dinárért „vesztegették”. Mint korábban is, idén is hatalmas volt a tolongás körülötte.

nak pellengérre állítani. Csorba Béla szerint az évekkel ezelőtti koncepciós perhez hasonlóan a most vizsgálati fogságban lévő hét vajdasági magyar fiatal ügyében hasonló eljárásra készülnek a szerb hatóságok. n feró

Nagy Magdolna

helyzetét. Továbbra is kitartunk a határon túli közösségek számára létkérdést jelentő autonómia-követeléseink mellett – annak ellenére is, hogy a vajdasági magyar politikai színtéren ellenzékben politizálunk.

A kisebbségpolitika terén karakánabb fellépésre van szükség – tette hozzá az új pártelnök.

A kongresszuson Elégtétel–Megbékélés 1944 címmel a szerb–magyar megbékélésről is szó esett. Csorba Béla ennek kapcsán elmondta: a VMDP érdekelt a szerb– magyar megbékélésben, de ennek a megvalósítása nem történhet a vajdasági magyarság feje fölött. A közeledés igényét gazdasági, pénzügyi, politikai szempontok is erősítik, ugyanakkor hangot adott azon fenntartásának, miszerint félő, hogy a megbékélés ürügyén ismét egy olyan forgatókönyv fog érvényesülni Szerbiában, amely szerint újból vajdasági magyarokat fog-

Fehér Rózsa

Csorba Béla lett Ágoston András utódja – többek között erről is döntöttek szombati tisztújító kongresszusukon a VMDP körzeti szervezeteinek küldöttei. Mivel Ágoston András visszavonul az aktív politizálástól, a VMDP eddigi elnöke nem is vállalta a jelölést.

A párt zárt ajtók mögött megtartott hetedik kongresszusán 154 küldött jelent meg, közülük 138-an támogatták az elnöki tisztségért egyedüliként induló Csorba Bélát. Az alelnökségért hárman indultak, és Gusztony András 130, Kovács László 73 szavazattal lett alelnök. A küldöttek húsz választmányi tagot is megválasztottak.

Csorba Béla a székfoglaló után újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a mai kongresszusi felszólalások egyértelműen azt jelzik, hogy a pártnak az eddigi irányvonalat kell folytatnia.

– A résztvevők optimizmusát látva biztató, hogy továbbra is kellő energia feszül ebben a pártban, amivel át tudjuk majd hidalni a jelenlegi szervezési problémákat és a párt nehéz anyagi

A kivételes eredményt Pravin Patel, a Guinness-rekordok intézményének képviselője jelentette be a szombat délben tartott megnyitó ünnepségen, amikor a nagyközönség előtt is bemutatták az idei óriáskolbászt.

Folytatása a 6. oldalon

2013. február 25., hétfő

kulfold@magyarszo.com

Két napig választanak az olaszok A baloldal szoros győzelemre számíthat – Berlusconi miatt nyugtalan az EU posan összekuszálódtak a szálak. Ennek ellenére jól látszik, hogy az eddig megszokott kétpólusú (jobboldali-baloldali) olasz politika már a múlté. A hagyományosan erős jobb- és baloldali erők mellett kormányképes új pártok is megjelentek.

Közéjük tartoznak a centristák, így Montiék is, vagy a népnek egyre rokonszenvesebb – főként az interneten szerveződő – populista, EU-ellenes és a politikából kiábrándultakat képviselő 5 Csillag Mozgalom (M5S), amelyet a komédiásból politikussá avanzsált Beppe Grillo vezet.

Berlusconinak még így is jók az esélyei. Teljesíthetetlen ígéreteivel (adóamnesztia, ingatlanadó eltörlése, milliónyi új munkahely) és egyéb, „balo-

Beta/AP

Jobb reklámarcot nem is választhatott volna magának Silvio Berlusconi, mint a csodacsatárnak tartott Mario Balotellit, akit a volt olasz kormányfő nemrég vett meg és telepített át saját csapatába, az AC Milanba. A dúsgazdag Berlusconi és tanácsadói abban bíznak, hogy a Balotelliért kifizetett eurómilliók akár már február 24-én és 25-én, az előrehozott olasz parlamenti választás idején megtérülhetnek. A választást egyébként azért kell idő előtt megtartani, mert Berlusconiék tavaly decemberben megbuktatták Mario Monti szakértői kormányát.

Egyes elemzők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy Balotelli akár 400 ezer pluszszavazatot is hozhat a választáson

Silvio Berlusconi, a jobbközép Szabadság Népe (PdL) párt elnöke Milánóban szavazott. A szavazókörzetbe belépésekor Berlusconi ellen a Femen nőjogi mozgalom három orosz tagja tiltakozott. Meztelen felsőtesttel azt kiabálták, „Elég volt Berlusconiból!” Berlusconi „túlzásnak” nevezte a tiltakozást. Hozzátette: „a józanul gondolkodó olaszok tudják, hogy egyetlenegy pártra érdemes szavazni”. (MTI) a 76 éves Berlusconinak és pártjának.

Erre alighanem nagy szüksége is lesz a többszörös ex-kormányfő Berlusconinak, mert húsz éve először nem róla szól a választás, amelyen 184 párt indul és ötvenmillió olasz vehet rajta részt.

A 16 ezer jelölt közül 315-öt juttathatnak a felsőházba (szenátusba), 630-at az alsóházba. Olaszországban a szenátusnak és az alsóháznak szinte megegyeznek a jogkörei. Sok elemző szerint ezúttal a felsőházon múlhat a (stabil) kormánykoalíció sorsa. Úgy tűnik, hogy Berlusconi és pártja, a jobbközép Szabadság Népe (PdL) – illetve a vele szövetséges, radikális jobboldali Északi Liga (LN) – vesztésre áll.

Az ellenzéki balközép Demokrata Párt (PD) és a Baloldal, Környezet, Szabadság (SEL) választási koalíció vezetett a kampányban, amelyben a megbuktatott Monti miniszterelnök beszállásával ala-

tellis” cseleivel visszaszerezte a csaknem egyharmadnyi bizonytalan szavazó egy részének bizalmát.

Sőt, az utóbbi időben alaposan ledolgozta hátrányát a nyerésre álló PD-vel szemben, amelyet a régi idők (unalmas) politikusait idéző Pier Luigi Bersani vezet. A balközép PD és szövetségesének, a SEL-nek az előnye – a kampány elején mért tíz százalékról – majdnem a felére apadt a második helyen utánuk következő Berlusconi-féle választási pártkoalíció támogatottságához képest.

A felmérések mégis arra utalnak, hogy nem Berlusconi végez az első helyen, de a Balotellival és különböző (hamis) ígéretekkel szerzett „ajándékszavazatok” jelentősen előrelendíthetik a politikai szekerét. A február 8-án megjelentetett utolsó választási előrejelzések szerint a győzelemre esélyes baloldali Demokrata Párt vezette pártszövetség

Szlovénia kormányváltás előtt Tudósítónktól

A Pozitív Szlovénia párt pénteken indítványozta bizalmatlansági indítványának előterjesztését a parlamentben a kormány ellen, és egyidejűleg Alenka Bratušeket javasolta kormányalakítónak. A javaslatot támogatja a Szociáldemokrata Párt, a Polgári Lista és Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS) is, és így biztosnak látszik Alenka Bratušek megbízatása. Az új szlovén kormány megalakításáról azonban csak ezután kezdődnek meg a tárgyalások.

Zoran Jankovićnak, a Pozitív Szlovénia elnökének csütörtök késő esti lemondása megelégedettséggel töltötte el a lehetséges koalíciós partnereket, akik határozottan követelték a távozását. Ez megnyitotta az utat a bizalmatlansági indítvány benyújtásához Janez Janša kormánya ellen, amelynek katasztrofális politikája hatalmas káoszhoz vezetett az országban. A bizalmatlansági szavazást szerdán tartják meg a parlamentben.

A következő napokban lázas tárgyalások várhatók az új kormány programjáról. Nyilvánvalóan számos nézetkülönbséget kell még áthidalni, különösen a bankszektorral, az állami holdingokkal és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos kérdéseket illetően. A koalíciós partnerek egyetértenek abban, hogy a koalíciós szerződés tűzzön ki határidőt, amin belül a kormánynak követelnie kell a bizalmi szavazás megtartását a parlamentben. Az előrejelzések szerint ez jövőre esedékes, ha Alenka Bratušek kormánya egy év múlva nem kapna bizalmat a parlamentben. Ily módon lehetővé válna az előrehozott választások kiírása 2014 tavaszán.

A pártok egyébként azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az új kormány kitölti megbízatását, ha sikeresnek bizonyul. n Seniha MUHAREMI VUKAS

5,5–7,5 százalékkal előzi meg a Berlusconi vezette jobbközép Szabadság Népe és az Északi Liga választási koalícióját.

Harmadik helyen az 5 Csillag Mozgalom civil szerveződés áll, amelyet a Mario Monti ügyvezető kormányfőhöz köthető centrumpárti koalíció követ. A kampány egyik különlegessége az is, hogy a Vatikán a centrumpárti Monti programjára adta áldását.

Minden előzetes adat arra utal, hogy a két fő rivális párt(szövetség) egyike sem számíthat fölényes győzelemre, markáns parlamenti többségre. Az is szinte bizonyos, hogy a győztesnek koalíciós partner(ek) után kell néznie. Minthogy a végeredmény nagyon szorosnak ígérkezik, rendkívül nehéz kormányalakítási tárgyalásokkal kell számolni, ezért a parlament várható összetétele nem ígér stabil kormányzást. Politikai patthelyzet is kialakulhat. Ebben az esetben – nagykoalíciós támogatással – ismét szakértői kormányban kell kiegyezni, vagy meg kell ismételni a választást.

Egész Európa élénken figyeli, hogy Olaszországban visszatér-e a Berlusconi-féle hókuszpókusz politika, vagy a baloldali PD és a sikeres válságkezelő Monti kerekedik felül. A kontinens válsággal viaskodó vezető hatalmainak nem közömbös, mi történik az EU negyedik, az euróövezet harmadik legnagyobb, ráadásul szerkezeti problémákkal, növekedési és finanszírozási gondokkal küszködő gazdaságával.

Brüsszel szemében nemcsak Berlusconi a bizonytalansági tényező, hanem Beppe Grillo is, aki szintén elutasító az EU-val és az euróval szemben. Mindenki attól tart, hogy Berlusconi és Grillo hatalomra kerülésével az olasz gazdasági bizonytalanság átgyűrűzik az eurózóna többi államára és visszaveti a válságkezelő erőfeszítéseket.

Ha megalakul az új olasz kormány, sok kihívás vár majd rá. Legnehezebb feladata a gazdaság rendbetétele lesz.

Az ország még mindig tetemes, kétezermilliárdos adóssággal küszködik (az olasz GDP-arányos államadósság a görög után a legmagasabb az EU-ban) és másfél éve recesszióban vergődik. Az idén is egy százalék gazdasági visszaesés fenyeget az országban.

Igaz, a leköszönő Monti szakértői kormánya 2011 novembere és 2012 decembere között komoly erőfeszítéseket tett a gazdaság konszolidálásáért.

Főként ennek köszönhető, hogy Olaszország nem sodródott katasztrófába. n SZABÓ József

Aláírták a kongói békemegállapodást

Tizenegy közép- és dél-afrikai állam képviselői aláírták tegnap az etióp fővárosban a Kongói Demokratikus Köztársaság és a környező térség stabilizálásáról és békés jövőjéről szóló megállapodást.

Az aktuson jelen lévő Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára kijelentette: az aláírással „új korszak” kezdődik a tartós válság sújtotta hatalmas ország és a térség számára.

Joseph Kabila kongói elnök arról beszélt, hogy hazája eleget fog tenni az aláírással vállalt kötelezettségeinek, és reméli, a többi aláíró is így tesz.

A megállapodásban a 11 állam vállalja, hogy a jövőben nem avatkozik be a szomszédos országok belügyeibe, és nem nyújt támogatást lázadó csoportoknak.

Kifejezik azt a szándékukat is, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködve előmozdítják a békét és a gazdasági fellendülést a Kongói Demokratikus Köztársaságban és az egész térségben.

Az aláíró államok a következők: Angola, Burundi, Dél-Afrika, Dél-Szudán, Kongó (Brazzaville), Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-Afrikai Köztársaság, Ruanda, Tanzánia, Uganda, Zambia. (MTI/ dpa)

XVI. Benedek: Nem hagyom el az egyházat A római Szent Péter teret és környékét teljesen megtöltő tömeg hallgatta tegnap a távozó XVI. Benedek pápa utolsó Úrangyala imádságát. „Az Úr arra szólított, hogy megmászszam a hegyet, és még inkább az imának

ló, az olaszországi magyarok főlelkésze vezette. Az Angelus rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlott: az olasz terrorizmusellenes egységek az utóbbi napokban átfésülték a Szent Péter teret és a Vatikánt övező utcákat.

Beta/AP

2 KÜLFÖLD

Hívők a Szent Péter téren és a meditációnak szenteljem magam. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhagyom az egyházat, továbbra is szolgálni fogom koromnak és erőmnek megfelelően” – mondta XVI. Benedek. A szokás szerint a lakosztályának Szent Péter térre néző ablakából beszélő pápát a római rendőrség adatai szerint csaknem kétszázezres tömeg hallgatta és tapsolta meg. „Grazie!

Köszönöm a szereteteteket! Ez életem rendkívüli pillanata” – mondta a pápa, aki alig negyedórán át beszélt.

XVI. Benedek legutolsó Angelusán mexikói hívők és papok zenével, az Actio Catholica tagjai imával búcsúztatták az egyházfőt. „Szeretünk! Mindig te leszel a pápánk! Hiányozni fogsz! Lemondásod meglepett bennünket, de mindig veled leszünk!”– ilyen és ehhez hasonló mondatok voltak olvashatók a magasba tartott olasz transzparenseken.

A Szent Péter téren magyar zászló is lobogott: a Rómában szolgáló magyar egyháziakat, szeminaristákat és magyar hívőket Tóth Tamás, a római Pápai Magyar Intézet rektora és Németh Lász-

XVI. Benedek február 11-én jelentette be lemondását, majd a február 14-én a vatikáni audienciateremben megtartott általános pápai fogadáson tízezres, a február 17-ei Angeluson, a Szent Péter téren százezres tömeg vett részt. Ennél is több zarándokot és hivatalos egyházi és állami delegációt várnak a legutolsó pápai audienciára február 27-én, egy nappal XVI. Benedeknek a Vatikánból való távozása előtt. Egymás után érkeznek Rómába a bíborosok, akiket XVI. Benedek a lemondása előtt fogad. A pedofilgyanú miatt az amerikai ügyészek által pénteken meghallgatott Roger Mahony, Los Angeles volt érseke a Twitter-fiókján jelentette be, Rómába készül, annak ellenére, hogy a hívők és katolikus szervezetek napok óta tiltakoznak a pápaválasztáson való részvétele ellen.

A vatikáni szóvivő közölte, hogy XVI. Benedek december 12-én megnyitott Twitter-fiókja (@pontifex) a pápa február 28-ai lemondásától szünetelni fog. Eddig az egyházfőnek hárommillió követője volt a Twitteren. (MTI)

Az Egyesült Államok élesen elítélte az Aleppót ért rakétatámadást Az Egyesült Államok élesen elítélte, hogy a szíriai hadsereg pénteken rakétával lőtte Aleppó keleti részét, ahol 58-an meghaltak, köztük 36 gyerek. Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője tegnap kiadott közleményében hangsúlyozta: a Fehér Ház a leghatározottabban elítéli, hogy a szíriai hadsereg Scud típusú rakétákkal támadta Aleppó keleti városrészét. Hangoztatta: türelmetlenül várják a szíriai nép legitim képviselőit, az Ellenzéki Erők és a Szíriai Forradalom Nemzeti Koalícióját, hogy megvitassák velük, miképpen járulhatnak még hozzá az Egyesült Államok és a szíriai nép más barátai az ellenzék által követelt politikai átmenet befejezéséhez.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns szervezet tegnap arról számolt be, hogy az Aleppó keleti negyedében történt rakétatámadásnak már 58 halottja van. A halálos áldozatok száma azután emelkedett,

hogy a romok alól újabb halottak kerültek elő. Az ellenzéki fegyveresek állításai szerint a Scud típusú rakétákat a szíriai főváros, Damaszkusz közelében lévő 115ös katonai támaszpontról indították. Ezt az értesülést független források egyelőre nem erősítették meg.

A szíriai hadsereg Aleppó tartományban végrehajtott támadásában megölt négy török tisztet, egy, az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető csoport helyi parancsnokát, valamint több felkelőt – állította tegnap az el-Vatan című kormánypárti lap. A beszámoló szerint a hadsereg Busztan al-Basa térségében indított támadást, amelyben a török tisztek, a vallási szélsőséges an-Nuszra Front helyi parancsnoka és nyolc lázadó meghalt. A hadsereg tüzérsége lőtte az Aleppótól 20 kilométerre fekvő Indzsara térségét. A lap szerint a támadásban meghalt a felkelők egyik parancsnoka, a szíriai hadsereg egyik átállt dandártábornoka és húsz fegyveres. (MTI/AFP/Hszinhua)

Anasztasziadisz győzött Cipruson

A ciprusi elnökválasztást Nikosz Anasztasziadisz, a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Demokratikus Tömörülés vezetője nyerte meg a tegnapi második forduló végén végzett exit poll eredménye szerint. Anasztasziadisz 57,5 és 61,5 százalék közötti eredményt ért el a szavazóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló felmérés alapján, amelyet a közszolgálati tévé végzett el.

A 66 éves politikus ellenfele Sztavrosz Malasz volt egészségügyi miniszter, a kormányzó baloldali erő, a Ciprusi Nép Haladó Pártja támogatását élvező független jelölt volt. (MTI/AFP)

2013. február 25., hétfő

kitekinto@magyarszo.com

Áder: A szocializmus bűnben fogant Megemlékezések Magyarországon a kommunizmus áldozatairól

Áder János köztársasági elnök szerint a szocializmus rendszere erkölcsi és közjogi értelemben is bűnben fogant, hiszen a kommunista párt zsarolással, kényszerítéssel ragadta magához a hatalmat, miközben saját alkotmányos szabályaira sem volt tekintettel. Az államfő erről a

közjogilag törvénytelenül került hatalomra május 31-én, mivel a Svájcban tartózkodó Nagy Ferenc ekkor még nem írta alá Tildy Zoltán államfőnek címzett lemondó nyilatkozatát. Erre csak június 1-jén került sor a svájci határon „maffiafilmekbe illő módon”, ugyanis a magyar

nosztalgiával, a szabadságot és a demokratikus jogokat maguk előtt tartva úszták meg gaztetteiket és rabolták ki újra a nemzetet” – monda Hende Csaba.

A miniszter arra kérte a fiatalokat, hogy a nemzeti múltra emlékezve vegyék birtokba a jövőt, hogy „olyan szabad és virágzó Magyarországot építhessünk, ahol nincs kommunizmus és nincsenek áldozatok”.

MTI

Wittner Mária: Bocsánatkérés nélkül nincs megbocsátás

Áder János sajtótájékoztatót tart a Sándor-palotában kommunizmus áldozatainak február 25ei emléknapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón szólt tegnap a Sándor-palotában megtartott sajtótájékoztatón.

Bejelentette, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) irattárának rendezése közben rábukkantak Nagy Ferenc egykori miniszterelnök 1947-ben kikényszerített lemondó nyilatkozatára. Mint mondta, ebből a történészek által ismert, ám eddig elveszettnek hitt dokumentumból kiderül, hogy a kommunista párt hataloméhségében még a hivatalban lévő miniszterelnök lemondását sem tudta megvárni, a Dinnyés-kormányt ugyanis Nagy Ferenc 1947. június 1-jén tett lemondása előtt beiktatták. Áder János úgy fogalmazott, éppen ezért akár ez a dátum is alkalmas lehetne a kommunizmus áldozataira történő emlékezésre, de rövid gondolkodás után belátható az is, hogy az év bármely napját kijelölhették volna a megemlékezésre. Hozzátette továbbá, hogy a kommunizmus áldozatai előtti tisztelgés során nemcsak azokra kell visszagondolnunk, akiket kivégeztek, internáltak vagy koncepciós perbe fogtak, hanem azokra a százezrekre is, akiktől elvették a tisztes megélhetés, a boldogulás lehetőségét. Áder János emlékeztetett: Nagy Ferenc lemondatása politikai krimibe illő módon történt.

A tájékoztatón szintén részt vevő Ötvös István történész erről azt mondta, az 1947-es év politikai vitáit az erőszak és a zsarolás jellemezte, az év ugyanis nagy koncepciós perekkel kezdődött, májusban pedig már a kormányfő ellen is nyomozás folyt, azzal a nyilvánvalóan hamis váddal, hogy saját kabinetje ellen szervez összeesküvést. A szakértő hangsúlyozta, Dinnyés Lajos kormánya

kormányfő túszul ejtett fiáért cserében írta meg a dokumentumot egy gépkocsi sárhányóján.

Az Országgyűlés 2000 júniusában elfogadott határozatával nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, arra emlékezve, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Kisgazdapárt akkori főtitkárát, Kovács Bélát.

Hende Csaba: A vörös csillaggal a kommunizmus tovább él

Amíg ma Magyarországon az Alkotmánybíróság engedélyezi az önkényuralmi jelképek viselését, addig a kommunizmus is tovább él – mondta Hende Csaba tegnap Esztergomban, ahol a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából csaknem száz érdeklődő jelenlétében Mindszenty bíboros emléktáblájánál helyeztek el koszorúkat a Fidelitas szervezésében. „Amíg Európában a vörös csillag nem önkényuralmi jelkép, amíg nem jön létre a kommunizmus nürnbergi pere, ahol az emberiség egyszer és mindenkorra elítéli a totális rendszerek minden formáját, addig a kommunizmus nem múlt idejű történelem. Ellenkezőleg, nagyon is velünk él” – jelentette ki a honvédelmi miniszter. A politikus hangsúlyozta, az igazi választóvonal még mindig a bukott rendszer haszonélvezői, örökösei és a szabadságot választók között húzódik. „Nincs mit mondanunk azoknak, akik még mindig hisznek Rákosiban és Kádárban (...), abban, hogy az a papírmasé jólét, amit a létező szocializmus két emberöltőt eladósító hitelből megteremtett, a létező világok legjobbika. És nincs mit mondanunk azoknak, akik az erre épített

Demonstráció a Klubrádió megmaradásáért

A Klubrádió megmaradásáért tartott szimpátiatüntetést tegnap délután Budapesten, a Batthyány-örökmécsesnél a Hadd Szóljon! Egyesület. A szervezők a többi között tartós frekvenciajogosultságot követeltek a mintegy két éve ideiglenes engedélyekkel működő budapesti regionális rádiónak, emellett sürgették az elvesztett vidéki hálózat újjáépítését, valamint közösségi, vagyis ingyenes sugárzási lehetőséget követeltek.

Pikó András, az egyesület elnöke arra kérte a megjelent több ezer embert, írják alá az erről szóló petíciót. Arató András, a rádió vezérigazgatója azt mondta: rádiója az elmúlt években a sajtószabadság szimbólumává vált, amivé a médiahatóság tette.

Szerinte a hatóság diszkriminatív, protekcionista világot testesít meg.

Haraszti Miklós, az EBESZ korábbi médiafelelőse azt mondta: azért folyik a véget nem érő bírósági eljárás a Klubrádióról, „mert az egypárti médiahatóság egyszerűen semmibe veszi az eddigi ítéleteket”. Ungváry Rudolf író úgy fogalmazott, „olyan hatalommal állunk szemben, melynek hazug voltához képest az összes eddigi hatalom önkénye eltörpül”.

A rendezvényen Hernádi Judit színművész és Bródy János zenész is szólt a jelenlévőkhöz. A felszólalások között a színpadon olyan közéleti személyiségek képét vetítették ki, akik hangüzeneteikben álltak ki a Klubrádió mellett. Köztük volt Parti Nagy Lajos író, Jancsó Miklós filmrendező, Esterházy Péter író és Iványi Gábor lelkész. (MTI)

Bocsánatkérés nélkül nincs megbocsátás – jelentette ki Wittner Mária tegnap Füzesabonyban, ahol a kommunista diktatúra áldozatainak emlékművét avatta fel. Miközben a kommunisták 40-50 éven át birtokolták a hatalmat, megnyomorítottak egy nemzetet, és csupán azért öltek meg másokat, mert más volt a véleményük, a mai napig nem kértek bocsánatot – hangoztatta a Fidesz országgyűlési képviselője, egykor halálra ítélt 56-os szabadságharcos a megemlékezésen.

KDNP: A kommunizmus bűn volt a nemzet, az ember és a kereszténység ellen

A kommunizmus áldozatai csak akkor nyugodhatnak békében, családtagjaik csak akkor nyerhetnek megnyugvást, ha nem évülnek el azok a kommunista diktatúrában elkövetett súlyos bűncselekmények, amelyeket politikai okból nem üldöztek – hangsúlyozza a KDNP a kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán kiadott tegnapi közleményében.

A kisebbik kormánypárt emlékeztet, hogy 1990-ig, 45 éven át a kommunisták Magyarországon „megölték a nemzetet, emberek millióinak vették el az életét fizikai vagy képletes értelemben”. Ezért fontos, hogy az alaptörvény kimondja: a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlen.

A kommunizmus áldozatainak emléknapján mindazokra emlékezünk, akiket a kommunisták meggyilkoltak, bebörtönöztek, kényszermunkatáborba hurcoltak, embertelen fizikai vagy lelki bánásmódban részesítettek, anyagilag vagy szellemileg kifosztottak, keresztény hitükben vagy vallási meggyőződésükben megaláztak – hangsúlyozza a közlemény.

Ezért a KDNP szerint fontos, hogy az alaptörvény kimondja azt is: az MSZMP jogutód szervezetei a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként is osztoznak elődjeik felelősségében. A mai fiatal generációk pedig csak akkor lesznek képesek megismerni a kommunista diktatúra bűnlajstromát, ha majd a bizonyítékok, az iratok kivétel nélkül az állam tulajdonát képezik. Azért szükséges a kommunista diktatúra dokumentumait közlevéltárakban elhelyezni, hogy megőrizzék az utókornak a borzalmas tényt: a kommunizmus bűn volt a nemzet, az ember és a kereszténység ellen – fogalmaz a KDNP. (MTI)

Az RMDSZ nem vesz részt a marosvásárhelyi autonómia-tüntetésen

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem vesz részt a március 10-ei marosvásárhelyi tüntetésen – jelentette be Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szombaton a szövetség döntéshozó testületének marosvásárhelyi ülésén.

Korábban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javasolta, legyen március 10-e a székely szabadság napja, és erre a napra a Székelyföldnek területi autonómiát követelő demonstrációt hirdetett Marosvásárhelyre. A kezdeményezéshez az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) is csatlakozott.

Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke szombaton kijelentette: a magyar szabadság napja – március 15. – a székelyeké is, és a székelyeknek is a legfontosabb a piros-fehér-zöld zászló.

Kifejtette, az RMDSZ sokéves küzdelme áll amögött, hogy 1997 óta a román államfők és miniszterelnökök is köszöntik a magyar közösséget március 15-én, és hogy 2002 óta az erdélyi magyarok szabadon használhatják ünnepeiken a piros-fehér-zöld lobogót. Hozzátette, nem akarja szembeállítani ezt egy regionális közösség fontos jelképével – a székely zászlóval – , de fontosabb üzenetnek tartja, hogy „egy a zászló”. Ezért azt javasolja, az RMDSZ ne vegyen részt a megmozduláson.

Kelemen Hunor – hivatali elődjének felszólalása után – közölte: ezt az álláspontot támogatták az RMDSZ szűkebb vezető testületei is. „Az RMDSZ nem lesz az SZNT vagy az EMNP utánfutója. Ezt a tüntetést nem mi szervezzük, ezért nem veszünk részt” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Hozzátette, egy ilyen megmozdulás nem segíti,

hanem rontja Székelyföld autonómiájának esélyeit.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megtagadta a székely zászlót – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az MTI-hez tegnap eljuttatott állásfoglalásában. Az EMNP vezetője Kelemen Hunor szövetségi elnök szombati bejelentésére reagált.

Toró T. Tibor úgy vélekedett, hogy az RMDSZ nem csupán megtagadta a székely zászlót, hanem a demokratikus tüntetés létjogosultságát is kétségbe vonta, és a „kis lépések politikája” nevében „ismét visszavonulót fújt”. Kifejtette: az utcai demonstráció a demokratikus jogállamiság egyik alapköve, amelynek az érdekérvényesítésben játszott szerepét és jogosultságát „csak a legvadabb diktatúrákban kérdőjelezik meg”.

Az EMNP elnöke szerint a kis lépések politikája két évtized alatt nem vitte közelebb a magyar közösséget sem a Székelyföld területi autonómiájához, sem a kulturális autonómiájához. „Sokat elárul az RMDSZ-nek általában csak a választási kampányokban fellángoló autonómiapártiságáról az, hogy vezetői szerint a demokratikus érdekérvényesítés és a közösségi igény kifejezésének természetes módja, a békés tüntetés ellehetetleníti a politikai érdekérvényesítést” – fogalmazott állásfoglalásában Toró T. Tibor. Úgy vélekedett: az RMDSZ ezzel saját hatalmi érdekeit helyezi előtérbe, hiszen az autonómiatüntetést ellenző szövetség nem habozott utcára vinni az embereket, amikor saját tisztségviselőinek elmozdításáról volt szó. (MTI)

Megrongálták Wass Albert síremlékét Ismeretlen tettesek meggyalázták Wass Albert marosvécsi síremlékét – adta hírül tegnap internetes oldalán a Krónika napilap. A Krónika híradása szerint a tettesek lefeszítették és ellopták a marosvécsi (Brancovenesti) Keménykastély kertjében álló, sziklára erősített, az író portréját ábrázoló bronzplakettet, a földre dobálták és összetaposták a piros-fehér-zöld szalagos koszorúkat.

Az esetre szombat délután derült fényt, amikor a Wass-hagyatékot és a sír ápolását vállaló Bartha József holtmarosi lelkész fia magyarországi vendégek társaságában ellátogatott az emlékhelyhez.

Két év alatt másodjára gyalázták meg az író sírját. Először 2011 áprilisában lopták el a Hunyadi László szobrászművész által készített bronzplakettet.

Ezt azonban egy adománygyűjtő akció nyomán még abban az évben sikerült pótolni. „Belefáradtam ebbe a hercehurcába, és úgy döntöttem, hogy többé nem helyezem vissza a bronzplakettet. Helyette fekete márványt illesztünk a sziklakőre, és akkor majd kiderül, hogy színes-

MSZP: recesszió van

Józsa István szocialista frakcióvezető-helyettes szerint Orbán Viktor kormányfő súlyosan félrevezeti az országot, amikor jó teljesítményekről, növekvő gazdaságról beszél, miközben a kabinet felélte az ország tartalékait és recesszió van. A politikus tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter „meseországba érkezett”, de ki kell nyitni a szemeket, mert a mai Magyarország „nem tündérmese”.

Véleménye szerint 2012 az ország és az emberek számára katasztrofális volt, és valódi fellendülés helyett az idén is megszorítások várhatók, mert a kormány felélte az ország tartaléka-

KITEKINTŐ 3

it, most pedig a jövőt éli fel. A szocialista politikus szerint rosszabb az ország helyzete, mint kormányváltáskor, mert a kabinet 13 új adót vetet ki az emberekre és a cégekre, az export stagnál, az ipari tevékenység visszaesik, a GDP-nek pedig „még az előjelét sem sikerült a kormánynak eltalálnia”. Valójában nem fellendülés, hanem recesszió van az országban, de erről a kormányfő hallgat – mondta Józsa István.

A szocialista politikus közölte: a gazdaság fellendítésére az MSZP konkrét lépéseket vár a kormánytól, nem 20 éves távlatra vonatkozó ígéreteket.

Az MSZP elsőként a Malév újraindítását sürgeti, amely fél százalékkal növelhetné a magyar GDP-t – tette hozzá. (MTI)

fém tolvajok, vagy közönséges gaztevők garázdálkodnak a sírnál” – mondta Bartha József.

A lelkész megemlítette, korábban a rendőrség színesfém-tolvajoknak tulajdonította a rongálást. Hozzátette, ezt ő sem zárja ki, de valószínűbbnek tartja, hogy a síremléket az utóbbi hetek felforrósodott magyarellenes hangulatában levők gyalázták meg. (MTI)

Egy tonna hús került elő Kolozsvár víztározójából

Egytonnányi, nagy tömbökbe fagyasztott húst talált egy halász szombaton a Kolozsvártól 25 kilométerre fekvő Tarnica víztározónál.

A Mediafax hírügynökség jelentése szerint a katasztrófavédelem búvárokkal vonult a helyszínre, hogy a tóból is összeszedje a húsdarabokat. A művelet tegnap délelőtt is folytatódott.

A Kolozs Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, az első vizsgálatok azt mutatják, hogy a hús nem volt romlott. A hatóságok semmilyen címkét nem találtak a húsos zacskókon, amelyek meg nem erősített feltételezések szerint lóhúst tartalmaztak. A laboratóriumi vizsgálat eredményeit holnapra várják.

A hatóságok vízmintákat is vettek a Melegszamos völgyében duzzasztott Tarnica tóból, amelyből Kolozsvár ivóvízellátását biztosítják. A fertőzés veszélyét csökkentheti az a tény, hogy a fagyasztott húsnak nem volt ideje kiolvadni. A hétvégén kevéssel fagypont fölötti hőmérsékleteket mértek a térségben. (MTI)

2013. február 25., hétfő

belfold@magyarszo.com

Rehabilitálás – elméletben

DNEVNIK

Ki a főszerkesztő, ki a tulajdonos?

Míg a tartományi művelődési és tájékoztatási titkárság azt állítja, hogy a Dnevnik Vojvodina press törvénytelenül kinevezte a napilap új főszerkesztőjét, a vállalatnál mindezt cáfolják

Dávid Csilla

A tartományi művelődési és tájékoztatási titkárság csütörtöki közleményében hívta fel a figyelmet arra, hogy a Dnevnik Vojvodina Press megszegte alapítói szerződését akkor, amikor önkényesen kinevezte e vajdasági szerb nyelvű napilap új fő- és felelős szerkesztőjét. A kiadott közleményben aláhúzzák, hogy a vállalat alapítói okirata teljesen világosan fogalmaz, amikor megszabja a társalapító kötelezettségeit. Ezek szerint ugyanis kizárólag a Dnevnik Holding vállalatnak áll jogában kinevezni a lap fő- és felelős szerkesztőjét, s semmiképp sem a Dnevnik Vojvodina Pressnek, ahogyan az most megtörtént. Mivel az új főszerkesztő kinevezése során visszaélésre került sor, a Dnevnik Holding szervei úgy döntöttek, beperelik a Dnevnik Vojvodina Press vállalatot – közli a titkárság.

Egyes információk szerint miután Aleksandar Đivuljskij, a lap eddigi főszerkesztője benyújtotta lemondását, helyére Miroljub Mijuškovićot, a Politika napilap eddigi újvidéki tudósítóját nevezték ki.

A titkárság azzal vádolta meg a lap új többségi tulajdonosát, hogy teljes felügyelete alá kívánja vonni a Dnevniket. Feltette a kérdést: miért nem törvényesítette magát az új tulajdonos mind a mai napig, s mi az oka annak, hogy a beígért beruházások is sorra elmaradtak, sőt, adósságot halmoztak fel a napilapot nyomtató Forum nyomdával szemben. Mint azt megemlítik, a tartományi művelődési és tájékoztatási titkárság több ízben is szorgalmazta a Dnevnik Vojvodina Press 55 százalékos többségi tulajdonjoggal rendelkező új társtulajdonosával a találkozást, arra azonban mégsem kerülhetett sor, mert a másik fél mindvégig igyekezett elodázni azt. „Gondot viseltünk a lapról és a foglalkoztatottakkal osztoztunk azokban a gondokban, amelyek éppen az ilyen viszonyulás miatt merültek fel” – állapítja meg a kiadott közlemény. Hozzáteszik, hogy a tartományi kormány és a szóban forgó titkárság nem tud egyetérteni az efféle viselkedésmóddal és minden szükséges törvényes eszközt felhasznál majd annak érdekében, hogy megvédje Vajdaság polgárainak és a lap dolgozóinak a jogait és érdekeit.

ELHAMARKODOTT KIROHANÁS

A tájékoztatási titkárság közleményét a Dnevnik Vojvodina Press közleménye követte, melyben elhamarkodottnak ítélték az éles reakciót, s azt közölték, hogy az új főszerkesztőt még nem nevezték ki, amit a lap impresszumában és a médiumok jegyzékében szereplő adatok is bizonyítanak. „Az új főszerkesztő kinevezése csak ezt követően fog majd megtörténni, mivel az eddigi főszerkesztő munkaviszonyának megszüntetését kérte. A kinevezés mindenképp a törvényes előírásokkal összhangban megy majd végbe” – áll a vállalat közleményében. A tartományi kormány azon kijelentését, mely szerint a vállalatnak tartozásai vannak, elvszerűtlennek minősítették, mivel éppen a tartománytól várt januári és februári támogatási összegből kéne fedezniük a nyomtatási költségeket, a dotációt pedig még mindig nem kapták meg. Ugyanakkor közlik azt is, hogy a Forummal szembeni adósságot önerőből, a többségi tulajdonos által rendelkezésre bocsátott pénzeszközökből is rendezni fogják a jövő hét közepéig. Azzal a kérdéssel fordultak továbbá a tartományi vezetőséghez, hogy mikor fizetik ki a korábbi bírósági ítélet eredményeképp követelt 40 millió dinárt, a Dnevnik holding tartozását.

A KORRUPCIÓELLENES HARC ALAPKÖVE

Az eset kapcsán a Vajdasági Független Újságírók Egyesülete (NDNV) is aggodalmának adott hangot, s mindenekelőtt annak a kérdésnek a megválaszolására szólította fel az illetékes állami szerveket, hogy ki a Dnevnik napilap új többségi tulajdonosa. „A Dnevnik körüli legújabb fejlemények csak erősítik aggodalmainkat a napilap jövőjét illetőn, azt javasoljuk, hogy a főszerkesztő megválasztása világos kritériumok alapján, nyilvános pályázat útján történjék” – emeli ki az NDNV. „A vállalatok tulajdonjogi viszonyának átláthatósága a szerb kormány által meghirdetett korrupcióellenes harc sikerének egyik alapvető feltételét jelenti. A médián belüli tulajdonjogi viszonyok tisztázása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a nyilvánosság megfelelőképp meg tudja ítélni az adott sajtóorgánumot, s az a mögött rejtőző esetleges politikai és üzleti érdekeket” – állapítja meg az egyesület.

Mint közlik, a Köztársasági Cégjegyzék nyilvántartása szerint a Dnevnik Vojvodina Press többségi tulajdonosa még mindig a német Mediengruppe Balkan cég. Korábban azonban kiszivárogtak olyan információk, hogy ezt az 55 százalékos többségi tulajdont valaki megvásárolta. Mivel az egyetlen vajdasági szerb nyelvű napilapról van szó, mely hetven évnél is hosszabb hagyományra tekint vissza, függetlenül attól, hogy magántulajdonban áll, a nyilvánosságnak joga van tudnia, ki a tulajdonosa – fogalmaz az NDNV. A vajdasági képviselőházat és kormányt is arra szólították fel, hogy amennyiben birtokában vannak ennek az információnak, közöljék azt. n v.ár

A jogerős, végrehajtható bírósági döntés ellenére sem lehet megvalósítani a rehabilitációból eredő jogokat A Magyar Szó tavaly szeptember végén cikkezett először az újvidéki Sz. Piroska rehabilitálási ügyéről, amely a minisztériumi utasítások hiányában teljesen zsákutcába jutott. Mint akkor arról beszámoltunk, Sz. Piroskát és három elhunyt családtagját – szüleit és nagyanyját – az újvidéki Felső Bíróság 2011. február 22-én rehabilitálta. Mgr. Bozóki Antal újvidéki ügyvéd ügyfelét és családtagjait az 1944/1945-ben lezajlott megtorlások idején, 1945 januárjának végén hurcolták Csúrogról a járeki táborba. Sz. Piroska összesen kilenc hónapot töltött el ott. A 2006-ban indított per végén megszületett bírósági döntés el is ismerte, hogy Piroskáék politikaiideológiai üldözés és erőszak áldozatai voltak, s hogy a családot minden ok nélkül kezelték háborús bűnösként, kergették ki csúrogi házukból. Az ítélet a háborús bűnök megállapításáért felelős kommunista bizottság 1945-ben meghozott döntésére is hivatkozik, melyben az minden csúrogi magyar és német nemzetiségű személyt háborús bűnössé nyilvánított.

Az ügyvéd még tavaly április elején a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO) tartományi fiókszervezetéhez fordult, azzal a szándékkal, hogy Piroska számára a rehabilitálási törvény egyik előírásával összhangban elismertesse a külön szolgálati időt és a törvényben szereplő havi pénzbeli térítést. A jogszabály rendelkezése szerint a rehabilitált személynek ugyanis joga van a külön szolgálati idő elismertetéséhez, melynek a szabadságtól megfosztva töltött időszak kétszeresét – Piroska esetében másfél évet – kell kitennie, de pénzbeli kárpótlásra, az egészségvédelemből és a betegbiztosításból eredő egyéb jogokra is szert tehet. Az alaptól azt a választ kapta az ügyvéd, hogy

egyelőre még nem tudnak eljárni az ügyben, mert nem kaptak arra utasítást a köztársasági foglalkoztatási és szociálpolitikai minisztériumtól. Lapunknak adott nyilatkozatában az alap nyugdíjés rokkantbiztosítási szektorának az igazgatója is alátámasztotta az ügyvéd által állítottakat, s azt mondta, ennek a hivatalnak meg van kötve a keze mindaddig, amíg az ügy procedurális bonyolításával kapcsolatos köztársasági instrukciók meg nem érkeznek. Ezek hiányában sem pozitív, sem negatív döntést nem hozhatnak.

Bozóki ezt követően is rendszeresen érdeklődött az alapnál, s mivel semmilyen előrelépést vagy jó szándékot nem tapasztalt az ügy rendezése tekintetében, tavaly december 28-án az esettel kapcsolatos sürgős döntés meghozására nyújtott be kérelmet. Bő egy hónappal később, azaz e hónap elején újabb megdöbbentő választ kapott az alaptól, melyben közlik, hogy a külön szolgálati idő elismerésének és a kárpótlási összeg jóváhagyásának a folyamatát leállították. Az alaptól kapott záradék arra hivatkozik, hogy az illetékes minisztérium nem küldte meg továbbra sem az eljárás végrehajtására szolgáló utasításokat, pontosabban nem válaszolt az alapnak az ezzel kapcsolatos korábban eljuttatott kérdéseire. Mint azt lapunknak az ügyvéd elmondta, ez voltaképp azt jelenti, hogy hiába fogadták el a rehabilitációról szóló törvényt, a hasonló esetekben senki sem tud majd eljárni, hiszen hiányoznak a jogszabály végrehajtásához szükséges alapvető előfeltételek.

Tény, hogy ez a helyzet az állam malmára hajtja a vizet, ezáltal időt nyer ugyanis, s még ha ízléstelennek is tűnhet erről szólni, mégis igaz: folyamatosan csökken azoknak a személyeknek a száma, akik egykor elszenvedett sérel-

meik miatt egyáltalán igényelhetnek ilyen összeget – a meghurcolásokért járó kárpótlás pedig nem örökölhető.

Azt, hogy az állam mennyire viszonyul komolyan a rehabilitáció ügyéhez, alátámasztja az ugyanennek a személynek az esetében benyújtott pénzügyi kárpótlási kérelem sorsa is, melynek átadására a törvény szerint ugyancsak joga van a sértettnek. A tavaly áprilisban benyújtott kárpótlási igényt válaszra sem méltatta a kérdéssel foglalkozó bizottság, s mivel ilyen esetekben a törvény szerint perre kell vinni az ügyet, Bozóki tavaly október elején be is nyújtotta a keresetet a szerb állam ellen. December 18-án tartották meg az előzetes tárgyalást, s március 11-re hívták össze a következőt.

Az ügyvéd attól tart, hogy ennek az ügynek a tárgyalása is el fog húzódni, mivel az eddigiekben nem látta a hatóságok jóindulatát annak kapcsán. Mint megjegyezte, ha az állam nem szerette volna húzni az időt, megegyezést is ajánlhatott volna, amire ügyfele nagy valószínűség szerint hajlott is volna. Minden a kárpótlással kapcsolatos eddigi kezdeményezést azonban a teljes figyelmen kívül hagyás, ignorálás jellemzett.

A megválaszolatlan – s lehet, megválaszolhatatlan – kérdés most voltaképp az: mit lehet tenni olyan esetben, amikor egy jogszabályt elfogadnak, a rendelkezések teljesen érthetőek, adminisztratív okok miatt azonban nem lehet azok alapján eljárni. Bozóki szerint lehetséges újabb pert indítani az állam ellen az ügyben, ennek hatékonysága azonban megkérdőjelezhető, hiszen ha az állam az elfogadott törvényeket sem akarja végrehajtani, akkor félő, hogy egy újabb bírósági döntés sem fogja rábírni az illetékes minisztériumot arra, hogy fogalmazza meg az évek óta hiányzó utasításokat. n VIRÁG Árpád

Külhoni óvodák után a kisiskolások éve következik Az MNT szervezésében egynapos képzést tartottak Óbecsén a magyar óvónőknek A Külhoni magyar óvodák éve program keretében szombaton negyedik alkalommal került sor egynapos képzésre az óbecsei Labud Pejović Gyermekkertben. A sorozat utolsó képzésének témája a magyar népzene, néptánc, népmese, népi hagyományok és a meseszövés módszertana volt. Az előadókat ezúttal is mintegy 60 vajdasági óvónő hallgatta érdeklődéssel, akik Óbecséről és környékéről, Szenttamásról, Begaszentgyörgyről, Temerinből, Törökbecséről és Adáról érkeztek.

A résztvevőket Joó Horti Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságának elnöke köszöntötte. Elmondása szerint a külhoni magyar óvodák éve kapcsán az MNT a magyarországi

Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával tavaly már több továbbképzést szervezett a magyar csoportokban tanító óvodapedagógusok részére, ezeken fél év alatt négy alkalommal összesen 210 óvónő vett részt. A programot először a szórványban, azaz Újvidéken, Muzslyán, Torontálvásárhelyen és Székelykevén mutatták be, de a vajdasági helyszínek mellett Siófokra is eljutott néhány óvónő. A képzések igen népszerűek voltak, és a résztvevő óvodapedagógusok azóta már a mindennapi gyakorlatban is alkalmazzák az itt megszerzett tudást. A szombati képzés során a délelőtt a mesék jegyében telt el, ugyanis Fábián Éva a meseszövés módszertanáról beszélt a résztvevők-

nek, délután viszont Táncra, lábam! címmel Máyer Orsolya és Varga László a Tímár-módszert mutatta be.

Az idei év a külhoni kisiskolások éve lesz. Joó Horti Lívia tájékoztatása szerint a programok tavasszal kezdődnek meg, és ezúttal is először a szórványba látogatnak majd el, ahol a szakmai továbbképzések mellett koncerteket, táncházakat, drámapedagógiai programokat is tartanak majd. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázatán belül a külhoni kisiskolások évére vonatkozó pályázati rész is megjelent már, amelyen többek között a Ringató programra való továbbképzésre és más közösségszervező programok elsajátítására is lehet pályázni. n feró

A radikálisok Hága ellen Mintegy háromezren vonultak Belgrád utcáin, Vojislav Šešelj bebörtönzésének tízéves évfordulóján A Szerb Radikális Párt közel háromezer tagja, élükön a párt vezetőivel végigsétáltak vasárnap Belgrád utcáin, így emlékezve meg vezérük Hágába utazásának tízéves évfordulójáról. Az ország különböző részeiből bérelt autóbuszokkal Belgrádba szállított párthívek részt vettek az évforduló kapcsán a Szakszervezeti Otthonban megtartott megmozduláson, majd rendőri kísérettel végigsétáltak a város központi utcáin.

Szerbia elnökségi épülete előtt a „Koszovó Szerbia része”, „Nem adjuk Koszovót!”, Tomo usztasa” jelszavakat skandálták. „Amikor Vojislav Šešelj bezárásával nem tudták megsemmisíteni és lefejezni az SZRP-t, Szerbia ellenségei az ő legközelebbi munkatársainak a verbuválásába kezdtek.

Hosszú azok listája, akik itt álltak ezen az emelvényen, tudatosan visszaélve Šešelj önfeláldozásával, amit saját maguk

Beta

4 BELFÖLD

népszerűsítésére használtak fel, hitüket pedig Júdás pénzéért eladták” – mondta Nemanja Šarović, a párt alelnöke. (Beta)

2013. február 25., hétfő

velemeny@magyarszo.com

HETI KÖRKÉRDÉSÜNK

n VERKLI n

Ön szerint mi lehet a megoldás az egyre inkább elszaporodó lopások megfékezésére?

A rendőrség fokozottabb jelenléte az érintett településeken: 66 Polgárőrség, lakossági szerveződés: 203 Szigorúbb törvények, gyorsabb eljárások: 393 Nem történik több lopás és betörés, mint korábban: 12

VÉLEMÉNY 5

9.8% 30.1% 58.3% 1.8%

Szavazatok száma: 674

Szigorúbban, gyorsabban KAPCSolódó kommentárunk

Arról kérdeztük olvasóinkat, hogy szerintük mi lehet a megoldás az egyre inkább elszaporodó lopások megfékezésére. Lopásról kérdeztünk, de kérdezhettünk volna fosztogatásról, rablásról, betörésről, minősített lopásról is, hiszen az utóbbi időben úgy elszaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények súlyosabb válfajai, hogy már nem egyszerű lopások tartják rettegésben az érintett települések lakóit, hanem a testi épségükért, életükért is aggódnak.

Amikor a templomból hazafelé tartó nénike karjáról megpróbálják letépni a kistáskát, már nemcsak verbálisan fenyegetik vagy lökdösik, hanem megütik, sőt, megrugdossák. Nemcsak csendben, észrevétlen besurranó tolvajok fosztják ki idős, fiatal házát, lakását, hanem álarcos rablók törnek rájuk ajtót, ablakot, és erőszakot alkalmazva követelnek pénzt, ékszert, de visznek bármiféle értéket, ami mozdítható.

Válaszadóinknak mindössze egyetlen százaléka mondta azt, hogy feléjük nem történik több lopás és betörés, mint korábban. Boldog emberek ők. Boldogok, mert nem érzik át azt a szorongást, ami a veszélyeztetett területeken élőket nyomasztja. Hisz már nyílt titok, hol történik a legtöbb, vagyon elleni bűncselekmény: ott, ahol nagy a szociális rétegeződés és bizonytalanság. Érdekes módon csupán 9 százalék bízik a fokozott rendőri jelenlétben.

Nagyon beszédes ez az adat. Arról is tanúskodhat, hogy a lakosság 9 százaléka bízik csak a bűnüldöző szervekben, de arról is, hogy a többiek tisztában vannak a korlátokkal.

Polgárőrség, lakossági szerveződés. Láttunk kezdeményezéseket, megvalósulni látszó ötleteket. De vajon meddig tart az önkéntesség nemes gesztusa, ha az éjjeli őrjárat után fáradtan kell munkába menni, ha nincs a kezemben semmi (ténylegesen és jogilag), amivel megállíthatnám a betörőt, megvédhetném magam a fegyveres álarcos rablótól? A válaszadóknak mégis 30 százaléka ebben a lehetséges megoldásban bízik. Kérdés persze, hogy aki most erre válaszolt igennel, az rendszeresen járőrözne-e a saját utcájában mondjuk egy éven át minden harmadik-negyedik éjszaka? Láttam a példát, amikor elvben mindenki támogatta a polgárőrség bevezetését, de egyetlen ember se ment oda az önkénteseket összeíróhoz, hogy ne csak a hangját adja az akcióhoz, hanem valóban részt is vegyen benne.

A legtöbben azt mondják, hogy szigorúbb törvények, gyorsabb eljárások szükségesek. Azt beszélik Horgoson, hogy mire a múlt szerdai razzián begyűjtött gyanúsítottakkal megérkezett a rendőrállomásra a rabszállító, már ott volt az ügyvéd, hogy képviselje védenceit. S hogy az ügyészség kellő bizonyítékok hiányában szinte azonnal kiengedi azokat is, akik ellen bűnvádi feljelentések tucatjait teszi a rendőrség.

Hogyan beszélhetünk hathatós rendőri intézkedésekről, ha házkutatási parancs nélkül nem lehet belépni oda, ahonnan nyilvánvalóan eltűnik a lopott, rabolt holmi, mire a közeg intézkedhet? Hogyan lehetne eredményes a bűnüldözés, ha a károsult nem mer bejelentést tenni vagy tanúskodni, és emiatt ejtik a vádat? Miféle megélhetési bűnözésről beszélünk, amikor a bűnözőnek több van, mint annak a szerencsétlennek, akit kifoszt?

Nulla dinár – mondják a közbiztonság hiányát megszenvedők. Ne 5000 dinár legyen a „limit”, az engedélyezett vagy eltűrt lopás. Aki bármit eltulajdonít, bűnhődjön meg érte.

Igenis, legyenek szigorúbb törvények, legyenek gyorsabbak az eljárások.

Ne azt ítéljék közmunkára vagy börtönbüntetésre, aki a saját otthonát védve emelt kezet a betolakodókra, ne az kapjon tetemes pénzbírságot, aki a saját tulajdonát próbálta visszaszerezni. Merthogy erőszakkal tette? Hogyan kellene? Szép szóval megkérni a rablót, hogy tegye már le a kezéből, amit éppen vinni készül?

Szerintem már ott tartunk, hogy mindez egyszerre kellene: fokozott rendőri jelenlét, és ha nem is polgárőrség, de valami erős civil összefogás, no meg szigorúbb törvény és gyorsított eljárás. Akkor talán megint nyugodtan hajtanák álomra a fejüket az emberek azokon a településeken, amelyek most naponta szerepelnek a fekete krónikákban a bűncselekmények tűzfészkeként. n MISKOLCI Magdolna

A segítő és létező képzelet Nem igazán értem, mi késztet egyeseket annak kutatására, hogy kimutassák, Gárdonyi Egri csillagok c. regényében hány százaléknyi a valós elem, s mennyi a hozzáadott képzelet.

Már csak egy lépés, s akárha hamisításról is beszélhetnénk. Igaz, egy helyen Füst Milán is szól a hazugok művészetéről, merthogy oly szívesen hallgatjuk a színekkel és képekkel gazdagon élő mesélőket, bár tudjuk, SINKOVITS hogy csupán „remekül összehazuPéter doznak mindent”. Ezek a személyek – mondja Füst – nem művészek, de közel járnak a művészethez. Gárdonyi viszont író, méghozzá a jobbak közül való, a képzelete pedig nem levon, hanem dúsít, kiteljesít. A német Karl May esete is hasonló, aki járt ugyan Amerikában, de az úgynevezett vadnyugaton soha, ám a környezet közvetlen ismeretének hiányát élénk képzeletével, széles körű olvasottságával, korabeli térképek, útleírások, néprajzi és nyelvészeti publikációk tanulmányozásával pótolta. Így lett a prérik gáncs nélküli lovagjaként Winnetou a világirodalom legnépszerűbb indiánja.

Ezek a példák tovább sorolhatók. Olvassunk bele azonban inkább Coleridge Kubla kán című híres versébe, amelynek első sorai (Szabó Lőrinc átköltésében) így hangzanak: „Kubla kán tündérpalotát / építtetett Xanaduban, / hol roppant barlangokon át / örök éjbe veti magát / az Alph, a szent folyam”. Az angol költő állítása szerint a mongol és kínai uralkodó nevét címben is idéző vershez az ötletet egy álom adta, melyet ópium hatása alatt élt át (a fogfájás csillapítására használt szer kártékony volta akkor még nem vált közismertté) –, ezt a vers alcíme is igazolni látszik: Látomás egy álomban. Egyesek szerint azonban a költeményt William Bartram amerikai természetbarát portréfestő ihlette, mások úgy vélekednek, hogy Marco Polónak a kánról szóló leírása lehetett hatással. Borges és más elemzők viszont zeneműként beszélnek erről a versről, kéttételes szimfóniának tekintik, amelyben az első tétel a látvány, a hangok, az érzékelés el-

söprő élményét adja vissza, a második pedig örvénylő gondolatok közé vezet, és olyan teret ábrázol, amelyben a természet erőit maga az ember mozgatja. Álom és irodalom kapcsolatát illetően Coleridge az angol iskolai oktatás törzsanyagának részét képezi, a Kubla kán pedig szerepel például Szerb Antal Száz vers c. kötetében is (a Hatalmak, látomások ciklusban).

Mindezek által az 1772-ben született költőt tekinthetnénk akár a szürrealizmus egyik előfutárának, hiszen ő is az úgymond „második valóság” képletét bontja ki; ez esetben is tetten érhető a törekvés: az irracionális és intuitív elemeket hogyan párosítani a tudatossággal. Jellemző erre Salvador Dalí esete, aki Londonban megkereste Freudot. A pszichoanalitikus iskola megalapítója így szólt hozzá: „Ami engem az ön művészetében érdekel, az nem a tudattalan, hanem a tudatos.”

Freud tehát voltaképpen a trükköt kutatta, a „színlelés módszerét”. Avagy: az alkotónak mindkét szférában otthonosnak kell lennie. Ezt teszi – más módon – egy, a lélektannal is foglalkozó bencés szerzetes, aki a teológiai tanulmányait követően gyorsan rájött, lelkipásztori gyakorlata nem lehet igazán eredményes pszichológiai ismeretek nélkül. Ő mondja: „A személyes meditáció gyakorlata a szív imádsága, ahogyan azt a IV. század óta a szerzetesek tanítják. Az emberiség ősi, kollektív szimbólumait, az úgynevezett archetipikus képeket tanulmányozó jungi pszichológia segítségével a Szentírás tanítása újszerűen értelmezhető. A bibliai nyelvezet képszerűségét megpróbálom a személyes tapasztalat tükrében elemezni.” A képszerűség pedig a képzelet legközelebbi rokona. Kanyarodjunk így végül vissza ismét Füst Milánhoz, pontosabban a Látomás és indulat a művészetben című könyvéhez. „Az én percepcióm, vagyis érzékelésem jelek alapján történik – írja –, s e jeleket aztán képzeletem teljesíti ki azzá, amit valóságnak nevezek. Ami annyit jelent, hogy én képzelet nélkül voltaképpen nem is létezhetnék, minthogy ez teremti meg újra meg újra számomra e világot.”

Marko Somborac képregénye (Blic, 2013. február 22.)

Gumibottal a kukoricára VENDÉGSZÖVEG

Amikor novemberben Újvidékről megérkezett a rémisztő figyelmeztetés, hogy a kukoricahozam nagy része szennyezett és nem alkalmas (sem emberi, sem állati) fogyasztásra, a belgrádi Milenko hatalom nem reVASOVIĆ agált.

Semmit sem tett, hogy megelőzze a mostani, tejjel, hússal és élelmiszeri termékekkel kapcsolatos helyzetet. Hogy megakadályozza, hogy a rákkeltő aflatoxinok nemkívánatos és veszélyes koncentrációban az étkezési láncolatba kerüljenek. A mezőgazdasági minisztérium hallgatott.

Hallgatott akkor is, amikor a szakértők figyelmeztettek a leskelődő veszélyre.

Hallgatott még októberben is, amikor az olaszok visszaküldték a szerb kukoricát.

Mi több, a minisztérium megpróbál-

ta elkendőzni a dolgot, azt állítva, hogy nem került sor aflatoxinnal szennyezett kukorica behozatalára. Ülj le, egyes, mondaná minden tanító néni erre a reakcióra, valójában téziscseréről vagy tématévesztésről van szó, hiszen a hazai kukorica szennyezett.

Már előre kicsinyítve vétségüket, a minisztérium emberei a kukorica egészségügyi kifogástalanságára vonatkozó felelősséget kizárólag a termelőkre hárították át. A termelők egyedül maradtak – hol volt az állam, hogy a szomszédos országokhoz hasonlóan

Hallgatással mérgeztek bennünket a kommunisták is Csernobil idején a mezőgazdászok szolgálatára legyen?

Az illetékesek egyetlen intézkedést sem foganatosítottak, egyetlen tanácsot sem

nyújtottak a termelőknek, hogy mit tegyenek a mérgezett élelmiszerrel. Még csak nem is szigorították meg a tej minőségének ellenőrzését, a húsról és a tojásról nem is beszélve.

Akkor reagáltak már, amikor sarokba lettek szorítva.

Hallgatással mérgeztek bennünket a kommunisták is Csernobil idején.

Van valami, amit a köztársasági hatalom megtett, sikerült neki elhallgattatnia azt az újvidéki személyt, aki elsőként feljajdult, hogy „a kukorica szennyezett”. Nem tudjuk, hogy egyenruhás vagy civil ruhás rendőrök tették-e, telefonon vagy személyesen az ajtóban, mindenesetre a bőrdzsekis elvtársak előrántották a kényszerítés eszközeit. Erősebb a gumibot a kukoricánál. De az aflatoxin nem reagál az Udba fenyegetéseire.

Ennyit a hatalom gondoskodásáról a nemzet egészségéről. n A szerző a Blic felelős szerkesztője

2013. február 25., hétfő

kozelet@magyarszo.com

Élményszerű tanítás-tanulás

A gioni világ

Vicsek Károly rendező volt a Gion Nándor Napok vendége Az idei Gion Nándor Napok keretében Vicsek Károly filmrendezőt is vendégül látták a szervezők a szenttamási Népkönyvtárban. A rendező munkásságáról és filmjeiről, valamint a szenttamási születésű Gion Nándorhoz fűződő munkakapcsolatáról mesélt a közönségnek.

Vicsek Károly életművét nehéz lenne néhány mondatban összefoglalni, hiszen számos dokumentumfilmet, játékfilmet, tévédrámát készített, hazai és külföldi elismerésekkel, díjakkal büszkélkedhet. A Kubikusok című dokumentumfilm hozta meg az első hivatalos elismerést, az 1973. évi belgrádi dokumentumfilm-fesztiválon rendezői oklevelet kapott érte, majd ugyanabban az évben megnyerte az Amszterdamban megrendezett, európai szintű dokumentumfilm-fesztivál első díját. A vajdasági magyar film úttörője is egyben: a Kubikusok (1973) az első vajdasági magyar dokumentumfilm, a Parlag (1974) pedig az első vajdasági magyar játékfilm.

– Vajdaságban a 20-as, 30-as években próbálkoztak ugyan magyar film készítésével, de ezek még nagyon kezdetlegesek voltak, így a külföldieket tekintettem példaképeimnek: Jancsó Miklóst, Federico Fellinit. A 70-es, 80-as években évente 8 tévédrámát készített az Újvidéki Televízió, ebből egy magyar nyelvű volt. A filmeket hétfőnként közvetítették. Akkoriban 4-5 millió embernek volt otthon készüléke, és 3-4 milliós volt a nézettség, az utcák szinte üresek voltak. A filmeket feliratozták, így a más nemzetiségűek is megérthették. Amikor 1984-ben bemutatták a Késdobáló című filmet, egy zágrábi kritikus azt írta, hogy Jugoszláviában az Újvidéki Televízió átvette a vezető szerepet a televíziós műfajban – mondta a rendező.

Vicsek Károly filmjeiben a vajdasági tájé, az itteni embereké a főszerep. Arra keresi a választ, hogy milyen a kisebbségi sors, milyen problémáik vannak, mi foglalkoztatja őket. A nézők pedig ráismernek saját valóságukra, azonosulni próbálnak a látottakkal. Külföldön ez a témakör igazi egzotikumnak számított.

– A vajdasági tájról szól az egész életművem. A helyszínek kastélyok, tanyák, falvak, néhány város. A szereplők pedig olyanok, akiket elnyomnak, akikre jövevényként, kubikusként vagy éppen zsellérként tekintenek. A külföldieknek újdonság volt ez a téma. Számos külföldi fesztiválon díjazták a műveimet. A magyar alkotók hírét elvihettem a világba, úgy a színészekét, mint a zenészekét, a díszlettervezőkét vagy a hangosítókét. Akkoriban felvehettük a versenyt a kelet- és a nyugat-európai országokkal.

Vicsek Károly neves vajdasági magyar írókkal dolgozott együtt: Deák Ferenccel, Gobby Fehér Gyulával, Gion Nándorral, Herceg Jánossal, Podolszki Józseffel, Fehér Kálmánnal. Gion Nándornak három művét filmesítette meg: a Naplemente (1982), a Testvérem, Joáb című regény, a Késdobáló (1984) az Ezen az oldalon novellafüzér, a Keressünk egy másik hajót! (1988) pedig az Engem nem úgy hívnak című regény alapján készült.

– Gion művei nagy irodalmi értéket képviselnek. A gioni világot gazdag történet, feszült mesemondás jellemzi, izgalmas, érdekes sorsok foglalkoztatják, merészen feszülnek a politikai gondolatok, tele van akcióval, szerelemmel. Minden megvan benne, ami egy filmet nézhetővé tesz. Emellett fantasztikus filmes dialógusai vannak, amelyek olvasva, vagy hallgatva nem jönnek át, képpel együtt tud érvényesülni a szöveg, ezért nagyon hálás az irodalma. Remélem, készülnek még filmek a műveiből, a fiatal rendezők felfedezik, hogy a mi vajdasági magyar irodalmunknak is van mondanivalója – fogalmazott Vicsek Károly.

A beszélgetést követően a közönség a részben Szenttamáson forgatott Késdobáló című filmet tekinthette meg a rendezővel közösen.

A Gion Nándor Napok keretében a szenttamási közönségnek bemutatkozik a Sikoly folyóirat (március 1.), március 8-án pedig a szerb olvasók részére is bemutatják a 2012. évi Gion Nándor Műfordítói Pályázat kiadásra javasolt novellafordításaiból szerkesztett kötetet, Gion Nándor Priče iz Keglovićeve ulice című művét. n PINTÉR Andrea

Muzsikás családok muzsikáltak

A szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület immár negyedik alkalommal rendezte meg vasárnap a Muzsikás családok házi muzsikája elnevezésű rendezvényét. Idén Vajdaság több településéről és Magyarországról olyan családok vettek részt a műsorban, amelyek tagjai együtt is muzsikálnak, énekelnek otthon vagy közönség előtt. Csizmadia Anna, a Fölszállott a páva elnevezésű tehetségkutató győztese már harmadik alkalommal lépett fel szülei társaságában a rendezvényen. A Fokos együttes tagjai – akik a Szabó és a Szerda család tagjai – is már második alkalommal léptek közönség elé. Ez évben is a zenei műfajok gazdagsága volt a jellemző: a népzene, a klasszikus zene mellett a country, a tánczene, a magyar nóta is képviseltette magát.

Neves vendégek tartottak előadást az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének 6. konferenciáján

Élményszerű tanítás-tanulás címen, szombaton hatodik alkalommal szervezte meg az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete éves közoktatási konferenciáját Szabadkán, a Majsai Úti Általános Iskolában. De Negri Ibolya, az egyesület elnöke lapunknak elmondta, hogy az ilyen formában, konferenciaként megrendezett továbbképzéseken a gyakorló pedagógusok megismerkedhetnek a pedagógia új módszereivel, vívmányaival.

– Idén azzal foglalkozunk, hogy a gyerekek számára miként lehet vonzóvá tenni az oktatást, hogyan érhetjük el azt, hogy a diákok jól érezzék magukat az iskolában – mondta a konferencia szervezője.

Emellett azzal is foglalkoztak, hogy miként lehet értékes, illetve sikeres egy iskola, valamint előadást tartottak a képességfejlesztésről is, amelyben az előadó a sakk világába kalauzolta el a résztvevőket.

– Már évezredek óta ismert, hogy a sakk kiválóan fejleszti a képességeket, valamint előadást hallhattunk arról, hogy a genetika, a tudomány hogyan magyarázza a gyerekek tehetségét – számolt be az egyesület elnöke. Kiemelte, hogy a konferenciára akkreditált hallgatók kreditpontokat kapnak. Az előadásokra több mint 450 pedagógus volt kíváncsi, szinte az összes vajdasági magyarlakta település képviselve volt.

Az előadások megválogatásával kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyesület egyrészt megkérdezi a pedagógusokat, milyen előadásokat szeretnének hallgatni, másrészt arra törekednek, hogy aktuális, új témákat kínáljanak fel a kollégáik számára.

Tóth Szilvia, a Majsai Úti Általános Iskola igazgatója örömét fejezte

Diósi Árpád

6 KÖZÉLET

Czeizel Endre: Az általában rossznak tartott, hiperaktív, vagy órákon unatkozó gyerekek akár zseniket is rejthetnek ki, hogy intézménye adhatott otthont a konferenciának és a rangos előadóinak.

Szavai szerint az egyesület azért választotta az intézményüket, mert egyedül az ő dísztermük képes befogadni ennyi érdeklődőt.

– A pedagógusok egyrészt végtelenül nyitottak az új és megtanulható dolgokra, másrészt kötelességük is a folyamatos továbbképzés – magyarázta a nagy érdeklődést az iskolaigazgató.

Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus, az orvostudományok akadémiai doktora A modern genetika és a pedagógia címen tartott érdekfeszítő előadást. Kiemelte, hogy a magyarság legnagyobb természeti kincse a tehetség, valamint megjegyezte, hogy az általában rossznak tartott, hiperaktív, vagy órákon unatkozó gyerekek akár zseniket is rejthetnek.

– E természeti kincs kiaknázása a pedagógusok kezében van – figyelmeztetett az orvos-genetikus.

Dr. Benda József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem neveléstudományok kandidátusa, a humanisztikus kooperatív pedagógia magyarországi meghonosítója A harmadik évezred pedagógiája című előadásában a gyermekközpontú oktatás jövőjéről beszélt.

– Az ember számára a legnagyobb élmény az, ha valaki foglalkozik vele.

A nagy létszámú osztályokban ezt a kooperatív pedagógiával érhetjük el – mondta Benda József.

Dienes Anna, a budapesti Lemhényi Dezső Általános Iskola intézményvezetője A minőség hét szigete az iskolánkban címmel tartott előadást, míg Élményszerű tanulás a sakk segítségével címmel a budapesti Lemhényi Dezső Általános Iskolából érkező Őryné Gombás Csilla, tanító és fejlesztő pedagógus tartott előadást. A konferenciát Csernák Ilma–Jelacsik Sutus Ágota: Figyelem! Én már figyelek! című kötetének bemutatásával zárták. n dió

Leépülő néprajzkutatás A néprajzhoz való viszonyulás miatt lemondott dr. Papp Árpád, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság vezetője A kilencvenes évek sikeresek voltak a civil szervezetek számára. A néprajzi társaság, a három szerbiai néprajzi társaság egyike még a kétezres évek elején is széles körű kutatómunkát fejtett ki s úgy tűnt, hogy fel tud zárkózni a kárpát-medencei tudományos élethez. De ezután már olyan konstelláció alakult ki, hogy most egy központon keresztül megy minden pénz. Nem is politikai központról van szó, hanem arról, hogy néhány ember dönti el, mire van és mire nincs pénz. A néprajz esetében ez azt jelentette, hogy elmaradtak a terepi munkák, holott évekkel korábban ennek köszönhetően mintegy 10 ezer

oldalnyi nyersanyag gyűlt össze, de ezeket azután nem sikerült megjelentetni, a társaságnak erre már nem volt ereje.

Az az érzésünk, hogy ellehetetlenítettek bennünket. Ahol a hagyományok lényeges szerepet töltenek be a megmaradás szempontjából, ott nem viszonyulhatnak így a néprajzhoz – mondta többek között elnöki beszámolójában dr. Papp Árpád, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság szombaton, Kishegyesen megtartott rendkívüli tisztújító értekezletén, amelyen benyújtotta lemondását s az értekezlet egyhangúan dr. Szőke Annát választotta meg elnöknek.

A vitában felszólalók is egyetértettek

azzal a megállapítással, hogy a közösség nem viszonyul megfelelően a néprajztudományhoz, az utóbbi időben a „futottak még” kategóriába szorították vissza, sőt, a kutatási projekteket „lesöpörték az asztalról”. Annak ellenére, hogy az MNT stratégiáiban is az áll, hogy gyűjteni kell a néprajzi adatokat a megmaradás érdekében, az illetékes bizottságban nem sikerült elérni, hogy egyszer is tárgyaljon a kérdésről.

A közgyűlés véleménye szerint nagyon időszerű lenne az utóbbi idők betelepedéseit is feldolgozni, azt többi között, hogy a kultúrák hatnak-e egymásra vagy a hatás egyoldalú. n P.I.

Guinness-rekord Turián A 29. fesztiválon 2029 méteres kolbászt vonultattak fel Molnár Edvárd

Folytatás az 1. oldalról

A Csizmadia család Idén a Lányi Ernő IME székháza kicsinek bizonyult volna a nagyszámú fellépő miatt, ezért nem itt, hanem a Népkör Magyar Művelődési Központban került sor a műsorra. Zsúfolásig megtelt a nagyterem érdeklődőkkel, akik hallani akarták a Juhász, a Szűcs, a Varga, a Csizmadia, a Szöllősy Vágó, a Tárnoki, a Kovács, a Nagy, valamint a Szerda és a Szabó családok tagjait.

A védnökséget a Magyar Kodály Társaság vállalta. Ennek elnöke, dr. Ittzés Mihály is köszöntötte a zeneszerető, zeneértő családokat és a közönséget. A rendezvény végén Palatinus István, a Szent György-templom plébánosa köszöntötte a fellépő családokat és a jelenlevőket. Az esten megjelent Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke és Kern Sólya Mária, Szabadka város képviselő-testületének elnöke is. n m. k.

A több száz, vagy inkább több ezer kíváncsiskodót Slavica Đukić-Dejanović egészségügyi miniszter, valamint Zoran Mladenović, Szenttamás polgármestere is üdvözölte. Pravin Patel kijelentette, hogy külön feltételnek számít, hogy természetes állatbélbe töltsék a húst, amit nem vágójószágtól, hanem 250 kg körüli anyakocától nyernek, a fűszerek közül pedig sót, borsot, paprikát és fokhagymát használhatnak fel.

Guinness-rekord esetén elengedhetetlen az is, hogy a bélbe töltött hús egyenletes vastagságú legyen, és azt csavarják körbe, szorosan egymáshoz illesztve a szálakat.

Az 1985 óta folyamatosan megszervezett háromnapos fesztiválon valóságos vásári hangulat uralkodott, de disznóvágást is bemutattak, és különféle ügyességi versenyeket szerveztek. Közel száz kiállító állította ki termékeit, a legjobb kolbász készítőjének pedig Ranislav Stankovot kiáltották ki, mivel külön mérték a vágóhidak teljesítményét, a kucorai Supermix plus kolbászát is a legjobbnak nyilvánították.

A rendezvényen szlovákiai, horvátországi és magyarországi vendégek is jártak: Békéscsabáról, Jánoshalmáról és Orosházáról. n N-a

PÁLYÁZATI FIGYELŐ 7

2013. február 25., hétfő

ANYAGI TÁMOGATÁSOK Együttműködés szakképző iskolák között Téma:

A HATÁRTALANUL! program keretében a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban: a pályázat kiírója) nyílt pályázati felhívást hirdet a határon túli magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülése, a magyarországi és külhoni fiatalok közötti kapcsolatok kialakulása, valamint a diákok szakmai tapasztalatszerzésének elősegítésére.

A pályázat célja Magyarország és Románia, vagy Szlovákia, vagy Szerbia, vagy Ukrajna, vagy Szlovénia, vagy Horvátország magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal/ osztállyal rendelkező szakképző iskoláiban tanuló diákok szakmai együttműködésének támogatása.

A pályázaton részt vehet:

Szakközépiskolák, valamint szakiskolák.

A pályázaton elnyerhető összeg:

50 000 forint/diák.

A pályázat beadási határideje:

2012. március 21.

A pályázatot kiíró szervezet:

Bethlen Gábor Alap

További információ:

www.szulofold.hu

„A magyar kultúráért és oktatásért” regionális vajdasági pályázati felhívásai

Téma: Téma:

Az aces (Academy of Central European Schools) hatodik alkalommal hirdeti meg pályázatát nemzetközi iskolai együttműködések számára. „Én és mások: Felfedezni magunk körül és magunkban a sokszínűséget”ez az idei központi témaköre a pályázati felhívásnak. A mai társadalmakban a sokszínűség alapérték és nem kivétel többé: a különböző etnikai származású, nemű, vallású, korú, és szexuális orientáltságú emberek együtt élnek, és egyenlő bánásmódban kell hogy részesüljenek. Iskolák és különösen az olyan iskolai projektek, mint az aces nagyszerű lehetőséget nyújtanak arra, hogy különböző hátterű emberek találkozzanak egymással, és tanuljanak együtt és egymástól. Ha a világot különböző szemszögből látjuk, akkor ez erősíti a kritikai gondolkodásunkat, nyitottabbá tesz bennünket, és elősegíti a kreativitást is – ezek mind meghatározó tulajdonságok a mai világban. Az aces célja a közép- és délkelet-európai tanárok és diákok összekapcsolása, illetve ezen keresztül az országhatárok ledöntése. A kezdeményezést az összes résztvevő ország oktatásügyi minisztériuma támogatja.

A pályázaton részt vehet:

Iskolák (Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Koszovó, Makedónia, Moldávia, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia).

A pályázaton elnyerhető összeg:

Nincs adat.

A pályázat beadási határideje: Téma:

A pályázati felhívás tárgya: I. Programok támogatása: – A magyar közösség céljait szolgáló hitéleti tárgyú támogatások – A magyar közösség céljait szolgáló oktatási tárgyú támogatások – A magyar közösség céljait szolgáló közművelődési tárgyú támogatások – A magyar tudományos életet szolgáló támogatások – A magyar közösség céljait szolgáló művészeti tárgyú támogatások – A magyar közösség céljait szolgáló, nem szorosan önazonosságtudat-ápoló magyar civil szervezetek támogatása II. A magyar közösség céljait szolgáló helyi jellegű média támogatása III. A magyar közösség céljait szolgáló fejlesztések támogatása – országos vagy regionális jelentőségű kulturális és közművelődési programokat megvalósító intézmények és szervezetek infrastrukturális fejlesztése – magyar tannyelven is oktató intézmények, háttérintézmények infrastrukturális fejlesztése – különösen indokolt esetben egyes felújítási költségek támogatása – megkezdett ingatlan felújítások folytatásának támogatása IV. Regionális vagy helyi jelentőségű civil szervezetek, illetve egyház által fenntartott oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények működésének támogatása – működési kiadások támogatása (személyi kifizetések és azok járulékai, anyagés tárgyi eszköz beszerzése, szolgáltatások, utazási költségek, ingatlan-fenntartási és iroda-fenntartási költségek) A pályázaton részt vehet:

Civil szervezet, települési és területi önkormányzat, valamint az általuk alapított, illetve fenntartott jogi személyiségű intézmény, egyház.

A pályázaton elnyerhető összeg:

100 000–600 000 forint.

A pályázat beadási határideje:

2013. április 30.

A pályázatot kiíró szervezet:

ACES

További információ:

h t t p: // w w w. a c e s . o r. a t /s t a r t . asp?ID=231698&b=831

VERSENYPÁLYÁZATOK Pályázati felhívás középiskolás és egyetemista fiatalok részére Téma:

A Rákóczi Szövetség pályázatot hirdet magyarországi és határon túli középiskolások, valamint főiskolások és egyetemisták számára a Felvidékről kitelepített magyarok április 12-i emléknapja alkalmából, azzal a céllal, hogy minél több fiatal kerülhessen közelebb kapcsolatba – önálló alkotó- vagy kutatómunkával – a Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezer magyar ember sorsával. Pályázni lehet: irodalmi művel (vers vagy próza), történelmi esszével, tanulmánnyal, interjúval, rövidfilmmel, illetve egyéb szabadon választott műfajban elkészített pályamunkával. Pályázni pontosan kitöltött jelentkezési lappal és a beadási határidő végéig elektronikusan (doc, rtf, vagy pdf) benyújtott jeligés (!) pályamunkával lehet.

Résztvevők köre:

Középiskolások és egyetemisták.

2012. március 25.

Díjazás:

Bethlen Gábor Alap

Nevezési díj:

A pályázatot kiíró szervezet: További információ:

www.szulofold.hu

Versmondók versenye

Iskolák nemzetközi együttműködési pályázata

15 000–50 000

Szépirodalmi alkotások megjelentetése

Téma:

A Quattrocento Kiadó első alkalommal hirdeti meg szépirodalmi alkotásokat tartalmazó önálló kötetek megjelentetését célzó pályázatát magyarországi és határon túli magyar középiskolák (gimnáziumok, szakközépiskolák) részére.

A Kiadó hisz abban, hogy írói, költői tehetséggel megáldott diákok alkotásai között is szép számban találni olyanokat, amelyek irodalmi értékük okán közlésre érdemesek, és nagyobb olvasóközönség figyelmére is méltók. A Kiadó pályázatával a magyar nyelvű irodalmi, szépírói törekvéseket szeretné támogatni és előmozdítani már a középiskolás korú „alkotók” körében is.

A Pályázatra szánt leendő kötetnek minimum 3–4 diák alkotását (novellák, versek, esszék vagy akár vegyes tematikájú) kell tartalmaznia, melyek tartalmi, stiláris és helyesírási szempontból történő ellenőrzését a vezető tanár elvégezte. Valamennyi pályaműhöz egy oldal terjedelmű bevezetőt kell mellékelni, amelyben a diákírói műhely működését, céljait, eredményeit és tagjait mutatják be. Egy intézmény akár több kötettel is pályázhat.

A pályaműveket elektronikus úton (e-mailben, csatolt fájlban) Word-formátumban kérjük eljuttatni a kiadó e-mail címére: palyazat@quattrocentokiado.hu Eredményhirdetés: A pályázat eredményéről minden résztvevő intézményt 2013. április 30-ig e-mailben tájékoztatunk, a pályázat győzteseinek névsora pedig a Kiadó honlapján (http://www.quattrocentokiado. hu) jelenik meg.

A Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége együttműködve a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületével szervezi meg a délvidéki magyar versmondók versenyét, magyarság (hazafias) versekből, amelyet a 2013. április 20-án tartanak meg Adán.

A versenyt az általános iskolások és középiskolások kategóriájában szervezik meg.

A résztvevők 2 verssel vesznek részt, amelyek közül az egyiknek Sajó Sándor versének kell lennie.

A tanuló nevét, születési évét, lakcímét, az iskola és a felkészítő tanár nevét, illetve telefonszámát és e-mail címét tartalmazó benevezést a következő postacímre: VANCSESZ, 24 430 Ada, Lenin u. 46. vagy email címre: vancsesz@postafiok.hu kell küldeni. A benevezetteket legkésőbb 15 nappal a verseny megtartása előtt értesítik annak pontos helyéről és időpontjáról.

Résztvevők köre:

Általános és középiskolás diákok.

Díjazás:

Az első három helyen végzett versenyzők közül kerülnek ki azok, akik Vajdaságot képviselik Ipolyságon (Szlovákia) a Sajó Sándor versmondó versenyen. Illetve megkapják a támogatók értékes ajándékait.

A szervezők további szereplési lehetőségeket biztosítanak a versenyen kiemelkedő teljesítményt nyújtó versmondóiknak az I. Délvidéki családkongresszuson, amelyet 2013. augusztus 2–4.-ig a kishegyesi Kátai tanyán tartanak meg, illetve más jeles alkalmakkor.

Jelentkezési határidő:

2013. március 20.

A pályázatot kiíró szervezet:

Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége és Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete További információ:

024/852-350 és 024/852-424 – Velez Teodóránál és Krizsán Vilmosnál, illetve a vancsesz@postafiok.hu címen.

Résztvevők köre:

A Pályázaton részt vehet minden olyan magyarországi és határon túli középiskola (gimnázium, szakközépiskola), ahol tehetségfejlesztő program keretei között kreatív írás szakkör, klub, irodalom fakultáció stb. működik, melyekben a diákok önálló szépirodalmi alkotásokat (novella, vers, esszé stb.) hoznak létre tanári, pedagógusi irányítással.

Díjazás:

Az 10 legjobb pályamű mindegyikét a Quattrocento Kiadó saját kiadványaként, önálló kötetben elkészíti (beleértve a tipográfia kivitelezést, tördelést, borítót stb.) és print on demand technológiával kinyomtatja, valamint az interneten történő országos terjesztését koordinálja. Mindezek mellett a köteteket e-könyv formátumban is megjelentetjük, melyek internetes elérhetőségét, a letöltések biztosítását ugyancsak a Kiadó vállalja.

Jelentkezési határidő:

2013. március 31.

A pályázatot kiíró szervezet:

Quattrocento Kiadó

További információ:

http://www.quattrocentokiado.hu, info@ quattrocentokiado.hu

Molnár István-díj Téma:

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporteri Szakosztálya pályázatot hirdet olyan tipográfusok, grafikusok, képszerkesztők, tervező-szerkesztők és alkotói csoportok részére, akik fontosnak tartják a fotográfia méltó megjelenítését a sajtóban.

Nevezni egy szabadon választott fotósorozatot bemutató layouttal lehet. Előnyt jelent, de nem feltétel, a Molnár István szellemiségében megalkotott tipográfia.

A felhívásra beadott anyag lehet valamely magazinban megjelent munka vagy még csak tipográfiai tervként létező valóságos vagy fiktív mű.

A pályaműveket PDF kiterjesztésben a molnaristvandij@gmail.com e-mail címre várják.

Résztvevők köre:

Tipográfusok, grafikusok, képszerkesztők, tervező-szerkesztők és alkotói csoportok.

Díjazás:

A Molnár István-díjat 2013. március 28-án XXXI. Magyar Sajtófotó Pályázat díjátadó ünnepségén kapja meg a díjazott, s legjobb pályaművek a Sajtófotó-kiállításon láthatóak lesznek.

Nevezési díj:

Nincs.

Nincs.

Jelentkezési határidő:

2013. március 22.

A pályázatot kiíró szervezet:

Jelentkezési határidő: A pályázatot kiíró szervezet:

Rákóczi Szövetség

További információ:

www.rakocziszovetseg.org/2013/02/12/ palyazat_aprilis_12

2013. március 1.

Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporteri Szakosztálya További információ:

http://www.sajto-foto.hu/hu/2012/hir/ molnar-istvan-dij

8 KÖZELKÉP

2013. február 25., hétfő

kozelkep@magyarszo.com

E

Óriás üvegszilánk

urópa legmagasabb felhőkarcolója Londonban van, a világhírű Towerhíd közelében, bár közvetlen környéke messze nem tartozik a legelegánsabbak közé Londonban. Az épület gyakorlatilag a London Bridge metró- és vasútállomás kusza egyvelegéből nő ki, ráadásul a Temze déli partjára építették, egy olyan irányítószámú városrészben, amely – legalábbis az ingatlanárak szempontjából – nem számít túl jónak. Az előzetes sajtóvélemények szerint emiatt kérdésesnek bizonyulhat a nem hétköznapi árakon kínált lakosztályok eladhatósága.

Az éles kontúrjai miatt The Shard – Üvegszilánk – névre keresztelt, elnyújtott piramis alakú épület, amely London szinte minden pontjáról látszik, 309,6 méter magas, és becslések szerint 1,5 milliárd fontba került. Kívülről minden oldalról üveg borítja; a 11 ezer üvegtábla nyolc futballpályányi területű.

A beruházás nagy részét a katari állam vagyonalapja finanszírozta, így London legújabb és legmagasabb felhőkarcolója többségi katari állami tulajdonban van.

A The Shard a 2. és 28. emelet között irodaház – bár az irodahelyiségek zöme még bérlőre vár –, utána kétemeletnyi luxusétterem következik.

A Shangri-La ötcsillagos luxusszálloda kétszáz lakosztálya 18 emeletet foglal el, az 53. és a 65. emelet között pedig nem kevésbé luxuskivitelű – 360 fokos londoni panorámát kínáló – lakások várják a megfelelő bankszámlával bíró érdeklődőket. Hivatalosan nem ismert

e lakások ára, de sajtóértesülések szerint 30 millió fontért már hozzá lehet jutni egy-egy luxuslakosztályhoz.

Ha azonban valaki a 44 lift valamelyikével elrugaszkodik az alsóbb szintek kissé komor valóságától, lélegzetelállító panorámában gyönyörködhet. A beruházók esküsznek arra, hogy tisztább napokon a felső szintekről Franciaországig is el lehet látni. n (mi)

Eddig még semmi sem vetett árnyékot a Towerhídra

Európa legmagasabb felhőkarcolói Név

Város

Magasság (méter)

Emeletek (száma)

Építés (éve)

The Shard

London

309,6

87

2012

City of Capitals

Moszkva

301,8

76

2010

Naberezsnaja Tower C

Moszkva

268,4

59

2007

Triumph-Palace

Moszkva

264,1

57

2005

Sapphire of Istanbul[3]

Isztambul

261

54

2011

Commerzbank Tower

Frankfurt

258,7

56

1997

City of Capitals (Szentpétervár torony)

Moszkva

256,9

65

2010

Messeturm

Frankfurt

256,6

55

1990

Torre Caja Madrid

Madrid

250

45

2007

Torre de Cristal

Madrid

249,5

45

2007

Itt még épült

2013. február 25., hétfő

uveggolyo@magyarszo.com

ÜVEGGOLYÓ 9

EGY GONDOLAT Barátom, nincs semmi titkom. Átlátszó vagyok, mint az üveg – épp ezért miként képzelheted, hogy te látsz engem?

VI. évf., 7. (245.) szám ▪ A Magyar Szó művelődési melléklete ▪ Szerkeszti: Gruik Ibolya

Weöres Sándor: Rongyszőnyeg (I/4)

Vizuális kapcsolatok

Virág István

Baja, Eszék, Zombor fotóklubjainak kapcsolatáról Virág István zombori fotóssal

Ebből sok feladat jutott Virág Istvánnak is, akit mintegy négy évtized után csábított vissza a fotózás. A következő beszélgetést vele folytattuk. ░ Voltaképpen mikor történt az újbóli kapcsolatfölvétel?

– Branko Milešević új elnökként 2009ben új életet lehelt a klubba. Kezdeményezőkészsége, fáradhatatlansága, szervezőképessége, ötletgazdagsága magával ragadta a törzsgárdát, új tagokat vonzott, közöttük újrainduló jómagamat. Lázas előkészület vette kezdetét 2010-re, amikor hármas jubileumot ünnepelt a zombori fotózás: az első professzionális fotókiállítás 130., az első amatőr fotótárlat 105. és a fotóklub fennállásának 60. évfordulóját. A jelentős kultúrtörténeti rendezvény keretében felkértük a bajai Duna Fotóklub Egyesületet, partnerként vegyen részt az egyik program megvalósításában a Jugoszlávia széteséséhez vezető vérzivataros időkben hibernált, több évtizedre visszavezethető korábbi együttműködés felélesztéseként. Ez volt a mindét fél részére örömteljes újrakezdés. Egy évre rá megkerestük az eszékieket, és sikeresen visszaállítottuk a valamikori kulturális háromszöget. ░ Eddig milyen közös programokat rendeztetek?

– Számos közös és kölcsönös kiállításra, fotós kirándulásra, tematikus akcióra került sor e röpke néhány év alatt.

Kiemelném a legfontosabbakat: fotóskörutat tettünk Baranyában (természetesen a vörösmarti borpincéket nem hagytuk ki), s ez alkalommal az eszékiek közvetítésével felvettük a kapcsolatot több Duna és Dráva menti város fotóklubjával; fotóztunk Bezdánnál a Baracska ökológiai tanhelyen és Apatinban; Baján fotósversenyt rendeztünk, majd a Vén Diófa vendéglő teraszán vetítést tartottunk az aznap készült „nyers” anyagból, ezt megelőzően a festői szépségű természettel körülvett, Holt-Du-

na-ág melletti Szeremlén megtekintettük a zsilipmúzeumot természetesen fényképezőgéppel a kezünkben; emlékezetes látogatást tettünk Đakovón, ahol a monumentális katedrális és a közeli méntelep igazán izgalmas fotózásra adott alkalmat, és ahol felvettük a kapcsolatot a tuzlai fotóklubbal Bosznia-Hercegovinából.

Az elmúlt esztendőt több szempontból is rendhagyó akcióval zártuk: az apatini aggok házában fotósnapot rendeztünk, ottlétünkkel – úgy érezzük – felejthetetlen élményben részesítettük a különféle fogyatékkal élőket, akik örömmel vállalták az együttműködést, és hálás „modelleknek” bizonyultak, mint ahogy mi is új tapasztalattal gazdagodtunk, megismervén az eufemisztikusan harmadik kornak

nevezett életperiódusban levők speciális intézményben töltött életét. ░ Fotószafarik, természetfotózás, szociofotók készítése szakmai stúdiumnak számít. Tanultok egymástól, tanítjátok egymást?

– Ez is cél: tanulni egymástól, elbeszélgetni szakmai, technikai, művészeti témákról. A zombori klubban nagy hangsúlyt fektetünk az alap- és továbbképzésre, előadásokat, műhelymunkákat szervezünk, s ezekre meghívjuk bajai és eszéki kollégáinkat is. A színvonalat igazolandó, megemlíteném, hogy világjáró fotóstapasztalatairól előadást tartott a National Geographic fotóriportere, Marko Risović, műhelymunkát tartott stúdióportré témában Miroslav Predojević, a

Szerbiai Fotószövetség Művészeti Tanácsának elnöke, kínai fotósútján szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal Branislav Brkić, a fotószövetség elnöke, az utcai fotózás tudnivalóiról beszélt Lazar Leković, a fotószövetség titkára, Milan Živković, a Re-Foto szaklap szerkesztőjének témája a digitális fotográfia volt.

Külön kiemelném azt a csaknem egyhavi kurzust, amelyen elméleti ismereteket szerezhettek a részvevők, és amely gyakorlati fotózással zárult a küllődi (koluti) magánállatkertben. ░ Mennyire van jelen a három klub egymás életében? Gondolok itt közös kiállításokra, önálló tárlatokra szóló meghívásokra, esetleg közös projektumokban gondolkodásra.

– Szép eredménnyel dicsekedhetünk ezen a téren is. Az egyik legsikeresebb a bajai fotósbarátokkal közösen készített Egy plusz egy című mozgókiállítás, amely Zomborban, Baján, Szabadkán, Újvidéken, Prágában, Brnóban és Belgrádban került bemutatásra, ez utóbbi helyen Ma-

Dušan Kozoderovć

A zombori Rada Krstić Fotóklubnak még abból az időből, amikor Bosnyák Ernő nevét viselte, jó kapcsolata volt az eszéki és a bajai klubbal. Az eszékivel az egykori Jugoszlávia vezető klubjai közé tartoztak. Aztán ahogy lekopott a neve, a határon átívelő kapcsolatok is megszűntek. A közelmúlttól néhány, a múltra még emlékező amatőr fotósnak sikerült egymáshoz kapcsolni a horvátországi, magyarországi és szerbiai klubot.

gyarország nagykövete nyitotta meg. A bajai főiskola kiállítótermében a helyi és a zombori fotósok Vizuális kapcsolatok című tárlata volt megtekinthető, közös kiállítást rendeztünk a bajai Duna menti skanzen megnyitásakor, tavalyelőtt az 53. klubkiállításunk keretében az eszékiek bemutatkoztak azzal az anyaggal, amellyel a FIAPklubpályázaton a 17. helyet szerezték meg a világon, ezenkívül a bajai és az eszéki klub fiataljai versenyen kívül részt vettek a mi rendezésünkben tavaly másodízben szervezett országos ifjúsági fotópályázaton, nemzetközivé téve ezáltal az Ifjúsági fotó napja elnevezésű rendezvényt.

Többhavi munkát fektettünk egy-egy projektum megfogalmazásába az eszékiekkel, illetve a bajaiakkal a határon átnyúló IPA-program keretében, s habár nem nyertünk, nagy tapasztalatra tettünk szert, ami nem vész kárba. Az effajta együttműködés még szorosabbá, érettebbé teszi kapcsolatunkat. ░ Tudomásul veszik-e, és ha igen, hogyan értékelik a klubok ernyőszervezetei, fotószövetségei ezt a hármas egymásba karolást?

– Úgy tapasztaljuk, tudomásul veszik és értékelik. Erről tanúskodik a Szerbiai Fotószövetség Művészeti Tanácsának véleményezése az apatini aggok házában szervezett akcióról. A fotózásban részt vett tizennégy szerző bővebb válogatásából emelte ki azt a mintegy hatvan fotót, ami Apatinban került bemutatásra (ennek egy részét nemrégen Baján is bemutatták az ottani szerzők), s a tanács tagjai rácsodálkoztak, hogyan sikerült egyáltalán a témát realizálni, lévén szó egy speciális intézményről, a képek esztétikuma, ezenfelül pedig érezhető humánuma magas osztályzatot kapott. De a legbeszédesebb értékelése a munkánknak az, hogy a fotószövetség a mi klubunkra bízta az országos ifjúsági fotópályázat lebonyolítását fél évtizeden keresztül. Mint már említettem, mi azonnal nemzetközivé tettük, az idén pedig tervünk, hogy elnyerjük a FIAP patronátusát. Ennek óriási jelentősége lenne, hiszen a világon ilyen szintű és támogatottságú pályázat a fiatal korosztály számára nemigen létezik.

Folytatás a 11. oldalon

10 ÜVEGGOLYÓ

uveggolyo@magyarszo.com

Jegyek vagy szövegek?

Osztályzatok kontra szöveges értékelés

A hazai oktatási rendszerben az első osztályban a szöveges értékelést kell alkalmazni. Ez sokakban ellenállást vált ki. Összehasonlításképp Magyarországon az első három osztályban van szöveges értékelés. Némely alternatív iskolában – pl. a Waldorfban – pedig az egész tanulmányi idő alatt. A szöveges értékelést nem véletlenül vezették be a modern iskolai rendszerekben is; az oktatással foglalkozó szakemberek, oktatáskutatók, pszichológusok szerint elméletben jól működő elképzelésről van szó, melynek előnyei nem vitathatóak. Azonban a kollégák és a szülők is tapasztalták, hogy a gyakorlatban ez nem mindig működik olajozottan, és sok probléma merül fel ezzel kapcsolatban. „A jó értékelésnek ösztönöznie kell a gyereket a jobb teljesítményre, hozzá kell járulnia a konstruktív magatartás- és tevékenységformák megerősítéséhez, a negatív megnyilvánulások leépítéséhez, és tájékoztatnia, informálnia kell a gyereket arról, mit kell tennie saját fejlődése és hiányosságainak pótlása érdekében” – foglalja öszsze egy 2004-es tanulmány, amely egyetemi tanárom, Bábosik István nevéhez fűződik. Azonban sokan nem érezzük a kötelező szöveges értékelés ilyen jellegű hatásait.

A számjegyes értékelés felmérések szerint nagyon leegyszerűsítő, megbélyegzésre ad lehetőséget, könnyen válik a büntetés eszközévé. Ezzel kapcsolatban sok, mélyebben gondolkodó szülőnek merülnek fel problémái. Kapott a lányom egy hármast, ez most vajon mit jelent? – teszik fel a kérdést, és a válasz nem egyszerű. Csak néhány lehetőséget említenék, ami az objektivitást aláássa: Írásban vagy szóban kérdezte a tanár a gyereket? Van, aki jobb teljesítményt nyújt szóban, más leblokkol, ha nyilvánosan kérdezik, de írásban kiváló. A kritériumrendszer eleve adott volt-e, vagy a dolgozat eredménye alapján húzta meg a tanár a határértékeket? Mivel erős a nyomás, hogy a pedagógusok minél objektívebbek legyenek, ezért a túl sok ötös vagy egyes egy osztályon belül nem megfelelő eredmény.

Az alternatív iskolákban éppen a fölmerülő sok probléma miatt nem alkalmazzák az osztályzást, csak szövegesen értékelik a tanulók előrehaladását. Ilyen például a Montessori vagy a Waldorf, ahol a szülők tizenvalahány oldalas, célokra és tennivalókra koncentráló értékelést kapnak a gyerekük előrehaladásáról.

Sokakban fölmerül, hogy a gyerekek sem értik a szöveges értékelést, számukra is sokkal jobb, gyümölcsözőbb az osztályzat, hiszen akkor tudják magukat mihez tartani.

A legfőbb problémának azt tartom, hogy a szöveges értékelés nem vált azzá, amivé kellett volna válnia. Az alternatív iskolák gyakorlatából kiragadott egykét szegmens általában nem tud gyökeret verni, hatékonyan működni a hagyományos iskolarendszerben, mert teljesen más talajra szorul. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok tanító – ahelyett, hogy minden gyerek személyre szabott leírást kapna – jegyeket ír év közben a nem hivatalos jegyzetfüzetébe, így a szülő sablonszöveget talál a gyerek félévi és év végi bizonyítványában. Ez pedig nem jobb, nem hasznosabb, mint az egyes, a kettes vagy az ötös.

A kézben tartott idő Várady Imre: Napló 2.

B

izonyára többféle okok miatt vezethet valaki naplót. Egyesek személyes emlékeztetőnek szánják, mások meg formát adnának a múló időnek. Ugyanakkor ezek a feljegyzések lehetnek intimen titkosak, vagy éppen mások számára is megnyílva megnyithatóan regisztráló jellegűek. Végül: lehet ez a „munka” szépírói teljesítmény, más esetben pusztán egyszerű közlés. Nos, Várady Imre naplójának most megjelent második kötete mindenekelőtt dokumentumjellegével és a háttér-információk sokaságával emelkedik ki a hasonló (bár igen kevés számú) memoárok sorából, közéleti szerepvállalása révén pedig a kutatók számára is nyújthat még értékes, másutt nem fellelhető tényanyagot. Az érzékletesen, plasztikusan megírt szöveg ugyanakkor önálló olvasmányként is méltán megállja a helyét. Várady Imrét (1867–1959) nyilván a történelem feltorlódó eseményei késztették egyfajta (ügyvédi módon pedáns) rendszerezésre, így személyes sorsa meg a családi események mindvégig szorosan összefonódnak a közélet változásaival.

Egyszersmind furcsán és rokonszenvesen elegyednek a nagyvilágban jártas és sokfelől informálódó személy megfigyelései a közvetlen tapasztalásokkal, azaz hogyan csapódik le az úgymond „nagypolitika” Nagybecskerek utcáin, vagy éppen az ügyvédi irodájában.

Ezek a feljegyzések így a napló oldalairól akárha átkerülhetnének a történelem lapjaira; hovatovább, unokaként Várady Tibor (jogász, író, egyetemi tanár) gondosan és átmelegítő közelséggel megírt előszavában megállapítja: az idő múlása is teremt értéktöbbletet.

Midőn már nemcsak a tények regisztrálását tartjuk külön becsben, hanem az egykori közhangulat és közérzet, a magatartásformák meg a hétköznapok megelevenítését szintúgy.

Várady Imre Katalinfalván született, életrajzából ezúttal annyit, hogy nagybecskereki ügyvédként volt magyar országgyűlési képviselő, majd az I. világháború után a jugoszláviai magyar kisebbségi mozgalom részeseként 1927-ben a Magyar Párt országos elnökévé választották. 1939-ben mint egyetlen magyar szenátor képviselte a magyar kisebbséget a belgrádi országgyűlésben. A II. világháború befejezése után beválasztották a Népfront vezetőségébe. Később magas életkora miatt visszavonult a politikai élettől. Az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg naplójának első kötete, egy évre rá (nemrégiben) ezt követte a második. Várady Imre életében természetesen nem volt megszakítás, a feljegyzéseiből azonban bő harminc esztendő hiányzik. Az első könyv az 1910. esz-

Fotó egy családi ünnepségről

Sándor Viola: Macska, CD-karc (EmArt műhely, Szabadka) További probléma, hogy a szülők egy része is elveszettnek érzi magát a szöveges értékelésben, ők kérik a tanítókat, hogy mondják meg, a gyerek eredménye mondjuk anyanyelvből hányasnak felel meg.

A szöveges értékelésnek akkor van értelme, ha az szemléletváltással is jár, márpedig ez nem alakul ki máról holnapra. A gyermekközpontú szemlélet egyre elterjedtebb, de a társadalom annyira eredményorientált, hogy legtöbbször a versenyszellem kerül előtérbe. Nem véletlen az sem, hogy a Waldorf-iskolába felvételi van; nem a gyereket felvételiztetik, hanem a családot. A kérdés, mennyire van összhangban a család elvárásaival, elképzelésével az iskola szellemisége.

Hiába teszi ki a lelkét egy tanító a hagyományos iskolában, hogy minden gyerek személyre szabott, előremutató értékelést kapjon (akár írásban, akár szóban), ha a szülők nem járnak be fogadóórára, ha nem olvassák el értőn a bizonyítvány szövegét, és ha követelik a számszerűsítést. A gyerekek tudják, kitől mi várható el, ki mire képes, és optimális esetben toleránsak egymással, egymás hiányosságaival. Hogy ez sokszor nem így van, abban nem a szöveges értékelés a ludas, de valószínű, hogy az osztályzatok sem. ░GRUIK Zsófia pedagógus

2013. február 25., hétfő

tendővel zárul, a második azonban csak 1943 januárjával indul.

A családi „irattárt” tűvé tették, de a fiókok, ruhásszekrények meg a padlás rekeszeinek átkutatása sem járt eredménnyel. Ez annál inkább sajnálandó, mert a napló első kötete többnyire inkább visszaemlékezésekre szorítkozik, 1910-től viszont Várady a pergő változásoknak már szinte folyamatosan tanúja és rendre aktív résztvevője.

Ezzel szemben a most megjelent kötet már kifejezetten naplószerű, napi, pontos dátumokkal ellátva. S tegyük azonnal hozzá, az őszinte és tárgyilagos jegyzeteléshez nem kevés bátorság is párosult, hiszen szerzőjének kiállása s a dolgok általa való megítélése igen egyértelmű – egyes időszakokban naplóját nyilván akár ellene szóló bizonyítékként is felhasználhatták volna.

TÖRTÉNELEMKÖZELBEN 1943 januárjában arról jegyzetel, hogy a német megszállás alatt igen sanyarú a bánáti magyarok élete, „a városból és vidékről hangos a panasz, hogy fogy, elviszik az élelmet, elfogy és nem hozzák a tüzelőt. A németekről megvan a gondoskodás. Van tüzelőjük, s míg mi többiek szűken, kimért dekában kapjuk a lisztet, a németek között most fejenként 25 kiló jut minden személyre”. Megpróbálják azért tovább éltetni a hagyományokat, két asztaltársaság is rendszeresen találkozik, az egyik napon a Centrálban, egy másik napon pedig a Kaszinóban, ezek az összejövetelek azonban már inkább csak „a régi megyei történések, s immár emlékek felelevenítésére” szolgálnak. Közbe se szeri, se száma az incidenseknek, egy márciusi feljegyzésből megtudjuk, hogy „vasárnap (19-én) a templomba menő magyar diákok – fiúk és lányok – fejéről a Hitler Jugend leverte a Bocskay-sapkákat, letépték a ruhákról a magyar zsinórzatot”. Egy 1944 novemberéből való néhány sor viszont arról tudósít, hogy „a szerb rendőrség összehajtotta a német asszonyokat gyermekeikkel a főtérre, s onnét részint kocsikon – az öregeket és a kisgyermekeket –, részint gyalog elirányították őket”. Az oroszok jelenlétével – akiket házaknál is elszállásolnak – ismét változik a helyzet.

„Az oroszok által elfoglalt 3 szobában állandó az ide-oda hullámzás – olvashatjuk a naplóban –, a volt ebédlőben az asztal körül dominóznak, közben folyton isznak. A rádió, a gramofon szünet nélkül lármázik. Az egész város telve átvonuló orosszal. Néhol az ott lakó egyetlen szobájában 3-4 katona. Nálunk a 3 szobában 10-12 katona.

Az éjjel berúgva hangosan énekeltek, majd lármáztak”. Távozásuk nyomán Várady ismét hallgathatja a rádiót, ami a napló szempontjából (is) rendkívül fontos, hiszen a világ eseményei többnyire a rádióhírek alapján rögzülnek. Lévén szó szenvedélyes rádióhallgatóról, több állomást kísér felváltva, tehát szinkronban van a történésekkel. A naplóban a háború végéről is bejegyzett rádióhír tudósít (1945. V. 3., csütörtök): „Örömmámor mindenfelé Berlin eleste felett.

Triesztet Tito seregei szállták meg.

Hitler és Mussolini halott. A nácizmus és fasizmus letörve. Várjuk a jövő fejleményeit”. Azok azonban igen döcögve kezdődnek, az említett esztendő júliusában már arról számol be, hogy „újabban megindították a hajszát a Bánáti Magyar Közművelődési Közösség volt vezetői ellen”. És hosszan sorolja a neveket. Közben a lapok is a rádió társává válnak, augusztus végén (29-én) a Szabad Vajdaságra hivatkozva tartja fontosnak megemlíteni, hogy Magyarország és Jugoszlávia között megindult a postaforgalom. Majd később gyakran idéz már a Magyar Szóból is.

TÁVOLODÓBAN Amíg a háborús esztendőkben a naplóbejegyzések részletesen foglalkoztak a letartóztatásokkal, bombázásokkal és általában a külvilág dolgaival, az évtized második felére a családdal kapcsolatos történések fokozatos elszaporodását tapasztaljuk: születések, ünnepségek, látogatások, utazások, betegségek… 1946. január elsején – egy latin mondatot felhasználva – így fogalmaz: „Éltem és a pályát, amelyet a sors elém szabott, befutottam”. Majd – a nyolcvanesztendős életkorhoz közeledve – hozzáteszi: „A közélet külvilágával számadásomat befejeztem”. De még mindig szorgalmasan vezeti naplóját, amely csak kissé foghíjasabb, mint korábban, ám mind több a szomorú híradás a távozó közeli barátokról és ismerősökről. Egy újabb január elsején (ezúttal már 1953-ban) némi szorongó rezignáltsággal ezt így összegzi: „Nagyon csendes az újév napja. Nagyon elfogyott az emlékezők száma. Látogatóban is, írásos kártyákban is”. És egy bejegyzés két hónappal később: „A mai Magyar Szóban olvasom, hogy Padé községében Lévay Nándor nyugalmazott tanítót ott eltemették. – Ez a váratlan halálhír is közelről érintett”. A naplóíró hangja pedig mintha szelídülne, csendesülne. 1954 decemberéből a beírás: „Csöndes kis szobám magányából, az udvar és a kert felé nyíló nagy ablaknál állva, kitekintek, s az idők múlásán elmélázva szemlélem, hogy a nyár idején oly élénk zölden zizegő, dús levelű fák, bokrok, cserjék faágai ma már mennyire lekopaszodva meredeznek felfelé; míg körülöttük és alattuk hogyan gyűlik a lehullott levelek folyton magasodó halmaza.

A nagy természet int, íme itt van a lehullás téli alkonyodása”. A feljegyzések is mindinkább megritkulnak, majd a napló 1957. március elsejével végleg bezárul. Életének utolsó két esztendejében már nem fogott tollat. Dr. Várady Imre 1959 februárjában hunyt el, kilencvenkét évesen. Naplói méltán emlékeztetnek rá, hisz fontos idők krónikása (is) volt.

░SINKOVITS Péter

uveggolyo@magyarszo.com

Vizuális kapcsolatok

Baja, Eszék, Zombor fotóklubjainak kapcsolatáról Virág István zombori fotóssal

A Noszty fiú esete a Mars-expedícióval

Folytatás a 9. oldalról

Nyílt téri kiállítás Baján lentős társadalmi dimenziója, a fotográfiának pedig erős kulturális kontextusa is van. A kultúra társadalombázikus jellegű, a művészet, így a fotográfia művelődési-művészeti építőerővel bír, a nemes lelkű alkotók tevékenysége társadalomnemesítő. A kulturális dialógus kialakítása nyomán országokon belül és kívül kö-

sötétkamra, az előhívó és rögzítő oldatok, képszárítók, egyáltalán az analóg fényképezés. A digitális technológia hozzáférhetősége szemléletváltást is hozott magával, mondhatnánk, határ a csillagos ég. (Zárójelben jegyzem meg, pontosan ugyanez volt a határ az analóg fényképezésnél, sőt az instant – pola-

ted, a minap pedig Baján nyílott tárlat ezekből a fölvételekből, ott azonban csupán a bajai alkotók munkái láthatók. Ezt talán az a szándék indokolja, hogy minden klub külön is bemutassa saját tagjainak a nemzetközi fotótáborban készült munkáit?

– A mi szándékunk a teljes anyag bemutatása Zomborban, Eszéken és Baján annak reményében, hogy a három város rokon intézménye e kiállítás vonalán felveszi a kapcsolatot. Ez hozadéka lenne annak az általam folyton hangoztatott állásfoglalásnak, hogy a művészetnek je-

zös művelődési léttér alakul ki, ahol az embereket megosztó álelitizmust megérdemelten és szükségszerűen embereket összefogó értékek cserélik fel, merthogy a művészet összehozza az embereket.

A bajai kollégák önálló bemutatkozását támogattuk, igazán szép előzetesnek bizonyult. ░ Végül egy személyes kérdés. Te több évtizedes kihagyás után tértél viszsza a fotózáshoz. Időközben megváltozott a technológia, az analóg technika, a szívedhez közel álló középformátumú dia ugyanúgy kuriózummá vált, mint a

roid – fotográfiában is annak, akinek volt tudása és játékos szelleme hozzá!)

A lényeg, hogy veteránként jelentél meg a zombori fotósok körében, olyanként, aki csaknem negyven év kihagyással kopogtat be az ajtón, és újdonságokkal teli a tarsolya. Esetedben a fotográfia terén korábban az amatőrök körében idegennek tartott lírai expresszionizmus, alanyi elvonatkoztatás, fényképészeti absztrakció volt a belépő. A három klub tagsága, illetve a fotóstársadalom hogyan viszonyul ezekhez a közelmúltban még szokatlannak számító vizuális kifejezőeszközökhöz?

– Természetesen megoszlanak a vélemények. Egyesek kizárólag a hagyományos értelmezésű fotográfia mellett teszik le voksukat – és én ezt tiszteletben is tartom, mi több, jómagam is készítek alapértelmezésű képeket, a kollázsolást kivéve szeretek minden kifejezési formát, különösen a portrékészítést, és hadd dicsekedjek: egyik felvételem bekerült a Magyar kortárs fotográfia 2012 gyűjteménybe –, ugyanakkor többen őszinte, sőt csodálkozó érdeklődéssel fogadták e fotóimat, véleménycsere során egyenesen kimondják, szeretik absztrakcióimat, és támogatják érvelésemet, hogy a művészet nem tűri a korlátokat. A legnagyobb elisme-

Kőműves Zoltán

░ A fotósok közül nem mindenki foglalkozik ugyanazzal a tematikával, technikájuk is eltérő, mégis vállalják a megmérettetést egy-egy tematikus alkotótáborban. Legutóbb Apatinban töltöttetek egy egész napot az idősek otthonában. A válogatott alkotásokat be is mutatták a városban, s mint említet-

Branko Miletević

ÜVEGGOLYÓ 11

Mikszáth Kálmán és az űrkutatás között nehezen találhatunk kapcsolatot, hacsak nem a helyesírást vesszük alapul, annak is azt a részét, amely a tulajdonnevek és a közszók kapcsolatával foglalkozik. A Noszty fiú és a Mars-expedíció közötti összefüggés problémájával találhatjuk szembe magunkat olyan alkalmakkor, amikor személynevet vagy más tulajdonnevet, valamint közszót kell összekapcsolnunk írásban.

A legkülönfélébb szövegkörnyezetekben jelentkezhet ez a probléma: a sporttal (pl. Williams nővérek, Patronelli fivérek; Davis-kupa), az irodalommal (pl.

Brontë nővérek, Grimm testvérek; Balassi-strófa, Ady-vers), a filmvilággal kapcsolatban (pl. Lumière fivérek, Coen testvérek, Olsen ikrek; Bacsó Péter-film), illetve számos más kontextusban: Wright fivérek, Pista bácsi, Mari néni, Tóth gazda, Szabó család, Csák nemzetség, Kaláka együttes; Kossuth-díj, Fibonacci-számok, Arany János-idézet stb. Gyakori hiba a kötőjel kitétele olyan esetekben is, amikor nincs rá szükség, ennek kapcsán pedig fölmerülhet a kérdés, hogy vajon mi indokolja a kötőjelezést például az Ady-vers szerkezetben, illetve miért nincs kötőjel a Williams nővérek szókapcsolatban.

A kérdésre választ kaphatunk, ha megvizsgáljuk a szerkezetek, illetve a szókapcsolatok elemei közötti viszonyt, hiszen ennek alapján – néhány bonyolultabb esettől eltekintve – egyszerű levezetni, hogy mikor van szükség kötőjelre tulajdonnév és közszó összekapcsolásakor.

Az egyik eset az, amikor a személynév a közszó minőségjelzője, és ilyenkor – mint más minőségjelzős szókapcsolatokat – külön, kötőjel nélkül kell írni őket: Bánk bán, Bem apó, Pál apostol, Richelieu bíboros, István király, Noszty fiú, Bori Imre irodalomtörténész stb. Ezenkívül különírjuk a felvett vagy kapott személyneveket (vagy más tulajdonneveket, sőt fantázianeveket) és a gyűjtőnévi közszókat: Szabó család, Csák nemzetség, Kaláka együttes, Kölcsey Ferenc olvasókör stb.

A másik esetben a személynevek vagy más tulajdonnevek, valamint a közszók jelöletlen összetételnek tekinthető kapcsolatban állnak egymással. A közöttük levő viszony alárendelt, a leggyakrabban birtokos jelzős vagy jelentéssűrítő: Ady-vers (Adynak a verse), Bacsó Péter-film, Kossuth-díj (Kossuthról elnevezett díj), Bartók Béla-emlékév (Bartók Bélának szentelt emlékév) stb. A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezető személyek nevéhez szintén kötőjellel kapcsoljuk a gyűjtőnévi közszókat: Deák-párt, Szent Benedek-rend, Orbán-kormány stb.

A fentieket figyelembe véve tehát a megfelelő írásmód megtalálásában segíthet az, hogy melyik kérdésre válaszol a tulajdonnév + közszó: milyen? (milyen király? István király); illetve kinek a mije? (kinek a verse? Adynak a verse).

Említettük, hogy ezeken az egyszerűbb eseteken kívül vannak olyanok is, amelyek bonyolultabbak, kivételt képeznek, vagy nehezebb eldönteni, hogy kell-e kötőjel, vagy sem. Az uralkodóházat jelentő ház, család, dinasztia szót például kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez: Tudor-dinasztia, Habsburg-ház, Árpád-ház, Bourbon-család stb. (Ellentétben a már említett Szabó család szerkezettel, amely nem uralkodóházat jelöl.) Egyes esetekben a kötőjel jelenlétének vagy hiányának értelemtükröztető szerepe is lehet, az Osiris Helyesírás ezt a Kodály vonósnégyes és a Tátrai-vonósnégyes példákon keresztül magyarázza meg: a Kodály vonósnégyesben a személynév csupán tiszteletbeli, fölvett név (személynév + gyűjtőnév), míg a Tátrai-vonósnégyes alapítója valóban Tátrai Vilmos volt, tehát az együttes a vezetőjéről kapta a nevét. Hasonlóképpen alakul az írásmód az Illés-együttes és a Sebő-együttes esetében is. Ezek persze közismert példák, de nem mindig könnyű „kinyomozni”, hogy egy zenekar a vezetőjéről kapta-e a nevét, illetve vannak kivételes vagy többféleképpen értelmezhető esetek is: a Csík zenekar vezetője Csík János, az együttes nevét mégis kötőjel nélkül írjuk; közelebbi példaként pedig említhetjük a Juhász zenekart, amelynek alapítói között vannak Juhász vezetéknevűek, de értelmezhető úgy is, hogy a „juhász” csupán fölvett név, hiszen népzenei együttesről van szó.

A legtöbbször persze nem kell ilyen értelemtükröztető játékot játszani, és a fönt említett kérdések segítségével könnyen eldönthetjük, kell-e kötőjel, vagy sem. ░KÁVAI MUCSI Katalin

Virág István

2013. február 25., hétfő

rés számomra viszont a Fotóálmok című kiállításom után műértő közönség részéről elhangozott vélemény, hogy végre valami új is látható Zomborban. Nagy megtiszteltetés volt továbbá számomra a Magyar Művészeti Akadémia delegációjának zombori látogatása alkalmával kimondott értékelése absztrakt fotóimról.

Mivel szerelmese vagyok a képzőművészetnek, különösen a festészetnek, de mivel sohasem éreztem késztetést, hogy ecsetet vegyek a kezembe, a fotográfia révén élem ki ezt a vonzalmat. Megközelítésem nem világraszóló újdonság, hiszen

már az 1890-es években különböző vegyi és mechanikai eljárásokkal igyekeztek megváltoztatni a fénykép sajátos struktúráját vélt rangosabb műalkotás létrehozása érdekében, aminek végső célja az volt, hogy a fénykép festményre hasonlítson. Az új stílusirányzatot festői fényképezéstechnikának nevezték. Ezt a stílusirányzatot művelem én is saját magam kikísérletezett digitális eljárással kreatív impresszionista és teljesen elvont expreszszionista megközelítésben. ░FEKETE J. József

12 ÜVEGGOLYÓ

2013. február 25., hétfő

uveggolyo@magyarszo.com

Dalban élő Karády

Mentor nélkül sose lett volna belőle díva (Budapest, 1910. december 8. – New York, 1990. február 8.)

2. rész A kolozsvári születésű Egyed Zoltán (1894–1957), a Film Színház Irodalom hetilap jó tollú szerkesztője Hollywoodban leste el a menedzselés fortélyait, és vigyázó szemmel pásztázta a felfedeztetésükre ácsingózó színésznőcskék porondját. A derék férfiú nem egészen önzetlenül végezte kulturális küldetését; abban alkalmat látott szép és hiú hölgyikék megkörnyékezésére, de jutalékot is várt a majdan befutó sztároktól. Számítása ritkán jött be; egyszer például autója és lakása is ráment arra, hogy az Újvilág filmvárosába kövesse a feledhető tehetségű Hajmás Ilonkát, akinek karrierjét drága estélyi ruhák vásárlásával egyengette, de a hálátlan liba kiadta a hódoló mecénás útját. Hírlapírónk ekkor kullogott haza, és nekiállt felfedezni – mindenekelőtt kikupálni – Varga Rezsőné Kanczler Katalint. A színpadi beszéd oktatására megnyerte az író és színigazgató Csathó Kálmán nejét, Aczél Ilonát, de pártfogoltja számára tánctanárt is kerített, s arra is volt gondja, hogy a hírneves portré- és strandfotós Angelo, Inkey Tibor kamerája elé állhasson. (Inkey így emlékezik modelljére: …nem nézett ki olyan jól a valóságban, mint amilyen jól fotografálni lehetett. Tudott ugyan szép lenni, de valójában darabos volt és csontos. […] Bejött a fogadószobába, rágyújtott egy cigarettára, és ahogy néztem profilból, láttam, hogy ez lesz az első számú kép róla. Olyan kecsesen tartotta szipkás cigarettáját, hogy ezt kértem tőle a műteremben is.)

Egyed Zoltán megérezte, hogy a zsidótörvények nyomán – a legalább 94 százalékban „árjásított”, ergo – elszíntelenedett színházi világban szükség van új arcra, új nőtípusra. A törékeny, kislányos, szőke filmsztárok – Perczel Zita, Szeleczky Zita, Bársony Rózsi – után a magas, csontos, barna hajú és izgalmasan búgó, mély hangú színésznő már külsejében is a modern nőtípus megtestesítője.

Míg a színpad számára Egyed Zoltán vezette be, a filmezésnek Zilahy Lajos (1891–1974) író fedezte fel Karádyt, aki Jávor Pál oldalán első filmszerepét játszotta a Halálos tavaszban. 1939-ben szinte sokkolóan újszerű volt Karády vetkőzése és meztelenségének árnyképe. Hervadhatatlan slágerré lett a film betétdala – Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte –, melynek alapszövegét a költő Nadányi Zoltán írta. (A maga idejében elkészült a film szerencsés végű változata is, amelyben a Jávor alakította dzsentri nem lesz öngyilkos, hanem feleségül veszi Karády filmbeli vetélytársnőjét, mert az gyermeket vár tőle. A hepiendes verzió csak a nyolcvanas években került közönség elé. Későbbi filmjeiben is sokat énekelt Karády. Egy évtizedes pályafutása alatt húsz nagyjátékfilm és négy rövidfilm főszerepét játszotta el. Az örök szívtipró Jávor Pál hétszer volt partnere. Túlnyomórészt ugyanazt a jellemet öltötte magára: ő volt a vamp, a végzet asszonya.)

A díva révbe jutása tájékán, 1941-ben igazán olvasmányos önéletrajzi könyvecskét jelentetett meg Hogyan lettem színésznő címmel. A szöveg briliáns stílusa a beavatottabb olvasóban kételyt támaszt Karády szerzőségét illetően. Mások véleményéhez csatlakozva magam is vitatom, hogy a nevezett pályaképet ő maga fogalmazta volna meg. Ezt azzal a saját érvvel toldom meg, hogy aki a szóban forgó szövegben megnyilvánuló íráskészséggel rendelkezett, az akár vers, novella, regény alkotására is képes lett volna,

A szívtipró Jávor Pál hétszer volt Karády Katalin partnere Hogy a befektetett fáradság megtérült-e Egyednek, arról nincs tudomásom, de kétlem. A kiváló menedzser ezúttal se jutott hozzá megérdemelt gázsijához és a remélt női kegyekhez. Pártfogoltja mint énekes filmsztár a negyvenes évek elején már elérhetetlen magasságba emelkedett a katonai pályán ugyancsak üstökösként feltűnő Ujszászy István (1894–1948?) hírszerző és kémelhárító tábornok oldalán. A kikosarazott publicista pedig, aki szépírónak se volt utolsó, a Karádynak címzett, leszbikusságot felrovó, lekurvázó levelek mellett megírta és 1943-ban megjelentette harmadik regényét, A szerelem elfárad című figyelemre méltó művet, amelyben Csillag Ilus Karády Katalin mása. Tudta ezt mindenki akkoriban, sőt, a „kémfőnök” még ennél is többet tudott, amint azt később megírta az oroszok, illetve a magyar kommunista ÁVO foglyaként. Az emlékiratszerű vallomásból megtudhatjuk, hogy Egyed spicli

menyasszonya csak kém lehet. A jól értesültek tudni vélték, hogy lakásán adóvevőt találtak, a zongorájába volt beépítve, s a billentyűkkel morzézott.

A nyilas uralom elején Ujszászy a svéd királyság budapesti követségén keresett menedéket, ebben állítólag Raoul Wallenberg követségi tanácsos segítette. Megegyezett vele, hogy a gellérthegyi épületben Karády Katalin is megbújhat. Később Ujszászy elhagyta a követséget, s februárban megadta magát a szovjet csapatoknak, bízván abban, hogy mint a németek és a nyilas rendszer üldözöttjét hamar elengedik. Ehelyett kivételes bánásmódban részesülő hadifogolyként módszeres kihallgatásoknak vetették alá moszkvai börtönében.

1948. december tizedikén írott levelében Ujszászy megköszöni Péter Gábor ÁVO-főnöknek az ajándékul kapott szép nyakkendőt, és aggodalmát fejezi ki jövője miatt. Aggodalma indokoltnak bizonyult: ez a levél volt az utolsó életjel tőle. Per és ítélet nélkül eltűnt, meghalt, megölték, vagy itthon vagy „…valahol Oroszországban”.

Karády 1951-ben elhagyta Magyarországot. Lehet, hogy a megszállók és bábjaik hallgatólagos tudomásával és segedelmével jutott ki az országból. Hangját többé nem sugározta a hazai rádió, éppen elkészült hanglemezét összetörték, filmjeit betiltották. (Kitelepített édesanyja 1954-ben hunyt el.)

Karádyt az Egyesült Államok csak másfél évtized múltán fogadta be, azt megelőzően Dél-Amerikában élt. Végül New Yorkban egy kalapszalon társtulajdonosa lett. Az emigrációban énekesként volt még néhány sikeres fellépése, de művészpályája valójában már a negyvenes évek végén otthon véget ért.

Magyarországon 1978-ig tartott ellene a szilencium, utána tódult a nép újra vetített filmjeire, és százezrével vették hanglemezeit. Csak nagyon ritkán fogadott hazai újságírókat; olyankor nem engedte magát közelről fotózni, filmezni.

Hosszú éveken át küzdött az elefantiázis nevű kórral.

Hívták, és vágyott haza, de ő irtózott a repüléstől. 1990. február 8-án bekövetkezett halála után Budapesten, a Bazilikában ravatalozták fel.

Farkasréti sírján egy méretes, fehér, olvadásnak indult gyertya szobra van. (Vége) ░VICEI Károly

K

A díva szívesen sütkérezett a dicsfényben holott ilyenek nem maradtak fenn a művésznőtől, ugyanakkor általa bevallottan még egy levél megírása is fejfájást okozott neki. (Noha a további életszakasz is érdemes volt a megörökítésre, nem akadt rá vállalkozó skribler; könyvnyi vallomás helyett csak kínnal kicsikart, nem túl érdekfeszítő interjúk maradtak fenn.) A szerzőség gyanúja egyértelműen Egyed Zoltánra vetül, aki a lebilincselő biográfiában önmagát szerényen csak X.-nek nevezi.

Ez a – kezdő, ígéretes színésznők után szimatoló – nem annyira önzetlen, inkább számító lovag a kölcsönadott tollért és más szolgálataiért sápot szándékozott szedni a „termőre forduló” tehetségtől; Karádyval részletes szerződést kötött arról, hogy mihelyt elindul művészi pályáján, járandóságának 20 százaléka illeti a mentort.

Ujszászy István tábornok rejtőzködő életmódot követett (is) volt, Karády Katalint többször is feljelentette, hol „fajgyalázás”, azaz a „zsidótörvények kijátszása” miatt, hol meg az amerikaiakat szolgáló kémkedés miatt. Az első esetben 4000 pengő bírságot fizetett a művésznő, a másik bevádolás pedig meghiúsította kiutazását Hollywoodba.

Karády és Ujszászy életvitelét illetően kevés adat áll rendelkezésre, hiszen a színésznő zárkózott természetű volt, míg a főtiszt hivatásával együtt járó rejtőzködő életmódot követett. (Kettejük képe egymás mellett függött a Gellért Szálló híres vendégeinek nyilvános arcképcsarnokában.)

Karády körül rengeteg legenda, híresztelés keringett. A díva szívesen sütkérezett a dicsfényben, a sajtóbeli pletykák éltették, szórakoztatták.

Amikor a Gestapo ’44 április 18-án Ujszászyt letartóztatta, vele együtt azért fogta le Karádyt is, mert feltételezte, hogy a „kémfőnök”

incs! – nincs olyan ember, bármilyen korú, akinek a fantáziáját ne mozgatná meg ez a szó. Kevesünknek adatott meg azonban a szerencse, hogy életünk során kincset találjunk, sőt elmondható, hogy ha közgyűjteményekbe kerül ilyesmi, az is szenzációnak számít. Persze azért minden valamirevaló múzeumnak kell hogy legyen valamilyen kincslelete.

Amikor a közbeszédben kincset emlegetünk, általában nemesfémből – aranyból, ezüstből – készült tárgyakra gondolunk, s ez tulajdonképpen a mi értékrendünket tükrözi. Helyenként, koronként viszont megtörténhetett, hogy bizonyos dolgok a hétköznapokban nagyobb értéket képeztek, mint a nemesfémből készült eszközök, ékszerek, pénzérmék. Így például a bronzkorból is kerültek elő elásott kincsleletek, azonban nem ritkán bronzsarlókról, baltákról van szó, amelyek abban az időben nagy megbecsülésnek örvendtek, csereértékük igen nagy volt, tehát nagy veszély esetén ezeket is elrejtették.

Merthogy ami a kincsleletekben közös: tulajdonosuk valami (általában háborús) veszély miatti félelmében ásta el őket, abbéli reménytől vezérelve, hogy ezt a veszélyt túlélve visszajön, és újra birtokba veszi.

Nyilvánvaló, hogy ezt a kincset valamilyen jól megjegyezhető helyen rejtette el: egy út mentén, esetleg valamilyen fa tövében, domb alján. Szerencsétlenségére (s persze a mi szerencsénkre) ez a visszatérés nem mindig következett be. Közben pedig a környezet is megváltozhatott: a fát kivágták, új utak váltak fontossá, a régiek háttérbe szorultak, ezért néha furcsának tűnhet, hogy éppen az adott helyen bukkanunk kincsre.

Első olvasatra talán az adai kincslelet előkerülési helye is értelmezhetetlen, annál is inkább, mert Ada újkori település. Ellenben tudunk egy Peszér nevű középkori faluról, amely a mai Zenta és Ada határai találkozásánál lehetett. Tőle kicsit délebbre volt Petrina (egy 1699-ből származó török határmappán így szerepel; feltehetően a középkori Asszonyfalvával azonos). S bizony ma hihetetlen, de

2013. február 25., hétfő

uveggolyo@magyarszo.com

ÜVEGGOLYÓ 13

FELJEGYZÉSEK EGY SZEMÉLYES LATÁK-BREVIÁRIUMHOZ

A megismételt irodalmi találkozó

Egyszer volt Budán kutyavásár, kétszer volt Becsén Helikon, avagy két összejövetel, amelyik komolyabb eredményekre ugyan nem vezetett, és mélyebb nyomot sem hagyott irodalomtörténetünkben, mégis érdekes színfoltja volt a délvidéki magyarság közéletének Laták István (1910–1970) délvidéki magyar költőnek a zentai Történelmi Levéltárban őrzött hagyatéki anyagában, annak is a hetedik dobozában találtam meg a szerzőnek Eső szemel címen a Kalangya című folyóirat 1934-es márciusi számában publikált regényrészletét.

A tervezett teljes nagy prózaműből (amelyik önálló regényként a szerző életében soha nem jelent meg…) való részlet, a lapból kitépett mindössze négy oldalon mégsem az alkotó soraival indul, hanem Fekete Lajos versével, a Vad fájás, egy kis szédület című költeménnyel indul: „Valaki szólt: nézd azt a cselédet az ablak félfáján, szinte lóg; és ugy nótázik mint egy vörösbegy piros ruhában, fenn, fenn, kevélyen, magasan, a kék ég és a füstös tető alatt, a legmagasabb emeleten.

Fölvetem fejem; szinte szédít a magasság s gondolkozom: ki lát ott be az üvegen, az ablakon s mért kel ragyogni a tető és kormos szarufák alatt annak a vaksi üvegnek.

A cseléd dolgozik… Egyre leng a piros ruhácska oda fent, s ahogy mélyebben kihajol az ucca fölé (mint égő házból a piros láng kicsap) akkor látom, hogy várandós, terhes a szegény.”

Fekete Lajos (1900–1973) költő, publicista és szerkesztő is egy izgalmas és érdekes – átmenetileg itt tartózkodó – alakja volt a Délvidék magyar irodalmának a két világháború közötti időszakban, aki több hasonló sorsot megjárt társával együtt – mint láthattuk már Somogyi Pál esetében is – a magyarországi Tanácsköztársaság bukása után keveredett az akkori Vajdaságba. Fekete – aki egyébként az 1920-as évek avantgárd költői csoportjához tartozott – Budapesten érettségizett, majd jogra iratkozott, azonban 1919-ben már a magyar Vörös Hadsereg tisztjeként esett román fogságba, s csak az onnan való szabadulása után emigrált a királyi Jugoszláviába. A délszláv állam hatóságai végül 1929-ben utasították ki az országból. Egy évvel korábban, még a Délbácska című lap irodalmi rovatának szerkesztőjeként vett részt a Becsei Helikon néven ismert írótalálkozón.

Virágok alatt A Virágok alatt a könyv hetedik elbeszéléseként jelent meg Laták István első prózakötetében, az 1929-es Düh című kiadványban. Mint korábban már jeleztem is, a kötethez készült Elöljáró beszédében a szerző hosszan és alaposan ostorozta a Délvidék magyar irodalmának korabeli helyzetét, s áttekintésében részletesen kitért az útkeresésében eltévelyedett, illetve félresiklott próbálkozásokra is, mert – mint ő maga fogalmazott – a vajdasági magyar irodalom ott van „a porban, sárban, füstös kávéházak feketekávé löttyei mellett”, illetve a „girbegörbe utcák aszfaltján […] mindenkitől számkivetetten”.

Ez is csak arra utal, hogy vajdasági magyar irodalom „létezik, csak nem található ott, ahol egyes jóakaratú vagy rosszakaratú fölfedezőcskék vélik megtalálni” – ahogy idéztük már korábban az akkor lejegyzett sorait. Ezek egyik legfontosabb érdekessége – s egyszersmind Laták alaposságára is jellemző –, hogy az azóta eltelt nyolc és fél évtized múltán sorai szinte semmit sem vesztettek aktualitásukból.

A Fekete Lajos kiutasításának évében, vagyis 1929-ben felvázolt helyzetjelentés nagyrészt ugyanúgy érvényes ma is, az útkeresés pedig, ha nagyobb kitérők után is, de ugyanúgy folytatódik tovább, ahogyan egykoron: hol ámokfutásjelleget öntve, hol önfeladóan, hol harciasan és előretörve, hol pedig csak csendesen megbújva vidéki (vidékre szorult…) alkotói műhelyek intim közegében.

Laták István élesen bírálta Elöljáró beszédében az egy évvel korábban megszervezett írótalálkozót, a Becsei Helikont is. Úgy fogalmazott: „1928-ban nagy lépésre készülődött a vajdasági magyar irodalmi mozgalom. Nemes igyekezetű emberek lekopírozták erdélyi mintáról a marosvécsi Helikon találkozóját, és Becsén hasonló eredményt iparkodtak elérni. Egy volt a bökkenő. Összehívtak minden olyan személyt, aki valamilyen módon a sajtó útján forgalomba hozta a nevét. Megjelent a becsei helikonon minden faluesze poéta és városi újságíró-mesterember; frakkal, röhejtverő szójátékokkal, undorkeltő vigyorokkal, fintorokkal meghiúsítottak minden közeledést a komolyabb íróemberek között; borba, porba, sárba, muzsikaszóba, Tisza-vízbe, ünnepi beszédekbe, ünnepi misékbe fulladt minden cselekedni akarás.” Becsei Helikon né-

ven kétszer tartottak írótalálkozót Vajdaságban. Ezek rövid történetét így foglalta össze lexikonszerűen Gerold László: „Becsei Helikon (1928; 1993): írótalálkozó. – A becsei Népkör fennállásának 60. évfordulójára rendezett irodalmi találkozó, melyre a kultúregyesületeken kívül a vajdasági magyar írókat is meghívták, hogy azok »egymást megismerjék, panaszaikat, terveiket és problémáikat közösen megbeszéljék« (Délbácska).

A találkozón felmerült a fölöttébb szükséges vajdasági magyar írótársaság megalakításának gondolata. – Ugyancsak ~ néven került sor 1993. okt. 29-én Becsén az 1928-as hagyományra hivatkozó írótalálkozóra, amelyet a Magyar Írószövetség jugoszláviai (vajdasági) szekciójának létrehozása céljából szerveztek meg, de a szándéknyilatkozat aláírása ellenére a szekció létrehozása nem történt meg.”

(Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon 1918–2000, Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2001.)

Breviáriumunknak már a kezdetek kezdetétől jelzett személyes arculatát erősíti, hogy jómagam az itt jelzett második írótalálkozó résztvevője voltam.

S bár Latákhoz hasonló bíráló és méltatlankodó sorokra nem ragadtattam el magam (megtették ezt helyettem mások…), mintegy az irodalmi/irodalomtörténeti folytonosság jegyében, hatvanöt esztendő távlatában, háborús hátországgá degradált körülmények közepette tartottunk ott és akkor egyfajta (sereg)szemlét önmagunk felett. Lehet, persze, lehet vitatni az eredményeket, de az adott pillanatban talán nem is ez volt a legfontosabb.

Szépen példázza ezt a helyszínen, a találkozó szünetében Tornai Józseffel, a Magyar Írószövetségnek a második, az 1993as Becsei Helikonon jelen lévő elnökével készült interjúm is, amelyik a Keszég Károly által szerkesztett Napló című szabadelvű hetilap 1993. november 10-i számában jelent meg. Az említett interjú egyik érdekessége számomra, hogy – a breviárium személyességétől immár elvonatkoztatva – beszélgetésünkben Tornai József, a Magyar Írószövetség akkori elnökeként, javarészt olyan gondolatokat és tapasztalatokat fogalmazott meg, amelyek az akkor mért hatvanöt esztendő távlatából is könnyűszerrel párhuzamba állíthatóak Laták Istvánnak az Elöljáró beszéd címen az elbeszéléskötete bevezetőjeként közreadott értékelésével, helyzetele-

A

Virágok alatt

kémény hiába okádja a füstöt, egyszer a tűz mégiscsak kialszik: hiába szívom az éhes, kívánó tüdőmbe, egyszer mégiscsak jóllakok örökre a levegővel, azért jövök bujkálni a kamaszkodó kertbe, hogy az ettől a félelemtől korbácsolt lázat csillapítsam.

Szelíd ember a virágok közt nem vadul meg, de akinek a tengeri szélcsönd a béke, az árboc a fája, a sok szerszám a virága, az a csendes virágágyak közt nem pihenhet.

Aki a beteg, végelgyengülő alkonyt szereti, hiába beszélnek annak a hiú, harmatos hajnalról; aki az őszi fanyar illatokhoz igazítja lyukas, sípoló tüdejét és gyöngülő szívverését, annak hiába mondom, hogy a friss tavaszi vetések orvosságos levegőjében az alvó vér bolond versenyre kel.

Az őszi lehulló levelek ütik a koppanó perceket, amik lehulltak az idő fájáról, kényszerít látni az elmúlást. A megejtő tavaszban nem tehetsz mást, mint te is palántolod a reményeket át a szíved üres kertjébe, míg a napsugarak szemérmetlenül tiporják a szűz liliomokat.

Azért senki sem mondhatja, hogy egyformán örülhetünk a tavasznak.

Olyan is van, aki sötét gyászkocsiknak látja a virágokon száguldozó méheket, amint szállítják a virágok elhalt jövendő gyermekeit. A virágba borult fák alatt is az elfonnyadt szirmokon sajnálkozik, és ha egy ijedten meglapuló béka lábára lép, akkor az egész napját elrontotta.

Ne feledkezzünk meg a télről sem, amikor emésztjük az újszülött illatokat, mert a tél is jön, zord, hideg, de a sorsunk, de a mienk.

Mégiscsak jó: édesség után az émelygés, keserűség után az étvágy, a savanyúság után a fogelvásolás.

Ha az élet arcul köp, kérd meg, hogy tegye meg még egyszer, mert oly jó az, ha nem is áll velünk szóba, csak legalább találkozhatunk vele. ░LATÁK István hagyatékából mzésével. S ugyanakkor tegyük hozzá most sebtében, hogy ma, 2013-ban, tehát immár a második becsei írótalálkozónak is a huszadik évfordulóján – ami, akárhogy vesszük is, jeles jubileumnak tekinthető –, még mindig ugyanolyan eleven valóságként élnek irodalmi köztudatunk, közgondolkodásunk. Hiszen az akkor felvetett problémák továbbra is kezeletlenek és megoldatlanok, és legmarkánsabb jellemvonásaiban a felvázolt helyzet jelentősebb változásairól sem számolhatunk be.

A Düh című kötet alaphangulatát tehát már az elöljáró beszéde is meghatározza, habár ez az írás elsősorban épp annak az irodalmi életnek az aktuális problémáit elemzi, amelyik a könyv méltó fogadtatásra volt (illetve csak lett volna…) hivatott. Ez az irodalmi közeg azonban, mint felettébb sajnálatos módon az időközben eltelt nyolc és fél évtizedben már messzemenően beigazolódott, a valóban értékes műveket,

irodalmi alkotásokat vajmi kevéssé tudta méltóképp fogadni.

S ugyanez az írói attitűd érhető tetten Laták Istvánnak a Virágok alatt című kisprózájában is. Ebben az írásban ugyanis a virágok bármik lehetnek, csak épp azok nem, aminek a felszínes, közhelyes gondolkodás képzelné azokat egy ilyen cím után. Önmaguk visszájára fordított jelképek, a felismerhetetlenségig torzult/torzított sematikusság jellemzi az írónak ezt a munkáját. Mindenben mindennek (ugyanannak…) az ellenkezőjét is meglátja, s habár mindez a fiatal szerző – ne feledjük, a könyv megjelenésekor Laták István még csak tizenkilenc éves – szárny- és erőpróbálgatásait is jelzi, mégis bölcsen és letisztultan szólal meg, tiszta képekben fogalmaz, mintha egy tapasztalt mester igazítaná el az irodalom útvesztőiben. De erre a témára még majd visszatérünk…

(Folytatjuk) ░SZABÓ PALÓCZ Attila

A HÓNAP MŰTÁRGYA

Az adai kincslelet így volt: végig a Tisza mentén, illetve a folyótól nyugat felé haladva nagyszámú falucska sorjázott, kevés házzal-lakossal, kicsiny határral. S nagyjából ismerjük a vidék úthálózatát is, amelynek fontos része volt a történetünkben is szereplő Nagy út. Ugyanis 1967 márciusában Ada határában, a Tornyos felé vezető Nagy úton útegyengető munkálatokat folytattak. Az egyik traktor vezetője, Tormás István találta meg azt az ónozott rézedényt, amelyben mintegy 140 ezüst ékszer (zömmel gomb, valamennyi hajtű, halántékfüggő, mentecsat, násfa, pecsétgyűrű) volt. A leletről értesítették a zentai múzeumot, s így vált régészeti gyűjteményünk érdekes részeként az adai kincs közkinccsé.

Mint mondtuk, a kincslelet mindig szenzációnak számít; akkoriban több helyütt tudósítottak róla, még a zágrábi Vjesnik is. Elsőként Szekeres László, a szabadkai múzeum régésze adott róla szakmai értékelő leírást, mely szerint az egyes darabok nem egy korból valók. A legkorábbiak (aranyozott mentekapcsok, hajtűk zöme, valamint a gombok és a gyűrűk) a 15. század végén, illetve a 16. század első harmadában készülhettek, feltehetően valamelyik kassai műhelyben, míg a násfák és a halántékfüggők nagyon elütnek a többiektől: a 17. században készülhettek valamelyik balkáni ötvösműhelyben.

A lelet egy része természetesen helyet kapott az 1974-ben megnyílt állandó kiállításon is, s nem maradhatott ki a 2005-ben felújított régészeti állandó kiállításból sem. A mind mennyiségben, mind az ékszerek típusait illetően gazdagnak számító kincslelet érthetetlen módon nem keltette fel különösebb módon a szakemberek figyelmét, így szinte teljesen kimaradt a szakirodalomból, egészen az utóbbi évekig. Wicker Erika kecskeméti régész volt az, aki (legnagyobb örömünkre) az ékszerek beható tanulmá-

nyozásába kezdett, s munkája eredményét részben már közölte, aminek köszönhetően a zentai múzeum eme büszkesége végre bekerült abba a bizonyos tudományos vérkeringésbe.

Wicker Erika több vonatkozásban egyetértett Szekeres megállapításaival, avval a lényeges kiegészítéssel, hogy – összevetve a leletegyüttest hasonló, más helyről származó leletekkel – valószínűbbnek tartja, hogy a „balkáni” ékszerek (pl. a korongos halántékdíszek-függők) nem a Balkánon (Koszovón) készültek, hanem inkább az onnan északra, az Al-Dunán túlra vándorló ötvösök munkái.

Azt a kérdést természetesen ő sem tudta biztosan megválaszolni, vajon ki (és mikor) áshatta el a kincset, az elrejtők ugyanis – számunkra eléggé el nem ítélhető módon – nem szoktak mellékelni tulajdonosi cetlit, így személyük ismeretlen marad, mint általában az időpont is, amikor a kincs a földbe kerül.

Ki volt az illető: talán kereskedő? Esetleg török katona, aki kincset rabolva-gyűjtve, II. Musztafa seregével vonulva Zenta felé a Tisza mentén, a mai Ada mellett elhaladva, balsejtelemtől hajtva elásta, s aztán elesett 1697. szeptember 11-én? Persze az is elképzelhető, hogy a kincsleletnek sokkal kalandosabb sorsa volt, mintsem gondolnánk – hogy esetleg családi vagyonként, századokon keresztül öröklődött, hogy aztán egészen újabb korban (akár a magyar szabadságharc idején) kerüljön a föld alá. A szakemberek sem tudnak csodát művelni, csak valamilyen logikai láncolat végén bizonyos következtetéseket levonni, ami lehet akár regénybe illő – de hát miért ne hagynánk témát az íróknak is? Vagy esetleg a látogatónak, aki – betérve múzeumunkba – megcsodálja az adai kincslelet kiállított darabjait. ░PEJIN Attila

Megválaszolatlan kérdés: vajon ki (és mikor) áshatta el a kincset?

14

2013. február 25., hétfő

kerekeken@magyarszo.com

Az elegancia és a lóerők ötvözete Százéves a legendás angol autómárka, az Aston Martin

Több márkának is megadatott már, hogy százéves évfordulót ünnepelhessen, az Aston Martin centenáriumát mégis különösen méltatják. A cég vezetősége sem veszi félvállról a születésnapot, számos rendezvény kíséri a jubileumot.

Természetesen üzleti szempontból is rendesen kihasználják az évfordulót, ugyanis az összes, jelenleg kínálatban szereplő modellből 100 darabos limitált szériát készítenek a száz év tiszteletére, így lesz majd jubileumi kiadás a DB9, a Vantage, a Vanquish, a Rapide, de a miniatűr Cygnet típusból is.

De tekintsük át röviden a márka történetét is. Lionel Martin és Robert Bamford 1913. január 15-én alapította meg közös vállalkozását, akkoriban még Aston&Bamford néven, ám mindez nem tartott sokáig, a kis manufaktúra falán már a következő évtől kezdődően Aston Martin cégér lógott. Történt ugyanis, hogy a két férfi versenyautó-gyártásban gondolkodott, és első konstrukciójukkal rögtön megnyertek egy hegyi versenyt,

méghozzá az Aston hegyen. A hegy és az első siker tiszteletére a gyárat Aston Martin névre módosították, ugyanis az alapítók jóval hangzatosabbnak tartották az új cégnevet a réginél.

A versenyzésből szerzett pénzjutalmak akkoriban nem jelentettek komoly bevételt, így 1915-ben utcai autók gyártásába kezdtek, miközben természetesen a versenyzés, illetve a versenyautók fejlesztése is robogott tovább. Olyannyira, hogy a 20-as évekre az Aston Martinok a pálya ördögeinek számítottak. Mivel abban az időben még inkább a franciák rendeztek viadalokat, az Aston is rendszeresen részt vett ezeken, sőt, a Le Mans-i 24 óráson is tiszteletét tette a brit márka.

Aston Martin Lagonda (1934)

Aston Martin DB5 (1965)

Aston Martin DB9 (2012)

Koreai Harley

Vidékünkön is van belőle néhány, de a Hyosung Aquila sosem lett a chopperek slágere. Most viszont új formával érkezik a Harley replika.

A Hyosung legerősebb célpiacán, Indiában, azaz az India Bike Weeken bemutatták a GV650 Pro legfrissebb változatát. Mondhatnánk rá, hogy a Harley V-Rod koreai kistestvére, de van benne annyi sajátos ázsiai íz, hogy azonnal felismerhető a márka. A tank alatti krómozott panel rögtön elárulja, melyik gépről van szó. A 11,6:1 kompressziójú kéthengeres teljesítménye 74 lóerő, amelyet magasan, 9000-es fordulaton ad le. A nyomaték 62,1 Nm 7000-nél – a számokból látszik, hogy nem igazán a békés cirkálásra tervezték az utcai, sportos gépből származó folyadékhűtésest. Az első fék 300-as dupla tárcsás, amely fölé kétdugattyús nyergeket szereltek.

Hátra 270-es jutott, egy szem dugattyúval. A gumik mérete 120/70ZR – 18 59W és 180/55ZR – 17 73W – ezek sem kifejezetten passzolnak a cruiser-chopper műfajhoz. A koreai gyártó úgy látszik, egyszerre próbálja elérni az idősebb, chopperrajongó célközönséget, és a fiatalabb, dinamikusabb gépekre vágyó fiatalabb korosztályt is. Meglátjuk, hogy milyen eredménnyel.

A nagy áttörés a háború ínséges évei után, 1947-ben érkezett, ekkor látta meg a lehetőséget David Brown iparmágnás az Aston Martinban, és nyomban meg is vásárolta a céget. Nem sajnált komolyan befektetni a kis vállalatba, és beindult a munka, a fejlesztések szintén dübörögtek, és sorra gurultak le az autók a futószalagról. 1949-ben érkezett el a DB2-es, mellyel a Jones–Haines páros a hetedik helyre ért fel a Le Mans-i 24 óráson, 1952-ben pedig már a teljes diadal jött, három Aston Martinnal a dobogón a háromliteres modellek versenyében.

Ezzel egyetemben a DB névhasználattal magának a befektetőnek, David Brownnak a monogramja is halhatatlanná vált.

Az Aston Martin akkoriban már fénykorát élte, hiszen a versenypályán elért sikereken kívül az eladásokban is remekelt, olyan magasságokba ért el végül, amelyet mindenki irigyelhetett tőle, a legtehetősebbek játékszereivé váltak az Astonok. Annyira sikeres volt az üzlet, hogy 1954-re az addigi Chelsea székhelyű gyártó Newport Pagnellbe költözött, és azóta is itt tevékenykedik.

1963-ban megszületett a DB5, az igazi ikon, amely a pályán elért eredmények mellett a mozivászonnak köszönheti, hogy talán a valaha gyártott legismertebb Aston Martinként emlegetik.

Mindehhez persze szükségeltetett Sean Connery és a James Bond legenda hathatós segítsége.

1969-ben már V8-as motorok is szerepeltek a kínálatban, mégpedig a DBS V8, a V8 Vantage, majd a Lagonda modellekbe szerelve. A 70-es évek pénzügyi nehézségei megviselték a gyártót, amely előbb egy birminghami konzorcium, majd a Pace Petroleum és a CH Indrustrials tulajdonába került a 80-as években. A sok-sok, különleges modellt és a lankadó versenysikereket követően 1987-ben a Ford vetett véget az önálló márkának és felvásárolta az Aston Martin részvényeinek 75%-át. Az új kor hajnalán ébredő Virage azonban már nem tudta hozni elődei népszerűségét, s a tulajdonosváltási mizéria tovább folytatódott.

Az újabb fordulat 1994-ben érkezett, ekkor a DB7 modell felélesztette a korábbi DB modellek szellemiségét, amely még ma is meghatározza a márka portfólióját.

A DB7 az 5,9 literes V12-esével a legerősebbek közé lépett elő, miközben eladási számával máig az egyik legnépszerűbb Astonnak számít. 2001-ben érkezett a zászlóshajó, a Vanquish, majd 2004-ben már az új arculat is készen állt a harcra, nevezetesen a DB9 személyében.

Az Aston Martin mindig egyedi, különleges és drága modellekkel örvendeztette meg vásárlóit, akik minden egyes példányban érezhették és érezhetik a luxus, a kivételesség édes örömeit. n mbb

Átverés a gyári fogyasztási adat!

Egyes tesztek azt mutatják, hogy sok esetben a kétszeres érték sem kizárt. Még a takarékos autók is túlfogyasztják a gyári adatokat.

A tesztautóknál gyakran szembesülünk azzal, hogy a gyári fogyasztási értékek teljesítése − még az óvatos gázpedál nyomással is − komoly kihívás, sőt, a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Ezt állapította meg a holland Travelcard különféle iparági kutatásokat végző cég is. A 240 000 autó bevonásával készített tanulmány azzal a kiegészítéssel is meg lett toldva, hogy minél kedvezőbb egy modell CO2-besorolása, annál nagyobb lesz a különbség a gyári értékek és a valós fogyasztás között. A hollandok úgy látták, hogy a gyárilag szupertakarékosnak és kíméletesnek − 100 g/km körüli CO2-kibocsátás − ígért autók még kevésbé teljesítik a gyártók által megadott normákat. Esetükben a differencia a gyári és a valós fogyasztás között akár 45% is lehet!

Az autónavigátor.hu magyarországi online folyóirat is végzett felmérést.

Az alábbi táblázatban 8 darab 2012-ből származó, vegyesen benzines, dízel vagy

hibrid hajtású, szívó- vagy turbómotorral felszerelt tesztautó CO2-kibocsátási és fogyasztási adatai láthatók, az utolsó oszlopban a gyárilag megadott és mért fogyasztás különbségének százalékos arányával. Már első pillantásra kiderül, hogy a gyári normát egyetlen esetben sem sikerült teljesíteni.

Jól látszik, hogy a százalékos eltérés jóval nagyobb a 100 g/km, vagy az alá szorított széndioxid-kibocsátású autóknál. A Suzuki 118 g/km-re lőtte be a Splasht, és csak 14%-kal fogyasztotta túl a gyári értéket. A Škoda 108-ra ígérte az 1 literes Citigót, a fogyasztási differencia alig 4% lett. Az 1.3-as dízellel hajtott Chevrolet Aveo 39%-kal fogyasztott többet, az 1.1-es dízel Kia Riónál, 78% volt a növekmény. A Punto Twinair több mint kétszer annyit benzint evett, mint a Fiat-gyárban, a Clio pedig 62%kal fogyasztott többet az elvárhatónál, a Toyota Yaris Hybrid csaknem másfélszer annyi benzint használt el, mint ígérték.

CO2kibocsátás (g/km)

Gyári átlag (vegyes) (l/100 km)

Tesztfogyasztás (vegyes) (l/100 km)

Különbség (%)

Fiat Punto 0.9 Twinair

98

4,2

8,5

102

Renault Clio 0.9 TCe

104

4,5

7,3

62

79

3,5

5,2

48

Suzuki Splash 1.2

118

5,1

5,8

14

Skoda Citigo 1.0

108

4,7

4,9

4

Kia Rio 1.1 CRDi

85

3,2

5,7

78

Chevrolet Aveo 1.3 D

95

3,6

5

39

Citroën C1 1.0

99

4,3

4,9

14

Típus

Toyota Yaris 1.5 Hybrid

Nagy a sérülésveszély!

A Fiat 500-as az Euro NCAP-nél és Amerikában is a legjobb minősítést kapta a törésteszten, mégsem biztonságos utazni benne. Legalábbis egy biztosító adatai szerint.

Nem spórolt az 500-as biztonságán a Fiat, amit védelem gyanánt bele lehetett pakolni az autóba, az belekerült. Ennek köszönhető, hogy az Euro NCAP és az amerikai törésteszteket végző szervezet is a lehető legjobb minősítést adta neki, mégsem biztonságos benne utazni. Mert az 500-asnál jellemzően csak nagyobb autók közlekednek az utakon, és ha ütközés történik, jó eséllyel nála nagyobb autóval találkozik, a fizikát pedig nem lehet kicselezni.

Az Insure.com biztosítótársaság kárigények alapján készült összesítése szerint a Fiat 500-as óvja legkevésbé utasait a sérülésektől. Amikor az autó nála nagyobb járművel ütközik, a biztonsági cella jól működik ugyan, de az utasok az erőhatások miatt az utastérben ide-oda csapódnak, és ez különböző sérüléseket okoz. A listát közlő autoblog. com nagyon találóan úgy fogalmazta ezt meg, hogy

valami olyasmi történik a bent ülőkkel, mint a tojásokkal egy megrázott kávéspohárban.

Utasait a hatalmas GMC Sierra 1500 óvja leginkább a sérülésektől, a második helyre a Porsche Cayenne került.

A harmadik–ötödik helyen további GMC-modellek osztoznak. Fontos kiemelni, hogy az adatok a nagy autómániás Amerikára érvényesek.

2013. február 25., hétfő n VRT 1.

6.30 9.05 10.10 12.10 13.30 14.05 15.00 15.05 16.25 17.00 17.50 19.00 19.30 20.05 22.00 22.35 23.00 23.45

Jó reggelt, Vajdaság!

Univerzum, tudományos sor.

Paletta Barázdák Krónika Túlélők, ang. sor.

Hírek hallássérülteknek Kémvadászok, sor.

Politbüró Híradó, szerb Képeslapok Jó tudni Híradó Kémvadászok, sor.

Vajdasági híradó Tájékoztató műsor Univerzum, tudományos sor.

Stílus és város

n VRT 2.

7.00 8.30 9.30 10.00 10.30 11.00 11.30 12.00 12.30 13.40 15.10 16.10 16.40

17.45 18.00 18.15 18.30 18.45 19.00 19.30 20.00

21.00

21.30 23.10

Tabloid Vallási műsor A remény útjai Barázda, ism.

Gyöngyösbokréta 2011, 3. rész Szerelmesföldrajz, magyar nyelvű műsor Prímás Fesztivál, Csóka 2010, 4. rész Aranykor, magyar nyelvű műsor, ism.

Hírek, magyar Halló, TV!, ism.

Jó estét, Vajdaság!, magyar, ism.

Jelen-lét, ism.

TV-magazin, román nyelvű műsor Hírek, horvát Hírek, szlovák Hírek, ruszin Hírek‚ román Hírek‚ roma Hírek, magyar Magyar nyelvű műsor Napjaink. Miért romlik a közbiztonság? Az aggasztó helyzetről nyilatkoznak tartományi illetékesek, fiatalok, tanárok, szülők. Az erőszak okáról, a lehetséges megoldásokról elmondja véleményét a szociológus is, és a nézők is tehetnek fel kérdéseket a 021 423 651-es; 021 423 718as számokon. Az érdeklődők a műsor előtt is tárcsázhatják a szerkesztőséget. Szerkesztő: Bágyi Ribár Renáta Vallási műsor.

– Megdöbbentette az egész világot XVI. Benedek pápa lemondása. Váratlan és szokatlan tett a Vatikánon és az egyházon belül és kívül egyaránt.

– Hogyan éljük meg a húsvét előtti nagyböjti időszakot?

– Riport készült a Pannonhalmi Bencés Főapátságról Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelyéről.

Játékfilm Paletta, roma

n SZRT 1.

9.05 10.35 12.40 13.30 15.15 16.00 17.45 19.00

Színház a családban, sor.

Környezetvédelem Elit egység, sor.

Tévéjáték Itt Szerbia!

Jobb élet, sor.

Belgrádi krónika Kirakójáték

tv@magyarszo.com 19.30 20.05 20.50 23.00 0.05 0.55

Híradó, 2.

Jobb élet, sor.

Hazai játékfilm Elit egység, sor.

Sorozat Játékfilm

n SZRT 2.

9.20 9.45 11.00 12.00 12.40 13.10 14.10 16.00 17.15 18.10 18.40 20.15 21.00 21.55 23.25

Iskolatévé Forró gumik Vet klinika Koncert Környezetvédelem Kincstár Iskolatévé SAT A félkegyelmű, orosz sor.

Ad libitum, zenés műsor Sportműsor 63. Berlini Filmfesztivál A félkegyelmű, orosz sor.

85. Oscar-gála, felvétel Fest 2013

n B92

7.35 8.25 10.35 12.05 12.55 14.00 16.40 17.00 18.00 18.30 19.10 20.05 21.00 23.35 23.55 1.25

Ép testben A legjobb évek, sor.

Internátus, sor.

Rajzfilm Nindzsa harcosok Az ítélet éjszakája, am. akcióthriller Sportműsor Két pasi – meg egy kicsi, sor.

Tito konyhája Híradó Nindzsa harcosok Két tűz között SID 6.7 – A tökéletes gyilkos, am. sci-fi Sportműsor Internátus, sp. sor.

Az ítélet éjszakája, am. akcióthriller

n PANNON TV

7.00 Közügyek, ism.

8.00 Rádiós híradó 8.25 Pannon gazda – Tavaszi kapásnövények, ism.

9.00 Rádiós hírek 9.05 Ízlések és fotonok, 9/4. rész 9.30 Etnopark – Györgyén 10.00 Kárpát expressz 10.30 Szubjektív – Húskészítmények és vágóhidak ellenőrzése, Vendég Kákonyi József, nyugalmazott köztársasági állatorvosi egészségügyi felügyelő, ism.

10.55 Talpalatnyi zöld – Közelebb Afrikához 11.30 Ízlések és fotonok, 9/4. rész 12.00 Rádiós híradó 12.20 Élő népzene – 20 éves a Háromszék Táncegyüttes 13.00 Pannon gazda, ism.

13.25 Közügyek, ism.

14.25 Átjáró 15.00 Etnopark 15.35 Épí-tech – Energiamegtakarítás hőszigetelő rendszerek használatával 16.00 Rádiós híradó 16.30 Újvidéki krónika 17.00 Életmód – Változz és szépülj velünk 17.30 Híradó 18.00 Közügyek 19.00 Természetvédelem határok nélkül – A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumba érkezett a Pannon RTV természetfotó-kiállítása 19.30 Életmód

Harrison Ford ismét Han Solo lehet

A Temetetlen múlt 2000-es nagy sikere óta Harrison Ford szinte csak olyan filmekben szerepelt, melyek elhasaltak, a közönség valamiért nem volt kíváncsi a színészre új szerepekben. Harrison a Star Wars-filmsorozat hetedik epizódjában ismét Han Solo lehet. Az már eddig sem volt titok, hogy Ford teljesen nyitott a visszatéréssel kapcsolatosan, a Latino Review pedig most arról tudósított, hogy a színész már le is szerződött a Disney-vel, s ismét belebújik a koréliai csempész bőrébe. Fordnak minden bizonnyal jót tesz majd a visszatérés, hiszen a színész már 13 éve nem szerepelt sikerfilmben, szerepei közül mindössze a negyedik Indiana Jones film teljesített jól a mozik jegypénztárainál, ez azonban nem a film érdeme volt, hiszen azt már a premier előtt tudni lehetett, hogy a közönséget érdekelni fogja a franchise új epizódja.

20.00 Híradó 20.30 Jó bort mindenkinek! – A homoki bor élvezete 21.00 Charles Simonyi, a metautazó, 2/2. rész 22.00 Híradó 22.25 Közügyek, ism.

23.25 Kárpát expressz

n MOZAIK TV

2.00 Éjjeli műsor 7.30 Híradó 8.00–10.00 A Delta TV műsora 10.00 Közügyek 11.30 Közel-kép – Disznótor Egyházaskéren 12.00–14.00 A Delta TV műsora 14.00 Nézőink jókívánságai, ism.

15.30 Pannon gazda, mezőgazdasági műsor 16.00–18.00 A Delta TV műsora 18.00 Topolyai krónika – Erős ember vetélkedő Topolyán 18.30 Híradó 19.00 Természetvédelem határok nélkül 19.45 Kultúr-tér – Falunap Budiszaván

n M1

India – Álmok útján, sor.

Rex felügyelő, sor.

Család-barát Napirend előtt Híradó, sport, időjárás Roma magazin Domovina Magyarlakta – vidékek kró- nikája 14.24 Ízőrzők 15.00 „Áldom a nyüzsgő Rómát” 16.00 Boston Legal – Jogi játszmák, am. sor.

16.45 Acu hercegnő, japán sor.

17.30 Jövő-időben 17.45 A szenvedélyek lángjai, sor.

18.35 Rex felügyelő, sor.

19.30 Híradó, sport, időjárás 20.15 Drága besúgott barátaim, magyar filmdráma 22.55 Az Este 22.25 Borbándi Gyula 0.05 Acu hercegnő, japán sor.

9.00 9.50 10.40 11.30 12.01 12.25 12.55 13.25

n TV 2

6.55 10.30 11.30 12.00 13.00 14.00 15.00 15.30

16.30 17.30 18.30 19.30 20.25 21.00 21.30 23.30 0.30 1.05 2.10

Mokka Astro-Világ Árva angyal, mex. sor.

Titkok hálójában, sor.

Doki, am. sor.

Tények Délután Szerelmes Anna, német sor.

Walker, a texasi kopó, amerikai sor.

Doktor House, am. sor.

Aktív Tények Családi titkok, sor.

Bűnök és szerelmek, sor.

Jóban-rosszban, sor.

NCIS, am. sor.

A médium, am. sor.

Tények Este Astro-Világ éjjel Gézengúzok karácsonya, am. vígjáték

n RTL KLUB

8.15 8.55 11.40 13.05 13.40

Reggeli – Csak csajok Remington Steele, am. sor.

Astro show Fókusz plusz Éjjel-nappal Budapest, magyar sor.

14.25 Fókusz

15.20 16.20 17.20 18.30 19.10 20.05 20.50 21.25 23.30 0.30

Bűnös szerelem, am. sor.

Riválisok, mex. sor.

A gyanú árnyékában RTL Klub-híradó Éjjel-nappal Budapest, magyar sor.

Fókusz Barátok közt, sor.

Csont nélkül, am. sor.

A hatalom hálójában, amerikai sor.

Reflektor

n VIASAT 3

7.55 Harmadik műszak, am. sor.

8.55 Cserebere szerelem, angol vígjáték 11.10 A dadus, am. sor.

12.10 Christine kalandjai, sor.

12.40 Jó barátok, am. sor.

13.10 Szívek szállodája, am. sor.

14.05 A cég hangja, sor.

15.10 Shark – Törvényszéki ragadozó, am. sor.

17.05 CSI: Miami helyszínelők, am. sor.

18.00 Éden Hotel, sor.

19.00 Szívek szállodája, am. sor.

19.55 Jó barátok, am. sor.

20.25 Két pasi – meg egy kicsi, sor.

21.25 Halálos terápia, am. krimi 23.50 CSI: Miami helyszínelők, am. sor.

0.45 Jackie nővér, am. sor.

1.30 Halálos terápia, ism.

n M2

8.55 9.40 10.05 10.35 13.20

13.50 14.40 15.05 15.35 15.55 16.55 17.20 17.55 18.35 20.00 20.35 21.00 22.00 0.05

Rudi, malac a családban, sor. Állatkert a hátizsákban, sor. Állatkerti óvoda Caillou Enid Blyton kalandfilm-so- rozata, angol sor.

A Nyereg Klub, auszt. sor.

H2O: Egy vízcsepp elég, auszt. sor.

Rajzfilmek Lizzie McGuire, am. sor.

Mi micsoda Egér-úti kalandok Caillou Rudi, malac a családban, német sor.

Rajzfilmek Híradó, sport, időjárás Családom és egyéb emberfajták, am. sor.

Petőfi, magy. sor.

A bombák földjén, am. filmdráma A szerelő, magy. rövidfilm

n DUNA TV

7.35 8.35 9.05 9.30 10.00 10.30 10.45 11.15 12.25 13.00 16.30 17.00 18.35 19.05 20.10 21.25 22.55 23.10 23.40 0.25

Angyali érintés, am. sor.

Székely kapu Közbeszéd Élő egyház Isten kezében Gulag-lexikon Isten kezében A 78-as körzet, magyar sor.

Napirend előtt Kapcsoljuk az Országházat Térkép Az ellenség köztünk van Közbeszéd Emlékezés a hősökre Gyömrői gyilkosságok, magyar dokumentumfilm Soha, sehol, senkinek, magy. filmdráma Kultikon Sportaréna Isten kezében Koncertek az A38 hajón

Jövőre: A szürke ötven árnyalata

Már eddig is lehetett tudni, hogy megfilmesítik napjaink egyik legsikeresebb regényét, ám nemrég hivatalosan is bejelentették, hogy 2014-ben érkezik a mozikba. Az eddig sem volt titok, hogy a filmesek már régóta gondolkoznak a hatalmas sikereket arató erotikus regény, A szürke ötven árnyalata megfilmesítésén, most pedig már hivatalosan is bejelentette a Universal stúdió, hogy vászonra viszi Christian Grey és Anastasia Steele pikáns történetét. „Ez abszolút elsőbbség nekünk, elképzelhető, hogy akár már jövő nyáron meg tudjuk jelentetni!” – árulta el a cég főnöke, Adam Fogelson a Hollywood Reporternek. A Universal elnöke azt is hozzátette, hogy szerinte az írót, E. L. Jamest nem érdekli majd a látvány, valamint szerinte nem dolgozzák fel a második, valamint a harmadik kötetet. A 2014 nyarára várható film főszerepeire több A-listás színészt tartanak esélyesnek, a szürke szemű irányításmániás üzletember Christian szerepére leginkább Ryan Gosling, Ian Somerhalder, Bradley Cooper, Alex Pettyfer, Mark Wahlberg, Chace Crawford, Chris Pine, Robert Pattinson vagy Matt Bomer neve merült fel, míg a női főszereplő Anastasia szerepére Mila Kunis, Alexis Bledel vagy Emma Watson pályázik.

RTV 15

MA A KÉPERNYŐN

Halálos terápia

Titokzatos halálesetek követik egymást egy New York-i kórházban, s különös módon az elhunytak mind szerencsétlen hajléktalanok.

Az események felkeltik egy fiatal orvos figyelmét, aki minél többet tud meg az elhalálozások hátteréről, annál inkább kezd kételkedni neves, köztiszteletben álló professzorában. A nyughatatlan fiatal doktor egy olyan programra bukkan, melynek feltárása orvosi hitelét, jövendő pályáját, végül pedig közvetlenül az életét fenyegeti. Főszerepben: Hugh Grant (Dr. Guy Luthan), Gene Hackman (Dr. Lawrence Myrick), Sarah Jessica Parker (Jodie Trammel), David Morse (Frank Hare) (VIASAT3, 21.25)

Soha, sehol, senkinek

Vendel Imre gépkocsivezető 1945-ig a Horthyhadsereg tisztje volt.

1951-ben várandós feleségével és két fiúgyermekével kitelepítik. Egy falusi, romos iskolaépületben töltenek két évet.

A mindennapi létért folyó küzdelemben felőrlődik a család összetartó ereje, a szeretet. 1953-ban elhagyhatják a kényszerlakhelyet. Az elmúlt két évről azonban nem beszélnek soha, sehol, senkinek...

Főszerepben: Kozák András (Vendel Imre), Jolanta Grusznic (Vendel Imre felesége), Temessy Hédi (nagymama), Eperjes Károly (tiszt) (DUNA Televízió, 21.25)

A bombák földjén

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik.

Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket.

Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket. Főszerepben: Jeremy Renner (William James), Christopher Sayegh (Beckham), Anthony Mackie (Sanborn), Brian Geraghty (Owen Eldridge) (m2, 22.00)

Mindennap Pannon RTV!

Ma a tévében: n Makeover For You átalakulások fotózással Bácskai Emese arculattervező és Apró Tímár fodrász közreműködésével. n Ezúttal Bartus Bettina átalakulását tekinthetik meg, aki extrém átalakulás alanya volt. Ha kíváncsi a változásra és annak folyamatára, ne hagyja ki a február 25-ei Életmódot. n Életmód Extra – Változz és szépülj velünk! – 17 órakor a Pannon TV-ben. Számítunk a figyelmükre.

Ma a rádióban: n A vörös szőnyeg, a sztárok és a mozgókép lesz a mai Pannon Reggeli fókuszában.

Reggelre kiderül, kik örülhetnek az idén az Oscar-díjnak. Brasnyó Zoltán és Zvekán Péter felidézik az éjszakai díjátadó eseményeit, mesélnek a nyertes alkotásokról és színészekről, miközben szól a filmzene a 91,5 MHz-en.

Rólunk. Nekünk. Mindennap. Magyarul!

A tévé- és rádióállomások fenntartják a műsorváltoztatás jogát.

9.30 Keresztmetszet – Haladás vagy ismét esztelen és oktalan rombolás Szabadkán? Összefoglaló a módosított városrendezési terv viharos közvitájáról, ism.

10.08–11.40 Hétköznapok – Start!: Bemutatjuk a Vermes érem díjazottjait. Stúdióvendég Nikola Stantić sportújságíró 13.06–14.50 Lemezparádé – zenés nosztalgiaműsor: A Dal 2013.

15.30 Riportermikrofon – A piaci árusítás új törvényes feltételei – riportösszeállítás 16.08–18.00 Csevegő délután – Provokatív – nem csak nőknek: A tehetségkutatók előnyei és hátrányai

16 PANORÁMA

2013. február 25., hétfő

panorama@magyarszo.com KÖZÉLETI NAPILAP

Február 25.

Régi magyar személynév, többek között Szent István király apjának, Géza fejedelemnek a neve. Török eredetű méltóságnév, jelentése: „herceg(ecske)”. Mai formája a középkori írott forrásoknak a XIX.századi téves olvasatából származik. Az eredeti kiejtésnek megfelelően Gyejcsa, Gyécse vagy Décse lenne.

Ezen a napon: n 50-ben Claudius császár megalapította Köln városát. n 1707-ben született Carlo Goldoni olasz vígjátékíró (Két úr szolgája). n 1723-ban meghalt Christopher Wren angol építész, matematikus és csillagász, aki Londont újjáépítette 1666-ban. n 1836-ban Samuel Colt szabadalmaztatta a róla elnevezett Colt 45 nevű pisztolyt. n 1841-ben született Pierre Auguste Renoir impresszionista festő. n 1842-ben született Karl May német ifjúsági regényíró (Winnetou). n 1904-ben született Török Sándor író (Hahó, Öcsi!).

MTI Fotó: Kovács Attila

Géza napja

Angele, az anyaelefánt és a február 14-én világra jött kiselefánt a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertben. A nagyközönség mától láthatja az elefántborjút, amelynek a nevét szavazással döntik el

Felfedezték az eddigi legkisebb bolygót

A Kepler–37b a Holdnál egy kicsit, a Plútónál sokkal nagyobb.

Persze a Plútó – mindannyiunk legnagyobb sajnálatára – már 2006 augusztusa óta nem számít planétának – igaz, vigaszul egy új kategória, a plutoidák névadója lett.

A Kepler által, tőlünk 210 fényévre felfedezett Kepler–37 katalógusjelű csillagrendszer legkisebbje a Föld méretének alig harmada, s méretén kívül azért érde-

kes, mert az újonnan felfedezett bolygók közül őt találjuk a központi csillaghoz legközelebb. A Nap–Merkúr távolság harmada 13 napos évet eredményez, de két nagyobb testvére, a Kepler–37c és Kepler-37d sincs sokkal messzebb, az ő évük mindössze 21, illetve 40 napos. (Összehasonlításképp: a Merkúrnak majdnem 88 napra van szüksége a Nap megkerüléséhez.)

A Kepler–37 csillagrendszer bolygóinak felfedezése a csillagászok számára azért fontos, mert kézzelfogható bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a központi csillaghoz nagyon közül elhelyezkedhet akár parányi, akár a Földnél kétszer nagyobb planéta is.

(NASA/Gizmodo/Hír24)

Jobb érzés adni, mint kapni

A világon mindenütt jobb érzés adni, mint kapni – erre a megállapításra jutottak egy kanadai tanulmány szerzői 126 ország 234 ezer lakosának megkérdezésével. A válaszadók szerte a világban egybehangzón azt felelték, hogy jó érzés töltötte el őket amiatt, hogy adományoztak. A jelenség éppúgy érvényes gazdag és szegény országokra, mint szegényebb és tehetősebb emberekre.

Nincs különbség a demokratikus és a diktatórikus társadalmakban élők között, és nem számít a korrupció elterjedtsége és mélysége sem. A megkérdezett emberek sokkal könnyebben fel tudtak idézni emlékezetükből olyan vásárlást, amikor más számára vettek valamit, mint amikor maguknak – írja a LiveScience tudományos portál.

Meglátásaink azt sugallják, hogy a lelki jutalom, amelyet mások segítésével kapunk, mélyen gyökerezhet az emberi természetben, mivel megmutatkozik különböző kultúrákban és k, gazdasági környezetben – mondta Laura Ha többen volnán Aknin, a kanadai Simon Fraser egyetem él akik aranykincsn t, kutatója, a tanulmány fő szerzője. Hozzáét az el tette, hogy evolúciós szemszögből az érzelmi jobban becsülik dalt, a jutalom az önzetlenségért segítheti az emberia vidámságot és e ség hosszú távú fennmaradását. A tanulmány n vígabb hely le n az Amerikai Pszichológiai Társaság Personaa világ. lity and Social Psychology című folyóiratában el Tolkien jelent meg. (Index) John Ronald Reu

Idézünk...

Az arany ékszeres harcos sírja

Arany ékszerekkel, vassodronyból készült páncéllal és számos fegyverrel eltemetett harcos sírját tárták fel régészek a Kaukázus egy ókori temetkezési helyén. A Krasznodari kerület Mezmáj hegyi üdülőfalujánál elterülő, több mint kétezer éves nekropoliszra sírrablók bukkantak 2004-ben, és ki is fosztották egyes sírjait, a harcos sírja azonban érintetlen maradt. A régészek 2005-ben kezdték meg a térség feltárását.

Mivel írásos emlékek nem maradtak fenn, igen nehéz megállapítani, ki is volt a harcos, valószínűleg nem egy városi vagy települési vezető volt, sokkal inkább egy nép vezetője – közölte Valentyina Mordvinceva, az Ukrán Tudományos Akadémia régészeti intézetének kutatója, a csoport vezetője a LiveScience tudományos hírportállal. A feltárt eszközök elemzése alapján a régészek úgy vélik, hogy a harcost mintegy 2200 évvel ezelőtt temették el. Abban az időben NyugatÁzsiában a görög kultúra virágzott. A

temetkezési helyet i. e. 300-tól használták mintegy 500 éven át.

A feltárt kincseket nem lehet egyetlenegy régészeti kultúrához sem kötni.

A nekropolisz magasan a hegyekben fekszik, és a térséget még nem tárták fel elégségesen. A térség lakossága abban az időben a kaukázusi népségekkel, örményekkel, grúzokkal kereskedett.

A görög kultúra hatása a nekropolisz térségében élőkre egyértelmű, ezek az emberek saját kultúrával rendelkeztek.

Nagy büszke nép volt, kultúrájuk évszázadokon át fennmaradt – magyarázta Mordvinceva.

A harcos sírjában találtak két aranynyal díszített kardot, a nagyobbat, amely 90 centiméter hosszú, a halott lába között

Harminc orvos közül egy kezemen megszámolom, hány mutatott empátiát a betegei iránt. Nem mindenki alkalmas erre a pályára sem.

Nemrég a rendőrségen várakoztam egy sima lakcímigazolás miatt, tíz hivatalnok dolgozott folyamatosan. A tömegben ki a rendszámtábláját vitte a hóna alatt, ki fegyverviselési engedélyért jött, egy másik ablaknál pedig útlevélért álltak sorba. A várakozás mindenkinek idegtépő, viszont annak, aki alkalmazottként ül ott, annak nem szabad türelmetlennek lennie, még akkor sem, ha egy írástudatlan az ügyfele, ugyanez a helyzet a postán várakozó soroknál is.

Az egyik tisztviselőnél feltűnt, hogy folyton mindenkibe belekötött, mintha csak okot keresett volna rá. Megalázott embereket láttam elkullogni, akik imádkoztak magukban, hogy bárcsak sose kellene többé idejönniük, aztán megnéztem jobban azt a fiatal lányt, aki sorra kiszúrt az idős emberekkel. Szemmel láthatóan utálta, hogy a tolóablak mögött kell dolgoznia, biztosan arról álmodott, hogy majd az első sorban fog táncolni, aztán nem így lett. Itt kell güriznie, és ezt nagyon utálja, főleg az embereket, akiket folyton elküld, holott meg is oldhatná a problémáikat, jóformán észre sem veszi őket, csak magával van elfoglalva, hogy milyen pocsék helyen dolgozik, és ezért dühös az egész világra, szándékosan viselkedik így, hogy valamiféle elégtételt vegyen – a semmiért.

Nem mindenki alkalmas arra, hogy napi nyolc órában vadidegen emberekkel foglalkozzon, vannak teljesen aszociálisak, nekik eleve más foglalkozást kellett volna választaniuk, mert naponta emberekkel dolgozni felelősség is. Aki szándékosan hoz másokat méltatlan helyzetbe, az előbb-utóbb maga zavarodik bele. Aki ennyire utálja az embereket, annak megváltás lenne egy megfelelő állás: az éjszakai portásé. n on helyezték el úgy, hogy a hegye a férfi medencéje felé mutat. A két kard különleges aranydíszítésével még soha nem találkoztak régészek ókori sírokban, ebben a térségben – írták a szakemberek az Ancient Civilizations from Scythia to Siberia című folyóiratban megjelent tanulmányukban. (MTI)

Breuer Marcell kiállítása Párizsban

Breuer Marcell, a Bauhaus modern mintegy ötven eredeti bútor és tucatművészeti irányzat egyik világhírű nyi épület makettjeit tekinthetik meg mesterének építészeti és formaterveaz érdeklődök. zői munkáiból nyílt életmű-kiállítás Breuer Lajos Marcell – külföldön a francia fővárosban. ismert nevén Marcel Breuer – 1902ben született Pécsett. 1920-tól 1928-ig A Chaillot-palotában működő Cité tevékenykedett a Bauhausban, kezdetde l’Architecture et du Patrimoine (Az ben tanulóként, később mesterként. építészet és az örökségvédelem városa) Karrierje bútortervezőként kezdődött. múzeumban a minap megnyílt kiállítás Első csővázas székét, az úgynevezett a németországi Vitra DesignmúzeumWassily-modellt 1925-ben alkotta meg. ból (Weil am Rhein) érkezett a franEgy másik híres munkája Erwin Piscacia fővárosba. A gyűjtemény korábban tor berlini lakásának 1927-ban készült többek között Washingtonban, a Natiberendezése volt. onal Building Museumban és a Bécsi A Bauhausból való kiválása után Bútormúzeumban is látható volt. építészként tevékenykedett NémetBreuer, a 20. századi formaterországban és más európai országokvezés és építészet egyik nagyhatában. 1937-ben, rövid magyarországi, sú alakja Európában elsősorban majd angliai tartózkodást követően bútortervezőként, a csővázas bútovolt mesterével, Walter Gropiusszal rok feltalálójaként, míg az Egyesült Breuer Marcell a Vaszilij székben az Egyesült Államokba emigrált, ahol Államokban építészként ismert. A július 17-éig látogatható tematikus és időrendi megközelí- a Harvard Egyetemen kezdett tanítani, majd később építésztésű retrospektív kiállítás különlegessége, hogy egyforma irodát nyitott. Az 1950-es, 1960-as években családi házai, egyejelentőséget tulajdonít az építésznek és a formatervező- temi, templom- és irodaépületei világszerte mintául szolgáltak nek, Breuer mindkét alkotói korszakát, illetve a kettő az építészek számára. Breuer Marcell 1981-ben, New Yorkban közötti kapcsolatot részletesen bemutatva. A kiállításon hunyt el. (MTI/Kultúrpart)

Alapító: Magyar Nemzeti Tanács n Kiadja a Magyar Szó Lapkiadó Kft. n Igazgató: Ökrész Rozália n Főszerkesztő: Varjú Márta n Főszerkesztő-helyettesek: Bajtai Kornél (Belföld, internetes kiadás), Németh Zoltán (Közelkép) n Deszk: Vígi Zoltán n Rovatvezetők: Sándor Zoltán (Közélet, Vélemény), Vadócz Károly (Külföld, Kitekintő), Sáfrány Attila (Gazdaság), Mihályi Katalin (Művelődés), Tőke János (Sport), Erdősi Loc Valéria (Gyógykalauz), Szerencsés Anna (Panoráma) n A regionális oldalak szerkesztői: Tómó Margaréta (Szabadka), T. Kovács János (Újvidék, Mozaik), Fodor István (Tiszavidék), Herceg Elizabetta (Topolya–Kishegyes) n A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. n Telefonok: központ (021) 457-244, titkárság (021) 456-066, (021) 557-232; Rovatok: belföld (024) 555-530, külföld (021) 456-693, kitekintő (024) 814-550, gazdaság (021) 457-097, művelődés (024) 555-530, sport (024) 814-550; Újvidéki szerkesztőség: (021) 456-624, fax: (021) 557-031; Szabadkai szerkesztőség: (024) 555-530, fax: (024) 553-851; Zentai szerkesztőség: (024) 814-550, fax: (024) 812-347; Topolyai szerkesztőség: (024) 711-336; Hirdetőosztály: Újvidék (021) 457-633, (021) 457-505, fax: (021) 456-832, Szabadka (024) 552-458 (tel/fax) n Folyószámla: Erste Bank, 340-15329-18 n Kéziratokat és WWW.MAGYARSZO.COM képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. n Belföldi előfizetés egy hónapra: 1050 dinár, negyedévre 3090, fél évre 5810, egy évre 10 620 dinár n Külföldre (Európa országaiba postaköltséggel együtt) WWW.MAGYARSZO.RS ISSN 0350-4182 egy hónapra 45 euró, negyedévre 120 euró, fél évre 230 euró, egész évre 440 euró. n Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft., Újvidék. Tel/fax: (021) 557-304. Folyószámla: Intesa Bank 160-920019-57 WWW.MAGYARSZO.INFO E-mail: DESZK@MAGYARSZO.COM n Készül a Magyar Szó Lapkiadó Kft. nyomdájában, Újvidéken.

COBISS.SR-ID 33966599

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ 1084 Budapest, Auróra u 11., tel.: 303-4738; fax: 303-4744 e-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu