Magyar Szó, 2013. február 4.

w w w . m a g y a r s z o . c o m

Újvidék, 2013. február 4., hétfő

LXX. évf., 27. (22 504.) szám n Ára 40 Din

KÖZÉLETI NAPILAP

Kormányválság

MA

Meghalt Cérna Miklós népmesemondó

Kiderült, hogy a kormányfő évekkel ezelőtt találkozott Darko Šarić drogbáró egyik közeli munkatársával, ez rengette meg a kormányt – Egyre valószínűbb, hogy előrehozott választások lesznek

94 éves korában elnémult az oromhegyesi népmesemondó

Szerkesztőségi összefoglaló

n Készülődnek a focisták

Ezúttal a palicsi és a tóthfalusi klubban jártunk (2–3. oldal)

n Vajda Mária és Gazdag Krisztián a legjobbak

Cérna Miklós 1919. május 23-án született Adorjánon, szegény, napszámos családban. Születése után nem sokkal a család Oromhegyesre került, ahol tizenkét testvérével együtt nevelkedtek. A mesemondást édesapjától tanulta el, aki katonaként részese volt az I. világháborúnak, majd hazatérése után az ott történtekről szőtte meséit. (6. oldal)

Magyarkanizsán csütörtökön a birkózók tartottak közgyűlést, pénteken megválasztották a község legjobb sportolóit (7–8. oldal)

Dejan Savić, a szerb vízilabda-válogatott kapitánya szerint a hazai klubok helyzete tarthatatlan (9. oldal)

Személyes leszámolás?

Fényes nappal egy férfi a temerini Piac téren támadta meg szomszédait Szemtanúk állítása szerint pénteken a központban levő Piac téren egy férfi rátámadt egy magyar nőre és fiára, akiket szerb nyelven többek között nemzeti alapon sértegetett és bántalmazott számos szem- és fültanú jelenlétében. Ugyancsak szemtanúk állítása szerint támadásának a rendőrség vetett véget. (6. oldal)

Ótos András

n Kedvelem a magyar vízilabdát

Inog a hatalom Hatalmas politikai hullámverést keltett a hír, miszerint Ivica Dačić kormányfő négy és fél évvel ezelőtt találkozott a Darko Šarić drogbáró jobb kezének számító Rodoljub Radulovićtyal. Egyesek a kormányfő azonnali lemondását követelik, mások szerint az egész ügy arra szolgál, hogy a hatalmi koalícióban a szocialistákat lecseréljék a demokratákra. Többen is úgy érvelnek, hogy ebből a helyzetből csak az előre hozott választásokkal lehet kikecmeregni, de Mlađan Dinkić nem tartja valószínűnek az előrehozott választásokat.

A Szerb Haladó párt ma tart elnökségi ülést, amelyen az aktuális politikai történésekről is szó lesz.

Dačić kormányfő felelős leginkább azért, hogy a kormánya lassan összeomlik. Az így kialakult káoszból már

csak választásokkal lehet kilábalni – jelentette ki Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke, majd felszólította Ivica Dačićot, hogy mondjon le posztjáról. Véleménye szerint az elmúlt napok eseményei arra utalnak, hogy a jelenlegi SZHP–SZSZP hatalmat SZHP–DP koalícióra cseréljék.

– Dačić azzal segít a legtöbbet, ha saját maga lemond és nyíltan kimondja, ki bomlasztja a kormányt és miért teszi ezt. Azokat, akik megengedték, hogy problémás egyén legyen a kormányfőnk, ugyanolyan felelősség terheli, mint Dačićot – emelte ki Jovanović. Hozzátette: – Szerbiának nincs kormányfője, hiszen két napja hallgat, miközben a kormány széthullás előtt áll, ugyanakkor nincs hatalmi koalíció sem, hiszen arra várnak, hogy a legnagyobb koalíciós

Ünnepel a művésztelep és közönsége 35 éves a bácskossuthfalvi 9+1 művésztelep – Jubileumi tárlat a topolyai Art Galleryben

párt (SZHP) egy-két napon belül állást foglaljon – mondta az LDP elnöke.

Kiemelte, az ország romba döntésének okára valakinek választ kell adnia, amiért nemcsak Dačić a felelős, hanem a jelenlegi és korábbi koalíciós partnerei, vagyis a DP és az SZHP is.

Folytatása a 4. oldalon

ÜVEGGOLYÓ n Bogdán József Életgyónás

n Csendes eső

Tőke István emlékezete

n Hatékony tanulás

Sok Kornélia magyartanár jegyzete

VÉRES GYERTYASZENTELŐ

Megemlékezés és koszorúzás

Szombaton délután emlékeztek meg Zentán, a Felsővárosi Köztemetőben az 1849. február eleji tragikus események, az ún. véres gyertyaszentelő áldozatairól. A Zentai Önkormányzat és a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre szervezésében megtartott megemlékezés kezdetén az egybegyűltek közösen elénekelték a Himnuszt, majd Tari László zentai helyismereti kutató mondott alkalmi beszédet, amelyben hangsúlyozta, Zenta város újabb kori történelmének talán legnehezebb napjai borultak a városra 164 évvel ezelőtt, 1849 februárjában, amikor is a város kétezernél is több lakosa veszítette el az életét.

A jubiláris évek számával megegyező műalkotások válogatásából, kiállításából állt össze a topolyai Art Galleryben jelenleg megtekinthető retrospektív tárlat, amely a bácskossuthfalvi 9+1 Nemzetközi Művésztelep fennállásának harmincöt évét jegyzi. Március ötödikéig látogatható a topolyai Kray-kastélyban.

Máriás Endre

– Egy művésztelep vezetése nem kíván sokat, csak mindent: emberséget, kiállítást és azt, hogy gondolati síkon is mindenekelőtt a művésztelep szerepeljen. A felsoroltak eredményezik, hogy több nagy művészteleppel ellentétben a 9+1 fenn tudott maradni, élő művésztelepként létezik jelenleg is. Megalakulásának idején kitűzött célját, a művelődés, valamint szűkebb közösségünkben a képkultúra felvirágoztatását már elérte e művésztelep.

Az emlékezők a zentai Felsővárosi Köztemetőben található emlékműnél

Szabó Anikó

Folytatása a 6. oldalon

A 35 éves bácskossuthfalvi 9+1 művésztelep jubileumi tárlatának megnyitóján

– Azoknak a napoknak az emléke a véres gyertyaszentelőként vonult be városunk történetébe. Ma, a tényleges évfordulón, az emlékezés talán mélyebbről fakad, s másként érezzük át ennek a szomorú eseménynek a tragikumát, mint más alkalommal – emelte ki Tari László, majd az események menetének felidézését követően hozzátette: – A másfél hónap alatt Zenta újabb kori történelmének legsúlyosabb napjait élte át, a több ezer áldozaton kívül óriási károk érték a várost, felgyújtott házak és tönkretett középületek jelezték a barbarizmus megnyilvánulásait.

Folytatása a 6. oldalon

2 KÜLFÖLD

2013. február 4., hétfő

kulfold@magyarszo.com

Hollande a terepen dicsérte katonáit rista fészekké változtassák az északnyugat-afrikai országot. A katonai akciót az ENSZ jóváhagyásával és néhány másik nyugati ország segítségével hajtották végre.

A Malit felkereső Hollande dicsérte katonáit, s köszönetet mondott nekik villámgyors és sikeres akciójukért.

Szerinte még hetekig tarthat, amíg a francia és a mali hadsereg visszaszerzi az irányítást az országban.

Hollande és kíséretének tagjai, köztük Laurent Fabius külügy- és Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter felkeresték a fővárost, Bamakót és a nemzetközileg védett műemlékeiről híres Timbuktut, amelyet jó egy hete még az iszlamisták ellenőriztek, illetve pusztítottak. A párizsi küldöttséget fogadta Mali ügyvezető elnöke, Dioncounda Traore, akivel Hollande ismertette a francia katonai misszió további céljait. Hollande kijelentette: csapatai nem sokáig maradnak Maliban; beavatkozásuk néhány hétig tart még. A katonák vélhetően megkezdik a hadművelet második szakaszát: a rejtőzködő iszlamista fegyveresek, milíciák felkutatását.

Maliba hetek óta érkezik a külföldi katonai segítség, amely a remények

Aszad: Izrael célja Szíria megingatása és meggyengítése tetett, hogy nem tűri el, ha Szíriából fegyverekkel támogatják a libanoni Hezbollah szervezetet. A szerdai támadásról szóló sajtóhírek „újabb bizonyítékát jelentik annak, hogy ha valamit mondunk, azt úgy is gondoljuk” – mondta Ehud Barak.

(MTI/AFP/Reuters/AP)

RÓMAI REPÜLŐBALESET

Ügyészi vizsgálat és szakszervezeti sztrájk Az olasz ügyészség vizsgálatot indított, az olasz légiforgalmi szakszervezetek pedig sztrájkot hirdettek a szombat este a római fiumicinói repülőtéren bekövetkezett baleset miatt, amikor a Carpatair román légitársaság gépe kisiklott a leszállópályáról. „Úgy látszik, az Alitaliának többet ér a megtakarítás, mint az utasok és a személyzet biztonsága” – hangoztatta az olasz légiforgalmi dolgozók szakszervezete, mely hétfőre 24 órás sztrájkot hirdetett meg a Carpatair belföldi járatokon való repülése ellen. A szakszer-

Beta/AP/Hszinhua

Izrael a Damaszkusz környéki katonai kutatóközpont elleni szerdai légitámadással próbálta megingatni és meggyengíteni Szíriát, de az ország képes szembeszállni a jelenlegi fenyegetésekkel és minden agresszióval – jelentette ki tegnap Bassár el-Aszad szíriai elnök. Az államfő a Damaszkuszban vendégeskedő Szaíd Dzsalílival, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács elnökével való tárgyalásait követően nyilatkozta ezt. Ez volt az első hivatalos reagálása az Izraelnek tulajdonított támadásra.

Az izraeli támadás a dzsamrajai kutatókomplexum ellen „leleplezi Izrael valódi szerepét, amelyet a külföldi ellenséges erőkkel és szíriai földön lévő ügynökeikkel együtt játszik, hogy megingassa és meggyengítse Szíriát” – mondta iráni vendégének Aszad. Dzsalíli megismételte, hogy Teherán – a damaszkuszi rezsim fő térségbeli szövetségese – kész folyamatosan egyeztetni Szíriával, hogy szembe tudjanak szállni a térség biztonságának megingatására irányuló összeesküvésekkel és külföldi tervekkel.

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter tegnap Münchenben közvetve elismerte, hogy Izrael hajtotta végre a szerda hajnali légicsapást. Izrael mindig is figyelmez-

szerint a franciák helyébe lép. Több afrikai kormány küldött már – ENSZbelegyezéssel – egységeket.

Az intervenciós hadsereg várhatóan 5800 katonából áll majd. Hírek szerint a világszervezet jóváhagyásával és irányításával látja el feladatát. A mali ENSZerőkben főként afrikai országok katonái szolgálnak majd, de más kontinensekről is érkeznek fegyveresek.

Az ENSZ-békefenntartók feladata a biztonság megszilárdítása és fenntartása, valamint az iszlamisták támadásainak elhárítása lesz, a kormányerőkkel együtt.

Bamakónál már több mint ezer csádi, nigériai és nigeri katona állomásozik.

A tervek szerint a külföldi békefenntartók fokozatosan veszik át a harci feladatokat a franciáktól, akiknek egy része utána tanácsadói feladatokat lát el, másik részüket kivonják az országból. Hollande kifejezte reményét, hogy a külföldi csapatok hamarosan felváltják a francia egységeket.

A nyugati országok, nem kívánnak harcoló alakulatokat küldeni az afrikai országba. A hadműveletek eddigi gyakorlatához híven légi szállítási, logisztikai, orvosi és egyéb segítséget vállalnának.

Az EU kiképző és tanácsadó missziót készít elő. Az uniós tagországok február derekáig döntenek a katonai kiképzők Maliba küldéséről.

Maliban még nem állt helyre a rend.

Sőt, egyre több hír érkezik önbíráskodásokról, fosztogatásokról és a hazai hadsereg erőszakos cselekményeiről, amelyeket az északi országrészében élő tuaregek és arabok sérelmére követnek el. A pogromszerű támadásokat az elkövetők azzal indokolják, hogy az érintettek együttműködtek az iszlamistákkal. n SZABÓ József

Csaknem 60 ember vesztette életét az utakon két nap leforgása alatt Kínában. A felvételen egy sérültet mentenek a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban történt baleset után. Egy minibusz felborult és mintegy száz métert csúszott egy lejtőn.

A tragédia 13 emberéletet követelt. A 19 utas szállítására hitelesített járművön 34-en utaztak

vezet szerint az Alitalia megtévesztette utasait, akik az olasz légitársaságnál vettek jegyet, de tudtuk nélkül román géppel és román személyzettel repültek.

A román légitársaság „nem garantálja a megbízhatóság és a biztonság által megkövetelt feltételeit”. Mióta 2012 februárjától a légitársaság három olasz belföldi járaton repül, a Carpatair gépeivel több baleset is előfordult. Idén januárban is már két alkalommal műszaki meghibásodás történt a román gépeken – hangsúlyozta a szakszervezet az Alitalia és a Carpatair közötti szerződés azonnali felbontását követelve. Az olasz utaskísérők szövetségének (Avia) elnöke hangsúlyozta, hogy miközben több ezer olasz légiforgalmi dolgozó munkanélküli segélyből él, az Alitalia külföldi munkaerőt dolgoztat.

A szombat este a Pisából érkező és a fiumicinói Leonardo da Vinci repülőtér leszállópályájáról kisiklott gép – amelynek elsősorban futóműve károsodott meg – még a pályán áll. A repülőtér forgalma újraindult. Az Alitalia közleménye szerint a viharos szél okozta a balesetet. Az olasz polgári légi közlekedésért felelős igazgatóság (Enac) szerint a szél erős volt, de ettől még a repülőnek nem kellett volna kisiklania. A repülésbiztonsági hivatal (Ansv) és a területileg illetékes Civitavecchia ügyészsége vizsgálatot indított és lefoglalta a gépet.

Az Alitalia tegnapi bejelentése szerint 46 utas, 2 pilóta és két légikísérő utazott a gépen. Hét személyt ápolnak kórházban, kettejük állapota súlyos, de nem életveszélyes, egyiküket megműtötték. Olasz sajtóértesülések szerint az egyik román utaskísérőt operálták meg. (MTI)

L

egalább harminchárom ember életét vesztette, hetven megsebesült, amikor tegnap egy öngyilkos merénylő és három fegyveres megtámadta az észak-iraki Kirkukban a rendőrség központi épületét. Beszámolók szerint az öngyilkos merénylő egy rendőrautónak álcázott járművel hajtott a főbejárathoz, ahol működésbe hozott egy robbanószerkezetet. Rendőregyenruhába öltözött társai ezalatt kézigránátokat hajigálva megpróbáltak behatolni az épületegyüttesbe, de lelőtték őket. A rendőrségi épületegyüttes, valamint a környező lakóházak súlyosan megrongálódtak

„Vissza akarom csalni a mosolyt az olaszok arcára” Berlusconi ígéretektől hemzsegő kampánybeszédet tartott Milánóban

Az ingatlanadó visszafizetését ígérte az olaszoknak Silvio Berlusconi arra az esetre, ha ismét kormányra kerül. A jobbközép Szabadság Népe (PdL) elnöke tegnap Milánóban tartott, ígéretektől hemzsegő kampánybeszédet. „Vissza akarom csalni a mosolyt az olaszok arcára” – jelentette ki Berlusconi, aki szerint ezt úgy lehet elérni, ha csökkennek a vállalkozásokat és a családokat terhelő adók, amelyeket a „csak adóztatni tudó” baloldal és Mario Monti vezetett be.

A kampánygyűléssel felérő sajtótájékoztatón Berlusconi bejelentette, hogy ha a PdL nyeri meg a választásokat, a legelső kormányülésen eltörli a Monti által 2012-ben bevezetett ingatlanadót és visszafizeti az olaszoknak azt, amit az első lakásukra tavaly befizettek. „Eltöröljük az ingatlanadót, ahogyan 2008-as kormányra kerülésünk után is tettük” – hangoztatta hozzátéve, hogy eltörlik a regionális vállalkozási adót is.

Berlusconi szerint az olaszok az új kormány megalakulása után egy hónap-

pal visszakapják a pénzüket. Mindenkinek a bankszámlájára utalják vissza a befizetett ingatlanadót, a nyugdíjasok postán készpénzben kapják meg. „A PdL-kormány gazdasági és pénzügyminisztere fog intézkedni, vagyis én magam!”– mondta Berlusconi, aki arra is utalt, hogy ha ő lesz a pénzügyminiszter, akkor a kormányfő Angelino Alfano PdL-főtitkár lesz.

A visszafizetéshez szükséges 4 milliárd eurót a közigazgatás fenntartására fordított költségvetési kiadások csökkentésével, a parlament létszámának csökkentésével, a pártok állami finanszírozásának megszüntetésével szednék össze. Berlusconi bevételi forrásként nevezte meg azt is, hogy egyszeri adót vetnének ki az olasz állampolgárok által svájci bankszámlán birtokolt vagyonra. Ez a PdL elnöke szerint első alkalommal 25-30 milliárd eurót hozhatna a római államkasszába, majd évente további öt milliárdot. Ehhez Svájccal megállapodást kötnek majd – jelentette ki. (Forrás: MTI)

Müncheni biztonságpolitikai konferencia

Szálehi: Február végén folytatódnak a tárgyalások

Februárban folytatódnak a tárgyalások az iráni atomprogramról a hatokkal, az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország alkotta csoporttal – mondta Ali Akbar Szálehi iráni külügyminiszter tegnap a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, hozzátéve, hogy Irán akár kétoldalú tárgyalásra is hajlandó az Egyesült Államokkal. Az újabb tárgyalási fordulót a hatokkal február 25-én tarják Kazahsztánban. Irán kétoldalú megbeszélésre is hajlandó az Egyesült Államokkal, ennek az a feltétele, hogy az amerikai fél őszinte szándékkal üljön tárgyalóasztalhoz – tette hozzá Szálehi. Joe Biden amerikai alelnök a müncheni konferencián szombaton ajánlotta fel a kétoldalú tárgyalás lehetőségét a teheráni vezetésnek. Hangsúlyozta: Washington célja annak megakadályozása, hogy Irán atomfegyvert szerezzen. (Forrás: MTI)

G

Beta/AP

Csapatai villámgyors mali sikerét üdvözölte a helyszínen Francois Hollande francia államfő, több minisztere társaságában. Hollande a hét végén kereste fel Franciaország egykori afrikai gyarmatát. Három héttel azután utazott Maliba, hogy – a Szerval hadművelet keretében – francia katonák átfogó támadást hajtottak végre az ország északi részét elfoglaló fanatikus iszlamista lázadók ellen. Az al Kaida nemzetközi terrorszervezet által is támogatott szélsőséges iszlamisták az egész országot hatalmukba akarták keríteni. Ennek megakadályozására hívta segítségül a franciákat Mali kormánya.

A közel 3000 főből álló francia intervenciós sereg – a gyengén felszerelt és kiképzetlen mali csapatok némi segítségével – az utóbbi három hétben visszafoglalta a lázadók ellenőrizte területeket.

Az iszlamisták egy része elmenekült, a maradék visszavonult a hegyekbe. Az ország felszabadításának első fejezete ezzel véget is ért. Mindazonáltal a katonai akció folytatódik, mert az iszlamisták még fenyegetést jelentenek.

A franciáknak sikerült meghiúsítaniuk azt, hogy szélsőséges iszlamisták ellenőrzésük alá vonják Malit és – amitől a Nyugat leginkább tartott – idővel terro-

Beta/AP

Az iszlamisták és a háború után pogromok tartják rettegésben Malit

yászoló kambodzsaiak tömegei sereglettek össze Phnompenben a királyi palota előtt leróni kegyeletüket a néhai király, Norodom Szihanuk ravatala előtt. Az uralkodót tavaly október 15-én, 90. születésnapja előtt két héttel érte a halál Pekingben, ahol gyógykezelése közben szívrohamot kapott. Szihanukot egy héttel ezelőtt szállították haza. Tetemét holnap hamvasztják el a királyi palota melletti krematóriumban, amely külön erre az alkalomra épült egy közeli parkban

2013. február 4., hétfő

kitekinto@magyarszo.com

SZAMOSÚJVÁRI TÉKA ALAPÍTVÁNY

Húsz éve a közösség szolgálatában Nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelte meg nemrég fennállásának húszéves jubileumát a szamosújvári Téka Alapítvány és a berkeiben működő Kaláka Néptáncegyüttes. A kerek évforduló az értékelésre és a visszatekintésre is kiváló lehetőséget kínált, ugyanis az alapítvány mára az erdélyi magyarság meghatározó jelentőségű művelődési és oktatási központjává vált, amelynek munkatársai az elmúlt húsz év folyamán bebizonyították nemcsak Erdély, hanem a teljes Kárpátmedence magyarsága számára is, hogy egy kis közösségből kiindulva létre lehet hozni olyan eredményeket, amelyek nemzeti jelentőségűvé emelik a közös munka eredményeit.

Balázs-Bécsi Attila – Fiatal történelemtanárként kerültem ide, és nagyon hamar kapcsolatot teremtettem a tanítványaimmal, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy nemcsak egyszerűen megtartottuk az órákat, hanem utána is összejártunk, először rockesteket, kirándulásokat szerveztünk, majd miután láttam, hogy a fiatalokban megvan rá az igény és a fogékonyság, a személyes kedvencemet, a táncházat kezdtük el szervezni – magyarázta Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke. – Szamosújváron 1992-ben kezdődött el a néptáncmozgalom. Sokáig csak táncolni jártunk össze, puszta szórakozásból, azért, mert szerettük, azért, mert jól éreztük magunkat együtt – fűzte hozzá Póka Enikő, az alapítvány irodavezetője, majd így folytatta: – Mivel a szülők annyira kíváncsiak voltak, hogy mit is csinálunk mi minden pénteken délután, Attiláék úgy döntöttek, hogy december végére készítünk egy kis műsort, amelynek segítségével be tudjuk mutatni azt a tudást, amit az alatt az egy év alatt sikerült elsajátítanunk.

Ennek akkora sikere lett, hogy rögtön a műsor után meg is alakult a Kenderkóc Néptáncegyüttes – emlékezett vissza Póka Enikő, az alapítvány irodavezetője, akinek elmondása szerint a kezdetben Kenderkóc néven működő tánccsoport később egyre bővült, mind többen csatlakoztak hozzá, mind nagyobb népszerűségre tett szert. Mivel a Kenderkóc egy idő után már kissé komolytalan névnek tűnt számukra, felvették a Kaláka Néptáncegyüttes nevet.

– Tudtam, hogy a néptánc minőségi közösségformáló eszköz, és én elsősorban közösséget szerettem volna formálni a Szamosújváron élő fiatalokból, egy igényes, minden iránt nyitott közösséget, és húsz év után úgy gondolom, hogy ez sikerült is – folytatta Attila, aki szerint maga a tánc végül is csak eszköz volt ebben a közösségépítő munkában. – Az együttes egy idő után már intézményi hátteret is igényelt, ezért 1993-ban létrehoztuk a Téka Alapítványt. Az intézményi háttér biztosította azt, hogy megvalósuljon a régi tervünk, azaz legyen saját házunk, saját próbateremmel, így 1995-ben sikerült megvásárolnunk az első épületet, amelyben megalapítottuk

a Téka Művelődési Központot, amelynek épületét azután a gyerekek tényleg szó szerint a saját kezükkel építgettek, alakítgattak, de ami a legfontosabb, megtöltötték belső tartalommal, élettel is – magyarázta az elnök.

Az alapítvány keretében 2000-ben kezdték meg a szórványoktatást. A néhány évvel később felépült kollégiumban jelenleg 115, többnyire nehéz szociális körülmények között élő gyermekről gondoskodnak, akik 29 mezőségi szórvány faluból származnak. Ez újabb mérföldkövet jelentett, ugyanis ezáltal olyan gyerekeket karoltak fel, akik nélkülük, valamint partnerük, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány nélkül elvesznének a magyar közösség számára.

– A bentlakást 2000-ben kezdtük el, csatlakoztunk a Kallós Zoltán Alapítványhoz és a református egyházhoz, idővel azután az egyház teljesen kiszállt a programból, és mi vettük át a diákokat. Jelenleg 115 diákról gondoskodunk, akik a Szamosújvár környéki falvakból jönnek hozzánk, olyan falvakból, ahol vagy megszűnt az iskola, vagy a gyerekeknek nincs lehetőségük arra, hogy az anyanyelvükön tanuljanak. Vasárnap délutánonként buszok járják körbe a falvakat, összegyűjtik a gyerekeket, és elhozzák őket ide, Szamosújvárra, ahol nálunk, a bentlakásos kollégiumban laknak, ugyanakkor állami iskolába járnak, majd péntek délutánonként újra hazatérnek – hangsúlyozta Enikő, hozzátéve, a diákok többsége nehéz szociális helyzetből érkezik a kollégiumba, csaknem 80 százalékuk kifejezetten rossz anyagi körülmények között él.

Póka Enikő A következő mérföldkő a 2005-ben elindított Tóvidék program volt, amely a gyermekek szülőfaluit célozza meg, élhetőbb környezetet kísérelve meg biztosítani számukra.

– Az ugyan már meghaladja az erőnket, hogy a gazdasági tényezőket is befolyásoljunk, ennek ellenére igyekszünk minél többet tenni a közművelődés, a kulturális élet és az oktatás téren is, közösségi házakat hozunk létre, amelyeket olyan modern eszközökkel töltünk meg, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ha a gyerekek hazamennek, akkor biztosítottak legyenek számukra ugyanazok a körülmények, amelyek itt, a bentlakásos kollégiumban elérhetőek számukra, ugyanis rendkívül fontos, hogy ne érezzék azt, hogy a falusi élet bizonyos szempontok alapján hátrányokkal jár – mesélte Attila, majd kérdésünkre, hogy a többségi nemzet tagjai miként állnak hozzá a munkájukhoz, hozzátette, a román nemzetiségűek általában elisme-

rik azt a tevékenységet, amelyet az elmúlt húsz év során megvalósítottak.

– Azt kell mondanom, egyrészt csodálattal, másrészt enyhe irigységgel állnak hozzá a munkánkhoz. Konfliktusaink nincsenek, tehát nem mondhatom azt, hogy a kisvárosi pletykák szintjénél komolyabb konfliktusaink lennének egymással, és ez nagyon jó. Most, a jubileum kapcsán is figyeltem a reagálásokat a román sajtóban és az internetes fórumokon, és azt kell mondanom, egyértelműen pozitívak voltak, dicsértek bennünket, gratuláltak, sőt, többen arra is rákérdeztek, hogy miért nem lehet román részről is ilyen központot, ilyen közösséget létrehozni – magyarázta az alapítvány elnöke, aki kifejtette, a legfontosabb célkitűzésük jelenleg annak az önálló magyar oktatási központnak a felépítése, amelynek alapkövét 2010ben tették le.

– Miután befejeztük a szórványkollégiumok építését, fontossá vált, hogy ez a program kiteljesedhessen, és ez csak úgy lehetséges, ha a szamosújvári és a válaszúti kollégium mellett felépül egy önálló magyar oktatási központ is. 2010-ben letettük az alapkövet, és most keményen építkezünk – mondta Attila, majd Enikő hozzátette: – A gyerekek elsőtől tizenkettedik osztályig jelenleg öt intézményben, öt épületben vannak szétszórva.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy felépüljön a Kemény Zsigmond Iskolaközpont, hiszen akkor a mi munkánk sem tűnne sziszifuszinak, nevezetesen az, hogy itt, magyar nyelven, magyar kultúrában és magyar szellemben neveljük őket, viszont az állami intézményekbe visszakerülve elkerülhetetlen, hogy átvegyék a többségi nemzet mentalitásának, nyelvének bizonyos elemeit, sajátos vonásait. Ha felépül ez az intézmény, akkor a gyermekek teljesen magyar közösségben lesznek majd, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy még jobban megerősödjenek a gyökereik.

Kérdésünkre, hogy mikorra készülhet el az új iskolaközpont, Balázs-Bécsi Attila azt válaszolta, az előzetes terveik szerint már 2014-ben szerették volna megkezdeni az oktatást, de mivel a támogatások miatt a tervezettnél lassabban halad az építkezés, jelenleg úgy tűnik, ezt az időpontot nem fogják tudni tartani, ugyanakkor abban bíznak, hogy a tervezett időpontban legalább az intézménynek egy részében be tudják majd indítani az oktatást, az 1–8. osztályos diákok számára. – Ez egy nagyon nagyszabású projektum, amely csaknem kétmillió eurós beruházást jelent, de bízom benne, hogy miután elkészül az épület, valóban az lesz majd, aminek terveztük: a Mezőség oktatási és szellemi központja – fűzte hozzá a Téka Alapítvány elnöke. n MÁRIÁS Endre

Mint termálvíz a tündérrózsának

Az idei esztendőt az autonómia évének nyilvánította az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Az EMNT elnökének, Tőkés Lászlónak a javaslatát egyhangúlag fogadták el szombaton a Szatmárnémetiben tartott Válaszd az életet, válaszd az autonómiát című konferencia résztvevői.

A Láncos templomban tartott istentiszteleten Tőkés László az egyház és a politika kapcsolatáról beszélt. A lelkész EP-képviselő szerint az egyház nem lehet semleges a közélet, a társadalom, a politika kérdéseiben, mert az egyháznak ma is felelőssége van a rá bízottak jövője iránt. „Ha az egyház szociális támogatást nyújt híveinek, miért ne nyújthatna erkölcsi, politikai támogatást is?” – mondta igehirdetésében. A Nagyvárad melletti Püspökfürdőn végveszélybe került tündérrózsára utalva elmondta, úgy kell az autonómia az erdélyi magyarságnak, mint a termálvíz a tündérrózsának. Arra biztatta hallgatóságát, hogy ne féljen követelni az önrendelkezést.

Az istentiszteletet követő konferencia egyik előadója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke ma már hibának tartja, hogy tíz évvel ezelőtt nem alapítottak pártot. 2003-ban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szintén Szatmárnémetiben tartott kongresszusán megszüntették a tiszteletbeli elnök tisztségét, így eltávolították a vezetőségből a szövetséget folyamatosan bíráló Tőkés Lászlót. Tőkés László, akkori református püspök az RMDSZ-kongresszus helyszínéhez közeli Láncos templomban, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület bővített közgyűlésén jelentette be, hogy megalapítja az EMNT-t. Toró T. Tibor visszaemlékezett, hogy „az EMNT létrehívásakor még úgy látták, a pártosodó RMDSZ-szel szemben egy igazi, mindenkit befogadó szövetséget kell létrehozni.”

Szilágyi Ferenc, az EMNT alelnöke előadásában kijelentette, hogy a Magyarországgal szomszédos Partium jobb adottságokkal rendelkezik az autonómia elérésére, mint a Székelyföld, hiszen szervesen kapcsolódik Magyarországhoz.

A konferencia résztvevői elfogadták a Szatmári nyilatkozatot, amelyben kinyilvánították, hogy a cselekvés útját választják az autonómia elérésének érdekében. Úgy vélték, hogy a közösség sikeréhez nem csupán Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében ki kell alakítani az autonómia-központú politikai konszenzust a magyar szervezetek között. A Szatmári nyilatkozatban azt is leszögezték, újra benyújtják a román parlamentben az autonómia törvénytervezeteit, és ha szükséges, több százezer aláírással nyomatékosítják azokat. Úgy látják, hogy a parlamenten kívüli jogszerű politikai nyomásgyakorlás eszközeit is be kell vetni.

Az autonomistáknak hosszú küzdelemre kell berendezkedniük, ugyanis a román többség hallani sem akar semmiféle önrendelkezési formáról. A szatmári konferencia napján nyomatékosította Sepsiszentgyörgyön a kormányzó Szociáldemokrata Párt alelnöke, Constantin Nita, hogy szóba se jöhet az etnikai alapon szervezett autonómia, csak a megyék pénzügyi autonómiája. Valójában az utóbbiról is csak beszélnek Bukarestben, az utóbbi hónapokban hozott intézkedések a központosítás irányába mutatnak. n AMBRUS Attila

Kucsma szerint alaptalanok a Timosenko elleni vádnak

Leonyid Kucsma volt ukrán államfő szerint elnöksége idején sem volt, és most sincs semmi alapja annak, hogy Julija Timosenko bebörtönzött exkormányfőt Jevhen Scserbany donyecki üzletember és parlamenti képviselő 1996-ban történt meggyilkolásának megrendelésével gyanúsítsák.

Kucsma, aki 1994 és 2005 között volt Ukrajna államfője, erről tegnap a Rosszija 24 tévécsatornának adott interjújában beszélt. Kifejtette, hogy sajnálja Timosenkót azért, amit vele tesz a jelenlegi hatalom. Mint mondta, annak ellenére érez sajnálatot, hogy közte és Timosenko között a kapcsolat nem volt barátinak nevezhető. Közölte, hogy elnöksége idején Timosenko ellen nem, de Pavlo Lazarenko akkori kormányfő ellen lett volna alap eljárást indítani a Scserbanygyilkossággal összefüggésben. Lazarenko, aki tavaly november elején töltötte le az Egyesült Államokban pénzmosá-

Téli fürdőzés a Balatonban Ferenczi Ottó fürdik a 2 Celsius-fokos Balatonban a keszthelyi strandon. A 42 esztendős helybéli férfi azok közé a keszthelyiek közé tartozik, akik ha szabadidejük engedi, az időjárástól függetlenül, minden nap megfürdenek a Balatonban

MTI fotó

A szamosújvári Téka Alapítvány húsz évvel ezelőtt a táncházmozgalom közösségformáló erejére támaszkodva kezdte meg munkáját, ugyanis létrehozói egy olyan mindenre nyitott, a közösségépítés iránt elkötelezett csoportot szerettek volna kialakítani, amely hozzájárul a környék magyarságának fennmaradásához.

KITEKINTŐ 3

sért kapott börtönbüntetését, jelenleg is Amerikában tartózkodik.

Viktor Psonka főügyész január 18-án jelentette be, hogy Timosenkót hivatalosan meggyanúsította a főügyészség a gyilkosság megrendelésével. Psonka azt állította, hogy Timosenko és Lazarenko 2,8 millió dollárt fizetett a politikus megöléséért, a pénz átutalását Timosenko intézte. A főügyészség szerint Scserbanyt azért gyilkolták meg, mert üzleti vitába keveredett Timosenkóval. Az ellenzéki politikus tagadja a vádat.

Jevhen Scserbanyt, feleségét és egyik munkatársát 1996-ban a donyecki repülőtéren lőtte agyon egy bérgyilkos, akit 2003 áprilisában ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre. Timosenkót 2011 októberében hét év börtönbüntetésre ítélték azzal a váddal, hogy 2009-ben kormányfőként, hivatali hatalmával visszaélve, Ukrajna számára előnytelen gázszerződést kötött Oroszországgal. Jelenleg rabként gerincbántalmai miatt kezelik egy harkivi kórházban. Idő közben újabb vádat emeltek ellene, amely szerint az ellenzéki vezető 1996 és 2000 között az Ukrán Egyesített Energiarendszerek nevű vállalat vezetőjeként adócsalást és sikkasztást követett el. A per ellene egy harkivi bíróságon folyik, ám a tárgyalásokat sorra elnapolják, mivel Timosenko rossz egészségi állapotára hivatkozva nem jelenik meg a tárgyalóteremben. (Forrás: MTI)

4 BELFÖLD

belfold@magyarszo.com

2013. február 4., hétfő

Kormányválság

Évszázados üdeség

Szerkesztőségi összefoglaló

vevője volt a térségünkben zajló fontos, történelmi eseményeknek, legnagyobb értéke azonban mindig is a polgárai voltak.

Ótos András

– A DP tette őt azzá, ami ma, az SZHP pedig csupán kihasználta őt azzal, hogy ilyen fontos posztra helyezte. Az lehet a megoldás, ha a demokrata erők egyesülnek – mutatott rá Jovanović.

Mlađan Dinkić pénzügyminiszter, kommentálva Ivica Dačić és Rodoljub Radulović kapcsolatát, kiemelte, erről négy évvel ezelőtt Boris Tadić korábbi államfő is tudott, valamint Miodrag Rakić, a Demokrata Párt alelnöke, illetve Milorad Veljović rendőrfőnök is.

– Nem reagáltak akkor, amikor kellett volna, ehelyett most valaki szándékosan ezzel a hírrel megrengeti a kormányt – emelte ki Dinkić, a Prva TV-ben tett szereplése során. Mint mondta, a jegyzőkönyvek alapján meg kell állapítani a beszélgetések tartalmát, majd meg kell tenni a kellő lépéseket: amennyiben bűncselekmény történt, felelősségre kell vonni ezeket a személyeket, amennyiben nem történt bűncselekmény, le kell venni a témát a napirendről.

Marko Nicković, a belgrádi rendőrség volt rendőrfőnöke szerint Miodrag Rakićnak, illetve a rendőrség felsőbb vezetőink felelniük kell azért, hogy Dačić és Radulović találkozásáról visszatartották az adatokat és 4,5 év után hozták nyilvánosságra. Nicković szavai szerint ugyanis ezeket a begyűjtött adatokat azért őrizték, hogy kiszolgálják az egyik politikai pártot, amely ezeket az adatokat zsarolásra és politikai leszámolásra használhatta fel. Kiemelte továbbá, hogy Rakić kötelessége lett volna azt a 130 lemezből álló felvételt átadni az ügyésznek, ami az állami tisztségviselők és Šarić narkóklánja közötti párbeszéd közben készült, és amiről Rakić az egyik belgrádi médiumban beszámolt, nem pedig azzal kalkulálni, hogy mikor használhatják majd fel politikai leszámolásoknál. Szavai szerint ezért börtönbüntetés jár, és erre számíthatnak más rendőrségi vezetők is.

Miodrag Rakić, a nemzetbiztonsági bizottság irodájának volt főnöke, valamint a Demokrata Párt alelnöke az Ivica Dačić és a Šarić drogbandája tagjának találkozójáról nyilvánosságra hozott adatok kapcsán kiemelte, nem kívánt reagálni az újságírók kérdéseire, ők annak idején szakszerűen végezték a munkájukat. Amikor arról kérdezték, vajon hogyan történhetett meg, hogy nem értesítették a minisztert (Dačićot) arról, hogy Rodoljub Radulović a drogbanda tagja, a volt nemzetbiztonsági főnök azt válaszolta, nem kommentálja ezt a kérdést.

Az ügy politikai hullámverései addig terjedtek, hogy többen is követelik az előre hozott választásokat.

Dragan Đilas, a Demokrata Párt elnöke szerint előre hozott választásokra lehet számítani, amely során a DP nem lesz hajlandó kompromisszumokat kötni.

– Az állam gazdasága hanyatlik, a kormány különös úton halad, a politika egyre inkább elszínpadiasodik, csakúgy, mint a nyilatkozatok, megsértették a parlament rezolúcióját, és ez mind választásokhoz vezet – emelte ki Đilas.

Jorgovanka Tabaković bankkormányzó szerint az előrehozott választásokkal csupán a hatalmon levő koalíción belüli feszültségkeltés a cél. Hozzátette ugyanakkor, amennyiben olyan problémák merülnek fel, amelyeket csupán választásokkal lehet megoldani, akkor attól nem szabad elmenekülni.

Zorana Mihajlović, a Szerb Haladó Párt alelnöke kiemelte, a párt mai elnökségi ülésén az aktuális politikai helyzet szerepel napirenden, többek között állást foglalnak a kialakult helyzetről. Rámutatott, az SZHP nem hátrál meg a választásoktól.

Dinkić értékelése szerint az előrehozott köztársasági választások kiírására nagyon kicsi az esély, véleménye szerint a kormány akkor bukik meg, ha már nem élvezi a parlament támogatását. (Tanjug, Beta, B92)

Esély a termelőknek Érdekegyeztetés Magyarkanizsán a belgrádi nagybani piac fejlesztésére való befektetésről – Lakossági fórumok Tartományi és nagykikindai küldöttségek jártak a hétvégén Magyarkanizsán: a belgrádi nagybani piacba való befektetéssel foglalkozó munkacsoport vendége volt Branislav Bugarski tartományi régióközi együttműködési és helyi önkormányzati titkár, Slobodan Teofanov mezőgazdasági titkárhelyettes, Savo Dobranić nagykikindai polgármester és Kabók Imre, Nagykikinda községi tanácsának mezőgazdasággal megbízott tagja.

A házigazdák nevében Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester és Vladimir Hajder polgármesteri tanácsos, valamint Savo Dobranić és Kabók Imre elmondták, mennyire fontos kiaknázni ezt a lehetőséget, hogy mezőgazdasági termelőik, elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermelők, esélyt kapjanak a terményeik szervezett és kedvezményes értékesítésére. Branislav Bugarski és Slobodan Teofanov pedig a tartomány támogatásáról biztosították az érdekelt önkormányzatokat.

A magyarkanizsai önkormányzat az elkövetkező hetekben lakossági fórumokat szervez a termelők tájékoztatására, február 5-én a magyarkanizsai városházán, 12én a martonosi nyugdíjasok otthonában, 19-én a kispiaci helyi közösség termében, mindenütt 17 órai kezdettel, valamint 18-án a horgosi Termelők Klubjában 18 órai kezdettel. n M.M.

– Nehéz lenne felsorolni mindazokat, akik munkásságukkal hozzájárultak az újvidéki életkörnyezet javításához, ahhoz, hogy a várost az elsuhanó évszázadok után is a fiatalság, az üdeség és az életképesség jellemezze. Szívből gratulálok Đorđe Petrović professzornak, aki igyekezetéért és kiemelkedő munkásságáért az idén elnyerte a város Februári díját – mondta a polgármester.

Dr. Đorđe Petrović arccsontsebész, az újvidéki Orvosi Kar professzora, a Szerbiai Szocilista Párt képviselőjeként részt vesz a városi képviselő-testület munkájában is. Köszönőbeszédében kitért arra, hogy a díj egyben nagy felelősséget is jelent, és bejelentette, hogy a díj mellé járó pénzjutalmat, 120 ezer dinárt, az Élők földje (Zemlja Živih) függőségi betegségekben szenvedők, illetve kigyógyítottak újratársadalmasításán fáradozó egyesületnek utalja át.

Az ünnepségen bemutattak egy rövidfilmet a díjazott tevékenységéről, Đorđe Petrović a háziorvosi-szolgálat létesítéséért, az Újvidéki Egészségház épületeinek újjáépítéséért, és a rendelők felszereléséért szállt síkra, ő kezdeményezte a betegségmegelőző központ létesítését is. Hozzájárult a sürgősségi egészségügyi szolgáltatások minőségének javításához, a Monika elnevezésű, nem ragályos tömegbetegségek megelőzése céljából indított projektumból is derekasan kivette részét. Neki köszönhető, hogy az újvidéki Gerontológiai Központban javultak a veszélyeztetett társadalmi kategóriákhoz tartozó sze-

A Svetozar Marković népi együttes fellépése az ünnepen mélyek elszállásolási körülményei.

Dr. Đorđe Petrovićot több egészségügyi intézmény, a begecsi és alpári helyi közösségek, az Élők földje polgári egyesület, az Újvidéki Nyugdíjasok Egyesülete, valamint a szerb pravoszláv egyház és a kaboli kolostor javasolták a díjodaítélő bizottságnak várományosként.

A Februári díj társadalmi elismerést hagyományosan azok az újvidékiek kapják, akik a legtöbbet tettek Újvidék szabad szellemű hagyományainak, és polgárai egységének ápolása érdekében. A díjat minden évben február elsején (1748-ban ezen a napon nyilvánították Újvidéket szabad királyi várossá) adják át.

A gálarendezvényen felléptek a Svetozar Marković Művelődési Egyesület

BUJANOVAC

Albán sírokat gyaláztak meg Vasárnapra virradóra a Bujanovactól 5 kilométerre levő Oslare falu albán temetőjében ismeretlen tettesek meggyalázták a Šabani család több síremlékét.

Naser Bajrami, az Oslare helyi közösség elnöke kiemelte, ilyen borzasztó esetre eddig a faluban nem volt példa, még Bujanovacon sem, hiszen az albánoknál a temető szent hely.

– Többnemzetiségű falu a miénk, és mindannyiunkat megdöbbent ez a szörnyű eset. A helyi közösségben elítéljük az ilyen fajta megnyilvánulást, és követeljük az illetékes szervektől, hogy hozzák nyilvánosságra az elkövetők nevét, és a legszigorúbb büntetést róják ki rájuk – mondta Bajrami.

A helyi rendőrség vasárnap reggel végezte el a helyszínelést.

Oslare a 2002 népszámlálási adatok szerint 904 lakost számlált, amelynek több mint fele, mintegy 498 fő, albán nemzetiségű. (B92)

tagjai, Slobodan Trkulja zenész és a Garavi Sokak együttes. Jelen voltak Újvidék testvérvárosainak képviselői is, többek között Norwichből, Budváról, Temesvárról, az orosz Nyizsnij Novgorodból, Banja Lukáról Pécsről, Kranjból, Fočából, a lengyel Lublinből, Ohridból és Tivatból is érkezett delegáció.

A születésnap alkalmából pénteken több városi közmű- és egyéb szolgáltatás ingyenes volt Újvidéken, a február elsején születettek ingyen utazhattak a buszokon, az autósok ingyen parkolhattak, a zöldpiacok működtetésével megbízott közvállalat dolgozói almát osztottak a polgároknak, a vízművek munkásai pedig ingyenesen végeztek ünnepi pöcegödör-ürítést. (szb)

BELGRÁD

Politikai kaland

Bojan Pajtić, a Demokrata Párt alelnöke szerint politikai kalandnak számítana, ha a jelenlegi hatalmi koalícióból bárki ellenszegülne a belgrádi választók akaratának, és átszervezné a fővárosi hatalmat.

– Nem számítok arra, hogy bárki a hatalmon levő koalícióból ellenszegülne a belgrádi akaratnak, az mindenképpen visszaütne – emelte ki Pajtić a DP fennállásának évfordulója alkalmából megtartott ünnepségen.

A választásokkor az a lista, amit Dragan Đilas vezetett Belgrádban, Pajtić szavai szerint olyan domináns volt, hogy bármiféle átszervezés sértené a belgrádi polgárok akaratát. (Beta)

Megígérték, mégsem adják A VSZL szerint a nagybecskereki hatalom megalázza a rászorulókat A nagybecskereki Városi Tanács nem régi döntése értelmében 2013-ban a városi buszokon ingyenesen utazhatnak majd a 65 évnél idősebb nyugdíjasok, a rokkantak, vakok és hallássérültek, a dialízisre utazók, valamint az olyan személyek kísérői, akik egyedül képtelenek utazni. Erre a célra ötmillió dinárt különítettek el a költségvetésben.

A felsorolt, szociálisan veszélyeztetett személyeknek ezer dinárt kell fizetniük az egy évre szóló ingyenjegy kidolgozásának költségeiért. A bejelentés után meg is kezdődött az ingyenes utazásra feljogosító kártyák kiadása, de csakhamar leálltak vele. Kiderült ugyanis, hogy az önkormányzat nem utalta át az ígért összeget a Net Bus utasszállító vállalat számlájára. Így az ingyenes utazás jogával nem élhet mindenki, aki arra jogosult.

A VSZL városi bizottsága szerint a helyi önkormányzat, amely a 2013-as költségvetés elfogadásakor azt hangoz-

Kecskés István

Folytatás az 1. oldalról

Ótos András

Kiderült, hogy a kormányfő évekkel ezelőtt találkozott Šarić Születésnapot ünnepelt Újvidék egyik közeli munkatársával, ez rengette meg a kormányt – város napja alkalmából pénteken este megrendezett ünnepi akadémián Miloš Vučević polgárEgyre valószínűbb, hogy előrehozott választások lesznek Amester elmondta, hogy Újvidék az elmúlt három évszázadban szemtanúja, alkalmanként részt-

Mégsem utazhat minden jogosult ingyenesen? tatta, hogy a szociálisan veszélyeztetett kategóriába sorolt polgárok érdekeit tartja majd szem előtt, ezzel a hozzáállással megalázta azokat. A ligások emiatt Ivan Bošnjak polgármestertől

felelősségre vonást követelnek. Ha ez a hatalom mandátumok rablásával kezdte, most ugyanezt teszi az emberi jogokkal, akkor mi lesz a következő – teszik fel a kérdést a ligások. n K. I.

2013. február 4., hétfő

velemeny@magyarszo.com

HETI KÖRKÉRDÉSÜNK

Mi a véleménye a gépkörökről, vagyis arról az ötletről, hogy a paraszti gazdaságok közös összefogással vásároljanak és használjanak mezőgépeket?

Jó ötletnek tartom, mert a mai pénztelenségben a termelők csak összefogással és közös fellépéssel boldogulhatnak:

38.9%

Nem tartom jó ötletnek, hiszen „közös lónak túros a háta”:

48.7%

Nem foglalkozom földműveléssel, nincs erről véleményem:

12.4%

Szavazatok száma: 501

A gépkör lehetőség a közös boldogulásra KAPCSolódó kommentárunk

A szervezetlen szerbiai agrárpolitika miatt a termelők csak összefogással és közös fellépéssel boldogulhatnak. Tudja ezt minden parasztgazda, bár az elmúlt évtizedek tapasztalatai óvatosságra intik őket. A szocializmus idején megtapasztalhatták saját vagy szüleik, nagyszüleik példáján az államilag szorgalmazott szövetkezeti forma minden előnyét és hátrányát. Az erőszakos kollektivizálás, majd a szövetkezeti visszásságok és visszaélések bizalmatlanná tették a gazdákat, akik emiatt nem szívesen lépnek be semmilyen társulási formába, inkább igyekeznek egyedül boldogulni. A lapunk által meghirdetett internetes körkérdés végeredménye is ezt bizonyítja, hiszen a szavazók többsége úgy véli, hogy a gépkör szövetkezeti formának több a hátránya, mint az előnye. A gépkör társulási formát támogató szavazók létszáma azonban nem sokkal marad el mögöttük. Sokan gondolják úgy, hogy a pénztelenség miatt a termelők csak összefogással és közös fellépéssel boldogulhatnak. A gépkörnek pedig pontosan ez a lényege, vagyis a közös géphasználat és gazdálkodás a minél eredményesebb boldogulás érdekében.

Az első gépköröket 50 éve alakították meg Bajorországban. A mozgalom üzenete azt volt a parasztság számára, hogy maradjanak meg a saját földjeiken, fogjanak össze és segítsenek egymásnak, ezzel önmaguknak is segítenek, hiszen javítják a gazdasági hatékonyságot, a jövedelmezőséget, valamint a paraszti gazdaság életképességét. A mozgalom életképességét jelzi, hogy jelenleg a világ 77 országában működik gépkör, különösen Németországban és Ausztriában elterjedt, de Magyarországon is ismert a társulási forma. A gépkör alapvető sajátossága, hogy nyilvántartásba veszik a tagság gépellátottságát, felmérik a szabad gépkapacitásokat és megszervezik annak gazdaságos alkalmazását, majd a közösen kialakított belső szabályok között végzik a gazdálkodást. A gazdák saját gépeikkel vesznek részt az együttműködésben a tulajdonjog teljes megtartásával. Az egyéni gépvásárlásokat egyeztetik, így specializáció alakul ki. A gépkörön belül a gazdák egyes célgépeket közösen is megvásárolhatnak, ami a csoport tulajdonává válik. A gépkörben a tagok általában kevesebb géppel rendelkeznek, de a gépköri kölcsönös szolgáltatások igénybevételével minden művelet jó minőségben és időben elvégezhető. A gépköri tevékenységbe Németországban azonban nemcsak a növénytermesztés tartozik bele, hanem többek között az állattenyésztés, a pincegazdaság, a munkaerő-gazdálkodás, az energiatermelés, a falusi turizmus és még a hóeltakarítás is. Mindez szerves egységet képez és több bevételi forrást biztosít a paraszti gazdaságoknak.

A bevált nyugati példák láttán talán érdemes lenne Vajdaságban is elgondolkodni a gépkörök tömeges megalakításán. Több okból is. A felmérések szerint vidékünkön a gazdaságos termelés követelményeinek nem tesz eleget a családi gazdaságok zömének gépellátottsága. E gazdaságok átlagosan néhány hektáros földterületen gazdálkodnak. A gépek átlagéletkora jóval tíz év feletti és nagyon rossz a kihasználtságuk. A társulás révén viszont javítani lehetne a munkagépek kihasználtságán. A gazdaságosság géphasználat érvényesítése mellett az új mezőgazdasági eszközök vásárlásakor a gépkörök jelentősen hozzájárulhatnak a termelők anyagi függetlenségének megőrzéséhez is. A társulás révén közösen vásárolhatnának munkagépeket, megosztva ezzel a költségeket, valamint elkerülve a hosszú futamidejű és nagy rizikóval járó bankhiteleket.

Az egyéni gépvásárlásokat pedig egyeztethetnék, ezzel elkerülnék a fölösleges kiadásokat, ugyanakkor a tagság részére biztosíthatnak mindenféle munkagépet a gazdálkodáshoz. És ez csak a kezdet, az összefogást az élet más területén is kamatoztathatnák, látva a németországi példát.

A gépkör eredményes működése azonban leginkább az emberi tényezőtől függ, vagyis a tagságtól. A tartományban egyetlen gépkör működik Péterrévén, mégpedig a 2005-ben hat taggal létrehozott Agrokör Gépgyűrű. A gépkör közösen vásárolt gépekkel is rendelkezik, valamint megalakulásakor a tagság 200 holdon gazdálkodott, napjainkban ez majdnem 600 hold. A társulás képviselője, Pecze Károly szerint a gépkör eredményes működésében meghatározó tényező: a bizalom, az igazságosság, a korrektség, valamint a precíz ügyvezetés és elszámolás. n CSINCSIK Zsolt

VÉLEMÉNY 5

n VERKLI n

Tallérok és talentumok

Írásunk kiindulópontja egy példabeszéd, amely Máté evangéliumában található. Íme: „Úgy lesz akkor, mint azzal az emberrel, aki idegenbe készül. Összehívta szolgáit s átadta nekik vagyonát. Egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán elutazott.

Aki öt talentumot kapott, menten kereskedni kezdett vele és másik ötöt SINKOVITS nyert rajta. Ugyanígy, aki kettőt kaPéter pott, másik kettőt szerzett. Aki pedig egyet kapott, elment, gödröt ásott és elrejtette urának pénzét. Hosszú idő múlva megjött a szolgák ura és számadást tartott velük”. Nos, ketten, akik megkétszerezték a rájuk bízott értékeket (jók és hűségesek), azok dicséretben részesültek, a harmadik pedig – lustának, restnek neveztetvén – komoly feddésben részesült. A rábízott egy talentum sem maradhatott nála, azt az első személy kapta, aki immár így tizenegy talentummal rendelkezhetett.

A példabeszéd értelme: aki Isten adományait hűségesen felhasználja, még többet kap, aki azonban a legcsekélyebb adományt elhanyagolja, magát az adományt is elveszíti. A bibliamagyarázat szerint az ember, aki útra kel, Jézus, aki a mennybe ment, és a tanítványait bízta meg azzal, hogy az általa megkezdett munkát folytassák itt a Földön, „ki-ki az ő ereje szerint”. Az első és a második személy jól „kereskedett” az ura pénzével, ami önállóságot, életrevalóságot és munkát feltételez. Az egy talentumos szolga viszont csődöt mondott; még az is jobb lett volna, ha a pénzváltóknak adja ki a rábízottat, „hozzon legalább valami kamatot”. A megállapítás: forgatnunk kell tehát a talentumainkat, hogy újabbakat hozzanak, ily módon növekszünk képességekben és lélekben.

Maga a példa egyértelműen világos, utalás arra, hogy a születésünkkel kapott lehetőséggel élni kell, a bennünk szunnyadó képességeket illik kibontakoztatni. Vagy ahogyan Descartes mondja jóval később: „Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen. A fő dolog, hogy azt jól használja…”. Két mozzanat azonban talán továbbgondolható. De a talentum (tehetség) szó helyett az elkövetkezőkben a tallér szót használjuk majd, lévén a talentum (görög eredetije talanton) ókori tömeg- és pénzegység is, s mint az érték kifejezésére szolgáló mértékegység többször felbukkan a Bibliában. (Meg hát eredetileg Máté apostol is adószedő volt.) Vizsgáljuk meg tehát a példabeszédben szereplő három személyt. (Mellesleg: egyikük

sem maradt adós, egyikőjük sem adott vissza kevesebbet.) Induláskor az első öt tallérral rendelkezik, a második kettővel, a harmadik eggyel. Az első és a második szolga között a különbség ekkor három tallér. Egy év elteltével (egy talentum = kb. egy ember egy évi jövedelme) az első személy már tizenegy tallérral rendelkezik (a megduplázott tétel mellé ő kapja a harmadik személytől elvett egy tallért is), a második néggyel, közöttük a különbség tehát hét tallér. Egy újabb forduló után az első személy már huszonkét tallérral rendelkezne (megduplázná a tizenegyet), a második nyolccal (megkétszerezi a négyet) –, közöttük a különbség immár tizennégy tallér. (A harmadik természetesen marad nullán.) Némi humorral és kajánsággal akárha megállapíthatnánk, hogy Máté ezzel megvetette a kapitalizmus szilárd alapjait. Nem vitás ugyanis, hogy abba érdemes befektetni, aki legelöl jár az új javak teremtésében, példánkban a harmadik személy pedig azért maradt hoppon, mert képtelen volt a gyarapodásra. Mindazonáltal kialakul így az igen gazdagok vékony rétege, aztán a középhad, aki pedig elásta a rábízott tallért, nyilván szociális juttatásokból tengődik majd. Másfelől – mai szemmel nézve – ennek a harmadik személynek talán lehetett volna adni még egy esélyt, hogy a történtek és a tapasztalatok birtokában ő is a helyes utat válassza –, e „körülményeskedés” esetén persze a példabeszéd veszített volna világos utalásából. Érdemes lenne úgyszintén egyszer körüljárni, az értékteremtésre sarkalló fenti példabeszédet hogyan értelmezik a jelenleg létező hét-nyolc civilizációban. Mert egyes tanok szerint mondjuk a bensőnkben lévő kincseket kell mindenekelőtt feltárnunk, mások úgy vélik, a ma embere „agyonsieti magát”, ezért „lassabban kellene sietnie”. Tény, hogy a Nyugat is kezd mindinkább szimpatizálni az úgynevezett fenntartható fejlődés gondolatával és elméletével, a feljövő nemzetekhez és kontinensekhez viszont mintha csak éppen ez idő tájt érkezett volna el Máté szövege. Egyes prognózisok szerint máris készülődőben a konfliktusok a különféle civilizációk között; amíg az egyik (kissé kényszerűségből is) az értelmes visszafogottságot előnyösítené, a másik még csak most jön lendületbe az erőforrások kiaknázását és a vagyonosodást illetően. Az értékek (igazságos) elosztása kerül tehát mindinkább előtérbe.

Az emberiség „találmánya” ez ügyben mindeddig csupán: az állam és az adórendszer.

Pénz van…

VENDÉGSZÖVEG

Amikor 2008-ban Milutin Mrkonjić hogy vajon az oroszok által jóváhagyott szerződés értelmében realizálja a megkerült Mirko Cvetković kormányában hitel esetében a Valjevo–Loznica vagy állapodásból adódó ügyletek legnaaz infrastrukturális minisztérium élére, pedig a Stara Pazova–Újvidék vonal gyobb részét – ők kijelentették, semmi az egyik sajtótájékoztatóján felhördülve élvezzen-e előjogot. Mindkét oldal fel- ellenvetésük a változtatások ellen, de nyilatkozta, hogy Szerbia tetemes bün- sorakoztatta érveit. A miniszter a mes- megfizettetik mindazt, amit eddig eltetéseket fizet a nemzetközi pénzinté- tertervre hivatkozik, amellyel a Valje- végeztek a leszerződött munkálatok elzeteknek, ugyanis nem tudja lehívni a végzése során. Szórjuk a pénzt, van mijóváhagyott hiteleket néhány vasúti felből, mondhatnák egy jó adag iróniával újítás vagy a 10-es közlekedési folyosó azok, akik még mindig hisznek benne, munkálataira, azért, mert nincs kidolhogy az állam hivatalos tisztségviselői gozott projektum ezekre a befekteté- vo–Loznica vonalat a prioritások közé igen figyelmesen döntenek minden disekre. Néhány nappal ezelőtt Dragoljub sorolták. A vasutak igazgatója ellenben nár elköltéséről, különösen, ha hitelről Simonović, a Szerbiai Vasutak újonnan azt állítja, hogy a vasúti munkálatokról van szó. Ezért is kell alaposan átgondolkinevezett igazgatója közölte, hogy e e közvállalat vezetősége határoz és em- ni, melyik vasútvonalat kívánják felújívállalat ötmillió eurót fizetett büntetés lékeztet rá, hogy az Újvidék felé vezető tani, még ha ez három év várakozást fejében, amiért is jelent a munnem használta ki kálatok megkeza vasút felújítására Addig pedig utazgatunk a vasúton valamivel több, mint 40 désében. Addig jóváhagyott nempedig utazgatunk kilométeres óránkénti sebességgel, feltéve, hogy nem zetközi kölcsönt. a vasúton valamiAz ilyen kölcsötöbb, mint 40 vagyunk annyira pechesek, hogy azon számos szakasz vel nök közé sorolható kilométeres órána 800 millió dollávalamelyikén kell utaznunk, ahol a sebesség nem képes kénti sebességgel, ros orosz hitel is, feltéve, hogy nem meghaladni az óránkénti 10 kilométert sem amelynek esetében vagyunk annyira még nem érkezett pechesek, hogy meg a büntetési felazon számos szaszólítás. Ezt három évvel ezelőtt hagyták vonal felújításával teljes lenne a 10-es kasz valamelyikén kell utaznunk, ahol jóvá és azért nem lett kihasználva, mert közlekedési folyosó Vajdaságon áthala- a sebesség nem képes meghaladni az a szerb oldal nem készítette el a projek- dó vasúti szakasza, ami lehetővé tenné óránkénti 10 kilométert sem. Addig tumokat. Ezekben a napokban pedig a egy hosszabb reláción, hogy a vonatok pedig a vasutak az államtól rendszereközvélemény azon eszmefuttatással fog- 160 kilométeres óránkénti sebességgel sen megkapja havi szubvenció fejében a lalkozik, amely a közlekedési miniszter, közlekedjenek.

10 és ennél is több millió eurót, mint ugyanaz a Mrkonjić és a vasutak igazAz egész történetben kizárólag az ahogy a miniszter havi fizetése miatt gatója között zajlik, azzal kapcsolatban, orosz partner maradt semleges, aki a sem kell aggódnunk.

6 KÖZÉLET

2013. február 4., hétfő

kozelet@magyarszo.com

Újra mosolygott a Tisza mente

A harminc éve elhunyt Tőke Istvánra emlékeztek Zentán A harminc éve elhunyt neves pedagógusra és néprajzi íróra, a Mosolygó Tisza mente című anekdotagyűjtemény szerzőjére, Tőke Istvánra emlékeztek pénteken este Zentán, ahol a városháza zsúfolásig megtelt dísztermében mutatták be a Víztükör című összeállítást, amely a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában néhány éve megjelent azonos című cédé anyagából tárt részleteket a közönség elé, neves művészek előadásában. nem lépett át ízes anekdotavilágán, derűs és hagyományőrző történetein, a múlt idők emlékein. Szenvedélyes, soha szűnni nem akaró tenni akarása, emberszeretete, a kor kihívásaival szembeni válaszadása, értékrendszere és példaértékű közösségformáló tevékenysége olyan magasságokba emelte Tőke Istvánt, amely az utókor számára is felbecsülhetetlen értékkel bír – hangsúlyozta Kormányos Katona Gyöngyi.

Máriás Endre

A rendezvény kezdetén Kormányos Katona Gyöngyi, a zentai községi tanács oktatási és művelődési ügyekkel megbízott tagja mondott alkalmi köszöntőt, amelyben hangsúlyozta, személyesen ugyan nem volt alkalma ismerni Tőke Istvánt, de – ahogyan fogalmazott – hasznos, különösen a magyar szakos kollégák számára készített útmutató írásai, szellemes anekdotagyűjteménye, példaértékű és felbecsülhetetlen mun-

Az emlékestre zsúfolásig megtelt a zentai városháza díszterme kája által közel került a szívéhez.

– Munkáját, mint ahogy a pedagógusi munkát általában, a csendes esőhöz lehet hasonlítani. A csendes esőhöz, amely jó sokáig tart, áztatja a földben megbújó magokat. Azok magukba szívják a nedvességet, és később akár szárazság idején is képesek termőre fordulni.

A Tanár Úr termőre fordította gyermekeinket, ifjú sarjainkat, és éltető munkájával táplálta bennük a tudásszomjat és a teremtő erőt, amellyel ők is értéket adhattak önmaguknak, a családjuknak, és hasznos tagjává váltak szűkebb vagy tágabb közösségüknek. Az idő

Dr. Gerold László nyugalmazott egyetemi tanár a munkásságát bemutató előadással emlékezett Tőke Istvánra, kiemelve, már kisgyermekként kapcsolatba került vele, ugyanis Tőke István náluk lakott Újvidéken, amikor a Tanárképző Főiskolára járt, és egy régi ábécéskönyvből tanítgatta írni, éppen ezért – mint mondta – a későbbiekben, bármikor találkoztak, mindig tanító bácsinak szólította őt. Dr. Gerold László előadásának első részében a Mosolygó Tisza mente című anekdotagyűjtemény sajátos vonásaira hívta fel az egybegyűltek figyelmét, a második részben pedig

Tőke István pedagógusi hivatásának jellemzőiről beszélt, amihez egy régi vallomásszerű újságcikket használt fel.

– Tőke István úgy írta meg az anekdotákat, hogy közben belül maradt a történeteken, tehát nem kívülről mesélte el azokat, hanem beleképzelte, beleépítette magát a történetekbe, szeretettel és együttérzéssel viszonyult azokhoz, akik elmesélték neki azokat. Ilyen módon tehát ő is jelen van a szövegekben, ugyanis azoknak a bevezetője sem nyelvileg, sem más módon nem válik el a bennük foglalt történetektől, hanem szerves egységet alkotva olvad össze velük. Ezt pedig azzal a nyelvvel éri el, amit nagyon jól tudott beszélni, és ami tulajdonképpen azonos volt azzal a nyelvvel, amit az adatközlők beszéltek. Pontosan úgy fogalmazott, ahogyan azok, akik részt vettek a történetekben, és irodalmi vonatkozásban éppen ez a titka az anekdotagyűjteménynek – magyarázta dr. Gerold László, hozzátéve, különleges nyelvezete miatt irodalomként is élvezetes az, amit Tőke István megalkotott.

Az emlékest folytatásában a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában néhány évvel ezelőtt, az anyanyelv éve alkalmából Víztükör címmel, Tőke István anekdotáiból készült válogatás alapján megjelent cédé anyagából hallhattak részleteket az egybegyűltek Krnács Erika előadóművész és Magyar Attila színművész, valamint Hajnal Anna népdalénekes, verséneklő és Zsoldos Ervin verséneklő-muzsikus előadásában. A műsor összeállítója, Gruik Ibolya, lapunk újságírója elmondta, elsősorban olyan anekdotákat igyekeztek összeválogatni, amelyek Tőke István első kötetében szerepelnek, amelynek anyagát még maga a szerző gondozta, ugyanis azt szerették volna, ha az ő keze nyoma is megjelent volna a hanghordozón. n M. E.

Ünnepel a művésztelep és közönsége 35 éves a bácskossuthfalvi 9+1 művésztelep – Jubileumi tárlat a topolyai Art Galleryben Folytatás az 1. oldalról

Azonban a fennmaradás, a folytonos működés, a közönség csodálatára létrehozott műalkotások hátrahagyása állandó célkitűzésként szerepel továbbra is. Amikor 1978-ban, az akkor még nem formális csoportba tömörülő alkotók megjelentek falunkban, nem egy elzárkózott közösségként léteztek köreinkben, hanem a falu központjában, forgal-

mas sarkokon alkottak, ahol a járókelők megismerkedhettek velük és tevékenységükkel – emlékezett Fazekas Róbert, aki a topolyai művésztelep képtárában, az Art Galleryben február 1-jén szervezett tárlatmegnyitón a Topolya községi képviselő-testület és a bácskossuthfalvi helyi közösség tanácsának nevében köszöntötte az ünneplőt és a művésztelep tisztelőit, barátait. Kiemelte: az id. Novák Mihály

Személyes leszámolás?

Fényes nappal egy férfi a temerini Piac téren támadta meg szomszédait Egyre ritkább a nyugodt hétvége Temerinben, amikor a településen nem vonul végig valamilyen erőszakos cselekedet híre. Ez a hétvége sem múlhatott el incidens nélkül, bár ezúttal kissé más színezetű esetről számolhatunk be.

Nem az éjszakai órákban, hanem fényes nappal történt az incidens, és nem fiatalok között.

Szemtanúk állítása szerint pénteken a központban levő Piac téren egy férfi rátámadt egy magyar nőre és fiára, akiket szerb nyelven többek között nemzeti alapon sértegetett és bántalmazott számos szem- és fültanú jelenlétében.

Ugyancsak szemtanúk állítása szerint támadásának a rendőrség vetett véget.

Tekintettel arra, hogy a férfi a megtámadottak szomszédja, és hosszú ideje ellenségesen viszonyul a magyar nemzetiségű családhoz, feltételezhető, hogy ez az incidens is személyes leszámolásának tudható be. Tettének várhatólag bírósági következménye lesz. (-)

festő által kieszközölt művészmegmozdulás Bácskossuthfalván, a 9+1, nem hagyományos művésztelepként, hanem egy alkotói csoport éves találkozójaként vált ismertté.

Harmincöt, negyven évvel ezelőttről jegyzik e művészmegmozdulás kezdeti lépéseit, amely akkoriban a professzionális és az amatőr művésztelep határmezsgyéjén mozgott, idővel elhajlást mutatva a professzionális felé, hiszen e művésztelep esetében egyedüli fokmérőként állandó jelleggel a minőséget tartották számon – jegyezte meg az ünnepi rendezvényen elhangzott köszöntőjében a topolyai művésztelep házigazdája, Zsáki István festőművész, aki a 9+1 Nemzetközi Művésztelep alapítótagja. Zsáki vállalta, hogy e jubileumi tárlat anyagát is összeállítja a művésztelep jelenleg körülbelül ötszáz alkotást számláló gyűjteményéből. Vajdasági, tartományunkból elszármazott, illetve Magyarországon, valamint Szlovákiában élő alkotók elsősorban olaj-, továbbá akvarell- és akrillfestményeiből született meg a jelenleg Topolyán felállított, március 5-éig, hétköznaponként 9 és 14 óra között látogatható tárlat, amely anyagában kollázs és lomography is fellelhető. n SZ. A.

Meghalt Cérna Miklós népmesemondó 94 éves korában elnémult az oromhegyesi népmesemondó Cérna Miklós 1919. május 23-án született Adorjánon, szegény, napszámos családban.

Születése után nem sokkal a család Oromhegyesre került, ahol tizenkét testvérével együtt nevelkedtek. A mesemondást édesapjától tanulta el, aki katonaként részese volt az I. világháborúnak, majd hazatérte után az ott történtekről szőtte meséit.

1943-ban besorozták 60 napra a magyar honvédségbe. Ez azonban hosszabbra sikeredett, mert „háborús kirándulása” a hadifogsággal együtt több mint három és fél évig tartott. Hazatérése után a faluban az akkoriban alakult szövetkezetben volt mindenes. A titói Jugoszláviában többször is meghurcolták, mert a magyar honvédség tagja volt.

Meséit kezdetben a szomszédai, a lakhelye körül élők hallgatták, bandázgatás közben, majd ezt követően az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület keretében mesélt a falubelieknek. Így figyeltek fel rá a néprajzkutatók.

2005-ben a Népművészet Mestere lett. Ezt követően Vajdaságból, az anyaországból, és más határon túli területekről is sorra érkeztek a felkérések, hogy náluk is mutassa be mesemondó művészetét.

2009-ben Magyarkanizsa község Pro Urbe díjjal tüntette ki.

Temetése tegnap volt Oromhegyesen.

Kalandozás Könyvországban Ötödik alkalommal rendezik meg Szabadkán az olvasásnépszerűsítő versenyt A szabadkai Városi Könyvtár szervezésében az idén is sor kerül a Kalandozás Könyvországban elnevezésű olvasásnépszerűsítő versenyre az általános iskolás diákok számára, mely két teljes hónapig tart, azaz februárban és márciusban zajlik majd, a nyertesek kisorsolását pedig április 2-án, a Gyermekkönyvek nemzetközi napján fogják megtartani. A Grimm testvérek meséit először kétszáz évvel ezelőtt adták ki, s az ideit az egész világ a Grimm testvérek éveként jegyzi. Mi sem volt hát természetesebb, mint hogy a verseny az ő életükhöz és munkásságukhoz kapcsolódjon.

A verseny részleteiről Bernadica Ivanković és Omerović Heléna, a könyvtár gyermekosztályának könyvtárosai számoltak be.

Omerović Heléna elmondta, az idén mindegyik korosztálynak Grimm-meséket kell olvasnia és mindenki számára ugyanazok lesznek a kérdések is. A versenyhez kapcsolódó kérdőív kitöltése előtt el lehet jönni a könyvtárba, ahol például a tanítók a gyerekekkel közösen feldolgozhatják a meséket, ki is kölcsönözhetők a mesekönyvek, illetve az itt lévő könyvekből megszerezhetők azok az ismeretek, amelyek a kvízhez kellenek. Az idén is értékes nyereményeket sorsolnak ki, így a nagyobb gyerekeknek is érdemes és érdekes lehet a mesékhez való visszatérés – mutatott rá Heléna.

– Igyekszünk többféle módon közelebb hozni a gyerekekhez a könyvek világát és az olvasást, így a korszerű technika vívmányait is igyekszünk kihasználni, ami egyben könnyebbé, gyorsabbá és talán vonzóbbá is teszi a részvételt – mondta Bernadica Ivanković. – Az idén a versenyhez kapcsolódó három nyelvű Kvízt, azaz a kérdőívet a könyvtár internetes honlapján, a www.subiblioteka.rs oldalon kell kitölteni és elküldeni legkésőbb március 31-ig. Aki helyesen válaszol az összes kvízkérdésre, részt vesz a sorsoláson. A honlapunkon egyébként a versennyel kapcsolatos összes információ is megtalálható – tudtuk meg a könyvtárosnőtől, aki hozzátette, hogy kizárólag azok vehetnek részt a versenyben, akik a könyvtár gyermekosztályának tagjai. Aki még nem tagosodott be a könyvtárba, az a verseny ideje alatt kedvezményes áron, mindössze 300 dinárért megteheti. n s.l

VÉRES GYERTYASZENTELŐ

Megemlékezés és koszorúzás Szombaton délután emlékeztek meg Zentán, a Felsővárosi Köztemetőben az 1849. február eleji tragikus események, az ún. véres gyertyaszentelő áldozatairól. A Zentai Önkormányzat és a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre szervezésében megtartott megemlékezés kezdetén az egybegyűltek közösen elénekelték a Himnuszt, majd Tari László zentai helyismereti kutató mondott alkalmi beszédet, amelyben hangsúlyozta, Zenta város újabb kori történelmének talán legnehezebb napjai borultak a városra 164 évvel ezelőtt, 1849 februárjában, amikor is a város kétezernél is több lakosa veszítette el az életét.

Folytatás az 1. oldalról

A vérengzés áldozatait a már kiásott lövészárkokba és védősáncokba temették, többségük neve ma is ismeretlen. Emlékük megőrzése gyanánt 1889-ben a sáncok egy részéből a vasútépítés alkalmával exhumálták az áldozatokat, s itt temették újra őket 1889 áprilisában. Néhány évvel később, 1893 mindenszentekére pedig közadakozásból elkészült az a fekete márványemlékmű, amely azóta is a magyar forradalom és szabadságharc legtöbb polgári áldozatot követelő véres eseményének, az ún. véres gyertyaszentelőnek állít emléket. A megemlékezés folytatásában Hajnal Anna adta elő A fényes nap című népdalt, majd az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emléksírhelyénél a zentai önkormányzat nevében Ceglédi Rudolf polgármester és Širková Anikó, a községi képviselő-testület elnöke, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Zsoldos Ferenc alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Kormányos Katona Gyöngyi és Lőrinc Csongor, a Magyar Polgári Szövetség nevében Miklós Éva és Erdélyi György, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében pedig Berze József és Szabó Tönki Nelli helyezték el az emlékezés virágait. n M. E.

PÁLYÁZATI FIGYELŐ 7

2013. február 4., hétfő

Versenypályázatok Magyarságismereti Mozgótábor – 2013 Téma:

A II. Rákóczi Ferenc Alapítvány a Kárpát-medencei Fiatalokért pályázatot hirdet a Magyarságismereti Mozgótábor – 2013 jubileumi, 20. évi programján való részvételre.

Utazz, tanulj, barátkozz! Tölts egy élménydús kirándulást Magyarországon, járd körül nagy és kis városait, ismerd meg múltunkat és járulj hozzá a jövő építéséhez! Mindehhez nem kell mást tenned, mint pályázni a Rákóczi Mozgótáborba. 4 határon túli magyar közösséget képviselő fiatalok; évente 12 000 kilométer; 3 busz, 5 fő helyszín, 7 országot átfogó összefogás. Részese akarsz lenni? Pályázz!

Jelentkezéshez szükséges feltételek:

Önéletrajz-szerű bemutatkozó levél (elérhetőségek – levelezési és e-mail cím, telefonszám, családi körülmények ismertetése; eddigi tanulmányok, iskolák; érdeklődési körök, szakkörök, önképzőkörök, versenyek és azon elért helyezések; közösségi, egyházi feladatok), egyházi ajánlás, iskolai ajánlás, becsületbeli nyilatkozat arról, hogy korábban még nem vett részt Magyarságismereti Mozgótáborban, saját címre megcímzett és felbélyegzett válaszboríték.

3–5 oldalas pályamunka az alábbi témák egyikében (kézzel vagy géppel írva – amenynyiben elektronikus formában készül, kérjük e-mailben is elküldeni a dolgozatot): – Identitásgyűrűk: a) hogyan befolyásolják a személyiséget a különböző identitásgyűrűk. A „ki vagyok én”, és „hova tartozom” örök kérdéseinek kifejtése b) Az én soknyelvű és kultúrájú régióm – így élünk mi együtt s nem egymás mellett – II. Rákóczi Ferenc nevében egy levél, a Kárpát-medence népeinek. Mi lenne ma a fejedelem üzenete?

– Kitartás? tehetség? szorgalom? Miben áll a siker titka? – interjú egy szakmájában elismert közéleti személlyel – Népi élet a facebook korában – milyen hatással van a virtuális tér a magyar népművészetre?

– 30 éves az István a király c. rockopera – nemzeti öntudat és zene kapcsolata – 70 éve a Don kanyarnak (elbeszélgetés, interjú – akár igazi akár fiktív személlyel: a történet előzményei és kihatásai a személy további életére) Résztvevők köre:

Tanulmányaikban eredményes, tehetséges, kreatív, talpraesett 14–18 éves fiatalok, akik érdeklődnek népünk hagyományai, irodalma és műemlékei iránt.

Díjazás:

Ingyenes részvétel a táborban. Az utazást, a szállást (kollégiumokban), az ellátást (napi háromszori étkezés) költségét (+ kis zsebpénz) a Rákóczi Alapítvány fedezi.

Nevezési díj:

Nincs.

Jelentkezési határidő:

2013. március 29.

A pályázatot kiíró szervezet:

II. Rákóczi Ferenc Alapítvány

További információ:

http://www.rakoczialapitvany.hu/hu/ node/1210

Az én kis falum! Az én városom!

Téma:

A budapesti Harmónium Független Kommunikációs Egyesület meghirdeti következő pályázatát, Az én kis falum! Az én városom! címmel.

Pályázni minden olyan jellegű írással, rajzzal, fotóval lehet, ami bemutatja a pályázók faluját, városát, például: írhatnak mesét, történetet, érdekes helyi szokást, bemutathatnak egy épületet, amit szeretnek, vagy készíthetnek egy fotót leírással, hogy miért is tartják fontosnak azt a helyet. Festhetnek, rajzolhatnak (elektronikus, vagy papír alapú), a lényeg, hogy bemutassák, hogy mi fontos, szép és értékes számukra a településen.

A pályamunkák terjedelme: Maximum 2 oldal, vagy 5 kép. Az alábbi adatok feltüntetésével küldjék a pályaműveket: név, születési év, levelezési cím, település.

Kérjük, hogy a pályázatokkal együtt azt is írják meg, hogy tudják-e vállalni az esetleges kiutazást a táborba, mert a zsűrizésnél ezt is figyelembe kell venni!

A levél tárgya: Az én falum! Az én városom!

E-mailben: harmoniumegyesulet@t-online.hu Levélben: Harmónium Egyesület, 1082 Budapest, Leonardo da Vinci utca 1.

Résztvevők köre:

14 és 18 év közötti, határon túli diákok, valamint 18 év fölöttiek.

Tündérszó – Meseíró pályázat Téma:

A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár már negyedszer hirdeti meg nemzetközi Tündérszó Meseíró pályázatát. A pályázatra a világ bármely országában élő 8–15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják postai úton vagy e-mailben, csatolt dokumentum formájában. A mese mellett, kérjük, feltétlenül csatolják külön lapon a meseíró nevét, születési idejét (év, hónap, nap), postacímét (ország, település, utca, házszám, irányítószám), és szülei egyikének e-mail címét és telefonszámát! A pályaművek terjedelme min.

2000 és max. 6000 karakter (1–3 nyomtatott oldal) lehet. Témájukkal, irodalmi formájukkal kapcsolatban nincs semmiféle megkötés. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek.

A bírálóbizottság neves írókból áll.

Résztvevők köre:

8–15 éves gyermekek.

Díjazás:

A díjnyerteseket oklevéllel és egyedi művészeti alkotással jutalmazzuk. A legjobb írásokat a Művelődési Ház egy későbbi időpontban megjelenteti.

Jelentkezési határidő:

2013. március 1.

A pályázatot kiíró szervezet:

Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár

További információ:

http://www.ggmuvhaz.hu/2012/12/10/tunderszo-meseiro-palyazat-2013/

Díjazás:

Az első 3 helyezett értékes könyvjutalmat nyer. Fődíj: a legjobbak részt vehetnek „Hírnökképző” táborunkon 2013. 03. 10–12 között a Hunyad megyei Algyógyon (az utazási költségen kívül mindent fedezünk)!

Jelentkezési határidő:

2013. február 28.

A pályázatot kiíró szervezet:

Harmónium Független Kommunikációs Egyesület További információ:

http://harmonium.hu, harmoniumegyesulet@t-online.hu

Határon Túli Fiatal Oktató-kutatói Ösztöndíj Téma:

A Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként megvalósuló Nemzeti Kiválóság Program (NKP) célja a kimagasló oktatási, kutatási tevékenység ösztönzése a nemzetgazdasági, valamint az európai gazdasági térség szempontjából jelentős eredmények elérése céljából.

A Program a műszaki tudományok és a társadalomtudományok közül: a gazdálkodás- és szervezéstudományok területére kíván anyagi erőforrásokat összpontosítani, elősegítve ezzel az Innovatív Unió kezdeményezésében megfogalmazott tagállami feladat érvényre juttatását.

A pályázatot elektronikus formában kell benyújtani. A pályázat benyújtásának előfeltétele, hogy a pályázó az informatikai rendszerben (www.nemzetikivalosag.hu) regisztrálja magát. A pályázatot és annak összes mellékletét magyar nyelven kell benyújtani.

A pályázaton részt vehet: Magyarország határain kívül élő magyarul anyanyelvi szinten beszélő kiváló fiatal oktató- kutatók, akik kimagasló eredményeket értek el a következő tudományterületeken: társadalomtudományok (gazdálkodás- és szervezéstudományok), műszaki tudományok.

Az ösztöndíj összege:

300 000 Ft./hó – 16 hónapig

Jelentkezési határidő:

2013. február 28.

Kiíró szervezet:

Nemzeti Kiválóság Program

További információ:

A pályázattal kapcsolatos kérdéseiket az elektronikus pályázati rendszeren keresztül, illetve a következő e-mail címen tehetik fel: talentum@kih.gov.hu.

Megmaradunk pályázat határtalanul Téma:

A Quattrocento Kiadó első alkalommal hirdeti meg szépirodalmi alkotásokat tartalmazó önálló kötetek megjelentetését célzó pályázatát magyarországi és határon túli magyar középiskolák (gimnáziumok, szakközépiskolák) részére. A Kiadó hisz abban, hogy írói, költői tehetséggel megáldott diákok alkotásai között is szép számban találni olyanokat, amelyek irodalmi értékük okán közlésre érdemesek és nagyobb olvasóközönség figyelmére is méltók. A Kiadó pályázatával a magyar nyelvű irodalmi, szépírói törekvéseket szeretné támogatni és előmozdítani már a középiskolás korú „alkotók” körében is. A Pályázatra szánt leendő kötetnek minimum 3-4 diák alkotását (novellák, versek, esszék, vagy akár vegyes tematikájú) kell tartalmaznia, melyek tartalmi, stiláris és helyesírási szempontból történő ellenőrzését a vezető tanár elvégezte. Valamennyi pályaműhöz egy oldal terjedelmű bevezetőt kell mellékelni, amelyben az diákírói műhely működését, céljait, eredményeit és tagjait mutatják be. Egy intézmény akár több kötettel is pályázhat. A pályaműveket elektronikus úton (e-mailben, csatolt fájlban) Word-formátumban kérjük eljuttatni a kiadó e-mail címére: palyazat@quattrocentokiado.hu.

Eredményhirdetés:

A pályázat eredményéről minden résztvevő intézményt 2013. április 30-ig e-mailben tájékoztatunk, a pályázat győzteseinek névsora pedig a Kiadó honlapján (http://www. quattrocentokiado.hu) jelenik meg.

Résztvevők köre:

A Pályázaton részt vehet minden olyan magyarországi és határon túli középiskola (gimnázium, szakközépiskola), ahol tehetségfejlesztő program keretei között kreatív írás szakkör, klub, irodalom fakultáció stb. működik, melyekben a diákok önálló szépirodalmi alkotásokat (novella, vers, esszé stb.) hoznak létre tanári, pedagógusi irányítással.

Díjazás:

Az 10 legjobb pályamű mindegyikét a Quattrocento Kiadó saját kiadványaként, önálló kötetben elkészíti (beleértve a tipográfia kivitelezést, tördelést, borítót stb.) és print on demand technológiával kinyomtatja, valamint az interneten történő országos terjesztését koordinálja. Mindezek mellett a köteteket e-könyv formátumban is megjelentetjük, melyek internetes elérhetőségét, a letöltések biztosítását ugyancsak a Kiadó vállalja.

Molnár István-Díj

Téma:

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporteri Szakosztálya pályázatot hirdet olyan tipográfusok, grafikusok, képszerkesztők, tervező-szerkesztők és alkotói csoportok részére, akik fontosnak tartják a fotográfia méltó megjelenítését a sajtóban.

Nevezni egy szabadon választott fotósorozatot bemutató layouttal lehet. Előnyt jelent, de nem feltétel, a Molnár István szellemiségében megalkotott tipográfia.

A felhívásra beadott anyag lehet valamely magazinban megjelent munka, vagy még csak tipográfiai tervként létező valóságos vagy fiktív mű.

A pályaműveket PDF kiterjesztésben a molnaristvandij@gmail.com e-mail címre várják.

Résztvevők köre:

Tipográfusok, grafikusok, képszerkesztők, tervező-szerkesztők és alkotói csoportok.

Díjazás:

A Molnár István-díjat 2012. március 28án XXXI. Magyar Sajtófotó Pályázat díjátadó ünnepségén kapja meg a díjazott, s legjobb pályaművek a Sajtófotó kiállításon láthatóak lesznek.

Nevezési díj:

Nincs.

Jelentkezési határidő:

2013. március 1.

A pályázatot kiíró szervezet:

Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporteri Szakosztálya További információ:

http://www.sajto-foto.hu/hu/2012/hir/ molnar-istvan-dij

RANDOM: 13 fotópályázat Téma:

Az idei kiírás fókuszában a „Szubjektív történelem” áll, amely több szempontból is vizsgálható: Hol áll az individuum a történelem ívén, hogyan befolyásolja jelenkori identitásunkat a családi, vagy a közösségi történelem, hogyan éli meg az egyén a történelem egyes pillanatait.

Melyek azok a személyes történet darabkák, amelyek meghatározzák saját identitásunkat.

Hogyan rekonstruáljuk az időt személyes történeteink által.

Hogyan kapcsolódik össze a személyes és az objektív történelem, a múlt és a jelen, az egyén és a társadalom.

A hagyományos fotográfiai munkák mellett, digitális média és videó projektekkel is lehet jelentkezni.

Alkotónként maximum 10 képpel, vagy 3 digitális/videomunkával lehet pályázni.

Hagyományos fotográfiai munkák beadási paramétere: 72 dpi, hosszabbik oldal 600 pixel, jpg/RGB formátum. Fájlnév: alkotó neve_kép címe_sorszám. Pl.: MarcosLopez_ PopLatino_1 Videomunkák beadási paramétere: Videomegosztó portálra feltöltött munkák elérhetőségét várjuk. (Jelszóval védett megosztónál kérjük a jelszó megadását is!)

A munka rövid szöveges bemutatása (300 szó). Az alkotó művészeti munkásságát bemutató önéletrajz.

Résztvevők köre:

A kortárs vizuális művészet területén tevékenykedő alkotók pályázatát várjuk életkortól és nemzetiségtől függetlenül.

Díjazás:

Tárlat 2013. április 9. és 30. között a Design Terminálban.

Jelentkezési határidő:

Jelentkezési határidő:

A pályázatot kiíró szervezet:

A pályázatot kiíró szervezet:

További információ:

További információ:

2013. március 31.

Quattrocento Kiadó

http://www.quattrocentokiado.hu, info@ quattrocentokiado.hu

2013. március 3.

RANDOM

https://www.facebook.com/RANDOM. EXHIBITION/info

8 KÖZELKÉP

2013. február 4., hétfő

kozelkep@magyarszo.com

Sagmeister Ernő kínálja a borát

A bor megáldása

Bál a bor tiszteletére

Az idén harmadik alkalommal szervezte meg a Kúria Kft. a Vince-napi borbált, ezúttal is a szabadkai Galleria Szállodában. Több mint háromszáz vendége volt az estnek, a hölgyek estélyi, ízléses, visszafogott ruhákban, a férfiak öltönyben jelentek meg. A bál vendégei már a kora esti órákban keringőztek, majd mulattak, végül tvisztet is jártak.

A Vince-napi borbálnak ezúttal is két fő vendége volt, az egyik a magyarkanizsai Nagy–Sagmeister borászat, a másik pedig az aradi Wine Princess, vagyis Balla Géza borászata. Aperitif borként háromféle bor közül válogathattunk, de meg is kóstolhattuk az összeset: a horgosi Bálint pincészet 2011-es Kövidinkáját, a magyarkanizsai Sirmium Wine’s Rizling Cuvée-jét, illetve a Wine Princess szintén 2011-es Roséját. Az asztalok többségénél a rozé aratta a legnagyobb sikert, nem véletlenül, hiszen a végigkóstolt nedűk közül véleményem szerint is az est legkiemelkedőbb boráról beszélhetünk. Előételként kis szendvicseket – lazacost, halpástétomost, kolbászost, sajtost – fogyaszthattak a vendégek. Kiválóan kísérték a könnyedebb fehér és a testesebb rozé borokat is.

A menüt egyébként Paskó Csaba kelebiai plébános állította össze, aki kiemelte, hónapokon át kóstolta a borokat a nap különböző szakaiban és

gondolkodott azon, mely ételek illenének a legjobban ezekhez. A kivitelezéssel és a szerbiai piac kínálta beszerzési lehetőségekkel ugyan nem volt teljesen elégedett, de kiemelte, hogy sokat fejlődött a rendezvény.

Az előétel, a libatepertővel és párolt káposztával töltött, mandulába hempergetett, fehérboros mártással felszolgált gombóc volt. Ehhez a fogáshoz a Nagy–Sagmeister borászat olasz és rajnai rizling házasítását kínálták. A második fogás – narancsos kacsamell meggyes-káposztás rétessel – volt értékelésem szerint az est csúcspontja, hiszen a szintén Nagy–Sagmeister borászat Kányás furmintja, amelyet ez a borászat telepített vissza a Tarcal-hegyi borvidékre, is kiváló, különleges élmény és kísérő volt. Sagmeister Ernő borász kiemelte, kicsit tovább állt hordóban a bor, mint kellett volna, a jövőben ebből a szőlőből egy frissebb bort szeretnének előállítani.

Balla Géza és Maurer Oszkár borász A harmadik fogást – leveles tésztában sült sertéslapocka, hozzá vörösborban blansírozott körte és borkereskedők mártása – talán az előző étek kiválósága szoríthatta kicsit háttérbe, ez azonban semmiképp sem történt meg a hozzá kínált borokkal, hiszen a Kányás Pinot Noir és a 2010-es aradi Fekete Leányka olyan kiváló minőségű borok voltak, amelyek meghatározták az estét.

A vacsorát egy fenséges desszert zárta – máktorta á la Paskó – a máktortát ugyanis mascarponéval töltötték és részeges meggyel kínálták. Ugyan nem kísérte kellő tisztelettel a hozzá kínált Szerémi Főbor, a Nagy–Sagmeister borászat 2010-es évjáratú desszertbora, de önállóan mindkettő elnyerte a vendégek tetszését.

Jó ötlet volt az is, hogy a vacsorát követően gazdag sajtkínálat várta azokat, akik még a desszertet követően is fogyasztani szerettek volna valamelyik borból.

A rendezvény szinte minden tavaly említett hiányosságát kiküszöbölték a szervezők, Szilágyi Dorottyát, a Kúria Kft. igazgatónőjét dicséri az is, hogy ebben az évben is a már bevált zenekart, a Night Cruiserst és a Juhász zenekart hívta meg fellépőnek. Így az elvárt minőség és a hangulat is szavatolt volt. Az idén is két díszvendéget köszönthettek a jelenlevők, Benedekffy Katalin operaénekest és Bakos-Kiss Gábort, a debreceni színház művészét, akik operettcsokorral ajándékozták meg a vendégeket.

Akik szeretik a bort

A Juhász zenekar

Mulattak, táncoltak a vendégek

Kiváló ötlet volt az is, hogy egy-egy bor bemutatásakor a borászok minden alkalommal másik asztaltársaságnál jelentek meg, ezzel a családias, személyes hangulatot is sikerült elérnie a szervezőnek.

Szilágyi Dorottya az est végén lapunknak nyilatkozva elmondta, az idei bálra való felkészülés nagyon jó élmény volt.

– Minden évben kinyílik egy új világ, az idén nagyon sokat tanultam Sagmeister Ernőtől, akivel nagyon jó barátság alakult ki köztünk. Az idei rendezvény valóban sokkal hangulatosabb, lendületesebb, és ez nekem nagy öröm. Egy háromszáz fős rendezvény tekintetében nem egyszerű borkóstolót tartani, hiszen annak a lényege a szemtől szemben állás. Ennyi ember között ez a bensőséges hangulat nincs meg, de ezt a gondot az idén úgy oldottuk meg, hogy kiválasztottunk négy asztalt és ezekhez az asztalokhoz vittük a borkóstolót. Így néhány embert lélekben meg tudott érinteni ez az isteni nedű – mondta Szilágyi Dorottya.

Az estnek az idén is a szabadkai Masterplast vállalat volt a fő támogatója, de felsorolni sok volna mennyien álltak a rendezvény mellé és támogatták. A csaknem harminc megnyerhető tombolanyeremény is erről tanúskodott. A borbál célja, hogy az itteni, környékbeli borászokat bemutassa és népszerűsítse. És célja az is, hogy megtanítsa a borok kedvelőit a választásra, hogy ne a szív és lélek nélkül gyártott borokat vegyük le a multik polcairól. n TÓMÓ Margaréta

2013. február 4., hétfő

uveggolyo@magyarszo.com

ÜVEGGOLYÓ 9

EGY GONDOLAT Ahogy öregszem, / érezem: mint forr a multba / életem, lentebbre váj a / gyökerem, a történelmet / viselem.

VI. évf., 4. (242.) szám ▪ A Magyar Szó művelődési melléklete ▪ Szerkeszti: Gruik Ibolya

Weöres Sándor: Toccata

Közösségünket, kultúránkat szolgálják A magyar kultúra napja délvidéki központi ünnepségén, Zentán, adták át a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség által alapított életmű- és pályadíjakat – így a Magyar Életfa díj, az Aranyplakett és Plakett elismerést –, valamint a 2012. évi Vajdasági Szép Magyar Könyv díjat és elismerő okleveleket. Két héttel ezelőtt az Életfa díjban részesülteknek a délvidéki magyar közösség, a magyar kultúra szolgálatában kifejtett munkásságát méltató összefoglalót közöltük mellékletünkben. A múlt héten az Aranyplakettel és Plakettel jutalmazottak méltatását olvashatták. Mai mellékletünkben a Plakettben részesülteknek a magyar kultúra szolgálatában kifejtett munkásságával ismerkedhetnek meg olvasóink: a Csalóka zenekart (Topolya), Juhász Irén ny. tanítót, művelődésés közösségszervezőt (Oromhegyes) valamint Kisimre Árpád néptáncoktatót, koreográfust (Topolya) mutatjuk be. Ezzel zárjuk az idei díjazottak bemutatását.

Juhász Irén Oromhegyes egy kedves, csendes – s bár települést nem illetünk ilyen jelzővel, de ebben az esetben mégis idekívánkozik –, egy igaz hely. Azért mondhatjuk ezt így ki, mert itt a nagyszülők, szülők mellett a falu fiatalsága is mindenből kiveszi a részét.

Juhász Irén tanítónő is egy ilyen településen, a délbánsági Kevevára községhez tartozó Emánueltelepen látta meg a napvilágot 1936. március 6-án. Itt végezte az elemi iskolát, majd Oromon, Magyarkanizsán és Szabadkán folytatta, ahol a tanítóképzőt, majd később a főiskolát is befejezte. Oromhegyesen 1956-ban kezdett tanítani.

Oroszi János, Oromhegyes kántortanítója vallotta, hogy mindig is föl kell tudnunk emelni magunkat és közösségünket: ha lehetőség nyílik rá, tudnunk kell mozgósítani értékeinket. Hogy ezek az 1910-es években elhangzott mondatok mennyire voltak hatással Juhász Irén pályájára, nem tudhatjuk pontosan. De biztosan állíthatjuk, hogy a tanító néni – ahogy azt az összes kántortanítóról tudjuk – a munkáját hivatásnak tekintette.

Friss diplomás tanítónőként rögtön bekapcsolódott a falu kulturális életébe, annak szervezésébe. Ebben az időben férjével, Juhász Ferenc rajz- és zenetanárral évente három-négy színdarabot rendeztek, ekkor alakították meg a falu citerazenekarát és népdalkörét. Emellett irodalmi esteket is szervezett. Elmondása szerint a kulturális élet változatos és mozgalmas volt mindaddig, míg a televízió be nem köszöntött a mindennapi életbe. A hatvanas évek elején az egyesület Csipkerózsika-álomba szenderült, csak papíron létezett.

A közösséget megtartó és kovácsoló munkát ekkor más téren folytatta. A Vöröskeresztben is az emberiesség, az egyetemesség és az önkéntesség elvei vezérlik, neve és személye ott szerepel minden megmozdulás mögött. Az, hogy Oromhegyes kiérdemelte a leghumánusabb falunak járó elismerést, neki is nagymértékben köszönhető.

A közösség fejlesztéséért – a számos pedagógusdíj és oklevél mellett – vehette át a Munka Érdemrend arany fokozatát.

1984-et írunk, az Újvidéki Televízió ekkor szervezi meg a Tudás–hatalom című vetélkedőjét, s ennek hála néhány helybéli műkedvelővel az élen újjászervezik a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet. Juhász Ferenc a művészeti vezető szerepét vállalta, a tanító néni pedig a délszláv háború kezdetéig az énekkart vezette. Ekkor családi és egészségügyi okok miatt átadta a kórus vezetését

Csalóka zenekar

A Csalóka zenekart 1991 novemberében Pandurcsek Bettina, Rind Melitta, Borsodi Árpád, Kelemen Zsolt és Rózsa Tibor alapította meg. Az, hogy pár ember addigi generációs kapcsolata és barátsága valaminek a megalapításához vezet, hogy összekovácsol és -köt, megerősíti a személyek közti viszonyt, kiteljesít valamit, mindig is örömteli pillanatnak számít. Hogy az együttes megalakításakor az alapító tagokban nyilvánvaló volt-e a cél, nem tudni. De az, hogy ez mi lehetett, ma már teljesen egyértelmű mindannyiunk számára: a már nem élő s a kihalóban lévő hangszeres népzene megőrzése, átmentése oly módon, ahogy az fékezetlenül s elevenen él a nép körében. S ha mindez már nem valósítható meg, még mindig ott áll előttünk a lehetőség és egyben a kihívás is: népzenei kincsünk stílusos, a természetesség határain belül való újrafogalmazása és feldolgozása.

Megalakulásuk óta több mint huszonegy év telt el.

A zenekar ma három-, vagyis hattagú: Rózsa Tibor prímás és hegedűje, Borsodi Árpád és nagybőgője, Kelemen Zsolt és brácsája alkotják.

Négy éven keresztül eredményesen szerepeltek a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjén, 1993-ban és 1996ban a Ki mit tud? tehetségkutató műsor országos válogatóján mutatkoztak be, 1996-ban és 1997-ben az Újvidéki Rádió és a Petőfi rádió közös műsorában Topolyán és Abonyban is felléptek. A Durindó népzenei fesztivál állandó részvevői.

1998-ban a zenekar tagjai Erdélybe, Székelyudvarhelyre települtek át. Itt az Udvarhely Néptáncműhely és a Tomcsa Sándor Színház zenekaraként dolgoztak. Mindeközben táncházakban muzsikáltak, a kis településeket is bejárva gyermekeknek szerveztek programokat. Adat-

közlőkkel, a hagyományos paraszti zenészekkel és táncosokkal való személyes találkozás élményén keresztül a maga természetes közegében ismerhették meg ezen dialektus hagyományanyagát.

Hazatérésük (2001) óta a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ néptánccsoportjainak állandó zenekaraként tevékenykednek, de rendszeresen kísérik a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör, a péterrévei Tisza Mente Közművelődési és Népművészeti Egyesület, valamint a bácskossuthfalvi Ady Endre Művelődési Központ táncegyütteseit is. Önálló műsorszámokat is készítenek.

Eddig két hanglemezük jelent meg: a Sej, haj, zörög a levél…, amely elsősorban a székelyföldi tartózkodásuknak állít emléket, és a Lement a nap a szokott járásán – Duna menti lakodalmas című album. Napjainkban két újabb – a Pásztorok a Tisza mentén, valamint az Életút című – hangzóanyag kiadásán dolgoznak.

Az együttes számos kiváló muzsikussal és népdalénekessel működik együtt. A különböző hazai, erdélyi és anyaországi műhelyekben, táborokban szerzett tudásukat oktatókként és kísérő zenekarként népzenei és néptánctáborokban adják tovább.

Meggyőződésünk, hogy az és ahogy a Csalóka zenekar – szakmai tudásának legjavát adva – megpróbálja hitelesen megőrizni és átörökíteni népzenei kincsünket, nagyban hozzájárul itt és megmaradásunkhoz. A Csalóka zenekar megléte – hagyományanyagunk (újbóli) közkinccsé tétele érdekében végzett tevékenységük – közösségmegtartó erővel bír.

░CSIPE Tímea

másnak. Később, amikor a dolgok valamennyire rendeződtek és ameddig egészsége engedte, ismét bekapcsolódott a vegyes kar munkájába.

Az, hogy mind a mai napig részt vesz az egyesület egyik leginkább fontos rendezvényének, az idén huszonötödik alkalommal megrendezésre kerülő Gazdag Ág hagyományápoló és hagyományőrző vetélkedő forgatókönyvének megírásában és a szervezésben, az Ő csillapíthatatlan néptanítói lelkületét és lelkierejét mutatja, jelenti. A rendezvényt – amelynek gondolata a Vöröskeresztben fogant meg, és amely az idős emberekkel való foglalkozás egyik formája – a lassan két éve eltávozott Bajúsz Terike nénivel közösen indították útjára. Azóta tudjuk, látjuk, olyan, a Kárpát-medencében egyedülálló kincstárat hoztak létre, ahol és amikor a nagyszülők és a szülők családi és közösségi légkörben adhatják át unokáiknak, gyermekeiknek a délvidéki, tehát a saját hagyományanyagukat, szokásaikat, s ezenfelül a rendezvény témájától függően felszínre kerülhetnek a félig vagy már teljesen elfeledett hiedelmek, babonák, jóslatok, névnapköszöntők, mondások…

Kevés embernek adatik meg akkora lelkierő, hogy hű tudjon maradni az egyetemes emberi értékekhez. Juhász Irén tanítónő élete és pályája során ezeket az értékeket hitelesen közvetítette és közvetíti mind a mai napig tanítványai és a közösség felé. ░KONCZ Lázár

Kisimre Árpád Kisimre Árpád hatéves kora óta néptáncol.

Nem fáradt bele, az azóta eltelt harminckét év sem „tántorította” el mindettől. Más irányból közelítve: elkötelezte magát a néptánc irányában, mindennapjainak elemi részévé, életformájává vált. Legfőképpen a néptánc oktatása. A magas színvonalon való tanítás, a koreografálás, a művészeti vezetés. És mindaz, amely ezekből az együtthatókból kinőhet: egy-egy, a magyar néptánckultúrát tisztelő, hitelesen művelő közösség kialakulása, fennmaradása és az a folytonosság, az előtt és az után erőteljes viszonya, amely az utánpótlás (ki)neveléséről szól.

Kisimre Árpád 1994-től – akár mondhatjuk azt is, hogy napjainkig – a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület néptáncszakosztályának együttes- és művészeti vezetője.

1995-ben az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben is elindul az a valami. A nyári Batyu tábor után többedmagával – köztük későbbi feleségével, Kisimre Szerda Annával – megalakítják a Szelence táncegyüttest.

2000-et írunk, amikor Savelin Lászlót és őt bízzák meg a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ addig is eredményes Cir-

kalom táncegyüttesének (Kisimre Árpád 1991 óta tagja a néptánccsoportnak) művészeti vezetésével.

A három együttes kapcsán nehéz nem eredményeket sorolni. Hiszen a kishegyesi Rizgetős a Kárpát-medencei néptáncvetélkedőn – a Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán – három alkalommal, a Szelence négy, a Cirkalom 2011-ben (tehát 1997-től kezdve minden évben) nyolcadik alkalommal vehette át, érdemelte ki a Kiválóan Minősült Együttes címet. Mindezt persze fokozni is lehet. Hiszen mindhárom csoport a fent sorolt, folyamatos és kimagasló munkájáért, eredményeiért legalább egyszer már átvehette a Martin-plakettet.

A Cirkalom táncegyüttesnek két ízben ítélték oda. Négy ízben – 2003-ban, 2005-ben, 2007-ben, legutóbb pedig 2011-ben – a Szegeden megrendezésre kerülő Martin György Országos Néptáncfesztiválon együttesi nívódíjban részesültek. Itthon, a Vajdasági Amatőr Szövetség által szervezett tartományi fesztiválon 1993 óta több alkalommal vehettek át arany- és ezüstdíjat.

A tradicionális népi kultúra szakszerű népszerűsítéséért, a néptánc területén

eddig végzett munkájukért 2003-ban a Kiss Lajos Néprajzi Társaság Arnold György-díjjal tüntette ki az együttest.

Kisimre Árpád 2007-ben oklevelet szerez a budapesti Magyar Táncművészeti Főiskola néptáncpedagógus szakán. Tanulmányi évei alatt (2006-ban) szakmai munkája elismeréseként a Martin György Néptáncszövetség Művészeti Vezetői nívódíjjal jutalmazza. Nyaranta táncműhelyeket látogat. A már hagyományosnak mondható Batyu táborba (ahonnan valamiképp Ő is indult) minden évben visszajár oktatni. Ezeket általában az általa vezetett táncegyüttesek tagjaival közösen szervezett és töltött szakmai üdülések követik.

S amikor mindezek „nincsenek”, hol Bácskossuthfalván, hol Zentán segíti a gyermek-, ifjúsági és felnőtt-táncegyüttesek munkáját. Mondanunk sem kell, hogy a vajdasági magyar néptáncegyüttesek szemléjén, a Gyöngyösbokrétán csoportjai mindig a legjobbak között szerepelnek.

Kisimre Árpád hatéves kora óta néptáncol. Nem fáradt bele, az azóta eltelt harminckét év sem „tántorította” el mindettől. Közösségteremtő, együttes- és mozgalomformáló, művészeti irányító munkája példaértékű. A köszöneten túl – amely természetesen ott működik a Plakett díjjal való elismerés mögött – egy határozottan önző kívánság is rejlik. Hogy továbbra is éltesse a Vajdaságban még fellelhető, élő néptánchagyományt. S hogy mindezek mellett még több, a néptáncot hiteles és magas színvonalon oktató fiatalt indítson útjára. ░SUTUS Áron

10 ÜVEGGOLYÓ

uveggolyo@magyarszo.com

Hatékony tanulás Diákjaim sokat bajlódnak a tanulással. Most nem arra gondolok, hogy nem szeretnek tanulni, vagy lusták, hanem arra, hogy a legtöbbjük nem is tud tanulni. Régebben ez nem okozott problémát, mert például az általános iskolában még nem volt ennyi tanulnivaló. A mai követelmények sajnos hatalmasak, s ennek nem minden diák tud megfelelni. Éppen ezért kezdtünk foglalkozni az osztályomban azzal, hogyan is kell, lehet hatékonyan tanulni.

Több osztályfőnöki óra témája volt a tanulás, készítettek beszámolót, beszélgettünk róla, s bizonyára nem ezek voltak az utolsók. Azt szerettem volna tudni először is, hogy ki hogyan tanul. Ez nyilvánvalóan a hosszabb szövegek elsajátítására vonatkozik. Van, aki szövegkiemelőt használ, ezzel jelöli a fontosabb részeket, ami egyébként jó praktika, mert vizuális forma, és ez sokaknak megfelel. Egyesek csak egyszerűen aláhúzzák a lényeget, s csak ezt tanulják. Mások vázlatot készítenek, kulcsszavakat keresnek, amelyekhez köthetik az anyagrészeket. Néhányan arra esküsznek, hogy úgy jegyzik meg könnyebben, ha hangosan felmondják a tananyagot. Szerintük az is hatásos, ha külön papírra leírják az anyagrészeket, témaköröket, s azokat többször elolvassák.

Beszámoló is készült ezzel kapcsolatban, amelyből megtudtuk, hogy bizonyos felmérések szerint minden 15 perc után 5 perc pihenőt kell tartani. Ez azért jó, mert a tanuló nem veszíti el az érdeklődését, nem lankad a figyelme, s nem fárad el annyira. Így a tanulás hatásfoka megnő.

Van olyan elmélet, ami szerint ha színesebbé tesszük a tanulást a gyerekek számára, akkor jobban megjegyzik, amit kell, például ha lerajzolják, vagy megnéznek róla egy képet vagy egy filmet. Persze a rajzoknak nem kell mindenképpen igényesnek lenniük, az is jó, ha pálcikaemberkéket használnak, lényeg, hogy vizuálissá tegyék a tanulnivalót. Ezzel a módszerrel jobban megértik a tananyagot, s jobban megmarad az emlékezetükben.

Ő

Utcai jelenet

szi szél csavargott az utcákon, a fák utolsó vizes leveleit a futkosó, borzongó emberek nyalkába rázva; eső esett, a piszkos aszfaltok sara locsogott, és mindenki bőszülten rohant, menekült valami elérhetetlen vagy céltalan cél felé.

Gyermekek mentek iskolába, óvodába, kövér, bundába bugyolált, piros arcú, cifra táskájú gyerekek, pocakos polgárok gondozott csemetéi csicseregve, egymással incselkedve ügettek. Ám kisírt közülük egy vékony ruhájú ázott fiúcska. Avult, zsíros kalapját már sokan viselhették izzadva-ázva. Nyári gúnyája szakadozottan lógott vézna testéről; nagy, szöges cipők kopogtak a lábán, cipői oldalán kilógott a kapcája. Neki nem lógott hátán a táska ozsonnával tömve, dermedt kis kezében szorongatott egy csömpe palatáblát és egy agyonhasznált ábécéskönyvet.

Kékre fázott arcában kerekre nyílt szemekkel nézett és szaladt az ugrándozó, bővérű gyerekek után. Talán melegedni ment közéjük, hozzádörgölődni a meleg bundákhoz.

Ez bizonyára sértette a polgári csemeték éledező dölyfét, és egy pajkos kölyök, hogy valamivel hősködjön, elgáncsolta a kis proligyereket. Ez fölbukott, ráesett a táblájára, ami csörömpölve ösz-

2013. február 4., hétfő

szetört az aszfalton. Az elgáncsolt gyerek arca is a sáros aszfaltra ütődött. Fölugrott. Száján vér és sár csurgott. Dühödten nézett a gáncsolóra, de meglátta összetört tábláját, a besározott ábécéskönyvet, és elsírta magát jajongva.

Jaj! Az apja megveri! Az anyja megveri! Megszidja a tanító; szidják a végtelenségig, és honnan fog szerezni másik táblát?!

A bundába bugyolált gyerekek pedig körbeállták és nézték őt vigyorogva.

A kis proligyerek a csúfolódó kárörvendést látva elhallgatott egy pillanatra. Aztán fölvonítva, mint egy veszett kölyökkutya, fölkapta táblájának roncsait, rájuk rontott, kiütötte a gáncsoló csöpp kényúr szemét, a járda mellett, egy gödörben pocsolya állt, ezt mind a fehér bundájukra fröcskölte, piros arcukra mázolta, és szúrta-vágta őket a tábla roncsaival.

A zajra egy rendőr került elő valahonnan, ez elkapta a lázadó gyereket, hogy megfékezze, de a megsértett kisember ennek is a kezébe harapott… ░LATÁK István hagyatékából

a rajzolás a vizuális vázlat szerepét töltheti be, például hatásos lehet a történelem vagy nagyobb anyagrészek tanulása során Volt egyszer egy diákom, aki nemcsak diszlexiával küzdött, hanem egyéb sérülései is voltak, s az édesanyja úgy tanította meg neki a verseket, hogy lerajzolta minden sorát. Ez éppen Petőfi Sándornak a Tisza című versével esett meg. Én akkor találkoztam ezzel a módszerrel először, de hatékonynak találtam, ugyanis a fiú szépen meg tudta tanulni a verset.

Egyszóval a rajzolás a vizuális vázlat szerepét töltheti be, például hatásos lehet a történelem vagy nagyobb anyagrészek tanulása során, amikor bizonyos események folyamatát könnyebben átláthatják. Így jobban meg lehet érteni a szöveget, s lehet, hogy rövidebb idő is kell hozzá, ami nem mellékes.

Természetesen nem lehet általános sémát felállítani a tanulás terén, mert nem egyformák a diákok képességei. Van, akinek gyorsabb a felfogása, könynyebben megjegyzi a tanulnivalót, van, aki nehezebben, nem szólva azokról a diákokról, akiknek egyéb nehézségeik vannak.

Bártol Nikoletta: Szánkózás (Linómetszet; EmArt műhely, Szabadka) A szülőknek nem árt odafigyelni a gyerekekre, s ha látják, hogy folyamatosan rosszak a jegyek, akkor valami nem stimmel. Nem biztos, hogy a lustaság az oka, talán éppen a tanulás módszerén kell változtatni. Ebben az esetben hasznos, ha a tanárokkal is felveszik a kapcsolatot a siker érdekében.

Nekem az a véleményem, hogy az általános iskola felsős tagozatán sem szégyen, ha a szülő segít a gyereknek. Nem arra gondoltam, hogy megírja helyette a házi feladatokat, mert akkor az ellenkezőjét éri el, hanem ha kell, aláhúzza a tankönyvben a lényeget, rövidít, esetleg elmagyarázza, ami fontos, s az is jó, ha a végén kikérdezi.

Visszatérve az iskolai beszélgetésekre, azt láttam, hogy a diákjaim próbálkoznak, tudom, hogy egymásnak is segítenek a tanulásban. Mint osztályfőnök az ülésrendet is ilyen szempontok szerint szerveztem meg, hogy a jó tanulók mellé gyengébbeket vagy valamilyen tantárgyból gyengébb eredményt mutató diákokat ültettem.

Próbálkozni kell, ez örök harc. Aztán a végén remélhetőleg az kerül ki győztesen, aki megtalálja a neki megfelelő tanulási módszereket. Igazán az lenne a jó, ha a diákoknak örömöt szerezne a tanulás. Az új dolgok megismerése valójában örömmel kellene hogy eltöltse az embert. Még az emberpalántákat is. Csakhogy az idők során valahogy elveszett a lényeg. Azt hiszem, a minőség helyett a mennyiség lett a mérvadó. Talán ezen kellene változtatni… ░SOK Kornélia magyartanár

Egy régi felvétel Latákék családi fényképalbumából

É

Hetvenöt

letkor szerint ez nagy ünnep. Leginkább meg sem érik az emberek, férfiak meg még ritkábban lábolnak idáig.

Szembejön velem a Tárna úton Juhász Laci, hajdani ifjúsági bajnok ökölvívó, akinek mai istállójából komoly profik csírázgatnak, néhányan már bajnokokat is kiütöttek, azóta nagyobb a ratingjük, szóval január végi havas nap van, csúszik a járda, mert jeges, térdig ér az eltakarított hó a járdaszélen, ez a megette a fene idő, de én cipelem haza a piaci két szatyrot.

– Pista bácsi! – kiált messziről rám Laci. – A napokban fölhívtak az ökölvívó-szövetségből, mi újság Józsi bácsi körül?

– Aztán mi az újság?

– Hetvenöt éve közeleg.

– Nagy ünnep egy ember életében.

– Ám ő nevelt engem Európa csúcsára!

– Akkor is tudta, mit akar.

Juhász Laci megfogja karomat: – Én boldog vagyok, Pista bácsi, hogy utunk Józsi bácsival keresztezte egymást.

Mit mondjak én? Keresztezte egymást a mi utunk?

Gyerek- és ifjúkoromban sokat jártam a zentai bokszolók mecscseire, mert akkor még volt csapat szülővárosomban, és vagy félezren kiáltoztak a szorító körül mindig, biztatván daliáinkat a férfias helytállásra. Ha Szabadka tette mifelénk tiszteletét, akkor ezren vagy többen is ráztuk öklünket a szorítón kívül. Ma is melegséggel gondolok mindnyájára, akik a ringben meghajoltak előttünk, név szerinti emlékezetes neveimre, Molnár Szipánra, Göblösre, Király Lacira, Szép Jóskára, a Döme fivérekre, Gézára és Misára, Tóth Lacira, az énekes és füttyös piktorra, Juhászra és Gere Zsíros Mukira, istenem, micsoda pompás pofonokat osztott ki a mi Mukink, és hány ellenfelet fektetett maga elé. Kinyúltak a leventék, némelyikét alig téríthették észhez! Leginkább sajnáltuk is a kiütötteket, mert soha nem a bőrükért hajtottuk Mukit, hanem a győzelemért.

Aztán megesett, hogy rettenhetetlenünk is megingott, ilyenkor inkább föladta a viaskodást, el nem esett előttünk soha.

Sokkal később, amikor már helyi ökölvívásra sem emlékeztek Zentán, s Muki is kanizsaivá lett, találkoztunk egyszer, s megkérdeztem tőle, miért nem harcolt a végkimerülésig, hiszen én a lelkem is kikiabáltam sikeréért, ő azt válaszolta, éppen miattad adtam föl, Pista, egy magyar ember nem nyúlhat ki sorstársai szeme láttára. A jobbat meg el kell ismerni.

– Ha folytatod, talán le is üthetted volna ellenedet?

– Talán. De se láttam, se hallottam akkor, abban a vert helyzetben. Tisztelni kell mások egészséges pofonokjait.

Muki olyasmire nyitotta szemem, amilyenre akkor még nem csodálkozott rá a látásom, de később megtapasztaltam, hogy pofonokat ad az élet, csattanósakat osztanak pofámba barátaimnak hitt embertársaim, akkorákat is, hogy fölöttem a csillagos ég is nagybőgőbe fordul.

Szabadkai korunkban fiammal szinte minden meccsét látogattuk a Spartacusnak, nagyágyúk húztak ott akkor kesztyűt a sport-

csarnokban, olimpiai ezüstérmes is, de fiam mostanság, vagy három évtized távlatából a nem igazán jegyzett Rebušt emlegeti föl, aki kettőt-hármat kanyarintott, és kiütötte ellenfelét. Néha, leginkább az első jobbkezes csavarintásánál közbecsapott az ellenfél, aztán hősünk letérdelt. Fiam még most is megismétli a Rebuš-csavarintást, legszebb emlékét a bácskai ökölvívásról.

A nászom, Józsi belekerült mindenféle magyar bokszlexikonba, mint arra igazán érdemes személy, fölemlegetik még őt utcánkban az idősebbek, a szorítóban is győztes alkat volt, de trénernek volt az igazi! Így emlékeznek komoly társaim pohár mellett a Kiskantinban, ők aztán igazán tudják, miképpen teljesedett be a valóságos csoda, hogy legmagasabb versenyfokozatba viccelte tanítványait, itt, a községecskében nem a honvédség fizette a költségszámlát, csak a bánya, amely akkor éppen elköltözött Visontára, és magasról pottyantott ránk, kézzel-lábbal magyarázzák nekem a szem- és fültanúk, és én elhiszek mindent. Unokánkat, Pétert pofozni tanítgatja a Papa, mert nászom a Papa, én meg a Tata, és mindkettőnk nagy örömére Peti nem idegenkedik a taslitól, és nem félti őt anyja sem, hiszen kislány koromtól kijártam a bokszmeccsekre, összegez menyem. Ha orrvérük folyt a daliáknak, letörölték. Ennek megvan a módja, nyugtatja Balogh Mamát Anya. Balogh Mama nem látott még jó ökölvívást, nem is vagyok kíváncsi rá, fogja be a számat, ha bokszról regélnék.

Mi, nagypapák álmodozunk. Nagy a világ, talány az élet! Peti még ökölvívó is lehet. Vagy futballista vagy vízipólós vagy kézilabdázó… vagy zenész vagy tanár, mint Anya és Tata, vagy kertész, virágokat nevelgető, mint a Mamák.

Fölhív unokám, Petike, csivitel, most beszéltem Papával.

– Tata, az mi az, hogy hetvenöt év?

– Nagy ünnep, kicsikém.

– Papának?

– Mindnyájunknak.

– De nekem?

– Tenéked leginkább!

Aztán leteszem a kagylót.

– Mi van veled? – kérdi feleségem.

– Ó, semmi! Csak eszembe jutott, megvannak-e még Zentán a ring kellékei.

– Micsoda?

– Ha megjön a tavasz, szorítót állíthatunk-e a központi iskola vagy az Eugen udvarában?

– Minek?

– Kiraknák a Korzóra a pannót, BOX-MECCS. – Miféle pannót?

– Azt a néhait. És odadrótoznák a fához…

– El ne lopják?

– Szél ne döntse! ░BALOGH István

2013. február 4., hétfő

uveggolyo@magyarszo.com

ÜVEGGOLYÓ 11

FELJEGYZÉSEK EGY SZEMÉLYES LATÁK-BREVIÁRIUMHOZ

Adalékok a Híd történetéhez

A Híd „mindig arról beszélt, amiről a legfontosabb szó esett a világban”: a „magyarság útépítői lehessünk mi, éppen mi, kisebbségi magyarok”, „Kossuth Duna konföderációs álmáért”, és azoknak „a magyaroknak szívével, akiknek fáj Dévény”, avagy hogyan fogalmazta meg Laták István (1910–1970) a folyóirat ötödik jubileumán, majd pedig néhány évtizeddel később a Híd hitvallását, korabeli munkatársainak ars poeticáját • Viharos idők vetése (versek) 1948.

• Új élet felé (elbeszélések) 1949.

• Nyugtalan álmok (költemények) 1952.

• Csillagidőben földi évek (versek) 1960.

• Kavargó sorsok (novellák) 1962.

• Földi bodza (válogatott versek) 1967.

• Májusi szellőben (versek) 1969. És egy posztumusz kiadvány immár Laták István halála után: • Vaskoszorú (lírai emlékezések) 1974.

A szerző írásában így határozta meg a korabeli Híd ars poeticáját: „Még süt a nap, ha téliesen is.

Még semmi sincs későn, hogy a sorainkba lopózott

Lankadatlanul hirdetjük: magyarok, ahol vagytok, dédelgessétek szívetekben a fényt, amit a múlt század szabadelvű magyarjai gyújtottak szeretetteljes csodának, és ennek a fénynek segítségével találjatok megértést a köröttetek élő nemzetekkel. Egyformán mostoha századokat nyögtetek át együtt, hát szeressétek mindenütt más nyelvű földijeiteket, hisz a sötét éveket csak a kelet-európai kis nemzetek igazi baráti szövetségében vészelhetjük át” – írta Laták István a Híd jubileumi számának nyitó írásában, mintegy meghatározva a szerkesztőség céljait is, megfogalmazva tagjainak hitvallását, törekvéseit, irodalmi és közéleti szándékaival egyetemben.

A szerzőnek a zentai Történelmi Levéltárban őrzött hagyatékában, a család által az író halála után letétbe helyezett anyag sorrendben nyolcadik do-

A Híd ötvenéves jubileumára megjelent alkalmi kiadvány címoldala

Laták István jellegzetes portréfotója Szóltunk már arról, hogy a Kanadai Magyar Munkás című – mint a megnevezése is jelzi – tengerentúli lap 1939. február 11-i megjelenésében átvette a vajdasági Híd folyóirat 1938-as decemberi, tehát évfolyamzáró számából Laták Istvánnak a kiadvány ötéves jubileuma alkalmából készült bevezető írását, Öt esztendő végeztével címmel közreadott vezércikkét.

A költő ekkor így fogalmazott: „Aztán egyik év a másik után múlt, nemzedékünk a harmincas éveket érte el, a férfikort tapossuk, sorainkban egyre többen vannak, akiknek fiatalos fürtében fehér hajszálak csillannak… A kifáradtak, a lógósok, az elhullottak, a hamisak és a félreállók helyett kisebbségi új magyarság lettünk. Mindig több és több feladat szakad a nyakunkba. Vojvodina szellemi életében, irodalmában, kulturális harcaiban akaratlan élcsapat vagyunk; nyitott szemű állásfoglalásunktól sok minden függ. A szabályozottaknak és a gleichschaltoltaknak (átkapcsoltaknak) kényelmetlenül hangzik, de bármilyen sok felelősséggel is jár ez, az új magyarságra mi vágytunk: dolgozók, sanyargók, új életre eszméltek lassan sorakozó hada.

Sokszor megtapogatjuk a vállunkat: mi volnánk, akiknek teljes felszereléssel férfiasan kell menetelni, átvéve a haladó polgárság becsületes rétegeivel minden fontos munkát, ami nemzetiségi létünk biztosítéka?

Mint ifjúság kezdtük a hídverést, de gyorsan férfiassá kényszerített szívvel döbbentünk a lázadó spanyol tábornokok nemzetárulására; keseredett szájjal figyeltük, hogy a keresztényi elveket hogyan tapodják úr-népek kalandorai. A könyvmáglyák tüzes csóváitól lángra lobbant kultúraszeretetünk: óh mi tömegek fiai, még meg sem szerezhettük a civilizáció áldásait, és az új barbárok még a nyomát is eltörölnék előlünk!

Magyarul szóltunk, de minden nemzetiségű és rangú dolgozó testvérünkhöz szóltunk, hogy a sok millió sötét színű ing elfödi a napot a kis nemzetek elől. Vigyázat: az új szentszövetség megint vad Metternichek lába alá tiporná a pár évtizede megéledt kelet-európai kisnemzeteket” – fogalmazott Laták István 1938–39-ben tengeren innen és túl. S mindebből nyilvánvalóan kitűnik, hogy az író ekkor már négykötetes szerzőként jegyezte le az itt (is) idézett sorait. Mindeddig azonban elmulasztottuk felsorolni, áttekinteni Laták István korábban megjelent könyveit. A vezércikk megírásáig tehát a szerzőnek az alábbi kötetei kerülhettek az olvasók könyvespolcaira: • Kolduslázak (versek) 1928.

• Düh (elbeszélések) 1929.

• A kültelek (versek) 1937.

• Szürke napok (novellák) 1939.

A szerző életében még az alábbi kötetei jelentek meg: • Egy élet árad1 (versek) 1939.

• Vásár (novellák) 1941.

A Híd ötvenéves jubileumára készült mappában jelent meg Hangya András képzőművészeti levelezőlapja kufárokat kiűzzük: tolvaj, fogjátok meg, ellopja az egyetértést! Kútmérgezőink állati képét mutassuk be ingadozó társainknak, és ha mindenütt megteszszük kötelességünket nemzetünkért, a haladásért, minden fajú, hitű, színű dolgozó embertársunkért, éppen a nemzetiségek századokon átkozott vidékén emelünk gátat az országhatárokat átlépni készülő sötétségbe bújt háború kolosszusoknak!

Laták István Egy élet árad című verseskötetének címoldala Ötödik évfolyamunk végén azzal a virrasztó emberséggel búcsúzunk olvasóinktól, amellyel a HÍD születésénél már őrt álltunk az itteni magyarság jövendője fölött. Sok magyarkánk Rodostójában ápolgattuk az emberiesség fulladozó tüzét, ápolgattuk, hogy egy szociálisabb magyarság útépítői lehessünk mi, éppen mi, kisebbségi magyarok a körülöttünk kavargó nemzetiségek népsűrűjével becsületes öszszefogásban, közös jobb sorsért, egy kivilágosodott Közép-Európa fasizmus ködén is győző fénysugaraiért, Kossuth Duna konföderációs álmáért. Azoknak a magyaroknak szívével, akiknek fáj Dévény és a két kisnemzetet csúfoló tény: hogy a szlovák–magyar Pozsony a németek nyitott keleti kapuja ma…

bozában, amelyik a leltárjegyzék tanúsága szerint a költő tevékenységének dokumentumait, irodalmi alkotásokat, tanulmányokat, polémiákat és kritikákat (Dokumenti delatnosti: književna dela, studije, diskusije, kritike) tartalmaz, találtam meg Laták István egy másik írását, amelyik a Híd folyóirat egy másik, immár jóval későbbi korszakának tevékenységét, eseményeit, körülményeit vizsgálja – ugyancsak a kezdetekre való hangsúlyozott visszatekintéssel. A vizsgált, illetve szemlélt kor részben tehát mégis azonos, az első esetben azonban ez még a reális, valós jelen, a cikk megírásához közeli időpont, a második esetben pedig már a – visszatekintés révén is – viszonylagos távolságba került múlt. Mégsem tekinthetjük egyértelműen, „egyszerűen csak” visszaemlékezés(ek)nek A régi HÍD ébresztése című írásában elmondottakat. A szerző ugyanis így fogalmaz: „Szerb nyelven is megjelent a háború előtti HÍD folyóiratunk közleményeinek könyvbe válogatott gyűjteménye. Ez újból ösztönzést ad, hogy megemlékezzünk – most már nemcsak a kiválogatott anyagról, hanem – a vele kapcsolatos, lapjainkban megjelent írásokról is.

Való tény, hogy a szerkesztés néhány szempontjának megtárgyalásánál mindjárt éreztük, hogy egyoldalú ez a HÍD-válogatás. Az ésszerűen korlátozott terjedelem nem engedhette meg, hogy még többoldalúan mutassuk be a régi HÍD munkáját.

Az áttekinthetőségre is figyelemmel kellett lenni. Úgy kellett összeállítani, hogy sok mindent megmutasson, de mégse legyen ijesztően hatalmas gyűjtemény, hogy a siető mai olvasó el is olvassa. Így szélesebb jugoszláviai jellege csak korlátozottan jutott kifejezésre, s főleg vajdasági jellege domborodik ki, pedig éppen nem volt begubózott és lokális szemléletű folyóirat. A világ fontos politikai eseményei, tömegmozgalmai, messze ható kulturális kérdései, szellemi tájékozódása, irodalmi és művészeti szenzációi gyakran ismertetést kaptak a lapban. A szomszéd országok, de távolabbi nyugati és keleti államok, sőt Ázsia nagy országai is időről időre publicisztikai bemutatásra kerültek az

események kapcsán. A publicisztika sokoldalú eszközeivel az egészségvédelem, az építészet, az urbanisztika kérdései, a haladó pedagógia törekvései stb. is megvilágításra kerültek olykor a hasábjain.

Ez jóformán mind kimaradt ebből a gyűjteményből. Nem látszanak benne teljesen a messzebb terjedő összefüggések, hogy a HÍD mindig arról beszélt, amiről a legfontosabb szó esett a világban” – írta hát Laták István, aki – mint ez itt idézett soraiból is nyilvánvaló – örült ugyan a folyóirat régi számaiból készült, szerb nyelven közreadott válogatásnak, ellenben mégis elégedetlen volt azzal, mert nem adott teljes képet a lap arculatáról és annak irányultságáról, magatartásáról, viselkedéséről, szerkesztőinek széleslátókörűségéről.

Utcai jelenet Laták Utcai jelenete rögtön a címadó novella után következik a szerzőnek 1929-ben megjelent Düh című elbeszéléskötetében. Főhősében, a meg nem nevezett kisfiúban, az értelmetlenül és minden ok nélkül megalázott proligyerekben ugyanolyan kontrollálhatatlan harag ébred, amikor az őt körbeálló, vigyorgó, rajta nevető iskolatársai szemébe néz, mint a korábbi történetének borult elméjű ámokfutójában, aki abban vezeti le indulatát, hogy három, az útjába tévedő, vétlen fiatalt brutálisan meggyilkol. Az iskolás gyerekek történetében a szerző nem jut el a gyilkosságig, a dühöngő kisfiú szúr, vág, sárral fröcsköl és a megfékezésére kelt rendőr kezébe harap – de nem öl meg senkit. Elbeszélői módszerében az egyik legnagyobb különbség a két kispróza között, hogy Laták István a Düh című novellájában nem vizsgálja és nem mérlegeli az előzményeket, a kontrollálhatatlanul elszabadult indulat kiváltó okát, s csak feltételezhetjük, hogy alkotói attitűdjéből eredően valóban a nyomor, a kiszolgáltatottság, a szegénység valamilyen tragikuma, szomorú eseménye, illetve az annak igazságtalanságával való szembesülés lehet az. Az Utcai jelenetben viszont épp a megalázás pillanatát szemlélteti olvasójával.

Olyan szituációt teremt, amelyben már nincs viszszaút: nyilvánvaló, hogy a gonosz, aki a bajt okozta, nem fog bűnhődni tettéért, s az okozott kár megtérítésére, megtéríttetésére sincs semmi esély; a sértettnek semmiféle lehetőséget nem ad, hogy elégtételt vegyen, vagy legalább panaszt emeljen bántalmazója ellen; minden végkifejletnek csak ő maga, a megalázott kisfiú lehet a még további vesztese. Nem is értékeli hát – sem a szerző, sem a korabeli olvasója – csodaként, meglepetésként, hogy a gyermek ebben a helyzetében úgy viselkedik, mint egy sarokba szorított, sebesült vad… ░SZABÓ PALÓCZ Attila

1 Laták Istvánnak ebből a verseskötetéből hasonmás kiadás jelent meg a Híd című folyóirat ötvenéves jubileumára 1984 májusában (felelős szerkesztő: Bányai János; műszaki szerkesztő: Kapitány László). Ugyanebben az ezerötszáz példányban készült kiadványban újra kinyomtatták a lap 1938-as novemberi számát (V. évfolyam, 11. szám), illetve ekkor jelent meg Hangya András festménye és Maurits Ferenc Pliszírozott-hajú című, kombinált technikával készült alkotása a Híd képzőművészeti levelezőlapján.

12 ÜVEGGOLYÓ

2013. február 4., hétfő

uveggolyo@magyarszo.com

TŐKE ISTVÁNRA EMLÉKEZÜNK

Csendes eső „Keress olyan mestert, akinek szelleme világos, tudása nagy és szíve jó!” – mondja az arab bölcsesség. Ez a gondolat röviden összefoglalja mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a tanárt tanárrá, a pedagógust pedagógussá teszik. Ebből is látszik, hogy milyen nehéz mesterség, milyen komoly feladat, milyen életre szóló hivatás a pedagógusi pálya.

Ki ne emlékezne saját életéből olyan óvónőre, tanítóra, tanárra, akire felnézett, akit ma már példaképének tart. Tőke István, a népszerű néprajzi író, pedagógus ilyen példaértékű tanárember volt szűkebb és tágabb közösségünkben, saját munkájára életre szóló hivatásként tekintett. „1946 őszén, a főiskola befejezése

anekdotagyűjteménye, példaértékű és felbecsülhetetlen munkája által közel került a szívemhez.

Szt. Ágoston a következőt írta: „Akinek szíve tele van szeretettel, mindig van valami ajándékoznivalója.” Tőke István együtt élt a való világgal, ismerte annak minden rezdülését. Folyamatosan vetette össze a változásokat az örök értékkel, s képes volt kiválasztani azt, ami az igazságosabb jövőt vetítette elénk. Aktív, kitartó munkája emelte őt a példaképek sorába, emlékének, tevékenységének elismeréseként tüntette ki őt a zentai önkormányzat 1997-ben. Tanulónemzedékek egész sorát ajándékozta meg szeretetével, odaadásával, természetéből „sugárzó me-

Tari István Munkáját, mint ahogy a pedagógusi munkát általában, a csendes esőhöz lehet hasonlítani. A csendes esőhöz, amely jó sokáig tart, áztatja a földben megbújó magokat. Azok magukba szívják a nedvességet, és később akár szárazság idején is képesek termőre fordulni. A Tanár Úr termőre fordította gyermekeinket, ifjú sarjainkat, és éltető munkájával táplálta bennük a tudásszomjat és a teremtő erőt, amellyel ők is értéket adhattak önmaguknak, a családjuknak, és hasznos tagjává váltak szűkebb vagy tágabb közösségüknek.

Az idő nem lépett át ízes anekdotavilágán, derűs és hagyományőrző történetein, a múlt idők emlékein. Szenvedélyes,

(tőke istván emlékezetére) a tanár úr újfent méltatlankodik: „miért tettek a nagy I-re pontot?”

– nem tudom – makogom

Tőke István (1921–1983) után kerültem magyar szakos tanárként Zentára, ebbe a Tisza menti kisvárosba.

Már a kezdet kezdetén megfogott a város sajátos hangulata, otthonos légköre, a földművelő lakosság hagyománytisztelete, ízes és képgazdag beszéde” – vallotta Tőke István beköszöntő írásában.

Egy kicsit pironkodva vallom be, hogy személyesen ugyan nem volt alkalmam ismerni a Tanár Urat, de hasznos, különösen a magyar szakos kollégák számára készített útmutató írásai, szellemes

legségével” (Szeli István), lelkiismeretes egyéniségével és tekintélyével. A tanítást, a gyerekekkel való foglalkozást soha nem teherként és nyűgként élte meg, inkább kihívásként tekintett az oktatási célokra és feladatokra: „Hivatásszerető ember voltam. Nyaranként alig vártam a szeptemberi kezdéseket. Tele volt minden indulás új ígérettel; új arcokkal, diákegyéniségekkel; új oktatási, nevelési célokkal, örömökkel, gondokkal…” – nyilatkozta a Magyar Szóban megjelenő interjújában 1981-ben.

Kukucskai találós kérdés Nyári este. Öreg parasztok ülnek a sarki kispadon. Bandáznak, meghányják-vetik a világ dolgait. Főleg a fiatalokról, a termésről, no meg az örök témáról: az adóról folyik a szóbeszéd.

– Szomszéd, keed, ugye okos ember? – szólítja meg egyikük a másikat.

– Hogy én-e? Hát… nem azér’, hogy tán… izé, mer’ hát… szóval… ’szen persze hogy a’ vónék.

– No, ha olyan okos, akkor találja ki, hogy minek teremtette az Úristen a krumplit!

– A krumplit-e? Hát krumplinak.

– Azt hittem, okosabb kend, szomszéd! Mer’ ám az Isten a krumplit nem krumplinak, hanem fődtúró szegínynek teremtette. Úgy ám!

– Lehetsíges – adja be a derekát a kérdezett.

– De azt tudja-e, hogy miért éppen neki?

– Mondjad, no!

– Hát csak azér’, hogy a szegíny ember is lehúzhassa már valamirül a bűrt ebben az adóterhes világban. ░TŐKE István hagyatékából

soha szűnni nem akaró tenni akarása, emberszeretete, a kor kihívásaival szembeni válaszadása, értékrendszere és példaértékű közösségformáló tevékenysége olyan magasságokba emelte Tőke István tanár urat, amely az utókor számára is felbecsülhetetlen értékkel bír. ░KORMÁNYOS KATONA Gyöngyi, Zenta oktatási és művelődési tanácsosa (Elhangzott Zentán 2013. február 1-jén a városháza dísztermében megtartott Tőke István-emlékesten, amelyet halálának harmincadik évfordulója tiszteletére szervezett a zentai önkormányzat és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. A jövő héten Gerold László ny. egyetemi tanár ünnepi méltatását közöljük.)

a lavina így is születik egy kéz ezüst pontot rak oda ahová nem kellene (mondjuk egy fakabátra) és „a bűnösök öröme szertefoszlik”

Tőke István Zentáról 1946 őszén, a főiskola befejezése után kerültem magyar szakos tanárként Zentára, ebbe a Tisza menti kisvárosba. Már a kezdet kezdetén megfogott a város sajátos hangulata, otthonos légköre, a földműves lakosság hagyománytisztelete, ízes és képgazdag beszéde. Előbbi tanítói működésem helyén: Topolyán is volt tradíció, de úgy találtam, hogy a zentai másabb.

Mélyebb is, sokszínűbb is amannál. Jellemző. Itt Zentán az irodalmi órákon sohasem kellett kizárólag a tankönyv szemelvényanyagára hivatkoznom, valahányszor a népdalról, népballadáról vagy a népmondáról tanultunk. Diákjaim maguk is sok népköltési terméket ismertek és idéztek, olyat, amely itt a Tisza mentén, szűkebb pátriájukban termett… Hol gyűjtöttem? Mindenütt, ahol úgy gondoltam, található még ízes szavú mesélő, és ahol mód, alkalom kínálkozott: alvégi parasztházaknál, hajdani nagygazdaportákon, falusi, községi plébánián, bíróságon, kórházban, tanári szobákban, érettségi találkozókon, kocsmákban, borbély- és iparosműhelyekben, szövetkezeti otthonban, gyári társalgóban, piacon, alsó Tiszaparti bandázgató öregek között, lakodalmakban, vendégségben, vonaton, autóbuszban…

(Mosolygó Tisza mente, 1983, Forum Könyvkiadó)

2013. február 4., hétfő

uveggolyo@magyarszo.com

Életgyónás

Ö

tven év távlatából látok egy kisfiút, aki ágyon ül szótlanul, és félig nyitott szájából csorog a nyál. Nagy a nyüzsgés abban a magyarkanizsai házban, de nem szól hozzá senki. Nem törlik meg a száját, nem simogatják meg buksi fejét. Ez a kisfiú már tudja, vagy legalábbis sejti, hogy az ő neve: kuss. Kuss Jóska…

Több mint ötven éve, Istenem, és azóta semmi sem változott.

Most is félig nyitott szájjal bámulom a monitort, és reggelente arra ébredek, hogy nyáltócsa díszeleg a párnámon.

Azt a sok elmaradt ölelést, simogatást, ami megilletett volna engem mint kisfiút, szerettem volna felnőtt fejjel megkapni, de csak a kígyók veszedelmes ölelését kaptam. Nem szívesen utazom vissza a múltamba, mert csak vérrögökre lelek, kékre, zöldre vert lábszárakra, testi és lelki kínzásokra.

Nevelőanyám a rétesnek való tésztát nyújtotta a gyúródeszkán, és a deszkáról lelógó, fityegő részeket ügyesen a mutatóujjára tekerte. Élvezettel néztem zsonglőrködését. Egyszer csak felkapta a disznóölő nagykést, és csúnya grimaszokat vágva hadonászni kezdett vele, miközben énekelt: cigány, cigány, dig, dig, dig, ha jóllakik, megdöglik, pocoklyukba temetik, vasvillával kergetik. Én a szemébe néztem, hosszan és mélyen, és akkor valami azt súgta nekem, hogy ez az ártatlan gyermeki tekintet visszahőkölteti, lecsillapítja az őrjöngő asszonyt.

Akkor talán öt- vagy hatéves lehettem. Lehajtotta a fejét, nem tudta elviselni tekintetemet, valószínűleg édesanyám tekintetét látta az enyémben, aki halála előtt egy perccel azt mondta neki: Icám, nagyon vigyázz a gyermekeimre!

Még a mai napig is szeretek az emberek szemébe nézni, csak tekintetem már fáradtabb, és gyanakvás költözött belé.

A cigányozás szinte mindennapi volt, reggeltől napestig szidták a már megboldogult édesanyámat. Már-már azt hittem gyermekfejjel, hogy ez természetes. Úgy éreztem, nem szabadott volna világra

születnem, és én is gyűlöltem magamban a cigány vért, megvetettem öcsémet és nővéremet is cigányságukért. Csak egyetlenegyszer mertem nevelőanyámnak visszaszólni, hogy hagyja békén az anyámat, mire ő ököllel az arcomba csapott olyan erővel, hogy két fogamat köptem ki, és az orromból kifolyó vér eláztatta hófehér ingemet.

A megaláztatás olyan mértékű volt már, hogy kimentem a fészerbe, és egy kortynyi pocokméreggel próbáltam véget vetni az életemnek negyedik osztályos koromban. Szerencsére nem lett komolyabb bajom. Bögölyszeműnek csúfolt nevelőanyám, azóta sem hallottam ezt a kifejezést senkitől.

Már nagyocska voltam, amikor megihletett nevelőanyám náci tisztekhez hasonlító viselkedése. Íme e néhány sor, a vers, amit még nem mutattam meg eddig senkinek…

Egyszer véletlenül feldöntöttem a nagy pléhkádat, és szappanos vízben úszott az egész szoba. A sarokba kuporodva, reszketve vártam a fejleményeket. Elképzeltem, hogy bejön, és rám parancsol, hogy hozzam be a botot, amellyel jól elnáspángol, ahogyan ez bevett szokás volt nála. Nem így történt. Amikor bejött a tisztaszobába, térdre ereszkedett, mint az apácák, összekulcsolta a kezét, és zokogni kezdett. Mintha negyvenöt éves fájdalmát sírta volna ki hangos zokogással, patakozott a könnye, és akkor láttam először az egész szobában elterülő kissé őszes barna haját, amit sohasem rövidített meg. Tudtam akkor, mint kisgyermek, hogy nem a bokáig érő vizes szoba miatt jajveszékel, tudtam, éreztem, hogy az életét siratja, azok a bántások, sérelmek buggyantak ki belőle, amelyeket soha senkinek nem tudott elmondani. Szinte tapintható volt szíve fájdalma. Ennyi év után, most, amikor megelevenedik előttem ez az emlék, hirtelen az életgyónás jut az eszembe, hiszen nem egyszer volt alkalmam keservesen síró, zokogó emberek gyónását végighallgatni, amikor már nekem is könny szökött a szemembe. Ez a pillanat volt Bogdán Ilona életgyónása és lelki megszépülése. Odamentem hozzá, és tengerkék szemébe nézve átöleltem. Olyan szép átszellemült volt az arca, mint szentképeken az őrzőangyaloké. Anyu, anyu, ne sírj, mondtam neki, de én is sírtam.

ÜVEGGOLYÓ 13

Tente baba, tente „Te bögölyszemű csúf cigány” Késsel táncol körül anyám.

Ragadtam volna méhfalhoz, vágtak volna az ablakhoz. „Te bögölyszemű csúf cigány” Hányszor vérzik orrom és szám?

Tudom, anyu, sírodban vagy, mégis védd meg kisfiadat.

Nővéremet úgy megrakták, nem ismertem fel az arcát, meztelenre vetkőztették, mintha láttam volna lelkét Felszállni a nyári égbe.

Nem emlékszem semmi szépre, Káromkodás, ütés, verés, Anyu, gyere, nagyon nehéz.

Odaadtál egy családnak, ahol mosoly nincs, csak bánat.

Pénzért nevelt három gyermek.

Nyoma sincs a szeretetnek.

Nyoma sincs az emberségnek, gyermek vagyok, mégis vénnek érzem magam. Estefele tente baba, tente tente, éneklem nagyon halkan, mikor félek, mikor baj van.

Bögölyszemem keres kutat, Anyu, mutass nekem utat.

░BOGDÁN József

Rőzsegyűjtő ember

V

G. József: Szomorúság

Jean-Francois Millet (1814–1875) – Rőzsehordó asszonyok

Téli tárca

életlenül sokat tudok arról az ipséről, akit drótkosarakkal felszerelt biciklijén nap mint nap gördülni látok a város utcáin. A nyugdíjasforma, sápadt, borostás képű alak esőben-hóban elszánt dühvel tekeri a pedált, és nyilván átkozza sorsának alakítóit, akik miatt rákényszerül a filléreket hozó üzletelésre. A tizenöt-húsz kilométernyi útvonalon újságfélét s nagy ritkán könyvet terjeszt suttyomban, jobbára pletykalapokat kézbesít. Ha az úttesten meglát egy csutkát, jobbról mellé navigál, és az ülésen maradva mélyen lehajol, bal kézzel megragadja a zsákmányt, s az első drótkosárba veti.

Ha szerencséje van, száz méteren át is szedegetheti fel az elpotyogtatott piros kukoricacsutkát.* Ám ennél becsesebb préda az árkoló közműves melósoktól elhajított cövek, söprű- vagy szerszámnyél. Megbecsüli, betakarítja az öreg fákról szél által levert ujjnyi vastag gallyakat is; azokat marokkal méretre törve teszi a hátsó kosárba. Jobb esetben a vastagabb ágat a vázon felezi, harmadolja, de ha a fiatal, nedves fa törés helyett makacsul hajladozik, emberünk előkapja szekercéjét, s a hatalmas, élő törzs oldalán szabja, aprítja a tűzrevalót.

Mit használ a keservesen gyűjtött egy-egy szállítmány – hamar ellobbanó – fácska? Tán öt napon át is kell kaparni egyetlen alapos befűtéshez. Akik komolyabban veszik nyomorukat – vagy ráérősebbek? –, az ártéri kiserdőt és a távolabbi sarjúerdőket látogatják, s ők aztán tekintélyes rakománnyal tolják biciklijüket a város utcáin át, nem restellve kirakatba tett elesettségüket.

Egykor a barbizoni erdőt is járta a szegények serege. Az ott gyülekező piktorok már a 19. század derekán sem akartak hamis glóriát vonni a kínlódó, küzdő életek fölé, és zsánerkép helyett vesszőkötegek alatt roskadozó, reményvesztett, marcona ábrázatú parasztasszonyok képét hagyták örökül ránk.

Valamivel később két magyar mester is ott gyakorolta a realista tájképfestést, és a nevesebb, a huszonkilenc éves Munkácsy Mihály állítólag csaknem befejezte az erdőt ábrázoló munkát,** amikor egy bizalmas és befolyásos szemlélő túl idillikusnak és „embertelennek” találta a művet. Ez a sugallat vitte rá a festő elesettekkel együtt érző lelkét arra, hogy társadalmi problémát jelenítsen meg vásznán; utólag illesztette be az út magas peremére telepedett

nőt a hátára kötözött rőzsehalmazzal. Így ellensúlyozta a problémátlan szépséget, hogy a kellem serpenyőjét a rút is billegtesse, hogy láttassa velünk a küzdelem keserűségét, az örökkön tartó megélhetési harc szomorúságát.

Mit lát ebből a remekművet eredetiben megbámuló illető, és mit az elemista rajztankönyv kisdiák lapozója? A tárlat okos és szenvtelen műélvezőjének aligha lehet fogalma a rőzse hasznáról vagy hiányáról; ha egyszer telik neki a padlófűtéses galéria drága belépőjegyére, a tél hidegétől nyilván otthon se szenved. Ő a tiszta művészetet keresi a falakon, és megcsodálja a színharmóniát, miközben a szociális tartalom hidegen hagyja. A művészettörténet ismerője azt is tudja, hogy festőnk személyesen ismert idősebb (gall) pályatársa már korábban vászonra varázsolta a fontanebleau-i erdőben cipekedő, leszegett fejű, koros és elhízott matrónákat.

Az övékéhez hasonló fejkendőt visel Munkácsy nőalakja is, méghozzá derűs pirosat. A francia alkotás nyers realizmusa emitt romantikába oltott realizmussá lágyul; az ifjú szoknyapecér magyar maestro egy szemrevaló, erdei magányában már-már kívánatos fiatalasszonykát ábrázol, kevéske rőzsével, kinek ugyancsak lehajtott fejecskéje múló szomorúságot mutat.

A silány papírra nyomott reprodukció iskolás közönsége feltehetőleg együtt érzőn rokonítja saját sorsát a rőzsehordó nőével. És kit érdekel a mi utcáinkon erdei szajréval fölmálházott biciklit toló nincstelenek vonulása?

Nincs olyan nap, hogy ne lássam a városszerte csutkát és gallyat szedegető ürgét; többnyire le-fel járó térde, kormányra tapadó keze esik látókörömbe, a maga hibájából arcára kövült cinikus kiábrándultságot pedig akkor látom, amikor szúrósan és szánva nézek vizenyős szemébe – a lift tükrében. ░VICEI Károly * A csutka úgy aránylik a kőszénhez, mint a haiku a családregényhez. ** Munkácsy Mihály (1844–1900) – Rőzsehordó nő (1873, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) *** Jean-Francois Millet (1814–1875) – Rőzsehordó aszszonyok (1858 körül, Ermitázs, Szentpétervár)

14

2013. február 4., hétfő

kerekeken@magyarszo.com

Nem győzik a gyártást!

Amíg az európai autóipar több neves képviselője komoly pénzügyi és eladási gondokkal küzd, addig a Volkswagen másféle problémákkal szembesül: nem tud elég VII-es Golfot gyártani.

Bemutatták az új magyar Mercedest Az A és B osztály után ez a harmadik új fronthajtású

K

émfotókon már vagy tucatszor megmutatták a Mercedes CLA-t, most azonban minden fontos részletre fény derült. A C117 kódjelű kecskeméti modell méretben leginkább a VW Jettára emlékeztet: hossza 4,63, szélessége 1,777, magassága pedig 1,437 méter. Funkcionalitásban is hasonló a többi kompakt szedánhoz, a forma azonban sokkal simább, lendületesebb – látszik, hogy nem utólag ragasztottak puttonyt egy meglevő karosszériára. A forma ráadásul nem csak áramvonalasnak látszik, de valóban nagyon hatékony aerodinamikai szempontból. A légellenállási együttható az alapmodellek esetében 0,23, de ez tovább csökken a BlueEfficiency modelleknél. Ezeknek a formatényezője 0,22, a mai sorozatgyártású autók körében messze a legjobb.

A Golf az európai, de mondhatjuk nyugodtan, hogy a globális autógyártás egyik fénypontja, igazi sikersztori. Az összes eddigi generáció meghozta a várt sikert, sőt több esetben túl is szárnyalta az elvárásokat. Elég ha csak azt említjük, hogy az első generációs Golfot, amelyet még a hetvenes évek közepén mutattak be, a közelmúltban még gyártották a Dél-afrikai Köztársaságban. Az elnyűhetetlen kettes Golfokat még most is tömegesen látjuk a hazai utakon. Minden jel arra utal, hogy a hetes Golf is fényes karriert fut majd be.

A hetedik Golf bevezetése óta több mint százezer megrendelés érkezett a VW gyártónak, és ez minden várakozást meghalad. A wolfsburgiak ezért úgy döntöttek, 2013 első negyedévében bevezetik a szombat reggeli műszakot is, így a tervezetthez képest további kétezer autót tudnak gyártani.

Martin Winterkorn, a VW elnöke nemrég elégedetten nyilatkozott: „Tavaly a modellváltás ellenére 800 ezer autót sikerült kiszállítanunk. Nincs még egy ilyen sikeres európai autó.”

A hetes Golf rengeteg pozitív visszhangot kapott a sajtóban is – jó eséllyel pályázik a 2013-as év autója címre is.

A VW sikertörténetében azonban nemcsak a Golf játszik kulcsszerepet. A világválság közepette fennállása legjobb évét zárta tavaly a Volkswagen, és az európai autópiac lassulása ellenére minden jel arra utal, hogy idén is van okuk bizakodásra.

Európa legnagyobb autógyártója történelmének során első alkalommal értékesített 12 hónap alatt több mint kilencmil-

lió járművet: tavaly 9,07 millió autót adott el a Volkswagen, 11,2 százalékkal többet, mint 2011-ben. Az elnök szerint az elért eredmény is azt igazolja, hogy az autógyár megteremtette „a világpiaci vezető szerep megszerzéséhez szükséges előfeltételeket”.

A konszern elnöke 2018-ig a világ legnagyobb autógyártójává tervezi felfejleszteni a Volkswagent, évente több mint tízmillió jármű eladásával. Egyelőre azonban még meg kell elégedni a második hellyel: a Toyota 9,7 millió autót értékesített 2012-ben, 22 százalékkal többet, mint a természeti katasztrófa által sújtott 2011-es évben.

A Volkswagen tavaly elsősorban Észak-Amerikában és Ázsiában tudta látványosan növelni eladását. Az Egyesült Államokban például az előző évinél 26 százalékkal több, 841 ezer autót értékesített 2012-ben. Egy kifejezetten az amerikai piacra szánt nagy terepjáró modell kifejlesztését is tervezik, amelynek tanulmánytervét a detroiti autószalonon mutatták be. Egyúttal bővítenék a 2011-ben megnyitott amerikai üzem termelési kapacitását is. Kínában tavaly a Volkswagen 25 százalékkal több autót adott el, mint 2001-ben. Dél-Amerikában a konszern nyolc százalékkal növelte eladását és átlépte az egymilliós értékesítési számot. Növekedést könyvelt el a konszern az oroszországi piacon is.

Minden jel szerint hamarosan trónfosztás lesz, és a VW veheti át a világ legnagyobb autógyártója titulust. n mbb

Közös sportkocsit épít a BMW és a Toyota

A GPS leépíti az agyat Egy felmérés szerint ötből négy fiatal nem tud hagyományos térképet olvasni.

A megkérdezettek kétharmada még soha nem vette elő az autójában tartott atlaszt. Összesen kétezer személyt kérdeztek meg vezetési és térképhasználati szokásairól egy brit felmérés során. A 18 és 30 év közöttiek szinte kizárólag a GPS-re támaszkodnak az útvonaltervezéskor, ötből négyen bevallották, hogy nem tudnak mit kezdeni a hagyományos térképekkel.

A hatvan év felettiek 53 százaléka ezzel szemben bárhova elnavigál papírral is.

A férfiak 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy GPS nélkül bajban lenne. A felmérés legbizarrabb adata, hogy noha a megkérdezettek 83 százaléka tart térképet az autójában, kétharmaduk még soha nem vette elő a helyéről. Szakértők szerint különösen hosszabb utak tervezése során érdemes navigációt és térképet együtt használni, mert a GPS-ek nem minden esetben működnek százszázalékos pontossággal.

Az autó műszaki megoldásai persze egy az egyben érkeztek az A osztályból. A motorválaszték az 1,6 literes 122 lóerős benzinessel indul – ez kerül a CLA 180-asba, és ugyanezt a motort szerelik a CLA 200-asba is, 156 lóerővel. Az átmeneti csúcsmodellt, a CLA 250-est kétliteres, 211 lóerős turbómotor hajtja. Dízelváltozatból is kétféle lesz, a CLA 200 CDI 136, a CLA 220 CDI 170 lóerős, 2,1 literes motort kap.

Később érkezik a CLA 45 AMG, amelybe állítólag 350 lóerős motort építenek.

A típus futóművét valamelyest áthangolták az A osztályhoz képest. Kétféle változat létezik: a kényelmesebb Comfort és a Sport, amelyet elöl 2, hátul 1,5 centivel lejjebb ültettek. A típust első- vagy négykerék-hajtású kivitelben lehet majd megrendelni.

A CLA gyakorlatilag a bemutató pillanatától megrendelhető, a magyar kereskedésekbe pedig áprilisban érkezik. Hogy idehaza mikor lesz kapható, erről még nincs hír, de minden bizonnyal a forgalmazók hamarosan besorolják ezt a modellt is a kínálatba. A Mercedes egy teljesen új szolgáltatást is bevezet az új modellel: aki ilyen autót vesz, megkapja az integrált szervizcsomagot is, amely négy éven, vagy 120 ezer kilométeren belül ingyenes karbantartást jelent a majdani CLA-tulajdonosoknak.

E

Újabb együttműködési megállapodást kötött a német és a japán gyártó

lképzelhető, hogy néhány év múlva a BMW és a Toyota által közösen fejlesztett sportkocsi jelenik meg a piacon.

A két gyártó újabb szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy megvizsgálja egy ilyen modell elkészítésének lehetőségét, de további területeken is közös munka indul. A japánok és a németek könnyűsúlyú technológiai megoldásokat, üzemanyagcellás rendszert és következő generációs lítium-ion akkumulátorokat fejlesztenek közösen. A sportkocsis projektummal hamar végeznek a felek, az első tanulmány már az idei év végén bemutatkozhat.

2013. február 4., hétfő n VRT 1.

6.30 Jó reggelt, Vajdaság!

9.05 Univerzum, tudományos sorozat 10.10 Paletta 12.10 Tudás – hatalom 13.30 Krónika 14.05 Paradox, ang. sor.

15.00 Hírek hallássérülteknek 15.05 Kémvadászok, sor.

16.25 Politbüró 17.50 Képeslapok 19.00 Jó tudni 19.30 Híradó 20.05 Kémvadászok, sor.

22.00 Vajdasági híradó 22.35 Tájékoztató műsor 23.00 Univerzum, tudományos sor.

23.45 Stílus és város

n VRT 2.

7.00 8.30 9.30 10.00 10.30 11.00 11.30 12.00 12.30 13.40 15.10 16.10 16.40 17.45 18.00 18.15 18.30 18.45 19.00 19.30 20.00

21.00 21.30 23.10

Tabloid Vallási műsor A remény útjai Barázda, ism.

Gyöngyösbokréta 2010, 6. rész Magyar nyelvű műsor Kikindai Betyárok, 3. rész, magyar nyelvű műsor Magyar nyelvű műsor Hírek, magyar Ruszin nyelvű műsor, ism.

Jó estét, Vajdaság!, magyar, ism.

Jelen-lét, ism.

TV-magazin, román nyelvű műsor Hírek, horvát Hírek, szlovák Hírek, ruszin Hírek‚ román Hírek‚ roma Hírek, magyar Magyar nyelvű műsor Napjaink Sok a veseelégtelenségben szenvedő beteg, kevés a transzplantálásra alkalmas szerv – beszélgetés a betegekkel, orvosokkal. Milyen szempontok alapján vállalnak gyermeket a párok, ösztönzőleg hat-e erre a babakelengye utáni áfa visszatérítése?

Az országos szociális politika jó és rossz oldalai – beszélgetés a szakemberrel. Hová vezetnek az újabb drágítások – lesznek-e szociális kártyák?

Megcsorbíthatja-e az MNT hatásköreit a vonatkozó törvény alkotmányossági felülvizsgálata? Szerkesztő Bágyi Ribár Renáta F-esztelen, magyar nyelvű ifjúsági műsor Játékfilm Paletta

n SZRT 1.

9.05 10.35 12.40 13.30 15.00 15.20 16.05 17.45 19.00 19.30 20.05 20.50 22.40

Sorozat Környezetvédelem CSI: New York, sor.

Tévéjáték Tehetséges vagyok Itt Szerbia!

Jobb élet, sor.

Belgrádi krónika Kirakójáték Híradó, 2.

Jobb élet, sor.

Kék vonat, hazai filmdráma CSI: New York, sor.

tv@magyarszo.com 23.45 Haven, sor.

0.30 Sörcsata, am.–auszt. vígjáték

n SZRT 2.

9.20 9.45 11.05 12.05 12.40 13.10 14.10 16.05 16.50 17.20 18.40 20.15 22.15 23.05

Iskolatévé Forró gumik Vet klinika Koncert Környezetvédelem Kincstár Iskolatévé SAT Az élet színei Titanic: Vér és acél, sor.

Sportműsor Koncert Titanic: Vér és acél, sor.

Művelődési műsor

n B92

7.35 8.25 10.35 12.00 13.05 14.15

16.40 17.00 18.00 18.30 19.10 20.00 21.00 23.35 23.55 1.25

Ép testben A legjobb évek, sor.

Internátus, sor.

Rajzfilm Nindzsa harcosok Hasfelmetsző Jill, am. thriller Sportműsor Két pasi – meg egy kicsi, sor.

Joey, am. sor.

Híradó Nindzsa harcosok Nikita, sor.

Jackie, a jó fiú, am.–hongkongi–auszt. akcióvígjáték Sportműsor Internátus, sp. sor.

A rózsa neve, ol.–fr.–NSZK thriller

n PANNON TV

7.00 Közügyek, ism.

8.00 Rádiós Híradó 8.25 Pannon Gazda, mezőgazdasági előadás a vetőmagokról, ism.

9.00 Rádiós Hírek 9.05 Ízlések és fotonok, 9/1. rész 9.35 Etnopark – Jazak 10.10 Kárpát Expressz 10.35 Szubjektív – Vendégek: Sebestyén Márta népdalénekes, Andrejszki Judit orgonaművész és Szabó Zoltán dudás, ism.

10.50 Talpalatnyi zöld – Szentgotthárd 11.30 Ízlések és fotonok, 9/1. rész 12.00 Rádiós Híradó 12.25 Élő népzene – 30. Országos Táncháztalálkozó, 4. rész 12.55 Pannon Gazda, ism.

13.20 Közügyek, ism.

14.30 Átjáró – 80 éves a székely hoki 15.00 Etnopark 15.35 Épí-tech – A legkedvezőbb befektetés C szigetelés 16.00 Rádiós Híradó 16.30 Újvidéki Krónika 17.00 Életmód 17.30 Híradó 18.00 Közügyek 19.00 Természetvédelem határok nélkül – Téli látogatás a Kapitány-réti halastavon 19.30 Életmód 20.00 Híradó 20.30 „Csúnya betegség” – A vasút és a mozdony szeretete 21.00 Életem–utazásaim – Életrajzi film dr. Balázs Dénes geográfusról

22.00 Híradó 22.25 Közügyek, ism.

23.30 Kárpát Expressz

n MOZAIK TV

2.00 Éjjeli műsor 7.30 Híradó 8.00–10.00 A Delta TV műsora 10.00 Közügyek 11.15 Mindennapi egészségünk – Kivezető út a depresszióból, 8. rész 11.45 Magyar történelmi arcképcsarnok – Damjanich János 12.00–14.00 A Delta TV műsora 14.00 Nézőink jókívánságai, ism.

15.30 Pannon Gazda, mezőgazdasági műsor 16.00–18.00 A Delta TV műsora 18.00 A lélek állomásai – Barátság–magány 18.30 Híradó 19.00 Az Újvidéki Színház 39. születésnapja 19.15 Téma – XVI. Vince-napi borverseny

n M1

9.00 9.45 10.35 12.25 12.55 13.25 14.20 14.30 15.00 15.50 16.40 17.25 17.40 18.30 19.30 20.15 21.10 22.10 22.40 23.10 0.20

India – Álmok útján, sor.

Rex felügyelő, sor.

Család-barát Roma Magazin Domovina Magyarlakta – vidékek krónikája Fejjel a Fajnak Ízőrzők Rex felügyelő, sor.

Acu hercegnő, japán sor.

Heartland, kanadai sor.

Jövő-időben Észak és Dél, am. sor.

Humoróra Híradó, sport, időjárás Hacktion, magyar sor.

Kékfény Az Este KorTárs Aranymetszés Acu hercegnő, japán sor.

n TV 2

7.00 10.30 11.30 12.00 13.00 14.00 15.00 15.30

16.30 17.30 18.30 19.30 20.25 21.00 21.30 23.30 0.30 2.05

Mokka Astro-Világ Árva angyal, mex. sor.

Titkok hálójában, sor.

Doki, am. sor.

Tények Délután Szerelmes Anna, német sor.

Walker, a texasi kopó, am. sor.

Doktor House, am. sor.

Aktív Tények Családi Titkok, sor.

Bűnök és szerelmek, sor.

Jóban Rosszban, sor.

NCIS, am. sor.

Különleges ügyosztály, francia sor.

Tények Este Constantine a kereszten, olasz–jug. kalandfilm

n RTL KLUB

8.15 8.55 11.40 12.40 14.00 15.15 16.20 17.20 18.30 19.10

Reggeli – Csak csajok Remington Steele, am. sor.

Astro Show Fókusz Gálvölgyi-show Bűnös szerelem, am. sor.

Riválisok, mex. sor.

A gyanú árnyékában RTL Klub Híradó A Kód

20.15 20.55 21.30 22.35 23.40 0.40

Fókusz Barátok közt, sor.

Csont nélkül, am. sor.

A főnök, am. sor.

A hatalom hálójában, am. sor.

Reflektor

n M2

6.25 Rajzfilmek 10.15 Állatkerti óvoda 10.45 Vipo, a repülő kutya kalandjai 11.05 Rajzfilmek 13.55 Sarah Jane kalandjai, angol sor.

14.25 Amika, belga sor.

14.50 H2O: Egy vízcsepp elég, auszt. sor.

15.45 Hogyan működik?

17.10 Egér-úti kalandok 17.35 Vipo, a repülő kutya kalandjai 18.35 Rajzfilmek 20.00 Híradó, sport, időjárás 20.35 Melissa és Joey, am. sor.

21.00 Az aranykesztyű lovagjai, magyar tévéfilm, 1. rész 22.35 Gladiátor, am.–angol történelmi kalandfilm 1.10 Borvacsora

n DUNA TV

7.35 8.35 9.05 9.30 10.00 10.30 10.55 11.20 12.20 13.00 15.00 15.30 16.30 17.05 18.35 19.05 19.55 20.45

21.35 22.10 22.55 23.30

Angyali érintés, am. sor.

Székely kapu Közbeszéd Élő egyház Isten kezében Új nemzedék Virágzó Magyarország A 78-as körzet, magyar sor. Öregberény, magyar sor.

Kívánságkosár Mesélő cégtáblák, magyar sor.

Híres zeneszerzők nyomában Térkép MacGyver, sor.

Közbeszéd Angyali érintés, am. sor.

A 78-as körzet, magyar sor.

Erdélyi történetek, magyar sor.

Egy benzinkút krónikája, magyar dokumentumfilm Kultikon Szeged hangjai Koncertek az A38 hajón

Nézői nyomásra újra képernyőn a Maradj talpon!

2012. december 31-én parádés szilveszteri műsorral búcsúzott Gundel Takács Gábor kvízműsora a nézőktől. Rövid pihenő után tavasszal újra az M1 képernyőjére kerül a közmédia legnépszerűbb szórakoztató műsora, a Maradj talpon!

A tudás alapú vetélkedő 2011. októberi indulása óta 233 alkalommal jelentkezett hétköznapokon az M1 esti Híradója előtti sávban. Gundel Takács Gábor műsora a közszolgálati tévécsatorna legnézettebb műsorai között foglalt helyet: adásonként átlagban közel félmillió ember nézte, és estéről estére közel egymillió tévénéző kapcsolódott be az izgalmakba. A legnézettebb adások a szilveszteri különkiadások voltak: 2011 utolsó napján 780 ezer fős, 2012. december 31-én pedig 897 ezer fős nézettséget ért el a népszerű vetélkedő. „A sajtóhíresztelésekkel ellentétben nem volt szó a Maradj talpon! megszüntetéséről, viszont úgy éreztük jobb, ha pihentetjük egy ideig” – mondta Lencsó Rita, az MTVA sajtófőnöke. „Abban mindenki egyetértett, hogy a műsor 233

MA A KÉPERNYŐN

Fergie és Andrew – Botrány az udvarban

Andrew herceget és Sarah Fergusont Diana hercegnő mutatja be egymásnak. Mindenki számára úgy tűnik, hogy a két fiatal tökéletesen illik egymáshoz. Házasságkötésükkor az egész Buckingham-palota boldogságban úszik. Ám hamarosan, két gyönyörű kislányuk összetartó ereje ellenére is, házasságuk válságba kerül. A riporterek követik minden lépésüket, és hamarosan az egész világ értesül válásukról. Vajon hol romlott el mesébe illő szerelmük?

Főszerepben: Pippa Hinchley (Sarah Ferguson), Sam Miller (Andrew), Iris Russel (Erzsébet királynő), Edita Brychta (Diana hercegnő) (VIASAT3, 10.10)

n VIASAT 3

7.20 Gyilkos sorok, am. sor.

9.20 Monk – Flúgos nyomozó, am. sor.

10.10 Fergie és Andrew – Botrány az udvarban, am. romant. film 12.05 A dadus, am. sor.

13.05 Christine kalandjai, angol sor.

13.35 Jó barátok, am. sor.

14.00 Szível szállodája, am. sor.

14.55 Monk – Flúgos nyomozó, am. sor.

15.50 Shark – Törvényszéki ragadozó, am. sor.

17.35 CSI: Miami helyszínelők, am. sor.

18.25 Éden Hotel, sor.

19.20 Szívek szállodája, am. sor.

20.10 Jó barátok, am. sor.

20.35 Két pasi – meg egy kicsi, am. sor.

21.25 Zaklatás, am. thriller 23.55 CSI: Miami helyszínelők, am. sor.

0.50 Hat hét rettegés, német akcióthriller, 2. rész

adás után megérdemel egy kis pihenőt. Tisztában voltunk azzal is, hogy a vetélkedőt és Gundit is nagyon szeretik, arra viszont nem számítottunk, hogy a nézők ilyen hevesen követelik majd vissza kedvenc műsorukat, ezért döntöttünk úgy, hogy a tervezettnél korábban, már március közepén visszatérhet a képernyőre” – tette hozzá a sajtófőnök.

A műsor indulása óta vezetett statisztikák nagyon beszédesek: 2011. október 3. óta 233 adás került képernyőre. A játékba 20 ezernél is többen jelentkeztek, több mint 2400 versenyző ki is próbálhatta magát a stúdióban. Kétezren ugyan a titokzatos süllyesztőn át távoztak, a többiek viszont összesen 433 millió forinttal lettek gazdagabbak. A fődíjat, a 25 millió forintot eddig két szerencsés játékos vihette haza: Bajorfi Ákos ügyvéd volt az első 2012 februárjában, majd Kádár Zoltán közgazdász 2012 decemberében.

A naponta jelentkező műsor tavasszal több speciális epizóddal is jelentkezik. A gyerekek újabb lehetőségre számíthatnak, de színészekkel, néptáncosokkal is terveznek színes adásokat.

RTV 15

Zaklatás

Tom Sanders elégedett cégénél befutott karrierjével, ráadásul a tőzsdén kisebb vagyon vár rá, mi több, előléptetés előtt áll. Ám hamarosan nagyot változik a világ. Minden azzal kezdődik, hogy ahelyett, hogy ő léphetne előre a ranglétrán, új főnöke az a Meredith Johnson lesz, akivel jó tíz évvel korábban viszonya volt. Egy este, a vonzó és céltudatos Johnson behívatja az irodájába, és megpróbálja elcsábítani a meglepett férfit. Sanders azonban ellenáll és otthagyja a nőt. Másnap Johnson panaszt emel ellene, s azzal vádolja a férfit, hogy szexuálisan zaklatta a megbeszélésük során.

Sanders élete pillanatok alatt a feje tetejére áll és jó híre megmentése érdekében az egyetlen, korántsem könnyű megoldás, ha bepereli a főnökét.

Főszerepben: Michael Douglas (Tom Sanders), Demi Moore (Meredith Johnson), Donald Sutherland (Bob Garvin), Roma Maffia (Catherine Alvarez) (VIASAT3, 21.25)

Gladiátor

Maximus, a hatalmas római generális a nép kedvence, és az idős uralkodó, Marcus Aurelius bizalmát is élvezi. Az összeesküvés áldozataként haldokló Marcus Aurelius őt teszi meg örökösévé hataloméhes fia, Commodus ellenében.

Commodus átveszi mégis a hatalmat, és halálra ítéli Maximust: ő megmenekül, a Hispániában élő családjára mért csapást azonban nem tudja megakadályozni. Összetörten a rabszolga-kereskedők kezére jut, akik eladják gladiátornak. Az életéért küzdő Maximust Rómába viszik, ahol felhasználja régi hírnevét, hogy lázadást szítson az eltunyult rómaiak között az elnyomó hatalom megdöntésére.

Főszerepben: Russell Crowe (Maximus), Joaquin Phoenix (Commodus), Connie Nielsen (Lucilla), Richard Harris (Marcus Aurelius) (m2, 22.35)

Mindennap Pannon RTV! Ma a tévében: Életmód – a Pannon TV egészségmegőrzéssel és a helyes életmóddal foglalkozó műsora A hétfői adásból: – Hogyan legyünk boldogok? Mi a boldogság sikerreceptje?

A kérdéseket dr. Magyar Lóránt mentálhigiénés lelkigondozó válaszolja meg.

– Előzzük meg a daganatos megbetegedéseket!

– Természetes kozmetika Minderről bővebben 17 órakor az Életmódban. Tartsanak velünk!

Ma a rádióban: Lehet-e élni E-k nélkül? Az olyan élelmiszereket keressük, amelyek természetesek és nincsenek tele tartósítószerekkel. Önök esznek mézet, barna rizst, brokkolit, avokádót, teljes kiőrlésű kenyeret? Ezúttal az egészséges ennivalókat veszik számba a Pannon Reggeli műsorvezetői. Ébredjenek Mácsai Endrével és Mészáros Árpáddal a 91.5-ön!

Rólunk. Nekünk. Mindennap. Magyarul!

A tévé- és rádióállomások fenntartják a műsorváltoztatás jogát.

9.30 Önkormányzati napló – Állami könyvvizsgálói jelentés Szabadkáról. Összefoglaló a városi képviselő-testület üléséről, ism.

10.08–11.40 Hétköznapok – Start!: Beszélgetés Katona Ervinnel – Az Erősemberek Bajnokok Ligájában szereplő sportoló az elmúlt időszakról és a következő szezonra vonatkozó elvárásairól számol be 13.06–14.50 Lemezparádé – Zenés nosztalgiaműsor: Balladák 15.30 Önkormányzati napló – Vendégünk Kormányos Katona Gyöngyi, a zentai önkormányzat művelődéssel, oktatással és tájékoztatással megbízott tanácsosa 16.08–18.00 Csevegő délután – Provokatív – nem csak nőknek

16 PANORÁMA

2013. február 4., hétfő

panorama@magyarszo.com KÖZÉLETI NAPILAP

Február 4.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Ráhel napja

Héber eredetű bibliai név, jelentése: bárány, anyajuh.

Ezen a napon: n 2000 óta a rák világnapja. n 1912-ben született Macskássy Gyula rajzfilmrendező (Gusztáv sorozat). n 1573-ban született Káldi György jezsuita bibliafordító, az első teljes, magyar nyelvű római katolikus fordítás készítője. n 1677-ben született Johann Ludwig Bach német zeneszerző, hegedűművész. n 1682-ben született Johann Friedrich Böttger német alkimista. n 1688-ban született Pierre de Marivaux francia drámaíró, regényíró. n 1746-ban született Tadeusz Kościuszko lengyel szabadsághős. n 1881-ben született Kliment Vorosilov szovjet marsall, politikus. n 1881-ben született Fernand Léger francia festő, keramikus, kubista. n 1900-ben született Jacques Prévert francia költő, színházi rendező. n 1938-ban a hadsereg élére lépett Hitler, és megalakította a Wehrmacht Oberkommandót.

A

népi hagyomány szerint nem tart már sokáig a tél, ugyanis a borús, esős időben a barlangjából előbújó medve nem látta meg az árnyékát szombaton a budapesti állatkertben. Február másodikán különleges jelentősége van a medvék barlangból való „előjövetelének”, ugyanis e nap időjárása alapján – a népi hagyomány szerint – következtetni lehet a tél hosszára. Ha tiszta, napsütéses idő van, a medve meglátja az árnyékát: ettől megijed, és visszabújik a barlangjába, hosszú telet jelezve. Ha azonban az idő borult, és árnyékot nem lehet látni, a zimankó már nem tart sokáig

A Chianti régió története

Egy amerikai ókorkutató ősi szőlőmagokat talált Itáliában; a leletek a Chianti bor ősi termelésének kevéssé ismert folyamatát világíthatják meg.

Nancy Thomson de Grummond, a Floridai Állami Egyetem ókortörténettel foglalkozó kutatója a toscanai Siena mellett található hegycsúcson, Cetamura del Chiantinál 150, vízzel átitatott szőlőmagot talált egy rutinásatás alkalmával még 2012 nyarán. A kutatónő a főleg az ősi etruszkok által lakott Cetamura del Chiantinál folyó régészeti feltárás projektumvezetője; a terület gazdag etruszk és római kori leletanyaggal bír, a floridai egyetem immár negyven éve folytat ásatásokat a lelőhelyen. De Grummond szerint a szőlőmagok az időszámításunk szerinti első századból valók, felfedezésük pedig igazi áttörést jelent a szőlő DNS-láncát kutató szakemberek számára. Még nagyon sok mindent nem tudunk a Chianti termőterületén termesztett szőlőről. A szőlőmagok tanulmányozása rendkívül fontos a Chianti régió alakulásának megértéséhez. Nagyon sok kutatás látott napvilágot a különböző termőterületekkel kapcsolatban, ellentétben a Chiantiéval – nyilatkozta De Grummond az egyetem honlapjának. A több szőlőfajta művészi házasítása során keletkező Chianti Olaszország leghíresebb vörösbora. A Chianti termőterülete az itáliai Toscana tartomány egyik ősi bortermelő területének neve, amely Firenze, Arezzo, Siena és Grosseto környéki konkrétan meghatározott településekre terjed ki. (Múlt-kor)

Új zenepalota Münchenben A bajor fővárosban évek óta zajlik a vita arról, miként lehetne a világvároshoz méltó modern hangversenyközpontot létrehozni.

A bajor építési hatóság megbízásából készült megvalósíthatósági tanulmány szerint a százmillió eurós nagyságrendű beruházás a Múzeum-szigeten indulhat el, amelyet jelenleg a Deutsches Museum, a világ legnagyobb technikai gyűjteményét őrző múzeum hatalmas épületei foglalnak el. Az épületegyüttes első, a szigetet a belvárossal összekötő Ludwigsbrückéhez legközelebb fekvő tagja az 1935-ben elkészült kongresszusi központ, amely üresen áll. Az 1800–2000 fős koncerttermet akár az épületben is ki lehet alakítani, a másik megoldás pedig az lehet, hogy a kongresszusi központot

Köhögés a koncerteken

Klasszikus koncerteken kétszer nagyobb valószínűséggel kezdenek el köhögni az emberek, mint a hétköznapi élet során más helyzetekben – állapította meg egy német kutató. Andreas Wagener német közgazdász szerint bár kevés statisztika létezik a zavaró jelenségről, a témában született eddigi összes kutatás mégis azt mutatja, hogy a klasszikus koncertre járók körében különösen megnő a köhögések gyakorisága.

A professzor szerint az eredmények az ilyen koncertekre jellemző átlagközönség demográfiai összetételének figyelembe vétele mellett is érvényesek maradtak. Jóllehet idősebb emberekről van szó, de még így is olyan jelentős a mennyisége a többlet-köhögésnek, hogy arra mindenképpen magyarázatot kell adni – idézte Wagenert a The Daily Telegraph. A jelek szerint bizonyos zenék jobban irritálják a közönség torkát. A 20. század klasszikus zenei örökségének modernebb darabjai, és a csendesebb, lassúbb tételek azok, amiket a legtöbbször megzavar a közönség.

A köhögési inger ráadásul olykor, mintha valami mintát követve, lavinaként vagy vízesésszerűen söpör végig a hallgatóságon – magyarázta. (Index)

WWW.MAGYARSZO.COM WWW.MAGYARSZO.RS WWW.MAGYARSZO.INFO E-mail: DESZK@MAGYARSZO.COM

lebontják, és egy új koncertpalotát építenek a helyére mélygarázzsal, vendéglővel és vízparti teraszokkal – ismertette a Süddeutsche Zeitung a napokban a tanulmányt. A beruházás költsége 150 és 200 millió euró között lehet, attól függően, hogy melyik megoldást választják.

Itt azonban még nem tart a projektum, először a finanszírozási hátteret kell biztosítani. Egyelőre mindössze 250 ezer euró áll rendelkezésre, ezt az összeget Marris Jansons, a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere ajánlotta fel, amikor január elején megkapta a Siemens-díjat – írta a müncheni lap, amely szerint ősszel, a bajor állami költségvetésről szóló tárgyalások idején dőlhet el, hogy mikor indul a beruházás. (Fidelio)

A rendőrség nemrég „elköltöztette” Tokió nemzetközi repülőtere, a Narita közeléből a tüntetőket. A demonstrálók negyven (!) évig tartottak ki. Úgy, hogy időnként váltogatták egymást.

Négy évtizede azért vonultak a helyszínre, hogy a légikikötő megépítése ellen tiltakozzanak, majd amikor az orruk előtt mégiscsak elkészültek a kifutópályák és a kiszolgáló épületek, a komplexum üzembe helyezése ellen tiltakoztak. Az általuk „megszállt” terület tulajdonosának a beleegyezésével. A tulajdonos azonban elhunyt, fia pedig megelégelte a birtokháborítókat, akiket bírósági határozat után a rendőrség a közelmúltban távolított el a helyszínről. Megérte? Ők tudják. Mindenesetre a tiltakozás békés volt, senki senkire nem támadt rá, vér nem folyt. Kár, hogy a kitartó tüntetők híre nem jutott el idejekorán a mi vidékünkre is. Szinte biztos, hogy amennyiben a volt Jugoszlávia egykori vezetői 1990-től, vagy 1991től csak tizedannyi ideig, vagyis négy évig tiltakoztak volna az erőszak és a készülő háború ellen, esetleg egyezkedtek, tárgyaltak, vagy kiabáltak volna egymással, különb megoldást is találtak volna annál, ami végül egy egész országot sodort a pusztulásba. Ha elfogadták volna a japán példát, most közösen és nyugodtan utazhattak volna – szép nagy delegációval – köszönetet mondani a Narita közeléből elköltöztetett japánoknak.

Esetleg még kétoldalú tárgyalást is folytathattak volna – a tüntetők háta mögött – egy új, délszláv repülőtér felépítéséről. n Sz. J.

Idézünk...

Egy ember is megmentése ha de elég nehéz, ogy azt hiszed, h ész eg egyszerre az theted, men világot meg ot hívod akkor a sors llen. ki magad e Paul Auster

Lebegnek az autók a város utcáin

Egy francia művész az esetleges jövőt próbálta meg ábrázolni a képein, ahol az autóknak nincsenek kerekei. Vissza a jövőbe feeling kap el minket a nézegetés során.

Renaud Marion olyan jövőképet vázolt fel magának, ahol az autóknak nincsenek kerekei, csak lebegnek a földfelszín felett. A francia fotós a digitális technikát hívta segítségül, hogy ezt a világot megteremtse. A manipulált képek bennünk is felébreszthetik az ilyen típusú utópisztikus elképzeléseket, amelyek gyakorlati megvalósítása talán már itt van a küszöbön. (Kultúrpart)

Alapító: Magyar Nemzeti Tanács n Kiadja a Magyar Szó Lapkiadó Kft. n Igazgató: Ökrész Rozália n Főszerkesztő: Varjú Márta n Főszerkesztő-helyettes: Bajtai Kornél (Belföld, internetes kiadás), Németh Zoltán (Közelkép) n Deszk: Vígi Zoltán n Rovatvezetők: Sándor Zoltán (Közélet, Vélemény), Vadócz Károly (Külföld, Kitekintő), Sáfrány Attila (Gazdaság), Mihályi Katalin (Művelődés), Tőke János (Sport), Erdősi Loc Valéria (Gyógykalauz), Szerencsés Anna (Panoráma) n A regionális oldalak szerkesztői: Tómó Margaréta (Szabadka), T. Kovács János (Újvidék, Mozaik), Fodor István (Tiszavidék), Herceg Elizabetta (Topolya–Kishegyes) n A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. n Telefonok: központ (021) 457-244, titkárság (021) 456-066, (021) 557-232; Rovatok: belföld (024) 555-530, külföld (021) 456-693, kitekintő (024) 814-550, gazdaság (021) 457-097, művelődés (024) 555-530, sport (024) 814-550; Újvidéki szerkesztőség: (021) 456-624, fax: (021) 557-031; Szabadkai szerkesztőség: (024) 555-530, fax: (024) 553-851; Zentai szerkesztőség: (024) 814-550, fax: (024) 812-347; Topolyai szerkesztőség: (024) 711-336; Hirdetőosztály: Újvidék (021) 457-633, (021) 457-505, fax: (021) 456-832, Szabadka (024) 552-458 (tel/fax) n Folyószámla: Erste Bank, 340-15329-18 n Kéziratokat és képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. n Belföldi előfizetés egy hónapra: 1050 dinár, negyedévre 3090, fél évre 5810, egy évre 10 620 dinár n Külföldre (Európa országaiba postaköltséggel együtt) ISSN 0350-4182 egy hónapra 45 euró, negyedévre 120 euró, fél évre 230 euró, egész évre 440 euró. n Terjeszti a Magyar Szó Lapkiadó Kft., Újvidék. Tel/fax: (021) 557-304. Folyószámla: Intesa Bank 160-920019-57 n Készül a Magyar Szó Lapkiadó Kft. nyomdájában, Újvidéken.

COBISS.SR-ID 33966599

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ 1084 Budapest, Auróra u 11., tel.: 303-4738; fax: 303-4744 e-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu