Bartók vonósnégyesei // Bartók String Quartets Jerusalem Quartet & Kelemen Kvartett 2016.12.03. 2016.12.04.
2016. december 3. (szombat) // Saturday 3 December 2016, 19.00 Solti Terem // Solti Hall Összkiadás élőben // Complete Works Live Bartók vonósnégyesei 1 // Bartók String Quartets 1 Bartók Béla: 1. vonósnégyes // String Quartet No. 1, BB 52 1. Lento 2 Allegretto 3. (Introduzione) Allegro – Allegro vivace Bartók Béla: 4. vonósnégyes // String Quartet No. 4, BB 95 1. Allegro 2. Prestissimo, con sordino 3. Non troppo lento 4. Allegretto pizzicato 5. Allegro molto szünet // intermission Bartók Béla: 6. vonósnégyes // String Quartet No. 6, BB 119 1. Mesto – Vivace 2. Mesto – Marcia 3. Mesto – Burletta. Moderato 4. Mesto – Molto tranquillo Jerusalem Quartet: Alexander PAVLOVSKY, Sergei BRESLER (hegedű // violin) Ori KAM (brácsa // viola) Kyril ZLOTNIKOV (cselló // cello)
2016. december 4. (vasárnap) // Sunday 4 December 2016, 19.00 Solti Terem // Solti Hall Összkiadás élőben // Complete Works Live Bartók vonósnégyesei 2 // Bartók String Quartets 2 Bartók Béla: 3. vonósnégyes // String Quartet No. 3, BB 93 1. Prima parte: Moderato 2. Seconda parte: Allegro 3. Ricapitulazione della prima parte: Moderato 4. Coda: Allegro molto Bartók Béla: 2. vonósnégyes // String Quartet No. 2, BB 75 Ady Endre: A Duna vallomása (részlet // excerpt) 1. Moderato Ady Endre: Az én koporsó-paripám (részlet // excerpt) 2. Allegro molto, capriccioso Ady Endre: Sötét vizek partján (részlet // excerpt) 3. Lento Ady Endre verseit előadja // Poems of Endre Ady performed by HEGEDŰS D. Géza szünet // intermission Bartók Béla: 5. vonósnégyes // String Quartet No. 5, BB 110 1. Allegro 2. Adagio molto 3. Scherzo. Alla bulgarese 4. Andante 5. Finale. Allegro vivace Kelemen Kvartett: KELEMEN Barnabás, KOKAS Katalin (hegedű // violin) HOMOKI Gábor (brácsa // viola) FENYŐ László (cselló // cello)
Bartók Béla hat vonósnégyese 1909 és 1939 között született. Számos hazai és külföldi elemző mutatott már rá arra, hogy Bartóknál a kvartett-írás alkotáslélektani szerepe, funkciója sok szállal kapcsolódik a beethoveni modellhez. A műfaj mindkét szerző esetében az adott pályaszakaszra jellemző kompozíciós törekvések összefoglalására, szintetizálására kínált lehetőséget; ugyanakkor a vonósnégyes tradíciójából származó absztrakt formai keretek sem Beethovent, sem Bartókot nem hátráltatták abban, hogy művészi mondanivalójuk személyes, nem egyszer önéletrajzi motívumokkal átszőtt, költői-vallomásos jelleget öltsön. Ebből a szempontból Beethoven kései kvartettjei rendkívül erős hatást gyakoroltak Bartók zenei gondolkodására. A két komponista lelki rokonságára már a kortársak közül is felfigyeltek néhányan. 1929-ben – a 3. és a 4. vonósnégyes bemutatóit követően – Tóth Aladár így fogalmazott: „Bartók művészetében a kamarazene bizonyos fokig hasonló szerepet tölt be, mint Beethovennél. Beethovenről mondják: a zongoránál improvizál, a zenekari műveiben kiszélesíti, a vonósnégyes-kompozíció terén végül összefoglalja művészetének stiláris eredményeit”. Bartók 1. vonósnégyese 1908–1909-ben született, bemutatója 1910-ben volt. Már a mű kezdete is világosan jelzi, hogy Bartók nem a kortársak (pl. Debussy) és nem is a műfajtradíciókat ápoló 19. századi mesterek (Mendelssohn, Schumann, Brahms) darabjaihoz kapcsolódik, hanem közvetlenül Beethovenhez. A kvartett élén, hasonlóan a nagy előd cisz-moll vonósnégyeséhez (op. 131), egy lassú tempójú fúga áll. A Beethoven-tétel már a kamasz Bartókot is rendkívül intenzív módon foglalkoztatta. Emlékeit Geyer Stefivel, ifjúkora nagy szerelmével is megosztotta, egyik levelében írja: „Jól emlékszem még: 14 éves koromban hallottam először Beethoven cisz-moll kvartettjét; rajongtam érte, meg akartam ismerni. Persze ez nem ment olyan könnyen: a pénz nálunk szűken volt; várni kellett a következő karácsonyig, s akkor se a
partitúrából kaptam, hanem a 4-kezes kivonatot, mert az olcsóbb. Tanulmányoztam, nem sokára tudtam a kotta nélkül, játszogattam a zongorán két kézre – s mégis nem úgy éreztem akkor, mint most. A téma olyan valami csudásan mély, szóval kifejezhetetlen érzelmet fest, amit egy gyermek legfeljebb bájos graziosónak érez, de ami annál sokkal-sokkal több. Most nem gondolhatok erre a témára nagy meghatódottság nélkül, akkor ez nem volt így”. A „nagy meghatódottság”, a téma érzelmi telítettségének érzete nagyban összefügghet azzal, hogy Bartók számára a beethoveni téma gondolat Wagner Trisztánjának előképe, illetve, hogy a téma termé szetesen képes illeszkedni egy olyan kromatikusan túlfeszített harmóniavilágba is, amely elválaszthatatlanul összeforrt a Trisztán és Izolda című operával, illetve a benne megjelenő szerelem filozófiával. „Vonósnégyeseim dallamvilága lényegében nem különbözik a népdalokétól; csak épp hogy a foglalatuk szigorúbb” – mondta Bartók 1937-ben. A 4. vonósnégyes (1928) esetében a szigorú foglalat, a mérnöki szerkezet geometriai középpontjában felhangzó lassú tételben nem nehéz felismerni a népi dallamok egyik típusának (sirató) – nem mellesleg univerzális – jellegzetességeit. A zeneszerző e tételt nem pusztán szimmetriapontnak tekintette, sokjelentésű metaforával a darab „magjának” nevezte. A 6. vonósnégyes Bartók utolsó Európában komponált műve, bemutatójára már New Yorkban került sor a Kolisch Kvartett közre működésével. A tételeket ritornellszerű lassú zene – Mesto – vezeti be, ebből alakítja ki Bartók a zárótétel anyagát, elvetve korábbi tervét, ami egy néptánc jellegű gyors finálé lett volna. Az 1927-ben komponált 3. vonósnégyes különösen szikár, „új, szoros és ellenállhatatlan formája”, melyet a korabeli értő kritika nagy lelkesedéssel fogadott, sok szállal kapcsolódik a szerző korábbi kompozícióihoz. A mű visszatekintő jellege ellenére (vagy éppen általa) Bartók bravúros, egyedi és egyszeri formát alkotott. A sűrű
szövésű, rendkívül érdes disszonanciákban gazdag kompozíció meglepő hangzását – ebben az időben került Bartók legközelebb Schönberg, Berg és Webern zenei világához – tovább fokozzák azok a hangeffektusok, melyek a hangszerek nem hagyományos játékmódjából fakadnak. A lassú tételben Bartók jellegzetes éjszakai természetzenéinek egyik legszebb példájával találkozunk. A művet a komponista elküldte a philadelphiai Musical Fund Society pályázatára, és Alfredo Casellával együtt – komolyabb pénzdíjjal járó – megosztott első díjat nyert. A kompozíció nyelvezete – fogalmazott Kroó György – „nem egyszerű, hiszen a harmóniai és hangnemi érdességekhez a motívumszövésnek egészen ritka, szinte geometrikus koncentrációja társul, és a mű hangzás szempontjából is hihetetlenül differenciált. Mégis igaza volt Tóth Aladárnak, amikor úgy érezte, hogy ez a zene szinte belecsúszik az ember fülébe.” A 2. vonósnégyes A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin között keletkezett, 1915–17-ben. A darabot átszövő kvart-melodika a magyar népzene ihlető erejéről árulkodik, de párhuzamként odaállíthatjuk Schönberg merész kvarttornyait is a Kamaraszimfóniából. A barbár-primitív erő megjelenése a középső tételben Stravinsky Tavaszi áldozatával rokon gyökerű, de valódi ősét az Allegro barbaróban kell keresnünk. A Lento magány-zenéje a Kékszakállú bánatát visszhangozza. Őszinteségének, érzelmi telítettségének hatása alól aligha tudja kivonni magát a hallgató. A 2. kvartettet a Waldbauer-vonósnégyes mutatta be Budapesten, 1918 márciusában. Ebből az alkalomból Kodály Zoltán írt méltatást a műről a Nyugatban: „Bartók formaépítése a régi mesterekhez áll közelebb. Hozzájárul valami, ami, legalább abban a követke zetességben, amelyben két vonósnégyese mutatja, lényegében új próbálkozás. Az egymást követő tételek nem különböző hangulatok képét adják, hanem egységes lelki-folyamatnak, fejlődésnek folytatólagos rajzát, az egész mű, bár zeneileg tökéletesen megformált, az élmény közvetlenségével hat.” A 2. vonósnégyes előadásáról
korábban Kocsis Zoltán és Kelemen Barnabás sokat beszélgettek. Kocsis úgy képzelte el, hogy a mű az általa válogatott Ady Endre versrészletekkel együtt hangzik el. Az ő emlékének ajánlja az előadást a Kelemen Kvartett; a versrészeteket elmondja Hegedűs D. Géza. Az 5. vonósnégyes 1934-ben, Elizabeth Sprague-Coolidge megren delésére született. A híres amerikai mecénás asszony kívánságának megfelelően a mű ősbemutatójára (1935) Washingtonban került sor a Kolisch Kvartett előadásában. Az öt tétel jellegzetes bartóki hídformát alkot. A szimmetrikus szerkezet középpontja a 3. tétel, Alla bulgarese. „Amikor ezeket a szokatlan ritmusokat – amelyekben annyira a finom különbségek a döntők – először láttam, alig tudtam elképzelni, hogy ezek csakugyan élnek” – emlékezett vissza Bartók egyik előadásában a bolgár ritmussal való találkozására. A Scherzo „bulgarese” jelzője, mint gyakran, most is a tétel metrikus karak terére utal, s nem a melodikára, mely részben magyar, részben román elemeket tartalmaz. A két lassú tételben nemcsak a hangvétel rokonságára figyelhetünk fel, hanem szoros tematikus kapcsola tokra is, mintha a 4. tétel a 2. variációja lenne. „Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb vonósnégyese, a tagok technikai tudása és zenei érzéke korukat meghazudtoló” – írja a Jerusalem Quartetről egy tekintélyes zenei szaklap. Az izraeli muzsikusokból álló csapat turnézott Észak-Amerikában és Európában. Összeszokottságuk, virtuóz muzikalitásuk és kifejezőerejük rendre megbabonázza a közönséget. A kvartett-irodalom legmeghatározóbb szerzőinek műveiből több mint egy tucat CD-felvételt készítettek, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Smetana, Janáček, Sosztakovics darabjai után 2016 októberében jelent meg első Bartók-felvételük, melyen a 2., a 4. és a 6. kvartett szerepel. A 2015–2016-os koncertévadban (az együttes alapításának 20. évfordulóján) hangversenye iken eljátszották Bartók valamennyi vonósnégyesét, valamint Schiff András közreműködésével a kvintett-irodalom néhány kiemelkedő kompozícióját. Az együttes tagjai közül többen
foglalkoznak tanítással is, és a világ számos városában tartottak már mesterkurzust. A kamarazenélés mellett mind a négy tag rendszeresen vállal szólista feladatot is. A Kelemen Kvartettet a Kokas-Kelemen házaspár alapította 2010-ben. A vonósnégyes 2011 szeptemberében megnyerte a negyedik Pekingi Nemzetközi Zenei Verseny első díját, 2011 júliusában a Melbourne-i Nemzetközi Kamarazenei verseny közönségdíját, a második díjat, valamint az egyik fődíjat, melyet a verseny történetében először nem a győztesnek adott át a versenytől független Musica Viva ausztrál menedzsment. Olyan mesterek mellett csiszolódott a kvartett játéka, mint Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Perényi Eszter és Perényi Miklós, Günter Pichler (Alban Berg Quartet), Takács-Nagy Gábor, Rolla János, Schiff András vagy Komlós Péter. Az elmúlt években mások mellett Joshua Bell, Rados Ferenc, Lendvay József, Pekka Kuusisto, Nicolas Altstaedt, José Gallardo, Maxim Rysanov és Frankl Péter működött közre a Kelemen Kvartett koncertjein. Az együttes számos országban fellépett már, koncertkörúton mutatkozott be az Egyesült Államokban és Ausztráliában. A Kelemen Kvartetthez fűződik Steve Reich Triple Quartetjének magyarországi és Kurtág György Six Moments Musicaux-jának ausztráliai bemutatója.
„The Jerusalem is one of the most exciting string quartets to emerge for many years, its members’ outstanding technical accomplish ment and musical insight belying their youth,” wrote a leading journal about the quartet. The Israeli formation, which comprises Alexander Pavlovsky and Sergei Bresler on violin, Ori Kam on viola and Kyril Zlotnikov on cello, have toured and conquered North America and Europe, regularly winning over audiences with their harmony, virtuosity and expressivity. The quartets of Béla Bartók presented here are known for their particular complexity. They represent in themselves a type of radical redefinition of the genre: a summing up of the achievements of those who have gone before and a marking out of new trends. As far as the 1st string quartet goes, it was Bartók’s clear endeavour to elevate folk music motifs into the canon of composed music while, at the same time, create a new interpretation of the fugue genre. The structure of the 4th string quartet, built with mathematical precision, represented a kind of creative turning point in the life of the composer and at the same time marked an even more varied and original repertoire of performance technique. In the 6th and final string quartet, a cheery enthusiasm for life and irony descends into a grotesque struggle, with the increasingly feeble, ever-more faint lyricism broken by a motto-like constantly-repeating melody, to ultimately crumble to nothing. “The most electrifying string-quartet concert in recent memory.” This is the conclusion of an American music critic, otherwise notorious for his fault-finding, concerning the remarkable qualities of the ensemble. Founded in 2010, the Kelemen Quartet have reaped considerable success in the United States, as well as in Europe and China. The deep commitment of the artists – with Barnabás Kelemen and Katalin Kokas on violin, Gábor Homoki on viola and László Fenyő on cello – is evident in a programme comprising three works that all demand extraordinary levels of
concentration. It is widely acknowledged that the string quartets of BĂŠla BartĂłk are milestones in 20th century classical music. The confessional, sometimes philosophical, sometimes meditative recitatives of the 2nd string quartet strongly resembles the voice of the classic tragedy genre. The 3rd quartet is far tighter, more dissonant and experimental not only as regards tonal systems but also in the field of performance technique modalities. The 5th string quartet is a piece alive with structural and form bravura, and must be performed in an extraordinarily complex rhythmic medium.
ALEXANDRE THARAUD
BÉRLETEK 2017 ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA
TÍZ ÚJ BÉRLET DECEMBER 31-IG KÜLÖNLEGES, BEVEZETŐ KEDVEZMÉNNYEL! ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: MOLNÁR Szabolcs Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. november 21. // Finalized: 21 November 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper