Vashegyi György és a Zeneakadémia korabeli hangszeres kamarazenekara // György Vashegyi & Liszt Academy Early Music Chamber Ensemble 2016.12.08.
2016. december 8. (csütörtök) // Thursday 8 December 2016, 19.00 Solti Terem // Solti Hall Vashegyi György és a Zeneakadémia korabeli hangszeres kamarazenekara // György Vashegyi & Liszt Academy Early Music Chamber Ensemble Händel és a francia barokk // Händel & French Baroque Georg Friedrich Händel: B-dúr concerto grosso // Concerto Grosso in B-flat major, op. 6/7 (HWV 325) 1. Largo 2. Allegro 3. Largo e piano 4. Andante 5. Hornpipe Jean-Philippe Rameau: „Temple sacré” – Arícia áriája a Hippolütosz és Arícia című operából // Aricie’s Aria from Hippolyte et Aricie KALAFSZKY Adriána (szoprán // soprano) Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville: „Désirs toujours détruits” – Iszbé áriája az Iszbé című operából // Isbé’s Aria from Isbé KALAFSZKY Adriána (szoprán // soprano) Jean-Marie Leclair: g-moll hegedűverseny // Violin Concerto in G minor, op 10/6 1. Allegro ma poco 2. Andante. Aria grazioso 3. Allegro KISS Enikő (barokk hegedű // baroque violin) szünet // intermission
Jean-Marie Leclair: F-dúr hegedűverseny // Violin Concerto in F major, op. 7/4 1. Allegro moderato 2. Adagio 3. Allegro LACHEGYI Róza (barokk hegedű // baroque violin) Jean-Marie Leclair: „Serments trompeurs” – Szkülla áriája a Szkülla és Glaukusz című operából // Scylla’s Aria from Scylla et Glaucus KALAFSZKY Adriána (szoprán // soprano) Georg Friedrich Händel: c-moll concerto grosso // Concerto Grosso in C minor, op. 6/8 (HWV 326) 1. Allemande 2. Grave 3. Andante allegro 4. Adagio 5. Siciliana. Andante 6. Allegro KAPOR Andrej, LACHEGYI Róza (barokk hegedű // baroque violin); VIRÁG Mátyás (barokk cselló // baroque cello) François Colin de Blamont: Attende anima aeterna – motetta // motet (magyarországi bemutató // Hungarian Premiere) KALAFSZKY Adriána (szoprán // soprano) A Zeneakadémia korabeli hangszeres kamarazenekara // Liszt Academy Early Music Chamber Ensemble on Period Instruments Vezényel // Conductor: VASHEGYI György
„Egyetlen kor sem bánt több felelősségtudattal a múlt művészi hagyatékával, mint a mostani. Ma már nem akarjuk megszólaltatni az elmúlt évtizedek interpretációit, a régi átdolgozásokat […], mert a kétszeres értelmezést – egyszer az átdolgozó, egyszer az előadó részéről – szükségtelennek tartjuk. Forrásként ma csakis a művet ismerjük el, és azt saját felelősségünkre értelmezzük” – írta az előadói hagyomány természetéről szóló egyik cikkében a közelmúltban elhunyt legendás karmester, Nikolaus Harnoncourt. Bár a szöveg a mai olvasó számára kissé kiáltványszerűnek tűnhet, határozott, már-már ellentmondást nem tűrő fogalmazásmódjával Harnoncourtnak pontos célja volt. Azt kívánta ilyen módon megvilágítani, hogy az egyes művek korabeli hangzásképét, karakterét és a hozzájuk fűződő interpretációs szokásokat vizsgáló figyelem lényege nem a tradicionális előadói állásponttal való merev szembehelyezkedés, hanem a művészi érdeklődés és tudatosság folyamatos ébren tartása, a szokásjog tömegvonzásától friss lendülettel szabadulni képes éberség, élénkség és invenciógazdagság állandó tréningje. Az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben ez a művészi attitűd mind népszerűbbé vált, s a koncerttermekből hamarosan átköltözött az oktatási intézményekbe is. Magyarországon a régizene-játszás, az előadói találékonyságra, történeti ismeretekre és alkotói érzékenységre egyaránt támaszkodó interpretációs figyelem intézményes keretek között ugyan viszonylag későn, mindössze néhány éve vált az oktatás részévé (noha magyar zenészek már évtizedek óta jelentős alakjai a historikus zenei produkcióknak világszerte), azóta azonban rendkívül élénk műhelymunka folyik a Zeneakadémia régizene-óráin, amelyek megszervezésével és irányításával az egyetem a hazai historikus zenei előadásmód egyik vezetőjét, a Liszt-díjas Vashegyi Görgyöt bízta meg. E munka eredményeivel ismerkedhet meg a közönség a mai hangversenyen, amelyen a számos magyarországi bemutatót maga mögött tudó dirigens saját együttesei (az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus) helyett a Zeneakadémia hallgatóival lép színpadra.
A program szerkezete valamelyest eltér a megszokott zenetörté neti narratíváktól. Javarészt olyan francia komponisták alkotásaiból áll ugyanis, akiknek a munkássága XV. Lajos uralkodásának évei alatt bontakozott ki, s ezekhez szolgálnak egyfajta ellenpontként a német születésű, Itáliában iskolázott és Londonban legendává váló Georg Friedrich Händel (1685–1759) kompozíciói. A műsor ekképpen végső soron mintegy körbevezeti a közönséget az 1730-as évek Európájának jelentős kulturális központjain. Az este intstrumentális tartópillérei kivétel nélkül versenyművek: egy szólóhangszert alkalmazó concertók és a teljes zenekari együttest kisebb hangszer csoporttal párbeszédes viszonyba állító, úgynevezett concerto grossók. Jóllehet Händel még Itáliában töltött fiatalkorában szerzett jártasságot e jellegzetesen olasz ízlést tükröző műfajoknak a komponálása terén, op. 6-os jelzéssel megjelentetett tizenkét concertóját már londoni tartózkodása idején, 1739-ben fűzte csokorba. A gondosan megtervezett ciklus elegánsan szerkesztett, rendkívül színgazdag és változatos darabok sorozata, amelyek mindegyike híven tükrözi Händel melodikus fogalmazásmódjának gördülékeny szépségét és formakezelésének markáns természetességét. Hozzá képest a hangszeres és vokális művei révén egyaránt népszerű Jean-Marie Leclair (1697–1764) alkotásai egészen másféle ízlésvilágról és érdeklődésről tanúskodnak. A lyoni születésű művész 1723-tól egy bő évtizedig Párizsban élt, mint a híres hangverseny-sorozat, a Concert Spirituel együttesének hegedűse, majd néhány évet a Németalföldön töltött udvari szolgálatban, mielőtt visszaköltözött volna a francia fővárosba. Concertói és szonátái közül a kor mér céjével mérve viszonylag sok jelent meg nyomtatásban (második felesége ugyanis rézmetsző volt, így maga készítette elő kiadásra férje műveit), operája viszont csak egyetlen egy maradt fenn, az a Scylla és Glaucus boldogtalan szerelmét elbeszélő alkotás, amelynek áriái közül ma is hallhat egyet a közönség.
A francia operára Leclair idejében egyébként éppen meglehetősen viharos korszak köszöntött, mégpedig Jean-Philippe Rameau (1683–1764) fellépésének köszönhetően. A dijoni komponista élete első felében elsősorban orgonistaként és jelentős zeneelméleti traktátusok szerzőjeként tett szert tekintélyre, s már ötvenéves volt, amikor megkomponálta első operáját, az 1733-ban Párizsban bemutatott, Racine Phaedráján alapuló Hippolyte et Aricie-t. Bár Rameau maga meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott opera szerzői karrierje indulásáról („kipróbáltam magam, szerencsém volt, így folytattam” – írta egy alkalommal), az Hippolyte sikere valójában komoly vihart kavart. Mivel a benne megnyilvánuló zenei fantázia szabálytalan és szeszélyesen gyönyörű zsenialitása, amely olyannyira eltért Lully 17. század óta példaértékűnk számító stílusától, azonnal két pártra szakította a párizsi közönséget, a közbeszéd első számú tárgyává avatva Rameau személyét. A Narbonne-ban született Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville (1711–1772) zenés színházi pályafutása éppen ellenkezőleg alakult. Mondonville az Hippolyte bemutatásának évében került Párizsba, első operája, az 1742-ben színre vitt, Isbé című pásztorjáték azonban nem aratott sikert; a hegedűművész Mondonville operaszerzői érdemeire csak későbbi művei irányították rá a közönség figyelmét. Bár a francia udvarban ebben az időben szinte minden más zenei műfajnál nagyobb érdeklődés övezte az operát, az egyházi kompozíciók sem szorultak háttérbe. Ezt jelzi az is, hogy a Mercure de France 1732 júliusában részletesen beszámolt François Colin de Blamont (1690–1760) néhány új szakrális művének, köztük az Attende anima-motettának a bemutatójáról, amelyen, mint az újság megírta, a királyi család egyes tagjai is megjelentek.
ALEXANDRE THARAUD
BÉRLETEK 2017 ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA
TÍZ ÚJ BÉRLET DECEMBER 31-IG KÜLÖNLEGES, BEVEZETŐ KEDVEZMÉNNYEL! ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK
Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: RÁKAI Zsuzsanna Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. november 28. // Finalized: 28 November 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes. 100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper