232 20161208 liszt academy handel leaflet

Vashegyi György és a Zeneakadémia korabeli hangszeres kamarazenekara // György Vashegyi & Liszt Academy Early Music Chamber Ensemble 2016.12.08.

2016. december 8. (csütörtök) // Thursday 8 December 2016, 19.00 Solti Terem // Solti Hall Vashegyi György és a Zeneakadémia korabeli hangszeres kamarazenekara // György Vashegyi & Liszt Academy Early Music Chamber Ensemble Händel és a francia barokk // Händel & French Baroque Georg Friedrich Händel: B-dúr concerto grosso // Concerto Grosso in B-flat major, op. 6/7 (HWV 325) 1. Largo 2. Allegro 3. Largo e piano 4. Andante 5. Hornpipe Jean-Philippe Rameau: „Temple sacré” – Arícia áriája a Hippolütosz és Arícia című operából // Aricie’s Aria from Hippolyte et Aricie KALAFSZKY Adriána (szoprán // soprano) Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville: „Désirs toujours détruits” – Iszbé áriája az Iszbé című operából // Isbé’s Aria from Isbé KALAFSZKY Adriána (szoprán // soprano) Jean-Marie Leclair: g-moll hegedűverseny // Violin Concerto in G minor, op 10/6 1. Allegro ma poco 2. Andante. Aria grazioso 3. Allegro KISS Enikő (barokk hegedű // baroque violin) szünet // intermission

Jean-Marie Leclair: F-dúr hegedűverseny // Violin Concerto in F major, op. 7/4 1. Allegro moderato 2. Adagio 3. Allegro LACHEGYI Róza (barokk hegedű // baroque violin) Jean-Marie Leclair: „Serments trompeurs” – Szkülla áriája a Szkülla és Glaukusz című operából // Scylla’s Aria from Scylla et Glaucus KALAFSZKY Adriána (szoprán // soprano) Georg Friedrich Händel: c-moll concerto grosso // Concerto Grosso in C minor, op. 6/8 (HWV 326) 1. Allemande 2. Grave 3. Andante allegro 4. Adagio 5. Siciliana. Andante 6. Allegro KAPOR Andrej, LACHEGYI Róza (barokk hegedű // baroque violin); VIRÁG Mátyás (barokk cselló // baroque cello) François Colin de Blamont: Attende anima aeterna – motetta // motet (magyarországi bemutató // Hungarian Premiere) KALAFSZKY Adriána (szoprán // soprano) A Zeneakadémia korabeli hangszeres kamarazenekara // Liszt Academy Early Music Chamber Ensemble on Period Instruments Vezényel // Conductor: VASHEGYI György

„Egyetlen kor sem bánt több felelősségtudattal a múlt művészi hagyatékával, mint a mostani. Ma már nem akarjuk megszólaltatni az elmúlt évtizedek interpretációit, a régi átdolgozásokat […], mert a kétszeres értelmezést – egyszer az átdolgozó, egyszer az előadó részéről – szükségtelennek tartjuk. Forrásként ma csakis a művet ismerjük el, és azt saját felelősségünkre értelmezzük” – írta az előadói hagyomány természetéről szóló egyik cikkében a közelmúltban elhunyt legendás karmester, Nikolaus Harnoncourt. Bár a szöveg a mai olvasó számára kissé kiáltványszerűnek tűnhet, határozott, már-már ellentmondást nem tűrő fogalmazásmódjával Harnoncourtnak pontos célja volt. Azt kívánta ilyen módon megvilágítani, hogy az egyes művek korabeli hangzásképét, karakterét és a hozzájuk fűződő interpretációs szokásokat vizsgáló figyelem lényege nem a tradicionális előadói állásponttal való merev szembehelyezkedés, hanem a művészi érdeklődés és tudatosság folyamatos ébren tartása, a szokásjog tömegvonzásától friss lendülettel szabadulni képes éberség, élénkség és invenciógazdagság állandó tréningje.

Az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben ez a művészi attitűd mind népszerűbbé vált, s a koncerttermekből hamarosan átköltözött az oktatási intézményekbe is. Magyarországon a régizene-játszás, az előadói találékonyságra, történeti ismeretekre és alkotói érzé­kenységre egyaránt támaszkodó interpretációs figyelem intézményes keretek között ugyan viszonylag későn, mindössze néhány éve vált az oktatás részévé (noha magyar zenészek már évtizedek óta jelentős alakjai a historikus zenei produkcióknak világszerte), azóta azonban rendkívül élénk műhelymunka folyik a Zeneakadémia régizene-óráin, amelyek megszervezésével és irányításával az egyetem a hazai historikus zenei előadásmód egyik vezetőjét, a Liszt-díjas Vashegyi Görgyöt bízta meg. E munka eredményeivel ismerkedhet meg a közönség a mai hangversenyen, amelyen a számos magyarországi bemutatót maga mögött tudó dirigens saját együttesei (az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus) helyett a Zeneakadémia hallgatóival lép színpadra.

A program szerkezete valamelyest eltér a megszokott zene­törté­ neti narratíváktól. Javarészt olyan francia komponisták alkotásaiból áll ugyanis, akiknek a munkássága XV. Lajos uralkodásának évei alatt bontakozott ki, s ezekhez szolgálnak egyfajta ellenpontként a német születésű, Itáliában iskolázott és Londonban legendává váló Georg Friedrich Händel (1685–1759) kompozíciói. A műsor ekképpen végső soron mintegy körbevezeti a közönséget az 1730-as évek Európájának jelentős kulturális központjain. Az este intstrumentális tartópillérei kivétel nélkül versenyművek: egy szólóhangszert alkalmazó concertók és a teljes zenekari együttest kisebb hangszer­ csoporttal párbeszédes viszonyba állító, úgynevezett concerto grossók. Jóllehet Händel még Itáliában töltött fiatalkorában szerzett jártasságot e jellegzetesen olasz ízlést tükröző műfajoknak a kompo­nálása terén, op. 6-os jelzéssel megjelentetett tizenkét concertóját már londoni tartózkodása idején, 1739-ben fűzte csokorba.

A gondosan megtervezett ciklus elegánsan szerkesztett, rendkívül színgazdag és változatos darabok sorozata, amelyek mindegyike híven tükrözi Händel melodikus fogalmazásmódjának gördülékeny szépségét és formakezelésének markáns természetességét. Hozzá képest a hangszeres és vokális művei révén egyaránt népszerű Jean-Marie Leclair (1697–1764) alkotásai egészen másféle ízlés­világról és érdeklődésről tanúskodnak. A lyoni születésű művész 1723-tól egy bő évtizedig Párizsban élt, mint a híres hangverseny-sorozat, a Concert Spirituel együttesének hegedűse, majd néhány évet a Németalföldön töltött udvari szolgálatban, mielőtt visszaköltözött volna a francia fővárosba. Concertói és szonátái közül a kor mér­ céjével mérve viszonylag sok jelent meg nyomtatásban (második felesége ugyanis rézmetsző volt, így maga készítette elő kiadásra férje műveit), operája viszont csak egyetlen egy maradt fenn, az a Scylla és Glaucus boldogtalan szerelmét elbeszélő alkotás, amelynek áriái közül ma is hallhat egyet a közönség.

A francia operára Leclair idejében egyébként éppen meglehetősen viharos korszak köszöntött, mégpedig Jean-Philippe Rameau (1683–1764) fellépésének köszönhetően. A dijoni komponista élete első felében elsősorban orgonistaként és jelentős zeneelméleti traktátusok szerzőjeként tett szert tekintélyre, s már ötvenéves volt, amikor megkomponálta első operáját, az 1733-ban Párizsban bemutatott, Racine Phaedráján alapuló Hippolyte et Aricie-t. Bár Rameau maga meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott opera­ szerzői karrierje indulásáról („kipróbáltam magam, szerencsém volt, így folytattam” – írta egy alkalommal), az Hippolyte sikere valójában komoly vihart kavart. Mivel a benne megnyilvánuló zenei fantázia szabálytalan és szeszélyesen gyönyörű zsenialitása, amely olyannyira eltért Lully 17. század óta példaértékűnk számító stílusától, azonnal két pártra szakította a párizsi közönséget, a köz­beszéd első számú tárgyává avatva Rameau személyét.

A Narbonne-ban született Jean-Joseph Cassanéa de Mondonville (1711–1772) zenés színházi pályafutása éppen ellenkezőleg alakult.

Mondonville az Hippolyte bemutatásának évében került Párizsba, első operája, az 1742-ben színre vitt, Isbé című pásztorjáték azonban nem aratott sikert; a hegedűművész Mondonville operaszerzői érdemeire csak későbbi művei irányították rá a közönség figyelmét.

Bár a francia udvarban ebben az időben szinte minden más zenei műfajnál nagyobb érdeklődés övezte az operát, az egyházi kompozíciók sem szorultak háttérbe. Ezt jelzi az is, hogy a Mercure de France 1732 júliusában részletesen beszámolt François Colin de Blamont (1690–1760) néhány új szakrális művének, köztük az Attende anima-motettának a bemutatójáról, amelyen, mint az újság megírta, a királyi család egyes tagjai is megjelentek.

ALEXANDRE THARAUD

BÉRLETEK 2017 ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA

TÍZ ÚJ BÉRLET DECEMBER 31-IG KÜLÖNLEGES, BEVEZETŐ KEDVEZMÉNNYEL! ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by: RÁKAI Zsuzsanna Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2016. november 28. // Finalized: 28 November 2016 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper