240 20170129 liszt academy chanticleer leaflet

Ének karnyújtásnyira // Voice, So Close Chanticleer 2017.01.29.

2017. január 29. (vasárnap) // Sunday 29 January 2017, 19.30 Nagyterem // Grand Hall Ének karnyújtásnyira // Voice, So Close Chanticleer My Secret Heart „Én Sáronnak rózsája vagyok” – vers az Énekek énekéből // „I am the Rose of Sharon” – Poem from Song of Songs Sebastián de Vivanco: Veni, dilecte mi Jean L’Héritier: Nigra sum Giovanni Pierluigi da Palestrina: Osculetur me Jacobus Clemens non Papa: Ego flos campi a 3 Francisco Guerrero: Surge, propera amica mea Pierre de Ronsard versére // On poem by Pierre de Ronsard Philippe de Monte: Bonjour mon coeur Antoine de Bertrand: Ce ris plus doux Anthoine Philippe de Monte: Le premier jour du mois de mai, ma dame Edith Södergran verseire // On poems by Edith Södergran Jaakko Mäntyjärvi: Hommage à Edith Eric Whitacre: Go, lovely rose Stephen Foster: Ah! May the Red Rose Live Alway!

(John Musto átirata // transcription by John Musto) Stephen Foster: Jeanie with the Light Brown Hair (Gene Puerling átirata // transcrpition by Gene Puerling) Szóló // Solo: Brian HINMAN Eric Whitacre: This Marriage szünet // intermission

Mihail Glinka: A vágy tüze ég szívemben // My Blood is Blazing with Desire Szergej Tanyejev: Ím a sötétség leszállt // Behold, Darkness Has Fallen Szergej Rahmanyinov: Vocalise (Elger Niels átirata // transcription

by Elger Niels) Szóló // Solo: Cortez MITCHELL Augusta Read Thomas: Love Songs 2. A Serenade (“Look out upon the stars, my love.” ) 3. Cor Cordium (“Love is a beautiful dream.” ) 5. Don Juan (“Alas, the love of women!”) 6. Romeo and Juliet (“For stony limits cannot hold love out.” ) 7. Love (“All mankind love a lover”) Válogatás az alábbi dalokból // To be selected from Noël Coward: I’ll Follow My Secret Heart (Adam Ward átirata // transcription by Adam Ward) John Rutter: It was a lover and his lass Francis Poulenc: Les Chemins de l’Amour (Evan Price átirata // transcription by Evan Price) Edith Piaf: La vie en rose (Evan Price átirata // transcription by Evan Price) Szóló // Solo: Kory REID George Gershwin: Love Walked In (Puerling átirata // transcription by Puerling) Frankie and Johnny (tradicionális amerikai dal, Robert De Cormier átirata // Traditional American song, transcription by Robert De Cormier) Freddie Mercury: Somebody to Love (Vince Peterson átirata // transcription by Vince Peterson) Chanticleer: Cortez MITCHELL, Gerrod PAGENKOPF, Kory REID, Alan REINHARDT, Logan SHIELDS, Adam WARD (szoprán és alt // soprano and alto); Chris ALBANESE, Brian HINMAN, Andrew VAN ALLSBURG (tenor); Eric ALATORRE, Matthew KNICKMAN, Marques JERRELL RUFF (bariton és basszus // baritone and bass)

Tizenkét derűs ember, azaz éppen egy tucat nagyszerű kaliforniai férfiénekes alkotja a Canterbury mesék „tisztán éneklő” kakasáról elnevezett Chanticleert, ám az 1978-ban megalakult együttessel kapcsolatban nyilvánvalóan csakis ebben az értelemben használ­ hatjuk a tucat szót. Első, San Franciscó-i fellépése óta a „hangok zenekara” ugyanis nemcsak több Grammy-díj és egyéb rangos elismerés birtokosává, valamint igazi világjáró együttessé vált, hanem mindenekelőtt olyan kórussá, amely a gregoriántól és a reneszánsztól egészen napjaink zenéjéig minden kort és stílust avatottan idéz meg. És eközben mindig, a tagcseréken túl is megőrzi markáns önazonosságát, amely színes egyéniségek, bohémalkatú értelmiségiek és a régi zenés mozgalom tudományos elmélyültségű kutatóinak baráti közösségévé teszi a Chanticleert. Ilyen színes egyéniség például az együttes legrégebben szolgáló aktív tagja, a félreismerhetetlenül egyéni arcszőrzetű, hedonista basszus, Eric Alatorre, és ilyen a matematikusi végzettséggel is rendelkező, afroamerikai származású kontratenor, Cortez Mitchell, aki a kórus­ énekléssel párhuzamosan szólistakarriert is folytat, akárcsak az énekegyüttes legtöbb tagja – ki az operaszínpadon, ki a koncert­ dobogón.

A Chanticleer koncertjeinek jellegzetessége, amint ezt már a budapesti közönség is több alkalommal megtapasztalhatta, hogy a korokon átívelő program oly változatos számait mégis egymáshoz kapcsolja egyfajta tematikai közösség, mint amilyen a szerelem vagy a férfi és a nő közötti örök párbeszéd. Ezúttal is ilyesfajta össze­állítás vár a zeneakadémiai közönségre a koncerten, amely a My Secret Heart címet viseli, s amelynek programja költemények nyomán halad majd.

Az este első nagyobb egysége a hagyományosan Bölcs Salamon királynak tulajdonított Énekek éneke verseiből idézi majd elénk Sáron rózsáját és társnőit. „Gyere, kedvesem, menjünk ki a mezőre, töltsük az éjszakát (kinn) a tanyákon! Korán reggel menjünk ki a szőlőhegyre, nézzük meg, fakad-e a szőlő vesszeje. Vajon

kifeslettek-e virága bimbói, s a gránátalmafák virágoznak-e már?

Ott ajándékozlak meg szerelmemmel.” Így indul majd a spanyol reneszánsz komponista, Sebastián de Vivanco motettája, amely szövegét éppúgy az Énekek énekéből kölcsönözte, akárcsak a korszak megannyi szerelmi szerzeménye. Az ótestamentumi szöveg e szerzők és közönségük számára már nemcsak Krisztus és az egyház összetartozásának allegóriáját jelentette, hanem újra a testi-lelki vágyakozás kifejezését is. „Barna a bőröm, de azért szép vagyok, Jeruzsálem lányai, mint Kedár sátrai, Zalma takarói” – ezt a részletet már a francia reneszánsz szerző, Jehan (vagy Jean) L’Héritier motettájában halljuk majd, s minthogy e komponistát Palestrina egyik előfutárának is tekinthetjük, a francia szerző alko­ tása után az itáliai mester egy művét szólaltatja meg az együttes.

Giovanni Pierluigi da Palestrina nyomában a reneszánsz polifónia németalföldi mestere, Jacobus Clemens non Papa következik: a szerző „nem pápa” ragadványnevének eredete máig kínál lehetőséget kutatói vitákra. Az első egységet a spanyol Francisco Guerrero motettája zárja: „Kelj föl kedvesem, szépségem, jöjj már!”

A második szakaszban Pierre de Ronsard szerelmes verseit hallhatjuk két 16. századi, vagyis Ronsard-kortárs francia komponista, Philippe de Monte és Anthoine (vagy Antoine) de Bertrand meg­ zené­sítésében. Ezt követően az alig 31 évet élt, 1923-ban elhunyt költőnő, a finn, de svéd nyelven verselő Edith Södergran emlékét idézi majd kortársunk, a finn Jaakko Mäntyjärvi kompozíciója.

Az 1970-ben született karmester, tanár és zeneszerző, Eric Whitacre egy Erzsébet-kori angol poéta, Edmund Waller költeményét tette át énekhangokra még egyetemistaként, míg másik dala, a This Marriage ajándék volt énekesnő felesége számára a pár 7. házassági évfordulóján: a 13. századi perzsa költő, Rumi sorai nyomán. E két dal között pedig a brooklyni születésű, 1864-ben elhunyt Stephen Fosternek, „az amerikai zene atyjának” két dala hangzik még fel a koncert első felében.

A második részt orosz művek nyitják: Mihail Glinka dala Puskint (és általa az Énekek énekét), Szergej Tanyejev kórusműve pedig Jakov Polonszkij szövegét énekli meg, míg Szergej Rahmanyinov híres Vocalise-éhez, tudjuk, még szöveg sem kellett.

Az 1964-ben született Augusta Read Thomas Love Songs ciklusa a Chanticleer számára íródott. Változatos hangvételű, lírai, humoros és érzéki dalok sorozata, amely a szerelemről szóló híres-közkeletű szállóigéket idéz, s a kórus Colors of Love című, Grammy-díjas lemezének egyik csúcspontja.

A koncert utolsó szakaszában felhangzó és férfikórusra átírt dalok zeneszerzői (és eredeti előadói) között olyan legendákat lelhetünk, mint a változatos műfajokban frivol Noël Cowardot, Edith Piafot, George Gershwint és Freddie Mercuryt, s nem utolsósorban Francis Poulencet, aki 1940-ben Jean Anouilh szavait ültette át szopránhangra és zongorára.

The United States’ number one classical music a capella formation take on this eternal and inexhaustible topic in their own inimitable way. The vocal ensemble are rightly called one of the best singing groups anywhere in the world, referring to their huge diversity and versatility that is the hallmark of the group made up of 12 men.

This time the ensemble – founded around four decades ago, three times Grammy winners, and named after the cockerel from the 14th century Canterbury Tales – bring Budapest an astonishingly rich programme of works by approximately 20 composers. The recital spans ages, genres, styles and nations, with love songs of multiple parts articulated by interesting themes. And there is plenty to choose from because if we are to look only at contemporary music, so far no fewer than 70 composers have written specifically for the ensemble, including one of the foremost American composers, Augusta Read Thomas, whose series spanning the gamut from lyricism and humour to sensuality is one of the central themes of the Chanticleer Colors of Love Grammy winning album parading contemporary works.

ALEXANDRE THARAUD

BÉRLETEK 2017 ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA

TÍZ ÚJ BÉRLET KÜLÖNLEGES KEDVEZMÉNNYEL! ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by LÁSZLÓ Ferenc Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2017. január 4. // Finalized: 4 January 2017 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper