244 20170211 krijgh lajko liszt academy leaflet

Kamarazene – Y generáció // Chamber Music – Y Generation Harriet Krijgh & Lajkó István 2017.02.11.

2017. február 11. (szombat) // Saturday 11 February 2017, 19.00 Solti Terem // Solti Hall Kamarazene – Y generáció // Chamber Music – Y Generation Harriet Krijgh és Lajkó István kamaraestje // Harriet Krijgh & István Lajkó Chamber Recital Felix Mendelssohn-Bartholdy: 2. (D-dúr) cselló-zongora szonáta // Sonata for Cello and Piano No. 2 in D major, op. 58 1. Allegro assai vivace 2. Allegretto scherzando 3. Adagio 4. Molto allegro e vivace Robert Schumann: Három románc // Three Romances, op. 94 1. Nicht schnell 2. Einfach, innig 3. Nicht schnell Szergej Rahmanyinov: Elégia // Elegy, op. 3/1 Nyikolaj Mjaszkovszkij: 2. (a-moll) cselló-zongora szonáta // Sonata for Cello and Piano No. 2 in A minor, op. 81 1. Allegro moderato 2. Andante cantabile 3. Allegro con spirito Harriet KRIJGH (cselló // cello) LAJKÓ István (zongora // piano) A koncert után Kóda című pódiumbeszélgetés-sorozatunk keretében Harriet Krijgh, Lajkó István, valamint Tóth Endre moderátor várja az érdeklődőket.

Bár a cselló néven ismert hangszer a barokk kor óta létezik, sokolda­ lúságát igazán csak a romantika fedezte fel: emberi hanghoz közelítő hangszíne, bársonyos, dús tónusa, beszédes és éneklő dallamok megszólaltatását egyaránt lehetővé tévő karaktere számos szerzőt megihletett a 19. században. Beethoven, Schubert, Brahms, Chopin, Grieg, Mendelssohn, Schumann és Saint-Saëns is szerzett kamara­ zenét csellóra és zongorára, de zenekari művekben, operákban is fontos szerep jutott ennek a hangszernek.

Felix Mendelssohn két szonátát is írt gordonkára, az elsőt 1838-ban, az itt hallható másodikat pedig 1843-ban, egy orosz-lengyel amatőr csellóművész, gróf Mateusz Wielhorski számára. Az első tétel a tavaszi frissesség, játékosság jegyében született, míg a második különlegessége a pizzicato (pengetve) kezdés. A harmadiknak külön története van, a lipcsei Gewandhaus zeneigazgatója, Mendelssohn ugyanis ebben a műben (is) Bach előtt tisztelgett: a tételt korál vezeti be az orgonahangzás tömörségét imitáló akkordokkal, majd a cselló beszédszerűen kötetlen, de szenvedélyes csúcspontig vezető monológját halljuk. A tétel végén egy Bachorgonaművet idéz a zongora, majd a zárótételben a csellista virtuóz oldaláról is bemutatkozhat.

Robert Schumannt és Mendelssohnt a 19. század második felében magukat haladónak mondó körök egyaránt konzervatív kompo­ nistának kiáltották ki, jóllehet ezt a nézetet legfeljebb a két zeneszerző hagyománytisztelő formaszemlélete indokolja. Mendelssohn romantikája a bécsi klasszikusok letisztult formavilágát vitte tovább, míg Schumann kései művei a romantikának egyfajta barokk vonulatát képezik, elsősorban szövevényes, burjánzó textúrájuk miatt. Ilyen az 1849-ben, talán legtermékenyebb évének végén keletkezett Három románc is, amelyeket Schumann eredetileg oboára és zongorára írt. Kiadója levélben kérdezett rá, nem lehetne-e hegedűn és klarinéton is előadhatóvá tenni a sorozat, és ezt a címlapon is jelezni. „Nem előnyös, ha a címben több hangszer szerepel – válaszolta a zene­szerző. – Ha hegedűre vagy klarinétra

szántam volna ezeket a darabokat, teljesen másképp írtam volna meg.” Később mégis elterjedté vált például a csellós, sőt kürtös változat is, de a művek lényege érintetlen maradt: e lírai hangvételű zenekölteményekben a romantika dallamot mindenek fölé helyező – Mendelssohn-féle – „dal szöveg nélkül” műfaja valósul meg.

Szergej Rahmanyinov is a zongorán való éneklés hagyományába kapcsolódott be karrierje elején, műveiben egyre dúsítva a végtelen melódiát mintegy körbeölelő kíséret hangzását. Op. 3-as jelzésű sorozata ráadásul címében is elődei szellemét tükrözi: a Morceaux de fantaisie megnevezés igazság szerint a schumanni Fantasiestücke (Fantáziadarabok) francia tükörfordítása. A ciklus Schumann műveihez hasonlóan különböző hangulatú tételeket foglal magában, köztük Rahmanyinov egyik legnépszerűbb darabját, a cisz-moll prelűdöt, valamint a fátyolosan sötét esz-mollban írt Elégiát.

Nyikolaj Mjaszkovszkij ma hallható szonátájának harmónia­ világa, gesztusai ugyancsak 19. századi hagyományokat követnek, még ha leegyszerűsített kivitelben is. A tekintélyes életművet, összesen mintegy kilencven opust, huszonhét szimfóniát, tizenhárom vonósnégyest, kilenc zongoraszonátát, két cselló-zongora szonátát hátrahagyó szovjet zeneszerző a zenetörténet rendkívül izgalmas – és sajnálatosan mellőzött – alakja. Bartók Béla kortársa­ként ő is 1881-ben született, de öt évvel túlélve őt, 1950-ben hunyt el.

1941-ben Prokofjevvel, Hacsaturjánnal és másokkal őt is kitelepítették az Észak-Kaukázusba, ahol a helyi népzenei elemeket beépítette ott született kompozícióba. Bár sosem számított szélsőséges fantáziájú alkotónak, Szkrjabin és Schönberg művészete mégis hatással volt rá, így Zsdanov dekrétuma után, 1947-ben őt is formalistának, szovjetellenesnek bélyegezték, és csak halála után rehabilitálták.

2. cselló–zongora szonátáját 1948-ban írta az akkor huszonegy éves Msztyiszlav Rosztropovicsnak ajánlva – ezért a művéért halálának évében negyedik alkalommal ítéltek neki Sztálin-díjat.

Harriet Krijgh Hollandiában született, és az utrechti konzervató­ riumban, majd a bécsi zeneakadémián és a Kronberg Akadémián tanult. Elsősorban kamarazenei alkotásokból jelentek meg eddig lemezei; az Utrechti Kamarazenei Fesztivál művészeti vezetését 2017 nyarán fogja átvenni Janine Jansentől. Alig két héttel a mai, budapesti koncert után a Bostoni Szimfonikusokkal lép fel Szofia Gubaidulina Hármasversenyének ősbemutatóján, mint a mű egyik szólistája (Andris Nelsons vezényletével). Emellett ebben az évadban a Carnegie Hallban is pódiumra lép, valamint bemutatkozik majd San Franciscóban és Vancouverben is. A művész egy 1620-ban készült itáliai mesterhangszeren játszik.

Lajkó István szintén nemzedékének egyik legrátermettebb és sokat foglalkoztatott művésze, aki 2007-ben diplomázott a Zeneakadémián, többek között Falvai Sándor, Szokolay Balázs és Wagner Rita növendékeként. Több hazai és nemzetközi versenyen ért el kiemelkedő helyezést, megnyerte például a Földes Andor Zongoraversenyt, a Carl Filtsch Nemzetközi Zongoraversenyt, valamint a Weiner Leó Országos Kamarazenei Versenyt; 2010-ben Junior Prima Díjjal tüntették ki. Háromszor nyerte el a Fischer Annie Zenei Előadóművészeti Ösztöndíjat, az International Holland Music Sessions pedig a 2009/2010-es évad szólistájává választotta a New Masters on Tour koncertsorozatra; 2017. januárban a Magyar Kultúra Apródja címmel tüntették ki.

This evening devoted to chamber music promises a fluent pairing of cello and piano, sensitive interplay and the unification of the artistic strengths of two young and highly talented instrumental soloists. Dutch cellist Harriet Krijgh, who is in her mid-20s, is one of the instrument’s most promising young players and winner of numerous competitions. Accordingly, not only is she a guest at the most varied premier festivals but she is also founder and leader of such series. Thus in 2017 she takes over the role of artistic director of the Utrecht International Chamber Music Festival from Janine Jansen. As a consequence of the known virtues (particularly analytical intellectualism and sensitive performance style) of her partner, Junior Prima Prize winner and assistant professor of the keyboard section of the Liszt Academy István Lajkó, they promise to be equals at this concert featuring works by Mendelssohn, Schumann and Rachmaninoff plus a sonata by Nikolai Myaskovsky, a fine but now little played Russian-Soviet composer, a contemporary and close friend of Prokofiev.

A Kamarazene – Y generáció bérlet következő koncertjei // Upcoming Concerts of Chamber Music – Y Generation Series 2017.04.12. | 19.00 Csabay Domonkos & Szabó Ildikó 2017.05.13. | 19.00 Palojtay János, Lev Szivkov & Schäffer Zsuzsa

ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM

LESZEK MOŻDŻER ÉS A HOLLAND BAROQUE 2017.02.16.

Felelős kiadó // Publisher: Dr. VIGH Andrea, a Zeneakadémia rektora // President of the Liszt Academy Főszerkesztő // Editor-in-chief: SZABÓ STEIN Imre Felelős szerkesztő // Managing editor: RÁKAI Zsuzsanna Kiadványmenedzser // Publication manager: KÖNYVES-TÓTH Zsuzsanna Szöveg // Written by VÁRKONYI Tamás Layout: ALLISON Advertising Illusztráció // Illustration: KOVÁCS Lehel Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs Igazgatóságának gondozásában // Commissioned by the Communications Directorate of the Liszt Academy Lapzárta: 2017. február 3. // Finalized: 3 February 2017 Zeneakadémia // Liszt Academy Concert Centre (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) zeneakademia.hu A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. // The organizer retains the right to modify programmes.

100%-ban újrahasznosított papír // 100% Recycled Paper