Szili . r D alin Kat űlés elnöke zággy
s yar Or
a Mag
Becsengetés az ülésteremben Egy házelnök feljegyzéseiből
Február 15. Mire szolgál a házelnök csengője?
Ma kezdődik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka és egészen június 15-ig
tart. Hasznos volt a pihenés, de kicsit vágytam is vissza ebbe a gyönyörű épületbe, az Országházba. Jártatok már itt? Tekintélyt parancsoló építmény, de nem a szigorával, inkább a szépségével, színpompájával, magasságaival. Nem csoda… több, mint 40 kg aranyat használtak fel a külső és belső terek díszítéséhez, a kupola magassága pedig megközelíti a 100 métert – hogy csak néhányat említsek az érdekes adatokból. Az Országház a XIX.század egyik legnagyobb beruházása volt, nem kevesebb, mint 17 év alatt készült el, és mivel arra törekedtek, hogy magyar mesterek magyar technikával magyar anyagokból készítsék el az épületet, az építkezés egész iparágakat lendített fel (például a márványbányászatot, a kerámiaművességet vagy az izzógyártást). A hatalmas vállalkozás
106
természetesen felkeltette a külföld érdeklődését is: a svéd király például nyolc darab 6 méter magas, 4 tonna súlyú gránitoszlopot ajándékozott Magyarországnak, ezek most a díszlépcső-csarnokot díszítik. Az épület alaprajza teljesen szimmetrikus, középen található az impozáns kupolacsarnok, itt őrzik a koronaőrök a Szent Koronát, a jogart, az országalmát és a kardot. Az épületben van egy gyönyörű könyvtár, a miniszterelnök dolgozószobája, több, mint 200 iroda, köztük az enyém is. A főépületben található a munkám legfontosabb helyszíne: a képviselők díszes ülésterme, amit már biztos láttatok a TV-ben. De arról hallottatok már, hogy igazából nem egy ülésterem van, hanem kettő? Az Országház északi és déli szárnyában is van egy-egy, hiszen a XIX. században (és utána is, 1944 decemberéig) kétkamarás volt az országgyűlés. Parlamenti képviselőink ma az alsóház (a Képviselőház) üléstermében hozzák a törvényeket, míg a másik terem (a volt Főrendiházé) külföldi delegációk fogadásának színtere. Ma pedig kezdjük a munkát, méghozzá úgy, hogy „becsöngetek” a „Képviselőházban”, és megnyitom a tavaszi félévet. Bár az ülésteremben nem akkor szól a csengő, amikor véget ér vagy szünetel a munka. Sokkal nagyobb hasznát veszem akkor, amikor a képviselők belefeledkeznek a vitába, egymás szavába vágnak, és valakinek muszáj rendet tennie…
Március 20. A (majdnem) 400 fős osztály
Házelnökként írok nektek, de még nem is mutattam még be, kik dolgoznak a „házban”, a magyar Országgyűlésben. Csak az országgyűlési képviselők öszszesen 386-an vannak, szóval, láthatjátok, nem könnyű a dolgom… 386-an vannak tehát az országgyűlési képviselők, akiket 4 évente választanak az állampolgárok (hogy hogyan – erről az előző fejezetben olvashatsz). A társaság kormányoldalra és ellenzékre tagolódik a választás eredménye alapján, eszerint foglalják el helyüket az ülésteremben. Az ülésterem padsorai felülről nézve egy nagy patkót formáznak: ez azért alakult így, hogy ösztönözze a képviselőket a párbeszédre, véleménycserére. Mindegyik párt, amelynek képviselői a választás során bejutottak az Országgyűlésbe, egy-egy frakciót alakít, ezek lesznek a parlamenti munka alapegységei. A frakcióknak van vezetője, ők amolyan mini-osztályfőnökök, összefogják a frakció tagjainak munkáját, a törvényjavaslatok vitájában is kiemelt szerepük van. És hogy mi ebben a színes társaságban a feladatom? Röviden összefoglalva: gondoskodom az Országgyűlés rendjének fenntartásáról, az Országgyűlés munkájának megszervezéséről, az ülések zavartalan lefolyásáról. Rendet tartok az ülésteremben, vitát vezetek, engedélyezem a felszólalásokat, külföldön és hivatalos rendezvényeken képviselem a Parlamentet.
107