Neufert

2., jelentősen átdolgozott magyar kiadás

Neufert Építés- és tervezéstan Kézikönyv építészek, tervezők, beruházók, kivitelezők, oktatók és hallgatók számára

Dialóg Campus Kiadó

Neufert

Építés- és tervezéstan

Ernst Neufert emlékének ajánljuk

Ernst Neufert

Neufert

Építés- és tervezéstan Kézikönyv építészek, tervezők, beruházók, kivitelezők, oktatók és hallgatók számára

Létesítmények alapismeretei, szabványai, előírásai; épületek, helyiségek, berendezések, eszközök építése, tervezése, helyigénye, funkciókapcsolatai és méretei Ernst Neufert munkáját a Neufert-Stiftung megbízásából, a Dessaui Bauhaus Főiskola támogatásával továbbfejlesztette Professor Johannes Kister.

Munkatársai: Dipl.-Ing. Mathias Brockhaus, Dipl.-Ing. Matthias Lohmann és Dipl.-Ing. Patricia Merkel.

A második magyar kiadás a 40. német kiadás fordítása, több mint 6 200 ábrával és táblázattal

Dialóg Campus Kiadó v Budapest–Pécs, 2014

A magyar fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Translation from German language edition: Bauentwurfslehre by Ernst Neufert Copyright © 2012 Springer Vieweg | Springer Fachmedien Wiesbaden Springer Fachmedien Wiesbaden is a part of Springer Science+Business Media All Rights Reserved A kötet megjelenését támogatta:

Az első magyar kiadás szakszerkesztője: Győri Róbert okleveles építészmérnök Az első és a második kiadás lektora: Tillai Ernő Ybl-díjas építészmérnök, városépítési szakmérnök

A könyvben közölt adatokra semmiféle kötelezettség vagy garancia nem vonatkozik. A szerző és a kiadó ezért semminemű felelősséget nem vállal és nem tartozik vagyoni felelősséggel az adatok vagy azok egy részének használatáért.

A német nyelvű mű licenckiadásai angol, francia, spanyol, portugál, olasz, görög, török, cseh, horvát, szerb, szlovén, magyar, lengyel, orosz, indonéz, japán, kínai, román bolgár nyelven állnak rendelkezésre.

2., jelentősen átdolgozott magyar kiadás

ISBN 978-615-5376-20-7

© Hungarian translation by Dialog Campus (Nordex Kft.), 1999, 2014 © Dialóg Campus Kiadó, 1999, 2014

A mű, valamennyi részét, részletét is beleértve, szerzői jogvédelem alatt áll.

A kiadó hozzájárulása nélküli bármilyen felhasználás tilos és büntetendő.

Különösképpen vonatkozik ez a szkennelésre, fénymásolásra vagy más sokszorosításra, fordításra, mikrofilmre való vitelre és elektronikus rendszerekre (pl. internetre) való feltöltésre, ottani tárolásra és feldolgozásra.

A könyv használatának ismertetése A könyv felépítése az anyag sorrendbe állításában az építés természetes sorrendjét követi. Azonban sok szomszédos szakterület párhuzamosan egymás mellet halad, amennyiben egyéb fontos összefüggés egymástól távoli elhelyezésüket nem tette szükségessé.

Egy építmény valamennyi részét, amely sok vagy akár minden épületfajta esetében felmerül, önmagában tárgyaljuk.

Ez vonatkozik az előkészítés és a tervezés általános irányvonalaira és a tervezés egyéb alapjaira is. Ebből 35 csoport jött létre.

A tartalomjegyzék VII. oldal A fenti csoportok részletes felosztását adja, és tartalmazza az egyes oldalak tartalmának leírását.

A címszavak jegyzéke (Tárgymutató) →569. oldal Megadja az egyes címszavak után azt az oldalszámot, ahol arról lényeges információ található.

A rövidítések és jelek magyarázata →1. oldal A rövidítések elengedhetetlenek, hiszen segítségükkel helyet takaríthatunk meg és egyszerűsíthetjük az áttekinthetőséget.

Amennyiben nem ismert rövidítési formát kellett alkalmaznunk, az újonnan fejlesztetteket úgy választottuk meg, hogy azok jelentését a figyelmes olvasó az 1. oldal használata nélkül is azonnal felismerhesse.

A mű különleges előnye abban rejlik a használó számára, hogy egy könyvben tömören foglalja össze a tervezésre és az épületekre vonatkozó fontos tudnivalókat.

Az alaprajzok, metszetek, formák és fajták csupán példák, valamint számadatok hordozói. Tartalmazzák a leggyakrabban használt határértékeket az emberre mint a körülötte lévő dolgok mértékére vonatkozóan.

Hogyan használjuk ezt a könyvet?

Vegyük példának egy igazgatási épület tervezését vagy vázlattervének elkészítését.

Olvassuk el az 52. oldalon lévő kérdőívet, és válaszoljuk meg az ott feltüntetett kérdéseket, azokat is, amelyek a különleges esetekből adódnak. Határozzuk meg a 474. oldal alapján az igazgatási épület összefüggéseit, számítsuk ki a

bruttó beépített térfogatot a DIN 277 alapján, módosítsuk a terek méretét a rendelkezésre álló beruházási összegnek megfelelően és tervezzük meg az épületet a 50. oldalon leírt munkafolyamat javasolt lépéseiben.

Méretezzük, tagoljuk és bútorozzuk be az ebédlőt a 335– 338. oldal szerint az éttermek, vagy a 332–335. oldalakon lévő szállodák alapján, végezzük el ugyanezt az esetleg színpaddal ellátott teremre vonatkozóan a színházra vonatkozó adatok szerint, 383–392. oldal, az akusztika tervezésében a 395. oldal alapján, mérlegeljük egy vetítőberendezés beépítését a 396. és 361. oldalak alapján.

Az előadótermek méretezése a főiskoláknál a 361–363. oldalon található adatok alapján történik, a könyvtáraké a könyvtáraknál, a 373–374. oldalak szerint, az irodák elhelyezése a 365–366. oldalak, a rajztermeké és laboratóriumoké a 365–366. szerint, a trezor beépítését a 489. oldalon ismertetjük, a garázsokat és a parkolókat a 232–238. oldalon.

Az igazgató, házmester, szakács, stb. számára esetleg szükséges lakást a 298–303. oldalon, az egyes helyiségek elhelyezését, méretét és berendezését a 474–478. oldalon találjuk.

Az utak vonalvezetése és a kerítések a 223–231, a kertek növényekkel való beültetése a 271. oldalon található, végül pedig a szerkezeti rész, a lépcsők, felvonók elhelyezkedése és felépítése a 131–145. oldalon található. Az ablakok és ajtók méretét és kivitelét a 107–131. oldalon ismertetjük. Az alapok, a talajnedvesség elleni szigetelés a 77–85. oldalon, a falak, falvastagságok a 85–90. oldalon, a tetők a 96. oldalon, a fűtés és szellőzés a 151. és 220. oldalon, a világítás és a benapozás a 180. és 169. oldalon található. A szabványos és mértékrendeket, méreteket a 37–47. oldalon ismertetjük.

A könyvben található méretek esetleges – elsősorban angol mértékegységre történő – átszámításához a szükséges átváltási táblázatokkal az 23–31. oldalakon adunk segítséget.

Az építész a sokoldalú alapok segítségével könnyen és gyorsan tervezi meg az épületet a feladat különleges követelményeinek megfelelően, a környezet feltételei között, a kor és a művészet életérzéséből kiindulva.

Tartalom ALAPVETÉS Jelek és rövidítések magyarázata Mértékegységek, jelek, rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1

Szabványok DIN-szabványok/műszaki-építésügyi meghatározások . . . . . . 2 SI – Mértékegységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Műszaki rajzok Papírformák: DIN 476, 4499 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Műszaki rajzok: DIN 824 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A rajzok elrendezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Építési rajzok: DIN 1356 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Rajzi jelek és jelentésük: DIN 1356 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Csatornák és berendezési tárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Rajzi jelek, biztonságtechnika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Rajzi jelek, elektromos szerelés: DIN 18015 . . . . . . . . . . . . . . 16 Rajzi jelek, gázszerelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Kézi rajzolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Rajzolás számítógéppel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Feltételezett teher DIN 1055 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A függőleges hasznos terhek jellemző értékei mennyezetek, lépcsők, erkélyek és tetők esetében . . . . . . . . . . . . . . . . .

Feltételezett teher DIN 1055 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A függőleges hasznos terhek jellemző értékei parkolóházak és járműforgalmi területek számára . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21 22 29 29 29 29

Tömegek és súlyok Német és angol mértékegységek átváltása . . . . . . . . . . . . . . .

Méretek, súlyok, hőmérséklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Angol mértékek átváltása milliméterre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önsúly, súrlódás és hasznos terhek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állandó terhelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

23 24 25 26 27

Akadálymentes közlekedés Emberi méretek behatárolással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Nyilvánosan megközelíthető épületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

VII

Akadálymentes lakások: DIN 18040-2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Akadálymentes lakások: DIN 18040-2 – példák . . . . . . . . . . . 34

Méretelvek és méretviszonyok Az ember mint mérték és cél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Testméretek és helyszükséglet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Geometriai méretarányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Méretarányok a magasépítésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

37 39 41 45

Optikai észlelés A szem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Az ember és a színek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

ÉPÜLETTERVEZÉS Épülettervezés Munkafolyamat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vonatkoztatási síkok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Előzmények: a kérdőív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Digitális tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

50 51 52 54

Tetők Tetőformák, fedélszékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 Magastetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Lapostetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 Zöldtetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104

Ablakok Ablakok elhelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 Követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 Nyitási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 Hőszigetelés ENEV 2009 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 Zajszigetelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 Homlokzattisztítás TRA 900 + AuFzV . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 Tetőtéri ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .113 Felülvilágítók, kupolák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114

Üvegek

Rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

Alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Hőszigetelő üveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 Biztonsági-és zajvédőüveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Optikailag változó üvegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 Öntött üvegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 Üvegajtók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 Idomüvegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120 Üvegtéglák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 Tűzálló üvegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 Homlokzat üvegezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123

Facility Management – Létesítménygazdálkodás

Ajtók

Tartós építkezés Alapok, tervezés, építés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Hasznosítás, helyreállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

Tanúsítás

Környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59

Építkezés meglévő épületekben Megtartani és megváltoztatni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Műemlékvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Állagfelmérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újrahasznosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

60 61 63 64

Tervezés és építésvezetés Nyilvános(közigazgatási) építési jog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Építési szabályok, VOB, HOAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Építési szerződés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Teljesítményfázisok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 Építési használat ismertetőjegye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 Távtartó felületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 Építési költségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

77 80 82 84

Falazat 85 86 89 90

Födémek, mennyezet Födémszerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Födémfelújítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Betonépületek szanálása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Padlózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII

Alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 Szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 Szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 Rámpák, csigalépcsők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 Mentőlétrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136

Mozgólépcsők Áruházakhoz és üzletházakhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

Mozgójárdák Felvonók

Alapozások

Természetes kőből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mesterséges falazóelemből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vegyes építési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Javítások, felújítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lépcsők

Áruházakhoz és üzletházakhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138

ÉPÜLETRÉSZEK Kitűzés, munkagödrök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Földmunkák és alapozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Épületszerkezetek szigetelése, drénezés . . . . . . . . . . . . . . . .

Javítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Típusok, elhelyezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124 Szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 Különleges ajtók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 Kapuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 Zárberendezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128 Épület- és területbiztosítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129

91 92 93 94

Elvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139 Vezérléstechnika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 Személyfelvonók lakóépületekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 Személyfelvonók irodákban, bankokban, szállodákban . . . . 142 Kis teherfelvonók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143 Hidraulikus felvonók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 Különleges felvonók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145

ÉPÜLETTECHNIKA Megújuló energia Áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 Napenergia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147 Bioenergia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148 Geoenergia, hőszivattyúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149 Kapcsolt energia, távfűtőművek, tüzelőanyag cellák . . . . . . 150

Épületfizika Hővédelem, hőszigetelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151 Zajvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156 Rázkódás elleni védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160 Helyiségek akusztikája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 Villámvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164

Természetes fény Fénytervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 Fizikai alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 168 Benapozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 Árnyékolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 Sugárzás-energia, sugárzásfizika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 Oldalfény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 Felsőfény, tetőablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 Fénykritériumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 Fényirányítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 Fény elleni védelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179

Világítás Mesterséges megvilágítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Világító eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Megvilágítási módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lámpakiosztás geometriája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Megvilágítási megfelelők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Megvilágítás-erősség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Munkahelyi irányelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

180 183 184 185 186 187 188

Tűzvédelem Alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Osztályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tűzfalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szerkezeti elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tűzvédelmi üvegezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tűzvédelmi zárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tűzoltó vezetékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Füst- és hőelvezető berendezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Locsoló (oltó) berendezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Egyéb oltórendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

189 190 191 192 194 195 196 197 198 199

Háztartástechnika Szennyvíz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200 Belső levegő technika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 206 Hő elosztó berendezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 Házi víztisztító berendezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214

Rakodó udvarok Rakodó udvarok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 Rámpák, rakodóhidak, emelőasztalok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 216 Szemétledobók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 217 Hulladékgyűjtő helyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218

Szükség-áramfejlesztő gépcsoport Szükség-áramfejlesztő gépcsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219

Kürtők és szellőző aknák Kémények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220 Nyitott kandallók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 Szellőző kürtők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222

Közlekedési terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Útkeresztmetszetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kerékpárosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Forgalomcsillapítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Közlekedési terek zajvédelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

226 227 228 230 231

Parkolóépítések Járművek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232 Személygépkocsi fordulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 Parkolóhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235

Parkolóházak Rámpák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 Garázsrendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 239 Parkoló rendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 Tehergépjármű parkolók és fordulók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243 Pihenőhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 244 Benzinkutak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 Autómosók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 247

Helyi tömegközlekedés Feltételek, közlekedési eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Megállóhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Villamosvasút, Hév . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Autóbusz-pályaudvar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

248 249 248 251

Vasutak Megállók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fogadóépületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vágányzatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A peron felszerelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

253 254 255 256

Repülőterek Alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Repülőterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fel- és leszállópályák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Terminál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Repülőgépek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

257 258 259 260 262

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN Temetők Halottasház, krematóriumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 Sírok, temetőkápolnák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 Temetői létesítmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 265

Külső építmények Tervezési szempontok és koncepciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266

Földmunka Talajok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 Elkerítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 Falak és kerítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269

Pergolák, lugasok, kertek Pergolák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 Lugasrendszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 Futó- és kúszónövények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273

Utak, terek, lépcsők Utak, terek, lépcsők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274

KÖZLEKEDÉS Utak Utcaterek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 Útfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 Úthasználat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 225

Vízelvezetés Esővíz hasznosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 275

Vegetáció Növények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 Növények és gyepek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277

IX

Mérnöki biológiai intézkedések

Gasztronómia

Rézsűbiztosítás/partvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278

Vendéglátóhelyek, vendéglők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vendégszobák, vendéglátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Gyorséttermek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vendéglői konyhák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Üzemi konyhák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Példák nagyüzemi konyhákra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Növényház Növényház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 280

Vízi létesítmények Kerti tó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281 Fürdőtó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 282 Vízinövények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283

335 337 338 339 342 344

Ifjúsági (diák) elszállásolás Általános tervezési útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345

Kültéri építmények – példa

Nyaralók / hétvégi házak

Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal . . . . . . . . . . . . . . . . . . 284

Általános tervezési útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346

LAKÁS

Motelek Általános tervezési útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346

Alapelvek

Kemping

Tervezési alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 Lakásépítési politika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286 Lakósűrűség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 287

Általános tervezési útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 OKTATÁS – KUTATÁS Gyermekintézmények Feltárás és építési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 Helyiségek, szabad területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350

Városi építkezés Alapelvek, építési módszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288

Feltárás Önálló ház és sorház feltárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 Társasházak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 290 Folyosós feltárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 291

Lakás Tájolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292

Alaprajz koncepciók Családi házak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 293 Sor-, lánc-, sarokházak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 296 Emeleti lakások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 298

A ház szobái Feltárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303 Konyhák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306 Konyhaberendezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 308 Lakótér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311 Fürdőszobák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 316 Mellékhelyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 318 Garázsok, autóbeállók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 322

Iskolák Tanulás-oktatási terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tanuló és kommunikációs területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Iskolaátépítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felosztás és kommunikálás – szünet, aula, menza . . . . . . . .

Szaktantermek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Könyvtár, médiatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szaniter berendezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Minta oktatási területekre (1–4 osztály) . . . . . . . . . . . . . . . . .

Példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

352 353 354 355 356 357 358 359 360

Főiskolák Előadók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Példák: előadótermek/menza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Üléskialakítás, tábla- és vetítési felületek . . . . . . . . . . . . . . .

Szemináriumi és hivatali helyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Laboratóriumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

361 363 364 365 366

Könyvtárak

Rendezvények terei

Alapkövetelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 Bebútorozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 Területigény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 373 Tudományos könyvtárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 Levéltárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375

Alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323 Rendezvények (stadionok, szabadtéri színpadok stb.) helyeinek kialakítási szabályai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323

EGYHÁZI ÉPÍTMÉNYEK

ELSZÁLLÁSOLÁSOK Diákotthonok, kollégiumok Általános tervezési útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 328

Idősek otthona Nyugdíjasház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329 Idősotthonok, gondozóhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 Példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331

Szállodák Általános alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 Szobák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 333 Példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 334

X

Keresztény templomok Liturgiai elemek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 376 Berendezés, sekrestye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 377 Harangok, tornyok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378

Zsinagógák Általános tervezési mutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379

Mecsetek Általános tervezési mutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK Múzeumok Általános irányelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 381 Kiállítási termek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382

Színház Történeti áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tipológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Nézőtér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Színpad . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kiszolgáló terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Műhelyek, személyzeti helyiségek, próbatermek . . . . . . . . .

Korszerűsítés és bővítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

383 384 385 387 389 390 392

Koncerttermek

Kondicionáló – fitness termek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445 Műfalmászó csarnok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 Tekepályák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448

Szabadtéri fürdők Nyilvános (fedett) uszodák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szabadtéri fürdők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fedett- és szabadtéri fürdők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Magán kerti medencék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

449 454 455 458

Kialakításuk, változataik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393 Technikai követelmények, orgona, zenekar . . . . . . . . . . . . . . 394 Akusztika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395

Spa

Filmszínház

Játéktermek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462

Vetítőterem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Moziterem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Multiplex mozik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Multiplex mozik: példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Autósmozik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

396 397 398 399 400

Cirkusz Állandó (kőépületű) cirkusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401

Állatkert és akvárium Alapvetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402 Állattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 Kifutók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404

SPORT – SZABADIDŐ Stadionok Komplett építmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405 Lelátók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406

Sportpályák Pályák méretei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407 Könnyűatlétikai pályák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410 Teniszpályák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414 Minigolfpálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 Golfpályák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418 Vitorlássport – jachtkikötők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 420 Sportcsónakok – evezős csónakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 426 Lovassport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428 Síugrósánc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430 Jégpályák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 431 Görkorcsolyapályák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432 Gyorsgörkorcsolya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 Gördeszkapálya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 Kerékpáros cross – BMX . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434 Sportlövészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435

Szauna/kisebb szauna/wellness . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459

Játéktermek

MUNKAHELYEK TERVEZÉSE Alapelvek Előírások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463 Munkahely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464 Mellékhelyiségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466

KÖZIGAZGATÁS – IRODÁK Irodaépületek Szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470 Irányzatok, feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471 Tipológiai alapelvek 1980-ig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472 Tipológiai alapelvek 1980 óta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473 Berendezés, helyszükséglet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474 Kiegészítő területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 476 Irodahelyiségek fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 477 Raszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478 Bekötések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 479 Épületgépészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480 Épületszerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481

Magasházak Alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szerkezetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Követelmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Többemeletes lakóházak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

482 483 484 485

Parlamenti épület Parlamenti épületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486 Parlamentek és városházák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487 Képviseletek és nagykövetségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488

Bankok Bankok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489

Sportcsarnokok Méretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Elhelyezés, szerkezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Eszközök, tornaszerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Nézőtér, lelátók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cselgáncs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Birkózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Súlyemelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ökölvívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Tollaslabda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fallabda (squash) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Asztaltenisz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Biliárd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

437 439 440 441 442 443 443 443 443 443 444 444 444

KERESKEDELEM Üzletek Irányelvek és tipológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Árusítóhelyekkel kapcsolatos rendelkezések (vkvo) . . . . . . .

Bejáratok és kirakatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Pénztárak és pénztárak előtti zónák . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Pénztárelőtti zónák: példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Utak, mozgólépcsők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Berendezések, méretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élelmiszerüzlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szupermarket, raktárak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

490 491 492 493 494 495 496 497 498

XI

IPARI – ÜZEMI ÉPÍTÉSZET Ipari épületek Alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Csarnoképületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Emeletes ipari épület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Raktártechnika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Konténer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Konténer-építészet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

499 500 501 502 503 505 506 507

Műhelyek Asztalos üzem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508 Faipari műhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509 Lakatos/fémipari műhely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 510 Autójavító műhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511 Pékség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 512 Húsüzem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 513 Egyéb mesterségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 514 Mosodák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 Tűzoltóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517

MEZŐGAZDASÁG Mezőgazdasági telepek Alapok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519 Majorságok, gazdaságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520 Gépek és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 521 Takarmánytárolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522 Hulladékok és szennyvizek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 Istállóklíma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 524

Állattartás Kisállattartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525 Birka és kecske tartása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526 Kotlóstyúk-tartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 528

XII

Sertéstartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fejőstehéntartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Bikahízlalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lóistállók és lótenyésztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lóistállók és lótenyésztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

529 530 531 532 533

EGÉSZSÉG Orvosi rendelők Egyéni (magán)- és közösségi rendelők . . . . . . . . . . . . . . . . 534

Kórházak Általános tervezés útmutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építési tervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Folyosók, ajtók, lépcsők, felvonók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Funkcióterületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Építési formák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Orvosi ellátó központ – példa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Sürgősségi ambulancia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vizsgálat és kezelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Műtőrészlegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Vizsgáló és kezelő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Fizioterápia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ápolási egységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Gyermekágyas és újszülött osztályok . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Intenzív osztály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Speciális ápolási egységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Nappali klinikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Igazgatási egység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ellátási egységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Technikai ellátó részlegek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Technikai ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

535 536 538 539 540 541 542 543 544 545 546 548 549 552 553 554 555 556 557 560 561

Irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 562 Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 569

Rövidítések és jelek – szórövidítések alaprajzokon

A JELEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA Mértékegységek, rövidítések

Rövidítések Cím ABP Általános építésügyi bizonyítvány AEG Általános vasúti törvény ArbStattR / ASR Munkahelyi irányelvek ArbStattV Munkahelyi rendelet BAP Képernyős munkahely BauGB Építésügyi Törvénykönyv BeStattVO Szálláshelyi rendelet BGB Polgári Törvénykönyv BGF Bruttó alapfelület BGR Ipari szakszervezeti szövetség irányelvei BHKW Távfűtőmű BlmSchG Szövetségi emisszióvédelmi törvény BMZ Beépített térfogatszám BOStrab Villamos építési és üzemelési rendelete BP Beépítési terv BRI Bruttó térfogat BZ Tüzelőanyag cellák CWVO Kemping és heti hely rendelet DEHOGA Német Szállodák és Vendéglátók Szövetsége DIN Német Szabványintézet EBO Vasút építési és üzemeltetési rend EEG Megújuló energiatörvény EigZulG Saját otthon pótlék törvény EnEV Energiatakarékossági rendelet EVG Elektromos kapcsoló készülék FF Funkció felület FGSV Közúti és Közlekedési Kutató Társaság FH Orommagasság FNP Felülethasznosítási terv GE Ipari terület GFZ Beépítettségi arány Gl Ipari terület GIF Ingatlankutatási társaság GRZ Alapterület száma GUV Szövetség irányelvei HeizAnlV Fűtőberendezések rendelete HNF Fő hasznos terület HOAI Építészek és mérnökök tiszteletdíj rendelete ICAO International Civil Aviation Organisation IndBauR Ipari építési irányelv KfW Újjáépítési Hitelintézet KGF Szerkezeti alapterület KiTa Bölcsőde KWK Erő- hő- összekapcsolás LBO Tartományi építési rendelet LED LED-égő MF-B Bérelhető területmegállapítási irányelvek irodatérhez MF-H Bérelhető területmegállapítási irányelvek kereskedelmi térhez NF Hasznos felület NGF Nettó alapterület NNF Mellék hasznos terület NRI Nettó térfogat PBefG Személyszállítási törvény Plan ZV Tervrajz rendelet RASt Városi utak létesítményeinek irányelvei ROG Területrendezési törvény ROV Területrendezési rendelet SchBauR Iskolaépítési irányelv StVo Közúti közlekedési rendelet StVZO Közúti közlekedési rendszer SUV Sports Utility Vehicle UVV Szakmai szervezet baleset-megelőzési előírása VBG Szakmai Szervezet Szövetsége VBP Projekthez kapcsolódó beépítési terv VDE Német Elektromos Mérnöki Szövetség VDI Német Mérnöki Szövetség VF Közlekedési Felület VkVO Értékesítési helyre vonatkozó rendelet VOB Építési szolgáltatásokra vonatkozó szabály és szerződési eljárás VStattVO Gyűjtőhelyre vonatkozó rendelet WoFG Lakótér követelményeire vonatkozó törvény WoFIV Lakóterületre vonatkozó rendelet WSG Vízvédelmi törvény

Egységek, rövidítések

Görög ABC

DIN 1301 105 10 cm 5 mm (a nagy méretek mm-ben) fm folyóméter 0 angol coll 9 angol láb M vagy m Magasság vagy magas Sz vagy sz Szélesség vagy széles T terület ó Óra p vagy min. perc vagy percenként mp másodperc vagy másodpercenként 12° teljes fok megadása Celsius-ban (C) J energia WS hőmennyiség N erő Pa nyomás 2° 39400 2 fok, 3 perc, 4 másodperc

360-fok felosztás % százalék ‰ promille vagy ezrelék & átmérő OK felső sík FO talaj felső sík SO sín felső sík M mérték / -ként (pl. t/m = tonna m-ként) NW névleges méret

A a B b G g D d E e Z z H h Q q I i K k L l M m N n X x O o P p R r S s T t U u F f C c Y y W w

Matematikai jelek

Római számok

> nagyobb, mint ≥ nagyobb vagy egyenlő < kisebb, mint ≤ kisebb vagy egyenlő S összeg < | szög sin sinus cos cosinus tan tangens ctg cotangens tt középen = egyenlő ≡ azonos ‡ nem egyenlő ≠ közel egyenlő, kb., közel ~ hasonló (szóismétlésben is) : végtelen ll párhuzamos ∆ azonos és párhuzamos ≡  nem azonos vagy egyenlő × -szer, szorozva …-vel / osztva ⊥ derékszögű V térfogat ω terem szöge √ gyök …-ből ∆ végső növekedés ≅ kongruens ∆ háromszög ↑↑ azonos, párhuzamos irányú ↑↓ ellentétes, párhuzamos irányú

alfa béta gamma delta epszilon dzéta éta théta ióta kappa lambda mű nű kszí omikron pí ró szigma tau üpszilon fí khí pszí ómega

I = 1 II = 2 III = 3 IV = 4 V = 5 Vl = 6 Vll = 7 Vlll = 8 IX = 9 X = 10 XV = 15 C = 100 CL = 150 CC = 200 CCC = 300 CD = 400 D = 500 DC = 600 DCC = 700 DCCC = 800 CM = 900 M = 1000 MCMLX = 1960

1

ALAPVETÉS

Szabványok Standardeket határoznak meg; bemutatja a technika állapotát, ezáltal jelentősen megkönnyíti a hazai és nemzetközi kereskedelmet. Különböző érdekképviselők összefogásával rögzítik a szabványokat →1.

DIN és DIN-szabványok Német norma intézet, Berlin A DIN Németországban levő hazai szabványszervezet. 1917ben alapították az ipar szabványügyi bizottságát. 1920 óta a DIN egy bejegyzett, közhasznú egyesület, mely képviseli a német érdekeket az európai és a világszerte levő szabványbizottságokban (CEN, ISO). Az intézet szakmai bizottságokban és az iparral, tudománnyal, hatóságokkal és a felhasználókkal együttműködve fejleszti a műszaki standardeket (szabványokat). Szabályozza a minőségbiztosítást, a biztonságot és a környezetvédelmet. A DIN köteles átvenni az európai szabványokat (DIN EN). Az olyan nemzetközi szabványok, mint az ISO nem érvényesek Németországban, hacsak nem azt átvette a DIN. Az építésügyi szabványügyi bizottság (NABau) felelős a DIN-ben az építésügyi területek szabványosítási munkáiért. A szabványok biztosítják, hogy az elismert műszaki általános szabályok tartalma és eljárástechnikája megfeleljen. A Beuth-Verlag Berlin kiadó csatlakozik a DIN-hez, mely vállalja a szabványok egyedüli forgalmazását.

A szabványok nem törvények, hanem egy megállapodást fejtenek ki a technika állapotáról. Csak a törvényekben vagy szerződésekben említik a kötelezettséget. A DIN – szabványok visszavonása vagy hatályon kívül helyezése során azok addig érvényesek, amíg egy új szabvány ezeket az adatokat ki nem cseréli. A hibák, pl. az EU – szabványban levő adatok, amiket előtte a DIN tartalmazott, referenciaként megtartják érvényességüket.

Szabványok

DIN-SZABVÁNYOK/MŰSZAKI ÉPÍTÉSÜGYI MEGHATÁROZÁSOK

Épületszerkesztési alapok DIN 18205 Igények tervezése építésügyben DIN 107 Építésügyi jobbos vagy balos jelölés DIN 277 Épületek alapterülete és térfogata a magasépítésben DIN 276 Építésügyi költségek DIN 1055 Hatások tehertartó részekre DIN 4172 Méretrendeletek a magasépítésben DIN 18960 Használat közbeni költségek a magasépítésben DIN EN ISO 128-20 Műszaki rajzok

Épülettervezés DIN 18024/18040 Akadálymentes építkezés DIN 32984 Talajjelzők a szabad térben DIN 14096 Tűzvédelmi rendelet DIN 14675 Égésjelző készülék – Felépítés és üzemelés DIN 18015 Elektromos berendezések a lakóépületekben DIN 14095 Tűzoltási tervek építészeti létesítményeknél DIN 18014 Alapföldelő DIN 18065 Épületlépcsők DIN 13080 Kórházak tagolódása működési területek és működési helyek területén DIN 31051 Karbantartás alapjai DIN 18012 Házi csatlakozó berendezések DIN 68935 Koordinációs méretek fürdő bútorokra, készülékekre és egészségügyi tárgyakra DIN 18017 Ablak nélküli fürdők és WC-k szellőztetése DIN 18013 Fülkék mérőhelyekhez (áramszámláló) DIN 18100/18101 Ajtók DIN 58125 Iskolaépítés

Építési anyagok és épületrészek ISO Nemzetközi Szabványosítás 130 ország

CEN Európai Szabványosítás

CENELEC Európai elektrotechnikai szabványosítás

ETSI Európai Szabványosítás, telekommunikáció

DIN Német szabványosítás

Szakmai bizottságok

Hatóságok, állam

Műszaki felügyelet

Felhasználó

Gyártó

Tudomány

Kereskedelem, kézműipar

1 Szabványokat kialakító szervek DIN Deutsches Institut für Normung e. V., Berlin; http://www.din.de CEN Comité Européen de Normalisation, Brüssel; http://www.cenorm.be CENELEC Comité Européen de Normalisation Electrotéchnique, Brüssel; http://www.cenorm.be ETSI European Telecommunications Standards Institute; http://www.etsi.fr ISO International Organization for Standardization, Genf; http://www.iso.ch

2

DIN V 20000 Építési termékek használata építési szerkezetekben DIN 18515 Külső falvakolások DIN 18516 Külső falvakolások, hátsó szellőzés DIN EN 336/338 Gerendák tartó céllal DIN EN 459 Építési mész DIN EN 1168 Beton elemek DIN 18158 Burkolólapok DIN 18531 Tetőfedések DIN EN 14085 Elasztikus padlózat DIN 4426 Berendezések építési berendezek karbantartásához DIN 18560 Esztrich az építőiparban DIN EN 13318 Esztrich habarcs és Estrich DIN EN 622 Rostos falap DIN EN 771 Falazó kő rögzítéséhez DIN 4226 Kőzetszemcse-összetétel betonhoz és habarcshoz DIN 18180–18184 Gipszkarton lemezek DIN EN 12860 Gipszragasztó gipszfal lemezekhez DIN EN 12859 Gipszfal lemezek DIN EN 410/637 Üveg az építőiparban DIN EN 1051/12758 Üveg az építőiparban DIN 4121 Függő hálós vakolattakarás ISO 19993 Faépítés-rétegelt falemez DIN EN 14761 Fapadlók DIN EN 13488 Fapadlók DIN EN 13226 Fapadlók DIN 68121 Fa profilok ablakokhoz és üveges erkélyajtókhoz DIN 68702 Faburkolat DIN 18148 Üreges falburkolólap könnyű betonból DIN EN 13986 Faanyag építésügyi alkalmazáshoz DIN 68706 Belső ajtók fából és faanyagokból DIN V 106 Különleges tulajdonságú mész homokkövek DIN 18157 Kerámia réteg vékony ágyazásos eljárásban DIN EN 14411 Kerámia csempék és lemezek DIN 18558 Műgyanta vakolat

MÛSZAKI RAJZOK

ALAPVETÉS

PAPÍRFORMÁK: DIN 476, 4499 Információ: DIN Deutsches Institut für Normung e.V. (Német Szabványügyi Intézet) Berlin Az irodabútorok tervezésének alapját ma a szabványos formátumok képezik. Ezek aztán meghatározói az alaprajz kialakításának.

Ezért rendkívül fontos a tervezõ számára a DIN-formátumok ismerete.

A szabványos formátumot dr. Porstmann fejlesztette ki 1 m2 felületbõl. Felosztotta az oldalakat az alábbi arány szerint: az x oldal hossza = 0,841 m az y oldal hossza = 1,189 m.

A kiindulási formátum (1 m2 területû téglalap a fenti oldalhosszakkal) képezi a formátumsorozatok alapját. Az A formátumsorozat a kiindulási formátum osztásával („felezéssel”) vagy kettõzésével jön létre.

Kiindulási formátumok

Formátumosztály

A sorozat

B sorozat

C sorozat

A B,C kiegészítõ sorozatokat a méretfüggõ papírokhoz (pl. borítékok, fûzõs dossziék és mappák) alkották meg.

A B-sorozat formátumai az A-sorozat formátumainak geometriai középformátumai.

A C-sorozat formátumai az A és B-sorozat geometriai középméretei.

Az oldalformátumok a fõ formátum hosszirányú felezésébõl, negyedelésébõl, nyolcadolásából keletkeznek (borítékok, táblák, tervek, stb.).

A kartotéklovas nélküli kartotékok pontosan a szabványos formátumnak felelnek meg. A lovassal ellátott kartotékok a lovas méretével nagyobbak, azaz a felsõ peremükön az osztályozás céljára elõreugró résszel rendelkeznek.

A fûzõs dossziék, mappák, iratrendezõk a rögzítõ szerkezet méretével szélesebbek a mindenkori szabványos formátumnál.

A szélességet lehetõleg a 3 formátumsorozatból (A, B és C) kell választani.

A jegyzetfüzetek és átírókönyvek pontosan szabványos formátummal rendelkeznek, álló elrendezésû, perforált perem esetén a lapok a perem méretével kisebbek a szabványos formátumnál.

Kiegészítõ sorozatok

Formátum

Rövid jel

A4 oldal félszélesség A4 oldal negyedszélesség A4 oldal nyolcadszélesség C4 oldal félszélesség

A fûzött, vágott könyvek és újságok szintén pontosan szabványos méretûek.

Ha a kötés során további körülvágás szükséges, a lapok kicsit kisebbek lesznek a szabványos formátumnál, de a fedél ennél kicsit nagyobb. A fedél magasságának pontosan szabványos formátumméretû legyen.

A fedél szélességét a könyvkötési eljárás módja határozza meg.

stb.

Sávformátumok

A4 sávformátum

Fûzõs dossziék

Tükörszélesség Fejlécmargó

Tükörmagasság

ciceróban Legnagyobb képszélesség

6

Szövegtükör magassága (oszlopcím nélkül)

Hasábok közti hézag

Legnagyobb képszélesség 167

Oldalmargó

Legnagyobb képszélesség, kéthasábos

Láblécmargó

Fûzött, vágott könyvek

Szövegtükör szélessége

Legnagyobb képszélesség, egyhasábos Fél kötésoldali margó

Jegyzettömbök, átírótömbök

mm-ben

Papír belsõ széle (fél kötésoldali margó), ajánlott méret Papír külsõ széle (oldalmargó), ajánlott méret Papír felsõ széle (fejlécmargó), ajánlott méret Papír alsó széle (láblécmargó), ajánlott méret

Az A4 szabványos formátumú szövegtükörre és képszélességre a DIN 826 alapján a fenti szabványok vonatkoznak:

MÉRETEK ÉS SÚLYOK ALAPVETÉS

A NÉMET ÉS ANGOL MÉRTÉKEGYSÉGEK ÁTVÁLTÁSA

Alapegység

Szorzótényezõ hüvelyk

Hosszúságmértékegységek

hüvelyk hüvelyk

Alapegység

Szorzótényezõ

Ûrmértékegységek száraz anyagokhoz

yard yard yard mérföld (mile)

hüvelyk láb yard Ûrmértékegységek folyadékokhoz

szárazföldi mérföld cm m m km

Területmértékegységek

négyzethüvelyk négyzethüvelyk négyzethüvelyk négyzetyard négyzetyard acres acres = 0.3861

Térfogatmértékegységek

négyzetmérföld négyzethüvelyk négyzetyard acres acres = 0.3861 négyzetmérföld

négyzethüvelyk

Tömegmértékegységek

négyzetláb négyzetyard acre négyzetmérföld cm2 m2 m2 m2 km2 Ûrmértékegységek

köbhüvelyk köbhüvelyk köbhüvelyk

Súlyok

köbláb = 1.3079 Faipari mértékegységek Térfogatmértékegységek

ster

köbyard

négyzetláb minims uncia (folyadékhoz) uncia (folyadékhoz) pint

Metrikus karát súlyok

gallon bushels quarters

23

Akadálymentes közlekedés Emberi méretek behatárolással

és mozgásfe1 Standard tolókocsi, oldalnézet 2 Helyszükséglet lület irányváltoztatás nélkül

A mozgássérültek számára alkalmas környezetnek alkalmazkodnia kell a számukra kialakított segédeszközökhöz és az ezekhez szükséges mozgási térhez. A mozgássérültek számára a tolókocsi jelenti a mozgást →1 – 4 és a mozgási teret →9 – <. A tolókocsi paraméterei meghatározzák a helyiségek, ajtók és folyosók nagyságát, szélességét. →= – @.

A tervezésnél pl. figyelembe kell venni a WC-hez vezető út megtervezését: hány ajtót, villanykapcsolót, stb. kell használni. Használjuk ki a technikai segédeszközöket! Az ajtókat lássuk el mágneses kilinccsel. Minden kapcsolót, fogantyút, készüléket, ablakot, automata berendezést, telefont, WC-papírtartót, liftirányítót, stb. úgy kell elhelyezni, hogy azok a kinyújtott vagy enyhén behajlított karral elérhetők legyenek →9 – <.

Az épületekhez vezető utaknak 1,20–2,00 m szélesnek kell lenniük. Lehetőleg az utak a legrövidebbek legyenek. A rámpák lehetőleg egyenesek, maximum 6% emelkedésűek és 6 m-nél hosszabbak ne legyenek →5 – <. A kapaszkodók közötti rámpaszélesség 1,20 m (1,64) →238. old. A folyosók legalább 1,30 m szélesek legyenek, de jobb, ha 2 m szélesek. Az ajtók tiszta átjárószélessége legyen ≥ 0,90 m. A villanykapcsolókat és a konnektorokat 1,0–1,05 m magasságba helyezzük. Használjunk nagy felülettel rendelkező kapcsolókat!

Ezen kívül a városépítés során lehetőségeket kell biztosítani, hogy egy tolókocsihoz kötött személy a város fontosabb pontjait, mint pl. bevásárlóközpontokat, éttermeket, postát, postaládákat, gyógyszertárakat, orvost, parkolóhelyet, villamos- és buszmegállót, stb. elérhesse. [Magyarországon lásd az akadálymentes közlekedés OTÉK-előírásait.]

inimális tér kerekesszé3 Mkekhez

helyszükséglet 4 Minimális mozgássérülteknek

5 Kerekesszék szélességei

6 Kerekesszék hosszúságai

erekesszékes 7 Kkísérővel

erekesszékes 8 Kkísérővel

ét kerekesszékes 9 Ktalálkozása

erekesszékes : Kasztalnál

; Személy bottámasszal

< Személy bottámasszal

= Személy kerekestámasszal

zemély kerekestámasszal – > Soldalnézetben

31

ALAPVETÉS

BEVEZETÉS ALAPVETÉS

AZ EMBER MINT MÉRTÉK ÉS CÉL A tárgyakat az emberek hozzák létre, hogy õt szolgálják. Méreteik ezért a testnek felelnek meg. Így válnak az emberi végtagok az összes mértékegység magától értetõdõ alapjává. Még ma is jobb fogalmunk van egy tárgy méretérõl, ha tapasztaljuk: a tárgy ennyi és ennyi ember magasságú, ennyi könyökhosszúságú, ennyi lábbal szélesebb vagy ennyi fejjel magasabb.

Ezek velünk született fogalmak, amelyek méretei úgymond a vérünkben vannak.

A méter mint egységes mérték minden ilyen viszonyításnak véget vetett.

Ezért meg kell kísérelnünk, hogy errõl a mértékrõl is lehetõleg pontos és eleven elképzelést alakítsunk ki magunknak. Ezt teszik az építtetõk is, amikor hajlékuk helyiségeit felmérik, annak érdekében hogy támpontot nyerjenek az építési tervek méreteihez. Aki építéstant tanul, azzal kellene kezdenie, hogy a helyiségek méreteit és tárgyait önmagában lehetõleg szemléletesen elképzelje, és ebben tartósan gyakorlatot végezzen úgy, hogy a tervezendõ bútorok, helyiségek vagy építmények minden vonala és nagyságuk minden mérete képszerûen álljon a szeme elõtt.

Egy dolog nagyságáról azonban rögtön helyes fogalmunk van, ha mellette egy embert látunk, legyen ez a valóságban vagy képen.

Napjainkra jellemzõ, hogy szaklapjaink épületekrõl, helyiségekrõl közölt képei embereket nem túl gyakran vagy egyáltalán nem mutatnak.

Ezekrõl az épületekrõl csupán a képek alapján, gyakran hamis nagyságfogalmunk van, és csodálkozunk, mennyire mások, legtöbbször sokkal kisebbek a valóságban mint a képeken. Én ennek alapját az épületek egymáshoz viszonyításának nem ritka hiányában látom, mert a tervezõk éppen a különbözõ véletlen méretarányokból és nem az egyetlen helyesbõl, az emberbõl indulnak ki.

Ha ennek másképpen kell lennie, akkor meg kell mutatni a tervezõknek, hogy a gyakran meggondolatlanul átvett méretek mibõl fejlõdtek ki.

Számításba vettük a technika mai állása szerinti lehetõségeket, figyelembe vettük a német szabványokat. A leírás a legfontosabbakra korlátozódik, és amennyire lehetséges, szemléletes ábrákkal kiegészítettük ill. helyettesítettük azt.

Ezáltal az alkotó konstruktõr tervszerûen rendezetten, tömören, összefüggõ formában kapja meg a tervezéshez szükséges segédleteket, amelyeket egyébként neki sok könyvbõl, fáradságosan kellene összekeresnie, vagy kivitelezett épületek felméréseibõl körülményesen kellene beszereznie. Így került a hangsúly csak e kivonatok közlésére, az alapvetõ adatokra, és tapasztalatokra, kivitelezett építményekre csupán annyiban, amennyiben azok általános példaként szükségesnek tûntek.

De hát eltekintve bizonyos szabványoktól, nagyjában és egészében minden feladat más, és minden építésznek újra kell tanulmányoznia, felfognia és kialakítania azt.

Jó szellemû elõrehaladás csak így lehetséges.

Kivitelezett objektumok túl könnyen vezethetnek szolgai utánzáshoz, legalábbis szilárd elképzeléseket teremtenek, amelyektõl a hasonló feladaton dolgozó építész csak nehezen szabadulhat.

Ha az alkotó építész, szándékunk szerint, csak a részeket kapja a kezébe, akkor kényszerítve van, hogy a szellemi fonalat maga szõje, hogy a mindenkori feladat összes szükségszerûségét azokkal egy szellemi egységgé fonja össze.

Végül ezek az említett részek nem egyes folyóiratokból lettek többé-kevésbé véletlenszerûen összeválogatva, hanem az egyes építési feladatok szükséges adataira tekintettel az irodalomból módszeresen lettek összegyûjtve, azonos fajtájú, ismert, jó építményeken felülvizsgálva, ha szükséges volt, akkor modelleken és tapasztalatokon keresztül meghatározva, mindig azzal a célkitûzéssel, hogy mindezeket az alapvetõ meghatározásokat a gyakorlatban ténykedõ építéstervezõ megtakaríthassa, és hogy feladatának oly fontos alkotói oldalára elegendõ idõt és energiát szentelhessen.

Tudnia kell, hogy egy jól fejlett ember tagjainak méretei hogyan viszonyulnak egymáshoz, és mekkora teret foglal el egy ember különbözõ testhelyzetekben és mozgása közben.

Ernst Neufert

Tudnia kell, hogy milyenek azoknak a készülékeknek, ruháknak, stb. a méretei, amelyekkel az ember magát körülveszi, mindezt annak érdekében, hogy a tárolók és bútorok illeszkedõ méreteit ezekbõl meghatározhassa.

Tudnia kell, hogy az embernek a konyhában, étkezõhelyiségben, könyvtárszobában mennyi helyre van szüksége a bútorok között annak érdekében, hogy az ezeken a bútorokon szükséges, kézzel történõ elérhetõség és munkavégzés kényelmesen megvalósítható legyen, a tér pazarlása nélkül.

Tudnia kell, hogyan állnak a bútorok célszerûen, hogy az ember a háztartásban, üzlethelyiségben, mûhelyben kényelmesen elláthassa tennivalóit, vagy megtalálhassa nyugalmát.

Végül tudnia kell melyek azoknak a tereknek a legkisebb méretei, amelyekben naponta mozog, pl. vonat, villamos, tehergépkocsi, stb.

Ezekrõl a tipikusan legszûkebb terekrõl szilárd elképzelései vannak.

Gyakran ezekbõl vezeti le öntudatlanul más helyiségek méreteit.

Az ember azonban nem csupán testi lény, amely teret igényel. Az érzelmi oldal fontossága nem csekélyebb. Ahogyan egy helyiséget méretezünk, felosztunk, befestünk, megvilágítunk, ahogyan belépünk és berendezzük, mindezeknek nagy jelentõsége van abban, hogy hogyan fogja ott érezni magát.

Mindezekbõl a megoldásokból és belátásokból kiindulva az 1926. évben elkezdtem tervszerûen összegyûjteni egy sokoldalú gyakorlat ismereteit és annak oktatási módját.

Erre lett felépítve az Építéstervezéstan, amely az emberekbõl indul ki, majd az épületek és azok részeinek méretezésének alapját képezi.

Ebben sok alapvetõ kérdés elsõ alkalommal kerül vizsgálat, fejlesztés és mérlegelés alá.

1.

Leonardo da Vinci: Az arányok kánonja

37

Mértékek alapjai, mértékek viszonyai

A fekete kör bizonyos távolságból nézve kb. 1/3-dal látszik kisebbnek mint a fehér kör

azonos nagyságok

fekete felületek és tár1 Agyak kisebbnek tűnnek mint

a kívánság, hogy a fekete és 2 Hfehér felületek azonos mé-

A kép csak körök5 Sbőlpirál? áll.

rzéki csalódás: az alsó vonal 6 Énem rövidebb mint a felső.

az azonos méretű fehérek.

Feketébe öltözött emberek nyúlánkabbaknak tűnnek, fehérbe öltözöttek kövérebbnek mint amilyenek a valóságban. Értelemszerűen érvényes ez minden építészeti elemre.

A szem ALAPVETÉS

azonos hatás

retűeknek hassanak, akkor az utóbbiakat megfelelően kicsinyíteni kell. Világos szín mellett egy sötét szín még sötétebbnek tűnik.

átja Ön a szürke köröket a 3 Lnégyzetek között? Az agyunk

rzéki csalódás: azt his�4 Észük, hogy egy fehér négy-

ténylegesen egymással 7 Apárhuzamos, függőleges

z a és b szakaszok csekély 8 Aeltérésűnek hatnak, az A–F

„hozzákölti” a képhez a köröket.

vonalak, ezek a „Zöllner-féle alakzatok” a ferde vonalkázás következtében összetartóknak hatnak

zetet látunk, pedig valójában hiányoznak a négyzet oldalvonalai.

és F–D szakaszok belevonva különböző felszínekbe eltérő hosszúak, noha azonosak

számsorok a modul szerint (egységek)

A színek és a minták megváltoztatják az ember képi megjelenését.

A fekete karcsúvá, a fehér teltebbé tesz. ány fát látunk? Egyet sem! a 9 Hgyökerek és a korona között nincs összekötés.

perspektíva sér: Ctősalóka, kép.

csikozás maga; Asít,függőleges a keresztcsikozás szélesít.

elfelé visszahajló falak < Ffüggőlegesként hatnak,

megfelelően ívelt lépcsők, párkányzatok, és boltozatövek vízszintesként hatnak (vízszintes görbületek)

függőleges méretek a szemre gyengébb benyomást tesznek mint az ugyanaz architektonikus tagoltságtól (függőleges, vízszintes vagy kevert) = Aolyan > E→ltekintve vízszintesek = már csupán az ablakfelületek és a maradó falfelületek viszonya azonos

épületméretek és emeletmagasság mellett is megváltoztatja a léptékviszonyokat (az ablakosztó lécek ehhez jelentősen hozzájárulhatnak)

47

ÉpületterveZÉS MunkafolyaMat

fõutca

fõutca

behajtó

ÉPÜLETTERVEZÉS

mellékutca

gazdasági helyiségek

gyep

lakószobák

mellékutca

szomszéd

hálószobák

rózsakert

szomszéd

Egy északkeleti fekvésû, 3000 m2 alapterületû telekre 4 beépítési javaslat készült. A 4-es javaslat volt az építtetõé, de az 1-es javaslatot fogadták el

Ennél a beépítésnél a lejtés a ház elõtt helyesen délkeleti irányú, a gazdasági udvar nyugatra esik, az autóbehajtó és a bejárat az északi utcáról

garázsbehajtás alul

fürdõszoba

WC-k,

hálószoba

hálószoba öltözõhelyiség

hálószoba

fürdõszoba

öltözõhelyiség

hálószoba vendégszoba

vendégszoba

ruhalerakó

gardrób

szélfogó

hall

szf

hall

gazdasági helyiség

nappali

nappali

konyha

konyha terasz

tálaló

éléskamra

éléskamra

terasz

tálaló

étkezõ

étkezõ

zárt erkély

zárt erkély terasz

Ház vázlatterve hibákkal! Az öltözõ- és szélfogó helyiségek túl nagyok, a fürdõ és tálaló túl keskenyek, veszélyes lépcsõk a hallnál a közlekedõben, a konyhából nincs kitekintés a bejáratra

Házterv hibák nélkül. Jobb helyiségkialakítás. A hálószobai szint a természetes lejtés következtében 2,5 m-re van a talajszint felett. A garázs alatta lehet a telekszint magasságában Építész: a szerzõ

Építési program A munka egy beható építési program felállításával, tapasztalt építész bevonásával kezdõdik a 52. és 53. oldalak kérdõívei szerint.

A tervezés elõtt ismert legyen: 1. A telek elhelyezkedése, nagysága, a telken belüli szintkülönbségek, bejárás az utcáról. A vízvezeték, a csatorna, beépítési elõírások, beépítési terv, stb.

Ezeknek a segédleteknek a beszerzése a földmérõ mérnöktõl, a földhivataltól (hivatalos térképmásolat) az elhelyezési terv kidolgozásához.

2. A helyiségek igényeire vonatkozó méretek mint felület, magasság, elhelyezés és azok viszonya egymáshoz képest.

3. A meglévõ bútorok méretei.

4. Az építéshez, telekvásárláshoz, a terv kiértékeléséhez rendelkezésre álló pénz.

5. Az alkalmazandó építési mód, mivel egy téglaépület eleve más lesz mint egy lapostetõs ház.

50

Ezután kezdõdik a helyiségek vázlatos felrajzolása a szükséges felületû egyszerû négyszögekként, egységes méretarányban és a helyiségek kívánatos egymás közti viszonyának és az égtájak szerint megfelelõ tájolásának a rögzítése. E munka során jelenik meg a tervezõ lelki szemei elõtt egyre inkább körvonalazódóan és képszerûen az építési feladat.

Az épületterv készítésének megkezdése helyett azonban elõször a rendelkezésre álló, meghatározott, beépítendõ bruttó házalapterület tisztázása alapján a ház végleges elhelyezését kell tisztázni.

Döntõek ehhez az égtájak szerinti tájolás, az uralkodó szélirány, a behajtási lehetõségek, a terepviszonyok, a meglévõ fák, a szomszédság. A lehetõségek kimerítéséhez többszöri vizsgálódás és az alapul szolgáló ismétlõdõ megbeszélések itt fontosak, amennyiben az egyetlen helyes házelhelyezés formálisan nem merülne fel.

Ilyen megbeszélések alapján a döntés gyakran igen gyorsan bekövetkezik; ekkor az építés elképzelése már tisztábban alakul . Ezután megkezdõdnek az elsõ házterv „szülési fájdalmai”, elsõsorban lelkileg, az építési feladat és annak szervezési, szervezeti összefüggéseiben és ezek szellemi hátterében történõ mély elmerülés formájában.

Ebbõl nõ ki a tervezõ számára egy vázlatos elképzelés a teljes építmény tartásáról és térbeli atmoszférájáról és az õ elképzeléseinek alaprajzi és felépítményi megtestesülésérõl.

Vérmérséklete szerint egy odavetett szénrajz az egyiknél, egy filigránszerû karcolat a másiknál, ezek a „szülési folyamat” elsõ lecsapódásai. Ügyetlen segéderõk által az elsõ vázlatok lendülete gyakran ismét elvész.

A tervezõ tapasztalataival és jellemével gyakran növekszik a szellemi elképzelés tisztasága. Idõsödõ, érett építészek gyakran vannak abban a helyzetben, hogy az építési tervet minden részletében pontos méretekkel és összes részleteivel közvetlenül szabad kézzel végérvényesen megrajzolják. Így keletkeznek a letisztult, késõi mûvek, amelyekbõl azonban gyakran hiányzik a korai mûvek lendülete.

Az elõterv elkészítése után egy 3–14 napos nyugalmi idõt ajánlatos tartani, mert ez távolságot teremt a tervhez és élesebben kihozza a hibákat, de egyúttal gyakran ötleteket is ad azok megszüntetéséhez, mert a közben eltelt idõ elhárítja a kényszerképzeteket, nem utolsósorban a munkatársakkal és az építtetõvel folytatott megbeszélések hatására.

Most megkezdõdik a terv kidolgozása, a megbeszélések a statikussal, a fûtés, vízellátás és elektromosság mérnökével, röviden: a konstrukció és kiépítés rögzítése.

Ennek befejezéseként, de gyakran már ez elõtt, eljutnak az építészeti rajzok az építési felügyeleti hatóságokhoz, akiknek a vizsgálata 3–6 hónapot vesz igénybe.

Ez idõ alatt történik a költségbecslés készítése és a munkák kiírása nyomtatványok felhasználásával úgy, hogy mihelyt az építési engedély határozata jogerõre emelkedik és az ajánlatok is rendelkezésre állnak, ezzel a megbízásokat gyorsan kiosztják és a munkát meg lehet kezdeni.

Mindezek a munkák egy nagyobb családi ház építésénél az ajánlatkéréstõl az építés megkezdéséig a gyakorlott építész 2–3 hónapos munkaidejét veszik igénybe a körülményektõl függõen; nagy építési létesítményeknél (pl. kórházak, stb.)

3–12 hónapot.

A tervezési munkán nem szabad ésszerûtlenül takarékoskodni, a többlet idõráfordítás gondos elõkészítés mellett az építési idõben gyorsan megtérül ismét és mindehhez ráfordítást és építési kamatokat takarít meg.

52. és 53. oldalon és a Fontos segédlet ehhez a kérdõív helyiségkönyv 59. old.

A terv igényfelmérése A helyiségprogram optimalizálása

Telekviszony ellenőrzése és optimalizálása Az épületvázlat optimalizálása

Hosszú hasznosítási idő Tartós építőanyagok alkalmazása

Szerkezeti elemek geometriájának optimalizálása Nehezen szétválasztható ragasztott anyagok és elemek használatának kerülése Az építőanyagok és elemek csekély károsanyag-terhelése Ellenőrzött visszabontás bármilyen visszalépés (pl. hasznosíthatóság) esetén

Újjáépítés szükséges vagy lehetséges az állagmegőrzés?

A helyiségprogram átültetése a valós igényekre A közlekedők kapcsolatának optimalizálása Telek alkalmas a célra? Állagviszony, közlekedési viszonyok Optimális hasznosíthatóság és lehetséges újrahasznosítás (épületmélységek, tartórendszer, közművesítési gócok stb.)

Alakítás: tipológia, alaprajz-homlokzat viszony, korszerű és eredeti kinézet stb.)

Komfortérzet a lakók számára Tartósság, új célra hasznosíthatóság, egyszerű felújíthatóság Hosszabb élettartam, fenntartási- és felújítási költség redukálása Alkalmas anyagok felhasználása, a felhasznált anyagok öregedési képessége A használati érték növelése érdekében, szélesebb alkalmazási skála, eredményesebb tovább- és újrahasználat Jobb újrahasznosíthatóság és a használt építőanyagok és szerkezeti elemek feldolgozásának, tovább- és újrahasznosításának támogatása A nem használható anyagok könnyebb tovább- és újrahasznosítása, egyszerű hulladékkezelése, talaj és talajvíz-védelem Anyagtörmelékek szétválasztása és az építőanyagok és építőelemek legszélesebb körű tovább- és újrahasznosítása

1 Tervezési elvek folyamata 2 Energia- és nyersanyag-körforgások az épületek életfázisaiban A természetből

hő visszanyerés

Építőanyagok

Építkezés

Használat + megőrzés

Bontás

hulladék

újrahasznosítás

szennyezés

Ökológiai di- Terület igénybevétele menzió Ásványi és energetikai anyagok elhasználása, szétszórása és keverése Emissziók szilárd, folyékony vagy légnemű anyagok nemkívánatos kibocsátása formájában, melyek a bioszférát és a környezetet károsítják Hulladék anyagok, melyek káros anyagokat szabadítanak fel és a természeti körforgástól értékes forrásokat vonnak el Zaj, por és rázkódások Ö k o n ó m i a i Épületek életciklus-költségei dimenzió Átépítés- és fenntartási befektetések szemben az elkészítési költségekkel Tá r s a d a l m i Munkahelyek létrehozása és biztosítása dimenzió Életkorból és a háztartás méretéből fakadó igényeknek megfelelő lakóhely biztosítása Egy megfelelő lakókörnyezet létrehozása Költségkímélő lakóhely létrehozása, a magántulajdonban lévő lakások arányának a növelése A munkahely, lakóhely és szabadidőtöltés összekapcsolása a településstruktúrában „Egészséges lakás” a lakáson belül és kívül

3 Tartóssági szempontok értékelése

pületburkolat felülete és épület hasznos területe közti vi4 Észony m -ként 2

Tartósság A Rio de Janeiro-i 1992-es Konferencián a Környezetért és Fejlődésért kibocsátott Agenda 21 óta a tartósság központi fogalommá vált a nemzetközi és nemzeti környezetpolitika terén.

A tartós fejlődés évek óta az emberiség vezérfonala, ami a jövőképes fejlődést illeti. „A tartós fejlődés egy olyan fejlődést jelent, mely a mai generáció igényeinek felel meg, anélkül, hogy veszélyeztetné a következő generációk lehetőségeit, hogy kielégítsék a saját igényeiket és megválasszák a maguk életstílusát…” (Brundtland-jelentések, 1987).

A Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium ezt követve 1998-ban menedzsment-szabályokat állított fel a tartós fejlődésért: Regeneráció: Megújuló természeti javakat hosszú távon csak a megújulási-képességük keretén belül lehet hasznosítani, szubsztitúció: Nem megújuló természeti javakat csak akkor szabad használni, ha az alkalmazásuk nem helyettesíthető más anyagokkal vagy energiahordozóval, alkalmazkodóképesség: Az anyagok és energia kibocsátása hosszú távon nem lehet nagyobb, mint az ökorendszerek alkalmazkodóképessége.

A természetbe

energia

nyersanyagok

TARTÓS ÉPÍTKEZÉS ALAPOK, TERVEZÉS, ÉPÍTÉS

Tartós építkezés A jövőbeni fejlődésünkben kulcsszerepe van az építkezésnek és a megépített környezetnek. Az épületek felépítése és üzemeltetése alapvetően terheli a környezetet, ezért a terheléseket amennyire lehet, redukálni kell. Az épületek megépítése és hasznosítása jelentős részt használ el a természeti forrásokból, energiából és a vízből. Épületek felépítése a tartós fejlődés jegyében ökonómiai, ökológiai és szociális kontextusban áll.

A tartós építkezés sokféle műveletből és koncepcióból áll, melyek arányban kell álljanak az építési feladattal. Az építési szándék (funkció, konstrukció és esztétika, műemlékvédelem stb.) szociális és kulturális hatásait egyenlő módon kell figyelembe venni. Épületeket általában hosszabb időtartamon keresztül tartanak üzemben, azaz a megtakarítások ill. a többletráfordítások rendszerint hosszabb távra hatnak. Meg kell célozni az épületek életciklusának minden fázisában (tervezés, építés, hasznosítás, felújítás, helyreállítás) minimalizálni a természeti források, energia kihasználását és a természet háztartásának terhelését. Eszköztárakat fejlesztettek ki, melyekkel a különböző anyagokat, építési módokat stb. különböző kritériumok, pl. életciklus, anyagáramlások alapján egymás között összehasonlítani és mérlegelni lehet.

Tartós építészet Az építészet, vázlatkészítés és épülettervezés minősége döntő szerepet játszik egy épület tartóssága szempontjából.

Az épületek elkészítésének költségét mindig a hasznosítás (előrelátható) idejére kell vonatkoztatni; egy hosszabb hasznosítási idő gyakran igazolja a magas tervezési és építési költséget.

Az épületek hasznosítási ideje átlagosan 50–100 év között mozog (2–3 generáció); sok, ma még (az eredeti célra) használt épület ennél sokkal idősebb. A megújulási és modernizálási ciklusok tehát sokkal hosszabbak, mint az épületgépészetnél.

Ebből következik, hogy a tartóssághoz egy tipológiailag sokoldalúan hasznosítható használati struktúrát sokkal magasabb osztályba kell sorolni, mint ahogy az az (épület)gépészetnél valaha lehetséges lesz. Az építész figyelme tehát elsősorban az épület vázlatára, mint a struktúra kompozíciójára kell irányuljon.

55

ÉPÜLETTERVEZÉS

TANÚSÍTÁS RENDSZEREK újraépítési költségek

létesítési költségek (újjáépítés)

Javítási költség

Összköltség

karbantartási költség üzemelési költség tisztítási költség

épület életciklusköltségének elemzése: életszakasz százalékos 1 Egy része az épület teljes költségén (példa)

3. fokozat tanúsítás

2. fokozat előtanúsítás

1. fokozat előválogatás

építtető/beruházó

A fenntartható építészet azt jelenti, hogy az épület életszakaszai teljesen vizsgálható és már a tervezés alatt optimalizálhatók a ráfordítások és az erőforrás-felhasználás a teljes életciklus tekintetében →1. Az 1990-es évek óta ezért világszerte kifejlesztették a tanúsító rendszereket.

(BREEAM (GB) 1990, LEED (USA). 1993, „World Green Building Council“ 2002, DGNB 2007), hogy az épületek fenntarthatóság rendszerben mutassák be, hasonlítsák ös�sze és értékelhessék. A tanúsítási folyamatban a központi alak a mindenkori tanúsítványadó által engedélyezett Auditor. Ő értékeli a mindenkori tanúsítási rendszer kritériumait (Pre-Assessment) és vizsgálja és elemzi a rendszer különböző egyedi kritériumainak követelményeire támaszkodó dokumentumokat. Az elő értékelés eredményeit kötelezettségfüzet formájában rögzíti a tervezésben résztvevők részére.

Az építési terv lezárása után az auditor a tanúsítási rendszer előírásai alapján elkészít egy dokumentációt, és benyújtja azt a tanúsító helyen, amely kiadja a megfelelő tanúsítványt. (minőségi pecsét) →2.

tervező/építési vállalat/szakértő

Könyvvizsgáló

megbízás

Német Fenntarthatósági Építési Tanács

előválogatás

előválogatás eredménye

megbízás kimutatásvezetés

folyamodás

regisztrálás

dokumentáció

megfelelőségi vizsgálat adományozás

előtanúsítvány

megbízás kimutatásvezetés tanúsítvány

ajánlattétel

regisztrálás

dokumentáció

megfelelőségi vizsgálat adományozás

2. oszlop

ökológiai minőség erőforrás igénybevétel hulladékkeletkezés

3. oszlop

szociokulturális minőség funkcionalitás, kényelem jellemformáló minőség

eljárásminőség műszaki minőség

1. oszlop

ökonómiai minőség értékalkotás életcikus költsége

globális felmelegedési potenciál 3,29 % ózonlebontó potenciál 1,10 % ózonképző potenciál 1,10 % savasodási potenciál 1,10 % túltrágyázási potenciál 1,10 % helyi környezetet érintő kockázatok 3,29 % a globális környezetre ható egyéb tényezők 1,10 % mikroklima 0,55 % elsődleges energiaszükséglet, nem megújuló 3,29 % teljes elsődleges energiaszükséglet és megújuló energia része 2,20 % ivóvízszükséglet és szennyvízkeletkezés 2,20 % felületi igénybevétel 2,20 %

2. osz- épületre vonatkozó költségek az életciklusban 13,50 % lop harmadik alkalmazhatóság 9,00 %

3. oszlop

1. oszlop

MINŐSÉGI ZÁRJEGY

PROJEKT

2 Tanúsítási folyamat vázlata (a DGNB rendszerének mintájával)

termikus komfort télen 1,61 % termikus komfort nyáron 2,41 % belső tér higiéniájae 2,41 % akusztikus komfort 0,80 % vizuális komfort 2,41 % használó befolyásolhatósága 1,61 % épületre vonatkozó külső tér minősége 0,80 % biztonság és hibakockázat 0,80 % akadálymentesség 1,61 % felületi hatékonyság 0,80 % áthasznosíthatóság 1,61 % nyilvános hozzáférhetőség 1,61 % kerékpáros komfort 0,80 % a pályázatban alakformáló minőség biztosítása 0,80 %

Témakörök egyedi kritikákkal és azok része a teljes értékelésben

anúsítási rendszer felépítése specifikus és átfogó témakörökből (a rendszerének kivonata/új építésű iroda és igazgatási épü4 (DGNB 3 TDGNB rendszerének mintájával) let, 2008. verzió)

57

ÉPÜLETTERVEZÉS

LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁS építész

beruházásirányító várostervező

ÉPÜLETTERVEZÉS

KÖRNYEZET

belsőépítész tájépítész

földmérő

akusztikai tervező

homlokzattervező

világítás tervező épület-berendezés tervező

építőmérnök

Profi építtető – CREM (Corporate Real Estate Management) – műsz. projektvezető – létesítm. gazd.

Ipar és kézművesség – 50-100 céh

Építtető Építész

Kézműves foglalkozások – 10 féle céh

Reneszánsz

Építtető Építőmester

Építőcéh – 3 céh

Középkor

Használó

Az ember épít

Saját teljesítmény

Őskor

1 Termék és termelők – Fejlődés a kultúra kezdete óta Fejlődés Tér- és struktúratervezés

Üzemeltetés

Ve

k vő

vil

ág

Ingatlangazdaság

Gazdálkodás

Alakítás

a

tő ér ak a Sz il á g v

k

Tervezés és építés

2 Egy épület életciklus-szempontja

idő halmozott költségek költségbefolyásolás

3 A tervezés befolyása az építési költségekre

58

Épületek iránt támasztott komplex követelmények Egyre inkább érvényre jut a termelő iparból átvett felület-értékteremtés kifejezés. Ezalatt a mennyiségi és minőségi paraméterek komplex kombinációját kell érteni: – Tényleges lakbér az adó- és politikai hatások elhanyagolása mellett – Összesített és jól követhető költségek az épület teljes élettartama alatt – Ésszerű újrahasznosítás a hosszútávra előretervezett hasznosítási forgatókönyveknek megfelelően, mindenféle fontos következménnyel együtt, kiváltképpen a zavartalan üzemeltetést.

Az életciklus-szempont Az építészeti tervezést úgy közelíthetjük meg, hogy egy épület minden életszakaszát egységesen figyelembe vesszük, ezt hívjuk életciklus-szempontnak →2.

Ennek során szisztematikusan minden szakaszhoz hozzárendelünk minden fontos funkcionális, esztétikai, költséggel, határidővel és szervezéssel kapcsolatos tulajdonságot. Különös jelentőséggel bír, hogy az üzemeltetési fázis során felgyülemlett ismereteket hasznosítsuk a következő projektek életciklus-kezdetén. Ezáltal válik a megtervezett épület egy átfogó felelősséggel bíró gazdasági jószággá, melyet rendszerint az eredeti célján kívül másra is lehet használni.

költségek

1 koncepció 2 tervezés 3 építés 4 használat

Építtető – Felelősség és feladatok Az építtető vagy megbízó, mint a tényleges döntéshozó minden tervezett építmény arculata ügyében, nagy részben felelős annak minőségéért és tartósságáért.

A mérnöknek jut a tanácsadó szakértő szerepe, aki a tervezési és építési folyamatokban résztvevő szakágazatokat egységesen megrendezve tudatosan megfogalmazott projektcélok felé irányítja és koordinálja. Az építtetővel szemben a mérnők olyan pozíciót vállal fel, mely a tipikus szakértő-ismertetőjegyeket, mint pl. meggyőzőerő az innovatív formai és konstrukciós megoldásokért, összeköti a modern szolgáltatások fegyelmével, mint pl. átlátható és megbízható költségek és határidők.

Tekintettel a 21. század eleje óta erősen jellemző felület-fölöslegre és az ezzel kapcsolatos agresszív épülethasználóért és bérlőért folytatott versenyre, helyénvalónak tűnik, hogy behatóan foglalkozzunk a tipikus építtető ökonómiai igényeivel.

Megkülönböztetünk magán és a befektető építtetőket: – A magán építtető lényegében egészséges egyensúlyt keres a funkcionalitás, a neki megfelelő arculat és a költségek között.

– A befektető viszont abban érdekelt, hogy az aktuális piaci környezetben tudjon egy-egy épületet eredményesen bérbe adni illetve eladni.

Ez a különböző fejlődési, tervezési és megvalósítási folyamatok szükségszerűségéhez vezet, melyek főleg az angol-amerikai térségben értek el magas fokú professzionalitást és a befektetéshez motiváló sikert.

Projekt-fejlődés és programalkotás Egy architektúra életciklusában nagy jelentősége van az első fejlődési fázisnak, melyben a magán építtetőkkel kidolgozzák az épület helyiség- és funkcióprogramját. A befektetőknél tipikus bérlő-forgatókönyveket kell kidolgozni →3.

Alapos helyiség- és funkcióprogramozással egy építési projekt értéke általában jelentősen növelhető: – Tipikus munka- és kommunikációs folyamatok (ú.n. elsődleges- és főtevékenységi folyamatok) funkcionális javítása az épületben.

– A használni kívánt területek csökkentése a hasznosítási célok ésszerű megtervezésével.

ÉPÍTKEZÉS MEGLÉVŐ ÉPÜLETEKBEN

Épületelemek átlagos várható életkora

ÉPÜLETTERVEZÉS

10 évig Meszelés homlokzat Ablaklakk kívül Tapéták Szövetborítás Padlók felületkezelése Pumpák 20 évig Kátrányos lemezfedésű tetőburkolatok Ásványi eredetű színezékek Előtetők Kültéri műanyag épületelemek Műanyagalapú diszperziós színezékek Hőszigetelő üveg Szilikontömítések és -fugák Linóleum- és PVC padlóburkolatok Szerelvények Mérő- és irányítókészülékek Elektromos készülékek Fűtőkazán Légkezelő berendezések

80 évig Külső vakolás Nyersbeton Tetőszék: – Szögelt fatartókból – Ragasztott fatartókból Tetőcserepek Lépcsők belül puhafából Ajtók Fa-, aluablak Kültéri ablakpárkányok: – Beton – Terméskő Betonpadló elválasztott rétegek közé Kötőesztrichek Padlóburkolatok kő/kerámia Szanitertárgyak porcellán Szennyvízelvezető csövek

80 év felett Masszív szerkezetek: – téglából – meszes homokkőből – betonból Acélszerkezetek Homlokzati bevonat: – üvegből 40 évig – kőből Külső vakolat Fa szerkezeti időjárásvédelemmel Hézagolások Kültéri építőelemek rozsdamentes Homlokzati tégla burkolat acélból Műanyag ablakok Tetőszék: Ablakvasalat – tömörfából Tető héjazat rostcement – acélból Esőcsatornák horganyból Tető héjazat palából Hőszigetelő anyagrendszerek Beltéri ablakpárkányok: Úszó esztrich – kőből Fűtéscsövek és fűtőtestek – kemény fából Vízszerelés Kültéri ablakpárkányok klinkerElektromos szerelés téglából Felvonó berendezések

1

Az épületelemek élettartamát a kivitelezés és a karbantartás minőségével lehet befolyásolni. A karbantartási költségeket úgy lehet redukálni, hogy a hamar elhasználódó épületelemeket könnyen hozzáférhetően építjük be.

Tevékenység

Meghatározás

Költségek Levonások Támogatások

Kihatás HOAI

Karbantartás

Vizsgálat Karbantartás Üzembehelyezés Javítás

Üzemi költségek

Az LP honoráriumának nem a növelése 8–50%-kal

Korszerűsítés

A használati érték javítása

Beruházások, intézkedések, biz. körülm. között támogatott

A honorábizonyos rium növekörülmélése 20–30%-kal nyek között

Átépítés

Használati cél megváltoztatása

Beruházások

A honorárium növeigen lése 20–30%-kal

Bővítés

Új építési tevékenység Beruházáöreg épület- sok rész mellé

A honorárium növeigen lése 20–30%-kal

Engedélyköteles

2 Tevékenységek besorolása a HOAI alapján és a hatásuk Konzerválás Egy műemlék materiális állományának a puszta megőrzése és megtartása a történelmi káraival és nyomaival együtt.

Restaurálás Az esztétikai és történelmi értékek célzott helyreállítása és láthatóvá tétele. Az előtérben egy történelmi állapot kidolgozása áll, a csúfító és zavaros toldásokat el szabad távolítani. Ennek következtében más korabeli rétegeket egy egységes benyomás érdekében be lehet fedni vagy meg lehet semmisíteni.

Rekonstruálás Egy szétrombolt épület helyreállítása. Ha nincs semmi az eredeti állományból, ez nem a műemlékvédelemhez, hanem az újépítésekhez tartozik.

Anasztilózis = Egy épület helyreállítása a meglévő eredeti darabokból.

Transzlokáció = Egy meglévő épület áthelyezése.

3 Tevékenységek besorolása műemlékvédelmi szempontok alapján

60

MEGTARTANI ÉS MEGVÁLTOZTATNI

Az épületeket, miután elkészültek, ápolni és karbantartani kell. Az egyes építő egységeknek és építőelemeknek funkciótól, használattól és gondozástól függően más és más az élettartama. Tehát a gondozás, karbantartás, javítás vagy pótlás között folyamatos az átmenet →1.

Meglévő épületek építkezési projektjeinél a tennivalókat az alábbiakban felsorolt kategóriákba lehet sorolni. Az engedélyekhez szükséges nyilatkozatok mellett az építtető számára is lehetőséget ad arra, hogy világosan kategorizálja a befektetéseit államilag támogatott vagy a bérleti díjba beépíthető költségek szerint, illetve az építész számára segít megítélni a megfelelő honoráriumot →2.

Az ilyen intézkedésekre használt kifejezés, a szanálás, az építési törvényből származik, de ott csak a városépítészeti tevékenységekre vonatkozik és a pontatlansága miatt az építkezések költségeire és szerződésekre vonatkozóan ne használjuk.

A HOAI (építészi és mérnöki díjszabás) az alábbi tevékenységeket különbezteti meg: Karbantartás: Intézkedések, egy objektum alapállapotának a megőrzésére.

Helyreállítás: Tevékenységek ahhoz, hogy egy objektumot helyreállítsanak a rendeltetésének megfelelő állapotába, amennyiben nem újraépített vagy modernizált objektumról van szó. Definíció a DIN 31051-ben „A működőképes állapot megtartása vagy helyreállítása”.

Modernizálás: olyan intézkedéseket nevez meg, melyek egy épület értékének a hosszú távú növekedéséhez vezetnek, anélkül, hogy megváltozna a funkciója, pl. a világítás javítása, zajvédelem, közművesítés (felvonók, akadálymentes használat) és az energia-kihasználás. Átépítések: Az átépítés egy meglévő épület átalakítását jelenti, mellyel jelentősen belenyúlnak az épület szerkezetébe vagy állagába.

Bővítések: Egy meglévő épület kiegészítése, például emeletráépítéssel vagy hozzáépítéssel. Újraépítések: Szétrombolt épületek helyreállítása meglévő épületrészekre vagy az alapokra. Ezek újraépítésnek számítanak, amennyiben új tervekre van szükség. Új célra való hasznosítás: Egy épületet új célra használnak. Mivel ebben az esetben többnyire más építészeti követelményeknek kell megfelelni, ez a tevékenység ugyanúgy engedélyköteles, mint egy új ház építése! Új célra való hasznosításnak számít az is, ha más iparágból származik a hasznosító (pl. eladás gasztronómia részére) és az is, ha egy eddig nem használt tetőrészt építenek be lakótérnek.

Projektelőkészítés Minden meglévő épületen folytatott tevékenységnél figyelembe kell venni, hogy a HOAI első sorban olyan újonnan épített illetve átépített épületekre vonatkozik, melyeknél tisztázott a feladat. A HOAI-ban előirányzott alapkeret nem elegendő ahhoz, hogy egy átfogó koncepciót állítsunk fel a használat lehetséges céljairól illetve annak a költségekre és műemlékvédelemre gyakorolt kihatásairól. A megfelelő elővizsgálatokról (épület- és kárfelmérés) és az erre alapozott hasznosítási tervekről és változatokról költségekkel együtt jobb előzetesen, mint „külön szolgáltatásról” megállapodni, hogy ezzel a megbízónak biztonságot nyújtsunk a projekt előtti tervezést illetően. Gyakran az ilyen tervezési alapok hiánya az oka a régi épületek felújítása közben történő árrobbanásnak.

TERVEZÉS ÉS ÉPÍTÉSVEZETÉS szövetség

építményfelhasználási rendelet

tartomány

Építési törvénykönyv (A magyar jog ettől eltérő!)

területrendezéspolitikai irányintézkedések

szövetségi tájrendezési törvény

különleges tartományi építési elő- építésügyi írások szabályzat

területrendezési eljárások

szövetségi fejlesztési / regionális tervek

községi rendelkezések

valamennyi építési terv

területhasznosítási terv

városi fejlesztési tervek

beépítési terv/ tervvonatkozású beépítési terv

kerettervek

a tervek által nem érintett külső/belső területen

a tervezés alatt álló belső területen

a terület szempontjából fontos tervek

1 Építési terv és törvényes szabályozások (alapelvek) általános előírások alkalmazási terület, fogalmak, általános követelmények

az ingatlan és beépítése

az ingatlanok beépítése

megközelítési és távozási lehetőségek

köztes területek, távolságok

az ingatlanok felosztása be nem épített területek, játszóterek építési létesítmények kialakítás reklámlétesítmények általános követelmények az építéskivitelezéssel szemben építési termékek, építési módok falak, mennyezetek, tetők menekülési útvonalak, nyílások, védőfalak technikai épületfelszerelés használattól függő követelmények az építésben résztvevők alapvető kötelességek építtető tervező vállalkozó építésvezető építési felügyeleti hatóságok, közigazgatási eljárások felépítés, illetékesség, feladatok engedélyezési kötelezettség, engedélyezési mentesség az engedélyezési eljárás építésfelügyeleti intézkedések hatósági építési felügyelet építési terhek szabálytalanságok szabálytalanságok, jogi előírások, átmeneti és befejezési előírások

§ 1-3 §4 §5 §6 §7 §8 §9 § 10 § 11-16 § 17-25 § 26-32 § 33-38 § 39-46 § 47-51 § 52 § 53 § 54 § 55 § 56 § 57-58 § 59-62 § 63-77 § 78-80 § 81-82 § 83 § 84-87

2 A mintaépítési rendelet felépítése (áttekintés) közösségi használatra szánt terület iskola közlekedési terület zöldterület parkoló Á. L.

az építészeti hasznosítás jellege: általános lakóterület építési vonal az építési hasznosítás mértéke: 2 teljes szint, GRZ 0,4 →75. o. építési mód: nyitott, csak különálló házak engedélyezettek építési határ hatályossági területhatár

eépítési tervekben szereplő meghatározások az építési törvény3 Bkönyv és az építési felhasználási rendelet alapján (példa)

66

NYILVÁNOS ÉPÍTÉSI JOG

területrendezési törvény / területrendezési rendelet

építési törvénykönyv

tervrajzkészítési rendelet

község

ÉPÜLETTERVEZÉS

építési rend minták

Ez a törvény tartalmazza a nyilvános építési jog és az építéstervezési jog legfontosabb szabályozásait. A lakóközösségek rendelkezésére bocsátja azokat az eszközöket és eljárásokat, melyeket az alkotmányosan szabályozott tervezési fennhatóság hozott létre a községük területének földhasználati szabályozására. A legfontosabb eszköz az építésvezetési terv. Továbbá az „Általános városépítési jog” című fejezetben többek között megtalálhatók a be nem épített belső területek (§ 34) és külső területek (§ 35) terveinek engedélyezhetőségéről valamint a földrendelkezésről (áthelyezés) szóló rendeletek. A „Különleges városépítési jog” súlypontszerűen összefogja a szanálási és fejlesztési intézkedésekre valamint a városátépítésre vonatkozó előírásokat.

Építményfelhasználási rendelet Ez a rendelet szabályozza az építésvezetési tervekben megállapítandó hasznosítást. A rendelet a következő szakaszokból áll: az építészeti felhasználás jellege (pl. általános lakóterületek, iparterületek), az építészeti felhasználás mértéke (pl.alapterületszám, épülettömegszám →75. oldal), építési mód (pl. nyitott, zárt) és beépíthető ingatlanterület (pl. építési határok, építési vonalak).

Tervrajzkészítési rendelet Ez a rendelet szabályozza az építésvezetési tervekben szereplő meghatározások egységes ábrázolását.

Területhasznosítási törvény Ez a szövetségi törvény szabályozásokat tartalmaz a területrendezés feladataival és alapelveivel kapcsolatban valamint a tartományokban fennálló területrendezésre vonatkozóan (szövetségi és regionális tervezés). A szövetségi fejlesztési tervek, programok és a regionális tervek egyértelműsítik a területhasznosítási törvény alapelveit. Az ott megnevezett célokat minden alatta lévő tervezési szinten figyelembe kell venni. A területhasznosítási törvény a terület szempontjából fontos terveknél és intézkedéseknél előírja a területhasznosítási eljárásokat. Ezeket a terveket a területhasznosítási rendeletben és a tartományi törvényekben közlik.

Tartományi építésügyi szabályzatok Ezek a szövetségi tartományok által kibocsátott törvények szabályozzák az építési szabályzati jogot. Előírásokat tartalmaznak az építési létesítményekkel és az ingatlanokkal szembeni követelményekkel kapcsolatban. Ezek a törvények a veszélyek elhárítását szolgálják. Rendeleteket foglalnak magukba például a köztes területekről, a tűzvédelemről, a menekülési útvonalakról és az építésengedélyezési eljárásról.

Építésvezetési tervezet Az építési törvénykönyv különbséget tesz az előkészítő építésvezetési terv (területhasznosítási terv) és a kötelező építésvezetési terv (beépítési terv és tervvonatkozású beépítési terv) között.

Valamennyi építésvezetési tervet a nyilvánosság részvételével, a közérdeklődés és a hatóságok képviselőinek bevonásával egy meghatározott eljárás során kell összeállítani. A területhasznosítási terv bemutatja az egész községi területre vonatkozó tervezett földhasználatot. A terv hatóságköteles, vagyis az alatta lévő tervezési szinteken figyelembe kell venni. Ennek megfelelően a beépítési tervet a területhasznosítási tervből kiindulva dolgozzák ki. Ez, mint a községi terület egy-egy elkülönített részére vonatkozó előírás, jogilag kötelezően szabályozza a városépítési rendeletet. A lehetséges meghatározások lezáró katalógusát az építési törvénykönyv 9. paragrafusa tartalmazza. A szándékvonatkozású beépítési terv a beépítési terv egy külön formája egy konkrét terv érdekében. Egy terv benyújtója egy végrehajtási szerződésben többek között arra kötelezi magát, hogy egy adott határidőn belül megvalósítja az építési szándékát és egészben vagy részben felvállalja a tervezési valamint feltárási költségeket. A konkrét terv- és feltárási terv, mint a tervvonatkozású beépítési terv része, sem az építési törvénykönyv 9. paragrafusának megfelelő meghatározási katalógushoz, sem az építményfelhasználási rendelethez nem kötődik.

tervezett lakóház

szomszéd

ALAPOZÁS

határkõ utca

AZ ÉPÜLET KITÛZÉSE kitûzõléc nal ési vo beépít

beépítési vonal

út

út

iránytörés út

iránytörés

A tervezett ház kitûzve a telken

A helyszínrajz a berajzolt épülettel

Hivatalos helyszínrajz cövek

tervezett épület

munkatér

talicskalejáró irányzsinór

befüggesztett függõón

zsinórpad

rézsû Talajfajta Rézsûhajlás könnyen fejthetõ talaj közepesen, nehezen fejthetõ talaj nehezen fejthetõ talaj nehezen és könnyen fejthetõ szikla

bemetszés

zsinórpad irányzókereszt

Alapgödör tervezett épület

hosszabb épületirány (irányzsinór felül) tetõtér

cövek

alapgödör

földszint zsinórpad rövidebb épületirány (irányzózsinór alul)

pince rézsûhajlás

kitûzõléc a telekhatáron alapgödör alja munkatér min. 50 cm

A ház az alapgödörben

Zsinórállás. Így kell az épületet kitûzni

vízmérték

deszka

megtámasztás tengely

.

mérõléc

fektetõléc

bemetszés bemetszés

rézsûsablon

A fektetõléc általában 3 m hosszú. A közbensõ magasságokat a mérõléccel kell meghatározni.

függõón

Irányzókeresztek

Zsinórpad

Fektetõléc

DIN 18196, 18300, 18303 Ha a telek még nincs kitûzve, a munka elvégzésével földmérõ mérnököt kell megbízni. Ezután be kell rajzolni az épületet a hivatalos helyszínrajzba . Az építési engedélykérelem fontos része! Az építési engedély megadása után kerül sor a ház kitûzésére a tel. Az elõirányzott ken munkaárkot fakarókkal kell megjelölni – . Az alapgödörnek nagyobbnak kell lennie mint az épület. Munkaterület ≥ 50 cm . A rézsûhajlás a talaj szerkezetétõl függ: minél homokosabb a talaj, annál kisebb a hajlásszög . A földkiemelés után kell kifeszíteni a zsinórokat a zsinórpadra a sarkokból kiindulva , amelyek aztán kijelölik az épület külsõ méretét. A metszéspontokban függõón segítségével kell megjelölni az épület külsõ sarkait.

A magasságokat is be kell mérni . A környezetben lévõ méretek alapján kell tájékozódni. A szintezõlécet , amely általában beépített vízmértékkel ellátott, 3 m hosszú fa- vagy alumínium sín, vízszintesre kell beállítani és a szabad végén alátámasztani. A terep közbensõ magasságait emellett mérõléccel lehet leolvasni.

A vízzel töltött, hajlítható, átlátszó, 20–30 m hosszú tömlõ a tömlõs vízmérték (schlauch), amelynek két végén mm-beosztással ellátott üveghengeren a vízszint leolvasható. Az ellenõrzés, azaz a két henger egymás mellé állítása után lehet az egyes, akár nem látható (pl. különbözõ helyiségeken belüli) pontok közötti magasságokat átvinni mm-pontossággal.

szomszédos épület lábazatmagasság magassági cölöpök

útmagasság (csatornafedlap)

a tervezett épület alapgödre szintezõmûszer

földszinti padlóvonal

szintezõléc magassági cölöp út

járda zsinórpad

alapárok aljának felsõ síkja

zsinórpad

lehetséges mérési pontok

Az épület magasságainak kitûzése

77

ÉPÜLETRÉSZEK

FALAZAT TERMÉSZETES KÕBÕL DIN 1053

Száraz terméskõfalazat

Ciklop terméskõfalazat

Réteges terméskõfalazat

Kézi faragású, soros kõfalazat

A természetes kõzetbõl készült falakat a feldolgozás módjának megfelelõen nevezzük nem réteges terméskõ-, ciklop-, réteges kézi faragású, kváder- és vegyes falazatnak – . A hordaléklerakódással keletkezett, rétegezõdött köveket a fejtett állapotnak meg, , ; ez szebbnek, felelõ (vízszintes) rétegiránnyal falazzuk természetesebbnek tûnik, és statikailag is helyesebb, mivel a terhelés általában függõlegesen nyomja a tartófalréteget. Az eruptív . kõzet a ciklop (sokszögû terméskõ) falazathoz alkalmas A kõhossz a kõmagasság négy-, ötszörösénél ne legyen nagyobb, de a kõmagasságnál ne legyen kisebb. A kõméret méretezése döntõ jelentõségû. A jó kõkötésre minden oldalon ügyeljünk. A kötés a tiszta terméskõfalazatnál a teljes keresztmetszetben legyen gondosan rakott.

A követelmények a következõk: a) A külsõ és belsõ felületen sehol ne fusson össze 3 fugánál több. b) Az álló fuga ne menjen át 2 rétegnél többön. c) Két futókõ rétegre legalább egy bekötõkõréteg jön, vagy a futóés kötõrétegek egymással váltakoznak. d) A bekötõkõ vastagsága (mélysége) a rétegmagasság kb. másfélszerese, de legalább 30 cm legyen. e) A futókõ vastagsága (mélysége) kb. a rétegmagassággal azonos legyen. f) Az álló fuga átfedése a vágott soros kõfalnál ≥ 10 cm, a kváderkõfalnál = 15 cm legyen – . . A látszó g) A sarkokon nagyobb köveket kell beépíteni felületeket utólag kell fugázni.

Statikailag szükséges a kiegyenlítõ hézag (vízszintesen végigfutó) 1,5–2,0 m magasságonként (a munkaállvány magassága). A fugák az érdességnek és a feldolgozásnak megfelelõen ≤ 3 cm vastagok. Mész- vagy mészcementhabarcsot használjunk, mivel a tiszta cementhabarcs bizonyos köveket elszínez. A vegyes falazatnál a terméskõ elõfalazás a hatékony keresztmetszetbe vonható, ha az ≥ 12 cm vastag . A 2,5–5 cm vastagságú lapburkolatot (travertin, kagylómészkõ, gránit, stb.) a hatékony keresztmetszetbe nem vonjuk be; a lapokat rozsdamentes horgonnyal a tartó falazat 2 cm távolságban fogja és tartja .

Csoport

Vágott, váltósoros kõfalazat

Vágott, soros kõfalazat

Kõzetfajta

Minimális nyomószilárdság kp/cm2-ben (mN/m2)

Mészkõ, travertin, vulkáni tufakõzet Lágy homokkõ (agyagos kötõanyaggal)

Statikailag hatékony keresztmetszet

Tömör (szilárd) mészkõ és dolomit (a márvánnyal együtt), bazaltláva és hasonlók

Kvarcos homokkõ (kavicsos kötõanyaggal), keselykõ és hasonlók Gránit, szienit, kvarcporfír, melafír, diabáz és hasonlók

A kõzetfajták minimális nyomószilárdsága Falazat fajtája

Habarcscsoport

Csoport a

tábázat szerint

Terméskõfalazat

Kézi faragású soros kõfalazat

Szabályos kváder kõfalazat

Vegyes falazat Vágott váltósoros és szabályos soros kõfalazat

Statikailag hatékony keresztmetszet

Statikailag hatékony keresztmetszet

Szabályos kváder kõfalazat

A természetes kõfalazat megengedett nyomószilárdsága kp/cm2-ben (mN/m2).

Karcsúsodás, ill. részkarcsúsodás

Vegyes falazat statikailag hatékony keresztmetszettel

Lapburkolat, statikailag nem hatékony

A természetes kõfalazat megengedett nyomószilárdsága kp/cm2-ben (mN/m2)

85

ÉPÜLETRÉSZEK

szalagparketta esztrich ásványgyapot lemez faforgácslap

ásványgyapot

gipszkartonlap féderbetétes lambéria

agerendás födém ragasztott 1 Ffatartóval

agerendás födém, látszó, 2 Fragasztott fatartóval

filc gázbeton kiegészítő szigetelés forgácslapok

feltöltés forgácslapok szőnyeg filc

3 Gerendafödém feltöltéssel

Födémek

faforgácslap lépéshang-szigetelés fa

szőnyeg

Gerendafödém gázbetonnal

kiegészítő üregszigetelés4 és sel (régi épület)

Födémszerkezetek Fagerendás födém élfagerendával vagy ragasztott fatartóval →1–2 látszó vagy burkolt gerendákkal. Betontérkövek 60 mm-es rétegével növelhető a lépéshang-szigetelés →2.

Részben- vagy készre szerelt födémeket szárazon, zsaluzás nélkül, azonnal járhatóan lehet elhelyezni →3–8 Alulbordás födémek: bordagerendák tengelytávolsága a következő méretsor szerint osztható ki: 250–375–500–625–750–1000–1250 mm. Monolit födémek helyszíni betonozással zsaluzaton →; csak a cementkötés megfelelő szilárdságának elérése után terhelhetők, készítésével átnedvesedik az építmény.

Monolit vasbeton födémlemez keresztirányú vasalással; oldalainak aránya 1:1,5-et ne lépje túl, vastagsága ≥ 7 cm, gazdaságos, egészen 15 cm-ig. A filigrán mesterfödém nagyformátumú, minimum 4 cm vastag, vasalt vakolat nélküli nyersbeton födémzsaluzó lemezekből készül, melyeket helyszínen betonnal födémlemezzé öntenek ki →<. A födém vastagsága 10–26 cm. A szerkezet egyesíti az előre gyártott elemek előnyeit a hagyományos építés előnyeivel. A zsaluzólemez szélessége maximum 2,20 m. A födém a fugák simítása után vakolás nélkül festésre kész.

Kerámia födémek →5, készre szerelt födémként is előfordulnak.

Födémvastagságuk 19–21,5 cm, legnagyobb fesztávuk 6,48 m, béléstestszélességük 1 m. Felbeton tartószerkezeti célból nem szükséges.

Feszítettbeton üreges födémpallók →6 előre gyártott, hosszirányban előfeszített vasbeton elemek, hosszanti üregekkel, melyek csökkentik a lemez önsúlyát. Az üreges födémpallókat a kialakított rések kitöltése révén erősítik egymáshoz. Lemezvastagság 15 és 18 cm közötti, -szélesség 1,20 m, elemhosszúság 7,35 m-ig.

Kombinált acélfödémnél →= trapézlemez vagy födém-profillemez képezi a zsaluzatot és a födém alsó síkját, tűzi horganyzott acéllemez felhasználásával. tám

Beton

asz

kö

z

rácsostartó födémtégla

Béléstest

vasváz

lőfeszített beton üreges 5 Acélkő födém, teljesen vakolt 6 Elemezek

lőre gyártott födém bélés7 Etestekkel

églabetétes födém tartó8 Telemekkel

9 Vasbeton elemes táblás födém : Gázbeton födémlemezek

; Vasbeton tömör lap

< TT-lap

helyszínen előállított beton kb. 10 vasváz

teherelosztó betonburkolat acéltartó gázbeton helyszínen előállított beton meglévő gerendafödém

acéltartó

= Vasbeton gerendafödém

horganyzott acéllemez

> Többrétegű födém

? Acéltartó födém vázkitöltéssel @ Régi és új födém 91

ÉPÜLETRÉSZEK

Tetők Tetőformák, fedélszékek

Min. 2%-os lejtés

A tetőforma és a tetőhajlat, a tetőburkolat megválasztása valamint a tetőszegélyek kialakítása az oromszegélyezésnél és az ereszcsatornánál jelentősen meghatározza az épületek külső megjelenési formáját.

Az 1-16. ábrák a tetők és a tetőszerkezetek alapformáit mutatják be.

ÉPÜLETRÉSZEK

1 Lapostető

2 Félnyeregtető

oromszegélyezés tetőgerinc oromzat

kontycsúcs tetőgerinc tetőkonty

ereszcsatorna

4 Kontyos tető

1 Tetőhajlatok Tetõhajlásszögés tetőszerkezetek 78. old. gõztartalom g/kg levegõ

3 Nyeregtető

Tetõhajlásszög Járható lapostetõ járólapokkal ....................................................... 2–4°, szokásos 3–4° Cementfarost burkolatú lapostetõ ............................................... 2,5–4°, szokásos 3–4° Bitumenes lemeztetõ, kaviccsal hintett ...................................... 3–30°, szokásos 4–10° Bitumenes lemeztetõ, kétrétegû ................................................. 4–50°, szokásos 6–12° Dupla álló korcos cinktetõ (cinklemez) ....................................... 3–90°, szokásos 5–30° Egyrétegû bitumenes lemeztetõ ............................................... 8–15°, szokásos 10–12° Lapos bádoglemez tetõ ................................................................ 12–18°, szokásos 15° Hornyolt cseréptetõ, négyszeres hornyolású ......................... 18–50°, szokásos 22–45° Zsindelyfedésû tetõ (zsindelyernyõ 90°) ................................ 18–21°, szokásos 19–20° Normál hornyolt cseréptetõ .......................................................... 20–33°, szokásos 22° Cink és acél hullámlemezes tetõ .................................................. 18–35°, szokásos 25° Cementrost-hullámpala tetõ ........................................................... 5–90°, szokásos 30° Mûanyagpala tetõ ................................................................... 20–90°, szokásos 25–45° Kõpala tetõ, dupla fedés ......................................................... 25–90°, szokásos 30–50° Kõpala tetõ, normál ...................................................................... 30–90°, szokásos 45° Üvegtetõ ....................................................................................... 30–45°, szokásos 33° Cserépfedéses tetõ, duplafedés ................................................... 30–60°, szokásos 45° Cserépfedéses tetõ, koronafedés ................................................ 35–60°, szokásos 45° Cserépfedéses tetõ, hullámcserép ............................................... 40–60°, szokásos 45° Egyszerû cseréptetõ ..................................................................... 45–50°, szokásos 45° Nádfedésû tetõ ....................................................................... 45–80°, szokásos 60–70°

hõmérsékletkülönbség beltér és kültér között, ahol +20°C/ –15°C max. páratartalom (100%)

60% rel. páratartalom

hõmérséklet

5 Csonkakontyos tető

6 Manzárdtető

7

1. Párás levegõbõl víz csapódik ki, ha az a harmatpont hõmérséklete alá hûl. A beltér hõmérséklete és annak a harmatpontja közötti hõmérsékletkülönbség Dongatető Kombinált tető és kültér közötti – a légtér vízgõztartalmától függõen – kifejezhetõ a beltér

8

hõmérsékletkülönbséghez viszonyított „x” részaránnyal .

2. A beltér és kültér közötti hõmérsékletkülönbség megoszlik a falszerkezet rétegei, ill. a határos légrétegek között a hõszigetelési értékeik arányában.

3. Amikor az „x és y” arányok, amellyel a párazáró belsõ oldalán lévõ rétegeket viszonyíthatjuk a hõszigetelési értékhez „x” részaránynál kisebbek, akkor a párazáró hõmérséklete a harmatpont feletti és nem jöhet létre kondenzáció.

Lakóhelyiségek 20 °C, 60% rel. párat.

Uszoda 30 °C, 70% rel. párat.

Külsõ hõmérséklet (%) Az épületszerkezet hõszigetelésének maximális „x” részaránya, amelyet a párazárón belüli rétegek a határos légréteget is számításba véve legfeljebb elérhetnek, hogy ne jöjjön létre páralecsapódás.

9 Fészkes félnyeregtető

: Séd, vagy fűrészfogas tető

Példa: lakótér 20 °C/60% rel. párat. (mint a DIN 4108 feltétele) külsõ hõmérséklet –5°, x = 23% Hajtogatott (sokszögű) tető Sátortető Betonfödém 20 cm 1/Λ = 0,095 m2 K/W Határos légréteg beltérben 1/α = 0,120 m2 K/W Párazárón belüli rétegek = 0,215 m2 K/W 0,215% ≅ 23%; 100% = 0,94 m2 K/W Nincs páralecsapódás a párazárón belül ≥ 0,94 – 0,215 ≥ 0,725 ≥ 3 cm polisztirol külsõ hõszigetelés esetén.

;

<

5 cm mosott kavics 7/53 és kettõs forró bitumenbevonat üvegszál háló; bitumenes lemez 3 kg/m2 üvegszálfátyol Nr.5. alátétlemez, 3 kg/m2 terített bitumenen (öntötthengerelt eljárás) 500-as jutafilc, bitumenes lemez 1,5 kg/m2 bitumenen 85/25 (ráhajtásos eljárás) kiegyenlítõ réteg (rovátkolt lemez) felhólyagosodás ellen hõszigetelés (20 kg/m3 vagy nehezebb)

= Tetős padlásablak

> Tetőerkély

? Tetőerkély

@

1,5 kg/m2 bitumen 85/25 felhordva, párazáró: 3,5 kg/m2 terített bitumenen (öntött-hengerelt eljárás) Álló tetőablak üvegszálfátyol (lazán terítve) bitumen forróbevonat nyers födém ill. lejtbeton

A meleg tetõ kifogástalan kivitelezése

96

Tetõ súlya

Szükséges hõátbocsátási ellenállás 1/Λ

Hideg átszellõ ma már

Meleg rétegge telés –

Fordíto födémle anyagg

Meleg hõszige kázatos csúszó ehhez a dém-lem tanak a os (de j alakulh

Párazá kasíroz nattal e helyezz tó réteg

Hõszig anyag), fugakik (minden

Tetõhé szigete öntési v szigete kétréteg (d ≥ 5 m kázatos dást sz réteg to

Védõré feltöltés a felhól nikus ig nyújt, h feltöltés szokná

Fontos Lefolyó párazár tak legy lefolyóc pódási A pára szüksé kell elk elõre g mez-cs (tönkre Falcsat mechan telezõ s Trapézl ti a tetõ lemezz kusan r és nagy Párazá tés foly

ABLAKOK ELHELYEZÉSE

ÉPÜLETRÉSZEK

1

üggőleges ablak a padoF zatig. Padlófűtés vagy oldalt elhelyezhető fűtőtestek (francia erkély)

2

ízszintes ablak egyes ablakV szárnnyal, alatta zárt borítás fűtésnek, vezetékeknek (szalagablak)

3

blakkompozíció. A felső fény A mélységben világítja meg a helyiséget. Az alsó ablak a kitekintést és a szellőzést szolgálja

4 Felső szórt fény, egy falra

adozatig érő üvegezés, rkélyablak plasztikus meg6 Pszellőzővel, szigetelléssel és 5 Eoldással (zárt erkély) borítással

járható térrel külső és belső 7 D(téliuplakertüvegezés 8 ablakokkal, üvegezés) kapcsolattal

ilátást biztosító helyzet és 9 Keléépített kilépő épületrész

: Beltérből nyíló kilátás

ormál magasság (asztal; Nmagaság)

< Iroda

= Konyha

> Iroda

? Ruhatárolók

@ Felülvilágítók, pl. rajzteremben

sévélős roló anyagból C Cvagy műanyagból

D Pálcákból készített roló

Ablakok mellett elegendő

hagyjunk függöny B Szalagfüggöny (függőleges A falfelületet zsaluzia) számára

Plasztikusan elhelyezett fal

107

ÜVEGEK ALAPISMERETEK

iszta üvegek fény1 Tátbocsátása a ferde 2 alabástromüvegek stb. szórt fényátsugarak törésével Opál-tejüvegek, eresztése

Anyag

Szórás

Víztiszta síküveg Katedrál üveg Kívül matt, tisztaüveg Belül matt, tisztaüveg Opálüveg: 1. csoport

2. csoport

3. csoport Opálbevonatú üveg: 1. csoport

2. csoport Színes opálüveg

piros

narancs

zöld Opalinüveg Porcelán Márvány Polírozott márvány Alabástrom Gyengén színezett karton Festés nélküli pergamen Világossárga pergamen Sötétsárga pergamen Fehérselyem Színesselyem Bélésvászon Resopal színezett Pollopasz szőke Cellon fehér (sötétített) Cellon sárga (sötétített) Cellon kék (sötétített) Cellon zöld (sötétített) Tükörüveg Drótüveg Nyersüveg Napfényvédő üveg (zöld)

nincs kis kis kis jó jó jó jó jó

Vastagság mm

kis jó jó jó jó jó jó jó jó még jó még jó jó jó jó jó jó jó jó jó

Katedrál üvegek, se-

világos opál3 lyem, üvegek, stb. kevert fényáteresztése Áteresztőképesség 90–92 57–90 63–87 77–89 12–38 37–51 13–35 47–66 27–35

Elnyelés

2–4 3,2–5,9 1,75–3,1 1,75–3,1 1,7–3,6 1,7–2,5 1,4–3,5 1,9–2,9 2,8–3,3

Fény– vissza– verés 6–8 7–24 7–20 6–16 40–66 43–54 65–78 31–45 54–67

2–3

64–69

2–4

29–34

2–3 2–3 2,2–2,5 3,0 7,3–10,0 3–5 11,2–13,4

63–68 60–66 13–28 72–77 30–71 27–54 49–67 69 48 37 36 28–38 5–24 rd. 68 32–39 46–48 55 36 12 12 8 9 8 6

6–10 3–9 58–84 2–8 3–8 12–40 17–30 8 42 41 14 61–71 13–54 rd. 28 20–36 25–33 17 9 4 4 88 74 88 38

22–31 30–31 2–14 20–21 24–65 11–49 14–21 23 10 22 50 1 27–80 rd. 4 26–48 21–28 28 55 84 84 4 17 4 56

1,1–2,8 1,2–1,6 1,0 1,0 1,0 1,0 6–8 6–8 4–6 2

4 Fényáteresztő építőanyagok fénytechnikai tulajdonságai

g A g összenergia áteresztő képesség a 300 mm-től 2500 mm-ig terjedő hullámhossz tartományra vonatkozik. Ez a közvetlenül áteresztett sugárzás és a befelé történő másodlagos hőleadás (emisszió és konvekció) összege. τL A τL fényáteresztő képesség megadása a látható fény 300 mm-től 780 mm-ig terjedő hullámhossz tartományára vonatkozik és az emberi szem fényérzékenysége alapján súlyozzák. τUV Az ultraibolya sugárzásra vonatkozó τUV UV-áteresztő

képesség a 280 mm-től 380 mm-ig terjedő hullámhossz tartományra vonatkozik.

Ug Egy beüvegezés Ug hőáteresztési együtthatója (DIN EN

673) megadja, mennyi energia vész el másodpercenként és négyzetméterenként 1 Kelvin hőmérséklet-változás esetén. Minél alacsonyabb ez az érték, annál kevesebb hő vész el. A rétegezés, a táblák közötti tér gázzal való feltöltése és szélessége döntően befolyásolja egy beüvegezés hőáteresztési együtthatóját.

Ra Az Ra színvisszaadási mutató egy beüvegezés színvis� szaadási tulajdonságait adja meg. A 90 feletti Ra-érték nagyon jó színvisszaadást jelez.

A fény- és energiatechnikai adatokat a DIN EN 410 szabványnak megfelelően írják elő.

D üvegvastagság

5

2–4 3–21 4–17 3–11 20–31 6–11 4–10 3–10 8–11

nyomás alatti zóna húzás alatti zóna

nyomás alatti zóna

húzás

Az ablaktáblát gyorsan felhevítik kb. 680 °C-ra. A hideg levegő ráérkezése miatt a külső rétegek gyorsabban lehűlnek és megszilárdulnak. A további lehűlés során a megmerevedett peremzónák megakadályozzák a magzóna összehúzódását. A külső zónák összenyomódnak, miközben belül

nyomás

húzófeszültség keletkezik. Ha hajlítóerők hatnak a táblára, először a meglévő nyomófeszültségek épülnek le, mielőtt az anyagnak fel kell vennie a húzófeszültséget.

Ezen intézkedés által a hajlítószilárdság a normál úsztatott (float) üveg esetében kb. 45 N/mm2-ről 120 N/mm2-re javítható.

SG előfeszített táblák vagy TVG (részben előfeszített üveg) tulaj6 Edonságai

Átlátszó, fényáteresztő építőanyagok A helyiségek méretmeghatározása, színeinek kialakítása, ablakméretezése és megvilágítása során a művészi és gazdasági hatások szempontjából fontos ismerni az építőanyagok fényáteresztő képességét, szórását és visszasugárzását.

Megkülönböztetünk: fényvisszaverő anyagokat irányított, teljesen szórt és részben szórt visszasugárzással valamint fényáteresztő anyagokat irányított →1, szórt →2 valamint kevert →3 áteresztőképességgel.

Megjegyzésre érdemes, hogy a belső felületükön matt üvegek (kevésbé szennyező tulajdonságaik miatt előnyösek) kevesebb fényt nyelnek el, mint a külső felületükön mattított üvegek. Üveg Gyártói információ: www.flachglas-markenkreis.de (üveg-kézikönyv) www.saint-gobain-glass.com Gyártás Egy gépesített eljárás során húzva az üveg használatra kész állapotban hagyja el a húzógépet, további megmunkálásra nincsen szükség. Az üveg tisztán átlátható, színtelen és egyenletes vastagságú. A felülete mindkét oldalán sima és fényes. Az úsztatott üvegek alapvető összetétele csekély mértékben változik a felhasznált nyersanyagok eredetétől függően. A fizikális jellemzőire ez gyakorlatilag nem gyakorol hatást. A DIN EN 572-1 alapján a színértékek valamint a fény- és energiaáteresztő képesség kivételt képezhet. Az átfestett üvegek gyártása során különböző fémoxidok hozzáadásával érik el a kívánt színt. A lehetséges színspektrum igen korlátozott. Nagyobb szín- és mintaválasztékot selyemszitanyomással felvitt zománcozással lehet elérni. Ezeket az ESG táblákon (egyrétegű biztonságtechnikai üveg) lehet alkalmazni.

Azokat az üvegfelületeket, amelyek 10°-nál nagyobb szögben térnek el a függőlegestől, a plusz terhelések miatt (ön-, hó-, szél- és klímaterhelések) tetőüvegezésnek tekintik, ezekre a DIBt (Német Építéstechnikai Intézet) „vonalszerűen elhelyezkedő beüvegezések használatára vonatkozó műszaki szabályai” érvényesek.

Tulajdonságok Az üveg fizikai szempontból túlhűtött folyadék. Rideg szerkezeti anyag, ami ugyan jól képes felvenni a nyomófeszültségeket, húzószilárdsága azonban a nyomószilárdságának csupán kb. az 1/10-e. Ha mechanikus vagy termikus feszültségek miatt átlépi a rugalmassági határokat, eltörik. A normál üveg különböző méretű éles darabokká törik, ami veszélyeztetheti az embert.

Az üveg tulajdonságait különböző eljárásokkal az eltérő követelményekhez lehet igazítani.

A táblák termikus utókezelése gondoskodik az üvegben lévő alapfeszültségről, ami növeli az üveg húzó- és hajlítószilárdságát →6. Ha eltörik az üveg, az előfeszítésnek köszönhetően tompa morzsalékokká hullik szét a tábla (ESG, egyrétegű biztonságtechnikai üveg). A rétegezések lehetővé teszik az áteresztő képesség, illetve a definiált hullámhos�szak reflexiójának befolyásolását (pl. hőszigetelő üvegek).

Két vagy több táblát egy köztes darabbal lehet ellátni. Ez a legkülönfélébb funkcióknak felelhet meg. A szakításbiztos fóliák megakadályozhatják az üvegszilánkok lehullását (VSG, ragasztott biztonsági üveg →117. o. →4), több réteg lehetővé teszi a betörésgátló beüvegezést. A rányomtatható köztes darabok sokféle színes és grafikus kialakítási lehetőséget kínálnak. A speciális zselétöltések megakadályozzák a nem kívánatos hősugárzás behatolását (tűzvédelmi üvegezések →122. oldal).

115

ÉPÜLETRÉSZEK

AJTÓK Típusok

ÉPÜLETRÉSZEK

1 Általában helyes nyitásirány jobbos pánt

zekrénnyel (előnyös elhelye2 Szés) 3 Két ajtó helyes elhelyezése

jobbos zár

LE = Balos, befelé nyíló

jobbos pánt jobbos zár RA = Jobbos szárny

balos zár

balos pánt

RE = Jobbos, befelé nyíló

jobbos pánt

jobbos zár

Kétszárnyú ajtó jobbos zárral

balos pánt balos zár LA = Balos szárny

Ajtómegjelölések a helyiség és a pánt felől. Az ajtót mindig a pánt

kell nézni, a pántok iránya adja meg a pánt és a zár meg4 oldaláról nevezését.

Csapóajtó, egy- és kétszárnyú,

tartó közlekedést fel5 jobbra tételezve

kétszárnyú

Amerikai „balanced door”

Helytakarékos ajtó

Forgószárnyú tolóajtó

Két nyílószárnnyal – négyszárnyú tolóajtó zárószárny

Középen elhelyezve, jobbra tartó közlekedésre

z akadálymentes építkezés alsó 6 Amérete az üvegajtóknál

Falban futó tolóajtó

orgóajtók: egyszárnyú, szélső köz8 Tolóajtó, fal előtt futó 7 Fponttal, jobbra tartó közlekedésre

Az épület belsejében az ajtókat ésszerűen kell elhelyezni, mivel az előnytelenül elosztott vagy szükségtelen ajtók csökkentik, megnehezítik a térkihasználhatóságot és csökkentik a használható falfelületet is →1 – 2.

Befelé nyíló, a helyiségbe nyíló, kifelé nyíló és a folyosóra nyíló ajtókat különböztetünk meg. Az ajtók általában a helyiség felé nyílnak. Az ajtófajták elnevezését a helyzetük és a céljuk, nyitásirányuk, záródási módjuk, keretük, szárnyfajtájuk, mozgási és nyitási módjuk szerint állapítjuk meg.

Belső ajtók: szobaajtók, lakásbejárati ajtók, pinceajtók, WC-, fürdőszoba- és mellékhelyiség-ajtók.

Külső ajtók: bejárati ajtó, ház és udvar kapuja, balkon- és teraszajtók.

A balanced door →7 csak minimális erőkifejtést igényel a nyitáshoz, folyosók átjáróajtajához, szélfogóhoz, stb. alkalmas.

Az ajtó szélessége a felhasználás és a lezárandó tér céljához igazodik, a legkisebb szélesség 55 cm.

Lakóépületekben a szabad átjárási szélesség a következő értékeket teszi ki: Egyszárnyú ajtó szobaajtók kb. 80 cm Fürdők, WC-k ajtajai kb. 70 cm Lakásbejárati ajtók kb. 90 cm Házbejárati ajtók 115 cm-ig Kétszárnyú ajtó szobaajtók kb. 170 cm Házak bejárati ajtaja 140–225 cm

Zárt ajtó küszöb és áthidaló nélkül

Ajtó küszöb nélkül áthidalóval

Ajtó padozati ütközővel és áthidalóval

Ajtó küszöbbel és áthidalóval

Ajtó padozati ütközővel (záróütközővel) és áthidalóval

z áthidalók és a küszöbök bemutatása az alaprajzban 1:100 méretben. A magassági különbségek a pado9 Azaton kitöltött, az áthidalón pedig szaggatott vonallal vannak jelölve.

124

Belső ajtók szabad átjárási magassága: legalább 185 cm szokványos érték 195–200 cm Toló- és forgóajtókat kijárati és vészkijárati ajtóként nem lehet alkalmazni, mivel veszély esetén a menekülés útját elzárják. (Kivéve a vészpántolású tolóajtókat!)

LÉPCSÕK LÉPCSÕK LÉPCSÕK LÉPCSÕK Lépcsők LÉPCSÕK LÉPCSÕK

DIN 18 064–65, 4174 DIN 18 064–65, DIN 18 4174 064–65, DIN 18DIN 4174 064–65, 1818 064–65, 4174 4174 sõk – – DIN 064–65, 4174 pcsõk A korlát A korlát A korlát A korlát DIN 18 064–65, 4174 A korlát csõk – vonók magassága a magassága a magassága magassága aA korlát a a elvonók magassága lépcsõ éle lépcsõ éle lépcsõ lépcsõ éle A éle lépcsõépítés A lépcsõépítés szabályait A lépcsõépítés A szabályait az lépcsõépítés szabályait az szabályait az azaz vonók magassága a lépcsõ éle Alépcsõépítés lépcsõépítés szabályait felett legalább felett legalább felett legalább felett legalább lépcsõ élelegalább lépcsőépítés szabályait AA szabályait az felett építészeti elõírások építészeti eltérõen elõírások építészeti elõírások eltérõen elõírások eltérõen eltérõen 90 cm.

90 cm.

90építészeti cm.

90felett cm. legalább építészeti elõírások eltérõen 90 cm. az építészeti előírások eltéépítészeti elõírások eltérõen 90 cm. szabályozzák. szabályozzák.

A DINszabályozzák.

18065 A szabályozzák.

DIN a 18065 A DIN aA18065 DIN 18065 a18065 a a szabályozzák.

DIN rően szabályozzák.

A DIN szabályozzák.

A ADIN 18065 a lépcsõk követelméméretbeli lépcsõk lépcsõk méretbeli követelméméretbeli követelmékövetelmé18065 améretbeli lépcsők méretbeli B B Blépcsõk B B méretbeli lépcsõk követelmélépcsõk méretbeli követelméB nyeit szabályozza. nyeit szabályozza. nyeit szabályozza. nyeit szabályozza. követelmé­ nyeit szabályozza. nyeit szabályozza. nyeit szabályozza.

A kétlakásos A kétlakásos vagy annál A kétlakásos vagy kisebb A kétlakásos annál vagy kisebb annál vagy annál kisebb kisebb A kétlakásos vagy annál A kétlakásos vagy annál kisebb A kétlakásos vagy annál kisebb lakóépületeknél a lakóépületeknél lakóépületeknél a hasznos lakóépületeknél lakóépületeknél széa kisebb hasznosa széhasznos a hasznos szé- szélakóépületeknél a hasznos széF F F F F lakóépületeknél a hasznos széhasznos szé­m, lesség legalább lességF legalább lesség0,80 legalább lesség m, 17/28 lesség 0,80 legalább m, legalább 17/28 0,80 0,80 17/28 m, 17/28 lességlegalább legalább0,80 0,80m,m,17/28 17/28 lesség m, 17/28 cmÉpítésjogifellépő/becm fellépõ/belépõvel. cm fellépõ/belépõvel. cm Építésjogifellépõ/belépõvel. cm0,80 fellépõ/belépõvel. ÉpítésjogiÉpítésjogicm fellépõ/belépõvel. Építésjogilépővel. Építésjogi­ l ag még cm fellépõ/belépõvel. Építésjogissza ember vízszintes lépéshossza Egy ember Egyvízszintes lépéshossza ember lépéshossza vízszintes vízszintes Emelkedõ felület Emelkedõ megrövidíti felület Emelkedõ a lépésmegrövidíti Emelkedõ felület a megrövidíti lépésfelület megrövidíti amegrövidíti lépésaemelkedés lépésElõnyös normális Elõnyös normális Elõnyös emelkedés Elõnyös normális normális emelkedés emelkedés lag még megengedhetõ lag méglag megengedhetõ még lag lépmég megengedhetõ léplép- lépEgy ember lépéshossza vízszintes Emelkedõ felület a lépésElõnyös normális emelkedés lagmegengedhetõ még megengedhetõ lépmegengedhető lépcsők Egy emberhosszat, lépéshossza vízszintes Emelkedõ felületlépéshossz megrövidíti lépéseten. felületen.felületen. kényelmes hosszat, emelkedés kényelmes hosszat, 1:10– emelkedés hosszat, kényelmes kényelmes 1:10– emelkedés emelkedés 1:10– 1:10– Elõnyös normális 17/29 17/29 2afellépõ lépéshossz + 117/292lépéshossz fellépõ 17/29 +lépéshossz 1 2 fellépõ 2+emelkedés fellépõ 12 fellépõ + 1+ 1 lag még megengedhetõ lépfelületen. hosszat, kényelmes emelkedés 1:10– 17/29 lépéshossz csõk 0,5062,5 csõk 21/21. csõk 0,50 Szabványos 21/21.

0,50 21/21.

Szabványos Szabványos felületen. 1:8. hosszat, kényelmes emelkedés 1:8.

1:8.

1:8.

17/29 lépéshossz 221/21. fellépõ 0,50 + Szabványos 1 csõk csõk 0,50 21/21.

Szabványos 0,50 21/21.

Szabványos lépbelépõ = kereken belépõ 62,51:10– = kereken belépõ 62,5 =belépõ kereken = 62,5 kereken 1:8. belépõ = kereken 62,5 csõk 0,50 21/21.

Szabványos 1:8. belépõ = kereken 62,5 lépcsõk 1,00 lépcsõk m 17/28.

1,00 lépcsõk Lépcsõk m lépcsõk 17/28.

1,00 m Lépcsõk 1,00 17/28. m 17/28.

Lépcsõk Lépcsõk csők 1,00 mm 17/28.

Lépcsők lépcsõk 1,00 17/28.

Lépcsõk lépcsõk 1,00 m 17/28.

Lépcsõk a ma­ g asházakban m a magasházakban a magasházakban 1,25 a magasházakban m aszémagasházakban 1,25 m szé1,25 m 1,25 szém1,25 széa magasházakban 1,25 széa szélesek, magasházakban 1,25 mmszéa lépcsőszéleslesek, a lépcsõszélességet lesek, a lesek, lépcsõszélességet lesek, alesek, lépcsõszélességet a a lépcsõszélességet lépcsõszélességet lesek, aezen lépcsõszélességet séget felülkiûrítési aidõ kívánt ezen felül aezen kívánt felül kiûrítési ezen a kívánt felül ezen idõ kiûrítési afelül kívánt a idõ kívánt kiûrítési idõkiPihenõ Pihenõ Pihenõ Pihenõ ezen felül kívánt kiûrítési idõ Pihenõ ürítési idő szerint szá­mítják ezen felül a akívánt kiûrítési idõ Pihenõ szerint számítják szerint ki számítják szerint szerint számítják ki számítják ki ki 466. o.

466. o.

466. o.

466. o. o. szerint számítják ki 466.

5 lépcsõfokig a 5 korlát lépcsõfokig elhagyható 5a lépcsõfokig korlát elhagyható 5 lépcsõfokig a korlát elhagyható a korlát elhagyható ki →405. o. színház.

Lépcső 5 lépcsõfokig a korlát elhagyható szerint számítják ki 466. o.

5 lépcsõfokig a korlát elhagyható színház.

Lépcsõ színház.járóvonal, színház.

Lépcsõ színház. járóvonal, Lépcsõ Lépcsõ járóvonal, járóvonal, színház.

Lépcsõ járóvonal, járóvonal, hossz ≥ 3 lépcső­ színház.

Lépcsõ járóvonal, Hajólépcsõ Hajólépcsõ Hajólépcsõ Hajólépcsõ hossz ≥ 3 hossz lépcsõfok ≥ 3 hossz ≥ lépcsõfok 18 hossz ≥ lép3 lépcsõfok ≥ ≥ 18 3 lépcsõfok lép≥ 18 lép≥ 18 fok ≥ ≥183 lépcsõfok lépcsőfokig lép→lépHajólépcsõ hossz Legfeljebb Legfeljebb Legfeljebb Legfeljebb 5.

Legfeljebb Gépházlépcsõ GépházlépcsõGépházlépcsõ Gépházlépcsõ Hajólépcsõ hossz ≥ 3 lépcsõfok ≥ ≥1818lépGépházlépcsõ 18 lépcsõfok 18 lépcsõfok 18 lépcsõfok 18 lépcsõfok Legfeljebb csõfokig csõfokig . Pihenõhossz csõfokig . Pihenõhossz csõfokig = Pihe­ n.

Pihenõhossz = . nPihenõhossz = nn őhossz = = nn-szeres 18 lépcsõfok Gépházlépcsõ csõfokig .

Pihenõhossz = 18 lépcsõfok csõfokig . Pihenõhossz = (pl. n-nlépés­ hbelépõ ossz 1+belépő szeres lépéshossz szeres lépéshossz +szeres 1 belépõ szeres lépéshossz + 1lépéshossz + + 1 belépõ 1+ belépõ szeres lépéshossz 1belépõ belépõ szeres lépéshossz + 1 emelkedés esetében (pl.

17/29 emelkedés (pl.

17/29 (pl. emelkedés esetében 17/29 (pl.17/29 17/29 emelkedés esetében emelkedés esetében esetében Az 1:4-nél kisebb Azhajlású 1:4-nél lépcsõnél kisebb Az 1:4-nél hajlású nincs Azkisebb 1:4-nél lépcsõnél hajlású kisebb nincs lépcsõnél hajlású lépcsõnél nincs nincs (pl.

17/29 emelkedés esetében Az 1:4-nél kisebb hajlású lépcsõnél nincs (pl.

17/29 emelkedés esetében korlát korlát korlát korlát Azkorlát 1:4-nél kisebb hajlású lépcsõnél nincs =m).

1 × 63+29 = 1,55 m). A = 1 x 63+29 = = 1 1,55 x 63+29 m). = 1 A = x lépcsõ1,55 63+29 = 1 x 63+29 = A 1,55 lépcsõ= m).

1,55 A lépcsõm).

A lépcsõkorlát = 1 x 63+29 = 1,55 m). lépcsõlépcső­ h ázra nyíló ajtóknak = 1 x 63+29 = 1,55 m). A A lépcsõSzokványos lépcsõ Szokványos 17/29, pihenõ lépcsõ Szokványos 17/29, Szokványos lépcsõ pihenõ 17/29, lépcsõ pihenõ 17/29, pihenõ házra nyíló ajtóknak házra nyíló nem házra ajtóknak szabad nyíló házra nem ajtóknak nyíló szabad ajtóknak nem szabad nem szabad Szokványos lépcsõ 17/29, pihenõ aszerû korláttallépcsõk Létraszerû korláttal Létraszerû lépcsõk korláttal lépcsõk korláttal Korlát nélküli lépcsõk Korlát lépcsõk nélküli Korlát lépcsõk nélküli lépcsõk házra nyíló nem szabad Létraszerû lépcsõk korláttal Korlát nélküli lépcsõk Szokványos lépcsõ 17/29, pihenõnélküli Korlát nem sza­ bajtóknak ad csökkenteniük maximálisan beiktatása 18maximálisan lépcsõ beiktatása beiktatása 18 maximálisan lépcsõmaximálisan 18 lépcsõ 18 lépcsõ házra nyíló ajtóknak nem szabad beiktatása maximálisan 18 lépcsõ Létraszerûbeiktatása lépcsõk korláttal Korlát nélküli lépcsõk csökkenteniük csökkenteniük a járószélességet. csökkenteniük a csökkenteniük járószélességet. a járószélességet. a járószélességet. beiktatása maximálisan 18 lépcsõ után után után után csökkenteniük a járószélességet. a járószélességet. után csökkenteniük a járószélességet. után Lapos, kényelmes Lapos, kényelmes emelkedést Lapos,Lapos, kényelmes emelkedést kényelmes emelkedést emelkedést Lapos, kényelmes emelkedést Lapos, kényelmes emelkeLapos, kényelmes emelkedést a kertek stb. a kertek szabadon astb. kertek szabadon alevõ kertek stb. stb. levõ szabadon levõ dést aszabadon kertek stb.levõ szabadon a kertek stb. szabadon levõ a kertek stb. szabadon levõ lépcsõi számára lépcsõia számára három lépcsõilépcsõi lépszámára alevő három számára aléphárom a három lépléplépcsői számára a hálépcsõi számára a három lépEM EM EM EMEM lépcsõi számára a három léprom lép­ cpihenõbeiktatással sőkénti pihenőbeEM csõkénti pihenõbeiktatással csõkénti pihenõbeiktatással csõkénti csõkénti lepihenõbeiktatással pihenõbeiktatással lelele-lecsõkénti csõkénti pihenõbeiktatással leiktatással lehet elérni. Így a het elérni. Így het aelérni. lépcsõ het Ígyaelérni. aszínhet lépcsõ elérni. Így a lépcsõ színÍgyÍgy a lépcsõ alépcsõ szín-a színTTÉR TTÉR TTÉR TTÉR het elérni. színTTÉR het elérni. a alépcsõ a aszínlépcső aÍgyszín­ házban vagy TTÉR házban vagy házban egy vagy házban szabadon házban egy vagy szabadon vagy egy szabadon egy szabadon házban vagy egy szabadon egy szabadon levő lépcső házban vagy egy szabadon levõ lépcsõlevõ lassan lépcsõ járható levõlassan lépcsõ levõ be, járható lépcsõ lassan be, lassan járható járható be, be,be, FSZ FSZ FSZ FSZFSZ levõ lépcsõ lassan járható lassan járható be, azaz lapolevõ lépcsõ lassan járható be, FSZ azaz laposabb azazlehet. laposabb azaz A melléklaposabb lehet. azaz laposabb A laposabb melléklehet. lehet.

AA lehet. mellékA melléksabb lehet. mellék­ b ejárat azaz A mellékazaz laposabb lehet. A mellékEM EM EM EMEM bejárat vagy bejárat a vészkijárat vagy bejárat bejárat a vagy vagy vészkijárat a vagy vészkijárat a avészkijárat a vagy vészkijárat lépcsőinek bejárat vészkijárat EM bejárat vagy a vészkijárat ALS ALS ALS ALSALS gyors magasság­ áthidalást lépcsõinek lépcsõinek gyors magasságlépcsõinek gyors lépcsõinek magassággyors gyors magasságmagasságlépcsõinek gyors magasságALS lépcsõinek gyors magasságkell tenniük. áthidalást kell áthidalást lehetõvé áthidalást kell tenniük. lehetõvé áthidalást kelllehetővé tenniük. lehetõvé kellkell lehetõvé tenniük. tenniük. áthidalást lehetõvé tenniük. áthidalást kell lehetõvé tenniük.

Ha a szarufák Ha gerendák a szarufák a Ha ésagerendák szarufák Ha a szarufák aés gerendák és gerendák a a yesen épülõegymásra lépcsõkkel Helyesen épülõ Helyesen egymásra lépcsõkkel egymásra épülõ lépcsõkkel épülõés lépcsõkkel Pincenyakat és Pincenyakat aknaajtókat kerülni és Pincenyakat aknaajtókat Pincenyakat éskerülni aknaajtókat és aknaajtókat kerülni kerülni

Ha a szarufák és gerendák a Helyesen egymásra épülõ lépcsõkkel Pincenyakat és aknaajtókat kerülni Ha a és szarufák és gerendák a A fenti Helyesen egymásra épülõlépcsõirányban lépcsõkkel Pincenyakat és aknaajtókat kerülni lépcsõirányban futnak, teret és lépcsõirányban futnak,lépcsõirányban teret futnak, futnak, és kombináció teretteret és ítani lehet megtakarítani teret lehet teret megtakarítani lehet megtakarítani kell.teret A fenti kell. kombináció kell. A fenti kell. azonban kombináció A fenti kombináció azonban azonban lépcsõirányban futnak, és azonban teret lehet megtakarítani kell.

A fenti kombináció azonban lépcsõirányban futnak, és szemben teret lehet költségnövelõ megtakarítani kiváltásokat kell.

A fenti kombináció azonban költségnövelõ lehet költségnövelõ kiváltásokat költségnövelõ lehet kiváltásokat kiváltásokat lehet teret lehet ezzel szemben ezzel elõnyös elõnyös szemben ezzel és szemben elõnyös és elõnyös és költségnövelõ kiváltásokat lehetés ezzel ezzel szemben elõnyös és költségnövelõ kiváltásokatveszélytelen. lehet ezzel szemben elõnyös és megtakarítani megtakarítanimegtakarítani megtakarítani veszélytelen. veszélytelen. veszélytelen. megtakarítani veszélytelen. megtakarítani veszélytelen.

kétkarú lépcső

szint- lapos (jó) emelmakedés gasság lépcső- lépcsőfok fokok száma magassága

egykarú, háromkarú és épületlépcsők lapos (jó) emelkedés

lépcső- lépcsőfok fokok száma magassága

a

b

c

f

g

2250

–

–

13

173,0

2500

14

178,5

15

166,6

2625

–

–

15

175,0

2750

16

171,8

–

–

3000

18

166,6

17

176,4

Csigalépcsőknél a járóvonal Egyenes vonalú lépcső, a Lépcsők, amelyeken két 3 embernek való Szintmagasság és lépcsőemeltávolsága a külső peremhez korláttól számítottt járóember egymás mellett ≥ ember szélesség kedés Egyenes vonalú Egyenes lépcsõ, avonalú Egyenes lépcsõ, Egyenes vonalú aEgyenes lépcsõ, vonalú alépcsõ, galépcsõknél áróvonal távolsága Csigalépcsõknél a járóvonal Csigalépcsõknél távolsága a járóvonal a járóvonal távolsága távolsága Lépcsõk, amelyeken két ember amelyeken Lépcsõk, két Lépcsõk, amelyeken ember amelyeken két két két ember Csigalépcsõknél járóvonal Egyenes vonalú lépcsõ, a a Lépcsõk, Lépcsõk, amelyeken vonalú lépcsõ, aelfér. képest 35–40 cm. vonal távolsága 55 cm.

Csigalépcsõknél aajáróvonal távolsága Lépcsõk, amelyeken ember 3 embernek való 3 ≥ embernek szélesség való 3 embernek ≥ szélesség 3 embernek ≥ szélesség valóvaló ≥ szélesség Egyenes vonalú lépcsõ, a egymás 3elfér. embernek való aszámított járóvonal távolsága 3való embernek ≥ szélesség Lépcsõk, amelyeken két ember korláttól korláttól járóvonal számított járóvonal számított korláttól számított járóvonal járóvonal távolsága a külsõ peremhez korláttól számított járóvonal ember egymás épest lsõ peremhez 35–40 a külsõ cm. képest peremhez aCsigalépcsõknél külsõ 35–40 peremhez képest cm.

35–40 képest cm.

35–40 cm. egymás mellett elfér.két mellett egymás elfér. egymás mellett elfér. mellett korláttól számított járóvonal a külsõ peremhez képest 35–40 cm.korláttól egymás mellett elfér.

3 embernek való ≥ szélesség ≥ szélesség 35–40 cm. távolsága 55 cm. korláttól számított járóvonal mellett elfér. a képest külsõ peremhez képest 35–40 cm.55 cm. egymás mellett elfér. közlekedési szélesség távolsága 55 cm. távolsága távolsága távolsága 55távolsága cm.

55 cm.

55 cm.

Lépcsők közlekedési szélességének előírásai távolsága 55 cm. ználható esség a járószélesség Használható fal Használható járószélesség a fal járószélesség a fal a fal

: :

; ;

< <

= =

>

Használható járószélesség a fal min. 0,50 m nem szükségszerű lépcső a lakásokba és a ete belsõ és aéle fogódzó felülete és belsõ felülete a felülete fogódzó éleés aésbelsõ fogódzó élebelsõ éle Használható járószélesség a fal a fogódzó belsõ éle terület kétlakásos lakóépületekben tt mérve között mérve között mérve felülete ésmérve a fogódzó belsõ éle között korlát között mérve min. 0,60 m nem szükségszerű lépcső egyéb épületekben LakóépületekbenLakóépületekben két teljes Lakóépületekben két teljes Lakóépületekben két teljeskét két teljes Lépcsõk családiLépcsõk családi Lépcsõk Lépcsõk családi családi Lakóépületekben teljes Lépcsõk családi közlekedési szélesség min.

0,80 m

szükségszerű a lépcsőemeletig a lakásokban és a kétemeletig emeletig emeletig Lakóépületekben két teljes házakban, lakásokon házakban, lakásokon házakban, házakban, lakásokon lakásokon Lépcsõk családi emeletig házakban, lakásokon emeletig belül, tetõtérbe +belül, pincébe tetõtérbebelül, + pincébe tetõtérbe belül, tetõtérbe + pincébe + pincébe lakásos lakóépületekben házakban, lakásokon belül, tetõtérbe + pincébe vezetõ lépcsõk vezetõ lépcsõk vezetõ vezetõ lépcsõk belül, tetõtérbe + pincébe min.

1,00lépcsõk m vezetõ szükségszerű lépcső egyéb épületekben lépcsõk vezetõ lépcsõk

a: legnagyobb nyílások a területeken BG/GUV -SR S2 ........................... max. 11 cm DIN 18065......................................max. 12 cm ASR 12/1-3.....................................max. 18 cm b: korlátmagasságok (a terület magasságától függetlenül) DIN 18065..................................... 0,80–1,15 m akadálymentes épület................. 0,85–0,90 m bölcsődékben és óvodákban......0,60–0,75 m min. 1,20 m gyülekező helyek c: védőrácsok magassága max. 6 cm (zuhanásvédelem) max. 2,40 m gyülekező helyek Lépcsõorr Lépcsõorr LépcsõorrLépcsõorr (Tartományi építési rendelet)........min. 0,90 m vagy között a fogódzók mérve vagy között a fogódzók vagy mérve a fogódzók között Többszintes mérve között házakban Többszintes házakban Többszintes Többszintes házakban házakban Lakóépületek több Lakóépületek mint két Lakóépületek több mintLakóépületek kétLakóépületek több minttöbb kéttöbb mintmint két két Lépcsõorr óvodákban max.

4 mérve cm vagy a fogódzók között mérve Többszintes (1,2–2,4 m között házakban 60 cm-enként fokok) több mint 12 Lépcsõorr m esetén........................... 1,10 m teljes emelettel és teljes más emelettel teljes és más emelettel teljes emelettel és más és más vagy a fogódzók között mérve Többszintes házakban Lakóépületek több mint két munkahelyek esetén.....................min. 1,00 m teljes emelettel és más max. 4,00 m (DIN 18065) szélesebb futószőnyegek esetén: a épületek épületek épületek épületek teljes emelettel és más érvényes iskolákra, gyülekező helyekre stb., épületek mivel ezek munkahelyek is. épületek köztes részen betervezhető létrahatás e: korlátok hosszabbítása õknek gódzóval Aszilárd lépcsõknek kell fogódzóval A lépcsõknek szilárd kell fogódzóval szilárd fogódzóval kell kell (szélesebb) (szélesebb) (szélesebb) (szélesebb) Kisebb Kisebb Kisebb elkerülése akadálymentes épület....................min. 30 cm A lépcsõknek szilárd fogódzóval Kisebb kell (szélesebb) Kisebb tzniük.

4 m-es rendelkezniük.

Több lépcsõszémint rendelkezniük. m-es Több lépcsõszémint Több 4 Több m-es mint lépcsõszé4 m-es lépcsõszéA 4rendelkezniük. lépcsõknek szilárd fogódzóval kelllépcsõszéHa a(szélesebb) fellépõszélesség Ha a fellépõszélesség (b) kisebb Ha amint fellépõszélesség Ha (b) Ha akisebb fellépõszélesség mint (b) kisebb (b)mint kisebb mintmint Kisebb mint 4Járószélesség m-es a fellépõszélesség (b) kisebb Járószélesség Járószélesség Járószélesség Járószélesség több Járószélesség mint 150 Járószélesség több mint Járószélesség 150 több több 150 mintmint 150mm, esetén korlátlesség közbensõ szükséges esetén lesség korlát ésközbensõ esetén szükséges közbensõ korlát ésmint szükséges korlát szükséges és és rendelkezniük.

Több 4 korlát m-es lépcsõszé260 mint mm, a több lépcsõfokot 260 ≥ 30 a lépcsõfokot mm-es 260 mm, orral 260 a ≥Ha 30 lépcsõfokot mm, a lépcsõfokot ≥lépcsõfokot 30 mm-es ≥(b) 30≥orral mm-es orralorral Járószélesség amm-es fellépõszélesség kisebb mint Járószélesség 150 lesség esetén közbensõ szükséges és használt 260 mm, aorral 30 mm-es ritkán használt ritkán használt ritkán ritkán használt Járószélesség személy esetében személy esetében személy személy esetében esetében Járószélesség több mint Aesetén közlekedési szélességeket két és korlát között mérik, a nyilvánosan elérhető lépcsőképcsõnél ó a külsõ a csigalépcsõnél fogódzó oldalon a lesség csigalépcsõnél külsõ fogódzó oldalon a fogódzó külsõ oldalon akorlát külsõ oldalon közbensõ szükséges kell kiképezni. kell150 kiképezni. kell kiképezni. kell kiképezni. ritkán használt 260 mm, a lépcsõfokot ≥ 30 mm-es orral személy esetében aa csigalépcsõnél fogódzó a külsõ oldalon kell kiképezni. lépcsõknél lépcsõknél lépcsõknél lépcsõknél ritkán használt személy esetében a csigalépcsõnél fogódzó a mindkét külsõ oldalon höz levő korlátokat oldalon, és az akadálymentes épület érvényességi területén lépcsõknél kellmagasságok, kiképezni.

K

orlátmagasságok, kapaszkodó a létrahatás elkerülése A járóvonalon a A lépcsõ járóvonalon emelkedési A a járóvonalon lépcsõ A emelkedési járóvonalon a lépcsõ a emelkedési lépcsõ emelkedési lépcsõknél A járóvonalon a lépcsõ emelkedési csõ g legkisebb karszélesség Lépcsõ mérete karszélesség legkisebb Lépcsõ karszélesség mérete legkisebblegkisebb mérete mérete

? Lépcsõ (18040-1), lakásonként munkahelyenként legalább egy korlát legyen.

A hasznos járószélesség A és hasznos méretei járószélesség A hasznos A hasznos járószélesség méretei járószélesség méretei méretei karszélesség legkisebb mérete A hasznos járószélesség méretei Lépcsõ karszélesség legkisebb mérete A hasznos járószélesség méretei Lépcsõ karszélesség legkisebb A hasznos járószélesség méretei @ ? mérete

@aránya nem változhat.

A járóvonalon a lépcsõ emelkedési aránya nem változhat. aránya nem aránya változhat. nem változhat. aránya nem változhat. aránya nem változhat.

190 190 190 190

131

ÉPÜLETRÉSZEK

MOZGÓLÉPCSÕK ÁRUHÁZAKHOZ ÉS ÜZLETHÁZAKHOZ

épcsõk – felvonók

Födémáttörés

áttörés lépcsõszélesség vészleállító gomb

2. szint

átj

ÉPÜLETRÉSZEK

áró

Aknahossz

1. szint

vészleállító gomb

Esetleges vízlefolyás tervezve Áttörés 3,75, esetlegesen akna

Hosszanti metszet

Áttörés az 1. szinten

Áttörés az 2. szinten

Áttörés

Mozgólépcsõ szélessége

Födémáttörés

Áttörés 3,75

Aknahossz L. Lépcsõszélesség

Mozgólképcsõ hosszanti metszetben/alapterv

Szállítókapacitás Q=3600 x

Gp x v t

x f(személy/h)

szállítási teljesítmény/h

ahol: Gp = személyek száma lépcsõként (1;1,5;2) v(m/s) = menetsebesség t = lépcsõmélység f = 0,5–0,8 a mozgólépcsõ kihasználtsági foka

Keresztirányban

Egyirányba végeknél kapcsolódva

60 cm-es szélesség

80 cm-es szélesség

1,00 m-es szélesség

Alaprajzi hosszúságok: 30°-os hajlásnál = 1,732 x szintmagasság 35°-os hajlásnál = 1,428 x szintmagasság Példa: Szintmagasság 4,50 m és 30o-os hajlás (35o-os hajlást külföldön részben nem engedélyezik) Hossz az alaprajzban: 1,732 x 4,5 = 7,794 Az egyenes rá- és lelépõ felületekkel együtt kb. 9 m-es hosszat kapunk. Egyidejûleg tehát kb. 20 személy állhat egymás mögött a lépcsõn.

Egy személy menetideje

0,5 m/mp 0,65 m/mp

18 mp 14 mp

személy

személy

Mozgólépcsõk teljesítménye és méretei 30, ill.

35 (27–18) fokos hajlással.

Egyirányba párhuzamosan

Sebesség

személy

Egy szélesség elegendõ egy, ill. két személyre 1 személyt szállít

2 személyt szállít

4000 5000

8000 10000

A berendezésre és üzemeltetésére „a mozgólépcsõk irányelvei“ vonatkoznak, amelyet az ipari szakmai testületek fõegyesülete adott ki. Mozgólépcsõket – célszerûen kell méretezni az embertömegekhez (menekülési útvonalon lépcsõként nem használhatók). A mozgólépcsõknek az áruházakban pl. 30–35°-os hajlásuk van. A 35°-os gazdaságosabb, mivel kevesebb alapterületet igényel.

Nagyobb szállítási magasság esetében pszichológiai okokból és a biztonság végett a 30 °-os lépcsõt használjuk. A szállítási teljesítmény mindkét szög esetében szinte ugyanolyan.

Tömegközlekedési mozgólépcsõknél lehetõleg 27–28°-os hajlásszöget alkalmazzunk.

A szögmérték az emelkedés arányaként 16/13, egy kényelmes lépcsõnek megfelelõ.

Lépcsõszélességként a világszerte elfogadott norma szerint 60 cm (1 személy), 80 cm (1–2 személy), 100 cm (2 személy) javasolt – . 100 cm-es szélesség mellett a személyeknek még csomagokkal is elég terük marad.

A be- és kiszállórészeknél megfelelõ torlódási helyet kell kialakítani (≥ 2,50 m mélységben). Áruházakban, iroda- és igazgatási épületekben, vásárcsarnokokban és repülõtereken általában a sebesség ne legyen nagyobb mint 0,5 m/s.

Metróállomásokon és nyilvános közlekedési csomópontokon 0,65 m/s-ot javaslunk.

A felfelé történõ közlekedés átlagos elosztása nagyobb áruházakban: 2% szokványos lépcsõ, 8% felvonók, 90% mozgólépcsõk.

A lefelé menõ forgalom kb. háromnegyedét biztosítják a mozgólépcsõk. Az egy mozgólépcsõre számolt átlagos 1500 m2 eladóterületet lehetõség szerint 500–700 m2-re kellene csökkenteni.

Mozgólépcsõk tömegközlekedési építményekben a fenti elõírások szerint. Nagy igénybevételnek vannak kitéve (funkció, konstrukció, biztonság), emelkedési szög 27°, 18° és 30°.

Méretek és teljesítmények

Teljesítményadatok

137

MOZGÓJÁRDÁK Áruházakhoz és üzletházakhoz II. szint Áthidaló

ÉPÜLETRÉSZEK

I. szint

Metszet

Esetleg vízelvezetést beépíteni

Keresztmetszet

Típus Alapozási terv Mozgójárda hosszmetszete és alapozási terve

Egy mozgójárda óránkénti szállítókapacitását a következõ képlet alapján számítjuk: Q= K x B x V x 3600 fõ/óra 0.25 Rövidítések: B = szabad járdaszélesség m-ben, V = szállítási sebesség m/sban, K = terheltségi tényezõ. A terheltségi tényezõ a kihasználtság mértékétõl függõen 0,5 és 0,9 közötti, középértéke 0,7. A törtvonal alatti, 0,25 állandó egy fõre jutó állóhelyterülete 0,25 m2/fõ.

Szimpla

Dupla

Méretek

MOZGÓJÁRDÁK ÁRUHÁZAK ÉS ÜZLETEK SZÁMÁRA (mozgólépcsõkre és mozgójárdákra vonatkozó szabályozás szerint) DIN–EN 115 Lejtés

Mozgójárda felsõ átfordítással

Vízszintes mozgójárda

Ollós elrendezésû Egy személy bevásárlókocsival 60 cm Szélesség: 80 cm

Gumi futószalaggal

Kétirányú mozgójárda

S Hasznos szélesség B Külsõ szélesség Kivitel

Keresztezõ elrendezésû

Táblás futószalaggal

Alacsony hajlásszögû építési mód ≥ 4° lejtéssel

Egy szekció hosszúsága Alátámasztási távolság

Statikai elõírásnak megfelelõen

L Lehetséges, célszerû hosszúság

Szembeállított elrendezésû Mozgójárdák elrendezése

Két személy, szélesség 1 m

Szállítási teljesítmény

40 m/p.

11.000 fõ/óra

Vízszintes mozgójárda mérete és teljesítménye Lejtése 4°–12°

Mozgójárda metszete gumi futószalaggal

Gumi futószalaggal

Táblás futószalaggal

Táblás futószalaggal

Mozgójárda metszete

lejtés

Metszeti vázlat, kétirányú mozgójárda Feszítõoldal

Egy kétirányú mozgójárda alaprajza vízszintes átfordítással

138

Meghajtóoldal

A mozgójárdák a vízszintesen vagy enyhébb lejtõn való személyszállítás eszközei. A mozgójárdák elõnye abban a lehetõségben rejlik, hogy csekély baleseti veszély mellett gyerekkocsik, betegtolókocsik, bevásárlókocsik, kerékpárok és nagy terjedelmû csomagok is szállíthatók rajta. Tervezésüknél gondosan számítsuk a várható forgalmat, hogy a berendezés szállítási teljesítménye optimális lehessen. A szállítási teljesítmény a szabad szélesség, a szállítási sebesség és a terheltségi tényezõ függvénye. A szállítási teljesítmény 6.000–12.000 fõ/óra lehet. A mozgójárdák lejtése legfeljebb 12° = 21% lehet. A normál szállítási sebesség 0,5–0,6 m/s vízszintesen, vagy maximum 4° lejtéssel akár 0,7 m/s is lehet. Rövid mozgójárdák hosszúsága kb. 30 m. Hosszú mozgójárdák akár 250 m hosszúságúra is építhetõk. Az oldalsó be- és kijáratok célszerûen csatlakozó, rövidebb mozgójárdák felhasználásával tervezhetõk. A kétirányú mozgójárdák elõnye, hogy a szalag vízszintesen átfordítható – , ellentétben az egyirányúval . További elõnye, hogy a beépítési magassága 180 mm, így meglévõ épületek padlójában is könnyen elhelyezhetõ. A mozgójárda emelkedésének szögfüggvényértékei: Alaprajzi hossz = ctg x B x szállítási szintkülönbség B lejtés fokban 10o 11o 12o ctg B 5,6713 5,1446 4,7046 pl.: 5 m szállítási szintkülönbséghez 12° lejtés Alaprajzi hosszúság = 4,7046 x 5 m = kerekítve 23,52 m.

FELVONÓK ELVEK

1

Fent 1:1

Fent oldalt 1:1

Lent oldalt 1:1

Közvetetten oldalt, 2:1

Kötélfelvonó

Hajtómű közvetlenül középen, egylépcsős

Közvetlenül középen, egylépcsős, teleszkópos

Közvetlenül oldalt, egylépcsős

Nyomódugattyú függő 2:1

Húzódugattyú függő 1:1

Húzódugattyú közvetett 2:1

2 Hidraulikus felvonók

Húzódugattyú közvetett kiegészítő súllyal

3 Hidraulikus felvonók különleges kivitelezéssel →1–2.

Egy oldalra nyíló teleszkópos tolóajtó: aknaszélesség = 1,5 × belső járatszélesség + 27 cm ≥ 1,60 m

Középről nyíló tolóajtó: aknaszélesség = 2 × belső járatszélesség + 20 cm ≥ 1,80 m; olyan fülkékhez, melyeket gyorsan ki kell üríteni

Négyrészes teleszkópos tolóajtó: az aknaszélesség a meghajtás módjától függ

Hatrészes teleszkópos tolóajtó: nagy nyílású fülkékhez, pl. kórházakban és iparépületeben

80 1,10 belső aknaszélesség 1,60

630 kg, 8 személy

90 1,10 belső aknaszélesség 1,67

kerekesszékesekeknek

5 A felvonó alaprajza →142. o. ff.

1,40 belső akna­mélység 1,66

1,40 belső aknamélység 1,78

1,40 belső akna­mélység 1,66

1,40 belső akna­mélység 1,66

4 Az ajtónyitási mód és az aknaszélesség összefüggése

80 1,10 belső aknaszélesség 1,60

átpakolható

1,40 belső akna­mélység 1,66

Hajtómű fent 2:1

A felvonóknak valamennyi épületben a közlekedés súlypontjában kell elhelyezkedniük. Figyelni kell a kielégítő tároló- és várakozóhelyre →142. o., ami nem érintkezhet lépcsőfokokkal (DIN 18024, akadálymentes építés követelményei). Gondosan meg kell tervezni a közlekedőterületekhez való csatlakozást.

A felvonóknak két különböző meghajtástípusa létezik: 1. hajtótárcsás üzemelés (kötélfelvonóknál) →1, 2. hidraulikus felvonó →2 – 3.

Kötélfelvonó: a hajtóműve ideális esetben közvetlenül az akna fölött helyezkedik el.

A felvonójárószék önsúlyát valamint a fél hasznos terhelést az ellensúly egyenlíti ki.

Ha a hajtómű az akna fölött és mellett, vagy alatt és mellett helyezkedik el, akkor kiegészítő terelő tárcsákra van szükség és magasabbak lesznek a használati költségek. A gépezetet és a vezérlést egy külön hajtóműtérben vagy hajtóműtér nélküli felvonók esetében az aknában kell elhelyezni →146. o.

A hidraulikus felvonó esetében a nyomódugattyú a legelterjedtebb →2 – 3. Az emelőszerkezetet közvetlenül vagy közvetetten lehet elhelyezni. Amikor a közvetett emelőszerkezetet egy talajba eresztett védőcsővel helyezik el, a vízvédelem miatt már nem korszerű. A húzódugattyú alkalmazása →3 B-D egyedi esetekben lehet lényeges. A húzódugattyú alapkivitelezésében már kiegyenlíti a felvonójárószék egy részét, amit a kiegészítő súly →3 még tovább fokoz, mivel a szivattyúmotor csak akkor dolgozik, amikor a nyomódugattyúnál a teher felfelé mozog és lefelé menetben csak a szelep nyílik ki, nincs szükség energiára és a fogyasztás majdnem a feleződik.

80 80 1,10 1,10 belső aknabelső aknaszélesség szélesség 14 1,60 1,60

80 80 80 1,10 1,10 1,10 belső aknabelső aknabelső aknaszélesség szélesség szélesség 12 12 1,60 1,60 1,60

kettes csoportlift

hármas csoportlift

139

ÉPÜLETRÉSZEK

Energiaforrás

Másodlagos energia: áram

Elsődleges energia

Természetes energia átalakítás

Technikai energia átalakítás

Vízerőmű

Párolgás, csapadék, olvadás

Vízerőmű

x

Szélerőmű

Atmoszféra mozgás (szél)

Szélenergia átalakító

x

Hullámmozgás

Hullámerőművek

x

Tengeráramlat

Tengeráramlati erőmű

x

Földfelszín és atmoszféra felmelegedése

Tengeri hőerőmű

x

Napsütés

napkollektor, szolártermikus erőmű

Nap

Napsütés

ÉPÜLETTECHNIKA

Másodlagos energia: hő

x

Napelem, fotovoltaikus erőmű

x

Fotólízis Biomasszatermelés

Biomassza

Másodlagos energia: tüzelőanyagok

x

Konverziós berendezés

x

Hőerőmű

x

x

x

x

Föld

Izotópszétesés

Geotermika

Geotermikus hőerőmű

Hold

Gravitáció

Árapály

Árapály-erőmű

x

1 Megújuló energiák és hasznosításuk Passzív intézkedések

Aktív intézkedések

Vegyes intézkedések

Város építészeti ökológia Épületreform és- előkészítés Termikus tehetetlenség Hőszigetelő rendszerek Speciális üvegfajták Dupla homlokzatok, pufferzónák Átriumok

Erő-hő-csatolás Teljes-energia berendezések Napenergia Fotovoltaik Épületrész temperálás Hőpumpálási technika Geotermika Tüzelőanyag cellák Tüzelőanyag-fűtőérték-technika Hűtőrendszerek (pl. hidegtároló)

Hő- és hidegtárolás aktív rendszerekkel együtt Levegő előkondicionálás épületrészeken/ talajon keresztül

2 Ökológiai épülettechnika intézkedései Követelmények Intézkedések

Energiabarát építési koncepció

őigény 1 Hcsökkentése

építési módszerekkel

Minimális hőveszteségek

módszerekkel

Mesterségesen szellőztetett vagy klímatizált zóna redukálása az energetikailag szükséges minimumra

Tároló

Épületforma

Minimális ablakfelület

Napvédelem

Külső réteg

Tájolás

Épületforma

Maximális ablakfelület

Épület fekvése

Csoport- vagy közepesen nagy irodák, 3–15 munkahely természe- Tároló tes szellőztetéssel

Nagy belma- Belső zónák és Külső napföldszint felüle- védelem gasságok tei minimálisak

Munkahelyek ablak közelben

Világos környezet

Ablak lebukó nap vonalában

Maximális ablakfelület

Átlátszó üveg

Minimális üzemcellák

Jó hatásfok éves szinten

Jó szabályozhatóság (pl. csoportok)

Hővisszanyerés

Ha klíma és szellőzőberendezés, akkor teherhez kötött légáramlat

Nappali fény kihasználása

ő és hideg céljából való végső energia 3 Hfelhasználás csökkentése technikai intézkedésekkel

Hőenergia csatolás z energia ellátás biztonsága a diverzifikáció 4 Anövelésével

Legalább két energiaforrás Hőtermelés Vezetés

Energiaellátás

U-érték

Maximális passzív napenergia hasznosítás

őigény csök2 Hkentése építési Energia szükséglet

Követelmények Intézkedések

Tároló

3 Az energia- és háztechnikai koncepció céljai és intézkedései

146

Megújuló energiahordozók (levegő, szél, Új energiahor- nap, víz) maxidozó mális része Új rendszerek Energiaár drágulás

Rugalmasság

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ÁTTEKINTÉS

Az egyre szűkösebb források és emelkedő árak miatt előtérbe lépnek a megújuló energiaforrások.

Az épületek építése és üzemeltetése nagy részt vesz ki az összenergiafelhasználásból.

A korlátozottság és az energiatartalékok növekvő fogyasztása indokolja a szükségességet, hogy új alternatívákat keressünk.

A javuló minőségű hőszigetelések által egyre jobban megtakarított energia és az energiafeldolgozás hatékonyabb módszerei, nagyobb hatásfoka mellett a megújuló energiák felhasználásának egyre fontosabb szerep jut. Az optimális és új eljárások és eszközök fejlesztését és terjesztését támogató programok segítik.

Egy építési terv optimális tervezésének nagy szerepe van.

Egy konkrét objektum prognosztizált elektromos és hőenergia szükségletét össze kell hasonlítani a helyszínen adott lehetőségekkel és a lehető leghatékonyabb eljárást kell kiválasztani.

Egyre újabb módszerek és hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésre, úgy hogy a meglévő épületeket és rendszereket is felül lehet vizsgálni és adott esetben át is lehet alakítani a gazdaságosságuk szempontjából.

Széleskörű a lehetőség, hogy regeneratív energiát használjunk, és ezeket folyamatosan fejlesztik. A használat módja és mértéke függ a helyszínen adott lehetőségektől, az építési tevékenység módjától és mértékétől valamint a pénztárcától.

A konkrét eljárásokat nyilvános támogatói programok és az energiagazdaság támogatja. A támogatás mértéke és célja regionálisan változó, de folyamatosan alkalmazkodik a változó feltételekhez (a megújuló energiatörvény (EEG) szabályozása alá tartozik).

ÉPÜLETFIZIKA

hőszigetelés falazat

HŐVÉDELEM

hőmérséklet (°C)

külső vakolat

belső vakolat

őmérséklet alakulása egy őmérséklet alakulása több 1 Hréteg 2 Hréteg esetén esetén

külső fal hőszigetelő rendszerben

Hőmennyiség, Wh-ban levő adat [= 1,16 kcal]; °C hőmérséklet; °K (Kelvin; korábbi adat) hőmérsékletkülönbség; 1,16 Wh (= 1 kcal) 1000 g víz hőmérséklete 1 K-nel emelkedik.

U szüks. 0,35 W/m2K R szüks. 1,2 m2K/W DIN 4108–2 szerint

hőátbocsátási együttható

Uvorh. = 0,29 W/m2K

építőanyag réteg RD kg/m3 1

Rse

2

külső vakolat

3

szigetelés

30

4

KS falazat

5

belső vakolás

6

Rsi

vastagság (d) m

FG kg/m2 λ W/mK

d/λ m2K/W

0,12

3,6

0,040

3,000

1800

0,24

432,0

0,990

0,242

1400

0,01

14,0

0,700

0,014 0,130 RT = 3,427

őátbocsátási együttható számítása DIN EN ISO 6946 a külső falra 3 Hhőszigetelő rendszer ferde tető

DIN 4108–2 szerint

szigetelő rész 85% ferde tető rész 15% hőátbocsátási együttható

Uvorh. = 0,29 W/m2K

építőanyag réteg

RD kg/m3

vastagság (d) m

FG kg/m2

X W/mK

Rse 2

lécborítás

3

alátét fólia

4

szigetelés

5

párazáró

6

lécborítás, zárt levegőréteg

7

GK-lemez Rsi

A hőátbocsátási ellenállás az alkatrészeken megfelelő levegő-„határ”-szakasz hőszigetelési értéke. Az alkatrészek külső falának (Rse) és belső falának (Rsi) hőátbocsátás ellenállásai különböznek.

d/X m2K/W

A hőátbocsátási együttható U W/m2K [kcal/m2hK]-ben az 1/U hőátbocsátási ellenállás reciproka és a hővédelem számításához legfontosabb méret.

A DIN 4108 és az energiatakarékossági rendelet (EnEV 2009) írják elő különféle esetekre a maximális értéket.

0,040

alátét

∑

Hőátengedési ellenállás R m2K/W-ben [m2hK/kcal] egy rétegspecifikus nagyság: R = d/λ (d = rétegvastagság m-ben).

A hőátengedési ellenállás számítása fontos az U hőátbocsátási együttható megállapításához DIN EN ISO 6946 →3–4 szerint.

A hőátengedési ellenállás 1/U, m2K/W [m2hK/ kcal]-ben van megadva, egy alkatrész hő átengedésével szembeni ellenállási értékének összege (hőátengedési ellenállások és hőátbocsátási ellenállások): 1/U = Rsi + R + Rse

U szüks. 0,30 W/m2K R szüks. 1,75 m2K/W

tetőfedés

Hővezetőképesség λ, W/mK-ben levő adat [kcal/mhK], egy anyagspecifikus tulajdonság; minél kisebb az érték, annál kisebb a hővezetőképesség. A DIN 4108-ban megadott mérési értékek tartalmazzák a névleges értékekkel szemben az alkalmazáshoz levő kiegészítőket (hőmérséklet, nedvesség, öregedés).

0,040 0,01

∑

1

A hőveszteség megfelelő korlátozása és az olvadó víz miatti károk elleni védelem érdekében az épületekre hővédelmi intézkedések szükségesek, melyeket az építészeti hővédelmi utasítások írják elő.

Az ezzel kapcsolatos követelményeket különféle szabványok és rendeletek tartalmazzák: Az energiatakarékossági rendelet (2007) tartalmazza az elsődleges energiaszükséglet határértékeit, valamint a lakó és nem lakó épületek transzmissziós hőszükségletét. →483. o. A hőátbocsátási együttható fogalmat (U- értékek), az energetikai mérési értékeket (hőátengedési ellenállás, hővezetőképesség), valamint a fontosabb alapfogalmakat a következőkben írjuk le:

30

0,16

4,8

0,040

4,000

600

0,16

96,0

0,130

1,231

11,3

0,250

0,050

0,025 900

0,0125

0,16

0,100 felső határérték R’T = 1/(fa/RT, szigetelés + fb/RT, alátét) = 3,445

alsó határérték R”T = Rse + R1 + R2 + R3 + R4 + R5 + R6 + R7 + Rsi = 3,341

R’T = (R’T + R”T)/2 = 3,393

őátbocsátási együttható számítása DIN EN ISO 6946 a külső falra 4 Hhőszigetelő rendszer

Az U-érték megállapításához DIN EN ISO 6946 szerint energetikai együtthatók (mérési értékek) szükségesek az egyes építési termékekhez (hővezetőképesség λ, hőátengedési ellenállás R), amik pl. a DIN V 4108–4 ill. DIN EN 12524 szabványban szerepelnek →3–4, és mutatja az U, hőátbocsátási együttható számítását mutatja hőszigetelő rendszerű külső fal példáján valamint egy ferde tetős részen.

Ez az alkotórész egy gerendarészből (15 %) és egy szigetelt köztes lezáró területből (85%) áll. Az R hőátengedési ellenállás ebben az esetben a felső határérték (R'T) és az alsó határérték (R”T) közötti középértékből képződik. Az R'T megállapításához a gerendarészt és a tetőrészt felületfüggően adjuk össze. Az R”T megállapításához az egyes hőátbocsátási és átengedési ellenállásokat összeadjuk.)

151

ÉPÜLETTECHNIKA

természetes fény

Frekvencia

nanométerben

100000

100 billió

10000

10 billió

hosszú- hullámok

1000

1 billió

középhullámok

100

100 milliárd

rövidhullámok

10

10 milliárd

ultrarövid hullámok

1

milliárd

televízió jelek adása

tized

100 millió

század

10 millió

ezred

1 millió

tízezred

100000

százezred

10000

milliomod

1000

1 tízmilliomod

100

Fénytervezés Helyiségek természetes megvilágítási igényei Minden huzamos emberi tartózkodásra használt helyiséget elegendő természetes fénnyel kell ellátni. Éppígy szavatolni kell a helyiségekből való kilátás célszerű lehetőségét is. A megfelelő követelmények a „Természetes fény belső terekben” c. DIN 5034 sz. (1–5. rész) szabványban találhatóak, és Németország országos építésügyi szabályozásában és a munkahelyek irányelveiben vannak rögzítve.

Fény, hullámhossz, fényszín

780 nanométer

Hullámhossz méterben

radarhullámok

piros

infravörös sugárzás

1 százmilliomod

10

1 milliárdod

1

1 tízmilliárdod

tized

1 százmilliárdod

század

1 billiomod

ezred

narancs, sárga

A napfényt az emberek fehér fénynek érzékelik. Kivételek a reggeli, ill. az esti vöröses átmeneti színek, a szivárványok stb.

zöld

ultraibolya sugarak

A megvilágítás-erősség mértékegysége a Lux (lx) speciálisan a mesterséges fényre vonatkozóan. A nappali világítást a beltéri helyiségekben %-os értékben adják meg (lásd később).

kék röntgensugárzás ibolya

1 százbilliomod

1 billiárdod

tizezred

százezred

milliomod

Az elektromágneses sugárzás energiaszínképe (1 nanométer a milliméter milliomod része)

[Magyarországon használatos jelölések a napállás leírására:

α° – a napállás magassági szöge a horizontsík felett fokokban

márc. 21. napéjegyenlõség

A° – azimut, a Nap helyzete a 0,0° = déli iránytól mérve fokokban A következőkben a DIN szerinti definíciót használjuk. A lektor]

dec. 21. télkezdet

jún. 21. nyárkezdet

A napállás meghatározása

szept. 23. napéjegyenlõség

Az évszakok az északi féltekén

zenit

Vízszintes eltérés

Nap

Föld Nap

horizont

Azimutszög – αs

Csillagászati alapok: Nap, napállás A természetes fényt létrehozó sugár- és fényforrások nem állandóak. A természetes fény létrejöttének „elsődleges fényforrása” a Nap, amelynek sugárzása független az égbolt különböző állapotaitól. A Föld tengelyének 23,5°-os dőlésszöge, a Föld naponkénti körülfordulása saját tengelye körül, évenkénti Nap körüli keringése a Föld minden helyén az évszaktól és napszaktól függő napállást eredményez →2. A napállás két szöggel jellemezhető: Azimut αs, magassági szög γs. Az αs azimut a napállás alaprajzi vetülete a szemlélő felől nézett vízszintes eltérést jellemzi a 0,0° = északi 90° = keleti, 180° = déli, 270° = nyugati irányoktól →3.

A γs magassági szög a napállás horizont feletti beesési szögének függőleges vetülete a szemlélő felől nézve →4.

380 nanométer

1 tizbilliomod

gamma-sugárzás

Az elektromágneses hullámok tartományában a látható fény csupán keskeny sáv, nevezetesen a kb. 380–780 nm-es hullámhosszok közötti. A fény (természetes fény és mesterséges fény) a szem által érzékelt, az ultraibolya és infravörös elektromágneses sugarak közötti tartomány. Az ebben fellépő színképi színek megfelelő hullámhosszokhoz vannak rendelve, így pl. az ibolya rövidhullámú a vörös hosszúhullámú. A fény viszonylag több rövidhullámú sugárzást tartalmaz, mint az izzólámpák, tehát több vörösfény-hányadot.

Magassági szög – γs

A mindenkori helyre vonatkoztatott napállás többféle módon határozható meg pl. a szélességi fok és magassági szög meghatározásával. A Nap elhajlásának alapján az év folyamán négy évszak ill. napállás adódik 168. old. →1. A Nap elhajlásának értéke az év két napján márc. 21-én és szept. 23-án 0,0°, tehát ez az elhajlás (deklináció) vonatkoztatási szöge.

December 21-én van a téli napforduló (legrövidebb a nappal) és a Nap elhajlásának értéke: –23,5° és június 21-én van a nyári napforduló (a leghosszabb nappal), amikor a Nap elhajlási szöge + 23,5°.

A napállások a szélességi fokokból adódnak. Márc. 21-én és szept. 23-án 12 órakor (αs = 180°) a Nap minden szélességi fok számára azonos nagyságú delelési szöget (zenit – szög) képez.

Pl. a 51°-os északi szélességen (Kassel) a delelési szög 12 órakor (αs= 180°) 51° → 168. o. 2. A Nap magassági szöge a horizont fölött 90°–51° = 39°.

Június 21-én délben 12 órakor (αs = 180°) a Nap 23,5°-kal áll magasabban mint márc. 21-én és szept. 23-án, tehát 39° + 23,5° = 62,5°, ezzel szemben dec. 21-én a Nap 23,5°-kal áll alacsonyabban mint a napéjegyenlőség idején, tehát 39°–23,5° = 15,5°. Ezek az eltérések minden szélességi fokra érvényesek. Így minden szélességi fokra meghatározhatóak az évszakoknak megfelelő napállás magassági szögei.

167

ÉPÜLETTECHNIKA

ÉPÜLETTECHNIKA

Sugárzásfizikai mértékek

Fénytechnikamértékek és jeleik

Fénytechnikaegységek és rövidítések

sugárzási áram

fényáram

Φ

Lumen

(Im)

sugárerősség

fényerősség

I

Candela

(cd)

besugárzás erőssége

megvilágítás erőssége E

Lux

(lx)

sugársűrűség

fénysűrűség

L

(cd/ m2)

sugármennyiség

fénymennyiség

Q

(Im • h)

besugárzás

megvilágítás

H

(lx • h)

1 Sugárzásfizikai és világítástechnikai mértékek. fali lámpa

– világítás általánosan – világítás a lámpaszám és teljesítmény megadásával – világítás kapcsolóval – biztonsági folytonégő világítás

– áramvezető sínek sugárzókkal – fényrendszer/fénycsőrendszer – fényrendszer világítósáv betétekkel

– készenléti biztonsági világítás biztonsági kapcsolással – fényszóró – világítás/általánosan

– beépített – önálló – ingás világítás kerek/hengeres – falisugárzó, iránysugárzó kerek/ hengeres

– mint fent, sorba rendezett sávos világítás a teljesítmény megadásával – mint fent, a lámpaszám és teljesítmény megadásával – fénykisülési lámpás világítás általánosan

– beépített – önálló ingásvilágítás négyzetes – beépített – önálló ingásvilágítás négyszögletes

DIN 40717 szerinti világítá-

jelképek építészeti tervek 3 siszámára

pítészeti tervek általá2 énos világítási jelképei

fénykisülési lámpák izzólámpák nagynyomású lámpák

izzólámpa

higanygőzlámpák, nátriumgőzlámpák

halogén izzólámpa

halogén fémgőzlámpák

4 Lámparendszertan

nátriumgőz, nagynyomás

Izzólámpák

kisnyomású lámpák

fénycsövek

kompakt fénycsövek

nátriumgőz, nagynyomás

Halogén izzólámpák P (W): 60-200 általános használatú izzó

P(W): 75-250 QT18 P(W): 60-500

P (W): 60-200 reflektorizzó

P (W): 300 reflektorizzó P (W): 60-150 reflektorizzó

P (W): 25-100 lágytónusú izzó P (W): 25-100 kriptonizzó

P (W): 15-60 gyertyaizzó

P (W): 35-120 vonalizzó

5 Lámpateljesítmények 180

P(W): 60-250 parabolikus reflektorlámpa Kisfeszültségű halogénlámpák P(W): 10-150

P(W): 20 reflektorlámpa P(W): 20-75 hidegfényű reflektor P(W): 35-100 reflektorlámpa Összehasonlítás: árammegtakaítás 80%ig, tízszeres élettartam

Világítás DIN 5035 Mesterséges világítás ASR 7/31979 Munkahelyek irányelvei „Mesterséges világítás” Érdeklődés: LiTG-üzlet Berlin Burggrafen u. 6.

ERCO Világítás Kft. postafiok Lüdenschlid.

Fénytechnikai mértékek A szem által érzékelt sugárzásterhelést Φ fényáramnak nevezzük. Az I fényerősség a meghatározott irányban kisugárzott térszögenkénti fény. A világítás minden sugárzási irányú fényerőssége a fényerősség-elosztást adja, általában fényerősség-eloszlási görbeként ábrázolva (LVK) →182. o. 2. Az LVK fényerősség-eloszlási görbe jellemzi a világítás kisugárzását, szűk, közepes vagy széles­sugárzással, szimmetrikus vagy aszimmetrikus sugárzással. A felületegységre eső fényáram az E megvilágításerősség.

Tipikus értéke: Globális sugárzás (tiszta égbolt) max. 100000 lx Globális sugárzás (borult égbolt) max. 20000 lx Optimális látáshoz 2000 lx Minimum munkahelyen 200 lx Irányfény-megvilágítás 10 lx Holdfény-megvilágítás 0,2 lx Az L fénysűrűség az érzékelt világosság mértéke. A lámpák fénysűrűsége viszonylag nagy és káprázást okoz. Ebből következik az a követelmény, hogy belső helyiségekben burkolt lámpákat lehet, kell alkalmazni. A helyiségek megvilágítási sűrűsége az E megvilágítási erősségből és az E visszaverődési fokból adódik (L = E). A lámpák az elektromos teljesítményt (W) átalakítják fényteljesítménnyé (Lm). A hatásfok mértéke a fénykihasználás (lm/w).

Lámpák Belső helyiségekben izzólámpákat és gázkisülési lámpákat alkalmaznak →4. Az izzólámpák tipikus jellemzői: kellemes fényszínük, igen jó színvisszaadásuk van, villogásmentes üzeműek. Magas lámpafénysűrűség; ezáltal különösen halogén izzólámpáknál ragyogó fényhatás; kis lámpaméretek; ez kisméretű világítótestekhez vezet, és igen jó kötegelő tulajdonságokhoz, különösen sugárzónákban. További tulajdonságok: csekély fénykihasználás (lm/w), élettartamuk 1000 és 3000 óra közötti.

Gázkisülési lámpák tipikus jellemzői: üzemeltetésük csak elékapcsolt készülékkel és bizonyos körülmények között gyújtókészülékkel lehetséges. Nagy fénykihasználás és viszonylag hosszú éllettartam 5000 és 15 000 óra között.

Fényszíntípustól függően fehérmeleg, semleges – fehér vagy nappali fehér fény lehet. Színvisszaadás mérsékelttől igen jóig. Villogásmentes üzem csak elektronikus gyújtókészülékkel (EVG).

Izzólámpák Az izzólámpák olyan hősugárzók, melyeknél a fényelőállításhoz az izzónál egy szálat használnak. Ezért a leadott energia nagy része hősugárzás (infravörös) és csak egy viszonylag kis része látható fény (kb. 15–20 %). Az izzólámpák tipikus ismertetőjele: a fény színe fehér, nem korlátozottan szabályozható, nagyon jó szín visszaadás, csillogásmentes üzemelés. További tulajdonságok: kis fényhasznosítás (kb.

6–12 Im/W), a lámpa élettartama alacsony, kb. 1000 óra.

Az ízzólámpákat – néhány speciális változatot kivéve –, az EU-ban nem lehet árusítani A halogén izzólámpák kompakt építési formával érik el a magas lámpa felületi fényességet. A csövekben halogén gáz található, ami megakadályozza, hogy a wolfram elmozduljon az üvegcsövön az izzószálból, és így csökkentse a világító teljesítményt. A kis lámpaméretezések nagyon jó csoportosítási lehetősége lehetővé teszi a kompakt fényformákat, ezért különösen alkalmazható sugárzókhoz.

A halogén izzólámpáknak kitűnő világító hatása van: jobb fényhasznosítás (24 lm/W-ig), mint az egyszerű izzólámpáké, lámpaélettartam kb. 4 000–6 000 óra (kisfeszültségű halogén izzólámpáknál). 75 W lámpateljesítményig túlnyomó részt 12 V kisfeszültségű lámpákat használnak. Ez esetben egy transzformátort kell az ellátó rendszerre kapcsoláshoz biztosítani. 75–2000 W teljesítményhez 220 V hálózati feszültség áll rendelkezésre.

TŰZVÉDELEM ALAPOK

megelőző tűzvédelem

építési intézkedések

műszaki intézkedések

szervezeti intézkedések

egelőző tűzvédelmi intézkedések (a tűzoltóság küzdő tűzvédelmi 1 Mintézkedéseivel ellentétben) leírás

tartalom

DIN 4102

Építő anyagok és építési elemek tűzzel szembeni viselkedése

DIN EN 13501

Építő anyagok és építési elemek osztályozása tűzzel szembeni viselkedéséhez

Minta építési szabályzat

Minta építési rendelet általános építési követelményekkel a megelőző tűzvédelemhez

MIndBauR

Az építési tűzvédelemről szóló irányelvek az ipari épületben

MVStättV

Gyülekező helyek építéséről és üzemeléséről szóló rendelet

MSchulBauR

Iskolákra vonatkozó építési követelmények irányelve

MHHR

Magas házak építési eljárásáról szóló irányelvek

ArbStättV/ ASR

Munkahelyekről szóló rendelet /Munkahelyi irányelvek

BGV

Ipari szakszervezetek előírásai

VdS/ CEA

Kárbiztosítók szabályzatai és útmutatói

A megelőző tűzvédelmi intézkedéseknek három kategóriáját különböztetjük meg →1: Az építési intézkedések a tervkoncepciót érintik (pl. menekülési utak, lépcsőházak száma és kiépítése, valamint tűzzónák nagysága). Ugyanígy érintenek minden konstruktív megoldást az épületen és annak építő elemein (pl. legkisebb keresztmetszetek, burkolatok, rétegek, nyomócsövek elhelyezése, tűzvédelmi ajtók és ablakok beépítése stb.). Műszaki tűzvédelmi intézkedések alatt minden műszaki védelmi intézkedést értünk, amik tűz esetén önállóan beindulnak. (pl. füst- és tűzjelző készülékek, vízpermetezők, füst- és hőelvezető berendezések). Szervezeti tűzvédelmi intézkedések leírják a tűzvédelmi megbízottak megrendelését, valamint a tűzvédelmi szabályzatok és tervek elkészítését.

Az általános építési követelmények megelőző tűzvédelemre, a tartományi rendeletekre, ill. az ezek alapján levő minta építési szabályzatra alapulnak: A minta építési szabályzat tartalmazza az 1–5 épületosztályok épületeire a tűzvédelmi műszaki követelmények mellett a távolságok elrendelését →75. o., és a tartó falak, támasztók, külső falak, válaszfalak, tűzfalak, tetők kialakítására vonatkozó előírásokat (§§ 27–32) 66–67. o., menekülési útvonal kialakításáról szóló követelmények (§ 33–36).

2 Műszaki szabályok a tűzvédelemhez (kiválasztás) 2. mentési út a szabadba (mentőkészülék)

hasznosítási egység legalább egy tartózkodási hellyel

1. mentési út szükséges lépcsőn túl

egységek (elvi bemutatás a minta építési szabályzat 33 3 H§ asználati szerint) 2. mentési út szükséges lépcsőn túl

Úgy kell kialakítani az építményeket, hogy az építőanyagok éghetőségét figyelembe véve, az építőelemek tűzállósága (tűzállósági osztály), a nyílások zárásának szorossága, valamint a menekülési utak elrendezése megakadályozza a tűz keletkezését, a tűz és füst elterjedését, továbbá égésnél lehetséges legyen az emberek és állatok mentése, valamint a hatékony oltási munka.

1. mentési út szükséges lépcsőn túl

szükséges folyosó

lső és második menekülési út a szükséges lépcsőterek és folyo4 esón túl (elvi bemutatás a minta építési szabályzat 34–34 § szerint)

zsilip

(tűz)erkély

szükséges folyosó

Menekülés menekülési úttal biztonsági lépcsőtéren túl (elvi bemu-

a minta építési szabályzat 33 § szerint) – sokemeletes házak 5 tatás 258. o.

A minta építési szabályzat 51 § szerinti különleges épületek a különös tűzvédelmi követelmények alá tartoznak, amiket kiegészítő rendeletekben és rendelkezésekben rögzítenek. A fontos tűzvédelmi műszaki szabályokról levő gyűjtemény →2.

Ilyen épületek tervezése során elengedhetetlen a tűzvédelmi felelős bekapcsolása már a tervezés szakaszában a tűzvédelmi koncepció kidolgozásához.

Menekülési utak A legalább egy tartózkodási helyes egységeknek minden emeleten rendelkeznie kell második független, szabadba vezető menekülési úttal. A nem azonos szinten levő egységeknél kell az első menekülési út egy szükséges lépcsőn, adott esetben egy saját (szükséges) lépcsőházon át, a 2. menekülési út további szükséges lépcsőn, vagy egység helyen keresztül, ami a helyi tűzoltóság mentőkészülékeivel érhető el. →3. A tartózkodási hely minden részéről legalább egy kijáratnak elérhetőnek kell lennie legfeljebb 35 m belül egy szükséges lépcsőházba vagy a szabadba →4. Egy második menekülési út nem szükséges, ha a menekülés biztonsági lépcsőházon át történik →5, Tűzbe és füstbe nem lehet behatolni a „tűzerkély” vagy kényszerszellőztető biztonsági kapu előírása miatt.

Magasházak →482. o.

Szükséges lépcsők anyaga és szerkezete, valamint a szükséges lépcsőházak helyzete, szerkezete, felülete és nyílásai különös tűzvédelmi követelményeken alapulnak. A szükségfolyosókhoz, a tartózkodási helyekből vagy szükségegységekből levő menekülési utakon át a szükséges lépcsőházakhoz vagy a szabadba vezetnek, és ugyanúgy különleges tűzvédelmi követelmények érvényesek.

189

ÉPÜLETTECHNIKA

HÁZTARTÁSTECHNIKA SZENNYVÍZ

telekhatár

Wellpott/Bohne: Épületek műszaki kialakítása c. könyvből kivéve, 9. kiadás, Stuttgart Kohlhammer, 2006

ÉPÜLETTECHNIKA

Vízelvezető berendezések épületekhez és ingatlanokhoz Az épületek vízelvezető berendezéseit lehetőleg a nehézségi erő elve alapján készítsük el. A DIN EN 12056 európai szabvány érvényes minden olyan vízelvezető berendezésre, amely nehézségi erővel működik. A szabvány kizárólag az épületen belüli lakó-, üzleti-, intézményi és ipari építkezésekre érvényes. A németországi kiegészítő rendelkezések a DIN 1986-100 szabványban vannak felsorolva. Épületen kívülre ezen túlmenően érvényes a DIN EN 752, valamint további rendelkezések. →1.

Számítás

A számítás a vezetékrendszerek feltételezett terhelésén alapul, amelyek függnek a használat típusától és a vízelvezetés módjától. Különbséget teszünk szennyvíz és esővíz között. Továbbá megkülönböztetjük, hogy a keletkező szenny- és esővizet kevert rendszerhez vezetik-e, vagy a kommunális szabályzat kiadása szerint külön kell elvezetni őket. →2.

1 Érvényességi területek, szabványok és előírások [12] kevert víz

szennyvíz

csatorna

csatorna

esővíz

2 Keverő és elválasztó rendszer [11]

Vezetékrendszerek jelölése A lejtős vezeték ez egy merőleges vezeték az épületben, amely a szenny- és esővizet egy fekvő vezetékbe vezeti és a tetőn át szellőzteti.

Az alapvezeték egy megközelíthetetlen, a földben vagy a padlózat alatt fekvő vezeték, amely felfogja a talajvizet a futóvezetékekből, a csatlakozó vezetékekből és a padlóösszefolyóból.

Szellőző vezeték a tető feletti lejtős vezeték meghosszabbítása tetőn át, hogy szellőztetéssel megteremtse a nyomáskiegyenlítést a nyílt felszínű vízelvezetésről.

A gyűjtővezetékek megfelelnek a fővezeték funkciójának, de szabadon vannak a pincetető alatt, vagy a pincefalban.

A csatlakozó vezetékek a vízelvezetés tárgyának szagelzáró vezetékei a továbbvezetendő vezetékhez. A csatlakozó csatorna a telken levő utolsó tisztítónyílás előtti vezeték, egészen a nyilvános szennyvízcsatornáig.

Szennyvíz vezetékek méretezése Az elvárt szennyvízfolyást az alábbiak szerint számolják: QWW = K ∙ √Σ (DU) aminél: QWW szennyvízelvezetés I/s K elfolyási index DU csatlakozási értékek (Design Units) I/s Tipikus elfolyási mutatószámok: Épületfajta

3 Vízelvezető rendszer I [12]

4 Vízelvezető rendszer IV [12]

I. rendszer

egyedi lejtésű vezeték, részben töltött csatlakozó vezeték, töltési arány 0,5

II. rendszer

egyedi lejtésű vezeték, rendszer csatlakozó vezeték, részben töltött, töltési arány 0,7

Ill. rendszer

egyedi lejtésű vezeték teljesen töltött csatlakozással, töltési arány 1,0

IV. rendszer

felosztás két vezetékrendszerben (szürke víz, szennyvíz)

5 Vízelvezető, Németországra megengedett: I és IV rendszer

200

Lefolyás mutatószáma K

rendszertelen használat pl. lakóházakban, panziókban, irodákban

0,5

rendszeres használat pl. kórházakban, iskolákban, éttermekben, szállodákban

0,7

gyakori használat pl. nyilvános WC-kben, és/vagy tusolókban

1,0

speciális használat, pl. labor

1,2

A teljes szennyvízelfolyás ezekből adódik: Qtot = QWW + QC + QP ahol: Qtot teljes szennyvízelvezetés I/s QWW szennyvízelvezetés I/s QC tartós elvezetés I/s QP szivattyú térfogatárama I/s A nagyobb érték (QWW vagy Qtot) vagy a legnagyobb csatlakozási értékű vízelvezető szennyvízelvezetés értéke döntő fontosságú a méretezésnél. Az Európán belüli különböző vízelvezető rendszerek miatt a DIN EN 12056-2 négy különböző vízelvezető rendszert határoz meg. Ezek különböznek egymástól a töltési arány, a csatlakozó vezeték és a vezeték rendszerek szerinti felosztás alapján →5. Németországban az I és IV. rendszer a megengedett. →3

RAKODÓ UDVAROK

értékesítési felület [m2] 5000–10000 10000–15000 15000–20000 20000–30000 Tgk állóhelyek a rakodó rámpán Rakodóterület szállításhoz Teherfelvonók száma és mérete Felvonók előtere m2 Eltávolításhoz levő felület [m2] Csomagolás Papírballon raktár

2–3

3–4

4–5

5–6

100 1:2,00×3,00 1:2,00×4,20 20 30 20 15

120 2:2,00×3,00 1:2,00×4,20 30 30 40 25

180 3:2,00×3,00 1:2,00×4,20 40 50 60 35

250 2:2,00×3,00 2:2,00×4,20 40 100 80 35

Helyben levő préselő konténerhez (m) Csatorna kötegnyomó konténerrel (m)

3,00×9,00 rakodó rámpa előtt 2,50×9,00 rakodó rámpa előtt

1 Áruházak és bevásárló központok rakodó udvarai

Dokk szélesség

A B Vontatógép Rakodási akasztóval helyzet

C Csarnok‑ előtti mező

10,7

3,0 3,7 4,3

14,0 13,1 11,9

12,2

3,0 3,7 4,3

14,6 13,4 12,8

13,7

3,0 3,7 4,3

17,4 14,9 14,6

A kb. 200 m2-s üzleteknél ki lehet hajtani azokkal a kisebb szállító eszközökkel, amelyek normális parkoló helyeken tarthatók. 200 m2 feletti üzlethelyiségeknél 3,5 × 12 m-es parkoló terület áll rendelkezésre a tehergépkocsiknak a leszállításhoz.

A járművek lehetőleg előre tudjanak be- és kimenni. A nagyobb áruházaknál és bevásárló piacoknál az átlagos méretezési alap az 1 táblázatban. Átépített rakodó udvaroknál, melyekben konténert fel- és leraknak, a tiszta minimális magasság 4,9 m. Széles, becsíkozott egyenes rámpák minimum 3,5 m, szembe közlekedéssel min. 6,75 m.

A rámpák ne legyenek 10 %-nál magasabb emelkedésűek.

Több mint 8 % lejtésváltozást 50 m-es rádiusszal kell kikerekíteni. Lejtésváltozás esetén magassági felárat kell figyelembe venni teherautónál magasság szerint.

Spirálos rámpa esetén a közlekedésügyi kutató társaság traktrixét kell figyelembe venni.

Két egymás mellett álló tehergépkocsi biztonsági távolsága: rámpa esetén legalább 1,5 m-es, rakodó nyílás esetén legalább 3,0 m.

2 Be- és lerakodás belső udvarban Rakodó rámpa

Bejárat Spirálos lerakodó rámpa

Kijárat

Be- és lerakodó rámpa: nagyon

szorosan parkolt járműveket 3 kicsit előre kell húzni, mielőtt 4 Be- és lerakodó rámpa

7 Nyitott rakodó udvar áruház részére [1 ]

kimennének

Tető

Rakodó rámpa

Kijárat

Lerakodó puffer Bejárat

5

e- és lerakodó dokk megnövelt B rámpával és oldalrakodással

6

Bejárat

1,2 m magas emelvény

Kijárat

Fedett rakodó udvar, térmagasság min. 4,9 m, világítás alatt, ha a szemetes konténert fel- és le kell rakodni. Meg kell vizsgálni a bejárhatóságot a várakozó járművek Traktix-szével. A kitámasztás állítására figyelni kell [01].

8

ehető legkisebb helyigény L rakodó rámpákhoz

tető tető

legalább 3,8

földszint felülete

9 Metszet rakodó dokkal, állítható magasságú rakodó rámpával

átmenő szélesség

párkánymagasság

járműmagasság

rámpa

: Fedett rakodó dokk méretezése 215

ÉPÜLETTECHNIKA

SZÜKSÉGÁRAMFEJLESZTŐ GÉPCSOPORT kapcsolószekrény akkumulátor kompresszor dízelmotor és generátor üzemanyagtartály

távozó levegő

kipufogócső tetőn át vezetve

beáramló levegő

elyiség a dízel-szükségáramfejlesztő számára külön be- és ki1 Háramló levegőnyílással Aggregát teljesítmény kVA-ban

20–60

100–200

250–500

650–1500

Helyiség méret m-ben

5,0–4,0

6,0–4,5

7,5–5,0

10,5–5,5

Helyiség magasság m-ben

3,0

3,5

4,0

4,0

Ajtó ill. kapu szélessége m-ben

2,0–1,5

2,0–1,5

2,2–2,0

2,2–2,0

2 Szükségáramfejlesztő gépcsoport-helyiségek méretei távozó levegő

üzemanyagtartály

beáramló levegő

kapcsolószekrény

kipufogócső dízelmotor és generátor üvegek kompresszor

távozó levegő

akkumulátor

elyiség a dízel-szükségáramfejlesztő számára külön be- és ki3 Háramló levegőnyílással

távozó levegő

beáramló levegő

kipufogócső

üzemanyagtartály

dízelmotor és generátor

zajvédelem

4 Metszet →3

Szükségáramfejlesztő gépcsoportok (Diesel-féle áramfejlesztő gépcsoport) Szükségáramfejlesztő gépcsoportoknak nevezzük azokat a belsőégésű motorokat (többnyire Diesel-motorok), melyek generátorok segítségével termelnek áramot. Ezeket áramkimaradás esetén lehet korlátozott ideig használni (tehát nem állandó áramtermelésre). Átveszik a vészjelzések és biztonsági világítás, a felvonók és egyéb kritikus berendezések áramellátását (pl. kórházak műtőiben, számítógépközpontokban és ipari üzemekben stb.). Ezek egy dízelmotorból és egy generátorból, melyek egy keretre (pl. acélból) vagy egy alapra vannak felszerelve, valamint indító berendezésből és egy akkumulátorból állnak →1.

Vannak mobilis (konténeraggregátok) és helyhez kötött dízel-áramfejlesztő aggregátok beleértve a kapcsoló berendezéseket.

A teljesítményük típustól függően 5 és 2000 kVA (kilovolt amper).

A tervezéshez tartozik a szükséges – gépteljesítmény – zajszűrés – kipufogó berendezések felmérése.

Szükségáramfejlesztő gépcsoport helyiségek A gépcsoportok teljesítményének és felépítésének függvényében változik a helyiségek mérete, magassága és nyílásai, ahová egy ilyen áramfejlesztőt fel lehet állítani →3. A levegőztetést levegőbeszívó- és távozó levegőnyílásokkal (légaknák) lehet megoldani →1. De arra is van lehetőség, hogy a távozó levegőt a dízel-áramfejlesztő kipufogó csövével együtt egy függőleges kürtőn keresztül egészen a tető fölé vezessük →3+4. Ennél a megoldásnál ügyelni kell a megfelelő zajszűrésre (úgynevezett kulisszák) →3+4. Az aggregátok gyártói részletes tájékoztatást adnak a szükséges levegőmennyiség felöl és az ezzel kapcsolatos be- és kiáramló levegőnyílások méreteiről.

Az aggregátok teszt- és karbantartó folyamatainak erős zaja miatt ajánlott ezeket a gépeket nem olyan tartózkodási helyek közelébe tervezni, amelyeknek különösen zajszegényeknek kell maradniuk (pl. kórházi ápolószobák). Továbbá vannak lehetőségek arra nézve, hogy alacsonyan tartsuk a szükségáramfejlesztő géphelyiségek zaját Ø DIN 4109 (zajvédelem a magasépítészetben). Még egy lehetőség a zajvédelemre, ha a gépcsoport alapkeretét rugós csillapítóra helyezzük, ezzel elkerüljük az alkatrészeken keresztüli zajátvitelt.

Megszakítás nélküli áramellátás (MNA-berendezések) Az áramkimaradás és a szükségáram-aggregátra való átkapcsolás között rendszerint maximum 15 másodperc telik el. Ahhoz, hogy az átkapcsolás időszakában is szakadatlan legyen az áramellátás, MNA-berendezéseket kell használni.

A statikus MNA-berendezések áthidaló akkumulátorok, az akkumulátor hálózatról töltődik.

Felszereléstől és igénytől függően az MNA a rákapcsolt rendszereket a következő károktól kell megóvja: áramkimaradás, feszültségingadozás, feszültséglökés, alacsony feszültség, túlfeszültség, villám/kapcsolási csúcsok, zavaró feszültségek és frekvencia változások.

Míg az MNA-berendezések max. 30–60 perces kimaradási időre vannak tervezve, a dízelmeghajtású szükségáram-aggregátok hosszabb ideig tartó áramkimaradást is át tudnak hidalni.

219

ÉPÜLETTECHNIKA

KÜRTŐK ÉS SZELLŐZŐ AKNÁK KÉMÉNYEK

A kémények olyan épületen belüli, vagy azon levő kürtők, amelyeket arra jelöltek ki, hogy a tetőn keresztül a szabadba szállítsák tűzhelyek távozó gázát. Saját kéményre kell kötni többek között: minden több mint 20 kW névleges hőteljesítményű tűzhelyet, (gáztűzhelyek esetén több mint 30 kW), minden tűzhelyet több mint 5 emeletes épületben. Minden nyitott kandallót és más tűzhelyet, minden égetővel és szellőzővel ellátott tűzhelyet. Közös kéményre három szilárd vagy folyékony égéstermékű tűzhelyet lehet rákötni 20 kW névleges hőteljesítményig, vagy három gáz tűzhelyet 30 kW névleges hőteljesítményig.

*lágy tetőszerkezet

ÉPÜLETTECHNIKA

1 Kémények tető felett

2 szél és kéményhuzat

Fedlap

Konzollemez

Kéményfej-elem

Szintelem Ellenörzőnyílás

távozó levegő nyílás

Átmérők A kéményeknek kör alakú vagy hatszög alakú keresztmetszettel kell rendelkezniük. Kéményeknél a legkisebb keresztmetszet formakürtőből 100 cm2, a legkisebb oldalhossz pedig 10 cm lehet. (falazott kéményeknél 140 cm2, ill. 13,5 cm).

A hosszabbik oldal nem haladhatja meg a rövidebb oldal 1,5-szeresét. A keresztmetszetet számítással állapítják meg, ill. a kéménygyártók bevizsgált táblázatait veszik alapul. →9–:. A kondenzátum elkerülése érdekében a kémény legyen teljesen kihasználva.

Tűzvédelem A kémények külső felületét az éghető és nehezen lobbanó építőanyagtól ≥ 5 cm-re kell távol tartani. A nem éghető építőanyagú szabad elemeknek közvetlenül kell érintkezniük, illetve 2 cm szélesen szigetelt fugákkal kell elválasztani azokat.

Fűtőtér szellőztetés

Füstcső-becsatlakozás

Tisztítónyílás

Tisztítónyílások

Köpenyidom

3 Szerelt kémény

4 Kész kémény (szintmagasságú) 9 Többrétegű szerelt kémény

Szerelt kémény, szellőztető

(fűtött helyiség : csatornával szellőztetéséhez)

beton tetőlemez kilépő

felső lemezkáva lemezkáva

létra szükséges

hátsó szellőző külső szigetelés

15°-os tetőlejtésen túl futópadozat, járórácsok vagy lépcsők szükségesek

köpenytégla

kürtőalj

szellőzés

6 Kéményfej/lemezburkolat kémény

5 Tetőkilépő

Beton elválasztó réteg

7 Kürtőalj 220

erendatető távolsága a ké8 Gménytől

Magasságok A legkisebb magasság 4 m. (tüzelési felület – kéményszáj távolsága) (közös kéménynél 5 m). ≥ 40 cm kéményszájakat kell hozzárendelni a ≥ 20° -os tetőlejtésű tető legmagasabb élei felett, illetve 1 m más tetők felett. Azoknak a kéményeknek, amelyek a tetőszerkezeteken közelebb helyezkednek el, mint a tető felett azok 1,5–3-szoros magassága, ott a tetőszerkezetből ≥ 1 m-rel ki kell állnia.

A kéményszájaknak tetők felett minden oldalt zárt korláttal, a korlát felett ≥ 1 m-rel kell lenniük. →1.

Kivitelezés A hagyományos falazott egyrétegű kémények mellett ma többréteges rendszerű formakürtőket alkalmaznak. (füstcső, hőszigetelés, kürtő adott esetben egyben kialakított léghuzattal) →9–: Emellett vannak kész kémények →4 emeletes összeszerelt egységekkel és teljesen előgyártott acélcsöves kémények is kaphatók. A kéményeket légmentes tűzálló építőanyagból kell gyártani, a külső felület hőmérséklete nem haladhatja meg a 100 °C -ot. A kéményeket az alapzatra kell felépíteni és a magasság fölé kell dúcolni. Minden kémény kap egy tisztítónyílást →7 (≥ 10/18 cm, a legalsó tűzhely-csatlakozás alatt legalább 20 cm-rel).

Azoknak a kéményeknek, amelyeket a kéményszájtól nem tudnak megtisztítani, kell lennie a tetőtérben további tisztítónyílásnak.

UTAK UTCATEREK

és az utcaterek olvashatóvá válnak, ha a tér feketével ábrázoljuk, mivel a szem a fekete felülete1 Aketváros összefüggő testként, a fehéret pedig lyukként értelmezi.

A látómezőben fekvő térhatárolók százalékos aránya a nyitottság ill. a zártság érzésének különböző fokát eredményezik. A formaalakító épületrészek észlelése is függ a távolságtól. →189. o. A 189. oldalon található képletből ki lehet számítani a szemlélő egy épülethez való távolságának és egy rajz méretarányának az összefüggését. Egy méretarány részletezési fokát tehát hozzá lehet rendelni a szemlélőnek az objektumhoz való bizonyos távolságához.

A méretarány és távolság közti viszony a képlet szerint megfelel kb: M 1:100 120–170 m-nek M1:50 50–80 m-nek M 1:20 10–20 m-nek.

2 A szélesség és magasság viszonya meghatározza az utca térhatását. magasság (m)

Kialakítás Az utcák az őket körülvevő beépítésekkel válnak utcaterekké. Alaprajzokban ezt fekete terveken jól olvashatóvá lehet tenni úgy, hogy az utcákat és a tereket feketével ábrázolják, a beépített területek pedig fehéren maradnak →1. Az egymással szemben lévő épületek távolsága és magassága kelti az utcatér benyomását.

A 45°-os látószögtől függően változik a térhatás, a zárttól a szakadékszerűn át egészen a térszerűig vagy nyitottig →2.

Az utcák kialakításának céljai a közlekedési és ellátástechnikai igényeken kívül: Identitás, orientáció és tartózkodási minőség megteremtése.

Az identitás a helyi sajátosságok hangsúlyozásából, a topográfiára való hivatkozásból és a látótengelyből adódik.

Az összetéveszthetetlen helyek javítják az orientációt és lehetőségeket nyújtanak az identifikációra.

Az épülethomlokzatok mellett a fák a legerősebb téralakító tényezők. A fák az utcateret felfelé is behatárolják. A fák vezetik a tekintetet, méretarányosságot teremtenek és hézagokat töltenek ki →5.

kor (év)

keskeny koronájú széles koronájú

kisgyökerű fák esetében

távolságok (m)

ák távolsága más utcai elem3 A növények távolságának a megválasztásakor a nagyobbra növő fák helyigényét is figyelembe kell venni. 4 Fhez.

A linearitás kihangsúlyozása

térfolyamat

téralakítás

Sziget kialakítása

5 Egy nem egységes tér taglalása fák segítségével.

223

KÖZLEKEDÉS

Rk ívül

5,85

5, 3 5

1

tandard szgk. fordulási sugara. A méretek ma, mindenekelőtt a S szélességben, már egyértelműen túllépik a középosztálybeli autók.

A német utcai közlekedés használati rendelet szerinti szabványos járművek szélességi adatai tükör nélkül értendők!

2 Kerékpár Miniautó

4 Smart

PARKOLÓÉPÍTÉSEK

onal

R kívül

min. áthajtónyílás B × H =2,30 × 2,00.

Max. megengedhető lejtő: 20%

KÖZLEKEDÉS

GÉPJÁRMűVEK

nyo m v

standard szgk.

A tipikus járművek méretezése, fordulási rádiuszai és súlya a garázsnál, állóhelynél, be- és átutazásoknál levő helyszükségletre és előírásokra tekintettel történik. A német utcai közlekedés használati rendelet (St.VZO) szerint szabványos járművek méretei ma már átlépték a járműszélességben a kompakt járműveket is. Ezen felül a járműszélesség adata nem veszi figyelembe az utcai közlekedéshasználati rendelet szerint kiálló járműrészeket, pl. tükör. Ezt mindenekelőtt az állóhelyek szélessége során kell figyelembe venni.

Minden szélességi adatot a tükrön túl mérjünk. A mérésékhez levő adatok a megengedhető teljes súlyra vonatkoznak.

3 Motorkerékpár

: Tipikus személygépkocsi tetőboxszal vagy kerékpártartóval

Kisautó

Középkategóriás autó

5 Mini

; Mercedes C 180

6 VW Polo

< Mercedes C 180 Avant

7 Audi A3

= VW Passat Variant

8 VW Golf

> Audi A4

9 Mercedes A 140

? Audi A4 Avant

Alsó-középkategórás autó

232

PARKOLÓHÁZAK RÁMPÁK teljes rámpa

Egységes szintű rámpalétesítmény

metszet

szabadban 10%

alaprajz

parkolórámpák

KÖZLEKEDÉS

teljes kihasználtságú rámparendszer ≤ 6% lejtéssel metszet

alaprajz

teljes rámpa variációja

alaprajz

félrámpák

szabadban 10% félszintes rámpalétesítmény (D’Humy-rendszer) →9. metszet

metszet

A szintkülönbségek leküzdése és az egyes szintek megközelíthetősége érdekében különböző rámpás rendszerek készülnek. A rámpa lejtése nem haladhatja meg a 15%-ot, kis garázs esetében a 20%-ot. Nyilvános forgalmi területek és legfeljebb 5% lejtésű rámpák között ≥ 5 m hosszú vízszintes terület legyen, a személygépkocsik legfeljebb ez ≥ 3 m hosszúságú 10% lejtésű rámpája esetében legyen. A rámpák kialakítását négy fő csoportba sorolhatjuk.

Egyenes, párhuzamos és átmenő többszintes rámpa köztes pihenőkkel, egymással szemben elhelyezett fel- és lehajtó →1.

Lejtéssel épített parkolószintek (teljes kihasználtságú rámparendszer). A teljes parkolóterület lejtős szintekből áll.

Helytakarékos rendszer. Lejtés ≥ 6%.

Félszintes, eltolt szintek (D’Humy-rámpák): a parkolóhelyek félszinteltolással helyezkednek el, a szinteltéréseket rövid rámpákkal lehet leküzdeni; helytakarékos rendszer, viszont nem lehet megfelelő folyamatossággal feltölteni, ezért ezt a megoldást csak kisebb létesítményeknél jó előirányozni →1. 6 és 8.

A spirálos rámpák szerkezetileg meglehetősen költségesek és átláthatatlanok. A kör forma miatt maradnak nehezen hasznosítható felesleges területek →1 – 5. A spirálos rámpák keresztlejtése legyen ≥ 3%. A belső pályaszegély sugara ≥ 5 m. A nagy parkolóházakban, melyeket gyalogosok is használnak, legyen a rámpa mellett egy ≥ 80 cm széles megemelt járda, amennyiben a gyalogosforgalom számára nincsenek külön járdák kiépítve.

alaprajz

zárt fal mellvéd

alaprajz

D’Humy-rámpa variációja

4 Minimális rámpaszélességek lekerekítés

alaprajz

inimális rámpaszélességek 5 Mívben, minimális sugárral

sorompó ellenőrző készülék oszlop

spirálrámpa

spirál rámpalétesítmény

alaprajz metszet

1 Rámparendszerek

lekerekítés

járda

élrámpa egyirányú forgalom6 Fmal 7 Behajtás ellenőrzés 13%-os lejtés

kb. 3,00 kb. 1,50

spirális rámpatorony 2 Kazülönálló 3 Elvi alaprajz →2. épület sarkán

238

’Humy-rámpa alapformái 8 D13–15% lejtéssel

9 Szinteltolás fogazása →8.

Földalatti/HÉV (m)

Troli/busz (m)

Fő központ a területekkel Zóna mag Nagy forgalmú terület Kis forgalmú terület

400 600 1 000

300 400 600

Másodlagos központ a területekkel Központi terület Nagy forgalmú terület Kis forgalmú terület

400 600 1 000

300 400 600

Alközpont (alapcentrum) a területekkel Központi terület Általános terület

600 1 000

400 600

Közösség

1 000

600

A városi vasúthoz érvényes az ár közlekedési funkció és kiépített szabvány szerint HÉV-re vagy földalattival

KÖZLEKEDÉS

1 Közösségi közlekedési eszközök megállóinak vonzáskörzete [09] 2

özepes megállótávolságok K méterben (csak a durva tájékozódáshoz, a helyi adottságoktól függően [05]

busz

Városi busz Busz, villamos Metró HÉV

villamos

metró, pl. Berlin kisprofil

150–300 250–600 400–1 500 600–2 500

Metró pl.

München

vonathosszok, formációk

114 m 25,7 m önálló jármű egyes busz négy dupla elválasztha8-15 m, csuklós 15-45 m, motorkocsi tatlan vonal vonalkibusz 18,75 m, alakítás a dupla csuklós BOSTrab busz 25 m, szerint 75 egyes busz+ m-ig pótkocsi 25 m

szélesség magasság

2,55 m 2,20–2,65 m kb. 2,90-4,10 m kb. 3,40* m (emeletes busz)

vasúti sínmagasság

0,12–0,24 m

0,20–1,00 m

HÉV

67,4 m három motorkocsihoz

2,30 m 3,20 m

2,90 m 3,45 m

3,02 m 4,30 m*

0,90 m

1,00 m

0,96 m

közlekedési eszközök legfontosabb ismertetői [09] 3 E* gyes A felsővezetékből kiindult áramszedő magassága

4 Sínszelvény

5 Áramszelvények (földalatti) [10]

Védő berendezések/beállók Zivatarral szemben a megállóhelyeken az utasok védelme érdekében. Többnyire standardizált rendszerek kombinálható elemekként vagy hozzátehető modulokként, többnyire reklámelemek kombinációjában (CityLightPoster), a városi bútorozás részeként. A beállók szintén feleljenek meg az utasok beláthatóságra vonatkozó biztonsági követelményeinek.

A= 80 ülő alkalmatosság nélkül A=1,40 m ülő alkalmatossággal

0 min. 3terekben s zű k

tasváró az ÖPNV-ban a RASt 06 szerinti minimális távolsággal 6 Umindkét oldalon.

248

HELYI TÖMEGKÖZLEKEDÉS FELTÉTELEK, KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZÖK

Információ: Német Közlekedési Vállalat /Verband Deutscher Verkehrsunternehmen (VDV)/, Köln és Közúti- és közlekedésügyi Kutató Társaság (Forschungsgesellschaft für Straßen- und Verkehrswesen) (FGSV), Köln. Ajánlások a nyilvános személyközlekedési berendezésekhez (EAÖ 2003).

Jogi alapok: Általános Vasúti Törvény (AEG), Személyszállítási törvény (PBefG), Villamos felépítéséről és üzemeléséről szóló rendelet (BOStrab), tartományok nyilvános helyi közlekedésének törvénye (ÖPNV -törvény). Egyes településtérségek (lakó- és iparterületek) legyenek elérhető nyilvános személyközlekedéssel, ezek akkor tekinthetők megközelítettnek, ha betartják az 1 táblázat szerinti megállók közti távolságokat (légvonalban).

Minden olyan beépítéssel kapcsolatos területet fel kell tárni, amely több mint 200 lakost, vagy megfelelő számú ingázót és/vagy gyakornokot, valamint hasonló közlekedési igényt lebonyolító berendezéseket mutat fel (telephelyek különös funkciókkal).

A busz mellett különböző formái vannak a pályáknak, amelyek a nyilvános személyi helyi közlekedésben gyorsabb, kényelmesebb és vonzóbb alternatívák az egyedi közlekedésben: – városi gyorsvasút: túlnyomó részben elektromosan üzemelő, önmagában zárt vasúti sínrendszerek a város területén (magas és földalatti vasút), vagy városrégiókban (gyorsvasút), alkalmanként azonos magasságú kereszteződésekkel, abszolút elsőbbséggel.

– földalatti vasút: földalattiként az utcaforgalomtól részben független, föld felett külön sínpályán vagy azonos magasságú kereszteződéssel abszolút előny nélkül.

– villamosok: úttesthez kötött vagy különböző vasúti testeken, nyilvános közlekedési tér használatával a városi közlekedési rendelet előírásainak megfelelően.

Lehet köztes rendszer, pl. a városi vasút és villamos azonos sínpályát, vagy vasúti sínt használ (pl. Karlsruhe). (Rögzített) pályatestek használata buszokkal is lehetséges, ezáltal lehetővé teszi a közlekedési eszközök (megállók) jobb illeszkedését és a lámparendszerben az elsőbbség szerinti kapcsolást. Nagy jelentősége van a különböző nyilvános közlekedési eszközök egymás közötti térbeli és időbeni ös�szekapcsolásának, és az utcai és kerékpáros közlekedés (P + R, B + R stb.), átszállási pontok megfelelő kialakításának →7.

Vasútvezetéki berendezések Az áramellátás általában felső vezetéken és tető feletti áramszedővel történik, földalatti esetén, valamint gyorsvasút és magas vasút esetén (pl. Berlin és Hamburg) oldalsó áramvezető sínekkel (kb. 20 cm-rel a sínek felett) →5.

Sínszelvények Rendszerint különböző méretekben használják a széles talpú síneket.(Városi gyorsvasút és városi vasút 49 E 1, városi vasút 41 E 1 méretek →4). Az utcán barázdás síneket alkalmaznak (59 Ri 1, 60 Ri 1), amire be tudják dolgozni tömören a fugatömítést. Nyitott vágány ágyakat részben begyepesítik.

Busz Vasút Indulás Érkezés

7 Összeköttetés: városi vasút és busz a végállomásokon [10]

VASUTAK MEGÁLLÓK

Megállóhely sorompóval ellá-

Áthaladó vonatok nélküli kisebb

vágányátjárónál a peronok 2 létesítményeknél az utasokat át 1 tott váltásához. lehet irányítani a vágányokon.

Elméletben megkülönböztetjük a megállóhelyeket (szabadban lévő peronvágány kitérő és pályaudvar nélkül (legalább egy kitérő, hogy a vonatok ki tudjanak térni vagy meg tudjanak fordulni).

A pályaudvarokat a vágányok építészeti elrendezése és a fogadóépület helye alapján különböztetjük meg.

1. Átmenő pályaudvar (leggyakoribb elrendezés pl. Köln főpályaudvar, Hannover főpályaudvar) →6.

2. Főpályaudvar (pl. Lipcse főpályaudvar, München főpályaudvar) →4.

3. T oronypályaudvar (pl. Osnabrück főpályaudvar, Berlin főpályaudvar) 4. Szigetpályaudvar (Fogadóépület a vágányok között pl.

Halle/Saale főpályaudvar) →8.

A vágányok a közút magasságában vezetnek a pályaudvarokhoz, töltéseken aluljárókkal vagy árokban ill. alagutakban aluljárókkal. A nyomvonalvezetésből adódik a pályaudvar helyzete →1 – 6, miközben megoldást jelent a vágányok mélyebbre helyezése (pl. Stuttgart 21, a főpályaudvar átépítése földalatti átmenő pályaudvarrá a régi pályaudvar épületének felhasználásával).

Tervezési elvek Új építésű megállókra és felújításokra a következő alapelvek érvényesek (fontossági sorrendben):

3

5

7

ogadóépület a vágányok felett.

F Az utasok és a poggyász számára hidat létesítettek.

4

ogadóépület a vágányok F között. Rövid utak, jó várómegvilágítás jellemzi, egyebek mint az előzőekben.

ogadóépület vágánymaF gasságban oldalt. Az utasok számára alagutat létesítettek (veszendőbe menő emelkedő).

6

8

ogadóépület mint fejpályaudvar F lehetőleg vágánymagasságban; csak végállomások esetében megfelelőek, mivel egyébként túl nagy vágányfelületekre van szükség.

ogadóépület vágánymagasság F alatt oldalt. Az utasok és a pog�gyász számára alagutat létesítettek. Kedvező, megszokott elrendezés, nincsen veszendőbe menő emelkedő.

ogadóépület a vágányok köF zött, tágas áthaladási lehetőségek, rövid utak jellemzik, egyebek mint az előzőekben.

1. Üzembiztonság & balesetmentesség 2. Biztonságérzet & jó közérzet 3. Könnyű tájékozódás 4. Egyszerű építészeti karbantartás 5. Felismerhetőség / jelkép kialakítása 6. Formai szépség A pályaudvarok rendelkezzenek lehetőleg rövid, kevés gyaloglással elérhető közlekedési csatlakozással. A metró lehetőleg a fogadóépület alatt legyen. A nyilvános helyiérdekű személyforgalmi járművek minél közelebb legyenek a vágányokhoz. A parkolási lehetőségek mellett a taxi és privátforgalom is kapjon elsőbbséget.

A bejárati csarnokban a vasút által üzemeltetett szolgáltatások mellett, mint pl. utazási iroda, szervizpont, várótermek, előcsarnok (nagyobb pályaudvarokon) és csomagmegőrző, olyan területek is vannak, melyek külsős bérlők számára (rendszerint szolgáltatók vagy kereskedők) van bérbe adva.

Gyalogos aluljárók és felüljárók Az alul- és felüljárok legkisebb szélessége 2,50 m. Nagyobb szélességeknél a 0,80 m-es lépéshossz sokszorosát kell venni. A belmagasság legalább 2,50 m, bizonyos berendezések alatt elég a 2,25 m.

Akadálymentes feljárók A napi több mint 1000 beszálló utas esetén legalább egy akadálymentes feljárót kell építeni a vágányokhoz. A gondozást nem igénylő rámpák legyenek mindig szabadon. A tolószékes lifteket (Roll-on Roll-off elv) transzparens kabinnal kellene felszerelni. A legkisebb méret szempontjából a megfelelő tartományi építési rendelkezés adatait kell figyelembe venni. A babakocsik, csomagszállító kocsik és kerékpárok szállítása legyen problémamentes. A vágányokra való feljárat csak a vágány hosszanti irányában kialakított 1,5 m×1,5 m-es lift előtti előtérrel engedélyezhető.

A padlón feltűnő színű csíkozást kell alkalmazni. A vágányokon meg kell jelölni a veszélyes területeket. A lépcső- és rámpakorlátokra vakírással is fel kell tüntetni a vágányok sorszámát.

253

KÖZLEKEDÉS

REPÜLŐTEREK

nemzeti repülőtér

ALAPOK

nemzeti

nemzeti

nemzetközi nagyrepülőtér „hub”

nemzeti transzferrepülés

kedvezményes repülő nemzeti közlekedési hálózat (sínen, úton stb.)

belföldi repülés

1 A repülés mint az intermodális közlekedési hálózat része

A légiforgalmi piac A légi forgalom privatizálásával (légijáratok, repülőterek stb.) egy komplex piac született kemény versennyel. A Németországon és Európán belüli és Európán kívüli szegmensen belül megkülönböztetjük a személyforgalmi szegmenset (üzleti utak és nyaralással kapcsolatos utak, akár menetrendszerinti, akár charter járatok) a légi teherfogalomtól. A sebesség (repülési időpontok, repülési idő, átszállási sebesség) és ár szempontjain belül a légitársaságok különböző üzleti stratégiái körvonalazódnak ki →1. (pl. a „Hub-and-Spoke” modell: A „nemzetközi” nagyrepülőterek (Hubs) összeköttetésben vannak a nagyrepülőkkel, a nemzetközi repülő­terek koszorúja biztosítja a regionális csatlakozást. A rövid átszállási idő érdekében a különböző repüléseket bizonyos napszakokban „csokorba” fogják össze →4; Az „olcsó repülés” modell: Kedvező áru repülőterek (csekély indulási és leszállási költségek) és olcsó slotok (kedvezőtlen indulási idők) összekapcsolása közepes nagyságú repülőgépekkel.)

A repülőterek hagyományos bevételi forrásai, az indulási- és leszállási díjak manapság egyre inkább háttérbe szorulnak a bérleti díjakkal szemben (ipari és irodai területek a repülőtér területén). Ez a fejlődés rendkívüli módon befolyásolja a mai repülőtér tervezéseket és architektúrát.

ICAO-szerződés

A repülőterek létesítésének és üzemeltetésének tervezési alapja az International Civil Aviation Organisation (ICAO) 1. kötetének 14. függelékének szabályozásai, melyek a nemzeti törvényhozás alapja. Az ICAO az Egyesült Nemzetek alszervezete, mely a polgári repülés tervezését irányítja.

Ehhez 180 ország csatlakozott. Németországot egy állandó küldött képviseli a közlekedési, építésügyi és lakásügyi szövetségi minisztérium részéről. Az ICAO feladatai közé tartozik többek között a repülőforgalom szabványainak az egységesítése és a biztonság, az infrastruktúrák fejlesztése, valamint a javaslatok és irányelvek kidolgozása. Továbbá az ICAO dolga az ún. ICAO-kód odaítélése →426. o.

nyilvános építési jog

A (nemzeti) középítési jog tartalmazza az engedélyfeltételeket repülőterek építésére. Rendszerint olyan helyigényes tervről van szó, melyhez területrendezési eljárást kell lefolytatni (környezetvédelmi vizsgálatalt, tájvédelmi tervezettel stb.) →68. o.

Repülési zajtörvény stb.

A repülőterekről kiinduló környezeti terhek miatt (zaj, károsanyag kibocsátások stb. lásd lejjebb) az építésük és üzemeltetésük számos más környezetvédelmi törvénynek is alá van vetve. (pl. leszállási helyről szóló rendelet, repülési zaj törvény).

leszállóhely repülőtér közforgalmi repülőtér

2 Repülőtér sűrűség (Példa: Rajna-Majna-vidék) 3 Tervezési alapelvek

érkezés

indulás

gy nagyrepülőtér (HUB) csomórendszere: Repülések száma / 4 Eidőpont

Indulási percek

tervszerinti indulási idő

5 Az utasok érkezési ideje a tervszerinti indulási időpont előtt

Környezetvédelem A területrendezési eljárás keretében egy repülőtér tervezésekor a környezetvédelem számos szempontját kell figyelembe venni (környezeti összeférhetőség, tájvédelmi kísérő terv stb.) A közlekedési összeköttetések mellett a le- és felszállópályák által okozott zajterhelés központi elbírálási feltétel megfelelő értékhatárokkal. Ebben az összefüggésben zajszőnyegnek nevezik azt a talajt, melyen egy repülő indulásakor vagy leszállásakor egy bizonyos repülőgépspecifikus zajszint keletkezik.

Ezenkívül a napi üzem egy sor környezettechnikai kérdést vet fel. Ez főképpen a zajvédelmet (pl. az éjszakai repülés szabályozása, zajorientált díjszabáspolitika, zajvédelmi építkezések), a vízvédelmet (pl. esővíztároló medence a repülőtérről lefolyó esővíz ellenőrzésére, környezetszen�nyező vegyszerek takarékos felhasználása (repülőgépek és az üzemterület jégtelenítője), az energia- és környezetmenedzsmentet valamint a hulladékgazdálkodást érinti.

257

KÖZLEKEDÉS

Temetők HALOTTASHÁZak, KREMATÓRIUMOK

1 Hamvak urnája

2 Hagyományos koporsó

3

4

szélesség: 1,79 m

tszélesség a koporsóvivők Ú számára

látogatók és halottszállító

alottszállító autó méreH tezése

látogatók

látogatók

halottszállítók

5

halottszállítók

6 látogatók

A halott-tároló csarnok

hagyományos 5–7 különböző, elrendezése M: 1:400 szónoki pult

7

süllyesztő

égetőtér (hamvasztó)

koszo- katolikus rúk pap

evan- koszogéli- rúk kus pap

hozzátartozók

koporsó

koszorúk

zsilip

koszorúk

evangélikus pap

sínek

katolikus pap

gyülekezőhely

koporsó gyülekezőhely

A gyülekezőtér alatti égető-

Gyülekezőhely mögötti

elrendezés semati8 kamrás kus vázlata

melyet egy zsilip 9 égetőtér, választ el.

halottas kocsi (fertőtlenítővel) hozzátartozók

halottas terem

lakások

dolgozók

ruhatároló halotti megtekintő

égetőtér

előkészítő

folyosó kemencék

koszorúk

evangélikus pap

zsilip

hozzátartozók 1. lépcső a galériához

urnaudvar orvos

halottszállítók

gyülekezőhely

katolikus pap

irodák

mellék-bejárat

hozzátartozók 2. előcsarnok

toalettek

behajtó, főbejárat

gy nagyobb temetői központ vázlatos elrendezése halottas terem: Emel, ill. krematóriummal és kiszolgálóhelyiségekkel

A hamvakat tároló urnák méretei a temetői előírások miatt többnyire behatároltak →1. A falfiók az urnatartóban többnyire 38–40 cm széles és mély, 50–60 cm magas.

A koporsók a halottak méreteihez igazodnak →1. A halottak tárolása a halottasház celláiban történik, melyeket félmagas, könnyű falak (lemezek vagy növények) választanak el egymástól →3. Nagyobb egységeknél a halottvivők folyosója a hozzátartozók folyosójától elkülönül →4. A halottakat légmentesen záródó üvegen keresztül a temetés megkezdéséig látni lehet. Az egyes cellák között kiugró pillérekkel megelőzhető, hogy a gyászolók egymást zavarják →4. A legújabb építményeknél nincs külön folyosó a hozzátartozók részére, tehát a 3. ábra szerint oldalfolyosó nélküli.

(Essen/Ruhr) A cellák hagyományos méretei: 2,2×3,5 ; 2,5×3,75 ; 3,0×3,5 m A halottasház hőmérséklete ≥ 2 °C és ≤ 12 °C közötti legyen.

Alacsonyabb nem lehet, mert a fagy hatására a halott tágul és megrepedne. Gyűjtőfűtéssel és hűtéssel ezt a hőmérséklettartományt tartani kell, állandó szellőztetés mellett, különösen nyáron.

A halottasház padlózata vízálló, sima és könnyen tisztítható legyen. A falakat a legegyszerűbb meszelni, amit gyakran fel kell újítani. A nagyobb halottasházaknál szükség van az őrök és halottszállítók részére egy külön, 15–20 m2-es helyiségre WC-vel és mosdási lehetőséggel ellátva.

A szállítókocsik helyigényszükséglete: 2,20×1,08-tól 3,0×1,1 m-ig.

Nagy városokban a talált (ismeretlen) hullák részére külön helyiség kell, külön a ruháik tárolására is, valamint boncterem és orvosi szoba is szükséges →8.

Az égetőtér vagy a koporsólesüllyesztéssel az alagsorban →6 található, vagy a gyülekezőhely mögött zsilippel leválasztva van elhelyezve a 7. és 8. ábráknak megfelelően.

A vízszintes szállítást a legegyszerűbb kézi csörlőkkel megoldani, míg a liftek meghajtása hidraulikus. A zsilipajtó vagy a padlónyílás lassan záródjon, ahogy a koporsó a zsilipben vagy a padlózaton át lesüllyedve távozik.

Az égetőtérben a koporsó a szállítókocsiról a bevezető kocsira kerül, mely a kemencében a samott rostélyra helyezi azt.

A hamvasztás koksz-, elektromos vagy gázfűtésű különleges kemencében történik, teljesen por- és szagmentesen, 900–1000 °C-os száraz levegővel, anélkül, hogy láng érné a halottat. (Egy halott elégetéséhez 45 kW áramfelvétel szükséges; a gázfűtésnél a kétszintes kemence magassága 4,3 m.) A kemencét 2–3 órával korábban felfűtik, a hamvasztás maga 1 1/4–1 1/2 óráig tart. A hamvakat az urnába töltés előtt egy vasszekrényben gyűjtik és tárolják. A hamvasztás megtekintésére nézőnyílások szolgálnak.

A fent említett létesítmények a temetőkápolna mögött helyezkednek el. Ez szolgál kegyeleti célokra, ezért a két papi szoba. A gyülekezőhelyek nagysága különböző: ≤ 100 ülőés 100 állóhely, ehhez jön 1–2 helyiség a hozzátartozók részére (ezeket adott esetben csatlakoztatni lehet a gyülekezőhelyhez) és egyéb mellékhelyiségek. →8 A fentiekhez csatlakoznak a kiszolgáló- és irodahelyiségek: 1 vezetői szoba, 2–3 iroda, 1 koporsótároló, 1 alkalmazotti szolgálati lakás, a temetőőr, a fűtő stb. részére. E mögött a kertészet növényházzal, a kertészek szobája, vagy a kerttervező irodája, a munkások tartózkodási helye, berendezések tárolója, magtár, WC‑k, stb.

263

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

Horizontális szempontok

TERVEZÉSI SZEMPONTOK ÉS KONCEPCIÓK

onatkoztatás és szemben1 Vállás

2 Átfedés

3 Egyenként és halmozottan

4 Struktúrák

5 Vonalak és metszéspontok

6 Anyagfelületek

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

Vertikális szempontok

7 Falak

8 Árnyékolók

9 Szélek

: Testek

; Topográfia

< Tetők

266

A tájtervezés fogalma két egymásnak látszólag ellentmondó elemet tartalmaz. A táj hagyományosan az érintetlen természet, a tervezés viszont egy látszólag természetellenes folyamat.

Meg kell állapítsuk, hogy a világ legnagyobb részén nem fordul elő olyan, hogy érintetlen táj vagy csak átmenetileg, azaz például egy magára hagyott terep, melyet csak alkalomszerűen érint változtatás.

Beépített és beépítetlen föld ma már dialektikus kapcsolatban van egymással; városi tájakról beszélünk.

Ez a tájtervezésben is térbeli gondolkodást hozott elő, mely összehasonlítható a az építészeti vagy várostervezési tervkészítésekkel.

A tájesztétikai kompozíciók már nem csak a klasszikus kertszépítésre vagy az épületek körüli zöldesítésre korlátozódik – ezek kongeniális térbeli megoldások, melyek az épületekkel vagy várostervezéssel együtt egy szétválaszthatatlan egységet alkotnak. Így magától értetődő, hogy a tájépítészek az első pillanattól fogva – mint a szerkezeti tervezők vagy háztechnikusok is – csapatmunkában dolgoznak.

Az alábbi szempontok alapvetőek: Horizontális szempontok: Horizontális koncepciószempontnak tekintjük a szabad felületek általános felosztását a környezettel összefüggésben.

Ez az alapvető felosztás különböző szempontok alapján, mint ötlet, funkció, alakítás és forma tartalmazhat horizontális (felületburkolatok, fű stb.) és vertikális (épület, fák, pergolák stb.) eredményeket is.

Koncepciótól függően lehet a tartalmakat ismételni vagy egymással szembeállítani, de a tartalmak fedhetik is egymást. A szabad területek pl. továbbvezethetik vagy kontrasztosíthatják az épülettestek tartalmát vagy anyagait. Legjobb egy funkcionális korlátozás nélküli vezérfonal kifejlesztése és megvalósítása.

Vertikális szempontok A szabad terület koncepció vertikális szempontjait az alapvető horizontális szempontok alapján lehet levezetni. Az anyagkiválasztás mellett a közelebbi környezet térbeli ös�szefüggéseit is figyelembe kell venni. Ha a szemlélő mélyedésben vagy magaslaton van, akkor különböző térhatások tárulnak elé.

Egy magaslat csúcsán vagy egy széles területen egy tetőzet például vagy egy objektum, egy épület vagy hasonló a térdefiníció érzetét kelti. Az utcán álló fák a magas épületek arányait emberi mértékre tudják csökkenteni és nagy területeken is kis tereket teremtenek. A vertikális szempontok építészetileg és vegetatív módon ésszerű viszonyban kell álljanak, és legyenek szabadon beilleszthetőek a szabadtéri építészet összkoncepciójába. Ábrázolási forma A terv- vagy rajzábrázolás kiválasztásakor a projektkidolgozás állapota fontos szerepet játszik. Az előtervezési és tervezési fázisban még nyugodtan lehet kézi vázlatokkal és rajzokkal kerekíteni a projekt bemutatását. Ezekben a fázisokban a különböző ábrázolási módoknak van a legnagyobb jelentősége. Egy gyorsan elkészített vázlat 2D-ben vagy 3D-ben világossá teheti a még nyitott kérdéseket.

A részlet- és kivitelezési tervben a struktúrák és tartalmak funkcionális ábrázolása áll előtérben.

Az ábrázolás fajtája igazodik a konstrukció koncepciójához is. Egy minimalista terv nem fog játékosan rajzolt fákat vagy hasonlót választani és fordítva. A tervezett „világ” szemlélése eközben csaknem korlátlan. A tervötlethez kiegészítésül egyéb képeket is lehet csatolni az egyes tervtartalmak célzott asszociációjának erősítéséhez.

FÖLDMUNKA TALAJOK

öntözővályú

1 Termőtalaj felhalmozása

ötött talaj, alatta lapos terep2 Klépcsőzés termőföld jó altalaj

termőföld

rossz altalaj

ereprendezés enyhén lejtős 3 Trézsűn 4 Rétegenkénti feltöltés

talajosztály

talajcsoport (DIN 18296) példák

leírás

1

termőtalaj (termőföld)

OU; OH

Felső, természetes eredetű talajréteg vagy mesterségesen előkészített elegy; a szervetlen anyagok mellett humuszt és talajélőlényeket tartalmaz.

2

folyó talajfajták

HN; HZ; F; OU, OT, OH, SU…GT mit Ic < 0,5

Talajok kásástól folyékony állagig, melyek nehezen adják le a magas víztartalmat.

GW, GE, GI; SW,SE, könnyen SI; SU, ST; GU, GT; 3 oldható talajHN (csekély vízfajták tartalom)

Nem kötött talajok, talajok a következő jellemzőkkel: d < 0,06, mm < 15% és d = 63–300 mm < 30%; stabil szerves talajok.

közepesen UL, ST, UM, TLGU, 4 oldható talajTM, GT; SU fajták

Vegyes talajok, d < 0,06, mm ≥ 15% és d = 63–300 mm < 30%; könnyen – közepesen képlékeny kötött talajok.

nehezen 5 oldható talaj- SU, ST; GU, GT; TA fajták

3. és 4. osztályú talajok, d = 63–300 mm ≥ 30% vagy d = 300–600 mm < 30%; kimondottan képlékeny agyagok l ≥ 0,5.

könnyen oldható sziklás 6 talaj, összehasonlítható talajfajták

SU, ST; GU, GT; Z

3–5. osztályú talajok d = 300–600 mm ≥ 30%; repedéses, törékeny, morzsálódó, palás szerkezetű, puha vagy mállott sziklafajták vagy megfelelően rögzített laza talajok.

Z

Könnyen mállott, ásványilag kötött sziklafajták; salakdombok stb. Kövek (tömbök) ≥ 600 mm.

7

nehezen oldható sziklás talaj

5 Talajosztályozás a DIN 18300 szerint Talajfajta

Fajsúly kN/m3

Rézsű hajlásszöge fokban

Gátföld laza és száraz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14,0

35–40

laza és természetesen nedves . . . . . . . . . . . . .

16,0

45

laza és vízzel telített. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18,0

27–30

döngölt és száraz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17,0

42

döngölt és természetesen nedves . . . . . . . . . .

19,0

37

15,0

40–45

Agyagos föld laza és száraz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

(középérték könnyű talajhoz). . . . . . . . . . . . . . .

laza és természetesen nedves . . . . . . . . . . . . . laza és vízzel telített. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

15,5

45

(középérték közepes talajhoz). . . . . . . . . . . . . .

20,0

20–25

döngölt és száraz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18,0

40

döngölt és természetesen nedves . . . . . . . . . .

18,5

70

Kavics (mosott kavics) közepes szemcsenagyságú

18,0

30–45

közepes szemcsenagyságú és nedves . . . . . .

20,0

25–30

száraz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18,0

35–40

Homok finom és száraz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16,0

30–35

finom és természetes nedvességű. . . . . . . . . .

18,0

40

finom és vízzel telített. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

22,0

25

durva és száraz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

19,0–20,0

35

Murva

nedves . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

20,0–22,0

30–40

Agyag

laza és száraz. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16,0

40–50

laza és erősen átnedvesedett. . . . . . . . . . . . . .

20,0

20–25

kötött és természetesen nedves (nehéztalaj). .

25,0

70

Száraz homok és törmelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14,0

35

talajtípusok fajsúlya és rézsűjének hajlásszöge 6 Ka ülönböző DIN 1055–2 szerint

A talajmunkák tervezési szempontjai A formázott talajfelületeket általában kellemesnek és érdekesnek látjuk, emellett erőteljesen képesek befolyásolni a térhatásokat. Az emberi szem néző- vagy támpontokat keres a szabad felületeken. Példaként szolgálhatnak a mezőkkel, szántóföldekkel tűzdelt és a szabad megművelt területen egyedi fákkal beültetett nagy kiterjedésű, dombos tájak.

Ezek a szempontok a függőleges beépítések vagy a növények mellett a célirányosan telepített talajmodellezésekkel is elérhetők.

A speciálisan homogén borítású, mélyített középpontú területek (gyepek, hasonló magasságú talajtakarók, burkolatok) nagyobbnak láttatják a teret. Éppígy a hullámos vagy dombos talajkialakítás is térnövelő hatással bír. Így helyzettől függően gazdasági együttműködések is megcélozhatók a földtömeg-menedzsment terén.

Talajmeghatározás A talaj a földkéreg legkülső rétege, melyet az organizmusok jelenléte jellemez. A talaj általánosságban altalajra és termőtalajra osztható. Míg a termőtalaj többnyire sötét színű, intenzíven élő és gyökerekkel átszőtt, addig az altalaj gyakran világosabb, jellemzően kevésbé mállott, kevésbé élő és gyökerekkel kevésbé átszőtt. Az altalaj olyan mélyre nyúlik le, ameddig az élőlények, illetve a mállások vagy a gyökérnövekedés jelei felismerhetőek, egészen a terméskőig.

A talaj DIN 18300 szerinti osztályozását mutatja be az 5. táblázat. A DIN 18196 és a DIN 4022 a talajfajták egyszerű meghatározását tartalmazza. Ezeknél vizuális szempontok, szag- és képlékenységi kísérletek által elvégezhető a talajfajták durva besorolása.

A termőtalaj biztosítása Építési területen átmeneti felhalmozással történik →1.

Amennyiben a halom nem árnyékban fekszik, fedéssel (gyeptéglákkal, szalmával stb.) védjük a túl erős kiszáradás ellen.

Hosszabb tárolás esetén esetleg beültethetjük fűmaggal. A termőtalajhalmot évente legalább egyszer át kell forgatni, miközben köbméterenként 0,5 kg oltott meszet adagolunk hozzá.

Töltéseknél tömörítési eljárásokra van szükség, amennyiben a földmunkák végeztével kertészeti létesítmények, füvesítés vagy növényültetési munkák kezdődnek (ez különösen fontos gyalogutak és terek létesítésekor).

1. Rétegenkénti feltöltés esetén a szállító járművekkel (kotrógéppel) való rájárás legtöbbször kellően tömöríti a felhalmozást.

2. Beiszapolás csak jó minőségű feltöltőanyag esetén alkalmazható (homok és kavics) 3. A hengerelés a kötött talaj rétegenkénti tömörítésére szolgál (rétegenként 30–40 cm magasság). Alapvetően kívülről befelé kell hengerelni, vagyis a rézsű aljától a felhordási felület közepéig. Ezenkívül az útépítésben a kavicsrétegeket is hengerelik.

4. A döngölés vagy a verés minden kötött talaj esetében lehetséges.

5. A berázás csak laza szerkezetű, nem kötött talajnál ajánlatos.

Valamennyi tömörítési munkánál vegyük figyelembe a későbbi hasznosítást. Gyalogutak és terek esetében a legfelső rétegig szükséges a tömörítés, míg a gyepterületeken 10 cm, ágyásoknál 40 cm laza talajra van szükség a felszínen.

Rézsűk, rézsű biztosítása Az eróziós jelenségek, földcsuszamlások, szélhordások stb. elkerülése érdekében alkalmazzuk.

A rétegenkénti töltéssel minden töltési anyag esetében alapvetően a legállékonyabb rézsű kivitelezését célozzuk meg.

Az altalaj tereprendezése →2 a laza töltőanyagok lépcsős fogazása által megakadályozhatja a síkos csúszófelületek kialakulását.

A lelépcsőzés magasabb töltéseknél lejtéssel bíró altalajon legyen →3, amely földcsuszamlás elleni biztosíték lehet (lépcsőszélesség ≥ 50 cm). A rézsű lejtését lejtésirányba alakítsuk ki, hogy a felgyülemlő víz lefolyhasson.

267

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

PERGOLÁK ÉS LUGASRENDSZEREK

cölöpsaru cölöpsaru

menetes rudak

PERGOLÁK

faoszlop

kb. 40-50 cm

menetes rudak

terep felső szintje

terep felső szintje

beton beton

erítésnek és pergolának 1 Kszánt oszlopok rögzítése

erítésnek és pergolának 2 Kszánt oszlopok rögzítése tartógerenda acélcsap a stabil használat érdekében terep felső szintje

tömörített apró kavics

Lugasváz; rögzítés mint a 32 ábrán

Pergola

kb. 30 ≥ teljes hossz fele

a magasságot mindig a használatot, illetve a környezetet (emeletes házak, hétvégi ház) figyelembe véve határozzuk meg

Csak fából ké-

szült pergolák 4 falazott 5 és futtatórápilléreken

csok rögzítése

Pergolák és lugasrendszerek tervezési szempontjai A tervezett pergola anyagának megválasztása mellett, ami fontos szempont, mérlegelni kell a pergola szabad területen belüli elhelyezkedését is. A nagyobb pergolák szinte az épülettel azonos térszerkezetek, melyek jogosultságát a funkciójukból vagy sajátos esztétikájukból kell levezetnünk.

A pergolák különleges helyekre vagy nézőpontokba vezethetik el a megfigyelőt (lineáris kialakítás), illetve térmegosztóként és/vagy tartózkodási területként (függetlenített kialakítás) alkalmazhatók.

A befuttatott pergoláknál figyelembe kell venni a kúszónövények sajátosságait (kötéltávolság a rácsoknál, csévélőknél stb.)

Pergolának nevezzük a téralkotó oszlop- vagy pillérsort. Ha faoszlopokat alkalmaznak, akkor azokat talajnedvesség elleni védőintézkedésekkel ellátva kell beépíteni →1+2. Az oszlopok készülhetnek falazatból →4, vagy egyszerű fából →2. ábra. Általában könnyedebbnek hat a szerkezet, ha a betetőző lécezés térbeli kiterjedése kisebb, vagyis kön�nyebb, mint az oszlopszerkezet. Előzőleg tisztázni kell, hogy beépítésre kerülnek-e lugasnövények.

A futtatórácsok kúszónövények számára készült rendszerek, melyek belátás elleni védelemként is alkalmazhatók.

Klasszikus példa a homlokzati gyümölcsfuttatórács. Ezek a rácsok többnyire fából készülnek →6+7 + : – >.

A lugasrendszereknél figyelembe kell venni a kúszónövények növekedési magasságát; előfordulhat, hogy a növény nem éri el a felső feszítőköteleket. A rendszer megválasztásakor általában tanácsos arra is gondolni, hogy növények nélkül milyen építészeti hatást fejt ki a homlokzaton. Elvileg – a helyi viszonyoktól függően – a lineáris és a síkszerű befuttatás közötti választást kell mérlegelni.

vessző védő tető

magasság

a teljes magasság 1/3-a

alátétlécek

uttatórács fából, beépítés a 6 Ftalajba: mint a 2 ábrán

a falon, távolsága 7 Fauttatórács növényzettől függ 8 Pergola acélelemekből

serleglonc

4–6 m

dísztök

2–5 m

japán komló

3–4 m

hajnalka

3–4 m

szagosbükköny

1–2 m

nagyvirágú (tűz)bab

2–4 m

sarkantyúka

2–3 m

9 Egynyári növényfajták 2,5 m és magasabb

futtatólécek futtatódrót

: Függőleges kordonok

; U alakú kordon

Többnyári növények fajtái Borostyán – Hedera helix Keserűfű – Polygonum auberti Vadszőlő – P.tricuspidata ‘Veitchi” Kökörcsin – Clematis montana Lilaakác – Wisteria sinesis Közönséges erdei iszalag – Clematis vitalba Futóhortenzia – Hydrangea petiotaris – Aristolochia macrophylla Angyaltrombita – Campsis radicans Dísz-szőlő – Vitis coignetiae Csemegeszőlő – Vitis vinifera Tűzpiros lonc – Lonicera heckrottii Komló – Humulus lupulus Lonc – Lonicera caprifolium Futórózsa Csíkos kecskerágó – Euonymus fortunei Közönséges erdei iszalag – Clematis-hibridek Téli jázmin – Jasminum nudiflorum

magasság 25 m-ig 15 m-ig 15 m-ig 8 m-ig 10 m-ig 10 m-ig 5–8 m-ig 10 m-ig 8 m-ig 10 m-ig 10 m-ig 3–4 m-ig 4–6 m-ig 5 m-ig 5 m-ig 2–4 m-ig 2–4 m-ig 3 m-ig

> Néhány kúszó- és futónövény áttekintése

növekedés lassan gyorsan gyorsan gyorsan közepes gyorsan közepes közepes lassan közepes közepes közepes gyorsan közepes közepes lassan közepes lassan

< Verrier palmetta (6 és 8 ággal) = Karos palmetta támaszték x szükséges x x x (x) hasznos x (x) hasznos x x x x x x (x) hasznos x x

lombozat örökzöld nyáron nyári nyáron nyári nyári nyáron nyáron nyáron nyáron nyáron nyáron nyáron nyáron nyáron örökzöld nyáron örökzöld

Öntözés utasítások — + (+) + (+) + — (+) + (+) + (+) — + — (+) + +

virágzási idő / hónap 9–10 zöldes 7–9 fehér 5–6 zöldes 5–6 fehér 5–6 kék, lila 7–9 fehér 6–7 fehér 5–6 barna 7–8 narancs 5–6 zöldes 5–6 zöldes 6–9 sárga-piros 5–6 zöldes 5–6 sárga-piros 6–8 változó 6–8 zöldes 6–9 változó 1–4 sárga

Napos elh. À-ÁÂ À-ÁÂ ÀÂ ÀÂ ÀÂ ÀÂ Â ÂÁ À ÀÂ ÀÂ Â Â Â ÀÂ ÂÁ ÀÂ ÀÂ

À = Napos helyszínen  = félárnyékban pl.: északi falnál Á = árnyékban

271

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

Utak, terek, lépcsők lejtés

lejtés

lejtés

áznál levő lejtők hegy1 Hesetén 2 Gyalogút oldalban

4

őlapos út a szegéK lyeken megnövelve (kevesebb szennyeződés)

a hegy3 Autóút oldalban

Lemezek közök-

felületen = lépéshossz, 5 Rácsos 6 kel tömören vastagság U 3 cm Sávos alapozás betonból stabil oldaltámasszal

acél szegélyek 120 × 6 mm

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN 5 cm fedőréteg 0/5 8 cm dinamikus réteg 2/16 37 cm kavicsterhelési réteg 8/32 5 cm szűrt réteg fagyra nem érzékeny anyagból, tömören töltve. Altalaj

10 cm kis útburkolat 3-5 cm útburkolati kavics kb.15 cm terhelési réteg fagymentes altalaj

5 cm téglából levő sík réteg 5 cm homok 10 cm salak vagy kavics

ízálló útfedések is útburkolat, églából levő sík 7 V(szérűs 8 Kdrága, 9 Tréteg út) de tartós

ó: kényelmes járás, emelke: Jdési szintalakulás konkáv

ossz: emelkedési szintala; Rkulás konvex

Sávalapozás betonból stabil hátsó támasztásokkal

Lépcső doronglépcső-

Függőleges fafajta szerint rövid = < vel; kőlapok élettartamú megoldás

étoldalt meg> Kmunkált kövek

körömfal körömfal

beton alapzat nagyobb lépcsős építményeknél körömfallal az alap hidak elkerülése érdekében

beton alap adott esetben körömfallal

Blokklépcső termés-vagy

épcső kőlemezzel és alá? Ltétblokkal

kőből, habarcsos @ faragott ágyazásban

t és blokklépcső A Úbetonból

okszögű kötés terméskő B Slemezekből [02]

elcsúsztatott illesztő hézagok

futó- és kötő sorok váltakozása (íves burkolattal)

C Klinkerkötések variációi [02] 274

két klinker téglasor keresztezése

Út- és térhelyzetekre levő tervezési nézőpontok Az utak és térfelületek tervezése során döntő a környező térhez való viszony kérdése és az anyagválasztás. Először az útszélesség, a szabad térfelületek és helyek helyes méretét kell megtalálni a használatnak és környéknek megfelelően.

Mindig a méretnél kell maradni.

Aztán a burkolat anyagválasztását a teljes tervvel, határoló építő elemekkel, mint épület és utcák, összhangban levő színben és anyagminőségben kell kiválasztani. A világos, nagyalakú burkolatok nagyvonalúnak hatnak. A különleges szegélyezéssel vagy tagolással meg lehet tervezni a helynek kedvező szegmenseket. Általában érvényes az, hogy útszélesítés, vagy terek esetén a funkció vagy használat látható legyen.

Az utak és térfelületek burkolati felületeit a különféle anyagokkal lehet burkolni. Az autóval bejárt felületekre rendszerint aszfaltot, betont, beton és terméskőburkolatot alkalmaznak. A zúzott köves gyepet az autóval bejárható burkolatként (tűzoltási felület) készítik el. A kevésbé erősen bejárt felületekre kiegészítőleg műanyag padlót, vízáteresztő útfedést vagy faburkolatokat lehet alkalmazni. Az útépítésre azok a szakmai előírások (RStO) érvényesek, melyek a felépítményt a szóban forgó talajviszonyok szerint határozzák meg. Elvileg megkülönböztetünk kötött (különleges építési mód) és nem kötött (szabványos) építési módot. A kötött építési módot →7 – 8 vízáteresztő szerkezettel, nyitott fugákkal együtt kell elkészíteni.

Az autóval erősen bejárt útfelületeket alátámasztásként kör szegélyezéssel kell ellátni →7 – 9. A csak gyalogos felületeket adott esetben könnyű →4+5 vagy beton hátsó támasztással kell elkészíteni. Általában a megfelelő felületi lejtések műszaki előírásait →1 – 3 be kell tartani. Mindig az épület lejtését készítsük el. Nyilvános felületeken a legkisebb lejtésnek 2,5%-ot írnak elő. A különböző megbomlott kötések →B– C igazodnak az alkalmazott anyaghoz.

Minden burkolat esetén fontos a felületi kezelés a funkció és kialakítás szempontjából. A természetes kő esetén a lángolt, repesztett, vágott, sugárzott vagy hasított felület a megszokott.

A felület csúszással szembeni ellenállására figyelni kell a szabad területen.

Tervezési szempontlépcsők A lépcsők mindig legyőzik a magasságokat és így tervezési szempontként mindig jelentősek, és részletes egyeztetést követelnek meg a teljes elgondolással. A lapos és széles alacsony fokmagasságú lépcsős létesítmények lágyabbnak, nagyvonalúbbnak és jobban tervezettnek hatnak. Minél meredekebb és keskenyebb egy lépcső, annál funkcionálisabb a kihatása.

A lépcsőméretek mellett az anyag- és színválaszték is álljon összhangban a szabad felület kialakításával. A nemes terméskő anyagok kiváló feldolgozása a fatönk lépcsőkig erdős területen lehetséges. Továbbá most a lépcsős létesítmény szükséges elemeit, pl. korlát stb. be kell vonni a kialakításba annak érdekében, hogy a létesítményt homogén teljes műként mutassák be.

Szép szempont lehet, ha a padlóburkolat a lépcsőzet előtt és után, mint egy szőnyeg a szőnyegben, az azonos fajta fokok formájában folytatódik. A lépcsőpofa kiképzése során mindig a teljes létesítményhez és a használóhoz való viszonyt vegyük figyelembe.

A lépcsőket mindig a lépcsőszabály szerint (2×m + sz = <65) kell kialakítani. A fokok a felső oldalnál némi lejtést kapnak →@, hogy megakadályozzuk a jegesedést. A lépcsők nagysága szerint további intézkedéseket lehet betervezni az alap biztonsága érdekében →?+@. Többnyire három foktól ajánlott a korlát. A pontos szabályozást az országok és azok építési rendeletei hozzák. Különös tekintettel a ház bejáratokra vagy biciklis feljárókra ésszerű megoldások a lépcsőbe beépített rámpák →A.

VÍZELVEZETÉS ESŐVÍZ HASZNOSÍTÁSA

esőcsatorna ejtővezeték

ejtővezeték szűrő billenőlemezzel szűrő gyűjtőberendezés szűrőedény

hordó, tartalé1 Ekotsővíztároló nyújt az öntözéshez

sővíztározó előtti szűrő2 Eberendezés ereszcsatorna

kerti öntözőtömlő kézi szivattyú

vákuumszivattyú

szívócső merülőszivattyú

3 Esővíztározó kerti öntözéshez 4 Esővízhasznosító berendezés épület ejtővezeték

gyűrűszerűen elhelyezett szűrőbetétek túlfolyó

durva szűrő

szűrőlemez nagy szűrőfelület visszamosási jelenség

esővíztározó ciszterna

5 Ciszterna elvi működése 1 ejtővezeték / ereszcsatorna 2 szűrő és gyűjtő 3 bekötőcső 4 tározó 5 túlfolyó szifonnal 6 szívóvezeték 7 házi vízelosztó 8 szárazműködés-gátló 9 esővízvezeték-hálózat : ivóvízvezeték ; mágneses szelep < úszó szabályozó

6

csatorna

sővíztározó 12 500 liter űrE tartalomig

mosógép nem ivóvíz

kerti öntözésre

ellenőrző akna a csatornába

7 Esővízgyűjtő berendezés átkapcsolási elosztó töltésszint kijelzővel

mágneses szelep

ívóvíz

épület

szabad kifolyás, távolság legalább 20 mm vagy 2× befolyóvezeték belső átmérője

WC-hez, mosógéphez, kerti öntözéshez visszavezetett víz nyomásnövelő berendezés

1 házi vízmű 2 csőmegszakító 3 ivóvíz bekötőcső 4 tározó 5 túlfolyó 6 ejtővezeték 7 csatorna 8 szűrőedény 9 szifon

ciszterna

vezetékvég, magassága szabályozható

8 Ivóvíz kiegészítő rendszer

A vízelvezetés tervezési szempontjai A normál vízelvezető berendezések, mint az esőcsatorna vagy a talajlefolyók az anyagválasztást (fém, öntvény) és a formát tekintve (rácsrostély, hornyos ereszcsatorna stb.) tág teret engednek a kialakításuknak, melynek hatását nem szabad alábecsülni. Elsősorban térbeli elhelyezkedését – például egy lemezrácson belül – kell pontosan megtervezni. Az átfogó rendszermegoldások (esővíz hasznosítás) tervezési ötletként is használhatók. A beépített szivárgóteknőkkel, befogadó vízfelületekkel, árkokkal és megfelelő növényzettel létrehozott tájkialakítások természetközeli vagy hangsúlyos tervezést tesznek lehetővé. Közben egyértelműen át kell gondolni a terep topográfiáját. Így jól összekapcsolható egymással a vonzó vizes tájak létrehozása és a szükséges vízelvezető funkciók figyelembevétele. A műszaki berendezések, mint a vízlefolyók, ciszternák stb. lehetőleg ne legyenek előtérben. Ökológiai és gazdasági okokból kifolyólag az esővíz hasznosítása rendkívül sürgető feladat, mellyel az esővíz messzemenően a természetes körforgásban tartható.

Az optimális esővízhasznosítás azt jelenti, hogy semennyi esővíz sem folyik el a csatornahálózatba.

Az esővízhasznosítás alapgondolata a következő: a keletkezés helyén vagy annak közelében el kell kerülni, csökkenteni kell vagy legalábbis erősen lassítani kell a lefolyásokat.

Ehhez a következő intézkedésekre van szükség: elszivárgás, feltörés, esővíz hasznosítás, tető beültetése növényzettel.

A vízelvezetés terén általában különbséget teszünk a vonalas és a pontszerű elvezetés között. A terület borításától függően lejtők kialakítását kell előirányozni ahhoz, hogy a csapadékvíz minden évszakban szakszerűen el tudjon folyni.

Gondoskodni kell arról, hogy semmilyen csapadékvíz ne folyjék érzékeny építmények, épületek vagy a szomszéd területe felé.

A csapadékvizet csatornák vagy lefolyók segítségével gyűjtik össze és általában lefolyóberendezéseken (süllyesztőszekrényeken) át vezetik el a csatornarendszer vezetékeihez vagy az elszivárogtató berendezésekhez. A beömlések hidraulikus teljesítményét és ezáltal a csatlakoztatott területeket a RAS-EW szerint kell méretezni. Alapszabályként érvényes a következő: – udvari lefolyókhoz: kb. mintegy 200 m2 csatlakozott területig – utcai lefolyókhoz: kb. mintegy 400 m2 csatlakozott területig – az utcai lefolyók távolsága: nem több mint 40 m.

Elszivárgók (felületi, árkos elszivárgás, elvezető árkok) A földalatti vízelvezetés mellett felszíni vízelvezetés is lehetséges terepmodellezéssel illetve elszivárogtatással. Szivárgóként épített létesítményeket (alagcsövek, elvezető árkok, ciszternák) vagy talaj fölötti borítással kialakított gyepteknőket alkalmaznak. Előzőleg figyelembe kell venni talaj összetételét valamint a talaj elszivárgási teljesítményét (kf-érték), a helyi csapadékokkal összefüggésben. Szabályozó: az ATV 138.

mosógép

9 Esővízgyűjtő berendezés szűrőedénnyel és külső tározóval

275

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

VEGETÁCIÓ

cölöpök drót növények

NÖVÉNYEK

ribizli

gres és ribizli ültetése négy1 Méretadatok málna ültetéséhez 2 Ezetrács formában

Távolság

növényszám ¼ hektáronként

Távolság

növényszám ¼ hektáronként

Távolság növényszám ¼ hektáronként főfajta.

1. közbenső

2. közbenső

3×3×3 m

80

80

160

4×4×4 m

44

44

88

főfajta közbensők 320 darab

1,5×3×3 m

320

320

4×4×4 m

178 darab

2×4×4 m

178

178

6×6×6 m

80 darab

3×6×6 m

80

80

gyenlő oldalú háromE szög beültetés közbensőkkel

gyenlő oldalú 3 Eháromszög beültetés 4 3–5 De Haas-féle ültetési rendszer

jó

rossz

gyenlő oldalú háromszög 5 Ebeültetés kettős közöléssel

árok

jó

övény Észak-Né7 Smetországban

6 Sövénymagasságok

8 Drót futórács szederbokor számára

:

;

agas törzsű egyed még fiaM tal fa esetében. A törzset és két vagy három ágat hagyunk meg – így kapjuk meg a kívánt formát.

276

feszítőhuzal

középhajtásos fa

tükörképei egymásnak

piramis, vagyis „karácsonyA fa” alapforma előnyösebb, mint a kehelyforma, mivel az oldalágak így igen rövidek lehetnek és nem törnek le olyan könnyen a gyümölcs vagy a hó súlya alatt. A nyitott közepű kehelyforma csészére vagy kehelyre emlékeztet. Az ágak kifelé húzódnak, hogy a fény bejusson a fa koronájához.

facserje

növények földfelszín föA lötti és alatti részei, vagyis a

9 fakorona és a gyökérhálózat

gömbcserje

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

3×3×3 m

A vegetáció tervezési szempontjai A vegetációval, vagyis növényekkel, fákkal, cserjékkel, fűfélékkel, gyeppel illetve réti növényekkel történő kialakítás rendkívül sokszínű lehet. Ám a szabad területek tervezését mindig meg kell hogy előzze a növényválasztás teljes koncepciója. A modern tájépítészet olyan szabadtéri építészetet jelent, amelyben a vegetációt, mint fontos elemet be kell illeszteni a teljes kialakításba. Itt elsősorban térbeli vízszintes és függőleges szempontok (fák, bokrok, stb. magassága és alakja) játszanak fontos szerepet, még a növénynem, -faj és -fajta kiválasztása előtt.

A térbeli egységek meghatározása után történhet a pontos növényválasztás olyan szempontok figyelembe vételével, mint a növekedési forma, a levélalak és -szín, a virág színe és a virágzás időpontja, az őszi színt öltés és a termőhellyel (talajjal, fényviszonyokkal) való összeegyeztethetőség. Itt gazdaságossági szempontból is mérlegelni kell a helyzetet az ápolást és a fenntarthatóságot szem előtt tartva. A megfelelő vegetáció kiválasztása alapvető része a szabad tér helyes kialakításának, annak minden bájával és kihívásával, hogy ez az elem az évszakkal és a következő évekkel folyamatosan változik.

Növények Az évelő növények, fűfélék, harasztok, geofiták (hagymás növények) és bokrok, mint főfogalmak alatt számtalan növényváltozat létezik. Elnevezésük rendszerint botanikai nevekkel történik, amelyek általában latin és görög eredetűek.

A botanikai név az alábbi rendszerezésből áll: növénycsalád, -nem, -faj, és -fajta (pl. araliaceae család [aráliafélék]: hedera helix arborescens – erdei borostyán.) A növények Német Faiskola Szövetség (BdB) által adott minőség-meghatározásával és azok rövidítésével egyértelműen megnevezhetők és megrendelhetők a rendkívüli változatosságban élő növények. Ebből az elnevezésből gyakran visszatükröződnek a különleges növekedési formák is (csüngő – nyír vagy oszlopszerű – gyertyán).

A növények sokasága a nemre, fajra és fajtára való tekintettel igen szerteágazó. A haszonnövények terén más távolságok →2 – 5. érvényesek, mint a szokásos szabad területeken. Itt általában a növényzet célját kell szem előtt tartani (például gyors területi növekedés). A cserjék és a kisebb talajtakarók esetében négyzetméterenként 6–12 tövet ültetnek, míg a szoliternövények esetében 0,5–2 tő/m2, az egysoros sövénynél pedig általában 3–5 tő/folyóméter a szokásos ültetési rend.

A növényzet szállításakor ügyelni kell arra, hogy rövid idő teljen el a faiskolából/ültetési helyről történő kivétel és a rendeltetési helyen történő elültetés között. A tárolás nem haladhatja meg a 48 órát. A szállításhoz tartozik az ös�szes ATV normaelőírás mellett a DIN 18320 szerinti ültetés is. A szükséges köztes tárolás esetén a növényárut védeni kell a kiszáradással, a túlhevüléssel vagy a faggyal szemben. Megfelelő intézkedés lehet a gyökerekkel egymás felé történő felhalmozás, a nedvesítés, a talajjal vagy ponyvával végzett gyökérbefedés. Előnyös a szélvédett árnyékos helyen történő tárolás. Behatás csak akkor érje a növényeket (különleges munka), ha a mihamarabbi beültetés még nincs kilátásban.

A legjobb ültetési idő általában az ősz és a tavasz, a gyümölcsfák esetében a késő ősz. Azokon a tájakon, ahol jellemzőek a korai fagyok, októberig, az enyhe területeken novemberig lehet elvégezni az ültetést.

Ha a vesszők túlnőnek a huzalon, a felső huzal fölött 15 cm–rel visszamets�szük, U-alakban visszahajlítjuk és lekötözzük az ágakat A szedés után 5–8 vesszőre visszametsszük a tövet.

<

Házikert cserjeformái

= Málnabokrok

MÉRNÖKI BIOLÓGIAI INTÉZKEDÉSEK RÉZSŰBIZTOSÍTÁS/PARTVÉDELEM

választás szerint

hordaléko viális) horgs (alluony

I. fázis: retesz + horgonyzóvas

15–25 m 50–100 t kőhorgony

II. fázis: fal

vízelvezető furat hézaggal állított cölöp vagy palánkfal

szikla: gnejszgránit

1

élésfal rézsű biztosítására laza B üledékes kőzetben, előre beépített reteszerősítéssel

élésfal hézaggal állított B cölöppel vagy palánkfallal

(Badverg II – Badgastein vázlat)

2 (horgonyzással vagy anélkül) laza üledékes kőzetekben

nézet

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

földelhordási fázisok

vasbeton kőfalazat kavicsbeton

3

rögzítési szakasz

profilozás: vízszintes gerendák azonnali megerősítéshez az elhordás közben

horgonyozott támaszdúcok

hordalékos (alluviális) vagy sziklahorgony

VSL-huzalhorgony 33–65 t

ézsűbiztosítás laza üledékes R kőzetben: szakaszos földelhordás fentről lefelé és azonnali rögzítés falazati elemekkel és hordalékos (alluviális) horgonyokkal (Brenner autópálya)

4

lsődleges rézsűbiztosítás E agyagos kötött vagy részint kötött, lazább szerkezetű talajnál horgonyzott gerendaráccsal

földelhordási fázisok

alluviális szögek 3–6 m hosszúak, 5–15 t teherbírásúak

háló- vagy szerkezeti acélrács

5

ézsűbiztosítás laza szerkezetű R talaj esetén: szintenkénti elhordás fentről lefelé és azonnali biztosítás fecskendezett betonnal szerkezeti acélráccsal és alluviális szögekkel

feltáró fúrásminták

régi út új út

er

ed

et

i

r te

Betonból készült térrács

(máglyafal) (Eben6 támfal see rendszer)

A mérnöki biológiai intézkedések tervezési szempontjai A mérnöki biológiai intézkedések többnyire biológiai irányultságú válaszok egyes építéstechnikai követelményekre, mint amilyen a rézsűbiztosítás vagy a partvédelem. Eszerint egy teljes tervezés alkotórészeinek kell tekinteni és ennek megfelelően kell kezelni ezeket a kérdéseket. Közben tisztázni kell, hogy tudatosan látható, vagy inkább nem látható módon kell-e megvalósítani a szóban forgó intézkedéseket.

A mérnöki biológiából nyert tapasztalatok segítenek vegetatív módon hasznosítani a rézsűket és lejtőket, melyeket egyébként esetleg fallal kellene biztosítani. A funkcionális szükségszerűségek átültetése közben mindig tekintetbe kell venni a kialakítás teljes elképzelését valamint a megfelelő anyagválasztást. A mérnöki biológiai biztosítási intézkedéseket a DIN 18918, DIN 19657, DIN 18310 valamint a RAL-LG3 szabályozza. Ezek további felosztásai a rézsűbiztosítások és a partvédelmi intézkedések.

Rézsűbiztosítás Nagy hajlásszögű rézsűknél szükség van a felület rögzítésére.

Törekedni kell a síkra kihúzott, lekerekített rézsűk létrehozására, melyek felületét gyeppel, évelő növényekkel vagy cserjékkel lehet beültetni.

Azoknál a rézsűlétesítményeknél, amelyek meredekebbek, mint a természetes rézsűszög, megerősítésként gyeptégla, rőzseszőnyeg, kikövezés, habarcsozás illetve falazás alkalmazható.

Amennyiben a hajlásszög meredekebb, mint 1:2, faszögekkel rögzítsük a gyeptéglákat. A rétegezett gyeptéglák az 1:1,5– 1:0,5 dőlésszögű meredek rézsűk rögzítéséhez használhatóak. A rőzseszőnyeg olyan meredek lejtők megerősítésére alkalmas, amelyen növénytakarót nehezen lehetne létesíteni.

Megkülönböztetünk élettelen és élő rőzseszőnyeget. Utóbbiakat (fűzfavesszők) a későbbiekben tartósan be kell ültetni lombos fákkal.

Nagyobb rézsűbevágások biztosítására – mint például az útépítésben vagy a lejtős telkeken – költséges biztosítási intézkedések szükségesek →1–6.

Lehorgonyzott gerendarács különböző kivitelben: például vízszintes, előre lerögzített gerendákból és álló oszlopokból. A köztes területeket vasalt fecskendezett betonnal borítják be →4. természetes (nem biztosan állékony) rézsű (T)

ep

szükséges lejtőszög csökkentés vagy biztosítás

ré

v te g

lépcsőzetesen beépített A máglyafalak elegendő teret adnak az új irányvonal számára. A táj zöld marad.

lacsony hajlásszögű réteglejtés (lehetőleg lépcsőzés nélkül)

;

eológiai szerkezettől függő G sziklarézsű

278

T M

íz

hallstatti mészkő

7

a mesterséges rézsű (M) hajlásszögének jelentős emelése csak különleges biztosítások esetén lehetséges (itt pl. lábazati fal)

eléfalazás

8

ráfalazás (bekötéssel)

ziklafal burkolásának módjai S bélésfalként vagy önálló falként (L. Müller szerint, 1969)

Rézsűkialakítás (és biztosítá-

<

Rézsűkialakítás (és biztosítá-

különböző kötött talaj9 sok) rétegekben

különböző kötött talaj: sok) rétegekben hos�szúság [cm]

meredek hajlásszögű réteglejtés (rézsűlépcsőkkel vagy padkával)

eológiai szerkezettől függő G sziklarézsű

pl. 45° kötöttebb rétegekben

meredek rézsű csak biztosítással építhető (különösen nem kötött rétegek esetén)

=

Kalodafal

maszélesség gasság [cm] [cm]

súly [kg/ db]

futósor elem

250

30

10

futósor végelem

280

30

10

168 188

feles futósor végelem

155

30

10

108

feles futósor végelem

125

30

10

88

kötősor elem 130

90

15

25–32

118

kötősor elem 180

130

15

25–32

68

kiegészítő elem

30

15

25–32

20

távolságtartó elem

20

10

10

6

>

Ebensee típusú máglyafal →6+=

NÖVÉNYHÁZ Az üvegház szellõzését úgy méretezzük, hogy nyitott szellõztetõk mellett a külsõ hõmérséklethez hasonló uralkodjon belül. Ehhez arra van szükség, hogy a tetõfelület 20 %-a szellõzõsávként, vagy egyes szellõztetõ ablakokként rendelkezésre álljon. Elegendõ levegõ-bevezetésrõl is gondoskodjunk.

Napsugárzás elleni védelmet nem elegendõ növényzeti ill. zöldfelületi fedés esetén külsõleg szükséges létesíteni, hogy magas napsugárzás esetén elviselhetõ klímát tartsunk fenn.

Napsugárzás elleni védelmet belül és kívül is felszerelhetünk.

Olcsóbb megoldás a belülre szerelhetõ napfényvédõ. Az árnyékolás hatása kívül elhelyezett szerkezet esetén nagyobb, ha az árnyékoló és az üvegfelület között megfelelõ távolság elhagyását és az átszelés – . lõzést biztosítjuk

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN 1 2 3 4 5 6 7

tetõszellõztetés automata távnyitó külsõ árnyékoló levegõpárásító levegõáramoltató berendezés oldalsó szellõzõablak kétkamrás polikarbonát lemez

08 csepegtetõ öntözõberendezés 09 öntözõberendezés 10 vízszivattyú 11 padlófûtõ vezeték 12 öntözõvíz-tározó 13 szigetelés 14 fûtés

15 16 17 18 19 20 21 22

Növényház szükséges berendezésekkel és klimatizálással

kitámasztó fa

növényasztal szaporítóágyás növekedésserkentõ világítás automata kényszerszellõztetés növényház világítása páraszabályozó páratartalom-mérõ berendezés léghõmérséklet-szabályozó termosztát

gerinc iránya: észak–déli szellõzés

fa- vagy beton lemezek nagyság 1,00 / 1,00 és 2,00 / 2,00 m

Napenergiás ágyás fedéllel

föld trágya

középsõ járda

középsõ fal

Házilag készített palántázó ágyás

Kis növényház

Holland növényház fõtartók távolsága 3,065 m bordák távolsága 613 mm kiszellõzés

nap irányába állított üvegfelület szellõzés

levegõutánpótlás

nézeti kép

Növényház

Napenergiás növényház

Növényház 23° –27° tetõhajlásszöggel

kiszellõzés

átszellõzés

levegõ-utánpótlás

árnyékolás

s zé lõ el sz át kétkamrás polikarbonát lemez fedés

ventilátor ajtó

levegõbevezetés

fûtés

Falhoz épített növényház

280

Házfalhoz épített növényház

Árnyékolás külsõ szerelésû árnyékolóval, teljes hátulszellõztetéssel

Üvegfelületek optimális hajlásszöge

Kertek – növényh

KERT

– házak

KERTI TÓ

sekélyvízterület

iszapágyás

mocsárterület mélyvízterület

járdalapok

fólia

5 cm homokágy 20 cm földgranulátum 2 cm kavicságy

1

Fóliából épített tó lépcsőzetes mélyítésekkel nedves terület

nedves terület kövek tavirózsa

járdalapok

partszakasz

partszakasz üvegszál erősítésű műanyag medence

2

mélyvízterület

sekélyvízterület

Előnyösen megformált, előre gyártott medence

földkiásás 3–5 cm-rel a medence­fenék alatti mélységig

az előre gyártott medencét vízszin­tesen elhelyezzük és az első lépcsőig vízzel töltjük

mélyebben az üregeket kézi ásóval végzett munkával és vízelárasztással tömörítjük

5 cm-nél vastagabb homokréteg süllyedés­hez és a medence elferdüléséhez vezethet

vízmérték homokágy

Földkiemelés visszatölté-

gy kerti tó helyes meg3 Eépítése

az oldalsó üregeket 4 sekor kellően tömörítjük

A tavak harmonikusan illeszkedjenek be a kertbe. Helyes elhelyezé­sük a növényekkel és állatokkal való benépesítés szempontjából is jelentős körültekintést igényel. A mocsári-, és vízi növények túlnyomó része sok napsütést igényel, naponta 4–6 órán át, így előnyben részesített elhelyezésük teraszok és tisztások közelé­ben, ahol a tóra jó a rálátás.

Amennyiben a növényeket, a vizet és a homokot helyes mennyiségekben használjuk fel, úgy kb. 6–8 héten belül egy biológiai egyensúly áll elő, a víz letisztul. A víz felületének a vízmennyiséghez viszonyított aránya legyen meg­felelő (vízfelület m2-enként 400 liter).

A kerti tó rovarok és növények otthonává válik. A tó növénnyel való ültetése a vízzel való feltöltés előtt történjék meg, majd a feltöltést óvatosan végezzük el. Ültetési idő májustól szeptemberig tart. Egy harmonikus összképet kapunk, ha a magasabb növénye­ket önállóan ültetjük, a félmagas növényeket 30–40 cm távolságban ültessük egymástól. Alacsony növényeket a szegély közelében sávban vagy csoportokban helyezzünk el.

A növények távolsága 20–30 cm legyen. Víz alatti növények első ültetésekor elegendő m2-enként 5 darabot elhelyezni. A növények gyorsan szaporodnak. Cserépben lévő növényeket mélyebben vagy magasabban fekvő helyeken, a nekik megfelelő vízszint magasságában helyezzünk el.

Növényeket kosárban, dézsában vagy direkt egy speciális földgra­nulátumba ültetve is elhelyezhetünk. A tónak a környékét is megfe­lelően alakítsuk ki. Mocsaras illetve alacsony vizű zónákat →1–2, valamint nedves ágyásokat is telepíthetünk, természetes viszo­nyokat is előteremthetünk. A tó nagysága a meglévő kerthez megfelelően viszonyuljon. Ideális egy 20–25 m2 kiterjedésű víz­felület, de már 3–5 m2-es tó is sok fajtának adhat életteret. Nagy­vonalú vízterületek 5–20 cm mélységgel és legmélyebb pontjukon 60 cm mélységgel alkalmas az áttelelésre, ill. a rovar- és gőtelárvák téli túlélésére. A mélyebb réteg menedékhely minden víziállat szá­mára.

A tavat télire vízzel feltöltve hagyjuk, hogy a környező talajfelfagyás okozta roncsolás elkerülhető legyen.

Halak, békák, stb. télire csak akkor maradnak életben, ha jégmen­tesítőt vagy áramlásbiztosítót alkalmazunk. Előre gyártott meden­cék a növényelhelyezés számára megfelelő mélységű részeket kínálnak formájukkal és megakadályozzák a kavics és földgranu­látum megrogyását és lecsúszását →2–5

fa deszkák acél alszerkezet

jégtakaró

szalma levegőréteg

járdalapok

avar és homok keveréke téli menedék víziállatok számára

beton

Fagy esetén szalmaköteget

áramlásbiztosítót helye5 vagy 6 Stég kiemelt platformmal zünk el

kavics fólia

8 Vízátfolyás metszete

7 Partszakasz úszó sáv

parti út parti út kövek

kövek

víztükör

víztükör

nehéz talaj

kapilláris zár, műanyag cső

kapilláris zár, műanyag cső

könnyű talaj

táptalaj homok 5 cm partsáv

9 Partkialakítás

kavics fólia táptalaj 10 cm

szikla

kavics fólia

növénysáv ≥ vízfelület 50%-a

rézsűszög talajfajtától függően

: Kisebb kertben, nehéz talaj esetén 281

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

talajmeglévő takaró vasúti sínek

5–7 cm mozaikkő burkolat, travertin 3–5 cm kiegyenlítő réteg, zúzottkő-homok-elegy 40 cm kavics tartóréteg 8/32 5 cm szűrésstabil réteg fagyálló anyagból, feltöltött, tömörített altalaj

1

ozaikkő burkolat szabályos M kialakítása, Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal Dessau, részlet leszálló cső kilépőnyílása

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

120×6 mm acélszegély betonalapban

5 cm fedőréteg 0/5 8 cm dinamikus réteg 2/16 37 cm kavics tartóréteg 8/32 5 cm szűrésstabil réteg fagyálló anyagból, feltöltött, tömörített altalaj

2

ízzáró útburkolatok csatlaV kozásokkal, Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal Dessau, részlet terméskő felület, 10 cm felső talajréteg, természetes fekvésű talaj

mező, 10 cm felső talajréteg, természetes fekvésű talaj

7 cm terméskő vad kötésben

7 cm terméskő 15–20 cm agyagréteg 15–20 cm agyagréteg

3 cm tisztasági réteg, természetes fekvé- 3 cm tisztasági réteg sű talaj

Épület lefolyócsatornája,

A tó beömlővezetékének folyó-

Környezetvédelmi 4 kája, Szövetségi Környezetvé3 Szövetségi Hivatal Dessau, részlet delmi Hivatal gally- és ágszerkezet

terméskő felület, vízzáró réteg terméskő

rögzített fa finom kavics agyag szigetelőréteg

tisztasági réteg

eredeti talaj érintkező, tömörített altalaj

száradt fából épített Esővíz-tó, Szövetségi Környe Lábon Szövetségi Környezetvé- 6 zetvédelmi Hivatal Dessau, 5 fal, delmi Hivatal Dessau, részlet

KÜLTÉRI ÉPÍTMÉNYEK – PÉLDA SZÖVETSÉGI KÖRNYEZETVÉDELMI HIVATAL

A Dessaui Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal kültéri létesítményeinek kialakításakor egy általános téma szolgált alapul: ez a létesítmény közvetítő szerepet játszik az épület és a város között illetve saját tájtémát képez, amely a következő: mozgásban a természet. Ez a téma két tájterületre tagolódik: 1. az épület belsejére, 2. az épületen kívüli elemekre. A természetközeli kialakítás elemei a berendezés részét alkotják, melyek tematikailag igazodnak a „Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal” épületének funkciójához.

A növénytelepítés funkcionális és esztétikai elveket követ.

A funkcionális összetevő egy külső létesítménnyel szembeni pragmatikai követelményekhez igazodik, ilyen például egy telek határrendezése vagy bekerítése (nyugatról gyertyánsövény határolja a telket, keleten piros cserjékből és talajtakarókból álló beültetés jelzi a tűzvédelmi kerülőutat).

Az esztétikai szempont a mindenkori növényzet szobrászati minőségét érinti az épülettémát tekintve (a mezős, rétes területeket gyógynövényekkel és fűfélékkel kell kialakítani, a terméskővel borított szukcessziós területek természetes fejlődést mutatnak, kb. 100 fa újonnan ültetett, a vegetációs mezőket talajtakarókkal, évelőkkel és díszcserjékkel látták el).

A földmunkák során kiemelt földanyagot a terep modellezéséhez használták. Az utak/terek, mozaikkő burkolattal és vízzáró burkolattal kivitelezve, egyúttal tűzvédelmi kerülőútként is szolgálnak. Az utakat acélszegélyek és már előzőleg ott lévő vasúti sínek fogják közre. A látáskárosultak számára létesített irányító rendszer fekete terméskőlapokból áll, melyeket világos kövezetbe helyeztek be. A közösségi területeket lapburkolattal (travertin), a behajtási területeket betonidomkő burkolattal és a megállóhelyeket gyep útburkolattal, illetve kavicsos gyeppel fedték. A tűzvédelmi kerülőút (keleti épületoldal) aszfaltos útként került kialakításra. A kantin tetőfelületi vize egy vízelvezető csatornán keresztül a tóba kerül, melyet ásványi és agyagelemekből álló eleggyel tömörítenek. A burkolt területek szennyvízlétesítményei vízelvezető csatornákkal, összefolyófedelekkel és szivárgóaknákkal kerültek kialakításra, melyek a meglévő esővízvezetékekhez csatlakoznak. Különböző belső építmények, például ülőpadok, hulladéktárolók, kerékpártárolók, süllyeszthető, kivehető és szilárdan beépített kötélbakok, zászlórudak valamint műtárgyak egészítik ki a szabad területet.

Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal 1 afőépülete 2 előcsarnok 3 fórum 4 kantin 5 Wörlitz vasúti pályaudvar 6 esővíz-tó 7 műalkotás 8 lábon száradt fából épített fal →5 9 vízálló útfelületek →2 : mozaikkő burkolat ; tűzvédelmi kerülőút < parkolóhelyek = terméskő felület > kerékpártárolók ? szállítóút fordulója @ előadóterem

7 Külső létesítmények, Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal Dessau 284

Tájépítészek: ST raum a

ALAPELVEK TERVEZÉSI ALAPELVEK living 02

sleeping working 01

sleeping

working 01

working 02

living 02 living 01

1 Funkcionális diagram, a nap időbeli leforgásától függetlenül [01] lakás

(háló)szoba

munka

folyosó

(háló)szoba (háló)szoba

(háló)szoba (háló)szoba

(háló)szoba vendég

gazdasági terület kamra

fürdő

televízió

fürdő

WC / zuhanyzó

WC

télikert

vendégfürdő

zene

tároló helyiség

lakás

könyvtár

lakókonyha

konyha

pince

főzés helyszíne

lakás

szélfogó

egyszobás lakás

étkező

előtér

folyosó

bejárati ajtó

(háló)szoba

kert terasz

térbeli differenciálás hagyományos térvázlata „az egyszobás A lakástól a kastélyig”. Visszafelé olvasva egy program a lakótér

2 hasznosításainak és rugalmas használatának térbeli összefoglalásához.

térhasznosítás

általános tartózkodási idő, kívánatos benapozás

lakótér

déli óráktól estig

étkező / ebédlő

reggeltől estig

gyerekszoba

hálószoba

déli óráktól estig

éjszaka, reggeli napfény kívánatos

3 Tartózkodási idő és a lakóterek kívánatos benapozása

A lakás, eredetileg a közvetlen emberi alapszükségleteknek és -mintáknak a térre történő átalakítása, a modern társadalomban számos befolyásoló tényező komplex összehangolását jelenti, mely heterogén követelményekkel és személyes minőségi mércékkel társul.

A (lehetséges) lakók életmodelljei, eszményképei és igényei találkoznak az építésjogi előírásokkal, politikai támogatási koncepciókkal és azok városépítési következményeivel valamint a fekvésre, az épülettípusra, a hasznosításra és az alaprajzra vonatkozó (ideológiailag hozzárendelt) építészeti rendelkezésekkel →286., 288., 289., 292. és 293. o.

Történeti fejlődés Az iparosítás és az elvárosiasodás nyomán a 19. században a lakásépítés központi építési feladattá vált, amely a világháborúk következtében a 20. század végéig időszerű maradt: A magánélet és a reprezentáció máig eszményképként és mintaként érvényben lévő, eredetileg feudális (tér-)programjai kerekednek felül a széles nyilvánosság tudatában.

A tehetős városi társadalom villák és reprezentatív városi lakások formájában ad ennek építészeti kifejeződést. Emellett a súlyos (munkás-)lakás-szükséghelyzet miatt kialakulnak a terület- és nyereségmaximálás értelmében megtervezett spekulációs korszakbeli bérlakás negyedek a maguk rendkívül sűrűn beépült blokkszerkezetével.

Az újkor építészei (és követőik) a „kővárossal” ellentétes koncepciókat terveznek.

Az egyes lakásokat veszik nagyító alá, azok megvilágítását és tájolását →3, az optimális (minimális) helyiségméreteket és a működésbeli feladatokat →2 valamint az építésmenet racionális és szabványosított végrehajtását. Ennek eredményei az igényes magánházaktól „a rajztáblán tervezett” nagy lakótelepekig terjednek.

A jelen: közösség és egyéniség A modern lakás azt jelenti, hogy a lakáson belül az egyéni és a közösségi érdekeket, valamint a városi környezetben a magánélettel és a nyilvánossággal (vagy az anonimitással) szembeni igényeket térben és időben el kell határolni egymástól →1: A hagyományos családi életmodell egyre erősödő felbomlásával valamint az információkorszak következtében a lakás és a munka térbeli elválasztásának egyre jobban kirajzolódó vége miatt rendelkezésre állnak a lakáson belül a klasszikus funkció és hasznosítás-összefüggések →2.

A mindenütt használatos fogalmak (lakószoba, gyerekszoba stb.) egyre kevésbé vannak érvényben.

A lakást privát térként értelmezzük, ellenőrzött és osztályozott külső vonatkozással.

A lakáson belüli klasszikus közösségi és egyéni terek felületszerűen háttérbe kerülnek, a mind privát, mind nyilvánosan használható „többcélú helyiség” (lakó- és munkahelyiségek, apartmanjellegű lakóközösség stb.) fontos térbeli elemmé válik.

Demográfiai változások A demográfiai változások hatására elsősorban az egy- és kétszemély lakta lakások emelkedése figyelhető meg.

Tértagolás és hasznosítási semlegesség Az életmodellek individualizálásának következménye lehet a mértékszabott alaprajz differenciált és rendkívüli luxussal kialakított térfelosztással vagy a semleges hasznosítású térfelosztás minőségi szempontból egyenrangú terekkel a családok, lakócsoportok, „többgenerációs lakások” vagy lakó-munka-modellek általi rugalmas használat érdekében.

Ebben az összefüggésben különös jelentőséget kap a hasznosított területek semlegessége.

285

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

ALAPELVEK építési módszerek

A nyitott építésmód →2 (egyedi és ikerházak határoló falakkal) lehetővé teszi, hogy a lakás négy (három) égtáj felé legyen tájolva (természetesen a magas feltárási árak és csekély városépítészeti sűrűség árán →149. oldal).

A telkek általában keskenyek és mélyek, hogy az utca felőli oldal lehetőleg keskeny maradjon. A telkek fekvése akkor kedvező, ha az utcától délre fekszenek (a mellékhelyiségek bejárata északra néz, a lakó- és hálóhelyiségek az utcától távoli, nyugodt napos oldalakra néznek – kelet-dél-nyugat), kijárattal és kilátással a kertre.

Ha az ingatlan az út északi oldalán fekszik, akkor az épület a költséges és hosszú behajtó ellenére egészen hátul helyezkedjen el, hogy ki lehessen használni a napos előkertet. Az (észak-déli) utaktól nyugatra és keletre fekvő telkek esetében a kert és a lakóhelyiségek a széltől védett keleti oldalon helyezkedjenek el (a telek legészakibb pontján létesítsük az épületet), hogy egyetlen szomszédos épület se takarja el az alacsonyan besütő keleti napot (mint a keletnyugati utcabeépítéseknél).

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

1 Lakónegyed →301. o.

Házak falusi környezetben

településen

városban – helyszínrajz

a tájban

2

Nyitott építésmódok

4 A lakóház és a telek kapcsolata

tömb

udvari

sor (vízszintes)

sor (függőleges)

megnövekedett városterület

megszerkesztett városterület

3 Zárt építésmódok

288

A zárt építésmód →3 (tömb- és sorházas építésmód) esetén a lakások nagy része két ellentétes irányba van tájolva, ami eltérő minőségeket eredményez (a kilátás, a benapozás, a zajok tekintetében).

A változatos lakáskialakításokkal és tájolásokkal jellemezhető hagyományos tömbszerkezeteknél az egyes lakások alaprajz-koncepciójának keretein belül ki kell egyenlíteni a kedvezőtlen benapozási feltételeket.

A hagyományos, funkció szempontjából semleges folyosóalaprajzok mellett nyitott, futó és rugalmas alaprajzmodelleket is alkalmazhatunk.

A tömbszerkezetek lakásminősége abban rejlik, hogy rendkívül változatosak az utca és az udvar felőli oldalakra történő lehetséges ki- és átlátások, amit ennek megfelelően a tervekben is fel lehet használni.

Az újkori irányzatok városépítési terveiben az égtáj témája állt a középpontban. A kelet-nyugati tájolású párhuzamos sorelrendezés köztes füvesített zöldterületekkel (a közterek rovására és a megjelenés bizonyos egyhangúságának veszélye ellenére) megkísérli elérni, hogy minél több lakás tájolása és benapozása egyenértékű legyen →3.

FELTÁRÁS Önálló HÁZ ÉS SORHÁZ FELTÁRÁSA

A háztípus kiválasztásával döntést kell hozni az épület feltárásáról is. Ennek döntő jelentősége van az alaprajz arányaira és szervezésére és fontos költségtényező.

A feltárás, mint menekülési út, ezentúl számos építés szabályzati előírás témája is →66. o. A házhoz ill. a lakáshoz vezető út és az egyes lakások összeköttetése egymással közvetlen lakókörnyezetként fontos szociális interakciós tér.

Feltárási elvek A lakások addíciós elvének megfelelően tipológiailag az alábbi feltárási formákat lehet meghatározni: – önálló ház – (horizontális) sorba rendezés: sorház, útfeltárás – (vertikális) halmozás: fogatfeltárás

1 Önálló házak / ikerházak

2 Láncházak

3 Kertudvaros házak

6 Önálló ház és sorház feltárása Önálló ház – Sorház feltárás A magában feltárt, szabadon a telken álló lakóház a „saját” ház prototípusa.

Ennek van egy reprezentatív, a földdel egy síkban lévő utca felöli bejárata, melyet egy előtéren („előkert”) át érünk el. Az egyes emeletekről közvetlenül elérhetőek a többi privát és félnyilvános szabad területek (pl. kert, terasz, belső udvar vagy a tetőkert) →1.

4 Sorházak

A sorházi feltárásnál, mint az önálló ház feltárásánál is, minden egyes lakóegységet, „saját” sor-, lánc- vagy kertudvaros házként a földdel egy síkban lévő utcáról nyíló házként tárnak fel és közvetlen kijárata van a szabadba →2 – 4. Közvetlen kapcsolat van a privát és a nyilvános tér között. Az ésszerű építési magasság 2-3 emelet.

A városi házak →5 használják ezt a feltárási elvet egy felső emeleti lakás esetében is, melynek ebben az esetben saját ajtaja és csapólépcsője van. Jó lakásérték esetén a sorházak jelentik a kertes lakások leggazdaságosabb formáját →156. oldal.

A = főlakás B = beékelt lakás

5 Városi házak 289

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

LAKÁS TÁJOLÁS tároló raktározás

WC

gardrób

lépcsőház

bejárat

folyosó

főzés

dolgozni

fürdő

lakni 2 (közösség) étkezés

dolgozni

reggelizés

alvás

játszás (gyerekek)

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

lakni 1

vendég

1 Lakrészek égtáj szerinti tájolása

A lakás tájolása az építési telek adottságaihoz igazodik. Ennek során különös jelentősége van az égtájak szerinti lehetséges iránynak az alaprajz elképzésére. →1 – 3.

Ebből eredően a lakás alaprajzának minőségénél döntő fontossága van a helyrajznak és növényzetnek, szomszéd beépítettségének a belátás és árnyékolás szempontjából, a kilátás nagyságának és szűkösségének, valamint az ös�szekötő utca helyének.

Az önálló és ikerházas nyitott építési módok négy, ill. három égtájirányban nyújtanak tájolási lehetőséget az alaprajzon.

Déli utca esetén az alaprajz különösen jó, mivel a négy oldalas megvilágítási lehetőségnél ideális esetben a bejárat és a mellékhelyiségek északi és északkeleti, a lakó- és hálószobák az utcának háttal levő nyugodt napsütéses oldalon (kelet, dél, nyugat) lehetnek, kertre nyíló kijárattal és kilátással.

Ha az alaprajz ennek ellenére az utca északi oldala, akkor az épület (a költségtakarékos hosszú megközelítés ellenére) lehetőleg legyen távol attól annak érdekében, hogy kihasználjuk a napos előkertet. Az összekötő utcától nézve nyugati és keleti fekvésű alaprajz esetén az épület az északkeleti sarokban helyezkedik el, ezzel a kert és a lakószobák tájolása a széltől védett keleti oldalra esik, és a szomszéd épület nem tartja távol a tiszta keleti napfényt →4.

utca

lakás (közösség)

étkezés

utca

2 Lakrészek napfénnyel történő kívánt megvilágítása

utca

alvás utca

játszás

4 Utcához viszonyított elhelyezkedés

laprajzi elképzelések egyoldalas megvilágítástól a négyoldalas 3 Amegvilágításig → 293. oldal

292

Egy lakás helyiségeinek elosztását igazíthatjuk az égtájakhoz, ill. az alaprajzokhoz, vagy összefüggő, rugalmasan használható és lehetőség szerint azonosan megvilágított területekként tájoljuk. A három, és négy oldalra tájolt alaprajzok lehetővé teszik az egyedileg kialakított lakásterület elrendezését, ami a mindenkor optimális irányokhoz rendelhető.

Különálló házak, tetőtéri lakások esetén ill. ikerházak, sorvégi házak és utcasor főépülete esetén alkalmazzák őket. →3 a)-c). Sor- és utcasoros beépítések esetén általánosságban a lakások kétoldalú tájolása egymással ellentétes égtájban van különböző minőséggel. Itt a szobák elhelyezésének különbözősége többnyire az egy oldalra tájolt egyszeri területekhez és (az épületmélységtől függően) a meg nem világított belső területekhez vezet →3 d), e). A megvilágítatlan mellékhelyiségű egy oldalra tájolt apartmanok természetesen a legerősebben korlátozzák a tájolás játékterét. →3 f ).

ALAPRAJZ KONCEPCIÓK CSALÁDI HÁZAK szoba

szoba

A „polgári lakóház” A lakóházat tengelyirányban elhelyezett egy vagy kétemeletes telekalaprajzként fejlesztették ki a feudális mintaképek alapján. A magában álló és minden oldalról megvilágított épületeknek reprezentatív bejárati és kerti oldalai vannak. A különbözőképpen kialakított lakó-, hálószobák (és részben az üzleti területek is) a toldalékaikkal egy önálló egységet képeznek, és egy hasznosítási területnek számolják, ami a rendelkezésre álló helytől függően az épület középpontjában vagy az épület sarkában található. A lakó- és közösségi szobák részben a nagyobb egységekhez kapcsolódnak.

vendég

földszint

lakószoba

3 Szabadon álló családi házak alaprajz szervezése emelet

szoba

igazgatói ház, Dessau 1926, 7 szoba, 1 Bkb.auhaus 225 m alagsor nélkül (+100 m terasz) 2

szoba

szoba

Építész: Gropius [05]

2

szoba szoba

lakószoba

szoba

szoba

emelet

konyha

földszint

emelet

2 Magában álló családi ház 4/5 szoba, kb. 107 m alagsor nélkül 2

A „magában álló családi ház” Ez a polgári lakóház adaptációja újépítésű lakótelep magán lakóházas építésére. A telket és az infrastruktúrát gyakran erre a típusra alakítják ki. A korlátozott telekszélesség miatt az alaprajzot gyakran úgy forgatják el, hogy a bejárat oldalról legyen. Az épület minden oldalról megvilágított, a mintaképek reprezentatív minősége azonban gyakran alig több, mintha egy klisét kapnánk. Az alaprajz felosztása egyszerű és racionális.

A közösségi területet a teljes épületmélység fölé lehet helyezni és három oldalról meg lehet világítani. A félig nyilvános és magán külső tereket ennél az építési típusnál gyakran hiánynak érezzük, és a használók helyettesítőkkel (téglák, pergolák, napernyők, kocsibejárókkal stb.) improvizálnak →2.

lakószoba

földszint

ház Grabsben (CH) 1995 5 szoba, 4 Ckb.saládi 162,5 m alagsor nélkül 2

Építész: Märkli

293

ÉPÍTÉS KÜLSŐ TÉRBEN

előtető

A HÁZ SZOBÁI FELTÁRÁS

világítás

házszám

villanykapcsoló csengő névtábla postaláda

lábtörlő

ejárati ajtó, minimális 1 Bméretek

ejárati rész, minimális 2 Bméretek

Ülőalkalmatosság, lerakodá-

3 Fedett bejárat metszete

lehetőség bevásárló táska 4 siszámára stb.

5 Fedett bejárat

6 Behúzott bejárat

A bejárat A bejárat a ház arca. A látogató itt kapja az első benyomásait. Számos funkcióját praktikusan és tetszetősen kell elrendezni és kialakítani →1.

Ha a bejárat a szabadba vezet, akkor, ha mód van rá, legyen védett az uralkodó széliránnyal szemben. Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén érdemes egy külön szélfogót felszerelni →304. o. (Ha a bejárat a lépcsőházba nyílik, akkor ez veszi át a szélfogó szerepét).

A Musterbauordnungnak (MBO = építési rendelkezések mintagyűjteménye) megfelelően a lakások bejárati ajtajainak melyekhez felvonók vezetnek, a szélessége, 90 cm legyen (vagyis tolószékkel is át lehessen hajtani rajtuk →DIN 18025). Az ajtó magassága pedig 2,10 m legyen. Kerüljük a küszöböket. Továbbá a bejárati ajtó meg kell feleljen a zajés tűzvédelmi követelményeknek.

A bejárati részek szélessége legalább 1,25 m (inkább 1,50 m) és kb. 1,00 m mély legyen, hogy két személy kényelmesen, ajtótól védetten tudjon várakozni →4. →5– 8 ábrák családi- és társasházak valamint lakások tipikus bejáratait mutatja.

Társasházak bejáratának fontos eleme a lépcsőház a lépcsőkkel és a felvonóval →131. o. A felvonók elhelyezése és mérete meghatározza az előtér méretét. Ez több személy, kerekesszékes vagy betegtoló számára nyújt elegendő helyet →9-<.

épcsőház kétkarú lépcsővel; épcső és felvonó párhuzamos 9 Lháromfogatú : Lelrendezése; ház háromfogatú ház

7 Két bejárat egy közös tető alatt

; Lépcső és felvonó ellentétes elrendezése; kétfogatú ház

8 Ikerház egy közös bejárati résszel

< Egykarú lépcső, lépcső és felvonó ellentétes elrendezése 303

LAKÁS

Alapelvek

Az MVStätt V §1, 1 szerinti érvényességi terület:

RENDEZVÉNYEK HELYEINEK KIALAKÍTÁSI SZABÁLYAI

1. rendezvényterem

menekülési út

rendezvényterem 2. rendezvényterem

≥ 200 férőhely

jelenettér

1

3

Rendezvényterem, ami 200 R látogatónál többet tud befogadni egyszerre

2

öbb rendezvényterem, amik T együttesen több mint 200 főt képesek befogadni és a közös menekülési utak

látogatói helyek

zabadban jelenettérrel levő S gyülekező helyek, több mint 1 000 látogatói hellyel és részben épített létesítményekből levő látogatói területtel

öbb mint 5 000 látogatót be4 Tfogadó sportstadionok

Az MVStätt V § 1, 2 szerint a néző férőhely mérése:

asztaloknál: 5 Ü1 lőhelyek néző/nm

6 S2 zéksorok: néző/nm

7 Á2 llóhelyek: néző/nm

vásári csarnokokban: 8 és 1 néző/nm

Felhasználási terület A rendezvényhelyszínek szervezése a rendezvényhelyek mintájáról szóló rendelethez igazodik (MVSättV 2005).

Az egyes szövetségi államok építési előírásai szabályozzák a minták terjedelmét, mértékét és megvalósítását.

Az építési és üzemeltetési előírások célja a rendezvény helyszínen történő veszélytelen tartózkodáson túl a biztonságos és gyors kiürítés veszély esetén (baleset, tűz stb.)

Rendezvénytermekben levő rendezvényhelyek A rendezvény helyszínek azok az építmények, vagy részben megépített helyszínek, ahol sok ember egyidejűleg vesz részt a rendezvényeken, különösen nevelési, gazdasági, kereskedelmi, kulturális, művészeti, politikai, sport vagy szórakoztató jellegű eseményeken valamint vendéglőkben. (§2,1) Ide tartoznak: színházak, mozik, koncert termek, városházi termek, klubhelyiségek, előadó és felolvasó termek, kongresszusi központok, városi nagytermek, többcélú csarnokok, stadionok és sportcsarnokok, éttermek, aulák, előterek, stúdiók.

Kivételt képeznek a rendelkezés hatálya alól az alábbi termek: - termek, ahol istentisztelet folyik (csak az istentisztelet idejére és akkor, ha az épület építési engedélyében ez fel van tüntetve) - az általános és szakképzés tantermei (az iskola aulája nem kivétel) - múzeumok kiállító termei - repülő építmény Az MVStättV szerint az rendezvény helyszín, ahol egy teremben legalább 200 nézői férőhely van. Erre vonatkozóan a férőhelyeket az →5–:. ábrák szerinti módokon kell méretezni.

A rendelkezés hatálya →1–4. ábrák (§1,1) Ezen rendelet előírásai érvényesek az építésére és üzemben tartására: 1. R endezvény helyek és termek, melyek egyenként 200 főnél nagyobb befogadó képességgel rendelkeznek →1. Érvényesek azokra a több teremből álló rendezvénytermekre is, ahol az összesített befogadóképesség meghaladja a 200 főt abban az esetben, ha a menekülő utak közösek →2.

2. Szabadtéri, színpaddal ellátott rendezvény helyszínek, melyek befogadó képessége meghaladja az 1000 főt, és teljesen vagy részben épített berendezésekből áll →3.

3. Sport stadionok, ahol a befogadó képesség meghaladja az 5000 nézőt. →4.

Kerekes székes helyek a rendezvénytermekben (§10,7) A rendezvénytermekben a nézői helyek min. 1%-ával kell számolni a kerekes székhasználók tekintetében. Legkevesebb 2 helyet lehetőség szerint a kijáratok közelében szintben lévő síkfelületen ki kell alakítani és fenntartani. A kerekes székes helyeknél elegendő helyet kell biztosítani a kísérő személyek számára. Állóhelyek a mozgáskorlátozottak számára (§13,3) A mozgáskorlátozottak járműveinek számára a 10,7 szerint szükséges nézői helyek felével kell számolni a szükséges állóhelyek számának meghatározásához →326. oldal.

Állóhelyek kiállítótermekben

7 Állóhelyek lépcsősorokon: 2 látogató /lépcsősor folyóméter

5

Férőhely asztaloknál

1 néző/rendezvényterem alapterület nm →

Férőhely széksorokban

2 néző/rendezvényterem alapterület nm →

Állóhelyek

2 néző/rendezvényterem alapterület nm →

Kiállítótermekben

1 néző/kiállító terem alapterület nm →

Állóhelyek lépcsősorokon

2 néző/lépcsősor folyóméter →

6 7

8

9

: Néző férőhely kapacitás mérése →5–9 323

LAKÁS

DIÁKOTTHONOK, KOLLÉGIUMOK ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ

A diákszállókat rendszerint az egyetemi segítőegyesület építteti és üzemelteti. Ezek a felsőoktatási intézményhez közel épült objektumok különböző formákban csoportosulnak (20–30 egység udvaros alakzatban vagy nyílt struktúrában csoportosítva, vagy nagy intézményként 80 vagy több egységgel). Ezek a diákok időben korlátozott elszállásolását szolgálják a továbbtanulás idejére. A szobák mérete és berendezése szűk keretek közé van szorítva. Az egyszobás, két szobás apartmanok és a lakócsoportok váltak be leginkább. A lakóépületeken belüli és kívüli közösségi területek elrendezése és kialakítása döntő jelentőségű a diákszállók elfogadása szempontjából.

bejárat

földszint alaprajza

ELSZÁLLÁ­ SOLÁSOK

metszet A-A

1 Diákszálló Halle/Saale

(mérnök Gernot Schulz / Hillebrandt + Schulz, Köln)

Követelmények A diákapartmanok az MBO előírásai szerint nem minősülnek lakóhelyeknek. Az általános építésjogi követelmények lényegében csak a tartózkodási helyekre (legalább 8 m2 terület, magasság 2,40 m) vonatkozik, főbb szempontok a tájolás, szellőzés és megvilágítás (ablakfelület 1/8-a az alapterületnek), akadálymentesség és menekülési útvonalak (emeletenként két egymástól független menekülési út, abból az egyik mint szükség-lépcső). A tartományok diákszállásokra vonatkozó előírásai az egyszemélyes szobákra 12 m2-t, az apartmanokra 16 m2-t irányoznak elő. Ezen felül egy bizonyos felületmennyiséget be kell tervezni közösségi helyiségként.

Lakásformák Alapvetően a lakócsoportokat →2 – 3 és az egyszemélyes helyiségeket →4 – 6 lehet megkülönböztetni.

A lakócsoportoknál lakásszerűre értékelik fel a közösségi területeket. Egy 4–8 szobából álló csoport konyhával, fürdővel mint lineáris →2 vagy centrális →3 alaprajztípus. A diákszállók klasszikus (de anonim) típusa a folyosó mentén elhelyezett szobák közös zuhanyzóval és konyhával. Bevált a szobák továbbfejlesztése apartmanná →4 (szoba tusolóhellyel és esetleg főzőfülkével) és az ikerapartman →5 – 6 (két szoba közös konyhával és fürdővel). Ezt a lakóformát egyedülállók és párok (gyerekkel) nagyon rugalmasan használhatják.

1. emelet alaprajza

metszet A-A

2 Diákszálló Garching

(mérnök Fink és Jocher, München) közös konyha

fürdő

fürdő

4 Apartman egyszemélyes szoba 12 m2

egyszemélyes szoba 12 m2

5 Ikerapartman

egyszemélyes szoba 12 m2

egyszemélyes szoba 12 m2

akócsoport egyszemélyes szobákkal, közös fürdőkkel és központi 3 Lközös 6 Ikerapartman közös fürdővel, konyhával és szekrényhellyel konyhával

328

IDŐSEK OTTHONA Privát szárny

Gondozóállomás

Idősek otthona

KlubKávézó szobák

Napközi

Terápia

Tornaterem

Étterem

Nyitott rész

Kezelőorvos

Tanácsadás, gondozás Nappali betegellátás

Uszoda

1 Elrendezési vázlat Napközi és idősek gondozóotthona

Idősek úszása

Láb- és hajápolás

Általános tanácsadás

Ergoterápia

Fizikoterápia

Idősek tornája Szociális találkozóhely

Hidroterápia

Idősek központja

Orvosi rendelés

Ellátás Napközi otthon – bentlakókkal

2 Az idősek központjának funkcióvázlata

Háló

Konyha

Nappali Háló

Nappali

Erkély

Az idősek gondozására szolgáló létesítmények: 1. Nyugdíjasház, 2. Idősek otthona, 3. Idősek napközije Az idősek lakása egy vagy több lakóövezetbe integrált lakóhely, mely az idős emberek igényeit figyelembe veszi és ahol lehetőleg önállóan élhetnek az otthonon kívül is →3–8.

Az idősek lakásai a lakótelepi lakások között 2–10 %-ban részesednek, egyszemélyes lakás 25–35 m2, kétszemélyes 45–55 m2, fedett (időjárástól védett) erkély, mely ≥3 m2-es, minimális mélysége: 1,4 m, az erkélyajtó küszöb nélküli legyen.

A nyugdíjasház (idősek háza gondozóval) több lakásból álló épület, közösségi helyiségekkel, teakonyhával, lakóegységenként ≥20 m2 alapterülettel. Előnyös, ha a közelben van egy idősek otthona is, ahol étkezési, szabadidő-, illetve terápiás egységek vannak, pihenési lehetőséggel. A nővérállomás, a fürdők, gondozószobák, központi mosoda és tisztítóhelyiségek is fontosak. 5–8 személyre jusson egy gépkocsiparkoló. Fűtés 2%-kal az átlag feletti hőmérsékletértékekkel. Ambuláns személyzet is szükséges az idősek segítésére →9.

Idősek otthona állandó lakó- és gondozóegységekkel Az otthonokról szóló törvény szigorú tervezési, engedélyezési és üzemelési előírások szerint alkalmazható. A nagy kiszol-gálófelületek miatt a gazdaságos méret az otthonban lakó 120 fős létszámnál kezdődik. Gondozási, rendezvény- és terápiás részekre szükség van. A rövid ideig tartó ápolás részlegének integrálására is gondolni kell. Általános belső kialakítás: lépcsőfokok 16/30 cm méretűek, az élek színben jelöltek. Korlátok kétoldalt, a folyósokon is! A felvonók a fekvőbetegek részére is megfelelőek, lehajtható ülőkékkel. A konyhák bútorozva, de az ablakoknál szabadon hagyva! A DIN 18011 és 18022 szerinti mozgássérültekre vonatkozó előírásokat tartsuk be. (→31. oldal) Az otthon lehetőleg a városi vagy falusi infrastruktúra közelében és a nyilvános közlekedési eszközök közelében legyen. Szabad területeken pihenőpadokat kell elhelyezni!

Idősek napközije: az önállóan lakó emberek részére, a mindennapi találkozás és az ambuláns kezelés céljára. Kb. 1600 idős személyre kell 1 idősek napközije. A találkozóhely osztható legyen 120 m2-ig, a szolgálati és tanácsadó hely 20 m2. A mozgás- és foglalkozásterápiákhoz, az átöltözéshez, csoportos termekhez WC, teakonyha és tekepálya is tartozhat.

Télikert

3 Egyszemélyes, 40 m -es lakás 4 Egyszemélyes, 37 m -es lakás 2

2

Erkély

Konyha Étkező Étkező

Háló

Lakótér Konyha

Háló

Erkély

5 Kétszemélyes, 58 m -es lakás 2

Fürdő Konyha

6 Kétszemélyes, 55,5 m -es lakás 2

Fürdő

Konyha

Fürdő Konyha

Nappali

Háló

7 Lakás idősek otthonában

Konyha

Nappali

Háló

8 Frauensteinmatte Idősek Otthona, Zug

Építész: Graber Pulver

329

ELSZÁLLÁ­ SOLÁSOK

SZÁLLODÁK

bejárat szállodaszoba

szállodaszoba bejárat

ÁLTALÁNOS

menekülési út menekülési út

gasztronómia szálloda csarnok gasztronómia tömbszél

szálloda csarnok

tömbszél lábazattal szállodaszoba

szállodaszoba

menekülési út

szálloda csarnok

gasztronómia bejárat

tömbsarok

bejárat

tömb (központi csarnok, adott esetben több emeletes)

A szálloda, eredetileg egy szállást adó és vendégül látó gazdaság sokféle exkluzív szolgáltatással, ma már egy komplex és hatékony (tömeg-) szolgáltató üzem a lehetőségek széles skálájával (konferencia, wellness, nyaralás).

Van szálloda mindenféle ár- és kényelmi kategóriában, melyeket 5 osztályba sorolunk →333. o. A szállodákon belüli alapvető helyiség- és útvonalviszonyok sémája a →2-ben van ábrázolva.

Megkülönböztetünk: Szállodacsarnokot és recepciót, melyek központi elhelyezésű, áttekinthető és reprezentatív kapocs a létesítmény különböző részei között; gasztronómiai részleg, mely kapcsolatban áll a szállodacsarnokkal (az ajánlatok mennyisége függ a szálloda kategóriától); igazgatási részleg, személyzeti rész, külön bejáratú, részben közvetlen kapcsolatban áll a szálloda más részeivel; vendégszoba részleg különböző szobakínálattal és egyéni feltárási lehetőségekkel; gazdasági részleg konyhával, raktárral és egyéb mellékhelyiségekkel.

A különböző funkciók százalékos felülethányada →4 képen ábrázolva.

szállodaszoba

Építési rendele- általános feltételek az épület-létesítmény, az épütek, Építészeti let hasznosításának a fajtája és mérete engedétörvénykönyv, be- lyezése szempontjából →68. o. építési terv stb.

ELSZÁLLÁ­ SOLÁSOK

Építészeti rende- általános építészeti követelmények az épülettel letek mintagyűj- és épületelemekkel szemben, általános tűzvédelteménye (MBO) mi követelmények bejárat bejárat szoliter (központi csarnok) szállodaszoba

központi bejárat menekülési út szállodaszoba

szállodaszoba

bejárat

DIN 4107

zajszűrési követelmények →489. o.

Szálláshelyekkel további építészeti követelmények az épülettel és kapcsolatos ren- épületelemekkel szemben tekintettel a sok ember deletek (BeVO) elszállásolására (falak, támasztékok, mennyezetek, ajtók, menekülési utak, szükséges folyosók, riasztóberendezések, biztonsági berendezések, stb.)

Vendéglátóhelyek további építészeti követelmények a vendéglátóépítési irányelvei helyekkel kapcsolatban (lényegében a tűzvéde(GBR) lem szempontjából) Gyülekezési he- további építészeti követelmények az épülettel és lyekkel kapcsola- épületelemekkel szemben tekintettel a sok ember tos rendeletek együttes jelenlétére (menekülési utak, kijáratok, folyosók, ablakok, ajtók stb.)

gasztronómia

szállodaszoba csillag

együttes

egyéb kikötések

1 Szállodák alapformái Tároló Mosoda

Beszállítás

Kiszolgáló

Személyzeti szobák

Raktár Hűtőház

Konyha, Mosogató Igazgatóság Szobák Recepció

Szobák Szobák

Étterem reggelizővel

Csarnok Szobák

Díszterem

Szobák

Előadótermek

Pihenés, sport, szauna, uszoda

Bár

Előcsarnok

Behajtás (parkoló, garázs)

2 Egy szálloda helyiség- és feltárási sémája

332

Munkahelyi ren- további építészeti követelmények az épülettel és deletek és irány- épületelemekkel szemben tekintettel a munkaheelvek lyi biztonságra és az egészségre

Boltok

pl. szakmai szövetség általi kikötések, balesetmegelőzési előírások, az egészségügyi hivatal és a kézműipari felügyelet kikötései

örvények, irányelvek, határozatok és rendeletek a szálláshelyek 3 Ttervezése szempontjából (kiválasztás)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Vendégszobák, fürdők, folyosók, emeleti service nyilvános helyek, csarnok, recepció stb.

Gasztronómia Rendezvény, díszterem, előadótermek Wellness- és fitness részleg egyéb helyek, kozmetika, fodrász igazgatóság, adminisztráció Gazdasági részleg, konyha, személyzet, raktár Házi technika

50-60% 4-7% 4-8% 4-12% 5-10% 1-2% 1-2% 9-14% 5-10%

A parkolót ill. a garázs területeit valamint a különrészeket (pl. kúra- és fürdőrészleg) figyelembe kell venni és ajánlattól függően változhatnak.

Szállodatípus 1.

2.

3.

4.

5.

Luxusszálló First class Komfort Standard (üdülő, motel) Turista (kis költségvetésű)

m2/ szoba 90-110 60-70 50-60 40-60 15-20

otelszobák szerinti területhányados és bruttó terület irányelvei a 4 Hkülönböző kategóriáknál

GASZTRONÓMIA Vendéglátóhelyek

ELSZÁLLÁ­ SOLÁSOK

335

IFJÚSÁGI (DIÁK) SZÁLLÓK Takaró

Szalmazsák

Ágyak

Pótmatrac

Tábori ágy

Személyzet

Külön bejárat

Tanulószoba

WC/zuh./ vezetői sz./ takarítóhely.

Hálócsoport III.

WC/zuh./ vezetői sz./ takarítóhely.

Hálócsoport II.

WC/zuh./ vezetői sz./ takarítóhely.

Hálócsoport I.

Tel WC

gazdasági bejárat Személyzet

Tárgyaló Vertikális közlek.

WC/zuh./ vezetői sz./ takarítóhely.

WC

Takarítóhely.

Fűtés Lift

Mosogató

Készlet Műhely

Étterem

WC/zuh./ vezetői sz./ takarítóhely.

Iroda

Hálócsoport I.

Bejelentkezés

WC/zuh./ vezetői sz./ takarítóhely.

Hálócsoport II.

Előcsarnok

Hálócsoport III.

Nappali helyiség

Tanulószoba

Lakás

Előkészítő hely.

Előtér, főbejárat

Gazdaság, mosókonyha

Konyha

Parkolók

gazdasági rész, gazdasági bejárat

lakórész

Garázs

előtér

Eszköztároló

1 Ágyak, takarók

Megkülönböztetjük egymástól a diákotthonokat és a diákszállókat.

Az előzőek többnyire vidéken találhatók, idetartoznak a gyermekotthonok, melyekben gyermekek 13 éves korig tartózkodhatnak és az ifjúsági otthonok, melyek 13–17 éves korú fiatalok számára vannak fenntartva, az átmenet a kettő között a gyakorlatban nem szigorú. A diákszállók általában turisztikai és kulturális programokat kínáló városok központi részein vagy a város nyugodt pontjain találhatók. A nemzetközileg is elfogadott standard a 3 csillagos hotel feltételeihez igazodnak. →333. Nagyságuk: 120–160 ágyas. Szállás- és találkozóhely gyűlések, tanfolyamok, szemináriumok számára, valamint a fiatalok és a felnőttek képzésére, szabadidő eltöltésére, egyéni és családi kirándulásokra szolgál.

Asztalitenisz

Nappali hely.

Hobbyszoba

Cipőtisztító-helyiség

Zeneszoba

Kandallószoba

Felső emeletek

Olvasószoba

Fő szint

Mellékbejárat

Funkciós térségek Hálószobák A szállókban ≥4–6 (legfeljebb 8) ágyas szobák csoportokba rendezve egy vezetői szobával (1 ágy, 1 összecsukható ágy, mint nappali ülőalkalmatosság), a vendéglőkben 2–4 ágyas szobák, a vezetői szobák munkahellyel ellátottak, 1–2 ágyas szobák, családok számára 4–6 ágyas helyiségek (egyre inkább terjedőben van az az irányzat, mely szerint a családi helyiségeket különválasztják felnőttek és gyermekek számára fenntartott egységekre). A fiúkat és a lányokat külön kell elszállásolni, általában több (esetleg zárható), ajtó által elválasztott különböző folyosókon. A zuhanyozók és a mosdóhelyiségek legyenek összeköttetésben a szobákkal, WC-k elkülönítve, fogyatékosok számára is legyenek használhatók, legyen a szobákban zárható csomagtároló. Emeletenként takarítóhelyiségek és a cipők tárolására és tisztítására alkalmas helyiségek is szükségesek.

Tartózkodási és nappali helyiségek Egy ilyen helyiség jusson 20–25 ágyra. Több étkező, multifunkcionális közlekedési területek egyéni sarkokkal, kávézó, előadóterem, gyűlésteremként is használható étterem, férőhely az ágyak száma alapján, bejárati csarnok, bejelentkezés és iroda a szállásvezető számára. Az épületen kívül sátorhelyek (mellékhelyiségek kívülről is megközelíthetők), sportolásra és játékra alkalmas területek, parkolóhelyek személygépkocsik és buszok számára, a szállásvezető számára kert. Hangszigetelt, belső helyiségek asztalitenisz, hobby-helyiségek és műhelyek számára

Gazdasági térség Hasonló mint egy 3 csillagos hotel esetén, kiadagolt, vagy csoportok számára tálban mért ételadagolás, tálalókocsis rendszerrel, nincs önkiszolgáló pult. Gazdasági, személyzeti és tartózkodási helyiségek.

Lakótérség

2 Funkcionális vázlat

A lakótérség rendelkezzen egy, a szállóvezető számára fenntartott lakással, valamint több, 12–15 m2 nagyságú személyzeti hálószobával. étkező

bevezető út konyha

bejárat

előcsarnok, bejelentkezés

szállásrészleg

1 szélfogó 2 előcsarnok 3 bejelentkezés 4 ruhatár 5 telefon 6 iroda 7 étkező 8 konyha 9 mosogató : tálaló ; éléskamra

tanulórészleg

3 Hitzacker diákszálló

< kenyérraktár = személyzeti helyiség > személyzeti WC ? helyiség csoportok számára @ háló A vezető B vendégek C fürdő D zuhanyzó E tisztítószerek F WC

Építész: C. Schönwald

345

ELSZÁLLÁ­ SOLÁSOK

NYARALÓK / HÉTVÉGI HÁZAK ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ

A hétvégi házakat a tulajdonos vagy (fizető) vendégek használják időszakosan nyaralási célból. Ez lehet egy saját telken vagy más építési helyen épített egyedülálló ház, vagy nyaraló övezetbe tervezett ház, melyek a tartományi építésügyi szabályzat alá esnek.

A hétvégi házakat, melyek bizonyos mentességet élveznek a tartózkodási helyiségek, hő-, zaj- és tűzvédelmi intézkedések minősége kapcsán, csak megfelelő területre szabad építeni, méretük a kemping és hétvégi helyekkel kapcsolatos rendeletek alapján korlátozott (pl. alapterület max. 40 m2 (+ 10 m2 kis terasz), magasság max. 3,50 m). A bérbe adott hétvégi házak berendezését sok esetben a német turisztikai szövetség ellenőrzi, mely a megfelelő osztályozásért felelős. Általában elmondható, hogy a hétvégi házakban kell legyen egy lakórész, egy teljes értékű (térben elválasztott) konyha, egy lezárható tusoló WC-vel és mosdóval valamint legalább egy zárható hálórész.

1 Farönk ház, háló padlástérrel konyha

háló

szerszámok

létra lakótér

2 földszint →1

3 padlástér →1 háló

lakótér – étkező

háló

kinyúlás

faház 4 személyre, 4 V25íkend m alapterülettel 2

Terv.: H.Lowett

Terv.: prof.Cosse

5 Nyaraló Belgiumban

fedett veranda

terasz

metszet

bejárat

konyha

Terv.: Konstantinidis

6 Nyaraló Görögországban

háló

nappali

terasz Terv.: Immich/Erdenich

8 Tetőtér →7

9 Metszet →7

: Homlokzat →7 konyha

7 Hétvégi ház

hálók lakótér

háló

háló

háló terasz

;

Földszint, nyaraló Norseelandban

346

< Tetőtér

Terv.: Hagen

= Hétvégi ház

Terv.: Sollsten

gyerek

lakótér gyerek

ELSZÁLLÁ­ SOLÁSOK

Terv.: Jensen

= Nyaraló Bornholmban

KEMPING ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI ÚTMUTATÓ

A kempinghelyek →7 az olcsó, legális sátras →1 – 3 vagy lakókocsis (utánfutós →4 – 5 vagy lakójárműves →6) éjszakázást szolgálják. Széles a skála, vannak természetben található nyaraló övezetben kialakított kempinghelyek, többnyire vonzó környezetben (pl. tengernél), de akár karaván parkok is, melyek jó alternatívát nyújtanak a szállodák és motelek helyett.

1 Kis sátor apszissal

ELSZÁLLÁ­ SOLÁSOK

sátor belső sátorral, 2 N2 agyobb apszissal és előtetővel

agy lakósátor magas oldalfalakkal, belső sátrakkal, előtetővel, 3 Nablakkal

A kempinghelyekkel szemben támasztott követelmények a szövetségi államok Kemping- és hétvégi helyről szóló rendeleteiben (CWVO) vannak lefektetve.

Egy kempinghelynek általában a következő feltételekkel kell rendelkeznie: Egy bejárat a nyilvános forgalmi utak felöl egy behajtást gátló szerkezettel (sorompó), recepció és parkolóhely-kezelés.

Elegendő terület a sorban álló járművek számára, parkolóhely látogatók számára valamint a tűzoltók számára fenntartott belső út (szélessége legalább 3,0 m).

A sátorhelyeket és a lakókocsik parkolóhelyét el kell különíteni egymástól. Minden egyes lakókocsi számára külön parcellát kell fenntartani. A parcellák mérete legalább 75 m2 kell legyen (65 m2, ha az autók számára külön parkoló van kialakítva), melyeket a tűzvédelmi sávok (5 m széles) 20 férőhelyes szakaszokra osztanak. Adott esetben lehet gondoskodni még külön tűzvédelmi szakaszokról, melyek a szomszédos telkek felé néznek.

lakókocsi megállóhely bejárat a nyilvános szaniterhelyek forgalmi út felöl (részben akadálymentesítve)

parkoló

játszótér

recepció

kioszk / kávézó sátorhely

L akókocsivá kinyitható után-

akókocsi főző-, étkező- és főző-, ülő-, háló- és cso4 Llakótérrészekkel.

5 futó magtartó résszel WC

ülések

forgatható ülések

pihenőhely

konyha

forgatható ülések

konyha pihenőhely ülések

WC

6 Camping-busz 348

fürdő

polc

étterem

belső tűzvédelmi sáv (tűzoltók által járható)

7 Példa egy sátorozásra és karavánozásra alkalmas kempinghelyre Közösségi berendezések: A kempingekben az alábbi berendezésekről kell gondoskodni: Ivóvízcsapok (1 csap / 20 lakókocsi, a közüzemi vízhálózatra csatlakoztatva), villanybekötés (ideális esetben saját víz- és villanyellátással és szennyvízelvezetéssel rendelkező parkolóhelyek), tűzoltócsap és poroltó (1 poroltó / 40 lakókocsi).

Szaniterhelyiségek: WC (1 helyiség / 100 parkoló, 4 WC-vel / 2 vizeldével / 1 mosdókagylóval (férfiak számára), 6 WC-vel / 1 mosdókagylóval (nők számára) és 1 mozgáskorlátozott WC), fürdőhelyiség (100 parkolóhely számára: 3 tusoló, 5 mosdókagyló férfiak és nők számára, 1 mozgáskorlátozott tusoló és mosakodóhely), mosdókagyló edények és szennyesek számára, szennyvíz és ürülékkiöntő hely, elegendő és célszerűen elosztott szemetes kosár, telefoncsatlakozás segélyhívóval, kioszk, ABC, falatozó vagy vendéglátó, szabadidő eltöltését szolgáló kínálatok (játszótér, grillhely, szabadidőterem).

ISKOLÁK

TANULÁS-OKTATÁSI TEREK

Az ipari társadalomtól a tudományig, a nemzetközi összehasonlításig levő fejlődés, (PISA tanulmány), minden ember képzéshez való joga iránti (emberi jogok) erősödő követelmény, a demográfiai változás és különösen Németország egyetértése az ENSZ mozgáskorlátozottakról szóló egyezményéhez az elöregedett német iskolarendszer mélyreható átalakításához vezettek.

A teljes német oktatási rendszer struktúráinak új fejlesztései révén („Bolognai folyamat”, „Élethosszig tartó tanulás”, stb.) az iskolaépítésnek is új értelme van a jövőben.

csoport étkezés, tartózkodás

osztály

tanári

yílt oktatási zóna rugalmas tér felosztással 1 N(Open Space koncepció)

tanuló fülke

oktatási anyagok

tanuló fülke elválasztás lehetséges, tanuló fülke

számítógép állomás

oktatási mező

tanuló udvar

fejle

ruhatár

instrukciós szoba

ELSZÁLLÁ­ SOLÁSOK

s z tő

te r e

rak t

m

ár

2 Nyitott oktatási zóna (Oktatási mező) tanulófülkékkel csoport

csoport

Cluster/ csoportba gyűtés A csoportba gyűjtéselv pedagógiai koncepciója szerint több osztály (leggyakrabban 2–6) térben egy szervezetileg világosan meghatározott oktatási egységgé áll össze. Ezekhez az egységekhez csoport- és differenciált termek, szakoktató és csoport termek, nyitott tanulási zónák, egész napos oktatási vagy egyéb terek (mosdó, raktár) tartoznak. Ez jelenthet részben nyitott oktatási mezőt, ami strukturált és leolvasható.

Szabad tér koncepció/ Oktatási mező/Nyílt oktatási tér →1 A nyílt oktatási terek nagyvonalú és szabad terek, amik szak-, osztály vagy korcsoportos oktatást tesznek lehetővé.

Igény esetén mobil elválasztó falak, flexibilis állítható falak vagy mozgatható bútorok segítségével különböző nagyságú zónákra oszthatók fel. (akusztikát figyelembe kell venni) Ezekben a koncepciókban a fő és mellék használatú terek (közlekedők) messzemenően átfedésbe kerülnek. Az osztályterem és a folyosó tiszta elválasztása itt háttérbe szorul.

Tanári szoba/Tanári munkahely/Csoport támogató pont Az egész napos foglalkozás következtében a tanár feladatai és munkaterülete is módosulnak. A klasszikus tanári szobák mellett egyéni vagy kis csoportos munkahelyet adnak a tanárnak, ahol a tanításra felkészülhet, vagy kijavíthatja a munkákat, elvégezheti az utómunkálatokat. Ehhez további terekre van szükség, ami esetleg egy teakonyhával van kiegészítve.

Ezen kívül egy csoporttámogató pontot, vagy csoportállomást is adhatnak,ami nyitott oktatasi térrel van összekapcsolva annak érdekében, hogy a tanár a tanulókkal foglalkozzon, vagy a szülőkkel is beszélni tudjon.

megbeszélés

megbeszélés

oktató

megbeszélés

csoport megbeszélés

csoport

légtér

csoport

csoport

légtér

csoport

csoport megbeszélés

3 Példa egy nyitott oktatási mezőre több szinttel és visszavonuló szigetekkel – Ørestad Gimnázium Koppenhága 352

csoport csoport

Építész: 3XN

FÕISKOLÁK FŐISKOLÁK kollégiumok

sport Mûszaki ellátás

Kollégiumok

nagy előadó terem

menza Sport

Nagy elõadó

könyvtár Kollégiumok

Könyvtár

műszaki személyzet

igazgatóság

Hallgatók háza

Menza

Kampusz vagy csarnok

Parkoló

Igazgatóság

Parkoló

Oktatás

gazdasági személyzet

oktatás Intézmények

Intézmények

hallgatók háza (diákönkormányzat)

ELŐADÓK ELÕADÓK

parkok

Intézmények

intézmény

fakultációs bővítés

Központi főiskolai berendezések: nagy előadó (auditorium Központi fõiskolai berendezések: nagy elõadó maximum), díszterem, igazgatóság, dékáni(auditorium hivatalok,maxihallmum), háza díszterem, igazgatóság, dékáni hivatalok, hallgatók háza gatók (diákönkormányzat).

Ehhez könyvtárak, menzák, (diákönkormányzat). Ehhez könyvtárak, menzák, sportlétesítmésportlétesítmények, kollégiumok, parkolók. nyek, kollégiumok, parkolók.berendezései: A központi ellátó műszaki A központifűtőegység, ellátó mûszaki berendezései: Központi műszaki alapellátás.

Központi fûtõegység, mûszaki Szakspecifikus oktatási ésalapellátás fejlesztési berendezések.

Szakspecifikus oktatási és fejlesztési berendezések.

Terem-alapszükséglet minden szakhoz: Terem-alapszükséglet szakhoz: Előadók az alap- ésminden szakelőadásokhoz, szemináriumi és csoportszobák számítógépekkel Elõadók az alap- és(személyi szakelõadásokhoz, szemináriumifelszerelve) és csoportszo-a megtanulandók elmélyült feldolgozásához.

Szakkönyvtárak, bák (személyi számítógépekkel felszerelve) a megtanulandók elmékiszolgáló helyiségek a tudományos munkatársak számára, lyült feldolgozásához.

Szakkönyvtárak, kiszolgáló helyiségek a tudotanácsés vizsgatermek, stb.tanács- és vizsgatermek, stb. mányos munkatársak számára, .

Szakspecifikus térszükséglet: Szakspecifikus térszükséglet: Bölcsészet: nincs különleges követelmény.

Bölcsészet: nincs különleges követelmény Műszaki-művészeti szakok, pl. építészet, képzőművészet, Mûszaki-mûvészeti szakok, pl. építészet, képzõmûvészet, zene, zene, stb. mindenféle rajz-, mű-,próbaterem műhely-, próbaterem ésgyûjhestb. mindenféle rajz-, mû-, mûhely-, és helyiségek lyiségek számára. teményekgyűjtemények számára.

Műszaki-természettudományos szakok. építőmérnöki, fiMûszaki-természettudományos szakok. pl. pl. építõmérnöki, fizika, zika, gépészet, elektrotechnika: rajztermek, laboratóriumok, gépészet, elektrotechnika: rajztermek, laboratóriumok, mûhelyek, műhelyek, ipari műhelycsarnokok és laboratóriumok. ipari mûhelycsarnokok és laboratóriumok.

Természettudományos és orvoselméleti szakok, pl. kémia, Természettudományos és orvoselméleti szakok, pl. kémia, biolóbiológia, anatómia, lélektan, higiéné, patológia, stb.: laboragia, anatómia, lélektan, higiéné, patológia, stb.: laboratóriumok a tóriumok a csatlakozó kiszolgáló helyiségekkel, tudományos csatlakozó kiszolgáló helyiségekkel, mûhelyek, állatműhelyek, állattartásra szolgáló éstudományos állatkutató helyiségek. tartásra szolgáló és állatkutató helyiségek.

Fõiskola vázlata

Mennyezet vonala

hallgatói görbe

Vonatkoztatási pont

szemmagasság

Ereszkedõ mennyezet, akusztikailag nem hatékony

5o a visszhang ellen Elõadógörbe

Kép középmerõlegese

Vetítõ Vonatkoztatási pont

Az utolsó sor emelkedése

a = hallásmagasság + szabad rálátás

Homlokfal magassága hs Kép + perem hossz

Akusztikus ernyõ

Teremmagasság=hp + hs + ha + ht

õktatási mények – óriumok

Szemmagasság

Járat Pódium

A hallgatói görbe grafikus meghatározása

Elõadóterem hosszmetszete

Normál elõadó

Nagy emelkedésû elõadó

Vetítõállás

Hallgatók helye mûtétek idején Átjáró

Zeiss-vetítõ, teljes magasság 1,65 m, 70

Elõadó asztali demonstrációkhoz (sebészeti klinikák)

Korrektúra

Rajzolás

Emelkedés a rajzteremben, ülõhelyenként 0,65 m2.

361

ELSZÁLLÁ­ SOLÁSOK

KÖNYVTÁRAK

polcblokk l me

lcs

rat

polcok közötti járat

or

polc magassága

po

já lék

dupla polc (hossz x mélység x magasság) polcok (hossz x mélység x magasság) különálló polc modulrendszer

tengelytávolság

Méretarányok nélküli vázlat a könyvállomány területi számításainál felhasznált fogalmak tisztázására polcblokk 8,70 x 12,00 oldalfolyosó polc polc

oldalfolyosó

polc polc polc polc polc

Belsõ raktárak könyvállványainak területei oldalfolyosó

részleg

polc

polc

polc

tengelytávolság m-ben

raktár

polc

oldalfolyosó

ELSZÁLLÁ­ SOLÁSOK

polc

szabadpolcos részleg információs részleg, olvasóterem

polc

Szabadpolcos részlegek könyvállványainak területei, polcblokk 8,70 x 6,00 Szerkezeti raszter n x tengelytávolság m-ben

Polcok tengelytávolságainak példája szokásos szerkezeti raszterek esetén

részleg

kötetek polconkénti száma

raktár szabadpolcos rendszer

információs részleg és olvasóterem

Kötetek polconkénti száma

modulháló

raktártérség szabadpolcos részleg szabadpolcos részleg

olvasótermi részleg

munkahelyek csoportos munkahelyek A jelentõsebb könyvtárfunkciókra alkalmazott használatos modulhálók

polcok egymás felett n könyvek maximális magassága cm-ben közepes könyvmélységek cm-ben egy polcra jutó teher kN-ban Raktár könyvfödémek 7,5 kN/m2-es teherbírása

370

alapul véve a következõ könyvformátum-megoszlást 25 cm –65% 25–30 cm –25% 30–35 cm –10% adódik a szükséges teherbírás: 7,5 kN/m2

A tudományos könyvtárak (gyûjtemények, különbözõ szakterületek irodalma) az oktatás és a kutatás számára nyitott intézmények.

A nyilvános könyvtárak széles választékot nyújtanak irodalomban és más médiákban, túlnyomó részt szabadpolcos rendszerrel. Minden társadalmi osztálynak és korcsoportnak kielégítik igényeit. Nagyobb városokban a nyilvános és a tudományos könyvtárak funkciói alkalmasint vegyesen jelentkeznek. A szövetségi könyvtárak és a nemzeti könyvtárak szintén nyilvánosak. A szövetségi könyvtárak nagyobb területeket ölelnek át, nagyságuk jelentõsebb a városi könyvtárakénál, a nemzeti könyvtárak egy ország vagy terület irodalmát gyûjtik össze (kötelezõen meglévõ példányok). A speciális könyvtárak a tudományos könyvtárakhoz tartoznak, speciális szakterületek irodalmát és médiumait gyûjtik össze, használatuk általában korlátozott.

A tudományos könyvtárak irodalmat és más médiákat gyûjtenek és tesznek hozzáférhetõvé az oktatás és a kutatás számára, ezeket használatra bocsátják az olvasótermekben (nem kölcsönözhetõ könyvek), illetve ezek ki is kölcsönözhetõk a belsõ raktárból, a szabadpolcos hírlaprészlegbõl, a szabadpolcos olvasótermekbõl és a külön felállított tankönyves polcokról. Könyveken és újságokon kívül a médiák minden fajtáját gyûjtik, melyek tartalmát hozzáférhetõvé teszik és használatra bocsátják. Az olvasóhelyek száma a különbözõ szakokon tanuló egyetemisták számának függvénye. Az orientációt a könyvállomány szisztematikus és szakszerû elrendezése és felosztása segíti. A szolgáltatások kínálatához hozzátartoznak: könyvtárközi kölcsönzés (az irodalmat külsõ könyvtárakból szerzik be), fénymásolás, mikroformátumok (mikrofilmkártyák, mikrofilmek) visszanagyítása, ezenkívül online-irodalom utáni kutatás, valamint CD-ROM-okon tárolt adatbankok utáni kutatás.

Az egyetemi könyvtárak egy- vagy kétszintesen szervezettek: az egyszintes szervezés esetén központi irányítás van (könyvfeldolgozás és szolgáltatások) és általában csak kevés külön használati térség áll rendelkezésre az ágazati vagy szakkönyvtárakban. A kétszintes rendszerek magukban foglalnak egy központi könyvtárat és – gyakran nagyobb – kari, szak-, illetve intézményi könyvtárakat. A könyvállományt szabadon használható (szabadpolcos rendszer) olvasótermekben, szabadpolcos raktárokban (az állványok polcainak távolsága megegyezik a zárt raktárak polctávolságaival), valamint zárt raktárokban helyezik el. A könyvek ily módon vagy ennek valamilyen kombinációs módján való elhelyezése majdnem minden tudományos könyvtárban megtalálható. A raktáron lévõ, illetve a szabadpolcos és a nem kölcsönözhetõ könyvek részlegeinek aránya az állomány struktúrájától és/vagy szervezeti rendszerétõl, illetve a könyvtár koncepciójától és gyakran a meglévõ épület helyiségeitõl is függ.

A könyvek területi szükséglete függ a szervezeti formától, a könyvtárlátogatók könyvekhez való hozzáférésétõl, a polcok fajtáitól, a könyvek szakszerû, szisztematikus felosztásától, elhelyezésétõl és formátum szerinti elkülönítésétõl, valamint a modulhálótól.

Minden könyvtár 3 hasznos területre oszlik: olvasóterem, raktár és adminisztráció. Ezek területi szükséglete a könyvtárak fajtáinak megfelelõen alakulnak.

Olvasóhelyiségek: A jó orientálódási lehetõségek esetén (könnyen értelmezhetõ jelzésekkel ellátott ábrázolások az utakról, a funkcionális helyiségekrõl és a polcokról) az olvasóhelyekkel és a munkaasztalokkal felszerelt olvasótermeknek lehetõleg – a könyvek szállítása miatt is – minél kevesebb szinten kell elhelyezkedniük, kerülni kell az eltolt szinteket is. A megközelítés lehetõleg lépcsõkön történjék. Az összes olvasóközönségi és olvasótermi helyiséget el lehessen érni liftekkel (könyvszállítás, fogyatékosok). A födém terhelése az olvasótermi helyiségekben ≥ 5,0 kN/m2 lehet.

A közlekedõk > 1,20 m szélesek, a polcok ( melyek az olvasótermi részlegben mindig rögzítettek) közötti távolság maximum 1,30– 1,40 m. A bejáratot és az olvasótermet ellenõrzõzsilip által könyvbiztosító berendezéssel kell elválasztani egymástól. Lehetõleg csak egy be- és kijárat legyen. Az ellenõrzõzsilipet célszerû a kölcsönzõ és a központi információ közelében elhelyezni.

Templomok

könyvek

a Katolilvasópult Keresztelőkút által.

3 Gkusyóntatószék 1 Oáltal. templomban méretei 2 méretei

4 Oltár, keresztmetszet

zentségtartó, falba 5 Sépítve

szentségtartó

6 Oltár szentségtartóval, alaprajz

ltár szentségtartó 7 Onélkül, alaprajz

8 Az oltár körüli talapzat variánsai keresztelőkút

oltár

oltár

oltárterület szószék

szószék

oltárterület

kórus

EGYHÁZI ÉPÍTMÉNYEK

A templomok az istentisztelet helyei, s így az építési formáik is az istentisztelet és a liturgia módozataiból alakultak ki. Az egyes tartományok egyházai, illetve a püspökségek külön építési irányelveket adnak ki a körzetükben létesítendő templomokra és a gyülekezeti helyekre vonatkozóan.

A templom a szakrális építészet szimbolikus egysége volt (keresztforma), irányával, méreteivel (pl. kórus-rész kelet felé) – a méretek geometrikus arány-előírások szerint lettek megválasztva. Lásd a 40–54. oldalakat. Minden részletről a liturgia rendelkezett. Később a nép is bekerül magába a templomba. A papságnak azonban megmaradt a rácsokkal zárt oltárrész és a magas oltár (az egyházi szentek maradványainak koporsóival) illetve nagyobb templomoknál a középdóm, amely maga a „templom szíve” volt.

A helyszükséglet egy-egy templomi férőhelyre – az evangélikus templomban térdeplő nélkül: 0,4–0,5 m2, a közlekedők beszámítása nélkül. A katolikus templomokban a térdeplővel együtt ez: 0,43–0,52 m2 a közlekedők nélkül →: és →;. A padok és a székek elrendezése és alakja függ a tértől, a térhatástól, a hallhatóságtól és a jó láthatóság is döntő. A kisebb templomoknál (kápolnáknál) elég 1 oldalfolyosó, melynek szélessége: 1 m, a padok 6–10 (általában 8) ülőhellyel készülnek. Lehet egy középfolyosó is 1,50 m szélességgel, kétoldali ülőhelyekkel a 13. ábra szerint. A templomfalak nagy hidegkisugárzása miatt jobb a kétoldali, falmenti folyosó és a középpados elhelyezés →? 12–18 ülőhellyel, többnyire 15 hel�lyel. Szélesebb templomoknál több közlekedő is lehet. Az állóhelyek helyigénye: 0,63–1,0 m2/fő Az állóhelyek össz helyigénye: 0,25–0,35 m2 között elegendő, ugyanis a falmenti közlekedők és a hátoldali rész is felhasználható állóhelyként. A kijárati ajtók és a lépcsők szélessége feleljen meg a terem méretarányainak, befogadóképességének. (Lásd 459. old.)

A középfolyosós elrendezés az oltár tengelye mentén megfelel az esküvőknél, ünnepi körmeneteknél, de hátrányos a papnak, ha a szószéknek is középen kell lennie mint ahogyan pl. az evangélikus templomoknál ez követelmény→3.

A templomok mindig kapcsolódnak az egyházi központhoz is. Új építménynél, átalakításnál és rekonstrukciónál ki kell kérni a papi tanács véleményét és a püspöki vikariátus engedélye is szükséges.

A II. vatikáni zsinat új rendelkezéseket adott ki a templomépítésre vonatkozóan.

Az oltár = az Úr asztala, az eukarisztikus ünnepség központja. A templomokban az oltárasztal (mensa) helyhez kötött, melynek lapja természetes kő, míg a lábazat tetszőleges anyagú, nemes és tartós, oldalkápolnák oltárai és asztalai hordozhatók is lehetnek, tetszőleges anyagokból. Az asztal magassága 95 cm, szabadon álló, hogy könnyen körbejárható legyen →3. A pap az oltárasztal mögött celebrál, hogy arcát láthassák a hívek. Az oltárokat a felszentelés előtt nem használják. Az asztal oltárlapjába csak mártírok vagy szentek régi relikviáit szabad elhelyezni.

keresztelőkút

kórus

A díszes templomi ülések elren-

az oltárhoz és a kórushoz 9 dezése képest

ombusz alakú el: Rrendezés oltár

oltárterület

oltárterület

keresztelőkút szószék keresztelőkút

kórus

; Háromoldalú elrendezés 376

oltár

szószék

kórus

elrendezés < K¾ özponti körben

= Az oltár, a szószék és a keresztelőkút elrendezése

Zsinagógák

1 Áldozati sátor (áldozati kunyhó); a zsidók első Istenháza

áldozati oltár tűzzel

ÉD metszet

Kegytárgyak

Bejárat Reggel (keleti oldal)

Veranda

Az imádkozók helye

Állatvágási hely Függőlámpás

Szabad út Terem Négyrészes bejárat

Este (v. nyugati oldal)

Éjfél (v. északi oldal)

Szabad út Metszéspont Dél (v. déli oldal)

2 Az áldozati hely alaprajza →1

A Bibliában találjuk az első építési megbízást Isten részéről, ahol az áldozati sátor építésére és berendezésére szakrális építési előírásokat találunk specifikus kialakítási és műszaki részletekkel.

A zsinagógában az oltár helyett egy központi hely van kiemelve a prédikátorok részére, két ülőhellyel a rabbi és a kántor részére, akik a tórából olvasnak fel. A zsinagógák többnyire Jeruzsálem irányába tájolva épülnek. A zsinagóga homlokfalán található a tóratekercsek tárolására szolgáló frigyláda (Aron Hakodesh). Ez egyrészes az úgynevezett askenázi térségben (héberből németül, Európában az elnevezése = Diaspora) és háromrészes a sephárdi térségben (héberből spanyolul, Kis-Ázsiában = Palesztina). Az almemor (prédikálóhely) és a frigyláda közt található az ünnepi körmenetek folyosója és a tóratekercsek bemutatója.

A zsinagóga építése mindig egy megújuló kísérlet egy konfliktus megoldására az alaprajzot illetően, az „almemor” szellemi súlypontja (az ortodox központos épület) és a frigyláda térbeli súlypontja között (többnyire liberális felfogású hosszhajós épület), illetőleg a geometriai szintézist illetően a négyszög és a kör között. A Dávid-csillag, a hétkarú gyertyatartó és a mózesi törvénykőtáblák jelképei nélkülözhetetlen elemei a formanyelvnek. A zsinagóga egy-egy közösségi centrum ima- és gyülekezeti helye. A nők helye jelképesen le van választva, és nem esik a férfiak látóterébe, gyakran a karzaton van. A bejáratnál található egy kút vagy mosdóasztal a kézmosáshoz. A rituális fürdőt (zsidófürdő: „mikva”) a „bemerüléshez”, mely a nők számára többnyire a pincében van, természetes folyóvízzel táplálják, melyet fémcsövekben nem szabad odavezetni.

Liberális zsinagógákban vannak orgonák is, de az nem lehet túl látványos. A díszítésben emberi alakok nem szerepelhetnek, csak növényi, geometriai vagy írásos ornamentikákat találunk.

A Dávidcsillag, a hétágú gyertyatartó és Mózes kőtáblája elengedhetetlen szimbólumok. Dekorációként emberi alak tilos, csak növényi és geometrikus rajzok lehetnek.

1 imaterem 2 almemor (megmaga-

sított emelvény a tóra felolvasására)

3 Jeruzsálem, Salamon-templom hosszmetszete→4

3 Aron Hakodesch (a

tóratekercsek tárolására szolgáló láda) 4 kóser konyha 5 közösségi terem 6 igazgatósági terület 7 közösségi helyiségek

előcsarnok

z imaterem körülzártan, a belső udvarban található. Darmstadti 6 Azsinagóga

Építész: Alfred Jacoby

4 Templom alaprajza előcsarnok a Semperzsinagóga körvonala

közösségi ház

imaterem

1 imaterem 2 almemor (megmagasított

materem és közösségi terem különböző épületekben, udvarral el5 Iválasztva.

A drezdai zsinagóga

Építész: Wandel Hoefer Lorch + Hirsch

emelvény a tóra felolvasására) 3 Aron Hakodesch (a tóratekercsek tárolására szolgáló láda)

4 kóser konyha 5 közösségi terem 6 közösségi és igazgatósági helyiségek 7 könyvtár

z imaterem körülzártan, a belső udvarban található. Darmstadti 7 Azsinagóga

Építész: Alfred Jacoby

379

EGYHÁZI ÉPÍTMÉNYEK

MECSETEK

Emberek ima közben

Kába Minaret

Imaterem

Imatér

Mekka

Rituális mosdó

Rituális mosdó

Rituális mosdó

Mellékhelyiségek

Minaret

Fõbejárat

Metszet

Történelmi mecsetépítési mód

EGYHÁZI ÉPÍTMÉNYEK

Imaterem

Minaret

Iskola

Könyvtár

Díszkút

Iroda

Diákszálló Karzat

Auditórium

Házmester

Info

Török-fürdõ

Kávézó

A mecset egy imaház (MASJED vagy JAMIH), egyben kultúr­ centum, társadalmi gyülekezőhely, a bíróság, iskola és egyetem szerepét is betölti. (A Korán az iszlám vallás központi forrása, egyben az élet szabályait, a tanulás, a jogorvoslat, a vallás, stb. szabályait is előírja.)

Az iszlám országokban a mecset a bazárban (SOUK) az élet központjában áll. Olyan országokban, ahol ezek az egységek hiányoznának, ott a mecsettel együtt tervezve kell elhelyezni azokat (így a fodrászt, az engedélyezett ételek és élelmiszerek boltját, a kávézót, stb. is).

A kisebb mecseteknél ritkán (MESCIT), míg a nagyobbaknál (CAMII) mindig áll egy minaret (MINARE) is. A muzulmánok az iszlám vallásban nem ismerik az orgonát, sem a harangot, ill. a harangtornyokat sem. A minaretben lépcsők vezetnek a fedett felső körfolyosóra, de lehet lift is beépítve. Innen hangzik el naponta 5-ször a müezzin imája, manapság többnyire hangszóróból, de ez több országban nem megengedett.

Az imatér nagyságánál figyelembe kell venni, hogy 0,85 m2/ fő az 1 személyre jutó területigény. Többnyire négyszögletes, de lehet négyzet alakú is, egy központi kupolával, de az imairány mindig Mekka felé mutat. A homlokoldalon (QIBLA) található az imafülke (MIHRAB), mellette az ún. pénteki ima (MIHRAB) emelvénye, melyhez az imám (a mecset papja) páratlan számú lépcsőn érhet fel. A nőket és a férfiakat gyakran csak szimbolikusan választják el, többnyire csak egy karzattal.

A cipők részére, melyeket a hívők levesznek, a bejáratnál polcok vannak elhelyezve. Rituális fürdők és zuhanyozók állandó folyóvízzel vannak ellátva, a mellékhelyiségekkel Mekka irányára merőlegesen, oldalt kerülnek kialakításra. Ezek bejárata nők és férfiak részére elkülönül, ehhez a női karzatra vezető külön lépcső is csatlakozhat.

Sok mecset egy belső udvarral is rendelkezik, mely ugyanakkora, mint az imatér. Ezt az udvart ünnepnapokon használják egy díszkúttal (ez az ún. csesme) a rituális mosdások céljára. A forró égövi országokban mértanilag elhelyezett fákat ültetnek ide, az árnyékadás céljából.

Iroda, könyvtár, előadó- és tantermek, raktárak, ill. legalább az imám és a müezzin részére kialakított lakások is a helyiségprogramba tartoznak.

Dekoráció céljából embereket és állatokat nem szabad ábrázolni. Növényi és geometriai ornamentális ábrák, az ún. arabeszkek, valamint Korán-idézetek arab kalligráfiával kedveltek és művészien kivitelezettek.

Boltok

Étterem

Kölni iszlám imacentrum alaprajza

Építész: Ruhi Alagöz Földszint: 11. Férfiak bejárata 12. WIFA 13. Cipõtároló 14. Iroda/hodzsa 15. Imatér/fzs. Ffi. 16. Férfiinformáció 17. Bejárat a nõknek 18. WIFA 19. Nõi információ 10. Cipõlerakó 11. Imatér, nõi feljáró 12. Árkádok 13. Minaret lifttel hodzsa szószék

Iszlám kultúrcentum Frankfurtban

380

Építész: Ruhi Alagöz

Alagsori alaprajz

Jelmagyarázat

Alagsor: 11. Kézmosókagylók sora 12. WC-k 13. Zuhanyozó 14. Átemelõ szerkezet 15. Konyha 16. Étkezõterem 17. Fûtés 18. Fodrász 19. Férfitanfolyamok 10. Könyvtár és elõadóterem 11. Nõi tanfolyamok 12. Hár

MÚZEUMOK

Nyilvános, ellenőrzött rész

ÁLTALÁNOS

Kávézó, bár Étterem Bolt Konferenciatermek

Kiállítási rész: állandó kiállítások időszakos kiállítások

Látogatói bejárat

Kiállítások

Bejárati rész Tájékozódás Ruhatár Pénztár WC

Könyvtár Előadótermek

Műalkotások beszállítása

Gondnokság Igazgatóság

Katalógusok Fénymásolás

Könyvtár

Archívum

Adminisztráció

Nem nyilvános rész

A múzeumok az emberi kultúrfejlődés bizonyítékainak a nyilvános gyűjteménye. A múzeumok gyűjtik, dokumentálják, megőrzik, kutatják, interpretálják és kommunikálják ezeket a kiállítások eszközeivel.

A gyűjtemények, eredetük és fajtájuk szerint a következő csoportokra oszthatóak: Művészeti múzeum: A képzőművészeti alkotások (beleértve a kézművességet és a grafikát) gyűjteménye.

Kultúrtörténeti múzeum: Eszközök, fegyverek, ruhák, írásos dokumentumok stb. gyűjteménye, melyek egy földrajzilag behatárolható terület kulturális fejlődését támasztják alá (néprajzi múzeum, szabadtéri múzeum, honismereti múzeum).

Néprajzi múzeum: Alkotások a tradicionális népek és kihalt népek kultúrkincséből.

Tudományi múzeum: Gyűjtemény oktató- és szemléltető anyaggal természettudományi és műszaki témákhoz.

Restaurációs és konzerváló műhelyek

Raktár

1 Működési séma

Restauráció

Megvilágítás

Műalkotások beszállítása

Dél Észak

Észak

Kiállítás

Kiállítás

vegálmennyezet által szűrt 2 Üközvetett megvilágítás Észak

kiállítás megvilágítása 3 Aészakról jövő felsőfény által

Dél

Kiállítás Kiállítás

vegálmennyezet által szűrt 4 Üközvetett megvilágítás katedrálüveg (bordázott üveg) matt üveg

megvilágítás észak5 Orólldalsó jövő fény által árnyékolás észak

észak

dél

dél

gyenletesen megvilágított teól megvilágított kiállítótér bos7 Erem, 6 Jtoni fény S. Hurst Seager szerint kísérletek eredményeként

A muzeális tárgyakra nem eshet közvetlen napfény, mivel az ezeket károsíthatják. Ezért a kiállítási termeket flexibilis megvilágítási rendszerekkel kell felszerelni: nem lehetnek beépített lámpák és rögzített fali- és mennyezeti világítások.

A fényerőre vonatkozó irányértékek: Nagyon érzékeny kiállítási tárgyak: 50–80 Lux Érzékeny kiállítási tárgyak: 100–150 Lux Kevésbé érzékeny kiállítási tárgyak: 150–300 Lux A 25 W/m2-es UV sugárzási értéket nem szabad túllépni.

Mindegyik kiállítási termet teljesen el kell tudni sötétíteni.

Nyilvános helyiségekben, melyekben nincsen kiállítás, pl. bejárati rész, kávézó, könyvtár, kívánatos az erős nappali fény.

A múzeumok megvilágítására szolgáló számítások nagyon teoretikusak, a fény minősége a döntő. Több tájékoztatást nyújtanak erről amerikai kísérletek.

Helyiségklíma a raktárakban és a kiállítási részekben

A raktárakban és a kiállítási termekben télen 15–18°C, nyáron 20–22°C az ideális. Nyáron a rövid ideig tartó 26°C-os csúcsokat nem szabad túllépni, télen pedig a 13°C-os alá menni. Ezért a raktár nem lehet pl. nem szigetelt tetőzet alatt vagy padláson.

Mivel a rovarok szaporodása 15°C alatt erősen korlátozott, ezért, főleg a természettudományos és néprajzi gyűjteményekhez, a 12–13°C az optimális.

A fotó- és filmanyagok kémiailag erősen instabilak, ezért ezeket lehetőleg hidegen és szárazon, 16°C alatt (kb. 5°C lenne az ideális) kell tárolni.

A raktár- és kiállítási helyiségekben szükséges relatív páratartalom függ a kiállított ill. tárolt anyagoktól: fa számára optimális az 55–60% páratartalom, vászon számra 50–55%, papír számára 45–50%, fémek számára max.

40%. Nagyon fontos, hogy elkerüljük a rövid idejű ingadozásokat: egy óra alatt a relatív páratartalom ingadozása ne legyen nagyobb 2,5%-nál, egy nap alatt pedig 5%-nál több. Az évszakonkénti ingadozás nyáron ne haladja meg az 5%-ot, télen a -5%-ot. A múzeumok változó látogatottsága miatt állandóan változnak a klimatikus viszonyok.

381

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

SZÍNHÁZ Történeti áttekintés

A színház tervezéséhez alapfeltétel a komplex funkcionális összefüggések megértése. Sok minden világosabbá válik, ha áttekintjük a színház történeti fejlődését. Ez egy olyan építészeti feladat, mellyel a legkülönbözőbb társadalmi kultúrák több mint 2500 éve folyamatosan foglalkoztak. Minden színház építése tradicionális alapokon nyugszik, mégis jellemzője, hogy megpróbál elszakadni ezektől a tradícióktól.

A teljesség igénye nélkül néhány példával vázoljuk a színház építészeti típusainak történelmi fejlődését., 460. o.

A római 11 500 férőhelyes

Dionüszosz-színház (i. e. 11) 1 A(i.ze.athéni 2 Marcellus-színház 452/330) alaprajza. alaprajza.

A, B és C a színpad egyes részlegei 1. első kapu 2. pokol 3. Getszemáné-kert 4. Olajfák hegye

5. második kapu 6. Heródes háza 7. Pilátus háza 8. oszlop 9. kakasos oszlop

13. harmadik kapu 14–17.sírhelyek 18–19.a két lator keresztje 20. Jézus keresztje 21. Szent sír 22. Mennyek országa

Antik színházak Dionüszosz-színház, az európai színházépítés kezdetei. Római Marcellus-színház. Az első tisztán kőből épített színház Rómában Középkori stációszínház Ideiglenes emelvények és építmények. A Swan-színház belső tere van de Witt 1596-os rajza alapján, olasz színház a 16. század elejéről.

10. Kaifás háza 11. Anna háza 12. Úrvacsora háza

3 Egy középkori színház alaprajza 4 Londoni Swan-színház M a ház vagy terem fala, melyet körül- vagy beépítettek P perspektivikus színpadkép hátsó színházdíszlete legalább 60 cm-es távolságra M-től, mely a színészek átjárását szolgálja A színészi tartózkodóhely és öltöző C elülső horizontális színpadrész, mely D alapzatától 1,10 m-re emelkedik B egy lépcsőfokkal feljebb fekvő, a színpad mélységének 1/9-ével emelkedő hátsó színpadrész D proszcénium E orkhesztra ülőhelyekkel, F hercegek és az előkelőség számára fenntartott hely G nemes asszonyok helyei G-H elsőrangú nemesek helyei H-J másodrangú nemesek helyei J-től alsóbbrendű nemesek helyei K a „csőcselék” helye

Reneszánsz A korai reneszánsz színházak már meglévő termekbe beépített ideiglenes faépítmények voltak. Vasari példának okáért egy fából készült, újra felépíthető rendszert fejlesztett ki a színházépítészet számára a firenzei Palazzo Vecchio dei Cinquecento szalonjaiban. Teatro Olimpico, Vicenza.

A reneszánsz korszak első állandó színháza a Comedie Française Paris. Páholyokat a 17. század közepétől építettek. Teatro Farnese, Parma (az első mozgatható díszletrendszerrel felszerelt színház).

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

5 Sebastiano Serlio színháza 1545-ből

6 Vicenzai Teatro Olimpico (1585) alaprajza

9 A pármai Theatro Farnese (1618/1628) metszete

7 Nápolyi Theatro „San Carlo” (1737)

: Pármai Theatro Farnese (1618–1628)

Építész: Giovanni Battista Aleotti

Építész: Andrea Palladio és Vicenzo Scamozzi

Építész: Antonio Medrano, Angelos Carasale

Építész: Giovanni Battista Aleotti

383

személyzeti bejárat

műszaki helyiségek

vendégek hangszerei

áruátvétel

raktár

műhelyek

raktár

konyha

személyzeti étkező

felvétel/ lehallgató helyiség

zenészfolyosó

karmester/ szólista

nagy hangszerek

pódium

ügyelő

hangstúdió

tolmács

nem nyilvános terület

társasági termek/kórus

próbaterem

műszaki személyzet

szélfogó

próbaterem/zenekar

igazgatóság

KIALAKÍTÁSUK, VÁLTOZATAIK

társasági termek/zenekar

adminisztráció

KONCERTTERMEK

beszállítás

koncertterem fogadóhelyiség

WC

WC

főfolyosó

öltöző

bejárati előcsarnok

esti jegypénztár

közvetlen működési kapcsolat közvetett működési kapcsolat

ruhatár

nyilvános terület

büfé

elővételi jegypénztár

szélfogó

látogatói bejárat

1 Koncertterem működési vázlata, egy teremmel [01] Koncertházak Zenei előadásokhoz tervezték, de egyéb célokra is használható (kongresszusok, előadások, stb.), igény szerint kiegészíthető kamarazenei teremmel, próbateremmel, hangoló és gyakorlóhelyiségekkel valamint raktártermekkel. A termeket 1500–2000 főre méretezik (egyes esetekben 2800 főre), a kamaratermeket 400–700 férőhelyesre tervezik.

Tégla alakú • Alaprajz hatszög • Minta: vigadó-, ünnepi és táncterem • Látási viszony sík parkettnél nem optimális • Sokfunkciósan használható egy síkban levő székeknél • Elsődleges szerkezet a viszonyok alapján hasonló • Aranymetszés lehetséges, nagyon jó csengési mód

Aréna • Alaprajz sokszögű • Minta: amfiteátrum • Nézők a zenekari területet teljesen körülveszik • Optimális látási viszonyok, kommunikatív hatás • Jó közvetlen hangellátás • Optimális hallási viszonyok lehetségesek, de költségesen állítható elő

égyszög alaprajz: koncertteréna: Berlini Filharmónia, 2 Nrem 3 A1960–63 Luzernben, 1995–95 építész: Jean Nouvel

építész: Hans Scharoun

Több célra használható akusztikus termek Legkorábbi formái a templomok voltak, jelentős hátránnyal. Az utóhang fokozza a helyszín szentségét; azonban a prédikációk és a zenekari muzsika szempontjából a kupolák és a boltívek adta visszhang problémát jelent.

Az első színházakban és operaházakban a meglévő helyiségekbe építették be az auditóriumot és a színpadot. A beszéd jól érthető volt, mivel a látótér szabad és a távolság kicsi volt a színpad felé, azonban a visszhang nem volt megfelelő a puha anyagokból készült díszletek és a hangot kevésbé visszaverő felületek miatt.

Az emeletes színház esetében a szintek három oldalról fogják közre a földszintet. Ez a legkedvezőbb forma ahhoz, hogy a látó- és hallótávolság csekély maradjon. Az utóhangzási idő általában rövid, mivel a páholyokban és a galériákban kicsik a szabad falfelületek és a nézők eltakarják azokat. Előnyös a jól érthető beszéd szempontjából, a zene azonban inkább tompa és hangtalan.

Koncerttermek Napjainkban négyféle teremforma megszokott (és azok módosításai is): négyszög alaprajzú, aréna, legyező alakú és patkó alakú →2–5.

A teremforma megválasztása a városépítészeti helyzettől, a kívánatos teremprogramtól és az akusztikai követelményektől függ.

Patkó alak • Alaprajz patkó alakú • Minta: páholyszínház • Jó látási viszonyok, jó közvetlen hangellátás • Elegendő rövid visszaverődés, kevés többszörös visszaverődés • Hangzás csekély térbelisége és nagy átlátszósága

Kör alakú, körszektoros forma • Alaprajz legyező alakú • Jó látási viszonyok, jó hangellátás • Akusztikai hátrány a legyező alakú teremtágulás miatt • Jó hallási viszonyok lehetségesek, de költségesen állítható elő

atkóforma: Carnegie Hall, 4 PNew York, 1888–91

egyezőforma: Brucknerhaus 5 LLinz, 1969–73

építész: W.B. Tuthill

építész: Heikki Siren

393

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

FILMSZÍNHÁZ A tervezés elõtt kérjük ki egy mozitechnológiával foglalkozó cég tanácsát.

hosszmetszet

1. üléssor homlokfal

a legszélsõ ülõhely nem helyezkedhet el a megjelenített kép külsõ szélén kívül utolsó üléssor vetítõvászon

alaprajz

Optimális nézõtér

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

normál kép 1:1,37 széles kép 1:1,66 széles kép 1:1,85 kinoton-méret 1:2 70 mm kinemaszkóp 1:2,34

utózengési idõ másodpercben

Azonos képmagasságú képek méretei

Vetítõernyõ: Az éghetetlen film bevezetésével a vetítõhelyiséget nem kell többé külön tûzvédelmi eszközökkel felszerelni. A mozigépész több vetítõt kezel, a vetítõhelyiségben manapság nem kell már órák hosszat tartózkodni, 1 m távolság a vetítõtõl hátul és a kezelõi oldalon, 2,80 m belmagasság, szellõztetés, hangtompítás a nézõtér felõli oldalon. A vetítõtermek több nézõteret is ellátnak egyidõben.

Filmszélesség: 16 mm, 35 mm és 70 mm. A vetítõ fénysugara a vetítõvászon közepétõl sem horizontálisan, sem pedig vertikálisan nem térhet el 5°-nál jobban, valamint nem kerülhet a fordítótükör fölé .

A filmelõadásokat konvencionálisan 2 vetítõvel, hangkeverõs üzemben vetítik. Világszerte elterjedt a horizontális filmforgató tányérral ellátott, 1 vetítõs, automatikus üzemeltetési mód, mely lehetõvé teszi egy 4000 m-es filmtekercs szünet nélküli lejátszását, több vetítõhelyiség esetén a vetítõ- és ellenõrzési pontokról távirányítással mûködik.

A film automatikus vezérlõjeleket közöl a vetítõ minden egyes funkciójára, objektívcserére, a nézõterem fényére, a színpad fényére, a függönyre és a képletakarásra.

Képnagyságok: a vetítõvászontól való legnagyobb nézõtéri távolságtól függnek, magasság–szélesség arányuk 1:2,34 (kinemaszkóp), kisebb teremszélesség esetén 1:1,66 (szélesvásznú kép). Az utolsó üléssor közepe és a megjelenített kép két szélsõ pontja által bezárt háromszög utolsó sor felõli szöge kinemaszkóp esetén nem lehet több 38°-nál = utolsó sor távolsága: vetítõvászon szélssége = .

3:2 Vetítõvászon: A vetítõvászon távolsága a faltól THX esetén legalább 120 cm, de mozitípus és -rendszer szerint redukálható ez a távolság, ezeknek azonban a hangtechnikai eszközöktõl legalább 50 cm-es távolságra kell lenniük A vetítõvászon felülete perforált (hangáteresztõ). Mozgatható vetítõvászon-takarók, illetve függönyök határolják oldalról a vetítõvásznat, melyek a vetítõvászonnal egy magasságban helyezkednek el.

A nagyobb vetítõvásznakat hengerpalástként az utolsó sornál felvett középpontú ív mentén hajlítják.

A vetítõvászon alsó szélének legalább 1,20 m-rel magasabbnak kell lennie mint a padlózat .

Nézõtér: a szükséges vészmegvilágításon kívül nem kell, hogy más világítással rendelkezzék. A falakat és a plafonokat fényelnyelõ, sötétebb anyaggal kell bevonni. A nézõknek a megjelenített kép szélsõ pontjai által közrefogott területen belül kell ülniük. Az elsõ sorból a kép közepére irányított nézõszög nem lehet több 30°-nál.

Megengedett utózengési idõ a frekvencia függvényében

Megengedett zavarszint

396

utózengési idõ másodpercben

decibel 2 x 10-5 Pa fölött

Azonos képszélességû képek méretei

frekvencia

Utózengési idõ a terem nagyságának függvényében

frekvencia

ruha bolt

személyzeti helyiség 91 m2

CIRKUSZ

show karbantartási helyiség 23 m2

öltöző 346 m2

Show-színház, állandó poronddal A terem, amfiteátrumszerű, háromnegyed körbe rendezve, 1600 néző befogadására képes. A maradék negyed rész a színpadé, mely öt egymásra helyezett emelőpadból áll. Így villámgyorsan cserélhetőek a színhelyek →3.

Bejárat a terembe a 3. emeletről, mely 13 m-rel van az utca síkja felett. Egy 27 m magas vasbeton kupola feszül a cirkuszi aréna fölé.

workshop helyiség 129 m2

ruha bolt 182 m2

ÁLLANDÓ (KŐÉPÜLETŰ) CIRKUSZ

színpad alépítmény 1218 m2

Projekt: Épít.:

Berlin Leipziger Platz Aldo Rossi Milánó Planungs AG Neufert/Mittmann/Graf, Berlin Sceno – Plus Experts – Conseils, Montreal

légtér

légtér

kávézó

kávézó + 39,00

jegypénztár

lakás

butik

iroda + 17,60

3. szint

+ 13,0

2. szint

3 Keresztmetszet

légtér

1 2. emelet + 9.00 színház alapzat) fizikoterápiás helyiség 94 m2

show karbantartási helyiség 23 m2

próbaterem 320 m2

raktárhelyiség 24 m2

WC 20 m2

irodák 161 m2

backstage, színfalak mögötti rész

műszaki helyiség 99 m2

show karbantartási helyiség 56 m2

műszaki helyiség 99 m2

próbaterem, légtér

terasz terasz

WC 43 m2

üzlet 59 m2

tető

WC 43 m2

üzlet 59 m2 bár 132 m2

légtér

terasz

öltöző

terasz öltöző

tető

légtér

2 3. emelet (színpadi rész) + 13.00

4 4. emelet (széksor szint, nézők) + 16.50 401

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

„Ázsia” „Afrika” „Pongók” „Alapító kertek” „Dél-Amerika” „Gondwanaland”

ÁLLATKERT ÉS AKVÁRIUM

elefánt-templom, tigris… zebrák, zsiráfok, orrszarvúk gorillák, csimpánzok… állattörténetek sörényes hangyász, pápaszemes medve, óriásvidra óriás tropikárium

Alapvetés

„Gondwanaland”

„Ázsia”

„Pongoland”

„Felfedező ház”

Parkolóház Állatkerti igazgatóság Kongresszusi központ

Ajakos medve szurdok

„Alapító kert” Bejárat

lodzsa

„Afrika” „Dél-Amerika” Karantén

gy modern állatkerti berendezés terve élményvilággal (állatgeog1 Eráfiák) Lipcsei Állatkert példája

Építészmérnök: Rasbach® építészek

Feladata Egy állatkert számára kitűzött EU-feladatkör1999/22 szerint: 1. Résztvétel a fajok fenntartásának kutatómunkájában 2. Állatpedagógiai közösségi munka 3. Fajhoz alkalmazkodó tartás és etetés 4. Az állatok kiszökésének megakadályozása, behatolók, károkozók elleni védelem 5. Pontos nyilvántartás vezetése az állatokról

Infrastuktúra A főbejáratnál – nagy létesítmények esetén több állatkerti bejárat – helyezendő el a pénztárak, kioszkok, WC, elegendő parkolóhely személygépkocsik és buszok számára, nyilvános közlekedési eszközök megállói és legtöbb esetben az összes olyan adminisztrációs és más részleg épülete, melyek a látogatóközönséget szolgálják.

Állatok

Á ku polá tat s. ás Gondoskodás

érm Te zet, ny s lmé é

Természetoktatás

KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK

A modern állatkert a kutatás, állatvédelem és természeti élmény ütköző zónájában áll →2: Egyik oldalon a fajnak megfelelő tartási, etetési, kifutó kialakítási feltételek, és állatorvosi ápolás, fajok sokféleségének fenntartása érdekében levő kutatási tevékenységek, nemzetközi tenyésztési programokon való részvétel, valamint állatpedagógiai közönségszolgálat állnak.

A másik oldalon az állatkert egy állami vállalat, melynek sikere jelentősen függ a látogatottsági számtól és a konkurenciában más „szabadidős intézmények”-től.

Az állatkert tervezés alapját ezért az orientáltság mellett a fajnak megfelelő állattartás, a potenciális látogatók elvárásai és a kutatás állapota határozzák meg. Az egzotikus („természetközeli”) állatvilágok és látványos látogatói létesítmények alkalmazását ezért értékelni kell.

Látogatók

Modern állatkert feladatai, ku-

Állatkert

402

állatvédelem és élmény 2 tatás, területén

Helyiségek különböző rendezvények és előadások számára, igényes étterem az állatkerti létesítményekre való rálátással, az esti üzemeltetés számára az állatkert külterületéről nyíló bejárattal. További éttermek, önkiszolgáló kávézók, kioszkok, az állatkert fő sétányai melletti esőbeállók, az állatkert nagyságának megfelelő számú WC, piknikezésre alkalmas területek.

Külön bejáratú, a látogatóközönség tekintete elől zárt gazdasági és személyzeti épületek elegendő külterülettel raktár, élelem, alom, széna, szalma, homok, kavics, föld, építési anyagok, fatörzsek, stb. számára. Személyzeti részleg mosdókkal és öltözőkkel, fertőtlenítő, kávézó, oktató- és pihenőhelyiségek (éjszakai műszak esetére). Központi és helyi takarmányelőkészítés, vízelőkészítés, raktár- és hűtőhelyiségek, hulladékfelszámoló, csarnokok, takarítóberendezések tárolására és karbantartására, szállítókocsik, mélyített rakterű kocsik, szállítóketrecek, asztalos-, lakatos-, festőműhelyek és raktárak, kertészet. Az 5–6 m széles főutak körsétányszerűen vezetik el a látogatóközönséget a különböző állatcsoportok épületeihez és élettereihez.

A 3–4 m-es mellékutakon lehet eljutni az egyes állatcsoportokhoz.

Az utakat és az épületeket úgy kell megépíteni, hogy azokon át tolókocsival is kényelmesen lehessen közlekedni. A terület parkosítása és terepkialakítása során hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a távolabb lévő látogatókat ne láthassuk. A gazdasági utak lehetőleg ne keresztezzék a főutakat. Ezek az állatok ellátását és a különböző helyekre való szállítást szolgálják. A látogatóközönség szállítását a főutakon kell megoldani hangtalan elektronikus szállítóeszközökkel, a mini- és függővasutak pályája külön nyomvonalakon legyen. Épület szolgáljon az állatok orvosi felügyeletére, állatkórház, elkülönítőállomások, laborok, akklimatizáló helyiségek, nevelőhelyiségek, állati tetemek tárolására alkalmas tároló- és hűtőhelyiségek, tetemmegsemmisítő elhelyezésére. Személyzeti helyiségek, fertőtlenítő, takarmányelőkészítés elkülönítve. Fűtés, klímaberendezés, szellőztetés, kutatóberendezések. Megfelelő elkülönítés egyrészt az állatok, másrészt a látogatók védelmére: drótháló és (fekete) acélszövet, láncok, különböző akadályok, kifeszített acélhuzalok, vizes, és száraz elválasztóárkok, üveg- és műanyagtáblák, megfelelő megvilágítás (a madarak nem repülnek a kivilágítatlan látogatótér felé), elektromos áram.

A látogatható állatházak melyek egybeépülhetnek éttermekkel és a vendégek részére fenntartott mellékhelyiségekkel, fűthető (20–22 °C), enyhén fűthető (8–10 °C) és nem fűthető zónákra oszthatók. Mindig figyelembe kell venni az egyes állatok esetében az őshoni klímát és a szociális szokásokat, ámbár az akklimatizálódás egyes fajok esetében lehetséges. Különböző állatfajok csoportos, illetve egyéni szabadtéri vízmenti vagy anélküli elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy az állatok milyen földrajzi, illetve klimatikus környezetből érkeztek, ezek magatartási szokásait és a territorialitást. A látogatóközönség számára látható, illetve nem látható elkülöníthető területek a szaporítás és a nevelés céljára szolgálnak.

STADION A STADION FELÉPÍTÉSE

étterem fürdõk és zuhanyozók

parkolóhelyek

sportolók

bejárat

pénztárak

különbözõ eszközök

U formájú elrendezés

USA = két egymással szemben elhelyezkedõ ívelt forma

Amsterdam = félkörforma

Rotterdam = az oldalak és a sarkok íveltek. Csak labdarúgás számára alkalmas

Budapest = haránttengely körüli patkóalak

ÉK

K

DK É

D

ÉNy Ny A látótávolság meghatározza a sportlétesítmény nagyságát

Buenos Aires

Rio de Janeiro

DNy

Az antik stadionok a maguk megismételhetetlen nagyszerûségével mind a mai napig meghatározóak a sportlétesítmények számára (a római Circus Maximus pl. 180.000 nézõt fogadott be). Mértékadó a játékterek nagyságához a labdarúgópálya 70 x 109 m-es mérete és az azt körülvevõ futópálya 476. old. A játéktér alapformája hasonló az antik kor tojásformájához, tehát egy ellipszis. A stadiont általában besüllyesztik a föld felszíne alá, és az így nyert földet körülötte felhalmozzák. Városépítészeti szempontból a sportlétesítményeknek jól be kell illeszkedniük a város képébe és jó közlekedési és ellátottsági feltételekkel kell rendelkezniük (elegendõ vasúti, buszés villamosmegállókkal), nagy parkolóhelyekkel, stb. Kerülni kell az ipari környezet közelségét, mert a füst, a különbözõ szagok és a zajok a stadion környezetében és a stadionban nem kívánatosak. A különbözõ sportágak számára létesített fedett és fedetlen létesítményeket rendezzük egy helyre, úgy, hogy az együttes beleilleszkedjék a város rendezési tervébe.

Az antik versenypályák tengelye, attól függõen, hogy melyik sportágaknak az év melyik idõszakában volt a versenyideje, kelet–nyugati vagy észak– , Európában a tengely északkeleti és délnyugati iránydéli tájolású volt ba néz, így a legtöbb nézõt a nap hátulról éri és nem zavarja a látásban. Éppen ezért a bejáratok a stadionok keleti oldalán helyezkednek el. A bejáratok a stadion vonalából kinyúló pénztárakkal vannak ellátva, melyek mögött a látogatók tömege egyenletesen oszlik szét és innen eljuthat a már említett földtöltésen, illetve lépcsõkön át a tribünök félmagasságába és a tribün alatti és feletti sorokba . Vitruvius az ülõ- és állóhelyek emelkedésére akusztikai okokból is az 1:2 állandó arányt javasolja. Amennyiben a stadion hangosbemondó berendezéssel van ellátva, az emelkedés számára csupán a jó rálátás az irányadó.

Ennek megfelelõen (megállapított ülésrend esetén) minden második sor nézõi az elõtte lévõ sorban álló nézõk feje fölött el kell, hogy lássanak. Ez egy parabolikus ívet képez. A legjobb látási körülmények egy körív hosszoldalán adódnak.

A bejáratok és lépcsõk szélességének megállapításához a távozó nézõk elvonulási hullámát kell figyelembe venni, mely mindig gyorsabb mint a nézõk lassú, hosszas megérkezése a stadionba. C. van Estern meghatározása szerint az amsterdami stadion minden 5000 nézõjének a stadion 7 perc vagy 420 másodperc alatti elhagyásához 9,5 m szélességû lépcsõre van szüksége (ugyanilyen lépcsõszélesség esetén a nézõknek Los Angelesben 12 perc, Torinóban 9 perc szükségeltetik).

Tehát egy nézõ egy 1 m-es lépcsõszélességet 9,5x420 = 0,8 sec. alatt használ, 5000 vagy 1 másodperc alatt 1 m lépcsõszélességre 5000 = 1,25 nézõt számolnak.

9,5x4,20 Adott számú nézõközönség esetén, ahol is a nézõknek egy kívánt idõn belül a stadiont el kell hagyniuk, a szükséges lépcsõszélességre vonatkozó képlet a következõképpen néz ki: a nézõk száma másodpercekben mért kiürítési idõ x 1,25 A stadionhoz tartozó egyéb helyiségeket (pl. elsõsegélynyújtó helyeket) úgy kell elhelyezni, hogy azok a nézõtértõl könnyen elérhetõk legyenek. Minden 20.000 nézõre számítva szükség van egy ilyen épületegységre: szükségesek kezelõ- illetve pihenõhelyiségek 15 m2, raktár 2 m2 nagysággal, illetve 2 toalett szagelszívó berendezéssel. Az olyan létesítményeket, melyek 30.000 vagy ennél több nézõt képesek befogadni, el kell látni 15 m2-es, biztonsági szervek (rendõrség, tûzoltóság) részére fenntartott helyiségekkel. A tudósítókabinoknak a fõtribünön kell elhelyezkedniük, mégpedig úgy, hogy megfelelõ rálátással bírjanak a játéktérre. Minden egyes kabinnak 1,5 m2 alapterülettel kell rendelkeznie. Minden 5 riporterkabinra jusson egy mögöttük elhelyezett, 4 m2-es kapcsolószoba. Minden 4 nézõnek 1 személygépkocsiparkoló álljon rendelkezésre. Szükség van privát buszok számára fenntartott parkolóhelyekre is.

Berlin

Helsinki

Firenze

Arezzo

Az egyes lelátótípusok nézõinek közlekedési irányai

Tribünök metszete

405

SPORT SZABADIDŐ

SPORTPÁLYÁK Sport-típus

Versenysport játékmező mérete

hos�szanti oldal

keresztoldal

m 45-90 × 90-120

m

m

1

2

90-120

2

3,5

68,4×100

2

12-23

észak

1 Labdarúgópálya

futball

cé

l te

rü

let

futball FIFA meghatározások rögbi

cé

l te

2

rü

kézilabda

let

észak

terem kézilabda

akadálymentes távolságok

55- 65 × 90-110 18-22 × 38-44

1

2

1

2

teljes felület

m 46-91 × 92-122 47×92 93,5123,5

kosárlabda labdaütés

észak

3 Amerikai rugby, kapuk 5,50×3,05 m

teremkerékpár-póló röplabda zsinórlabda labdavetés ököllabda kosárlabda streetball

4 Kézilabda

25×60 25 × 50-70 9-11 × 12-14 9×18 8×16 15×28 13-15 × 24-28

játékmező mérete

akadálymentes távolságok hos�szanti oldal

keresztoldal

teljes felület

kapu kosár B=szélesmaség gasság H=magasság (w)=verseny

m

m

m

m

m

68×105

1

2

69×107

-

45-90 90 68×105

2

3,5

70×108,5

-

B = 7,32 H = 2,44

70,4×123 68,4×100

2

12-23

70,4×123

-

B = 5,60 H = 3,00

60×90

1

2

61×92

-

B = 3,O0 H- 2,00

20×40

1

2

21×42

-

B = 3,00 H = 2,00

55×91,4

2

4

57×95,4

-

B = 3,66 H = 2,14

56-66 × 92-112 19-23 × 40-46

jégkorong (szárazkorong)

Német rugby

háló

Tömegsport

m B = 7,32 H = 2,44

1

2

26×62

25×60

1

2

26×62

-

10

10

35 × 60-80

-

_

_

_

_

0,5

0,5-1

9,5-11,5 13-15

_

-

_

-

_

B = 2,00 H = 2,00

2 2 1

3 4 1

9×18 8×16 15×100 20×50 -

2 2 8 6 -

3 4 30 8 -

11×21 10×20 23×130 26×58 -

2,43 2,00 -

3,05

1 2

1 2

-

-

-

-

-

3,05

11×21 10×20 14-16 × 26-30

kosármagasság 2,50 futómező 1,5 m magas

8 Teremkerékpár-póló SPORT SZABADIDŐ

9 Röplabda :Lecsapós-labda (Preball)

észak

észak

5 Jégkorong észak

; Labdavetés (Schleuderball)

< Ököllabda (Faustball)

észak

osárjáték, kosár átmérője 55 cm, 6 Kkosár magassága 2,50 m tölcsér alakú bővítmény 140 m-ig

7 Labdaütés, futómező 1,5 m magas

= Kosárlabda →>

> Kosárlabdakosár →=

? Streetball →> 407

csarnoktípus

méretek méterben hasznosítható sportfelület m2-ben

teremjátékok1)

gyakorlópályák száma

A tervezés alapjául a következõk szolgálnak: Multifunkcionális csarnok, játékcsarnok és több célra alkalmas csarnok.

A tervezés során figyelembe kell venni a különbözõ sportágak egyesületeinek versenyelõírásait, mégpedig olyan szempontból, hogy az egyes sportágak lehetséges legjobb integrációját teremtsük meg a . csarnok megépítésével A telek szükséges nagysága függ a sportfelület funkciójától és a kiszolgálóhelyiségektõl. Általában, ha még nem áll rendelkezésre egy tervezésre vonatkozó összprogram, akkor a szükséges teleknagyságot a következõ gyakorlati szabály alapján számíthatjuk ki: Szükséges sportfelület x 2 + a szükséges oldalkertek a különbözõ telekhatárok mentén + szükséges parkolóhelyek, autók számára. . A fölosztható csarnok sokrétû kihasználáA csarnokok méretei si lehetõsége révén elõnyben részesítendõ az egyféle sportágra specializálódott több csarnokkal szemben.

Kiszolgálóhelyiségek sportrendezvények számára.

Bejárati helyiség pénztárral, nézõk számára gardrób, esetleg a bejá, 0,1m2/nézõ. rati helyiséghez csatlakozó takarítóeszköz tároló Nézõk, díszvendégek, sajtó, rádió és televízió számára fenntartott helyek: az ülõhely szükséglete szerint, beleértve a közvetett közlekedési felületet: 0,5 x 0,4-0,45 m.

A sajtó számára fenntartott egyes helyek, beleértve a közlekedõ területet: 0,75 x 0,8–0,85 m.

Tudósítókabinonként, beleértve a közlekedõ felületet 1,8 x 2,00 m.

Kamera platformonként 2,0 x 2,0 m.

Minden három nézõre jusson egy gardróbhely. 30 gardróbhoz kell 1 m széles kiadóasztal. Az egy fõre jutó toalettek száma 0,01. Ebbõl 40% nõi WC, 20% férfi WC és 40% férfi piszoár, ülõhelyenként 2,5 m2 elõtér, állóhelyenként 1,0 m2 elõtérrel. Pénztár, kávézó, rendõrség, tûzoltóság, igazgatóság, tároló- és raktárhelyiségek, sajtóhelyiség szükséglet szerint.

multifunkcionális csarnokok 15x27x5,5

tollaslabda kosárlabda röplabda

hárompályás csarnok

27x45x73)4) három részre osztható (15x27)5)

tollaslabda kosárlabda teremlabdarúgás teremkézilabda teremhoki röplabda

négypályás csarnok

27x60x73) négy részre osztható (15x27)5)

tollaslabda kosárlabda teremlabdarúgás teremkézilabda teremhoki röplabda

adott esetben kettéosztható csarnok

22x44x73)4) két részre osztható (22x28+22x16 vagy 22x26+22x185))

tollaslabda kosárlabda teremlabdarúgás teremkézilabda teremhoki röplabda

játékcsarnokok egypályás csarnok

22x44x73)4)

tollaslabda kosárlabda teremlabdarúgás teremkézilabda teremhoki röplabda

hárompályás csarnok

44x66x83) három részre osztható

tollaslabda kosárlabda teremlabdarúgás 20 x 40-es 30 x 60-as teremkézilabda teremhoki röplabda

négypályás csarnok

44x88x9 négy részre osztható

TORNACSARNOKOK ÉS JÁTÉKCSARNOKOK DIN 18003

egypályás csarnok

(22x44)5)

SPORTCSARNOKOK

versenypályák száma2)

helyiség

tollaslabda kosárlabda teremlabdarúgás 20 x 40-es 40 x 80-as teremkézilabda teremhoki röplabda

3)

(22x44)5)

hasznos sportfelület négyzetméterben

méretek méterben

kondicionáló és erõfejlesztõ terem

függ a felszereléstõl, magassága legalább 3,5 m

fittneszhelyiség

függ a felszereléstõl, magassá- 20-50-ig ga legalább 2,5 m

gimnasztikaterem

10 x10 x 4-tõl 14 x 14 x 4-ig

35-200-ig

100-196-ig.

A kiegészítõ sporthelyiségek méretei minimális helyiségmagasság általában 2,5 m sportolónkénti helyszükséglet 0,7–1,0 m2 (a számolás alapja: sportolónként 0,4 m padhossz, 0,3 m ülõmélység, a padok egymástól való minimális távolsága 1,5 m, az egymással szemben lévõ padok illetve a pad és a fal közötti ajánlott távolság 1,8 m) 3) 6 sportolóra egy zuhanyozó, zuhanyozó-helyiségenként legalább 8 zuhanyozó és négy kéz- és lábmosó szükséges, a zuhanyozó területe – beleértve a közlekedõt – 1,5 m2, a mosdó területe – beleértve a közlekedõt – legalább 1m2, a közlekedõk legalább 1,2 m szélesek, egyik csarnokrészének sem lehet 6 m-nél kisebb hosszúságú eszköztároló helyisége 4) két helyiségre osztott, mindkettõ fél teljes felszereltséggel. A helyiség mélysége szabályos esetben 4,5 m, maximum 6 m. Helyiség mélysége szabályos esetben 3 m, maximum 5,5 m. Szükség esetén.

5) adott esetben két nagyobb helyiség, ennek megfelelõen nagyobb számú zuhanyozóval és mosdóval.

1)

szokásos teremjátékok, figyelmen kívül hagyva a nemzeti és regionális szokásokat 2) a méretek a nemzetközi sportági egyesületek szabályai szerint, nemzeti használatnál esetleg redukálhatók 3) a pályát határoló külsõ peremterületeken a sportfunkcionális követelmények figyelembevételével a csarnok magassága csökkenthetõ 4) egy tervezési körzetben lévõ több csarnok esetén az elõre látható használat alapján ezen csarnokok bizonyos részeinek magasságát 5,5 m-re csökkenthetjük 5) az adott elválasztó berendezés vastagságát leszámítva 6) maximális szám, figyelmen kívül hagyva a leválasztó berendezéseket 1)

Csarnokok méretei

csarnok típusa bejárati helyiség m2

m2

öltözõ min.

20m2

toalettek

zuhanyozó legalább 15 m2

öltözõnként

darab legalább

darab

darab legalább

bejárati helyiség darab legalább

2)

edzõi helyiség min. 12 m2 elsõsegélynyújtó helyiség nélkül 8 m2 darab legalább

eszköztároló helyiség multifunkcionális csarnok m2 legalább

játékcsarnok

m2 legalább

tisztítóeszköz- teremfelügyelõi tároló helyiség helyiség min. 10 m2 min. 5 m2

darab legalább

darab

egypályás csarnok kétpályás csarnok hárompályás csarnok négypályás csarnok A sportcsarnok kiszolgáló helyiségei

Felvilágosítás: Budesinstitut für Sportwissenschaft, Carl-Diem-Weg, Köln; IAKS Intern. Arbeitskreis Sport- und Freizeit-Einrichtungen e. V. Köln

437

SPORT SZABADIDŐ

FEDETT USZODÁK

bejárat

A fedett uszodára vonatkozó orientációs adatok: Egy lakosra számított vízfelület: 0,025 m2 (vonzáskörzet kis sűrűségű településsel).

Egy lakosra számított vízfelület: 0,01 m2 (vonzáskörzet nagy sűrűségű településsel) →2. Az egy főre jutó vízfelület általában a lakosság, az iskolák és a sportegyesületek igénye szerint alakul.

A telek alapterületének nagysága (gépkocsi parkolóhelyek nélkül): A fedett uszodák esetén a tervezett medence-vízfelület minden egyes négyzetméterére 6–10 m2 területet számítsunk, nagyobb vízfelületek esetén kisebb érték is elegendő. A kiegészítő szabadtéri területek (teraszok, napozók, füves területek) a meghatározott alapterület nagyságát további 10–20%-kal növelik.

Személygépkocsi parkolókhoz: 25 m2, 2 kerékpártárolóhoz: 5 m2.

A fedett uszodában 5–10 öltözőszekrényre jusson egy személygépkocsi parkolóhely.

A kerékpártároló-helyek számát a helyi igényekhez igazítsuk.

Nézőtéri létesítmények: további egy személygépkocsi parkoló jusson minden 10–15 nézőre. Vendéglátói üzemek esetén további egy személygépkocsi parkoló jusson 4–8 ülőhelyre.

A sík vagy 15°-os lejtésű terepre tervezett fedett uszoda megvalósítható egyszintes épületben. Ez feltétele is a gazdaságos és funkcionálisan optimális tervezésnek. A nagyobb tereplejtés az építési költségek növekedéséhez és funkcionális hátrányokhoz vezet.

Minden fedett uszoda építési tervének alapjául szolgálnak a következők: Kínálati analízis: fürdő-, sport- és szabadidős létesítmény Szükségleti analízis: összes vízfelület, kombinációs lehetőségek, az uszoda fő profilja Vonzáskörzetek: az uszoda elérhetősége, lakosságtól, iskoláktól, egyesületektől való távolsága Helyszínválasztás: központi, jó fekvés. Építési telek biztosítása és megközelítése

toalettek személyzeti helyiségek/ igazgatóság pénztár, ellenőrzés öltözői részleg toalettek zuhanyozók uszoda központi közlekedőtér technikai helyiségek Úszómesteri helyiség egyéb helyiségek eszköztároló helyiség fittnesz, ill. kondicionálóterem játék- és gimnasztikaterem szabadtéri terület

külső medence

pihenő- és olvasóhelyiség szolárium szauna

szauna

kávézó, étterem

kávézó, étterem

nézők részére fenntartott hely gyógyfürdők

kiegészítő területek

alapprogram

összes vízfelület (m2)

medence fajtája 1)

1 300-ig

2 ÁFM PM ÁFM NÚM PM

3 10,00×25,00 kb. 15 10,00×25,00 8,00×12,50 kb. 20

ÁFM

NÚM UM

450-ig

600-ig

750-ig

800-ig

példa 1 medenceméret (m illetve m2)

esetleges közvetlen bejárat

közvetlen bejárat

példa 2

példa 3

vízfelület (m2)

medenceméret (m illetve m2)

250

4 -

250 100 20

10,00×25,00 8,00×12,50 kb. 20

250 125 20

12,50×25,00 8,00×12,50 kb. 20

313 100 20

12,50×25,00

313

12,50×25,00

313

12,50×25,00

313

8,00×12,50

100

8,00×16,66

133

8,00×12,50 10,60×12,50

100 133

25

kb. 25

25

PM

kb. 25

ÁFM NÚM UM4)

vízfelület (m2)

medenceméret (m illetve m2)

25

kb. 25

12,50×25,00

313

12,50×25,00

313

16,66×25,00

417

8,00×12,50 10,60×12,50

100 133

8,00×16,66 10,60×12,50

133 133

8,00×16,66 12,50×11,75

133 147

kb. 30

30

PM

kb. 30

30

kb. 30

30

16,66×25

417

16,66×25

417

NÚM UM4) PM

8,00×16,66 12,50×11,75 kb. 35

133 147 35

8,00×16,66 16,90×11,75 kb. 35

133 199 35

alapterület tárolóhely nélkül (m2)3)

6 1D+3P

7 kb. 2500

1D+3D

kb. 3000–3500

vízfelület (m2)

5 -

ÁFM

ugróberendezések

állítható fenéklemezű medencénél: 1 D + 3 D vagy 1D+3D+1P +3P+5P ugrómedencénél: 1 D + 1 P kombinációja + 3 D + 3 P kombinációja +5P állítható fenéklemezű medencénél és ugrómedencénél: 1 D + 1 P kombinációja + 3 D + 3 P kombinációja +5P vagy: 1 D + 3 D +1P+3P+5P állítható fenéklemezű medencénél és ugrómedencénél: 2×1 D, 2×3 D 1P+3P+5P vagy: 1D+3D+1P +3P+

SPORT SZABADIDŐ

3500–4000

4000–4500

kb. 5000

Megjegyzések: 1) rövidítések: PM = pancsolómedence; NÚM = nemúszó medence (sekély vízű medence, legfeljebb 1,35 m); ÁFM = állítható fenéklemezű medence; UM = ugrómedence Utasítás: sajátos esetekben az állítható fenéklemezű medence helyett úszómedence is létesíthető (1,35 m-nél mélyebb vízzel) 2) rövidítések: D = deszka, P = platform, 1–10 elugrási magasság méterben 3) javasolt alapterületek 4) méretek a biztonságtechnikai egyedi méretek figyelembe vételével Medenceméretek = medenceszélesség (az ugróberendezés oldala)×medencehossz ugrásirányban

2 Fedett uszodák tervezési példái (a vízfelület felosztása úszók és nem úszók között kb. 2:1) 449

SPA Szauna/KISEBB szauna/Wellness

Szauna

be- és kijárat

öltözőszoba feltöltve: 14 kg vizes szoba WC

külső szoba

1 Működési vázlat, magán szauna 2 Lábmelegítő medence

Tartalom kb. 650 l, feltöltve kb. 730 kg

4 Fa merülő medence 3 Merülő medence

zauna kabin: 2 személy zauna kabin: 1 személy fekve, 6 Sfekve, 5 Svagy vagy 3 ülve 2 ülve

Egy hagyományos üzemelésű szauna elkülönült műveleti sorrenddel ellentétben →460. o. a magán szaunában néhány művelet egyesíthető egy helyiségben, pl. az öltöző és a pihenő (történhet a lakásban is), vagy az előtisztálkodás és lehűtés (történhet azonos helyiségben és egészségügyi létesítménnyel).

A szabadban álló szauna kabinok, ill. létesítmények (pl. kertben) általában fenyőből készülnek rönképítésűként, és ezt vagy fel lehet építeni, vagy a kereskedelemben kész rönkfa házikóként kaphatók. Ezek a rönkfa kunyhók különböző kivitelben kaphatók. Vagy csak szauna kabinként→:, vagy tusolóval és öltözővel, ill. pihenő szobával →9.

A meglevő szobákban a beépítéshez kész vagy összeszerelhető elemként vannak szaunakabinok →=+?.

Szauna kályha: A szauna kabinoknál beépített elemként többnyire elektromos kályhát (háromfázisú csatlakozás szükséges meghatározott mérettől), a rönkfa kunyhóknál többnyire tűzteres kályhát alkalmaznak (kémény szükséges).

Merülő medence →3+4 max. mélysége 1,2 m. A meleg lábfürdő a jól kivitelezett szauna fürdő fontos része, ezért ülő alkalmatossággal levő láb melegítő medence szükséges. →7.

Szobahőmérsékletek: öltöző szoba 20–22 °C, előtisztító szoba ≥ 24–26 °C, hűtő szoba ≤ 18–20 °C, pihenő szoba 20–22 °C, masszázsszoba 20–22 °C. Páratartalom: 100 °C: 2–5 % relatív páratartalom, 80 °C: 3–10 % relatív páratartalom, 70° C: 5–15 % relatív páratartalom, 60° C: 8–28 % relatív páratartalom.

1 tusoló 2 gőzfürdő 3 szerelő részleg 4 szauna 5 szolárium 6 ülő- és pihenő sarok

SPORT SZABADIDŐ

= Szauna (beépítés pl. pincében), 30 m , 4–6 személy részére 2

7 Keresztmetszet

zauna kabin: 3 személy 8 Sfekve, vagy 5 ülve

Terasz

Szauna

1 szauna kabin 2 masszázs és mosakodó szoba 3 öltöző szoba 4 veranda 5 fa épület 6 szekrény 7 tűzteres kályha 8 víztartály 9 vizes dézsa

Pihenő szoba

bejövő levegő fent

9

Szauna rönkfalas építésben

távozó levegő lent

távozó levegő fent

külső levegő

:

zauna kabin tömbépítS kezésben

légfürdő tusoló

> Szauna

Épít.: E. Sukonen

1 ülő és fekvő sarok 2 szauna kabin 3 tusoló 4 merülő medence 5 lábfürdő 6 WC 7 szolárium 8 bordásfal 9 ergométer (izommunkát mérő készülék)

szekrény merülő medence

lábmelegítő medence

; Otthoni szauna

szauna nem < Keresztmetszet, közvetlen fűtéssel (Bemberg)

? Szauna, 35 m , 4–6 személy részére beépített elemként szauna kabin 2

459

JÁTÉKTERMEK A nyerõ játékautomaták felállítását különbözõ rendeletek szabályozzák.

Ezek szerint egy pénz- vagy árúnyerõ játékautomatát játéktermekben vagy hasonló helyiségekben szabad felállítani.

15 m2-es alapterületre legfeljebb egy pénz- vagy árunyerõ automatát lehet felállítani. Az automaták összmennyisége azonban . nem haladhatja meg a tizet

Flipper

pénznyerõ automata

Kártyaforgató

ellátó automaták

Gépjármûszimulátor

szem.hely.

parkolóhely felõli bejárat

játékterem A

pénznyerõ játékautomaták

Gépjármûszimulátor

kártyaforgató

játékterem B

flipper

felügye-felügyelet let

biliárdasztalok

gépjármûszimulátorok szélfogó

Biliárdasztal

Pénznyerõ automata

Játékterem alaprajza (A-B)

kiadás

SPORT SZABADIDŐ

képernyõs játékok

férfi

nõi

Pénznyerõ automaták

pénznyerõ játékautomaták

Képernyõs készülék

Az alapterület kiszámításánál figyelmen kívül hagyandók a raktárok, folyosók, toalettek, elõterek és lépcsõk.

Játéktermek létrehozása során a rendõrségi rendeletek mellett figyelembe kell venni más jogi nézõpontokat is.

A játéktermeket mint szórakozási helyeket forgalmas helyre építik.

Ezek azonban kivételesen mindenütt engedélyezhetõk, ahol engedélyezett a nem zavaró üzemû tevékenység. A játéktermekben olyan szórakoztató automaták is felállíthatók, melyekkel különbözõ árukat lehet nyerni. Más játékok felállítása csak akkor lehetséges, amennyiben ezekkel pénzt lehet nyerni.

A nem engedélyezett automaták nem állíthatók fel a játéktermekben. Két szomszédos játékterem esetén lehet közös toalett helyiségeket használni.

A japánban szokásos játéktermek („pachinkok”) – az NSZK-ban nem engedélyezettek. A játék során nyert golyókat a kasszánál pénzre lehet becserélni.

Játékterem Japánban (“pachinko”)

462

Játékterem Japánban („pachinko”)

ALAPELVEK ELŐÍRÁSOK

Munkavédelem Arb StättV

Rendelet a munkahelyről

ASR

Munkahely kialakításának előírásai (kiegészíti a Munkahelyi irányelveket a 2012-ig érvényben lévő nem helyettesített irányelveket a továbbiakban)

BGV / UVV, Szakmai biztosító szabályokkal, a BGI szakmai biztosító inforBGR, BGI, BGG mációival és a BGZ szakmai biztosítói alaptörvényekkel.

VDI

Német Mérnökök Egyesületének előírásai

VDE

Német Elektrotechnikai Egyesület előírásai

Környezetvédelem BImSchG

Szövetségi imissziós törvény az engedmények követelményeivel, pl. a környezettel való összeférhetőség vizsgálata (UVP)

TA Lärm

Műszaki leírás a zajvédelemhez

TA Luft

Műszaki leírás a levegőtisztaság biztosítására

WSG

Vízvédelmi törvény

Tűzvédelem IndBauR

Az ipari létesítmények építésére vonatkozó tűzvédelem ipari építészeti irányelvei a műszaki minimum követelményekkel (ld.

509. o.)

DIN 18230

Építészeti tűzvédelem az ipari építészetben

TRbF

Műszaki előírások az éghető folyadékokra

TRGS

Műszaki előírások a veszélyes anyagokra

ervezési alapok az ipari és üzemi létesítmények építéséhez 1 T(kivonat)

Épületek általánosan

Konstrukció és szilárdság a felhasználási módnak megfelelően

Munkahelyek és légtér méretezése

Elegendő alapterület, világítás helyes magassága(alapterülettől függően) a megfelelő munkavégzés, a biztonság, egészség és a jó közérzet biztosításáért.

A légtér mérete függ a dolgozók számától és a testi (fizikai) igénybevétel módjától.

Padló, falak, burkolat, tetők

A felületeket az üzemi igénybevételt figyelembe véve kell kialakítani biztosítva a könnyű tisztán tarthatóságot, a munkahelyeket megfelelően kell szigetelni a hő, hideg és nedvesség ellen.

A padlózat nem lehet egyenetlen, göröngyös, rosszul illesztett. Teherbírónak, lépésállónak és csúszásmentesnek kell lennie.

Az üvegfalakat a munkahelyek körzetében felismerhetően meg kell jelölni, legyen törésbiztos, vagy biztonsági fóliával kell ellátni nem átjárható tető csak akkor engedélyezett, ha a megfelelő biztonsági rendszerek rendelkezésre állnak.

Ablak, Felülvilágító

Biztonságosan nyithatónak és zárhatónak, állíthatónak kell lennie, nem lehet semmilyen veszély a nyitott állapot miatt, és könnyen tisztítható legyen.

Ajtók, kapuk

A helye, száma, mérete, kialakítása a helyiség és a terület felhasználási módjához, rendeltetéséhez igazodjon.

Az átlátható ajtókat szemmagasságban meg kell jelölni, törésbiztosnak kell lenniük, vagy ütés ellen védettnek.

A lengő ajtóknak átláthatónak/kémlelő ablakkal rendelkezőknek kell lenniük az ajtókat kiemelés, ki és leesés ellen biztosítani kell, a gépkocsi közlekedésre szolgáló ajtók közvetlen közelében jól látható ajtókat kell elhelyezni a gyalogosok számára a hajtással működtetett ajtók és kapuk működtetését biztonságosan meg kell oldani; önműködő biztonsági rendszerrel kell rendelkezniük, vészhelyzetben az automatikus vagy kézi nyitást biztosítani kell.

Közlekedési utak

Könnyen és biztonságosan használhatók legyenek (lépcsők, hágcsók, rakodó rámpák is) Méretezésük a felhasználók számától és a használat módjától függ, a szállítási útvonalon megfelelő biztonsági távolságot kell hagyni a gyalogosoknak.

A jármű közlekedési út az ajtóktól, gyalogos utaktól, lépcső kijárótól stb. megfelelő távolságra legyen, mellette legyen elvezetve, esetenként a járműközlekedés korlátozását jelölni kell.

Menekülési utak és vészkijáratok

Számuk, Méretük, Előírások a használat, a berendezés, a munkahelyek méretezése, a jelenlevő személyek száma szerint változhat lehetőség szerint a legrövidebb út a szabadba/ egy biztonságos útvonalon, tartós jelölések megfelelő formában, adott esetben vész világítás.

A vészkijáratoknak mindig könnyen nyithatóknak kell lenni, megfelelő jelöléssel kell rendelkezniük, a szabadba kell nyílniuk.

Forgó és toló ajtók vészkijáratként történő használata nem engedélyezett.

ltalános követelmények az épület(részek)re az ArbStättV2004 2 Ászerint (kivonat)

Munka A törvényalkotó a munkaadónak eltartási kötelezettséget ad munkavállalói részére. Ez a kötelezettség a törvényi előírások alapja, valamint a balesetbiztosítók munkavédelmi előírásainak és szabályainak (szakmai szervezetek, törvényes biztosítók). A további törvények, előírások, irányelvek, szabványok, rendelkezések a nyilvános építési jogból és a környezet és tűzvédelemből adódnak. (66 és 189 .o.) Ezekhez jönnek még hozzá a tartomány specifikus törvények, valamint a foglalkozás és termék specifikus rendeletek. →1 Munkahely A munkahely a munkavégzés helyszíne, amit naponta minimum 2 óra hosszat vagy rendszeresen évente legalább 30 napot használnak.

Törvényi előírások A munkavédelmi törvény azt a célt szolgálja, hogy a foglalkoztatottak biztonságát és egészségvédelmét a munkavégzés során munkavédelmi intézkedésekkel biztosítsa és javítsa. Ez képezi az alapját a további rendeleteknek és végrehajtási utasításoknak, mint például a munkahely és képernyőről szóló rendeletek.

A speciális építési irányelvek által érintett munkahelyeken, mint például a rendezvénytermek, vendéglátó ipari egységek és kórházak, a munkavédelmi rendeleteket is be kell tartani.

A Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium Munkahelyek kialakításáról szóló rendelete (ArbStättV 2004) tartalmazza a munkahelyek kialakításának általános követelményeit →2.

A Munkahely-kialakítás irányelvei (ASR) határozzák meg a munkahely-kialakítás előírásainak teljesítésére vonatkozó részleteket. A 2004-es újra szabályozásig érvényes Munkahely kialakítási irányelvek a munkahely kialakítási szabályokkal újra és újra kiváltásra kerülnek. A ki nem váltott munkahely kialakítási irányelvek előzetesen az érvényességük lejártáig érvényben maradnak (jelen állapot szerint 2012 év végéig meghosszabbítva). Megkülönböztetésképpen az új munkahely kialakítási irányelvek egy pótlólagos A jelölést tartalmaznak a számozás előtt (pl. ASR A 3.5 Munkahelyi irányelvek– a szobahőmérséklete helyettesíti az ASR 6 munkahely-kialakítási irányelv szobahőmérséklet).

A veszélyeztetettség megítélése Annak érdekében, hogy a munkaadók számára tágabb teret adjon a törvény a munkavédelmi szabályok betartására, a munkahelyek kialakításra vonatkozóan csak az általános védelmi célokat határozza meg. A konkrét intézkedéseket és számokat a munkaadóknak kell minden munkahelyre egy egyéni veszélyeztetettségi felmérés alapján közölni. Útmutatókat és javaslatokat a megfelelő szakmai szervezetek adnak. A méretek konkretizálásához a régi munkahely kialakítási irányelvek előírásai, amennyiben ezek nincsenek ellentmondásban az aktuális törvényi előírásokkal, támpontként szolgálhatnak.

A Biztosítók szabályai és rendeletei A (GUV) törvényes balesetbiztosító feladataihoz hozzátartozik a megelőzés is (egészségvédelem) a biztosítottaknál.

Ehhez adják ki és ellenőrizzék az Önök által biztosított alkalmazottakra vonatkozó előírásokat és szabályokat. Az UVV baleset-megelőzési előírásokat a BGV rendeletekben fogalmazzák meg. A BGR szakmai szervezeti szabályok és a szakma szervezeti információk BGI adnak útmutatást a rendeletek konkretizálásáról. →1 Az egyesületek előírásai Az egyesületek és szervezetek, mint a Német Szabványügyi Intézet (DIN normák), az Elektrotechnikai Egyesület (VDE), vagy a Német Mérnökök Egyesülete (VDI) kiadja az irányelveit és a „Technika állása” szabályait.

Itt megtalálható például a Világítás irányelvei (DIN 5034 Nappali fény, DIN 5035 Mesterséges világítás → fejezet: Nappali a 167. oldaltól, a mesterséges a 180. oldaltól, és az irányelvek a zajbecslésre (VDI irányelvek 2719 a munkahelyek zajterhelésének megítélése).

463

MUNKAHELYEK TERVEZÉSE

Irodaépület

Feladat

Munkafajta

Munkahely

rutin feladat

egyedi munka

egyéni szoba

projektfejlesztés

csoportmunka

csoportszoba

megbeszélések, tárgyalások

véleménycsere

tárgyaló

Szerkezetek

1 Összefüggés a feladat és a tér alakja között Bérlethez beszámítható irodafelület az ingatlangazdasági kutató társaság szerint

fő hasznosítási terület irodahelyiségek

2

mellék hasznosítási terület egészségügyi szobák gardrób teakonyha iratmegőrzők takarító helyiségek

közlekedési terület (részben részesedik benne) folyosó lift előterek bejárati csarnok fogadótér

Ingatlangazdasági kutató társaság (GIF) a DIN Normabizottság részvételével az irodahelyiségekről és kereskedelmi helyiségekről területmeghatározást fejlesztett ki, amik az ipari bérlemények összehasonlíthatóságát teszik lehetővé. Az alapterületekről szóló DIN 277 1973/87 terminológiája alapján „irodahelyiségre vonatkozó bérlési területre”, ill. „kereskedelmi területre vonatkozó bérlési területre” meghatározott felületrészeket egyesít. A közösen használt területeket csak részben számoljuk. Az alkalmazás nem kötelező.

Teljes bruttó terület (külső méret) épületre vonatkozó terület irodaterületre külön területvonatkozó re vonatkozó

nettó irodaterület

munkacsoportra vonatkozó, hasznos irodaterület

KÖZIGAZGATÁS IRODÁK

részleges szervizterület, gardrób, pihenőtér, teakonyha (kamra), egészségügyi helyiségek

részben vízszintes fő közlekedési területek, főbejáratok, szállító berendezések síkon, túlzsúfolt helyeken

függőleges közlekedési területek, lépcső, mozgólépcső, liftek, túlzsúfolt helyek, csőposta, postai feladó, szállítói helyiség

műszaki ellátó területek, klímás területek, fűtés, elektromos ellátás, telefonos reléhelyiség, vészáramforrás, szervizszobák

belső szerkezeti felületek, támaszok, tartó falak

nettó különleges terület

külső szerkezeti felületek, homlokzat, könyöklő

különleges védőfelületek irodahelyiség minőséggel,

pl. emeleti szolgálat/posta/elektromos adatfeldolgozási szolgálat, fogadó/bejelentkező, elektromos adatfeldolgozó szobák/étkezdék/ konyha irattároló/ konferenciaterem

részleges szervizterületek, gardrób, pihenőszobák, teakonyhák, egészségügyi szobák

részleges vízszintes fő közlekedési felületek, főbejáratok, szállító berendezés síkfelületen, korlátok, túlzsúfolt helyek

funkcionális terület, munkahelyi terület, mozgástér a munkahelyen, munkahely, kommunikációs terület, munkahely-regisztrációs terület, munkahelyre vonatkozó reprezentációs terület

részleges munkacsoportra vonatkozó hasznos felület, csoport megbeszélési területe /zárt tanácskozási területe, csoportos regisztrációs terület, csoportos irodagép terület, csoportos tárolóterület / raktárterület, csoportos számítógépes terminálok, csoportos rajzoló asztallal levő terület,

távolsági, cezúra és részleges bejárási terület, zaj- távolsági felület, megbízhatósági távolsági felület, általános távolsági felület, kompakt bútorpótlás, cezúrafelület, állítófalak, növények, belső térbeli utak és látogatói útadalék, bejárati és mellékutak

munkahelyre vonatkozó különleges használati felületek, pl. váróhely terület, pl. kiállítási zóna, pl. trezorok, pénztárpult

3 Irodaépület szervezeti tagolása Lappat szerint irodai munka

szolgáltatás – oktatás – információ – motiváció – fizetés – képzés – kor – e gészség

szervezet – szerkezet – szervezeti tervek – munkautasítás – folyamatszervezet – munkaleírás – adatfolyam – kommunikáció

munkaeszköz – irodagépek – irodabútor – iratok, kartonok – irodaanyag – irodalom – munkajavak – segédeszközök – adathordozó

munkafeltételek – akusztika – világítás – klímatizálás – színmegadás – nagy teres iroda – e gyéni szoba – többszemélyes szoba – helyiségminőség

4 Az irodai munkát meghatározó befolyások (Henkel szerint) 470

Endogén erők – gazdaságosság éles kiterjedése – gazdaság központosításos meghatározásai – Parkinsin törvény – ún. Munkafelosztás „fenoméja”, eltolás, széttörés (racionalizálás)

Külső erők – társasági nézőpontok (mozgó munkaidő stb.)

– üzletág és piacfejlődés külföldön – konjunktúra-fejlődés – közvetlen vagy közvetett irodamunka állami hivataloknál (pl. túlóra konjunktúra pótlék vagy egyéb adóváltozatok) – tudományos ismeretek

Irodai munka Az adminisztratív munka információk feldolgozása. A tárolás és a javított információ hozzáférési lehetőségek változtatásával eltolódik az adatok rutinszerű feldolgozásának (hagyományos kartonrendszerek) irodatevékenységi munkasúlypontja egy kreatív információfeldolgozáshoz és értékeléshez.

Az irodai munka kialakítása során az ember egyre többet mozdul el a középpontba. Az olyan tényezők, mint cégimázs (Corporate Indentity), szünet és pihenőhelyek kialakítása és egyedi munkahely-kialakítás növelik a dolgozók teljesítőképességét. A globális hálózatba kapcsolással a rutin munkákat külsőleg el tudja végezni. (homeworking, szomszéd- és bérirodák).

Az információs piachoz levő cég székhelyt, amit sok dolgozó a feladat alapján csak időnként és váltakozó csoportösszetételben használ. Ezekből a változásokból származnak az irodaépületben levő munkahelyekre vonatkozó nagyon különböző követelmények.

A sávszélesség elegendő a cellairodában levő egyéni munkahelytől a csoportszobákon át a munkahelyekig, amiket csak időnként használnak (desksharing). Minél nagyobb egy épület termeinek rugalmassága, annál könnyebb a cégek számára az alkalmazkodás a továbbra is növekvő követelményekhez.

Tervezés Az üzemi és szervezési struktúra és ezzel a munkafolyamatban levő üzem-specifikus funkciók és viszonyok részletes felvétele konkrét követelményprogramhoz (igényanalízis) vezetnek.

Bérlemény esetén mindenekelőtt figyelni kell a rugalmas térstruktúrára, ami lehetőség szerint különböző nagyságú irodaegységeket tesz lehetővé.

IRODAÉPÜLETEK

*) Megjegyzés: A magasházakra vonatkozó rendelet: a szakszövetség irányelvei alapján, amelyeket a NSZK tartományainak építés-, lakás- és településügyi miniszterei valamint a berlini „Argebau” dolgozott ki és a tartományokban bevezetett.

Alapelvek

Szabványos kétmenetes elrendezés, gazdaságos a szûkös statikus viszonyok esetében; Hátulsó rész: az iroda tengelyének mérete = az épület tengelyének mérete 306. old. Méretarány 1:1250 Tervezõ: P. Beluschi

Egymenetes elrendezés, 10,0 m vagy nagyobb mélységû helyiségeknél gazdaságos, a központi elhelyezésû felvonó/lépcsõház a két épületrészt összeköti.

Tervezõk: P. R. Vazquex és R. Mijares

2 pillér a földszinten szabad átjárást tesz lehetõvé. A födémet két hosszanti alátámasztás tartja, kinyúlásuk 5,50 m. Méretarány: 1:750 Tervezõ: A. Jacobsen

. , közöttük elõfeszített födémek legA tartószerkezet torony alakú feljebb 24 m -es fesztávolsággal és 0,75 m magasan.

Tervezõ: Ponti-Nervi

Metszet

KÖZIGAZGATÁS IRODÁK

A „karcsúsított” irodaház jobb megvilágítást és szellõzést tesz lehetõvé.

Tervezõ: Scheller

A közlekedõfelületek és a mellékhelyiségek belül, csak mesterséges megvilágítással és szellõzéssel Tervezõ: Rosskotten

Kétmenetes, eltolásos épülettestek, a függõleges közlekedési mag köti össze õket

482

Irodaépület középponti forgalommal, a felvonók a legszélesebb részben Tervezõk: Hentrich és Petsching

312. old.

.

Magasházak A magasház elsõként kifejlesztett típusa volt az irodaház. Az alsó szinteken többnyire áruházak találhatók, végigérõ közlekedõfelületekkel, vagyis világítóudvarok nélkül. Fölöttük léptékében és anyagában gyakran eltérõ irodarész található. A függõleges közlekedés eszközei, felvonók, lépcsõk, valamint a mellékhelyiségek a középsõ részben vannak, kizárólag mesterséges világítással és szellõzéssel. Új lehetõségeket kínál a lépcsõzetes kiépítés, oldalt elhelyezett lépcsõ- és felvonóházzal.

Szerkezet. Standard kivitelezésben az épületváz acél vagy vasbeton. A változtathatóság igénye korlátozza a válaszfalak építését. A fesztávolságok az anyagtól és a szerkezettõl függõen lehetnek 2,5–5,5 m vasbetonlemezek esetében, 5,0–7,5 m bordásfödém esetében, legfeljebb 12,5 m fõtartófaltól fõtartófalig. A 25,0 m-es feszített betonszerkezetek csak 0,75 m magasságig alkalmazhatók.

Ha a tartóoszlopok a homlokfal mögött vannak, akkor a fal nem terhelhetõ (függönyfal, „curtain wall”). Mind az acélszerkezetes, mind az elõregyártott elemes építkezésben a fõ- és melléktartófalak rendszere megkönnyíti a szerelést és csökkenti a fesztávolságokat. Gyakori a vegyes szerkezetû épület: acél pillérváz, vasbeton födém.

Kivonat a „Magasházakra vonatkozó rendelet”-bõl: A magasházak olyan épületek, amelyekben a helyiségek hosszas emberi tartózkodásra szolgálnak, és amely épületnek legalább egy oldalán a legfelsõ szint padlója 22 m-nél magasabban van a talajtól. Az ablakmellvédek legalább 0,90 m magasak, tûzállók.

Azok az ablakok, amelyek belülrõl nem tisztíthatók biztonságos módon erre kiképzett szakemberekkel, speciális eljárással tisztítandók. A magasházak keresztmetszetükben 30 méterenként tûzálló födémmel „tûzszakaszokra” osztandók. Minden emelet valamennyi helyiségébõl elérhetõ legyen két, egymástól független lépcsõház. Az egyik a vészkijárati (menekülõ-) lépcsõ. Minden lépcsõnek meg kell felelnie az építési rendelet által elõírtaknak, más típusú lépcsõk csak vészkijáratként és legfeljebb a 12. emeletig alkalmazhatók. Minden két lépcsõházból egynek az épületen kívül kell elhelyezkednie, és minden emeleten kell legyen nyitható ablak. A vészkijárati lépcsõ szabad szélessége és pihenõje a magasház használati módjától függõen kerül kialakításra, de legalább 1,25 m széles. A menekülõlépcsõ szabad szélessége minimum 0,80 m, emelkedésaránya nem haladhatja meg a haladási irányban mért 20/20 cm-t. [A magyar elõírások ettõl eltérõek!]

PARLAMENTI ÉPÜLET

sáv. Az új kormányzati épületek városépítési elrendezé1 Ssezövetségi a Reichstag épülete mellett Berlinben.

Építész: Axel Schultes, Charlotte Frank

1 Parlament 2 képviselői irodák önyvtár + tudományos 3 kszolgálat

2

ázlat a szövetségi sávból, a képviselői irodák elhelyezésével a V Paul-Löbe házban a Bundestag mellett (Reichstag épület) és a Marie-Elisabeth-Lüders ház mellett (Bundestag könyvtára és tudományos szolgálat

aul-Löbe-ház irodaépület a német Bundestag képviselői részére 3 Pbizottsági termekkel az összekötő csarnokon.

A parlamenti épületek alatt olyan épületeket értünk, amelyeket a kormányzás és közösség közigazgatásának választott szervezeteinek működéséhez létesítenek.

Különleges külső hatású és biztonsági követelményekkel bíró irodaépületekről van szó. Az irodai munkahelyek mellett ezek mindenekelőtt demokratikus döntés-hozatalhoz levő gyülekező helyekként szükségesek.

Ritka a teljes kormányzói negyed újratervezése, mint pl.

Brazíliában vagy Chandigarhban. Azon döntés után, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bonni kormánya a Rajnától Berlinbe kerüljön, engedélyezték az egykori berlini fal menti sáv parlagon levő területein, a Reichstag épülete mellett egy új kormányzói negyed felépítését. Axel Schultes és Charlotte Frank terve minden új létrehozandó épületet egy lineáris „szövetségi sávba” rendezett, ami a teljes Spree folyó kanyarján terül el, és az egykori Keletet köti össze a Nyugattal.

A sávban törvényhozói, végrehajtói és nyilvános funkciókat, telepítettek a parlament mellé.

Képviselői irodák A Paul-Löbe-házban találhatók 275 szövetségi képviselő és azok munkatársainak irodái (közel 550 iroda) és a bizottsági titkárság irodái (közel 450 iroda). A fésűs elrendezésű épületszárnyakban találhatók az irodák és üléstermek. A szövetségi bizottságok kör alakú kétemeletes bizottsági termekben üléseznek, amik az épületszárnyak között vannak elhelyezve. A karzatról pedig a sajtó és a látogatók figyelemmel követhetik a nyilvános bizottsági üléseket.

Az épület egy alagúton át közvetlen a parlamenti épülettel van összekötve. A szövegségi ülés részlegei, amiknek nem kell közvetlen a közönség közelében lennie, pl. könyvtár és tudományos szolgálat, azok a Marie-Elisabeth-Lüders házban, a Spree folyó másik oldalán vannak elhelyezve és egy stég segítségével kötötték össze a Paul-Löbe-házzal.

Kis méretű parlamenti épületeknél, pl. a liechtensteini parlament, ezek a képviselői irodák a parlamenti terem közvetlen szomszédságában lehetnek.

Építész: Stephan Braunfels Architekten

KÖZIGAZGATÁS IRODÁK 1 Parlament 2 képviselői iroda 3 világítóudvar 4 domboldal támasztófallal

aul-Löbe-ház épületszárny képviselői irodákkal és két emeletes 4 Pbizottsági teremmel nézői emelvénnyel.

Építész: Stephan Braunfels Architekten

486

Vaduzban, Liechtensteinben 5 Parlament és képviselői irodák Építész: Hansjörg Göritz Architekturstudio

bankok általánosan

Belső igazgatás

Szakosztályok az ügyfelek számára Ügyfelek, beosztottak mellékbejárata Pénztárcsarnok

Kiállítótér, konferencia terem

Önkiszolgáló zóna

SB-zóna, ügyfélfakkokkal

1 Helyiségbeosztás egy ügyféleket kiszolgáló bank esetén

1. monitor 2. elektronika 3. PC 4. pénzes kazetta súly kb. 600–1000 kg

2 Pénzautomata GAA -– Pénzautomata:

KAD – Kontókivonat-nyomtató:

Magasság: 1.30 – 1.60 m Szélesség: 0.40 – 0.60 m Mélység: 0.80 – 1.00 m Súly: 600 – 1000 kg

Magasság: 1.10 – 1.30 m Szélesség: 0.50 – 0.80 m Mélység: ~ 0.60 m Súly: ~ 150 kg

3 Pénzautomata méretei

Egy banképülettel szemben támasztott követelmények különbözőek, attól függően, hogy azt több kereskedelmi érdekeltséggel rendelkező magánbank, nagybank, nagy ügyfél­ forgalmú takarékpénztár vagy jelzálogbank használja-e. Általában mindenütt az ügyfelek pénzét kezelik, be- és kifizetéseit intézik, akár készpénzforgalommal, akár anélkül.

Ezek az eljárások gyorsak, biztonságosak és a lehető legegyszerűbben lebonyolíthatóak legyenek. A mechanikus szállítóeszközök és hasonlók itt csak a hosszú távú, nagy méretű szállítások­nál szükségesek és gazdaságosak. Az ügyfelek útvonala az utcáról egy előtéren át a pénztárterembe vezet, ahol ülőhelyek és íróalkalmatosságok állnak rendelkezésükre, valamint különböző pénztárfülkék a pénz be- és kifizetéséhez, értékpapírok számára, takarékbetét-részleg, folyószámlarészleg, stb. számára.

Többnyire mögötte találhatók a könyvelés és a számlavezetés munkahelyei, ahol a pénztár által leadott adatokat átvezetik, ill. ellenőrzik és könyvelik →1. Az ügyfél általában a számlavezetés pultjához megy, a felveendő összeg fedezetét igazolni, miután a pénz­tárnál azonnal megkapja a pénzét, ma már elektronikus leolvasó segítségével. A bank többi üzleti, az ügyfélforgalom számára hozzáférhető helyisége, mint pl. az igazgatói iroda, hitelosztály, ellenőrzési osztály többnyire a pénztárteremhez csatlakozik, különféle előterekkel vagy az emeleten is elhelyezhető →3.

A bank bérelt fiókjaihoz a pénztárteremből vezet az út egy ajtón (lezárás, zsilip) keresztül, többnyire az értékpapírosztály vagy a letéti osztály mellett, rendszerint lépcsőn és egy lezáró rácson keresztül az előtérbe. Itt találhatók az ügyfe­lek fülkéi (fülkenagyság egy személy részére 1,0 × 1,5- től 1,5 × 1,5 m-ig, 2 személy részére 2,0 × 1,5) és a bejárat a páncélterembe. Ez kis berendezések esetén többnyire az ajtó mögött két részre, banki és ügyféltrezorra van osztva →350. oldal →9.

A nagy bankok esetén általában külön van ügyféltrezor és banktrezor, ez utóbbi előtt dolgozik a letéti osztály, külön lépcsővel az ügyféltér mögött vagy külön pénzfelvonóval →3.

A pincében van a külön lépcsőn megközelíthető öltöző, kerékpártároló és hasonlók a dolgozók számára, fűtés, fűtőanyag-tároló és gépházak a felvonókhoz, csőpostához, elektro­mos postai berendezések, stb., valamint az irattár az irat­feladóval. A jelzálogbankok számára döntő fontosságú a földszinti alaprajz a jelzálogügylet zökkenőmentes lebo­ nyolításában →4 és 5.

ablak 520 mm magasság kb.

900–1300 mm

4 Konténertrezor helyiség

WF KAD

KAD

KÖZIGAZGATÁS IRODÁK

5 Éjszakai trezor

GAA

1 SB-zóna 2 Diszkréciós várakozó

3 Ügyfélcsarnok 4 Tanácsadás GAA Pénzautomata KAD Kontónyomtató WF Biztonsági zóna

6 Önkiszolgáló rész 489

ÜZLETEK IRÁNYELVEK ÉS TIPOLÓGIA

Országos építésügyi rendelet, ipari rendeletek, üzletházak rendtartása, szociális helyiségek a munkahelyi irányelvek szerint, szakmai szakszervezetek előírásai, szakmai biztosítók szövetségének irányelvei, DIN 4102 tűzvédelem.

pénztárak pénztárak

yílt árusítás akadálytalan 1 nbeés kijáratok

raktár

árt árusítás, akadálytalan be2 zjárat, ellenőrzött kijárat

raktár pénztár

személyzet

személyzet

zaküzlet és kiskereskedelmi 3 Sszaküzlet

iskereskedelmi üzlet (önki4 Kszolgálás)

raktár személyzet

pénztárak

pénztárak pénztár

zaküzlet pult mögötti 5 Sárusítással

6 Áruház

7 Egy passzázs metszete

8 Egy árkád metszete

Üzemi típusok Nyílt árusítás →1: akadálytalan be- és kijáratok (szaküzletek, kiskereskedelmi szaküzletek, áruházak).

Zárt árusítás →2: akadálytalan bejáratok, kijárat csak ellenőrzött pénztárakon keresztül (kiskereskedelmi szaküzletek). Árusítási formák és tipológiák Szaküzlet →3: kis boltok (50–500 m2), többnyire csak egy üzletág (gyógyszertár, cipőbolt, virágüzlet), szerviz és tanácsadás, pult mögötti árusítás, nyílt árusítás →1.

Kiskereskedelmi szaküzlet →3: Kereskedelmi lánc, kicsitől a nagy üzletekig, többnyire csak egy üzletág, úgy jelennek meg, mint szaküzlet (ékszerbolt, divatüzlet, cipőbolt), nyílt árusítás →1.

Kiskereskedelmi bazár →4: Kereskedelmi lánc, kicsitől a nagy üzletekig, egy vagy több üzletág, önkiszolgálás (drogéria, játékboltok, élelmiszer, ABC, elektromos szaküzlet), zárt árusítás. →2. Áruház →6: gyakran kereskedelmi lánc, nagyon nagy üzletek, többnyire többemeletes, különböző üzletágak, bizonyos területeket bérbe adnak más kereskedelmi láncnak (shop-in-shop elv), nyílt árusítás →1.

Passzázsok, bevásárlóközpontok (Shopping Mall) →9:: Szaküzletek koncentrálása és csoportosítása, kiskereskedelmi szaküzletek, kiskereskedelmi piac és áruházak, egy vagy többemeletes, ezenkívül kávézók, bárok, éttermek.

Passzázs →9: 10 000 m2 feletti, kb. 20 000–25 000 m2 területen; fedett, többnyire 2–3 emeletes utcai helyiség több bejárati síkkal; városi belső blokkok hasznosítása; külső bejáratok (legalább 2) terekről, utcákról vagy üzletből; félnyilvános utak; határozatlan idejű nyitva tartás. Kisebb üzletek gyakran a belső sor mentén. Ismert, nagyterületű kereskedelmi láncok többnyire a sarkokban vagy egy sor végén „mágnesként”. Belső sorok gyakran nyílnak terekre és udvarokra.

Bevásárlóközpont →:: Határozott idejű nyitva tartás, ezért nincsenek félnyilvános utak, külső bejáratok többnyire csak egy oldal felöl, egyéb bejárat sokszor a parkolóhelyről vagy parkolóházból is lehetséges.

utca / tér

min.

KERESKEDELEM szomszédos épület

parkoló

szomszédos épület

utca / tér

9 Passzázs 490

utca

: Bevásárlóközpont

IPARI ÉPÜLETEK

gyártervezés

üzemelés tervezése

ALAPOK építési terv

alaprajz tervezés

helyszínrajzi tervezés

előtervezés

előtervezés elrendezés

üzemdiagram

alap építés

anyagáramlási terv

épületek

lefolyásterv

gépelhelyezési terv

helyiségprogram

munkaerőterv

műszaki kiépítés energiaellátás

üzem -berendezés

építészeti kivitelezés

szállítás, forgalom

4 Integrált tipológia „open-workspace” Környezetvédelem BimSchG

Szövetségi imisszióvédelmi törvény az engedélyeztetési eljárás kritériumaival, adott esetben környezetvédelmi vizsgálat (UVP) Műszaki utasítások a zajvédelemre Műszaki utasítások a levegő tisztán tartására Vízvédelmi törvény

TA Lärm TA Luft WSG Munkavédelem ArbStättV ASR ZH 1/BGR UVV VDI

Munkahelyekkel kapcsolatos rendelkezések Munkahelyekkel kapcsolatos irányelvek A szakmai szakszervezetek szövetségének az irányelvei A szakmai szervezetek balesetmegelőzési előírásai A német mérnökök szövetségének szabályrendszere

Tűzvédelem IndBauR DIN 18230 TRbF TRGS

Ipari építkezések irányelvei a legkisebb műszaki tűzvédelemre vonatkozó követelményekkel →509. o. építészeti tűzvédelem az ipari építkezésben Éghető anyagok technikai szabályai Veszélyes anyagok technikai szabályai

2 Ipari létesítmények építésének tervezési alapjai

Az ipari épületek közvetlen vagy közvetett módon a különböző áruk termelését szolgálják. A tulajdonképpeni gyárépületek mellett (előkészítés, gyártás, műszaki átvétel, csomagolás) ezek egyben raktárak (nyersanyag- és késztermékraktár), technikai és gazdasági épületek valamint szállításra szolgáló létesítmények. A termelés spektruma a munkaigényes tömegtermeléstől a „finomabb” károsanyagban szegény és teljesen automatizált könnyű iparig terjed. Ennek megfelelően különböznek a terv iránti követelmények.

Layout tervezés A layout a gyárépítés klasszikus alapja. A layoutban meghatározzák és rendszerezik a tervezett gyárlétesítmény különböző paramétereit →1. A layout több lépcsőben készül el (ideális, próba, durva és finom layout). A layout tervezés eredményeinek egyike a helyiség program, mely a tervezett létesítmény méretarányos funkciós sémája és az épületterv alapja. A layoutnak megfelelően kidolgozott épület termékspecifikus. Az egyre kevésbé specifikus tervezések (pl. vállalkozói inkubátorok) és a termék és a gyár egyidejű fejlesztése miatt a layout mint a tervezés alapja egyre inkább háttérbe szorul a rugalmasabb koncepciókkal szemben.

Tervezési alapok Az ipari épületek tervezését számos törvény, rendelkezés, irányelv, norma és előírás szabályozza. A nyilvános építési jog mellett →68. o. ezek főként a környezetvédelemmel, munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos teendőket érintik →2. Ehhez még hozzájönnek az országonként más és más törvények illetve a termékspecifikus rendelkezések. Életciklusok Egy termék életciklusaihoz hasonlóan az ipari építmények konkrét üzemgazdasági életfázisokra oszthatók →5. Miközben az egyre rövidebb termékciklusok (5–7 év) ellentmondanak a hagyományos épületek élettartamának. Az újrahasznosítás, bérbe adás és az újraértékesítés szempontjai tehát egyre inkább meghatározóak az ipari épületek tervezésekor.

Termék

5 év

Termék létrehozása

Piaci bevezetés

Növekedés Beérés

Piaci telítettség

Hanyatlás

Ötlet

Kivitelezés

Hasznosítás

Újrahasznosítás

Lebontás

Tervezés

Épület

3

yár-létesítmény vázlata vasútvonal mellett az országos főút irányáG ban bővítési lehetőséggel. (Fagus Művek; Alfeld a Leine mellett)

Építész : W. Grapius

Igazgatóság / Mellékhelyiségek bővítés

gyártás

raktár

4 Integrált tipológia „open-workspace”

logisztikai udvar

parkoló

25 év

5 Termékek (fent) és épületek (lent) életciklusai Tipológiák Tipológiailag alapvetően az additív és integratív létesítményeket különböztetjük meg.

Az additív létesítményeknél az egyes funkció egységeket a követelményeiknek megfelelően formálják meg és sík vagy lineáris kompozícióvá egyesítik. Az egységeket aztán külön-külön bővíthetik, fejleszthetik és cserélgethetik →3.

Az integrált létesítmények esetében a funkcionális egységeket egy semleges épülettestben fogják össze →4.

Ennek az előnye a feltárási felületek valamint az újrahasznosítás minimalizálása. A bővítési lehetőségeket az épület koncepciójához kell hozzáilleszteni.

499

IPARI-ÜZEMI ÉPÍTÉSZET

MÛHELYEK

rönkfaraktár

lemezraktár

ASZTALOSÜZEM

gépterem

sorozatmarógép hosszúfurat-készítõ gép csapolásmaró gép illesztõcsap-fúró gép

Felvilágosítás: Országos Iparhivatal, Baden – Württemberg Stuttgart

formavágó körfûrész vastagsági gyalugép

Az ábrák szerinti alaprajzú átalakítások célja a hosszú csarnokok helyett az alapterület jobb és gazdaságosabb kihasználása.

Rövidebb fûtési, elszívó-, elektromos, sûrítettlevegõ-, csõ- és kábelrendszerek, stb. Felsõ megvilágítás. Az emeleti vagy alagsori szinten kedvezõtlen a gyártóhelyiségek elhelyezése, ehelyett az irodákat, mellékhelyiségeket, apró alkatrészek raktárát és a szociális helyiségeket lehet ott kialakítani.

Helyigény: átlagosan 70–80 m2 foglalkoztatott személyenként (fedett külsõ raktár nélkül).

enyvezõ állvány

nagyoló gyalugép segédanyagraktár

asztalosmûhely

rétegeltlemezmûhely

szélezõ körfûrész hosszvágófûrész marógép szalagos csiszológép szalagfûrészgép

veretraktár

készre munkálás

készáruraktár

rétegeltlemez raktár

Gyártóeszközök, ill. üzemi helyiségek egymásközti viszonylatai.

A vonalvastagságok az üzemen belüli forgalom erõsségét jelképezik. alapfelszerelés körfûrészek szalagfûrészek nagyoló gyalugép tisztázó gyalugép csaphoronykészítõ gép sorozatmarógép asztali marógép csapfúrógép keretes sajtoló szalagcsiszoló gép gyalupad

Helyiségek és területek: Raktár: rönkfa, lemezek, rétegelt lemezek, üveg, mûanyagok, segédanyagok és veretek tárolására. Közbensõ raktár, készáruraktár, félkész termékek, és kereskedelmi bútorok.

Mûhelyek: Fa szárítása, farönkök, lemezek és rétegelt lemezek vágása.

Gépterem alkatrészgyártás, rönkfafeldolgozás, lemezfeldolgozás, enyvezés és rétegelés, gyártás és összeszerelés, gyalupadon végzett mûveletek fakötések, felületkezelés, készre szerelés, és kiszállítás, fémmegmunkálás.

munkafolyamat/anyagáramlás

hulladék fadarabok

elszívóberendezés + zsákokba töltés

szállítás megmunkálás közbensõ raktár

fahulladék

fûtés

Pinceszint 25 m2 faraktár

apró alkatrészek

felületkezelés

szociális blokk

iroda és kiállító– helyiség

Igazgatási és kereskedelmi helyiségek: Üzemiroda, (mûvezetõ) mûszaki iroda, kereskedelmi iroda, üzemvezetés, elõszoba, tárgyalóhelyiség, eladótér, fõnöki helyiség, üzemvezetõi helyiség.

tetszõleges használat

Szociális és mellékhelyiségek: Elhelyezhetõk az emeleten is. festékanyagok

Padozat: Fakockás padló vagy magnezitaljzat (nem beton). Pormentes raktártér, a finom, szálló por rontja a szerszámok élének tartósságát. A gépek a munkamenet szerint vannak elhelyezve. Minden munkahelyen a megvilágítással szemben, állva dolgoznak. Az ablakfelület kb. 1/8-a az alapterületnek.

vészkijárat Mûhelyvázlat munkafolyamat ábrázolással (épületasztalos mûhely). alapfelszerelés alakvágó körfûrész kombinált gyalugép asztali maró szalagfûrész szalagcsiszoló gép enyvezõállvány gyalupad

Pinceszint 70 m2

munakfolyamat/anyagáramlás elszívóhulladék berenfadara- dezés + bok zsákokba töltés

szállítás megmunkálás puffer/ közbensõ raktár

szociális helyiségek

apróalkatrészek

faraktár

IPARI-ÜZEMI ÉPÍTÉSZET

festékanyagok

iroda és kiállítóterem

felületkezelés

Mühelyvázlat munkafolyamat-ábrázolással (belsõépítészeti üzem)

508

.

Felsõ szint

fahulladék

fûtés

Pinceszint 25 m2

MEZŐGAZDASÁGI TELEPEK ALAPOK uralkodó szélirány

e-

tér s

ég, er ő a hol sen a sil ér z ó s z ődik ag a

ü ze

mu

d va

ra

le ve h e t s ze é g tő e s u t a fő b k

szélvédelmet szolgáló növényzet

lak

óh

ist

áz

á ll

ó

térség, ahol erősen érződik a szag szélvédelmet szolgáló nö-vényzet

bekerített házi legelő haszonkert

telepek (épületek, gazdasági területek, közleke1 Adőmezőgazdasági területek) elemeinek vázlatos elrendezése

a létesítmény egy rézsű lábánál

2

a létesítmény egy facsoport mellett

létesítmény egységes gerinciránnyal simul a hegyoldalhoz, a A domborzathoz

A telephely kiválasztásakor mérlegelni kell a topográfiai és éghajlati adottságokat az üzemgazdasági követelményekkel szemben. Az adottságokat kellene elsőbbségben részesíteni a tulajdon­viszo­nyokból eredően. Az istállóépületek esetében megközelítőleg a lakóházakkal azonos éghajlati viszonyok érvényesek. Kerülendők a szélsőségesen fagyveszélyes, ködös vagy nagyon szeles térségek, főleg pedig a közlekedésben különösen exponált telephelyek. Figyelembe kell venni az épületek elhelyezkedését egymáshoz viszonyítva, az üzemek elhelyezését a közeli településekhez és a fő szélirányokhoz viszonyítva.

Fontosabb szerepet játszik a fő szélirány nyáron, mint télen.

A telephely megválasztásakor tegyünk különbséget közlekedési szempontból az üzem „külső” és „belső” fekvésében.

A közlekedést illető külső fekvés akkor áll fenn, ha az üzem azokhoz a közlekedési utakhoz csatlakozik, amelyek a beszerzési és értékesítési létesítményekhez (falusi kereskede­ lem, tejüzemek) vezetnek. A közlekedést illető belső fekvés minő­sége szempontjából fontosabb az üzem kedvező csatlakozá­sa a községhatár fő gazdasági úthálózatához, mint a parasztudvar közvetlen szomszédsága a gazdasági területtel. Az épületek elhelyezésekor be kell tartani a következő távolságokat. Legalább 10 m az egyes épületek közötti távolság. A lakóháztól az istállóig legalább 15 m. A lakóháztól a déli telekhatárig legalább 10 m, a nyugati vagy keleti telekhatárig pedig legalább 6 m →1.

Speciális műszaki felszerelést igénylő, állatnemesítéssel foglalkozó üzemek esetében rendszerint 4000–5000 m2 nagyságú területre van szükség úgy, hogy a telek szélessége 35–45 m legyen. A lakóterület, beleértve a kertet kb. 1000 m2. A munkavégzéssel kapcsolatos és a szállítási utak az épületeken belül és kívül nem léphetik túl a következő lejtési értékeket. A kézi kiskocsik (targoncák) esetében = 5%, a motoros kocsik esetében = 10%, rövid távon pedig max. 20%. A kert bővített lakóterületként szolgál. Helyét illetően legyen lehetőleg a háztól délre vagy nyugatra. Legalább 100 m2 a füves terület, a tornác pedig rögzített paddal, védett elhelyezéssel.

Szükség van egy növényekkel telepített kertre virágokkal, bokrokkal, cserjékkel, játszósarokra a gyerekek számára és területre a ruhaszárító részére, összesen mintegy 400–500 m2. Saját szükségletek fedezetére 50–60 m2 konyhakert területre van szükség személyenként. Gyümölcsöskertet illetően, amelyben csonthéja­sokat és almaféléket termesztenek, kb.

100 m2 kert szükséges személyenként.

Információ: KTBL. Kuratorium für Technik und Bauwesen in der Landwirtschaft e.V., Bartningstr. 49, Darmstadt

szalma széna

szalma széna

70–80° liszt és finomliszt

átjáró

60–65° rozs- és búzakorpa

hideg istálló fiatal állatok részére

préselt szalma

finom őrlemény

szalma

körbálák

55–60° lendara 50–55° finom dara 45–50° durva dara 40–45° zab, árpa 37° rozs 35° kukorica, búza, borsó

széna

átjáró

23° köles 22° kukorica

szalma széna

szalma széna

kocsi-szín

ezei termények természetes 4 Mrézsűszöge 5 Szalma

átjáró

központi takarmánytároló sertéshízlalók részére

MEZŐGAZDASÁG gépek

gépek

3 A pajtához tartozó flexibilis elemek tervezési rendszere

6 Pajta haránt irányú szérűvel

7 Mezei pajta 519

ÓLAK HÁZIÁLLATOKNAK KI SÁLLATTARTÁS

0,15–0,20 m 2 dúcterület páronként.

Tenyészgalambok esetén több.

1 pár postagalamb: ............ 0,5 m2 légtér 1pár tenyészgalamb: ......... 1,0 m2 légtér 15–20 pár tenyészgalamb egy rekeszben.

20–50 pár tenyészgalamb egy rekeszben.

Galambok

Ólnagyság 5 csirkének legalább 3 m2 Ólnagyság 10 csirkének legalább 5 m2 Ólnagyság 20 csirkének legalább 10 m2 Alvóhely 5–6 könnyû csirkének vagy 4–5 nehéznek = 1 folyódeciméter ülõrúd = 10– 12 tyúk egy m2-en.

Csirke (Orpington-tyúk)

Egy 3–4 m magas oszlopon, mely 1,5– 2,0 m magasan fémlemezzel van biztosítva a ragadozók ellen vagy mint galambrekeszek a dúc keleti vagy déli oldalán.

Galambdúc

Galambpáronként 2 fészek a rekesz alján vagy külön tartókon. Etetés kisnyílású fadobozokon át, italhordók ugyanilyen nyílással.

Fulton féle fészek-doboz

Tenyészólakban a tojásfészkeket potyogtatós fészkekként építik, egy csapóajtóval, mely vagy lazán lóg egy kampón vagy két összefüggõ ajtóból áll . Ha a tyúk a fészekre megy, felemelkedik az ajtó és...

Nyitott tojásfészek

... utána visszacsapódik. A fészkek a padlón vagy három egymás fölött, a fedlap lejt.

Fészekméret: 35x35-tõl 40x40 cm-nyi padlófelület és 35 cm magas. 1 nyitott fészek 5 tyúkra vagy egy potyogtatós fészek 3–4 csirkére.

Ajtós fészek

Fészek

Ülõrúd

Huzatmentes szellõzés, fészkek az ablaktól elkerítve. Szellõztetõ ajtók zárhatóak, napos. Az ólbelsõ feleljen meg a kinti hõmérsékletnek, mialatt a hálóhelynek melegnek kell lennie, ezért a hálóhelyet gyakran függönnyel választják le és különösen izoláltként építik.

Peseda-féle tyúkól

Tyúkól 20 csirkének, leválasztott, hõszigetelt alvófülkével, ferde latrinával és fali szellõzéssel.

A búvóhely nyílása 18x20-tól 20x30 cm nagyságú lehet, a huzattól oldaldeszkák védik, tolóajtóval zárható.

Metszet

Gipszkarton

Mezõgazdasági telepek

A háziállatok ólai elhelyezésben és kivitelezésben is gondosságot igényelnek ahhoz, hogy az állattartás jövedelmezõ legyen. Legyenek tiszták, szellõsek, huzatmentesek, szárazak, hõtartók és az idõjárással szemben ellenállók.

A trágyaelvezetést elõre tervezni kell. Az ablakfelület az alapterület maximum 1/10-ét érheti el. Elõnyösebb a hõszigetelõ réteggel bevont faépítmény. Tervezzünk melléképületet a takarmány elõkészítéséhez és raktározásához.

Az ól formája igazodjon a nap állásához. Az ablakok délre nézzenek. Az ajtó keletre. Költõfészkek helye a legsötétebb sarokban. Az ólat egy sereg helyiségre osztjuk a szalmaalmok és latrinák segít. A kifutó ideális ségével esetben korlátlan méretû. A terület füvesített, egy fa árnyékot szolgáltat , komposzthalom és egy homokkád is kell.

A tyúkok száma a kifutó és az üres ól alapterületétõl függ. Korlátlan méretû kifutó esetén az ól 1 m2ére 5 tyúk esik. Ha a kifutó kisebb mint az ól alapterületének 4-szerese, akkor 2 tyúkot tarthatunk az ól 1 m2-én. Az ülõrudak, latrina, takarmány- és itatótálak az alapterületben benne foglaltatnak.

Ülõrudak a tyúkok méretétõl függõen 4–7 cm szélesek, 5–6 cm magasak, 3,5 m-en szabadon használható, könnyen kivehetõ, egy méter rúdon 5–6 tyúknak van hely.

Alaprajz kerítés 1,75–2,00 m magas

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

víz szellõzõ (ki) szellõzõ (be) közös fészek etetõautomata csõitató kapcsolóval szalmaalom ülõrúd latrina padlólefolyó

kavicságy vagy lécrács

fa

kifutó

1 Ülõrúd, alatta latrina 2 Közös fészkek 3 Takarmánytartók 4 Csõitató kapcsolóval 5 Kifutóajtó 6 Homokkád (fedett) 7 Komposzthalom 8 A komposztelszállítás ajtaja 9 Szélterelõ

lefolyócsõ ∅ 15, lejtése legalább 2%

Ól keresztmetszete

Tyúkól és kifutó

Ól

MEZŐGAZDASÁG

potyogtatós fészkek

Ólterület (4–5 kacsának) ................. 1 m2 Ólmagasság ............................. 1,7–2 m.

Egy ól létszáma maximum 1 gácsér és 20 kacsa lehet. Ól padlózata masszív, patkánybiztos, száraz és szellõs. Kifutó a vízhez vezet, lehetõleg mocsaras terület kell.

Pekingi kacsa

Ide is az vonatkozik mint a kacsákra, a hizlaláshoz az állatokat kicsi, éppen elegendõ hellyel rendelkezõ helyiségekbe vagy önálló cellákba helyezik, 40 cm hosszú és 30 cm széles, a latrina és a takarmányostál a cella.

Liba (Pommersche)

Fészeknagyság ...................... 40/40 cm.

A tenyészólakban a fészkek potyogtatósak mint a csirkéknél. Kacsánként egy fészek kell . Ól alaprajza

Tojók ólja 4–5 kacsának

525

Orvosi rendelők betegek

bejelentkezés, kartonzo

beteg

be­ teg­ vá­ró­ hely­i­ ség

titkárság, archívum orvosi részleg

Kartonozó mint zsilip, a betegforga A z orvosi rendelő miniirányításának és ellenőrzésének 2 mális helyszükséglete 1 lom szerve

fekvő beteg vizsgálatához 3 Aszükséges minimális alapterület

vérvételhez szükséges 5 Aminimális alapterület

öntgenhelyiség 4 Rkapcsolópulttal

orban felállított 6 Smasszázságyak

z ultrahangos vizsgálat 8 Aterületi szükséglete

z EKG minimális területi 7 Aszükséglete

SZEMÉLYZET teakonyha hallásteszt

páciensek fogadása öltöző, ruhatár

előzetes váró

orvos 2 orvos 1

EGÉSZSÉG

9 Fül-orr-gége rendelő, Stuttgart

534

allergia

ORVOSOK

PÁCIENSEK

váró

labor

orvos 3

Építész: Prof. Ulrike Mansfeld

Orvosi magánrendelő A leggyakoribb forma az orvosi magánrendelő, melyet vagy általános orvosok, vagy specializálódott szakorvosok nyitnak.

Jellemzői a zsúfolt várótermek, hosszú várakozási idő és gyakran a váróhelyiség egyszerű vagy puritán kivitelezése.

Az orvosi magánrendelőket gyakran lakó- illetve irodaházak emeletein rendezik be, az építész tervezésmellőzésével.

Egyre inkább szükség van a magánrendelők optimalizálására, mivel nő az ezek utáni, valamint a helyi terápiás kezelési lehetőségek iránti kereslet.

A fenti okokból kifolyólag egy strukturális változás fémjelzi napjainkat: a magánrendelések helyett egyre gyakrabban találkozunk csoportos rendelésekkel, orvosi közösségekkel és „orvosi házakkal”.

Ezen érzékelhető irányzat ellenére a magánrendelőket szakspecifikusan kell megtervezni, mivel a kis vonzáskörű területeken a megelőző vizsgálatokat és az orvosi ügyelet funkcióját is ők végzik, ráadásul a betegek közvetlen közelében találhatók.

A legegyszerűbb magánrendelőben az orvosi kezelői részleg és a betegváró helyileg el van különítve egymástól. A váróhelyiséget gardróbbal és WC-vel kell ellátni, az orvosi részleget pedig rendelőhellyel vagy -szobával, kezelőhelyiséggel és laborral. Végszükség esetén egy így strukturált rendelést az orvos egyedül is képes ellátni.

A teljesítmény és a frekventáltság növekedését különböző faktorok segítségével lehet ellensúlyozni. Ezek a következők: szakmailag jól képzett személyzet alkalmazása, az ismétlődő kezelések számára fenntartott vizsgálórészlegek és a rendelő elkülönítése, valamint diagnosztikai térség létrehozása. Ez a felosztás megfelel az orvosi magánrendelők standard megoldásának. Kiegészíthető még nem gyógyszeres kezelési részlegekkel is, mint pl. fizioterápiával, aminek következtében a specializálódott személyzet és a szükséges szociális helyiségek számának növelése szükséges. Egyéb, más fejlesztési lehetőségekkel óvatosan kell bánnunk, pontos és alapos számításokat kell végeznünk, mivel a kihasználtság és az eszközök amortizációs ideje között gyakran diszkrepancia léphet fel.

A váróhelyiségek nagysága a kezelőhelyiségek száma és frekventáltsága szerint alakul, de függ az orvos szakspecifikus képzettségétől is. A bejárat, a bejelentkezés és a WC közelében egy gardróbsarkot kell tervezni, mely ruhafogasokkal van ellátva.

A bejelentkezési helyiség nagysága az automatizáltság fokától függ, de legalább 6 m2 területű legyen. Innen a személyzetnek rá kell látnia a váróhelyiségre, a bejáratra és a kijáratra. A bejelentkezőhelyiségnek lehetőleg összeköttetésben kell lennie a titkársággal, a kartonozóval és az orvosi térséggel, mivel a hívó- és vevőberendezések, valamint a mechanikus szállítóeszközök útjai mind itt találkoznak.

A rendelő legalább 6 m2-es, optikailag és akusztikailag zárt helyiség legyen. A helyiség elsődleges funkciója elsősorban az anamnézis és tanácsadás, a leletek tanulmányozása, a terápiai gyógyke­zelések tervezetének megbeszélése, valamint a leletek megírása. A berendezéshez egy íróasztal, legalább két szék, egy röntgenképvizsgáló és egy mosdó tartozik.

A vizsgálóhelyiségek nagysága változó, attól függ, hogy egy ülő vagy egy fekvő beteget kezelünk, vagy vizsgálunk.

A vizsgálóhelyiségek alapvető berendezéséhez tartoznak a beteg számára fenntartott székek vagy fekvőhelyek, egy forgószék és egy, az eszközök tárolására alkalmas asztal.

Figyelembe kell venni az orvos és a betegek megfelelő nagyságú mozgásterét. Más kezelőhelyiségek (terápia, röntgen, vérvétel) nagysága függ a szükséges szakspecifikus eszközöktől, berendezésektől, a raktár- és rakodóhelyiségektől, székektől és a személyzet szükséges mozgásterének sugarától. Ezeket a helyiségeket gyakran a kezelőhelyiségek előtt elhelyezkedő öltözőkabinokkal kell ellátni (1,5 m2).

ápolási osztály

operációs osztály

inten- sterilizázív osz- ció tály

szülé- sürgős- labor szet ségi osztály

nukleáris terápia

ambulancia

röntgen

dialízis

ápolási osztály operációs osztály intenzív osztály sterilizáció szülészet sürgősségi osztály labor nukleáris terápia ambulancia röntgen dialízis nagyon jó összeköttetés szükséges

jó összeköttetés ésszerű

kívánatos az összeköttetés

1 Funkciók kapcsolódása Területi irányértékek

NF a DIN 277 szerint

egy általános, kb. 300 ágyas kórház számára funkcióterületek DIN 13080

terület ágyanként NF/m2

1.00 vizsgálat és kezelés 2.00 ápolás 3.00 igazgatóság 4.00 szociális szolgáltatások 5.00 ellátás és eltávolítás

12,0 18,0 2,0 3,0 7,0

összeg

NF

42,0 m2

funkcióterületek közlekedő területek

FF VF

8,0 m2 19,0 m2

összeg

NGF

69,0 m2

szerkezeti terület [új épület: vázas építkezés]

KF

11,0 m2

összeg

BGF

80,0 m2

BGF NF

= 1,9

2 Területi irányértékek egy normál kórház számára

intenzív együttműködés gyakori együttműködés esetenkénti együttműködés

urológia

sugárterápia

pszichiátria

ortopédia

nukleáris gyógyászat

gyermekgyógyászat

fül-orr-gégészet

nőgyógyászat/szülészet

radiológia

sebészet

szemészet

aneszteziológia

belgyógyászat

ritka együttműködés

3 Az orvosi szakterületek együttműködési vázlata

KÓRHÁZAK Kórházakról általában: Kórházi létesítményekben az akut és a krónikus betegségben szenvedő betegek kezelésével és a betegek ápolásával foglalkoznak.

Az orvosi és ápolói célkitűzések különbözőek lehetnek a szakirányok fajtája és száma, valamint a szakrészlegek és a kezelői berendezések kiterjedése szerint: – gyógyító orvostudomány szakirányai szerinti ellátás, – preventív és rehabilitációs gyógyászat általi megelőzés (profilaxis) és utókezelés (rehabilitáció), – vizsgálat (diagnosztika) és kezelés (terápia), – ápolás intenzitása, elszállásolási standard – valamint további különbségek az ellátásban, a lelki ellátásban, a képzésben és a kutatásban.

Miközben korábban a kórházakat tudatosan orvosi-sebészeti létesítményeknek tervezték, manapság megfigyelhető egy új irányzat, mely a létesítmények humanizálását helyezi előtérbe. A modern kórházaknak inkább hotel karakterük van. A betegek kórházban való tartózkodása egyre inkább lerövidül, valamint az egy- és kétágyas szobák egyre keresettebbek lesznek (privát betegek).

A kórházak tagolódása: Az általános kórházak üzemi részlegekre tagolódnak: ápolás, vizsgálat és kezelés, ellátás és gondozás, adminisztráció és technika.

Ehhez jönnek még a lakóegységek, ill. az oktatási és kutatási részlegek, valamint üzemi mellékegységek/melléküzemek.

A megnevezett egységek az üzemen belül egymástól el vannak különítve. Az egyes részlegek elhelyezéséről merőben különböző nézetek képviseltetik magukat. Fontos a rövid horizontális és vertikális összeköttetés megteremtése az egyes részlegek lehető legnagyobb elkülönítése mellett.

A kórházak fajtái A kórházak férőhelyük szerint lehetnek mini (50 ágyig), kis (150 ágyig), normál (600 ágyig) és nagy kórházak. Manapság mini és nagy kórházakat kevésbé építenek, a normál kórházak területi felosztása tűnik irányadónak.

Az egészségügyi reformok miatt a mini kórházak szerepének csökkenése figyelhető meg. A kórházak jogi tulajdonosai lehetnek állami, közhasznú vagy magán jogi személyek/ társaságok, de lehetséges ennek a háromnak az összekapcsolódása is.

A kórházakat funkciójuk szerint három csoportra osztjuk: általános kórház, szakkórház és egyetemi klinika.

Egyetemi klinikák Az egyetemi klinikákat a maximális ellátottságuk miatt az orvosi kutatóintézetekkel, illetve egyes, nagy általános kórházakkal lehet összehasonlítani. Rendkívül sok diagnosztikai és terápiai eszközzel/berendezéssel rendelkeznek, miközben szisztematikus kutatással és oktatással foglalkoznak. A hallgatói termeket és a demonstrációs helyiségeket úgy kell elhelyezni, hogy a hallgatók a kórházi üzemet munkájában ne korlátozhassák. A vizitek és az egyetemi hallgatók miatt nagyobb szobákat kell tervezni.

Az egyetemi klinikák feladatkörük és a különös követelményeik miatt gyakran speciálisan összeállított helyiségprogramot követelnek meg.

Szakkórházak A szakkórházak bizonyos kezelési módokra vagy betegcsoportokra specializálódnak: baleseti kórház, rehabilitációs klinika, ortopédiai klinika, szülészeti klinika. Továbbá: tüdőszanatórium, rákbetegekkel foglalkozó gyógyintézet, ideggyógyintézet és mentálhigiénés gondozó, stb.

A szakkórházak gyógyító-, ápoló-, nevelő- és idősgondozó tevékenységei átfedik egymást.

A különleges kórházak száma az orvosi szakirányok specializálódása miatt egyre inkább növekszik (bőrgyógyászati, tüdőgondozói és allergiológiai szakklinikák).

535

EGÉSZSÉG