Mobilozás, tévézés babaközelben

Bekapcsolt képernyő – sztrájkoló álommanó?

Károlyi Nati interjúja Szelényi Nórával, a Szent Margit Kórház Fejlődésneurológiájának pszichológusával

A baba alacsony ingerszintet, nyugalmat és minden szempontból biztonságos környezetet igényel – különösen az esti, éjszakai órákban. A róla gondoskodó szülők pedig kikapcsolódásra, feltöltődésre, felnőtt életre, kapcsolódásra vágynak a világgal, legalább nap végén, az egész napos fárasztó műszak után. Vajon vesztes nélküli megoldás, ha ilyenkor a nappaliban házimozizunk a párunkkal vagy csapunk egy online csajos estét a chaten?

Szelényi Nóra: Az emberi élet ritmusát – legyen szó akár arról, hogy mikor alszunk és mikor vagyunk ébren – szervezetünk környezetünkhöz alkalmazkodva igyekszik szabályozni. Így például az alapján törekszünk kialakítani és fenntartani a nappali ébrenlét és az éjszakai alvás szakaszait, hogy mikor, milyen és mennyi fény ér bennünket. Így biztosítjuk, hogy nappal kellő aktivitással tudjunk tenni-venni, éjszaka pedig lehetősége legyen testünknek megpihenni, idegrendszerünknek pedig feldolgozni az aznap történteket, s felkészülni a holnapra. Ha jelentős változás következik be azokban a kulcsingerekben, amelyekre szervezetünk egy-egy ilyen folyamat szabályozásában támaszkodik, az befolyásolja szervezetünk reakcióját is. Sok okostelefonon elérhető már például az „éjszakai üzemmód”, mely lehetővé teszi, hogy szervezetünk ne találkozzon kék fénnyel a nap egy meghatározott óráján túl. Erre azért van szükség, mert a szem fényérzékeny receptorainak egy csoportja erre a kék fényre reagálva egy összetett folyamaton keresztül gátolja idegrendszerünk melatonintermelését, melynek elsődleges szerepe van az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában. Azaz: nehezebben alszunk el ilyen fényhatás után, és ha még sikerül is elaludnunk, idegrendszerünk normális (EEG-vel mérhető) alvás alatti agyi tevékenysége is módosul némileg.

Mi a helyzet a babákkal? Az ő elalvásukra hogy hat, ha pár perccel az altatás előtt még megy a háttérben a családi televízió? Vagy épp az altató szoptatás közben netezik félkézzel az édesanya?

Sz.N.: Mindenki reagál a környezetére, már a magzat az anyaméhben is. A magzatok az édesanyjuk által termelt melatoninon keresztül tanulják az éjszakák és nappalok ritmusát, hiszen az a méhlepényen átjutva az ő idegrendszerükben is kifejti hatását, majd újszülöttként az anyatej (anyai) melatonintartalma segítségével folytatják a külvilág nappal-éjszaka ritmusához való alkalmazkodást. Ha az édesanya melatonintermelését például a telefonja által kibocsájtott kék fény befolyásolja, vagy az altatást megelőzően nem volt lehetőség a félhomályban való elcsendesedésre, mely a test számára jelezné, hogy elérkezett az alvás ideje, úgy valószínűleg az álomba merülés is nehezebb lesz mindkettejük számára.

Ha már elaludt a baba, nyugodt szívvel lehet kütyüzni vele közös szobában? Ha nem, lehet ennek – főleg, ha rendszeres szokás – súlyosabb vagy hosszabb távú következménye, mint hogy aznap éjjel nyugtalanul alszik a pici?

Sz.N.: Csukott szemhéjunkon keresztül – jelenlegi tudásunk szerint – nem szűrődik át annyi (kék) fény egy okostelefon kijelzőjéről (ha az nem közvetlenül a szemhéj előtt van), amennyi a melatonintermelést lényegesen befolyásolná. Azonban tapasztalatból valamennyien tudjuk, hogy nehezebb egy olyan környezetben aludni, ahol villogó fények zavarják meg a sötétséget. Ami a következményeket illeti: ahogy a felnőtt, úgy a csecsemő idegrendszere is alvás közben dolgozza fel azokat az információkat, melyekkel napközben találkozik – ez fejlődésünk alapja.

Így, ha nem biztosítunk gyermekünk számára nyugodt alvási körülményeket, akkor attól a lehetőségtől fosztjuk meg, hogy összekapcsolja aznapi élményeit a korábban tanultakkal. Érdemes mérlegelni, hogy milyen körülményeket tekintünk magunk számára a nyugodt alvásra alkalmasnak, s törekednünk kell hasonló körülményeket kialakítani gyermekeink számára is.

Van jelentősége, hogy természetfilmeket vagy lövöldözős krimit néznek az alvó baba mellett? Mennyit tompít a káros hatásokon, ha fülhallgatót használnak a szülők?

Sz. N.: Minden családnak megvan a maga életrimusa, és az azzal az életritmussal együtt járó zaj- és hangtevékenysége. Ahol egy gyermek van, ott a szülők gyakran később fekszenek le, mint a pici, ahol pedig több gyermek van, ott a gyermekek lefekvési idejében is lehet különbség. Talán nem lenne életszerű azt kívánni, hogy az egész család életkortól függetlenül azonos időpontban térjen nyugovóra, s előtte teremtsen alkalmat a közös lecsendesedésre. Így viszont arra mindenképp érdemes figyelnünk, hogy ha van alvó ember a házban, az ő álmát hogyan őrizzük. Egy olyan film hangjai, melyben lövöldözés, sikoltozás zajlik, még akkor is részévé válhatnak egy gyermek álomtartalmának, ha csak a nagyszobából szűrődnek be hozzá a hangok – hisz alvás közben is reagálunk a környezetünkre. Egy ilyen, a hangok hallatára esetlegesen kialakuló rémálom nemcsak feleslegesen idéz elő szorongást keltő érzelmeket a gyermekben, hanem megfosztja a nyugodt alvás lehetőségétől, s a másnapi kipihent felfedezőutaktól is.

Lehetséges sorrendet felállítani, melyik képernyő használati forma károsabb a kisbabák idegrendszerére alvás közben?

Sz.N.: Ezt a kérdést mindenki maga mérlegelje. Az ember ritkán működik „egy okegy okozat” alapon. Amit megtehetünk: a lehetséges következmények ismeretében, szem előtt tartva a család tagjainak szükségleteit, igyekezzünk egy olyan közös életteret kialakítani, mely mindenki számára a legjobb.

Egy olyan film hangjai, melyben lövöldözés, sikoltozás zajlik, még akkor is részévé válhatnak egy gyermek álomtartalmának, ha csak a nagyszobából szűrődnek be hozzá a hangok – hisz alvás közben is reagálunk a környezetünkre.