7 minute read
Minden, amit tudnod kell a fogzásról
A legjobb fogzáskönnyítő módszerek
Szerző: Dr. Zeller Zsófia fogorvos
A kicsi kezét, játékait a szájába tömködi, állandóan rág valamit, csorog a nyála, esetleg étvágytalan, sokszor nyűgös, szoptatási problémák is felléphetnek, éjszaka pedig rendszerint a szokásosnál is gyakrabban ébred. Ha ezek kombinációját tapasztalod, akkor biztos lehetsz abban, hogy gyermekednek áttörni készülői fogacskái okoznak fájdalmat. A szülők egyik legnehezebb időszaka ez, amikor mindenki kipróbál valamilyen szert, vagy eszközt.
Az első fogak megjelenése a szájban érzékeny időszak a baba és a család számára egyaránt. Sok csecsemőnek változik ilyenkor a megszokott napirendje, nyűgös és szinte letehetetlen lesz. A szülők természetesen megpróbálják a legjobb tudásuk szerint csillapítani a tüneteket, de még így is kudarcba fulladhatnak az erőfeszítések. Miért ilyen nehéz ez az időszak? Mi okoz valójában fájdalmat? Hogyan segíthetünk hatékonyan? Sok misztikum és tévhit övezi azokat a folyamatokat, amik nem láthatóak. Mivel a fogak rejtve fejlődnek, ezért hajlamosak vagyunk olyan jelenségeket is a fogzás számlájára írni, amik valójában más okokra vezethetőek vissza. Nézzünk most néhány érdekességet a fogzással kapcsolatban:
Mikor születnek a fogak? A tejfogak csírái már a magzati időszak 6-7. hetében kialakulnak, fejlődésük attól kezdve folyamatos. A 3. hónapra már a maradó fogak csírái is megjelennek, de azok körülbelül 5-6 éves korig nyugvó állapotban maradnak. A születés idejére a metszőfogak koronáinak kétharmada, a szemfogak egyharmad része meszesedik el, a tejőrlők közül az elsők rágófelszíne már teljesen, a második tejőrlőké pedig részben megkeményedett. Táltosfogak Ritkán már a születéskor látszik egy-két fogacska a szájban. Régen az ilyen csecsemőket mágikus képességűnek hitték. Megnyugtató tudni, hogy ez nem feltétlenül kóros állapot. Nem minden veleszületett fogat kell eltávolítani, különösen, ha azok jól fejlettek és stabilak. Azonban a mozgó, az ínyhez gyengén kapcsolódó, gyökér nélküli fogaktól kénytelenek vagyunk megszabadítani a babát a félrenyelés veszélye és a szoptatási nehézségek elkerülése miatt. Mint mindig, ebben az esetben is bármilyen beavatkozás előtt meg kell vizsgálni a kérdéses fogat, ugyanis a meggondolatlanul eltávolított tejfogaknak nem biztos hogy lesz utódjuk.
Miért ilyen nyűgös? A babák viselkedése három hónapos koruk körül jelentősen megváltozik. Persze az érthetetlen pálfordulást szeretnénk viszszacsinálni, és az addig jól alvó, hirtelen sokszor ébredő, nyugtalan babánál keressük a változás okát. Sokszor hallhatjuk ilyenkor: biztos mocorognak a tejfogak, és sok szülő a vélt fájdalom ellen gyógyszerekkel igyekszik felvenni a harcot. Mielőtt gyógyszerhez nyúlunk, érdemes arra is gondolni, hogy az idegrendszeri éréssel egy időben a babák alvási szokásai is megváltoznak. Egyre ügyesebben mozognak, átfordulnak, tárgyak után nyúlnak, és lassan tudatosul bennük, hogy anyával már nem egy személyek többé, kialakul az úgynevezett szeparációs szorongás. Vagyis ezer és egy ok létezik a fogzáson kívül ebben az életszakaszban is, ami gyakoribb ébredésre, fokozott nyugtalanságra késztetheti őket. A nyáladzás a közhiedelemmel ellentétben nincs szoros összefüggésben a fogzással. Ebben a korban a babák jellemzően a szájukkal ismerik meg a környezetüket: rágcsálják a kezüket és minden elérhető tárgyat a szájukba vesznek. Így a fokozott nyálképződés tulajdonképpen a természet védekezése a szájba kerülő kórokozókkal szemben.
Miből látszik, hogy tényleg a foga jön? A fogcsírák koronai részének megkeményedése után megkezdődik a gyökerek növekedése is. Ekkor a csont kemény rétegei közé benyomuló fogak miatt az íny megduzzad. A hiedelemmel ellentétben önmagában a gyökerek növekedése nem okoz fájdalmat. Az irritáció akkor kezdődik, amikor az íny elvékonyodik, és lassan felszívódik a fog felett. Az áttöréskor nem keletkezik valódi seb, csak ha valamilyen sérülés vagy baleset történik. Ennek ellenére gyakran enyhe gyulladásos folyamat is megfigyelhető a fogak körül, ami a sérülékeny területen szájba kerülő kórokozókra adott fokozott immunválasznak köszönhető. Vannak babák, akik különösebb tünetek nélkül élik meg a fogacskák kibújását, de vannak, akik valódi fájdalmakat szenvednek el.
Gyakran tapasztalunk egy-két napos, mással nem magyarázható hőemelkedést, enyhe orrfolyást, vagy csípős hasmenést, ami sokszor okoz fokozott bőrirritációt. Ez a fogzás során megváltozó kémhatású és összetételű nyálnak köszönhető.
Fájdalomcsillapítási lehetőségek Rágcsák: sokszor a babák maguknak is megtalálják a fogzással járó kellemetlenséget leghatékonyabban csillapító eszközöket. Fogzáskor sokat rágják az öklüket, mindent a szájukba vesznek, megrágcsálnak. Ezeket a jeleket nem szabad összekeverni az éhséggel vagy a hozzátáplálásra való érettséggel. Hasznosak lehetnek ilyenkor a speciális rágcsák is, de a babák gyakran inkább a megszokott játékaikat választják, különösen azokat, amelyek hűtik az ínyüket. Azonban a hűthető eszközökkel, fagyasztott anyatejjel érdemes óvatosan bánni, mivel a túlzott hideg akár károsodást is okozhat, a kemény vagy éles szélű rágcsálnivalók pedig megsérthetik a fogínyt. A legkézenfekvőbb olyan tárgyat adni a kicsinek, amit rághat kedvére. Ilyenek a különböző rágókák, puha tárgyak, de egy textilpelus is megteszi. A babáknak ajánlott fogápoló készlet egyik darabja is ezt a célt hivatott szolgálni. Ez az úgynevezett fogdögönyöző buzogány. És persze itt van Sophie, a zsiráf, amely már 1961 óta csábítja a nyűgös babákat arra, hogy kezükbe kerülve szájukba vegyék, rágcsálják. Nyakláncot anyának, babának? Az elmúlt években rendkívül népszerűvé váltak a különböző anyagból készült láncok, amelyek magukra terelik a babák figyelmét és szívesen babrálnak vele akár hordozás vagy szopizás közben. További előnyük, hogy rághatóak. Készülhetnek pamut cérnával behorgolt fagolyókból, vagy orvosi szilikonból.
Kapjon gyógyszert a fogzó baba? A fogzás normális, természetes esemény, nem feltétlenül igényel gyógyszeres beavatkozást. Léteznek homeopátiás készítmények, amelyek a tünetek enyhítését segítik, illetve olyan gélek, amik helyileg fejtik ki hatásukat. Utóbbiak többnyire benzokaint vagy lidokaint tartalmaznak, de csak addig hatékonyak, amíg a nyállal le nem mosódnak. Így aztán naponta akár 8-10-szer is alkalmazni kell őket, függően attól, hogy a babánk hányszor eszik egy nap. Valódi fájdalom- és lázcsillapítót, gyulladáscsökkentőt csak a legvégső esetben adjunk a babáknak, fokozottan ügyelve a pontos adagolás betartására. Ilyen esetekben az ibuprofen, esetleg a paracetamol hatóanyagú szerek az ajánlottak, és tanácsos kerülni a kábító hatású, nyugtatót tartalmazó kúpok alkalmazását.
Harap a baba! A szoptatás és a fogak megjelenése nem zárják ki egymást. A magyar nyelv szépen kifejezi, hogy a tejfogak a tejes táplálás időszakában használatosak. Az anyatej nem fejt ki káros hatást a fogakra! Ha a tejfogak mégis betegek, inkább szájhigiéniai hiányosság lehet a háttérben, vagy a hozzátáplálási szokások körül is akadhat gond. Sok szoptatott baba ebben az időszakban elkezdi harapni a mellbimbót. A jelenség gyakoribb azoknál a csecsemőknél, akik cumit is használnak, és megszokták, hogy a ráharapással masszírozhatják az ínyüket. Fontos, hogy higgadtan reagáljunk a fájdalmas eseményre. A harapó babára nem jó rákiabálni, mivel megijedhet, és akár el is utasíthatja a további szoptatást, vagy jó viccnek tekintheti, és játékosan tovább provokálja a számára mókás hangok kiadását. Harapáskor finoman az ujjunk behelyezésével vegyük ki a szájából a mellbimbót, és nyugodt hangon, röviden mondjuk el, hogy “Ez anyának fáj!”. Emellett érdemes segíteni is, például a “Naaaagyra nyisd!” felszólítással. Még a pici babák is meglepően hamar megjegyzik ezeket a rövid kifejezéseket, a hozzájuk tartozó gesztikulációt és az elvárt cselekvést. Fogzós furcsaságok Lilás elszíneződés az ínyen: egyes esetekben a fog körüli íny lilásan-kékesen színeződik el, amit legtöbbször egy hajszálér sérülése okoz. Néha épp ellenkezőleg, a duzzadt íny szinte kagylóhéjszerűen kifehéredik, amit szintén a nyomás alá kerülő, elvékonyodó nyálkahártya áttetszősége okoz.
Fehér göböcske Ritkán a fogacska előbukkanását megelőzi egy apró, fehér kemény göb kinövése majd kihullása. Ez egy ártalmatlan fejlődési zavar, amit a fogcsírák kialakulásakor visszamaradó hámszigetek zománcgyönggyé fejlődése okoz.
Összenőtt fogak Ártalmatlan, de ijesztő jelenség, ha két fog összenőve bukkan ki. A fogak néha megduplázódnak és úgynevezett ikerfogak jönnek létre, amelyek egyesülnek a gyökéri vagy a koronai szakaszukon. Ennek a tisztítási nehézségek szempontjából lehet jelentősége, de nem valószínű, hogy az elváltozás a felnőtt fogazatban is megismétlődik.
Fura alakú és színű Ha egy fog alakja a megszokottól eltérő, a zománcán anyaghiány, rés, vagy pókháló szerű repedezés látható, esetleg a színe tér el jelentősen a többitől, akkor érdemes mielőbb megvizsgáltatni fogorvossal, ugyanis ezek a tünetek olyan fejlődési rendellenességekre utalhatnak, amik mellett a tejfogak fokozott figyelmet és védelmet igényelnek.
Vedd komolyan Tévhit, hogy a fogzás időszakában tapasztalt hasmenés, felső légúti betegség, láz a fogacskák megindulásának természetes velejárója volna! Ha ilyesmit tapasztalsz a babánál, fordulj orvoshoz! Cumizás fogorvos szemmel Fogorvosként gyakran találkozom olyan gyermekkel, akinek a fogai szopási igénye helytelen kielégítése miatt kóros helyzetben, torlódva bújnak ki, nehezítve tisztíthatóságukat és növelve a fogszuvasodás, fogágybetegség kialakulásának kockázatát. A koponyacsontok fejlődése szempontjából rendkívül érzékeny első években a puha csontokra ható fokozott nyomás a szájpadlás kóros megemelkedését, a fogívek beszűkülését, és komoly fogazati rendellenességek kialakulását okozhatja. Ezekben az állapotokban a fogak vagy egyáltalán nem érintkeznek egymással (ez az úgynevezett elülső vagy oldalsó nyitott harapás), ellehetetlenítve a normális rágást és megnehezítve a hangok formálását, vagy rendellenes módon, fordított helyzetben érintkeznek (keresztharapás), ami a rágás hatékonyságának csökkenését, a fogakra nehezedő rágónyomás kóros eloszlását és korai fogágybetegség kialakulását okozhatja. Ezeken a jól ismert fogazati eltéréseken kívül még számos olyan funkció kialakulására lehet befolyással a cumihasználat, amire önmagában a formai kialakítás vagy az anyag megválasztása nem ad megoldást.
