Éneklős, mondókázós foglalkozások

Mi is ez tulajdonképpen? Baba-mama klub, hagyományőrzés, bölcsielőkészítő vagy fejlesztés? Esetleg babatáncház? Egyszerre mind, de valami több is.

Például egyfajta mágikus tér. A rendezvénynek helyt adó színházteremben körberakott székek közé leterítve tiszta, puha szőnyeg várja a babákat és szüleiket. Az érkező látogatók mind kibújnak a cipőjükből, és zokniban lépnek a körbe – hiszen a legifjabb résztvevők még földön fekvő, pár hónapos kisbabák. Akadnak kúszó-mászó nagyobbacskák, sőt két lábon szaladó, csacsogó, óvodába készülődők is. Két kicsit az édesapja is elkísért.

Egyikük a körön kívül a színházterem csücskéből csodálta a történéseket, másikuk viszont lelkesen nótázgatott, mondókázott, és amikor aktuálissá vált, igazán apásan meglóbálta a porontyát. A foglalkozás buborékfújással indul, majd ölbéli éneklős, mondókázós, simogatós, csiklandozós játékok következnek. Mi történik a Kerekítőn?

A foglalkozás buborékfújással indul, majd ölbéli éneklős, mondókázós, simogatós, csiklandozós játékok következnek. Van, akit még csak a földön heverészve cirógat az anyukája, van, akit jobban érdekel a sétálgatás, van, aki szemlátomást élvezi, akad, aki kissé megszeppenve csodálkozik rá a dolgokra. A nyugodtabb, helyben ülős játékokat, a lejátszóról szóló autentikus népzenével kísért mozgalmasabb, sétálgatós, táncolós játékok követik, az apróságok rendesen kifáradnak – még a legkisebbek is, akik még csak a mama karjában „táncolva” kóstolnak bele a mulatságba. Nem lesz nehéz álomba ringatni őket otthon! A felpörgés után van lehetőség a „földelődésre”, újabb ölbeli ringatózós játékok következnek, végül közös altatódal-énekléssel zárul az alkalom.

A foglalkozás több pontján előkerül néhány különleges hangkeltő eszköz: csengő, kereplő, amit később, a foglalkozás végén meg is nézegethetnek az érdeklődők. Inni, szopizni az egész foglal-

kozás alatt lehet.

Szülők tapasztalatai

Kitti már második gyermekével jár ide:

• – Mindkét gyerkőc élvezte a maga módján, de mindketten máshogy. A lányom nagyon korán ment a nagyok után, táncolt, sétált, játszott velük, aztán énekelt is, amikor már megtanult beszélni. A kétéves kisfiam még mindig az ölemben érzi a legjobban magát, nem kapcsolódik be aktívan. Pár hónap múlva bölcsis lesz, örülök, hogy itt szép fokozatosan, barátságos, meghitt légkörben szokhatja a gyerektársaságot és a „csoporthelyzetet”.

Juli most először jár a foglalkozáson 6 hónapos kislányával:

• – Több hasonló foglalkozásba is belekóstoltunk már, mert fontosnak tartom a népi műveltség megismerését. Székelyföldről származom, ott mindez a mindennapok természetes része volt, szeretném a kislányomnak is megadni ezeket az alapokat – árulja el személyes érdeklődése okát az édesanya.

Eszter, a foglalkozásvezető a hosszú évek alatt sok kedves visszajelzést kapott a szülőktől és a gyerekektől:

• – Minden foglalkozás a „Kőketánc” kezdetű ének eléneklésével indul, ezért volt már olyan kisgyerek, aki nemes egyszerűséggel „Kőketánc néninek” hívott. Egy másik pici pedig valahányszor elhalad az édesanyjával a Kerekítő színhelye, a művelődési ház előtt, körözni kezd a kis ujjával a tenyerében, ahogy a „Kőketánc” ének közben szoktuk minden alkalommal – osztja meg a legkedvesebb tapasztalatokat az olvasókkal. • A Kerekítő program foglalkozásainak legfontosabb célja, hogy inspirációt, ötletet adjon otthonra is – folytatja Eszter. – Azok az érintéses, kétszemélyes bizalmi játékok, amiket a foglalkozásokon játszunk, rendkívül hatékonyan erősítik a szülőgyermek kapcsolatot. Ez az érzelmi biztonság pedig minden tanulási motiváció, fejlődés alapja.

Minden korosztálynak mást ad Jelenleg országszerte és a határon túl több, mint 120 helyszínen zajlanak Kerekítő foglalkozások: Mondókás Móka, Tippentő, Bábos Torna és Ovimóka. Ezek közül a Mondókás Móka és a Tippentő alsó korhatár nélkül várja a látogatókat. A Bábos Torna az egy év fölötti gyerekeknek szól, és a képes mondókáskönyvekből ismert Kerekítő manó kalandjai köré fonódik, az Ovimóka pedig – nevének megfelelően az óvodások foglalkozása. A legkisebbeknek szóló két foglalkozás között a legfontosabb különbség, hogy a Tippentő foglalkozásban táncos rész is van, ami tíz perccel növeli a foglalkozás időtartamát. A szó szoros értelmében vett táncoktatás azonban itt sincs, az egyszerű mozdulatokat a nagyobbacskák egy része megpróbálja utánozni, más részük szabadon mozog a zenére. A picik édesanyjuk karjában hordozva vesznek részt a táncban. A módszer filozófiája, hogy az anyanyelvi fejlődéssel párhuzamosan a zenei anyanyelvvel is megismerkedjessenek a picik – ki-ki a maga egyéni ütemében, az ő saját temperamentumának megfelelően. A foglalkozások tehát nemcsak a vonóval a kezükben született, extrovertált, mozgékony lurkóknak szólnak, aki látszólag csak passzívan szemlélődik egész idő alatt, épp úgy felveszi az ingereket, átitatódik az élménnyel. A szülők szeretik, hogy rendszeresen hozok olyan népdalokat és mondókákat, amelyek hiányoznak a legtöbb család repertoárjából, illetve, hogy az évkör folyásához és az aktuális jeles napokhoz igazítom a játékokat, dalokat. Vannak azonban minden alkalommal elhangzó dalok, mondókák is, és egy foglalkozáson belül is sok az ismétlés. Legalább háromszor-négyszer eljátszunk mindent, hisz a gyerekek biztonságérzetének kialakulásában nagy szerepet játszik az ismétlődés, kiszámíthatóság. Csak akkor tudják igazán beleélni magukat, amikor már nagyjából tudják, mire számíthatnak – magyarázza Eszter.

A módszer filozófiája, hogy az anyanyelvi fejlődéssel párhuzamosan a zenei anyanyelvvel is megismerkedjessenek a picik – ki-ki a maga egyéni ütemében, az ő saját temperamentumának megfelelően.

Te döntesz!