Agy A Lap November by Agy-A-Lap

A BGE KVIK hivatalos diáklapja Megjelenik a BGE KVIK, a HÖK és a DJB támogatásával 1054 Bp., Alkotmány u. 9-11. E-mail: agyalap@gmail.com Facebook: facebook.com/agyalap.bgf Hirdetésfeladás: agyalap.hirdetes@gmail.com A kiadásért felel: Dr. Fenyvesi Éva TEAM AGY-A-LAP EST.1990 Főszerkesztő: Répászky Márk Tamás Olvasószerkesztő: Prokopics Sarolta Tördelőszerkesztő: Sáfrán Judit, Répászky Márk Tamás Grafikus: Bodonyi Boglárka Hirdetésszervező: Répászky Márk Tamás Tamásy Zsófia

Beköszöntő November Hihetetlen, hogy már is novembert írunk! Hogy ez mit is jelent számunkra? Azt, hogy egyre sűrűbbek lesznek a napjaink, jönnek a zárthelyi dolgozatok, a beadandó feladatok, tdk, stb... A sok kötelezettség mellett azért próbáljunk meg néha kikapcsolódni. Menjünk el a Répászky Márk belvárosba vagy a természetbe sétálni, Főszerkesztő keressük fel kedvenc kávézónkat, látogassuk meg családunkat vagy utazzunk el valahova. Utána garantáltan jobban fog menni a tanulás is. Közben elérkezik a Mindenszentek, amikor megemlékezhetünk a szeretteinkről, akik már nem lehetnek köztünk, valamint előkerülnek a halloweeni maszkok és jelmezek is. Erről szól a november. Nálunk pedig a változatosságról, a különböző kultúrákról, most például Indiát próbáljuk meg egy kicsit közelebb hozni a kedves olvasóinkhoz! Eredményes zárthelyiket és vidám napokat kívánok mindenkinek!

Szerkesztőség: Hajdu Eliza, Gőgh Brigitta, Sáfrán Judit, Tamásy Zsófia Vendégszerkesztők: Balla Viktória, Banai Réka, Berkes Krisztina, Szabó Csenge, Szöllősi Villő, Tóth Fruzsina

Agy-A-Lap

Tartalom 5

EZERARCÚ INDIA ÉS EU KONFERENCIA BANGLADOREBAN

MÁLTA THE ULTIMATE "SUMMER" EXPERIENCE

3 NAP, 2 HÖLGY, 1 ORSZÁG – II. FELVO- NÁS: A TÚRA

VAJON FÜGG-E ATTÓL A KÁVÉ ÍZE, HOGY MILYEN POHÁRBA TÖLTIK?

HANGULATOS MENEDÉKEK A HIDEG IDŐBEN

EGYEDI LEHETŐSÉG, HATALMAS ÉLMÉNY: RÉSZVÉTEL A XIX. IFJÚSÁGI VILÁGTALÁLKO- ZÓN

AHOL JÓ TURISTÁNAK LENNI, DE NEM LAKOS NAK- INTERJÚ BRAZÍLIÁRÓL

OATQUEEN INTERJÚ

SZAKKOLLÉGIUMI BEVONÓ TÁBOR VISEGRÁDON

„ANYA, INDIÁBA MEGYEK!”

24 INTERJÚ EGY KOLUMBIAI HALLGATÓVAL, ZENÉSSZEL 27 GÖRÖG IBOLYA A KVIK-EN JÁRT! 28 ÉLET AZ EGYETEMEN, TANÓRÁKON TÚL 31

SUDOKU

XIII. LIDL NEMZETKÖZI FŐZŐEST

BAD KISSINGEN

REJTVÉNY

Agy-A-Lap

Ezerarcú India és EU konferencia Bangaloreban igaz!

Nem csak a gyakran emlegetett kulturális, természeti és szociológiai értelemben, de a lehetőségek és a vallás terén is. Írom ezt annak ellenére, hogy bárki, aki Európából érkezik oda, annak igazán két választása van: utálja vagy szereti Indiát. Én az utóbbi szerencsések közé tartozom, hiszen abban a kivételes helyzetben voltam, hogy megadatott a lehetőség, hogy ne csak két-három hét alatt turistaként ismerjem meg az országot. (Lehet, hogy más lenne a véleményem mindössze egykét hét után…)

marad, annak ellenére, hogy több hónapos szervezés előzte meg az útját. Szerencsére az ottani emberek kedvességének, segítőkészségének, és pozitív hozzáállásának köszönhetően sikerült megoldanom a problémát. Ettől a ponttól kezdve még nyitottabb és rugalmasabb lettem, ami, ha az ember hónapokat tölt Indiában, bizony elengedhetetlen.

Írta: Hajdu Eliza

Incredible India, ez minden szempontból

sülünk annak kihívásaival. Számomra az első ilyen volt, amikor egyedül, nőként a 10,2 milliós lakosságú ázsiai városban, Bangalore-ban felvetődött a kérdés: hol fogok lakni? Minden utazó rémálma, hogy egy idegen országban több ezer kilóméterre az otthonától szállás nélkül

Külföldi kitekintés

Csak akkor tudjuk igazán megítélni Indiát, ha a mindennapok során szembeAz emberek sokszínűsége nem csak külsőségekben, anyagi viszonylatban vagy a származásban látszik meg, de a vallásban is: akár egy egészen szűk területen belül találkozhatunk a világ vallásainak legkülönbözőbb változataival. A indiai barátaim között voltak hinduk, muszlimok, keresztények, parszik és buddhisták is, így testközelből tapasztalhattam meg a vallások sokszínűségét és azt a csodát, ahogy Indiában az emberek egymás mellett élve tisztelik egymás vallását.

Agy-A-Lap

Írta: Hajdu Eliza

A foglalt szállással felmerült problémák után pár héttel az újonnan megismert muszlim barátaimhoz költöztem, akik tipikus indiai családmodellben éltek: a nagyszülők is együtt laktak a szülőkkel és a fiatalokkal. Első hallásra az itthoni barátaim és a szüleim is csodálkoztak ezen a vallási és generációs sokszínűségen, nyitottságon, de megértették, hogy így működik az „igazi” ezerarcú India.

Külföldi kitekintés

A kint tartózkodásom alatt lehetőségem volt nemzetközi konferenciákon is részt venni, többek között az Európai Unió Indiai Delegátusa (Delegation of the European Union to India), illetve Németország legrégebbi egyeteme, - ahol Eötvös Lóránd, illetve 56 Nobel díjas kutató is tanult - a Heidelbergi Egyetem által szervezett „India-EU Dialouge”-on részt venni. Fő témája a „smart city” köré épült, illetve az Európai Unió „Horizon 2020” projektjének bemutatása köré az indiai kooperáció szempontjából. Az a megtisztelő feladat ért, hogy előadóként az én nyitóbeszédemmel vette kezdetét az EU-India Konferencia, melyen több ország konzulátusa, különféle kutatóközpontok és innovatív startup cégek vettek részt. A két nap alatt több száz résztvevő látogatott el az eseményre, amelynek célja az volt, hogy összehozza a kutatókat és a szakértőket a ”smart city” témakörből. A sikeres konferenciát követően újult erővel tértem vissza a mindennapi alapítványi munkához, illetve a sporthoz. Mindig nagy

Agy-A-Lap

megtiszteltetéssel gondolok arra, hogy lehetőséget kaptam ezen a rendezvényen részt venni.

Hazajövetelemkor egy igazi „második családot” hagytam magam mögött Indiában, akik azonnal befogadtak maguk közé és családtagnak tekintettek az első pillanattól. Általuk megtapasztaltam, hogy ne ítéljek meg senkit első látásra, illetve az alapján, hogy kinek milyen a kultúrája, bőrszíne, környezete vagy éppen a vallása. Meglátásom szerint a legtöbb fiatalra Magyarországon is ráférnének ilyen élmények, amelyek után nem ítélkeznének másokról vagy más vallások felett könnyű szerrel. Hiszen ha az ember minél több helyen jár, minél több mindent megtapasztal, annál szélesebb látókörű, rugalmasabb és elfogadóbb lesz. India befogad, ha te is elfogadod Indiát: annak sokszínű kultúráját, lüktetését, fényét és sötét oldalát…

MÁLTA

Polip evés, autóstop, szikláról ugrás?! Nem

kell ehhez Amerikába vagy Ausztráliába utazni! Lehetőségem volt 8 napot Máltán tölteni szeptemberben, minimális tervezéssel mentem, mint ahogy minden utamra. Sze-

Írta: Szöllősi Villő

THE ULTIMATE „SUMMER” EXPERIENCE Ha már a házakról beszélünk, egy különleges máltai szokás, hogy elnevezik az épületeket, ami hivatalosan bekerül a postai címbe is. Először nem tudtam mire vélni a furcsa neveket a házak oldalán, majd később kiderült egy beszélgetésből, hogy Máltán hagyomány elnevezni az otthonokat, többnyire a férj és a feleség nevének összeszerkesztése, de ha nem tudnak megegyezni kitalálhatnak random neveket. Először elgondolkoztam, milyen nehéz is megtalálni a tökéletes nevet gyermekünknek nem, hogy nevet találni egy háznak! Még a jobb kormányos vezetés nem is vé-

Kezdjük is a legelején! Már a repülőről csodás kilátás tárult elénk a kis szigetországról. Leginkább a török-arab építészeti stílus jellemző, bár megmaradt pár elem az angoloktól is, mint például a dupla ajtók, amik között pont annyi hely van, hogy a posta épp elfér (természetesen postaláda nem sok helyen van), na jó... az esernyőt is ott lehet hagyni száradni. Oh, és nem beszélve a jobb oldali vezetésről, ami még úgyis szokatlan, hogy többször járok Angliába.

szes, mikor az ember órákat áll a buszmegállóban, hogy lejusson a sziget egyik feléről a másikra, ami autóval max. 30 perc, bus�szal jobb esetben 2 óra (ha nem vesszük bele a másfél órás késést, mikor a buszsofőrök úgy döntenek, hogy most pihenőt tartanak egy órácskára), ugyanis minden egyes városban megállunk legalább ötször.

Agy-A-Lap

Külföldi kitekintés

retek helyben rájönni a mindennapi élet titkára, helyiektől vagy éppolyan utazóktól, mint én segítséget kérni. De ez a 8 nap eszméletlen volt, talán azért is, mert többnyire egyedül mentem, és jártam be Máltát.

Írta: Szöllősi Villő

Természetesen nem fogott ki rajtunk a busz, eszembe jutott, hogy szüleim anno, hogyan is utaztak, stoppal. Nekem se kellett több, kiraktam a kezemet és a harmadik autó meg is állt szerencsémre, egy fiatal párral Ukrajnából. Persze izgultam ám rendesen, a szívem úgy kalapált, hogy talán még ők is láttak a lüktetést a mellkasomon.

Külföldi kitekintés

Így alakult az utunk a korall lagúnáig, itt található a Dragonara Cave. Ha az ember nem keresi, talán sosem talál rá, mi is eltévedtünk a nagy sétálás közepette, de megérte, a lélegzet elállító, egyszerűen leírhatatlan élmény volt. Persze voltak mások is rajtunk kívül, akik épp oly kalandvágyóak voltak, mint mi. Szóval mit is látott kicsi szemünk, víz mindenhol és egy óriási lyuk a barlang közepében (lenézni is félelmetes, nemhogy beleugrani), mindenki azt tanácsolta, hogy leugrani egyszerűbb és gyorsabb, mint lemászni a sziklákon és beúszni a barlangba. Nem volt más választás, ugrasz vagy haza utazol azzal a tudattal, hogy egy ilyen él-

ményt kihagysz!? Nagyjából egy szűk órát ültem és bámultam lefelé a mélybe, mire sikerül összekaparni annyi a bátorságot, hogy felálljak, De még így is ment a hezitálás. Végül egy szlovák fiú győzött meg, és eljött a pillanat, „csak rugaszkodj el” mondja, „csak egy lépés, nem vészes”, én mondom igenis az! de megtettem, ugrottam és sikítottam, ahogy csak a torkomon kifért, de semmi sem történt, arra eszméltem, hogy kinyitom a szemem, de csak zuhantam és zuhantam, végül pedig a kellemetlen meglepetés, hogy a vízbe érsz. Erre persze senki sem készít fel, hogy tudatosan ugorj, mert istenesen fájni fog, és akkor az aranyos ’jellyfish’ még szóba se jött. Mindezen kalandok örömére, vacsorára helyi tengeri herkentyűt ettünk. Valószínüleg életemben először és utoljára fogyasztottam polipot és kagylót, nem mondom, hogy rossz ízve van, de szívesen meghagyom azoknak akik rajonganak az ilyes fajta ételért. Van, hogy jobb elkerülni egy gyomorrontást. P.S.: Jó tanács, ha Máltára készülsz, mindenképpen vigyél magaddal meleg ruhát a buszra! Annak ellenére, hogy nincs 40 fok, imádják 16-ra lehűteni az utastért.

Agy-A-Lap

3 nap, 2 hölgy, 1 ország II. felvonás: a túra hogy is lenne érdekes ez a bejegyzés a blogomra. Mire is lennének kíváncsiak az emberek egy ilyen út során, ahol minden meg van szervezve helyettünk. El kezdtem írni a bejegyzést, és sikerült egy unalmas útleírást összehoznom a konkrét tényekkel, mint akinek kötelező magyar órára ezt megírni. Szóval elkészültem, majd újra és újra átírtam, amikor az időm engedte.

Írta:Tóth Fruzsina

Az út után elég sokáig tartott kitalálni,

A vasútállomás egy elkülönített részén található a kínai útlevél ellenőrzőpont, ahol fel lehet szállni a Koreába tartó vonatra. Rajtunk kívül még rengeteg kínai és koreai volt, hatalmas csomagokkal. Arról beszélgettünk, hogy vajon kik lehetnek, akik szabadon mászkálhatnak ki-be az országba.

Viszont akkor most jöjjön, aminek jönnie kell: Út Észak-Koreába, avagy ahogy én láttam ezt a zárt országot..

A vonatunk sajnos nem a 300km/h-val haladó kínai gyorsvonat volt, inkább a MÁV-os nosztalgia vonatokhoz tudnám hasonlítani, különböző osztályú kocsikkal, viszont némelyik kocsi jobb állapotban van, mint otthon a Budapest-Nyíregyháza vonalon haladó IC. A kínai ellenőrzés után egy rövidke vonatút a Friendship hídon Koreába a koreai határponthoz. Egy óra semmittevés és sörözgetés következett a vonaton, amíg tartott a papírjaink ellenőrzése. Hálókocsinként végigkérdeztek mindenkit: hány telefon, kamera van nálunk? Milyen könyv? Van-e Bibliánk? Létszám és név ellenőrzés, legalább háromszor, de szerencsére minden rendben volt velünk.

Agy-A-Lap

Külföldi kitekintés

Június 16. péntek, Shenyang vasútállomás, ülünk Lea-val, a német barátnőmmel egymás mellett. „Akkor most mi megyünk Észak-Koreába?? – Nagyon úgy néz ki! – Nem vagyunk normálisak!” Utunk Shenyangból először Dandongba vezetett a kínai – észak-koreai határhoz. A dandongi vasútállomásnál volt a találkapont a 2 angol idegenvezetővel és kb. 30 különböző nemzetiségű, nemű, korú kíváncsi utazóval, akik szintén úgy döntöttek, hogy 3 napra kivonulnak a világból. Itt osztották ki a 3 napos vízumunkat, egy kis kék papírt, amit sajnos nem tarthattunk meg, az út végén visszavették, viszont így semmi nyoma nem maradt az útlevelünkben. Ha valaki késztetést érez, hogy az útlevélben is maradjon egy emléke, annak Londonban van lehetősége a nagykövetségen kérni vízumot az útlevelébe.

Írta: Tóth Fruzsina

Külföldi kitekintés

Délkörül végre elindultunk Korea belsejébe. Kb. 5 órás út volt a határtól Pyongyangba (Phenjanba), a fővárosba. Az út hosszú volt, de megérte, hisz így kicsit többet láthattunk az országból. Még a kínai kalauzzal is összebarátkoztunk, aki a mi fülkénkben kéredzkedett be aludni, még a sapkáját is felvehettük, meg vele is fotózkodhattunk. A koreai kalauzok, hivatalos személyek többnyire ettek, aludtak, és szórakoztak, nem nagyon foglalkoztak velünk. A legtöbben úgy gondolják, hogy az út alatt csak a szépet és a jót láthatják, amit ők akarnak, hogy lássunk. Ez nem féltétlenül igaz. A 3 nap alatt tényleg fantasztikus ételeket ettünk, jó söröket ittunk, és tényleg jól éreztük magunkat, de mindenki tudta, hogy ez csakis NEKÜNK szól, hisz szükségük van a kemény valutánkra. A vonatból kinézve azonban, mindenhol bomladozó házakat, föld utakat, két kezű munkásokat, csont és bőr embereket és állatokat láttunk a földeken dolgozni, sehol egy mezőgazdasági gép, mindenhol állatokkal művelték a földeket. Sehol egy autópálya, vagy forgalmai dugó, hisz autókat se nagyon láttunk, a színen néha-néha egy-két luxusautó bukkant fel. Vajon kiké lehettek? A phenjani vasútállomáson már vártak a koreai idegenvezetők minket, akik a 3 nap alatt végig mellettünk voltak. Két csoportra voltunk felosztva, csoportonként két koreai és egy angol idegenvezető, egy koreai buszsofőr és egy kamerás. Rövid bemutatkozás, program, szabályok ismertetése után megváltunk az útleveleinktől 3 napra. Bezonyám csak akkor kaptuk vissza, mielőtt felszálltunk a Kínába tartó vonatra indulás előtt.

Agy-A-Lap

Első gyors megállónk a Kim Il Sung téren volt, a „híres téren”, ahonnan a TV is mindig közvetíti a különböző ünnepi felvonulásokat a vezető tiszteletére.

A betonon lehetett látni a pontokat, hogy hova kell állnia az embereknek az ünnepségek alatt. Fénykép készítés, utána természetesen könyvesbolt, mert ezeket a könyveket csak itt kaphatjuk meg, a Dzsucse ideológiájáról, Kim Il Sung mondatairól, Kim Jong Il csodáiról, stb. Az összes létező másik boltban is !csak! ezek kaphatóak, de mindenféle nyelven (sajnos magyart nem találtam). Utána vacsora egy helyi étteremben, rajtunk kívül még egy kínai csoport volt. Mikor kijöttünk olyan 8-9 óra fele, már sötét volt, közvilágítás nem nagyon van, és szinte kihalttá vált az egész város. Végül pedig indulás a luxus szállodánkba, ahol tényleg leesett az állunk a fényűzéstől, de érthető is, mindent meg kell itt adniuk, hisz az épületet nem lehetett elhagyni. Rajtunk kívül még elég sok kínai csoport volt, különböző „business ember”-ek, egy-két fekete kolléga(??), ők nem tudjuk melyik csoporthoz tartozhattak, és mi járatban voltak ott. Az első nap nagyon gyorsan véget is ért, maradt még másfél napunk Phenjanra, ami a folytatásban következik.

Vajon függ-e attól a kávé íze, hogy milyen pohárba töltik?

Az első alkalommal, október 7-én, reggel 9-kor találkoztunk a Szent István Egyetem G épülete előtt, ahol megismertük a több diplomával és doktorival rendelkező Sipos László Tanár urat, majd együtt indultunk el az érzékszervi laboratórium felé.

magunkat tesztelőkként. Miután egyesével beültünk az erre a célra kialakított fülkékbe, különböző árnyalatú piros, zöld és sárga folyadékot raktunk sorba először szín majd színintenzitás szerint. Az előadás második részében a szaglással és az ízekkel foglalkoztunk. Megismerkedtünk az ezekhez kapcsolható érzékszervi vizsgálatok típusaival, melyek közül a szaglóképesség-vizsgálatot mi is kipróbálhattunk. Tíz illatot próbáltunk meg felismerni, volt például vanília, mogyoró, narancsvirág és a kókusz is. A későbbiekben megismerkedtünk az ízek felismeréséhez alkalmazott teszttípusokkal, illetve az őket kiváltó anyagokkal. Megtudtuk, hogy a fanyar ízhez elég 1, az édeshez pedig a kiváltó anyag 20%os oldatára van szükség, hogy megérezzük a jelenlétét. A kurzus végén a látást vizsgáltuk meg közelebbről. Papírpénzt nézegettünk egy UV-lámpával, megismertük a színtévesztések biológiai hátterét, mérését és típusait, valamint mi is kitöltöttünk egy Ishihara színtesztet. A tanár úrtól délután háromkor köszöntünk el és megígérte, hogy a 14-i napon is hasonló érdekességekkel és izgalmakkal vár minket.

Kurzusaink

Az előadás elején megismerkedtünk az érzékszervi bírálatok típusaival, jellemzőivel és meghatározó tényezőivel. Megtudtuk, hogy minden vizsgálatnak reprodukálhatónak kell lennie, valamint az eredményeket befolyásolhatja akár a termékek darabszáma, sorrendje, kódszáma és megjelenése is. Egy szakértő bíráló is adhat jobb értékelést ugyanarra a termékre, amennyiben különböző színű, formájú vagy anyagú pohárba töltik. A bevezető ismeretek után mi is kipróbálhattuk

Írta: Szabó Csenge

Elsőéves turizmus-vendéglátás szakos hallgatóként és a Gundel Károly Gazdaságtudományi Szakkollégium új tagjaként érdeklődően olvastam a MITO Klub plakátját, amely egy érzékszervi vizsgálatokról szóló kurzust hirdetett meg október három szombatjára.

Szeretném megköszönni a lehetőséget a MITO Klubnak, Erdélyi Éva tanárnőnek és Sipos László tanár úrnak, hogy részt vehetünk egy ilyen izgalmas programon.

Agy-A-Lap

Hangulatos menedékek a hideg időben

Írta: Sáfrán Judit

Novemberre

beköszönt a zord hideg, és már érezni a tél közeledtét. A fagyos időben nincs is annál jobb, mint megmelegedni egy otthonos helyen. Szerencsére Budapesten szép számmal akadnak olyan vendéglátóegységek, melyek garantáltan visszacsalogatják a nyár felhőtlen hangulatát. Cafe Factory: Budapesten a Café Factory igazi kávéház a Nyugati pályaudvar közelében. Barátságos, otthonos környezete csupa fából készült bútorokkal egészül ki.

Az idegennyelvű köteteket tartalmazó könyvespolcokon túl, a romkocsmákat idéző antik bútorokra bukkanhatunk. Nyáron a „titkos belső kertbe” is kiülhetnek a vendégek, mely a VII. kerület egyik legnagyobb egybefüggő zöldterülete. A hideg őszi napokon sajnos nincs lehetőség az eldugott kerthelységbe kijutni, azonban a kávézóban gyakorta megrendezett felolvasások és beszélgető estek mindenért kárpótolnak.

Kedvcsináló

Ez az a hely, ahol a finom szendvicsek, és a széles tea és kávékülönlegességek mellett, ellenállhatatlan ízesítésű forró csokikat (mandulás, epres, banános, stb) kóstolhatunk. Az óriási választék még a visszatérő vendéget is összezavarhatja. A bőrfotelekben pihenve könnyen elrepülhet az idő, ha az ember átadja magát az ízek élvezetének.

Massolit Books & Café: A pesti zsidó negyed szívében található a Massolit, egy kávézó és egy könyvesbolt érdekes ötvözete. A betévedők először nem is gondolnák, hova kerültek.

Agy-A-Lap

Ahoy! – Csokoládé és Limonádé bár: A Papnövelde utca forgatagában bújik meg az édesszájúak mekkája, az Ahoy. Az elnevezés a hajósok köszöntéséből ered.

A belső elrendezés szintén a matróz témát követi: kék csíkos díszítés, palackpostának álcázott étlap, kötelek a falakon.

Szinte minden van, ami szem-szájnak ingere: tejcsoki, étcsoki, fehércsoki, cukormentes csoki, de magvas, gyümölcsös, fűszeres változat is akad.

A kínálat széles, bárki belekóstolhat a kézműves kávékba, a holland forró csokikba, és a minőségi szálas teaválasztékba. Főelemeikben keleties ízvilág dominál, des�szertként pedig finom torta és sütemény dukál.

Írta: Sáfrán Judit

A csokoládézó két szinten helyezkedik el, alsó részen rendelhetünk, az emeleten pedig a zsákfotelekben fogyaszthatjuk el a megrendelt finomságokat.

kon, 5000-6000 szabadon elvihető könyvkötetet találhatunk, melyekből bármikor elvihetünk, ha cserébe viszünk egy másikat.

Az emeleti galérián alkalomszerűen kiállítások váltják egymást, ezzel is színesítve a hétköznapok szürkeségét.

Kedvcsináló

Az italok mellett gofriból és süteményekből is válogathatunk, és nem elhanyagolható a turmixfelhozatal sem. A limonádéik is megérnek egy próbát, melyeket ötletes befőttes üvegben kínálnak fel. A nagy forgalom miatt idén megnyílt legújabb testvér vendéglátóhelyük a Lázár utcában. A tágasabb helyszínen a már megszokott finomságokkal várják a betérőket. Kelet Kávézó és Galéria: A Bartók Béla út környékén sétálva egy igazán bájos kávézóra figyelhetünk fel. Hívogató, meleg színeivel a felkelő nap fényeit idézi. A bézs asztalok mellett a fala-

Agy-A-Lap

A Nagy Világban...

Írta: Répászky Márk

Egyedi lehetőség, hatalmas élmény: részvétel a XIX. Ifjúsági Világtalálkozón

017 október 13 és 22. között Oroszországban, Szocsiban rendezték meg az. Ifjúsági Világtalálkozót, ahol nekem is volt szerencsém ott lenni. Ez a grandiózus esemény talán bátorsággal mondható a világ legnagyobb ifjúsági találkozójának, ahol több mint 25.000 résztvevő és 5.000 önkéntes vett részt. Közel 190 ország képviselte magát. A résztvevők többnyire diákok, egyetemisták, fiatal vállalkozók és különféle politikai pártok tagjai voltak. A magyar delegációt 68 fő alkotta, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karát pedig Pusztai Attila és jómagam képviseltük.

A programokat tekintve igen színes volt a kínálat. Az oktató jellegű előadásoktól a sport programokon keresztül a szórakozásig a legkülönfélébb tevékenységeket próbálhattuk ki. Az előadások témáját tekintve különböző szekciókból lehetett választani: közgazdaság, oktatás, civil szervezetek, környezetvédelem, egész-

Agy-A-Lap

ségügy, művészetek, irodalom, stb.

Nagy hangsúlyt kapott a sokféle orosz régió bemutatása. Jó volt látni, hogy ennyi féle nemzet lakja a nagy Oroszországot. A régiók képviselői kitűnő "otthoni hangulatot teremtettek" nemzeti öltözetükkel, zenéjükkel, specialitásaikkal abból a célból, hogy mi is megismerhessük a kultúrájukat, és hogy legyen egy képünk arról, hogy milyen az a hely, ahonnan származnak. A többi régió megismertetését szolgálta, hogy néhány szerencsés fiatal részt vehetett az úgynevezett regionális programokon, amelyeket az egész országban szerveztek, Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig. Az érdeklődők kipróbálhattak új technológiai eszközöket, számítógépes játékokat. Rengeteg robotot láttunk, amelyek közül néhánynál szelfit lehetett készíteni. Az alkotás és a művészetek kedvelői sem unatkozhattak. Lehetett készíteni dísztár-

gyakat, ékszereket, én egy fehérorosz motívumokat ábrázoló képet festettem.

"Rengeteg új ismerőst, barátot szerezhettem az egy hét alatt. Nem csak oroszokat, hanem kazahokat, fehér oroszokat, lengyeleket, japánokat, indonézeket, stb... Ja és persze magyarokat is a delegációnkból."

ben regisztrálni, így erről lemaradtunk. Minden nap tartottak bajnokságokat többféle sportágban is. Tetszett, hogy lehetett jégkorcsolyázni is egy hatalmas Jártunk közlekedési múzeumban és vi- csarnokban! dámparkban is, ahova a belépőt a szerve- Belekóstolhattunk az orosz gasztronómiába, minden reggel volt például szirnyiki, zőktől kaptuk. ebédre ettünk blinit is meg pelmenyit, borscsot viszont sajnos nem kaptunk. Amin igazándiból meglepődtünk, hogy egyszer volt "magyar" gulyás leves ebédre. Véleményünk szerint annyira nem magyarosan készítették el... Alkalmazkodva az oroszok életmódjához, egész nap teáztunk: reggeli, ebéd és vacsora után is!:)

A sportnak is kiemelt szerepe volt a rendezvényen. Minden reggel volt reggeli torna, utána jóga, mindez fél nyolctól, így sajnos csak egyszer tudtunk felkelni a sokszor éjjelbe nyúló beszélgetések után. De ez az egy reggel is csodásan indult, jól esett a mozgás és utána a dicséret, amit az edzőktől kaptunk és az is, hogy felhívtak minket a színpadra, megkérdezték, hogy honnan jöttünk, majd kaptunk egy ajándékot a jó mozgás elismeréseként. Utána még a tengerparton is futottam egyet. Volt egyébként maraton is az első napon, csak sajnálatos módon nem tudtunk idő-

elsősorban az oroszt, az angolt és még a szlovént is tudtam használni, amikor horvátokkal és szerbekkel talákoztam." A nagy Oroszországban természetesen nagyok a távolságok. Persze így volt ez a Világtalálkozó területén is: naponta legalább 10-15 kilométereket lesétáltunk. Ennek a nagy területnek, az olimpiai parknak a könnyebb bejárhatóságára találták ki a mobee nevezetű, MOL Bubihoz hasonló bicikliket. Egy mobiltelefonos alkalmazással működött a biciklik bérlése és lezárása. A rendszer elektronikai része

Agy-A-Lap

A Nagy Világban...

"Jó volt gyakorolni a nyelveket:

napelemmel működött, így a felhős, esős napokon kevesebb biciklit lehetett használni. Ezeket a járműveket teljesen ingyen használhattuk az Olimpia Parkban, de sajnos nem volt belőlük 25.000 darab, így folyamatosan rájuk vadászott mindenki. Egyébként a közlekedést nagyon jól megoldották a szálláshely és a világtalálkozó helyszíne között. Úgynevezett charter buszjáratok közlekedtek korán reggeltől késő estig nagy rendszereséggel. Elképesztő volt látni az önkéntesek önzetlen, szeretettel teli munkáját, olyan vidáman és energikusan dolgoztak, fogadtak minket minden reggel rajongva, majd búcsúztattak este pacsikkal! Idősek és fiatalok egyaránt! Becsületre méltó, hogy ennyien kiszolgáltak minket, és próbálták számunkra még feledhetetlenebbé tenni ezt az egy hetet! Több, mint napi 12 órákat dolgoztak, végig őszinte mosollyal és odaadással! Le a kalappal előttük!

A Nagy Világban...

Szabadidőnket is próbáltuk hasznosan töl-

Agy-A-Lap

teni, ekkor kerestük fel Szocsi belvárosát, Sztálin "dácsáját"- azaz hétvégi házát - és a közeli síparadicsomot, Roza Hutort. Természetesen a tengerpartra is lementünk néha sétálni. A szervezők rengeteg ajándékkal kedveskedtek nekünk, kaptunk: táskát, egyenruhát (pólót, pulóvert, mellényt), naplót, ceruzákat, tollat, mobiltelefont feltöltött orosz SIM kártyával és mobilinternettel, hogy könnyebben tarthassuk a kapcsolatot a résztvevőkkel és az új barátainkkal. Ezeket mind haza is hozhattuk, és egészen biztos, hogy akárhányszor használni fogom e tárgyakat, mindig jóízűen emlékszem majd vissza a Szocsiban eltöltött időre. Hogy honnan is értesültem erről a nagyszerű eseményről? Az orosz tanárnőm hívta fel a figyelmemet a remek lehetőségre, ezért nagyon hálás vagyok neki! Javaslom, hogy járjatok ti ti mindig nyitott szemekkel és fülekkel, hogy értesülhessetek a hasonló eseményekről.

Anno én is tagja voltam az AIESEC szervezetnek és még hatalmas terveket szövögettem arról, hogy ha tálcán kínálják a lehetőséget, hogy külföldön önkénteskedjek, akkor ki nem hagynám az alkalmat. Végül kihagytam. Azonban kíváncsivá tett az egyik évfolyamtársam kalandja, aki ellenben velem, élt a lehetőséggel. Forgó Dániel két hónapot élt Brazíliában, ahol bármi veszélyes előfordulhatott volna, de megúszta szárazon. Amikor két éve a szeptemberi évnyitón megjelentél az ajtóban, alig ismertelek meg. Megnövesztetted a hajad, bajszod és szakállad nőtt, és feltűnően életvidámnak és lazának tűntél. Mintha brazilosodtál volna.

Írta: Tamásy Zsófia

Ahol jó turistának lenni, de nem lakosnak- interjú Brazíliáról A csaknem nyolc hét alatt miben változtál meg belül? Amikor hazajöttem, akkor volt csak igazán érezhető, mennyi mindenben változtam. Hogy miben is pontosan? Nagyon sok mindenben, de először is az önállóságom fejlődött. 19 évesen totális más országba kerülni egyedül és boldogulni nem kis falat.Sokkal türelmesebb lettem, de hát a brazilok alaposan próbára tettek. Állandóan késtek, volt, hogy a barátom a nyolc órás találkozóra kilenckor jelent meg. Úgy érzem, hogy az alkalmazkodó képességem is javult, hozzá kellett szoknom az új helyzethez, helyekhez, de ez csak a javamat szolgálta, mert ezáltal a látásmódom is tágult. Miért pont ezt a dél-amerikai országot választottad? Európán belül is lehet önkénteskedni.

Agy-A-Lap

Utazás, interjú

Igen, eléggé megváltoztatott az a kint töltött pár hónap, nemcsak külsőleg, de belsőleg is. Azonban mostanra megszabadultam a Banderas-hajzuhatagtól.

Igen tudom, és sokáig is gondolkoztam mi lehetne a tökéletes választás, de mindenképp messze akartam menni. Ha már egy-két hónapig élhetek szinte bárhol, akkor inkább olyan helyet részesítek előnyben, ahová nem tudnék könnyen eljutni, mert drága például. Tervben volt Ausztrália, Kína és Argentína, de végül csak Brazíliában kötöttem ki. Amúgy is tetszik a kultúra, a nyelv, előtte soha nem tanultam a latin nyelvcsalád valamelyikét. Az biztos, hogy szebb egy dallamos portugál vagy olasz (örök favorit), mint egy darabos német. Hogy boldogultál a nyelvvel?

Írta: Tamásy Zsófia

Bár előtte soha nem tanultam ezt a nyelvet, mégis eléggé jól belejöttem, és közben meg is szerettem. Mindennap kiírtam valamit a füzetembe, kérdezgettem az embereket, hogy mi mit jelent, és azon kaptam magam, hogy két hónap után már egészen jól elbeszélgetek portugálul. Akkor voltam a csúcson, amikor aktívan használtam, de amióta itthon vagyok, egyre csak kopik. Sajnos ez már csak ilyen: ha az ember napi 24 órában ezt beszéli, hallja akkor nagyon megy. Egyébként mi volt ott a feladatod?

Utazás, interjú

Egy projektben vettem részt, aminek keretében egy iskolában kellett sport programokat szervezni, és a tanároknak segítettünk az angol órákon. Volt napközi is, ahol szintén foglalkozások szervezésében segédkeztünk. Izgalmasnak hangzik! Biztos felfedeztél némi különbséget az itthoni és a brazil oktatás között. De ezenkívül tapasztaltál kultúrsokkot? Persze! Először az döbbentett meg, hogy mennyire lazák az emberek, sokat késnek, mindenhol rengeteg ember van, és közülük is borzasztóan sok a szegény. Durva volt megtapasztalni, hogy sokan drogoznak. Vagy érdekes volt látni azt a szakadékot, ami a szegény, a középréteg és a jómódú emberek között van. És bár hallottam, hogy Brazíliában sok a homoszexuális, közelről látni és megtapasztalni teljesen más. Volt, hogy kikezdtek velem férfiak, de mondtam, hogy rossz helyen keresgélnek. Ami teljesen új volt nekem, hogy imádják a külföldieket,

Agy-A-Lap

szinte már istenítik őket. Ennek az is lehet az oka, hogy ők nem igazán tehetik meg, hogy utazzanak. Most már kicsit sokszínűbb a képem a brazilokról. De ehhez még hozzáképzelem azt, hogy nem csinálnak abból nagy ügyet, hogy az utcán táncra perdüljenek, dalra fakadjanak. Ez így is van, az utcán sűrűn látni olyat, aki táncol, énekel. De ha buliról van szó, az hétfőtől csütörtökig leáll, de csütörtök estétől vasárnapig megállás nélkül partiznak. Azonban ahhoz képest, hogy messze van tőlünk távolságban ez az ország, nem sok különbséget fedeztem fel. Az egyetemet később kezdik el, olyan 21-26 éves kor között van a legtöbb egyetemista. Aki pedig belép az AIESEC szervezetbe, nem is marad tovább félévnél, mert aztán dolgoznia kell. Azt tudni kell, hogy kevesen engedhetik meg maguknak a felsőoktatást. Ha az egyetemet sem engedheti meg magának sok fiatal, akkor az utazást mennyire? Szerencsére a brazil kormány támogatja az utazást, sok fiatalnak finanszírozza a külföldi útjait, ha tanulmányról vagy önkéntességről van szó. Például egy huszonéves csomó helyre el tud menni, és ha már van lehetősége rá, komplett európai körutakat tesznek meg. Amúgy vannak brazil közösségek Magyarországon, ahol találkozókat szerveznek, és természetesen együtt buliznak. Aki pedig itthon él, az nagyrészt jómódú és jobban megteheti, hogy utazzon.

És te merre jártál?

Önkéntes program lévén milyen költségeket kellett állnod? A repülőjegy eléggé húzós, én olyan 350400 ezer Ft-ért vettem, amit nekem kellett állni. A szállás egy befogadó helyi családnál volt és az étkezés is, amit a szervezet biztosított díjmentesen. De amikor már három önkéntes (három srác) is volt egy családnál, akkor inkább már magunknak vettük az élelmiszert, nem akartuk, hogy

Rengeteg rizs és bab, de minden mennyiségben. Szerintem a brazilok annyi rizst esznek, mint a kínaiak (vagy többet?). Két hónapot töltöttem el az önkéntes program keretében, ami bőven elég idő volt arra, hogy a vége felé már rá se tudtam nézni a rizsre és a babra, de szinte mindenhez azt ették. De nagyjából olyan alapanyagokat használnak, mint mi, szóval sok a húsos és a krumplis étel is, meglepő módon nem lubickol a hagyományos étrendjük tengeri herkentyűkben. Ami még különbség, hogy számos nemzeti ételük van, és ők mindennap ezt eszik. Nem hiszem, hogy itthon valaki mindennap sorra a hagyományos és magyaros ételeket eszi. Nem vágytál az otthoni ízekre? Vagy egyáltalán volt honvágyad? Persze hogy volt! Nagyon hiányoztak az otthoniak, mégsem akartam annyira hazajönni. Eredetileg hat hétig maradtam volna kint, ebből lett nyolc. Akkor biztos vagyok benne, hogy szívesen visszamennél oda, rövidebb vagy hosszabb távra.

Utazás, interjú

bányászni. Olyan köveket lehet ott találni, ami kívül arany, de belül fekete, nagyon érdekes. Csodálatosak az épületek, persze a táj is. Egyszer szerveztünk egy kirándulást Inhotimba is, ami inkább egy óriási nemzeti parknak néz ki. Ibitoca is nagyon megtetszett nekem, igazi ékszeres doboz egy eldugott helyen. Ott 2-3 napot is eltöltöttem, hegyet másztunk (20 km-t tettünk meg!). Természetesen Rio-t is meglátogattuk, ahol négy napig voltunk városnéző túrán, de emellett buliztunk is. Sajnos az utazás drágább az itthoni árakhoz képest.

Mi került főleg a brazil családok asztalára?

Írta: Tamásy Zsófia

Bello Horizonte városában dolgoztam, ami Brazília 3-4. legnagyobb városa. Eljutottam Ouro Pretoba, ami egy történelmi város, és ott kis arany darabokat lehetett

miattunk lerokkanjon a család anyagilag. Egyébként is, a magyar árakhoz képest drága az élelmiszer.

Mindenképpen meglátogatnám újra Br zíliát, mint turista. De nem élnék ott, mert veszélyes, persze ez attól is függ, hol él az ember. Azonban ki akar úgy élni, hogy állandóan parázik, hogy mikor rabolnak ki, vagy…Na szóval, ne ide tervezze az ember a békés boldog nyugdíjas életét.

Agy-A-Lap

OATQUEEN interjú

Életmód, interjú

Írta: Gőgh Brigitta

Hogyan jött az elhatározás, hogy életmódot váltasz? Ahogy nagyon sok másik kamasz lány, én is szerettem volna kicsit fogyni és alakot formálni. Szerencsére elég elszánt és kitartó tudok lenni, így ez nem egy gyors fogyókúra lett, hanem egy hosszútávra szóló életmódváltás, hiszen csak így van igazán értelme. Először tanácsokat kértél másoktól vagy magad olvastál utána témának?

Sajnos az élet nagyon sok területén igaz rám, hogy nem szeretek segítséget kérni. Ha csak lehet, akkor szeretem megoldani a dolgokat egyedül. Ennél is így történt, rengeteget „kutattam” a témában az internetet, mindenről próbáltam különböző véleményeket és álláspontokat elolvasni, utána pedig önállóan eldönteni, hogyan is fogom ezeket hasznosítani. Épp ezért sok mindent a saját bőrömön tanultam meg.

Agy-A-Lap

Miért éppen a zabkása? Hogy találtál rá? Őszintén szólva már nem emlékszem pontosan. Elkezdtem egészséges életmóddal foglalkozó blogokat követni, valószínűleg ott találkoztam vele többször is, muszáj volt kipróbálnom. Nagyon megszerettem, mert amellett, hogy rengeteg hasznos tápanyaggal rendelkezik, egy kitűnő szénhidrátforrás és nagyon sokféle módon variálható.

Van olyan külföldi / magyar vlogger, aki a mai napig inspirál? Van, méghozzá olyan sok, hogy fel sem tudnám őket sorolni. Főleg külföldiek, hiszen Amerikában már jóval nagyobb hagyománya van magának a fitnesznek, a vlogolásnak, és a fitnesszel kacsolatos vlogoknak is, így ott sokkal nagyobb a választék.

mentem vissza és ismerős arcokkal találkoztam – illetve tudtam -, hogy mire kell számítanom, akkor már sokkal gördülékenyebben ment az egész.

Eleinte talán a fehér lisztből készült kenyérfélékről, mert abból korábban elég sokat fogyasztottam. De nem úgy emlékszem, mintha ezt annyira rosszul éltem volna meg. Akkora elhatározás volt bennem, hogy ezekről is simán lemondtam a cél érdekében. Van kedvenc ízesítésű zabkásád? Ha igen melyik? Nem igazán. De nagyon szeretem az epret, kókuszt és a mogyoróvajat, úgyhogy ezekkel szoktam ízesíteni minden men�nyiségben.

Milyen érzés volt a TV2 FEM 3 Cafe műsorában szerepelni ? Legelőször nagyon szokatlan és új volt az egész. Aznap reggel hihetetlenül ideges voltam, úgyhogy csodálom, hogy egyáltalán sikerült értelmesen beszélnem, mert az élesben sosem volt az erősségem. De amikor már sokadik alkalommal

Imádom őket nézni, és tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Nem tudom miért, de az emberek nagyon szeretik látni, hogy hogy néz ki másoknak egy napi étrendje. Valószínűleg azért, mert sok ötletet lehet meríteni egy-egy ilyen videóból. Én örülnék, ha itthon is elterjedtebb lenne, ezért kezdtem bele én is, habár ebben a témában még kevés videóm van. Mit tanácsolnál annak, aki életmódváltásba kezd? Azt, hogy ne legyen drasztikus, egyik napról a másikra történő változás, mert azt kevesen viselik jól. Kezdjen el kicsit többet mozogni, találja meg a neki való mozgásformát. Az étrendjét is csak fokozatosan alakítgassa, cserélje le a fehér cukrot és lisztet természetes édesítőre és teljes kiőrlésű vagy magokból készült változatra, barátkozzon meg a zöldségfélékkel, és próbáljon meg törekedni a változatosságra, hogy soha ne kelljen ráunnia az egészségesebb életre.

Agy-A-Lap

Életmód, interjú

Mi a kedvenc zabból készült édességed? Ezen gondolkoznom kell, hiszen annyi minden készíthető belőle, de azt hiszem, a palacsintát választom.

Mit gondolsz a külföldi „what I eat in a day” videók többségéről? Ott már nagyon menő műfajnak számít, itthon viszont nem. Szerinted miért?

Írta: Gőgh Brigitta

Miről volt a legnehezebb még a fogyókúrás időszakodban lemondanod?

Szakkoli

Írta: Aszódi Júlia

Szakkollégiumi bevonó tábor Visegrádon

2017. október 21-23. között rendeztük meg a már hagyománnyá vált bevonótáborunkat, melyet a félév elején, a tagfelvétel után az új tagokkal együtt tartunk meg. A tábor célja, hogy egy ös�szetartó csapat alakuljon ki, hogy a későbbiekben könnyebben és hatékonyabban tudjunk együtt dolgozni.

Ennek érdekében több csapatépítő feladatot szerveztünk meg. Az első körös ismerkedős feladatok után - mint például a 3 perces „rapid randik” -, következett egy „kincskereső”, azaz város megismerő játék, hogy idei úti célunkat Visegrádot játékos körülmények között ismerjük meg. Természetesen ezek mellett közös társasozás és főzés is szerepelt a programok között, illetve a szabadon eltölthető idősávok alatt is több ilyen csapatépítő, közösségfejlesztő feladatot improvizáltunk.

Agy-A-Lap

A tábor ideje alatt kisebb előadásokat is tartottunk, rövid élménybeszámolót adott elő a tavalyi tanévben a Diageo Kft., és az EcoSim szervezésében megrendezésre került BeSpirited nevű verseny győztes csapata (Baranyai Zsófia, Grósz Anett, Katzenbach Anett), akik fődíjként egy pár napos dublini utazáson vehettek részt. Továbbá Pusztai Attila is mesélt az idén Szocsiban megrendezett VilágIfjúsági Találkozóról, mivel ő és Répászky Márk is a magyar küldöttség tagja volt. Csúcs Zsombor mellett, Pintér Lili új tagunk is tartott egy eszmecserét, ő az alfa generációról és a velük kapcsolatos társadalmi előrejelzésekről beszélt. Vasszi Anna pedig - aki szintén most csatlakozott a Szakkollégium csapatához - egy „Te is más vagy - te sem vagy más!” című programmal készült. A célja a programnak a résztvevők belső gondolatainak felszínre hozása volt. A feladatok során szó volt a társadalmi bélyegek káros hatása-

Írta: Aszódi Júlia

iról, velünk született adottságok vagy az általunk választott tulajdonságok súlyáról, és legvégül a résztvevők szociális érzékenységét és empatikus képességét teszteltük. Ezeken felül Törcsvári Zsolt tanár úr is tartott egy kis fejtágítást, ahol operációkutatással kapcsolatos problémák megoldására használható módszerekről beszélt, az Excel Solver segítségével. A rossz idő ellenére tettünk egy sétát a visegrádi fellegvárba, ahol a kiállításokat is megtekintettük. Továbbá egy lovagi tornán is részt vehettünk a Salamon-toronynál, ahol a Szakkollégium átvette az irányítást, hiszen a királyi pár, és udvartartása közülünk lett kiválasztva. Összefoglalva az idei bevonó táborunk sikerrel zárult, mert nem csak egy összetartó és lelkes csapattal érkeztünk vissza Budapestre, de az előadásoknak és beszélgetéseknek köszönhetően új dolgokat ismerhettünk meg a világról és egymásról.

Szakkoli Agy-A-Lap

Írta: Tamásy Zsófia

„Anya, Indiába megyek!”

Utazás, interjú

avaly Karácsony előtt nem sokkal pont az angliai életembe csöppentem bele, amikor egy nap a Facebookot görgetve megláttam, hogy egy évfolyamtársam meg felkerekedett, és elindult Indiába. Az első, ami az eszembe jutott: „ Jézusom, lányként Indiában 20 évesen???” Igen. Kult Henriett Indiában. Emlékszem, hogy engem még Európán belülre se nagyon engedtek el a szüleim, úgy kellett könyörögni, arról nem is álmodtam, hogy Ázsiába kérjek engedélyt. Mit szólt a környezeted, hogy elutaztál a szubkontinensre? Természetesen a családom sokkot kapott. Már azelőtt szemezgettem a keleti kultúrával, hogy kijelentettem volna, hogy " Anya, Indiába megyek!". A nagymamámék is nagyon meglepődtek és persze ezek után gyakran kérdezgették, hogy akkor mi lesz velem odakint? Bújta mindenki a híreket, az újságot és néha (mintha titkon le akartak volna beszélni) mesélték a rémhíreket. Nem egyszer kaptam meg, hogy "Te ezt nem gondoltad át" és hasonlókat. De tudod, én olyan vagyok, ha valamit elhatározok, azt tűzön-vízen át véghez viszem, kíváncsi voltam, milyen

Agy-A-Lap

lehet egy másik világ. Hirtelen megvettem a repjegyet és félévnyi felkészülési időm volt, addig mindenki beletörődött, és megszokta az ötletet. Karácsony előtt útnak indultam egy barátnőmmel és egy fiú haverommal, hogy egy hónapot eltölthessünk odakint. A másik kérdés, ami megfogalmazódott bennem akkor, hogy miért pont India? Előző nyáron egy német nyelviskolában töltöttem pár hetet, ahol nagyon vegyes nemzetközi csapatba csöppentem bele. Olyan diákokkal ismerkedhettem meg, akik például Tennessee-ből, Hong Kongból, Bulgáriából vagy Oroszországból jöttek. De volt egy indiai srác, Avinash, akivel a közvetlensége miatt nagyon jóban lettem és minden kalandos dolgot együtt csináltunk. Aztán felajánlottam neki, hogy látogasson el Budapestre, erre ő is rögtön meghívott az otthonába. Egyébként korábban már volt egy fellángolásom a szubkontinens iránt (Gettó milliomos ihlette), de ahogy megtudtam egy utazási irodában az árakat, a vágyaim el is illantak egy szempillantás alatt. Ráadásul nálam nem jöhetett szóba, hogy szervezetten menjek ki. Szóval úgy alakultak a

dolgok, hogy egy ilyen egyedülálló lehetőséget az életben nem lehet kihagyni, Avinash-sel addig tervezgettünk, amíg minden látnivalót bele nem sűrítettünk abba a három hétbe.

Az biztos, hogy nem mentem volna ki anélkül, hogy ne ismertem volna ott valakit. Tehát pont kapóra jött, hogy megismerkedtem vele. Ő volt az állandó útitársunk, és nagyrészt olyan helyeken jártunk, ahol még ő maga sem járt, India egy hatalmas földrész! Nagyon sok kutakodás és persze Avinash segítségével nagyon jó szálláshelyeken voltunk, és például 12 napra nem több, mint 60 eurót fizettünk. Összesen egy hónapot töltöttünk kint és repülőjeggyel, szállással egyéb költségekkel együtt fél millióba körült az út. Na de az utazási irodákban ennyi pénzből 10 napra tudtunk volna elmenni. Félmillió forint! Ez kicsit sokkoló első hallásra! Bár jobban belegondolva nem is sok egy hónapnyi életre szóló élményért. Na, de neked mi volt a sokkoló Indiában?

Ha nem találtátok volna meg az indiai barátodat, akkor ő szúrt volna ki téged. Mennyire tudtál elvegyülni az inkább skandináv külsőddel? Nem bámultak

Igen, sajnos az ország nem a biztonságáról híres. Veled történt valami veszélyes amíg kint tartózkodtál? Őszintén szólva volt pár alkalom, amikor Avinash vagy idegenvezető nélkül nagyobb baj is érhetett volna. Az egyik sokkoló helyzet még akkor történt, amikor elindultunk az északi túrára. Az indiai barátom szülei nagyon erősködtek, hogy legyen velünk egy sofőr, amit nem is értettem, hogy miért erőlteti ennyire, költséghatékonyság szempontjából nagyon szerettem volna, ha mi vezetünk. Az ötödik napunkon történt Mathurában, ahol mielőtt az autópályára hajtottunk volna fel, megálltunk, hogy vegyünk autópálya

Agy-A-Lap

Utazás, interjú

Már maga a megérkezésünkkor szokatlan dolgot tapasztaltunk, mert a reptéren csak azok voltak, akik a felszállásra vártak vagy a gép landolása után bolyongtak, szigorú szabályozások vannak náluk. Viszont ahogy kitettük a lábunkat a szinte kihalt terminálról, hatalmas tömeggel találtuk szembe magunkat. Hárman mentünk ki, mint magyarok, de így is borzasztóan elveszettnek éreztük magunkat. Azon aggódtunk, hogy találjuk meg így Avinash-t?

Ezzel kapcsolatban van egy érdekes élményem. Az első négy napot Delhiben töltöttük el, ahol a Gandhi múzeumot néztük meg. Mivel én hamarabb körbejártam az épületet, kimentem az előtte lévő parkba, ahol arra lettem figyelmes, hogy sorra odajöttek hozzám a férfiak, hogy csináljanak velem egy fotót. Az első kettőnek még örültem, de mikor az egyik srác elkiáltotta magát, hogy gyertek, na onnantól kezdve már kezdtem kellemetlenül érezni magam. Elkezdtek ölelgetni, nyomulni, már szinte lefogtak és teljesen bemásztak a privát szférámba. Mit is mondjak...eléggé ijesztő volt!

Írta: Tamásy Zsófia

Szóval az egészről Avinash tehet!

meg?

Írta:Tamásy Zsófia

matricát. Mi magyarok az autóban ültünk, amikor egyszer csak felbukkant egy hajléktalan a testéhez tekeredett kígyóval és egy láncra vert majommal. Persze, hogy odanéztünk, de nem kellett volna! Pénzt kért, az ablaküvegen dörömbölt, szóval nagyon ijesztő volt. Szerencsére a segítségünkre jött a sofőr, aki kisegített minket. Hát ez aztán tényleg nem semmi élmény lehetett! Arra lennék kíváncsi, hogy men�nyiben változott meg a véleményed az indiai emberekről? Van, amit most már máshogy gondolsz róluk?

Utazás, interjú

Az utam előtt az a kép volt róluk, hogy a vallásuk miatt nagyon befolyásolhatóak. Meg azt is gondoltam, hogy a kasztrendszer által teljesen elfogadják azt, hogy úgy kell élni, ahova megszülettél. Természetesen az egy hónap alatt sok mindenben megváltozott a véleményem. Avinash családjával együtt éltünk pár napig, ahol belátást nyerhettünk a hétköznapok szépségeibe, ami szent és sérthetetlen. Még akkor is megáldottak, amikor piacra mentünk, hogy épségben hazaérjünk.

Agy-A-Lap

Ami pedig a legjobban tetszett, hogy mindenki napi szinten tartja a kapcsolatot a családjával, barátaival. Nem úgy, mint az európaiak... Vallás, vallás és szent tehén... Nagyon sok templomban voltunk, és nagy meglepetésemre a papok nagyon közvetlenek. Több vallási szertartáson is voltunk, ahol megáldják az embert, hogy jól legyen a családja, legyen szerelem. Olyan is volt, hogy a végén már én mormoltam az imát! Engem is megáldottak, még piros pöttyöt is kaptam a homlokomra (a barátnőm anélkül is teljesen beolvadt, én így sem). A templomban teljesen úgy kezeltek, mintha én is annak a vallásnak a hívője lettem volna. Ahogy a filmekből is láthattuk, le kell venni a cipőt a templom előtt. Ahogy képeket végignéztem, nagyon sok helyen jártatok... Igen, az egy hónap alatt szerencsére kipipáltunk pár bakancslistás helyet. Delhiben kezdtük az utunkat, aztán Mathurában megálltunk, de Agra volt a cél, ahol a Taj Mahal-t néztük meg. Onnan a sivatag felé vettük az irányt, és két teljes napot töltöttünk el. Ott tevetúrán is részt vettünk, és aztán megint Delhibe mentünk. Bangalore-ba is eljutottunk, ahonnan éjszakai busszal mentünk az esőerdőbe, és aztán a tengertparton henyéltünk. Akkor otthon Újévkor keményen mínuszok voltak mi meg a meleg tengerben fürödtünk. Az olyan csodaszép volt, pont, mint a filmekben: fehér homok, pálmafák... Aztán elmentünk egynapos hajótúrára, ami az öblökbe vezetett minket. Egészen odáig rohantunk, de ott tényleg tudtunk pihenni, kicsit lelassulni.

Görög Ibolya a KVIK-en járt! Írta: Banai Réka

örög Ibolya protokollszakértő 12 éven át dolgozott a Miniszterel nöki Hivatal Protokoll Főosztályán. Ez idő alatt 7 miniszterelnököt szolgált, számtalan miniszteri és nagykövetilátogatást bonyolított le. Jelenleg saját protokoll tanácsadó cége van, és számos szakmai könyv szerzője. Óriási szakmai tapasztalatát szívesen osztja meg előadások keretében, így október 3-án a Gundel Károly Gazdaságtudományi Szakkollégium vendége volt. Lendületes előadásán több mint 120 érdeklődő vett részt.

Beszámoló

Megtudhattuk tőle, mi a különbség a zászló és a lobogó között, és hogy hogyan kell elhelyezni őket, vagy miként kell megtervezni az ülésrendet egy rendezvényen. Kitért a helyes köszöntési formákra, amelyeket mind rendezvényszervezőként, mind szállodában dolgozóként, de még állásinterjúkon is alkalmazhatunk. Olyan technikákat is mutatott, amelyek a segítségünkre lehetnek, ha valaki nem a helyzetnek megfelelő viselkedést tanúsítja irányunkba.

Beszélt az öltözködési szabályokról, és az élethelyzetnek megfelelő megjelenésről. Előadásának talán legfontosabb üzenete, hogy jóllehet, a társadalmi szabályok lazultak, a tanult ember legfőbb ismérve mindig is kulturált viselkedés lesz. És ami még lényeges igyekezzünk minden reggel mosolyogva nekiállni a teendőknek, hiszen a feladatokat ígyis-úgyis el kell végezni, tegyük azt inkább jókedvűen. Ez a munkánkon is meg fog látszani.

Szakkoli pogramjai

Görög Ibolya minden kétséget kizáróan fantasztikus. Csak ő képes a protokollról, egy sajnos már-már leáldozóban lévő hivatásról olyan érdekfeszítően beszélni, hogy a hallgatóság észre sem veszi: eltelt másfél óra. Pedig az egyetemisták figyelmét nem könnyű lekötni, neki mégis sikerült csillogó, tudásszomjas tekinteteket varázsolnia.

Görög Ibolya előadása elérhető: http://www.gprotokoll.hu/

Agy-A-Lap

Élet az egyetemen, tanórákon túl Írta: Balla Viktória

Szakkoli, HÖK, AIESEC? Mostanra már biztosan mind ismerősen cseng. Lássuk, milyen kihívásokat és élményeket éltek át a bátor és elszánt jelentkezők! Szakkoli, avagy kellemest a hasznossal A Gundel Károly Gazdaságtudományi Szakkollégium egy lelkes újoncával, Kemény Kittivel készítettem interjút a szelekciós és integrációs folyamatról. A bevonó tábor Visegrádon, október 21. és 23. között került megrendezésre, több mint 30 fő és két kísérő tanár részvételével.

Rólunk... Hallgatói szervezetek

Hogyan váltál a szervezet tagjává, mivel kezdődött a folyamat? Először is félévnyi gondolkodással, amit már bánok is, hogy nem jelentkeztem az előző szemeszterben. Elsőként egy motivációs levelet kellett írnunk, aztán elküldeni az önéletrajzunkat, majd kaptunk egy kérdőívet. Ebben szerepeltek kifejtős kérdések, például mit kérdeznék egy mindent tudó embertől, melyik történelmi személyiséget hoznám vissza a múltból és miért; továbbá egy választható témájú esszéírás is, ha jól emlékszem, háromféle opciónk volt. Ezt követte egy személyes interjú, ahol nagyon izgultam, bár nem kellett volna. A végén pedig ös�szehívták az összes jelentkezőt egy közös estre, ahol beugró jellegű szituációs játékokban és vitákban vehettünk részt, illetve személyiségtesztet is töltöttünk ki. Majd pár nap múlva jött az email.

Agy-A-Lap

Miért pont őket választottad? Van pár ismerősöm, akik tagjai már régebb óta a szervezetnek és csak jókat mondtak róla, így kedvet kaptam, hogy némi pluszt is kapjak az egyetemről és egy ilyen szuper csapat tagja lehessek. Mi történt a táborban, mi az első benyomásod? Mit tanultál, hogy érezted magad? A tábor nagyon jó volt, tényleg elérte a célját: összekovácsolódott a csapat, megismertük egymást kifejezetten ezt a célt szolgáló játékok során is. A várost csapatokra bontva játékos módon ismertük meg. Voltak néhányan, akik vállaltak kiselőadást is egy hozzájuk közelálló témában, azokat mindig kiveséztük. Minden számításom felülmúlta a tábor, ezt teljesen őszintén mondom. Hiába aludtunk keveset, abszolút feltöltődve jöttem haza!

Hogy látod a következő időszakot ezeknek fényében?

Írta: Balla Viktória

Igyekszem a szakkoli értékes tagjává válni, és kihasználni minden fejlődési lehetőséget, amit biztosít. Szerintem már sikerült beilleszkednem, nagyon befogadó a csapat. Megkaptam azt a szakkolitól, amit hiányoltam picit az egyetemi életből.

világban zajló problémákra, amelyekért tennünk kell. Továbbá nem számított, ki milyen nemzetiségű, sőt a tábor végére

AIESEC, avagy nemzetköziség mesterfokon A Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete október 13 – 15. között tartotta bevonó táborát Velencén. Új tagjaink élménybeszámolóját hoztam el Nektek.

Amikor először hallottam, hogy lesz közös tábor akkor kicsit úgy képzeltem el, mint egy második gólyatábort – csak talán kevesebb ivással. Vártam nagyon, hogy megismerhessem a többieket, és hogy egy hétvégén keresztül tudjam használni az angoltudásomat. Kötöttebb volt a program, mint amire számítottam, de ezt nem bántam. Érdekes volt új szemléle-

Agy-A-Lap

Rólunk... Hallgatói szervezetek

Amint megtudtam, hogy bevonó tábort szerveznek, habozás nélkül jelentkeztem is. Izgatott voltam, hiszen alig vártam, hogy új embereket ismerjek meg, különböző kultúrákkal, ismeretekkel. Nos, a tábor felülmúlta elvárásaimat. Olyan barátságokat sikerült kötnöm, amelyek a mai napig tartanak. A táborban töltött 3 nap alatt rengeteg motivációt és inspirációt kaptunk, valamint rádöbbentett a

egy nagy család alakult ki. Az AIESEC-hez való csatlakozásomhoz a nyelvtanulás is közrejátszott, hiszen nagyszerű alkalmat kínál erre is. – Orosz Kinga

Írta: Balla Viktória

teket megismerni azáltal, hogy sokféle helyről jöttünk, és nagyon tetszett a konferenciaelnök őszintesége. Azért szerettem volna csatlakozni, hogy valaminek a része lehessek az egyetemi életen belül, hogy új dolgokat ismerhessek és tanulhassak meg, és amikor majd a tanulmányaim engedik, akkor én is tudjak utazni. Egyelőre ezekből az utolsón kívül mindegyik megvalósulni látszik. – Grobe Zsófia

Rólunk... Hallgatói szervezetek

A bevonó tábor remek élmény volt. Elkápráztatott az a tudásmennyiség, és a lehetőségek tárháza, amelyet a szervezet biztosít az érdeklődők számára. A tábor alatt számtalan alkalmam volt fejlődni, és ez az elkövetkezendő hónapokban valószínűleg még több lesz. A hab a tortán pedig, hogy ezt a három eseménydús napot 60 csodás emberrel tölthettem, és nagyon hamar egy közösséggé váltunk. – Floor van Dongen

Agy-A-Lap

Azért csatlakoztam, mert szerettem volna tartozni egy társasághoz és tetszett az elnök, Gábor bemutatója. A tábor sokkal jobb volt, mint vártam, sok embert megismertem, tanultam a szervezetről, és sok motivációt kaptam. – Fitt Máté HÖK #wannabe Ahogyan a fent említett hallgatói szerve-

zeteknél, a Hallgatói Önkormányzatnál is többlépcsős folyamat segítségével választják ki a jelentkezők közül a jövőbeni tagokat. Ennek neve a WannaBe Program, mely közel kétszáz érdeklődővel startolt – közülük hetvenen adták le az önéletrajzukat és motivációs levelüket. Ők az előttünk álló hónapokban különböző meetingeken és workshopokon vesznek részt, csapatokban dolgoznak például programszervezésen, online láthatóság biztosításán. Bár tábort még nem szerveztek, számos csapatépítő program történt már, ezek közül kiemelhető a bowlingozás több mint hetven résztvevővel, illetve a Honfoglaló Bajnokság.

SUDOKU Írta: Kupsza Tamás

Divat

ejtenék pár szót.

Agy-A-Lap

Rólunk... Hallgatói szervezetek

XIII. LIDL Nemzetközi Főzőest B

izonyára már tudjátok, hogy egyetemünkön hagyomány a Nemzetközi Főzőest, mely minden év késő őszén kerül megrendezésre. Idén december elsején várunk Titeket és minden további érdeklődőt, hogy a világ legkülönlegesebb fogásai mellett szórakozhassatok tombola és zene kíséretében a Markó utcai épület aulájában. Reméljük, már Ti is izgatottan várjátok! Keresztrejtvényünk a szakácsok anyaországáról szóló kérdéseket tartalmaz, megoldása pedig egy angol kifejezés. A helyes megfejtők között egy páros jegyet sorsolunk ki a rendezvényre. A rejtvény teljes kitöltése szükséges, ezeket hétköznapokon tanítási időben a 123-as irodában tudjátok leadni. Sok sikert!

Agy-A-Lap

Figyelem! Újságíró kerestetik!

Agy-A-Lap

Mit szólnál , ha a te cikked szerepelne most ezen az oldalon? Netán rendelkezel egy kevés írói vénával és a helyesírással sincs gondod? Akkor semmi akadálya, hogy te is publikálhass az Agy-ALapban! Kit keresünk? Olyan hallgatót, aki szívesen készítene akár rövid beszámólókat, programajánlókat és interjúkat a hazánkban és külföldön zajló eseményekről és aktualitásokról . Újságírói előélet nem feltétel! Van már kész írásod? Küldd el nekünk e-mailben , megnézzük , és lehet hogy a következő számunkban már a te cikked is benne lesz! Amit mi kínálunk: megjelentetési lehetőséget biztosítunk kötöttségek nélkül , részese lehetsz egy szuper csapatnak , betekintést nyerhetsz a szerkesztőségi életbe és további ismeretekkel , élményekkel gazdagodhatsz! Ha felkeltettük az érdeklődésedet, várjuk a jelentkezésedet az agyalap@gmail .com-ra. További jó olvasást!

Agy-A-Lap

Rólunk KVIK-esekről

Írta: Berkes Krisztina

Bad Kissingen

Reggel barátkozás pár tollpamaccsal, ebédkor olasz ízek megismerése, majd megtudjuk, hogyan kerülnek a friss zöldségek a fagyasztóinkba, végül napzártaként belekóstolunk Ázsia teáiba, hát lehet ennél jobb egy jutalom kirándulás?

Október 22-én korán reggel az Alkotmány utcai épület előtt 13 KVIK-es diák, 6 kísérőtanár és 1 külsős kísérő útnak indult a bajorországi Bad Kissingen felé, hogy részt vegyünk a „Mitteleuropäische Begegnungen“ című 5 napos interaktív szemináriumi programon. A 12-13 órás buszút során volt időnk bőven megismerkedni egymással. Az esti megérkezésünkkor szállásunk a „Der Heiligenhof“ terülj-terülj asztalkámmal várt bennünket, majd elfoglaltuk a 2 fős szobákat.

A héten számos előadást hallgathattunk meg neves német, cseh és magyar professzoroktól, többek között politikai és gazdasági témákban. A programon a BGE diákjain kívül cseh és fehérorosz diákok is részt vettek. A szeminárium vezetője és Babos Krisztina tanárnő különböző programokat szerveztek nekünk, hogy a tanulás mellett kicsit ki is tudjunk kapcsolódni. A hétfő esti programot emel-

Agy-A-Lap

ném ki az összes közül, mert én személy szerint itt éreztem magam a legjobban. Bad Kissingen hatalmas fürdőkomplexumában voltunk, ahol egy óriási medence – a fedetlen részre is ki lehetett menni, a csodás környezetben, a csillagos ég alá, miközben a gőzölgő vízben úszkáltunk – tepidáriumok, jacuzzik és szaunák világában lazulhattunk. Hamar rájöttünk azonban, arra, hogy a németeknél teljesen más a szaunakultúra. Amint beléptünk a szaunába, azonnal szaladt utánunk az úszómester, hogy most rögtön vegyük le a bikiniket, mert a szauna szigorúan „textilfrei”. Minden estére jutott program: voltunk sörfőzdében, koncerten, illetve egy teljes délutánt Würzburgban töltöttünk, ahol volt időnk a helyi nevezetességeket is megnézni. Egyik délután kicsit elszöktünk az előadásokról és körülnéztünk Bad Kissingenben, amely egy mesebeli városka világító, zenélő óriási szökőkúttal, lenyűgöző templommal, kis folyóval,

amely mellé egy csodás park épült sétáló és bevásárló utcával, na és persze nagyon jó cukrászdákkal és kocsmákkal.

Írta: Berkes Krisztina

A szállásunk mögött volt egy gyönyörű szép, hatalmas erdő három túraútvonallal, mely az ősz színeiben pompázott és a városkára gyönyörű volt a kilátás. Ha valaki a jövőben úgy dönt, hogy ellátogat ide, mindenképp fogadja meg azt a tanácsot, hogy a túraútvonalról ne térjen le, mert nem hogy levágni nem lehet az utat, még el is tévedhet és másfél óra lesz, mire kikeveredik az erdőből. Utolsó este megmutattuk a cseheknek a szállás pincéjében, hogyan is mulatnak a magyarok, miután persze megnéztük német nyelven a meccset. Pénteken még megálltunk Nürnbergben egy kis városnézésre és vásárolgatásra, ahol beszerezhettük az ősz elengedhetetlen ruhadarabjait, ettünk még egy utolsó Bratwurst-ot és német tortát a főtéren.

Szeretném megköszönni a csapat nevében Babos Krisztina tanárnőnek ezt az utazást, hiszen nem csak érdekes témákban hallhattunk előadásokat és gyakorolhattuk a nyelvet, hanem kevés pénzből színes programokban gazdag őszi szünetünk volt all inclusive ellátással. Mindenkinek bátran ajánlom a jövő októberi utazást, mely 2018. október 21-26 között lesz! Már most jelentkezzetek!

Rólunk KVIK-esekről Agy-A-Lap

KB35 Inárcs: Kimondva – kimondatlanul előadás KB35 Inárcs: Kimondva – kimondatlanul Az előadás résztvevő színházi formában foglalkozik a szexizmus hétköznapi élethelyzetekben érvényesülő jelenségeivel. A témát az erőszakos kommunikáció, az aszimmetrikus emberi viszonyok, a hierarchizált kulturális beidegződések általános emberi kérdései felé tágítjuk a nézőkkel, akik folyamatosan befolyásolhatják a történet alakulását, kimenetelét.

akarták kerülni, hogy egy adott tantermi előadás során lelepleződés, leleplezés történjen, vagy akár egy diák áldozati magatartása árulkodó lehessen, és áldozathibáztatásra adhasson okot. Emiatt döntöttek úgy, hogy, ugyan maradnak a zaklatás témakörén belül, de továbbfűzik azt, és a diákoktól egy kicsit távolabbi terület kapcsán, a munkahelyi zaklatásról készítenek előadást. Elmondásuk alapján így a megfelelő távo-

Alkotók: Boda Anna, Fazekas Anna Dorottya, Fodor Éva, Kovács Anna, Kovács Zoltán, Villant Bálint, Urszinyi Ádám. Rendező: Szivák-Tóth Viktor Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap Készítettünk a rendezővel, Szivák-Tóth Viktorral egy interjút. Abból, és az alkotók egyéb elmondásai alapján pár gondolat: A csapat az előadást még 2016 decemberében mutatta be. A témakeresés során sok égető kérdés szóba került, közülük végül az egyik legsúlyosabbra, a zaklatásra esett a választásuk. Eredetileg az iskolai zaklatás témájára szűkítve a központi kérdést, egy-egy osztályközösségben szerették volna bemutatni ezt az előadást. Viszont ez a megoldás és témaválasztás több szempontból is kényes területnek bizonyult. Az alkotók mindenképpen el

Agy-A-Lap

lítás ellenére a zaklatás lényegéről tudnak párbeszédet kezdeményezni a résztvevőkkel. A folyamat során az is kiderült számukra, hogy ez a felnőtt társadalomban egy még égetőbb és még aktuálisabb téma. Ezért készítettek most számukra is egy résztvevő színházi változatot. Ez az előadás ma talán aktuálisabb, mint valaha. A nemrég felszínre kerülő zaklatási botrányok kapcsán különösen érdekes, hasznos, és gondolatébresztő lehet kortól, nemtől és társadalmi státusztól füg-

getlenül minden érdeklődő és résztvevő számára. Viktor kitért arra is, hogy ezt a felnőtt változatot az aktuális események (is) inspirálták. Ebben a változatban már nem a közösségi zaklatás, hanem kifejezetten a szexuális abúzus kerül a fókuszba. Elsősorban a tanúk szerepe lesz a középpontban: az elsődleges, valamint a közösségi norma megalkotásában nem kevésbé fontos másodlagos tanúké. A szereplők több ponton is lehetőséget adnak a nézőknek arra, hogy meghatározhassák a történetet, a szereplők viszonyát, cselekedeteit, szavait stb. A rendező végül kiemelte, hogy az alkotófolyamat során ők maguk személyesen is nagyon sokat tanultak a témával kapcsolatban, fejlődtek hozzáállásukban, és hasonló tapasztalatot szeretnének nyúj-

tani a résztvevők számára is. Az előadókról: Az előadást az inárcsi KB35 tagjai, vagyis a közösségi színházi alkotók, jelen felállásban két középiskolai tanár, egy drámatanár, egy pszichológia szakos hallgató, egy művelődésszervező, egy színészképzésben résztvevő és egy drámainstruktor hallgató játszák. Mikor, hol? VASÁRNAP, 17 DECEMBER 2017 20:00 Színházterem időtartam: 100-120 perc

Agy-A-Lap

KERESZTREJTVÉNY Írta: Nádai Kinga

AIESEC

Agy-A-Lap

SUDOKU

Agy-A-Lap

Tudtad-e?

Agy-A-Lap