Erasmus élmények

Az élet Lisszabonban – Erasmus élmények

Az elmúlt egy évet Erasmus ösztöndíjas diákok társaságában töltöttem, lehetőségem volt velük dolgozni, mint programszervező. Idővel ezek a diákok az életem szerves részévé váltak, a barátaim lettek. Elsősorban ők hozták meg a kedvem az Erasmushoz, emellett egy nagyon jó lehetőséget láttam benne, amelyet mindenképpen fogok hasznosítani a jövőben.

Az ott kötött barátságaimat, az ott szerzett tudást illetően, illetve ami a számomra a legfontosabb, az a személyes fejlődésem. Úgy gondolom, ez alatt az idő alatt, az ember rengeteget tanulhat önmagáról, emellett különböző készségeket sajátíthat el azáltal, hogy egy teljesen új környezetben, új körülmények között kell boldogulnia, teljesen egyedül.

A jelentkezési időszak 2020 februárjában kezdődött meg, amikor is három intézményt jelölhettünk meg, mint esetleges partneregyetem. Az általam választott három egyetem mind Portugáliában volt, elsősorban a hasonló tanterv felépítése miatt esett ezekre a választásom, de fontos szempont volt számomra az is, hogy egy általam még nem ismert országot fedezhessek fel ez alatt az öt hónap alatt.

Döntés jelen helyzetben

Márciusban a járvány kitörése után nagyon féltem, hogy nem lesz lehetőségem erre a vissza nem térő alkalomra. Szerencsére áprilisban megkaptuk az e-mailt, amely magába foglalta az általunk remélt visszajelzést: „Gratulálunk a sikeres Erasmus pályázatához!”. Ezt követően tudtam meg, hogy az általam elsőnek megjelölt egyetemre, Escola Superior de Hoteleria e Turismo de Estoril (ESHTE) nyertem el a pályázatot. Estoril körülbelül egy órára található Lisszabontól, így egyértelmű volt számomra, hogy Lisszabonban szeretnék szobát bérelni. Sok más hallgatóval ellentétben számomra a nyár a szeptember 1-jei várakozást jelentette, míg a többség félve tért vissza az iskolába, nem tudva, hogy is alakul majd a jelenlegi helyzet, én már alig vártam, hogy megkezdődjön életem ezen új szakasza. Kezdetben a portugál egyetememtől rengeteg segítséget kaptam, biztosítottak számomra egy men-

torpartnert (buddy-t), bár rövid idővel kiderült, a mellém került mentorom nem igazán beszél angolul, így főleg az elején, elég sok félreértés volt kettőnk között.

Nyelvtanulás és használat

Még tavaly szeptemberben kezdtem el portugált tanulni a BGE falain belül, mit sem sejtve, hogy egy év múlva már élesben kell használnom a nyelvet. A karantén ideje alatt viszonylag sok szabadidőm maradt, így úgy ereztem, ideje elmélyíteni a portugál tudásom, majd mikor megtudtam, hogy felvételt nyertem Portugáliába, még elszántabb lettem ezt illetően. Idővel kiderült, igen jól tettem, hogy belemélyedtem a portugál nyelv rejtelmeibe, hiszen óraim fele portugál nyelven zajlik. A tanárok, koordinátorok állítása szerint idén nem számoltak erasmusos diákokkal, így jóval kevesebb angol nyelvű kurzust indítottak el ebben a félévben. Sajnos be kell valljam, a portugálok kiejtése nagyon nehezen érthető, mivel elharapják a szavak végét és mindemellett még gyorsan is beszélnek. Szerencsére a tanárok többsége megértő, így az erasmusos diákok engedélyt kaptak a tesztek és prezentációk angol nyelvű kitöltésére, előadására.

Az élet odakint

Szeptember 1-jén, éjjel érkeztem meg Lisza- lyen óráim is lesznek, kivel és mikor, addig bonba és mentorom segítségével elfoglal- ők erre csak annyit mondanak „relax, keep hattam szállásom a főváros központjában. calm”. Mindez persze nagyon jó, viszont, ha Szerencsésnek tudhatom magam, hiszen az ember nem ehhez a hozzáálláshoz van csodálatos lakótársaim vannak, akiket már szokva, előfordul az idegeskedés, aggodailyen rövid idő után is barátaimnak nevez- lom, hogy most mégis mi lesz, hogy lesz? hetek. Lakótársaim többsége szintén hasonló Ami érdekes lehet, hogy itt az órák másösztöndíjjal tartózkodnak az országban. Az fél vagy két órásak, köztük általában 10-15 ő társaságukban már rengeteg helyet megis- perces szünettel. Természetesen a vírus mimerhettem, felfedezhettem, nincs olyan nap, att sokkal kevesebben tartózkodhatnak az hogy unatkoznánk. Természetesen néha egyetemen. Véleményem szerint, egy eddig vissza kell rántani magunkat a földre, hiszen egészen jól működő rendszert dolgozott ki a nemcsak szórakozni és utazni, hanem tanul- vezetőség, hiszen a különböző szakokat két ni is jöttünk, így az egyetemi teendőkre is részre osztották, így az egyik héten az egyik időt kell fordítanunk. csoport tartózkodik a teremben, míg a máAz egyetem szeptember közepén kezdődött, sik online csoportban részvevők a következő egy viszonylag lassú procedúráról van szó, és héten vesznek részt személyesen az órákon. az igazat megvallva még mindig vannak tisz- A járványhelyzetről annyit mondanék, hogy tázatlan dolgok akár a tantárgyaimat, akár a portugálok tisztelettudóan betartanak az elvárásokat illetően. Elsősorban a nyelvi minden rájuk vonatkozó szabályt, mindent korlátok azok, amik megnehezítik az előre- megtesznek azért, hogy az élet – ha kicsit a haladást. A tanárok, diákok, koordinátorok normálistól eltérően is – de folytatódhasson. sem beszélik igazán jól az angol nyelvet (itt a Lassan hat hete élek Lisszabonban, elképeszfranciát helyezik előtérbe), így néha elég ne- tő és felfoghatatlan élmény, és azt hiszem, héz megértetni velük, mi is a probléma. igaz a mondás, miszerint repül az idő, ha az Magyarként úgy gondolom, nehéz meg- ember jól mulat. Itt létem során számos emérteni és átérezni a portugál mentalitást. A berrel megismerkedhettem és örömmel tölt tanárok, a szervezők mind nagyon nyugod- el, hogy különböző baráti köröknek lehetek tak. Amíg én azon izgulok vasárnap este, az a tagja. Bízom benne, hogy az elkövetkezenegyetem megkezdése előtt egy nappal, hogy dő hónapokban még rengeteg programot holnap iskola és még mindig nem tudom mi- fogunk együtt szervezni, hogy életre szóló élményeket szerezhessünk.