Az interkultúrális érzékenység szerepe és jelentősége a nem zetközi kapcsolatépítésben

Az interkulturális érzékenység szerepe és jelentősége a nemzetközi kapcsolatépítésben

Az interkulturális jelentése ,,kultúrák közötti”. Az, hogy egy adott közösség tagjai miképpen viszonyulnak a másik csoport tagjaihoz, sok mindent elárul a saját érzékenységükről. Nem csupán globális szinten, hanem az egyén szintjén is fontos beszélni az multikulturális érzékenységről. Beszéljünk róla! A kultúrák közötti érzékenység a másik, eltérő társasnormák szerint élő csoport tagjaival szembeni nyitottságot, a kultúrájuk megismerésére való hajlandóságot és törekvést fejezi ki. Megmutatja, hogy az adott közösségi tagjai mennyire nyitottak a másik csoporttal való személyközi kapcsolat kiépítésére - a fennálló különbségek ellenére, - a másik szokásainak megismerésére, illetve annak elemeinek elfogadásáKrizsán Patrícia ra és tiszteletben tartására. Az interkulturális érzékenység azt is megmutatja, hogy az adott csoport tagjai mennyire toleránsak vagy éppen elutasítók a másik csoport szokásaival, hagyományaival, viselkedési mintáikkal szemben. Minél fejlettebb egy adott csoport kulturális érzékenysége, annál inkább mondható el, hogy a csoport tagjai toleránsak, elfogadók, nyitottak, és alkalmazkodók a másikkal szemben. 32 Agy-a-lap

Napjainkra az interkulturalitás, avagy a kultúrák közötti kommunikáció globális értékké vált. A gazdasági környezetben előtérbe került az multikulturális érzékenység szerepe és fontossága, mivel annak minősége jelentősen befolyásolja a vállalkozások nemzetközi kapcsolatait és ezzel együtt a gazdasági és pénzügyi sikereit.

Dr. Milton J. Bennett, amerikai szociológus, a 20. század végén megalkotta az interkulturális szenzitivitás fejlesztési modellt (Developmental Model of Intercultural Sensitivity, DMIS), mely megmutatja az egyének orientációját a kulturális különbségekre. Dr. Bennett modellje egy lineáris modell, mely a kulturális kompetenciák hat típusát különbözteti meg: tagadás, védekezés, minimalizálás, elfogadás, alkalmazkodás, és integráció. Ezek az elemek egy skálán helyezkednek el, ahol az egyik végpont a tagadás, a másik pedig az integráció.

A kulturális különbségek megtapasztalása

Tagadás Védekezés Minimalizálás Elfogadás Alkalmazkodás Integráció

Amodell alapfelvetése abban áll, hogy minél inkább összetettebbé válik a kulturális különbségek megtapasztalása, azaz minél jobban elmozdul a skála a tagadás irányából az integráció irányába, az érzékenység annál kifinomultabbá válik. Az elfogadás és az alkalmazkodás kulcsfontosságú szerepet játszik a nemzetközi kapcsolatok kiépítése során. A tagadás a másik csoport kultúra különbözőségének az el nem ismerését jelenti, amelyből számos kellemetlenség adódhat. Vegyük például a keleti tárgyalási szokásokat. Ha Magyarország nem ismerné el a kínai vagy japán tárgyalási szokások különbözőségét, akkor beszélhetnénk tagadásról. Ha a magyar küldöttség tagjai nem viselnének öltönyt a tárgyalások során, ahogyan ezt a japánok vagy kínaiak teszik, vagy ellenérzéseket fejeznék ki a már megtárgyalt tételek ismételt tárgyalását, könynyen ellenszenvessé válhatnának a keleti tárgyalófelek számára. Ez kommunikációs

Saját szerkesztés szempontból azt jelentené, hogy interkulturális érzékenységük nem megfelelő, hiányos. Mivel olyan Kelet-ázsiai országok, mint Kína, Japán és Dél-Korea gazdasági szerepe napjainkra igen jelentőssé vált, számos európai ország (köztük Magyarország is) nyitottabbá vált a velük való üzleti kapcsolatépítésre. Az üzleti kapcsolat megteremtése a keleti országok esetében időigényes folyamat, melynek oka elsősorban a nagy földrajzi távolság, másrészt pedig a magasfokú bizalom kiépítésének időigényessége. Míg más, nyugati országokban bizalmas üzleti kapcsolatok egy-két éven belül megvalósulnak, addig Kínában évek óta tartó tárgyalások után sem garantált az üzleti kapcsolat létrejötte. Japánnal általában 3-4 év az úgynevezett üzleti kapcsolatot előkészítő szakasz, és ha ezen túl vagyunk, akkor sem biztos, hogy ez a jövőben hatékonyan fog működni. Kína igényli a személyes kapcsolattartást és a találkozókat. Tárgyalási kultúrájuk szigorú, mindenféle baráti megszólítástól mentes. A birodalmi hangulat erősödésének következtében, mely a személyközi kommunikációra is kiterjed. Az idegenekkel való távolságtartás és a hosszú éveken át kialakított bizalmi kapcsolatépítés miatt az üzleti partnerviszony kialakítása bonyolulttá vált. Napjainkban nagyobb figyelem összpontosult arra, hogy a diverzifikáció jelében hogyan tudunk üzletet – és egyben barátságot - kötni ezekkel az országokkal. Bár sokak számára ez igen előnyös lehet, mégis magában rejti azt a veszélyt, hogy konfliktus alakul ki a nyugati partnerekkel. Agy-a-lap 33