Dal+Szerző magazin 2015/01

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXV / I. I

www.artisjus.hu

ELNÖKI BEIKTATÁS WELLHELLO-INTERJÚ

A BAJTÁRSI SZÖVETSÉGBEN SOK MINDEN ÖSSZEKÖT Interjú a Tariska–Tövisházi szerzőpárossal RENDEZNI A TÖRMELÉKET Interjú Mohai Tamással GONDOLJ EGY MONDÓKÁRA Bella Máté-interjú

1

EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 4 LEMEZAJÁNLÓ 6 TÚL A CSÚCSON ÖREG ZENÉSZ NEM VÉN ZENÉSZ 10 ZENÉSZPROFIL ANTONIA VAI / CLOUD9+

2012-ben indítottuk útjára a Dal+Szerző magazint, és így egy új Artisjus brandet is létrehoztunk: ezzel kommunikálunk a szerzők és az iparág felé a zenei üzlet kérdéseiben. (Apropó, gyakori kérdés: hogyan kell ejteni a lap címét? DalPLUSZszerző?

DalMEGszerző? Nos, természetesen mindenki úgy ejti, ahogy szereti – mi, „szülők” egyszerűen Dalszerzőnek becézzük.) A print és online formában is elérhető negyedéves magazin elsősorban a zeneszerzői- szövegírói szerep (és szereplők) bemutatását vállalja fel sok interjúval, és ezt egészítik ki másodsorban a zeneipari információk.

2013-ban, másfél évvel a magazin indulása után elindítottuk azonos márkanév alatt a blogunkat is. Ennek eleinte csak az volt a célja, hogy a rendszeres kommunikációs tevékenységeink során szükségszerűen létrejövő saját tartalmainknak otthona legyen, de egyre inkább nyitottuk az ollót. Ma a Dal+Szerző blog elsősorban a zenei üzlet kérdéseire fókuszál, azon belül is sokszor nemzetközi fejleményekről ad hírt. Az új kezdeményezésekről, üzleti modellekről sokszor egyedül (vagy elsőként) mi adunk hírt magyar nyelven.

Most, 2015 elején a két orgánum ös�szenőtt: mindkettő elérhető online egy helyen, a dalszerzo.hu címen. Aki egyetlen hírről sem akar lemaradni, feliratkozhat a blog kezdőoldalán, de Facebookoldalunkon és Twitter-profilunkon is meg­osztjuk a cikkeket. n a szerk.

2

12 A BAJTÁRSI SZÖVETSÉGBEN SOK MINDEN ÖSSZEKÖT INTERJÚ A TARISKA–TÖVISHÁZI SZERZŐPÁROSSAL 16 ELNÖKI BEIKTATÁS WELLHELLO-INTERÚ } 20 RENDEZNI A TÖRMELÉKET MOHAI TAMÁS-INTERJÚ } 24 LISTÁK YOUTUBE, MAHASZ 26 MENNYI AZ ANNYI? 2014 ZENEI TERMÉSE SZÁMOKBAN 28 GONDOLJ EGY MONDÓKÁRA! BESZÉLGETÉS BELLA MÁTÉ ZENESZERZŐVEL } 34 AHOGY A MAGYAR SZEREPLŐK LÁTJÁK ILYEN VOLT TAVALY A ZENEIPAR 36 A VÉDJEGY ÓVJA TAYLOR SWIFTET } JOGI ESETEK 38

PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAMOK IPADRE

40 EGY FÜL AZ EGY FÜL KÁLLAY-SAUNDERS ANDRÁS–FERNANDO SAUNDERS 46 BRADÁNYI IVÁN DAL+SZÖVEG 48 FODOR ÁKOS IRODALOM

IMPRESSZUM

16 MEGJÁRTUK MÁR A NAGY MAINSTREAMET ÉS AZ UNDERGROUNDOT IS, ÉS EZEN ÉLMÉNYEK TÜKRÉBEN TISZTULT LE, HOGY HOVA AKARUNK

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXV. első negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1119 Budapest, Bikszádi utca 9/b) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS)

TARTOZNI

Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

20

Ebben a számban közremûködtek: Balázs Konrád, Balkányi Nóra, Bihari Balázs, Bus András, Deme Zsófia, Dobos Csaba, Gerényi Gábor, Kalocsai Krisztina, Fodor Klaudia Franciska, Nagy Kátya, Németh Marcell, Németh Róbert, Rónai András, Tóth Péter Benjamin

TAVALY EGY GOA PARTYN IS RÉSZT VET­ TEM FIATAL BARÁTAIM JÓVOLTÁBÓL, ÉS BARO­ MIRA TETSZETT AZ EGÉSZ

Lapterv: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd Korrektor: Kótai Kata

28 AZZAL A BARTÓKI IDÉZETTEL SZOKTAM ÉLNI, HOGY A VERSENY A LOVAKNAK VALÓ.

36 A KREATIVITÁS A VÉDJEGYOLTALOM SZEMPONTJÁBÓL NEM FONTOS, HISZEN VÉDJEGYKÉNT SZINTE BÁRMI BEJEGYEZ­ TETHETŐ.

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4. Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8.

E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre.

A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

HÍREK

d+sz hírek cstp pályázatok április 2-ig A Cseh Tamás Program aktuális kiírásában most export témában pályázhatnak a zenészek, menedzsereik vagy kiadóik.

A támogatott projekteknek év végéig kell megvalósulnia, a pályázatok benyújtási határideje április 2. éjfél. A 60 millió forintos keretösszeggel bíró kiírásokat három altémára osztották: külföldi turnéra, zenei szakvásáron való részvételre és a nemzetközi médiában való megjelenésre lehet támogatást nyerni. A Nemzeti Kulturális Alap égisze alatt működő programot az Artisjus által beszedett üres hordozó díjak negyedéből finanszírozzák.

Turnék támogatására 30 millió forintot szántak a szervezők, ebből lehet fedezni többek között a jog- és tiszteletdíjakat, a szállást vagy éppen az utazási költséget.

A benyújtott költségvetésnek nem kell önrészt tartalmaznia, fellépésenként 100 és 600 ezer forint közötti összeg igényelhető.

Nemzetközi szakvásáron való megjelenésre nemcsak az előadó, hanem a kiadó vagy a menedzser is pályázhat. Itt a támogatási plafon a keretösszeg fele, azaz 10 millió forint. Standbérletre, részvételi és regisztrációs díjra is költhetik a megítélt támogatást a leendő nyertesek. Az októberben esedékes, budapesti Womexen való megjelenésre ugyanúgy lehet pályázni, mint hasonló külföldi eseményekre – elbírálási szempont lesz a vásár jelentősége és a magyar jelenlét hatékonysága is.

A nemzetközi médiaszereplésre legfeljebb 600 ezer forintot nyerhet a pályázó, amit hasonló kiadásokra költhet el, mint a szakvásárok esetében: szállás, utazás mellett reklámköltségeket is fedezne a támogatás. A pályázók köre itt sem csak az előadókból áll, várják menedzserek és kiadók jelentkezését is.

A zenei exportot támogató alprogram kiírása azért csúszott későbbre a többinél, mert ezt volt a legnehezebb beilleszteni az NKA keretei közé. Bajnai Zsolt, a program kidolgozásának vezetője tavaly arról be-

4

mmxv.i szélt a Dal+Szerző blognak, hogy gyakran csak néhány nap áll rendelkezésére egy előadónak visszajelezni egy koncertfelkérésre, ahol például fellépti díjat kap, de az utazás költségét nem állja a külföldi klub – ilyen határidővel természetesen nem lehet egy külön NKA-pályázatot lebonyolítani. új funkciók a szir-ben A Szerzői Információs Rendszerbe tavaly rekordszámú szerző regisztrált: összesen 1860 alkotó döntött az online ügyintézés mellett, ezzel a SZIR-t használó szerzők száma már meghaladja az 5400 főt.

A rendszert folyamatosan fejlesztjük szerzői visszajelzések alapján, így 2015 elejétől három újabb hasznos funkció működik az oldalon. Újdonság, hogy már látható az adott zenemű elhangzásának jellege. Ez azért is fontos, mert az, hogy pontosan mekkora összeg jut egy rádiós vagy televíziós elhangzásra, függ a felhasználás céljától is.

Számít, hogy konkrét elhangzás történt-e, szignál-, háttér vagy esetleg reklámzeneként hangzott el az adott zenemű.

A SZIR-ben a zenefelhasználás jellege az elhangzási adatok között szerepel, a Forgalmak fül Megjegyzés oszlopában.

Egy másik újításnak köszönhetően az online műbejelentés során könnyebben beazonosíthatják a szerzőtársakat a műbejelentést végző felhasználók, mivel a név mellett feltüntettük a szerzők születési évét is a Szerzőség oldalon.

A harmadik idei fejlesztésnek hála már senkinek nem kell a szerzői ügyfélszolgálathoz fordulnia segítségért, ha elfelejtette vagy elvesztette SZIR azonosítóját.

Automatikus üzenetben elküldi a rendszer az azonosítót az email címére, ha a SZIR belépési oldalán megadja a kért adatokat.

A funkció elérhető a „SZIR azonosító emlékeztető” feliratra kattintással.

A SZIR-be továbbra is regisztrálhat minden olyan szerző, aki Artisjus-tag-

sággal rendelkezik vagy megbízást adott az Artisjusnak jogai kezelésére. Mivel a rendszerben érzékeny adatok érhetők el megtekintésre és módosításra, a regisztráció csak személyesen intézhető budapesti vagy vidéki irodáinkban. blog és magazin közös felületen A zeneipar legfrissebb híreiről a Dal+Szerző blogon tájékozódhat minden olyan szerző, aki tudatos alkotóként követni szeretné iparága legfontosabb történéseit, aktualitásait és trendjeit. Az oldal a www. dalszerzo.hu oldalon érhető el, ugyanitt online lapozhatók vagy akár letölthetők a Dal+Szerző magazin aktuális és korábbi lapszámai is. A blogra feliratkozók emailben kapnak értesítést a legújabb cikkekről, érdemes tehát megadni egy saját emailcímet a www.dalszerzo.hu főoldalán a Feliratkozás boxban. „azért vannak a jó barátok” Január 20-án, 81. születésnapján elhunyt S. Nagy István. A szerző nevéhez olyan halhatatlan slágereket fűződnek, mint a Kell, hogy várj, a Most élsz, a Gedeon bácsi vagy a Csavard fel a szőnyeget. Írt dalt Kovács Katinak, Máté Péternek, Zalatnay Saroltának és Koncz Zsuzsának is, de a sort kön�nyen folytatni lehetne hasonló jelentőségű előadókkal. Ott volt már a táncdalfesztiválok kezdeténél, a magyar beat születésénél, és olyanoknak segített az indulásnál, akik mára legendákká váltak. Az eMeRTon-díjjal, Huszka-díjjal jutalmazott szerző az Artisjustól életműdíjat kapott 2011-ben. Összesen 1545 olyan dalt regisztrált az Artisjusnál élete során, amelyben szerzőként közreműködött. Műveit a mai napig előszeretettel játsszák a televíziók és rádiók, 2013-ban például több mint ötezer alkalommal lehetett hallani slágereit a magyar rádiók műsorán, a televíziókban pedig ez a szám meghaladja a négyezret. Koncerteken

HÍREK

d+sz hírek ugyanebben az évben több mint hatezerszer lehetett hallani dalait. S. Nagy István éppen a születésnapján fejezte be földi pályafutását hosszan tartó betegség után. Az utóbbi két évtizedben folyamatos kórházi ápolásra szorult, de barátai és felesége, Csongrádi Kata a lehető legnagyobb szeretettel vigyáztak rá. Azért vannak a jó barátok. európa közös jogkezelése számokban A kontinens 34 szerzői egyesületét tömörítő brüsszeli központú szövetség, a GESAC közzétette új tanulmányát azzal a céllal, hogy átláthatóbbá és érthetőbbé tegye a közös jogkezelők tevékenységét.

Ehhez adatokat gyűjtött be a világ minden pontján lévő tagjaitól a 2013-as évre nézve, és így derült ki többek között az is, hogy a GESAC ernyője alá tartozó szervezetek (köztük az Artisjus) összesen 5,1 milliárd euró jogdíjat szedtek be, 1 millió jogosult, azaz szerző adatait kezelik, és ezek több mint felének fizettek ki jogdíjat 2013-ban.

2013-ban összesen 2,8 millió zenefelhasználást engedélyeztek. Az is kiderült, hogy világszerte 43 ezer új szerző regisztrált szerzői egyesületekhez. A jogdíjak 88 százaléka jutott élő szerzőkhöz, 12 százalék pedig jogutódokhoz. Világszerte összesen 716 szerzői iroda és 9844 dolgozó gondoskodik a jogdíjak beszedéséről és kifizetéséről. szerzői jogi reform: viták az eu-ban Miközben egy német kalózpárti képviselő jelentéstervezetében a szerzői jogok gyengítését próbálja elérni, a szerzői jogkezelők szövetsége, a GESAC arra hívja fel a figyelmet, hogy a valódi probléma az alkotók internetes felhasználásokból származó alacsony jövedelme – míg az internetes közvetítő szolgáltatók a kulturális termékek elérhetővé tételéből jelentős bevételre tesznek szert. A szervezet szerint az európai szerzői jogi reformnak inkább ezt a problémát („transfer of value”) kell megoldania. n

mmxv.i izé a 13. izé-n a tank­ csapda frontem­ berével, lukács lászlóval beszél­ getett horváth gergely (mr2)

izé a cseh tamás program kulisszái mögé egy mentor és egy pályázó együttes kalauzolt. a képen kovács ákos dadan.

izé háttérzeneszolgáltatók arról, hogyan választanak zenét az üzletek. a képen sebestyén balázs és olajos krisztián.

5

LEMEZAJÁNLÓ

anima sound system: gravity and grace

jazzékiel másokat szeretni

rémember half full – unreleased ’98-’07

disc laptop

disc laptop

disc laptop

Az eklektikus, folyton megújuló elektro-pop formáció új lemeze ezúttal egy igazi poplemez lett, annak a legpozitívabb értelmében: pörög, dallamos, az elejétől úgy visz el a végszóig, hogy egy kerek egészet alkot. Jól esik rá futni, táncolni, bulizni, ugyanakkor a könnyed hangzás mögött továbbra is megmaradtak az Animára jellemző aktuális, társadalomkritikus szövegek, mint amilyen a kivándorlásról szóló Crossroads is (a dal egy, a kivándorlást feldolgozó dokumentumfilmben is szerepel) vagy a beszédes című Mamma Earth. A Gold Hole a számsor legbulizósabb darabja a ’90-es évek diszkós lüktetésével, de hasonló koncertkedvenc lehet a játékos és könnyed Wonder is. A lemez öt duettet is tartalmaz: Marsalkó Halott Pénz Dáviddal a gospelek hangulatát megidéző Sweet Salvationt, Beck Zolival a kissé melankolikus Az is te vagy című dalt, Pálinkás Tamással a szerelmes Csak egy szót, Gregory G Rassal a reggaes Mamma Earth-öt és Hairrel a lassan hömpölygő, felemelő Love Againt. A közös dalok olyan jól passzolnak a vendégelőadók által képviselt világba is, hogy ugyanúgy el lehet képzelni bármelyikük önálló vagy zenekaros lemezén. A dalokat ismét az alapító trió írta, azaz Prieger Zsolt, testvére Szabolcs, valamint Németh Gergő, de a dalírásból ezúttal a legkisebb Prieger, az énekesnő Fanni is kivette a részét. n

A kétezres évek végének egyik budapesti klubkedvence a 2009-es Holy Shit után (egy kétszámos vinylt leszámítva) hat évvel jelentette meg legújabb nagylemezét.

A Másokat szeretni hangzásában annyira élő maradt, hogy hallgatása közben az ember látja maga előtt játszani a tagokat.

Maguk a felvételek is izgalmas helyszínen, a Pesti Magyar Színház stúdiójában zajlottak.

Finom melankólia húzódik végig a dalokon, szokatlan, itt-ott komolyzeneinek ható dallamokkal. Utóbbit erősíti, hogy a hangszerek közül a hangversenyzongora kapta a főszerepet, de azért a szőrös, torzított gitárok is gyakran előretörnek. A patetikus, Átkötő című nyitódal felvázolja az egész lemez hangulatát – melankolikus, itt-ott dagályos, de mégsem unalmas. A sokféle ütőhangszerrel létrehozott izgalmas ritmikai megoldások és kifacsart dallamok után középtájon az Oldat a sebre tesz egy őrült zenei kanyart, hogy aztán visszatérjen az előző dalok keserédessége, amíg el nem érünk a Régi L című mini zongorahangverseny-zárlatig. n

Frissítsük fel az emlékeket a Rémemberről: az 1995-ben alakult rockzenekar több klipjét játszotta az európai MTV, sokat koncertezett külföldön is. 2005-ben határozták el, hogy nem próbálják meg tovább ostromolni a magyar zeneipart dalaikkal és Londonba költöztek, de a várt befutás elmaradt. Emlékezetes volt jogvitájuk az EMI Publishinggal, majd a Rémember csendben feloszlott.

Most ismét előkerültek régi felvételek: az évek óta inaktív zenekar elsősorban régi rajongóit örvendezteti meg, ugyanis ahogy a lemez címe is jelzi, 1998 és 2007 közötti kiadatlan dalokról van szó. Rockzenei hangszerelésre építkező gitárzenéjük nem állapodik meg egy stílus mellett – alapvetően itthon alternatív rocknak nevezhetnénk, de rendre felbukkannak rajta blues, funk és angolszász értelemben vett pop hatások is.

Az A-F-S-02 például olyan, mintha az RHCP basszusgitárosa összeállt volna egy kaliforniai punkzenekarral, az Angel-KingsX pedig annyira fülbemászó, hogy egy mai fesztiválon is ugrálás-kompatibilis lenne. n

mamazone

mamazone

magneoton

LEMEZAJÁNLÓ

konyha elmentek a szörnyek

czutor zoltán czutor

special providence essence of change

laptop

disc laptop

disc laptop

A Konyha zenekar komoly iramot diktál: épp­ hogy csak megjelent 2012-ben első nagylemeze, a rá következő hónapban már az új lemez dalait sütögette. Ám míg koncerteken egyes számok, mint a Mamaszemét és a Leteszem, lerakom már jó ideje adu ásznak számítanak, addig az Elmentek a szörnyek album csak idén novemberre készült el.

A Leteszem, lerakom erőteljes kezdés, az ezt követő nyers rock and roll-szám, a Vegyétek el a mobilom után legyinthetnénk,hogy az új anyag is az előző lemez szakítós számok tematikáját viszi tovább. Ám ekkor közbelép a Lesz majd egyszer című felvétel, mely melankolikus vágyódás az otthon után, vagy a lemez legkomolyabb darabja, a Dupla Skorpió, ami a sztereotípiákról, a magunkon cipelt billogokról énekel, a hangos gitárok és dob helyett akusztikus gitár és csörgő kísérettel. Valóban, jellemezhetnénk a lemezt a szegény férfi panaszaiként is, hiszen szakítástól, otthonteremtés vágyától, önmagunk megtalálásán és a vad bulikon át mindenről szó esik, amiről szó eshet pár sör után, igazi nyers, energikus rockzenével és történetmesélős, frappáns szövegekkel. n

Elkészült Czutor Zoltán első szólólemeze, elmondása szerint könnyen lehet, hogy az egyetlen. Az Artisjus-díjas dalszerzőszövegíró az idén jubiláló és pár koncertre újra összeálló Nyers zenekar és a Belmondo frontembere, emellett színházi és tévés produkciók zeneszerzője. Most megjelent, nemes egyszerűséggel csak Czutorra keresztelt lemezén azokat a gondolatait írta ki magából gitárra és gépdobra, melyek túl személyesek lennének a zenekarához.

A naplószerű bejegyzések közül némely csak egyszerű pillanatokat fog meg – mint például a bormámoros estéket a Magas abszintű részegségben vagy az andalító A pék –, míg egyik-másik dal olyan bensőséges pillanatokba enged betekinteni, mint a meghatóan aranyos, Nyugi kicsim, mely a szerző gyermekének szól. A meghitt, befelé figyelő pillanatok mellett azonban jut hely a külvilág problémáival foglalkozó daraboknak is.

A lemez egyik legerősebb darabja a fúvósok közreműködésével felvett Édes hazám, mely a hazaszeretetet definiálja újra szemellenzőmentes szemszögből, míg a hiphopban íródott Könnyűnek találtatott zene a hazai könnyűzenét illeti erős kritikával, egy dalban „helyre téve” az összes stílust. n

Ismét egy zenekar, akikre büszkék lehetünk: a Special Providence Európa első számú progresszív kiadójánál, a Giant Electric Pea-nél jelentette meg Essence of Change című nagylemezét, rajta kilenc nagyszabású művel. A fúziós dzsessz, progresszív rock és elektronikus zenéből építkező zenekar mármár komolyzenei művekként működő dalaiban minden egyes hangnak megvan a maga jól megálmodott helye, létrehozva ezáltal olyan különleges hangulatokat, mint a Kiss from a Glacier jeges, éles, mégis csilingelő tündöklése. Az egész albumra jellemzőek az erőteljes, izgalmas víziók, mint a Northern Lightsban, ahol a gitárok és az azokat lágyító zongorafutamok olyan képet festenek meg, mintha a sötétségen átnyúló északi fények verődnének vissza élesen a fényes hómezőről, vagy az Awaiting the Semmicential Tidal Wave apokalipszise betonfalként ránk zúduló gitárzúgással, míg az ezt követő Surprise Me nyugalma, mely a közepe táján éles gitárszólóval rázza fel a hullámzó dallamot, majd tér vissza a főtémához, mintha mi se történt volna. n

szerzői kiadás

giant electric pea (gep)

music fashion kft.

7

ZENEIPAR

ÖREG ZENÉSZ, NEM VÉN ZENÉSZ

TÚL A CSÚCSON? „Egyszer ha majd öreg leszek, veszek két kereket, kocsit eszkábálok rá, mások levetett holmiját gyűjtöm.” Ugye ismerős? Egy Nagy Feró-féle Bikini-számot idéztünk, a Matematikus dalát: általában sikerekről, reprezentáns zenészekről, aktuális előadókról, trendekről olvashatunk online és offline felületeken, ezek jönnek szembe neten, rádióban, tévében, koncerteken, partykon. De mi a helyzet egy bizonyos koron és élethelyzeten túl?

8

ZENEIPAR

A popzene ötvenes évekbeli megszületése az Egyesült Államokban az ifjúsági kultúra megszületésével egyidős: előtte nem igazán beszélhetünk mai értelemben vett popról, bár a struktúra, a sztárkultusz és a produkciók adottak voltak, elég csak a szvingkorszak nagy sztárjaira, Cab Callowayre, Duke Ellingtonra, Frank Sinatrára és társaira gondolni vagy a filmipar hőseire. Minden a felnőtteknek szólt. Az ötvenes években viszont kiderült, hogy a amerikai középosztálybeli fiatalok nemcsak unatkoznak és új, áramvonalasabb idolokra vágynak, hanem rengeteg pénz, konkrétan kilencmilliárd dollár lapul zsebükben. Miután James Dean, Elvis, a rockandroll és társai letarolták a piacot, a szórakoztatóipar hamar felismerte, hogy erre iparágat lehet építeni: az ifjúságnak szóló ruhák, zenék, boltok, magazinok, fotók, filmek, sorozatok, termékek megteremtették az ifjúság kultuszát az összetartozás érzését erősítő márkákkal szlogenekkel, mindazt, amely elképesztő pénzt termel. Ebből igen komoly szeletet hasít ki magának a popzene.

„Egyetem után pár évig még talán zenélek, de utána biztosan elhelyezkedem a szakmámban.”

Valahogy így hangzott a mindenkori beatzenész mondata a befutás pillanatában. Ők most nagyjából hetven év körüli előadók, akik végigkoncertezték, stúdiózták életüket. Persze lehet, hogy ők egyáltalán nem gondolják magukat néninek vagy bácsinak. Az eltelt hatvan év során a popipar természetesen nem felejtette el a korábbi generációkat, hiszen a zene, a divat, az iparági megoldások számtalan módon utalnak-nyúlnak vissza a múltba és a jelen vívmányaival, attitűdjével felvértezve születnek új produkciók és produktumok. Mindezen túl az angolszász típusú popvilágban a negyvenen túli produkcióknak megvan a helye klub-, fesztiválszinten vagy a médiában.

Vajon itthon hogyan állunk mindezzel? Mi történik, ha elmúlik a lázas ifjúság: törvényszerűen kikerülünk-e a fősodorból?

Definiáljon szakember, aki rendszeresen foglalkozik a művészettörténet, a popkultúra pszichológiai aspektusaival: dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, kreativitáskutató, egyetemi adjunktus, nem mellesleg gitárosé a szó: „A zenei tehetségen belül meg kell különböztetnünk a komponáló és az előadói tehetséget, már csak azért is, mert a korosodás nem egyenlő formában érinti a két területet. A zenei, kivált a popzenei előadóművészet sikere nagymértékben függ az eladhatóságtól, amiben óriási szerepe van a fizikai vonzerőnek. Az emberek vonzó, fiatal, vitalitástól duzzadó, fáradhatatlan előadókat akarnak látni a színpadon, és a kor előre haladtával épp ezek az adottságok csappannak meg az emberben. Nyilván fizikai adottságoktól és az életmódtól függően nem egyenlő mértékben és tempóban: Mick Jagger, David Bowie vagy Tina Turner például átlagon felüli ideig volt képes fenntartani a fiatalosságát egészen a hatodik X-ig. Megfigyelhető a fiatalság látszatának fenntartására irányuló kétségbeesett törekvés olyan előadóknál, mint például Madonna, ahol a karrier nagy mértékben az énekes fizikumára van alapozva, de nyilván ennek vannak határai. Ami azután következik, azt sokféle névvel lehet illetni: életközépi válság, post stardom depression,ennek

hosszú távú kimenetele nagyon sokféle lehet. Persze nem lehet teljesen általánosítani, hiszen vannak olyan műfajok, mint például a blues, ahol a kor épp ellenkező hatást vált ki: az idős zenész sokkal autentikusabb hatást kelt a közönségben, mint a fiatal. Azoknál a zenészeknél, akik tehetségüket elsősorban a dalszerzésben, komponálásban kamatoztatják, a korosodás nem a fizikai vonzerő csökkenése miatt okozhat változást, hanem sokkal inkább amiatt, hogy elveszhet a fiatalabb korra jellemző ambíció, az alkalmazható ötletek, motívumok számának végessége miatt a kompozíciók önismétlővé válhatnak, beállhat a kiégés állapota. De itt is megfigyelhetők eltérő lefutású életpályák is: például John Lee Hooker a kilencvenes években, nyolcvan évesen érte el legnagyobb sikereit. Igaz, az akkor megjelenő lemezeire sorra a régi slágereinek új változatai kerültek fel.” „Öreg zenész az, aki a színpadon, a közönségével szemben, a tévében a kérdező kérdéseiben is érezve a kor miatti megkülönböztetett kérdezési stílust, a rádióban, a műsorvezető, de főleg a hallgatók reakcióból is érezve a kornak járó stílust, öregnek érzi magát” – adja saját definícióját Szever Pál rádiós szakértő – „Lehetsz koros, lehet ráncos az arcbőröd, mozoghatsz fáradtan, húzhatsz magadra nevetségesen divatjamúlt farmert – ezek mind csak a „csomagolás” részei. A tartalom ettől még lehet friss, üde, naprakész – bár kétségkívül más, nem annyira divatos sok esetben. Aki nem érzi magát mindehhez öregnek és tud a maga és a közönsége mércéjével mért jó terméket gyártani, az nem öreg zenész. Öreg zenész az, aki már maga is unja a termékét, fáradt ehhez az egész hajcihőhöz, nem hisz a saját későbbi sikerében, csak visszapillantó tükörrel közlekedik – és ismétel. Ugyanazt sokadszor, kicsit több sziruppal, zselével, szilikonnal, alkohollal, de a változ(tat)ás, a korhoz való alkalmazkodás igénye nélkül.”

Bár továbbra is létezik a műfajok és generációk közötti szakadék, sőt sok szempontból a zenei média is gerjeszti, amikor látványosan nem vesz tudomást a középkorú és idősebb korosztály nyilvánvaló sikereiről, mégis számos helyen találunk átjárásokat. Új környezetbe helyezve, régi és új közönségét egyaránt kiszolgálva kínál presztízs-megoldást a színházi koncert vagy mondjuk egy Művészetek Palotája-beli fellépés. És természetesen vannak azok, akiknek az év végi arénás fellépés biztosítja a bevételt. A jegyár viszonylag magas is lehet, a rajongótábor ugyanis elkötelezett és kora miatt fizetőképes, ellentétben a tini sztár sokszázezres rajongótáborával, amely anyutól lejmolt zsebpénzzel megy bulizni. Ezért megehetősen pontosan előre meg lehet becsülni az éves bevételt. Ezek a szerző-előadók képezik az élvonalat.

De mi van a derékhaddal? „Egy előadó pályaíve stabilan emelkedő görbe. Jó esetben lineárisan : ez tovább tart, és van idő annak elemzésére, hogyan lehet még tartósabbá, folytathatóbbá tenni. Rossz esetben exponenciálisan: ez nem tartható sokáig, a gyors, hirtelen siker mindig lökésszerű, nincs idő az újratervezésre, éppen ezért nem is tart(hat) sokáig. Vagy – nagyon nehéz folytatni, az exponenciális felívelés csúcsszintjén – lehetetlen. A középkor utáni ív – attól függ, mennyire kreatív, mennyire munkabíró és mennyire alkalmazkodó  9

ZENEIPAR

 képes a zenész. Aki bírja szuflával, munícióval, küzd tovább egyre súlyosabb anyagi és életmódbeli áldozatok árán, de mese nincs, ez a talpon maradás ára. Az ilyenek – akár szépkorra is köztudatban maradnak, megfelelő menedzseléssel a koporsóig folytatódhat egy ilyen karrier. Aki nem bírja: lassan eltűnik, lemorzsolódik – a szépkorra maradnak az emlékek, amiből azért egy-két médialöketet lehet kreálni időről-időre, ezek azonban csak impulzusok, egzisztenciát telepíteni erre már nem lehet. Rossz esetben, kellő önkritika híján – ezek közül sokan ész nélkül küzdenek, kilincselnek és nyomulnak tovább, többnyire nagyon későn szembesülve azzal, hogy mindez kontraproduktív folyamat. A „cikivé válás” felismerése – tragédiákat is okozhat sajnos, exhibicionista művészek körében sajnos gyakori jelenség” – állítja Szever.

A magyar országos klubrendszer pici: kis kivételtől eltekintve csak a jól működő, Petőfi Rádióban és Class FM-en játszott, YouTube-nézettségben gazdag előadókat képes befogadni és leginkább a 20–30 év közötti zenészekre és közönségre épít. De azok a korábban sikereket aratott „idősebb” előadók, akik kiszorultak innen, egyre inkább fiksz gázsis, ingyenes önkormányzati rendezvényeken, bor-mangalica-stb. fesztiválokon lépnek fel. Újratervezés és újratervezés.

Lévai Balázs műsorvezető-szerkesztő-rendező szinte folyamatosan kíséri figyelemmel a szerzők-előadók változó zenei környezethez való viszonyulását.„Az első beatgeneráció tagjai, akik nem haltak meg 27 évesen, lettek öngyilkosok vagy disszidáltak, azok most öregednek meg, most lesznek 70 évesek. Tehát igazából még nem is láttuk, hogy mi történik a zenészekkel. Persze Johnny Cash-t láttuk szépen megöregedni, meg jó dalokat énekelni nagyon öregen. De alapvetően csak mostanában nézzük, hogy Mick Jagger miért tud jól megöregedni.” „Itthon azt látom, hogy két markáns csoportra oszlik az öreg zenészek klubja.” – mondja Szever – „A kisebbik csoportba a jó bevételekkel rendelkezők tartoznak, akik megcsinálták magukat, a karrierjüket és ez a szépkorban is hoz a konyhára. A többség azonban nem él meg vagy éppen hogy. Pályaelhagyók, éjjeliőrök, lepukkant alkoholisták, szociális intézet-lakók, magányos öregemberek lesznek belőlük, hiszen a család már akkor elillant mellőlük, amikor aktívan zenéltek, és ezt az életmódot – valljuk be – nehéz tolerálni.”

Mindezek alapján könnyen összeáll a magyar popzenész életpálya-modell: • a zok az előadók, akik korábbi sikereiket át tudják fordítani egy több generációt megszólító életérzésbe és fokozatosan Nagy Öregekké, egy korszak megtestesítőivé válnak; •m ások a zeneipar más területein kamatoztatják képességeiket, zeneszerzők, producerek, tanárok vagy netán menedzserek lesznek, esetleg megmarad a zenélés, de már nem ez jelenti a fő bevételi forrást; • r endületlenül zenélnek tovább rajongótáboruknak, amely velük együtt öregszik, velük együtt fogy; • kiszállnak.

10

„Szerintem érdekesebb, ha megfordítjuk a kérdést, azaz mit kezdünk a közönség öregedésével” – mondja Lévai – Gyerekkoromban nagyon más zenéket hallgattam, mint a szüleim. Ők Illést meg Omegát hallgattak otthon, míg én Dead Kennedyst meg Európa Kiadót. Amikor jó humorú anyám jellemezni akarta a zenét, amit hallgatok, mindig azt mondta, hogy Helló bébi, te nyomorult állat. Most pedig a tizennyolc éves lányommal együtt megyünk Péterfy Bori- vagy Konyha-koncertre, a fesztiválokról nem is beszélve. Régen egy-egy jó fej apuka ha volt, aki elment a gyerekével koncertre, mára pedig ez teljesen bevett szokás, legalábbis vannak olyan zenekarok, amelyek képesek legalább tizenöt-húsz évet át tudnak hidalni vagy akár többet is.”

Ha akár egy évvel ezelőtt is megkérdeztünk volna egy pr-ost, milyen a középkorú és idősebb előadók és rajongótáboruk jelenléte az interneten, minden bizonnyal azt válaszolja, elhanyagolható mondjuk Fluor Tomihoz képest. Ez nagyjából így is van, de mára alaposan megváltozott a helyzet. Nagymamák youtubeoznak, skype-olnak és anyák kommentelik lányuk fotóját a Facebookon: itthon is szélesedik a korosztályok közötti online jelenlét és vannak olyan előadók, kezdve a Bikinitől az Omegáig, akik kimondottan hatékonyan szólítják meg többgenerációs közönségüket. „Létezik egy olyan jelenség, hogy a mai negyvenes-ötvenesek nem akarnak megöregedni vagy legalábbis nem úgy akarnak megöregedni, ahogy a szüleik. Nagyon érdekes volt látni az évzáró Tankcsapda-koncerten, hogy még mindig képesek fiatalokat bevinni, tehát tényleg tizenhattól-hatvanig terjed a szórás.

Forgattunk egy szegedi Quimby-koncerten, ahol a legelső sorban állt egymás mellett egy effektíve nyugdíjas korú házaspár valahol hatvan és hetven között és tinédzser lányok garmada. A Most múlik pontosan-nál a nagypapa is elővette a telefonját és fölvette a dalt” – meséli Lévai.

Harmincas-negyvenesekből áll a Budapest Bár csapata, akik régi-új zenéjükkel ki-besétálnak generációk és korszakok között. A fizikai lemezeladás számukra még mindig alapvető, amely elsősorban koncerteken működik kiválóan, de az online értékesítés is fontos szegmens, hiszen egy olyan idősebb középosztálybeli csoportot szólítanak meg, amely nem (csak) streamel, hanem vásárol, méghozzá az iTuneson.

Mindezek ellenére egy idősebb dalszerző-előadó korántsem biztos, hogy átlátja az online értékesítési piac működését, hiszen nem feltétlen használ Soundcloudot, nem biztos, hogy ismeri a bevételszerzési mechanizmusokat, mert korábban egy lemezkiadó mindent levett a válláról, pláne elképzelhető, hogy az eddigi életmű katalógusa több kiadónál található elszórva, ezért azzal sincs tisztában, hogyan lehet mindezt egy kézben összefogni.

A legtöbben még mindig rádiót hallgatnak: a Sláger Rádió megszűnése óta gyakorlatilag nincsen átfogó, VH1-típusú, átfogó zenei spektrumot lefedő rádió, ahol az Illéstől a Piramison, Kovács Katin át egészen a 2000-es évekig minden nagy magyar előadó megszólalhat.

ZENEIPAR

„A földi sugárzású rádiók között ilyen profillal rendelkező rádió 2007 óta nincs, a Sztár FM megszűnésével eltűnt az utolsó hajó.” – mondja Szever – „A Class FM törekszik ilyen korcsoportok bevonására is több-kevesebb sikerrel, de a szándék azért megvan.

Nyíregyházán működik egy – nevében is hangsúlyozottan – Retro Rádió, de ők sem kizárólagosan az idősebb korcsoportokat célozzák, mindenesetre az ő műsorukban szól – hazai viszonylatban – a legtöményebben az elmúlt két-három-négy évtized zenéje.”

Egy előadó karriere erősen függhet egy adott stílus élethosszától is.

Ha az adott műfaj elkötelezettjei vagyunk és a felfutás után kimegy a divatból, a stílussal együtt mi is ósdinak tűnhetünk a zenehallgatók szemében, pedig épp elértük harmincadik életévünket. Öreg vagy, haver.

Fluor Tomi egyszer már majdnem öreg lett rajongói értelemben a Mizu csúcsa után, mégis sikerült újrapozícionálnia magát.

Hogy képzelik a jövőt Diazzal, van-e egyáltalán jövőképük? „Azokat az éveket úgy képzeljük el, hogy Tomi az arculattervezést, imidzsépítést csinálja, én pedig zeneileg állnék egy-egy produkció mögé” – vizionál Diaz. „Ha a szívünket nem tudjuk beleadni, akkor inkább hagyjuk abba. Nekem speciel nagy álmom, hogy egy alternatív énekesnőt elindíthassak a pályán.” – teszi hozzá Fluor, majd Diaz: „A legfontosabb rész, hogy meddig tudunk inspiratívak maradni. A U2 jut ilyenkor az eszembe, hogy vajon ennyi évtized múltán is úgy ülnek még le, azzal a lendülettel és hévvel, vagy mára teljesen átment rutinba.”

Képben lenni mindig érdemes és nem árt külső segítséget is kérnünk akár karrier-tanácsadás esetén, akár pályázatíráskor.

Ebben a szerzőket képviselő Artisjus és az előadókat képviselő EJI is egyaránt állandó partner szeretne maradni. Nemrég elindított Artisjus-füzetek című sorozatunk, mely letölthető a weboldalról, szintén ezt a célt szolgálja.

Az Artisjus Egyesület a nemzetközi előírásokkal, az egyesületi döntésekkel és a magyar szerzői jogi törvénnyel összhangban a jogdíjak egy részét szociális-kulturális célokra fordítja. Ugyanígy tesz az EJI is: a szerzői jogi törvény értelmében a közös jogkezelő szervezetek a jogdíjaknak a törvényben meghatározott részét egyéni felosztás helyett az előadóművészek kulturális, szociális, illetve szakmai-közösségi céljaira is fordíthatják. Az Artisjusnál magánnyugdíjpénztár is működik, ahol a három éves tagsági viszonnyal rendelkező szerzők kedvező feltételekkel kezdhetnek megtakarítani – és előre gondoskodni időskorukról.n ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Bihari Balázs

11

PROFIL

ANTONIA VAI

VISSZATAPS ELŐZENEKARNAK Morvai Antonia szülei magyarok, de ő már Stockholmban nőtt fel. 19 évesen kezdett utazni és pultozni. Eleinte szobákban, youtuberként vette fel dalait, aztán jöttek a lemezek, a svéd klubok, most pedig a pesti underground.

Antonia Vai nevébe a várost az új kúlság fellegváraként ajánló angol cikkekben is bele lehet futni bohém dívaként. A jazzt, a soult és a folkot értően összehozó dalaiban különösen fontos a történet, a szöveg. „Ritkán írok csak zenét. Vagy dalaim lesznek szöveggel, vagy szövegeim zene nélkül. Így is nőttem fel – apukám a stockholmi slam poetry közegben mozgott.”

Első koncertje 2007-ben volt egy kis svéd bárban, ezután költözött Londonba.

Mindig is rengeteg dalt írt, de csak itt lett biztos abban, hogy profi zenéléssel kell foglalkoznia. „Azelőtt nem mertem hangosan énekelni, beállni a jammelők közé. Londonban mindenki nyitott volt, új arcok vettek körül, mindenfelől érkező bolondok, hippik.

Nekik meg mertem mutatni a zenémet. Mikor kérdezték, hogy a pultozás mellett mit

12

csinálok, akkor mondtam először, hogy énekléssel, dalszerzéssel foglalkozom. És basszus, nagyon jó volt ezt mondani.” Első albumát, a Dirt From When The Earth Was Flatet nagyrészt egyedül írta, hangszerelte és rögzítette. 2013 végén már jött is a második lemez Lovers and Prophets címmel.

Antonia szülei még a hetvenes években költöztek Svédországba, de nyaranta ellátogattak a gyerekekkel Budapestre. A terep tehát költözésekor ismerős volt. „Ha rosszul érzem magam valahol, vagy megunok egy helyet, elmegyek onnan. Budapestet mindig imádtam. Stockholmban egy szombat este is nehéz jó bulit találni, itt pedig ha csak egy italra is megyek el, biztosan hajnalig maradok. Ezt a várost tényleg csak akkor lehet megunni, ha az ember a pörgést unja meg.” Az éneklés és írás mellett Antonia most még alternatív budapesti túrákat is vezet, és tanul.

Mikor Magyarországra jött, nem voltak komoly elvárásai vagy céljai. „Arra gondoltam, a legrosszabb esetben open mic esteken lépek fel. Aztán sokkal jobban alakult minden. A Szimplában, romkocsmákban kezdtem, minden koncertből jött valami

más. A Bohemian Betyars feldolgozta egy számomat, elkezdtem velük koncertezni. Így hívott fel a Quimby menedzsere.” Azt mondja, a quimbys lehetőség súlyát akkor kezdte érezni, mikor a magyar barátai megőrültek a hírtől, hogy Antonia Vai lesz az előzenekar. „Én nem rajtuk nőttem fel. Eleinte egyszerűen nagyon szimpatikus embereket láttam, akikkel jó dumálni és bulizni. A legjobban persze az első koncerten izgultam. Nagy volt a nyomás, és az előzenekart sokszor látni sem akarja a közönség. Végül visszatapsoltak, én meg csak álltam. Kiss Tibi is úgy nézett rám: visszataps előzenekarnak? Ilyet sose láttunk.”

Antonia hamar bevonódott az itthoni közegbe: énekelt a VOLT-on, a Fekete Zajon, Pesten járt a Gödörben, a GMK-ban és tavaly már az A38 Hajón mutathatta be a harmadik lemezét (Stories After Bedtime). Nemsokára Süveg Márk Saiiddal (Akkezdetphiai) közösen hoz ki új számot. „Saiidot közös ismerősökön keresztül ismertem meg egy buliban. Másnap tudtam csak meg, ki is ő. Elkezdtem hallgatni, nagyon tetszett. Még nem tudtam, milyen hangsúlyos figura. Aztán mikor a Petőfi Akusztikban játszottunk, elhívtam vendégelőadónak.” Antonia Vai júniusban a Müpában is énekel, a naptár 2015 végéig betelt – szóval egy darabig még biztosan Budapesten marad. n Balkányi Nóra FOTÓ: Kajsa Leanderson

PROFIL

CLOUD9 +

LEMEZT, MAJD HA BEFUTUNK Előadói oldalról általános vélekedés, hogy a lemezek ideje lejárt, és nem feltétlenül kell ragaszkodni ahhoz, hogy a produktum kézzel fogható dalcsokorban jelenjen meg. A Cloud9+ is így volt ezzel – már a zenekar legelső dala, a Supernova is hozott sikereket.

Bizonyos értelemben azért mégis egy rockzenekarról van szó, ezért most ők is kiadták debütáló nagylemezüket – szintén Supernova címmel.

A Cloud9+ egy ideig a pluszjel nélkül létezett egy másik felállásban, jelenlegi formáját akkor nyerte el, amikor Szivák Zsolt és Skeeny Boy, a két frontember csatlakozott a zenekarhoz. Biksi Gábor (gitár, szintetizátor) és Tóth Bertalan (basszusgitár, szintetizátor) metálosabb irányból érkezett, míg Skeeny Boy inkább rapet hallgat: így lett ízlésük találkozásából egy rockzenei alapokra épülő, elektronikával és rapbetétekkel megtámogatott fúzió.

2013 januárjában adták ki első felvételüket a jelenlegi felállásban, immáron keresőbarátabb néven. A videoklippel megtámogatott Supernova közösségi alapon, megosztásokkal kezdett el terjedni – még sem rádióban, sem tévében nem volt hallható, mire már jelentős közönséghez eljutott. Néhányat pislogtak csupán a srácok, mire leszerződtette őket a Magneoton.

A Cloud9+-ban két frontember uralja a színpadot, mindketten kellően karakteresek, Skeeny Boy jelenléte külön piros pontot érdemel, hiszen angol kiejtése, valamint rappelése önmagában is kiemelkedő Magyarországon. Zenéjük egészséges arányt állít fel élő hangszerek és elektronika között. Azok, akik megbocsájtják a dubstep- és drum and bass-betéket, sőt

netán szeretik is azokat, könnyen rájöhetnek, hogy nem csak Skrillexen szocializálódtak a tagok, koncertjeiken pedig egyértelműen látszik, hogy nem dísznek lóg a nyakukban a gitár. Pont úgy zúznak a színpadon a hangszerekkel, mint bármilyen menő rockzenekar. Koller Márk dobos így fogalmaz a színpad szeretetéről: „Minket csak az érdekel, hogy a közönségünk elégedett legyen, imádjuk őket, a világ legjobb dolga a színpadon állni és látni, ahogy megmozdulnak.”

A Supernova lemezen a korábbiaknál valamivel alternatívabb hangzásvilágú dalok, sőt kimondottan metal felvétel is rákerült az anyagra. A zenekar rajongói táborából adódóan a bakelitláz nem érinti őket, ezért a hanganyagot fizikailag csak CD-n jelentetik meg. Mivel a Cloud9+ külföld felé is kacsingat, oda viszont lemez kell, ezért az album az egyik első számú eszköz, útitárs és promóció a világ felé, de természetesen a legfőbb feladat a zenekar 2015-ös naptárában az itthoni rajongótábor stabilizálása és megerősítése. n Balázs Konrád FOTÓ: Hencz Péter

13

INTERJÚ INTERJÚ

14

INTERJÚ

TARISKA SZABOLCS ÉS TÖVISHÁZI AMBRUS

A bajtársi szövetségben sok minden összeköt Több mint két évtizede alkot együtt Tariska Szabolcs szövegíró és Tövisházi Ambrus zeneszerző. Kezdetben a tanórák feszültségét vezették le avantgárd dalaikban, melyekbe a kémiaórán tanult furcsa kifejezések is megfértek, majd a Péterfy Borival közös Amorf Ördögök „kacatpop” zenekarban ismerte meg őket az ország.

Az elmúlt tíz évben külön projektjeik mellett már száznál is több közös daluk született, most éppen Kulka János és Péterfy Bori új albumán dolgoznak, és a tavasz folyamán ismét előadják tíz évvel ezelőtt megjelent Cellux-szimfónia című albumuk teljes anyagát az erre a néhány alkalomra ismét összeálló Amorf Ördögökkel. így születtek a számok. Aztán nyilván egy fordulópont volt, amikor az Amorf Ördögökből Péterfy Bori zenekar lett, és akkor kezdtem zenére szöveget írni.

TA: Ez már korábban elkezdődött szerintem. Az első fordulópont az volt, amikor Bori belépett az Amorf Ördögökbe, és kitaláltuk, hogy kezdjünk valamit a pop formával, csináljunk dalszerűt, és ne az avantgárddal menjünk tovább.

TSZ: Nekem akkor még nem volt szerintem, hogy zenére írjam a szövegeket.

TA: Mindenképpen volt. Nem azzal a módszerrel, mint most, hogy van konkrétan egy dallam. Most jobban meg van kötve a kezed, ahogy dolgozol, mert van konkrétan egy dallam, és arra találsz ki szöveget. Akkor kevésbé volt megkötve D+SZ: Hogyan képzeljük el a munkafolyamatot harcostársaknál? a kezed, mert csak csinálgattuk illuminált TSZ: Ez nagyon sokat alakult az elmúlt két évtized során. A kezdetekben még párhu- állapotban nálam a zenéket, és közben zamosan dolgoztunk egymás mellett: ő megírt egy zenét, én pedig megírtam külön a valami eszedbe jutott. Végül is az is zeszövegeket, amiket valami béna dallammal társítottam. Találkozásunkkor pedig Ambrus nére írás.  előadta a zenéket, amiket írt, én meg a szövegeket, és megpróbáltuk párosítani őket, D+SZ: A zenélés, a közös alkotás miatt bizonyára sok időt töltötök együtt. Ez barátságból fakadó alkotómunka?

Tariska Szabolcs: Furcsa szó ez a barátság Töviházi Ambrus: Az őszinte megvetésnek és a szerelemnek egy furcsa keveréke. (nevetnek) TSZ: Érdekes házasság. Gyakorlatilag az alkotásnak, a számírásnak a síkja az egyetlen olyan pont, amin tudunk találkozni. A való életben nincsenek közös programok, nem járunk együtt szórakozni.

TA: Ilyen, hogy barátság, gyakorlatilag a művészetben sosincs. Véletlenül lehet, hogy egyszer egy alkotópárosból barátok lesznek, de az nagyon ritka. Én nem is tudok rá példát mondani zenetörténetből.

TSZ: Harcostársak.

TA: Igen, az sokkal fontosabb. A barátság nekem törékenyebb dolog. Van egyfajta bajtársi szövetség, ami az én tapasztalatomból erősebb kötelék, mint a barátság, mert az könnyen átalakul valami mássá. A bajtársi szövetségben sok minden összeköt minket, például a sok közös gyerekünk, a dalok. Ezek fontosak, mert a portfóliónknak és a megélhetésünknek is része. Szóval, ez egy ilyen bajtársi szövetség leginkább.

15

INTERJÚ



D+SZ: Ambrus, te producerként is segítesz zenekarokat.

TA: Igen, de most pont ebből szeretnék egy kicsit visszavenni, mert szeretném inkább a saját számötleteimet gatyába rázni, elég sok van. Nagyon sok fél szám, negyed szám sorakozik, és vár arra, hogy meglocsolja őket valaki.

TSZ: Az Ambrus sokkal impulzívabban dolgozik, kampányszerűbben. Neki vannak azért akár többhetes szünetei is, és van, hogy egy nap alatt megcsinál hét zenét. Ő az időjárástól például eléggé függ: ahogy megjön a tavasz, és kicsit melegebb lesz, nagyon nagy lendületet kap.

egészben, de mégis, ezek miatt volt benne valami szerethető. Ez a fajta alapzaj, a mai világban teljesen elvérezne, mert az emberek nem értenék. Szerintem pontosan azért annyira izgalmas ez az egész, mert mégis konfrontáljuk őket. Van egy ilyen zenekar, amiben nincsenek ilyen határozottan kitalálva a szerepek, nincs frontember, akire figyelni kellene, helyette sok kis apróságra kell figyelni, és a hatalmas alapzajból kell kihalászni az érdekes dolgokat, az egész pedig kiad egy érzést, egy hangulatot. Ezek miatt a dolgok miatt volt annyira szerethető az egész.

TSZ: Néha odaégnek a pogácsák.

TA: Nekem ezért érdekes dolog. Kíváncsi vagyok, hogy men�nyire felejtettük el ezeket a dolgokat, mit érnek még ezek, mit mondanak nekünk ezek a dalok, és mi a helyi értékük a mai világban. És örülök neki, hogy ennyire találkozott a közönséggel, hiszen órák kérdése, hogy elfogyjanak az utolsó A38-as koncertünkre is a jegyek. Eleve nincs sok koncertünk, megbeszéltük, hogy csak három lesz, amiből végül lett öt.

TSZ: Sőt, most már hat. Mi is a hatodik?

TA: A Record Store Day nevű esemény április 18-án, a Music­ landben pár számot el fogunk játszani. Ez tulajdonképpen dedikálás, ugyanis lesz a zenekarnak saját bora egy Móri borászattól. ­­ D+SZ: Szabolcs, olvastam régen egy interjúban, hogy annyira nem szeretsz szerepelni.

TSZ: Igen, valahogy elmúlt belőlem ez az egész színpadi világ.

Egyáltalán nem hiányzik a körítés, a sok utazás, hosszas várás. Én nem vagyok egy koncertprofi énekes, nem tudom többféleképpen előadni a dalokat, egy idő után motorikus lesz, és ebben egy kicsit elfáradtam. Ami viszont hiányzik a koncertezésből, az az energia, ami az emberekből csak ott szerezhető meg: átlagember azt nem élheti át, hogy milyen, amikor ezren állnak vele szemben, és sugárzik felé valami. Ez a löket csak ott szerezhető meg, ez hiányzik, mert napokig tudott repíteni, feltölteni. Most nagyon nehezen tudok feltöltődni, mert egymást érik az írnivalók, már a várólista is hosszú. Azért is fontos, hogy legyen koncertezés, hogy élményekhez jussak.

D+SZ: Milyen érzés most újra elővenni a Cellux-szimfónia dalait, koncertre készülni?

TA: Szerintem tök jól fog sikerülni, csak arra kell figyelni, hogy ne legyen túl profi, mert ha túl profi, akkor nem fog illeni magunkhoz. Sok magyar zenével az a bajom, hogy túl áramvonalas, minden nagyon a helyén van. Az Amorf Ördögökben meg volt izgalom, nagyon sok volt a kiszámíthatatlan tényező. A zenészeknek volt egy ilyen zenei hozzáállása, ami a Szabi részéről egy irodalmi hozzáállás, a kettő pedig sokszor keresztbe megy egymással. Voltak olyan tagok is, akik váratlan dolgokat csináltak, például, amikor a Mikó Gyuri bácsi teljesen véletlenszerűen vett elő néha hangszereket, és kezdett szólózni. Eichinger Tibi, aki sokáig volt a gitárosunk, rendszeresen elfejtette a számokat, mást játszott helyette. Annyi bizonytalansági tényező volt az

D+SZ: Nem hiányzik az Amorf Ördögök? Ez a fajta bizonytalanság, hogy nem tudjátok, mi történik a színpadon?

TSZ: Ez egy lezárt korszak, nekem igazából nem.

TA: Majd kiderül most, hogy mennyire hiányzik. Ha annyira hiányzik, akkor pár évente felelevenítjük ezt a dolgot.

TSZ: Én igazából azt gondolom, hogy mi Ambrussal az alkotás szintjén tudunk jól dolgozni, nem a valós idejű szervezés vagy a mindennapok területén.

TA: A koncertezésnek van egy testisége, az, hogy harcolnod kell a hangszerrel, a levegővel, a fénnyel, a hőfokkal, azzal, hogy az embernek legyen elég oxigén a tüdejében. Ez a harc szerintem egy nagyon nemes küzdelem, lovagok vagyunk. Hódítani indulunk. Nagyon sokszor olyan, mint egy csata, amit meg kell nyernünk. Nekem a sport mindig hiányzott az életemből, mindig

D+SZ: Amikor külön csináltok megrendelésre zenét, mennyire megy ihlettől vezérelve vagy iparszerűen az alkotás?

TSZ: Nálam az ihlet már egy mesterségesen létrehozott állapot.

Régebben volt, hogy hónapokig nem írtam semmit, most már gyakorlatilag egy nap sincs. Amikor megkapok egy zenét, magamat kergetem bele abba az állapotba, hogy eszembe jusson róla valami. Van ennek egy metodikája, hogy ez hogy épül fel: kapok egy fellalázott vagy kamu angol szöveggel felénekelt alapot, amit párszor körbe­körbe hallgatok. Írok rá egy kamu magyar szöveget, aminek annyi a lényege, hogy a prozódia, a szótagszám, a ritmus, a rímképlet kiderüljön, és hogy hova kellenek esetleg hajlítások, milyen magánhangzók legyenek a sorvégeken. Ezek technikai kérdések. Ebből a szempontból Ambrus zenéi a legbonyolultabbak, mert sokkal furfangosabban gondolkodik a dalok sorairól.

Ha utána elkezdek egy másik zenekarnak szöveget írni, annak a kódrendszerét sokkal gyorsabban megfejtem. Utána jön az a fázis, amikor addig recitálom a zenét, amíg egyszer csak megnyílik előttem, és meg nem látom benne a képeket vagy eszembe nem jut valami élmény. A sok sehova nem mozduló körbehallgatással előbb-utóbb létrehozok egy ösvényszerű rést, amin ki tudok menekülni, és próbálom feloldani azt az állapotot, hogy semmi sem jut az eszembe. Akár napokig is tölthetem elakadásban az időt, amíg egyszer csak elkezd ömleni a papírra a betű. Általában egy hét, amíg megírok egy dalszöveget, és amikor ez a gondolatoktól való megszabadulás bekövetkezik, az a legjobb.

16

INTERJÚ

nagyon béna voltam, nem volt sikerélményem. Ez az első olyan dolog, ami egy olyan fizikai teljesítmény, ahonnan közvetlen visszacsatolást kapunk a közönségtől, és van egy közvetlen fizikai öröme is, amikor az ember játszik valamit és jólesik. Ezt nehéz elméleti síkon tartani, és azt mondani, hogy csak kitalálunk valamit, mert a zene ugyanannyira szól az agyhoz is, mint a testhez. Én azért örülök, hogy a Szabi becsatlakozik, mert azt gondolom, a kettő szorosan összefügg: a puszta szellemi része az alkotásnak, és ennek a fizikai előadása. Az egyik hat a másikra. Nem tudom elképzelni, és nem is nagyon látom értelmét, hogy olyan zenéket adjunk ki, amiket soha sem játszunk élőben. Az Amorf Lovagok kivétel, ott úgy is tervezzük, hogy előadhatatlan legyen, hiszen azért is hívunk vendégénekeseket. Ez olyan szempontból szórakozás, hogy tök jól elvagyunk vele, és örömöt okoz. Olyan, mint egy közös hobbi.

D+SZ: Az Amorf Lovagok gyereklemez-projektként indult öt éve. Most ismét jelentkeztek havonta egy-egy új felvétellel.

TSZ: Már nincs olyan kényszer bennünk, hogy koncertre vigyük vagy szerepeltessük, a számírásért csináljuk, ezt a közös munkát nem tudjuk elengedni.

TA: Öt éve jelent meg a Tócsarobbantó lemez, de Szabival azóta is rengeteg mindent csináltunk közösen. Például abban az évben, amikor megjelent a Tócsarobbantó lemez, jött ki Borinak a 2B című lemeze is, aminek szinte minden szövegét Szabi írta. Borinak ez egy akusztikus, lassabb jellegű lemeze, Szabinak meg akkor indult be a Magashegyi Underground is.

TSZ: Hogy mi mikor jelenik meg, azt nem is nagyon tudjuk követni. Mi folyamatosan dolgozunk, és egyszer csak kész.

D+SZ: Jelenleg Kulka Jánossal is együtt dolgoztok. Hogyan kezdődött a közös munka, ő keresett meg titeket?

TSZ: Nála úgy volt, hogy Ambrust felkérték, hogy készítsen filmzenét egy animációs dokumentumfilmhez. A főcímdalhoz Ambrus megíratta velem a szöveget, és ötleteltünk, hogy kivel énekeltessük el, a vége pedig az lett, hogy Kulka Jánossal. Elhívtuk őt egy próbafelvételre, ahol annyira egymásra találtak Ambrussal, hogy végül János ajánlotta fel, miért nem írunk egy komplett lemezt neki. Hirtelen megijedtünk, hogyan lesz időnk erre a sok mindenre, de aztán találtunk innen-onnan.

TA: Azért nem teljesen idegen ez a dolog, mivel Bori is a színházi világból jött, jól érezzük mindketten, hogy mik azok a dolgok, amik jól állnak egy színházi embernek.

Szerintem azért nyerő dolog neki írni, mert amiket eddig énekelt, azok szinte mind feldolgozások, és talán neki is jó lenne, ha lenne egy olyan új anyag, ami nem régi francia sanzon, de mégiscsak abból származik valahogy, és magyar nyelvű, eredeti szövegekkel szól. Szóval én nagyon bízom ebben a dologban, jó vele dolgozni.

TSZ: Tényleg egymásra találtunk hárman. Különböző emberek vagyunk, de amikor csináljuk a lemezt, az egy erős találkozás. Nekünk nyilván megvannak a határaink, nem tudunk akárkinek jót csinálni, kell, hogy meglegyen a közös halmaz. n INTERJÚ: Nagy Kátya fotó: nagyillés szilárd (dal+szerző)

tövisházi ambrus „Kacat-pop” atyának tartják, zenei kísérletezései a Németh László Gimnázium iskolarádiós stúdiójában kezdődtek, ebből született meg az Amorf Ördögök. Ambrus az Amorf Ördögökön túl alapító tagja az Erik Sumo Bandnek és a Péterfy Bori & Love Bandnek is, utóbbival most is aktívan járja az országot, de a Tudósokban is billentyűzik. Eredeti foglalkozása programozó, ám a Quart egyik megálmodójaként újságíróként is ismert.

Zenei rendezőként, producerként számos hazai előadóval dolgozott, többek közt a Kiscsillaggal, a HS7-tel, Hó Mártonnal és a Meztelen Diplomatákkal. Több hazai film zenéjét is ő jegyzi, legutóbbi alkotása a februárban bemutatott Liza, a rókatündér zenéje.

2009-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. tariska szabolcs Tariska Szabolcs lételeme a szövegalkotás: dalszövegíróként, előadóként, színészként, forgatókönyvíróként és rendezőasszisztensként is jegyzik nevét. Szövegei először a Tövisházi Ambrussal alapított Amorf Ördögök által váltak ismertté, ma olyan előadók slágereit írja, mint a Péterfy Bori & Love Band, a Magashegyi Underground és Polgár Odett. Rendezőasszisztensként a Filmgyárban dolgozott, többek között a Szerelem az utolsó vérig és az Ópium: Egy elmebeteg nő naplója című filmeken is. 2005 és 2007 az Artisjus Zenei Alapítvány alkotói támogatásában részesült, 2008 óta pedig szerepel az Artisjus premizálási listáján. 2010-ben ő is megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, ennek köszönhetően született meg az Amorf Lovagok zenekarnév.

17

18

INTERJÚ

WELLHELLO, FLUOR ÉS DIAZ

ELNÖKI BEIKTATÁS Mindig izgalmas történet, amikor korábban bizonyított zenészek állnak össze egy új produkcióban, hogy újraértelmezzék magukat és egy kicsit kimerészkedjenek megszokott terepükről. Első ránézésre a Fluor és Diaz alkotta Wellhello is ilyennek tűnhet, jogos hát a kérdés: az elnöki lakosztály komfortzónát vagy egy felfedezésre váró világot jelent?

D+SZ: Mindössze két Wellhello-dalt ismert a világ, amikor máris egy százállomásos turné lett lekötve. A háttérben men�nyire van készen ez a produkció?

Diaz: Igaz, hogy a Wellhello egy új projekt, és alig telt el egy kis idő az indulása óta, de nyugodtan kijelenthetjük, hogy mindkettőnk pályafutása ennél sokkal régebbre nyúlik vissza – mindezek gyümölcse inkább, ami most történik velünk. Mindketten több mint tíz éve zenélünk már, ami alatt voltak többéves periódusok, amikor látszólag semmi nem történt, a háttérben viszont folyamatosan dolgoztunk. Mikor mekkora sikerrel, de az biztos, hogy ezek most ebben a produkcióban értek össze, szóval túlzás lenne azt állítani, hogy egy kétdalos produkciónak szólna ez a felhajtás.

Fluor: Bennem volt egy kis félsz az első koncert előtt, hogy milyenek lesznek a reakciók, hányan lesznek a közönségből, akik csak a két említett dalt ismerik majd, de úgy tűnik, hogy van olyan múltunk, amire tudunk támaszkodni. Megjártuk már a nagy mainstreamet, és az undergroundot is, és ezen élmények tükrében tisztult le, hogy hova akarunk tartozni. Ez pedig most egyértelműen a Wellhello.

Nyilván ez még folyamatosan alakul, még nem találta meg a tökéletes, százszázalékos állapotát. Ezért is történhetett, hogy már létezett a Wellhello, de még kijöttünk közben egy Diaz & Fluordallal, mert koncepciózusan ebbe a világba még nem illeszkedett bele. Az igazi persze az lesz, amikor kint lesz annyi dalunk, hogy egy Wellhello-koncert a saját lábán is megáll majd a külön-külön hozott múltunk zenei darabjai nélkül is.

a minap, hogy ma már fura lenne úgy a színpadra lépnem, hogy ő nincs ott mellettem.

F: Nekem is le kellett húznom öt évet olyan színpadokon, ahova ma már nem tenném be a lábam, hogy most azt érezhessem, a megfelelő helyen vagyok. Lacival pedig már ismerjük egymás legapróbb rezdüléseit: összeszoktunk, rendelkezünk akkora rutinnal, hogy elégedetten tudjuk építeni ezt a műsort.

D+SZ: Karakterben viszont nagyon különbözőnek tűntök.

F: Van, amiben különbözőek vagyunk, de a fontos dolgokban mindketten ugyanúgy viselkedünk. Inkább azt mondanám, hogy Diaz egy kicsit nyugodtabb, bennem viszont folyton dolgozik a bugi.

D: Mindkettőnkben nagyon erős a szorgalom, és ezt arányosan rakjuk bele a munkába. Én korábban részt vettem olyan projektekben is, ahol többet kellett dolgoznom a megfelelő eredményért, vele viszont tök jól le tudjuk osztani a feladatokat. Az arculatépítés területén például, amihez én kevésbé értek, ő legalább annyit teljesít, mint én a dalszerzésben.

D+SZ: A privát karaktereitek jellegzetességei menyire érvényesülnek a szerzői munkában?

F: Nem lehet ebből általánosítani. Amikor a világ szemében egy hülyegyereknek tűntem, a háttérben annál nagyobb fegyelemmel és szigorral toltam végig az egészet. Olyan fegyelemmel, amire amúgy kevesen képesek.

D: Igen, vannak dolgok, amikben Tomi sokkal tudatosabb, mint én. Nagyon csalóka lehet az a kép, ami él rólunk. Én megfontoltabb vagyok a nyilatkozataimban, a Tomi látszólag kevésbé, viszont a háttérmunkában előfordul, hogy ő az, aki sokkal koncepciózusabban és keményebben dolgozik.

D+SZ: Az eltelt évek miben szolgálnak most jó munícióként?

D: Amikor elkezdtem zenélni, nem az motivált, hogy tíz év múlva majd ebből akarok élni. Szerettem zenéket írni a haveroknak, és arra inspiráltak a kedvenceim, hogy én is alkossak. Ahogyan akkor, úgy most sem azt figyelem, hogy az adott dal mennyire fog bejönni a hallgatóságnak. Nyilván ma már folyamatos figyelem szegeződik D+SZ: Volt olyan pillanat a pályátok során, amikor nem ránk, de elsősorban azt tartom szem előtt, hogy a dalok a magam mentek annyira szépen a dolgok, és el kellett gondolkoznotok mércéjét üssék meg. Sok emberrel kellett dolgoznom ahhoz, hogy azon, hogy félre kell raknotok a zenélést vagy akár ideig-óráig azt érezhessem, jó Tomival együtt lenni. Neki be is kellett vallanom le is kell mondanotok róla?

19

INTERJÚ

elégtétel volt nekem, ha szerzőként kreditet kaptam egy olyan csapat dalában, akiket szerettem. Ha innen nézzük, jóval később jött a tudatos előadói működésem.

D+SZ: A Mizu óta négy év telt el. Mennyire kell még mindig viselned, magyaráznod azt az időszakot? Mennyire van jelen a mostani megítélésedben?

F: Nekem az elmúlt két évem azzal telt, hogy folyamatosan átpozícionáltam magam a falunap-pláza-tengelyről az egyetemi bulikra, fesztiválokra. Zeneiségében is elengedtem 2013-ban már az elektro-ügyeket. Elértem annak a maximumát, és nem is maradt benne már felfedeznivaló terület. Nem beszélve arról, hogy nagyon lefárasztott már a végére az az időszak, kórházba kerültem, pánikbeteg lettem. Ez kiirtotta belőlem a motivációt is, és új kihívások után kellett néznem.

diaz Az ezredforduló után kezdett beateket gyártani, hogy tíz évvel később már övé legyen az év hazai hiphopfelvétele. Vidéki gyerekként az underground peremvidékéről indult, ma viszont várólistára kell iratkozni, ha be akarsz jutni a stúdiójába.

A Hősöktől Caramelen át a Red Bull Pilvakerig számos produkciónak szerzett dalt, írt szöveget vagy irányította azt producerként. Máris több első helyezést tudhat magáénak, mint amennyit sok előadó egy egész pálya során össze tud hozni. Lassan lépett csak elő a rivaldafénybe, először rapperként, egy ideje viszont énekesként is hallhatjuk. Sokoldalúságának legékesebb példája a Wellhello, mely produkcióval már nemcsak a háttérben szöszöl, de frontemberként az arcát is adja hozzá.

D: Nekem ilyen nem volt, éppen azért, amit korábban is említettem, hogy hobbiként fogtam fel az egészet. Jó, persze, több volt mindig is, mint egy sima hobbi, de mivel a megélhetésemet nem ebből szándékoztam felépíteni, így ha nem ez tartott el, akkor sem estem pánikba. Amikor Budapestre költöztem, és bejöttek az első olyan munkák, hogy már pénzt is kerestem belőlük, még akkor is megesett, hogy benzinkúton dolgoztam mellette napi 12 órában. Hazamentem, marha fáradt voltam, de éppen ez volt a kikapcsolódás utána. Ekkor már az is 20

D+SZ: Amikor aztán túlléptél ezen az időszakon, és újra összeraktad magad, hogy érezted: megérte az a siker azt a kijózanodást, amit utána kellett kiizzadnod magadból?

F: Sosem voltam olyan ember, aki utólag megbánt volna bármit is. Mindenből tanulok. Éppen attól válsz alkalmassá egy adott dologra, hogy előtte kipróbálod magad más helyzetekben.

A nagy felhajtás mellett kellett az a hatszáz pofon is, hogy most az lehessek, aki vagyok. Még egyszer nem csinálnám végig, de jó tapasztalat volt, így már tudom, hogy mennyire nem vagyok celeb alkat, és letisztult teljesen az irány, amerre menni akarok. Az, hogy két métert nem tudtam menni az utcán jó vagy rossz megjegyzések nélkül, inkább teher volt.

D+SZ: Pedig úgy tűnt, hogy élvezed!

F: Persze, mert ha kilépek a színpadra, ott sem fogod látni rajtam, hogy amúgy fáradt vagyok! Ehhez is kell egyfajta profi hozzáállás. Ez egy ilyen játék. Aki belemegy, annak el kell fogadnia, hogy akkor is vállalni kell az ezzel járó dolgokat, a folyamatos szereplést, ha éppen nincsen kedve hozzá vagy kettő órát aludt előtte. Ha bevállaltad, vigyed végig, mindennel, amivel jár. Ezt végig szem előtt tartottam. Ma már nem feltétlenül kelek fel egy reggeli beszélgetős műsorért, de nem bánom, hogy végigtoltam.

D+SZ: Ezek szerint úgy érzed, hogy nem kezelték a helyén, amit akkor csináltál?

F: Hajlamosak az emberek túlmisztifikálni a zenészeket, és mint a fociba, ebbe is belemagyarázni olyan dolgokat, amikhez amúgy semmi köze. Felszínesek, nem néznek utána.

Ezért is figyeltem arra, hogy mindent azért ne dobjak a siker érdekében a farkasok elé.

D+SZ: Diaz, te már évek óta dolgoztál a háttérben több produkción is, amikor először kezdtél el óvatosan előlépni a rivaldafénybe.

D: Kevesen tudják, de én nagyon korán, a zeneírás mellett folyamatosan írtam már a rapszövegeimet, de ezeket sokáig nem mutattam senkinek.

D+SZ: Nem bíztál bennük?

D: Inkább úgy fogalmaznék – és ez igaz mindkettőnkre –, hogy maximalista vagyok.

Nem akarok kiadni a kezemből olyan dalt, amelyről úgy érzem, hogy magamhoz képest nem tökéletes, noha már adott állapotában is kimehetne, és garantáltan termelné a megtekintéseket. Szinte teljesen véletlenül született az első vokálfelvételem is: Mentha hívott át, hogy egy alakuló Hősök-felvételhez keres egy hangmintaszerű vokált, és hogy keressünk valakit erre. Én kiengedtem a hangomat, hogy ilyesmire gondol-e, ő pedig azonnal rávágta, hogy igen, akkor ezt énekeld is fel. Azóta folyamatosan fejlesztem magam ebben is és törekszem rá, hogy minél jobbá váljak benne.

D+SZ: Azóta szimfonikus zenekarral is kiálltál színpadra elénekelni a dalodat.

D: Az egy nagyon megtisztelő felkérés volt, bár én egy kicsit furcsálltam a végeredményt, mert ebben a formában nagyon más zeneiséget kapott a dal. Nagyon nehéz összehúzni ezt a két világot, jobban kidolgozhattuk volna, ha nem ilyen feszes a határidő.

INTERJÚ

F: Szerettük azt a fellépést, de ha mondjuk több időnk lett volna kidolgozni, akkor lehetett volna igazán bomba. Ez a rossz az ilyen esetekben, hogy otthon néha azzal esel túlzásba, hogy addig írod újra ugyanazt a dalt, míg a végén már egy teljesen más dolog lesz, míg ilyen esetekben meg a fellépés előtti nap tudsz csak belenyúlni, és érzed, hogy más körülmények között jobb lehetne, de most csak ennyi jön ki belőle.

D: Előfordul, hogy éppen akkor tudunk megítélni egy dalt, amikor már elnyerte a végleges formáját. Van, hogy már két verzió után elengedünk valamit, mert nem érezzük erősnek vagy csak egy-egy motívumát, amit később felhasználunk valami másban. És volt olyan is, hogy én éreztem egy dalkezdeményben, hogy erős lehet, Tomi ellenkezett, de végigvittem rajta, majd pedig a végén ismerte el, hogy igazam volt.

D+SZ: Mindketten szövegírók is vagytok. Előfordult már, hogy Tomi mondta meg neked, hogy mi történjen egy refrénben vagy akár fordítva, te adtad ki, hogy miről szóljon egy rap?

D: Abszolút, hogyne, munka közben elmosódnak a szerepek, és mindenki belenyúl mindenbe. Oda-vissza működik nálunk, nem zárkózunk el egymás ötleteitől.

D+SZ: A Wellhellóval kapcsolatban azt érezni, hogy a rádiók és a közönség egyszerre vette a vállára, és reagált rá, míg korábban a Mizu esetében eltelt fél év, mire elfogadták a médiumok, hogy ez létezik, sikeres, és lassan foglalkozni kellene vele.

F: Alapjaiban formálódott át a popzene az elmúlt öt évben. Az Apuveddmeg például úgy készült, hogy majd csak a netre rakjuk fel, mert úgysem vállalná a Petőfi Rádió.

D: Igen, ez így történt. Arra számítottunk azért, hogy sokan fogják megosztani a neten, mert vannak benne sorok, amelyekről tudtuk, hogy belevág majd a közönségünk ízlésébe, ellenben kizártnak tartottuk, hogy a rádiók felvállalják. Mostanra a Class Fm-en is kiemelt rotációban megy, holott oda korábban szinte semmilyen formában nem tudott rap befurakodni.

F: Éppen ezt bizonyította a Mizu esete is akkoriban, hogy nem kell feltétlenül kiadói háttér, és komoly médiagépezet ahhoz, hogy valami bejusson a rádiókba, és formálja a közízlést. Nagyon örülök, hogy az internet adott egyfajta demokráciát a zenének, és nem három-négy ember döntésén múlik, hogy mi lehet népszerű. A Class Fm bevallottan figyeli a Petőfi ízlését, és mennek utána egyes esetekben, ami nagyon nagy szó. Nem mernek úgy kísérletezni alternatív zenékkel, mint a Petőfi, de ha ott bevált, akkor ők is beengedik.

D+SZ: Fluor, tíz éve történt, hogy először megmutattad magad az Egy pillanat című daloddal, Diaz pedig szintúgy több mint tíz éve írja a beatjeit. Ha az akkori énetek találkozna a mostanival, mit mondana neki?

F: Én akkor éltem azt az időszakomat, amikor úton-útfélen hangoztattam, hogy különleges vagyok, és tudom is magamról, és meg is mutatom mindenkinek, és csak én ismerem a titkot, hogy elnyom a rendszer, és az agyadat mossa a média stb.! Biztos, hogy borzasztó nagy pofával beszólnék magamnak, a mai énem viszont három mondattal úgy a helyére tenné azt a srácot, hogy utána napokig hüppögne. Anno a VIVÁ-s karrieremet is úgy kezdtem, hogy beszóltam mindenkinek, aki lemezszerződést kapott, de közben meg remegett a lábam, ha egy tévéstáb állt előttem. Ezek után szétoltottak a neten, hogy ki ez a tizenhat éves gyerek, mit képzel magáról, amitől párnába fúrt fejjel pityeregtem. Az a gyerek ma biztosan azt mondaná, hogy eladtam magam, de húszéves koromra már ebből is sokat elengedtem. Akkor már láttam annyit az egész rendszerből, hogy nem tartottam tőle, sőt eltűnt belőlem az a kép, hogy ez maga lenne a pokol. Tök jófejek a szerkesztők, marha segítőkész mindenki, senkinek nincsen agyara, se patája.

D: Én inkább úgy szoktam kerülgetni ezt a kérdést, hogy mi az a rengeteg jó, amit a régebbi énemnek tudnék adni. Ha teszem azt bevinném most a lakásomba, megmutatnám neki a stúdiómat, a szintimet, a profi mikrofonokat, és azt mondanám, hogy tíz év múlva mindez a tied lesz, biztosan összeszarná magát. Nekem is volt egy időszakom, amikor

fluor Az elmúlt 15 évben nem volt még egy olyan hazai előadó, aki ennyire megosztotta volna a magyar közizlést, mint Fluor. Nagyszájú, megzabolázhatatlan, mindenkinek beszólogató rapperként indult, sokan egy magyar Eminem lehetőségét látták benne, hogy aztán hátat fordítson a földalat­ tiságnak és egy huszárvágással Ma­ gyar­ország első számú elektro-pop előadójává tegye magát. A Mizu azóta is a magyar könnyűzene egyik legtöbbet analizált orvosi esete: lehet rajta vitatkozni, hogy zeneileg mennyi az annyi, de mindenki előtt egyértelmű volt, hogy a XXI. század zeneértékesítési és imidzsépítési trendjeit ő használta ki a legjobban, és mutatta meg rengeteg szakmabelinek az új irányt.

Ezt az időszakot dolgozza fel MIKI357 róla szóló dokumentumfilmje is. ugyanígy gondolkoztam, és azt hangoztattam, hogy fúj, aki popot játszik az eladta magát, tuti csak a pénzért csinálja. Közben aztán átestem egy zenei fejlődésen, és már nem elégített ki, hogy ugyanaz a loop fordul át újra meg újra önmagába, és akkor annyi a dal.

F: Valljuk be: szeretjük a popzenét! n INterjú: Dobos csaba, Bihari Balázs FOTó: Nagyillés Szilárd (Dal+Szerző)

21

INTERJÚ

MOHAI TAMÁS, DALSZERZŐ-GITÁROS

RENDEZNI A TÖRMELÉKET Mohain néven új és régi számokat egyaránt tartalmazó, összefoglaló jellegű szerzői albumot jelentetett meg a hazai zenei élet egyik enfant terrible-je, a gitáros-énekes-dalszerző, Mohai Tamás. Bő harmincéves pályafutásáról, mely folyamatos kaland zenekarokon és stílusokon át, három órát mesélt a Dal+Szerző stábjának. Íme, a kivonat.

D+SZ: Egyszer valahol azt mesélted, hogy gyerekkorodban sok szempontból szerencsés voltál, mert a szüleid generációját már megérintette a beathullám.

MT: Elég sok mindent ismertem meg a mindenkor előttem élők ízléséből. A nagyszüleim rádiót hallgattak, szüleim meg tévéztek, szerencsére a rockzene vett körül. A szüleim magnószalagjain nem találtam olyan táncdal jellegű dalokat, mint Koós Jánosé vagy Korda Györgyé, mert anyám ízléstelennek és nyálasnak gondolta az ilyeneket: ő trapézgatyában járt, Jimi Hendrix-sérója volt és dohányzott. Úgyhogy ők már Beatlesre romantikáztak. Az egyébként számomra döbbenetes volt, ahogy a ’80-as években visszajött és ma is ugyanúgy itt van közöttünk a hagyományos tánczene.

D+SZ: Amikor zenét tanítasz, akkor abban mennyi a filozófia?

MT: A zene maga filozófia, ha szavakba öntöd. Annyit rakok bele, amennyi kell. Rájöttem, hogy mekkora kamu volt, amikor a gitáriskolás könyvekben leírták régen, hogyan kell tartani a gitárt.

Ezek olyan vastagok voltak, mint a Biblia eredetiben.

D+SZ: Tizenöt évvel ezelőtt éppen a Prodigyt emelted ki kedvencedként.

MT: Mindig is vevő voltam az újdonságokra, a Prodigy egyébként a mai napig megmaradt. Mindent hallgatok, ami elér. Nem megyek utána. Annyi ismerősöm van, aki összevissza tol mindenfélét. Van például egy prog-rock taxis a városban, aki a Dream Theaterről tartott nekem kiselőadást a múltkor, Delov Jávorék meg már telefonáltak az A38-ról, hogy mikor érek már oda fellépni a Random Tripre. Tavaly egy goa partyn is részt vettem fiatal barátaim jóvoltából, és baromira tetszett az egész. Annyi hátránya van, hogy olyan hangos, hogy egyből leviszi a fejed. Nem az, hogy egy témában a negyedik percnél jön valami: már ahogy beszáll az alap, olyan, mintha egy kalapáccsal vernék a fejedet tizennyolc percen keresztül. A tanítványaimtól szoktam hallani érdekes dolgokat. Ők már mind a barátaim.

D+SZ: Tizenévesen csodagyereknek könyveltek el. Milyen jövőkép volt akkor a fejedben a zenélésről, ha volt egyáltalán?

MT: Nemrég megnéztem videón, tényleg az voltam. Felteszem majd az internetre, ti is látni fogjátok. Sikeres és hatalmas arcnak képzeltem magamat, hogy én majd megmutatom mindenkinek, és igazából ez is történt, csak nem tudok belőle kirakni egy utcahossznyi autót. Nem olyan későn elkezdtem zongorán is komponálni, mert a gitárral állandóan ugyanazt játszod egy idő után, mondjuk ebből marha jól elvan a kollégák 97%-a Magyarországon és külföldön egyaránt. Készültem a dzsessztanszakra és anyám D+SZ: A legújabb lemezed kissé csendben jelent meg cd-n. mondogatta – pedig én már akkor tudtam, hogy felesleges –, Viszont nem láttuk, hogy digitálisan bárhol fent lenne. hogy melózzak mellette. Ezzel azóta is így vagyok, és semmilyen MT: Én ezt már nem nagyon szoktam ellenőrizni. Be sem tumeló-szagú dolgot, amit rendszeresen kell végezni, nem csináltam, dom kapcsolni a számítógépet, mindenki azt mond nekem, amit kivétel az iskolák, ahol zenész-filozófiai órákat tartottam. akar. Azt, hogy nektek nincs és most tőlem akartok kunyerálni, azt értem, csak én nem a szakmának játszom, mert a szakma D+SZ: Hány tanítványod van most? állandóan bekuncsorogja magát az öltözőbe, ingyen jár konMT: Május 1-jétől, a munka ünnepe óta főállású művész va- certre, aztán meg hülyeségeket ír. Én a közönségnek játszom, gyok, így kevesebbet tanítok, de másként nem tudtam volna jó esetben ők hívnak meg magukhoz, és meg is veszik a lemezt. megcsinálni a lemezt. Nagyon szeretek amúgy tanítani, nem a Na mindegy, Mohain néven jelent meg a szerzői anyagom 2014 pénzért csinálom. Ha az embernek a zene a hivatása, akkor taní- végén a Hunnia Recordsnál, egy háromlemezes történet első rétani ugyanolyan, mintha amúgy is zenélnél. szeként. Utána jön egy Moha Infusion címmel és már készül 

23

INTERJÚ

 2022 munkacímmel egy harmadik, amely egyfajta szintézise lesz D+SZ: Az új dalok közül a Francnak annyi például tipikusan ilyen. a kettőnek. Az elsőn sok a duma, nincsenek fúvósok. Inkább a MT: Igen. Először megírtam rá a rapet, ami úgy jött ki, hogy szívós nótákat vettük fel. négy egymás után lévő sor azzal kezdődött, hogy „fasznak an�nyi…”, és aztán elkezdtem ehhez visszaszállingózni, hozzá-hozzáD+SZ: Ezen a lemezen több mint negyven emberrel dolgoz- írtam még két sort. Felkeltem hajnalban, a szokásos alvászavar, tál. Mennyi idő alatt készült el? és teleírtam vele egy egész oldalt. Aztán kétségbeestem, hogy MT: Sok. Régi vágyam volt már egy stúdióturnét csinálni, és ez milyen harmónia kellene alá. Elővettem egy kis fankit megspékelmost gyakorlatilag megvalósult. Vettünk fel Törökbálinton, Szé- ve ’80-as évekbeli gitárhangzással, amiből olyan dolgok jöttek ki, kesfehérváron, ezenkívül volt még a master. Úgyhogy mégsem hogy őrjöngtem. Amikor a Tibusznak mutattam, röhögött rajta, lett belőle akkora stúdióturné. de megjegyezte, hogy a zene sem semmi benne. A gitárszóló a végén nehéz szülés volt.

D+SZ: A Mohain egy projekt? Mi ez?

MT: Egyelőre azt jelenti, hogy egy lemezen hallunk egy csoD+SZ: Ezzel a lemezzel koncertezel majd? mó dolgot valakitől, amit az évek során csinált. Hetven-valahány MT: Május 16-án mutatom be a Barba Negrában. percbe belefért pár régebbi nóta is, és így sorba rakva a dalokat azt mondom róla, hogy ez egy zseniális lemez. Ha nem én csiD+SZ: Kik fognak veled játszani? náltam volna, akkor is tetszene. Azaz nem csak én csináltam, de MT: Fiatal és öreg zenészek egyaránt. Friss csapatot szeretnék, én ott voltam mindenhol, meg hívogattam mindenkit, tehát a ezért nem akarok neveket mondani, változik még a felállás. Ezfelelősséget is nekem kell érte vállalnom. után lakáskoncertek lesznek szerintem, még pár évig erőlködöm ezzel a Keith Richards-életmóddal, aztán feladom. Most, ahogy D+SZ: A lemezen a gyermekeid is szerepelnek. Valamilyen elolvastam a könyvet róla, teljesen a hatása alatt vagyok, Rolling szinten a tanáruk is vagy?

Stones-rajongó lettem. Azért tetszik ez az egész történet, mert MT: Nem. A kollegájuk vagyok, meg a rokonuk, aki ezt a mű- emberek egész életükben azt csinálták, amit szerettek, és közben sort csinálja egy ideje. Három gyermek került rá a lemezre, az csilliárdokat is kerestek vele. Ez a földi élet értelme. Jó, nekik is egyik az öcsémé, másik kettő az enyém. Marietta, a legidősebb megvannak ugyanúgy a bajai a menedzserrel, zenésztársakkal, gyermekem huszonnégy éves, neki a rockzenekarban éneklés magánélettel, de mégiscsak egész életében nem csinál semmi fekszik. Szereti, amit csinálok, barátként is megvagyunk, csak mást, csak amit szeret. néha játsszuk ezt az apa-lánya műsort.

D+SZ: Régebben nem szeretted a Stonest?

D+SZ: A rengeteg közreműködő mellett természetesen felMT: De, de azért rajongójuk nem voltam. Ha valamiért rajongbukkan a teljes Boom-Boom gárda is, ahol szintén zenélsz. tam, az a Beatles volt. Később volt olyan, hogy több riffem eseMT: Jelenleg ez az egyetlen zenekar, amelyben benne vagyok. tén rájöttem, hogy a Stonestól loptam. Így vagyok sok mindenEz egy all star csapat (Borlai Gergő, Szappanos György, Jamie nel, amit valaha szerettem – újra és újra felfedezem őket, mert Winchester, Tátrai Tibor, Mohai Tamás, a szerk.), a Boom-Boom ami jó volt régen is, az jó ma is. Most nyilván nem arról beszélek, egy szerelem volt, és ennek az emlékét őrzi öt zenész és a kö- hogy csak az jó. De van egy olyan töltése a múlt század második zönség, aki ezt végignézni. 2002 óta nem dolgoztunk semmin, felében történt össz-könnyűzenei kultúrának, mint egy becsaönmagában csak az első etapban voltunk „zenekar”. Most csak pódott aszteroida: mostanában kezdenek helyreállni a dolgok, annyit csinálunk, hogy időnként összeállunk és eljátsszuk a régi elkezdtük rendezni a törmeléket. műsort. Új számot véletlenül sikerült velük összehozni a lemezre, Ráadásul rájöttem arra, hogy a rossz fiúk voltak valójában a jó de jól sikerült. 1993-ban Gergővel – amikor még kisebbek vol- család, a jó fiúk pedig fordítva. tunk – és Nagy Imivel, aki most az új bandánk gitárosa is, trióban próbáltunk hétről hétre a Viking klubban. Én akkor költöztem fel D+SZ: Törmelékrendezgetés után nagyon kíváncsi vagyok, Pestre másodjára, megváltani a világot. Felvettem a próbálko- milyen lenne egy Mohai-féle elektronikus lemez. zásokat kazira, és elő-előveszegettem őket később, különböző MT: Beletrafáltál. Előjön a tézis-antitézis-szintézis hármas, refrénekkel. Egyébként mindent felveszek, de amikor új zene kell, a három lemez valamelyikének ilyennek kell lennie. Soha életemnem onnan merítek, mert egyszerűen annyi zene van a fejemben, ben nem gondolkodtam abban, hogy a zeném hogyan tudna amit még nem csináltam meg, hogy gyakran eszembe jut egy továbbmenni kompromisszumokkal, vagy milyen módszerrel tudhúsz évvel ezelőtti harmóniasor, amit fel tudok használni. A ki- nék tízszer annyit keresni. Meg hát Keith Richardsék nem szartak lencvenes évek végén jött az a zenében, hogy minden mindennel bele ugyanúgy? n illeszthető – ilyenkor gyakran szedegettem elő korábbi dolgokat. Akkoriban mondták nekem többen azt, hogy egy jó dalban INterjú: Bihari Balázs–Németh Róbert / Balázs Konrád, a verze maga a refrén. fotó: kiszely krisztián

24

INTERJÚ

mohai tamás Az énekes-gitáros a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz konzervatóriumában tanult Babos Gyula tanítványaként, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola dzsessztanár szakát végezte el. Számtalan zenekarban volt tag, több tucatban működött közre, emellett megszámlálhatatlan munkája volt session zenészként. Legismertebb formációja a Faxni, a magyar funk-jazz-pop-rock egyik klasszikusa, amellyel 1990-ben eMeRTon-díjat nyert (Az év reménysége). A 2000-es évek fordulóján játszott a KFT együttesben, tagja többek között a Mohai-Vörös Triónak, a Tomistarsnak, együtt zenélt Török Ádámmal, és rövid ideig az Easttel.

Az elmúlt évek egyik legenergikusabb rockzenekarának, a Boom-Boom alapítója, Tátrai Tiborral és Jamie Winchesterrel. Több mint 250 lejelentett művével az egyik legtermékenyebb zeneszerző és szövegíró az országban.

Második eMeRTon-díját a Háborúval kapta, amelyet 2006-ban az év zenekarának választottak. 20 éve oktat zenét intézményekben (Újpesti Erkel Gyula Zeneiskola, Bodajki Hangszíntér Művészeti Szakközépiskola), illetve otthon. 2014-ben jelent meg Fasznak annyi címmel szerzői nagylemeze, amelyen 17 dal foglalja össze 30 éves pályafutását.

25

LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

wellhello kis grofó horváth tamás & raul halott pénz l.l. junior feat. kenedi veronika wellhello kelemen kabátban feat. eckü majka curtis blr jolly & kis grofó young g. km. igni horváth tamás & raul feat. children of distance nótár mary majka és curtis pamkutya punnany massif & am:pm music nótár mary diazmentha horváth tamás jolly & kis grófo kowalsky meg a vega halott pénz halott pénz, fluor, deego horváth tamás & raul halott pénz feat diaz, mentha bódi csabi

rakpart mert a nézését meg a járását akarlak téged valami van a levegőben úgy szeretnék apuveddmeg maradjatok gyerekek belehalok no roxa áj ami belefér vége jali dali csak te létezel frozen – let it go élvezd szoszi van nélküled emlékszem még júliusra lej mamo lej amilyen hülye vagy, úgy szeretlek nem érinthet meg szeptember végén boldog vagyok hello lányok sexy lady

3 552 021 3 176 666 2 720 809 2 624 462 2 547 046 2 325 288 2 226 765 2 099 538 2 019 226 1 836 261 1 783 467 1 771 662 1 765 377 1 671 193 1 661 290 1 656 699 1 631 202 1 614 331 1 540 474 1 411 808 1 404 457 1 403 266 1 380 653 1 368 681 1 239 615

4 000 000

 javított  rontott n maradt új szereplő a listán

3 200 000

1 600 000

a toplisták a december–március időszakot fe­dik le, és kizárólag magyar zenei előadók eredményét mutatják. a youtube-lista az egész világról érkező megtekintéseket tartalmazza, a többi kizárólag magyarországi adatokból táplálkozik.

800 000

együttműködő partnereink: 3g multimédia kft. és a mahasz

2 400 000

0

1

2

3

4

5

wellhello kis grofó horváth t. l.l. junior wellhello rakpart mert a nézését akarlak úgy szeretnék apuveddmeg

2015 tél

   n

   n

       

LISTÁK

2 1

wellhello wellhello halott pénz

2 3

3

MAHASZ STREAMING TOPLISTA

rakpart apuveddmeg van valami a levegőben



1



3

2 4 5 6 7

a mahasz téli streaming toplistájára összesen csak három magyar szám tudott bekerülni. a hazai zenék visszaesése a listán annak köszönhető, hogy egy ideje már a spotify adatai is szerepelnek a mahasz összesítésében. a többinél jóval népszerűbb ez a szolgáltató, miközben a magyar számoknak nem ad külön kiemelést – ez a két körülmény vezetett oda, hogy a tavaly őszi listán tizennégy, a legfris­ sebb, téli toplistán pedig már csak három felvétel szerepel a hazai termésből.

8 9 10

11

12

13

14

15

16

17

 javított  rontott n maradt

18

új szereplő a listán

19

20

4

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

rakpart apuveddmeg légypapír igazán belehalok mary mix a legnagyobb hős paradicsom nincs határ valami van a levegőben egyedül the way i do hétköznapi hősök rád gondolok no roxa áj good bye örökké szindbád dala boldoggá tenni élvezd

wellhello newik feat. berkes olivér hooligans + lotfi begi caramel ákos zséda compact disco mohamed fatima rúzsa magdolna intim torna illegál byealex magna cum laude dér heni janicsák veca takács nikolas zanzibar compact disco honeybeast balkan fanatik halott pénz

rakpart good bye paradicsom még egyszer igazán hány percet élsz te meg én ragyog a szívem nélküled örökké hé budapest! te, a hőmérséklet és én ég veled / next please könnyek az esőben telihold indulás a holdra fel ms. right a legnagyobb hős feljött a nap valami van a levegőben

             

5 MAHASZ album TOPLISTA

MAHASZ single TOPLISTA

wellhello wellhello grb ákos majka, curtis, blr nótár mary honeybeast hooligans + lotfi begi grb halott pénz honeybeast vekonyz punnany massif kökény attila jolly és kis grofó newik feat. berkes olivér intim torna illegál ákos takács nikolas punnany massif

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

n

1

     

2 3 4 5 6 7 8

  

9 10

11

12

13

14

15

16

17



18

19

20

2015 tél

tankcsapda dynamic ákos rúzsa magdolna hooligans koncz zsuzsa budapest bár caramel magna cum laude kalapács intim torna illegál ákos király viktor honeybeast illés road sárik péter trió vásáry andré by the way halász judit

urai vagyunk a helyzetnek csak a név számít igazán dalok húrokra és fúvósokra társasjáték aréna 10 délutáni csókok epicentrum köszönet enigma mindenkinek igaza van arénakoncert 2011 3rd dimension a legnagyobb hős illés-box road movie x. jazzkívánságműsor 2 mozijegy ...for life kezdődhet a mulatság

n

   

 



ZENEIPAR

2014 ZENEI TERMÉSE SZÁMOKBAN

MENNYI AZ ANNYI? Közel 16 ezer új hazai dal és másfélezer új magyar szerző: ez a tavalyi év eredménye az Artisjus adatai alapján. Az átalakuló zenepiacnak és az egyre modernebb mérési technológiáknak köszönhetően két év alatt megduplázódott a „szerzői középosztály”: 2014-ben majdnem kétszer annyian kerestek havonta 50 és 500 ezer forint közötti jogdíjat, mint 2012-ben.

REKORD MENNYISÉGŰ BEJELENTETT MŰ

MŰVEK, MŰFAJOK

Ha a tavalyi évben született dalokat egyhuzamban lejátszanánk, akkor 33 napig megállás nélkül csak zenét hallgatnánk.

Soha ennyi művet nem jelentettek még be az Artisjushoz egy év alatt: 2014-ben összesen 15 934 új magyar dalt regisztráltak a szerzők, és ezek 70 százalékát az interneten jelentették be.

Az online bejelentéseknél a szerzők műfaj szerint is besorolhatják zeneműveiket a Szerzői Információs Rendszerben.

2014-ben élen járt a pop műfaja (20%), az electro/dance (15%) és a rock (15%), míg a besorolni nem kívánt műfajú „egyéb” szerzemények aránya 7,86% volt (ez utóbbit nem ábrázoltuk).

7275

10 974

16 000 220

12 000

POP

ELEKTRO/DANCE

15,03%

14.94%

KLASSZIKUS

ALTERNATÍV

FILMZENE

WORLD/FOLK

HIPHOP

20,08%

ROCK

8000

4000 10,21%

9,14%

7,16%

0 2010

2011

2012

2013

2014

online műbejelentések offline (papíralapú) műbejelentések

28

6,72%

5,74%

JAZZ

3,14%

ZENEIPAR

ĂšJ SZERZĹ?I MEGBĂ?ZĂ SOK SZĂ MA

KIFIZETETT JOGD�JAK MÉRTÉKE

Tavaly 1516 szerző (zeneszerző, dalszÜvegíró) adott megbízåst az Artisjusnak jogai kezelÊsÊre. Ez a szåm minden koråbbinål magasabb, a rekordnak szåmító tavalyi Êvhez kÊpest is 131 fővel tÜbb szerzőt jelent.

2014-ben Üsszesen 13 495 magyar szerzőnek fizetett ki 107 905 zenemŹre jogdíjat az Artisjus. A modernebb mÊrÊsi technológiåknak kÜszÜnhetően 2014-ben majdnem kÊtszer annyian kerestek havonta 50 Ês 500 ezer forint kÜzÜtti jogdíjat, mint 2012-ben.

BRUTTĂ“ JOGDĂ?J Ă–SSZEGE / HĂ“ (2014)

SZERZĹ?K SZĂ MA

1 000 000 < 24 2000

1500

đ&#x;&#x2018;¤

đ&#x;&#x2018;¤

1290

đ&#x;&#x2018;¤

đ&#x;&#x2018;¤

1516

1385

500 000â&#x20AC;&#x201C;1 000 000 67 200 000â&#x20AC;&#x201C;500 000 205

100 000â&#x20AC;&#x201C;200 000 313

1136

50 000â&#x20AC;&#x201C;100 000 466

1000

20 000â&#x20AC;&#x201C;50 000 895 5000â&#x20AC;&#x201C;20 000 1816

500

1000â&#x20AC;&#x201C;5 000 2575 < 1000 7134

0 2011

2012

2013

2014

Ă&#x2013;SSZESEN:

13 496

MAGYAR Ă&#x2030;S KĂ&#x153;LFĂ&#x2013;LDI JOGDĂ?JAK ARĂ NYA

online jogdĂ­j MAGYAR 30% KĂ&#x153;LFĂ&#x2013;LDI 70%

rĂĄdiĂłs jogdĂ­j MAGYAR 38% KĂ&#x153;LFĂ&#x2013;LDI 62%

Ăśsszes jogdĂ­j MAGYAR 47% KĂ&#x153;LFĂ&#x2013;LDI 53%

A fenti adatok csak a magyar szerzĹ&#x2018;kre vonatkoznak, mikĂśzben az Artisjus a kĂźlfĂśldi szerzĹ&#x2018;knek is beszedi ĂŠs kifizeti az Ĺ&#x2018;ket megilletĹ&#x2018; jogdĂ­jakat. AÂ tavalyi ĂŠvben az elutalt jogdĂ­jak 47 szĂĄzalĂŠka jutott a hazai szerzĹ&#x2018;khĂśz ĂŠs 53 szĂĄzalĂŠka kĂźlfĂśldi kollĂŠgĂĄikhoz. AÂ kĂźlĂśnbĂśzĹ&#x2018; kategĂłriĂĄk kĂśzĂźl az online lejĂĄtszĂĄsok esetĂŠben a legalacsonyabb a hazai arĂĄny: itt a magyar szerzĹ&#x2018;k az Ăśsszes beszedett jogdĂ­j 30 szĂĄzalĂŠkĂĄt kaptĂĄk meg.

AÂ koncerteknĂŠl a legmagasabb a magyarâ&#x20AC;&#x201C;kĂźlfĂśldi szerzĹ&#x2018;k rĂŠszĂŠre kifizetett jogdĂ­jak arĂĄnya â&#x20AC;&#x201C; ezen Ăśsszegek 70 szĂĄzalĂŠka vĂĄndorolt hazai alkotĂłkhoz ĂŠs csak 30 szĂĄzalĂŠk kĂźlfĂśldi szerzĹ&#x2018;khĂśz. AÂ televĂ­ziĂłs elhangzĂĄsok ĂŠs a hangfelvĂŠtelek esetĂŠben nagyjĂĄbĂłl egyenlĹ&#x2018;en osztoznak a magyar ĂŠs kĂźlfĂśldi alkotĂłk a jogdĂ­jakon, mĂ­g a rĂĄdiĂłktĂłl befolyt ĂśsszegeknĂŠl a jogdĂ­jak 38 szĂĄzalĂŠkĂĄt kaptĂĄk meg hazai szerzĹ&#x2018;k. n DAlszerzĹ&#x2018;.hu

koncert jogdĂ­j MAGYAR 70% KĂ&#x153;LFĂ&#x2013;LDI 30%

tĂŠvĂŠs jogdĂ­j MAGYAR 50% KĂ&#x153;LFĂ&#x2013;LDI 50 %

magyar jogdĂ­jak kĂźlfĂśldi jogdĂ­jak

29

30

KOMOLY

BELLA MÁTÉ, ZENESZERZŐ

Gondolj egy mondókára Amióta világ a világ, kutya-macska barátságban áll egymással a komolyzene és a könnyűzene. Egy időben úgy volt, hogy mindketten erősítőre dugják hangszereiket, ám előbbi meggondolta magát, és azóta is sóvárog a tömegek után.

Utóbbi élt a lehetőséggel, de időről időre visszatér eminensnek vélt társához, hogy újabb ötleteket szerezzen tőle. Mint két újkori nagyhatalom, akiknek flottái farkasszemet néznek egymással, de azért néha jót kvaterkáznak egymással egy csésze tea mellett. És persze mindig akadnak olyan hús-vér komponisták, akik át merik lépni a határokat. Bella Máté zeneszerző közéjük tartozik, ám mint sokaknak, neki sem volt könnyű az indulás. Sokan próbálták eltántorítani a pályáról, de szülei hittek benne, és végül egy ínhüvelygyulladás is jókor szólt közbe. A Junior Prima-díjas komponista azóta már másodjára nyerte meg a kamara kategóriát az UMZF zeneszerzőversenyén, több műve is bejárta a világ rádióállomásait. Neve mostanság neves zenekarok pultjain bukkan föl – és legutóbb az Eurovíziós Dalfesztiválra válogató verseny dobogós songjának szerzőjeként is. Fiatal komponistákat bemutató sorozatunkban vele beszélgettünk.

D+SZ: Egyszer azt mondtad, hiány van zeneszerzőből.

Bella Máté: Sok fiatal, akinek érzéke lenne a zeneszerzéshez, elvész a zeneiskolai tanulmányok alatt. Vagy azért, mert a tanára nem veszi észre a tehetségét, vagy azért, mert lebeszélik erről, mondván, nehéz szakma, és nem lehet belőle megélni. De melyik hivatás ne lenne tele kihívásokkal?

D+SZ: Veled is történt ilyen, megpróbáltak eltanácsolni a pá­lyáról?

BM: Hogyne. „Annyi sokkal hasznosabb dolog van az életben” – mondták. Nagyon könnyű eltéríteni valakit erről a pályáról, főleg az elején, fiatal gyermekként. Nagyon komoly hit és bizalom kell, hogy kitartson az ember. Olyannyira, hogy amikor eljátszot-

tam egy saját darabomat az egyik zongoravizsgámon az igazgató előtt, zagyvaságnak tartotta. Tízéves lehettem. Elgondolkodtam.

Mégiscsak a zeneiskola igazgatója mondta! Rengeteg ilyen buktatóval találkoztam, sőt, még a konziban is azt éreztem, hogy néhány tanárom nem hisz bennem eléggé. Szerencsére a szüleim mindvégig mellettem álltak, mások helyett is. Emlékszem, amikor az első IKZE-n (Ifjúsági Kortárs Zenei Estek – N. M.) megszólalt egy darabom, akkor változott meg körülöttem az attitűd. Ekkor mondták először, hogy érdemes lenne ezzel foglalkoznom. De a bizonytalanság egészen az egyetemi felvételiig megmaradt bennem, két szakra jelentkeztem: zongorára és zeneszerzésre. Nem voltam benne biztos, hogy az utóbbira is fölvesznek. 

31

KOMOLY



D+SZ: Végül a zongorát hagytad abba a zeneszerzés kedvéért. Úgy tudom, nem teljesen önszántadból, hanem egy gyakran kiújuló testi panaszod szentesítette a döntést.

BM: „B-kategóriás” zongorista voltam, ami az emelt szintet jelentette alapfokon. Rengeteg vizsgán és versenyen voltam túl, mégis nagyon izgultam, ezért soha nem teljesítettem úgy, ahogy előző nap a négy fal között ment. Inkább introvertált személyiség vagyok, ezért a komponálás kapásból jobban passzol hozzám, mint közönség előtt játszani. Az ötödik ínhüvelygyulladás pedig végérvényesen segített eldönteni, hogy melyik szakot adjam le a kettő közül. Könnyen meglehet, hogy a gyulladás okai valójában lelki eredetűek voltak. Szerencsére az egyetem öt éve már teljesen más hangulatban telt, mint a korábbiak. Fekete Gyula osztályába jártam, és úgy érzem, elsősorban neki köszönhetem azt, ahol most tartok. De elég hosszú út vezetett idáig. Ezért is pártolnám, hogy a zeneiskolai tanárok számára legyen továbbképzés, ahol olyan tudást szerezhetnek, amivel felismerhetik a zeneszerzői kvalitással rendelkező tehetségeket a tanítványaik között, ugyanis az ifjú komponisták általában a véletlennek – egy-egy figyelmesebb szolfézstanárnak – köszönhetően kerülnek a konzervatóriumba. És hozzátenném: egyre kevesebb ilyen tanár van.

D+SZ: Négy éve azt mondtad, hogy a zenei tanulmányok során az ember igyekszik tudatosítani azt, ami a gyerekkorában ösztönszerűen működött, később pedig ezt az ésszerűséget kell ismét megtölteni intuícióval.

BM: Akkor úgy éreztem, hogy nagy tudást halmoztam fel a zeneakadémiai tanulmányaim alatt, és nagyon koncentráltan próbáltam komponálni. Elvégre a Zeneakadémia egy kísérleti műhely, ahol az ember rengeteg mindent kipróbálhat. De a túlzott tudatosság egyfajta kontroll, és azt gondolom, hogy azokban a remekművekben, melyek az európai zenetörténetből számomra értékesek, arányban van a tudatosság és az ösztönösség. Szerintem a kizárólag intuitív módon, „érzésből” írás nem vezet célhoz az újzenében, ahol az ember nagyon komplex dolgokat próbál megfogalmazni. A „gyertyafénynél komponáló zeneszerző” képe romantikus vízió csupán.

mitológiából ismert „felejtés folyójáról” kapta a címét. Azért merülnek el benne a lelkek, hogy a földi életük emlékeit elfelejtsék.

Olvastam Csíkszentmihályi könyvét a flow-élményről, és ennek az alvilági folyónak a sodródás-érzését próbáltam megfogni ebben a vonószenekari darabomban, amit februárban Münchenben mutattak be.

D+SZ: Ha már a tudatosságnál tartunk: fontosnak tartod-e, hogy a szerző elmagyarázza a műveit a közönségnek? Ez első pillantásra kifejezetten hasznos dolognak tűnik, hiszen így minden hallgatónak megadatik a lehetőség, hogy többet tudjon meg a darab felépítéséről, vagy keletkezésének történetéről.

BM: Egy szerzőnek ezt meg kell tudnia fogalmazni. A magam részéről törekszem is rá – ez részben a doktori tanulmányaim „mellékhatása” –, mert sok esetben ennek segítségével lehet megérteni, milyen valós tartalom vagy gondolat áll a mű hátterében.

D+SZ: Másfelől viszont, ha nem éreznénk égető szükségét a magyarázatoknak, lehet, hogy kevesebben értetlenkednének a kortárs zenét hallgatva. A nyugati kultúrában valamiért állandó késztetést érzünk arra, hogy a nonverbális művészeteket megmagyarázzuk.

BM: Mindenképp hasznos, ha a szerzőnek van világos elképzelése arról, hogy mit akar közölni a zenéjével. Él viszont egy olyan téves gondolat erről, hogy ha elmagyarázzák, akkor a közönség sokkal jobban érti a darabot. Nyugat-Európában bevett szokás, hogy a zeneszerző a darabja bemutatója előtt kiáll a színpadra, és a műsorfüzetben írtakon túl is elmond néhány gondolatot, vagy a koncert előtt tartanak egy pódiumbeszélgetést a szerzővel.

Akit ez érdekel, közelebb tud kerülni a művekhez. Ugyanakkor semmilyen elemzés nem menti föl a szerzőt, ha pocsék a darabja.

D+SZ: Az elmúlt egy-másfél évtizedben végzettek általában elismerően szólnak a hazai zenei felsőoktatással kapcsolatban, azonban az idősebbek közül sokan úgy emlékeznek: a diploma megszerzése leginkább arra volt jó, hogy az ember elkezdje levetkőzni az iskolában megszerzett tudást.

BM: A mi generációnk már egészen más világba született. Az interneten mindenhez hozzá lehet férni, Thomas Adèstől Georg Friedrich Haasig bárkinek a zenéi meghallgathatók, és a legtöbb kotta is beszerezhető. De bizonyos szempontból az elszigeteltség még most is létezik, mert itthon az újzenei együttesek minimális támogatásból tartják fenn magukat, így nem tudnak koncertműsort tervezni, közönséget nevelni, külföldi szerzőket Magyarországra hívni. A koncertéletet illetően már egy jó ideje idült információhiányról beszélhetünk.

D+SZ: Mi az, ami neked mostanában „flow”-t okoz, amikor komponálsz?

BM: Az ihlet olyan tudatállapot, amikor egy gondolatot nagyon világosan és könnyedén meg lehet fogalmazni. Ezt kell zeneivé formálnia egy szerzőnek. Ehhez a szakmai háttértudás mellett innovatív gondolkodásra is szükség van, ezért is kezdtem el popzenével foglalkozni, mert úgy éreztem, hogy ez a műfaj az újzenével kapcsolatban is felfrissíti a gondolkodásmódomat. Érdekes egyébként, hogy ezt kérdezed, mert az új darabom, a Lethe (2014), amit a Bajor Rádió Zenekara és az Eötvös Péter D+SZ: Egy korábbi interjúdban elhangzik, hogy zeneszerzőKortárszenei Alapítvány megrendelésére komponáltam, a görög nek harminc fölött számít az ember.

32

KOMOLY

BM: Idén leszek harminc, úgyhogy ez a gondolat – ami egyébként Kocsár Miklóstól származik – most kezd izgalmassá válni (nevet). Ő azt értette ez alatt, hogy rengeteg hatás éri az embert, ám harmincéves kora körül letisztul, hogy mi az, ami valójában izgatja. Akkor derül ki, mit tud kezdeni az addig összegyűjtött tudásával, rátalál-e az egyéni hangjára, van-e közlési vágya, és ami talán a legfontosabb: hogy tud ezzel a képességével élni, hiszen ettől hiteles egy zeneszerző. A szerializmustól a spektralizmuson át a minimalizmusig rengeteg minden lezajlott a huszadik században, és amikor ezek az „izmusok” egyszerre vannak jelen a kortárs zenében, a korábbinál relevánsabb kérdéssé válik, hogy a szerző milyen közönség számára ír zenét? Egy komponista ráadásul négyötévente újragondolja, hogy kinek, hogyan és miért alkot, illetve ebből az első paraméter általában kötött, mert többnyire megrendelés alapján dolgozik.

D+SZ: Mi az, ami mostanában leginkább foglalkoztat?

BM: Ebben a pillanatban számomra az a legfontosabb, hogy minél egyedibb hangot találjak meg úgy, hogy közben innovatív maradjak. Ez elég nehéz, mert épp csak kitalál valamit az ember, amikor felfedezi az interneten, hogy másvalaki már megvalósította az ötletet. Sokan mondják, hogy a múlt század hatvanas éveinek kísérletező stílusa megbukott, de ez nem igaz, mert az ötletek integrálódtak: amikor valaki egy PS4- vagy Xbox-konzollal játszik, akkor a kísérőzenében gyakran Penderecki vagy Pärt megoldásait hallja. Eötvös Péter szerint a kortárs zeneszerzők olyanok, mint az asztronauták: az általuk szerzett tapasztalatok egy idő után integrálódnak a hétköznapokba. Ez egy elég pontos elképzelés, teljesen egyetértek vele.

D+SZ: 2002 óta vannak díjaid zeneszerzőversenyekről. Van hátránya, ha valaki túl sok ilyen megmérettetésen vesz részt?

BM: Valóban, ilyen régóta? (nevet) Azzal a bartóki idézettel szoktam élni, hogy a verseny a lovaknak való. Hogyan mérnénk valamit, ami nem mérhető? Mégsem sportesemény ez, itt nincs célfotó, nincs kapu. Én nagyon egyszerű okokból kezdtem zeneszerzésversenyekre jelentkezni: ez tűnt az egyetlen olyan platformnak, ahol lehetőségem van másokkal megismerkedni, kikérni a véleményüket a darabjaimról, másrészt olyan esemény, ahol kiváló együttesek mutatják be a pályaműveket. A versenyek nagyon sokat lendítettek a karrieremen, sokan megismertek a szakmán belül, és akiknek szimpatikusak voltak a kompozícióim, később felkértek darabok megírására. Nekem – akinek a családja révén nem volt szakmabéli rokona – ez volt az egyetlen lehetőségem.

D+SZ: A komolyzene művelői nálunk még csak ismerkednek az önmarketinggel, ez feltehetően az államilag támogatott magaskultúra egyik velejárója. Emlékszem, amikor 2013-ban az UMZF Zeneszerzőversenyen a színpadra hívták a döntősöket, már a megjelenésed is azt sugallta, hogy számodra ez fontos dolog. Manapság pedig már ügynököt is foglalkoztatsz. Megéri?

BM: A Gradus Művészügynökség keresett meg, Meczner Vera lett a menedzserem.

Egy bizonyos pont után elkezdenek sokasodni az adminisztratív teendők, ami nagyon könnyen kizökkenti az embert a munkából. Ilyenkor a menedzserem az, aki tárgyal helyettem, képvisel engem, miközben én a művészeti feladataimra tudok koncentrálni. Azt hiszem, szerencsés vagyok, mert Verával könnyen szót értünk egymással, és azonosan gondolkodunk a világról is – így kiválóan működik közöttünk a munka.

D+SZ: Többek között a menedzsered hívta fel a figyelmedet arra is, hogy érdemes lenne kilépned a „klasszikus” keretek közül: az Eurovíziós Dalfesztiválra válogató A Dal 2014 versenyen a Fool Moonnak írt szerzeményedet a négy legjobb közé választotta a zsűri.

BM: Előtte nem foglalkoztam könnyűzenével, popzenével meg végképp. Vera vetette fel, hogy milyen furcsa, hogy az egyetemet végzett zeneszerzők idegenkednek az Eurovíziós Dalfesztiváltól, pedig jó ötlet lenne kipróbálni. Polyák Lilla énekesnő volt az első, akinek dalt írtam. Eleinte egyáltalán nem volt biztos, hogy bármi megvalósul belőle, hiszen teljesen „tradicionális” zeneszerző vagyok abban az értelemben, hogy először kottapapírra írom a darabjaimat, és a Sibeliussal (kottaszerkesztő program – N. M.) elboldogulok, de más szoftverrel nem igazán. „Nem gond – mondta Vera –, keresünk valakit, aki meghangszereli.” Nagyon sokáig dolgoztam ezen a dalon, leginkább azért, mert nem értettem, mitől működőképes a mai popzene. Már a harmadik verziót írhattam, de ismét visszadobták – azt gondoltam magamban, itt vagyok a diplomámmal, épp a doktorimat végzem, és nem tudok megírni egy háromperces popdalt, kezd igen kínossá válni a helyzet –, amikor felhívtam Szakos Krisztiánt, aki később a dalt hangszerelte az ének–zongora verzió alapján. Azt mondta – és ezt sohasem felejtem el –, gondolj egy mondókára, egy egyszerű dalocskára, mert a popzenét ez hajtja. Nem bonyolult, de mégis komplex ez a rendszer: a szöveggel, a dallammal, a harmóniai fordulatokkal és az effektusokkal egyszerre kell megjeleníteni a tar- 

33

LISTÁK

 talmat. Tehát bizonyos szempontból minden egy irányba mutat.

Azóta rádiós sláger lett a dalból, a fesztiválon Lilla a középdöntőig jutott vele. De engem továbbra is foglalkoztatott a dolog, mert versenyhelyzetnek, kihívásnak éreztem. Ekkor jött egy ötlet: mi lenne, ha a cappella dalt írnék a Fool Moonnak? Persze rögtön rengeteg megoldandó kérdés merült fel az élő tévéfelvétel miatt, a fejmikrofonoktól kezdve a hangcsatornák számáig. Rácz Gergő (az együttes egyik tagja – N. M.) lett a dal társszerzője, bizonyos elemeket – például a testdobot vagy a szájjal előállított effektusokat – közösen dolgoztuk ki. Második helyen zártunk, nagyon közel jutottunk ahhoz, hogy ez a dal képviselje Magyarországot.

Gyula Béke című versére írt műved ott volt a legjobbak között.

BM: Minden szerzőnek olyan versből kellett kórusművet komponálnia, amely az anyanyelvén íródott. A párizsi Cité de la Musique-ben tartott ősbemutatón az én művem lett a koncert záródarabja. Az összes kórus, mintegy százhúsz énekes közös krédója volt ez a Juhász Gyula-költemény. Azt hiszem, ez például olyan platform, ahol – igaz, a szomszédunkban zajló szomorú történések apropóján – a kortárs zene aktuális üzenetet tud közölni. (Érdekesség, hogy a koncert másik magyar szerzője, Varga Judit ezúttal osztrák színeket képviselt; Schlummert ein… című munkája egy Bach-kantáta szövegén alapul – N. M.)

D+SZ: Azt mondtad, a Fool Moonnak írt dallal az a cappella stílus versenyképességét is szeretted volna bizonyítani. Távolabbi párhuzam, de a többszólamúság kapcsán utalhatnék a már említett Lethe című művedre is, ami a kora barokk idején elterjedt, egymásnak felelgető kórusok technikáját alkalmazza, vonószenekari apparátusra alkalmazva.

BM: Olyannyira, hogy a Zeneakadémián ellenpontot is tanítok, így a korai többszólamúság is nagyon izgalmas terület számomra.

A Lethében a pódium jobb és bal oldalán is egy-egy vonóskvintett, középen pedig vonóskar foglal helyet. Ezeknek az előadócsoportoknak a viszonyrendszerében rejlő lehetőségekkel kísérletezem már évek óta a kamarazenei kompozícióim nagy részében.

D+SZ: Mennyi idővel előre van beosztva a naptárad?

BM: Nagyjából egy évre előre tudom pontosan, hogy mivel kell foglalkoznom, de egy kicsit mindig futok magam után, mert a komponálás mellett tanítok, és a doktori disszertációmon is dolgozom. Nem vállalok el sok felkérést, ugyanakkor hosszú időt töltök egy-egy művel. A Lethével például öt hónapot foglalkoztam, ami a darab időtartalmához képest meglehetősen hosszú idő.

Csak nyugodt környezetben tudok komponálni, és hagyok időt magamnak kutatásra, vázlatok írására is, mivel úgy hiszem, csak kimunkált és innovatív ötleteknek van helye a kottapapíron. n

D+SZ: Egyik legutóbbi darabod, a Hypnos (2014) folyamatszerűségével a filmzenéket idézi.

BM: Sokan mondták már, hogy a zenémnek erős vizualitása van. Törekszem is erre, már a címadásaimmal próbálom a közönség képzelőerejét ösztökélni. A zene folyamatszerűsége abból adódhat, hogy nagyon sokat tanulmányoztam Ligetit, mindenekelőtt pedig az általa alkalmazott zenei struktúrák nagyon közel állnak hozzám.

D+SZ: Áprilisban a Budapesti Fesztiválzenekar művészei adják elő Chuang Tzu’s Dream (2008) című munkádat, így ez a műved már sokadszorra hangzik el, többek között a London Sinfonietta és az UMZE Kamaraegyüttes is játszotta.

BM: Nagy köszönettel tartozom Rácz Zoltánnak, aki bemutatta a művet az UMZE Kamaraegyüttessel – a szívén viseli a darab sorsát. Nem tudom, a London Sinfoniettához hogyan jutott el, de nagyon örültem neki; később Lisszabonban a Nemzetközi Zenei Tanács ezt a kompozíciómat ajánlotta a világ számos komolyzenei rádiójának sugárzásra. Az Editio Musica Budapestnél nemrég elkészült egy revideált kölcsönanyag, ami tisztább kottaképpel, sokkal játszhatóbb formában jeleníti meg a művet, mint az eredeti változat.

D+SZ: Tavaly ősszel Body of Songs címmel mutatták be azokat a dalokat Európa-szerte, amelyek az első világháború kitörésének centenáriumára kiírt pályázatra készültek. Juhász

34

INTERJÚ: Németh Marcell Fotó: Nagyillés Szilárd (dal+szerző)

bella máté A zeneszerző a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Kocsár Miklós növendéke volt. 2011-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Fekete Gyula tanítványaként szerzett diplomát. 2010-ben Chuang Tzu’s Dream (2008) című kompozícióját a Nemzetközi Zenei Tanács (IMC) a 30 évnél fiatalabb szerzők kategóriájában a világ komolyzenei rádiócsatornáinak ajánlotta sugárzásra. 2012-ben az Operaházban játszották a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem felkérésére komponált egyfelvonásosát, A tavasz ébredése című operát.

A musica viva, a Bajor Rádió Zenekara és az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány közös felkérésére írt, Lethe című vonószenekari darabját 2015-ben mutatták be. Színházi munkái mellett popzenével is foglalkozik: 2014-ben a Fool Moon vokálegyüttesnek írt It Can’t Be Over című dala a közönségszavazatok alapján a második helyen végzett. Az UMZF Zeneszerzőverseny kamara kategóriáját két ízben, 2009-ban és 2013-ban is megnyerte. Érdemeit 2010-ben Junior Prima díjjal ismerték el. Jelenleg a Zeneakadémia DLA programjának keretében doktori disszertációján dolgozik, valamint egyetemi tanársegédként zeneszerzést oktat az intézményben.

KOMOLY

35

DAL+SZERZŐ ZENEIPAR

ILYEN VOLT TAVALY A ZENEIPAR

ahogy a magyar szereplők látják A magyar zeneipar szereplőit arról kérdeztük, melyek voltak 2014 legfontosabb eseményei, tendenciái a nemzetközi zeneiparban, illetve a hazaiban. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mik lesznek az idei év legnagyobb kihívásai, feladatai. Körkérdésünkre 18 iparági szereplő válaszolt.

NEMZETKÖZI ZENEIPAR: STREAM Az egyértelműen látszik, hogy a legtöbb zeneipari szakember a stream előretörését tartotta 2014 legfontosabb tendenciájának; ezt azonban többféleképpen közelítik meg az iparági szereplők.

A legnagyobb kérdés persze az, hogy lesz-e ebből „értékelhető bevétel a szerzők és az előadók számára is, vagy a jövőben is inkább szolgáltatónak és kiadónak éri meg lenni inkább.” – Tóth Péter Benjamin (Artisjus).

Bali Dávid (A38) szerint a stream új szabályrendszert teremt: a hallgatónak szélesebb látókört kínál, a zenekaroknak a gyorsan, akár egyetlen dallal megszerezhető ismertség, illetve az önmenedzselés lehetőségét. Horváth Renátó (Eastaste, Balcony TV) pedig egy másik aspektusra hívta fel a figyelmet: arra, hogy „ezeken a szolgáltatásokon keresztül a márkák számára is remekül mérhető az egy-egy előadóra eső figyelem”.

A Spotify-on kívül más digitális szolgáltatók is komoly szerepet töltenek be a zeneiparban. Szarka József (Hear Hungary) a YouTube Music Key fontosságára hívta fel a figyelmet: hatalmas előnnyel érkezik a piacra, „a legnagyobb felhasználóbázist célozhatja meg”. Sallai Zsuzsa (Metatron) pedig az eredetileg zenefelismerő appként indult Shazam „zeneipari mogullá válását” emelte ki.

MAGYAR ZENEIPAR: STREAM, ÖNMENEDZSELÉS A stream szolgáltatások népszerűségének növekedése a magyar piacon is érezhető és fontos tendencia volt a megkérdezettek szerint. Az általános, a nemzetközi zeneiparra vonatkozó kétkedéssel szemben a válaszolók a magyar piacon inkább azt látták, hogy növekedtek a bevételek; a Mahasz arról számolt be, hogy jelentősen emelkedett a felhasználók és a meghallgatások száma is. „Sok-sok felhasználó ismét fizetett a zenéért, ami nem volt természetes az utóbbi 10 évben.” – Forrai Krisztián, Réz

36

György Persze a Spotify mellett nem szabad elfeledkezni a még mindig nagyon fontos YouTube-ról. Bodrogi András arról számolt be, hogy a videómegosztótól több bevételt kapnak már a zenészek, Szűts László (Mahasz) viszont egyrészt a „zenefogyasztás első számú platformjának” nevezte a YouTube-ot, másrészt azt írta: „a YouTube minden ’szépsége’ ellenére lényegesen kevesebb bevételt biztosít az alkotók számára, mint a többi felhasználási forma”.

Voltak azért, akik problémákról számoltak be. A Deezerrel nagy nyilvánosságot kapott jogvitát kezdő EJI jogtanácsosa, Békés Gergely így fogalmazott: „A streaming szolgáltatók miatt egy sor olyan konfliktus vált megkerülhetetlenné, amelyeket évekkel korábban meg kellett volna már oldani. Elég, ha csak megemlítjük a zenész-jogdíjak kérdését, vagy azt, hogy elvárható-e a nemzetközi szereplőktől a hazai repertoár kiemelt kezelése.” Szarka József azt írta kérdésünkre, hogy bár a Telekom és a Spotify együttműködése „papíron a legjobb dolog”, az „sok szempontból nem váltotta még be a hozzá fűzött reményeket”, de hozzátette: „a potenciál még mindig ebben a konstrukcióban rejlik a hazai zeneipar számára”, illetve a Telenor–Deezer együttműködésben.

Többek között a digitális zeneterjesztés terjedésével függ ös�sze az is, hogy az önmenedzselés egyre jellemzőbbé válik. Pontosabban itt is összetett a kép. Bali Dávid a Middlemist Red példájából kiindulva arról írt: „már hisznek annyira magukban a feltörekvő produkciók, hogy a webkettőt felhasználva merjék hallatni a hangjukat, ez pedig egy olyan, függetlenségre törekvő utat vázol fel, amiben másodlagossá válik a kiadók és menedzsmentek szerepe. Már csak iránymutatásra van legfeljebb szükség, de semmiképp sem vezetésre.” Ugyanakkor vannak területek, ahol éppen hogy kevésbé támaszkodnak csak magukra az előadók, és szakértőket vonnak be a döntésekbe.

DAL+SZERZŐ ZENEIPAR

Legalábbis ezt írta Tóth Péter Benjamin: „Az aggregátor cégek és a YouTube-os Multi Channel Networkök egyre több előadót képviselnek – kezd kihalni a teljesen do-it-yourself modell a digitális felületek kezelése terén.” Összefügg ezzel a témával a tudatosság és a kreatív menedzsment kérdése. Horváth Renátó szerint néhány kivételtől eltekintve általános az ötlettelenség egy-egy új lemez, szám elkészülése után, túl az online premieren és a lemezbemutató koncerten. Ös�szességében nagy terük van a magyar zenekaroknak, Valdinger Gábor (Bladerunnaz) szerint legalábbis „egy közepes produkció, magyar nyelven és hangszeres felállással, valamint némi marketingérzékkel országos sikereket tud elérni.”

NAGY-SZÍN-PAD, CSEH TAMÁS PROGRAM Sokan említették az év legfontosabb eseményei között a Nagy-SzínPad tehetségkutatót, illetve „tehetségmutatót”, amely már „működő és ígéretes” előadóknak adott erős promóciót, amelyet a legtöbben ki is tudtak használni. A Cseh Tamás Program, amely (egyéb célok mellett) eddig nem ismert tehetségek támogatására indult, szintén jelentős esemény. Az ebben mentorként részt vevő Piskor Zoltán határozottan úgy látja, hogy a programnak van értelme, „hiteles szakmai átgondoltsággal” sokat segíthet; mások viszont 2015 nagy kérdéseként említették, hogy valóban hatékony lesz-e a CSTP. Többen kiemeltek nagy magyar sikereket: a Middlemist Red sikertörténetét, a Deezer Young Guns versenyének megnyerését. Jehan Paumero (Believe Digital) egy műfajt emelt ki „visszajön a rock!” címszóval, számos, nemzetközi színvonalú lemezről beszámolva.

A koncertszervezői oldalról, a Live Nation részéről Márkus Éva viszont komoly kihívásokról számolt be, amelyeket „az óriási devizaárfolyam-ingadozások és a világ legmagasabb áfája” okoznak. „Nehéz úgy versenyben maradni a tárgyalások alatt, hogy a környező országok azonos jegyárak mellett 10-15, de van, ahol 21% előnyben vannak az ottani alacsony kulturális áfa miatt” – írta. A dollárárfolyam romlása miatt pedig „gyakorlatilag januárban elölről kellett kezdenünk az amerikai produkciókkal folytatott tárgyalásokat”, és biztosan lesz olyan show, amely emiatt nem jut el Budapestre.

KIHÍVÁSOK, FELADATOK 2015-BEN Végül megkérdeztük azt is, hogy milyen feladatok, kihívások állnak 2015-ben a magyar zeneipar előtt, illetve a válaszadók saját cége, szervezete előtt. Nem meglepő módon itt is előkerült a stream, illetve a finanszírozás kérdése. A Mahasz elnöke szerint minden iparági szereplő számára a stream erősödésének elősegítése a legfontosabb feladat; el kell érni, hogy az iparágon kívüli érintettek (a közönség, a média) tisztában legyenek vele, hogy ezek a szolgáltatások jelenthetik a minden oldal számára megfelelő üzleti modellt. Szarka József egyetért e céllal; „kiadóként annyit tudunk tenni, hogy a művészeinkkel együtt gondolkozva megpróbáljuk az új zenefogyasztási modelleket bemutatni a rajongótáboraik számára.” Ez már csak azért is fontos, mert a stream slágerlistákon igen kevés a magyar felvétel.

Jehan Paumero szerint fontos, hogy a zeneipar „helyet csináljon az új zenekaroknak”, már csak azért is, hogy a fesztiválok lineupja frissüljön. Más kiindulópontból, de erről írt Bérczes Ádám (Egység Média) is: a pénzorientált szemlélet tarthatatlanságának felismerése után jöhet az, hogy azoknak ad teret a zeneipar, „akik érdemesek rá”.

Horváth Renátó a zeneipar, illetve saját vállalkozása fontos feladatának tartja, hogy a cégeket, márkákat meggyőzzék arról, megéri a zenére figyelni, és azt nem „aprópénzből” megoldani.

Bodnár Réka arról írt, hogy fontos kihívás, hogy az egyébként meglévő jó zenekarok, koncerthelyszínek, fesztiválok gazdaságilag átgondolt céges működést vezessenek be; mert van kereslet a zenére, de fenn is kell tudni maradni.

2015-ben publikálja majd a ProArt az első Magyar Zeneipari Jelentést. Ennek üzenetét már most előre bocsátotta Tóth Péter Benjamin: „legfontosabb célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét: a zenei területre ne teherként, kulturális költségként tekintsenek – hanem olyan iparágként, ami hozzáadott értéket jelent a magyar gazdaság számára.” n Rónai András / DAlszerző.hu fotó:shutterstock

37

JOGI ESETEK

A SZERZŐI JOGI VÉDELEM HATÁRAI

a védjegy óvja taylor swiftet This sick beat. Love love love. Fearless. Party like it’s 1989. Cause we never go out of style. Could show you incredible things. Nice to meet you. Where you been?

– Ezekben a félmondatokban az a közös, hogy Taylor Swift zeneszámaiban hallhatóak, és az énekesnő nemrég védjegyoltalmat igényelt rájuk. Az interneten bejegyzések sorában találgattak az emberek: ez vajon azt jelenti, hogy ezentúl senki nem mutathat hihetetlen dolgokat a zenében, és nem dalolhat betegen jó ütemekről?

Nem egészen, de lássuk először, mi is indította meg a „levédetési” lázat. Kézműves Swift-rajongók maguk által készített, és az énekesnő idézeteivel díszített bögréket és nippeket árultak egy adok-veszek oldalon (etsy.com), és bár a készítők úgy vélték, nem tesznek ezzel semmi rosszat, Taylor jogsértésre hivatkozással leszedette az oldalról a termékeket. Ezzel együtt elindította a védjegybejegyzési eljárást annak érdekében, hogy egyes terméktípusokon, amiket hosszú listában sorol fel (mint konyhai textilek, edények, hajdíszek, babzsákok, webáruházak, karácsonyi zoknik, hogy csak néhány furcsa példát említsek) csak a sztár maga használja e kifejezéseket.

védjegyét, a védjegynek legyen megkülönböztető jellege, ne legyen leíró jellegű (tehát például asztalosként egy székre a „szék” elnevezést nem, de vendéglátósként ez éttermem elnevezésének ugyanezt a védjegyet már megszerezhetem).

A VÉDJEGYOLTALMAT NEM SZABAD ÖSSZEKEVERNI A SZERZŐI JOGI VÉDELEMMEL.

A szerzői jogi védelemnek valóban az az előfeltétele, hogy a műnek legyen egyéni-eredeti jellege (értsd: legyen sajátos, megkülönböztető, utánozhatatlan, kreatív stb.). A fent idézett sorok (bár kétségkívül felbukkannak Taylor zeneműveiben is) önmagukban jellegtelen, néhol már elcsépelt fordulatok, amikben nincsen COULD SHOW YOU INCREDIBLE THINGS. nyelvi lelemény. Egyéni-eredeti jelleg híján pedig nem is minőEgyesek szerint a zeneipar halálát jelzi, mások szerint a sztárok sülhetnek szerzői műnek, így véleményem szerint nem élveznek alapvető bevételi forrását jelenti a merchandising, tehát az a szerzői jogi oltalmat sem. gyakorlat, hogy az őket idéző képekkel, szavakkal, motívumokkal díszített árukat forgalmazzanak. Erre két irányból ad támogatást ÉPPEN EZÉRT SZERZŐI JOGSÉRTÉSRE HIVATKOa jog: egyrészt a személyiségi jogaikra hivatkozással eltilthatnak ZÁSSAL NEM LENNE ESÉLY ELTILTANI MÁSOKAT AZ másokat attól, hogy például az arcképükkel visszaéljenek, vagy a ILYEN HÉTKÖZNAPI SOROK FELHASZNÁLÁSÁTÓL. jóhírnevüket megsértsék. Mivel ez egyedi mérlegelést, bizonyí- Ettől még Swift kisasszonynak anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy tást igényel, a hírességek gyakran inkább védjegyként jegyezte- más ne nyomja rá őket pólókra. Feltehetően emiatt tanácsolta a tik be azokat az ábrákat, megjelöléseket, mottókat, akár egész felkészült IP jogász személyzete a védjegyoltalmat: a védjegy által mondatokat is, amiket előre megjelölt áru- és szolgáltatástípuso- néhány évre akár triviális kifejezésekre is kaphat védelmet, de csak kon el szeretnének helyezni – ezáltal biztosítva, egyértelműsítve, meghatározott áruk és szolgáltatások megkülönböztetése érdekéhogy erre bizony mások nem jogosultak. ben, és a bejegyzés (nem olcsó) díjának megfizetése mellett.

Nem kell tehát megijedni: Taylor ezek után sem fogja tudni MÉG AKKOR IS, HA EZEK EGÉSZEN megtiltani nekünk, hogy a „szerelem, szerelem, szerelem” örökHÉTKÖZNAPI MONDATOK. zöld passzussal írjunk újabb slágert, vagy úgy bulizzunk a színpaA kreativitás a védjegyoltalom szempontjából nem fontos, hiszen don, mint 1989-ben. n védjegyként szinte bármi bejegyeztethető. Néhány tilalmat kell figyelembe venni, így többek közt ne sértsük meg más fennálló Fodor Klaudia Franciska, fotó: Sarah Barlow– Stephen Schofield

39

PROGRAMAJÁNLÓ

HASZNOS HOLMIK

PROGRAMOK IPADRE Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével. hanganalízis telefonnal Az MC Studio nevű szoftverrel kiválthatunk egész drága oszcilloszkópokat, fázismétereket, ha van egy iPhone-unk. A mikrofon és a vonalbemenet lehet a forrás, de ha van többcsatornás audióinterfészünk is a telefonhoz (vagy iPadhez), akkor akár nyolc csatornát is vizsgálgathatunk egyszerre.

Tizenöt dollárba kerül.

kijött a sound canvas ios-re A kilencvenes évek klasszikus General MIDI hangszere, a Roland Sound Canvasa sem kerülte el végzetét, belőle is app lett, telefonon és táblán is fut. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb, SC-88-as modulig bezárólag tud mindent, amit ezek a kis szintimodulok nyújtottak annó, 1600 hangszínnel, 63 dobkészlettel. Bevezető ára tizenöt dollár – de minimum negyedik generációs táblagép kell hozzá, figyeljünk.

akai mpc-szerű app az uvi-tól A főleg hangmintákkal foglalkozó UVI ütőképes produkciós appal jött ki iPadre, neve BeatHawk. Az MPC kinézetű dolog 16 sávos szekvenszerrel indít, 780 megányi hangmintát kapunk alá, ezekből lehet szintetizálgatni, effektezni, és természetesen további UVI mintákat is lehet vásárolgatni, in-app formában. Mindössze öt dollárba fáj az egész.

táblán él tovább a cz A Casio felújította nyolcvanas évekbeli klasszikus szintisorozatának szoftvermotorját, és iPad-app formátumban kínálja ettől a héttől. A CZ App (ez a neve) húsz euróba kerül, és nagyon szuper, épp úgy szól, mint azok a bizonyos szintik annak idején. n

40

41

42

GENERÁCIÓK

FERNANDO SAUNDERS ÉS KÁLLAY-SAUNDERS ANDRÁS

egy fül, az egy füL Földrajzi értelemben jó messze esett az alma a fájától: az amerikai Fernando Saunders anyai ágról magyar származású fia, Kállay-Saunders András lassan öt éve Budapestről építgeti a karrierjét. Ha viszont hagyjuk őket egy kicsit zenéről beszélni, hamar kiderül, hogy nagyon is egyre jár az agyuk. ott kell lenni a YouTube-on is jó klipekkel, gyűjteni kell a lájkokat a Facebookon, és így tovább. Ezzel persze önmagában nincs semmi baj, de ilyen körülmények között azért könnyen elvész a tehetség, és az is előfordulhat, hogy tévútra jut az ember, mert már nem arra koncentrál, hogy jó legyen a mesterségében, és jó zenét csináljon. András viszont szerencsére ebben a környezetben is nagyon jó munkát végez, mert folyamatosan fejlődik énekesként, D+SZ: Szóval akkor meghatározó élmény volt a későbbiek szempontjából? dalszerzőként és producerként is, és életKSA: Hát igen. De sok hasonló élményem volt, mert egy csomószor ott ültem az ilyen ben tartja az igazi zenét. Büszke is vagyok fellépéseken meg a koncerteken a közönségben, és néztem, hogy jaj, én is szeretném rá. (mosolyog) majd ezt csinálni egy nap.

D+SZ: De azon azért biztos meglepődD+SZ: Mindkettőtök életében gyerekkorotoktól fogva jelen van a zene, de azért tél, amikor kiderült, hogy elindul egy mamégsem egyforma a hátteretek, és két markánsan különböző zenészgenerációhoz is gyar tehetségkutatón. tartoztok. Meg lehet mondani, kinek volt könnyebb dolga?

FS: Abból a szempontból tényleg kelleFS: Azt hiszem, nekem. Már az is eleve szerencse, hogy akkoriban születtem Detro- mes meglepetés volt ez nekem, hogy én is itban, amikor az a város volt a zenei világ szíve a Motown miatt, mert így tényleg szü- épp Európában dolgoztam az akkori lemeletésemtől fogva körülvett a zene, és minden támogatást megkaptam a karrieremhez. zemen, és jólesett tudni, hogy a közelében Már tizenhat évesen felfedezett Hamilton Bohannon, a Motown egyik zenekarvezetője, vagyok. A jelentkezése viszont annak elleés együtt játszhattam vele olyan sikeres kislemezeken, mint a South African Man, a nére sem lepett meg, hogy eredetileg csak Foot Stompin Music vagy a Disco Stomp, ezáltal pedig sok ajtó nyílt meg előttem, és focizni és a nagymamáját meglátogatni eljutottam New Yorkba, ahol olyanokkal zenélhettem, mint Jan Hammer, Jeff Beck, ment Magyarországra, mert tudtam, hogy John McLaughlin és Lou Reed. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a mi generációnk szívből szereti a zenét. Bár azt is be kell előtt nem álltak kihívások, de mi még kizárólag a zenét tartottuk szem előtt, amikor vallanom, hogy amikor megnéztem a videjátszottunk, a sikerrel nem foglalkoztunk. Az egyszerűen csak jött magától. Akkoriban ókat a meghallgatásairól, rájöttem, hogy a fiatal és az idősebb zenészek mind segítették egymást az álmaik megvalósításában, még annál is nagyobb benne a zene iránti és ha valaki tehetséges volt, azt az egész világ megtudta. Ráadásul több terünk is rajongás, mint gondoltam. Ami persze navolt, több helyen léphettünk fel, mint a maiak. Andrásnak ezek az ajtók már nem nyíl- gyon jóleső érzés volt. nak meg olyan könnyen, mert ma már nem elég jó énekesnek vagy zenésznek lenni,  D+SZ: Mi az első közös emléketek, amiben szerepet játszott a zene?

Fernando Saunders: Nekem az első zenével kapcsolatos emlékem Andrásról a születése, ugyanis éppen turnén voltam, amikor érkezett. Szerencsére így is ott lehettem a kórházban New Yorkban, mert tartottunk egy rövid szünetet, sőt az orvos még azt is megengedte, hogy én vágjam el a köldökzsinórt. Pár nappal később aztán visszaültem a repülőre, és elmentem Ausztráliába befejezni a turnét. Életem egyik csúcspontja volt, hogy ott lehettem, amikor világra jött a fiam.

Kállay-Saunders András: Az én első emlékem az, hogy a David Letterman Show-ban vagyunk, és ők készülnek a Lou Reeddel a fellépésükre. Egészen kicsi voltam még, csak álltam és néztem, hogy jaj, nagyon tetszik nekem ez a világ.

43

GENERﾃ，Iﾃ適

44

GENERÁCIÓK



D+SZ: És önmagát mennyire lepte meg a történet főszereplője?

KSA: Az indulásom előtti napon ültünk a kocsiban egy barátommal kint Amerikában, és poénból azt mondtam neki: Danny, én most elmegyek Magyarországra, és hatalmas énekes leszek. Képzeld csak el, ahogy magyarul énekelek. Az a vicces, hogy aztán tényleg énekes lett itt belőlem, pedig hát eredetileg szó sem volt ilyesmiről. Én úgy voltam vele, amikor jelentkeztem a Megasztárba, hogy odamegyek, de biztos nem fog tetszeni nekik, ahogy én magyarul énekelek. Hát... tévedtem. (nevet) D+SZ: Egyébként milyen volt idejönni Európába amerikaiként? A legtöbben elég komoly kultúrsokként élik meg a dolgot.

KSA: Nekem egy hét után már olyan volt, mintha mindig is itt éltem volna. Még New Yorkhoz képest sem érzek olyan nagy különbséget. Ez is egy város, meg az is.

D+SZ: És a terveid közt szereplő nemzetközi sikerhez is jó kiindulópont Budapest?

KSA: Bárhonnan lehet indulni, csak indulni kell. (nevet) D+SZ: Maradjunk még egy kicsit a tehetségkutatóknál. A Fernando generációjához tartozó zenészek általában viszolyognak az ilyen műsoroktól, András nemzedékében viszont ez már szinte természetes része a karriernek. Ti személy szerint hogy viszonyultok a dologhoz?

FS: Hát igen, a mi generációnkra valóban jellemző egyfajta viszolygás, de én azért nem vagyok kimondottan a modern tehetségkutatók ellen. Inkább úgy fogalmaznék, hogy 50–50 százalékban hasznosak és ártalmasak. A baj az, hogy mostanában egy ilyen műsor már nem csak a tehetségről szól, sőt a nézettség fontosabb is annál. Sok jelentkező nincs is felkészülve, a forgatás közben tanulnak énekelni és előadni, emiatt viszont rövid

lesz a karrierjük is. Szóval én azt tanácsolnám mindenkinek, aki elindul egy ilyen versenyen, hogy koncentráljon a hosszú távú pályafutásra, mert egy tehetségkutató megnyerése még csak a kezdet.

András szerencsére pozitív példa: bár végül nem nyerte meg a műsort, előtte sok kaput megnyitott a Megasztár, mert ő egy természet adta tehetség, akinek csak egy lehetőség kellett, és azóta meg is mutatta, hogy érdemes hosszú távon figyelni rá, mert sok rejlik még benne.

KSA: Az én véleményem is az, hogy a tehetségkutató inkább csak egy lehetőség, hogy minél több emberhez eljusson az, amit csinálsz. A valódi verseny akkor kezdődik, amikor vége van a műsornak, mert akkor dől el, hogy ki tud dalt írni, ki igazi egyéniség. Mivel van, aki hagyja, hogy kihasználják, másrészt a tévés műsorral egy nagyon szigorú szerződés is jár, a legtöbben ilyenkor nem azt csinálják, amit szeretnének. Én viszont ahol lehetett, ott nem engedtem, hogy beleszóljanak a dolgaimba. Ilyen terület volt például a zeneszerzés is. Én mindig olyan zenéket írok, amik nekem tetszenek, próbálok kilógni a sorból, nem megyek a trendek után. Ennek a része az is, hogy mostantól a Kállay SAUNDERS Banddel folytatom a karrieremet, mert nekem az az igazi zene, amikor élő hangszerek vannak körülöttem. Persze semmi rosszat nem akarok mondani a tehetségkutatósokról, csak azt javasolnám én is az indulóknak, hogy ne hagyják magukat, ha mások irányítani akarják őket.

D+SZ: Nagy küzdelembe került elérni, hogy téged ne ugyanúgy kezeljenek, mint a többieket?

KSA: Hát, nem volt egyszerű. Amikor mutogattam a dalaimat, hogy ezt írtam, azt mondták: de András, a magyar fül ezt nem fogja elfogadni. Pedig hát mindenkinek ugyanolyan füle van, egy fül, az egy fül. (nevet) Meg is kérdeztem, honnan tudják, hogy a magyar fül nem fogja sze-

kállay-saunders andrás Az amerikai-magyar énekes, előadó, producer és zeneszerző New Yorkban született, a modell Katalin Kállay és az ismert amerikai producer, soulénekes Fernando Saunders gyermekeként.

2010-es látogatása tartósnak bizonyult, miután a TV2 által szervezett Megasztár ötödik szériájában a negyedik helyet sikerült megszereznie. 2011 nyarán jelent meg Csak veled című első kislemeze, Tonight nevet viselő dalát pedig már a híres malmői producerrel, Rebstarral készítette. A 2012-es és 2013-as évben is jelentkezett az Eurovíziós Dalfesztivál magyar előválogatójába, utóbbi alkalommal My Baby című szerzeménye második helyezést ért el, amely aztán a MAHASZ rádiós top 40 listáján az előkelő első helyre került. Harmadik évben zsinórban, 2014-ben is bejutott A Dal második elődöntőjébe, Running című dalával, amivel aztán a döntőt megnyerve ő képviselhette Magyarországot az 59. Eurovíziós Dalfesztiválon, Koppenhágában. A döntőben ötödik lett, amely Magyarország második legjobb eredménye a verseny történetében.

Azóta profi zenészekkel megalapította a Kállay Saunders Bandet, így ezentúl zenekaros felállásban folytatja pályafutását. Idén tavasszal karrierjének fontos állomásához érkezett, hiszen megjelenik első nagylemeze, Delivery Boy címmel.

45

GENERÁCIÓK



fernando saunders A Detroitban született világhírű amerikai énekes, basszusgitáros, producer és dalszerző már fiatalon bekerült a zenei vérkeringésbe. Gyermekkorában lehetősége nyílt rengeteg hangszert kipróbálni, templomi énekes közösség vette körül, és csak néhány háztömbre lakott a híres Motown Records-tól. Nemzetközi karrierje első lépése volt, amikor 1974-ben a híres funk-pop művész, Hamilton Bohannonhoz csatlakozott, majd ezután a Jeff Beck–Jan Hammer Group tagja lett. A nyolcvanas évek eleje óta ápolt szoros szakmai és baráti kapcsolatot Lou Reeddel, aki szerint Saunders zenéjén keresztül valóban a létezés magas szintje érhető el. Keresett stúdió- és session-zenészként olyan előadókkal, zenészekkel dolgozott együtt, mint Jimmy Page, Eric Clapton, Joe Cocker, Slash, Marianne Faithfull, Pat Benatar, Tori Amos, Joan Baez, Steve Winwood vagy Suzanne Vega. Közreműködött Presser Gábor részben az Egyesült Államokban felvett albumán, a Csak dalokon.

Szólókarrierje során öt nagylemezt adott ki, dalairól a rangos Rolling Stone magazin is elismerően nyilatkozott. Legutóbbi kiadványa három éve, 2012-ben jelent meg Happiness címmel.

46

retni, ha még nem is hallotta, és mondtam, hogy én azt fogom csinálni, amit szeretek, mert nem azért zenélek, hogy megfeleljek valakinek.

egy kicsi „ufó” a zenémben, és van benne természetesség is. Összehozzuk ezt a két világot, és ebből lesz az András-stílus, ami kicsit ilyen „alien”. (nevet)

D+SZ: A debütalbumod is e miatt a hozzáállás miatt készült ilyen hosszú ideig?

KSA: Igen. Amikor vége lett a Megasztárnak, arról volt szó, hogy gyorsan kiadunk valami lemezt, de végül nem így lett, és most már örülök is ennek. Egy csomó időt beleraktunk ebbe az albumba, átgondoltuk az egészet, és szerintem közben én is változtam, fejlődtem. Nyitottabb lettem, több dolgot éltem át, és több dologról tudtam írni, így most már egy új oldalamról ismerhetnek meg az emberek.

Sőt, nem is csak egyről, mert egy lemez pont arra jó, hogy sok oldaladat megmutathatod.

D+SZ: És ha mindent egybe kell vetni, mi volt a legfontosabb útravaló, amit Fernandótól kaptál?

KSA: Sokszor mondta, hogy nem az a jó énekes, aki nagyon magas hangokat présel ki magából, és nagyon ordít, hogy elájuljanak az emberek, mert az a fontos, hogy ha ül valaki a közönségben, vagy néz a képernyőn keresztül, annak hiteles legyen az, amit énekelsz. Hogy valami benyomást adj a nézőnek, hogy érezze a szavakat, az összes hangot, ami kijön a szádon. Nekem fontosabb a hangképzésnél a karakter, az, hogy hogyan mondom ki a szavakat. Tulajdonképpen nem is énekelek... vagyis hát énekelek, de akkor is inkább előadok. Ott van mondjuk a Running. Amikor elhangzik benne az a szó, hogy „cries”, nem fogom így nyomni, hogy (énekel) „cri-i-i-es”, hanem arra gondolok, hogy most sírok. Ez a fontos, nem az, hogy mennyire szépen énekelem ki. Ezektől a dolgoktól lesz hiteles ez az egész. n

D+SZ: Honnan fakad az az öntörvényűség, ami ennek az egész attitűdnek a hátterében áll?

FS: Nem gondolom, hogy én lennék András tehetségének és sikerének a forrása, de az azért nyilvánvaló, hogy az én fiam lévén nagyon hamar megismerte az igazi zenészéletet, mert ott volt a próbákon, a koncerteken és a tévéműsorokban, amikor Lou Reeddel, Marianne Faithfull-lal vagy akár Presser Gáborral játszottam, sőt az egyszerű vacsorákon, baráti összejöveteleken, születésnapokon is. Szóval sokat tanult a régimódi zenélésről, és ez meg is jelenik a saját dalaiban. Még a családom múltjában nagy szerepet játszó gospel és a Motown is visszaköszön belőlük.

KSA: Igen, mivel sokat hallottam ezeket a „zenészes” zenéket, egyszerűen rám ragadt ez. De az is egy nagy változás volt, amikor ideköltöztem Magyarországra, mert akkor meg nyitottabb lettem az európai zenére, és azt is belekevertem az én amerikai stílusomba. Nagyon erősen bennem van a régi világ, amit apukám képvisel, de keverem a modern dolgokkal. Van

INterjú: Bus András

47

48

DAL+SZÖVEG

BRADÁNYI IVÁN (1930. 04. 11.)

B, mint BRADÁNYI, BUDAPEST, barcelona Ma már érdekes tény, de akkoriban nem is volt annyira különös, hogy bár Budapesten született, családi hagyományból adódóan egyáltalán nem tudott magyarul egészen az elemi iskola kezdéséig, hiszen otthon kizárólag németül beszélt vele családja és környezete. Bradányi Iván erre az időszakra datálja a nyelv és a nyelvek szeretetét, amikor élvezettel hasonlította össze a német és a magyar szavak jelentéstartalmát, keresve és megtalálva bennük a szépséget. Hat nyelven beszél, memóriája legendás. Író, műfordító, dalszövegíró.

A Fekete Péter, ez a legendás Eisemann-kisoperett fordította érdeklődését a zene felé, majd jöttek sorra a példaképek, Kapitány Anna, Rákosi János, G. Dénes György, Szenes Iván, akik nevét ma is naponta elmondja a reggeli kávé előtt emlékeztetőül. Hajdú Júlia énekesnő először még eltanácsolta a Piaf-fordításokkal érkező ifjú titánt, de egy évvel később már az ő dalát énekelte. Bradányi Iván tizenkilenc éves korában kezdett el dolgozni a Magyar Rádió zenei osztályán, generációjából ő lett az első, aki ide bekerült dalszövegíróként, itt aratta első sikereit és tett szert számtalan barátra, köztük Záray Mártára és Vámosi Jánosra, Tolnay Klárira, Mezei Máriára, Latinovits Zoltánra, Ruttkai Évára és sorolhatnánk. 1951-es Sétahajó című dala e korszak talán legismertebb Bradányi-slágere.

2006-ig dolgozott. – Kíváncsi voltam erre a hülyére, aki hazajött – mondta viccesen Bradányinak Kovács Kati, amikor először dolgozni kezdtek. A dalszövegírónak körülbelül kétezer, a Rádióban felvett dala készült.

Bradányi számtalan előadóval dolgozott az elmúlt évtizedekben, legemlékezetesebbek talán a Záray–Vámosi párosnak vagy a Cserháti Zsuzsának írt dalai. Utóbbihoz kapcsolódó anekdota, hogy az Ez majdnem szerelem volt című dalát eredetileg Cserháti énekelte volna egy fesztiválon, ám ekkor az énekesnő már terhes volt így a koncertszervező iroda végül Máté Pétert küldte helyette. Később, amikor Cserháti kisfia, Krisztián megszületett, Bradányi a kórházba ment meglátogatni egy csokor virággal, melybe elrejtette az Édes kisfiam szövegét. Ebből szüMivel 1956-ban fegyverrel vett részt az októberi forradalomban, letett később az énekesnő egyik legismertebb slágere. élete egy tizenkét éven át tartó kalandregénybe torkollt, hiszen miután elhagyta az országot, a bécsi Pen Clubnál kötött ki, ahol Bradányi hihetetlen termékeny szerző még ma is, harminc életsegített elbírálni, ki jogosult segélyre. Innen Londonba került, rajzi könyv is fűződik nevéhez, sőt legalább kétszáz Disney-film majd Franciaországba, ahol fénykorában élőben láthatta Edith fordítását is neki köszönhetjük színházi darabjai, műfordításai Piafot. Dolgozott légitársaságnál, mellyel majdnem az egész mellett. 2007 óta a Katolikus Rádióban készíti heti rendszeresvilágot bejárta. Mivel a hatvanas években még nem engedték séggel nosztalgikus zenei műsorait, eMeRTon- (1988, 1989), haza letelepedni, keresett a térképen egy B betűs várost, ami Huszka Jenő- (2000), Magyar Rádió Életmű- (2005), Artisjus Budapestre emlékeztetheti. Így élt egészen 1972-ig Barceloná- Életmű-díjas (2011). n ban, amikor az itthon érte garanciát vállaló barátai, Fényes Szabolcs, Bágya András és a Záray–Vámosi házaspár révén hazaköl- –AJM– tözhetett és ismét a Magyar Rádióban kaphatott munkát, ahol illusztráció: németh gyula

49

IRODALOM

„VÉGEM, HA LESZ: ÚGY LEGYEN, MINT A DALNAK”

ELHUNYT FODOR ÁKOS „UGYANAZ A NÓTA szól mindannyiunkon – de hányféleképpen, istenem! A megszólalásunk pillanatától kezdve fogyó egyetlen élet játszik rajtunk, zseniálisan alkalmazkodva a szüntelenül közelgő halál hibátlan intéseihez. Ki magas, ki mély, ki közepes, ki színpad-nyilvános, ki csók-intim, ki pokolkeserves, ki röf-böf-buffó-mulatságos, ki csekélyke, ki fület-falat-repesztő hangon csendíti, füttyögi, hörgi, mormolja, nyeríti, dadogja, dörgi, motyogja, zizegi, sikoltja, suttogja: csodálatos, csodálatos, csodálatos” – írta 1982-ben, harmadik könyvének fülszövegeként.

A HAIKU Lábam előtt ült egy madár, majd felröppent – Nehezebb lettem.

MOZART nincs rossz fű. Nincs szél, ami ne jól fújna. Nincs hamis madárfütty CIVILIZÁCIÓ forgóajtó áll a sivatagban. Aki kikerüli: nincs HAIKU-RONDÓ az én poklomban számolnak és mértékkel szeretnek; órát lesve időznek; folyton véleményük van; csak idő van, semmi tér.

Azt mondják: PERSZE. Csak idő van, semmi tér; mindenki siet, nyilatkozik, birtokol, temet, nemz és szűl – semmi nincs, csak történik az én poklomban MŰHELY-HAIKU Talán hozzá se nyúlj. Csak nézd és nézd, míg csak gyönyörű nem lesz.

50

AZ IGAZI NAGYSÁG Jelentéktelen, mint nők öle, profilból; szemből: megrázó ECCE HOMO ravaszkodnunk kell: egy sámli fölött se tudnánk átröpülni KOAN még az sem kizárt, hogy a céltábla nyilad útjába kerül TÁRSASÉLET fölkerestelek, hogy ne kelljen rádöbbenned: magamrahagytál EGY AJÁNDÉK ELHÁRÍTÁSA Ne adj igazat.

Neked túlsokba kerül; nekem meg épp van.

SZERELEM ahogy a szél meglebbenti a függönyt: nem a függöny, nem a szél. A lebbenés ALTATÓ minden veszteség fájdalombacsomagolt megkönnyebbülés 3 NEGATÍV SZÓ nincs semmi baj SZINOPSZIS Hallomásból tudom, hogy megszülettem. Életem azt pletykálja: meghalok.

– Valami más (aminek nevére sem leltem) biztosít: a z is csak múló állapot.

Szerkesztette: Podonyi Hedvig Fotó: Díner Tamás

fodor ákos A magyar haikuköltészet mestereként tartják számon. Első kötete 1978-ban jelent meg, amit további tizenkilenc követett, de nevéhez fűződik mintegy félszáz zenés színpadi mű (musical, opera, operett) magyar szövegének megalkotása, továbbá számos drámafordítás, versfordítás, dalszöveg megírása is. 2003-ban Artisjus Életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2007-ben az Artisjus Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával, 2010-ben Bank Austria Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el tevékenységét. Életének hetvenedik évében, 2015. február 21-én hunyt el. Az ő hangja és megszólalásmódja igazán különleges, összetéveszthetetlen volt – talán ez teszi a legtöbbek által olvasott kortárs hazai költők egyikévé. n

51

52