Dal+Szerző magazin 2016/03.

dal+ szerző AZ AZ ARTISJUS ARTISJUS INGYENES INGYENES ZENEIPARI, ZENEIPARI, KULTURÁLIS KULTURÁLIS MAGAZINJA MAGAZINJA I I MEGJELENIK MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE NEGYEDÉVENTE I I MMXVI MMXV / II. III. I I

www.artisjus.hu www.artisjus.hu

HA VALAMI, AKKOR EZ IGAZÁN A DOLGOM SZEDER-SZABÓ KRISZTINA

RÁNGATHAT FEL ÉS LE AZ ÉLET, MEG FOGNAK SZÜLETNI A DALOK Petruska András 1 DAL NEM CSINÁL NYARAT Lotfi Begi HAGYOMÁNYŐRZÉSSEL ELJUTNI A MÁIG Fekete Gyula

1

EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 4 LEMEZAJÁNLÓ 6 CSENDBEN BELEOLVADNI A MASSZÁBA URBÁN TAMÁS, FOTOGRÁFUS

Egyre többször olvashatunk a magyar zenei sajtóban olyan írást, amelyet szerző-előadó közöl, de meglehetősen ritka, hogy kisebb publicisztikát is ír. Palya Bea szemmel láthatólag ugyanolyan szenvedéllyel ír, ahogy muzsikál: egy fura este kapcsán vizsgálja az általa feltett kérdést Hova tűntek a nők? címmel. Hogy rögtön ellenpontozzunk, címlapunkon Szeder-Szabó Krisztina dalszerzőénekes-gitáros: idén új lemezt jelentetett meg Táncolj velem élet! címmel. Szeder úgy gondolja, ha megírja, milyen az ő cipőjében lenni, másoknak is segítséget adhat.

Bemutatjuk egyik legjobb barátját, pályatársát, Petruska Andrást, aki idén dobta a legnagyobbat, sikere volt a Dal című műsorban, megjelent új albuma, a Kapunyitó, és közben még a keresztnevét is elhagyta, a produkció Petruska néven fut tovább. Dalszerző generációkról, fejlődésről, és persze a siker titkáról beszélgettünk vele. A háttérben dolgozókról sem feledkeztünk meg, Lotfi Begi producerként számos előadót, dalt vitt sikerre az elmúlt években. Hasonló háttérmunka zajlik egy igazán patinás intézmény falai között: a Zeneakadémia jelenben betöltött szerepéről, feladatairól Fekete Gyula zeneszerző, tanár, a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékének vezetője, tudományos és nemzetközi rektorhelyettese beszél. Jogi esetek rovatunkban ismét kényes témát feszegetünk: 2016-ot írunk, és csak most kezd lassanként körvonalazódni, hogy a szerzői jog szerint mikor szabad linkeket használni az interneten. Az Európai Bíróság már három fontos ügyben hozott ítéletet, részben megnyugtatva a kedélyeket, részben pedig felborzolva a területtel foglalkozó szakemberek idegeit. n

10 SZEMÉLYES ÉS ESENDŐ DEVIL'S TRADE 11 HIBA A MÁTRIXBAN RANDOM TRIP 12 RÁNGATHAT FEL ÉS LE AZ ÉLET, MEG FOGNAK SZÜLETNI A DALOK } PETRUSKA ANDRÁS 16 HA VALAMI, AKKOR IGAZÁN A DOLGOM } SZEDER-SZABÓ KRISZTINA 22 A SZÁMOK NYELVÉN FELMÉRÉS A ZENEFOGYASZTÁSI SZOKÁSOKRÓL 24 LISTÁK YOUTUBE, MAHASZ, ZENESZÖVEG 26 HAGYOMÁNYŐRZÉSSEL ELJUTNI A MÁIG } FEKETE GYULA 30 HOVÁ TŰNTEK A NŐK PALYA BEA 32 1 DAL NEM CSINÁL NYARAT } LOTFI BEGI 36 KONZERVZENE A STOCK ZENÉRŐL 38 BŰNÖS KAPCSOLATOK JOGI ESETEK 40 HALLGATJÁK, DE NEM TUDJÁK, MIT A PLAYLISTEKRŐL 42 TÉNYLEG FONTOSAK A PLAYLISTEK ADATOK A PLAYLISTEKRŐL 44 NEM VÉSZ EL, CSAK ÁTALAKUL MENYHÁRT JENŐ 46 A MÁSIK FORRADALOM KÖNYVAJÁNLÓ

a szerk.

48 GERŐCS PÉTER IRODALOM

2

IMPRESSZUM

12 A KAPUNYITÓN MÁR JÓVAL LAZÁBB VOLTAM, TÖBB TERET ADTAM A JÁTÉKOSSÁGNAK, TÖBB IDŐM IS VOLT FELVENNI A LEMEZT, AMI SZINTÉN FONTOS VOLT

18 ELÉG SOK MINDEN MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLÖTTEM MEG BENNEM, AMI VÉGÜL IS A DALOKBAN CSAPÓDOTT LE

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXVI. harmadik negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1114 Budapest, Ulászló utca 8.)

Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté Ebben a számban közremûködtek: Balkányi Nóra, Bihari Balázs, Biczó Andrea, Deme Zsófia, Hegyi György, Jávorszky Béla Szilárd, Kalocsai Krisztina, Nagy Kátya, Prieger Zsolt, Réz György, Szabó Sz. Csaba, Tóth Péter Benjamin Lapterv: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

26 AMIKOR EGY ILYEN MUNKA MEGSZÓLÍT, MINT AMIT A ZENEAKADÉMIÁN ELVÁLLALTAM, AKKOR NEM LEHET FÉLREÁLLNI

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8.

E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

32 A SZERZŐK ÉS AZ ELŐADÓK EGYRE JOBBAN ELFOGADJÁK AZT A HELYZETET, HOGY A PRODUCERI MUNKA ÖNÁLLÓ FELADATKÖR

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre.

A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

HÍREK

d+sz hírek petíció az európai bizottságnak Méltányos bevételt kérnek az online felhasználások után Európa alkotói. A szerzők petícióban kérik az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claude Junckert, hogy végre ezt a kérdést is rendezzék. Az összefogás apropóját az adta, hogy szeptember végén az Európai Bizottság a szerzői jogi szabályozás reformját tárgyalja, és ez a folyamat a digitális felhasználásokra fókuszál. A nyílt levelet nyár végéig mintegy húszezer alkotó írta alá, köztük sok száz magyar szerzővel.

A csatlakozók között világhírű alkotókat is találni: Ennio Morricone, Jean-Michel Jarre, Pedro Almodóvar, Imogen Heap, David Guetta és Andrea Bocelli is az aláírók névsorát gyarapítja. A petíció szellemi gazdája a szerzők európai szervezete, a GESAC. Céljuk, hogy a YouTube-hoz hasonló domináns piaci szereplők többé ne térhessenek ki a felelősségvállalás alól arra hivatkozva, hogy ők mindössze technikai közvetítői a kulturális tartalomnak.

szerzőségi adatok az interneten Az Artisjus és a Zeneszöveg.hu együttműködésének köszönhetően mostantól pontos szerzői adatok láthatók a dalszövegek mellett a Zeneszöveg.hu weboldalon.

A szerzők nevén kívül a dalok nemzetközi azonosítója (ISWC-kód) is elérhetővé vált.

Az együttműködés keretében az online daladatbázist összevetették az Artisjusnál regisztrált zenék adatbázisával. Ahol egyértelmű egyezés volt, ott a két adatbázis adatait összepárosították, és nyilvánosan elérhetővé tették. Ez jelenleg mintegy 40 ezer magyar zenei szerzeményt jelent. „Eddig a pillanatig nem volt olyan fórum, ahol hiteles forrásból értesülhettek a kíváncsiskodók egy-egy dal szerzőinek kilétéről, ezért örülök az együttműködésnek” – mondta a hír kapcsán Molnár Tamás, aki korábban az Anti Fitness Club, most a Jetlag dalszerző-frontembere, emellett számos hazai előadónak írt már dalt. „Ha másoknak írok dalszövegeket, a produkció szempontjából háttérmunkát 2

mmxvi.iii végzek. Olyan háttérmunkát, ami ennyi publicitást igazán megérdemel”.

Csipai Roland, a Zeneszöveg.hu igazgatója kiemelte, hogy az Artisjus adatai segítségével tovább pontosíthatták szolgáltatásukat. „Így nemcsak a rajongók, hanem a zeneipar összes szereplője számára hasznos információkkal szolgál a Zeneszöveg.hu. Az év végén megújuló oldal újabb, a szakmai szereplőket és a nagyközönséget is támogató funkciókkal egészül ki, ehhez kapcsolódik a most elindított együttműködés is” – mondta.

júniusi nagyfelosztás A 2015-ben beszedett jogdíjak kifizetésének második ütemére június végén került sor. A szerzők és jogutódok ekkor kapták meg a könnyűzenei koncertek jogdíját, a filmzenei, a gépzenei, a televíziós jogdíjakat és az üres hordozó díjat. Változást jelentett a korábbi évekhez képest, hogy egy új uniós irányelv miatt az azonosítatlan jogdíjakat már külön felosztásban kapják meg a jogosultak. Emiatt a felosztható jogdíjalap átlagosan 13 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál.

A szervezők tavaly rekordszámú rendezvény adatszolgáltatását küldték meg az Artisjusnak, ennek eredményeként tavaly novemberben és idén júniusban ös�szesen 17.461 db könnyűzenei rendezvény után számolt el jogdíjat a szerzőknek az Artisjus. Filmzenei jogdíjban összesen 1.764 magyar szerző és jogutód részesült.

A gépzenei jogdíjalap 41 százalékát szintén most osztották fel az előző három év hangfelvétel-kiadási adatai alapján – ös�szesen 5.619 fő részesült ebből a jogdíjból.

A 2015-ös televíziós adatok alapján készített jogdíjfelosztásban 40 TV csatorna szerepel. Ezek mintegy 4,6 millió elhangzási adatát figyelembe véve 87 ezer zenemű 4.589 szerzője (vagy jogutódja) kapott televíziós jogdíjat június végén.

változás a műbejelentésben 2016 szeptemberétől a dalok elektronikus regisztrációjánál már a dalszöveget is fel kell tölteniük a szerzőknek. A változásra azért volt szükség, mert a tapasztalatok szerint a rendezvényszervezők vagy a hangfelvétel-kiadók nem minden esetben ismerik a zenék pontos címét, így előfordul, hogy a szöveg egy sorát tüntetik fel műcímként az adatszolgáltatásukban. Ez a pontatlanság sajnos meggátolhatja a helyes műazonosítást, és ezzel együtt a jogdíjak kifizetését is. Mostantól az írásos formában is beérkező dalszövegeket egy program automatikusan összeveti a felhasználói adatszolgáltatásokból érkező információkkal, így a pontatlanságok egy része kiszűrhetővé válik. A dalt bejelentő szerző egy új, Dalszöveg nevű oldalon tudja a dal szövegét megadni a Szerzői Információs Rendszerben. Ennek legegyszerűbb módja az, ha bemásolja a szöveget az ebből a célból kialakított, szerkeszthető mezőbe.

A korábban bejelentett zenéknél egyelőre nem lehet pótolni a dalszöveget, de a jövőben erre is lesz majd lehetőség.

budapest music expo Október 7-től 9-ig rendezik meg idén a régió legnagyobb nemzetközi zenei és audiovizuális kiállítását, a Budapest Music Expót.

A helyszín változik, ezúttal a Hungexpóra várják a zenészeket, a zenekedvelőket, a hangtechnika szerelmeseit a szervezők három napon át. Több száz élőzenei rendezvény és a világ szinte összes, jelentős zenei márkája várja a látogatókat. A zenéhez nem csak a koncerteken lehet majd közel kerülni, hiszen a kiállított hangszereket és hangtechnikai eszközöket most is ki is lehet próbálni. Az Artisjus önálló standdal és egy bemutatóval is várja a Budapest Music Expóra látogató zenei alkotókat, hogy helyben intézhessék jogdíjas ügyeiket, feltehessék kérdéseiket, és vendégünk legyenek egy frissítőre.

HÍREK

d+sz hírek

mmxvi.iii bognár szilvia a budapest ritmo megnyitójának egyik fellépője fotó: falus kriszta

új iskola: öröm a zene

budapest ritmo októberben

A Gitármánia Tábor élményalapú oktatási koncepciójára épülő iskola nyitotta meg kapuit. Kortól függetlenül várják mindazok jelentkezését, akik vágyat éreznek magukban, hogy valamilyen hangszeren, esetleg zenekarban játsszanak, vagy énekesként, dalszerzőként, szövegíróként próbálják ki magukat.

A teljesen kezdőtől az újrakezdőn át a haladó, vagy töredezett tudású fél-profiig bárki jelentkezhet a képzésre. Az iskola oktatói több mint egy évtizede alakítják az oktatási módszereiket, és már eddig is számos fiatal zenészt indítottak el az úton. Választható hangszerek: basszusgitár, billentyűs hangszerek, dob, gitár, fafúvós hangszerek. A hangszeres oktatás mellett kiemelt figyelmet fordítanak a dalszerzésre, a szövegírásra, és általában a kreativitás fejlesztésére.

Az iskolának a Szent György Média és Informatikai Szakközépiskola ad otthont, a működtetője pedig a Budapest Music Expót szervező Hangszeresek Országos Szövetsége.

Tavaly hatalmas sikert aratott a Budapesten megrendezett WOMEX, a világzene elsőszámú szakmai rendezvénye. A szervező Hangvető-csapat a CAFe Budapesttel karöltve idén október 13-tól négy napon át Kelet-közép Európa világzenei előadóinak kínál bemutatkozási lehetőséget. Budapest Ritmo névvel showcase fesztivált rendeznek a magyar fővárosban, ahova többek között az idei WOMEX több fellépője is ellátogat. A közönség soraiban a szakma mintegy ötven képviselője foglal majd helyet, köztük fesztiválszervezők, újságírók, ügynökök, menedzserek. Augusztus 20-ig jelentkezhettek a népzenei vagy világzenei stílusban alkotó hazai zenekarok, előadók, közülük végül négy magyar (zenét játszó) előadó léphet majd fel a Budapest Ritmo színpadain. A rendezvény az eddigi legkomolyabb kísérlet egy olyan világzenei fesztivál megvalósítására Közép- és Kelet Európában, amely lehetőséget teremt a régió és a nagyvilág találkozására. Az idei Budapest Ritmo fő témája a sokszor valószínűtlen és meglepő találkozás: örmények és törökök, franciák és japánok, romák és számik, magyarok és egyiptomiak közös játéka. n 3

LEMEZAJÁNLÓ

SEASIDE UNSAID, UNHEARD

HELLO HURRICANE WHAT I CAN HIDE

ODETT ÉBREDJ RÁM!

disc laptop

disc

disc laptop

A Seaside név valójában Garamvölgyi Dánielt takarja, aki egy igazi multitálentum. Kiskorától kezdve tanult zongorázni, 10 évesen pedig megismerkedett a Reason zeneszerkesztő programmal, majd megtanult énekelni, gitározni, illetve alapszinten dobolni is. Miután tulajdonképpen egymaga képes volt ellátni egy egész zenekar szerepét, 2013-ban létrejött szólóprojektje. A Seaside ráadásul minden tekintetben DIY, hiszen a dobon kívül mindent saját maga játszik fel, sőt, a keverést és a produceri munkálatokat is ő maga végzi. Több kiadott dal után idén jelent meg első EP-je Unsaid, unheard címmel, ami minden bizonnyal az utóbbi évek legszebben csomagolt albuma. És ezt szó szerint kell érteni, a keményfedeles fizikai formátum dizájnja – ami Birinyi Tamást dicséri – lélegzetelállító. A hatszámos anyagon egyébként voltak közreműködők (Bátor Bence, Bognár Zoltán és Horváth Krisztián), de egyértelműen egy végtelenül intim dreampop szólóprodukcióról van szó.

Egy igazi folyam, egy elvont álom, ami egy adott hangulaton alapszik, mégis több tájat járunk be több stíluson keresztül. Seaside a legőszintébb gondolatait és érzelmeit tárja fel előttünk, de mindezt úgy, mintha az egész csak egy véletlen lenne, mintha csak lopva figyelnénk őt egy apró lyukon keresztül. n

2012-ben alapította meg a jelenleg öttagú Hello Hurricane-t Lengyel Benjámin (ritmusgitár, ének) és Abai-Szabó Tamás (szintén ritmusgitár és ének), tavaly jelentették meg bemutatkozó Crevice Light című EP-jüket. Erről végül csak a Hear My Voice című dal került fel első lemezükre, de ez nem is meglepő, hiszen csupán egy év alatt is annyit csiszolódott, formálódott hangzásuk, hogy nehezen fértek volna meg az új dalok mellett. De ne szaladjunk en�nyire előre, hiszen a karcosabb indie-pop irányából indult zenekar egy egészen különleges és sikeres utat járt már be: megnyerték a Sziget Fesztivál által szervezett első Campfire tehetségkutatót, a Veszprémi Utcazene Fesztivál és a Kikeltető közönségdíját, illetve a Bánkitó Fesztivál különdíját is. Ennyi szakmai elismerés után egyáltalán nem meglepő, hogy közönségük is egyre csak duzzadt, így első nagylemezüket már önálló koncerten mutathatták be az A38 Hajón. Az anyag előfutára, a Telekom reklámjából is ismerős Speak Out már előrevetítette az érettebb hangzást.

A srácok által megnevezett újabb hatások (Radiohead, The Mars Volta, Sigur Rós) is egyértelműen érződnek, a Hello Hurricanenek pedig ezzel a lemezzel minden esélye megvan arra, hogy felkavarja kicsit a hazai indie-szcéna állóvizét. n

Polgár Odett munkásságát valószínűleg nem kell részletesen bemutatni, hiszen az underground felől közelítő énekesnő jelenkorunk egyik legépszerűbb popelőadója. Első sikereit az Odett & The Go Girlz tagjaként érte el, majd egyre inkább körvonalazódott saját hangja és stílusa. Első szólóalbumát 2011-ben jelentette meg Hanyatt, homlok, egyenes címmel, azóta pedig tulajdonképpen folyamatosan szállítja a slágereket.

A lemezről lemezre egyre inkább az igényes mainstream felé haladó énekesnő az utóbbi években érezhetően tudatosan építkezik. Így a legutóbbi anyaga, az Ébredj rám! nem lemez, nem is EP, sokkal inkább egy válogatott dalcsokor, ami egyáltalán nem baj, sőt, valójában azt bizonyítja, hogy az újabban dalszerzőként is egyre aktívabb Odett dalai egyre erősebbek. Ezt csak alátámasztja a tény, hogy az idei év Sziget-himnuszát is ő jegyzi, sőt, az angol nyelvű szerzemény szövegét is egymaga írta. Helyet kapott ezen kívül egy másik angol dal, a Stardust is, amivel az idei Eurovízión indult, de a címadó Ébredj rám! és a Szívhang is sláger lett.

Sok meglepetést ugyan nem tartogatott, hiszen a dalok nagy részét már korábbról ismerhettük, viszont kivételes és dicsérendő teljesítmény, hogy csak az elmúlt két évből is sikerült összeállítania egy igazán ütős bestofot. n

szerzői

szerzői

smp

LEMEZAJÁNLÓ

MESZECSINKA ÁLOMBAN ÉBREN

KEREKES BAND BACK TO FØLK

JUNKIE JACK FLASH

disc laptop

disc laptop

laptop

Egy jótékonysági meghívás miatt, részben a Fókatelep nyomán alakult a Fókaszalon nevű formáció, ami hamar megtelt tartalommal, és megszületett belőle az önálló projektként működő Meszecsinka. Oláh Annamari (ének) és Biljarszki Emil (zongora, gitár) formációja időközben duóból zenekari formációvá alakult, így egyre többen csiszolgatják azt a bizonyos gyémántot, amelynek eredményeképp született meg az idei Álomban ébren című lemez. Az utóbbi időben roppant termékeny Meszecsinka (2014 óta ez a második nagylemezük, de jelentettek meg egy EP-t és egy kompilációt is) ezúttal csak magyar nyelven szólal meg, és egy egészen egyedi, valóban álomszerű utazásra invitál. A népdalfeldolgozásokhoz is különös érzékenységgel és odafigyeléssel nyúlnak, saját kis világukba importálják őket, és addig csiszolgatják, míg teljesen bele nem illenek a szavakkal körülírhatatlan Meszecsinka-világba. Így új lemezükön sem érződik, hogy a saját szerzemények keverednének a feldolgozásokkal, hiszen sokkal inkább egybefüggő folyam, mint dalsorozat, telis-tele érdekes és briliáns megoldásokkal. A világzene egy kellemes, néhol már ambientbe nyúló keveréke, megfűszerezve egy olyan titkos ös�szetevővel, amit jelenleg Magyarországon tényleg csak a Meszecsinka zenekar ismer. n

A több mint két évtizede működő Kerekes Band gyökerei Egerig nyúlnak, a kezdetek kezdetén pedig autentikus népzene gyűjtésével és táncházakkal indultak el az úton, ami két Fonogram-díjhoz, számos külföldi szaklap elismeréséhez és a hazai közönség szeretetéhez vezetett. Az áttörést a 2006os Pimasz című lemez hozta meg a zenekar számára, innentől pedig nem volt megállás: bejárták szinte egész Európát, és az itthoni folk-színtér megkerülhetetlen koncertzenekarává váltak. Nagylemezzel legutóbbi 2013-ban jelentkeztek (Folklore Man), de természetesen, ahogy tőlük megszokhattuk, ez idő alatt is mindenféle különlegességgel jelentkeztek, többek közt egy Live at A38 című koncertalbummal, illetve az Argo 2 filmzenéjével. Három év kihagyás után tehát megérkezett a Back To Følk, amihez egyébként egy egészen kedves és különleges történet is tartozik. A zenekarnak ugyanis egy régi álma vált valóra, mikor tavaly eljutottak Følklandra. Ennek a varázslatos helynek a hagyományaiból és az itt szerzett csodás tapasztalatokból építkezik a lemez, amit egyébként helyben is vettek fel, belecsempészve a helyi folklórt is. A különleges utazáson betekintést nyerhetünk a mågyarï kolónia zenéjébe, a Magna Hungáriától délre a Csülök-csillagkép alatt kalandozhatunk. n

Rengeteg szuper dolog jött már a könnyűzenében Pécsről, de ezek közül is kiemelkedik a Junkie Jack Flash kvartettje zenéjével, lazaságával és hozzáállásával. Szülővárosában már egy stabil rajongói bázist tudhat maga mögött a négy éve alakult formáció, az idén ősszel megjelent új lemez pedig egy újabb lépcsőfok ahhoz, hogy országos ismertségre tegyen szert. A Junkie Jack Flash-t ugyanis pont a hedonista életmód és cseppet sem erőltetett lazaság teszi különlegessé. Saját bevallásuk szerint ahová mennek, ott megcsinálják a bulit, és egy fiatal feltörekvő zenekar esetében ez így is van rendjén, hiszen erről szól a rock & roll. Zeneileg a hetvenes éveket idézik, abból is a Led Zeppelint és az Aerosmith-t, de a hangsúly inkább az őszinte szövegeken van. A magyar nyelven megszólaló zenekar ugyanis nem köntörfalazik.

Az áttörés kapujában állnak, ez pedig mindenképpen érződik az új anyagon is, és úgy tűnik, ezzel pontosan tisztában is vannak, nem vállalnak semmivel sem többet, mint ahol éppen tartanak. Egy lemezről lemezre fejlődő, erősödő produkcióról van szó, amelyre már érdemes most odafigyelni, hogy aztán elmondhasd, hogy te már bírtad őket „before it was cool”. n szerzői

narrator records efb music

5

URBÁN TAMÁS, FOTOGRÁFUS

csendben beleolvadni a masszába Rengeteg régi magyar popfotó neki köszönhető: több generáció rajtuk keresztül ismerkedett meg hőseivel, posztereit celluxszal ragasztottak fel a gyerek- és tiniszobák falára, teherautók ülés mögötti részére, autószerelő műhelyek öltözőszekrényeibe. Jelenleg is legalább ezer fotó található meg neve alatt a Fortepan oldalán, sokszor mi is az ő képeit kölcsönözzük onnan. Urbán Tamás elsősorban a szocio-fotók nagymestere – mellesleg a magyar popkultúra történetének egyik legfontosabb fotóriportere.

6

POPKULT

D+SZ: Milyen családba születtél bele 1945 nyarán Szatmárnémetiben?

Urbán Tamás: Édesapám mezőgazdasági mérnökként végzett a pallagi mezőgazdasági akadémián, de mivel nem tudott elhelyezkedni a szakmájában és a rokonságban volt már vasutas, a negyvenes években ő is vasúti tisztként dolgozott. Édesanyámat is így ismerte meg.

UT: A Pest Megyei Hírlaphoz. Egy társasággal állandóan a Blaha Lujza téri sajtószékházban, a Népszabadság földszinti klubjában üldögéltem, akkoriban még szeszes italt is lehetett fogyasztani. Ott fordult oda hozzám Suha Andor, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője, s mikor megtudta, hogy fényképezek, mondta, épp keresnek valakit az egyik várandós fotósuk helyére. Másnap vittem pár képet és egyből felvettek. Elég szépen kerestem, mert a többi fotóshoz képest jóval többet dolgoztam. Imádtam a vidéki utakat, ami nagyon jó iskolát jelentett, hiszen napi háromnégy riportot is meg kellett csinálni, ez pedig azt is jelentette, hogy napi három-négy különböző helyzetet kellett megoldani, három-négy helyen kellett kommunikálni, elintézni, hogy engedjenek fényképezni. Aztán körülbelül 1970-től már a Magyar Ifjúságnak is dolgozhattam, sőt néhány fotóm címlapra is került, ami természetesen még nagyobb dicsőségnek számított. Nem nagyon mondták meg, milyen képeket vigyek, de általában az volt a szempont, hogy jó csaj legyen rajta. Darabbéres voltam, sok fotómat leközöltek, szépen fizettek érte. Úgyhogy a családnak én vettem az első televíziót.

D+SZ: Volt zenész a rokonságban?

UT: Nem, senki. A szüleim – mintegy a polgári nevelés részeként – zongoraórákra járattak, aminek később meglett az az előnye, hogy a középiskolában két osztálytársammal zenekart alapítottam. Petrányi Gyula, a híres debreceni professzor fia volt az egyik tag, aki ma egy magánkórházat vezet külföldön, a másik Korcsmáros János, későbbi TSZ-elnök, én pedig zongoráztam.

Kisebb iskolai rendezvényeken léptünk fel, ilyenkor azt a tíz számot, amit tudtunk, eljátszottuk. Ciao Marinát és más korabeli olasz, illetve magyar táncdalokat, slágereket.

Mivel egy évvel később kezdtem az iskolát, 1964-ben érettségiztem Debrecenben, majd felvettek a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára. Édesapám ekkoriban már szintén D+SZ: Emlékszel az első poptémájú fotóidra?

Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, és UT: Persze, 1964 ősze lehetett, Zalatnay Cinit fotóztuk. Cini akcsak hétvégenként járt haza. Úgyhogy eladtuk a debreceni há- kor még bőven gimnazista volt, talán már ismerte Komár Lacit, s zunkat, és annak az árából a Mártírok útja közelében, a Horvát Kotroczónak egyik nap az az ötlete támadt: csináljunk egy anyagot utcában vettünk egy öröklakást. a szemrevaló csitrilányról. Tudni kell, akkoriban a „Kotroczó” igazi márkanév volt a magukat címlapra álmodó lányok sokaságában.

D+SZ: Ekkoriban már fotóztál?

Ezrével roskadtak térdre hetente péntekenként a lepedőnyi méUT: Igen, még gimnazista koromban egy debreceni ankéton is- retű lap megjelenésekor, s az irigység tizedelte soraikat egy-egy merkedtem össze Kotroczó Istvánnal, a Magyar Ifjúság fotóripor- kitekert pozitúrában megjelenő nő láttán. Ezek a képek hamarosan terével. Két napot töltöttem vele, és attól kezdve csak a fotózás a gyárak üzemcsarnokainak falát, az esztergagépek monoton koérdekelt. Korábban hangmérnök szerettem volna lenni, nagyon szosságnak hátterét voltak hivatva feldobni. Úgyhogy mikor Kotizgatott a kép és a hang kapcsolata, kisgyerekként nagyon impo- roczó felhívta Cinit, hogy „Kiskegyed, remélem, ráér ma délután, nált nekem, hogy valaki a keverőpulton játszik a zenével. mert forgatnánk Magácskával!”, ő bizony köpni-nyelni nem tudott.

Azért is választottam a Műegyetem híradástechnikai szakát. „Hozzon Magácskával egy esernyőt, egy lepedőt, s egy gyertyaAz ötvenes-hatvanas évek egyik leghíresebb magyar szakembere, tartót”, tette hozzá némi misztikummal a hangjában, majd látva Lohr Ferenc könyvét rongyosra olvastam, vastagon aláhúztam értetlenségemet, rövid tömörséggel közölte, hogy a Kerepesi úti benne mindent. Aztán kiderült, hogy ehhez a szakmához nem árt temetőbe megyünk. némi zenei képzettség, Lohr is le tudott például játszani minden Ciniék akkoriban a Frankel Leó utcában laktak, emlékszem, a darabot. Nekem viszont se a hallásom nem elég hozzá, se a zenei hátsó ablakon át adta ki a cuccokat teli sportszatyrot, hogy aztehetségem. Aztán két és fél év után kibuktam az egyetemről, tán Kotroczó kérésére szellemesdit játsszon a munkásmozgalmi egyszerűen nem izgattak azok a matematikai képletek és a más sírok között. Persze az ott készült képek nem jelenhettek meg a tudományok, amelyeket ott oktattak. Amúgy a villamosmérnöki lapban, hisz' botrány kerekedett volna belőlük, de kétségkívül jó karon egy évfolyamra jártam Bródy Janival. A szüleim természe- móka volt. tesen el voltak keseredve. El lehet képzelni, mit szóltak a mi kisVisszamentünk a szerkesztőségbe, hogy előhívjuk a filmet, Cini polgári családunkban ahhoz, hogy egy általuk lenézett szakma onnan telefonált haza, hogy „Mama, ne idegeskedjél, a Toncsi bávonzott engem. Hogy szélhámosnak tartott újságírókkal lófrálok csi lepedője és az ezüst gyertyatartó nálam van.” Azzal letette a klubokba meg össze-vissza. Ám lassan beletörődtek. De csak kagylót. Ezt követően hazakísértük villamossal, elbúcsúztunk tőle, akkor mertem megkérdeni tőlük, hogy mit szólnak a fotós pá- majd visszamentünk befejezni a laborálást. Azóta is, ha elmegyek a lyámhoz, amikor 1985-ben megkaptam a Balázs Béla-díjat. Addig Frankel Leó utcában a ház előtt, mindig eszembe jut ez a fotózás, eléggé fekete báránynak számítottam a családban. magam előtt látom Toncsi bácsit, amint éppen feküdne le, de csupasz a matraca, nincs lepedő, s nem hisz a szemének, még gyertyát D+SZ: Melyik szerkesztőségbe vettek fel először státuszba? sem tud gyújtani, mert sehol az ezüst gyertyatartó.  7

POPKULT



D+SZ: Zenekarokat mikor kezdtél fényképezni?

UT: Az már a hatvanas évek második felében történt. Jártam a fényképezőgéppel a koncerthelyeket, elsősorban a Műszaki Egyetem klubjait. Sokszor megfordultam a Kinizsi utcában, az Építész klubban, a Bercsényiben, de a legtöbbet a Vár Klubban fotóztattak.

sze, ha kellett, használtam teleobjektíveket vagy vakut is, sőt, egy-egy beállított poszterfotó érdekében be is világosítottam a helyszínt. Milliméterre kiszámítottam, hová helyezzem a lámpát, mindent bedobtam. A Karthagót például így fotóztam le a Metro Klubban. De a riportoknál nem nagyon csináltam felhajtást.

Csendesen, beolvadni a masszába – ez volt a filozófiám.

D+SZ: Ekkoriban már a Budai Ifjúsági Parkban is megfordultál?

UT: Nekem az később jött. Azt követően, hogy 1972-ben felD+SZ: A poszterfotók közül melyek voltak számodra a legvettek állásba az Ifjúsági Magazinhoz. Addig csak a klubokat lá- emlékezetesebbek? togattam. Azokba is csak akkor mentem, amikor küldtek. Így foUT: Rengeteget készítettem. Mindegyikre szívesen emlékszem. tóztam például a Kék Csillag együttest. Vagy Vikidál Gyula egyik korai együttesét, az 1969 és 1971 között működő Gemlert, amit D+SZ: Volt ennek szabálykönyve? Nyilván az alakja adott épp a te segítségeddel sikerült beazonosítanom. De mondom, volt, de adtak-e hozzá instrukciókat a szerkesztőségből vagy ezek mind munkahelyi megbízások voltak. Nagyon kevés olyan teljesen rád bízták? fotós volt akkoriban, aki popzenei témájú képeket készített.

UT: Általában rám bízták. A formátum valóban adott volt, akár álló, akár fekvő fotóról beszélünk, milliméterre tudtam, miben D+SZ: Fényképezőgép nélkül mentél koncertre? lehet gondolkodni. Megrendeztem, mint egy filmjelenetet. Az UT: Nem. Nekem ezek tényleg csak munkák, elvégzendő felada- Óceán együttest például betetettem egy kavicsbányatóba. tok voltak, amit a legjobb tudásom szerint megcsináltam. Ahogy később az Ifjúsági Magazinnál is. 1965. november 15-én jelent D+SZ: A zenekarok partnerek voltak az ötleteidhez? meg az első, Gaál Ferenc által szerkesztett szám. Akkoriban Kresz UT: Abszolút. Sőt, örültek, ha volt határozott elképzelésem.

Albert volt a magazin fotósa. Az ötvenedik évforduló apropóján Előfordult, hogy fél napon át dolgoztunk, állítgattam őket. Néha gondoltam, újra összehívom a társaságot, de aztán rá kellett jön- koncerten is fotóztam, ami nyilván nehezebb volt. Az meg, hogy nöm, hogy nem lenne sok értelme. Azokat, akik indították, alig milyen cuccban jelentek meg, teljességgel az ő döntésük volt. egy évvel később mind kirúgták. Már az első számok egyikében a Ami az imidzsükhöz a leginkább illett.

Beatlesről hoztak le anyagot, ami konzervatívabb (párt)körökben nagy felháborodást váltott ki. Akkoriban ilyen volt a világ. Bár azt, D+SZ: 1973-ban lényegében ti buktattátok le a Budapesti hogy mennyire szoros pórázon tartottak minket, csak utólag vet- Ifjúsági Park nagyhatalmú vezetőjét, Rajnák Lászlót. Hogy is tem észre. Minden lapszámot előzetesen be kellett mutatni a KISZ történt pontosan?

Központi Bizottságában, s az anyagok egy része nem jöhetett le.

UT: 1973 nyarán – miként évente mindig – riportot mentem készíteni az Ifiparkba. Fényképezőgéppel a nyakamban elsősorban D+SZ: 1973 júniusában ott voltál az első nagy szabadtéri a militarista jelvényeket viselő fiatalokra vadásztam, no persze könnyűzenei rendezvényen, a diósgyőri popfesztiválon, több a csinosabb csajok sem kerülték el a figyelmemet. A bejárattal tekercs fotót készítettél, de azok a fényképek akkoriban nem szemben támasztottam a kőkorlátot, figyeltem a beáramlókat. jelentek meg. Hogy emlékezel magára a fesztiválra, annak mi- Kiszúrtam, hogy a pénztárnál váltott jegyeket rögtön az ajtóban liőjére? elveszik a „beengedők”. Szemetes a közelben sem volt, ezért terUT: Elég különleges helyzet volt, az emberek a lelátókon ültek, a mészetesnek tűnt, hogy amikor egy jókora csomag jegy összezenekarok a stadion közepén játszottak, körülöttük a pályán nagy gyűlt, egy korosabb férfi bevitte azt a pénztáros-fülkébe. Tíz perc üresség. A hangosítás katasztrofális volt, de azért beszórta a sta- alatt háromszor fordult, még sajnáltam is, hogy mennyit talpal diont. S hogy a rendőrök miként léptek fel? Akkoriban mindenhol a jegyekkel. Később, amikor bementem az irodába, ahol mindig egyformán viszonyultak a hosszú hajhoz és a részeg gyerekekhez. a legkülönlegesebb italoktól rogyadozott az asztal, naivan megemlítettem tapasztalataimat Petrecz elvtársnak, az igazgató heD+SZ: Nem akadályoztak a fotózásban? Hisz' Diósgyőrben lyettesének, aki elmagyarázta, hogy minderre azért van szükség, is készítettél olyan képeket, amelyeken rendőrök vezetnek ki mert a fiatalok képesek szétszórni a jegyeket, és estére olyan fiatalokat a stadionból. lenne a Park, mint egy disznóól.

UT: Vélhetően nem vették észre. Meg sosem csináltam ezt Két nap múlva ismét a Parkba mentem, de már kollégámmal, feltűnően. Soha nem szerettem a nagy táskát, mindig minimál Szántó Gáborral. Neki is felhívtam a figyelmét a jelenségre, az felszereléssel dolgoztam, hamar megtanultam, minél kevesebb erkélyről néztük a tömeget, közben pedig feltűnt, hogy alattunk a cucc, annál jobb. Később, a nyolcvanas években a komolyabb némi elszámolási vita kerekedett egy asztaltársaság és a pincér anyagaimat – börtön, szocio, ilyesmik – szintén egyetlen géppel, közt. Kiderült, hogy a pincér nagyvonalúan nem adott vissza a 2 egyetlen objektívvel, vaku nélkül készítettem. Hamar megtanul- forint 50 fillérért árult zsíros kenyérért adott három forintból. Gátam, nem érdemes feltűnősködni, az nem vezet semmi jóra. Per- bor ettől kezdve beindult, figyelt, majd lecsapott az éppen fizető 8

POPKULT

fiatalra. Felírta azok nevét, aztán a pincér azonosításához szükséges jellegzetességeket.

Zárás után ottmaradtunk Rajnák elvtársnál, elmeséltük neki a tapasztalatokat, mire előttünk látványosan kirúgatta a renitens felszolgálókat. Csakhogy mi másnap is kinéztünk, vettünk belépőjegyet (amit természetesen elvettek tőlünk), s csodák csodájára az előző nap kirúgott pincérekbe botlottunk.

Ezt követően elmentünk a kerületi rendőrségre, de ott még a jegyzőkönyvet sem akarták felvenni, mondták, Rajnákhoz nem lehet hozzányúlni. A KISZ-nél ugyancsak azt mondták, Rajnák jó elvtárs. Mire Szántó Gábor a Magyar Ifjúság hivatalos levélpapírján írásban tett feljelentést a KISZ-nél, a pártközpontnál, meg a kerületi rendőrségen. Azt ugyanis már nem lehetett az asztal alá söpörni.

D+SZ: De azért felülről, hatalmi szóval megpróbálhatták volna leállítani.

UT: Gábor a végére okosan odaírta, hogy ezt a levelet még ez és ez a hatóság is megkapja. Úgyhogy kénytelenek voltak rámozdulni. Hamar kiderült, hogy amit mi észrevettünk, az csak a jéghegy csúcsa volt. Olyanokat megcsináltak, hogy az év végi zárásnál összeült a jegymegsemmisítő brigád, s míg ők odabent a jobbnál jobb italokat itták, addig Petrecz Béla jegyek helyett újságpapírt égetett el. Így tízezerszám lett „ingyenjegyük” a következő évben. Az egészből bírósági ügy kerekedett, kiderült, mégsem voltak annyira jó elvtársak. A három főnök – Rajnák László igazgató, Petrecz Béla helyettes, Tóth Ferenc vendéglátós – összesen tizenhét évet kapott.

D+SZ: A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján, a „Fekete Bárányok” időszakában hogy érezted, az Ifjúsági Magazin körül keményedett a helyzet?

UT: Ilyesmit nem éreztem. De amúgy a Fekete Bárányok-posztert a Kálvin téri aluljáróban is én csináltam. Nem volt egyszerű annyi embert összeszervezni. Készített velük valami más is szabadtéren képeket, de hát szerintem számukra az aluljáró volt a megfelelő helyszín, hisz ők mégiscsak underground együtteseknek számítottak akkoriban.

Ami meg a szerkesztőség körüli problémákat jelentette, azok nem nagyon jutottak el hozzánk, munkatársakhoz. Azokat a csörtéket a főszerkesztő meg a helyettese vívta.

Abban az időben már mindenki tudta, mit lehet, és mit nem. Mondjuk nem nagyon örültek annak, hogy a „Fekete Bárányokat” így felkaroljuk. Mondhatni, egyik együttes sem volt a KISZ KB szíve csücske.

D+SZ: Az IM-ben amúgy a munkáid hány százaléka kötődött a popkultúrához?

UT: Kevesebb, mint a fele. Inkább a szocio-jellegű fotóim voltak erősek. Például a csövesekről vagy a punkokról készültek. Sebők János nagy témái. Ezek jobban is izgattak .

Aztán később, a nyolcvanas évek elején jöttek a nagy fotótémáim, például a börtönök, meg a kábítószer. Utóbbi nem is nagyon jelenhetett meg a magazinban. Akkoriban főként a szipu, a delit meg a noxiron ment, ezek voltak, amit a fiatalok el tudtak érni.

Magam is kipróbáltam őket, ettől nagyot nőttem a szemükben. Azzal együtt, hogy majdnem belehaltam. Akkor hoztak létre egy kísérleti csoportot a Róbert Károly körúti kórház addiktológiai részlegén, harminc gyerekkel. Azzal kísérleteztünk, hogy miként lehetne leszoktatni őket. Csoportterápiák, beszélgetések, zene, ahogy kell. Mondtam, ismerek zenészeket, úgyhogy vittem magammal Benkő Lacit, Schuster Lórit, Szigeti Ferencet. Így jobban elfogadtak a terapeuták és a gyerekek is.

D+SZ: A régi lapok archívumait idővel felszámolják, széthordják, kidobják. Neked mennyire sikerült megőrizned az egykori negatívjaidat?

UT: Mindig sikerült úgy alakítanom a folyamatokat, hogy negatívjaim nálam maradtak. Még a Sternnél is sikerült őket visszakérnem. Kifizették, de visszaadták. Mostanában amúgy rengeteget lapozom a régi IM-eket, dolgozom fel a saját anyagaimat, ami a rendszerváltozás előtti korszakból javarészt magazinos. Anno roppant precízen vezettem

a naplómat és az archívumokat, de aztán a kilencvenes években mindig kértek tőlem képeket, amelyeket kivettem, és vagy nem kaptam vissza, vagy nem tettem vissza őket a helyükre. Emiatt most hatalmas a káosz.

Közel egymillió kocka negatívról beszéltek.

Szerencsére a kilencvenes évektől megint minden precízen van vezetve. De azok már szinte kivétel nélkül rendőrségi anyagok.

Néhány év leforgása alatt négyezer-ötszáz helyszínre jutottam el. n interjú: Jávorszky Béla Szilárd fotó: Urbán Ádám

Az interjú a Cseh Tamás Program Könnyűzenei Örökség Alprogramjának keretén belül készült. A teljes változat itt olvasható: http://www.jbsz.hu/interjuk/aktualis/1112eletut-interjuk-8-urban-tamas-teljes

ℹ

Nemrégiben megjelent egy, az NKA Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzése Alprogramja gondozásában megjelent, tíz életútinterjút tartalmazó kötet. A Hangok és ütemek – tíz életút zenével című könyvben az Alprogram működésének első éve alatt készült beszélgetések szerkesztett, lábjegyzetelt változatai kerültek sajtó alá. A megkérdezettek között zenekarvezetőt, karnagyot, rádiós és televíziós szerkesztőt, „daltulajdonost”, hangmérnököt, de a zeneszerzés mellett filmrendezéssel és képzőművészettel is foglalkozó gondolkodót ugyanúgy találni, mint dzsesszkutatót és bluesszakembert.

Az interjúkat Csatári Bence, Jávorszky Béla Szilárd, Papp Máté és Rozsonits Tamás készítették.

book HANGOK ÉS ÜTEMEK TÍZ ÉLETÚT ZENÉVEL © NKA CSEH TAMÁS PROGRAM KÖNYVEK, 2016 SZERKESZTETTE: VASS NORBERT

9

PROFIL

THE DEVIL'S TRADE

SZEMÉLYES ÉS ESENDŐ Ha eddig nem is volt akkora hagyománya itthon az énekes-dalszerzőknek, egyre többen bukkannak fel az elmúlt időszakban. Legalábbis így érzi Makó Dávid, aki The Devil’s Trade nevű egyszemélyes formációjával nagyjából két éve lépett a nyilvánosság elé, és úgy tűnik, hogy ennek sokan örülnek.

Dávidot talán többen a Stereochrist vagy a HAW zenekar frontembereként ismerik, szólóprojektjét csak néhány éve mutatta meg a nagyvilágnak. Eredetileg sportolónak készült, nagyjából tizenhét évvel ezelőtt ért véget ez a karrierje, de a zene mindig ott volt mellette és átsegítette ezen az időszakon. Akkoriban írta az első The Devil’s Trade-hez köthető dalt, ám mióta útjára engedte, most érzi a szerző is, hogy kezd fejlődni. Zenéjére, ha amerikai közegben lennénk, a folk megnevezést használnánk, itthoni környezetben egy kicsit másra asszociálnánk, de nem is tévednénk el messzire. Az első találkozást ezzel a műfajjal nem is tudná felidézni, de mindenképpen első emlékei között van egy Tom Waits-kalózdvd bónusz anyaga, amiben egy pajtában ül és bendzsózva énekel, vagy Tim Eriksen, meg a Searching For The Wrong Eyed Jesus című film.

Az egész projektet, így a 2014 októberében megjelent Those Miles We Walked Alone című első nyolcszámos lemezét is nagyon személyesnek és esendőnek nevezte Dávid, ami nemcsak az alkotói folyamaton és a születő dalokon érezhető, hanem szöges ellentéte annak a magabiztosságnak is például, ahogyan eddig a színpadon létezett. „Érzéseket próbálok szöveggé és zenévé formálni. Sokszor csak a dal elkészülte után értem meg, miről szól. Van, hogy hónapokkal vagy évekkel később” – fogalmazta meg a dalokhoz fűződő viszonyát.

Míg azt feltételeznénk, hogy egy minden porcikájában tudatos és szervezett emberrel állunk szemben, addig másik zenekaráról így beszél: „A HAW elsősorban klubként funkcionál számunkra. Ott találkozunk, ott vagyunk együtt, ott szabadulnak el a felgyülemlő 10

energiák, és mindegy, hogy a próbateremben, vagy a színpadon. Ez a célja. Ha ebben éppen egy új dal is felbukkan, akkor azzal játszunk.

Semmi tudatosság, semmi erőlködés, inkább csak káosz.”

Persze nem csak a zene tölti ki az egész életét, a másik oldalon ott a sport, ami több tudatosságot igényel. A Testkultúra Műhely alapítójaként egy biztonságos életet igyekszik nyújtani a fitneszipar lápvidékén, embereket tanít erősebbé, egészségesebbé, boldogabbá válni. „Amikor nem más embereket tanítok mozogni, és nem a saját fejlődésemmel törődöm, akkor vagyok a Devil’s Trade, és a fennmaradó időben a HAW tagja. De azt hiszem, leginkább egyszerre mind, minden pillanatban.”

Ebben az évben a zenében vált valóra az az álma, hogy vinylen is megjelenhessen a zenéje. A Cseh Tamás Program induló zenekarokat támogató pályázatának legutóbbi évadában bekerült a nyertes zenekarok közé, így az A38 hajó csapatának segítségével lehetősége nyílt öt új dal felvételére és kiadására. Dávid úgy döntött, hogy felveszi azokat a dalokat, amelyeket élőben már játszott, és kiegészíti velük első lemezét, így újra kiadta az extrákkal a Those Miles We Walked Alone-t immár vinyl formátumban 2016 nyarán. Az öt új szám pedig elérhető online a Those Songs We Sang Together című EP-n. A következő mérföldkő a Devil’s Trade életében, hogy a brit progresszív rockzenekar, a Crippled Black Phoenix meghívására egy kéthetes európai turnéra indul december 8. és 21. között. n Kalocsai Krisztina

PROFIL

RA NDOM TRIP

HIBA a MÁTRIXBAN Ha kedd, akkor Random Trip az A38 Hajón. A legismertebb improvizációs koncertsorozat első lemeze előtt áll. Az elmúlt időszakban turbófokozatba kapcsolt randomkodás közel hatezer embert vonzott augusztusban a Budapest Parkba.

Lassan nyolc éve tényleg, sosem próbálnak.

Miközben a szabad kísérletezésre építő sorozatok általában kisebb közegeket érintenek, a tömegeket pedig ismerős koncertmenüvel érik el a szervezők, a Random Trip az elmúlt években feltörekvő zenészekkel és ismert arcokkal stabil közösséget épített.

Nyáron kijött az első szám (Free) Fábián Julival és Wolfie-val (Punanny Massif), meg egy feel-f*cking-good klippel. A Random Trip a lemezt télen tervezi megjelentetni. „A lényeg, hogy különböző zenei stílusokból érkező muzsikusok valami közös kerek egészet hozzanak létre egy koncerten. Úgymond dalokat” – mondja Delov Jávor dobos (ő és DJ Q-Cee – lemezjátszó, beatbox – a felállások állandó tagjai). „Eddig rengeteg zseniális pillanat elveszett a semmibe, pedig tényleg azt a benyomást kelthették, hogy hetek óta próbálunk az adott estére. Ezért úgy döntöttünk, ha másért nem, magunk miatt, a kor könnyűzenei lenyomataként valamilyen úton-módon rögzítjük a legjobban sikerült zenei pillanatokat. Akár zanzásított formában azt is, ami koncerten 6-12 percben teljesedett ki.”

Delov szerint hiába lehetnének ma technikailag bármilyen hosszúak a számok, éppen ellentétes irányba haladunk, és kezdünk visszatérni az ’50-es évek kislemezeinek oldalhos�szához, a maximum 3 perchez, de már nem technikai okok miatt. „’75-ben kiverte a biztosítékot a hatperces Bohemian Rhapsody. A világ nem sokat változott azóta, sőt. Tudjuk, hol keverik le Bryan Adams (Everything I Do) I Do It For You-ját (nevet). Most annyira pörögnek az emberek, hogy hiába szívja magába őket az alkotás öröme élőben, ez rádióban nem lenne végigjárható folyamat.” A Free is Randomon született a színpadon, abból formáltak egy rádiósan is fogyasztható verziót, és ugyanez a terv a többi szám esetében is. „Egy zenekar általában lemegy a próbaterembe, alkot, bevonul a stúdióba, aztán elviszi a repertoárt a koncertre. Velünk minden pont fordítva történik, és mégis eljönnek a koncertre az emberek, kíváncsian bábáskodni az alkotás folyamata fölött. Hiba a Mátrixban (nevet)."

Tervben van Kiss Tibi (Quimby) és Vitáris Iván (Ivan & The Parazol) összeboronálása, egy akusztikusgitár központú dal Járai Márkkal (Halott Pénz), Lábas Vikivel (Margaret Island) és Szepesi Mátyással (Konyha, Magashegyi Underground). „Nehéz nem engedni a csábításnak, hogy számtalan jó koncert után ne ugyanazok az emberek keveredjenek más-más felállásban. Sokszor nem is tudjuk, kik lennének nyitottak erre. Kiss Tibi például eszembe sem jutott, ő magától tette fel a kérdést, beszállhat-e gitározni.” A dobos elmondása szerint, előfordul, hogy valaki jelzi, hogy jönne, de időbe telik, míg megtalálják a megfelelő párosítást. „A Random Trip nem arról szól, hogy legyen találomra egy női és egy férfi énekes, meg egy MC – fontos, hogy legyen kohézió az emberek között. Vagy tisztelik egymást, vagy régi vágyuk volt együtt játszani, vagy már tudjuk, hogy valamikor beváltak együtt.

Eleinte zenészbarátainkat hívtuk el, aztán a zenészek kezdték ajánlani egymást. Nemcsak a frontról beszélek. Ez olyan, mint a házibuliban. Ha nem ismerek senkit, lehet, hogy száz új barátot fogok szerezni, de úgy biztosan könnyebb és oldottabb is vagyok, ha legalább egy barátom már van.” n balkányi nóra, fotó: dobos tamás

11

KOMOLY

12

INTERJÚ

PETRUSKA ANDRÁS, DALSZERZŐ, ÉNEKES

Rángathat fel és le az élet, meg fognak születni a dalok Az utóbbi öt évben rengeteg ígéretes dalszerző-énekes bukkant fel és jutott el az ismertségig. Közülük idén Petruska András dobta a legnagyobbat, sikere volt A Dal című műsorban, megjelent új albuma a Kapunyitó, és közben még a keresztnevét is elhagyta, a produkció Petruska néven fut tovább. Dalszerző-generációkról, fejlődésről és persze a siker titkáról beszélgettünk vele. a lemezzel nagyon elégedett vagyok abból a szempontból, hogy akkor beletettem mindent. Persze először énekeltem rajta magyar nyelven, akkor vállaltam először a felelősséget száz százalékban magamért, és ennek a nyomását egy picit érzem. Egy kicsit több lazaságot elviseltem volna rajta utólag, de ez egy első lemez volt. És ahogy a megjelenés után a Metropolitával való viszonyomat vizsgálni kezdtem, már valamiféle zeneiséget hallottam magamban a D+SZ: Még nem zenélsz évtizedek óta. Voltak már hasonló fordulópontok a pá- Kapunyitóval kapcsolatban. lyádon?

PA: Hat éve született meg Petruska András az előadóművész: ez egy bő egyetemi D+SZ: Ami az első albumhoz képest időtartam, most gyakran úgy is érzem magam, mint aki levizsgázott. Viszont az egye- hamar megszületett. temen megtanultam, hogy a diplomamunkádnál nem azt várják tőled, hogy felböfögd, PA: A Kapunyitón már jóval lazább volamit addig megtanultál, hanem új megközelítéseket, új nézőpontot kell mutatnod. Az tam, több teret adtam a játékosságnak, első négy évben úgy éreztem, hogy a kötelezőket hoztam, azt éreztem, hogy a fel- több időm is volt felvenni a lemezt, ami dolgozások még mindig menőbbek, jobban állnak nekem a műsoromban, mint a sa- szintén fontos volt. Nekem a határidő ját dalok. Utóbbiak akusztikusak, szépek, de én szeretnék tökösebb lenni. Na, akkor nem jó múzsa, befeszülök tőle, és a Kamérgesebb lettem pár évre, és nyomtam a rock and rollt, de éreztem, hogy ez csak punyitóra két évem volt, hogy megírjam. egy ösztönös szerepvállalás. Létezik az ösztönös Andris, és a vágyott Andris, és az Személyesebb lett, autentikusabb, jobban ösztönös produkcióból tudatosan törekedtem a vágyott Andris felé. Az első alkalom, mertem vállalni az gondolataimat, az érzéamikor ez a két megközelítés találkozott, ahol feltettem magamnak a kérdést, hogy ki seimet, hogy amit én megéltem, azt kiírom vagyok, mi vagyok, az két éve az első albumomon, a Metropolitán volt. Ez az album volt magamból, és hogy lehet-e hozzá kapcsoaz, ahol megtaláltam a saját hangomat, ahol a gitározás közben a fingerstyle akuszti- lódni a hallgatónak vagy nem. Szerencsére kus gitározással már nem a szegény ember Tommy Emmanuelje akartam lenni, hanem utóbb kiderült, hogy voltak közös kapsaját zenei utamat jártam. Itt vállaltam először önmagam, saját zeneiségem, és ezzel csolódási pontok a közönség számára is.  D+SZ: Új albumod kapcsán elhangzott a kapunyitási pánik kifejezés is, 30 éves lettél, közel a krisztusi kor, merre tartasz most?

Petruska András: Most nagyon izgalmas helyzetben vagyok. Úgy érzem, megérkeztem, elkészítettem azt a lemezt – és ma azzal a szellemiséggel zenélek –, amit megálmodtam magamnak, amikor hat éve elkezdtem zenélni. Most lehet elengedni azokat a fétiseket, ötleteket, amik eddig a céljaimmal jártak. A megérkezés azt jelenti, hogy új célokat, új ötleteket, új szellemiséget kereshetek, megnyílt egy sor lehetőség számomra. Izgalmasak ezek az új dolgok, másrészről ez nagyon veszélyes helyzet. Egyrészről itt vagyok és ünneplem a Kapunyitót és az új lemezemet, másrészt bennem van a hogyantovább-érzése is.

13

DAL+SZERZŐ INTERJÚ

régen magam mögött hagyom harminc éves koromban. Ebben az életkorban előjött sok gyerekkori megfeleléskényszer-szorongás, és ezeket fel lehet dolgozni, ha az ember elég bátor hozzá, belemenjen. Én a dalokkal is dolgoztam azon, hogy szembe nézzek velük. Ebből kerekedett ki egy konceptalbum, ami az első hisztivel indul, hogy tulajdonképpen nekem minden rendben az életemmel, de valami mégse stimmel. Elindulok a gyerekkorból, és eljutok odáig, hogy minden rossz, aztán addig, hogy a kapunyitási pánik után egy olyan kapu lesz az életemben, hogy az új életembe már nem szorongva, hanem kíváncsisággal lépek. Nekem tetszett ez a sztori, engem érdekelt volna, de ez ösztönösen született, nem terveztem meg az elejét és a végét. És ebben egyébként megerősített a generációm, hogy lehet ehhez a történethez kapcsolódni.

D+SZ: Ugyanakkor albumot se biztos, hogy kiadnak mostanában a zenekarok, nemhogy konceptalbumot.

PA: Nem szeretek dalokban gondolkodni, a konceptalbum készítése nem tervezett, hanem belső igény volt, a Metropolita és a Kapunyitó is az. Én nagyon konzervatív vagyok ebből a szempontból, ezt a lemezt úgy terveztem, hogy legyen egy elkülöníthető A és B oldala, még akkor is, ha csak én hallom, de legalább én szeretném ezt hallani. Én is sokat hallgatok streamen zenét, de egy rövidebb EP kevésbé szegez az adott előadó dalaihoz, mint egy keretbe foglalt album. Középtávon pedig egy-egy új koncepcióval mindig összegezni lehet az elmúlt időt, át tudjuk gondolni a vizuált, egy új hangulatot átadni, egy teljes csomagot adni a hallgatónak.  Aztán a Kapunyitó kapcsán is biztosan leszűrök majd valamilyen D+SZ: Sokat beszélsz a művészi vágyaidról, hogyan kellene tanulságot, ami miatt másfelé indulok majd a harmadik lemeznél. szólnia Petruskának. Ennek a megvalósításában tud segíteni a körülötted lévő csapat? Beszélsz nekik erről?

D+SZ: A Kapunyitó megjelenését megelőzően a Nyár (most PA: A bookingot kivéve minden kérdésbe belefolyok és száz vidám igazán) már rotációban ment a Petőfi Rádióban, egy százalékig velük vagyok, ötletelek velük. De a menedzserem nyári turnén is körbejártatok. A színpadon legfeljebb ketten például sokkal optimistább a produkciót illetően és a számok álltok, de kik dolgoznak mellettetek? tekintetében, odáig, hogy hányan jönnek el majd a koncertre, PA: Egy csapattal dolgozom folyamatosan, szerencsére az el- mekkora gázsit lehet kérni, és eddig neki lett igaza. Ahogy A múlt években nekem csak a vágyaimmal és a zenémmel kell fog- Dalban való szerepem is veszélyes lehetett volna egy dalszerző lalkoznom. Egy jól működő menedzsment áll mellettem, le vannak számára, de siker lett, sokkal inkább a helyére tette a dolgokat. osztva a szerepek. Van egy sajtós csapat, a menedzserem, turné- A dal a Trouble in My Mind az új album stílusát vitte, és egy olyan menedzserem és a színpadi csapat hangmérnökkel, a színpadon kiemelést kapott, amiért a kisujjunkat nem kellett mozdítani. Így Temesvári Bence, az emberek, akik a grafikai felületeket kezelik, remekül vezette be a Kapunyitót is. akik rendben tartják az arculatot, figyelnek, hogy az image mindig összhangban legyen a produkcióval. A Kapunyitót nem is a D+SZ: Egyre nagyobb színpadokon lépsz fel, a Strand FeszNyár vezette be igazán, hanem ennek a csapatnak az image építő tiválon már a Nagyszínpadon álltál. Ezek a dalok a klubokban munkája. Én úgy tudok dolgozni, ha a produkció arculata valami élnek jobban, vagy a nagyobb színpadokon is otthon vagy? nagyon belső, autentikus és hiteles dologra épül számomra. SzePA: Egyre jobban szeretem a nagyobb színpadokat, a kontraszt rencsémre ez a csapat a gondolataimat, és érzéseimet nagyon miatt. Nálunk egy gitár és egy hegedű szól, és mégis nagyon nagy jól tudta marketing megjelenésre, értékre váltani, ami lehetett energiákat képes ez a két hangszer felszabadítani. És végül is volna úgy is, hogy egy idegen szerepet próbálnak erőltetni rám, csak egyel kevesebben vagyunk a színpadon, mint a Jimi Hendrix és úgy nem ment volna. A Kapunyitó feszültségét az adta szá- Experience. Miért ne működne a Petruska a nagyszínpadon? Szemomra, hogy nem gondoltam volna, hogy harminc évesen még rencsére ezt a koncertszervezők is egyre inkább bevállalják. Ez peregy sor problémával fogok küzdeni, amiről azt hittem, hogy már sze azt is jelenti, hogy rengeteget mozgunk a színpadon, nagyobb 14

DAL+SZERZŐ INTERJÚ

területen territoriálisabb vagyok mint egy víziló. Viccen kívül működik a dolog, és az új dalok is alkalmasak rá, hogy nagyobb térben játsszuk el őket. A nagyobb színpad viszont nagyobb a show-t is kíván, és van bennem igény arra, hogy akár vetítéssel, akár más színpadi ötletekkel bővítsük a produkciót. Ez az előadói Maslow-piramis. Először örülsz, hogy egyáltalán játszhatsz valahol. Aztán már tudod, hogy hol érzed jól magad, hol nem szeretnél. Később már meg is tudod válogatni, hol lépj fel. Mióta hangmérnök kísér el a koncertekre, felszabadultam, jóval lazábban játszom. Lehet, hogy a következő az lesz, hogy ehhez a számhoz piros vagy lila fények illenének, és keresünk fényest. Nem tudom, merre fordulok majd, de nem tudok mozdulatlanul maradni, valamerre fordulnom kell.

D+SZ: Említetted, hogy átjöttek a közös élmények a lemezről a generációdnak. Az utóbbi években több olyan előadó tűnt fel, akik a generációs élményekre építenek, Szabó Benedek, Szeder vagy Hó Marci is ilyen és még sokan. Hogyan viszonyulsz hozzájuk?

PA: Amikor a generációnkról beszélünk, még nyugodtan hozzáadhatunk plusz-mínusz 15 évet a közös élmények kapcsán, és ez már elég nagy tömeg. A közös élményekre sem szabad rágörcsölni. A Metropolitán direkt kerestem a közös pontokat és helyszíneket, sokan álltunk virággal a kezünkben a Kálvin téren, de a Kapunyitón már egyes szám első személyben beszélek, teljesen szubjektív emlékekről van, és ez sokkal jobban célba talált.

A generációm dalszerzőit kíváncsian figyelem. Aki a legfontosabb számomra, és gyermekkori jóbarátom, Szeder, és talán nekem is volt ráhatásom arra, hogy ő muzsikusként él ma. Nekem az ő zeneisége és civil életben való eszmecseréink is nagyon sokat jelentenek. Lóci is közel áll hozzám, zenében, humorban, színpadi jelenlétben. Aztán ott van Szabó Benedek, akire nagyon megharagudtam, hogy a Kapunyitó előtt egy évvel tökéletesen hasonló lemezt írt, de megint csak félretéve a viccet, mégse ugyanaz a kettő, és nekem nagyon tetszik, ahogy a kettő együtt tud létezni. Ott a Lone Waltz csapata, akik egyenként mind dolgoztak velem, Zanzinger csinálta a borítót, a honlapot Duke Bluebeard, Upor Andrissal pedig majdnem másfél évet turnéztunk együtt. Féltékenység nincsen, rivalizálás alig, inkább inspiráció jellemző ezekre a kapcsolatokra.

D+SZ: Említetted, hogy megérkeztél, és figyeled magad, hogy a siker hogyan hat rád. Tudsz dalt írni ebben a pörgésben is, lesz témád?

PA: Igazából, ha önmagam tudok maradni, akkor rángathat fel és le az élet, meg fognak születni a dalok. A dalszerzés nem az életem körülményeitől függ. Kilenc éves korom óta, mióta gitározom, a lehetetlennel harcolok. Amit nem tudok lejátszani hétfőn, az megcsinálom kedden, egészen egyszerűen azért, mert meg tudom tanítani a kezemnek, hogy a következő pillanatban mire gondoljon vagy hová nyúljon. Én hiszem, hogy ezt a lelkemmel is meg tudom csinálni. Mondanak olyasmiket, hogy amit csinálok, arra születni kell, meg így tehetség, úgy tehetség, de ez régen nem erről szól. Arról szól, hogy képes vagyok figyelni befelé, és a lehetetlen dolgokat le tudom bontani annyira kis alkotóelemekre, hogy azt a végén fizikailag meg tudjam valósítani. Ez belső figyelem, és azt gondolom, hogy ha ez a figyelem egy hangszerre ki tud vetülni, akkor a lelkemet ugyanúgy tudom figyelni, és meg tudom találni a gyökerét a szorongásnak is. És így már nem arról van szó, hogy tehetséges gitárosnak és szorongó alkatnak születtem, hanem hogy meg tudok tanulni gitározni és meg tudom érteni és meg tudom fogalmazni a bennem zajló mechanizmusokat. Legalábbis most így gondolom, de végül is még csak harminc éves vagyok és csak két albumom van, úgyhogy szentírásnak ne vedd. n interjú: Réz György fotó: nagyillés szilárd (DAL+SZERZŐ)

ℹ PETRUSKA ANDRÁS

Dalszerző-énekes-gitáros a magyar fol­ klór motívumokat az angolszász rock, valamit a tánczene elemeivel ötvözi. Szuggesztív, közvetlen, humoros előadásmódjával, valamint virtuóz gitárjátékával Petruska meghatározó szerepelője a hazai fiatal zenészgenerációnak. 2014-ben jelent meg első, Metropolita című nagylemeze.

A konceptalbum a 4-es metró megállói mentén haladva sajátos képet fest a XXI. századi Budapestről, és a benne élő 20-as, 30-as éveiben járó generációról. A Szent Gellért tér című dalhoz készült videó döntős helyezést ért el az I. Magyar Klipszemlén Legjobb rendezés kategóriában. 2016 elején végre a fél ország megismerhette nevét és Trouble In My Mind című dalát, mely a legjobb négy szám között szerepelt A Dal 2016 című tv-műsor döntőjében, ahol Petruska A Dal Felfedezettje díjat is megkapta. Legfrissebb nagylemeze 2016 tavaszán jelent meg Kapunyitó címmel. Az albumot a szerző 30. születésnapja és saját generációjának kihívásai inspirálták. A tizenegy dalt tartalmazó nagylemezt beharangozó Nyár (Most vidám igazán) című dalt a Petőfi Rádió rotációban játszotta.

Dalszerzői teljesítményéért 2015-ben Artisjus Junior-díjra jelölték.

vinylrecord METROPOLITA (2014)



KAPUNYITÓ (2016)

15

INTERJÚ

16

INTERJÚ

SZEDER-SZABÓ KRISZTINA, DALSZERZŐ, ÉNEKES

HA VALAMI, AKKOR EZ IGAZÁN A DOLGOM Először a Reggeli dal kapcsán figyeltünk fel Szederre, aki dalszerző-gitáros lányként tűnt ki a tömegből. Idén új lemezt jelentetett meg Táncolj velem élet! címen, ami egy sokkal dúsabb zenekari hangzást is hozott magával, szövegileg pedig egy sokkal érzelmesebb, bátrabb anyag született, melyek mindegyikét most már Szeder jegyzi. Az énekesnő úgy gondolja, ha megírja, milyen az ő cipőjében lenni, másoknak is segítséget adhat. Míg ősszel elsősorban a koncertezésre fókuszálnak, már tervben van egy francia nyelvű anyag is.

D+SZ: Nemrég jelent meg a Táncolj velem élet! című albumod, ami nem teljesen, de azért érezhetően más irányt vett, mint az előző, a Hab a tetején. Mi történt veled a két album között?

SZ: Elég sok minden megváltozott körülöttem meg bennem, ami végül is a dalokban csapódott le. Egyre mélyebbről törtek fel belőlem érzelmek, gondolatok, személyesebb is lett emiatt a hangvétel. Ez az új állapot már hozta magával azt is, hogy egy új hangzás szülessen. Előjött belőlem újra az underground zene iránti szeretetem is, zeneileg is egy komplexebb, nagyobb dologra vágytam.

D+SZ: Korábban írtál angolul is szövegeket és a régi, meg a mostani dolgokat is hallgatva olyan fura, hogy ha ilyen szövegek buknak ki belőled, akkor miért kellett más nyelven…

SZ: Fogalmam sincs, hogy miért, de a legeslegelső versemet, ami már dalszöveg is volt, angolul írtam a lobogó tűzről. De úgy, hogy magyarul írtam meg először, szótáraztam közben, hiszen nem tudtam 14 évesen, hogy van az, hogy lobogó sem, nemhogy a parázs… Valószínűleg azért, mert akkor rockzenét hallgattam és azzal jött az angol nyelv. Rockzenekarom is volt először, amihez az angol nyelv dukált.

D+SZ: Ez hozta azt is, hogy a dalszövegeket is te jegyzed?

SZ: Igen, a zenét mindig én szereztem egyedül, a szövegírás azonban egy folyamat volt. Az elején nagyon nem volt önbizalmam és nagyon félénk voltam a témát illetően, csak ömlesztve írtam szövegeket, és Lukácsházi Lucát kértem fel, hogy rímekbe szedve írjon az ötleteimből szöveget. Aztán elkezdtünk közösen dolgozni, akkor már egyre több minden jött belőlem ki úgymond kész formában és egyre bátrabban írtam, de még jó volt, hogy van mellettem egy kontroll, aki lektorálja, vagy akivel együtt is tudunk gondolkozni. Most viszont már annyira személyes tartalmakat is engedtem feltörni, hogy D+SZ: Utána miként találtad meg véehhez már más nem nagyon tudott volna hozzá szólni. Érdekes módon így egyre több- gül a saját hangodat? ször volt, hogy tényleg magától, már egyben gördült ki valami és hagytam, hisz tényleg SZ: Utána jött a francia sanzon, akkor én tudtam, hogy mi az az érzés, amit meg szeretnék fogni. Idővel egyre könnyebb lett kitaláltam, hogy össze kéne hozni a zenét az impressziót végleges gondolattá formálni. a franciával, ha már francia szakos vagyok és írni kéne franciául is egy dalt. Igazából D+SZ: Ez azért bátor dolog. utána még sokféle műfajban kipróbáltam SZ: Igen, de végig motivált, hogy azt éreztem, hogy ha valami, akkor ez igazán a magam. Volt egy feldolgozásokat játszó dolgom. Azt láttam, hogy sokan vannak amúgy hasonló szituációban, például sok em- akusztikus duóm, a Melodisztik, ahol főleg bernek kell mostanában elengedni valakit. Arra gondoltam, hogy akkor sok embernek francia sanzonokat énekeltem. tud segíteni is talán, hogyha én bátran megéneklem, hogy mit érzek, ez másoknak is Előadóművészi szempontból nagyon izadhat egy ilyen „aha” érzést. galmas volt, hogy mindenféle szituációban 

17

INTERJÚ



18

INTERJÚ

 megtanultam átadni ezeket a dalokat, mert úgy gondoltam, akkor van igazán értelme feldolgozásokat énekelni, vagy ezekkel szórakoztatni, hogyha tényleg átmegy a közönségnek, hogy miről szólnak ezek a dalok. Így rengetegszer lefordítottam nekik, vagy beszéltem arról, hogy miről szól, mit jelent ez számomra, miért éneklem. Ezek mindig nagyon sokat hozzátesznek az élményhez. Viszont egyértelművé vált számomra, hogy ha valamit szeretnék üzenni a dalaimmal, ha valamit úgy igazán át szeretnék adni a közönségnek, azt csak magyarul lehet. Aztán volt pár év, amikor nem írtam dalokat, ez egy lassú, információ-begyűjtő időszak volt, ami után rájöttem, hogy mit és hogyan szeretnék közölni. Az elején még semlegesebb témákat vettem elő, inkább a vicceskedés volt a hangsúlyos, aztán valahogy egyre mélyebb lelki tartalmak felé is elindultam.

D+SZ: Egy interjúban rebesgetted, hogy francia nyelvű lemezt is terveztek. Franciaországot veszitek célba vele?

SZ: Igen, mert közben nem szeretnénk teljesen bezárulni a magyar piacra. Szeretnék egy magyar alapot teremteni, de szívesen nyitnék is külföld felé és erre a francia nyelv jó lenne. Jöttek olyan visszajelzések, hogy egyébként a külföldieket a magyar nyelv sem zavarja, mert egzotikusnak találják, de ha már van 3-4 francia nyelvű dal, azzal talán jobban el lehet őket kapni.

D+SZ: Ezek teljesen új dalok lesznek vagy a mostani dalok fordítása?

SZ: Lesz egy-két francia átirat, illetve most erre az új lemezre a nagyon sanzonos dalaim nem kerültek fel, - mert már így is elég sokszínű lett ÷ így az egységesebb hangzás miatt azok most kiestek. Viszont szeretném ezeket is felvenni, mert megérdemlik.

Pont a francia nyelvű dalom, a Budapest a legrégebbi Szeder-dal és még mindig nincs belőle rendes felvétel, úgyhogy megérdemelné. Ugyanígy a Piaci sanzon is, ami a 20-as évek sanzonjának kb. egy stílusbemutató karakterdarabja, ami vicces, de műfajilag már máshol tartok, mégis megérdemelné, hogy készüljön belőle egy felvétel. Úgyhogy arra gondoltam, hogy a sanzonos karakterű dalokat összegyűjtöm, de ez csak digitálisan jelenne meg, mint egy karácsonyi special edition franciáknak.

D+SZ: Csorba Lóci, Petruska András és Szeder… mintha veletek kezdene kialakulni egyfajta sanzonszerű generáció Budapesten is… hogyan látod ezt?

SZ: Igen, ez nagyon vicces, már kérdezték egyszer tőlem egy interjúban, hogy vajon miért van ez, hogy így jövünk fel a Lócival és az Andrissal és mi lehet a sikerünk titka. Én erre mondtam, hogy természetesen az, hogy mindannyian Kaszásdűlőre jártunk oviba… de vicces tényleg, mert ők a legjobb barátaim között vannak, 14 éves korom óta ismerem mindkettőjüket és folyamatosan hatottunk egymásról. Nyilván az érdeklődési körünk meg a gondolkodásunk is hasonló. Sokat tanulunk egymástól, és sokat segítünk egymásnak a mai napig.

D+SZ: Ez a gitáros-dalszerző színtér itthon eddig egészen férfias „sportnak” tűnt, aztán jöttél te és pont abban a műfajban vagy most nagyon népszerű. Hogyan érzed magad ebben közegben?

SZ: Érdekes. Egyrészt nagy terem van emiatt, mint például a Feri fenekénél. Jé, még senki nem írt olyan dalt, hogy fiúneveket sorol fel, pedig van egy csomó lánynév-felsoroló dal? Akkor megírom. Olyan sok mindenről nem énekeltek még, főleg női szemszögből, hogy csomó minden nincs még ellőve. Egyrészt ez egy szabadság, másrészt minden egyes ilyen lépésnél azért félek is, hogy mi lesz… tehát, ha elkezdem felsorolni, hogy melyik fiúból mi tetszik, vagy a szexről éneklek, akkor biztos én leszek a „rosszlány”, de közben ezt lerendeztem magamban és nem érdekel, ha pedig botrányszámba megy, hadd menjen.

ℹ SZEDER-SZABÓ KRISZTINA

Énekes-dalszerző. Eredetileg francia szakon végzett, majd a Kőbányai Zenei Stúdióban tanult, első komolyabb együttese a Melo­disztik nevű, francia sanzonfeldolgozásokat játszó duó volt. Saját néven 2013 óta koncertezik állandó kísérőzenekarával. Két éve jelentette meg első lemezét, a nagyrészt közösségi finanszírozásból megvalósított Hab a tetején című, akusztikusjazzes-folkos-sanzonos popzenét tartalmazó minialbumot, amelyről a klipesített Reggeli dal szép rádiós karriert futott be, így a Szeder hamar a népszerű új magyar zenekarok közé került, az énekesnő pedig emellett közreműködött az Ivan & The Parazol és a Lóci játszik lemezein is. A zenekar idén nyáron megjelent első valódi nagylemezével, az elődjénél grandiózusabb megszólalású, elektromos gitárokat és pszich-popos hatásokat is felvonultató Táncolj velem, élettel részben maga mögött hagyta a sanzonpopos gyökereket, míg a produkcióra jellemző személyesség és az akusztikus alapokon nyugvó hangszerelés változatlan maradt.

vinylrecord HAB A TETEJÉN EP (2014)



TÁNCOLJ VELEM ÉLET (2016)

19

INTERJÚ

Ha elkezdem felsorolni, hogy melyik fiúból mi tetszik, vagy a szexről éneklek, akkor biztos én leszek a „rosszlány”…

D+SZ: Hogyan jött, hogy pont gyerekekkel foglalkozol és nem mondjuk fiatal énekesekkel?

SZ: Egyébként van egy 21 éves énekgitár tanítványom is. Vele meg pont az az izgalmas, hogy magamat látom fiatalként és érdekes módon emberileg is nagyon sok mindenben tudunk kapcsolódni. Úgyhogy ez egy komplex csomag lehet, azt érzem, hogy van mit átadnom a tapasztalataimmal és gondolkodásmódomD+SZ: És voltak negatív visszajelzések? mal a szakmai dolgokon túl is. Mivel gitártanárnő nagyon kevés  SZ: Nem, csak a nagypapám sértődött eddig meg. van, olyan meg, aki nem klasszikus zenét tanít, szinte nincs is, ezért a kislányoknál gyakran számít, hogy én is lány vagyok, D+SZ: Gyerekeket is tanítasz zenélni. Milyen velük dolgozni, mert így könnyebben megnyílnak. Volt, aki kifejezetten emiatt mire fogékonyak? keresett női gitártanárt.

SZ: Nagyon szeretem, igazából nekem ez hobbiszámba megy, semmiképp nem fő vonulat. Egy-két tanítványom van, de ők naD+SZ: Egy szál gitárral is fellépsz, valamint zenekarral. Mi a gyon fontosak és általában több éves kapcsolat alakul ki velük. különbség a két Szeder-koncert között? Érdekes, mert minden gyerek másra nyitott, más érdekli, jó azt SZ: Az alapvető felállás a zenekari felállás, nyilván az váltja ki megtalálni. Engem az érdekel, hogyan tudom előhozni a kreati- a legnagyobb hatást, úgy a legkomplexebb a hangzás. Ezenkívitásukat és összekapcsolni a dalírást, szövegírást, zenetanulást, vül biztonságot is ad, meg persze több energia is adódik ös�hogy egy kis komplex önkifejezőmódot tanuljanak, vagy akár azt, sze. Viszont nagyon örültem, hogy mostanában egyszálgitáros hogy ha valami bántja őket vagy valami fontos, akkor azt hogyan koncertekre is kaptam meghívást, ugyanis alapvetően úgy írtam tudják kifejezni ilyen módon. Ráadásul a gyerekeknek akkora fan- meg a dalokat, hogy egyedül is elő lehessen adni őket. Jó érzés táziájuk van, hogy mindig nagyon szórakoztat, hogy mi jön ki látni, hogy így is megállják a dalok a helyüket. Ezek általában belőlük… nagyon izgi feladat. sokkal intimebb koncertek és többet is beszélek magamról és a dalokról, érzékenyebb a hangulat. Emellett nagyobb a felelősD+SZ: Milyen dalokat írnak a gyerekek? ség is, ha nincs mögöttem a zenekar, akikre támaszkodhatok, SZ: A legelső sláger, amit írtunk az első tanítványommal, az hanem tényleg bármit elvétek, az hallatszik. Viszont emberibb a Szétszedett konyháról szólt, ami furcsa-csa-csa, mert éppen is ettől az egész. Ez az élmény utána nagyobb önbizalmat ad a szét volt szedve a konyhájuk. Egyébként mindenfélét: a barátság zenekarban is. n gyakran előjön, szülők, anyának, apának, testvérnek szülinapi dal, táborok… A gyerekeknél még fontosabbak az ismétlődő ünne- interjú: Nagy Kátya, fotó pek, arra is mindig készülünk. nagyillés szilárd (dal+szerző) 20

ZENEIPAR

21

ZENEIPAR

ZENEFOGYASZTÁS

A SZÁMOK NYELVÉN A zenefogyasztási szokásokat vizsgálta az IFPI és az Ipsos felmérése, az itt elérhető eredmények között több nagyon tanulságos is van. A legfontosabbak: nagyon sokan használják a stream oldalakat, és a fiatalok harmada még fizet is értük; a vezető kalózkodási forma már nem a fájlcserélés, hanem a stream ripping; az okostelefon hamarosan átveszi a számítógép helyét a zenehallgatás fő eszközeként; a YouTube valójában nem “promóciós platform” a fogyasztók számára.

A FIATALOK HARMADA FIZET A 13 országban kérdőíves felméréssel szerzett adatok szerint az internetezők 71%-a használ legális forrást zenehallgatásra; 48%-uk fizet valamilyen formában a zenéért (előfizetés, letöltés, fizikai). A felhasználók túlnyomó többsége több módon is fogyaszt zenét (ezért gyakran a %-ok összege nem 100). Az összes megkérdezett netezők 37%-a használ stream szolgáltatást, egyes országokban (pl. Svédország, Mexikó) 60% fölötti a streamelők száma. Az összes megkérdezett közül 18% azok aránya, akik elő is fizetnek egy ilyen szolgáltatásra, és (szemben egyes közkeletű nézetekkel) ebben a fiatalok vezetnek: a 16-24 évesek majdnem egyharmada (32%) fizet. (2015-höz képest a fizetők száma 20%-kal nőtt, a fiatalok között 39% a növekedés.)

Az előfizetés okai között vezet az, hogy könnyű használni, és biztonságos a fizetés (23%).

Alig kevesebben mondták, hogy ár-érték arányban kedvező egy előfizetés, illetve számít nekik, hogy megszabadulnak a reklámoktól (22%). Az ingyenes stream melletti legfőbb érv nem meglepő módon az, hogy ingyen van.

STREAM RIPPING: SOKAN CSINÁLJÁK, ÉS NEM TUDJÁK, HOGY JOGSÉRTŐ

sére használt nézettségi mutatók torzulását). A YouTube (az oldal legalján elérhető) felhasználási feltételei között kifejezetten szerepel is, hogy csak streamre használható az oldal, letöltésre nem. Ezzel együtt a felhasználók többsége számára nem világos, hogy a letöltéssel jogot sértenek; a Wall Street Journalban idézett felmérés szerint 73%-uk nem gondolja, hogy illegális volna, amit csinál.

Ugyanitt a Google szóvivője azt nyilatkozta, hogy egyre hatékonyabbak a stream ripping oldalak eltávolításában, illetve az ezt lehetővé tévő okostelefonos appok leszedetésében az online áruházakból – de mint az lenni szokott, ezen a területen is mindig újabb és újabb klónok érkeznek minden leállított szolgáltatás helyett. A Wall Street Journal szerint ezek ellen még nehezebb felvenni a harcot, mert míg a fájlcserélésnél legalább néha meg lehetett találni és lekapcsolni a forrást, ebben az esetben a forrás maga egy legális szolgáltatás.

A streamhez kapcsolódik az a meglepő fejlemény, hogy a “kalózkodás” vezető formája megváltozott. A megkérdezettek 35%-a használ valamilyen jogosítatlan szolgáltatást; a netezők 30%-a szokott stream ripping oldal segítségével letölteni a jogtulajdonosok által csak streamre engedélyezett tartalmat (nem egyszer a videótartalom kihagyásával, csak az hangsáv mp3-má alakításával). Ennél alacsonyabb, 19% azok száma, akik fájlcserélőn, torrenttel stb. (az IFPI által idézőjelben “hagyományosnak” nevezett módon) töltenek le. A fiatalok nemcsak nagyobb arányban fizetnek, hanem nagyobb arányban töltenek le jogsértő tartalmakat is A 16-24 évesek 55%-a YOUTUBE: JELLEMZŐEN NEM ÚJ csinált ilyet az elmúlt fél évben, és ezek túlnyomó többsége (a korosztály 49%-a) ZENÉK FELFEDEZÉSÉRE HASZNÁLJÁK szedett le streamet (a fájlcsere is jellemzőbb rájuk: 35%). Az RIAA adatai szerint a 30 leglátogatottabb stream ripping oldal egy hónap alatt 900 millió látogatót vonz. Az utóbbi idők nyilatkozatháborúját ismerve nem meglepő, hogy az IFPI fogyaszÍgy a jogtulajdonosok elesnek a lejátszások utáni reklám- vagy egyéb bevételtől; a le- tói felmérésében is megjelenik a YouTube. szedett zenéket offline is lehet hallgatni, ami jellemzően legálisan csak az előfizetők A videómegosztó egymilliárd felhaszszámára elérhető opció, és további károkat is okoz a módszer (pl. a népszerűség méré- nálójának 82%-a hallgat itt zenét, a 22

INTERJÚ

16-24 éves korosztályban ez 93%. Az erősebb állítás az, hogy 81%-uk keres rá olyan zenékre a YouTube-on, amelyeket már ismer; ennél jóval kevesebb, 58% az, aki új zenékkel is találkozik itt.

streamre, már most a telefon vezet (hiszen ők offline módban is használhatják a szolgáltatást). Az IFPI értékelés szerint tehát hamarosan a telefonok lesznek a zenehallgatás elsődleges eszközei.

Különösen magas ezek aránya a fejlődő piacokon. n

Ez azért érdekes, mert a YouTube rendszeresen azzal védekezik, hogy milyen hatékony promóciós platform – erre vág vissza azzal az IFPI, hogy gyakorlatilag on-demand ingyenes stream szolgáltatóként működik, és a promóció (vagyis az új zenék felfedezése) ennél jóval kevésbé fontos a felhasználók számára (akik egyébként jellemzően azért választják a YouTube-ot, mert ingyen van).

A Music Ally idézi a YouTube standard válaszát erre: lehet, hogy sokan hallgatnak náluk zenét, de nem olyan sokat. Egy átlagos felhasználó havi összesen egy órát, vagyis jóval kevesebbet, mint a zenére szakosodott stream szolgáltatóknál.

Rónai András

AZ OKOSTELEFONOK HAMAROSAN ÁTVESZIK A SZÁMÍTÓGÉP HELYÉT Az internetezők 66%-a hallgatott zenét számítógépen 2016ban; ez az előző évi 69%-hoz képest visszaesés. Az okostelefonos zenehallgatás már alig marad el ettől: 55%; és növekedőben van (2015-ben 50% volt). Azoknál, akik előfizetnek valamilyen

ℹ

Metodológia: a kérdőíves felmérést 13 országban végezték, amelyek összesítve a rögzített zenei piac 84%-át lefedik (pl.

Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Ausztrália, Dél-Korea, Brazília, Mexikó stb.). Országonként 900 embert kérdeztek meg. Az Ipsos szerint az alacsony internetpenetrációjú országokban (Olaszország 60%, Mexikó, Brazília 50%) valószínű, hogy torzít a felmérés: az előfizetők, “early adopterek” inkább hajlamosak kitölteni egy online kérdőívet.

23

LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1

MARIO FEAT. ESSEMM

SEMMI GOND

3.193.435

2

HALOTT PÉNZ

DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

3.078.805

3

KIS GRÓFO

MERT A NÉZÉSÉT MEG A JÁRÁSÁT

2.564.377

4

MAXBEARD & KENNEL33 FEAT. AK26

ELMENTÉL

2.528.697

5

WELLHELLO

RETÚRJEGY

2.449.469

6

HORVÁTH TAMÁS & RAUL

ŐRIZD MEG

2.310.591

7

BURAI KRISZTIÁN FEAT. MISSH & G.W.M & GYULAI VIKI

HOLDFÉNY

2.115.891

8

L.L. JUNIOR

LEGSZEBB TÉVEDÉS

2.074.999

9

HORVÁTH TAMÁS

TISZTA SZÍVVEL

2.052.529

10

WELLHELLO & HALOTT PÉNZ

EMLÉKSZEM. SOPRONBAN

1.875.700

11

MAJKA FEAT. KOLLÁNYI ZSUZSI

ELÉGLESZ

1.838.922

12

PUNNANY MASSIF & AM:PM MUSIC

ÉLVEZD

1.836.869

13

RÚZSA MAGDOLNA

ÉRJ HOZZÁM

1.830.061

14

HALOTT PÉNZ

VALAMI VAN A LEVEGŐBEN

1.754.195

15

HORVÁTH TAMÁS & RAUL

NÁLÁNÁ É

1.734.857

16

KAROLA FEAT. MR.BUSTA

MÉREG

1.712.904

17

KELEMEN KABÁTBAN FEAT. ECKÜ

MARADJATOK GYEREKEK

1.700.338

18

WELLHELLO

APUVEDDMEG

1.696.371

19

SUPERSTEREO

BENT A NEVED

1.695.971

20

BYEALEX ÉS A SLEPP (LOTFI BEGI REMIX)

MÉG MINDIG...

1.647.617

2

zeneszöveg-TOPLISTA

1 2

SOHO PARTY

AZ ÉJJEL SOHA NEM ÉR VÉGET

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

3 HONEYBEAST 4 KOWALSKY MEG A VEGA

MIT MONDJAK MÉG?

5 6

PUNNANY MASSIF

PARTIZÁN, PT. 1

QUIMBY

MOST MÚLIK PONTOSAN

7 8

KIS GRÓFO

A NÉZÉSÉT MEG A JÁRÁSÁT

CARAMEL

ELZÁRT ÖVEZET

9 10

KOWALSKY MEG A VEGA

EGY VILÁGON ÁT

MARGARET ISLAND

ESŐ

11

12

MR.MISSH FT. G.W.M

ISTENEM KÉRLEK

PUNNANY MASSIF

ÉLVEZD

KOWALSKY MEG A VEGA

AMILYEN HÜLYE VAGY...

L.L. JUNIOR

LEGSZEBB TÉVEDÉS

13

14

15 EGYSZERCSAK 16

HALOTT PÉNZ 17

18

OCHO MACHO

OLÁH IBOLYA 19

NAPOLEON BOULEVARD 20 WELLHELLO

BÓDOTTÁ

MARSEILLAISE DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM JÓ NEKEM

n

   

ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

A TOPLISTÁK A JÚNIUS ÉS SZEPTEMBER KÖZTI IDŐSZAKOT FE­DIK LE, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAR ZENEI ELŐADÓK EREDMÉNYÉT MUTATJÁK. A YOUTUBE- ÉS ZENESZÖVEG.HU-LISTA AZ EGÉSZ VILÁGRÓL ÉRKEZŐ



MEGTEKINTÉSEKET TARTALMAZZA, A TÖBBI KIZÁRÓLAG MAGYARORSZÁGI ADATOKBÓL TÁPLÁLKOZIK.

   

MAGYARORSZÁG LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK! APUVEDDMEG

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT



2016 NYÁR

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK:

 

        

LISTÁK

3

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

1 2

WELLHELLO

A VÁROS SZEMEI

RÚZSA MAGDOLNA

ÉRJ HOZZÁM

3 4

WOLF KATI

SZABADNAK LENNI / TOMORROW

HALOTT PÉNZ, KŐVÁRY ZOLI

ERRE MÉG MEGHÍVLAK

5 CARAMEL 6 ÁKOS

ELZÁRT ÖVEZET

7 8

JOY

KÁLLAY SAUNDERS BAND

KOWALSKY MEG A VEGA 9 JETLAG 10

BENJI

UGYANÚGY

playlist

 

VÉGIGHALLGATNÁD? KÍVÁNCSI VAGY A TOPLISTÁKAT ALAKÍTÓ TENDENCIÁKRA, JELENSÉGEKRE?

MIT MONDJAK MÉG? FILTERES ÁLMOK

NEW LEVEL EMPIRE, DENIZ

VALAHOL

PIXA, STEREO P., WELLHELLO

BALATONI NYÁR

13

14

SUPERSTEREO

BENT A NEVED

AMIGOD

LOVE STORY

15

16

PÁL DÉNES

OTT VAN

INTIM TORNA ILLEGÁL

ÖRÖKKÉ

17

FISH! 18 MEDIX

NE IS FIGYELJ RÁM

19 DENIZ 20

GESZTI FEAT. WOLF KATI

CSODA



playlist és elemzés a dal+szerző blogon

www.dalszerzo.hu

 

METRO ÍGY IS JÓ VAGY

5 MAHASZ album TOPLISTA

MAHASZ single TOPLISTA

1 ÁKOS 2 RÚZSA MAGDOLNA

UGYANÚGY

3 4

HALOTT PÉNZ

DARABOKRA TÖRTED A SZÍVEM

HALOTT PÉNZ, KŐVÁRY ZOLI

ERRE MÉG MEGHÍVLAK

5 6

KOWALSKY MEG A VEGA

MIT MONDJAK MÉG?

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

7 8

SOHO PARTY

AZ ÉJJEL SOHA NEM... (2016)

SOHO PARTY

AZ ÉJJEL SOHA NEM... (EREDETI)

9 WELLHELLO 10

WELLHELLO & HALOTT PÉNZ 11 DENIZ 12 WELLHELLO 13

PIXA, STEREO P., WELLHELLO 14

15



KARSZALAGOK

11

12

4



ÉRJ HOZZÁM

RETÚRJEGY EMLÉKSZEM, SOPRONBAN

 

RAKPART BALATONI NYÁR A VÁROS SZEMEI

HALOTT PÉNZ

VALAMI VAN A LEVEGŐBEN

16

HALOTT PÉNZ 17 WELLHELLO

MAJD

18 HONEYBEAST 19

WOLF KATI

BÓDOTTÁ

20

MARADJATOK GYEREKEK

APUVEDDMEG

1 TANKCSAPDA 2 KOWALSKY MEG A VEGA

HÁROM ROHADÉK...

VARÁZSSZAVAK

3 4

BON VOYAGE

VÁLOGATÁS UTAZÁSHOZ...

DESPERADO

BEST OF

5 6

30Y

BEST OF

HOOLIGANS

IGAZ TÖRTÉNET

7 8

TANKCSAPDA

URAI VAGYUNK A HELYZETNEK

OSSIAN

FÉNYÁRBAN ÉS FÉLHOMÁLYBAN

 

9 ZANZIBAR 10 BËLGA 11

VÁLOGATÁS

MINDENT LEHET, MINDENT...



12

13

VÁLOGATÁS

VOLT FESZTIVÁL

VÁLOGATÁS

NAGYSZÍNPAD 2016

HALHATATLANOK

WELLHELLO

KELEMEN KABÁTBAN, ECKÜ



    

SZABADNAK LENNI / TOMORROW



DISCO! STRAND FESZTIVÁL

14

PUNNANY MASSIF 15 TANKCSAPDA

FEL #2

16

17

TANKCSAPDA

MINDENKI VÁR VALAMIT

VÁLOGATÁS

VOLT FESZTIVÁL 2016

18

19

TANKCSAPDA

AZ EMBER TERVEZ

VÁLOGATÁS

STRAND FESZTIVÁL 2016

20

DUPLA KÁVÉ

SZEGFŰ

2016 NYÁR

AGYARORSZÁG

    n

        

KOMOLY

26

KOMOLY

FEKETE GYULA, ZENESZERZŐ, EGYETEMI DOCENS

Hagyományőrzéssel eljutni a máig Mint megannyi magyar zeneszerző, Kurtág és Ligeti sem a semmiből lett „modern”, újszerűségük sokrétű, klasszikus tanulással felvértezett modernség. Ők is a Zeneakadémián tanultak egy hagyományos szókészletet, az intézmény pedig arra bíztat ma is, hogy „beszéld a saját nyelvedet” – mondja Fekete Gyula zeneszerző, tanár, a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékének vezetője, tudományos és nemzetközi rektorhelyettese.

D+SZ: Mostanában annyit lehet olvasni a Zeneakadémiáról, sikerekről és komolyzenei, illetve politikai celebritások látogatásáról, nemzetközi díjakról, de mi pontosan arra lennénk kíváncsiak, ami a színes kulisszák mögött megy: az unikális szakmai háttérre, nem a múltra, inkább a tervekre. Egyáltalán: nagyon elvonják a munkától a figyelmet az ilyen jellegű reprezentációs feladatok vagy éppen lökést adnak az ambícióknak?

Fekete Gyula: Ezeket a feladatokat nem kedvelni kell, hanem csinálni. A Zeneakadémia alapításától kezdve egy magyar oktatási csúcsintézmény. Mindig is több volt, mint egy iskola, tehát a mindenkori oktatókra ez komoly felelősségként hárult mindig is.

Az oktatáson felül feladatunk a magas színvonalú hazai zenei élet megszervezésének dandárja is – természetesen egyeztetve az intézményi partnereinkkel –, mivel nálunk kötnek ki az úgynevezett nemzeti zenei ügyek is, mint például az idei Bartók- vagy a jövő évi Kodály-év emblematikus eseményeinek egy része is, amelynek lebonyolításában, megszervezésében kulcsszerepünk van. Ezen felül a nemzetközi zeneakadémiai hálózaton keresztül elérhető külföldi nagyszámú közönség megszólítása is fontos, és ez így helyes, ez mind a Zeneakadémia tradicionális nemzeti feladata. Ez túlmutat az oktatói munkánkon, de fontos feladat, amolyan szolgálat, aminek örömmel teszünk eleget. Ez a küldetésünk.

D+SZ: A Zeneakadémia részben tradicionális műhely, részben naprakész, modern intézmény. Például a Kurtág-, Bozay- vagy Durkó-életművet sosem érzem hajánál előrángatott modernizmusnak, mert bennük szólnak az elmúlt évszázadok, ahogy ebben az intézményben is.

FGY: A nevünkben szerepel a konzervatórium szó is, ami egyértelműen a tradíciók megőrzéséről szól. Amit örököltünk Kodálytól, Bartóktól, Dohnányitól, s akár Liszttől, s persze akár az ő elődjeihez is visszamehetünk, az nekünk egyként fontos. Megőrizni és átadni. Az egész zenetörténet egy láncsorozat. Ma is ugyanúgy tanulunk és tanítunk ellenpontot, mint ahogy Bach vagy Palestrina tanult, szóval ez egy láncolat, amelyben Kurtág és Bozay, az itt tanulók és tanítók – mestereink, akik ma már klasszikusok s akinek fontos helye van a magyar zenetörténetben. Ugyanez igaz Ligeti Györgyre,

aki szintén klasszikus modern, aki szintén itt nevelkedett és ugyanezeken a nagyon kemény stúdiumokon ment keresztül. Az ő művei is mintegy sugározzák a zenetörténetet. Nem a semmiből lettek „modernek”, mert övé is egy sokrétű, klasszikus tanulással felvértezett modernség. A Zeneakadémia egy szókészletet ad és arra bíztat, hogy beszéld a saját nyelvedet, kb. így foglalható össze az a tudás, amit itt sajátítanak el hosszú évek óta a hallgatók.

D+SZ: Lisztet is említetted. Őt nemcsak az intézmény létrejöttében látjuk fontos figurának, hanem számodra, mint zeneszerzőnek is fontos lehetett, hiszen darabot is írtál róla. Miben látod az ő emblematikus szerepét? Az ő országhatárokon átívelő együttműködéseket preferáló szerepe az elmúlt évtizedekben még jobban felértékelődni látszik.

FGY: Liszt, ha akarom, hontalan volt, de ízig-vérig magyarnak vallotta magát, miközben franciául beszélt tán a legjobban, Németországban élt sokat, keresztül utazta Európát, s mondhatnám, hogy egy igazi világpolgár volt. Igazad van, ő egy nagyon jó szimbóluma lehet az európai gondolatnak. Én mégsem szeretek róla, mint szimbólumról beszélni, mert ő nem  27

Megőrizni és átadni.

Az egész zenetörténet egy láncsorozat. Ma is ugyanúgy tanulunk és tanítunk ellenpontot, mint ahogy Bach vagy Palestrina tanult ℹ 

A LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM, ZENESZERZÉS TANSZÉK, TANSZÉKVEZETŐ: FEKETE GYULA

KÉPZÉSEK: • ZENESZERZÉS

Fekete Gyula egyetemi docens • ALKALMAZOTT ZENESZERZÉS

egy matrica, hanem egy fantasztikus zeneszerző, akinek már csak azért is hálásak lehetünk, hogy létezünk, hiszen magának a Zeneakadémia megalapításában is fontos szerepet játszott.

Arról nem beszélve, hogy a zongoradarabjai igen meghatározóak a hangszer zeneirodalmában. Bárki, aki a mai zongoraművészetről beszél, nem tudja megkerülni Liszt páratlan munkásságát.

Fekete Gyula egyetemi docens • ELEKTRONIKUS ZENEI MÉDIAMŰVÉSZET

Szigetvári Andrea egye­temi tanársegéd ZENESZERZÉS TANTÁRGYLEÍRÁSOK ALAPOZÓ ISMERETEK:

Filozófia, Esztétika, Etika, Művelődési ismeretek, Általános zenetörténet, Magyar zenetörténet, Népzene, Műismeret, Akusztika ÁLTALÁNOS SZAKMAI ISMERETEK ÉS KÉSZSÉGEK:

Zeneelmélet, Szolfézs, Hangszínszolfézs, Zongora, Transzponálás és partitúrajáték, Társas zene, Kortárszene, Karmesteri gyakorlat, Zenekari hospitálás, Kórus DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMETEREK ÉS KÉSZSÉGEK:

Szabad kompozíció főtárgy, Klasszikus kompozíció főtárgy, Vokális ellenpont főtárgy, Hangszeres ellenpont főtárgy, Hangszerelés főtárgy, XX. századi kompozíciós gyakorlat, Formatan és analízis, XX. századi stílustörténet, Az elektronikus zeneszerzés alapjai, Elektronikus zeneszerzés alapjai gyakorlat, Prozódia ELŐADÓI GYAKORLAT FELKÉSZÜLÉS A DIPLOMAHANGVERSENYRE

fotó: zeneakadémia / darabos györgy

28

D+SZ: Gondolom, alkotóként mindenképpen másképp gondolkodsz róla, mint intézményvezetőként. Érdekelne, hogy mi volt az, ami igazán megindított Liszt személyiségében, ami végül is abba az irányba lökött, hogy zeneművet írj róla.

FGY: Liszt nagyon összetett, bonyolult személyiség, esendő és nagyon szerethető. Sokat olvastam róla, kutattam az életét, és ahogy lehullottak róla az unalomig ismételt klisék, úgy mutatkozott meg, maradt ott pusztán az ember. Hogy hány kudarcot élt át, hány visszautasítást kapott, akár szakmailag, akár magánéletében, gyermekei halálától a szerelmi veszteségig, amik azonban mégsem törték meg, mindezt hosszasan sorolhatnám. Míg kívülről egy nagyon sikeres világpolgár volt, a szalonok sármos királya, egyébként pedig gyakran teli problémával küzdve haladt mégis előre céljai eléréséért. Esendő volt, mint bármelyikünk, ám hite által vezérelve haladt tovább útján. És persze megkapó az a jóság, amibe belőle sugárzott.

Legendák szólnak arról, hogy mennyit segített a pályatársainak, vagy hogy mennyit köszönhetett neki például Richard Wagner. Egy igazi felfedező volt, kora zenei nyelvének egyik megújítója. Fiatal kora óta pap akart lenni, 54 éves korában felvette a négy alsó papi rendet, ami bár nem felszentelést jelentett, hanem egy szorosabb kapcsolatot az egyházzal, mint intézménnyel.

D+SZ: Tudományos és nemzetközi rektorhelyettes vagy. Mi az a konkrét misszió, ami e hívószavak mögött van? Mondjuk utóbbi mögött többek között az, hogy ahogy befejezzük a beszélgetést, indulsz Varsóba, a Chopin Múzeumba ta­ pasztalatcserére?

KOMOLY

FGY: Persze, például ez, de ez csak a munkám egyik része, hiszen az akadémia egy nemzetközi intézmény volt mindig is, vendégprofesszorokkal, külföldi hallgatókkal. Az intézmény már megalapítása óta törekszik a nemzetközi szintű működésre, máig egy nyitott, sok nemzetközi hallgatót oktató zeneakadémia. Ezt a tradícióját mindig őrizte az intézmény, még a legsötétebb időkben is. Nyithattak a világ felé, utazhattak akkor is az itt tanítók, amikor egyébként az egész ország zárva volt.

Ebben persze segítettek a nemzetközi rangú „nevek” is: például Kodály Zoltánt nehezen lehetett volna elhallgattatni. Nem is merték volna. Tanáraink járják a világ pódiumait, ami által kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerre tesznek szert. Ez egy szerteágazó munka, ezt a kapcsolatrendszert, hálózatot ápolni, összehangolni, folyamatosan működtetni kell. Nem egyedül kell csinálnom szerencsére, nagyon jó csapatunk van. Munkám tudományos része nagyban kapcsolódik a kutatóközponthoz, ami a Liszt Ferenc Múzeumhoz kötődik, s a Zeneakadémián található az ország legnagyobb zenei könyvtára is.

D+SZ: Mennyire marad időd a szervezői, stratégiai munkád mellett az alkotásra?

FGY: Amikor egy ilyen munka megszólít, mint amit a Zeneakadémián elvállaltam, akkor nem lehet félreállni, elbújni, minden csak ezután következhet, és bár ez a feladat sok időt elvesz az életemből, de természetesen marad, amire kell, s kell is, hogy maradjon: az alkotásra. Most is dolgozom, egy dalt írok éppen Rakovszky Zsuzsa versére.

D+SZ: A magyar kortárs költészet „megzenésítése” az egyik mániád, a másik nagy szerelmed meg a színházi zene, hiszen Gothár Péter régi munkatársa vagy.

FGY: Pedig véletlenül jött az életembe. Péter, aki csapatban gondolkodik régóta. Régebben Tallér Zsófiával dolgozott sokat. Aztán Zsófi éppen gyermeket várt, és engem ajánlott Péternek maga helyett, ennyire profán egymásra találásunk története, mely a Kazamaták apropóján realizálódott színpadon a Katonában.

D+SZ: De ez tán szimbolikus szempontból is fontos lépés volt, nem? Hiszen te éppen azt sugallod, hogy a kortárs zeneszerző ne legyen bezárkózó, ne éljen elefántcsonttoronyban, vegyen részt az „életben”, a valóságban. És ebben a színházi zene vagy filmzene-írás nagyon jó praxisnak bizonyulhat.

FGY: Persze. Zsófival megalkottuk az alkalmazott zeneszerzés szakirányt, Szigetvári Andrea a média szakirányt „találta ki”, mert többen is azt gondoltuk, hogy a zeneszerzés mint szakma roppant módon megváltozott, hiszen 30-40 évvel ezelőtt még elég volt egy hagyományos zeneszerzői képzettség ahhoz, hogy valaki filmzenét írjon, lásd Farkas Ferencet vagy akár Petrovics Emilt. Ma már ennek külön megtanulandó, speciális technikája van. A színház is egy más világ, amit szokni kell, és jogos felvetés volt, hogy minderre házon belül készítsük fel a növendékeket, hiszen a zeneszerzés többek között egy pálya, ahol nagyon is nagy a verseny. Az iskola azért van, hogy ne a diploma után kelljen alapvető fontosságú dolgokat megtanulni a régi tradíciók mellett. Mindig is így volt, Bartók sem azt tanulta csak, amit Liszt. Felelősek vagyunk a hallgatóinkért, és bármennyire szárazon, racionálisan és praktikusan hangzik is, az iskola elvégzése után végzett zeneszerzőnknek el kell tudni indulniuk, sikeresen meg kell jelenniük, kapaszkodniuk a munkaerőpiacon. n

ℹ FEKETE GYULA

Fekete Gyula Kalocsán született 1962ben, gyerekkorától nyílegyenes út vezetett a zenei pálya felé, hiszen zenei általánosba járt, majd Győrbe kerülve az ottani Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett, hogy innen nyerjen felvételt a Zeneakadémiára, ahol zeneszerző és zeneelmélet tanári szakokon végzett. Tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta több menetben, hiszen a Chicago Musical College of Roosevelt University-n mester fokozatot szerzett zeneszerzésből, majd a Northwestern University-n elnyerte a doktori fokozatot kitüntetéssel zeneszerzésből. Magántanulmányai során számos neves mester oktatta, így Bozay Attila, Petrovics Emil, Vajda János vagy M. William Karlins. Kórusművek, operák szegélyezik zeneszerzői munkásságát, ez utóbbi nagyon sokat köszönhet Fekete Gyulának, hogy a XXI. században is jelen idejű műfaj lehet Magyarországon.

1987-től végzi oktatói tevékenységét, jelenleg a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékének vezetője, tudományos és nemzetközi rektorhelyettese.

vinylrecord PULSUS (1986) KAMARA KANTÁTA (1988)

interjú: Prieger Zsolt fotó: Nagyillés Szilárd

FIATAL ZENESZERZŐK CSOPORTJA, ANTOLÓGIA 2. (1988) RÓMAI LÁZ; ELÉGIA (2000) SZENT ÉS PROFÁN –KORTÁRS MAGYAR KÓRUSANTOLÓGIA (2003)

29

PUBLICISZTIKA

A NŐI DALSZERZŐKRŐL

hová tűntek a nők?

Szeretném, ha több női énekes-dalszerző lenne itthon. Szeretném, ha a magyar zene behozná a lemaradását ezen a területen is. Ez egy sokrétegű probléma, mégis, szerintem jó, ha elkezdünk – férfiak és nők – közösen gondolkodni erről. Zenésznők, énekesnők, ti is kezdjetek dalt írni, elő a fiókból a dalkezdememényekkel. Fontos a hangotok.

Tudom, hogy nem könnyű. Legalábbis nekem nehéz út vezetett odáig, hogy magamat dalszerzőnek merjem hívni. Amennyire tudom, kevés magyar női énekes-dalszerző van a nálam idősebb korosztályban, olyan tehát, aki maga írja és énekli dalait. (Majd egy másik, a mostaninál objektívebb írásban adatot gyűjtök és összefoglalom azt is, ez itt most a szubjektív…). Ezért én az utam elején magányos voltam, fájt, hogy furcsán néznek, fájtak az atyás fejcsóválások, ugyan, hagyd már… Mégis, mentem, és vágtam új ösvényt a bozótban. Mesterre éhező, bizonytalan lényem vágyta volna a magyar inspirációt. Nem találtam ilyen, angolul írót-éneklőt viszont igen: Joni Mitchellt. Sok dala gyógyír volt a fájdalmamra, kicsit mint annak idején a Psyché versek – lám, ez utóbbi egy férfiköltő tollából…

Ezt a mélységet akartam a dalaimnak adni én is, akartam, hogy változzon általuk az életem. És ha másoké is, annál jobb, de elsőre a sajátomért ment a játék. Megállíthatatlan lett bennem a dalcsinálás szándéka. A férfi fejcsóválások okozta fékező sebnél erősebb lett idővel a vágy, hogy írjak és énekeljek őszintén arról, amit belülről jónak és igaznak hallok.

Később arra is rájöttem, hogy az egyedüllét és kánon nélküliség szabadság is egyben.

Felbátorodtam, a dalaim jobban megteltek élettel, igazán azzal, pont azzal, amit mondani akarok, Mivel nő vagyok, csak nőként tudom a világot dalokká sűríteni. A világ más táján már rendben van, ha egy nő dalt ír, a saját testéről, lelkéről énekel, csak rá jellemző, egyéni módon. Remélem, lassan mi is hozzászokunk ehhez.

Igen, lehet énekelni a szexualitásról, (nemcsak a “szexi a fenekem” mélységig), a generációs láncban hordozott tudásról, a kapcsolatok mélységéről, szülésről, születő és meg nem születő gyerekekről, vérről, csókról, nehéz apa-viszonyról, nehéz anya-viszonyról, dühről, szégyenről és törékenységről, exekről, a hivatalos kapcsolaton kívüli vágyról, az őszinte vágyról általában, igazából mindenről lehet énekelni, egyszerűen lehet énekelni arról, ami van belül van.

Zeneileg is kialakítottam egy nyelvet. Megtanultam bánni a hiányosságaimmal is, és a dal egységességének szolgálatába állítani nemcsak azt, amit tudok, hanem azt is, amit nem.

Nem vagy, hanem és.

Az én feminizmusom, ha van ilyen, az és-ről szól, férfiak és nők együttműködéséről. És a végső lökést ahhoz, hogy ennek hangot adjak írásban is, egy zenei díjkiosztó gála adta.

Vette a tévé is, és mivel szeret a kamera, igen, gondolom ezért, az első sorba ültettek. A szék kényelmetlen volt, a műsor meg hosszú, nem volt nehéz biodíszletnek érezni magam az első néhány szám után. De mivel még csak egyszer voltam ilyen eseményen, reménnyel ültem le arra a székre. Sőt, a – képzeletbeli – ridikülömből fejjel kikandikált házi kedvencem: a kíváncsiságom is. Nőiesen kereszteztem combjaimat, kihúztam derekamat, kihúzott szempilláim heves érdeklődessel pillogtattam. Rövid idő után azonban azt vettem észre, hogy kíváncsiságom máshol szaglászik. Nyughass, van mit szagolni a színpadon is, mondtam neki, mindenféle trükkökkel igyekeztem a műsorhoz láncolni, én csitítottam, ő nyüszített. Végül elszakadt a póráz, ő győzött: azon vettem észre magam, hogy zavaromban vadul kacérkodom a tőlem pár székkel odébb ülő kedvenc slammeremmel, és finom cinkossággal flörtölök a leghátsó sorban ülő – igazán kedvenc – férjemmel.

A színpadon eközben idősebb és fiatalabb Nálam fiatalabb női énekes-dalszerzők már vannak, kívánom, hogy legyünk még többen. férfiak adtak elő gyerekkorom rádióműsoEgy nő másképp ír, és szerintem erre a másképpre szükség van. Nem a férfiak által írt rait idéző dalokat. Néha külön énekeltek a dalok helyett. Azok mellé. generációk, néha együtt, ilyenkor éneklés 30

PUBLICISZTIKA

Nő eddig egy se volt.

Azon vettem magam észre, hogy ezeket a hímeket nézve már egy jó ideje énekesnőkről fantáziálok, fénylőn nőies jelenségekről, kitátott szájakról, pontosan elénekelt, valódian átélt érzelmekkel megtöltött hangokról, velőtrázó dikcióról, a színpadot beterítő nőstény örvényről. De nem volt nő. Nemhogy női műsorszám, de női díjazott is csak elvétve akadt ebben a három óras estében.

Egy kedves színésznő-énekesnő megköszönte a férfinak, aki elindította az úton, és megírta a dalait, egy másik fiatal énekesnő megköszönte férfi alkotótársának, hogy vele van, a harmadik díjazott nő helyett meg egy férfi vette át a díjat.

Hol vannak a nők? Hol vannak a női előadók, a kiváló énekesnők, hol vannak a női dalszerzők? Fantáziám végigpásztázta a nagy magyar énekesnők életet. Férfiak írták nekik a dalokat. Azon is elidőztem, vajon ők maguk miért nem lettek szerzők? Pedig néhányan közülük beszéltek arról, hogy volt ilyen vágyuk… Vajon hogy ment ez? Mondták nekik az átkosban az élet-halál dalszerző urai, hogy magácska csak ne írogasson szövegeket és dallamokat, Marcsika, Tercsike, mert az úgysem lesz olyan jó, mint amit ír a Palcsika, Fercsike. Maga csak menjen ki rövid szoknyában a színpadra, adja oda a húsát, hangját, s mindenét, és majd a – szintén javarészt férfiakból álló – zsűrik, kiadók, rendezők, zeneszerzők, szövegírók, hangmérnökök kezükbe veszik a maga karrierjét, szépen elegyengetik a göröngyöket az útjából, magácska csak viselkedjen, majd ők megmondják, mit kell csinálnia ahhoz, hogy még előbbre jusson…

közben kanos lendülettel összekapaszkodtak, és lapogatták egymás hátát, mintegy átadva a zenei pályafutás stafétabotját egymásnak. Láttam magam előtt a kis Sokol rádiót, meg a tündéri kislányt, amint a magyar popdalok szövegét jegyzi le soronként.

Igazán a nyolcvanas években éreztem magam. A nosztalgiázás édes volt a lelkemnek, mint egy habcsók-karika. A fiatalabb fiúegyüttesekben, bár nagyon jól játszottak, szintén volt valami nosztalgikus nekem, dübörgött az elmúlt évszázad.

Volt egy csomó eljátszott és elénekelt hang, mégis, a hallásért felelős sejtjeim hamar elvesztették éberségüket, csak ilyen lankadt állapotban bírták épségben megúszni a gálát. Több szereplő egyenlő jobb műsor, avagy a sok a több, ez a műsorszerkesztési elv nem az én kenyerem, egyre kívülállóbbnak éreztem magam.

Hallósejtjeim egy pár percre azonban visszanyerték éles figyelmüket, volt egy férfi – lám, férfi – énekes, nagyon tisztán énekelt, egyszál zongora kísérte. Fellélegeztem ebben a csendességben.

Valójában fogalmam sincs, hogy ment ez régen. Csak azt tudom, hogy hiányoztak nekem aznap este a színpadról nők. Persze nem az előadó/dalíró nemétől függ az, hogy megérint-e egy dal, vagy sem. De az aznap esti aránytalanság engem nagyon felkavart, mert egy ilyen gála tükröt tart annak, ami itthon a zenében most épp van. Én egy patriarchális, múltba kapaszkodó rendszert látok, amelyre ráférne a vérfrissítés, meg egy kevésbé egyoldalúan megálmodott zenei gála is, ha már az a gála az egész szakmát hivatott ünnepelni. Persze lehet, hogy pont ez volt a koncepció, mégis, az én ízlésem szerint elfért volna néhány női előadó a férfiak mellett aznap este. Melléjük, nem helyettük.

Nem vagy, hanem és. n PALYA BEA Fotó: NAGYILLÉS SZILÁRD (DAL+SZERZŐ)

De aztán sok lóerővel robogott tovább a műsor, férfiak, macsók, kanok, dandy-k, megmondós rapperek vonultak ki.

Egy csomó hímnemű lény.

31

32

PRODUCEREK

LOTFI BEGI, PRODUCER

1 DAL nem CSinál nyarat A popzenei lemezkészítés végleg kiszökött a hagyományos stúdiókból. Azt szokás gondolni, hogy elég egy számítógép és pár alapvető eszköz, hogy bárki nekiláthasson a következő világslágernek. Szintén elterjedt nézet, hogy az internetnek hála, a bemutatkozás és terjesztés is végtelenül leegyszerűsödött, így minden tehetséges alkotó számára nyitva áll a Nagy Siker Aranykapuja. A valóságban persze mindez korántsem ennyire mesésen egyszerű. Kísérletezésről, trendkövetésről és a magyar popzene divathullámáról beszélgettünk Lotfi Begi producerrel.

L.B.: A trendkövetés valamennyire szükségszerű. Nagyon sokan keresnek meg azzal, hogy rádióképes dalt várnak tőlem.

Ennek eleve hangzásbeli feltétele az, hogy a dal a rádióban, vagy egy playlistben két aktuális külföldi sláger között megszólalva is megállja a helyét. Ez az alap. Ezt nagyon D+SZ: Természetesnek gondolnánk, hogy egy produkció legalább nyomokban sokféleképpen el lehet érni, és pont az a producert is tartalmaz. Mennyire evidens ez a gyakorlatban? feladat, hogy az előadó és a dal karakteL.B.: Szerencsére egyre többeknek az. Ők azok, akik a producerben a siker lehetősé- réhez illeszkedő megoldást találjunk. És gét látják. Amikor négy évvel ezelőtt a zenekarom mellett elkezdtem remixeket csinálni, akkor máris jöhet a passzátszél (nevet).. amik végül a maguk piacán sikeresek lettek, nemsokára megkerestek olyan zenészek is, akik korábban nem is gondoltak producerre.

D+SZ: A számítógépes bíbelődés a maga szinte végtelen eszközrendszeréD+SZ: És el is fogadják, amit csinálsz? Ez elvben nélkülözhetetlen feltétel volna. vel rengeteg kísérletezésre ad lehetőséL.B.: Az egyik legelső felkérésem során Rúzsa Magdi egyik dalával dolgoztam, a Sze- get. Vevők erre az előadók? relemmel. Elég komolyan bele is nyúltam: egy teljes énekelt részt kivettem és tettem a L.B.: Valamennyire mindannyian szehelyére egy teljesen új motívumot. Miközben végig rettegtem tőle, hogy vajon mit fog retünk bevált receptekből főzni, de sokhozzá szólni Magdi, vagy pláne Madi (Madarász Gábor, zeneszerző) (nevet). De végül, szor a kísérletezés, az addig ismeretlen hál' istennek, jól jött ki a dolog, és valahol ez hozta meg a sikert a dalnak, hogy egy megközelítés hoz eredményt. Kísérletező másik szemszögből, más megközelítéssel nyúltam hozzá. Általánosságban is inkább azt ötlet volt, hogy egy rockzenekar dalát látom, hogy a szerzők és az előadók egyre jobban elfogadják azt a helyzetet, hogy a ráültettem egy deep house-alapra, mégis produceri munka önálló feladatkör. Persze kellenek a csapatba a dalszerzők, a zenészek, óriásit ütött. Kísérletezés volt az is, hogy a hangszerelők és mindenki más is. Nem is nagyon hiszek abban, hogy mindezt a sok Mező Misivel csinálunk egy, az ő világától feladatot egyetlen ember el tudná látni. Bár sokan állítják, hogy képesek rá (nevet).. De homlokegyenest eltérő dalt. Ugyanakkor ezek mind külön szakmák. Nem várható el, és nem is kell tudni egy dalszerzőnek azt, a mainstream popzenében világmegváltó hogy hogyan érje el, hogy a felvétel divatosan, az aktuális közönségízlésnek megfele- kísérletezésbe kezdeni kockázatos. Perlően szólaljon meg. Az elektronikus popzenében viszont alapkövetelmény, hogy legyen sze más, amikor ezt egy befutott ameriegy ember a csapatban, aki ezt naprakészen tudja, és meg is valósítja. kai producer, mondjuk Diplo csinálja. Az a fajta mainstream trendállítás a mellé tett D+SZ: Ez a fajta naprakészség kötelező trendkövetést jelent, vagy nyílik mód fújni promócióval és a nagy rajongótáborral egy kis passzátszelet? már nagyot tud szólni, hamar elterjed. És  Dal+Szerző: Hová helyezed el magad egy képzeletbeli zenész-producer skálán?

Lotfi Begi: Egyértelműen producer vagyok. Játszom hangszeren, tizenkét évig trombitáltam, de ezt a gyakorlati tudást most épp nem használom. A munkám legnagyobb részét számítógépen végzem. És tudom, hogy a hangszeres zenészek egy része nem is veszi jó néven, ha olyan valaki hívja magát zenésznek, aki nem hangszerrel dolgozik (nevet). De ez a matricaragasztgatás eleve értelmetlen. Zenével dolgozunk mindannyian.

33

PRODUCEREK

 akkor persze már mások meg merik csinálni ugyanazt, és elindulnak az új utakon. Az igazi, merész kísérletezés ebben a műfajban is az undergroundban zajlik, de a mainstremben is vannak meghatározó figurák, akik egészen megdöbbentő módon meg tudnak újulni, és alapvető trendeket indítanak el.

Közben persze érvényesül a zenei divat szokásos ciklikus ismétlődése is, most például ahogy látom, az elektronikus tánczenében mindenki a kilencvenes évekhez nyúl vissza.

D+SZ.: Hol fogyasztja a közönség a main­ steam tánczenét? Leszámítva persze azokat az eseteket, amikor klubban táncol rá.

L.B.: Ez nagyon erősen eltolódott az internet irányába. Az otthoni rádióhallgatás ilyen értelemben már rég megszűnt, a közönség pedig fiatal és nincs autója, hogy ott hallgasson rádiót. Van viszont okostelefonja és számítógépe, az interneten pedig ott van a végtelen sok zene. Nyilván előny és ad egyfajta presztízst is, ha a rádió is játssza az ember dalait, de nagyon sok olyan előadó van, aki jól elvan enélkül, és rengeteg követőt, feliratkozót

gyűjtött és ér el a dalaival. Az internet elhozta azt is, hogy a magyar hallgatók, de különösen a fiatalok, teljesen képben vannak a nemzetközi zenei divatokkal kapcsolatban, és egyre többeknek nagyon sokszínű az ízlésük.

D+SZ.: Tetten érhető valami olyan trend, amire a magyar közönség mostanában különösen fogékony?

L.B.: A magyar dalszöveg!

D+Sz.: Nocsak!

L.B.: Pedig tényleg. Nem olyan sok idővel ezelőtt bizonyos értelemben ciki volt magyarul énekelni, az angol szöveg sokkal menőbb volt. Mindenki próbált a külföldre hasonlítani, ezért aztán angol dalokkal állt elő.

Mostanra ez nagyon megváltozott, hála az olyan zenekaroknak, mint például a Punnany Massif vagy a Wellhello. Most nagy divat magya34

PRODUCEREK

rul énekelni, és persze a fiatalok körében menő magyar dalokat hallgatni. Nem csoda, mert hangzásukban a zenék végső soron ugyanúgy hangzanak, mint a külföldi dalok.

De más pusztán ésszel tudni, hogy miről szól az angol szöveg, és megint más átélni egy dal magyar szövegét. A magyar szöveg a szívnek szól, és talán emiatt van, hogy manapság a szöveg az, ami igazából betalál.

D+SZ.: Mindezt örömmel hallom, de azonnal adódik az ellenérv, hogy a magyar szöveg bezárja az országba a dalt. Mi lesz a külföldre menéssel? A világpiac csak egy kattintásnyira van.

L.B.: Eredetileg a Compact Discót is úgymond a világpiacra csináltuk meg. De nem a nyelv volt az igazi akadály. Mert hiába játszotta a BBC rotációban a dalunkat, hiába pörgették neves DJ-k a lemezeinket, egy dal nem csinál nyarat. Kőkemény jelenlét kell, komoly menedzsment az ember háta mögé. Kell befektetett tőke, ami életben tartja addig a prudukciót, míg üzletileg lábra nem tud állni. Ott kell lenni a médiában, kapcsolatrendszert kell építeni. Valójában el kell indítani egy külföldi minivállalkozást, ami egyáltalán nem egyszerű feladat, és teljes odafigyelést kíván. Az persze mindig benne van a pakliban, hogy szerencséd lesz, és épp a te dalodat kapják fel az emberek az interneten annyira, hogy végül nemzetközi siker is lesz belőle. Nyilván magyar nyelvű dalokkal ez nagyon-nagyon valószínűtlen (nevet).. Ezzel együtt van olyan angol nyelvű dalom, ami hét és fél milliónál jár a Spotify-on, de egy dal önmagában nem tudja áttörni azt a határvonalat, ami mondjuk a rendszeres külföldi fellépésekhez szükséges. Azok a magyar DJ-k és producerek, akik tartósan sikeresek külföldön, úgy tudták elérni ezt, hogy arra a piacra koncentrálnak, azt a világot építették fel. De ez döntés kérdése, mert egy fenékkel két lovat megülni szerintem lehetetlen.

D+SZ: Te a hazai lovat választottad?

L.B.: Igen, a munka és a család most ideköt. Persze néha ott motoszkál bennem a gondolat, hogy rá kéne hajtani a külföldre, úgyhogy erről azért véglegesen még nem mondok le. De itthon nagyon izgalmas felkéréseket kapok, amiken öröm dolgozni, és pont a magyar szövegű dalok sikeressége miatt ez most nekem nagyon jó irány.

D+SZ: Mennyire globalizálták a magyar zenék megszólalását a nemzetközi divatok? Egykor volt egyfajta „közép-európai” sound, ami egyedi hangulatot kölcsönzött a daloknak, még akkor is, ha azok épp valami nagy divatot próbáltak követni.

L.B.: Most ez szerintem már nincs, és talán nem is baj. Az a sound és hangulat szerintem inkább a korlátozott lehetőségeket, a kevésbé korszerű eszközöket tükrözte. Ma én ugyanolyan minőségű hangminta-csomagokkal dolgozhatok, mint bármelyik másik producer Londonban vagy Berlinben. Ugyanolyan a laptopom is.

A kész anyagomat pedig én is odaküldhetem utómunkára, masteringre a világon, ahová csak akarom. Ennek azért a pénztárca valamelyest határt szab, de takarékosan is lehet világszínvonalú szolgáltatást kapni. Úgyhogy én nem sajnálom, hogy az a régi közép-európai sound eltűnt. Ha viszont megfordítjuk a kérdést, akkor azért számomra van jellegzetesen magyar hangulatú elektronikus zene, és az a Žagar.

Róluk mindig a régi magyar filmek zenéi jutnak az eszembe, szerintem nekik sikerült abból a hangulatból valami fontosat átültetni a hangzásukba. Ez akár lehetne is maga a „magyar sound”, de manapság inkább az jellemző, hogy a nemzetközi divatokat fordítjuk le magyarra. n

ℹ LOTFI BEGI

Lotfi Begi 1982-ben született Teheránban, gyerekként költözött családjával Magyarországra. Első ízben 16 évesen próbálta ki magát dj-ként, 18 évesen már saját elektronikuszenei-műsort készített a gödöllői rádióban, első nem­zetközi sikereit pedig Némethy Gábor dj-vel közös Collins & Benham nevű duójával érte el. A klubozásba 2008-ban fáradt bele, ekkor alapította meg Walkó Csaba énekessel és Pál Gábor billentyűssel közösen a máig aktív és népszerű Compact Discót.

A slágeres, angol nyelvű elektropopot játszó zenekar azóta négy nagylemezt jelentetett meg, 2011-ben Fonogram mellé megnyerte az MTV Europe Music Awards regionális díját is, 2012-ben pedig a Bakuban megrendezett Eurovíziós Dalfesztiválon képviselhette Magyarországot. Lotfi Begi a zenekar mellett producerként, dalszerzőként és remixerként is rendkívül foglalkoztatott, olyan magyar zenekarokkal és előadókkal dolgozott már együtt, mint Rúzsa Magdi, Ivan & The Parazol, Margaret Island, ByeAlex, Ákos, Zséda, Mező Misi, Hooligans, Majka, Magashegyi Underground stb.

radio 5 LEGTÖBBET JÁTSZOTT DAL SOUND OF OUR HEARTS (COMPACT DISCO) U MAKE THE RULES (COLLINS AND BENHAM) FEEL THE RAIN (COMPACT DISCO)

interjú: HEGYI GYÖEGY fotó: nagyillés szilárd (dal+szerző)

POWER RECYCLING (COLLINS AND BENHAM) I M IN LOVE (COMPACT DISCO)

35

ZENEIPAR

A STOCKZENÉKRŐL

KONZERVZENE Stockzene, produkciós zene, konzervzene és könyvtárzene; meglepően sok neve van ennek tekintélyes múltra visszatekintő műfajnak – amit, noha akadnak kapcsolódási pontok és átfedések, még véletlenül se keverjünk össze az ún. muzakkal, illetve liftzenével –, de gyakorlatilag mindegyik elnevezés ugyanarra utal. Azaz az alkalmazott zenének azon ágára, amelyben - és ez tényleg egészen izgalmas - minden egyes mű kontextus nélkül születik.

Míg a felkérésre íratott reklámzenék, filmzenék stb. esetében az alkotó többnyire kézhez kap egy storyboardot, valamiféle iránymutatást a hangulatot, a hangszerelést, a tempót és sok egyéb tényezőt illetően, addig a könyvtárzenékkel kapcsolatban kön�nyen támadhat olyan érzésünk, mintha a szerzők valamiféle óriási fekete lyukba öntenék ezeket a számtalan esetben egyébként sok jó ötletet tartalmazó, profin megírt és meghangszerelt műveket. Miközben persze nyilván nem így van.

Amellett, hogy a patinásabb könyvtárzenének azért van egy kisebb kultusza a zenerajongók és lemezgyűjtők körében, főleg, ami az ebben a zsánerben született, korai kísérleti elektronikát vagy mondjuk az instrumentális jazzes/funkos darabokat illeti, a kisebb-nagyobb könyvtárzenei katalógusok (a függetlenek mellett egyébként minden nagykiadónak van ilyenje) rendkívüli és kitartó népszerűségnek örvendenek leginkább a tévés szerkesztők, a reklámügynökségek és a filmes cégek körében, és ez így volt azokban az időkben is, amikor még nem online, hanem cédén vagy vinylen kínálták a szolgáltatásaikat. Egész egyszerűen azért, mert ez a módszer sokkal olcsóbb és persze sokkal gyorsabb, mint saját, exkluzív zenét íratni, vagy pláne szerzői zenét vásárolni, jogosítani, illetve a megfelelően megadott kulcsszavak alapján könnyű a minden esetben nagyon tüchtigen összerendezett kategóriák, hangulatok, műfajok között válogatni, és sokszor végeredmény minősége sem marad el az egy-egy konkrét produkcióhoz íratott, saját zenék mögött. Így aztán pár kattintás után, anélkül, hogy a pénztárcánkat különösebben megviselné a művelet, jogosíttathatunk profi háttérzenét a főzőműsorunkhoz, az öblítőreklámunkhoz vagy a Mongólia vadvilágát bemutató természetfilmünk főcíméhez.

Laikusként igen szórakoztató, sőt, túlzás nélkül lebilincselő élmény megmerítkezni egy ilyen zenetár kínálatában. Az egyik legnagyobb nemzetközi adatbázisban például hosszú-hosszú időre el lehet veszni az érdekesebbnél érdekesebb kategóriák, valamint a dalokhoz mellékelt leírások fantasztikus világában. Van az a mondás, mely szerint „amiből nincs pornó, az nem létezik”, ám most már hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a könyvtárzenékkel kapcsolatban ez fokozottan igaz. Amilyen élethelyzethez, hangulathoz, szituációhoz, történelmi korhoz stb. nincs hozzárendelve legalább egy (de inkább több) könyvtárzenei track, az nem is létezik. Tényleg csak találomra rákattintunk mondjuk a Hadsereg/Háború-kategóriára, azon belül kiválasztjuk a hidegháborút, és mindjárt az első találat módfelett ígéretes: „érzelmi dráma, baljós gondolatok, pulzáló, nyugtalanító morajlással és töredezett zongoradallammal illusztrálva”, és valóban, minden szó igaz, a mű maximálisan meggyőző, és tökéletesen illusztrálja azt a pillanatot, amikor az ember rádöbben, hogy a szeretője mindvégig a Stasinak dolgozott.

36

A Nagyvállalat-kategória nemkülönben számos csodát rejt, itt elsőre a „szakértelmet, tudást és hitelességet sugalló középtempós elektronika, könnyed és pozitív nagyvállalati hangulat” jellemzés fogott meg minket, illetve az ehhez tartozó, kedvesen puttyogó, retrofuturista elektropop, amelynek hallatán szinte kedvünk támadt egy jó kis prezentációt tartani. A reklámokhoz ajánlott dalok közül a „rejtélyes, elegáns, de dilis ukulele funk fülbemászó akusztikus gitárral” tűnt igen felvillanyozónak, ám itt sajnos maga a produkció nem ért fel a leíráshoz. Persze nem mindegyik track ennyire specifikus, valamelyiknél csak annyi van megadva, hogy „lendületes, vidám darab, elektromos gitárral és elektronikával” vagy „mennyei fanfárok”, mindenestre az összességében elmondható, hogy a 90-es évek nagyipari popzenéjét idéző daloktól az extrémsport-videók aláfestéséhez ajánlott modern rockon át a kortárszenei-zajokig és tovább, többnyire tisztességesen és jól hallható szakértelemmel megírt, komoly műfajismeretről árulkodó, mindamellett nyilván kissé generikus és kevéssé hivalkodó (ez persze műfaji követelmény, hisz minél karakteresebb egy dal, annál nehezebb többször értékesíteni) darabok találhatóak egy ilyen zenetárban.

Ezen talán elsőre meglepőnek tűnhet, ám ahogy azt Faltay Csabától, az egyetlen nagyobb, független hazai könyvtárzenei vállalkozás, a Twelvetones Production

Music vezetőjétől megtudtuk, hiába van Magyarországon még ma is sok az előítélet és a félreértés a stockzene körül, ez alapvetően nem minőségi kategória. Hisz a könyvtárzenék popzenei szekciójának egy részét gyakorlatilag ugyanazok a szerzők írják, akik a slágerlistás produkciók mögött állnak, a filmes biankózenéket is gyakran bízzák akár nagy produkciókban is foglalkoztatott, kipróbált hangszerelőkre és komponistákra, tehát az az állítás egyszerűen nem igaz, hogy a szerzők olyan műveket pas�szolnak le ezekbe a katalógusokba, amelyekről úgy érzik, hogy máshova nem lennének elég jók. Általánosságban elmondható, hogy főként azok a visszavonult popzenészek, session-zenészek, reklámzeneszerzők, producerek és komponisták foglalkoznak könyvtárzene-gyártással, akik nagy mennyiségben képesek olyan jó minőségű zenéket írni, amelyek többféle felhasználásra is alkalmasak lehetnek. Mert egy zenetárban egy track önmagában nagyon kevés pénzt termel, és nyilván nem olyan hatalmas üzlet , mint egy commercial release, tehát amikor akár többmilliós értékben kel el egy-egy dal; itt inkább az a szándék, hogy olyan trackek jöjjenek létre, amelyek sok különböző helyre eladhatóak, reklámokhoz, filmekhez vagy akár vállalati zenének. Javarészt külsős és/vagy felkért szerzők foglalkoznak ezzel, ami persze nem zárja ki, hogy valaki rendszeresen írjon ugyanannak a cégnek. A legtöbb esetben ez úgy megy, hogy ha a zeneműkiadó úgy ítéli meg, hogy most éppen égető szüksége van mondjuk egy

„Romantic Themes” albumra egy hónapon belül, mert a kreatívok éppen olyan ütemben vásárolják a romantikus hangkulisszát, mintha nem lenne holnap, akkor megkeresi a megfelelő szerzőket, akik ebben a műfajban képesek autentikus műveket létrehozni, és megbízza őket, hogy hozzanak létre egy olyan albumot, amin van romantikus zongorázás, popballadák, amerikai típusú szórakoztató zene, miegymás, és adják le keverve, keveretlenül, többféle hosszban, énekkel, ének nélkül, masterrel, master nélkül stb.. Az örökzöldek mellett ebben a műfajban is vannak persze divathullámok, amelyekhez muszáj hamar alkalmazkodni, és amelyek legtöbbször a hangszerelést érintik: ha éppen nagyon megy a trap, akkor sok trap-szám kell a katalógusba, illetve nagy a túltermelés a Hans Zimmer-féle szélesvásznú, bombasztikus, perkusszív trailerzenéből vagy a reklámokban gyakran hallható, akusztikus gitárra, xilofonra, ukulelére és tapsra hangszerelt családbarát indie-pop dalokból, de az is sokat számít, hogy ha a népszerű állatos ismeretterjesztő csatornán idén már nem cápás vagy krokodilos természetfilmekkel rémisztgetik a nézőket, hanem medvékkel. Hiszen, bármennyire is furcsán hangzik ez elsőre, más ragadozóhoz más aláfestő zene jár, az ilyesmire pedig egy magára valamit is adó, trendérzékeny könyvtárzenei szakember jobb, ha fokozottan ügyel. n Szabó Sz. Csaba , fotó: PEXELS

37

JOGI ESETEK

AZ EURÓPAI BIRÓSÁG A HIPERLINKEKRŐL

BŰNÖS KAPCSOLATOK? 2016-ot írunk, és csak most kezd lassanként körvonalazódni, hogy a szerzői jog szerint mikor szabad linkeket használni az interneten. Az Európai Bíróság már három fontos ügyben hozott ítéletet, részben megnyugtatva a kedélyeket, részben pedig felborzolva a területtel foglalkozó szakemberek idegeit.

Jómagam azonos címmel már 2003-ban írtam egy jogi elemzést a hiperlinkek jogi megítéléséről. Bár korábban ilyen szakcikk magyar nyelven még nem született, a linkek maguk közel egy évtizede léteztek már, az internet alapvető építőanyagaként. Egyetértés mégsem volt a megítélésben, sőt: akkoriban még a kérdéseket is alig-alig kezdték el feltenni velük kapcsolatban.

A most őszi, legfrissebb jogesetben, amit a prűd jogász szakma máris csak GS Media néven nevez (pedig Playboy-fotókról szól az ügy), nem erről a konfliktusról esik szó. Itt a képek hivatalos megjelenés előtti közzétételéről van szó egy ingyenesen elérhető online helyen, amit egy holland cég link útján tett elérhetővé. Az ő linkelésük azért okozott problémát a kiadónak, mert segített abban, hogy egy egyébként nyilvánvalóan jogsértő forrást még A linkek egyfelől tekinthetők egyszerű hivatkozásnak: mint amikor többen érjenek el. odaszólunk egy barátunknak, hogy olvassa már el ezt a cikket, mert érdekes. Másfelől mégis teljesen másról van szó: a linkek Az Európai Bíróság abba az irányba vitte el az értelmezést, hogy révén akár egyébként meg sem található (vagy nehezen megtalál- a linkek használatát attól függően teszi jogszerűvé vagy jogelleható) tartalmakhoz juthat el bárki egyetlen kattintás révén, sőt: a nessé, hogy a link céljánál található helyen a tartalmat jogszerűen beágyazott linkek esetében az olvasó észre sem veszi, hogy nem (tehát a jogtulajdonos engedélyével) tették-e közzé, úgy, hogy az az adott tartalomszolgáltató saját anyagát nézi. bárki számára szabadon hozzáférhető. Ha igen, akkor a link használata nem minősül „nyilvánossághoz közvetítésnek”, szabadon A konfliktusok a linkek körül már 1995-ben elkezdődtek, a Skóci- végezhető. Ha nem, akkor további kérdéseket kell vizsgálni. Naához tartozó Shetland szigetén, ahol a hagyományos helyi újság gyon leegyszerűsítve: a szóban forgó esetben az illegális Playboyés egy akkoriban indult online hírportál között lett per abból, képforrást linkekkel terjesztő cég jogot sért, mert profitorientált hogy a portál a nála nem megtalálható híreknél a versenytárs cégként tudnia kellene azt, hogy nyilvánvalóan jogsértő forrású újság honlapján a cikkhez irányította az olvasót. És hogy ez miért tartalmat terjesztett. volt gond? Mert a linkkel a konkrét címre kattintó felhasználók kikerülték a lap főoldalát, csökkentették annak olvasottságát, és Ezzel a megoldással csak két bajom van. Egyrészt, egy pofonegyezzel a legértékesebb reklámfelület értékét. szerű kérdésre („szabad-e linkeket használni?”) egy rémesen bonyolult képlet, táblázat alapján lehet csak választ adni. Másrészt, Érdekes, hogy ez a pofonegyszerű konfliktushelyzet ma, 20 év- az Európai Bíróság által használt okfejtés semmilyen nemzetközi vel később is napi problémát jelent – de már a hírportálok és a normából nem következik, holott a nyilvánossághoz közvetítési keresőszolgáltatások (Google, Bing), illetve az online platformok jogra fontos világméretű egyezmények vannak. Európa szerzői (Facebook, Twitter) viszonylatában. A hírportál főoldalát a látoga- jogászai viszont nem tehetnek mást: alkalmazkodunk az új, légből tók akár több mint fele kihagyja, és a keresőből vagy a közösségi kapott elméletekhez, és újra tanuljuk a terület szabályait… n médiából rögtön a konkrét cikkhez jut el. Ezzel pedig az „első kattintáshoz” kötődő reklámbevételek sem a tartalom gazdájánál tóth péter benjamin, fotó: J.A. (Dal+szerző) csapódnak le, hanem az említett globális online szolgáltatóknál.

Akik, mint tudjuk, nemcsak a szerzőknek, kiadóknak nem fizetnek érdemi összegeket, hanem az adófizetésüket is úgy optimalizálják, hogy azzal milliárdos összegeket spórolnak meg.

39

ZENEIPAR

A PLAYLISTEKRŐL

hallgatják, de nem tudják, MIT Sokan mondják, hogy a stream térhódításával egyre inkább a playlistek veszik át azt a funkciót, hogy új zenéket ismertessenek meg a hallgatókkal. Igaz, az ilyen kijelentésekben gyakran van több-kevesebb túlzás (főleg, amikor korábbi platformokat, például a rádiót egyszerűen „halottnak” nevezik, pedig távolról sem azok), és/vagy a stream szolgáltatók önreklámjának hatása. Hiszen a nagy szolgáltatóknál a választék majdnem ugyanaz (leszámítva az exkluzív kiadványokat), és az árak is hasonlóak (bár az akciókban van különbség) – így megpróbálják azzal megkülönböztetni magukat a többiektől, hogy milyen módon válogatnak az azonos kínálatból.

További fontos ok a playlistek kiemelésére, hogy az elkötelezett zenerajongókat leszámítva a legtöbb hallgató a legtöbbször inkább arra vágyik, hogy „felszolgálják” számára a megfelelő zenéket, mintsem mindig maga keresgélje ki ezeket – pláne egy felfoghatatlan méretű, 30-40 millió dalt tartalmazó halmazból.

Mostanában a „(szinte) semmiből jött siker” típusú történetekben egyre többször szerepel, hogy egy dal a megfelelő playlistre felkerülése volt a kiindulópont. Mint arról nemrég írtunk, a Warner Music Group vezetője egyenesen arról beszélt, hogy éppen az ilyen helyzetek profi kezelése az egyik fő ok, ami miatt érdemes kiadóhoz szerződni.

playlistek használatáról: náluk a több mint 100 millió aktív felhasználó kb. fele szokott ilyeneket hallgatni; összesítve hetente egymilliárd dalt játszanak le ilyen playlistekből. Ez hatalmas szám, bár egy másik, a cikkben idézett iparági becslés más kontextusba helyezi: eszerint a streamelt dalok kb. ötödével találkoznak a hallgatók playlisteken. A Buzzfeed bemutatja a kurátorok világát is. Érdekes, hogy több vezető az újságírás világából jött: az Apple Musicnál dolgozó „több mint egy tucat” kurátor vezetője Scott Plagenhoef, a Pitchfork korábbi főszerkesztője; a Google „húsznál több” alkalmazottja között ott van Jessica Suarez, aki korábban a Stereogumnál és az MTV-nél volt szerkesztő. Míg az említett két szolgáltatónál szabadúszókat is megbíznak, addig a Spotify-nál egy 50 fős csapat dolgozik a playlistek összeállításán.

A legtöbb playlist egyébként a Google Play Musicnál található: több tízezer, köszönhetően annak, hogy a Google felvásárolta a terület egyik úttörőjének számító startupot, a Songzát.

Míg korábban az algoritmusok feleltek a zenék ajánlásáért (többé vagy kevésbé támaszkodva azokra az adatokra, amelyeket a hozzánk „hasonló ízlésű” felhasználóktól nyertek), addig a Beats, illetve az ebből lett Apple Music elmozdította a fókuszt az emberek (kurátorok) által összeállított playlistekre. Mára az algorit- A cikk szerint a playlistek összeállítása a tapasztalat, a „megérmikus, emberi és vegyes összeállítású playlistek különféle arányú zés” és persze az adatok elemzésének sajátos keveréke. Minden keveréke jellemző a stream világára. összeállítás egy „hipotézis” megfogalmazásával kezdődik: ez a rövid leírást és a megcélzott közönséget tartalmazza, és kiinduA Buzzfeed a kurátorok világáról szóló nagy cikke bemutatja a lásképpen a legfontosabb dalokat. Amikor nyilvánossá lesz egy Spotify, az Apple Music és a Google Play Music általában név- playlist, vagyis összejön a kívánt mennyiségű dal (a Spotify-nál telenül maradó alkalmazottainak munkáját. A szolgáltatók közül ez kb. 50 szám, 3–3,5 órában: ez már komoly mennyiség, de még csak a Spotify közölt számokat az emberek által összeállított pont nem túl sok), akkor persze a hallgatók visszajelzései (tetszés40

KOMOLY

vagy nemtetszés-nyilvánítás, átugrás stb.) alapján még alakulhat, a szolgáltatónál, 2,6 millió követővel. Amikor ezt létrehozta, minfinomodhat: az is, hogy mik, és az is, hogy milyen sorrendben denki azt hitte, hogy a reggaeton már rég lejárt, ciki – aztán kideszerepelnek benne. rült, hogy miközben „mindenki azt állítja, hogy utálja”, valójában rengetegen hallgatják a reggaetont. Másfelől Colomo hosszan Nem véletlen, hogy a playlistek jó része nem egy-egy műfaj köré mesélt a Buzzfeednek egy playlistről, amin dolgozik: Hip Pop néépül. Ez egyrészt a kurátorok filozófiája is, másrészt gazdasági okai ven gyűjti össze azokat a szerinte új irányba mutató latin zenéket, vannak. Ahhoz, hogy műfajok szerint válogassunk 30 millió dalból, amelyekre az amerikai hip hop a korábbinál jóval nagyobb hatást már kell bizonyos előzetes tudás, zenei ismeret a felhasználók ré- gyakorolt. Az Apple Music egyik kurátora szerint nekik már nem széről; viszont a „nyugtató zene délutánra” vagy „ebből nyerhetsz csak az a feladatuk, hogy reagáljanak arra, ami történik a zenében: energiát hétfő reggel” típusú playlist-leírásokat mindenki tudja ér- már olyan fontosak a playlistek, hogy nemcsak követik, hanem telmezni. Míg a Spotify-nál és az Apple Musicnál az ilyenek a részben alakítják is a trendeket. műfajokra (utóbbinál egyes előadókra) koncentráló playlistekkel vegyesen találhatók meg, a Google Play Music kiemelt ajánló sora A cikkben egyébként mindkét oldalról tagadják, hogy a kiadók pénzcsak az adott napszakhoz, és az arra jellemző tevékenységekhez, zel egyengetnék egyes dalok útját (a payola újraéledéséről, avagy hangulatokhoz ajánl playlisteket a bulizástól a búsongásig. „playoláról” a Billboard közölt tavaly nagy cikket, mi is ismertettük).

A stream szolgáltatók munkatársai szerint olyan viszonyban vannak Persze azért a műfajokat nem lehet teljesen leírni. A Buzzfeed a kiadókkal, mint a zenei újságírók, vagyis mindenféle promóciós egyrészt részletesen elmeséli, milyen fejtörést okozott a Google anyagot kapnak, de a pénz elfogadását és más hasonló gyanús Play Musicnál, hogy egy „mindenevő zenerajongóknak” szóló dolgokat szigorú szakmai normák zárják ki. A szolgáltatóknak ez playlisten a rapszámokat miért ugratták át olyan sokan. Másrészt elemi érdekük, hiszen a playlistek elfogadottsága nagyban a bizaa playlistek lejártnak hitt műfajokat hozhatnak vissza, vagy éppen lomra épül – elsősorban a szolgáltatóval szemben, hiszen maguk a alakuló trendeknek adhatnak formát, nevet és fórumot. A cikkben kurátorok jórészt névtelenül maradnak, pont ezért, mert „az Apple megszólal például Rocío Guerrero Colomo, aki a latin zenékért Music playlistjei” kell, hogy legyen a brand. n felelős a Spotify-nál. Az egyik meglepő dolog, ami a nevéhez fűződik, a Baila Reggaeton playlist – a harmadik legnépszerűbb Rónai András, illusztráció: J.A. (Dal+szerző) 41

ZENEIPAR

ADATOK A PLAYLISTEKRŐL

tényleg fontosak a playlistek Sok szó esik a playlistekről, de viszonylag kevés adatra hivatkoznak a cikkek, amelyek ezek jelentőségét ecsetelik. A MusicWatch piackutató cég tanulmánya betöm néhány lyukat.

A Spotify és az Apple Music felhasználóinak 90%-a hallgat és/ vagy készít playlisteket – derült ki az 500 fős, online kérdőíven alapuló kutatásból. Az előfizetők aktívabbak az ingyenes felhasználóknál; többségük (80%) naponta hallgat streamet, felük minden egyes alkalommal hallgat valamilyen playlistet. A hallgatók majdnem fele mondta azt, hogy kedvenc playlistjét tíznél többször ie meghallgatta már (ezek általában rendszeresen frissülnek).

Bár a „bevett bölcsesség” az, hogy a stream – mi több, az internet mint olyan – elmossa és/vagy egyre lényegtelenebbé teszi a műfaji határokat, a hallgatók leginkább a műfaji alapon összeválogatott playlisteket kedvelik: 68% szokott ilyet hallgatni, míg a legsikeresebb számokat gyűjtő playlisteket („top hits” és hasonló neveken), illetve a „hangulat” (napszak, stb.) alapú playlisteket 50-50% szokta elindítani. (Egy ember többfélét is hallgathat.)

A felhasználó ízlését is figyelembe vevő, új kedvencek felfedezésével kecsegtető playlistek hallgatottsága ezeknél alacsonyabb: a választásban. (Persze ettől még lehet, hogy valójában fonto21% az Apple Musicon (Discovery Mix) és 15% a Spotify-on sak a kurátorok, csak nem közvetlenül; vagyis azokban a szem(Discovery Weekly – itt az adat csak az előfizetőkre vonatkozik). pontokban, amelyek szerepet játszanak a választásban, közvetve meglátszik, hogy ki / mi állította össze a playlistet.

Fontos eredmény, hogy a stream nem váltja ki a rádiót: a megkérdezettek 80%-a hallgat rádiót, mármint „hagyományosat”, A felhasználók által összeállított playlistekről is kiderültek adatok tehát nem valamilyen online adót. Ugyanazok a legfontosabb a kutatásból. Az előfizetők (akik aktívabbak, mint az ingyenes okok, amik miatt valaki egyik vagy másik médiumot választja: a felhasználók) 94%-a szokott playlisteket készíteni, 40%-uk kényelem és a felfedezés élménye. heti szinten összerak legalább egyet. Az összeállítók 45%-a megosztja a saját playlistjei többségét, 28%-uk (Spotify) A MusicWatch arra is rákérdezett, mi alapján döntenek és ho- illeve 35%-uk (Apple Music) eleve figyelembe veszi az összegyan hallgatják a playlisteket. A hallgatók 2/3-a néhány dalt állításnál a „célközönséget”, vagyis a barátait, családtagjait. néz csak meg egy listáról, mielőtt elindítaná. Jellemzőbb, hogy kevert sorrendben (shuffle) szólnak a dalok, mintsem a szolgáltató Az adatok alátámasztják, hogy a playlistek „ugyanolyan fontos által megállapított rendben. Pedig az egyik fő érv az szokott lenni jellemzői egy stream szolgáltatásnak, mint mondjuk a katalógus” a kurátorok playlistjei mellett, hogy egy algoritmus nem tudja jól – foglalta össze az eredményeket a MusicWatch egyik vezetője, eltalálni, hogyan lesz igazán frappáns a dalsorrend. A hallgatókat Russ Crupnick.n nem is igazán izgatja, hogy algoritmus vagy ember rakta-e össze a listát: 85%-uk mondta, hogy ez nem játszik szerepet Rónai András, fotó: pexels 42

KOMOLY

43

44

DAL+SZÖVEG

MENYHÁRT JENŐ (1959–)

NEM VÉSZ El, CSAK ÁTALAKUL Nagyon érdekes nézni a folyamatot, hogy a nyolcvanas évek magyar undergroundja, (korabeli szlengben avantgárdja), mennyi kulcsfigurát, meghatározó előadót, szerzőt dobott a felszínre, akik, ha látszólag a kulturális kánon perifériáján mozogtak is, láthatóan hatással vannak a jelen kulturális életére is.

A hetvenes évek végén egy Spions nevű zenekar kavarta fel a szellemi állóvizet: nekik ezért távozniuk kellett az országból, de akik látták-hallották őket, kis túlzással mind zenekart alapítottak. URH, Kontroll, Balaton, Trabant, majd Európa Kiadó és sokan mások valami elképesztő szellemi pezsgést hoztak a nyolcvanas években. Menyhárt Jenő dalszövegei, előadásmódja, magázós felkonfjai, a rockandrollt Lou Reed-i, David Bowie-i, Talking Heads-i, Andy Warhol-i konceptuális értelemben felvállaló attitűdje az egyik vezető sormintává vált. Nem véletlen, hogy 2014-ben tribute album is készült az Európa Kiadó tiszteletére – meglehetősen nagy vitát kavarva.

A vita tárgya az Európa Kiadó volt, illetve Menyhárt Jenő zeneigazgató, azaz képes-e hozzáadni egy rendkívül karizmatikus jelentőségű csapat és szerző-előadó munkásságához, dalaihoz a sok generációval későbbi nemzedék. A kísérlet a viták ellenére érdekes volt és hasznos, hiszen Menyhárt Jenő sokak számára filmszerű szövegei pontosan úgy betalálnak, mint harminc évvel ezelőtt. Ráadásul ez a fajta szellemiség az, amit ma elvétve hallunk a médiában - pontosan úgy, mint 1986-ban.

Kísértetek az idők mélyén, / Hiányzó láncszemek, / Utcára néző ablakokban / Utcára néző emberek, / Valami végleg megváltozik, / Összeomlik hangtalanul, / Ami van és ami nincs, / Nem vész el, csak átalakul.

Menyhárt Jenő az URH zenekarban bukkant fel gitáros-énekesként, amely először Orgazmus néven próbált: nem is véletlen, hogy a híres-hírhedt 1981-es tatai rocktanácskozáson Szabó Dezső elvtárs ezekkel a nevekkel zsarolta a hivatalos popszakmát, miközben az URH fél év üstökösszerű működés után már feloszlott, hogy Müller Péter távozzon a Kontroll Csoportba, míg Menyhárt Jenő és társai megalapították egy meg nem valósult Müllerperformansz nyomán az Európa Kiadót. Kívülállás és közérzeti zene, nem könnyű pozíció, mégis az underground legnépszerűbb zenekarává vált az EK, köszönhetően annak, hogy Menyhárt koncept ötleteit professzionálisan meg tudták valósítani felkészült és elkötelezett muzsikusokkal, Kiss Lászlótól Másik Jánosig, Döncitől Kamondy Ágiig, Kirschner Pétertől

Dióssy Ákosig, Magyar Péterig. Az Európa Kiadó volt az első underground zenekar e körből, amely kiadhatott lemezt Popzene címmel. Szavazz rám című második albumuk szinte megelőlegezte a rendszerváltást, és a 35 éves Menyhárt Jenő volt az, aki sikerei csúcsán költözött ki New Yorkba 1994-ben, hogy más perspektívából élje az életet. Félig irodalmi, félig népszerű-tudományos műnek nevezhetjük Az agitátor című könyvét, melyet Greenpeace-aktivistaként írt, két évig zenekart is működtetett Mr. Con And The Bioneers Brave New World Orchestra néven, a 2004-es EU-csatlakozáskor azonban itthon ismét aktivizálódott az Európa Kiadó, mely az utóbbi pár évben valóban rendszeresen koncertezik, sőt 2013-ban új albumot is kiadott Annak is kell címmel. n -AJMilusztráció: németh gyula

radio 5 LEGTÖBBET JÁTSZOTT DAL TOPORZÉKOLOK A VÁGYTÓL MEGALÁZÓ DURVA SZERELEM TENGERPART POPZENE TIÉD AKAROK LENNI

45

KÖNYV

F OT Ó:F ORT EPAN / BERKÓ PÁL

ALTERNATÍV ÖTVENHAT

A MÁSIK FORRADALOM A történelemben nincs ha – szól az unásig ismert közhely. De az irodalomban van! Sőt, az irodalom csupa ha: fikció, képzelgés, játék. Az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt a HÉVÍZ művészeti folyóirat szerkesztői, Cserna-Szabó András és Szálinger Balázs arra kértek tizenhat szerzőt, rugaszkodjanak el a makacs tényektől, és írjanak olyan novellát, melyben az ötvenhatos sztori valahogy másként alakul.

46

KÖNYV

A szerkesztők azt kérték a szerzőktől, Írják meg a másik forradalmat. Mi lett volna ha…? Például ha Rákosi női álruhában visszatér Magyarországra, hogy újra átvegye a hatalmat? Ha Arnold Schwarzenegger beront az Andrássy út 60-ba egy gépfegyverrel?

Ha az Amerikai Egyesült Államokhoz csatlakozott Magyarországról Márai Sándor ír naplót?

A szokásos és ünnepélyes pátosz helyett írók – név szerint Babiczky Tibor, Bereményi Géza, Berg Judit, Bödőcs Tibor, CsernaSzabó András, Dragomán György, Gerlóczy Márton, Háy János, Horváth Viktor, Kemény István, Kiss Tibor Noé, Maros András, Márton László, Szécsi Noémi, Totth Benedek, Vámos Miklós – birtokba vették saját ötvenhatukat, és fantáziájuk kénye-kedve szerint alakították: hajlítgatták erre-arra, gyúrták, faragták. Van itt minden, amire csak az olvasó vágyhat: érzelem, kaland, humor, abszurditás, időutazás, misztika, történelmi sci-fi, apokalipszis – de ami a legfontosabb: minden írás éppen annyira szól a mai, létező Magyarországról is, mint a másik, az elképzelt forradalomról. A kötethez Rainer M. János történész írt utószót, az illusztrációkat – a Fortepan képeit felhasználva – Palásti Kovács András grafikus készítette.

SZÉCSI NOÉMI: A túlélő – részlet –

November elején, egy olvadásos napon, sötétedés után a Budapest–Miskolc vasútvonalon teljes gőzzel közlekedett a vonat Budapest felé.

Az egyik kocsiban, közvetlenül az ablaknál telt asszonyság utazott, retiküljét azzal a görcsös mozdulattal szorongatva, miként azt idősebb hölgyek szokták. Először a tájat kémlelte, majd olyan velőig hatoló, fürkésző pillantást vetett a fülkében vele utazókra, hogy a szemben ülő, kirojtosodott steppelt kabátot viselő munkásember borzongva kapta el rajta felejtett tekintetét. Aztán mégis visszafordult, tovább vizslatta az utastársát, majd megjegyezte: – Olyan ismerős az arca. Nem rokona maga az ózdi párttitkárnak?

A „párttitkár” szóra többen felriadtak a békésen szendergő utasok közül, és szemüket résnyire nyitva lesték, mi jöhet ezután. Az asszony köhécselt, a torkát köszörülte, majd lesütött szemmel megjegyezte: – Nem vagyok idevalósi.

– Külföldről jön talán?

– Igen – vakkantotta az asszony sietősen, mintha érezné, hogy a szavai árulják el. Bár inkább a külsejével lógott ki a kopott munkás-paraszt utazóközönségből: újnak látszó kosztümjével, festett szőke hajával, makkos kalapkájával, vörös prémgallérjával.

– Ejha! A teremtését. Akkor miért nem maradt külföldön? – vakarta a fejét a pufajkás melós. – Kivárhatta volna, hogy merre dől a borjú.

– Miféle borjú? – kíváncsiskodott a nő, és a nyakán meglazította kissé a keppjét, mert korábban olyan szorosan a nyakára tekerte, hogy minden szónál a nyelvéhez ragadt a rókaszőr. A „borjú”

szóra még többen felfigyeltek, mint a párttitkárra, mintha félálomban is arról fantáziálnának, hogy hús érkezett a szövetkezeti boltba.

– Hol volt külföldön, ha ennyit se tud?

– Csehószlovákiában. Két hétig a Tátrában üdültem.

– Na, akkor tőlem tudja meg: befuccsolt a népi demokrácia.

Ausztriából érkeznek majd a horthysta csapatok, hogy átvegyék a hatalmat.

– Ugyan már. A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni – hajtotta le az asszony a fejét vörösre gyúlt arccal, hogy szinte belefúlt a rókaszőrbe.

– Milyen optimista. Én csak azt tudom, hogy rossz után csak rosszabb jöhet. És mindennek a kisember issza meg a levét – folytatta a jól értesült munkás a csevegést, pedig azok, akik aludni próbáltak, most már egyenesen gyűlölettel néztek rá. – Az ávósok csak azért inaltak el, hogy behívják az oroszokat.

– Jönnek a ruszkik? – egyenesedett ki félfektében egy szunyókáló parasztasszony, és ezzel a mozdulattal vállára borulva alvó férjét is felébresztette. – Jóskám, akkor a lányt, a mamát meg a lovat kiviszed a Szeri tanyára, de még ma.

– Anyádat már nem kell.

– Ugyan, Jóska, azt hiszed, nézik azok az állatok, hogy nyolcvankettő vagy tizenkettő? A sötétben minden tehén fekete – mondta az asszony úgy helyezkedve, hogy villámló tekintetet vethessen a férjére, de az már összeszorított szemmel alvást mímelt.

A tehénre azért nem rezzent meg senki, mert mind hasonlóképpen csak játszották a szendergést: amikor a kalauz benyitott a fülkébe, hogy kérje a jegyeket, senkit sem kellett ébresztgetni.

Ugyanez a kalauz később a végállomáson nekiesett a vécéajtónak, midőn a leszálláshoz segítségül felajánlott karját az említett asszonyság eltaszította, de bizonyára nem először tapasztalt a poggyászukat féltő idősebb nőktől hasonló hevességet. A hölgy úgy indult meg, mintha puskából lőtték volna ki, és nem viselkedett elfogódottan a nagyvárosban. Felkapaszkodott az első villamosra, még ülőhelyet is kiverekedett magának, majd a Felszabadulás téren leszállt, és gyalog folytatta útját az egykori Duna-korzón, bár kissé bicegve. A Lánchídtól felgyorsultak a léptei, és szinte repült.

Félelmetes gyorsasággal jutott a Parlament oldalbejáratáig, ahol ellentmondást nem tűrő lendületét egy portás állította meg.

– Forradalom ide vagy oda, ide mindenféle jöttment nem térhet be – közölte, de akkor az asszony a kalapját a szőke fürtjeivel együtt felemelte.

– Ez nem lehet… – nyögte a portás, és nem tiltakozott tovább.

– Igen, visszatértem! – nyugtázta a meglepetést a látogató, és nagy ívben hajította el a parókát és a rókakeppet.

book A MÁSIK FORRADALOM © CSER KIADÓ, 2016 SZERKESZTETTE: CSERNA-SZABÓ ANDRÁS ÉS SZÁLINGER BALÁZS A KÖNYV MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 60. ÉVFORDULÓJÁRA LÉTREHOZOTT EMLÉKBIZOTTSÁG, HÉVÍZ ÖNKORMÁNYZATA ÉS AZ NKA.

47

IRODALOM

GERŐCS PÉTER

Győztesek köztársasága – regényrészlet –

ℹ gerőcs péter A Győztesek köztársasága című regénye alapján ítélte neki a zsűri az Artisjus Irodalmi Díjat 2016-ban. „Jó regényt írni nagyon nehéz – nem véletlenül sikerül olyan keveseknek harmincéves korukra” – mondta róla Szilágyi Zsófia irodalomtörténész a díjátadó ünnepségen. „Vincze Sámuelről, a színházcsinálóról, a „győztesek köztársasága” utópiájának kiagyalójáról mindenki csak beszél, egy láthatatlan faggatózó kérdéseire válaszolva, az anya, a titkárnő, a szerető. Tanúvallomásokat olvasunk, nyomozunk mi is, az olvasók, próbáljuk megérteni, hogyan gyűr valakit maga alá egy ideológia” – hangzott el a regényről.

Gerőcs Péter író, szerkesztő, kritikus és esszéista, sőt, irodalmi témájú dokumentumfilmeket is készített, többek között Mészöly Miklósról. Első kötete, a Zombor és a világ 2010-ben jelent meg, jelenleg az ELTE esztétika szakán ösztöndíjas doktorandusz.

fotó: fegyverneky sándor (artisjus)

book ZOMBOR ÉS A VILÁG (2010) TÁRGYAK, NOVELLÁK (2012) A BETEGSÉG HÁZA (2013) GYŐZTESEK KÖZTÁRSASÁGA (2015)

48

Egyik nap elvitt ebédelni. A Szép Ilonába mentünk. Zavarban voltam, mert Samut soha nem avattam be a családi kassza dolgaiba, és féltem, hogy nem számol egy ilyen étteremlátogatás anyagi terheivel, de… na, mindegy, gondolom, láthatta rajtam. Kibújt az étlap mögül, áthajolt az asztal fölött, és bizalmasan közölte, hogy bátran válasszon, asszonyom, nem teljesen reménytelen eset, ezért úgy döntöttem, hogy ma a vendégem lesz.

Na, hát ezen nagyot néztem. Mi ez az asszonyom, meg ez az egész! Ha így hívott, hogy asszonyom, abban mindig volt egy kis élc, de azért kedvesen, játékosan. Most semmi kedvesség.

Sült libamájat rendeltem, és úgy döntöttem, nem kérdezem meg, honnan van pénze.

Csak azt az egyet akartam tudni, hogy vajon az apja adta-e neki, de ezt sem kérdeztem meg.

Nagyon szerettem a sült libamájat, és talán kétszer, ha ettem.

Biztos voltam benne, hogy mondani akar valamit. Akkor nyilallt belém, hogy egy lány.

Biztos talált egy lányt, és el akar költözni. De hát még csak tizenhét, ha akarna, sem tudna hová menni! Hacsak nem a lányhoz. Vártam, hogy mondja már. Sürgettem magamban, de csak csöndben ültünk. Megjött a sült libamáj. Meg egy üveg pezsgő, amit egyikünk sem rendelt, de Samu nem jött zavarba. Tudtam, hogy valami van. Valami készülődik.

Nagyon erélyes volt. Erélyesebb, mint régen a Ferenc. Jelezte, hogy a pezsgő kitöltését ő akarja intézni; egyetlen mozdulattal elhajtotta a pincért. Elegánsan próbálta kitölteni a pezsgőt, de esetlen volt, és leöntötte a terítőt is. Elpirult. Gabriella, én megtaláltam a hozzám illőt, és az áldásod kell nekem, ezt mondta. Hogy hívják, kérdeztem.

Néha csinál így: az egyik szemöldökét felvonja, és elnéz fölfelé. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy hülye vagyok.

Ne rontsd el ezt a szép pillanatot, mondta. Tehát még egyszer: elköteleztem magam a színházrendezés mellett. Add rá áldásodat.

Világos volt, hogy ez a kijelentés neki nagyon fontos. Talán fontosabb is, mint az elhatározás. Főleg, ha belegondolok, hogy végül is hová jutott. Éppen ezért… nem akartam elrontani a pillanatot. Azt mondtam neki, hogy ez egy nagyon komoly dolog, de te méltó vagy a színház komolyságához, úgyhogy természetesen áldásom adom rátok. Koccintottunk. Nem bírtam magamban tartani, csak kiszaladt a számon, hogy aztán nehogy apád sorsára juss. Megint elkomorult. Nem is nagyon beszéltünk már az ebéd alatt.

A kamaszokkal van az embernek a legnehezebb dolga. Főleg egy egyedülálló anyának. Érzékenyebbek, mint a tízéves kislányok, viszont agresszíven érzékenyek. De végeredményben ez ma már mindegy.

Két héttel később egy lila, virágmintás levélboríték várt az asztalomon. Benne egy nagyon hivatalos, személyre szóló meghívó az iskolai előadásra. Valami teljesen ismeretlen darab volt, a címére sem emlékszem. Rendező: Vincze Sámuel.

49

50