Dal+Szerző magazin 2018/03.

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXVIII / iII. I

www.artisjus.hu

A TIZENHARMADIK HANG A CSÖND BALÁZS ÁDÁM LASSÍTANI A ZUHANÁST Závodi Gábor és Závodi Marcel AMILYEN A MOSDÓ, OLYAN A TÖRÜLKÖZŐ Papp Szabolcs A ZENEIPAR CSAK MOST KEZD FELÉBREDNI Zenészek és mentális betegségek 1

EDITORIAL

TARTALOM

Szeptember 12-én az Európai Parlament jelentős szavazati többséggel elfogadta az új szerzői jogi irányelvet. A szerzői társadalom számára óriási mérföldkő az eredmény, hiszen ez az irányelv biztosíthatja azt, hogy az interneten elérhető zenék, filmek és más művek alkotói végre tisztességes bevételhez juthassanak műveik online felhasználásából.

Világsztárok tragikus öngyilkosságai, túladagolásai, illetve gyógykezelései irányítják egyre inkább a figyelmet a zenei karrier és a lelki, mentális zavarok közötti összefüggésre. A probléma persze nem új, az egyedi, a hírekbe bekerülő tragédiák mögötti általánosabb problémákra pedig először egy brit felmérés hívta fel a figyelmet.

Bár látszólag olyan, mintha Papp Szabi élete egy végeláthatatlan wee­k­end lenne, ez nem egészen így van. A basszusgitárosénekes-dalszerzővel, a Supernem zenekar frontemberével, mellékesen klubtulajdonossal legutóbbi albumuk, a Weekend ürügyén találkoztunk.

Legnagyobb díjakat kasszírozó mozgóképek zeneszerzője, de írt magyar együt­ tesnek is slágert, illetve dolgozott már táncdarabon is. A Los Angeles-Budapest tengelyen mozgó Balázs Ádámmal beszélgettünk.

Idén ősszel a zene alkotóit állítja reflektorfénybe az Artisjus új kampánya.

A #kösziadalt program keretében a Dalszerzők Napján – október 12-én – minden zenerajongó és zenész megköszönheti legkedvesebb dalát zeneszerzőjének, szövegírójának. Facebookon és Instagramon bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez azzal, hogy a #kösziadalt hashtaggel posztol a saját közösségi oldalán. n A SZERK.

2

02

HÍREK

04

LEMEZAJÁNLÓ

06

A ZENEIPAR CSAK MOST KEZD FELÉBREDNI ZENÉSZEK ÉS A MENTÁLIS BETEGSÉGEK

10

BEENGEDNI NEM VOLT NEHÉZ PAPAVER COUSINS

12

A NÉPZENE NEM A NAGYAPÁINK POLCAIN POROSODÓ SZÉP EMLÉK AUREVOIR.

14

ÚJ EURÓPAI DÍJ MAGYAR ESÉLYEKKEL MUSIC MOVES EUROPE TALENT AWARDS

16

AMILYEN A MOSDÓ, OLYAN A TÖRÜLKÖZŐ PAPP SZABOLCS

22

JÖN A DALSZERZŐK NAPJA #KÖSZIADALT

24

LISTÁK YOUTUBE, ZENESZÖVEG, SPOTIFY, MAHASZ

26

TAROLT A FLOW TOPLISTAELEMZÉS

28

A TIZENHARMADIK HANG A CSÖND BALÁZS ÁDÁM

}

34

LASSÍTANI A ZUHANÁST ZÁVODI GÁBOR ÉS ZÁVODI MARCEL

}

40

YO YO YOGDÍJ A TENGEREN TÚLRÓL JOGI ESETEK

42

IGYEKSZÜNK MŰFAJTÓL FÜGGETLENÜL SEGÍTENI FÁBIÁN JULI-ALAPÍTVÁNY

44

BALÁZS FECÓ ARTISJUS-DÍJASOK

46

KOPASZKUTYA, SZOLNOK, 1981.04.06.

GALÉRIA

48

CSABAI LÁSZLÓ IRODALOM

}

}

IMPRESSZUM

06 INKÁBB AZ IPARÁG BEVETT MŰKÖDÉSÉVEL, FELÉPÍTÉSÉVEL VAN GOND

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXVIII. harmadik negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1114 Budapest, Ulászló utca 8.)

Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté

16 MI POPZENÉT CSINÁLUNK, CSAK NAGYON BE VAN TORZÍTVA

Ebben a számban közremûködtek: Biczó Andrea, Bihari Balázs, Deme Zsófia, Hegyi György, Jeli András, Kabai Eszter, Nagy Kátya, Prieger Zsolt, Rónai András, Steszkó Zsanett, Takács Dalma Lapterv, tördelés: typoslave (info@typoslave.hu) Címlapfotó: Nagyillés Szilárd Nyomdai kivitelezés: ColorPack Zrt., 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

28 HOBBIBÓL, MEGÚ­S ZÁSBÓL NEM LEHET EZT CSINÁLNI

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8.

E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83 Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint FSC minősített papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

34 NEM VOLT MÁS LEHETŐSÉGEM. EZ VETT KÖRÜL

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a ta­gok­nak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre.

A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

HÍREK

dsz-hírek mmxviii.iii STRASBOURG A MŰVÉSZEK MELLETT VOKSOLT

Szeptember 12-én az Európai Parlament jelentős szavazati többséggel elfogadta az új szerzői jogi irányelvet. A szerzői társadalom számára óriási mérföldkő az eredmény, hiszen ez az irányelv biztosíthatja azt, hogy az interneten elérhető zenék, filmek és más művek alkotói végre tisztességes bevételhez juthassanak műveik online felhasználásából.

A tervezetet idén júliusban elutasította a parlament többsége, erre Európaszerte erőteljes kampánnyal reagáltak a művészek és az őket képviselő közös jogkezelők – így az Artisjus is. Erre azért is szükség volt, mert több tévhit is szárnyra kapott, miszerint az EU cenzúrázni fogja az internetet az irányelv elfogadásával.

A kampányban hazai szerzők is részt vettek, ennek keretében mintegy ezer alkotó írta alá az európai szerzők nyílt levelét. Mindezek után szeptemberben 438 szavazattal (226 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett) az Európai Parlament elfogadta a tervezetet.

A szavazás eredménye révén most megkezdődhet az egyeztetés az Európai Bizottság, Tanács és Parlament között. Miután a Bizottság és a Parlament már elfogadta azt, most az Európai Tanács vizsgálja meg az irányelvet, a végső döntést 2019 januárjára tűzték ki. Ezután pedig sor kerülhet arra, hogy az egyes tagállamok is implementálják saját törvénykezésükbe az új szabályozást. A GESAC meggyőződése szerint ez a folyamat is pozitív eredménnyel zárul majd, és végérvényesen megoldja majd az ún. értékhézag problémáját, amely az utóbbi években meghatározta a kulturális élet szereplői és a technológiai mamutvállaltok közötti viszonyt. „A mai nap győzelmet jelent Európa számára, hiszen függetlenedhetünk a piacot uraló techcégektől, amelyek hatalmas profitra tettek szert azáltal, hogy kihasználták az elavult jogi szabályozást. Ezzel tovább erősítették már meglévő pozíció­ jukat, miközben jelentős bevételkiesést 2

okoztak az alkotóknak és Európának” – nyilatkozta a szavazás napján Anders Lassen, a szerzők európai szervezete (a GESAC) elnöke.

SONGBOOK SONGWRITING CAMP

Október 24. és 28. között rendezi meg a Zeneszöveg.hu és az Artisjus a Songbook dalszerzőtábort, ahol harminc dalszerző négy napon át közösen ír majd zenét egy vidéki helyszínen – elvonulva, profes�szionális körülmények között. A 2017-es táborhoz hasonlóan az idei eseményre is várnak külföldi szerzőket a hazaiak mellett – így nemzetközi alkotócsapatok is összeállnak, remélhetőleg nem csupán a tábor idejére. A tábor részét képezi az is, hogy a szervezők az itt megírt dalok kapcsán zeneműkiadói hátteret, jogi segítséget nyújtanak, valamint segítenek a digitális terjesztésben és az utógondozásban. További info: songwritingcamp.hu

JOGDÍJ KONCERTEKÉRT ÉS FILMZENÉKÉRT

A 2017-es elhangzási adatokon alapuló, hagyományosan nagyfelosztásnak nevezett jogdíjkifizetés második üteme nyáron zajlott le. Június végén kapták meg a szerzők a szórakoztató (könnyűzenei) és komolyzenei koncertek, a filmzenei elhangzások, valamint hangfelvétel-kiadási adatok után járó jogdíjaikat.

A könnyűzenei rendezvények jogdíjaiból ezúttal 8378 magyar szerző részesült, a felosztás során 12 585 rendezvény adatait dolgoztuk fel (ami 20 százalékkal többet jelent az egy évvel korábbinál), melyeken 87 603 különböző zenemű hangzott el.

A komolyzenei koncerteknél a júniusi felosztásban 522 magyar szerző 4979 művére történt a felosztás, melyhez összesen 1778 rendezvény adatait vettük figyelembe.

A filmzenei jogdíjak felosztása ún. zenefelállítás alapján történik. Ezt a film gyártója adja le az Artisjusnak, és részletesen tartalmazza a zeneművek időtartamát a filmben.

A televíziós felosztás során 1360 hazai szer-

ző részesült filmzenei jogdíjban 68 795 mű elhangzásáért, míg a mozis játszásoknál 13 015 magyar zenemű szerepelt a felosztásban, és 553-an kaptak ilyen típusú jogdíjat.

A hangfelvétel-kiadások jogdíjait az Artisjus egész évben folyamatosan fizeti ki a kiadványon szereplő zeneművek szerzőinek. Évente egyszer azonban a hangfelvétel-kiadási adatokra ráosztás történik – ez volt esedékes júniusban. A gépzenei jogdíjak 41%-át, a magánmásolási díjak 47%-át utalták most át három év (2015, 2016, 2017) hangfelvételadataira.

A következő jogdíjkifizetésre október 30-án kerül sor. Ekkor azok után a koncertek után fizet jogdíjat az Artisjus, amelyekről hiánytalanul megérkezett mind az adatszolgáltatás, mind a jogdíj az év első felében.

BUDAPEST MUSIC EXPO 2018

Október 5-től 7-ig rendezik meg a régió legnagyobb zenei és audiovizuális kiállítását a Hungexpón. Az Artisjus standdal és bemutatóval is várja a kiállításra ellátogató zenei alkotókat, hogy helyben intézhessék jogdíjas ügyeiket és feltehessék kérdéseiket.

A rendezvény egyben kiváló alkalom arra, hogy az online ügyintézésre még nem jogosult szerzők itt regisztráljanak, hogy akár már másnaptól az interneten jelenthessék be a műveiket, ellenőrizhessék jogdíjkifizetéseiket vagy küldjék el fellépéseik adatait.

A hétvége folyamán a 2019-es Dalszerző Expóról is kaphatnak rövid ízelítőt az érdeklődők a helyszínen.

A kiállítás szervezői több száz élőzenei rendezvénnyel és a világ szinte összes jelentős zenei márkájával várják a látogatókat. Akár csak a korábbi években, a kiállított hangszereket és hangtechnikai eszközöket most is ki lehet majd próbálni.

PÁLYÁZAT IRODALMI SZERZŐKNEK

Október 8-ig igényelhetnek anyagi támogatást a szociálisan rászoruló írók, költők az Artisjus Irodalmi Alapítványánál.

A pályázati felhívás célja, hogy anyagi segít-

HÍREK

dsz-hírek mmxviii.iii middlemist red a zenekar két éve lépett föl a great escape fesztiválon

fotó: komróczki diána

séget nyújtson a jelentős szerzői életművel rendelkező, szociálisan rászoruló szerzőknek, özvegyeiknek és kiskorú gyermekeiknek. Változást jelent a korábbi évekhez képest, hogy a pályázati űrlapon túl további nyilatkozatok beküldése is szükséges a GDPR-ként megismert, EU-s adatvédelmi rendelet miatt. Fontos, hogy a pályázók az Alapítvány honlapjáról letölthető ellenőrző lista segítségével feltétlenül ellenőrizzék a postára adás előtt, hogy az összes szükséges dokumentumot tartalmazza-e a boríték. Mind a pályázati felhívás, az ellenőrző lista és a további formanyomtatványok is elérhetőek az Irodalmi Alapítvány honlapjának Pályázatok menüpontjából.

IRÁNY ANGLIA ÉS ÉSZTORSZÁG

Két nemzetközi showcase fesztivál, a brit The Great Escape és az észt Tallinn Music Week is megnyitotta a jelentkezést ősszel:

előbbi fő profilja Nyugat-Európa, a másiké a Baltikum, Skandinávia és az orosz piac.

A Tallinn Music Week Észtország legnagyobb, nemzetközi viszonylatban is népszerű fesztiválja, ami részben showcase rendezvény – azaz konferencia-programok mellett rengeteg feltörekvő zenekar ad majd félórás koncerteket –, egyúttal összművészeti fesztivál is. A magyar zenekarok közül legutóbb a Söndörgő, a Mörk és a Mongooz & the Magnet mutatkozott be a világ minden tájáról érkező zenei szakembereknek. Az eseményen jellemzően skandináv, baltikumi és orosz koncertszervezők, lemezkiadók figyelik, hogy melyik zenekar lehet a következő nagy dobásuk. Jelentkezés november 1-ig ezen az oldalon: artist.tmw.ee Az angliai The Great Escape a nyugat-európai piacra készülő hazai zenekarok életében lehet fontos mérföldkő.

A Middlemist Red és a the Kolin koncertjei

óta most nyílik újra lehetőség arra, hogy ismét magyar zenekar léphessen fel az eseményen. Jelentkezés február 11-ig itt: greatescapefestival.com/apply-to-play

ÚJ ADATKEZELÉSI REND

Az Artisjusnál mindig is kiemelten fontos volt a személyes adatok biztonságos kezelése és azok védelme. A közös jogkezelésről szóló törvény korábban is szigorúan szabályozta a szerzők és a többi jogosult adatainak kezelését, és az egyesület mindenkori vezetése is elkötelezett a regisztráló művészek adatainak védelmében.

Hogy a „GDPR” néven közismertté vált EU-s rendeletnek megfeleljen, az Artisjus is frissítette adatvédelmi tájékoztatóját, amely elérhető az Artisjus.hu oldalon, a Szabályzatok menüpontban. n

3

LEMEZEK

MARGARET ISLAND III

NAPOKON V

FELSĹ? TĂ?ZEZER MAJD LESZ VALAHOGY

laptop đ&#x;’ż

đ&#x;’ż

laptop đ&#x;’ż

A Margaret Island azon kevÊs zenekarok egyike, amelyre valóban igaz, hogy ßstÜkÜskÊnt robbant be a kÜztudatba. Bår mår első lemezßk előtt is hatalmas ÊrdeklődÊs Üvezte őket, a trió azóta is tÜretlenßl őszinte, kedves Ês båjos arcåt mutatja a kÜzÜnsÊgnek. A rajongók szeretete telthåzas klubkoncertekben, a szakma elismerÊse pedig tÜbbek kÜzt Petőfi- illetve Junior Artisjus-díj formåjåban jelenik meg Låbas Viki, FßstÜs Bålint Ês TÜrőcsik Kristóf biogråfiåjåban. Harmadik nagylemezßkkel pedig egyÊrtelmŹen emelik a tÊtet. Eddig nem volt jellemző, hogy måsokat is bevonnak sajåt kis varåzslatos vilågukba, de most elÊrkezett az idő, hogy a legkßlÜnfÊlÊbb kÜzremŹkÜdőkkel alkossanak: Apey, Jumo Daddy Ês Monkeyneck is szerepel az anyagon. Helyet kapott ezen kívßl egy Gerendås PÊter-dal åtirata is, de ezekkel egyßttvÊve is tÜbb szÜveget írtak sajåt maguk, mint valaha. Tovåbbra is Hujber Szabolccsal dolgoztak, de ezúttal segítsÊgßkre volt Bródy Jånos Ês a kÜltő-slammer KemÊny Zsófi is. A vÊgeredmÊny pedig zeneileg egy, a koråbbiaknål kísÊrletezőbb anyag. SzÜvegeit tekintve pedig mintha a szappanbuborÊk, ami eddig kÜrßlvette a zenekart, most mintha kicsit elvÊkonyult volna, így teret nyert magånak a dßh Ês a bånat is, de ÜsszessÊgÊben mÊg így is årad a szeretet az egyszerŹen III nÊvre keresztel albumból. n

IdÊn kÊt Êvtizede, hogy elindult az akkor mÊg Azokon A Napokon nÊvvel a zenekar, ami azóta szåmos tagcserÊn ment åt, de jelenlegi felållåsåban (Kacsóh Dåniel – Ênek, Ratkóczi Huba – gitår, Kolozsi PÊter – basszusgitår, szintetizåtorok, Mózes Zoltån – dob) nemrÊgiben jelentette meg furcsa tÜrtÊnetŹ, åm diszkogråfiåjånak egyik legkiemelkedőbb darabjåt. A V címŹ anyagot ugyanis egy nÊgyrÊszes EP-sorozat előzte meg, åm sajåt bevallåsuk szerint azok nem pont úgy sikerßltek, ahogy azt szerettÊk volna. Kellett egy kis idő, amíg ÊrleltÊk az anyagot, illetve megtalåltåk a hangzåst, amelyet kerestek. �gy leporoltåk ezeket a szerzemÊnyeket, ÜsszefŹztÊk őket, újragondoltåk, hogyan is szólaljanak meg. TulajdonkÊppen ha úgy vesszßk, Ünmagukat remixeltÊk – a tematika viszont maradt: az egyes Êvszakokhoz kapcsolódó, kßlÜnleges tÜrtÊneteket, szimbólumokat dolgoztak fel szÜvegileg, illetve zeneileg is. Az alapokat tehåt mår koråbban lefektette a Napokon, ÊrdekessÊge viszont az, hogy mÊg így is sok meglepetÊst tartogat a lemez. Egy, a koråbbiaknål sokkal båtrabb kísÊrletezÊs, súlyos zenei tÊmåkat kibontó kilencszåmos utazås masszív, mÊgis befogadható elektronikus zenei megoldåsokkal spÊkelve. n

A Felső Tízezer måsodik lemeze a sokat sejtető Majd lesz valahogy címet viseli bår az elnevezÊs tÊtovasågot sejtet, valójåban egy Êrezhetően jól eltalålt konceptalbum. Mind zeneileg, mind szÜvegvilågåban kicsit elrugaszkodik a bemutatkozó Normålis Êlet címŹ anyagtól. à tgondoltabb, gitårkÜzpontúbb Ês remÊnytelenebb – talån így lehetne hårom szóban Üsszefoglalni. Sallai Låszló Ênekes-dalszerző ugyanis globålis, bårki åltal kÜnnyen megÊlhető problÊmåkról Ênekel, amelynek vÊgső konklúziója sem egy boldog jÜvőkÊp, hanem inkåbb az, hogy „mindenki bassza meg�. Hangulatåhoz hozzåjÜn a nyolcvanas Êvek sajåtos esztÊtikåja, a sokszor vidåm hangszerelÊsŹ, a gitårt előtÊrbe helyező zenei vilåg, ami a szomorkås szÜvegekkel pårosítva egÊszen keserÊdes ízt ad az anyagnak.

NehÊz lenne egyesÊvel szåmokat kiemelni, ennek pedig egyszerŹ az oka: egy Üsszefßggő dalfolyamról van szó, ami bår kßlÜn-kßlÜn is Êrtelmezhető, egyåltalån nem Êrdemes felbontani az egysÊgÊt. EgÊszen az utolsó akkordig tartogat olyan emlÊkezetes pillanatokat, mint pÊldåul a címadó dal, ami tÜkÊletes Üsszefoglalåsa egy anyagnak, ami hangulatåt tekintve igazån kßlÜnleges, mÊgis a vilåg legegyszerŹbb dolga azonosulni vele. n

Gold Record 4

Szerzői kiadås GarageLive

LEMEZEK

TPSRPRT 1

VĂ GTĂ ZĂ“ CSODASZARVAS Ă–RĂ–MTĂœZEK A VILĂ G TETEJÉN!

ANIMA SOUND SYSTEM #SZABAD

đ&#x;’ż

laptop đ&#x;’ż

đ&#x;’ż

A szinte kimondhatatlan Ês Êrtelmezhetetlen TPSRPRT elnevezÊst a kvartett a Hivatali patkånyok címŹ filmből kÜlcsÜnÜzte. Nagy Sanya (dob), Tóth Arnold (elektronika), Mushu Israel (basszus) – ő a lemezfelvÊteleken hallható TÜrÜk Virågot våltotta – Ês Gutema Dåvid (gitår) nÊgyese nem csak az elnevezÊsben tÊr el a megszokottól. Debßtåló lemezßk igazån Üsszetett, nem túl kÜnnyen emÊszthető instrumentålis utazås, ami hangulatåban tÊnyleg olyan, mint amikor egy dßhÜs tini felrobban, minősÊgÊben viszont egyÊrtelmŹen Êrett, profi anyag.

Furcsa, hogy bår Êneket nem hallunk az anyagon, mÊgsem az a fajta zene, amit kÜnnyŹszerrel lepÜrgethetßnk nÊhånyszor a håttÊrben. Összetett, rÊtegzett Ês sokszor bizony nagyon súlyos – az Êlő hangszerek Ês az elektronikus zene Êrdekes talålkozåsa, ami a 237 címŹ dalhoz Êrve mår nagyjåból úgy szól egyßtt, mintha csak ÜrÜkkÊ szimbiózisban lettek volna. Egy igencsak båtor próbålkozås, ami olyan tÊmåkkal kísÊrletezik, amik szavak nÊlkßl is maximålisan megålljåk a helyßket. A frontember elmondåsa szerint sohasem jåtsszåk el a dalokat kÊtszer ugyanúgy. Pont ez a zsigeri ÊrzÊs az, ami mår első hallgatåskor tÜkÊletesen lejÜn, hogy aztån megkeressßk Ês bejelÜljßk a kÜvetkező Facebook-esemÊnyßket. n

A Vågtåzó Csodaszarvas fennållåsa óta a hazai zenei színtÊr egyik legfurcsåbb zenekara, a szó legjobb ÊrtelmÊben. Grandiózus, monumentålis, mÊgis őszinte Ês lÊlekemelő – talån ezekkel a szavakkal lehetne jellemezni Grandpierre Attila Ês az őt kÜrßlvevő rengeteg zenÊsz negyedik sorlemezÊt. A frontember vilågÊletÊben arról volt híres, hogy nem szereti beskatulyåzva Êrezni magåt, ennek pedig tÜkÊletes lenyomata az ÖrÜmtßzek a vilåg tetejÊn!, amely egyåltalån nem „csak� egy nÊpzenei album, sokkal inkåbb egy rituålis Ês spirituålis utazås, egy lÊlekig hatoló szellemisÊg, amely egyÊbkÊnt Grandpierre teljes munkåssågåt vÊgigkísÊri a Vågtåzó HalottkÊmektől, csillagåsz munkåjån, tanulmånyain åt irodalmi tevÊkenysÊgÊig. . EgÊszen kßlÜnleges energiåk szabadulnak fel a lemezen, amit egyÊbkÊnt nehÊz is annak nevezni, sokkal inkåbb egy vÊg nÊlkßlinek tŹnő dallamfolyam. Az, hogy a hangulatot a zenekar ilyen jól elkapta, nagyban kÜszÜnhető annak, hogy a felvÊtelek 2017-ben az Óbudai MŹvelődÊsi KÜzpontban adott koncertjÊn, illetve az A38 kiållítótermÊben kÊszßltek. A formåció lemezről lemezre tårja fel a magyar nÊpzene eddig nem ismert bugyrait, Ês nyitja ki a mŹfaj kapuit, annyira szÊlesre, amennyire csak lehet. n

Az idÊn negyedÊvszåzados szßletÊsnapjåt ßnneplő Anima Sound System a kezdetektől fogva tulajdonkÊppen egy kollektívakÊnt, egy kreatív mŹhelykÊnt mŹkÜdik, amiben a legkßlÜnfÊlÊbb emberek fordultak meg nemtől, kortól, stílustól fßggetlenßl. Ezt a sokszínŹsÊget hivatott reprodukålni a jubileumi Êv apropójån elővett ’68 címŹ dal, Ês annak remixlemeze. Összesen 22 producer Êrtelmezte újra ezt a szerzemÊnyt, aminek såvjait egyÊbkÊnt a zenekar 20 Êvig elveszettnek hitte. Az albumon pedig tÊnyleg a legkßlÜnfÊlÊbb elektronikus zenÊi irånyzatok kapnak helyet. SzÊles skålån mozognak a kÜzremŹkÜdők, vannak nagy Üregek Ês abszolút feltÜrekvők is, de nem is ez a lÊnyeg. Az egÊsz szÊpsÊge pont ebben rejlik, hogy van egy dal, ami mindenkinek mond valamit, Ês amit mindenki a sajåt kÊpÊre tud formålni iamyanktól Methåig, HOTX-től Bernåthy Zsigåig. Egyetlen dal 22-szer úgy, hogy az egy pillanatig sem unalmas – ez az, amire nagyon kevÊs zenekar kÊpes. Az Anima råadåsul ezzel mÊg kÜzel sem koronåzta meg 25. szßliÊvÊt – az Êv vÊgÊn Êrkezik a „sorozat� folytatåsa egy feldolgozåslemez formåjåban, amin szintÊn tÜbb generåció (Presser Gåbortól kezdve a Csík zenekaron åt a Mulató AztÊkokig) tiszteleg hazånk egyik legfontosabb elektronikus zenei produkciója előtt. n

Fonó Budai Zenehåz Szerzői kiadås

Szerzői kiadås 5

avicii huszonnyolc éves korára a világ egyik leghíresebb dj-je lett. súlyos alkoholproblémái számtalan egészségügyi problémát okoztak. áprilisban holtan találtak rá omán fővárosában

6

ZENEIPAR

ZENÉSZEK ÉS A MENTÁLIS BETEGSÉGEK

A ZENEIPAR CSAK MOST KEZD FELÉBREDNI Világsztárok tragikus öngyilkosságai (Avicii, Chester Bennington, Chris Cornell), túladagolásai (Prince vagy a fiatal generációból Demi Lovato), illetve gyógykezelései irányítják egyre inkább a figyelmet a zenei karrier és a lelki, mentális zavarok közötti összefüggésre. A probléma persze nem új, az egyedi, a hírekbe bekerülő tragédiák mögötti általánosabb problémákra pedig először egy 2016-ban készült brit felmérés hívta fel a figyelmet.

Több mint kétezer zenész megkérdezése alapján azt találták, hogy a válaszadók 71%-ának voltak szorongásos vagy pánikrohamai, 68,5%-uk küzdött legalább alkalmanként depresszióval. A teljes lakosságra nézve ezek az arányok 20% alatt voltak. Ráadásul a válaszolók többsége úgy látta, hogy nem kap megfelelő segítséget.

Idén pedig az Egyesült Államokban készült egy nagy felmérés – amelynek, főleg az anyagiakra vonatkozó részét a blogon ismertettük –, ahol a megkérdezettek több mint fele válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy „az elmúlt két hétben érezte-e magát többször is depressziósnak, látta-e helyzetét reménytelennek?”

Ennek a kimagasló aránynak csak egyik oka az, hogy a művészi pálya és az érzékenység összefügg. De ezen túlmenően a zeneipar működése sokak szerint további rizikófaktorokat jelent, miközben a segítségnyújtásra, megelőzésre legalábbis rendszerszinten nem gondolnak. Ez nem azt jelenti, hogy egyes zeneipari szereplők személyesen „rosszat akarnának” – sőt, ők maguk is fenyegetettek sok szempontból –, inkább az iparág bevett működésével, felépítésével van gond.

A Guardian júniusban abból az alkalomból foglalkozott a témával, hogy Nagy-Britanniában elindult az első, kifejezetten zenészeknek szóló telefonos lelkisegélyt nyújtó vonal. A cikkben több zenész – köztük a Give Up on Your Health sokatmondó címmel lemezt kiadó, Teeth & Tongue néven zenélő Jess Cornelius – a következő okokat említi, amik mind hozzájárulhatnak lelki problémák kialakulásához: „Nincs összefüggés a tehetséged, a befektetett munkád és a siker között. A legtöbb szakmában a befektetett energia arányos az eredménnyel, itt nagyon sok múlik a szerencsén és azon, ki áll mögéd.”

A zenészek esetén nemcsak hogy megítéli a világ az alkotásaikat – ez minden művészeti ágban így van –, hanem ráadásul ez az ítélet gyakran nem kizárólag arról szól, hogy milyen az, amit alkottak, hanem arról is, hogy milyen a külsejük, milyen a színtér megítélése, amihez tartoznak stb. Ha a zenész hajlamos arra, hogy belegondoljon, hogyan fogják kívülről kritizálni, akkor az „nagyon destruktív” lehet az egyik megszólaló szerint.

A zenészeknek nincs hivatalos szabadsága, munkaidejük gyakran hosszúra nyúlik, sokszor egészségtelenül étkeznek. Az alkohol és a drogok viszont gyakran kéznél vannak. Tavaly több cikk foglalkozott azzal, hogy nemcsak hogy hosszú a munkaidő, hanem a zeneiparban dolgozók számára gyakran elmosódik a határ a munka és a magánélet között, nincs olyan, hogy teljesen kikapcsolnának.

Természetesen szerepelnek az okok között az anyagi gondok –­a jól kereső zenészek esetén pedig a szorongás, hogy a siker nagyon könnyen múlandónak bizonyulhat.

Az anyagi bizonytalanság miatt úgy érzik, hogy mindenféle munkát el kell vállalniuk, függetlenül attól, hogy bírják-e. A túl sok munka az énekeseknél közvetlenül fenyegeti a hangszálakat.

A turnék különösen veszélyesek a testi mellett a lelki egészség szempontjából is. A segítők pedig van, hogy 14–18 órát is dolgoznak, például ha valaki egy személyben végzi a sofőr, a road és a turnémenedzser feladatait, és minden felelősség az ő vállát nyomja.

Mindezek a tényezők ráadásul nyilvánvalóan nem függetlenek egymástól. Ahogy az Evening Standard cikkében a Music Support szervezet alapítója mondja: egymást erősítő okok egész soráról kell beszélnünk.

7

ZENEIPAR

demi lovato a huszonöt éves énekesnő egy tavalyi interjúban mesélt először évek óta súlyosbodó drogproblémái­ról. nyáron azzal került az újságok címolda­ lára, hogy heroin túladagolással szállították kórházba

chester bennington tavaly nyáron sokkolta a világot a linkin park énekesének öngyilkossága. felesége, talinda bennington szerint kezeletlen mentális problémái vezettek a tragédiához

A Varietyben megjelent véleménycikk egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a zeneipar sok szempontból mintha úgy lenne megalkotva, hogy rossz hatással legyen szinte minden résztvevőjének lelki egészségére”. Egyre jobb, egyre sikeresebb alkotásokat kell létrehozni szoros határidőkkel, mindezt a nyilvánosság előtt. De nem tanulunk az öngyilkosságokból sem: az amerikai szerződések nem tartalmazzák például az egészségbiztosítást. „Sokszor láttam olyat, hogy egy kiadó kifizette egy-egy művész plasztikai műtétjét, az viszont nagyon ritka, hogy a lelki egészségükbe fektetnének” – írja a menedzsmentcéget irányító szerző, aki szerint sok haszontalan szolgáltatás helyett sokkal jobb lenne, ha terapeutákat, a mentális egészséggel foglalkozó szakértőket alkalmaznának a kiadók.

A Music Business Worldwide-on megjelent, szenvedélyes hangú cikk szerint „válság van, jobb ezt nevén nevezni”; „emberek halnak meg, és fognak is meghalni, hacsak nem kezdünk ezzel valamit nagyon gyorsan”. Mivel „a világ leginkább a pénz nyelvén ért” – írja a Killing Moon független cég vezetője – ezért azt is részletezi, hogy egy depressziós, netán öngyilkos, vagy „csak” alkotói válságba kerülő zenész problémája hány zeneipari dolgozó állására 8

van negatív hatással. Szerinte az „úgy hallom, ismét pénzben úszó” iparágnak először is speciális, a mentális problémák és a zeneipar kapcsolatát feltáró kutatásokba kellene fektetnie, majd az így megszerzett tudás alapján cselekedni: szakembereket alkalmazni, képzéseket, megelőző programokat indítani stb.

A negatívumok mellé oda kell tenni, hogy még a pesszimistábbak is úgy látják, hogy az első lépéseket éppen most teszi meg a zeneipar. Egyrészt egyre többen, egyre nyíltabban beszélnek a problémáról. Másrészt egyre többször lehet arról olvasni, hogy a lelki egészséggel foglalkozó szervezeteket támogatnak zeneipari cégek. Így például a Spotify a To Write Love On Her Arms szervezetet támogató pólókat készíttetett, amikor Mint nevű elektronikus tánczenei playlistje elérte az ötmillió követőt. Az Evening Standard cikke pedig több olyan népszerű londoni klubról, bulisorozatról is beszámol, ahol a bevétel egy részét hasonló szervezetek kapják. n RÓNAI ANDRÁS, FOTÓ: GETTYIMAGE (AVICII), RALPH ARVESEN (DEMI LOVATO), ­KRISTINA SERVANT (CHESTER BENNINGTON)

ZENEIPAR

MAGYAR ZENÉSZEK ÉS A MENTÁLIS BETEGSÉGEK

FELPÖRÖGVE ÉS ÖSSZEZUHANVA A magyar zeneipar meglehetősen kicsi és zárt világ, amely kívülről rendkívül közvetlennek és nyitottnak, vonzónak tűnik, ahol kapcsolatok rendkívül kön�nyen születnek, de ezek mélysége korántsem mindig olyan, mint ahogy a külső szemlélő elképzeli.

A magyar zeneipar egy jótékony buborék, amely rengeteg adrenalint ad előadónak, szerzőnek, szervezőnek vagy akár látogatónak, rajongónak. Leginkább ez az adrenalinlöket, amely összefogja a fesztiválszervezőt, lemezkiadóban dolgozót, promócióst, dalszerzőt, fotóst, popsztárt vagy kortárs zeneszerzőt, ez ad okot az összekacsintásokra, a szeretetteljes összeborulásokra, nagy beszélgetésekre, és ez az, amit aztán újra és újra igénylünk. Ezért van szívdobogásunk egyheti nemalvás után, egyszerre felpörögve és összezuhanva. Ebből a buborékunkból akár alternatív valóságot is építhetünk. mely egyaránt lehet menedék és teher. Hogyan reflektál előző oldalunk cikkére és hogyan szembesül mindezzel itthon egy ismert zenész, Petruska András?

Petruska András: Négyszemközt tele vagyunk kétségekkel, szorongással, nagy közösségben viszont mindnyájan előves�szük a reprezentatív arcunkat, mert meg kell felelni, el akarjuk fogadtatni magunkat. Az egész rendszer az őszinteség, a sérülékenység ellen dolgozik, holott ez azért sem életszerű, mert pont mi vagyunk azok, akik a társadalom szócsöveiként a dalainkban éppen, hogy azt üzenjük, senki nincs egyedül a problémáival.

DSZ: Szerinted a zeneiparon belül kell ezekre a kérdésekre választ adnunk? Úgy gondolom, a lelki egészség kezelése, az önismereti módszerek elsajátítása általános hiánycikk, s bár üdvözlöm a kifejezetten művészeti témában született gondolatokat, jobban örülnék, ha az egész társadalmakra kiterjedő mentálhigiénés reformokra kerülne sor, például beépítve az oktatásba.

DSZ: Te hogyan próbálod kontrollálni zenei karriered és éned viszonyát?

Ami engem illet, karrierem nyolc éve alatt elég sok minden átment rajtam a hirtelen jött vagy épp elmaradt sikerek megdolgozásától, a túlhajszoltságon át a színpadi és a magánéleti énrészeim örök konfliktusáig. A mélypont egy sürgősségin végződő pánikroham volt. Próbálok rátanulni erre a hullámzó életmódra, és megteremteni a saját biztonságos világomat ebben az iparban. Egyre stabilabban állok, de aligha menne ez segítség nélkül. Szakemberekre szükség van. n -BB-, FOTÓ: LÁNG PÉTER

petruska andrás dalszerző-énekes, zenéjében a magyar folklór motívumokat az angolszász rock, valamint a tánczene elemeivel ötvözi

Karrierem nyolc éve alatt elég sok minden átment rajtam… a mélypont egy sürgősségin végződő pánikroham volt

„

9

PROFIL ZENEIPAR

10

PROFIL

PAPAVER COUSINS

BEENGEDNI NEM VOLT NEHÉZ A Papaver Cousins Nagy Barnabás és Szendrey-Nagy Olivér duója, akik akusztikus folk dalaikkal lopták be magukat a szívünkbe 2015-ben megjelent No God Can Cage My Love című kislemezükkel. Tavalyi, a kritikusok által is sokat dicsért bemutatkozó lemezük óta megjárták Dél­­-Koreát és az Egyesült Királyságot, 2018-as második lemezüket pedig már zenekari felállásban mutatják be.

A dalszerző páros először egy szilveszteri buliban találkozott Cegléden, de dalokat csak később kezdtek közösen írni: eleinte a távolság miatt Barni írta a zenét, Olivér pedig a szövegeket, de mára már mindketten Budapesten élnek, így a dalszerzés lényegesen egyszerűbb lett. Zenéjük az amerikai folkból és bluesból merít – hatásaik közt említik többek között Tom Waitset, Bob Dylant és Jack White-ot –, dalszövegeik pedig a kezdetektől fogva angolul születnek. „Úgy nőttünk fel mindketten, hogy leginkább angol nyelvű zene vett minket körül. Nem elzárkózás ez a magyar nyelvtől, egyszerűen ez a zenei anyanyelvünk, ha lehet ilyet mondani.”

Debütáló nagylemezüket, a Lack of Lightness-t tavaly jelentették meg. Az intim hangulatú, személyes dalok viszonylag könnyen utat találtak az itthon egyre nagyobb teret hódító singer-songwriter közegben, ebben ráadásul az ezt a színteret gondozó Lone Walts kiadó is a segítségükre volt. A Lack of Lightness finom, mégis mély mondanivalójával – szeretet, düh, családi kapcsolatok – több év végi listára is kedvencként került fel. És nem csak a kritikusok szerették őket: ennek jele az egyre több showcase fesztivál és külföldi szereplés. „Tavaly ősszel voltunk Dél-Koreában. Szöulban játszottunk a Zandari Festa nevű showcase eseményen, ami az első külföldi koncertünk volt. Nagyon szeretek minket, a fesztivál főszervezője könnyek között köszönte meg, hogy játszottunk, és elmondta, hogy nagyon megérintette a zenénk. Itt találkoztunk a Focus Wales showcase főszervezőjével, ennek köszönhetően idén májusban felléphettünk a wrexhami fesztiválon. Ezt megelőzően játszottunk a Liverpool Sound Cityn, aminek azért volt nagy jelentősége, mert hál' istennek angol nyelvterületen is működtek a dalaink”– mesélik.

A Lack of Lightness-t már idén májusban követte a Bad Writing című második lemez, ami a felállásban is változást hozott. Az alapvetően két énekes-gitáros felállás helyett a lemezen már zenekarral, kissé rockosabban szólalnak meg a dalok, mégis megtartva azok finom szövetét. „Szerettük volna, ha kifelé is egyértelmű, hogy a dalainkban milyen energiák vannak. Viszont a dalok születését illetően meg egyáltalán nem volt hatalmas a változás. Ezeket a dalokat is akusztikus gitárokon írtuk meg, és közben

pedig megtaláltuk azokat az embereket, akikkel mi is szerettünk volna együtt dolgozni, és ők is vevők voltak rá, úgyhogy közösen meghangszereltük a második lemez dalait” – indokolják a változást. „Az itthoni nyári fesztiválokon már zenekarral játszottunk, és a lemezbemutatón is így lesz. Szeretnénk ezt megtartani, és úgy kompakttá tenni a produkciót, hogy a felkérés jellegétől függően tudjuk variálni a felállást. Beengedni nem volt nehéz a zenekar tagjait, mert személyesen bízunk bennün,k és alapvetően baráti a viszony.

A zenekar tagjai egyébként: Barta Gyöngyi csellón, Hegyi Zoltán nagybőgőn és basszusgitáron, Süli Tamás dobon és Fésűs Ádám billentyűs hangszereken.”

A Papaver Cousins szeptemberi lemezbemutató koncertje után folytatja a külföldi koncertezést, jövőre pedig az ország nagyobb városaiban is lehet velük találkozni. n NAGY KÁTYA FOTÓ: VAJDA RÉKA

11

PROFIL

AUREVOIR.

A NÉPZENE NEM A NAGYAPÁINK POLCAIN POROSODÓ SZÉP EMLÉK

12

PROFIL

Imádják az irodalmat, és előszeretettel dolgoznak fel verseket, legszívesebben bor mellett vetik papírra dalaikat, és ha úgy tartja kedvük, akár a villamoson is koncertet adnak – ez a három dolog talán tökéletesen jellemzi az Aurevoir. munkásságát és az alkotáshoz, sőt a tagok élethez való hozzáállását is. A nyolcfős zsámbéki formáció tagjait többféle kötelék fűzi össze, saját elmondásuk szerint leginkább egy színes családfához hasonlítanak; műfajukat, ha kell, a pop-folk jelzővel írják le.

A nyolcfős zsámbéki formáció tagjait többféle kötelék fűzi ös�sze, saját elmondásuk szerint leginkább egy színes családfához hasonlítanak. Közös pályafutásuk egy gimnáziumi tinirock bandával indult, amit pár év üresjárat után egy Open Mic Night-estes fellépés kedvéért hívott újra össze az énekes Agócs Márton és a gitáros Fejér Mihály. A rövidke akusztikus koncert végül olyan jól sikerült, hogy a srácok a folytatás mellett döntöttek, és hamarosan már első EP-jükön dolgoztak. Az Aurevoir. csupán három éves, de már több európai nagyvárosban, sőt Kínában is megfordult, számos szakmai elismerést begyűjtött, 2018-ban pedig kiadta első LP-jét.

Bár a zenekar tagjai nem szívesen kategorizálják zenéjüket, leginkább a folk-pop címke körül helyezhető el hangzásuk. Cseh Tamás, a Crosby, Stills & Nash (and Young) és a Muzsikás egyaránt fontos inspirációt jelentett a srácok számára: ez jól látszik abból is, hogy a megszokott akusztikus hangszerek mellett itt egy viola da gamba, mandolin és tangóharmonika is előkerül. „A két legerősebb vonal a muzsikánkban a népzene és az angolszász beat. Erre a két stílusra utal első kislemezünk címe, az ethno-beat is” – fejtette ki Fejér Mihály. Szintén nem elhanyagolható inspirációs forrás a Jack Jack – az igazi rocksztár az első próbán meghal című film, amit gimisként gyakorlatilag minden nap megnéztek .

Dalaikhoz szívesen merítenek inspirációt klasszikus és kortárs költőktől, Radnóti-feldolgozások mellett Weöres Sándor, Lackfi János és József Attila sorai is felfedezhetők szövegeikben. Úgy érzik, a tévhitekkel ellentétben a népzene cseppet sem idejétmúlt stílus, csupán meg kell találni a megfelelő közlési eszközt, hogy a fiatalabbakhoz is eljuthasson. „Úgy látjuk, sok stílus és művészeti ág a reneszánszát éli jelenleg. Talán ennek is köszönhető, hogy a fiatalok közül egyre többen eszmélnek rá, hogy a népzene nem a nagyapáink polcain porosodó szép emlék, hanem egy szerethető izgalmas műfaj, és nem utolsósorban a kultúránk része. A muzsikánkkal sokszor próbáljuk az embereket közelebb hozni a népzenéhez, egyelőre viszonylag nagy

sikerrel” – mesélte Mihály. „A népzene nem tud megújulni vagy elavulni, mert időtlen és örökérvényű. Mi is, mint sokan mások, pont ezért szerettünk bele” – tette hozzá Agócs Márton.

Különleges világukra a szakma is felfigyelt már: rögtön az első évben elnyerték a Peron Music Tehetségkutató második helyét, rá egy évvel a PATINA és a Jam For Nature Zenei Tehetségkutató első helyét, tavaly pedig a Hangfoglaló Program kiemelt zenekaraként szerepeltek. Első EP-jük, az ethno-beat után idén megjelent első LP-jük is, amely a Kikötő címet kapta. Jelenleg a kilencdalos lemezzel járják az országot, a nyár folyamán nem telt el úgy hétvége, hogy színpadra ne léptek volna valahol.

Még akár a villamoson is, ugyanis egyszer menetjegy híján spontán koncerttel szórakoztatták az utazóközönséget. „A nagyjából 20 perces utazás végén megköszöntük a hallgatóságnak a figyelmet, és leszálltunk. Nem elég, hogy megúsztuk a büntetést, még sikerünk is volt. A pesti éjszaka már csak ilyen.”

Jövőbeni terveikkel kapcsolatban egyelőre bizonytalan választ kapunk, Mihály úgy érzi, egyelőre csak a közeljövő körvonalazódott. „Minden annyira gyorsan változik, mind a tagok, mind a zenekar közös életében, lehetetlen megjósolni, mi lesz öt év múlva.” Márton hozzátette, hogy régi vágyuk egy erdélyi turné, de ha „csak” ugyanolyan lesz a következő évük, mint az idei, már akkor is boldogok lesznek.

Jövőre szeretnének még több fesztiválon fellépni, ha lehet, a nagyobb színpadokra is eljutni, ahol remélhetőleg már újabb dalaikat is bemutathatják a közönség előtt. „A fő csapásirány, hogy folyamatosan jelen legyünk, ébren tartsuk a közönséget új zenékkel, és lehetőleg sokat játszhassunk.” n TAKÁCS DALMA FOTÓ: FEJÉR JÁNOS

13

ZENEIPAR

MUSIC MOVES EUROPE TALENT AWARDS

ÚJ EURÓPAI DÍJ MAGYAR ESÉLYEKKEL Mint arról részletesen írtunk a Dalszerző blogon, az Európai Unió megújítja és kiterjeszti a könnyűzene támogatását a Music Moves Europe program égisze alatt. Ennek keretében a korábbi European Border Breakers Awards (EBBA) helyére egy új könnyűzenei díj lép, a Music Moves Europe Talent Awards. Ezt feltörekvő, már több európai országban valamennyire ismertté vált zenekarok kapják majd meg. Az évi tizenkét díjazott felléphet majd a legfontosabb európai showcase fesztiválon, a Eurosonic Noorderslagon; személyre szabott képzés és a turnézást és promóciót segítő anyagi támogatás jár majd nekik.

A HOTS sajtóközleménye kiemeli, hogy az EBBA korábbi nyertesei között olyan világsztárrá lett előadók, mint Adele, a Mumford & Sons, Lykke Li, Swedish House Mafia, Emeli Sandé, a Tokio Hotel stb., egyetlen magyar díjazott volt: a Heaven Street Seven 2006-ban (2004 és 2018 között évi tíz nyertes volt, vagyis összesen 150). A közlemény szerint az új díjra a korábbiaknál nagyobb eséllyel pályázhatnak hazai előadók, hiszen most már jóval több európai szervezet bír majd javaslattételi joggal, amelyekben a megfelelő hazai szakmai szervezetek is ott vannak. Így „a döntéshozatali előkészületekbe bevont partnereknél minden korábbinál nagyobb magyar jelenléttel várhatjuk majd a bejelentéseket” – fogalmazott Bali Dávid, a HOTS vezetője.

A díjakat a European Border Breakers Charts listán elért eredmények, a streaming mutatók és a feltörekvő zenekarok fesztiválokra eljuttatását segítő European Talent Exchange Programme (ETEP) eredményei alapján, valamint a következő szervezetek javaslatait figyelembe véve osztják ki: az európai exportirodákat összefogó European Music Exporters Exchange (magyar tagja a HOTS), a rádiós European Broadcasting Union (EBU – magyar tag az MTVA), a klubokat összefogó Liveurope (az A38 itt elnökségi tag), az International Music Managers Forum (szintén van magyar tagszervezet), az ETEP mellett a Yourope fesztiválszövetség (a Sziget mellett a BuSH is tag), és a független kiadókat tömörítő IMPALA, a Live DMA és a Digital Music Europe.

A jelöltek listáját szeptemberben, a hamburgi Reeperbahn showcase fesztiválon jelentik be, a 12 győztes nevét pedig novemberben; a jövő januári Eurosonicon pedig nagy díjátadó gálát rendeznek. A díjjal kapcsolatos eseményeket a Facebookon és a Twitteren is lehet követni. n RÓNAI ANDRÁS FOTÓ: BEN HOUDIJK

14

sigrid a tavalyi ebba egyik győztese a eurosonic noordeslag fesztiválon

15

INTERJÚ

16

INTERJÚ

PAPP SZABOLCS, DALSZERZŐ

AMILYEN A MOSDÓ, OLYAN A TÖRÜLKÖZŐ Bár látszólag olyan, mintha Papp Szabi élete egy végeláthatatlan weekend lenne, ez nem egészen így van. A basszusgitáros-énekes-dalszerzővel, a Supernem zenekar frontemberével, mellékesen klubtulajdonossal legutóbbi albumuk, a Weekend ürügyén találkoztunk.

Dal+Szerző: Ezúttal én vagyok másnapos, de amúgy rólad élhet az a kép, hogy Papp Szabi az örökké másnapos csávó, a rakendroll srác, aki mindig megmondja az őszintét a dalokban, a tévéműsorokban, interjúkban. Mennyire jó az, hogy sztereotípiák alakulnak ki az emberről?

Papp Szabolcs: Hát figyelj, Ganxsta Zolee mondta, amikor a Jack Jack-filmet forgattuk, hogy "hadd mutassam be barátomat, Papp Szabit, aki mindig megbízhatóan szarul néz ki". Általános és ellenállhatatlan röhögés veszi kezdetét, a nevetés szót ebben az interjúban ezúttal mellőzzük, mindannyian jó értelemben teli szájjal röhögünk.

PSZ: De ez érdekes dolog, engem mindig másnapos fejjel szoktak meg az emberek.

Amikor teljesen ki vagyok pihenve, és ki vagyok simulva, akkor olyan észtvesztő módon pörgök alapjáraton, hogy azt hiszi mindenki, hogy ez a csávó hogy be van állva, nézd, egyfolytában megy és dumál! Na én akkor vagyok józan. Amikor a Sztárban sztár című tévéműsort csináltunk, akkor is sokan azt hitték, hogy biztos kész vagyok: nyilván nem voltam. Én alapjáraton vagyok olyan, mint amikor más felpörgeti magát, és mondjuk bulizik.

DSZ: Ez már gyerekkorodban is így volt?

PSZ: Ó, persze, teljes hiperaktivitás! Engem az óvodában cserélgettek a csoportokban, hogy melyik tud elviselni, vagy hogy melyiknél aludjak csendes pihenő idején. Nincs mániákus késztetésem arra, hogy felálljak az asztalra és ordítsak, de valahogy mindig magam köré gyűjtöm az embereket. Nyilván próbálom ezzel nem terhelni a környezetemet. (ismételt ellenállhatatlan röhögés) DSZ: A zenészvilágban egyébként is feltűnően sok hiperaktív található.

PSZ: Hozzátartozik.

DSZ. De emellett a kifelé látszólag harsány emberek sokszor kifejezetten zárkózottak, mintha ez a harsányság egy burok lenne, hogy védje őket.

PSZ: Igen, muszáj is, meg főleg ahogy érik, cseperedik az ember. Amennyire fenn, annyira lenn is tud lenni az ember. Ezek a magunkfajta emberek, akik színpadra mennek, hevesek, jó hangulatot tudnak csinálni, irányító személyiségek pont annyira el is

tudnak fáradni, mert annyira kijátszanak minden lapot. Semmit nem adnak ingyen.

Mostanában nem mindent teszek közzé: azzal szórakozom, hogy te, képzeld el, történt velem egy baromi jó dolog, de nem mesélem el, mert annyira jó, hogy inkább megtartom magamnak. Én vadidegen emberekkel is három perc után mániákusan olyan nyíltan beszélek, mintha bármilyen indokot adott volna, hogy megbízzak benne. Ez egy bizonyos szintig tök jó, hogy aztán azt mondják, milyen jó fej ez a srác.

Ha megyek az utcán, tíz emberből hét általában tudja, hogy már látott valahol, tévéből, zenekarból, valahonnan: ezeket az embereket azért nagyítóval figyelik. Ez nem paranoia, ezt fel kell felismerni, hogy lehetsz jó példa is, de rossz is.

DSZ: A Supernemet én egy családnak látom, amelynek a tagjai – és ebbe beleértem a teljes stábot, menedzsmentet, kiadót is – egy ritka szerencsés együttállás révén viszik előre az eseményeket. De valóban ennyire organikus ez az együttlét?

PSZ: Ez egy marhára szerencsés helyzet, és mielőtt Mózsik Imi (a zenekar eredeti, alapító dobosa, a szerk.) kilépett volna a zenekarból, mások azzal a hasonlattal éltek, hogy olyanok vagyunk, mint a U2, ahol érezhetően fontos, hogy kinek az édesanyja főzi a levest, és kinél 17

INTERJÚ

A csapatszellem és az egyszerűség zsenialitása: ez a kettő dolog, ami világéletemben lenyűgözött

„ fogják megenni. Egyáltalán nem mindegy, hogy kivel töltöd el az idődet. Most már a fél életünk benne van ebben a zenekarban, és egyáltalán nem mindegy, hogy ennyire közel ülsz valakivel éveket egy turnébuszban, egy étteremben, vagy éppen kivel váltod a fürdőszobát. A csapatszellem és az egyszerűség zsenialitása: ez a kettő dolog, ami világéletemben lenyűgözött: hogy bizalmi alapon hátat tudjál fordítani a színpadon is a másiknak, mert tudod, hogy azt fogja csinálni, amit korábban megbeszéltünk. Ekkor van esély arra a sínpályára állni, amire szeretnénk, és azért mondom a sínpályát, hogy esélyünk se legyen jobbra és balra kilengeni, hanem csak arra, amerre elterveztük. Ez így mi más, ha nem család?

DSZ: Dalszerzésben hogyan alakultak ki a játékszabályok?

PSZ: Tényleg játékszabályok, mert tényleg csak akkor működik, ha mindenki élvezi. Nekem akarva-akaratlan, néha bosszantó módon reggeltől estig szól a zene a fejemben. Ha egy kicsit abbamarad, akkor annak örülök.

dal lesz, annak át kell mennie a zenész rostán. Mostanában egyre többet gitározom is, mondjuk én játszom föl a riffet – persze Tibi (Pulius Tibor, a zenekar társalapítója-gitárosa, a szerk.) is –, de azért, mert Tibi is azt mondja, hogy olyan hülye akkordokat fogok, de azokkal a csacska izékkel szól jól. Kubányit is (Kubányi Bálint, a Supernem billentyűse, a szerk.) úgy vettük be a zenekarba, hogy ő nem zongorista, nem is ismeri ennek a kozmoszát, mégis pont azért jó, mert nem feszül meg attól, hogy mindenképpen bejátssza a megfelelő akkordot, mert más lesz a zene.

Imi helyett Nagy Dávid lett a dobosunk, megtisztelt azzal, hogy belépett a zenekarba. Mondta, hogy Szabi be akarok lépni!, mondtam, hogy Egyedi Peti (Dávid az Óriás zenekar dobosa is egyben, a szerk.) ki fog nyírni! Nyilván óriási barátság van, mi már a Soerii és Poolekben lehúztunk együtt hat évet, élmény vele színpadra állni, hiszen zenél a dobokon. Neki is köszönhetően olyan vérfrissítéssel indultunk stúdióba, hogy alig vártam, hogy reggel nyolc legyen és dolgozzunk.

DSZ: Tényleg örülsz neki? Én egyszer emiatt pánikba estem, hogy valami baj lehet velem.

PSZ: Én ezt a helyzetet kihasználom, mert utána úgyis vis�szajön, elég, ha összevállalunk valakivel az utcán, vagy érzek egy illatot, ami beindít egy akkordmenetet vagy egy szövegtémát.

Supernem-ügyileg az én fejemben szólalnak meg a cuccok, az én fejemben kristályosodik ki a mondanivaló. Amennyiben ezekből

DSZ: A Weekend albumon is ez a metódus működött?

PSZ: Iszonyat jó hangulatban telt az egész lemezfelvétel, senkit sem érdekel a zenekarból, hogy játssza-e a dalainkat rádió vagy sem, és pont ettől működik, mert ez lesüt az anyagról.

A repertoárunk most már olyan, mint egy gálaest: mindegyik dalt végigordítja a közönség, mindegyikből lehetne videoklipet csinálni, túlnyomó részéből van is. Hála istennek, írtunk olyan

18

INTERJÚ

dalokat, amelyek kitörölhetetlenek már. Soha nem voltunk egy A kategóriás, tízezreket megmozgató zenekar, viszont nem érezzük magunkat alulértékelve, nem vagyunk csalódottak, nagyon jól tudjuk, hogy ezzel a zenével, attitűddel mit lehet elérni. Szerintem a Supernemmel évek óta elértük azt, amit egy ilyen típusú zenekarral meg lehet csinálni..

De jóval lemezfelvétel előtt elvonultunk alkotni együtt egy jurtatáborba. Nem tudom, aludtál már jurtában?

DSZ: Nem, még nem sikerült.

PSZ: Azonnal próbáld ki! Jurtában aludtunk, ami eleve ugye kör alakú, és ha leveszed a tetejét, akkor látod a csillagos égboltot. Egyébként Tibitől jött az ötlet, hogy menjünk le Lajosmizsére, és ott töltöttünk öt-hat napot. Bepakoltunk, kemencében sütöttünk, íjaztunk, ment a borozás, pálinkázás, zenélés, jöttek az ötletek, vettük is fel. Szuper volt! A Weekend albumon ez a flash is érezhető, szóval ez minden szempontból egy mezítlábas lemez is. Alig várom, hogy ismét menjünk táborozni.

DSZ: Mit szól a kiadó ilyenkor, ők azért cse­sze­getnek titeket?

PSZ: Annyira boldog a kiadó (Gold Record, a szerk.), hogy velünk dolgozhat együtt, és ezt viccen kívül mondom: ez nagyon nagy megtiszteltetés részükről, hogy világéletünkben szabad kezet kaptunk. Minimális esetben volt olyan, hogy nem úgy gondoltuk, ahogy ők. Korábban volt elválás, majd egymásra találás kiadóval, de mindig a magunk urai voltunk. Amit a Supernemmel megteremtettünk, az a magánéletünkre is kihat, mert teljes szabadságot ad a hét minden napján. Ezt mi meg is háláljuk, mert velünk szeretnek is találkozni az emberek, még ha hangosak is vagyunk, főleg én. Szerintem kívülről a Supernemet úgy kezelik, ahogy látják, milyen hanyag, laza társaság vagyunk.

Nem tudunk úgy működni, mint egy gépezet. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző!

DSZ: Ez lesz az interjú címe, köszi! (ismételt ellenállhatatlan röhögés) DSZ: Ezek szerint a kiadó annak is örült, hogy 24 perces lett a Weekend album.

PSZ: Igen, igen. Lehagytunk róla kettő vagy három dalt, és félretettük. Én úgy állok hozzá jelenleg, hogy a meglévő koncertrepertoárhoz mit tudok hozzátenni, mert a platform továbbra is az, hogy felmész a színpadra és tolod. Tök mindegy, hogy mi a kliped, hány sávon vetted fel, hogy lőtték be a hajad, és mennyire vagy szexi boy: menjél fel a színpadra és csináld! Ha az az utolsó számnál is megvan ez az érzés, akkor mondja azt a néző, ez mennyire jó zenekar és jövő héten is eljövök megnézni őket. Mi erre gyúrunk rá. Iszonyú intenzív zenekar vagyunk, és iszonyú fárasztó végigtolni egy koncertet.

Meghallgatni is fárasztó! (ismételt ellenállhatatlan röhögés) Ha kiadnánk egy dupla lemezt, abból tizenöt dalt soha nem tudnánk eljátszani, mert a már meglévő repertoárba nem tudnánk beilleszteni. Ezért inkább próbálok lényegre törően fogalmazni, és lényegre törően zenét írni. Sokat lassultunk, a zene levegősebb lett, ami a zenekar előnyére vált. Ezeket a szempontokat is figyelembe véve megyünk neki az újabb lemezírásnak, vagy agyalunk koncertek előtt, melyik dal következzen, mintha előző nap nem játszottuk volna. Ez egy érdekes dolog, már-már őrület szinten működik.

ℹ PAPP SZABOLCS

A Békéscsabán született, Nyíregyházán nevelkedett, de már több mint húsz éve Budapesten élő Papp Szabolcs énekesbasszusgitáros, a Supernem zenekar frontembere, két gyermek édesapja.

Papp Szabi a kortárs magyar zenei élet kulcsfigurája, számtalan pop-rocksláger szerzője és közreműködője. A 2002ben alapított Supernemmel sikerült megalkotniuk a rock’n’roll-életérzés, a tehetség és a humor tökéletes elegyét. Hat albumuk közül a legfrissebb (Weekend) 2018 áprilisában jelent meg.

Hosszú évekig tagja volt a Soerii és Poolek zenekari felállásának, sőt együtt írták a Balaton Method című filmben felcsendülő Valahol messze slágert is.

Dolgozott együtt a Punnany Massiffal, a Halott Pénzzel, a Brainsszel, az Anna and the Barbies-zal, a The [hated] Tomorrow-val, az Óriással és a Red Bull Pilvaker csoportosulásával is. Pályafutása során megfordult többek között az UP! zenekarban, a Roy & Ádám Trióban, a Hazugmagazinban, illetve Ganxsta Zolee, Mester Tamás és Tóth Tibor oldalán a Jack Jackben. A Robot nevű fővárosi szórakozóhely és koncerthelyszín egyik üzemeltetője.

vinylrecord TOP 5 LEGJÁTSZOTTABB PAPP SZABI-DAL 1. GENERÁCIÓ 2. IRÁNY A MOZIBA BE

DSZ: Hogyan jutottatok el a kevesebb több elvéig? Hiszen akár egy jazz-rock lemezt is tudnátok készíteni. Zságer Balázs nyilatkozta egyszer, hogy jó technót negyven felett tanul meg az ember jól játszani.

3. SURF PUNK 4. SZÁMOLJ RÁM 5. RENDŐR STORY

INTERJÚ

PSZ: Ez egy érési folyamat. Négy húr van a basszusgitáron általában, én évek óta egyet, maximum kettőt használok. Tibi mondta is, hogy egyszer megkapta a tanítványaitól, hogy kevés a szóló a Supernem-lemezeken – most egy dalban van –, meg olyan egyszerűek a témák. Pont ez a lényeg, hogy meglegyen az érzet, hogy bárki el tudja játszani. Koncerteken persze vannak híróskodó részek, hogy Tibi is tudjon élvezkedni. Mi inkább hiphop szemléletűek vagyunk: kevés hang, és a bekiabálásokra megyünk rá. Inkább perbasszusokat játszunk, mint hogy bonyolult akkordokat fogjunk, és azt körbejárjuk basszusgitárral, hogy meglegyen a zenei pláne. Jó ezekkel játszani, mert a kevesebb tényleg néha több, de ahogy Dolce & Gabbana is mondta, a több az több. És mindenkinek igaza van!

DSZ: Ehhez képest azt érzem, hogy bár a karodon ott Mick Jagger nyelve, a zenei gondolkodásod sokkal inkább Beatles.

PSZ: Milyen megtisztelő! De valóban jó párhuzam és ellentétpár, mert igazából a Rolling Stones hanyag attitűdjével írunk nagy ívű refréneket. Zongorával írok többnyire: mi popzenét csinálunk, csak nagyon be van torzítva. Imádom az aszimmetriát: mondjuk írok egy szép dalt, és arra kerül egy retkes szöveg, és ugyanez fordítva. Ilyen a mostani lemezen a Péterfy Bori mészárlás című szám, amelynek már eleve a címe minimum meghökkentő. A vezető rész eléggé dark, a refrén viszont olyan, mint egy zuhany. És egyébként a szám főhajtás Bori előtt. Én nem úgy akarom elgondolkodtatni az embereket, hogy azon lamentáljanak, hogy mire gondolhatott a rendező, hanem azért jöjjenek el koncertre, hogy egy olyan mondatot kapjanak, olyan zenei aláfestéssel, amik érzéseket gerjesztenek.

DSZ: És Bálint szerepe?

PSZ: Kubányi Bálint naponta ír három dalt. Egészen elképesztő, és nagyon érdekes, hogy abból az ezerötszáz dalból, amit írt, abból lehet, hogy szinte egy sem fér be a Supernem-sztílóba. Ezt ő is tudja, és nem azért, mert én nem engedem, hanem mert a Supernemnek van egy zenei burka.

DSZ: Itt valahogy visszakanyarodunk a beszélgetés legelejéhez, miszerint ezek szerint nemcsak a rakendroll srác szerepkört, de a zenekart is determinálják a helyzetek. Mennyire viszi ez előre a zenekart vagy tartja a burkában?

PSZ: Nagyon óvatosan és finoman lehet kísérletezni, de amikor a közönséggel megfogjátok egymás kezét, és tudod azt, hogy miért jönnek el, és mit akarnak hallani, illetve azt is tudod, hogy mit szeretnél kapni a közönségtől, mondjuk úgy írod meg a dalt az ágy szélén, hogy ott legyen az a kiállás, amiről tudod, hogy a közönség ott fog ordítani. Ettől alakul ki rajongótábor, ettől tud egy zenekar biztos lenni. Ettől függetlenül azért már volt, amikor túlkísérleteztem ezt. (ismételt ellenállhatatlan röhögés) 20

DSZ: Például a lemezen ott a Tűzijáték.

PSZ: Na az például a Kubányi műve volt. Ragaszkodott hozzá!

Hát most erre mit mondjak? Persze, csináld!

DSZ: Azokat a dalokat, amiket félreraktatok, hol parkoltatod? Fiókban? Mit csinálsz velük?

PSZ: Figyelj, neked adom! (ismételt ellenállhatatlan röhögés) Egyébként beszéltünk már arról, hogy elővesszük azokat a dalokat, amelyek végül fiókba kerültek.

DSZ: Mint Supernem?

PSZ: Jó kérdés, de szerintem mindenképp, mert a Tibi és a Kubányi is mondta már, szedjünk elő egy-egy dalt, és csináljunk egy B-oldal lemezt. Boros Csabi, a Republic basszusgitárosa mesélte, hogy a Szállj el kismadár dal csak úgy volt, eredetileg fel sem akarták venni lemezre. Aztán valaki mondta, hogy ezt mindenképpen vegyék fel, és tessék, mekkora örökzöld sláger lett belőle.

DSZ: Dalszövegírók közül vannak kedvenceid?

PSZ: Ó, persze! Béczesi Robi, Szűcs Krisztián fantasztikusak!

Amikor a legelső, a Hangosabban lemezt készítettük, nálam mindig szólt a hiperkarma, és jártunk HS7-re. Nem is feltétlenül a mondanivaló, a technika, hanem a lendület meg az attitűd izgatott; hogy ezt tényleg ki meri mondani? Meg ezt tényleg így vezeti át?. Ezt megelőzően egyáltalán nem voltam énekes, sem szövegíró: én mindig valakinek a basszusgitárosa voltam. A szövegírást folyamatosan gyúrni kell.

DSZ: Van ilyen tesztembered, mondjuk a családod?

PSZ: Természetesen mindig mutatom a próbateremben a többieknek, de ezt megelőzően feleségemnek, Eszternek is mindenképp, de már Natasa lányomnak is. Amikor a Március című számnak írtam a szövegét, Kubányi átküldte a zenét, beraktam.

Láttam, hogy Natasa nézi, ahogy tollal a kezemben mászkálok fel és alá egy fülessel a fejemen, énekelek, és veszem is föl, és amikor eljutottam addig a sorig, hogy „márciust érzem januárban”, akkor rám nézett, és azt mondta: Apa, ez olyan jó lesz! n INTERJÚ: BIHARI BALÁZS FOTÓ: SINCO, BARTA IMRE

PULIUS TIBOR-INTERJÚ A DALSZERZŐ MAGAZIN 14-DIK SZÁMÁBAN (2015/2)

20

1

mc

•

•

9.

0 2 . 1 –1 9 . b 8

2019.02.18–19.

Budapest music center

Jegyek kaphatóak!

Mesterkurzusok | Workshopok | Szakmai előadások Apey & the Pea, Dés László, Faltay Csaba, Hegyi György, Hidasi Barnabás, iamyank, Johnny K Palmer, Margaret Island, Molnár Ferenc Caramel, Pejtsik Péter, Szakos Krisztián és még sokan mások… további Részletek: expo.dalszerzo.hu

artisjus

molnár tamás a budapest dalának is megválasztott budapest szerelem című dal szövegírója

22

BELSŐSÉG

#KÖSZIADALT

JÖN A DALSZERZŐK NAPJA Idén ősszel a zene alkotóit állítja reflektorfénybe az Artisjus új kampánya.

A #kösziadalt program keretében a Dalszerzők Napján – október 12-én – minden zenerajongó és zenész megköszönheti legkedvesebb dalát zeneszerzőjének, szövegírójának. Facebookon és Instagramon bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez azzal, hogy a #kösziadalt hashtaggel posztol a saját közösségi oldalán.

A közönség gyakran nincs tisztában azzal, hogy a dalok születése egy csapat közös érdeme. A figyelem középpontjában általában az előadók állnak, míg a zeneszerzők és a szövegírók többnyire a háttérben maradnak, így munkájuk jelentőségével a közönség ritkán találkozik. Pedig nincsen dal szerző nélkül. Ezért a szerzők értékteremtő munkájára szeretné felhívni a figyelmet az Artisjus szeptember végén induló #kösziadalt kampánya. Az akció keretében minden zenerajongó és zenész a saját közösségi oldalán mondhat köszönetet kedvenc daláért a szerzőnek a #kösziadalt hashtag használatával. Aki bizonytalan a szerzők kilétét illetően, az például a zeneszöveg.hu oldalon tájékozódhat, ahol nagyrészt már az Artisjus által hitelesített információt fog találni.

Négy, szövegírókból és előadókból álló nagykövetpáros állt a kezdeményezés mögé. A velük készült kampányfilmekkel szeptember végétől két héten át találkozhat a közönség a világhálón.

Fehérvári Gábor Alfréd, azaz Freddie és Csarnai Borbála az Eurovíziós Dalfesztivált is megjárt Pioneer című számukkal szerepelnek a filmben. Radics Gigi és Molnár Tamás a 2018-ban Budapest Dalának is megválasztott Budapest Szerelem című friss slágerrel csatlakoznak. Péterfy Bori az Artisjus-díjas Tariska Szabolcs szövegírónak mond köszönetet az ikonikus Hajolj bele a hajamba című dalért. A junior Artisjus-díjas Margaret Island is kifejezi háláját Hujber Szabolcsnak az Eső című számért.

A közönség szeptember végétől két hétig láthatja majd a kedvenc dalok megköszönésére buzdító kisfilmeket a világhálón.

A szerzői egyesület Facebook és Instagram oldalán folyamatosan arra kéri a követőket, hogy csatlakozzanak ők is, mondjanak köszönetet legkedvesebb daluk szerzőinek. Ehhez pedig kreatív tippeket is ad, ha valaki nem csupán a kedvenc sláger címét és a szerző nevét szeretné megosztani a Dalszerzők Napján, október 12-én. A legfiatalabb generációt influencerek, YouTuberek szólítják majd meg. Posztjaikban elárulják, nekik melyik a kedvenc daluk, és bemutatják, ők hogyan készülnek a nagy köszönetnyilvánításra. A kampány részleteiről a kosziadalt.hu oldalon lehet

tájékozódni. Az akció október 12-én pénteken a Dalszerzők Napjával zárul. Ezen a napon a csatlakozó budapesti és vidéki zenei klubok élőzenés koncertjein az előadók is megköszönik aznap játszott vagy éppen legkedvesebb dalaikat a szerzőknek.n –AJM– FOTÓ: SZÉCSI ISTVÁN

info #KÖSZIADALT

Hogyan lehet megköszönni a kedvenc dalt szerzőként, előadóként?

• KÖZÖS FOTÓ A (TÁRS)SZERZŐVEL

Ne maradjon le a #kösziadalt hashtag sem!

• RÖVID VIDEÓÜZENETTEL

Ne maradjon le a #kösziadalt hashtag sem!

• SELFIE-VEL

Extraként zenével kapcsolatos ruhadarab, ékszer viselése, tenyérbe rajzolt hangjegy dobhatja fel a fotót.

Ne maradjon le a #kösziadalt hashtag sem!

• AZ ARTISJUSTÓL KAPOTT GRAFIKA HASZNÁLATÁVAL

(E-mailben kérhető az artisjus@probako.hu) címen.

Ne maradjon le a #kösziadalt hashtag sem!

A szervezők további előadók, dalszerzők, rajongók és koncerthelyszínek csatlakozását várják. Részletek a kosziadalt.hu weboldalon. További információ kérhető e-mailben a artisjus@probako.hu címen.

23

LISTÁK

1

YOUTUBE MAGYAR TOPLISTA

1 2

FOLLOW THE FLOW

NEM TUDJA SENKI

MAJKA X CURTIS X KIRÁLY VIKTOR

FÜTTYÖS

9 104 736

3 4

MISSH X BURAI

CSAK EGYSZER MONDOM EL

6 670 994

AK26

BLÖFF

5 906 804

5 6

LIL G X NEMAZALÁNY

PETŐFI SÁNDOR

5 203 396

HERCEG X OPITZ BARBI X MISSH

LA LA LA

5 202 451

7 8

KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA

VALAHONNAN

5 012 307

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90'/

4 799 112

9 PIXA X HIRO 10 HORVÁTH TAMÁS 11 SENKISE X HIRO

PAPARAZZI

4 424 223

MEGGYFA

4 287 908

KORSKORSKORS

4 206 567

12 DR BRS X FEKETE VONAT FEAT. HALOTT PÉNZ, MONKEYNECK 13 KIS GRÓFO 14 AK26

HOL VAN AZ A LÁNY

4 183 904

PÖRÖG AZ ÉJSZAKA

3 858 121

NUMBER ONE

3 742 066

15 CHILDREN OF DISTANCE X KAROLA 16 NEMAZALÁNY X LIL G 17 NEMAZALÁNY X LIL G

VÁLTOZOM

3 577 099

HELLO, HELLO

3 387 782

MALIBU

3 199 886

18 BURAI KRISZTIÁN X OPITZ BARBI 19 ISMERŐS ARCOK 20 NEMAZALÁNY X LIL G X ERDŐS VIOLA

SAJNÁLOM...

3 189 665

NÉLKÜLED

3 167 192



EZÉRT ÍROM EZT A DALT…

3 026 563

n

2

19 753 822

ZENESZÖVEG-TOPLISTA

1 2

FOLLOW THE FLOW

NEM TUDJA SENKI

ISMERŐS ARCOK

NÉLKÜLED

3 ANNA & THE BARBIES 4 AK26

MÁRTI DALA BLÖFF

5 6

DÉS LÁSZLÓ, GESZTI PÉTER

MI VAGYUNK A GRUND!

LIL-G FEAT. NEMAZALÁNY

PETŐFI SÁNDOR

7 8

ÁKOS

ILYENEK VOLTUNK

QUIMBY 9 PUNNANY MASSIF 10 TÖBB ELŐADÓ 11 PUNNANY MASSIF

MOST MÚLIK PONTOSAN

12 AWS 13 MÁTÉ PÉTER 14 RÚZSA MAGDI

VISZLÁT NYÁR

15 REPUBLIC 16 KOWALSKY MEG A VEGA 17 WELLHELLO

67-ES ÚT

18 NAPOLEON BOULEVARD 19 OCHO MACHO 20 HORVÁTH TAMÁS

LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK!

ÉLVEZD

n

 

EGYSZER VÉGET ÉR

ELŐADÓK EREDMÉNYÉT MUTATJÁK. A YOUTUBE-

  

MAGYARORSZÁGI ADATOKBÓL TÁPLÁLKOZIK.



NEM OLYAN LÁNY JÓ NEKEM MEGGYFA

A TOPLISTÁK A JÚNIUS ÉS SZEPTEMBER KÖZTI

 

LÉGZÉS EGY VILÁGON ÁT

ÚJ SZEREPLŐ A LISTÁN

IDŐSZAKOT FE­DIK LE, ÉS KIZÁRÓLAG MAGYAR ZENEI

BALLAGÁSI ÉNEKEK MÁSFÉL HETE

 JAVÍTOTT  RONTOTT n MARADT



2018 NYÁR

ÉS A ZENESZÖVEG.HU-LISTA AZ EGÉSZ VILÁGRÓL ÉRKEZŐ MEGTEKINTÉSEKET TARTALMAZZA, A TÖBBI KIZÁRÓLAG

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREINK:

       



LISTÁK

3

SPOTIFY-TOPLISTA

4

MAHASZ RÁDIÓ TOPLISTA

1 FOLLOW THE FLOW

NEM TUDJA SENKI

654 864

1 RÚZSA MAGDOLNA

LÉGZÉS

2 MAJKA

FÜTTYÖS

257 180

2 WELLHELLO

NEM OLYAN LÁNY

3 SENKISE

KORSKORSKORS

205 424

3 NEW LEVEL EMPIRE

ODAFUTHATNÁNK

4 PUNNANY MASSIF

ÉLVEZD

205 096

4 FOLLOW THE FLOW

NEM TUDJA SENKI

5 AK26

BLÖFF

205 002

5 MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90`/

6 MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90'/

186 172

6 JETLAG X MARGE

ÉGEN ÁT

7 MISSHMUSIC

CSAK EGYSZER MONDOM EL

180 092

7 FREDDIE

CSODÁK

8 IRIE MAFFIA

HAJNALI KÖR

178 790

8 SOULWAVE

KALANDOR

9 HORVÁTH TAMÁS

MEGGYFA

165 392

9 HALOTT PÉNZ

AHOL A MÁJUS FÖLDET ÉR

10 PUNNANY MASSIF

AMI VOLT AZ MAJD LESZ!

146 129

10 IRIE MAFFIA FEAT. MARSALKÓ DÁVID

HAJNALI KÖR

KOWALSKY MEG A VEGA 11

AMILYEN HÜLYE VAGY ÉN ÚGY...

139 623

JETLAG FEAT. ECKÜ 11

AMI ITT TÖRTÉNIK, ITT IS MARAD

HALOTT PÉNZ 12

MINDENRE RÁVESZEL

131 574

NEW LEVEL EMPIRE 12

BELÉDFULLADNÉK

13 DR BRS

HOL VAN AZ A LÁNY

131 064

RÚZSA MAGDOLNA 13

ÉDEN

14 TANKCSAPDA

MENNYORSZÁG TOURIST

129 306

14 CARAMEL

HASZNÁLD A SZÍVEDET

15 PUNNANY MASSIF

PARTIZÁN, PT. 2

114 722

15 HONEYBEAST

ÍGY JÁTSZOM

16 30Y

BOGOZD KI

101 452

16 BYEALEX ÉS A SLEPP

SZÉLLEL SZEMBEN

17 HALOTT PÉNZ

AHOL A MÁJUS FÖLDET ÉR

55 549

17 HALOTT PÉNZ FEAT. KŐVÁRY ZOLI

MINDENRE RÁVESZEL

18 WELLHELLO

NEM OLYAN LÁNY

52 961

18 KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA VALAHONNAN

19 AK26

NUMBER ONE

51 425

19 SUPERSTEREO

BENT A NEVED

20 SENKISE

U, U, U

42 327

20 WELLHELLO

ZUHANJ BELÉM

5

FOLLOW THE FLOW

NEM TUDJA SENKI

2 3

MAJKA

MINDENKI TÁNCOL /90`/

MAJKA X CURTIS X KIRÁLY VIKTOR

FÜTTYÖS

4 5

KOLLÁNYI ZSUZSI X LOTFI BEGI FEAT. MAJKA VALAHONNAN RÚZSA MAGDOLNA

LÉGZÉS

6 7

HORVÁTH TAMÁS

MEGGYFA

8 9

ANNA AND THE BARBIES FEAT. KISS TIBI

MÁRTI DALA

IRIE MAFFIA FEAT. MARSALKÓ DÁVID

HAJNALI KÖR

DR BRS X FEKETE VONAT FEAT. HALOTT PÉNZ HOL VAN AZ A LÁNY

    

1 PUNNANY MASSIF 2 VÁLOGATÁS 3 HONEYBEAST

JUBILEUM BEST OF

11 TANKCSAPDA 12 ROAD 13 BËLGA

DOLGOZZÁTOK FEL!

A PÁL UTCAI FIÚK

BOSZORKÁNY A FELESÉGEM

BUILD A LOVE TEQUILA

12 FODOR MÁRIUSZ FEAT. KAMA 13 TANKCSAPDA 14 NEW LEVEL EMPIRE FEAT. REPUBLIC

MINDEN VELED

15 AK26 16 AK26

NUMBER ONE

17 P. MOBIL 18 MISSHMUSIC FEAT. BURAI KRISZTIÁN 19 DIGITAL SCREAM

VELETEK ÁLMAIDBAN VISSZATÉREK

17 DÉS/GESZTI 18 OCHO MACHO 19 GROOVEHOUSE

20 KOWALSKY MEG A VEGA X LOTFI BEGI

LEHETETLEN

20 DUPLA KÁVÉ

VALÓDI

CSAK EGYSZER MONDOM EL

 n

     



NYITOTT SZÍVVEL ARÉNA KONCERT A TÖKÉLETESSÉG HIBÁJA

CSUMPA 14 ANNA AND THE BARBIES UTÓPIA 15 ZAPOROZSEC PIXELEK 16 KALAPÁCS ÖRÖKFEKETE

2018 NYÁR



STRAND FESZTIVÁL 2018

8 HOOLIGANS 9 OSSIAN 10 TANKCSAPDA

11 WILLCOX

VAGYOK OLYAN SZEMÉT

PMXV

ÉLET A MARSON 4 KOWALSKY MEG A VEGA KILENC 5 VAD FRUTTIK SZABAD.VAGY 6 INTIM TORNA ILLEGÁL ÉLNI JÖTTÜNK 7 EDDA MŰVEK 33. - DALOK A TESTNEK, DALOK A LÉLEKNEK

10 NIGEL STATELY & T.O.M FEAT. KASAI

BLÖFF

    

6 MAHASZ ALBUM TOPLISTA

MAHASZ SINGLE TOPLISTA

1

 

n

  n

    

DÖNTS

  

GROOVEHOUSE 6

n

LISTÁK

TOPEL EMZÉS

TAROLT A FLOW Tavaly tavasszal Pápai Joci Origója döntött rekordot a YouTube-on, de erre is rávert több mint kétmilliót a Follow The Flow Nem tudja senki című dala. Minden területen tarolt a sláger, köztük a most először közölt Spotify toplistán is, ott ráadásul nagyobb arányban verte meg a 2. helyezettet, Majka, Curtis és Király Viktor közös dalát. Kis Grófo magához képest alacsony nézettséggel szerzett meglepetést. Az Irie Maffia első rádiós sikerének örülhet.

A Follow The Flow nem a semmiből jött: az alapítók közül BLR többek között a Belehalokban is szerepelt, Fura Csé is népszerű rapper volt (az együttesben a hiphopon kívülről jött zenészek is játszanak). Nem a Nem tudja senki az első milliós nézettségű videójuk, de ez került először a YouTube toplistára tavasszal, hogy aztán nyáron hatalmasat taroljon. Pápai Joci Origo című száma A Dal, majd az Eurovízió támogatásával, viszont számottevő rádiós játszás nélkül ért el tavaly tavasszal 17,7 milliós nézettséget, amiből el nem hanyagolható mennyiség külföldről jött. A Nem tudja senki csak a hazai közönségre támaszkodhatott, viszont a rádiókban is sokat szólt, így lett nyári nézettsége majdnem 20 millió.

Ez a dal vezeti a most először közölt Spotify toplistát is. 655 ezerszer, kb. két és félszer annyiszor streamelték, mint a második helyezett Füttyöst, Majka és Curtis utolsó közös dalát, ami egyben a rádiókban régóta népszerű Király Viktor első kimagasló internetes sikere. (A számok a magyar hallgatók általi lejátszásokat mutatják.) Az 1. és 2. helyezett közötti különbség még kirívóbb, mint a YouTube-on (ott kb. kétszeres), igazolva azt, hogy a Spotify több okból is (ajánlók, playlistek) erősen kedvez a sikeres daloknak, és a lejátszások többségét a legnagyobb sztárokhoz tereli. Ez a jelenség világszinten még jobban érzékelhető.

A Follow The Flow kiugró stream sikere azért is érdekes, mert a zenekar maga nem is próbálta a platformra terelni a rajongóit, nem posztolta, a videó leírásába nem tette be a Spotify-linket, miközben a YouTube-os nézettség alakulásáról rendszeresen beszámolt. Ez abból a szempontból érthető, hogy bár a stream szolgáltatónál egy lejátszás kb. négyszer annyi bevételt jelent a jogtulajdonosnak, mint a videómegosztón, a két platformon elérhető közönségben (egyelőre?) ennél jóval nagyobb a különbség.

A Spotify listája egyébként jobban hasonlít a YouTube top 20-ra, mint azt talán sokan várták az alapján, hogy streamelni inkább „az edukáltabb közönség” szokott, ahogy Marsalkó Dávid fogalmazott a 24.hu interjújában. Ehhez képest kevesen vannak, akik a Spotify 26

top 20-ban szerepelnek, a YouTube listán viszont nem: Halott Pénz két számmal, plusz Marsalkó Dávid vendégként az Irie Maffia Hajnali kör című dalában; valamint a Tankcsapda 1999-es és a 30Y 2006-os slágere szerepel még itt. Az Irie Maffia egyébként ezzel a dallal ért el először számottevő sikert a rádiókban (10. hely), pedig 2005-ben alakultak, és jó ideje a klubokban, fesztiválokon a legsikeresebb magyar zenekarok közé tartoznak. A rádiós listán öt új dal szerepel a húsz között, ami alacsonynak számít, bár volt már rosszabb is: 2017 őszén és tavaszán csak négy új dal került be.

A YouTube lista más érdekességeket is tartogat. Először került fel rá például official audio, vagyis olyan állóképes videó, ami még a dalszöveget sem tartalmazza (Missh x Burai, 3. hely). Kis Grófo Pörög az éjszaka című dala pedig az előadó korábbi sikereihez képest viszonylag alacsony nézettségével lephet meg minket. Továbbá majdnem két év után került a legnépszerűbbek közé egy új Children Of Distance-szám. A zenekar az elsők között volt, amire nagyobb közönség csodálkozott rá, hogy a mainstream pop világában láthatatlanok voltak, ám a közösségi oldalakon jobb számokat értek el, mint a „mindenki által ismert” sztárok. Az ő közönségük azonban nem nőtt a YouTube-os zenehallgatás terjedésének ütemével párhuzamosan. A top 20 videó összesített nézettsége egyébként nyáron 106 millió volt; ennél csak egyszer volt magasabb: 2017 őszén 114 millió. Most először történt, hogy 3 milliós nézettség alatt nem lehetett bekerülni a top 20-ba.

A Zeneszöveg.hu listáján, mint már az előző nyáron is, a ballagás és a szerenád a meghatározó téma a slágerek mellett. Régebbi és újabb klasszikusok közé most került be az Anna and the Barbies Márti dala című száma, a „Kezdjetek el élni...”, aminek az is segíthetett, hogy június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a miniszterelnök Facebook-profilján is megjelent. n RÓNAI ANDRÁS

TANÁCSADÁS

27

28

28

KOMOLY

BALÁZS ÁDÁM, ZENESZERZŐ

A TIZENHARMADIK HANG A CSÖND Legnagyobb díjakat kasszírozó mozgóképek zeneszerzője, közben megveszekedett mozi- és elektronika-rajongó, aki nemcsak sorozathoz, kisfilmhez, nagyjátékfilmhez és animációs alkotáshoz alkotott már zenét, de írt magyar együttesnek is slágert, illetve dolgozott már táncdarabon is. Ráadásul legendás zeneszerző édesapjával, Balázs Árpáddal is van közös sikere, hiszen a Mindenki című Oscar-díjas kisfilm zenéjén mindketten dolgoztak. Ő az Arany Medvét elnyerő és Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről című Enyedi Ildikó-film komponistája is. A Los Angeles-Budapest tengelyen mozgó Balázs Ádámmal beszélgettünk.

DSZ: Az hogy az egész gyermekkor zenével van „kipárnázva", az elég ahhoz a predesztinációhoz, hogy valaki eszmélése után azon nyomban ráálljon a zenei pályára vagy kellettek hozzá egyéb motivációk is?

BÁ: Nálunk folyamatosan zene volt a háttér és maga az élettér is, de az még a zenénél is fontosabb, hogy mindkét szülőm kreatív ember. A muzsika itt másodlagos. Mert a kreativitás a fontosabb mindabban, amit választásnak hívunk. Ez a fajta tudatállapot a szocializáció eredménye. Ami inkább egy lehetőséget ad, mintsem predesztinálna. Mert a szüleimtől inkább lehetőséget, egy szövegkörnyezetet kaptam, és nem pressziót, hogy nekem zenésszé kell válnom. Azt az adományt kaptam, hogy el tudjam majd dönteni, hogy mit akarok, és hogy amit akarok, az jó is legyen nekem.

Természetesen megkaptam a zenei nevelést, de soha nem mellékeltek hozzá ostort.

Tizenhárom éves koromban rebellis gesztusból fakadóan aztán lemondtam a zenéről, ami persze nem tartott sokáig, mert két év múlva, mintha mi sem történt volna, visszatértem a hangjegyekhez.

DSZ: Édesapád komponált rajzfilmhez is zenét. Lehet, hogy te voltál a tesztközönség?

BÁ: Persze. A kockásfülű nyúlnál egyes számú tesztelő voltam egy fotelbe süllyedve a Pannónia Filmstúdióban, mert erre, noha három-, négyéves voltam, elég erősen emlékszem. Sőt az is élénken bennem van, hogy stoppergyerek is voltam többször, ugyanis ez még az a korszak, ahol apu kijegyzetelte a film „tájmingját”, majd otthon stopperóra segítségével megírta másodpercpontossággal. Meg is van a mai napig az az óra.

DSZ: Édesapád a zenei élet egyik élő legendája.

BÁ: Hála istennek, mi – ahogy azt mondani szokták – nagyon másban vagyunk, másképp közelítünk a zenéhez, és ez így van nagyon jól. A kreativitásunk másfele tart. Öröm persze, amikor keresztezzük egymást útjait, mint például a Mindenki című filmben. De a lényeg az életemben, annak ellenére hogy nagyon tisztelem a pályafutását, nem is az ő zenészi, hanem inkább emberi gesztusai. A tapasztalat, a zeneélmény volt a fontos útravaló, amit kaptam tőle. Azt, hogy átélhettem olyan házi zenéléseket, amik aztán buliba csaptak át, mert megjelent valaki a hangszerével, és aztán hajnalig folyt a zenélés. Ez persze hogy nagy hatással volt rám. Nem „rászoktatás" volt ez, hanem „élményokozás".

DSZ: Hovatovább „testi” élményeid vannak akkor erről az „analóg” világról.

BÁ: Bizony. Elég későn, a kilencvenes évek derekán kerültem közel a digitális szerkesztéshez, ifjabb Malek Miklós tanított meg rá, mert addig mindig tollal-papírral dolgoztam.

29

KOMOLY

DSZ: Az általad rebellisnek nevezett pár év után a zenéhez való visszatalálásod már a filmzenére való ráfixálódásodat is jelentette.

BÁ: Naná. Mozimániás vagyok: kiskoromtól fogva érdekelt a közeg, videotéka és filmszínház, egyre ment. Független filmeket néztem sokat, Jarmusch, korai Coppolák, francia avantgárd, és a befogadás élményét ráadásul egyedül éltem át mindig.

DSZ: Már hogy magadban jártál moziba?

BÁ: Mindig, nekem a filmhez kell a magány. Utána szívesen beszélgetek róla, de egyedül akarom megélni a primér élményt, teljesen ráfókuszálva a témára. Mai napig sokat nézek egyedül filmet. Nekem ez ugyanis nem feltétlenül társasági műfaj, sőt.

DSZ: És ekkor már mindjárt a legelső filmzenék megérintettek?

BÁ: Persze, nagyon elkapott, de sokkal inkább az, hogy egy külön, saját jogán kezelt műfaj, a zene miképp lesz egy nagy egység alkotóeleme. Akkor eldőlt, hogy engem ez érdekel. Nagyon érdekel. És már akkor is leginkább az, hogy amikor nem az amerikai blockbuster-megoldás érvényesül – tehát amikor szomorú jelenet van, akkor szomorú a zene, és fordítva – hanem, hogy van, amikor a zene azzal fejt ki komoly érzelmi és intellektuális hatást, hogy éppen az ellentéte vagy kifordított asszociációja a képi történésnek.

DSZ: Vagy éppen annak van ereje, amikor csend van. A Terápiában például ennek nagy szerepe volt nálad.

BÁ: A csend nagyon fontos. Szerintem nincs is dodekafónia, hanem tizenháromfokúság van, és az egyik fok maga a csend. A csend ugyanolyan fontos, mint a hang.

30

Mozimániás vagyok: kiskoromtól fogva érdekelt a közeg, videotéka és filmszínház, egyre ment.

„

KOMOLY

DSZ: Úgy hírlik, hogy “megviselnek” a sztorik, amikhez zenét írsz.

BÁ: Hát átélem rendesen a történeteket, az biztos. Másképp nem is lehet ezt csinálni. Senki nem lehet anélkül sikeres, hogy át ne élje. Hobbiból, megúszásból nem lehet ezt csinálni.

DSZ: Ami nem érint meg, azt vissza is dobod?

BÁ: Igen. Annak ellenére, hogy sokszínű a munkám, de megvannak azok a szituk, amikbe nem akarok belemenni, mert akkor az nem én lennék. A kísérletezést szeretem. Az egyik legkedvesebb munkám volt, amikor thai hangszerekkel és zenészekkel dolgoztam, és abból rengeteget tanultam művészi attitűdről is, és persze a mi nyugati fülünknek szokatlan hangolásról is. Az Elefántkirály című film története két amerikai fiúról szól, akik Thaiföldön bizonytalankodnak, és végig azt a fura elemet srófoltam a zenémben, hogy a nyugati és keleti hangzás milyen ellentmondásosan és feszülten keveredik össze. A fiúk maguk elől menekültek, a zene meg még jobban ráerősített az ambivalenciájával.

DSZ: Láttam a napokban a Lajkó – Cigány az űrben című filmet, és ott meg a cimbalommal kísérletezel, máskor meg éppen konzervdobozokon játszol.

BÁ: 2005-ben az első cimbalom-darabomban Balogh Kálmán, most a Lajkóban Lukács Miklós játszik, óriás élmény és nagy tanulság velük dolgozni. A konzervdobozos vagy bármi más ötlet meg onnan adódik, hogy rengeteget tépelődöm és játszom magamban a munkák során hangszer nélkül, és legtöbbször kitalálom már majdnem teljesen fejben az egészet. Aztán amikor megvan az alapötlet és a hangzás, akkor állok neki instrumentumokon a munkának és a szerkesztésnek. Konkrét arranzsokat találok ki fejben, és aztán a hangszer vagy a doboz csak jön, amikor jönnie kell. Nincsen rossz vagy jó hangszer, a helyzet teszi őket azzá.

DSZ: Te ennyire szeretsz gúzsba kötve táncolni? Nem csinálnád azt inkább, ami csak a tiéd? Vagy ebben is teljesen „te" lehetsz?

BÁ: Persze. Én szeretem a kihívásokat. Akár a visszautasítást is. Mert itt aztán van belőle jócskán. Mert lehet, hogy a visszautasítás nem azért történik meg, mert rossz a zene, hanem azért, mert mondjuk nem illik oda. Mert más kell. S akkor ezt a „mást” kell megtalálnom. Szóval itt nyitottnak kell lenned, de kreatívan nyitottnak. Egy ponton túl már nem a megrendelőnek dolgozom, hanem a saját magam mércéje szerint. Akkor már én is szereplője vagyok a filmnek, onnan már nincs visszaút. Sokat szoktam ezen elmélkedni.

ℹ BALÁZS ÁDÁM

Zenei tanulmányait a Bartók Béla Konzervatórium zeneszerzés szakán Kocsár Miklós tanítványaként végezte.

Filmzeneszerzőként számos magyar és külföldi filmben dolgozott. Az Elefántkirály című filmmel elnyerte a Legjobb Zene díját a Sacramentói Nemzetközi Filmfesztiválon. Magyarországi filmzenei munkásságának része Deák Kristóf Mindenki című Oscar-díjas alkotása, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című Arany Medve-díjas, Oscar-díj-jelölt mozija, valamint a magyar HBO Terápia-sorozatának három évada. Balázs írta a zenéjét az HBO Europe Umbre (Árnyak) című sorozatának is. Balázs Ádám a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem alkalmazott zeneszerzés tanszakán tanít 2014 óta.

NAGYJÁTÉKFILMEK LAJKO: CIGÁNY AZ ŰRBEN (2018) PAPPA PIA (2017)

DSZ: Lát olyan jövőképet maga előtt a Kocsár-tanítvány Balázs Ádám, hogy csak a saját zenéjét komponálja, és nem más elvárásait próbálja kihívásként értelmezni?

BÁ: Soha nem mondok olyant, hogy soha. De egyszerűen agyi kapacitásom sincs most rá. Évtizedek óta a filmzenekészítésben vagyok, ami a szenvedélyem, és annyi dolgom van ezen a turbófokozaton, hogy bármi más most egy teljesen új embert kívánna. Azért volt korábban erre az önállóságra példa. 2006-ban New Yorkban, a Carnegie Hallban mutatta be a Yale-zenekar a Hősök útja című nagyzenekari munkámat. Illetve ha már „saját” zene, egy újabb példa. Nagy szenvedéllyel csináltam a Requiemet, amit Feledi János koreográfus felkérésére írtam. Ott éreztem nagyon, hogy elengedhetek minden lovat, és az eredmény tökéletes szimbiózisa volt mindannak, ami én vagyok. Durvább elektronikát is használtam, mint a filmekben. De mivel nyitott és pozitív vagyok, várom a további új kihívásokat, persze.

TESTRŐL ÉS LÉLEKRŐL (2017) AZ EMBER, AKI CSÜTÖRTÖK VOLT (2015) KLINY (2015) UTÓÉLET (2014) INNER DEMONS (2014) LAID: LIFE AS IT'S DEALT (2013) THE BUTTERFLY EFFECT 3: REVELATIONS (2009) EL CAMINO (2008) ARIZONA SEASIDE (2007) CALIFORNIA DREAMING (2007) THE ELEPHANT KING (2006) HOT LUNCH (2005)

KOMOLY

DSZ: Mennyi tervezés van mindebben? Vagy csak – noha látszólag minden ellentmond ennek – ebbe a szituációba fújt a szél?

BÁ: Nézd, a zenei tanulmányok mellett at ELTE-n amerikanisztikát tanultam. Már a pHD-nél tudtam, hogy én az USA-ban először dolgozni fogok, mindegy miként, mosogatófiúként vagy tanárként, és közben a szenvedélyemnek, a zenének élek. Az első zenei munkáimat teljesen ingyen csináltam diákfilmeseknek, aztán az egyik nyert, és onnan azonnal jöttek a fantasztikus élmények, Scorsese és De Niro társasága, utána az első komoly 32

filmek, a többi meg már mind olyan, mint valami álom. Pedig – elárulom neked – nem az, a titok csak annyi: kitartóan dolgoztam, és látod, ez lett belőle. Ingyenmunkából valami, amit karriernek hívnak mindenfelé. n INTERJÚ: PRIEGER ZSOLT FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (D+SZ)

KOMOLY

33

34

PRODUCEREK

ZÁVODI GÁBOR ÉS ZÁVODI MARCEL, PRODUCEREK

LASSÍTANI A ZUHANÁST Amíg a beszélgetésre készülünk, öreg AN-2-es kétfedelűek kapaszkodnak egyre magasabbra Budaörs felett. Gyomrukban ejtőernyősök készülődnek az ugráshoz.

Eszembe jut a régi pilótavicc: „ép ember ép ésszel ép repülőből nem ugrik ki”.

Igazuk lehet: a szabadesés csak addig tűnik csodálatos lebegésnek, amíg el nem kezdjük érzékelni, hogy milyen sebességgel vágtat felénk a Föld.

Dal+Szerző: A többgenerációs beszélgetések első kérdése mindig az, hogy termett-e muzsikus gyümölcsöket már előttetek is a családfa?

Závodi Gábor: Nem tudunk róla. Édesapám ugyan büszke volt a hallására, hogy mindig vissza tudja fütyülni a dallamokat, amiket mutattam neki, de képzett, zenélésből élő muzsikus nem volt a rokonságban.

Závodi Marcel: Illetve a Janó (Závodi János), de ő csak névrokon. (nevetnek) ZG: Igen, tőle is gyakran kérdezik, hogy az ő fia vagyok-e, és erre nekem egyszer azt mondta: „Be szoktalak vállalni!” (nevet) Egyébként semmi rokoni szál nincs köztünk.

D+SZ: Marci viszont tagadhatatlanul örökölte a zenészvért. Lényegében belenőttél a producerkedésbe?

ZM: Nem volt más lehetőségem. Ez vett körül. De a producerkedés még nekem is új dolog, csak nemrég kezdtem el. Az egyik legújabb a Meghalok című Dér Heni-dal, melynek én készítettem el a hangszerelését, az alapjait, és még a videóklipjét is én rendeztem és vágtam. Emellett persze a saját, Zävodi néven megjelentetett zenéim mindenese is én vagyok.

D+SZ: Érdekes, hogy ma már nagyon sok könnyűzenész egy kicsit azonnal muszáj-producerként is működik, amikor a saját dalait fabrikálja. Az eggyel korábbi generáció alapvetően zenészként indult.

ZG: Korábban ez a szakma nem létezett Magyarországon. Láttuk a lemezborítókon, hogy van ilyen, de nem is nagyon tudtuk, hogy pontosan mit jelent a szó. Amikor én zongoristaként, dalszerzőként elkezdtem ezt a pályát, a stúdiókban nem egyvalaki ült a számítógép előtt, hanem minden feladatra volt külön szakember. Volt hangmérnök, volt magnós, volt technikus és persze zenei rendező: minimum ez a négy ember általában kellett a stúdiómunkához. A technika egyszerűsödésével, a számítógépekkel alakult ki itthon az a fajta producer, aki nemcsak „magnóra veszi” a zenekar játékát, hanem művészi koncepciót is tesz hozzá, tanácsot ad, érdemben beleszól az alkotási folyamatba.

Marci már ebbe nőtt bele. Én úgy kerültem a zene közelébe, hogy édesanyám véletlenül meglátott egy hirdetményt az óvodában, hogy nyílt a körzetünkben egy zenei iskola – odamentünk, felvettek, és az ott kapott alapokra építkezve lettem végül zenész. Marci viszont már óvodás korában teljesen határozottan tudta, hogy a zenei általános iskolába szeretne járni, pedig a társai közül senki nem oda jelentkezett.

Én úgy kerültem a zene közelébe, hogy édesanyám véletlenül meglátott egy hirdetményt az óvodában

„

35

PRODUCEREK

ℹ ZÁVODI GÁBOR

Hazánk egyik legsikeresebb billentyűse és zeneszerzője, elismert hangmérnök és producer. Az ifjú producer-géniusz, Závodi Marcel (Zävodi) édesapja. Závodi Gábor a Viki és a Flört nevű zenekarral izzította be pályafutását, akikkel a 80-as évek végén részt vehettek a MIDEM-en, eljutottak Tokióba, Los Angelesbe, illetve Las Vegasba is. Alapító tagja a MEX együttesnek, ahol a frontemberség mellett szövegíróként is debütált. 1989 óta elválaszthatatlan „bajtársa” Demjén Ferencnek, a stúdióban és a koncerteken egyaránt.

A legendás Demjén-dalok mellett a zeneiparban eltöltött több, mint 30 év alatt számtalan sláger atyjává vált; írt többek között Somló Tamásnak, Auth Csillának, Zsédának, Koncz Zsuzsának, Szűcs Juditnak – minden túlzás nélkül a magyar zenei élet krémjének. A filmzenék világa sem ismeretlen számára: pl. a Csinibabában és a Zimmer Feriben is felcsendülnek az általa komponált aláfestő zenék és betétdalok.

Pár előadó, akikkel a fent említettek mellett zenészként, dalszerzőként vagy producerként együtt dolgozott: Berkes Olivér, Karácsony János, LGT, Mujahid Zoli, Puskás Peti, Rúzsa Magdi, Tabáni István, Torres Dániel, Tóth Vera, Zorán.

ARTISJUS-DÍJ AZ ÉV KÖNNYŰZENESZERZŐJE (2018)

D+SZ: Ez tényleg korán eldőlt…

ZM: Én két hónapos koromban voltam először fesztiválon! (nevet) ZG: Igen, a Hősök terén rendezett Kapcsolat-napi koncertek között volt egy teljes LGT is, '99-ben. Ő akkor született, én pedig akkoriban nagyon közel voltam a Loksihoz, mert megtisztelő módon én lehettem a 424 – Mozdonyopera lemezük hangmérnöke.

Kétszázötvenezer ember volt azon a koncerten, és Zsuzsi, a feleségem, a backstage-ben, a Pici öltözőjéül szolgáló lakókocsiban szoptatta Marcit a buli előtt.

ZM: Szó szerint az anyatejjel szívtam magamba a zenét. (nevet) D+SZ: A korábbi zenészgenerációk nem minden tagjából lett sokrétű zenei szakember. A mai zenészek felé viszont elvárás, hogy a hangszerük mellett egy csomó máshoz is értsenek.

ZG: Ez nálam személyes édeklődésből is fakadt. Bizonyos szempontból ma is szokatlan felállás, hogy a produceri teendők mellett a Demjén, a Koncz és a Rúzsa Magdi produkcióknak zenészként is szerves része vagyok, plusz én csinálom a nagy koncertjeink látványtervezését is. Nem csak a beszűkülés ellen jó a széles érdeklődési kör, hanem így összeállt egy nagyon jól használható, és egyedi tudáscsomag is. Én pontosan tudom, hogy sem zongoristaként, sem hangmérnökként, sem dalszerzőként, sem látványtervezőként, sem producerként nem én vagyok a legjobb a szakmában – abban viszont a legjobb vagyok, hogy ezeket mind egyszerre tudom nyújtani egy magas színvonalon.

D+SZ: Érdekes, hogy ezt a zenészi szemléletmódot – a szükséges tudással együtt – ma már egyetemeken is tanítják a YouTube-generáció zenészeinek.

ZM: Én erre már evidenciaként is tekintek. Ez a sokrétűség és összetett gondolkodás egyrészt elvárás, másrészt életforma is. És ebben is meg kell találni, hogy miből és men�nyi a pont elég. Abban a tekintetben nincs változás, hogy nem kell bonyolult, nagyon összetett dolgokat csinálni ahhoz, hogy a végeredmény profi legyen.

D+SZ: Abban viszont mégis csak felsejlik valami változás, hogy míg Gábor mindig a „dalaim” kifejezést használja, Marci meg a „zenéim” szóval írja le, amiket csinál. És ez a különbség meghallgatva is érvényesnek tűnik: mintha teljesen másfajta logikai konstrukcióról lenne szó a két esetben. A dalok működnek akár pucéran, a zuhany alatt énekelve is, míg Marci saját zenéinek nagy része nem ilyen.

ZM: Részben igazat kell adjak, de ez nem mindig válik el ennyire határozottan. Már lassan ki merem jelenteni, hogy készülőben van egy lemezem – már elég jól állok vele – és azon lesz olyan zeném, ami struktúra szempontjából sem annyira dalszerű: egy verze, egy refrén és egy outro. Csak másfél perc. De azért a refrén énekelhető lenne a zuhany alatt is. Viszont valóban van olyan „dalom is” is, ami lényegében egy vers, amiben olykor megszólal egy refrén. Ez abból is adódik, hogy én eleve sok olyan zenét is hallgatok, amik nem a hagyományos dal-logikára épülnek. Ez sem új találmány amúgy.

ZG: Amikor Marci először lelkesen mutatta Chlidish Gambinót – akit addig csak táncosként meg színészként ismertem (Donald Glover színész-muzsikus, a szerk.) –, azonnal azt kérdeztem: hallottál már Frank Zappát? Betettük, és megszólalt szinte ugyanaz a zene. Persze más a hangszerelés, meg nincs úgy agyonkompresszálva, de a lényegét tekintve nagyon hasonló a megközelítés, és a végeredmény is. Nagyon örültem, amikor később észrevettem, hogy már magától is hallgat Zappát. (nevet) De én egy másik, lényegibb változást is hallok a mai mainstream zenében, ami túlmegy a formai és hangzásbeli változásokon is: mintha az érzelmek is hiányoznának – vagy legalábbis nagyon megváltoztak. Ez valószínűleg a hiphop térhódítása miatt is van. Persze van abban is

PRODUCEREK

erő, amikor tízezer ember szavalja üvöltve a számod szövegét, de az éneklés teljesen más érzelmi állapot. Nem véletlen, hogy Adele vagy Ed Sheeran hatalmas sztár tud lenni a maga akusztikus, érzelmes zenéjével, mert egy hatalmas űrt töltenek be a dalaikkal.

D+SZ: Az is a hiphop hatása, hogy rengeteg lett a szöveg. Nicki Minaj egyetlen lemezén több szó hangzik el, mint mondjuk a szeretve tisztelt Adamis Anna egész életműve – miközben mondanivaló és érzelmi hatás tekintetében nem áll fenn ugyanez az arány. Ráadásul egy dalban nemcsak onnan tudom, hogy az énekes szomorú, hogy beszél róla, hanem onnan is, hogy a zongorista szomorú akkordot játszik, aztán jön egy halkabb rész, amikor nem is énekelnek, mégis meg kell a szívnek szakadni.

ZM: Azért nagyon sok, érzelmileg is tartalmas zene van a kortárs mainstreamben is. Engem eleve a hangulatok érdekelnek. Amikor zenét csinálok, motiválni, inspirálni szeretném a közönséget, és nem az jut eszembe, hogy minél többen énekeljék a zuhany alatt a négyakkordos dalomat.

ZG: Pedig a kajádat valószínűleg abból fogod megvenni… (nevetnek) ZM: Én azt szeretném, hogy az emberek meglepődjenek, törekszem arra, hogy a zeném szuggesztív legyen.

D+SZ: A hallgatók messze legnagyobb része ma már online találkozik az újdonságokkal. Nagynak tűnik a generációs különbség abban is, hogy korábban rádióstévés zenei szerkesztők döntötték el, mi kerül a hallgatók elé, míg ezt ma lényegében algoritmusok végzik el, amik személyre szabottan kínálják az új zenéket.

ZG: Nekem a pályám túlnyomó részében úgy kellett dolgoznom, hogy ha egy dal a zenei szerkesztőnek nem tetszik, akkor cseszhetjük, mert akkor sosem fog eljutni az emberekhez. És mellé mindig ott volt a tyúk vagy tojás dilemma is, hogy vajon ki kell-e szolgálni a kevésbé kifinomult tömegízlést, vagy van a médiának valamilyen minőségközvetítő szerepe is. A kereskedelmi rádiózás még annyival is nehezítette ezt a problémát, hogy ott világosan ki van mondva, hogy a hallgatottság mindennél fontosabb, mert abból lehet bevételt csinálni. Ha én lennék rádiótulajdonos, én sem mondanék mást.

Viszont a szerkesztők sokszor bújnak el a zenekutatási eredmények mögé, amik egy része szerintem teljesen elcseszett dolog. Minek pár másodperceket mutatni dalokból teljesen érdeklődés nélküli embereknek, akik gépiesen strigulázzák, hogy melyik tetszik nekik? Már ott megbukik a dolog, hogy melyik dalrészletet teszed be, és ezek hogyan követik egymást. Még olyan is volt, hogy telefonon mutattak zenéket random hallgatóknak, ami egyszerűen hülyeség. Viszont hivatkozni, azt lehet rá. Ebből szempontból a digitális kínálat jobb, mert ott minden elfér. De az is látszik, hogy az algoritmusok aztán végképp nem válogatnak.

D+SZ: Oké, minden elfér a digitáliában, viszont nem is kerül eléd olyasmi, ami az algoritmus szerint nem érdekel. A szerkesztők ízlésbuborékait felváltják a hallgatók személyes ízlésbuborékai: csöbörből vödörbe. És a hallgatók összesített személyes preferenciái alapján előálló sikerlistákból azt látjuk, hogy a közízlésünk nem épp Bartók és Kodály meseországából való.

ZG: Pont azért lenne érdemes jó rádiót csinálni, mert a személyes rossz ízlést már kiszolgálják az algoritmusok. (nevet) A gagyi mindig is sikeres volt, de számomra érthetetlen, hogy miért nem juthat el egy új Demjén vagy Koncz Zsuzsa-dal a szélesebb közönséghez, például a közszolgálati rádióban. Pedig megtelik rájuk az Aréna! És értem, hogy egy ötmilliós YouTube-nézettség nagy dolog, de azt is csak pár százezer ember kattintgatja össze, akik egy csomószor meghallgatják azt a vackot a telefonjukon.

ℹ ZÁVODI MARCEL

Művésznevén Zävodi előadóművész, dal- és szövegíró, színész. Závodi Gábor zenész-zeneszerző fia.

Kétségkívül hazánk egyik legifjabb, ugyanakkor legígéretesebb producer-tehetsége. 2017-ben A Dal című műsor döntőse volt Berkes Olivérrel közös, #háttérzaj című szerzeményével. A 19 éves fiú pályafutását Földessy Margit színi tanodájában kezdte, majd három évig játszott a Nemzeti Színházban. A darabok mellett több filmben is feltűnt mint színész (Matula kalandpark) vagy szinkronhang (Hős hatos). Mindeközben anyatejjel szívta magába a zenét, nem csoda hát, hogy 14 évesen leszerződtette a Magneoton kiadó. Első önálló, Say című dalát Szabó Ádám énekelte.

Dolgozott Marge-dzsal , szerepelt Hajós András Dalfutár című zenei műsorában, és ugyanebben az évben a Zeneszöveg.hu delegáltjaként Lengyelországban képviselhette Magyarországot egy nemzetközi zenei táborban. 2017-ben a Telekom VOLT Fesztivál felkérésére Demjén Ferenc Jelszó: Love című dalát dolgozta fel olyan előadókkal, mint Király Viktor, Puskás Peti vagy Mező Misi. Dolgozott együtt többek között Vastag Csabával, Király Lindával, Tóth Andival, Dér Henivel, Dallos Bogival, de a produceri babérok mellett előadói karrierjét is szorgosan egyengeti.

Ma már mindenhol van internet, és a kevésbé igényes közönség kiszolgálja magát.

Nekik ez a zenéjük, és persze hogy meghallgatják naponta tízszer a kedvencüket. Ezzel nincs is baj, csak ez ne legyen hivatkozási alap semmire. És főképp ne ez legyen a mérce.

Sokszor nem hiszem el, amit hallok: ez lenne egy dalszöveg? Az hagyján, hogy hülyeség, de senkinek nem tűnt fel, hogy nem jön ki? Hogy szar a prozódia?!

ZM: Érdekes, hogy már Amerikában is megindult ez az elprimitívesedési folyamat.

Ott persze nagyon sokféle zene jelenik meg, de megvan ugyanez a trend. Mindenkinek van laptopja, és tök fogalmatlan emberek is rengetegen láttak neki „zenét” csinálni. És vannak, akiknek tetszik, hallgatják, és ezért terjed is.

D+SZ: Az ördög ügyvédjeként kérdezem: ez végül is demokratikus, nem? Nem valamiféle szabadság ez is?

ZM: De az, de valamilyen mércének vagy határnak azért mégiscsak kellene lennie.

Szerintem a média nagy része egyszerűen fél dönteni, mert nem ért hozzá, ezért inkább egy kicsit követi a YouTube-nézettségeket, mert azzal nem lőhet mellé, ha kiszolgálja a közízlést. Kicsit bizarr, hogy egy ifjúsági tévéműsorban minden szereplő neve előtt ott a hashtag. Mintha csak mémek lennének, vagy divathullámok.

ZG: Én a kereskedelmi-közszolgálati viszonylatban húznám meg a határt, és ez sok országban működik is. A közszolgálati médiának kellene legyen egyfajta minőségi küldetéstudata, hogy nem engedi át a szakmai szűrőjén a népbutító ócskaságokat – legyen az bármilyen népszerű is. De ennek pont az ellenkezőjét látom, úgyhogy nem vagyok optimista. Szerintem az egyetlen, amit még megtehetünk, hogy próbáljuk valahogy legalább lassítani a zuhanást. n INTERJÚ: HEGYI GYÖRGY, FOTÓ: NAGYILLÉS SZILÁRD (D+SZ)

38

Azt szeretném, hogy az emberek meglepődjenek, törekszem arra, hogy a zeném szuggesztív legyen.

„

39

KATE MCKINNON a jimmy fallon tonight show augusztus elsejei adรกsรกban

40

JOGI ESETEK

MEGFILMESÍTÉS, NYILVÁNOS ELŐADÁS, AVAGY MINDKETTŐ

YO YO YOGDÍJ A TENGERENTÚLRÓL Folyik a beszélgetés egy amerikai talk show-ban, majd spontán előad a műsor vendége egy dalt. Mikor kell ehhez a szerzők engedélye? Egyáltalán: a szerzők adnak engedélyt? És mikor számíthat jogdíjra, anélkül, hogy a konkrét elhangzással foglalkozna? Mi a helyzet, ha mindez nem Magyarországon, hanem az Amerikai Egyesült Államokban történik?

Nehezen képzelhetőek el a filmek vagy műsorok zene nélkül, és a zene sokféle módon kapcsolódik ezekhez. Lehet főcím, lehet aláfestő, lehet hangsúlyos vagy hangsúlytalan része egy jelenetnek, és lehet egészen esetlegesnek tűnő is. Például bekapcsolnak egy rádiót a háttérben, és pár másodpercig szól egy ismerős vagy ismeretlen dal. Vagy például a külföldi televíziós műsorban fogja magát a vendég, és elrappel egy magyar számot. Az amerikai Jimmy Fallon talk show-ban pont ez történt: látszólag teljesen spontán elszavalta Kate McKinnon színésznő az Animal Cannibals Yozsefváros című számának szövegét. A jelenet persze nem is tűnik annyira esetlegesnek, hiszen a színésznő előadása alá a dalt be is játszották.

Az Egyesült Államokban a szerzői jogi szabályozás inkább gazdasági alapokon áll: a lényeg az, hogy a művek vagyoni forgalma le legyen fedve jogi eszközökkel, és a jogrend ott nem fordít túl nagy figyelmet a szerzők ún. személyhez fűződő jogaira („moral rights”-ra). Azaz pl. egy tévéshow-ban a zeneszerző, ha szeretné, sem kényszerítheti ki nevének feltüntetését, megemlítését.

A jó hír az, hogy a vagyoni jogok (vagyis amik engedélykérési kötelezettség mellett jogdíjat termelnek a jogosultnak) nagyjából ugyanabban a formában ott is fennállnak. Gyakorlásuk persze eltér, és sokszor nehezen megközelíthető egy hazai zeneszerző számára.

Ha egy előzetesen meglévő dalt filmekben használnak fel, akkor ahhoz mindenhol a szerzők egyedi engedélye kell a megfilmesítésre, amit „synchronization license”-nek hívnak, rövidítve „sync-ként” emlegetnek. Ezt az engedélyt az USA-ban jellemzően zeneműkiadók adják meg, ezért, ha egy filmhez szeretnék egy mű jogait megszerezni, akkor elsősorban a mű zeneműkiadóját szeretnék majd megkeresni. (Másként van ez a zenei könyvtárakból

megvett zenéknél vagy a filmhez íratott zenéknél, amelyeket a producerek az adott jogrendszerben „kivásárolnak”, azaz az azokkal kapcsolatos összes jogot igyekeznek megszerezni.)

A sync licenszeknek változatos feltételei, szokásai alakultak ki, amelyeket a szerzők oldaláról általában a zeneműkiadók, míg a produkciók oldaláról „music supervisor”-ok intéznek. Hogy egy jogosult mennyire elérhető, nagyban befolyásolja azt, hogy egy adott művet kiválasztanak-e egy filmhez vagy sem, és megpróbálják-e rá az engedélyt megszerezni. Ebben az engedélyben minden potenciális területre, de az USA területére biztosan, a vélhető vagy előre ismert egyéb elhangzásokra tekintettel kell a díjazást, és az engedély feltételeit megállapítani - vagy éppen kikötni azt, hogy a megállapított szerzői jogdíj mire nem terjed ki. Minden műre/műrészletre a megfilmesítési engedélyt meg kell szerezni, akkor is, ha csak a háttérben, az autórádióban pár másodperc erejéig csendül fel egy dal.

Ha azonban egy zenemű nem filmben, hanem egyéb módon – például televízióműsorban, rádióban, koncerten - hangzik el, akkor ez az amerikai jog szerint a mű ún. nyilvános előadása, amelyre az e jogokat kezelő ottani közös jogkezelő társaságok adnak engedélyt. Az Artisjus Egyesület két ilyen társasággal áll képviseleti szerződésben, az ASCAP-pal és a BMI-jal. Ezek az ottani rádió és televízió csatornák részére ún. „blanket” vagy átalány engedélyt biztosítanak, ami a hazai engedélyezéshez hasonlóan azt jelenti, hogy a rádió vagy televízió egy adott időszakra fizet díjat –, és ennek során akárhány, az engedélyezett repertoárba tartozó mű lejátszására jogosítást kap. n KABAI ESZTER, FOTÓ: ANDREW LIPOVSKY / NBC / NBCU PHOTO BANK VIA GETTY IMAGES

41

42

ZENEIPAR

FÁBIÁN JULI-AL APÍTVÁNY

IGYEKSZÜNK MŰFAJTÓL FÜGGETLENÜL SEGÍTENI MINDEN ZENÉSZNEK Fábián Juli tragikusan fiatalon hunyt el 2017. december 16-án, hosszan tartó, türelemmel és erővel viselt betegség után. Az emlékére szervezett koncerten Juli egykori zenésztársai és barátai tisztelegtek a Budapest Parkban sok ezer rajongó előtt. A koncert bevételeit jótékony célra fordították a szervezők, mely a nemrég létrehozott Fábián Juli Alapítvány számlájára került. Az alapítvány céljairól Szepesi Mátyást, a kuratórium elnökét kérdeztük.

D+SZ: Nyilván teljesen természetes volt, hogy egy emlékkoncerten tisztelegjen ez a rengeteg előadó Juli munkássága előtt a Budapest Parkban, mégsem lehetett egyszerű összehozni ezt az estét.

Szepesi Mátyás: Nem volt ám olyan bonyolult. Minden fellépő, de még az esemény szervező és lebonyolító háttérmunkájában dolgozók 80%-a is baráti kapcsolatban volt Julival, mindenki a legnagyobb odaadással és szeretettel dolgozott a koncert létrejöttén. Ha voltak is nehézségek, nem tudunk tehertételként gondolni az estére. Az biztos, hogy nagyon komplex eseménnyé nőtte ki magát a dolog, kilencvenvalahány csatornán álltunk meg a keverőpulton, de végül egy perc csúszással fejeztük be a három és félórás, hat produkciót és csaknem száz zenészt felvonultató koncertet. Ha valamitől tartottunk, inkább az volt, hogy a közönség kifogásolni fogja hogy nem Juli hangján szólalnak meg a dalok. és ha jók is az átdolgozások – NEM OLYANOK, hisz" Juli személyisége-karaktere utánozhatatlan.

Szerencsére semmilyen negatív kommentet nem kaptunk, csodálatos, szép, szomorkás de katartikus és felemelő este volt.

D+SZ: Egy alapítványt hoztatok létre. Mi az alapítvány célkitűzése?

SZM: Az alapítvány a tervek szerint olyan zenészeket támogat, akik valamilyen betegség miatt hosszabb ideig nem tudnak dolgozni, fellépni és elesnek a pénzkereset lehetőségétől. Az alapítók és a kuratórium tagjai mind Juli legközelebbi személyes köré-

ből kerültek ki, rokonok, családi barátok, illetve jómagam vagyok a kuratórium elnöke. A tanácsadó testületben Juli legfontosabb zenésztársai, illetve egészségügyi területen mozgó szakemberek kaptak helyet, akik azonban nemcsak Juli életének fontos szereplői, hanem olyanok is, akik kellő szakmai rálátással rendelkeznek a támogatásokkal kapcsolatos döntéshozatalról. Egyelőre az emlékkoncert bevételeiből gazdálkodunk, de folyamatosan fogunk adománygyűjtő akciókat-eseményeket szervezni, ezekről hamarosan hírt adunk. Évente több alkalommal írunk ki pályázatot támogatásra, előre meghatározzuk mekkora összeget tudunk felosztani a pályázók között. A döntéshozatalnál igyekszünk mérlegelni a pályázó szociális helyzetét, a betegség súlyosságát. Juli nagyon hiteles személyiség volt: halálakor mondhatjuk, hogy az egész zenész szakma megmozdult, műfajtól függetlenül sok ezer muzsikus és produkció emlékezett meg. Egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy mi is igyekszünk műfajtól függetlenül segíteni minden zenésznek a lehetőségeinkhez mérten. n –AJM– FOTÓ: PONGRÁCZ ANITA

ℹ FÁBIÁN JULI EMLÉKALAPÍTVÁNY 16200151-18543755 - MAGNET BANK ZRT.

43

44

ARTISJUS-DÍJASOK

BALÁZS FECÓ (1951)

KÖLYKÖK A HÁTSÓ UDVARBÓL Az ötvenes években még rendszeresen jártak házról házra vándormuzsikusok, akik a korszak slágereivel, műdalokkal, népdalokkal szórakoztatták a lakókat.

A Ferencvárosban, a Fradi-pályához közel lakó kicsi Balázs Fecónak mindez nagyon megtetszett, ezért karácsonyra tangóharmonikát kért, amelyen hallás után megtanult pár dalt. Egyszer vasárnap délben nem érkezett vándorzenész, és csend honolt a bérház udvarán. Fecó fogta magát, kiment a földszinti lakásból, játszani kezdett és meglepetésére újságpapírba csomagolva dobálni kezdték neki is az aprópénzt. Valahogy innen számítja zenész pályáját.

Fecó a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt, és tagja lett az iskolai zenekarnak.

Közben jött a beat, és ahogy egy egész generációt, őt is magával sodorták az események.

1967-ben került az akkor még slágerzenét, majd később rockosabb irányba induló Neotonba, amellyel 1971-ben Bolond város címmel készíthetett lemezt a két társalapító, Pásztor László és Galácz Lajos, valamint Som Lajos és Debreczeni Ferenc társaságában. 1972-ben Som Lajossal kivált a zenekarból, és a korszak legnagyobbjával, Radics Béla gitárossal és az exMetro-dobos Brunner Győzővel megalapították a hatalmas sikereket arató, ám lemezgyári vonalon sikertelen Taurus XT-t, az első magyar hard rock zenekart, amely egy év után 1973ban szétesett. Ekkor alapozódott meg az a szereposztás, melyet később a Korál együttesben is láthattunk: Fecó tökéletesen ellenpontozta líraibb, komolyzenéből hozott dallamvilágát a hard rock keménységével. Némi vendéglátós kitérő után már Korál néven kísérte sűrűn változó társaival Koncz Zsuzsát, bár már ez idő tájt készültek felvételek, sőt az első Korál-sláger, a Hazafelé ekkor íródott (Földes László írta a dalszöveget Rusz László álnéven). A klasszikus Korál – Fischer László gitáros, Scholler Zsolt, majd 1983-tól Fekete Tibor Samu basszusgitáros, Pados Zoltán, Papp Tamás, majd 1980-tól Dorozsmai Péter dobos – születése 1978-hoz kötődik, amikor már néhai zenésztársa, Som Lajos jóvoltából már csúcsra járatódott a Piramis.

A Tauruson kívüli összekötő kapocs a dalszövegíró Horváth Attila, aki mindkét zenekar számára írta a szövegeket, Fecó számára Horváth a Korál láthatatlan örökös tagja. 1980-as első albumuk iegyrészt tisztelgés a taurusi múlt előtt a Korál-jelenébe szőve: nem utolsósorban itt hallható minden idők egyik legszebb magyar lírai szerzeménye, a Maradj velem. Az 1981-es táncdalfesztiválon a Homok a szélben című dal harmadik helyezést ért el, és bár a legenda szerint a zsűri egyértelműen a Korált hozta ki győztesnek, a szovjet zsűrielnöknél „ha nem lennék szabad, élni sem tudnék” sor kiverte a biztosítékot, és megvétózta az eredményt.

Fecó a nyolcvanas évek közepétől váltott, szüneteltette az addig jellemzően évi 460 (!) koncertet adó Korált, szólókarrierbe kezdett, filmzenéket írt – Gondviselés, Laura, Vakvilágban, A pókok, Nyolc évszak –, de karitatív tevékenységével sikeresen felújították a sitkei kápolnát, mely köré egy fesztivál is szerveződött. Írt oratóriumot A kőfalak leomlanak

KORÁL 1978

címmel, könyvet, a Korál pedig időről időre összeáll. legutóbb 2018 tavaszán, megünnepelendő a negyven éves születésnapot. n –AJM– ILLUSZTRÁCIÓ: NÉMETH GYULA (DAL+SZERZŐ) FOTÓ: FORTEPAN / URBÁN TAMÁS

ARTISJUS-DÍJ ÉLETMŰDÍJ (2010)

45

46 46

GALÉRIA

KOPASZKUTYA, SZOLNOK, 1981.04.06.

NE KIRÁLYOK KUTYÁJA! Régóta tervezgetünk egy olyan sorozatot, ahol a múlt egy-egy eseményét osztjuk meg galéria formában,. Íme az első. „Voltam már Hobo-koncerten, s egy pillanatig sem unatkoztam. Érdeklődéssel, várakozással ültem le megnézni Szomjas György Kopaszkutya című filmjét – ahol úgyszólván pillanat sem múlik el Hobóék nélkül. Magam voltam a legjobban elkeseredve, hogy egy idő után küszködnöm kellett figyelmem ébrentartásáért"– kezdi kritikáját Papp Zsolt a Filmvilág 81 szeptemberi számában.

Fanyalgásával nem volt egyedül. Erdős Péter sem rajongott a máig legsikeresebb magyar rockfilmért, melynek elkészítését megakadályozni ugyan nem tudta, de sikerült a bemutatót a budapesti Corvin moziból Szolnokra, az Országos Ifjúsági Filmnapokra száműznie. (A háromnapos fesztiválon még három filmet mutattak be: Almási Tamás Ballagását, Szalai Györgyi Dédelgetett kedvenceinkjét és Tarr Béla Szabadgyalogját). A fesztivál zárókoncertje a Hobo Blues Band és a P. Mobil közös fellépése volt.

A Hobo már egy nappal korábban is szerepelt a fesztivál egyik műsorában, amit a tizenévesekből álló közönség a korabeli hiradások szerint a zenekar színpadra lépéséig végigfütyült, így a rendezők arra számítottak, hogy az április 6-i koncert sem múlik el balhé nélkül. Fokozta a hangulatot, hogy a koncert gerincét adó Kopaszkutya anyagát Erdős nem engedte kiadni lemezen.

Hatalmas tömeg gyűlt össze a Tiszaligeti Sportcsarnokban melyet a rendőrség ifjúgárdisták segítségével próbált kordában tartani. „Egyébként a közönség létszámára és felfokozott hangulatára jellemző, hogy a merevített acélból készült kordont úgy elgörbítették, mintha csak rongyból lett volna” – mesélte Schuszter Lóri egy interjúban pár éve.Végül balhé nem volt, nem úgy, mint 3 évvel később, mikor a karhatalom kardlappal verte szét a pusztavacsi békefesztivál közönségét.

Urbán Tamás (kinek jelentőségét már méltattuk e magazinban) készített fotókat a koncerten, melynek hanganyaga a Rockinform Magazin cd-mellékleteként 2012-ben, 30 évvel később jelent meg. n –AJM–, FOTÓ: FORTEPAN / URBÁN TAMÁS

47

IRODALOM

SZINDBÁD, A FORRADALMÁR 4. FEJEZET

A történelem vége (részlet)

ℹ csabai lászló 1969-ben született Nyíregyházán, és egy szegedi, majd zwickaui megszakítás után most is ebben a városban él (bár saját bevallása szerint folyton Szibériába vágyik). Könyvtáros-nyelvtanárként dolgozik egy helyi szakközépiskolában. Írásait számos folyóirat közölte, A legyőzött című elbeszélésének adaptációját a Magyar Rádió mutatta be. A szakmai zsűri 2018-ban Artisjus-díjjal tüntette ki a Szindbád, a forradalmár című könyvéért. A Szindbád, a detektív (2010) és a Szindbád Szibériában (2013) után ez már a harmadik Szindbád-története. „A mai prózában szinte különlegességként igazi kalandregényt írt, ráadásul a legnehezebb fajtából, a detektívtörténetből” – írta méltatásában a díjazott könyvről Margócsy István irodalomtörténész. „E Szindbád-történetek olyanok, mint a régi-régi kalandregények: az izgalmas történetekkel, feszült cselekménnyel mindig a feltárt viszonyok végtelen bonyolultságára hívják fel a figyelmet”.

BOOK CSABAI LÁSZLÓ: SZINDBÁD, A FORRADALMÁR MAGVETŐ, 2017.

– Magyar munkások! Elvtársaim! Olyan esemény zajlik most le előttetek, amit életetek végéig emlegetni fogtok. Amiről úgy beszéltek majd unokáitoknak, mint ahogy dédnagyapátok mesélt nektek Kossuth toborzókörútjáról, a nyárligeti honvédek és népfölkelők dicsőséges helytállásáról a szabadságharcban. De míg Kossuth és Petőfi forradalma az egyház és az európai reakció összefogása miatt elbukott, népi demokratikus forradalmunk feltartóztathatatlanul halad a végső győzelem felé, hisz olyan erők állnak mögötte, mint a nagy Szovjetunió, és annak vezére, a magyar nép barátja: a hős Sztálin.

Görbedi vár, hogy a Generalisszimusz nevének kiejtését megtapsolja a közönség, de az nem eléggé képzett még ehhez. Viszont egyre közelebb húzódnak az emberek, a cigaretták elhamvadnak a kezekben. Figyelnek, feszülten. A szónok megnyugszik, szabadabban beszél tovább: – Hosszú sora van annak, itt miért most tudja kezébe venni a dolgozó nép a sorsát. Tudnotok kell, hogy amiként Marx Károly, a proletariátus atyja mondta: „A történelem az osztályharcok története.” Amikor az emberek annyira elszaporodtak a Földön, hogy vadászatból és gyűjtögetésből nem tudtak megélni, államokat hoztak létre. Ezekben a papok és a legerőszakosabb harcosok rabszolgasorba hajtották a népet, s ezzel létrehozták az ókort. Egyiptomban rabszolgaproletárok építették a piramisokat a nem létező isteneknek, a fáraók, papok, urak meg hajókáztak a Nílus folyón, vízilóra vadásztak, szeretőket tartottak.

Rabszolgák milliói építették fel a nagy piramist, kétmillió kőtömbből. De nem akkorák voltak azok a kőtömbök, mint amilyeneket mifelénk faragnak a kőművesek kapudísznek, hanem akkorák, mint egy pajta. Hullottak az emberek, míg mindet felcűgölték. Mivel Egyiptom sivatagban fekszik, a Nílus vizét kellett elvezetni az öntözéshez. Egyiptom a Nílus ajándéka, ezt mindenki tudja! A rabszolga-proletárok több millió sadufnak nevezett, a mi gémeskútjainkhoz hasonló szerkezetet állítottak föl a víz átemeléséhez. És millió meg millió kilométer öntözőcsatornát építettek. Ezek vékony csatornák voltak, egy ember át tudta ugrani őket, de összesen annyi köbméter földet ástak ki, amennyi elég lenne a Dunát elterelni Moszkvába. Persze, minek vinnénk oda a Dunát? Moszkvában van elég víz.

A nagy Szovjetuniónak Türkmenisztánban meg Üzbegisztánban vannak sivatagos területei, ám nemsokára oda is eljut az éltető folyóvíz. Nagy tervek készültek erre.

Gépek fogják ásni a folyómedret. De Egyiptomban folyt a munkások könnye és vére, hátuk barázdás volt a rabszolgahajcsárok korbácsütéseitől. Nem mertek fellázadni, mert azt hitték, a fáraó az isten, és az nem engedi be az engedetleneket a Paradicsomba. Nem voltak ideológiailag eléggé képzettek. Ez a helyzet!

„

49

GO:MIXER PRO AUDIÓ KEVERŐ OKOSTELEFONOKHOZ

Ha zenészként, podcasterként vagy streamerként átütő végeredményt szeretnél, kulcsfontosságú a hangminőség.

Az okostelefon beépített mikrofonja jó szolgálatot tehet a mindennapokban, de igazi hatást gyakorolni a hallgatóságra csak kiemelkedő minőséggel és az hang széleskörűbb kezelhetőségével lehet. A Roland GO:MIXER PRO-val a lehető legegyszerűbben csatlakoztathatsz és keverhetsz kilenc audiobemenetet, beleértve egy profi kondenzátor-mikrofont, gitárt/basszusgitárt és vonal-jelszintű készülékeket. Csatlakoztasd, állítsd be a hangerőt és máris kezdődhet a felvétel! A sztereó audiokimenet közvetlenül küldhető el az okostelefonra és azonnal feltölthető, illetve megosztható.

WWW.ROLAND.COM/HU

50