Dal+Szerző magazin 2013/04

dal+ szerző AZ ARTISJUS INGYENES ZENEIPARI, KULTURÁLIS MAGAZINJA I MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE I MMXIII / IV. I

www.artisjus.hu

HA BÁRHOVÁ KÖLTÖZHET­N ÉNK, MENJÜNK HAZA! EÖTVÖS PÉTER REKLÁMFELÜLET KIADÓ Szponzoráció a könnyűzenében SEHONNAI SIVATAG Quimby-interjú EGYES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY JELEN IDŐ Beszélgetés Ákossal

1

EDITORIAL

TARTALOM

2 HÍREK 6 REKLÁMFELÜLET KIADÓ SZPONZORÁCIÓ A KÖNNYŰZENÉBEN 10 CSAK FIGYELEK ÉS VÁROK MORNINGDEER } 11 BUDAPEST–MOSZKVA–JEREVÁN TENGELY

Mindannyian a bőrünkön érezzük, hogy egy előadó, egy produkció fenntartható működéséhez sokszor nem elég az a forrás, amit koncertgázsiból, jogdíjbevételekből jön ös�sze,: vagy a zsebünkbe nyúlunk, vagy pályázunk vagy kutatni kezdünk szponzor után.

Mostani számunkban megpróbáltuk körbejárni, milyen típusú szponzorációk működhetnek ma Magyarországon, milyenek a tapasztalatok pro és kontra, lehetséges-e egyáltalán jövőkép. Novemberi próbaterem-körkérdésünk kiértékelt eredménye a számunkra oly kedves grafikonok formájában böngészhető. Címlapunkon pedig egy igazi komolyzenei világsztár Eötvös Péter zeneszerző, karmester személyében, míg a hazai popnagyságok közül a szóló karrierjének jubileumát ünneplő Ákos, a három év után új lemezzel érkező Quimby tagsága is megszólal. Továbbra is keressük az izgalmas, előre mutató produkciókat, így bemutatjuk a Magyarország-Örményországtengelyen mozgó Wattican Punk Balletet, illletve a Budapest-Tokió vonalon egyre ismertebb morningdeert. A Heilig nevet nem hiszem, hogy be kell mutatni: karácsonyi számunkban apa és fia mesél zenei gyökerekről, míg irodalmi rovatunkban egy korábbi számunkban meginterjúvolt úriember, Szálinger Balázs verse olvasható.

Mindenkinek nagyon boldog karácsonyt és boldog új évet kívánunk. n A SZERK.

WATTICAN PUNK BALLET 12 SEHONNAI SIVATAG QUIMBY-INTERJÚ } 18 EGYES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY, JELEN IDŐ BESZÉLGETÉS KOVÁCS ÁKOSSAL 24 LISTÁK, MAGYARÁZATOK 28 HA BÁRHOVA KÖLTÖZHETNÉNK, MENJÜNK HAZA! EÖTVÖS PÉTER-INTERJÚ } 32 PROGRAMAJÁNLÓ 3.

PROGRAMOK IPADRE 34 PRÓBATEREM-FELMÉRÉS 46 TOP5 KARÁCSONYI DAL 38 REKLÁM, DALOK, JOGOK JOGI ESETEK 40 AZ ÖNKIFEJEZÉS SZÁMÍTOTT HEILIG GÁBOR ÉS HEILIG TAMÁS MESÉL } 46 ZSÜTI DAL+SZÖVEG 48 SZÁLINGER BALÁZS: SZŐLŐSZÍNHÁZ IRODALOM

2

IMPRESSZUM

10 EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA KINŐTT A SEMMIBŐL EGY SPONTÁN ZENEI ALMŰFAJ, AMIT JOBB HÍJÁN HÁLÓSZOBAPOPNAK SZOKÁS NEVEZNI

12 KORÁBBAN SOKKAL TÖBB LOMOT FÖLCIPELTÜNK A STÚDIÓBA, MOST MEG „ITT EZ AZ ERŐSÍTŐ, OTT AZ A DOB, FÖLJÁTSSZUK AZON”...

DAL+SZERZÔ

Az ARTISJUS negyedéves magazinja MMXIII. negyedik negyedév Kiadja az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület megbízásából a BPRNR Kft. (1119 Budapest, Bikszádi utca 9/b) Felelős kiadó: Dr. Szinger András (ARTISJUS) Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Bihari Balázs, Madarász Iván, Tóth Péter Benjamin, Victor Máté Ebben a számban közremûködtek: Bihari Balázs, Hegyi György, Horváth Márton, Nagy Győző, Nagy Kátya, Németh Marcell, Tóth Péter Benjamin Lapterv / tördelés: typoslave (info@typoslave.hu) Címlap: Fotó: Nagyillés Szilárd Korrektor: Kótai Kata

28

Nyomdai kivitelezés: Color Pack Zrt. 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos u. 4.

A ZENEKARI ÁROKBÓL

Értékesítési képviselet: Cser Kft., 1114 Budapest, Ulászló utca 8.

E-mail: info@csermedia.hu / Tel.: +36-1 206 25 83

KILÉPŐ HANG TELJESEN MÁS AKUSZTIKÁT KELT, MINT A SZÍNPADRÓL MEGSZÓLALÓ

40 A GENERÁCIÓM NAGY RÉSZE ÚGYNEVEZETT „BEATLES-ÁLDOZAT”

Jogkezelés zölden: Az Artisjus vigyáz a környezetre. A Dal+Szerző magazint újrahasznosított papírra, környezetbarát technológiával nyomtatjuk. A magazin elektronikus változata elérhető a www.dalszerzo.hu oldalon.

Ha szeretnéd lemondani a papír alapú Dal+Szerzőt, és kizárólag elektronikusan olvasnád, küldj egy e-mailt az adataiddal a kommunikacio@artisjus.com címre.

A Dal+Szerző költségei: Amikor a Dal+Szerző magazin kiadása mellett döntöttünk, kulcskérdés volt, hogy ez az aktívabb és nyitottabb forma ne növelje a kommunikációra szánt költségeket. Ezért a magazin indításával a régi Artisjus Évkönyvet megszüntetjük, a tagoknak szóló éves jelentést pedig elektronikus változatban készítjük, amivel jelentős nyomdai és postaköltséget spórolunk. A magazin reklámokat is tartalmaz, ezzel szintén a költségeket csökkentjük.

Cikk- és hírjavaslatokat várunk a kommunikacio@artisjus.com címre.

A cikkek válogatásánál a témák egyensúlyára vagyunk figyelemmel – műfajok, korosztályok, nemek szerint.

ISSN 2063-4188

HÍREK

d+sz hírek művészpetíció és törvénymódosítás „A jogdíj a szerzők, előadók fizetése. Egyedül a mi jogunk, hogy döntsünk e pénzek sorsa felől. Visszautasítjuk a beavatkozást a magánautonómiánkba, és elvárjuk, hogy bármilyen rendszerszintű módosítás előtt az alkotmányos véleményezési jogunkkal élhessünk” – áll abban a nyílt levélben, amit október elején 1500 művész írt alá. A petíció egy olyan törvénymódosítás ellen született, melynek következtében a magánmásolásokért a művészeket megillető jövedelmek 25%-át átterelik a Nemzeti Kulturális Alapba, amely saját hatáskörében dönt annak sorsáról. A módosító javaslatot október 7-én – a tiltakozó aláírások ellenére – elfogadta az Országgyűlés.

A változás érinti azokat a szociális-kulturális levonásokat is, amelyek 70%-át a jogkezelők már 2012 januárjától az NKAnak utalták át. E keret felhasználásának céljaira és arányaira korábban meghatározó befolyással bírtak az alkotók: az átadás az ő Támogatási Politikájuknak megfelelően, szerződés alapján történt, és volt egy külön e keret elosztására létrehozott 8 fős kuratórium, amelybe 4 tagot delegálhattak. A mostani módosítás mindhárom garanciális elemet gyengítette vagy kiiktatta.

A tervek szerint 2014 elejére feláll egy új NKA Zenei Kollégium, ami a zenei források fölött rendelkezni fog majd. európai irányelv a jogkezelésről Az Európai Parlament Jogi Bizottsága no­ vember végén elfogadta a közös jogkezelési irányelv szövegét. Ez azt jelenti, hogy innentől már sima útja lesz a jogszabálynak a 2014 elején történő formális elfogadásig.

Az irányelv két fő témával foglalkozik: egyrészt egységesíti a közös jogkezelőkre vonatkozó működési és átláthatósági szabályokat, kiemelve az alkotók központi szerepét, amit saját jogkezelő egyesületeik felügyeletében betöltenek. Másrészt a határon átnyúló online zenei szolgáltatások jogosítására vonatkozóan is új szabályok

2

mmxiii.iv születnek: a közös jogkezelők Európaszerte új, innovatív megoldásokkal jelentkeznek, hogy támogassák az online zenei piac fejlődését. Az együttműködések két fő iránya a bonyolult multiterritoriális engedélyek leegyszerűsítése, illetve az adatfeldolgozások közös hatékonyabbá tétele. izé – négyszer „Kezdő zenész vagy és szeretnéd képezni magad, de nem tudod, hol kezdd el?

Szeretnél tájékozódni, hogyan indítsd be karriered? Vagy már egy ideje zenélsz és szeretnél hasznos tippeket, nemzetközi példákat látni arra, hogyan érvényesülhetsz te vagy a bandád 2013-ban?” Ezzel a felütéssel hívja a zenészeket az Artisjus új, havi rendszerességű Interaktív Zenei Ébresztő (IZÉ) workshop sorozatára.

A Kolorban megrendezett beszélgetések két részből állnak: először a zenei élet egy inspiratív személyiségével beszélget Horváth Gergely (MR2 Petőfi Rádió, Kultúrfitnesz), ezt követően a szervezők kerekasztal-beszélgetés formájában keresik a válaszokat a zeneipar legaktuálisabb kérdéseire szakemberek bevonásával. üreshordozódíj-tételek a jövő évben 1982 óta magyar jogszabály, 2001 óta európai uniós irányelv is rendelkezik arról, hogy ha egy ország szabaddá akarja tenni a zenei és filmes magánmásolásokat polgárainak, az alkotókat, előadókat és kiadókat kompenzálnia kell. Ennek eszköze az üres hordozó díj, amely a kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába kerül beépítésre.

Idén először a szerzők, előadók és kiadók jogkezelői nagyobb gazdasági elemzést készíttettek arról, hogy milyen díjterhelés lehet indokolt Magyarországon, és hogy az alkalmazott tarifarendszer megfelelő-e a célok elérésére. A tanulmány kimutatta, hogy a szabad zenei magánmásolások által generált fogyasztói többlet társadalmi szinten több mint 10 milliárd forint – azaz maguk a ze-

nehallgatók, zenerajongók legalább ennyire értékelik azt a szabadságot, amit az üres hordozó díj jelent nekik. Ez a többlet lényegesen meghaladja az üres hordozó díj bevételeket (2012: 3,6 mrd Ft), amik tehát országos szinten nem tekinthetők magasnak.

Ugyanakkor azt is kimutatta a felmérés, hogy európai összehasonlításban a magyar díjrendszer kevés hordozótípust fed le, és azokra nézve ezért fajlagosan viszonylag magas díjat terhel. Ezt az eredményt figyelembe véve a jogkezelők és a díjfizetők 2014-re olyan megállapodásra jutottak, ami egy lépésben jelentősen (20-30%-kal) csökkenti a mobiltelefonok és a digitális televíziózásnál műsorrögzítésre használt eszközök jogdíját, ugyanakkor kiterjeszti a díjfizetési kötelezettséget a táblagépekre is. önképző magyar zeneszerzők A magyar zeneiskolai rendszer közismerten erős, és az aktív magyar könnyűzenészek kétharmada már gyerekkorában is érdeklődött a hangszeres zenetanulás iránt.

Ez derült ki az Artisjus 2013. szeptemberi felméréséből, amelyben több mint 600 zeneszerző, szövegíró vett részt.

A ma aktív könnyűzenészek közel fele (47%) zongorán, negyede (25%) pedig gitáron tanult klasszikus zenét. Úgy tűnik, amint egy fiatal könnyűzenére adja a fejét, már nem számíthat tovább a hagyományos zeneiskolai rendszerre: a zenészek háromnegyede ezen a rendszeren kívül szívta fel a könnyűzenei hangszeres tudását. Több mint felük (50,8%) a zeneiskolai rendszer elhagyása után kizárólag önképzéssel fejlesztette magát.

Az önképzés forrásai között ma már a vezető helyen az internetes források: videók, oktatófilmek, podcastok állnak – ezeket a könnyűzenészek 59%-a használja, használta hangszeres tudásának bővítésére. A második helyen az oktatókönyvek, tankönyvek állnak 55%-kal, de sokan jegyezték meg a kérdőív kitöltése során, hogy a legtöbbet mégis a zenésztársaktól tanultak.

HÍREK

d+sz hírek A hagyományos zeneiskolai rendszer még inkább elengedi a könnyűzenészek kezét, ha alkotómunkára adják fejüket. A magyar könnyűzenei alkotók mindössze 15,6%-a, a szövegíróknak csak 3,7%-a tanulta ezt a mesterséget iskolai keretek között. rejtő jenő közkincsben Alaptétel: a szerzői jog a szerző halála után 70 évig védi az alkotásokat, és mindig de­ cem­ber 31-éig tart a jogi oltalom. 2014. január 1-jétől tehát azon szerzők művei hasz­nálhatók fel szabadon, akik 1943-ban huny­tak el. Ezúttal is viszonylag kevés olyan szer­ző jogai járnak le, akinek műveit még ma is sokszor használják fel; a legismertebb ilyen alkotó Rejtő Jenő.

Azzal, hogy a Rejtő-művek közkincsbe kerülnek, mostantól a jogutódok engedélye nélkül lehet a könyveket újból kiadni, megfilmesíteni, interneten közvetíteni – vagy ép­pen megzenésíteni, átdolgozni. Egy dolog ma­rad továbbra is sérthetetlen: a szerző névjoga. Ez azt jelenti, hogy a szerzői jog lejárta ellenére senki nem állíthatja, hogy ő írta volna Senki Alfonz vagy Fülig Jimmy kalandjait. egységes rádiós játszási listák Az Artisjus, az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a MAHASZ és a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság 2014. január 1-jétől egységesíti a rádiós játszási listákra vonatkozó adatszolgáltatási szabványát.

A három jogkezelő a rádiós jogdíjak felosztásához, az NMHH pedig törvényben írt ellenőrzési feladatainak ellátásához használja a rádiós játszási adatokat. Eddig azonban a csatornák három eltérő formátumban szolgáltattak adatot ezeknek a szervezeteknek, annak ellenére, hogy az igényelt adatok körében nagy átfedés volt.

A 2014. január 1-jétől megvalósuló egységesítés a rádiós oldalról több szereplő hangsúlyos kérése volt, az egyszerűbb és kisebb adminisztrációval járó folyamatok elérése érdekében. n

mmxiii.iv REJTŐ JENŐ 2014.

JANUÁR 1-JÉTŐL TEHÁT AZON SZERZŐK MŰVEI HASZNÁLHATÓK FEL SZABADON, AKIK 1943-BAN HUNYTAK EL.

IZÉ A ZENEI ÉLET EGY-EGY INSPIRATÍV SZEMÉLYISÉGÉVEL – ITT SEBŐ FERENCCEL – BESZÉLGET HORVÁTH GERGELY (MR2 PETŐFI RÁDIÓ, KULTÚRFITNESZ)

EGYSÉGES ADATSZOLGÁLTATÁS 2014.

JANUÁR 1-JÉTŐL EGYSÉGESÍTIK A RÁDIÓS JÁTSZÁSI LISTÁKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNYÁT

3

MEMENTO MORI

őz zsolt, pribil györgy Gyászol a magyar zenésztársadalom: október elején 44 éves korában elhunyt Őz Zsolt, a Vidámpark zenekar frontember-dalszerzője, újságíró, majd október 16-án autóbalesetben meghalt Pribil György gitáros-dalszerző. 46 éves volt.

Hivatalosan ötvenegy dalt jegyez Őz Zsolt dalszerzői életműve, míg Pribil Gyurié száztizenegyet, de nyilvánvaló, hogy munkásságuk nem feltétlenül számokban fejezhető ki, sőt. Míg a hazai bluesvilágban és a nagy magyar undergroundban oly népszerű S-Modellben, majd a Kimnowakban országos ismertségre szert tett Pribil dalai közül számos bekerült a hivatalos mainstream kánonba – Gyémánt, Hol van az a nyár? stb. –, mindenki Őzikéje nem kereste a népszerűséget, de nem is találta meg őt a mainstream, pedig dalai egyértelműen a kilencvenes évek alternatív zenei világának pontos lenyomatai, nyugodtan odatehetők a Kispál és a Borz vagy a Pál Utcai Fiúk legklasszabb pillanatai mellé. Őzike, a „csepeli Lou Reed”, akiről mindenkinek van egy szürreális története, aki a dél-pesti kocsmavilág megéneklője, aki Rakkendroll című, mroz´eki, rejtői hangulatú könyvében írta le, hogyan éli helyettünk koncertről koncertre, kocsmából kocsmába, elvonóról elvonóra, lányoktól lányokig rakendroll-életét.

A számos gitáros számára példakép Pribil Gyuri már tizennyolc évesen szintén a színpadon állt, játszott a Topo Neurockban, az Állati Elmékben, megalapította az S-Modellt, de a Kimnowakkal eltöltött időszak volt a leglátványosabb. A látványos népszerűség múltával is sok produkcióban dolgozott, Ganxsta Zolee-tól kezdve Pierrot-n át Hobóig, sőt a Dunakanyar legismertebb szarvasgomba-szakértőjévé is kiképezte magát. Őzike halála nem volt váratlan, mégis mindenkit megdöbbentett, Pribil autóbalesete váratlan volt és sokkoló: bár sokan egy korszakot zárnak halálukkal, a nekrológok nagy száma, a két szerző emlékkoncertjén megjelent rajongók mennyisége arra enged következtetni, hogy dalaik vidáman élik tovább életüket, függetlenül attól, hogy a média foglalkozik velük vagy sem. n -BÉBÉ-, FOTÓ: Glódi Balázs (ŐZIKE ÉS DÖNCI)

HÍREK

5

SZPONZORÁCIÓ A KÖNNYŰZENÉBEN

REKLÁMFELÜLET KIADÓ Korábban a cd-terjesztés jelentette a fő bevételi forrást a zenészeknek, ám azzal, hogy a fizikai hordozók forgalmazása már nem hoz releváns bevételt, máshonnan kell megteremteni a produkció működéséhez szükséges ös�szeget. És a show-nak mennie kell, így napjainkban a zenészek már nem az aranylemez megszerzéséhez, hanem a szponzori szerződésekhez gyűjtik a rajongókat. Milyen útjai vannak ma Magyarországon a szponzorációnak, mire számíthatnak a zenészek egy effajta együttműködésnél és mit tegyenek, ha támogatóra van szükségük?

6

SZPONZORÁCIÓ

A szponzoráció egy kétoldalú üzleti megállapodás. A cégek ingyen ruhával, italokkal vagy szolgáltatásokkal támogatják a művészeket, azzal a céllal, hogy a zenésznek, zenekarnak köszönhetően szélesebb közönséghez is eljusson a termék, így reklámozva ezzel a céget. A támogatásoknak arculatépítő szerepe is van, például egy zenekar segítségével próbálnak meg a vevőknek átadni egy életérzést, a márka által képviselt szellemiséget. Így mindkét fél számára fontos, hogy olyan együttműködés szülessen, amellyel a banda azonosulni tud. Alapvetően három formája létezik a szponzorációnak: a barterszerződések, az anyagi támogatás és a tárgyi szponzoráció. nem a ruha teszi…

A márka öltöztet. Árulkodhat tradícióról, minőségről, kényelemről vagy éppen eleganciáról, így ruha szponzorációnál sem elhanyagolható szempont, hogy ki mit visel. Általánosságban ez a legkönnyebben elérhető támogatás, és legtöbbször nem jár anyagi juttatással, de karrier kezdetén jelentősen csökkentheti a művész költségeit, ha egy cég öltözteti.

lájkhatalom Néhány támogatási formánál az dönthet egy-egy zenekar sorsáról, hogy hányan „lájkolják” őket. Ilyen a Suzuki viaDAL nevű szponzorációs programja, melyben hétről hétre csapatok küzdenek meg online a rajongók lájkjaiért, és azok a bandák juthatnak hozzá az egymilliós videóhoz, amelyek a negyedik körben is elnyerik a többség tetszését. Így készült klip többek között az Intim Torna Illegál Mennyország kapujában című számához, a Kiscsillag Őrkutyájához, vagy legutóbb a Kozmosz zenekar Stabil oldalfekvéséhez is.

Szerencsés egymásra találás volt a Kerekes Band és a Tisza cipő kapcsolata: „A Belga zenekar menedzsere, Kathy Zsolt mutatott be a Tisza Cipősöknek 2008-ban, de már korábban megkerestük őket, hogy párhuzamot vélünk felfedezni a két brand között, mind szellemiségben, mind arculatban. A tárgyi szponzoráción kívül fontos nekünk az az érzés, ami eltölt minket, amikor hordjuk a Tisza cipőt és ruházatot. A Kerekes Band és a Tisza Cipő között működik a kölcsönös szeretet, ami legtöbbször csak blöff vagy blabla. A Tisza emellett egységes arculatot adott a zenekarnak a színpadon, másrészt egy idő után észrevettük, hogy egyre több rajongó hord Tisza cipőt. Ráadásul a Tisza által közvetített életérzést a zenekarhoz is hozzákapcsolták a rajongók: egy értéket és minőséget képviselő, múlttal rendelkező mai márka, ami a fiatalos és igényes közönséget célozza meg” – meséli Fehér Zsombor, a zenekar furulyavirtuóza.

Herczeg Zoltán divattervező, a zenészek pártfogója. Rendszeres látogatója a honi zenekarok koncertjeinek, fesztiváloknak, a friss tehetségek cd-iből pedig egyszerre többet is vesz, hogy barátainak is ajándékozzon belőle. Igény szerint fellépőruhával vagy személyre szabott öltözettel támogatja a zenekarokat, akik cserébe fellépnek bemutatóin, így láthattunk már divatbemutatót többek között az IHM-mel, a Hooligansszel vagy a Turbóval együttműködve is, segítsége inkább a mecenatúra hagyományait őrzi: „Idehaza a szigorúan üzleti alapú szponzoráció sajnos nem nagyon éri meg pénzügyileg, hozzáteszem: nagyon szomorúan mondom ezt. Nincs sztárkultusz, nincs sztárkultúra, mint például Amerikában, itt nincsenek követők, legalábbis nem tudnék megnevezni egyetlen zenekart vagy előadót se, aki komoly divatot teremtett itthon. Ellenben, ha szeretek valamit, támogatom, ha érdemesnek tartom művészileg, szponzorálhatom, mert megtehetem, de nem várok tőle nagy bevételt. Közgazdasági értelemben a szponzoráció egy kétoldalú üzleti megállapodás lenne ugyanis, ami arról szólna, hogy te támogatsz egy ismert vagy elismert művészt mondjuk ingyen fellépő ruhákkal, mert ez neked utóbb üzletet hozhat például az adott zenekar rajongói vagy egy szélesebb közönség révén, mert sokan látják, hallják, ismerik, tehát mint kommunikációs csatorna szolgál, reklámoz téged. Ez leírva szép, csak sajnos nem működik, inkább a mecenatúra, az önzetlen támogatás vagy a baráti segítség jellemző, ha közös a hang az adott művésszel. Miller Zoli menedzsmentje felhívott nemrég, hogy támogatnám-e 20 éves szakmai pályafutásának és 40 éves születésnapjának ünnepi gálakoncertjét a Müpában, és mivel nagyon szeretem Zolit és sokra tartom a munkásságát, elsőre igent mondtam. Ez sokkal inkább presztízs-, mint pénzkérdés.”

Míg a „lájkolós” versenyeknél elsősorban azoknak van esélyük, akik már szert tettek bizonyos ismertségre, egyes brandek már-már A&R tevékenységet is folytatnak, mint a BURN Studios Residency programjával vagy a Hard Rock Cafe, Hard Rock Rising nevű bandák közti harcával.

Ezeknél a megmérettetéseknél a nyertes zenészeknek különleges fellépési lehetőségeket biztosítanak. A BURN dj-tehetségei Ibizára juthatnak el egy nemzetközi szakmai konferenciára (International Music Summit), majd rezidensként kapnak esélyt három prominens helyi klubban.

A Hard Rock Rising helyi győztesei pedig a nemzetközi megmérettetésen túl további fellépési lehetőségeket és anyagi támogatást kaptak. Balla Máté, az Ivan & The 

7

SZPONZORÁCIÓ

 Parazol Hard Rock Café-s győzelmében a szakmai visszajelzéseket tartotta a legfontosabbnak.

A banda sikerszériája azóta is tart, nemrég Amerikában is turnézott. nincsen zsé! Ám a szponzori megkeresések csak a legritkább esetben hullnak az ölekbe. Tóth Gergely, a Magneoton Kiadó menedzsere és a Blind Myself zenekar énekese szerint ma már a kiadók nem nagyon fektetnek pénzt az előadókba, sokkal inkább jellemző a 360 fokos egyezség kötése, mely magába foglalja a menedzsmentet, a koncertszervezést és néhány esetben a merchandise-t is. Éppen ezért náluk külön business development személy foglalkozik a zenekari szponzorkereséssel: „A szponzorok nem állnak sorba, hogy pénzt invesztáljanak a zenekarokba. Azt veszem észre, hogy inkább akkor fordulnak zenekarokhoz, ha a termékük célcsoportja a 19-29 éves korosztálynak szól vagy egy bizonyos zenei blokkhoz köthető. Egyezség esetén bizonyos cégek esetében kell a termékmegjelenítés. Nem fognak másnap tömegek sorban állni, ha egy Sony fejhallgatót látnak a főszereplő nyakában, de az ilyen együttműködések során a szponzorok egyrészt a kultúrát támogatják, másrészt pedig mindenhol leszúrnak egy kicsit, ami szerintem tök jó reklám egy márkának.”

amelyek már önmagukban is támogatják a szponzorált rövid vagy hosszú távú céljainak elérését, de közben a szponzor számára is biztosítják a megfelelő megjelenést. A mi esetünkben az OTP-s együttműködés lehetővé tette, hogy a lemezmegjelenésünk előtti és alatti időszakban friss tartalmakkal, sok helyen és látványosan kommunikálhassunk a közönségünkkel, egy nagy múltú, mindenki által ismert, sikeres márka oldalán pedig olyanokkal is megismertessük a zenekart, akik eddig még nem hallottak rólunk. Erre a pozitív indításra a Red Bull ’Brandwagen’ elnevezésű, egyedi megjelenésű, utazó koncerthelyszínének segítségével tudtunk ráerősíteni, mivel egy intenzív, négynapos országjárás alatt hat, számunkra fontos A Red Bull szponzori tevékenysége talán az egyik legszembetű- városba tudtuk eljuttatni új lemezünket személyesen.” nőbb, köszönhetően Made In Garage sorozatának és a Red Bull Pilvaker versenynek. A Made In Garage célja, hogy egy feltörekvő adok-kapok zenekarnak elkészítse első profi videoklipjét, követve a szlogent, Természetesen juttatásaikért cserébe a szponzoroknak is vannak hogy „szárnyakat adjanak” neki. elvárásaik és a leghasznosabb, ha rögtön az együttműködés létrejöttekor tisztázzák a felek, hogy mit várhatnak el egymástól.

Takács Ákos brand menedzser szerint náluk a márka szempontjá- Ingyenes fellépéseket céges rendezvényeken? Legyen a termék ból a legfontosabb dolog a hitelesség, ami abban mutatkozik meg, arca? A ruhájuk hordását tévéműsorokban? Termékelhelyezést hogy komoly produktum áll egy-egy előadó mögött, saját közönsé- a videoklipben? ge számára hiteles. Nincs szerződésük, a partnerség folyamatos – kicsit hasonlatos egy együtt járásra, ahol a kapcsolat az idők során Salamon Gergely, a BURN zenei menedzsere így foglalta össze a elmélyül. Hosszú távú céljuk, hogy érzelmi kötődést alakítsanak ki a BURN művészeivel kapcsolatos elvárásokat: „Nem szeretnénk, ha Red Bull és a zenészek, valamint a zenészek és a közönség között. konkurens márkák alatt jelennének meg, illetve, hogy magát a BURN-t bármilyen módon nem megfelelő színben tüntessék fel.

A Punnany Massif is egy, a Red Bull által támogatott zenekarok kö- A legfőbb elvárás, hogy a saját felületeiken, csatornáikon az egyezzül, ám az underground hiphopformációt ma már aligha lehet az tetett módon, hitelesen kommunikálják a márka üzeneteit a saját underground szócskával illetni 132 ezres rajongói táborával. Abban, tartalmukba integrálva. Olyan emberekkel, szervezetekkel szerehogy ennyi emberhez eljutottak, Soltész Péter, a zenekar menedzse- tünk együttműködni, akik a saját területükön tudtak valami erere szerint szerepe volt a Sziget Fesztivállal és az OTP Bankkal való detit alkotni, és az alapüzeneteik jól összeegyeztethetők a BURN együttműködésüknek is: „Nagyon fontos, hogy szponzor és szpon- márka alapüzeneteivel. Fontos a kreativitás és az energikus, mazorált partnerként tekintsen egymásra, azt keressék, hogy hogyan gával ragadó összkép, amelyet a márka képvisel és kommunikál.” tudják ’felhúzni’ egymást, hogy a két együttműködő márka hogyan tudja erősíteni egymást egy kampány alatt. Ennek híján komolyabb Míg a szponzoráció által kiváltott hatás sokszor nem számszerűsíthatást nem is érdemes várni az egésztől, legalábbis hosszú távon hető, a barterszerződések már az adok-kapok legtisztább formáját nem. Másik lényeges szempont olyan aktivitásokban gondolkodni, jelentik, bármilyen formában létrejöhetnek: legyen szó technikai 8

SZPONZORÁCIÓ

eszközökről, hangszerekről, használati cikkekről vagy autóról. Bodnár Réka, a BOREKA Kft. vezetője, Palya Bea, Jónás Vera és Szirtes Edina Mókus menedzsere, hisz a barterszerződésekben, mert tág lehetőségeket biztosíthatnak. A Művészetek Völgyében 2010 óta üzemelő Palya-udvar működését is számos barter-megállapodás segíti: „Negyedik éve dolgozunk együtt a hupp nevű termékeket forgalmazó céggel, amely az udvarunk kényelmét és a rengeteg babzsákot biztosítja számunkra. Szintén több éve kapunk vizet a Tündérvíztől, hogy a fellépőink számára a színpadra, valamint a tízfős stáb tíznapi egészséges vízellátását biztosítani tudjuk. A Művészetek Völgye Fesztiválon hosszú évek óta jelen levő Katlan Tóni Konyhája szállítja számunkra a napi meleg étkezéseket, de számottevő volt azoknak a barter-megállapodásoknak is a száma és értéke, melyeket az idén újításként megvalósított Kolibri Kuckó nevű gyereksarok életre hívásában segítettek minket.” más fejével gondolkodni A Mary Popkids zenekar a Punnany Massiffal közös Mosollyal vált igazán ismertté, majd a Red Bull támogatást követte egy Puma és egy Nikon szerződés is. „A Nikon felkeresésekor azt találtuk ki, hogy nemcsak egy kliptámogatás lesz, hanem leforgatunk egy háromrészes reklámfilmet is saját gyártásban a Nikon fényképezőgépet népszerűsítendő. Ezekben a kisfilmekben megmutattuk, mit tudnak a kamerák. Ezen túl még egy játékot is szerveztünk, ahol koncertfotókat lehetett beküldeni, kiválasztottuk a legjobbat, és a győztes kapott két backstage koncertjegyet és egy fényképezőgépet EFOTT-os és VOLT-os koncertünkön. Persze a Nikon kapott még termékmegjelenítést is, de mindezt azért vállaltuk, hogy összejöjjön a pénz a klipre” – meséli Bánfalvi Sándor, Sanyóca, a formáció énekese.

A Mary Popkids-es Kamau Makumi és Bánfalvi Sanyóca szerint a fiatal zenekarok legyenek határozottak, pofátlanok, és csináljanak jó zenét. „A szponzorkeresés igazából már egy sokadik lépés a zenekarok életében. Nem is a lényegi részhez tartozik, csak ahhoz kell, hogy nagyon jó dolgokat tudjunk csinálni magas minőségben. Az első lépés az, hogy nagyon jó zenét kell csinálni szponzorok nélkül és rengeteget koncertezni. Egy szponzort úgy lehet megkeresni, hogyha már fel tudsz neki mutatni valamit, egyrészt a dalt és a rajongóidat, másrészt azt, hogy milyen koncertjeid vannak” – tanácsolja Kamau Makumi –„Emellett már kész koncepcióval érdemes kopogtatni, amiben arra is kitérhetsz, hogy hol helyeznéd el a szponzort.”

Molnár Gábor, a Gold Records ügyvezetője szerint a sikeresség és az érdekes karakter mellett döntő tényező a szponzori szerződéseknél az előadói hozzáállás is. Ahhoz, hogy a szponzorációból egy zenész bevételt szerezhessen a produkciójához, nem árt, ha megpróbál a terméket reklámozni akaró üzletember agyával gondolkozni: „például, leegyszerűsítve, ha egy koncert esetében a Coca Colát szeretném megszólítani, akkor érdemes a színpadképet piros háttérrel megtervezni. Ezzel nem sérül a produkció sem, de az a cég látja, hogy benne gondolkozom és bele tudom építeni a terméket a produkciómba is.” Molnár Gábor bizakodó, úgy gondolja, hogy ha a cégek azt látják, hogy egyre több művészt támogatnak mások, akkor egyre többnek lesz célja, hogy ők is a zenei életből segítsenek valakit, ha pedig ez folyamattá válik, az lehetőséget ad a többi zenésznek is, hogy szponzorációhoz jussanak. merre tartunk „Kis pénz kis foci, általában ezt látják és gondolják itthon a zenekarok és zenészek a szponzorációról – véli Karányi Dani. – Én viszont azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül van így, és ezt sokszor nem a gazdasági helyzet befolyásolja, hanem inkább a szakértelem hiánya.

A szakértelem és a közös hang hiányzik, főleg a zenekarok oldalán: itthon sok esetben még a nagy zenei produkciók zenekari menedzserei is gyakorlatlanok szponzorációs ügyekben. A nagy többség vagy tárgyalóképtelen partner, vagy egyszerűen nem beszél egy nyelvet a szponzorok marketingeseivel. Én azt látom, hogy a marketingszakma nyitott olyan együttműködésekre, amik akár komolyabb pénzügyi támogatásokkal járnának, ha átfogó és összetett terveket tudna felmutatni egy management. A zenekari managementek nagy része itthon gyerekcipőben jár – most ismerkednek a social media és a reklám alapjaival, azzal a nyelvvel és azokkal a fogalmakkal, amik ismerete nélkül igazán átütő és nagy horderejű együttműködések nemigen valósulhatnak meg. A hosszút ávú együttműködések kölcsönös érdekekre alapuló dealek, ahol a zenekaroknak, a managementnek legalább annyira tisztában kell lennie a brand értékeivel, mint a brandnek magának.

A jövőben a szponzoráción hatalmas hangsúly lesz, hiszen egyre népszerűbb konstrukció a magánkiadás, és ennek az egyik legkézzelfoghatóbb anyagi támogatási lehetősége a szponzori együttműködés.” n Nagy Kátya Fotó: Molnár Béla (KEREKES BAND); Müller András (ivan & Parazol); Miki357 (Punanny massif); Besnyő Dani (Karányi Dani)

9

PROFIL MORNINGDEER

CSAK figyelek és várok Ha forradalmi változás nem is, de valami fontos és emlékezetes dolog történt a hazai (underground) könnyűzenében a 2010-es évek elején: gyakorlatilag egyik napról a másikra kinőtt a semmiből egy spontán zenei alműfaj, amit jobb híján hálószobapopnak szokás nevezni.

Az ingyenes zeneszerkesztő programok, a Bandcamp és a többnyire otthon feljátszott számok/lemezek révén hirtelen nagyon sok új egyszemélyes projekt vagy zenekar bukkant fel. A hálószobazenészek közül is kiemelkedett Dányi Krisztina, aki a „lo-fi robbanás” évében, 2010-ben indította el egyszemélyes projektjét, a morningdeert, amely azóta koncerteken már zenekarrá bővült, és zeneileg is sokkal több irányból merít, nemcsak a lo-fi zajzene, hanem az art rock és a barokkpop határán is mozog.

Három év alatt sok minden változott: Kriszta mögé egy új felállású zenekar került három zenésszel – Halmos András, Bolcsó Bálint és Mészáros András –, a morningdeer új albuma, a Concert On A Twig pedig Japánban, Angliában és Amerikában is megjelent a Whereabout Records forgalmazá-

10

sában. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy három év alatt szép karriertörténetet mutatott be a zenekar. Nem tűnhet egyszerűnek, de nem is volt annyira bonyolult felvenni a kapcsolatot a kiadóval: voltaképp annyi történt, hogy Kriszta emailen elküldött pár számot, amire pár órán belül válaszoltak, hogy ők mindezt szeretnék megjelentetni.

Nagyszabású világ körüli turné ugyan nem kíséri majd a lemez megjelenését, de lesz egy japán miniturné, melynek megszervezésében a kiadó segített – ez a zenekar saját kezdeményezése volt.

A japán lemezmegjelenés kapcsán a mor­ ningdeer énekesnője elárulta, hogy „amikor a lemezboltokba került az album, nagyon lelkesen reagáltak, készítettek saját promót és egy kiemelt standot. Azt, hogy mennyi fogyott, még nem tudom, nem kérdeztem. Lett pár új Soundcloud- és YouTube-követőm Japánból. Egyelőre ezt látom”.

A megújult tagsággal felálló zenekar Kriszta szerint sokkal élőbb lett. „Gyakran igen más dolgok működnek élőben, mint lemezen. Eszerint alakulnak a dalok dinamikai jellemzői és a számok hangzásvilága. Kicsit úgy érzem egyébként, hogy a dalszerzésben az is befolyásol, hogy fiúkkal zenélek”.

A dalszerzés kérdése megkerülhetetlen a morningdeer esetében, hiszen nem könnyen emészthető popdalokról van szó, sokkal inkább a kísérleti zene és az artrock határ-

mezsgyéjén mozgó szerzeményekről. Erről így mesélt a dalok szerzője: „Általában először érezni kezdem, hogy lassan jönni fog egy dal.

Aztán mindig nagyon különböző módon érkezik. A goldman például 5 óra alatt született (a teljes énekrész kutyasétáltatás közben, improvizálva), a william flake 4 hónap alatt újra és újra szétszedve atomjaira, aztán újra összerakva. Tényleg mindig más. Csak figyelek és várok, aztán megszületik a dal”.

Az egyik morningdeer-dalt például bicikliküllők pergése ihlette. „A days-t a küllők pergése ihlette, a present perfectnél viszont úgy éreztem, hogy egy fúvós szólóval kell lezárnom a dalt, és egy énekes nádiposzáta-hangmintát használtam, mintha a madár valami nagyon laza dzsesszmuzsikus lenne”.

A hálószobapop-színtér egyik markáns képviselőjeként szokás említeni a morning­ deert, ám felmerült a kérdés, hogy van-e még értelme egyáltalán erről a színtérről beszélni. „Erős fáradtságot látok, plusz sokan elindultak a profizmus irányába, de azt hiszem, talán még lesz ennek reneszánsza. Úgy érzem, mindig is kilógtam ebből, mert azok a srácok, akik benne voltak, sokkal lazábban vették ezt az egész zenélést (jó értelemben).

A morningdeer már eléggé túlnőtt rajtam, én csak próbálom utolérni, de néha egészen ijesztő, hogy mik történnek, csak azért, mert pár számot kitettem a netre”.n HM

PROFIL WATTICAN PUNK BALLET

A Budapest– Moszkva– Jereván tengely A volt Deti Picasso tagokból alakult Wattican Punk Ballet duó mögött egy Budapesten élő és zenélő örmény testvérpár, Gayane és Karen Arutyunyan áll.

A Wattican Punk Ballet muzsikájában vannak dance pop, electro, akusztikus és punk stílusjegyek is, és benne van minden, amitől egy zenekar izgalmas, futurisztikus és friss, aktuális is tud lenni egyszerre.

2013 májusában jelent meg első albumuk, a Playground. A zenekarvezető Gaya szerint az volt a cél, hogy átadják a WPBkoncertek energiáját. „Ehhez sokat kellett dolgoznunk a hangképen. A lemezen hallható többek között hárfa, basszusklarinét, harmonika, zongora és még sok minden más hangszer, ami egy WPB-koncerten nem szól a színpadon. Fontos koncepció volt, hogy régi, vintage hangszereket használjunk, mert imádjuk az ilyen típusú hangzást. Kilenc hónapon át készült a lemez, a korábbi EP egy előzetes volt csak, de az EP-n szereplő számok is felkerültek az albumra. Egy kicsit másképp szólnak így, de nem esnek ki a lemez koncepciójából”.

A duó zenéjében megfér egymás mellett a garázs-rock, a folk, a dance pop és nevéből adódóan természetesen a punk is. „Ez talán annak is köszönhető, hogy több városban alkotunk, ennek köszönhetően több kulturális hatás ütközik a fejünkben, de a műfaji eklektika nem kontrollálható, ez a globalizáció terméke”. „Egy időre ki akartunk szakadni az etnikus világból, amiben aktívan mozogtunk tíz éven át, és inkább valami elemi, ösztönökre ható zenét akartunk létrehozni. A kihívás az volt, hogy csak ketten vagyunk a zenekar-

ban, ezzel is saját magunkat provokáltuk, én például azzal, hogy megtanultam dobolni”.

A zenekar fennállása két éve alatt több mint negyven külföldi városban játszott, sok helyen visszatérő vendégként. „Minden országnak megvannak a saját különlegességei. Minél inkább nyugat felé haladunk, annál jobban értékelik az underground zenét, és valahogy értőbb is a közönség, de ugyanakkor visszafogottabb is, mint mondjuk Skandináviában. Kelet-, vagy Dél-Európában kevésbé elemző a közönség, viszont sokkal emocionálisabb”.

Gaya és Karen elég sok jól ismert zenész­ szel dolgozott már együtt, például Alex Hackével, Bobby McFerrinnel, Tony Levinnel, Nikola Seku­loviccsal, Jason Webleyvel, a Másféllel, a Zdob si Zdubbal. „Mindegyik más élmény volt. Az a tény, hogy közelről megismerkedhettünk ezekkel a zenészekkel, már önmagában aranyat ér. A legérdekesebb együttműködésünk a stú­dióban az Alex Hackéval közös munka volt. Olyan titkokat nyitott meg számunkra, amiken mi magunk is meglepődtünk.

A Zdob si Zdub megtanított minket több stúdiótechnikai titokra, amit azóta minden felvételnél alkalmazunk, Bobby McFerrinnel pedig egy csodás hetet töltöttünk együtt.

Sokat próbáltunk közösen, impro­vizáltunk és végül két telt házas előadást adtunk egy kísérleti operával. Az ő üzenete nem

zenei volt, hanem inkább lelki, spirituális.

Sokat játszottunk együtt Grencsó Istvánnal, remek zenész, lélekben fiatal és avantgárd a szó maximálisán jó értelmében. Jerevánban kapott is tőlünk egy dudukot és zurnát (örmény fúvós hangszerek), amelyeken azóta is rendszeresen játszik. A Másféllel rövid, de nagyon élménydús együttműködésünk volt, sokat játszottunk együtt Moszkvában, Szentpéterváron, Ber­lin­ben, Budapesten és a környező országokban. 2010-ben a Deti Picasso dobosa és brácsása nem kapta meg a brit vízumot, ezért a londoni koncertünkön a Másfél dobosa, Ujj Zoli és a szaxofonos Lukács Levi helyettesítettek. A Másfél nem egy zenekar, hanem egy család volt – most kevés ilyen zenekart látok Magyarországon”. n HM

11

INTERJÚ

QUIMBY

Sehonnai sivatag Kaktuszliget címen jelent meg a Quimby új lemeze december elején. Sok egyéb mellett először a címről faggattuk a zenekar frontemberét, Kiss Tibort és a „nemzet metronómját”, a dobos Gerdesits Ferencet, mindenki Fasziját.

Kiss Tibor: Amikor annak idején megszülettek a dalok a próbateremben, és kezdtek összeállni, nagyon sokszor szóba került, hogy „na, ez a szám is ilyen kaktuszos!”. Úgy kell elképzelni, mint egy tarantinós, rodriguezes, kicsit metaforikus világot, ahol a dalok különböző fényszögekből láttatnak egy-egy ilyen kis sztorit vagy gondolatot. Nyilván a különböző számok az albumon belül egyesével színesek, de ez a hangulat mint egy layer húzható rá a lemez egészére.

Gerdesits Ferenc: Mexikói sivatagi hangulat…

KT: Vagy Arizona. Vagy ki tudja… Igazság szerint egy sehonnai sivatag, egy sehonnai kaktuszliget. Nem lehet tudni, hogy hol vagyunk…

GF: Akár Magyarországon is lehetünk. Fagytűrő kaktuszok pedig léteznek!

D+SZ: Ha jól tudom, nem a megszokott helyszínen vettétek fel az anyagot.

KT: A próbatermünkben is készültek felvételek, ahol otthon vagyunk, közben odaköltözött Vastag Gábor kolléga kis stúdiója a szomszéd épületbe, és ott is.

Kicsit olyan helyzetet teremtettünk, hogy mindent magunkhoz húzunk: nem mi megyünk el bizonyos dolgok miatt valahova, hanem nálunk készülnek a felvételek, a fotók, az interjúk, a videoklipek, az épület más-más sarkában. Igazság szerint elég stúdióérzékenyek vagyunk, nem nagyon állnak jól a patent stúdiók, valamiért mindig sterillé válnak a felvételek. Meg ez a tíztől hatig munka, valahogy ezzel mindig sok bajunk volt, így ez az otthonos hangulat, a lazaság, meg az egyszerűség nyert. Aztán majd meglátjuk, hogy a végeredmény minket igazol-e.

D+SZ: A számok is kicsit tovább tudtak érni így, hogy nem volt külső határidő vagy a folyamatnak ez a része nem változott?

KT: Pont az volt a fura, hogy rengeteg ötlet jött, de végül, idő hiányában azt tudtuk fölvenni, ami a leginkább előrehaladott állapotban volt, született már  szövege, volt szerkezete.

12

INTERJÚ

13

INTERJÚ



GF: Viszont végre nem 17 számos lemez lett, hanem egy ha- lárd billentyűs, a szerk.) is kisgyereke van, úgyhogy nem annyira gyományos LP formátumú anyag, amit végig lehet hallgatni ragaszkodott ehhez. Amúgy is meg volt osztva a munka, egyegészséggel. szerre készült a Csodaország koncert-DVD, amelyet bónuszként helyeztünk el a kiadványban, és ő azzal foglalkozott. Én jelen D+SZ: Mitől mennek nektek nehezebben a dolgok egy stú- voltam majdnem teljesen végig minden feljátszásnál, keverésnél. dióban?

KT: Ebben nyilván mi is hibásak vagyunk, mert nagyon sokD+SZ: Első hallásra feltűnő, hogy eléggé rockosra sikeredett szor a hangszerelés meg az odafigyelés volt az oka, de amikor az anyag jó része. nemrégiben elkészült Instant szeánsz című lemezünk, azt vettük KT: Az elején csak ilyen számok születtek, azt is hittük, hogy észre, hogy meglepő módon ez az egyik olyan anyagunk, amit ez egy punklemez lesz. Elég sokat próbáltunk csak trióban legjobban esik hallgatni, mert ez hasonlít leginkább ahhoz, ahogy Fefével, és akkor a petárdák begyulladtak. Nem volt annyi részelképzeljük magunkat. Ez egy élő lemez, csak simán le vannak let, ez szólalt meg, és ennek örültünk. Azokból a számokból téve a mikrofonok a hangszerekhez, nem is azért készült, hogy mind rock lett, trióban egyszerűen ez jön. A dob iszonyú megkiadjuk: csak képanyagot akartunk, tulajhatározó egy ilyen felállásban, Faszi is egy donképpen melléktermék. Ezen felbuzdulkicsit jobban sulykol, de ő is olyan, hogy va azt mondtuk, ha ez nekünk így tetszik, a dalhoz igazítja a saját szerepét. Amikor akkor ne variáljunk, ugyanígy kis helyen, az ember így állatkodik, na, akkor szoamit szeretünk, bemikrofonozzuk, aztán kott Livius (Varga Livius ütőhangszeres, egyszerű barkács módszerrel vegyük fel az a szerk.) kimenni vagy újságot olvasni, anyagot. mert nem igazán tud hozzászólni. Tudja, GF: Sokkal könnyebb volt dolgozni minhogy majd kap benne szerepet, vasakat denkinek: bármit megtehettünk, olyan kell ütögetni, vagy ilyesmi… hangszert használtunk, amilyet akartunk.

GF: Igen, a rockban meg a punkban a A stúdióban az van ott, amit odaviszel, tehagyományos perkázás nem annyira műhát azzal kell főzni, vagy pedig egy másik ködik. napon külön szállítással, pakolással, szeKT: Ugyanakkor a Kaktuszliget kifejerencsétlenkedéssel oda kell vinni valamit, zésben benne van, hogy egyszerre tüskés, ami nem is biztos, hogy jó lesz. Itt viszont bármit megtehetsz: szúrós, a liget pedig egy lágyító szó, ami kellemes dolgot sugall. előkapod ezt a gitárt vagy „azon a basszusgitáron játsszuk!”, És vannak rajta olyan dalok is... nagyon széles a paletta. Már amikor rögzítettük, akkor tudtuk, milyen hangot akarunk, és aztán ez a hang még jobb lett a keD+SZ: De dühösek is, mint például a Kivándorló blues. verés végére.

KT: Elég dühös voltam, amikor írtam. Az, hogy ilyen metaforából áll, és olyan, mint egy kétségbeesett szerelmes szám, amikor valaki D+SZ: Ekkora komfortban nem túl nagy az elúszás veszélye? nagyon küzd valamiért, de ha menni kell, akkor drukkoljunk annak GF: De, de csak azért, mert nem szabunk magunknak határo- is, aki ezt választja, mert így fair, és az, hogy itt bekapcsolódik Makat, hogy meddig lehet elmenni, mikor mondjuk azt, hogy „na, gyarország is a sztoriba, na, ez vágta ki a biztosítékot sokaknál. Az ez most már kész van”. Merthogy nincs egy annyira kiszámolt hülyeség, mikor azt mondják, hogy ez a dal kivándorlásra buzdít, stúdióidő, nem veri a következő zenekar az ajtót. mert én imádom ezt az országot, Budapestet a világ egyik legjobb KT: Egyébként meglepő módon pont kevesebb dolgot használ- helyének tartom, és irgalmatlan sok jó lehetőséget látok benne. De tunk, korábban sokkal több lomot fölcipeltünk a stúdióba, most nem minden működik tökéletesen, és ez a dal erről szól. meg „itt ez az erősítő, ott az a dob, följátsszuk azon”, tehát GF: Mellesleg abban sincs semmi, ha kivándorlásra buzdít, és nagyon természetes volt, ahogy készültek a felvételek. Laza, akkor mi van? Valamelyik szám arra buzdít, hogy igyunk, valamegyors, egyszerű. Szinte otthon játszottunk, Fefe (Mikuli Ferenc lyik arra, hogy csajozzunk, dugjunk meg mindenkit a kanyarban, basszusgitáros, a szerk.) ahogy kint üldögél, megissza még a ká- miért ne lehetne kivándorlásra buzdítani? Mindazzal együtt, hogy véját… Akkor fejeztük be, amikor úgy éreztük, hogy most van a nem erről van szó benne, csak egy eléggé kiábrándult, kétségmunkafázis vége, vagy ha elfáradtunk. beesett állapotot tükröz. Lehet úgy is nézni, hogy kivándorlásra buzdít, csak az a baj, hogy aki így nézi, az egy nagyon szűk D+SZ: Egyikőtök általában végigüli a keverést. rotringceruza-csövön keresztül látja a világot, és nagyon sok KT: Most én voltam ez az áldozat, mert Szilárdnak (Balanyi Szi- mindenről lemarad.

14

INTERJÚ

D+SZ: Mindenesetre rendesen megosztotta az embereket.

KT: Igen, ezt sejtettük előre.

GF: Sőt, a lemez is meg fogja!

KT: Nézd, mi már nem fogunk nem megosztó lemezeket csinálni. Egyrészt szerencsére annyira nagy már az a bázis, amelyik odafigyel a zenekarra és érdeklődik iránta, mindenkinek más tetszik, mindenki válogat, bizonyos esszenciákat szeret a csapat munkásságából, aztán kész. Amúgy meg egyáltalán nem vagyok egy haragos ember, Faszi sokkal mérgesebb tud lenni, viszont számomra a düh mindig egy jelen pillanatbeli érzés, és ez a szám valóban egy picit dühös.

D+SZ: Az utóbbi időben mintha egyre nőne Kárpáti Dódi (Kárpáti József trombitás, a szerk.) szerepe a produkcióban, a Schmertzen című második klipes számot például ő énekli.

KT: Én úgy nézek mindig a zenekarra, beleértve magamat is, mint egy lehetőségre, hogy melyek azok az erények, amik hozzáadódhatnak az egészhez. Dódi rendszeresen hülyéskedik próbán, „operajajozik” stb. Ő is egy furcsa figura, egy professzor clown, de más típusú bohóc, mint Livius. Amikor megkérdeztem, hogy tudna-e esetleg magyarul írni egy számot, akkor jött és boldogan csinálta, és ott van. De ugyanígy volt Liviusszal, őt is rá kellett beszélni, hogy énekeljen. Tehát nem az volt, hogy jelentkezett valaki a zenekarból, „figyeljetek, szeretnék egy számot énekelni! Mit szólnátok hozzá?”, és akkor lehajtjuk a fejünket, majd megengedjük neki. Pont fordítva: olyan dolgokat produkál valaki improvizáció közben vagy próbán, amin röhögünk, vagy tetszik a zenekarnak, majd átgondoljuk, hogy lehetne ezzel kezdeni valamit, valahogy keretbe foglalni.

D+SZ: Foglalkoztok színházzal, megcsináltátok a Szigeten a Csodaországot, most pedig klubturnéra indultok. Nem nagyon tudtok megülni a feneketeken, ugye?

KT: Alapvetően nagyon fontos a zenekarnak szerintem, hogy inspirálja magát. Mert maga a külső helyzet, a tényezők nem annyira inspiratívak. Ha csak azt várnánk, hogy legyenek

meghívások, és ikszelgetnénk a naptárban a dátumokat, akkor valószínűleg bele tudnánk fásulni. Viszont ha a saját inspirációink mentén haladunk, és építjük fel a történetünk jövőjét, olyan dolgokból, amiknél a zenekar vektorai egy irányba állnak, az egy jobb megközelítés. És amikor mégis kicsit fásultnak érzi magát az ember, vagy azt érzi, hogy beleunt itt-ott, akkor mindig az van, hogy valamiből picit sok volt, vagy kevés. Például van olyan, hogy tök sokat játszottunk, már nem érzek semmit, és azt mondom, hogy „hú, de jó, most lesz három hét szünet”. De lehet, hogy egy hét után meg felrobbannak a petárdák a seggemben, és „menjünk már színpadra, mert megőrülök!” Mint egy élőlény, olyan az egész, neki is van élete, amit hagyni kell, hogy működjön, töltődjön.

GF: Ahogy az ember életkora előrehalad, bármennyire is nem így gondolja, egyre több dolgot tolerál. Fiatal korában egy csomó dolgot nem nézett volna el saját magának, amit most már természetesnek kell venni. Most igenis ki vagyok fáradva iksz dolog után, igenis tele van vele a tököm, és fásult vagyok, és az is természetes. Mert aki mindig a csúcson van, mindig pörög, és mindig zseniálisan érzi magát, az biztos, hogy nem mond igazat.

Vagy még húszéves. De ezt a kérdést elég könnyen el lehet dönteni.

D+SZ: Mi a legfőbb motiváció ennyi év után?

KT: Az a legjobb az egészben, hogy a mai napig kitart a lelkesedés, hogy kimegyek délután a próbaterembe, hogy felcsavarjam az erősítőt, rálépjek a torzítóra és kipróbáljam ezt a pickupot a gitáron! És tényleg, mint egy kamaszgyerek az új játékának, úgy örülök, és nagyon jó érzés, hogy ez nem múlik el. Én már most úgy várom a következő koncertet: a beállás, meg az, hogy ott pakolunk, meg be lehet kapcsolni a cuccokat – tudod, furcsa dolog ez. És ahogy idősödünk, ez egyre egzotikusabbnak tűnik.

Mert régen ez belesimult az életünk hétköznapiságába, bulizunk, kocsmázunk, zenélünk, tudod, „még egy fröccsöt!”, vagy nem is tudom. Egy fiatalnak nem kell olyan sok hülyeséggel foglalkoznia, így aztán az, hogy

mi még most is csinálhatjuk ezt a marhaságot, az nagyon sokat ér. Vannak dolgok, amiket komolyan kell vennünk, mert másképp nem megy, például a munkát, ugyanakkor meg rengeteg olyan ajándék van, amit egy átlagos, ilyen korú ember nem tehet meg. Annyi marhaság szorul bele egy ilyen turnéba, amitől szerintem egy átlag cégvezető feje felrobbanna.

GF: Amennyi élményünk volt ez alatt az idő alatt, ha csak az utolsó húsz évet nézzük, az szinte hihetetlen. Olyan helyeken voltunk, és olyan dolgokat csináltunk, ami nem történt volna meg velünk, ha nem zenélünk. Ez egészen biztos. n interjú: Nagy Győző FOTÓ: Barta Imre

a quimby A Kiss Tibor és Varga Livius korábbi gim­náziumi bandájának romjain kivirágzó Quimby pályafutása 1991-ben, füstös kiskocsmákból indult, hogy aztán 20 évvel később már az ország legnagyobb fedett csarnokában ünnepelje születésnapját a zenekar. A két végpont között persze rengeteg kacskaringó csipkézte az utat. Tagcserék, a frontember lerobbanása miatti másfél esztendős kényszerszünet, Arany Zsiráf-, Fonogram- és egyéb díjak, YouTube nézettségi rekordok, színházi produkciók egyaránt jelzik: a Quimbynek jóból és rosszból egyaránt kijutott az évek során. A kezdeti angol szövegeket hamarosan míves magyar verziók váltották, a vébéká single malttá nemesült, de az immáron 13 esztendeje állandó tagságú csapat azért áll színpadra a mai napig, mert szerintük zenélni a legjobb dolog a világon. A zenekar 2013-ban saját napot kapott a Szigeten.

15

IZÉ

IZÉ Az Artisjus bemutatja: workshopok, kerek­ asztal-beszélgetések, interjúk.

„A régi közösségekben arról szólt az élet, hogy a felnőttek mindent elkövettek azért, hogy a gyerekeik megtanulják, amit ők tudnak. Aztán jöttek a fiatalok a saját ötleteikkel, és hozzátehették a magukét. De ha minden generációnak ki kell találnia a dolgokat újra és újra, akkor elég lassan fogunk előrelépni.” sebő ferenc (zenész, tanár)

„A banda indulásakor személyes infókat osszatok meg a közönségetekkel.

A nagy sztárok is a mindennapjaikról posztolnak fotókat, ettől még nem lesztek bulvárhősök. Olyan infót, olyan képeket tegyetek ki, amit mástól a közönség nem kap meg: pl. fotót a zenekari próbáról vagy úti beszámolót a kisbuszból, fellépésre menet. Ne csak arra használjátok a közösségi média felületeket, hogy a közönségetekkel kapcsolatot teremtsetek. Építsetek kapcsolatot a többi (hasonló) együttessel is, mert könnyen lehet, hogy az ő rajongóik megtalálnak majd titeket is, és közösen jobban meg tudjátok őket mozgatni.” berkes ákos (tanácsadó)

„Akkor tudok segíteni, ha van megfelelő anyag, tehát zene, videók. A produkció eladhatósága attól függ, hogy mennyien tudnak azonosulni azzal a világgal, amit a zenével közvetít a művész. Az én dolgom, hogy eljusson a közönségéhez a zene. Neki sem a technikai, sem a pénzügyi kérdésekben nem kell tárgyalni. Az is az én dolgom, hogy az asztalra csapjak, ha arra van szükség, neki nem kell konfliktusba kerülni.” szabó andi (booker)

„A sajtóval már a legelejétől érdemes kiépíteni a kapcsolatokat. A sajtónak küldött fotó és szöveg tényleg legyen profi – ez a minimum, hogy átlépjétek az újságíró ingerküszöbét.” forrai krisztián (újságíró)

„Manchesterben azt tanultam meg, amit nem is tanítottak: ez a zene szeretete. Én addig is azt gondoltam magamról, hogy szeretek zenélni, aztán ott olyan mágikus történések estek meg velem, olyan helyzetekbe kerültem folyamatosan, hogy teljesen kinyílt számomra a zene, mint olyan.” delov jávor (zenész)

16

„Ha a termék, amit képviselsz, jó, az ajtók maguktól kinyílnak. Egy idő után a kapcsolatok fognak téged megtalálni. Ez nagyon jól látszik, ha megnézem Jónás Vera és Palya Bea útját. Vera a pálya elején van, így nekem kell felhívni a sajtót, a koncertszervezőt, a helyszíneket, a fesztiválokat, mindenkit.

Beánál már ugyanezek a kontaktok megkeresnek engem, anélkül, hogy mi kopogtatnánk az ajtajukon.” bodnár réka (menedzser)

fotó: fegyverneky sándor / artisjus marton szilvia / artisjus

, R Y I L E Z H S GYETLEN ANNAK

V N AZ E E B D N E R L eréhez, z AHO s d n e .

R s ió M e Szerzői Informác I A G L O A D zz Te is az Artisjus onlinnyedén átlásd! edet kön Csatlako y g ü íj d g o j n hogy minde s.hu u www.artisj

artisjus 17

18

INTERJÚ

KOVÁCS ÁKOS, DALSZERZŐ, ÉNEKES

EGYES SZÁM ELSŐ SZEMÉLY, JELEN IDŐ Majdnem harminc éve van nálam egy kék Polimer magnókazetta, amelyen – a kézzel írt borító szerint – korai Ákos-zsengék hallhatók. A gimnáziumi közös házibulik időszaka óta érintetlenül jön velem lakásról lakásra pár tucat társával együtt egy óvott dobozban. Erre a beszélgetésre elővettem, hogy vis�szaadjam végre jogos tulajdonosának. Persze felhoztam a pincéből a magnót, hogy belehallgassak. Sajnos Doors-felvételek vannak rajta, nem tudni, miért.

Húszéves a Karcolatok, Kovács Ákos dalszerző első önálló lemeze. A Klebelsberg Kultúrkúriában beszélgettünk.

Dal+Szerző: Van összefüggés a sikerességed és a között, hogy megosztó vagy?

Kovács Ákos: Nincs ember, aki megosztó akarna lenni. A közönséget általában a határozott vélemény osztja meg: vagy egyetértenek vele vagy nem. Neveltetés, habitus vagy akár genetika dolga is, hogy ha kérdeznek, nem farolsz ki, nem térsz ki a válasz elől, ráadásul azt mondod, amit tényleg gondolsz. Úgynevezett polgári nevelést kaptam: ha valaki kérdez, a szemébe nézünk és felelünk szépen.

ker mindenkinek jár. Olyan, mint egy nagy kalács – és ha valaki többet harap belőle, akkor az őelőle evett. Tapasztalati tény, hogy a siker nem lesz kevesebb attól, ha másnak is van, vagy ha az ember megosztja másokkal: például kifejezetten jólesik zenésztársaimmal osztozni a közönség figyelmén, ragaszkodásán.

Nélkülük nem is tudnék színpadra állni, mert ma is pont úgy gitározom, mint abban a régi házibuliban, ahol először találkoztunk.

Egymás sorsának részesei lettünk, így aztán jó érzés a koncerteken névvel-címmel-telefonszámmal bekonferálni azokat, akikkel együtt muzsikálok. Huszonöt éve úgy jövök le a színpadról, hogy minden közreműködőnek egyenként megköszönöm a koncertet.

Persze az is igaz, hogy ha minden jól sikerült, akkor „hurrá, jók voltunk”, de ha bármi probléma adódik, akkor „Ákos koncertjébe hiba csúszott!” (Nevet) Nyilván könnyebben tud örülni mások eredményeinek az, akinek kijutott a közönség figyelméből, kön�nyebb annak megosztani a sikert, akinek sok jut belőle – akinek meg esetleg kevesebb jut, abban akarva-akaratlanul is dolgozik az irigység.

DSz.: A te véleményedet nagyban felerősíti az, hogy sikeres vagy.

KÁ.: Nem abból a közegből származom, amelyik folyton osztályoz, megmond, szakért, ki a „megosztó”, ki a „jófej”, kit szeressünk, kit ne. Közben a pofámat is jártatom, és még sikeres is merészelek lenni. Ez utóbbiról csak részben tehetek, mert a végső szót a közönség mondja ki. A miénk hiú műfaj, mindenki sikeres szeretne lenni, mindenki azt szeretné, hogy szeressék, csak a kockásinges, orron át éneklős szubkultúrában ciki ezt bevallani. Ha tisztességes munkát végzel, nincs benned rossz D+Sz.: Mennyit dolgozol? szándék, emellett hatsz másokra, akkor ne legyen már bűn, hogy KÁ.: Két megközelítés van. Az egyik szerint semennyit, hiszen sikeres vagy. Az ezzel kapcsolatos hisztéria oka ott keresendő, a hobbimnak élek. A másik szerint – ezt szoktam hangoztatni a hogy mindenki, aki önmagában tehetséget észlel, úgy érzi, a si- feleségem és a gyerekeim felé is, nem kevés propagandacélzat- 

19

INTERJÚ

Iggy Pop letolja a gatyáját a színpadon, villan a szattyánsegg, kigyullad a gitár. Ki az, aki beveszi, hogy ezt ott találta ki? Akiket én hallgattam gyerekkoromban, azok szerint az a rákenról, ha arról beszélünk, amit fontosnak tartunk, amiben hiszünk – és megragadjuk vele a hallgató kíváncsiságát, elnyerjük a figyelmét, néha még az egyetértését is. Ehhez persze nem szabad az embernek elvesztenie a saját érdeklődését a produkciója iránt. A rutinná váló megoldásoktól mindig menekültem. Tizenhat évesen még könnyű fenntartani a kíváncsiságunkat, mert magától működik, de aztán a kezdeti sikerek nyomán az ember fejest ugrik a káoszba. Stúdiózás, turné, hírek, promóció, kapcsolat a rajongókkal, a sajtóval, jönnek az elképesztő következmények, amikkel épeszű ember nem számol. Pedig én csak dalokat akartam írni! Édesapám, ha látta, hogy a hírnév, a közfigyelem a pletykálkodás fáraszt, nyűgössé tesz, sokáig azzal vígasztalt hogy „fiam, ez ezzel jár”. De hát honnan is tudhatná az én drága jó apám, hogy ez mivel jár? Én se tudtam.  tal – apa akkor is dolgozik, ha bambán néz maga elé. Huszonöt éve ismerjük egymást Krisztával, négy gyerekünk van, de ez megszokhatatlan, nekem is, neki is. Ő lényegében egy légtornász életét éli, mindennap az életét teszi kockára, mert nem tudja, hogy a trapézon a partnere elmélázik-e ugrás közben valami csodálatosan művészi ötleten.

Ami a kérdést illeti, jellemző helyzet, hogy a sokórás próba után is az asszisztensemmel megy a levelezés a teendőkről hajnali fél háromig, mert persze ő is fent van. Sikerült ilyen fanatikus, nem normális emberekre, szenvedélyes munkatársakra találnom, akik imádják a munkájukat. Együtt dolgozunk, kampányidőszakban, azaz koncert vagy lemez előtti munkaintenzív időszakokban éjjel-nappal rám üzenhetnek, nagy valószínűséggel azonnal válaszolok. Nagyjából ugyanazt csinálom, amit harminc éve a házibulin: elgitározom-eléneklem a dalokat.

Ez bővült ki jó néhány más feladattal, de a lényeg ez maradt.

D+Sz.: Rólad az a hír, hogy nagyon igyekszel kézben tartani mindent a legapróbb részletekig.

KÁ.: Nézd, az én nevem van a plakáton, a kiadványon, tehát a világ legtermészetesebb dolga, hogy az ember a lehető legjobbat szeretné kiadni a kezéből. Furcsa, hogy ezt folyton magyarázni kell. Van, aki szerint a rákenról maga a spontaneitás,

20

D+Sz.: Azért a Bonanza Banzai idejéből tudhattad, az már korán nagyon-nagyon sikeres volt.

KÁ.: Valóban ott kezdődött. Csak akkor még nem volt internet és nem intézményesült a zuhanyhíradó, a szarpasszírozás. Az embereknek muszáj volt valami klubban találkozni, hogy megbeszéljék, hogy az Ákos igazából szkinhed, a Gábor nagyon beteg és a Zsolt már meg is halt. Ma viszont mindenki MTI-nek képzelheti magát: egy kamuhírekre szakosodott blog száz olvasójából biztos lesz tíz síkhülye, aki teljesen készpénznek veszi, amit ott leírnak. Aki olyan konvenciók között nevelkedett, mint én, az ezt nem érti.

Az interneten sokszor olyanokért kap negatív kritikát, durva elmarasztalást az ember, amit a saját mércéje szerint jól csinál. Például sokan azért kötözködnek, hogy „ki van találva” a produkció, meg hogy artikuláltan énekelek. Ez kabaré. Egy bizonyos szint felett minden produkciót ki szoktak találni, fel szoktak építeni. Minden magára valamit is adó előadó így működik, csak ebben az országban, ebben a műfajban egyesek számára szokatlan az ilyesmi.

D+Sz.: Hogyan kezdtél zenélni? Milyen út vezetett a Karcolatokig? Édesanyám előrelátó volt: amikor kamaszkoromban gitárt kértem karácsonyra, már szeptemberben megvette a Triál szaküzletben hatszáztíz forintért az Orpheus nevű bolgár csodát. A nyaka elektromos gitárt idézett, a teste egy diszkrét, préselt lemezből készült dobozt. „Mindenből a legrosszabbat”-típusú hibrid volt. Magam is precíz ember voltam, az ajándékot rejtő szekrényben hamar megtaláltam a gitárhoz vett Muszty–Dobay gitáriskolát is. Karácsonyra össze is rántottam egy nagylemeznyi „te hagytál el, nem én engem”-jellegű dalcsokrot. Húsz évvel ezelőtt ilyen dalokkal jelentem meg László Attila jazzgitárosnál – úgy, hogy akkor már Battonyától Nemesmedvesig ismert „világsztár” voltam e csonka hazában – a Bonanza révén. Vittem a nótákat, meg a kedvenc Suzanne Vega- és Jethro Tull-lemezeimet. És ő nem zavart haza, hogy tanuljak meg normálisan zenélni, hanem elfogadott partnerének. Akkor épp negyvenéves volt – bele sem merek gondolni, hogy a helyében mit mondtam volna akkori önmagamnak... László Attila viszont komoly munkát feccölt a hangszerelésbe. Olyan zenészeket hívott a felvételekhez, mint ifj. Rátonyi Róbert, Horváth Kornél.

Az ő zenei világa mellé Dorozsmai Peti hozta a rockos elemeket, de volt elektronikus és latin hatásokat felvillantó dal is a lemezen.

INTERJÚ

D+Sz.: Ha nem zenész, akkor mi vagy?

K.Á.: Számomra a zenész az, aki úgy ért a hangszeréhez, ahogy egy idegen nyelvet beszél az ember: ki tudja fejezni magát általa. Énekesnek mondhatom magam, balladamondónak. Dalszerző is vagyok, talán ez se túlzás. De minden hangért meg kell küzdenem, nem úgy, mint például Madi barátomnak, akivel nyolc évet zenéltünk együtt: ő fantasztikus muzsikus, simán tud első szándékból slágert írni. Nekem ez nem megy.

DSz.: Akkor miért vannak slágereid?

KÁ.: A helyes választ beküldők között kisorsolunk egy ultrahangos nyestriasztót! Komoly mentoraim voltak, a Hello például Dorozsmai Péternek köszönhető. Ártatlanul pötyögtem a gitáron a stúdióban, halandzsáztam mellé, hogy „helló-helló, helló-helló”.

Péter leállított, mondván, ez jó, de ha szöveget írok rá, mindenképpen legyen benne, hogy „helló-helló”. Ilyen egy vérbeli producer, meghallja, melyik kis ötletből lehet valami nagyobbat építeni. Ő abból a pár hanyattvágott akkordból valóságos szimfóniát írt, napokig dolgozott a hangszerelésen, meghívta vokálozni Malek Andreát. A Végre című D+Sz.: Te szoktál gyakorolni? dalnak Madi írta a zenéjét, a Keresem az utam muzsikája Jamie Winchester érdeme, neKÁ.: Neked úgy tűnik? Lényegében sokem ilyenkor csak a szöveg és az énekdallam kitalálása marad. Igaz, van jónéhány olyan sem értem rá gyakorolni, mert folyton dasláger is, amit egymagam írtam, például az Indiántánc, az Ikon, a Minden most kezdődik lokat írtam. el, Az utolsó hangos dal, vagy legutóbb a Tengermoraj.

D+Sz.: És nem jutott eszedbe soha, D+Sz.: Az Indiántáncot teljesen egy szál gitáros dalnak hallom a Muszty–Dobay hogy a zenészség irányába mozdulj? első tíz oldalán található akkordokból.

KÁ.: Sokszor eszembe jutott, de mindig KÁ.: Az első három oldal akkordjaiból! Amikor koncertműsort szerkesztünk, a ze- elhessegettem. (Nevet) Második gyerekem nésztársak mindig mondják, hogy legyen benne az Indiántánc – én meg gyakran nemet Anna, tizenegy éves. Zseniális zongorista: mondok. Amikor írtam, jó hasonlatnak tűnt, persze nem abban az értelemben, hogy nem virtuóz – csodálkoznék is, ha a mi szirten álló, rojtos bőrgatyás indián vagyok, hanem úgy, hogy amit képviselni próbálok, családunkban az lenne –, de nagyon éraz az utolsó mohikán pozíciójára emlékeztet. Mert a világ tök másfelé megy, azt látjuk. zékeny ember. Már az első zongoralecke óta a maga kedvére komponál. Persze gyakorol, de mindig noszogatni kell, hogy D+Sz.: Vannak még olyan dalaid, amiket valamilyen értelemben meghaladtál?

KÁ.: Egyszer mind ilyen lesz! (Nevet) Bár, mondjuk, most épp játsszuk ezeket a ne hagyja abba. Azt szoktam neki mondakorai dalokat, mert kitaláltam, hogy a 20 éves évfordulón színpadra állítjuk a Kar- ni, hogy nem azért érdemes zongoráznia, colatok teljes anyagát. Tavaly volt Suzanne Vega legsikeresebb lemeze, a Solitude hogy később Lisztet játsszon a ZeneakaStanding megjelenésének a 25. évfordulója. A londoni Barbican színháztermében ját- démián, hanem hogy tudjon muzsikálni, szott a zenekarával: kijöttek a színpadra utcai ruhában, kétféle fény volt, kék meg a maga és mások kedvére. Nagyon szép rózsaszín. Ezerkilencszáznyolcvan-akárhány, jászjákóhalmi kultúrház-fíling. Kiálltak, világ van benne, meséket is ír, néptáncra rettenetesen jól eljátszották a lemezt az első daltól az utolsóig, aztán még játszottak jár, rengeteget olvas. Czomba Imre zsenipár slágert és elköszöntek. Mentségükre szóljon, hogy tizenöt perccel később az est ális zongorista, amikor együtt játszottuk a komplett felvételét dupla CD-n árulták – hogy hogyan csinálták, nem tudom. Rögtön 40 című műsort, az ő hatására vén fejjel megvettem 40 fontos egységáron ezt a hanghordozót. Öröm hallgatni rajta a sok belevágtam: a lányom tündéri zongorataszép vendéghangot, meg az általam nagyon kedvelt hősnő élő intonációját... (Nevet) nárnőjéhez, Klári nénihez kezdtem órára Megnyugtató, hogy ők is emberek. Sokat tanultam ebből az előadásból, leginkább járni. Hamar kiderült, hogy a tanulási kéazt, hogy én mit szeretnék másképpen csinálni egy jubileumi eseményen. E mellett pességem erősen megkopott mára. a koncert mellett egy korábbi, emlékezetes MüPa-buli indította be a fantáziámat: itt Suzanne Vega a basszusgitáros Michael Viscegliával zenélt kettesben. Ott olyan gitáD+Sz.: Egy óind bölcseletben, a költői rozás volt… Aki így tud játszani, attól mindig megkérdezem, hogy szokott-e gyakorol- szépségű Brihadáranyaka Upanisadban ni, és mennyit. Napi nyolc órát? Úgy könnyű! Próbálná meg az én hozzáállásommal! ez áll: „A dal alapja a szó, mert a lélegzet  (Nevet) a szón alapul, ha énekel az ember.”

21

INTERJÚ



KÁ.: Csodálatos, mélyen egyetértek. Az ember verbális lény.

Ez ugyanaz, amit az Írásban úgy olvasunk, hogy a hit hallásból van. Az ember a szavakon keresztül gondolkodik az eszményeiről: ha nincsenek szavak, akkor az eszményekről egyszerűen nem szerzünk tudomást. A leírt, a kimondott szó bűvöletében élek, verbális ember vagyok. Katarzist mindig inkább az irodalomban találtam, a színházi élményben. Egy Updike-sor évekig velem tud lenni, egy Krúdy-monológ az egész életemre hatással van.

D+Sz.: Ha a szavak ennyire teremtő erejűek, akkor nyilván neked is van egy eszményi világod, ami felé az embereket tájolni szeretnéd. Végül is sokan tőled is tudják, hogyan gondolkodjanak, hogyan éljenek. Üzeneteket küldesz szét egy csomó embernek.

KÁ.: Az üzenetküldés állami monopólium.

(Nevet) Az én világom egyszemélyes: magamnak szeretnék programot adni, hogyan is kéne élni. Szegény Sebők János, akinek a nekrológját nemrég éppen a Dal+Szerző lapjain olvastam, azt mondta egyszer, hogy a szerzeményeim afféle „én-dalok”. Azt tanultam a Fazekas Gimnázium magyaróráin Babits Éva tanárnőtől, hogy a líra egyes szám első személyű, jelen idejű műfaj. „Nagyon fáj.” Ezen kívül minden más próza.

A dalszöveg tehát műfaját tekintve líra.

22

D+Sz.: De ettől a felelősséged nem lesz kisebb, hiszen követnek.

KÁ.: Sokszor hallom, hogy „neked nagy a felelősséged, mert sokan figyelnek rád”.

Pedig a felelősség nem attól függ, hogy hányan hallgatnak, hiszen erre szinte semmilyen ráhatásom nincs. Szerintem attól kezdve felelős az ember, amikor egyáltalán szólásra nyitja a száját – függetlenül a hallgatóság létszámától. Csak olyasmiről beszélhetek, ami valóban foglalkoztat, amiben hiszek. Naiv dolog azzal erősíteni magunkat, hogy „mindig a fénybe nézz”?

Lehet. Vállalom. Volt idő, hogy semmi másról nem szólt a művészet, csak arról, hogy fel lehet állni, ha elbuktál. Ma sok mindenről szó van, bármiről lehet beszélni, mégis nehezen megközelíthető téma lett a legemberibb kérdésekből, mert olyan közegben élünk, ahol ezek már nem mindenki által elfogadott toposzok. Azok a hatások vezetnek, amelyek miatt írni kezdtem. Az összes költő, aki hatott rám, mind a reményről beszél. Talán szerénytelenség, de én is ezt szeretném megjeleníteni – egy profán műfaj eszközrendszerével. n interjú: Hegyi György FOTÓ: AKOS:HU

kovács ákos A Bonanza Banzai alapító-énekeseként vált ismertté, de már a zenekarral párhuzamosan elkezdte építeni szólókarrierjét. 1993-ban jelent meg első szólóalbuma, a Karcolatok, első szólókoncertjét pedig a U2 előzenekaraként adta a Népstadionban. Azóta tizenhét magyar és hat angol nyelvű albumot készített, melyekből kilenc arany- és hat platinalemez lett. Dalszerzőként és zeneszerzőként is említhetjük nevét, 1995-ben Bertolt Brecht Baal című darabjához komponált zenét, de írt tárlatvezető zenét a Terror Háza és az Emlékpont Múzeum kiállításához is. A ’90-es generáció elsőként mint Tarzan „hangja” ismerhette meg az énekest, ugyanis a Disney felkérésére megírta és felénekelte az egész estés rajzfilm műfordításait. 2012-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Ebben az évben jelent meg 2084 című új nagylemeze, turnéja során a VOLT Fesztiválon rekordnézőszámot regisztráltak koncertje alatt. Jelenleg a húsz éve megjelent, de élőben nem játszott Karcolatokkal lép fel.

23

LISTÁK

1

Előadók a FACEBOOKON – LIKE TOPLISTA, 2013 ősz

FACEBOOK TOP 10 LIKE

250 200 150 100 50

270 690 children of distance

237 478 fluor tomi

219 843 majka

211 286 király l norbert

208 978 vastag csaba

203 856 quimby

183 440 janicsák veca

181 211 bárány attila

169 931 caramel

152 551 csík zenekar

TOP 20 1. children of distance n 270 690 2. fluor tomi n 237 478 3. majka  219 843  211 286 4. király l. norbert 5. vastag csaba n 208 978 6. quimby n 203 856 7. janicsák veca n 183 440 8. bárány attila n 181 211 9. caramel  169 931 10. csík zenekar n 152 551

2

11. essemm 12. myon and shane54 13. nótár mary 14. takács nikolas 15. punnany massif 16. dukai regina 17. ákos 18. hősök 19. ll. junior 20. hooligans

 151 897  149 007  143 637  133 537  132 605  129 850  128 355  128 269  126 912  123 953

like: azt mutatja meg, hogy az előadó, zenekar közösségi oldala hány rajongónak tetszik, hányan követik azt. talk about: az előadó, zenekar oldalának közösségi aktivitását méri, a róla szóló beszélgetések, megosztások, bejelentkezések és más adatok alapján.

 javított  rontott n maradt

Előadók a FACEBOOKON – „TALK ABOUT ARÁNY” TOPLISTA TOP 10

1. ak26 2. ll. junior 3. nótár mary 4. müller péter sziámi 5. essemm 6. dopeman 7. mr. real trill busta 8. beerseewalk 9. szabó ádám 10. kasza tibor

24

új a listán

26,23 % 25,54 % 23,37 % 23,26 % 22,40 % 21,19 % 21,05 % 20,62 % 20,39 % 19,52 %

TOP 5 „TALK ABOUT ARÁNY”

25 20 15 10 5 26,23 % ak26

25,54 % 23,37 % 23,26 % ll junior nótár mary müller péter sziámi

22,40 % essemm

LISTÁK

3

YOUTUBE 2013 ősz, MAGYAR TOPLISTA YOUTUBE TOP 10

1,2 m 900 600 300

1 404 659 majka és curtis elvitted a szívem

1 078 799 jolly & kis grofó no roxa áj

1 077 505 majka, curtis, blr belehalok

932 790 989 363 940 589 897 451 mr.missh horváth mr.missh mr.missh feat. rhino tamás & raul feat. raul & feat. raul & horváth horváth szeretsz hallgass a egyszer beléd estem engem? szívedre szeret

862 018 essemm písz

850 709 mr. busta km essemm eleget láttam már, testvér

708 161 mr. busta & essemm feat. smith keresd máshol

TOP 30 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

majka és curtis jolly & kis grofó majka, curtis, blr mr.missh feat. rhino horváth tamás & raul mr.missh feat. raul & horváth tamás mr. missh feat. raul & horváth tamás essemm mr.busta km. essemm mr.busta & essemm feat. smith havasi essemm ft. palej niki smith alma együttes majka, curtis, blr feat. pápai joci punnany massif & am:pm music halott pénz myon & shane 54 feat. tóth gabi hősök tóth gabi rúzsa magdolna l.l. junior mr.busta & essemm children of distance feat. kozma kata essemm mr.busta kowalsky meg a vega nótár mary kis grofó mr.busta & essemm feat. smith

elvitted a szívemet no roxa áj belehalok hallgass a szívedre szeretsz engem? egyszer szeret egyszer nem beléd estem písz eleget láttam már testvér keresd máshol! spring wind - cultural bridge symphony rólunk szól hiába fáj ma van a szülinapom! nekem ez jár élvezd ugyanúgy hallasz éjjel-nappal budapest enyém sors szerelem csak a tiéd menj tovább! barátként búcsúzom esik az eső… madáretető amilyen hülye vagy, úgy szeretlek rázd meg dali dalilej sose felejts el

 n

  

                 

1 404 659 1 078 799 1 077 505 989 363 940 589 932 790 897 451 862 018 850 709 708 161 688 624 659 205 613 284 602 487 579 105 572 529 523 144 497 610 491 183 489 368 460 594 456 685 453 307 441 629 441 139 437 682 432 366 402 748 386 294 366 411

25

LISTÁK

ZÁRT KLUB A YOUTUBE TOP30-BAN

MIT MÉRTÜNK? Míg a YouTube Top30-as listára kerüléshez negyedévente szükséges 370 ezer megtekintés a legtöbb előadó számára elérhetetlen, a fent lévő daloknak egyre nagyobb hányada – immár 2/3-a! – olyan előadóé, aki egynél több dallal szerepel a felső harmincban. A legkedveltebb műfaj továbbra is a hiphop, ami a több előadós daloknak kedvez, így nem meglepő, hogy 11 duplázót találunk a lajstromban. Annál meglepőbb, hogy ezeknek a daloknak a többsége egyáltalán nem szerepel a rádiós vagy zenetévés műsorokban. új talk about lista Az új Facebook talk about lista, amit a legutóbbi számunkban vezettünk be, olyan előadókat állít az élre, akik egyébként korántsem nevezhetők közismertnek. Az új számításban a rajongótábor interaktivitását mérő listát immár nem a top20, hanem a top50 legnagyobb össz-követő számmal rendelkező oldalnál nézzük. Az így előállt top10-es listán csak három előadó tartozik az összes létszámot figyelő top20-as listához. Továbbra is igaz tehát, hogy a „túl nagy” rajongói tábort jóval nehezebb megmozdítani; a relatíve kisebb követői számmal rendelkező oldalak nagyobb interaktivitásra képesek.

26%

ÚJ TALKABOUT

26% friss videók a youtube top 30-ban

FRISS VIDEÓK

27%

26

Az ősz legtöbb megtekintést hozó első harminc zenés videójából ezúttal 7 dal teljesen új. A két évnél régebbi felvételek közül mindössze egy dal, az Alma együttes örökzöldje, a Ma van a szülinapom tud minden negyedévben felkerülni a toplistára, immár 11 milliót meghaladó megtekintésszámmal. Szintén a régebbi dalok közül való a Belehalok, amely tavaly márciusi feltöltése után rögtön a lista élére került, és még mindig dobogós, ezzel továbbra is a valaha volt legnézettebb magyar zenés videó, 22 millió összes megtekintéssel. Az újak közül az egyik felvétel, éppen Majka és Curtis dala, rögtön az élen nyitott, 1,4 millió őszi megtekintéssel..

27%

LISTÁK

facebook-feltörekvők

FB FELTÖREKVŐK

30%

A Facebook-listán folytatódott Majka emelkedése: már a harmadik helyen áll, az egyetlen olyan előadóként, aki tavaly tavasz óta mindig javított pozícióján. Rajta kívül még 5 előadó lépett felfelé, ami azt jelenti, hogy a legutóbbi kiadásunkban tapasztalható változás nem a véletlen műve volt. Bár a Facebook-lájkok számában továbbra is lassú a változás, hos�szabb távon kirajzolódnak a trendek, a rajongótáborok mozognak, változnak. 2013 őszén Majkán kívül még Molnár Ferenc Caramel, Myon and Shane 54, Nótár Mary, L. L. Junior és a Hooligans lépett előrébb a sorban.

30%

előadók több felvétellel

TÖBB FELVÉTELLEL

67%

A legutóbbi lista óta Raul, Horváth Tamás, Smith és Tóth Gabi csatlakoztak a többszámos előadók listájához. Velük még tovább bővült a toplista ismétlődési száma, tovább zárult a klub: a 20 dal (66%), amit a többszámos előadók jegyeznek, az eddig mért legmagasabb ilyen arány. De ne csodálkozzon az olvasó, ha nem ismer minden nevet. Úgy tűnik, hogy vannak olyan zenei szubkultúrák, amelyek rádiós játszás híján teljes egészében a YouTube csatornáját használják, és így tisztán a közösségi média és a személyes ajánlások rendszerén keresztül érik el – nem kis – közönségüket..

67%

A 30-as lista végén ALSÓ HATÁR

366 000

Az egyik fontos mutatószám, ami a top30-as megtekintési lista sűrűségét méri, hogy az utolsó helyezettnek mekkora nézettségre van szüksége ahhoz, hogy elérje a harmincadik pozíciót. Az őszi lista a szokásos számot mutatja: negyedév alatt 366 ezer kattintásra, végignézésre van szükség a listára kerüléshez.

366 ezer

top 5 sűrűség

TOP 5 SŰRŰSÉG

30%

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a legnézettebb néhány videó a teljes lista nézettségének mekkora részét teszi ki: ez mutatja leginkább, hogy az adott negyedévben volt-e mindent átütő sláger. Nos, ezúttal ez a gigantikus siker elmaradt: az első helyezett dal 2,3 millió megtekintést hozott. Ennek megfelelően a top5 dal megtekintése is visszaesett a tavaszi 49%-hoz képest: 30%-ra.

30%

mulatós és paródia a youtube toplistán

MULATÓS, PARÓDIA

10%

Korábban külön listába tettük a mulatós és a paródia felvételeket, hiszen voltak olyan negyedévek, amikor ezek a dalok szinte teljesen átírták a toplistát. Azóta kiderült, hogy ez a nagy figyelem szezonális, és néhány előadó új megjelenéséhez kötődik. Most, hogy ősszel visszakevertük a magyar előadók összes dalát a toplistába, egyetlen paródia-felvétel sem érte el az alsó küszöböt, és a mulatós műfaj is csak 3 dallal szerepel.

10%

27

28

CÍMLAP

EÖTVÖS PÉTER, ZENESZERZŐ, KARMESTER

Ha bárhová költözhetnénk, menjünk haza!

Titokban popzenész lenne, de máshogy ütött a keze, ezért beszippantotta a kortárs zene. Mindene a székely muzsika, holott sosem élt Erdélyben. Eötvös Péter, napjaink egyik legfoglalkoztatottabb komponistája boldogan él itthon immár tíz éve, és továbbra is a világ leghíresebb szegleteiből kap megbízásokat.

Előző operájával nem volt elégedett, ezért újat írt a történet egyik szereplője köré: az apokrif tematikájú, Paradise Reloaded (Lilith) című darabot a bécsi Wien Modern fesztiválon mutatták be októberben; az opera január 23-án a Müpában egyetlen alkalommal lesz látható. Miért nem Budapesten volt a mű premierje? Hogyan készülnek a librettói, ha fontosnak tartja, de megírni mégsem tudja őket? Többek között ezekről, valamint a tobzódó démonanyáról, honvágyról és elszakadási lázról beszélgettünk a nemsokára hetvenedik születésnapját ünneplő zeneszerzővel.

D+SZ: Feltétlenül helyt tud állni egy zeneszerző operakomponistaként is?

EP: Nem hiszem, hogy mindenki alkalmas operaírásra. Elsősorban színházi tapasztalat kell hozzá, és hasznos, ha a filmdramaturgia alapjait is ismeri az ember. Nemrég lezajlott a fiatal zeneszerzőknek szóló Mroz˙ek-operaprojektünk a BMC-ben – december 19-én lesz a bemutatója –, és a munkánk egyik alapkérdése az volt, hogy mind a harminckilenc résztvevő számára legyen világos: a szimfonikus és a színpadi zene két külön műfaj. A zenekari árokból kilépő hang teljesen más akusztikát kelt, mint a színpadról megszólaló, és az instrumentális zene nem tanítja meg a szerzőt, hogyan kell a művét az énekesekhez passzítania.

mondván ők maguk is legszívesebben olaszul tartják az előadásaikat.

D+SZ: Az ön elgondolása szerint a jó operaszerző egyben librettista is.

EP: Én librettót írni nem, csak szerkeszteni tudok. A kettő között az a különbség, hogy utóbbi esetben már létezik a szöveg, amit át lehet alakítani. Ez lehet egy novella is, mint például a Glyndebourne-ban bemutatott A szerelemről és más démonokról (2008) esetében a Márquez-mű, de még egy ilyen kész anyagból sem tudom egymagam összehozni a szöveget, amíg az nincs operára alkalmazva.

D+SZ: Meghatározza a gondolkodást, amikor a szerző nyelvet választ a művéhez?

EP: Aki élt külföldön, tudja, hogy egy más nyelvtől másképp kezd el járni az agya. Erre talán a dalkomponisták a legérzékenyebbek, ugyanis a nyelv összefügg a ritmussal. Ha a szerző ritmusvilága nem kapcsolódik az anyanyelvéhez, akkor azt el kell felejtenie, és keresnie kell egy másik nyelvet, amiben jól érzi magát. Az operánál a librettókészítéskor dől el minden. Nem minden szöveg énekelhető, és bizonyos nyelvek nem alkalmasak D+SZ: Mostanában leginkább vágóopera írására, francia nyelven például sokkal nehezebb operát írni, mint angolul vagy eszközt használ erre a feladatra. Minémetül, mert puhábbak a mássalhangzói, és emiatt egyfajta ritmikai hiány léphet föl kor alkalmazta először ezt a szokatlan az énekszólamokban. A spanyol nyelvről maga a madridi opera igazgatója beszélt le, módszert? 

29

CÍMLAP



EP: A mérföldkő a Három nővér (1998) librettója volt. Egy gyakorlott fődramaturggal, [Claus H.] Henneberggel kezdtem a munkát, aki korábban Reimann Lear királyának szövegét írta. Készített egy adaptációt a Három nővérből, ami abból állt, hogy eredeti sorrendben, lerövidítve ideadta nekem a párbeszédeket. Semmit nem tudtam kezdeni a szöveggel, de Henneberg hozzájárult, hogy én vegyem kézbe a dolgot. Ezután jött az ötlet: a feleségemmel kiraktuk az asztalra az orosz szöveget és a Kosztolányi-féle fordítást, kivágtuk Irina dialógusait, majd megnéztük, van-e benne logika. Másával és Andrejjel ugyanezt tettük, végül kiderült, hogy a felvonások – cetlik formájában – teljesen átrendeződtek. Az én logikámnak ugyanis az kellett, hogy a szereplők maguk mondják el, miként látják ugyanazt a történetet.

lelki problémát jelentett az újabb távollét közeledte, hogy állandó láz gyötört. Végül felültem a vonatra, és ahogy megérkeztem – tehát a dolog eldöntetett –, rögtön elmúlt a lázam, ami a belső vívódás jele volt.

Az Új Zenei Stúdió indulásától kezdve az NSZK és Magyarország között ingáztam, egészen addig, amíg Párizsba nem hívtak.

Azt követően pár évet itthon voltunk, majd ismét szerződést kaptam öt évre Hollandiában, amit egy további ötéves hosszabbítás követett. Ezek a periódusok – különösen a hollandiai – annyiból érdekesek, hogy felerősödött bennem a honvágy. Egész nap szólt otthon a Duna tévé, és elmélyült a vonzalmam a székely zene iránt is. Amikor lejárt a szerződésem, azt mondtam a feleségemnek: „ha Amerikától Ausztráliáig bárhová költözhetnénk, akkor menjünk haza!”

Boldogság itthon lenni, immáron tíz éve.

D+SZ: Bartók, Eötvös, Kurtág, Ligeti, Orbán György, a fiatalabb generációból Gyöngyösi Levente műveik játszottsága tekintetében mind kiemelkedő zeneszerzők – és Erdélyben születtek. Létezhet ilyesfajta „eleve elrendeltetés” egy komponistánál?

EP: Engem azért nem lehet a „Gyurikkal” összehasonlítani, mert „hamis” erdélyi vagyok. Székelyudvarhelyen születtem 1944-ben – édesapámat katonatisztként odarendelték –, de a családom nem erdélyi származású, és nem is éltünk ott, mert a háború után rögtön menekülnünk kellett. Emiatt viszont mindenhol úgy kezeltek, mint az Erdélyből jött gyereket, és ez az ötvenes években komoly státuszt adott egy fiatalnak. Az állandó másságérzettől komoly Erdély-tudat alakult ki bennem, kucsmát hordtam, Tamási Áront olvastam, és büszkén mutogattam a határon az útlevelemet, lássa mindenki, hol születtem. Talán ezért kötődöm rendkívül erősen a székely hangszeres zenéhez, ami D+SZ: Azt mondja, szeret protestálni. tökéletesen az anyanyelvemmé vált. Dzsessz és a székely zene, ez vagyok én.

A politikától a nyilatkozataiban többnyire távol tartja magát. Hogyan lehetD+SZ: Fiatalon hasonló utat járt be, mint pályatársai, később viszont a karmestersé- séges így felszólalni valami ellen, vagy get helyezte előtérbe a zeneszerzéssel szemben. Ez vitte végül a pályáját más irányba? kiállni egy jó ügy érdekében?

EP: Egész véletlenül lettem karmester. 1963-ban, miután tizenkilenc évesen megszerezEP: Egyáltalán nem vagyok utcai harcos. tem a zeneszerzés diplomámat, jelentkeztem a főiskolára, a karmester szakra. A felvételin 1989-ben azért jöttünk haza, mert Magyarrosszul dirigáltam, kirúgtak, de a nyakamon volt a pallos, mert ha nem tanulok tovább, ország európai országgá vált, és azt látni, elvittek volna katonának. Kaptam egy ösztöndíjat Kölnbe, de a két év után megszerzett ahogy lassan visszacsúszik a kelet-európai karmesteri diplomámat rögtön a fiókba zártam, nem érdekelt, mert a klasszikus iskolai létbe, keserű dolog. Viszont ha beleszállrepertoárhoz és a régimódi ütéstechnikához semmi közöm nem volt. Amikor Stockhausen nék, elveszne a rálátásom. Alaptermészekamaraegyüttesével jártuk a világot, Aloys Kontarsky (német zongorista – N. M.) jegyezte tem, hogy az étteremben is a leghátsó meg először, hogy próbáljak meg egyszerűen csak beinteni neki, mikor kell belépnie, és sarokban a legutolsó székre ülök, hogy lene azt üssem, hogyan játsszon. „Ha tényleg ezt akarod, menj karmesternek!” – javasolta. gyen perspektívám, lássam, ki fog bejönni.

Ekkor döbbentem rá, hogy az én kezem erre mozdul, van tehetségem hozzá. Miután a Nem tudom elviselni a hátam mögött és modern repertoár nagy részét ismertem, meghívásokat kaptam, és rögtön működött a a fölöttem lévő embereket. Ez a politikádolog. Szerencsére addigra teljesen elfelejtettem, amit az iskolában tanultam. Fél éven ra vonatkoztatva azt jelenti, hogy muszáj belül már a berlini rádió zenekarát dirigáltam, jó kritikákat kaptam, elkapott a gépszíj, és lássam, miből mi alakul ki. A kultúrában és pár év múlva már a párizsi Ensemble InterContemporainnél voltam zeneigazgató. Annyira művészetben a sokszínűség a leglényegeleterheltek, hogy egy perc időm nem volt komponálni, csak a Chinese Operát (1986) fejez- sebb, és ez az, amit jelen pillanatban itthon tem be abban az időben. Akkor kezdtem tudatosan időt szentelni arra, hogy zenét írjak, megpróbálnak megtiltani, elvágni és leheamikor 1991-ben lejárt a szerződésem Párizsban. Addigra annyi anyag gyülemlett fel, hogy tetlenné tenni. A közönséggel való kapcsosaját magam számára vált tarthatatlanná a helyzet. lat alapproblémája, hogy csak szórakoztatni akarunk, pedig informálni, művelni és D+SZ: Annyi ideig élt külföldön, hogy sokak számára úgy tűnhet, csak nemrég köl- elgondolkodtatni kellene. tözött haza Magyarországra. Megfordult valaha is a fejében, hogy végleg elmenjen?

EP: Soha nem volt célom, hogy kint maradjak. A hatóságok valószínűleg látták és D+SZ: A Paradise Reloaded (Lilith) érezték is, hogy előbb-utóbb mindig visszajövök, mert sosem vették el az útlevelemet. (2013) az első olyan operája, ami nem 1970-ben Japánban voltunk Stockhausennel, amikor meghívást kaptam, hogy dolgozzam megrendelés alapján készült. Miért tara kölni rádió elektronikus stúdiójában. Előtte még volt itthon három hónapom, és akkora totta fontosnak megírni?

30

CÍMLAP

EP: Az ördög tragédiája (2010) kiindulási pontja Madách műve volt, ami alapján Albert Ostermaier írta a librettót. Ő olyan író, aki imádja a sci-fit, ezért mindegyik szereplője hajazott valamilyen módon a Mátrixra vagy más filmre. Mindvégig tudtam, hogy a darab nem szól semmiről, ugyanakkor tetszett a szöveg nyelvezete. Van a műben egy érdekes személy: Lilith, egy apokrif szereplő, akiről Robert Graves a Héber mítoszok című könyvében ír. Lilith Ádámhoz hasonlóan mesterségesen teremtett ember, ellenben tőle teljesen eltérő habitussal bír: míg Ádám Isten hűséges szolgája és társalgópartnere, Lilith tehetséges és lázadó alkat, aki bizonyos dolgokat nem fogad el. Évával ellentétben nincs szüksége arra, hogy folyton támaszkodjon valakire, valósággal tobzódik a saját létében. Mintha valami modern karakterről beszélnénk, teljesen korszerűnek hatnak a róla szóló olvasatok, főként a szexuális túlzásairól szólók. Egyes írások szerint azért űzték el a Paradicsomból, mert kiejtette Isten nevét, mások szerint azért, mert közösülés során ő akart felül lenni. Démonanyává vált, akinek naponta több démongyermeket világra kellett hoznia, és mindet megölnie. Ezek fantasztikusan erős és archaikus képek.

A librettó írásakor ugyanazt az Ostermaier-szöveget használtuk, mint Az ördög tragédiájánál, csak más sorrendben – visszatért tehát a Három nővér technikája.

D+SZ: A Paradise Reloaded (Lilith) ősbemutatója Bécsben volt, és egy alkalommal játsszák januárban a Művészetek Palotájában. Nem sajnálja, hogy a „szerelemgyerekét” nem Budapesten mutatták be először?

EP: Semmi lehetőséget nem láttam arra, hogy itt mutassuk be az operát. Az Operaház jelenlegi lehetőségei és műsorpolitikája korlátozott. Hiányzik a működéséből egy több évtizedes időszak, amelyben folyamatosan informálhatta és kiművelhette volna a közönséget.

D+SZ: A BMC-nél 2001-ben megjelent zeroPoints című művét Beethoven 5. szimfóniájával párosította; ez utóbbi felvételén az Ensemble Modern kamaraapparátusa elektroakusztikus erősítéssel szólal meg. Mi indokolta ezt a technikát egy akusztikus hangszerekre írott műnél?

EP: Beethoven idején egyre nagyobb hangversenytermeket építettek, és a formailag és akusztikailag már tökéletes hegedű dimenzióit nem volt lehetséges tovább növelni.

Mit tehetett ilyenkor a szerző? Megnövelte a hangszerek számát, tehát additív technikát, mechanikus akusztikai erősítést alkalmazott, hogy a vonósok hangja betöltse a tágasabb teret. Erősítési törekvés tehát mindig létezett a hangszeriparban, csak a mechanikus energia helyett ma az elektromos áram biztosítja az erőteljesebb hangzást. A hetvenes évek elején ez egy teljesen természetes gondolattársítás volt a fiatal szerzők körében. Úgy véltük, a jövő zenéje hangszórókból fog szólni. Akkoriban még egységet képezett a popvilág és a jövő elektronikus komolyzenéje. Biztosak voltunk benne, hogy a zenekarok meg fognak szűnni, a szólamok helyét egy-egy zenész veszi át, akik erősítve játszanak majd egymással, egy poptársaságnak pedig dirigensre sincs szüksége, csak vezetőre, a kettő tudniillik nem ugyanaz. Ezt az attitűdöt aztán átvette a könnyűzene, a komolyzene meg visszalépett a tradicionálisabb felfogás felé, és csak mostanában, a multimédia elterjedésével kezdi összeszedni magát.

D+SZ: Szívesen lecserélné a karmesteri pálcát egy gitárpengetőre?

EP: Azért maradtam másfajta közegben, mert nagyzenekarokat dirigálok. Tulajdonképpen popzenész lennék, csak más irányba vitt az életem. A dzsessz az alapelemem, a jó popzene a fiatalságom – olyan értelemben, ahogy mi azt annak idején elképzeltük.

D+SZ: Az Angyalok Amerikában című opera főhősének nincs ideje meghalni. Ideális esetben egy zeneszerző is hasonló cipőben jár. Meddig van tele a naptára?

EP: Jelen pillanatban 2017-ig. A következő operaprojektem a Frankfurti Opera és az Ensemble Modern együttműködésében 2014 júniusában bemutatandó Schimmelpfennigdarab, a Golden Dragon lesz. Ez egy utazó opera, aminél elvárás, hogy kevés embert mozgasson, kis színpadon elférjen, ezért csupán öt énekes lesz, és az Ensemble Modern tizenhat zenésze. A 2015-ös operaprojekt a New York-i Filharmonikusoknak készülő egyfelvonásos mű, amihez az a régi keletű probléma adta az ötletet, hogy sokszor gondot jelent, mit tűzzenek műsorra a Kékszakállú előtt, hiszen egyórás művel nem lehet kitölteni az estét. Alessandro Baricco olasz író Vértelenül című történetében két szereplő van, és a problémakör is hasonló.

Az opera megszólaltatásához ugyanazt az apparátust fogom használni, ami a Bartókműnél szükséges. A bemutatója Kölnben lesz 2015 májusában, majd New Yorkba utazik a darab, de Magyarországon is fogjuk játszani, a szegedi Armel Operafesztiválon, Alföldi Róbert rendezésében. 2014-ben New Yorkban lesz a hegedűversenyem amerikai premierje, Midorival. A Bécsi Filharmonikusok oratóriumot rendelt tőlem, Esterházy Péter már készen van a szöveggel, 2016-ban lesz a bemutatója Salzburgban, majd Bécsben. Munka tehát van rendesen. n interjú: Németh Marcell fotó: nagyillés szilárd / dal+szerző

31

PROGRAMAJÁNLÓ

HASZNOS HOLMIK

PROGRAMOK IPADRE Sorozatunkban zenészeknek és zene iránt érdeklődő olvasóinknak ajánlunk hasznos vagy épp szórakoztató alkalmazásokat mobilra és tabletre a midi.blog.hu szakértő segítségével. moog szekvenszer ipaden Egy bizonyos Roger Mann nevű fejlesztő munkája a képen látható alkotás a R960Seq, ami egy nagyon egyszerű kópiája a Moog moduláris rendszereiben megtalálható 960-as analóg szekvenszernek. Fut a háttérben, MIDI órajelre szinkronizálható, Core MIDI-t támogat – de saját maga természetesen semmilyen hangot nem ad ki, futtatni kell mellette egy virtuális szintiprogramot, vagy csatlakoztatni kell egy hardveres külső szintetizátort. Öt dollárt persze még így is nagyon-nagyon megér, keressünk rá gyorsan az App Store-ban!

tankold mooggal a táblagépet!

Még egy Moog-hír: az IK Multimedia sorra hozza ki korábbi mintakönyvtárait az iPaden és iPhone-on futó SampleTank samplerprogramjához is. Most a SampleMoogot, a PC-ken már sikeres Moog-mintakollekciójukat mutatták be – ha benn vagyunk a SampleTankban, akkor in-app vásárlással, 18 euróért letölthetjük a teljes eredeti hangkészletet, több mint száz fullos hangszert, különböző Minimoogokból, Polymoogból, Prodigyből, Rogue-ból és a Little Fattyből levéve.

ingyenes lett a garageband

Teljesen megújult az Apple iOS-es belépőszintű szekvenszerprogramja, a Garage­ Band. A legfontosabb újítás, hogy minden iOS 7-et futtató iPad és iPhone mellé mostantól ingyen kapható – hasonló nagyvonalúságra még csak példát sem tudunk mondani hirtelen a környékről. Még mindig külsőség, hogy teljesen áttervezték, korszerűsítették a megjelenését, belülre pedig – nem tréfa – 64 bites kód került (az új iOS-eszközök processzora ugyanis már 64 bites). Az új, gyors processzorokat kihasználandó immár 32 sávos ez a kezdőknek szóló kis játékszer (a régi eszközökön marad a 16), és beleintegrálták az iCloud kezelését és az iOS 7 Inter-App Audióját is.

mi, merre, hány méter

Hatdolláros kategória (5,99-be kerül valójában) a Vectorscope, ami – nem fogjuk elhinni – egy iPaden futó vektorszkóp. Nagyon szépen néz ki, sztereó jellel lehet megtáplálni a táblagép bemenetéről, vagy a belül futó programokból. Támogatja a belső szabványt, az Audiobust mindehhez, és szépen megcsinálja a feladatát – nézegethetjük vele a kevert anyagok fázisviszonyait és a sztereókép helyességét.

Retinás felbontású képernyőket is támogat, azokon még gyönyörűbben néz ki. n

32

FELMÉRÉS

01

MILYEN TEREMBEN PRÓBÁL A ZENEKAROD?

02

MENNYIÉRT BÉRELTEK PRÓBATERMET? Hosszú távú bérlet Ft/hó

13,6%

0-10 000

TÖBB ZENEKAR EGYÜTT BÉREL

ÓRADÍJAS TEREMBEN

31%

28,1%

31,5%

10 000–20 000

21,0%

20 000–30 000

14,8%

30 000–40 000

40 000–50 000 SAJÁT INGATLANBAN

EGYEDÜL BÉREL HOSSZÚ TÁVON

24,3%

16,6%

03 MENNYIÉRT BÉRELTEK PRÓBATERMET?

50 000–

11,1%

8,0%

MILYEN BIZTONSÁGI

04 SZOLGÁLTATÁS ÉRHETŐ EL A PRÓBAHELYEN?

Óradíjas bérlet Ft/óra

65,7%

39,8%

PORTASZOLGÁLAT

RIASZTÓBERENDEZÉS

0,9% 500–1000

12,7%

3,6% 34

BIZTONSÁGI KAMERA

37,3%

1500–2000

2000–3000

30,1%

30,0%

1000–1500

15,5%

29,7%

19,5%

BIZTONSÁGI ŐR

ŐRZŐ KUTYA

DAL+SZERZŐ FELMÉRÉS

05

MENNYIT PRÓBÁLTOK ÉS MILYEN GYAKRAN?

VANNAK SAJÁT 06 PRÓBATERMI SZABÁLYAITOK?

Hetente EGYSZER

65,9%

KÖLTSÉGEK MEGOSZTÁSÁRA

84,1%

KÉTSZER

25,4% TÖBBSZÖR

PONTOS ÉRKEZÉSRE

8,7%

74,0%

Alkalmanként

ELŐZETES FELKÉSZÜLÉSRE

2 ÓRÁT

70,5%

29,3% 3 ÓRÁT

PRÓBA LEMONDÁSÁRA

44,2%

64,7%

4 ÓRÁT

17%

07

TÖBBET

JÓZANSÁGRA

9,6%

60,6%

MENNYIRE IGAZ RÁTOK, HOGY A DALOK VÉGLEGES FORMÁJUKAT A PRÓBATEREMBEN NYERIK EL?

ŐSZI FELMÉRÉSÜNK

PRÓBATERMEK Kérdeztünk, és a Facebook-közösség válaszolt. Novem­beri próbaterem-felmé­ résünk hozott meglepő eredményeket vagy épp mókás válaszokat.

RÉSZBEN. DALÖTLETEKKEL ÉRKEZÜNK, A PRÓBATEREMBEN A DALOKAT EGYÜTT ALKOTJUK ÉS HANGSZERELJÜK.

44,9% RÉSZBEN. KÉSZ DALLAL ÉRKEZÜNK, A PRÓBATEREMBEN KÖZÖS HANGSZERELÜNK

29,7% NEM. A DALOKAT OTTHON ÍRJUK, A PRÓBATEREMBEN CSAK GYAKORLUNK

15,2% TELJESEN. KÖZÖS IMPROVIZÁCIÓBÓL SZÜLETNEK A DALAINK

10,2%

Az átlag magyar zenekar tíz és húszezer forint között bérel termet, melyet más zenekarokkal együtt használ. A legtöbben a költségmegosztásra és a pontos érkezésre állítanak szabályokat, és figyelnek a biztonságra: „6 különböző zár, rács és lakat garantálja, hogy néha még mi sem tudunk bejutni”. A legkreatívabb biztonsági intézkedések közé tartozik a „kamu biztonsági kamera” és „a szomszéd süket bácsi, aki néha rápillant a próbateremre”.

A vidéki próbatermi helyzet a zenészek szerint lényegesen ros�szabb a fővárosinál – egyik válaszadónk felvetette, hogy esetleg az önkormányzatoknak kellene kedvezményesen biztosítani próbatermeket a helyi zenészeknek.

35

DAL+KARÁCSONY

SZUBJEKTÍV ZENEI AJÁNLATUNK A FA ALÁ

KARÁCSONYI topLISTA Karácsonyi számunkra készülődve természetesen belebújtunk adatbázisunkba, hogy kinyerjük a legismertebb magyar karácsonyi dalok listáját: az Exceltábla végeredménye ezúttal nem derített minket jókedvre, ezért úgy döntöttünk, hogy kivételesen a száraz adatok helyett szubjektív énünket helyezzük előtérbe: íme öt olyan karácsonyi dal a sok közül, amelyet nagyrészt mindenki ismer, másrészt örömmel hallgatjuk és ajánljuk mi is az ünnepek idejére.

36

DAL+KARÁCSONY

stopwatch

3:56

vinylrecord

piramis II.

calendar

1978

stopwatch

3:50

vinylrecord

loksi

calendar

1980

stopwatch

4:23

vinylrecord

macska az úton

calendar

1982

stopwatch

3:48

vinylrecord

gyertyák

calendar

1982

stopwatch

2:01

vinylrecord

újrahangolva

calendar

2006

piramis: kívánj igazi ünnepet/ajándék Som Lajos–Horváth Attila Egy dal többféleképpen a magyar poptörténet egyik legsikeresebb és legeksztatikusabb hatású rockzenekarától. „Ez volt az az idő, mikor minden dalunknak még a vesszőjét is énekelte tizenezer ember”, mondta egy interjúban Révész Sándor, és valóban, aki valamilyen formában átélte a Piramis-mániát, talán nem is elfogult, ha azt állítja, hogy azóta se nagyon történt itthon hasonló. A Kívánj igazi ünnepet eredetileg a zenekar harmadik kislemezének A oldalas felvétele, melyet mind az MHV, mind a zenekar kimondottan a karácsonyi piacra szánt, és ennek megfelelően hisztérikus sikert aratott. A Piramis második albumára készült Ajándék az előző dal jóval gazdagabban kibontott hangszerelésű verziója új dalszöveggel. lgt: ha eljönnek az angyalok Presser Gábor–Sztevanovity Dusán Az 1980-as Loksi album a magyar poptörténet több szempontból is elképesztő teljesítményű alkotása: harmincnégy év után sincs rajta egy felesleges hang, egymást követik a csúcspillanatok és dalok Presser Gáborral, Somló Tamással, Solti Jánossal, Karácsony Jánossal és Sztevanovity Dusánnal. Már rögtön az A oldal (igen, gondolkodjunk csak vinyl formátumban) második dala egy lírai kompozíció, a Gondolj rám, amely amellett, hogy a korabeli iskolafarsangok kötelező lassúzós számává vált, minden zeneszerző álma, hogy ilyen érzékenyérzéki megaslágert írjon. Ennél nem lehet több. De lehet. A Ha eljönnek az angyalok profán egyszerűsége, sallangmentes tisztasága adja a dal éteri-lebegő hangulatát a konceptalbum dalfüzérében, és kiválóan reprezentálja, hogy az emelkedettség állapota pátosz és giccs nélkül is elérhető. kft: elmúltak az ünnepek KFT Egy debütalbum nyitó dala. A nem sokkal korábban a Táncdalfesztiválon és LGT-turnén feltűnést keltett KFT zenekar a new wave ürügyén új látásmódot hozott vissza a magyar popzenébe, ami korábban leginkább a néhai Kex koncert-performanszain volt utoljára érzékelhető: a szarkasztikus, groteszk dalszövegek egy más aspektusból mutattak meg élethelyzeteket. A Macska az úton album felütés-dala, az Elmúltak az ünnepek pontosan ezt a hangulatot erősíti: a Bábu vagy sikere ide vagy oda, ez a szám szinte bénító szembesülés volt egy őszinte kőkemény rockon, diszkón vagy tánczenén szocializálódott átlagpolgár számára, hogy az éremnek létezik egy másik oldala zsírmocskos tállal, üres fenyőfával. És ha a nyolcvanas évek első felét nézzük, tudjuk, hogy a sok-sok idézőjel között sokszor ott is áthallásokat keresett mind a hatalom, mind az újságíró, mind a hallgató, amikor nem is feltétlenül volt. Vagy mégis? v’moto rock: gyertyák Lerch István–Demjén Ferenc Ahogy egyszer Lerch István megjegyezte viccesen a zenekar előéletéről és koncepciójáról: „Iskolatáskába begyömöszölni az Egy kiállítás képeit”: nos, a Gyertyákkal tökéletesen sikerült. A zenekar harmadik és talán legerősebb albumának dala, mely egyébként a lemez címadója is egyben. A legenda szerint a covert készítő Vértes György napokig elszöszmötölt azzal, hogy a zenekari tagok neveit ráapplikálja a hátsó borítón látható motorgyertyákra. Ezen az albumon tökéletes egységbe forrnak zenei hatások, utalások rocktól west coaston át a new wave-ig – értelem és érzelem, megfejelve Sztankay Istvánnal. A Gyertyák a Lerch–Demjén páros egyik legnagyobb slágere Rózsi érzelmekkel túlfűtött hangján, mely pillanatok alatt minden karácsonyi esemény egyik sztenderd dalává vált, és nincs ez másképp a jelenben sem. caramel: krisztus urunknak Áthangszerelt egyházi ének Már régóta nem meglepetés, hogy Molnár Ferenc Caramel a 00-ás évek nagy felfedezettje, aki nemhogy nem tűnt el a süllyesztőben, hanem saját dalai jogán immár komoly zeneszerzői pályafutást is képes felmutatni.

Viszont a Caramel második lemezén található karácsonyi zsoltár soulos-gospeles-carameles újraértelmezése igazi reveláció, amelyet 2005-ös karácsonyi koncertjén adott elő először, hogy aztán az ováció hatására később stúdióban is rögzítse és új aspektusba helyezze ezt a vallásos éneket. n -AJM-, Fotó: shutterstock

37

JOGI ESETEK

38

JOGI ESETEK

A ZENE MINT MARKETINGESZKÖZ

REKLÁM, DALOK, JOGOK Az egyik amerikai jogkezelő most decemberben felkért 15 díjnyertes zeneszerzőt, hogy beszéljen arról, miért alkotnak folyamatosan új zeneműveket.

Szerintük „a zene univerzális nyelv”, ami „az emberi kommunikáció legmagasabb formája.” Szép és igaz gondolat. De mi a helyzet azokkal a felkérésekkel, amikor mosópor- vagy pelenkareklámhoz kell zenét írni? Mi történik, ha a zene tisztán használati szerepbe kerül?

Olyan országban élünk, ahol az átlagember is tudja, hogy a szerzői jogokat nem lehet csak úgy eladni. A törvény védi az alkotót, és ezt úgy is kifejezi, hogy szerzői jogok átruházását megtiltja. Azt már kevesebben tudják, hogy ezzel a határozott álláspontjával a magyar a világ egyik leginkább szerzőbarát jogrendszere.

reklámcélra írt zenék Ahogy az sem közismert, hogy a magyar jog sem zárja ki teljesen a szerzői jogok átruházásának lehetőségét. A személyhez fűződő jogok természetesen mindig elidegeníthetetlenek, de a vagyoni jogokat kivételes helyzetekben át lehet ruházni. Ilyen eset az is, amikor a szerző felkérésre, kifejezetten a reklámcélra ír művet. Ebben az esetben a zene használati értéke sokkal nagyobb, mint a művészi érték, ezért a megrendelő és az alkotó olyan szerződést köthet egymással, amelyben a teljes szerzői vagyoni jog átruházásra kerül.

Ez azt jelenti, hogy a reklámzene későbbi felhasználása tekintetében a reklámozó lép a szerző helyébe. Ő az, aki innentől felhasználási szerződéseket köthet, engedélyt adhat a felhasználásra.

Ez természetesen csak azokban az esetekben igaz, ahol a zene megmarad a reklámcélúság körében. Ha tehát egy reklámhoz írt zene mégis önálló életre kel, elkezdi játszani a rádió, koncerteken játsszák – a jogátruházás ellenére a dal szerzői továbbra is jogdíjban részesülnek majd az Artisjustól.

Amikor viszont reklámként hangzik el a mű, akkor nem jár Artisjus-jogdíj. Erre érdemes előre gondolni akkor, amikor felkérik az alkotót a zene megírására: úgy állapodjon meg a megrendelővel, hogy a közöttük lévő megállapodás önmagában is teljesen kielégítő legyen, hiszen a reklám sokszori lejátszása nem fog számára már bevételt generálni.

meglévő dalok reklámokban Az eddig leírtak természetesen csak arra az esetre vonatkoznak, amikor a szerző felkérésre ír reklámzenét. Ha azonban a reklámba egy már létező, korábban megírt, rendes zenei felhasználásra szánt

művet szeretnének felhasználni, mindig szükséges a dal szerzőjének, valamint előadójának és hangfelvétel-kiadójának (-előállítójának) az engedélye. A szerző helyett gyakran a zeneműkiadó (music publisher) tárgyal a produkciós céggel, ha erre őt az alkotó szerződésben feljogosítja.

A zenészek részéről nagyon komoly művészi döntés, hogy hozzájárulnak-e daluk reklámhoz való felhasználásához, és ha igen: milyen reklámhoz, milyen feltételekkel. Ráadásul a reklámcélú felhasználás nagy, országos televíziós reklámkampányok esetén jelentős bevételt is hozhat a zenei alkotóknak.

Ideális esetben a reklámozó és a szerző-előadó igényei egybecsengenek – és nem csak anyagi értelemben. A zene erősíti a márkát, és a márka iránti szeretet is visszahat az előadóra. 2013ban például ilyen emlékezetes televíziós reklámot hozott az egyik legkedveltebb magyar márka és zenekar, a Túró Rudi és a Quimby együttműködése. n tóth péter benjamin FOTÓ: SHUTTERSTOCK (EVERETT COLLECTION)

ahol átruházhatók a vagyoni jogok • • • • • •

reklámcélra írt művek film adatbázis szoftver munkaviszonyban írt művek öröklés

39

40

GENERÁCIÓK

HEILIG GÁBOR ÉS HEILIG TAMÁS

AZ ÖNKIFEJEZÉS SZÁMÍTOTT Kitűnő kávét kapok Eszményi Viktóriától, míg az urak a fényképezéssel vannak elfoglalva. A valószínűtlenül helyes kutya szerencsémre hamar elfogad. Végül letelepszünk beszélgetni Heilig Gáborral és fiával, Tamással a hajtóerőkről és korszellemekről.

Dal+Szerző: Mi vonzotta az egykori fodrásztanuló srácot a könnyűzenében?

Heilig Gábor: A generációm nagy része úgynevezett „Beatles-áldozat”. Tizenkét-tizenhárom évesek voltunk akkoriban, mikor elkezdett tombolni a beatláz, és mindenki gitárt szeretett volna. Pár fiúnak már volt is gitárja az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályában, bár inkább azoknak, akiknek a szülei ezt könnyebben megengedhették ezt maguknak. Nekem másfél éves spéttel lett gitárom, de én addigra már szinte megőrültem érte. De közben a zenéért is meg voltam őrülve: találtam otthon a bőröndök között egy tangóharmonikát, amiről kiderült, hogy az én anyukám öc�cséé volt, akit a második világháborúban a biztonság kedvéért ugye megöltek... Csak nagyon sokkal később derült ki az a furcsaság, hogy ő is női fodrász volt. Én még nagyon messze voltam a fodrászattól, amikor megtaláltam a harmonikáját, és addig nyaggattam a szüleimet, míg elkezdhettem a Visegrádi utcai zeneiskolában harmonikázni tanulni. De a gitár volt a vágyam meg a mániám, bár nem készültem tudatosan zenésznek. Végül jutalomból kaptam meg, mert a kórházban fekvő nagymamámnak hetente háromszor-négyszer vittem be otthoni ételt, másfél éven át. Egyszer csak Anyu azt mondta, hogy menjünk gitárt venni, és a Majakovszkij – ma is és korábban is Király – utcai hangszerboltban megvásárolta nekem életem első gitárját, ami egy szovjet, héthúros akusztikus gitár volt. Leszedtem a legmélyebb húrt, és ezen kezdtem el teljesen autodidakta módon, megszállottan gyakorolni. A női fodrászat csak később jött, addigra én már régóta csépeltem a személyzeti szobában azt a pár akkordot, amit ismertem. Meg az Égi lovast, ugye (nevet). Mikor eltanácsoltak a gimnáziumból – ez egy külön történet, erre nem térek ki –, fél év Révai nyomdás segédmunka után fater benyomott nőifodrász-tanulónak. Ez akkoriban nem volt kis dolog, valószínűleg elég komoly protekció kellett hozzá. De addigra én otthon már réges-rég rettenetes gitárossá nőttem ki magam (nevet). Ami elég hamar feltűnt, de csak később vált tudatossá, hogy bár maga a hangszer is nagyon érdekelt, az én csapásirányom mégis inkább a hangszeren való önkifejezés volt már az elejétől fogva.

Már az első négy megtanult akkordból elkezdtem dalokat írni a következményekre való tekintet nélkül (nevet).

D+Sz: Mi volt az, ami abban az időben magával ragadta, mozgatta az embereket?

HG: A zene. Tudom, hogy közhely, de teljesen új életérzést hozott. A felnyírt hajakból például hosszú hajak lettek – nekem nagyon jól jött, hogy eltakarja az elálló fülemet –, de minden területen hozott valami forradalminak érzett újdonságot.

Valami mozgott a levegőben, és megnyílt a lehetőség is arra, hogy a fiatalok kifejezzék magukat ebben a zenében. Irgalmatlan tömegeket vonzott. Ezért is kaptak annyian kedvet hozzá a társadalmi rétegek egész széles skálájáról: a műegyetemista srác az esztergályos iparitanulóval a zenekarokban egy platformra kerültek, pedig amúgy lehet, hogy nem is találkoztak volna. Kölcsönösen rájöttek, hogy jó fej a másik, és milyen jól szól a kezében a gitár – végül is ez számított, ez volt a közös pont.

D+Sz: A könnyűzene újdonsága azóta elmúlt, téged mi hajtott a zenészség felé?

Heilig Tamás: Én egész kicsi gyerekkorom óta hiphop-bolond voltam, egészen öt-hat éves koromtól kezdve. Van egy tíz évvel idősebb unokabátyám, aki ezeket 

41

GENERÁCIÓK



heilig gábor (1949.10.27.)

A Magyar Rádió többszörös nívódíjas művésze a Révay Nyomdában volt segédmunkás, majd női fodrászként és maszkosként dolgozott. Huszonhárom éves kora óta csak a zenéléssel foglalkozik. Ő alapította a Kerek-Perec együttest, majd 1975-ben az Apostolban, a következő három évben pedig a Gemini együttesben játszott. Jelenleg a Favágók zenekar és a 100 Folk Celsius tagja, színházi és filmzenéket ír, mellesleg hallható a Rádiókabaréban is. Ő szerezte a Vidéki lány vagyok című dalt Eszményi Viktóriának, amivel az énekesnő megnyerte az 1981-es Pop- és Táncdalfesztivált, a dalszerző úr pedig a hölgy kezét – idén ünnepelték harmincadik házassági évfordulójukat.

42

hallgatta, és én is teljesen beleőrültem, de annyira, hogy rappernek készültem, tizenöt évesen még a FILA Rap Jamen is elindultam. Ott, amikor kiderült, hogy ismert zenészek a szüleim, előjöttek páran azzal, hogy biztos hatalmas bunda, hogy ott lehetek. Úgyhogy akkor úgy gondoltam, hogy inkább hagyjuk: ha pont azokkal az emberekkel, akiket a legjobban kellene, hogy érdekeljen a zeném, ennyire nem vagyunk közös nevezőn, akkor nem érdemes folytatni. Éppen sulit is váltottam, és az AKG-ban lehetett tanulni filmelméletet és filmtörténetet, amiben teljesen megtaláltam magam – annyira, hogy egyetemre is filmelmélet–angol szakra jártam. Csakhogy időközben felköltözött Budapestre egy zenész barátom Balassagyarmatról, Havas Lajos, azaz Chico. Nem volt még sok ismerőse itt, közel is lakott, úgyhogy összejártunk. Itt nálunk meg volt egy csomó hangszer, zongora, bőgő, még egy dob is volt összerakva.

Vele zenélgettünk, először csak dobolgattam egyszerűbb dolgokat.

HG: Azért az egy kicsit kifelejtődni látszik a történetből, hogy ebben nőttél fel (nevet)!

HT: Persze, ez egyértelmű. A hiphopon kívül is hallgattam nagyon sok zenét, mindenféle más stílust. Húszéves koromban volt egy pont, amikor kezembe került a fater ’77-es Fender Jazz Basse – sajnos már nincs meg, ellopták – és valahogy azon rajta maradtam. Egyébként én gitároztam is korábban már, tizenkét-tizenhárom évesen beírattak, és eljártam meg gyakorolgattam, de annyira nem őrültem bele. El kellett telnie jó pár évnek, de aztán egyszer csak rákattantam a basszusgitározásra és onnantól kezdve ahogy hazaértem, már szinte kabátban leültem gyakorolni – aztán amikor először felnéztem, már hajnali kettő volt. Eldöntöttem, hogy komolyabban szeretnék ezzel foglalkozni, és Horváth Pluto Józsefhez mentem tanulni.

Közben Pécsett, az egyetemen találkoztam pár hasonszőrű emberrel, úgyhogy

jött a zenekaralapítás, a legtöbb időt a próbateremben töltöttük.

HG: Amikor korábban gitározott, már láttam rajta, hogy ügyes gyerek, de még nem volt benne az a megszállottság, ami később a basszusgitárral megjött.

HT: A basszusgitározással együtt jött az is, hogy számítógéppel mindenféle nótákat kezdtem összerakni. Havas Lajcsi képzett zenészként ebben rengeteget segített, és nagyon jó fej módon állt a dolgokhoz, mert akkor még ezekről nem tudtam semmit. Végül felvételiztem Kőbányára. Fel is vettek, nagyon szerettem odajárni és nagyon sok mindent kaptam a sulitól.

A legjobb emberekhez sikerült kerülnöm: ott van eleve Póka Egon, aki vezeti a sulit; Ulmann Ottónál kezdtem el basszusgitározni, aztán Lattman Béla bánál folytattam, akiknek nagyon sokat köszönhetek.

De az összes többi tanárnak is: Halász Jánosnak és Fekete Pistinek, akikhez zenekari gyakorlatra jártam, Fekete-Kovács Kornélnak, aki hangszerelést tanított; és persze nyilvánvalóan Babos Gyulának. Sajnos nem sorolhatok fel mindenkit, pedig az egész fantasztikus volt.

D+Sz: Az apák generációja egy sor olyan ösvényt kitaposott a könnyűzenében, amin ma is sokan járnak. Gábor, mennyire volt részedről ösztönös, és mennyire tudatos ez a felfedező út?

HG: Én ösztönös voltam. Az idő múlásával aztán persze némi tudatosság is megjelent a dologban, de még ma is az ösztönösség dominál. Bár ez rövid távon azzal a hátránnyal jár, hogy az ember nem mindig illeszkedik a legújabb trendekhez, de hosszú távon nem bántam meg a dolgot. Ugyanis ha az ember ösztönös, sokkal hamarabb rátalálhat a saját hangjára, világára és stílusára.

D+Sz: Melyiket érzed a rád leginkább jellemző dalodnak?

HG: Dal helyett inkább egy jellemző

GENERÁCIÓK

történetet mondanék. Úgy húsz-huszonegy éves lehettem, és akkoriban már a Rádió fel-felvette a dalaimat, amelyeket különböző énekeseknek írtam. A Rádió 8-as stúdiójában felvételt készíteni nagyon nagy dolog volt, komoly emberek hangszerelték és zenei rendezték ezeket a dalokat. Az egyik esetben például Bágya András volt a zenei rendező, aki engem már akkor ismert, mert korábban is hangszerelte pár dalomat. Ment a felvétel, Andris bácsi nézte a kottát, aztán egyszer csak odaszólt a keverőpulttól a remegő lábú szerzőnek, azaz nekem: „Ez olyan hájligos!” Ott süllyedtem el szégyenemben, mert biztos voltam benne, hogy lekicsinylésképpen mondja. Húsz évnek kellett eltelnie, mire rájöttem, hogy dalszerzői pályafutásom első hatalmas dicséretét kaptam.

De nem tudok egy olyan dalt kiemelni, ami tökéletesen „hájligos” (nevet). Amúgy is irgalmatlanul eklektikus a választék, bár azért mégis egy sajátos, önálló világon belül van. Még az is lehet, hogy az határozta meg ezt a világot: ennyit tudok, és ez a hátrány vált valahogy előnnyé.

D+Sz: Somló Tamás ugyanebben a rovatban azt mondta korábban, hogy a kön�nyűzene mára hobbikultúrává vált. Fiatal zenészként osztod ezt?

HT: Én nem teljesen így látom. Tény, hogy nagyon sokat kell tenni azért, hogy ebből az ember legalább egy minimális egzisztenciát meg tudjon teremteni. De meg lehet.

Tény az is, hogy sokszor az ember nem a saját kedvenc zenéjét játssza, de én zenészként abszolút nem tartom degradálónak bármilyen éppen futó pop-dologban benne lenni. Persze nyilván meghúzok néhány határt, és van egy-két eset, hogy valamit nem vállalok el. De ami régen volt, hogy van egy zenekarom, és abból megélek – talán egy kezemen meg tudom számolni, hányat ismerek, aki ezt ma meg tudja csinálni. De mindezek mellett én úgy gondolom, hogy zenészként az ember köteles azt a fajta zenét is csinálni, amit szívügyének érez, és ebbe beletolni mindent: pénzt, energiát, időt.

D+Sz: Akkor végül is a saját, szívügy-zenéd mégiscsak a hobbid.

HT: Tényleg van olyan projektünk, amire mi áldozunk inkább, csak azért, hogy legyen.

De összességében nézhetjük a zenészséget egy vállalkozásnak is. Ha van bevétel, azt azonnal vissza lehet forgatni a zenébe. Befektetés nélkül ebben sem lehet előrelépni.

D+Sz: Egykor a tévé-rádió-hanglemezgyár hármasság egy csapásra az egész országgal meg tudott ismertetni valakit – de nagyon nehéz volt bekerülni. Ma megjelenni nem nagy kunszt, ám feltűnni annál nehezebb. Ha lenne erre egy varázspálcád, melyiket választanád a karrieredhez?

HT: Ezt nem tudom így eldönteni. Majdnem mindegy, mert az mindenképp biztos, hogy elsősorban csinálnia kell az embernek a maga zenéjét. Hinni kell benne, és rettentő kitartóan nagyon sokat kell dolgozni rajta. És így az ember olyat hoz létre, ami valahogy bizsereg, van valami plusz benne. Ez aztán úgyis utat tör magának, szinte mindegy, hogy az interneten vagy a ma már nem létező Sanzonbizottságon keresztül. Én még nem láttam olyat, hogy ha valaki kitartóan fáradozott volna valaminek a létrehozásán, akkor abból végül ne lett volna eredmény. Régi ismerőseim az Akkezdet Phiai tagjai, akiknek soha egy dalát kereskedelmi rádió nem játszotta le, és a koncertjükre Budapesten mégis nyolcezer ember elmegy.

HG: Hasonló a helyzet, mint annak idején a Beatricével: soha egy dalukat sem játszotta se a tévé, se a rádió, mégis totális teltház volt, ha játszottak az Ifiparkban.

A Dinamit, ami az állami rockzenekar volt és Erdős Péter rakta össze, az bezzeg öm-

heilig tamás (1983.08.24.)

Tamás követve a családi „hagyományokat” szintén zenésznek állt. Bas�szusgitáros. A szülők mellett található „szintén zenész” a családban, ő Tomit a hiphoppal megfertőző Lombos Márton, azaz El Marci dalszövegíró-frontember.

Tamás korábban a Kőbányai Zenei Stúdiónak köszönhetően a Soul Stationban basszusgitározott, de játszott a Kása Juli-féle Babám, az Anna And The Barbies és Akkezdet Phiai zenekarokban is. Jelenleg a hiphopban utazó SoulClap kollektíva, a H&G Factory az Éliás Jr., a Király testvérek és a Gitano Live produkciók tagja különböző session munkák mellett és természetesen aktív zeneszerző.



43

GENERÁCIÓK

 lött a rádióból, a koncertjükön mégsem voltak sokan.

HT: Maradva a példánál: az Akkezdet Phiaitól persze ma már nézhetsz a YouTube-on klipeket, vannak online rádiók, amelyek játsszák a dalaikat, megveheted online a lemezeiket, s pólójukat meg a sapkájukat: kialakult melléjük ugyanaz az üzlet, mint a mainstream előadók mellé, csak egy más vonalon. És az ő kezükben van ez az egész. Még az is lehet, hogy így több lemezt adnak el egy átlagos popelőadónál, akit játszanak a rádiók. Így is működik a showbusiness.

HG: Hadd fűzzem ehhez hozzá, hogy annak idején inkább a show volt az érdekes. A business az eleve olyan démoni, kapitalista harácsolás volt. Bizonyos értelemben szégyen volt, ha jól kerestél a

44

magad által előállított termékkel. És ezt ki is használták: Szécsi Pál, mikor elénekelte a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc volt című dalát, nyereményül bekerülhetett egy ORI-műsorba. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy százötven forintos gázsikért énekelhetett telt házas műsorokban – amelyekre éppen miatta jött el a közönség.

Körbehakniztatták az egész országban, ez volt a dolog „biznisz” része. Persze nem neki volt ez jó üzlet. Abban az időben az sem igen fordult elő, hogy fizettek volna egy dal megírásáért. Örültünk, ha a dalunk bekerült a Rádióba vagy pláne lemezre vették, de a többség nem úgy állt hozzá, hogy ezzel a dallal most vajon mennyit fog keresni. Az ebből jövő jogdíjak jelentettek ugyan valamennyi bevételt, de a megélhetést csak az élő fellépésekből lehetett

biztosítani: jó pénz abban az időben is a hakniban volt. És kialakult persze az a kör, amelyik ezt a műfajt üzletként fogta föl és úgy is csinálta, de a legtöbbünknek – pláne az az elején – leginkább a zene, a hangulat és az önkifejezés számított.

Az idők során beállt legnagyobb változás talán épp ez: a mi generációnk még nem showbusiness-t csinált.n Interjú: Hegyi György Fotó: Nagyillés Szilárd / dal+szerző

45

46

DAL+SZÖVEG

G. DÉNES GYÖRGY (1915. 06. 10. – 2001. 02. 26.)

a ZSÜTI Guttmann Dénes néven látta meg a napvilágot, a második világháború után G. Dénes Györgyre változtatta a nevét, de mindenki csak „Zsütiként” ismerte. Becenevét Karády Katalintól kapta, aki a Guttman becézett alakját, a Gutit franciásan csak Zsütinek mondta.

Kisdiákként jelentek meg első versei a Színházi Életben és csupán tizenhat éves volt, mikor megírta első dalszövegét Száz éve már címmel Chopin zenéjére. Húszévesen írta meg első operettjét.

A második világháború alatt négy évet töltött munkaszolgálatban, szabadulása után azonnal visszatért a magyar művészéletbe, aminek egyik ütőerének számított. Törzshelye a Japán kávéház volt, ahol a bohém magyar művészvilág legendás szereplőivel kártyázott, sakkozott, többek között Rejtő Jenőt is barátjának tudhatta. A régi Pest nagy mesélőjeként ismerték, szeretettel és száj tátva hallgatták nagyszerű történeteit, még ha tudták is, hogy „Zsüti bácsi” időnként színezett rajtuk egy-két árnyalatnyit.

A háború után a fiatalság az ő magyarított dalaira ropta a romoktól éppen kitakarított szórakozóhelyeken. Zsenialitása nemcsak a fordításokban, de saját szerzeményeiben is megmutatkozott, neki köszönhetjük az olyan slágereket, mint a Megáll az idő, a Csinibaba vagy a Járom az utam. Egyenesen ontotta magából a jobbnál jobb sanzonokat, operettdalokat, 1945-ben a DuriumPátria hanglemeztársaságnál tizenkettő, 1946-ben nyolc, 1947ben pedig huszonhat szerzeményét adták ki.

A musical műfaja 1956 után őt is meghódította, ő ültette át magyarra a West Side Story, a Hair, a Jézus Krisztus Szupersztár, a Godspell, a My Fair Lady, a Hello Dolly, a Hegedűs a háztetőn, a Csókolj meg Katám!, a Kabaré és a Chicago dalait is.

ban sajnos csak halála után ítélték oda a nagyszerű szerzőnek.

Karády Katalinnal való különös barátságát Bacsó Péter filmen is megörökítette a Hamvadó cigarettavégben, ahol Zsüti szerepében Rudolf Pétert láthatjuk, és bár a mozifilm történeti hitelességét a kritikusok több ponton megkérdőjelezték, a mese él tovább és további színekkel gazdagodik – és ez így van jól Meseország mesehőseinél.n -AJM-, illusztráció: Németh Gyula

g. dénes györgy toplista járom az utam ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én megáll az idő ha én gazdag lennék hamvadó cigarettavég nekünk találkozni kellett manci, a kis pesti lány minden jót mónika eperfagyi csinibaba

Bár az emberek és a szakma szeretetét is élvezhette, hivatalos elismerésben csak nyolcvanéves korában részesült először, de utána szinte sorra érkeztek a kitüntetések, melyek Nívó-díj, az Emerton-díj, a Huszka Jenő-díj, a Fényes Szabolcs-díj, a Magyar Köztársaság Kiskeresztje és a Magyar Köztársasági Elnök Aranyérme formájában érkeztek. Hatalmas zenei örökségéért és a „Zsüti-műfaj” megteremtésért Kossuth-díjat is kapott, ezt azon-

47

IRODALOM

szálinger balázs 1978-ban született Keszthelyen, József Attila-díjas költő, drámaíró, műfordító. 2013-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Díjat. Több drámát írt, jelentős irodalmi műveket dramatizált, műfordításokat is készített színházi előadások számára – meglepetésként önálló kabaréíróként és kabaré-előadóként is jelentkezett. Legutóbbi drámája, a római korban játszódó, kalandos Köztársaság a hatalom és a politikai manipuláció dilemmáit tematizálja, s egyszerre érint történelmi és bölcseleti kérdéseket is; 2012-ben elnyerte az év legjobb drámája kitüntető címet is. (Margócsy István) fotó: nagyillés szilárd / dal+szerző

48

49

50