4. Az értelmiségről alkotott kép és az értelmiségivé válás lehetőségei az

eredményeinek az ismertetése, az oktatói professzió megváltozásának leírása vagy az első generációs diákok jellemzése a nemzetközi szakirodalom segítségével.

Az új elemek egy másik csoportját az általunk használt kutatási módszerek adják. Kutatási problémánk összetettsége okán az általunk választott empirikus módszerek is sokfélék. Reményeink szerint az alkalmazott kvalitatív és kvantitatív eszközök a kötet végére egymással összekapcsolódva és egymást kiegészítve tudják bemutatni az egyetemek értelmiségképzésben játszott komplex szerepét.

Kvantitatív adataink legnagyobb része az Engler Ágnes vezette, 2017-es Család és Karrier Kutatásból származik (bővebben: Engler, 2018). A kutatás országos mintát felhasználva (N =1502) mérte fel az egyetemisták párkapcsolati és gyermekvállalási terveit, ugyanakkor két saját készítésű kérdésblokkot, amely az értelmiségképzéshez kapcsolódott, is elhelyeztünk benne. Ezek egyike a diákok értelmiségről vallott koncepcióit mérte fel 18 itemmel és négyfokozatú skálával – hasonló, kvantitatív felmérésről a nemzetközi szakirodalom alapján sincs tudomásunk, Magyarországon is csupán Fónai (1995a) vizsgálata kapcsolható ide –, illetve ezen elemek egy körét az intézményi hatások felmérésére is felhasználtuk. Ez utóbbi esetben tehát azt tárjuk fel, hogy milyen, az értelmiségi léthez kapcsolódó szakmai és azon túli tartalmak átadását érzékelik a hallgatók. Elemzésünk során a diákok szociokulturális hátterének, illetve az intézményi elemeknek a hatását is felmérjük (pl. tudományterületek, intézmények nagysága), illetve a két területet is összekapcsoltuk – tehát azt a kérdést is megvizsgáljuk, hogy hogyan tudják alakítani az intézményi hatások a diákok értelmiségről alkotott nézeteit. A kvantitatív elemzés technikáját alkalmaztuk az első generációs diákok helyzetének vizsgálatakor is – ebben az esetben a Magyar Ifjúság Kutatás1 2012-es és 2016-os adatbázisából választottuk le a nappali tagozatos egyetemisták almintáját, illetve a PERSIST 2019 adatbázisból (Társadalmi és szervezeti tényezők szerepe a hallgatói lemorzsolódásban c. kutatás, vezette Pusztai Gabriella, NKFI, K_17, 12847) az egyik kutatóegyetem karokra nézve reprezentatív almintáját elemeztük (N = 810). Az előbbi esetben az elemzés fókusza az első generációs hallgatók aránya és családi háttere volt, míg a másik esetben a továbbtanulási motivációikat, illetve a művelődési szokások sajátos mintázatait tártuk fel.

Elemzésünk során kvalitatív technikát is felhasználunk. 2019 őszétől 31 félig strukturált oktatói interjút rögzítettünk, amelyek 12 tudományterületet és tíz intézményt fedtek le, illetve 11 hallgatói fókuszcsoportos beszélgetést is felvettünk. Az interjús kutatás homlokterébe az egyetemek jellemzése, a szocializációs folyamat

1 Az adatbázis használati jogát a Kutatópont bocsátotta rendelkezésünkre.