MSc felülvizsgálat 2019

MSc felülvizsgálat 2019 – interjú Dr. Bihari Péter Dékánhelyettes Úrral Ákos & Wili 2019 Szeptemberétől új, felülvizsgált tanterv szerint kezdték meg tanulmányaikat az elsőéves MSc-sek. Nemrég Dr. Bihari Péter Dékánhelyettes Úrral készítettünk interjút, melyben kifejtette a változások hátterét, valamint ismertette a felülvizsgálat okait, célkitűzéseit.

Káté: Konkrétan miben nyilvánul meg ez a változás? A mesterképzések rendje módosult, új szakok jelennek meg, vagy az eddig meglévőknek a struktúrája változik?

Bihari Péter: A mesterképzési reform kapcsán a szakokat nem változtattuk meg. Egyébként is, ez egy nagyon hosszadalmas folyamat lenne, mert kormányrendeletet kell módosítani, akkreditáltatni kell, tehát legalább kétéves folyamat lenne egy új mesterképzési szak létrehozása. Úgy láttuk, hogy az a hat mesterképzési szak, ami jelenleg működik a karon, elegendő, ki tudja szolgálni az igényeket. Viszont belső tartalmi fejlesztést hajtottak végre több mesterképzési szakon, így a gépészen, a mechatronikán és az energetikán. Itt átalakultak a specializációk, vagy átnevezésre és belső tartalmi változtatásra kerültek, egyes esetekben pedig új specializációk jöttek létre. A gépészmérnöki mesterszakon részben tartalmi korszerűsítés és átnevezés történt, a gyártástechnológiából gyártástechnológiai és folyamatmérnöki, a gépészeti eljárástechnikából vegyipari gépész lett, visszakapta a klasszikus elnevezését. Tehát ott visszanyúltak a gyökerekhez, míg a gyártástechnológiánál inkább egy bemutató lépés történt. A mechatronikán szintén változások voltak, az alapszakos reformokhoz kapcsolódóan megjelent a mesteren is az okos eszközök specializáció, valamint a kiberfizikai rendszerek specializációnak a folytatása, tehát ez egy sokkal szervesebb egységet képez az alap- és a mesterképzési szak vonulatában. Az energetikán pedig a meglévő három specializáció mellé egy negyedik is bekerült a választható palettára, az energiamenedzsment, ami az energia végfelhasználói oldallal foglalkozik, arra fokuszál jobban, és így nyit az energetikai és az eddigi klasszikus termelős-szállítós-elosztós vonal felől a végfelhasználók felé.

Káté: Milyen hallgatói igényekre próbált reagálni az új MSc-tanterv, milyen hallgatói kifogások voltak esetleg a régi MSc-vel kapcsolatban?

B.P.: Mind igényből, mind kifogásból volt viszonylag sok, tehát volt miből meríteni, volt mire reagálni. Az egyik, ami a reform fő célkitűzése volt, megtartani, illetve továbbfejleszteni azt a lehetőséget, hogy a mesterképzés mellett munkát is lehessen végezni, ennek eredményeképpen a kontaktóraszám kis mértékben csökkent, és az órarendi blokkosítás jobban kiterjeszthető. Nagyon kiterjedt felméréseket végeztünk el hallgatók, volt hallgatók, leendő mesterszakos hallgatók, oktatók, cégek, tehát a munkaadók körében, hogy milyen tartalmi változást szeretnének, és mindegyik fél azt fejtette ki a felmérés során, hogy több szakmai tartalmat szeretne ezekben a képzésekben. Ezekre is reagáltunk a tantervi átalakítások során, és ennek egyik eredménye lett az, hogy némelyik szakon bővült a specializációs keret, a kreditszámérték, és minden szakon belépett egy új tantárgyi oktatásszervezési konstrukció, az elágazó tantárgy. Utóbbi egy új dolog a Gépészmérnöki Kar tantervében, valahol a kötelezően választható és szabadon választható között helyezkedik el: egy adott tantervi helyen kell a hallgatónak választani az oda felkínált kettő, három tantárgy közül. Tehát csak azon a helyen és csak azon tantárgyak közül lehet választani, ami ott van, de ez bővíti a specializálódás lehetőségét, mert olyan helyen is megjelennek elágazó tantárgyak, ahol korábban a tanterv teljesen kötött volt. Így a hallgatók a tantervben előírt specializációs kereten túl még további nagyobb választékból rakhatják össze a számukra fontos vagy kívánatos szakmai tartalmat, sokkal nagyobb a mozgástér. Persze ez az oktatókra, és az oktatásszervezésben résztvevőkre is nagyobb feladatot ró, mert az órarendet ennek megfelelően kell megtervezni, ami most egy új helyzet az oktatásszervezésben, de eddig többé-kevésbé zökkenő nélkül zajlik ez.

Káté: Az előző képzésben jelen volt számos olyan tárgy, ahol igazából kettő téma volt összevonva, mint például a Hő- és áramlástan, vagy a Tervezés és gyártás. Rengeteg kritikát kaptak ezek az öszszevont tárgyak, miként kerültek módosításra?

B.P.: Így van, sok kritika érte ezeket a tantárgyakat, a tanszékek is megértették. Különösen a gépész szakon voltak közös, két tanszék által oktatott tantárgyak. 9 Nagyrészt szétválasztásra kerültek, és itt is belépett az elágazó tantárgyas konstrukció, tehát a gépészmérnöki mesterszakon a Mérés, jelfeldolgozás, elektronika volt egy ilyen kettős tantárgy, hasonlóan a Tervezés és gyártáshoz. Ez a kettő most négy tantárgyra vált szét, de továbbra is kettőt kell teljesíteni a hallgatóknak, méghozzá tetszőlegesen választhatnak ebből a négyből. Ez egy egészséges versenyt is indukálhat a tanszékek között, egy tartalmi-oktatásmódszertani, hallgatói elégedettségre törekvő versenyt, tehát ez nem probléma. Máshol, a Hő

és áramlástan esetében pedig a két tanszék megegyezett, hogy önállóan nem biztos, hogy ki tudnának tölteni egy nagy kreditértékű, relatíve nagy óraszámú tantárgyat. Ezért merevebben szétválasztották a tantárgyat, vizsga helyett félévközi jegyesre változott, és a két rész egymástól függetlenül fut annak ellenére, hogy a tantárgy egy tantárgy maradt technikai okokból.

Káté: Miért pont most, 2019 szeptemberétől indul el az új, felülvizsgált MSc, mikor a mintatanterv szerint tavasszal kéne elkezdeni a mesterképzést? Volt erre valamilyen felsőbb kötelezettség, vagy csak így lehetett megoldani?

B.P.: Nem volt erre felsőbb kötelezettség, kicsit csúszásba kerültünk a reformmal, mert már 2019. februárra volt eltervezve, mint indítási lehetőség. A felvételinél a szakokra való jelentkezésnél fontos szempont, hogy új, korszerű tantervet mutassunk föl a hallgatóknak, ezért már nem akartuk tovább halasztani a bevezetést. A nyári időszak kellő felkészülést biztosított arra, hogy ez zökkenőmentesen megtörténhessen, tehát a tantárgyak bekerültek a Neptun rendszerbe, a kurzusokat kiírták. Sőt, azt is megcsináltuk, hogy minden februárban kezdett hallgatóhoz hozzárendeltük az új tanterveket, és felkértük őket, hogy tanulmányaikat már az új tanterv szerint folytassák. Ezzel gyorsabban ki tudjuk futtatni a régi tantervet, tehát akik februárban kezdtek, illetve szeptemberben lépnek be, már az új tanterv szerint tanulnak, akik pedig a képzésük harmadik, negyedik szemeszterében vannak, ők még kifutnak a régi tanterv szerint. Ugyanakkor bárki számára, aki még a régi tanterv szerint futna ki, lehetővé tesszük, hogy átkérje magát az új tanterv hatálya alá. Erre is volt példa, hogy már az újat választották a korszerűbb tartalom miatt. Egyébként, ha a belépés arányait nézzük, nagyjából 7075%-a lép be a hallgatóknak februárban és 25-30%-a pedig szeptemberben, bár most az arány egy picit elmozdult a szeptemberi belépés felé, nagyjából 340 fő lépett be februárban, 140 fő pedig szeptemberben. A több belépő talán annak is köszönhető, hogy jó előre beharangoztuk a tantervváltást és az új korszerű tartalmakat, némi vonzerőt jelentve ezzel. Ha tovább húzzuk az indítást, akkor lehet, hogy nem érünk el ilyen kedvező felvételi számokat.

Káté: Az új tanrend mennyire lehet rugalmas, mennyire alkalmazkodhat az esetleges tapasztaltatokhoz, amik a bevezetés után nyerhetők? Milyen mód van arra, hogy finomhangolást végezzen a kar rajta?

B.P.: Egyrészt kellő rugalmasságot biztosít az elágazó tantárgyak rendszere, tehát szükség esetén az elágazó tantárgyaknál lehet bővítést, cserét eszközölni, ha úgy jön ki a lépés. Ahhoz, hogy kellő tapasztalatot szerezzünk egy új tanrenddel, legalább két ciklusnak le kell mennie. Egy ciklusból még nem lehet nagy, messzemenő következtetéseket levonni, legalább két ciklus szükséges. Tehát egy félidős kis korrekció előfordulhat. Volt

már ilyenre többször is példa, új specializáció létrehozása során félidős időszakban történő, új tantárgyakkal való bővítésre. Az alapstruktúrát csak a nagy felülvizsgálati ciklusokban változtatjuk meg, mert az túl nagy átalakítás lenne. Viszont tantárgymódosítás szinten előfordulhatnak belső tartalmi változások, amik esetleg szükségesek, különösen specializációs szakmai tantárgyaknál, ahol esetleg gyorsan változó ismereteket kell közvetíteni, az pedig nyitott szinte minden félévben. Tehát sokrétű korrekciós lehetőség van. Van, ami kötöttebb, és van, ami rugalmasabban kezelhető.

Káté: Említésre került a tantárgyak tömbösítése, ez egészen pontosan mit jelent?

B.P.: Ez azt jelenti, hogy az órarendben a mostani új tantervhez kialakítottunk órarendi sávokat. Az oktatók még emlékeznek rá, hogy a kreditrendszer bevezetésekor a ’90-es évek közepe-vége felé, egészen a kétciklusú képzés belépéséig egy modulrendszerű képzés volt a Gépészkaron. Akkor csak egy szak volt, a gépészmérnöki szak, és abban volt közel húsz modul, ami a mai specializációnak feleltethető meg. Mindenkinek kettőt kellett választani. Ha teljesen szabadjára van engedve a választás és az órarendi szervezés, akkor nyilván káosz alakulhat ki. Ezt annak idején úgy oldották meg, hogy a specializációkhoz órarendi sávokat rendeltek, és most is ezt a megoldást választottuk, mert már bizonyított néhány évtizeddel ezelőtt. Így most is vannak dedikált órarendi sávok, amik az egyes szakokhoz és specializációkhoz tartoznak, ezáltal az ütközéseket fel lehet oldani. Másrészt a blokkosítás vagy tömbösítés szintén működik, ami azt jelenti, hogy 2-2,5 napra össze lehet húzni azt a 22-24 kontaktóra körüli heti óramennyiséget, ami most jelentkezik. Nyilván az utolsó két szemeszterben, amikor a formálisan nagy kontaktóraszámú, 12 órányi diplomamunka-készítés tantárgy jelenik meg a tantervben (ami nem jelenthet heti 12 óra tantermi elfoglaltságot a hallgatóknak), akkor sokkal könnyebb ezt két napra összehúzni. A képzés elején, amikor ténylegesen megjelenik a heti 22-24 óra, akkor nyilván nehezebb a blokkosítás. Van, amelyik szakon tud működni, és van, ahol nyilván nem.

Káté: Említette, hogy a blokkok megjelenésével felszabadul a hallgatók számára két nap, amit akár cégeknél eltölthetnek, mint gyakorlat.

B.P.: Akár szakmai gyakorlat, akár úgy is, mint normál munkaszerződéses munkavégzés, tehát részmunkaidős állásban való foglalkoztatás.

Káté: Ez egy kooperatív képzési modell lesz, miben különbözik a klasszikus duális képzéstől?

B.P.: A duális képzésnek megvannak a maga jogszabályi kötöttségei, hogy hogyan kell a tanrendet megszervezni, mennyi időt kell a hallgatónak a cégnél töltenie, milyen kötelezettségek vannak a cégnél. Tehát ott a jogszabály írja elő, hogy kinek mi a szerepe, attól nem lehet eltérni. A kooperatív képzési modell, ami egy választható, és szerződéses formában megjelenő képzési modell, egy új konstrukció. Magyarországon más felsőoktatási intézményeknél is működik. Ez egy lazább keretet biztosít, önkéntes vállaláson alapul, tehát az vesz benne részt, aki szeretne. Mindezt olyan feltételek mellett, amit a képzés keretei még elbírnak, de sokkal lazábbak, mint a duális képzés merev kötöttségei. A hallgató, aki a kooperatív képzésben részt vesz, erre való tekintettel kedvezményes tanulmányi rendet kérhet, másrészt pedig a cégnél végzett tevékenységek kredites tantárgyban elismerhetők. Tehát jellemzően a diplomamunkakészítés, a projektfeladatkészítés, illetve, ha van olyan szakmai specializációs tantárgy, melynek ismereteit a cégnél is át tudják adni, akkor az is elismerhető kredites tantárgyként.

Káté: Magának a munkahelynek a megtalálása mennyiben a hallgató egyéni feladata, és mennyiben segít az egyetem?

B.P.: Ez hallgatói irányból induló kezdeményezés, a hallgatónak ad egy védettebb státuszt, mint ha csak simán dolgozna a képzés mellett, mert a kedvezményes tanulmányi rendtől kezdve a kreditelismerésen keresztül egy csomó mindent pluszként biztosít. Tehát ez egyfajta hallgatói érdek, hogy ennek személyesen ő járjon utána. Ha a hallgató talál egy céget, ahol szeretne dolgozni a képzése mellett, és a cég benne van a kooperatív képzésben, szeretne ebben részt venni, akkor a kar részéről semmi akadálya nincs annak, hogy a szerződést megkötsük, és a felek kölcsönös előnyöket élvezzenek ebből a szerződésből. Tehát nem az egyetem kutatja föl a szerződő partnereket, hanem a hallgatói oldalról indul a kezdeményezés, illetve indult ez már céges irányból is, amikor a cég keresett meg minket. Az alap konstrukció egyébként az, hogy a cég megkeresi az egyetemet, a kar pályázatot ír ki az adott cégnél betölthető, ilyen típusú pozíciókra, a hallgatók jelentkeznek, és utána indul meg a szerződéskötés. Ez lenne az alaphelyzet, de működő megoldás az a kettő között van, a hallgatói önállóság és a céges megkeresés is fontos szerepet játszik.

Káté: Tehát mondhatjuk, hogy ez egyfajta állásfoglalása a karnak amellett, hogy az általánosabb tudás mellett inkább specialisták képződjenek a mesterképzés folyamán?

B.P.: Nem, nem feltétlenül. Ez inkább amellett ki11 állás, hogy a hallgatók az itt megszerzett ismereteiket a gyakorlatban tudják kamatoztatni már a képzés mellett, tehát egyfajta gyakorló terület ez, és amit gyakorlunk, azt jobban el tudjuk sajátítani. A másik lehetőség pedig megismerni a céges problémákat, valamint olyan kapcsolatot kialakítani, amik esetleg később a cég és az egyetem közötti együttműködéshez is vezethetnek. A kar továbbra is kitart amellett, hogy az alapkompetenciák fejlesztése rendkívül fontos, mert az ad kellően szilárd alapokat és nagyobb rugalmasságot a későbbiekben. Nem szeretnénk

arra az útra lépni, mint amit sok duális képzőhely csinál, hogy nagyon speciális ismereteket ad át. Ezen ismeretek, ha elavulnak, akkor nem tudunk mihez kezdeni, mert megismertünk egy technológiát, és ha a technológia elavult, akkor nem tudunk mit kezdeni magunkkal. Itt sokkal inkább az a képzési cél, hogy széleskörű, alapjellegű ismeretekkel rendelkezzenek a hallgatók, és jól tudjanak alkalmazkodni bármilyen helyzethez. Vagyis ne nekik kelljen megtanulni a technológiát, hanem ők tervezzék meg azt, amit majd mások elsajátítanak és alkalmaznak. Ez az egyik kulcsa a gépészkaron végzett hallgatók sikerességének, hogy jól tudnak alkalmazkodni, mert nagyon széles az a tudás, aminek itt birtokába kerülnek. Persze menet közben, amikor oktatás van, nem így néz ki, hanem a „Minek kell még ezt is megtanulnom?” kérdés vetődik fel. Ugyanakkor higgyék el, hogy ez kifizetődő, mert az alkalmazkodással nagyon sokat nyernek a későbbiekben. mérnökök, és az energetika szakon nagyon sokan kerültek az államigazgatásba, közigazgatásba. Ott pedig jellemzően a munkakör a szervezéshez kapcsolódik, tehát szervezési kérdéseket kell megoldani, és az energiamenedzsment specializáció pont erre reagál, hogy ilyen típusú kompetenciákat fejlesszen. Itt egy picit a munkaerőpiaci helyzet után mentünk, hogy ne külön tanfolyamokon kelljen elsajátítaniuk az energetikai mérnököknek azt a kompetenciát, amit majd a későbbi munkavállalásuk során alkalmazniuk kell, vagy alkalmazniuk lehet majd. Igazodtunk a munkaerőpiaci helyzethez, a többinél nem volt ilyen típusú elhelyezkedés, tehát a másik 5 mesterképzési szaknál nagyon kevesen kerültek az államigazgatásba, közigazgatásba.

12Káté: Említésre került, hogy egy új energetikus MSc-specializáció is létrejön majd. Mi volt az oka, hogy pont az energetikusoknak lett plusz egy specializáció? Ennyire sokan voltak, vagy szűkösnek tűnt a paletta? B.P.: Inkább a paletta szűkössége. Megnéztük az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövető Rendszeréből kapott adatokban, hogy hol helyezkednek el a végzett Káté: Egészen pontosan, hogy működik ez a Diplomás Pályakövető Rendszer? Mi alapján tudják nyilvántartani azt, hogy pontosan ki merre megy?

B.P.: Az Oktatási Hivatal tanulmányi rendszerekből rendszeresen bekéri a hallgatói adatokat, ezt a Felsőoktatási Információs Rendszer gyűjti. Önök is, amikor beiratkoztak megadták a Társadalombiztosítási Azonosító Jelüket, az Adószámukat, és egy csomó személyes adatot. Magyarországon vannak a nagy ellátó rendszereknek és a nagy nyilvántartó rendszereknek adatbázisaik. Ilyen adatbázis a társadalombiztosítás esetén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a foglalkoztatás kapcsán a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Személyadat és Lakcím Nyilvántartó. Így minden volt hallgatónkról kinyerhető ezekből az adatbázisokból a megfelelő adóazonosító, adószám, TAJ stb. segítségével, hogy hol dolgozik, hol lakik, mennyit keres, mennyi adót fizet, milyen munkakörben dolgozik. Ezeket az adatbázisokat az Oktatási Hivatal egyesíti, majd anonimizáltan, szakra, végzési évre lebontva a felsőoktatási intézmények számára hozzáférhetővé teszi, hogy az adott évben végzettek közül milyen munkakörben dolgozik valaki. Ezt a FEOR-számmal, (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere című azonosítóval) adja meg, mennyit keres, mennyit töltött azzal, hogy munkát keressen, diplomás munkakörben dolgozik-e. Vagyis ez alapján megtudjuk mondani, hogy hova kerültek a végzettjeink. Az Oktatási Hivatal adja ezeket az adatokat, most már rendszeresen, évente csinálnak felméréseket a három évvel azelőtt végzettek körében, tehát egy hároméves csúszó időablak van, amiben nézik a végzetteket. Most már a harmadik ilyen adat adagot kapjuk meg, ami alapján meg tudjuk nézni, hogy mennyire hatékony a képzésünk, hány százalék dolgozik diplomás munkakörben, jól keresnek-e. Hiszen ez egy fontos szempont akkor, amikor a képzéseinket népszerűsítjük.

Káté: Várható-e a közeljövőben hasonló volumenű átalakítás akár a BSc, akár az MSc más szegmenseiben?

B.P.: A közeljövőben nem, ugye ezeket az átalakításokat a felsőoktatási törvény szerint öt évente kell

elvégezni. 2016-17-ben volt a BSc-s, 2017-ben lépett be az új tanterv, az 2022-ig kitart. Tehát a következő BSc-s felülvizsgálat 2022-ben lesz aktuális, az még arrébb van egy kicsit. A mester szakon pedig most vezettük be, vagyis a következő felülvizsgálat 2024-ben lesz aktuális. Mindkét képzési szinten kettő-kettő ilyen felülvizsgálat már megtörtént, 2006-ben indult a BSc, 2010-ben jöttek az új tantervek. 2017-ben volt egy kis csúszás, mert menet közben, 2015-16 fordulóján megváltoztak a képzési és kimeneti követelményeket tartalmazó jogszabályok, azt ki kellett várni. Emiatt csúszott el egészen a hét éves távlatig. Az MSc-ben pedig 2008ban indultunk, 2013-14-ben volt az első változtatás, és most, 2019-ben a második, tehát ott is tartjuk ezeket a többé-kevésbé öt éves időintervallumokat. Öt évnél rövidebb ciklusidőt ilyen nagyobb változásokra nem érdemes szánni, szóval ezzel lehet kalkulálni, ha csak nem változik meg a jogszabály.

Káté: A 2019-20-as tanévben már nem található meg az Integrated Engineering specializáció, ami egy angol nyelvű képzés volt. Ezt kiváltotta valami, vagy már nincsen angol nyelvű képzés?

B.P.: Megszűnt ez a specializáció a mechatronikai mérnöki képzésben, viszont most van kidolgozás alatt egy angol nyelvű, mechatronika specializáció, igaz, hogy az BSc-képzésben elsősorban külföldieknek szól. Ennek most angol nyelven nincsen szerves folytatása, persze annak sincsen elvi akadálya, hogy bármelyik specializáció a mostaniak közül angol nyelven is folyjon. Magyar nyelven és angol nyelven is, persze ehhez az kell, hogy elegendően nagy legyen a hallgatói létszám. Hiszen akkor párhuzamosan meg kell tartani magyarul és angolul is a tantárgyakat, de a régi tantervvel együtt kifut az Integrated. Káté: Nem volt kellő kereslet az angol nyelvű képzésre, vagy nem volt összeegyeztethető az új tantárgyi renddel? Mi volt az oka annak, hogy megszűnt ez a lehetőség?

B.P.: A képzési szakbizottság és a szakfelelős így látta jónak a tantervi átalakítást. A mechatronika szakon az okos eszközök lépett be, ami alap és mesterszakon is megvan, és az Integrated Engineering specializáció alapesetben az okos eszközökben folytatódik tovább, mert azok a kompetenciák, amiket az Integrated közvetített, az okos eszközökben is megtalálható. Tehát folytatása elvileg az lenne, szükség esetén angol nyelven, ha erre jelentős igény merül fel.

Káté: Ha az újraindult matematikus mérnök specializáción a résztvevők megszerzik a BSc-diplomát, akkor ennek a szakiránynak lesz MSc-n folytatása?

B.P.: Ennek MSc-n a folytatása a matematika MSc elsősorban, vagy a gépészeti modellezés. A gépészeti modellezés mesterképzési szak kellően matematikaigényes modellezésre és szimulációra épül, tehát a Gépészkaron belül annak az lenne a szakmai folytatása, a másik pedig valóban a matematikus MSc-képzés, mint lehetőség. Most is átmegy néhány hallgatónk az energetikusok közül a villamosmérnöki mesterszakra, a mechatronikusok közül néhányan villamosmérnöknek vagy mérnökin13 formatikusnak, illetve egy-két kósza hallgató matematikusnak vagy fizikusnak. Ez eddig is volt, nyilván ezután is lesz ilyen mozgás, ezt nem lehet megakadályozni. Jó képzést kell kínálni a karon belül, ami vonzó, és akkor itt maradnak. Ezen dolgozunk. Köszönjük szépen.