MSc felülvizsgálat 2019
– interjú Dr. Bihari Péter Dékánhelyettes Úrral
2019 Szeptemberétől új, felülvizsgált tanterv szerint kezdték meg tanulmányaikat az elsőéves MSc-sek. Nemrég Dr. Bihari Péter Dékánhelyettes Úrral készítettünk interjút, melyben kifejtette a változások hátterét, valamint ismertette a felülvizsgálat okait, célkitűzéseit. Ákos & Wili
Káté: Konkrétan miben nyilvánul meg ez a változás? A mesterképzések rendje módosult, új szakok jelennek meg, vagy az eddig meglévőknek a struktúrája változik? Bihari Péter: A mesterképzési reform kapcsán a szakokat nem változtattuk meg. Egyébként is, ez egy nagyon hosszadalmas folyamat lenne, mert kormányrendeletet kell módosítani, akkreditáltatni kell, tehát legalább kétéves folyamat lenne egy új mesterképzési szak létrehozása. Úgy láttuk, hogy az a hat mesterképzési szak, ami jelenleg működik a karon, elegendő, ki tudja szolgálni az igényeket. Viszont belső tartalmi fejlesztést hajtottak végre több mesterképzési szakon, így a gépészen, a mechatronikán és az energetikán. Itt átalakultak a specializációk, vagy átnevezésre és belső tartalmi változtatásra kerültek, egyes esetekben pedig új specializációk jöttek létre. A gépészmérnöki mesterszakon részben tartalmi korszerűsítés és átnevezés történt, a gyártástechnológiából gyártástechnológiai és folyamatmérnöki, a gépészeti eljárástechnikából vegyipari gépész lett, visszakapta a klasszikus elnevezését. Tehát ott visszanyúltak a gyökerekhez, míg a gyártástechnológiánál inkább egy bemutató lépés történt. A mechatronikán szintén változások voltak, az alapszakos reformokhoz kapcsolódóan megjelent a mesteren is az okos eszközök specializáció, valamint a kiberfizikai rendszerek specializációnak a folytatása, tehát ez egy sokkal szervesebb egységet képez az alap- és a mesterképzési szak vonulatában. Az energetikán pedig a meglévő három specializáció mellé egy negyedik is bekerült a választható palettára, az energiamenedzsment, ami az energia végfelhasználói oldallal foglalkozik, arra fokuszál jobban, és így nyit az energetikai és az eddigi klasszikus termelős-szállítós-elosztós vonal felől a végfelhasználók felé. Káté: Milyen hallgatói igényekre próbált reagálni az új MSc-tanterv, milyen hallgatói kifogások voltak esetleg a régi MSc-vel kapcsolatban? B.P.: Mind igényből, mind kifogásból volt viszonylag sok, tehát volt miből meríteni, volt mire reagálni. Az egyik, ami a reform fő célkitűzése volt, megtartani, illetve továbbfejleszteni azt a lehetőséget, hogy a mesterképzés mellett munkát is lehessen végezni, ennek eredményeképpen a kontaktóraszám kis mértékben csökkent, és az órarendi blokkosítás jobban kiterjeszthető. Nagyon kiterjedt felméréseket végeztünk el hall-
gatók, volt hallgatók, leendő mesterszakos hallgatók, oktatók, cégek, tehát a munkaadók körében, hogy milyen tartalmi változást szeretnének, és mindegyik fél azt fejtette ki a felmérés során, hogy több szakmai tartalmat szeretne ezekben a képzésekben. Ezekre is reagáltunk a tantervi átalakítások során, és ennek egyik eredménye lett az, hogy némelyik szakon bővült a specializációs keret, a kreditszámérték, és minden szakon belépett egy új tantárgyi oktatásszervezési konstrukció, az elágazó tantárgy. Utóbbi egy új dolog a Gépészmérnöki Kar tantervében, valahol a kötelezően választható és szabadon választható között helyezkedik el: egy adott tantervi helyen kell a hallgatónak választani az oda felkínált kettő, három tantárgy közül. Tehát csak azon a helyen és csak azon tantárgyak közül lehet választani, ami ott van, de ez bővíti a specializálódás lehetőségét, mert olyan helyen is megjelennek elágazó tantárgyak, ahol korábban a tanterv teljesen kötött volt. Így a hallgatók a tantervben előírt specializációs kereten túl még további nagyobb választékból rakhatják össze a számukra fontos vagy kívánatos szakmai tartalmat, sokkal nagyobb a mozgástér. Persze ez az oktatókra, és az oktatásszervezésben résztvevőkre is nagyobb feladatot ró, mert az órarendet ennek megfelelően kell megtervezni, ami most egy új helyzet az oktatásszervezésben, de eddig többé-kevésbé zökkenő nélkül zajlik ez. Káté: Az előző képzésben jelen volt számos olyan tárgy, ahol igazából kettő téma volt összevonva, mint például a Hő- és áramlástan, vagy a Tervezés és gyártás. Rengeteg kritikát kaptak ezek az ös�szevont tárgyak, miként kerültek módosításra? B.P.: Így van, sok kritika érte ezeket a tantárgyakat, a tanszékek is megértették. Különösen a gépész szakon voltak közös, két tanszék által oktatott tantárgyak. Nagyrészt szétválasztásra kerültek, és itt is belépett az elágazó tantárgyas konstrukció, tehát a gépészmérnöki mesterszakon a Mérés, jelfeldolgozás, elektronika volt egy ilyen kettős tantárgy, hasonlóan a Tervezés és gyártáshoz. Ez a kettő most négy tantárgyra vált szét, de továbbra is kettőt kell teljesíteni a hallgatóknak, méghozzá tetszőlegesen választhatnak ebből a négyből. Ez egy egészséges versenyt is indukálhat a tanszékek között, egy tartalmi-oktatásmódszertani, hallgatói elégedettségre törekvő versenyt, tehát ez nem probléma. Máshol, a Hő
