Budapest kerületei

Robi Tizenkilenc megyénket sokan meg tudnánk nevezni és el tudnánk helyezni egy vaktérkép alapján. Na, de mi a helyzet a huszonhárom budapesti kerülettel? Személyes tapasztalatom azt mutatja, hogy nemcsak a Budapesten tanuló vagy dolgozó, egyébként vidéki embereknek, de maguknak a tősgyökeres fővárosiaknak is sokszor gondot okoz belőni, hogy pontosan merre is található egy-egy kerület. Szóval, hogy is néz ez ki? És miért alakult így?

1873. január 1-jén Buda, Pest és Óbuda egyesítésével alapították meg Budapest városát. A várost ekkor tíz kerületre osztották, melyek helyi önkormányzati és közigazgatási egységek voltak. Mindegyik egyenként saját polgármesterrel és képviselő-testülettel, a főváros egésze pedig egy főpolgármesterrel rendelkezett és rendelkezik. Hagyományosan római számokkal jelöljük a kerületeket. 1873-ban ezek a következők voltak: • I. kerület (Vár, Tabán, Krisztinaváros) • II. kerület (Országút, Víziváros) • III. kerület (Újlak, Óbuda) • IV. kerület (Belváros) • V. kerület (Lipótváros) • VI. kerület (Terézváros) • VII. kerület (Erzsébetváros) • VIII. kerület ( Józsefváros) • IX. kerület (Ferencváros) • X. kerület (Kőbánya)

Felfedezhetünk hasonlóságot a maiakkal, ám területileg igen eltérők voltak. Ekkor még agglomerációnak számítottak olyan települések, amelyek később a város részévé váltak, mint például Újpest, Rákospalota, Csepel, Tétény, Békásmegyer vagy Pesthidegkút. Fun fact: ez utóbbi az egyetlen olyan mai, fővárosi településrész, amelynek nevében Pest szerepel, de a budai oldalon található. Fordítva egyáltalán nincs ilyen. Néhány érdekesség, hogy mik történtek Budapesten ez idő tájt: 1874-ben átadták a fogaskerekű vasutat.

1878-ban villany-közvilágítást létesítettek a város központjában. 1896-ban London után másodikként a világon átadták a földalatti vasutat (M1), viszont míg a londoni gőzvontatású volt, a budapesti metró villamos meghajtással került üzembe. 1924-ben megalakult a Magyar Nemzeti Bank.

A következő területi változások 1930-ban következtek be. A (székes)fővároshoz csatolták az addig Budakeszihez tartozó erdőterületet, valamint Csepeltől az állami kikötő területét. Ezen felül a városegyesítéskor létrehozott tíz kerületből tizennégyet alakítottak ki. A korábbi I. kerület három részre osztásával hozták létre az új I., valamint a XI-XII. kerületeket. A hosszasan elnyúló V. VI. és VII. kerületek külterületeiből pedig a XIII-XIV-et alakították ki. Így az addig is kis kiterjedésű Belvárost már további kis területű kerületek vették körbe, melyek lakosságszáma viszont a központi elhelyezkedés miatt igen magas volt, népességüket tekintve egyáltalán nem számítottak kicsinek. Az alábbi felosztás lépett érvénybe: • I. kerület (Vár, Tabán, Krisztinaváros) • II. kerület (Országút, Víziváros) • III. kerület (Újlak, Óbuda) • IV. kerület (Belváros) • V. kerület (Lipótváros) • VI. kerület (Terézváros) • VII. kerület (Erzsébetváros) • VIII. kerület ( Józsefváros) • IX. kerület (Ferencváros) • X. kerület (Kőbánya) • XI. kerület (Kelenföld, Lágymányos) • XII. kerület (Hegyvidék) • XIII. kerület (Angyalföld) • XIV. kerület (Zugló)

A város ma ismert határai 1950. január 1-jén léptek hatályba. Ekkor alakult ki az úgynevezett Nagy-Budapest. A fővároshoz csatoltak 7 várost és további 16 nagyközséget az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből. Ám a kerületi felosztás még nem a mai volt, ekkor 22 önkormányzati egység határait iktatták törvénybe. A IV. kerületet megszüntették, azt összevonták az V.-kel. Előbbi számát végül a legészakabbra fekvő, újonnan a városhoz csatolt településrész, Újpest kapta. Egyes településeket már meglévő kerületekbe olvasztottak be, másokból pedig új kerületeket hoztak létre, ezek a XV-XXII számokat kapták (illetve a fentebb már említett IV-est), ha megfigyeljük, nagyjából körben haladva, egymás mellett.

További érdekességek: • Bármily meglepő is, a két legnagyobb népesség• III. kerület (Óbuda-Békásmegyer) • IV. kerület (Újpest) • V. kerület (Belváros-Lipótváros) • VI. kerület (Terézváros) • VII. kerület (Erzsébetváros) • VIII. kerület ( Józsefváros) • IX. kerület (Ferencváros) • X. kerület (Kőbánya) • XI. kerület (Újbuda) • XII. kerület (Hegyvidék) • XIII. kerület (-) • XIV. kerület (Zugló) • XV. kerület (Rákospalota-Pestújhely-Újpalota) • XVI. kerület (nincs hivatalos neve, de többször láttam Kertvárosként emlegetve) • XVII. kerület (Rákosmente) • XVIII. kerület (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) • XIX. kerület (Kispest) • XX. kerület (Pesterzsébet) • XXI. kerület (Csepel) • XXII. kerület (Budafok-Tétény) • XXIII. kerület (Soroksár)

gel rendelkező kerület a budai oldalon található. Újbudán élnek a legtöbben, egyetemünk kerületének 148 517 lakosa van, míg Óbuda-Békásmegyer 130 560 rezidenssel büszkélkedhet.

Legkevesebben Soroksáron élnek, a kerületnek mindössze 22 965 lakója van (2009). • Terület szempontjából Rákosmente az aranyérmes a maga 54,82 km2-ével. Utolsó helyen

Erzsébetváros áll, a VII. kerület egy mindössze 2,09 km2-es földdarabon fekszik. Épp, hogy nagyobb, mint a világ második legkisebb állama, az 1,93 km2 területű Monaco. • Népsűrűséget tekintve fordul a kocka, Erzsébet

Később két változás történt még. 1994-ben, az addigi km2-es értékével. Utolsó helyen itt is Soroksár áll, XX. kerületből kivált a legújabb, XXIII. kerület, Sorokkevés lakója mellett egészen nagy a területe, népsűsár. 2013. július 20. óta pedig az egészen addig a XIII. rűsége csupán 563,28 fő/km2 (2009). kerület részét képező Margitsziget városrészt kivonták • A budapesti irányítószámok a következőképp nézannak fennhatósága alól, és a főváros közvetlen igazgatánek ki: 1XYZ. Az első számjegy mindig 1-es, XY sa alá helyezték. Nem tartozik egyetlen kerülethez sem. az adott kerület sorszáma, Z pedig az adott postaItt jegyezném meg, hogy a kerületek további városrészekhivatal száma (pl.: A Kármán irányítószáma: 1111). re oszlanak, de ezek nem önkormányzati egységek. Egy • A Margitsziget területe 0,965 km2, és 6 hiva2012-es rendelet nyomán Budapestnek ma hivatalosan talos lakója volt 2011-ben. Mára már teljesen 203 városrésze van. lakatlan. Egyetlen kerülethez sem tartozik, irá

Legtöbbet ezek közül, egészen pontosan 33-at a XII. nyítószáma 1007. kerület tudhat magáénak, míg például a VI. kerületet • „Margitsziget”-ként kell írni, ha a városrészt értjük csupán egyetlen városrész alkotja, Terézváros. A jelenalatta, azonban amikor a Duna szigetét emlegetjük, legi huszonhárom kerület közül húsznak saját hivataakkor Margit-sziget a helyesírása. los neve van, ezek legtöbbször a kerületben található • Budapest lakossága 1980 körül volt a legnagyobb, jelentősebb városrész(ek) nevei. A mai huszonhárom ekkor mintegy 2 059 226 ember élt a fővárosban. kerület, neveikkel: Már ez a szám alacsonyabb, de egy mélyrepülést • I. kerület (Budavár) követve újfent növekszik. A 2019-es adatok szerint • II. kerület (-) 1 752 286 fő a város népessége. város a legsűrűbben lakott kerület, 25 053,59 fő/ forrás: www.wikipedia.org; www.futas.net; www.budapestcity.org; www.egykor.hu; www.24.hu; Palkó Máté: Magyarország közigazgatási határainak változása a XX. században (ELTE-TTK szakdolgozat, Budapest, 2016)