MEDI+GREEN
Az online drogpiac biztonságosabb? Két jelenség fenyegeti az utcai dílerek piacát napjainkban: a legalizáció és az internetes drogkereskedelem. Előbbi előnyeit alighanem minden olvasó pontosan ismeri, utóbbit nem szokás pozitív fejleményként emlegetni. Egy ausztrál kriminológus szerint azonban a darknetes drogbeszerzés csökkenti a fogyasztóra leselkedő ártalmakat.
H
ogy mit is takarnak a „dark web” és a „dark net” szavak, arról most elég annyit tudni, hogy hagyományos kereséssel és böngészéssel elérhetetlen honlapokról van szó. A weblapok üzemeltetése a titkosítások miatt nehezen tárható fel, és a látogatókat is titkosított IP-címek használatára kötelezik, így a nyomozók rendszerint csak akkor tudnak lecsapni a piac szereplôire, ha azok elôvigyázatlanságból súlyos hibákat követnek el. A dark net látogatóinak nagy része illegális drogok vásárlása miatt keresi fel az ott található oldalakat, de a feketepiac minden szegmense képviselteti itt magát a fegyverárusítástól az embercsempészeten át a gyermekpornóig. Az ausztrál kriminológus és kutató James Martin mégis úgy véli, hogy a dark net lehetôséget nyújt a felelôsségteljesebb droghasználatra, és csökkenti a szervezett bûnözéssel ápolt kapcsolat veszélyeit, kiváltképp az utcai vásárláshoz köthetô erôszakot. A web sötét oldala valójában nem is olyan sötét, hiszen a TOR-böngészôt letöltve bárki számára elérhetôk az oldalai. Ennek köszönhetôen a kutatók is biztonságban követhetik az elôforduló drogtípusokat, az árakat, és fogyasztói visszajelzések alapján a minôséget is. A felmérésekbôl tudjuk, hogy a dark neten leggyakrabban értékesített drogok jelenleg az MDMA, az LSD és a különbözô kannabiszszármazékok. Az egyes országok között persze megfigyelhetôk különbségek, viszont általános jelenség, hogy az alacsonyabb kockázatú drogok a kelendôbbek,
26
míg például a heroin a lista végén kullog. Az ártalmakat egyfelôl az csökkenti, hogy az eladónak és a vásárlónak nem kell személyesen találkoznia. A vevô elküldi a vásárlási összegnek megfelelô bitcoint, és a posta kiszállítja neki a csomagot. Martin szerint ez a típusú beszerzés három elôn�nyel jár. Egyrészt csökkenti a drogháborúból ismert erôszakot, és biztonságosabb üzletelést tesz lehetôvé. Az üzletfelek nem ismerik egymás lakóhelyét, így fel sem merülhet, hogy konfliktushelyzetben egyikük felkeresse a másikat. További problémákat elôz meg, hogy nincsenek közvetítôemberek, alacsony és magasabb szintû dílerek a láncolatban, hiszen többnyire láncolat
sincs. Másrészt az online fórumokon megosztott tapasztalatoknak köszönhetôen biztonságosabb droghasználati gyakorlatok terjednek el, amit az utcai piactól aligha várhatnánk. Az online vásárlók ugyanis jobbára iskolázottabbak, tehetôsebbek és hajlamosabbak az ártalomcsökkentô megközelítés promótálására és a mértékletes használat népszerûsítésére. A már lelôtt Silk Roadon hetente lehetett kérdezni egy anonim orvostól a biztonságos használati módokról. Végül pedig a dark weben tisztább drogokat értékesítenek, amikben kevesebb egészségre káros szennyezôanyag található. Elég itt a féregirtóval felütött kokainra vagy a fentanillal kevert heroinra gondolni, ami épp tizedeli az amerikai ópiáthasználókat. Ráadásul sok terjesztô pontos hatóanyag-tartalmat is mellékel az áruhoz, például kannabinoid profilt a hasishoz, vagy MDMA-tartalmat az ecstasy tablettához. James Martin biztos benne, hogy a „fizikai piac” nem fog eltûnni, de valószínûsíti, hogy a közeljövôben meredeken növekedni fog az online térben történô drogvásárlás. Egy veszélye azonban mindenképp van a dark weben történô vásárlásnak: ahogyan az utcán, itt sem nézi senki a vásárló korát. Így egy zsebpénzzel jól eleresztett tizenpáréves TOR-használó is könnyen hozzájuthat a drogok széles palettájához. A dark netnél ilyen téren biztonságosabb megoldást jelentene az állami szabályozás, amelyben a kiskorúaknak nem lenne lehetôségük a vásárlásra.
