16
E-Journal – Endodontia
Dr. Arnaldo Castellucci, dr. Matteo Papaleoni, dr. Francesca Cerutti (Olaszország)
AZ MTA ENDODONCIAI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI A biokerámia alapú sealerek olyan – a fogorvostudomány területén alkalmazott kerámiatartalmú anyagok –, amelyek alumínium-oxid, cirkonium-oxid, bioakítv üveg, üveg-kerámia, hydroxiapatit és kalcium-foszfát tartalommal rendelkeznek. A biokerámia alapú sealereket két fő csoportra tudjuk osztani: az elsőbe tartoznak a kalcium-szilikát alapú sealerek, a másodikba pedig a kalcium-foszfát alapú sealerek. A környezetükben lévő élő szövetekkel folytatott reakciójuk alapján a bioinert vagy a bioaktív anyagok közé soroljuk őket. A kalcium-szilikát alapú sealerek lehetnek ásványi trioxid aggregátum alapúak (mineral trioxide aggregate, MTA) vagy nem-MTA alapúak (non-MTA). Az MTA volt az első olyan bioaktív anyag, amelyet a fogak gyökerei és a fogak külső felszíne között lévő nyílások zárása céljából alkalmaztak. Előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy 1. a ábra
1. b ábra
2. a ábra
2. b ábra
elősegíti az oszteogenezist és a környező szövetek regenerációját. Az MTA orvosi célú alkalmazásával olyan terápiás lehetőségek váltak elérhetővé a fogorvosok számára, amelyek eddig bizonyosan sikertelenek lettek volna (1-4. ábrák). Az elsőként alkalmazott MTA (szürke) tartalmazott bizmut-oxidot, szilikátot, trikalcium-aluminátot, kalcium-szulfát-dihidrátot (gipszet) és kalcium-aluminoferritet. Az ezt követően alkalmazott változata (fehér) trikalcium-szilikátból, dikalcium-szilikátból, bizmut-oxidból, trikalcium-aluminátból, kalcium-oxidból, alumínium-oxidból és szilikon-dioxidból állt. Felhasználás előtt a port desztillált vízzel kell összekeverni. A kötési fázis az anyag megkeverését követően 8-70 perccel kezdődik. A teljes kötéshez 40-320 percre van szükség. Jelenleg a viszonylag hosszú kötési idő jelenti az egyik legnagyobb nehézséget az MTA alkalmazása során. 1. c ábra
2. c ábra
1. d ábra
2. d ábra
1. e ábra
2. e ábra
1. a–e ábrák: A postoperatív röntgenfelvételen jól megfigyelhető az amalgám és a gömbfúró segítségével elért eredmény (a); A szájsebész által végzett beavatkozás után készült extraorális felvétel (b); A fehér MTA alkalmazását követően készített posztoperatív röntgenfelvétel (c); Az MTA segítségével lezártuk az oldalsó metszőfog gyökércsatornájának apikális végét (d); Az MTA alkalmazását követően 2 évvel készített kontroll-röntgenfelvétel (e). 2. a–e ábrák: A bal felső szemfogról készített CBCT felvételen egyértelműen kirajzolódik a bukkális irányba mutató perforációs nyílás (a); A perforációs nyílás hagyományos, fehér MTA-val történő zárását követően készített kontroll-röntgenfelvétel (b); A felvételeken jól megfigyelhető a kezelt fog elszíneződése (c-d); A fogfehérítést követően elért esztétikai állapot (e).
