Fészek XXII. évfolyam 2. szám

with an English article

FÉSZEK WORLD TOUR: WASHINGTON

TARTALOM

FÉSZEK Házunk Tája

Jegyzet, Hírek 4 Hírek 5 Képes Krónika 6 Szakmai gyakorlat az Iglo-nál 8 TDK megint 9 We met with Erasmus students 10 Orientation Day for International Students Vágj neki Európának! – AEGEE élmények 12 #14 happy days in the Netherlands 12 Kocsmatúra – TM 13 A Szakkoli, ahogy én látom... – JPKSZ 14 Horváth Viktória 15 Hónap Hallgatója Elindult a III. Simonyi Vállalkozásfejlesztési Program! 16 Simonyi BootCamp Magyarokról magyaroktól magyaroknak 17 Folyosó Hangja

Kilátó Irány a Drávaköz! 26 A Kopácsi Halásznapok Helyünk a világban I. 27 Mi magyarok és a természeti környezetünk

Lehúzó

Ez-az a magyar show-műsorokról 28 Támogató kihívásból netes őrület 29

Szellem Gondolatébresztő Pro: A nemzetek saját kultúrája 30 Kontra: Globalizáció helyett glokalizáció 31 Mérleg Elgondolkodtató 32

Elvonó

Párbeszéd

Interjú Dr. Farkas Ferencnével 18 Oktatói Portré Oktatói Körkérdés 21

Szonda

A hagyományok útján, vagy... 22 ...útban a hagyományok?

Csík zenekar – Én vagyok az, aki nem jó 33 Amorf Lovagok – Napséta 33 Závada Péter – Sprint 33 Ágai Ágnes – Hajnalok (részlet) 33

Köret

Az emlékek őre – filmajánló 34 Welcome to The Heist! – zenei ajánló 34 George R.R. Martin: Lázálom – könyvajánló 34 John Sandford: Soha ne ölj – könyvajánló 35 The Balkan Fanatik: Ölelj magadhoz – zenei ajánló 35 A hét pszichopata és a Si-cu – filmajánló 35

Mozaik Szakma

Mi vár ránk a diploma után? 24 Pécsiközgáz

"Zöld" buszra szállt a zenekar 36 Quo vadis? E-learning, MOOC,...: 37 Pannon Filmharmonikusok Kultúra felsőbb szinteken 38 Sounds like Pécs – EC of Pécs 39 TuBe or not TuBe? Youtube sikerek 40 Keresztrejtvény 41 Aranyköpések, Sz@rpoén Bt. 42

Impresszum Alapítók: László Barna, Nagy Zsolt, Réti Gábor Szatnik Szilvia fôszerkesztô • Hange Dániel felelôs szerkesztô, képes krónika • Maróti Petra címlap, elvonó • Halász Bia házunk tája • Gergits Imola párbeszéd • Harsányi Ákos szonda • Pavelka Alexandra szakma • Barkóczi Csaba kilátó • Frischmann Dávid lehúzó • Lugosi Barnabás szellem • Németh Adrienn köret • Maklári Brigitta mozaik Tördelôszerkesztôk: Faragó Bernadett, Gungl Larion, Hange Dániel, Kerekes Ramóna, Szálasy Zsófia Olvasószerkesztôk: Barkóczi Csaba, Engert János, Halász Bia, Pelles Márton, Stickel Orsolya Grafikusok: Halász Bia, Kovács Rita, Maróti Petra, Szatnik Szilvia További munkatársak: Balla Gergô, Balogh Renáta, Bartók Márk, Dorn Nikolett, Gungl Larion, Horváth Viktória, Karfner Judit, KászonyiNemes Márió, Komlósi Kristóf, Lóránt Balázs, Maklári Brigitta, Molnár Marcell, Németh Adrienn, Pál Zorka, Patai Bianka, Pelles Márton, Primon Dóra, Róna Bálint, Stadtmüller Rita, Szatnik Szilvia, Szálasy Zsófia Közremûködô oktatóink: Balogh Gábor, Dr. Csapi Vivien, Dr. Farkas Ferencné, Gerdesics Viktória, Horváth Ádám Béla, Király Ágnes, Kovács Nikolett, Putzer Petra Szerkesztôség: 7622 Pécs, Rákóczi út 80. Tel.: 72/501-599/3180. Mobil: 70/779-2563 vagy 30/315-9709 Hirdetések: Hange Dániel, 30/3159709, hange.daniel@gmail.com Internet: honlap: http://feszek.pte.hu; Olvasói levelek: olvasoi@feszek.pte.hu; Aranyköpések: arikopi@feszek.pte.hu Nyomdai munkálatok: Bolko-Print Kft. (7622, Pécs, Rét u. 47.)

XXII. évfolyam 2. szám

3

JEGYZET

FÉSZEK

Hírek Hagyomány, értékek, kultúra Írta: Halász Bia Hagyománynak hívom azt, ami az elmúlt évszázadok során alakult ki ôseink által, és fenn is maradt. Ezen szokások ismerete tesz minket különbözôvé a körülöttünk élô népektôl, mégis egységessé magunk között, legyünk akármilyen sokszínûek is a belsô, magyarországi kultúrák terén. A 21. század globalizált világában kiemelten fontos szerintem a hagyományôrzés. Ma, amikor mindent azonos sémára gyártanak és a világmárkák elterjedésének köszönhetôen mindenhol ugyanazt kapni az üzletekben, a világ egyre jobban kezd uniformizálódni. Ez abszolút nem probléma, de figyelni kell a különbözôség valamilyen szintû megtartására. Nem igazán lehet már hagyományokat követve élni a régi korok életmódját, de a tiszteletet meg kell adnunk felmenôinknek azáltal, hogy nem hagyjuk, hogy nemzeti értékeink elfelejtessenek. A régi szokások ismerete és gyakorlása manapság már nem átlagos cselekvésként, hanem egy különleges szertartásként hathat a szemlélôre.

A kultúra aktív jelenléte erôsíti a társadalom tagjainak nemzeti öntudatát és az egyes tagok közti kapcsolatot.

Azért jó, hogy ismerjük hagyományainkat és értékeinket, azaz a kultúránkat, mert ez segít letisztázni a képet magunkban, hogy én, mint egy adott népcsoport tagja honnan jöttem, milyen múlttal rendelkezem; és hogy merre haladjak népemmel, hogy a feledés homályába el ne veszszünk. A mi kultúránk több évezredre is visszatekintô, ôsi tradíciókkal rendelkezik, és engem személy szerint felháborít, ha egy ôrült divathullám miatt megpróbálnak ránk erôszakolni valamit. Gondolok itt az országba begyûrûzni látszó Halloweenre, vagy arra, hogy a Mikulás hozza az ajándékot Karácsonykor. Ezekhez nekünk az égvilágon semmi közünk sincs. Manapság szerencsére egyre többen vannak, akik a lelkükön viselik az elôdeink által ránk hagyott szellemi és tárgyi örökség ôrzését, mûvelését, illetve egyre többen gondolják úgy, hogy újraéleszteni ôsi szokásainkat és hagyományainkat, nemzetünk iránti becsületbeli kötelesség. Remélem Ti is így vagytok ezzel! •

4

Ennyit lehet keresni pécsi diplomával – pályakezdôként Nyilvánosságra hozták a diplomás-pályakövetési rendszer (DPR) 2013-as adatait: a Pécsi Tudományegyetem karai közül a „Pécsiközgázon” végzettek számíthatnak a legmagasabb fizetésre.

A DPR azt méri fel, hogy a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzett hallgatók, mennyit keresnek és milyen gyorsan találtak munkát, diplomát igénylô munkakörben. Az adatokból kiderül, hogy a legjobb fizetése a Közgazdaságtudományi Karon végzett hallgatóknak van. Ami szintén a DPR-ben megtalálható adat, hogy döntô többségük a végzettségüknek megfelelô állásban helyezkedett el.

Újabb publikációs nívódíjat kapott Rekettye Gábor

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottságának Marketingtudományi Albizottsága Publikációs Nívódíjjal jutalmazta Rekettye Gábort és ifj. Rekettye Gábort az International Journal of Business Performance Management (Vol. 14, No. 1) hasábjain megjelent „Global trends and their influence on future business performance” címû publikációjukért. A tanulmány a Kar hivatalos honlapjáról letölthetô. Az elért sikerhez szeretettel gratulálunk!

Farkas Ferenc – Dobrai Katalin (2014): Szervezetfejlesztés és professzionalizáció. Hol tartanak a nonprofit szervezetek? (ISBN 978-9638139-14-6) c. könyve.

A könyv bemutatójára 2014. szeptember 30. 14.00 órai kezdettel került sor a Civil Közösségek Házában (Pécs, Szent István tér 17. Konferenciaterem). A bemutatót Dr. Harsányi László az Egyesület elnöke moderálta, a szakmai ismertetôt Dr. Pavluska Valéria egyetemi docens tartotta.

Felhívás – Kutatói Fórum A PTE KTK Gazdálkodástani Doktori Iskola 2014. november 14-én (pénteken) 10 órai kezdettel Kutatói Fórumot rendez. A Kutatói Fórum a doktori képzés része, ahol a Doktori Iskola hallgatói húsz perces elôadás keretében, bemutatják választott témájukban eddig elért eredményeiket, majd tíz perces beszélgetés következik, amelyben a hallgatóság felteheti kérdéseit és kifejtheti véleményét.

A Kutatói Fórum akkor éri el célját, ha az elôadókon kívül nagyszámú hallgatóság is figyelemmel kíséri az elôadásokat és a vitát. Ezért az ösztöndíjas doktoranduszoknak (évfolyamra való tekintet nélkül) kötelezô a részvétel. Mivel a Kutatói Fórum elsôsorban a végzôs doktoranduszok számára szervezôdik, az ô részvételük is kötelezô. A többi doktoranduszt pedig szeretettel várjuk, mivel a közös gondolkodás és a tájékozottság sokat segít a PhD dolgozat elkészítésében. Hangsúlyozottan várjuk továbbá a Kutatói Fórumra doktoranduszaink témavezetôit, a Kar valamennyi oktatóját és a graduális képzésben részvevô, érdeklôdô hallgatókat is.

Megjelent Farkas Ferenc – Dobrai Aiesec Önkéntes Program Unod, hogy minden teled ugyan úgy Katalin új könyve Az Országos Tudományos Kutatá- telik? Új barátokra, élményekre és izgalmakra vágysz? Az si Alap 101886. számú, „Tudásalapú eXperience program szolgáltatások – nonprofit szervezetek lehetôséget ad, hogy professzionalizálódása” elnevezésû pro6-8 héten keresztül jektje támogatásával, a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület gondozásában megjelent:

XXII. évfolyam 2. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

Hírek egy olyan projekt része lehess, amely a kultúrák közötti megismerést segíti.

Iskolák, óvodák és más oktatási intézmények különbözô nemzetiségû tanulói számára nyithatod ki a világot. Mindezt, sport- és zenetáborok szervezésével és téli iskolai nyelvórák tartásával érheted el. A külföldi környezetben eltöltött idô számodra is biztos, hogy kihívásokkal teli lesz, nem csak az idegen nyelv vagy a kultúra miatt, hanem önismereti szempontból is. Ha szeretnél egy hihetetlen kaland részese lenni, jelentkezz a bit.ly/PecsGoGlobal linken!

72 óra kompromisszum nélkül Vállalkozó szellemû fiatalok csoportjait várjuk a „72 óra kompromisszum nélkül” elnevezésû szociális önkéntes akcióban való részvételre, amelyet a három történelmi keresztény egyház (katolikus, református, evangélikus) felkérésére az Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány szervez október 9-12-ig. Az önkéntes akció, Magyarország fiatalságát hívja közös összefogásra, hogy együtt tegyünk másokért, környezetünkért.

Országszerte fiatalok kisebb-nagyobb csoportjai három napon, azaz 72 órán keresztül teljesítenek közhasznú feladatokat: intézmények, játszóterek felújítása; er dô takarítás; szociális segítségnyújtás; kulturális mûsorok szervezése különbözô közösségeknek (fogyatékkal élôk, idôsek stb.). A csoportok csütörtök este tudják meg, mi lesz a feladatuk a három nap során.

A csapat maga tervezheti meg a kivitelezést pénteken, majd szombaton következhet a munka, vasárnap pedig a lezárás, értékelés. A program keretében középiskolás diákok számára a kötelezô közösségi szolgálatból maximum 3x3 óra teljesíthetô.

Részletek a http://72ora.hu honlapon, és a kihelyezett plakátokon olvashatók.

XXII. évfolyam 2. szám

KULTÚRA IRIE MAFFIA & MARY POPKIDS & STAS dj set Helyszín: Zsolnay Negyed – E78 – Koncertterem Idôpont: Október 17. 21:00 Az ország legjobb koncertzenekarainak egyike az ôszi szezon legnagyobb koncertjére készül! Sena, Busa és MC Columbo rengeteg nagyszerû zenésszel hozza vissza a nyarat, sôt a trópusokat.

Az Irie Maffia mellett fellép a Punnany Massiffal közös klipet jegyzô Mary Popkids, a koncertek után egy fiatal pécsi global bass producer, Stas mutatja be Tales From Liasufam Desert címû második nagylemezét. Az elôvételes jegy, csak 1500 magyar forintért lehet a Tiétek!

Budapest Bár – Lemezbemutató koncert Helyszín: Kodály Központ Vetítés kezdete: Október 20. 19:00 Kitûnô zenészek, fantasztikus egyéniségû énekes elôadók, nagyszerû dalok – ez a Budapest Bár sikerének receptje. A Farkas Róbert által vezetett együttes, megalakulása óta több generációs kedvenccé vált – számos régi dalt leporoltak, elfeledetteket élesztettek újra, vagy nagyon közismerteket öltöztettek új köntösbe.

2014-ben újabb énekessel bôvült a csapat: Mezô Misi, a Magna Cum Laude énekese is csatlakozott a zenekarhoz. Két teltházas koncerttel kezdték az évet a Vígszínházban.

Tavaly a magyarországi koncertjeik mellett, turnéztak Brazíliában, az Egyesült Államokban, Erdélyben és Szlovákiában.

Párizsban a 27. UNESCO Közgyûlés hivatalos megnyitóján szerepelt a zenekar, Törökországban pedig az egyik magyar nemzeti ünnep alkalmából ismerte meg ôket a török közönség. Jegyek már 990 Ft-tól kaphatóak a helyszínen.

Helyszín: Zsolnay Vilmos u. 16.

Október 13. 20.00: A helység kalapácsa Október 14. 20.00: A helység kalapácsa Október 20. 20.00: Szöveg és Zene Október 21. 20.00: Szöveg és Zene Október 23-26.: IX. Nemzetközi Egyetemi Színházi Fesztivál Az elôadásokra ingyenes a belépés, de regisztráció szükséges a jesz@pte.hu email címen.

PÁLYÁZAT Youth Summit 2014 – Mobillal egy jobb világért!

Határidô: 2014. október 31.

A Telenor Csoport idén is meghirdeti Youth Summit versenyét a Nobel Békeközponttal együttmûködésben. A pályázatra 16 európai és ázsiai Telenor országból várják fiatalok jelentkezését, akik igazi „digitális bennszülöttekként” megmutatják, hogyan lehet megoldást találni a globális társadalmi kihívásokra a mobiltechnológiával. A két magyar nyertes képviselheti Magyarországot az oslói Telenor Youth Summit nemzetközi csapatában 2014. december 9-11. között Norvégiában, majd azt követôen a Telenor szakmai gyakornoki programjában Budapesten.

A benyújtandó pályázati dokumentáció tartalma: Egy max. 60 másodperces, mobiltelefonnal készített videó, valamint a pályázathoz egy angol nyelvû önéletrajzot és egy 250 szavas, az ötletet bemutató leírást is csatolni kell. További információért keresd fel a következô webhelyet: www.pafi.hu/_pafi/palyazat.nsf/e rvdocidweburlap/2F3D0FEFDDF24BC5C12 57D3100322D81 •

A Janus Egyetemi Színház 2014. október havi mûsora:

5

KÉPES KRÓNIKA

FÉSZEK

Fotók: Karton Network

Kappa Tau Beta – Városvetélkedo

6

XXII. évfolyam 2. szám

FÉSZEK

KÉPES KRÓNIKA

Fotók: Karton Network

XXII. évfolyam 2. szám

7

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK FernUniversität in Hagen

Szakmai gyakorlat az Iglo-nál Éljetek a lehetőséggel! Vegyetek részt hozzánk, harmad–, illetve másodéves hallgatókhoz hasonlóan a FernUniversität in Hagen és a Pécsiközgáz német kettős diploma programjában. Dr. Mátyás Judit, a hageni program vezetőjének a közreműködésével először áprilisban merült fel egy németországi szakmai gyakorlat lehetősége két hallgató számára. Amint a felhívás megjelent CooSpace–en, lecsaptunk rá.

Lutzny úr az elsô munkanapunkra is elkísért bennünket az Iglo feldolgozóüzemébe.

Ezután egy hosszabb várakozás követke- Aznap komoly munkát még nem végeztünk, zett, míg végül június közepére a hageni körbevezettek minket, bemutattak mindenkinek, balesetvészervezôk mindent eldelmi oktatást intéztek számunkra. tartottak nekünk Rövid emailezés után és aláírtuk a kiderült, hogy négyheszerzôdést. Mástes szakmai gyakorlat nap viszont elvár bennünket az Iglo kezdhettünk dolrekeni telephelyén júgozni – ettôl liusban. Reken Nékezdve nap mint metország nyugati rénap biciklivel tetszén, Észak–Rajna– tük meg a szállás Vesztfália tartományban található, a holland határtól nem mesz- és az Iglo közötti közel 5 km–es távolságot. sze. 50-100 km-es körzetben mezôgazdasági Nikolett: Az elsô hetet a könyvelési oszterületek veszik körül, melyeken elsôsorban az Iglo határozza meg, hogy mely zöldsége- tályon töltöttem azzal a kettôs céllal, hogy ket kell termeszteni. Rekenben tehát nem a legyen egy átfogó képem a cég halrudacskákat kell keresni, azok az Északi– tevékenységérôl, ugyanakkor beletanuljak a tengernél vannak (Bremerhavenben). Ebben a napi könyvelési feladatokba is. Ezt követôen kisvárosban spenót van. Sok–sok spenót. kaptam egy 3 hetes projektmunkát a kontSpenót feta sajttal, spenót gorgonzolával, rolling osztály vezetôjétôl, melynek az spenót pürésítve, spenót levelesen, spenót eredményét az utolsó munkanapomon közösen vitattuk meg. A szakmai fejlôdés spenóttal.

Mivel július 7–én kezdtük a munkát, az azt mellett mindenképpen hasznos volt, hogy megelôzô hétvégén indultunk el itthonról. végre németül is sokat beszélhettem.

Szombaton érkeztünk meg a szállásunkra, a Bálint: A beszerzési osztályra kerültem, helyi ifjúsági szállóba (Jugendherberge Reken). ahol egy nagyon jó Még aznap meglácsapatba szállhattogatott minket a tam be. Az ott dolHageni Egyetem gozók kedvesek, kapcsolattartója, segítôkészek voltak.

Dietmar Lutzny, aki Igaz kevésbé voltak a Németországban felkészültek az értartózkodó hallgakezésemre, viszont tók beilleszkedését a feladataim teljesíés ügyintézését setését élveztem; kigíti. Rajtunk kívül hívásnak sem volt még két orosz gyakornok, Sofia Gudkova és Olga Melnik is rossz, hogy egy olyan területen dolgozhadolgozott más közeli kisvárosokban tok, ahol ezelôtt nem próbálhattam ki magam.

(Heidenben és Borkenben).

Írta: Dorn Nikolett és Róna Bálint

8

Az elsô héten körbevezettek minket a feldolgozóüzemben: nyomon követhettük a zöldségek útját a beérkezô konténerektôl egészen a mélyhûtôig – amely mellesleg Európa legnagyobb mélyhûtôje, 57 000 raklapnyi tárolókapacitással. Lutzny úr ellátogatott velünk és a két szentpétervári hallgatóval a Hageni Egyetemre is, ahol Prof. Dr. Ulrike Baumöl és Dr. Jens Wehrmann fogadott bennünket. Rövid interjút követôen körbejártuk a hatalmas komplexumot is. Rekenben az Iglo tartotta sajtótájékoztatón a környezô kisvárosok napilapját (Borkener Zeitung) képviselô fotós és újságíró vett részt. Ennek keretében találkoztunk a polgármesterrel is, aki uszoda-

bérletet és fesztiváljegyet ajándékozott nekünk. A hétvégéink szabadok voltak, így volt idônk körbeutazni a környéket.

Jártunk Münsterben, Düsseldorfban, Hamburgban, Kölnben és Hollandiában is. Összegezve: nagyon jól éreztük magunkat, és a négy munkával töltött hét érdekes és hasznos volt. Mint Hagenben kiderült, a Szentpétervári Egyetemrôl már lassan 10 éve érkeznek hallgatók a tartományba, hogy német cégeknél töltsék a nyári gyakorlatot. A hageni szervezôk bíznak benne, hogy a jövôben a Pécsi Tudományegyetemmel is hasonló kapcsolat alakulhat ki.

Használjátok ki a lehetôséget! •

XXII. évfolyam 2. szám

FÉSZEK Idén

HÁZUNK TÁJA

TDK megint Indul a jelentkezés a TDK őszi kari fordulójára, ahol minden hallgató bizonyíthatja érdeklődését, tehetségét. Fontos, hogy az idei, 2014/2015–ös tanévben csak egyetlen kari fordulót rendezünk, mert 2015 tavaszán az előző két forduló és a mostani őszi forduló továbbjutói országos szinten mérettethetik meg magukat.

2015 április 9–11. között ugyanis a Budapesti Gazdasági Főiskola ad otthont az OTDK–nak (Országos Tudományos Diákköri Konferencia). Írta: Balogh Gábor

mindenki, aki megfelelô színvonalú munkát ad be.

E forduló az utolsó lehetôség arra, hogy ott legyetek a 2015–ös tavaszi OTDK–n és nem csak kari, hanem az ország minden pontjából érkezô hallgatótársaitoknak is megmutassátok tudásotokat, képviseljétek karunkat, akkor is, ha késôbb, az OTDK idején esetleg már dolgoztok. Vagyis, aki most kvalifikál, de közben végez, dolgozni kezd, ugyanúgy jogosult rá, hogy induljon az OTDK–n 2015–ben. Figyelem, a következô OTDK 2017–ben lesz, hiszen ezt a versenyt kétévente rendezik meg.

Szeretnél te is ott lenni az országos fordulón?

A kari TDK–n való sikeres szereplés jelenti a belépôt az OTDK–ra. A kari fordulóra való jelentkezés nagyon egyszerû, hiszen csupán csak a www.ktk.pte.hu/hallgatok/tdk/tudnivalokszabalyzatok oldalon lévô jelentkezési lapot kell kitölteni, majd elektronikusan és kinyomtatva leadni Putzer Petra kari TDT titkárnak (putzerp@ktk.pte.hu) 2014. október 14–ig. A titkár nem csak jelentkezéseket, de az esetleges kérdéseket is várja. A Miért jó Neked a TDK és az OTDK? jelentkezôk bármilyen szakon, munkaA hallgatói lét gondolkodó, alkotó állomása rendben és képzési szinten tanulhatnak, sôt lehetôség van arra is, hogy ket- a Tudományos Diák Kör versenyen való ten vagy hárman írjatok közösen TDK részvétel, ami a folyamat élménye mellett számos esetben jelenthet elônyt, pl. egy dolgozatot. álláspályázat pozitív elbírálását eredményezheti, de jól jöhet a mesterképzésre Mi történik ezután?

Elkezdôdik a TDK dolgozat megírása, történô jelentkezéskor is. Vagyis azért Neked amelyhez segítséget, hasznos információkat való, mert • a témában leginkább jártas oktató nyújt a megjelölt honlap és a PTE KTK TDK segíti a kutatómunkádat, Facebook oldal. A dolgozatok leadásának • nyilvánosságot kapnak gondolataid, határideje: 2014. november 17. 10:00.

• megmérettetési lehetôséget ad a Ha jelentkeztél, de mégsem készülsz/kéhasonló involváltságú társaiddal, szültök el, akkor sincs szankció, csak azt •. a kari versenyeken túljutva országos kérik a szervezôk, hogy idôben jelezzétek szinten is bizonyíthatsz, az esetleges visszalépést.

• növelheti egy színvonalas munkáért A szóbeli forduló, amelyen a dolgozatofolyó álláspályázatod sikerét, kat prezentálják a hallgatók 2014. nov•.kitûnhetsz az átlagos hallgatói ember 28-án 13.00–tól kezdôdik. körbôl, Akinek eléri a maximális 100 pontból az • szakmai pluszpontot hoz, szakdolírásbeli és szóbeli összesített pontszáma a gozati alap lehet, 75,1 pontot, kvalifikálja magát az országos •.ösztöndíj elbírálása során is plusz fordulóra. Fontos tehát, hogy nem csak az pontot ér több hallgatói pályázat. jut tovább, aki helyezést ér el, hanem

XXII. évfolyam 2. szám

Na és persze a legjobbak egyéb elismerésben is részesülnek… Összefoglalva a legfontosabb dátumok: Jelentkezés a kari fordulóra: 2014. október 14–ig Dolgozat eladási határideje: 2014. november 17. (hétfô) 10:00 Szóbeli forduló: 2014. november 28. (péntek) 13.00 Továbbjutók nevezése az OTDK-ra: 2015. január 7.

OTDK forduló Budapesten: 2015. április 9–11.

Karunk mûködésének elmúlt 40 éve alatt már több mint 1000 hallgató mutathatta meg ilyen formában tehetségét, reméljük ez a szám idén még tovább nô. A szervezôk e félévben is várják a gondolkodóktól a gondolatébresztô dolgozatokat! Reméljük, minél többen fogtok bele a tudományos diákköri munkába! •

9

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Orientation Day for International Students

We met with Erasmus students

The Orientation Day was organized for international students at PTE–KTK at the beginning of this academic semester. This programme is designed to introduce the Erasmus Students to the University, staff and organizations they will have to contact during their stay in Pécs. Our newspaper, Fészek is one of these organizations. Írta: Bia, Szani and Szilvi We introduced ourselves to the international student during a great Hungarian dinner and we had the opportunity to blow them.

We are pleased to represent this year’s figures of Erasmus: • Hi, what’s your name?

• My name is Sharon Moon, you can call me Sharon.

• Where are you from?

• South Korea, which is 14 hours far from here by plane.

• Oh, my God! And how was your journey?

• It was too long and boring, but when I get here, the atmosphere released my mind. Especially, the night scenery, it was really amazing.

• When did you arrive?

• At 8 p.m. 30th of August.

• Yeah, I know you, I helped you to move in the dorm. How do you like your stay here?

• The possibility is quite attractive and really convenient. And thanks to you I can adopt well, and I feel really comfortable here.

• Hi, what is your name?

• My name is Judith, I am from Germany. (J) • And yours?

• My Name is Berenike and I am also from Germany. (B) • When did you arrive here?

• Yesterday, on Monday. (J) I arrived last Thursday. (B) • Where do you live in Pécs?

• I don’t know the street exactly, but I live in a flat with Hungarian students. (B) I live in the Hunyor Hostel. (J) • Have you ever tried Hungarian stew or do you have something similar in Germany?

• Yes, i tried it. (J) I never tried it, so I have no idea, how it is going to taste. (B) • And are you excited about that?

• Yes, sure. (B) • Okay, I’ll let you eat then!

• What’s your name?

• Nikolay, but you can call me Nick or Niko.

• Where you come from?

• I am from Russia and I will stay here for one semester.

• When did you arrive?

• I arrived on the 29th of August.

• How do you enjoy your stay here?

• I visited some landmarks of Pécs, tasted the food in a restaurant, I did a shopping in Árkád.

• What you were eating, the pörkölt, was this the first time you tried it or do you

10

have something similar in Russia?

• I tried „goulash soup” for first time here, but this dish was quite the same to „goulash”, which was a bit more spicy.

• How do you like Pécs?

• We live close to a district with a lot of homeless people and urban ruins, so when I go to the city center I see big difference. But I think Pécs is beautiful, it’s something what was saved through the century’s and here we can find some Hungarian treasures.

• Hi, what is your name?

• Rijuyi Owan.

• Nice to meet you. Are you studying business and economics right?

• Yes, for 3 years.

• You’re staying for one semester?

• No, I will stay here through the whole programme.

• Where do you live in Pécs?

• In the Szalay László Dormitory.

• When did you arrive here?

• 30th of August.

• How did you enjoy your stay here?

• It’s okay, my roommate is fantastic.

• Why did you choose Hungary?

• I was here one year ago beccause of an exchange programme. And I was impressed by this city and I wanted to come back again.

• How much time did you spend here before?

• 10 months.

• So you know something in Hungarian.

• Igen, tudom. Rijuyi vagyok, Japánból jöttem, most 19 éves vagyok.

Most Szalay László Kollégiumban lakom.

• Amazing!

How do you like the city?

• Széchényi tér is beautiful and I love it. And the university is so big!

• What is your favorite place in Pécs?

• Széchényi tér.

• What’s your name?

• Visa, like the Visa card.

• Where do you come from?

• Tampere, Finland.

• When did you arrive?

• Yesterday.

• Did you have a walk in the city, sightseeing?

• No, it was included in the orientation plan, but we have the orientation thing and we needed to move in our new apartment in the same time, so we’ve had to balance between the two of them.

So we haven’t seen the city that much yet.

• How did you like the orientation days?

XXII. évfolyam 2. szám

FÉSZEK • It was good and informative and they succeeded quite nicely in getting people together and loose the barrior to talk to each other.

So I think that’s a good accomplishment on our first day and they gave us some recent information about the forthcoming autumn.

• Why did you choose Hungary?

• Well, my first idea was Germany, because I also speak German. But then I was thinking what would be nice and also my international study coordinator suggested this place, so I started to check it out and then I decided like: okie-dokie!

• Did you learn some Hungarian words?

• I know „Szia” and „Igen”. I don’t know too much.

• You will. How long are you gonna stay here?

• For one semester.

• Who are you cuties?

• My name is Leigh-Anne. (L) • My name is Dana. (D) • We are both from Victoria, British Columbia, Canada. (D) • How do you enjoy your time here?

• We just arrived yesterday. (D) • Where are you staying here exactly?

• In the Slaz.. Sza.. Szalay László Dormitory. (L) • Why did you choose Hungary?

• Okay, I start. I choose Hungary, because I have family in Hungary, that I never met before, so I wanted to be close to my family. And I was a buddy for a girl, Dorina, who came to Canada last year, so wanted the chance to see her again. (D) • I mostly pictured it because I have a friend who was here last year doing her exchange, and she loved it in all her stories, so I wanted to see what she were talking about. (L) • What are you waiting for this semester? What are you excited about?

• I’m excited about the Integration Camp. And we will go to Munich. (D) • But wait a minute. You have a family in Hungary? How? • My nagypapa was born in Budapest and he emigrated to Canada, but his sister stayed here. So I have second cousins here. It felt good to arrive, they were waiting for me with goulash and chicken paprikás. (D) • How did you like the dinner?

• It was really good. (L) • Have you ever tried something like this?

• Yes, I had goulash once, it was similar. (L) • When your friend, Dorina was in Canada, did she make you some Hungarian foods?

• No, I took her to my nagypapa’s and WE made her chicken paprikás. (D) • Are you staying for one semester?

• Yes, we both are staying for one semester. (L) • With Erasmus programme?

• Technically not with Erasmus, because we are not from Europe. It’s just an exchange program. (L) • What is your name?

• Rono, or Ronan. But the other Erasmus students call me Roni.

• Where do you come from?

• I am from France. From the West part of it, just next to the sea.

• Why did you choose Hungary?

• My university has a partnership with the University of Pécs. And I was thinking that it will be a good place to get known better of the Hungarian culture and meet new people.

XXII. évfolyam 2. szám

HÁZUNK TÁJA

• Did you taste the food? How did you like it?

• It was good.

• Have you ever tasted anything similar to it?

• It looked like a french food, but it tasted different.

• How long will you stay here?

• 2 semesters, to improve my English level.

• Where do you live in Pécs?

• In Hunyor Hostel.

• Did you know anybody before or you arrived alone?

• I arrived with Ian, he studies at the same university in France.

• Did you know him before?

• Yes. Here we met a lot of French people and people from other countries.

• Have you discovered the city yet?

• Yes, the city center is very beautiful and original.

• How do you feel here in Hungary?

• Absolutely great! It’s a beautiful country and very charming.

All the Erasmus students are very welcoming. We get to know each other and it’s great, we have a good time here.

• How do you feel yourself in Hungary?

• It’s great that you’re all here with us! You are cool! (to the reporter) • Where are you from?

• England.

• Why did you choose Hungary?

• This was my second option, but I’m glad that I’m here, this country seemed so interesting.

• Was it a long day for you?

• Yeah, really long! With a lot of walk.

• Are you hungry?

• I’m starving.

• How do you feel? Are you happy here?

• Of course! I really like the city, very beautiful.

• Where have you been in the city?

• I’ve been to the main square and a church, then Árkád, bus station.

• Was the bus station beautiful too?

• It’s pretty much the same you see everywhere, I’ve been so far!

• Where are you from?

• I’m from Latvia.

• Why did you choose Hungary?

• I was suggested by my Erasmus coordinator. She said this is a really nice place, very good University.

• Have you ever tasted our stew?

• No, I don’t think I’ve ever tried Hungarian food. •

11

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK

#14 happy days in the Netherlands

Ki itta meg a narancslevet?! – Le fogjuk késni a buszt! – Gyere már ki a fürdőből! – Hol van az a tortadrazsé vagy mi, amit a hollandok a kenyérre tesznek? – Hozd le a táskám, légyszi! – De mi lányok vagyunk, nekünk több idő jár a fürdőben! – Ármin igyekezz! Írta: Balogh Renáta Egy átlagos reggel hat emberrel egy hollandiai kis faluban, Groesbeekben. Hogy is kerültem oda? Ôszi félévben volt egy szakspecifikus tárgy a menedzsment szakosoknak, az emberi erôforrás menedzsment.

Itt hallottam elôször a Human Resource Management Intensive Programme–ról.

A jelentkezéshez egy motivációs levelet kellett elküldenem és pár napra rá jött a válasz: Sophie–val, Árminnal, Krisztivel, Polettel és Diával együtt bekerültem a csapatba! Ezután kezdôdött a tavaszi félévet végig kísérô felkészülési idôszak, ahol rendszeresen találkoztunk Farkas Ferenc Tanár úrral és Dobrai Katalin Tanárnôvel, hogy megbeszélhessük az elôzôleg kapott tanulmányokat, valamint elkészítsük a nyitó prezentációnkat Magyarországról.

Június 23–án szállt fel a repülônk és a vacsorát már az említett kis falu hotelében fogyaszthattuk el. Akkor még nem is sejthettük, hogy a fôtt ételt meg kéne becsülni, mert a kétheti menü szendvics lesz.

Majd másnap megkezdôdött az egyetem és ezzel együtt azt is realizáltuk, hogy mit jelent a program címében az „intensive” szó. Lefordítanám: reggeltôl estig. Ennek köszönhetôen a harmadik nap már egyáltalán nem is volt meglepô, hogy még a házban – ahol csak mi, magyarok laktunk – is elhangzottak néha angol kifejezések a beszélgetések alatt. Hamar belerázódtunk az ottani életünkbe.

A nijmegeni HAN egyetem egy hatalmas kampusszal rendelkezett, ahol egy épület csak a HR menedzsment számára volt fenntartva. A nyugatias típusú gyakorlatiasabb, diákközpontú oktatás, a kiscsoportos munka, a multikulturális környezet inspiratívvá tette a mindennapokat. Tanultunk esettanulmányok alapján tudásmenedzsmentet, szerepjátékkal interjúztatást, skype–konferencián virtuális csoportmunkát bonyolítottunk le. Azonban a legfontosabb dolgot a többiekkel

12

való kapcsolatunkban tapasztaltuk meg, mégpedig a kulturális különbözôséget és annak kezelését. Emellett holland nagyvállalatok HR igazgatói meséltek a munkájukról, életútjukról és tapasztalataikról.

munkának hála gyorsan összeismerkedtünk, így hamar benépesedtek a spanyol háznál tartott esti beszélgetések. A hétvégi szabadnapunkon is együtt utaztunk el Amszterdamba, ahol láthattuk a Királyi Palotát, Két nap tanulmányi kirána vöröslámpás duláson is részt vehettünk, negyedet, az így jártunk Brüsszelben az „I AMsterdam” Európai Parlamentben, valafeliratot, a csamint Rotterdamban a rottertornákat, a dami kikötô fôépületében. coffee shopoMindkét helyen elôadást kat, a virágpiahallhattunk, egy általános cot és azt a hibemutatót a szervezetrôl, majd informá- hetetlen mennyiségû biciklit. ciókat az ottani HR tevékenységekrôl.

Azonban nem csak a munkáról szólt az A második hét a végsô prezentációra út, így például valószínû, hogy életem leg- való felkészülés jegyében telt, hiszen drágább sörét ittam meg 8 euróért Brüsz- a program zárásaként minden nemzetszelben. A rot- közi csapatnak fél órás elôadást kellett terdami kikötô készíteni elôre megadott témában, ami nem is csak az lehetett tudásmenedzseléssel, migráciÉ s z a k i – t e n g e r óval vagy akár a nemzeti különbségeklátványa miatt kel kapcsolatos. Ez meglehetôsen fevolt nagyszerû szültté tett mindenkit: papírral fel-alá kirándulás, ha- járkáló, angolul motyogó embereket nem mert jártunk lehetett látni egész este a szálláson. egy interaktív Az eredmény nem maradt el, mindenmúzeumban is. Képeken láthattuk, hogy ki nagyon jól teljesített és az oklevelek nézett ki régen a kikötô, hogy fejlôdött; kiosztása után ezt egy kis pezsgôvel kiállították az akkori használati tárgyakat, meg is ünnepeltük. Búcsú gyanánt kipróbálhattuk magunkat vízi irányítóként, hatalmas holland szuvenír zászlókon láthattunk vízesésre vetített kisfilmet, va- feltüntetett egy-egy rövid mondattal lamint az egyik teremben egy interaktív kedveskedtünk egymásnak, valamint asztal segítségével virtuálisan bejárhattuk Nijmegenben közösen pár száz emberaz egész kikötôt. rel megnéztük a holland válogaA legnagyobb élményt tott gyôzelmét számomra az jelentette, a Costa Rica hogy ennyi nagyszerû emelleni VB mecsberrel megismerkedhetcsen. Másnap, tem. A programban hat miután az egyes nemzet hat tanulója venemzetek biztohetett részt, így egy nemsították a töbzetközi csoportmunkában bit arról, hogy együtt dolgozhattam holszívesen látnak land, spanyol, olasz, lengyel és angol diák- mindenkit országukban, el kellett kökal is. Úgy gondolom, ez olyan tapasztalat, szönnünk egymástól és az elmúlt 14 amit különösen meg kell becsülni. A közös naptól is. Reméljük, nem örökre! •

XXII. évfolyam 2. szám

FÉSZEK

XXII. évfolyam 2. szám

HÁZUNK TÁJA

13

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Fejezetek egy JéPéKáeSZes mindennapjaiból

A Szakkoli, ahogy én látom…

Most már túl vagyunk az őszi félév első hónapján, mely alatt részt vehettünk két fantasztikus, a Szakkoli által szervezett előadáson: megismerkedhettünk a magyarországi Forbes magazin főszerkesztőjével és az Index.hu alapítójával. Remélem, Ti is élveztétek! Azonban most nem erről szeretnék írni, hanem elmesélni Nektek az én Szakkoli-sztorimat! Írta: Stadtmüller Rita Anno, amikor én voltam elsôs, nem voltam biztos benne, hogy jelentkezzek-e a Szakkoliba, mert hagytam, hogy mások negatív véleménye alapozza meg az enyémet. „Ez egy szekta.” „Tele van kockafejjel.” „Mind el vannak szállva maguktól.” stb..

Gólyatábor után sok diákszervezet felkeltette az érdeklôdésem, és kettôbe be is léptem. Nem mondom, hogy bánom, hogy így történt, hiszen ezek a döntések is formáltak engem, és amíg aktív voltam, addig nagyon is jó volt. Az igazság sajnos az, hogy nem teljesen találtam meg önmagamat ezen szervezetekben, ezért tudtam,

hogy valami más kell, valami több; ezt jelentette számomra a JPKSZ. Ezért is „csudijó” ez a Pécsiközgáz, mert valamelyik diákszervezetben biztosan kitárhatod a szárnyaid.

Miután sok barátomat felvették a szervezetbe, azon kaptam magam, hogy zavar, hogy ôk egyre több belsôs elôadáson és zártkörû közösségi programon vettek részt, amikre nekem nem volt lehetôségem elmenni, és így –nagy sajnálatomra– még kevesebbet láttam ôket. Akkor még nem tudtam, hogy mennyire jó dolog a Szakkoli, de a tavaszi félévre már egyre több remek embert sikerült megismernem, közös bulik pl.

PEN-ezés, szerdázás, Fishingezés…

14

és az a sok jó sztori amit hallottam, mind ahhoz a döntéshez vezettek, hogy az ôszi félévben jelentkezzek a szervezetbe. Fontosnak éreztem, hogy jól teljesítsek, hisz alapképzés alatt ez volt az utolsó lehetôség, hogy bekerülhessek a Szakkoliba.

Jelentkezésem leadása után megkaptam az üdvözlô e-mailt és az írásbeli feladatsort. Elsô körben egy kissé bepánikoltam, hiszen nagyon maximalista alkat vagyok és féltem, hogy nem úgy teljesítek, ahogy a szervezet azt elvárja. De végül megnyugtattak ôk, „a jépékáeszesek”, hogy ne aggódjak, hisz nem létezik rossz válasz; mindöszsze csak a véleményemre kíváncsiak. És valóban, beküldtem az írásbelit, majd jött a szóbeli, beléptem az E-klubba, ahol csupa ismerôs arc fogadott, így sikerült hamar feloldódnom és úgy éreznem, mintha a barátaimmal a világ aktuális problémáiról és egyéb érdekes témákról beszélgetnénk. Másnap hajnalban jött az e-mail: ó igen, bekerültem!

Gyorsan sikerült a többi újonccal együtt beilleszkednem a szervezetbe, a Szakkoli a mindennapjaim részévé vált. Azóta is igyekszem aktív tagja lenni a közösségnek, mivel itt a lehetôségek tárháza áll rendelke-

zésünkre: rendezvényszervezések, közösségépítés, fergeteges téli és nyári tábor, látókörünket bôvítô elôadások, az Alumni tagok megismerése, szimulációs versenyek, kapcsolatépítés mesterfokon stb. Jelenleg a Felvételi Bizottság és a Pénzügyi és Pályázati Bizottság tagja is vagyok. Ha érdekel Titeket, hogy ez mit is takar, akkor írjatok a Szakkoli Facebook oldalára, támadjatok le minket a folyóson, vagy bombázzatok e-mailekkel! Mióta szakkolis vagyok, azóta az e-mailjeim száma exponenciálisan megnövekedett, de nem bánom, ugyanis ezek a levelek legtöbbször pályázatokról, elôadásokról, közös programokról és álláslehetôségekrôl szólnak.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a szervezet felemészti az összes idômet. Nekem mindig azt mondták, hogy „a Szakkoliból annyit veszel ki, amennyit beleteszel!”, ami azt jelenti, hogy Te döntöd el, hogy mikor mennyi idôt áldozol rá. Minél több idôt és energiát áldozol rá, annál többet fejlôdsz, de meg lehet találni az egyensúlyt!

Ha már egy kicsit sikerült felkeltenem az érdeklôdéseteket, akkor az már félsiker. Szeretnélek Titeket arra buzdítani, hogy jelentkezzetek a Szakkoliba, és ne stresszeljetek a felvételi miatt, csak adjátok önmagatokat! Jelentkezni úgy tudtok, ha írtok a felveteli@jpksz.hura, további információ www.jpksz.hu oldalon és a JPKSZ Facebook-oldalán. •

XXII. évfolyam 2. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Hónap Hallgatója

Horváth Viktória

Ha jól gondolom, minden közgázos szereti a zenét és nap mint nap hallgat is. De jár–e közületek bárki is a Művészeti Karra, hogy zenét tanuljon? Na látjátok! A következőkben egy olyan hallgatóval készült interjút olvashattok, aki történetesen tanul valamilyen hangszeren játszani, és nem is akár milyenen!

Készítette: Kerekes Ramóna

– Ha jól tudom, akkor a KTK mellett máshol is tanulsz. Mesélnél róla?

– Igen, a Mûvészeti Karon tanulok, orgona szakon. Idén szeptemberben kezdtem, ez az elsô félévem. Eddig nagyon tetszik. Eredetileg azért jöttem Pécsre, mert itt szerettem volna folytatni a zenei tanulmányaimat. Gyerekkorom óta zenélek, több hangszeren játszom; középiskolában zenemûvészetibe jártam Gyôrben, amit Konzinak hívnak. Ezután egyéb okok miatt kihagytam egy kis idôt, de rájöttem, hogy a zene fontos számomra és folytatni akarom, folytatnom kell, hiszen az életem része.

Eltöltöttem Pécsett fél évet és pótfelvételivel felvételt nyertem a KTK–ra, februártól kezdhettem is. Hogy ez hogy jött? Kicsit spontán. A Mûvészeti Karos felvételire még egy fél évet várnom kellett, és arra gondoltam: közben miért ne kezdjek bele valami újba? Nagyon megtetszett a KTK, ahol most már pénzügy és számvitel szakon a második félévemet töltöm. Egyre jobban szeretem.

Idôközben eljött a másik felvételi ideje és döntenem kellett, hogyan tovább. Egyiket sem akartam hanyagolni, így most két szakot viszek.

XXII. évfolyam 2. szám

Annyira nem nehéz, csak tudni kell jól tervezni és beosztani az idôt, mert könnyen el lehet csúszni. A Mûvészeti Karon tudtam egyéni tanrendet kérni, ezzel is megkönnyítve a helyzetemet. Ott kevesebb az óra, fôleg ha a három és fél órás KTK–s matekhoz viszonyítunk.

– Mióta orgonázol? Hogy kezdtél orgonálni? Milyen hangszereken játszol még?

– Elôtte zongoráztam és fuvolán is megtanultam játszani. Mikor a konzis elôfelvételire került sor nyolcadikban, megkérdezték, mi lenne, ha elkezdenék orgonán tanulni? Mondtam, hogy persze, jól van, megpróbálom. Miért is ne? Mellette a zongorát is folytathattam. Az iskolában volt két orgona, amiken lehetett gyakorolni, ott valamivel többen voltunk orgonisták, mint most az egyetemen, így be kellett osztanunk a termeket. Volt egy elektromos hangszer és egy sípos.

A négy év alatt nem sikerült annyira megszeretnem, ezért hagytam ki utána egy kis idôt.

Ezután jött Pécs, egy új élet, új lehetôségekkel, amikkel élnem kellett. Újra megjött a kedvem a zenéléshez, barátaim bátorítására felvettem a kapcsolatot az itteni tanárral, aki örült nekem, hiszen alig van orgonista, és év végén felvételt nyertem. Azóta boldog mûvészeti közgázos, MKTK–sként élem napjaimat.

– Az orgona egy elég termetes hangszer, és nehéz mozgatni. Hol tudsz gyakorolni?

– A felvételi elôtt elintézte a tanárom, hogy gyakorolhassak a Székesegyház egyik orgonáján és az egyetemen is. Sajnos egy ideje kevesebb gyakorlási lehetôségem van, az egyetem egyetlen elektromos orgonával rendelkezik és a zongorás termek száma is véges. Ráadásul az orgonás termen osztozni kell más hangszeresekkel is, így a gyakorlás hétvégére tolódik. De próbálkozom, a darabok egy részét zongorán is tudom gyakorolni és talán idén is el tudják intézni a székesegyházi orgona használatát, mint lehetôséget.

– Hogy tudod összeegyeztetni a két szakot?

– Nagyon nagy szerencsém, hogy közel van egymáshoz a két kar. Ha sietni kell, akkor is be

tudok érni. Örülök, hogy összejött a kettô egyszerre, bár két teljesen különbözô hivatás, de nekem ez így természetes, kiegészítik egymást és örömmel csinálom. Akinek mesélek róla, furán néz rám és nem érti, hogy jött az ötlet: igazából én sem. Hirtelen elhatározás volt, amit nem bántam meg, nem is tudnám másképp elképzelni a mindennapjaimat. Ha sok a matek, akkor ott a zene, hogy kikapcsoljak vagy ugyanez fordítva.

Elképzelhetô, hogy a késôbbiekben a zene megmarad hobbinak, bár ki tudja? Szeretek több lábon állni. Volt, mikor komolyan elgondolkoztam, folytassam-e a KTK-t, de egyre jobban szeretek ide járni és tetszenek az órák is, így a magammal folytatott vitában kiálltam mellette és eldöntöttem, hogy igen is maradnom kell!

Ha elbizonytalanodom vagy elfáradok, mindig számíthatok a barátom segítségére és támogatására.

– Szeretnél-e, vagy tervezed-e, hogy valamilyen zenekarhoz csatlakozol, vagy misén játszol? Mikor hallhatunk?

– Az egyetemen kamara óráink is vannak, ahol lehetôségem van kibontakozni és kiélni a zenekaros vágyaimat és álmaimat. Egy énekes lánnyal fogok játszani, talán egy harsonás is csatlakozik majd hozzánk.

Régebben a családommal is sokat zenéltünk együtt.

Apuval több fellépésen is részt vettem, ahol ô zongorán, szaxofonon vagy harmonikán játszott, míg én énekeltem. Unokatesómmal is sokat zenéltem, ô egy hazai bandában gitározik, illetve zongorán játszik.

Sok a zenész a családban, van program akkor is, ha hazajövök.

A Mûvészeti Karon rendszeresen szerveznek hangversenyeket, ahol –remélem– nemsokára én is megjelenek. Viszont misén még nem terveztem játszani, persze ha felkérés érkezik, el fogadom fogadni.

Köszönöm az interjút! •

15

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Simonyi BootCamp

Elindult a III. Simonyi Vállalkozásfejlesztési Program! Írta: dr. Csapi Vivien Mi az a Simonyi?

A Pécsiközgáz a Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztési Központ vezetésével, a 21. századi követelményeknek megfelelôen, kiemelt hangsúlyt fektet az egyetemi hallgatók gyakorlatorientált képzésére, vállalkozási kapacitásának fejlesztésére, interdiszciplináris tapasztalatszerzés elô se gítésére.

Ezen készségek és képességek fejlesztése az évente két alkalommal megrendezésre kerülô Simonyi 5LET OUTLET és az azt követô Simonyi Vállalkozásfejlesztési Program (SVP) keretében zajlik.

Az elmúlt egy év alatt 134 fôt mozgatott meg a program 31 továbbjutó ötlet segítségével. Közülük 75 fô hallgató, 30 fô ötletgazda, 18 fô kari oktató, 5 fô PhD hallgató és 6 stabil külsô szakmai partner, vállalat volt. A két félévben 12 rendezvényen segítettük a vállalkozói szemléletmód elsajátítását, a Nemzetközi Video Pitch (SIVP) 15 projektjének 4 díjazottja közül az abszolút gyôztes 2500 $-t nyert, míg 3 vállalkozásfejlesztési projekt befektetôi szempontból fontos mér földkôhöz ért. A tavaly elkezdett munkát pedig idén is folytatjuk…

Mit kínál a Simonyi?

A Program alapképzéses közgazdász résztvevôi akár a hetedik féléves kötelezô szakmai gyakorlatukat is teljesíthetik, hiszen egy féléves munkát 15 szakmai gyakorlati kredittel jutalmazunk, vagyis két féléven keresztüli munkával a teljes szakmai gyakorlat kiváltható, így az alapképzés akár 6 félév alatt is teljesíthetô.

16

Továbbá a fejlesztôként résztvevôk választhatják a Simonyi Vállalkozásfejlesztési Program keretében vizsgáltakat szakdolgozati témájukként. A mesterképzéses hallgatók számára pedig a program a gyakorlati elmélyülés, a –nem kötelezô– szakmai gyakorlat, valamint kreditszerzés lehetôségét, illetve a diplomamunka elkészítéséhez szükséges alapokat nyújtja.

Mi az a BootCamp?

Az 5LET OUTLET Pécsi Tudományegyetem szintû ötletversenyének eredményhirdetése és az SVP program elindításának közös eseménye a Simonyi BootCamp, ami egyben lehetôséget biztosít a Simonyi tudás ökoszisztéma tagjai számára, hogy kapcsolatba lépjenek egymással, közös gondolkodásba, aktivitásba kezdhessenek.

A 2014. szeptember 18-19-én megrendezett nyitó eseményen kihirdetésre ke-

rültek a továbbjutott ötletek, köszöntöttük az elôzô program végzettjeit, a hallgatókból álló fejlesztôi csapatok pedig két nap intenzív munkával kezdték meg a felkészülést az egész féléves programra.

A csapatokat nem csak a kari oktatókból álló mentorcsapat támogatta, hanem külsô, vállalati szférából érkezô gyakorlati szakértôk is: Hild Imre és az iCatapult csapata, Horgos Lénárd (M27 ABSOLVO), Németh András (NÉST), Fodor Imre (BanCard), Gerô Viktor és Lajkó Erika (Central-Fund). A két napos eseményt a csapatok pre-pitche zárta, amelynek visszacsatolásai a még eredményesebb féléves munkát segítik. ..Hogyan csatlakozhatsz?

Bár az e félévi ötletverseny lezárult és a vállalkozásfejlesztési program is elindult, de ez nem jelenti azt, hogy ne tapasztalhatnád meg a Simonyi életérzést. A félév során számos olyan rendezvényünk lesz, amely minden érdeklôdô számára nyitott. Hogy mikor, hol és milyen rendezvények lesznek, folyamatosan követheted a Simonyi BEDC Facebook oldalán, a hamarosan megújuló honlapunkon, illetve a Karon és a Kompetencia- és Tehetség Központ Infópontján elhelyezett szóróanyagokban, valamint reméljük, hogy rendszeresen a Fészekben. Érdemes tehát továbbra is követni minket, hiszen az ötletverseny és a vállalkozásfejlesztési program a következô félév elején újra elindul. Addig is légy nyitott, gyere és kérdezz! A csapatoknak pedig eredményes és élményekben, tapasztalatokban gazdag munkát kívánunk! •

XXII. évfolyam 2. szám

HÁZUNK TÁJA

FÉSZEK Folyosó Hangja

Magyarokról magyaroktól magyaroknak

„Ezer év alatt egy hatalmas cserfa nőtt a mi földünkből. Ez a cser maga a magyar nép. A gyökere a paraszt, a törzse a régi nemességből lett és véle összeforrott értelmiség, a lombja az antik értelemben vett arisztokrácia, a kiválóság. Minden ugyanaz: a gyökér, a törzs, a lomb és egyik a másik nélkül élni képtelen. A fa elszárad, ha bármelyik beteg. Nem társadalmi osztályokról van a háromban szó, de fejlődési fokokról. Más népek ezért nem értenek meg minket. A különbségekben ilyen hasonlatok nincsenek sehol.” – írja Tomay Cécile.

A fent említett társadalmi rétegek a mai világban már nem igazán léteznek. Nem beszélünk parasztokról, nemesekről, azonban a magyar társadalom a mai napig igen sokrétű. S hogy mi is köti össze ezt a rengeteg embert ebben az apró országban? Kedves Fészek olvasó, szeretném, ha hallanád a Pécsiközgáz folyosójának harsány, tiszta hangját, hogy mit gondolnak társaid a hagyományainkról, kultúránkról, a sztereotípiákról, valamint a globalizációról.

Kedves Gergô, mely magyar értékeket tartod a legfontosabbnak?

Legfontosabbnak egyértelmûen a magyar nyelvet tartom a hazai értékek közül, ezen kívül a magyar történelem ismerete is fontos szerintem, ha már itt élünk, akkor illene tudnunk, hogy az ôsök mit tettek azért, hogy mi itt élhessünk.

Manapság egyre többen költöznek külföldre. Te is máshol képzeled el az életed, vagy inkább itthon maradnál?

Azért is választottam a BABA–t mert igen, én is külföldön tervezem a jövôt, nem tervezem, hogy maradok. Nyilván vannak olyan körülmények, amiért butaság lenne feladni az ismert környezetet, és ha ilyen helyzet elôállna, akkor lehet, hogy mégiscsak maradnék.

Milyennek tartod a magyarokat? Mennyire igazak a sztereotípiák?

Az idelátogatóktól sokszor hallani, hogy milyen kedvesek a magyarok, és ezt tök jó hallani. De ezeket annyira nem veszem észre, én inkább külföldön, az ottaniakon tapasztalom, hogy ôk milyen kedvesek, lehet, hogy nekem külföldiként is ez lenne a tapasztalatom, de így magyarként nem érzem azt, hogy ez annyira igaz lenne. Bár ez az egész kedves a magyar vagy nem kedves az mindenkinek a személyiségétôl és az aktuális hangulatától függ véleményem szerint.

Miben kiemelkedô a magyar nép?

Szerintem hihetetlenül jók vagyunk sportban ahhoz képest, hogy milyen kis ország vagyunk, de sajnos nem ezeket a sikersportokat (vízilabda, úszás, kajak-kenu, vívás, stb) támogatjuk, hanem a focit.

Dóra, Te mely magyar értékeket tartod a legfontosabbnak?

Fontosnak tartom a történelmünket, a hagyományainkat, hogy ismerjük és tisztában legyünk ezekkel, korosztálytól függetlenül, hogy ne hagyjuk elveszni a magyar nyelvet és annak szépségeit, hogy büszkék legyünk nagyjainkra és adjuk tovább ezeket az értékeket.

Manapság egyre többen költöznek külföldre. Te is máshol képzeled el az életed, vagy inkább itthon maradnál?

Nem tudom, egyelôre még sok mindentôl függ, de egyáltalán nem elsô rendû célom az, hogy külföldre menjek, és ott folytassam tovább az életem, vagy ott keressek munkát és alapítsak családot. sôt, mondhatni, a család miatt inkább kicsit haza húz a szívem, tehát nehéz lenne mindent itt hagyni. De ez még a jövô titka.

Mit gondolsz a magyar könnyûzenérôl? Van esetleg olyan elôadó, vagy banda, akit ki tudsz emelni?

Régebben el sem tudtam volna képzelni, hogy esetlegesen magyar zenekarokat hallgassak, de mára szerencsére ki tudok emelni jó pár színvonalas elôadót, zenekarokat, akár a közelünkbôl, akár a nagyvárosból. Úgy érzem, fejlôdôképesek vagyunk e területen (is).

Miben kiemelkedô a magyar nép? Ú, rengeteg mindenben, nehéz volna felsorolni! Ezért csak annyit mondanék, hogy: „A világ egyik legszebb és legnehezebb nyelvét beszélem, és rajtam kívül még több millióan értik, hogy mire gondolok, amikor azt mondom, anyám tyúkja. A családnevem megelôzi a keresztnevemet és nem örülök, hogy ha a turisták összekeverik Budapestet Bukaresttel. Büszkén gondolok Mátyásra, az igazságosra, az anyák megmentôjére, Rodolfóra és Pap Lacira.

Szeretem a déli harangszót, Erôs Pistát, a sárga villamost, a mákos gubát. Itt élek Európa szívében. Vízilabdában mi vagyunk a császárok és igen is nálunk élnek a világ legszebb nôi!”.

Balla Gergô, II. évfolyam

Primon Dóra, I. évfolyam •

Írta/Összeállította: Pataki Bia

XXII. évfolyam 2. szám

17

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatói portré

Interjú dr. Farkas Ferencnével Farkas Ferencné több mint 40 éve a PTE alkalmazottja. Mindig szívén viselte a szorgalmas hallgatók sorsát. Sok-sok TDK dolgozat és PhD fokozat született témavezetése alatt, tehetséggondozás területén végzett munkáját 2009-ben Apáczai Csere János-díjjal, 2014-ben pedig a Szakkollégium Év Tanára díjjal jutalmazták. Összeállította: Pavelka Alexandra – Bevezetésként kérem, meséljen a munkába állása elôtti évekrôl. Hogyan telt a gyerekkora? Hogy teltek egyetemi évei?

– Nagyon szép gyerekkorom volt, amit édesapám biztosított feltétel nélküli szeretetével, édesanyám ügyes, gyakorlatias életvezetésével. Szüleimet próbára tette az akkori politika, apukám vitéz Kurucz János volt, nagyapám kulák, édesanyám sok-sok földjét, erdejét, telkét államosították. Az apai szülôházból napok alatt a tanyán találtuk magunkat, hiszen kilakoltatták a családunkat. Tíz évet töltöttem el a tanyán, onnan jártam naponta négy kilométert gyalogolva oda-vissza az általános iskola osztatlan alsó tagozatába, és csodáltam két felejthetetlen tanító nénim nagyságát, munkáját, emberi méltóságát. A csendes órákon segíthettem a kicsiknek harmadikos korom óta. Édesapám érettségizett ember lévén, hol dolgozhatott a bankban, hol raktárosi munkát volt kénytelen vállalni a kiskôrösi konzervgyárban. Hat kilométerre volt a munkahelye, hajnalban kelt, végzett egy kis szôlômunkát –amit nem szeretett–, aztán irány a munkahely biciklivel. Édesanyám imádta a „földet”, az állatokat, a konyhát és csodákat mûvelt velük.

Mindig volt mit ennünk, és anyu sok munkát talált nekem is. Apu játszott velem, tervezgettünk, tanultunk és elvágytunk a tanyáról… A felsô tagozatot nagyanyáméknál lakva végeztem a szüleim nélkül a kiskôrösi Bem József általános iskolában. Szüleim 1966-ban tudtak visszaköltözni a „városba”. Imádtam gyerek lenni, édesapám pozitív paranoiás volt, vele soha nem történtek rossz dolgok, csak a szépre

18

emlékezett, ezt örökségül hagyta rám. Sokoldalú érdeklôdése volt, foci, játékvezetôként mûködött, ha tehette utazott, kártyázott, sakkozott, keresztrejtvényt fejtett, olvasott, késôbb presbiterkedett, énekkarban énekelt anyuval együtt. A tanyán nem volt víz, villany, gáz. Éltünk ezek nélkül, sok-sok kreativitással. A gimnáziumi éveim összefonódtak a kézilabdázással, a Vörös Meteor csapatát feljuttattuk az NB II-be. Jó tanuló – jó sportoló versenyeket nyertem, díjat kaptam és remek csapatjátékos és kapitány lettem.

A negyvenfôs osztályból kevesebb, mint tízen tanultunk tovább. Én a matematikába szerettem bele és a pszichológiába, ha ezt választom, akkor Szegedre kell mennem a területi kötelezô beiskolázás miatt. Akkor már a budapesti kézilabda szövetség elnöke látogatta szüleimet, Budapestre csábítottak játszani. Így kerültem a MKKE-re, hiszen közgazdászképzô intézmény csak egy volt az országban, a matek mellé meg a történelmet választottam a felvételire. Egyedül kellett a nagyvárosban tanulni, sportolni, tanítani. Matematikát korrepetáltam 1974-tôl a rózsadombi maszek tanítványomnak, óránként 25 forintos óradíjért –új világba kerültem, amit csodáltam. Egy félévet tanítottam statisztikát a Wesselényi utcai közgazdasági technikumban a 2. c-ben (ez volt az egyetlen koedukált osztály). Az elsô évek nagyon nehezen mentek. Késôbb negyed-, ötödévesként jeles, kitûnô tanuló voltam, KISZ szervezô titkár, pincér, alkalmi munkás és átlövô a Vasas Híradástechnika NB I.B csapatában,

ahova nehéz volt beilleszkedni, hiszen a lányoknak a kézilabda volt a munkaviszonyuk.

Kalóriapénzt kaptam és ebben a csapatban munka volt számomra a sportolás, Budapesten az MTK-ban fejeztem be; persze sikerben, tapsban, csalódásban egyaránt volt részem.

Gimnazistaként tanári „B” szakos közgazdász lettem (statek, számvitel), mérlegképes bizonyítvánnyal. Rengeteg ismerôsre és néhány barátra is szert tettem.

Elsôs koromban ismerkedtem meg Farkas Ferenccel, a jelenlegi férjemmel, amit igazán soha nem bántam meg!

Miatta jöttem Pécsre, hagytam ott tanársegédi állásomat a Számvitel Tanszéken, lettem a PTE tanársegédje a Marxizmus-Leninizmus Tanszéken tanársegéd, a fôiskolai NB II-es csapatban „bal kettes”, az akkori hallgatóimmal játszottam együtt.

– Miért ezt a pályát választotta? Mindig is közgazdász szeretett volna lenni?

– Nem is tudtam, hogy mit jelent közgazdásznak lenni! Második diplomaként öt év alatt kaptam egy tanári képesítést is.

Az oktatás, tanítás iránt éreztem igazi vonzalmat. Ez az a terület, ahol még elfelezhetem a „tôkémet” és ugyanannyi, vagy több marad nekem. Dolgozom a családi vállalkozásban levô cégben is többnyire tanácsadás, oktatás és coaching területen. Korábban több nagyvállalati megbízatásunk volt, ma már kevesebb.

– Mi az a legnagyobb siker, amit elért életében? (akár szakmai, akár magánéleti) – Nekem a siker nem a pénz és csillogás.

Sikernek érzem az elismerô tekinteteket, a szép szavakat, a baráti vállveregetést és a másoknak szerzett örömöt, nevetést, vagy a családom támogatását.

Egészében a körülöttem élôk tehetségének fejlesztését, megmutatását tekintem si-

XXII. évfolyam 2. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK kernek. A saját problémáikat nekik kell megoldani! Én csak a körülményeiket javíthatom, erre viszont készen állok. A sikerem, hogy sikeressé tegyek embereket!

Sok hallgatót, tanítványt említhetnék, számosságuk miatt nem teszem. Szakdolgozók, TDK-s hallgatók, PhD-t szerzett kollégák Pécsett és Veszprémben és tanítványok sora szerte az országban tanúsítják közös eredményeinket. Az akkori fiú évfolyamtársaimmal is versenyezve 1974-ben egyetemi doktori címet, majd az MTA budapesti gyönyörû termében – több mint 70 fô elôtt – védtem meg kandidátusi értekezésemet.

Szeretett, „eredeti”, ám egyelôre kis létszámú családom van. Gyöngyvér Csilla lányom egészséges, okos, szép, munkahelye szintén a PTE. Bölcsész és közgazdász diplomával rendelkezik, kiválóan használja angol nyelvtudását. Nálunk ez már így van! Büszke vagyok rá! Férjem, Farkas Ferenc, egyetemi tanár több mint negyven éve különbözô funkciókban dolgozik a közgazdászokért és az egyetem hírnevéért. A jövô hónap elején utazik PhD hallgatóihoz Kazahsztánba.

Részesei voltunk konferencia sikereknek és beszédes a publikációs listánk is. Kitüntetéseim, elnyert ösztöndíjaim további erôt adtak ahhoz, ami a misszióm.

CURRICULUM VITAE Tanulmányok • 1968-1973: Okleveles közgazda, középiskolai tanár - Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem • 1974: Egyetemi doktor – Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem • 1987: A közgazdaságtudomány kandidátusa - Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Munkahelyi adatok • 1973- 2014: Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar és jogelôdjei

XXII. évfolyam 2. szám

– A rengeteg szakmai elismerés arra utal, hogy sokat foglalkozott a munkával, a karrierrel. Munkájának melyik részét szereti a legjobban?

– A kérdés mentén engedjék meg, hogy egy kicsit a kutatásról meditáljak. A kutatás, dacára a közhiedelemnek, nem a magányos farkasok világa, hanem társadalmi tevékenység. Éppen ezért az érvényesüléshez nyilvánvalóan kellenek a tudományos ismeretek megszerzésével nem közvetlenül összefüggô adottságok. Ez nagyon fontos ahhoz, hogy a saját eredményeinket megfelelô módon tudjuk értékelni, és be tudjuk ágyazni a világról már meglévô ismereteink közé. A kutatók közötti kommunikáció nélkül nincs tudomány! Itt néhány kérdés jut eszembe. Tudunk-e elegendô konferenciát rendezni azért, hogy fiataljaink is részt vegyenek a nemzetközi tudományos közéletben? Van-e pénz arra, hogy külföldi konferenciákon szerepeljenek a kelet és nyugat nagyjai között?

Megtanítottuk-e nekik az intenzív szociális kapcsolatteremtô képességet, tevékenységet, amelynek eredményeként sok fiatal kutató diák és kolléga érkezik ide, és/vagy utazhat külföldre? Alakítjuk-e úgy a körülményeiket, hogy saját példájukon is megtapasztalják: a szakmai felkészültségen túl a nyitottság, a kommunikációban való részvétel is szükséges a széleskörû ismertséghez. Minden kutatónak véleményem szerint kötelessége átadni, vagy megkeresni azokat –akik erre képesek–, saját tudományát „az átlagembereknek”.

– Jól tudom, hogy idén Ön nyugdíjba vonult? Visszajár még az egyetemre dolgozni?

– Most barátkozom a nyugdíjas élet törvényszerûségeivel, de még nem tudtam elengedni a PTE-t, az egyetlen munkahelyemet. Lehet, hogy ez nem racionális, de nem kell mindent átengedni a racionalitás szûrôjén. Kitaláltunk egy mûködési módot a jövôre, létrehoztunk a KTK-n egy „Kompetencia- és Tehetségfejlesztô Központot”, ahol már dolgozom „tanácsadóként”, aztán december 1-tôl ténylegesen is. Most vágyom arra, hogy újra munkába mehessek errôl a hosszú szabadságról. A nyár és a „sétáló idô” már túl sok pihenô nekem.

– Mondjon 3 jó és 3 rossz tulajdonságot magáról!

– Hát igen, a „rosszak”: – nem tisztelem a papírt, nem kodifikálom az életemet, nem tartok rendet a dolgaim között, – éjszaka dolgozom és „hajrázok” néha, – nem hoztam kellô áldozatot a nyelvtudásomért, ezért csak nyelvvizsgáim vannak.

A jobb tulajdonságok a szubjektíven megélt sikerek forrásai. A siker nekem mást jelent, mint munkatársaim, tanítványaim számára. Amit én fontosnak tartok, az a másik számára akár jelentéktelen is lehet, vagy fordítva. Meggyôzôdésem, hogy sikert csak úgy érhet el valaki, ha tisztában van azzal, hogy mit jelent a sikerhez társítható érzés, minek fog örülni, mire lesz mindennél büszkébb, mi az, ami a többiek fölé emeli.

Ez az érzés lesz a motiváltság, ami kitartásra ösztönöz a céljainkhoz vezetô utunkon.

A „jók”: – mély meggyôzôdés, hogy képes vagyok elérni céljaimat, – akaratom van úgy élni az életemet, ami megkülönböztet másoktól, és amiben jól érzem magam, – hiszek tanári küldetésemben, sikeres munkahelyi csapatomban, és mindig szolgálni szeretnék másokat.

– Sokat utazik? Jobban szeret külföldön nyaralni, vagy szívesebben járja be a hazai tájakat? Melyik az a hely, ahova mindenképpen visszatérne?

– Nagyon szeretek utazni, régebben azokat az utakat választottam, amelyek rengeteg új információt hordoztak magukban, és meglehetôsen fárasztóak is voltak. Így Európa országait és nagyvárosait, a Dél-Afrikai Köztársaságot (22 nap) és Kubát, Kenyát és Mauritiust is elértem privát úti célként. Hivatalosan jártam csak (20 nap) az Egyesült Államokban egy nôi vezetôképzés kurzuson, sokat tudnék mesélni róla. A család gyakran vált külön az egyes utazásoknál, lányom mindig szívesebben ment édesapjával, mint velem, mert én az aznapi látnivalók elérésénél „hajcsár” voltam.

Kedvenc tengerem a Vörös-tenger, ott ta-

19

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatói portré

nultam meg a palackos merülést, ezért oda több mint tízszer visszamentem barátaimmal. Több mint 70 hetet eltöltöttem Jugoszláviában, ill. késôbb önálló utódállamaiban. Korábban város és mûemlékek látogatása volt a cél, ma inkább a Tenger!

Imádok úszni, autózni, gyalogolni, régen síelni is, és örök élményt nyújt a 34 négyzetméteres balatonlellei nyári tartózkodások sora. Sokáig jelmondatom volt: „mindig máshova menj, aztán majd nyugdíjas korodban eldöntöd, hogy hova térsz vissza!”

Belföldi utazásaimat jó ismerôseim, barátaim lakhelye határozza meg.

– Manapság egyre több fiatal gondolkozik, hogy külföldön próbál szerencsét. Ön ezt támogatja? Mivel gyôzné meg ôket, hogy maradjanak?

– A nagyszüleim szlovákok voltak, otthon így is beszéltek. Sajnos engem nem tanítottak erre, hiszen rendesen már a szüleim sem tudták ezt a nyelvet. Akkoriban nem volt ilyen gyors a változások sora, nem tartották fontosnak még középiskolában sem a nyelvtanulást,

az orosz nyelvet pl. egy baptista lelkész tanította, de nyelvóra helyett magyar órát tartott nekünk. Én nem tudom, hogy Önök már biztonságosan használják-e az adott idegen nyelvet, de azt tapasztalni, hogy európai munkavállaló csak az lehet kinti feltételek között, aki erre képes! Szóval, sok közgazdász diplomásnak nyelvtanulást jelent a külföldi munkavállalás még ma is!

Persze jobban keresnek, és többnyire ott költik el a jövedelmüket, sokszor a hazainál rosszabb feltételek között élnek. Kicsit biztatóbb, ha párosan vállalkoznak a külföldi tartózkodásra, így jelentôsen tudják csökkenteni a magas rezsi költségeket. Régen is voltak „inas” évek, ezek ma is nehezek. Tessék tudatosan és felelôsen dönteni! Aztán visszajönni és megtalálni itthon azt a munkahelyet, ahol értékesíteni tudják a megszerzett tudást. Egyre több hallgatót utasítanak el a felvételi beszélgetések során a jónak hitt, és ott nem így ítélt nyelvtudása miatt itthoni menô cégek.

– Mi az, amiért Ön büszke arra, hogy magyarnak született?

– Ez az a kérdés, amin még gondolkodnom kell. Biztos sok indoka van, ha csak az emlékeimre, halott szeretteimre, az ifjúságomra gondolok is, de nem találtam még pontos megfo-

galmazást. De jó európainak is lenni! Küldetésem gyakorlásánál nagyon fontos a magyar nyelv szépsége, gazdagsága, amely nagyban segít mondanivalóm színes tartalmi és érzelmi megjelenítésében.

– Mit üzenne a hallgatóknak?

– Fejezzük be a számokkal: háromévente vált munkahelyet egy átlagos európai fiatal, noha az általa ismert állások és lehetôségek nagyjából 25%-a addigra megszûnt. 2030-ra pedig 50%-ig nôhet ez az arány a The Futurist elôrejelzése szerint. Következménye: – az egész életen át tartó tanulás (life long learning) már nem szólam, hanem szükséglet, aminek valódi megoldást kell kínálnia az újrakezdéshez, – saját fejlesztésünkön túl a körülöttünk lévôk fejlôdésérôl is gondoskodnunk kell (család, cég versenyképessége függ tôle) – ajándékozzanak tanulást, könyvet, tréninget barátaiknak, ha majd tehetik, kérjék céges ajándékként is, – nem mindegy, hogy kulcsember vagy egy adott helyzetben, akinek megszerzése és megtartása elemi érdeke a szervezetnek, vagy többnyire potyautas!

Ma a szakirányú továbbképzéseken túl fókuszáljanak az ún. „puha képességek” fejlesztésére is. Ha nem sikerült meggyôznöm Önöket, végezzék el „Az irracionális viselkedés megértése kezdôknek” c. online-kurzust!

Köszönöm az interjút! •

Pécsi Hírmondó

Önkormányzati választás Írta: Schmuck Roland Október 12-én önkormányzati választásokat tartanak országszerte. Míg a parlamenti választásnál Pécs és környéke két körzet, a helyi önkormányzati választásnál Pécs 19 körzetre van osztva. Az így megválasztott 19 képviselôbôl, a polgármesterbôl és 8 listás képviselôbôl fog állni a közgyûlés a következô ciklusban. A listás 8 hely a nem nyertes, úgynevezett töredékszavazatok alapján lesz elosztva, ezzel biztosítva a kisebb pártok helyét is a közgyûlésben. Amelyik párt 5% alatti eredményt ér el, nem ve-

20

het részt ebben a közgyûlésben, de korábbi tapasztalatok szerint egy listás helyhez is körülbelül 7% fölötti eredmény szükséges matematikailag. A szavazás során külön kell a polgármesterjelöltre is voksolni, a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer. A szavazás mindenképpen egyfordulós.

Pécsen egy-egy önkormányzat választókörzetében 5000-7000 ember lakik. Területileg jelentôs különbségek vannak, a panelokat tartalmazó körzetek kisebbek, hiszen itt kis helyen sok ember él, a családi házas körzetek földrajzilag nagyobb kiterjedésûek. Az egyes választókerületek kisebb szavazókörökre vannak osztva,

jellemzôen választókerületenként 4-6 ilyen szavazókör van, ezeken a helyeken lehet szavazni. Értesítô alapján tudhatja meg mindenki, hogy melyik szavazókörbe kell mennie szavazni, ez a lakóhelyéhez legközelebb esô voksolási hely.

Eddig 4 évente volt önkormányzati választás, a következô önkormányzati ciklus viszont törvényi változás miatt 5 éves lesz, tehát elválik a választás éve az országos parlamenti választástól. Emiatt a legközelebb önkormányzati választás csupán 2019-ben várható. Most viszont itt a lehetôség a választásra, október 12-én mindenki menjen szavazni! •

XXII. évfolyam 2. szám

PÁRBESZÉD

FÉSZEK Oktatói körkérdés

Hagyományok, értékek E havi számunkban a nemzeti hagyományok, értékek és a magyar kultúra fontosságáról kérdeztük oktatóinkat, illetve arról, hogy ezek mennyire játszanak szerepet az ő életükben. Összeállította: Faragó Bernadett Hange Dániel Szatnik Szilvia Kovács Nikoletta Számodra mit jelent a „hagyomány” kifejezés?

Szívesen sorolok fel sok-sok régi hagyományt, de azt kell mondjam, hogy sajnos ezek kezdenek kihalni a mindennapjainkból. A családomban, ami leginkább megmaradt hagyományok közül, az a karácsonyfa állítás, a mézeskalács-sütés, a szilveszteri pezsgôkoccintás, a farsangi bál, a húsvéti piros tojásfestés és a mindenszenteki temetô-látogatás. Gyerekkoromban május elsején kimentünk a helyi forgatagba virslit enni és felülni a ringlisre. Arra is emlékszem, hogy fiúk jöttek vizes vödrökkel piros tojásért locsolni.

Azonban e fent említett tradíciók már nem is annyira hagyományok. Míg például apáinknak éveket kellett várni az elsô színes tv-re és autóra, ma már csak kapkodjuk a fejünket a technika új modelljei láttán. Éppen ezért a hagyományok már nem is olyan fontosak, hiszen nem a múlttal vagyunk elfoglalva, hanem a jövôvel – és ez ellen hosszú távon védekezni nem lehet. De azért amire vigyáznak – mint hagyományra– mai közgazdász egyetemisták, hogy a szerdát mindig együtt ünneplik a Közgáz Bulik alkalmával. És végül a közgazdaságtan kapcsán talán kicsit nehezebb helyzetben vagyunk, mint például a mérnökök, hisz nem olyan egyértelmû a helyünk a szakmában, de úgy gondolom nem véletlenül született a kifejezés, aminek a tanításával, értelmezésével indulnak még mindig az elsô napok az egyetemen: homo oeconomicus. Én ezt emelném ki a legnagyobb hagyománynak.

Király Ágnes Miért és mennyire van fontos szerepe a nemzeti értékeknek, hagyományoknak, kultúrának a mai modern világban?

Azt gondolom, hogy nemzeti értékeink, hagyományaink és a minket körülvevô kulturális tényezôk úgy vannak jelen az életünkben, hogy a legtöbb esetben észre sem vesszük ôket, természetesnek tekintjük, hogy mi a „normális”. Legtöbbször akkor szembesülünk velük, amikor valami szokatlanba, valami merôben eltérôbe ütközünk. Minél színesebb a környezetünk, annál jobban kirajzolódnak az eltérések, és egyre inkább szükségét érezhetjük, hogy tudatosítsuk, melyek azok az értékek, amelyeket vallunk, és amelyeket szeretnénk, vagy éppen nem szeretnénk megôrizni. Nem véletlen, hogy hagyományôrzô közösségek jönnek

XXII. évfolyam 2. szám

létre a kulturálisan sokszínû régiókban. Mindenkinek vannak gyökerei, amelyekhez szívesen nyúl vissza döntési helyzetben, vagy választott és követendônek tartott hitvallása, elvei, amelyekkel azonosulni tud. Szerintem a felnôtté válás folyamatában elkerülhetetlen ezeknek az értékeknek a megkérdôjelezése, és olyan életforma választása, amely megteremti a harmóniát magunkkal hozott és vallott/választott értékeink között. Mindezek kapaszkodóként is szolgálnak, és akarva-akaratlanul befolyásolják mindennapjainkat. Sokkal valószínûbbnek tartom, hogy „modern világunk” magukon az értékeken változtat, de nem gondolom, hogy az értékek szerepe is változna.

Gerdesics Viktória Fontos számodra a magyar kultúra hagyományainak ôrzése?

Nálam ez egy nagyon érdekes kérdés, mivel magyarországi horvát vagyok. Egy olyan nemzetiségi csoportról van szó, amely Magyarországra vándorolt évszázadokkal ezelôtt (fôként a török elôl menekülve), az anyaországból építkezve itt alakította ki saját kultúráját, és minden erejével azon van, hogy megôrizze saját hagyományait, nyelvét és folyamatosan építse a horvát közösséget. A diaszpórában élô közösségek egy másik országban igyekeznek megtartani identitásukat és annak elemeit, amely nyilván nehéz feladat. A Pécs környéki horvátság népes, számos kulturális rendezvény, kulturális csoport segít abban, hogy a népi hagyományokat, táncokat, népviseleteket ismerjük, és ezek mellett a nyelvet is, amelyet óvodától az egyetemi képzésig nemzetiségi oktatásban lehet továbbörökíteni az utódokra. Fontos, hogy ez a nemzetiség régóta Magyarországon él, nyilvánvalóan többé-kevésbé asszimilálódott, fôként a vegyes házasságoknak köszönhetôen felvéve a magyar kultúra hagyományait is. Nekem nem is igazán a magyar kultúra hagyományainak ôrzése a fontos, hanem maga a hagyományôrzés, az összetartás, és ez az életem minden területét átitatja, elôtérbe helyezve a horvát identitás megôrzését a mindennapokban.

Mindennapokban, a családodban milyen hagyományok vannak?

Melyik a kedvenced és miért, ha van ilyen? Édesapám magyarországi horvát, édesanyám magyar – ennek megfelelôen nôttem fel, vegyesen ôrizve a hagyományokat, amelyek közé azért nehéz komoly etnikai határt húznom. Hagyományos magyar és horvát ételeket fôzünk az ünnepeken, gyerekkoromban disznót vágtunk, imádjuk a húsvéti locsolást, és az ünnepekkel együtt járó kiváló házi pálinkát, bár lehet, hogy néha šljivovicának hívjuk. Már a nagyszüleim is jártak a hagyományos karácsonyi horvát bálba, és mivel a párom is ugyanígy magyarországi horvát, nem kérdés, hogy horvát-magyarul beszélünk otthon. •

21

SZONDA

FÉSZEK A hagyományok útján, vagy...

...útban a hagyományok? „Nincs karikás ostorom, nem vagyok betyár és nem hordok bő gatyát. A világ egyik legszebb és legnehezebb nyelvét beszélem és rajtam kívül még több millión értik, hogy mire gondolok, amikor azt mondom: anyám tyúkja...” Írta: Harsányi Ákos Rajzolta: Halász Bia Mindenki nyugodjon meg, a kedvelt reklámból jól ismert sorokkal nem a sörivást szeretném népszerûsíteni – bár úgy érzem, hogy ezzel a kijelentéssel olvasóim egy jelentôs részét elvesztettem. Azoknak, akik az imént látott fontos információ ellenére is a cikk olvasásának folytatása mellett döntöttek, azért megsúgom, hogy az említett aranyló nedû – természetesen csakis kulturált egyetemistákhoz illô, azaz mértékletes – fogyasztása kifejezetten jó dolog. Mielôtt még a végén megszegném a szavamat, rátérek kérdôív valódi témájára.

Ezúttal a tradícióink, nemzeti értékeink és kultúránk témaköre kerül terítékre. Az biztos, hogy a Fészek szerkesztôsége nem szakított hagyományaival és ezúttal is érdekes, egyben sokakat megosztó központi témával látja el az olvasókat. Ennek ellenére a kitöltôk száma ezúttal sem érte el a 100 fôt, bár bizakodással tölt el, hogy az értékes idejükbôl pár percet a kérdôívre áldozók száma (92) nem sokkal marad el ettôl. A válaszadók nem, évfolyam és szak szerinti megoszlását a szokásos ábráinkon veheti szemügyre, aki szeretné. Örömmel vettem tudomásul, hogy idén is remek gólyák érkeztek karunkra, akik lelkesen töltögették a szondát, valamint legalább ekkora boldogság számomra látni, hogy a negyedévesek szintén ilyen szép számban válaszoltak kérdéseinkre.

1. Számodra mennyire játszik fontos szerepet a magyar kultúra, a nemzeti hagyományaink, értékeink? Válaszodat kérlek, 1-10-ig terjedô skálán add meg, ahol 1=egyáltalán nem fontos, 10=rendkívül fontos. Érdekes, hogy míg egyesek számára szinte semmilyen jelentôséggel nem bírnak tradícióink, illetve kultúránk, addig mások elen-

22

gedhetetlenül fontosnak tartják azokat.

Ugyan teljesen hidegen azért senkit sem hagynak az alábbi értékeink, hiszen a válaszadók közül senki sem választotta az egyáltalán nem fontos lehetôséget, viszont az ennél csak egy fokkal jobb 2-es értékre a voksok mintegy 6%-a érkezett. A többség számára azonban az átlagnál fontosabb szerepet tölt be a vizsgált kérdéskör. Szám szerint a kitöltôk több mint 80 %-a tartozik ide, ráadásul a válaszadók felét is meghaladja azok száma, akik 8-as vagy annál magasabb értékû fontossággal ruházták fel hagyományainkat, értékeinket. Különös, hogy a válaszok szerint a férfi kitöltôk kevésbé tartják fontosnak (átl.:6,92) tradícióinkat, mint a hölgyek (átl.:7,49). Az évfolyamok válaszai között is hatalmas eltérések figyelhetôk meg. Míg a harmadévesek és a negyedévesek jóval a válaszok átlaga (7,24) feletti értékeket jelöltek be, addig a gólyák és a másodévesek ennél alacsonyabb osztályzatokat adtak. Azt az elméletet, miszerint minél idôsebb valaki, annál fontosabbnak tartja a nemzeti hagyományokat, az ötödéves és idôsebb olvasóink (átl.: 6,78) rombolták le.

2. Kérlek, válaszd ki a számodra legszimpatikusabb állítást az alábbiak közül!

A jelenlegi kérdés során arra szerettem volna választ kapni, hogy olvasóink hogy vélekednek a hagyományaink, értékeink megôrzésének módjáról. Bizalommal tölt el, hogy egyetlen kitöltô sem gondolja úgy, hogy a nemzeti tradícióinkra ebben a modernizált világban már semmi szükség se lenne, illetve azoknak a száma is elenyészô, akik szerint a jelenlegi szokásaink, értékeink elavultak, ezért telje-

sen újakat kell alkotni. A válaszadók 95%-ot is meghaladó része a már meglévô hagyományokra szeretne támaszkodni a jövôben is. A kitöltôk csaknem a fele osztja azt a véleményt, miszerint a hagyományok az idô során az emberiséggel együtt alakulnak át, az adott fejlettségi szinthez, arculathoz igazodnak. Számukra ez a változás természetes folyamat, így nem tekintik problémának, ha már meglévô hagyományaink az adott korok szemléleteihez alkalmazkodnak. Mások jórészt egyetértenek az elôzôekkel, azonban kiemelik, hogy a lehetô legkisebbek legyenek ezek a változások. Figyelemre méltó, hogy a kitöltôk mintegy 1/5-e szerint a hagyományainkat eredeti állapotukban kell megôriznünk. Érdekes belegondolni, hogy ez a szándék elsôre természetesnek tûnik, de ha ôseink is így vélekedtek volna, a legtöbb tradíciónk nem is létezne.

3. Véleményed szerint a modernizáció, illetve a globalizáció mennyire van rossz hatással hagyományainkra, kultúránkra és nemzeti értékeinkre. Okozhatja azok teljes eltûnését? Kérlek, írd le röviden a véleményedet!

Nem csak az a gond, hogy a globalizáció a nemzeti kultúrákat visszaszorítja, hanem gyakorlatilag ellenkultúrát is teremt mellette, amit a még markáns véleménnyel és értékrenddel nem rendelkezô fiatalság óriási része elfogad és ezek szerint él.” /harmadéves fiú/

XXII. évfolyam 2. szám

SZONDA

FÉSZEK Nem emlékszem rá, hogy korábban lett volna olyan kérdés, amely ekkora mértékben megosztotta volna az olvasóközönséget. Szinte fele-fele arányban oszlik meg a globalizációt és modernizációt az értékeinkre károsnak, valamint azokat nem feltétlenül negatív hatásúnak tekintôk száma. Csupán elszórva akadtak olyan vélemények, miszerint az említett jelenségek hagyományaink teljes eltûnését okozzák. A többség szerint ugyanis az igazán lényeges értékek olyan mély gyökerekkel rendelkeznek, hogy nem vesznek el, bár megkopásuk, illetve átalakulásuk megkérdôjelezhetetlen. Több helyen is felmerült, hogy csak akkor áll fent ez a negatív hatás, ha hagyjuk; tudatos ápolással hagyományaink megôrizhetôek. Érdekes, hogy az már nem egyértelmû az olvasók között, hogy pontosan kinek is lenne a feladata a tradícióink megvédése. Páran az államra helyezik ezt a terhet, míg mások a családoktól, vagy az iskoláktól várják el mindezt. Sokan aggódnak, hogy a modern világ elfeledteti a kultúránkat, valamint a globalizáció megszürkíti, egysíkúvá teszi hagyományainkat. Sokan mindezeket a húsvéti és a karácsonyi hagyományok elhalványulásával, vagy a Valentin-nap elterjedésével szemléltetik. Az ellentábor szerint azonban haladni kell a korral és nem feltétlenül van rossz hatással értékeinkre a globalizálódó, modern világ. Ráadásul sokan úgy gondolják, hogy a hagyományaink változása egy természetes folyamat, mely által azok színesebbé válnak. Sôt többek szerint a globalizáció és a modernizáció pozitív hatást jelentenek, hiszen több emberhez és gyorsabban eljuthatnak tradícióink, illetve könnyebben elfogadjuk a má-

„Szerintem a hagyományok megôrzése az emberek hozzáállásától függ. Én 11 éve néptáncolok, és annak ellenére, hogy városban élek, aktívan ápolom régi hagyományainkat, szóval a modernizáció nem lehet akadály.” /másodéves lány/

XXII. évfolyam 2. szám

sikat. Egy olvasónk kiemelte, hogy a modern szemléletmód különbözô kultúrákba ágyazása gyümölcsözô lehet, amire a Japán gazdaságot hozta fel példának.

4. Mennyire tartod fontosnak az alábbiakat? Válaszodat kérlek, 1-5-ig terjedô skálán add meg, ahol 1=egyáltalán nem fontos, 5=rendkívül fontos!

Természetesen e kérdés kapcsán még megannyi magyaros szokást kiemelhettem volna, mint például a tradicionális kézmûves tárgyak készítése (tarsolykészítés, nemezelés, hímzés, horgolás), a disznóvágás hagyománya, vagy éppen a nyilazás és a lovaglás. Sajnos hely hiányában ezeket kénytelen voltam kihagyni, de így is érdekes eredmények születtek. Elôzetes elvárásaimnak megfelelôen a történelmünk elsajátítása és a magyaros ételek, italok fogyasztása játszsza a legfontosabb szerepet a Pécsiközgázos diákság életében. Ezeket követi a sorban az ünnepi tradíciók megtartása, valamint a magyar regék, mondák és népköltészet ismerete.

A magyar néptánc és népdalok már csak átlagos fontossággal bírnak a kitöltôk körében.

Míg a népviselet és a rovásírás teljesen hidegen hagyja olvasónk többségét. Érdekes, hogy a nemek által felállított sorrend megegyezik, de a férfiak majdnem minden lehetôséghez kisebb értéket rendeltek, kivéve éppen a két legnépszerûtlenebb pontot.

5. Mi lenne az elsô benyomásod arról a személyrôl, akit hétköznap népviseletben látnál? (4. ábra) Viselsz/viselnél-e a mai divatnak (és ízlésednek) megfelelô ruhát, amelyen magyar motívumok találhatóak?

Nyilván sokakban felmerült a kérdés, hogy miért foglalkoztat ennyire a népviselet kérdésköre. Jómagam sem tudom, hogy pontosan miért is.

Természetesen biztos szerepet játszik benne a nyári ukrajnai kirándulásom is, ahol elôször szinte sokkolt, hogy milyen sok embert látni az utcán népviseletben (az úgynevezett visivankában), vagy nemzeti motívumokkal ellátott ruhában. Másik jó példa az Egyesült

Királyságtól elszakadni vágyó kockás szoknyában flangáló skótok. Természetesen nálunk teljesen más viszonyok uralkodnak jelenleg, mint a másik két említett nép esetében. Azért mégiscsak kíváncsi voltam, hogy fogadná a Pécsiközgáz a magyar népviselet elterjedését. Nos, az eredmény biztató. A kitöltôk fele számára pozitív benyomást keltene, ha valakit magyar népviseletben látna az utcán, körülbelül egyharmad számára semleges lenne a látvány és csak hallgatók mintegy ötödében fogalmazódnának meg negatív érzések az adott ruhával kapcsolatban.

Ezen belül a népviseletet teljes mértékben ellenzôk aránya csupán 2%. A megkérdezettek több mint fele viselne a mai divatnak és ízlésüknek megfelelô ruhadarabokat magyar motívumokkal kiegészítve.

Történelmünk során mindig is fontos szerepet játszottak hagyományaink, nemzeti értékeink és kultúránk nemzeti identitásunk kialakulásában, az összetartás erôsítésben. A mai rohanó, uniformizálódó, modern világban pedig elengedhetetlen, hogy megôrizzük nemzeti hovatartozásunkat, ápoljuk gyökereinket. A múltunk ismerete és tiszteletben tartása hozzájárul egy sikeres jövô építésében.

Sokan politikai elôítéletek kereszttüzébe kerülnek, csak mert gyakorolják mindazt, mit ôseink hagytak ránk.

Pedig nem feltétlen nacionalista az, aki ôrzi nemzeti értékeinket, illetve ôk az igazi nacionalisták: szívbôl szeretik hazájukat, anélkül, hogy bárki mást gyûlölnének. Azok se essenek kétségbe, akiknek hozzám hasonlóan nincs karikás ostora, se bô gatyája, esetleg rosszul van a magyar ételek szagától is, vagy netalántán a pálinkát sem szereti, hiszen mindannyian teljes értékû magyarok vagyunk, még akkor is, ha valaki büszkén, más pedig „szomorúan magyar”. Ez a tény pedig akarva, akaratlanul, de összeköt minket. •

23

SZAKMA

FÉSZEK Pécsiközgáz

Mi vár ránk a diploma után?

Sokunkban felmerült már a kérdés, hogy valóban versenyképes diplomát kapunk-e a kezünkbe a képzés végén. 2010 óta évről évre számokkal is bizonyítható, hogy nemcsak a KTK, de a PTE többi karán végzettek is sikerrel veszik a „Nagybetűs élet” akadályait, ezzel bizonyítva, hogy értéke van az itt szerzett diplomának. Írta: Szálasy Zsófia

fektetnek a karon a nyelvismeret megszerzésére, különös tekintettel az angol nyelvre. A válaszadók alig 5%-a mondta, hogy egyáltalán nem ismeri a nyelvet, ezzel szemben több mint 80% vallotta, hogy valamilyen szinten ismeri. Ezzel az eredmény-

A Pécsi Tudományegyetem 2010-ben csatlakozott a Diplomás Pályakövetô Rendszerhez (DPR), melyet elôször 2005-ben rögzítettek törvényben, majd 2011-ben újra megerôsítették. A kutatás alapvetô célja, hogy megismerjék a végzett hallgatók véleményét, tapasztalatait és motivációit azért, hogy ezen adatokat felhasználva az eredményeket és tapasztalatokat beépíthessék a képzésekbe, hogy ezzel biztosítsák a hallgatók és a munkaerô-piaci partnerek elégedettségét.

A következôkben a 2013-as felmérés adatait – amelyet a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben végzettek körében végeztek – nyel a többi karhoz viszonyítva a harmadik nézzük meg részletesebben a Pécsiközgáz helyen állunk, de a második (BTK) eredményeihez képest csak néhány tized százalékszempontjából. kal lemaradva. A német nyelv esetében már nem ilyen magas ez az érték, közel 60% Tanulmányi eredmény A felmérés eredményeibôl látható, hogy a mondta, hogy valamennyire ismeri a nyelKTK-n nappali tagozaton végzett hallgatók vet, viszont ezzel is az elôkelô második hetöbb mint háromnegyed része rögtön az lyet foglaljuk el a karok között. A nyelvisabszolutórium után megszerezte a diplo- meret kapcsán felmerül a külföldi tanulmányok kérmáját is. Azok közül, „ végzettek közel 83%-a jó vagy jeles dése is. akiknek ez nem azonnal S o ka n sikerült közel a 90%-a je- eredménnyel végzett …” nagyon lölte meg nyelvvizsga hiányát a csúszás okaként. A tanulmányi fontosnak tartják, hogy hosszabb-rövidebb eredmények tekintetében rendkívül jó idôre más országban koptassák a padot, eredményeket mondhat magáénak a kar. A megismerjék az ottani kultúrát, kapcsolatovégzettek közel 83%-a jó vagy jeles ered- kat alakítsanak ki más nemzetiségû hallgaménnyel végzett, és csak kevesebb, mint tókkal és nem utolsó sorban gyakorolhassák a nyelvet. A KTK-ról a megkérdezette1% végzett elégséges eredménnyel. tek alig több mint 12%-a tanult külföldön, ami nem egy magas érték, viszont a többi Nyelvismeret, külföldi tapasztalat Köztudott, hogy valamennyi a karon karhoz viszonyítva még így is a negyedikek megszerezhetô végzettség esetében nagy vagyunk. jelentôsége van a nyelvismeretnek, amit a kutatás eredményei egyértelmûen alátá- Álláskeresés masztanak. Látható, hogy nagy hangsúlyt Egy igen fontos kérdéskör a tanulmányok-

24

kal kapcsolatban a végzést követôen az álláskeresés. Az abszolutórium megszerzése után a válaszadók több mint 36% keresett munkát. Az álláskeresôk alacsony aránya annak tudható be, hogy a végzettek közel 45%-a már rendelkezett állással a végzett-

ség megszerzésekor. A többi karhoz viszonyítva elég magas azok aránya, akik folytatták a tanulmányaikat, a harmadik helyen áll a kar a BTK és a TTK mögött. Lényeges kérdés az álláskereséskor, hogy mennyire gyorsan jutottak álláshoz a végzett hallgatók.

Ennek idôtartamát befolyásolja az, hogy hány helyre kellett beadni az önéletrajzot ahhoz, hogy végül egy pályázat sikeres lehessen. Ebbôl a szempontból a KTK végzettjei átlagosan 39 helyre adták be a jelentkezést. Ez egy elég magas érték a többi karhoz viszonyítva, csak a FEEK-en végzetteknek volt ennél több pályázata, aminek hátterében az állhat, hogy a szakmához kapcsolódó munkát részesítették elônyben és a sok lehetôség közül a lehetô legjobbat keresték. Mint az köztudott, az állásinterjúk száma a visszajelzések számánál kevesebb. Átlagosan minden 7. pályázat esetében történik személyes kapcsolatfelvétel, ami megfelel a PTE átlagának.

Nézzük meg közelebbrôl az álláskeresés idôtartamára vonatkozó adatokat. Igencsak pozitív, hogy a hallgatók több mint egyharmada a végzést követô 1 hónapon belül

XXII. évfolyam 2. szám

FÉSZEK

SZAKMA

Azok közül, akik jelenleg dolgoznak (végzettek 81,61%) közel háromnegyede a versenyszférában helyezkedett el. Nagyon fontos kérdés, hogy az egyetemen tanultakat mennyire lehet hasznosítani a munka világában. A vizsgálat eredményeként egyértelmûen látszik, „… A megkérdezett három évfolyam átlaghogy a KTK-n végezettek fizetése több mint nettó 207 ezer forint…” háromnegyede úgy ítéli meg, hogy az itt megszerszinte minden végzett rendelkezik munka- zett tudás, ugyan eltérô mértékben, de hellyel a képzés végére – vagyis hasznosítható a munkavégzés során. Az is kiemelkedôen jó helyzetben vagyunk. To- egyértelmûen látszik, hogy a BA és az MSc vábbi jó hír, hogy a felmérés eredményei képzési szintek között használhatóság tealapján a KTK-n végzett hallgatók majdnem kintetében nincs különbség. Nagyjából 100%-a a végzést követô 1 éven belül hasonló arányban vannak azon munkahemunkába áll. A legtöbben álláshirdetés út- lyek aránya, amely alap és amely mester ján jutottak az elsô munkájukhoz, a máso- szintû végzettséget várnak el. dik helyen az egyéb személyes ismeretség, a harmadik helyen pedig a munkáltatónál Várható kereset Egy igen sarkalatos pont a diploma utávaló jelentkezés áll. Érdekes, hogy csak alig 3% azok aránya, akiket a gyakorlati helyü- ni munkavállalás szempontjából a várható kön alkalmaztak tovább. Ez azért tûnik ke- kereset mértéke. Ennek ismerete fôleg vésnek, mert a karon kötelezô a szakmai azért is fontos, hiszen a jelenleg a karon gyakorlat – egy szakot leszámítva – tehát a tanulmányokat folytató hallgatók jelentôs végzettek jelentôs része részt vett gyakor- része önköltséges képzésben vesz részt. laton. A végzettek több mint fele még min- Épp ezért talán többen gondolják végig, dig az elsô munkahelyén dolgozik, és csak hogy megéri-e befektetni a tanulmányokalig több mint 10% azok aránya, akik még ba és késôbb megtérülhet-e az ilyen fajta egyáltalán nem dolgoztak. Ebbe a kategó- beruházás. Ennek elôzetes megítéléséhez riába tartoznak a továbbtanulók, a munka- segítséget nyújthatnak a már rendelkezésnélküliek és a kismamák, tehát összessé- re álló adatok a fizetésekrôl. Megnyugtató gében nem tekinthetô magasnak ez az tény, hogy a végzettek között a legnaarány. További pozitív eredmény, hogy a gyobb arányban azok találhatóak meg, karon végzettek mindössze 5,37%-a mun- akik 200 ezer forintnál magasabb nettó kanélküli. talált állást, további 50% pedig valamennyi keresgélés után jutott munkához. Az álláskeresés idôtartama átlagosan a KTK esetében 3,4 hónap. Csak egy kar volt, aminek a végzettjei hamarabb találtak munkát – az ÁOK, ahol a képzés jellegébôl adódóan

Intézmény, kar megítélése Az intézmény és a kar megítélésének és hírnevének vizsgálata is részét képezi a kutatásnak. Ennek egyik eleme annak a vizsgálata, hogy egy 1-tôl 5-ig tartó skálán értékelték a kar és a PTE hírnevét. A KTK ebben az esetben egyike volt annak a háromnak, amelyik magasabbra pontozta a kar hírnevét, mint összességében a PTE-ét. Az egyetem átlaga a KTK esetében a harmadik legmagasabb értéket mutatja. Vizsgálták azt is, hogy ajánlanák-e a végzett hallgatók saját szakjukat, az egyetemet és a kart másoknak. Ez egy fontos szempont lehet, hiszen az emberek azt ajánlják másoknak, amivel saját maguk elégedettek voltak, illetve amirôl pozitív élményekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek. Ebbôl a szempontból a KTK meglehetôsen jó helyen van, hiszen a végzett nappalis hallgatók 97,15%a a kart és 81,89%-a pedig a saját szakját is ajánlaná másoknak. Mindkét érték nem csak önmagában, de a többi karhoz viszonyítva is kiemelkedô, magasabb valamenynyi másik karnál látható arányoknál. Végül érdemes ebbôl a szempontból azt is megfigyelni, hogy ismét az elvégzett szakot választanák-e a végzettek, ha most állnának pályaválasztás elôtt. Ilyen tekintetben is dobogósok vagyunk, hiszen „… a végzett nappalis hallgatók 97,15%-a a kart és az ÁJK és az MK után a har81,89%-a pedig a saját szakját is ajánlaná másoknak. ” madik helyen vagyunk a vaJelenlegi állás lamivel több, mint 70%-os A munkaerô-piaci státuszt vizsgálva azt láthatjuk, hogy összességében fizetést vihetnek haza. Ez a többi karhoz értékünkkel.

Valamennyi eredmény azt támasztja alá, több mint 70%-a a végzetteknek alkalma- viszonyítva is a második legjobb eredzottként dolgozik. Ez csak a 2012-ben mény. Azok aránya, akik 100 ezer forint hogy a Pécsiközgázon szerzett diplomának végzettek körében alacsonyabb alatt keresnek mindössze alig 16%. Ha értéke van. Aki itt végez, az gyorsan munkájelentôsen, ami annak a következménye, megfigyeljük az egyes években végzettek ba állhat kiemelkedô fizetés mellett, ami az hogy közülük még sokan folytatták a ta- átlagfizetését az is látható, hogy minél évek során folyamatosan növekszik. A nulmányaikat. Több mint 20% azok ará- több idô telt el a végzés óta, annál maga- munkaerô-piacon is használható tudást nya, akik nappali tagozaton tanulnak, míg sabb a nettó átlagfizetés is. Míg a szerezhetünk meg, ami nélkülözhetetlen a a 2010-ben végzettek között ez 7%, a 2012-ben végzettek esetében ez közel munka világában. • 2008-ban végzettek között pedig nincs 170 ezer forint, a 2008-ban végzettek eseolyan, aki jelenleg tanulna. Azok, akik al- tében pedig már meghaladja a 266 ezer kalmazottként dolgoznak jórészt (több forintot is. A megkérdezett három évfoForrás: Kuráth G. – Kovács Á. – Héráné Tóth A. – mint 60%) beosztottként dolgoznak, több lyam átlagfizetése több mint nettó 207 Sipos N. (2013): Diplomás Pályakövetô Rendszer mint 20% pedig valamilyen vezetôi stá- ezer forint.

2013-as pályakövetési vizsgálat a Pécsi Tudományegyetuszban. temen. Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 73 o.

XXII. évfolyam 2. szám

25

KILÁTÓ

FÉSZEK Egy igazi kuriózum: a Kopácsi Halásznapok!

Irány a Drávaköz!

Bár a Pécsi Tudományegyetemre járunk, a legtöbben pécsiek vagy legalábbis Baranya megyéből származók vagyunk, mégis keveset tudunk arról, vagy keveset foglalkozunk azzal, hogy tőlünk 40 kilométerre déli irányban van egy másik Baranya megye is (Osječko-baranjska Županija néven fut) a határ túlsó oldalán, ahol nagy számban szintén magyarok élnek. nemzetté tenni Dél-Baranyában. A vérengzések elôl számtalan magyar és horvát család menekült át a határ túloldalára (Pécs, MohMég 2011 novemberében írtam egy cikket a ács), de mire 1996-ra a horvátok végleg kiszoFészekben a horvátországi magyarokat ért rították a szerb katonákat a térségbôl, az itteni 1991-es véres atrocitásokról, azóta inkább falvak szinte teljesen elnéptelenedtek. A hátöbb teret szenteltem a Felvidéken, Erdélyben és a Délvidéken élô magyarok helyzetének ismertetésének. Mivel most hagyományainkról és kultúránkról szól e lapszámunk, így remek lehetôség nyílik arra, hogy bemutassam a Kopácsi Halásznapok elnevezésû rendezvényt, amelyre immár 15 éve minden év szeptember harmadik hétvégéjén kerül sor, de idén elsô ízben egy 30 fôs egyetemista csoport is ellátogathatott a Rákóczi Szövetség ború után az eredetileg ott élô 25 ezer fôs maközremûködésének köszönhetôen a prog- gyar közösségbôl mindössze 16 ezren tértek ramra. Ez azonban nem pusztán egy átlagos haza. A megüresedett házakba a délebbi fesztivál vagy folklór rendezvény. Az ott élôk területekrôl horvátok költöztek, számbeli föszámára a Halásznapok a tradicionális magyar lénybe kerülve több faluban és városban is.

Mindennek ellenére a horvátországi makultúra fennmaradásáért vívott „küzdelem” szerves része, amivel a magyar közösséget gyarság példamutatóan igyekszik megôrizni igyekeznek összefogni. Na, de ne siessünk anyanyelvét, kultúráját, nemzeti identitását. Év közben számos hagyományôrzô, kulturális ennyire a történet végére!

A korabeli Baranya vármegye déli negyedét rendezvényre kerül sor, amelyre nem csak a képezô úgynevezett Drávaköz az elsô világhá- Drávaközbôl, de Magyarországról és a Vajdaborút követôen került az akkor megalakuló ságból is várják az érkezôket. Ilyen rendezvény Szerb- Horvát- Szlovén Királysághoz, mely a Kopácsi Halásznapok is, amivel gyakorlatilag késôbb Jugoszlávia néven írta bele magát a a Kopácson élô magyarok (Kopács teljes egétörténelemkönyvekbe. A területen eleinte szében magyarlakta falu) a település ôsi halámég többséget alkottak a magyarok, az ott élô szati múltjára, különleges halfôzési szokásaira német és horvát kisebbség mellett, mely egé- emlékeznek. A rendezvény jellegzetessége szen a ’90-esévek elejéig így is maradt, a 23 nem csak a halászlé és a sült hal, de a számos éve kirobbant délszláv háború idejéig, amikor tipikus magyar sütemény, lángos, s más a térségbe bevonuló jugoszláv (szerb) csapa- ínyencség, amit a folklór jellegû fesztiválon kítok etnikai tisztogatást végeztek a Drávaköz nálnak az érkezô vendégek számára. Míg déllakosságának körében, megpróbálva az addig után a népzene és a néptánc kapnak meghaminimális létszámú szerb etnikumot többségi tározó szerepet a porondon, addig a színpa-

Írta: Barkóczi Csaba

26

dot esténként a helyi és magyarországi együttesek fellépései színesítik, akik ismert magyar slágereket játszanak.

A Halásznapok elôtt lehetôség van ellátogatni a Kopácsi-rét Természetvédelmi Területre is, amely az UNESCO világörökségi listájának várományosa, Európa egyik legtarkább és legváltozatosabb madár- és halpopulációjával rendelkezô területe. A Duna és a Dráva közötti ártéren elhelyezkedô természetvédelmi parkban lehetôség van hajókázni a Szakadás-tónál és meglátogatni a Tökösi kastélyt, mely a Habsburg uralkodó ház, majd a jugoszláv királyi család, végül pedig Tito egyik kedvenc vadászkastélya volt. Nem is csoda, hiszen a térségben több ezer szarvas és rengeteg ôz, vaddisznó, nyúl, sakál, vidra, hód, menyét és egyéb vad található. Igaz, ezek többsége manapság védett vagy csak idôszakosan vadászható.

Bár ma a magyar-horvát kapcsolatok viszonylag kiegyensúlyozottnak mondhatók, feltûnô volt, hogy magyar nyelvû feliratot csak nagyon kevés helyen lehetett látni, még a színtisztán magyarok által lakott falvakon keresztülhaladva sem igazán. A legrosszabb tapasztalatunk az volt, hogy a kopácsi templom lelkészi hivatalának magyar nyelvû névtábláját is piros festékkel fújták le ismeretlenek, valamint a nemzeti parkban a magyar nyelvû idegenvezetés ellenére is csak most kezdik kiírni magyarul a feliratokat. Összességében azonban – ezt mind résztvevôként, mind szervezôként tudom mondani – a mi utunk nagyon jól sikerült és csak bíztatni tudok mindenkit, hogy vegyen részt a jövôben a horvátországi magyarok kulturális rendezvényein, mert a hangulat fergeteges, az étel finom és a dél-baranyai magyaroknak rendkívül sokat számít, hogy az északbaranyaiak olykor-olykor meglátogassák ôket.

Olyan ez, mint mikor két rég nem látott, az élet sodrásában egymástól elszakadt testvér találkozik egymással. •

XXII. évfolyam 2. szám

KILÁTÓ

FÉSZEK Mi magyarok és a természeti környezetünk

Helyünk a világban I.

Rendszeres olvasóink, akik már régebb óta járnak ide az egyetemre, nyugtázhatják, hogy immáron harmadik éve vezetem a Kilátó rovatot, de előtte is állandó publicistája voltam ennek az újságrésznek. Ezúttal egy rendhagyó cikksorozatot indítok, amelyben szeretném e tanévben sorra venni azokat a kihívásokat és fenyegetéseket, amelyek a Kárpát-medencében élő magyarság megmaradását veszélyeztetik, s amelyekről a jövő értelmiségének érdemes vitatkoznia, még ha nem is mindenki ért feltétlenül egyet az általam felvázolt helyzetképpel és fontossági sorrenddel. Írta: Barkóczi Csaba Az elsô téma, amelynek a mostani lapszámunk keretében teret szentelek, az a környezeti kihívások és az arra adható társadalmi és politikai válaszok kérdésköre lesz. Talán sokakat meglep, hogy a magyarság helyzetének elemzésénél épp e globális témát választom elsô helyen, de azt hiszem, hogy elemi hiba lenne, ha nem erre a problémakörre fókuszálnék legelôször. Bár nem vagyok sem biológus, sem ökológus, pláne nem kémikus, s mi tagadás a reáltudományok távol állnak érdeklôdési körömtôl, ahogy nem is rendelkezem számottevô tudományos ismerettel e kérdésekben, ugyanakkor hiszek a szakmabeliek többségének, akik a fokozódó környezeti problémákra hívják fel a figyelmünket és szubjektív megítélésem is az, hogy a biodiverzitás megôrzése a leginkább égetô kérdés napjainkban.

A környezetszennyezés és az ezzel szembeni küzdelem, a globális felmelegedés megfékezése (visszafordítása?) nemcsak a mi nemzetünk, de az egész világ társadalmának legfontosabb kérdése. A magyarázat pofon egyszerû: ha nem ôrizzük meg a bolygó környezeti épségét, akkor az ennek következtében megjelenô és fokozódó betegségek, járványok, víz- és élelmiszerhiány, illetve az ezek miatt kitörô háborúk, a különbözô mérgezések (melyek óhatatlanul a szervezetünkbe kerülnek) óriási pusztítást fognak végezni az egész emberiség körében. S ez a kegyetlen pusztítás, mely a természet bosszúja lesz a legnagyobb kártevôn, az emberi fajon, nem fog válogatni vallási, etnikai, nemi és semmilyen társadalmi szempont alapján sem.

Megítélésem szerint hazánk, a Kárpát-medence, nem közvetlenül az elsô hullámban,

XXII. évfolyam 2. szám

hanem a második vagy harmadik fázisban lehet részese annak a látszólag lassan végbemenô globális környezeti katasztrófának, ami akkor következik be, ha továbbra sem ügyelünk eléggé a természetre.

Míg az ózonlyuk létezése ma leginkább az Új-Zélandon élôk számára jelent fokozott problémát (bôrrákos megbetegedések radikális növekedése), addig a víz- és élelemhiány az amúgy is túlnépesedett sivatagi és trópusi területeken jelentkezik elsôsorban (lásd: Közel-Kelet, Észak- és Közép-Afrika, India, Mexikó).

Ugyanakkor az élelmiszerhiány és a vízhiány nyomán a mûvelhetô és a halászható területekért, valamint a vízgyûjtô helyekért kirobbanó fegyveres konfliktusok eszkalálódása, valamint az ezek következtében végbemenô nemzetközi migráció (melyek jelenleg Nyugat-Európa jóléti államaiban csapódnak le és cseppet sem feszültségmentesek) elérhetik a Kárpát-medencét is.

Az Antarktiszon lévô jégtáblák és a sarkvidéki jégtakarók olvadása a tenger szintjének növekedését eredményezi már viszonylag rövid idôtávon, ami újabb népességmozgásokat indukál, akár a fejlett nyugati térségek irányából. Bár a Kárpát-medencét nem, vagy kevésbé sújtják tornádók, nagyobb földrengések, az ökoszisztéma felborulását jelzô

egyre gyakoribb áradások szintén fenyegetô jelenség az alföldies jellegû térségben.

Félô az is, hogy az üzleti világ befolyásától egyáltalán nem mentes globális politika (értsd a nagyhatalmak döntéshozói) a megújuló energiaforrások és inkább energiatakarékos technikai újítások helyett olyan – a környezeti kihívások szempontjából strapabíróbb – génkezelt mesterséges növényekkel kísérleteznek majd, amelyek termesztése, ha egyszer zöld utat kap, akkor kiszoríthatja a természetes fajtákat és ki tudja milyen hatásokat eredményezhet az emberiség életére. Ezalól hazánk sem mentesülhet, ahogy más külsô környezeti hatásoktól sem.

Egy kérdés maradt pusztán: tudunk-e mindez ellen védekezni?

A válasz: igen! Hogy miként? Két féle módon: egyénileg és kollektíven is. Egyénileg: Ne égesd a lámpát, amikor nem vagy otthon!

Feleslegesen ne hagyd bekapcsolva a számítógéped! Ne autózz, ha a szomszéd sarokra kell menned, még akkor sem, ha anyagilag nem probléma a magas benzinár!

Használj tömegközlekedést! Gyûjtsd szelektíven a hulladékot! A mûanyag flakont ne dobd el az utcán, ahogy a cigaretta csikket sem! Figyelj az okos tippekre, miként teheted energiahatékonyabbá az életed (pl. napkollektorok)! Elcsépeltnek hangzik? Pedig ha valamennyien így cselekednénk…

Kollektíven: Követeld, hogy az iskolákban környezettudatos nevelés legyen! Olyanokra bízd a képviseleted, akiknek fontos a környezet épségének megôrzése, biztosítása a jövô generáció számára! Szervezz, építs és kivitelezz célokat környezettudatos szemmel!

Van egy találó mondás: Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! •

27

LEHÚZÓ

FÉSZEK Tehetségtelenkutatók...

Ez-az a magyar show-musorokról „- Na most már bevallhatjátok, mennyiben fogadtatok, hogy eljöttetek?

- Semmiben, hülyeségből jöttünk!”

Írta: meSuta A fenti idézet az egyik idei mûsorból származik, de azt hiszem, jellemzô az összes eddigire is. Egyik szombaton túl korán ültem le a tévé elé (egy órával a spanyol bajnokság madridi derbije elôtt), és a kezdô sípszóig egy kereskedelmi csatornát bambulva múlattam az idôt. Megérte? Nem. Ha valaki utánanéz a dolognak, a programot „tehetségkutató show-mûsor” névvel illetik. Ezzel nem is lenne baj, ha nem lenne ott a tehetségkutató szó. Sajnos ma már semmivel sem különb a mûsor a délutáni Vad angyalnál, vagy nem is tudom, milyen szappanoperák mennek mostanság. Volt egy lány, aki énekelt egyet, majd a mentorok 2 igennel és 2 nemmel kiszavazták (mert 3 igen kell a továbbjutáshoz), mire a csaj kiesett két perc múlva jött vissza a stúdióba, mert a közönség annyira tüntetett mellette, hogy Tóth Gabi végül megváltoztatta álláspontját. Volt itt sírás, nevetés, megrökönyödés, mindenfajta emberi érzelem.

Talentumok helyett inkább az indokolatlan viselkedéskultúrájú egyedek tárháza lett a mûsor. És a tolerancia bölcsôje is. Nekem szinte hiányzott az a Puzsér Róbert a zsûribôl, aki „szellemi kútmérgezésnek” nyilvánítja azo-

kat a produkciókat, amelyekben egy srác fenékvillantós naciban énekel, vagy egy hetven éves bácsi szôke parókában és rózsaszín úszógumiban. ConchitaWurst óta ez a normális, na, maradi vagyok. De indul még az anyuka is a fiával, szintén nem tud énekelni egyik sem,

28

majd meglepôdnek azon, hogy kiesnek. Nem is szaporítom erre tovább a szót, mindig is voltak antitalentumok ezekben a mûsorokban, csak az a baj, hogy évrôl évre egyre több. Sajnos a magát leginkább lejárató ember kapja a legnagyobb nézettséget utána a YouTubeon és nem azok, akik valamit alkottak is. Sajnos a média is tudja ezt, a mûsor 90%-a áll a bénákból, 10%-a pedig azokból, akik letettek valamit a zsûri asztalára. Ismétlem, tehetségkutató mûsorról van szó.

Ha behunyom a szemem, olyan emberek arcképeit látom, mint Danics Dóra, Oláh Gergô, Pál Dénes vagy Radics Gigi. Ja, nem.

Magyarországon nagyüzemben üzemel a sztárgyár, jön évente húsz új, akárcsak a Samsung mobilok; mindegyik ugyanolyan, de azért egy kicsit más. De nem csak a koreai gyártóval, a focival is lehet párhuzamot vonni. Ugyanúgy nincsenek „edzôk”, mint a fociban. Sajnos egyik mentor sem akkora valaki, hogy a versenyzôk sokat tanuljanak tôle, felnézzenek rá, hiszen miért is néznének fel a Gabira (elnézést a fanatikus rajongóitól). Abba pedig már bele se merek gondolni, mi lesz, ha húsz év múlva az utóbbi pár év gyôztesei fogják terelgetni a jövô leendô nagyjait. Hátborzongató.

A legjobb az lenne, ha a zsûri nem látná az elôadó produkcióját, ezzel elkerülhetô lenne például az „egy pohár lángoló alkohollal gyújtom fel a színpadot, miközben énekelek” mutatvány, ami valljuk be, elég indokolatlan egy tehetségkutatóban. A gyerekeknek készült ilyesmik aranyosak, de inkább a Sötét Lovag: Felemelkedésbôl hallgatom az amerikai himnuszt éneklô gothami kisfiút, annál jobb soha senki nem lesz. És a sok fiatalra már egy év múlva nem fog emlékezni senki, nem ám öt év

múlva, mikor már énekes(nô) lehetne. De, akkor meg irány a felnôtt-szektor, semmi sincs veszve!

Amikor a tévében sütnek-fôznek az emberek, készítve a gusztusosabbnál gusztusosabb ételeket, akkor kétségkívül mindenki szájában összefut a nyál. Fôleg akkor, ha nem celebek, hanem átlagemberek (mint kiderült, köztük átlagszakácsokkal) alkotják meg ezeket. Ez sokkal élvezhetôbb, mint hírességeink egónövelôje, mivel nem követjük végig „kedvenceink” egy egész napját, nem látjuk, milyen takaros házikókban is élnek ôk, nem hallgatjuk ôket. A helyszín most csak egy konyha, hat ismeretlennel, akik feladatokat hajtanak végre, a fôzéstôl a répaszeletelésig, idôre.

Szerencsére pont vacsoraidôben van, így egybôl csillapíthatom éhségemet, amit a tévében látott #foodporn generál. Azt kell mondjam, a zsûri szókimondása is szimpatikus, bár tuti pár szöveget elôre megírnak maguknak, olyan mûvészien küldenek el pár konyhatündért melegebb éghajlatra. Furcsa, hogy egy fôzômûsor a jelenlegi legjobb tehetségkutató, persze ízlések és pofonok, nálam ez a nyerô.

A legszomorúbb az egészben mégis az, hogy ez utóbbit sem ajánlom. Csak azt tudom ajánlani, hogy a TV-t mindenki messzirôl kerülje el, mikor tehetségkutatók szappanoperák vannak adáson. Rossz élmény. Az a sok idióta meg úgyis fent lesz a neten. Hogy mi keresnivalójuk van ott? Hogy van-e egyáltalán keresnivalójuk a nyilvánosság elôtt? Azt válaszolja meg magának mindenki, de segítek: nincs.•

XXII. évfolyam 2. szám

LEHÚZÓ

FÉSZEK Ice Bucket Challange

Támogató kihívásból netes orület Eredetileg az Egyesült Államokból indult. Egy jótékonysági és figyelemfelkeltő kampány, melynek központjában egy gyógyíthatatlan betegség áll. A magyar közszféra is kipróbálta. Nem ment neki. Azóta futótűzként terjed a hülyeség. Meneküljön, ki merre lát! Írta: szilvi.

lánchoz olyan pénzes IT-guruk is csatlakoztak, mint Bill Gates vagy Mark Zuckerberg, valamint Satya Nadella, a Microsoft nemrég megválasztott vezérigazgatója. Persze mellettük még sok más közéleti személyiség adta be a derekát az akciónak, és tett eleget a kihívásnak. Nekik köszönhetôen alig egy hónap alatt 88,5 millió dollár érkezett az amerikai ALS Egyesületek számlájára, és több millió ember ismerkedett meg a betegséggel. Ismerjük el; nyugaton sikeres a kampány!

Az egymás hülyítése ott kezdôdik, hogy nem nézünk utána és nem ismerjük az imént vázolt hátteret. Így rólunk és az általunk kommunikált üzenetbôl is csak annyi jön le; „a hülyék vizet öntenek a fejükre”. Amivel nem csak magunkra sütjük rá az értelmi szegénység manapság gyakran használt jelzôit, hanem egy eredetileg jó ügyért kitalált akció üzenetét homályosítjuk el és butítjuk le. A magyar társadalom nem elôször ékes példája annak, hogyan kell valamit totálisan félreértelmezni, és egy figyelemfelkeltô és támogató kampányt a média és az önreklám áldozatává tenni.............................................

Nem hiszem, hogy be kell mutatnom a jelenetet, amikor a gyenge minôségû videó fôszereplôje pár mondat után nagy levegôvételt imitálva, erôltetett mosolyt grimaszolva egy vödör jeges (?) vízzel önti képen magát – vagy a gyengébbek erre megkérnek mást. Már lassan két hónapja dugig van az amerikai közösségi média efféle mozgóképekkel. Ámde aminek a tengerentúlon lassan lenyugszik a csillaga, az idehaza még csak most veti meg a lábát és lesz egyre népszerûbb. A baj az, hogy nálunk ész nélkül.

Az Ice Bucket Challenge névre hallgató láncreakció jellegû kampány mozgatórugója, hogy aki részt vesz a kihívásban, és teljesíti a feladatot, és leönti magát egy vödör jeges vízzel, az felhívja a figyelmet adományával egy súlyos betegségre. Aki megtagadja a vödrös locsolkodást, az elegánsan egy nagyobb összegû támogatást utal a hamarosan részletezésre kerülô betegséggel foglalkozó intézeteknek – ahogy például a kétszeres Golden Globe-díjra jelölt brit színész, az X-Men-filmek Xavier professzora, Patrick Stewart is tette.

A gyógyíthatatlan betegség, amire utaltam az ALS (amiotrofiás laterálszklerózis), ami talán még szörnyûbb, mint ahogy hangzik. A végzetes kór az izommozgásért felelôs idegsejtek pusztulásával jár, aminek köszönhetôen a beteg akaratlagos izmai lassan elgyengülnek, majd el is sorvadnak. A kiváltó ok eddig ismeretlen.

A megmozdulás a mögöttesek ismeretében érthetô, hiszen az ALS-t kutatóknak nagy A jeges-vödrös kihívásnak tehát célja van. összegû adományokra van szükségük, hogy a A sokat bírált, állítólag értelmi szintben alatkutatásokat folytatni tudják. Az államokbeli tunk járó amerikaiak mégis megértették, és

XXII. évfolyam 2. szám

az ottani közéleti személyek kihasználták a kampány adta lehetôségeket. Mi, az elviekben gondolkodó, öntudatos nemzet pedig fôpolgármester-jelöltekbôl csináltunk hülyét – gondolok itt Falus Ferenc esetére –, miközben az ALS-sel foglalkozó hazai alapítványok-

hoz „nem érkezett soron kívüli utalás”. Holott esetenként a hazai „celebek” is adakoztak, csak annyira nincsenek képben, hogy legtöbb esetben a már megszokott alapítványaikat támogatták. A vödörnyi jeges víz meg jól jön egy kis ingyen marketingnek a Facebook falra.

Végérvényben az is elég szomorú, hogy a hétköznapi emberek figyelmét a 21. század elején ilyen látványos eszközökkel lehet csak felhívni arra a szomorú tényre, hogy vannak az ALS-hez hasonló gyógyítatlan betegségek, amelyek enyhítésére adakoznunk kellene.

Azonban az amerikai, és még sok más közösség legalább megpróbálja. Megmozdítja az embereket, hogy ha életükben elôször is, de adakozzanak és gondoljanak másokra, akiknek nehezebb az életük.

Ugyanakkor számomra nem meglepô, hogy az eredeti kampány hazánkban nem érte el valódi céljait. Többek között a modern kommunikációs csatornák butító erejének, illetve a belföldi körültekintésnek köszönhetôen a magyar Ice Bucket Challange, vagy Jegesvödrös-kihívás sem lett más, mint egyszerû magamutogatást szolgáló tömegjelenség, ami nem mutat túl a fél évvel ezelôtti egykorsó-sört-húzóra akción.

Ennek árnyékában; köszönöm, de nem élnék a kihívással! • Forrás:http://www.alsa.org/news/media/pressreleases/ice-bucket-challenge-082614.html

29

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ

FÉSZEK

Aminek fontosnak kellene lennie:

A nemzetek saját kultúrája

Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak! / Nem, ha néki cipellőt, bőr nadrágot varrnak. / De sarkantyús csizmának, kócsagtollas főnek, / Illik gyöngyös pártának, magyar főkötőnek. / Az én ingem lengyel gyolcs, csakhogy rojtja nincsen, / Az én csizmám karmazsin, csakhogy sarka nincsen. / Azért varrták a csizmát, hogy táncoljunk benne, / Ha rongyos is, foltos is, illik a tánc benne. Írta: Kerekes Ramóna Ki ne ismerné a fenti népdalt? És ez NORMÁLIS. Hiszen a magyar népdal a kultúránk része, egy nagyon fontos alapköve és eleme.

Minden nemzetnek és országnak megvannak a saját kulturális jegyei és ez szintén normális.

Mert a történelem és a fejlôdés során minden népcsoport, egy-egy ország lakói, más és más behatásokkal, történelmi eseményekkel, más népcsoportokkal találkoztak.

Egy nemzet, egy ország nemzeti kultúráját számtalan dolog alkotja, és számtalan dolog alakítja, beleértve magukat a kultúra tagjait is.

A kultúra, hatással van az emberek viselkedésére, és a kultúra tagjai alakítják saját kultúrájukat. Ez egy oda-vissza ható erô. Míg nevelkedésünk alatt magunkba szívjuk a saját kultúránkat, és annak normái és értékei mentén cselekszünk, addig mi magunk is alakítjuk saját kultúránkat. Ugyanis az ehhez való viszonyulásunk, a mi viselkedésünk hatással van a kultúránk többi tagjára is, valamint a változásokhoz való alkalmazkodás során is alakítjuk kultúránkat.

De miért is fontos ez most? Napjainkban a világ egyre inkább a globalizálódás útjára lépett, ami egy embereket megosztó folyamat, melynek során a különbözô népcsoportok, országok lakói fokozatosan elveszítik saját nemzeti kulturális jegyeiket. Ez egy végtelenül

ségek. Vonzó? Nem kell nyelveket tanulni, és alkalmazkodni más kultúrákhoz! Ezek a folyamatok már el is kezdôdtek a közlekedés valamint a technológia fejlôdése által, és ez tetszik az embereknek, hiszen ahhoz is hozzájuthatnak, ami az ô országukban nincsen, ami MÁS, mint az övék…

MÁS?! Itt a kulcsszó! Az embereket érdekli az, ami MÁS, meg akarják érteni, el akarják sajátítani, mert lehet, hogy jobb, egyszerûbb, mint az, amit az ô kultúrájuk ad. Azt a mértékû technológiai fejlôdést, amit az emberiség az elmúlt évszázadokban elért egyrészt a kulturális különbségeknek, és a tanulás képességének köszönhetjük. Hiszen az, hogy a különbözô kultúrák képviselôi más környezeti adottságokkal, történelmi háttérrel, fejlôdési ütemmel rendelkeztek, lehetôvé tette a különbözô népcsoportoknak, hogy ne mindent maguknak kelljen kifejleszteni, hanem a különbözô kultúrák és népek egymástól el tudták tanulni, amibôl esetleg ôk gyengébbek voltak, de más országok erôsebbek.

Más részrôl, a Föld a színességét vesztené el az által, hogy ha eltûnne a sok féle nemzet, a különlegesebbnél, különlegesebb kultúrák, azok jellegzetes szokásai, a népviseletek, a dalok, az építészet, az ételek. Egy-egy országnak, városnak, népnek a hangulata, színessége, mássága, amit meg tud osztani a többi nemzettel, emberrel, az egy olyan csoda, amit nem szabad elveszítenünk.

Például az egyik legfontosabb lát- h a t ó jegye kultúránknak a népdalok, amelyek ôrzik, és szövegükben megjelenítik a szokásokat, hogy hogyan éltek, hogyan éreztek az emberek. A magyar népdalok ôrzik többek között, hogy a katonáskodás milyen szerepet töltött be a magyar nép életében, milyen volt az élet, mik voltak azok a dolgok, amelyeket nem mondhattak ki, de ôk mégis kifejezték magukat a népdalokon keresztül. Ugyanígy az

öltözködés. A népviseletek is ôrzik egy nép jellemét, történelmét, és színességét. Az építészetet, mely szintén jellegzetes kifejezôje a

kulturális jellemvonásoknak, az emberek szokásaihoz hasonlóan a történelem befolyásolta, valamint a környezet, amihez alkalmazkodniuk kellett, és tükrözi azt, hogy egy adott kultúra képviselôi számára mi az érték, a szép, és, hogyan tudtak alkalmazkodni külsô környezetükhöz. És miért mész el külföldre?

Na jó, a tengerparton kívül. Hogy megnézd ezeket a csodálatos épületeket, vagy azok maradványait, melyek az adott nép kultúrájának, történelmének egy része, egy kis szelete.

Ha mindenhol minden ugyanolyan lenne, minek mennél külföldre (a tengerparton kívül)? Ha ott ugyanazt az ételt készítik, ugyanazt a minôséget találod, mint itthon, ugyanazt a tevékenységet csinálhatod, ugyanolyan lelkületû embereket találsz, akkor minek? Ha itthon is meglenne mindaz, mint máshol, nem lenne kényelmesebb itthon maradni? De egyhangúbb is, és unalmasabb is lenne a világ, az életünk is, ha nem ôriznénk meg saját, jellegzetesen nemzeti kulturális jegyeinket, és mi magyarok is szimbólumainkat, szokásainkat, vendégszeretetünket. •

o r P

szomorú dolog. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli, ugyanahhoz a termékekhez tud hozzájutni, ugyanolyan döntéseket hoz, ugyanazt akarja, ugyanúgy viselkedik, minden ugyanaz Amerikától-Ázsiáig, az Északi-sarktól a Déli-sarkig minden egyes országban és nincsenek különb-

30

XXII. évfolyam 2. szám

FÉSZEK

SZELLEM

GONDOLATÉBRESZTÔ ...we are the children...

Globalizáció helyett glokalizáció

Vannak külföldi barátaim. Fél évig Berlin közelében éltem. Ismerek kínaiakat, hollandokat, olaszokat és görögöket. Nyitott vagyok az eredeti török ételkülönlegességekre. Valódi kedvencem azonban, mindezek ellenére, mégis a magyar konyha. Írta: Audrey A globalizáció ma egy igencsak divatos fogalom. Bárki képes lenne a témáról órákat társalogni, valószínûleg mindenkinek mást jelentene. Hiszen bármelyik fiatalt megkérdezve választ kaphatunk arra a kérdésre, mit is jelent számára ez a fogalom. Bármelyik megkérdezett kitérne az aktuálisan népszerûnek számító DJ-k, és popsztárok zenéire, melyeket bármikor megnézhetünk és letölthetünk az internetrôl, vagy a hollywoodi „A-kategóriás” filmekre, hogy egy népszerû televíziós csatorna szombat esténként vetítendô filmjeinek besorolásával éljek, a McDonald’s-ra, esetleg megemlítenék a Facebookot is, ha vannak külföldi ismerôseik. Esetleg kitérne az adott megkérdezett a divatra is, ha neki pont ugyanolyan fullcap sapkája van, mint 50 Cent-nek, vagy tudja, mitôl hipster a hipster. #YOLO, nem igaz? A kicsivel idôsebb korosztály azonban már említést tenne az Európai Unióról, a nemzetközi szervezetekrôl, a határok összemosódásáról, a globális természeti körülményekrôl, konfliktusokról, a minden földrészen jelen lévô multikról, vagy az aktuális külpolitikai helyzetrôl. Minden olyasmirôl, amirôl ez a cikk nem fog szólni.

Ki az, aki azt mondja, hogy nem fontos a magyar népzene, hogy nem akar több verset megtanulni, vagy több kirándulást tenni néprajzi, magyar festészeti, vagy várostörténeti múzeumba? Hogy irodalomórán a Bánk bán helyett nézzünk új akciófilmeket, amik a moziban mennek?

Tegye fel a kezét és álljon fel! Jól van, fiam, ülj le, egyes! A globalizáció nem azzal egyenértékû, hogy el kell felejtenünk a gyökereinket, hogy honnan jöttünk és kik vagyunk, a magyar kultúrát, vagy a hagyományainkat.

Azonban, létezik az a bizonyos másfajta nézôpont, ami szükséges az egyéni fejlôdésünkhöz, melynek

kulcsa a másság elfogadása.

Amirôl ez a cikk szólni fog, az pedig annak a végiggondolására való ösztönzés, hogy egyénileg, magánszemélyként hogyan is szükséges hozzáállni ehhez az újfajta szituációhoz. Nem tudunk elbújni az élet minden területére kiható globális technológiai vívmányok elôl, az angol, vagy más nyelveken történô kommunikáció elôl, sem a külföldi kultúra befogadásának szükségessége elôl. Áramlanak az emberek ide-oda, és hozzák-viszik a saját kultúrájukat. Könnyen kerülhetsz olyan szituációba, hogy évekig kell egy indiai, német, vagy kínai személlyel együtt dolgoznod, és ahhoz, hogy megértsd az adott személyt, a saját világát, motivációit, ismerned kell a kultúráját. Hány diáktól hallani a folyosón, hogy igen, én külföldön akarok majd dolgozni, mert nem érem be a minimálbérrel, diplomával a kezemben. Mindeközben rosszul van, ha két szót kell szólnia valami más nyelven. Már az egyetemen sem idegen a probléma. Ránézésre megállapítod, kik a külföldi diákok, azonban odamentél akár egyhez is beszélgetni, megismerni? Sejtettem.

Egyszer beszélgettem egy holland fiúval Németországban. Tökéletes angolja volt, mármár szégyelltem magam a társaságában. Szóba került, hogy a magyarok mennyire magukba forduló emberek. Elvannak a kis saját társaságukkal, ha idegen társaságba kerülnek.

Nem vegyülnek a többi külföldi diákkal, pedig abban a pillantban ôk is külföldiek. Megkérdezte, hogy ez miért van. Nem tudtam a kérdésre a választ. Magyaráztam neki arról, hogy a magyar nép milyen hányatott sorsú a többihez képest, de akkor a többi közép-kelet-európai diák miért olyan közvetlen és nyitott?

Aztán mondta, hogy ôk az egyetemen nem tesznek különbséget külföldi és holland között. Együtt buliznak, a baráti körében is rengeteg számára külföldi diák van, pedig ô az anyanyelvén tanul. Nem mellesleg nem okozott számára problémát, akárkivel társalogni, tájékozott volt számos kultúrában, és meg-

Ko nt ra

XXII. évfolyam 2. szám

lepôdött, hogy mi nem. Náluk mindenki ilyen. És mi, magyarok, hogy jellemeznénk magunkat egy külföldi társaságban? Van, hogy a népek közti sztereotípiák nem is annyira állnak távol a valóságtól.

Egyszer sétálgattam egy dán múzeumban, és egy olyan teremhez érkeztem, ami épp zárni készült. Egy talán tíz-tizenegy éves, dán kisfiú állt velem szemben, már ránézésre turistának tûnhettem, ugyanis tökéletes angoljával és olyan szavak használatával közölte velem, hogy a terem épp zárni készül, sajnos már nem tudom megtekinteni, hogy ismételten elpirulva, egy magyaros „tenkjút” makogva megfordultam, és azon gondolkodtam, hol tanult meg így a kisfiú angolul. Valamit ôk jól csinálnak. Egy magyar kisiskolás mikor tudott volna így útbaigazítani idegen nyelven egy külföldi eltévedt turistát, és egyáltalán honnan volt ekkora bátorsága hozzá. A meglepô pedig, hogy nem ô volt az egyetlen. Vajon a mi gyerekeink lesznek ilyen talpraesettek?

Tanulságként leszûröm Nektek azt, amire én is csak fél éve jöttem rá, mégpedig, hogy legyünk azok a dán kisfiúk, akik saját kultúrájuk néptörténeti múzeumában képesek vagyunk külföldiekkel, idegen nyelven kommunikálni. Glokalizálódjunk globalizáció helyett, ôrizzük hagyományainkat, miközben ragadjuk meg globális lehetôségeinket, ismerjük meg távolról érkezô embertársainkat, hiszen nem csak a saját kultúránk az, ami körülvesz minket. Minél befogadóbbak és nyitottabbak vagyunk, miközben tisztában vagyunk saját értékeinkkel, annál többek leszünk emberileg. •

31

SZELLEM

FÉSZEK

Mérleg Írta: eszes.

Mikor gyerek voltam arról álmodoztam, hogy hosszú utakat utazom majd a munkám, a barátaim vagy egyszerűen csak egy kapcsolat miatt. A hosszú utak alkalmával a fülemben szóló muzsika hallatára az ölemben csücsülő fémszínű laptopba, egymásba csapó, inspirációs mondatokat írok majd. Kikapcsolódásként, levezetésképp. A körülöttem ülők csak azt látják majd, hogy milyen komoly és produktív feladatot is végzek. Rám és az elég elegáns megjelenésemre tekintve azt feltételezik rólam, hogy fontos ember lehetek abban a munkakörben, amit beöltök, és mindössze a fiatal, a munkájának élő és elhivatott üzletasszony jelenségét fognák fel. Nem sejtenék, hogy a gépelt szavaimban rejlő mondanivalóm nekik is szól.

Eközben én egyszer-egyszer odamosolygok a velem átlósan ülő öt éves körüli kisgyerekre, aki harmadszori próbálkozás után viszonozza azt.

Ahogy felnövök, minduntalan érzem, h o g y az álmaim egytől egyig mind megvalósulni látszanak és én ezeket mind figyelmen kívül hagyva egyre többre vágyom, – és ez által – elégedetlenebb vagyok. Az írás, amiről oly sokat álmodoztam, sokszor teherré válik, miközben örömöt is ad. Sokat utazom, a munkám, a barátaim és egy kapcsolat miatt is. A buszon sokszor velem van a fémszínű laptopom. Ütöm a klaviatúrát, de semmiféle értékelhetőt sem hagyok magam után, csak feleslegesen pakolom a szavakat sokszor túlságosan is bonyolult sorrendbe. A körülöttem ülők alszanak vagy esznek, és érdektelenül méregetnek.

A gyermek hiányzik a közeli ülésről, ahogy az a nehezen kicsalt mosoly is.

Talán ez viszi előre az embert; hogy nem kap meg soha mindent, amit akar. Csak éppen annyit, hogy tudja; törődik vele az ég, de érezze, hogy ennyi nem elég.

Ha tanácsot adhatnék most gyerekkori önmagamnak, akkor az az lenne, hogy álmodjon konkrétabban. Ne a vele történő dolgokat, szituációkat és képeket álmodja meg, hanem sokkal inkább saját magát és a valódi vágyait. És higgyen benne, hogy ha valami mellett a végletekig kitart, azt eléri; ha sok áldozat és munka árán is, de egyszer sikerül.

33

XXII. évfolyam 2. szám

ELVONÓ

FÉSZEK Csík zenekar: Én vagyok az, aki nem jó Én vagyok az, aki nem jó, Fellegajtót nyitogató.

Nyitogatom a felleget, Sírok alatta eleget.

Ifiúságom telik el, Azért a szívem hasad el.

(Az anyád ragyogós csillaga.)

Ifiúság gyöngykoszorú, Ki elveszti de szomorú De bolond volnék, ha búsulnék, Ha a búnak helyet adnék Én a búnak utat adok, Magam pedig vígan járok.

Závada Péter: Sprint elértél végül gyűrött kézfejedig fáradt-kék vénák, kihalt futópálya megvártad: ma is múltad következik megint a jövőt hagytad utoljára visszafelé jössz már, ha ennél messzebb a kanyarban gyér fű, vérpiros padok a lomha szív-erekben salak serceg lám, körbeértél, megint ugyanott lassíts, az embert úgyis utolérik gáncsoló sorsok, könyöklő holnapok ne kapkodj, ne vágj fel, lefutod végig szép ez a verseny, szép és vontatott lábad nyomán fürge falevél sprintel szél duruzsol csak: hűvös, halk zene tudd, hogy ha volt is cél, ma már nincsen húzd meg a végét, hajrázz, halj bele.

Amorf Lovagok: Napséta Ring a Balaton, a szép Badacsony Nyári délben jó kalapom A Börzsöny, a Mátra buckalakó A Hortobágy egy teveitató Hűs a Tisza vize, zeng a Bakony A Vértes kedves, nem tagadom A Káli-medence fényre való A hó a Pilisben ágytakaró Nap járkál a földön körbe Mint egy őr a reflektor fénye Mindent ér, pásztáz egyre Bárhol vagy érezd magad megfigyelve Ring a Balaton, a szép Badacsony Nyári délben jó kalapom A Börzsöny, a Mátra buckalakó A Hortobágy egy teveitató Hűs a Tisza vize, zeng a Bakony A Vértes kedves, nem tagadom A Káli-medence fényre való A hó a Pilisben ágytakaró Állandó az őrjárat Nem alszik, mégsem fáradt Úton van, el nem téved Ha nem látja senki, akkor énekelget Rőt a galagonya, lángol a domb Virgonc szél fúj, pöndör a lomb Az őszi varázslat felkavaró A Kiskunság egy fügemagozó.

XXII. évfolyam 2. szám

Ágai Ágnes: Hajnalok (részlet) Hajnal. A város Alig heverte ki az éjszakát.

Párás nyirok ereszkedik, szitál, szemerkél, taknyolódik.

Szürke műanyag égbolt.

A Napot éjszaka leszedték, és eladták ócskavasnak.

Elkenődött felhők.

A csillagok már letűntek.

Nincs, aki sztárolja őket.

A hold is hazavackolt, bagóért nem melózik. Átható hétfőszag.

Nyikorgó, rozsdás beindulás.

Verebek géphangon csiripelnek.

Mobilodik. Az ember lép, rázódik, surrog és nyomakszik.

Előtte a nap. Mögötte a teg.

Felnéz az égre. Keresi a derengést Hajnalban valahol valaminek derengeni kell. Legalábbis.

Hajnal. Pitymallás.

Piros égalj. Szeles idő lesz.

Kikászálódás a dunnagomolyból.

Szemdörzsölés, pislantás, fogmosás, glu-glu, köpés.

Torokégető slukkok.

A kakas felveti taréját.

Kakaskodik. Ébresztőszolgálat.

A macska lábhoz púpozódik.

A kuvasz láncot csörget.

De mi mégis.

Bődülés, nyihogás, röfögés.

Orwell. Félrerúgott vödör.

Kinthagyott ruhák a kötélen.

Lyukas csatornából poshadt víz szivárog.

Az ágon rigó és szarka párbeszéd.

Jó reggelt, szomszéd!

Magának is!

33

KÖRET

FÉSZEK

Az emlékek ore Gyerekkori könyvélményeink mély nyomot hagynak bennünk. Így voltam a film alapjául szolgáló könyvvel, épp ezért nagy öröm volt Írta: Zsófi számomra, hogy megfilmesítik és már nagyon vártam a bemutatót. Ilyenkor félô, hogy nem azt kapja az ember, amit a könyvbôl megismert. A minimum az, hogy visszaadja azt az érzést, amit az olvasás során átéltünk anno. Örömmel tapasztaltam, hogy ez maximálisan sikerült az alkotóknak. A történet alapja egy fiktív jövô, amikor egy szer segítségével teljesen megszüntetik az emberekben az érzelmeket, mindenki egyenlô és senki nem emlékszi a múltra. A gyerekeket a születésük után dajkák nevelik, majd kiutalják ôket a családegységeikhez. Minden elôre eltervezve történik az életükben, még a hivatásukat is úgy rendelik ki nekik. A filmben Jonast (a fôszereplôt) a ceremónián kiválasztják az emlékek ôrének utódjául.

Innen indulnak a problémák. Amikor elkezdi átvenni az emlékeket az elôdjétôl, meglátja, hogy milyen sok jó és élvezetes dolog volt az életben, amiknek még csak a létezésérôl sem tudnak. Nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy miért csinálják ezt velük és keresi a megoldást, amivel visszahozhatja azt a sok jót az emberek életébe. •

Welcome to The Heist! Írta: Audrey

„Can we go back, this is the moment, tonight is the night, we fight ’till it’s over, so we put our hand up, like the ceiling can’t hold us!”

A Macklemore & Ryan Lewis formáció nevét hallva többünknek a bohókás, nagydumás amerikai szôke rapper jut eszünkbe, aki turkálós szôrmebundában razziázik a kis rollerével, azonban az igazi rajongók tudják, a zenéjük ennél jóval többrôl szól. A legfrissebb albumuk a The Heist címet viseli, mely 2012. október 9-én tárult a nagy nyilvánosság elé (mint a személyes kapcsolati státuszom is, ergo Boldog Évfordulót, Joe!), és olyan témákat feszeget, mint a férfi és nô közötti küzdelmek, a homoszexualitás, a pénz, hírnév és tündöklés, a sport, mégpedig egy kisgyermek küzdelmein keresztül bemutatva, aki nagy akar lenni. Mindezt szókimondóan, zseniális hangszereléssel és szövegekkel, mely oly monumentálissá teszi a zenéjét, hogy élmény hallgatni, átélni újra és újra.

Aktualitásként tennék egy kis kitérôt az idei Sziget fesztiválon megejtett ôrületes koncertre, melyhez hasonló élmény kevés adatik az ember életében. Aki fontolgatja, hogy részt vesz egy Macklemore & Ryan Lewis koncerten, ne habozzon! Garantáltan színvonalas, ôrülten nagy tombolásban lesz része! •

George R.R. Martin – Lázálom Bizonyára mindenki tudja már, ki az a George R. R. Martin. Ne aggódjatok, az öreg nem a következô „A tûz és jég dala” kötet helyett munkálkodott a LázálÍrta: meSuta mon – a mû 1982-ben látott napvilágot és sajnos túl kevesen ismerik. A könyv egy teljesen közhelyektôl mentes, izgalmas és lebilincselô vámpírregény, ami oda-vissza veri az összes többi történetet vérszopó barátainkról. A történet nem túl bonyolult, adott a Mississippi, egy álmodozó kapitány, egy gyönyörû hajó, és tucatnyi vámpír, akikkel nem tanácsos ujjat húzni, de azért váratlan húzásokkal is operál az azóta befutott szerzô. Ez az alkotás számomra nem a sztori, sokkal inkább a remek hangulat, az elegáns és mégis könnyed, eredeti stílusa miatt kötelezô olvasmány. Az éjjeli nép egy másik megközelítést kap, elfogadható magyarázatot kapunk arra, hogy miért is éri meg a vérszívóknak „vegetáriánusoknak” lenni, sôt, még új biológiát (belsô szerveket) is kapnak, megmagyarázva, mitôl is olyan tökéletesek, miért mûködnek máshogy, mint az átlagember. Akinek eddig csak az Alkonyat jutott eszébe a vámpír szó hallatán, az gyorsan bôvítse a könyvespolcát, aki pedig idegenkedett Stephanie Meyer stílusától, az most ne féljen, hôseink most nem csillognak!

•

34

XXII évfolyam 2. szám

KÖRET

FÉSZEK

John Sandford – Soha ne ölj A John Sandford krimik/thrillerek voltak az elsô olyan könyvek, amik nem kötelezô olvasmányként kerültek a kezembe. A sorozat elsô részét Írta: Donci a „Soha ne ölj”-t 1989-ben adták ki, én 2003-ban olvastam. Már akkoriban is igazi idôutazás volt, így utólag újraolvasva, pedig még inkább. Itt nincs okos telefon (még csak sima mobil sem), nincsenek számítógépes nyilvántartások, és a DNS és egyéb kis lenyomatok aprólékos elemzése is nagyon gyerekcipôben jár.

Fôhôsünk, Lucas Davenport, maga a megtestesült régi vágású, öntörvényû nyomozó. Kiterjedt információs hálózatot épített ki prostikból, stricikbôl, hajléktalanokból és ki tudja milyen alvilági söpredékbôl. Áthágja a neki nem tetszô szabályokat, nem fél megtenni, amit kell. Nehéz úgy bemutatni egy könyvet, hogy nem beszélünk kicsit a cselekményrôl, én mégis megpróbálom. Úgy gondolom, hogy megéri elolvasni és senkinek nem szeretném elrontani az élményét egy spoilerrel, mégis azt mondom, hogy a fôhôs egy kemény és élettel teli nyomozó, valamint „Veszett”, az ôrült, perverz ámde figyelemre méltóan intelligens sorozatgyilkos párharcát követhetjük végig a könyv elsô oldaltól az utolsóig. •

The Balkan Fanatik – Ölelj magadhoz Írta: Zorka

„Ha te tudnád, amit én, te is sírnál nem csak én, keservesebben, mint én…” Gondolom sokatok számára ismerôs az elôbbiekben olvasott népdal. Ám megnyugodhattok, mert amit most elárulok nem fog senkit megsiratni. Azt kell mondjam, a magyar népdalok ideje még nem járt le, legalább is, ha a Balkan Fanatik tálalja ôket. A srácok másképp adják elô a népies hangzásokat, összekeverve a zenei stílusokkal. Az elektro-ethno mûfajt képviselô Fonogram díjas zenekart 2002-ben alapította Yorgosz Tzortzoglu, a magyarországi folkrock meghatározó zenésze, valamint Lepés Gábor producer-hangmérnök. Számos siker után a rajongók szeme ismét felcsillanhatott, ugyanis 2011-ben adták ki negyedik albumukat „Ölelj magadhoz” címmel. A lemez robbanékony, energikus hangvételû, egy kicsit több magyar hangzással. Hogy mi a BF receptje e nagyszerû kis lemezhez? Végy néhány magyar népdalt, adj hozzá angolszász indie pop, ska és reggae elemeket, fûszerezd meg fúvósokkal, majd az egészet bolondítsd meg a legmenôbb elektronikus hangzással. Szerintem bevált! Amit kifejezetten ajánlok minden kedves Olvasónak, a „Ha te tudnád” címû nóta, mely egy kis rap-et is magába foglalva igazán kellemes alkotás. Fogyasszátok egészséggel!•

A hét pszichopata és a Si-cu Fogalmam sincs miért, de nagyon élveztem ezt a filmet, egyszerûen nem akartam, hogy vége legyen. Már az elejétôl kezdve magával ragadott az Írta: Donci igen különös hangulata, de nekem mégis megtetszett. Az alapötlet egyedi, nem egy sablon vígjátékot kaptunk, sôt abban se vagyok biztos, hogy szabad így neveznünk, mert megvan a sajátos, abszurd humora, de különbözik egy „tipikus” vígjátéktól. Mindenesetre a dialógusok remekek, tele vannak érdekes fordulatokkal, a színészek pedig nagyszerû alakítást produkálnak. Bár rengeteg, alapesetben egymással nehezen összeegyeztethetô dolog/esemény/karakter van a történetben, a cselekmény mégis viszonylag könnyen emészthetô. A film összességében, mozgalmas és eseménydús, egy pillanatra sem unatkoztam közben. Persze, nem mondom, hogy tökéletes alkotás, de szórakoztató volt és lekötötte a figyelmem. Ezt, sajnos egyre kevesebbszer tudom elmondani mostanában. Ennek ellenére nem ajánlanám mindenkinek.

Egyértelmû, hogy nem mindenkinek tetszik ez a fajta morbid humor, és ha valaki nehezen viseli az „elborult” dolgokat, akkor ezt a filmet sem fogja szeretni. •

XXII. évfolyam 2. szám

35

MOZAIK

FÉSZEK Pannon Filharmonikusok

„Zöld” buszra szállt a Zenekar Az evopro csoport meghívására a Pannon Filharmonikusok is részt vett a Modulo buszcsalád elektromos hajtású prototípusának próbaútján. A társulat 2014. szeptember 24-én a Kodály Központtól indulva tett egy tesztkört Pécs utcáin. Összeállította: Szatnik Szilvi

A pécsi Kodály Központ rezidens zenekaraként a zenekar évi 42 produkciót állít színpadra Pécsett, ezen felül több mint egy évtizede telt házzal futó koncertsorozatot tart fenn a Mûvészetek Palotájában Budapesten. Azonban a pécsi zenekar nem csak a megszokott mûvészeti tevékenységeket folytatja, mert igenis tudatában van a mûvészet és a népszerûség erejének. A Pannon Filharmonikusok, mint Pécs és az ország egyik vezetô mûvészeti intézmény társadalmi szemléletformáló szerepénél fogva rendkívül fontosnak tartja, hogy támogatásáról biztosítson olyan kezdeményezéseket, melyek környezettudatos személetmódjukkal a fenntartható élettér kialakítását segítik, így sokat tehetnek környezetünk megóvása érdekében.

A magyar mérnökök által tervezett, fejlesztett és gyártott MODULO buszcsalád elektromos hajtású prototípusa, a Medio Electric ultrakönnyû, kompozit szerkezetû, mintegy 57%-os magyar értékhányaddal rendelkezik. A null-emiszsziós autóbusz 8 m hosszú, 65 utas szállítására alkalmas.

Az együttes bízik abban, hogy a most kifejlesztett elektromos busz hozzájárulhat ahhoz, hogy Pécs is jelentôs lépése-

36

ket tehessen a zöld közösségi közlekedés felé, ezáltal városunk levegôje tisztábbá válhat, mindennapi környezetünk élhe tôbbé.

A zenekart szállító elektrobusz érintette Pécs forgalmasabb buszmegállóit, ahol a társulat zenével köszöntötte az utcán várakozó utazóközönséget.

A „zenebusz” külön kitérôt tett a pécsi Széchenyi térre, ahol a Pannon Filharmonikusok megint csak zenével üdvözölte a helyiekbôl és turistákból spontán szervezôdô közönségét. A fôtéren Mészáros Csaba, a buszt fejlesztô evopro csoport elnök-tulajdonosa köszöntötte a társulatot, és megjegyezte, a busz és a zenekar párosával Magyarország két büszkesége áll egymás mellett, és kivételes dolog a mûvészeteknek és a tudományoknak együtt örülni.

Szavait késôbb Bogányi Tibor ve zetô karmester azzal egészítette ki, hogy a két társaságban két dolog közös, mindketten innovatív munkát végeznek, és nemzetközi szinten is megmérettetnek.

Egy kicsit pedig a buszok fejlesztôjérôl is szólunk! A magyar tulajdonú, budapesti központú, 2001-ben alapított evopro group a térség meghatározó mérnökirodája. A több mint ezer mérnököt foglalkoztató cégcsoport Németországtól Törökországig rendelkezik tag-

vállalatokkal, továbbá számos régióban üzemeltet tel e p h e l y e ke t , projektirodákat. A cégek árbevétele döntô hányadban hozz á a d o t t értékû szolgáltatásból származik, mely együttesen meghaladja a 60 millió eurót. A szolgáltatási kör széles spektruma lefedi a villamos, gépészeti, vezérléstechnikai és informatikai területeket egyaránt. Az evopro csoport számára máskülönben nem újdonság a mûszaki tudományok és a mûvészet öszszekapcsolása. Irányítása alatt 2013 júniusában nyitotta meg kapuit a budapesti Zipernowsky Tudományok és Mûvészetek Háza, mely e két terület egymás mellett élését, valamint összetartozását hirdeti és erôsíti. A ház egymással párhuzamosan futó tudományos és mûvészeti tárlatok, programok megvalósulásának ad teret.

Az evopro csoport a szakértelemmel támogatott és anyagilag segített önszervezôdô kezdemé nyezé sekben látja a civil szféra pótolhatatlan szerepét, mivel az eltérô adottságok miatt nem létezhet intézményesített formában esélyegyenlôség. Társadalmi szerepvállalásuk fontos részének tekintetik olyan civil szervezetek támogatását, amelyek a kialakult esélyegyenlôtlenség megszûntetéséért és a társadalmi felzárkózásért tevékenykednek.

A gondolat szép, a kivitelezés pazar, a „zenebusz” ötlete hibátlan. Köszönjük Evopro csoport és Pannon Filmharmonikusok! •

XXII. évfolyam 2. szám

FÉSZEK

E-learning, MOOC,...:

MOZAIK

Quo vadis?

Mint az egyetemünkön informatikát oktató ember figyelmét nem kerülhette el a közelmúlt és napjaink új divatos irányzata, a MOOC. Amikor felajánlottam a Fészek Újságnak, hogy írok róla egy cikket, akkor naivan azt gondoltam, hogy elég lesz pár portált bemutatnom, esetleg egymással összehasonlítanom. Azonban eszembe jutottak a költő szavai: „Te jól tudod, a költő sose lódit: / az igazat mondd, ne csak a valódit” – így jobbnak láttam magáról a jelenségről írni, mint a részletekbe bocsátkozni. Írta: Horvát Ádám Béla A jelenségrôl röviden: több portál vállalja (Egyik ilyen a Coursera – ezt tekinthetjük az MOOC-k „piacvezetôjének”: www.coursera.org; edX: www.edx.com), hogy összegyûjt neves egyetemek (Columbia University, University of Peking, stb.) által felajánlott kurzusokat, és azokat ingyen vagy áron alul elérhetôvé teszi bárki számára (akinek van hozzáférése az internethez), az adott egyetemre történô beiratkozás kötelezettsége nélkül. A szolgáltatás elôdjének tekinthetjük, amikor több egyetem lehetôvé tette, hogy a korábban leadott tantárgyaik anyagait le lehessen tölteni – ilyen kezdeményezés többek között a világhírû MIT egyetem OpenCourseWare portálja. A dolog szépséghibája, hogy sokszor 5-7-10 évvel korábbi tantárgyaik anyagai érhetôek el, így ezek nem igazán frissek.

Az MOOC-k esetében más a helyzet. Itt a meghirdetett kurzusok ugyanazok, amelyeket a „valóságban” végeznek el a beiratkozott hallgatók. Amit ezek a képzések általában kínálnak: •Maguk az online kurzusok ingyenesek, viszont némi különdíj felszámítása mellett a tanfolyam sikeres elvégzésérôl hitelesített igazolást állítanak ki.

•Elérhetôvé teszik az elôadások anyagait, amik lehetnek azok diafóliái vagy az elôadásokról készült videofelvételek.

•A tananyagot elektronikus könyv formájában számos esetben rendelkezésre bocsátják, viszont több alkalommal ezt külön meg kell vásárolni.

•Az említett portálok több (5-8) tantárgyat „specializációba” csoportosítanak, így lehetôség van külön szakirányok elvégzésére.

•A meghirdetett kurzusok túlnyomó része (a cikk írásának pillanatában a Coursera portálon 747 tantárgyból 649, azaz szûk 90%-a) angol nyelvû, más nyelvek jelentôsen alulreprezentáltak. Magyar nyelven eddig a Miskolci Egyetem egyes fizikai tárgyai voltak felfedezhetôek.

Mindezek után adódik a kérdés, hogy érde-

XXII. évfolyam 2. szám

mes-e ezeket a kurzusokat elvégezni? A válasz „természetesen” igen, de mögötte közvetlen ott áll az a bizonyos „de”. A tantárgyak spektrumát átnézve kevés olyan van, amit klasszikusan alapozó tárgynak (ilyen a rendszeresen meghirdetett „Introduction to Marketing” és pár hasonló jellegû kurzus) lehet tekinteni. A felajánlott tárgyak nagy többsége feltételez korábbi ismereteket, tehát jobbára egy meglévô tudásanyaghoz illeszkedik, valóban értékes elemekkel egészítve azt ki. Azaz: még véletlenül se gondoljuk, hogy ezek a portálok helyettesíthetik a BA/MA képzést vagy annak akár egy részét, legyen szó nappali vagy levelezôs képzésrôl – sôt, egy-egy tantárgy esetében nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy Pécsett mélyebb tudásra lehet szert tenni.

A cikk megírásának pillanatában a Coursera adatait figyelembe véve 180 tárgy köthetô közvetlenül a PTE-KTK képzéséhez, és további 70100 olyan tantárgy van, amely hallgatóink oldaláról érdeklôdésre tarthat számot – ennek hátulütôirôl még szót ejtek.

Sok esetben lehetôséget ad az oktató videokonferencián való részvételére, de ez szerintem csak részlegesen pótolja azt a tutori vagy rendszeres konzultációs rendszert, amit a hazai felsôoktatási intézmények vagy akár a FernUni Hagen biztosít: itt egy hallgató nagyobb mértékben van magára utalva, mint más távoktatási formákban.

Még egyszer szeretném mondani: az ingyenesség látszat. Pontosabban fogalmazva, ha a hallgató hiteles, „önéletrajzban is megemlíthetô” igazolást szeretne, akkor azért 50-70 dollárt kell fizetnie. Ha ehhez – a sikeres vizsga érdekében – a tankönyvet is beszerzi, akkor az egy tárgy során felmerülô költsége elér-

heti a 30.000 forintot. Nem elijesztésnek szántam ezeket az adatokat, de fontosnak látom tisztázni a tényeket.

Ezek ellenére arra tudok ösztönözni mindenkit, hogy a tanulmányai alatt vágjon bátran bele, de ésszel, megfontolva. Azt gondolom, érdemes hozzászokni ehhez a tanulási formához, két ok miatt: számos vállalat a képzéseit jóval korábban e-learninges keretekbe ültette át (pl.: Oracle). Egyre inkább az a fô csapásirány látszik kibontakozni, hogy a cégek azokra a személyes jelenlétet is igénylô képzésekre/tréningekre küldik el munkatársaikat, ahol ez a személyes jelenlét megkerülhetetlen (pl.: személyiségfejlesztô tréningek). Ahol ez nem létfontosságú, ott az egyéni felkészülésre helyezik a hangsúlyt.

Jobb erre a fajta ismeretszerzésre minél elôbb felkészülni. Másrészt elterjedôben vannak azok az e-learning portálok (errôl egy másik cikkemben fogok írni), amelyek nagyon gyorsan bocsátanak rendelkezésre olyan tudást, amely – az informatikát alapul véve – a Magyarországon megjelent szakirodalomban sem mindig elérhetô.

Mindenkinek azt tudom ajánlani, hogy fôképp azokat a kurzusokat végezze, melyek hitelesített igazolást tudnak kiadni (a tárgyak bô fele ilyen), és a „szakirányokban” elvégezhetô kurzusoknak adjon lehetôleg prioritást (a tárgyak közel 5 %-a): szép dolog, hogy ilyen gazdag választék áll rendelkezésre, ám érdemes elkerülni az elaprózódást.

Nem szerencsés, ha sok olyan tárgyat veszünk fel, amelyek egymáshoz nem, vagy csak alig köthetôek, hiszen aki végignézi e tárgyakat, láthatja, hogy sok tantárgy önmagában áll, nem kapcsolódik más kurzusokhoz. Miután nem kevés energiát (pénzt, idôt) kell befektetni a sikeres elvégzéshez, arra kérek mindenkit, gondolja át, hogy mi fog számára a legtöbb megtérülést jelenteni. •

37

MOZAIK

FÉSZEK Kultúra felsőbb szinteken

Pannon Filharmonikusok Egyre többen ismerik el, hogy a zenekar munkájában olyan minőség és igényesség tükröződik, amely a világon bárhol megállja a helyét. Talán egy-egy alkoholmámoros, zsúfolt közgázszerdát lecserélhettek, hogy egy másfajta kultúrát igyatok magatokba. Nézzük, mit kínál idén a Pannon Filharmonikusok! Írta: Yevgeniya A zenekar 5. évadát kezdi meg a Kodály Központ falai között és 12. éve tart koncertsorozatot a budapesti Mûvészetek Palotájában. Két európai színvonalú koncertterem, két zeneértô közönség, két mûvészeti otthon, a benne foglalt lehetôségekben és a vele járó kötelezettségekben egymástól mégis lényegesen eltérô két alkotói közeg.

A tavalyi évadban a zenekar nyugat-európai turnéjának köszönhetôen Berlinben felkerült Pécs a földrész zenei térképére, a Pannon Filharmonikusok neve továbbá mostanra visszavonhatatlanul beégett a pécsi és a budapesti zeneértô közönség tudatába is.

A Kodály Központ öt évvel ezelôtt egy adott kulturális küldetéstudattal kezdte meg mûködését, mely a befogadó és a teremtô közeg, valamint a gazdasági környezet változása okán folyamatos újragondolást igényelt. Egyvalami mégis állandó, mégpedig az a kulturális érték, melyet a falai között elhivatottan dolgozó Pannon Filharmonikusok mûvészeti közössége ôriz és erôsít meg évrôl évre, újra és újra. A rezidens zenekari funkció, a nemzeti zenekari cím széleskörû mûvészeti kötelezettséggel jár, melyeket a zenekar felelôsen, magas színvonalon és Pécs kulturális rangjához méltóan teljesít.

Az idei évad bôvelkedik történelmi sorsfordulók évfordulóiban, tragédiákra emlékezünk, úgy az I. világháború 100 évvel ezelôtti kitörésére. Novemberi hangversenyével a társulat Radnóti Miklós költônk emléke elôtt hajt fejet. Vajda János kortárs komponista Á la recherche… címû zenemûvét a zenekar felkérésére, kifejezetten ez alkalomra komponálta.

38

Az emlékhangversenyen továbbá elhangzik Nádor Mihály, szintén a holokauszt áldozatául esett zeneszerzô egészen kivételes, máig ismeretlen, Csajkovszkijt idézô Hegedûversenye is. A koncert szólistája Kelemen Barnabás lesz, akit a zenekar idei évadának rezidens szólistájaként köszönthet a pécsi és budapesti publikum. A világhírû hegedûmûvészt elsô alkalommal október közepén hallhatja a pécsi közönség a Kelemen Kvartett koncertjén. A vonósnégyes elôadása része annak az országos hangversenysorozatnak, mely az országszerte drasztikusan népszerûségét vesztô kamaraprodukciók színpadra állítását és a mûfaj koncertjei iránti érdeklôdést kívánja ösztönözni.

A visszatérôk éve is az idei. Új partnerei között köszöntheti ugyanis az együttes a tavalyi sztárszólistáit. Andrej Gavrilov zongorajátéka az oroszos Párizst hozza el Pécsre, a fiatal Kirill Troussov finom eleganciája a közönség fiatal hölgytagjainak, páratlan hegedûszólója pedig az uraknak jelent garanciát a maradandó koncertélményre. Visszatér Miklósa Erika operadíva is, aki hat Strauss-dalnak lesz párja egyetlen nôként. A karmesteri pulpitusra pedig az idei évadban is felállnak majd a zenekar már jól ismert vendégkarmesterei, köztük Kocsis Zoltán, Howard Williams, Christian Schumann és Cristian Mandeal.

Az évad egyik különlegessége, hogy kivételes tehetségû, többgenerációs zenészdinasz-

tiák együttélésének és mûvészetük összeérésének lehet tanúja a Pannon Filharmonikusok közönsége.

Kocsis Zoltán februárban Liszt Esz-dúr zongoraversenyében 19 éves fiát, Kocsis Krisztiánt dirigálja.

Karácsonykor pedig kislánya, Kocsis Viktória ihlette Kiskarácsony, nagykarácsony címû saját kompozícióját interpretálja Pécsett. A 2014/15-ös évadban a Bogányi fivérek is bemutatkoznak.

Bogányi Gergely áprilisban Dubrovay László III. zongoraversenyét játssza, Bogányi Bence fagottmûvész pedig Henri Tomasi fagottversenyében hallható szólójátékával adja tanúbizonyságát az öröklôdô tehetség páratlan ajándékának.

Noha a zenekar nem fogadja társmûvészetévé a gasztronómiát, az idei évad zenei palettája mégis joggal kínálja fel a fogalmi összefonódást. A hangversenyek mûfajilag gazdag zenei világa a klasszikus ínyencségekbôl és a kortárs falatokból egyaránt merít. Az együttes a Pécsi Kodály Központ rezidens zenekaraként 4 felnôtteknek szóló sorozattal, a már megszokott ifjúsági és gyerekprogramokkal, egy példaértékû esélyegyenlôségi koncertsorral és számos egyedi hangversennyel várja az érdeklôdôket. A városban élô külföldi egyetemistákat például idegen nyelvû, éjszakai komolyzenei programmal várja a Pannon Filharmonikusok.

Izgalmas zongoraés különleges hegedûversenyek, egy csipet kelet, egy leheletnyi nyugat, rendkívüli tehetségû zenészdinasztiák kölcsönös inspirációja és páratlan énekhangok fûszerezik gazdagon az idei pécsi évadot. •

XXII. évfolyam 2. szám

MOZAIK

FÉSZEK Entrepreneurship Club of Pécs

Sounds like Pécs

Az Entrepreneurship Club of Pécs az ország első egyetemi hallgatók által alapított interdiszciplináris vállalkozói klubja. Olyan közösséget építenek, amelyben tehetséges fiatalok sikeres vállalkozóvá válhatnak és kreatívan gondolkozó, vállalkozói mentalitású közegben tanulhatnak és dolgozhatnak együtt. Írta: Szatnik Szilvi és Komlósi Kristóf Céljuk, hogy az eseményeiken szerzett tudást felhasználva támogassák a magyar entrepreneur és startup kultúrát, minél több sikeres projekt és vállalkozás létrehozásával. A röviden csak EC-nek emlegetett fiatal csapat legfontosabb tevékenysége a közös tanulás és a motiváló közeg megteremtése, amelynek egyik alappillére a SELF-MADE c. elôadássorozat. Ennek célja a vállalkozói mentalitás átadása híresebb, önerôbôl nagy sikereket elért magyar személyek megszólaltatása révén. Az elsô blokk témája elôször számomra meglepô volt, de késôbb érthetô; a zene volt.

Ennek keretében és ezt a témát feldolgozva töltöttünk egy estét a méltán népszerû Trafikban, ami alkalmával a „Sounds like Pécs”-re keresztelt esemény megrendezésre került az ifjú vállalkozójelöltek által. Az EC-s fiúk egy szokatlan párhuzamra hívták fel a figyelmet, mivel elsô eseményük alkalmával a zene és a vállalkozói élet közös vonásait mutatták be neves pécsi elôadók szócsövén keresztül. Az alkalomra teljesen ingyenes volt a belépés, és még a jó hangulat is garantálva volt.

A meghívott elôadók röviden elmesélték, hogyan indultak el a saját zenei pályájukon és miként jutottak el oda, ahol most tartanak.

Elôször a 30Y frontembere, Beck Zoli ismertette kezdeti botladozásaikat, majd a profizmusra hajazó lépéseiket. Ôt követte a pécsi egyetemistából pofátlanul népszerû utcai zenésszé avanzsált Járai Márk. A szervezôk odafigyeltek arra is, hogy a zeneipar minden zugát feltérképezzék, így a fény- és hangtechnikával foglalkozó Global DJ Shop nevû cég fejét is bevonták az elôadók sorába. Végül pedig a legnépszerûbb arcokat kérdezték meg, köztük

XXII. évfolyam 2. szám

Halott Pénz-t, alias Prifer Barnabást és a lánysikolyokat kiváltó Punnany Massif menedzserét, Soltész Pétert. Utoljára a Közgázszerdák koronázatlan királya, az általunk csak Portugálnak hívott Szabó Ádám mesélt a zenei vállalkozásáról és annak buktatóiról.

Az elôadások utáni kis szünetet követôen lehetôség nyílt a panelbeszélgetések során külön-külön is kérdezni az elôadóktól. A közönség kérdéseire szabadon válaszoltak a meghívottak az ôket ért behatásokról és saját tapasztalataikról.

Az este kései órájában a színpadot, a fényeket és a hangosítást átengedték a meghívott vállalkozók „termékeinek”, a zenéé és a zenélésé lett a fôszerep.

Az este zárásaképp DJ Portugal csapott a húrok közé, és pörgette fel a közönséget.

Az EC elsô egész estés programja nagyszerû hangulatban telt, sok újat hallottunk magunk is. Köszönjük a lehetôséget, találkozunk a legközelebbi programon.

Ezeknek listáját megtaláljátok lejjebb!

További információért klikk: www.ecpecs.com https://www.facebook.com/ecpecs Jelentkezz az EC of Pécs-be CV-vel és motivációs levéllel az info@ecpecs.com-on!

Ha tetszett az eseményünk, like-old a facebook oldalunk, hogy folyamatosan értesülhess a programjainkról! Várunk szeretettel eseményeinkre! •

ENTREPRENEURSHIP CLUB OF PÉCS PROGRAMTERV 10.09. 18:00 PTE-KTK STARTUP INSIGHTS

Gyere el és pillants bele egy startup mûködésébe! Különbözõ cégektõl érkezõ elõadóink bevezetnek a modern vállalkozások világába. Az esemény célja a vállalkozói mentalitás és az innováció népszerûsítése, elsõsorban a PTE hallgatói között. Különbözõ szemszögekbõl mutatja be a kezdõ vállalkozók számára adott lehetõségeket. A rendezvényen olyan elõadók szólalnak meg, akik adott szakterületeken kimagasló tudományos és/vagy üzleti eredményükkel hozzájárultak az ágazatuk sikereihez.

10.22. és 11.25.

E-CORNER

Jelentkezz az EC of Pécs-be, hogy részt vehess zárt elõadássorozatunkon, amelyen elsajátíthatod a modern vállalkozásindítási és –fejlesztési metodikákat! Közös problémamegoldással egybekötött know-how jellegû, meghatározott témájú elõadások, amelyek során az elõadó vállalkozóval személyes beszélgetésre is lehetõsége nyílik a részvevõknek.

11.12. POTE AULA MEDICAL ENTREPRENEUR & INNOVATOR DAY

Érdekel a modern egészségügy? Az orvos- és gyógyszerésztudományban mûködõ startup cégeket képviselõ elõadóink bemutatják Neked az ezen a területen vállalkozók lehetõségeit!

39

MOZAIK

FÉSZEK Youtube sikerek

TuBe or not TuBe? Mindenki tudja, hogy mi az a Youtube. Napi szinten ráklikkelünk, megnézzük az éppen aktuális cicás videót, meghallgatjuk az új Niki Minázs számot, megnézzük, hogyan is kell tükörtojást csinálni és néha még egy-egy hasznos, oktató jellegű kisfilmre is rátalálunk. Van még valami? Írta: Laresz A 2006 óta a Google tulajdonában levô videó megosztó portál egyre nagyobb reflektorfényt kap, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a nemrégiben befejezôdött „Ki Mit Tube” tehetségkutató verseny. Jogosan feltételezhetjük, hogy ha valamit hirtelen felkap az itthoni média, akkor az tôlünk nyugatra már egy jó pár éve befutott dolog lehet, és jelen esetben is tökéletesen igazunk lenne.

Hallottátok-e valaha azt a nevet, hogy PewDiePie? A svéd származású 24 éves Felix Kjellberg talán az egyik leghíresebb hivatásos „youtuber”, éves keresete meghaladja a 4 millió (!) dollárt. Videói leginkább úgynevezett „gameplay”-ek, ahol különbözô számítógépes játékokkal játszik és közben reagál rájuk. Idén nyáron még a Wall Street Journal online kiadásában is foglalkoztak vele. Félelmetesen nagy hatással van a videójáték iparra, az Electronic Arts például rajongói hatásra kénytelen volt egy 2010-ben megjelent, amúgy kifejezetten sok hibával rendelkezô játékot újra elkezdeni gyártani, mert miután PewDiePie játszott vele, annyian meg akarták venni. A rajongói által csak „Pewds”nak becézett Felix 2010- ben hozta létre Youtube csatornáját, és 2012-ben érte el az 1 millió feliratkozót.

Jelen pillanatban ez a szám közel 31 millió.

Gondoljatok csak bele, Magyarország népességének több mint háromszorosát köti össze az a tény, hogy tudják, ki az a PewDiePie. Ha már úgy is a közgázon tanulunk, engedjétek meg, hogy még egy-két számadatot felsoroljak. Napi átlagban két videót tölt fel,

40

amelyek jellemzôen 24 órán belül elérik az 1-2 milliós megtekintést. Jelen cikk írásakor összesen 1998 videó található a csatornáján, amelyeknek összevont nézettsége meghaladja a 6 milliárdot!

Több százezer hasonló csatornát találhatunk a Youtube-on, vajon miért pont Felixnek sikerült ennyire befutnia? Elôször is ott van az a tény, hogy svéd származásának köszönhetôen szôke, kék szemû, kifejezetten jóképû srác. Emellett kreatív, szórakoztató és egyszerûen jópofa. Véleményem szerint azonban a legnagyobb faktor, hogy jókor volt jó helyen és hatalmas szerencséje volt.

A skandináv barangolás után nézzünk egy kicsit ténylegesen nyugatra, mi a helyzet az Egyesült Államokban? „Gameplay”-ekbôl itt sincs hiány, de emellett rengeteg féle egyéb csatornával

is találkozhatunk. Vannak, akik énekelnek, animációkat készítenek, smink tanácsokat adnak, átveréseket csinálnak, fôznek és sorolhatnám napestig. Mindegyik kategóriában megvan az az egy-két személy, akik a maguk pár milliós követôi

bázisával a legsikeresebbnek mondhatóak.

A legérdekesebb talán a „vloggerek” világa. A fô profiljuk gyakorlatilag annyiból áll, hogy napi (néha heti) szinten feltöltenek egy videót, beszámolva arról, hogy éppen mi történt velük. Gyakorlatilag az adott személy naplójába nyersz betekintést audió-vizuális formában, és az emberek RAJONGANAK értük. 2010 óta kerül megrendezésre minden évben az úgynevezett VidCon, ahol a „nézôk” személyesen is találkozhatnak kedvenceikkel. Az idei évben már 18 ezren vettek részt. Én idén kezdtem azt észrevenni, hogy tényleg mekkora dologgá kezdi kinôni magát ez a jelenség. Februárban Barack Obama meginvitált a Fehérházba egy csapat népszerû Youtube sztárt, ahol egy kerekasztal beszélgetés keretein belül cseréltek véleményt az ország jelenlegi problémáiról, és arról, hogy miként lehetne felhívni a mostani fiatalság figyelmét ezek fontosságaira. Szeptember elején pedig Michelle Obama volt a vendégszereplô a nyíltan meleg Tyler Oakley egyik videójában, ahol az oktatás fontosságáról beszélgettek. Összefoglalva azt mondanám, hogy figyeljünk oda a Youtube-ra, mert a szórakoztatás legújabb formája lehet, és pár éven belül a hagyományos televíziózás méltó konkurensévé válhat.•

XXII. évfolyam 2. szám

MOZAIK

FÉSZEK

Keresztrejtvény

1. Ezen folyamatról, és annak elônyeirôl olvashattál a Szellem rovatban.

2. Ezen eseményre vár mindenkit a Tehetségért Mozgalom, amelyet a 11. oldalon láthattok.

3. 1945-ben Arthur C. Clarke angol író volt az elsô, aki felvetette az ilyen mesterséges távközlési tárgyak indítását, amely akkor még nem valósult meg, de ma már több ezer van belôlük.

4. Ezen a hangszeren is tud játszani az októberi Hónap hallgatója.

5. Kína egy ilyen-mentes várost épített, ami 80 ezer lakost képes befogadni. A projektet arra tervezték, hogy csökkentsék a hulladékot, energiafelhasználást és megôrizzék a vadvilágot.

6. Ennek a … Pályakövetô Rendszernek az az alapvetô célja, hogy megismerjék a végzett hallgatók véleményét, tapasztalatait és motivációit.

7. Kifejezésekbôl és ezekbôl egészen másikat használnak a japánok, attól függôen, hogy a beszélgetôpartner idôsebb személy vagy munkahelyi elöljáró, és megint másikat közeli baráttal vagy egy gyerekkel társalogva, figyelembe véve, hogy milyen viszonyban állnak egymással a beszélgetésben résztvevôk.

8. A magyarok egyik legfontosabb költeménye, amely 1823. január 22.-én vált teljessé.

9. San Francisco városában átalakítottak egy régi ilyen jármûvet mozgó tusoló állomásnak a hajléktalanok részére 10. A Jakutföldön, Oroszország ezen tájának észak-nyugati részén találjuk Ojmjakon városát, ahol 1926-ban egyszer mínusz 71°-C-ot mértek. Ilyen extrém hideg azóta nem fordult elô a 750 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedô fennsíkon,de az ott élôknek a mínusz 30, 40, 50°C meg sem kottyan.

10.

11. Itt kevesebben élnek, mint Magyarországon, és a szemét 80-90%-át újrahasznosítják.

12. Az arab országokban, ha egy vendég ilyet tesz egy tárgyal, a tulajdonosnak fel kell azt ajánlania a vendégnek.

2.

11.

1.

3.

12.

4.

5.

6.

9.

7.

8.

Készítette: Kerekes Ramóna Grafika: Szatnik Szilvi

XXII. XXII.évfolyam évfolyam2.

2.szám szám

41

MOZAIK

FÉSZEK

Sz@rpoén Bt.

A nagy sikerre való tekintettel

A Sz@rpoén Bt. kültagokat keres! Szívesen belépnél? Küldj nekünk egy olyan (sz@r!)poént, amit saját magad találtál ki, és a kültaggá avatás tiszteletére itt olvashatod viszont pályamûvedet!

Sz@rpoén Bt. - Az igényes szellemi termék pártolója. (olvasoi@feszek.pte.hu)

- Mit használ Szabó Magda, ha meghúzza a lábát?

- Abi gélt.. „Azért a hátsó sorokban mégse csókolózzunk, mert gáz! Fiúk ne nézzetek már ennyire kétségbeesetten egymásra!”

– Dr. Kehl Dániel –

Két indián beszélget egy kiszáradt folyó partján.

- Te, hogy került ide ez a sok kő?

- A folyó hordta ide.

- De hol van a folyó?

- Elment kőért..

Házas?

- Nem. - Neme?

- De nem ám!!

- Földhöz tudsz vágni egy tojást, úgy, hogy az összetörjön?

Lehetetlen, ugyanis a Föld nagyon kemény.

„Nem vagyok hajlandó a korrupcióra.

Olyan vagyok, mint Hófehérke, alapból szűz, de van hét pici lyuk a szűzhártyámon!"

– Dr. Kornai Gábor–

- Drágám mondj már valamit, amitől újra nőnek érezhetem magam!

- Hát elég szarul vezetsz!

Kétféle ember létezik: az egyik, aki meghív egy sörre, a másiknak meg a jó édesanyját!

A fű zöld, a csirkék.

A sápadtarcúak táborában két katona őrködik.

- Te, jönnek, az indiánok!

- Barátok vagy ellenségek?!

- Barátok, Te hülye, hisz együtt jönnek...

Azért csendes a mező, mert pitypang.

42

„Ismeritek a viccemet, hogy két hangya megy a sivatagban és mennek, mennek, már majdnem éhen halnak, mikor szomjan halnak.

– Dr. Barancsuk János –

Az asztalosműhelyben csak úgy repkednek a szálkás legyek...

XXII. évfolyam 2. szám