Cseri Kálmán: Bibliai alapfogalmak by Harmat kiadó

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 2

2024. 01. 16. 13:54:42

CSERI KÁLMÁN

Bibliai alapfogalmak

HARMAT Budapest, 2024

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 3

2024. 01. 16. 13:54:42

megjelent kötet szerkesztett változata. Szerkesztette: Gér-Bódiss Tímea ISBN 978-963-288-808-8 Kérjük, hogy a szerző jogait tiszteletben

tartva a könyvet ne másolja, és a mű felhasználásához kérje a kiadó engedélyét.

Ha másképp nem jeleztük, a bibliai idézeteket a Magyar Bibliatársulat revideált új fordítású Bibliájából vettük (RÚF, 2014).

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 4

2024. 01. 16. 13:54:42

Tartalom Előszó • 7

1. Kicsoda Isten? • 9

2. Kicsoda az ember? • 25 3. Mi a bűn? • 39

4. Kicsoda Jézus Krisztus? • 55 5. A szövetség • 71

6. Az új szövetség • 89

7. Az újjászületés • 105 8. A kegyelem • 121 9. A hit • 137

10. Hogyan lehet az enyém a hit? • 151 11. Menny és pokol • 169 12. A sátán • 187

13. Az utolsó idők • 205

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 5

2024. 01. 16. 13:54:42

Előszó

Beszélgetések alkalmával gyakran kiderül, hogy mennyire mást értünk egy-egy bibliai alapfogalmon, vagy milyen sokan egyáltalán nem értik egyes fontos bibliai kifejezések eredeti jelentését. Mit jelent például a hit, a bűn, a menny és a pokol – a Szentírás szerint? Kicsoda tulajdonképpen Isten, az ember, és kicsoda a sátán? Ezért gondoltunk arra, hogy mintegy bibliaiskola-szerűen vegyünk sorra néhány ilyen gyakran használt fogalmat, és vizsgáljuk meg, mit tanít ezekről Isten Igéje. Így jött létre ez az igehirdetés-sorozat, amely csütörtök esti istentiszteleteken hangzott el a pasaréti református gyülekezetben 20 évvel ezelőtt. Tegye Isten hasznossá ezt a könyvecskét, hogy segítsen az ő igaz Igéjének jobb megértésében, és így is szolgálja az ő dicsőségét! Budapest, 2004. reformáció hava Cseri Kálmán 7

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 7

2024. 01. 16. 13:54:42

1. Kicsoda Isten?

„1 Mózes pedig apósának, Jetrónak, Midján papjának a juhait legeltette. Egyszer a juhokat a pusztán túlra terelte, és eljutott az Isten hegyéhez, a Hórebhez. 2 Ott megjelent neki az Úr angyala tűz lángjában egy csipkebokor közepéből. Látta ugyanis, hogy a csipkebokor tűzben ég, de mégsem ég el a csipkebokor. 3 Akkor Mózes ezt mondta magában: Odamegyek, és megnézem ezt a nagy csodát: miért nem ég el a csipkebokor? 4 Amikor az Úr látta, hogy odamegy megnézni, megszólította őt Isten a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: Mózes! Mózes! Ő pedig így felelt: Itt vagyok! 5 Isten ekkor azt mondta: Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állsz! 6 Majd ezt mondta: Én vagyok atyádnak Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene. Ekkor Mózes eltakarta az arcát, mert félt rátekinteni az Istenre. 7 Az Úr pedig azt mondta: Megláttam népem nyomorúságát Egyiptomban, és meghallottam segélykiáltásukat a sanyargatók miatt, mert ismerem fájdalmukat. 8 El is megyek, hogy kimentsem őket 9

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 9

2024. 01. 16. 13:54:42

Egyiptom kezéből, és elvigyem őket arról a földről egy jó és tágas földre, tejjel és mézzel folyó földre: a kánaáni, a hettita, az emóri, a perizzi, a hivvi és a jebúszi nép helyére. 9 Bizony, eljutott hozzám Izráel fiainak segélykiáltása; látom is, hogy mennyire sanyargatják őket az egyiptomiak. 10 Most azért menj! Elküldelek téged a fáraóhoz: vezesd ki népemet, Izráel fiait Egyiptomból! 11 Mózes azonban ezt felelte erre az Istennek: Ki vagyok én, hogy elmenjek a fáraóhoz, és kivezessem Egyiptomból Izráel fiait? 12 De Isten azt mondta: Bizony, én veled leszek! Ez lesz annak a jele, hogy én küldelek: Amikor kivezetted a népet Egyiptomból, ennél a hegynél fogjátok áldozattal szolgálni az Istent. 13 De Mózes azt felelte Istennek: Ha majd elmegyek Izráel fiaihoz, és azt mondom nekik: atyáitok Istene küldött engem hozzátok, és ők megkérdezik tőlem, hogy mi a neve, akkor mit mondjak nekik? 14 Isten ezt felelte Mózesnek: Vagyok, aki vagyok. Majd azt mondta: Így szólj Izráel fiaihoz: A »Vagyok« küldött engem hozzátok. 15 Még ezt is mondta Isten Mózesnek: Így szólj Izráel fiaihoz: Az Úr, atyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene küldött engem hozzátok. Ez az én nevem mindörökre, így szólítsatok engem nemzedékről nemzedékre!” (2Mózes 3,1–15) Kicsoda Isten? Ez annyira alapvető kérdés, hogy sokak szerint felesleges erről beszélni. Azt hiszem, van valami igazság abban, amit az egyik modern teológus így ír: „Amennyire természetes volt a régi idők emberének, hogy van Isten, annyira természetes ma sokaknak, hogy nincs.” (Erich Fromm: A szeretet művészete) Éppen ezért 10

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 10

2024. 01. 16. 13:54:42

fontos tudnunk, hogy Isten maga mit mond önmagáról, a Szentírás mit mond Istenről.

Isten léte

A Szentírás egyetlen szóval sem bizonygatja azt, hogy van Isten, hanem egyszerűen beszél Isten tetteiről és arról, hogy mi a terve velünk. A bibliai kijelentés tehát nem ott kezdődik, hogy igenis van Isten, ezt innen meg innen tudhatjuk, hanem mindjárt azzal kezdődik, hogy kezdetben teremtette Isten a világmindenséget, majd folytatódik azzal, hogy minket mindannyiunkat ő gondolt el és ő teremtett. Ha figyelünk rá és érdekel minket, megtudhatjuk, hogy mi a terve velünk. Az istenbizonyítékok nem jellemzők a Szentírásra. Isten létét sem bebizonyítani, sem megcáfolni nem lehet senkinek. Isten tetteiről értesülhetünk. Amikor pedig valaki találkozik az élő Istennel, belső szükségét érzi annak, hogy ő is elmondja, mit tett érte az Úr, és hogy megossza másokkal: „Isten téged is szeret!” Akkor is, ha te még ott tartasz, hogy van vagy nincs. Isten szeret téged, és terve van veled, de ezt a tervét nem tudhatod meg addig, amíg süket vagy ennek a meghallására, amíg elválasztanak tőle a bűneid. Ezt az akadályt pedig Jézus Krisztus már elvette az útból. Aki ezt kipróbálja, aki egy pici bizalmat előlegez annak az Istennek, akiről még azt sem hiszi bizonyosan, hogy van-e, annak a pici bizalmára is hatalmasan válaszol az Úr, majd az ilyen ember elkezd beszélni Isten tetteiről másoknak, és ez így megy tovább a bizonyságtételek láncolatán át. 11

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 11

2024. 01. 16. 13:54:42

Nagyszerű dolog, hogy ma is úgy találkozhatunk Istennel, mint ahogy Mózes ott a pusztában. Neki nem bizonyította be senki, hogy van Isten, hanem amikor a nevén szólította őt az Úr, feladatot adott neki, és Mózes, mint egy ablakon át, azon a csipkebokron és ezen a párbeszéden keresztül beláthatott Isten titkába, egészen bizonyos volt abban, hogy kicsoda Isten. Ő sem azzal foglalkozott, hogy van-e vagy nincs, hanem azzal, hogy vele lesz-e vagy sem. Mert ez a Biblia alapkérdése. Nem az, hogy van-e Isten, hanem az, hogy Isten jelen van, és te, ember, az Isten jelenlétébe kívánkozol-e és ott élsz-e, vagy pedig tőle valahol távol, neki hátat fordítva, mert az utóbbi esetben nyilván az lehet a benyomásod, hogy ő nincs. Nagyon nehéz lefordítani azt a mondatot, amit a fejezet elején idézett igeszakasz 14. versében olvashatunk. Mózes ekkorra már megbarátkozott azzal, hogy elvállalja a rábízott nehéz küldetést, bár még ezután is tiltakozik. Mentőötletként jut eszébe, hogy: „Uram, én nem tudok beszélni, és a fáraónak beszélni kell. Küldj valaki mást ebbe a nehéz munkába!” De aztán elvállalja és megkérdezi Istent: „Ha majd elmegyek Izráel fiaihoz, és azt mondom nekik: atyáitok Istene küldött engem hozzátok, és ők megkérdezik tőlem, hogy mi a neve, akkor mit mondjak nekik?” (13. vers) Erre Isten azt mondja: „Vagyok, aki vagyok.” (14. vers) Azért nehéz ezt a mondatot pontosan lefordítani az eredeti szövegből, mert ebben az esetben az igének a jelen idejű és jövő idejű alakja között formailag nincs különbség. Tehát nyugodtan lehetne úgy is fordítani: Leszek, aki leszek. Vagy ha 12

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 12

2024. 01. 16. 13:54:42

valaki variálni akarja, úgy is: Vagyok, aki leszek, vagy: Leszek, aki vagyok. Egy zsidó teológus, Martin Buber, aki az eredeti nyelvnek még a szellemiségét is nagyon ismerte, azt mondta, hogy ő így fordítaná le ezt a nehéz mondatot: Ott leszek, ahol ott leszek. Isten ezzel nem a maga létéről beszél itt Mózesnek, hanem ígéretet tesz annak az embernek, aki még vajmi kevéssé ismeri őt, de a küldetését már most kész elfogadni tőle, és elindulni azon az úton, amelyiken ez az Isten indítja most el őt. Mózesnek Isten arról beszél, hogy nem lesz egyedül, ezt mondja: „Ott leszek, ahol ott leszek.” Ha valaki ismeri a héber nyelv szellemiségét, és tanulmányozza ezeknek a szavaknak a mélyebb jelentését, megérti, hogy ezzel a mondattal Isten azt ígéri, Mózes őrá mindig számíthat. Azt mindig észre fogja venni, hogy ő ott van-e vagy nincs, és amíg Mózes ezen az úton jár, addig mindig Isten jelenlétében fog maradni. Isten őt soha nem fogja cserben hagyni, soha nem fog tréfálni vele, hogy eltűnik egy pillanatra, hogy megijessze a szolgáját, ilyet Isten nem tesz. Soha nem fog másként mutatkozni, mint ahogy megismertette magát, és hatalmas jelenlétét a benne hívők és az ellenségei egyaránt érzékelni fogják, sőt a benne hívők feltétlenül tapasztalni is fogják. „Ott leszek, ahol ott leszek.” A nevét Isten nem mondja ki, mert a korabeli gondolkodás szerint ezzel kiszolgáltatná magát a kérdezőnek. Ő mindörökké az örök titok, a megfoghatatlan marad. Az ember nem uralkodhat Istenen. A bálványain, amiket magának gyárt, azokon uralkodhat, éppen ezért is készíti őket, de az egy igaz, élő Istenen nem. A nevét 13

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 13

2024. 01. 16. 13:54:42

tehát Mózes nem tudja meg, de valami ennél fontosabbat igen. Kap egy ígéretet, azt, hogy mindörökké Isten jelenlétében fog élni, amíg neki engedelmeskedik. Isten körülveszi őt oltalmával, mint egy védőburokkal. Nem ad meg neki mindent, amit csak Mózes megálmodott, mégis mindent meg fog kapni, ami a küldetéséhez kell. Isten jelenlétében járhat ezentúl mindörökké, nemcsak a földi élet határáig, hanem azután is. „Ehje aser ehje.” Isten nem a létét bizonyítja ezzel a mondattal, hanem a jelenlétéről biztosítja azt, akinek feladatot ad, és aki kész neki engedelmeskedni. Nekünk sem Isten létét kell bizonyítanunk, hanem úgy kell élnünk, hogy túlmutassunk magunkon, hogy látszódjon rajtunk, hogy mi szakadatlanul Isten jelenlétében élünk, hogy szentsége áthat minket, megtisztít és egészen mássá formál, mint amilyenek voltunk, s mint akik lennénk nélküle. Felragyog rajtunk valami az ő dicsőségéből, megjelenik bennünk valami, ami egészen más, mint az ember Isten nélkül, mint ez a világ a bűnben, valaki, aki egészen más, valami, ami Isten specifikumából való. Megjelenik bennünk Krisztus, aki „a láthatatlan Isten képe” (Kolossé 1,15), akiben „benne lakik az istenség egész teljessége testileg” (Kolossé 2,9), és aki ezt a parancsot adta a benne hívőknek: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek.” (János 15,4) Ez a mi dolgunk, hogy elhiggye ez a világ, hogy kicsoda Isten. Nem is azt, hogy van Isten, hanem hogy elhiggye és megismerje, hogy kicsoda Isten. Akik olvasták Robinson történetét, azok biztosan emlékeznek rá, hogy a címszereplő hajótörött mennyire 14

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 14

2024. 01. 16. 13:54:42

megdöbben, amikor a lakatlannak vélt szigeten, amit elindult felkutatni, egy lábnyomot lát. Tökéletes emberi lábnyomot. „Ki van itt még rajtam kívül? Vagy ki volt itt még? Mit jelent ez?” Teljesen elbizonytalanodik. Egy lábnyom, amiből biztosra lehet venni, hogy itt valamikor ember járt. Ezt az embert még nem látta, nem tudja, hogy milyen volt, mikor volt ott, de a lábnyoma árulkodik róla. Pál apostol részletesen kitér rá a Rómaiakhoz írt levél elején, hogy még a nem hívő ember is felismerheti Isten lábnyomait ebben a világban. Azt írja, hogy Isten a teremtés rendjében és csendjében a maga lábnyomát itt hagyta ezen a földön. „…ami megismerhető Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Láthatatlan valóját, azaz örök hatalmát és istenségét meglátja alkotásain az értelem a világ teremtésétől fogva. Ezért nincs mentségük…” (Róma 1,19–20) Ezt írja azokról, akik tagadják Isten létét, s maguk csinálnak isteneket, bálványokat. Azt mondja, hogy Isten lábnyomaiból következtetni lehet az ő létére. De ezzel nem foglalkozik túl sokat a Szentírás, sokkal inkább azzal foglalkozik, hogyan lehet találkozni Istennel, és hogyan lehet megismerni őt. Nem kezdem most sorolni azt, amit kötetekre rúgó irodalomban olvashatunk, hogy milyen csodálatos rendezettség van ebben a világban, és ezt sehogy másként nem lehet magyarázni, csak úgy, hogy valaki elrendezte mindazt, ami itt rendezetten működik. Ha egy dömperről leöntik a téglát, az nem áll össze azonnal házzá, még egy kutyaól sem jön létre csak úgy magától, csak akkor, ha valaki valamilyen tervet készít, és úgy rakja 15

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 15

2024. 01. 16. 13:54:42

sorra rendbe azokat a téglákat. Ez a világ sem jöhetett létre így magától, ez ma már nyilvánvaló a legtöbbek számára. Valakinek el kellett rendeznie, és minket is valakinek így meg kellett alkotnia, hogy tudjunk rendezni dolgokat.

Isten lénye

Kicsoda Isten, milyen az ő lénye? Mit mond erről a Biblia? Néhány alapvető kijelentést sorolok fel ezzel kapcsolatban. Isten Lélek Nincs semmilyen testhez, formához kötve. Nagyon fontos, hogy ne akarjuk őt elképzelni sehogy, mert akkor bálványt gyártunk magunknak. Nemcsak képeket tudunk faragni ugyanis, és valahogy megformálni Istent, hanem képzeteinket is tudjuk úgy megfaragni, úgy tudjuk őt elképzelni, amilyen nem ő. Nem lehet őt elképzelni. Isten Lélek. Erő és szeretet. Ő maga az élet, az élet forrása. Ne akarjuk őt sehogy se elképzelni és semmiféle formához se kötni, mert ebből sok hamis gondolat származik! Még akkor se, ha a Biblia olykor úgy beszél Istenről, hogy bizonyos emberi jellemvonásokat tulajdonít neki, például azt mondja, hogy Isten az ő szemével ránk tekint, kezével vezeti övéit. Ezek a kifejezések csak arra valók, hogy valami módon verbalizáljuk, szavakba öntsük az Isten tetteiről szóló bizonyságtételt, de ez nem erőtleníti meg azt a kijelentést, hogy Isten Lélek. 16

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 16

2024. 01. 16. 13:54:42

Isten személy Nem fogalom. Nem istenségről beszél a Szentírás. Nem lehet őt elvont fogalommá tenni. Az csak a bálványokra jellemző, azokra, akiket mi elgondolunk magunknak. Isten azonban személy, akivel ugyanúgy lehet találkozni, mint ahogy Mózes történetében láttuk. Ő olyan, aki beszél, aki int, aki együttérez a népével, akivel lehet vitatkozni, aki meggyőz. Isten személy. Isten egy Egy Isten van. Ézsaiás könyvében van ez a jól ismert ige: „Én vagyok az Úr, nincs más, nincsen isten rajtam kívül!” (Ézsaiás 45,5) Izráel népének pedig ez volt a hiszekegye: „Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!” (5Mózes 6,4) Ezt olvassuk az Újszövetségben is: „egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között...” (1Timóteus 2,5) Az a tanítás, ami sok istennel számol, képzelődés és az értelemnek is ellentmond, hiszen legfőbb lény csak egyetlen lehet. Az egy Isten úgy jelenti ki magát, mint akit Szentháromságnak hihetünk. A Szentháromság szó nincs benne a Bibliában, csak a tény van benne, hogy Isten úgy egy, hogy Atya, Fiú és Szentlélek teljes egységben. Örök titok marad ez előttünk. Nem hiszem, hogy ezt az ilyesmire már képtelen értelmünk megfejtheti, és valószínűleg Isten akarata is az, hogy ne fejthessük meg. Ő maradjon titok. Ugyanakkor számos igét lehetne sorolni, ahol Isten Szentháromságában jelenti ki magát. Például Jézus megkeresztelésekor az Atya ezt mondja: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.” (Lukács 3,22) 17

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 17

2024. 01. 16. 13:54:42

És a Szentlélek leszáll rá. Jézus missziói parancsa így szól: „tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében…” (Máté 28,19) Az áldásban pedig gyakran halljuk: „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!” (2Korinthus 13,13) Ki kell mondanunk alázatosan, hogy mi nem értjük ezt a titkot, de Isten úgy jelenti ki magát, mint aki Atya, Fiú, Szentlélek. Mégpedig egyszerre, egyidejűleg, nem valamiféle egymásutániságban vagy elválasztható módon. És mi ebben az egy Istenben hiszünk, aki úgy szól magáról, hogy Atya, Fiú, Szentlélek.

Isten tulajdonságai

A Szentírás szól arról, hogy Isten mindenütt jelen van, mindenható, számára minden lehetséges. Nem sok minden, hanem minden, ami embereknek lehetetlen, neki az is lehetséges. Isten mindentudó, mindent tud rólunk is. Jézus azt mondja, hogy egyetlen veréb sem eshet le a földre az ő tudta nélkül, és még a verébnél is mennyivel drágább számára az ember. A fejezet elején idézett igeszakaszban is kiderül, Isten mindent tud Mózesről, Mózes pedig belerendül ennek a felismerésébe. Isten őt nevén szólította. Az akkori ember számára az, hogy valakinek a nevét mondták, azt jelentette, hogy a másik őt ismeri és mindent tud róla. Isten örök. Isten változhatatlan. Isten szent, igaz, távol van tőle a bűn, János levele pedig úgy definiálja Isten lényét, hogy az Isten szeretet. Mégsem ezeket a tulajdonságokat szeretném itt sorra 18

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 18

2024. 01. 16. 13:54:42

2. Kicsoda az ember?

„ 26 Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik. 27 Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket. 28 Azután megáldotta őket Isten, és ezt mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen!” (1Mózes 1,26–28) „7Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és az élet leheletét lehelte az orrába. Így lett az ember élőlény.” (1Mózes 2,7) Kicsoda az ember? Egy mondatban summázva azt mondhatjuk erre: Isten Igéje azt tanítja, hogy az ember az egyetlen olyan teremtmény, aki vele közösségbe 25

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 25

2024. 01. 16. 13:54:43

kerülhet, és akiben ő jelen van ezen a földön. Részletesebben szemlélve ez egy nagyon szerteágazó téma. Az összes tudomány, ami az emberrel foglalkozik, tulajdonképpen az emberi létnek csak egy-egy területét képes vizsgálni, ahhoz viszont, hogy az ember Istennel kapcsolatban van, hogyan kerülhet vele közösségbe, mik veszélyeztetik ezt a közösséget, hogyan erősödhet meg ebben, nem tud hozzászólni egyik sem, mert csak Isten Lelke érti Isten gondolatait. Ehhez Isten Lelke ad világosságot. Amit a Szentírás mond erről, azt próbálom most ös�szefoglalni három kérdés köré csoportosítva: Mit mond a Biblia az ember eredetéről, az ember természetéről és az ember sorsáról?

Mit mond a Biblia az ember eredetéről?

Azt, hogy Isten teremtette az embert. Semmiképpen ne bonyolódjunk most vitába azzal, amit a fejlődéselméletek feltételeznek az ember eredetéről! Mi most azt keressük, hogy Isten Igéje mire tanít minket, a Biblia pedig azt mondja, hogy az embert Isten alkotta, a teremtő Isten. Érdemes egy kicsit elidőznünk annál a ténynél, hogy a Biblia kétféle héber szót használ az első fejezetben erre a kifejezésre: „teremtett”. Az egyik szó így hangzik: ászá, a másik így: bárá. Az előbbinek Isten is lehet az alanya, meg az ember is, az utóbbit azonban mindig csak Isten tevékenységeként említi a Biblia. Tehát amikor arról van szó, hogy ott, ahol semmi sem volt, egyszer csak 26

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 26

2024. 01. 16. 13:54:43

megjelenik valami, annak mindig Isten az alanya. Isten cselekszik, és akkor létrejön valami, valami vadonatúj, valami meglepő, valami, amit csak ő tudott elgondolni és megvalósítani. A teremtéstörténet során váltakozva fordul elő ez a két szó. Három helyen szerepel a bárá, tehát az, hogy Isten alkot valamit. Az 1. versben: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet”, a 21. versben, ahol az állatok teremtéséről van szó, és itt, a 27. versben, ami a fejezet elején idézett igeszakaszban is szerepel: „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette…” Amikor tehát Isten az embert teremtette, akkor nem a meglévőket formálta tovább, hanem valami vadonatújat hozott létre. Az ászá azt jelenti, hogy alakítani, formálni, tehát a meglévőből valami újabbat kihozni, manipulálni (a szó jó értelmében). Erre az ember is képes, sőt ezt egyenesen az ember feladatává tette Isten. Rábízta a teremtett világot: „Vedd a kezedbe, és csinálj vele valami jót! Hozz létre újabb dolgokat!” De mi abból hozunk létre mindent, amit készen kaptunk. Formálni, átalakítani mi is tudunk, teremteni viszont csak Isten tud. Amikor az ember teremtéséről van szó, akkor harmadszor csendül fel a teremtéstörténetben a bárá szó, ekkor valami specifikusan isteni történik. Valami olyan jön létre, amit csak Isten tud létrehozni. Nem az előzőket keveri össze, nem azokból keletkezik egy új változat, hanem valami egészen új születik. Hogy mi ez az egészen új az emberben, azt majd később fogjuk látni. Megható, ahogy a teremtéstörténet egyszerű képekkel 27

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 27

2024. 01. 16. 13:54:43

próbálja leírni, hogy Isten hogyan teremti az embert. Minden mozzanata elárulja, hogy a teremtő Istennek különösen is kedves teremtménye, a legkedvesebb teremtménye az ember. Először mintegy önmagával megbeszéli: „Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá…” (26. vers) Azután gondosan megformálja. Nagyon sokat fejez ki ez a szó itt: „formálta” Isten az embert (1Mózes 2,8). Saját maga, saját kezűleg. Azután a későbbiekben is, a 2. fejezet végén olvashatunk róla, hogy szemmel tartja őt, észreveszi, hogy nem jó neki egyedül lenni. Visz hozzá több élőlényt is, de egyik sem jó, akkor teremti az asszonyt. Isten szeretete, gyöngédsége, figyelmessége veszi körül az embert mint az ő legkedvesebb teremtményét, és hatalmával mindent megtesz azért, hogy jól is érezze magát. Az ember ugyanis az egyetlen teremtmény, akit az önmagával való közösségre teremtett, Isten képére formálta őt. Nagyon jó lenne, ha végérvényesen kiradíroznánk a gondolatainkból, hogy ez azt jelenti: az ember hasonlít Istenre. Hogyan hasonlítana, mikor azt halljuk Jézustól, hogy az Isten Lélek. A lélek nincs testhez kötve. Istent ne képzeljük el valami formában! Az, hogy az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette, nem azt jelenti, hogy külsőre, formára hasonlítunk rá, hanem egy nagyon érdekes héber szó van itt, a celem, ami az ókorban azokat a királyt ábrázoló állóképeket, oszlopokat, domborműveket jelentette, amelyekkel egy-egy uralkodó körülvette a birodalmát. Amikor valaki megérkezett a határhoz, és találkozott egy ilyen celemmel, arról tudta, hogy az a terület kié. A celem emlékeztet28

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 28

2024. 01. 16. 13:54:43

te őt a tulajdonosra, mintegy képviselte annak a területnek az uralkodóját, gazdáját. Arra is emlékeztetett, hogy ami ott van, az az uralkodóé, meg arra is, hogy ami ott van, arra ő vigyáz, az az ő védelmében van, ez az ő felségterülete. Amikor a Bibliában ezt halljuk Isten kijelentéséből, hogy ő az embert a maga képére teremtette, azt így kell értenünk, és ebben egy egész sor evangélium szólal meg. Az, hogy én nem a magam ura vagyok, hanem a teremtő Istené, aki alkotott. Ugyanakkor megszólal benne az is, hogy az ő oltalma alatt állok. Isten vigyáz a tulajdonára. Továbbá megszólal benne a küldetésünk is, hogy mi Istent képviseljük a teremtett világon. Ő mintegy bennünk, rajtunk keresztül akarja megmutatni magát az egész teremtésnek, és így akarja gyakorolni istenségét és uralmát. Ez pedig feltételezi azt, hogy nekünk folyamatosan nagyon szoros közösségünk legyen vele, mert csak úgy tud rajtunk keresztül uralkodni, ha mi nagyon figyelünk rá. Amikor Izráel királyt kívánt, Sámuel előre látta, hogy ez nem lesz jó, mégis Isten elé vitte a kérdést, hogy mit csináljon a néppel, mert erőszakosan követelték, hogy nekik is úgy legyen, mint a többieknek. Akkor Isten ezt mondta: „Jó, ha ennyire akarják, legyen királyuk, de majd nekem gondom lesz rá, hogy ki legyen a király, és én parancsolom meg neki, hogy mit mondjon a népnek.” A király ugyanis magától nem tudja, hogy mi jó nekik. Nincs az a király, aki minden helyzetben tudná. Egy király önfejű, mint minden ember, és a maga akaratát akarja megvalósítani, pedig itt Isten akaratának kell megvalósulnia, az a jó a népnek. 29

cseri_bibliai_alapfogalmak.indd 29

2024. 01. 16. 13:54:43