A házasság misztériuma

Karennek—kimásnak?

Soknõvégezderékmunkát, detefelülmúlodmindegyiket!

(PÉLDABESZÉDEK 31,29)

”

OriginallypublishedinEnglishunderthetitle:

TheMysteryofMarriagebyMikeMason.

Copyright©1985,2005byMikeMason

Publishedinassociationwiththeliteraryagencyof AliveCommunicationsInc.,7680Goddardstreet, Suite200,ColoradoSprings,CO80920USA. Allrightsreserved.

Thistranslationpublishedbyarrangement withMultnomah,animprintofRandomHouse, adivisionofPenguinRandomHouseLLC.

Hungarianedition©HarmatKiadó,2009,2023 Allrightsreserved.Mindenjogfenntartva.

Kérjük,hogyazalkotókjogaittiszteletbentartvaa könyvetvagyannakrészeitnemásolja, ésfelhasználásáhozkérjeakiadóengedélyét.

Elsõkiadás,1999

Negyedikutánnyomás,2011 Másodikkiadás,2023

Aholmáskéntnemjelöltük,abibliaiidézeteket az1975.éviújfordításúBibliajavított kiadásábólvettükát(ReformátusZsinatiIroda Sajtóosztálya,Budapest,1991).

Fordította:NóvéBélaésF.NagyPiroska

Aszerzõelõszava

húszévvelazelsõmegjelenésután

Egykönyvsikerétsokféleképpenlehetmérni.Ennek akönyvnekasikeréténazzalmérem,hánybarátot köszönhetekneki.

Körülbelülegyévvel Aházasságmisztériuma megjelenéseutánegyismerõsömírta,hogyszemináriumokattartszerteazországban,ésakönyvembõl egydobozravalómindigottlapulakocsijában,hogy osztogathassa.Addigramártöbbkedvezõkritikát kaptam,ésakiadómisnagyonlelkesvolt,deazona napontudtamigazán,hogyjókönyvetírtam.

Azéveksoránsokbarátomüzent,vagytelefonált,vagyjelentmegalegváratlanabbhelyzetekben,hogyelmondja,milyensokatjelentettszámára ezakönyv.Sokankétszer-háromszoriselolvasták, többenvásároltakmaguknakegypéldányt,aztán méghatotajándékba.Alegszívmelengetõbbaz, hogysokpárhangosanolvastafelegymásnaka könyvet.Azegydolog,amikoraszülõkolvasnaka gyereküknek.Deamikorfelnõttekidõtszánnak arra,hogyfelolvassanakegymásnak,olyankorúgy érzem,valamifantasztikusjódologtörténikavilágban.Lefogadom,hogyazangyalokösszegyûlnek, hogymeghallgassák,éstalánaföldtengelyeis elmozdulegykicsit.

Afentemlítettemberekmegtanítottakarra, hogymostsemegyüreslapnakírok,hanemösszegyûltbarátaimnagyszerûtársaságának.Ezagondolatszívmelengetõtûzkéntvilágítjamegdolgozószobámnégyfalát.Hihetetlen,mennyiéletetviszaz írásomba.Hiszenvégsõsoronazíróbarátokra

vágyik.Mertazíróéleteigenmagányoslehet.Az biztos,hogyvisszavonulástigényel,legalábbisami engemillet.Nemcsakmagátazírástkellegyedül végezniegyszobában,hanemegyviszonylag magányoséletmódrólisszóvan.Nemtudom, hogyanlehetjólírnianélkül,hogysokidõttöltenék olvasással,gondolkodássalésimádkozással. Különösenimádkozással.Valójábanazénreceptem mindigisazvolt,hogymindenegyesórára,amit írássaltöltök,háromóraimajut.Ezrengeteg egyedültöltöttidõtjelen.

HálásvagyokIstennek,hogyszeretõfeleséget adottnekem,akiegybenalegjobbbarátom.Ahogy ahozzáírtversemissugallja,ezazénremeteségem. Miutánakeresztényéletbenszerzetesnekindultam, végülehelyettbeleszerettemegynõbe.Eleinte nagyonaggódtam,hogyhatalmashibátkövettemel, szörnyûkísértésáldozatáváváltam.Demekkora meglepetésvoltszámomra,amikorazéveksorán felfedeztem,hogyházasemberkéntésazután apakéntfokozatosanhitelesebbszerzetesséváltam, mintamilyenegykolostorfalaiközöttvalahais lehettemvolna!Hogyanlehetségesez?Úgy,hogya szeretet,azigazszeretetfelszabadítjaazembereket,hogyönmaguklegyenek.

SokszormondtamKarennek,hogyõalegjobb feleségavilágon,éseztténylegígyisgondolom.Azt is,hogyõalegszebbéslegcsodálatosabbmindennõ közül,éseztiskomolyangondolom.Számomra olyanõ,mintÉva:azegyetlennõaföldön.Perszeõ isbûnös,mintén.DeamikorIstenhezhasonlóan úgydöntünk,hogyeztelnézzükegymásnak,akkor belépünkaszeretetparadicsomába.

Amikor Aházasságmisztériumát írtam,akkor megérkeztemazédenkertbe,ésezttudtamis.Aházasságunkmásodikévébenjártunk,megoldottunkmár néhányproblémát.Egygyönyörûnyaralóbanéltünka hegyekközött,BritColumbia Hope nevûtelepülésén.

Télvolt,ésaszigetelésnélküliházigenhideg.Egy halomtakaróalattaludtunk,ésadolgozószobámban nemkevesebb,mintháromfûtõtestvolt:egypropánbutángázzalmûködõhõsugárzó,egyhordozhatóelektromosésegyfûtõpárnaalábamnak.Miközbengépeltem,ahegyekreésarohanóCoquihallafolyóranyílt kilátásom.Eztamostanipillanatotleszámítvasohaéletembennemvoltamolyanboldog.

Azonatélenfogtamazeljegyzésünkidején vezetettnaplóimat,ésírtambelõlükegykönyveta házasságról.Ezelégegyszerûvolt.Azírásvalójában mármegvolt,csakszerkesztenemkellett.Sokan meglepõdnekezen,meglepõdnek,hogyegykomoly házasságikönyvanyagánaknagyrészéta házasságkötésemelõttírtammeg.Deígyvolt.Az eljegyzésrapszodikus,viharosévealattmindentleírtam,mindengondolatot,amiaszerelemrõleszembejutott,afájdalmakatésazörömöketegyaránt.

Havanebbenakönyvbenvalamiigazság,azazért van,mertazírófüligszerelmesvolt(ésmaisaz). Mertalegbölcsebbemberaz,akiszerelmes…

Devanegymásiktitkaisennekakönyvnek, mégpedigaz,hogyaházasságelõttiegyévalatttörténetesenújdonsültkeresztényisvoltam.Valójábana Jézussalvalószerelmiviszonyomrólírtam.Azimaéletemetírtamle.AzIstenirántiszeretetemteljesen összekeveredettaKarenirántiszerelmemmel.Kezdett úgytûnniszámomra,hogyakettõugyanaz,amivalóbanígyisvan.Aszeretetazszeretet.HaténylegmegvanbennünkIstenszeretete,akkoraztfogjuktapasztalni,hogyezkiterjedmindenkirekörülöttünk. Elõszörahozzánklegközelebbállókra,majdegyre szélesebbkörben,minthullámgyûrûkatóvizén.Rá fogunkjönni,hogyaházasságtökéletesmetaforája Istenszeretetének,ésugyanezigazaszülõségre,a barátságra,azegyházra,atermészetrevagybármi másraazéletben.Istenúgytervezte,hogyazéletünkbenmindentökéletesentükrözzeazõszeretetét,hogy

AHÁZASSÁGMISZTÉRIUMA

dicsõségebeborítsaaföldet.Minden,amitmegtapasztalunk,ajtóaparadicsomba.

Abajcsakaz,hogysokanközülünkrossziránybanlépikátaküszöböt—ahelyett,hogybelépnének, kilépnek.Nehézidõketélünk,amiaházasságot illeti.Aválásistatisztikák—nembeszélveaházasságonbelülikonfliktusokróléserõszakról—magasak. Deúgyérzem,ennekazellenkezõjeisigaz.Ahogya sötétségországahódít,avilágosságországamég jobbanelõretör.Azokapárok,akikaházasságban teljesszívvelalávetikmagukatIstennekésegymásnak,aparadicsom,atisztaboldogságküszöbénállnak—inkább,mintvalahaatörténelemsorán.

Hiszem,hogyezIstenajándéka,amelymármostis elérhetõbárkiszámára,akieztakarja—nemcsaka házasságban,hanemmindenkapcsolatban.

MiértnenyújtanánkmaegyikkezünketazÚr, amásikatatársunkfelé,éslépnénkbe akertbe?

J.I.Packerelõszava

Havalamelyikfrissenházasodott,íróiambíciókatdédelgetõtanítványomazzalkeresettvolnamegaRegentCollege-ban,hogyelsõkönyvétaházasságról szeretnéírni,mindentekintélyemetlatbavetveazt feleltemvolna,hogylehetõlegazonnalverjekiafejébõl.Elmagyaráztamvolnaneki,hogylévénaházasságalegkényesebb,afelektõlalegtöbbetkövetelõ, egyszersmindpotenciálisanalegélvezetesebbemberikapcsolat,elmondhatatlanulnehézbölcsenésjól írniróla.Felhívtamvolnaafigyelmét,hogyazamerikaikereszténykönyvpiaconéppenelegendõrossz könyvetlátniebbenatémában.Minthabetegesen extravertáltfarizeusokírtákvolnavalamennyit,hasonszõrûolvasóiknak,akikazéletetlegszívesebben begyakoroltszerepekeljátszásáraredukálnák.Ezeknekazegyébkéntjószándékútollnokoknakkedvezõtlenhatásaalólalighafogjatudnikivonnimagát, mondtamvolnaneki.Hiszaházasoknakhosszúévekbetelik,mígkellõrálátástnyerneksajátházasságukra,ésamúgyisritkaság,hogyegyfiatalszerzõbármi mélyettaláljonmondaniazemberikapcsolatokról. Ésígytovábbésígytovább.Felsorakoztattamvolna avilágmindenérvét,hogylebeszéljem,abbanaszilárd hitben,hogyjószolgálatotteszekneki.

Örülhetnekazolvasók,ésörülökénis,hogy

MikeMasonnemkértekiatanácsomatíróiterveirõl, hanemfogtamagát,ésmegírta,amitakart.Hamegkérdezettvolnaéshallgatottvolnarám,manemtartanákakezükbeneztakiemelkedõmûvet.Ritkán váltottkiújkönyvekkoralelkesedéstbelõlem,mint abölcsességnek,amélységnek,améltóságnakésa

AHÁZASSÁGMISZTÉRIUMA

ragyogásnak —nemtudom,hogynevezhetnémmásként—ezazegyüttese.Egyilyenkönyvetbemutatni nemkötelesség,hanemöröm.

Lassanolvassuk!Gazdag,sokrétûhangzásához, melyaSzentírásbólnyerirezonanciáját,nemvagyunk hozzászokva.Házaspárok,olvassátokegyütt!Fokozódóámulattalésörömmeltöltmajdel,hogymibeis fogtatokbele.Nekempedigbocsássákmeg,hakissé megszédültem;MikeMasonsoraitolvasvaújraráébredtem,hogyénisszerelmesembervagyok.Mélyen hálásaklehetünk,hogyilyenfrisserõveltárjaelénka házasságnagyszerûhelyétIstentervében.

Egylégiespéldázat BEVEZETÉS

Ezaháromdologcsodálatoselõttem, sõtnégydolgotnemértek: Asasnakazútjátazégen, akígyóútjátakõsziklán, ahajóútjátamélytengeren ésaférfiútjátaleánnyal.

(PÉLDABESZÉDEK 30,18—19)

Nászutunksoránfeleségemmelegydélutánmegálltunkegytrappistakolostornál.Forrónyárinapvolt, szélcsendes,ragyogó,sapárateltégmélykékívben hajoltfölénk.Körös-körülsemminesz,egyetlenárva szerzetessemmutatkozott.Kiszálltunkakocsiból,és kézenfogvaelindultunkakolostorfelé.Akéklõkánikulairagyogásutáncsakhamarhûskiskápolnába értünk,aholegymásfajtaragyogás,egymásfajta,belsõcsendfogadott,amelyteljesenkülönbözöttakintivilágnyugalmától.Kezünkkülönvált,lehanyatlott, sengemegyszerrevalamigyámoltalanság,valami nyugtalanítóérzéskerítetthatalmába.Azontépelõdtem,vajonmitisgondolhatvalójábanIstenerrõlaz énfrissenkötöttházasságomról.

Imáhoztérdeltünk.Acsendfelerõsödött,éslármásvisszhangotvertszerteafalakról.Tulajdonlelkemháborgásavoltez,önnönbelsõzavarodottságom visszhangja.Mindazagyötrõkétely,amieljegyzésünkótakísértett,mostismétmegrohant.Mivégreis ezazegészházasság?Hátmostmárténylegkomolyankellvennem?Ó,hogyanismehettembele?És hamárbelementem,csakugyankésõvisszacsinálni?

Egyáltalán,kiezanõmellettem?Shamostegyszerûenittmaradnék,beállnékszerzetesnek?Kérdéseimriadtszárnycsapáskéntvertékfelakápolnacsendjét,ámegyelõresemmivigasz,semmimegnyugtatás nemérkezettrájuk.

Kifeléjövetaházgondnokszerzetesbebotlottunk,akiavendégekfogadásáértfelelt,sakikorábbrólmárismertengem.Bemutattamnekiafeleségem, ésmélyenelszégyelltemmagam.Hiszenszámára—

gondoltam—napnálvilágosabb,micsodaszörnyûtévedésbeestem!Néhányszívélyesszótváltottunk, majdelköszöntünktõle,sahogyafasorralszegélyezetthosszúbekötõútonmagunkmögötthagytuke paradicsomihelyet,mindinkábbúgyéreztem:egyreménytelen,mélységesmélycsapdábaestem,ésimmárjóvátehetetlenülelvesztem.

Ahogykihajtottunkafõútra,elmaradtakafák, aratásraérettszõkebúzatábláknyíltakmegelõttünkegészakéklõszemhatárig.Ésekkorismétegy másfajtacsendtelepedettránk,nemeverõfényes, nagynyárinapcsendje,nemisahûvöskiskápolnáé, hanemegymerõbenúj,borzongatóésgyötrelmes csend,melykiáltóbbvoltvalamennyinél—afeleségemésköztemfeszülõhallgatásé.

EkkorKarenváratlanulvalamisötétkispontra mutatottabúzatáblákfelett,melybármesszevolt még,láthatóangyorsanközeledett.Ahogyelnéztük, csakhamaregyújabbpontotisfelfedeztünk,sláttuk, amintekettõegymáskörüllebeg.Némelykorúgy tûnt,minthaegymásbaolvadnának,csakhogyazután szétváljanakmegint.

—Sólymok—mondtaafeleségem.

—Igen—feleltem—,sólymok.

Magasanjártakmég.Ámahogymindinkábbközeledtekfelénk,egyszerreszéles,lassúívekbenereszkednikezdtekazégláthatatlankékszerpentinjein.

Úgytetszett,minthacsakmiattunkszállnánaklejjebb,hogymutatványukbanméginkábbgyönyörködhessünk.Leállítottamakocsitazútszélre,kiszálltunk, ésnéztükamadarakat.Immártisztánkivehetõekvoltak.Anapfénylágyaranykontúrtvontíveltalakjuk köré,egyenkéntkirajzolvasugaras,végükönáttetszõ evezõtollaikat.Szárnyizmaikmégcsakmegsemrezdültek,tökéletesmagabiztossággaltartottákmagukat,feszesen,mégiskönnyedénaszélellenében,majd hirtelensebessiklássaleggyéválvavele—minthacsak alevegõkétóriásmolekulájaegyszeribenláthatóvá

lenne—,hogyaztánlassú,pompásspirálbakezdve, együtt,egymásívétkeresztezveúgykeringjenekfelettünk,akáregyvirtuózjégtáncospár.Azegyikinnen érkezik,amásikamonnan,elhúznakegymásmellett, ésmárisfordulnak,köröznektovábbegyrelejjebbés lejjebb,minthacsakazörvénnyelazaznapicsendszédítõmélységeitakarnákelõttünkláthatóvátenni.

Minéltovábbfigyeltükõket,annálnyilvánvalóbb lett,hogyodafennesólyomtáncnaksemmigyakorlati céljavagyértelmenemlehet,hiszenamadarakláthatóannemvadásztakvagykeresteképpenvalamit,és nemistartottakvalahová.Egyszerûenjátszottak.Élveztékanapot,akéklõégmelegét,feszülõszárnyaik ügyességét,arepülésmámorátés—alighanemmindezekfelett—élveztékegymástársaságát.Amiengem illet,masemtudoksokatasólymokról,ámakkorés ottleginkábbéppazragadottmeg,hogyemlékezetemszerintmindaddigsosemláttammégkétsólymot együtt.Azok,amelyekhezkorábbanszerencsémvolt, kivételnélkülegymagukszálltak.Ilymódonepárfenséges,egeturalótáncábanvoltvalami,amiszemélyesennekemszólt.Sezazüzenetnempusztánegynyári napjátékosfelszabadultsága,deaszeretetsugárzó szépsége,atársasléttisztaöröme,könnyedségevolt. Feleségemmelhosszanelnéztükmégeszédítõlégiparádét.Amikorpedigamadarakazarany-kékégen ismétkicsinyponttálettek,ésmibeszálltunkakocsiba,végülismegtapasztalhattukacsendmégegy,addig nemismertválfaját:ahallgatáscsendjét,melykét emberközöttatökéletesmegértéspillanataibanállbe. Ezakönyvvalójábanéppenebbõlazélménybõlsarjadt:akétsólyomjátékábólavégtelenültágasnyári égbolton,amelyneknászutunksoránegytrappista kolostorbóljövettanúilehettünk.Ámmondhatnám úgyis:ezakönyvamagammélyengyökerezõ,belsõ

ellentmondásábólsarjadt,abbólakonfliktusból, amelyazegyedüllétésatársravágyásközöttfeszül,s amelynekfeloldódásaéppezenélményhatásáraindult megbennem.Egytéveszmelassúésszelídlebontásánakkezdetevoltez,azontéveszméé,amitmagambanaházaséletrõl,ésazthiszem,általábanalétezésrõlésaszeretetrõltápláltam,minthogymindaddig nemláttamaszabadsághatártalankékegét,amely elõttegyházasságlejátszódhat.Mintegyedülállókeresztényférfinémiönhittséggelazzaláltattammagam,hogyamolyan„cölibátusban”élek,holottvalójábancsakegymegrögzöttagglegényvoltam,aki mélyebbensohasemgondoltavégig,hogyaházassággalnemegyintézményt,hanemegyszemélytválasztunk,shogyaznembeszûkíti,hanemképzelhetetlenültágranyitjalehetõségeinket.Hiszeneteremtett világlegkevésbékorlátozottlényeéppenséggelaz ember,shaléteziklehetõségeibennálaiskorlátlanabb,szabadabb,azcsupánkétemberlehet,kitársulegymással.

Természetesennemmindenkivanúgyodaamagányért,mintamennyireénvoltam.Ésbizonyáranem mindenkiszövögetmagábankomolyterveketarról, hogyegykorbelépmajdegykolostorba—csakhogy egynaponráeszméljen:lám,szerelmes,sõtimmárházasember.Mertazénesetembenpontosaneztörtént. Mitöbb,azthiszem,aházasságtöbbé-kevésbéígyesik megvalamennyiünkkel,hasonlómeglepetésként,a sorshasonlóbukfenceként,egymindaddigmagunkbanhordozottbelsõkonfliktusváratlanfelszínretöréseáltal.Számomralegalábbisúgytûnik,hogyminden alkatiésesetikülönbözõségellenéreazakonfliktus, amitaházasságfelszínrehoz,lényegilegmindenkor azonos:végtelenvariánsaugyanazonfeszültségnek, amilelkünkbenafüggõségésafüggetlenségiránti vágy,aszeretetbenvalótársulássazelkülönülés, magány,önállóságegymássalviaskodóhajlamaiközt minduntalanfeltámad.Hiszaházasságot,akarva-

akaratlan,mégazokisönnönfüggetlenségükelleni merényletkéntélikmeg,akikkülönbenévekigábrándoztakróla,sakikönmagukrólalkotottképük szerintamúgy„gyûlölikamagányt”.Mertnincsés nemisvoltsohaolyanházasembervagyasszony,aki effajtameghökkenést,sõtpánikszerûriadalmatne érzettvolnaasajátfelségterületérevalóbehatolás ezenellenállhatatlanerejétmegtapasztalva.

Magamismegriadtam.Feleségemmelvalótalálkozásunklegelsõpercétõléreztem,hogyegyrejtett, ámmódszereséskönyörtelenleépülésifolyamatmegy végbebennem.Másrészrõlperszeekapcsolatmegfiatalított,éshatalmaslendülettelépítenikezdett.

Csakhogyegyharmincévesférfilelkeleginkábbegy túlzsúfoltvilágvároshozhasonlít—semmiújnemépülhetbenne,amígvalamitlenembontanak.Alákellett hátvetnemmagamebontásifolyamatnak.Eközben nemegyszerkomoranmegkísértettazérzés,hogy mindaz,amiértaddigéltem,fenyegetõenmegkérdõjelezõdik,hogyegynagyszabásúcsalásáldozataként egészlelkemmelkellfizetnemegynõelnyeréséért. Mindösszeaztakaromjelezniezzel,hogyesküvõnk napjánakközeledtévelegyrenagyobblettatét—sõt voltaképpmindentkockárakelletttennem.Eladdig sohaseméreztem,hogyegyetlendöntésenennyimindenmúlhat.Csakfokrólfokra,jóvalkésõbbtudatosult bennem,hogyéppebbenrejlikaszeretetegyiklegfõbbismérve,aszereteté,melyegészlényünketköveteli.Nincsalku—kisebbvagynagyobbrész—,azegész kell,mindenestõl!Csakazszeretigazán,akiérzia teljesönátadáskihívását.

Demilyennehézisez!Valójábanképtelenség. Jelképesenegymásokelõtttettfennköltfogadalommalugyanfelajánlhatjukmindenünket—mintazaz esküvõiszertartásonrendreelhangzik—,ámezcsupán akezdet.Mertazesküvõlegfeljebbnyitányaannak azéletfogytiglanifolyamatnak,amelyneksoránátkell adnunk,maradéktalanulkikellszolgáltatnunkmin-

AHÁZASSÁGMISZTÉRIUMA

denünket—snempusztánazt,aminkvan,hanem mindazt,amimimagunkvagyunk.

Nincsolyanember,akitefolyamatmegnetörne.Könyörtelen,fájdalmaspróbaez,amitvégülsenkisemképeskiállni.Aszeretetkereke,hacsakegy kicsitis,mindenkitmegtör,sezamegtöretésazégvilágonsemmimáshoznemfogható.Hisznemolyan törésez,mintamitköznapikudarcaink—együzleti csõd,tönkrementtermés,állásunkelvesztése,netán egyéletmunkájánakhiábavalóságaidézelõ.Még csaknemisolyan,mintegykínzóbetegséghatásaa testre.Nem,azatörés,amitaházasságsoránelszenvedünk,aszeretetáltalkövetkezikbe.Okáttehát nemholmitestifájdalomban,természeticsapásban avagy„odakinn”,aromlottvilágbankellkeresnünk— sokkalinkábbmagábanaszeretetben,melyvégtéreis mindannyiunkatmegtör.Ésvalamennyikínközültaláneztalegnehezebbelviselni.Hiszazéletefolytonos,nehézküzdõterébenleggyengébb,leginkább sebezhetõpontunképpenaszeretet.Ezazapont, melyenátadolgokfájdalmasanmegérintenek,és nincsfájdalom,melyahhozfoghatólenne,mintamikoraszeretetbenérezzükmagunkatmegsebezve.Ha egyházasságbanbármibajvan,azóhatatlanezenát sajdulbelénk,hiszvalamennyiemberikapcsolatnak ezalegérzékenyebbpontja.Mindenegyestalálkozásunkvoltaképpannakpróbája,hogyképesekvagyunkeaszeretetreésannakelfogadására.Csakhogymíg kapcsolatainkzömébenezasebezhetõségtöbbékevésbérejtvemaradhat(éscsakugyan,milyenmesterienálcázzukazt!),addigéppezaz,amitaházasságminduntalanfelfedéskihasznál.Éseztsokan nembírjákki.Feladják,elmenekülnek,ésezsokesetbenegészéletüketrombadönti.Ámavereségetmég azoksemkerülhetikel,akikkitartanak,hiszennekik ismegkelltöretniük.

Vanmégisegylényegikülönbségakitartókés azelfutók,atartósésjóházasságok,valamintazok

között,amelyekakárfelbomlanak,akárafeloldhatatlanfeszültségek,aneurózisállandósultlégkörében vonszolódnaktovább.Mertbáregyarántvereséggel kellvégzõdniük,evereségazonbanmindkétesetben másuttmegyvégbe.Azokugyanis,akiknemállják kiaházassághevestûzpróbáját,legérzékenyebbveszteségüketazonahelyenkellhogyelszenvedjék,ahol aszeretet,ezazáldott,rejtélyesésbecsesképesség lakozikbennük,sennekcsorbulásanehéz,gyógyíthatatlansebkéntegészhátralévõéletükettönkreteheti.Azokesetébenazonban,akikkitartanakaszeretetben,smindhaláligkészekmegõrizniazt,avereség, akudarcnemittkövetkezikbe—bárgyakraneza látszat—,hanemazegohajdanolybüszkevárában. Ésekülönbségegyegészvilággalfelér!Mertegydologazegoletörése—ámmerõbenmás,sõtennekszögesellentéte,havégtéreisegészlelkünkszenvedhajótörést.

Aházasságegyiklegnehezebbpróbatétele,hogyaz emberszünetnélkülúgyérzi:valakifigyeli.Ezaz állandómegfigyeltségérzetfelettébbmegviselhetiaz embert,sidõnkéntmár-márúgyhat,minthavakító vallatófénnyelvilágítanánakaszemébe,amiszemélyiségevalahányvédõmaszkján,színlelésénésálcázásán kérlelhetetlenüláthatolvavégülmindenellenállását megtöri.Úgyhangzikez,minthaaházasságafféle könyörtelenkínvallatásvolna?Nos,ahatástekintetébenvalóbankísértetiesahasonlóság,azegyedüli különbségtaláncsakaz,hogya„vallató”,akialámpáttartja,nemholmivizsgálótiszt,kegyetlenkínzómester,haneméppenséggelaszeretet.Igen,aszeretetaz,amifolytonfalhozállítbennünket,aszeretet vártõlünkválaszt,smindaddignemhagyfelvallatásunkkal,amígcsakanekitetszõfeleletetkinem kényszerítibelõlünk.

Akárhogyis,nehézelviselni,hogyfigyelnek,hogy egészéletünketállandófelügyeletalattkellleélnünk, sakinemállhatja,hogyörökkéfürkészik,annakalighanemmindegy,hogyareáirányulótekintetmélyén aszeretet,avagynetánvalamibaljósabberõlappang. Hiszenamipróbáratesziazembert,azéppekényszerûéberség.Átláthatatlan,hús-vérteremtményekvagyunk,nemúgyvagyunkmegalkotva,hogybárki bármikorbelénktekinthessen.Slámmégis:aszeretetpontosaneztazátlátszóságotvárjaeltõlünk.

Aházasélettehátazéberfigyelemefelmorzsoló stratégiájávalnaponkéntádázrohamotintézazego kiépítettvédvonalaiellen,melyekmögéamagányra, függetlenségre,háborítatlanságravágyóegyénszeretnéelsáncolnimagát.Mégis,azaházaspár,amelyik képeskiállnieszüntelenmegpróbáltatást,ésmegérik egymásszeretetében,idõvelmeglepõajándékrészeselehet.Mindinkábbmegtapasztalja,hogyaházasság, annakkiteljesedettkorszakában,rejtélyeserõforrásokattartogat,amelyekbõléppenséggelegónk,egyedi,elkülönülõénünkis—megtisztulásaáltal—bõséges kárpótlástnyerhet.Másszóvalegyszerrekitûnik,hogy aházaséletkétvilág,kétfajtaéletmódlegelõnyösebb ötvözete,melyéppúgyképeskielégíteniamagány,az elkülönülés,mintatársaslétirántiigényeinket.Mert ugyanmivolnaahhozfogható,mintamikorszeretetttársunkkalmagunkbanvagyunkszótlanul,elbûvölten,teljesnyugalomban,semmimásért,csakhogy együttésegyedülaszeretetcsöndjébenmegmerítkezzünk?Különösélményez,amelybenmagányés együttlétegyszerrevanjelen,smindkettõbõltalána legjava.Ebbenahelyzetbentökéletesenelengedhetjükmagunkat,ámezazelengedettségmégsemlesz üresvagyparttalan,hiszmindvégigéreznünkkellegy másiklényfigyelménekelevenhatósugarát.Éseza

szeretetteljesfigyelemazégvilágonsemmimáshoz nemhasonlít!Azazegyvalamihezmégis:azistenifigyelemreánkirányulóéberszeretetéhez.Ahhozaz

élményhez,amiahívõembertegyéletenátvégigkíséri,hogyazélõIstenláthatatlanjelenlétét,szüntelen szeretetétérzimagán—idõnkéntolyintenzitással, minthaTeremtõjeönnöndicsfényétakarnákiterjesztenireá,szavaitstetteitmegtöltvénaLélekerejével, hogyegyszerreegészlényét,mindencselekedetételismerés,tisztelet,sõtcsodálatövezze,hogymindenestõlfölmagasztosuljék,Teremtõjénekméltóképmásalegyenezenkitüntetõésoltalmazószeretetben.

Ebbenagondviselõközegbenazembernekmegadatik,hogykinyíljékésnövekedjék,sakáregyvirág, egészentermészetessé,önmagávalazonossáváljék.

Ámevalódiénjéremégõmagaismeglepettenfográcsodálkozni,mintolyasvalakire,akivelelõszörkerül szembe,sakimegfoghatatlanmódonnagyoniseltér korábbanvalóságosnakvélténjétõl,akittehátvégül iscsakegytökéletesenújemberkéntlehetjellemezni. Azismeglehet,persze,hogyezavalakimindvégig ottrejtõzöttbenne,ámaszeretetkegyelmébõlcsak mostgyûjtöttelégönbizalmatahhoz,hogyazárnyékbólelõlépjen.Mertvoltaképpezaz,amitaszeretet cselekszikvelünk:világrahozzavalódiönmagunkat, bármifájdalmaslegyenisszámunkraezazátmenet. Hiszenaszeretetcéljanemegyéb,mintereveláció: igazitermészetünkfelfedéseésmegtalálása.Egyfajta„köszörû”ez,amelyasötétéselrozsdáltkülsõrétegeketmindinkábbleválasztjarólunk,hogyvégül valódilényünkéleifrissenéselevenenfelragyoghassanak.

Agyémántotnembádogfûrésszelvágják,amiképpasólyomsemalepkétõltanulrepülni.Azembernek,ahhozhogyvalódilényekontúrjaitélesen, tisztánkibonthassamagából,szeretetre,azazegymásikemberrevanszüksége.„Vassalformáljákavasat, ésegyikemberformáljaamásikat.”(Példabeszédek 27,17)Ezaformáláspedigfájdalommaljár.Avagy próbáljukaszeretetbõlelhagyni,amifáj—smeglátjuk,nemmaradbelõlesemmi.

Azakétsólyomtehátjelvoltszámomra,azistenitetszésjeleházasságunkfelett,segyúttalígéret,hogy túlmindengyötrelmen,belsõkétségen,a„formálás”egyelõreelkerülhetetlenülnövekvõkínjaiból ragyogó,tüzesszikrákszállnakamennyboltkékje felé.Akkorésottcsakugyanúgytetszett,minthanem egyszerûensólymok,deházasságunkatörömtánccal köszöntõangyalokköröznénekfelettünk,sénegyszerremegéreztem,hogymindentovábbisóvárgásom akolostoréletután(túlannakkönnyelmûmegfontolatlanságán)immárnemegyébgonoszkísértésnél. Merthiszesólyompárigazolásvolt,megerõsítéseannak,hogyIstent—legalábbisrészemrõl—nemdicsõíthetnémméltóbban,mintaházassággalmegpecsételt szerelemmel,kétéletfeltételnélküliegybekötésévelaszeretetmindhaláligtartószövetségében.Az, amienyárinapontörténtvelem,csakegyetlenpéldájaakegyelemmegannyigyöngédérintésének,amivelazÚréletünksoránolyannyiszormeglep—halkan, könynyedén,már-márészrevétlen,mégisellenállhatatlanulszembesítönnöngyarlóságunkkal,segyben megújult,tisztaszívethelyezbelénk.Ettõlfogvanem gyötörhetetttöbbébénítónakétség,hogyaházassággalvajoncsakugyanistenihívásnakteszek-eeleget,shogyTeremtõmvajoncsakugyanéppeztaz egyetlenegynõtjelölte-ekiszámomra.Amiképpen sosemtudtamtöbbéaházasságra,annakbármely dolgáraúgygondolni,mintamielválaszthatóahitélettõl,avagyalárendelhetõannak.Mertamilyenigaz, hogyhívõkereszténynemgondolhatanélkülIstenére, hogyegyszersmindJézusKrisztusismegnejelenjék elõtte,éppúgyigaz,hogyegykeresztényházasember Krisztustól,snekitettfogadalmátólfüggetlenülsosemgondolhat—legalábbisnemszabadgondolnia— tulajdonhitvesére.AházasságésIstenszereteteilyen szorosanösszetartozik.AhogyanPálapostolbuzdít

valamennyiünket:„Tiférfiak,szeressétekatifeleségeteket,miképpenaKrisztusisszeretteazegyházat, ésönmagátadtaazért!”(Efezus5,25—Károli)Aházasságakeresztényemberszámárafolyamatosszentség,egyszerreimádságésengedelmesség,azisteni kegyelemeszköze,amelylegbensõlényegeszerint mindenízébenéppoly„szent”,mintbármi,amiegy kolostorban,egytemplombanavagyegymissziósorán történhet,ésugyanolyanfontos,haneméppenfontosabb,mintbármelymás„munka”,amelyetazember avilágbanvégez.Ámakolostoréletutániszenteskedõ vágyódáskorántsemegyedülimódjaaházastársiesküt minduntalankijátszanipróbálókísérletezésnek!Az énlelkemháborgásaott,atrappistakápolnamélyén csupánékespéldájavoltazörökkísértésnek,amely nemegyszerjóvalfortélyosabbanvalamennyiházasságotmegkörnyékez,azegymásirántiteljesszívvel vállaltelkötelezettséghiányának.Hiszenkimerné tagadni,hogytitkonvanbennünkvalamimakacsellenérzésaházasságkövetelményeivelszemben,egyfajtavonakodás,hogybármitöbbetmegtegyünkannál, mintamiokvetlenülszükséges.Igen,minduntalan elfogagyengeség,hogyaházastársikapcsolatteljes,emésztõlobogásátvégretakarékravagyõrlángra állítsuk.Ámezzelszembenéppúgyjelenvanaszüntelenkihívásis,hogymindinkábbmegnyíljunk,mind teljesebbenátengedjükmagunkat,shogytársunkra úgytekintsünk,mintazisteniáldáséskegyelemkimeríthetetlenéstökéletesforrására.

Sokévvelazután,hogyasólymokatláttuk,feleségemmelmegálltunkegyhegytetõn,sahogyonnét lenéztünkaCsendes-óceánra,újfentvalamiolyanlátványbanvoltrészünk,amelybeneladdigmégegyikünkneksem.Ezúttalegysaspártfedeztünkfel,és pontosanugyanaztmûvelték,mintamitkorábban sólymaink:egymáskörülkeringtek,lassan,bámulatosösszhangban,szárnyaikkalmerevenráfeszülvea szélre.Ámezalkalommalnemfölfelékellettnéznünk,

hogyazégitáncjátékbangyönyörködhessünk,hanem éppfentrõlamélybe,apompásmadarakhátátszemlélve,minthogymimagunkjóvalfölöttükálltunk.

Újévnapjavolt,egymeglehetõsennehéz,küzdelmes esztendõálltmögöttünk.Éslám,ismétfelhõtlenaz ég,alevegõbentáncolafény,sazÚrkarjátkitárva felénkküldiekétszépségesmadarat,minthacsak újratanújelétkívánnáadni:magaismilynagyörömét lelikettõnkszeretõkötelékében.Asaspármintegy ezerlábnyirakeringettalattunk,sonnanismégvagy kétannyitávolságválasztottaelõketaCsendes-óceán leírhatatlanulkék,csillogóvíztükrétõl,melyanapfény aranyátmohónzsákmányulejtve,hullámrólhullámrasodortatovábbazégiragyogástavégtelenfelé.A levegõüdeésáthatóvolt,sszámunkraúgytûnt,minthamégsoseláttunkvolnaelilynagymesszeségbe.

Istensohasemegyjeletküldcsak:életünksorán mindegyreújabbbizonysággaltudatjavelünkjelenlététésútját.Ámejelekbõlolvasnitudnimárlényegébenahit,sáltalaazoknakdolga,akikállhatatosan megkísérlikösszhangbahozniéletükkülsõdleges, láthatóvalóságátlelkükbelsõsugallatával,azon munkálkodván,hogyekettõmindinkábbegybeessen, hogyIstenországaeljöhessen.Minthogypediglelki elõrejutásunk,belsõutunkegyszersmindkülsõutazásis,azIstenhezvezetõösvényszükségképpemberi kapcsolatainkelmélyítésénátkellhogyvezessen. Lelkiéletünkezenelevendialektikájánaktengelyében pedigéppenaházasságáll,mely—mintaztPáliskiemeli—azegészegyházésJézusKrisztusviszonyát hivatottkiábrázolni.

Nos,ezazakérdéskör,amelyetekönyvfeltárni igyekszik:aházasságésakeresztényhitláthatatlan tényeiköztfennállóerõteljesösszefüggéseket.Ami tehátelapokonkövetkezik,azkorántsemmagabiztosgyakorlatikalauz,sokkalinkábbtöprengõvizsgálódásaspiritualitásazonmélyrétegeiben,ahola házasságfundamentumátkellkeresnünk.

Nemvagyunkegyedül

MÁSSÁG

Vassalformáljákavasat, ésegyikemberformáljaamásikat.

(PÉLDABESZÉDEK 27,17)

Alegelsõcsoda

Amikoregybarátomnakelõszörfelvetettem,hogyházasságrólírandókönyvemmottójakéntaPéldabeszédekcímoldalonidézettigéjétválasztanám,mindjárt aztkérdezte,vajonmifélemondandómlenneazazt megelõzõkétversetilletõen,melyígyszól:„Azáporesõidejéncsepegõháztetõésazsémbesasszonyegyformák:akifeltartóztatja,szelettartóztatfel,ésjobbjávalolajatfogmeg.”(Péld27,15—16)

Lám,aBiblianemköntörfalaz!Kíméletlenül,a legcsekélyebbtapintatnélkül,néholmár-márkiábrándítónyerseséggelfogalmaz.Persze,nyilvánaházasélet semholmidiszkrétügylet,ellenkezõleg:telvekellemetlenségekkeléstapintatlanságokkal,amelyekidõnkéntéppolykiábrándítónhatnak,akáregyrakásmosatlanedény.Mertlegyenbártársunkzsémbesavagy jámbortermészet,aházasságvalamirejtélyeskönyörtelenséggeltöbbé-kevésbééppúgyszüntelen„csepegéssé”változtatjaéletünket.Bizonynemsétahajózás ez,hullámoklágycsobogásaafelhõtlenkékégalatt!

Hanemazértlegnagyobbháborgattatásaközbensem árt,havalamennyiházasemberfelidéziJeremyTaylor mondását,miszerint„aférjtanuljamegelviselnifeleségefogyatékosságait,akármertidõvelsegíthetneki leküzdeni,akármertezáltalmagaválikkülönbbé”.

(Persze,emegjegyzésmindkétházasfélrefordítvais igaz!)

NohaaPéldabeszédekegészénátcsípõsszavak ostorozzákazasszonyitermészetmegannyigyarlóságát,akönyvmégisaderékasszonydicséretével,aboldogházasságmagasztalásávalzárul:

Derékasszonytkicsodatalálhat?

Értékesokkaldrágábbazigazgyöngynél.

Uraszívbõlbízikbenne, vagyonaelnemfogy.

(Péld31,10—11)

Másszóval,aPéldabeszédekkönyveegészébenvévea házaséletmáigérvényes,közmondásosparadoxonáról adszámot,melyszerintnincsnagyobbátokarosszházasságnál,ámegyszersmindnagyobbáldássincsajónál.

Ésezbizonyosértelembenabibliaiteológiateljes üzenetétmagábanfoglalja,minthogyaSzentírásegészénátéppenaházasságIstenésemberkapcsolatánaklegmagasztosabbmetaforája.Pál—mintmáridéztük—magaisehhezaképhezfolyamodik,amikora szeretetszövetségétkívánjaérzékeltetniKrisztusésaz õegyházaközött,mintahogyazószövetségipróféták számáraisaházasságalegkézenfekvõbb,legegyértelmûbbkifejezõjeannakaszeretetteljeskötésnek,amely azUratsajátválasztottnépévelegybefûzi.Jézuspedig példázataibanegyenesenúgyszólamenyegzõrõl, mintIsteneljövendõországánakjelképesszínhelyérõl. Ajókeresztényházasságazonbannemcsupánvallásos metafora,hanemalegelsõ,kézzelfogható,pompás gyümölcsemindazonáldásnak,amitIstenországatartogatszámunkra.HiszenamenyegzõnemcsupánJézuselsõcsodatétel-éhezszolgáltalkalmul,hanemaz Úristenlegelsõcsodájaisezvoltateremtésután:„Az emberbõlkivettoldalbordátasszonnyáformáltaaz Úristen,ésodavitteazemberhez.”(1Móz2,22)

Testembõlvalótest

Haavilágtörténetésaszépirodalomegészétátlapoznánk,kétembertalálkozásárabizonnyalakkor semhozhatnánknevezetesebbpéldátalegelsõnél, amelyÁdámésÉvaköztaparadicsombantörtént. AmikorStanleyAfrikaismeretlenmélyénazeltûnt

skótmisszionárius,Livingstonenyomárabukkant, csupánazttaláltameg,akitkeresett.Demikéntlett volna,hanemiskeres?Hanemlátottvolnamégfehér embert,vagyhaegyikükselátottvolnasohaegyetlen másikemberilénytsemegészéletében?AvagyemlékezzünkcsakDefoehõsére,Robinsonra,amintlekuporodik,hogyalakatlannakvéltszigetpartifövenyén szemügyrevegyenegylábnyomot—egylábnyomot, amelynemazövé.Mennyivelnagyobblettvolnaa megdöbbenése,hatörténetesennemszerencsétlen hajótöröttként,deaföldkerekségegyetlenemberilényekénteszmélmagára,akitagjainottérzimégteremtõjefrisskezenyomát!Avagymitörténtvolna,ha aderékPéntekférfiúhelyettnetánasszonylettvolna, sRobinsonunkmégcsaknemisálmodottarról,hogy tulajdonfajánaknõnemûpéldányaislétezhet?

Bármiképtelennektûnnekefeltevések,mindez nagyoniselevenenjelenvanaGenezisnagyszabású beszámolójában,melyférfiésnõ,azelsõkétember legelsõtalálkozásárólszól.HogyÁdámfejébenakkor ésottvajonmifélegondolatoktámadtak,arrólcsupán homályostalálgatásokravagyunkutalva,ámamit mondott,azmármegvanírva,segyszerûenígyszól: „Ezmostmárcsontombólvalócsont,testembõlvaló test.Asszonyemberlegyenaneve:mertférfiemberbõlvétetett.”(1Móz2,23)Úgyhatez,minthaÁdámot aszerelemnéljobbanizgattavolnaazetimológia, minthabizonyaszexualitásnálhevesebbérdeklõdést tanúsítottvolnaacsonttan,azoszteológiairánt.Nos, bármilyfurcsa,éppeszavakbanjelenikmegelõször aBibliavalódiköltõisége,jóllehetamaiemberszámáraÁdámkijelentésemerõbenprózainakhat.

Nemszabadelfelejtenünkugyanis,hogyekülönösnyilatkozatéppazutánhangzikel,hogyÁdám sorramegszemléliésmegneveziavilágvalamennyi teremtményét,seteremtményekközöttnemakad egysem,akivelönmagátazonosíthatná,mégkevésbéolyan,akiegybenbarátként,társkéntisalkalmas

volnaszámára.Nemcsodahát,haÉvaláttánvégül nagyotdobbanaszíveafelismeréstõl!Ímeateremtmény,akiannyirahasonlíthozzá,amennyirecsaklehetséges,éslám,mégismás!Más,csakugyan,méghozzákettõsértelemben,hisznemcsakönálló,másik lény,hanemegyszersmindmásfélemódonisteremtetett,hiszezavalakinemporbólvétetett,hanemazõ oldalából.ÉsebbenÁdám,alegelsõemberönkéntelenülfelismerte,hogyemásiklényazösszestöbbivelszembenvalamiképpateremtésugyanazonsajátos kategóriájábatartozik,mintõ,sennélfogvaõvele egyenlõ.Nempusztánhasonmása—sokkalinkább másikénje.Igen,ÁdámotÉvaláttánegyszerremegérintettevalami,amisokkalmélyebbvolt,semhogy képeslettvolnakifejezni:egyfajtaotthonosság,a családérzése.Ádámérezte,hogyÉvacsontjábólvaló csontéstestébõlvalótest,asajáthúsaésvére.

Ésebbenrejlikaházasságindítéka,mintazta Teremtéskönyveiskimondja:„Ezértaférfielhagyja apjátésanyját,ragaszkodikfeleségéhez:éslesznek egytestté.”(1Móz2,24)Hogymiért?Éppazazonosságésamásságrejtélyesenösszetett,ellenállhatatlan vonzásánakengedelmeskedve,hogymiutánavilágban —alehetõségekhezképest—megszemléltünkminden másteremtményt,Istenvégülmegajándékozzon egyetlennekünkteremtettlénnyel,akilelkünkben sokszortamélyebbhúrokatpendítmeg,mintbárki, akihezazelõttközünkvolt.Snohaezaszemélysok tekintetbenugyancsakkülönbözhettõlünk,mégisvan valamiösztönösérzékünkarra,hogyamásikbanfelismerjüka„csontombólvalócsont,testembõlvalótest” örökrejtjelét,aszemélyiségszintjénéljóvalmélyebb, bensõrokonságot.Afféletitkosvérségikötelék,szívbéliösszetartozásezaszólegteljesebb,legigazabb értelmében.Minthacsakaszeretettlénybenváratlanulvalódirokonunkralelnénk,sazesküvõiszertartás csupánhivatalosmegerõsítéseennekafelfedezésnek. Mertmegházasodnivalójábanannyi,mintegyvadide-

Gondolkodtam, hogy szerzetesnek állok, ám ehelyett beleszerettem egy nőbe, és megházasodtam. Nagyon aggódtam, hogy szörnyű kísértés áldozata lettem és hatalmas hibát követtem el. De mekkora meglepetés volt számomra, amikor az évek során felfedeztem, hogy házasemberként és azután apaként fokozatosan hitelesebb szerzetessé váltam, mint amilyen egy kolostor falai között valaha is lehettem volna! Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a szeretet, az igaz szeretet felszabadítja az embereket, hogy önmaguk legyenek.

Mike Mason költői ihletettségű könyvében az elkötelezett szerelem elrejtett, csodálatos dinamikájának keresésére indul. Véleménye szerint a házaspárok, akár tudatában vannak, akár nem, az intimitás olyan drámájában vesznek részt, amely nagyon hasonlít a lélek Istennel való kapcsolatának fejlődéséhez. Személyes vallomása és az esküről, bensőségességről, nemiségről, féltékenységről, megadásról és szövetségről megfogalmazott mély lelkiséget tükröző gondolatai további töprengésre késztetnek.

Házassági tanácsadó könyvekből épp elég van a boltokban. Ez a könyv mer más lenni: önreflexió és meditáció a kapcsolatban kibontakozó titokról, amelynek célja a házastársi szeretet megújítása a szeretet forrásánál.

Mike Mason bestsellere eddig harminc nyelven több mint 250 000 példányban jelent meg.