3 minute read

NÉZŐPONTBAN

Next Article
A három bölcs

A három bölcs

juttassuk a Biblia alapjainak elfogadásához.

Olvastam ezzel kapcsolatban egy nagyon szellemes adomát: Egy paraszt találkozott a mezőn gyermekei tanítójával, és megkérdezte tőle, helyes-e, hogy a gyermekeinek ezt tanította: «Ha valaki arcul üt jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat is.» Az iskolamester igennel válaszolt, erre a paraszt behúzott neki egyet jobb felől, aztán mindjárt bal felől is. A földesúr a vadászával éppen ebben az időben haladt el a közelükben. Látva kettejük vitáját, odaküldte a vadászt, tegyen igazságot köztük. Éppen amikor a vadász közeledett, az iskolamester két hatalmas pofont kent le a parasztnak, és ezt mondta: «Ez is meg van írva: ‹Amilyen mércével mérsz másoknak, olyannal mérnek neked is. Jól megrázott, megtetézett mércével adnak majd neked›.» És ezekkel a szavakkal még egy jókora pofont adott a parasztnak. Ekkor visszatért a vadász urához és jelentette: «Nem történt semmi különös, kegyelmes uram, csak a Szentírást magyarázzák egymásnak.»

Advertisement

Van valami, ami minden ismeretnél nagyobb: «…és így megismerjétek

Látásmódunkat egyedül Krisztus és az Ő szeretete kell hogy meghatározza.

Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy teljességre jussatok, az Isten mindent átfogó teljességéig» (Ef 3,19). A Biblia sokszor figyelmeztet éberségre, de az egymás iránti szeretetre és egységre is.

«Egyáltalán ne ítéljetek…» (1Kor 4,5). «Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te is, miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélőszéke elé»

« Nehezebb egy előre kialakított véleményt szétrombolni, mint egy atomot.»

(Róm 14,10). «Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét» (1Kor 10,24). – Ha ugyanolyan intenzitással és energiával szeretnénk felebarátainkat, mint amilyennel ítélkezünk felettük, és igyekszünk rossz hírüket kelteni, akkor csodálatos testvéri közösséget élhetnénk meg gyülekezeteinkben.

A bölcs gondolkodásmód Miután a bölcsek meglátták a csillagot (a bölcs látásmód), azt a döntést hozták, hogy útra kelnek (bölcs gondolkodásmód).

A látásmód rányomja bélyegét a gondolkodásmódra. Nézeteim formálják gondolatmenetemet, akár jó, akár rossz irányban. Példa erre a baltatolvaj esete:

Egy ember sehol nem találta a fejszéjét, és azt gyanította, hogy a szomszéd fia lopta el. Jól megfigyelte a szomszéd fiút, és egyre biztosabb lett abban, hogy ő a tolvaj. A járása is olyan volt szerinte, mint egy baltatolvajé, de még a nézése is. Úgy beszélt, mint egy tolvaj, úgy tekintett körül, mint egy tolvaj, a gesztusai is tolvajra emlékeztettek. Minél jobban megfigyelte, annál biztosabb volt benne, hogy ő a tolvaj. Nem sokkal ezután egy félreeső helyen megtalálta az ember a baltáját, ő tehette oda, csak megfeledkezett róla. A szomszéd fiú járása, tekintete, gesztusai hirtelen megváltoztak, már nem olyanok voltak, mint egy baltatolvajé, hanem mint egy rendes fiúé.

Albert Einstein mondta: «Nehezebb egy előre kialakított véleményt szétrombolni, mint egy atomot.» Egy politikus gondolkodásmódját pártja látásmódja és ideológiája határozza meg, legyen az kommunista, liberális, zöld, demokratikus, kapitalista, vagy más. Egy kálvinista kálvinistaként, egy baptista baptistaként, egy lutheránus lutheránusként, egy katolikus katolikusként gondolkodik.

Ha látásmódom alapján túl jószívű vagyok, fennáll annak a veszélye, hogy olyan dolgokat tolerálok vagy helyeslek, melyeket inkább el kellene ítélni. Ha viszont túl szűk látókörű vagyok, hajlamos leszek mindent elítélni, ami nem egyezik az én véleményemmel.

A tisztátalan gondolatok cselekedetekké válnak; a gyűlölet, harag, féltékenység, rosszindulat előbb vagy utóbb szóban és tettben is megnyilvánul. Ezért kell kérnünk Urunktól bölcsességet, hogy az ilyen indulatokhoz vezető gondolatoktól megszabaduljunk, és gondolkodásmódunkat Isten igéjéhez igazítsuk.

A bölcs cselekvési mód

A bölcsek helyes látásmódjukkal meglátták a csillagot, bölcs gondolkodásmódjukkal döntést hoztak, ez pedig a bölcs cselekvési módhoz vezetett. Útnak indultak, megérkeztek Betlehembe, hódoltak a Gyermek előtt, és átadták neki ajándékaikat. – Látásmódom határozza meg gondolkodásmódomat, az pedig a cselekvési módomat.

Minden embernek vannak sajátos jellemvonásai, ez természetes, nincs ebben semmi kivetnivaló. Ezért el kell fogadnunk és tiszteletben kell tartanunk mások sajátosságait. Tudok azonban olyan komoly hívő keresztényekről, akik nem mennek el az istentiszteletre, ha az a lelkész prédikál, akinek az előadásmódja, kinézete vagy hangja nem tetszik nekik. Gondolunk a fent idézett Róma 14,10-re. – A helytelen látásmód helytelen gondolkodásmódhoz vezet, azt pedig követi a helytelen cselekvési mód.

«János ezt mondta neki: „Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben űz ki ördögöket, és eltiltottuk, mert nem követett minket.” Jézus azonban ezt mondta: „Ne tiltsátok el, mert nincsen senki, aki csodát tesz az én nevemben, és ugyanakkor gyalázni tudna engem, mert aki nincs ellenünk, az mellettünk van» (Mk 9,38–40).

Így a mi gondolatainkat és cselekedeteinket is a Krisztus iránti oda-

Wim Malgo

adás és szeretetteljes szolgálat kellene hogy jellemezze, «hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok» (1Kor 12,25). És ezért kell nekünk is imádkoznunk, amint Pál is tette: «… hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt; és világosítsa meg lelki szemeteket, hogy meglássátok: milyen reménységre hívott el minket, milyen gazdag az ő örökségének dicsősége a szentek között, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön» (Ef 1,17–19).

Két hibától kell óvakodnunk: Először is ne legyünk szabadosak. Ha a bűnt és a megszentelődést félvállról vesszük, akkor könnyen a bűn útjára tévedünk. Másodszor ne legyünk szűklátókörűek. A farizeusok nem voltak nyitottak Keresztelő János tanítása iránt, Jézust pedig és az Őt követő apostolokat határozottan elutasították. Ez a magatartás aztán irigységhez, gyűlölethez vezetett –a gyilkosságtól sem riadtak vissza.

Aki el van telve önmaga fontosságával, az hajlamos arra, hogy másokat elítéljen. Aki azonban Jézusra tekint, megszívleli tanítását, és elfogadja minden emberért hozott áldozatát, az teljes odaadással szolgálja Őt, és igyekszik Jézushoz méltó életet élni.

This article is from: