Hungarian Architecture 2013/3 by Hungarian Architecture

A diákkedvezmény igényléséhez a beszkennelt diákigazolványt kérjük átküldeni a szerkesztőség e-mail címére: epitomuveszet@gmail.com Külföldi előfizetés 10 lapszámra: Európai országokba: 87 EUR, Tengerentúlra: 128 USD Előfizethető a szerkesztőségben vagy átutalással a Magyar Építőművészek Szövetsége számlájára: K&H Bank 10201006-50197952 Számlaigényét kérjük a szerkesztőség e-mail címén jelezze: epitomuveszet@gmail.com Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben csütörtökönként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: 318 2444 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szívből reméljük, hogy 2013-ban a megújult, havilappá lett folyóiratnak is előfizetőjeként számíthatunk Önre!

KÓS KÁROLY - DÍJ 2010

R é g i - Ú j M a g ya r é p í t ő m ű v é s z e t h u n g a r i a n a r c h i t e c t u r e

2013 | 3

A régi-új Magyar Építőművészet 2013-tól nagy változás elé néz. Az új folyóirat támogatási rendszer segítségével lapunk hosszabb távon, biztosabb finanszírozással tud megjelenni. A következő három évben ennek megfelelően évi 10 számot szerkesztünk, az elméleti melléklet tartalmát beépítve a folyóirat páros számaiba. A lap ára 950 Ft lesz, előfizetőinknek azonban – az évi 10 lapra - változatlanul a korábbi 8.700 Ft- os éves előfizetéssel kínáljuk. Tehát minden előfizetés igen kedvezményes. Egyetemisták számára továbbra is él az érvényes diákigazolvány átküldött másolatra nyújtható diák-tarifa, számukra az előfizetés 6600 Ft/év.

Ybl Prize 2013 • Forgotten oeuvres – Lajos Oelschläger-Őry, Stefan Sebők • Festetics-Inkey Castle, Alsóbogát, Europa Nostra 2013 – Endre Szabó, Péter Tóth • Stork-House, Raiding – Terunobu Fujimori • Dance Barn, Őriszentpéter – Gábor U. Nagy • RATI, Komló – István Kistelegdi, István Kistelegdi jr. • Tornyai János Museum, Hódmezővásárhely – Péter Vesmás • HungaroControl – László Kalmár, Zsolt Zsuffa • Lutheran Community House, Szandaszőlős – Gábor Sajtos • Loos, Hundertwasser, Max Ernst in Vienna

950 Ft

régi-új Magyar építőművészet • hungarian architecture

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól

2013 | 3

Szabó Endre – Tóth Péter • Terunobu Fujimori • U. Nagy Gábor • Kistelegdi István, ifj. Kistelegdi István • Vesmás Péter • Kalmár László – Zsuffa Zsolt • Sajtos Gábor

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

ÉPÍTÉSZETI DÍJAK, ELISMERÉSEK 2013 TÁJ – RÉGIÓ – IDENTITÁS ARCHITECTURAL PRIZES AND AWARDS 2013 LANDSCAPE – REGION - IDENTITY

Ybl Miklós-díj 2013 • Elfeledett életművek – Oelschläger-Őry Lajos, Stefan Sebők • Festetics-Inkey kastély, Alsóbogát, Europa Nostra 2013 – Szabó Endre, Tóth Péter • Gólyaház, Raiding / Doborján – Terunobu Fujimori • Táncpajta, Őriszentpéter – U. Nagy Gábor • RATI, Komló – Kistelegdi Ist ván, ifj. Kistelegdi Ist ván • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely – Vesmás Péter • HungaroControl – Kalmár László, Zsuffa Zsolt • Református közösségi ház, Szandaszőlős – Sajtos Gábor • Loos, Hundertwasser, Max Ernst Bécsben

Tartalom - content 2013|3 RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Hungarian Architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata

Szcéna – Scene 2

A MÉ 2013/3-as száma elé „…A kultiváltság nem minden esetben kultúra. A kultúra felteszi, hogy a társadalmi, szellemi, művészeti, gazdasági élettevékenységek között az a stílusegység, legalább is az a stílushasonlóság van, amit párhuzamos mellérendeltségnek neveztek el. A gazdasági vagy jogi vagy vallásos jelenségek mögött egyetlen szellem áll és él, és ez a szellem volt az, amely őket megteremtette. A kultiváltság tájain az életjelenségek egymással nincsenek okvetlenül párhuzamos mellérendeltségben. Az egész mindössze annyi, hogy a természet már sehol sincs természetes állapotban; sem a föld, sem a táj, sem az ember, sem a lélek. A föld éppen olyan megdolgozott és humanizált fokon áll, mint az ember maga, és mint a belső világ, a lélek. Nincsen érintetlen élettér. Az ember az egész tájat átrendezte. Nem kell, hogy ez a rend olyan magas legyen, hogy az elementáris természethez viszonyítva színvonalat jelentsen. Ilyesmi csak a szellemtől kivételesen megragadott helyeken történik meg. Igazi kultúra sokkal ritkább, mint gondolni lehetne. (…) Az ember könnyen azt hihetné, hogy az a természetből való kilépés, amit a kultúra jelent, veszteségekkel jár, s a legnagyobb veszteség: az elemi érzékenység elvesztése. Nem szokták meggondolni, hogy a természet-érzékenység helyét a kultúrában az érték-érzékenység foglalja el. (…) A kultúrában az emberi lét megfinomodik…” Hamvas Béla: Szellem és egzisztencia, Pécs, 1987

Építészeti díjak, elismerések 2013 Architectural Prizes and Awards 2013

Kastélysors – embersors, Europa Nostra díj 2013. Festetics-Inkey kastély, Alsóbogát – Turi Attila Castles and Human Beings, Europa Nostra Prize 2013. Festetics-Inkey Castle, Alsóbogát – Attila Turi 8

Elfeledett életművek – Szegő György Forgotten Oeuvres – György Szegő

Adriana Priatková, Pásztor Péter: OelschlagerŐry Lajos, Kassa 2012 – Hadik András Adriana Priatková, Pásztor Péter: Lajos OelschlagerŐry, Kosice 2012 – András Hadik

új generáció – new generation 32 Tiszta szimbolika. Református közösségi ház, Szandaszőlős – Csontó Sándor Pure Symbolism. Lutheran Community House, Szandaszőlős – Sándor Csontó 35

f_f_f_ fiatalok feketén-fehéren 2013 – Borsos András f_f_f_Young People in Black-and-White 2013 – András Borsos

Passzázs – Passage

10 Lilly Dubowitz: Az elfeledett építész, Stefan Sebők – Klein Rudolf Lilly Dubowitz: In Search of a Forgotten Architect: Stefan Sebők – Rudolf Klein

Téma – Theme 12 Hazatérés. Gólyaház, Raiding / Doborján – Szegő György Coming Home. Stork-House, Raiding – György Szegő

37 Generatív építészet / Performance Driven Architecture – Botzheim Bálint 38 Loos, Hundertwasser, Max Ernst. A nyersművészet előfutárai Bécsben – Szegő György 42 Zöld iskolapélda. Green Schools, National Building Museum, Washington – Götz Eszter 43 Térelképzelések. Bagossy Levente díszletmakettjei – Masznyik Csaba 44 Takarékos szépség. Bútorművészet Magyarországon 1800–1850 – Götz Eszter Web Galéria – web gallery

A megtalált falu. Táncpajta, Őriszentpéter – Szegő György The Village Discovered. Dance Barn, Őriszentpéter – György Szegő

Táj – régió – identitás. Gondolatok és jegyzetek – U. Nagy Gábor Landscape – Region – Identity. Thoughts and Notes – Gábor U. Nagy

22 Jövőépítők. RATI üzem- és irodaépület, Komló – Götz Eszter Constructors of the Future. RATI Industrial Unit and Office Block, Komló – Eszter Götz 26 Bátor visszafogottság. Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely – Masznyik Csaba Brave Reservedness. Tornyai János Museum, Hódmezővásárhely – Csaba Masznyik

45 ICOMOS Díj 2013 – P. E. 45 Bau Herren Preis 2012, Bécs, Ringturm – G. E. 45 Magyarország híres villái. FOIBOS Kiadó, 2013 – G. E. 46 Antoine Roegiers – kortárs középkor. Bosch, Bruegel, Rubens, Rembrant. Albertina, Bécs – Sz. Gy. 46 Diebedo Francis Kéré. Arc en Rêve Centre d’Architecture, Bordeaux – P. E. 46 Együtt a közösségért. Otthonteremtés a Holcim centenáriumán – G. E. 47 Hírek, kiállítások, pályázatok

29 Egy, kettő, három. HungaroControl légiforgalomirányító központ – Vámos Dominika One, Two, Three. Air Traffic Control Centre of HungaroControl – Dominika Vámos

48 Lapszámunk szerzői

A borítón az őriszentpéteri Táncpajta látható, építész: U. Nagy Gábor

fotó: Kiss Zoltán, Laki Krisztina

szcéna • scene

Építészeti díjak, elismerések 2013 Architectural Prizes and Awards 2013 Állami kitüntetések az építészet és a vizuális kultúra területén, 2013 A vizuális kultúra és az építészet területén mások mellett a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal tüntették ki Csete György Kossuth-díjas építészt. Magyar Érdemrend középkeresztje elismerésben részesült Ferencz István Kossuth-díjas építész, tervezőművész, a MOME egyetemi tanára és Janáky György Ybl Miklós-díjas építész, a Janáky és Füredi Építészstúdió Kkt. alapítója, tulajdonosa. Széchenyidíjat vehetett át Dr. Hegedűs István, az MTA doktora, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének professor emeritusa, valamint Marosi Miklós, a MMA rendes tagja, Ybl Miklós-díjas építész, a KÖZTI Zrt. főépítésze. Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) elismerésben részesült Dr. Andor Anikó Ybl Miklós-díjas kert-és tájépítész, a LAND-A Táj- és Környezettervezési Műterem Kft. vezető tervezője, a Budapesti

Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense, Sipos György építész, a Tér és Forma – Szeged Építéstervező Kft. vezető tervezője, ügyvezető, és Vesmás Péter Ybl Miklós-díjas építész, a Csongrád Megyei Építész Kamara alelnöke, a Tér és Forma – Szeged Építéstervező Kft. vezető tervezője. Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Benczúr László a Magyar Evangélikus Egyház Északi Evangélikus Egyházkerület tb. felügyelője, a Benczúr & Partner Építész Iroda ügyvezetője, vezető tervező, Kovács Árpád az Újirány Tájépítész Kft. tájépítészmérnöke, valamint Somlai Tibor belsőépítész, bútortervező, dizájntörténész, a Somlai Design Stúdió vezetője, aki egyidejűleg Ferenczy Noémi-díjban is részesült. A díjazottaknak szívből gratulálunk!

Ybl Miklós-díj 2013 Az 1953-ban alapított és 1992-ben újraszabályozott Ybl Miklós-díj a legrangosabb magyar építészeti kitüntetés, amely a hazai környezet építése, alakítása és érték-megőrzése érdekében kifejtett alkotó tevékenységért adományozható. A bronz emlék-éremmel, oklevéllel és pénzjutalommal járó díjat az idei évben az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából dr. Pintér Sándor belügyminiszter adta át.

Bachmann Bálint, Bachman Zoltán: Science Building, 2012. fotó: Mátételki Ákos

Dr. Bachmann Bálint DLA „A Pécsi Tudományegyetem új intézete, a Szentágothai János Kutatóközpont az Európa Kulturális Fővárosa utáni évek legfontosabb beruházása a régióban; nem csoda, ha média és a közvélemény élénk figyelemmel kísérte a városlakók által Science Buildingnek nevezett komplexum létrejöttét, tudományos és építészeti programjának formálódását. (…) A központ építészeti kialakítása is figyelemre méltó: Bachmann Bálint, Bachman Zoltán és a PTE PMMIK Doktori Iskola fiatal építészei nagyszerű lehetőséget kaptak a projekt szellemi tartalmához méltó, a legkorszerűbb technológiai megoldásokat integráló architektúra megalkotására, amely az európai színvonalú tudományos teljesítményen és az innováción alapuló új jövőkép megjelenítésére is alkalmas. A három kubusból, az azokat összekapcsoló nyaktagból és a nagy előadót rejtő tojásdad elemből álló együttes a rámpák, lépcsők és támfalak

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

összetett rendszere révén kapcsolódik a mecseki szőlőhegy egyik szép déli lejtőjéhez. Az utcai épületben az oktatási és adminisztrációs helyiségek mellett bérelhető többfunkciós tereket, a középsőben oktatási és kutatási egységeket találunk, míg az északi tömb kizárólag a kutatók céljait szolgálja. Az épületegyüttes műszaki tartalmát mindenekelőtt az alternatív, megújuló forrásokat hasznosító energetikai megoldások adják. Többek között ezzel függ össze a komplexum megjelenését, terepre illesztését meghatározó hármas tagolás is: az északi tömb fűtését a távhőrendszer, a középsőét a százméteres mélységig hatoló hőszivattyúk, az utcafronti épületét pedig a déli üveghomlokzat napenergiát hasznosító klímafala biztosítja. A „hulladékenergia” hasznosítása mindhárom épületrésznél szerepet játszik.” (Getto Katalin: Megújuló energiák. A Pécsi Tudományegyetem új kutatóközpontja. MÉ 2012/3)

szcéna • scene

Ferencz Marcel: Hun fürdő, 2004. Fotó: Hajdú József

Kravár Ágnes: Időskorúak Ápolási otthona, 2002

DR. Ferencz Marcel dla „…Az erőteljes forma keretében finom részletektől gazdag a ház: míves veretek, precízen összefaragott kőtömbök, egyedi esztergált fémkorong rögzítések a rézlemez táblákon, Zalában fújt kézműves üvegmunkák. A ma divatos felületi játékokat, textúrák montázsát is hozza a ház, de nem szerkesztési elvként, tervezési célként, hanem csak mint a részletképzés eszköze, tektonikus rendben szerkesztve. Eltűnőben az az építész viselkedés, amelyik vakolat-architektúrával öltözteti (jól-rosszul) fel a házakat; és többféle anyag van jelen egy-egy munkában, mint régen, de csak a kortalan anyagok és hierarchikus használatuk által kerülhet egyensúlyba, ízesülhet helyére az épület. Ferencz Marcel nagyon tudatosan használja az anyagokat: a követ, a nemes anyagot finoman cifrázva, erőteljes földhöz közeli tömegként, a téglát rendben, kitöltő felületként, a rézsüveget katonásan fejre illesztett harci öltözetként – hármas rendben felfelé, egyre mívesebb kidolgozottsággal. Az ablakok, plasztikusan visszahúzva, mély árnyékban ülnek, tekintetet formáznak. A ház tervezése, felszerkesztése a tehetséges kéz könnyed mozdulatát hordja. Jókedvűen, ahogy magyar ember táncol egy pohár tüzes bor nyomában. Az építész lendületes, gyönyörű grafikával él, önálló, erős és vitathatatlan a maga képességeiben – sajátos hang és egyéni forma ígérete ez. A vízház térsorolása egyszerű, a központi fürdőteret (közös légtérrel) hos�szában kíséri egy közlekedőfolyosó, két végén a bejáratokkal, s felfűzve az öltözők, a szauna, a szolárium celláival. A medencetér felett, a rézsüvegben egy zikkurat negatívja gyűjti egybe, s püffögi ki a meleg gőzöket. A lírai rajzolatú üveg-ablakszemek kevés fénnyel szolgálnak – az illatozó fürdőolajok bolondos üvegcséi sorakoznak ilyen vidáman egy medenceszéli padkán. A belső színvilág és anyaghasználat visszafogott (uralkodó fehér felületekkel, kevés meleg tónusú deszka felülettel, keret nélküli füstüveg ajtópanelekkel), téralakítása részleteiben mozgalmas. A térben meghatározó egy hatalmas riolittufa kőtömb-trónus, felette faragásra előkészített tömbkő konzollal….” (Kovács Ágnes: Hun-fürdő a Bodrog partján. MÉ 2004/6)

Kravár Ágnes Kravár Ágnes munkáiban Kós Károly és Makovecz Imre örökségét viszi tovább. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán kapott diplomát 1970-ben. 1971-től a VÁTI munkatársaként dolgozott, majd 1985-től 1990-ig a MAKONA Kisszövetkezet építésze lett. 1988-ban három hónapig az Erik Asmussen Építészirodában dolgozott. 1991-től a KUPOLA Kft., majd az 1993ban kivált PARALEL Kft. építésze Szentesi Anikóval. Építészeti munkásságába tartozik a Tatabánya-Dózsakert Általános Iskola tornateremmel és tanmedencével, a soproni Széchenyi Palota és MTESZ székház teljes rekonstrukciója, a pásztói Cserhát csárda, a tahitótfalui családi nyaraló, a máriaremetei családi ház, a pécsváradi Apátsági Vár, István király szálloda, a soproni Domonkos udvar, a jászapáti Római Katolikus Plébánia épülete, a berzencei Művelődési Ház, a sárospataki Patikaházhoz csatlakozó, befejező épület, a zalavári általános iskola, a budaörsi (Törökugrató) családi ház, a sopron-ágfalvai Németh László Közép Európai Népi Akadémia épületei, a bakonybéli Hotel Bakony rekonstrukciója és bővítése, budapesti, piliscsabai és jászapáti villák, társasházak, családi házak és irodaházak, a budapesti Hotel Sissi, a Rupp-hegyi Idős Korúak Ápolási Otthona rekonstrukciója, a hévízi Thermál szálló és apartmanegyüttes, a kőszegi Kastélyszálló és a pécsváradi István Király Szálló. Részt vett Makovecz Imre terveinek feldolgozásában. (forrás: arch.hu) Molnár Csaba dla „…A helyreállítás után az Apponyi kastély új funkciót kapott: szállodát, valamint a befektető szeparált lakását alakítottak ki benne. Utóbbi a két pillérrel és timpanonnal díszített, klasszikus méltóságú középrizalit mögött kapott helyet. Rekonstruálták a megmaradt park felé vezető díszes lépcsőt és a még föllelhető belső falfestést is. Az épület felújítása során a teljes fedélszerkezet, a belső válaszfalak, a boltozatok megerősítése, valamint a burkolatok cseréje számos különleges ötlet mentén valósult meg. A lakosztályok mindegyikében egyedi enteriőr, étkező, konya és fürdőszoba jött létre, stílusukkal szinte személyre szóló eleganciát sugallnak. A belsőnek ez a jó ízlés keretei között megfogalmazott eklektikus kezelése nagyvonalúvá teszi az összképet. (…)

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szcéna • scene

Molnár Csaba, VLM Építésziroda: Apponyi kastély. Fotó: Redl-Nagy Zoltán

A szabadkígyósi Wenckheim kastély

A legkarakteresebb belső terek az egykori kiszolgáló épületben születtek. Itt a fő szempont a nyeregtetős tömeg és a szabadkémény megtartása volt; a gesztus nagyfokú szabadságot is adott az építészek kezébe. A fedélszék helyenként nyitott, a főzőkonyha a tetőtér zárt részében kapott helyet. A terasz felé nyíló tolóajtók közvetlenül összekötik a külső és belső teret. A szabadkémény is szerephez jutott: itt alakították ki a szivarozásra, társasági dohányzásra alkalmas szalont. Nyerstégla felületek, bontott anyagok uralják a látványt. Ennek a Tolna megyében őshonos, a betelepített németek házainál gyakran használt téglaépítkezésnek szinte tájjellege van. Az összkép párhuzamot mutat David Chipperfield berlini múzeum-felújításának szép részleteivel. A régi padlólapok együttese, a bontott, bélyeges téglaburkolatok és az ezekből készült áttört elválasztó falak csupa örömmel kigondolt és végigvitt invencióról tanúskodnak. A míves részletek ellenére nagyszabású, jól tagolt enteriőrök születtek….” (Hadik András: Megbecsült örökség. Apponyi kúria revitalizációja. MÉ 2013/1)

szatmárcsekei és balatonudvari református temető,a gönci huszita-ház, a keszthelyi Georgikon-major, a békési iskola, a tiszaberceli Bessenyei Emlékház, a gyulai Erkel Múzeum, a hidasi német-székely, a kétegyházai román, a szepsi és a siroki tájház, a csíkrákosi rk. templom, a jászfelsőszentgyörgyi Gunyhó kápolna, a békéscsabai Munkácsy Emlékház helyreállítási terve, a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfalu telepítési terve, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújítási javaslata, a budaörsi templom környékének kialakítási javaslata és a vekerdi gk. román ortodox templom helyreállításának engedélyezési terve. (forrás: arch.hu) A díjazottaknak szívből gratulálunk!

Sisa Béla Sisa Béla a népi építészet értékeinek megőrzéséért, fennmaradásáért végzet sok évtizeden át tartó áldozatos munkájáért, valamint az építészettörténeti munkásságáért Ybl díjban részesült. A Budapesti Műszaki Egyetem Műemlékvédelmi szakmérnöki tanfolyamát 1970-71 között vendéghallgatóként végezte el. 1968-tól az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnál, illetve a jogutód szerveinél dolgozott. 1991-ben szervezte újjá a Népi Építészeti Osztályt, melynek tíz évig volt a vezetője. 2008ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal programigazgatójaként vonult nyugdíjba. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Népi Építészeti Szakbizottságának 1980-tól tagja. 2003-ban alapítója volt a Népi Műemlékvédelemért Alapítványnak. Számos hazai és nemzetközi népi építészeti konferencia előadója és szervezője. Jelenleg a Kulturális Örökségvédelmi Kerekasztal Közhasznú Egyesület elnöke. 1984-ben a Magyar Műemlékvédelemért díjjal, 2006-ban Kós Károly díjjal tüntettek ki.Tervezői munkái közé tartozik az aszófői Vörösmáli pincesor idegenforgalmi hasznosítása, a tihanyi községközpont műemléki vizsgálata és idegenforgalmi hasznosítása, ácsteszéri Táncsics szülőház és múzeum helyreállítása terve, a szarvasi szárazmalom, a gödörházai, kercaszomori, tiszacsécsei és tivadari harangláb, a kiskundorozsmai és tési szélmalom, a békéscsabai és tótkomlósi Szlovák Kulturális Központ, az ászári Jászai szülőház, a hódmezővásárhelyi népművészeti ház, a Csúcsi Fazekasház és a zsinagóga, a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

Founded in 1953 and redefined in 1992, the Ybl Prize is the most prestigious architectural recognition in Hungary which is awarded for creative activities contributing to the construction and shaping of local environment as well as the preservation of values. This year’s Ybl Prize has gone to: Dr. Bálint Bachmann DLA, the dean of the Pécs University, Mihály Pollack Technical and IT Faculty – for the high-standard buildings he designed and constructed, for his career as a lecturer, for founding and managing the Marcel Breuer Doctoral School and for his work as a trustee of the Hungarian Pavilion of the 13th Venice Architectural Biennale. Dr. Marcel István Ferencz DLA, the lecturer of Debrecen University, Technical Faculty, Department of Architecture, the designer of the Pro Architectura Prize Hun Baths – for his contribution to the Hungarian Pavilion of the 2010 Venice Architectural Biennale as an architect and co-trustee, his functions in the public and his work as a university lecturer. Ágnes Kravár, retired architect and senior designer – the architect of the residential building in Domonkos court, Sopron, the Castle Hotel in Kőszeg and King Stephen’s Hotel in Pécsvárad whose designs and works are continuations of the architectural heritage of Károly Kós and Imre Makovecz. Csaba Molnár DLA, the associate professor of the Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Architecture, Department of Design, an architect awarded the Károly Kós Prize – for his respect for traditions, his high-standard professional achievements, the rationality revealed by the buildings he designed and his contribution to the education of architectural graphics as well as the reconstruction of the Eszterházy Castle in Fertőd. Béla Sisa retired architect for his work of many decades dedicated to the preservation and maintenance of the values of vernacular architecture and his activities contributing to the history of architecture.

szcéna • scene

Kastélysors – embersors, Europa Nostra díj 2013 Castles and Human Beings, Europa Nostra Prize 2013 Festetics-Inkey kastély, alsóbogát • Festetics-Inkey Castle, alsóbogát Építészek / architects: Szűcs Endre, Tóth Péter

Szöveg / text: Turi Attila

A kulturális örökség megőrzése kategóriában Europa Nostra díjat nyert az alsóbogáti Festetics-kiskastély. Magyarországi épület most 21. alkalommal kapta meg a díjat az 1978-ota működő, kétszáz civil csoport szövetségéből alapított európai szervezettől. Az Európa Nostra idei 30 díjazottját csaknem 200 projektből választották ki az örökségmegőrzés, a kutatás, a példamutató elkötelezettség, valamint az oktatás-képzés és figyelemfelkeltés terén véghezvitt munkájukat jutalmazva. Örömünk még nagyobb, ha megnézzük a kategória tizenöt elismertjét: szinte mindegyik műemlékekben vagy ipari emlékekben bővelkedő ország (Egyesült Királyság, Spanyolország, Portugália és mások); nívós az alap, amiről dobbantani kell. Európa töretlenebb sorsú felén az emlékek helyiértéke más, mint errefelé. Ennek egyik oka, hogy a világtörténelem nekünk sokszor a gyepű szerepet szánta. Végvár rendszerünket berobbantotta, az ország kisebb-nagyobb részét felvonulási területnek szánta. Ezt tetézte a második világégés után szinte a teljes vezető polgári és nemesi réteg fizikai-szellemi likvidálása, megszüntetve a viselkedésmintát, a

Fotók / photos: Szűcs Endre, Nagyházi Csaba†

gazdaszerepet. A történelem alatt számtalanszor gazdát váltott Elzászban több ezer 300-400 éves épület áll, lakják, használják a mai napig. Az új gazdák értékelték ezt a vidéket, az épületeket – akár frank, akár germán az eredete –, nem a lerombolás, a kifosztás volt a céljuk. Látnunk kell, hogy nem véletlenül lettek juhhodályok vidéki kastélyaink, nem talált tárgyként kaptak bolondokháza funkciót – a jelkép és a szó ereje hatalmas. De nekünk ebből kell építkeznünk, ezt örököltük eleinktől. Ebben a környezetben ünnepnap és kiváltságos pillanat, amikor a tárgyak iránt tiszteletet érző ember úgy dönt, helyrehoz egy omladozó „mezőgazdasági célokra” használt kastélyt a Somogy megyei Alsóbogáton. Nagyházi Csaba és felesége, Soóky Marietta budapesti galériatulajdonosok vásárolták meg a birtok maradványait, azzal a céllal, hogy nyári rezidenciájukat alakítsák ki belőle. Kiváló ízlésükkel meglátták a hely siralmas romjaiban is az értéket, s nem befektetési lehetőségként kezelték. Aki régi tárgyakkal foglalkozik, tiszteli az időt és az emberi talentumot. A főépület részben alápincézett, földszintes, téglány alaprajzú késő barokk kastély, mely az 1760-80 között épülhetett a Festeticsek jóvoltából,

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szcéna • scene

az akkori Edde nevű falucskának felső részében. Az alsóban építették a nagykastélyt, így aztán később egyik az Alsóbogát, másik a Felsőbogát nevet kapta. A telek a bejárattól folyamatosan lejt nyugati irányba, egészen a másik végén található halastavakig. Az épület fele alatt húzódik a 7 részre osztott, teknőboltozatos, fiókos pince, a déli oldalon nyíló dongaboltozatos lejárójával. A földszinti valamennyi helyiség teknőboltozatos, az ablakoknál és ajtóknál fiókokkal, leszámítva az északi, legutolsó két szobát, melyek dongaboltozatosak. A tető formája jellegzetes, kontyolt barokkos manzárdtető. Homlokzatait páros lizénák osztotta csíkozott architektúra uralja, melyet füles, vakolati keretes ablakok tagolnak. (Gere László falkutatása segítségével az eredeti, hiteles architektúrát sikerült visszaállítani, mely egy szokatlan fordított tükör-lizéna-núta rendszer.) A nyugati homlokzaton kiemelkedik a timpanonos, kissé előreugró középrizalit, a keleti oldal ékességei a gazdag barokk díszítésű kőkeretes ajtók. A nagyterem jellegtelen, patronos bordűrjei alatt szép barokk minták kerültek elő a feltárások során: egy nagyméretű, gazdag, mitológiai jelenetet ábrázoló Dorfmeister mennyezetfreskó lapult a rétegek alatt. Szűcs Endre és munkatársa, tanítványa Tóth Péter építészek nagy tapasztalattal rendelkeztek műemlék-helyreállítások területén. Pontosan felmérték a helyzetben rejlő lehetőséget: eredeti funkcióban lehet visszaállítani egy kastélyt. Nem kell beépíteni a tetőteret, szétszabdalni a tetőt bevilágító felületekkel, nem kell nyakatekert eszközökkel kibelezni a házat, hogy beleférjen egy „modern” funkció. A gazda csak lakni szeretne, mint ahogy azt tették több száz éve. Igaz, azóta fordult kicsit a világ: nincs már személyzet, aki fűti a kályhákat – lesz hát padlófűtés. Nincs már gazdaság, kong a pince – szerencsére van külső bejárata, helyet kaphat benne a közösségi funkció.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

A földszinten elbontották az enyészet éveinek utólagos válaszfalait, az eredeti belső térrendszert teljes egészében visszaállították. A modern kor újítását, a fürdőszobát egy-egy, eredeti méreteit megőrző szobából alakították ki. Az egyedüli átalakítás a két szalon megnyitása a nyugati teraszra, mellyel viszont sikerült a homlokzat kétséges aszimmetriáját helyreállítani. A pincében közösségi teret, borozót és tároló helyiséget alakítottak ki, és itt kapott helyet a gépészet is. Az eredeti barokk tetőszerkezet változatlanul megmaradt, csak a hibás, károsodott elemeket bárdoltatták, illetve szükség szerint cseréltették. A cserépfedés hiányzó elemei kizárólag alak és szín szerint is egyező bontott cseréppel egészültek ki. Az összes nyílászáró a még fellelhető eredetik alapján újra készült, a padlástér nem épült be, a boltozat fölötti ácsolt járdán sétálva lehet gyönyörködni a barokk szerkezetekben és a festőien elhúzott kémények látványában. A végső berendezés is méltó az épülethez és a környezetéhez, hiszen a megbízó ismert műkereskedő, az általa vezetett galéria már önmagában is garancia a megfelelő belső kialakítására. A történet azonban szomorú fordulatot vett: Nagyházi Csabát elragadta a gyógyíthatatlan kór. Rendkívüli ember volt, aki végig irányította az építkezést, a legtöbb esetben maga is beállt a munkások közé, tudatában annak, hogy értéket ment, azaz a kultúrát élteti. Egész életében a szép tárgyak bűvöletében élt. Ez az utolsó megmentett „tárgya” is ilyen. Nagyházi Csaba és felesége, Szűcs Endre, Tóth Péter és munkatársai, valamint a környékbeli kivitelezők erőfeszítésükkel megmentettek egy darabot országunk kultúrájából, megmutattak egy kicsiny, de felemelő részt az égi eleganciából. A két tervező 2011-ben Pro Architectura díjat, 2012-ben ICOMOS-díjat kapott a Festetics-kiskastély példa értékű helyreállításáért.

szcéna • scene

In the category of preserving cultural heritage the minor Festetics castle of Alsóbogát has been awarded Europa Nostra prize. Csaba Nagyházi and his wife, the owners of an art gallery in Budapest bought the deteriorating castle in Alsóbogát in Somogy county which was then used for „the purposes of agriculture”. Their highly refined taste made them aware of the value of the structure even in its disastrous condition, and they did not approach the purchase as a chance of investment. Architects Endre Szűcs and Péter Tóth had been experienced in projects restoring historic buildings. They carefully surveyed the potentials and stood up for restoring the castle to its original function. On the ground floor the partitions built later were pulled down to return to the original interior spatial system in its entirety. As a modern-age invention, the bathroom was created from rooms retaining their original dimensions. The only intervention of radical change was the opening of the two lounges into the terrace which resulted in restoring the asymmetry of the facade. The cellar now houses a community room, a winery and a store room. All the openings were remade based on the available original designs, the attic remained as it was, and while walking along the wooden pavement above the vaulting one can enjoy and admire the Baroque structures and the view of the picturesque chimneys.

Építtető / client: Soóky Marietta, Nagyházi Csaba† Építész tervezők / architects : Szűcs Endre és Tóth Péter Építész munkatárs / fellow architect: Magó Vámossy Zsuzsa Kivitelező / main contractor: számos kis falusi vállalkozó, Nagyházi Csaba tulajdonos és Szűcs Endre felelős műszaki vezető irányításával Helyszíni művezetés / project management: Nagyházi Csaba, Szűcs Endre, Szendrei Gábor Műemlékfelügyelő / monument expert: Levárdy Henriette

Gépészet / technical installations: Skrobák László Épületvillamosság / electrical engineering: Gulyás János Belsőépítészet / interior design: Szűcs Endre, Gereben Gábor Falkutatás / wall expert: Gere László Freskórestaurátorok / restoration of frescoes: Szentkirályi Miklós, Boromisza Péter, Nemessányi Klára, Gyöpös Miklós, Szűcs Gergely, Heitler András, Springer Ferenc Kertészet / garden design: Bucskó Balázs Asztalosmunkák / timberwork: Réti Tibor

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szcéna • scene

elfeledett életműveK Forgotten Oeuvres Szöveg / text: szegő györgy

A magyar épített örökség alaposan túlnyúlik Magyarország trianoni határain. Az emlékek középkori része a tatárdúlás, majd a török hódítás közepette három részre szakadt ország harcainak, barbár pusztításainak lett az áldozata. Eltűntek Mátyás korának reneszánsz épületei is. A török utáni geopolitikai harapófogóban a Habsburgok felrobbantották az ország legjelentősebb megmaradt várait. A kiegyezés utáni négy-öt évtizedben világviszonylatban párját ritkító számú, igen magas kulturális értékkel bíró épület valósult meg. Az első világháború után ennek több mint kétharmada „új tulajdonosra talált”, akik nem viselkedtek jó gazda módjára… Az első nagy háború táján és a két háború között működő, határon túlra szakadt alkotók a kiváló elődök által vitt magyar építészképzésben nőttek fel. És építettek – elsősorban szülőföldjükön, a Felvidéken, Kárpátalján – mint Őry Lajos –, Sanghajban – mint Hudec László – vagy a Bauhaus képzés nyomán, Németországban és a Szovjetunióban – mint például Sebők István. Az új helyzetben is, ha – nem Kassán vagy Munkácson – de Ljubljanában és Prágában talált volna (pl. államelnök) megbízókra, mint José Plečnik, akkor vele együtt jól ismerné a világ. Sebők István közvetve, Moholy-Nagy révén, mint ennek színháztechnikusa lett ismert (l. MÉ 2010/1 és 2010/5). Az építészek életművét – politikai és/vagy nemzetiségi kirekesztés alapján – a kultúrpolitika másodvonalban tartotta számon, sőt emigrálniuk kellett. A szepességi születésű Őrynek például Felvidékről Magyarországra; a Szovjetunióba menekülő Sebőköt pedig a sztálini diktatúra ölette meg. Az általuk tervezett, kitűnő kvalitású épületeket a még újabb államalakulatok ’45-től és ’89-től napjainkig hanyagul kezelték. Házaik egyre pusztultak. Most, hogy a Kassa EKF 2013, illetve a nemzetközi Bauhaus-kutatások eredményeként kötetek jelentek meg róluk, valamint a miskolci-kassai összefogásban életmű kiállítás valósult meg Őryről (l. meonline.hu 2013 02. 23.), építészetük váratlanul felragyoghatott.

Adriana Priatková, Pásztor Péter: Oelschlager-Őry Lajos, Kassa 2012 Adriana Priatková, Pásztor Péter: Lajos Oelschlager-Őry, Kosice 2012 Szöveg / text: Hadik András

Fotók / photos: Alexander Jiroušek, Adriana Priatková, Pásztor Péter

A reprezentatív háromnyelvű (szlovák, magyar, angol), gazdagon illusztrált kötetben – mely a kassai EKF 2013 támogatásával jött létre – a szerzők Őry életrajza és pá-lyaképe mellett az általa tervezett házak leí-rását és építéstörténetét is végigelemzik. A kötethez kiállítás is készült, melyet eddig Kassán és Miskolcon mutattak be, de várhatóan Kárpátalján is szerepelni fog. Budapesten is illene megmutatni. A 90-es években fellendülő – a 19-20. századra vonatkozó felvidéki-szlovákiai építészettörténeti kutatások (Štefan Šlachta, Kubicska Kucsera Klára, Dana Božutová, Matus Đulla, Iveta Moravčiková és mások) folytatásaként előbb a szepességi származású Hoepfner Guido és Majunke Gedeon tevékenységéről Maroš Semančik készített kiállítást (előbbit Magyarországon is sikerült bemutatni. A besztercebányai Hudec (Hugyec) László és sanghaji sikertörténetének kutatásai a két világháború közötti korszak jelentős építészét prezentálták. Szlovák film, egy szlovák és egy Kínába is szánt magyar kiállítás mutatta be életművét és két könyv is született róla. S most itt van a kezünkben a majd tíz éves kutatást összegző monográfia Oelschlägerről, akire legfeljebb az idősebb miskolci építészek

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

emlékeznek Őry Lajosként – ebben a városban működött 1945 után. Itt viszont nem sokat tudtak az 1945 előtti munkásságáról. Oelschläger Lajos 1896-ban született Kassán, jómódú szepességi eredetű kereskedő családban (a Fő utcai családi ház szomszédjában nőtt fel Márai Sándor). A premontrei gimnázium után 1914-ben iratkozott be a budapesti Műegyetemre, tanulmányait azonban hamarosan megszakította a világháború. Szolgálatáért ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Végül 1921-ben fejezte be a Műegyetemet, majd németországi tanulmányútra ment. Hazatérve Budapesten a Bogdánfy-Gerlóczy építészirodában dolgozott, mely az akkortájt divatos neobarokk szellemben munkálkodott. Ezután hazatért Kassára, ahol évekig Boskó Géza Zoltánnal társult, elsősorban Kassán és környékén, ill. a mai Kárpátalján dolgozott. A családi, baráti kapcsolatok mellett az vihette haza, hogy a Csehszlovák Köztársaság gazdasági lehetőségei kedvezőbbek voltak a magyarországiaknál. A 20-as évek munkái közül a munkácsi Kereskedelmi Akadémia épülete (1923-25) a háború előtt Kopeczek György által tervezett kassai városházára emlékeztet, de a többi épületnél a historizálás mellett szinte mindig jelen van az art deco. Az ungvári zsidó iskola pártázata mintha a mózesi kőtáblákra utalna, a földszinti csavart oszlopai art deco hatásúak. A gömöri Tornalja városháza pályázatára két tervet adtak be Boskóval – nem a modernebb változatot választották

2013 | 3

Ortodox zsinagóga és iskola, Kassa, 1926

Ortodox zsinagóga és iskola terve, Kassa, 1926

szcéna • scene tézzé avatták, 1944 után kénytelen volt Csehországon keresztül Magyarországra jönni, ahol a miskolci földhivatalban kapott állást. 1952-től tervezőként dolgozott a miskolci Észak Tervnél – teljesen megváltozott körülmények között. Ezek a munkák (csikótelep, iskola, lakóépület, egészségközpont) már nem érik el a korábbi munkák aktuális kvalitásait. 1984-ben hunyt el Miskolcon. Munkásságának párhuzamaként több nyugati és közép-európai példát említhetnénk a holland Sybold van Ravensteyntől a svéd Ivan Tengbomig, a szlovén Plečniktől Ivan Vurnik, a cseh kubizmustól a szlovák Jindřich Merganctól Artur Szalatnyai-Slatinskiig. Itthon a neobarokk legismertebb alakja Wälder Gyula, vagy a Kassán már a háború előtt építő Kozma Lajos. A magyar art deco sikerei közül említsük meg Almásy Balogh Lóránt budai tüdőgondozóját, Lamping József-Horváth Andor most felújított kaposvári moziját, vagy a szegedi Dóm tér épületegyüttesét (Rerrich Béla). Az Őry-kötet közös kárpát-medencei múltunk tanúja, azt is bizonyítja, hogy gyümölcsöző együttműködés alakult ki a szlovák és magyar építészettörténészek között. oszlop- és pillérrészletek

Published in three languages (Slovak, Hungarian, English), this representative and richly illustrated volume, published thanks to the sponsoring Košice ECC 2013, comprises the biography and career of Őry as written by the authors as well as an analysis and the architectural history of the houses designed by him. The volume is accompanied by an exhibition that has been hosted by the towns of Košice and Miskolc, but shall be seen in Kárpátalja as well. Budapest should also offer to host it.

Kiállítási enteriőr a Miskolci Galériában. Fotó: Kis Tanne István

ki. Klasszicizáló tömb készült, amely szintén nem nélkülözi az újszerű díszítő elemeket, különösen a belső gipszstukkóin. Több mozit is tervezett, így Kassán a főutcai Fórumot (1926-27), a nagymihályi Capitolt és a munkácsi Scalát (1928 körül). A moziépítészet „mondén” műfajként lehetőséget kínált az art deco érvényesítésére. Nagyszabású munkái közé tartozik a pályázaton elnyert kassai ortodox zsinagóga. Áramvonalasabb a Tűzoltóparancsnokság, elegáns a Kereskedelmi Kamara székháza. Az 1928-ban épült ladomérmindszenti templomban csak a régi templom szentélyét hagyta meg, hogy az az új templom kereszthajója jobb

szárnyának tűnjön. A régi és az új közötti dimenziós különbségek Jože Plečnik hasonló megoldására emlékeztetnek Bagonyán (ma Bogojina, Szlovénia). A másik példa a tornaljai evangélikus templom, modern hangvételű, novecentós belső terével (1932-33). Modern szellemű eleganciát tükröz Hoepfner Guido (és Györgyi Géza) Grand Hoteljének kiegészítése a Magas-Tátrában, a főépülethez csatlakozó étterem (1935-36), az ugyanekkor épült kassai strand és a kisszebeni mozi és kultúrház, utóbbit még a 30-as évek elején tervezte. A 40-es évek legnagyobb szabású munkája a Bankó hegyen épült munkásüdülő. Mivel ezüst vitézségi kitüntetése alapján vi-

2013 | 3

Általános iskola, homlokzati részlet, Miskolc, 1960

Zsidó árvaház, Munkács 1926(?)

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szcéna • scene

Lilly Dubowitz: az elfeledett építész, Stefan Sebők 1901-1942, AA, London, 2012 Lilly Dubowitz: In Search of a Forgotten Architect: Stefan Sebők 1901-1942, AA, London, 2012 Szöveg / text: Klein Rudolf

vesnin testvérek, s. Liashchenko, Sebők istván: paveletskaya metroállomás, 1939

Rendhagyó építészeti könyvet adott ki a rangos londoni AA (Architectural Association), mely vastag kék kartonborítójával a volt kommunista országok szamizdatjaira emlékeztet. A „szovjet hangulatot” fokozza a delejes tekintetű művész, Sebők István portréja alatti, kézzel írt, cirilbetűs Фердинандович felirat (Sebők apja Ferdinánd volt). Ezen felül semmi sincs a borítón – se szerző, se kiadó és semmi utalás a műfajra. Az impresszumban olvassuk apró betűkkel a címet: In Search of a Forgotten Architect: Stefan Sebők 1901-1942. A hátsó borítón a Szovjet Belügyminisztérium Népbiztosságának 1941-es elfogatóparancsa díszeleg, Stefan Zebeg Ferdinandovics nevére kiállítva. A szerző, Lilly Dubowitz valósággal Miss Marple modorában göngyölíti fel a történet szálait a volt dikatúrák levéltáraiban kutakodva, rokonokat és kurátorokat látogatva Európában és Amerikában, hogy fényt derítsen Sebők István munkásságára. Sebők, aki Walter Gropius, Moholy-Nagy László, Alekszander Vesznin és El Liszickij munkatársa volt, rövid pályafu-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

tása alatt látszólag mindvégig a háttérben maradt, miközben sztárok elképzeléseit segítette világra. A kötetet végigolvasva azonban arról győződünk meg, hogy nélküle sem MoholyNagy, sem Gropius alkotásai nem lettek volna olyanok, amilyeneknek ismerjük őket. Tudjuk, Gropius azonnal görcsöt kapott csuklójában, ha az ujjai ceruzát érintettek, és Moholy minden zsenialitásától eltekintve sem boldogult igazán a mérnöki tudományok útvesztőiben. Sebők István jómódú szolnoki kereskedőcsalád ötödik gyermeke volt, akit a numerus clausus egyenesen Drezdába röpített és ott beiratkozott a Műegyetemre. 1926-ban diplomázott, 1927ben már Gropius műtermében találjuk. Ő rajzolja a Totális Színház terveit, melyek, ha részleteik-

2013 | 3

ben is, de emlékeztetnek Sebők diplomamunkájára. (Gropius Universales Ei Theater-nek hívta volna, de Moholy a tojás-jelkép helyett inkább az összművészetet hangsúlyozó „totális” mellett döntött.) Sebők színház iránti lelkesedése korábbról fakadt: Palucca, a magasan a levegőbe röppenő, extatikus táncosnő vendégszerepelt a drezdai állami színházban 1926-ban, és Sebők lelkes beszámolót írt róla Kassák Lajos Dokumentum című folyóiratába. Palucca mozgásművészetében egyesült tér és idő, fény és energia, a zsidó misztikának Einstein fizikája által felfrissített elemei, a modern építészet kulcsfogalmai. Sebők 1935-ben visszament Moszkvába: nem tudott ellenállni Ginsburg, Vesznin és Liszickij vonzásának. A német nemzeti szocializmus

szcéna • scene

Sebők István: Palucca, cikk a Dokumentum-ban, 1926

Táncszínház terve. Sebők István drezdai diplomamunkájának továbbfejlesztése, 1928

walter gropius, Sebők istván: totális színház, 1927

Táncszínház terve. Sebők István drezdai diplomamunkája, 1926-27

moholy-nagy, sebők István:kinetikus-konstruktív szisztéma, 1922

1933-as hatalomra kerülése sem lehetett marasztaló körülmény. Nem volt kommunista, iszonyodott a kollektivizmustól, de Németországban megismert felesége, az orosz Marija Levina is fontos tényező lehetett, hogy a „szovjet paradicsom” felé vegye útját. (Marija fordította oroszra Gropius szövegeit a Szovjetek Palotája pályázatához.) Sebők elérte célját, az orosz avantgárd mestereivel dolgozott – de a sors iróniája, hogy ez már a sztálini építőművészet: a moszkvai Kazanyi pályaudvar, valamint a metró Pavleckaja és Leninszkaja megállói. Végül 1941. október 11-én a Gestapónak végzett kémkedés vádjával letartóztatták, de a kivégzés előtti héten bélfertőzésben meghalt. Majdnem egy időben azzal, hogy feleségét, anyósát és leányát a Gestapo

és ukrán kollaboránsaik a harkovi pogromban lemészárolták.A könyv számos, eddig ismeretlen dokumentumot és csodálatos rajzot tartalmaz, melyek magyarázzák Gropius és Moholy ismert alkotásait, az avantgárd mögött feszülő drámákat; ezen kívül Sebők Gropiusnak írt hatoldalas, német nyelvű levelét (számos helyesírási és mondattani hibával), cirill betűs orosz írásokat, sőt még magyar szövegeket is. Nem biztos, hogy a brit olvasóközönség pontosan eligazodik e nyelvi és kulturális sokféleségben, de nekünk, kelet-közép-európaiaknak rendkívül izgalmas olvasmány e könyv – kis túlzással egyszerre Agatha Christie és Kenneth Frampton. Két esszé egészíti ki Lilly Dubowitz szövegét, Forgács Éva és Richard Anderson tollából.

Hungarian-born Ist ván Sebők , who was a fellow ar tist of Walter Gropius, László Moholy-Nagy, Alekszander Vesznin and El Liszickij seems to have stayed in the background all through his career whilst helping stars to realize their concepts. After reading this volume, however, we are convinced that without him works by Moholy and Gropius would not have been like what we came to know them. We k now about Gropius that he had a spasm in his wrinkle when his fingers touched a pencil, and that the ever so genious Moholy could not find his way in the maze of engineering without his help either.

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Hazatérés Coming Home Gólyaház, Raiding / Doborján • Stork-House, Raiding / Doborján Építész / architect: Terunobu Fujimori Projekt / project: Roland Hagenberg Szöveg / text: Szegő György Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

Kivételes adottsága a Sopron közeli ausztriai településnek, Raidingnak, hogy itt született Liszt Ferenc. Néhány éve a szülőházmúzeum mellé egy holland építész tervei alapján korszerű koncerttermet építettek, EU-s és saját Bundes-pénzből (l. MÉ 2006/6). A nyári zenei fesztivál egymaga nem állítja le a 850 fős falu fogyását. Ha az üres házakat lebontják, oda a falukép és vele a helyi identitás. Ha kívül új telep épül, a falu centruma hamar elhal. De a foghíjak beépítésével a szervesen nőtt település arca megőrizhető. Itt – osztrák organikus mozgalom híján – kortárs japán építészeket hívtak a sebek gyógyítására. A beavatkozást az első ház igazolja. A Liszt-intézményekkel a falu központja már megerősödött. De Raidingban a perifériát sem bontják le: egy csapat neves japán építész foghíjszerűen épít újakat a régi házak közé. Az első, a „gólyaház” Terunobu Fujimori tervei szerint már a tél előtt elkészült. A projekt lelke Roland Hagenberg író-fotóművész, aki tiszteletbeli japán, Raiding és a japán építőhagyományok szerelmese. 2003 táján Hagenberg, a városból idevágyó művészember, a japán kézműves metódust idetelepítő sztárépítész Fujimori és Hosokawa japán exminiszterelnök kifundálták, hogy közös munkára hívnak Raidingba távoli építészeket és helyi mestereket. Fujimori tíz éven keresztül járt ide, kialakított egy kísérleti műhelyt, ahol az ősi helyi anyagokból dolgoznak ki sajátos építő metódust. A tradíció kortárs megújításában a japán architektúra élen jár. Fujimori az első házhoz az erdőben kinézett három tölgyfát, azokból csinált meg szinte mindent: padlót, ajtót, burkolatot, konyhai eszközöket is. Hulladék nem maradt. A Gólyaház funkciója szerint alkotóháznak is, kulcsosháznak is jó;

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

foglalni a jobb szállók árfekvésében lehet. Írók, muzsikusok, művészek és turisták szállnak meg itt. A komfort kétarcú: a szaniter és a (TOTO NC Series) toalett veri az osztrák luxuskategóriát, a berendezés személyes. Kívülről a ház olyan, mintha a szomszédék gazdasági épülete lenne, a belső viszont rusztikus módon avantgárd. A beépített konyha archaizáló, az egyterű nappalit galéria osztja, a fekhelyek japán karakterűek. A nyitott kandalló melege éjjel kifűti a felső szintet. A tűzteret is keretező

téma • theme

gipszmennyezetbe Fujimori mozaikként épített be „felszálló” faszéndarabokat. A „fekete eső” talán a melegérzetet is képi mágiaként segíti. A külső faburkolat is szénnel kezelt, „yakisugi” módra készült. A helyi anyagok és a modul valahogyan a táj „lelkébe látnak”. A ház környezetét mezőbe áttűnő gyep adja, egy 4000 literes ciszternával – ebben gyűjtik a tetőről nyert esővizet. A kerti utat a faluból gyűjtött kőburkolattal alakították ki. A háznévhez illő jelfa hirdeti a hely szellemét: 13m magasan már fészket raktak a gólyák. Madár és ember együttlakása elbűvöli a Kárpát-medencén túlról érkezőket; tán ők is visszatérnek. Az apró részletekben is sok kettős identitású ötlet teszi meghitté a messziről jöttek otthonérzetét. Az étkezőkészlet dísze

egy nagy lakkozott fatál – K. Omachi tradicionális munkája –, melyre a gólya archaikus japán betűképe A. Steudel kalligráfiája. A távol-keleti jellegű vánkoshuzatok M. Nishida textil-művei, a konyha fa kellékei Fujimori saját faragásai. Az ő intenciói szerint építették a tölgyfák legszélesebb szeleteiből az 1,3m magas 0,4m szűk, alternatív téli ajtót és a rusztikus, mezítlábas élményre kitalált padlót. A Raiding Foundation most bemutatta a második ház Hiroshi Hara féle terveit. Ő jegyzi a Kyoto Station, az Osaka Umeda Skyscapers vagy a Sapporo Dom – megvalósulásuk után is futurisztikusnak tűnő – mega-épületeit. Talán a csömöre gyógyulhat itt. Sorban következnek: Kazuyo Sejima, Ryuje Nishizawa (Prizker-díj, 2000),

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme Jun Aoki, Toyo Ito, Kengo Kuma, Yosuhiro Yamasita vagy a Klein Ditham Architects. Aprónak tűnő részlet, de az okos marketing része, hogy a Raiding Projekt minden „felületén” a szponzorként résztvevő helyi cégek, a szigetelés, a burkolatok, a zsindely, a konyha, a bútorok, az ajtók, a közmű kivitelezői is megjelennek. A gólyafészek oszlopát az Esterházy Stiftung állíttatta. A Fujimori festette, számozott/szignált portré-keretek bevételét is a projektre fordítják. A burgenlandi-japán történet olyan, mint egy mese, de valóság. U. Nagy Gábornak az idei Építészkongresszuson elénk tárt diagnózisa szerint a válság vége felé jár, az emberi kapcsolatok újjáépítése megindult. A következőkben U. Nagy metódusát szeretnénk Fujimori fenti munkája mellé állítani.

Situated near Sopron, Raiding prides itself on being the birthplace of Ferenc Liszt. A few years ago a modern concert hall was built next to the museum housed in the building where the composer was born after plans by a team of Dutch architects. However, the summer music festival in itself will not stop the decrease of the population of the village where a total of 850 people live now. If the abandoned houses are pulled down, it will be an end to the village-scape and with it local identity. Thanks to the Liszt institutions the centre of the settlement could be strong enough. However, in Raiding the periphery is not demolished either: a team of prestigious Japanese architects are building here. Designed by Fujimori, the first one, the „stork-house” shall be finished before winter sets in. The architect selected eight oak trees for the first house, and used wood extensively, for the floor, the door, panelling, shingles and even kitchen utensils. Without producing any waste. The function allows for creative activities, but it is also suited to be used as a hostel: when making reservations one should consider the prices of higher-standard accommodations. Writers, musicians, artists and tourists may as well put up here. The exterior resembles that of the outbuildings of the neighbouring house, whilst the interior is avantgarde in the rustic sense.

Építész / architect: Terunobu Fujimori Projekt / project: Roland Hagenberg Bútorok, konyha / furniture, kitchen: Dominik Petz – Baukunst Textilek / textile works: Angelica Steudel –AS Works Edények / plates, cups: Setsuko Nagasawa

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

téma • theme

A megtalált falu The Village Discovered Táncpajta, Őriszentpéter • Dance Barn, Őriszentpéter Építész / architect: u. nagy gábor

Szöveg / text: szegő györgy

Fotók / photos: Kiss Zoltán, Laki Krisztina

2005 óta Magyarországon is felgyorsult az európai uniós tendencia: a kistelepülések lakói felhagynak a földműveléssel és beköltöznek a városokba. De már sok kisváros fiatalsága sem marad helyben, mert ott sincs elég munka. Ám ezzel párhuzamosan megkezdődött a vidéki élet felértékelődése, nálunk is vezető művészek mennek eldugott falvakba – ha szabadabb munkabeosztásuk engedi –, már nem nyaralni: hazajárnak a természet közelébe. Ott pedig nem csak ház-, de társadalomépítésbe is fognak. Miklósa Erika világhírű operaénekesnő Bakonykúton szervez koncerteket, de tíz éve asszonytornát is tart. Fáy Dániel építész a nógrádi Terényben a falu szívébe tervezte a johannita rend táborát, a faluszövetbe illesztette az új házak tömegét. Felesége orsósmagnó- és csipkemúzeumot, s hozzá kávéházat indított. Így lettek új munkahelyek is. Szarvas József, a Nemzeti Színház színésze az őrségi Viszákon csinál pajtaszínházat és -galériát. Utóbbit Tenk László festőművész professzor vezeti. Nekik a fiatalon elhunyt színésztárs, Kaszás Attila felvidéki Zsigárdon elkezdett példája mutatott utat. Csernyus Lőrinc vagy tíz fiatal építésszel szentélyt épített egy jelfa köré a múlt nyáron. Egy másik őrségi faluban, Pórszombaton Kovács Gyula erdész gyümölcsfákat ültet, hogy a Kárpát-medence őshonos, génmanipulációtól mentes fajtáit átmentse a jövőbe. A falu minden gyerek születését gyümölcsfa-ültetéssel ünnepli meg. Tündérkertnek nevezik ezt a falurészt. A gyerekáldás faültető tündérségének már több mint 30 követő faluja lett. Rátóti Zoltán, a Kaposvári Színház színész-igazgatója Magyarföldön pajtaszínházat működtet a falu által épített, új ökumenikus templomukat körülvevő gyönyörű réten (l. MÉ 2011/4). A családjogász Michel van Langeveld Hollandiában népitáncolt. 1984-ben, egy amszterdami antikvárium kirakatában meglátta Korniss Péternek 1964-ben, majd 1970-ben a széki Forrószegen fotózott táncházi albumát. Hamarosan odahagyta a hivatalt, Forrószegen vett házat, családot is alapított. 2004-ben egy „kék házra” is szert tett. Kiderült, hogy régen ez volt a táncház. A faluval együtt újította fel. 2012-ben nyílt a régi-új táncház, ahová megint elkezdtek járni nem csak a pestiek, de a újra: a helyiek is. Hasonló lélekkel szeretett bele Fujimori Raiding-Doborján

gyümölcsfáiba. Az Alpok-alján, ellentétben a japáni cseresznyefával – az ottani tradicionális kultúra nagy tiszteletben tartja virágzását – nem meddők a fák, hanem mesés zamatú termést is adnak. Nyilvánvaló példáinkban az a tovább nem halasztható felismerés, hogy az emberiség a természetnek nem leigázójaként, hanem csak harmonikus részeként maradhat fenn. U. Nagy Gábor Őriszentpéteren épített táncpajtáját a MÉ-ben szokottól eltérő módon, csak fotókkal szeretnénk bemutatni. Az építész hosszú ideje életmód-szerűen él az Őrvidéken. Nem „tervező”, de a tervvel együtt: építő is. A tervet a kivitel közben, a munkatársakkal, a megrendelővel folytatott gondolatcsere nyomán naponta alakítja. Módszerét/elvi alapjait, a hagyományok organikus beépülését, a természet fogalmainak „megépített axiómáit” szeretnénk láttatni az építész Hamvas Béla áttetszően érzékletes stílusában, de egyszerre tudományos igénnyel megfogalmazott esszéjével. Szövegét a gyönyörű táj ihletett, saját készítésű fotóival illusztráljuk, amelyeket előadása mellé ő is vetített. A metódus legújabb, példaértékű háza megismeréséhez az olvasó elmélyülhet U. Nagy Gábor Táj – régió – identitás című szövegében. Textus és képek együtt visszaigazolják a sokszor elfeledett receptet: építeni – fejjel, kézzel, szívvel!

Since 2005 the tendency characteristic of the EU has also accelerated in Hungary: the inhabitants of minor settlements tend to give up on farming and move into towns and cities. However, many of the young urban people move on too from their home towns as there is not enough work. Simultaneously with this, provincial life is being more and more appreciated and thus leading artists go to see far-away and hidden villages: they „go home” to be closer to nature. We would like to present the Dance Barn built by Gábor U. Nagy in Őriszentpéter in an unusual way compared with other articles published in MÉ: without a text, accompanied only by a photo-essay by the author. The architect has been living in Őrvidék for a long time now more or less non-stop. Not „planning”, but with the design also constructing.

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Építész vezető tervező / leading architect: U. Nagy Gábor Építész / architect: Fóth Zoltán Építész munkatárs / fellow architect: Tóth Gergely Statika / structure: Bukits Zoltán Gépészet / technical installations: Szatmári Örs Megbízó / client: Kvasznicza Imre és családja

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

téma • theme

Táj - régió - identitás Landscape – Region – Identity gondolatok és jegyzetek • Thougths and notes Szöveg / text: u. nagy gábor

Fotók / photos: u. nagy gábor

Egy bevezetővel kell kezdenem. Az alábbi gondolatok, szövegek és szövegtöredékek1 nem most fogalmazódtak meg, nem is az Építészkongresszuson hangzottak el elsőként – mintegy húsz éve folyamatosan íródnak, formálódnak aszerint, ahogy a tájról és identitásról, a hagyományról és modernitásról, végül is, ahogy az építészetről gondolkodom. A közösségről 2 Az éthosz görög szó eredetileg legelőt jelentett, majd később a legeltetés rendjét. A szokásokat és ezen belül az egyén viselkedésének erkölcsi jellemzőit. A morál a latin mos, azaz akarat szótőből származik, értelme arra utal, amit egy adott közösségben akarni kell, vagy ildomos. Az egyén moralitásán viszont már azt értjük, hogy az illető cselekedete személyes meggyőződésen alapszik. Eredete szerint tehát mindkettő olyan valamire vonatkozott, amivel egykor a közösség rendelkezett – a hagyomány rendjére. Értelmük fokozatos módosulása jelzi az erkölcsi gondolkodás individualizálódását. Míg a hagyományos társadalmakban az erkölcs megtestesítője a nemzetség, a nép, vagyis a közösség volt – amelynek erényeiben, bűneiben, kötelességében és felelősségében minden nemzedék osztozott – úgy az antikvitástól a modern civilizációkig fokozatosan az erkölcs személyessé válásának térhódítása jellemző. Az újkori társadalmakban az ember erkölcsös mivoltát éppen a cselekedeteiért vállalt személyes felelősség átháríthatatlansága jelenti. Így a magamét is. Ez néha terhes ugyan, de azért többnyire megnyugtat – mert szabad vívódnom és töprengenem azon, ami van, és szabad felelősséggel választanom azt, amit teszek. Íme néhány a töprengések közül. Mivel jó ideje falvak között élek, kezdeném a legelővel – vagyis a hagyománnyal és a vidékkel.

A hagyományról és az örökségről3 A hagyomány a kollektív tudás – kultúra, vagyis kultusz – anélkül, hogy tudatosulnia kellene. A szerves közösségekben a kultúra valóságos létformája – a közvetítője és egyben a folytonosságának is a záloga. Mivel az élet egészére vonatkozik, így tehát teljes létkategória. A hagyomány – mint a kulturális alapminta – jelenléte a tradicionális kultúrákban átfogó és közvetlen volt, vagyis a közvetítő nem vált ki az egészből, nem volt autonóm. (Az i.e. 6. században Hérakleitosz azért korholja Homéroszt, mert leírta azt, amit az élő emlékezetnek kellene fenntartania). A felbomlott egész továbbélő, fennmaradó részei alkotják az örökséget. A hagyomány megismerésére törekvő tudományok – mint a néprajz, az antropológia és a régészet például – módszereik természetéből következően eltárgyiasítják, eldologiasítják azt, így a vizsgálatuk tárgya is már csak az örökség köre lehet. Általánosságban a hagyományhoz tehát nincs már közünk, csak bizonyos leképezéseihez az örökség körén belül. A viszonyunk vele így többnyire reflektív, vagy önkényes, rosszabb esetben azonban csak leltározó. A kánon – a hagyomány szabályrendszere – szigorú törvény, vagyis a kanonizált tradíció nem igényli, de nem is tűri az invenciót – a személyiség itt csak árnyalhatja annak egyes formáit. Az örökség elemei azonban szabadon is felhasználhatók, ha ez a felhasználás inspiratív – önkéntelen vagy művészi. Ez már több ezer éve folyik az európai kultúrában, a folytonos megújulások sorában. Ebben a sorban a hitelesség nem a tárgyszerűség vagy a tényszerűség, hanem éppen a megújulás képességének kérdése. Az örökséggé vált kánon majdnem ugyanilyen szigorú törvény, de már az élet teljessége és elevensége nélkül. Az önkéntelen és a művészi inspiráció szabadsága viszont szinte végtelen, az örökség figyelmes ismerete megtermékenyítheti a megújulást.

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

A múltról, a történetünk megismeréséről4 Egon Friedell-nek „Az újkori kultúra története” című, hatkötetes, lenyűgözően szellemes művében olvasom, idézem: „Mindent, amit a múltról mondunk, saját magunkról mondjuk. Sohasem tudunk másról beszélni, mást megismerni, mint saját magunkat.” A vizsgálódás módszerével kapcsolatosan Spenglert idézi, aki szerint: „A történelem tudományos kezelésére törekedni végső fokon mindig csupa ellentmondás. A természetről tudományosan kell értekezni, a történelemről költeni kell. Minden egyéb tisztátlan megoldás.” Mert azt persze tudjuk, hogy nagyon régen a különböző korok úgy követték a múlandóság folyamában egymást, mint az emberek nemzedékei – a szakadatlan jelenben élve. Vagyis a múlt még nem vált szét a jelentől, s így a múlt tárgyai is a jelen részei voltak. Gondoljunk csak arra a magától értetődő, szinte gyermeki természetességre, ahogyan birtokba vették elődeik dolgait. Friedell szavaival szólva: „a történelmet feltalálták”. A 18. század közepén kibontakozó történeti szemlélet – a tudományos kíváncsisággal íródó, oksági szemléletű történetírás és az ennek szinte kimeríthetetlen adattárként szolgáló régészet megjelenése – alapjaiban változtatták meg a múlthoz való viszonyt. Egy új vágy is megjelent, a múlt rekonstruálásának igénye. És ezzel el is kezdődtek a bajok – a korábban idézett Spengler által megfogalmazott reménytelen igyekezet valamiféle tudományos hitelességre, de legalábbis a tárgyszerűségre. A figyelem az egész helyett a részekre irányult, a tovább már nem szétszedhető tényekre, kövekre, töredékekre. Az eredmény általában pedig újabb tények, újabb tényként kezelhető töredékek. Az identitás kereséséről 5 Jó száz évvel ezelőtt építészek, művészek, tudós kutatók mind nagyobb számban járták Erdély és a Székelyföld tájait. Eleinte a nemzeti identitás keresésének historikus, romantikus indíttatásából – az autentikus nemzeti formák keresése összefüggött az eredetkutatásokkal, a régészeti leletek és a népművészeti tárgyak ornamentális díszítéseinek gyűjtésével. „Az ornamentika is nyelv, a nemzeti jelleg egy bizonyos megnyilvánulásának, az ízlésnek a nyelve” – írta Huszka József egyik tanulmányában, s nála ez a nemzeti jelleg a keleti, ázsiai eredet bizonyítéka volt. Lechner Ödön Iparművészeti Múzeuma mintegy megtestesítése lett ezen eszméknek, gondolatoknak. A tanítványok fiatalabb nemzedéke, mint pl. Lajta Béla, Málnai Béla és Vágó József, habár mindannyian Lechner asztaltársaságából indultak, rövidesen elfordultak dekoratív stílusától. A helyszíni gyűjtő és rendszerező építészeti kutatásokat folytató Toroczkai

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

Wigand Ede pedig azzal támadta őt, hogy csak lemásolja a díszítő motívumokat, figyelmen kívül hagyva a népi építészet valódi szellemiségét, a falu egyetemes anyagi kultúráját. A 20. század fordulójára Európa szerte valóságos divathullámmá váló népművészeti gyűjtőmunkára nálunk legerősebben az angol Arts and Crafts mozgalom hatott. A „kis ruskini föld”-nek is nevezett Kalotaszeg lett az a forrás, amiből mindenki meríteni igyekezett, és ahonnan szétáradt a figyelem más vidékek felé is. Malonyay Dezsőnek a magyar nép művészetéről írt ötkötetes művéből is ez jelent meg elsőként. A „Fiatalok” csoportjához tartozó építészek terveiben mutatkozott meg először mindaz, ami a tárgyanyag mélyebb megértéséből fakad. Kós Károly és nemzedéktársai – Jánszky Béla, Györgyi Dénes, Zrumeczky Dezső és Medgyaszay István munkáiban a paraszti építészetnek a környezettel kialakított érzékeny kapcsolata és konstrukciós rendje is tükröződik már. Az örökség „megtalálásáról”6 A leltározó magatartás soha nem tud közel kerülni az elevenséghez és a megelevenítéshez. Már csak azért sem, mert az eleven hagyomány folyamatában mindig változás van. A leltározók tehát soha sem lehetnek hitelesek – a leltár csak mennyiségi szempontokat lát, a minőséghez nincs köze. A konzervatív viszonya az örökséghez paradox, vagyis ellentmondásosan kettős, mert egyrészt megfelel a tárgyban foglalt kánon szigorú törvényének, de ugyanakkor a törvény tiszteletével ki is zárja az eleven létbe való bevonását. Konzerválni csak a megóvandó örökséget szabad – az életet azonban nem lehet a már halott kánon bilincsébe zárni. Nem stiláris kérdéseket kell tehát felvetnünk akkor, amikor egy vidék építészetéről gondolkodunk. A hagyomány nem csak a formában mutatkozott meg, hanem magában a létrehozásban is. Építészet és építés nem válhat szét egymástól. Az építés is a kultúra része és az élet része. Az ember egyik legfontosabb, legősibb, legalapvetőbb tevékenysége, a legnagyobb erőforrásait is erre fordítja. Az építés kultúrája, a mesterség tudása, művelése nem választható el attól, amit létrehozunk vele. A hagyomány természetéről7 A hagyományhoz tehát lényege szerint tartozik az elevenség. Az építészeti hagyomány is egyfajta megformálódása az életnek, az életmódnak egy adott helyen. Ugyanakkor nem csak megjelenítője, hanem továbbörökítője is annak. Ez a kettős természet a hagyomány minden elemére érvényes. A népi építészet is eleven – szinte úgy, mint ahogy a csiga növeszti a házát belülről. Az épület anyagokban – fában, kőben, téglában, egyebekben –

téma • theme

megjeleníti, s ugyanakkor tovább is örökíti a formát. Hiszen ezek között a falak között élve és halva, ezeket belakva, vitték tovább a tudást, azokat az ismereteket, melyek a forma létrehozásához szükségesek voltak. Mint ahogy a népviselet sem pusztán öltözet és külső dísz, hanem kifejezi viselőjének tartását és ezt a tartást örökíti tovább. És a néptánc sem csupán a szórakozás egyik formája, hanem a társas kapcsolatok, a társas viselkedés megformáltsága és ennek továbbadásának az eszköze. Kimondhatjuk, hogy az élet elevenségének értelmében nem létezik a hagyomány. Sem itt, az Őrségben és a Vendvidéken, sem nagyon sok más helyen a világban. Építészeti örökségünk legfontosabb jegyeiről 8 A léptékről és az arányokról – Talán a legkevésbé kiismerhető sajátosságai az építészetnek. Egyes kikristályosodott formái ugyan leírhatók az arányrendekkel, számtani összefüggésekkel, de ez utóbbiakból mechanikusan arányosságot létrehozni nem lehet. Minden viszonyítási pontjuk változó – függnek a helytől és a helyzettől, a tartalomtól és a mérettől, az anyagoktól és a formáktól. Az arányérzék, ami felfogja őket, csak részben ösztönös, biztossá csak a műveltség teszi. A ritmusról – Amint az élet minden megnyilvánulásának, úgy az építészet elevenségének is legközvetlenebb bizonyítéka, hogy ritmusa van. Mind a terekben, mind a formák ismétlődésében, mind az azokat létrehozó mozdulatokban. A formákról – Az építészeti formák az anyagoknak és a köztük lévő erőknek az alakba rendeződései. A formák nem csak megjelenítik az összefüggéseket, de megjelenésükkel fel is idézhetik azokat. Ebből következik, hogy leválva helyükről önálló életre kelhetnek. Éppen ettől a képességüktől a legcsalfább megnyilvánulásai az építészetnek. Az összefüggéseit vesztett forma valójában csak álarc. Az anyagokról – Az anyagok önmagukban nem hordoznak minőséget, csak tulajdonságaik vannak. Minőséget a velük való munkálkodás által nyernek. A természet és az emberi kéz által létrehozott faktúrák között nincs lényegi különbség. A szerkezetről – A hagyományos építészetben, így az őrségiben is – a szerkezet az egyes elemek szerepének, viszonyának a megformáltsága. Valódi, ha minden annak látszik – ami, és szép, ha arányos és kifejező. Kiolvasható belőle az egymásra épülés hierarchiája. A díszítésről és a színekről – A díszítés mindig fontos „eseményekhez” kötődik egy házon – legyen az szerkezethez tartozó, mint egy oromfal lezárása, vagy praktikus, mint a falazott szellőzők. A legtalányosabb mégis az

architektonikus – ilyenek a párkányok, lizénák, nyíláskeretek. Ha elvesztik arányosságukat, vagy ha túljátsszák tektonikus szerepüket – groteszké, komikussá válnak. A szerepét vesztett dísz csak puszta cifraság. A szín, ha természetes – mindig valaminek a színe. A rábai agyagból égetett cserép és tégla vöröse, az elszürkült fenyő ezüstje, vagy a kiszáradt gyanta meleg sárgája. Ugyanúgy igaz ez a festésre: a mész fehére, a feloldott agyag okkeres barnája, a vasoxid vöröse, feketéje, a réz zöld árnyalata. A falakra festett szín öregedése a idő egyik legszebb megmutatkozása. Kár félni tőle. A részletről – A részlet az építészetben az egész megmutatkozása, tapinthatóvá, átélhetővé, vagyis személyessé válása. Mint a szavak a mondatokba rendeződött gondolatban. Van egyéni ízük, karakterük, fordulataik – ettől felismerhetőek. A részletek változásának története egyben a ház és lakóinak a története. Egymásból következnek. Figyelmes szemmel, mint egy krónika, úgy olvashatók. A részlet nélküli ház csak elvont tárgy, nem építészet. A kertről és a gondosságról – A gondosság a dolgok természetének megfelelő rend fenntartása. Ahogy az Őrség tája rendben volt, amíg kaszálták, úgy volt rend a házakon és a kertekben is. A folyamatos odafigyelés, a dolgokkal való együtt élés, a gondoskodás által. Nem az akkurátusság mechanikus szigorával, hanem az értő figyelem arányosságával. A szépség felismerése a tökéletlenben – a csorba téglákban, a szertelenül tekergő szőlőlugasban. A kertészkedésben ezt jobban értjük, de nincs ez másképpen a házakon sem. Az otthonosságról – Mindannyian őrzünk róla valamilyen képet, hiszen ez az, amit állandóan keresünk. Egy helyet, ahol harmóniában lehetünk a világgal. Ha része az emlékeinknek, a visszatalálás vágya öntudatlanul is oda vezet. De ha sohasem tapasztaltuk meg, a hiánya késztet újabb és újabb elvágyódások felé. A modernitásról 9 A Richard Appignanesi szövegével és Chris Garratt rajzaival megjelent Nesze Neked Posztmodern című könyvben olvasom, mintha csak egy definíció lenne: „Mi a modern? Rettegés a régitől”. Arra, hogy milyen meglepően régóta vagyunk modernek, két példát is hoz a szerző: 1127 körül Suger apátnak a párizsi St. Denis bazilika rekonstrukciója során megvalósult elképzelései egy addig soha nem látott építészetet eredményeztek, amely sem görög, sem római, sem pedig román nem volt. Maga sem tudta, hogy mit alkotott, így a latin „opus modernum”, azaz „modern mű” nevet adta neki. Néhány száz évvel később a stílus a becsmérlő „gótikus” néven vált általánosan ismertté, ami az itáliai reneszánsz írók szemében az északi germán barbárt jelentette. Az ő eszményük a klasszikus görög volt, amit

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

„antica e buona maniera moderna”, azaz „régi és jó modern stílus”-nak neveztek. Az említett példák szerint a modern történetileg mindig némi ellenszenvvel viseltetett közvetlen elődjével szemben, és ennek a termékenyítő ellentétnek az értelmében a modern is minden esetben poszt-valami. Maga a modern szó a latin „modo”-ból származik, jelentése „épp most”. Hogy mennyire ellentmondásos a fogalom, mutatja az is, hogy története során, saját magával is ellentétbe kerülve „posztmodern”-né, azaz szó szerint: „az épp most után”-ná kellett válnia. A könyv idézi Jean-Francois Lyotard francia filozófust, aki a posztmodernről azt állítja, hogy az „minden bizonnyal a modernség része” és, hogy „egy mű csak akkor lehet modern, ha mindenekelőtt posztmodern…” – az így értendő posztmodern viszont nem a végnapjait élő, hanem a minduntalan születőben lévő modernizmus állapota. Szerinte a modern művészet lényege az absztrakció, ami „megmutatja, hogy a megmutathatatlan létezik” és ami „láthatóvá teszi, hogy van valami, ami felfogható, de ami mégsem látható és nem is tehető láthatóvá”. Vagyis a modernizmus történetében a valóság ábrázolásának válságától, az ábrázolhatatlan ábrázolásán – az absztrakción – keresztül a nem ábrázolásig tartó folyamat egyben a tagadások, a poszt-modernitások sorozata is. A poszt-modernről 10 A fenti definíció értelmében úgy is fogalmazhatnánk, hogy a posztmodern a régitől való rettegés meghaladása, de legalábbis ennek a folyamatos „fenyegetettség”-nek az elfogadása is lehetne. Egyfajta készültségi állapot: a kritikus és ugyanakkor önkritikus tudat lesben állása – szakadatlan reflexió és önreflexió egyben. Jó harminc évvel ezelőtt ez még csak az irodalmias metaforáknak és a groteszknek az építészeti kiterjesztése volt, a történeti-építészettörténeti (?) idézetek ironikus vagy éppen heroikus attitűdjével. Mostanra viszont már kettős kényszerben élünk: ott van egyrészt a hajszoltság – az eredetiség és a még sohasem volt (re) produkció hajszolása, másrészt ott van a kikerülhetetlen reflexivitás – ami viszont rosszabb esetben csak ügyes manipuláció, vagy éppen önigazoló magyarázkodás. Az említett szerzők szerint a modern kezdetektől fogva problematikus volt: „egyfajta szavatossági idő lejár tulajdonság jellemzi…, legjobb esetben is a divat kategóriája…, pánikfogalom. Olyasféle jelentéssel itatta át a történelmet, mely szerint a katasztrófa legyőzte a hagyományt”. A modern művészek pedig a leírói egy olyan történetnek, ami „előrelátható vég nélküli, nagy sebességgel változó és folyamatos jelen idő” – amiben a műveknek már nincs a valósághoz közük, nem önmaguk, hanem pusztán önmaguk jelei. A szintén idézett Jacques Derrida szerint korunk problémá-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

ja az, hogy „kétféle jelen van – az egyik kísértet-jelen, egy virtuális valóságbeli…, amely a másik, a valóságos jelent marginálisként, menekülőként, szétfolyóként tünteti fel. A valóság anyagtalanítása kísért bennünket, hatástalanná téve ellenszegülésünket”. A médiumokról, az építészet közvetíthetőségéről 11 Úgy tűnik, hogy ma az, ami nem „médializálható”, az nincs is. Ami nem mutatható fel, amire nem lehet rábökni, mint valami jel-képre, jel-igére az nem érdekes. Nem konform a világpiacon, nem „haladó”, nem „korszerű”. Vagy más oldalról: a közönség számára nem az építészet, mint sajátszerű az, ami érdekes, hanem az építészet látszata. Az „olyan, mint” és az „olyan, mintha”. Kit érdekel mostanság az összefüggés a mű és annak anyagi valósága közt? Kit izgat az identitás, az önazonosság, a helyénvalóság kérdése? A mű – az építészeti is – manapság maga a mű képe. Az építészet egyre kevésbé saját különös összetettségében létezik, hanem egy úgymond „aktuális” és „érdekes” üzenet közvetítőjeként. És, ha ennek az újonnan támadt szerepének nem felel meg, akkor pedig a közönség szerint nem érdemel figyelmet, nem is építészet. A szépség fogalma és megítélése is a fentiekkel összefüggésben változik. Már nem az esztétika írja le – nem a klasszikus kánon vagy a kompozíció aránya sajátossága a mérce, hanem a jelszerűség megléte, vagy éppen a hiánya. Az ilyen jel-képző lehet formai (lásd posztmodern), lehet anyagválasztási (lásd ilyen-olyan „tapéták”), de ma legfőképpen konceptuális, esetleg metodikai. Feltéve, ha könnyen leolvasható és megjelenése ikonszerű. Az építészeti mű tehát, ami híján van az ikonszerűségnek a közmegítélés szerint érdektelen, csúnya vagy sivár. Az Ideáról és a Matériáról 12 Az építészet saját valóságában mindig is ott volt a két végpontba kifeszített húr – az Anyag és az Idea között. A szétesőként átélt jelen kor divergenciája nem ezek további eltávolodásában mutatkozik – éppen ellenkezőleg: a végpontok vészes közeledésében, egybeesésében keresendő. Az anyagnak egy képzelt eszmény szerinti el-anyagtalanításában egyrészt, másrészt az Ideának valamiféle egy-értelmű, profán metódussal történő helyettesítésében. Félek viszont attól, hogy ez az „egy-értelműség” majd eltávolít a valóságtól, és egy másik, imaginárius létbe visz. Ahogyan a világ figyelme újabb ismeretlenek felé fordul, az Idea is mindig újabb arcát mutatja felénk. A modern világkor születésekor Adolf Loos még úgy fogalmazott, hogy: „Az építészet nem művészet…, mert minden, ami hasznos célt szolgál, ki van rekesztve a művészet köréből.” Mintegy

téma • theme

száz év elteltével már látjuk, hogy ezzel nem az építészet státusa változott meg a művészi kifejezőerő értelmében, hanem közben a modernnel együtt megszületett egy új szellem – a reflexió és önreflexió kényszere. A személyes- és az erkölcsi szabadságunk áraként. És ez jó is, mert folyamatos jelenlétet követel. A tárgyszerűség egyetemes szépségéről 13 Ahogy az építészet sajátos, immanens valóságában mindig ott feszül az a bizonyos húr az Anyag és az Idea között, és ennek az állandóan változó feszültségű viszonynak hol az egyik, hol a másik végpontja felé irányul a figyelem, ugyanúgy feszül az építészet, mint kulturális-társadalmi jelenség is mindig a helyi és az egyetemes érvényűség között. Talán a matematika tiszta absztrakcióján túl nincs is olyan egyetemes jelentés, ami ne a konkrétságában fogalmazódna meg. Vagyis csak a konkrét, a tárgyával és a helyével azonosulni tudó, annak kulturális szubsztanciájába sűrűsödő forma képes egyetemes mondanivalót hordozni. Jó ideje foglalkoztat már ez a bizonyos „tárgyszerűség” és „helyénvalóság”. Az, hogy a pontosan megfogalmazott építészeti programból miként születhetnek meg a benne rejlő építészeti gondolatok és az, hogy az építésznek is elég lehetne csak a tárgyában elmélyülnie, azt komolyan vennie a munkája során. Vagyis, ha beszélhetünk hitelességről az építészetben, ha van „őszinte” építészet, akkor az olyan valami, ami nem egy elképzelt külső kép, vagy eszmény felé vágyódik, hanem csupán önmagát, saját belső ös�szefüggéseit akarja felismerni, és ezáltal a saját, valódi lényegét kibontani. Végül is önmagával azonossá és helyénvalóvá válni. Az építészetnek tehát nem illusztrálnia, hanem „csupán” magába fogadnia kell a tárgyát és témáját. A képzeletről és az emlékezetről 14 A művészetnek és az építészetnek lényegi, természete szerinti érzékiségével és az említett kifeszülő húr mibenlétével kapcsolatban szeretem, ahogy Le Corbusier fogalmaz: „Kőből, fából, cementből építkezünk: házakat, palotákat alkotunk belőlük. Ez az építkezés. A leleményes ész munkálkodik. De hirtelen valami szíven üt, valami jólesik, boldognak érzem magam, azt mondom: ez szép. Ez az építészet. Ez már művészet.” Ez a titokzatos „valami” izgat. Felfedezni, végigjárni az utat, ami az egészet megragadó képzettől, annak a tervezés, a megismerés során történő elvesztésén át, a részletekben is megformált képig, a házig tart. Az Ideától a Matériáig és vissza. Nem megállni idő előtt, hadd feszüljön a húr. A képzelet és az emlékezet pedig – mintha ugyanezen húr meghosszabbításában valahol összeérnének. Talán az Isten jobb és bal kezében.

A 2013. március 9-én, az „Identitás és építészet” témában rendezett X. MÉSZ Nemzetközi Építészkongresszuson elhangzott előadás bővített változata. 1 a kulcsszavak: régió (lat.) – a. m. táj, tájék, vidék, terület tradíció (lat.) – ’átadás’ a. m. hagyomány; tradicionális - hagyományos inspiráció (lat.) – ’belélehel, belélegez’ a. m. ihlet, sugallat, belső ösztönzés impresszió (lat.) – a. m. hatás, benyomás, benyomáskeltés konzervatív (lat.) – 'megőriz' a. m. a régihez, hagyományoshoz ragaszkodó, azt megőrizni igyekvő, maradi; konzervál – megőriz, régi állapotban fenntart, állandósít, tartósít, befőz, elrak, eltesz; megóv, megvéd, védelmez, karbantart; konzervativizmus - az újításokkal szembeszegülő irányzat, magatartás 2 részlet a Magyar Iparművészeti Egyetemen 2005. október 18-án Design, Oktatás, Etika címmel rendezett nemzetközi konferencián elhangzott Etika és építészet című előadásból 3 részlet a burgenlandi építészeti központ Architektur Raum Burgenland és a győri 3h építésziroda által parallelen / párhuzamok címmel 2004. március 05-én, Győrben rendezett konferencián elhangzott Hagyomány, örökség vagy leltár című előadásból 4 részlet Csigó Ákos A szombathelyi Isis-szentély környezete és a Kőtár kialakítása témában, a soproni Alkalmazott Művészeti Intézetben 2003-ban készült diplomatervéhez írt opponenciából 5 részlet Mészáros Krisztina Equus tectum című, a Budapesti Műszaki Egyetemen, 2002-ben készült diplomatervéhez írt opponenciából 6 részlet a Szentpéteri Krónika 2003. októberi számában megjelent cikkből 7 részlet az Őrségi házak I. – Az örökség című, 2006-ban megjelent könyvből 8 részletek az Őrségi házak I. – Az örökség című, 2006-ban megjelent könyvből 9 részlet Zakár Anikó Kristálymúzeum Fertőrákoson témában, a soproni Alkalmazott Művészeti Intézetben 2004-ben készült diplomatervéhez írt opponenciából 10 részlet a Hagyomány és modernitás című, folyamatosan íródó tanulmányból 11 részlet Polyák György veszprémi lakóegyütteséről Jeltelen minőség címmel, 2004-ben, az Octogon-ban megjelent kritikából Kiegészítésként 12 részlet a Magyar Iparművészeti Egyetemen 2005. október 18-án Design, Oktatás, Etika címmel rendezett nemzetközi konferencián elhangzott Etika és építészet című előadásból 13 részlet Klobusovszki Péter Érzéki rend a kortárs német-svájci építészetben témájú DLA dolgozatához, 2008-ban Svájci tükör címmel írt opponenciából 14 részlet a Magyar Iparművészeti Egyetemen 2005. október 18-án Design, Oktatás, Etika címmel rendezett nemzetközi konferencián elhangzott Etika és építészet című előadásból

Liveliness is an essential constituent of tradition. Architectural tradition is a kind of the realizations of life and lifestyle in a certain place. However, it is not only a representation of it but also a follow-up. This dual nature features every single constituent of tradition. Vernacular architecture is also live and lively – just like a snail growing its shell from inside. The building embodies and represents the form in materials – wood, stone, brick among others – whilst also passing it on. Living, dwelling and dying among these walls they inherited and carried on the knowledge and information needed to create the form. In the genuine reality of architecture the string strained in the two extremes, the Material and Idea has always been there. The divergence of the present experienced as falling apart does not present itself in the growing distance between them. Quite on the contrary. It is to be found in the threatening convergence of the extreme points.

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Jövőépítők Constructors of the Future RATI üzem- és irodaépület, Komló • RATI Industrial Unit and Office Block, Komló Építészek / architects: Kistelegdi István, ifj. Kistelegdi István

Szöveg / text: Götz Eszter

A RATI új üzem- és irodacsarnokával megépült Magyarország első olyan ipari létesítménye, amelyik nem szorul külső energiaellátásra, sőt hamarosan plusz energiát fog előállítani. A saját fejlesztésű, innovatív autófelszereléseket gyártó cég tulajdonosa és az építészek már az ötlet pillanatában felvállalták, hogy ezen a szántóföldön olyan épületet valósítanak meg, amelyik nem csupán szellemi többletértéknek helyet biztosító munkahely és jól szervezett logisztikai-gyártó központ, de egyben példát is mutat az építésről, tervezésről, munkaszervezésről és iparról való felelős gondolkodás témájában. Látszatra nincs semmi különleges a Komló sikondai részén 2012 őszétől álló gyárépületen. Legföljebb annyi, hogy kellemes arányaival, fa- és üvegburkolatú homlokzatával küllemét tekintve sokkal barátságosabb, mint a hazai üzemek túlnyomó többsége. De közelebb kerülve feltűnnek a szokatlan részletek: a két tágas emeleti terasz, az ovális tányérokkal lezárt három torony, vagy a hátsó homlokzat előtt, bokamagasságban körbefutó napelem-sor. A zárt tömbből kimetszett teraszok, a sok transzparens homlokzati felület és a három áttetsző, ég felé nyitott torony légiessé teszik a házat, sávablakain lassított filmként vonulnak a felhők, a színezetlen deszkaburkolat rusztikus felülete kézműves tradíciókat idéz meg. Ez az épület erősen kommunikál a környezetével, szinte kitapintható, ahogyan átáramlik rajta a táj energiája. Ebben a képben fogható meg a lényeg: a folyamatos energiaáramlás egy tudatosan felvállalt tervezői és működtetési program központi metaforája. A RATI tervezése nem a ház formálásával és a funkciók elhelyezésével kezdődött, és persze nem is ért véget abban a pillanatban, amikor használatba vették. Kistelegdiék a 21. század legfontosabb kihívása szellemében fogtak neki a munkának: céljuk a maximális energiahatékonyság elérése volt. Eszközként az ifj Kistelegdi István által a Pécsett

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

Fotók / photos: Mátételki Ákos, Baranyai Bálint

már önálló tanszéken oktatott Energiadesign® koncepciót alkalmazták, ami hosszabb tervezési időszakot és plusz költségeket is jelentett, egy sor olyan épületenergetikai és -klimatikai számítást, modellezést és dinamikus épületszimulációt, épületaerodinamikai szélcsatornaméréseket és CFD áramlástani szimulációt, ami a kortárs építészeti gyakorlatban ma még igen ritka, a beruházó mégsem habozott. Az eredmény ugyanis az üzem éves üzemeltetési költségeit tekintve mintegy 80%-os megtakarítást is elérhet, ráadásul egy olyan munkakörnyezetet, amelyben jóval nagyobb hatásfokkal lehet dolgozni. Az átadással a munka nem ért véget, a tervezők folyamatosan vizsgálják, hogyan lehet jól kihasználni és optimális fokra fejleszteni a rendszert, egyszóval energiamenedzsmentet biztosítani. Ennek persze része az a tapasztalat is, ahogyan az itt dolgozók megtanulják jól használni az épületet mint energetikai rendszert. Az épület tehát nem csupán egy újfajta modellt valósít meg, de a szemléletformálásban is óriási lépést jelent. Ezt az ígéretet már a tervben jól lehetett látni, 2011-ben, amikor az építkezés még el sem kezdődött, a jövő építészete iránt elkötelezett Holcim Awards for Sustainable Construction világverseny hazai pályázatainak első díjátadó ünnepségén a zsűri a három kiemelt legjobb terv között díjazta a RATI-t. (l: MÉ 2011/6) A tervezési feladat egy 2500 m2 hasznos alapterületű komplexum, amely termelőcsarnokot, motorizált raktárat, irodákat, szociális helyiségeket, egy központi átriumot és egy többfunkciós oktató-bemutatóteremként is használható étkezőt foglal magában. A tervezést segítette egy úgynevezett roadmap, vagyis tervezési kalauz; ebben rögzítettek a kiindulástól a végső kialakításig minden egyes döntést, amely a legjobb megoldáshoz vezet. A hagyományos tervezési metódusokhoz képest tehát fordított a sorrend: nem a forma vagy a funkció alá rendelődnek az egyes döntések, hanem mindent a működtetés optimalizálása határoz meg. Nincs előre kirajzolódó látomás, hanem a hely, a táj erői, a szél,

téma • theme

a klíma, a talajban rejlő hő, a napsugárzás, a felhasznált anyagok és a beépített berendezés, a speciális fűtött-hűtött korlátok és födémszerkezetek hőkibocsátása és emissziója, egyszóval a működés folyamata alakítja a formákat, arányokat, az építészeti rendet. Végeredményben az archaikus földépítés alapelvei térnek itt vissza, de már a 21. századi csúcstechnológia eszközeivel. A belülről kifelé haladó végiggondolás azonban korántsem helyezi alkalmazott státuszba az építészeti gondolatot; inkább fölemeli azt és egy újfajta etikai magatartás képviselőjévé avatja. Ez a módszer ugyan nem a klasszikus építészeti alapfogalmakkal, hanem inkább a matematika és az energetika képleteivel dolgozik analitikus megközelítésben, de végül élhető, szerethető, emberléptékű ház születik belőle, egy sor plusz előnnyel, ami a jövőt – és immár a jelent is – tekintve a fenntarthatóság kulcsa. A RATI-ban ez az energia alapú tervezés látványos módon bizonyított. A puszta közepén álló épület belső tagolása a külső homlokzaton is jól követhető. A tömb teljes hosszában végigfutó fűtetlen raktárcsarnok védi a fűtött-hűtött, természetesen és mesterségesen szellőztetett főépületet, amelyben a gyártócsarnok, az irodai és a közösségi terek kaptak helyet. A külső épületsarkokon elhelyezett tömbökben üvegburkolatú lépcsőházak – a vertikális közlekedés színterei – klíma szempontjából pufferzónát alkotnak a legkritikusabb felmelegedő ill. lehűlő sarokzónákban. Az északi oldalra telepített – így nyáron kevesebb napsütésnek kitett – főépületet és a dél felé néző raktárat egy áttetsző, üveg-polikarbonát falú központi átrium köti össze. A közel 700 m2-es, majdnem 10 méter belmagasságú raktárcsarnok kialakításában a fő szervező elv a gyors, akadálytalan, motorizált anyagmozgatás; a jóval alacsonyabb, egylégterű termelőcsarnokban a gyártás átláthatósága és felügyelete, a gépek megfelelő aktív és passzív szellőzése és a minél rövidebb szállítási útvonal. Az irodai és szaniter helyiségek

modulrendszerben sorolódnak, a vizesblokkot egy jövőben kiépíthető wellness-rekreációs egység egészíti ki. A belső közösségi tér egy 100 m2es ebédlőből és egy kávézóból áll, de bemutatóteremnek, workshopok helyszínének is alkalmas, ezekhez kívül két nagyobb, szintén közösségi térként használható terasz is kapcsolódik a földszinti irodák fölött. Az üzemi tömb tetején magasló három szellőző-világító torony markáns látványelem, de a funkciójuk ennél sokkal több: a belső terek természetes légcseréjét, a gravitációs szellőzést biztosítják, elvezetik a gyártócsarnokban keletkezett hőt, a tornyokat lezáró konvex parabolák szélenergiával felgyosítják a használtlevegő kiáramlását, a tornyok transzparens burkolata pedig átvezeti a napfényt a két felső szinten, le egészen a földszintig – illetve nyáron napenergiát hűtenek vissza és egyben segítik a toronyszellőzés felhajtóerejének támogatását a belsejükben futó fémcsővel. A fűtést és a hűtést talajszondás hőszivattyúk látják el, a szellőzés egy „termolabirintus” útvonalú, 1 km hosszú földalatti légcsatornarendszeren keresztül közelíti meg épülettömeget, a bejutó nap melegét árnyékolórendszer szabályozza. A RATI új épületét tehát egyértelműen a klímakoncepció formálta. A vasbeton vázrendszerre épülő fa-, üveg- és polikarbonát burok, a szigetelés és az árnyékolás, a szellőző és bevilágító kürtők fel is vállalják a funkcióból adódó megjelenést. Amivel a látogató találkozik, az mégsem egy gépészeti csúcsteljesítménynek látszik, hanem egy levegővel és napfénnyel telített, jól használható, kellemes munkahely. Az energiahatékony megoldások speciális eszközei elegáns építészeti elemekké nemesednek, mint a széltornyokat lezáró domború lencse, vagy a főépület homlokzatán ritmikusan egymást váltó fa, üveg és polikarbonát felületek. Ha megfordulna a fejünkben, hogy a 2020 után egész Európában kötelező nullenergiás épületek már nem is házak lesznek, hanem bonyolult gépészeti tömbök, itt Komlón bebizonyosodott, hogy az aggodalom teljesen felesleges.

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

téma • theme

The new industrial unit and office hall of RATI is the very first industrial development in Hungary that needs no outer energy supply. What is even more, it is soon producing surplus energy. The owner of the company specialized in producing spare parts for car-bodies and the architects decided as soon as the idea occurred to them that on this ploughland such a building should be built that does not only house proper workplace and well-organized logistical and manufacturing centre, but

Építészek / architects: Kistelegdi István, ifj. Kistelegdi István Építész munkatársak / fellow architects: Baranyai Bálint, Vörös Erika, Zsiga Zoltán, Pethes Tamás, Solymosi Péter, Póth Bálint Statika / structure: Erős Gábor Épületgépészet / technical installations: Vígh Szabolcs

also represents a responsible and exemplary approach to construction, planning, work organization and industry. Kistelegdi and his fellow architects set out to work in the spirit of the most important challenges of the 21st century with the aim to reach the maximum degree of energyefficiency possible. Regarding the result, this industrial unit will ensure almost almost 80% savings regarding its whole life-cycle and also sustain an environment in which people can work much more efficiently.

Erősáram / power: ifj. Sas Gyula Generáltervező / general design: Kistelegdi 2008 Kft. Megbízó / client: RATI Kft. Generálkivitelező / main contractor: Strabag Zrt.

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Bátor visszafogottság Brave Reservedness Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Tornyai János Museum, Hódmezővásárhely Építész / architect: Vesmás Péter

Szöveg / text: Masznyik Csaba

Fotók / photos: Varga Márton

A szegedi Tér és Forma építészei több mint húsz éve készítenek terveket Hódmezővásárhelyre, jól ismerik, „érzik” a várost. A Tornyai Múzeum környezetének rendezésére készített koncepciótervük is, több más tanulmánytervhez hasonlóan, évek óta várt az asztalfiókban, míg két egymást követő uniós pályázat forrásai lehetővé tették a megvalósítást. Első ütemben a múzeum téglaburkolatú főépülete melletti új bejárati épületet tervezték meg, második ütemben a tömb sarkára telepített raktárakat és a múzeumkertet, közel duplájára növelve a múzeum átalakítás előtti alapterületét. „A szándékról: az épület legyen földből, agyagból tapasztva, a lapostetőn évente vetett és kézzel aratott búzamezővel, keretbe foglalva a múzeum múlt századi fizikai és szellemi történetét. Mai nyelven, a jövőbe mutatóan. Hódmezővásárhely: neolit korig visszanyúló több ezer éves gyökerek és kultúra. A föld az évezredes művészet alanya és tárgya, az agyag mai napig tartó varázslata. Föld, agyag: kerámia, fazekasság, tégladíszes épületek, utcák. A bővítés legyen bátran visszafogott, de karakteres. Harmonikusan simuljon a régihez, igazodjék léptékéhez, de a részek külön-külön is meséljenek. A harmadik évezred múzeuma most készül, és 50, 100, 150 évre.”

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

„A beépítésről: a „sikátor” a téglás múzeumi épület és a szocreál lakóház között, áttekinthetően beépül a Dr. Rapcsák András utcától egészen a Szegfű utcáig. A „téglás épület”, mint műemlék, érintetlen marad, tégladíszes tűzfala a belső térben maradéktalanul fog érvényesülni. A „középső épület” a múzeum üzemeltetési központja. Az „új sarokház” kifelé zárt tömeg, belül áttekinthetően nyitott, a legkorszerűbb múzeumi raktározási technológia burka. A „múzeumkert” kifolyik a hátsó, megújult Szegfű utcára.” – A fenti, tovább nehezen sűríthető gondolatok Vesmás Péter építész szavai. Néhány szóban érdemes a tömb beépítésének történetét is vázolni. Az egykori Szentesi utca, később Szántó Kovács János, ma Dr. Rapcsák András nevét viselő vásárhelyi főutca földszintes parasztházai között elsőként Dr. Imre József szemész főorvos építtetett magának emeletes lakóházat a város központjában, a szerb templommal átellenes oldalon. A jellegzetes, helyi szóhasználat szerint préstéglával burkolt, mai szemmel nézve is elegáns épületet Sándy Gyula építész tervezte 1899-ben, aki ezekben az években több nagy beruházás tervezője is volt Vásárhelyen. Ő rajzolta a Dr. Imre József kezdeményezésére létesített szemkórházat és a református gimnázium (ma már műemlék) épületét is, mindet téglaburkolattal. Húsz év elteltével a főorvos Kolozsvárra költözött, így tudta

téma • theme

a város a központi helyen álló – ma már helyi védettségű – lakóépületet az egyre gyarapodó múzeum és könyvtár céljára 1913-ban megvásárolni. Az egykori kapubejáró, keskeny foghíjat képezve az épület déli oldala mellett, mindeddig beépítetlen maradt. A ház mögötti kert értéktelen melléképületekkel épült be az idők során. A szomszédos házat nagyjából ebben az időben, a tízes évek elején építették a Brunner fivérek: az emeleten két bérbe adható lakással, a földszinten üzletekkel, a hátsó, Szegfű utcai oldalon egy földszintes szárnnyal, melyben az egyik tulajdonos ügyvédi irodája működött. A szinte teljesen körbeépített telket az államosítást követően, 1951-ben adták a múzeumnak. Az egyre jelentősebb gyűjtemény sorsa mégsem rendeződött, az épületegyüttesre politikai párt is szemet vetett, többszöri költöztetés tizedelte a nem mellékesen nemzetközi hírű anyagot. A legutolsó költözésre 2009-ben került sor, de ekkor már az egész tömbre kiterjedő rendezés és rekonstrukció érdekében. Vesmás Péter és munkatársai Lázár János akkori polgármester bizalmát élvezve lényegében szabad kezet kaptak a múzeumi tömb és környezete formálásában. A programot és a szükséges raktárméreteket Dr. Nagy Imre múzeumigazgatóval és a múzeum munkatársaival közösen állapították meg. Így került a téglaépület bejáratának megszűntetése és szoborfülkévé alakítása után – benne Tornyai János, a gyüjtemény néprajzi anyagát és a képzőművészeti gyűjteményt megalapozó festőművész szobra – az új főbejárat a tömb déli oldalán lévő „sikátor” helyére. A háromszintes vasbeton „cső” a pinceszinten egyedi tárlókban elhelyezett látványraktárt, a földszinten előcsarnokot és könyvtárat, az emeleten egybefüggő kiállítási teret foglal magába. Az alagsori tér végébe egy kis fényudvar juttat természetes fényt. A nagyságrendet érzékelteti, hogy ebben a térben a gyűjtemény nagyjából 1%-a, mintegy 1500 darab műtárgy mutatható be. A két „régi” múzeumi épület földszintjén

a dolgozók irodái, az emeleten az állandó kiállítások, a padláson a gépészeti terek kaptak helyet. A téglaépület mögött a Szegfű utcát is az együttesbe vonó, kellemes arányú kert készült V. Nagy Nándor múzeumi restaurátor kecskét ábrázoló szobrával, az irodaépület udvari szárnyainak kibontásával és homlokzatainak aktualizálásával pedig a múzeum egy jó léptékű, kerítéssel zárt udvart is kapott. Az új épületek homlokzatainak földet, agyagot imitáló textúrája szintén V. Nagy Nándor restaurátor – egyedi iparművészeti alkotásnak minősíthető – munkája, melyet az építőiparban ismert homlokzati bevonatokból keverve kísérletezett ki az építészekkel közösen. A kiállítási, díszletezési technikán alapuló bevonat alatt korunk elkerülhetetlen műszaki megoldása, a kopogó hangú hőszigetelés: irigykedve nézem a (szintén földből és agyagból gyúrt) valódi építőanyagot, a préstéglát. Az épületegyüttest észak felől az új raktárszány zárja le, mely a teljes régészeti és néprajzi anyagot befogadja. A múzeumok többségével szemben így nincs szükség külső raktárakra, a gyűjtemény feldolgozása és gondozása helyben történik. A funkciójából adódóan zárt tömeg – síneken mozgatható tömörraktárak klimatizált terekben – oldását a főutcai emeletes épületek Szegfű utcai egyszintes tömeg (amelyben ma az igazgatói iroda és vendégszobák találhatók) magasságára történő lelépcsőzésével és a restaurátor műhely „kirakatba” helyezésével oldották meg az építészek. (Kár, hogy biztonsági okokból ilyen erőteljes rácsot kellett az üvegfal elé szerelni.) A tűzfalak szabadon hagyása tervezői szándék volt, a lapostető egyúttal lehetőséget ad a bevezetőben idézett költői kép megvalósítására: ha az évente vetett és kézzel aratott búzamező ötlete termékeny talajba hull – és kivitelezhető –, akkor a Janáky testvérek által elképzelt, a szemben álló művelődési ház és szerb templom köré tervezett növénykerítés mellett a kortárs kertművészet újabb példájára lehetne büszke Hódmezővásárhely.

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme The Architects of the Szeged Space and Form have been making plans and designs for Hódmezővásárhely for over twenty years now and thus know and feel the town quite well. Their concept design for the revitalization of the environment of the Tornyai Museum has been on blueprint for years. Meanwhile resources made available via two subsequent EU tenders made it possible to realize it. In the first phase they designed the new entrance building next to the brick-faced main building of the museum, whilst in the second one the store rooms on the corner of the block and the museum garden so as to almost double the area of the museum before the conversion. The program and the necessary store dimensions were calculated in cooperation with the staff of the museum. The three-storey ferroconcrete „tube” in the basement houses a store of spectacles in individual store units, the ground-floor embraces a foyer and a library, whilst the upper floor is an undivided exhibition space. The facades of the new structures reveal textures imitating earth and clay: they rate as unique works of applied arts by Nándor V. Nagy restorer who made them by mixing facework finishes familiar from the building industry in cooperation with architects.

Építész / architect: Vesmás Péter Generáltervezés / general architecture: Tér és Forma Kft. Építész munkatársak / fellow architects: Fontos Rómeó, Zákányi Ildikó, Sipos György, Simó Anna, Góg Bence, Egedi Gergely, Vig Viktor, Priskin Zoltán Statika / structure: Lakatos László – Szerkezet és Forma Kft. Gépészet / technical installations: Bodó Attila, Tábory Tamás – Domi Épületgépészet Kft. Elektromos tervezés / electrical engineering: Papp Antal – Intenzitás Kft. Közmű / public utilities: Udvardy Endre Szobrok / sculptures: Nagy Nándor Megbízó / client: Hódmezővásárhely Önkormányzat Kivitelező / main contractor: Építészmester Zrt.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

téma • theme

Egy, kettő, három One, Two, Three HungaroControl légiforgalom-irányító központ • Air Traffic Control Centre of HungaroControl Építészek / architects: Kalmár László, Zsuffa Zsolt

Szöveg / text: Vámos Dominika

A jövőbe hajló csúcstechnika illő anyagtalanságot, precizitást, simaságot és sterilitást követel. Emberi oldalról ugyanakkor legalább ilyen intenzíven fogalmazódik meg a nyugalmas, puha, meleg pihenőhely, az oldott hangulatú közösségi találkozóhely és mindenféle szabadidős elfoglaltságokra, testmozgásra, játékra alkalmas terek iránti igény egy légiforgalom-irányító központ esetében. Félhomályos nagy térbe képünk be. Körben monitorok füzére, koncentrált figyelem, lassú mozdulatok, csöndes beszélgetés hangjai. A képernyőkön a légtér részletei, repülőgépek mozgásirányai, paraméterek, koordináták. Sci-fi filmekből ismerős kép, a teret mégis inkább a terrakotta színű padlószőnyeg melegsége uralja. Optimális a hőmérséklet, páradús és tiszta a levegő. Barátságos köszönések innen-onnan. Jó itt lenni. A mindössze néhány hónapja átadott új ANS III épület légiforgalomirányító termében járunk. Szupervédett hely, ide csak többszörös biztonsági ellenőrzéssel, személyi kísérővel keveredhet magamfajta földi halandó. Az ésszel nehezen felfogható felelősséget, ami az itt folyó munka legfőbb sajátja, különös nyugalom, kiegyensúlyozottság teszi megélhetővé. A megszakítás nélküli, 24 órás üzemmód szokatlan, de nagyon is érdekes munkahelyet követel maga köré. A légiirányítók napirendjét a koncentrált figyelem és totális ellazulás szabályos ciklikussága határozza meg. Ennek megfelelően létfontosságú számukra, hogy a környezet, ahol dolgoznak, és ahol pihennek vagy kikapcsolódnak, a legtágabb értelemben véve „akadálymentes” legyen. A légiirányítók életét természetesen mindenestül áthatják az égi történések, a repülőgépek világa, s mindez

Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

nem csupán a képernyőn keresztül, virtuálisan, hanem közvetlenül is. Számukra a repülőgépek fel- és leszállása, hangja és látványa valóságos szenvedélyt jelent. Bár a 2007-ben kiírt tervpályázat idején az épületnek némileg eltérő funkciót szántak – eredetileg oktatási központ lett volna könyvtárral, előadóteremmel, szimulációs irányítói apparátussal –, a gazdasági környezet ismert megrendülése folytán végül is ebben az épületbe kerültek a légiforgalom irányítás legfontosabb helyiségei és a HungaroConrol Zrt. vezetőségi irodái. Noha a pestszentlőrinci Igló utca vége inkább jellegtelen, mint erős építészeti hely, a történet kihagyhatatlan része a helyszín és a folyamatosság lett. A családi házas, hobbitelkes övezet és a repülőtér leszállópályái (magas töltéssel) határolják északról és délről ezt a háromszög alakú tömböt, ahol a kilencvenes évek közepén létesült az első irányító központ, az ANS I (UVATERV), majd mintegy 10 évvel később az ANS II irodaház-étterem (Nagy Tamás, l.: MÉ 2005/1), legújabban pedig az ANS III (Zsuffa Zsolt – Kalmár László). Az ANS II annak idején nagy vis�szhangot keltett szokatlanul érzékeny viselkedésével ezen a prózai helyszínen, és nemcsak osztott tömegével, emberi léptékével aratott sikert, de ezek az erényei a belső térszervezésben is meggyőzőnek bizonyultak – mind a mai napig. A III. épületre kiírt pályázatnak nem leplezett célja volt, hogy a prominens összetételű bíráló bizottság (többek között Reimholz Péter, Nagy Tamás, Karácsony Tamás) megtalálja azt a tervet, amely az ASN II-vel megkezdett építészeti gondolatsor megújító folytatására vállalkozik. Az elsődíjas Zsuffa és Kalmár terve a zsűri tagjainak osztatlan elismerését váltotta ki: „A szimbiózis mintaszerű, a „korkülönbség” lehelet-

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

finoman érezhető – ez a legfőbb erénye: kiindulva a meglévő struktúrából csak annyit és úgy változtatott azon, hogy minden mozdulata, minden döntése kismértékű, de értéknövelő változtatást eredményezett. Építészetet itt így lehet magas fokon művelni” – olvasható a részletes bírálati szövegben, és vitathatatlan, a megvalósult, használatba vett épület magától értetődően, magabiztosan, de bizonyos fokú alázattal foglalja el a számára kijelölt helyet. A nyitott átriumokkal felosztott 3 szintes épületszárnyak legfőbb erénye, hogy egyfelől logikus és áttekinthető alaprajzi szerkesztést tesznek lehetővé, a folyosós közlekedés monotonságát szinte teljesen kiiktatják és nagyvonalú, kertre néző, jól megvilágított irodákat lehet bennük elhelyezni. Ez a jól kitalált rendszer az időközben bekövetkezett funkcionális átalakuláshoz is képes volt alkalmazkodni, és megteremteni a lehetőséget a kétszintes belmagasságú, 700 m 2 irányító terem beillesztéséhez. A repülőtér felé eső, falméretű ablakokkal megnyíló északi szárnyban adtak helyet a pihenni vágyó légiirányítóknak, a meteorológusoknak és természetesen a reprezentatív vezetői irodáknak is, hiszen adottságait tekintve ez az oldal minden szempontból a legkedvezőbb, már ami a repülőgépekre való zavartalan rálátást és a túlzott mértékű benapozástól való védelmet illeti. A két épület összenőttsége és egymásra utaltsága funkcionálisan és szellemi értelemben is kikerülhetetlen. Már eleve, hogy az új háznak – biztonságtechnikai okból – nem lehet saját bejárata, csak az ASN II-n keresztül közelíthető meg, több ellenőrző állomáson át. Mintegy tiltakozásképpen, Zsuffa Zsolt és Kalmár László egy valóságos, de jelenleg használaton kívüli bejáratot és egy szakrális atmoszférájú előcsarnokot tervezett az épület középpontjába. A háromszintes tér arányaival és az égboltboltot szimuláló kék üveglamella burkolatával hasonlóképpen az emelkedettség és légiesség poézisét sugallja, mint a régi épület a maga elhíresült madártollas árnyékolóival. Mivel a légiirányítók egyelőre nem

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

tűnnek különösebben fogékonynak a transzcendenciára, és az oldalsó kis beugrókban internetállomásokat rendeztek be, a közeljövőben pedig egy billiárdasztalt is szeretnének a bejárati ajtó elé elhelyezni, annyi bizonyos, hogy az épület belakása még korántsem fejeződött be és érdekes meglepetéseket tartogat. Az ASN III épületszárny elidegeníthetetlenül saját építészeti karakterét az a kerámiaelemekből konstruált lamellarendszer határozza meg, amely az árnyékolás funkcionális szerepén túl a két épület együttállását oly magasrendűvé emeli. Anyagát illetően egyértelmű utalás a Nagy Tamás-féle ház erőteljes téglaburkolatára, ugyanakkor szofisztikált szerkesztettségét, könnyedségét tekintve annak egyfajta inverzióját adja, sokrétegű, gazdag konnotációjával együtt.

Although at the time of the publication of the tender in 2007 the building was meant to have a somewhat different function, the crisis of the economic environment forced a change: thus this building houses the most important rooms of air traffic control and the management of the company as well. The finished structure occupies the site reserved for it self-confidently but still with some degree of modesty. Articulated by open atriums, the three-storey wings have the advantage of logical and transparent horizontal layouts lacking the monotony of corridor systems but housing generous and well-lit offices facing the garden. This highly elaborated organization has been suited to adjust to the functional transformation taking place meanwhile, also able to able open up the potentials for including a double height control room of appr. 500 square metres. In the northern wing opened up via wall-size windows towards the airport there is space for the traffic controllers and meteorologists and also the representative offices for the purposes of the management.

téma • theme

Építész tervezők / leading architects: Kalmár László, Zsuffa Zsolt Vezető építész munkatárs / leading fellow architects: Nagy Gábor Építész munkatársak / fellow architects: Papp Glória, Rehus Szilvia (pályázat), Fazekas Katalin, Lázár Zsófia, Kanyó Mihály (engedélyezési és tender tervek), Rose Balázs, Kund Iván Patrik (kiviteli terv) Belsőépítészet / interior design: Szokolyai Gábor, Kovács Dénes Épületszerkezetek / structure: Dobszay Gergely, Hadnagy Csaba, Kakassy László, Kácsor Andrea Statika / static: Harsányi Csaba (engedélyezési és tender tervek), Tamás Gábor (kiviteli terv) Gépészet / technical installations: Fejes Tamás, Szalóky László Közmű / public utilities: Jordán Péter, Dima András Elektromos tervezés / electrical engineering: Bogár Péterné, Bischoff Pál Kerttervezés / landscape: Bán Karolin Tűzvédelem / fire protection: Mészáros János Út / roads: Wettstein Miklós Akusztika / acoustics: Borsiné Arató Éva Kivitelező / main contractor: Swietelsky Zrt.– Közgép Zrt. konzorcium (Nagy Balázs főépítésvezető)

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

új generáció • new generation

Tiszta szimbolika Pure Symbolism Református közösségi ház, Szandaszőlős • lutheran community house, szandaszőlős Építész / architect: Sajtos Gábor

Szöveg / text: Csontó Sándor

Fotók / photos: Hajdú József

Szépen gyarapodik a rendszerváltás óta a magyar felekezetek templomi, szociális és oktatási célokat szolgáló épületeinek száma. E sorban a legifjabb a Szolnoki Református Egyházközség Szandaszőlősi Református Közösségi Háza harangtoronnyal, amelyet 2012 októberében szenteltek fel. Ahol harminc éve még szőlőtőkék hozták gyümölcseiket most – az iskola, óvoda, gyógyszertár és a családi házak laza ölelésében –, egy markáns megjelenésű, határozott identitású épületegyüttes hívja fel magára a figyelmet. A helyi Református Templomért Alapítvány, Stummerné Nagy Ágnes lelkésznő vezetésével 2008-ban meghívásos pályázatot hirdetett meg a gyülekezeti központ tervezésére. Az I. díjat Sajtos Gábor tervei alapján a SAGRA Építész Kft. nyerte el. A Dél-pesti Református Egyházmegye jelentős támogatása mellett a költségek 90%-át az ÚMFT ÉszakAlföldi Operatív Programja keretében 2010-ben elnyert „A szeretet pedig épít” civil pályázat biztosította. A tervezett együttes három különálló egysége a templom, a harangláb és a lelkészi hivatalt is magában foglaló gyülekezeti ház. Ez a három önálló tömegeket alkotva, mégis szoros

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

összefüggésben, egymástól elválaszthatatlanul áll össze eggyé. Az első ütemben a gyülekezeti ház és a harangtorony épült meg. Az építészeti koncepció puritán egyszerűsége a meglepetés erejével hat. Sajtosék korábbi egyházi megbízásaikban is – a budapesti Szent Rita és a kisfakosi ferences kápolna – hagyományokat tisztelő, de a kortárs építészet új gondolatait, a továbblépés útjait kereső terveket tettek az asztalra. Szandaszőlősön is egy letisztult, erőteljes karakter érvényesül. A mintaszerű terv a célszerűségben és a tisztaságban fogant, nem akar többnek látszani, mint ami, mégis rengeteg mondanivalója van. Az épületegyüttes sajátos tömegalakítása egyszerre idézi meg a tehetős parasztporták és az erdélyi erődtemplomok archetípusát. A tárgyi megfogalmazás minimális gesztusai, ugyanakkor nagyon világos és egyértelmű utalásai az épületek és a lelkek összetartozásának érzését erősítik. A közösségi épület dél felé megnyíló homlokzata földszintes, a belső udvarra markánsan előrenyúló nyeregtetőn matt fekete színű, kettős alumínium palafedés. A konzol alatti előtető alulról pácolt faburkolatot kapott, nyáron árnyékolja, míg télen az alacsonyabb szögből érkező napsugarakat beengedi. A széles faburkolatos terasz

új generáció • new generation

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

új generáció • new generation a tornácos házak hangulatát idézi. Az előtér, a gyülekezeti terem és a lelkészi hivatal padlóburkolata lamináltpadló, a kiszolgáló helyiségeké greslap burkolat, keskeny kókuszszőnyeg betéttel. Az istentisztelet helyéül szolgáló gyülekezeti terem harmonikaszerűen összetolható üvegfalának köszönhetően egybenyitható az előtte levő terasszal, innen szép időben nagyobb közönség is követheti az igehirdetést. A jelenlegi gyülekezeti terem 30 fő befogadását teszi lehetővé, az előtérrel való egybenyitás révén 60-70 fő számára tudnak helyet biztosítani. A közösségi ház többfunkciós épületként működik: gyülekezeti terem, otthont ad a hitoktató programoknak, szociális és karitatív jellegű feladatokat lát el, ökopontként az ökologikus gondolkozás és életmód terjesztésében, ismeretterjesztésben vállal hiánypótló szerepet. Az energiatakarékos, alacsony energiafelhasználású épület hőellátását levegő-víz hőszivattyú biztosítja, a fűtést és a hűtést a felületek temperálásával oldották meg. A mindkét irányban mérő fogyasztásmérővel felszerelt épület elektromos ellátásában a hálózatra visszatermelő napelemek játszanak majd főszerepet, hamarosan ezeket is fölszerelik. A környezettudatos tervezés része az is, hogy az épületek tetőfelületére hullott csapadékot zárt ciszternába vezetik, és a terület öntözésére használják fel. A kelet felől ideérkezőket a harangtorony hangsúlyos tömege fogadja és vezeti be a telekre. A kortárs campanile, az együttes szerves és szimbolikus része, egy összekötő falszakasszal kapcsolódik a közösségi épülethez, azzal homogén egységet alkotva védettséget sugároz. Harangja híján a lapos torony kitátott szája messziről hívogat: jöjjetek, mert itt találtok, s kérdéseitekre választ kaptok. Az épület szellemiségének, egyszerűségének megfelelően a homlokzat mindenhol fehér vakolatot kapott. Az északi homlokzat felső harmadában helyezkednek el a kiszolgáló helyiségek lőrésszerű, szűk kis ablakai, melyek szintén az erődtemplomokra történő utalást erősítik. A tervezett belső udvar a csatlakozó templom tömegével együtt válik majd véglegesen intim, közösségi térré, s a telekhatárra épített körítőfalak változatos belső teresedéseket hoznak létre, amelyek jól szolgálják a közösségi igényeket. A falak ellenére a telek minden irányban megnyílik, és átjárhatóvá válik, magában foglalja a zöld, füvesített udvart, valamint egy vízfelületet és pihenőpadokat is. A három alapegységet egészíti ki majd az urnafal, a templom és a gyülekezeti ház által közre fogott levendulás, az elmélyülés helye: az urnatemető csendes kertje. A száz fő befogadóképességű templom építésére a jövőben kerülhet sor, amelyhez nem csak anyagi források, hanem a helyi közösség részéről erős hit is szükségeltetik. Az egyhajós templom, hegyes, szinte csúpos fedélszéke betakarítás utáni, gabonával teli csűrre emlékeztet. A vetés már meg volt, az aratás még hátra van.

It is great pleasure that the number of buildings hosting the social and educational functions of various religious communities in Hungary has increased since the change of the political system to such an extent. The most recent of them is the belfry of the Community House of the Calvinist Church in Szandaszőlős in the region of Szolnok. Consecrated on the 14th of October, 2012 this structure is part of a complex planned to embrace three individual units: the church, the belfry and the community house also including the parsonage. This three-fold complex is clearly articulated into three units that however, come to unite integrally and inseparably. The first phase saw the construction of the community house and the belfry. The exemplary design is both purposeful and clear, without ambitioning to present itself as if more than what it actually is, and it still has a lot to tell us. The unique spatial and mass formation simultaneously evokes the archetypes of well-todo peasants’ farmhouses and the fort-like churches of Transylvania.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

Építészet / design: SAGRA Építész Kft. Vezető tervező / leading architect: Sajtos Gábor Építész munkatársak / fellow architects: Grand Gabriella, Páll András, Virág Péter, Németh Regina Tartószerkezet / structure: Horváth Csaba Épületgépészet / technical installations: Almási Zsolt, Kurunczi György Elektromosság / electrical engineering: Gombás Lukács Építtető / client: Szolnoki Református Egyházközség

új generáció • new generation

Piac-tér-fal, Bogyoszló, 2012, építész: Köninger Szilárd, Kupi Adrienn, Péter Zsuzsanna

f_f_f_ fiatalok feketén-fehéren 2013 f_f_f_ Young people in black-and-white 2013 MÉSZ pályázat fiatal építészeknek és tájépítészeknek • Competition for Young Architects Szöveg / text: Borsos András

Az f_f_f_2013 a 2006-ban – Dr. Reischl Gábor a MÉSZ akkori elnöke kezdeményezésére – elindított és 2008-2010 között is sikeres program folytatása. Célja felmérni, hogy a fiatal generáció hogyan járul hozzá az adott hely építészeti karakteréhez, a fenntarthatósághoz, a közösségek megerősödéséhez, hogyan működik együtt a helyi kezdeményezésekkel. A díjazott munkákból a MÉSZ kiállítási anyagot, katalógust mutat be országosan és határainkon túl, a nyertesek felvételt kaphatnak a MÉSZ tagságába. 2003-tól a program nyitott a fiatal magyar tájépítészek számára is. Ezzel a nyitással, az építészet fogalmának európai szemléletű kitágításával nyertek a pályázók, nyert az építészet ügye és gazdagodott a Magyar Építőművészek Szövetsége is. A spektrum a kibővült közterek, parkok értő módon végigvitt megújításának előremutató példáival, és immár az enteriőröktől az épületeken át a szabad terekig tart, kitekintve a táji lépték felé. A pályázatra 107 regisztráció érkezett, a zsűri 69 pályamunkát bírált el és 30-at díjazott. A zsűri elnöke Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke; tagjai: Ferencz Marcel DLA, Krizsán András, a MÉSZ elnökségi tagjai; Dr. Makovényi Ferenc dékán; Bachmann Bálint DLA dékán, Bártfai Szabó Gábor, az f_f_f_2010 egyik nyertese; építészek és Szloszjár György tájépítész, a MÉK Táj és kertépítész tagozatának elnökségi tagja voltak. A pályázat és kiállítás kurátora Borsos András építész. A pályamunkákból értékes anyagot sikerült összeválogatni – de néha úgy éreztük, több bátorságra, eredetiségre volna szükség a fiatalok részéről a szakma felemeléséhez. Mert ránk fér, hogy felemelkedjünk, felocsúdjunk a megfogyatkozott megbízások, a katasztrofális szintre süllyedt építőipar okozta sokkból. Kell a fiatal energia, hogy ne

vesszen el a kreativitás és a játékos kedv még akkor sem, ha halvány is a fény az alagút végén. Milyen megoldást adnak a fiatalok az építészet és a tájépítészet mai nehéz helyzetének kihívásaira? – tettük fel a kérdést kiírásban. Ilyen válaszokat láttunk: 1.) csoportot alakít, közösen épít és dolgozik; 2.) egyéni művészi elképzeléseket követ és műalkotásokat kíván létrehozni; 3.) vélt vagy valós megrendelői igényeknek kíván megfelelni; 4.) követi a kortárs divatos irányzatokat; 5.) önálló autonóm értékrendben alkot. Vannak az anyagban munkák alkotó csoportoktól, de jellemzőbb ennél az egyéniségek, egyéni – időnként öncélú – tervek megjelenése. Tudjuk, mert tapasztaltuk, nincs ez másképp a környező országokban sem. Van a pályaművek között természetbe ágyazott tárgy és high-tech épület, falusi piac és belvárosi gyorsétterem egyaránt, de kevés középületet vagy településközpontot karakteresen megújító tervet, építészeti, tájépítészeti alkotást láttunk. Pályáztak és díjban részesültek hallgatók és szakmagyakorlók, építészek, tájépítészek, vándoriskolások, mesteriskolások; válogattunk anyagot Pécsről, Debrecenből, Győrből és Sopronból, tehát az idei anyag országos körképet mutat. Ez a program nem pénzdíjas, nem jár vele megbízás elnyerése sem, mégis már nyolc éve felkelti a 40 évnél fiatalabb szakemberek jelentős érdeklődését. Összefoglalásként elmondható: A fiatalok feketén-fehéren 2013 pályázati anyaga gondjainkra megoldást nem adhatott, de a megújulás reményét elhozta. (A szöveg a pályázat Zárójelentése szövegének szerkesztett anyaga. A pályamunkák megtekinthetőek és további információ a MÉSZ honlapján és a pályázat facebook profilján.)

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

új generáció • new generation The competition is a followup of a program launched in 2006 also successful between 2008 and 2010. It is meant to survey how the young generation can contribute to the architectural character of a site, sustainability, the strengthening of communities and how they could co-operate with local initiatives. The Association of Hungarian Architects selects the submitted designs for an exhibition, publishes them in a catalogue to be spread both in Hungary and beyond the borders. Since 2003 the program has been open to young Hungarian landscape designers too. This kind of opening up enriched the applicants, the cause of architecture and also The Association of Hungarian Architects by widening the concept of architecture with a European approach. The range of designs came to include the exemplary and progressive revitalizations of public spaces and parks, and the variety thus embraces designs of interiors, buildings and open spaces matched with the scales of landscapes. Of the designs submitted for the competition the jury managed to make a valuable selection also in the year 2013 but could not help feeling that more courage and originality is needed in order to elevate this profession. Actually, we badly need to do so if we want to regain our consciousness after the shock caused by the ever-decreasing number of commissions and the disastrously low level of the construction industry nowadays. The energy of young people is vital for us so as not to lose creativity and the mood to play, even in such critical periods.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Családi ház, 2011-12, építész: Tulogdy László György

Az öt tojás, 2012, terv: Mechle Balázs, Huszár András

GourMalom a Lesencék közt, 2012, terv: Bubla Ágnes Márta

Pajtaszínház, bábszínház építése, alkotótáborok, 2008, 2012, terv: Láris Barnabás

2013 | 3

passzázs • passage

település és táj • landscape

Yuanyuan Zhuang, Amanda de Almeida Carvalho, Yan Shao: Transformers Theatre, DIA, Dessau 2012

Generatív építészet / Performance Driven Architecture FUGA, kiállítás 2013. 03. 14 – 04. 05. és konferencia 2013. 03.19. Szöveg / text: Botzheim Bálint

Az utóbbi évtizedek építészeti diskurzusának egyik figyelemreméltó témája az új geometriai és technológiai lehetőségek kutatása. A számos felmerülő kérdés két fontos vektora, hogy egyrészt mire vagyunk képesek az új rendszerek alkalmazásával, másrészt hogyan lehet – és hogyan érdemes – az építészeti oktatásba beépíteni az új alkotás-módszertanokat. Krassimir Krastev, a kiállítás kezdeményezője – aki jelenleg Dessaui Egyetem oktatója – korábban a budapesti BME-n tanult vendégdiákként. A nálunk eltöltött éveket nem feledve, sokszor a Budai Parkszínpad felújítását és környezetének rendezését adja hallgatóinak tervezési feladatként – néhány ezek közül jelenti a mostani kiállítás egyik fő vonulatát. A másik vonulat az extrém terek meghódítása; ebben a Mars benépesítésére javaslatot tévő tervektől az óceánon lebegő lakókolóniákon át a hallgatók eljutnak egészen az adatstruktúrák vizualizációját épülettervvé transzformáló koncepciókig. A parkszínpadra készült tervek közül az itt bemutatott a Transformers Theatre címet viseli; a flexibilis koncerttérben nemcsak a színpad, de a nézőtér és a mennyezet is mozog, az előadásnak megfelelő akusztikai környezetet automatika állítja be. A parkszínpad rendezésére született tervek különös érzékenységről tanúskodnak, hiszen a létesítmény elbontását a valóságban már évek óta tervezik, de még arra sincsen pénz. A másik magyar vonatkozású projekt a pesti zsidónegyed rehabilitációjának terve, mely még 2006-ban készült, a vezető tanár akkor Neil Leach volt. A tervet az AD Digital Cities tematikájú lapszámában is bemutatták. A kiállítást egy minikonferencia kísérte, melyre az azt szervező FUGA

Budapesti Építészeti Központ meghívta a magyar generatív építészeti szcéna néhány ismert szereplőjét. A dessaui résztvevők elsősorban oktatási tevékenységüket mutatták be, a magyarok pedig aktuális, illetve generatív vonatkozású munkáikat prezentálták. A konferencia előadói voltak: Alexander Kalachev, Baróthy Anna, Botzheim Bálint, Dóczé Péter, Erdély Dániel, Felföldi Lídia, Gyulai Levente, Kovács D. Barna, Krassimir Krastev, Lévay Tamás, Maróy Ákos. A Performance Driven Architecture cím jelentése: teljesítmény vezérelt megközelítés, ami erősen technológia-orientált, akárcsak a bemutatott hallgatói tervek. A magyar előadók sokkal szélesebb körből érkeztek, van köztük művész, építész, hallgató, kutató, feltaláló, programozó, így a bemutatott anyag is színesebb volt, de ez a különbség korántsem volt zavaró. A rengeteg kiállított terv és az oldalt elhelyezett monitorokon folyamatosan futó animációk plasztikus, könnyen értelmezhető hátteret kínáltak az előadásokhoz. A Dessaui Egyetem mai építészképzésében – az egykori Bauhaus szellemiségéhez méltó módon – ma is fontos szerepet tölt be a legújabb alkotásmódszertanok megismertetése a hallgatókkal, illetve a kísérletezés. A mai tervezési folyamatok szorosan kötődnek a technológiához – de vajon annak idején nem használtak szerszámokat? A Bauhaus-beli alapozó tantárgyaknak látszólag éppoly kevés köze volt az építészethez, mint a maiaknak. A régi paradigmában nem értelmezhető törekvések pedig éppen akkora felháborodást váltottak ki a konzervatívok körében, mint manapság. Az ismeretlen területek feltérképezése mindig sok kérdést vet fel, de éppen az ilyen kezdeményezések segítenek a válaszok megtalálásában.

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

passzázs • passage

Loos, Hundertwasser, Max Ernst A nyersművészet előfutárai Bécsben Szöveg / text: szegő györgy

A 20. század három jeles alkotója most Bécsben – három kiállításon – egyszerre látható, összefüggésük szembeötlő. Szinte Csehov Három nővérének elvágyódás-változatai a német kultúra térvesztéseinek három nemzedékétől, az európai hegemónia napfogyatkozásában. Egy másféle, negyedik testvérük talán Klimt lehetne, aki Loosnak és sok más kortársá-

nak is guruja volt. Klimt felemelő életműve az egész 2012-es bécsi kiállításszezont uralta. Most a hármak „leletei” láttán a néző számára az európai kultúra – a Monarchia alkonya és a tengelyhatalmak két vesztett háborúja után – amolyan csehovi, Isten háta mögötti kormányzóságnak tűnik. Loos Amerikába, Hundertwasser Kiotóba, Ernst az álmaiba vágyódott.

Kortársunk, Adolf Loos Bécs, MAK, 2013. 03. 13 – 06. 23. A Goldmann & Salatsch üzletház 1913-as építése – és botránya – centenáriumán a Loos-kutatók vándorkiállítást szerveztek. A tárlat a portugáliai Guimarãesből most érkezett a bécsi MAK-ba, innen a New York-i Columbiára megy, ahol a MoMA-ban Y. E. Safran építészteoretikus nemzetközi konferenciát rendez a kiállítás mellé. Az ötletgazda az 1965-ben ugyanitt publikált nevezetes Jan Kott könyv, a Kortársunk, Shakespeare kiadására utal. Most a háromnyelvű, hasonló című kötet értelmezni kívánja a jelenséget, miszerint „az egyetlen kora modern építész, akinek még a 21. században is meghatározó a hatása: Loos”. A kiállításon modellek és iparművészeti tárgyak mellett először láthatók a svájci Villa Karma (1904-6) tervei és sokféle dokumentum, melyek Loos és Le Corbusier, Hermann Czech, Herzog & deMeuron, Friedrich Kiesler, Rem Koolhaas, R. Neutra, A. Rossi, Rudolph M. Schindler vagy Ludwig Wittgenstein elméleti kapcsolatára utalnak. Kiállították például a modellfotóját annak a háznak, amit Loos Josephine Bakernek tervezett (1928, nem épült meg), és amely terv meghatározó impulzus volt a Loos ideáitól később eltávolodó Aldo Rossinak. Bemutatják azt a villát is, amelyet Loos Moissinak, a kor legnagyobb (albán származású) osztrák drámai színészének tervezett a Lidón. Szerepelnek a párizsi Tristan Tzara ház homlokzatáról (1925-26) készült egykorú fotó, vagy Loos 1903-as szemtelen Das Andere c. újságja és az Adolf Lányi bécsi kiadó által 1919ben megjelentett Vezérfonal egy művészeti minisztériumhoz röpirat fragmentumai. Loost értelmező mai video-interjúk is futnak, többek között Holleinnel, Sizával, Jacques Herzoggal, Toyo Itóval és Steven Holl-lal. A múlt évi Építészeti Biennálé kurátori kiállításáról írtam a meonline.hu Vizuális kultúra rovatában: „az egyik hely, ahol a Biennálén sokan lehorgonyoztak, egy hagyományos diagram, fotókkal, rövid szövegekkel. Lényegében a 20. század építészet és társművészet viszonyának visszaszorítását megalapozó Adolf Loos ’szellemi családfája’, pszichológiai motivációinak megfejtés-kísérlete. Többek között a szülőkkel, feleségekkel, szeretőkkel és művekkel (pl. bécsi szociális lakótelep), de excentrikus megrendelőkkel is (pl. J. Baker), továbbá követőkkel (pl. Y. Kurt Unger) és az építész provokatív hálószobáját – Freud díványának variánsaként – a Wien Museumba átemelő Franz Glück múzeumigazgatóval átszőtt ez a háló. Aki végigböngészi, tanakodhat, hogy Loos simán patológiás személyiség vagy zseniális kommunikációs szakember?” A Loos-féle dühödt kultúrakritikát Magyarországon is felülvizsgálták – pro Kerékgyártó Béla, és kontra többen az Országépítő hasábjain. Y. E. Safran most mellékelt kötetében Beatriz Colomina Szex, hazugság, ornamentika c. tanulmányának Loos-idézeteiből kiolvasható a (marketing)szöveg és a praxis közti ellentmondás. Miközben 1896-ban chicagói élményeire hivatkozva ostorozza a bécsiek, külön „a művészek, professzorok, doktorok és zsurnaliszták öltözködését”, a ’98-ban tervezett

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

Adolf Loos: Josephine Baker háza (nem épült meg), 1927. Modell: G. Bittorf, M. Burer © Albertina

Adolf Loos Das Andere című folyóiratának címlapja, 1903 © MAK, Georg Mayer

passzázs • passage

Adolf Loos: American Bar, 1908. Modell: Modern Art Oxford, Oxford, UK, 1985 © MAK/Georg Mayer

Álvaro Siza Vieira: Építészkar terve a portói egyetemen, 1986-1995 © MAK/Georg Mayer

Adolf Loos: American Bar, 1908. Modell: Modern Art Oxford, Oxford, UK, 1985 © MAK/Georg Mayer

Adolf Loos: Hajlított szék a Múzeum Kávéházhoz, Bécs (kivitelezés: J. & J. Kohn) 1898 © MAK/Georg Maye

Café Museum berendezése ma inkább kispolgári példaként hat. Igaz, az Ornamentika és bűn majd 1908-ban íródik. Újabb öt évre rá pedig a Loos-Haus arisztokratikusan finom belseje már szöges ellentétben áll a Loos-szövegekkel és a ház krekk emeleti homlokzataival. Hozzá Loos a Wiener Werkstätte kritikájában arról beszél, hogy „a modern szellem: szociális szellem”, és ostorozza az „udvari tanácsos kisasszonyok dilettáns iparművészetét”, a Villa Karma vagy a Villa Moissi belső tereit az általa kritizált Josef Hoffmann-karakterű szecessziós, art decós iparművészettel tölti meg. Támadó cikket írt a Hoffmann tervezte 1925-ös párizsi Expo igen sikeres osztrák pavilonja ellen. A Colomina-tanulmány kiemeli, hogy már az 1900-as párizsi Világkiállítást ostorozó Karl Kraus is úgy pellengérezte ki az osztrák és párizsi szecessziót, mint olyan zsidó valamit, ami az emancipációval szemben áll. (Die Fackel, №41). A szerző különbséget tesz Loos építészi és polemikus teljesítménye közé, feltételezi, hogy a Loos-kutatás azért nem firtatja ezt a terepet, mert Loos ornamentika-elutasításából dühödt nő-

ellenessége, sőt antiszemitizmusa is kirí. Az öngyűlölettel Loos nem állt egyedül, hiszen a bécsi Otto Weininger Nem és jellem c. könyve (1902) német nyelvterületen a 30-as évekig kultuszkönyv. Gábor Andor magyar fordítása ugyancsak 1913-ban jelent meg. A szerzőnő elemzi az 1870-ben, öt nap különbséggel, Morvaországban született Hoffmann és Loos ellenséges viszonyát is. Előbb az iglaui (Jihlava) gimnáziumba, majd egy ideig a brünni (Brno) Állami Iparművészeti Iskolába is együtt jártak – barátkoztak, majd gyűlölték egymást. Az építészek kisebbrendűséget kompenzáló viszálya mellé Colomina odateszi Loos és Klimt barátságát, utóbbi „komplikált magánéletét”. Klimt egész életében anyjával, végül nővéreivel élt, csak plátói kapcsolatot ápolt partnerével. És sorra kerül Loosnak a pedofíliáját irodalmi élményalapként kezelő Peter Altenberghez fűződő barátsága is. Loos, miután pederasztia miatt négy hónapot börtönben ült, három házasságot élt meg. Elsie (hét évig a felesége) önképe szerint maga is gyereklány-karakterű volt. Egy másik asszony, Claire Beck-Loos a Monarchia bukásakor

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

passzázs • passage a lányát Bécsben fotósnak taníttató családba született, akiknek pilseni házát Loos rendezi be. Claire ’29-ben Párizsban találkozik újra a 35 évvel idősebb építésszel, akihez szülei tiltása ellenére férjhez megy. Három évre elváltak. Claire Beck-Loos 1936-ban adja ki Adolf Loos privat c. könyvét, a bevételből fizetik ki Loos sírkövét. A privát lét morális problémáitól nehéz elvonatkoztatni a díszítés bűnbe keverését. Beatriz Colomina így foglalja össze alaposan adatolt írását: Loos nyilvános moralizálása, az ornamentikát primitív perverzióként beállító kultúrakritikája talán patologikus szimptómája valaminek, „ami terhére van, amit eltusol, amit elfojt”. Annyira sikerül a hosszan elhúzódó kamaszos pimaszság társadalmasítása mögötti személyest Loosnak leplezni, hogy – meglepő módon – műve máig erős hatással van az építészetre. Fontos tény: ez a tudományos igényű elemzés egy apologetikus hangú antológiában jelent meg. A kötetben van egy írás, Daniel Scherertől, aki Paul McCarthy és Mike Kelley Heidi installációját (Krinzinger Galéria, Bécs, 1992) mutatja be, mint az első iróniával fogalmazott helyi Loos-kommentárt. Végül külön kell szólni a fent idézett kötetről és a kísérőeseményekről.

A kiadvány az amerikai egyetem Potlatch nevű folyóiratának 2012/3-as, őszi száma. Ebben a két említett szerzőn kívül, inkább apologetikus hangú tanulmányt közölnek Loosról: Hermann Chech, Rainald Franz, Benedetto Gravagnoulo, Christopher Long, Can Onaner és Philip Ursprung. A Periodika netes elérhetőségei bepillantást engednek a Columbia GSAPP (Graduate School of Architecture, Planning and Preservation) műhelyeibe. A március 13-i megnyitón Yehuda Saphran, az elmélet professzora a bécsi MAK-ban előadást tartott: Loos Our Contemporary címen. Mellette Christopher Long, a Texas at Austin University építészetelmélet és –történet professzora: Loos and the Straregy of Sorting címmel adott elő ugayanekkor. Ezt élénk vita követte. A lényegében kamarakiállítás időtartama alatt, május 7-én 7 órakor németül tart előadást Dieter Bogner Frederick J. Kiesler J. Hoffmann és A. Loos között címmel. A talán harmadik legnagyobb hatású osztrák építésznek, Kieslernek ezen a télen a bécsi Theatermuseum rendezett tárlatot, alapítványa pedig hétköznapokon látogatható a Mariahilfer Str. 1/b I. em. alatt. Itt jelenleg a Breton-DuchampKiesler/Szürrealista terek 1947 c. kiállítás fut.

Hundertwasser, Japán és az avantgárd Bécs, Belvedere, 2013. 03. 05. – 06. 30. A tárlat alig érinti a véleményeket megosztó ökofilozófus/zöldépítész Hundertwassert: témája az avantgárd, a keleti ezoterikus, nonkonform festő pályája. De a kurátorok, amikor életműve kultúrakritikáját elemzik, életrajzi kiindulásként nem kerülik meg a festő második világháborúban üldözöttként átélt élményeit. A bécsi „mágikus realizmus” korszakát átugorva – most először – a pályaív a hamburgi művészeti avantgárd részeként követhető nyomon. A tárlat művekkel és dokumentumokkal láttatja, hogy a festői és személyes magatartás a valódi Távol-Keletnek és az amerikai informel közvetítette kelet-bölcseletének elegye. Hundertwasser a divat felszínes átvétele helyett utánajár a lényegnek: odautazik és ös�szebarátkozik Akira Kito japán avantgárd festővel, akivel együtt állítanak ki, majd feleségül veszi Yuko Ikewada japán festőnőt. Évekig Japánban dolgozva saját világot épít fel a legjelentősebb klasszikus fametszők munkásságát kép-elemezve. Üzleti sikerré lett spirál sorozata a kiotói zen kertek lenyomata. A vásznon megjelenített

filozófiával együtt hódolt előtte a Nyugat, e műveivel előbb Sao Paolóban, Milánóban a Párizs Musée d’Art Moderne-ben, Tokióban, végül 1962-ben a Velencei Biennálé osztrák pavilonjában volt sikere. Hundertwasser is kommunikációs őstehetség volt. Két filmet is forgattak vele, látványosan prezentált nyomott-grafikai műtermi munkájáról, „kalandos” életéről. 1969-1971 között készült a Regentag című, már öko-forradalmat hirdető film. A mostani tárlat csak amolyan életrajzi adalékként kezeli az 1982-ben a Rosenthal homlokzatával indult építészkarriert. Polgárpukkasztó „építészetének”, hiteles televíziós manifesztumainak nemcsak Bécs turisztikai bevételeit illetően lett utólag jelentősége, de a minap Pozsonyban Lechner angol és magyar nyelvű táblát nélkülöző Kék Templomához újra elzarándokolva, magyaráznom kellett néhány fiatal spanyol építésznek, hogy az általuk megbámult épületet bizony nem Hundertwasser tervezte. A jövő építésze – Loos átkai ellenére – rácsodálkozik a különféle, társművészettel élni kívánó architektúrákra, de szakmai műveltségéből mégis kizárja azokat.

Friedensreich Hundert wasser: 645 vízesés, 1956 © NAMIDA AG, Glarus, Svá jc

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

Ando Hiroshige: A Yamabushi-völgy, 1853 © Georg Mayer, MAK

passzázs • passage

Max Ernst retrospektív Bécs, Albertina, 2013. 01. 23. – 05. 05. A monstre tárlat teljes körű képet ad Max Ernst festészeti és grafikai életművéről, beleértve a művész pszichoanalitikus szempontból megkerülhetetlen kollázsait is. Nála is kiindulás a világháború, ezúttal az első. Akár az ő nyugati fronton szerzett rettenetes tapasztalatai is motiválhatták volna Freud háborús traumákból indított második jelentős tudományos ciklusát. A tárlat kitér az Ernst által öngyógyításként kidolgozott a Lop-lop képekre, a grattage- és frottage metódusokra. A Rohrschachtesztre gondolunk, ám ő utóbbi technikát „újszerű (értsd: belső) természetrajzként” definiálta. Egyszerre lett álomfejtő és médium. Az újabb világháborút Ernst amerikai exiliumban töltötte, hogy németként elkerülje a francia lágert. Ebben Peggy Guggenheim – évekig a felesége – volt segítségére. De New Yorkban nem érezte otthon magát. Egy amatőr-filmen a felhőkarcolók közt táncol-tántorog, egészen Chaplin módjára. Visszatérése után már az Új Galaxis ciklus látomásain dolgozott. Festői technikáját a vizionárius programnak megfelelő tökélyre vitte. Részt vett a patafizikusok vicces-titkos párizsi elitmozgalmában is, utóbbinak az Übü Papa hasára rajzolt spirál volt a jele. E szimbólum nemcsak a magát tudományos érzékenységgel figyelő Ernst, de a patologikus gyökerű, elidegenedő individuális kultúra jelképeként is felfogható. Új, közös jelentést kölcsönözni a különböző eredetű eszméknek és képeknek persze kockázatos vállalkozás. Eltérő kulturális gyökerekkel a valódi művészet bajosan kanonizálható. Így a dadaisták, a szürrealisták, majd a nyers művészet (art brut) újítói azt képzelhették, hogy földindulásszerű változások következnek, melyek nyomán idővel átrendeződik az egész művészet. Ez az utópia nem jött el. Látjuk, ahogyan saját vesz-

Max Ernst: Au premier mot limpide, 1923 © VBK, Vienna / K20 Kunstsammlung Nordrhein-Westfalen, Düsseldorf

Max Ernst: Vox Angelica, 1943 © VBK, Wien

tét okozza. Galériák, gyűjtők, kritika megcsinálta sztárok, a pénz döntik el, hogy mi a „valódi” művészet. Így azután ezek – a maguk korában – az intézményes művészettel szemben fellépő támadások dialektikájába illeszthető irányok és próféták mind és rendre a peremre szorulnak. Ez történt az 50-es években a szürrealizmussal, a 90-es években Hundertwasserrel – talán most Loos került sorra. Utóbbi életművének patológiás forrásairól a MAK kiállítása nem beszél, de a mellékelt kötet leírja azt a lehetséges folyamatot, hogyan válhat végletesen „fontossá” az egyéni kórkép egy egész korszak kultúrájában.

Max Ernst: Übü Imperator, 1923 © VBK, Vienna / Paris, Centre Pompidou, Philippe Migeat

2013 | 3

Max Ernst: Au dessus des nuages marche la minuit, 1920 © VBK, Vienna / Kunsthaus Zürich

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

passzázs • passage

Sidwell Friends középiskola, Washington D.C., építész: Kieran Timberlake © Fotó: Albert Vecerka/ Esto

Zöld iskolapélda Green Schools, National Building Museum, Washington, 2013. 03. 03. – 2014. 01. 05. Szöveg / text: götz eszter

Amerika-szerte immár több mint 60 millió gyerek jár nap mint nap úgynevezett K-12 iskolába, azaz olyan épületben tölti ideje nagy részét, amelyik kialakításában és működtetésében biztonságos, egészséges, egészségre nevel és általában: jó benne lenni. A washingtoni National Building Museum majdnem egy évig látható kiállításán ilyen zöld iskolákat mutat be. Csak néhány tucatnyit az évente gyarapodó zöldsulik közül, melyekből csupán Washington államban jelenleg 82 van. A zöld iskolák energiahatékony működésű, gazdaságos kialakítású építmények, ráadásul a tanmenet egyik hangsúlyos része a diákok rászoktatása a fenntartható életvitelre. Vannak köztük akár száz éves iskolaépületek és vannak olyanok, amelyek már eleve egy korszerű, nullenergiás program mentén épültek. Nem új gondolat az elemi iskolákban az egészséges helyen egészséges életre nevelés. A természetes megvilágítás, a hűtés és a friss levegő mindig hangsúlyos szempont volt az iskolaépítészeti elképzelésekben. De a milliós nagyvárosok, az elöregedő társadalmak és legújabban a gazdasági válság sok nagyszabású látomást a földbe döngölt. Ma Amerika-szerte 25.000 iskola szorul rá mielőbbi felújításra vagy bezárásra, és sok ezernyi iskola épült nem ellenőrzött, vegyi anyagok kibocsátásában élenjáró anyagokból, s emiatt az egészségre káros levegőben tanulnak a gyerekek. A National Building Museum kiállítása ezt járja körül: pozitív példákat hozott az egészséges iskolai környezetre és az ott zajló speciális nevelési-oktatási programokra. Fotókat, berendezési tárgyakat, interjúkat, jeleneteket egy-egy zöld iskola életéből, ahol nem kérdés, hogy a tanulás biztonságos terekben zajlik. Nem jövőbeli víziók láthatók-kipróbálhatók, hanem működő, gyakran évek óta kitűnően teljesítő építészeti, belsőépítészeti teljesítmények, melyek azonban nem csupán az

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

építészek számára értékes információkat hordoznak. Csapatostul jönnek a kiállítóterekbe az iskolás osztályok, tanítók és az oktatásért felelős hivatalnokok – sőt szülők is –, akiknek sokszor nem is pénzre, csak néhány jó ötletre és garantált minőségű tárgyra lenne szükségük egy új zöld iskola létrehozásához. Közös munkáról van szó, közös elhatározásról és ötletekről – utóbbit vállalta fel most a kitűnő pedagógiai programjairól nemzetközi szinten is ismert washingtoni múzeum. A múzeum udvarán a Perkins+Will iroda építészei segítségével megépítettek egy egész zöld tantermet, ezt a látogatók élesben is megtapasztalhatják. De a program tovább megy ennél és az újrahasznosított uzsonnás zacskótól a komposztáláson át a konyhakert műveléséig és a víztakarékos mosdókig a legváltozatosabb témákat kínálja fel. Egyben azt a nem is annyira meglepő tapasztalatot, hogy az ilyen szemléletű iskolában valahogy kön�nyebben megy a tanulás is.

Barrie School, Silver Spring, építészek: Hord Coplan Macht © Fotó: Tom Holdsworth

passzázs • passage

Molière: Tartuffe, Katona József Színház, 2001, rendezte Zsámbéki Gábor. Fotó: Szabó Dorottya

Térelképzelések Bagossy Levente díszletmakettjei Szöveg / text: Masznyik Csaba

A Budapest Galéria márciusi kiállítása képzőművészeti galériákban nem szokványos témával szolgált: Bagossy Levente grafikus és díszlettervező 32 színházi díszletet ábrázoló makettjét láthatta a közönség. A díszlettervezők többsége – az építészekhez hasonlóan – rajzokat, két dimenzióban ábrázolt látványterveket készít, nem maketteket. A számítógép térhódításával különösen archaikus módszernek tűnik a méretes, nehezen alakítható és nehezen is szállítható, tárolható „babaházakkal” való aprólékos munka. Adódik a kérdés: vajon Bagossy Levente miért készít mégis kitartóan modelleket? Talán azért is, mert nem díszlettervezőnek tanult, hanem grafikusnak, ám rendező családtagokkal körülvéve – idősebb és ifjabb Bagossy László színházi rendezők – óhatatlanul belesodródott a színházcsinálás folyamatába, s ez számára is új helyzetet, a térben való gondolkodás „kényszerét” jelentette. A valóságos, megfogható modell nem csak a tervezőt, hanem a rendezőt és a színészeket is segíti: „A rendezők többnyire úgy viselkednek, mint akiknek van elképzelésük arról, hogy milyen térben szeretnék látni az előadást. Néha érzi az ember, hogy ez egy kicsit bizonytalan, vagy van egy kis blöff szaga; ez később ki is derül, ha nem működik az előadás, mondjuk a díszlet miatt. De az a normális, hogyha egy rendező térben gondolja el azt, amit csinálni szeretne, az összes effektussal együtt, ami benne lesz az előadásban. A próbafolyamat során nagyon sok újdonság jön a dologba; ez egy élő anyag, ami folyamatosan változik, a színészek hozzárakják a saját ötleteiket, lényegében ők kezdik el működtetni ezt az egész masinériát, amit mi létrehozunk a térrel. (…) Ahogy a díszletet használják, gyakran eltér attól, ahogy én elképzeltem: leleményesen belakják, és egészen más aspektusait, dimenzióit mutatják meg, látják meg a dolognak, ami bennem, vagy a rendezőben fel sem merült. Ettől élő a dolog, ettől érdekes. (…) Ez nem csak egy végeredményt mutat, ezek a makettek nem csak egy végeredményt szolgálnak, hanem magát a gondolkodást, ahogy eljutok a végeredményig. Kezdem azzal, hogy megépítem az üres színpadot, amikor még fogalmam sincs róla, hogy milyen díszletet szeretnék, és elkezdek tili-tolizni: különböző tárgyakat, falakat mozgatok bennük. Nem egyedül. Ott ül mellettem sokszor a rendező, megpróbálom az ő ötleteit realizálni, hogy kipróbáljuk, működik, vagy nem működik. Kiderül, hogy

nem. Aztán előjön egy másik ötlettel, vagy én jövök elő eggyel… szóval folyamatos makettben való gondolkodásról szól ez a dolog.” A Budapest Galériában megrendezett kiállítás szándékosan nem sorakoztat fel sem műhelyrajzokat, sem kiviteli terveket, sem a Bagossy Levente közel húsz évnyi munkásságának nagyobb részét képező grafikai anyagokat. Nem a színházi műhelymunka bemutatása a cél. A hullámpapír mint alapanyag lehetőségeit ügyesen kihasználó, mozgatható elemekkel, forgatható színpaddal, fe-le húzható függönyökkel, emelkedő, süllyedő falakkal kialakított, saját világítással rendelkező, sokszor több hetes munkával készülő látványos makettek önmagukban is műalkotások.

Moliére: Úrhatnám polgár, Vígszínház, 2007, rendezte Mácsai Pál. Fotó: Szabó Dorottya

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

passzázs • passage

Takarékos szépség Bútorművészet Magyarországon 1800–1850, szerk. Rostás Péter, BTM, 2012, 188 oldal Szöveg / text: götz eszter

A Budapesti Történeti Múzeum fél évig nyitva tartó kiállításához készült, bár jóval a bezárás után jelent meg Rostás Péter szerkesztésében ez a rendkívül finom ízlésű katalógus-kötet. Egy olyan korszak magyarországi bútorművészetét dolgozza fel precíz rendben, amely a magyar történelem egyik csúcspontja volt – ugyanakkor a stílustörténet sokáig szégyenfoltként tartotta számon. A 19. század elejétől a reformkor végéig, a szabadságharc bukásáig felpörögtek a magyar társadalomban zajló folyamatok. A korszak kezdetén még éppenhogy hatni kezdtek Mária Terézia oktatási és kulturális reformjai, a végén viszont egy felfordult Európa keleti szélén, néma dermedtségben igyekezett túlélni az ország. A két végpont között pedig kialakult a városi polgárság, létrejött a nemzeti ipar, államnyelv lett a magyar és vezető szerephez jutottak a nemzeti, polgári értékek. Ennek felelt meg az arisztokratikus ízléssel szakító biedermeier bútorstílus. Sokáig a szakirodalom is csupán mint ízlésficamot, sekélyes, fantáziátlan és meddő jelenséget interpretálta, és csak az utolsó harminc év kutatásai tárták fel, milyen fontos hatással volt a következő századfordulón megjelenő szecesszióra és ezen keresztül a funkcionalizmus, a modernizmus formavilágára. A klasszicizmus és a napóleoni divattal hozzánk is beköszöntő empire mellett, illetve azt követően a lakberendezésben egy letisztultabb, takarékosabb irány alakult ki. Elmaradtak a drága, bonyolult fémveretek, réz- és bronzbetétek, leegyszerűsödött az építészeti tagozatokat imitáló szerkezet, a drága – és a napóleoni háborúk miatt nehezen beszerezhető – trópusi fafajták helyett a hazai tölgy, cseresznye, jávor és kőris váltotta fel a bútorkészítés korábbi alapanyagait. A plasztikusabb, szinte szobrászati igénnyel kialakított tagolás helyett a bútor felületéből alig kiemelkedő, laposabb minták jelentek meg, és megkezdte hódító útját a faintarziás vagy furnérozással, művészi politúrozással készült díszítésmód. A kötetben mindössze három tanulmány olvasható, de ezek precízen végigjárják a korszak bútortörténetét, annak társadalmi hátterével együtt. A sok egészoldalas bútorfotó mellett számos különlegességnek számító rajz, mintalap-részlet, korabeli vázlat, bútorgyártó cégek ajánló mintakönyvei, enteriőröket ábrázoló fotók, metszetek is szerepelnek, így nem csupán az egyes darabokról kapunk képet, de a készülésük körülményeiről, használóik köréről is. A „kedélyes nyárspolgár” lakberendezési ízlése ennek fényében inkább egy öntudatos, a Védegylet-mozgalom eszményeit valló és gyakorlatát követő, józan és a jövőbe tekintő életstílusként körvonalazódik. Rostás Péter tanulmánya kitér a középkorból örökölt céhrendszer és a modern ipari termelés összecsapására, a hazai arisztokrácia polgári értékek felé fordulására és arra, hogy a Mária Terézia által bevezetett kötelező rajzoktatás milyen óriási hatással volt a következő évszázad ízlésére. De megismerjük az első pesti bútorgyárak és lakberendezési üzletek kínálatát, sőt Radnóti Klára írásából még azt a zongorát is, amelyet Vogel Sebestyén mester Beethovennek készítette ajándékba és a Pesti Német Színház 1812-es ünnepélyes felavatásán adta át a zeneszerzőnek. A kötetet végiglapozva a 19. század eleji pesti polgár kilép az élclapok gúnyrajzaiból és egy modernizálódó Európa kultúremberévé lesz.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

József nádor alcsúti kastélyának szalonja, 1900 k. © KÖH Fényképtár

Győry Terézia könyvtárszobája a perkátai kastélyban © BTM

www.meonline.hu

ICOMOS Díj 2013 Zsolnay Negyed és Lukács Fürdő

Zsolnay Kulturális Negyed, Pécs, fotó: Bujnovszky Tamás

2013. évi ICOMOS Díjat kapott a Pécs, Zsolnay Kulturális Negyed és Zsolnay Mauzóleum együttese, a különleges értékű ipari együttes kiemelkedő és példamutató hasznosítása, helyreállítása és revitalizációja elismerésére. Évtizedek óta várt helyreállítás valósult meg Pécsett: olyan komplex beruházás, amely ös�szetettsége és nagyságrendje miatt aligha jöhetett volna létre az Európa Kulturális Fővárosa cím és programsorozat égisze nélkül, amelynek legnagyobb szabású eleme volt. Az összetett műemlék-együttes jellegzetességét adja a helyszínen gyártott kerámiaelemek sokféleségének jelenléte külső és belső terekben egyaránt – ezek restaurálása és bemutatása önmagában is figyelemre méltó. ICOMOS Díjat kapott még a budapesti Szent Lukács Gyógyfürdő, a gyógyfürdő-együttes kiemelkedő és példamutató helyreállításának elismerésére. A Lukács rekonstrukció szakmailag azért emelkedik ki az elmúlt években lezajlott budapesti gyógyfürdő felújítások közül, mert itt, ezen az aránylag szűkös, zegzugos térszerkezetű területen sikerült a legtöbb és legkorszerűbb plusz szolgáltatást megvalósítani, olyan tervezési koncepcióval, amely megőrizte a Lukács jellegzetes épületeinek helyről-helyre változó stílusát, bonyolult térszerkezetét és léptékét. Ugyanakkor a modern építészet lehetőségeinek kihasználásával, jó arányérzékkel fejlesztették az együttest. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság „Példaadó Műemlékgondozásért” Díjban részesítette a Tápiószőlősi Hollandi-ház üzemeltetőjét, a Ganz ÁSZ Kft-t, a műemlék felújításáért, környezetének alkalmas megújításáért és az azzal összhangban lévő fenntartás szemléletéért. Az épület környezete igazodik az eredeti állapothoz, a funkcióhoz. A mellette álló magtárból rendezvényházat, a melléképületből szálláshelyet alakítottak ki. A területen egy ökumenikus kápolna is épült. „Példaadó Műemlékgondozásért” Díjat kapott továbbá a Falufejlesztési Társaság a régi mesterségek továbbörökítésért szervezett „Nagyapám háza” mester-inas prog-

web galéria • web gallery

ram megvalósításáért (l. Krizsán András írását, MÉ 2013/3.), illetve Terény község önkormányzata a település értékmentő megújulása segítségével a hagyományos kultúra felélesztéséért és élővé tételéért létrehozott programért. Az ICOMOS-díjak Műemlékvédelmi Citromdíjat kapott a Kölesd, Felsőhídvég-puszta, Hiemer–Jeszenszky-kastély az értékes épület felháborító elhanyagolásáért, a hasznosítás és helyreállítás hiányáért, különös tekintettel a végveszélyben lévő falképeinek állapotáért és a Budapest V. kerület, Hercegprímás utca 5. szám alatti épület, az értékes épület helyreállítás helyett hasznosítása ürügyén történt, és az életveszélyre hivatkozó bontásáért. P.E. további képek és írások a weben

www.meonline.hu

Bau Herren Preis 2012 Bécs, Ringturm, 2013. 03. 05 - 04. 05.

ARGE Rainer Koberl, Giner+Wucherer: Városháza és főtér, Kufstein

Az Építők és Építtetők Díja az osztrák építészet egyik legtekintélyesebb megmérettetése. 1967 óta évenként ítéli oda az Osztrák Építészek Szövetsége azoknak, akik olyan épületeket vagy tájépítészeti műveket hoztak létre az előző három esztendőben, amelyek kifejezik a funkciójukat, tükröződik bennük a közösség karaktere és stílusa, továbbá az építész valami különleges, egyedi elemet vitt a projektbe. Idén másodszor a bécsi Ringturm mutatja be a díjazottak és a kiemelt pályázók munkáit, a kiállításon így Ausztria kortárs építészeti és tájépítészeti eredményeiből a legjobbak egyszerre láthatók. A pályázaton összesen – az előzetes válogatás után – 109 mű szerepelt, a zsűriben a zürichi Patrick Gmür mellett az osztrák Klaus Kada, Franziska Leeb és Anna Popelka vett részt. A hat nyertes projekt között szerepel a BTV bank innsbrucki székháza (építész: Rainer Köberl), a salzburgi Lamprechtshausen vasútállomás (építészet és tájépítészet: udo heinrich architekten), a Fronius Kutató-Fejlesztő Központ Thalheimben (építészek: schneider+schumacher, tájépítészek: GTL Landschaftsarchitekten), egy ele-

mi iskola és sportklub Bad Blumau-ban (építészet és tájépítészet: Feyferlik/Fritzer), a salzburgi egyetem Unipark Nonntal nevű épülete (építészet: Storch Ehlers Partner GbR Architekten BDA, tájépítészet: WES & Partner), valamint a magyar történelemből is ismert Kufstein városának városháza és központi tere (építészet és tájépítészet: ARGE Rainer Köberl, Giner + Wucherer). további képek és írások a weben

G. E. www.meonline.hu

Magyarország híres villái Foibos Kiadó, 2013 A prágai FOIBOS kft. Művészeti Ügynökség sok éve foglalkozik a közép-európai építészet kutatásával és propagálásával. Tevékenységükben mér földkő a „Via Villas” projekt, amely a V4 országok + Szlovénia villa-építészetét tárja fel és mutatja be. 2011ben kezdődött a Magyarország híres villái című kiadvány előkészítése, melyhez egy utazó kiállítás is társul. A kiadvány tehát a Visegrádi országok és Szlovénia híres villái című, Európai Unió által finanszírozott nemzetközi projekt részét képezi, melynek keretén belül a Csehország, Morvaország és Szilézia híres villái, a Szlovákia híres villái és a Szlovénia híres villái című reprezentatív válogatások már megjelentek. A projektben – melyet az EU Culture Programme (2007-2013) támogat – Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Lengyelországban és Szlovéniában művészettörténészek, építészeti múzeumok kutatói és más szakértők dolgoztak. Együtt készítették el az egyes országok villaépítészetének történelmét és jelenét feltérképező kiadványokat. A Magyarország híres villái című kiadvány a Magyar Építőművészek Szövetségével való együttműködésben valósult meg Budapesten. A kiadvány és kiállítás előkészítésén a Prof. Puhl Antal DLA által vezetett szerző- és kutatócsoport dolgozott. A könyv 2013 áprilisában jelent meg és az ünnepi könyvbemutatót a budapesti kiállítás-megnyitó keretében tartották meg. A kiállítás ezt követően Budapesten, majd Magyarország más helyein és a határokon túl is bemutatásra kerül. A kiállítás nemcsak a magyar lakóépület-tervezés híres és figyelemreméltó hagyományairól számol be, hanem fel szeretné hívni a figyelmet arra is, hogy ezek a jelenben is élő inspiratív erőként vannak jelen. A teljes projekt eredményei nemzetközi szimpózium és

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

web galéria • web gallery

www.meonline.hu

kiállítás keretében kerülnek bemutatásra Brüs�szelben, az Európai Parlament épületében 2013 májusában. A projekt eredményeinek bemutatására Brüsszelben kerül sor, 2013. május 27. és június 30. között az Európa Parlamentben, a Magyar Kulturális Intézetben, a Prága Házban és a Brüsszeli Egyetem Építészeti Karán rendezendő kiállítások keretében. Az Európa Parlamentben rendezendő kiállításhoz kötődően nemzetközi workshop szerveződik Kortárs családiház-építészet Közép-Európában és a 19. és 20. századi híres villák öröksége címmel. G.E. további képek és írások a weben

Diébédo Francis Kéré Arc en Rêve Centre d’Architecture, Bordeaux, 2012. 12. 13 – 2013. 05. 19.

www.meonline.hu évnyi munkaórát fordítottak a helyi közösségek javáF. Kéré: Kollégium, Dano, 2007

ra. A tavaly 100 esztendős Holcim Csoport munkatár-

Antoine Roegiers – kortárs középkor Bosch, Bruegel, Rubens, Rembrandt

Diébédo Francis Kéré Burkina Fasóban megvalósult

sai a centenárium évében az „Együtt a közösségért”

épületeivel számos nemzetközi építészeti díjat ka-

program keretében civil és non-profit szervezeteknél

Albertina, Bécs 2013. 3. 14. – 6. 30.

pott mind az építészeti minőségüknek, mind szoci-

végeztek önkéntes munkát a világ minden táján. A

ális érzékenységüknek köszönhetően. Munkájának

kezdeményezés során a vállalatcsoport munkatársai

vezérelve „az önsegítés segítése”, amelynek révén a

összesen 100 esztendőnyi önkéntes munkával támo-

nemzetközi tendenciáknak megfelelő tervezési elve-

gatták a környezetüket.

ket ötvözi a helyi sajátosságokkal és igényekkel.

A magyar cég vállalása 2200 óra önkéntes mun-

Kéré Burkina Fasóban született és a berlini műszaki

ka volt, amelyből 147 munkatárs 24 helyszínen 2012

egyetemen szerzett diplomát 2004-ben, majd nyitott

órát teljesített, elérve a kívánt 1 évnyi munkaórát, és

ott irodát. 1999-ben, még tanulóként kezdett építeni

amelynek előnyeit mintegy 22 000 ember élvezheti.

Burkina Fasóban – elsőként – egy általános iskolát,

A Holcimnál korábban már megszokott önkéntes te-

majd egy középiskolát tervezett szülőfaluja, Gando

vékenységek mellett idén új aktivitással is bővültek

számára. 2007-ben Danóba főiskolát épített, 2010-

a programok a 251 önkéntes munkanap során: a cég

ben pedig megtervezte Mali Építészeti Központját.

önkéntes munkaerővel támogatta az Álomépítők c.

Jelenleg az Opéra Village programon dolgozik Ouga-

műsort, amelyben jelentősen javították nehéz hely-

Az Albertina 10 éve történt újranyitása előtt és azóta is

dougou mellett. Kéré számára minden egyes munka

zetben élő családok életkörülményeit. A svájci cég

a németalföldi grafikák egyik legjelentősebb múzeuma.

technológiai innovációt jelent, ami erősíti az épület

akciói itthon nemcsak olyan településeket érintettek,

Ezúttal is vagy 170 főművet válogattak össze a középkor

identitását. Az építés folyamata ugyanakkor fontos

ahol a vállalat telephelyei működnek: Győrtől Töltés-

alkonyától a virágzó barokkig. A kezdeteket az a terem

pedagógiai fejlesztési eszközt is jelent, kölcsönhatá-

taván át Ecserig és Bugyiig segítettek a Holcim dolgo-

kínálja, ahol Jan van Eyck és Dirk Bouts rajzai láthatók.

sokat indukál és a szakértelmet az arra rászorulók felé

zói. A célokat és a feladatokat az esetek többségében

A súlypontot a „holland aranykor”, a 17. század adja,

irányítja. Ezzel a módszerrel Kéré a hagyományos afri-

a munkatársak pályázatai alapján választották ki. El-

Rembrandttal és az ő iskolájával. Külön hangsúlyt kap

kai építési technológiákat adaptálja a tervezési folya-

sősorban a vállalat profiljához kapcsolódó munkákkal

a Habsburg uralkodóház tematikája.

matba, melynek egyszerűsége, nagylelkűsége és ele-

(épület, közterület-építés és felújítás, udvari sport-

A legérdekesebb teremben Hieronymus Bosch és idő-

ganciája adekvát a modern építészet szellemiségével.

pálya betonozása, felújítása, iskola kerítésének fes-

sebb Pieter Bruegel főművei közül kiemelkedik utób-

A terveket – az építész irányításával – a helyiek építik

tése, alapásás, burkolás, kutya kennelek betonozása,

bitól A hét halálos bűn (1556-57) című sorozat. És egy

meg, a falu lakói, férfiak, nők és gyerekek. Maga az

óvoda kinti játékainak felújítása, hídalap betonozása,

unikum: az 1980-ban született belga kortárs művész

építési terület kísérleti központtá válik, ahol az afrikai

külső tereprendezés és takarítás stb.) tették szebbé

persziflázsa, egy tájképbe foglalt hét halálos bűn, Bru-

hagyományok és a modern építési elvárások talál-

és biztonságosabbá környezetüket a dolgozók.

eghel után. Már az is látványos, ahogyan 21. századira

koznak. „Célom az Afrika és a fejlett országok közötti

„Az „Együtt a közösségért” egyik célkitűzése az

„átrajzolja” az örök bűnt – a régi szimbólumokat régi-

rés áthidalása; végtére is a fenntartható építés alapja

önkéntesség népszerűsítése volt. A program része-

új feldolgozásban láthatjuk. De igazi meglepetés az a

mindenütt hasonló.”

ként belső pályázati kiírással buzdítottuk kollégáin-

videómunka, amelyben a művész egy-egy bűnt kiemel további képek és írások a weben

és animációs dimenzióban röviden elmeséli a középkori

P.E. www.meonline.hu

toposzt, a bűnbe esőt és bűnhődését. Egy-egy 2-3 perces snitthez roppant kutatómunka és szellemes intuíció

kat, hogy kutassanak fel, és tegyenek javaslatot önkéntességi programokra. A megvalósult munkákba dolgozóinkon kívül több ízben a Holcim partnereit és

vezette el az alkotót. Előfordulhat, hogy a tavalyi év-

Együtt a közösségért

hez hasonlóan, amikor az év kiállítása az Albertinában

Otthonteremtés a Holcim centenáriumán

a kortárs művészként bemutatott dél-afrikai rajzfilmes

a média képviselőit is bevontuk” – mondta el Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója. A Holcim Hungária Zrt. Magyarország egyik veze-

William Kentridge volt (l. MÉ 2011/1), az idén Antoine

Egy évnyi munkával közel 22 000 ember életét

tő cement- és betongyártó, valamint kavicskitermelő

Roegiers animációja maradandó emléket hagy a rajz-

tették jobbá a Holcim munkatársai. 24 helyszínen 147

vállalata. Magyarországon a cég 413 főt foglalkoz-

művészet bécsi szentélyében.

munkatárs részvételével teljesítette a Holcim a feb-

tat. A társaság társadalmi felelősségvállalás területén

ruár 15-én lezárult centenáriumi évre vállalat önkén-

végzett kiemelkedő tevékenységét 2009-ben a CSR

tességi programját, amelynek során a dolgozók egy

Hungary díjjal ismerték el.

további képek és írások a weben

Sz.Gy. www.meonline.hu

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 3

G.E.

hírek • news díjak 2013. március 14-én a 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából a vizuális kultúra és az építészet területén mások mellett a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal tüntették ki Csete György Kossuth-díjas építészt. Magyar Érdemrend középkeresztje elismerésben részesAült Ferencz István Kossuth-díjas építész, tervezőművész, a MOME egyetemi tanára és Janáky György Ybl Miklós-díjas építész, a Janáky és Füredi Építészstúdió Kkt. alapítója, tulajdonosa. Kossuth-díjban részesült Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, kiváló művész mély emberi filozófiai, etikai tartalmak érzékeny plasztikai megfogalmazásáért, a szobrászat minden műfajában maradandót alkotó művészi pályája elismeréseként, valamint Kubinyi Anna gobelintervező, textilművész rendkívül népszerű, térbe táguló, látványos alkotásaiért, az ősi és népművészeti hagyományokat megőrző és továbbvivő műveiért, itthon és határainkon túl egyaránt nagy sikert aratott kiállításaiért, művészi munkássága elismeréseként. Széchenyi-díjat vehetett át Dr. Hegedűs István, az MTA doktora, a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének professor emeritusa a vasbeton tartószerkezetek analízise, tervezése területén végzett négy és fél évtizedes oktatói, kutatói és publikációs munkásságáért, számos tervezett és megépült szerkezet független vizsgálatában végzett szakértői tevékenységéért, a szakember-utánpótlás neveléséért és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként, valamint Marosi Miklós, a MMA rendes tagja, Ybl Miklós-díjas építész, a KÖZTI Zrt. főépítésze a középület-tervezés széles skálájára – különösen a kórháztervezésre- kiterjedő, újító jellegű funkcionális és szerkezeti megoldásaival, valamint a részletek pontos kimunkálásával példaként szolgáló gazdag életművéért, szakmaiközéleti tevékenysége elismeréseként. Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) elismerésben részesült Dr. Andor Anikó Ybl Miklós-díjas kert-és tájépítész, a LAND-A Táj- és Környezettervezési Műterem Kft. vezető tervezője, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense, Sipos György építész, a Tér és Forma – Szeged Építéstervező Kft. vezető tervezője, ügyvezető, és Vesmás Péter Ybl Miklós-díjas építész, a Csongrád Megyei Építész Kamara alelnöke, a Tér és Forma – Szeged Építéstervező Kft. vezető tervezője. Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Benczúr László a Magyar Evangélikus Egyház Északi Evangélikus Egyházkerület tb. felügyelője, a Benczúr & Partner Építész Iroda ügyvezetője, vezető tervező, Kovács Árpád az Újirány Tájépítész Kft. tájépítész-

mérnöke, valamint Somlai Tibor belsőépítész, bútortervező, dizájntörténész, a Somlai Design Stúdió vezetője. Ferenczy Noémi-díjat kapott Somlai Tibor formatervező-belsőépítész. Ybl díjban részesült Dr. Bachmann Bálint DLA, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar dékánja – magas minőségben tervezett és kivitelezett épületein túl, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karán végzett oktatói tevékenysége, a Breuer Marcell Doktori Iskola megalapítása és működtetése, valamint a XIII. Velencei Építész Biennálé Magyar Pavilonjának kurátori munkája elismeréséül; Dr. Ferencz Marcel István DLA, a Debreceni Egyetem, Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékének főiskolai tanára, a Pro Architectura-díjas Hun Fürdő tervezője – a 2010. évi Velencei Építész Biennálé Magyar Pavilonjának építészeti, társkurátori munkájáért, közéleti szerepvállalásáért, valamint a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékén végzett oktatói tevékenysége elismeréséül; Kravár Ágnes, nyugalmazott építész és vezető tervező – a soproni Domonkos udvari lakóépület, a kőszegi Kastélyszálló és a pécsváradi István Király Szálloda tervezője, aki munkáiban Kós Károly és Makovecz Imre örökségét viszi tovább; Molnár Csaba DLA, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar Rajzi és Formaismereti Tanszék egyetemi docense, Kós Károly-díjas építész – hagyománytisztelete, szakmai igényessége, az általa tervezett épületeken megmutatkozó szakszerű racionalitás, valamint az építészeti grafika oktatásában kifejtett munkássága elismeréséül, a fertődi Eszterházy-kastély felújításáért; Sisa Béla nyugalmazott okleveles építészmérnök, a népi építészet értékeinek megőrzéséért, fenn-maradásáért végzett sok évtizedes áldozatos munkája, valamint építészettörténeti munkássága elismeréséül. Toyo Ito nyerte a 2013-as Pritzker Építészeti Díjat. Ito a hatodik japán építész, aki megkapja a rangos elismerést – Kenzo Tange 1987-ben, Fumihiko Maki 1993ban, Tadao Ando 1995-ben, Kazuyo Sejima és Nishizawa Ryue 2010-ben lett Pritzker díjas. Idén a hivatalos ceremóniának a bostoni John F. Kennedy Presidential Library and Museum ad otthont, 2013. május 29-én. A helyszín különleges jelentőségét az adja, hogy az épület egy másik Pritzker-díjas (1983) építész, Ieoh Ming Pei tervei szerint épült. Egyéni Hild János-díjban részesült Aczél Gábor, Budapest egykori főépítésze, Brenner János építészmérnök és Keresztes Sándor, egykori környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter Közterület-megújítási nívódíjban részesült a budapesti, X. kerületi Újköztemető főbejáratának közterület-megújítása és a budapesti, XIII. kerületi Országbíró lakótelepének közterületi felújítása.

HÍREK A kreatív szakma egyik legrangosabb versenyén, az Amerikai Egyesült Államokban 1921 óta 92. alkalommal megrendezett Art Directors Club Awardon Design kategóriában ADC Bronze Cube elismerést nyert a Szépművészeti Múzeum által kiadott A fotóművészet születése - A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889−1929) című 2012-es kiállításkatalógus. KIÁLLÍTÁSOK ITTHON - Építész Műteremház, Győr. A SZIE Épülettervezési Tanszékének kiállítása, FUGA, 05. 01-ig - Urban Landscape No. 1. Anna Zavilejszkaja kiállítása. FUGA, 05. 02-ig - A főváros kincsestára - 125 éves a BTM. Budapesti Történeti Múzeum, 08. 31-ig - Sigalit Landau: Mozgástér. Műcsarnok/Mélycsarnok, 06. 02-ig - Helmut Newton 1920-2004. Szépművészeti Múzeum, 07. 14-ig - Egon Schiele és kora. Szépművészeti Múzeum, 06. 26 - 09. 29. - Derkovis – most. Képzőművészeti ösztöndíjasok kiállítása. Műcsarnok, 05. 12-ig - A meztelen férfi. Ludwig Múzeum, 06. 30-ig - Magyar fotóművészet az új évezredben. Magyar Nemzeti Galéria, 08. 11-ig - MADI Univerzum - 20 éves a Mobil MADI Múzeum. Kassák Múzeum, 06. 09-ig - Mauer Dóra. Vintage Galéria, 05. 31-ig - Nicolas Grospierre: Nagykövetség. Platán Galéria, 05. 10-ig - Joan Miro. REÖK, Szeged, 05. 05-ig - Konceptualizmus ma, Paksi Képtár 06. 02-ig - Vicces sztori. Csontó Lajos kiállítása. MODEM, Debrecen, 06. 02-ig - Kortárs kanadai printművészet. MODEM, Debrecen 06. 23-ig - Párbeszéd. Modern/kortárs/monokróm. Kepes Intézet, Eger 06. 10-ig - Viktor Hulík: Ars geometrica 2. Vasarely Múzeum, Pécs, 05. 12-ig - PTE MK DLA évzáró kiállítás. Pécsi Galéria, 06. 03-ig KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia - Project Space: Ruins in Reverse. Tate Modern, London 06. 24-ig - Designs of the year 2013. Design Museum, London, 07. 07-ig - United Micro Kingdoms : A design fiction. Design Museum, London, 08. 25-ig - Roy Lichtenstein. Tate Modern, London, 05. 27-ig Ausztria - Loos. MAK, Bécs, 06. 23-ig - Japan und die Avantgarde. Hundertwasser. Belvedere, Bécs, 06. 30-ig - Az W Gold. The Collection. Architekturzentrum Wien, 07. 22-ig - Felhők. Leopold Museum, Bécs, 07. 01-ig - Lewis Baltz. Albertina, Bécs 07. 02-ig Franciaország - Marcel Breuer.Cité de l’Architecture & Patrimoine, Párizs, 07. 17-ig

2013 | 3

- Ricciotti, architect. Cité de l’Architecture & Patrimoine, Párizs, 09. 08-ig - Diébédo Francis Kéré. Arc en rêve centre d’architecture, Bordeaux, 05. 19-ig Németország - Unesco Welterbe. DAM, Frankfurt, 05. 26-ig - Schaustelle. Pinakothek der Moderne, München, 09. 14-ig Svájc - Doppelte Ökonomien. Vom Lesen eines Fotoarchivs aus der DDR (1967–1990), ETH Zürich, 05. 23-ig USA - Bill Brandt: Shadow and Light. MoMA, New York, 08. 12-ig - Henri Labrouste: Structure Brought to Light MoMA, New York, 06. 24-ig PÁLYÁZATOK Pályamunkákat várnak a 2013. évi európai „Réz az építészetben díj” elnyeréséért a rézzel és rézötvözetekkel tervező építészek számára, amelyre bármilyen típusú vagy méretű, 2011 májusa és 2013 májusa között átadott Európában található épülettel pályázhatnak, amely rezet vagy rézötvözetet hordoz tetőfedésként, homlokzatburkolatként vagy más építészeti elemben. Beküldési határidő: 2013. 05. 31. Információ: copperconcept.org Az EUROPAN Magyarországi Titkársága és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft az EUROPAN nemzetközi szervezetével közösen Magyarországon is meghirdeti az EUROPAN 12 pályázatot. A magyarországi tervezési helyszín Zugló, Rákos-patak. Beadási határidő: 2013. 06. 28. Információ: europan-hungary.hu, europan-europe.eu A Tianjin Egyetem Építészeti Iskolája és a kínai Urban Environment Design (UED) csoport második alkalommal hirdet nemzetközi pályázatot építészhallgatók számára a városi környezet átalakítása témakörében. Az idei pályázat fő témája az „Architecture in Transformation” („Átalakuló építészet”), valamint az „Architecture must disappear” („Az építészetnek el kell tűnnie”) radikális kijelentés köré csoportosul. Beküldési határidő: 2013. 06. 30. Információ: hypcup2013.uedmagazine.net A párizsi Cité de l’architecture & du patrimoine „Kit of parts – the subversive cottage” címmel nemzetközi hallgatói pályázatot hirdet, amelynek célja egy kis tér(bővület), pavilon létrehozása, kiemelt tekintettel a fenntarthatóság és a könnyű megvalósíthatóság követelményeire. Első körben tíz projektet választanak ki, amelyek közül a nyertes alkotás prototípusa a 2014-es Velencei Építészeti Biennálén mutatkozhat be. Beküldési határidő: 2013. 10. 31. Információ: studentcompetition.citechaillot.fr

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

www.meonline.hu

2013/3-as számUNK szerzői Borsos András építész. 1986-ban szerzett diplomát a BME Építészkarán. Dolgozott a MATERV-ben (1986-1997), a RIZALIT Kft.-ben (20012003), a Kiniczky Mérnök Irodában (2006) és a VAM Design-nál (1997-2008). 2008-tól a Magyar Építőművészek Szövetsége Titkára, a „fiatalok feketén-fehéren / young architects’ generation” 2013 pályázat és vándorkiállítás kurátora. Botzheim Bálint építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007től a Kapy és társai Kft. partner. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat szobor-terv, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. Csontó Sándor művelődéstörténész, újságíró, szerkesztő. Az ELTE BTK népművelés szakán szerzett diplomát 1998-ban, majd médiamenedzsmentből másoddiplomázott. 1998 óta rendszeresen publikál az ÉS, a Budapest, az Alföld és más folyóiratok hasábjain. A nemrég megjelent A pesti városfal nyomában c. kötet társszerzője. Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 20072012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. Klein Rudolf PhD (1985 és 1995), Mphil (1982) építészettörténész, habil. egyetemi tanár (Szent István Egyetem, előzően: Tel-avivi Egyetem, Kyotói Műegyetem, Jeruzsálemi Héber Egyetem, Bezalel Művészeti Akadémia, Újvidéki Egyetem) a 20. századi építészet ill. az újabb kori zsinagógaépítészet kutatója. Fontosabb könyvei: Zvi Hecker – Oltre il riconoscibile, Testo & Immagine, Torino, 2002; L’art Juif (társsz.: G.S. Rajna, Z.A. Maisels, R. Reich. D. Jarassé) – Paris: Citadelles & Mazenod, 1995. / ang.: Jewish Art, Abrams, New York, 1997., /ném.: Die Jüdische Kunst – Freiburg, Basel, Wien: Herder, 1997.; Tadao Ando – Architect Between East and West / Az építész Kelet és Nyugat között, Pont, Bp., 1996.; Kortárs Magyar Építészeti Kalauz (társ�szerzők: Lampel Éva és Miklós), Vertigo, Bp., 2001; Jože Plečnik, Akadémia K. Bp., 1992; Peter Eisenman – A dekonstruktivizmustól a foldingig (Kunszt Györggyel), Akadémiai K. Bp., 1999.; A lakógéptől az érző építészetig. 20. századi elméletek, Novi Sad, 1988; Sudelovanje korisnika u oblikovanju stana, Gradevinski fakultet, Subotica, 1987. Masznyik Csaba építész. Diplomáját 1985ben szerezte a BME Építészmérnöki Karán. 1986tól 1995-ig az Építészettörténeti Tanszék, majd 1996-tól 2004-ig a Lakóépülettervezési Tanszék oktatója. 1999-től önálló tervezőirodát vezet.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Pálinkás Edit művészettörténész, 2003-2008 között az ELTE-BTK Művészettörténeti Intézetének hallgatója, itt szerzett diplomát 2009 januárjában. Diplomamunkáját az Erkel Színház elődjéről, az 1911-ben Márkus Géza és Komor-Jakab tervei alapján épült Népoperáról írta. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. 20092011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyiösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót Építész, 1997, Diaszpóra és Művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2010-ben a folyóirat szerkesztősége Kós Károly díjat kapott. Turi Attila építész, a magyar organikus építészeti iskola meghatározó alakja, Makovecz Imre tanítványa és munkatársa. 1985-ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, közben 1980-85 között részt vett a visegrádi építésztáborok szervezésében illetve 1986-ig a Bercsényi 28-30 c. egyetemi folyóirat szerkesztésében. 1986-90 között a MAKONA Kisszövetkezet tervezője volt, 1990-ben a Triskell Kft. alapító tagja, azóta is itt dolgozik. 1991é-ben részt vett a sevillai magyar pavilon Makovecz Imre tervezte épületének helyszíni munkálataiban. 1992-94 között Őrbottyán, 1995től Budakalász főépítésze. Többször is elnyerte Pest Megye Építészeti Nívódíját, 2000-ben az Év Lakóháza díjat. 2003-tól vesz részt a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának munkájában. 2003ban Ybl-díjat kapott. Fontosabb munkái: 1989. Csengeri művelődési ház; 1998. Budakalász Községháza és 8 lakásos sorház; 2001. Beregi újjáépítés; 2010. Devecseri újjáépítés. U. Nagy Gábor építész. 1981-ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1984-86 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskola VIII. ciklusát. 1981-86 között ÁÉTI-nél dolgozott Varga Levente műteremvezető mellett, 1982-84 között a BME Középülettervezési Tanszék külsős korrektora volt. 1986-91 között a Műterem I/1 Gmk nevű, Tomay Tamás alapította irodában dolgozott, 1992-től önálló építészként tevékenykedik. 2002-től a MIE – később MOME – Építész Tanszékének külsős oktatója, jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetének intézetigazgatója. 2001-ben Ybl-díjat, 2004-ben Molnár Farkas díjat kapott. Vámos Dominika DLA építész, lapszerkesztő. 1996-tól az Építés Felújítás, majd az Alaprajz felelős szerkesztője. 1998-tól az arc című sorozat főszerkesztője. A Bauhaustól a Szentföldig című film társrendezője. DLA fokot 2011-ben szerzett a MOMÉ-n.

2013 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Hungarian Architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata

2013/3. szám Megjelenik évi 10 szám ISSN 1785 – 282X Tisztelt előfizetőink! A régi-új Magyar Építőművészet 2013-tól nagy változás elé néz. Az új folyóirat támogatási rendszer segítségével lapunk hosszabb távon, biztosabb finanszírozással tud megjelenni. A következő három évben ennek megfelelően évi 10 számot szerkesztünk, az elméleti melléklet tartalmát beépítve a folyóirat páros számaiba. A lap ára 950 Ft lesz, előfizetőinknek azonban – az évi 10 lapra - változatlanul a korábbi 8.700 Ft-os éves előfizetéssel kínáljuk. Tehát minden előfizetés igen kedvezményes. Egyetemisták számára továbbra is él az érvényes diákigazolvány átküldött másolatra nyújtható diák-tarifa, számukra az előfizetés 6600 Ft/év. Lapalapító (1903) és kiadó: Magyar építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: 318 2444 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben csütörtökönként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál, tel: 318 2444 FELELŐS KIADÓ: SÁROS LÁSZLÓ GYÖRGY DLA, a MÉSZ ELNÖKE Főszerkesztő: Szegő György DLA Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit, Botzheim Bálint Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Ferencz Marcel DLA Sáros László György DLA Szegő György DLA Vadász Bence Varga Tamás DLA Vukoszávlyev Zorán PhD Winkler Barnabás DLA Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Nyomdai előkészítés: Kludovácz András Nyomtatás: deMax Művek Lapterv: Kludovácz András HIRDETÉSFELVÉTEL: Indigoline Kft. Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: 06 20 484 9044 WEBOLDALUNK: FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

www.meonline.hu

KÓS KÁROLY - DÍJ 2010

R é g i - Ú j M a g ya r é p í t ő m ű v é s z e t h u n g a r i a n a r c h i t e c t u r e

2013 | 3

950 Ft

régi-új Magyar építőművészet • hungarian architecture

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól

2013 | 3

Szabó Endre – Tóth Péter • Terunobu Fujimori • U. Nagy Gábor • Kistelegdi István, ifj. Kistelegdi István • Vesmás Péter • Kalmár László – Zsuffa Zsolt • Sajtos Gábor

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

ÉPÍTÉSZETI DÍJAK, ELISMERÉSEK 2013 TÁJ – RÉGIÓ – IDENTITÁS ARCHITECTURAL PRIZES AND AWARDS 2013 LANDSCAPE – REGION - IDENTITY