Hungarian Architecture 2013/5 by Hungarian Architecture

A diákkedvezmény igényléséhez a beszkennelt diákigazolványt kérjük átküldeni a szerkesztőség e-mail címére: epitomuveszet@gmail.com Külföldi előfizetés 10 lapszámra: Európai országokba: 87 EUR, Tengerentúlra: 128 USD Előfizethető a szerkesztőségben vagy átutalással a Magyar Építőművészek Szövetsége számlájára: K&H Bank 10201006-50197952 Számlaigényét kérjük a szerkesztőség e-mail címén jelezze: epitomuveszet@gmail.com Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben csütörtökönként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: 318 2444 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szívből reméljük, hogy 2013-ban a megújult, havilappá lett folyóiratnak is előfizetőjeként számíthatunk Önre!

KÓS KÁROLY - DÍJ 2010

R é g i - Ú j M a g ya r é p í t ő m ű v é s z e t h u n g a r i a n a r c h i t e c t u r e

2013 | 5

A régi-új Magyar Építőművészet 2013-tól nagy változás elé néz. Az új folyóirat támogatási rendszer segítségével lapunk hosszabb távon, biztosabb finanszírozással tud megjelenni. A következő három évben ennek megfelelően évi 10 számot szerkesztünk, az elméleti melléklet tartalmát beépítve a folyóirat páros számaiba. A lap ára 950 Ft lesz, előfizetőinknek azonban – az évi 10 lapra - változatlanul a korábbi 8.700 Ft- os éves előfizetéssel kínáljuk. Tehát minden előfizetés igen kedvezményes. Egyetemisták számára továbbra is él az érvényes diákigazolvány átküldött másolatra nyújtható diák-tarifa, számukra az előfizetés 6600 Ft/év.

Family Home, Budapest – T. Tomay, B. Mayer, L. Szentgyörgyi • Mansion, Pécs – Cs. Kovács, B. Ásztai • New Generation in Miskolc – K. Molnár, B. JuhászNagy, P. Dobos, E. Szélné Mercz, N. Szél, Z. Bereczki, K. Bálint, D. Oláh, B. Balogh • Family House, Solymár – Gy. Kubinyi, É. Gaál • Rainbow Cultural Centre, Kaposvár – K. L. Balogh • Ádám Jenő Centre, Szigetszentmiklós – B. Winkler, Cs. Kiss, B. Mészáros, G. Vörös • Hauptbahnhof Wien – A. Wimmer, E. Hoffmann, T. Hotz • Opera House, Linz – T. Pawson • Jewish Historical Museum, Warsaw – Lahdelma & Mahlamäki • Eastern Promises

950 Ft

régi-új Magyar építőművészet • hungarian architecture

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól

2013 | 5

Tomay–Mayer–Szentgyörgyi • Kovács–Ásztai • Kubinyi-Gaál • L. Balogh Krisztina • Winkler–Kiss–Mészáros–Vörösv • Wimmer–Hoffmann–Hotz • Terry Pawson • Lahdelma & Mahlamäki

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

Családi házak Family Houses Újfajta központok New kind of Centres

Családi ház, Budapest – Tomay T., Mayer B., Szentgyörgyi L. • Villa és vendégház, Pécs – Kovács Cs., Ásztai B. • Miskolci új nemzedék – Molnár K., Juhász-Nagy B., Dobos P., Szélné Mercz E., Szél N., Bereczki Z., Bálint K., Oláh D., Balogh B. • Családi ház, Solymár – Kubinyi Gy., Gaál É. • Szivárvány Kulturális Központ, Kaposvár – L. Balogh K. • Ádám Jenő központ, Szigetszentmiklós - Winkler B., Kiss Cs., Mészáros B., Vörös G. • Hauptbahnhof Wien – A. Wimmer, E. Hoffmann, T. Hotz • Operaház, Linz – T. Pawson • Varsói Zsidó Történeti Múzeum – Lahdelma & Mahlamäki • Kelet ígérete

fél évre 3900 egy évre 7500 forintért

Előfizetési igényüket várjuk az info@uj-muveszet.hu címre, illetve a 061 341 5598-as telefonszámon. A korábbi lapszámokból és egyéb kiadványainkból a szerkesztőségben vásárolhatnak, rendkívül kedvező áron.

Látogasson el új honlapunkra is! www.ujmuveszetfolyoirat.hu

Tartalom - content 2013|5 RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Hungarian Architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata

A MÉ 2013/5-ös száma elé „…Avar közt még látszik fogantyuja. Rászáll, gunnyad soká egy barna lepke. Éjfélre rápettyezte petéi százát: gömböcskék raja, sima pásztákban, finoman himezve. S akár egy bibliai ősanya, szárnyát kitárja, győztesen libegve, betelt boldogság királyasszonya, mit bánva, hogy hajnalra vége: Bóbitámat Isten fölemelte az égre! (…) Pára tulipán felveti fejét, villog kristály-zöld másvilági rét, lila tövis gyűl a látóhatárra; távol szigetet környez a sötét; mint nő-pillantás, játszik egy sugárka, illanva megsimítja kedvesét, ragyogva röppen elszunnyadt fiára, míg örök mosoly dereng a világra, vonulnak és hajolnak ívei híg partok közt, Theatrum Gloriae Dei…” Weöres Sándor: Az elveszett napernyő (részletek) „... a XX. század legnagyobb vallási költészetének látom e szökkenő táncritmusokból, hangzenéből, formajátékból, fantáziából szőtt végeláthatatlan weöresi „rongyszőnyeget”, természetesen nem a tételes vallás, hanem a tételek nélküli misztika értelmében. Nem az ornamens istenítéséről, hanem – Gianni Vattimóval egybehangzóan – az ornamensről mint Istenről beszélek. Ha „a legspirituálisabb rajz az arabeszk” – mint Baudelaire írta egykor –, akkor a legspirituálisabb költészet a nyelvi arabeszk vagy nyelvi ornamentika. Az ornamentika az elvonatkoztatás hatalmán alapul. Az ornamentális költői forma annyiban isteni forma, amennyiben teljes leválást jelent a világról. Olyan leválást, amelyről Eckhart Mester beszél, s amely megközelíti a semmit, pontosabban: innen – e világ nyüzsgése felől – nézve a semmit, onnan – a Lét rezzenéstelen nyugalma felől nézve – viszont a teljességet. Ahogyan az erdőben feledett napernyő válik le a világról, válik semmivé, hogy a lét teljességét (újra) befogadhassa Weöres egyik legnagyobb költeményében Az elveszített napernyőben. Az ornamentális metamorfózis mindig leválás a világról: a megérkezés tiszta forma örök játékán keresztül az isteni egyszerűség és egység hajlékába. Mert amikor a”az ember költőien lakozik”, akkor ebben lakozik…” Szilágyi Ákos: A világról levált vers (részlet)

Várostervezés – URBAN PLANNING

Szcéna – Scene 2

Kihelyezett MÉSZ elnöki ülés, Kassa – Szegő György An On-site Board Meeting of MÉSZ, Kosice – György Szegő

3 A 90 éves Zalaváry Zalaváry Aged 90

30 Közép-Európa főpályaudvara. Bécs Kelenföldje: az új Hauptbahnhof Wien – Szegő György The Main Railway Station of Central Europe. The Kelenföld of Vienna: the New Hauptbahnhof Wien – György Szegő európa-régió – EU-region

Téma – Theme 5

Dombra néző Mondrian. Családi ház, Budapest – Götz Eszter Mondrian Overlooking a Hill. Family house, Budapest – Eszter Götz

Erdei térjáték formával, funkcióval. Vendégház és villa, Pécs – Botzheim Bálint Spatial Play with Forms and Function in the Forest. Mansion and Apartment House, Pécs – Bálint Botzheim

Lehetséges építészetek. A Miskolci Műhely új nemzedéke – Bán András Alternative Architectures. The New Generation of the Workshop in Miskolc – András Bán

15 A környezettudatosság jegyében. Családi ház, Solymár – Abaházi Katalin Environment-conscious Home. Family House, Solymár – Katalin Abaházi 18 A kaposvári filmpalota kalandja. Szivárvány Kulturális Központ, Kaposvár – Kerner Gábor The Adventure of the Film Palace in Kaposvár. Rainbow Cultural Centre, Kaposvár – Gábor Kerner 21 Gyerekváros a kukoricásban. Ádám Jenő Óvoda, Sport- és rendezvénycsarnok, Szigetszentmiklós – Götz Eszter Children’s Town in the Cornfield. Ádám Jenő Complex, Szigetszentmiklós – Eszter Götz

Metaforikus függöny. Operaház, Linz – Pálinkás Edit Metaphorical Curtain. Opera House, Linz – Edit Pálinkás

37 Grand Canyon üvegdobozban. A Varsói Zsidó Történeti Múzeum – Klein Rudolf Grand Canyon in a Glass Box. The Jewish Historical Museum, Warsaw – Rudolf Klein új generáció – new generation 41 Építész tábor Biharban. Debreceni Alkotó Műhely Építész Egyesület – Győrffy Zoltán, Novák Róbert, Törös Attila Architects’ Camp in Bihar. Creative Workshop in Debrecen – Zoltán Győrffy, Róbert Novák, Attila Törös 42

Egy településközpont újjászületése. BME diploma 2013 – Gál Róbert The Rebirth of the Heart of a Settlement. BME, Diploma Work, 2013 – Róbert Gál

Passzázs – PASSAGE 43 Közös tér – közös örökség. A Kárpát-medence megújuló épített öröksége – Pálinkás Edit 44 Kondor évforduló – Káosz és rendszer. MODEMkiállítás és MissionArt-kötet – Szegő György

Webgaléria – WEB GALLERY 25 Timpanon és loftlakás. Mika Tivadar Ház, Budapest – Götz Eszter Tympanum and Foundry. Mika Tivadar House, Budapest – Eszter Götz 27 Kelet ígérete. Kortárs építészet a Távol-Keleten – Szegő György Eastern Promises. Contemporary Architecture in East Asia – György Szegő

A borítón a felhévízi családi ház látható

fotó: Bujnovszky Tamás

46 Architekturbild 2013, DAM, Frankfurt – P. E. 46 Light Houses, Finn Építészeti Múzeum – P. E. 46 Józsa Bálint HAP Galéria – P. E. 46 Nyitott diplomavédés – Sz. Gy. 47 Hírek, kiállítások, pályázatok 48 Lapszámunk szerzői

Építészek: Tomay Tamás, Mayer Brigitta, Szentgyörgyi László

szcéna • scene

Kihelyezett MÉSZ elnöki ülés An On-Site Board Meeting of MÉSZ Kassa, 2013. június 13-14. • Košice, June 13-14 th, 2013 Szöveg / text: Szegő György

Fotók / photos: Sáros László György, Szegő György

Sekan János: Kassai Vár Látogatóközpont, fotó: Szegő György

Sekan János: Kassai Vár, szabadtéri színpad, fotó: Sáros László György

A Magyar Építőművészek Szövetségének új elnöksége éppen egy évvel ezelőtt kezdte el munkáját. 2012 őszén indította el azt a folyamatot, amelynek során kihelyezett elnöki ülésekkel fűzi szorosra kapcsolatát az építész szakma területi képviselőivel. A Miskolcon, Pécsen, illetve a budapesti Műegyetemen megtartott találkozók után most Kassán került sor szakmai beszélgetésre. Az ülésen Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke beszámolt a Kárpát-medencei Nyolcak Építészeti Együttműködése megalapításának az UIA II. régió belgrádi elnöki ülésén történt bejelentéséről. Az együttműködés a korábbi V4-es szakmai összefogást kiszélesítve, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ukrajna, Romá-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Juraj Korban: egykori uszoda kulturális centrummá alakítása, fotó: Szegő György

nia és Ausztria építész szövetségeivel is szoros kapcsolatot teremt – nem titkolva, hogy ebben az alapító MÉSZ a történelmi tradíciók folytatásaként, a vezető szerepet szeretné betölteni. A Szlovák Építőművészek Szövetségét Krcho János képviselte az ülésen, aki – miként Istenes József, a Szlovák Szövetség alelnöke Belgrádban – üdvözölte az indítványt. Krcho a kassai egyetem építészkarán oktat, és Sárossal egyetértve, szerinte is az együttműködés egyik első lehetséges terepeként az oktatás kínálkozik. Nevezetesen a Kassai Műegyetem Miskolcra kihelyezett – terv szerint angol nyelvű – építészkarának beindításával. Az előrehaladott előkészítés ellenére a terv az idén mégsem indulhat meg. Ez szerinte a napokban esedékes kassai dékán-, illetve az ugyancsak

2013 | 5

friss miskolci rektorváltás után válhat aktuálissá, bár nem zárta ki pótfelvételi kiírását. A további munkában az MÉ-vel közös témák publikálására, de szerzők kölcsönös felkérésére is gondol, úgy is, mint az ARCH inej kultúre (www.arch.sk, ill. www.cena.sk) építészeti folyóirat szerkesztőbizottságának építészettörténész tagja. Érzékeltette, hogy a Szlovák Építőművészek Szövetségének hivatalos pozsonyi folyóirata mellett ez a tradíciókra és a kortársra együtt figyelő orgánum kiteljesíti a – magyar történelemhez kapcsolódó számos műemlékkel bíró – szomszéd ország építészeti körképét. A MÉSZ elnöki ülés alaposan megvitatott főtémája annak az áldatlan állapotnak a kezelése volt, amely a MÉSZ-MÉK közös munkabizottságok nemzetközi fellépéseikor, de min-

szcéna • scene dennapi együttműködésében is tapasztalható. Közösen kellene gondolkodniuk a tervpályázati, az oktatási és a külügyi munkacsoportban, de ezek a legkülönfélébb okok miatt az elmúlt évben ellehetetlenültek. Az elnöki javaslatot a többórás vita végén – egyetlen ellenszavazattal – elfogadta a MÉSZ elnöksége. Az elnöki ülést megelőzően Krcho János a város legfontosabb történeti emlékeinél tartott szakavatott vezetést. Majd az egyéb, de halaszthatatlan elfoglaltságai okán távol lévő Pásztor Péter javaslatai alapján a legfrissebb kassai és környékbeli új épületeket tervezőik mutatták be: Sekan János a kassai vár, szabadtéri színpad és kilátótorony rekonstrukcióját, Simko Pál a Pásztor Péter és munkatársai által tervezett KSV lakótelepi Isten Irgalmának

Templomát, Martin Drahovsky a Fazekas utcai Kultúra Szigetét, az aznap átadott Hoher-bástyával, az 1940-es építésű, most felújított Rodostó-múzeummal és az új Kézműves Házzal. Másnap szintén ő prezentálta a Kassai Műszaki Múzeum ugyancsak általa tervezett repülőtéri részlegét, Juraj Korban pedig az egykori uszodának az EKF Kassa 2013 keretében Kultúra Házaként történő felújításán tartott bejárást. Este az egykori Löffler-szobrászműteremben, a néhány éve a magyar művészet és kultúra otthonaként működő Rovás klubház Art caféjában folyt kötetlen beszélgetés. Itt Jan Bahna elnök úr személyes képviselőjeként megjelent Vaclav Kohlmayer úr, aki rövid köszöntőjében üdvözölte együttműködési terveinket. Szabó Ottó szobrász, a civil társu-

lás elnöke egy most formálódó emlékművét, valamint Haris László magyar fotóművész vendégkiállítását mutatta be. A hely nyitott a Kassára látogatók előtt (Kmetova 34, info: www.rovart.sk).

The new board of the Association of Hungarian Architects (MÉSZ) started its work a year ago. In autumn 2012 it launched a process to intensify its connections with local representatives of the profession by organizing on-site board meetings. Those held in Miskolc, Pécs and at the Budapest-based Technical University were now followed with an in-service discussion of professionals in Kassa (Košice, Slovakia).

Pásztor Péter és munkatársai: Isten Irgalmának temploma, fotó: Sáros László György

Martin Drahovsky: felújított Fazekas utca fotó: Sáros László György

Martin Drahovsky: Műszaki múzeum, repülőbemutató, fotó: Sáros László György

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szcéna • scene

A 90 éves Zalaváry Zalaváry Aged 90 Fotók / photos: Magyar építőművészet fotóarchívuma

jászberényi fürdőépület, 1958

Zalaváry Lajos hosszú szakmai pályafutásának egyes korszakait rendre emblematikussá vált épületek fémjelzik. Az építészeti sajtó azonban mind közül talán leggyakrabban az 1960–1963 között épült jászberényi tisztasági fürdőt méltatja. Nem véletlenül: az épület ma is átütő erejű, még ha más értelemben is, mint felépülése idején. A helyi paraszti építmények világából merített formákat az akkori legfrissebb szerkezeti megoldásokkal összekapcsoló épület a korai Kádár-korszak építészetének azt a sajátos tendenciáját testesítette meg, mely a lokalitások – a régi falvak építőhagyományait őrző épületek, településszerkezetek – iránti érzékenység és a technikai fejlődésben rejlő humanitás közötti szintézis lehetőségét kereste. A jászberényi fürdő azonban már a szakmában jól ismert, Ybl Miklós-díjas építész munkája volt, egy olyan építészé, aki a korai pályakezdő évek szakmai tapasztalatait az építészet számára is sok feszültséggel terhes 1950-es években szerezte. Zalaváry Lajos 1942-ben kezdte tanulmányait a BME-n. Farkasdy Zoltánnal, Jánossy Györggyel, Mikolás Tiborral és még sok más jelentős építésszel együtt ő is azon hallgatók közé tartozott, akik az egyetem szervezésében Dániában folytathatták tanulmányaikat. Ahogy társaira, úgy rá is mély hatást gyakorolt a skandináv modernizmus, Erik Gunnar Asplund, Aarne Jacobsen, Sigurd Lewerentz és mások építészete. Ez az építészgeneráció még évtizedekkel később is „beoltotta” a magyar építészetbe a skandináv anyag- és formaérzékenységet, az egyszerre racionális és organikus gondolkodást. A hazatérését követő időszakban, 1946 után Kismarty-Lechner Jenő, Virág Pál és Rácz György magánirodájában dolgozott, majd az építész

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szakma intézményrendszerének 1948-1949-től lezajló radikális átszervezése, államosítása során a Középülettervező Iroda (a későbbi KÖZTI) Janáky István vezette műteremébe került – itt 1965-ben ő vette át Janáky helyét. Zalaváry Lajos a KÖZTI meghatározó személyisége lett, nemcsak az említett műteremvezetői tevékenysége révén: 1970 és 1990 között a vállalat főépítészeként dolgozott. A KÖZTI-nél töltött első éveket nagyszabású feladat határozta meg: Zalaváry részt vett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem épületegyüttesének tervezésében. E sokat vitatott, több tervezési fázison át zajló munka kapcsán végigélte a szocialista realizmus kikényszerítése által okozott szakmai-szellemi konfliktusokat. Zalaváry azonban az 1950-es évek közepén bekövetkező ideológiai enyhülésre gyorsan reagált – ekkori munkái már a hazai modern építészet hagyományaihoz való visszatérésről vallanak. A 1960-as évek elejétől, a jászberényi fürdő építésének időszakától kezdődően a budavári foghíjbeépítések különös figyelmet igénylő munkát jelentettek számára: az érzékeny műemléki környezet és az új funkcionális, formai és szerkezeti igények közötti egyensúly megteremtése ekkoriban hosszú építészeti viták tárgya volt. Az évtized során azonban egészen más jellegű megbízásokkal is foglalkozott: a budapesti Nagyothallók Állami Intézete 1963-65ban (e munkájáért és a fürdőért együttesen kapta második Ybl-díját 1966-ban), a Budapesti Műszaki Egyetem kollégiuma és étterme 1967-ben épült. Az 1980 körüli időszak egyik legérdekesebb formálású épülete a veszprémi Úttörő Ifjúsági Ház. Az 1960-as évek végétől a közelmúltig több, Budapest városképét jelentősen meghatározó helyen építendő mű tervezésére kapott megbízást. A Hotel Atrium-Hyatt a pesti Duna-korzó egyik meghatározó, monumentális eleme (1979–1982).

2013 | 5

Már az 1990-es elején épült a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán az East-West Center, mely a pesti eklektikára jellemző tömegformák és a könnyű üvegfalak párosításával igyekszik reprezentatív hatást elérni. E posztmodern jellegű komponálásmód más munkáin is megjelenik, főképp a gödöllői Biotechnológiai Kutatóközpont épületén (1990). További megvalósult épületei a feldebrői iskola (1952), a gyöngyösi Vásártéri lakótelep (1954-1958), a budapesti Erzsébetvárosi kórház (Csontos Csabával, Dobozy Miklóssal, 1964), a miskolci Sportcsarnok (1971), a keszthelyi Festetics-kastély „György-szárnyainak” helyreállítása (Csontos Csabával, Dobozy Miklóssal, Detre Villővel, 1986), valamint a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár (2000–2001) és egykori mozi helyreállítása (l. MÉ 2006/6). Életművének és a magyar építészetre gyakorolt egyedülálló hatásának felidézésével ezúton is szívből gratulálunk a mesternek! A szerkesztők.

jászberényi fürdőépület, 1958

The stages of the long professional career of Lajos Zalaváry is marked by buildings that have turned out to be emblematic as a rule. The specialist architectural press, however, tends to praise the hygiene baths designed by him and built between 1960 and 1963 in Jászberény. It is not by accident: the building is still a striking one, even if in another sense than at the time of its construction. Forms borrowed from local vernacular architecture are matched with the most modern structural solutions of its time.

téma • theme

Dombra néző Mondrian Mondrian Overlooking a Hill Családi ház, Budapest • Family Home, Budapest Építészek / architects: Tomay Tamás, Mayer Brigitta, Szentgyörgyi László Szöveg / text: götz eszter Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

A régi Felhévíz után, az Ürömi út fölötti álmos kis domboldal egyik utcájában meghökkentő látvány fogadja az arra sétálókat. A környék hajdani szőlőműves lakóinak emlékét nyomokban még ma is őrző, egy- vagy kétszintes családi házak sorában megjelent egy élénk színekben pompázó konstruktivista festmény. Mintha Mondrian feszes geometrikus vásznai közül elevenedne meg itt egy homlokzatnyi méretű kompozíció. A bejárat plasztikája, a keskeny ablaksávokat keretező türkiz és piros erős dinamikával játszik a vakolt zöld falfelületen, míg a jókora méretű valódi ablakok opálüvegükkel belesimulnak a homlokzatba. A látvány annyira megragad, hogy nehezen észleljük: valójában egy ikerház egyik felének átalakítása történt, az egyszerű, kétablakos, bejáratos utcai front erőteljes optikai megmozgatásával. A ház tömege ettől a gesztustól újraértelmeződik, eltűnik róla a kisvárosias zártsorú beépítés történetisége, annak helyébe inkább egy újfajta történet lép: az egyszerű, funkcionális

formálás, a modern esztétikája jelenik meg rajta, az a formavilág, ami valójában az eredeti épületet is létrehozta. Csak a helyhez kötődő karaktert, az illeszkedés parancsát váltotta fel egy másféle történeti örökséghez való tartozás. Ismerve Tomay Tamás korábbi családi házait, nem meglepő, hogy az építész ilyen nyílt, egyértelmű jelben sűríti a klasszikus modernizmust továbbgondoló egyéni szemléletét. Itt azonban az eredeti épület egyszerű, az utcáról nézve tagolatlan tömbje nem engedi az erősen plasztikus megoldásokat, így Tomay síkba vitte mindazt a játékos dinamizmust, amit családi házain a konzolosan kinyúló tömegekkel, megmozgatott részletekkel ért el. Optikai hatása lenyűgöző, mégsem zavarja az utca puritán nyugalmát. A házba belépve is ez a kétféle impresszió váltakozik: a térszervezés nyugalmat áraszt, a színek és formák azonban kihívó, izgalmas játékosságot. Hatalmas, egybenyitott tér, ami az utcára néző keskeny sávablakokkal és az opálüvegeken sejtelmesen beáramló természetes fénnyel bentről kifelé is festménynek tűnik: a derengő felület finom misztikája

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

téma • theme és a sávablakokban megjelenő utcai részletek realizmusa egy kiállítás mindig változó képeit vonultatja, sorban egymás után. Ez a metafora a nappali fehér tónusaiban folytatódik, majd a hátsó, kerti front felé haladva egyre színesebb részletek veszik át az uralmat: egy türkizben ragyogó, markáns megjelenésű asztallábazat, a konyha és a pult egyes felületeinek vérpirosa, majd az étkező-konya mögött, már a kertre néző teraszon a szintén élénkpiros asztal és székek. Az utca felől érkező fények finom differenciáltsága az egybenyitott nagy téren túl is tovább áramlik. A bejárattal szemben, a ház szűkebb, hátrafutó szárnyában egy kettős üvegtégla tömb foglalja magában a gardróbot és mögötte a fürdőszobát. Nappal tehát ezekben is a természetes fény érvényesül, este viszont az üvegtömbökből kiáramló fény bevilágítja a ház egész terét. Kölcsönhatások és átjárások, egymásba szövődő hangulatok telítik a levegőt, miközben a tér szerkezete, az egyes funkcióknak meghagyott térrészletek szerepe tisztán, egyértelműen definiált. A hátranyúló szárny keleti végén, a nagy tértől – és az utcai fronttól – legmesszebb, szinte a kert fölötti térben kapott helyet a hálószoba, ami így tökéletes nyugalmat élvez. A kertből nyíló alsó szint megtartotta a környékre jellemző részleteket: a mosókonyha vakolt, illetve a műhely és a hűs földszinti vendégszoba csupaszon hagyott téglaboltozata a régi óbudai szőlősgazdák gondos keze nyomáról árulkodik. Fontos ez a kertből nyíló külön kis világ: itt érhető tetten, hogy Tomaynak milyen alapot jelent a hely múltja, a kötődés, a történetiséghez vivő eleven kapocs. De hivalkodni, átrajzolni, egy téves múltidézés jegyében a kirakatba tenni nem hajlandó. Itt bent, a kert intimebb közegében sokkal hitelesebb a hagyomány megtartása. Tiszta, átlátható szerkesztési elvek, játékosan vibráló színek és természetes fények lakják a Tomay tervezte „új házat”. Ha az utca felé mutatott arcát ma inkább zártnak, feltűnőnek látjuk, mint dinamikusnak, az csupán annyit jelent, hogy vizuális kultúránk, a környezet felé való érzékenységünk még mindig sokkal szűkösebb, mint gondolnánk.

After the old Felhévíz, Ürömi Street receives passers-by with a striking view from a street on the hillside. The memory of dwellers of this neighbourhood cultivating vineyards in the past are preserved here and there, amongst the rows of single- or two-storey family homes, making an overall impression like that of a constructivist painting in vivid colours. It impresses us as if a strict and geometrical composition by Mondrian would enliven in the dimensions of a whole facade. Being familiar with the family homes designed by Tamás Tomay it is not surprising that the architect integrated the follow-up interpretation of classical modernism in such an open and unambiguous sign.

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Erdei térjáték formával, funkcióval Spatial Play with Forms and Function in the Forest Villa és vendégház, Pécs • Mansion and apartment house, Pécs Építészek / architects: Kovács Csaba, Ásztai Bálint

Szöveg / text: Botzheim Bálint

A Tettye városrész fenyőerdejében elhelyezkedő telek különleges atmoszférával rendelkezik. Kilátása és magánya a környéken párját ritkítja. A gondosan megőrzött fák közé illesztve telepített épületegyüttesről a képi asszociációk mentén a tervezés olyan példaképei, olyan szellemi nagyságok kerülnek a ház kontextusába, mint Frank Lloyd Wright vagy Mies van der Rohe. Kísérletezés térrel és erőtérrel, játék iránnyal és irányítottsággal olyan geometriai rendszer megtalálását célozzák, amely építészeti térstruktúraként is működőképes. Villa Te se kellesz semmire sem, én se kellek semmire sem, minek is kóvályganék nyüzsgő-pozsgó tereken? Görcs fa, görcs fa, gyere velem házikómba, éljünk együtt hűségesen. (Po Csü-Ji) A kísérlet elindul, de vajon létezhet-e fix pont az erdő fái által meghatározott pontfelhőben, vagy minden kibontakozó épülettömeg relatív helyzetű? A ház terepre ültetése válasz a költői kérdésre. A forma és a funkció incselkedve, egymással versengve, mégis együttműködve alakította a kert és a két ház telepítésének koncepcióját.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

A főbejárat által kijelölt közlekedő tengelybe a tér minden irányából bekapcsolódhatnak az épület funkcionális egységei. Minden hosszabb tartózkodásra rendelt helyiség erkéllyel, terasszal, lebegő tetővel jelöli meg a saját térirányát. Az egymáson ellebegő épülettömegek vízszintes irányultságú térstruktúrája pedig ellenpontozza a fák vertikális vonalhálózatát. Az alsó szinten autógarázs, kertészeti helyiség, raktárak, gépészeti terek, de borospince és borozó terasz is helyet kapott. A földszinten a bejárat tengelyétől északra a kikapcsolódás, a pihenés, délre pedig napi rutin tevékenységekkel kapcsolatos helyiségek találhatók. Ezek közül a nappalikonyha-étkező hármasa került kitüntetett pozícióba. Ebből az origóból azután a gyönyörű kilátás irányába indított, szinte lebegő terasz nyúlik a fák közé. A fölötte keresztben úszó tetősík pedig már az egyik emeleti gyerekszobára irányítja a figyelmet. Távolabbi igényekre gondolva az emeleti helyiségek külön bejáratról is megközelíthetők. Az egész épületegyüttest kivételesen igényes anyaghasználat jellemzi. A terep felé lábazat szerű átmenetet képező szürke verde serpentino, az épülettestet megrajzoló fehér süttői mészkő és a sötét kontrasztot jelentő nyílások felületei meghatározzák a külső térkompozíciót, amely teljesen a telekbejárat felütésére lett hangolva. A homogén testnek látszó épületen fafelületek csak egy-két helyen jelennek meg, hangsúlyként, ellenpontként. A belső tér anyaghasználata a homokkővel egészül ki. A fűrészelt kőlapok a lakozás, a védettség archetipikus tartalmaiként hordozzák magukban, az otthon védettségét és természetben lakás együttes biztonságát.

téma • theme

Vendégház Szüleid éveiről sohasem szabad megfeledkezned; Egyrészt örülnöd kell nekik, másrészt aggódnod miattuk. (Kung-ce) A villa mellett épült kisház a nagytestvér összes jótulajdonságát magában hordozza. Tájolása szintén különleges. Meg kellett találni a teleknek még egy olyan kitüntetett pontját, ahol a fák közötti hasadék pazar kilátást enged. Alaprajza spontán módon egyszerű, mint egy hagyományos parasztház a konyhalakótérrel és a tisztaszobával. Tömegképzése telitalálat: az alaprajz kompakt formáját a hosszanti tömeggel képes elegáns homlokzattá transzformálni. A terasz magába vonzza az egyik fenyőfát, körbe is növi, kivágása fel sem merült. A fa vertikális tengelyével ellenpontozza a rétegelt ragasztott fatartókból készített, pergolaként használható strukturális lamella-sávot. Ugyanez a motívum megjelent a főépületen is. A szerényebb vendégház minőségében éppen annyira kompromisszum-mentes, mint a főépület. A felvezető versrészlet tömören fogalmazza meg az építészet klasszikus alapkérdését: melyik előbbre való, a forma vagy a funkció? A villa érzékelhető válasza a harmónia: forma és funkció, vertikális és horizontális, egyenes és íves, idegen és otthonos elválaszthatatlanságában. Ilyen harmónia pedig csak különlegesen érzékeny megbízói és tervezői hozzáállás mentén bontakozik ki.

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Generáltervezés / design: Art Front Kft. Vezető építész / leading architect: Kovács Csaba Építész társtervező / co-architect: Ásztai Bálint Építész munkatársak / fellow architects: Kurtz Orsolya, Rónai András Belsőépítészet / interior design: Göbölyös Kristóf Belsőépítész társtervező / interior co-designer: Kovács Csaba Belsőépítész munkatársak / fellow designers of interior: Ásztai Bálint, Tallián Anikó, Vitáris László Tartószerkezet / structure: dr. Hegyi Dezső – Hegy-Ék Bt. Épületgépészet / HVAC: Temesvári László, Szőnyi Tamás – Temesvári Tervező Kft. Elektromos tervezés / electrical engineering: Rajkai Ferenc, Sindelyesné Balla Krisztina – Hungaroprojekt Mérnökiroda Kft. Uszodatechnika / pool technology: Sallai Ferenc – S-terv Kft. Külső közmű / outdoor public utilities: Brückner Erzsébet, Müller Ferenc Kertépítészet / garden designer: Vándor Kinga – Térvonal Bt. Kivitelezés / contractors: Csizmadia Ferenc, Kardos Vilmos

In a district of Pécs with a spectacular atmosphere, there is just one site in the forest. Erected amongst the trees, this complex has been awarded several architectural prizes in 2012 and if it allowed itself to be more exposed, it would probably be referred to as one of the sights and attractions of the Tettye. This architecture is defined by high-standard materials. Seemingly a homogeneous body, the building reveals wooden surfaces here and there as emphasis and counterpoint. The materials used in the interiors are completed with sandstone. The sawn stone slabs convey the warmth and safety of homes as archetypal contents. The small house built next to the mansion bears all the positive qualities of the big brother. Its floor-plan is spontaneous and simple, just like that of a traditional peasant’s house with a living space and a room. Its mass formation is genious, capable of transforming the compact-form of the floor-plan into a longish and elegant elevation.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

téma • theme

Lehetséges építészetek Alternative Architectures A miskolci műhely új nemzedéke • The New Generation of the Workshop in Miskolc Építészek / architects: Molnár Katalin, Juhász-Nagy Balázs, Dobos Péter, Szélné Mercz Eszter, Szél Norbert, Bereczki Zoltán, Szöveg / text: bán andrás

Fotók / photos: Nagy Károly Zsolt

2 9 10 5 0

Bálint Krisztina, Oláh Dániel, Balogh Boglárka

Bereczky Zoltán: Családi ház, Miskolc-Népkert

Bálint Krisztina: Paulay Borház, Tokaj

Kilenc fiatal borsodi építész munkái alapjában véve két karakteres csomópont köré rendeződnek. Az egyik egy lehetséges polgári építés, előképeket nem konkrét minták, történeti formák, hanem arányok, mértékek, funkciók alapján választva – s természetesen a jelen technológiáját, szerkezeteit, szigetelés- és fűtéstechnikáját élvezve. A másik csomópont jellemzője a lehetséges építészet, a műszaki korszerűség humanizálása, s nagyvonalúság a kis méretekben is. „Ha nem védenie kellett volna a Felvidék gazdag városainak nyugodt polgárosodását, ő maga is polgárosodhatott volna és Miskolc ma talán olyan város lenne, mint Kassa. Így csak barna romokat őriz zöld hegyein a táj, versek éneklik várainak dicsőségét, néhány gyönyörű vén templomát

csodálják, akik eljutnak elzárt falvaiba. A nehéz múlt végzetei lebegnek fölötte, csataképek véres színeit képzelheted békés dombjai közé, nem pedig lassan, de céltudatosan építő századok eredményeit láthatod itt. Védelem és harc volt itt mindig” – így jellemezte a Felvidék kapuját Szabó Zoltán nevezetes Cifra nyomorúság című szociográfiájában 1938-ban. Sok év telt el azóta, Miskolc hatalmassá nőtt a szocialista iparpolitika akaratával, de polgársága nem lett, Kassává soha nem vált. Azért történt itt jó is. A rövid idő alatt beköltözők tízezreiből lassacskán miskolciak lettek (épp akkorra, amikor az iparfejlesztést is romjai alá temette a szocializmus). Az indusztriális színfalak között magas szintű műszaki kultúra virágzott (az idősek még emlékeznek rá). És a mintaváros erőteljes kulturális támogatottsága egyes műfajokban valódi virágzást

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

CMY

Dobos Péter: Vadászy-ház, Edelény

hozott. Ilyen volt a grafika; a Lengyelországban végzett Feledy Gyula lehetséges modernsége, Kondor Béla gyakori itt időzése, az Országos Grafikai Biennálék izgalma és szakmai tekintélye a hatvanas években. Ilyen volt a zene; az Új Zenei Műhely, Selmeczi György és a kortárs zene erjesztő jelenléte, fontos összművészeti kezdeményezések a hetvenes években. És ilyen volt az építészet: Plesz Antal, majd Bodonyi Csaba erőteljes szervezőmunkájával fiatalok progresszív és tehetséges csoportja telepedett meg a városban, a Kollektív Házban szakmai- és életmódkísérletként fogva fel az építést a nyolcvanas évek első felében. Azóta a legendás Északterv irodákra bomlott, Plesz Antal már nyolcvanon túl, Bodonyi Csaba idén lesz hetven, de a Kollektív Ház építészei sincsenek távol a nyugdíjkorhatártól. Új nemzedékek léptek melléjük.

A miskolci műhely akkori lelkét mostanában fogalmazza monográfiává Sulyok Miklós. S a mostani lélek? Maradt-e valami a miskolci szellemből, mértékből, formákból? A harmincöt körüli generáció megvalósult (kevés) épülete közül választottunk egyet-egyet, rálátást remélve nemzedéki közösségre, összefűző törekvésekre, a hagyományhoz kapcsolódás gesztusaira. A választott kilenc építész mindegyike a régióban született, a budapesti Műegyetemen szerezte alapdiplomáját, fontolgatja vagy már el is kezdte DLA-tanulmányait. És Borsodban próbál boldogulni. Többségül dolgozott vagy még mindig dolgozik az idősebb generáció valamely alkotójának irodájában, de többen közülük már saját stúdiót nyitottak – ha csak egyszemélyest is. Egyre kevesebb a pályázati lehetőségük helyben,

CMY

Szélné Mercz Eszter, Szél Norbert: Családi ház, Miskolc, Martin-telep

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

téma • theme

Telekhatár

Molnár Katalin: Családi ház, Kisgyőr

3 4

tár Telekha

Juhász-Nagy Balázs. Családi ház, Tapolca

portfoliójuk vékony, megbízáshoz többnyire a személyes szerencse vezeti el őket. Mestereikkel jó a kapcsolatuk, egymást közt kollegiális hálót szőnek, a rendelkezésre álló intézményeket (mint a Kamara vagy a miskolci Kós-ház) segítségül hívva. A választott hat épület mindegyike magán megrendelésre készült, családi méretű. Többségük meglévő házak újraformálása. A tervezők a vernakuláris gondolkodástól a portfolió-tervezésig, a szerves építészettől a technokrata elvakultságig terjedő széles skála szerényebb, reálisabb, elgondolkodóbb pozícióit foglalják el. S nem a bátorság hiánya miatt, hanem épp a megtartó miskolci szakmai hagyomány, a regionalizmus mentén. Eredetileg családi háznak épült, most ökológiai közösségi feladatokat

lát el a Molnár Katalin tervezte kisgyőri épület. Az üres telekre épített kétszintes, nyaraló jellegű ház áttekinthető, arányos, hivalkodás nélküli, s a változásokra nyitott, ahogy ezt a kényszerű átalakítás során (időközben kellett akadálymentesíteni és részben napenergiára átállítani) a gyakorlatban is bizonyította, együtt tudott élni változó funkcióival. Paulay Ede szülőházához kellett stílust találnia az építészetileg egybentartott Tokaj belvárosában Bálint Krisztinának egy bizonytalan későbarokk eredetű, már sok feladatot megélt épület átalakítása során. A tulajdonosok számára is otthont adó és borházként is működő vendégfogadóban a sokféle funkció igen különböző igénybevételnek kitett tereit egyszerűségükben látványos anyagválasztások szervezik egységessé. A nagyvonalúság jellemzi Dobos Péter edelényi Vadászy-házának felújítását és bővítését is:

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Oláh Dániel, Balogh Boglárka: Családi ház, Miskolc-Tapolca

a paraszt-polgári lakóház istállójának többfunkciós térré való alakítása a formahagyományt kínálja deklaratíven közösségszervezőnek. Különös, markáns kísérlet Szélné Mercz Eszter és Szél Norbert terve. A kisemberek lakta miskolci Martin-telepen egy jellegtelen kockaházat minimális beavatkozással – egy előtetővel, néhány ablakkal, némi válaszfal-áthelyezéssel – kívül-belül izgalmasan a mába fordítottak, kiiktatva a térből a hatvanas évek levegőtlenségét, de megtartva élhető modernizációs vágyait. Ugyancsak kockaházból indított Bereczki Zoltán miskolcnépkerti családi háza. Itt a nagyvonalú megrendelő merész megoldásokat tett lehetővé. Ugyanakkor az igényes anyaghasználatra törekvés lezárttá, véglegessé is tette a formákat. A kétszáz négyzetméteres villában a hajdani kockaházból geometrikusan szerkesztett, az utca előtt zárt, fényben gazdag közös családi teret alakítottak ki. Az emelet ellenpontozó ritmusban ráillesztett, erős színezésű, könnyűszerkezetet és külső faburkolást is használó kubusa személyes terekre tagolódik. Juhász-Nagy Balázs tapolcai családi háza hasonlóképpen markáns kiegészítéssel, meglehetősen zárt téglahasábokkal erőteljes utcafronti formálást kapott, s a bővítés lehetőséget adott a megrendelőknek a meglévő terek megválto-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

zott funkciók szerint újragondolására. Még karakteresebben a zárt hasábok játékával formálja Oláh Dániel és Balogh Boglárka Miskolc-Tapolca Sirály utcai házuk tömegét. A tektonika hangsúlya azonban ez esetben a tradíciót is erősíti, így ez az épület hagyomány és modernitás konszenzusa: a korszerűség humanizálása, nagyvonalúság a kis méretekben is.

The designs made by nine young architects from Borsod are basically grouped around two characteristic nodes. One of them being a potential middle-class development with prototypes chosen according to proportions, scales and functions instead of actual samples and historic forms – of course relying upon contemporary technology, structures, technologies of heating and insulation. The other node features an alternative architecture, the humanization of technical up-to-dateness and generosity even in minor dimensions. We have chosen some of the few realized buildings designed by the mid-30s generation hoping for an overall impression of the generational community, the aspirations bonding them and their gestures linking them with traditions.

A környezettudatosság jegyében Environment-conscious Home Solymár, családi ház • Family house, Solymár Építészek / architects: Kubinyi György, gaál éva Szöveg / text: abaházi katalin Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

Egy ház legyen „hű helyszínéhez, hű környezetéhez,és lakóinak életformájához.” Frank Lloyd Wright A fenti mottó szellemében a solymári családi ház tervezésében természetes alapállás volt a low tech budget koncepció. A gondolat nem új, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a lakókat és az építészt részben a hagyományos népi építészet, másrészt a modern, de ugyanúgy funkcionalista Bauhaus építészete inspirálta. Az inspirációnak nem csak ízlésbeli és praktikus okai voltak, hanem érzelmi is. Ebben a házban benne van a kontinuitás és az állandóság érzése is, a lakók korábbi élethelyszínei a gyerekkortól napjainkig: vidéki–falusi házak, újlipótvárosi Bauhaus-ház, belvárosi eklektikus bérházak. Ennek eredményeként ez a ház is eklektikus, de mégis minimalista a szó valódi értelmében. Az eredeti elképzelés szerint (majdnem) minden bontott anyagból készült volna, de a realitás közbeszólt. Kiderült, hogy ez a romantikus szemlélet lényegesen megnöveli a költségeket. Így a külső határoló fala-

kat 38-as porotherm téglából, a belső válaszfalak bontott téglából húzták fel. A határoló falak egyszerű, hagyományos vakolatot kaptak, kívül-belül mészfestékkel, a belső válaszfalak anyaga bontott tégla. Ezt nemcsak esztétikai szempont indokolta, hanem az is, hogy sok négyzetméter vakolás, festés is megspórolható ezzel a megoldással – és bármikor lemeszelhető, ami újabb variációs lehetőség. Az eklektikus házakból elbontott, mintás cementlapok a főhelyre kerültek, a fogadótérbe, mely magába foglalja az emeletre vezető falépcsőt. A lépcső alatti terek nagyméretű beépített tárolók kialakítására kínáltak lehetőséget. Alapvető szempont volt a kizárólag természetes anyagok használata és ezekből is a minél kevesebb féle: ebből fakad a puritán és harmonikus összhatás. A sok faanyag mind borovi fenyő, a (valódi) fagerendás mennyezet és a padló mellett a lépcső, a tolóajtók, sőt a konyhabútor is hajópadlóból készült. A padló bio narancsolajjal és viasszal, a többi méhviasszal lett kezelve. A ház külső farészei is kültéri biolakk kezelést kaptak. Szempont volt a minél kevesebb beton felhasználása is, mivel a beton költséges és az újrahasznosítás szempontjából nem éppen praktikus

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

anyag (elbontása, elszállítása és újrahasznosítása nehézkes, költségigényes). Az alapozás sávalappal készült, erre betonkoszorú került. A sávalap kitöltésére, szigetelésére – akárcsak a mennyezet szigetelésére – az alapozáskor kiásott helyi agyagból törekkel levert könnyűvályog került. A ház külső formája nemcsak a helynek felel meg (Solymár, hegyoldal), nem csupán nosztalgikus, mivel „ház formájú ház”, hanem építés szempontjából is a legegyszerűbb, költséghatékony megoldás. A földszintes, padlástér-beépítéses házat 2-3 kőműves és ács könnyedén meg tudta építeni. A 45 fokos nyeregtető, csendesítővel a csapadék elvezetésben éghajlatunkon a leghatékonyabb – ezenkívül térdfal építése nélkül is kellő teret nyújt még egy emelethez. A tetőtér két oromfalán egy-egy nagy szoba található, hozzájuk kapcsolódó kis fürdőszobákkal, továbbá vendégháló és tároló, majd egy hosszanti folyosó, melynek fala végig könyvespolccal van beépítve. A tető hagyományos, de korszerű szigetelését bontott cserép fedi. A földszint hosszában 1/3-2/3 arányban osztott, a keskenyebb rész foglalja magában a tolóajtókkal elválasztott kiszolgáló helyiségeket (konyha, kamra, fürdőszoba, háztartási helyiség, dolgozó, háló). A nappali tér hosszában egybefüggő, csak az előszoba benyúló blokkja osztja optikailag és részben térben is ketté. Ez a benyúló doboz egyben tartószerkezet is. Téglaoszlopai közötti mélyedésbe könyvespolc került. A nappali délnyugati oldalán a konyha–étkező–társalgó és egy hatalmas kemence-kályha kapott helyet, míg az északkeleti oldalon a műterem és a háló. Mindez alig 90 négyzetméteren. A tágasság érzését nem csak az egybenyitott-nyitható terek adják, hanem (a Bauhaustól ellesve) a nyílászárók viszonylagos sokasága, de főleg elhelyezése. Mindenütt sarokra helyezett, fekvő (nem túl nagy) ablakok nyílnak, beengedve az egész nap

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

változó fényeket, minél több napsütést, míg a ház két végén egymással szemben két teraszajtó enged átlátást a kert két részébe, végtelen térérzetet keltve. A nyílászárók készen kapható, kezeletlen borovi fenyőből, thermo üvegezéssel készültek, energiatakarékosak. Fontos megemlíteni, hogy az energiatakarékos, ökologikus szemlélet nem feltétlenül kíván technológiailag bonyolult és költséges megoldásokat. Egyik fontos alapja éppen az, hogy lehetőleg minél több egyszerű megoldást alkalmazzunk, helyben beszerezhető anyagokkal és minél kevesebb energiát használjunk fel a létrehozására. Mérlegeljük az ár-érték arányt – hogy a beruházás megtérül-e és mikor. Ne legyenek felesleges, kihasználatlan terek, csupán látványelemként. A minimális tér – maximális funkció elve ennél az épületnél elsődleges szempont volt. A végeredmény egy költséghatékony, alacsony fenntartású, jól lakható, használható, kiváló klímájú családi ház, mely különleges aurájával gyógyít, nevel, befogad.

It is not easy to create anything of high standards in the genre of detached family houses. Many people explain it away with a lack of money that in Hungary there are lots of low-standard ones, but sometimes it turns out that excellent houses can be built with inventive, economical, disciplined approach and a lot of work, even with a modest budget. The former resort district of Solymár at the foot of Zsíros Hill has evolved into an area of detached family houses in the past few decades, with an architecture featuring Hungarian balustrade-Romanticism and competing with one another. The house excels with its hiding nature, modesty and discipline among the showy ones surrounding it.

téma • theme

Építészek / architects: Kubinyi György, Gaál Éva - Archimedia Építész Iroda Statika / structure: Kaknics Tamás Kivitelező / main contractor: Precíz Bau Bt.

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

A kaposvári filmpalota kalandja The Adventure of the Film Palace in Kaposvár Szivárvány Kulturális Központ, Kaposvár • Rainbow Cultural Centre, Kaposvár Építész / architect: L. balogh krisztina Szöveg / text: Kerner Gábor Fotók / photos: ifj. lőrincz Ferenc

A 19. század végén a Lumière-testvérek alaposan felkavarták a világ színházakhoz, operákhoz és orfeumokhoz szokott közönségét. Elég volt egy vászon, egy kerregő masina, és olyan virtuális forradalom kezdődött, ami szinte csak a maroktelefonok megjelenéséhez volt fogható. A két feltaláló nem is sejthette, hogy találmányuk milyen hatással lesz az építészetre, a középület-építésekre, a közterületek kialakítására. Az első nyilvános mozgófilm-vetítéseket követően gomba módra kezdtek szaporodni a mozik, a lakásokban kialakított vetítő helyiségektől a hatalmas, katedrális méretű filmszínház épületekig, majd a csillagos ég határolta kert- és autós mozikig. Az élelmes befektetők és a városatyák egymást túllicitálva kezdték építeni az önálló mozgóképszínházakat, amelyek egyből a település legjelentősebb középületei lettek. Kaposvár sem maradt ki ebből a versenyből, s ha az ország többi nagyobb településéhez viszonyítva egy kicsit későn is, de 1928. szeptember

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

6-án megnyitották a Lamping József építész által tervezett új „filmpalotát”. Már a neve is sejtette, hogy nem akármilyen épületről van szó. A közönség ki is kezdte azonnal, kifogásolták a magasságát (nagyobbat akartak), mocsárba süllyedő épülethez hasonlították, a főhomlokzatot tagoló egyiptomi oszlopokról pedig egyenesen azt állították, hogy nem is tartanak, sőt inkább terhelik a barlangnyílás-szerű főbejáratot. Személyes találkozásaim a régi moziépületekkel meghatározó élményt jelentettek. Szeretett nagymamám egyszer elcipelt Miskolcon az újgyőri Szikra moziba, ami igazi „csarnok” volt, leginkább a szomszédos vásárcsarnokhoz lehetett hasonlítani. A vizeslócákból álló padsorokról még alig ért le a lábam, de az Óz, a csodák csodája örök filmélményem maradt. Még most is kiver a víz a Bádogember csikorgó ruhájától. Mi volt még emlékezetes? A belépés, a várakozás és a vetítés (szertartás) élménye, ami tudatosan volt felépítve. Így volt ez a személyes példáknál, de így volt a más léptékű monumentális mozi épületeknél is. Amikor Lamping József nekilátott a kaposvári filmpalota tervezésé-

téma • theme

nek, nyilván számos személyes élményen volt túl, bőven tanulmányozhatta az európai és hazai példákat, ezeknek és tehetségének köszönhetően megalkotta az ország egyik legreprezentatívabb középületét, kiforrott art deco stílusban. Mindent tudott a ház, kívül-belül, amit ez idő tájt egy ilyen épületnek tudnia kellett. A háborút követő évtizedekben azonban a kaposvári filmszínház sem kerülhette el a sorsát. Vörös Csillag néven még peregtek benne a filmek, majd felváltotta őket a televíziók elé sűrűsödő videókazetták világa és a Szivárvány Zeneház névre átkeresztelt intézmény koncertjei. Amikor ezek a tömegrendezvények már jól lepusztították az épületet, műemlékké nyilvánították. Ez utóbbinak köszönhetően már értő kezek kezdtek el foglalkozni a gyógyításával és el is keresztelték újra Szivárvány Kultúrpalota névre. Az eredeti filmpalota már nyilván nem felelt meg az új feladatnak, hiszen ahhoz, hogy a funkció is megmaradhasson, alapos gépészeti és téri átalakításokra lenne szükség, új kiszolgáló helyiségekre, korszerű technikára. Persze az alapvető hármas követelményt – belépés, várakozás, szertartás – az eredeti épület is biztosíthatta volna, ez azonban kevés

a továbbéléshez. Ráadásul az épületnek volt egy, a városszerkezet szempontjából nagyobb hibája: egyhomlokzatú, kissé fejnehéz épület volt. (Sok régi mozi volt ilyen, hiszen vagy saroktelken álltak, vagy zártsorú beépítés elemei voltak.) Itt következett az átépítés tervezőjének zseniális gesztusa: megduplázta, sőt sokszínűvé varázsolta Lamping József „szivárványát”. A műemlékvédelmi gyakorlattól eltérően bátran körbeépítette, bővítette az alapépületet. Új „szentélyt” épített, a hosszhomlokzatokat a rizalitok megduplázásával élvezhetővé tördelte, és egy egyszerű vakolatváltással biztosított mindenkit, hogy szó sincs hamisításról, pusztán illeszkedésről és illedelmes helyreállításról. Körbejárhatóvá és a térrendezésekkel használhatóvá tette az épületet, hozzáigazította az új városszerkezethez. Így az új funkció által megkövetelt bővítéseket is be tudta építeni az újonnan kialakult tetőterekbe (irodák, gépészet), a térszín alatt helyet kaphatott egy próbaterem, öltöző, raktár, vizesblokk és minden más, amit a közönségnek nem kell látnia, de a működés szempontjából elengedhetetlen. A tervező attól az igénytől sem riadt meg, hogy színpadot kell kialakítania. Egy speciális színpadgépészeti megoldással

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

By the time Lamping József started to design the film palace in Kaposvár, he had obviously had studied bountiful of European and Hungarian examples. Thanks to this as well as his talents, he created one of the most representative public buildings in the country in a mature Art Deco style. This house mastered everything, both inside and outside, whatever such a kind of building had to at the time being. In the post-war decades, however, the movie theatre in Kaposvár also met its destiny. It was still bearing the name Red Star and presented films but the world of cinema was replaced by that of video cassettes piling up to screen televisions, and the institute was to house concerts after being renamed as Rainbow Music House. When these programmes and events thoroughly ran down the building, it was rated as an historical monument. Thanks to the latter, it was taken into professional hands starting to treat and cure it and thus it received once again a new name: Rainbow Culture Palace.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5



a nézőtér is vízszintesbe helyezhetővé vált, így a tér az előcsarnoktól a színpadig egyetlen hatalmas rendezvényteremmé alakítható. A tervezési munkát nagyon alapos kutatás előzte meg, a levéltártól a képzőművészeti alkotások feltárásáig, a restaurátori kutatásoktól az eredeti szerkezet diagnosztizálásáig. A végeredmény a teljes és szépséges újjászületés. A mozi újra beszippant, örömmel tölt el benne a várakozás, miközben megfelel a mai szertartásoknak is. L. Balogh Krisztina építész és valamennyi közreműködő munkatársa Lamping József filmpalotáját Kaposvár szakrális középületei közé emelte, túlélve korunk virtuális eltévelyedéseit, bebizonyítva, hogy a maroktelefonok és iPodok világában is létezhet még kultúra, pereghet a film.



téma • theme



   



Építészet / architecture: Arker Stúdió Kft. Építész vezető tervező / leading architect: L. Balogh Krisztina Építész munkatárs / fellow architect: Csullag Nikoletta Statika / structure: Stadler Csaba, Harsányi Csaba Akusztika / acoustics: Kotschy András Színháztechnika / stage technology: Strack Lőrinc Elektromos tervezés / electrical engineering: Bekefi Miklós Gépészet / HVAC: Parti Ferenc Iparművészet / decorative art: Gimesi Judit Megbízó / client: Kaposvár Önkormányzata

téma • theme

Gyerekváros a kukoricásban Children’s Town in the Cornfield Óvoda, Sport- és rendezvénycsarnok • Kindergarten, Sports and Events Hall, Szigetszentmiklós Építészek / architects: winkler barnabás, kiss csaba, mészáros béla, vörös gábor Szöveg / text: götz eszter Fotók / photos: batár zsolt

A szántóföldön túl az autópálya messzi sávja innen nézve inkább filmszerű, mint valóságos. A másik oldalon csöndes kertvárosi utcák, gyümölcsfákkal és bicikliző gyerekekkel. A kettő között épül Szigetszentmiklós jövője. A budapesti agglomeráció leggyorsabban fejlődő városa nagy tervekkel fogadja az ideköltözőket. A természetközeli, kellemes kis- és kertvárosi miliő és a főváros közelsége sok családot csábított ide az utóbbi években, és ez a folyamat karakteresen formálja át az 1986-ban városi rangra emelt település arcát. Szigetszentmiklós néhány esztendő alatt kinőtte a korábbi kulturális és közösségi intézményeit, rengeteg a gyerek, nőnek az elvárások. Így amikor az önkormányzat pályázatot írt ki egy új oktatási és sport komplexum építésére, nem a városszerkezetbe próbálta beilleszteni kényszerű kompromisszumok árán, hanem előrelátóan olyan helyet jelölt ki, ahol eddig semmi nem volt. A fejlesztés földrajzi irányait tehát a közösség alapvető érdekei mentén határozta meg: sport, nevelés, kultúra tolja kijjebb a város határait, s majd ezeket követi, ezekre épül rá az összes többi. A városfejlesztésnek ez a közösségi jellegű szemlélete bevált recept, ez tette európai metropolisszá a századforduló Budapestjét. Ahol a város szélére színház, iskola, sportcsarnok – különösen, ha ezekből több is – települ, oda élet költözik. Szigetszentmiklós a környező kukoricaföldek helyére óvodát, iskolát, zeneiskolát és közösségi, illetve rendezvénycsarnokként is használható sportközpontot szánt. 2012 végén adták át a város szülöttéről, a Kossuth-díjas Ádám Jenő zeneszerzőről elnevezett óvodát és sportcsarnokot, és ta-

lán mire az ovisok nyaralni mennek, megkezdődik az iskolák építése. A 180 férőhelyes óvoda és az 1500 főt befogadó sportcsarnok egyelőre a semmi szélén próbálják megteremteni az új minőséget. Hálátlan feladat, de itt meglepően jól működik; nem kell készen látni az egész együttest ahhoz, hogy tudjuk, jó irányba indul a fejlesztés. A tervezők – Winkler Barnabás, Kiss Csaba, Mészáros Béla, Vörös Gábor – és csapatuk az igényeket, elvárásokat és a város várható jövőbeli szükségleteinek kielégítését minden részletre kitérő odafigyeléssel kezelték. Ennek köszönhető, hogy a komplexum megépült fele már előrevetíti a kész, teljes állapot erényeit: a klasszikus arányokkal tagolt sportcsarnok tágas és kompromisszumoktól mentes szerkezet, az óvoda nyújtott, félnyeregtetővel ritmizált földszintes tömbje szépen hangolja össze a funkciókat és a lehetőségeket. Az óvoda hat csoportszobája és a közös terek, az udvar, az öltözők, a szülőknek kialakított fogadótér, az irodák és a kiszolgáló helyiségek logikus rendben kapcsolódnak a hosszan elnyúló épülettömeg alaprajzi osztásában. A telek diktálta rendszer nem engedte meg a megérkezés helyének hangsúlyozását, de ez a formai korlát itt könnyedebbé tette a térkiosztást: a bejárat egyszerű, nincs különösebben kiemelve, s ezzel megkönnyíti a szülőktől való mindennapi elválást. Ugyanakkor a csoportszobák életkor szerint rendezett sora, aminek az öltözők teresedései szabnak ritmust, finoman reagál a felnőtt társadalom szerkezetére, anélkül, hogy megkülönböztetéssel élne. A csoportszobák alaprajza majdnem egyforma. Az udvarra néző üvegfal és a bejárati ajtó fölötti felülvilágító ablaksor fénnyel árasztja el mindegyiket, a tér teljesen átlátható és nyi-

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

tott, nincsenek homályosabb sarkok, de a flexibilis berendezés révén vannak saját zugok, rejtőzködésre alkalmas individuális terek. A mosdó és a csoportszoba kapcsolata közvetlen, a saját előtér egyfajta fölvezetés, tágas és jól használható. A mosdó mennyezetét felülvilágító kupolaablak uralja, ami nem csupán levegővel és természetes megvilágítással látja el a helyiséget, de különleges fényélményt is kínál. A leghangsúlyosabb kapcsolat a csoportszoba és az előtte lévő udvarrész között van; a gyerekek a mindennapos ki- és bejárás közben nem szembesülnek egy nehézkes rákészüléssel, hanem a sajátjuknak érezhetik a külső tér egy darabját, onnan jutnak tovább a nagy, közös udvarra. Az átmenet a szeparált és a közösségi terek között józan és fokozatos; kitűnő szocializációs terepet kínál a kicsiknek, akik innen ráadásul a következő ütemben megépülő iskola majdani udvarára, saját leendő játékterükre látnak rá. A jó arányoknak és a homlokzati anyagoknak köszönhető, hogy az óvoda tömbjét nem nyomja el a fölé magasodó sportcsarnok. Mindkettőt meghatározza a vörös téglaburkolat és mindkettőn megjelenik – eltérő arányban – a világos keménymészkő, valamint néhány erőteljes szín. A sportcsarnok légiesen finom, kettős bejárata klasszikus formák-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

téma • theme

kal és puritán eszközhasználattal, fokozatosan nyílik fel, az aszimmetrikus oszlopkiosztás ugyanakkor játékosságot visz az átlátható, rendezett gesztusokba. Belül a fogadótér nem annyira tágas, hogy elvesznénk benne, a bejárat fölötti galéria viszont plusz teret nyit. Kétoldalt széles lépcsők vezetik tovább a közönséget, emiatt nincs megakadás, nincs tumultus, jól átláthatók a kapcsolatok és a térirányok. A küzdőtér fölötti meredek lelátók, a három része osztható – ezért egy időben háromféle módon is használható – csarnoktér, a két emeletet körbefutó, széles folyosók, az onnan nyíló öltözők és a pálya fölötti felülvilágítók összességükben levegős, jól tagolódó, változatos kihasználást nyújtanak. Az emeleti VIP-terem és az alatta elkülönülő földszinti vívóterem is szépen, feltűnés nélkül simul a többi térhez. Sehol egy problémát okozó szűkület, sehol egy kompromisszumot sejtető félmegoldás. A térszerkezet nagyvonalúságát kívül a téglaburkolatú, keskeny, szinte húrszerűen megjelenő féloszlopok, a háromszintes tömb tetejét méltósággal koronázó gépészeti tömb folytatja. Tér és fény, rugalmas kihasználhatóság – csupa olyan erény, amire egy beláthatóan gyors fejlődés előtt álló település a jövőjét építheti.

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

As a result of the multitude of children and rising standards of expectations, Szigetszentmiklós has grown out of its existing cultural and community institutions and facilities. When the local government published a new tender for a would-be education and sports complex, they did not mean to insert it into the fabric of the town at the cost of enforced compromises, but had a site chosen for it where there had been nothing before. The geographical directions of development were thus defined in line with the basic interests of the community: sports, education and culture pushed the borders of the town further on to be followed by the developments of all the other projects. Szigetszentmiklós decided to replace the surrounding corn-fields for a kindergarten, school, and music school, as well as a sports centre that can function as a community centre and an events hall. The end of 2012 saw the inauguration of the kindergarten and the sports hall named after Kossuth-prized composer, Jenő Ádám, and by the time the children attending the kindergarten go for their summer holiday, the construction of the schools will also start.

Generáltervezés / architecture: HAP Kft. Építészek / architects: Winkler Barnabás, Kiss Csaba, Mészáros Béla, Vörös Gábor Belsőépítész / interior design: Radnóti Tamás Statika / structure: Honti Gábor, Szegedi András, Eisler Gábor, Hollósi Lajos – HAP Kft. Elektromos terv. / electrical engine. :Kósa László, Ulrich Norbert, Bakos István – HAP Kft. Gépészet / HVAC: Kéry Tamás, Benkő László, Lukács Zoltán – HAP Kft.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

Közművek / public utilities: Hobl Géza, Szilágyi Zoltán – Közműterv 2006 Kft. Úttervezés / roads: Kisgyörgy Lajos, Ambrus Dávid – Mélyterker Kft. Környezetrendezés / environment: Andor Anikó, Grabner Balázs, Terhes Dénes–Land Kft. Generál kivitelező / main contructor: CFE Hungary Főépítésvezető / project management: Tar Balázs

téma • theme

Timpanon és loftlakás Tympanum and Foundry Mika Tivadar ház, Budapest • Tivadar Mika House, Budapest Építészek / architects: Szmetana Kristóf, Barkács Ágoston Szöveg / text: Götz Eszter Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

Az előző századfordulón virágzó Pesten, a zsidónegyed szélén működött a Morvaországból ide települő Mika család esztergályos és fémcsiszoló műhelye. Mika Tivadar 1909-ben a párizsi divatot követő, szecessziós házat építtetett ide, Marton Jenő építészt bízva meg, hogy a nagyon keskeny, befelé mélyen elnyúló telek utcafrontján háromszintes, C alaprajzú lakóházat – földszintjén az elmaradhatatlan üzlettel, fölötte emeletenként egy-egy ötszobás, stukkós, kannelúrázott ablakkeretes nagypolgári lakást alakítson ki a család számára. A klasszicizáló elemekkel díszített homlokzaton felirat örökítette meg a részvénytársaság nevét, a kapualjban elhelyezett dombormű egy öntőműhelyt ábrázolt, ahogyan egy munkás épp mintába önti a csillogó fémet. Az 58 méter mély udvart szinte teljesen kitöltötte a kétszintes, téglával burkolt üzem, ahová a kapualjból sínpár vezetett, ezen szállították ki a kész öntvényeket. Mika Tivadar gyára egy volt a zsidónegyed számos kisipari létesítménye és műhelye közül, és a ház felépültétől egészen sokáig, az államosításig talpon maradt. Markáns karaktere, a lakó- és ipari funkció szoros egysége nem pusztán ipartörténeti kuriózum volt sokáig, de a városrész életének szerves része. A maga korában nem volt kirívóan szép, de eleganciája, polgári nagyvonalúsága, a szecesszió nagyvilági és a nemzeti stílusnak tartott klasszicizmus józanabb jegyeinek ötvözése azt mutatta, hogy a jómódú pesti polgár habitusában a szorgalom és a nagyvonalúság is fontos szerepet kapott. S a ház jelképeivel, díszítéseivel mindkettőt büszkén felmutatta a város felé. A pesti zsidónegyed mai kezelői – elsősorban az önkormányza-

tok és az örökségvédelem – éppen e kettővel nem tud mit kezdeni. A rendszerváltás után nem sokkal elindult durva beavatkozások sok helyen eltüntették ezt a sajátos hangulatot. Amikor a sok lakásra szabdalt, évtizedek óta rothadó házat 2004-ben megvette egy innen elszármazott amerikai befektető, már bontási kötelezettséget írt elő rá az önkormányzat: a Kazinczy utcai épület útban volt a Madách sugárút ideájából megtartott Madách sétánynak. De a negyedet védő civilek gyorsabbak voltak, mint a befektető, és sikerült műemléki védelem alá helyezni Mika Tivadar egykori házát. A tulajdonost vélhetően a gazdasági válság győzte meg, hogy jobban jár, ha megtartja az eredeti külsőt, és mögé egy kortárs épületet felhúzva némileg bővíti a ház alapterületét, mint ha lassú enyészetnek adja át. A város ezáltal kapott a telken egy hangulatos romkocsma-mulatót, ő pedig megbízott egy fiatal építészt a helyreállítással és az új tömb megépítésével. 2012 őszétől tehát újra eredeti szépségében áll a Mika Tivadar ház. Fénypontja lett az utcának, hiszen körülötte az ő korábbi állapotához hasonló romházak álldogálnak. Szomorú, de érthető következménye a felújításnak, hogy az udvarról eltűnt a gyárépület és a hozzá vezető sínpár. Az utcai tömbbe hat lakás került, az udvarról megközelíthető – az elbontott üzem helyén, annál egy szinttel magasabb – új ún. loft-épületbe tizenkettő, az 1. és 2. emeleten nagy belmagasságú, galériázott apartmanokkal, melyeknek ajánlott belsőépítészeti kialakítása igazi New York-i loftokat idéz. A tervező még a maga korában legendás udvari vadszőlő-dzsungelt is visszahozta, igaz, kissé szelídebb formában, az utcai épülethez csatlakozó liftet fogja felvidítani a burjánzó zöld – betonvályúba ültetve, saját öntözőrendszerrel ellátva –, talán 2013 nyarán már

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

ez lesz Budapest egyetlen zöld liftje, mint üdítő színfolt a zöldfelületben szűkölködő negyedben. A ház igazán ismert része a már két éve megnyílt, városszerte közkedvelt romkocsma, ami az utcai tömb földszintjén és pincéjében, illetve az udvari épületrész alagsorában kapott helyet. A romkocsma és az újra-régi ház együtt látványosan megjelenítik a zsidónegyed ellentmondásait, az ideiglenes megmaradást és a hosszabb távú, az egész negyedet átfogó újragondolás égető szükségét. Az eddigi bontásokhoz képest óriási győzelem, hogy a ház megmaradhatott. Sajnos sokat mond a máról, hogy a homlokzati felirat és a kapuban látható relief mellett a tulajdonos nem tartotta fontosnak a hajdani rézárugyár emlékét legalább jelzésszerűen, néhány képpel, építészeti gesztussal vagy a felhasznált anyagokban megőrizni. Nyilvánvaló, hogy mára elhalványult a munka értéke, az iparosi büszkeség, ami a polgár életmódjában olyan nagy hangsúlyt kapott. Ma a város legsűrűbben lakott, legkevesebb zöldfelülettel bíró negyedében nem célszerű egy ipari műhelyt fenntartani. De az éthosza – közvetetten, viszont annál fájdalmasabban – hiányozni fog a következő nemzedékek viselkedéskultúrájából.

Specialized in turning and metal polishing, the Mika family immigrated here from Moravia and had their workshop on the edge of the Jewish quarter of Pest at the turn of the 19th and 20th centuries. In 1909 Tivadar Mika had a house built there in the style of Parisian Art Nouveau commissioning architect Jenő Marton to design a three-storey residential building on the street front of the rather narrow deeply wedged plot. In 2004 when the building deteriorating for decades and divided up into many apartments was purchased by an American investor with Hungarian origins, the local authority had already sentenced it to demolition. However, civilians protecting the district turned out to be quicker than the investor, and thus managed to have the building registered as a protected historic monument. The former home of Tivadar Mika was restored to its former glory in the autumn of 2012.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

Építészek / architects: Szmetana Kristóf, Barkács Ágoston – Archimánia Kft. Statika / structure: Bürger Nándor Gépészet, elektromosság / technical and electrical inst.: Siklódi Ottó – S-Patrik Kft. Belsőépítészet / interior design: Frey Mónika Építés kivitelezés / main contractor: Gelle Róbert – Toff Trime Kft. Homlokzat kivitelezés / facade: Samu László, Jurányi Zoltán – Horizont Bau Kft.

téma • theme

Rural Urban Framework: Mulan Általános Iskola, Mulan/Huaiji, Kína, 2012 © Joshua Bolchover, John Lin

Kelet ígérete eastern promises Kortárs építészet a Távol-Keleten • Contemporary Architecture in East Asia, MAK, Vienna, 05. 06 – 06. 10. 2013 Kurátorok / curators: Andreas Fogarasi, Christian Teckert Szöveg / text: Szegő György Fotók / photos: MAK

A vízionárius építészet ígérete szociális és ökológiai értelemben mára Kelet-Ázsia lett. A téma kutatói Ausztriából indultak a terepre, majd Kína, Japán, Dél-Korea és Tajvan helyi építészirodáiban két éven át tanulmányozták a társadalom átalakulásának következményeit, a strukturális változásokat – téri dimenziókra lefordítva. A kurátorok egyike Andreas Fogarasi, aki az 52. Velencei Biennálén az ötven évvel ezelőtt épült magyarországi kultúrházak jelenét feltáró videóinstallációval szerzett Arany Oroszlán díjat a magyar kiállításnak (l. MÉ 2007/4). A helyzet azért is pikáns, mert a Fogarasi velencei anyagát kínáló magyar példák építése előtt ötven évvel a vízionárius architektúrát még nem a Távol-Kelet, de az Osztrák-Magyar Monarchia építészei rajzolták fel, és – többnyire emigrációban – sikerre is vitték. Japán éppen a bécsi vizionárius építészet, illetve még a szecesszió áttörésének kezdetén nyitott kaput a nyugati típusú fejlődésnek. A nagy ugrást Kínában egy rövid időtartamú, sanghaji központú fejlődés vehette át. A térség csak a legközelebbi múltban tudta folytatni a modernizációt, és ez a folyamat ma sem fájdalommentes. Az utóbbi, lendületes 20 év eredményeképpen a térség kortárs építészeti produkciója nagyjából egyívású. Ennek okát a kurátorok a japán és tajvani metropoliszok extra népsűrűségének, illetve a kínai és a dél-koreai fejlődés extra dinamikájában látják. Ezek a szélsőséges körülmények kényszerítik a tervezőket új építészeti intelligenciára és új térstratégiák kidolgozására. Az egységesnek tűnő kortárs távol-keleti építészet más-más módon, de egyaránt különös figyelmet fordít a társadalmi viszonyok változására és a rurális hagyományok továbbélésére. Mindennek eredője a kurátorok szerint egy nem-hierarchikus téri gondolkodás, amelyben föllelhetők az ősi kelet-ázsiai térszemlélet speciális elemei is. A kiállítással a két kurátor látványosan kísérli meg kutatását „új keleti Sou Fujimoto Architec ts: House NA, Tokió, Japán, 2010 © Iwan Baan

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Trace Architec ture Office: Papírművészeti Múzeum, Xinzhuang/Yunnan, Kína, 2010 © Shu He

Mass Studies: Pixel House, Heyri, Dél-Korea, 2003 © Yong-Kwan Kim

Kazuyo Sejima: Shibaura, Tokió, Japán, 2011 © Iwan Baan

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

szociális esztétikaként” prezentálni. A kiemelt világsztárok és fiatalok – Sou Fujimoto, Kazuyo Sejima Japánból, Li Xiaodong, Wang Shu, KUU Kínából, Sheng-Yuan Huang Tajvanból és Mass Studies Dél-Koreából – bemutatott épületei szinte megfordítani látszanak az építészeti innováció korábbi, Nyugatról Keletre történő információáramlását (Hoffmann, Loos, Kiesler, Neutra, illetve Lechner, Hudec, Vágó, Breuer, Goldfinger és mások). A háttér, a MAK kiállítócsarnok falain végigfutó grafikai és fotográfiai keret bemutatja a térség feszültségeit is, például a japán katasztrófarégió speciális építészeti kihívásait (l. meonline.hu Vizuális kultúra) utóbbit filmekkel is illusztrálják. A 70 bemutatott projektet a kiállítás egy tipikusan ázsiai, nem hierarchikus térértelmezés szerint rendezi el, olyan szabadon

téma • theme

Li Xiaodong: Li Yuan Könyvtár, Jiaojiehe/Huairou, Kína, 2011 © Andreas Fogarasi

Li Xiaodong: Bridge School Fujian, Xiashi/Fujian, Kína, 2008 © Li Xiaodong

álló videóinstallációkon, melyek a Kelet történeti paravánjaira emlékeztetnek. A szigorú raszter pedig megidézi a „japán axonometriát”, amelyet a gótika és a nagy keleti fametszők után az európai építészeti ábrázolás a 18. századtól máig alkalmaz.

Eastern Promises conveys a representative cross-section of architectural developments in this region, ranging from the stars of Japanese architecture and the Chinese bureaus, which are slowly but surely shifting into the spotlight since the late 1990s, to young, up-and-coming archi-

tects, whose work is being presented in this way for the first time to a wide public. The new social aesthetic addressed by the curators, Andreas Fogarasi and Christian Teckert is represented in particular by the latest architectural projects, for instance by Sou Fujimoto, Kazuyo Sejima, and Ryue Nishizawa in Japan, by Li Xiaodong, Wang Shu, and KUU in China, by Sheng-Yuan Huang in Taiwan and by Mass Studies in South Korea. Their buildings shown in the exhibition are deeply rooted in traditional concepts of space characterized by emptiness and objectivity, and simultaneously engage repeatedly with the idea of the relationship between different spatial and hierarchic levels.

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

VÁROSTERVEZÉS • URBAN PLANNING

várostervezés • urban planning

Közép-Európa főpályaudvara The Main Railway Station of Central Europe Bécs Kelenföldje: az új Hauptbahnhof Wien • The Kelenföld of Vienna: the New Hauptbahnhof Wien Építészek / architects: Albert Wimmer, Ernst Hoffmann, Theo Hotz Szöveg / text: Szegő György Fotók / photos: Szegő Hanna, öbb/roman bönsch

A Hauptbahnhof Wien nagyszabású fejlesztése az európai tendenciák látványos példája. Ma a régi fejpályaudvarok szerepét az átmenő pályaudvarok veszik át, ezt követeli a felgyorsult élet és az ennek megfelelően alakuló vasúti infrastruktúra modernizációja. A télen átadott új bécsi pályaudvar hátterét az egykori, egymással szomszédos bécsi Déli és Keleti fejpályaudvarok (Trieszt–Róma, ill. Budapest–Isztambul fővonalak) összevonása adja, hagyományosan komoly ingatlanfejlesztés keretében. Az igények, az adottságok – még a sínek topográfiája is – kísértetiesen hasonlítanak a mi Kelenföldi Főpályaudvarunk egyre csak tervezett „előléptetésére”. Az bécsi I. Déli és Keleti pályaudvarok építését 1836-tól báró Sina György finanszírozta. A helyválasztást később is meghatározta a Monarchia keleti politikája és a hozzáépített bécsi Arsenal kaszárnya-komplexum közvetlen közelsége (lásd még: Theophil Hansen, MÉ 2013/4). Az ekkor épített pályaudvarok és vasúti beruházások tervezői a Stuttgarti Politechnikum mérnöki képzéséből kerültek Bécsbe, a csarnoképületek „Arsenal-stílusához” pedig a dán Hansen architektúráját vették mintául. Ennek az iskolának kiemelkedő alakja a stuttgarti Wilhelm Flattich is, aki majd a II. Déli pályaudvar tervezője és egy bécsi periféria-koncepció atyja is volt. Pályaudvarát a bécsi Parlament fennkölt oszlopsorának másolata díszítette. A 19. század végi bécsi pályaudvarok mítoszát a fénykor után a bevonuló katonák, az összeomló birodalom menekültjei, a deportáltak és a hadi-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

foglyokat várók emlékezete is terhelték. A második világháborús károk után a régi pályaudvarok épületeit nem építették újjá. A III. Déli pályaudvarra kiírt 1951-es pályázatot a Maculan-Walder építészpáros nyerte, vasútépítész munkatársuk Heinrich Hrdlicka volt. Az 1961-re befejezett építkezés utascsarnoka e korszak modernizáció-szimbóluma lett. Negyven év után az újabb bontást többlépcsős, futurisztikus tervezés előzte meg: a PPP-konstrukcióban elgondolt „Zentralbahnhof” projekt (1987) túlélte az 1995-ös EXPO lemondását, végül 2003-ban Häupl polgármester vetette el végleg a beruházást. A IV. Déli pályaudvar helyett – telek hozzávásárlással – 55 hektáron a „Bahnhof Wien–Europa Mitte” szuperpályaudvar koncepciója rajzolódott ki. A tervet társadalmi vitára bocsátották és a participáció eredményeként 2010-ben kilátótorony és kiállítás is épült a publikum számára. A 2006–2012 közötti átmeneti időszak forgalmát mintaszerűen szervezték: a csomópontot az agglomerációból naponta érkezők kb. egyötöde, közel 145 ezer utas használhatta az építkezés idején is. A vasúti részt 2012 végén részlegesen átadták, de amint Sina báró idején, úgy most is – európai mintára – a vasúti fejlesztéshez roppant ingatlanberuházást rendeltek hozzá, és ezek építőmunkái még gőzerővel folynak. Az urbanisztikai projekt magja a „BahnhofCity”, utascsarnokkal, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciókkal, irodafelületekkel és hotellel. A hely a közeljövőben napi 150 ezer utast, átlagban percenként egy, összesen napi 1000 vonatot fogad majd. Részesedése az egész város kereskedelmi forgalmából is számottevő lesz. Lényegé-

várostervezés • urban planning

Fotók: Szegő Hanna

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

várostervezés • urban planning

Fotók: ÖBB/Roman Bönsch

ben alternatív, nem az autóforgalomra alapuló bevásárlóközpont jön létre – de itt lesz az ÖBB dolgozóinak egészségügyi centruma is. Az egész létesítmény akadálymentesített, az összetett funkcióhoz természetesen parkolóházat is mellékeltek. Az üzemeltetést a területen európai piacvezető német Shoppingcenter ECE gondjaira bízták. Ez a cég dolgozta ki a nemrég befejezett a berlini Főpályaudvar és a bécsi Westbahnhof optimalizált hasznosítását és működtetését is. Az ingatlanfejlesztésben a környező lakó- és szociális infrastruktúra (13 ezer fő, ötezer lakás) vonzerejét abban látják, hogy ez a nyolchektáros lakópark csak 2,5 km-re van a Stephansdomtól és közvetlen szomszédja két valódi park is: a Belvedere barokk kertje és a Schweizergarten. Az iroda funkciót nem kevesebb, mint húszezer dolgozóra, 550.000m²re méretezték. Ehhez a merészséghez persze hozzátartozik egy hosszú távú városkoncepció is. Az EU-ba belépő ország fővárosának vezetése 2005-ben 13 úgynevezett célterületet határozott meg. Ezek figyelembe vették, hogy a város – ahogyan ezt Budapest is szeretné – az észak-déli, illetve a kelet-nyugati európai közlekedési tengelyek metszéspontja, a Szlovákiával (és részben Északnyugat-Magyarországgal) közösen fejlesztett Centropa Eurorégió szíve lesz. Ennek megfelelően gondolták újra a két nagy pályaudvart és a most átadott csomóponthoz már korábban kiépítették a metróvonalat is – korábban a hely csak S-Bahn csomópont

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

volt. Ez az U-Bahn fejlesztés százezer embert érintett a közvetlen környéken. A 2003-as főpolgármesteri döntés és a rendezési terv 2006-os elfogadása után a beruházás – a gazdasági világválság közepette is – rekordsebességgel valósul meg. Az egykor hírhedt Südtirol tér Bécs egyik vonzó, rendezett, zöldesített részévé vált, ami nyilvánvalóan roppant adóbevételeket is generál. A tervezők: Albert Wimmer – harminc éve a város és az építészet témájának szakértője, csapatával együtt nagy pályázatok győztese. Jelenleg az új Praterstern Pályaudvar befejezésén, illetve a Salzburg–Innsbruck– Klagenfurt projekten dolgozik. Ernst Hoffmann – a St. Pölten Kormányzati Negyed urbanisztikai pályázat győztese. Bécs, Bukarest, Varsó, Baku magasház projektjein dolgozik. Utóbbi fővárosban az ő irodája tervezi a Szőnyegmúzeumot. Theo Hotz (Zürich) – számos győztes pályázat konstruktőre, a szolár- és fenntartható építészet kiemelt szakértője, az ETH Zürich díszdoktora, egykori docense. Neves műgyűjtő, a formaalkotásban a festészet és a szobrászat gondolkodásmódja vezérli. Ő alakította ki a Hauptbahnhof Wien emblematikus perontető koncepcióját.

várostervezés • urban planning

Visszatérve a bevezetőben említett budapesti párhuzamra: a Kelenföldi Főpályaudvar szinte ikertestvére lehetne ennek a projektnek. De a stratégia, s benne a Nyugati pályaudvar félbehagyott és a Déli egyre csak tervezett (a 4-es metró önálló vonalvezetésével ellehetetlenített) nagyprojektjei számára – ha megkésve is – tanulságos példázat: a Hauptbahnhof Bécs kortárs névjegye lett.

The large-scale development project of the Hauptbahnhof Wien is a spectacular example of European trends. The function of the former main railway stations is taken over by the transitory ones, as it is required by contemporary accelerated lifestyle and the modernization of the railway networks accordingly in its wake. Opened this winter, the new railway station has a background created by integrating the adjacent Southern and Eastern main stations of Vienna, within the framework of traditionally large-scale developments. The requirements and faculties as well as the topography of the rails strikingly remind us of the „promotion” of our main railway station in Kelenföld, still on blueprint. The attraction of the neighbouring residential and social infrastructure is discovered by development in the fact that this 8-hectare condominium site is only 2.5 km from Stephansdom and that it borders on two genuine parks: the Baroque-style one of the Belvedere and the Schweizergarten.

A Kelenföldi pályaudvar és térsége ötletpályázat II. díjas pályaműve - ECE PM Budapest Kft.

A Kelenföldi pályaudvar és térsége ötletpályázat I. díjas pályaműve - MŰ-HELY Zrt.

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • eu-region

európa-régió • EU-region

Metaforikus függöny Metaphorical Curtain Operaház, Linz • Opera House, Linz Építész / architect: Terry Pawson Architects Szöveg / text: Pálinkás Edit Fotók / photos: Landestheater, Linz

2013 áprilisában nyitotta meg kapuit Linzben Felső-Ausztria új operaháza. Az épület nem csak funkciója, hanem elhelyezkedése és építészeti minősége miatt is kiemelt szerepet tölt be a város életében: a közvetlenül a Volksgarten mellett található Opera immár – négy évvel az EKF Linz (l. MÉ 2009/4) után – szervesen bekapcsolja az akkor új pályaudvar vonzáskörzetét a város kulturális életének infrastruktúrájába. A Linzi Zenés Színház Baráti Körének megalakulása után, 1984-ben merült fel egy új operaház építésének gondolata. Az elképzelés azonban nem új a város 20. századi történetében, hiszen Hitler is álmodott operaházról iskolavárosa számára, amelyhez tervek, makettek is készültek, de a megvalósításra már nem került sor. Számos ötlet és lehetséges helyszín után 2004-ben a Volksgarten melletti területet jelölték ki az építkezéshez és győztes pályázata alapján Terry Pawson kapott megbízást a tervezésre, a kiviteli terveket osztrák építészek készítették. A Blumauerstrasse áthelyezésének köszönhetően valósulhatott meg az épület tervekben javasolt elhelyezése, amely közvetlen kapcsolatot teremt a belváros és az Operaház között. A városközpont felől a főhomlokzat már messziről látható, a környező épületek magasságához illeszkedő alacsonyabb tömb emberléptékű lezárást ad a főhomlokzat Landstrasse felőli né-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

zetének, míg a színpadtechnikának és a kiegészítő funkcióknak helyet adó magasabb tömb észrevétlen marad. A főbejárathoz vezető terasz hídként szolgál az alatta haladó villamos felett, és egyúttal megteremti a közvetlen kapcsolatot a park és az épület között, aktív közösségi teret hoz létre. A vasút és főútvonal közvetlen szomszédsága miatt különleges figyelmet fordítottak az épületszerkezet úsztatására. Az Operaház loggiaként kialakított főhomlokzata három szintet fog össze. Az épületben a hangversenyterem mellett számos kisszínpad, próbaterem, stúdió és kiszolgáló helyiség kapott helyet. Pawson az első emeleti előcsarnok üveghomlokzatával kitágítja a belső teret a park felé, akárcsak a külön emeleti tömbben található étterem esetében, amely az Operaháztól függetlenül is elérhető a park felől, a főbejárat mellől induló lépcsőn keresztül. A homlokzat vasbeton elemekből álló, kolonnádra emlékeztető szerkezete mint metaforikus függöny zárja körbe a szabálytalan alaprajzú épületet. A vertikális rácsszerkezet szigorúsága és a panelek szabálytalan kitöltése feszültséget teremt a homlokzaton, ugyanakkor lehetővé teszi az ablakok funkció szerinti elhelyezését, anélkül, hogy az a homlokzat rendszerét átrajzolná. A rácsszerkezet sima, betonfelülete kontrasztot képez a kitöltő felületek római travertin és – belsőből kivetülő – rézburkolatával. Az emeleti tömb homlokzata előregyártott, hornyolt beton panelekből épül fel. A főhomlokzat üvegfala ez utóbbihoz hasonlóan, vertikális perforált lemezekkel

európa-régió • EU-region

tagolt, amelyek külső esztétikai szerepük mellett a foyer árnyékolójaként is működnek. Az Operaház magját a 32 méter átmérőjű forgószínpad, a nézőtér és az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló helyiségek adják. A 970 (maximum 1180) fő befogadására alkalmas nézőtér hőkezelt akácfa borítása és tölgyfa padlózata ellentétet teremt az erkélyek tört fényű, aranyozott felületével. A közönség kényelmét szolgálja, hogy a sorok egymástól való távolsága az európai operaházak között a legnagyobb, és az erkélyek szintjei között közvetlen nézőtéri kapcsolatot is kialakítottak. Az épület délkeleti oldalán irodahelyiségek és workshopok számára fenntartott termek, míg az északi oldalon öltözők és próbatermek kaptak helyet. Utóbbiaknak üvegtető sávok adnak természetes megvilágítást. A belső tereket többségében világos színek uralják, a zenekari nagy próbaterem azonban a többfunkciós használat érdekében a nézőtér erkélyeihez hasonló, aranyozott burkolatot kapott, ugyanis kisebb kamarakoncertek megtartására is alkalmas és stúdióként is üzemel. A homlokzathoz hasonlóan a travertin panelek pasztellje és a réz felületek sötét árnyalata a belső terek kialakításában is hangsúlyos. A belső burkolat vertikális rendszere a külsőt idézi. A balkonokra vezető lépcsőket áttetsző fémrács kapcsolja a nézőtérhez, gyöngyfüggöny hatását keltve. A függönymotívum tehát visszatér, a dizájn vezérfonalaként az egész épületet áthatja, a homlokzattól az operaház szívéig vezeti a közönséget.

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • EU-region

Opened in April, 2013 the new Opera House of Linz in Upper Austria is not only outstanding and excellent in its urban context because of its function, but also of its orientation, location and architectural qualities. After dropping numerous ideas and venues, in 2004 the site next to Volksgarten was chosen for construction. The winner of the tender, Terry Pawson was comissioned to work out the designs, whilst construction plans were made by Austrian architects. By repositioning Blumauerstrasse, the building could be constructed as proposed by the designs to create direct link between the inner city and the Opera House. The main facade designed as a loggia embraces three storeys. The building houses a concert hall, as well as several minor stages, rehearsal rooms, studios and auxiliary rooms. Pawson extended the interior towards the park with the glass facade of the first-floor foyer just like the restaurant housed in the separate upper floor block which is accessible from the park independently of the Opera House via the staircase starting from beside the main entrance.

Építész / Design: TPA Terry Pawson Architects Projekt építészek / executive architects: ArchitekturConsult ZT GmbH/archinauten – dworschak + mühlbachler architekten zt gmbh Akusztika / acoustics: Quiring Consultants Aldrans} Szerkezet / structural engineering: Schimetta Consult ZT GmbH Színpadtechnika / stage engineering: Theater Projects Consultants /GCA Ingenieure AG Világítás / lightning: Kress & Adams Épületgépészet, elektromos tervezés / building equipment and physics, HVAC, electrical engineering: Wagner & Partner ZT GmbH Tűzvédelem / fire protection: IBS Linz Fény- és hangtechnika / light and sound system: GCA Ingenieure AG Unterhaching Műhely- és raktárszisztéma / scene-dock system: Stagedream Wien Konyhatechnológia / kitchen: Netzwerkgruppe Linz, Wögerer GmbH Steyr Tájépítész / landscape: Land in Sicht, Wien Geológia / geology: Oliver Montag, Leonding Kivitelezés / main construction: Spirk & Partner ZT GmbH

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

európa-régió • EU-region

Grand Canyon üvegdobozban Grand Canyon in a Glass Box A Varsói Zsidó Történeti Múzeum • The Jewish Historical Museum, Warsaw Építész / architect: Lahdelma & Mahlamäki Szöveg és fotók / text and photos: Klein Rudolf

Az új múzeum főbejárata az 1943-as gettólázadás tiszteletére 1948ban épült emlékművel néz farkasszemet, alkot vele lelki – és bizonyos mértékig formai – egységet, az egykori gettó területén, a mai Varsó jórészt szocreál házakból álló városszövetében. A varsói zsidóság története csupán ezer éves, jóval később kezdődik, mint a római császárság koráig visszanyúló rajnai vagy pannóniai zsidóké. Varsóban a 19. századi gyors gazdasági felfutás során jött létre a világ legnépesebb zsidó közössége. A vészkorszakban egyedülálló módon, 1943. április 19-én a hatalmas gettóba zárt 300.000 zsidó szervezetten fellázadt a német nemzeti szocialista hatalom ellen. A felkelést ugyan leverték, de a fegyveres ellenállás ténye új elem a modernkori zsidó történelemben. A vészkorszakot túlélő európai zsidók igyekeztek elfelejteni az emlékeket, de gyermekeikben megjelent a feldolgozás érzelmi és tudományos igénye, aminek kapcsán az utóbbi két évtizedben számos zsidó és holokauszt múzeum épült a világban. Ezek legjava megkísérelte a térbeli folytonosságától megfosztott, sokszor elvándorolt-elüldözött népcsoport sorsát építészeti eszközökkel is megjeleníteni. A hely–tér– idő összefüggésben, az állandó (lak)hely ellehetetlenülése révén a zsidóság számára az idő jelentette az egyedüli folytonosságot. (A vallásos zsidók mindig is elsősorban időben éltek, akár az éves ünnepciklust tekintve, akár a messiást várva.) Ez az időbeliség jelenik meg számos zsidó múzeumban. Az új építésűek közül építészeti szempontból mindmáig legjelentősebb, Daniel Libeskind tervezte berlini zsidó történeti múzeum egy töredezett út körül kibontakozó belső, melyben haladva az égtájakat is elveszítjük, és utunkon egyetlen fogódzó marad: a puszta idő. A második jellemző példa a jeruzsálemi Yad Vashem, Moshe Safdie nagyszabású műve, egy hosszú folyosó, talajba vésett hatalmas, háromszög keresztmetszetű hasáb, melyben – a megemlékezéseket szolgáló terek mellett – bemutatják az európai zsidóság teljes történetét, a vészkorszakkal együtt.

A Varsóban most átadott zsidó történeti múzeum, a finn Rainer Mahlamäki építész alkotása szintén megjeleníti az „utat“. Az építészeti koncepció magja egy elnyújtott „hegyszoros”, mely egyrészt nem tartalmazza magát a kiállítást, másrészt nem áll egyedül – mint a két korábbi példa –, hanem üvegdobozba csomagolták. A szabálytalan vonalú, organikus képződményt idéző hosszanti tér keresztmetszete a déli és északi üveghomlokzaton is megjelenik; e térhez hidakkal kapcsolódnak az egyes kiállító- és előadótermek, valamint az irodák. A hosszú tér emlékeztet ugyan a Yad Vashem folyosószerű fő terét átszelő utacskákra, de térbeli szerepe egészen más. A jeruzsálemi múzeumban ez a tér keretezi magát a kiállítási tartalmat, ott az időperspektíván keresztül közelítjük meg a különböző történelmi pillanatokat. Varsóban viszont csak érzel-

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • EU-region

mi hangsúlyt ad, itt hangolódik rá a látogató a témára, ezen visz át az útja a ruhatár felé, de később nem kap szerepet, a közönség modernista karakterű belső tereken halad tovább. A múzeum hivatalos ismertetője szerint a „szoros” jelképezi a vészkorszakot, melyen csak kevesen jutottak át. Építészeti értelemben azonban ez a híd pusztán a lehetséges kommunikáció eszköze, hiszen a látogató nem feltétlenül halad át rajta. Az „üvegdoboz” ügyesen illeszkedik bele a szocialista korszak dobozarchitektúrájába, sokkal jobban, mint akár Libeskind, akár Safdie műve. A bejárat dőlt vonala az északi homlokzaton követi a gettó-emlékmű kontúrját. Az előző két építésztől eltérően Mahlamäkinek nincs személyes kötődése a zsidósághoz. Építészete a finn hagyományokban gyökerezik, életműve legjava is ebben az országban található: a kaustineni Népművészeti Központ (1997); a Lusto-i Finn Erdőmúzeum (2005); a Vaasa Városi Könyvtár (2001); a lohjai Főkönyvtár (2005). A finn hagyomány visszaköszön egyrészt formai szinten; a nagy „hegyszoros” organikus formája

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

a finn természetre – tavak és erdők kanyargó körvonalára – és Aalto organikus építészetére utal, másrészt az anyaghasználat szintjén is, a faszerűség elvében – még akkor is, ha első pillantásra az épület bőr-architektúrának tűnik. Homlokzata üveglécekből áll, melyeken a farost-szerű organikus struktúrából írásjelek rajzolódnak ki, egymásba olvadó, stilizált latin és héber betűk, utalva a lengyel zsidók kulturális kettősségére. A homlokzat ugyanakkor homályosan visszatükrözi a környező épületeket is, azaz a hasonló múzeumoktól eltérően két irányban is kommunikál; egyrészt „hallgat” a környezetére, másrészt hagyja szóhoz jutni a benne megvalósuló tárlatokat. A koncepció fontos eleme, hogy az épület kontúrjai méretre pontosan megegyeznek az emlékmű körüli tér körvonalaira. A lengyelek számára mindkettő nemzeti emlékhely. A megnyitón az érdeklődők hosszú sora kígyózott; a belépőjegyként kapott sárga csillagra emlékeztető virágkitűzőt még napokig lehetett látni a városban járó varsóiak kabátján.

európa-régió • EU-region

Inaugurated recently, the museum of Jewish history in Warsaw was designed by a Finnish architect, Rainer Mahlamäki. It faces the monument erected in 1948 to honour the ghetto revolt of 1943, joining it to make an integral spiritual – and to some extent also formal – unity on the site of the former ghetto, in the fabric of Warsaw made up of mainly social-realist buildings. The heart of the architectural concept is an elongated „passage”, which on the one hand does not embrace the exhibition itself, whilst on the other hand does not stand alone as it has been wrapped in a glass box. This organic creation of irregular forms is evoked by the section of the longitudinal square also on the southern and northern glass facades. This space is joined by the individual exhibition rooms and auditoriums via bridges as well as by offices. According to the official brochure introducing the museum this „passage” symbolizes the Shoah which had been passable only to a few.

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • EU-region

Építészet / design: Lahdelma & Mahlamäki Építész munkatársak / fellowe architects: Kuryłowicz & Associates, Varsó Építészek / architects: Rainer Mahlamäki, Maritta Kukkonen, Miguel Silva, Jukka Savolainen, Markus Wikar, Mirja Sillanpää, Stefan Kuryłowicz, Ewa Kuryłowicz, Paweł Grodzicki, Marcin Ferenc, Tomasz Kopec, Michał Gratkowski Szerkezet / structure: Arbo Projekt Gépészet / HVAC engineering: Pol-con Consulting Kivitelezés / main contractor: Polimex – Mostostal Megbízó / client: Varsó város vezetése, Lengyel Kulturális Minisztérium

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

új generáció • new generation

Építész tábor Biharban Architects’ Camp in Bihar Debreceni Alkotó Műhely Építész Egyesület • Creative Workshop in Debrecen Szöveg / text: Győrffy Zoltán, novák róbert, törös attila

Fotó / photo: Skrabák Zoltán

Előző lapszámunkban bemutattuk a győri Építészműhely tevékenységét. Az alábbi írásban egy egészen más, de szellemiségében hasonló kezdeményezést szeretnénk megismertetni a szakmai nyilvánossággal – a szerk. A debreceni Alkotó Műhely négy éve fogja össze a debreceni fiatal építészeket. A 2012-ben Alkotó Műhely Építész Egyesület név alatt bejegyzett szervezet célja a Debrecenben és környékén élő, dolgozó építészek és az építészet iránt érdeklődők folyamatos továbbképzésének, munkásságának, a vizuális kultúrával való foglalkozás támogatása, segítése. A Műhely már számos előadást, rendezvényt, kiállítást szervezett, országos pályázatokon is sikerrel szerepelt. 2012 nyarától kezdve a dAM, a hallgatók számára nyári építőtáborokat is szervez, melyek során az építész mesterség ősi esszenciáját kívánják bemutatni, átadni. A résztvevők megismerhetnek olyan tradíciókat, eljárásokat, amelyet a hétköznapokban nem lehet elsajátítani, megismerni. Az első ízben 2012-ben megrendezett tábor helyszíne a Békés megye északkeleti csücskében fekvő Biharugra. Az építési feladat a védett természeti környezetben egy átmeneti tér létrehozása a tó partján, mely pihenő-kilátóhelyként funkcionál. A tábor alatt megvalósított építmény egy hagyományos szerkezeti megoldásokkal készült fa struktúra lett, melynél az építési tradíciók és a magas építészeti minőség egyaránt fontos szempont volt, továbbá az is, hogy a helyben élő közösség számára hosszú távon is jól hasznosítható eredmény szülessen. A tábor szervező motívuma maga a közösség, a kis falu, ahol az építmény létrejött, és amelynek lakossága nyitott, kíváncsi az új gondolatokra. A tábor tevékenysége összehozza az ott élőket, akik jó szívvel vesznek részt a munkában és segítenek az építésben. A jelentkezők – többnyire egyetemi hallgatók – közül pályázat során választották ki a 21 résztvevőt, majd egy közös workshop keretében alakították ki a végleges építmény tömegét, szerkezetét. A koncepció kialakításával párhuzamosan a tábor „belakta” a falut, időről időre odalátogattak, bemutatták a modelleket, egyeztettek a helyszínről, az építmény lehetséges utóhasznosításáról. Így rendkívül szoros együttműködés alakult ki, amelyben mindenki magáénak érezte a történést. A tábort egyéb programok is gazdagították, ahol a helyi adottságokat, értékeket, az ott élő embereket is megismerték a résztvevők. Az elkészült építmény kezeletlenül hagyott fafelületeit természetes módon hagyták élni, hogy láthatók maradjanak a megmunkálás nyomai. Az idő szépen leszürkíti, bepatinásodik, amitől még inkább a hely részévé válik. Mert amiért létrejött, az az építés öröme… A tavaly megkezdett hagyomány 2013-ban folytatódik. Ezen a nyáron is Biharugra lesz a dAM táborának színhelye, a tavalyinál kicsit magasabb létszámmal, de megőrizve annak családias hangulatát. A faanyag mellett a programban olyan hagyományos építőanyagok megmunkálása is szerepet kaphat, mint a nád, a vályog, a fűzfavessző vagy a szalma. Helyszínnek és egyben tervezési feladatnak egy elhagyott épületet jelöltek ki, az úgynevezett Nádasházat, amelyik a falu fejlesztési terveiben leendő tájházként szerepel. A tervezési programban két cél fogalmazódott meg. Az építmény kialakítása legyen alkalmas kulturális, szabadidős

tevékenységek, kis létszámú szabadtéri színházi, tánc- és gyermekprogramok befogadására és kiszolgálására, formai kialakításában pedig a falusi portákra ma is jellemző állattartó, tároló építmények újragondolása valósuljon meg. A program magában foglalja a környezet átgondolását, az utcával való viszony feltárását és a használati zónák kialakítását is. Reményeik szerint a végeredmény a helyiek számára használható, racionális megoldás lesz.

It is the third year now that the Creative Workshop named dAM has been organized with the participation of young architects from the city. Registered in 2012 as the Creative Workshop Architects’ Association, it was targeted to support and assist the continuous in-service training of architects and those interested in architecture living and working in Debrecen and its surroundings. The Workshop has organized several lectures, events and exhibitions and also participated successfully in nationwide tenders. From the summer of 2012 on, dAM also coordinates summer work camps for students to introduce them into the ancient essence of the architects’ profession. Participants have the chance to get to know traditions and methods that are unavailable for them in everyday life.

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

új generáció • new generation

Egy településközpont újjászületése The Rebirth of the Heart of a Settlement BME Építészkar, Rajzi és Formaismereti tanszék Diploma 2013 • BME Diploma Work 2013 Terv / concept: Gál Róbert

Konzulens / consultant: Kertész András Tibor

A gazdasági válság elmélyülését az építészirodák az egyes megbízások megtorpanásán, az egyre ritkábban megvalósuló terveik számán keresztül tapasztalják leginkább. Az elnyert megbízatások egy része már a tanulmányterv szintjén megáll, de a szerencsésebbek is sokszor csak az engedélyezési terv fázisáig jutnak el. Vannak, amelyekből kiviteli terv is készül, ami aztán összehajtott, összefűzött formában felkerül a polcra. Nem csak a válságot okolhatjuk: a tervek egy része olyan álmokat kerget, amikben nincsen realitás. Szépek, fantáziadúsak és megépíthetetlenek. De lehet-e egy terv jó, amit nem lehet megépíteni? Diplomamunkámat a szülőfalumba, Alsónémedire terveztem. A nagyközség Budapesthez közel fekszik, 5000-6000 lakosa van. A település történeti központjában egy ipari üzemcsarnok áll, két vályog épület határolja, melyek a 40-es évek közepén épültek. A templomhoz közelebbi iskolaként, a távolabbi tűzoltó szertárként működött. A 60-as évek vége felé a terület a Schuler írószergyár tulajdonába került, ekkor építették meg a telek belsejében az acélvázas csarnokot, ahol tollbetéteket és Elzett zárszerkezeteket kezdtek gyártani. Utóbbi fontos tény, ugyanis a zárszerkezet gyártáshoz használt présgépek alatt 50-60 cm vasalt gépalapok készültek. A Schuler, ami a település lakóinak munkát, megélhetést adott, a 80as évek végén bezárt. A a terület az önkormányzat tulajdonába került és különféle falusi rendezvények (szüreti bál, koncertek, falunap) helyszíneként kezdték hasznosítani. Első emlékeim a területtel kapcsolatban ehhez a korszakhoz köthetők. A csarnok a rendezvénytér, a vályogépületek a mosdó, öltöző, raktár, iroda funkciókat látták el. 2000 táján az építmények gyors állagromlása miatt megszűnt a közösségi hasznosítás; a Schuler ma csupán egy 1000 m2 es raktár Alsónémedi közepén. Tervem a költségek minimalizálásával, az épületállomány lehetséges részeinek megtartásával reális és megvalósítható, emellett a múlt egy darabját új, ugyanakkor felismerhető köntösbe öltözteti. A terv súlypontját az egykori írószergyár acélvázas épülete képezi. A csarnok egy falakkal határolt udvarba kerül,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

az elsődleges funkciók ebben a tömegben kaptak helyet (rendezvénytér, ruhatár, büfé, mosdó, öltözők). A csarnok és a belső udvar foglalatát képező külső tömegek a másodlagos kiszolgáló funkciókat látják el (irodák, gépészet, raktár, kávézó, könyvtár). A két egység kialakítása, szerkezete erősen eltér egymástól. A csarnok külső falszerkezete függönyfal lett, ami lehetővé teszi a belső udvar teljes áttekinthetőségét. Az üvegfal szerkezet elé az elbontott kopilit üvegpallókat hasznosítottam újra egy előtét szerkezetként. Ez árnyékolóként (klímahomlokzat szerűen) védi a homlokzatot a napsugárzás terhétől. Az üvegpallók újrahasznosítását nem csupán fenntarthatósági szempont indokolja, de a közösség számára ismerős anyagban tovább öröklődik az épület múltja, emiatt könnyebben fogadják el az új minőséget. Egy ilyen tervnél ez kiemelt szempont, ebben tud igazán erősebb lenni egy új épületnél. A terv érdekessége, hogy miután sok-sok elemzés, számolás, verziók készítése után eljutottam eddig az állapotig, kialakult egy olyan épület, aminek modellje, tesztelése tulajdonképpen már korábban megtörtént: abban a bizonyos tíz évben (1990-2000), amikor az önkormányzat a csarnokot rendezvényekre használta és a vályog épületekben helyezte el a kiszolgáló funkciókat. A terv alapján kibontakozó új Schuler egy multifunkcionális rendezvényház, ami a közösség ünnepségeinek, eseményeinek megrendezésére szolgál – emellett meg is lehet valósítani.

My diploma design is meant for my hometown, Alsónémedi to salvage at least partially the buildings of the former stationery factory in the centre standing vacant now for more than a decade. now. My plan is to clad this fragment of the past in a new, yet recognizable attire by retaining some parts of the existing building stock within the framework of a project minimalizing costs. Before starting the designing process, a programme for a building resembling a culture and events centre was outlined by the requirements we surveyed. The focus of the design is the steel-frame stucture of the former stationery factory. The hall is positioned in a yard surrounded by walls, and the primary functions are all housed in this mass. The hall and the cortile is framed by outer blocks of the secondary auxiliary functions.

passzázs • passage

új generáció • new generation

Közös tér – közös örökség A Kárpát-medence megújuló épített öröksége (Szerk.: S. Sebestyén József), Budapest 2013, 223 oldal Szöveg / text: Pálinkás Edit

1998-ban hirdette meg a kulturális tárca (NKÖM) az értékes épületállomány megóvását, s a szellemi hagyományok továbbörökítését célzó, az országhatáron túl élő magyar közösségek számára is elérhető Nemzeti Örökség Programot. Az anyagi és szakmai segítség elsőrendű célja a műemléki kutatást, dokumentálást követő szakszerű állagmegóvás, felújítás, valamint megőrzés és fenntartás elősegítése volt, ezáltal a helyi közösségek életminőségének javítása, kulturális gyökereinek megtartása. A támogatási forrásnak köszönhetően számos műemlék, festett berendezés, kazettás mennyezet és falkép halaszthatatlan konzerválása vagy felújítása valósulhatott meg, amely ezen hathatós segítség nélkül azóta valószínűleg menthetetlenül elpusztult volna. A program keretében megvalósult kutatási, restaurálási, rekonstrukciós eredményekről és sikerekről a szakma egy vándorkiállítás keretében számolt be elsőként Sepsiszentgyörgyön, Pécsett, Budapesten, Esztergomban és Komáromban, majd Brüsszelben, az Európai Parlamentben, illetve az Egyesült Államokban, New Brunswikban. Idén Oslóban és Torontóban mutatták be a kiállításon keresztül a hazai műemlékvédelem sikereit. A kiállítással egyező című kötet ennek a több évtizedet átfogó, határokon átívelő együttműködésnek az eredményeit mutatja be négy terület – Délvidék, Erdély, Felvidék és Kárpátalja – szerint csoportosítva az egyes emlékeket. A kutatásban és a felújításban részt vett szakemberek – építészek, statikusok, művészettörténészek, régészek és restaurátorok – részletes összefoglalói alapján tájékozódhatunk az 54 bemutatott épület történetéről, kutatásáról, a kutatás jelenlegi állásáról, valamint a felújítás, az állagmegóvás és a hasznosítás részleteiről. Az épületleírásokat kiegészítő átfogó szövegeket is olvashatunk Lendva város műemléki felméréséről, a vajdasági települések épített örökségének dokumentálásáról, az erdélyi népi építészeti örökség kutatásáról, a magyar közösségek pusztuló egyházi műemlékeiről, valamint a magyar lakta települések épített örökségének dokumentálásáról. A könyv szerzői: Agócs Attila, Balázs István, Barabás Kisanna, Csurka Attila, Demeter Gábor, Emődi Tamás, Furu Árpád, Fülöpp Róbert, Gudor Botond, Harkai Imre, Hlavathy Izabella, Jékely Zsombor, Káldi Gyula, Kiss Loránd, Kovács András, Kovács Zsolt, Krcho János, Lángi József, Macalik Arnold, Márton Judit, Mihály Ferenc, S. Sebestén József, Sarkadi Márton, Szabó Tekla, Várallyay Réka, Veöreös András, Wittinger Zoltán. A szöveget kísérő képanyag bőséges és igényes illusztrációját adja az épületleírások nak . A felújított állapot o t b e m u t a t ó fo t ó a ny a g m e l l e t t h e l y s z í n r a j z o k , t é r k é p e k , alaprajzok, archív felvételek és az épületeket ábrázoló képzőművészeti emlékek segítik az elmélyülést. A kötet végén az egyes projektek kivitelezőinek és támogatóinak felsorolását is megtaláljuk. A könyv a jelenlegi állapotokat tükrözi, az eddig elvégzett munka azonban korántsem tekinthető lezártnak. A helyi hasznosítás kérdése, a fenntartás és a helyreállítási munkálatok folytatásának a költségei újabb kihívások elé állítják a szakembereket. „Az intézményi háttér

csíkdelne, római katolikus templom

gelence, római katolikus templom

felszámolása után anélkül szüntették meg a támogatási programot, hogy a több éves tapasztalatok további hasznosítása érdekében bárki elvégeztette volna annak szakmai értékelését, felmérte volna az addigi eredményeket, valamint a folyamatban lévő felújítások, felmérési, kutatási programok félbemaradásra miatt az épületek, s környezetük állapotában várhatóan bekövetkező, anyagiakban is kifejezhető károkat” – olvashatjuk a könyv bevezetőjében.

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

passzázs • passage

Kondor évforduló – káosz és rendszer MODEM-kiállítás és MissionArt-kötet Szöveg / text: SZEGŐ GYÖRGY

Debrecenben a télen Kondor Béla halálának 30. évfordulójára Hornyik Sándor kurátor rendezett tárlatot. A katalógusban Az apokalipszis motorosa. Káosz és rendszer Kondor Béla világában c. tanulmányát is közli. A néző-olvasó számára nem lehet kétséges, hogy a Kondor-életmű – mind az emberiség eszkatológiai programjának, mind a honi művészet régi-új harcainak szemszögéből – máig időszerű. Kisebb vita is lett körülötte. Most Kondor barátja, Bela Duranci szabadkai építészet- és művészettörténész szerb-horvát nyelven két éve megjelent naplóját magyarul is kiadták. Kortársi olvasata, precíz adatai alapján Kondor új megvilágításba kerülhet.

Kondor Béla: Forradalmár, próféta, melós – MODEM, 2012. 11. 04. – 2013. 02. 17.

szentek bevonulása, 1972

A kurátor nem érte be egy újabb Leonardo da Vinci féle „uomo universale” párhuzammal, de nem szorítkozott a forradalmár Kondor sztereotípiára sem. A forradalmár, a próféta és a melós szemszögeinek kontextusait egyszerre állította a befogadói célkeresztbe. A Dózsa-sorozatot 1956 tavaszán diplomamunkájaként védte meg. A munkát „éppúgy inspirálta Juhász Ferenc Tékozló országa, mint Dürer és Rembrandt művészete” – írja Hornyik. Ebben a tárlat-szekcióban kapott helyet A forradalom angyala, a Gyilkosság az olimpián (1972) és az Auschwitz-rézkarc is. Az 1956-os közeljövő előérzete, a forradalom (Kondor által elbocsátott katonaként megélt) leverése – a Duranci-napló közvetítésében – most vált személyes motívummá: kis híján Kondort is kivégezte egy különítmény. A másik szekció a próféta felől közelíti az életművet. A Darázskirály, a Savonarola, a Blake- és Madách-illusztrációk, a vagy a Szent Péter és egy nő Hornyik interpretációjában a szent és a profán, a ráció és az emóciók, a férfi és a nő konfliktusát vizsgálják. Végül a harmadik szekció a „melós” szemszögé: a „terepre” küldött Csernus Tibor, Lakner László és Kondor Béla szinte lázadóként teljesítik a kötelezőt, és mintegy hidat vernek a klasszikus modernek, Vajda Lajos és Bálint Endre, a fix viszonyítási pontként tisztelt Csontváry, Egry és saját nemzedékük festői látásmódja, világszemlélete közé. Ebbe a tematikába – nem mellesleg – jól beleillenek a daru-gólemek, várostromgépek és repülő erődök – Kondor visszatérő váteszi konstrukció-víziói.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 5

E ponton egy csendes, de elszánt polémia is kitört az évforduló táján. A Népszabadság műkritikusa, Rózsa Gyula – akivel annakidején Kondor vitában állt – többek olvasatában a szocialista művészet óriásaként pozícionálná Kondort. Holott elődje, P. Szűcs Julianna még Kondor 70. születésnapján Szomorú szabadság címen ugyanitt az ilyes besorolástól elhatárolódva egyedi alkotónak írta le, de óvott attól a kísérlettől is, hogy egy újabb Csontváry-utóéletet kreáljunk. Mintha Hornyik is úgy gondolná, hogy magát Kondort ne állítsuk túlságosan előtérbe: beszéljenek a művei.

Gyilkosság az olimpián, 1972

passzázs • passage

Bela Duranci: Önéletrajz Kondor Bélával – Missionart/Miskolci Galéria, 395 oldal Bela Duranci naplója egészen új fejlemény. A tavaly 80 éves lett szerző két éve döntött úgy, hogy kiadja a Kondorhoz kapcsolódó tíz év (1962-72) bejegyzéseit. A Kondor-beszédmód, a versek (nem csak) rá tett erős hatását prezentálja. De még erősebb az a gesztus, hogy párhuzamos életrajzokként írja meg a „31-esek” gyerekkorát. Pont ez a kortársi értelmezéslehetőség veszett volna el örökre e könyv nélkül. (Emlékszem, amikor 1972-ben egy reggel belépett Bálint Jenő építész a BUVÁTI-s műterembe Kondor halálhírével. Valahol éreztük, amit most Duranci kimond: az a pillanat korszakhatár volt. A szubjektív hangú kötet Nagy T. Katalin és a MissionArt gondozásában azonban egyben egy új Kondor-értelmezés, alapos művészettörténeti dokumentumtár is. Duranci kiemelt helyen beszéli el, milyen volt gyerekként megélni a német, majd az amerikai vadász- és bombázó vasmadarak szorongató látványát 1942-ben, majd ’44-ben. Azt a rettenetet is, amit a két időpont között szűkebb környezetével együtt átélt. Hogyan tűntek el szerettei: iskolás padtársa a deportálásban, nagybátyja etnikai tisztogatásban, apja a Délvidéken talán utolsónak kiadott SAS-behívó következtében. A biztonságot jelentő gyerekkor világa emberinek nem, inkább állatinak nevezhető magatartások mentén pokollá változott. Azután az újságolvasó gyerek hozzáadja-képzeli a bombázógépek és pribékek budapesti működését. 12 éves, eszmélő lélekként kellett feldolgozniuk a feldolgozhatatlant. Amikor 20 év múlva a két Béla találkozik, pillanatok alatt átérzik „közös múltjukat” és örök barátok maradnak. Kíváncsi csodálója vagyok magam is a Kondor-kozmosz gépszörnyeinek, vasmadár-feszületeinek. Most ezt a precíz „kettős naplót” meggyőző magyarázatként fogadom a grafikus-festő rejtélyesnek sejtett, ám

nagyon is életszerű motivációjához. Különösen azzal az eszkatológiai kerettel, amelynek terében pokoli-földi-mennyei lényei mozognak. Az 1962-es, első Duranci út naplótöredékei a műtörténet számára is érdekesek. A Nárcisz presszó, az Építészpince (l. Ungváry Rudolf: MÉ 2006/6, Callmeyer Ferenc 2007/2) kézzelfogható téri dimenziók. Az első kirándulás a MÉSZ-Klubba vezetett: „ahová belépésük van a barátoknak, illetve a művészvilág képviselőinek is. Megértem, egy meghatározott értelmiségi réteg megteremtette magának a saját kozmoszát, ami eltér a külső, a valós stimmungtól” – emlékezik Duranci. Kondor, Pap Gábor, Csernus Tibor, Németh Lajos, Vujicsics Sztoján, Dercsényi Dezső és a többiek élettel töltik meg az emlékezés virtuális terét. A nagyvilágtól elszigetelt budapesti értelmiségiek számára a Jugoszláviából érkező ember a szabadság levegőjét hozta, Duranci viszont átélhette az általa szervezett művésztelepek lehetséges légkörét. Le is írja azt az élményt, amikor „beléphetett a fura kávéházi többiekkel” az Építészpince Kondorképének terébe. Épp alatta volt a Vigilia szerkesztőségi asztala (Kondor verseit Pilinszky jelentette meg Vigiliában). Amikor ’72-ben az ICOMOSkongresszusra érkező Duranci utoljára járt Kondornál, az egy dedikált verseskötettel is megajándékozta. Keserűen, múlt időben mesélte hozzá: „én két életet éltem, vagyis elismerték, hogy festőművész vagyok, de megjelent a verseskötetem is. Ezek szerint költő is vagyok. Ez tehát azt jelenti, hogy 84 éves vagyok most...” (Durancinak talány, miért szorzott hozzá plusz két évet.) Aztán december 17-én Durancit Szabadkán érte Németh Lajos távirata: „Kondor meghalt, kedden temetik.” 19-én már itt volt a temetésen, a Bécsi utcai műteremben elkérte a Kondor által kitűzött cetlit: „rögtön jövök”. Most Duranci arról ír, hogyan gondolkodtak együtt utoljára a bogumilok kőkoporsóiról: „a fény birodalma és a sötétség birodalma közötti harcról.” Bela Duranci személyes barátság alapján kínál értelmezést a Kondorpálya megfejtéséhez, módszerén azonban átüt a tudományos iskolázottság. Páratlan dokumentuma nyomán a Kondor-polémia is újragondolható.

az atomágyú felállítása, 1959

Így jár minden próféta, 1956

2013 | 5

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

web galéria • web gallery

Architekturbild 2013 DAM, Frankfurt, 2013. 05. 04 – 06. 16.

1 díj, fotó: Frank Bayh, Steff Rosenberger-Ochs

Az Európai Építészeti Fotó Díjat 1995 óta idén kilencedik alkalommal, kétévente hirdeti meg az Architekturbild nonprofit szervezet. Az Architekturbild és a DAM együttműködése 2008-ban kezdődött. Az idei pályázat témája: „Fókuszpont”, amely számtalan értelmezési lehetőséget kínál. A pályázók elsősorban kulturális, társadalmi és politikai események építészeti vonatkozásaira, közösségi térhasználatot érintő hatásaira koncentráltak. Idén a beérkezett 175 pályázat közül Frank Bayh és Steff Rosenberger-Ochs Új városnegyedek fejlődése a város szívében fotósorozata nyerte az első díjat. A pályamű az élesen vitatott Stuttgart 21 városrendezési projekt hatását, a tiltakozók a Schlossgarten Park területén épített sátorvárosát járja körül. A képek allegorikus jellege az ellenállás egyetemesen érvényes nyilatkozataként értelmezhető, ugyanakkor tisztelgés a különleges, egyedi, ugyanakkor ideiglenes építészet felé. Az első díj mellett két egyenértékű díjat is kiosztottak, amelyet Stanislaw Chomicki a tökéletesen beállított, klasszikus fekete-fehér, a toronyházak csillogását gunyorosan feldolgozott fotóival, valamint Nadia Pugliese Jeruzsálem zsidó, keresztény és muszlim szent helyeinek feldolgozásáért kapott. Ég (homage à Hiroshi Sugimoto) sorozatával a pályázaton Czigány Ákos is dicséretben részesült. P.E.

meghatározott méretek szerint készült projektek felvonultatásával a velencei kiállítás az északi építészet diskurzusának közös alapjára kívánt rávilágítani. A mostani finn kiállítás lehetőséget ad az elkészült alkotások újbóli vizsgálatára, értékelésére, ahol a velencei anyag mellett az ott kiállított építészek további munkái, tervei, makettjei is bemutatásra kerülnek, még szélesebb skáláját nyújtva az északi építészet eredményeinek. A kiállított projektek illusztrálják az északi országok innovatív megoldásait a globális kihívásokra, ugyanakkor északi építészet klas�szikus ismérvei, az egyszerű forma, a takarékos anyaghasználat, a fény érzékeny kezelése, valamint a helyszín és a természet iránti tisztelet, mind a felelős, fenntartható építészet alapelvei. P.E.

további képek és írások a weben

www.meonline.hu

Józsa Bálint Hap Galéria, 2013. 06. 04 – 06. 28.

www.meonline.hu

Light Houses Finn Építészeti Múzeum, 2013. 06. 05 – 09. 22. A Finn Építészeti Múzeum nyári tárlata a 2012es Velencei Biennále Light Houses kiállításának bővített változata, mely további projektek bemutatásával alaposabb vizsgálatra ösztönöz. Az északi országok közös pavilonjának 50 éves jubileumán a biennále tematikájához kapcsolódóan a tavalyi kiállítás a „common ground” felfedezését tűzte ki céljául (l. MÉ 2012/3). Harminckét, 1962 után született finn, svéd és norvég építészt hívtak meg, hogy készítsenek olyan modelleket, amelyek Sverre Fehn pavilonjának modernista szótárát ötvözik saját irodájuk filozófiájával. A

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Józsa Bálint 1970 körül készítette első, figurákból kiinduló, de réz, majd krómacél lemezanyagra átírt plasztikáit. Később szobrai figurális eredete elvontabbá vált. Inkább egy gondolati, tartalmi ötletet fejtett ki a plasztika eszközeivel: a választott anyag megmunkálásának törvényeinek felfedezésével, a környezethez való illeszkedés szempontjainak figyelembevételével. Ars poetikájának lényege a mindig eredeti és kifejező formaötleteket megvalósító törekvés, amelyek végeredménye az új kifejezési forma. Sohasem tartotta járhatónak a kitaposott utakat, tevékenysége rokon a formatervezők prototípus kísérleteivel. Nagyobb munkáit leginkább meghívásos, vagy

2013 | 5

www.meonline.hu

országos, nyilvános pályázatokon nyerte el. Ilyenek többek között a szegedi 3 méteres „Gömb”, a Haematologiai és Vértranszfúziós Intézet előtti hétméteres „Lüktetés”, a szegedi Új Klinika aulájába készített 22 méteres „Mobilplasztika”, és a székesfehérvári „Millenniumi Emlékjel” c. munkája. Munkásságát Munkácsy-díjjal ismerték el. A Hap Galéria kiállítása a művész rajzai, tervei, kisplasztikái, modelljei segítségével járja körbe Józsa Bálint építészeti karakterű formaalkotólátásmódját. P.E. további képek és írások a weben

www.meonline.hu

Nyitott diplomavédés BME, 2013. június 25-26. A BME Építészkarán kb. 200-an végeznek évente. Ez az ország legnagyobb építészeket képző intézménye, a szakmai nyilvánosság azonban alig tud a diplomázók tanulmányait záró minőségi munkáról. A Sorbonne falai közt diplomázók sajátos szcénáját láttatni francia filmhagyomány. A nálunk ritka nyitott védés Dr. Becker Gábor dékán meghívására – egyelőre a szaksajtó és az építészet intézményeinek képviselőit bevonva – most indult meg az Építészkaron. Két napon – Finta József és Bán Ferenc elnöklete alatt – különféle tanszékek 6-6 diplomázója közönség előtt, a kar reprezentatív termében védhette meg tervét. A terem célszerű felszereltsége gyors átállásokat tett lehetővé. Kevésbé volt egyértelmű a hallgatói prezentációs készség, bár volt igen összetett témában a bizottság kérdéseire következetesen és egyszerre diplomatikusan válaszoló diplomázó (pl. Margit híd kerékpárállomás). De volt olyan is, aki igen elfogódottan, alig hallhatóan válaszolt, miközben végül olyan összkép alakulhat ki, hogy az aspiráns igen tájékozott a vitatott terepen (pl. Szolnoki cserkészotthon). A mai korban nálunk is nélkülözhetetlen tantárgynak kellene lennie a „prezentációnak”. Imponáló minőségű volt viszont a rajzi anyag, és különösen a makettek. Az avatott opponenciákkal együtt a látott diplomatervek többsége demonstrálta az oktatás életszerű karakterét. Sz. Gy. további képek és írások a weben

www.meonline.hu

hírek • news búcsú Kangyal Miklós 1937-2013† Pályakezdők voltunk, sok lelkesedéssel és kevés gyakorlati szakmai ismerettel felvértezve. Még alig száradt meg a rotring-tus a fenekünkön, de meg akartuk váltani a világot. Jót akartunk, emberi világot akartunk és színvonalas építészetet akartunk. A kor adottságai adták, hogy erre alkalmas terepnek véltük egy budapesti ingatlankezelő vállalat tervező-irodáját, ahol a hatalommal bírók keresztneve elvtárs volt, naturáliáknak nevezték az otthonokat és jobban törekedtek a misztikus tervszámok betartatására, mint a korrekt és színvonalas munkára. Zöldfülűek voltunk. Hatalmas szerencsénk volt, hogy ekkor érkezett meg Miklós, a nagy szakállas mackó, aki jó nevű építész volt és akkori szemünkben rettentően öregnek látszott. Pedig mennyivel fiatalabb volt, mint mi most. Persze a három évtized… Szaktudás, tapasztalat, hozzáértés, oktatói véna, jó kedély és egy hatalmas arany szív. A mai napig emlékszem arra, milyen szeretettel bírálta el munkánkat, barátsággal javította ki a hibákat, nyesegette dúsan termő emberi gyengeségeinket, és a mai napig használom szófordulatait. Nyilván más másról idézi fel Miklóst és nem is tűnik nagy dolognak, de amikor úgy szólítom meg ifjú kollégáimat, hogy „Ádám kedves” vagy „Adrienn kedves”, akkor bizony mindig eszembe jut Miklós és kötelezőnek érzem, hogy az ő szeretettelien kritikus hozzáállásával forduljak a fiatalabb kollégák felé. Miklós végtelenül emberséges hozzáállását soha nem fogom utolérni, nem is lehet, hiszen az igazán nagy mesterek arról ismerszenek meg, hogy magasra tett, de követendő mércét hagynak tanítványaikra.Miklós kedves, minden ilyen próbálkozásnál eszembe jutsz és eszembe fogsz jutni. Isten veled! Tóth Balázs (forrás: epiteszforum.hu) Zagyvai András 1960-2013† András már az egyetemi években is kitűnt évfolyamtársai közül kivételes térlátásával és tehetségével. Első tervezési munkájaként a LAKÓTERV-ben a veszprémi városközpont rehabilitációja során a régi történeti városmag helyén felépült és a városképet leromboló „modern” függönyfalas épületeket kellett szebbé varázsolnia. Nem ismert lehetetlent, és nem létezett olyan feladat, amelynek megoldására ne támadt volna valamilyen ötlete. András nem gyűjtött építészeti elismeréseket, mert ez nem érdekelte. Fütyült rá, hogy kinek milyen elismerése és díja van – nem az elismerés hajtotta, inkább az alkotás örömteli folyamata kötötte le. Ezért is tudta az építészetet egyik napról a másikra abbahagyni, és felcserélni egy másfajta alkotói munkával. Szuverén gondolkodó volt. Szerette, ha mindenről ő maga határozhat, így született meg az általa tervezett, esztergált és szabadalmaztatott logikai játék, az Okostojás (Smart Egg). Közben egy több művészeti ágat összefogó „mozgalmat” kezdeményezett a Sokszem Galéria elindításával. Munkái az aprólékosan összehangolt tervezést példázzák, teret adott a társművészeti műalkotásoknak. András saját tapasztalataiból merített ahelyett, hogy elmerült volna az elméleti tanulmányok tengerében, az elődök kí-

sérleteiben. Lehet, hogy ő maga sohasem gondolt rá, de szemlélete és célkitűzései hasonlóak voltak az 1900-as évek elején megjelenő „összművészeti törekvésekhez”. Lőrinczi Zsuzsa (forrás: epiteszforum.hu)

DÍJAK A Laki Épületszobrász Zrt. által alapított Év belsőépítésze díjat 2013. május 28-án, az Operaház Székely Bertalan termében Fülöp Krisztina és Glavanovics Orsolya vehette át a Manninger Villa belsőépítészetéért. A MÉSZ Elnöksége a Csonka Pál-érmet 2013-ban egyéni kategóriában dr. Armuth Miklós okleveles építőmérnöknek, alkotópáros kategóriában Szabó Tamás János DLA okleveles építészmérnöknek és Volkai János okleveles építőmérnöknek adományozta A Creaton "Kerámia tetőcserép középületeinken" pályázat első fordulójának nyertese Félix Zsolt DLA és Fialovszky Tamás, a bodrogkeresztúri Füleky Kúria felújítási terveiért. A második díjat megosztva Gutowski Robert, a tápi Bencés Erdei Iskola tervezéséért, és Czégány Sándor, a helvéciai Református templom tervezéséért kapta. Karlovecz Zoltán a pécsi 5 lakásos társasház tervezetéért, a „különleges megoldások” kategóriában, a homlokzatra átforduló sík kerámia tetőcserép alkalmazásáért különdíjban részesült. A „Fémlemezfedések az építészetben“ pályázat fődíját s.m.all design építészműterem Kft. munkatársai: Koós Marianna, Sztojka Gábor, Donkó Eszter nyerték el a Zsolnay Negyedben található Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, Szociológia Tanszék épületével. A jövő építészei kategóriában az építészhallgatók pályázatai közül Wimmer György Győri Jazz Klub terve aratott sikert.

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON - Urban Landscape No. 4. Mellőzöttek -Turay Balázs kiállítása. FUGA, 07. 12-ig - Falmentén. 21 terv a DEMK építész hallga tóinak munkáiból. MODEM Műterem Galéria, Debrecen, 07. 20-ig - Siebenbürgen – Utazások a szászok földjén Erdélyben 1970–2008. Wagner Péter grafikai kiállítása. Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház, Nagyenyed, 08. 31-ig - Kós Károly világa. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 07. 25-ig - A főváros kincsestára - 125 éves a BTM. Budapesti Történeti Múzeum, 08. 31-ig - A Bigot-pavilon – szecessziós épületkerámiák Párizsból. Iparművészeti Múzeum, 09. 15-ig - Művészet az agyag kolostorából – a Kecske méti Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjte ményének kiállítása. Iparművészeti Múzeum, 09. 02-ig - Körösfői-Kriesch Aladár: A jó kormányos. Gödöllő Városi Múzeum, 11. 03-ig - Zsolnay kerámiák. Gödöllői Királyi Kastély, 09. 29-ig - Ácsolt fatornyok - védelmező templomok. Néprajzi Múzeum, 08. 31-ig - Helmut Newton 1920-2004. Szépművészeti Múzeum, 07. 14-ig - Egon Schiele és kora. Szépművészeti Múzeum, 09. 29-ig

- Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai. Szépművészeti Múzeum, 10. 13-ig - Körösényi Tamás: A művészet él! Műcsarnok, 09. 08-ig - Csurka Eszter: A tengerpartra. Ernst Múzeum, 07. 28-ig - MADI Univerzum - 20 éves a Mobil MADI. Kassák Múzeum, 09. 08-ig - Magyar fotóművészet az új évezredben. Magyar Nemzeti Galéria, 08. 11-ig - Analóg - 21 magyar fotográfus a 20. századból. KOGART Ház, 07. 07-ig - Pieter Hugo: This Must Be The Place – Válogatott munkák 2003-2012. Ludwig Múzeum, 08. 11-ig - Roskó Gábor retrospektív. MODEM, Debrecen, 07. 28-ig - Kockázati tényező. Intermédia 2.0. MODEM, Debrecen, 09. 15-ig - Still. Fotográfia a múzeumban. MODEM, Debrecen, 10. 06-ig - Nagy József: Fotogrammok. Francia Intézet, 07. 19-ig - Budapest Art Expo Friss Fiatal Képzőművészek Nemzetközi Biennáléja. MűvészetMalom, Szentendre, 08. 25-ig - Művészet és tér - Miro, Chillida, Tapies, Uecker és kortársaik grafikái. MűvészetMalom, Szentendre 09. 01-ig - A mindenség mérete. Demeter István fest ményei és Haris László fotói. Kepes Intézet, Eger, 09. 10-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia - The Future is Here. A New Industrial Revolution. Design Museum, London, 07. 24 - 11.03. - United Micro Kingdoms: A design fiction. Design Museum, London, 08. 25-ig - Project Space: Ruins in Reverse. Tate Modern, London, 06. 24-ig - Saloua Raouda Choucair. Tate Modern, London, 10. 20-ig - Life and Death. Pompeii and Herculaneum. British Museum, London, 09. 29-ig Ausztria - Az W Gold. The Collection. Architekturzentrum Wien, 07. 22-ig - Wonderlab  „24 Hour City – All Inclusive". Architekturzentrum Wien, 08. 08-25. - Meret Oppenheim. Kunstforum, Bécs 07. 14-ig - Theophil Hansen. Arts and Crafts. MAK, Bécs, 10. 13-ig - Eastern Promises. MAK, Bécs, 10. 06-ig - Normandic Furniture 3.0 MAK, Bécs, 10. 06-ig - Kultur: Stadt. Kulturális épületek Bilbaótól a Zollvereinig. Kunsthaus, Graz, 10. 13-ig - Olafur Eliasson. Lentos Kunstmuseum, Linz, 09. 22-ig Franciaország - Marcel Breuer. Cité de l’Architecture & Patrimoine, Párizs, 07. 17-ig - Ricciotti, architect. Cité de l’Architecture & Patrimoine, Párizs, 09. 08-ig - Dynamo. Grand Palais, Párizs, 07. 21-ig - Simon Hantaï. Centre Pompidou, Párizs, 09. 02-ig Németország - Bollinger + Grohmann. Deutsches Architekturmuseum, Frankfurt, 09. 01-ig - Think Global, Build Social! Deutsches Architekturmuseum, Frankfurt, 09. 01-ig

2013 | 5

- System und Sinnlichkeit. Kupferstichkabinett, Berlin, 08. 04-ig - Im Licht von Amarna. Neues Museum, Berlin, 08. 04-ig - KP Brehmer és a kapitalista realizmus grafikája Neue Nationalgalerie, Berlin, 07. 14-ig Olaszország - Empire State. New York art now. Palazzo delle Esposizioni, Róma, 07. 21-ig - Ferdinando de' Medici. Uffizi, Firenze, 11. 03-ig - Rudolf Stingel. Palazzo Grassi, Velence, 12. 31-ig - Manet. Ritorno a Venezia. Palazzo Ducale, Velence 08. 18-ig Svájc - Spatial Positions 2. A művészet szorításában. Schweizerisches Architekturmuseum, Bázel, 07. 07-ig - Spatial Positions 4. Space + Matter: Life + Place. Schweizerisches Architekturmuseum, Bázel, 07. 20 – 08. 18. USA - Bill Brandt: Shadow and Light. MoMA, New York, 08. 12-ig - Green Schools. National Building Museum, Washington, 2014. 01. 05-ig - Palaces for the People: Guastavino and America’s Great Public Spaces. National Building Museum, Washington, 2014. 01. 20-ig

PÁLYÁZATOK Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben. A tervpályázat legfőbb célja, hogy a Debreceni Nagyállomás és a Petőfi tér Debrecen városszerkezetében elfoglalt helyéhez és közlekedési rendszerében betöltött kiemelt szerepéhez méltó módon, a terület előnyös adottságait kihasználva újjászülethessen. Beadási határidő: 2013. 07. 05. Budapest Józsefváros VIII. Kerületi Önkormányzata, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Városépítészetért Alapítvány Józsefváros hallgatói ötletpályázatot ír ki a Palotanegyed, Pollack Mihály tér – Bródy Sándor utca – Gutenberg tér városépítészeti és építészeti megújítására. Beküldési határidő: 2013. 07. 19. CBRE Urban Photographer of the Year pályázat idei témája, a „Városok munkában”, amely arra ösztönzi az amatőr és profi fotósokat, hogy megmutassák, hogyan vélekednek a városi lét lényegéről. Jelentkezési határidő: 2013. 08. 31. Információ: cbrephotographer.com A párizsi Cité de l’architecture & du patrimoine „Kit of parts – the subversive cottage” címmel nemzetközi hallgatói pályázatot hirdet, amelynek célja egy kis tér(bővület), pavilon létrehozása, kiemelt tekintettel a fenntarthatóság és a könnyű megvalósíthatóság követelményeire. Első körben tíz projektet választanak ki, amelyek közül a nyertes alkotás prototípusa a 2014-es Velencei Építészeti Biennálén mutatkozhat be. Beküldési határidő: 2013. 10. 31. Információ: studentcompetition.citechaillot.fr

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

www.meonline.hu

2013/5-Ös számUNK szerzői Abaházi Katalin tervezőművész, a Magyar Iparművészeti Egyetem Textil tanszékén szerzett diploma után 10 évig volt a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Bőr szakának vezetője, eközben alkotóművészként is elismerést szerzett. Szakértőként, lektorként, opponensként tevékenykedett, vendégtanárként tanított a Kuopio-i Design Akadémia posztgraduális kurzusán, Finnországban. A Magyar Iparművészeti Egyetem textil tanszékén 10 éven keresztül adjunktusként tanított. Rendszeresen vesz részt hazai és nemzetközi workshopokban, projektekben. A Magyar Képző-és Iparművészek Szövetsége Textil Szakosztályának vezetőségi tagja. Bán András PhD Németh Lajos díjas műkritikus, a Miskolci Egyetem oktatója. Vizuális antropológiával foglalkozik; számos írása jelent meg a kortárs képző-, építő- és fotóművészetről. Legutóbbi könyvét Bukta Imréről írta (2006), számos kortárs művészeti kiállítás kurátora. Németh Lajos-díj (2006). 2007 óta a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának elnöke, 2008-tól a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum igazgatója. Botzheim Bálint építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007től a Kapy és társai Kft. partner. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat szobor-terv, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. Gál Róbert építész. 2013-ban diplomázott a BME Építészkarán, 2012-től a Kertész Építész Stúdió gyakornoka, 2013-tól építész tervező ugyanitt. Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2007-2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. Győrffy Zoltán építész. 1996-ban diplomázott a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Műszaki Főiskolai Karán, 2001-ben a BME Építészkarán, diplomadíjjal. 2008–2010 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskola XX. ciklusát, 2011-től a MOME Doktori Iskola hallgatója. 2009-től a dAM debreceni Alkotó Műhely alapító tagja. Kerner Gábor okleveles etnográfus, műemlékvédelmi szakmérnök. Az Országos Műemléki Felügyelőségnél kezdte szakmai munkáját és folytatja a mai napig a különböző jogutód szervezeteknél. Hivatásosként a műemlékvédelem különböző szakterületeivel foglalkozik, speciális kutatási területe a népi építészet változásainak vizsgálata. A Káli-medence Környezetvédelmi Társaság alapító tagja. Kővágóörsön él.

Klein Rudolf PhD (1985 és 1995), Mphil (1982) építészettörténész, habil. egyetemi tanár (Szent István Egyetem, előzően: Tel-avivi Egyetem, Kyotói Műegyetem, Jeruzsálemi Héber Egyetem, Bezalel Művészeti Akadémia, Újvidéki Egyetem) a 20. századi építészet ill. az újabb kori zsinagógaépítészet kutatója. Fontosabb könyvei: Zvi Hecker – Oltre il riconoscibile, Testo & Immagine, Torino, 2002; L’art Juif (társsz.: G.S. Rajna, Z.A. Maisels, R. Reich. D. Jarassé) – Paris: Citadelles & Mazenod, 1995. / ang.: Jewish Art, Abrams, New York, 1997., /ném.: Die Jüdische Kunst – Freiburg, Basel, Wien: Herder, 1997.; Tadao Ando – Architect Between East and West / Az építész Kelet és Nyugat között, Pont, Bp., 1996.; Kortárs Magyar Építészeti Kalauz (társszerzők: Lampel Éva és Miklós), Vertigo, Bp., 2001; Jože Plečnik, Akadémia K. Bp., 1992; Peter Eisenman – A dekonstruktivizmustól a foldingig (Kunszt Györg�gyel), Akadémiai K. Bp., 1999.; A lakógéptől az érző építészetig. 20. századi elméletek, Novi Sad, 1988; Sudelovanje korisnika u oblikovanju stana, Gradevinski fakultet, Subotica, 1987. Novák Róbert építészmérnök. 2002-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, 2001–2011 között a Reálterv tervezője volt, 2009 óta a dAM Debreceni Alkotó Műhely tagja. 2010–2013 között a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének külsős oktatója, 2011 óta a MOME Doktori Iskola hallgatója. Pálinkás Edit művészettörténész, 2003-2008 között az ELTE-BTK Művészettörténeti Intézetének hallgatója, itt szerzett diplomát 2009 januárjában. Diplomamunkáját az Erkel Színház elődjéről, az 1911-ben Márkus Géza és Komor-Jakab tervei alapján épült Népoperáról írta. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. 20092011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyiösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót Építész, 1997, Diaszpóra és Művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/ Millenáris Park 2001). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapítószerkesztője. 2010-ben a folyóirat szerkesztősége Kós Károly díjat kapott. Törös Attila építészmérnök, tervező szakmérnök. 1998-ban diplomázott a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Karán, 2008-ban lett tervező szakmérnök. 1998-2008 között saját tervezőirodát vezetett, 2008 óta műszaki oktató a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszékén, 2009-től projektvezető ugyanitt. 2010 óta a dAM debreceni Alkotó Műhely tagja, a 2012-ben megalakult egyesület főtitkára.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Hungarian Architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata

2013/5. szám Megjelenik évi 10 szám ISSN 1785 – 282X Tisztelt előfizetőink! A régi-új Magyar Építőművészet 2013-tól nagy változás elé néz. Az új folyóirat támogatási rendszer segítségével lapunk hosszabb távon, biztosabb finanszírozással tud megjelenni. A következő három évben ennek megfelelően évi 10 számot szerkesztünk, az elméleti melléklet tartalmát beépítve a folyóirat páros számaiba. A lap ára 950 Ft lesz, előfizetőinknek azonban – az évi 10 lapra - változatlanul a korábbi 8.700 Ft-os éves előfizetéssel kínáljuk. Tehát minden előfizetés igen kedvezményes. Egyetemisták számára továbbra is él az érvényes diákigazolvány átküldött másolatra nyújtható diák-tarifa, számukra az előfizetés 6600 Ft/év. Lapalapító (1903) és kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: 318 2444 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben csütörtökönként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál, tel: 318 2444 FELELŐS KIADÓ: SÁROS LÁSZLÓ GYÖRGY DLA, a MÉSZ ELNÖKE Főszerkesztő: Szegő György DLA Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit, Botzheim Bálint Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Ferencz Marcel DLA Sáros László György DLA Szegő György DLA Vadász Bence Varga Tamás DLA Vukoszávlyev Zorán PhD Winkler Barnabás DLA Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: deMax Művek HIRDETÉSFELVÉTEL: Indigoline Kft. Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: 06 20 484 9044 WEBOLDALUNK: FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

www.meonline.hu

fél évre 3900 egy évre 7500 forintért

Látogasson el új honlapunkra is! www.ujmuveszetfolyoirat.hu

KÓS KÁROLY - DÍJ 2010

R é g i - Ú j M a g ya r é p í t ő m ű v é s z e t h u n g a r i a n a r c h i t e c t u r e

2013 | 5

950 Ft

régi-új Magyar építőművészet • hungarian architecture

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól

2013 | 5

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS

Családi házak Family Houses Újfajta központok New kind of Centres