Hungarian Architecture 2013/7 by Hungarian Architecture

Földes L. – Balogh Cs. • Béres A. – Balázs J. • A. Haremst – A. Svenningson – Pintér T. • Ferencz Marcel • Csillag K. – Gunther Zs. • 3XN • U. Nagy Gábor • Garaguly K. – Hild-Csorba B. • Bordás Péter

2013 | 7

KÓS KÁROLY - DÍJ 2010

R é g i - Ú j M a g ya r é p í t ő m ű v é s z e t h u n g a r i a n a r c h i t e c t u r e

World Day of Architecture 2013 • Kemenes Volcano Park – László Földes, Csaba Balogh • Hideg House, Kőszeg – Attila Béres, Jusztina Balázs • Skanska Green House, Budapest – Asa Haremst, Anders Svenningson, Tamás Pintér • Demonstration Centre, Debrecen – Marcel Ferencz • Geometry Office Block, Budapest – Katalin Csillag, Zsolt Gunther • Blue Planet, Copenhagen – 3XN • Tea-House, Orfalu – Gábor U. Nagy • Reconstruction, Budapest – Kinga Garaguly, Bernadett Hild-Csorba • Holdvölgy Winery – Péter Bordás • Plessi Museum, Brennero – Carlo Costa • Zamek, Genius Loci, Poznan – Toya Design

Family Home, Budapest – T. Tomay, B. Mayer, L. Szentgyörgyi • Mansion, Pécs – Cs. Kovács, B. Ásztai • New Generation in Miskolc – K. Molnár, B. JuhászNagy, P. Dobos, E. Szélné Mercz, N. Szél, Z. Bereczki, K. Bálint, D. Oláh, B. Balogh • Family House, Solymár – Gy. Kubinyi, É. Gaál • Rainbow Cultural Centre, Kaposvár – K. L. Balogh • Ádám Jenő Centre, Szigetszentmiklós – B. Winkler, Cs. Kiss, B. Mészáros, G. Vörös • Hauptbahnhof Wien – A. Wimmer, E. Hoffmann, T. Hotz • Opera House, Linz – T. Pawson • Jewish Historical Museum, Warsaw – Lahdelma & Mahlamäki • Eastern Promises

950 Ft Építészet az őselemek körül Architecture around the Four Elements

régi-új Magyar építőművészet • hungarian architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól

2013 | 7

Építészet Világnapja 2013 • Kemenes Vulkánpark – Földes László, Balogh Csaba • Hideg-ház, Kőszeg – Béres Attila, Balázs Jusztina • Skanska Green House, Budapest – Asa Haremst, Anders Svenningson, Pintér Tamás • Demonstrációs Központ, Debrecen – Ferencz Marcel • Geometria Irodaház, Budapest – Csillag Katalin, Gunther Zsolt • Blue Planet, Koppenhága – 3XN • Teaház, Orfalu – U. Nagy Gábor • Műemlék lakóház, Budapest – Garaguly Kinga, Hild-Csorba Bernadett • Holdvölgy borászat, Mád – Bordás Péter • Plessi Museum, Brennero – Carlo Costa • Zamek, Genius Loci, Poznan – Toya Design

Az év építészeti fotója 2013

MÉSZ díja: Frikker Zsolt Tudásközpont c. fotográfiája

A MÉSZ díját Frikker Zsolt Tudásközpont c. fotográfiája, A MÉK díját Dömölky Dániel Design Terminál c. fotográfiája nyerte el. Dicséretben részesült Dénes György Ócsai lakópark c. fotográfiája.

A pályaművek kiállítása a MÉSZ székházának Kós Károly termében tekinthető meg. Az eredmény lapzártakor érkezett, a kiállítás nyitva tartásának időtartama a meonline.hu weboldalon megtalálható.

Tartalom - content 2013|7 RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Hungarian Architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata

Szcéna – Scene

A MÉ 2013/7-es száma elé (…) uraim uraim hogy képzelik ezt drága uraim különben egész jóban voltunk az avantgard meg én bár erdély mikivel egyszer majdnem összeverekedtünk amikor blake-et fordítottam az apostolokban és kiröhögött aztán kiderült hogy csak ilyen a nézése és barátok lettünk ha nem is közeliek és amikor rákosan imbolygott az utcán kollapszus orv orvul facsargatta valami a nyelőcsövem tájékát ciki lenne ebben a versben azt mondani a szívemet és lassan a többiek is mind elmentek vagy meghaltak vagy megőrültek vagy legenda lett belőlük vagy itt maradtak és egyszerűen csak megöregedtek mint dezső is a legnagyobb tehetség valamennyiünk közt az egyetlen közülünk akit nem tudtam röptében leutánozni illetve tudtam csakhogy ő is folyton változott mindig meg tudott lepni a fonák labdáival én egy más pályán versenyzek mondta amikor egyetlen egyszer meglátogatott a lakásomon akkor meg minek szívóskodjam gondoltam az övé a bajnokság isten után az első helyezett első a mackók és a verebek között én kiütést kaptam volna ettől hogy egy életen át a verebek magánéletéről írjak mégha szent ferenci megfontolásból is ahogy piálni se tudtam a társadalom nevében mint petri a másik kiugró tehetség ahogy találóan mondják róla kiugrott a marxizmusból és lement undergroundba én csak groundba mentem le a gyerekkori zuhanás után kellett a szilárd talaj a talpam alá (…) a tenyerem csupa égési seb a parázstól amit első felnőtt mondatom óta a markomban rejtegetek miközben ránk alkonyul és mind lefelé indulunk egy foghíjas sötét lépcsőn irányzatokra való tekintet nélkül a derekuktól fölfelé a saját kamaszkorukba pólyált stílusmúmiák meg a fafejű konzervatív aki szerintük én vagyok és fejünk fölött végleg elrepül a nikkel szamovár s többé nem is repül ott más csak a fémkuvik műholdak meg az űrbe szétszórt mindenféle egyéb kosz és szemét és 75 évenként a halley-üstökös.

új generáció – new generation

2 Az Építészet Világnapja az Építészek Házában World Architecture Day in the Architects’ House

31 A borkultúra összetett élménye. Holdvölgy borászat, Mád – Bán András The Complex Experience of Winery. Holdvölgy Winery, Mád – András Bán

Téma – Theme 3

Erő a kéreg alatt. A celldömölki Kemenes Vulkánpark központi épülete – Pál Györgyi, Komjáthy Gábor Power beneath the Crust. Central Building of Kemenes Volcano Park – Györgyi Pál, Gábor Komjáthy Globális lokalitás. Hideg-ház, Kőszeg – Kapy Jenő Global Locality. Hideg House, Kőszeg – Jenő Kapy

európa-régió – EU-region 34 Észak és Dél géniusza Tirolban. Plessi Museum, Brennero – Szegő György The Genius of the North and the South. Plessi Museum, Brennero – György Szegő 37 Körbezárt értékek. Zamek Kulturális Központ, Genius Loci régészeti központ, Poznan – Pálinkás Edit Values Surrounded. Zamek Cultural Centre, Genius Loci Archaeological Centre, Poznan – Edit Pálinkás

10 Zöld eszköztár. Skanska Green House irodaház, Budapest – Ertsey Attila Green Toolbar. Skanska Green House Office Building, Budapest – Attila Ertsey 13 Léptékben lépték nélkül. Demonstrációs Központ, Debrecen – Vukoszávlyev Zorán In Scale without Scale. Demonstration Centre, Debrecen – Zorán Vukoszávlyev

Passzázs – PASSAGE 40 Építészetek a két pólusról. DAM, Frankfurt – Szegő György 43 Adalberto Libera ideális városa – Muszik Judit

16 Dinamikus képlet – pozitív energiákkal. Geometria Irodaház, Budapest – Somogyi Krisztina A Dynamic Formula – with Positive Energies. Geometry Office Block, Budapest – Krisztina Somogyi

45 Rembrandt tájképgrafikái, Frankfurt – Szegő György

Webgaléria – WEB GALLERY 19 Vizek ünnepe. Blue Planet akvárium, Koppenhága – Götz Eszter The Festival of Waters. Blue Planet Aquarium, Copenhagen – Eszter Götz 22 A megtalált Vendvidék. Teaház, Orfalu – Kapy Jenő The New-Discovered Land of Vends. Tea-House, Orfalu – Jenő Kapy

46 De la Motte – Beer palota: a Forster Központ múzeuma – Pálinkás Edit 46 Közterek és lakatlanok – Götz Eszter 46 Így lakunk. Fotókiállítás a magyar lakásállományról – Szomory-Takács Eszter 47 Hírek, kiállítások, pályázatok

25 Az idő látható története. Műemléki lakóház rekonstrukció, Budapest, Víziváros – Götz Eszter The Visible History of Time. Reconstruction, Budapest, Víziváros – Eszter Götz

48 Lapszámunk szerzői

28 A Négy szabadság Parkja. Roosevelt emlékpark, New York – Götz Eszter Four Freedom Park. Roosevelt Memorial Park, New York – Eszter Götz

(Orbán Ottó: Ottó és az avantgard.1990, részletek)

A borítón a Debreceni Egyetem Demonstrációs Központja látható.

Építész: Ferencz Marcel

2013 | 7

fotó: Bujnovszky Tamás

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szcéna • scene

Az Építészet Világnapja az Építészek Házában World Architecture Day in the Architects’ House 2013. október 7. • October 7th, 2013

H ház, Sóskút, építész: Dévényi Tamás

Weekend-ház, Kővágószőlős, építészek: Borsos Ágnes, Bachman Zoltán

Nyaraló, Szigliget, építészek: Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva, Móser Balázs

Október első hétfője hagyományosan az építészetről szól világszerte. Az UIA, a nemzetközi építész szövetség erre a napra hirdette meg a szakma világnapját. A Magyar Építőművészek Szövetségének rendezésében idén is számos programmal ünnepelhettük meg az Építészet Világnapját. Az utcán a Hello Wood csoport installációja, az Építészek Házában és annak udvarán kiállítás megnyitók, díjátadók és előadások követték egymást, az ünnepi hangulathoz illő bárral. Végül a napot emlékkoncert zárta a nyáron elhunyt Halmos Béla építész, zenészre emlékezve. Az előző évek tradícióit folytatva ezen a napon nyílt meg a Visegrádi Négyek családi házai kiállítás a szövetség székházának udvarán, az Ötpacsirta utcában. A Kós Károly teremben

került sor az Év Háza Díj, illetve a MÉK-MÉSZ Diplomadíjak átadására. Az Év Háza Díj idei pályázata a Belügyminisztérium Főépítészi Irodája mellett a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara védnökségével került kiírása, amelyre a rendelkezésre álló rövid idő alatt 32 pályamű érkezett. Ahogyan eddig is, a pályázaton való részvétel a Magyar Építőművészek Szövetsége jóvoltából a Visegrádi Négyek családi házai kiállításon szereplés lehetőségét is biztosította, amely az építészek számára külföldi bemutatkozási lehetőséget nyújt. Az elmúlt évek gyakorlata szerint a V4-ek családi házai kiállítás 10 magyar résztvevőjét az Év Háza pályázat zsűrije választja ki. Ez volt a

második olyan év, amikor a zsűri az első körben a pályázatra beérkezett épületek közül, második kör meghirdetése nélkül ezt meg tudta tenni. Ez utóbbi tény is a pályázatok színvonalát bizonyítja. A zsűrizés során főleg arról folyt eszmecsere, hogy melyik 10 épület képviselheti átfogó módon a sokszínű magyar építészetet. A díjátadókat követően a Hello Wood installációk (Asztal, Body Bar, Poliphony) között annak programjával ismerkedhetett meg részletesebben az esemény nagyszámú látogatója, a Kós Károly teremben Nyáry Erika pedig a kortárs spanyol borászatok kortárs építészetéről tartott előadást. Az Építészet Világnapja a Norman Foster által tervezett Ribera del Duelo pincészet boraival zárult.

Kitelepülés az Ötpacsirta utcába az Építészet Világnapján, fotó: Pálinkás Edit

The first Monday of October is traditionally about architecture all over the world. The UIA, as the international association of architects schedulled the world day of the profession for this day. The Association of Hungarian Architects has organised a variety of programmes for this year on the occasion to celebrate World Architecture Day. There

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

is an installation by the group Hello Wood in the street, exhibitions are opened in the Architects’ House and its courtyard, prizes are awarded and lectures take it in turns with a bar furnished to suit the atmosphere of celebration. The day is finished by a memorial concert to honour Béla Halmos architect and musician who died this summer.

2013 | 7

Év Háza díj H ház, Sóskút, építész: Dévényi Tamás (MÉ 2012/4) MÉSZ különdíj Weekend-ház, Kővágószőlős, építészek: Borsos Ágnes, Bachman Zoltán MÉK különdíj Nyaraló, Szigliget, építészek: Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva. Móser Balázs (MÉ 2013/1) Dicsérő oklevél Családi ház, Csobánka, építész: Börzsei Tamás Családi ház, Budapest, építészek: Kalmár László, Zsuffa Zsolt, Rose Balázs Nyaraló, Pécsely, építészek: Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid

téma • theme

Erő a kéreg alatt Power beneath the Crust A celldömölki Kemenes Vulkánpark központi épülete • Central Building, Kemenes Volcano Park Építész / architect: Földes László, Balogh Csaba

Szöveg / text: Pál Györgyi, Komjáthy Gábor

A Devecser felől közelítő utazó ne számítson rá, hogy nagy betűs táblák irányítják el Celldömölk talán legfőbb látnivalójához, a Kemenes Vulkánparkhoz. Bár a megvalósíthatósági tanulmány tekintélyes összeget szánt marketingre, mégsem futotta néhány látványos útjelzőre. Pedig a komplexum meglehetősen jól sikerült logóval büszkélkedhet. Ha már rátaláltunk a bevezető útra, hamar belépünk a park feltételezett rendszerébe. A terület kijelölésekor a megbízók nem csak a hegyet, a természeti folyamatok kreálta kontextust tartották fontosnak, hanem – mivel kitörölhetetlen nyomokat hagyott – az emberi beavatkozás által érintett részeket is. Az ötven évig tartó és a kráterben hatalmas hegeket eredményező bányászat egyben láthatóvá is tette a valamikori vulkáni tevékenység folyamatait, rétegeit, vizuális és geológiai tekintetben új textúrát hozott létre. Ez a kényszerű tanúságtétel inspirálta a Vulkánpark megvalósítására dr. Harangi Szabolcs vulkanológust, az ELTE KőzettanGeokémia Tanszék vezetőjét. Francia és német példákat tanulmányozva

Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

körvonalazódott benne és munkatársaiban egy nagyszabású innovatív turisztikai fejlesztés, melyben a tudomány és szórakozás, a magas szintű játékos tanulás, a természeti értékek megismerése és védelme egyúttal egy térség gazdasági fejlődését szolgálhatja. A tervben szerepelt Vulkánösvény, szabadtéri kőpark és játszókert, a Sághegy Múzeum felújítása, a Vulkánházban földrengés-szimulátor, virtuális utazás a Föld belseje felé, animációs program segítségével a vulkán belsejében zajló folyamatok kísérése a magmakamrától a kitörésig, hang, fény- és hőhatások, speciális effektek, a látogatót érő ingerek sokasága. Az 510 milliós beruházáshoz elnyert uniós támogatás 433 millió Ft volt, a hiányzó összeget Celldömölk Város Önkormányzata és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága tette hozzá, a 2009 tavaszán lezajlott építészeti pályázatot a Földes és Társai Építésziroda terve nyerte meg. A projekt leghangsúlyosabb eleme, a valódi attrakciónak szánt Vulkánközpont, akárcsak a tanúhegy, magányosan emelkedik ki az őt körülvevő lejtős síkból, ami a valamikori bányászati objektumok részleges helyszíne volt. Jelen állapotában a környezet semmiképpen nem kohe-

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

rens az épület funkciójával. Az építmény nyugati homlokzata szemben áll a hegyre vezető úttal, az egykori kitermelés szállítási útvonalával. Ez a tudatos szerkesztés azonban csak akkor válik vizuálisan egyértelművé, ha a hegyről ereszkedünk lefelé. Bár a tervezők egy szimbolikus kövezett úttal jelezték a kapcsolatot, az egymás felé igyekvők nem találkozhatnak a köztük álló házak, kertek, növényzet miatt. Így aztán az épület csak az egyik „szemével” fürkészheti a hegyet, bejárata a Ság hegy keleti, hos�szanti oldalával párhuzamosan kapott helyet. Ez a „szem” a leghangsúlyosabb az épület homogén, sötétszürke tömbjét minden oldalról megtörő, rejtett konzolosan kinyúló, rozsdavörös lemezborítással takart kubusai közül, amelyek a kiállítóterek kitüremkedései. Az anyaghasználat, a színek tükrözik a koncepciót, egyszerre utalnak a geológiai produktumra és a közelmúlt emberi tevékenységére. Egyszerre jut eszünkbe a vulkán, a kiömlő vörös láva, a kemény, szürke-fekete bazalt, ugyanakkor a bányászat, a rozsdás, ipari vasbeton épületek. Talán kissé nagyobb hangsúllyal esik latba az utóbbi indusztriális jelleg. Nem csak Földes Lászlóék nyertes és megvalósult terve, de a további

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

díjazott pályaművek is fontos szempontnak tekintették, hogy csak finom, utalásszerű jelzések emlékeztessenek vulkánra, semmi direkt formai azonosulás, nehogy a műtárgy önmaga groteszk paródiájává váljon. Ezzel egyetérthetünk, mégis támad egy kis hiányérzetünk. A vulkán titokzatos, feszültségekkel teli, gyönyörű és borzalmas, gigantikus erejű és félelemből fakadó tiszteletet ébreszt, és ebből az erőből az épület nem eleget képvisel. A megtört vertikalitás – ami nem minden irányból nézve eredményez szerencsés arányokat – hordoz némi extrém karaktert, de nem mer túllépni a saját keretein, inkább csak visszafogottan, mint kényszerfalazat, mint héj követi a belsőt, amelynek alárendelődött, mert szerencsére ott ez a bizonytalanság eltűnni látszik. A homogenitás megőrződik az anyag- és színhasználatban, felületkezelésben, a látszóbeton, a rozsdás fémfalak, a vasbeton szerkezet, a zsaluzatok, illesztések, a gépészet láttatása nem a sivár ipari jelleget erősíti, hanem inkább valami extravaganciát hordoz, élvezhető szerkezeti és esztétikai kontextust eredményez. A feldarabolt tér rendkívül izgalmas, kalandos, zegzugos jellegében is leképezhető rendszert alkot. A tetőszerkezet felülvilágítót

téma • theme

rejt, ahonnan a fény eléri a -1 szintet is, felfelé vonzza a tekintetet és a kürtőhatást erősíti. A hídszerűen szerkesztett elemek, függőlépcsők és függőfolyosók összetartják a tér látszólag lebegő részeit, szervezik a közlekedést, az általuk határolt szakadékszerű átriumok erősítik a mélységmagasság keltette feszültséget, amelyre rájátszik a belső doboz jellegű kubusok részleges térbe nyúlása. Minden térszervező elem a vulkánbelső jelleget nyomatékosítja, beleértve a ferde tengelyek mentén, ad hoc módon elhelyezett, függesztett vonalizzókat, vagy a „szakadékok” hosszanti üres légterébe helyezett installációkat, melyek pozíciónktól függően hol felfelé, hol lefelé irányítják a tekintetünket. Az épület bejárati szintje föld alá süllyesztett – itt található a fogadótér, a shop, a mosdók, ide csatlakozik a föld alá helyezett irodák hosszanti szárnya, ami egyúttal a bejárat felvezető szakaszának keretét képezi –, innen kezdjük meg utazásunkat a kürtő tetejéig, ahol a valódi felszínre érkezést a Ság hegy panorámája helyettesíti, vagy fordítva, a felszínről haladunk a föld belseje, a magma középpontja felé. Ez a tér mindezt képes lenne elhitetni velünk. Képes lenne, ha az álta-

la nyújtott lehetőségekkel éltek volna a beruházók és a kiállítás rendezői, és az eredeti tervek szerinti, valóban interaktív kiállítást rendeztek volna be. A látható anyag bizonyára a legmagasabb tudományos igénnyel és szakmai hozzáértéssel készült, de ez a minimális elvárás. Várakozásunkkal ellentétben (a mozitermet leszámítva, ahol viszont a vetített film képi minősége hagy kívánnivalót maga után) elmaradtak a beígért izgalmak, a végére el is fáradtunk a sok olvasásban, és nem volt kedvünk hosszan bogarászni a Vénusz vagy a Mars felszíni térképén található vulkánokat, számba venni a Kárpát-medence vulkánjait. Nem hallottuk a Föld morajlását, nem sokkolt bennünket földrengés vagy elviselhetetlen hő, még az érintőképernyős kivetítők is szinte csak olvasható információkkal szolgálnak. A gyerekek számára az interaktivitás kimerül a gombok nyomkodásában. A célzottan számukra készített Felfedező terem négy szimulációs vitrinből áll – egyébként izgalmas falfelülettel –, amiből nyár közepén, a nyitás után alig néhány hónappal éppen csak kettő működött, ezen kívül egy felpróbálható vulkanológus védősisak és kesztyű árválkodik a nagy helyiségben. Méltatlan ez a kiállítás mind a kitűzött cél, mind a tárgy,

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme mind az épület koncepciójához. Az eredeti tervekhez képest ez csak egy nagyon szerény, alvó vulkán lett. Egy klasszikusan modern, mégis izgalmas kiállító térben sikerült egy hagyományos, jelen esetben unalmas, statikus múzeumi jelleget megvalósítani. Van még tennivaló.

Mining activities going on for fifty years in Kemenes resulted in huge scars on the crater and thus exposed the processes and layers of ancient volcanic activities creating a brand-new texture visually and geologically. This in fact inspired volcanologist Dr. Szabolcs Harangi to a large-scale innovative development for tourism simultaneously suited to facilitate science and entertainment, high-standard and yet playful learning and familiarizing with natural values whilst protecting them, whilst also boosting the economy of the region. The most prominent feature of this project, the Volcano Centre is meant to be a real attraction of the site: it solitarily emerges to stand out against its sloping and flat surroundings. The materials and the palette used here truly reflect the concept referring to both the geological product and human activities in the recent past. This cut-up space makes a highly exciting, adventurous and zigzagging system also translatable in its nature. Components organised like a bridge joined by hanging stairs and galleries orchestrate and blend the seemingly floating parts of space here facilitating traffic and communication, whilst the chasmlike atriums bordered by them intensify the tension generated by the height-depth experience which is in turn emphasised by the interior box-like cubes that partly reach into this space.

Generál tervezés / general design: Földes és Társai Építésziroda Kft. Felelős építész tervezők / leading architects: Földes László, Balogh Csaba Építész tervező / architect: Tatár-Gönczi Orsolya Építész munkatársak / fellow architects: Deigner Ágnes, Sirokai Levente, Sónicz Péter Tartószerkezet / structure: V. Nagy Zoltán Épületgépészet / HVAC: Léderer György Villamos tervezés / electrical engineering: Balázs Judit Útterv / roads: Karácsonyné Nedeczky Katalin Tájépítészet / landscape: Lukács Katalin Rehabilitáció / rehabilitation: Kormányos Anna Tűzvédelem / fire protection: Dala Szabolcs

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

téma • theme

Globális lokalitás Global Locality Hideg-ház, Kőszeg • Hideg House, Kőszeg Építészek / architects: Béres Attila, Balázs Jusztina

Szöveg / text: Kapy Jenő

Az okosnak ajánlják: legyen egyéniséged. Jó: de ha többre vágyol, legyél egyén-fölötti: Vesd le nagy-költőiséged, ormótlan sárcipődet, Szolgálj a géniusznak, add néki emberséged, Mely pont és végtelenség: akkora, mint a többi. Weöres Sándor: Ars Poetica Európaiság, mint a helyi szellemiség erejét megbontó beavatkozás, és európaiság, mint a felemelkedés, kiemelkedés lehetősége: az egyik jelentheti a sztereotip rutint, a másik a legmagasabb szintű képzettség megnyilvánulását. Európa bármely műútja mellett látható raktárdobozok igénytelenségét egyfelől, másfelől az egyik legszebb városunk centrumától néhány percre található, csodálatos természeti környezetben megjelenő „dobozt”, mint a legmagasabb szintű alkotói cselekvés megjelenését. A modernitás egész művészetét végigkíséri ez a dilemma, persze néha felismerjük a feloldás lehetőségeit is: „legyél egyén-fölötti, vesd le nagy-költőiséged, ormótlan sárcipődet…” Az épülettel való találkozásom először is az építész iránti kíváncsiságomat keltette fel. Már jó ideje úgy gondolom, hogy egy mű megértéséhez sokkal inkább a létrehozás előzményeinek és az alkotó személyiségnek megismerése által vezet út, mintsem annak valamiféle

Fotók / photos: Béres Attila

összehasonlító leírása és besorolása (komparatisztika) által, így aztán meglátogattam a fiatal építészt keszthelyi, saját tervezésű házában, ahol a műterme is van. (Meg kell mondanom: ez a ház is imponál.) Ámulva nézem néha a ma-fiatalokat: könnyedén jönnek-mennek a világban, nyelveket beszélnek, tehetségesek, okosak. Béres Attila a 2004/2005-ös téli szemesztert Erasmus ösztöndíjjal Ouluban töltötte (a sarkkör közelében: -30º, egész nap sötétség). A nemzetközi, egyetemistákból álló csoport járta Skandináviát – Finnországon kívül Svédországot és Norvégiát –, illetve volt három egyhetes intenzív kurzusuk, az egyik Todd Saunders kanadai származású norvégiai építésszel, amikor is a kb. 25 főből álló csoport – keresve az építészet határterületeit – egy olyan, meg is épített térkompozíción dolgozott, amelynek különböző léptékeihez különböző helyszínek és funkciók voltak hozzárendelhetők. Itt figyelt fel Saunders Béres Attilára, aki (két társával együtt) egy Fibonacci sorra épülő, kiemelt, külön projekten is dolgozhatott, és így történt azután, hogy Attila a 2007-es diploma utáni féléves szakmai gyakorlatához Norvégiába, Saunders bergeni irodájába kapott meghívást. A féléves (Leonardo) ösztöndíj lejárta után a világszerte gyakran publikált (pl. MÉ 2010/5, Fotográfia és építészet 2012) 4-8 fős kis iroda – egy további félévre – próbaszerződést ajánlott fel Béres Attilának. Todd Saunders annyira rácsodálkozott a fiatal magyar építész tehetségére, hogy a távmunka lehetőségét is megadva hosszabbítja meg szerződését újra és újra, mind

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

a mai napig. Béres Attila az elmúlt öt évben mintegy hatvan tervben vett részt, minden tervlépcsőben saját munkarészekkel, és úgy is, mint ötletadó (az irodán belüli ötletek versenyeztetve vannak, a legjobb koncepció nyer).¹ 2009-ben a Wallpaper című, havonta megjelenő design folyóirat (USA) – az iroda ajánlására – beválasztotta a világ harminc legígéretesebb tehetsége közé (egyben mint első kelet-európait), és 2010ben közölte egy munkáját. A hg.hu internetes újság egy riport erejéig foglalkozott az eseménnyel,² erre figyelt föl Hideg Attila, és lett megbízás az ún. Hideg-házra. A sokat emlegetett európai színvonal csakis – egy európai nagymester műhelyében – magas szinten létrejövő intertextualitás eredményeként jöhet létre, amely azt jelenti, hogy a résztvevők egymás vállára állnak, vitáznak, kibontják a rejtett jelentéseket, egymást inspirálják, újraértelmeznek és így tovább. Tudták ezt a régiek is, de ma már a megtapasztalás kevés: élő nemzetközi kapcsolatokra van szükség. Nem merjük bevallani, hogy ezek a mesebeli műhelyek valahogy mindig a világ legfejlettebb országaiban vannak, a világ legkiválóbb építészeivel, az érdeklődés középpontjában, és az építészet titkainak megfejtése ott lebeg a szellemnek ezen – nem is mindig zárt – univerzumaiban. Térjünk át a Hideg-házra: Kőszeg határában, erdős területen, meredek, déli lejtésű telek egy sziklás platójára épült a minimálban tartott, favázas épület. A terület jellege kissé hasonlatos azokhoz a norvég és kanadai területekhez, amelyekkel az építész korábban dolgozott. Béres Attila „globális lokalitásnak” nevezi ezt a felállást, amikor is a tervező

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

országhatároktól független, mégis regionális építészeti választ keres és ad például egy sziklás terület kihívásaira. Ezt ismerte fel az építtető, és hosszas egyeztetésekkel három év alatt készült el a rendkívüli gondosságot igénylő hétvégi ház, a megrendelő saját, különlegesen igényes kivitelezésében. Néhány késztermék beépítésén kívül szinte minden – a tolóajtók, de még a beépített és mobil bútorzat is – egyedi tervezésben és saját kivitelezésben készült. A keretbe foglalt épület két fő egységre

téma • theme oszlik. A nagyobbik komplex egység a házaspáré, míg a kisebbik az alkalmanként hazalátogató egyetemista lányaik számára épült vendégház. A két tömeg között kialakult, két oldalról nyitott-fedett teraszról kilátás nyílik déli irányba és hátrafelé, a telket uraló, kivilágított sziklafalra. A gyalulatlan lécekkel burkolt fekete fa keret körben ácsszerkezet, az egész merev doboz konzolosan lebeg a sziklaplató felett. A kétrétegű, átszellőztetett külső szerkezetben a hőszigetelés körben 30-50cm vastag, kívül vörösfenyő-léc, belül kétrétegű gipszkarton borítással. A gondosan hőszigetelt ház, három rétegüvegezést és elektromos infra-film fűtést kapott, ezt jól egészíti ki a fafűtéses kandalló. A visszahúzott üvegfalak a nyári nap elől részben árnyékolnak, a téli napot pedig beengedik. Béres Attila elmondása szerint épület nem akar – követendő példaként – sem passzív, sem aktív lenni, a megoldások személyre szabottak, a tervező (és építtető) nem ragaszkodott semmiféle konvencióhoz: a Hideg-ház a család életmódjának egyfajta absztrakt lenyomata. Jegyzetek: ¹ Az MÉ-ben is bemutatott Saunders-munkák: Nyaralóépület, Norvégia, MÉ 2009/2, illetve Műterem, Fogo Island, MÉ 2010/5 ² hg.hu, 2009. december 17. Ongrádi Melinda riportja

It is quite a while since I’ve been of the opinion that the way to understanding a work of art leads us through getting to know the circumstances of its creation as well as the personality of its author or artist rather than via a kind of comparative description and categorization of the art piece itself. As a result of his Erasmus activities in Oulu, Attila Béres now had the chance to have more professional practice in Norway after being invited there by Todd Saunders’ architects’ team, where he has been employed ever since as a remote colleague. His minimalist-design wooden-frame building is erected on the periphery of Kőszeg, a forested site steeply sloping to face south on a rocky plateau. The character of the area evokes those in Norway and Canada where the architect had worked before. Attila Béres refers to the configuration as „global locality”, meaning when the designer looks for and finds an architectural response to a rocky landscape which is independent of international frontiers whilst being regional. Embraced by a frame, the building is divided into two main parts: a larger permanent apartment and a guesthouse. Between the two masses there is a terrace openclosed from two sides with views towards south and an illuminated rock face that dominates the site.

Építészek / architects: Béres Attila, Balázs Jusztina Épületgépészet / technical installations: Garger Ferenc

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Zöld eszköztár Green ToolBar SKANSKA Green House irodaház, Budapest • SKANSKA Green House Office Block, Budapest Építészek / architects: Asa Haremst, Anders Svenningson, Pintér Tamás

A Green House az utóbbi időben épült zöld irodaházak sorába illeszkedik, ahol még nem vonultatják föl a fenntartható építészet teljes eszköztárát, és visszafogottak az innováció terén is: csak annyit tesznek bele, amivel az ingatlanpiacon az élvonalba kerülnek, és ami PR-szempontból gyümölcsöző. De a törekvés itt van, és üdvözlendő, mert megnyitja az utat a majdan megvalósuló olyan épületek előtt, melyek teljesítik a Nearly Zero követelményt, és belül maradnak az ökológiai lábnyomon, beépített anyagaik pedig a teljes életciklus karbonlábnyom-számítás szerint is széndioxid-semlegesek lesznek. Az irodaház beépítése egy tömböt zár le, melyben kert és óvoda van, az épület északi homlokzata parkra néz. A környezet tehát valóban gazdag zöldfelületben, ami a nyári mikroklíma szempontjából nem összemérhető a Váci út aszfaltjának forró, zajos levegőjével. Jól megközelíthető autóval, tömegközlekedéssel és kerékpárral egyaránt. Ennek is köszönhető jó LEED-minősítése. A kerékpáros használatra mindössze néhány

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

Szöveg / text: Ertsey Attila

Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

biciklitartó utal a járdán, pedig az utóbbi időben Budapest kerékpáros kultúrája óriásit fejlődött. Nem véletlen, hogy a Critical Mass felvonulás utolsó eseménye volt a legutóbbi, mivel már megvan a kritikus tömeg, nincs szükség további tömegdemonstrációra. Ezzel párhuzamosan viszont jó lenne a kerékpáros infrastruktúra lendületes fejlesztése, mert ebben még van tennivaló. Egy irodaháznál is lényeges a tárolók mérete, elegendő száma, fedett megközelítése. Az U alakú beépítés kellemes saját kertet zár közre. Az utcáról nem látszik a zöldtetővel ellátott terasz. Magyarország első biodiverz zöldtetője valósult itt meg, amelynek locsolása nem ivóvízzel történik. A kert kialakítása során a tervezők a látványon kívül a használhatóságra is nagy hangsúlyt helyeztek. Ezt bizonyítják a kertben megtartott rendszeres céges találkozók és megbeszélések. De a zöld belül is folytatódik, élő növényzet fedi az előcsarnok egyik falát, az üvegfalon át pedig a külső zöld látványa vonul be a térbe. Az északi fronton is kis zöld sáv követi az épület homlokzatát, majdan felfutó növényekkel.

téma • theme A belső elrendezés a homlokzatról leolvashatóan illeszkedik a környező épületek belső beosztásához: az alsó szinten vagy szinteken nagyobb belmagasságú terek, felettük átlagos belmagasságú irodákkal vagy lakásokkal. A nagy fesztávú áthidaló gerendáknak köszönhetően a belső irodaterületek flexibilisen alakíthatók. Ez a megoldás valóban környezetbarátabb a készre épített irodáknál, ahol az új bérlő beköltözése a meglévő kialakítás szétverésével kezdődik, pedig alighanem lenne okosabb, gazdaságosabb módszer is. A beépítés és az épület traktusmélysége megfelel a természetes megvilágítást maximalizálni kívánó törekvésnek, vélhetően ennek is köszönhető, hogy a világítás energiafogyasztása feleannyi, mint a hasonló típusú irodaépületeké. A napvédelem külső reluxákkal van megoldva. Itt rutinmegoldást választottak a tervezők, noha a külső árnyékoló szerkezetek számos lehetőséget kínálnak a homlokzati architektúra és a mikroklíma területén egyaránt, a fix árnyékolóktól a tologatható zsalukig. A homlokzat elegáns, szürke burkolólappal fedett. Nincs jele az épületen aktív napenergia-használatnak. A fűtés-hűtés feladatát hőszivattyú látja el. Ez a terület – a Dunát kísérő kavicságy, benne a lassan áramló talajvízzel – kiválóan alkalmas irodaépületek fűtésére-hűtésére, ahol a mértékadó a nyári hűtési igény. Ennek köszönhető, hogy az épület kimagasló energiahatékonyságról tett tanúbizonyságot még a nyári kánikulában is. Az áramló talajvíz miatt nem fordulhat elő a talaj túlfűtése. Mivel a hőszivattyú és az épületműködtetés elektromos árammal üzemel, nem lett volna haszontalan a homlokzat vagy a tető fotovoltaikus elemekkel való hasznosítása. A napelemek ára már olyan alacsony, hogy – szemben a többi, hagyományos épületgépészeti megoldással, itt lehet beszélni megtérülésről, sőt az már némely esetben 10 év alá is csúszott, tehát alkalmazása elvileg nem pénz, hanem szándék kérdése. Sajnálatos körülmény, hogy a Villamosenergia-törvény (VET) nem teszi lehetővé 50 kW feletti teljesítmény esetén a saját felhasználást, ezáltal a Közel Nulla Energiaigényű épület követelményének kielégítését, még ha az energiatermelés a telken belül ezt elvileg lehetővé is tenné. Az 50 kW teljesítmény legfeljebb egy

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme 15 lakásos társasház ellátására elegendő, egy ekkora irodaház takarékos üzemmódú áramigénye is meghaladja az 500 kW-ot. Reméljük, a jogalkotók ezt még 2020 előtt orvosolják, és akkor megnyílna az út az energetikailag önálló, nagyobb létesítmények előtt. Az épület „zöld” megközelítése nem áll meg az energetikánál, hanem a vízhasználatra is figyelmet fordít, a szürkevizet újrahasznosítja. Egy szubjektív megjegyzés: itt is és máshol is megoldatlan a dohányzók kulturált elhelyezése. Míg egy fél évszázada elegáns dohányzószalonokban lehetett az étkezés utáni szivart elszívni, ma a dohányosok szenvedélybetegnek titulálva ki vannak lökve a szabadba, jobbára esőben-hóban toporognak az épület bejárata mellett. A téma megérne egy elegáns megoldást. Mindezek csak technikai aspektusok, de ezek már bevonultak az eddig csak designer szerepre szűkült tervezői megközelítés eszköztárába. Nem szabad félreértenünk az építész szerepét. Nem kell technokratává válni, épp ellenkezőleg. Csak így érhetjük el, hogy a gépészetet, mint szükséges rosszat a minimumra szorítsuk, és esztétikailag és technikailag egyaránt a legmagasabb célt tűzzük magunk elé: a környezettel való egyensúly helyreállítását, magasabb értelemben az ember és a mikro- és makrokozmosz közötti harmónia újrateremtését.

The Green House integrates into the series of green office blocks built recently that do not feature yet the whole toolbar of sustainable architecture and are only modestly innovative: they were designed to include just as much as needed in order to be rated as top-end real estates in the market and only what is profitable PR-wise. However, there is an ambition here, which is a welcome fact anyway as it paves the way for wouldbe buildings that will meet the Nearly Zero criteria and stay within their ecological footprint owing to their building materials and thus remain carbon-dioxide neutral even according to the whole life-cycle carbonfootprint calculation. H 01

RWA ablak / window RWA ajtó / door

felnyíló rács openable unit

RWA ablak / window

H TCS

TCS

I J

J K

K L

M N

RWA ablak / window

P P

0,5%

Q R

P S

H T

sprinkler töltővezeték

csatlakozás

H P

Építész tervezők / architects: Asa Haremst, Anders Svenningson – White Arkitekter AB, Svédország), Pintér Tamás – DPi design kft. Belsőépítészet, fitout / interior design: Pintér Tamás – DPi design kft. Étterem / restaurant interior: Pintér Tamás, Csaba Tímea – DPi design kft. Építész munkatársak / fellow architects: Kovács Péter, Kéner Tamás, Cselovszki Attila, Lefkánics Zsuzsanna, Dombi Miklós Épületszerkezetek / structure: Farsang Attila, Dudinszky Orsolya – Farsangterv Kft. Környezettervezés / environment: Balogh Péter István, Pécsi Máté – S73 Kft. Szerkezettervezés / structural engineering: Szántó László, Pataki Bottyán – Exon2000 Kft. Épületgépészet / technical installations: Kolarovszki László, Nyári Balázs – Körösconsult Kft. Épületvillamosság / electrical engineering: Gáspár Péter – GSTR Kft., Barna Gábor – KÓD Kft. Projektvezető / projekt management: Pados Gábor – SKANSKA LEED minősítés / LEED evaluation: Schmidt András – SKANSKA Megbízó / client: SKANSKA Kivitelező / main contractor: NARVA Kft.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

téma • theme

Léptékben lépték nélkül In Scale without Scales Demonstrációs Központ a Debreceni Egyetemen • Demonstration Centre, Debrecen University Építész / architect: Ferencz Marcel Szöveg / text: Vukoszávlyev Zorán Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

Az egyetem kampuszán álló új demonstrációs központ arányrendszerében a megfoghatót, a közérthetőt, a beláthatót célozza – míg formálásában az elvontat, a tudományosat, a sejthetőt reprezentálja. Emberközeli arányok és kutatói szellemiség. A Debrecen történelmi halmaztelepüléséből északkeleten kivezető Kassai úton, az egykori laktanya helyén található a város egyetemének dinamikusan fejlődő új kampusza. Az egykori igazgatási és kaszárnya tömbök historizáló épületei a főút mentén húzódnak, beljebb a lovarda klasszikus arányú, kimért tagoltságú épülete – új funkcióval használatban tartott tömbjeik mellett új és újabb egyetemi épületek nőnek ki a koncepcionálisan már előre berendezett park területén. A kisebb városrésznyi telek-együttes mögött kisebb családi és nagyobb villaházakkal tarkított övezet nyújtózik a Nagyerdő irányába, északi részén a Főnix csarnok szomszédsága mutatja a gigantikus urbánus léptékváltást. A tömbbelső lakóházak melletti sávjában kapott helyet a kutatóközpont demonstratív épület-kubusa. Léptéke a nagyobb családi ház, kisebb villaépület terület és tömegarányát veszi mintául, (szerencsésen) nem vesz tudomást a szomszédos új monumentális kari és szállás épületekről. A tökéletes kubus forma alaptestet egyenletes osztással (majdnem) tökéletes kilencosztatú térforma-csoporttá osztotta Ferencz Marcel. A közel 15 méter élhosszúságú kockára 6x6-os raszterben acél tartószerkezet rajzol osztásrendszert. Az alaprajzában nagyon kimért rend magassági vonatkozásokban modulálódik, a kétszintes épület zárt és nyitott terei a kubatúra alsó felében kapnak helyet. A látogatható kutatóépület demonstrációs terei a görögkereszt alaprajzú közösségi

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

központi tér sarkaiban kaptak helyet, azonos alaprajzi és magassági mérettel. A középtengelyben kis opeionnal felnyíló tér vizuális kapcsolatot létesít a földszint és az emelet között, a fizikai kapcsolatot a negyedik sarokban helyet foglaló lépcsőház biztosítja. Az emeleten kapott helyet a központi irányítás és a nagyobb számú – mind hallgatói, mind lakossági – látogatóra méretezett mosdóblokk. A két szint a homlokzati acél-raszterből tehát az alsó három egységet foglalja el, ekként egy használati szint másfél elem-osztáshoz van rendelve – kissé megbillentve a tiszta egyensúlyi képletet. A rendszer a magabiztos térképzés – közösségi tér fölött közösségi, demonstrációs tér felett terasz található – következetes kompozíciójában és a magasztos pozicionálás (nem alkalmazkodva a környezet telekhatár és korábbi házak adta raszteréhez, hanem átló mentén északra fordulva) mérnökies szabatosságával majdnem helyreáll. A kutatóbázis egy mérnöki labor, de a közönségkapcsolatok által egyben demonstrációs hely is. A kubus elvonatkoztat az „épület” fogalomtól, de mérete érthetően közvetíti a fenntartható stratégiák emberközeliségét. Nem formájával magyaráz, hanem szellemiségével és látható-tapintható-közérthető építészeti megoldásaival, gépészeti és villamos berendezéseivel mesél. Érzékeltet. Ekként nem a követhető forma, hanem a komplex egység értékét emeli ki. Így a belesűrített fizikai „mondanivaló” (hőszigetelés vastagsága, légzáró nyílások, mobil-változtatható árnyékolás, napkollektor és napelem automatizálás és kézi irányítás) szellemileg is „sűrű” maradhat (ki nem mondva a pas�szívház fogalmat). A ház így nem beszédes, hanem absztrakt módon komponálható. A kubus, a kilencosztatúság, a szigorú funkcionális rend, a raszter-háló, az ipari anyagok jelenléte e többletet emelik ki – miközben önnön léptéktelenségükkel emberi (lépték-) közelbe hozzák a fenntarthatóság energetikai vonatkozásait. A majdnem (!) kompakt rend pedig egy szükségszerű, következetes, de végül is érzékeny játékkal oldódik fel örömünkre: az eltolható panelek síkban előre lépnek – és éppen ezáltal nem válik a ház elvonttá.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

Erected on the campus of the university of Debrecen, the new demonstration centre targets at the tangible, plain and reasonable with its proportions, whilst its forms represent the abstract, scientific and guessable. Human-scale proportions are matched with the spirit of research here. The perfect cube form as a base body was almost perfectly evenly divided into nine parts to create a group of spatial forms by architect Marcel Ferencz. This highly strict and regular order reflected in the horizontal plan is modulated vertically along the entire height, the closed and open spaces of the two-storey building are housed in the lower part of the cubic volume. Open to visitors, the research building houses demonstration rooms in the corners of the communal central space based on

téma • theme

a Greek-cross plan with the same layout and height dimensions. The research basis is actually an engineering laboratory, but because of its public communications it also functions as a place for demonstration. The cube is an abstraction from the concept of the „building”, but its size understandably mediates the humanistic aspects of sustainable strategies.

Építész / architect: Ferencz Marcel DLA Generáltervező / general design: Debreceni Egyetem Műszaki Kar Társtervezők / fellow architects: Détári György és Törös Attila

Tartószerkezet / structure: Dr. Lámer Géza Épületgépészet / building engineering: Dr. Kalmár Ferenc, Verbai Zoltán, Bodó Béla Épületvillamosság / electrical engineering: Pipó Károly Megbízó / client: Debreceni Egyetem Generál kivitelező / main contractor: Dryvit Profi Bt. Acélszerkezet / steel structure: Béker Váz Kft.

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Dinamikus képlet – pozitív energiákkal A Dynamic Formula – With Positive Energies Geometria Irodaház, Budapest • Geometry Office Block, Budapest Építészek / architects: Csillag Katalin, Gunther Zsolt Szöveg / text: Somogyi Krisztina Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

Ha a kortárs építészet értékei gyakran láthatatlanok is, vagy idegenek a nagyközönség számára, a Medve utcai irodaház bizonyosan érdeklődést vált ki azokból, akik a környéken sétálnak. A laikus számára a konténer méretű, egymásra pakolt üvegdobozok inkább idézhetik fel a gyerekek legóból vagy fakockából való építőjátékait, mint korábbi magyar építészeti példát. A külföldet járók talán úgy érezhetik, Bécsben vagy Hollandiában vannak. És mégsem zavaró, mégsem idegen ez a ház. A Csillag-Gunther építészpáros rafináltan okos épületet tervezett, amely egyszerre van helyén a Vízivárosban és egy másik kontextusban, a kortárs építészet szellemi közegében is.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

Az irodaház-tervezés racionális műfaj – sok esetben személytelen és jellegtelen is. A rideg és hatalmas irodaházak között azonban találni olyat is, amelyre nemcsak ingatlanértékesítőként érdemes figyelni. Nem véletlen, hogy ezek nem a bérirodaházak, hanem a székházak közül kerülnek ki, mert a tervezés során így adódik olyan sajátosság, amely építészetre fordítható. A Geometria Kft. székháza is sokat köszönhet a megbízónak: a térinformatikában nemzetközi sikereket elért cég vezetője ízlésével és nagyvonalú döntéseivel optimálissá tette az építés teljes folyamatát. A Medve utca 17. az első maketteken is üvegkubusokból formálódott, és fel sem merült, hogy a környék gazdag téglaépítészeti megoldásaival (az Építész Stúdió általános iskolája, vagy egy sarokkal arrébb Tomay Tamásék vörös téglaépülete) keressenek kapcsolódási pontokat. Ez is visszavisz a megbízóhoz; ha ugyanis volt előkép, akkor az nem a tervezők, hanem az építtető fejében létezett, az A1-es osztrák autópálya mellett található üvegdoboz formájában. Az üveg így evidenciának tűnt, annak ellenére, hogy méretében és telepítésében az új épület a közvetlen környezetében lévő, 70-es évekbeli lakóházra reagál (Jeney Lajos-Sylvester Ádám) a ház-oldalkert diszpozíciót tükrözi, ami finoman ritmizálja az utcaképet. Az épületköz felértékelődik. Ez a döntés jól artikulálja a tervezői szemléletet, amely a hely és a funkció adottságaira racionális, de nem hagyományos válaszokat keres. A hatás így kettős: a környék vakolt vagy tégla homlokzataitól valójában idegen az üveg, de a téglákból való építéssel rokonítható az egymásra rakosgatott dobozok szerkesztésmódja. A lépték más, de a logika közérthető. Köszönhető ez persze annak a részletekre kiterjedő maximális figyelemnek, amely mindvégig a dobozok tiszta összképét tartotta szem előtt. Nagy munka, hogy a dobozokon végül csak az árnyékoló lamellák sínje látszik az amúgy összetett csomóponti megoldásokból. Talán itt érdemes jelezni, hogy ez a ház nem úgy bravúrosan játékos komponálás, mint mondjuk a japán Sanaa iroda New Yorkba tervezett kortárs múzeuma. A cél nem is egy extravagáns hatás kiváltása volt, a ház ennél racionálisabb, a megoldások kreatív alternatívák a szabályozási előírásokra, így pl. a tűzoltósági szabványokra. A homlokzat azonban így is játékos hatású az üvegfelületek megszokott síkbeli elhatárolódásához képest. A látványba jobban belekap az értelmező szem, könnyebben vizionál a fal mögé emberi léptékű teret. Ezt az oldottságot szolgálja a külső síkon megjelenő ornamentika is, a szitázott pöt�työk rendszere. Számomra talán túlságosan is egyértelmű és gyorsan olvasható ez a gesztus, úgy érzem, ennek a megoldásnak a legkisebb az időtartaléka, de a tervezői szándék érthető. A díszített felület rásegít a síkok optikai szétválására, és a korongok utalnak a 70-es évek oldott hangulatára is. Egy ilyen döntés pontosan mutatja, hogy minden nem vezethető vissza racionális okokra. A 3h-tól megszokott energetikai szemlélet ennél az épületnél is belső elvárás: a ház passzív és aktív elemek okos kombinációja. Így a ház átszellőztethető, a zöld tetőn a lehetőség adott napelemek kihelyezésére, a levegő hőszivattyút az északi homlokzaton egy lamellázott falsík takarja, a hűtés-fűtés magbeton rendszere miatt pedig csak a legfelső szinten van álmennyezet. A pincében parkoló elektronikus autó elárulja, hogy a környezettudatosság a megbízó saját értékrendje is.

téma • theme

Az építészeti szemlélet finomsága azonban számomra a negatív vagy „üres” terek kialakításában jelent meg. A telepítésnél már említett épületköz fontosságán túl a legváratlanabb és legimpozánsabb megjelenése ennek az irodaház hatalmas átriuma. Érdekes, hogy az utcáról rejtve marad, hogy az irodaház L alakú, tehát a tűzfal irányába egy hatalmas térrel csatlakozik. Ez a „void” telített a felülről beáramló fénnyel és az átszellőztetésből adódó friss levegővel. Mindez az egész enteriőr meghatározó élménye. Váratlanul fehér, nagyvonalú, nyugodt, mégis összetett a térkompozíció. Szépen megélhető. Ebben a közegben élénk élmény a három hosszan elnyúló vörös bőrkanapé és szintenként egy-egy beálló üvegdoboz, ami a közösségi használatot szolgálja. Az általános kulturáltság mindenre kiterjed: a falakat szép rajzolatú térképek díszítik – egy konzekvens gyűjtemény darabjai, a Geometria Kft. egyik alapítójának hagyatéka. Közülük is a legmívesebbek (Magyarország 15-17. századi ábrázolásának fejlődését bemutató térképek és pár tematikus különlegesség, így a Teleki Pál féle „Vörös térkép”) a földszinten végigszaladó, bemélyített, diszkrét üvegvitrinben láthatók. Kulturális értékén túl, mindez egyben utalás arra is, hogy a cég digitális térképzéssel kezdte tevékenységét. Vitathatatlan, hogy a vitrinben történő láttatás a székház szerves része – ami nemcsak a megbízókról üzen, hanem a tervezés mindenre kiterjedő, harmonikus folyamatáról is. Egy ritkán jelenlévő pozitív energiáról.

Although the values of contemporary architecture tend to remain invisible or alien to the wide public, the office block in Medve Street is sure to attract the attention of passers-by. This pile of container-size glass boxes probably reminds the non-professionals of children’s toys made of lego or wooden bricks rather than of any work of contemporary architecture known before. People often travelling abroad may have the impression they are in Vienna or the Netherlands. However, this house is far from being disturbing or alien. The tandem of architects, Katalin Csillag and Zsolt Gunther designed a sophisticated and smart building here which is simultaneously in its place in Víziváros (a district in the Buda-side of Budapest) and another context, the spiritual medium of contemporary architecture.

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Építészet / architecture: 3h építésziroda Felelős tervező / leading architects: Csillag Katalin, Gunther Zsolt Projektvezető / projekt manager: Pataj Orsolya Építész munkatársak / fellow architects: Fehér Zsombor, Hajdú Anikó, Kántor Lilla, Kertész Bence, Madarasi-Papp Rita, Pataj Orsolya, Szarka Tímea Statika / structure: Szabó András – System Steel Tervező Kft. Gépészet / technical installations: Lovas Albert – OptiTerv

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

Villamosság / electrical engineering: Szabó László – SZETVILL Mérnöki Iroda Tűzvédelem / fire protection: Szöllősi Levente – Tüzinfo.hu Kertészet / garden: Preszter Márta – P.M Garden Akusztika / acoustics: Fürjes Andor Tamás – aQrate Megrendelő / client: Geometria Kft. Kivitelező / main contractor: Épszerk Pannónia Invest Építőipari Kft.

téma • theme

Vizek ünnepe The Festival of Waters Blue Planet Akvárium, Koppenhága • Blue Planet Aquarium, Copenhagen Építész / architect: 3XN A/S Szöveg / text: Götz Eszter Fotók / photos: Adam Mørk © 3XN A/S

Márciusra készült el Dánia legnagyobb akváriuma, a Blue Planet. Építészeti kialakítása egy szimbólumra épül, de annál jóval meszszebbre visz: a formában megjelenített örvény a 21. századi civilizációnak a vízzel való bonyolult viszonyát is kifejezi. A Koppenhágát övező, tengerparti erdős területen, Charlottenlundban 1939-ben nyílt meg az első akvárium. A hamarosan kitört háború azonban nem kedvezett az állatok importjának, így az akvárium évekig minimálszinten tudta fenntartani magát – az 1944-es dániai általános sztrájk idején, amikor az áramellátás is szünetelt, az itt dolgozók pedállal hajtották a helyi áramfejlesztőt, hogy a halak oxigénhez jussanak. A kétezres évekre végképp elavult, és mivel ekkorra már védett erdő vette körül, bővítésre sem volt lehetőség. 2007-ben nemzetközi tervpályázatot írtak ki az új, sokkal nagyobb, korszerű akvárium tervezésére a homokos tengerparton, a kikötő és a Dániát Svédországgal összekötő keskeny sáv, az Øresund között. A dán 3XN építésziroda nyertes tervéről a megnyitó után sajtó kiemelte, hogy nem csupán bravúros formában, puritán szépséggel képes természetközelbe hozni egy óriási befogadóképességű – évi 700.000 látogatóra készült – intézményt, de nem lépte túl sem a tervezett határidőt, sem a költségvetési keretet. A végeredmény egy, a tengerbe nyúló mesterséges homokpadon álló, örvényt formázó spirál, amelynek nincs főhomlokzata – ellenben minden napszakban és minden nézetben más-más látvány nyújt –, 20.000 víziállat, madár, lepke otthona lett, és majdnem 10.000 m2-en, 53 medencében az európai akváriumok között egyedülálló mó-

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

don az északi és déltengeri, a folyami élővilágot, a korallzátonyokat és a Csendes-óceán élőhelyeit is bemutatja. A látványos örvényforma egyszerre absztrakt és figuratív megjelenítése a víz témájának. De gyakorlati előnyöket is hordoz, mivel az örvény öt karjának mindegyike később, ha szükség lesz rá, az épület és a koncepció egészének roncsolása nélkül tovább bővíthető. Organikus kialakítású külsejét, az öt kar egymásba hajló íveit apró, gyémánt alakú, közelről halpikkelynek látszó alumíniumlemezkék borítják, ettől olyan különleges a színhatása: a fémzsindelyek az ég és az épületet három oldalról körülvevő tenger folyton változó árnyalatait adják vissza. A leghosszabb kart kívülről végigsétálva, az örvény centrumába helyezett bejárat szinte behúzza a látogatót a víz alatti világba, miközben körbenézve a tenger, illetve a kisebb medencék is a víz témáját hangsúlyozzák. Belépve a kör alakú előcsarnokba, az örvény geometriai közepére helyezett felülvilágítón bejutó külső fény tengelyt jelöl ki az öt kar ötféle útja között: mint egy mesebeli útelágazásnál, itt is választani lehet az egyes altémák között. A közönségforgalom így rögtön szétoszlik, nem torlódik fel a bejáratnál. Az acélszerkezet belül is láthatatlan marad,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

félhomály és áttetszőség uralkodik. A hatalmas, gyakran 60-70 méter hosszú víztartályok üveg helyett sokkal ellenállóbb akriltáblákból készültek, ugyanilyenből formálták meg azt a víz alatti csatornát is, amiben a látogatók szinte a víziállatok között mozognak. Az íves folyosókban grandiózus és kisebb, intimebb terek váltják egymást, így fér meg a kanyarulatokban a pillangókkal teli amazonasi esőerdő és a piranha-raj a pörölycápák, bálnák, ráják, vagy éppen a korallzátonyok kisebb élőlényeinek tömegével. A kisebb és nagyobb egységek tudatos rendszere a biodiverzitás egymásra épülő rétegeit is könnyen befogadhatóvá teszi. A hangsúly az összehangolt élményszerűségen van, a fény- és hangelemek, vetítések, interaktív eszközök és a grafikai megjelenés finom harmóniája úgy adja át a vízi élet élményét és a hozzá kapcsolódó információkat, hogy az bármilyen életkorú és tudású látogatót telibe talál. A spirál délkeletre néző karjában kialakított étterem színvilágában az északi táj árnyalatai uralkodnak, kiülő terasza mentén egy medencében folyami halak, egy másikban oroszlánfókák játszanak. Innen a part, kikötőstül, repterestül, autósztrádástul egészen úgy tűnik, mintha egy vízi Édenkertből pillantanánk a nehezen érthető emberlakta tájra.

téma • theme Blue Planet, the largest aquarium of Denmark was completed this March. Its architectural design is based on a symbol, but goes far beyond this: presented as a form of a whirlpool, it also expresses the complex system of correlations between 21st-century civilisation and water. 3XN, a Danish team of architects made a design of a spiral shaping a whirlpool standing on an artificial sand-bank reaching into the sea. It has no main elevation, but exposes itself as a different view at various times during the day and from a variety of angles. This spectacular whirlpool-form is a representation of the topic of water simultaneously abstract and figurative. However, it has its practical advantages as each of the five arms of the whirl may be extended later on if necessary without compromising the entirety of the concept. Its organic exterior, the arches of the intertwining five arms are clad in tiny diamond-shaped aluminium plates looking like scales on close inspection. This is why it has unique colour effects: the metal shingles reflect the ever-changing shades of the sky and the sea embracing the building from three sides. Walking round the longest arm from the outside the visitors have the impression that the entrance in the centre of the whirl attracts them into the underwater world whilst if we look around the sea and the smaller pools also emphasize the topic of water.

Megbízó / client: Bygningsfonden Den Blå Planet Építészet / general design: 3XN Architects Építészek / architects: Kim Herforth Nielsen, Jan Ammundsen, Bo Boje Larsen, Stig Vesterager Gothelf, Eva Hviid-Nielsen, Majbritt Lerche Madsen, Rasmus Hjortshøj, Peter Feltendal, Bodil Nordstrøm, Christina Melholdt Broegaard, Nis Timmer, Christian Bundegaard, Ida S. Greisen, Martin Rejnholt Frederiksen, Torsten Wang, Simon Hartmann-Petersen, Mans Nijkamp, Ulrich Pohl, Kasper Guldager Jørgensen, Martin Jonsbak, Lasse Lind, Jesper Thøger Christensen, Mogens Bruun Jepsen, Carsten Olsen, Pernille Uglvig Jessen, Stine de Bang Mérnöki konzulens / consulting engineers: Moe & Brødsgaard Környezet / landscape: Henrik Jørgensen Landskab Kiállítási koncepció /exhibition: Kvorning design & kommunikation Szerkezet / large constructions: MT Højgaard, Hoffmann, Kai Andersen, E. Pihl & Søn

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

A Megtalált Vendvidék the new-discovered land of vends Teaház, Orfalu • Tea-House, Orfalu Építész / architect: U. Nagy Gábor

Szöveg / text: Kapy Jenő

Fotók / photos: U. Nagy Gábor

„A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy olyan magas színvonalú épületet hozzunk létre, amely egyrészt reprezentálója a vidék építészeti örökségének, ugyanakkor – korszerű műszaki megoldásaival, felújításának haladó szemléletével – a funkciójából következő kitüntetett helyzetével és szerepével mind a falu közösségének, mind az idelátogatóknak praktikus, vonzó környezetül és egyben hasznos és tanulságos mintául szolgálhat.” U. Nagy Gábor1 A Rrába-völgy felől, Máriaújfalun keresztül közelítem Orfalut. Gyönyörű, hétkilométeres, kacskaringós erdei úton kell menni magas törzsű, szálfenyők között, el a Fekete-tó mellett (később kiderül: ez egy híres tőzeg-láp, ahol a legenda szerint egy templom süllyedt el), aztán egy „de ismerős ház” következik beljebb az úttól (U. Nagy Gábor háza), majd egy-két szórvány ház, és megérkezem Orfalu kis közösségi épületéhez, a Teaházhoz. Itt fogok előadni este. Soproni AMI-s diákok hívtak meg, gólyatábor van, öregdiákok foglalkoznak a gólyákkal (tanár egy se – és ez jól is van így), esténként pedig egy-egy előadás. Miután kívülről körbejártam az érkezésemkor még üres, zárt épületet, felmegyek a táborhelyre; innen kb. egy kilométerre van két kis épület egy szabadtéri konyhával, nagy telekkel, ahol a hallgatók sátrai vannak. A szomszédos tanyán kecskék legelésznek.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

Éppen kipakolás van, a leendő építész, grafikus és formatervező hallgatók azonos feladatot kaptak: mindenki megkeresett egy valahol előre leszúrt jelet, ahol aztán a megtalált mikrokörnyezetet kellett vizuálisan értelmezni. Vacsora után a társaság lement a Teaházba, ahol már várt rám U. Nagy Gábor, és amíg hallgatók elhelyezkedtek, az épületről beszélgettünk. (Véletlen egybeesés, hogy előadásom nagyon is aktuális témája a műfajok átjárhatósága volt). Fontosnak érzem az épülettel való találkozásom körülményeit. A környezet – határvidék lévén – majdnem érintetlen, természetvédelmi oltalom alatt áll, sűrűn követik egymást a dombok és patakvölgyek, a művi környezetet néhány elszórt épület és a falu címerében is megjelenő harangláb jelenti. A falu lakosainak száma közel 80 fő, de van önkormányzat és polgármester, és a recenzióm tárgyát képező épületfelújítás a falu összefogásával valósult meg. A Vendvidéket eredetileg a vendek lakták, akik – egyes mondák szerint – ókori germán „vandálok” leszármazottai, de valójában az itt, illetve a szász-német területeken élő nyugati szlávokat hívják így. A Magyarországon élő vendek nem szeretik, ha szlovénoknak nevezik őket, mert bár területük egy része ma Szlovéniában van, az itt élők nyelvükben és történelmükben is különböznek tőlük. Habár Orfalu lakossága is vegyes, a róluk elnevezett Vendvidéken még ma is többségben vannak.

téma • theme

A Teaház egy felújítás; a ház itt áll már a múlt század fordulója óta. Eredetileg kocsma és lakóház, majd kocsma és bolt volt, később iskolának és kultúrháznak használták, aztán átvette a szentgotthárdi ÁFÉSZ: nyulakat tenyésztettek, illetve gombát termesztettek benne, minek következtében az épületet kibelezték, állapota a végsőkig leromlott. Sokáig ott állt elhagyatva, amikor aztán a faluközösség úgy döntött, hogy megmenti az épületet. A rehabilitációt alapos, háromlépcsős tervezés előzte meg. A megvalósíthatósági tanulmányban megfogalmazott alapelvekből a kiviteli tervezés és az építés folyamán semmi sem veszett el. A komplexnek tekinthető fejlesztésnek hármas irányultsága van: a kert, a kiállítás és maga a Teaház. A kertben (ez még nem kész) a hagyományos kolostorkertek mintájára őshonos fűszer- és gyógynövényeket termesztenek majd bio-módszerekkel, kizárva a vegyszerek használatát. Épül itt egy vízmedence is (a „tókák” mintájára), az ebben összegyűjtött esővíz táplálja majd az automata öntözőrendszert. Lesz itt egy „aktív sarok”, ahol a látogatók is ültethetnek növényeket. A kertnek egyedi arculatot adnak majd a tervezett padok, támasztékok és tájékoztató táblák. A kiállítás szervesen kapcsolódik a Füveskerthez, interaktív módon a gyógy- és fűszernövények élményszerű megismerését teszi lehetővé. Az épület többfunkciós, változatosan kihasználható közösségi terében már jelenleg is van egy gyógynövény kiállítás, és létesült itt egy kis elárusító hely. (A csomagoló tasakokat, prospektusokat, szórólapokat egy soproni AMI-s hallgató, Konfár Ramóna Krisztina tervezte.) A kiállítások funkciójához tartozik még, hogy a térbelsőben – a pilléreket körbefogó vitrinekben – a környező kézműves mesterségek termékeit mutatják be. Az épület Teaházként működik, a konyha jelenleg teakonyha, de a későbbiekben képes lesz 50 adag étel elkészítésére, amely kiszolgálja azokat a turistákat is, akik a második ütemben beépítendő padlástéri

szálláshelyeket lakják majd. A gondosan tervezett belső tér jelenleg is előadásoknak, rendezvényeknek ad helyet, de az említett lakóterületek elkészültével konferenciák rendezésére is lesz lehetőség. A közösségi épület összetett funkciója az ún. szelíd ökoturizmusra épül. Végül néhány mondat a létesítmény építészetelméleti hátteréről, annál is inkább, mert U. Nagy Gábor minden építészeti alkotásával nagyon fontos dolgokat mond ki a vidék, és konkrétan e tájkörzet építészeti feladatait illetően.² A vidék építészete számára a műépítészeten kívüli kategória. A hagyomány szerinte nem annyira formai kérdés, mint inkább probléma, amely erősen kötődik a tájban élő közösségek jelenkori problémáihoz, vagyis a kérdés az, hogy egy közösség minként tudja a jelen társadalmi körülményei között megőrizni hagyományait. Ebből a felismerésből született meg ez a ház is, annak végiggondolásával, hogy a falu 70-80 fős lakossága minként tudja fenntartani a létesítményt. Az örökség figyelmes ismerete követelmény mind az építész, mind a használó felé, és ez az, ami megtermékenyítheti a megújulást. Az épületet szinte le kellett bontani ahhoz, hogy megmenthető legyen. Megmaradt a háromablakos főhomlokzat és a pince, illetve a főfalak egy része. Az eredeti bejáratok helyeit részben a tényleges bejárat, részben pedig egy-egy ajtóméretű fix üvegfal jelöli. A főhomlokzat hármas osztása a Dunántúl kéttraktusos népi építészetének sajátja, a homlokzat rokonságot mutat például Vöröstó épületeinek utcai homlokzatával. Az újonnan épült téglafalak és bontott tégla falpillérek, a Porotherm, illetve a szűkebb oszlopos traktusban épült vékonylemez födémek, a három rétegű ablakok és teraszra nyíló nagy üvegfalak, a belsőben alkalmazott térválasztó fa tolófalak, a horonyeresztékes deszkázatból készült álmennyezet, falburkolat és beépített bútorok, a klinker kerámia padlóburkolatok, a tervezett mobil bútorzat, a pincébe telepített hőközpont a hővisszanyeréses szellőzéssel, a szekrénybe rejtett, pellettel és fával egyaránt üzemeltethető kandalló-kazán mind-mind kor-

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

szerű, magas színvonalú anyag- és szerkezethasználatról tanúskodnak. A hagyomány értelmezésében és a korszerű szerkesztésben megjelenő polaritás U. Nagy Gábor felvállalt, minta értékű sajátja. Jegyzetek: ¹ U. Nagy Gábor ezzel kapcsolatos nézeteit lásd bővebben az Építész Közlöny és Műhely 2013. augusztusi számában. ² Lásd bővebben U. Nagy Gábor Táj – Régió -– Identitás c. írását az MÉ 2013/3. számában.

The building housing Tea-House now used to be a pub as well as a residential building later on functioning as a school and a culture centre. As even rabbits were kept and mushrooms were grown here, the building underwent utmost deterioration. The local community decided to salvage the building. This complex development involves three directions: the garden, the exhibition and the tea-house itself. Just like in traditional monastic gardens, indigenous herbs and spices are grown here with organic methods, without using any kind of chemicals. An integral extension of the herbal garden, the exhibition facilitates the true-life experience of getting to know spices and herbs in an interactive way. The building functions as a tea-house with its carefully designed interior housing lectures and events, whilst the rooms in the loft are going to be suited for conferences after their completion. The complex function of the communal building is based on the so-called „gentle ecotourism”. Architect Gábor U. Nagy argues that tradition is not actually a question of forms: more often than not it is an issue firmly rooted in the current problems of the communities living in this landscape. Thus the real question is how a community is able to preserve its traditions amongst contemporary social conditions.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

Építész / architect: U. Nagy Gábor Szerkezet / structure: Bukits Zoltán Épületgépészet / building engineering: Lukács Árpád Épületvillamosság / electrical engineering: Bognár László Megbízó / client: Orfalu Község Önkormányzata

téma • theme

Az idő látható története The Visible History of Time Műemléki lakóház rekonstrukció, Budapest, Víziváros • Reconstruction, Budapest, Víziváros Építészek / architects: Garaguly Kinga, Hild-Csorba Bernadett

Szöveg / text: Götz Eszter

A Várhegyre felkúszó vízivárosi lépcsők egyikén, a Pala utca – Kapucinus utca sarkán régóta romosan állt egy kis lakóház. A hozzáértők nyomokban felismerhették rajta a barokk és a későbbi korok egy-egy jellegzetes vonását, de laikus szemlélő csak annyit látott belőle, hogy a környék régi épületeihez hasonló tömege mintha természetesen nőtt volna ide. A fővárosi városrehabilitációs pályázat támogatásával, a Budavári Önkormányzat műemléki rekonstrukciós programjában a házból igazi csoda született. Több évnyi előkészület, alapos műemléki, régészeti és restaurátori kutatás tárta fel az épület minden kövét. Az eredmény egy eleven legendárium, fél évezred történetét hordozó, építőanyagokból és – a különböző korban és stílusban megformált – szerkezetekből, díszítésekből álló kincstár lett, aminek minden eleme jelentéssel teli. A megbízó önkormányzat példaszerűen a tervezők javaslata mellé állt, miszerint az épületben kialakított egyetlen, nagy alapterületű, kétszintes lakás kialakítása – melyet magas kategóriájú bérlőre szabtak – minimális beavatkozással, az adott építészeti töredékek legnagyobb tiszteletben tartásával az értékes műemlék épület legideálisabb funkciója.

Fotók / photos: Frankl Aliona

Okkal vállalták a nehezebb utat az építészek: szerették volna a laikusok számára is olvashatóvá tenni a házban testet öltött szövevényes múltat és a hozzá tisztelettel viszonyuló jelent. Az erős szintkülönbség miatt egyik oldalról földszintes, másikról kétszintes lakóház már a 15. századból is őriz emlékeket – többek között a budai várfalon kívül eső terület eddig egyetlen, viszonylag épen maradt gótikus hármas ülőfülkéjét –, de a török elleni ostrom is nyomot hagyott rajta. Ekkor égett ki teljesen, majd a barokk korban újjáépült, már L alakú beépítéssel, Pala utcai homlokzatán mívesen festett kváderdíszítéssel, szalagkeretes ablakokkal, könyöklőpárkánnyal, impozáns barokk kapuval, mellette kerékvetővel, fölötte kosárívvel. A falakban megmaradt minden korábbi elem is, több faragott, turbános és nem turbános (női) török sírkő is, ami valószínűleg a közeli török temetőből „vándorolt” ide hasznos és erős építőanyagként. De beépítettek gótikus nyíláskereteket, szépen faragott kőmaradványokat is. Hogy minden érintetlenül itt maradhatott, annak oka a lakók társadalmi helyzete volt. Évszázadok óta egyszerű mesteremberek lakták a környéket, zsidók, rácok és magyarok, akik úgy követték egymást a ház tulajdonlásában, hogy egy-egy átalakítás csak kisebb beavatkozást ho-

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Fotó: Garaguly Kinga

zott: épp csak amennyit a szükség és a szépérzék diktált. A lakó funkció, a méretek, a beépítési mód nemigen változott. Ennek köszönhetően hatszáz év nyoma sorakozik a falakban, a homlokzati elemeken, a feltárt rétegekben. Utoljára a második világháborús bombázás érintette komolyabban, utána szükséglakásokat helyeztek el a házban, de a következő évtizedek teljes körű műemléki helyreállítása szerencsére elkerülte. A mostani helyreállítást tehát a lehető legkevesebb beavatkozás elve irányította: az a biztos tudat, hogy bármi, ami most végérvényesen eltűnik, a környék és a korrétegek történetének egyik utolsó hiteles tanúja volt. Amit csak lehetett, megőriztek, minden korábbi elem láthatóvá vált: a dongaboltozatos pince faragott és pecsétes téglái, az udvarban egykor állt kút helye, a homlokzatba beépített török sírkövek, az udvaron később felhúzott fedett, nyitott fészer megmaradt téglapillérei, a

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

gótikus ülőfülkék kőkerete, a lakószobák famennyezetén a biedermeier rozetta-festés, a pincelejárat és a földszinti egyik szobában, egy üvegen át a láthatóvá tett, falba másodlagosan beépített gótikus nyíláskeretrészlet. Minden, amit évszázadokon át a környék viharos történelmének és a házak anyagának találkozásából összegyűlt itt. A hordalékok helye a házban esetleges, a mennyezeti gerendák festése más-más kort idéz, és a felújítás sem akart új rendet teremteni. A bontásokat kerülve megőrizni, amit lehet: az eredeti fedélszék gerendáiból lépcsőkorlát lett, a helyben bontott téglákból padlózat, az udvari fészer megmaradt pillére köré ismét fedett-nyitott melléképület került. Jó döntés volt, hiszen így éppen az idő viszonylagossága az a legerősebb atmoszférateremtő erő, ami uralja a teret és a részleteket. Kisebb jelek hívják fel a figyelmet egy-egy korábbi változásra: az udvari

téma • theme Along the stairs that wind up Castle Hill in Buda, there is a small residential building standing in ruins for a long time. The local government of the Buda Castle District worked out a reconstruction project for this protected historic monument after several years’ preparation and thorough research as for the protection of listed buildings, archeology and restoration research to expose each stone of the building. The result is a live legendary, a treasury of building materials and styles of 500 years each component of which is rich in meanings. The local government as the client accepted the designers’ proposal with an exemplary approach so that the reconstruction could be realised with a minimal degree of intervention to house a single large-plan two-storey apartment in the building high-standard and tailor-made for a high-society tenant whilst respecting the architectural fragments as much as possible.

homlokzaton oda, ahol korábban nyitott tér volt, most üvegfal került, a Pala utcai homlokzaton nem igazították egymáshoz a föl-le bukdácsoló ablakkereteket, a pincében nem húzták arrébb az ablakot, hagyták, hogy a nyílásba betakarjon a boltív hajlata. Ez a látható időbeli rétegzettség, s mellette a felületi anyagok természetes öregedésének megmutatása nem az elmúlást jelzi, hanem éppen a ház gazdag, sokszínű életét. A rekonstrukció az elevenséget hangsúlyozza azzal, hogy nem engedi eluralkodni a részleteken a jelen nyomait, hanem azokat is szépen beilleszti a többi közé. A ház így nem pusztán egy időbeliségében feltárt, de mai használatra tökéletesen alkalmas lakóépület lett, hanem egy matériában megfogalmazódott példabeszéd is arról, hogy az idő, amitől ma annyira rettegünk, bölcs és alázatos viszonyulással a 21. században is változatlanul az ember tanítómestere lehet.

pm0

100 250 150 210

pm0

80 250

80 210

100 250

pm 0

80 250

pm0

pm 0

pm 0 80 210

pm 0

90 210 80 210

Generáltervező / design: Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Örökségvédelmi Központ Építészek / architects: Garaguly Kinga, Hild-Csorba Bernadett Építész munkatársak / fellow architects: Dr. Lukács Zsófia, Ráthné Tóth Ibolya, Juhász Emőke Statika / structure: Dr. Vándor András, Szarka Gergő Gépészet / technical installations: Deákné Dohar Anna Elektromos tervező / electrical engineering: Károlyi Nóra Kertépítész / garden: Remeczki Rita Nedvességvédelem / isolation: Dr. Kakasy László Geodézia / geodesy: Szökrön Péter Tűzvédelem / fire protection: Kerényi Áron Úttervező / roads: Bokker István Tudományos dokumentáció / historical research: Farbaky Péter, Hild-Ybl Alapítvány Épületkutatás / building research: Jankovics Norbert, Simon Anna, Kupovics Renáta Restaurátori kutatás / art research: Selmeczi Anna, Velledits Lajos Régészet / archaeology: Benda Judit – BTM Műemlékvédelmi felügyelő / expert of preservation: Dr Janotti Judit Festő restaurátor / fresco restoration: Fodor Edina Kő restaurátor / stone restoration: Karácsony Zsolt, Csányi Szabolcs Fa restaurátor / wood restoration: Jeney Zoltán Lebonyolító / project management: Márkus István – Budavári Önkormányzat Kivitelező / main contractor: 3R Kft.

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

A Négy Szabadság Parkja Four Freedom Park Roosevelt Emlékpark, New York • Roosevelt Memorial Park, New York Építész / architect: Louis Kahn (1973/74), Mitchell | Giurgola Architects (2012)

Szöveg / text: Götz Eszter

Fotók / photos: Paul Warchol

Negyven éve fogott bele Louis Kahn a Roosevelt elnök emlékének szentelt New York-i park tervezésébe. Egy évvel később az építész meghalt, a mű befejezetlen maradt; végül 2010-ben tették le az alapkövet és 2012 októberében felavatták a Mitchell | Giurgola építésziroda által befejezett Négy Szabadság Parkját. Idén az építmény az amerikai Design of the Year verseny egyik esélyes jelöltje. A plasztika a monumentális figurális szobrászat és a műtörténetben ezzel eddig ritkán párosuló elvont architektúra két emlékműtípusát egyesíti. Franklin Delano Roosevelt 1941-ben fogalmazta meg egy beszédében a „négy szabadság” ideáját, amely kimondja, hogy a világon minden embert megillet a szólás és az önkifejezés szabadsága, a vallás szabadsága, szabadság a nyomortól és szabadság a félelemtől. Ezek a fogalmak ihlették az elnökről elnevezett szigetre szánt emlékmű tervét. A megbízást kapott Louis Kahn – aki New Yorkban korábban egyetlen épületet sem tervezett – nem hagyományos köztéri szoborban gondolkodott, hanem a sziget csúcsának táji adottságait kiaknázva, a négyhektáros területen egy park és egy nyitott szoba kompozícióját képzelte el; az együttesben az útnak indulás és a szabadság távlata ötvöződik, a magánélet és a közösség tere, amely intim, ugyanakkor nagyvonalú. A majdnem teljesen kész terv Kahn halála és anyagi gondok miatt nem valósult meg; Csipkerózsika-álmának 2005-ben az vetett véget, hogy egy nagyszabású New York-i kiállítás ismét felhívta a figyelmet Louis Kahn életművére. Ekkor egy alapítvány és néhány magánember felajánlásából összegyűlt egy nagyobb összeg, a philadelphiai Mitchell | Giurgola építésziroda befejezte a terveket és 2012 őszére elkészült a park. A park kontúrja egy egyenlő szárú háromszöget mutat, ennek csúcsába került a néha elnök óriási bronz mellszobra. A tiszta geometrikus formák, a monumentalitás és a zöld park, a víz, az összeszűkülő szigetcsúcs különleges perspektívája egyszerre tájformálás, plasztika

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

és szimbólumokban kiteljesedő építészeti műalkotás. A szigetről egy monumentális lépcső vezet a csúcson kialakított zöld parkhoz, ez meghatározza az emlékműhöz vezető út emelkedett atmoszféráját. A lépcső mögötti háromszög a park zöldje, az azt körülvevő sétány és az ültetett fák révén tájjá szelídül, majd a tengerhez érve egy világosszürke grá-

téma • theme

Four Freedom Park, Louis Kahn rajza, 1973

nitból megépített, háromfalú, az ég és az East River felé nyitott „szoba” nyúlik. Előtte, mintegy a bejáratban, az elnök gigantikus bronz arcképe fogadja az odaérkezőt. A gránitba vésve olvashatók a „négy szabadság” eszméjéről szóló sorok. A parkot gyorsan belakták a városlakók. Jógaórák, esküvői rendezvények, iskolás csoportok és fotósok szállják meg a nap minden órájában. A szigetcsúcsról nyíló panoráma ugyanolyan jelképes erejű, mint maga a műalkotás: a vízen túl New York teljes sziluettje feltárul innen, mint egy messzire tartó hajó orrából az elérni vágyott föld.

Louis Kahn started working on the designs of the New York-based park devoted to the memory of President Roosevelt about forty years ago. A year later he died, and thus the concept remained in blueprint and unfinished. Finally, the foundation stone was laid in 2010 and the Four Freedoms Park was inaugurated in October, 2012 as completed by Mitchell | Giurgola Architects. This year the park is one of the potential winners of the American contest named Design of the Year. The statuette blends two types of memorials: monumental figurative sculpture and abstract architecture which have been rarely matched so far in the history of art.

Louis Kahn retrospektív, Vitra Design Museum, Basel, 02. 23. - 08. 11. Szöveg / text: götz eszter

Fotók / photos: vitra design múzeum

Louis Kahn a 20. század legnagyobb hatású építészeinek egyike volt. 1974-ben bekövetkezett halála óta most készült munkáiból az első nagy retrospektív kiállítás, a baseli Vitra Design Museum jóvoltából. Kahn életét, gondolkodásának alappilléreit és hatását a bemutató olyan komplex módon dolgozza fel, ami megítélését kiszabadítja az izmusok kategóriái alól. Megidézésének aktualitását erősíti, hogy 2012 októberében adták át az ő tervei alapján kialakított, de csak most befejezett New York-i Roosevelt-emlékparkot. Családja a század elején Észtországból vándorolt ki Amerikába, Kahn Philadelphiában tanult, ott kezdte pályáját mint építész és várostervező. A Vitra kiállításának tematikus egységei nem épületek vagy korszakok, hanem Kahn kutató szellemének vezérelveit követve egy-egy kiemelt fogalom köré rendezik az anyagot. Közülük a leghangsúlyosabbak a környezet és épület szoros viszonyát, illetve a közösségeknek az épületekben megjelenő karakterét kiemelő részek. Ezekben a kurátorok feltárják Kahn mesteri fénykoreográfiájának részleteit – általában az ún. „soft” tényezők, a levegő, a víz és a fény jelentős szerepet játszottak az épületeinek megkomponálásában. De a most látható anyag érthető, sőt átélhető módon közvetíti a házaiban testet öltő univerzális szimbólumokat és azt a komplex térélményt is, ami Kahn munkáiban mindig a helyi építő hagyományokból ered, akár családi házról, akár nagy volumenű kormányzati épületről van szó, mint a bangladeshi Parlament Dakkában, vagy kulturális intézményről, mint a texasi Kimbell Művészeti Múzeum esetében. A tárlat komplexitását mutatja az a gondosság is, amellyel a kurátorok összegyűjtötték és most a nézők elé tárják az építész minden fontosabb épületének dokumentációját, sok eredeti rajzot, fotót, filmet és makettet, sőt azokat a kréta- vagy pasztellrajzait is, melyeket görögországi, itáliai, egyiptomi utazásai során készített és amelyek az építészeti archetípusok

Louis Kahn a Kimbell Art Museum előcsarnokában, 1972 © Kimbell Art Museum, fotó: Bob Wharton

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Orvosi Kutatóközpont, Philadelphia, 1957-65 © Fotó: Malcolm Smithsylvania,

Philips Exeter Akadémiai Könyvtár, New Hampshire, 1965-72 © Iwan Baan

rendszerezését segítették Kahn gondolkodásában. Külön szenzáció a philadelphiai City Tower 4 méter magas makettje, az építész fia, Nathaniel Kahn által az apja életéről készített – eddig soha be nem mutatott – film (My architect), illetve az a néhány videóinterjú, melyeken Renzo Piano, Sou Fujimoto, Frank O. Gehry és Peter Zumthor beszél Louis Kahn hatásáról, elveinek továbbéléséről. Az archaikus formákat és az innovatív technológiákat varázslatos költőiséggel ötvöző Kahn egy sok ezer éves hagyomány folytatójának tartotta magát, miközben érzékenysége példa nélkül áll a modern építészetben. Ehhez ő maga ad kulcsot: „Fordulj az érzelemhez és hagyd a gondolkodást. Az érzelemben van a lélek. A gondolkodás a rend érzése és jelenléte. A rendnek – minden jelenlét formálójának – azonban nincs létezni akarása. A rend szót választom a tudás helyett, mivel a személyes tudás túl kevés ahhoz, hogy a gondolkodást elvontan kifejezze. Ez az akarat a lélekben lakozik.” (Form and Design, 1960)

Louis Kahn was one of the most influential architects in the 20th century. Since his death in 1974 this is the first large-scale retrospective exhibition based on his works organised by the Basel-based Vitra Design Museum. Presenting Kahn’s life, the basic pillars of his way of thinking as well as his impact, this show is a complex project with the potentials of freeing his oeuvre from the categories of the various „isms”.

Nemzetgyűlés, Dhaka, Bangladesh, 1962-83 © Raymond Meier

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

új generáció • new generation

téma • theme

A borkultúra összetett élménye The Complex Experience of Winery Holdvölgy borászat, Mád • Holdvölgy Winery, Mád Építész / architect: Bordás Péter Szöveg / text: Bán András

Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

Talán annak az erős képzeteket keltő dűlőnek az elnevezése – Holdvölgy –, amelyről a borászat is a nevét kapta, lehetett az első ihletője a megbízónak és az építésznek az újjáformált és új elemek kellő arányú vegyítéséből álló épületegyüttes hangulatának elgondolásában: a hűvös fényekkel megvilágított terek, a kő, fém, üveg színei, a csendes formák, rejtőzködő elhelyezés reflektálnak a névre – és vice versa. A hazai tulajdonú hegyaljai borászat – utolsó részletéig jövő tavaszra elkészülő – gyöngyszeme a Bordás Péter tervezte mádi Holdvölgy. Szétcsúszó jelenünkben kevés kapaszkodót talál az, aki elfogadja a mai játékszabályokat, de tiszteletben tartja a hagyományt is, és valamilyen tartást szeretne adni az életének. A borkultúra művelése ezen kivételes tevékenységek, gondolkodási és viselkedési módok egyike. A borválasztásnak, -kóstolásnak, -tárolásnak, -ajándékozásnak, -fogyasztásnak megvannak a maga rítusai, legendái, kivételes pillanatai. És megvannak a maga terei. A hegyaljai családi és ipari méretű borgazdaságok egyre többet adnak arra, hogy jó nevű építésztől megrendelt nívós épületeik már megjelenésükkel is sugallják ezeket az aktualizált rítusokat. Talán itt lenne az ideje megírni a tokaji-hegyaljai dombok borépítészeti kalauzát, amely végigvezetne a környék szaképítészeti alaptípusain. Ezen stiláris változatok közül kettőt egyesít a Holdvölgy: a helyi építőanyagok és gazdálkodói építészeti hagyomány újraélesztését a borkészítés technológiailag pontosan szabályozott tereinek fegyelmével – ahogy ezt más tematikus épületei esetében is végigvitte a Bord Építész Stúdió. A domboldalon kiépített épületegyüttes több korábbi telek egyesítésének eredménye: felső, új szárnya egy borkombinát helyére került, míg az „öreg ház” (iroda és raktár) korábbi falakat és formákat foglal magába. Ez utóbbi épület jól látható a domboldal egyik kis utcájából, míg az új részek rejtőzködőek. Távolabbról rakott kősorok tűnnek föl, míg az alattuk húzódó high-tech falsávoknak, bejáratoknak és abla-

koknak csak közelnézetük létezik. A régi épület irodaszakasza játékos ablakelrendezést kapott, előre jelezve, hogy a hely tiszteletét nem konzerválással, hanem a történetet a jelen megoldásaival újraírva gondolta el Bordás Péter. A kiegészítéseknél használt téglák, tetőcserepek a folyamatosságra, az egyszerű geometriai formákkal és a környezetet tükröző üvegsávokkal megoldott raktárajtók az ellenpontozásokra hivatottak. A tükröződés-gondolat innen visszatérő eleme a külsőnek: a tufakő kerítés rakott ritmusa már a felső épület kőkoronájára hivatkozik, ahogy azt megközelítve a láthatóvá váló nagy üvegfelületekben az öreg gádorok és a rendeződő park fái szerveződnek a nagy geometriai formákkal egy-egy képbe. A részben a domboldalba tolt új szárny hasábja az építész leleményei révén nem csak a technológiát szolgálja, hanem a turisztikai funkció számára is attraktív díszletfalat képez. Az épület teteje egyúttal terasz a fogadások számára, vízszintes ablaksávjaival betekintést enged az üzem működésébe – s így egyúttal annak nappali világítását is megoldja. Az épület belseje nagy geometrikus felületekkel visszahúzódóan, funkcionálisan formált, kiemelve a mai bortechnológia hatalmas gépezeteinek (prés, erjesztő tartály, palackozó) technikai esztétikumát. Az évi ötvenezer palackot termelő, szintben is elkülönülő gyártási terek a folyamat logikája mentén tagoltak a szőlő megérkezésétől az érlelésig, tárolásig. S ahogy a telek több más pontjáról, innen is lejárat nyílik a pincék kilométer-hosszú, sokágú rendszerébe, amelyet a tulajdonos a mai igények szerinti átalakítása során is megpróbált érintetlenül megőrizni, ahol csak lehet, megmutatva a mádi kőzet sokféleségét, földtani izgalmait. A pincerendszer helyreállított ágainak nagyobb része az elgondolt turizmust szolgálja, a bejárást, poharazást, a szőlő lelkének megismerését. Ahogy ezt a föld alatti nagyterem számára megrendelt, s a Szövetség ’39 Művészeti Bázis nevű művészcsoport által megvalósított interaktív installáció is élménnyé kívánja tenni.

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

új generáció • new generation

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

új generáció • new generation A real gem of wineries owned by Hungarians in the Hegyalja region, Holdvölgy in Mád designed by Péter Bordás is to be completed to its tiniest details by next March. Bord Architects Studio integrated local building materials and revived economical architectural traditions with due attention to the technologically precisely regulated spaces of wine-making. Erected on a hillside, this complex is a result of the blend of several existing sites: the upper new wing replaces an old wine complex whilst the „old house” (office and store-house) embraces former walls and forms. This latter building is well visible from a tiny street of the hillside, whilst the new parts are hiding. Rows of stones piled up appear from afar, whereas the bands of high-tech walls run-

ning beneath them as well as the entrances and the windows only show on closer inspection. The office section of the old building has a playful configuration of windows suggesting that the architect ambitioned to respect traditions by re-writing the present-day solutions of this story as opposed to conservation. The majority of the restored branches of the cellar system are meant to serve the projected tourism, including a tour of the site, drinking and tippling as well as getting to know the soul of grapes grown here. The interactive installation commissioned for the underground hall and realized by a group of artists called Szövetség ’39 Művészeti Bázis (Association ’39 Artistic Basis) is also meant to make a visit here an experience.

Generáltervező / general design: Bord Építész Stúdió Kft. Felelős építész / leading architect: Bordás Péter Építész tervezők / architects: Tolvaj Tamás, Holovits Annamária Tartószerkezet / structure: Fekete Szabolcs Épületvillamosság / electronic engineering: Benke Szilveszter Épületgépészet / buildig engineering: Tóth Gábor

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • eu-region

várostervezés • urban planning

Oskar Da Riz © Archivio Autostrada del Brennero S.p.A

Észak és Dél géniusza Tirolban The Genius of the North and the South in Tirol Plessi Museum, Brennero, A22 autópálya • Plessi Museum, Brennero, A22 HighWay Építész / architect: Carlo Costa Szöveg / text: Szegő György Fotók / photos: fábián andrea, oskar da riz

Az idén átadott épületet „az első múzeum az olasz autópályákon” szlogen hirdeti a világhálón. Van egy felülmúlhatatlan építészeti előzménye: az első autópálya-templom, Giovanni Michelucci fantasztikus organikusmodern architektúrája az Autostrada del Sole-n (1964). Az az épület máig több, mint Isten háza. Ez sem csak sztráda-múzeum, de az olaszországi Dél-Tirol autonómiájának, a kisebbségi jólét országának kapuja – és egyben az új, motorizált életforma találkozása a kultikus-kulturális tradíciókkal. Nem mellesleg táj és ember kapcsolatának jelképe, a mindenkori géniusz loci autentikus kifejezése, melyben a (kortárs) művészet is autonóm jegyeket viselt és visel ma is. A Brenner-hágó emberemlékezet óta közlekedési és kultúraközvetítő folyosó. Itt máig meghatározó Észak és Dél találkozása – Hamvas Öt géniuszának értelmében. Elsősorban az itáliai és Alpokon túli reneszánsz, illetve barokk művészet összeolvadása lenyűgöző Tirol népi- és magaskultúrájában. A tájegység topográfiai centruma a Brenner-hágó. A természetnek ezt az adományát sokáig az erre élő népek is tisztelték, egészen az első világháborúig és az azt lezáró békerendszer megszületéséig. Az 1914 nyarától ’15 májusáig – a Monarchiával közvetve, szövetségesként – függetlenségét őrző Olaszország ugyanis ekkor az antant mellé szegődött. Ezzel a Nagy Háború legszörnyűbb eseményei költöztek erre a tájra. A szembenállók roppant katonatemetői máig emlékeztetnek erre, sok magyar hadisírral. Fájdalmas valóság maga a kettészakított Tirol. Az osztrák Tyrol központja Innsbruck, a délié Bolzano lett. De a német nyelvű közösség Dél-Tirolban, a „kisebbségben” is őrzi autonómiáját, ami az új gazdát a Mussolini-érában nagyarányú betelepítésre sarkallta, az osztrák-olasz szerződés biztosította „védhatalmi státus” ellenére. Az elmúlt évtizedekben a terrorakciókkal is nyomatékosított tiroli önállóság-igényből mára páratlanul gazdag térség vált. Trentino-Alto Adige/Tyroler Etschland ma igazi autonómiát élvező régió, amelynek fejlettsége a környékbeli és a déli olasz nemzetiségű munkavállalót is vonzza (Szegő György: Dél-tiroli kapcsolatok, 2001/5).

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

Fabrizio Plessi képzőművész sem itt született, hanem az észak-itáliai Reggio Emilia tartományban. A 60-as években, 17 évesen, egy festőművész segédjeként járt New Yorkban és ott a Guggenheim Múzeumban. Az épület elbűvölte. Hazatérve, Velencében beiratkozott az Akadémiára, ahol festészetet és szobrászatot tanult. Az arte povera (szegény művészet) puritanizmusa és anyagközpontúsága, az itáliai kézműves hagyományokon alapuló design és a képernyő használata alakította művészetét. Videómunkái nem zárt szigetek, nem válnak külön a „rámától”, a képernyőket (szigorúan fekete-fehér mozgóképpel) különféle karosszériákba építi be. Például ősi technológiával készült csónakokba – őt „a képernyő képe a vízre emlékezteti”. Plessi elvont, mégis populáris munkáit 1996-tól őrzik a New York-i Guggenheimben. Új múzeuma olyan nagy forgalmú helyen létesült, ahol a 2000-es évek-

Fotó: Fábián Andrea

európa-régió • EU-region

Oskar Da Riz © Archivio Autostrada del Brennero S.p.A

ben felszámolták a vámházat, mert az ausztriai Tyrol és az olasz TrentinoAlto Adige között az EU megszüntette a határt. A vám helyébe Plessi intenciói alapján az autópályák főmérnöke, Carlo Costa egy helyi kővel és fával keretezett üvegdobozt épített. Ebben sem válik szét a design és az arte povera. A természet apoteózisát leíró kiállításán – Plessi installációja a 2000-es Hannoveri Expón debütált – kívül további funkció az autópályákon szokásos gyorsétterem-café és a fölé telepített újszerű pihenő – benne amolyan ókori klinék –, valamint a mélyszinten elhelyezkedő mosdó-WC blokk. A „tornácos ház” és benne a kliné designja az antik Dél géniuszát idézi. Az üvegdoboz fölött lebegő, finom ívű fafedés szinte láthatatlan alátámasztásai Mies van der Rohe 1964-65-ös berlini Nationalgalerie emblematikus pavilonjára emlékeztetve az Észak géniuszát is idehozzák. Az autópályákon szokásos típus-grill épület helyett a helyi anyaghasználat és az alternatív szellemű konstrukció olyan regionális architektúrát eredményezett, amely öntudatosan kötődik a hely géniuszához. A „hely kiállítása” érzéki élményt

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • EU-region kínáló átjáró a Dolomitok sziklái és fenyőerdői között, mely az európai kultúra két fő irányát jeleníti meg ismét – Raffaello és Dürer óta sokadszor. Az etnikai-politikai helyzet, itt az olasz-osztrák, kicsit odébb az olaszsvájci határral, Innsbruck, Trento/Trident, Bolzano/Bosen, Merano/Meran és Chur ötszögében persze igencsak hasonlít a Debrecen–Nagyvárad–Temesvár–Szeged–Szabadka pentagonhoz. Valahol a centrumban végre a nagypolitikának is rá kellene érezni erre az örök aranymetszésre. A természet törvénye: a száradó föld mindig ötszögekre reped… Amúgy 2019-ben az Európai Kulturális Főváros címért folyó versenyben Veneto/Velence és Bosen/Alto Adige közösen pályáznak: tiroliak és venetóiak együtt. Terveikre a következő Utóiratban ezért visszatérünk, jó példát szeretnénk felmutatni a trianoni határokat kultúrával bontó együttműködéséhez.

Inaugurated this year, it is promoted on the worldwide net with this slogan: „the first museum ever along the Italian highways”. It has a single unsurpassable architectural prototype: the first highway-church, which is a fantastic organic-Modernist architecture by Giovanni Michelucci along Autostrada del Sole (1964). This latter building has grown far beyond just being the House of the Lord. It is not only a highway museum, but also the gate of the autonomy of South Tirol in Italy and the welfare of a minority – simultaneously the meeting of a new motorised lifestyle with cultic-cultural traditions, a symbol of the relationship between the landscape and people, an authentic expression of the current genius loci, in which contemporary art also bore and is still bearing autonomous characteristics today.

Példaszerű együttműködés: Dél - Tirol és Veneto 2019-ben egy bolgár és egy olasz város lehet Európa Kulturális Fővárosa. Az olaszországi cím elnyeréséért folyó országon belüli versenybe közös pályázattal szállt be Dél-Tirol, Velence és az észak-olasz régió. A „Kultúra és gazdaság” hívószóval meghirdetett versenyre az autonóm megye és a szomszédos tartományok a nyelvi sokszínűségre és az őskortól folyamatosan lakott területek kulturális hagyományaira épített pályázatot állítottak össze. A három nyelvű (német, olasz, ladin) pályázati anyagban a tartomány átjáró/közvetítő létére építve kiemelt szerephez jutnak a vándorló rendezvények, a színházi fesztiváltól a kerékpáros tanösvényig. A pályázat fő hangsúlya a jövő nemzedéken van, ezt erősíti a középiskolások számára meghirdetett esszéverseny, melynek nyertes fogalmazásai szintén helyet kaptak az anyagban. A kritikus hangoktól sem mentes írások egy sokszínű, hagyományaira rendkívül büszke tartomány képét rajzolják fel, melynek ereje és jövője a fiatalok szerint éppen ezek megőrzésében és az egymás mellett élő kultúrák minél teljesebb együttműködésében rejlik. A nemzeti-kulturális sokszínűséget összetartó erőként és a lehetőségek gazdagságaként felmutató pályázat fontos példa lehet a két évvel későbbi kulturális fővárosi címért pályázó, hasonló etnokulturális helyzetben lévő romániai városok számára. A pályázati anyag részletes ismertetésére ezért a következő lapszámunkban visszatérünk. Schäffer Zsuzsa

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

Fotó: Fábián Andrea

európa-régió • EU-region

Körbezárt értékek Values Surrounded Zamek Kulturális Központ, Genius Loci Régészeti Központ, Poznań • Zamek, Genius Loci Centre, Poznań Építész / architect: Tomasz Wojtkowiak – TOYA DESIGN Szöveg / text: Pálinkás Edit Fotók / photos: toya design

2012-ben két nagyszabású projekt is megvalósult a Toya Design építésziroda tervezésében Poznańban. Mindkettő az építészeti örökség megőrzésével, ugyanakkor a funkcionális és befogadói igényeknek megfelelő adaptálásával foglalkozik. A ZAMEK Kulturális Központ átalakítása során a neoromán épületet keretként használva tervezték meg a többfunkciós épület új központi tereit, míg a Genius Loci Régészeti Központ esetében a feltárt maradványok körül, azt mintegy kiegészítve alakították ki a múzeum szerkezetét.

In 2012 two large-scale projects were realised after designs by Toya Design architects in Poznań. Both deal with the protection and salvation of architectural heritages as well as with their adaptation to meet functional demands and the expectations of recipients. Whilst remodelling ZAMEK Culture Centre the Revivalist Romanesque-style building was used as a framework to refer to when working on the designs of the new central space for the multi-functional building whereas in the case of Genius Loci Archeological Centre the exposed remains were built around and completed to realise the structure of the museum.

ZAMEK Kulturális Központ, Poznań Fotók / photos: Maciej Augustyniak, Juliusz Jarosz

Az 1904 és 1910 között, II. Vilmos német császár számára épült Kaiserhaus a porosz építészet legjelentősebb példája az egykori Posenben, eredeti berendezése a második világháború idején végzett átépítések során pusztult el. A kastély az utóbbi években a ZAMEK Kulturális Központnak ad helyet. Az épület adottságai, a termek elrendezése és gyenge világítása azonban nem felelt meg a nagy tömeget vonzó többfunkciós intézmény elvárásainak. A nagyszabású programmal és egybefüggő, aktív terek igényével működő központot elnyomta az épület súlyos, neoromán megjelenése, ezért merült fel az átépítésre irányuló tervpályázat gondolata. A változás iránti szükség merész, átfogó tervet kívánt. A 2007-es tervpályázat kapcsán a Toya Design tervezőinek legfontosabb célja olyan tér létrehozása volt, amelynek középpontjában a befogadó áll,

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • EU-region

az ő igényeihez legjobban alkalmazkodik. Funkcionális és ugyanakkor nyitott tér, amely egyértelműen kommunikál a látogató felé. A terv meghatározó elemét az első emeleti átrium kiszélesítése jelentette a nagyterem előtt. Az épület összes funkciója ide fókuszál, a látogatók mozgásának irányai itt találkoznak. Az átrium az egykori trónterem udvarának helyén található, ezzel is követve a kastély eredeti ki-

alakítását. A később beépített lépcsőház és büfé lebontásával, valamint a három szint egybenyitásával kialakuló, üvegkupolával fedett átrium fénnyel teli, átlátható, nyitott, új központi teret eredményezett. Innen vezet az út a kiállítótérbe, a próbaterembe, a moziba és a nagyterembe, illetve itt található a kávézó és a könyvesbolt is. A négyszögletes teret a körbefutó, ellipszis alakú mezzanin uralja, amely folyosóként, lépcsőházként és kávézóként egyaránt funkcionál. A szögletes és íves formák kontrasztját tovább erősítik a kupola íves tartói és az üres falfelületet megbontó stukkódíszek. Az átrium az előcsarnokból tágas lépcsőházon keresztül közelíthető meg. Az előcsarnok szigorú rendszerét az információs és irányító központ vörös tömbje élénkíti. A nyersbeton és grafitszürke színek, illetve a fémszerkezetek semleges, steril hangulatot adnak a belső tereknek, amit egyedül – funkciójából adódóan – az információs pult és a kávézó markáns kialakítása tör meg. A nagyterem mellett két kisebb előadóterem is található az épületben, az egyik az első emeleten moziként is használható, a másikat pedig a nagyterem padlásterében alakították ki. A kastély külső falaival megőrizte történeti identitását, a belső terek kortárs igények szerinti kialakítása azonban teljesen új megközelítést jelent. A rekonstrukció az új tartalomhoz igazodva új formát eredményezett.

Építész / architect: Tomasz Wojtkowiak – Toya Design Tervezés / design: Tomasz Wojtkowiak, Justyna Kielczewska-Stawicka, Anna Sędecka Munkatársak / fellow designers: Jacek Wojciech, Tomasz Migdałek, Jarosław Wyszyński, Magda Dzioba, Alicja Ryczkowska – Kaczmarek Belsőépítészet / interior design: Tomasz Wojtkowiak – Toya Design

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

európa-régió • EU-region

Genius Loci Régészeti Központ, Ostrow Tumski, Poznań Fotók / photos: Anna Sędecka

Az Ostrow Tumski sziget a 10. században az egyik legjelentősebb lengyel politikai, gazdasági és vallási központ volt. A Piast uralkodók a sziget kereskedelmi kapcsolatainak megfelelően erődítmények rendszerét építették ki a város körül, palotát emeltek és megépítették az első lengyel katedrálist. Az erődrendszer, valamint a 15. századból, Lubrański püspök idejéből származó fal maradványaira épült múzeum tömegképzését erősen meghatározta a régészeti anyag és annak történeti, építészeti és természeti környezete. A meglévő elemek kiegészítésével létrejött múzeumi tömbhöz üvegfallal körbevett előcsarnok kapcsolódik. Az előcsarnok nyitott, világos tere mellett a múzeum nyersbeton és téglaborítású tömbje annyira zárt, hogy kívülről nem is sejteti belső tereinek rejtett értékét. A falmaradványok üvegpadlón keresztül, illetve belső teraszok kialakításával váltak láthatóvá, amit a kiállítóterekben multimédia pultok és holografikus ábrák, valamint 3D filmek egészítenek ki. A maradványok feletti nyersbeton kiegészítés a keskeny ablaksornak köszönhetően szinte lebegni látszik.

Építész / architect: Tomasz Wojtkowiak – Toya Design Tervezés / design: Jarosław Wyszyński, Anna Sędecka, Ewa Ćwiklińska, Tomasz Migdałek, Tomasz Wojtkowiak Szerkezet / structure: Janusz Makowski

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

passzázs • passage

Építészetek a két pólusról DAM, Frankfurt Szöveg / text: Szegő György

A DAM kiállításai egyszerre pillantanak a fejlődés – növekedés bűvöletében működő gigantikus – globális építkezéseknek biztos hátteret nyújtó tartószerkezet-tervező szürke eminenciásokra és a fenntarthatatlan folyamat kritikáját példamutató munkákkal, ugyancsak a háttérben megfogalmazó „misszionárius” építészekre.

A kulisszák mögött Bollinger + Grohmann DAM, frankfurt, 2013. 06. 15. – 09. 01.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

Schneider + Schumacher: Städelmuseum bővítése, Frankfurt, 2008–2012

fotó: Szegő Júlia

passzázs • passage A statikus életművek bemutatásának is van hagyománya a DAM-ban. 2003-ban a stuttgarti mérnök és tartószerkezet-tervező Schlaich Bergermann kiállítását most egy frankfurti központú, de földet behálózó aktivitású cég következett, amelynek a Maina-menti központon kívül van irodája Oslóban, Melbourne-ben, Párizsban és Bécsben is. A 30 éves sikeres működés lehetőséget adna egy impozáns seregszemlére akár, a tárlat azonban a még nem teljesen kész feladatokat állítja centrumába. Lehetőséget kínálva ezzel arra is, hogy a látogató bepillantson a „kulisszák mögé”, a tervezés folyamatába és távoli építkezések palánkjai mögé is. A kiállítást tervező Osvald Mathias Ungers zónákra osztotta az emeletet. Az egyik csomópontban a roppant méretű és lélegzetállítóan könnyed Rolex Oktatóközpont, UNI Lausanne, a SANAA (Kazuyo Sejima, Ryue Nishizawa) terve áll. Utóbbi 2010-es terve már csaknem kész, a fotókon érzékelhető az áramló térrendszer, a beton önmagát meghazudtoló könnyed lendülete. Egy másik fázist mutat az Egyesült Arab Emirátusokban (Al Ain) éppen elkészült Zayed Sheik Desert Oktatási Központ, a bécsi Talik Chalabi terve, mintegy a „fenntarthatatlanság sivatagi szentélye”. Néhány éve adták át Wolf D. Prix (Coop Himmelb(l)au) tervei alapján, a nehézségi erőt megkérdőjelező BMV-World (München) épületét (l. MÉ 2008/1). Van

szerkezettervük a Zaha Hadid, Renzo Piano vagy Dominique Perrault-féle kuncsaftok számára is. És végül, de a leginkább a centrumban áll az a helyi felhőkarcoló, amelyet egyelőre a városlakók erősen kritizálnak. Ez egy 2014-re elkészülő gigász, amelynek „előcsarnoka” az a használaton kívüli óriás „nagyvásártelep” lesz, amelyet 1927-ben a neves frankfurti modernista építész, Martin Elsaesser tervezett (l. MÉ 2010/1) Az üres épület 70 éven át a térségből összegyűjtött zsidók utolsó megállójaként a városi emlékezet zárványa volt. Ezt akarják most meghaladni. Erős kritikát kapott az ugyancsak a kiállítók által szerkezet-tervezett Städel Múzeum földalatti bővítése is (l. MÉ 2010/3), amelyre immár büszkék a frankfurtiak. Azt a fajta város-brandet, országimázst kiszolgáló építészetet látják benne, ami az akadozó világgazdaságban is képes tőkét vonzani. És ami olyan mérnöki minőséget is feltételez, amit érdemes láttatni.

Coop Himmelb(l)au, Bollingen+Grohmann: Az European Central Bank Frankfurt új Épülete, amelynek "lepénye" Az M. Elseasser tervezte (1928) Nagyvásártelep (balra) Fotók: archív ill. Szegő Júlia

Gondolkodj globálisan, építs szociálisan DAM 2013. 06. 08. – 09. 01., AZ Wien 2014. 03. 12. – 06. 30.

A DAM és az AZ Wien kiállításának mottóját a „Jobb világot építeni” alcím egészíti ki. Az építészek felelősségéről nem csak a 2008as amerikai ingatlan- és hitel-krach kapcsán lehet és kell beszélni. Azóta mindenesetre felerősödött a nyilvános szakmai vita a „történelem nélküli” megavárosok elszaporodásáról, a sokadik urbanizációs robbanásról. A kérdés végül is az, hogy az építészet definíciójába a művészeti, ökológiai és gazdasági komponenseken túl beletar-

tozik-e az architektúra társadalomtudományi szerepének felismerése. Ezt a mára költői kérdést Anna Heiringer is feltette magának, amikor a Linzi TU-n végezve nem nyugodott bele, hogy tervezett háza – egy iskola – papíron maradjon. Elment Bangladesbe és a helyi adottságokat figyelembe véve felépítette azt. Vagy a Burkina Faso-ban felnőtt Francis Kéré berlini építésztanulmányai során úgy döntött, hogy a falu a tanulmányaira küldött pénzt tartsa otthon, abból épüljön majd meg az álta-

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

passzázs • passage

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

passzázs • passage la tervezett iskola. A korlátozott összeg természetesen helyi anyagot, technológiát és munkaerőt feltételezett. Ilyen „kis” tervekkel azután a muszlim világ legjelentősebb nemzetközi építészeti díját, az Aga Khan Awardot is el lehetett nyerni. Így tovább lehetett gördíteni több hasonló projektet is. A mostani kiállítás az ilyen hátterű, megvalósulóban lévő, vagy már megépített – gyakran megható, ugyanakkor felelősségről tanúskodó és magas esztétikai minőséget képviselő – házakból válogatott. A témát fejezetekre osztotta: Anyagok, Lakásépítés, Kultúra, Participáció együtt végül kiadják a Design-építés-kultúra részleget is. Egyúttal összegzés is a tárlat, az előző tíz évben Andres Lepik (a Müncheni TU Architekturmuseum új igazgatója) által felderített anyag „második kötete”. Az elsőt Lepik a MOMA-ban Kis lépték, nagy remények címen rendezte meg 2010-ben. Az „Anyagok” témából ki kell emelni Emilio Caravatti Maliban, John és

Cynthia Hardy Indonéziában épített iskoláit. A „Lakás” téma az ökologikus tartalmakon túl olyan gyakorlatot is újra kitalál és sikerre visz, mint a kész vázszerkezetet egyéni erővel továbbépítő takarékos „csináld magad” módszere. A „Participáció” blokkban a részvétel eddig ismeretlen afrikai gyakorlatával kísérletezik a MASS Bostonból, Francis Kéré Berlinből és a Kounkuey Design Initiative Los Angelesből. Megrázó hátteret ad a „Design…” részlegben látható szlömök, favellák világa. A norvég TYIN vagy a finn Rudanko + Kankonnen irodák iskolái, a svájci Urban Think Tank lakásépítő módszere itt hozzák a leglátványosabb példákat. Van hír egzotikus-nyomorúságos terepen működő „építőtáborokról” is, melyeket a német, osztrák és svájci műegyetemek diákjai szerveztek. És volt mindezekről, inkább a praxis, mint az elmélet felől közelítő kétnapos nemzetközi szimpózium is, ahol a másik pólus, a frankfurti bankvilág építészei továbbképzési pontokat is szerezhettek.

Adalberto Libera ideális városa Museo dell’Arte Moderna e Contemporanea, Rovereto, 2013. 06. 22. - 09. 08. Szöveg / text: Muszik Judit Fotók / photos: MART

A MART (Museo dell’Arte Moderna e Contemporanea, Rovereto) Adalberto Libera születésének 110., halálának 50. évfordulójára rendezett kiállítást Adalberto Libera: az ideális város címmel. Az expozíció kurátora, az építész Nicola Di Battista párhuzamba állítja Libera térkoncepcióját és a tér-ember kapcsolatának megoldásait mai kiállítási térrel és a benne mozgó látogatóval. Adalberto Libera (1903-1963) Rómában 1928-ban a La Sapienza egyetem építészeti karán végzett. A modern olasz építészet legjelentősebb alakjai közé tartozik, a racionalista irányzat egyik szervezője, a Gruppo 7 tagja, a M.I.A.R. (Movimento Italiano per l’Architettura Razionalista) alapítója és vezetője. Ebből az időszakból származik trentói elemi iskolája és római munkái: a Mártírok Szentélye, a Gyermeküdültetési és nevelési kiállítás (Matteo De Renzivel), a postaépület a Via Ostianensén (De Renzivel) és az EUR-beli Kongresszusi Központ. A háború után a szociális lakásépí-

tés és az urbanisztika érdekli, ekkor tervezi a szociális lakótelepet Róma külvárosában és az ugyancsak római olimpiai falu keleti részét, de ehhez a periódushoz tartozik a kereszténydemokrata székház Rómában és a trentói regionális székhely is. Ez a tárlat egy nagy térben helyezi el a Libera-életmű „ideális” példáit. Mindegyikről – eredeti fotókról vagy perspektivikus építészrajzokról – egy-egy, több mint 3 méteres fotóreprodukciót mutat be. A panelek között mozgó látogató úgy érzi, mintha a Libera által elgondolt városi térben járna. A központi térhez kisebb terek csatlakoznak, ahol Libera temperáit, tanulmányait, műveinek korabeli fotóit, levelezését, publikációkat, az őt inspiráló könyveket és a munkásságáról szóló dokumentumfilmeket láthat az érdeklődő. Végül egy U-alakú térben Libera egy, a fantázia szülte panorámáját ábrázoló temperája előtt telepedhet le a látogató, mintegy benne ülve az építész városában. A kiállítás az ifjúkori művekre teszi a hangsúlyt, amikor Libera a racio-

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

passzázs • passage

nalista irányzat szervezésén, az olasz építészet megújításán és a nemzetközi áramlatokhoz kapcsolásán dolgozott. Libera munkásságának elválaszthatatlan kapcsolata Rómával, az ókori római építészettel, a régi és az új együttélése hangsúlyos helyet kap a tárlaton. Di Battista a Libera által annyira kedvelt centrális tér alakulását követi nyomon elődje munkásságában, érzékeltetve annak munkamódszerét: a felvetett probléma minél alaposabb feltárását, mind mélyebbre hatoló, hosszú évekig tartó kutatómunka révén. Így kerülnek a bemutatott művek közé a Nemzet Szentélyévé átalakított Augustus-mauzóleum, a Mártírok Szentélye a fasizmus fennállásának 10. évfordulójára rendezett kiállításon, a Mártírok Szentélye a Palazzo Littorióban, a római Auditórium, a Kongresszusi Központ tervei, A faj című kiállítás installációterve, a Víz és a Fény Palotája. Ezek közül az egyetlen megvalósult elgondolás a Kongresszusi Központ második, ideológiai kompromisszumok miatt átdolgozott terve. A másik megvalósult, bár provizórikus Libera-mű, a Circo Masimo szomszédságá-

ban kialakított együttes a gyermeküdültetésről szóló kiállítás számára. Itt megvalósul a modern, monumentális városrész és az antik építészet harmonikus együttélése: a modern elemek mögül kiemelkedik az antik romok robusztus tömbje. A császári Fórumok szomszédságában tervezett új épületegyüttes, éppúgy, mint az ókori fórumok, egy központi teret zár körül, melyet középületek határolnak. Libera tervein gyakran emberalakok tűnnek fel, mintegy hangsúlyozva, hogy az ő jelenlétük a célja az új tér létrehozásának. A kiállítás utolsó terve Az ideális város címet kapta a rendezőtől: egy kör alakú teraszon kerek asztaloknál emberek ülnek, beszélgetnek, a teraszt körben víz veszi körül, híd vezet oda. Körül a szárazföld, a város-kollázs, az épületek között a pisai Campo dei Miracoli, a Szent Péter templom, és racionalista modern épületek, a háttérben tájkép a Dolomitokkal, a vízből Capri szigete emelkedik ki – erre a tájra kupolaként borul az ég, vagy mint egy üvegharang, szinte a turisták számára árusított szuvenír-makett.

Hegyi szálló, 1926, Augustus mauzóleum, 1932-37, Castelfusanói tengerpart, 1933-34 Giovanni Maria Filindeu kiállítási látványtervében

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 7

passzázs • passage

Rembrandt tájképgrafikái

Städel Museum, Frankfurt, 08. 28. - 11. 24. Szöveg / text: Szegő György Fotók / photos: Städel Museum, Frankfurt

Rembrandt festészetét a nagyközönség elsősorban a kivételes lélektani tudásról árulkodó portréi és egyedi felfogású történelmi vásznai jelentik. Tájképábrázolásaira kevesebb figyelem jutott, pedig egész pályáját valamilyen módon végigkísérte a téma, ha nem is mindig festmények, hanem gyakran metszetek és nyomatok formájában. A frankfurti Städel Múzeum gyűjteményét alapító Friedrich Städel már a 18. században komoly Rembrandt anyaggal rendelkezett. A nyár végén megnyílt tárlat 60 lapjából 46 ma is a múzeum birtokában van, csaknem a teljes tájkép-tematikával rendelkeznek. Kettős jelentősége van ennek az életműben. Egyrészt, mert ilyen lapokat, melyek most láthatók, szinte csak az 1640-es évtizedben készített. Életrajzi okokra vezethető vissza: ekkor volt ideje nem csak megrendelőknek dolgozni, hiszen a felesége gazdag műkereskedő lánya volt, módos polgárházat vittek, fényűzően éltek. De a gyerekeik egymás után haltak meg, így Rembrandtnak jó oka volt a gyakori meditatív sétákra. Végül egy gyerek életben maradt, de Saskia meghalt. Így lett ezeknek a lapoknak másik, esztétikai, alkotás-lélektani jelentősége: a magányos Amsterdam környéki séták elmélyült állapotában Rembrandt a lágy technológiával a lemezre (radierung / etching) gyorsan felvázolt rajzokban kikísérletezhetett egy új térérzékelést, atmoszféra-ábrázolást, amelyet Callot és az ő kezei nyomán gyorsan közzétett a korabeli műkereskedelem. A sétákon a puha anyagban szerzett vonalbiztonság eredménye az a bravúros hidegtű technika, mellyel a mester a mocsaras táj pára- és fényviszonyait, téri mélységét hihetetlenül kevés eszközzel, ma is modernnek ható módon tudta ábrázolni. Néhány vonalas tájai is képesek a térképekre, naplókra, elszámolásokra építő mai kódfejtőket egy néhai térkép felrajzolásában informálni: össze is állították az Amszterdam körüli 17. századi tanyák, utak, hidak malmok térképét. Vannak ugyan a rajzokon útjelző-táblák, de ezeken inkább csak a mester szignója olvasható. Megtehette ezt a „szemtelenséget” is, mert saját magának rajzolta ezeket az experimentális lapokat. A tárlaton a metszeteket

néhány önarckép és korai metszet egészíti ki, amelyeken a tájábrázolás történelmi motívumokban jelenik meg, mint például a Szent Jeromos a vadonban, vagy némi humorral bemutatott pásztorjelenetek, illetve láthatók az elődök és a követők munkái: id. Pieter Bruegel, Claude Lorrain vagy Hendrik Goltzius fametszetei.

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

web galéria • web gallery

Közterek és lakatlanok

zelésére olyan innovatív és újító megoldásokat találjon, melyek egyrészt magában foglalják a fővárosi városképben megjelenő üres üzletek és kirakatok egységes elvek alapján történő kezelésének újragondolását, másrészt pozitív hatást gyakoroljanak a kedvezőtlen helyi társadalmi és gazdasági folyamatokra. A beérkező 105 pályamű két kategóriában gondolkodott, az egyik az üres üzleteket összesítő online adatbázis vizuális arculatát, a másik a kopár kirakatban megjelenő grafikai elemekre tett javaslatot, az utcakép javítása érdekében. A Tér Köz pályázat augusztus végén zárult le, az eredményt a következő lapszámunkban fogjuk bemutatni. G. E.

KÉK, Fővárosi Önkormányzat

további képek és írások a weben

www.meonline.hu

De la Motte – Beer Palota Rögtön jövök! pályázat - I. díj: Keller ferenc

Az utóbbi hónapok három kezdeményezése is a kihasználatlan városi terek felé fordította a figyelmet: a Kortárs Építészeti Központ Lakatlan című projektje, a Fővárosi Önkormányzat Rögtön jövök! pályázata, illetve az idei év nagy budapesti pályázata, a Tér Köz, melynek az ősz folyamán lesz nyilvános eredményhirdetése. 2012 őszén a KÉK előadás- és beszélgetéssorozatot rendezett. A sorozat fókuszában a közép- és nyugat-európai városok válság okozta átstrukturálódása során megüresedő ingatlanok sorsa állt. Az előadások a város, a kerület és az egyes épület léptékeiben foglalkoztak a feltérképezés és leltár, a spontán és ideiglenes használat, a formális és informális építészeti újragondolás, a civil, kulturális és szociális hasznosítás lehetőségeivel. 2013-ban interdiszciplináris workshopokkal folytatódott a projekt, melyek az üres ingatlanokban rejlő lehetőségeket vették sorra. Összegezték azokat az építészeti, várostervezési, szociológiai és közösségfejlesztési feladatokat is, melyek a lakatlan épületek hasznosításában hosszú távon is megoldást jelenthetnek. A program tavasszal egy konkrét helyszín, a Klauzál tér és környéke köré szerveződött, illetve kapcsolódott hozzá a MOME hallgatóinak egy kurzusa is, amelynek eredménye egy, a budapesti üres ingatlanokat leltározó közösségi térkép lett (lakatlan.crowdmap.com). Az üressé vált, elsősorban belvárosi üzlethelyiségekre fókuszáló „Rögtön jövök” pályázat eredménye csupán néhány hétig volt látható a Kossuth Lajos utca egyik – jellemzően üresen álló – üzlethelyiségében. A pályázat célja volt, hogy Budapest egyik, napjainkra szembetűnő problémájára, a földszinti üzlethelyiségek kiüresedési folyamatára és a folyamat állandósulására felhívja a figyelmet, továbbá a probléma ke-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Forster Központ múzeuma

Forster Központ

fotó: Forster Központ

Életmód-történeti múzeumként nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára a Dísz téri De la Motte – Beer-palota, amely korábban a Forster Központ egyik irodájaként működött. A tervek szerint több lépcsőben megvalósuló múzeum az épület szellemi, históriai, építészettörténeti jelentősége révén, valamint a budai polgári életmódot bemutató, folyamatosan bővülő korhű berendezésének köszönhetően komoly turisztikai értéket képvisel. A ház legkorábbi része, a földszint és az emelet dongaboltozata a De la Motte család idején, az 1760-as években készült. Az épületet 1773-ban Beer József katonai gyógyszerész, Buda egyik leggazdagabb polgára vásárolta meg, aki a ház földszintjén rendezte be patikáját. A palota mai formájának kiépítése, s az öt szobából álló emeleti térsor kialakítása az ő nevéhez köthető. Az épület hosszú ideig rejtőzködő kincse volt az 1962-ben előkerült, majd feltárt, közel 250 négyzetméter, bibliai jeleneteket ábrázoló festett falfelülete, amely példa nélküli a budavári polgári építészetben. P. E.

2013 | 7

további képek és írások a weben

www.meonline.hu

Így lakunk Fotókiállítás a magyar lakásállományról

Fotók: Szentiváni János

A 1996 óta működő Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület azon munkálkodik, hogy az építőanyag szakmában meglévő szellemi erőket összefogja és érvényre juttassa a magyar lakásépítés, az otthonteremtés ügyét. Tevékenységének központi gondolata az, hogy a hazai lakásállomány elöregedésének megállításához évente legalább 40.000 új lakást, családi házat szükséges felépíteni. 2012-ben 10 560 lakás épült hazánkban. Ez az elmúlt 90 év legalacsonyabb lakásépítési száma. A 2012-es adatokat a lakásállomány 4,3 milliós számával összevetve azt látjuk, hogy ilyen lakásépítési számok mellett a hazai lakásállomány hozzávetőlegesen 400 évente újulna meg, vagyis egy most átadott új lakásnak 400 évig kellene állnia. A lakókörülmények alapvetően meghatározzák az egyén és az egész társadalom testi-lelki állapotát. A magyarországi problémák megvilágítására az Egyesület 2013 őszén lakossági aktivitásokat tervez, ennek keretén belül mutatják be az IGYLAKUNK.HU fotókiállítást. A fotóművészek és amatőr fotósok bevonásával készült tablók reprezentatív módon ábrázolják a hazai lakásállományt. A kiállítás számokon és statisztikai adatokon alapul; rövid tényfeltárással indul, majd a különböző épülettípusok annyi tablón keresztül sorakoznak – tipikus képeket mutatva –, amilyen arányban az adott épületfajta jelen van a magyar lakásállományban. A hazai lakásállomány 56%-a családi ház, a lakótelepi lakások összesen 19,5%ot tesznek ki, míg a lakóparki új építések csupán 1,75%-ot. A tablók elfogulatlanság nélkül, jó és rossz példákat egyformán felsorakoztatva mutatják, hogyan élünk. A célja azonban nem egyszerűen a passzív ábrázolás. Megmutatja, hol tartunk a szomszédos országokhoz képest, megoldási javaslatokat is ad, és közös együttgondolkodásra kér minden nézőt: tegyünk közösen a magyar lakhatási problémák megoldásának érdekében. Bővebb információ:www. lakasepitesert.hu, illetve www.igylakunk.hu Szomory-Takács Eszter további képek és írások a weben

www.meonline.hu

hírek • news Díjak az Építészet Világnapján Pro Architectura-díjat vettek át: BaranyiCsaba Katalin, Herceg László, Pintér Tamás János a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedért; Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet a Budapesti Piarista Központ „A” épület rekonstrukciójáért; Hajós Tibor a gödöllői Királyi váró rekonstrukciójáért; Kovács Péter DLA, Lengyel István a Debreceni Egyetem Informatikai Kar épületéért; Krizsán András, Csontó Judit, Debreczeni Szabolcs a zánkai Új Nemzedék Központ központi épület átalakításáért és bővítéséért. Év Háza Díj: H ház, Sóskút – Dévényi Tamás. A MÉSZ különdíjában részesült: Weekend-ház, Kővágószőlős – Borsos Ágnes, Bachman Zoltán. MÉK különdíjas: Nyaraló, Szigliget – Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva, Móser Balázs. Dicsérő oklevél: Családi ház, Csobánka – Börzsei Tamás; Családi ház, Budapest – Kalmár László, Zsuffa Zsolt, Rose Balázs; Nyaraló, Pécsely – Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid. MÉK-MÉSZ Diplomadíj: településtervezés: Borsó Rita; építészet: Kokas Balázs, Szödényi Katinka, Loránt Zsófia, Losonczi Júlia, Pintér Norbert; építészet különdíj: Varga Panna & Sághegyi Éva; építészet dicséret: Varga Noémi, Kiss András; belsőépítészet: Hargitay Zsófia; tájépítészet: Csizmadia Dóra, Mészáros Szilvia. Palóczi Antal-díj: Hanczár Zsoltné, Berényi Mária, Horváth Magdolna További díjak a tájépítészet és a design területén:

Az ECLAS életmű-díját a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának nyugalomba vonult dékánja, Jámbor Imre professzor kapta megosztva Richard Stiles-al, az osztrák Tájintézet professzorával, az ECLAS korábbi elnökével. Magyar Formatervezési Díj: Termék kategóriában a DSI Inhalo sóinhalátor, valamint Földi Petra esőkabát kollekciója, Terv kategóriában Benedek Zsanett és Lakos Dániel Faces elnevezésű, logikai játéka, Vizuális kommunikáció kategóriában A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesét feldolgozó interaktív könyv, Diák kategóriában: a LightMe világítóeszköz-család, valamint a DORA kerékpáros bukósisak, Filczer Balázs Dániel munkája. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság különdíja: Farkas Anna a Starry Light by Anagraphic lámpa vizuális kommunikációjáért, Diák kategóriában: Balázs Klára a József Attila Terv projekt dokumentációs anyagáért, Szabó Zsófia a Kis Hungarikumhatározókért. A HIPAVILON különdíja: Gyimóthy György Shin ökobútor családért. A Magyar Formatervezési Tanács különdíja: Paunoch Renáta, Vajda Szabolcs és Varga Péter István a Zigza betonpad rendszerért. A Design Management Díjat idén a Cserpes Sajtműhely Kft. vehette át.

A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj nyertese 2013-ban Nemes Csaba.

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON - A Csütörtöki iskola következő előadásai: 2013. 10. 17. Gelencsér Géza: A vidékfejlesztés kihívásai; 2013. 11. 21. Tóth Albert: Tájépítészet a Közép-Tisza vidéken; 2013. 12. 12. Dr. Varga Tibor: A Szent Korona misztériuma

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON - Fény//szerkezetek. FUGA, 10. 29-ig - Improvisation is/as Architecture. FUGA, 10. 28 – 11. 19. - Janáky és a MOME. FUGA, 10. 22-ig - A soproni Winkler Oszkár és a losonci Winkler Oszkár emlékkiállítása. HAP Galéria, 10. 18-ig - Építészeten innen és túl - Ekler Dezső házai. Kepes Intézet, Eger, 12. 31-ig - Épületgépészet: múlt, jelen és jövő. Műszaki és Közlekedési Múzeum, 10. 27-ig - Körösfői-Kriesch Aladár: A jó kormányos. Gödöllő Városi Múzeum, 11. 03-ig - Chagall - Háború és béke között. Ámos Imre, a “magyar Chagall”- a háború örvényében 1937-1944. Magyar Nemzeti Galéria, 2014. 01. 05-ig - Ámos Imre és a XX. század. Rumbach utcai Zsinagóga, 10. 31-ig - Csillagpor, Anna Margit kiállítás. Zsidó Múzeum, Budapest, 12. 07-ig - Körkörös romok. Ország Lili falai. MODEM, Debrecen, 2014. 01. 19-ig - Benczúr, a festőfejedelem. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 12. 15-ig - Ősz Gábor: Háromszor három. Ludwig Múzeum, 11. 03-ig - World Press Photo. Néprajzi Múzeum, 10. 27-ig - Folyamatos Jelen V.-VI.- VII. kortárs magyar fotográfia. Mai Manó Ház, 09. 22-ig - Fotográfia felsőfokon - Válogatás Howard Greenberg gyűjteményéből. Mai Manó Ház, 2014. 01. 05-ig - Szabó Dezső: Szent Elmo tüze. Vintage Galéria, 10. 25-ig - Több mint szomszéd - Mozaikok a horvá tok népi kultúrájáról. Néprajzi Múzeum, 2014. 03. 23-ig - Szamurájok és gésák. Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Múzeum, 11. 03-ig - Rozsda Endre: A párka fonala. Várfok Galéria, 11. 16-ig - miafene - 40 éves a Szentendrei Vajda Lajos Stúdió. MűvészetMalom, Szentendre, 11. 10-ig - A pécsi animáció története. Design Labor, Pécs, 12. 31-ig - A szent út. Fotókiállítás a Közel-Keletről. MODEM, Debrecen, 11. 03-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia - The Future is Here. A New Industrial Revolution. Design Museum, London, 11.03-ig - Paul Klee.

Tate Modern, London, 2014. 03. 09-ig - British Drawings: 1600 to the Present Day. V&A Museum, London, 2014. 04. 13-ig Ausztria - New Frontiers. Architekturzentrum Wien, 10. 21-ig - Franz von Zülow. MAK, Bécs, 2014. 05. 11-ig - Michel Comte. Kunst Haus Wien, 2014. 02. 16-ig - Yoko Ono. Kunsthalle, Krems, 2014. 02. 23-ig - Essen in Kunst. Kunsthalle, Krems, 2014. 03. 23-ig Franciaország - 1925, When Art Déco dazzled the World. Cité de l’architecture et du patrimoine, Párizs, 2014. 02. 14-ig - Allegro Barbaro. Béla Bartók and Hungarian Modernity 1905 -1920. Musée d’Orsay, Párizs, 2014. 01. 05-ig Németország - Nove Novos – Neun Neue. Emerging Architects from Brazil. Deutsches Architek turmuseum, Frankfurt, 2014. 01. 12-ig - Interferenzen\Interférences. Architektur – Deutschland \ Frankreich 1800–2000. Deutsches Architekturmuseum, Frankfurt, 2014. 01. 12-ig - Afritecture. Buildung Social Change. Pinakothek der Moderne, München, 2014. 01. 12-ig - Lightopia. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 2014. 03. 16-ig - Brasiliana. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 2014. 01. 05-ig - Géricault. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 2014. 01. 26-ig Olaszország - Ferdinando de’ Medici. Uffizi, Firenze, 11. 03-ig - Rudolf Stingel. Palazzo Grassi, Velence, 12. 31-ig Svájc - Lina Bo Bardi: Together. Schweizerisches Architekturmuseum, 10. 27-ig USA - Green Schools. National Building Museum, Washington, 2014. 01. 05-ig - Palaces for the People: Guastavino and America’s Great Public Spaces. National Building Museum, Washington, 2014. 01. 20-ig - American Modern: Hopper to O’Keffee. MoMA, New York, 2014. 01. 26-ig - A Little Joy of a Bungalow. MAK, Los Angeles, 2014. 01. 05.

PÁLYÁZATOK - Makó Város Fejlődéséért Közalapítvány köztéri emlékhelyet kíván kialakítani Makón, a Hagymatikum Fürdő épületének közvetlen környezetében, a tervező építész Makovecz Imre tiszteletére. A Közalapítvány a műalkotás, emlékhely megtervezésére és kivitelezésére nyílt, országos pályázatot ír ki hivatásos alkotóművészek részére. A műalkotás, emlékhely a Török Péter Ybl díjas tájépítész tervei alapján megvalósult Makovecz téren belül, a pályázó által választott helyen kerül kialakításra. Beadási határidő:

2013 | 7

2013. 10. 31. Információ: new.mako.hu A párizsi Cité de l’architecture & du patrimoine „Kit of parts – the subversive cottage” címmel nemzetközi hallgatói pályázatot hirdet, amelynek célja egy kis tér(bővület), pavilon létrehozása, kiemelt tekintettel a fenntarthatóság és a könnyű megvalósíthatóság követelményeire. Első körben tíz projektet választanak ki, amelyek közül a nyertes alkotás prototípusa a 2014-es Velencei Építészeti Biennálén mutatkozhat be. Beküldési határidő: 2013. 10. 31. Információ: studentcompetition.citechaillot.fr - A Budapesti Építészeti Filmnapok 2014 márciusában tartandó 6. kiadása várja az építészeti, városi és design témájú filmeket, műfaji megkötés nélkül. Beküldési határidő: 2013. 10. 31. Információ: www.kek.org.hu/filmnapok - „Római Part 2100” néven hallgatói pályázatot írt ki az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). A pályázattal az IFK a Római Parttal kapcsolatos víziókat, a városon belüli, távoli jövőben betöltött szerepét és funkcióját szeretné felmérni egyetemi diákok, a jövő szakembereinek mozgósításával. Beküldési határidő: 2013. 11. 04. Információ: www.ifk-egyesulet.hu/otletborze - Container Vacation House - Az [AC-CA] TM nyílt, nemzetközi ötletpályázatot hirdetett a Bondi Beach-re (Sydney) néző, újrahasznosított konténerekből kialakítandó nyaralóépületek tervezésére. A pályázat kreatív ötleteket vár, előtérbe helyezve az újrahasznosítást, fenntarthatóságot és a kisléptékű, modulrendszerű építészetet. Beküldési határidő: 2013. 11. 05. Információ: ac-ca.org - „Jövő a jelenben”...racionális épületek az utókornak címmel a Xella Kft. által kiírt tervpályázat célja a funkcionalitás és esztétika figyelembevételével megtervezett építész munkák bemutatása, népszerűsítése, melyek korunk kihívásaira – mind gazdasági, mind környezettudatossági szempontok alapján – jövőbemutató megoldásokat tartalmaznak. Beadási határidő: 2013.11.15. Információ: www.ytong.hu - A Magyar Művészeti Akadémia nyílt építészeti ötletpályázatot hirdet egységes megjelenésű turisztikai információs pontok megtervezésére. A pályázat tárgya, célja karakteres építészeti eszközökkel megfogalmazott, a turizmust tájékozódási és tájékoztatási centrumként kiszolgáló, figyelemfelkeltő, de a kialakult falu, vagy városképet nem romboló építmény TÁJ/PONT, azaz TÁJékoztató és TÁJékozódási PONTok hálózatára vonatkozó elképzelések bemutatása. Beadási határidő: 2013. 11. 18. Információ: www.mma.hu - A VELUX Cégcsoport várja a jelentkezéseket a Nemzetközi VELUX Díjra, amelyet 2004 óta hatodik alkalommal hirdet meg a társaság építészhallgatók számára. „A jövő fényforrása” témájú pályázatra ezúttal is olyan megoldásokat várnak, amelyek innovatív módon értelmezik újra és hasznosítják a napfényt az épített környezetben. A tervek leadási határideje: 2014. 05. 02. Információ: iva.velux.com

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013/7-es számUNK szerzői Bán András PhD Németh Lajos díjas műkritikus, a Miskolci Egyetem oktatója. Vizuális antropológiával foglalkozik; számos írása jelent meg a kortárs képző-, építő- és fotóművészetről. Legutóbbi könyvét Bukta Imréről írta (2006), számos kortárs művészeti kiállítás kurátora. Németh Lajos-díj (2006). 2007 óta a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának elnöke, 2008-tól a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum igazgatója. Ertsey Attila építészmérnök (1985 BME), Egyetemi hallgatóként, 1982-ben kapcsolódik a Dunamozgalomba. Azóta foglalkozik ökológiával, annak gyakorlati és szemléleti oldalával egyaránt. A Bercsényi 28-30 kiadásában szerkesztette Joseph Beuys, a Harmadik Út és a Zöldek magyarul első ízben megjelent dokumentumait. Részt vesz a visegrádi építésztáborokban 1983-tól 1986-ig, azóta a magyarországi organikus építészeti irányzathoz kötődik. 1989 óta dolgozik a KÖR Építész Stúdióban. 2004 óta a Kós Károly Alapítvány kuratóriumi elnöke. Építészként mesterének tekinti Makovecz Imrét, szemlélete forrásának a Rudolf Steiner által alapított antropozófiát, melyet Makovecz Imre és Kálmán István révén ismert meg. 2009 novemberétől a Magyar Építész Kamara alelnöke. Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2007-2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. Kapy Jenő 20 éven át az IPARTERV vezető tervezője, majd 1990-től hivatásos tanár az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán (jelenleg SZIE Építéstudományi Kar). Szakterülete: tervezés-módszertan. Tizenhat éve az építész szakma által mára igen elismert posztgraduális képzést vezet, keze alól kiváló építészek kerülnek ki. Oktatói tevékenysége mellett épülettervezéssel is foglalkozik, kiállításokon szerepel, Ybl-díjas építész. Rendszeresen publikál a MÉ-ben és különböző más építész-lapokban, szakkonferenciák előadója. Komjáthy Gábor tervező. 1993-ban végzett a JPTE Művészeti karának rajz-vizuális szakán, majd a pécsi mesteriskola fémszobrász tagozatán tanult. 1997 óta foglalkozik belsőépítészettel, bútortervezéssel. Szobrai és bútorai több hazai és külföldi kiállításon szerepeltek. Tervezői tevékenységét a Dekom Stúdióban, 2000-2004 között a Szenes Design Stúdióban, 2011-től az I+H Kft-ben végzi. Muszik Judit bölcsész. Érettségi után az akkori Munkásmozgalmi Múzeum (ma Nemzeti Múzem) plakáttárában és fotótárában, majd a Fővárosi Műemléki Felügyelőségen dolgozott. Az olaszországi Università Statale di Pavia bölcsészkarán tanult, a milánói Spazio Teatro No’hma-ban kulturális rendezvények szervezésével foglalkozott. Jelenleg nápolyi színháztörténettel foglalkozik, különös tekintettel annak a háború utáni és a kortárs időszakára.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Pál Györgyi pedagógus. A JPTE BTK irodalomesztétika szakán végzett 1991-ben. 1991-1994 között a Szöveg Bt. Könyvkereskedelmi és Kulturális Szolgáltató Társaság cégvezetője volt, 1991-2005 között dolgozott tanárként, ifjúsági mentálhigiénés trénerként, 2005-től a Honi Művészetért Alapítvány titkára, projektszervezője, 2006 óta az I+H Kft. munkatársa. Pálinkás Edit művészettörténész, 2003-2008 között az ELTE-BTK Művészettörténeti Intézetének hallgatója, itt szerzett diplomát 2009 januárjában. Diplomamunkáját az Erkel Színház elődjéről, az 1911-ben Márkus Géza és Komor-Jakab tervei alapján épült Népoperáról írta. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. 20092011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Somogyi Krisztina vizuális intelligencia kutató, 20 éve foglalkozik építészettel és vizuális kommunikációval. Kiállításokat szervez, televíziós műsorokat készít, írásai a fontosabb hazai és külföldi szaklapokban jelennek meg. Cságoly Ferencről írott monográfiája 2004-ben, Balázs Mihályról írott könyve 2006-ban jelent meg. Építészet és lélek címmel építészeti portréfilm sorozata 2006 őszén indult. Szerkesztője volt a pécsi EKF beruházásokat követő és értelmező KÖZ_TÉR_KÖZ címmel megjelent albumnak, amelyet a DDÉK felkérésére készített. 2010-2011-ben a University of the Arts London design és építészet kritika kurzusát végezte el sikerrel. Tanulmányában az építészeti kritika új nézőpontjainak meghatározásával foglalkozik, így a hétköznapok felől történő, értelmező olvasatok szükségessége mellett érvel. 2011 szeptemberétől a BME Építészmérnöki karának DLA képzésén a vizuális kommunikáció témakörében felkért előadó. Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyiösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót Építész, 1997, Diaszpóra és Művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/ Millenáris Park 2001). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapítószerkesztője. 2010-ben a folyóirat szerkesztősége Kós Károly díjat kapott. Vukoszávlyev Zorán 1996-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán a Középülettervezési Tanszéken. Diplomadíjas, Pro Scientia Aranyérmes, Eötvös Ösztöndíjas, MTA Bolyai Ösztöndíjas. 2003ban PhD-fokozatot szerzett. Egyetemi adjunktus a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken. Építészeti szakíró, építészeti kiállítások kurátora, számos magyar és nemzetközi konferencia előadója (Bangkok, Ourense, Washington, Kielce, Velence). A Kortárs holland építészet című könyv szerzője, az Új evangélikus templomok társszerkesztője, a Kortárs portugál építészet társszerzője.

2013 | 7

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Hungarian Architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata

2013/7. szám Megjelenik évi 10 szám ISSN 1785 – 282X Tisztelt előfizetőink! A régi-új Magyar Építőművészet 2013-tól nagy változás elé néz. Az új folyóirat támogatási rendszer segítségével lapunk hosszabb távon, biztosabb finanszírozással tud megjelenni. A következő három évben ennek megfelelően évi 10 számot szerkesztünk, az elméleti melléklet tartalmát beépítve a folyóirat páros számaiba. A lap ára 950 Ft lesz, előfizetőinknek azonban – az évi 10 lapra - változatlanul a korábbi 8.700 Ft-os éves előfizetéssel kínáljuk. Tehát minden előfizetés igen kedvezményes. Egyetemisták számára továbbra is él az érvényes diákigazolvány átküldött másolatra nyújtható diák-tarifa, számukra az előfizetés 6600 Ft/év. Lapalapító (1903) és kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: 318 2444 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben csütörtökönként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál, tel: 318 2444 FELELŐS KIADÓ: SÁROS LÁSZLÓ GYÖRGY DLA, a MÉSZ ELNÖKE Főszerkesztő: Szegő György DLA Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit, Botzheim Bálint Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Ferencz Marcel DLA Sáros László György DLA Szegő György DLA Vadász Bence Varga Tamás DLA Vukoszávlyev Zorán PhD Winkler Barnabás DLA Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: deMax Művek HIRDETÉSFELVÉTEL: Indigoline Kft. Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: 06 20 484 9044 WEBOLDALUNK: FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

www.meonline.hu

Az év építészeti fotója 2013

MÉSZ díja: Frikker Zsolt Tudásközpont c. fotográfiája

2013 | 7

KÓS KÁROLY - DÍJ 2010

R é g i - Ú j M a g ya r é p í t ő m ű v é s z e t h u n g a r i a n a r c h i t e c t u r e

950 Ft Építészet az őselemek körül Architecture around the Four Elements

régi-új Magyar építőművészet • hungarian architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól

2013 | 7