Hungarian Architecture 2013/9

Magyari É. – Pazár B. – Potzner F. • Silvester Cs. – Turi Z. – Zoboki G. • Molnár Cs. • ifj. Kistelegdi I. • Kazuyo Sejima – Ryue Nishizawa • Czégány S. • Gutowski R. • Rudolf M. • Carlos de Riaño

2013 | 9

KÓS KÁROLY - DÍJ 2010

R é g i - Ú j M a g ya r é p í t ő m ű v é s z e t h u n g a r i a n a r c h i t e c t u r e

130th Anniversary of Károly Kós • Reconstruction of Music Academy – Éva Magyari, Béla Pazár, Ferenc Potzner • Renovation of Erkel Theatre – Csaba Silvester, Zoltán Turi, Gábor Zoboki • Baroque Marionette Theatre, Fertőd – Csaba Molnár • Rector Office, Pécs – István Kistelegdi jr.

• Louvre-Lens – Kazuyo Sejima, Ryue Nishizawa • CONDE DUQUE CULTURAL CENTRE, Madrid – Carlos de Riaño • Lutheran Church, Helvécia – Sándor Czégány • Black Teahouse, Česká Lípa – A1 Architects• Benedictine Forest School, Táp – Robert Gutowski • Museum of the Pannon Sea, Miskolc – Mihály Rudolf

Family Home, Budapest – T. Tomay, B. Mayer, L. Szentgyörgyi • Mansion, Pécs – Cs. Kovács, B. Ásztai • New Generation in Miskolc – K. Molnár, B. JuhászNagy, P. Dobos, E. Szélné Mercz, N. Szél, Z. Bereczki, K. Bálint, D. Oláh, B. Balogh • Family House, Solymár – Gy. Kubinyi, É. Gaál • Rainbow Cultural Centre, Kaposvár – K. L. Balogh • Ádám Jenő Centre, Szigetszentmiklós – B. Winkler, Cs. Kiss, B. Mészáros, G. Vörös • Hauptbahnhof Wien – A. Wimmer, E. Hoffmann, T. Hotz • Opera House, Linz – T. Pawson • Jewish Historical Museum, Warsaw – Lahdelma & Mahlamäki • Eastern Promises

950 Ft Építészet és zene Zeneakadémia, Erkel Színház Színházak és Múzeumok Architecture and Music Music Academy, Erkel Theatre Theatres and Museums

régi-új Magyar építőművészet • hungarian architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól

2013 | 9

130 éve született Kós Károly • A Zeneakadémia rekonstrukciója – Magyari Éva, Pazár Béla, Potzner Ferenc • Az Erkel Színház felújítása – Silvester Csaba, Turi Zoltán, Zoboki Gábor • Marionettszínház rekonstrukciója, Fertőd – Molnár Csaba • Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatala – ifj. Kistelegdi István • Louvre-Lens – Kazuyo Sejima, Ryue Nishizawa • Conde Duque Kulturális Központ, Madrid – Carlos de Riaño • Református templom, Helvécia – Czégány Sándor • Black Teahouse, Česká Lípa – A1 Architects • Bencés Erdei Iskola, Táp – Gutowski Robert • Pannon-tenger Múzeum, Miskolc – Rudolf Mihály

Noé bárkája A válság kezdete óta a magyar építőipari piac struktúrája erőteljesen átalakult. Minimális szintre csökkent a magánberuházás, eltűntek a korábbi új beruházások, mint szállodák, irodaházak, lakóparkok. Ezzel párhuzamosan a közbeszerzések terén kiemelt hangsúlyt fektettek a meglévő műemlékeink felújítására, a városok köztereinek, központjainak rehabilitációjára és különösen a kultúra támogatására, mely beruházások elsősorban európai támogatásokból jöhettek létre.

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 2014

A Laki Zrt. elmúlt időszakban befejezett és a folyamatban lévő projektjei közül a Zeneakadémia, az Erkel Színház, a Fertődi Marionett Színház, a Pesti Vigadó és Fertőrákosi Barlangszínház is két újfajta kihívás elé állították a céget.

Fotó: Hajdú József

„A Zeneakadémián a legfontosabb megoldandó feladat a kiemelt műemléki szemlélet mellett a teljes körű akadálymentesítés, a tervezés megkezdése óta többször változó Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak való megfelelés, a funkcióból következő fokozott akusztikai igények, a kor elvárásainak megfelelő színpadtechnikai-, gépészeti- és elektromos installációk beépítése, valamint ezek fogadásához a statikai megerősítések „láthatatlan kivitelezése” volt. Az utóbbiakat szinte észrevétlenül sikerült megoldani a Nagy- és Kisteremben, ugyanis a szellőző felületeket az eredetihez képest megdupláztuk, mégis észrevétlenek maradtak. A védett mennyezeti díszrabic felett több tonnányi színpadgépészet van elrejtve olyan módon, hogy a mennyezeti áttöréseket amennyiben használaton kívüliek, az eredeti díszítőfestett díszek takarják. A Kisterem oldalfalaiban új vasbeton pillérek futnak az aranyozott gipszdíszek alatt végig, hogy a felsőbb szinteken lévő szellőzőgépház terheit fogadni tudják, amely gépház ellátja frisslevegővel ezt a területet. Az ilyen tömegtartózkodású helyiségeknél a szigorú tűzvédelmi előírásoknak is sikerült megfelelni, például az újonnan beépített lángmentesített rekonstruált textilekkel, valamint a műemléki ajtókba beépített, az esztétikát és a műemléki szemléletet nem befolyásoló rejtett vasalatokkal. A Kis- és Nagyterem kivitelezés közbeni akusztikai vizsgálatainál jelentkezett megoldandó feladatként a nagykörúti villamos okozta rezgésterhelés kiküszöbölése, amit a meglévő megmaradó ácsszerkezetek közé beépített rezgésszigetelő gumiparafa rétegekkel sikerült megoldani. Az épületben a több teremben esetlegesen egy időben zajló zenés eseményeken kívül aktív zeneiskolai oktatás is folyik, ezért a különböző funkciójú terek léghanggátlása és lépéshangszigetelése is kiemelt feladat volt a műemléki keretek között.”

Horváth Péter - LAKI Zrt.

LAKI Épületszobrász Zrt. | Budapest, Hungary | www.lakinet.hu | info@lakinet.hu

A régi-új Magyar Építőművészet az idei évben megújult: 2013-tól évente 10 lapszámmal jelenünk meg, az elméleti melléklet tartalmát pedig beépítettük a folyóirat páros számaiba.

2014-ben ugyanennyi megjelenéssel és az ideihez képest változatlan 950 Ft-os áron kínáljuk olvasóinknak, az előfizetőknek azonban – az évi 10 lapra – változatlanul a korábbi 8.700 Ft éves kedvezményes előfizetéssel ajánljuk. Egyetemisták számára továbbra is él az érvényes diákigazolványra nyújtható diák-tarifa, számukra az előfizetés 6600 Ft/év. A diákkedvezmény igényléséhez a beszkennelt diákigazolványt kérjük átküldeni a szerkesztőség e-mail címére: epitomuveszet@gmail.com Külföldi előfizetés 10 lapszámra: európai országokba: 87 EUR, tengerentúlra: 128 USD Előfizethető a szerkesztőségben vagy átutalással a Magyar Építőművészek Szövetsége számlájára: K&H Bank 10201006-50197952 Számlaigényét kérjük a szerkesztőség e-mail címén jelezze: epitomuveszet@gmail.com Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben csütörtökönként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál.

SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: 318 2444 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szívből reméljük, hogy 2014-ben is a nagy múltú folyóirat előfizetőjeként számíthatunk Önre!

A szerkesztőség

Tartalom - content 2013|9 RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Hungarian Architecture

Szcéna · Scene

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata

2 Aki a hegyek között maradt. Kós Károly köszöntése

– Anthony Gall

Who Stayed in the Mountains. A Salute to Károly Kós

– Anthony Gall

A MÉ 2013/9-es száma elé 1. A művészet nem filozófia, mert a filozófia a lét egyetemes egyetemes kategóriáinak logikus elgondolása, a művészet pedig a lét reflexiótlan intuíciója; s ezért amíg az előbbi túlhaladja és föloldja a képet, addig a művészet úgy él ennek körében, mint saját birodalmában. (… ) És bizonyosan nem irracionális, sem illogikus, (…) s éppen ezért találták ki a „szenzitív logika” vagy „esztétika” nevet, hogy nyomatékosítsák különlegességét és eredetiségét…

2. A művészet nem történelem, mert a történelem kritikai megkülönböztetést hordoz magával realitás és irrealitás, tényvalóság és képzeletvalóság, a cselekvés valósága és a vágy valósága közt; s a művészet innen van az ilyen megkülönböztetéseken, minthogy tiszta képzetekből él. (…) A művészettől nem idegen a történeti kritérium, s betartja a „valószerűség” törvényét; ámde itt is: a „valószerűség” nem más, mint kevéssé szerencsés metafora a képek egymás közti koherenciájának jelölésére…

3. A művészet nem természettudomány, mert a természettudomány osztályozott és elvonatkoztatott történeti valóság; sem nem matematikai tudomány, mert a matematika elvontságokkal operál és nem szemlélődik. Az összehasonlítás, amit néha tettek a matematikusok és a költők teremtményei között, külsőséges és általános analógiákon alapul; és úgyszintén csak metafora a művészetek mélyén lakozó és működő úgynevezett matematika vagy geometria…

Akinek művészi érzéke van, az egy verssorban (…) együtt találja

3

Héttorony Fesztivál

4

Mátyás reneszánsza Firenzében – Bartók és kora Párizsban – Szegő György King Matthias in Florence – Bartók and his Age in Paris – György Szegő

5

Bercsényi 28-30. A megjelenés 50. évfordulója – Kovács Sándor The 50th Anniversary of BERCSÉNYI 28-30 – Sándor Kovács Esszé · Essay

7 Akadémiai összhangzattan. A zene palotájának rekonstrukciója – Szegő György

Academic Harmony. The Reconstruction of the Music Palace – György Szegő 15 Népopera újratöltve. Az Erkel Színház felújítása

– Pálinkás Edit

People’s Opera Reloaded. The Reconstruction of Erkel Theatre – Edit Pálinkás

31

Mindenki építész. Református templom, Helvécia – Salamin Ferenc Everyone is an Architect. Calvinist Church, Helvécia – Ferenc Salamin

Európa-régió · EU-Region 34

Miniatűr világtengely. Erdei kápolna, Kijev – Götz Eszter Diminutive Axe of the World. Forest Chapel, Kiev – Eszter Götz

35 Hagyomány, természet, harmónia. Black Teahouse, Česká Lípa, Csehország – Pálinkás Edit

Tradition, Nature and Harmony. Black Teahouse, Česká Lípa, Czech Republic – Edit Pálinkás Új generáció · New generation 37 Rend – ház. Bencés Erdei Iskola, Táp – Krizsán András

Order – House. Open-air School of the Benedictine Order, Táp – András Krizsán Helyi-érték · Local Value 40 Ősfák szentélye. A Pannon-tenger Múzeum Miskolcon – Bán András

The Sanctuary of Methuselah Trees. The Museum of the Pannon Sea, Miskolc – András Bán Passzázs · Passage

19 Barokk mese. A Fertődi Marionettszínház helyreállítása – L. Balogh Krisztina

A Baroque Tale. The Reconstruction of the Marionette Theatre in Fertőd – Krisztina L. Balogh 22 A kontraszt harmóniája. A Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatala – Hutter Ákos

Harmony of Contrast. The Rector Office, University of Pécs – Ákos Hutter

42 Borsos József és Debrecen korai modern építészete

– Rácz Zoltán 43 A város mint időgép. 7. Rotterdami Építészeti Filmfesztivál – Götz Eszter 44 A Lővérek újabb arca – Götz Eszter 45 Változatok a szépségre – Zöldi Anna

25 Reflexiók. Louvre-Lens – Pálinkás Edit

Reflections. Louvre-Lens – Edit Pálinkás 28 Szigorúan installált. Conde Duque Kulturális Központ, Madrid – Kóródy Anna, Vukoszávlyev Zorán

Strictly Installed. Conde Duque Cultural Centre, Madrid

– Anna Kóródy, Zorán Vukoszávlyev

Webgaléria · Web Gallery 46 Csontos Csaba (1940-2013) 46 Média Építészeti Díja 2013 46 A koppenhágai módszer – P. E. 47 Hírek, kiállítások, pályázatok 48 Lapszámunk szerzői

a zeneiséget, a festőiséget, a mintázó erőt s az építészeti struktúrát, (…) csakhogy amennyiben külön-külön próbáljuk megragadni ezt a zeneiséget, ezt a festőiséget és egyebeket, akkor kicsúsznak a kezünkből, s egyik a másikká változik át, egységbe olvad össze. (…) Egy, és egyben végtelenül változatos; de nem a művészetek technikai fogalmai szerint, hanem a művészi személyiségek és lelkiállapotaik végtelen változatossága szerint.

Benedetto Croce: A szellem filozófiája (1902)

Helyreigazítás: 2013/8. lapszámunk 16. és 18. oldalán hibásan közöltük a balatonfüredi villa egyik építész tervezőjének nevét. Helyesen: Fernezelyi Gergely. Az érintettől és az olvasóktól szíves elnézést kérünk.

A borítón a Zeneakadémia felújított épülete látható. Építészek: Magyari Éva, Pazár Béla, Potzner Ferenc, Fotó: Hajdú József

szcéna • scene

szcéna • scene

Aki a hegyek között maradt who stayed in the mountains Kós Károly köszöntése • A Salute to Károly Kós on his 130th anniversary Szöveg / text: Anthony Gall

Kós Károly születésének 130. évfordulóján egy olyan építész köszöntő-emlékező sorait közöljük, aki Kós munkásságát megismerve és csodálva, az ő nyomait követve került Ausztráliából Magyarországra – a szerk.

Elsősorban nem személyes élményekről szeretnék beszámolni. Inkább azonosítani próbálom azokat a szálakat, amelyek oda vezettek, hogy egy Queenslandben végző építészhallgató közeli viszonyba kerülhetett Kós Károly munkásságával. Meggyőződésem, hogy a világnak a nyolcvanas évek végéig, kilencvenes évek elejéig tartó megosztottsága, a vasfüggöny vagy a berlini fal nélkül engem sem ért volna az a meghatározó élmény, hogy 1989-ben rácsodálkozzam a két világ alapvető egységére. Így arra sem lett volna szükség, hogy szakdolgozat gyanánt Kós Károlyról írjak beszámolót az ausztráliai egyetemnek, sőt arra sem, hogy utána a kilencvenes évek során számtalan meg nem jelent jegyzetet, fényképet, anekdotát vagy információt kaphassak Kós Károlyról, melyeket az utamat segítő emberek adtak a kezembe, és amelyeket korábban nem tudtak publikálni.

2005-ben a Los Angeles-i LACMA (Megyei Művészeti Múzeum) nagyszabású kiállítást rendezett The Arts and Crafts Movement in Europe and America címmel, melynek kurátora Wendy Kaplan volt. A tárlathoz készült egy nívós kiadvány is, a Thames and Hudson gondozásában. A magyarországi szekcióban Kós Károly munkái is szerepeltek, sőt, a kiállítás alkalmából a múzeum meg is vásárolt néhány, Kós Károly által tervezett bútort. A kiállítás bemutatta azokat a nemzetközi jelenségeket, melyek párhuzamosan, illetve kisebb-nagyobb időeltoldással, a művészek közötti személyes kapcsolatok és hatások által gazdagodva, az angol Arts and Crafts szellemi örökség révén a világ minden táján jelentkeztek. Kós Károlyt számomra e kiállítás avatta az Arts and Crafts nemzetközi páholyának tagjává. A kiállítással egy időben a közeli Gamble House Múzeumában tartottam előadást Kós Károlyról, abban a házban, amit a neves Greene testvérek terveztek 1908-ban, és a tervei szintén szerepeltek az említett kiállításon. Ugyanebben az időben a londoni Victoria and Albert Museum Interna-

2

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Kós Károly városligeti emlékműve (építész: Deák Zoltán, szobrász: Kármán László, 1984) fotók: Szegő György

tional Arts and Crafts címmel rendezett kiállítást, itt szintén helyett kapott Magyarország és azon belül Kós Károly munkássága.

Az Arts and Crafts mozgalom rendkívül összetett és szerteágazó jelenség volt. Szorosan összefüggött a modern ipari társadalom kialakulásával, a modernizáció hatásaival, az új társadalmi rétegek megjelenésével. Az életminőség javítása, illetve a múltba és a hagyományos (regionális) környezetbe való visszatekintés, a kéz munkájának megbecsü-

2013 | 9

lése mind fontos alkotóelemei voltak. Számtalan értelmezés irányában haladtak tovább az Arts and Craftsból származó gondolatok – például Queenslandben, a félsivatagban, az ausztrál fővárostól több mint ezer kilométerre egy cambridge-i születésű angol a Hall and Dodds nevű, Brisbane-ben működő Arts and Crafts építészpárossal terveztette meg passzív hűtéssel működő, artézi vízzel hajtott generátoros, árammal és hűtővel is ellátott gyönyörű tanyáját, a Myendettát.

Nekem, aki a nyolcvanas évek közepén ta nultam építészetet a queenslandi egyetemen, egyik meghatározó tanárom Brit Andresen volt. Férjével, Peter O’Gorman-nel együtt nemzetközi elismerést vívtak ki a hagyományos queenslandi házakból és a természetes környezetből fakadó, úgynevezett szubtrópusi modern lakóházaikkal. Brit Andresen korábban a londoni Architectural Association (AA) oktatója volt, s annak szellemét a queenslandi egyetemen is igyekezett meghonosítani.

Számára az angol Arts and Crafts alapkövet jelentett. Nagyra értékelte a finn építészetet, elsősorban Alvar Aalto munkáit, de kitért az első generáció – például Eliel Saarinen és Lars Sonck – építészetére is. Andresen kortárs épületei számomra elképzelhetetlenek az Arts and Crafts vagy Saarinen nélkül. Így hát Kós Károly házai jóformán integettek nekem, amikor 1989-ben Magyarországra érkeztem. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy Kós Károly tevékenységének sok híve volt, akik fontosnak tartották, hogy a fiatal ausztrál építésznek megmutassák, amit lehet.

Innentől egyértelmű volt a tennivaló: falakat bontunk és hidakat építünk. Kós Károly munkásságában az Arts and Crafts legfontosabb elemeinek mindegyike jelen van: a társadalomjobbító szándék, a regionalizmus és a múlthoz való kötődés, illetve a kétkezi munka megbecsülése, de már modern eszközökkel.

Számomra nagyon fontos volt Kós Károly helyi kötödése, nem csak építészként, hanem olyan emberként, aki keresi a helyét Magyarországon. Ebben soha nem kellett csalódnom. Ezen túl érdemes megfigyelni, milyen üzenetei és gondolatai voltak a 20. század nagy korszakaiban szüntelenül alkotó és gondolkodó Kós

szcéna • scene Károlynak a modernizáció, a társadalomban való helyünk és szerepünk, a világhoz való kapcsolatunk tekintetében.

130. születésnapja alkalmából köszöntöm Kós Károlyt.

A sztánai szobor avatása 2013. 10. 13-án (szobrász: Gergely Zoltán)

As a highly complex and versatile movement, Arts and Crafts was closely associated with the evolution of modern industrial society and the appearance of new social strata. Improving living standards, combined with an insight into past and traditional (regional) environment,

the appreciation of manual labour were all important constituents. The oeuvre of Károly Kós features all the distinguishing characteristics of Arts and Crafts, such as the ambition to improve society, regionalism, attachment to the past as well as the appreciation of manual labour now combined with modern tools. It is well worth paying attention to his messages and concepts as he was continuously active all throughout the epochal eras of the 20th century regarding both our place in society and our attitudes to the world.

Héttorony Fesztivál 2013. november 6-20.

A héttorony szimbolikája századok óta jelen van a magyar kultúrtörténetben, nagyjából azonos jelentéstartalommal. Számunkra a Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása jelenti azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Pozsony, Kassa, Munkács, Kolozsvár, Brassó, Szabadka, Eszék és Lendva tornyai között, beleértve ebbe a Makovecz Imre épületeit és szellemi hagyatékát is.

A fesztivál apropóját az adja, hogy éppen húsz évvel ezelőtt épült fel Makovecz Imre világraszóló Magyar Pavilonja Sevillában. Az akkor kezdődött építészeti-zenei programot 2011ben Lajkó Félix indította újra. Idén ősszel – a Fonó Budai Zeneház szervezésében – a fesztivál a Kárpát-medence jeles magyar kultúrtörténeti helyszínein került megrendezésre. A programok a tavalyi évhez hasonlóan átnyúlnak a határokon. Egy-egy nagyszabású program keretében a Makovecz Imre tervezte kolozsvári református templom, a lendvai színház, a makói Hagymaház mellett Beregszász, Kassa és Szabadka magyar intézményei és emblematikus épületei is fókuszpontba kerülnek.

A Sevillai Pavilon hét tornya arra is emlékeztetett, hogy az ország az Európát fenyegető török elleni harc végváraként sikerrel tartóztatta fel a hódítókat. A pavilonbelsőt szervező jelfa szimbolikájához írta az építész: „Az embernek nem elég, hogy Krisztus megváltotta, hanem az embernek az a feladata, hogy az élővilágot is megváltsa. Megváltsa azzal az eggyel, amit Krisztus rá fordított, amikor megváltotta a bűneitől. Vajon az eredendő bűn nem egy szörnyű mutáció-e? Egy ugyanolyan mutáció, mint aminek a következtében a fák többé nem tudnak menni: Mert hátha valaha a fák menni tudtak?! És fapásztorok éltek a földön! És valamilyen szörnyű mutáció, kataklizma következtében egy olyan iszonyatos jajgatás, amelyik évezre-

Makovecz Imre. Sevillai Magyar Pavilon, 1992. fotó. Geleta László

dek óta hangzik – csak nincs már fülünk hozzá, hogy a fák szenvedéseit megértsük – ez jelzi, hogy nem tudnak odábbmenni. És ezért egy függőleges kommunikációba kényszerítve dalolnak lefelé és fölfelé egyszerre. Így adnak példát nekünk arra, hogy képesek legyünk egy három-

ezer éves kultúra alapgondolatait megérteni.”

(Makovecz Imre a sevillai Magyar Pavilonról)

A fesztivál a zene és az építészet gyógyító erejével mind átjárhatóbbá teszi a politikai és kulturális határokat.

Forrás: Hét torony Fesztivál

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

3

szcéna • scene

Mátyás reneszánsza Firenzében – Bartók és kora Párizsban King Matthias in Florence – Bartók and his Age in Paris Museo di San Marco, 2013. 10. 10. – 2014. 01. 06. és Musée d’Orsay 2013. 10. 16. – 2014. 01. 05.

Szöveg / text: Szegő György

A magyar művészet két újjászületését, Corvin Mátyás udvarának kultúráját és humanista szellemét, illetve a múlt századforduló magyar zenei-festészeti reneszánszát reprezentatív kiállításokon láthatja két nagy európai múzeum közönsége. A tájékozottabb nézők is bizonnyal rácsodálkoznak kultúránk csúcsteljesítményeire – művekre, művelődéstörténeti dokumentumokra. A firenzei anyag igen átfogó, a párizsi mustra remek koncepció – viszonylag kis térben. Így lehet utóbbi ismét hiányos: bár összművészetről beszél, de építészet nélkül. E számunkban prenzentáljuk: zene és építészet mégis egymásra ható, egymást átható műfajok.

Firenze, Museo di San Marco A firenzei San Marco kolostor reneszánsz könyvtártermében (a ház Fra Angelico freskói által világhírű) látható kiállítás portrék, címerek és könyvillusztrációk segítségével a Mediciek és Mátyás udvari kapcsolatait, a közös szereplőket mutatja be. 10 országból, 35 helyről, csaknem száz műtárgy érkezett. Farbaky Péter és Pócs Dániel – a magyar kurátorok – a történetet Luxemburgi Zsigmonddal indítják. Megidézik a királyokat konstanzi freskón és a híres budai szoborfejjel, pénzérmékkel, tusrajzokkal. De művészeit is: a centrumban Aragóniai Beatrix márvány mellszobra áll – Francesco Laurana műve pl. Washingtonból jött. Mellette a trogiri Giovanni Dalmata faragta kettős portré Mátyásról és feleségéről. Andrea de Castagno képén Zsigmond hadvezére, Filippo Scolari / Ozorai Pipó látható. Ő a hagyatékával áttételesen me-

Giovanni Dalmata (?), Aragóniai Beatrix és Corvin Mátyás mellszobra, 1485-1490, Budapest, Szépművészeti Múzeum

cénása volt Brunelleschi Firenzében épített Rotonda Santa Maria degli Agnelli templomnak is.

Székesfehérvári sírkápolnája – melyet Masolino készített – elpusztult. Itt van Masolino da Panicale egy híres San Giuliano táblaképpel, majd az ismeretlen magyar szobrász alkotásával, Vitéz János esztergomi sírkövével folytatódik a reprezentatív sor.

A Beatrixszel érkezett Francesco Bandini fordította latinra az olaszul nem tudó Mátyásnak Filarete építészeti értekezését, az új all’antica stílusról. A király egy firenzei építészasztalos-intarziátort, Chimenti Camicia mestert hívta főépítészének. A palotaromok kényszerűen hiányos leletanyaga a török pusztítás következménye, de a kevés is elég ahhoz, hogy most összehasonlítsák a budai ablakkeretek finom plasztikáit vagy a visegrádi kutakat a firenzei Medici palota faragványaival. Van mire büszkének lennünk, ahogyan a két majolikaművészet is jól összemérhetőnek bizonyult. Ebben már a hozzánk hamar elérő egykori technológiai innovációról is képet kap a néző.

Kifejezetten múzeumi ünnep a firenzei Laurenziana és a budai Corviniana könyv-remeke-

Gherardo e Monte di Giovanni: Dávid király. Biblia-illusztráció Mátyás Corvinájából, 1489-90, Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana

inek együttes bemutatása. A kötetek illusztrált lapjain látható humanista dekoráció és az építészet kölcsönhatása egyenesen szenzáció. A kiállításnak mindkét országban voltak előzményei: a Szépművészetiben a 2008-as Élet, művészet, pénz a reneszánsz Firenzében (l. MÉ 2008/1), a BTM-ben a Mátyás király öröksége (ezek alapján jött a rangos meghívás) a római Museo del Corsóban Az 1400-as évek (mindkettőről lásd: MÉ 2008/3). A tárlat az idei olasz-magyar kulturális év múzeumi csúcsa, jól előkészített tudományos és művészeti esemény, amely egyben pozitív országimázs is.

Párizs, Musée d’Orsay A párizsi Musée d’Orsayban látható, a hely szelleméhez méltó zenetörténeti-irodalmi keretbe foglalt festészeti mustra is igen jó hírét kelti a magyar kultúrának. Claire Bernardi, Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán kurátori munkája párizsi és budapesti zenei-festészeti időutazás, fontos dokumentációs kiegészítéssel, fotókkal, kottákkal, archív felvételekkel. A Nyolcak festői ugyanis jó barátságban voltak a zene magyar modernjeivel,

4

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

köztük Bartókkal, Weiner Leóval. Az Allegro Barbaro bemutatásának idején, 1911-ben a Waldbauer-Kerpely vonósnégyes Bartókkal fellépett a Nyolcak harmadik kiállításának vernisszázsán is. Berény Róbert, aki a Nyolcak leginnovatívabb alkotója volt, 1913-ban meg is festette barátját, Bartók Bélát, ezt a képet azonban nem sikerült kölcsönkapni a zeneszerző New Yorkban élő fiától. A 10-es évek közepétől induló aktivizmus jelenléte viszont kárpótlás, amihez olyan archív filmfelvételek kapcsolódnak, mint a Csodálatos mandarin és a Kékszakállú herceg vára, vagy egy

2013 | 9

amatőr felvétel, amelyen maga Bartók játszik. A zene téri jelenlétét szinte experimentális kiállítás-hatásként érzékelte a kritika.

A tárlat egy gazdagabb változata a pécsi EKF Nyolcak kiállításának, amit Két korszaknyitó kiállítás – építészet nélkül (MÉ 2011/2) mutattunk be. Ebből idézek, mert a korszak fantasztikusan gazdag magyar építészetének hiánya megismétlődik: „A szecessziós »modern« magyar építészete a Nyolcak idején virágzott, sőt világszerte elismert volt. A Nyolcak képviselői, tárlatuk alapján is úgy tűnik, nem álltak szem-

szcéna • scene

Berény Róbert: Idill, 1911, Szépművészeti Múzeum, Budapest

ben a szecesszió építészetével, a szecesszió iparművészete pedig elválaszthatatlan attól: egyben a nemzeti ideálkép hordozója is, (…) kötelező lenne felmutatni a honi architektúra szerepét, benne nemzetközi sikereit – például a világkiállítások magyar pavilonjait: St. Louis, Horti Pál (1904), Milánó, Fischer-Maróti-Medgyaszay (1906), Velence, Maróti G. (1907-1909) és Torino, Tőry-Pogány (1911), de a többi külföldön épült magyar világsikert is: Teatro Nacional, Mexico City, Maróti Géza (1908), Művészház– Műcsarnok, Róma, Hoepfner–Györgyi (1910), Akvárium, Buenos Aires, Fischer József (1912) Volksbühne, Berlin, Kaufmann Oszkár (1913)

Hendell Ödön képeslapja Bartók Bélának, 1911 © Bartók Archívum, Budapest

és mások. Hasonló, korszakos nyugat-európai kiállításon ez az átfogó szemlélet természetes (…) A Nyolcak éveiben, Bárczi polgármestersége alatt 55 iskola épült a fővárosban. Ez a pesti polgár büszke önérzetének jele, és nem a »bécsi dekadenciának«”. A Musée d’Orsay is hírét vihetné. Éppen Párizsban, ahol 2009-ben a Magyar Intézetben a MÉSZ az Építészeti Múzeummal a kortárs és a szecesszió ornamentikáját összefogó kiállítással / konferenciával már megidézte a magyar összművészetet, s amelyet nem kisebb személyiség elismerő szavaival nyílt meg, mint Paul Quintrand, aki a Cité de l’Architecture alapító igazgatója.

The audience of these legendary museums is welcome now to imposing exhibitions presenting two renaissance periods of Hungarian arts, evoking the culture and humanist spirit of King Matthias Corvinus and the revival of music and painting at the turn of the 19th and 20th centuries. The top achievements of our culture illustrated here by works and documents of culture history will most probably be admired even by those more familiar with the topics concerned.

However, this collection in Paris is yet another incomplete one: although presenting Gesamtkunstwerk, it fails to cover architecture.

BERCSÉNYI 28-30 A megjelenés 50. évfordulója, kiállítás és szimpozion, FUGA 2013. 11. 13-17.

Szöveg / text: kovács sándor

A folyóirat alapításának 50. évfordulója alkalmából az egykori szerkesztők, szerzők, kollégisták és olvasók kiállítást rendeztek a FUGÁ-ban, ahol megidézték az egykori tűrt/tiltott építészeti, képzőművészeti, zenei, performansz szcénát és folyóiratát. Zárásként egy szimpoziont is tartottak, ahol a beszélgetők a Bercsényi 28-30 különböző korszakait képviselték. A végére elkészült egy jubileumi különszám, amelynek célja részleges képet adni a kiállításról és a nap eseményeiről. A kiadvány maga is performansz jelleggel ké-

szült: helyben szerkesztve, tördelve és nyomtatva. Anyaga forrásértékkel bíró kordokumentum – a szerk.

A november 13-i kiállítás megnyitót szombaton egy kerekasztal beszélgetés követte, anekdotázással, vitával, nosztalgia-újságszerkesztéssel. Áttekintve az egészet, nagyjából két nagy korszakot láttunk. Az egyik az alapítástól, 1963-tól kb. 1971-ig, a másik az ezt követő időszak. Az első egybeesik a Bercsényi utcai diákotthon korlátozott, de mégis valamilyen diákönkormányzattal létrejött kollégiummá alakulásával, amikor már megfogalmazódhattak az egyetemi, kulturális és közélettel kapcsolatos vélemények, különvélemények.

Mert a hatalom kénytelen volt konszolidálni a társadalmi viszonyokat. A két világrendszer

enyhülési politikája, a 60-as évek extenzív gazdasági növekedése, később a divatos konvergencia elméletek is kedveztek. A nyugati diákmozgalmak tovább bátorították a feleket, mintegy igazolva, hogy a nagyobb szabadság nem ellentétes az akkori kurzussal, illeszkedik a nemzetközi trendekbe. A kollégisták is úgy érezhették, hogy a közöny nem elfogadható, ők formálói a kibontakozó „szebb jövőnek”.

Ez persze energiát vont el a tanulástól, amire megszületett a szlogen: „Nem azért egyetemista az ember, hogy tanuljon”. És ez rímelt a klasszikus honi kollégiumi mozgalom – a NÉKOSZ – jelszavára: „neveletlenek nevelnek neveletleneket”, erről sokan tudtunk. Így a Bercsényi 28-30 újság működése nem választható el a kollégiumi élettől. A különböző önképző körök, kiállítási akciók

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

5

szcéna • scene résztvevői átfedték egymást. Az irodalmi kör rendszeres színházlátogatásokat szervezett. Az előadás után a New York kávéházban tartottunk beszélgetéseket, a Bercsényi Klub pedig rendszeresen otthont adott különböző kiállításoknak. Kezdetben a hatalom rosszallásával – de bemutatóként, szabotálva a leszedést – megjelent nálunk a korai hazai avantgárd.

Az újságban készültek interjúk az építészoktatásról, voltak szépirodalmi próbálkozások, es�szék, kritikák és publicisztikai írások. Építészeti elemzések jelentek meg oktatóktól, neves építészektől, a modern építészet mindenható elfogadottsága hitében.

De jöttek a 70-es évek. A konszolidált hatalom konzervativizmusa megállapodott.

A modernista építészetnek a világban bekövetkezett válságával a hatalom – bár talán értette – de nem tudott mit kezdeni. Gyanús volt Venturi, Aldo Rossi, Robert & Leon Krier, a posztmodern, pláne az Archigram csoport spekulációi. Itthon pedig a paksi tulipános házak, a népi-organikus építészet. Ezért a Bercsényi újság és annak kiadványai, tájékoztatói váltak egyfajta új hallgatói építészeti orientációk ellenzéki közéleti fórumává.

A 80-as évekre a helyzet „tovább fokozódott”. Az újság a Bercsényi Klub programfüzete lett, egyre több teoretikus írás született. És beszámolók a Klub eseményeiről: az Új Zenei Stúdió előadásairól (Jenei Z., Sáry L.,Vidovszky L., Eötvös P., Kocsis Z., Wilhelm A.), Erdély Miklós és Hajas Tibor happeningjeiről, kiállításokról – Harasztÿ Édeske, Kemény Zoltán, Paizs László és a többiek. A hatalom nem is értette, mi történik.

Most nem tudom, mi van. Talán generációs szakadék.

Commemorating the 50th anniversary of the foundation of the periodical Bercsényi 28-30, former editors, authors, boarders and readers organised an exhibition in FUGA Budapest Architectural Centre to evoke the bygone scene and periodical of tolerated/prohibited architecture, fine arts, music, performance.

A symposium was also held on November 16th with participants of the discussions representing various periods of the Bercsényi 28-30. by the end of this symposium the jubilee special edition of Bercsényi 28-30/50 was ready to present the events of the day document the exhibition contents. The publication itself was made performance-style edited, laid and printed on-site. This issue is thus both a contemporary document and a resource material.

Fotó: Kovács Sándor

Fotó: Kovács Sándor

Fotó: Kovács Sándor

Fotó: Csényi Sándor

6

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

esszé • essay

esszé • essay

Akadémiai összhangzattan Academic Harmony A Zene Palotájának rekonstrukciója • The Reconstruction of the Music Palace Építész / architect: Magyari Éva, Pazár Béla, Potzner Ferenc

Szöveg / text: Szegő György

A Zeneakadémia intézményének alapítása (1875), majd a Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte palota felépítése (1907) jó száz éve is kultúrateremtő, szépségmérő, közösségépítő ügy volt. Liszt Ferenc nyomában, néhány évtized alatt mind az oktatói munka, mind a koncertek minősége nemzetközi rangra emelte a budapesti Zeneakadémiát. Most, a felújításkor sincs másképp. Az építészet anno a szecesszió műfajait összefogó primátussal emelt szakrális házat. „Lelkünkhöz lesz itt néhány szava valaminek, ami fölemel, megtisztít, amikor gyönyörködtet – a művészetnek” – írta a Magyar Építő Ipar (1907 június). Építészet született, ezért most a felújítás és bővítés roppant kihívás volt a Magyari-Pazár-Potzner tervezőcsapatnak – és minden építőnek / társművész-restaurátornak.

Ma értékvesztő fogalomzavar veszi körül az építészetet, mégis megélhettem a fent leírt régi lelkesedést. A Párizsban most nyílt Allegro Barbaro kiállításról írt – az építészettől újra elzárkózó kurátori koncepciót taglaló – mondataimat feledve léptem ki Volter Árpád műszaki ellenőr házbe-

Fotók / photos: Hajdú József

járásáról. 25 éve, amikor az építés ügyét átszervezték a változások, nem reméltem, hogy a kézműves mesterségek még újjászületnek. Így, most igazi ünnep az is, hogy a csaknem 3000 m² kőhomlokzat, a 6000 m² belső díszítőfestés, a 400 m² Zsolnay-burkolat, majdnem ugyanennyi ólmozott üvegablak, a mozaikok, díszkutak, bronzszobrok – komoly tanulmányokon alapuló – rekonstrukcióját két év alatt elvégezte a restaurátorszakma és a padlóról felállt szakipari infrastruktúra.

Az eredeti állapotot visszaállító „befejező munkákat” azonban megelőzte a szerkezeti és épületgépészeti felújítás-átalakítás: a kisebb bővítések a pince- és a kupolaszinten, a Kisterem új színpadtechnikája, az orgona feletti 25 méteres, 33 tonnás acélhídra tett korszerű gépészet beépítése. A híd beemelése mérnöki és logisztikai bravúr volt. Korszakos innováció tette lehetővé utóbbi sikerét: az 1903-05 között Párizsban dolgozó Zielinski Szilárd első magyar vasbetonszerkezetének állékonysága.

Megsokszorozta viszont a munkát az az 1960-as években, sebtében – talán tudatos ideológiai rombolásként – elvégzett tatarozás, amely eltüntette a díszítőfestést, átszínezte a Nagyterem meleg hangulatú

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

7

esszé • essay

patináját, a Kistermet kiszolgáló zsinórpadlás helyére pedig osztálytermeket slihtolt. Épp akkoriban, amikor két megállóval arrébb felrobbantották a Nemzeti Színházat.

Annak ellenére bánt el a házzal az akkori politika, hogy a Zeneakadémia intézménye és tanárai legendás munkát végeztek. Fantasztikus zongoraiskolát teremtettek: Liszt Ferenc, Thomán István, Szendy Árpád. És tovább, a kezük alatt felnőtt mesterek: Bartók Béla, Székely Arnold, Keéri-Szántó Imre, Dohnányi Ernő vagy Kabos Ilona a zeneoktatás világhírű óriásai voltak. Székely Arnold növendékei közt volt Fischer Annie, Földes Andor, Solti György, Doráti Antal, vagy Kadosa Pál, akik Ránki Dezső, Schiff András, Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Bogányi Gergely mesterei lettek. Vagy Keéri-Szántó diákja volt többek között Cziffra György.

A hegedűiskolát Hubay Jenő indította, nála tanultak – többek közt – Gertler Endre, Geyer Stefi, Szigeti József, Tátrai Vilmos. Majd Mambrinyi Gyula, Zathureczky Ede és Waldhauer Imre vitték tovább a világon nagyrabecsült szakot. A kamarazene-iskolát Hubay Jenő, Popper Dávid és Weiner Leó neve fémjelzi. A Roth-, a Waldbauer-Kerpely-, a Weinervonósnégyesek, a Budapest Trió, a Weiner-Szász Kamarazenekar, a Bartók Vonósnégyes, Végh Sándor, Banda Ede, Starker János, Perényi Miklós, Mihály András – és hanglemezfelvételeik – máig világmárkák. Kodály Zoltánt és Bartók Bélát úttörő népzenekutatóként, utóbbit mint avantgárd zeneszerzőt és előadóművészt, a magyar népzenét a modern zenébe átemelő klasszist tartja számon a zenetörténet. Az Akadémia hírnevéhez elválaszthatatlanul hozzátartoznak a világ nagy zenekarainak olyan legendás karmesterei, mint Richter János, Ormándy Jenő, Széll György,

8

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

Reiner Frigyes, Fricsay Ferenc, Doráti Antal vagy Solti György, akinek nevét felveszi a Varázsfuvolával avatandó Kisterem Az 1907-ben átadott Zeneakadémia palotája a fenti névsor térbeli és idő feletti foglalata.

Hangsúlyozom, hogy akkor az építészet és társművészetei ezzel a zenei világszínvonallal azonos nívót jelentettek. Végül, és elsősorban kell tehát kiemelnem az egykori és mai építészeket, Korb Flórist, Giergl Kálmánt¸ ill. a Magyari Éva, Pazár Béla, Potzner Ferenc alkotta teamet.

A Korb-Giergl páros az eklektikus budapesti házszövetbe illesztették be az akadémia ékkövét. Mégis teret adva a Zsolnay kerámiáknak (restaurátor: Czifrák László), a Liszt monumentális homlokzati szobrát alkotó Stróbl Alajosnak (restaurátor: Csányi Szabolcs), a Róth Miksa üvegeknek és mozaikoknak (restaurátor: Balázs Miklós Ernő, Kürtösi Brigitta Mária), a homlokzat kőreliefjeit faragó Stróblnak, Senyei Károlynak, Telcs Edének, Szabó Antalnak és Maróti Gézának (restaurátor: Kovács Attila) vagy Körösfői-Kriesch freskóinak (restaurátor: Maracskó Izabella). Kiemelném még az építészettörténész Dávid Ferencet, a vezető restaurátor Seres Andrást és a textilekért felelős Fellegi Esztert.

Zene- és vizuális művészeket tudatosan együtt dicsérek itt. Az összművészet két legelvontabb műfaja erre kötelez.

Magához az architektúrához jutva: Korb és Giergl az egész nemzedéknyi Hauszmann-iskola vezéregyéniségei voltak. Nyitottak az akkor „modernnek” nevezett szecesszió eszményei, sőt – alább erre visszatérek – a formálódó építészeti avantgárd gondolatai felé is. Épp e vonulat mentén következzen most a mai építészeti tendenciákra nyitott építészcsapat: Magyari Éva és Pazár Béla, akiknek portfóliójából kiemelném a

esszé • essay

békásmegyeri evangélikus templomot (2000), illetve a Sándor Palota (2001) és a sopronbánfalvai pálos-karmelita kolostor (l. MÉ 2011/2) rekonstrukcióját, párosukhoz csatlakozott Potzner Ferenc. Utóbbiaknál a megújuló tradíció és a kortárs szellem harmonikus egységet hoztak, ebben Dávid Ferenc kutatásai segítették munkájukat.

A fent vázolt intézmény- és építészettörténet kijelölte az utat.

Logikus, hogy az értékvédelem nevében a lehetőségi szerinti eredeti állapotot tűzték ki célul – ez önmagában roppant felelősség és tervezői kihívás. Bővítették a pincét, a kupolát és beépítették az udvarokat. Így meghatározó új minőséget is létrehoztak. Ehhez jött még a mai kor diktálta kiszolgáló-technika, amely döntő fontosságú részleteknél követelt friss szemléletet. El kellett dönteni, hogy a Kisterem burkolatát elbontják és restaurálva visszaépítik. Még a nagyterem berakásos ébenfát utánzó festett falburkolata is eredeti – csak egy kis része lett elbontva, majd visszahelyezve, de úgy, hogy az elemeket ott helyben restaurálták. A második emeleti diákerkély hátfalán látható a letisztított restaurált eredeti felület, a többi helyen az átfestést nem távolították el, hanem arra került rá a megfelelő helyeken feltárt eredetivel megegyező díszítőfestés, amely alatt első rétegként ott van az eredeti festés. Vagy úgy kellett megőrizni a lenyűgöző fém-babér levelekkel kialakított légbefúvó díszrácsozatot, hogy a mai légcsere intenzitása ne generáljon sípoló zörejeket. Tolerálni kellett a teljes akadálymentesség igényét, a legújabb tűz- és biztonságtechnikát (ez igen szomorú „vizuális piszkot” okoz), kalibrálni a nyílászárók hanggátlást adó ajtószerkezetének súlynövekedését és a többi.

A talán majd éppen legtöbb vitát kiváltó nagy átalakításról kellett meghozni a legérzékenyebb döntést: ez igazi építészeti kérdés volt. Új funkciót kaptak a Nagyterem oldalain beépített világítóudvarok. Ez lett az „eredetit helyreállító” magatartás és a mai kor építészete közötti ellenpontozó kódok kulcsa. És a kortárs megoldás sikeres. A tervezők ugyanolyan merészek voltak, mint Korb és Giergl a „Girardi-kalapos” kupolafedés formálásánál. Szinte Antonio Sant’Elia futurista, vagy Hans Hollein mágikus építészetét előlegezte a „fal” és a „tető” architektonikus hagyományát borító Korbl-Giergl -féle beton tetőplasztika. André Bloc épületplasztikáinak formáit 70 évvel megelőzve gondolkodtak a beton lehetőségeiben. Ezt ugyan később fémmel burkolták, de a kupola így is a ház „idő feletti” architektúrája. A tervezők az egykori friss gesztushoz illesztették az új udvari téglaburkolatokat és a nagytermi ablakok hátoldalának, valamint a tető üvegfelületének geometrikus rajzát, síkban tartott, anyagtalan könnyedségét. Hogy mindez mennyire hű Korb és Giergl „modernségéhez”, azt az általuk tervezett 1896-os Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya-pavilon pre-futurista architektúrája mutatja (l. MÉ 2010/3). Ez az architektúra is tökéletesen igazolja, hogy a Magyari-Pazár-Potzner féle átrium-kialakítás Korb-Giergl szellemét idézi. Itt finom utalásként felpucolták a régi ablakok armírozását is, ahol a könyöklőknél diszkréten megőrizték a csorbult téglákat is – ez utóbbi „koncept” telitalálat. Ha tetszik, komoly építészeti humor. (Kell is az, ha a tervezőkkel együtt belegondolunk az építészet ügyének honi sovány elfogadottságába).

Az utóbbi évtizedekben a Zeneakadémia nyitott az avantgárd, a kor-

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

9

esszé • essay

10

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

esszé • essay the old-time enthusiasm. 25 years ago, when the reconstruction project was rescheduled by the changes, I could see no hope for the revival of handicraftsmanship. Now it is a genuine holiday that the reconstruction of almost 3000 m² expanse of stone, 6000 m² interior decoration, 400 m² Zsolnay ceramic tiling, almost the same expanse of leaded stained glass, mosaics, ornate fountains, bronze sculptures – based on in-depth studies – was completed in two years by instaurators and the subcontractors’ infrastructure which was recovering after touching the bottom. „Final touches” of restoring the building to its original glory was, however, preceded by static and engineering upgrading, minor extensions in the basement and cupola level, installing the new stage techniques of the Minor Hall, the state-of-art engineering housed on a 25 metre 33 ton steel bridge above the organ. Hoisting in the bridge was a true bravado of engineering and logistics. The epochal success of innovation entailed the success of the latter: it is based on the durability of the first Hungarian R-C frame made by Zielinsky Szilárd who worked in Paris in 1903–05.

The renovation made in a hurry in the 1960s perhaps as a deliberate ideological destruction multiplied the work to be done now as it eliminated the decorative painting, recoloured the opalescent patina of the Main Hall, and slit classrooms to replace the stage loft of the Minor Hall. It was just at the time when the National Theatre was exploded a few blocks away.

Politics back in those days gave the house a rough deal although the institute of the Music Academy and its teachers did indeed legendary work. They created a fantastic piano school: Ferenc Liszt, István Thomán, Árpád Szendy, and then there came the masters who were their apprentices: Béla Bartók, Arnold Székely, Imre Keéri-Szántó, Ernő Dohnányi or Ilona Kabos who were the world-famous talents of music education. Arnold Székely was the master

társ zene felé. Gondoljunk Eötvös Péter, Kocsis Zoltán, Sáry László, Simon Albert, Vidovszky László zenei forradalmára, az Új Zenei Stúdió experimentális munkájára. A Zeneakadémia tehát nem lehet múzeum, ezért is van, hogy a zene palotája 2013-as megújult formája hiteles kortárs összhangzattan, a magyar építészet és építőművesség régi-új kvalitása.

Felhasznált irodalom: ∙ Gerle János: Korb Flóris, Giergl Kálmán. Holnap Kiadó, 2010 ∙ Szegő György – Haba Péter: 111év – 111 híres ház. B+V Kiadó, 2003 ∙ Álmok álmodói – Világhódító magyarok (szerk. Götz E.-Eleőd Á.-Szegő Gy, Millenáris Kht. 2001) ∙ Interjúk az építészekkel és a restaurátorokkal: Magyar Iparművészet (2013/8, Vámos Dominika) ∙ Szépség és gyötrelem. Rubóczki Erzsébet interjúja Pazár Bélával és Magyari Évával. Építész Közlöny Műhely, 2013. február

More than a century ago, the foundation of the Music Academy (1875) followed by the construction of the building after designs by Flóris Korb and Kálmán Giergl (1907) was a cause with the potential to create culture, scale beauty and build a community. In the wake of Ferenc Liszt, the high standards of education and concerts established international fame for the Budapestbased Music Academy within a few decades. It is not any different now, when the building was facelifted. Architecture has erected a sacred house to music with the primacy of Art Nouveau style comprising all its genres. Architecture was born here, which means that reconstruction and extension now was an enormous challenge for the team of designers, Magyari–Pazár–Potzner, just like for all associated artists and contractors contributing to the project.

Architecture today is surrounded by a maze of confusing and confused ideas reflecting depreciation. However, I was lucky enough to experience

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

11

esszé • essay of Annie Fischer, Andor Földes, György Solti, Antal Doráti, and Pál Kadosa who was the master of Dezső Ránki, András Schiff, Zoltán Kocsis, Ferenc Rados and Gergely Bogányi. György Cziffra was a pupil of Keéri-Szántó. The violin school was launched by Jenő Hubay, with students such as Endre Gertler, Stefi Geyer, József Szigeti, Vilmos Tátrai among many others. Then this school of international prestige was carried on by Gyula Mambrinyi, Ede Zathureczky and Imre Waldhauer. The chamber-music school features masters such as Jenő Hubay, Dávid Popper and Leó Weiner. The Roth, Waldbauer-Kerpely, and Weiner string quartets, the Budapest Trió, the Weiner-Szász Chamber Orchestra, Bartók String Quartet, Sándor Végh, Ede Banda, János Starker, Miklós Perényi, András Mihály – and their records – are world-classic brands. The history of music respects Zoltán Kodály and Béla Bartók as pioneers of folk music research, the latter as an avantgarde composer and musician, a classic who integrated Hungarian folk music and modern music. Legendary conductors of the world’s greatest orchestras contributed to the prestige of the Academy: János Richter, Jenő Ormándy, György Széll, Frigyes Reiner, Ferenc Fricsay, Antal Doráti and György Solti. The Minor Hall, which will be inaugurated with the Magic Flute, is going to bear Solti’s name. Opened in 1907, the palace of the Music Academy is a spatial and temporal frame of this list. At that time architecture and its associated arts represented the same world-class standards. At last and primarily I wish to stress the importance of the architects, both of the original project, Flóris Korb and Kálmán Giergl, as well as our contemporary ones.

The Korb-Giergl duo integrated the gem of the Academy into the eclectic fabric of Budapest. And besides, also finding place for Zsolnay ceramics (instaurator: László Czifrák), Alajos Stróbl, the artist of the monumental sculpture portraying Liszt on the façade (instaurator: Szabolcs Csányi), glasses and mosaics by Miksa Róth (instaurators: Miklós Ernő Balázs, Brigitta Mária Kürtösi), the stone reliefs of the façade by Stróbl, Károly Senyei, Ede Telcs, Antal Szabó and Géza Maróti (instaurator: Attila Kovács) or frescos by Aladár Körösfői-Kriesch (instaurator: Izabella Maracskó). Let me

12

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

hereby emphasize the contribution of art historian Ferenc Dávid, the senior instaurator András Seres and Eszter Fellegi who was in charge of textiles. I am deliberately praising music and visual arts together here. Being the most abstract genres of Gesamtkunstwerk, they compel me to do so.

And now arriving at architecture itself: Korb and Giergl were outstanding architects of a Hauszmann-school comprising a whole generation. They were open to the ideals of Sezession termed as „modern” then, as well as to concepts of the Avantgarde which was then taking shape. (I’ll return to this later.)

Following this trend, let us now turn to the team of architects open towards contemporary architectural tendencies: Éva Magyari, Béla Pazár, of whose portfolio I would stress the importance of the Lutheran church in Békásmegyer, Sándor Palace, the reconstruction of the Pauline-Carmelite monastery in Sopronbánfalva, and Ferenc Potzner, who joined this duo. In the case of the latter they brought about a harmonious integrity of reviving tradition and contemporary spirit. Research by Ferenc Dávid facilitated their work.

The history of the institution and the architecture of its building marked out the direction to take. It is logical that they set the goal as „the original status” in the spirit of salvaging values – which is both enormous responsibility and a design challenge in itself. The basement and the cupola has been extended, the couryards built in. An addition to all this is the service technology required by our age, which demanded fresh approach to the details of key importance. Decisions had to be made – such as whether or not to demolish the facework of the Minor Hall, and then restore it to its original. The ebonyimitation inlaid and coloured wall panelling of the Main Hall is also original – only a small part of it has been demolished and rebuilt, after restoring the original components on-site. The backside of the second-storey students’ gallery reveals the cleared restored original surface, elsewhere repainting has not been removed, but the decorative painting was made onto it identical with the original exposed at some parts, beneath which as a first layer there is the original painting. Or, they had to preserve the amazing metal-laurel leaves

esszé • essay

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

13

esszé • essay comprising the air insufflator’s ornamental grilles so that the intensity of airexchange should not make „whistling” noises. The need of free accessibility had to be tolerated, just like the most modern fire and safety technology (which sadly entails „visual dirt”), and the increased weight of the door providing sound-proofing had to be calculated, just to mention a few challenges.

Perhaps the most sensitive decision had to be made about the largescale remodelling which was the subject of most debates: it was a truly architectural issue. The skylight courtyards built in now on the sides of the Main Hall received new functions. This is the key of the codes counterpointing the „original restoring” approach and contemporary architecture. And the „contemporary response” proved successful. Designers were just as brave as Korb and Giergl when designing the „boater-capped” cupola roofing. The concrete roof landscape of Korb-Giergl covering the architectonic tradition of the „wall” and „roof” sort of predicts Antonio Sant’Elia’s Futuristic or Hans Hollein’s magical architecture. Preceding forms of building sculptures by André Bloc by 70 years, they relied on the potentials of concrete. Later on it was clad in metal, but the cupola still remains the „timeless” architecture of the house. Designers adjusted the brick cladding of the new atrium to a then fresh gesture and the geometrical tracery of the backside of the windows in the Main Hall, as well as that of the glass surface of the roof, an immaterial lightness kept in plane. How much it is true to Korb and Giergl’s „modernity”, is reflected by the pre-futuristic architecture they designed in 1896 as the pavilion of Urikány-Zsilvölgy Hungarian Coal Mines (see: MÉ 2010/3). This architecture truly proves that the atrium design by Magyari–Pazár–Potzner evokes the spirit of Korb-Giergl. As a sophisticated reference, they cleaned up the quoins of the old windows where even the chipped bricks were discreetly preserved at the ledges – this „concept” is a real hit. We may as well take it as a sign of architectural humour. (Which is necessary, let’s just think of how scarcely accepted the cause of architecture is in Hungary today, which is a fact the designers had to face.)

In the past few decades the Music Academy opened towards Avantgarde and contemporary music, the revolutionary art represented by Péter Eötvös, Zoltán Kocsis, László Sáry, Albert Simon, László Vidovszky László and the experimental new aesthetics of Új Zenei Stúdió, just to name a few. The Academy is thus not a museum, and the palace of music in its revived 2013 format is an authentic contemporary harmony, an old-and-new quality of Hungarian architecture and architectural art.

Generáltervező / design: MNDP Építőművészeti Kft. Felelős építész tervezők / architects: Magyari Éva, Pazár Béla – MNDP Kft., Potzner Ferenc – Közti Zrt. Építész munkatársak / fellow architects: Polyák György, Bodnár Tibor, Demjén Gergő, Jászai Gergő, Székely Gergő, Mecseki Dani – MNDP Kft., Garai Péter – Közti Zrt. Talajmechanika / soil mechanics: Farkas József, Armuth Miklós – BME Statikai szakvélemény / expert on statics: Armuth Miklós, Visnovitz György – BME Tudományos dokumentáció / documentation: Bor Ferenc – Hild-Ybl Alapítvány Művészettörténész / art historian: Dávid Ferenc Tartószerkezet / structure: Váczi Péter – Közti Zrt. Épületgépészet / HVAC: Oltvai András, Oltvai Tamás – ART-TAX Szövetkezet, Oltvai Gépész Stúdió Teremakusztika / acoustics: Arató Éva, Larry Kirkergaard – Arató Akusztika Kft. Kivitelező / main contractor: Arcadom-Laki-Swietelsky Konzorcium, ZAK Kft. Projektigazgató / project management: Kiss Vámosi Tamás

14

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

téma • theme

téma • theme

Népopera újratöltve People’s Opera Reloaded Az Erkel Színház felújítása • The Reconstruction of Erkel Theatre Építész / architect: Silvester Csaba, Turi Zoltán, Zoboki Gábor

Szöveg / text: pálinkás edit

Idén ősszel a Zeneakadémia mellett az Erkel Színház is visszakerült Budapest kulturális életének körforgásába. Az épület 2006-os bezárását követően felmerült elképzelések közül gazdasági és társadalompolitikai irányelvek mentén az állam az épület felújítása mellett döntött. Meghatározó szempont volt, hogy az épület kisebb mértékű anyagi ráfordítás mellett – olcsóbb helyárai és a kortárs térhasználat segítségével – aktívan részt vállaljon a fiatalok minőségi kultúrához juttatásában.

Az Erkel Színház elődje, a Népopera 1911-ben Budapest legnagyobb színházaként épült (tervezők: Márkus Géza, Komor Marcell, Jakab Dezső), amelyben a társadalom széles rétegét célozva, olcsó helyárak mellett hangversenyeket, operákat, népszínműveket és operetteket tűztek műsorra. A kezdeti sikerek ellenére az erősödő anyagi nehézségek miatt az előadások művészi színvonala egyre alacsonyabb lett, illetve a színház nagyságához és arányaihoz képest viszonylag kis költségvetésből megvalósult épület kivitelezésében is problémák jelentkeztek. A hatalmas nézőtérhez viszonyítva a színpad és a kiszolgáló területek kicsinek bizonyul-

Fotók / photos: hajdú józsef

tak, valamint a nézőtér akusztikájával is jelentős gondok voltak. Mindez az épület többszöri átépítéséhez vezetett: ezek közül a legjelentősebbek a Vágó László nevéhez köthető nézőtéri változtatások (1917-1920), ezt követte Kaufmann Oszkár és Tarnóczy Tamás szintén a nézőteret érintő akusztikai átalakítása (1949-1952), végül a teljes homlokzatot a közönségforgalmi terek bővítése érdekében Kotsis Iván építette újjá (1959-1962).

A Népopera eszméje gazdaságilag sem felelt meg a hozzá fűzött reményeknek. 1917-ben az épület nevét Városi Színházra változtatták, majd Labriola Varieté és Magyar Művelődés Házaként üzemeltették. 1948-tól a Magyar Állami Operaház tartott benne előadásokat, de amellett volt hangverseny, műsoros est és filmvetítés is a színházban. 1951 elején az Operaház igazgatósága a Városi Színház államosításáért szállt síkra az operalátogatók társadalmi megoszlásának javítása érdekében, és már ekkor megosztották repertoárjukat a két épület között. 1951. szeptember 1-jén végül a Népművelési Minisztérium az Operaház kezelésébe adta az épületet, és 1953 óta Erkel Színház néven, az Operaház kamaraszínházaként újból az eredeti rendeltetésének megfelelően, operaházként működik.

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

15

téma • theme a legtöbb nézőt befogadó hazai színházépület rangját. A felújítás során az akusztikai adottságokon nem változtattak.

A fogadóterek további bővítésre szorultak, amit a bejárati lépcsősor lezárásával, homlokzati síkjának üvegfalakkal történő beépítésével oldottak meg, így 280 négyzetméterrel több területet foglalhat el az előadásokra érkező közönség. A megnövekedett belső tér kétoldalt üveggel leválasztott, mégis nyitott kiállítóhelyként és fogadások számára is alkalmas helyként szolgálhat. A fogadóteret a régi homlokzati ajtók kibontásával összekapcsolták a pénztár és az új információs pult előterével. Az intézmény céljainak megfelelő közvetlen hangulatot sugározza az aula harlekin-mintás mennyezetfestése, amely színeivel és mintázatával egymáshoz kapcsolja a régit és az újat, a tradíciót, a modernitást és a kortárs térhasználatot. A fiatal generációkat azonban nemcsak a sajátos atmoszféra szólítja meg – a megújulásba tevékenyen vonják be az egyetemi korosztályt: a homlokzat grafikai megoldására, festésére, színezésére hamarosan hallgatói ötletpályázatot ír ki az Opera. Az épület további tereiben esztétikai jellegű és kényelmet szolgáló apróbb változtatások történtek. A kamarakoncertek, előadások helyszíneként is

Az épület egymást érő átalakítási munkái azonban az előadások folyamatos megtartásának igénye miatt a színpadra és a színfalak mögé nem terjedtek ki. Ezért is vált feltétlen szükségessé az épület újbóli felújítása.

A felújítás elsődleges célja az operajátszás működési feltételeinek javítása volt. Az átalakítások jelentős része a színfalak mögött történt, a megújult belső terek mellett a szólista és csoportos öltözők száma is megnövekedett. Az épület gépészeti (víz, csatorna, fűtés, szellőzés) rendszereinek számottevő része is megújulhatott, az auditórium szellőzőrendszere mellett nagyszabású technológiai korszerűsítés történt a színpad műszaki berendezésében is. A nézőtér új arculatot kapott, amely a színházi funkcióknak is jobban megfelel: a teremfalak szürkés-kék átfestésének és a mennyezet sötét árnyalatának köszönhetően intimebb hangulatot közvetít, amit a lesötétített faburkolatok és az új textilburkolatok is támogatnak. A széksorok kényelmesebb kialakításával a nézőszám 1935-ről 1819-re csökkent, a színház azonban így is megtartotta

16

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

téma • theme

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

17

téma • theme

működő büfé két oldalán továbbra is látható Bernáth Aurél két falképe (Az ember tragédiája, Szentivánéji álom), az emeleti előcsarnokot pedig VIP fogadások számára is alkalmassá tették.

Az Erkel Színház egyik legfőbb küldetése, hogy a felnövő generációk magas művészi színvonalú előadások által ismerkedjenek meg az opera- és balettkultúrával. A színház műszaki vezetése és a kivitelezők a művészeti vezetéssel összehangolt munkarendben párhuzamosan kezdték meg a tervezési folyamatokat, így már tavasszal megindulhatott a művészi munka. Ennek köszönhetően 2013. március 1-jétől június 9-éig csaknem 30.000 diák látogatott el az Erkel Színház próbaüzemének ideje alatt műsorra tűzött Hunyadi László előadásokra. Októberben pedig Háry János előadásokat tartottak, ugyancsak fiataloknak.

Az intézmény – a Népopera eredeti célkitűzéseire rímelő – küldetése száz évvel az épület megnyitása után ismét esélyt kapott társadalmi szerepének méltó betöltésére és gazdaságilag is kielégítő működésére.

Besides the Music Academy, Erkel Theatre was also restarted to join the cultural circulation of Budapest with the primary mission to offer the young generations high-standards performances and thus to introduce them to the world of opera and ballet. The forerunner of Erkel Theatre, People’s Opera was built in 1911 as the largest theatre of Budapest, the management of which was taken over by the Opera House after several reconstructions in 1953. The present-day project was meant to primarily improve the conditions for opera performances here, thus the majority of remodellings took place behind the scenes. The auditorium was also remodelled to better suit theatre functions too. Reception areas were extended by integrating glass walls in the facade. With a more comfortable design for tiers the seating capacity of the auditorium decreased from 1935 to 1819, but even so the theatre has kept its rank as the theatre building suited to receive the largest number of audience in Hungary.

Generáltervező / general design: Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda Felelős tervező / leading architect: Zoboki Gábor DLA habil.

Projektvezető építészek / project architects: Silvester Csaba, Turi Zoltán Építészet / architects: Reppert Béla, Kőszeghy-Koncsag Flóra, Rutkai Pál, Csiszér András Belsőépítészet / interior design: Mádi Krisztina, Láncos Áron, Pallai Patrik - MadiLancos Studio Tartószerkezet / structure: Földvári Gábor - “Földvári” Mérnökiroda és Rendezvényszervező Kft., Gonda Ferenc - Dékettő Statikus Iroda Épületgépészet / technical installations: Kis Róbert, Gáspár Tibor, Balogh Dávid - Körös Consult Épületvillamosság / electrical engineering: Rajkai Ferenc, Pataki István - Hungaroproject Mérnökiroda Kft. Környezetvédelem, akusztika / environment, acoustics: Józsa Gusztáv Tűzvédelem / fire protection: Báder György

18

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

téma • theme

Fotók: Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ

Barokk mese A Baroque Tale A fertődi Marionettszínház helyreállítása • The Reconstruction of the Marionette Theatre in Fertőd Építész / architect: Molnár Csaba

Szöveg / text: L. Balogh Krisztina

Fotók / photos: Batár Zsolt

Másfélszáz éven át magtárként szolgált ez a különleges épület a fertődi kastély mellett, amely Európa-szerte egyedülálló módon megőrizte a barokk korban divatos főúri bábszínház típusát. Tervezője a hercegi udvar építésze, Nicolaus Jacoby lehetett, aki egész pályáját az Esterházyak szolgálatában töltötte. A bábszínház igazgatója és rendezője húsz éven keresztül a herceg házi költője, Joseph Karl von Pauersbach volt. Az ő tervei szerint készült a bábszínpad és ő maga írta a bábjátékok szövegkönyvét is. A bábszínház – és a valaha szemközt állt, később leégett opera – díszleteit Pietro Travaglia milánói festő készítette. A bábszínházi funkció most nem született újjá, de a koncertterem érzékletesen állít emléket annak.

A marionettszínházat 1773-ban nyitották meg Mária Terézia tiszteletére, a bemutatón Haydn vezényelte egyetlen marionettoperáját, a Philemon és Baucist. A bábszínház, a hozzá kapcsolódó barokk víztorony és a narancsház az európai építészet- és zenetörténet, valamint a kerttörténet kimagasló példája, egyszersmind a barokk marionett operajátszás egyedülálló emléke, hiszen hasonló épület sehol máshol nem maradt fenn. Éppen ezért igen aprólékos és tudományos kutatás előzte meg a helyreállítást, melynek legfontosabb kérdése a színház egykori, 18. századi létrejöttének, térszervezésének, működésének meghatározása volt.

A színpadtér alatti terület, amely a tizenkilencedik századi magtárrá történt átalakítás miatt korábban hozzáférhetetlen volt, a fafödémek eltávolítása után kutathatóvá vált a régészek számára. A feltöltésben megtalálták a színpadi díszleteket működtető két nagyméretű kötéldob helyét, előkerültek a gépészetet tartó nagyméretű gerendák is, továbbá a feltöltésből facsigák, amelyekből a kötélzet méretére is következtetni lehetett. A fertődi bábszínházat igen korszerű barokk színpadtechnika jellemezte, ami nem csoda, hiszen ez a korszak egybeesik a nagy vitorláshajók fénykorával. A hajókon és a színházakban a bonyolult vitorlázatok illetve díszletek kötélzetét működtető gépészeti rendszereket egyaránt a kor kiváló hadmérnökei tervezték.

A bábszínház főhomlokzatát íves oromfal zárta, fölé a kor friss divatja szerint manzárdtető került. Külsejében reprezentatív, belül azonban egyenesen mesebeli volt. A falakat grottaszerűen képezték ki, mindent kagylók, ásványdarabok, kőből vagy gipszből faragott kagyló-elemek borítottak, és a vakolatba, illetve a stukkók zöld festésébe csillámló anyagot kevertek, amitől az egész belső tér ezer apró ragyogó pont remegésével telt meg. A hatalmas csillárok, falikarok táncoló fényében földöntúli látvány lehetett. Az oldalfalakat pompás freskók díszítették és kis falfülkék tagolták, amelyek szökőkútjaiból abban a pillanatban, amikor a herceg a nézőtérre ért, víz fakadt.

A nézőtéren sem karzat, sem páholy nem volt, ebben a tagolatlan térben

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

19

téma • theme

eltűntek a társadalmi különbségek, itt az illúzió kapott főszerepet…

Minden helyreállítás egyik legizgalmasabb pillanata az, amikor eldől, hogy mit fog megmutatni magából egy régi épület. Építéstörténetének melyik korát és hogyan fedi majd fel? Éppen ezért meghökkentő, hogy a marionett színház előcsarnokába lépve a látogató a kutatás pillanatának izgalmas korában találja magát. A tervezők nem próbáltak rangsorolni: őszinte valójában mutatják meg a falakat, helyenként vakolattal, helyenként nyers téglafelületekkel. A nézőtéren ezt a különleges hangulatot tetézi a modern bútorzat és az önmagát feltáró, csupasz eredeti falazat kontrasztja. A látszó téglaboltövek, a grotta-szerű falmélyedések, a kutatósávokkal szaggatott vakolt falszakaszok felkeltik az érdeklődést az épület múltja iránt. A falakon meg-megcsillanó egykori felületképzés, a falfülkékbe állított szobrok még a legkisebbek figyelmét is megragadják. A hatalmas, gyönyörűen megvilágított tetőszerkezet látványa pedig

20

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

főhajtásra kényszeríti a felfelé tekintő mai látogatót a korabeli mesterek szaktudása előtt.

A színház és az Orangerie hosszan elnyúló manzárdtetős épületét a víztorony magasabb, nyolcszögletes tömege osztja ketté. Helyreállítása során találó funkciót kapott, egyfajta vízió-toronyként köti össze nem csak a két épületszárnyat, hanem a múltat is a jelennel. Miután a látogatók helyet foglalnak ebben a nagyobb szobányi alapterületű helyiségben, gombnyomásra elsötétül minden, és körben leereszkedik a 360 fokos vetítővászon. Felcsendül Haydn zenéje, és mi visszarepülhetünk az időben Eszterháza fénykorába. Vissza 240 évet, amikor az ünnepek és mulatságok nem nélkülözhették a báboperetteket, marionett darabokat sem.

A látvány átrepít az U alakú kastély és a hatalmas park felett, láthatjuk, amit ma már nem: az operaházat. Víziónkban megjelenik a kert természetes szépsége (egykori szobrai nélkül), és láthatjuk fényűző mulatság

téma • theme alkalmával, a tűzijáték és a lángoló operaház makettjének fényében…

Az időutazás után tovább sétálva a narancsház hatalmas helyiségébe, képet kapunk arról, hogyan teleltek egykor a hercegi birtok narancsfái. A ma közösségi térként használt egykori télikertbe a kertre néző, földig érő hatalmas ablakokon keresztül ömlik be a fény. A fehér falak előtt álló dézsás növények, a puritán, elegáns mennyezeti világítótestek barátságos keretet adnak a változatos közösségi rendezvényeknek.

A bábopera, a bábszínház mese, ami megmozgatja a fantáziát. A helyreállított marionett színház épülete is mesél: a múltjáról, az építéséről, a mestereiről – és megindítja a látogatók képzeletét. A fertődi bábszínház helyreállítása a mese és a képzelet erejéből, a múlt iránti tiszteletből táplálkozik, de a jelennek szól.

Standing next to the castle of Fertőd, this special building was used for 150 years as a granary and still preserved the puppet theatre favoured by the aristocracy in the Baroque era, which is a unique one in Europe.

This marionette theatre was opened in 1773 in honour of Queen Mary Theresa with Philemon and Baucis, the single marionette opera by Haydn, who was also the conductor of the performance then. The puppet theatre, the adjacent Baroque-style water-tower and orangery are outstanding universal historical monuments of the history of architecture, music and garden art whilst a unique example of Baroque marionette opera performances as no similar building exists elsewhere in the world. This is the reason why careful in-depth scientific research work preceded reconstruction focussing on primarily issues of the birth of the theatre in the 18th century, as well as defining its spatial organisation and operations.

Generál tervező / general design: M Építész Iroda Kft. Felelős építész tervező / leading architect: Molnár Csaba DLA Építtető / client: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Építész tervezők / architects: Molnár Csaba, Bánhegyi Zsolt, Bencsik Gábor, Halmai Dénes Építész munkatársak / fellow architects: Istók Viktória, Koch Lilla Boróka, König Gergely, Szentkuti Viktor Építészettörténeti konzulensek / art historical consultants: Dr. Kräling János, Dr. Halmos Balázs, Dr. Fekete J. Csaba Régész kutatók / experts on archaeology: Koppány András, Kupovics Renáta, Thury László Tartószerkezet / structure: Armuth Miklós Akusztika / acoustics: Reis Frigyes, Nagy Attila Balázs Épületszerkezeti szaktervezők / experts on framework: Dr. Kakasy László, Dobszay Gergely Épületgépészet / HVAC: Lovas Albert Elektromos tervezés / electrical engineering: Beharka Zsolt, Zentai Csaba

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

21

téma • theme

A kontraszt harmóniája Harmony of Contrast A Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatala • The Rector Office, University of Pécs Építészek / architects: ifj. Kistelegdi István

Szöveg / text: Hutter Ákos

A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet 1921-ben Pécsre költöztették, és ezzel szükség lett egy új pécsi kollégiumra. A romantikus és neoromán stílusjegyeket viselő Szent Mór kollégium Fábián Gáspár és Pilch Andor tervei alapján épült meg 1929-ben és egészen 2008-ig, a rekonstrukció és bővítés kezdetéig a Pécsi Tudományegyetem kollégiumaként működött. 2010 szeptemberétől az egyetem adminisztratív központja és rektori hivatala.

A hivatal az egyetem keleti campusán, a Jogi és Közgazdaságtudományi Kar, illetve a Művészeti Kar tengelyén helyezkedik el, amely a Tudásközpont megépülésével, a Zsolnay Negyed rekonstrukciójával egyre nagyobb jelentőséggel bír. Északról az Európa Kulturális Fővárosa 2010 köztérfejlesztési programjának keretében megújult 48-as tér, délről a Pécsi Dohánygyár tömbje határolja. A dohánygyár patinás épületei, a szomszédos lakóépületek mind magas építészeti minőséget képviselnek, e környezetnek szerves része a volt Szent Mór kollégium is, mind építészeti értekeit, mind funkcióját és a városszerkezetben betöltött helyét tekintve.

A megújult 48-as tér – zöldfelületeivel, jelentős faállományával és ötletesen kialakított térburkolatával – a rektori hivatal tömbjével vonzó egységet alkot, utóbbi térre néző főhomlokzatának középtengelyében kialakí-

22

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

Fotók / photos: Szentendrei Antal

tott előlépcső és neoromán kapuzat ékes kapocs a tér és az épület közt.

A felújítás az eredeti építészeti elemek és részletek maximális tiszteletben tartásával történt: a térre néző homlokzatot eredeti formájában tartotta meg, a második szint fölött húzódó osztópárkányig mészkő burkolattal, fölötte vakolt architektúrával. Kortárs építészet és történetiség izgalmas találkozását látjuk. Az északi homlokzat bélletes kapuja játékos párbeszédet folytat a kortárs térépítészetben adekvát módon alkalmazott, a 48-as téren fehér beton monolitként megjelenő utcabútorokkal és egyszerű vonalvezetésű köztéri lámpatestekkel. De északról közelítve a főbejárathoz csak az első jeleit érezzük ennek a dinamikus atmoszférának. A tervezői szándék alakította dramaturgia szerint a fő funkció terébe érve, a szenátusi tárgyalóban tetőzik a hatás. Ugyanis a kertre nyíló, kevésbé díszített déli homlokzat az idők során keletkezett bővítményeitől megszabadítva karakteres új elemmel bővült. Ez a szenátusi tárgyaló lábakra állított tömbje. Ezen a ponton ér össze a kortárs építészeti megfogalmazás a romantikus jegyeket hordozó történeti építészettel és izgalmas egységet alkot, új funkciójának megfelelően újfajta jelentéstartalommal tölti meg a régit. A tárgyaló „doboz” acél lábakra állított, dél felé teljes felületen felnyitott, fém lamellás mozgatható, állítható árnyékoló szerkezettel ellátott bővítmény. Az eredeti épület

téma • theme

egyszerűbb, fehérre vakolt déli homlokzata előtt az árnyékoló szerkezet cizellált struktúrája játékos vibráló felületet alkot, ami a belső térben az akusztikai falburkolat mintázatával köszön vissza. A hátsó bejárat fölötti előtető szerkezete is a „doboz” struktúrájából származó, funkcionalista megfogalmazás. Eső ellen védelmet nyújtó előtető és a napsugárzás elleni árnyékoló szerkezet. Nem több és nem kevesebb. Az eredeti épülettömeg szép arányai, melyet kiemelnek az alkalmazott homlokzati anyagok és részletmegoldások, és a bővítmény funkcionális esztétikája egy tőről fakadnak. Visszafogott, az építészeti elemekkel elegánsan egyensúlyozó tervezői hozzáállás érezhető mögöttük, ebből fakad, hogy a felújított, bővített állapot ugyanazt a harmóniát képes tükrözni, mint az eredeti.

Funkcionális rendszerét tekintve sem kellett erőszakot elkövetni az eredeti épületen. Hosszfőfalas szerkezeti rendszere könnyedén illeszkedik az új funkció elvárásaihoz, a kollégiumi szobák helyére bevonuló irodák formájában. Négy szinten egységesen, középfolyosós beépítéssel kaptak helyet az irodai-igazgatási helyiségek. Kiemelkedik közülük a magasföldszinti termek csoportja, a főlépcsőház egyik oldalán a rektori és rektorhelyettesi irodák, illetve a rektori tanácsterem, a másik oldalán pedig a szenátusi tér és előtte egy többcélú terem. A két tércsoport között helyezkedik el a főbejárat, előtér, lépcsőház és üveg-acél lift, ezek szervezik a több szinten elhelyezett funkcionális együttest.

A Pécsi Tudományegyetem intézményei, karai a város különböző pontjain helyezkednek el, nem egységes campust alkotva, de több karakteres központba rendeződve. Az egyik ilyen centrum a Zsolnay Negyedben helyet foglaló Művészeti Kar a város keleti részén, a másik a nyugati campus a Szentágothai Kutatóközponttal, a klinikai tömbbel. Ennek a kelet-nyugati tengelynek a városközponthoz legközelebbi részén kapott helyet a rektori hivatal, létrehozva a Tudásközponttal, a Jogi és Közgazdasági Karral a Pécsi Tudományegyetem fontos központját.

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

23

téma • theme

Bearing stylistic features of Romanticism and the Neo-Romanesque style, St Maur’s college was built after designs by Gáspár Fábián and Andor Pilch in 1929 and was used by the University of Pécs in this function till 2008, when its reconstruction and extension was begun. From September, 2010 it has housed the administrative centre and the rector office of the university. Reconstruction was realized by respecting the original architectural components and details to the full: the facade overlooking the square was preserved in its original design. What we can witness here is an exciting meeting of contemporary architecture and historic authenticity. Accord-

ing to the scenario defined by the designer’s intention the effect reaches its climax when one enters the main function space, which is the senate’s conference room. Here, the less ornate southern facade opening into the garden has been freed from its frills added to it over times and has been enriched with a characteristic new component. This is the pedestalled volume of the senate’s conference room. And this is where contemporary architectural interpretation meets historical architecture bearing Romantic features to create an exciting integral entity provided with new meaningful contents in harmony with its new function.

+6,45

Építész tervező / architect: ifj. Dr. Kistelegdi István DLA Építész munkatársak / fellow architects: Horváth Magdolna, Széll Judit Statika / structure: Benedek Dezső

24

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

Épületgépészet / HVAC: Baumann Mihály, Lenkovics László Elektromos tervezés / electrical engineering: Hegyi Béla Kiviteli terv / final construction drawings: Tutervai Mátyás - Tutiterv Generálkivitelező / main contractor: STRABAG MM Kft.

téma • theme

Fotó: Hisao Suzuki

Reflexiók Reflections Louvre-Lens • Louvre-Lens Építészek / architects: Kazuyo Sejima, Ryue Nishizawa

Szöveg / text: Pálinkás Edit

Fotók / photos: Iwan Baan, Hisao Suzuki

A Louvre regionális múzeumokkal történő kibővítésének gondolata már a 19. században felmerült, mégis a 21. századig kellett várni a megvalósítására. 2003-ban a francia kulturális miniszter újonnan létesítendő Louvre múzeum befogadására írt ki pályázatot Franciaország régiói számára, amelyre egyedül az ország legfiatalabb régiója, Nord-Pas Calais jelentkezett, egyszerre öt várossal is. NordPas de Calais ambiciózus vezetőinek köszönhetően a régió kulturális élete, múzeumi hálózata újabb jelentős intézménnyel bővült.

Az öt város közül az egykori bányászati központra, Lens-ra esett a választás. A döntésben Lens ideális földrajzi fekvése, Belgium, Nagy-Britannia és Németország közelsége, a közlekedési adottságai, az áthaladó TGV vonal és a terület népsűrűségi adatai mellett meghatározó tényezőként szerepelt a város szívében, a pályaudvar közelében lévő húszhektáros, 1960-ban bezárt szénbánya mindeddig hasznosítatlan területe. A múzeum felavatása új fejlődési irányokat nyitott az egykori ipari város, és ezáltal az egész észak-francia régió gazdasági és társadalmi életében, imázsának alakításában, ahhoz hasonlóan, ahogyan a Guggenheim Múzeum hatott Bilbao fejlődésére.

A múzeum épületére kiírt tenderre 2005-ben több mint százhúsz pályázat érkezett. A nyertes a SANAA fénnyel átszőtt, üvegburkolatú, egyszintes épületegyüttes terve lett, amely harmóniában áll környezetével, ugyanakkor érzékenyen reagál a terület súlyos terhekkel teli múltjára. Az építészek egy alacsony, könnyen megközelíthető és követhető szerkezetet mutató épületben gondolkodtak, mely anélkül illeszkedik környezetébe, hogy uralná azt. A 360 méter hosszú múzeumépület öt

Fotó: Hisao Suzuki

tömbből, egy négyzetes központi csarnokból és a hozzá kétoldalt kapcsolódó, egy-egy nagyobb és kisebb galériából áll, melyek a Louvre szárnyait idézik meg. A homlokzatot polírozott alumínium felület borítja, tükröződik rajta a park és a környező sorházak sziluettje, és ez a kettős optikai hatás erősíti a kapcsolatot a múzeum és a környezete között.

A tetők részben üvegezettek, a mennyezet felületét perforált alumíniumlemezek bordázzák, finoman visszaverik a természetes fényt, így az évszakok és napszakok változása a múzeum belsejében is érzékelhető.

A központi előcsarnok egy kívülről nem érzékelhetően kétszintes kiszolgáló területet foglal magába, amely a múzeumi logisztika és raktározási funkcióknak is helyet ad. Az előcsarnok három méter magas üvegbuborékjaiba került a könyvesbolt, a kávézó és egyéb kiszolgáló funkciók, közöttük keskeny, fehérre festett acéloszlopok tartják a men�-

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

25

téma • theme

Fotó: Iwan Baan

nyezet fémszerkezetét. A környező park két különálló épülete fogadja be az adminisztrációs rész irodáit, illetve az éttermet.

Az új múzeum a Louvre számára is lehetőséget kínál hivatása, gyűjteményi stratégiája újragondolására, eddigi kereteiből történő kilépésre, olyan eszközök kipróbálására, amely a párizsi helyszín kötöttségei miatt nem volt alkalma. A Galerie du Temps kiállítása kizárólag a Louvre gyűjteményéből áll, az anyaintézményhez hasonlóan a művészet történetén halad végig, de teljesen új koncepció mentén és eltérő prezentációs formában: a hagyományos osztályok szerinti elrendezés nélkül, a műveket egy hatalmas, 3000 négyzetméteres, elválasztás nélküli térben állították ki. Így egymás mellett szemlélhetők olyan műalkotások, amelyek Párizsban a térbeli adottságok és a kiállítási koncepció zárt rendszere miatt nem kerülhettek egy légtérbe. A SANAA koncepciója révén új interpretációs lehetőségek nyíltak a kurátorok előtt, és a közönség is újfajta befogadói élményekhez juthat. Az épület nyugati szárnyában egy hatalmas csarnok időszakos nemzetközi tárlatoknak ad helyet.

A Louvre-Lens építészek és tájépítészek szoros együttműködésében valósult meg, újszerű kapcsolatot létrehozva múzeumépület és környezete között. A park teraszokkal, pázsitokkal, virágoskertekkel és egy kis tóval változatos kikapcsolódási lehetőséget ad, ugyanakkor a sétányokkal a múzeum felé irányítja a figyelmet. Nagy alapterülete ellenére az épület harmonikusan és finoman illeszkedik környezetébe, a parkot az egykori szénbánya helyén gyökeret vert természet törékeny jellegének, illetve a domborzati viszonyok megtartásával alakították ki. A sétányok megformálásában felhasználták az egykori bánya maradványait, az eredeti bejárat megtartásával, útvonaluk az egykori sínpályákat követi. Az épület elhelyezésének módja jelzi a múzeum szándékát, hogy részt vegyen a bányaterület hasznosítására irányuló párbeszédben, miközben törekszik az ipari múlt emlékének megőrzésére.

26

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

Fotó: Iwan Baan

In 2003 the French minister of Culture published a contest to house the newly established Louvre museum in the regions of France. It was only the youngest region, Nord-Pas Calais which submitted applications, simultaneously for five cities of which Lens, the former mining centre was selected. For the 2005 tender for the museum building more than 120 designs were submitted. SANAA’s winning design is a single-storey complex: filtered with light and clad in glass, it harmoniously blends with its environment, whilst sensitively responding to its heavily laden past. Architects concieved a low-rise easy-access and transparent structure, which adjusts to its context without dominating it. The 360-metre long museum building consists of five volumes, a quadratic central hall flanked by a smaller and larger gallery from two sides, which are reminiscent of the Louvre wings. Roofs are partly glazed, the ceiling is ribbed with perforated aluminium sheets that finely reflect natural light: this allows the interior of the museum to follow the changes of the seasons and daytimes.

téma • theme

Fotó: Iwan Baan

Építészek /architects: Kazuyo Sejima, Ryue Nishizawa - SANAA Galéria / gallery design: Imrey Culbert Tájépítészet / landscape: Mosbach Paysagistes Statika / structure: Betom Ingénierie

Energia / energy and comfort concept: Transplan Környezet / environmental design: Hubert Penicaud Homlokzat / facade engineering: Bollinger & Grohmann Világítástechnika / artificial and natural daylighting: Arup

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

27

téma • theme

Szigorúan installált Strictly Installed Conde Duque Kulturális Központ, Madrid • Conde Duque Culture Centre, Madrid Építészek / architects: Carlos de Riaño

Szöveg / text: Kóródy Anna, Vukoszávlyev Zorán

Fotók / photos: Vukoszávlyev Zorán

1720-ra épült fel Madridban, Pedro de Ribera tervei szerint a mintegy 600 katonát és 400 lovat elszállásolni képes katonai barakk V. Fülöp királyi gárdája számára. A spanyol trónon a Habsburgokat váltó első Bourbon-uralkodó a vesztes örökösödési háború után demonstratív építkezéssel mutatta meg országán belüli hatalmát.

A 19. század közepén két tűzvész is sújtotta az együttest, melyek után bontásokkal, néhol szakszerűtlen helyreállításokkal, de továbbra is betöltötte funkcióját a hatalmas épületcsoport. Az 1969-ben felhagyott épületbe kulturális létesítmények költöztek ideiglenes jelleggel, majd az ezredfordulón egy tervpályázaton kiválasztott fiatal építész tervei szerint teljes egészében megújulhatott a katonaiból kulturálissá változó objektum.

A Conde Duque barakkja Madrid központjától kissé északra, a San Bernardo és Princesa negyedek találkozásánál áll. Telepítését eredetileg a városmag közelsége indokolta. A 19. század végi városfejlesztésekben helyzete felértékelődött, amikor közelében húzták meg a Gran Via palotákkal övezett, csodálatos passzázsát. A város körbenőtte a grandiózus épülettömböt, ugyanakkor a katonai feladatok felhagyása után sem vált a környezet szerves elemévé. A részleges használat alatt felmerült a komplex hasznosítás gondolata – hiszen a főváros egyik legnagyobb történeti épületegyütteséről van szó, talán csak az egykori királyi palota, az Alcazár haladja meg területileg. Madrid tanácsának döntése értelmében itt koncentrálódhatott a város kortárs kiállítótere saját anyagával, a városi archívum és több gyűjteményes könyvtár is. Mindemellett persze jutott még hely a háromszáz főt befogadó nagyelőadóra, kisebb színjátszó- és kamarateremre. E közönségforgalmi tércsoport foglalja el a központi udvar déli szárnyát, melyen keresztül haladva a déli átriumból a kortárs kiállítóterek tárulnak fel; a keleti szárnyban található kávézóétterem zónája az előadótermekhez kapcsolódik. Az északi udvart határoló szárnyak fogadják be az olvasó és kutatóhelyeket. A grandiózus

28

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

méretek adta, közel 30.000 m2 három szintre elosztva szellős funkcionális komponálást engedett a tervezőnek. A szakszerű rekonstrukciónak köszönhetően – miközben a tömör, vastag szerkezet alatt kétszintnyi garázst alakítottak ki – megmutatható lett a falak nyers szerkezete. A tégla letisztított felületei mellett a gránitpillérek és öntöttvas oszlopok jelenítik meg a megőrzött történeti karakter legfontosabb elemeit, melyekbe installáció-szerűen illeszkednek az új elemek. A fehérre festett faltestek

téma • theme

gépészetet rejtenek, vagy új térelválasztásokat jelölnek. A nyílászárók minimalista részletképzése mesterfogás, hozzájuk képest az acéllemezekből összehegesztett, míves új lépcsők túltervezettnek hatnak. De éppen ezeknek a fehérre mázolt térelemeknek köszönhetően láthatóvá válnak a tér bámulatos méretei: a középpilléres szerkesztésű, grandiózus, klasszikusan nyugodt arányú terekben lépték-elemmé válnak az emberi arányokhoz alkalmazkodó vertikális közlekedők. Minden úgy, ahogy kell, elvágólagosan, tisztán szerkesztve, nagyvonalúan tagolva. E minimalista alkalmazkodást, vagy mondjuk ki: alázattal gondoskodó hozzáállást a részleteiben lehet utolérni. Ahogy a polírozott betonpadló tükrözi a robosztus gránitpilléreket, ahogy a masszív téglafalból kifordul egy üvegdoboz szélfogó, ahogy a lépcső-struktúrák bordázott födémlemezei vizuális kapcsolatba kerülnek a megmaradt acélgerendás poroszsüveg födémek rajzolatával. Nagyon hűvös és kissé távolságtartó ez a rend, de mégsem éteri, hanem – ha van ilyen – egy kimért, nyugodt mediterrán mentalitást sugall, amely helyén kezeli hagyományt.

A Conde Duque barakképületeinek katonás rendje nyugalmat sugároz, és nyugodtságra ad okot az építészeti helyzetkép is. A hatalmas, három udvar köré szervezett, középfőfalas szerkesztésű kéttraktusos épületegyüttes nem szép az eladhatóság mércéjével; egyetlen méretes, rokokó girlandokkal hangsúlyozott kapuja nem hívogató, a puritán anyaghasználat és nyílásritmika monotonsága nem emocionális. Mégis, e kimért monumentalitás – nem csak szavakban – történelmi dimenziókat közvetít. Az építészet történetének egy elemét kortárs installációkkal.

Jegyzetek: 1 „Conde Duque / Carlos de Riaño Lozano” Archdaily 2013. október 24. <http://www.archdaily. com/440505/conde-duque-carlos-de-riano-lozano/> 2 „Rehabilitacion del Cuartel del Conde Duque, Calle del Conde Duque, Madrid, 2011” <http://www.rarquitectos.com/proyectos/dotacion/ccd.html> 3 „The project” <http://www.condeduquemadrid.es/en/info/conde-duque/>

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

29

téma • theme Designed by Pedro de Ribera, the military barracks was built in 1720 in Madrid to accommodate about 600 soldiers and 400 horses of the royal guard of Philip V. Abandoned in 1969, the building now temporarily houses cultural establishments and is going to be completely revived to change its military function to that of culture after the tender-winning designs of a young architect. The grand dimensions of appr. 30.000 m2 floor area was divided into three parts, allowing for a breezy functional composition. Professional reconstruction permitted the exposure of the rustic structuring of the walls, whilst beneath the solid and thick structure car parks were contained on two levels. Cleaned brickwork alternating with granite pillars and cast-iron columns represent the most important features of the preserved historic character, to which the new components adjust in a way reminiscent of installations.

Építész / architect: Carlos de Riaño Lozano Társtervezők / co-architects: María del Hierro, Luis García Cebadera Munkatársak / fellow architects: Almudena Peralta Quintana, Rebeca Hurtado Díaz Szerkezet / structure: Otep Internacional Kivitelező / main contractor: Edhinor, U.T.E. F. Molina – Geocisa, Pecsa, F. Molina, Cpa y Vias Építtető / client: Madrid Városi Tanácsa

30

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

téma • theme

Mindenki építész Everyone is an Architect Református templom, Helvécia • Calvinist Church, Helvécia Építészek / architects: Czégány Sándor

Szöveg / text: Salamin Ferenc

A ház nem divatozik, de formálásával mégis tanít. Időtlen épület, melynél néhány évtized múlva már jelentőségét veszíti az építés ideje, beépül és előhívja az emberiség kollektív tudattalanában lévő templom archetípusát.

A helvéciai református templom kapcsán beszélhetnénk szakmai kérdésekről, építészi megoldásokról, melyeket felfedezhet, aki nyitott szívvel járja végig az épületet. A Kálvin csillagról, melyet a megbízó egyházközség kért alaprajzi formának, s finom átvezetéséről a tetőforma egyszerű kontyolt nyeregtetőjébe, az alaprajzi jel végig vezetéséről a födém, a padló, a lámpák, a bútorok sok részletén, egészen az anyacsavar dupla, elforgatott négyzetes alátétjéig. Az építész dicséretes és állandó részvételéről az épület, a részletek és vasalatok, a lámpák és korlátelemek, a padok, a szószék és a további finoman faragott bútorok tervezésében, az építés során a folyamatos figyelemben és jelenlétben, a további részletek és áttervezések kitalálásában. De az egészet egyszerűen is meg lehet fogalmazni: a templom nem kortárs és nem letisztult. Ezzel szemben viszont időtlen és derűsen gyönyörködtető, hagyományos és új gondolatokat hordozó, természetesen tiszta szerkesztésű és rafináltan több rétegű egyszerre, arányos és magától értetődő.

A megtestesülés története azonban az előbbieknél sokkal fontosabb.

Makovecz mesterünkkel szólva: a lényeg itt is az építés drámája. Az a történet, amelyben a hívek, a gyülekezet vezetői, a lelkipásztor, a támogatók és az építők belső, lelki indíttatása Isten dicsőségét hirdető épületté vált, ahogyan valami megmagyarázhatatlan égi sugallatra a teremtés folytatóivá lettek, egy célért cselekedtek. Minden résztvevő alkotóvá vált, ki a pénzadományával, ki a szervezéssel és lelkesedéssel, ki a tervek készítésével, ki pedig a kétkezi munkájával. Ebben a történetben mindenki építész lett.

Mikor a pénz hiánya miatt már letettek a templomépítésről, támo-

Fotók / photos: Czégány Sándor

gatás érkezett egy kecskeméti hölgytől, és ez az isteni jel indította el ismét a folyamatot. A továbbiakban a gyülekezettől, az önkormányzattól és a képviselőktől, a kecskeméti egyházközségtől, az egyházmegyétől, az egyházkerülettől és sok egyéb helyről érkeztek pénzbeni adományok; sokaknak volt fontos a templom és a gyülekezet épülése. A tervező választása is példa értékű: referenciák alapján meghívtak három építészt, az ő vázlatterveikből a gyülekezet tagjai szavazással választották ki azt, amelyiket szeretnék megépíteni. A lebonyolítást a presbitérium építési bizottsága végezte, így elkerülve a generálkivitelezés magasabb költségét s a szervezéssel járó rengeteg munkát ők és az építési gondnok végezte.

Sorolhatnánk a felajánlásokat a kivitelezés során: az ingyen földmunkát, az ajándék rönkanyagot Csíkból, a kőműves, ács, bádogos és egyéb mesterek örömmel és igényesen végzett munkáját, sok esetben árengedményét.

Említhetnénk a helvéciai asztalos, a tordaszentlászlói padkészítő, a lámpakészítő lakatos, az őrbottyáni harangöntő, a kartali ablakkészítő, a villanyszerelő, a burkoló és a további mesterek munkáját. Úgy tűnik, a templom építése előhozta minden emberből a bennünk lévő pozitív tulajdonságot, az isteni jót, a saját képére és hasonlatosságára teremtettséget.

Hát nem így kellene történni minden építkezésnek? Nem erre vágyik mindenki a lelke mélyén? Amelyben öröme telik, amelyben megkérdőjelezhetetlen az égi megrendelő, amikor csak a legjobbat és legszebbet lehet létrehozni, amikor csodás jelek sora segíti a folyamatot. Hát nem minden építés az Istent szolgálja, és így az embert, a benne lévő istenit, a jóra és tökéletességre való hajlamot?

Ma az életünket meghatározó szabályrendszerek arra épülnek, hogy az ember csal és lop, a bonyolult előírásaikkal mégsem érnek el semmit, az eredmény csak még nagyobb trükközés. Ebben a templomépítésben minden tisztán és egyszerűen folyt, minden cselekedet a megvalósulás érdekében történt, és nem akadékoskodott semmilyen állami vagy pályá-

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

31

téma • theme

32

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

téma • theme The Calvinist church in Helvécia has been born as a building sounding the praises of God as the fruit of the inner spiritual motif driving and moving the faithful, leaders of the community, their pastor, sponsors and builders.

Each participant is simultaneously a creator contributing to it either via donation, organisation and enthusiasm, by drawing the plans, or doing manual labour. Everyone concerned in this story is an architect. The church is beautiful, fitting its niche with the appropriate volume, featuring a wellproportioned spire visible from afar. Enriched with details that inspire one to contemplate whilst also doing credit to human work, the interior is both a receptive one inviting inside and turning up towards the skies. The building would not join a fashionable trend, and yet is highly educational.

It is a timeless house, losing the significance of the date of its construction within a few decades: it simply builds in and evokes the archetypal church housed in the collective unconscious of mankind.

zati ellenőrző és bíráló szervezet. Talán elvittek valamit? Nem, inkább még többet adtak sajátjukból az emberek. Divatosan szólva: helyi elhatározás, civil kurázsi, felelős és személyes döntések, hatékony, célorientált tevékenység eredményezi a professzionális megvalósulást.

Példát vehetnénk a helvéciai templom építésének történetéről, mert az országban minden folyamatnak így kellene lezajlania. Sokkal boldogabbak lennénk, kevesebb hazugsággal és nagyobb eredménnyel tudnánk dolgozni. Ezt nevezem építészetnek. A gondolkodásunkban Isten a vezérfonal és nem a mammon, a cselekedeteinket a tisztaság, az egyszerűség irányítja, és nem a ránk kényszerített csalás, nem a személytelen bürokrácia. És még egy eredmény: a templom szép, a tömege pont oda való, a jó arányú torony messziről látszik. A belső tér befogadó és az ég felé forduló, az igényes részletek szemlélődésre sarkallnak és dicsérik az emberi munkát. Sok ilyen történetet kívánok magunknak, sok ilyen közösséget és építészt az országnak.

Építész / architect: Czégány Sándor Statika / structure: Mantuano Tamás – Pond Mérnöki Iroda Elektromos tervezés / electrical engineering: Kovács Lászlóné Homonnay Zsuzsanna – Inter Ház Tech Mérnökiroda Talajmechanika / soil mechanics: Sipos Szabó István –Statikus Mérnöki iroda Építésvezető / project manager: Kiss Imre Kőműves munkák / masonry: Katona József - Tiszakürt Ács és tetőfedő munkák / timber works: Szabó-Szaki Kft. Nyílászárók / doors and windows: Krizsanyik és Társa Kft. Asztalos munkák / carpenter works: ifj. Szelei Gyula Padok / benches: Takács László

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

33

európa-régió • eu-region

európa-régió • EU-region

Miniatűr világtengely Diminutive Axe of the World Erdei kápolna, Kijev • Forest Chapel, Kiev Építészek / architects: Roman Seliuk, Dmytro Seliuk – RDS Brothers Szöveg / text: Götz Eszter

Kijev környékén, az erdő mélyén 2012 őszén készült el egy kis fakápolna.

Csúcsa a kereszttel együtt sem éri el a környező fák magasságát, a sűrű fenyőerdőben nappal szinte sehonnan nem látszik, éjjel viszont a lábazatánál és a tetején kiáradó világosság kettős fénygyűrűbe fogja.

Több száz esztendős hagyományt kelt új életre ez a mindössze 9 m 2 alapterületű kis imahely. Ukrajna fatemplomainak védelmére nemrég az UNESCO támogatásával indult átfogó program (lásd Koczpek Irén írását, MÉ 2013/6), hogy az utolsó pillanatban hiteles módon konzerválja ezt az anyagában romlásnak indult, szellemiségében elhanyagolt, de kézműves és népi építészeti múltját tekintve különlegesen gazdag építészeti örökséget. Az RSD Brothers tervei alapján elkészült fakápolna a régi tradíciót kortárs építészeti gesztussal újítja meg. A kis alapterületű, de nagy belmagasságú épület belső tere fölfelé húzza a tekintetet, de a falak finom, alig érzékelhető – mindössze 10%-nyi – elcsavarodása legfelül, egy nyolcszögű záródásban különleges vizuális elemmel gazdagítja

34

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

Fotók / photos: RDS Brothers

a térélményt: a fenyők között beérkező fény felülről lefelé spirális formát vetíti, mint egy természetes fénnyel világító kereszt.

Az ukrajnai fatemplomok hagyományos zsindelyfedése a kápolna egész testét bevonja, vertikális irányban csak a bejáratnál nyílik föl a vastag zsindelyréteg, itt üvegajtón keresztül áramlik a fény ki és be, a használattól függően. Horizontálisan azonban három egységre tagolódik az épület tömege: térdmagasságban megszakad a falak folytonossága, és az így lábazattá formálódó alsó falszakasz fölött egy keskeny üvegsáv kommunikál a környezettel, a fölötte toronnyá emelkedő tömb csúcsa alatt van a következő felnyílás, itt helyezkedik el a kereszt formájú világítótest, ahonnan lefelé, a kápolna terébe és fölfelé, az erdő irányába sugárzik a fény. A transzparens bejárat nyitottságot sugároz, a vízszintes üvegsávok jelzésszerűen a környezettel való egységet hangsúlyozzák, miközben a kívül fazsindellyel, belül belül nyers fadeszkákkal burkolt falak melegséget, a zord időjárástól és a természet szeszélyeitől védett, megszentelt menedéket zárnak közre.

európa-régió • EU-region

Designed by Kiev-based architectural group RDS Bothers, the silhouette of the chapel is taken from traditional Ukrainian wooden church tower.

Surroundings of pinewood forest conditioned vertical shape of the chapel encompasses a small floor area which is compensated by high interior space. A square floor plan, thanks to tilted walls, twisted at an angle of 10 degrees, ends on the top in the form of octagonal star.

Építészek / architects: Roman Seliuk, Dmytro Seliuk – RDS Brothers

Hagyomány, természet, harmónia Tradition, Nature and Harmony Black Teahouse, Česká Lípa, Csehország • Black Teahouse, Česká Lípa, Czech Republic Építészek / architects: Lenka Křemenová, David Maštálka

Szöveg / text: Pálinkás Edit

A Česká Lípa határában épült családi ház rendkívüli odafigyeléssel megalkotott kertjében található ez a tíz négyzetméter alapterületű teaház, amely a fenyvesekkel körülvett park déli oldalán fekvő tó partján helyezkedik el.

A cseh A1 Architects stúdió tervezte épület 2012-ben mikroépítészet kategóriában elnyerte a Cseh Nemzeti Építészeti Díjat. A teaház a gondosan tervezett táj szerves részét képezi, a tereiből nyíló pazar kilátásnak köszönhetően a tulajdonosok és a vendégek tökéletes harmóniában részesülhetnek. Kicsi alapterülete, természetes arányai közvetlen élménnyé emeli a teázás szertartását. A teaház belső terei tolóajtókkal

Fotók / photos: A1 Architects

módosíthatók, ettől lesz mindig változó dramaturgiai elem a környezet érzékelése, mivel a különböző lehetséges nézőpontokat, a táj egyes részleteit dinamikus keretbe foglalja az épület faszerkezete. A belső teret geometrikus mintával, szizálkötélből kötött kúp-háló és aranyozott opeion koronázza, amely kötéllel a padlóba süllyesztett főző rekeszben elhelyezett kannához kapcsolódik. Az agyaggal vakolt íves falon három bambusz váza található, a japán tokonoma hagyományára utalva. A tokonoma fizikai formája egy megközelítőleg két négyzetméteres, emelt szintű, faburkolatú, a fal síkjától beugratott terület a japán házakban, de szellemi értelemben egy szent mikrokozmosz a szobán belül, amelynek hátsó falán képtekercsek, előttük értékes tárgyak, buddhista és shinto

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

35

európa-régió • EU-region

jelképek, valamint kis állványon füstölő, gyertyatartó és egy váza áll.

A teaház szentélyszerű kialakítását erősíti a fal íves lezárása és a tó felőli oldalajtó szintén íves kialakítása. A tér kifelé tágas verandává bővül, a tó irányában ugyanakkora, fedett, oldalról azonban teljesen nyitott alapterülettel. A belső terek világos felületeivel szemben kívülről a ház elszenesedett vörösfenyő borítást kapott – innen ered a Black Teahouse elnevezés is. A környezetbe szervesen illeszkedő épület fa pallókon, illetve köves sétányon keresztül közelíthető meg a park és a ház felől, a zöldtető közvetlen kapcsolatot tart a kert növényzetével.

Építészek / architects: A1 Architects Vezető tervezők / leading architects: Lenka Křemenová, David Maštálka Építész munkatárs / fellow architect: Vojtěch Bilišič

36

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

Large and exceptionally cultivated garden becomes natural part of the nearby pine forest and its southern edge defined by S-shaped lake with grassy banks makes beautiful surroundings of the family house. The Balck Teahouse is just part of this carefully designed scenery. The inner space of the teahouse could be adjusted by the sliding doors, so there are more levels of perception of nearby landscape. The whole interior is crowned with knitted geometry of cone soffit made out of sisal ropes.

The hearth is the central point of the room, from which the space flows to large veranda built with larch planks.

új generáció • new generation

új generáció • new generation

Rend – ház Order – House Bencés Erdei Iskola, Táp • Open-Air School od the Benedictine Order, Táp Építészek / architects: Gutowski Robert

Szöveg / text: Krizsán András

Szent Benedek a szerzeteseivel Cassinum hegyén (ma: Monte Cassino) telepedett le és írta meg – a szerzetes atyák tanításának és saját élettapasztalatainak felhasználásával – Reguláját, a közösségben élő szerzetesek szabálykönyvét. Az 529 táján íródott Regula sajátos közösségeszményt fogalmaz meg, amelynek segítségével minden közösség, de főleg a krisztusi, kincsekre találhat életének gazdagításához. „Minden jó rendtartásnak feje és fundamentuma az isteni félelem és tisztesség…”1 A Regulának még a leghétköznapibb utasításai is csak akkor működnek igazán, ha mögöttük élő hit van, vagyis a közösség tagjai hiszik, hogy az „Isteni Hazát” építik és nem csupán valamiféle emberi vállalkozás részvevői. Ezért „bármi jóba kezdesz” – javasolja Benedek a Regula prológusában – igen állhatatos imádsággal kérjed, hogy „Ő, Krisztus vigye azt végbe.”2 Ha meg akarjuk közelíteni Gutowski Robert tápi Bencés Erdei Iskolájának spirituális eredetét, akkor ezekhez a gyökerekhez kell vis�szanyúlnunk. A közeli, nagy múltú és tekintélyű Pannonhalmi Bencés Apátsághoz, ahol az isteni félelem és tisztesség Szent Benedek Regulája

Fotók / photos: Bujnovszky Tamás

szerint élő hitet jelent a közösség tagjai számára, és a lélek szabadságban megélt sokféle közösség összetartó ereje fontosabb, mint bármiféle szigorú, szervezeti centralizmus. „A hagyomány az örökség lelke.” 3 Az örökség pusztán polcra feltehető múzeumi tárgy, míg a hagyomány az „ige”, a szakrális belső tartalom, ami nélkül az örökség nem értelmezhető. A hagyomány megismerésére törekvő tudományok – mint a néprajz, az antropológia és a régészet – módszereik természetéből következően eltárgyiasítják, eldologiasítják a hagyományt, pedig a hagyomány kollektív tudás, a szerves közösségekben a kultúra valóságos létformája, közvetítője és egyben folytonosságának záloga is.4 Az örökség figyelmes ismerete ugyanakkor megtermékenyítheti a hagyományt, és ebben a megújulásban a hitelesség záloga nem a tárgyszerűség vagy a tényszerűség, hanem éppen a megújulás képességének kérdése.

Az elmúlt évtizedek társadalmi, gazdasági átalakulásai, a falut érő csapások mindenekelőtt a hagyományok elvesztésével jártak. A megváltozott

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

37

új generáció • new generation

38

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

új generáció • new generation

társadalmi és gazdasági folyamatok eredményeként a hagyományos paraszti kultúra, az önellátó falu évezredes alapjai dőltek ki, és megsokasodtak az elnéptelenedő, elöregedő perifériára szorult falvak.

Gutowski Robert is egy ilyen magára hagyott, üres plébánia épületet vett kézbe, mikor a Bencés Gimnázium csoportban érkező vendégei számára új közösségi házat tervezett Tápon. Okos és őszinte párbeszédet kezdett a tradíció és az invenció, a település egykori és jelen valósága között.

Helyesen látta meg és értelmezte, hogy a szigorú törvényekhez igazodó kanonizált örökség helyett a megújulás a fontos. Őszinte hittel és a lélek szabadságába vetett bizalommal nyúlt az üresen álló épülethez, melynek eredményeként a felhasználás inspiratív és művészi végeredmény lett. „Egy jól működő társadalomban a feltűnő dolgok udvariatlanságnak számítanak.” 5 Az építész nem törekedett pazarló, különleges formákra. A beépítés térszerkezete egyszerű és első pillantásra jól olvasható. A funkciókat nem próbálta meg egy nagy tömegbe belezsúfolni, hanem helyesen talált rá a falusias beépítés nyomaira és őrizte meg a hagyományos falukép arányait és léptékét. Megérezte a régi plébánia épület belső udvari, kosáríves pillérekkel megnyitott oldalfolyosójának térszervező erejét, ahol az áttört fehér falak megőrzik a tömeg zártságát, ugyanakkor szerencsés módon ötvözik a tornácos épületek formavilágát. Az új épületrészt U alakban befordította és az így kialakult beépítéssel egy belső udvar köré szervezte az épületegyüttest, ami szinte önmaga alakítja maga köré azt az életteret, amely a helyi közösség saját identitását biztosítja. Tiszta és racionális logikája a tervnek, hogy az L alaprajzú régi plébánia főépületét, ahol a szállás és adminisztrációs munka folyik, megőrizte a hagyományos, vakolt és festett homlokzati formában, míg a keresztcsűr szerkezetű beforduló épületrészt, a régi gazdasági épületek analógiájára, alárendelt faépületként jeleníti meg, ám mai építészeti minőségben.

A terv egységes, mértéktartó és minden tekintetben funkcionálisan logikus. Alaprajzi elrendezése tiszta, egyszerű és jól használható. A tervező mozdulatai nyugodtak, rendezettek és finom, míves részletekkel (meglévő épület keleti ablakkváderei) utal a régi és új homlokzatok szerves egységére. A letisztult megjelenésű fehér plébánia épület és az új tömör tömeg lécezett homlokzata, a falnyílások, és a tető egyszerűsége magától értetődő módon idézi fel bennünk a hagyományos falusi épületek képét és a bencés közösség nyelvezetének koncentráltságát.

Jegyzetek: 1 Szőlőhegyi törvénykönyv, Pula, 1830-as évek 2 Binzberger Ákos: Megpróbálni a lehetetlent. Pannonhalmi Főapátság – Lelki olvasmányok 3 Dr. Istvánfi Gyula: Röpirat, Szigetmonostor, 2011 4 U. Nagy Gábor: Táj – régió – identitás. MÉ 2013/3 5 Plótár Fatime: Gehrytől Koolhaasig: divatirányzatok az építészetben. ÉF, 2008. 03.17.

Social and economic transformations taking place in the past few decades, and especially the losses affecting villages first of all entailed the loss of traditions. As a result of changing social and economic tendencies the traditional vernacular culture of the peasantry and thus the uprooting of selfsustaining rural communities after millennia, aging villages pushed to the periphery and abandoned have mushroomed.

Robert Gutowski chose such an abandoned and vacant parsonage building when designing a new community house for groups of guests visiting the local Benedictine Secondary Grammar-School in Táp. Tradition and invention, the past and present reality of the village entered into a smart and sincere dialogue. The designer correctly observed and interpreted that revival is more important than the canonized heritage adjusting to strict laws now. With heart-felt faith and trust in the freedom of the soul he approached building standing unoccupied for a long time. The building as we have it now is the fruit of inspiring and artistic utilization.

Felelős tervező / leading architect: Gutowski Robert – Gutowski Építész Kft. Építész munkatársak / fellow architects: Dely-Steindl Barnabás, Kovács Hunor László Statika / structure: Kerek István, Pintér Tamás, Balázs Gábor, Sziklai Ferenc Épületgépészet / HVAC: Lakner László Épületvillamosság / electrical engineering: Pintérné Kolb Dóra Tűzvédelem / fire protection: Mikus Ferenc Konyhatechnológia / kitchen technology: Rátonyi Árpád Megbízó / client: Dr. Várszegi Asztrik főapát, Hardi Titusz igazgató, Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság Projektvezető / project maganer: Pálffy-Józsa Kristóf Kivitelező / main contractor: Csikár Péter, Euro Generál Zrt. Műszaki ellenőr / control: Beck Sándor, É.S.Beck Kft.

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

39

Helyi-érték • local value

helyi-érték • local value

Ősfák szentélye The Sanctuary of Methuselah Trees A Pannon-tenger múzeum Miskolcon • The Museum of the Pannon Sea, Miskolc Építészek / architects: Rudolf Mihály

Szöveg / text: Bán András

Fotók / photos: Szász Csaba

A mai magyar múzeumügy kevés sikertörténetének egyike a bükkábrányi ősfáké. A 7 millió éves, állva megmaradt, egyenként talán 3-400 évet élt, töredékükben is 3-4 tonnás monstrumok a régészeken túl – épségben megmaradt voltuk okán – a nagyközönséget is lázba hozták. A 2007 nyarán előkerült lelet egyik részét az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen mutatták be még abban az évben, míg a miskolci Herman Ottó Múzeumba szállított négy fa elegendő volt ahhoz, hogy a szenzációra alapozva itt új természettudományi szárny épüljön.

A 2013 novemberében átadott épület tervezésének feladatát a Rudolf Mihály vezette Hadas Műterem kapta. Rudolf Mihály a Plesz Antal, Bodonyi Csaba és Ferencz István mesterek nevéhez köthető miskolci építész műhelyből, a Kollektív Házból indult a nyolcvanas évek elején.

Legismertebb művei igen karakteres szakrális épületek. De akárcsak a terveit, az épületeit, úgy szakmai-közéleti kezdeményezéseit is alapvetően a tisztelet jellemzi: a múlt iránt, a hagyományok iránt, az építők iránt, az élő-lélegző épületek, városszerkezetek iránt. Munkáinak egyike sem tolakodó, rajzasztal-terv. Egy új épülethez fogva mindenekelőtt sorra megtapint minden követ, amelyhez az általa odagondolt épületelemek majd kapcsolódnak.

40

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

Magának a Herman Ottó Múzeum épületének igen heterogén a környezete. Az 1952-ben Vince Pál tervei alapján pártháznak épült kétemeletes szocreál épület látszólag a város egyik belvárosi főútvonalának reprezentatív eleme. Valójában a maga idejében az Avasról a mindszenti neogót Kálvárián át a Népkerthez vezető levegős zöld sávot metszették át ezzel a házzal, nem utolsó sorban azért, hogy a „klerikális” emlékre való rálátást megszüntessék. A maga műfajában mértéktartó, jó arányú épület legjellegzetesebb motívuma a homlokzat négy egyiptomizáló óriásoszlopa. Környezetében parkos területet, igen változatos tömbmagasságokat és -térfogatokat, otthonos méretű Kós Károly-villát, jellegtelen funkcionalista lakóházat és nagyszabású középületet is találunk.

A 2011-ben műemlékké nyilvánított volt pártház 1980 óta múzeum.

Megjelenése kevéssé erősíti meg mai funkcióját, belső beosztása sok nehézséget okoz a közgyűjteményi dolgozóknak. A tervezett Pannontenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár számára nemigen adódott kapcsolódó tágas tér. A Múzeum adott épületéhez bármelyik irányban legföljebb néhány száz négyzetméter építhető. Kihasználva az ősfák erős hívószavát, az új épületszárny számára valamilyen új, a múzeumi funkciót megerősítő, turisztikai „attrakciót” sugalló formát gondoltak el a megbízók. Ugyanakkor magába kellett foglalnia további természettudományi bemutató- és oktatótereket is.

Rudolf Mihály a maga visszafogott módján szimbolikus utalásokkal szőtte át sűrűn az új épületet. A Herman Ottó Múzeum utcafrontja elé tervezett, egy szinttel megsüllyesztett, tetővonalában a meglévő ház alapszintjéhez igazodó, süttői kővel burkolt szimmetrikus épületelem első látásra alig több egy mellvédnél, emelvénynél, fölvezető lépcsősornál. S ha emelvény, máris játszani kezd a múlt egy rétegével, felvonulási térré változtatva az előtte húzódó széles utat. A tervező nem is hagyja ennyiben: épületének karakteres négyzetes és kör alakú formái a meglévő homlokzat sajátos tükröződései. Ám a földbe süllyesztettség, a feljárat keskeny, felül szintezett ablaksora újabb asszociációkat nyit a régészet, az ásóval megtalált műemlékek felé. S így a centrális, hengeres központi forma már akár egy rotundát is felidézhet jellegével, méretével. A következő utalás a számoké: a homlokzat négy egyiptomi oszlopfája előtt-alatt bú-

helyi-érték • local value

S o m e o f t h e a n c i e n t, 7 m i l l i o n ye a r s o l d t re e s fo u n d i n s u m m e r, 2 0 0 7 i n B ü k ká b rá ny a re e x h i b i te d i n t h e I p o l y t a rn ó c Fo s s i l s Na t u re Re s e r ve, w h i l s t t h e fo u r trees transpor ted to the Herman O ttó Museum in Miskolc have proven sensational enough to house a new science wing here. Relying upon the power full call of the M e t hu s e l a h t re e s, c l i e n t s d re a m e d u p a s t r u c t u re re i n fo rc i n g t h e n e w mu s e u m f u n c t i o n w i t h fo r m s s u g g e s t i n g a to u r i s t „ a t t ra c t i o n”. H owe ve r, t h e w i n g a l s o had to house fur ther rooms for sc ience show s and educa tion.

H a d a s S t u d i o w a s c o m m i s s i o n e d t o d e s i g n t h e b u i l d i n g i n a u g u ra t e d i n November, 2013. M ihály Rudolf architec t densely intersp ersed the new building w i t h s y m b o l i c re f e re n ce s c h a ra c t e r i s t i c o f h i s m o d e s t s t y l e. Th e s y m m e t r i ca l s t r u c t u re c l a d i n l i m e s t o n e f ro m S ü t t ő m e a n t i n f ro n t o f t h e s t re e t f a ca d e o f H e r m a n O t t ó M u s e u m w a s b u i l t a l e v e l l o w e r, a d j u s t i n g t o t h e b a s e l e v e l o f t h e e x i s t i n g h o u s e a t t h e ro o f l i n e. A t f i r s t s i g h t , i t l o o k s h a rd l y m o re t h a n a p a ra p e t, p l a t f o r m o r a n a s ce n t s t a i rca s e. E x h i b i t i o n ro o m s t a ke u p m o re t h a n h a l f o f t h e n e w w i n g w h i l s t i t h o u s e s t h e n e ce s s a r y e n g i n e e r i n g a n d s e r v i ce a re a s a n d a l e c t u re h a l l.

-2,75

jik meg a négy, oszlop masszivitású mocsári ciprus. Ezen négyességeket a terv még továbbiakkal – így mai ciprusültetéssel – is kiegészítette. A megvalósulás során, mint szinte minden építkezésen, le kellett mondani bizonyos elemekről. És ez a lemondás sajnálatos módon a már kész terekben, az állandó kiállítások építésében még határozottabban érvényesül.

A belső tér amúgy szabad továbbformálást engedve visszafogottan kubusos, lehetőség szerint sok fényt engedve be a föld alá. Eredeti elképzelése szerint a bányászat–régészet asszociációit keltette volna, egyre mélyebbre vezetve a nézőket a múltban. A kiállítóterek az új szárny bő felét teszik ki, a többi a szükséges gépészeti és kiszolgáló tér, előadóterem. Ez utóbbi – ahogy a többi nyilvános tér is – minimális térformálással megoldott, számítva a későbbi funkcióváltozásokra.

Rudolf Mihály tervlapjait nézve – a rá annyira jellemző módon – javaslatokat találunk a meglévő épület átformálására, további bővítésére. A múzeum nagy eséllyel jelentős népviseleti gyűjteménnyel bővül hamarosan, s meglévő terei a képzőművészeti állandó anyag bemutatására sem igazán alkalmasak. Így az építész hátra, a domb irányába további, elegáns megfogalmazású bővítéseket javasol. Mindezzel sürgető muzeológiai feladatok megoldásán túl a szocreál épület szikárságát oldja, többszintes ablakfelületekkel töri át – s így újra létrehozza a hegyre felvezető tágas térkapcsolatok szakrális elemekkel hangsúlyozott sorát. Reménykedjünk, hogy a megbízó mihamarabb talál majd mindehhez pályázati kiírást.

Építész tervező / architect: Rudolf Mihály Építész munkatársak / fellow architects: Szamosi Endre, Kiser László, Dobos Péter, Bereczki Zoltán,Balogh Miklós, Szász Csaba,Molnár Katalin, Fehér Judit, Lipták Zoltán Statika / structure: Kalydy Zoltán Épületgépészet / HVAC: Várfalvi Géza Elektromos tervzés / electrical engineering: Münnich Gábor Külső közmű / outdoor public utilities: Vas István Kivitelezés / main contractor: Mester- Építő Kft. Kiállítás tervezés, kivitelezés / exhibition: Molnár Zsuzsa

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

41

passzázs • passage

passzázs • passage

Borsos József és Debrecen korai modern építészete FUGA, 2013. 10. 29. – 11. 17.

Szöveg / text: Rácz Zoltán

Egy éve ment el Gerle János építész, aki többek között a Holnap Kiadó impozáns Mesterek sorozatát gondozta. Egyik utolsó, Rácz Zoltán építésszel, Borsos-kutatóval közösen elkészült munkája volt a Borsos József kötet előkészítése. A kutatás alapján megvalósult tárlat – fontosabb épületeinek rövid elemzésével, néhány átfogó gondolatkört, a református templomépítészetet, díszítőművészetet és Debrecen akkori építészeti életét kiemelve – végigköveti Borsos életútját. Az anyag a magyar „másik modern” egyik legjelentősebb művészét prezentálja. A kötet azóta is megjelenésre vár. A korábban Debrecenben, most a FUGÁ-ban látott tárlat visszaigazolja a Holnap Kiadó terveit. (Sz. Gy.) Borsos József Hódmezővásárhelyen született 1875-ben. A műegyetem elvégzése után Münchenben tanult tovább, s később is gyakran járt külföldön. Korb Flóris műterme után szülővárosában, mint főmérnök dolgozott, majd 1908-ban Debrecenbe költözött. Építészetének fejlődését házainak sorával kísérjük figyelemmel. Legnagyobb munkája viszont kétségtelenül Debrecen rendezési terve. Már az I. világháború előtt részt vett a város fejlesztésében, s az 1928-30-ban rögzített terv tartalmazta Debrecen máig meghatározó városszerkezeti elemeit. Ennek része volt a Köztemető is, ahol elkészült a ravatalozója, a korszak magyar építészetének egyik kiemelkedő műve. Hatására pályája végén Szegeden is megbízást kapott. Érdekes a kapcsolat Szeged és Debrecen között, hiszen a szegedi Dóm tér alkotója, Rerrich Béla Debrecenben is dolgozott, s a klinker-építészet sem véletlenül kapcsolja össze a két várost.

A tárlat kiemelten vizsgálja Borsos korának társadalmi környezetét. Debrecen esetében ennek megjelenítője a tehetséges polgármester, Vásáry István volt, aki a város főmérnökével, Borsos Józseffel együttműködve végzett el hatalmas fejlesztéseket. Feljegyzései szerint a város életében az 1928 és 1933 között eltelt évek voltak a legkiegyensúlyozottabbak a politikai közéletben, s a lakosság helyzetében. A város vezetősége a külföldi kölcsönökből megvalósított nagy beruházásokkal eredményesen gazdálkodott, s hosszú időre megalapozta a városfejlődés menetét.

A két világháború között Debrecenben a nagyarányú beruházások kiterjedtek az oktatási intézményekre is. Építésüket Klebelsberg Kunó

kultuszminiszter irányította. Az egyetem mellett iskolákat, óvodákat is építettek, s kialakították a tanyasi iskolahálózatot is. A budapesti építész, Kotsis Iván típusterveit alkalmazták Debrecenben is, de azokat Borsos ízlése szerint áttervezték. 1918-29 folyamán sok ilyen óvoda, iskola épült. Borsos emellett más szociális beruházásokkal, bérlakások építésével is foglalkozott. Miközben egyetemes igényű rálátással követte egy regionális modern – Fritz Hőger – kialakuló építészetét.

Borsos tudományos és közéleti szerepe is jelentős volt. A Magyar Mérnök és Építész Egylet Déri Múzeumban tartott rendszeres előadásainak számbavételével képet kapunk egy eleven építészeti, szakmai életről, s Borsos utazásainak, előadásainak csupán a felsorolásával is rádöbbenhetünk, mennyi tájékozódás és tájékoztatás szükséges az architektúra magas szinten megvalósított gyakorlatához.

A könyv kiindulópontja 1990-ben jelent meg Borsos József és Debrecen korai modern építészete c. kötetem – dr. Vámossy Ferenc lektorálásával. A kiállítás a fenti témakörök kifejtését, életrajzot, műelemzéseket, a társadalmi környezet bemutatását vállalta, a kiállításon részben látott fénykép-, terv-, rajzanyaggal támogatva. A Holnap köteteként kutatásunk a széles nyilvánosságot is elérné.

(A Borsos-kutatásra egy következő UTÓIRAT-számunkban visszatérünk – a szerk.)

Honvéd téri református templom, Szeged, 1941

Uszoda, Debrecen, 1932

42

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

Stadion kapuzata, Debrecen, 1934

passzázs • passage

A város mint időgép 7. Rotterdami Építészeti Filmfesztivál, 2013. 10. 10. - 13.

Szöveg / text: Götz Eszter

Fotók / photos: AFFR

Hetedik alkalommal rendezi meg Rotterdam az építészeti filmek fesztiválját. Az utóbbi években az épített környezetről való gondolkodás Európa nyugati felén rendkívül népszerűvé vált, ezt jelzi az is, hogy az idei fesztivál négy napja alatt több, mint száz film volt látható a helyszínt adó rotterdami moziban.

A művek szinte mindegyike a városi építészet, városi design, urbanisztika területével foglalkozott.

Fő hangsúlyt kapott az elhagyott ingatlanok alternatív hasznosítása, a felújítások, funkcióváltások és az ideiglenes használat, általában véve tehát az adott építészeti értékek megőrzésének gyakorlata. Az idei fesztiválcím, A város mint időgép, ezzel a rendkívül széles skálán értelmezhető feladattal szembesíti a közönséget. A gazdasági recesszió, az építőipar világszerte évek óta tartó mélyrepülése drámai módon jelenik meg az épületek, és nem ritkán egész városrészek lerobbanásában, és a korábbinál jóval több aktív civil beavatkozást, kreatív energiát igényel.

A fesztiválon mutatták be először a spanyol Angel Borrego The Competition című filmjét, amely egy építészeti pályázat kapcsán a sztárépítészek viszonyulását és az építészirodák mindennapi munkáját megdöbbentő őszinteséggel dolgozza fel. A német Dieter Reifarth filmje az építészeti remekművek fennmaradásáért és hasznosításáért való küzdelemmel foglalkozik Mies van der Rohe brnói Tugendhat-villája kapcsán, Enrique Pérez a napjainkban szellemvárossá változó Panamaváros utcáin forgatta le sokkoló hatású moziját a válság következményeiről. Jeong Jaeeun koreai rendező a nagy feltűnést keltő, futurisztikus víziót megfogalmazó

szöuli Városháza építéstörténetét kíséri végig, az egyeztetés hosszú és akadályokkal teli folyamatát az adminisztráció, az építész, a rendeletek és a városlakók között.

A filmfesztivált viták, előadások, nyilvános beszélgetések kísérték, több program foglalkozott a fesztivál vendégeként meghívott James Sanders Celluloid Skyline című filmjével, amely különleges képet ad a mai New Yorkról. A négy nap során levetített filmek közül több indul tovább Hollandia más nagyvárosaiba is.

Installáció az AFFR-en, fotó: Frank Hanswijk

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

43

passzázs • passage

A Lőverek újabb arca Kubinszky Mihály: A régi soproni Lőverek, második bővített kiadás, Stil Nuovo, 2013 Szöveg / text: Götz Eszter

Második, bővített kiadásban jelent meg Kubinszky Mihály képes Lőver-története (az első kiadásról lásd: MÉ 2006/1). A kiadást részben az indokolta, hogy a páratlanul alapos összegzés néhány év alatt teljesen elfogyott, részben pedig azok a változások, amelyek a könyv tárgyát képező soproni Lőverben az első megjelenés óta végbementek.

Várostörténet és személyes emlékek együtt adják a könyv lényegét. Kubinszky Mihály magát szerényen „egy lőverlakó építésznek” nevezi a kötet alcímében, noha kevesen nem tudják, milyen gondos és aprólékos munkával gyűjti évtizedek óta városa történetének részleteit, fotózza a soproni épületeket, figyelemmel kíséri a változásokat. Városrészről okosan beszélni csak így lehet, ahogyan ő teszi: a másfél évszázados történet egyes fejezeteihez hozzáfűzi az ott helyben megélt gyerekkor élményeit, a házakat lakóikkal, az utakat és kerteket használóikkal együtt szemléli, és minden változás rögzítésénél mérlegel: mi árt, mi használ szeretett városának, mi az, ami még élteti és mi rombolja a Lőverekben létrejött egyedi életmódot – ami a kötetet olvasva már nem is életmódnak, hanem világszemléletnek tűnik. A város és a természet érintkezési pontján, a Sopron környéki gyümölcsöskertekben ugyanis a gondoskodás gyakorlati formái, az elkülönülés és a közösségi lét formái olyan pontosan körülírva jelennek meg, hogy tágabb értelemben is találó képet adnak a városhasználat európai történetéről.

Kubinszky azonban még ennél is többet tesz a kötetbe. Elemzi és az európai építészettörténet vonulatában elhelyezi a lőveri házak egyes típusait, végighalad a háztól a kerítésen, kerten, melléképületeken és

utakon át egészen a legújabb időkben odatelepedő garázsok vizuális megfogalmazásáig. Minden épület és építmény, minden környezeti elem a nagy egész, a Lőverek hagyományaihoz való viszonyulásával együtt kap helyet nála.

A kötet első változatának minden erénye – a rendkívül jó archív és mai fotóanyag, az esszészerű írói stílus és a precizitás – a második kiadást is élvezetes olvasmánnyá teszi. A bővítésben az utóbbi nyolc esztendő változásait rögzíti, elemez néhány újonnan épült, kortárs építészeti mondandót a Lőverbe hozó házat, de kitér mindenre, ami a környék életében új, a helyi névadási szokások megváltozásától a halódó gesztenyefákig.

Ha csak minden tizedik építész vagy író, kutató, művészettörténész vagy laikus városlakó ilyen szeretettel és figyelemmel fordulna saját lakóhelye felé, és Kubinszkyhoz hasonló módon a természet és az épített környezet, a családok és az intézmények történetét képes lenne egyetlen összefüggő folyamatként látni, nem kellene aggódni a magyar társadalom környezetre való érzékenysége miatt.

Családi ház, 2012, építészek: Mentes Gábor, Horváth Ágnes

Villa, 2013, építész: Hőnig Richárd

44

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2013 | 9

Családi ház, 2013, építész: Kubinszky Gábor

passzázs • passage

Változatok a szépségre Learning from Vernacular, Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 08. 10. - 09. 29.

Szöveg / text: Zöldi Anna

Fotók / photos: Vitra Design Museum

A Vitra Campus az utóbbi néhány évtized sztárépítészetének skanzenje – álszent dolog lenne tagadni, hogy hatásos és magával ragadó objektumok sokasága. Pénz, technológia, forma és filozófia foglalata, az alkotó szellem győzelme az anyag felett.

A Vitra Design Museum nyár végi kiállítása ennek szándékolt ellenpontját kínálja: a Learning from Vernacular című tárlat a hagyományos közösségek építészetének tanulságait ajánlja megfontolásra – hogy trendkövetés, üzleti szándék vagy valódi belátás vezeti a világcég managementjét, most ne firtassuk. A renoválás alatt álló Gehry épület, a Vitra Design Museum Gallery helyett a Dome ad otthont a 40 darab 1:20 léptékű pompás modellből és poszternyi méretű fotókból, valamint videókból álló bemutatónak, amely a környezethez alkalmazkodó, helyi anyagok és munkaerő felhasználásával létrehozott, valóban fenntartható építészet mellett érvel. A kurátor, Pierre Frey az EPFL professzora és a gyűjteményt egyebek között magában foglaló Archive of Modern Building igazgatója, a kiállítás katalógusának szerzője mindezt igen látványosan teszi – hiszen környezettudatosság ide vagy oda, a 21. század embere a látvány megszállottja, és ne feledjük: a Vitrában vagyunk.

A befogadó épület, Richard Buckminster Fuller kupolaszerkezete eleve meggyőző érv a racionális építészet mellett, sokkal inkább alátámasztja a kiállítás mondanivalóját, mint Gehry túlformált galéria-épülete. Az egymásba dugott alumíniumcsövekből szerkesztett kupola-szerkezetet a második világháború követelményei ihlették, a ponyva finom geometrikus mintája költői foglalatát adja a vaskosan realisztikus modelleknek. Az École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) több mint 700 darabos gyűjteményéből származó makettek igen távol állnak a kortárs építészeti modellezés minimalista interpretációjától – kő, fa, sár, agyag, festés: a tapintható és tapintásra ingerlő anyag tobzódása. A modellek inkább szobrai az eredeti épületeknek, melyek maguk is a helyi építőanyagok plasztikus remekművei. A DélAfrika, Indonézia, Kína, Egyiptom hagyományos, sokszor a közösség építészetét bemutató alkotások a globalizált piac hatásainak ellenében generációk hosszú során át megőrzött anyagok és formák gazdagsága mellett még egy fontos dologra figyelmeztetnek: a magánbirodalmak helyett a közösségi építészet fontosságára. A kortárs építészet által annyira áhított organikus formálás a valóban organikus, vagyis egymással szoros kapcsolatban élő egyedek által létrehozott közösségi létforma eredménye – ez a 21. század individualizmusba merevedett, saját tulajdonát féltékenyen őrző emberideálja számára spekulatív úton, mégoly elsöprő építészeti tehetség árán sem tűnik elérhetőnek.

A posztereken és filmeken szereplő kortárs példák mindegyike szellemiségében is visszanyúl a kollektív építés gyakorlatához. A tablókon az Auburn University’s Rural Studio Alabamában épülő lakó-projektjei, a helyi mesterek és építészek együttműködésével dolgozó indiai Studio Mumbai munkái, Carin Smuts tevékenysége dél-afrikai településeken, vagy a kolumbiai építész, Simón Vélez bambusz szerkezetei illusztrálják a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, részvételi alapú, és ezáltal valóban fenntartható építészetet. A Dome körül Deidi von Schaewen fotókiállítása egészíti ki a Learning from Vernacular kiállítás tanulságait: a sokszor egészen minimális igényeket kielégítő bádogviskók, sátrak külső-belső szépsége messze felülmúlja a kortárs építészet görcsös törekvését a spontaneitás esztétikájára.

Kassena Plot, Burkina Faso, fotó: Deidi van Schaewen

Guga S’thebe, Langa-negyed, Cape Town, Dél-Afrika, 1996-1999, építész: Carin Smuts, fotó: Ronnie Levitan

Cartagena Katedrális, Kolumbia, 1999, építész: Simón Vélez

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

45

web galéria • web gallery

web galéria • web gallery

Csontos Csaba †

Média Építészeti Díja 2013

1940-2013

2013. 11. 7.

www.meonline.hu

www.meonline.hu

www.meonline.hu

ÉMI Tudásközpont, Szentendre, építészek: Puhl Antal DLA, Dajka Péter

Tivadari ártér hasznosítása, terv: Varga Noémi

November végén elhunyt Csontos Csaba építész. Pályáját mestere, Zalaváry Lajos műtermében kezdte, elválaszthatatlan barátjával és alkotótársával Dobozi Miklóssal együtt.

Fiatal építészként nevéhez fűződik a korai magyarországi posztmodern építészet egyik legszínvonalasabb alkotása, a piszkéstetői MTA Csillagvizsgáló Intézete.

Több évtizedes szakszerű és kitartó munkával dolgozott a keszthelyi Festetics kastély helyreállításán, az eredeti kastélypark megmentésén és a melléképületek újrahasznosításán.

Ezen példaértékű műemlék helyreállítási tevékenységéért részesült Ybl-díjban.

Szakmai pályafutásának jelentős területe volt az egészségügyi tervezés, mely során több pavilonos kórház tervezését és rekonstrukcióját végezte, funkcionális és építészeti szempontból egyaránt magas színvonalon. Ezen tevékenységét az Egészségügy Kiváló dolgozója kitüntetéssel ismerték el. Egyéb, városképi szereppel bíró középületei - szálloda, irodaház, színház - környezetükbe klasszikus eszközökkel illeszkedő, historizáló szellemben készült épületek.

A szakmai közéletben a Magyar Építész Kamara Szakmagyakorlási Munkabizottságának elnökeként az építésztervezői tevékenység erkölcsi és anyagi megbecsülésének és társadalmi elismertségének növeléséért vállalt szerepet. Tagja volt a MÉK keretén belül működő Továbbképzési szakbizottságnak és a Szerzői Jogi munkabizottságnak, és 2001 óta Elnöke az E-1 minősítő bizottságnak. Több mint 30 évig vett részt a MÉSZ, majd az ÉME Mesteriskolájának munkájában. A posztgraduális képzést az építészek felkészültségének, általános műveltségének elmélyítése céljából tartotta fontosnak. Tevékenysége során a településkép és a táj értékeinek megőrzését és javítását célzó történeti alapú tervezési szemléletet hirdette.

Munkássága előtt tisztelettel adózunk, emlékét megőrizzük.

Mikó László építész, a MÉSZ elnökségének tagja

46

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Széleskert Idősotthon, Ajka döntős terve nyerte. Az idei alkalommal másodszor az eseményhez kapcsolódóan a Holcim a „Fenntartható Építészetért” címmel különdíjat adományozott, melyet Fegyverneky Sándortól, a Holcim Hungária Otthon Alapítvány kuratóriumának elnökétől vehetett át Puhl Antal DLA és Dajka Péter az ÉMI Tudásközpont tervezéséért.

(Forrás: epiteszforum.hu)

A koppenhágai módszer Esterházy kastélyegyüt tes, Fertőd, építész: Molnár Csaba

FUGA, 2013. 11. 20. – 12. 09. www.meonline.hu

Villa, Balatonfüred, építészek: Reisz Ádám, Fernezelyi Gergely, Basa Péter

Széleskert Idősot thon, Ajka, terv: Nagy Eszter Anna

2013. november 7-én, a Katona József Színházban immár kilencedik alkalommal adták át a Média Építészeti Díja elismeréseket. A Média Építészeti Díját épület kategóriában a Molnár Csaba és csapata tervezte Fertődi Esterházy kastélyegyüttes rekonstrukciója nyerte (MÉ 2013/9). Terv kategóriában pedig Varga Noémi Tivadari ártér hasznosítása című diplomamunkája (MOME) vehette át az elismerést.

A Média Építészeti Díja Közönségdíját az index. hu-n lezajlott internetes szavazás eredményeképpen épület kategóriában Reisz Ádám, Fernezelyi Gergely, Basa Péter (1964-2009) építészek munkája, a balatonfüredi Villa nyerte (MÉ 2013/8). A Közönségdíjat terv kategóriában az epiteszforum.hu oldalán lezajlott szavazáson Nagy Eszter Anna (BME), a

2013 | 9

A Skandinávia 2013 kortárs fesztivál keretében Magyarországon is bemutatkozó vándorkiállítás képeken és építészeti projekten keresztül mutatja be azokat a városfejlesztési megoldásokat, melyek hatására Koppenhága zöldebb és élhetőbb várossá, követendő példává vált. A fejlesztések ahhoz is hozzájárulnak, hogy Koppenhága 2025-re a világ első széndioxid-mentes fővárosává válhasson. Ezt hivatott elősegíteni a városrendezési terv mellett a város ötven javaslatot tartalmazó komplex éghajlat-változási stratégiája. A kiállításon Koppenhága kerékpárutakkal összekötött közlekedési hálózatának, a város központi távfűtési rendszerének, Ørestad lakónegyed-építési beruházásainak, Nordhaven ipari kikötőjének önfenntartó energiaellátását célzó fejlesztéseinek, valamint az országos léptékű és a határon túli együttműködéseinek bemutatása révén ismerkedhetünk meg Dánia zöld technológiák terén nyújtott eddigi eredményeivel és jövőbeni terveivel.

P. E.

hírek • news HÍREK A 2013. 11. 15-én BME dísztermében került sor a Magyar Építész Kamara tisztújító küldöttgyűlésére. A MÉK új elnökének dr.

Hajnóczi Pétert választották, alelnökei Eltér István, Szalay Tihamér és Turi Attila lettek. Az elnökségben Dulácska Zsolt, Kalo Emese, Körmendy János, dr. Makovényi Ferenc, Pálfy Sándor DLA kapott helyet.

DÍJAK - Az East Centric Arhitext Awards kültéri design kategória győztese a MARP Kft. csapatának projektje, a pécsi Szathmáry Palotarom rekonstrukciója, építészek: Gyürki-Kiss Pál és Dévényi Márton.

- Az idei Molnár Péter-emlékdíj díjazottja Lévai Tamás.

- Moholy-Nagy díjat 2013. november 21-én Gőz László, a BMC alapítója és igazgatója vehette át.

- A Média Építészeti Díjáról lásd beszámo lónkat a Webgaléria rovatunkban – a szerk.

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON - Bajnay Zsolt kiállítása. HAP Galéria, 12. 13-ig - Oelschläger-Őry Lajos építész kiállítása.

FUGA, 12. 08-ig - A koppenhágai módszer. FUGA, 12. 09-ig - SZEKKO V. - Építészek Szentendrén.

FUGA, 12. 15-ig - Építészeten innen és túl - Ekler Dezső házai.

Kepes Intézet, Eger, 12. 31-ig - Határterek. Vasarely Múzeum, 2014. 01. 10-ig - Design tett. Társadalomformáló design Kassák Lajos munkásságában.

Kassák Múzeum, 2014. 02. 09-ig - Megmentett szecessziós műkincsek.

Gödöllői Városi Múzeum, 12. 22-ig - Egy város entrópiája - Julia Stoschek Collect.

Műcsarnok, 2014. 02. 23-ig - Chagall – Háború és béke között. Ámos Imre, a„magyar Chagall”- a háború örvény ében 1937-1944.

Magyar Nemzeti Galéria, 2014. 01. 05-ig - Caravaggiótól Canalettóig.

Szépművészeti Múzeum, 2014. 02. 16-ig - Rozsda Endre: Az idő ölelésében.

Magyar Nemzeti Galéria, 2014. 03. 02-ig - Körkörös romok. Ország Lili falai.

MODEM, Debrecen, 2014. 01. 19-ig - Halálos természet. Naturalizmus és huma nizmus a 21. században.

MODEM, Debrecen, 2014. 02. 16.

- Filp Csaba: Data est defectio.

Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, 2014. 01. 05-ig - A fekete szép. Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár, 2014. 01. 26-ig - Tér és értelmezhető terek.

PPKE, 2014. 01. 10-ig - Robert Capa – A Játékos.

Magyar Nemzeti Múzeum, 2014. 01. 12-ig

- Fotográfia felsőfokon - Válogatás Howard Greenberg gyűjteményéből.

Mai Manó Ház, 2014. 01. 05-ig - Az Isteni formula - Fénykezelési technikák a kortárs képzőművészetben.

Kepes Intézet, Eger, 12. 31-ig - Szűcs Attila: Still light.

Kepes Intézet, Eger, 12. 30-ig - A kód: Bethlen 1613.

Magyar Nemzeti Múzeum, 2014. 02. 02-ig - Beat-nemzedék / Allen Ginsberg.

Ludwig Múzeum, 2014. 01. 12-ig - Több mint szomszéd.

Mozaikok a horvátok népi kultúrájáról.

Néprajzi Múzeum, 2014. 03. 23-ig - Erdélyen innen, Alföldön túl.

Fekete-Körös völgye a századfordulón.

Néprajzi Múzeum, 2014. 03. 16-ig - Bethlen Gábor és kora.

Magyar Országos Levéltár, 2014. 05. 17-ig - Bizonytalan tér. Knoll Galéria, 2014. 01. 18-ig - Párizs vonzásában.

KOGART Galéria, 12. 31-ig - A pécsi animáció története.

Design Labor, Pécs, 12. 31-ig

- Rubers et Van Dyck.

Le Petit Palais, Párizs, 2014. 01. 26-ig - Le printemps de la Renaissance 1400-1460.

Louvre, Párizs, 2014. 01. 06-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN

Olaszország - Mattia Corvino e Firenze.

Museo di San Marco, Firenze, 2014. 01. 06-ig - Giorgio Vasari and the Allegory of Patience, Palazzo Pitti, Firenze, 2014. 01. 05-ig - Impressionisti a Palazzo Pitti, Firenze, 2014. 01. 05-ig - Duchamp. Re-made in Italy. Galleria nazio nale d’arte moderna e contemporanea, Róma, 2014. 02. 09-ig - Rudolf Stingel.Palazzo Grassi, Velence, 2013.12. 31-ig

Anglia - RIBA Stirling Prize winners in the Robert Elwall Photographs Collection. British Architectural Library, RIBA, 2014. 01. 10-ig - Paul Klee.

Tate Modern, London, 2014. 03. 09-ig - British Drawings: 1600 to the Present Day. V&A Museum, London, 2014. 04. 13-ig Ausztria - And Materials and Money and Crisis.

MUMOK, Bécs 2014. 02. 02-ig - Franz von Zülow. MAK, Bécs, 2014. 05. 11-ig - Michel Comte. Kunst HausWien, 2014. 02. 16-ig - Yoko Ono. Kunsthalle, Krems, 2014. 02. 23-ig - Essen in Kunst. Kunsthalle, Krems, 2014. 03. 23-ig - Luisa Kasalicky. Intro: desiderio.

Lentos Kunstmuseum, 2014. 02. 02-ig Dánia - Greenland – Head for the Centre of the World.

DAC, Koppenhága, 2014. 01. 26-ig Finnország - Transformation -Towards a Sustainable Future.

Museum of Finnish Architecture, 2014. 02. 02-ig - Global Award for Sustainable Architecture.

Museum of Finnish Architecture, 2014. 02. 02-ig Franciaország - 1925, when Art Déco dazzled the World.

Cité de l’architecture et du patrimoine, Párizs, 2014. 02. 14-ig - Mix(cité). Villes en partage. Arc en Rêve Centre d’Architecture, Bordeaux, 12. 22-ig - Allegro Barbaro. Béla Bartók and Hungarian Modernity 1905 -1920. Musée d’Orsay, Párizs, 2014. 01. 05-ig - Braque. Grand Palais, Párizs, 2014. 01. 06-ig

Hollandia - Biodesign. Netherlands Architecture Institute, Rotterdam, 2014. 01. 05-ig - New Perspectives - Marineterrein, Yale and the Oosterdok. Architectuurcentrum, Amsterdam, 2014. 01. 18-ig Németország - Nove Novos – Neun Neue. Emerging Archi tects from Brazil. Deutsches Architektur museum, Frankfurt, 2014. 01. 12-ig - Interferenzen\Interférences. Architektur – Deutschland \ Frankreich 1800–2000.

Deutsches Architekturmuseum,Frankfurt, 2014. 01. 12-ig Lightopia. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 2014. 03. 16-ig - Brasiliana. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 2014. 01. 05-ig - Géricault. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 2014. 01. 26-ig

Szlovákia - Gondolatmenet - Főhajtás Kassa előtt.

Kelet-Szlovákiai Múzeum, Kassa, 12. 31-ig - Párhuzamos történetek. Kelet-Szlovákiai Múzeum, Kassa, 2014. 01. 26-ig - Dokumentarista fotográfia az 50-es évek ben. Szlovák Nemzeti Múzeum, Pozsony, 2014. 02. 23-ig Svájc - Luginsland. Architektur mit Aussicht.

Schweizerisches Architekturmuseum, 2014. 02. 09-ig - Schnetzer Puskas. Entwurf Struktur Erfa hrungen. ETH Zürich, 12. 11-ig - Umsicht – Regards – Sguardi 2013.

ETH Zürich, 2014. 01. 16-ig Svédország - Light Houses – Young Nordic Architecture.

Arkitekturmuseet, Stockholm, 2014. 02. 16-ig - Who Is the City?

Arkitekturmuseet, Stockholm, 2014. 02. 16-ig USA - Green Schools. National Building Museum, Washington, 2014. 01. 05-ig - Palaces for the People: Guastavino and Ame-

2013 | 9

rica’s Great Public Spaces. National Building Museum, Washington, 2014. 01. 20-ig - American Modern: Hopper to O’Keffee.

MoMA, New York, 2014. 01. 26-ig - A Little Joy of a Bungalow.

MAK, Los Angeles, 2014. 01. 05-ig - Armin Hofmann: Farbe / Color. Architecture and Design Museum, LA, 2014. 01. 19-ig

PÁLYÁZATOK A “Nemzeti Sportközpontok” nyílt, titkos tervpályázatot hirdet egy nemzetközi színvonalú Velodrom tervezésére a Nemzeti Olimpiai Központ számára, amely a szükséges sport (edzés és verseny egyaránt), szabadidős és rekreációs funkciók kiszolgálásra, valamint edzések, hazai – és esetenként nemzetközi – versenyek lebonyolítására alkalmas. Pályaművek postára adásának határideje: 2013. december 16.

Információ: msnk.hu Sopron, Papréti Zsinagóga építészeti és hasznosítási építészeti ötletpályázata. Az ötletpályázat célja olyan színvonalas tervek előhívása, melyek a Várkerület revitalizáció megindított folyamatához, valamint a Híd utca megnyitásához kapcsolódóan - a két közlekedési folyosó közötti terület várható felértékelődése által teremtett új helyzethez illeszkedően - az épület megfelelő funkciójának megtalálásában iránymutatást adjanak.

Beadási határidő: 2014. 01. 06.

Információ: www.sopron.hu European Prize for Urban Public Space kétévente megrendezésre kerülő pályázatának célja olyan közterek létrehozásának, hasznosításának és fejlesztésének előmozdítása, amely az európai városi élet katalizátoraként működik. A díjra 2012 és 2013-ban megvalósult, vagy már majdnem kész munkákkal pályázhatnak a projekt tervezői, illetve megrendelői. Regisztrációs határidő: 2014. 01. 23.

Információ: www.publicspace.org A Várépítő pályázat célja gyermekintézmények és műemléképületek állagmegóvását szolgáló felújítások és az energetikai korszerűsítését célzó beruházások segítése. A pályázatra két kategóriában, gyermekintézmények és műemléképületek felújítására lehet jelentkezni. Benyújtási határidő: 2014. 02. 28.

Információ: www.varepitopalyazat.hu A VELUX Cégcsoport várja a jelentkezéseket a Nemzetközi VELUX Díjra, amelyet 2004 óta hatodik alkalommal hirdet meg a társaság építészhallgatók számára. „A jövő fényforrása” témájú pályázatra ezúttal is olyan megoldásokat várnak, amelyek innovatív módon értelmezik újra és hasznosítják a napfényt az épített környezetben.

A tervek leadási határideje: 2014. 05. 02.

Információ: iva.velux.com

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

47

2013/9-es számUNK szerzői Anthony Gall ausztrál születésű építész, vezető tervező. Tanulmányai: Queenslandi Egyetem BDesSt Dizájn szak (1987), Magyar Képzőművészeti Főiskola (állami ösztöndíj, 1989), Építészmérnök M.Arch (1992), BME (1994), Phd fokozat BME (2005). A Fővárosi Állat-és Növénykert főépítésze és műemléki szakértője (1996-2004). Szerzője a Kós Károly műhelye c., eddigi legrészletesebb Kós Károly munkásságát feldolgozó kétnyelvű publikációnak (2002), társszerzője a Napkeletről jöttem nagy palotás rakott városba kerültem. Kós Károly világa 1907–1914 c. könyvnek (2013), amelyből a Budapest Főváros Levéltárban kiállítást is rendeztek. Jelenleg a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar egyetemi docense, tervezési szakcsoport vezetője. Szakmai elismerései: Kós Károly-díj (1994), Europa Nostra díj (2001), Nívódíj (2004, 2007), Pro Achitectura díj (2007), Forster Gyula-emlékérem (2007), ICOMOS-díj (2009) Bán András PhD Németh Lajos díjas műkritikus, a Miskolci Egyetem oktatója. Vizuális antropológiával foglalkozik; számos írása jelent meg a kortárs képző-, építő- és fotóművészetről. Legutóbbi könyvét Bukta Imréről írta (2006), számos kortárs művészeti kiállítás kurátora. Németh Lajos-díj (2006). 2007-1 között óta a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozatának elnöke, 2008-12 között a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum igazgatója.

Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2007-2012 között a www.kultura.hu szerzője, 20092011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára.

Hutter Ákos építész, 2001-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának egyetemi építész szakán. Azóta aktívan részt vesz a pécsi építészképzésben, 2009 óta egyetemi docensként, 2010 óta az Építészmérnök Szakmai Intézet vezetőjeként dolgozik. Tervezői tevékenységének fontos állomásai: 2004-ben a pécsi Műszaki Kar rekonstrukciója és bővítése, és 2008-ban a Szentágothai János Kutatóközpont, melyek társtervezője volt.

Kovács Sándor építész. 1972-ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, egyetemi évei alatt a Bercsényi 20_30 című egyetemi szakfolyóirat szerkesztője volt. Pályakezdésétől 1989-ig a SZÖVTERV tervezőjeként, 1989-94 között magánirodában dolgozott, 1994-től saját építészirodáját vezeti. Fontosabb munkái: Győri Nemzeti Színház rekonstrukciója, piliscsabai általános iskola, Szombathelyi szociális lakótelep, oktatási intézmények, áruházak, lakóegyüttesek.

Kóródy Anna építész, a BME Építészmérnöki Karán szerzett diplomát. Erasmus ösztöndíjprogram keretében 2010-ben Spanyolországban folytatott tanulmányokat. Nemzetközi workshopok résztvevője (TACE-Ljubljana), számos hallgatói ösztöndíj nyertese (Köztársasági Ösztöndíj, TDK I. díj, TDK Rektori Különdíj, Zöld Projekt). A kortárs spanyol építészet kutatója.

Krizsán András építész. 1986-ban szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1989-92 között elvégezte a Vándoriskola I. ciklusát. dolgozott a SZÖVTERV, a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája, a Sáros és Társa tervezőiroda, majd a KÖR építész stúdió keretei között.

Jelenleg a Modum Kft. ügyvezetője. 1992-től Pula főépítésze, jelenleg a Falufejlesztési Társaság elnöke, a Csütörtöki Iskola vezetője. 2012-ben Ybl-díjat kapott.

48

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

L. Balogh Krisztina építészmérnök, műemléki szakértő. 1994-ben végzett a BME Építészkarán, ezt követően a Kós Károly Egyesülés posztgraduális képzésén, a Vándoriskolán szerzett oklevelet. 2004-ben védte meg műemlékvédelmi szakmérnöki diplomáját a BMGE Építészkarán. Tagja a HUNGARIA NOSTRA választmányának, valamint az ICOMOS Népi Szakbizottságának. 1995-2011 között a kaposvári ARKER’S Kft. építésztervezőjeként több somogyi műemlék felújításának munkáját tervezte. 2007-2010 között Csurgó Város tanácsadó főépítésze, 2011 óta Kaposvár Megyei Jogú Város főépítésze. 2011-ben az értékvédelem és műemlékvédelem terén végzett munkájáért Kós Károly-díjat kapott.

Pálinkás Edit művészettörténész, közgazdász, az ELTE-BTK Művészettörténeti Intézetében szerzett diplomát 2009-ben. Diplomamunkáját az Erkel Színház elődjéről, az 1911-ben Márkus Géza és Komor-Jakab tervei alapján épült Népoperáról írta. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Több hazai és nemzetközi kulturális rendezvény szervezője, résztvevője. 2009-2011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője.

Salamin Ferenc 1985-ben végzett a BME-n, 1981-től részt vett a Visegrádi Építésztáborokban.

Makovecz Imrét tekinti Mesterének, akivel 1985-90ig dolgozott együtt. 1990-től az AXIS Építésziroda egyik tulajdonosa, amely a Kós Károly Egyesülés tagja. 1987-től Szerencsen, 1992-től Zebegényben főépítész. Díjai: Podmaniczky-, Ybl-, Hild- (Szerencsnek), Építőipari Nívó-, Év főépítésze-, Helyi Építészeti Örökség Nívó-, Kós Károly Díj (AXIS-sal). Számos középület és lakóház tervezője. A Vándoriskola vezetője volt 1989-2004-ig, kurzusokat vezetett építészhallgatóknak: Järna, London, Sheffield, Budapest.

Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983).

1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 19982003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas.

1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót Építész, 1997, Diaszpóra és Művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001).

1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő.

Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2010-ben a folyóirat szerkesztősége Kós Károly díjat kapott.

Vukoszávlyev Zorán 1996-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán a Középülettervezési Tanszéken. Diplomadíjas, Pro Scientia Aranyérmes, Eötvös Ösztöndíjas, MTA Bolyai Ösztöndíjas. 2003ban PhD-fokozatot szerzett. Egyetemi adjunktus a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken. Építészeti szakíró, építészeti kiállítások kurátora, számos magyar és nemzetközi konferencia előadója (Bangkok, Ourense, Washington, Kielce, Velence). A Kortárs holland építészet című könyv szerzője, az Új evangélikus templomok társszerkesztője, a Kortárs portugál építészet társszerzője.

Zöldi Anna építész, színdinamikai szakmérnök, építészeti szakíró. A BME Építészkarán szerzett diplomát. Néhány év tervezőintézeti gyakorlat után magántervezéssel kezdett foglalkozni, elsősorban a belsőépítészet területén. 2004 óta publikál a szaksajtóban és a kulturális folyóiratokban.

2013 | 9

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Hungarian Architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata

2013/9. szám Megjelenik évi 10 szám ISSN 1785 – 282X Tisztelt előfizetőink!

A régi-új Magyar Építőművészet 2013-tól nagy változás elé néz. Az új folyóirat támogatási rendszer segítségével lapunk hosszabb távon, biztosabb finanszírozással tud megjelenni. A következő három évben ennek megfelelően évi 10 számot szerkesztünk, az elméleti melléklet tartalmát beépítve a folyóirat páros számaiba.

A lap ára 950 Ft lesz, előfizetőinknek azonban – az évi 10 lapra - változatlanul a korábbi 8.700 Ft-os éves előfizetéssel kínáljuk. Tehát minden előfizetés igen kedvezményes. Egyetemisták számára továbbra is él az érvényes diákigazolvány átküldött másolatra nyújtható diák-tarifa, számukra az előfizetés 6600 Ft/év.

Lapalapító (1903) és kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.

SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.

Tel: 318 2444 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben csütörtökönként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál, tel: 318 2444 FELELŐS KIADÓ: SÁROS LÁSZLÓ GYÖRGY DLA, a MÉSZ ELNÖKE Főszerkesztő: Szegő György DLA Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit, Botzheim Bálint Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Ferencz Marcel DLA Sáros László György DLA Szegő György DLA Vadász Bence Varga Tamás DLA Vukoszávlyev Zorán PhD Winkler Barnabás DLA Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: deMax Művek HIRDETÉSFELVÉTEL: Indigoline Kft. Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: 06 20 484 9044 WEBOLDALUNK: www.meonline.hu FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

Noé bárkája A válság kezdete óta a magyar építőipari piac struktúrája erőteljesen átalakult. Minimális szintre csökkent a magánberuházás, eltűntek a korábbi új beruházások, mint szállodák, irodaházak, lakóparkok. Ezzel párhuzamosan a közbeszerzések terén kiemelt hangsúlyt fektettek a meglévő műemlékeink felújítására, a városok köztereinek, központjainak rehabilitációjára és különösen a kultúra támogatására, mely beruházások elsősorban európai támogatásokból jöhettek létre.

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 2014

A Laki Zrt. elmúlt időszakban befejezett és a folyamatban lévő projektjei közül a Zeneakadémia, az Erkel Színház, a Fertődi Marionett Színház, a Pesti Vigadó és Fertőrákosi Barlangszínház is két újfajta kihívás elé állították a céget.

Fotó: Hajdú József

„A Zeneakadémián a legfontosabb megoldandó feladat a kiemelt műemléki szemlélet mellett a teljes körű akadálymentesítés, a tervezés megkezdése óta többször változó Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak való megfelelés, a funkcióból következő fokozott akusztikai igények, a kor elvárásainak megfelelő színpadtechnikai-, gépészeti- és elektromos installációk beépítése, valamint ezek fogadásához a statikai megerősítések „láthatatlan kivitelezése” volt. Az utóbbiakat szinte észrevétlenül sikerült megoldani a Nagy- és Kisteremben, ugyanis a szellőző felületeket az eredetihez képest megdupláztuk, mégis észrevétlenek maradtak. A védett mennyezeti díszrabic felett több tonnányi színpadgépészet van elrejtve olyan módon, hogy a mennyezeti áttöréseket amennyiben használaton kívüliek, az eredeti díszítőfestett díszek takarják. A Kisterem oldalfalaiban új vasbeton pillérek futnak az aranyozott gipszdíszek alatt végig, hogy a felsőbb szinteken lévő szellőzőgépház terheit fogadni tudják, amely gépház ellátja frisslevegővel ezt a területet. Az ilyen tömegtartózkodású helyiségeknél a szigorú tűzvédelmi előírásoknak is sikerült megfelelni, például az újonnan beépített lángmentesített rekonstruált textilekkel, valamint a műemléki ajtókba beépített, az esztétikát és a műemléki szemléletet nem befolyásoló rejtett vasalatokkal. A Kis- és Nagyterem kivitelezés közbeni akusztikai vizsgálatainál jelentkezett megoldandó feladatként a nagykörúti villamos okozta rezgésterhelés kiküszöbölése, amit a meglévő megmaradó ácsszerkezetek közé beépített rezgésszigetelő gumiparafa rétegekkel sikerült megoldani. Az épületben a több teremben esetlegesen egy időben zajló zenés eseményeken kívül aktív zeneiskolai oktatás is folyik, ezért a különböző funkciójú terek léghanggátlása és lépéshangszigetelése is kiemelt feladat volt a műemléki keretek között.”

Horváth Péter - LAKI Zrt.

LAKI Épületszobrász Zrt. | Budapest, Hungary | www.lakinet.hu | info@lakinet.hu

A régi-új Magyar Építőművészet az idei évben megújult: 2013-tól évente 10 lapszámmal jelenünk meg, az elméleti melléklet tartalmát pedig beépítettük a folyóirat páros számaiba.

2014-ben ugyanennyi megjelenéssel és az ideihez képest változatlan 950 Ft-os áron kínáljuk olvasóinknak, az előfizetőknek azonban – az évi 10 lapra – változatlanul a korábbi 8.700 Ft éves kedvezményes előfizetéssel ajánljuk. Egyetemisták számára továbbra is él az érvényes diákigazolványra nyújtható diák-tarifa, számukra az előfizetés 6600 Ft/év. A diákkedvezmény igényléséhez a beszkennelt diákigazolványt kérjük átküldeni a szerkesztőség e-mail címére: epitomuveszet@gmail.com Külföldi előfizetés 10 lapszámra: európai országokba: 87 EUR, tengerentúlra: 128 USD Előfizethető a szerkesztőségben vagy átutalással a Magyar Építőművészek Szövetsége számlájára: K&H Bank 10201006-50197952 Számlaigényét kérjük a szerkesztőség e-mail címén jelezze: epitomuveszet@gmail.com Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben csütörtökönként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál.

SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: 318 2444 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szívből reméljük, hogy 2014-ben is a nagy múltú folyóirat előfizetőjeként számíthatunk Önre!

A szerkesztőség

Magyari É. – Pazár B. – Potzner F. • Silvester Cs. – Turi Z. – Zoboki G. • Molnár Cs. • ifj. Kistelegdi I. • Kazuyo Sejima – Ryue Nishizawa • Czégány S. • Gutowski R. • Rudolf M. • Carlos de Riaño

2013 | 9

KÓS KÁROLY - DÍJ 2010

R é g i - Ú j M a g ya r é p í t ő m ű v é s z e t h u n g a r i a n a r c h i t e c t u r e

130th Anniversary of Károly Kós • Reconstruction of Music Academy – Éva Magyari, Béla Pazár, Ferenc Potzner • Renovation of Erkel Theatre – Csaba Silvester, Zoltán Turi, Gábor Zoboki • Baroque Marionette Theatre, Fertőd – Csaba Molnár • Rector Office, Pécs – István Kistelegdi jr.

• Louvre-Lens – Kazuyo Sejima, Ryue Nishizawa • CONDE DUQUE CULTURAL CENTRE, Madrid – Carlos de Riaño • Lutheran Church, Helvécia – Sándor Czégány • Black Teahouse, Česká Lípa – A1 Architects• Benedictine Forest School, Táp – Robert Gutowski • Museum of the Pannon Sea, Miskolc – Mihály Rudolf

Family Home, Budapest – T. Tomay, B. Mayer, L. Szentgyörgyi • Mansion, Pécs – Cs. Kovács, B. Ásztai • New Generation in Miskolc – K. Molnár, B. JuhászNagy, P. Dobos, E. Szélné Mercz, N. Szél, Z. Bereczki, K. Bálint, D. Oláh, B. Balogh • Family House, Solymár – Gy. Kubinyi, É. Gaál • Rainbow Cultural Centre, Kaposvár – K. L. Balogh • Ádám Jenő Centre, Szigetszentmiklós – B. Winkler, Cs. Kiss, B. Mészáros, G. Vörös • Hauptbahnhof Wien – A. Wimmer, E. Hoffmann, T. Hotz • Opera House, Linz – T. Pawson • Jewish Historical Museum, Warsaw – Lahdelma & Mahlamäki • Eastern Promises

950 Ft Építészet és zene Zeneakadémia, Erkel Színház Színházak és Múzeumok Architecture and Music Music Academy, Erkel Theatre Theatres and Museums

régi-új Magyar építőművészet • hungarian architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól

2013 | 9

130 éve született Kós Károly • A Zeneakadémia rekonstrukciója – Magyari Éva, Pazár Béla, Potzner Ferenc • Az Erkel Színház felújítása – Silvester Csaba, Turi Zoltán, Zoboki Gábor • Marionettszínház rekonstrukciója, Fertőd – Molnár Csaba • Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatala – ifj. Kistelegdi István • Louvre-Lens – Kazuyo Sejima, Ryue Nishizawa • Conde Duque Kulturális Központ, Madrid – Carlos de Riaño • Református templom, Helvécia – Czégány Sándor • Black Teahouse, Česká Lípa – A1 Architects • Bencés Erdei Iskola, Táp – Gutowski Robert • Pannon-tenger Múzeum, Miskolc – Rudolf Mihály