Hungarian Architecture 2014/3 by Hungarian Architecture

www.renault.hu/ﬂ ottanapok A feltüntetett ajánlat 2014. április 1-től visszavonásig érvényes. *3,5 tonna alatti jármű kategóriában az ACEA (European Automobile Manufacturer’s Association) adatai alapján. **Renault Kangoo Express vegyes fogyasztás. A feltüntetett üzemanyag-fogyasztás a mindenkor hatályos szabályok által előírt mérések eredménye. A képen látható autók illusztrációk. Jelen tájékoztatás nem teljes körű, és nem minősül ajánlattételnek. Részletek az akcióban részt vevő Renault márkakereskedésekben! a RENAULT ajánlásával

KÓS KÁROLY - DÍJ 2010

2014 | 3

• GAZDASÁGOS ÉS ERŐS dCi MOTOROK AKÁR 4,6 L/100 KM FOGYASZTÁSSAL** • MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ KISHASZONJÁRMŰ-VÁLASZTÉK: MASTER, TRAFIC, KANGOO EXPRESS • KÜLÖNLEGES KEDVEZMÉNYEK A RENAULT FLOTTANAPOK ALATT, ÁPRILISBAN ÉS MÁJUSBAN

Oeuvre Exhibition of Imre Makovecz • Year of Architecture 2014 • Eiffel Palace, Budapest –András Gelesz • Science Palace, Debrecen – Péter Kovács, István Lengyel • Kopácsy Mill, Veszprém – Zsolt György Kovács, Jana Beránková, Dávid Kovács, Gábor Gaschler • Health Center, Budakalász – Zoltán Horváth • Bunker 599 – RAAAF, Ateliers de Lyon• City Soprts Hall , Krk – Idis Turato • Museum of Architectural Graphics, Berlin – Ulrike Graefenhain, Sergey Tchoban, Sergey Kuznetsov • Holocaust Memorial, Debrecen – Marianna Nagy • Pritzker Prize 2014: Shigeru Ban

950 Ft

R é g i - Ú j M a g ya r é p í t ő m ű v é s z e t h u n g a r i a n a r c h i t e c t u r e

RENAULT KISHASZONJÁRMŰVEKKEL!

Makovecz I. • Gelesz A. • Kovács P. – Lengyel I. • Kovács Zs. – Beránková J – Kovács D. – Gaschler G. • Horváth Z. • RAAAF – Ateliers de Lyon • Kovács B. – Barna K. • I. Turato • U. Graefenhain – S. Tchoban – S. Kuznetsov • Nagy M.

TARTSA KÉZBEN KÖLTSÉGEIT

Ybl Miklós 200 – az Építészet Éve Építészet és emlékezet Bicentennary of Miklós Ybl Year of Architecture Architecture and Memory

régi-új Magyar építőművészet • hungarian architecture

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól

2014 | 3

Makovecz Imre kiállítása • Ybl-bazár, Építészet Éve 2014 • Eiffel Palace, Budapest – Gelesz András • Tudományok Palotája, Debrecen – Kovács Péter, Lengyel István • Kopácsy-malom, Veszprém – Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid, Gaschler Gábor • Egészségügyi Központ, Budakalász – Horváth Zoltán • Bunker 599 – RAAAF, Ateliers de Lyon • Mongol Nemzeti Archeológiai Múzeum terve – Kovács D. Barna, Barna Krisztina • Építészeti Rajzok Múzeuma, Berlin – Ulrike Graefenhain, Szergej Tchoban, Szergej Kuznetsov • Holokauszt emlékhely terve, Debrecen – Nagy Marianna

S a u f l o n I n n o vá c i ó s K ö z p o n t

Nordikal Tervező és Szolgáltató Kft. Alumínium nyílászárók, függönyfalak tervezése, gyártása, kivitelezése H-1113 Budapest, Bartók B. út 152. Telefon: +36 1 204 0052 Fax: +36 1 204 0053 E-mail: iroda@nordikal.hu Web: www.nordikal.hu

Tartalom - content 2014|3 RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Hungarian Architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata

Szcéna · Scene

A MÉ 2014/3-as száma elé Shakespeare: LV. szonett Márvány s királyi arany oszlopok Nem élik túl hatalmas versemet; Tündöklőbb őreid e verssorok, Mint vénségmarta, mosatlan kövek. S bár zord háború szobrokat tipor És gyökerestől szaggat házakat S Mars kardja sújt s gyors tüze ránk omol: Emléked örök híradás marad.

Európa-Régió · Eu-Region

2 „Összekötni az eget és a Földet...” Makovecz Imre életmű-kiállítása – Dávid Katalin „Connecting the Skies with Earth...” Imre Makovecz Oeuvre Exhibition – Katalin Dávid

29 Izzó terrazzo és kőfalak. Városi Sportcsarnok, Krk – Boris Dundovic Burning walls made of Terrazzo and Stone. Sports Hall, Krk – Boris Dundovic

5 Újraéled az Ybl-bazár. Az építészet éve 2014 elé Castle Garden Bazaar Revives. Prelude to the Year of Miklós Ybl

33 Rajz a falon. Építészeti Rajzok Múzeuma, Berlin – Götz Eszter Drawing on the Wall. Museum of Architectural Graphics, Berlin – Eszter Götz

36 Az én templomaiban – Művészházak. Villa Stuck, München – Szegő György In the Temples of the Self. Villa Stuck, Munich – György Szegő

Állami díjak és kitüntetések 2014. március 15. Téma · Theme

7 Áthatások térben és időben. Eiffel Palace, Budapest – Pálinkás Edit Permeations in Space and Time. Eiffel Palace, Budapest – Edit Pálinkás

új generáció · new generation 39 Egy holokauszt emlékhely rétegei. Hallgatói pályázat a Debreceni Egyetem Építészkarán – Kovács Péter, Sugár Péter Memory Layers of a Holocaust Memorial Site. Students’ Design Contest, Faculty of Architecture, Debrecen University – Péter Kovács, Péter Sugár

Büszkén haladsz át halálon, irigy Feledésen; babérod üdezöld: Rajtad minden jövendők szeme, míg Végítéletre nem kopik a Föld.

13 Tudásközpont a Nagyerdőben. Tudományok Palotája, Debrecen – Győrffy Zoltán Centre of Knowledge in the Forest. Science Palace, Debrecen – Zoltán Győrffy

Míg a harsonás angyal föl nem ébreszt, Versem és a szeretők szeme éltet. (Fordította: Szabó Lőrinc)

19 A napfény völgyében. Kopácsy-malom rekonstrukciója, Veszprém – Géczi János I the Valley of th Sun. The Reconstruction of Kopácsy Mill in Veszprém – János Géczi

William Shakespeare születésének 450. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben, a drámaíróét, aki mélységeiben tárta fel a modern ember pszichéjét, és a sors, az ösztönök és érzelmek láthatatlan építőanyagaiból költészetével halhatatlan építményt emelt – a szerk.

22 Életspirál. Egészségügyi Központ, Budakalász – Berényi Marianna Life Spiral. Health Centre, Budakalász – Marianna Berényi

43 Magyarország - építés az átalakulás éveiben Bécs, Ringturm – Hadik András

25 Háború és béke: Bunker 599 – Szegő György War and Peace: Bunker 599 – György Szegő

45 Dreamland Alps, Universität Innsbruck – Szegő György

BÚCSÚ · Farewell 44 Elhunyt Mikó Sándor (1927-2014) Passzázs · Passage

27 A Mongol Nemzeti Archeológiai Múzeum – Nemzetközi építészeti tervpályázat I. díj Mongol National Archaeological Museum – International Architectural Design Contest 1st Prize

Webgaléria Web Gallery 46 Pritzker díj 2014: Shigeru Ban 46 Szabadkéz. Rajz a magyar képzőművészetben tegnap és ma – MODEM 46 Ybl Miklós kiállítás a metróban – Borsos András 47 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 48 Lapszámunk szerzői

Helyreigazítás: 2014/2. számunkból sajnálatosan kimaradt egy szerzői életrajz, melyet e lapszámunk szerzői között, a 48. oldalon pótolunk. Az érintettől és az olvasóktól szíves elnézést kérünk.

A borítón a debreceni Tudományok Palotája látható. Építészek: Kovács Péter, Lengyel István, Fotó: bujnovszky tamás

szcéna • scene

„Összekötni az eget és a Földet...” Makovecz Imre életmű-kiállítása, Vigadó, 03. 15. - 09. 21. Dávid Katalin

fotók photos:

Maczkó Erzsébet

A felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom terve

szöveg text:

Március 15-én Makovecz Imre életmű-kiállításával nyílt meg a felújított Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia új otthona. A kiállítás a Makovecz Imre Alapítvány munkája, kurátora Mezei Gábor belsőépítész, munkatársai: Csernyus Lőrinc és Makovecz Pál, építész munkatárs: Nagy Ervin, Országos Főépítészi Iroda, modellek: Horváth Dénes, Csertő Lajos, Danka István, Török Sándor, Limes Model, Reneszánsz Kőfaragó Zrt., 3D modell nyomtatás: Leszl-Ishiguro Tamás, animáció-rendezés: Dárday István, portréfilm: Osskó Judit. Dávid Katalin művészettörténész ünnepélyes megnyitóbeszéde: Néhány soros idézet egy levélből, amelyet Imre a walesi hercegtől kapott 1992-ben, miután a herceg Sevillában megtekintette a Makovecz által épített pavilont. Nem azt akarom idézni, ahol kifejti, men�nyire tiszteli alkotó tehetségét, milyen nagyra értékeli a munkáját. Ezek fontos szavak, és mindan�nyiunknak, akik tiszteljük és szeretjük Makoveczet, jóleső szavak. Az idézet, amit fontosnak tartok

megosztani Önökkel a levélből, a következő: „Úgy érzem – írja a herceg –, hogy a pavilon a józan gondolkodás őrtornya egy materialista és középszerű világ örvényében. Szimbóluma a hitnek, az összhangnak és mindenekelőtt az igaz humanitásnak. Aláírás: Charles.” Mindkét hasonlata fontos, mert valamit meg akart értetni ebből a nagyszerű zseniből. Az őrtorony útmutató, menedék, segítség a veszélybe jutottaknak, s ha valamit emellett a hit, a har-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

mónia és a humanitás jelképének nevezünk, akkor általa a bennünk, a minden emberben meglévő legszentebb törekvésekhez kapunk példaképet. Ezek megismételhetetlen szavak, Makoveczre illenek rá: ő fogalmazta bele a héttornyos sevillai házba, és egy nagyszerű kortársunk felfedezte benne. Valamikor, már jó néhány éve, elneveztem Makoveczet Isten építészének. Szó sincs arról, hogy tettem ezt azért, mert valóban sok templomot, földi lakhelyet épített Isten számára. Ez nem játszott szerepet abban, hogy ezzel a titulussal tiszteljem meg. Előttem azzal érdemelte ki ezt a címet, hogy minden épülete olyan, amelyben jó lélekkel megszállhat a Mindenható. Számomra reveláció, hogy egy Makovecz-házba belépve valóságos, tehát megfogható, tárgyiasult mikrokozmoszba kerülünk: egy pillanatra felvillantja az örökkévalóságot. Hát persze, hogy ezt csak Isten építésze teheti. Ne csodálkozzunk tehát, ha házai nem csak testi valóságunk, hanem a lélek otthonai is: az egész emberé. Beszélgetéseinkből tudom, hogy ezt teszi azért, mert szerinte csak a teljes ember képes hordozni az isteni képmás méltóságát. Lépjenek be az általa épített bármelyik térbe. Csodálkoznék, ha valaki nem fogja fel, hogy az embernek egy ilyen épületbe formált megértése mennyire a velünk lévő isteninek, mennyire annak a szakralitásnak a megértése, amelyet mindannyian hordunk. Mert szerinte a tér legyen méltó a létezésünk befogadásához. Van az épületein egy főmotívum, amivel kapcsolatban egyetértettünk egymással abban, hogy munkássága eszmeiségét tekintve ez a motívum a legfontosabb. Arról van szó, hogy valamilyen formában szinte minden épületén, de lehet, hogy mindegyiken, megjelennek az angyalok. A művész ugyanis

Kós Károly és Makovecz Imre, 1972

általuk akarja reprezentálni, amiben nagyon hisz, az Ég és a Föld megszakítatlan összekapcsolódását, kifejezni velük a létezésünk fontosságát. Makovecz épületein az angyalok jelenléte az égnek az ember iránti tiszteletét bizonyítja, és nem utolsósorban a művész velük akarja közvetíteni felénk minden házán keresztül Isten áldását. Ha pedig az angyalok felől nézem, azért találjuk őket a Makovecz-házakon, mert ha már a Földön kell lenniük, megválogatják a helyet, ahol jól érezhetik magukat. Az angyaloknak egy földi alkotás felé irányuló ilyen baráti gesztusával csak nagyon ritkán találkozhatunk a művészet történetében. És ezzel nem a művészt akarom minősíteni, hanem az angyalokat. Még egyet el kell mondanom a művészetéről, amivel azt feszegetem, hogy hová tartozik, ki mondhatja magáénak Makovecz művészetét. A Makovecz-házakra mondjam azt, hogy magyar, hogy közép-európai, hogy európai? Mondhatnám, de én egyik jelzővel sem kívánom kisajátítani a művészetét. Egyetlen jelző van, amit hozzá tudok kapcsolni, és ez magában foglalja, mégpedig felerősítve, a felsoroltakat is. Azt kell

szcéna • scene

mondanom, hogy Makovecz művészete egyetemes, ami azt jelenti, hogy a hazai gyökerekből kibontakozó értékeket tette a világ számára közkinccsé. Ilyen értelemben két magyar művészt említ a 20. századból a nemzetközi irodalom: Bartók Bélát és Makovecz Imrét. A művészet számunkra fontos, mert szeretjük az értékeket és az értékteremtést. Szeretjük azt, ami nemes, ami szakralitást hordoz és szakralitást közvetít. Makovecz Imre mindezt beteljesítette. Valóban méltó, hogy az általa megálmodott Magyar Művészeti Akadémia, amely itt most, hic et nunc lehetőséget kap arra, hogy az egész ország művészetének és minden magyar művész számára otthont teremtsen, valóban méltó, hogy az akadémia ezt a művelődéstörténeti pillanatot Makovecz kiállításával kívánja reprezentálni. Ezekkel a gondolatokkal megnyitom a kiállítást. „…Egyre fontosabb, ahogy az élet végéhez érek, az az erő, amely képes legyőzni a „sárkányt”, a torzat, az okos és önző torzulást, az életerőt módosító kísértést. Egyre fontosabb az elegancia, mely a sötétség erőit féken tartva egyensúlyt teremt, mely feltétele a belső békének és így a teremtés céljának, a szabad embernek…” „… Én alapjainál kezdeném a dolgot. Azt mondanám, hogy a templom, az épület a benne lévő emberekkel, a szertartások eszközeivel nem illusztrál. A templom nem hasonlat.  A templomnak ilyen értelemben nem szabad „szépnek” lennie. Újra elő kellene venni bizonyos egyszerű evidenciákat. Hogy a templom az Isten háza. Ha valaki ezt a szó legszorosabb értelmében elhinné egy másodpercre, akár sokadmagával, akár egyedül ül egy templomban, térdre kellene roskadnia, vagy talán még sokkal inkább szerzetesi szokás szerint arccal a padlóra kellene esnie. Nem tudok másból kiindulni, mint ebből…” Makovecz Imre

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szcéna • scene

„… Ha minden ilyen múlttalan és jövőtlen, nem lenne vidám és emberhez méltó dolog hinni legalább töredékes és vitatható fikciókban? Nem nagyíthatnánk világűrszélviharrá makogó kis dalocskáinkat, nem nagyíthatnánk dombocskáinkat, nem építhetnénk a szárnyaló harangkondulásnak többtonnás szárnyakat? Nem önthetnénk hatalmas betonfákat acélformába? Nem építhetnénk megfásodott fényt íves, ferde fatámaszokból, melyek egy méretenincs kupolát tartanak? De, de igen!...” „…Nem tudjuk, hogy az, ami feledésbe merült, különbözik-e attól, ami még nem jött el? Mi zárja el előlünk mint láthatatlan fal, azt a világot, korszakot, ahol hallottuk vagy hallani fogjuk, amit ma nem hallunk, ahol értjük és látjuk, amit értettünk és láttunk vagy érteni fogunk és látunk majd?...” Makovecz Imre

„Connecting the skies with Earth...”

Imre Makovecz Oeuvre Exhibition, Vigadó, 03. 15. - 09. 21.

March 15th saw the opening of Imre Makovecz’s oeuvre exhibition in the newly facelifted Vigadó building, which is now the new of the Hungarian Art Academy, with the ceremonious inauguration speech of Katalin Dávid art historian. „A short excerpt from the letter which Imre received from the Prince of Wales in 1992 after he had visited the pavilion built by Makovecz in Sevilla. I am not about to cite when he explains how much he respects the talents of the artist and how much he appreciates his works. These are important words which please all of us who respect and love Makovecz. The excerpt, which I find most important to share with you is as follows: „I feel – the Prince writes –, that this pavilion is the bastion of common sense amongst the whirlpools of a materialistic and a mediocre world. It is the symbol of faith, harmony and first of all genuine humanity. Signed as: Charles.” Both similes are important as

they are meant to make us understand something of this great genius. The bastion is a means of guidance – shelter and help for those endangered, and if we can name something as the symbol of faith, harmony and humanity, then its is also an exemplary model for us to be followed as the most sacred ambitions found in each human being. These are words that cannot be exceeded and repeated. Makovecz fits this definition, he is the one who phrased in the seven-towered house in Sevilla the same message which has been discovered by an outstanding contemporary of ours. Sometime ago, which is quite many years before, I called Makovecz the architect of God. I did not mean this respectful title for him because he had actually built so many earthly homes for God. In my eyes he deserved such a high rank because each building he designed are places where the Almighty could settle down with a peace of mind.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

For me it is a kind of revelation that entering a building by Makovecz we actually enter a tangible materialized microcosmos which is able

to give us a momentary insight into eternity. Of course it is an achievement that could only be made by an architect of God himself…”

szcéna • scene

újraéled Az Ybl-bazár

Az Építészet éve 2014 elé összeállította edited by:

szegő györgy

fotók photos:

Zsitva Tibor

Szimbolikus jelentése van a Várkert és a Palota ünnepi főbejárati kapujaként épült Ybl-pavilon újragondolásának. A rekonstrukció fennen hirdeti, hogy az építészet a nemzeti emlékezet egyik legközérthetőbb hordozója. Annak a felismerésnek az ünnepe, hogy az ország romló műemlékeinek és Budapest európai összevetésben is egyedülálló eklektikus városszövetének megmentése kötelességünk. Ybl Miklós születésének 200. évfordulója és az ennek kapcsán meghirdetett emlékév alkalmából röviden szeretnénk itt néhány szövegrészlettel folyamatában megidézni Ybl teljesítményének hatását és utóéletét, Henszlmann Imrétől F. A. Stüleren, Feszl Frigyesen, Zsolnay Vilmoson és Hauszmann Alajoson át, egészen a mai Várnegyed tervekig. És az utókor rálátását, Ybl Ervintől Sisa Józsefig. Végül, korának lelkesült szavai mellett, Yblnek a kicsinyes elszámoltatásra adott válaszában rejlő alázatot: az építész hétköznapjait is. „… Kulturális középületeink legjelentősebbje a Magyar Tudományos Akadémia pályázata körüli stílusvitában a 19. sz. második harmadának reprezentatív európai polgári építészeti stílusa, a neoreneszánsz győzött. Henszlmann Imre 1860as gótizáló terve, mely egyszerre támaszkodott a régész, s az angolfrancia kortárs építészetet egyaránt ismerő szerző gótika, neogótika élményére, az Anjou-kor virágzó hazai politikai és művészeti kultúráját jelképpé emelő, kiegyezés előtti történelemszemléletre. (…) A klasszicizmust a polgári társadalom korabeli szimbólumaként felváltotta az itáliai reneszánsz építészet egyetemes érvényű stíluseszméje, ami az új, reprezentatív színház, a Magyar Királyi Dalszínház, Ybl Miklós Operája épületén (1885) már teljes pompájában mutatkozott meg. (…) Feszl Frigyes Vigadójának (1859-65) orientalizáló-gótizáló-félkörívesmagyaros romantikája kétségkívül stíluskísérletet jelez. (…) [A Vigadót] inkább eredeti építőművészeti gondolat megvalósulásának, semmint a közület reprezentációs formájának mutatják.”

(Keserü Katalin: Nemzeti Gondolat a 19. század magyar építészetében. In: Sub Minerva Nationis Praesidio. ELTE és ELTE Művészettörténeti Tanszék közös kiadása. 1989) „Mester! Kit annak ismer széles ez ország, akinek babér koszorúzta nevét a művészetek s a műtudomány fölkentjei kegyelettel említik, s akit mesterükül vallanak az építőművészek, hazánknak a Korona, s a külországok által is méltán elismert Jelese, Te, fogadd, ím üdvözletünket! (…) Neved nem múlik el életed múltával, Tetteid emléke fönnmarad műveidben: a Fóti templom, a Vámpalota s a magyar Dalmű háza és annyi más, s még ezen túli, ma még csak lelkedben élő nagy Alkotásaid, mind beszélni fognak a késő századoknak, lelked tetterejéről, mert az isteni szikra, amely Szellemedet lángra gyújtotta, ott ragyog hatalmas Műved kőidomán.” (Az Építési Ipar 1882/10 köszöntője Ybl 50 éves építészi működésére. In: Ybl Miklós. (vál. és szerk. Gerle János, Marótzy Kata, Holnap Kiadó, 2002) „A budai, várkertbazár építészeti, városképi megoldása Ybl Miklós egyik legmegkapóbb alkotása. Olasz, német és francia kastélyok függőkertjei lehettek mintái, mégis teljesen az itteni szükségletekből, terepből nőtt ki a megoldás. Mintha Hessének Bramante és Palladio hatása alatt készült nagyszabású potsdami Orangerie-jével (1850-56) akart volna Ybl versenyezni. A Várbazár kizárólag architektonikus elemekből álló kompozíció, a növényzet csak mint háttér, a falaknak, a pergoláknak

befuttatásával járul hozzá. A vízijátékok reneszánsz módra vékony sugarakkal élénkítik az együttest.” (Ybl Ervin: Ybl Miklós. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1956) „… Amidőn tehát az említett költségvetéseket érdemleges tárgyalás végett bemutatjuk, bátorkodunk egyúttal kérni, miszerint ezen utólagosan megkívánt építkezések és munkálatok eszközlé-

sére szükséges 81.660 forint, 56 krajczárnyi főösszeg engedélyezése felsőbb helyen engedélyeztessék. (…) hogy ezen utolsó építési évben fő törekvésünk szintén oda fog irányulni, hogy az építmények célszerűségét, tartósságát és szépségét szem előtt tartván, a hátralevő munkákat is a lehető legnagyobb takarékosság mellett hajthassuk végre…” (Ybl Miklós-Szkalla Oszkár építési

A királyi palota helyszínrajza a Várkert Bazárral, Hauszmann Alajos terve

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

szcéna • scene

újból felvetette befogadóképességének növelését.(…) A király 1896 januárjában elfogadta a dunai szárny északi irányú kibővítését, amely 1896 és 1905 között készült el. A megkettőzött, hatalmas méretűvé növekedett főhomlokzat új középtengelyét Hauszmann portikusszal, a hozzá illesztett kettős Habsburg-lépcsővel, az azt közrefogó kolonnádokkal, valamint egy kupolával jelezte.” (Sisa József: Historizmus. In: A magyar művészet a 19. században / Építészet és iparművészet. Főszerk.: bizottmányhoz intézett 1878. január 20-i jelentéséből. In: Ybl Miklós, vál. és szerk. Gerle János, Marótzy Kata, Holnap Kiadó 2002) „Ybl halála után a királyi palota építését Hauszmann Alajos vette át. 1897-ben Zsolnay Vilmos az uralkodóhoz fordult három díszes terem kialakítása ügyében. (…) két terem [Hunyadi Mátyás és SzentIstván termek] a nemzeti pólust képviselte az épülő palotakomp-

lexumban, a kupola alatti Habsburg-terem az uralkodó dinasztiát reprezentálta. Ennek enteriőrjében Hauszmann – Yblhez hasonlóan – a bécsi barokk stílusához, id. Fischer von Erlachhoz nyúlt vissza. (…) Ybl már az 1880-as években készített terveket a barokk palota tróntermének (díszterem) megnagyobbítására. Az ő elképzeléseihez nyúlt vissza Hauszmann, amikor 1892ben, Ferenc József trónralépésének negyedszázados jubileumán

Állami díjak és kitüntetések 2014. március 15. Március 15-e alkalmából Áder János köztársasági elnök, Balog Zoltán miniszter, Pintér Sándor miniszter és Navracsics Tibor miniszter kitüntetéseket adott át. A díjazottak közül kiemeljük azokat az alkotókat, akiknek tevékenysége az építészet, az épített környezet, illetve a társművészetek képviselőiként kaptak ebben az évben elismerést. Kossuth-díjjal tüntették ki: Mőcsényi Mihály Széchenyi-díjas tájépítészt, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának professor emeritusát, valamint Bohus Zoltán üvegtervező iparművészt. Széchenyi-nagydíjjal tüntették ki: Kotschy András fizikust, vezető akusztikus tervezőt, valamint Balogh Balázs Ybl-díjas építészt, a BME Rajz és Formaismereti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát. Érdemes Művész kitüntetést kapott: Szenes István Ybl Miklós-díjas belsőépítész, a Szenes Design Stúdió ügyvezető

igazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, valamint Pannonhalmi Zsuzsa, Ferenczy Noémi-díjas keramikus iparművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének ny. alelnöke, a Wartha Vince Kerámiaművészeti Alapítvány elnöke. Magyar Érdemrend Tisztikereszttel tüntették ki: Pálfy Sándor Péter építészt, a BME Urbanisztika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát. Magyar Érdemrend Lovagkereszttel tüntették ki: Dr. Csima Pétert, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar tanszékvezető egyetemi tanárát.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

Beke L. és Sisa J., MTA BTK-Osiris Kiadó 2013) „A várkerti építkezések nagyszerű följárót tüntetnek föl. E kapun át megszökhetnék az egész palota. Most már e dísz által is demonstrálva van, hogy a királyi lak kicsiny. Ily bejárat után egyébnek kell következni, mint ami valóban következik. Egyébiránt nem bejáró ez a palotába hanem csak a kertbe; voltaképpen egy építészeti allegória, mely jelentőséggel bír, de nincs köznapi feladata…” (Vasárnapi Újság, 1881. 11.)

castle garden bazaar revives

Prelude to the Year of Miklós Ybl The 200th anniversary of Miklós Ybl’s birth and the commemoration year devoted to him is the apropos for us to remember the influences and afterlife of his achievements by publishing a series of excerpts with reference to Henszlmann, F. A. Stüler, Frigyes Feszl, Vilmos Zsolnay and Alajos

Hauszmann up until contemporary designs for the present-day Castle District. As well as how his memory is fostered by posterity, from Ervin Ybl to József Sisa. Finally, we are publishing Ybl’s answer he gave to his petty accountability procedure to illustrate both his modesty and everyday life as an architect.

Magyar Érdemrend Lovagkereszttel tüntették ki: Dr. Vörös Ferenc építészt, a BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárát

Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetésben részesült: Bohn Krisztina Emőke építészmérnök, a Steindl Imre programban végzett kimagasló színvonalú munkája elismeréseként, valamint Deme László Kálmán, a Lisys Fényrendszer Zrt. műszaki igazgatója az Országház díszkivilágításának létrehozásában végzett kimagasló színvonalú munkája elismeréseként.

Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki: Lehoczky János kovács-iparművészt. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozatával tüntették ki: Dr. Örsi Károly Imre kertépítészt, valamint Dr. Valter Ilona nyugalmazott régészt. A Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozatával tüntették ki: Salamin Ferenc Ybl Miklós-díjas építészt. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozatával tüntették ki: Dr. Körmöczi Ernő Géza építőmérnököt. Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetésben részesült: Balogh Miklós a Reneszánsz Zrt. elnök-tulajdonosa, az Országház felújításában végzett kimagasló színvonalú munkája elismeréseként.

Jászai Mari díjat kapott: Rátkai Erzsébet jelmeztervező. Munkácsy Mihály díjat kapott: Mózer Erzsébet, grafikai restaurátorművész. Németh Lajos díjat kapott: Dr. Bordács Andrea szerkesztő, főiskolai docens, művészettörténész. A kitüntetetteknek ezúton gratulálunk! (Az Ybl-díjakat az idén a névadó születésének évfordulóján, április 6.-án, lapzárta után adják át az Operaházban.)

téma • theme

Áthatások térben és időben Eiffel Palace, Budapest - Reitter Ferenc díj 2013

építészek architects:

Gelesz András, G. Lenzsér Ágnes, Holló Eszter, Schöff Gergely, Baliga Kornél fotók photos: Bujnovszky Tamás

Az Eiffel Palace kivételes példája annak a beruházói attitűdnek, amely a bérlők érdekei mellett a város értékeinek megőrzését is szem előtt tartja. Most elkészült rekonstrukciója e szemlélet jegyében valósult meg, és így hozott létre egy valóban presztízs értékű, ugyanakkor műemléki érzékenységgel megalkotott, elegáns belvárosi irodaházat. Az épület többszörös védettség alatt áll, hiszen műemléki jelentőségű területen, a Világörökség pufferzónájában található. 189394-ben Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján épült a Légrády testvérek megbízásából, és a Pesti Hírlap szerkesztőségének és nyomdájának, illetve több bérlakásnak adott helyet. A második világháború komoly károkat okozott, ekkor semmisültek meg a tetőtéri kupolák – komplett szerkezetükkel együtt –, a homlokzatok is komolyan megsérültek. A háború után részben helyreállították, de a kupolákat és az ornamentikát nem rekonstruálták. 1996 óta üresen állt. A bauxitbeton jelenléte, a szerkezetek súlyosan megrongálódott állapota, valamint a megrendelői igények, a szükséges parkolószám és a

szöveg text:

Pálinkás Edit

funkcionálisan tökéletes irodaterek biztosítása érdekében a tervezők a homlokzati falakon belül a teljes meglévő tartószerkezet bontása mellett döntöttek. Archív tervek és fotók, valamint az egykori tervezőpáros más épületeinek vizsgálata alapján rekonstrukciós rajzok és modellek készültek az eredeti ornamentikával díszített homlokzatról. Ezeknek megfelelően a külső utcai homlokzatokat az eredeti formájukban állították helyre. A három utcára néző saroktelek geometriai alakja két udvar kialakítását indokolta. A nagyobb udvar fölé korábban az első emelet magasságában húztak üvegtetőt, ez választotta el a földszinten és a pinceszinten működő nyomdát a ház többi részétől. A nyomda miatt a látogatók útja egyből a lépcsőházba vezetett. Erre ma nincs szükség, ezért a tervezők a földszinti teret megnyitották az átrium felé, a főlépcsőházat pedig a földszinten lebegni látszó üveglépcsővel kiegészítve építették vissza, az eredeti kő- és öntöttvas szerkezetek felhasználásával. Az átalakítás során az üvegtető az ötödik emelet fölé került, hogy így láthatóvá váljon az egykori függőfolyosó gazdagon díszített öntöttvas szerkezete. A belső udvari homlokzatokat a felújított kovácsoltvas szer-

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

téma • theme építtető client:

Eiffel Palace Kft.

fejlesztő investor:

HORIZON

generáltervező general design:

DVM Design Kft.

építészet architecture:

Gelesz és Lenzsér Kft.

felelős tervező leading architect:

Gelesz András

tervezők architcets:

G. Lenzsér Ágnes, Holló Eszter, Schöff Gergely tervező munkatársak fellow architects: Safranka Péter, Horváth Mária szigetelések, fémfedés insulation, metal roof : Horváth Sándor, Czégeni Csaba – Pataky és Horváth Építésziroda Kft. üvegszerkezetek glasswork: Kucsera Márton – Cutting Edge Face Mérnök Iroda Kft. homlokzatrekonstrukció elevation: Baliga Kornél – Korinterni Bt. műemléki szakértő art historian: Dávid Ferenc belsőépítészet interior design: Joó Éva, Kovács Tamás – DVM Design Kft. bérleményi arculatterv design concept: Demeter Nóra, Tóth Róbert – Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda Kft. tartószerkezet structure: Volkai János – TM Janeda Kft. épületgépészet hvac: Sor Zoltán, Kiss József – PHQ Kft. épületelektromosság electrical engineering: Pál Attila – VECO Kft. közlekedés traffic: Rhorer Ádám – Közlekedés Kft. zöldfelületek garden elements: Nádai Brigitta generálkivitelező main constructor: DVM Construction Kft.

Archív fotó

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

téma • theme

kezetek mögött homogén, keret nélküli üvegfalak alkotják, hátrahúzott helyzetük visszaidézi az egykori épület függőfolyosós rendszerét. Az öntöttvas szerkezetet a földszinten, a hosszoldalon változó talpméretű V-tartók, a rövid oldalakon ferde síkú acélpillérek támasztják meg. Ahol öntöttvas elemek korábban sem voltak, ott bordás rendszerű függönyfal megépítésével jelezték a megváltozott funkciót. A fedett udvar az V. kerület és a beruházó közös elképzeléseinek megfelelően bárki által szabadon használható publikus tér, ezáltal nem csak az épület mindennapjainak része lesz, hanem a város életének is. Az átrium összekapcsolódik a földszinti, utcáról nyíló vendéglátóipari egységgel, így erősíti a tér nyilvános jellegét. A kisebb udvart az első két szinten beépítették, itt két konferenciatermet alakítottak ki egymás fölött. A felső terem felülvilágítóit zöldtető övezi. A parkolást ötszintes mélygarázs biztosítja, kerékpártárolókkal, vizesblokkal és öltözővel. A Bajcsy-Zsilinszky út – Stollár Béla utca sarkán az épület egykori kupoláját idézi a tetősíkból kiemelkedő, ferde üvegsíkkal lehatárolt tetőfelépítmény. A Bajcsy-Zsilinszky úti homlokzat másik oldalán, valamint a Stollár Béla – Bihari János utca sarkán a központi elemhez hasonló kialakítás látható, itt azonban kevésbé emelkedik ki a tető síkjából, követve a valamikori kupolák és a homlokzatok eredeti hierarchiáját. A tetőtér teraszai különböző rendezvények számára is alkalmasak és kivételes panorámát nyújtanak a városra. A homlokzatok megtartásával és eredeti szépségük helyreállításával az épület életben tartja Budapest építészeti hagyományait, és tökéletesen illeszkedik a több mint száz éves városképbe. Ezzel együtt az irodaház minden tekintetben megfelel a 21. századi elvárásoknak, kihasználva korunk technológiai lehetőségeit, és kortárs építészeti eszközeivel, környezettudatos, korszerű gépészetével komplex választ ad arra a kérdésre, hogy a precíz műemléki helyreállítás hogyan egyeztethető össze egy modern irodaház igényeivel.

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Permeations in Space and Time

Eiffel Palace, Budapest

Eiffel Palace is an exceptional example of the investor’s attitude prioritizing the preservation of the city’s values besides the interests of clients. The reconstruction of the building has been realized as a project reflecting this, Thus a prestigious office block was created which is also sensitive to architectural values and thus inspires similar ones. The building was built between 1893 and 1894 to house the editorial offices of Pesti Hírlap, a daily paper then, and its printing press, as well as apartments to rent. World War II caused serious damage to both the facades and the cupolas of the attic – including their complex structures. These were partly restored but they failed to rebuild the cupolas and the ornaments. Since 1996 it has stood unoccupied. During the conversion stage the glass roof was elevated above the fifth storey to expose the richly decorated cast-iron

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

frame of the former wrap-around internal gallery. The interior facades facing the courtyard are actually homogeneous frameless glass partitions behind the facelifted wrought-iron structures: they are receded to evoke the system of external wrap-around galleries of the former building. The cast-iron structure is supported by V struts on the ground floor with bases of various size whilst on the shorter side by steel pillars of slanting planes. The roofed-in courtyard is a public area which can be freely used by anyone – which makes it an important factor of both the everyday life of the building and that of the the city. By preserving the facades and restoring them to their original beauty, the building was made to be able to keep the architectural traditions of Budapest alive and perfectly integrate into the cityscape which dates back to several centuries.

2014 | 3

téma • theme

Fotó: László János, Civertan

Tudásközpont a Nagyerdőben Tudományok Palotája, Debrecen

építészek architects:

Kovács Péter, Lengyel István

szöveg text:

Az Agóra Pólus országos progamja a kulturális infrastruktúra fejlesztésének támogatására jött létre és az utóbbi években több hazai nagyvárosban megvalósult. Célja az volt, hogy a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó innovatív, komplex szolgáltatásokat nyújtó közművelődési intézményekben a látogatók interaktív módon ismerhessék meg a város felsőoktatásához és gazdaságához szorosan kötődő tudományterületeket. Debrecenben Kovács Péter és Lengyel István építészek kaptak megbízást arra, hogy az egyetemhez kapcsolódó botanikus kert területén egy olyan épületet tervezzenek, amely a természettudományokat interaktív módon ismerteti meg a látogatókkal, valamint az iskolás gyerekek pályaválasztásához nyújt segítséget. A tervezési helyszín mind természeti értékei miatt, mind városszerkezeti szempontból különleges. Az egyetem és a klinikák beépítési terve az 1910-es évek elejétől kezdve bontakozik ki Korb Flóris (1860-1930) tervei nyomán, és a Nagyerdőben, egy szigorúan ortogonálisan szerkesztett, tengelyekre felfűzött pavilonos rendszerben helyezi el az épületeket. Ebben a beépítési rendszerben az egyetem főépülete és a botanikus kert egy hangsúlyos tengelyre került, amely később az Aczél Géza városi főmérnök által elkezdett, majd a Borsos József (1875-1952) féle szabályozási tengelyre illeszkedve kijelöli azt az irányultságot, amelynek egyik pontján a belvárosi kollégiumi füvészkert, a másikon a botanikus kert található. Ezen a tengelyen, az egyetem főépülete mögött kapott volna helyet

Győrffy Zoltán

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

az a nagyobb csillagvizsgáló, ami Korb Flóris tervein szerepelt, de végül nem valósult meg, helyette egy kis, kupolás csillagvizsgáló épült 1930ban, amely a mostani tervezés koncepcionális elemévé vált. A helyszínen egy izotóp labor foglalt helyet, amelynek irányultsága, telepítése teljesen esetleges volt és amelynek bontása után alakult ki az a terület, amely a most elkészült Tudományok Palotájának helyét kijelölte. A bejárattól egy – a fák között lebegve kanyarodó – gyalogos hídon keresztül lehet megközelíteni az épület fehér tömbjeit, amelyek a déli tájolás miatt plasztikusan rajzolódnak ki. Nincs tradicionális értelemben kihangsúlyozott bejárat, hanem egyszerűen az épület fehér monolitjai között jutunk az épületbe. Rafinált szerkesztésének köszönhetően a tervezési programban meghatározott közel 3500 négyzetmétert kívülről nem érzékeljük. Az épület naturális tömegei vászonként feszülnek az erdő fái között, a természetes környezet hátteréül szolgálva – akár egy absztrakt táj, mindenféle teória nélkül. Az épületen keresztül haladva értjük meg annak a múlthoz való intenzív viszonyát, ahogy a bejárati tengely végén megjelenik a Korb Flóris által megálmodott csillagda, a két tengely találkozási pontjaként. A külső tömeget ugyanaz a csendes jelenlét és egyensúly jellemzi, mint a belső tereket. A kintről megjelenő monolitok tömbjei mind tematikus terek funkcióit rejtik, ezeket az egyetem intézményei delegálták: a hidrobiológia, az orvosbiológia, a botanika, a fizika robotikával, a kémia és a csillagászat. Mindezeket a bemutató tereket a központi interaktív térből, a galéria tér-

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

téma • theme építész vezető tervezők leading architects:

Kovács Péter DLA, Lengyel István

építészek architects:

Barabás Lajos, Bartha Tibor, Ferenczi Ottó, Kecskés István, Molnár Éva, Tóth Attila, Higi Balázs statika structure: Dezső Zsigmond, Kocsis Attila gépészet hvac: Hámori Sándor†, Bodnár Gyula elektromos tervezés electrical engineering: Nagy Zsolt közlekedés traffic: Mocsári Attila, Máté Sándor környezettervezés environment: Sándor Tamás megrendelő client: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata generálkivitelezés main contractor: HUNÉP Zrt.

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

téma • theme

rendszeréből lehet megközelíteni, ahol olyan populáris jellegű bemutatók kaptak helyet, mint a Foucault-inga, a gyorsulásmérő pálya, a digitális planetárium, a tükörterem vagy a daru. Az északi oldalról egy domb alá rejtett előadó terem kapcsolódik a galériatérhez. E domb metszete a galéria felől is megjelenik, és hozzájárul ahhoz, hogy az épület az északi oldal felől tökéletesen belesimuljon a botanikus kertbe. Az alagsorban és a földszinten előadótermek, interaktív és kreatív terek, az emeleteken irodák, szemináriumi és számítógépes termek találhatók, melyeket az egyetem intézményei is használnak. Ezáltal az épület nem csak bemutatótérként működik, hanem az egyetemhez szorosan kap-

csolódó munkahelyként, ahol a tudományterületek szakemberei a látogatók számára kutatási, kísérletezési, tanulási lehetőséget is biztosítanak. Az utóbbi időkben az egyetem, illetve a klinikák területén megvalósult beruházásokkal olyan folyamatok kezdődtek el, amelyek a Korb Flóris féle beépítés szellemiségét veszélyeztetik, a beépítés struktúráját bontják meg. Vitathatatlan érdeme az épületnek, hogy egy elrontott, esetleges beépítés végre javításra került. A Kovács Péter és Lengyel István által tervezett Tudományos Élménypark progresszív és üdítő példája annak, hogy az elődök szellemiségét folytatva lehetséges adekvát választ adni ebben a kihívást jelentő környezetben, telepítésben és térstruktúrában egyaránt.

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Centre of Knowledge in the Forest

Science Palace, Debrecen

In Debrecen architects Péter Kovács and István Lengyel were commissioned to design a building on the site of the botanical gardens associated with the university campus which facilitates an interactive way of promoting nature sciences whilst helping schoolchildren to orientate with regard to their further studies and career choice. The site is a unique one owing to its natural values and its place in the city’s fabric. The development scheme of the university and the clinics evolved from the early 1910s on. As a result, the existing buildings are organised along strictly orthogonal axes in the Great Forest as a system of pavilions. Recently completed, Science Palace is accessible via a pedestrian bridge winding and floating amongst the trees. Facing south, the white volumes of the building project their silhouettes in a highly sculpturesque way. As a result of its sophisticated organisation, the observer on the outside does not actually notice the substantial appr. 3,500 square metres floor area defined to cover in the design

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

scheme. However, the natural masses of the building strain between the trees of the forest like a canvas to serve as the background of the natural environment, much in the same way as an abstract landscape would, lacking any kind of theory. The exterior of the building features the same kind of tranquil presence and equilibrium as the interiors. Its monolithic blocks appearing on the exterior conceal the functions of theme-based spaces, which are delegated by the institutions of the university: hydrobiology, biomedicine, botanics, physics with robotics, and chemistry with astronomy. All these demonstration spaces are accessible from the central interactive area, the gallery spatial system, which houses exhibitions of a more popular kind. From the north an underground auditorium hidden beneath a hill joins the gallery. The section of this hill also appears from the direction of the gallery and contributes to the seemless integration of the building into the botanical gardens from the northern side.

2014 | 3

téma • theme

A napfény völgyében

Kopácsy-malom rekonstrukciója, Veszprém építészek architects:

Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid, Gaschler Gábor

Hogy Veszprémnek akadnak mediterrán vonásai, amelyekre érdemes odafigyelni s ráhangolódni, azt nem is oly régen fedezték föl az építészek. A város északi felén S-betűként kanyargó, néhol kanyon-szerű völgyében iparkodó Séd mellett, a völgy a helyieknek Pajtakertként ismerős kiszélesedésében, a Püspöki nyaralóval átellenben megépült épületegyüttesnek fő karakterét erre a délszakiasságra történő hivatkozás nyújtja. A portugál építészet jeles vonulatára hivatkozó, különösen a napfény okozta vetületeket használó Álvaro Siza munkáival rokonságot mutató épületek egy vendéglátó komplexum befogadására készültek. Kovács György, Beránková Jana, Gaschler Gábor és Kovács Dávid egy régi épületegyüttest, a Kopácsy-Friedler-malmot használt föl s teremtett újjá az aktuális funkció szerint. A nyugati, mediterrán jegyek és a helyi építészeti hagyomány ötvözésének akadt ugyan számos helyi kezdeményezése is – ennek egyik jeles képviselője Albóciné Ábrahám Gabriella –, de a mostanihoz képest korábban visszafogottabb és nyilván szűkösebb anyagi és technikai keretek adódtak. Ez a több különálló épületből álló, a ház méretéhez képest apró kertbe szorított, de a látvány révén mégis tágas tömb a helyszínnek arra az örökségére is hivatkozik, amelyet a kies környezet nyújt: a talán legtökéletesebb veszprém-völgyi panoráma ugyanis itt nyílik ki akár a városlátogató, akár a városlakó számára. Így ez a hely lassan másfél évszázada a sétálók és a kertvendéglőket kedvelők gyakran fölkeresett apró tere, a várban gyönyörködés helyszíne. Az ég és a föld, a szikla és a víz, a meleg és a szellő együttese békét ígér, s azt a visszafogottan elegáns polgári érzést kínálja, amelyre újabban sokan vágynak – ezt az igényt szolgálja ki a 2009-ben indult „Kolostorok és kertek” projekt is, amely a

szöveg text:

Géczi János

fotók photos:

Kovács Dávid

sétálót végigvezeti a jezsuita templomromtól a patak mentén egészen a Pajtakertig s immár a malomból életre lehelt vendéglátó- és szálláshelyig (lásd MÉ 2012/2 – a szerk.). A régire alapozott fogadó és az új, az apartmanok elhelyezését szolgáló két fő épülettömeg erőteljes hatása mindenekelőtt a struktúrájából fakad. Az egykori malom évszázadok felülépítéseinek nyomát viselte, meglehet, az eltérő méretű felületek, különböző nagyságú ablakok és szabálytalan tetősíkok mára már eltűntek, de a helyükön ugyanazt a kellemes, mediterrán kavalkádot képezik a fehér falfelszínek, a szélfogók, a lamellás rácsozat, az üveglapok, az izgalmasan változatos méretű külső és belső terek, s a rájuk vetődő fények és árnyékfoltok. Az eszköztelenség megfelel a veszprémi hagyománynak,

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme generál tervező architecture:

Veszprémi Építész Műhely Bt.

építész tervezők architects:

Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid, Gaschler Gábor belsőépítészet interior design: Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid építész munkatárs fellow architect: Barkács Ágoston művészettörténész art historian: Rozmann Viktor tartószerkezet structure: Szabó Imre szigetelés insulation: Zádor Oszkár gépészet hvac: Cseresznyés Béla, Sasvári Balázs elektromos tervezés electrical engineering: Csóka Sándor beruházó client: Új Pajtakert Kft.

amint az sem mond ellent ennek, hogy minden részletében jól megépített, minőségi és masszív anyagokból és visszafogott formálással készült. A Fenyves utcáról megközelíthető fogadó és a főbejárat iparos környezetet ígér, de belépve a malomfunkciók szerint tagolódó, egymásba nyíló, összefüggésekre és elkülönülésekre figyelő terek csupán finoman utalnak a múltra. A terméskővel burkolt fogadótér, a vízkerék tengelyének nyomai, a söröző alacsony belmagassága, a patinázott

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

fafödém az épület múltját hangsúlyozzák, szolid (pl. süttői mészkőből rakott padló, a két szint belmagasságú rendezvényterem megoldása) kortárs közegbe foglalva. A vendégek figyelmét az ablakaival nyugatra irányító oldalon terasz nyúlik a parkba, s kissé fölfelé tekintve széles látvány tárul fel. A patak felé futó telken, a területet bekerítve és a pillantást megállítva, két apartmanház emelkedik: a baloldali nyeregtetős, a jobboldali lapos tetejű. A lakóház mellett álló tetős tömb szomszédságában az inkább ipari karakterű, redukált formájú egység összhangja azonban kétségtelen. Az egykor sok funkciót ellátó malom és kiszolgáló építményeinek eklektikája visszafogottan itt is ránk köszönt. A 2012-ben használatba került Historia Malomkert máris kedvelt a helyiek és a turisták között. Apróbb következetlenségek ugyan szeplősítik a vendégvárásra még nem teljesen felkészített egységet. A személyzet is megtalálja majd a szerepét. Az L-alakú fogadó egyik terme a Malom csatornája fölött húzódik: habár a folyóvizet rég betemették, a tervezők egy üveglappal lefedett csatornában vizet vezettek át a házon, de a víz udvari előtörésének helyét sajnos nem voltak képesek azzal a nagyvonalúsággal megoldani, mint a többi pontot: bántóan fantáziátlan és miniatűr (s ehhez hasonlatos a füves illetve más növényzettel beültetett felületek alkalmisága). Bizonyos, hogy a növényi környezet lehet ugyanolyan minőségi, mint az építmény. Veszprém arculatának átalakulásához szükségesek az ilyen múltat megőrizni képes, korszerű és kedvelhető épületek.

téma • theme

In The valley of the sun

The Reconstruction of Kopácsy Mill in Veszprém

The fact that Veszprém featured Mediterranean characteristics which are well worth attention and tuning to has recently been discovered by architects. Winding in an S shape along Séd stream heading for the canyon-like valley in the northern part of the city, the complex was built opposite the Bishop’s summer resort at the widening area referred to by locals as Pajtakert (Barn Garden). Its predomi-

nant feature is its ambition to adjust to this southern style. Referring to a sweeping trend of Portuguese architecture, especially works by Álvaro Siza who relied upon projections cast by sunshine, preparations were made to receive and host a catering complex here. Members of the team, György Kovács, Jana Beránková, Gábor Gaschler and Dávid Kovács used the old complex of Kopácsy-Friedler Mill to recreate it as a new one in line with its newly adapted function. This free-standing volume separated from the others has been pushed into a garden rather small compared to the dimensions of the house but still appears spacious as a result of the spectacle and also functions as a reference to the heritage of the site offered by this pleasant environment: probably the most perfect panoramic view opens up from here of the entire Veszprém valley. Thus this location has been a tiny plot frequented by pedestrians and lovers of openair restaurants offering them a site to admire views of the castle. Built on the foundations of the old structure to house the apartments, the two new volumes appear as powerful ones owing to their structures above all. Bearing marks of later projects built over the former mill throughout the centuries, surfaces and windows of various dimensions as well as irregular roof planes have almost disappeared by now, and have been replaced by white wall

expanses, windbreakers, lamella grilles, glass panes, interiors and exteriors of exciting variety in size to produce the same kind of pleasant Mediterranean overall effect made complete with patches of lights and shades cast on them. Spare means or their complete lack suit the traditions of Veszprém, and details are all integral parts of well-built forms matched with high-quality and massive materials as well as reserved formation.

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Életspirál

Egészségügyi Központ, Budakalász Pest Megye Építészeti Nívódíja, 2013, Creaton Zrt. Tető díja, 2013 építészek architects:

Horváth Zoltán

szöveg text:

A Budakalászi Egészségügyi Központ létrejöttével nemcsak új rendelőket kapott a település, hanem új közösségi teret is, ahol a település lakói mellett a matéria és a transzcendencia is látványosan összetalálkozik. Amikor Budakalász Önkormányzata 2012-ben megbízta Horváth Zoltán építészt, hogy a város rossz műszaki állapotban lévő orvosi rendelője helyett újat tervezzen, az építész nem csupán egy szolgáltató épületet szeretett volna adni a városnak. A különböző ingatlanvásárlások során létrejövő amorf telek, az utca másik oldalán csordogáló Barát-patak, a gyalogos híd, a Millenniumi emlékmű, a rendelő fölött magasodó temető adottságait felmérve a tervező úgy döntött, hogy a korábbi kerítéseket lebontva, térré alakítja az amúgy is forgalmas utcát. Elképzelését a kutatásai is igazolták. Kiderült, hogy a rendelő telkén található kút a vezetékes víz kiépítéséig kulcsszerepet játszott a környékbeliek életében. Az építész úgy döntött, hogy a kutat lefedi, de nem rejti el. A forrást megjelölő pont vált az újonnan kialakított tér és épület legfontosabb szervező erejévé. Egy olyan kettős spirál kiindulópontjává, amely – azon túl, hogy az örök ciklikusság és a végtelenség jelképe – egy szálra fűzi fel a környező objektumokat, élet és halál építményeit, és a hozzájuk kötődő tartalmakat: forrást, gyógyulást, megújulást, emlékezetet és pusztulást. A spirál vonala határozza meg az egészségház három, egymással összekapcsolt épületének elhelyezkedését. Ha az íveket követjük, előbb a várakozásra, találkozásra lehetőséget kínáló, az épület anyaghasználatához illeszkedő padok mentén haladunk el. A következő hurok a gyermekgyógyászathoz visz, innen érkezünk a háziorvosokhoz, majd az eredetileg gyógyszertárnak tervezett, most szakrendelőként és büféként működő harmadik egységhez. Az egyre

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

Berényi Marianna

fotók photos:

Dénes György

táguló íven azután – lassítva a sebességüket – autók haladhatnak és parkolhatnak, de a képzeletbeli vonal érinti a patakot, az emlékművet, végül a temetőt. Visszafelé nézve, az elsőként itt alkalmazott, trapéz alakú burkolókövekkel (Királykő, tervezte Varga Ferenc, a Semmelrock nyugalmazott igazgató főmérnöke) és növényekkel jelzett spirál az élet vizéhez, a gyógyuláshoz vezeti a sétálót. A teret körülölelő kétszintes egészségház szépen igazodik a vidéki élet ritmusához és a kisváros léptékéhez. Nem nagy épülettömeg jött létre, hanem egy izgalmas struktúrájú egység. Budakalász Önkormányzata – mivel saját forrásból, hitel felvétele nélkül vágott bele az építkezésbe – szűkre szabta a beruházás kereteit. Ugyanakkor prioritást élvezett, hogy az épületben egyszerre több egészségügyi szolgáltatást, valamint kiadható tereket lehessen elhelyezni. A különböző funkciók eltérő nyitva tartással működnek, ezért az épület négy, önálló szélfogókkal védett, független egységre (a gyerekrészen babakocsi tárolóval) tagolódik: gyermekorvos, védőnői szolgálat, felnőtt orvos (a háziorvosok – a földszinten, labor és fogászat – a lifttel is megközelíthető emeleten), illetve a már említett, bérbe adható terület. A tervezői elgondolás szerint a belső tereknek barátságosnak, világosnak kell lenniük, hogy ezzel is segítsék a gyógyulást, oldják a beteg félelmeit. Az átjárókat és az emeleti rész egyik folyosóját leszámítva ez meg is valósult: a betegeket könnyen áttekinthető, otthonos terek fogadják. Még akkor is, ha a költségek szűkössége a belső burkolatok kiválasztásánál érzékelhető leginkább. Ennél jóval nagyvonalúbb a külső burkolathasználat, holott a kisváros hagyományait veszi alapul. A lábazat és az épület ritmusát diktáló pillérek budakalászi kőből készültek, a nyílászárók borovi fenyőből. A falakat vakolt Porotherm tégla, a födémet monolit vasbeton alkotja. Az

téma • theme

építész architect:

Horváth Zoltán

építész munkatárs fellow architect:

Horváth Gergely

statika structure:

Demjén József épületgépészet hvac: Pacher László kert-és tájtervezés grden and landscape: Izmindi Réka úttervezés roads: Kiss Tibor kivitelező main contractor: Gomép Építőipari Kft.

alapozáshoz a talajvíz és a laza talajszerkezet miatt fúrt cölöpalapokat használtak, felső gerendaráccsal. Az épület nemcsak horizontálisan, de vertikálisan is tagolt. Az egyedi ácsszerkezettel készült tető egymástól eltartó vonalai, az emeleti rendelők külső faburkolata, az álló korcos kialakítású WM-Zink fémlemez, a Creaton égetett agyagcserép szerencsés kompozíciójának köszönhetően – egy másik gondolatspirált elindítva – úgy érzékelhetjük, hogy az épület két vége az ég felé tart. Test és lélek, megfogható és megfoghatatlan épp úgy egymásba csavarodik itt, mint ahogy a tér néhány hónap alatt csomóponttá vált a budakalásziak életében.

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

Life Spiral

Health Centre, Budakalász

The Health Centre in Budakalász not only houses new surgeries but also features communal areas where people as well as material and transcendency meet in a spectacular way. When the local government of the town commissioned Zoltán Horváth to design a new surgery to replace the old deteriorating one in 2012 the architect ambitioned more than just presenting a structure for services. Having surveyed the faculties of the amorphous site which is the result of a series of real estate

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

purchases, Barát Stream trickling on the other side of the street, the pedestrian bridge, the Millenary Monument and the cemetery high above the surgery he decided that by pulling down the former fences he would expand the busy street into a square. His concept came to be justified by his research work as it turned out that the well in the yard of the surgery site had been a key factor in the water supply of the town-dwellers before the construction of the plumbing system. The architect decided

2014 | 3

to cover this well without hiding it. The point marking the spring has come to function as the main organizing principle of the newly created square and the building as well. It is indeed a starting point of a double spiral which – beyond being the symbol of eternal cyclical conditions and infinity – strings up the neighbouring objects on the same thread, structures of life and death, as well as their associated contents: spring, recovery, rebirth, memory and decay.

téma • theme

Háború és béke – Bunker 599

Dutch Design Award 2011, Architectural Review Emerging Award 2013 építészek architects:

Ronald Rietveld/RAAAF és Atelier de Lyon

A holland tengerparton 1940-ben épített bunkert szoborrá formálták a tervezők. Közepén sliccelve feltárták annak belsejét. A bunker eredetileg tizenhárom katonának nyújtott védelmet a bombázások idején. A tervezők a szűk, kisméretű, kívülről teljesen elzárt belső tereket egyszerűen kinyitották. Gyémánthuzallal hard-edge éket vágtak ki a monolit tömb kellős közepéből, és daruval emelték ki a szeletet. A szétvágás negyven napba telt. A képzőművészeti tett több, mint új formaadás: béke-mágia. A házszeletelés a plasztika 20. századi „felfedezése”. A káosz-építés egyik úttörője Kurt Schwitters 1932-es, korszakos hannoveri belső tere. Sorsszerű, hogy szövetséges bombázás pusztította el ezt az etalont (a Merzbau rekonstrukciók építésztárlatok szenzációi – lásd pl. e számunkban a Villa Stuck Az én templomai müncheni kiállításánál). Az architektúraplasztikák additív módszerét váltó metódus kortárs jelentkezése pontosan meghatározható: a kezdet Gordon Matta-Clark Manhattani anarchista architektúrája – régi épületek fűrészes lyukasztása (1972). Azután a párizsi Pompidou Központ építésénél kiürített házakat is perforálta, kézi-darabolóval rombolta – Office barokk projekt, 1975. Ennek fotói bejárták az akkori építészeti sajtót, mellesleg leleplezték a párizsi (bér)palota-architektúra talmi kulissza-szerkezeteit. A barokk építészet Matta-Clark számára minta volt: elemezte Fischer von Erlach salzburgi Kollégium-temploma perforált architektúráját, és Istálló-kaszárnyájának lyukas balkon

szöveg text:

Szegő György

fotók photos:

RAAAF

motívumát. Matta-Clark „barbárként” hivatkozott a klasszikusokra; már Walter Benjamin is írt a barokk és az expresszionizmus közti analógiáról. A harcászati stratégiához épített bunkerek „barokk” formáit régi ballisztikus tapasztalat generálta. Eszerint a célba jutó lövedék/bomba az íves felületen gellert kap és távolabb csapódik be. Ezt a fizikai felismerést már a reneszánsz várépítők is bekalkulálták a bástyák formáiba. A Bunker 599-hez hasonló építményekből mintegy 700 áll a holland tengerparton, ahol már 1815 és 1940 között is egy hosszú gátrendszer védte a tengerártól Muiden, Utrecht, Vreeswijk és Gorinchem parti városait. Egy másik bunker-táj kapcsolat: kontinentális éghajlaton, a lengyel Mazuri-tavaknál a Wehrmacht építette bunkerek felülete 50-70 év alatt megrepedezett. A bunkereket a párás levegőben megtelepedő dús vegetáció vette birtokba, a sík tájon kínai tusrajzokra emlékeztető romantikus formájú sziklákként hatnak. Ma az ősember lakta barlangok óvó gesztusával vonzzák a természetjárókat. Az 1989 utáni két évtizedben még az egykori német katonák nosztalgiaturizmusa volt itt a jellemző. A johannisburgit már ’39-ben büszkén mutogatta Göring a – még szövetséges szovjet – vendégeinek. A Bunker 599-nek van építészetelméleti előzménye is: a pszeudo organikus bunker-architektúra egyik főideológusa Paul Virilio urbanista. Világhírű elemzésében állítja, hogy a fejlett világ a hadiipar függvénye. A fogyasztásban rejtett formában jelenik meg a szerinte totális háborúban élő társadalmak békeidős fegyverkezése. Kiemeli, hogy a legfontosabb újítások a világhálótól a lézerig mind hadifejlesztések eredményei, melyek

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

a „hadtáptársadalom” emberét a sebesség, a gyorsuló életritmus rabjává teszik. Claude Parent építésszel Virilio megalkotott egy bunker-architektúrát is, tulajdonképpen egy európai újbrutalizmust (az amerikai mestere: Louis Kahn), ennek emblémája az Eglise Sainte Bernadette terve (1966). A hollandok saját utat járnak. Ronald Rietveld, a RAAAf tervezője így nyilatkozott: „Célunk a projekttel az volt, hogy a beavatkozás révén megkérdőjelezzük a műemlékekhez való viszonyt.” A bunkert városi védettségűből országos műemlékké nyilvánították, jelenleg az UNESCO Világörökség része a teljes tengerparti bunkervonal. A tervező lépcsőkkel kötötte össze a közeli utat a bunker közepén átvezető folyosóval, ami a tenger árterülete fölötti fastégre vezet tovább. Az A2 autópályáról jól látható építmény egy 20 évre szóló középtávú fejlesztési terv része, amely 2000-ben indult és a holland partszakaszt nemzeti parkká alakítja. Bár 2010-re elkészült, de hivatalosan csak 2013-bn nyílt meg, és elnyerte az Architectural Review 2013-as díját. A projekt radikális beavatkozással hívja fel a figyelmet a hollandiai műemlékpolitikára és az emlékezéssel kapcsolatos társadalmi konszenzus furcsaságaira. Ugyanakkor rákényszeríti a szemlélőt, hogy újfajta módon közelítsen a környezethez. A projekt az új Holland Tengerparti Vonal (New Dutch Waterfront) egyik pontjára fókuszál. A láthatóan elpusztíthatatlan monstrum – immár műemlék bunker – most fölszeletelve áll. A design feltárja a holland tengerparton álló bunkerek egyiknek belsejét. A vágás folytatása a tenger tükre fölé benyúló dromosz, ami összeköti a látogatót a bunkert körülvevő természeti parkkal. Körül a faoszlopok nem a természeti erőktől való védelem jelei, hanem a háború pusztításának veszélyére emlékeztetnek.

War and Peace – Bunker 599

Dutch Design Award 2011 Architectural Review Emerging Architecture Award 2013 The project of RAAAF and Atelier de Lyon turned a redundant Second World War bunker in the Netherlands into a sculptural visitor attraction by slicing it down the middle to reveal its insides. The bunker was built in 1940 to shelter up to 13 soldiers during bombing raids and the intervention by Dutch studios RAAAF and Atelier de Lyon reveals the small, dark spaces inside, which are normally hidden from view. A diamond wire saw being used to cut a straight section through the centre of the monolithic structure, and a crane lifting it away to create a narrow slit. It took 40 days to slice through the solid concrete bunker, which was one of 700 constructed along the New Dutch Waterline, a series of water-based defenses used between

1815 and 1940 to protect the cities of Muiden, Utrecht, Vreeswijk and Gorinchem. The bunker was subsequently elevated from a municipal monument to a national monument and is now part of the New Dutch Waterline's bid for UNESCO World Heritage status. The designers also constructed a set of stairs to connect the nearby road to a path that leads through the centre of the bunker onto a wooden boardwalk raised above the flooded area. Visible from the busy A2 motorway, the bunker is part of a 20-year masterplan begun in 2000 to transform the Dutch Waterline into a national park. It was completed in 2010 but officially opened last year and recently won the Architectural Review Award 2013 for Emerging Architecture. A 2011-ben egy norvég ifjúsági táborban történt mészárlás emlékművére kiírt pályázatot Jonas Dahlberg svéd tájépítész terve nyerte meg, aki a 69 áldozatot követelő tömeggyilkosság emlékét a RAAAF gesztusához hasonló módon egy szeletet kihasítana a tragédia helyszínét jelentő Utøya sziget csücskéből. Dahlberg pályaműve a sziget érintetlen természeti környezetéből kimetsz egy 1000 köbméternyi részt és ezzel kettéválasztja a földdarabot. A látogatók csak egy föld alatt vezetett ösvényen tudnak átjutni a lemetszett csücsökbe. A „vágás” felületét mindkét oldalról kőfal burkolja, melyekbe belevésik az áldozatok neveit.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

téma • theme

A Mongol Nemzeti Archeológiai Múzeum Nemzetközi építészeti tervpályázat I. díj

terv concept:

Kovács D. Barna, Barna Krisztina

munkatársak fellow designers: Lukács Zsuzsa, Bulgan Altangerel, Ochir Tuvshinbayar

2014 elején egy fiatal magyar tervezőcsapat nyerte el a Mongólia új régészeti múzeumának tervezésére kiírt nemzetközi tervpályázat első díját. Örömmel mutatjuk be a Barna Architects tervét, amely a környezet felé való kivételes érzékenységével és jól kommunikáló, visszafogott megformálásával aratott sikert – a szerk. A Mongol Nemzeti Archeológiai Múzeum egy multifunkcionális épületegyüttes. Az állandó és időszaki kiállítási területek mellett kutatói, oktatási és ezeket kiszolgáló iroda funkciókkal rendelkezik, mindent egybevéve 50.000m 2 összterületen. A helyszín az Ulánbátor városközpontjához közeli Nemzeti Park területén helyezkedik el. A tervezés során alkalmazkodtunk a meglévő létesítményekhez, infrastruktúrához, mint a már megépült szökőkúthoz, promenádhoz, bicikli úthoz. A tervezés kezdeti stádiumában két fontos analízist vettünk figyelembe. Az egyik Mongólia különleges építészettörténeti hagyománya, a másik a téli évszak, hideg, szeles, extrém időjárási viszonyait okozó szibériai anticiklon. A megoldás ezekre a fontos helyi tényezőre egy olyan terv kidolgozása volt, ami figyelembe veszi a hely szellemének sajátosságait és az időjárás próbatételeire is reagál. A cél egy könnyen átlátható térszervezés volt, az íves tömeget helyenként megszakító „utak” védett közösségi tereket, bejáratokat hoznak létre az épületegységben. Az archaikus formák összhangban jelennek meg a hely építészettörténeti eszméivel, de nem használnak egyértelmű jelképeket. A fő megközelítési irányból látható külső kiállító tér jól szemlélteti az értékek megőrzésére irányuló óvó habitust az épületen. Az összes fő funkcionális egység elérhető a főbejáraton keresztül, de az irodáknak, laboratóriumoknak, és az oktatási egységnek külön bejárat biztosított a szabadon megközelíthető passzázsból. A múzeum kiállítási

egységének fontos eleme a fedett központi átrium. Ez a központi helység nyitvatartási időben szabadon használható közösségi tér. Innen érhető el az összes látogatói igényeket kiszolgáló hely: jegyárusítás, ruhatár, gyerek múzeum, múzeum shop, mellékhelységek. Továbbá ebből a központi térből közelíthető meg az időszaki és állandó kiállítási terület, amely három perióduson keresztül mutatja be a mongol történelmet. Az iroda, az oktatási és a laboratóriumi szárny déli tájolása elegendő természetes fényt biztosít a belső tereknek, a kevesebb természetes fényt igénylő funkciók, mint például a műtárgyraktár és a kiállító teremek, többnyire az északi oldalon lettek elhelyezve. A déli oldal iroda és laboratóriumi funkciók üveg homlokzata energia

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

téma • theme

hatékony árnyékoló rendszerrel lett tervezve, ezzel együtt a középfolyosós rendszer áttört födémjei megfelelő természetes szellőzést és fényt biztosítanak a munkavégzéshez az épületegységekben. A múzeum látogatói a központi átriumból indulva tekinthetik meg a kiállítási egységeket, majd ebbe a térbe érkeznek vissza. Minden kiállítási egység, az időszaki és az állandó kiállítási területek is külön-külön bejárhatók a többi érintése nélkül, lehetőséget biztosítva különböző típusú múzeumi túrákra. Az épületre jellemző tiszta alaprajzi szerkesztés és szerkezeti kialakítás nagy szabadságot biztosít a funkcionális helyigények esetleges módosításokra.

Mongol National Archeological Museum

International Architectural Design Contest 1st Prize At the beginning of 2014 a team of young architects won the first prize of the design contest of the new archeological museum of Mongolia. Meant to be a multi-functional complex, it is also to house permanent and temporary exhibition areas as well as rooms for research and education plus the offices to support them. Design work considered two important aspects: one being the unique traditions of ar-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

chitectural history in the country, and Siberian anticyclone causing extremely cold and windy winter season. Responding to all these local conditions was the elaboration of a scheme which regards the specifics of colour locale whilst meeting the challenges of weather. The objective was a transparent spatial system integrating „routes” interrupting the curved volume here and there to create sheltered communal

2014 | 3

areas and entrances within the complex. Archaic forms appear in harmony with the ideals of local architectural history without using unambiguous symbols.

európa-régió • eu-region

téma • theme

Izzó terrazzo és kőfalak Városi Sportcsarnok, Krk

építész architect:

Idis Turato

szöveg text:

Boris Dundovic

fotók photos:

Domagoj Blažević, Sandro Lendler, Ivan Dorotić, Jure Živković

Még a legképzettebb horvát építészek számára is egyszerre jelent kiváltságot és súlyos terhet, ha új épületeket tervezhetnek az adriai történeti városmagokban. Egy szigeten történő építészeti beavatkozásnál elsődlegesen fontos az ottani tradícióknak, az építészeti hagyományoknak, a helybéli lakosság életének és a környezet atmoszférájának átfogó és bensőséges ismeretére van szükség. Idis Turato rijekai építész Krk városával kapcsolatban egy ilyen kivételes tudás birtokában van. A város elemi iskolája szintén az ő tervei alapján 2005-ben készült el (Saša Randić tervezővel közösen), majd négy évvel később átadták a közeli óvodát is, ezek után pedig belekezdett egy sportcsarnok és a mellette lévő tér tervezési munkálataiba. Ezzel lett teljes Turatónak az az évtizedes tervezői munkája, mellyel Krk városát és lakóit szolgálta. Az új elemi iskolához kezdetben egy szomszédos, régi sportcsarnok tartozott, de mivel az iskola létszáma gyorsan nőtt, szükség lett egy új közösségi csarnokra. A megelőző kutatások és felmérések számos történeti épület nyomaira bukkantak, köztük egy késő antik korból származó házra, egy templomra, egy dongaboltozatos víztározóval ellátott régi apátságra, és kiderítették azt is, hogy az óvárosi telkeket magas falak határolták. Ezeket a régi, keskeny sikátorokat is meghatározó elemeket mind figyelembe vették az új iskola megformálásakor és méretének, arányainak meghatározásakor. Atmoszférájában, szerkesztésmódjában Turato belefoglalta az épület terveibe az összes korábbi történeti réteget, és ezzel összhangba hozta a múltat és a jelent. A sportcsarnok megnyitásával újrafogalmazódott a városközponton keresztül menő forgalom és a városon belüli kommunikáció, aminek kö-

vetkeztében a tér – sarkaiban a két templomtoronnyal és a gyémántmetszésre emlékeztető betonlap homlokzattal – egy újabb városközponttá nőtte ki magát. A sarkon lévő üvegbejárat, ahol a szögletes síkokból formált beton homlokzat felnyílik, a tér folytatásaként működik, mintegy beinvitálja az arra járókat a belső térbe. Belülről kifelé nézve, a homlokzat „repedései” keretbe foglalják a városi tér töredékeit és megvilágítják a nagycsarnok terét. A csarnok és a tér egyedülálló szimbiózisa példát kínáló módon illeszti a tornacsarnokot a város közegébe. A tervezés szempontjai tehát a hely karakteréből és hagyományos életmódjából indultak ki, figyelembe véve annak szépségét és az egyszerűségben megnyilvánuló őszinteségét. Csakhogy az egyszerűség elérése az építészet gyakorlatában komoly munkát jelent; Turato három hóna-

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • EU-region

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

európa-régió • EU-region

építész architect:

Idis Turato

építész munkatárs fellow architect:

Ida Križaj, Marko Liović, Josip Mičetić, Ana Staničić

épületgépészet hvac:

Branko Hriljac

kivitelező main contractor:

GP Krk

megbízó investor:

Krk város önkormányzat

pon keresztül tanácskozott egy képzett pallérral és civil mérnökökkel, hogy megtalálja a legjobb megoldást a homlokzatokra és a teherhordó struktúrákra. (Ezeket végül a helyi betongyár katalógusából választott elemek segítségével gyártották le.) Végül háromfajta homlokzatot alakított ki, és a gondosan kiválasztott típusok mindegyike finoman illeszkedik a környezetbe. A komplex formát megjelenítő, gyémántmetszéses homlokzatot – a helyi ipar termékeként – előregyártott, egyszerű beton monolitokból építették. A márványhomokot tartalmazó fehér beton homlokzat felszínét végül addig dörzsölték és csiszolták kézzel, amíg selyemfényűvé nem váltak (terrazzo technika). A többi homlokzat a szárazon rakott kőfal (gromače) adriai hagyományát mutatja. Textúrájuk lenyomata a konyhakertekkel övezett helyi kőépületekre néző déli és a nyugati homlokzatokon jelenik meg. A harmadik fajta homlokzat egy sima, fehér falként folytatódik, amelyet gipszes mészhabarcs vakolat fed,

rímelve a korábban épített elemei iskola homlokzatára. Az elemi iskola tanulói által használt csarnok este nyilvános térként funkcionál, amikor lemegy a nap, a főhomlokzat réseiből kiszűrődő bíborvörös fények világítják meg a teret. Ezt az effektust úgy érték el, hogy a csarnok belsejét erőteljes színekkel, túlnyomórészt skarlátvörössel festették ki. A tölcsér alakú bejárati csarnokot sárga színnel jelölték, ez kihangsúlyozza annak a templomnak a geometriáját és apszisának a formáját, amely korábban ezen a helyen állt. A két egymástól elkülönített lépcsőházból lehet megközelíteni azt a kis galériát, ahol a nézők számára ülőhelyeket alakítottak ki. Markáns megjelenésével és a régi környezetbe illeszkedő beépített elemeivel a sportcsarnok nem csupán a helyi közösség sikerét jeleníti meg, hanem ez az épület egyben Idis Turato Krk város iránti odaadásának az eredménye is. Fordította: Csengel-Plank Ibolya

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • EU-region

Burning walls made of Terrazzo and Stone

Sports Hall, Krk

Even for the most accomplished Croatian architects, designing a new building in old Adriatic town cores has always brought up mixed feelings – it is both an exclusive privilege and, undeniably, a heavy burden. It takes a finest kind of familiarity with the tradition, its residents,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

and a comprehensive analysis of the atmosphere of such a complex framework. Whenever there is an intervention on a particular island, those levels of familiarity with the context are of the utmost importance. Idis Turato, an architect from Rijeka, possesses such a knowledge

2014 | 3

of the town of Krk, on the Croatian island of the same name where, after the completion of the town’s elementary school in 2005 and of a nearby kindergarten four years later, he began work on designs for a sports hall and an adjacent town square, thus concluding the first decade of his dedication to Krk and its residents. The sports hall stimulated a new way of communication through the town core, whereby the new square, defined by the two church towers in the angles and the hall’s faceted façade, became the town’s centre. Furthermore, the angular glass entrance where the faceted concrete was omitted acts like a continuation of the square, thus inviting the users to enter the box. From the inside of the building, façade cracks make frames for fragments of the square and illuminate the great hall space. It is this unique symbiosis of the hall and the square that makes it an exemplary interposition.

európa-régió • EU-region

Rajz a falon

Építészeti Rajzok Múzeuma, Berlin építészek architects:

Ulrike Graefenhain, Szergej Tchoban, Szergej Kuznetsov

szöveg text:

Götz Eszter

fotók photos:

Roland Halbe

ECH Oroszország-szerte tervez jelentős kereskedelmi és ipari épületeket. Tchoban tíz éve gyűjt klasszikus, kézzel rajzolt építészeti grafikákat, hogy a digitális tervezés korában is megőrizze a kézirajz egyedülálló műfaját; mára több száz értékes darabra rúg a kollekció, a berlini múzeum ezeket állítja a nagyközönség elé. Az alapítvány részére Berlin városa egy meglehetősen szűkös telket biztosított, melyen 2009-ben még egy földszintes garázs állt. Az új múzeum erősen kötött helyzetbe került, kis alapterületű telekrészre, egy négyemeletes tűzfal elé. Ez a beszorítottság arra ösztönözte a tervezőket, hogy szokatlan tömbformálással hívják fel a figyelmet a házra: öt, egymásra fektetett, szabálytalanul elcsúsztatott tömb alkotja, melyek összekapcsolódnak, de külön életet is élnek. Az alsó négy homokszínű vasbeton felületét sűrű vonalak szabdalják, mintha sok képzeletbeli ház minden tervrajzát egy kéz, de különböző grafikai karakterrel ugyanazokra a síkokra, egymást átfedve rótta volna föl. Az ötödik, legfelső doboz egyetlen üvegvitrin, kissé kinyúlik az alsó tömbök homlokzati síkja fölé. E két elem, a homlokzatot beborító rajzmotívum, illetve az ég felé megmutatkozó, de az utca felé is látványosan „odabiccentő” kiállítási vitrin a múzeumi funkciót kommunikálja, de távolról sem didaktikus eszközök-

Az egykori berlini Pfefferberg sörgyár területét ma nyüzsgő kulturális élet és idegenforgalom uralja: irodák, galériák, éttermek és szállodák költöztek az elhagyott gyártelepre. Gyorsan változó képe 2013 végén egy újabb, feltűnő épülettel gazdagodott: az ipari műemlékek között, egy valószerűtlenül kicsi telken felépült az Építészeti Rajzok Múzeuma. A sörgyár elhagyott épületei különleges intézményeket vonzottak ide az utóbbi években: 2006-ban költözött ide az Aedes építészeti galéria, ezt követte a dán-izlandi Olafur Eliasson térkutatásokkal foglalkozó intézete, végül ebbe a közegbe került a Tchoban Alapítvány múzeuma. A 2009-ben létrehozott Tchoban Foundation azt a missziót vállalja fel, hogy az építészeti rajzot mint sajátos művészeti műfajt népszerűsíti. Saját gyűjteményén kívül más anyagokat is bemutat, a 2013-as nyitó kiállítás például a londoni Sir John Soane Múzeum Piranesi-rajzaiból válogatott. Az alapítványt Szergej Tchoban moszkvai építész gyűjtőszenvedélye hozta létre. Tchoban munkája volt a 2012-es velencei építészeti biennálé orosz pavilonjának iCity nevű, QR-kódokkal borított nagyterme (lásd MÉ 2012/3 – a szerk.); irodája, a berlini múzeumot is jegyző SPE-

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • EU-region

vezető tervező leading architect:

Ulrike Graefenhain

építész architect:

Szergej Tchoban, Szergej Kuznetsov építész munkatárs fellow architect: Dirk Kollendt, N. Fedorova, Frederik S. Scholz megbízó client: S. Tchoban Foundation

kel; inkább egy archaikus jelrendszert használ, ősi kultúrák lenyomatait idézi meg a kortárs építészet lehetőségeivel. A súlyos, tömör tömbök a homlokzati síkból való kimozdítás révén dinamikussá válnak, szinte lebegnek, a felső üvegkocka pedig az egész szerkezetet légies könnyedséggel tetőzi. Ez izgalmas kontrasztot alkot az egyébként teljesen zárt épülettel; a főhomlokzaton és az egyik oldalon ugyanis egyetlen nyílás sem jelenik meg. Csupán az északnyugati oldal földszintjén tárul fel a bejárat egyszerű, téglalap formája, illetve két emelettel fölötte egy ugyanolyan méretű és kivágású ablak. Ősi masztabákra emlékeztet ez a súlyos monolit megformálás, a nyílások hiánya és a bevésett felületi díszítés. Az egész ház önmaga metaforája: egy high-tech korban így jelöli ki a maga helyét a kézművességet mint egyedi értéket őrző intézmény. A megformálás nagyvonalúságával szemben a múzeum méretei nem mindennapiak: teljes területe az öt szinten mindössze 498 m2, ebből alig 200 jut a kiállítótermeknek. Az előcsarnok, a jegyiroda és egy kis múzeumi könyvesbolt a földszinten, a bejárat mögött kapott helyet, fölötte minden emeletet egy-egy kiállítóterem foglal el, a szintek közötti közlekedés lépcsőn és lifttel történik. A harmadik szinten egy zárt raktárhelyiséget is kialakítottak a gyűjteménynek, a legfelső emelet üvegdobozából, ahol konferenciaterem és a kurátorok irodái vannak, egy fapadlójú, üvegpanelekkel körülvett tetőterasz nyílik.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

európa-régió • EU-region

Drawing on the Wall

Museum of Architectural Graphics, Berlin

The museum of architectural graphics is intended for placing and exposition of collections of Sergey Tchoban Fund. The foundation was established in 2009 by architect Sergei Tchoban of Moscow-based SPEECH. Most of the practice’s work consists of large-scale commercial projects in Russia and the former Soviet republics, but it was also behind the Russian Pavilion at 2012 Venice Biennale with its installation of QR codes and iCity. The city authorities of Berlin granted the small plot occupied by one-floor building of

plant garage until recently for the construction of Museum. The new building of the museum will adjoin to fire wall of four-floors house located next to it. Forced neighborhood and placing in the conditions of existing development dictated unusual space planning composition of the Museum. The space compact in the plan rises to the mark of neighboring roof ridge forming five blocks clear extracted from the building body that remind stack of boxes displaced relative to each other. Higher storey is decorated by

mirror glass, and facades of four lower blocks are made of ornamentally dressed concrete panels, part of which will be covered by vertical flutes at the forming stage, and imaginary architectural landscapes will be imprinted in relief on some panels. This artistic device is destined to stress the function and substance of the museum in its architectural aspect. Of the building's altogether 498 m² of usable area, approximately 200 m² are devoted to exhibition purposes, including the museum counter and shop.

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • EU-region

A Villa Stuck szalonja, fotó: Jens Weber

Az én templomaiban – Művészházak Villa Stuck, München, 2013. november – 2014. március szöveg text:

Szegő György

fotók photos:

Villa Stuck

A művészfejedelemként tisztelt Franz von Stuck egykor korszakosan új müncheni villájában rendezett művészház-kiállítás igencsak a helyén van. Az 1900-as évek kiemelkedő művészszemélyisége egyszerre volt a német szecesszió főszereplője és a modernek előfutára. A mostani tárlatot születésének 150. évfordulójára időzítették. A házat is maga a festő tervezte, 34 évesen, 1898-ban, és műve az építészeti kánonokról szabaduló neoklasszicista stílus úttörője lett, a kortársak „a modern szenzációjaként” nevesítették. A vezető művészek – mint Franz von Lenbach vagy Friedrich August von Kaulbach –műterem-palotákkal ünnepelték a múltat, amihez neves építészeket kértek fel. Von Stuck inkább olyan külföldi előképeket követett, mint amit az antik program angol festőjének, Lawrence Alma-Tademának londoni villája vagy római műterme (ma kávéház) kínált. Maga a kiállítás az 1800-1948 közötti közel 150 év európai és amerikai példái közül válogat, de érzékelteti az építőknek azt az új tájékozódási lehetőségét is, amit a 19. század végére az egyre jelentősebb művészfolyóiratok, építészeti tervalbumok is kínáltak. A sor elején Sir John Soane londoni háza (Lincoln Inn’s Field, 1811) áll. Egy olyan kozmosszal, amely az udvar/kupola „dómjának” teret szervező funkciójával az egész épületet egyetlen oltárrá szervezi (l. MÉ 2007/4). Ezt az összművészetet vezérlő szerepet William Morris Red House-ában (Bexleyheath, 1861) talán az általa indított Arts and Craft egyik prototípusának tekinthető növényi ornamentikával szerkesztett papírtapéta valósítja meg. Az egész házat átszövő, de ott valódi flóra harmóniájának példája Claude Monet Giverny háza (1921). A kert és a ház kapcsolatának mór megidézése Jacques Majorelle festő háza Marrakeshben. További „egzotikus” esettanulmányokat jelentenek Max Ernst háza (Sedona, Arizona,

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

Kurt Schwit ters: Merzbau, térinstalláció, 1933 © VG Bild-Kunst, Bonn, fotó: Wilhelm Redemann, reprodukció : Michael Herling / Aline Gwose

európa-régió • EU-region

1948), Victor Horta vagy Fernand Khnopff házai (Brüsszel), a második világháborúban elpusztult Kurt Schwitters térinstalláció (Hannover, 1932) rekonstrukciója, L. C. Tiffany háza (New York, 1898) – fotókon, akvarelleken és berendezési tárgyakkal, bútorokkal megidézve. A tárgyak és művek egyszerre szolgálnak valamiféle profán komfortot és szakrális funkciót „az Én templomaiban”. Hamvas Béla úgy írta le a modern folyamatát, hogy a kultuszból lassan kultúra lesz, a kultúrából viszont villámgyorsan lesz barbárság. A kiállított művészházak alkotói szembeszálltak ezzel a világromlással, s legalább a

maguk privát életének hatósugarában megállították a kultusz lebomlását. Hamvas és a kiállítást lehatároló 1948-as év óta eltelt jó fél évszázad. A barbárság felé kilendülő kultúravesztő folyamat felgyorsult. A mai szemlélettől való roppant távolságot érzékelteti a Villa Stuck igazgatója, Michael Buhrs, amikor Donald Judd 1986-os szövegét idézi mottóként: „A művészet és építészet (…) minden művészet a társadalom összes területén újra egymásra talál, egymásra hat és összeköt.” Azaz a szélsőségesen gyönyörű, izolált „példabeszédek” a hívek befogadói apparátusa nélkül pusztába kiáltott utópia-próféciák lennének.

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

európa-régió • EU-region

in the temples of the self

Villa Stuck, Munich, November 2013 – March 2014

also his most splendid artwork. It is the culmination of his aspirations for a unification of all the arts. To Stuck himself the ancient-looking villa was both cosmos and personal pantheon, an embodiment of his self and a colourfully blazing source of inspiration for his work. Thus it epitomises everything that an artist’s residence can accomplish, transcending mere representation and image cultivation. In this exhibition, the type of artist’s residence that is designed and built by the artist – or at least created with essential input from

the artist – is examined in an international context. Some 20 examples bring to life the fascination such materialised artist’s fantasies continue to exert on people to this very day. For all their individuality, the selected examples in Europe and America epitomise ideas, styles and eras on the respective continents in the period from 1800 to 1948. Within international exchange, as well as within the competition between the individual artists, their residences play a significant role and each rank among their creators’ most important works.

Sir John Soane's Museum, a kupolaterem Sir Francis Chantrey mellszobrával és urnákkal © Sir John Soane's Museum, fotó: Derry Moore

In the fall of 2013 the Museum Villa Stuck presents – as an anniversary project - the exhibition „In the Temple of the Self: The Artist’s Residence as a Total Work of Art”. An exemplary artist’s residence, the Stuck villa is not just the supreme expression of “artist prince” Franz von Stuck’s life-as-total-work-of-art, but

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

új generáció • new generation

Egy holokauszt emlékhely rétegei Hallgatói pályázat a Debreceni Egyetem Építészkarán szöveg text:

Debrecen új holokauszt emlékmű megépítését határozta el, melynek építészeti tervére a Debreceni Egyetem építészkara 2013-ban hallgatói tervpályázatot írt ki. A kivételes kezdeményezés eredménye egy nyertes pályamű, amely a város támogatásával fog megvalósulni. Debrecenben a zsidóság az 1840. évi törvény alapján kapott lehetőséget városon belüli letelepedésre. A nagyvásárok idején a városfalat szimbolizáló palánk nyugati oldalán a zsidó kereskedőknek már korábban is voltak elárusító helyei, így a telekvásárlások célszerűen az első ideiglenes imaház építése és a közeli Nagy új utca – Nagy Hatvan utca környékére koncentrálódtak. 1852-től lehettek önálló háztulajdonosok, majd 1867-től váltak teljes jogú polgárokká a debreceni zsidók. A Pásti utcán 1894-ben épült a 600 férőhelyes ortodox zsinagóga, de csak 1902-ben avatták föl. 1910-ben a templom udvarán készült el a Béth Midrás (a Tanulás Háza, azaz iskola), fűthető, reggeltől estig nyitva tartó felekezeti helyként, alagsorában ortodox női mikvével (rituális fürdő). Ugyancsak az udvaron vágoda, a Pásti és Nagy új utcán boltok létesültek. A status quo ante közösség két nagyobb templomot is épített, egyiket 1895-97-ben a Nagyvárad (később Deák Ferenc) utcában, a másodikat 1909-ben a Kápolnási utcán. A világi közösségi épületek a Nagy új (később József királyi herceg, még később Bajcsy Zsilinszky) utcán, az ortodox és status quo ante zsinagógák közötti, 1904-ben elkészült hitközösségi épület köré csoportosultak (népiskola, leányiskola, gimnázium). Így, noha Debrecen területén a zsidó lakosság homogén eloszlásban lakott, a középületek a város keleti oldalára koncentrálódtak. 1941-től kezdődtek a munkaszolgálatra történő behívások. A németek 1944. március 20-án leszálltak a városban, elfoglalták a hivatalokat, a tisztviselőket leváltották. A polgármesteri tiltakozás ellenére, az áprilisi gettórendelet után megépült a nagy- és kisgettót körülvevő deszkakerítés, júniusban elkezdődtek a deportálások. A holokauszt debreceni áldozatainak száma 6.000 főre tehető. A háború után a túlélő zsidóság legnagyobb része elvándorolt, néhány százan a városban maradtak. Az oktatási épületeket államosították, a

Kovács Péter, Sugár Péter

Nagy Marianna: A terv a megjelölt teret, az emlékezés terét akarja létrehozni. A koncepció kerüli a direkt szimbólumokat vagy a direkt ábrázolást, pusztán építészeti eszközöket alkalmaz. Olyan teret kíván alkotni, ahol bárki, akinek a holokauszthoz fűződő személyes viszonya/emléke van, bárki, aki együtt érez az áldozatokkal, kifejezheti az együttérzését, vagy emlékezhet az értelmetlenül elpusztult és elpusztított áldozatokra. A koncepció központi gondolata a fal, az emlékezés és emlékeztetés fala. A fal összetett szimbólum, felidézheti a jeruzsálemi panaszfalat (a salamoni szentély falát), a gettók kerítésfalát, vagy a temetők falát és síremlékeit. De elvont formában a debreceni „zsidónegyednek” is emléket állít. Egy nagyrészt elpusztult közösségnek, a közösség életének és a városban betöltött helyének is emléket állít azzal, hogy a meglévő helyet, a zsinagóga udvarát megjelöli, kiemelt hellyé teszi. (…)

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

új generáció • new generation

Deák Ferenc utcai zsinagóga kétes körülmények között leégett. És következett több mint 60 év csönd, üresség, városi amnézia. Az ortodox zsinagóga egy idő után bezárt, életveszélyessé lett nyilvánítva. A zsinagóga udvarát, a történeti környezetet a jelenleg is érvényben lévő szabályozási terv egy gyalogos „sztrádával” kettészeli, tervezője már nem élő kultúrának vélelmezte a területet. 2012-ben a zárt kapuk megnyíltak, az ortodox zsinagóga kicsit rendbe tett terében és udvarán koncertek szerveződtek. Kiderült, hogy a Közép-Európában talán egyedül eredeti állapotában megmaradt vágodát meg lehet menteni, a régi mikvét kultúrtörténeti értékként helyre lehet állítani. A zsinagóga felújítása szintén elkezdődött. A város pedig kifejtette szándékát, hogy a holokauszt 70. évfordulójára emlékhelyet épít a debreceni zsidóság áldozatainak. A debreceni építész tanszék MSC kurzusán a téma úgy jelent meg, hogy kértük a lehetőségét: mi is szeretnénk egy megoldást adni a terület rehabilitációjára, az emlékezet helyének megfejtésére. Végül ez egyéves komplex tervezési feladatba és egy hallgatói tervpályázatba konvertálódott. Az emlékhely üzenete nagyon sok kérdést vet föl. Ki az, aki emlékezik? Mi az, amire emlékezni akarunk? Létezik emlékezet, vagy újra kell éleszteni? Jan Assmann A kulturális emlékezet című könyvében a trauma utáni negyvenedik évre becsüli azt az időszakot, ahol természetes igényű feldolgozásként a még élők átadják a történteket az utókornak. A német társadalom ezt a 80-as évektől folyamatosan meg is tette, de mi már hetven évnyi távolságra vagyunk. Be kell vallanunk, hogy a kollektív és megörökölt amnézia okán, az információ hiányában a város nem érzi a hiányt a közösség eltűnte után, a kevés számú túlélő leszármazottjai pedig nehezen megkérdezhetők. A hiány bemutatása ez esetben nem csak intellektuális kérdés, mert a feladat az, hogy a hiány interpretációja emlékezéssé váljon. A feladat minden síkon rétegzett. A város�szövetben, városszerkezetben látens módon jelen van a zsidó kultúra. Ez az alig látható rétegződés még épphogy túlélte az idők viharát, és felszínre hozható. Az emlékhely csak ezzel együtt értelmezhető. Az emlékhely megfogalmazása építészeti eszközökkel szintén több rétegződést jelent, jelenthet. A narráció elvárt, de számunkra kevésbé működőképes. Traumatikus tér létrehozása megoldás, de fenntartható emlékezést jelent? A 14 hallgatói munkából a konzulensek (Bán Ferenc, Kovács Péter, Sugár Péter) 7 tervet ajánlottak zsűrizésre. Nagy Marianna terve nyerte az 1. díjat, ez kerül megvalósításra, Iszály Anna, Lente Artur és Nyitrai Csaba pedig további díjazásban részesült.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Iszály Anna: A koncepció erőssége, hogy a nem csak az udvaron, hanem a városi térben is nyomot hagy. Az 1944-ben felépített gettókerítés sarokpontjain (botlatókövek mintájára) burkolatba süllyesztett széttöredezett felületet (várost, városi életet) érzékeltető acéllemezek kerülnek lehelyezésre. Érzelmi indíttatása a debreceni zsidótemetőben töredező sírkövekből ered. A töredezett toposz (város) az emlékhelynél folytatódik, ahol korábban egységet jelentő, de villám által kettétört stilizált tömb jelenik meg, a meglévő épületek közzé befeszítve. A tömbbe be lehet lépni, az egyre szűkülő sötét térből már csak fénysáv vezet ki. (…)

Lente Artur: A Pásti utcán lévő bolt – mint virágzó korszak, a holokauszt fal, a fal előtti kőtörmelék, mint töredezett jelen, és a zsinagóga bejáratot az új beépítéssel összekötő út, mint jövő, egymás után következő idősíkokra utal. A fal belülről végigjárható, traumatikus térként értelmezett, kívül emlékfal szerepet tölt be.

2014 | 3

új generáció • new generation

Memory Layers of a Holocaust Memorial Site

Nyitrai Csaba: A koncepció két állapotot feltételez. A holokauszt emléknapján minden évben megnyílna a zsinagóga északi térfalán egy kapu, ahol a zsinagóga fala és a téglakerítés közötti meglévő nyomasztó sikátoron keresztül abba a keskeny térbe lehet belépni, ahol a gettót határoló deszkakerítés égetéssel manipulált stilizált felülete mellett kell elhaladni. (…) A mindennapokban ugyanezen fal belső udvar felé néző oldalán fehér acél rudakból álló, az eltűnt emberekre utaló kert van kialakítva. (…) A fehér rudak ezzel együtt egyfajta megbékélést, a meghaltak „elengedését” jelentik.

Students’ Design Contest, Faculty of Architecture, Debrecen University The city of Debrecen made a decision to build a holocaust monument and thus the Faculty of Architecture published an architec tural design contest for this project in 2013. As a result of this exceptional initiative a winning design submitted for this contest is going to be realised funded by the city. The message of this memorial site associates many questions. Who are the people commemorating it? What do we actually want to remember? Is there still a live memor y or must we revive it? Because of collective and inherited amne sia and the lack of information the city does not feel the absence after the disappearance of a community and it’s not easy to ask the descendants of its handful survivors questions. Presenting the absence is not only an intellectual issue in this case as the task is to make the interpretation of absence a memorable one. The task is a multi-layered one on ever y plane. Jewish culture is latent and yet present in the city’s fabric and structure. This hardly visible layeredness has just survived the turbulent times, and can be still brought to surface. The memorial site can only be interpreted simultaneously with it. The composition of the memorial site with architectural means may actually mean multi-layeredness. Narration is expected, but is less manageable for us. The creation of a traumatic space is a viable solution now, but would it also mean sustainable commemoration? Of the works of 14 students a total of 7 designs were recommended for the jury. The first prize went to Marianna Nagy, and thus her design is going to be realized. Anna Iszály, Ar tur Lente and Csaba Nyitrai have received further awards.

Angi Ágota Melinda: A hatágú csillagforma geometrikus torzításával és térbeli kiemelésével a terv egy mesterséges dombot képez, ami által egy védett, elkülönített tér jön létre. Ez az a hely, ahol az emlékezés szertartása lezajlik. Az egymásba metsző háromszögek ferde vonalai tovább folytatódnak és egy az egész udvarteret behálózó vonalrendszerré válnak, ami hol járda, hol zöldfelület, hol burkolt felület. A burkolati rendszer így a templomudvart egységes térré vonja össze, amiből az épületek elvont tárgyakként állnak ki. A kemény összeszabdalt vonalháló, mint a hagyományos térrendszerre erőszakosan rávetített „térbeli esemény” emlékeztethet a traumára azzal, hogy maga is traumatizálja a teret. (…)

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

új generáció • new generation

Banga Máté: A terv az udvar teréből ferdén kiemelkedő rámpát hoz létre, aminek egyenes járdafelületébe emberek (felnőttek és gyerekek) lábnyomai vannak belegravírozva. A ferde felület vastag fémlemez, amiből a lábnyomok ki vannak vágva és alatta kilátszik a feltöltés kavicsa. A lábnyomok elindulnak és abbamaradnak, eltűnnek. Az elképzelés a hiányt jeleníti meg, az elpusztult emberek hiányát, akiknek az alakját a szemlélő kiegészítésképpen odaképzelheti. (…)

Barta Ádám: A bolt és a vágoda közötti udvaron külső látványként egy 5x5 m-es fehér kocka kerül központosan elhelyezésre, mely a teljesség szimbóluma. A kocka valójában egy üres hasáb, mely a föld alá bővül. A belső „voidot” fekete acéllemez burkolja, alján vízfelület van. A hasábon egy acélhíd vezet át. (…)

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

Búcsú • Farewell

passzázs • passage

Elhunyt Mikó Sándor

1927-2014

Március 15-én nyolcvanhét éves korában elhunyt Mikó Sándor kétszeres Munkácsy-díjas belsőépítész, iparművész. Asztalosmesternek tanult, majd 1953-ban a Magyar Iparművészeti Főiskolán szerzett belsőépítész diplomát. 1953-75 között a KÖZTI, majd a KERTI osztályvezetője volt, óraadóként a MIF-en tanított. 19751988 között a MIF docenseként a Faipari Formatervező Stúdiót vezette. 1989-től szabadfoglalkozású alkotó, a debreceni Hajdúthonet és a veszprémi Balaton Bútorgyár állandó tervezője, emellett 1996-99-ben a MAOE Iparművész Tagozatának, 1999-től 2002-ig Belsőépítész Tagozatának vezetője volt. Egyike a Zsennyei Belsőépítész Találkozó alapítóinak. A kortárs magyar belsőépítészet és bútortervezés egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb egyénisége, a vendéglátó létesítmények és szálloda berendezések specialistája. Munkáit a funkciót követő esztétikus formakultúra, az építészeti rendhez igazodó téralakítás és a változatos anyaghasználat jellemzi. Számos hazai és európai szálloda, vendéglátóipari létesítmény belső terét tervezte, valamint kulturális intézményeket, köztük a genfi ENSZ székház magyar részlegét. Nemzetközi kiállítások installációit készítette, bútorok tervezett az Iparművészeti Vállalatnak, világítótesteket a hazai üveggyárak számára. Hosszú élete végéig aktívan részt vett a szakmai közéletben. „1953 és 1975 között – 22 éven keresztül – a Középülettervező Vállalat, majd az ebből alakult Kereskedelmi Tervező Iroda tervezőjeként, majd osztályvezetőjeként dolgoztam. Ezekben az években mint kortársaim, én is sok feladatot kaptam. Szabad volt a pálya. Beálltunk a sorba a nagy elődök Flach János, Gábriel Frigyes, Tálas Gyula, Németh István, Hornicsek László mögé. A tapasztalt mesterek segítségével szereztünk ismereteket a tervezés és az adminisztráció útvesztőiről, és elkerülésük lehetőségeiről. Megismerhettük a kor legjelentősebb építészeit, Dávid Károlyt, Janáky Istvánt, Rimanóczy Gyulát, Kotsis Iván professzor urat és Ivánka Andrást, akinek hónapokig magam is szerkesztője voltam. Itt dolgoztak a „nagy fiatalok” is: Jánossy György, Farkasdy Zoltán, Szrogh György, Zalaváry Lajos és Hofer Miklós. Igazi alkotó légkör jellemezte a vállalatot Gádoros Lajos igazgatósága idején. Megtanultunk dolgozni, tárgyalni. Egyik dokumentációtól a másikig számoltuk az időt. A „7 gonosz törpe” tevékenységének elismerését hét Munkácsy Mihály-, két Ybl-, egy Kiváló Művész, négy Érdemes Művész és egy Kossuth-díj is jelzi. Ezekért természetesen meg kellett dolgozni. A vállalati feladatok mellett kötelezően és eredményesen részt vettem valamennyi hazai bútor-, világítótest- és használatitárgy-pályázaton. Ezek a sikerek később megbízásokat hoztak. A sok éjszakai munkát, a pauszpapír tapadós melegét lassan már elfelejtjük. Élveztük a bizalmat, a változatos munkát és az, hogy szükség van a tevékenységünkre, hasznosíthatjuk, gyarapíthatjuk tudásunkat és tapasztalatainkat. Nem szeretnék olyan lenni, mint az egyszeri nagypapa, akinek az

idő múlásával egyre jobbak lettek az iskolai bizonyítványai. Nem voltunk elégedettek, legkevésbé önelégültek, hiszen még fiatalon, de már szakmai tapasztalatokkal rendelkezve számos összehasonlítási lehetőségünk adódott a külföldi kiállítások tervezése során. Tudtuk, hogy nem velünk kezdődik a magyar belsőépítészet története. Ismertük és tiszteltük az elődeink, mestereink munkásságát. A szakmai ismeretek mellett emberséget, tisztességet és tartást is kaptunk tőlük. A sok munka eredményeképpen műterem vezető, osztályvezető, szakági főmérnök, egyetemi tanár, egyetemi rektor került ki közülünk. 1975-től a Magyar Iparművészeti Főiskola egyetemi docense, a Faipari Formatervező Stúdió vezetője voltam – korábban éveken át óraadó tanárként kereskedelmi és vendéglátóipari témákban feladatokat korrigáltam. (1988-ban a megromlott légkör miatt felmondtam, nyugdíjazásomat kértem.) (…) Önálló kiállítással szerepeltem 1962-ben a Csók István Galériában, majd 1974-ben a TV Galériájának Derkovits Termében. Munkámat Munkácsy Mihály Díjjal jutalmazták 1962-ben és 1974-ben. 2003-ban a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete kitüntetett az Iparművészeti Alkotói Nagydíjjal kiemelkedő alkotói tevékenységem elismeréseként. Munkánkkal olyan atmoszférát igyekeztünk teremteni, amelyben jól érzik magukat az emberek, és színvonalas körülmények között pihenhetnek és szórakozhatnak. Ehhez olyan megbízók, „mecénások” is kellettek, akik hittek bennem, és elfogadták munkánkat. Bútoraimmal segíteni szeretnék az embereknek, hogy lakásaikból otthont tudjanak teremteni. A funkció mellett az anyag, a szerkezet és a forma őszinte egységéhez kívántam hozzátenni saját gondolataimat is. Sajnos munkáim jelentős része mulandó természetű. A kiállítások időszakosak, a vendéglátóipari létesítmények és szállodák is rövid életűek. Így munkásságomat leginkább fotók és tervek segítségével tudom bemutatni, ízelítőt adva az eredeti hangulatból és részletekből. S hogy mit szól ehhez a művészettörténet? Ezt már rájuk bízom…” (Mikó Sándornak az Iparművészeti Múzeumban 2007. május-júniusában rendezett életmű-tárlatához írt önéletrajzi részletei)

Dunapark kávéház belső tere, 1968. FOTÓ: ARCHÍV

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

passzázs • passage

Magyarország - építés az átalakulás éveiben

Ungarn – Bauten der Aufbruchszeit 1945-1960 Bécs, Ringturm, 03. 26. – 05. 02. az Új Építészet 1948/5 számának címlapja a Vörös Csepel kiállítás plakátjával

szöveg text: Hadik András

A bécsi Ringturm kiállítása a második világháború utáni átmeneti időszak és a magyarországi szocreál építészetről kínál átfogó képet. A kiállítás magyar kurátorai, Hadik András és Fehérvári Zoltán 30 épület segítségével azt mutatják be, hogy az 1945 és 1960 közötti magyar politikai rendszer milyen hatással volt a társadalmi jelentőségű építészeti alkotásokra, valamint hogy az építészeknek a politikai elvárások és utasítások ellenére is sikerült megjeleníteni az építészeti alkotásokban a modern elemeit. A kiállítás nemzetközi szemszögből ábrázolja a magyar modern építészet jellemzőit. A korszak építészetének feltáratlansága és talán a posztmodern építészet jelentkezése is hozzájárult ahhoz, hogy a 80-as években elindult valami a kutatásban. Magyarországon a Nagy Elemér és Moravánszky Ákos által szerkesztett Magyar Építőművészet 1984/3. számát ennek a korszaknak szentelte. 1988-ban a stockholmi Svéd Építészeti Múzeum kiállítást és szimpóziumot rendezett a Sztálinista Kelet-Európa építészete címmel, melyhez a Magyar Építészeti Múzeum is anyagokat kölcsönzött. A 90-es évek első felében Bécsben és Londonban rendeztek kiállítást, Berlinben és a szlovákiai Szomolányban (Smolenice) tudományos konferenciákon foglalkoztak a kérdéskörrel. A Magyar Építészeti Múzeum először 1992-ben rendezett kiállítást. 1996-ban bővített kiadásban jelent meg a kiállítás katalógusa, időben is kitágítva a korszak kutatását, Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959. címmel. 2006-ban megnyílt Budapesten a Modern és szocreál c. kiállítás Prakfalvi Endre és

Fehérvári Zoltán rendezésében, melynek katalógusa öt kiemelt épület részletes, bőven illusztrált kutatási eredményeit közli, a végén egy bővebb képválogatással. 2007-ben Prakfalvi és Fehérvári tollából megjelent Dunaújváros (a hajdani Sztálinváros) építészeti guide book-ja. Jelen kiállítás a Magyar Építészeti Múzeum harmadik bécsi kiállítása. Az első 1991-ben Lechner Ödön (a magyar Otto Wagner) életművét mutatta be Friedrich Achleitner professzornak és dr. Mathias Boecklnek köszönhetően. (Hochschule für Angewandte Kunst, Heiligenkreuzerhof ). A második kiállítás 2005-2006 fordulóján Fény és forma címmel a két háború közötti magyar modern építészetről nyújtott fotóművészeti karakterű keresztmetszetet a Ringturmban.

Vass Antal – Hornicsek László, Az 1954. évi Mezőgazdasági kiállítás főbejárata. fotó: Heltay László 1954. MÉM

Vince Pál (Iparterv): Pártház főhomlokzata, Miskolc, archív fotó, 1952. MÉM Vince Pál hagyaték

Németh Pál – Tálos Gyula (KÖZTI): Megyei Tanács, Salgótarján, archív felvétel 1952. MÉM Boda Gábor hagyaték

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014 | 3

passzázs • passage

Dreamland Alps

universität Innsbruck, Baukunst-Archiv, március 28-ig szöveg text: szegő györgy

A kiállításon egyszerre láthatók megvalósult épületek modelljei és fotói, valamint utópiák – pl. egy 30.000 ágyas magashegyi szanatóriumváros tervei. Az Alpok-témát a svájci művészettörténész-kurátor, Harald Seemann egy legendás kiállításon már megragadta. Az ő harminc évvel ezelőtti tárlatán a Monte Verita hegy „misztikuma” volt a fő téma. Az Alpok centrumának tekinthető Innsbruckban most az építészet áll a középpontban: Bruno Taut kristály-terve a szem és a panoráma-látás metaforája, míg az FKK mozgalom mezítelenség koncepciója az „architektúra tisztulásának” építészeti allegóriája. Az Alpok 18. századi „felfedezése” óta folyamatosan tart és egyre erősödik a környezet városias civilizálása, ember és természet kapcsolatának megváltoztatása. Eleinte a hegyeket csodálat övezte, ma a tömegturizmus használja és kihasználja a panorámát, élmény- és kalandparkokat telepít korábban érintetlen vidékekre. A Dreamland Alps kiállítás az elmúlt száz évből válogatott 22 projekttel konkrét példákként mutatja be az alpesi építészeti tervezés utópisztikus, vízionárius furcsaságait. A sorban az elsők a múlt századforduló körül a Monte Veritán kialakult életreform kolóniák szállodatervei (19001927), kabinos, ülő- és sílift-állomásai Adolf Loostól, Franz Baumanntól, Gio Pontitól. Majd tervek következnek Charlotte Perriand és Jean Prouvé munkáin át egészen a Ross Lovegrove

féle 2009-es Biwak-projekt buborék-tervéig. Ugyancsak 2009-es munka Andrea Deplazes sok díjat elnyert Monte Rosa kunyhója. Az átalakítás alatt az építészet zavartalanul folyik – igaz, immár ennek a kiállításnak az önreflexiót generáló hatása sem hagyható figyelmen kívül (lásd még Wettstein Domonkos tanulmányát az Utóirat 2012/3. számában). A tárlat továbbutazik az Alpokban: az olaszországi Meránba, a franciaországi Chambéry építész-házba és Svájcba, a berni Alpok Múzeumba.

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

web galéria • web gallery

Pritzker díj 2014: Shigeru Ban

Szabadkéz

2014. március 24

Rajz a magyar képzőművészetben tegnap és ma MODEM, Debrecen, 2014. március 2. – június 29.

www.meonline.hu

érzékeny finomságú tanulmányrajzokkal szerepel a tárlaton. A kiragadott klasszikus példák dialógust teremtenek a műfajt egyre szabadabban értelmező kortárs művészek munkáival.

Ybl Miklós kiállítás a metróban Budapest, 2014. március 18. – április 21. www.meonline.hu

Takatori katolikus templom, Kobe, 1995

Az építészet legrangosabb nemzetközi elismerését, a Pritzker díjat 2014. március 24-én Shigeru Ban japán építésznek ítélték oda. A szociális problémákkal foglalkozó építész sokszor dolgozik papírral. Épületei között vannak koncerttermek, múzeumok és házak, de szegény országokban, katasztrófa sújtotta területeken számos átmeneti vagy állandó menedék is. A díjat évente odaítélő zsűri véleménye szerint Shigeru Ban tökéletesen reprezentálja a 35 éves múltra visszatekintő építészeti díj szellemét: munkái legalább annyira az innováció, mint a társadalmi felelősségvállalás megtestesülései. Munkái között említhetjük a christchurch-i földrengésben részben elpusztult katedrális helyettesítésére épült ideiglenes papírtemplomot, vagy a szintén földrengés sújtotta olaszországi Aquila városának épített koncerttermet. Humanitárius projektjeinek kiemelkedő példája a 2011-es japán cunami áldozatainak lakhatást és privát teret biztosító Paper Partition System 4. Shigeru Ban 1985-ben indította el praxisát Tokióban, mely később New York-i és párizsi irodákkal bővült. Apró lakóegységektől a kísérleti lakóházakon át a múzeumokig, koncerttermekig és irodaházakig szinte mindent megtalálunk a munkái között, melyekben a közös vonás a kísérletezés és az újszerű látásmód. Építészetében nem csak a kérdésekre adott válaszok, de a felhasznált eszközök és technikák is határokat feszegetnek. Hétköznapi anyagokban látja meg a lehetőséget – mint például a papírhenger, a konténer vagy akár csomagolóanyagok – az építészeti újrahasznosításra. Legfontosabb szerkezeti innovációi között olyan anyagokat találunk, mint a bambusz, a textil, a papír, vagy akár az újrahasznosított papírrostokból és műanyagból álló kompozit.

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

Kiállítási enteriőr. Fotó: MODEM

Kelemen Károly: A széncsata hőse, 2002. Fotó: Sulyok Miklós

A köztudatban a rajz a huszadik századig – alárendelt szerepben – más képzőművészeti ágak kiegészítőjeként élt. A grafika átfogó fogalmához kapcsolták, mely magában foglalt minden papírra készült művet, beleértve az egyedi rajzot, sokszorosított és alkalmazott grafikát. A MODEM kiállítása a modern magyar művészet kezdeteitől ismerteti az egyedi képzőművészeti rajz 1945 utáni tendenciáit, legizgalmasabb kísérleteit, eredményeit több mint ötven olyan alkotó munkáin keresztül, akik szerepet játszottak és játszanak a művészi rajz jelenleg megfigyelhető térnyerésében, Gulácsy Lajostól Bukta Imrén át a Gruppo Tökmagig. Hazánkban Nagy István, Vajda Lajos, Ámos Imre, Barcsay Jenő, Kondor Béla rajzai egyfajta definiálatlan szellemi örökségként hatnak a mai napig. A Szabadkéz e napjainkban oly fontos művészeti médium hazai tradíciójának gyökereit vizsgálva bemutatja többek között Vajda Lajos 1940-ben készült organikus szénrajzsorozatának egyik emblematikus darabját, valamint Barcsay Jenő anatómiaisorozatának több lapját is, a művész 1950-es évek elejéből származó alkotásaival együtt, érzékeltetve a rajz huszadik századi szerepváltozását, önálló művészeti ággá válásának állomásait. A magyar avantgárd egyik vezető egyénisége, a robosztus képi világáról ismert Uitz Béla pedig

2014 | 3

Az Ybl Bicentenárium és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében az alkotó munkásságát bemutató Metró Art Galéria kiállítás látható a budapesti metró szerelvényein. Budapest kiállítással tiszteleg a 200 évvel ezelőtt született építész emléke előtt. A kiállítás március 18-án nyílt a Millenniumi Földalatti Múzeumban (Bp. Deák tér). A kiállítást Csomós Miklós oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármesterhelyettes nyitotta meg. Köszöntőt mondott Dr. Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár (Belügyminisztérium) és Bolla Tibor a BKV Zrt. vezérigazgatója. Az eseményen jelenvolt Sáros László György DLA a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke. A programot Budapest Főváros Önkormányzat és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatása tette lehetővé. A kiállítás kurátorai – Hídvégi Violetta főlevéltáros, Pethő Zsolt a Metró Galéria elindítója és Kirschner Péter kulturális szakértő – 40 egységből álló anyagot állítottak össze, tablónként egy-egy Ybl épületet mutatva be. A metró utazóközönsége találkozik a jól ismert Ybl épületekkel (Opera, Várbazár, Bazilika), de olyan épületekkel melyek ma már csak rajzon vagy fotón láthatóak, mint például a Pollack Mihály téri lovarda épülete. A metrógaléria a széles közönségnek tudja bemutatni a 19. század legjelentősebb magyar építészének munkásságát, ezzel is szolgálva az YBL Bicentenárium eseménysorozata sikerét. B. A.

hírek • news

DÍJAK - Europa Nostra díjat kapott kutatás kate góriában a Corvinus Egyetem Tájépítészeti karának oktatója, Fekete Albert vezetésével megvalósult, erdélyi kastélykertek megis merésére és dokumentálására irányuló több éves kutatás. - Europa Nostra díjat kapott oktatás, kép zés és tudatosság-növelés kategóriában az Észak-Keleti Átjáró Egyesület által Mis kolc kulturális örökségének tudatosítására és megőrzésére összeállított Átjáró projekt. - A MÚOSZ Építészeti, Képző- és Iparmű vészeti Szakosztályának elismeréseit már cius 10-én a Sajtóházban immár ötödik alkalommal adták át. A kimagasló építészeti teljesítményért járó Dr. Pogány Frigyes díjat kapott: Bán Ferenc építész, műemlék védelemért Dr. Gerő László díjat kapott Mezős Tamás építész, műemlékvédelmi szakmérnök, képzőművészeti különdíjat kapott Winkler Barnabás építész. - Népessy Noémi, a Goldberger Textilipari Gyűjtemény vezetője nyerte el a Múzeum Café Díjat.

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON - Makovecz Imre: „...összekötni az eget és a földet...”Vigadó, 09. 21-ig - Schrammel Imre életmű-kiállítása. Vigadó, 06. 28-ig - A nyolcadik templom - Bálint Endre művé szete. Magyar Nemzeti Galéria, 05. 25-ig - Mega-Pixel 2014. Képszonettek - Hommage á Bálint Endre. FUGA, 04. 22-ig - Építészet, örökség, átmenet. FUGA, 04. 06-ig - Telek Balázs kiállítása. FUGA, 05. 02-ig - Lechner Ödön: Pozsony – Budapest. Szlovák Kulturális Intézet, 04. 25-ig - Reigl Judit – Űr és extázis Ludwig Múzeum, 06. 22-ig - Josef Bernhardt: Madarakra várva IX. - Kint és bent, Ludwig Múzeum, 06. 29-ig - Adaptív város. Rögtön jövök! Projekt Galéria, 04. 30-ig - Azok a '40-es évek. Várostörténeti Múzeum, Pécs, 05. 23-ig - Derkovits. A művész és kora. Magyar Nemzeti Galéria, 07. 27-ig - Eltűnő Núbia - Válogatás Lantai-Csont Gergely fotóiból. Budapesti Történeti Múzeum, 04. 20-ig - Festők a tükörben - Magyar önarcképek az Uffizi Képtárból. Budapesti Történeti Múzeum, 07. 10-ig - Válogatás a Levendel Gyűjteményből. Kiscelli Múzeum, 04. 02-ig - derkó.pécsi.2014. Műcsarnok, 04. 27-ig - Shirin Neshat kiállítása. Műcsarnok, Mélycsarnok, 04. 27-ig - Cod.Act. Műcsarnok M0, 05. 05-ig - Csendéletek a Székely Partiumban. Néprajzi Múzeum, 08. 31-ig - Bethlen Gábor és kora. Magyar Országos Levéltár, 05. 17-ig - Görgey Géza kiállítása. Budapest Galéria, 04. 27-ig - Festmények, szobrok grafikák a Százados úti művésztelepről. Józsefvárosi Galéria, 05. 03-ig - Boogie Woogie. Trafó, 05. 11-ig - Czigány Ákos kiállítása. Magyar Fotográfusok Háza, 05. 18-ig

- Bielik István: Képek a Majdanról. Magyar Fotográfusok Háza, 05. 04-ig - Kassák és Kassák 2. Kassák Múzeum, 06. 15-ig - Egy nap Picassóval. Kepes Intézet, Eger, 06. 23-ig - Igazmondók - korkritika: kívülállás, karika túra. Kepes Intézet, Eger, 06. 15-ig - Szó és kép. Vasarely Múzeum, Pécs, 04. 27-ig - Egy korszak történelmi traumák között kultúra és műpártolás 1920-44. MűvészetMalom, Szentendre, 04. 20-ig - Szabadkéz. Rajz a magyar képzőművészet ben tegnap és ma. MODEM, Debrecen, 06. 29-ig - Nagy József: Miniatúrák. MODEM, Debrecen, 04. 30-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia - The Brits Who Built the Modern World, 1950-2012. Riba, London, 05. 27-ig - New British Works – Today and Tomorrow. Riba, London, 05. 27-ig - Designs of the Year 2014. Design Museum, London, 06. 22-ig - Jameel Prize 3. Victoria and Albert, London, 04. 21-ig - William Kent. Designing Georgian Britain. Victoria and Albert, London, 07. 13-ig Ausztria - Think Global, Build Social! Architekturzentrum Wien, 06. 30-ig - Franz von Zülow. MAK, Bécs, 05. 11-ig - Musée à vendre pour cause de faillite (Museum for Sale due to Bankruptcy). MUMOK, Bécs, 05. 18-ig - The Origins of the Albertina - From Dürer to Napoleon. Albertina, Bécs, 06. 29-ig - Utopia and Reality. El Lissitzky – Ilya and Emilia Kabakov. Kunsthaus, Graz, 05. 11-ig - Back to the Future. From Tiepolo to Warhol. Kunsthalle, Krems, 06. 29-ig Dánia - Behind the Green Door. D A C, Koppenhága, 05. 25-ig Finnország - Two Paths to Silence. MFA, Helsinki, 06. 01-ig Franciaország - Junya Ishigami. Arc en rêve centre d'archi tecture, Bordeaux, 04. 27-ig - In the privacy of the studio of Geoffroy Dechaume (1816-1892). Cité de l'archi tecture et du patrimoine, Párizs, 09. 23-ig - Robert Mapplethorpe. Grand Palais, Párizs, 07. 23-ig - Gustave Doré (1832-1883). The Power of the Imagination. Musée d’Orsay, Párizs, 05. 11-ig Hollandia - Voila! - Young Architects and Landscape Architects. Architectuurcentrum, Amszter dam, 04. 14-ig Németország - Mies van der Rohe Preis 2013. Deutsches Architekturmuseum, Frankfurt, 04. 20-ig - DAM Preis für Architektur 2013. Deutsches Architekturmuseum, Frankfurt, 05. 11-ig - Show and Tell. Architekturgeschichte(n) aus der Sammlung. Pinakothek der Moderne, Architekturmuseum der TU München,

03. 12 – 06. 15. - Tobias Rehberger. Home and Away and Outside. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, 05. 11-ig

lyamunka formája kötetlen, lehet előadás, rajz, képzőművészeti alkotás, zene, tánc, stb. Beküldési határidő: 2014. 04. 08. Információ: www.symbioza.bg

Olaszország - Erasmus Effect. Italian Architects Abroad, MAXXI, Róma, 04. 06-ig - Nature 04/04 UNStudio. MAXXI, Róma, 04. 13-ig - Utopia for sale? An homage to Allan Sekula. MAXXI, Róma, 05. 04-ig - Léger 1910 -1930. The Vision of the Con temporary City. Correr Museum, Velence, 06. 02-ig - The Rooms of Muses. Uffizi, Firenze, 05. 11-ig

A 14. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjának kurátorai – Jakab Csaba és Márton László Attila – hallgatóknak tervezési és építési pályázatot hirdetnek a Velencei Magyar Pavilon belső udvarában (átriumában) felépítendő fogadótér-KAPU megtervezésére és felépítésére Kárpátmedencei felsőoktatási intézmény és/vagy posztgraduális képzés építész, belsőépítész, tájépítész hallgatói számára. Beküldési határidő: 2014. 04. 11. Információ: 2014.biennale.hu

Spanyolország - The Furies. From Titian to Ribera. Prado, Madrid, 05. 04-ig - Cézanne.Museo Thyssen-Bornemisza, Madrid, 05. 18-ig - Ernesto Neto: The Body that Carries Me. Guggenheim, Bilbao, 05. 18-ig Svájc - Orientations. Young Swiss Architects. Schweizerisches Architekturmuseum, Basel , 05. 04-ig USA - The Landscape Architecture Legacy of Dan Kiley. National Building Museum, Washington, 05. 18-ig - Frank Lloyd Wright and the City: Density vs. Dispersal, MoMA, 06. 01-ig - Ray Eames: In the Spotlight. Architecture and Design Museum, LA, 05. 04-ig - Kandinsky in Paris, 1934–1944. Guggenheim Museum, NY, 04. 23-ig

PÁLYÁZATOK A Magyar Formatervezési Tanács meghirdette a 2014. évi Magyar Formatervezési Díj pályázatot és a Design Management Díj felhívást. A két díjpályázat a hazai designtevékenység elismerését szolgálja, díjazva a magas színvonalú tervezői tevékenységet, illetve a design stratégiai alkalmazását. A Magyar Formatervezési Díj pályázatra gyártók, tervezők, megrendelők jelentkezését egyaránt várják az elmúlt három évben létrehozott új termékekkel, alkotásokkal. A Magyar Formatervezési Tanács 2009-ben alapította a Design Management Díjat, melynek célja, hogy bemutassa, hogyan segítheti a design alkalmazása és szakszerű menedzselése egy szervezet célkitűzéseinek megvalósítását, eredményes működését, és elismerje ennek kiváló példáit. A Magyar Formatervezési Díj pályázat benyújtásának határideje: 2014. május. 5., a Design Management Díj jelölésének határideje: 2014. április. 14. Bővebb információ kérése: anna.janko@hipo. gov.hu. Az EASA kéthetes, előadásokkal és műhelymunkákkal egybekötött nyári alkotótábora idén 07. 20 – 08. 03-ig Veliko Tarnovoban, Bulgáriában kerül megrendezésre. Mit tennél a kérdőjel helyére? A kiírók az ábrából kiindulva szabad asszociációk bemutatását várják. A pályamunka témája a szimbiózis, ami jelentheti két élő szervezet, vagy tágabb értelemben két fogalom szimbiózisát. A pá-

2014 | 3

A győri Széchenyi István Egyetem és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum országos hallgatói tervpályázatot hirdet, melynek fődíja, hogy a nyertes pályamű, a kivitelezéshez szükséges továbbtervezés után, idén nyáron, június 12. és 21. között megépítésre kerül. A Rómer Ház földszinti és pince tereiben 2014 tavaszától a Múzeum városi jelentőségű ifjúságnevelési programba kezd, ezért a tervpályázat célja e belső udvar értelmezése, funkcionális és esztétikai újragondolása, élettel való megtöltése a kortárs építészet eszközeivel. Beküldési határidő: 2014. 04. 25. Információ: www.sze.hu/~eptansz Az EUROPAN 13 szervezői április végéig várják területgazdák jelentkezését, hogy részt vegyenek az immár 20 éve sikeres pályázati rendszerben, ezúttal az„alkalmazkodóképes város” tematika mentén. Beadási határidő: 2014. 04. 30. Információ: www.europan-hungary.hu A VELUX Cégcsoport várja a jelentkezéseket a Nemzetközi VELUX Díjra, amelyet 2004 óta hatodik alkalommal hirdet meg a társaság építészhallgatók számára. „A jövő fényforrása” témájú pályázatra ezúttal is olyan megoldásokat várnak, amelyek innovatív módon értelmezik újra és hasznosítják a napfényt az épített környezetben. A tervek leadási határideje: 2014. 05. 02. Információ: iva.velux.com ROCKWOOL – Homlokzatok kompromis�szumok nélkül! pályázat építészmérnökök és építészhallgatók részére. A versenyben való részvétel feltétele az ECOROCK FF vakolható homlokzati hőszigetelő rendszer felhasználása az építészeti koncepcióban vagy a megvalósításra váró tervben. A pályázaton részt vehetnek a köz-, oktatási-, nevelési-, kereskedelmi épületekre valamint társasházakra és családi házakra vonatkozó tervek is. Beküldési határidő: 2014. 08. 31. Információ: www.verseny.rockwool.hu A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti karán a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium arra hívja fel Budapest lakosait, hogy kertészkedjenek otthon, „zöldítsék” környezetüket! A pályázaton részt vehet minden Budapesti lakos, akinek lehetősége van lakókörnyezetében, mások számára is látható helyen növényeket ültetni. Akár erkélyen, akár gangon, de ha csak egy ablakpárkányon is, jól mutat a zöld. Beküldési határidő: 2014. 09. 10. Információ: www.balkonaranya.hu

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

2014/3-as számUNK szerzői Berényi Marianna muzeológus, újságíró, szerkesztő. 1998-ban végzett a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem történelem-néprajz szakán. Pályáját a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban kezdte muzeológusként, majd újságíróként, szerkesztőként dolgozott a Silver Kiadónál. Jelenleg a Magyar Múzeumok Online főszerkesztője, a MúzeumCafé munkatársa, állandó szerzője, valamint a Ferenczy Múzeum webszerkesztője. Borsos András építész. 1986-ban szerzett diplomát a BME Építészkarán. Dolgozott a MATERV-ben (1986-1997), a RIZALIT Kft.-ben (2001-2003), a Kiniczky Mérnök Irodában (2006) és a VAM Design-nál (19972008). 2008-tól a Magyar Építőművészek Szövetsége Titkára, a "fiatalok feketén-fehéren / young architects' generation" 2013 pályázat és vándorkiállítás kurátora. Dávid Katalin művészettörténész. 1954-ben megalapítója volt a Művészettörténeti Dokumentációs Központnak, 1966-tól a Magyar Nemzeti Múzeum, majd a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa volt. 1970-ben kinevezték az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyelete vezetőjének. Több száz tanulmánya, könyve jelent meg magyar, angol és német nyelven. Tudós- és művésznemzedékek vallják nevelőjüknek és útmutatójuknak. Munkásságát a Magyar Köztársaság és a Vatikán magas szakmai és társadalmi díjakkal ismerte el. Nyolcvanadik születésnapján II. János Pál pápa saját kezűleg aláírt oklevéllel köszöntötte és audienciáján fogadta. Dundović, Boris építész. 2013-ba szerzett diplomát a Zágrábi Egyetem Építészkarán, majd ugyanitt bekapcsolódott az MSc képzésbe. Párhuzamosan Magyar művészettörténetet tanult, szintén a Zágrábi Egyetemen, egy szemesztert a budapesti SZIE Ybl Miklós karán végzett. 2011-től tervező, oktató és tudományos kutatások résztvevője, kutatási területe a vidéki és ipari építészet, illetve a magyarországi és horvátországi századforduló építészete. Több horvát és nemzetközi szakfolyóiratban is publikált, 2013-ban egy általa szerkesztett kötettel elnyerte a Zágrábi egyetem rektori díját. Géczi János kutató biológus, egyetemi docensként művelődéstörténetet oktat. Szépirodalmi munkássága széles (vers, esszé, regény, képvers). Legutóbb megjelent kötetei: A rózsa művelődéstörténete (keresztény közékor), Gondolat, 2007; Tiltott Ábrázolások Könyve, Gondolat, 2008. Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2007-2012 között a www.kultura. hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. Győrffy Zoltán építész. 1996-ban diplomázott a Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Műszaki Főiskolai Karán, 2001-ben a BME Építészkarán, diplomadíjjal. 2008–2010 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskola XX. ciklusát, 2011-től a MOME Doktori Iskola hallgatója. 2009-től a dAM debreceni Alkotó Műhely alapító tagja. Hadik András művészettörténész. 1980 ELTE történelem, művészettörténet diploma. 1981-tól 2012ig az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, illetve az OMVH Magyar Építészeti Múzeumában dolgozott. Kutatási területe a múlt századforduló, a két világhá-

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET

ború közötti periódus, az 1945 utáni művészete és építészete. A DOCOMOMO Magyar Nemzeti Bizottságának tagja, az ICAM vezetőségének 1991 és 1998 között tagja. A 80-as évek második felétől több hazai és külföldi építészettörténeti kiállításnak volt kurátora / rendezője Bécsben, Londonban, Münchenben, Prágában, Tokióban és határon túli városainkban. Egyik alapítója és szerkesztője a Pavilon, ill. a Lapis Angularis című periodikáknak. Kovács Péter DLA kétszeres Pro Architectura díjas építészmérnök, egyetemi docens. 1982-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán, 1988 és 90 között a MÉSZ Mesteriskola hallgatója. 1982-től 1990-ig a KELETTERV tervezője, majd 1990-91 között a Hinterwirth Építész Irodában dolgozott az ausztriai Gmundenben. 1991-től saját irodája van Debrecenben, emellett 2008tól egyetemi oktató a DEMK Építészmérnöki Tanszéken. Pálinkás Edit művészettörténész, közgazdász, az ELTE Művészettörténeti Intézetében szerzett diplomát 2009-ben. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Több hazai és nemzetközi kulturális rendezvény szervezője, résztvevője. 2009-2011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. Sugár Péter építész, DLA (2004), Ybl-díj (2002), Pro Architectura-díj (2008). A BME építészkarán a Középülettervezési Tanszék tanára, a Radius B+S Kft vezetője. Fontosabb megépült épületek: Tolcsva, OREMUS borászat (1996-98-2000); Budapest, volt bőrgyári épület átépítése (2002-2003); Szegi, Törley pincészet fogadóépülete, 2005; Villány, Sauska és társa borászat (2006-2007); Budapest, Lánchíd 19 Hotel (2006-2007); Gyöngyös, Kékes Étterem felújítása (2007-2008). Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 197988 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/ Millenáris Park 2001). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapítószerkesztője. 2010-ben a folyóirat szerkesztősége Kós Károly díjat kapott.

Helyreigazítás: Antal Z. László szociológus, az MTA TK Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Hosszú ideig kutatta a hazai egészségügyi ellátás szociológiai vonatkozásait, több nemzetközi konferencián volt előadó. 1985-től közel húsz évig a szülés és a születés szociológiai vizsgálatával foglalkozott, 1988-tól foglalkozik az egészségi állapot és a környezeti ártalmak közötti kapcsolattal. 1989-ben Hadas Miklóssal közösen megalapította a Replika c. társadalomtudományi folyóiratot. 1990-ben kezdte vizsgálni a volt szocialista országokban tapasztalható magas halandóság okainak vizsgálatát. 1990-ben megkapta a Magyar Szociológia Társaság Erdei Ferenc díját. 2000 óta tanít a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szociológiát, majd orvosi antropológiát, 2001 óta a Sapientia főiskolán biológiai antropológiát. 2003-tól a VAHAVA kutatási program számára készített tanulmányokat az éghajlatváltozás szociológiai összefüggéseinek bemutatásáról.

2014 | 3

RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET Hungarian Architecture A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata

2014/3. szám Megjelenik évi 10 szám ISSN 1785 – 282X Tisztelt előfizetőink! A régi-új Magyar Építőművészet az új folyóirat támogatási rendszer segítségével hosszabb távon, biztosabb finanszírozással tud megjelenni. A következő három évben ennek megfelelően évi 10 számot szerkesztünk, az elméleti melléklet tartalmát beépítve a folyóirat páros számaiba. A lap ára 950 Ft lesz, előfizetőinknek azonban – az évi 10 lapra - változatlanul a korábbi 8.700 Ft-os éves előfizetéssel kínáljuk. Tehát minden előfizetés igen kedvezményes. Egyetemisták számára továbbra is él az érvényes diákigazolvány átküldött másolatra nyújtható diák-tarifa, számukra az előfizetés 6600 Ft/év. Lapalapító (1903) és kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: 318 2444 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben csütörtökönként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál, tel: 318 2444 FELELŐS KIADÓ: SÁROS LÁSZLÓ GYÖRGY DLA, a MÉSZ ELNÖKE Főszerkesztő: Szegő György DLA Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Ferencz Marcel DLA Sáros László György DLA Szegő György DLA Vadász Bence Varga Tamás DLA Vukoszávlyev Zorán PhD Winkler Barnabás DLA Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: deMax Művek HIRDETÉSFELVÉTEL: Indigoline Kft. Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: 06 20 484 9044 WEBOLDALUNK: www.meonline.hu FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

S a u f l o n I n n o vá c i ó s K ö z p o n t

KÓS KÁROLY - DÍJ 2010

2014 | 3

950 Ft

R é g i - Ú j M a g ya r é p í t ő m ű v é s z e t h u n g a r i a n a r c h i t e c t u r e

RENAULT KISHASZONJÁRMŰVEKKEL!

TARTSA KÉZBEN KÖLTSÉGEIT

Ybl Miklós 200 – az Építészet Éve Építészet és emlékezet Bicentennary of Miklós Ybl Year of Architecture Architecture and Memory

régi-új Magyar építőművészet • hungarian architecture

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól

2014 | 3