Hungarian Architecture 2015/4 by Hungarian Architecture

2015 | 04 Régi-Új Magyar építőművészet

R ÉGI - Ú J

M AGYAR

ÉPÍTŐ M ŰVÉSZET

•

H u n g a r i a n

A r c h i t e c t u r e

2015 | 04

Snøhetta–SANAA–Nieto Sobejano–Balázs Mihály • Krizsán András • Berzsák Zoltán • Szabó Gábor–Tornai Endre • Kovács Csaba • Antoine Picon • Botzheim Bálint • Benkő Melinda • Keserü Katalin

A M a g ya r É p í t ő m ű v é s z e k S z ö v e t s é g é n e k k u lt u r á l i s f o ly ó i r ata – 1 9 0 3 - t ó l • c u lt u r a l ma g a z i n e o f t h e A s s o c i at i o n o f H u n g a r i a n A r c h i t e c t s - s i n c e 1 9 0 3

Kós Károly Díj 2010

Antoine Picon • Borderlines of Architecture – Bálint Botzheim • The Fate of Housing Estates – Melinda Benkő

Szabó, Endre Tornai • Mende Villa, Budapest – Csaba Kovács • Continuity, complexity and emergence –

House, Debrecen – Péter Kovács • Parsonage, Újpest – Zoltán Berzsák • Convent Building, Majk – Gábor

New National Gallery – Ludwig Museum Design Contest • Herbal Valley, Zánka – András Krizsán • Studio

950 Ft

Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum tervpályázat • Gyógynövény Völgy, Zánka – Krizsán András • Műteremház, Debrecen – Kovács Péter • Újpesti plébániatemplom parókiája – Berzsák Zoltán • Kamalduli remeteség, Majk – Szabó Gábor, Tornai Endre • Mende-villa, Budapest – Kovács Csaba • Kontinuitás, komplexitás és megjelenés – Antoine Picon • Az építészet határterületei – Botzheim Bálint • Lakótelepsors 4 – Benkő Melinda

Utóirat POST SCRIPTUM XV. évf. 81. szám

Minden építés alapja 2015 B e t o n p á ly á z a t t e r v e z ő k n e k A beton.hu a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton) valamint a Magyar Betonelemgyártó Szövetség (MABESZ) és tagvállalataiknak támogatásával 2015-ben első alkalommal meghirdeti a „Minden építés alapja 2015” elnevezésű pályázatát a betonból tervezett köz- és lakóépületek, üzemek, telephelyek építész tervezői számára. A pályázat célja megismerni és megismertetni a szakmával és a közvéleménnyel azon köz- és lakóépületeket, üzemeket és telephelyeket, amelyeknek a tervezése és megvalósítása során az elsődlegesen alkalmazott építőanyag a beton, amely a víz után a második leggyakrabban használt alapanyag a világon. A pályázati kiírás küldetése, hogy a betonról kialakult, múltban gyökerező véleményt –miszerint a beton csupán tartószerkezetre, alapozásra való, nem esztétikus anyag – megváltoztassa, átformálja azáltal, hogy megmutatja az anyag sokoldalúságát, funkcionális és látványos alkalmazásának széles palettáját. A 2015-ben első alkalommal kiírt pályázat azokat az építész tervezőket szólítja meg, és szándékozik díjazni, akik a betont a tervezés során nem csak a szokványos (pl. alapozás, aljzatbeton, betonváz, födém) szerkezeti elemek esetében alkalmazzák, hanem egyedi, különleges megoldásokra is. Ilyenek lehetnek többek között a beton tömegét kihasználó határoló elemek, különböző látszóbeton megoldások, különleges szerkezeti elemek, beton burkolatok, berendezések, bútorok. A „Minden építés alapja 2015” pályázat összdíjazása 600.000 Ft. További információ és a pályázatok benyújtása: www.beton.hu/palyazat Beadási határidő: 2015. július 31. 24:00

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R ÉPÍTŐ MŰVÉ SZET • H u n g a r ia n A r c h it e c t u r e

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects - since 1903

A MÉ 2015/04-Es száma elé „A tervpályázatok korát éljük. A magas kormány, valamint a hatóságok, testületek és egyesületek, mind pályázat utján szerzik be a közpénzen

Tartalom ∙ content

2015 | 04

szcéna ∙ scene 2 6

Liget Budapest, Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum. A nemzetközi tervpályázat eredménye Liget Budapest, New National Gallery – Ludwig Museum. The Results of the International Design Contest Budapest örökségalapú múzeumi koncepciója. Részletek a ZDA értékelésből kizárt pályázatából The Heritage-Based Museum Concept of Budapest. Excerpts from the Project by ZDA – excluded from the evaluation

emelendő épületek terveit. Minden érdemesebb épitkezésre pályázatot hirdetnek, minden esztendő bőven termi a tervpályázatokat és ennek természetes következménye az a nagy érdeklődés, a mely minden ujabb pályázat alkalmával mind nagyobb és nagyobb mértékben nyilvánul meg a magyar épitészek körében. A pályázatra érkezett tervek kiállitását járva, sokszor valóságos szívfájdalommal látja az ember, mint kell a dijazottakon kívül is igen sok értékes eszmének hatás nélkül, vagy csak futólagos hatást téve visszatérnie kipattanási helyére, a terv alkotójához, a helyett, hogy

téma ∙ theme 8 11 15

Gyógynövények ölelése. Gyógynövény Völgy Látogató- és Oktatóközpont, Zánka – Kerner Gábor In the Embrace of Herbs. Herbal Valley, Zánka – Gábor Kerner Majdnem-fal, majdnem-tetővel. Műteremház, Debrecen – Kőszeghy Attila Semi-Wall with a Semi-Roof. Studio House, Debrecen – Attila Kőszeghy Térnyitás. Az újpesti Egek Királynéja Plébániatemplom új parókiája – Losonczy Anna Opening the Space. The New Parsonage, Parish Church of the Celestial Queen, Újpest – Anna Losonczy

örökség ∙ heritage 18 A néma barátok régi zárdája. A majki kamalduli remeteség konventépületének helyreállítása – Lővei Pál The Old Convent of the Silent Brethren. The Reconstruction of the Convent Building of the Camaldolese Hermits in Majk – Pál Lővei 22 Harmonikus kontraszt. A Mende-villa átalakítása, Budapest – Berényi Marianna Harmonious contrast. The Conversion of Mende Villa, Budapest – Marianna Berényi

méltó tanulmányozás tárgyául szolgálna….” Európa-régió ∙ EU-region

Részlet a Magyar Pályázatok 1903-as első számának beköszöntőjéből

MÉ 2015/04. szám ISSN 1785 – 282X Lapalapító (1903) és Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1 318 2444, +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig FELELŐS KIADÓ: Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: Szegő György DLA Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Ferencz Marcel DLA, Sáros László György DLA, Szegő György DLA, Vadász Bence, Varga Tamás DLA, Vukoszávlyev Zorán PhD, Winkler Barnabás DLA régi-új Magyar Építőművészet / Utóirat alapítva 2001 Szegő György DLA alapító főszerkesztő Götz Eszter, Pálinkás Edit szerkesztők Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: deMax Művek HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044 WEBOLDALUNK: www.meonline.hu FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

25 28

Részletgazdag egyszerűség. A Szent Paraskeva-templom felújítása, Nesebar, Bulgária – Katona Vilmos Simplicity Rich in Details. The Reconstruction of Saint Paraskeva Church, Nesebar, Bulgaria – Vilmos Katona Elegáns illesztés. Lakóház, Kolozsvár – Moscu Katalin Stylish connection. Dwelling house, Cluj-Napoca, Romania – Katalin Moscu

Passzázs ∙ Passage 30 31 32 33

Duna-parti világvárosok: Bécs és Budapest. Ringturm, Bécs – Götz Eszter A meg nem épült Salzburg. Museum der Moderne, Salzburg – Szegő György Bécs, a birodalom gyöngye. AzW, Bécs – Götz Eszter Weichinger Károly emlékkiállítása. HAP Galéria a FUGA-ban – Götz Eszter

utóirat ∙ Post scriptum 34 38 42 45 47

Kontinuitás, komplexitás és megjelenés – Mi a valóság a digitális tervezők számára? – Antoine Picon Continuity, complexity and emergence – What is the Real for Digital Designers? – Antoine Picon Az építészet határterületei. Parametrikus építészet – Botzheim Bálint Borderlines of Architecture. Parametric Architecture – Bálint Botzheim (fusi)city – Szereld meg Budapestet! A System D és a városi fusizás elmélete és gyakorlata – Hory Gergely (fusi)city – Fix Budapest! The Theory and Practice of System D and Urban Moonlighting – Gergely Hory Lakótelepsors 4 – Óvatos útkeresések a 21. században, Bellvitge, L’Hospitalet de Llobregat, Spanyolország – Benkő Melinda The Fate of Housing Estates 4 – Careful Reflections on Orientation in the 21st Century, Bellvitge, L’Hospitalet de Llobregat, Spain – Melinda Benkő Lantos Ferenc és az építészet. Emlékezés a mesterre – Keserü Katalin Ferenc Lantos and Architecture. In Memoriam of the Master – Katalin Keserü

búcsú ∙ farewell 51 A sejtelmes utolsó szoba. Földesi Lajos (1927–2015) – Lázár Antal Webgaléria ∙ Web Gallery 52 52 52 53

Klein Rudolf: Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782–1944 – Götz Eszter Le Corbusier, Centre Pompidou, Párizs – Pálinkás Edit A Mátyás-templom története, BTM – Götz Eszter Hírek, események, kiállítások, pályázatok

54 Lapszámunk építészei 56 Lapszámunk szerzői A borítón A debreceni műteremház látható, építész: kovács péter. Fotó: bujnovszky tamás

szcéna scene

s z c é n a • scene

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

Liget Budapest, Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum A nemzetközi tervpályázat eredménye szöveg text :

liget.org

A Snøhetta építésziroda megosztott 1. díjat nyert pályaműve

Bő két évtizeddel a kiegyezés után a Millenniumra megépült Ezredéves Kiállítás egyszerre volt a gazdasági fellendülés prezentációja és a nemzeti identitás egykorú nagy ívű forrása. Maradandó urbanisztikai tettnek is bizonyult. Jó két évtizeddel 1989 után a kormány – hasonló identitásképző motivációval és ugyanezen a helyszínen – a Liget Projektben – megvalósítandó Múzeumi Negyeddel szeretné megújítani a helyes elvet, miszerint az építészet ma is, kortárs módon: honügy. Most, amikor a Nemzeti Galéria pályázatának díjazott munkáiból válogatott lapokat bemutatjuk, hozzá kell fűznöm, hogy például az oslói Nemzeti Operaház néhány éve – helyesen – a norvég nemzeti öntudat épülésére emeltetett… A Budapesten díjazott Nemzeti Galéria tervek eltérni látszanak a kitűzött céltól. – Szegő György A Liget Budapest Projekt keretén belül 2014 októberében meghirdetett kétfordulós nemzetközi építészeti tervpályázat keretében a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére összesen kilenc érvényes pályamű érkezett. A szakértői zsűri két első és két második helyezettet hirdetett ki: - Megosztott 1. díjat kapott a japán Sanaa (Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa) terve, illetve a norvég Snøhetta iroda pályaműve - 2. díjat kapott a Nieto Sobejano Arquitectos, valamint Balázs Mihály és a BME Építészkar által készített pályamű. A bíráló bizottság szerint mindkét első helyezett terv építészetileg kiemelt értéket képvisel és ezek a pályaművek a gyűjteményi és a látogató

A Snøhetta építésziroda megosztott 1. díjat nyert pályaműve

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

szcéna • scene

A SANAA építésziroda megosztott 1. díjat nyert pályaműve

szempontok alapján is világszínvonalúak. Magyarországon még soha nem versenyzett ilyen rangos építészmezőny egy épület megtervezésnek lehetőségéért. A magyar és nemzetközi szakemberekből álló 11 tagú zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechnológiai megoldásokat), a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia), a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a zöldterületi szempontokat, a városképi beágyazottságot, a Városligettel való kapcsolatot, az épület megközelítését) és a várható költségeket (bekerülési és üzemeltetési vonatkozásban) is értékelte.

s z c é n a • scene

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

Balázs Mihály Építész Műterme és a BME építészkara csapatának megosztott 2. díjat nyert pályaműve

Balázs Mihály és a BME tervezőcsapata a természettel való közvetlen kapcsolat köré szervezte a pályaművet, a virtuális élmények helyett valós tereket és térkapcsolatokat kínálva. A Liget védelmét és a múzeum funkcióját, a műalkotások megőrzését közös kérdésként tette föl. A két múzeum elhelyezése a tömbön belül külső és belső zónákra osztja az épületet, melyek különböző módokon kommunikálnak egymással. A terv fontos eleme, hogy a fák védelme miatt a mélygarázst nem az épület, hanem a Hermina út alatt javasolja kialakítani. A pályázatra az alábbi irodák nyújtottak be érvényes terveket: ∙ Balázs Mihály Építész Műterme és a BME Építészmérnöki Kara ∙ David Chipperfield Architects ∙ Mecanoo ∙ Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P. ∙ Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA) ∙ Snøhetta ∙ gmp International GmbH Architects and Engineers, Leonhardt, Andrae und Partner Beratende Ingenieure VBI AG, ZWP Ingenieur-AG, bogner.cc KG ∙ Henning Larsen Architects, Arup Engineering, Gallagher and Associates, Trans solar Energietechnik GmbH, MAN MADE LAND Bohne Lundqvist Mellier GbR ∙ Davis Brody Bond Architects and Planners, Földes Architects, Buro Happold Engineering, Ken Smith Landscape Architect

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

szcéna • scene

A Nieto Sobejano Arquitectos építésziroda megosztott 2. díjat nyert pályaműve

Nieto Sobejano stúdiójának terve a természet organikus formái és az építészet racionális logikája közötti párbeszédet hangsúlyozza: a szabad formálású tömeg egy fa gondosan nyírt, kicsit szélfújta lombkoronájára emlékeztet. A két szemközti bejárat tengelye a két intézményt úgy választja ketté, mint a Duna Budapestet. A két, egymásnak forduló tömböt ultrakönnyű, mesterségesen megvilágított fémréteg borítja.

A zsűri tagjai: ∙ Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri

The jury pointed out that both first-prize

biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója

Liget Budapest, New

schemes represent outstanding architectural values

∙ Roueida Ayache építész

National Gallery – Ludwig Museum

and are world-standard regarding the considera-

∙ Paula Cadima, az AA London School of Archi

The Results of the International

tions of the collections and would-be visitors. It is

tecture tanszékvezető-helyettese, építész

Design Contest

also the very first time in Hungary that so prestigious

∙ Edwin Heathcote, a Financial Times építészeti

architects have competed to receive a commission

kritikusa, építész

A total of 9 valid designs were submitted for the

to design a building here. The 11 members of the

∙ Eva Jiricna, építész

New National Gallery – Ludwig Museum two-round

jury, who are Hungarian and international profes-

∙ Juhani Katainen, a Tampere University of Tech

international design contest to replace Petőfi Csar-

sionals, especially appreciated the architectural

nology építész karának volt dékánja, építész

nok within the framework of Liget Budapest Project

qualities of the would-be museum, the technology

∙ Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara

published in October 2014. The jury of professionals

and functional concepts of the designs (such as

elnöke, építész

awarded two winners and two other designs as sec-

solutions concerning museum technology and the

∙ Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia

ond to them. The 1st prize is thus shared between

projected experience of visitors), the sustainability

elnöke, belsőépítész

the Japanese Sanaa (Kazuyo Sejima and Ryue

of the building (energy-efficiency, ecology), com-

∙ Finta Sándor, Budapest főépítésze

Nishizawa) and the literary design submitted by the

munication with the environment (such as issues

∙ Füleky Zsolt, építészetért felelős helyettes

Norwegian Snøhetta Architects. whilst the second

of green areas, integration in the cityscape, inter-

államtitkár, építész

prizes went to Nieto Sobejano Arquitectos and Mi-

action with the City Park, the access routes of the

∙ Sáros László György, a Magyar Építőművészek

hály Balázs who cooperated with the Faculty of Ar-

building) and the budget, that is the costs of de-

Szövetségének elnöke, építész

chitecture of BME (Budapest Technical University).

velopment, construction and maintenance as well.

Budapest örökségalapú múzeumi koncepciója Részletek a ZDA értékelésből kizárt pályázatából terv concept :

Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda

A Liget projekt, Budapestnek a Millennium óta legnagyobb kulturális fejlesztése – éppen ugyanott – számos szakmai felületen, politikai célokból is felerősített ütközetté lett. A tervek és – a pályázatok nyilvánossága után késéssel – megjelent ellentervek a világkiállításhoz hasonló „senki sem lesz nyertes” szituációt hozhatnak. Zoboki Gábor arra vállalkozott, hogy az Andrássy Negyed terv, a Liget Budapest Projekt és Vár kialakítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv logikusan és turisztikai szempontból topográfiai sorolásként összefüggésbe hozható gondolatát egy eleve kizárásra számító, provokatív alternatív pályatervben tegye közzé. Budapest értekeinek megőrzése szempontjából is méltányolható indoklásából idézünk: „A város maga a múzeum, középületeivel, épületegyütteseivel, parkjaival és köztereivel. Az Andrássy út tengelyén, a Budai Várban és az Iparművészeti Múzeum környékén a magyar építészet öröksége szempontjából kiemelkedő értékek állnak kihasználatlanul, méltatlan műszaki állapotban…” – Sz. Gy. „A város legkiemeltebb útvonalain és negyedeiben alulhasznosított vagy pusztuló műemlék-épületekben található Budapest múzeumi együttese, amely minimális új építésekkel nagyvonalúan helyreállítható és összefüggő hálózattá fejleszthető. A múzeumok kulcsfontosságú célpontjai a városi turizmusnak – meghatározzák a város imázsát. A múzeumok egyben orientációs pontok, megkönnyítik az eligazodást. A Budai Várból a Lánchídon átvezető gyalogsétán érintve a Bazilikát, az Andrássy úton a Hősök teréig megkaphatjuk Budapest építészettörténeti és képzőművészeti esszenciáját. A világörökségi városrészek adják Budapest legintenzívebb turisztikai sétáját. Ez az a városi szövet, amely a millenniumi évekre épült meg az ország máig legjelentősebb középületeinek sorával, melyeknek helyreállításával régóta adósok vagyunk az utókornak. (…) A nagyvárosok − mint Budapest − a jövőben tovább nőnek, ezáltal a belvárosi zöld területek felértékelődnek. A Városliget a világ első közadakozásból épült városi közparkja, ezért ezt a tradíciót meg kell tartani, mint a város egyik legfőbb rekreációs területét. (…)

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

szcéna • scene

történik, tervezhető a két főépület földalatti összeköttetése is a műtárgyforgalom egyszerűsítése céljából. (…) A térszint alatt három további szinten részleges alápincézést javaslunk, hogy az épület teherforgalmi kiszolgálását és a Palota úti üzemházzal való közvetlen kapcsolatát megteremthessük.”

The Heritage-Based Museum Concept of Budapest Excerpts from the project description submitted by ZDA - excluded from the evaluation

_ The city itself is the museum, with its public buildings and complexes, parks and plazas. Along the axis of Andrássy Avenue and in the Castle District of Buda as well as around the Museum of Applied Arts there are outstanding values of Hungarian architecture standing unused and in discreditable technical conditions. The most prestigious routes and districts of the capital abound in poorly underused or deteriorating historic buildings that house the museum complex of Budapest which can be generously restored and developed into a continuous A Szent György tér a „Magyar Akropolisz”, a magyar történelem és nemzettudat kitün-

network by integrating minimal new developments. The cities

tetett esszenciális helye, ezt köszönheti magaslati elhelyezkedésének, jó láthatóságának és

shall continue to grow in the future grow whilst green areas in

panorámájának, valamint történelmi-politikai szerepének. (…)

downtown Budapest shall be appreciated. The City Park is the

Kétségtelen, hogy a palotabeli Magyar Nemzeti Galéria sokat profitált a helyből, a Hausz-

very first urban public park in the world which was built from

mann-féle történelmi épületből, a kupola vonzásából és az egyedülálló kilátásból. Ezeket az

public donation, and as such it has to be preserved as one

erényeket a magyar nemzet legfőbb képzőművészeti gyűjteményének elhelyezésekor meg kell

of the most important recreation zone of the capital city. St

őrizni. A tér nyugati oldalának építészeti lezárásával a tér visszakapja 20. századi eleji arányait,

George’s Square, also referred to as „the Hungarian Acropo-

az új épület, mint Magyar Nemzeti Galéria pedig katalizátorként működhet a Vár revitalizálásá-

lis”, is an outstanding essential site of Hungarian history and

ban, melyhez szükséges az új múzeumi épület és a hozzá tartozó egyéb funkcionális erők ös�-

national identity. The architectural closure of the western side

szjátéka. (…) A nemzetközi és magyar képzőművészeti műtárgy-együttest önálló épületekben

of the square shall restore its original proportions dating from

és gyűjteményekben javasoljuk megtartani a továbbiakban is. Így a Szépművészeti Múzeum a

the early 20th century, and the new building functioning as the

nemzetközi anyagot, míg a Várban épülő Magyar Nemzeti Galéria az 1000 éves Magyarország

Hungarian National Gallery shall contribute to the revitalisation

művészetét mutatja be napjainkig. A Magyar Nemzeti Galéria turisztikai vonzerejét növeljük,

of the Buda Castle as a catalyst.

ha a teljes Csontváry életművet − mint a legnagyobb magyar festő hagyatékát −, a barokk szárnyas oltárokat és egy közönségvonzó időszaki kiállítást (utazó kiállítás, grafikai vagy fotó tárlatot) önálló pavilonban mutatunk be, csatlakozva a történeti gyűjtemény három emeleten elhelyezkedő anfilád-térsorához. A kiállítótereket klasszikus fénycsapdák nagyvonalú felülvilágítóival, a régi képtárakra emlékeztető magas lábazatokkal kell kialakítani. Az üzemi funkciók, az irodai és műtárgykezelési (restaurátori, kutatói) területek, egyéb kiszolgáló funkciók és parkolók a szomszédos telken, a Palota úton való elhelyezése kedvező megoldást jelent a telkek értékének méltó kezelése szempontjából. Az épületegyüttes kiszolgálása a Palota útról

t éma • theme

téma theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

Gyógynövények ölelése Gyógynövény Völgy Látogató- és OktatóKözpont, Zánka építész architect :

Krizsán András

szöveg text :

Kerner Gábor

fotók photos :

Bujnovszky Tamás

Lehet-e napjainkban ipart telepíteni egy Nemzeti Parkba? Lehet-e a természet kincseiért olyan házakat építeni, amelyek azon túl, hogy szolgálják a vállalkozó akaratát, képesek igazodni egy történelmi település szerkezetéhez? Szokatlan szerkezetű település Zánka. Valahogy nem úgy fejlődött, mint a többi ősi falu a Balaton körül. Errefelé a régi falvak központja általában a középkorban vagy később épült templom és a környéke, amelyeket halmazoknak hívjuk. Zánkán ellenben a falu szélére került a 12. századi templom, és az utcák, házsorok innen indulnak délre a part felé, vagy keletre, megcélozva a hajdani „úttörővárost”. Ez utóbbi jelentett mindent az elmúlt évtizedekben: fejlesztést, fejlődést, munkahelyet, megélhetést a község lakóinak. Csakhogy ennek semmi köze nem volt a falu organikus fejlődéséhez, a régi településen szinte alig történt valami – a sűrűsödő nyaralókon, a Balaton-part beépítésén és néhány szolgáltatáson kívül. Ennek a megbillent településnek mégis a legizgalmasabb pontja a református templom környéke, hiszen amikor a Káli-medencéből átjutunk a zánkai oldalra, a Balaton látványán kívül a templom nyugati bütüje ragadja meg az

sorakoztak volna fel a korábbi fatelep helyén, ami nekem azt jelentette: rend

ember tekintetét.

van, helyrebillent a település. A présházaknak tűnő építmények bejáratán –

Így volt egészen addig, amíg nem történt itt gyökeres változás. Magam is

húsvét lévén – hímes tojásokkal feldíszített koszorúk mellett egy nagy tábla

rendszeresen ebből az irányból érkeztem Zánkára és mindig eszembe ötlött

hirdette, hogy a Gyógynövény Völgy Látogató- és Oktatóközpontjánál járok,

Takács Ferenc, a gyógynövények nagy tudora, aki teáival, gyógypálinkájával

a Takács család gyógynövényfeldolgozó és oktató intézményénél.

többször is kigyógyított valamilyen hektikámból. Mindig házának előszobájá-

Innen már mosolyogva jártam körül az épületeket. Rájöttem, hogy a ter-

ban fogadott, ahol ezer zacskó és ezer illat között mesélt az itteni kincsekről:

vező, Krizsán András építész ügyesen operált a présház karakterrel, noha

a gyógyító növényekről. Már akkor éreztem, hogy a tudása bőven kinőtte

szó nincs se szőlőről, se szüretről. Vagy nagyon is arról van szó, hiszen az

lakóházát és sokkal többre érdemes az ő tanítani való gazdagsága.

épületegyüttes magában hordozza mindazt a Balaton-felvidéki építészeti kul-

Nemrég ismét a szokott útvonalon érkeztem Zánkára, és a református

túrát, amit itt-ott még felfedezhetünk a környékbeli hegyeken. Csak a funkció

templom környékén új látvány fogadott. Messziről úgy tűnt, mintha présházak

lett más, a bor helyett a gyógynövényeket és az azokhoz kapcsolódó tudást

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e me

_ építész architect:

Krizsán András DLA – MODUM Építésziroda Kft. építész munkatársak fellow architects:

Takács Gabriella, Nagy László statika structure:

Medek Ákos, Szarka Gergely – MEDEK Iroda Kft. épületgépészet hvac:

Rosza Csaba – PUMPERO Bt. elektromos tervező electrical engineering:

Kovács Zsuzsa – QUALIKO Kft. tűzoltó szakmérnök fire protection:

Segesdi Ferenc

kivitelező main contractor:

Szegő László – Bordatore Bt. műszaki ellenőr technical controller:

Epres Róbert megbízó client:

SF Alapítvány

szolgálja. Pedig meg lehetett volna oldani az egész programot egy egyszerű szerelt csarnokkal is, ahogy az másutt szokás. Krizsán azonban mást gondolt. Az épületeket felültette a dombtetőre, hátat fordítva a falunak. A funkciókat széthúzta, az egyik épületbe kerültek a fogadás, tárgyalás terei, alattuk a manufaktúrával, a másik épületet az oktatásnak és a felüdülésnek, pihenésnek szentelte. Amikor az épület utcaszinti parkolójából belépünk a házba, akár lemegyünk a lépcsőn, akár belépünk a közösségi terekbe, rögtön közvetlen kapcsolatba kerülünk a természettel, a gyógynövényekkel, a Káli-medencét szegélyező dombokkal, hegyekkel. Így került tökéletes összhangba a ház és a természet. A ház behív, maradásra késztet, igazi tusculanum. Krizsán a házak telepítésével is finoman eljátszott. A két épület hossztengelyével kijelölt egy pontot, s mintha véletlen lenne, éppen ebben a pontban találkozik a református templom és az iskola hossztengelye is. Vagy innen indulnak? A házak léptéke is rendkívül fontos, szépen karéjozzák Zánka ősi szélét, új faluképet eredményezve, de tökéletesen illeszkedve a múlt arányaihoz.

Beszélni kell arról is, hogyan öltöztette fel a házakat az építész. A leg-

egyszerűbb módszerekkel. Egyszerűsége elsősorban a kapubejáratra, az ajtókra és az átkötő nyílásokra vonatkozik, a homlokzatokat párkányokkal és puritán nyílásokkal tagolta. Az ablakok köré álperspektivikus bélleteket illesztett, majd az egész tördelt épületegyüttest egyszerű világos színekkel kívül-belül lecsendesítette. A szokatlan szerkezetű településen az új gazdaság megépítésével tiszteletet teremtő rend lett a gyógynövények ölelésében.

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

In the Embrace Of Herbs Herbal Valley, Zánka

_ The Calvinist church and its neighbourhood is one of the most exciting sites in Zánka which is located north of Lake Balaton. This is where the Visitors’ and Educational Centre of Herbal Valley was built to designs by architect András Krizsán. From afar it impresses us as if it was a row of wine-presses but it is far from being true: it has nothing to do with vineyards or harvests. However, the complex conveys the entirety of the architecture of the region north of Lake Balaton, which is still visible in the surrounding hills here and there. It is only the function which has been changed: instead of wine it serves herbs and the expertise associated with them. Krizsán seated the buildings on top of the hill turning their backs on the village. He spread the functions and housed rooms for reception and conference in one of the buildings with the manufacture beneath, whilst he designed the other contains spaces for education, recreation and relaxation. Either we go down the stairs or enter any of the communal spaces we find ourselves in direct contact with nature and herbs immediately. What we thus experience here is a perfect harmony of the house and nature.

2015 | 04

Majdnem-fal, majdnem-tetővel Műteremház, Debrecen építész architect :

Kovács Péter – Ybl Miklós díj 2015

szöveg text :

Kőszeghy Attila

fotók photos :

Bujnovszky Tamás

Nyilvánvaló, hogy indokolt a legkiválóbb építészeti alkotások műértékként történő védelme, függetlenül attól a szerencsétlen helyzettől, hogy alkotójuk még él. Így ugyanis épülete „normális esetben” védelemre érdemtelen. Azt kívánom, hogy a debreceni Ötmalom utcán megvalósult ház elsők között legyen az élő építészek védett alkotásainak listáján. Özv. Mrs. Poward Jay, szül. Horváth Gizella

jellegtelen szürke kapu és ajtó gondosan megformálatlan semmilyensége

1932-ben Debrecenben lakóházat építtetett.

szándékosan nem rivalizál a régi debreceni fakapukkal, ugyanakkor építé-

A tervezőtől, Rimanóczy Gyulától a korai

szeti eszközzel utal a szomszédos alumínium lemezes kapu silányságára.

Bauhaus elit-modernségének megjelenítését

Dzsesszes disszonancia, amely ismételt odafigyelésre késztet.

kérte. Az elkészült házat látva egy városházi

Az Ötmalom utca sarkán álló Kovács-térplasztika nem illeszkedik. De nem

magánlevél írója így fogalmazott: „hogyan

is provokál. Igényli a kapcsolatokat, de, a szellemi kapcsolat minőségét tekintve

adhatnak a sugárúton engedélyt olyan épü-

nem tud (nem akar) engedményt tenni. Nem illeszkedik a fehér műteremház,

let felépítésére, amelynek csak a mellékhe-

ahogyan nem illeszkedett korábban egy kisbolt vagy kovácsműhely sem. De

lyiségei nyílnak az utcára, míg a lakosztály a

szerethető a gyerekeknek, tájékozódási pont a megértésre készséges öregek-

kertre néz. A lépcsőház szabadon áll, elkülö-

nek, és a háborgásra hangoltaknak is témát ad. Ez a ház-szobor rá van utalva

nítve, az épület esztétikailag sok kifogás alá

a régi házakra. Nem fordul feléjük brutális tűzfallal, hanem vízszintesen záródó

esik…” 1 A Rimanóczy-villának nevezett ház

test-alakzattal létesít építészeti közjátékot a régi házak és az új épülettömeg

helyére kívántak vállalkozók társasházat épí-

között. A környező telkek pikkelyes tetőfelületei szinte zenei együttest alkotnak

teni 2000-ben. A T4TERV iroda munkatársai

a minden régi téglának helyet adó új kerítésfal tégla-mozaikjaival.

egyetlen éjszaka alatt készítettek dokumen-

A régi téglakerítés helyén, annak anyagából új téglakerítés épült, egy

tációt a védelem alá helyezésre, a bontás

évszázadnyi múlt-rétegre is utalva. A ház fehér tömegét az építész e kerítés

megakadályozására. A védetté vált épületről azóta le lehet írni: „szépsége

fölé emelte. E múlt-tisztelet egy be nem vallott csellel társult: ablaknak alig

romjaiban is tiszteletet és védelmet érdemel”.2

látszó bevilágító felületen át kaphatnak itt természetes fényt a belső terek. A

Ügyvéd ismerősöm 2014 végén felkért, fogjunk össze, nehogy egy ablaktalan szörny épüljön a belváros ősi Ötmalom utcájában. Szavaival szokatlan módon késztetett a ház védelmét szorgalmazó írásom megfogalmazására.

látható felszín-rétegek alatt láthatatlan időrétegek rejtőznek – idézem szabadon Kovács Péter másféle rétegek felé is elkalandozó tűnődését. Az új sarokház felé járók, a közelben lakók is elfelejtették már, hogy a ház

Kovács Péter Ötmalom utcai műterem-épülete „pofátlan” illeszkedésével

telkét foszladozó vakolatú téglakerítés övezte. A korábbi, többször átépített épü-

a város legősibb tömbjeire kivetülő szellemi élményt ad. Befészkelődik a régi

let három méter mélyen húzódó alapja ezernyi téglát rejtett. Az eltérő időkben

polgárházak közé, felértékelve azok cafrangmentes tömegét, álépület-kapuit.

szinte azonosnak megmaradó anyag, a tégla ismétlődésében a város (az or-

A cseréptetők majdnem-monoton szövetessége könnyedén rokonul a fehér

szág?) kultúrájának jól-rosszul égetett szellemi téglái is visszaköszönnek. Nyolc-

(a rávetülő árnyak és színek folytán tónusokban és színekben gazdag) hom-

van éve ez a kultúra talált felhördülni valót a Rimanóczy-ház selymesen finom

lokzat-tető majdnem-monotonitásával. A fehér felszínnel ölelt, nagyszerűen

felszíne és zártsága kapcsán. Később − „másféle szellemi téglákra” hivatkozva

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e me

építész architect:

Kovács Péter DLA

építész munkatársak fellow architects:

Hajdú Barna, Kazamér György statika structure:

Dezső Zsigmond épületgépészet hvac:

Bodó Béla

elektromos tervező electrical engineering:

Nagy Zsolt

közlekedés roads:

Tarcsai László

− az alföldi városok homlokzat-kerítéseit minősítették a maradiság jelének.

Az Ötmalom utcai fehér ház előkészületének tűnik Kovács Péter Monti

ezredes utcai lakóháza. Szomszédja, egy igényesen formált historizáló épület csábító lehetőséget kínált a jól látható felszíni illeszkedésre. Az építész tartózkodott a nyilvánvaló formai analógiáktól, de engedményt tett a látszó rokonulásnak (ami akkor a tagolás ritmusában, a ritmus kis elbizonytalanításaiban nyilvánult meg). Ez a gesztus a kordában tartott alkotói szabadság megnyilvánulásaként is értelmezhető. E korai teljesítményét kissé relativizálja az új fehér épületplasztika, bár Kovács Péter világ- és építészetszemléletének változását legfeljebb ha sejtetheti a két arculat-réteg viszonya. Az utcavonalak mentén képzett homlokzatvezetés gesztusa mindkét épületnél megjelenik. A Monti ezredes utcai ház a maga majdnem L-alakúvá vált homlokzatszerű kapu-falával az alföldi nagyobb városok évszázados álhomlokzatát idézi. Az újabb műteremház Ötmalom utcáról beforduló tömbje a sarok-tömeg tömörségét fellazító teraszépítmény funkcióját tölti be. Ahogyan egykori villákban az ősök galériája történelmet és történeteket őrzött, a föld alatt fellelt, rejtőző régi téglák ezreinek téglakerítéssé építése – a leghangsúlyosabb épületsarkon is – lehetőség az időrétegek sorában létezésünk jelzésére. A műteremház polisztirol habbal vastagon bevont majdnem-tető fehér falai súlyos, tömör testekre, régi templomfalak kitámasztóira utalnának, ha nem lebegnének a régi kerítésfal felület felett. Ha építészeti őszinteséget keresünk, talán a lebegő dőlt falakban lelhetjük fel. A korszerű üvegszálas bevonatok tartósságában bízva toldások, átfedések nélkül létrehozhatók homogén felületek: a jelenkor felületei. Nem az egyszerűség iránti vágy, hanem a toldások nélküli formálás lehetősége, a szobrászi szabadság eufóriája táplálja ezt a világszerte terjedő felületalakítást. Az építész formáló szabadsága (a számítógépes tervezéskivitelezés lehetőségeivel tetézve) már-már beláthatatlan lehetne, ha a társadalmi kapcsolatokban is új, nagyobb szakítószilárdságú formációk keletkeznének. A belső terek kibogozása a hasonlítgató gondolatok nélkül is élmény. Kovács Péter műterem-terei készen állnak a pezsgő alkotói aktivitásra, a központi helyen a tetőforma elkerülhetetlenségét is igazolni képes tetőfelnyitás ünnepli a tevékenységet. A művész munkaterének kinyitása a felülvilágítóval lezárt tetőtérbe − egyáltalán: az alig birtokolható méretű tér − tevékenységre serkent, a kuckósítás pedig szellemi koncentrációra – legalábbis Leonardo da Vinci szerint.

Kétségtelenül fehér (még?) Kovács Péter műteremháza. A többi háza is fe-

hér. Számos építész háza fehér. Sok régi falusi ház fehér. Kovács Péter házának fehérségéhez sokféle jelző társítható. Talán jobban jellemzi a dolgot, ha azt mondjuk: Debrecenben az Ötmalom utcán, az egykor taposólovakkal hajtott öt szárazmalom telkével szemben van egy ház majdnem-fal majdnem-tetővel. ___________ Jegyzetek: 1 Szendrői Balázs: 2003. Védelmet kapott a Bauhaus-villa. Élő múlt Debrecen, 2003. I. 22. 2 uo.

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

Semi-Wall with a Semi-Roof Studio House, Debrecen

_ The studio-building by Péter Kovács in Ötmalom Street is an intellectual experience projected onto the oldest blocks of the city with its „cheeky” positioning. It makes a nest amongst old houses of the middle-class and thus valorizes their massive structures free from tassels and semi-building entrances. Tiled roofs form an almost monotonous fabric which easily and effortlessly adjusts to the white almost monotonous character of the facade roof (rich in tones and colours owing to the shadows and tints cast onto them). Embraced by white surface, the great and yet insignificant grey entrance and door reflect a deliberately neutral design which does not compete with wooden gates in Debrecen whilst referring to the poor qualities of the neighbouring aluminium plated gate by architectural means. This house-sculpture depends on the older houses. It does not turn to them with its firewall, but creates an architectural interplay with a configuration closing up horizontally wedged between the blocks of the old and the new structure. The scaled roof expanses of the neighbouring lots produce an almost musical complex with the brick mosaic of the new fence wall leaving enough room for each old brick.

2015 | 04

Térnyitás Az újpesti Egek Királynéja Plébániatemplom új parókiája építész architect :

Berzsák Zoltán

szöveg text :

Losonczy Anna

fotók photos :

Hajdú József

Az újpesti Szent István tér arculatát eredetileg a plébániatemplom és a polgármesteri hivatal középen úszó, hatalmas tömegei határozták meg. A templom előterét most patkó alakban barikádozzák el a piachoz tartozó bódék, csarnokok és parkolók. A déli épületet a köztérfelújítás első ütemének részeként már elbontották, de az északi szárnytól még mindig alig látni az egykori zeneiskolát. Pedig az archív fotók alapján rekonstruált homlokzat szinte világít a térfalat alkotó házak füzérében. Az önkormányzat és az egyházközség közötti egyezség eredménye, hogy az épületbe végül a katolikus plébánia került. A jelenlegi vásárcsarnok elbontása a térrekonstrukció folytatásának feltétele, s a telek, ahol a lepusztult parókia állt, az egyetlen lehetséges területnek bizonyult az új piac befogadására. Az egyház ezért a területért cserébe kapta meg azt az egyemeletes házat, ahol a zenede növendékei a gangról érhették el a tantermeket. A parókiához hagyományosan kapcsolódó alapprogram – plébánosi lakás és iroda, hittanterem, könyvtár, díszterem, vendéglakás – a meglévő két udvari oldalszárnnyal rendelkező főépületbe költözött. A tervező a nyitott áthajtós, függőfolyosós ház átközlekedési problémáit egy kétszintes átkötés és a főkapu mögötti szélfogóajtó segítségével oldotta meg, az egyes

lönböző karakterű udvart választ el. A földszinti fogadótér a nagy fesztávú

szárnyak az így létrejött előcsarnokon keresztül érhetők el. A plébániának

áthidalással nemcsak vizuálisan, hanem valóságosan is összeköti a csendes

a hagyományos funkciókon túl igénye volt egy olyan térre is, ahol lehető-

elülső és a körbezárt – az iskola közelsége miatt mégis zajosabb – hátsó

ség nyílik kötetlen események megszervezésére. A katolikus egyház nyitási

kertet. A nagy üvegfelületeken át az előcsarnokból is rálátni a kert fókusz-

vágyát testesíti meg az új épületszárny, amely a befordítás révén két kü-

pontjában álló öreg fa körüli életre.

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

Az archetipikus metszetű, többcélú emeleti terem világos falai hátteret adhatnak bármilyen, az egyház belső életéhez nem feltétlenül kötődő rendezvénynek. A kívül is fehér test bütüit tégla burkolja, ami a környező házak oromfalait idézi meg. Ez a kéreg fordul be a földszinten, ahol a keresztbe állított tömeg a földszinti falsávokra támaszkodik. A kortárs szárny szándékoltan nem tapad rá a főépületre, Berzsák Zoltán építész a tetőidom befordítása helyett lapostetős nyaktagokat alkalmaz. A régi és az új közötti kapcsolat inkább a meglévő ház logikájának megértésével és továbbvitelével teremtődik meg. A megbontott szimmetrikus szerkesztettség nemcsak a térszervezésben érezhető, hanem következetesen végigvonul a terven, egészen a részletek kidolgozásáig. Ennek bizonyítékai a korszellemmel ellentétes módon tengelyesen tükrözhető homlokzatok. Talán ezt az elvet követve merült fel, hogy az árnyékolók perforációjából a magyar hímzéseken gyakran megjelenő szív-páva minta rajzolódjék ki. Hajánál fogva előrángatottnak is tűnhet a mai ízléskánon szerint direkt, kissé édeskés mintázat. De nem érdemes megfeledkezni arról, hogy az egész létesítmény a tér közepén álló templom háttérintézménye, amelynek viszonyrendszerében nagyon is helyénvaló a harmonikaszerűen nyitható táblák romantikus díszítése. A főépület belső tereiben kevés ornamens élte túl a megpróbáltatásokat, s az új házon is dominál a fehér szín. A tetőbevilágítók tovább fokozzák világosság érzetét, amely inkább a protestáns építészet puritánságát idézi. A szálkötésű cementtáblákkal burkolt homlokzatra azonban egy könnyen megfejthető, szimbolikus jelentést is hordozó díszítés került. Az egyház, amely híveinek megnyerése illetve visszaszerzése érdekében sokszor folyamodott az elkápráztatás eszközéhez, egy újabb reform előtt áll. Az ornamentika figyelemfelkeltő szerepű – a kíváncsiságból betérő hívek azonban olyan térbe léphetnek be, amely egy újraformálódó közösség valódi otthonává vált, s ahol maradni is érdemes. _

építészet architecture:

4 plusz Építész Stúdió Kft. vezető tervező leading architect:

Berzsák Zoltán

építész munkatársak fellow architects:

Konyha Katalin, Stanisewszki Andrea statika structure:

Terraplan 97 Kft. gépészet hvac:

Kristály Klíma Plusz Kft.

villamos tervező electrical engineering:

Studio NG Bt.

tűzvédelem fire protection:

Tűz és Lélek Bt. kertészet landscape:

Open Air Design Kft. bonyolító project management:

Újpesti Vagyonkezelő Zrt. generálkivitelező main contractor:

Kharisz Kft. építtető client:

Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzata

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e me

Opening the Space The New Parsonage, Parish Church of the Celestial Queen, Újpest

_ The architecture of St Stephen’s Square in Újpest was originally defined by the massive structures of the parish church and the mayor’s office block. As a result of an agreement between the local government and the religious community, the Catholic parsonage has moved into the building formerly housing the music school. The basic scheme traditionally associated with the parsonage – the parson’s quarters and office, the classroom for religious education, the library, the banqueting hall and a spare apartment for visitors who stay here – are now housed in the existing main building featuring two lateral wings that face the yard. As the designer solved the issues related to the internal communication of the open-passage wrap-around gallery house with a two-level tie and a wind-breaker door behind the main gate, the individual wings are accessible via the foyer thus created. As the new wing embodies the ambition of the Catholic Church to open up for the wider public, this configuration of turning the structures inward separates two yards of different characters. The ground-floor reception area connects the peaceful front and the built-around back yard by a wide-span bridging both visually and physically. The large expanses of glass exposes events taking place around the old tree standing in the centre of the garden so that they are visible even from the foyer. Communication between the old and the new is facilitated by understanding and following the logic of the existing house.

örökség heritage

ö r ö k s ég • heritag e

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

A néma barátok régi zárdája A majki kamalduli remeteség konventépületének helyreállítása építészek architects :

Szabó Gábor, Tornai Endre

szöveg text :

Lővei Pál

A majki kamalduli remeteség épületegyüttese, ahol még ma is áll a foresteria, azaz az erdei kolostor – a templomból legalább a torony a sekrestyével –, valamennyi cellaház a kerítésekkel és kertekkel, valamint sok elem megmaradt a természeti környezetből, Magyarországon és a szomszédos országokban páratlan barokk műemlék. A Bécs melletti Kahlenbergen emelt anyakolostornak ma már csak csekély maradványai állnak, ahogy a ma Burgenlandba eső Lánzséron (Landsee) is alig maradt valami.

fotók photos :

Zsitva Tibor

ágának alapításaként. 1770 tájára már a templom, a 17 cellaház és a konventépület, a foresteria berendezései is nagyjából elkészültek, bár a rendi hagyományoknak megfelelően eredetileg három „utca” mentén tervezett négy cellasor egyike nem épült meg. Amilyen különleges a bécsi Franz Anton Pilgram tervezte majki kolostoregyüttes, olyan hányatott sors jutott neki osztályrészül. A szerzetesek alig több mint egy évtizeden át használhatták háborítatlanul, 1782-ben ugyanis II. József ezt a rendet is feloszlatta. A berendezési tárgyakat elárverezték, széthordták, majd az építőanyag legalább egyházi célú újrahasznosítása

A remetemozgalmak 11. századi megre-

érdekében előbb a templom szentélyét, később a hosszházát is lebontot-

formálása két új szerzetesrendet is életre

ták. A kincstári tulajdonba került épületegyüttes többször is gazdát cserélt,

hívott, a francia eredetű karthauziakat és

a konventépületben évtizedeken át posztógyár működött. A birtokot végül

az itáliai kamalduliakat. A szigorú aszké-

visszaszerző Esterházyak 1880-ban fejezték be az együttes vadászkastéllyá

zisben élő, jórészt a beszédről is lemondó

alakítását. A 20. század közepéig tartó nyugodt időszakot az 1950-es évek

remeteközösségek építészeti környeze-

végétől már a műemléki kezelés problémái követték, a megoldáson legalább

tének egységes képét a karthauziak dol-

három műemlékes generáció dolgozott. A terület alatt húzódó szénvagyon

gozták ki. A templomot körülvevő cella-

kifejtése kapcsán a népgazdaság és a nagypolitika ellenében folytatott harc-

házaiknak a külvilágtól magas kerítéssel

cal megnehezített erőfeszítések nyomán még az 1980-as években, Kerényi

elválasztott együttesét a középkor végén

József tervei nyomán, szálláshelyként megújulhattak a cellaházak.

átvették a kamalduliak is, hogy az újkorban már ebben a formában építsék

Az idővel a Műemlékek Állami Gondnoksága, mára a Forster Központ

ki saját kolostoraikat. Magyarországon a rend csak a 17. század végén, 18.

kezelésébe került együttes évtizedek óta használaton kívül álló konventépü-

század elején telepedett meg, először a Nyitra megyei Zobor hegyen, majd

letének megújulását a 2009-ben elnyert európai uniós támogatás tette végül

Lánzséron. Megkapták a Dunajec melletti lehnici karthauzi kolostor középkori

lehetővé: 2014 őszére befejeződtek az építési és restaurálási munkálatok,

épületegyüttesét is, hogy utoljára, 1733-ban létre jöjjön a negyedik kamalduli

és elkészültek az első kiállítások is. A helyreállítást sokrétű levéltári és res-

telep is, az Oroszlány közelében fekvő Majkon, az Esterházy család grófi

taurátori kutatás, a helyiségfunkciók elemzése alapozta meg. Az átgondolt

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

ö r ö k s é g • h e r ita g e

építészeti tervezéshez sokrétű restaurátori és kézműves munkák társultak. Elsődleges célként a kolostori korszak értékeinek bemutatását tűzték ki, de a lehetőségek kihasználásával az épület egyes részeiben a későbbi használat emlékei dominálnak. Az erőfeszítések eredményeként eredeti szerepükben jelennek meg a nem kis részben az egykori Esterházy-uradalom saját természeti kincseire alapozott, minőségi anyaghasználat emlékei, a hangsúlyos helyeken vörös márványból (gerecsei tömött mészkő) faragott homlokzati nyíláskeretek, a kő és fa padlóburkolatok, a vadászterem fa lambériája, a szerzetesek reprezentatív tereinek stukkói, falképei, vörös márvány kézmosója. A már eddig is ismert kiemelkedő értékeknek, a barokk ebédlő és előtere falkép- és stukkódíszének, az Esterházyak 19. századi vadásztermének fennmaradása a kvalitásaikhoz méltó restaurálás eredményeként remélhetőleg hosszú távon is biztosítva lett. Helyreállították a barokk előképek nyomán a 19. század végén készült cserépkályhákat, a megmaradt régi ajtószárnyak alapján készültek el a hiányzó darabok. De olyan, kevésbé látványos, az egykori kolostori és kastélybeli életre történő utalások szempontjából azonban igencsak lényeges részletek is bemutathatóvá váltak, mint a fedélszék egyes megőrizhető, régi elemei, a konyha kőből faragott kiöntője, a lóistálló éltégla járófelülete a négy állás elválasztására egykor szolgáló vasszerkezet maradványaival, vagy a monumentális borospincéből közvetlenül a pincemester szobájába felvezető

ö r ö k s ég • heritag e

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

vezető tervezők leading architects:

Szabó Gábor, Tornai Endre építész munkatársak fellow architects:

Csányi István, Ellmann Tamás, Kerényi Dénes, Rédly László, Dr. Szabó Miklósné, Végső Gergely –Tér-Team Mérnök Kft. projektvezető project manager:

Dobó Ágota, Nagy Andrea – Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Projektmenedzser: Dienes Péter – Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ generálkivitelező main contractor:

SZ-L BAU Kft.

festőrestaurátori kutatás expert of painting restoration:

Lángi József, Pintér Attila helyszíni építészettörténeti kutatás expert of monument reservation:

Rácz Mikós – Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ

restaurálási tenderterv, restaurátor szakértő restoration expert:

Szentkirályi Miklós – PARLER Építész és Restaurátorművész Kft.

falkép-restaurálás restoration of wall paintings:

Boromisza Péter, Fabó Éva, Gyarmati András, Heitler András, Nemessányi Klára, Szatmári Péter – Kép-Térkép Bt. papírrestaurálás paper restoration:

Lente Zsuzsanna

fémrestaurálás ironwork restoration:

Döbröntei-Dávid Szilvia, Pogány Judit – Decolux Kft. kőrestaurálás stonework restoration:

Varga Zoltán Zsolt – St.Art 97. Bt. szobormásolatok sculptures:

Baráz Tamás – Csepel B. Kft. farestaurálás woodwork restoration:

Marjai Zoltán – Ars Longa Bt. nepomuki szent jános-oltár restaurálása altarpiece restoration:

Győri Lajos, Maszelka János, Papp Kinga „a hallgatás ereje” történeti kiállítás, történeti enteriőrök kurátorai curators of the historical exhibition:

Sárossy Péter, Dr. Várkonyi Gábor – Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ kiállítási terv exhibition design:

Studium Design Kft.

kiállítás kivitelezés installation:

FormiConcept Kft.

falépcső. Az elengedhetetlen új vizesblokkokkal jól kontrasztba lehetett állítani

újra cserélt, korrodált eredeti elemei is. Tatabánya-Bánhida és Felsőgalla,

a szerzetesi latrina puritánságát. Az egykor csak tervezett patika funkciójára

Kecskéd, Környe templomaiból, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumból,

utaló helyiségtől megközelíthető gyógynövénypadlás didaktikus szárítójában

a Győri Egyházmegyei Gyűjteményekből, a pannonhalmi kolostorból kölcsön-

a kolostorkert növénydíszéből hasznosítható termények függnek, hogy végül

ként – nem kis kutató- és szervezőmunkával – visszatérhettek származási he-

a múzeumi boltban lehessen megvásárolni a levendulacsokrokat.

lyükre a kolostorfeloszlatás után elszármazott ereklyetartók, liturgikus tárgyak

A turisztikai program részeként létrehozott állandó rend- és kolostortörté-

és textíliák, metszetekkel díszített könyvek. A konventépületben kápolnaként

neti kiállítás látványos és okos. Épít a műemléki épületkutatás eredményeire,

berendezett helyiségben helyezték el az egyik cellaháznak a szákszendi kato-

bemutatva például az uradalom területén állott középkori romok építőanyag-

likus templomban megőrzött, most restaurált Nepomuki Szent János-oltárát.

ként Majkra szállított, a foresteria falaiból kibontott faragott köveit. A hosszú

Mindezek az alkotások a kolostor kerítésfalának konzerválási okokból máso-

falfelületen mozaikszerűen elrendezett építészeti töredékek között helyet kap-

latokra cserélt, barokk kőszobraival együtt Majk egykori berendezésének és

tak a vadászkastély egyik oldalbejárata fölötti vas erkélynek a homlokzaton

felszerelésének igen magas művészi színvonaláról tanúskodnak.

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

ö r ö k s é g • h e r ita g e

The Old Convent of the Silent Brethren The Reconstruction of the Convent Building of the Camaldolese Hermits in Majk

_ The complex of the hermits’ community in Majk where the monastery in the woods still exists, each cell-house with their fences and gardens are unique historic monuments of the Baroque style in both Hungary and the neighbouring countries made complete with many surviving parts of its natural environment. Only few fragments of the original monastery erected on Kahlenberg near Vienna have come down to us, much in the same way as there is hardly anything preserved of Landsee (Lánzsér, today: Burgenland). This convent building which had not been used for decades was now appropriately facelifted thanks to financial support from the European Union acquired in 2009: by autumn 2014 construction and restoration works were completed, and the first exhibitions were also installed. Restoration was supported by comprehensive research work into related archives and former restorations, as well as by the thorough analysis of functions. Design work carried out with due care was matched by thoughtful contributions of restorers and handicraftsmen. Although the primary objective was to present and display the values of the period when the monastery still existed but some parts of the completed building are defined by relics of more recent utilizations.

A Mende-villa átalakítása, Budapest Málnai Béla (1931), Kovács Csaba (2014) szöveg text : Berényi Marianna fotók photos : Bujnovszky Tamás építészek architects :

Megújulhat-e egy épület úgy, hogy nem veszíti el korábbi identitását? Megőrizhető-e egy markáns tervező szellemisége, ha a beruházás célja nem műemlékvédelmi rekonstrukció, hanem egy élhető, minden tekintetben korszerű ház kialakítása? Miként határozható meg az az érték, amelyet egy felújítás, bővítés során is érdemes megőrizni? A kérdések nemcsak a kortárs örökségvédelmet foglalkoztatják, hanem a NARTARCHITECTS építészei, Kovács Csaba és munkatársai számára is kihívást jelentettek, amikor hozzáfogtak Málnai Béla 1931-ben Pasaréten felépített emeletes villájának felújításához és kibővítéséhez.

Az építész rokonainak épült nyaraA Mende-villa archív fotója. Forrás: Magyar Építőművészet, 1933

Harmonikus kontraszt

ló alaprajza a luxussal fűszerezett pihenést és a társas együttlétet egyaránt szolgálta: az emeleti hálóhelyiségek alá verandára, télikertre, nappalira, konyhára és hallra tagolódó lakótér került. Később a villát államosították, a ház magastetőt kapott, az ablakok egy részét nagyobbakra, a korlátokat újra cserélték, az épület lassan deformálódott, elhanyagolódott. Bár a villa jelentős építészeti értéket képvisel, nem tartozik a védett műemlékek közé, így a megrendelő családon és a tervezőkön múlott, mennyire veszik figyelembe az épület eredeti sajátosságait. Ennek köszönhetően a – Mendöl Zsuzsa 1974ben megjelent, Málnai Béla munkásságát bemutató kötetében is méltatott – nyaraló végül nem esett át teljes átalakuláson, hanem a legkorszerűbb technikai eszközökkel felruházva új életet nyert. Egy háromgyerekes család

Az egykori Mende-villa, amelyet az 1933-as Magyar Építőművészet is bemu-

igényeit minden tekintetben kiszolgáló, kvalitásos lakóház jött létre, amely

tatott, saját korának barokkos és klasszicizáló stílusban épült nyaralói között

Málnai szellemiségéből kiindulva az utcafronton megőrizte az épület eredeti

progresszívnek számított. A szomszéd telken ugyancsak Málnai-tervek alap-

tömegét, formanyelvét. A villa úgy kapott új funkciókat, tereket, hogy a har-

ján felépített historizáló villa mellett a modern építészet nyelvén szólal meg

mincas években megfogalmazott, többször módosított ikonikus építészeti

ez a lapostetős, három fő kubusból összehangolt ház, melynek könnyed ívű

kompozíción nem esett csorba, a tetőszinten és a hátsó kertben pedig új

verandája Giorgio de Chirico 1910-es években készült szürrealista, metafi-

minőséggel gazdagodott.

zikus festményeinek íves árkádjait idézi. Jelezve, hogy a Bauhaus mellett az

Miközben a ház visszanyerte eredeti lapos tetejét, a veranda mel-

olasz modern is befolyásolta a korabeli, új utakat kereső magyar építészetet.

lett nyíló ablakok esetében a tervezők elfogadták, hogy a lakók számára

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

ö r ö k s é g • h e r ita g e

generáltervező architecture:

NARTARCHITECTS

vezető építész-belsőépítész tervező leading architect and interiors:

Kovács Csaba

építész munkatársak fellow architects:

Bartha István, Molnárka Gergő, Gyuris Eszter

belsőépítész munkatársak fellows in interior design:

Vitáris László, Gyuris Eszter statika structure:

Puskás Balázs épületgépészet hvac:

Temesvári László

elektromosság electrical engineering:

Rajkai Ferenc

kellemesebb a több fényt beeresztő, nagyobb nyílászáró. Mivel az eredeti, tönkrement műkő lábazatot nem tudták megfelelő minőségben kivitelezni, a felület süttői keménymészkő burkolatot kapott. A veranda ívei, annak ellenére, hogy a korszerű hőszigetelési követelmények miatt egy árnyalattal vastagabbak lettek, visszanyerték eredeti, letisztult vakolatdíszüket. A télikert új, belül fa, kívül alumínium borítású hőszigetelt üvegezésű függönyfalai

ö r ö k s ég • heritag e

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

követik az eredeti virágablak osztásrendszerét. Az eredeti nyílászárók – határozott jelként – csak az étkezőben maradtak meg, ezeket felújították és pigmentált olaj lazúrral kezelték. Az épület területe ugyanakkor jelentős mértékben bővült. Míg a földszint mérete és beosztása lényegében nem változott, a pinceszint a hátsó kertben térszint alatti bővítéssel rekreációs funkciót nyert. A gyerekek számára kialakított első szint télikerttel gazdagodott, a tetőtér pedig jelentősen módosult azzal, hogy a tágas teraszra nyíló szülői lakosztály felépült. Ugyancsak szerkezeti változást jelentett a szinteket összekötő lift is. A bővítményeket az építészek nem olvasztották be az épület tömegébe, ezek a kivitelezés során antracitszürke vakolatot kaptak, megőrizve a hátsó traktus aszimmetrikus tömegét. Az új kompozícióban sajátos didaktikával egyensúlyoznak az eredeti fehér és az új sötét elemek. A belső terekben a beépített bútorok, belső nyílászárók, burkolatok az 1930-as években is kedvelt kerti dióból készültek, melynek jellegzetes mintázatát úgy komponálták, hogy illeszkedjen az eredeti elképzeléshez. A fő lakóterekben a járófelületre a dióval harmonizáló színre pácolt tölgy hajópadló került. Az épület helyiségeiben domináns fa azon túl, hogy barátságos nyugalmat áraszt, összekapcsolja a múltat a legkorszerűbb megoldásokkal. Az épület megújuló képességét bizonyítja, hogy szinte észrevétlenül simul a falak közé az intelligens épületfelügyeleti rendszer, az egyedi világítástechnika, a levegős hőszivattyúval működtetett alacsony hőmérsékletű hűtés-fűtési rendszer, a három rétegű üvegezésű nyílászárók és a toló szerkezetű alumínium spaletták kombinációja. A tervezés és a kivitelezés során a korszerűsítés és a megőrzés, az átalakítás és a visszaállítás, az eredeti és a high-tech fogalma nem oltotta ki egymást, hanem ellenkezőleg: szervesen egymásba kapcsolódva kézzelfogható állításként értelmezhetők az örökségvédelem és a fenntarthatóság jegyében.

harmonious contrast

Although it represented significant architectural values, it is not a protected

The Conversion of Mende Villa, Budapest

historic monument, which means that the client family and the designers had

the chance to decide to what extent they take into consideration the original

Built in the 1930s, the villa rated as a progressive one compared to its con-

features of the building. Thanks to this, the resort house did not have to un-

temporary resort homes in the Baroque or Revivalist Classicist style. It was

dergo an overall conversion but was revived by using the most modern tech-

composed in the register of Modernist architecture with its flat roof, a mass

nologies. As a result, now it is a high-quality residential building meeting all

interacting three main cubes, a lightly curved porch evoking Giorgio de Chir-

the needs and requirements of a family with three children which preserved its

ico’s arcades in his Surrealistic, metaphysical paintings in the 1910s. It was

original mass and forms on the street facade. The villa has new functions and

also a sign proving that besides the Bauhaus Italian Modernism also influ-

spaces without compromising its iconic architectural composition, and it was

enced Hungarian architecture which was trying to find its own way right then.

even further enriched with new qualities on the roof level and the back garden.

2015 | 04

európa régió Eu-region

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

e u r ó pa r é g ió • e u - r e g io n

Részletgazdag egyszerűség A Szent Paraskeva-templom felújítása, Nesebar, Bulgária építészek architects:

Todor Mihaylov, Elitsa Andreeva, Emilia Kaleva, Aleksandra Vadinska

szöveg text:

Katona Vilmos

fotók photos:

Evgeni Dinev

Nesebar Bulgária fekete-tengeri partvidékének háromezer éves települése. Az ókorban tagja volt a déloszi szövetségnek, kereskedelmi autonómiát élvezett a római birodalomban, majd Bizánc és Iván Sándor cár bolgár államának határán töretlenül prosperált egészen a 14. századig. Ebből az időszakból származik Szent Paraskeva temploma, amely az 5. századi Szent Szófia-bazilika tőszomszédságában, a kultikus építményekben igen gazdag szigetváros központjában áll. A település 1983 óta a világörökség része. A Szent Paraskeva-templom alapításának pontos körülményeit ma is homály fedi. Titulusának három női szent is megfelel: a 2. századi római és a 3. századbeli ikóniumi Paraskeva mártír, valamint a 10. században élt balkáni, másként új Paraskevának is nevezett, fiatalon elhunyt szűz. A kérdést a keletelés oldhatja meg: a templom tengelyét feltehetőleg a védszent ünnepnapjához igazították, vagyis abba az irányba mutat, ahol az ünnep hajnalán felkel a nap. Az adott

az átalakítás előtti állapot

földrajzi szélességen az enyhén déli irányban eltérő axis az utóbbi balkáni szent

kel. A sziget számos műemlékét romba döntő 1913-as chirpani földrengés

ünnepét, október 14-ét jelöli.1

a polgári épületeket sem hagyta épen: azokra fából készült új felépítmény, a

Az épület helye a városban legalább ennyire beszédes. A keresztház nél-

templomokra ideiglenes fedélszék került. A katasztrófát Paraskeva temploma

kül épített egyhajós templom szoros egységet alkot nyugati szomszédjával, a

a társánál szerencsésebben vészelte át, de az omlás következtében magas-

vele egykorú Gábriel és Mihály arkangyal-templommal, amelynek csak alapfalai

sága egyharmadára csökkent. A nyugati homlokzatba komponált harangfa-

maradtak ránk. A zegzugosan nőtt település utcái között lazább teresedést

lat, a belül kupolával, kívül toronnyal felmagasított hajót nem rekonstruálták.

definiáló két építmény történeti közösséget vállal a környező lakóépületek-

Épen maradt azonban a bizánci részletképzésű, de kora-keresztény hossz-

e u r ó pa rég ió • eu- reg io n

építészek architects:

Todor Mihaylov, Elitsa Andreeva, Emilia Kaleva, Aleksandra Vadinska statika civil engineer:

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

házas formát őrző, háromtagú liturgikus tér. A narthexet a délről is nyitott hajó, majd a szertartás két előkészítő helyisége (protheszisz és diakonikon) és az ortodox szentély követi, amelyet hajdan kőoszlopokkal gyámolított ikonosztáz takart.

prof. Todor Barakov PhD

Stefka Stefanova

legfőbb feladatának az egykori építménymagasság és tömeg

épületgépészet hvac:

műemléki helyreállítás restoration technology:

Atanas Papadakis

közmű plumbing engineering:

Az épület felújításával megbízott bolgár építészcsoport

érzékeltetését tekintette. A harangfal és a torony visszaépítése elmaradt, de az új belső térhatárokat az ismert szerkezeti

Ivan Bilbilov

rendszer alapján vázolt metszet szabta ki. A hajó visszanyer-

Ivan Barakov

te „dongaboltozatát” egy, a hosszfalak között félkörben ívelő

elektromos tervezés electrical engineering: szerkezetépítés construction:

Ekoart Ltd.

acélszerkezetek steel construction:

térlefedésben, amelynek záradékmagassága megközelíti az egykori boltozatét. Mivel az épületet vallásos célokra már nem

Krupal Ltd.

használják, csak kiállításokat, világi rendezvényeket fogad be,

Nesebar Municipality

a kívánt fényviszonyok megteremtéséhez egy vékony, áttetsző

megbízó client:

2015 | 04

hengerpalást bizonyult a legalkalmasabbnak. A palást oldalról, az áttört fríz felől kap többletfényt. A tervezők gondosan választották ki az új építőanyagot. A korrodált Corten acéllemezek mintázatát az övpárkány alatt vakárkádokkal tagolt történeti homlokzat vegyesfalazata (opus mixtum) ihlette. A téglából és kőből komponált

zat mutat némi szabálytalanságot, ahol a lemezek alsó szegélye

textúra sűrűbb és ritkább mezőket hoz létre a felületen,

tört vonal mentén érintkezik a falazattal. A fémtáblák toldásá-

amelyben ritmikus pulzálás keletkezik. E ritmus a modern

nak és tartószerkezetének kiosztását a homlokzati kőkonzolok

felépítmény fémlemezeinek perforációjában folytatódik, ami-

határozzák meg. Az épület történeti idősíkjait áthidaló kontex-

nek hatása az áteresztett fény révén érződik a térbelsőben

tusok kiterjednek a köztéri burkolatokra és a világításra is. E

is. Az övpárkány feletti nyersebb kőfalazat és a korrodált

tudatosan vállalt kánon szépsége azonban képes volt ellensú-

fémtáblák újabb történeti rétegeket képviselnek. A hármas

lyozni a tervezők kicsiny mozgásterének formai kötöttségeit.

rétegződésben felfelé könnyedő dinamika bontakozik ki,

___________ Jegyzet: 1 A 14. században használt Julián naptár szerint ez a dátum október 3-ára esik. A templomok hagyományos tájolásának csillagászati számításaihoz lásd Guzsik, Tamás: A középkori keresztény templomok keleteléséről, in Holl A. – Mizser A. – Taracsák G. (eds.): Meteor csillagászati évkönyv 1997. Magyar Csillagászati Egyesület, Budapest 1996, 180-191. o.

mint a közeli lakóházak architektúrájában. Tagozatos párkány és kolostorfedést idéző barázdált fémtető zárja a sort.

A felmenő szerkezetre húzott sapka tökéletesen fedi az öt-

szögletű apszist és a hosszfalakat. Egyedül a nyugati homlok-

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

e u r ó pa r é g ió • e u - r e g io n

Simplicity Rich in Details The Reconstruction of Saint Paraskeva Church, Nesebar, Bulgaria

_ Nesebar is a 3,000 year-old settlement along the coastline of the Black Sea in Bulgaria. Its church named after St Paraskeva dates from the 14th century when the town flourished. It is situated next to St Sophia Basilica built in the 5th century, right in the heart of the town spreading on an island which is uniquely rich in emblematic buildings. Built without a cross-nave, the single-nave church closely associates with the church of archangels Gabriel and Michael, which dates from the same time, of which only the foundation walls have been preserved. The church of Paraskeva luckily survived the earthquake in Chirpa which destroyed many of the historic monuments of the island in 1913. However, because of a landslide its height was reduced to its one third. Its threepart liturgical space following the design of early Christian churches with a longitudinal nave and Byzantine-style details came down to us in intact forms. To present the original height and mass of the building was a priority of the team of Bulgarian architects who were commissioned with the renovation project of the church. The barrel vault of the nave was restored by an arched roofing of the interior the height of which almost reaches that of the former vaulting. The building hosting exhibitions and secular events was heightened by a thin and transparent cylinder wall which surrounds it and which is bathed in natural light from the side, filtering through the pierced frieze.

e u r ó pa rég ió • eu- reg io n

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

Elegáns illesztés Lakóház, Kolozsvár építészek architects :

Tulogdy László, Tóthfalusi Gábor

szöveg text :

Moscu Katalin

A kolozsvári Andrei Muresanu tisztviselőtelepen található ház megrendelői családos fiatalok, akik számára a telek és az ingatlan választásakor fontos volt a történeti városközpont közelsége, ugyanakkor a csendes lakónegyed kiváltsága.

fotók photos :

Tulogdy László

ajtó- és ablakkeretek. A megrendelők szerették volna megtartani a ház tör-

homlokzatok textúrájában, mind a tetőidom kisebb lejtésszögű alakjával. A főbejárat a két épülettömeget összekötő nyaktagba került: hangulatában a környék házainál gyakran előforduló üvegezett faverandát idézi. A ház tömegközéppontját az előtér és a szinteket összekötő íves lépcső alkotja, innen szerveződik a két lakószint összes helyisége. A földszinten található a konyha, az iroda, az edzőterem és az egybenyitott étkező-nappali terasszal. Az emeleten kizárólag hálószobák és az ehhez kapcsolódó helyiségek találhatók. A belső térrendezést tiszta vonalak uralják. Az anyagválasztásnál is egyszerűségre törekedtek a tervezők: fehérített tölgyet használtak a padló- és a falburkolathoz. A belső eklektikus jellegű díszítőelemek fehérek, akárcsak a falak, és ötletesen kapcsolják össze a belső tér modern jellegét a külső homlokzat klasszicizáló formáival. A szőnyegek, sötétítők és tapéták visznek színt a belső térbe. Az eredmény otthonos, kikapcsoló hangulat. A nappalihoz kapcsolódó deckkel padolt faterasz és a gyepes kert ideális menedék a család számára. Az új épületszárny homlokzatáról visszaköszön a tervezőirodára jellemző anyaghasználat (játékos téglaburkolat, látszó fa tartószerkezeti elemek), de a régi épület

téneti jellegét, ugyanakkor bővíteni azt, ezért a tervezővel együtt teljesen új

részleteinek megfeleltetett jegyek is (ablakarányok, kovácsoltvas elemek).

A tisztviselőtelep a 20. század elején épült, becsületes településrendezés előzte meg: a parcellákat és az utcahálózatot tervek szerint tűzték ki. Kolozsvár egyik legkiváltságosabb lakónegyedének számít ideális fekvése, hasonló méretű és alakú telkei, csendes utcái és elegáns történeti épületei okán. Számos itt található lakóház műemlék. A bővített épület a Zrínyi Miklós utca elején található, egy kb. ezer négyzetméteres telken, széles utcafronttal. Két lakrészes eklektikus épület, melynek homlokzatképzése szimmetrikus. Figyelemmel megmunkált részletei a kovácsoltvas kerítés, a kőlépcsők, az ereszaljába kieresztett faragott fiókgerendák, az üvegezett faveranda, a tető cinklemez díszei, a belsőkben az

funkciósémát dolgoztak ki. A régi ház négy utcára néző helyisége megmaradt az eredeti kiosztásban – ez képezi az alaprajzi séma magját. Ezt bővítették egy új szárn�-

Stylish connection

nyal, melynek alagsora tágas garázst rejt magában. A tervezők szán-

Dwelling house, Cluj-Napoca Romania

déka a két épülettömeg különbözőségének egyértelműsítése volt: a

történeti ház funkcióit ugyan átalakították, de megtartották az eredeti dí-

Clients commissioning the house standing on the estate of civil servants named

szítőelemeket, a hiányzókat pedig pótolták. (A stukkódíszeket az erede-

after Andrei Muresanu in Cluj-Napoca are wonderful young people for whom

tiekről vett minták segítségével öntötték újra, és kiegészítették a mész-

the proximity of the historic inner city was a priority when choosing the site

kő-lábazatot és a cinklemez csipkézetet.) Bár szerkezetét lecserélték, a

and the real estate itself as it also had the prestige of being as advantageously

tetőidom alakja nem változott és a hornyolt cserepeket hódfarkú cserép-

tranquil as a peaceful housing estate. They wished to preserve the historic

pel helyettesítették. A kert felőli bővítés egyértelműen elkülönül mind a

atmosphere and character of the house whilst extending it. As a result, they

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

e u r ó pa r é g ió • e u - r e g io n

építészet architecture:

Tektum Arhitectura&Arta, Kolozsvár, Románia vezető tervezők leading architects:

Tulogdy László, Tóthfalusi Gábor

építész munkatárs fellow architect:

Székely Ágnes statika structure:

Mihai Oltean gépészet hvac:

Aurelian Marian, Paul Biris

worked out a totally new system of functions with the designer. Four rooms of the old house facing the street were thus left in their original place in the new configuration of the interior and were extended by a new wing the basement of which now contains a spacious garage. The intention of designers was to unambiguously distinguish between the two masses of the building: although the functions of the historic house were transformed, the original ornamental details were preserved and the missing ones were replaced by new ones. The new wing features a facade clad in the materials typically favoured by the team of architects (playful brick facework, exposed timber struts), as well as in details that can be matched with features of the old building (such as the proportions of the windows, wrought-iron ornaments).

passzázs passage

pa s s z| á z s • passag e

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

Duna-parti világvárosok: Bécs és Budapest Ringturm, Bécs, 2015. 04. 21. – 06. 05. szöveg text :

Götz Eszter

Bécs, Mariahilferstrasse, 1905 k. © Wien Museum

Az 1870-es évektől az első világháború végéig tartó ún. Gründerzeit két középeurópai város fejlődésében érte el csúcspontját: a Monarchia ikervárosai, Bécs és Budapest óriási átalakuláson mentek át ebben a néhány évtizedben.

Budapest, Kossuth Lajos utca, 1905 k. © Budapest Főváros Levéltára

meg, hogyan érte el csúcspontját az 1895-96-

padaiként számon tartó, szociográfiai közelítés.

os millenniumi ünnepségre Budapest, illetve az

A fotók párba állítását is többféle szempont ve-

1873-as világkiállításra Bécs; és hogyan tűnt el

zette, ezek között a korabeli utcai fényképezés

vagy maradt meg a középkorból, barokkból itt

jellegzetes beállításai, az utcák, terek szerkezete

maradt építészeti örökség, hogyan épültek ki a

éppúgy jelen van, mint az építészeti részleteken a

körutak, vásárok, csarnokok, áruházak, kulturális

kézművesség jegyeinek felmutatása, a vasútállo-

intézmények, hidak és parkok, milyen lakóépü-

mások, bérházak, utcák közönségének sokoldalú

A bécsi Ringturm kiállítása Tamáska Máté kutatói

letek álltak az előkelő negyedekben és a váro-

megjelenítése. Ezáltal nem csupán a város- és

és Adolph Stiller kurátori közreműködése révén

sok peremén. Egyszóval: milyen hasonlóságok

társadalomtörténet, de a fotótörténet egy mar-

ezt a korszakot választva állított párhuzamba

és eltérések irányították a két Duna-parti város

káns fejezete is bevonult az anyagba.

Bécs és Budapest korabeli városi tereiről ké-

urbanisztikai változásait. A tárlat nem kizárólag

A remekül válogatott fotóanyagot a BTM

szült 150-150 fotográfiát, hogy a városfejlődés

építészeti karakterű, inkább egyfajta szintetikus

Kiscelli Múzeuma és a Wien Museum fotógyűjte-

irányait, a modern nagyváros kialakulását építé-

szemlélet jellemzi, amelyben az építészeti stílus-

ményeiből válogatták a rendezők, a kiállításhoz

szeti és szociológiai figyelemmel elemezze. A ki-

elemek és tendenciák éppen úgy helyet kaptak,

készült reprezentatív, kétnyelvű katalógus a 300

állítás 11 tematikus egységbe rendezve vizsgálja

mint a városi tereket a társas viselkedés szín-

fotó mellett a két város térképeit is bemutatja.

Bécs, Postatakarék Bank, 1906. Fotó: M. Nähr © Wien Museum

Pest, Magyar Kereskedelmi Bank, 1905. Fotó: Erdélyi Mór © BTM Kiscelli Múzeum

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

pa s s z á z s • pa s s a g e

A meg nem épült Salzburg Museum der Moderne, Salzburg, 2015. 03. 28. – 06. 12. szöveg text :

Szegő György

Delugan_Meissl Associated Architects: A mönchsbergi panorámalift látványterve, 2003 © Delugan_Meissl Associated Architects

Kiállítási enteriőr, az előtérben Jabornegg & Pálffy Architekten : a Dóm tér mobil tetőszerkezetének makettje, 2004 © Fotó: Rainer Iglar

Van valami utópisztikus Salzburg felvirágzásában. A 17-18. században – itáliai mintára – a védett alpesi medencében „melegebb éghajlatot” álmodtak. Nem a globális felmelegedésre gondolok, hanem valamiféle független kultúrára, amely a Rómából kinevezett hercegérsek közvetítésével mind a Habsburg, mind a német uralkodóházaktól alig determinált miliőt ígért. Mondhatni: művészeinek nagyobb autonómiát, a városnak identitást jelentő szabadságot.

tegzett hétköznapi lakói együtt működtetnek. Tehát a kiállítás a „fejlődés” pozitív keretébe foglalja azokat az építészeti teljesítményeket is, amelyeket az adott pillanat – sokféle okból – veszni hagyott, de értékeik vitathatatlanok. Persze a kiállítás ebben a szélesebb értelmezésben nem csak rajzokat, digitális és anyagszerű látványokat, maketteket jelent, hanem írott terveket – mondhatjuk úgy is: víziót és koncepciót, amelyekre a tematikus egységeket ráültethették. És amelyekhez a számos kísérő rendezvényt is illeszteni lehet, mai projektismertetőket, vitaesteket, beszélgetéseket. Ezek az események a kiállítók szándé-

A jó háromszáz éve tartó, szinte töretlen folya-

ka szerint a mai utópiák, fejlesztések fontos szűrői

mat ellenére sem mindent sikerült megvalósíta-

lesznek/lehetnek. Valahol a folyamatos diskurzus

ni. Például Hans Holleinnek sem adatott meg,

egy, a kézenfekvő „meg nem épült Budapest” pár-

hogy megépítse Salzburgba tervezett Guggen-

huzamnál (lásd: világkiállítás, Deák téri Nemzeti

heim Múzeumát (1989), de ugyanazon a helyen

Színház stb.) ökonomikusabb jövőt ígér. A koncep-

megvalósult a Modern Múzeum, éppen amelynek

cióépítés az átalakítás alatt zavartalanul működik.

mostani kiállításán alaposan körüljárják a témát,

Az kísérőesemények közül kiemelkedik az a

emlékeztetve a realitásokkal egykor versenyző al-

Hans Hollein : A mönchsbergi Guggenheim Museum terve, 1990 © Archiv Hans Hollein

kapcsolt tárlat, a Kedvenc projektem – sosem

ternatívákra. Például Vincenzo Scamozzi 1606-os

el. És a legfrissebb „adósság”, a Delugan Meissl

hallott salzburgi tervek, amelyet az Initiative Ar-

Dóm-tervére, ami helyett Santino Solari „kisebb”

iroda panorámaliftje 2003-ból.

chitektur (a tartományi építész szövetség) szervez

temploma épült meg 1614–28 között. Vagy Hans

Az egész tárlat emelkedett tónusát nem az

március 28. – július 12. között a Künstlerhausban

Poelzig misztikus Festspielhaus terveire 1920-

elszalasztott esélyek utáni nosztalgia hatja át.

(Hellbrunner str.3). E tárlatot ahhoz a Budapest

ból, amit akkor a városszéli Hellbrunnba képzelt

Inkább egyfajta folyamatos párbeszéd részeként

Galériában 1981-ben Gerle Jánossal rendezett

el. Azután csak tervben van most itt Álvaro Siza

prezentálja maga a város. Arra fókuszálnak, hogy

kiállításunkhoz hasonlítanám, amely Építészeti

Poelzig Ünnepi játékok-reflexiója is 1986-ból, amit

milyen is lehetne/lehet az a „szociális egész”, amit

tendenciák Magyarországon címmel elsősorban

ő a belvárosi Casino Winkler átépítéseként képzelt

a mai gazdasági-turisztikai bőség és a város ré-

fiókban maradt terveket gyűjtött össze.

pa s s z á z s • passag | e

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

Bécs, a Birodalom gyöngye AzW, Bécs, 2015. 03. 18. – 08. 17. szöveg text :

Götz Eszter

A AzW, a nácizmus bukásának 70. évfordulóján egy évtizedeken át kibeszéletlen témát vitt kiállításra: azokat a terveket, amelyek nyomán Bécs a hitleri Németország Berlin után második legfontosabb politikai-közigazgatási központjává (Gauhauptstadt) lépett volna elő. A tárlat kurátorai, Ingrid Holzschuh és Monika Plazter Bécs példáján keresztül elemzik a nemzetiszocialista városépítészeti elképzeléseket. A felvonultatott kutatások, tervek, makettek nyílt szembenézést kezdeményeznek a múlttal, végleg lezárják azt az elterjedt hamis narratívát, miszerint Bécs városa nem vállalt különösebben aktív

Kiállítási enteriőr © Fotó: Pez Hejduk

szerepet a Harmadik Birodalom politikai céljaiban. A kurátorok nem csupán a város átalakításának terveit mutatják be, a hatalmi reprezentáció, a szimbólumok, illetve a védelmi-hadászati létesítmények korabeli vízióját, de kiemelik ezekben a náci urbanisztikai elképzelések rendkívül agres�szív föld- és telekkezelési stratégiáját is. Külön figyelmet, erős megjelenítést kap a birodalmi infrastruktúra, a vasutak autópályák, csatornák, kikötők fejlesztése és az ezzel kapcsolatos munkaerő-gazdálkodás, munkáslakás-építés politikája. A Nagy-Bécs koncepcióban ipari, közlekedési és infrastrukturális támaszpontot képzeltek ide, amely segíti a náci terjeszkedést Délkelet-Európa felé. A Reakciós Modern, a Faj és Tér, a Hatalom és Szimbólumpolitika, vagy a Túlméretezés fejezetek

Hanns Dustmann: A Heldenplatz átalakításának terve, 1942 © Architekturzentrum Wien

Holzweber lakótelep, Neu-Guntramsdorf (Alsó-Austria), a birodalmi komisszárhoz benyújtott terv, 1938 © Architekturzentrum Wien

Bécs város terve a 3000. évre, karnevál a Künstlerhausban, 1933. Prof. Siegfried Theiss osztályának terve © Künstlerhaus

nem semleges dokumentációként jelennek meg,

dafim-válogatás határozza meg. A vetítésekbe és

hanem – gazdag szakmai kísérő és iskolaprogra-

beszélgetésekbe a mai Bécs számos kulturális és

mokkal együtt – az egykori építészek felelősségét

társadalmi intézménye is bekapcsolódik, köztük

és a mai építészet-politika kapcsolatot is elemzik.

egy szimpózium Bécs nemzetiszocialista korsza-

A tárlat alaphangulatát a képernyőkön és vetítőfe-

káról, valamint az AzW által szervezett tematikus

lületeken mellékelt egykorú híradó- és propagan-

városi séták.

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

pa s s z á z s • pa s s a g e

Weichinger károly emlékkiállítása hap galéria a fuga-ban, 2015. 04. 14. – 05. 04. szöveg text :

götz eszter

A Budai Vár rekonstrukciós terve, 1952

Terv a Központi Városháza pályázatra, I. díj, 1940

A HAP Galéria 2014 őszén bezárt – de kiállításai változatlanul a közönség elé kerülnek, a zárás óta a FUGA termeiben. A most megnyílt emlékkiállítás Weichinger Károly, a BME legendás építész-tanárának életművére hívja fel a figyelmet.

szent lászló templom terve, losonc, 1938

vezetőként több nemzedéknek tudta kivételes tudá-

rajzain, látványtervein szépen kirajzolódik az a fo-

sát és szellemiségét. Az ötvenes-hatvanas években,

lyamat, ami a historizáló építészet értékeit átviszi a

amikor a kultúra ideológiai céloknak rendelődött

klasszikus modern tömegformálásba. A harmincas

alá, és benne az építészet különösen fontos politi-

évek végén, negyvenes évek elején készült tervei

ka-alakító tényező volt, Weichinger a népművészet

már egy újfajta szemléletről tanúskodnak, ami fel-

formáira nyitott hivatástudattal, az építészetet mint

tehetően az 1938-as New Yorki-i világkiállítás ha-

alkotói folyamatot szemlélte és vallotta. Tervrajzai,

tásának is köszönhető, melynek magyar kiállítási

Személyisége, pályája két nagy korszak között

vázlatai, rendkívüli rajztudása a kiállításon a 20.

pavilonját Weichinger tervezte. Rajzkészségén túl

képez átjárást: a 20. század első évtizedeinek, a

századi magyar építészet folytonosságáról tanús-

festői tehetsége is kivételes volt, képeiből kiállítást

magyarországi építészet egyik aranykorának tanárai

kodnak, és a számítógépes tervezés korában a

rendezett a Nemzeti Szalon, ő vezette be az Épí-

oktatták, majd ő maga 1946–1969 között tanszék-

kézirajz időtálló értékét közvetítik. Most kiállított

tészkaron az építészeti akvarellfestést.

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó i r at • p ost scrip tum

utó i rat

post scriptum XV. évfolyam 81.szám

Kontinuitás, komplexitás és megjelenés Mi a valóság a digitális tervezők számára? szöveg text :

Antoine Picon

Ez az írás a valódiság legújabb keletű változatai egyikéről szól – nevezetesen arról, amely az 1990-es évek eleje óta a digitális tervezésben jelenik meg. A digitális építészet fejlődése elválaszthatatlan a világról alkotott alapfogalmainktól. A valódiság keresése egy hosszú fejlődéstörténet újabb epizódja, amely megkísérli meghatározni az építészet célját az épületek közvetlen funkcióján túl.

jektív és időtlen valódiság. A valósághoz hasonlóan – vagy legalábbis amit annak gondolunk – ugyanis elsősorban ez is kulturális képződmény, egy sor történelmi és társadalmi feltétel függvénye. Innen nézve az építészettörténet a valódiságról alkotott fogalmainkról szól, a Vitruvius-féle architektonikus rendbe vetett hittől a létezés absztrakt elveinek modernebb, kortárs változataiig. Az építészet számára mindig is nagyobb kihívást jelentett az alapelvek

Tíz könyv az építészetről, Vitruvius rajza, 1567

megfogalmazása, mint az egyéb vizuális művészeteknek. A festészettel Tanulmányomban az építészet speci-

vagy a szobrászattal ellentétben az építészet nem imitálja közvetlenül a

ális szempontjából fogalmazom meg

természet formavilágát. Hatókörét és értelmét máshol kellett keresni – egy

a különbséget valóság és valódiság

mélyebb szinten, ahol a természet törvényei találkoznak a térbeli rend

között, lényegében Immanuel Kant-

és arányok törvényszerűségeivel. Vitruvius óta sokáig erről szóltak az

nak A tiszta ész kritikája c. művében

építészettel foglalkozó elméletek. A teoretikusok nagy része úgy gondol-

leírt különbségtétele alapján. Ő a

kodott, ahogyan Jacques-Bénigne Bossuet francia teológus: hogy Isten

„jelenségek” (phenomena) és a „ma-

mint valami építőmester teremtette a világot, egyúttal rendet és arányokat

gánvaló dolgok” (noumena) definiá-

is rendelve hozzá. 1 Ezért foglalkoztak annyian a jeruzsálemi Salamon-

lásával határt húzott az általunk ész-

templom arányaival, melyeket állítólag maga Isten határozott meg.2 A

lelt-érzékelt tárgyak és események,

tisztán empirikus valósággal szemben ezeket az arányokat tekintették a

illetve a valóságban létező tárgyak

valódiság közvetlen kifejezési formáinak.

Értelmezésünkben a valóság az

az építészet hatóköre továbbra is kérdéses maradt. Az építészet ritkán

ember által érzékelt világra, a valódi-

képes olyan fokú expresszivitásra, mint a többi művészeti ág. Ezt annak

ság pedig a tőlünk függetlenként érzékelt világra vonatkozik, azaz a tulaj-

szoktuk tulajdonítani, hogy nincs egyértelmű programja, a gyakorlati funk-

donképpeni forrása mindannak, ami megjelenik előttünk. Vajon mi értelme

ció mögött rejtve marad a művészi kifejezésmód. Mégis, az építészetnek

egy ilyen különbségtételnek a digitális tervezéssel kapcsolatban? Hogyan

van egy alapvető tulajdonsága, olyasvalami, ami a jelek szerint a köz-

értelmezzük a digitális tervezés öndefinícióját, miszerint „realisztikus”? A

vetlen tapasztalás mögötti lényeget ragadja meg. Ez a lényeg a testhez

kortárs tervezők számára realisztikusnak lenni rendszerint azt jelenti: ös�-

kötődik, hiszen a test fogja egységbe az érzékszervi tapasztalatokat. Ez

szhangban állni a hétköznapi valósággal, a világ sűrű szövetéhez kapcso-

az érzékelhető realitás végső szintje: a valódiság.

lódni, annak az általunk érzékelt felszíni-felületi változatához, nem pedig

Az építészetben nehezen fogható meg a valódiság. Mint művészeti és

ahhoz a mélyebb szintjéhez, amelynek esetleg nincs is kapcsolata a fizikai

kulturális jelenség, társadalmi fogalmakhoz kapcsolódik, közös referenciák-

érzékeléssel. Fontos ez a különbségtétel, mert segíthet meghatározni az

hoz, amelyek révén egy társadalom értelmezi a számára fontos problémá-

építészetet, mint művészeti vagy – tágabb értelemben – kulturális jelensé-

kat. Az építészet utalásai a társadalmi képzetekre ellensúlyozzák alapve-

get. Az építészet mindig próbálta a jelenségeket saját elvont fogalmaival

tően absztrakt jellegét. Még ha úgy is gondoljuk, hogy Jean Nouvel párizsi

felfoghatóvá tenni. Kanttal ellentétben, aki az állította, hogy a noumena

Arab Világ Intézete nem képvisel semmilyen konkrét tartalmat, a homlok-

természete megismerhetetlen, az építészek abban hisznek, hogy az épí-

zat kiképzése akkor is egyfajta déjà-vu benyomást kelt: egyszerre emlé-

tészeti fogalmak révén képesek kifejezni bizonyos valóságtartalmakat. Míg

keztet az iszlám építészet csipkeszerű, áttört musarab falfelületeire, egy

a filozófiának egy ponton túl korlátot szab a nyelv, az építészet továbbme-

fényképezőgép rekeszmechanizmusára és a számítógépes chipekre. (…)

het ennél, mert bensőséges kapcsolatban áll az anyaggal.

Egy poszt-strukturalista történész számára nem létezik teljesen ob-

A 20. századi művészet fejlődése szakított a mimézis elméletével, de

és események között.

Amikor az építészek nem a terveikkel, hanem más módon szeretné-

nek közölni valamit a világról, gyakran használnak természettudományos

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó ir at • p o s t| s c r ip t u m

vagy filozófiai hivatkozásokat.3 A kortárs digitális tervezők gyakran idézik a dinamikus rendszerek elméletét vagy Gilles Deleuze filozófiáját. Leszámítva azokat a modorosságokat és félreértéseket, melyek sokszor eleve kudarcra ítélik a természettudományhoz és a filozófiához való kapcsolódás vágyát, mindezek mégiscsak fontosak az építészeti diszciplína számára, hiszen visszavezetik azt a hétköznapi realitás gyökereinek kérdéséhez. Az építészet egész egyszerűen nem lehet realisztikus; el kell fogadnia, hogy rendeltetése a valódisághoz köti. A világ folytonossága A folytonosság a valódiság egyik legalapvetőbb sajátossága, amelyre a digitális tervezők, kimondottan vagy burkoltan, de hivatkozni szoktak. Greg Lynn tanulmányaiban már néhány évvel azelőtt felbukkant a fogalom, hogy számítógépes tervezéssel kezdett foglalkozni. 1993-ban megjelent maniJean Nouvel: Arab Világ Intézete, Párizs, 1987

fesztumában ihletforrásként Deleuze híres értekezését (The Fold: Leibniz and the Baroque) említi. Ez az írása „a folding az építészetben” témáról a

tárgyakat felfogjuk, csakúgy, mint az ember és környezete kapcsolatát.

folytonos, sima, íves formákat hirdeti a dekonstruktivizmus töredezettsége

Először is, a teret már nem tekinthetjük egyfajta passzív befogadónak.

helyett. 4 Az átmeneti formák felé fordulás mögött a folyton változó alak-

Távolról sem passzív: úgy tűnik, éppenséggel életre keltik a mezők, a

zatok világa áll. A digitális építészet a kezdeti „blob”-októl az újabb keletű

gradiensek, a flow-k, mégpedig úgy, hogy egyre inkább elmosódik a ha-

parametrikus tervezésig kitart eredeti programja mellett, melynek lényege:

tár szerves és szervetlen között. A mai valódiságban a folyamatosság

„egyenletes és szabályos transzformáció, ami a különbségeket egy folyto-

együtt jár a mindent átható animációval, ami többé már nem a szerves

nos és összefüggő, mégis heterogén rendszerben integrálja."5 Noha Deleuze

élet monopóliuma. Ezek a mezők, gradiensek és flow-k hozzák létre a

értelmezése sok helyütt felszínesnek bizonyult, fontos viszonyítási pontot

helyi maximumokat és minimumokat, valamint az ideiglenes állományo-

kínál az egyenletesség és szabályosság híveinek, amennyiben filozófiája „a

kat. Az olyan eljárásokkal létrehozott helyi maximumok és minimumok,

folyamatosság hatalmas hermeneutikájaként” értelmezhető6 – Mario Car-

mint amilyen az inflexió (elhajlás), a folding matematikai háttérművelete,

po így jellemzi a folding fogalmát az építészetben. Deleuze mellett egyes

valójában a Gilles Deleuze rizómáira vagy Bruno Latour hibrid hálózataira

természettudományi elméletek – például a topológia és a morfogenezis

emlékeztető állományok: ezek azok az új strukturális entitások, amelyek a

– is fontos hivatkozási alapként szolgáltak Greg Lynn és mások számára.

jelenlegi valódiságot alkotják. Ez pedig gyökeres fordulatot hoz a tárgyak-

Az a tény, hogy a folding időben megelőzte a digitális tervezést – mi-

ról alkotott elképzeléseinkben. Míg a hagyományos tárgyak jellemzően

közben kiindulási pontként szolgálhatott a digitális tervezéshez –, jelzi a

elszigetelten állnak, ezeket az új entitásokat sohasem különíthetjük el

technológiai determinizmus korlátjait. Carpo meglátta, hogy a komputerek

teljesen a környezeti feltételeiktől.

önmagukban nem írnak elő formákat, nem fejeznek ki esztétikai preferen-

A digitális építészet egy olyan koncepcióhoz kötődik, amely elsőre

ciákat."7 A digitális építészet nem egyszerűen következménye annak, hogy

paradoxnak tűnhet, különösen számos képződményének hiperformalista

az 1990-es évek derekán alkalmazni kezdték a digitális technológiát a ter-

jellege miatt, Zaha Hadid Phaeno Centerétől az Asymptote HydraPierjéig.

vezés területén: megszületését inkább annak köszönhetjük, hogy az építé-

Csakhogy a forma iránti vonzódás, amely sok kortárs tervezőre jellemző,

szet kulturális fejlődése egybeesett a számítógép kínálta új lehetőségekkel.

gyakran együtt jár a tökéletes formába vetett hit feladásával. A digitális

Míg a digitális zene a moduláció jeleit helyettesíti, a digitális építé-

formalizmus szöges ellentétét a Platón-féle idealizmus jelenti. Ennek egyik

szet – úgy tűnik – épp az ellenkező irányba mutat. Ali Rahim vagy Patrik

oka az, hogy a modellező szoftver és a hátterét alkotó számítások jellem-

Schumacher terveinek elegáns formái inkább folyamatos átmenetekre

zően felületek és tömegek folytonos sorozatait hozzák létre, ami közelebbi

épülnek, mintsem nagy változásokra.8

rokonságot mutat a geometriai flow-val vagy hártyával, amelyet közvetlen

Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy a digitális zene in-

deformálás vagy parametrikus variáció révén, nem pedig egyfajta állandó

kább összhangban állna a valódiság ma érvényes koncepciójával, mint

konfigurációval nyertünk. Egy ilyen kontextusban pedig a forma úgy jele-

az építészet. A digitális eszközök használata révén hozzáférhető diszkrét

nik meg, mint a flow egy pillanata, egy állókép, amelyet a mozgó geomet-

kódolásnak ugyanis többé már nincs köze ahhoz az ismeretelméleti felte-

ria kimerevítésével hoztunk létre. Távolról sem igaz, hogy a „tiszta ideák”

véshez, miszerint a világ ugyanazokat a diszkrét lépéseket követi.

tartományában lebeg: elválaszthatatlan ugyanis létrejöttének számítógép

Az élettudományok korunkra olyan új irányt vettek, hogy képesek

által vezérelt folyamatától. Ennek az újonnan kialakult helyzetnek egyik

áttekinteni ezt az evolúciót, miközben különféle kritikusok az agyat, mint

következménye az, hogy módunkban áll a formára úgy tekinteni, mint

valami gigantikus számítógépet értelmezik, amely az Alan Turing által be-

ami megtörténik – mint valamilyen esemény vagy előfordulás –, ahelyett,

vezetett modellt követi. A legfontosabb ellentmondások elvezettek odáig,

hogy valamiféle statikus anyagnak, tartalomnak minősítenénk. Ez lehet

hogy a DNS-t tisztán információként értelmezzük. Az élettudományok

a lényege a napjainkban jelentkező tendenciának, miszerint hajlamosak

valójában azt a lehetőséget mutatják fel, hogy a kódoláshoz és dekó-

vagyunk az építészetet egyfajta előadóművészetnek gondolni.9 Túl min-

doláshoz hasonló folyamatok révén juthatunk különféle eredményekhez,

den műszaki teljesítményen, túl az általa kifejtett vagy akár kiprovokált

miközben tisztában vannak azzal, hogy a kód fogalma alkalmatlan annak

hatáson, a kortárs építészet valójában egyre inkább ösztönző példa: a

jellemzésére, amit a természet valójában ”művel”. Úgy tűnik, a digitális

számítógépes modellezés és a parametrikus tervezés által feltárt, elvben

építészet is hasonló felfogást követ; a számítógép segítségével, amely

korlátlan lehetőségek tárháza. 10

lehetővé teszi a zökkenőmentes és folyamatos átmeneteket, olyan for-

Az a jelenség, hogy a digitális tervezés egyrészt ragaszkodik a for-

mákat hoz létre, amelyeket nem vezethetők vissza azokra a kódokra,

mákhoz, miközben eltávolodik az építészeti forma szubsztanciaként

amelyekből származnak.

történő hagyományos felfogásától, új, kiemelt fontosságot ad a felület-

Az élet egy folytonos világban szerteágazó és nagy horderejű követ-

nek. Amint Georges Liaropoulos-Legendre rámutatott ijp: The Book of

kezményekkel jár. Ezek érintik a tér fogalmát, azt a módot, ahogyan a

Surfaces című értekezésében, úgy tűnik, a felület – sokkal inkább, mint

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó i r at • p ost scrip tum

a tényhez, hogy a szubjektivitás olyan térbeli jelenség, amely átlépi az emberi test határait. 15 Az összefüggés a digitális építészet és a humán szubjektum saját környezetével való folytonosságának koncepciója között nem is annyira meglepő; ez az egyik olyan szál, amely a számítógépes kultúra fejlődésének korai időszakait összekötik a jelenlegi digitális korszakkal. Ezt a témát már kutatta a kibernetika, elsősorban Gregory Bateson, aki 1973-ban megjelent Steps to an Ecology of Mind (Lépések az elme ökológiája felé) című könyvében már megkérdőjelezte a humán interioritás hagyományos felfogását. 16 Bateson néhány kulcsfontosságú állítását a tervezésre vonatkozóan nemrégiben William Mitchell fogalmazta újra Me++: The Cyborg Self and the Networked City című értekezésében, amelyben az idegrendszer elektronikus eszközökkel történő részleges delokalizációjáról is ír. 17 Patrick Schumacher Studio: Dialektikus mezők projekt

Akár az animált térről, akár az eltorzult érzékelésről vagy a szubjektivi-

a tömeg – magán viseli az őt létrehozó számítógépes műveletek és fo-

tásról van szó, érdemes elgondolkodni azon, hogy a tervezői gyakorlatban

lyamatok jegyeit. 11 Míg a tömeg önkényesnek tűnik, sőt, bizonyos fokig

mivel jár a kontinuitásba vetett hit. Az építészetben még a legfelszínesebb

tömör és indifferens, a felület a parametrikus variációk hívebb kifejezési

filozófiai és természettudományos utalások is jellemzően konkrét jelen-

formájának tűnik. Másképpen fogalmazva: a felület életre keltését ter-

ségekre vonatkoznak. Az első magyarázat erre talán az a vágy, hogy

mészetesebbnek érezzük. A felület emellett megkérdőjelezni látszik az

összhangba kerüljünk a különféle erőkkel és mezőkkel, amelyek olyan fo-

éles határt, amellyel hagyományosan az építészeti tárgyat és környezetét

lyamatokban jelennek meg, mint például a globalizáció. Ahelyett, hogy fel-

elválasztottuk egymástól. Ezzel is magyarázható, hogy a közelmúltban

lázadnánk ezek ellen, jobb, ha szükségszerűnek fogadjuk el, mert végső

számos olyan épület valósult meg, amely arra törekszik, hogy felszámolja

soron így tudjuk belülről kifordítani ezeket. Ez a vágy talán a legmeghök-

építészet és talaj, építészet és táj hagyományos, éles elkülönítését, ilyen

kentőbb módon Rem Koolhaas elméleti műveiben fejeződik ki, különösen

például Renzo Piano Paul Klee Múzeuma (Bern, Svájc), Odile Decq Liau-

a Generic City-ben.18 Számos esetben egy újfajta materializmus szinoni-

nig Gyűjteményes Múzeuma (Neuhaus, Ausztria) vagy a Vicente Guallart-

májának minősítették, amely bárminemű kettősségnek még a nyomait is

féle Denia Kulturális Park (Spanyolország).

tagadja az ész és az anyag vagy az objektum és a szubjektum viszonyla-

A felületeknek tulajdonított fontosság vezet a folytonos valódiság

tában. Ezt a helyzetet foglalta össze írásaiban Sanford Kwinter.19

utolsó, és valószínűleg legfontosabb következményéhez is: ahhoz az

Legújabban a fenntarthatóság lehetőségeinek keresése erősíti tovább

igényünkhöz, hogy túllépjünk az emberi szubjektum és az azt körülve-

ezt a koncepciót. Úgy tűnik, a széndioxid-kibocsátástól az azt korlátozó

vő, nem emberi dolgok éles elhatárolásán. Sok kortárs projektben az

politikáig egyre több dologról bizonyosodik be, hogy folyamatos kapcso-

építészeti ’skin’ (bőr) feladata az, hogy közvetlenül kommunikáljon az

latban áll a „kék bolygóval”. Ez olyasfajta kontinuitás, amelyik már szinte

érzékszerveinkkel, már-már olyan kézzelfogható módon, hogy a befogadó

a Sloterdijk interioritás-filozófiájának alapját adó redundancia. Ebben az

elbizonytalanodjon: ne tudhassa, hol végződik saját érzékelő énje és hol

összefüggésben ment végbe a szubjektum és objektum – vagy, hogy

kezdődik a külső valóság tartománya.12 A sokszor „ornamentálisnak” mi-

Latour egyik kedvenc ellentétpárját idézzem, a humán és nem humán –

nősített megoldásokkal a digitális építészetnek a felülethez vagy ’skin’-hez

közötti szoros folytonosság átértelmezése.

való viszonya az érzékelés, vagy még inkább az egész érzékelőrendszer

A digitális tervezők számára a folyamatos valódiság is fontos, amen�-

fontosságát fejezi ki, amelyet holisztikus kontinuumként értelmez: ez át-

nyiben ez nyújt alapot olyan jelenségekhez, mint a komplexitás és a kelet-

hidalja a hatások és okaik közötti szakadékot. 13 Ebből a nézőpontból

kezés. Előbbit gyakran azonosítjuk a nemlinearitással, és egyike a digitá-

a hagyományos építészeti jelenlétet felváltják a különféle áthatások; ez

lis tervezők számára fontos rendszerek legfőbb jegyeinek. E rendszerek

azonban még inkább zavarba ejti a laikusokat, mint az alternatív digitális

többségében a komplexitás együtt jár a keletkezéssel. Michael Hensel,

geometriák különös formavilága.

Achim Menges és Michael Weinstock is az alábbi, szintén ígéretes módon

Gille Deleuze írásain kívül Bruno Latour esszéi is kulcsfontosságú

határozza meg a keletkezést: „magyarázat arra, hogyan fejlődhettek ki

hivatkozási alapot kínálnak azok számára, akik szeretnék megérteni, mit

és tarthatták fenn önmagukat a természetes rendszerek, valamint azon

jelent korunkban az emberi és nem emberi közötti kontinuitás. 14 Újabban,

mesterséges rendszerek létrehozására alkalmas modellek és műveletek

Európában legalábbis, Peter Sloterdijk interioritás-filozófiája kezdi áthatni

sorozata, amelyeket formák létrehozására terveztek”. 20 A számítógép

a tervezők közötti diskurzusokat, ami hasonló okokra vezethető vissza.

használatával a tervezők megpróbálják felülmúlni a természetes rend-

Ő maga a Spheres (Szférák) című trilógiája első kötetében ragaszkodik

szerek ama képességét, hogy látható rendet hoznak létre. A keletkezés rendkívül csábító, mert azt a látszatot kelti, hogy korántsem esetleges. A monitorokon megjelenő formák igazolását keresve, a digitális építészek szívesen látják azokat úgy, mint a keletkezés önmagát értelmező folyamata eredményét. A mágia veszélyei A valódiság, mint ezt már körvonalaztuk, a maga láthatatlan mezőivel, gradienseivel és szüntelen alkotó folyamataival rendkívül csábító. Ugyanakkor számos kockázatot is jelent, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Az egyik a hétköznapi valóságtól való elidegenedéshez vezet. Még ha a természet végső soron folyamatokból épül is fel, mi magunk egy merőben anyagi világban éljük hétköznapi életünket. Ez a különbség sokszor együtt jár azzal a furcsa érzéssel, hogy van

Az Asymptote Architects terve a kínai Kao Shiung kikötőállomás pályázatára, 2011

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

célja stabilizálni a fennálló társadalmi gyakorlatot és értékrendet, mint az utópiához, ami ugyanezekre radikális alternatíváit kínál. A valóság/valódiság kettőssége hasonlóan működik. Egyfelől az építészeti diszciplínának el kell fogadnia a hétköznapi gyakorlat kereteit, másfelől meg is kell kérdőjeleznie azokat, hogy a valódiságra reagálhasson. Hadd jegyezzem meg itt, épp csak mellékesen, hogy a valóság és a valódiság közötti feszültség összefügg a „virtuális” kérdéskörével. Ahogyan a valóság arra szólít, hogy mélyebben ismerjük meg a világot, mint amit a köztudat fizikai világnak tekint, a valódiság valamiféle ígéretet képvisel, a virtualitás ígéretét. Természetesen nem ez az első alkalom, amikor ez a feszültség az építészeti szférában érezhető. Már a vitruviusi hagyományban is szaVicente Guallart: A Denia Kulturális Park terve, 2002

kadék tátongott a koramodern Európa igényei és gyakorlata, illetve a

valami sajátosan varázslatos a digitális szférában. A váratlanul megjelenő

Tíz könyv az építészetről-ben megfogalmazott görög-római elvek között.

mintáknak és formáknak is megvan ez a mágikus erejük. Összességében

Ez az űr magyarázatot ad arra, miért sikerült a reneszánsz és barokk

úgy tűnik, hogy a számítógép-használókat sújtó, érthetetlen rendszerlefa-

építészeknek úgy alkalmazni a korabeli építéstechnikákat és téralakítást,

gyásoktól a képernyőn váratlanul megjelenő számokig a „digitális” kénysze-

hogy közben az 1500 évvel korábbi, egészen más kontextusban kidolgo-

rűen együtt jár mindenféle varázslatosnak tűnő jelenséggel és eseménnyel.

zott szabályokat vallották. Bár az építészeti rendek és arányok vitruviusi

Ezt a mágikus jelleget erősíti az a már-már babonás viselkedés, ami-

elvét gyakran statikus képletként értelmezték, valójában a koramodern

vel az ilyen jelenségekre és eseményekre reagálunk: az irracionális gépe-

építészet kialakulásának egyik tényezőjét képviselte. Az a távolság, ami

lés és a számítógép újraindításának rituáléja, vagy egy-egy műveletsor

ezen elvek és a mindennapi technikai és gyakorlati megoldások között

rituális variálása. Ezek hatásait még nem sikerült megértenünk, mégis

húzódott, teret adott az újító kombinációknak. Az utópiához hasonlóan,

rendkívül elégedettek lehetünk tőlük. Vagyis a digitális világgal szembe-

a valódiság általában a változás oldalán áll, a dolgok rendjét képviseli, és

sülve nemcsak a szoftvereket és szkripteket használjuk, hanem különféle

ezáltal mélyebbre hatol, mint hétköznapi szokásaink.

képleteket, készen kapott recepteket, sőt ráolvasásokat is. Ami pedig

Nem szabad lebecsülni valóságot a valódiság keresése ellenében,

magukat a számítógépeket és rendszereket illeti, ezek természetesen

bár az ilyen típusú feszültség hasonlít az ideológia és az utópia szem-

nem olyan átláthatók, mint ahogyan a hirdetők próbálják elhitetni velünk.

benállásához, amelyben rendszerint az ideológiát tartjuk kevesebbre. Az

A különféle rétegeikben eltűnő, rég elfeledett adataink raktárai olyanok,

építészet ragaszkodása a valósághoz saját identitásának lényegi része.

mint a könyvek, amelyeket figyelmetlenségből rossz helyre raktunk egy

Ez köti az anyagi világhoz, olyan fogalmak révén, mint a súly, az átlátszat-

hatalmas könyvtár valamelyik polcára: hajlamosak úgy viselkedni, amire

lanság vagy a tehetetlenségi nyomaték. Másképpen fogalmazva: az épí-

csak a tudat alatt befolyásoló és működő digitális memóriának köszön-

tészet nem szolgálhatja csupán a változás ügyét – a mozgásnak is ellen

hetően adhatunk magyarázatot. Másképpen megfogalmazva: a korábbi

kell állnia. Némileg paradox módon, éppen ez az ellenállása teszi képessé

szoftverváltozatok vagy a régi, nem törölt felhasználói beállítások kísér-

a cselekvésre. A valóság nélkül az építészet beleveszne a spekulációkba,

tetei járják át őket.

ahelyett, hogy az aktivitást, a környezet konkrét átalakítását szolgálná.

A mágikus világ tartományában a mítosz fontosabb, mint a történe-

Ebben a megvilágításban a reália keresésének szerepe a realitás át-

lem. Döbbenetes látni, ahogyan a digitális építészet általában figyelmen

változtatása lehetne, hogy a változásra való készsége a nyilvánvalóan ál-

kívül hagyja a történelmi dimenziót; mintha az emberek, akiknek szán-

landó tulajdonságaiban is megnyilvánuljon. A digitális építészet esetében

ták, valami örökös jelenben élnének. A határozott történelmi perspektíva

nemcsak az a probléma, hogy egy különös, folytonos világ eljövetelét

hiánya megfelel annak a zavaros érzésünknek, hogy átléptünk egy új,

hirdeti, amelynek olyan lenyűgöző velejárói vannak, mint a komplexitás

varázslatos tartományba, amely olyan alapvető mítoszok világához tar-

és a keletkezés. Össze kellene ugyanis hangolnunk ezt a világot a hét-

tozik, mint például a távolságok állítólagos megszűnése az elektronikus

köznapi tapasztalás kategóriáival, kezdve azzal az érzéssel, hogy még

kommunikáció révén. 21 A számítógépek és hálózatok napi használata so-

mindig el kell határolnunk magunkat a körülöttünk lévő világtól, mert a

rán tapasztalt rejtélyek mellett sok folyóirat és könyv is a digitális korszak

szó hagyományos értelmében csak így maradhatunk emberek, ahelyett,

csodáival szórakoztatja az olvasót – legutóbb azzal, hogy mit képes elérni

hogy ingerek és reakciók rendszere lennénk.

a teljes összekapcsolódás, a közösségi hálók használata és a blogolás;

Richard Powers amerikai regényíró egyik könyvében éppen ezt a

például valódi demokráciát és a közös szerzőséget –, annyira, hogy ne-

kérdést boncolgatja: az Én hagyományos és újabb értelmezései össze-

hezen szabadulunk az érzéstől: alighanem mágiával van dolgunk.

egyeztetését. A történet egyik főszereplője, egy Weber nevű pszichiáter

Kár lenne persze egy az egyben elvetnünk ezt. A mágia, akárcsak a gyermekkorunk – ami arról egyébként is gyakran eszünkbe jut – külön-

egy rejtélyes elmebetegséggel szembesülve a meditációhoz fordul, hogy megértse az agy működését.

leges örömöket kínál. Egy olyan diszciplína, mint az építészet, azzal a

„Ismerte a gyakorlatot: az emberiség történelme során az agyat mindig

különleges hozadékkal jár, hogy nagyon jól képes megmutatni a benne

is az éppen legmagasabb technológiai szinthez hasonlítottuk: hol a gőz-

rejlő veszélyeket, miközben megőrzi a varázsát. Ahhoz, hogy ezt elérje, a

géphez, hol a telefonközponthoz, hol pedig a számítógéphez. Mostanra,

digitális építészetnek egyszerre kell felmutatni az általa jelenleg feltérké-

amikor Weber saját szakmai zenitjéhez közeledett, az agy helyébe az inter-

pezett új valódiságot és a hagyományosabb realitást – vagyis legalább a

net lépett – egy kiterjedt hálózat, kétszáznál is több modullal, melyek lazán

puszta elmélet szintjén eltérnie attól.

és egymást formálva kommunikálnak a többi modullal.” Powers felismerte, hogy ez a jövőkép még a téma szakértője számára is nyugtalanító lehet,

A valóság átváltozása

ezért így folytatja: „Weber összegubancolódott alrendszerei közül néhányra

Az építészet számára nem új az ilyen kihívás. Az innovatív tervezés sokféle

illett ez a modell, mások azonban többre vágytak. Most, hogy a moduláris

jellege közül az egyik például az, hogy meg kell felelnie a mai felhasználási

elmélet uralja az emberi agy legtöbb tevékenységét, Weber visszajutott ere-

módoknak, miközben utat tör egy egészen másféle élet előtt. Másképpen

deti kiindulási pontjához. Intellektuális fejlődésének minden bizonnyal utolsó

fogalmazva, az építészetnek ugyanúgy köze van az ideológiához, melynek

fázisához érkezve, ekkor már abban reménykedett, hogy a neurobiológia

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

legújabb eredményeit megismerve olyan folyamatokra talál, amelyek az egykori mélypszichológiára emlékeztetnek: represszió, szublimáció, elfojtás, érzelemátvitel. Ezek pedig valahol a modulok szintje fölött működnek.” 22 A digitális építészetnek – azon túl, hogy lelkesen üdvözli a mai szubjektumot körülvevő és átható mezők, gradiensek és flow-k új világát – egyik legsürgetőbb feladata, hogy újra fellelje a hétköznapokban is értelmezhető alaptételeket, hogy az egyéneknek és a társadalmi csoportoknak egyaránt segítsen koherens identitást találni. Fordította: Németh Anikó (Az írás angol nyelven 2010-ben, a Perspecta folyóirat 42. számában jelent meg, a szerző hozzájárulásával közöljük.) __________ 1 Jacques Bénigne Bossuet: Introduction à la Philosophie, ou de la Connaissance de Dieu, et de Soi-Mesme (Paris: R.-M. d'Espilly, 1722), 37-38. o. 2 Lásd: Joseph Rykwert: On Adam’s House in Paradise: The Idea of the Primitive Hut in Architectural History (New York: Museum of Modern Art, 1972). 3 Vö. Antoine Picon: “Architecture and the Sciences: Scientific Accuracy or Productive Misunderstanding?", in: Ákos Moravánszky, Ole W. Fischer (szerk.), Precisions: Architecture between Sciences and the Arts, (Berlin: Jovis, 2008), 48–81. o. 4 Gilles Deleuze, The Fold: Leibniz and the Baroque (Paris, 1988, angol fordításban: Minneapolis: University of Minnesota Press, 1993); Greg Lynn, "Folding in Architecture", Architectural Design, (London, 1993, javított kiadása: London: Wiley-Academy, 2004). 5 "Architectural Curvilinearity: The Folded, the Pliant and the Supple", in: Greg Lynn (szerk.), im., 24–31. o., főleg a 24. oldalon. 6 Mario Carpo: "Ten Years of Folding", in: Greg Lynn (szerk.), im., 14–19. o., főleg a 14. oldalon. 7 Uo. 16. oldal. 8 Ali Rahim, Hina Jamelle (szerk.): "Elegance", Architectural Design, 2007 január-február. 9 Lásd például: Branko Kolarevic, Ali M. Malkawi (szerk.), Performative Architecture: Beyond Instrumentality (New York, London: Spon Press, 2005). 10 A kérdéskör részletesebb kifejtése: in: Antoine Picon: "Architecture as a Performative art", in: Yasha Grobman, Eran Neuman (szerk.): Performalism. Form and Performance in Digital Architecture (Tel Aviv: Tel Aviv Museum of Art, 2008) 18–23. oldal. 11 Georges Liaropoulos-Legendre: ijp: The Book of Surfaces (London: Architectural Association, 2003). 12 Erről a kérdésről lásd: Andrew Payne: "Surfacing the New Sensorium", in: Praxis. Journal of Writing+Building, 9. szám, 2007, 5–13. oldal. 13 Vö. Farshid Moussavi–Michael Kubo: The Function of Ornament (Barcelona: Actar, 2006); Ali Rahim: Catalytic Formations: Architecture and Digital Design (London és New York: Taylor and Francis, 2006). 14 Lásd például: Bruno Latour: We Have Never Been Modern (Paris, 1991, angol fordítása Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 1993). 15 Lásd: Peter Sloterdijk: Bulles: Sphères 1 (Frankfurt, 1998, francia fordítása: Paris: Hachette, 2003). 16 Bateson megtermékenyítő hatásáról lásd: Céline Lafontaine: L'Empire Cybernétique. Des Machines à Penser à la Pensée Machine (Paris, Le Seuil, 2004). 17 William J. Mitchell, Me++: The Cyborg Self and the Networked City (Cambridge, Massachusetts: MIT Press, 2003). 18 Rem Koolhaas, "La Ville générique", in R. Koolhaas és mások, Mutations (Bordeaux: Actar, 2001). 19 Lásd például: Sanford Kwinter: Far from Equilibrium. Essays on Technology and Design Culture (Barcelona, New York: Actar, 2008). 20 Michael Hensel–Achim Menges–Michael Weinstock: "Emergence in Architecture", in: Michael Hensel, Achim Menges, Michael Weinstock (szerk.): "Emergence: Morphogenetic Design Strategies", Architectural Design, 2004 május-június, 6–9. o. Elsősorban a 6. oldalon. 21 Lásd például: Vincent Mosco, The Digital Sublime. Myth, Power and Cyberspace (Cambridge, Massachusetts: MIT Press, 2004). 22 Richard Powers: The Echo Maker”, New York: Picador, 2006), p. 190.

Az építészet határterületei Parametrikus építészet szöveg text :

Botzheim Bálint

Mire képes az építészet a technológiai és formai komplexitás és extremitás értelmében? Mi az, ami az építészet számára ma még nem elérhető, de egyszer talán az lesz? Kutatásom során olyan új irányzatokat vizsgáltam az utóbbi három évtizedből, amelyek az építészet határait feszegették, ugyanakkor formai következetességre törekedtek. Az építészeti tervezői folyamat egyre inkább technológiafüggő, és a technológiák fejlődése a nyolcvanas évektől kezdve különösen intenzív. A témában született kevés magyar tanulmány egyike Márton Enikő: Tervezési technológiák evolúciója című írása. Ő a tervezési folyamatok három csoportját különbözteti meg: normatív, dinamikus folyamat által generált, illetve aktív részek által generált. Az írás azt sugallja, hogy a normatív tervezés során csak az euklideszi geometria eszközei állnak rendelkezésre, a másik két tervezési metódushoz rendeli a nem-euklideszi geometriák alkalmazását. Ez a felosztás több szempontból nem állja meg a helyét. Egyrészt a nem-euklideszi geometria mindhárom tervezési folyamathoz hozzárendelhető. A természeti népek építészetében a nem-euklideszi geometria számos alkalmazása ismert. Példaként lehet említeni a szumátrai Batak házakat, melyek hiperbolikus tetővel épülnek.1 A középkori gótikus építészetben ugyancsak felfedezhetjük a nem-euklideszi formák egész tárházát. Ezek nehezen reprezentálhatók alaprajzokkal, metszetekkel,

Continuity, complexity and emergence What is the real for digital designers?

_ Reality versus the real – despite their difference, these two words are often confused with one another. Their apparent interchangeability calls for an immediate clarification. In this article, A. Picon will distinguish between reality and the real in the field of architecture in a way reminiscent of Immanuel Kant's distinction, exposed in his Critique of Pure Reason, between phenomena and noumena, that is between objects and events as we perceive them and objects and events as they truly are. Here, reality will be about the world as perceived, whereas the real will designate the world envisaged independently from us, or as the original source of what appears to us. Contrary to Kant who postulated the unknowable character of noumena, designers tend to believe that it is possible to express some of their properties, at least in architectural terms. Whereas philosophy has to stop at some point, because of the limitations inherent to language; architecture claims that it can carry on thanks to its intimate relation with matter.

Antoni Gaudi: A Güell kápolna láncmodellje, 1916

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

lippe L’Héritier genetikust. 6 A beszélgetésben három fogalom lehetséges összefüggéseit keresték: az információ, a nyelv és a genetikai kód (DNS) közös jegyeit. A genetikai kód fogalma a 1940-es években született, de tisztázatlan maradt, hogy csak metafora, vagy a szó gyakorlati értelmében is létezik. Neumann János univerzális konstruktora előrevetítette, hogy léteznie kell genetikai kódnak az élet fenntartásához. 7 Jakobson szerint a DNS a szó technikai értelmében is kód, a kromoszómák pedig olyanok, mint a mondatban a kifejezések. A nyelv is, a DNS is a szerveződésről szól, mindkettő viszonylag kevés alapegységek permutációjával és szerveződésével tárol vagy közvetít információt. Jacobson azonban rámutatott, hogy egy biológus, illetve egy nyelvész számára az organizáció vagy a struktúra szó jelentése nagyon különböző. Lévi-Strauss szerint a hasonlat ott kezd sántítani, hogy a nyelv szimbólumokat használ, a DNS-ben viszont nincs jelentés és jelölt. Az információelmélet szerint az információnak nem sok köze van a szemantikához és a jelentéshez. A nyelv tehát szimbólumokat használ, kognitív tevékenység, a DNS viszont csak egy molekuláris kód. Lévi-Strauss felvetése egy sokkal elementárisabb kérdésként fogalmazható meg: létezhet-e nyelv emberek nélkül? A Luigi Moretti: futball stadion modell, 1960

keményvonalas strukturalisták válasza: igen. Azonban egyetlen nyelv sem

a gótikus boltozatok megépítése pedig nem-euklideszi tudást feltételez .2

beszélhet önmagától. A beszéd szubjektumot is feltételez. 8 Az eredeti

Értékes kezdeményezések a Harvard Egyetemen3 és a Rensselaer School

kérdést, miszerint nyelv-e a DNS, átfogalmazhatjuk így: programozási

of Architecture’s 4 kutatási projektjei, amelyekben gótikus épületek geo-

nyelv-e a DNS? A nyelv nem beszél, a nyelvnek önmagában nincsen je-

metriáját parametrikus eszközökkel rekonstruálják. A 20. században is

lentése, az csak egy struktúra. A DNS-nek nincsen jelentése, nem beszél,

találhatunk példákat Antoni Gaudí, Buckminster Fuller, Eero Saarinen és

viszont egyvalamit csinál: utasításokat hajt végre, akár egy processzor.

mások munkáiban. Extrém példa az 1958-as világkiállításra épült Philips

Bizonyos szempontból kód lakozik a nyelvben, a beszédben és az élet

pavilon, Iannis Xenaxis műve (Le Corbusier később megvásárolta tőle a

megnyilvánulásaiban is.

szerzői jogokat). De gondolhatunk a héjszerkezetek építészetére vagy Frei

Az algoritmus szó a középkori Perzsiából származik. A 9. században

Otto kísérleteire is. A nem-euklideszi geometriák palettáját tehát bátran

élt matematikus, Al-Hvárizmi nevéből, különféle fordítási hibák során ke-

felvázolhatjuk a természeti népek építészetétől a középkoron át a 20.

letkezett a mai algebra és az algoritmus szavunk. 9 Az első számítógép

századig. Logikai értelemben ennélfogva nem állíthatjuk, hogy a norma-

Charles Babbage (1791–1871) nevéhez fűződik. Bár a gép sohasem épült

tív tervezési folyamat kizárólag euklideszi geometriát használ. Másrészt

meg, a korábban Pascal és Leibniz által tervezett, számtani műveleteket

Márton Enikő lényegében azt mondja, hogy az építész tervezőként csak a

elvégző gépekhez képest Babbage számítógépe memóriaegységgel és

normatív folyamatban van jelen. Ez implicite annyit tesz, hogy a dinamikus

számoló, döntéshozó egységgel rendelkezett volna. 10 Babbage barátnője,

folyamat, illetve az aktív részek által generált egész esetében már nem

Lady Ada Lovelace (Lord Byron költő lánya) pedig az első számítógép

vesz részt a tervezésben. Az ellentmondás ontológiai, hiszen a tervező

programozó címet kaphatta volna: algoritmusokat írt a leendő analitikus

hozza létre azt a folyamatot, amelyik akár dinamikusan, akár aktív részek-

számítógépre. Lovelace szerint a gép meg tudja tenni mindazt, amiről

kel generálja az épületet. Ez a folyamat, algoritmus – akár beavatkozással

tudjuk, hogyan adjunk parancsot a végrehajtására, viszont képtelen lesz

vagy anélkül működik – a tervező szándékát fogja kifejezni.

bármi eredetit alkotni. 11

A parametrikus építészet ideája – kód és forma

kifejezést használta. Az 1940-es években született írásaiban ír a para-

A latin codex (caudex) eredetileg fatáblát jelentett, később így nevezték a

metrikus építészetről.12 Szerinte a parametrikus építészet az építészetet,

fatáblára írt írásokat, így különböztetve meg azokat az írásbeliség egyéb

mint rendszert tanulmányozza azzal a céllal, hogy megkeresse azokat

formáitól, a pergamen és egyéb tekercsektől. A kódexek ősei a római

az építészeti elemeket, dimenziókat, amelyek paraméterektől függenek.

viasztáblák lehettek. A fatáblák helyett később papirusz, majd perga-

Moretti ezt egy stadiontervezés példáján mutatja meg; a stadion formája

mentekercseket fűztek össze, s ebben a formában már hétköznapi hasz-

tizenkilenc paramétertől függ, többek között a lelátó meredeksége, a né-

nálatra is alkalmas volt. A római császárok kódexbe foglaltatták a biro-

zők látószöge, a beton előállítási költsége és így tovább. A parametrikus

dalom szabályait, a római jogot. A kódex előnye a tekercsekkel szemben

stadion terv variációit az 1960-ban Milánóban rendezett 12. Triennálén

többek között az olcsóság, így birodalomszerte hatékonyabban lehetett

mutatta be, Parametrikus építészet elnevezésű önálló kiállításán. Ugyan-

terjeszteni a törvényeket. A római jog építéssel kapcsolatos szabályait a

akkor más szerzők13 a parametrikus építészet előzményeként említik még

tulajdonnal foglalkozó közérdekű korlátozások között találjuk meg. Ilyenek

Friedrich Kieslert, Anthony Gaudít, Frei Ottót, Erich Mendelsohnt, Eero

például az épületek maximális magasságát és egymástól való távolságát

Saarinent, sőt Le Corbusier-t is (Ronchamp), és a sort még tovább is

meghatározó előírások. Míg a római időkben néhány passzus elegendő-

lehetne folytatni. A hivatkozott előzmények jelentősége tekintetében meg

nek bizonyult, ma nemcsak az állam, de a szakmai szervezetek is sok-sok

kell különböztetni az expresszív épületeket és az olyan életműveket, mint

jogszabályban írják elő az építés mikéntjét. A tervezés íratlan szabályait,

amilyen Gaudí vagy Frei Otto munkássága volt. Néhányan pedig azon a

módszertanát, tágabb értelemben az építészeti paradigmát is tekinthetjük

véleményen vannak, hogy bizonyos értelemben az építészeti tervezés

egyfajta kódrendszernek, mely korszakonként változik. Azonban az építé-

a priori parametrikus. Paraméterektől függ a tervezés, beszélhetünk ki-

szet mindig is kódok által vezérelt és szabályozott marad.5

indulási paraméterekről, tervezési paraméterekről, az építészeti válasz

Luigi Moretti volt talán az első építész, aki a parametrikus építészet

A kódnak más jelentése is van: utasítások sorozata. 1968-ban egy

paramétereiről és mindez valamilyen kontextusban adaptálódik.14 A fenti

francia tévécsatorna beszélgetésre hívta Claude Lévi-Strauss antropoló-

gondolatmenetből következően itt azt tekintjük a tárgykörbe tartozónak,

gust, François Jacob sejtbiológust, Roman Jakobson nyelvészt és Phi-

amikor az építészet tervezés valamilyen szintű kódolása is megjelenik.

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

Patrik Schumacher szerint a 21. század nagy építészeti stílusa a parametricizmus lesz.15 Schumacher tömör definíciójában felfedezhető az új, számítógépekkel megfogható, nem-euklideszi geometria alkalmazásának szüksége, illetve a kódolás, mint az épületet meghatározó geometriai elemeit generáló parametrikus rendszer. A parametricizmus céljaként tűzi ki, hogy a posztfordista társadalom egyik fő hajtó- és szervezőereje legyen. Célja, hogy a kódolás segítségével hozzon létre komplex térbeli rendet, amelyben a design elemei és alrendszerei differenciálódnak és kölcsönös viszonyban kerülnek egymással. 16 Mérföldkövek 1980–2014 A következő fejezetben azt a fejlődési folyamatot szeretném felvázolni, amely az építészet különböző szintjeinek kódolásában az egyszerű épületmodelltől az egyre komplexebb intelligens rendszerek irányába mutat. Ivan Shuterland 1963-ban mutatta be a „Sketchpad” elnevezésű számítógépes programot, amellyel parametrikus görbéket lehetett rajzolni. Szavaival ember–gép grafikus kommunikációs rendszert hozott létre. A görbék között kapcsolatokat, kényszereket lehetett létrehozni, így együtt ös�szefüggő rendszert alkottak. A TX-2 számítógépen futó program lényegé-

A Generative Components program működése

ben az első CAD programnak tekinthető. Shuterland számos díj mellett

parametrikus „kényszerekkel” lehet ellátni. Geometriai kötöttségek, ame-

2012-ben megkapta a The Kyoto Prize in Advanced Technology díjat.

lyek a Cockpit épület példájánál maradva, a nagy formából kiindulva rács-

Az 1980-as évek közepén újabb szintre lépett a parametrikus terve-

héj csomópontjai hozzá vannak kötve a befoglaló felülethez, majd ezekre

zés. 1988-ban piacra dobták a Pro/ENGINEER nevű parametrikus ter-

a rácspontokhoz szintén hozzá vannak kötve a másodlagos szerkezet

vezőszoftvert, amely a gépészeti tervezéshez kínált komplex megoldást,

elemei és az üvegpanelek. Egyfajta modell-fa kíséri végig a modellezést,

egységes szoftverkörnyezetben biztosít kinematikai, dinamikai, termikus

ezen vissza tudunk lépni és a korábban létrehozott elemek megváltozta-

és végeselem-analízist, termékadatbázis kezelést. Kas Oosterhuuis 2005-

tása megváltoztatja az egész modellt.

ben az A2 Cockpit tervezésénél használta a Pro/ENGINEER-t. A terve-

Az ezredforduló évei hozták meg a következő lépcsőfokot a paramet-

zőrendszer segítségével vált lehetővé a ’file–to–factory’ elv alkalmazása.

rikus tervezésben. Az átlagos építészirodák átlagos munkákkal nem voltak

Ahogyan Kas Oosterhuuis írja: 60 másodperc építészet. Az autópályán

érdekeltek a parametrikus tervezőszoftverek használatában. A nagy CAD

száguldó autós ennyi ideig érzékeli a 300 egyedi üvegpanel felhasználá-

programok17 szinte a teljes piacot telítették. A speciális projektekhez jutó,

sával készült épületet.

vagy avantgárd irodák használni kezdték a parametrikus szoftvereket,

A parametrikus tervezés másik úttörője, a Gehry Architects a Dessault

illetve néhány iroda animációs szoftverekkel és felületmodellezőkkel dol-

Systems által fejlesztett Catia szoftvert használta a 1990-es években elő-

gozott.18 Azok a nagyobb irodák, akik hagyományos CAD szoftvert hasz-

ször a Barcelona Fish, majd a bilbaói Guggenheim Múzeum tervezésénél.

náltak, de speciális geometriai feladatokat kellett megoldaniuk, kihasz-

A Catia programot eredetileg a repülőgépek tervezéséhez fejlesztették

nálták a CAD rendszerek fejlesztői felületét és saját kiegészítéseket írtak

ki. Gehryék intenzíven kezdték el használni és egyre több kiegészítést

a szoftverhez. Ilyen az AutoCAD-ben elérthető AUTOLISP programozási

írtak hozzá. 2001-ben megalakították a Gehry Technology elnevezésű

nyelv. Az ezredforduló környékén azonban több neves iroda felismerte,

vállalatot, amely a szoftver továbbfejlesztésével foglalkozott. 2004-ben

hogy a számítógép a digitális rajzasztalon túl intelligens tervezőeszköz

bocsátották piacra a Catia parametrikus motorjára épülő, de építészeti

is lehet. 2001-ben megalakították a SmartGeometry Group nonprofit

tervezéshez továbbfejlesztett Digital Project-et. A 90-es években kifejlesz-

szervezetet. A szervezet kapcsolatot kíván teremteni az egyetemek, a

tett két nagy parametrikus szoftver, a Catia és a Pro/E hasonló elvekre

kutatás és a praktizáló építészirodák között. Az alapítók építészirodák:

épül. A parametrikus modellezésnek ezen a szintjén az épületmodellt

a Foster+Partners, a KPF (Kohn Pedersen Fox Associates), a Grimshaw Architects, illetve mérnökirodák, mint Arup, Buro Happold, továbbá egyetemi intézmények: az AASchool, a MIT, a Delft Technical University és a University of Bath. A SmartGeometry Group szerint a jövő építésznemzedékének a programozás és a matematika olyan lesz, mint korábban a ceruza és a papír. Egy parametrikus tervezőeszköz fejlesztését kezdték el 2001-ben Robert Aish (Bentley Systems) vezetésével. A fejlesztésbe és a tesztelésbe a fent nevezett egyetemeket és építész illetve mérnökirodákat is bevonták. 2005-ben készült el a Generative Components kereskedelmi verziója. Kezdetben a Bentley Microstation pluginjaként, később önálló szoftverként (leghatékonyabban a Microstationnel együtt) működött. A SmartGeometry Group 2005-től kezdve évente konferenciákat szervez. A konferenciákhoz workshopok is kapcsolódnak, melyeken az érdeklődők megismerkedhetnek és elsajátíthatják a legújabb technológiákat. A parametrikus konferenciák az elmúlt évtizedben óriási népszerűségre tettek szert. A SmartGeometry mintájára konferenciákat workshopokat kezdtek szervezni a világ számos egyetemén a parametrikus geometria népszerűsítésére. Ezeknek köszönhetően valóságos mozgalommá kezd válni a parametrikus tervezés. Fiatal építészek, építészhallgatók ezrei tanulják

Buckminster Fuller, Dymaxion map, 1943

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

Botzheim Bálint: Bach ház, Icarch pályázati terv, 2011

ezt, és valóra válik a SmartGeometry víziója. A Generative Components

irracionalitás elemi igénye minden költészetnek. A forma, a design tehát

az építészeti vizuális algoritmikus modellezés úttörőjeként vonult be a

nem kerülhető meg. Bármilyen épületet hozunk is létre, az idő- és térbeli

köztudatba. A Bentley-t követve az amerikai székhelyű McNeel corpora-

kontextus sosem lesz elhanyagolható. Ameddig az építészet befogadói

tion a Rhinoceros 3d felületmodellezőhöz kezdte el a Grasshopper nevű

az emberek, addig az építészet kulturális jelentést hordoz. Ez a tény ön-

parametrikus környezet fejlesztését. Nem véletlen, hogy a Rhinocerosra

magában azt jelenti, hogy kontextus, a forma, a design, a stílus mindig

esett a választás, hiszen korábban is népszerű volt az építészek körében.

lényeges eleme lesz az építészetnek.

A Grasshopper első használható béta verzióját 2007-ben bocsátották útjára, akkor még Explicit History néven. Kezdetben parametrikus modellezés volt a fő felhasználási terület, azonban a rendszer könnyen bővíthető. A rendszer egyre népszerűbbé vált, egyre többen kezdtek hozzá speciális kiegészítőket írni. Született hozzá többek között környezettudatos vizsgálatokat elvégző, statikai vizsgálatokat végző plugin. Emellett azóta több mint száz kiegészítő, geometriai, optimalizáció, interoperabilitást segítő és egyéb kiegészítő fejlesztése indult el. A harmadik vizuális programnyelvet az Autodesk fejleszti Dynamo néven, a Revit és a Vasari tervezőprogramhoz. A Generative Components és a Grasshopper tapasztalatait ötvözve fejlesztik a programot. 2011-ben adták ki az első tesztelésre szánt béta verziót.

Az elmúlt három évtized egyenlege, hogy a parametrikus tervezés

az egyszerű parametrikus görbéktől a parametrikus modellezésen át az algoritmikus modellezésig fejlődött. A következő lépésben a parametrikus rendszerek egyfajta keretrendszerré, fejlesztőkörnyezetté kezdenek válni. Olyan fejlesztő-kohóvá, amelyben sokféle új eszközt implementálnak önkéntes és profit alapú fejlesztők. Egyre több intelligens rendszer születik, amelyek döntéstámogató rendszerré bővítik a kezdetben csak modellezésre használt parametrikus eszközöket.

A fent vázolt folyamatok mibenléte még kérdés: vajon az építészet

__________ 1 Bernard Rudofsky: Architecture Without Architects: A Short Introduction to Non-pedigreed, Architecture kiadó: MOMA, 1964 2 Kim Williams and Sylvie Duvernoy: The Shadow of Euclid on Architecture in: The Mathematical Intelligencer February 2014, Volume 36, Issue 1, pp 37-48 3 www.gsd.harvard.edu/#/academic-programs/research/geometry-lab.html 4 Andrew Saunders: Baroque Parameters, in: Architectural Design vol 79 , 2009 jan/feb 5 Ingeborg M. Rocker: When Code Matters in: Programming Cultures: Architecture, Art and Science in the Age of Software Development, Architectural Design vol 76. no 4. July/August 2006 6 Alexander R Galloway and Eugene Thacker: Language, Life, Code in: Collective Intelligence in Design, Architectural Design Vol 76 No 5, September/October 2006 7 Olyan gépezet egy sejtautomata rendszeren belül, mely képes önmaga replikációját létrehozni 8 Manfred Frank: A stílus filozófiája, Osiris Kiadó, 2001 9 Knuth, D. E.: A számítógép-programozás művészete Műszaki Könyvkiadó, 1987 10 Hofstadter, Douglas R.: Gödel, Escher, Bach: Egybefont gondolatok birodalma, Typotex, 2000 11 Bolter, David J. (1984). Turing's Man: Western Culture in the Computer Age (1984 ed.).The University of North Carolina Press, Chapel Hill NC. ISBN 0-8078-1564-0., ISBN 0-8078-4108-0 pbk. 12 Davis, Daniel. 2013. “Modelled on Software Engineering: Flexible Parametric Models in the Practice of Architecture.” PhD dissertation, RMIT University. [Davis 2013] 13 Branko Kolarevic, Stephen Phillips 14 Davis, Daniel. 2013. 15 http://www.architectsjournal.co.uk/patrik-schumacher-on-parametricism-let-the-style-wars begin/5217211.article ,2010 május, utolsó elérés: 2014 .08.12. 16 vö.: Botzheim Bálint: Parametrikus Építészet – kódra fel! In: MÉ Utóirat 2008/1. 17 Autocad, Microstation, Nemetschek, Archicad 18 Animációs: Maya, 3DsMax, Felületmodellező: FormZ, Rhinoceros 3D 19 Janesch Péter szófordulata 20 Párkányi Mihály: Az információ továbbítása és vétele az iparosított építésben, Budapest, 1979

egészét érinti a változás, vagy csak a „karosszériáról” beszélünk? 19 Igen, most még a formáról és szerkezetről szólnak ezek a megközelítések és igaz, hogy sokszor alakul ki konfliktus a belsővel, a funkcióval. Avantgárd

Borderlines of Architecture

folyamatokról van szó, amelyek akkor válhatnak igazán mainstream-mé,

Parametric Architecture

amikor a TÜZÉP-en tégla helyett önmaguktól növekedő, programozható

anyagcsomókat lehet majd kapni. Kérdés, hogy az építészet mint nyelv,

Luigi Moretti may have been the very first architect to use the expression

az építészeti gondolat mint mondat kódolható-e. A tervezés folyamatában

„parametric architecture”. In his essays written in the 1940s he focussed

számos dolog kódolható, a tervek, a térbeli modell, a gyártás folyamatai

on this topic. In his view, parametric architecture studies architecture as

(lásd Párkányi Mihály vaktervezés-elmélete),20 viszont az építészeti alko-

a system with the primary ambition to find the architectural components

tás folyamata, mint kognitív tevékenység, nem helyettesíthető semmilyen

and dimensions which are independent of parametres. Patrik Schumacher

algoritmussal. A tervezési folyamat ugyanakkor mint döntési mechaniz-

argued that parametricism is going to evolve into the greatest style of the

mus megtámogatható a mesterséges intelligencia jelenlegi eszközeivel.

21st century. Reading the brief definition phrased by Schumacher one may

Az építészeti nyelv, az építészeti szándék algoritmusba kódolva variációk

realize the need to use the new non-euclidean geometry which can be

százait hozza létre. De a célszerűség és szükségszerűség elegendő-e az

grasped by computers as well as coding as a parametric system generat-

építészet létrejöttéhez? Amikor építészeti szándékok, paraméterek rend-

ing geometric components that define the building. Parametricism sets

szerként kezdenek működni, generatív struktúraként építészeti monda-

the goal to act as the engine and organizing drive of post-Fordist society.

tokat kezdenek létrehozni, olybá tűnik, hogy a design, a forma már nem

It ambitions to create a complex spatial order with the help of coding in

is lényeges. Valami azonban elvész - vajon nem költészet-e az építészet,

which the components of design and its sub-systems tend to grow differ-

nem az a legfőbb célja, hogy tereket, hangulatokat hozzon létre? Az

ently and enter in an interplay with each other.

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

(Fusi)city – Szereld meg Budapestet! A System D és a városi fusizás elmélete és gyakorlata szöveg text :

Hory Gergely

Hétköznapi túlélés, szürkezónák, informális hálózatok, okosba csinálás. Ezen fogalmakat vizsgálva készítettek köztéri projekteket a (fusi)city – Szereld meg Budapestet! című nemzetközi workshop résztvevői. A program az amszterdami Sandberg Instituut-on működő System D Academy és a Téreltérítés Munkacsoport együttműködésével jött létre a 2014. évi Design Hét részeként.

dolgoznak, akiknek ez a munka megélhetést biztosít. Sokan pedig csak így tudnak olcsón ivóvízhez jutni. A System D valós szükségleteket szolgál ki, valós problémákra keres közvetlen megoldást, egyszerű eszközökkel. Emiatt a jövő formatervezőinek és térformálóinak minden bizonnyal sokat lehet tanulni belőle. Hasonlóan vélekedhetett az amszterdami Sandberg Instituut vezetése is, amikor Cynthia Hathaway designer (KesselsKramer, Droog) és a rejtett szerveződések felkutatására specializálódott művész, Melle Smets veze-

Ezen írás célja, hogy az olvasó szá-

tésével elindították az intézet kétéves kísérleti MA-képzését, a System

mára kiderüljön, voltaképpen miről is

D Academy-t.

szólt ez az esemény és hogyan zajlott a Fusikutatás, illetve a gyakorlati

A System D Academy

terepmunka. Ehhez először is néhány

A Gerrit Rietveld Academie2 Hollandia egyik legnevesebb képzőművészeti

kérdést érdemes volna tisztázni: mi

és dizájn oktatással foglalkozó intézménye. Az egyetem filozófiája szerint

az a System D? Miért van akadémiá-

az alkalmazott és autonóm művészeteknek nem kell szétválniuk, hanem

ja Hollandia egyik legnevesebb mű-

szerves egységet képeznek. A BA-diploma megszerzése után lehet jelent-

vészeti intézményében? Mi köze van

kezni a Sandberg Instituut-ra3, ami számos Master programot ajánl. Ezek

a Téreltérítés Munkacsoporthoz? Mi

között vannak állandó, illetve olyan időszakos képzések, melyek egy-egy

a Téreltérítés Munkacsoport? És per-

specifikus társadalmi vagy művészeti témával foglalkoznak. Az időszakos

sze hogy jön mindehhez a fusizás?

mesterkurzusok sorába tartozik a System D Academy is, amely 2014-től

Robert Neuwirth: The Stealth of

2016-ig tartó működése során informális és önszerveződő rendszerek

Nations – The Global Rise of The In-

felkutatásával foglalkozik. Alapfelvetése, hogy a System D egyre növekvő

formal Economy 1című könyvében a

jelentőségét – egy 2009-es kutatás szerint a világ dolgozó lakosságának

hivatalos rendszereken kívül eső, ellenőrizetlen, világméretű árnyékgaz-

mintegy fele dolgozik System D-ben 4 – nem lehet figyelmen kívül hagyni.

daság folyamatos növekedésére és gazdasági erejére mutat rá. Kutatásai

Az annak működésére jellemző rugalmasság, önszerveződés és intuíció

során megfigyelte, hogy az illegális piacok, utcai árusok, fekete- illetve

hatékonyan képes kiegészíteni a hagyományos formális rendszereket.

szürkezónák működése nem véletlenszerű, hanem nagyon is fejlett, a

Működési módszerében is a System D-re jellemző leleményességre,

változó igényekhez gyorsan alkalmazkodni képes, önszerveződő, íratlan

spontaneitásra és rugalmasságra törekszik. A System D Academy kutatói

szabályokat követő rendszert alkot – ez a System D. A kifejezést ma-

közvetlen beavatkozásokkal, csinálás útján tanulva, akciós kutatásokat

napság elsősorban Afrika és a Karib-térség egykori francia gyarmatain

végeznek helyi közösségek és különböző tudományos és művészeti te-

használják, melyben az ott élők társadalmi és gazdasági valósága tük-

rületről érkező szakértők bevonásával. Kutatásaik célja, hogy progresszív

röződik. A 'D' a débrouillard szót jelöli, amit leleményes, ügyes, ötletes

változást és alternatívát generáljanak a statikus ideológiákkal és formali-

személyek jellemzésére használnak. Tehát az újító, aki külső segítség

zált gondolkodással szemben.

A FusiCity workshop 2014-es plakátja

nélkül önálló vállalkozásba kezd és a hivatalos bürokráciát, ellenőrzést

A budapesti székhelyű Téreltérítés Munkacsoport (TM) hasonló szem-

és adófizetési kötelezettséget részben vagy egészben megkerüli az, – írja

léletmóddal és munkamódszerrel készíti köztéri projektjeit. Problémafel-

Neuwirth – részévé válik a „l'economie de la débrouillardise” -nak, azaz a

vetései a System D Academy számára is relevánsak. Valószínűleg emiatt

leleményes, önálló, improvizatív, csináld-magad gazdasági rendszernek,

is fogadták nyitottan a mesterkurzus vezetői 2014 tavaszán a TM meg-

köznyelven a System D-nek.

keresését az együttműködésre.

A System D spontán. Nincsenek benne hosszadalmas, összetett, átláthatatlan adminisztratív procedúrák, melyek megbénítják a cselekvést. Az utca embere szolgálja ki az utca emberét. Közvetlen kapcsolat van kereskedő és vásárló között, ezért a rendszer rugalmasan, gyorsan tud alkalmazkodni az igények változásaihoz. A System D ott jelenik meg, ahol szükség van rá. Ahol a hivatalos ellátórendszer nem szolgálja megfelelően a lakosság igényeit, ott a túlélés érdekében a lakosság létrehozza saját leleményes eszközeit. Neuwirth említi például, hogy Lagosban és Nyugat-Afrika számos részén nincs államilag kiépített vezetékes vízhálózat. Ezért aki teheti, maga furat kutakat. A legtöbben azonban ezt nem engedhetik meg maguknak. Egy helyi vállalkozás kitalálta, hogy egy speciális géppel lezárt zacskókban ivóvizet fog árulni. A termelők és a kereskedők is System D-ben A System D Academy és Téreltérítés munkacsoport. Fotó: Hory Gergely

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

A Téreltérítés Munkacsoport

A Téreltérítés – Kontempláció és térbeli praxis a Műegyetem Építész-

rendelkezésre álló gépeket lehet használni, hanem mert a fusizó törekszik

mérnöki karán működő kurzus, melyet Lakner Antal képzőművész ala-

arra, hogy szemétből, hulladékanyagokból dolgozzon, hogy „a termék szép-

pított. A tárgy hallgatói a térről való gondolkodás legfontosabb elméleti

ségének minél nagyobb része a munkájából származzék.” Haraszti említi a

eredményeivel ismerkednek meg, melyeket a gyakorlatban kreatív módon

fusizás közösségépítő jellegét is. Az igazi munkában megszokott versengés-

alkalmazva 1:1-es méretarányú projekteket hoznak létre a valós, hétköz-

hez képest a fusimunkára a kölcsönös, önkéntes segítségnyújtás jellemző:

napi térben. Hallgatói munkaként készült már padátalakítás, 5 mely egy

„A legtöbb barátság közös fusival kezdődött.”A fusizás tehát nem egyfajta

fakeretre szerelt szivacslap segítségével egyenesítette ki a Szent Gellért

hóbort vagy játékos hobby, hanem a túléléshez, emberhez méltó életminő-

tér hullámos ülőfelületű köztéri bútorait. A beavatkozás a tervezés során

ség eléréséhez szükséges leleményes, spontán, szociális és intuitív praktika.

egyszerű eszközökkel mentesíti a tárgyat a formába kódolt erőszaktól,

melynek célja, hogy megakadályozza a padon való alvást. Egy másik

chel de Certeau The practice of everyday life9 című könyvében hivatkozik

csapat a Széll Kálmán téren kihelyezett órát tartó oszlop köré festett fel

is Harasztira, amikor a 'la perruque'-ről,10 vagyis parókáról ír, ami a fusi

számlapot, ami így napóraként is működött. Ilyen módon szembe kerül

megfelelője. Certeau szerint a fusizás a kortárs gazdaság minden szekto-

egymással a külső környezettől és az emberi tapasztalástól független, de

rában jelen van. Egyaránt megjelenik a legszigorúbb rend szerint működő

pontosan mérhető, és a környezet változásából következtetett idő.

állami hivatalokban és a versenyszféra irodáiban. A fusi ott van minden

A fusimunkára jellemző a kreativitás. Nemcsak azért, mert kizárólag a

A fusizás nem csak a munkásállam darabbéreseinek privilégiuma. Mi-

2008-ban Lakner és a kurzus volt hallgatói létrehozták a Téreltérítés

olyan cselekedetben, minden olyan tevékenységben, amikor az egyén a

Munkacsoportot, ami „Elsősorban szakemberek és a lokális térhaszná-

felülről ránehezedő merev szabályrendszer kicselezésére tesz kísérletet

lók bevonásán alapuló, nyilvános helyszíneken megvalósított projektekkel

saját maga szabaddá tételének és környezete javításának érdekében, a

foglalkozik, melyek célja a városi és intézményi terek ráébresztő jellegű

rendelkezésre álló eszközök felhasználásával. A workshop előkutatása és

eltérítése, a köztérhasználati formák újraértelmezése.''7 A csoport többek

maga a workshop is arról szólt, hogy felfedezzük, hol és hogyan érhető

között épített fiktív metrószellőző építkezést a Képíró utcában, őshonos

tetten a fusizás a városi mindennapokban.

balatoni algával üzemelő kísérleti légtisztító berendezést a Blaha Lujza téren, illetve egy olyan mászófalat az Ernst Múzeum ablaka elé, amely

A fusi nyomában – fusikutatás és terepgyakorlat

alternatív látogatói bejáratként üzemelt.

A workshop háttéranyagául szolgáló Fusikutatás során a Téreltérítés

2014 nyarán a Téreltérítés Munkacsoport a System D Academy ve-

Munkacsoport olyan jelenségeket gyűjtött össze, mint például a Nem-

zetőivel közösen elkezdte felkutatni és összegyűjteni a Budapesten fel-

zeti Dohányboltok hatására virágzásnak indult utcai csempészcigaretta-

lelhető, a System D-hez köthető jelenségeket, mely gyűjtés az októberi

árusok hálózata. A gyűjteménybe került a Szent Gellért téri 'informális

workshop háttéranyagául szolgált. Ezen kutatómunka közben került elő

termálfürdő' is, melyet néhány leleményes városlakó alakított ki a rakpart

a program kulcsfogalma: a fusi.

köveiből azon kivezető csatorna alatt, melyen keresztül a Gellért Gyógyfürdő használt termálvize a Dunába ömlik. Szintén a kutatás részeként

A fusi, mint hazai System D

a Téreltérítés Munkacsoport Munkaterület nevű bázisán megrendezés-

A System D nem csak a fejlődő országokban fordul elő, hanem rejtett for-

re került az első nemzetközi Fusikongresszus, ami egyben a workshop

mában jelen van a magasan strukturált, formalizált társadalmakban is. Egy

nyilvános nyitóeseménye is volt. A rendezvényre sikerült megszervezni

értelmetlenül bonyolult, embertelen rendszerben az egyén életben mara-

egy beszélgetést Kövesi Ottóval, akinek úgy sikerült kitörni a hajlékta-

dása érdekében saját leleményére van utalva. Ezen lelemény olyan titkos

lanságból, hogy beköltözött egy, a budai erdőben található elhagyatott

tevékenységekben nyilvánulhat meg, mint a fusizás. A fusi fogalma össze-

szabadtéri színpad alá. Az évek óta üresen álló szerkezetet saját kezűleg

tett. A workshop során a volt Csepel Művek egykori munkásaival készített

újította fel és tette otthonossá nagyrészt szemétben talált tárgyakkal.

interjúkból kiderült, hogy a fusinak többféle értelmezése létezik. Egyrészt

Nem csak fizikai, hanem szociális teret is kiépített, hiszen megismerke-

létezett üzleti fusi, amit a dolgozók a munkahelyi eszközökkel, munkaidő-

dett a környéken lakókkal, akiknél háztáji alkalmi munkákat vállal, aminek

ben, de saját profitszerzés céljából végeztek. Praktikus fejlesztéseket is

cserébe ő is segítséget kap.

készítettek 'fusiban', melyekkel a munkások saját munkavégzésük haté-

A kongresszuson a System D Academy vezetői is előadást tartottak:

konyságát növelték, és amelyeket később az üzem az 'igazi' termelésbe

Cynthia Hathaway a mennonita és amish közösségek technológiahasznála-

is beépíthetett. A fogalom egy további értelmezését fejti ki Haraszti Miklós

táról beszélt, Melle Smets pedig bemutatta a nagy visszhangot kiváltott Set

Darabbér – Egy munkás a munkásállamban 8 című művében. A könyvben

Up Shop11 projektet. Smets alkotótársaival az Európában leselejtezett autók

a szerző az 1970–71 között a Vörös Csillag Traktorgyárban szerzett mun-

útját követte és így jutott el a ghánai Kumasi település Suame Magazine

katapasztalatait dolgozza fel. Külön fejezetben foglalkozik a teljesítmény-

nevű negyedébe, ahol több mint 200 000 szakmunkás 12 000 műhelyben a

bérben dolgozó munkások titokban végzett szenvedélyével, a fusizással.

behajózott autóroncsok szétszerelésére és feldolgozására specializálódott.

Mivel az elkészült termékek után kaptak fizetést, ezért semmilyen anyagi

Smets-ék azt vetették fel, hogy a szétszerelésre szakosodott ipari folyamat

megfontolás nem indokolhatta a darabbéresek fusiját. Továbbá, mivel fő-

megfordítható, és ugyanazzal a szaktudással és infrastrukturális háttérrel

leg nagyméretű gépeikhez voltak kötve, ezért a háztartások körüli kisebb-

építeni is lehet. Így készült el a helyi műhelyekben a SMATI Turtle 1 névre

nagyobb, valóban hasznos munkákat sem tudták volna elkészíteni. „A

keresztelt autó prototípusa, ami kizárólag újrahasznosított alkatrészekből

darabbéresek fusija öncélú, mint tiszta formában minden szenvedély. De a

épült. Az autót Hollandiába exportálták, így a korábban Ghánába szállított

szenvedély itt nem más, mint a munka, az öncélú munka” – írja Haraszti.

szemét működő járművé alakítva került vissza oda, ahol az keletkezett.

De vajon mi ad értelmet, mi lehet a mozgatórugója ennek a titokzatos

A workshop idején a System D Academy hallgatói és a Budapestről

szenvedélynek? Bár a fusizás öncélú, de „nem céltalan, sőt ellentétévé

jelentkezett résztvevők két csoportban dolgoztak: Hathaway vezetésével

válik az igazi munkánk céltalanságának.” A fusizás tehát a szabályokkal

Budapest belvárosában a valós és elképzelt városimázs vizsgálatából

és kötelezettségekkel terhelt gyári termelés kilátástalan monotóniájába

kiindulva kutatták a rejtett fusi lehetőségeit, Smets csapata pedig a volt

csempészi be az alkotás örömével járó szabadságot: „Ez a szegényes,

Csepel Művek területén eredt a fusi nyomába, azt vizsgálva, hogy léte-

áldozatokkal és lopva végzett, öncélúvá korlátozott fusi a szabad, alkotó

zik-e még, és ha igen, hogyan érhető tetten.

munka egyetlen lehetősége, csírája, modellje; ez szenvedélyének titka.”

A workshopon készült projektek közös jellemzője – a Téreltérítés

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó i r at • p ost scrip tum

Instituut vezetője, Jürgen Bey világhírű designer is részt vett. Az előkészítő Fusikutatás, a Fusikongresszus előadói és a workshop akciós projektjei együtt segítettek felfedezni és értelmezni a fusizáshoz és System D-hez köthető helyi jelenségeket. Mindezek segítségével talán közelebb kerülhetünk a fusi egyébként megragadhatatlan, végtelennek tűnő tartalmához. A fusi kritika a túlszabályozott gazdasági és társadalmi rendszereink felé; az érthetetlenül összetett és rugalmatlan szabályrendszerek kaotikus világában az egyszerűségben és a spontán 'csinálásban' rejlő lehetőségekre, a valós szükségletetekre hívja fel a figyelmet. A túlzott bonyolultságra egyszerűséggel, a túltervezettségre pedig spontaneitással válaszol. Tudatosítja továbbá, hogy az egyénnek a szabályok és köteleA csepeli targoncaverseny felvezetőköre. Fotó: Hory Gergely

zettségek szorításában is van lehetősége környezete alakítására és arra, hogy mindezen terhek mellett szabaddá tudja tenni önmagát.

kurzushoz köthető munkákhoz hasonlóan –, hogy alkotói módon viszonyulnak a kutatáshoz. Ez azt jelenti, hogy a kutató nem pusztán passzív

A program szervezésében részt vett Téreltérítés Munkacsoport tagok:

megfigyelője marad a jelenségeknek, hanem tudatos interakciók és be-

Fehér Gábor, Horváth Olivér, Hory Gergely, Lakner Antal, Major Zoltán, Máthé

avatkozások révén azok részesévé, alakítójává válik. A rövid idő egyszerű,

Dóra, Sz.K. Ágota (gyakornok)

de hatékony intervenciók készítésére ösztönözte a résztvevőket: a csepeli

A System D Academy vezetői: Cynthia Hathaway, Melle Smets

csapat egyik különítménye például egy – munkaidőben lezajlott – villástar-

A workshop résztvevői: Janneke Absil, Karolien Buurman, Clément Carat,

gonca futamot rendezett egy használaton kívüli gyárcsarnokban a Csepel

Karolina Cialkaite,Theofanis Dalezios, Maarten Davidse, Lisa Deijl, Sila Ko-

bicikligyár munkásainak. 12 A versenyzés során a munkaeszköz megszo-

rukoglu, Annette Kouwenhoven, Molnár Bianka, Dennis Munoz Espadina,

kott funkciója eltérül, átváltozik a szenvedély és szabadság eszközévé.

Gitte Nygaard, Caitilin O'Connell, Petrányi Luca, Martina Raponi, Ming Sho

Egy másik csapat a jelenleg is működő üzemek dolgozóinak térhasz-

Tang, Boo van der Vlist

nálatával foglalkozott. 13 Arra lettek figyelmesek, hogy számos gyárban

A program a DACS, Hollandia, királyság! programsorozat részeként valósult

nem biztosítanak teret a munka közbeni pihenőidő eltöltésére. Van olyan

meg a Holland Királyság Nagykövetségének támogatásával.

munkahely, ahol még a pihenőidőt sem biztosítják. Ezeken a helyeken az

__________ 1 Neuwirth R. (2011). Stealth of Nations: The Global Rise of The Informal Economy. New York: Pantheon Books. 2 http://www.gerritrietveldacademie.nl/ 3 http://sandberg.nl/ 4 Jütting, J. and J. de Laiglesia (2009),Is Informal Normal ?: Towards More and Better Jobs in Developing Countries, Development Centre Studies, OECD Publishing. DOI: 10.1787/9789264059245-en 5 A pad – Egy rejtett fegyelmezőeszköz átalakítása (2007), alkotók: Baróthy Laura, Henk Barbara, Máthé Dóra 6 ÓRANAPÓRA (2008), alkotók: Bánsági Dávid, Gaál Timea, Gyurasics Katalin és Komlósi Ágota 7 www.terelterites.org, letöltve: 2014.11.17 8 Haraszti, M. (1989): Darabbér, Egy munkás a munkásállamban, Budapest: Téka Könyvkiadó. Az első magyar kiadás 1979-ben jelent meg Párizsban a Magyar Füzetek Könyvei kiadó gondozásában 9 de Certeau, M. (1984). The Practice of Everyday Life, trans. Steven Rendall, Berkeley, CA: University of California Press. 10 A francia kifejezés az álcázásra utal: a dolgozó igazi munkának álcázza saját 'fusi' munkáját. 11 http://www.setupshop.eu/, letöltve: 2014.11.17 12 Fusi Time (2014), alkotó: Clément Carat , közreműködtek: Theofanis Dalezios, Hory Gergely 13 Résztvevők: Janneke Absil, Major Zoltán 14 Alkotók: Dennis Munoz Espadina, Theofanis Dalezios 15 Fusibox (2014), alkotó: Petrányi Luca

üzemi alkalmazottak az illegális pihenés álcázott eszközeit hozták létre szükségleteik kielégítésére. Volt, ahol biciklitárolóra szerelt vízszintes helyzetű falappal hoztak létre rejtett leülési lehetőséget, máshol különböző, a munka során keletkező hulladékanyagok praktikus átalakításával jöttek létre a pihenést szolgáló egyszerű bútorok. A belvárosban dolgozó csapatban voltak, akik a belvárosi közvécék hiányának problémájára reagáltak spontán eszközökkel: 14 az utcai csatornák köré helyezett ideiglenes paravánfallal egyszerűn kialakíthatók utcai piszoárok. Egy másik projekt a Széll Kálmán tér illegális árusainak mindennapjaival foglalkozott. 15 Ezek az árusok folyamatos készültségben vannak a váratlan rendőrségi razziákkal szemben, melyek esetén gyorsan össze kell szedniük termékeiket és el kell rejtőzniük. Az elrejtőzést segíti egy a workshopon tervezett és megépített speciálisan illegális árusok igényeire szabott berendezés: a ’fusibox’. Egy olyan egyszemélyes árusító kabinról van szó, melynek mindegyik oldallapja más-más, Budapestre jellemző homlokzati felületbe képes beleolvadni, ezzel segítve a kényszerű álcázást. A tranzakciók a speciálisan erre a célra kialakított kiadónyíláson

(FUSI)City – Fix Budapest!

keresztül történnek, így az illegális árus mindvégig megőrizheti inkognitó-

The Theory and Practice of System D and Urban Moonlighting

ját. A gyakorlati terepmunka eredményeit a résztvevők a workshop végén

szintén a Munkaterületen prezentálták. A záróeseményen a Sandberg

Surviving day by day, grey zones, informal networks and moonlighting. Examining these concepts, projects concerning public domains were made by participants of the international workshop titled [Fusi]city-Fix Budapest! The programme itself is a result of close co-operation between the System D Academy (as part of the Amsterdam-based Sandberg Instituut) and a team named Téreltérítés Workteam during the Design Week in 2014. Throughout his research work Robert Neuwirth observed that the activities of illegal markets, street vendors, black and grey zones are far from being random: actually, they are highly developed self-organizing systems that can quickly adapt to ever changing needs and follow unwritten laws. This is System D. The expression is primarily used in former colonies of France in Africa and the Caribbean whereby the economic and social reality of the inhabitants are reflected. The letter 'D' stands for débrouillard here which is used to describe witty, inventive and clever people. This article below provides readers insights into the practice of „moonlighting research”.

A Fusibox tesztüzeme. Fotó: Petrányi Luca

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

Lakótelepsors 4 – Óvatos útkeresések a 21. században Bellvitge, L’Hospitalet de Llobregat, Barcelona agglomeráció, Spanyolország, 1964–1970 szöveg text :

Benkő Melinda

fotók photos :

Benkő Melinda, Bach Péter

Az európai paneles lakótelepekről az MÉ 2014/2. számában indult cikksorozat. Grenoble, Magdeburg és Vilnius után most Barcelona egy, a turisták által nem ismert arcának feltárására vállalkozik a szerző. A repülőtér és a belváros közt félúton, a 4,6 milliós metropolis részeként élő L’Hospitalet de Llobregat városának Bellvitge1 nevű lakótelepe a helyszín. A külső szemlélők Barcelona egyik legproblémásabb területének tartják, de lakói többsége számára mégis szerethető otthon. A spanyol polgárháborút követő Franco diktatúra idején (1939–1975) fejlesztési szempontból Barcelona az országon belül a perifériára szorult, a városi életminőség jelentősen romlott, a lakáshiány – részben a migráció következtében – növekedett. A 60-as években közel 400 000-es, elsősorban andalúz népesség érkezett a katalán fővárosba, akik eleinte a Montjuic-on és a szuburbiákban spontán létrejött nyomortelepeken éltek. A probléma felszámolása érdekében állami tömeges lakásépítési minimálprogramok indultak, a cél minél gyorsabban, minél több ember elfogadható és modern körülmények közötti elhelyezése volt. Bellvitge építése 1964-ben kezdődött, az első lakók 1965-ben már beköltözhettek, az építkezés 1970-ig tartott. A Llobregat folyó és az ipari fejlesztési területek közelében, árvíztől nem védett területen, a szükséges közlekedési, szolgáltatási, oktatási infrastruktúra nélkül néhány év alatt jött létre Európa egyik legintenzívebb, 36 000 fő/km2 népsűrűségű paneles lakótelepe. Kizárólag 15 szintes, azonosan tájolt, délnyugat-északkelet hossztengelyű sávházak és néhány pontház alkotja a városrészt, az épületek közti lég-

meghódítása a Parc de Mar-nál kezdődött, a Vall d’Hebron és a Diagonal

térarány szinte mindenhol csak 1:1, vagyis a házak magassága azonos

projekt pedig a legproblémásabb külvárosok megújításának motorja lett.

a köztük levő távolsággal. A 65 panel sávház viszonylag egységes: az

A repülőtér és a Belváros között elhelyezkedő Bellvitge újraértékelése

alagsori technikai szint felett 14 lakószint van, a házak 96 méter hosszúak

is ennek a folyamatnak része. Nemzetközi, állami, regionális és városi

és mindössze 8,80 méter szélesek, a lakások átmenőek és átlagosan

finanszírozás segítségével hiányzó infrastruktúrája a 90-es évek elején

50m 2-esek. A 60-as évek végi 11 db 18 emeletes pontházban azon-

kiépült: iskolák, közterek, sportpályák, az orvosi egyetem új klinikája, az

ban már nagyobb, 80-100 m 2-es, két oldalra tájolt lakások találhatók.

árvízvédelmet is biztosító vízelvezető rendszerés az L1 metróvonal, mel�-

A területre többségében andalúz, a közeli ipari munkahelyeken dolgozó

lyel a központi Catalunya tér 15 perc alatt elérhető. A fizikai változásokkal

(Seat autógyár, telefonüzem) fiatal, családos, sokgyerekes munkásréteg

párhuzamosan, a szociális helyzet javítása érdekében 1991-ben Spanyol-

került, a lakások többsége saját tulajdonuk lett. Így a kezdeti időszakban

országban itt hoztak létre először úgynevezett közösségi rendőrséget,

az elszigeteltség, a homogén, monoton környezet és a szolgáltatások

ami japán és amerikai minták alapján a helyi lakosság bevonásával a

hiánya ellenére is egy erős identitású, összetartó, a lakótelepre büszke

bűnmegelőzés hatékony eszköze. Az ezredfordulón a dinamikusan fejlődő

közösség alakult ki.

Barcelona az európai bevándorlás egyik legjelentősebb célpontja lett,

A politikai változásokat követő gazdasági válság Bellvitge-t teljesen

egy évtized alatt 4%-ról 18%-ra emelkedett a külföldiek aránya. Közülük

átalakította. A 80-as években már a munkanélküliség, a kábítószer-fo-

sokan az agglomeráció lakótelepein találnak otthonra, így Bellvitge-be

gyasztás és -értékesítés, a város legrosszabb bűnözési mutatói jelle-

elsősorban latin- és dél-amerikai spanyol anyanyelvű új lakosok érkeznek.

mezték. Ebben az időszakban Barcelona nemzetközileg jól ismert vá-

Napjainkban a katalán főváros andalúz „szigete” már globális kulturális és

rosfejlesztési politikája még a kisléptékű köztérmegújításokra helyezte

szociális kihívásokkal küzd.

a hangsúlyt, a lakótelepeket ez nem igazán érintette. 1987-ben a város

Bellvitge különleges adottsága az első ránézésre lélektelennek tűnő

azonban elnyerte az 1992. évi Nyári Olimpiai Játékok megrendezésének

városforma. A lakótelep mai, a fizikai és társadalmi fenntarthatósági érté-

jogát, és az eseményt a fejlődésében elmaradt, rehabilitálandó, de hosszú

keit azonban mégis ennek köszönheti: nagy a népsűrűség és viszonylag

távon komoly lehetőségeket adó négy, egymástól távoli akcióterületre

kevés a közterület, így hatékony az infrastruktúra fenntartása. A közterüle-

koncentrálta. Így lett a régi nyomortelepek helyszíne, a Montjuic a Bel-

tek, közintézmények Barcelonára jellemző módon igényesen kialakítottak,

város zöld, kulturális és sportközpontja; a tengerparti, volt ipari területek

a lakók intenzíven használják, jól működnek. Dél-Európában a lakótele-

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

mára hagyományos, a növényzet által meghatározott spanyol rambla: kétoldali fasor, elválasztott útpályák, kerékpárutak és köztük 20 méter széles, hármas fasorral árnyékolt sétány. Bővületei kisebb, a lakókörnyezetet kiszolgáló zöldterületek, illetve 2008-ra készült el az autópálya felőli déli végén Bellvitge új, a legmodernebb tájépítészeti, környezetvédelmi, energetikai megoldásokat alkalmazó ökoparkja. Különlegessége, hogy egy felújított románkori templomot is magába foglal, illetve a lakótelepet az elmúlt években beindult, a reptér és Barcelona belváros közti félúton lévő, magasházas fejlesztési területekhez közelíti. Itt, a Gran Via mentén 2006-ban adták át Richard Rogers 105 méter magas Hesperia tornyát, és a közelben épültek a Plaza da Europa 100 méternél magasabb szálloda és irodaépületei (Toyo Ito, 2010). Bellvitge 15 szintes panelrengetege az 1960-as évek lokális szociális kihívásaira reagáló gyors településfejlesztési és építészeti válasz volt, a barÖkopark, román templom és panelházak

pi életminőség javítása elsősorban nem energetikai, műszaki kérdés, a

celonai felhőkarcolók pedig már a 2000-es évek globális gazdasági igényeit szolgálják. A jövő problémái még távolinak tűnnek, 2050-ben biztos tanulságos lesz a szomszédos városrészek sorsának összehasonlító feltárása.

hangsúly inkább a környezeten, a közösségi élettereken van. Az ott élők hétköznapi biztonságának alapja a közterületek minősége, a közösséghez

A cikk az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.

és az identitást adó helyhez kötődés.

__________

A lakótelep két szabálytalan formájú szupertömbje nagy forgalmú utak közé ékelődik. A panelházak, illetve a gyalogosokat és a járműveket elválasztó belső zsákutcás úthálózat elemei egy önálló, a környezethez

A szerző 2013 novemberében a COST TU1203 Action keretében járt „Bellvitge”-ben, információit idegen nyelvű publikációkra, barcelonai urbanistákkal készült interjúkra és a helyszínbejárásra alapozza. A cikk fotóit 2013 novemberében Benkő Melinda, 2014 áprilisában Bach Péter, a BME Urbanisztika Tanszék City Revis(it)ed workshopja idején készítette (ld. Kissfazekas Kornélia írását, MÉ 2014/2).

sehol nem illeszkedő merőleges geometriai rendszert alkotnak. Ezt a szigorú és eredetileg tagolatlan térrendszert a 90-es évek elején, a metró építéséhez kötődően fogalmazták újra. Ez a fizikai átalakítás, illetve a közösségi rendőrség felállítása együttesen segíteti a bűnözés megfékezését, megelőzését. A metrómegállót Bellvitge közepére helyezték, a lakótelep tágas, átlátható, jól megvilágított, egységesen burkolt teret kapott. Ez a találkozási pont, rendezvények, heti piac helyszíne. 2004-ben a tér határolásaként, a lakótelepet érintő szociális változásokat is szimbolizáló kortárs középületeket építették: egy nyugdíjas házat és a térre nagy átlátszó üvegfelülettel felnyíló közkönyvtárat, helyi adminisztrációs irodát. A lakótelepen nincs nagy bolt, kereskedelmi központ, hanem mindkét tömbben a panelekre merőleges gyalogos tengely fűzi fel az alacsony kereskedelmi, szolgáltató és intézményi épületeket. Ezek az útvonalak nappal és éjjel egyaránt urbánus, jól működő utcák érzetét keltik. A használat a közbiztonság egyik alapja, mindig „szemek vannak az utcán”, egyértelmű Iskolaudvar a lakótelepen

az irányítottság, tagolt a térrendszer, bent és kint is működnek a földszinti funkciók, jó a megvilágítás.

The Fate of Housing Estates 4 – Careful Reflections on Orientation

Az egymáshoz közel álló, magas lakóépületek közti, jellemzően épített

in the 21st century

környezet ellensúlyozása és a városklíma javítása érdekében nagyobb,

Bellvitge, L’Hospitalet de Llobregat,

összefüggő zöldfelületek, zöldfelületi rendszer kialakítására törekedtek.

Barcelona agglomeration, Spain, 1964–1970

Ennek fő tengelye, a két szupertömb közti út, a Rambla de la Marina

_ We started publishing a series of articles about European prefab-technology housing estates in MÉ 2014/2. Following Grenoble, Magdeburg and Vilnius our author now takes on the task to present an aspect of Barcelona which is yet unknown to tourists. Halfway between the airport and the city centre, there is a housing estate called Bellvitge. It actually forms part of L’Hospitalet de Llobregat, a suburb of the metropolis with 4.6 million people. For outsiders it seems to be a most problematic zone of Barcelona which is still a highly loveable hometown for the majority of its dwellers. At the turn of the millennia, Barcelona as a city dynamically developing grew into one of the most popular targets of European immigration trends: as a result, the rate of its foreign inhabitants increased from 4% to 18% within a decade. Many of them found their new homes in the housing estates of the agglomeration of Barcelona. In Bellvitge it was primarily Spanish-speaking Latin- and South-American immigrants who settled down. This Andalusian "island" of the Catalonian capital city today thus faces global cultural and social challenges.

Szombati piac a panelek tövében

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

A DÉDÁSZ pécsi épülete Lantos Ferenc zománc frízével és térelemeivel, 1971

Lantos Ferenc és az építészet emlékezés a mesterre szöveg text :

Keserü Katalin

„Ha értelmes formákkal és tiszta színekkel vesszük körül magunkat,

lítása révén a mű konkréttá válásának, a technológia alapján pedig ipari

környezetünk is értelmet és tisztaságot sugároz vissza ránk.”1

sokszorosíthatóságának lehetősége merült fel. Ezzel egy, a művészetében addig is megbúvó adottságra figyelt fel: a kép variálhatóságára, soroza-

Lantos Ferenc 2014. december 20-án, 85 éves korában hunyt el. Az MMA tagja volt, Munkácsy- és Kossuth díjas. Martyn Ferenc volt a mestere. A 70-es évek elején a Pécsi Tervezővállalatnál dolgozott, ahol elsősorban középületekhez készített zománcképeket. Megalapította a Pécsi Műhelyt, művészetpedagógusként tanítványaival Pécs szellemi életének autonómiáját erősítette. Elméleti és gyakorlati munkáiban az organikus formákban működő matematikai törvényszerűségeket – aranymetszés, Fibonacci-sor – elemezte. Több művében a festészet és a zenei struktúrák érintkezési pontjait mutatta fel. Könyvei: Rokonságok (1980) Építsünk együtt (1982), Vizuális szerkesztőjáték (1983), Képekben a világ (1984). Alább Keserü Katalin 2010-ben megjelent Lantos című könyvének részleteivel emlékezünk munkásságára – a szerk.

tokba rendezhetőségére, mellyel együtt járt a táblakép kereteiből kilépő mű és funkciójának kérdése. Mint a konkrét művészet sok más alkotója, Lantos is helyszínt keresett új műformáinak érvényesüléséhez. Köztereken, természetes vagy épített környezetben találta meg a helyüket. A művészet és közönsége, a társadalom viszonyára mindig is érzékeny alkotó közösségi elkötelezettsége így az alkotás területén, közvetlenül megnyilvánulhatott. Épületekhez tartozó művei a hagyományos szóhasználat szerint alkalmazott művek lennének. Lantos azonban egy új műformát is talált (szabad téri sorozat- illetve összerakott mű), és ez az autonóm műforma a maga számára önálló teret igényelt (köztér). Minimalista és konkretista kortársai sem adták fel a műalkotás függetlenségét, amikor köztereken állították fel vagy a természetben készítették munkáikat, például Amerikában. Lantos legfeljebb csak kísérletképpen tehetett ilyent (Tettyei térelemek, 1969, Térelemtanulmányok, 1968, 1971), de ezek a magyar művészettörténet-

Lantos Ferencnek Kassák Lajos adott példát, nemcsak festészetéhez (az

ben jelentős lépések voltak. Fordulatot hoztak a táblakép addig szinte

új világként megjelenő képhez), hanem a művészeten keresztül teremt-

kizárólagosan galériaművészetként felfogott történetébe éppúgy, mint az

hető új világhoz is. Amikor 1969-ben hozzászólt Fajó János Egy Kassák-

addig politikai tartalmú köztéri művészetbe. (...)

mű elemzése című előadásához, már határozott elképzelése volt arról

Lantos a kétoldalú zománcképekkel egy új műformát hozott létre,

az „új világról”. 2 Először is a képzőművészet fogalmába belevonta az

mely független a táblaképtől, a falképtől, azaz a faltól; mely önállóan áll a

iparművészetet is, és – az építészettel együtt – közös nevet adott nekik:

lábán, s akár épített, akár természetes környezetben elhelyezhető. Lantos

környezetművészet. Ezzel látta megvalósíthatónak Kassák minden em-

maga adott nevet az új műformának, ám térelem-kísérletei visszhangta-

ber számára hozzáférhető képzőművészet-fogalmát, melynek társadalmi

lanok maradtak. A magyar művészet 60-as évek végi eseményeit akkor

célja volt: az emberek tudatának és környezetének egyidejű építése. Így

megnevező szerzők, ha találtak megfelelő fogalmat a nyugati művészet-

a nyilvános térbe helyezett műben látta a megoldást, mely az emberek

kritikában, azt használták a hazai jelenségekre is, de nem biztos, hogy a

alkotóvá válását is eredményezheti. Ezzel a „mindenki művész” már a

nyugatiétól eltérő történetből kinövő vagy egyedi hajtásokra mindig akadt

19. században felvetett gondolatát 3 formálta át a közép- és kelet-európai

alkalmas kifejezés. 4 Ha ezek a „hajtások” távol nőttek a művészeti életét

avantgárd hagyományos közösségi elkötelezettségének megfelelően.

tekintve forrongó fővárostól, még témává sem váltak. 5 Pedig a térelem

A tudományos rendszer-elv és az esztétikum összefüggésében, együttműködésében gondolkodott. Képzőművészként új műformákkal és

mint műtípus Magyarországon először Lantos révén került köztérre.6 Kísérlete e téren kezdeményező és magányos volt.7(...)

technikákkal kísérletezett egy építészekkel, várostervezőkkel elképzelt és

A magyarországi művészeti életben az ipar- és az alkalmazott mű-

kezdeményezett közös munkafolyamatban. Amikor festészete színben és

vészet kívül estek az ideológiai fegyelem és figyelem körén (az ipari

formában a minimalista redukcióig eljutott, új ipari anyaggal és technikával

formatervezés viszont hiábavalónak látszó küzdelmet folytatott az érvé-

ismerkedett meg, aminek következtében egész sor egymásból következő

nyesülésért). Valamely képzőművészeti újítást könnyebben fogadtak el

művészi problémával találta magát szemben. A kép személytelen előál-

iparművészetként vagy alkalmazott művészetként. Az építészettel való

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó i r at • p ost scrip tum

kezeti szerepet kapott.”14 Elsőként a pécsi DÉDÁSZ-épületet emelhetjük ki, mely – a zománcelemekkel együtt – már 1970-ben elkészült (építész: Erdélyi Zoltán). A 144 m hosszú, az épület attikáján körbefutó, 1,2 m magas fríz és a vállalat nevének betűit hordozó, sarkukra állított, hatalmas kockák (térplasztikák vagy térelemek) a következő évben kerültek a helyükre.15 Összevetve ezt a könnyűnek ható és színes koronázópárkányt a Magyarországon éppen megismert Vasarely építészettel kapcsolatos munkáival, feltűnik a különbség s a hasonlóság is köztük. Az összevetés ide kívánkozik, hiszen – felületesen szemlélve – a kettő akár azonosnak is látszhat. Vasarely is hangsúlyozta, hogy az „építészeti egységeknek ipari úton történő előregyártása (…) a gyakorlatban a mi plasztikai egységeinknek” felel meg. 16 Egységeit gipszből, alumíniumlemezből, kőből, zománcból, kerámiából, üvegből, kartonból, cementből hozták létre, a zománcokat Lantosétól eltérő technológiával. Azaz az épületre rátett és díszítményként funkcionáló mű „szerkezeti szerepe” mindkettejüknél azonos.17 Vasarely színárnyalat-rendszereivel szemben azonban Lantos a tiszta és erős színek viszonyaiban gondolkodott. Vasarely variációs rendszere a „plasztikai egység” változatain nyugodott, s alkalmas volt számítógépes programozásra, „egy ’közkincsben gazdag korszakot’ nyitva meg ezáltal az egészség és öröm jegyében.” 18 Lantos szigorúan a megnyitott forma Lantos Ferenc: Térelemtanulmány. Akció (kihelyezés), 1968

nagyméretű és különféleképpen osztott formáknak köszönhető, melyek

kolta. A környezet művészetért kiáltott tehát, mely visszahat a valóság-

mintegy igénylik az összerendezést, míg Vasarelyt elsősorban a kerámia-

ra, azaz megváltoztatja azt. Eszerint a művészet eredeti funkciója nem

lapok színváltozatai érdekelték, s ezek egyéni összeállítása. A köztérről, a

csak esztétikai, hanem közösségi is,8 s Lantos vissza próbálta szerezni

művészet társadalmi funkciójáról gondolkodtak a Zero és a GRAV (Vizu-

a társadalmi funkcióit, lényegében – az avantgárd módján – megélhetési

ális Művészetkutató) német és francia csoportok tagjai (mint G. Uecker,

tevékenységnek nevezve a hagyományos képzőművészeti formákat éltető

J. Morellet és Vasarely fia, Yvaral) is. Éppen akkoriban kísérleteztek egy

művészi gyakorlatot. 9 Tíz évnyi közösségi típusú művészi tevékenység

olyan művészi alkotómódszerrel, melybe be kívánták vonni az emberek

után kijelentette, hogy „ami nem alkalmazott, az nem is művészet. Az fö-

tömegeit, ők maguk pedig névtelenül, a művész társadalmi státuszáról

lösleges. Szerintem tehát nincs ún. nagy művészet és alkalmazott művé-

lemondva alakították volna művészi tervvé a közösségben felmerült igé-

szet, ellenben van egy vizuális rendszer, ami általánosan érvényes (…), a

nyeket. A tudomány, a technológia eredményeit és az ipar lehetőségeit

többi pedig mind alkalmazás, a festészet éppúgy, mint a tárgyformálás.”

felhasználva a térben, időben mozgással és fénnyel kibontakozó kompo-

(ti. a rendszer alkalmazása) Magyarországon kívül ez a fogalmi kérdés fel

zícióikkal egy jobb világ megformálhatóságában bíztak. Utópikus elkép-

sem merült: Vasarely például egyszerűen integrációnak nevezte a tábla-

zelésük, a Nouvelle Tendence győzött az 1966-os Velencei Biennálén is.

képen már az 1950-es évek elejétől túllépő, de falhoz kötődő munkáit,

Németországban pedig valóságos megbízásokat kaptak művészek arra,

függetlenül attól, hogy miből s milyen technikával készültek.11 (...)

hogy geometrikus absztrakt formáik építészeti-térbeli funkcióit megtalálva

Ha nem is a már épülő új városközpont számára, de a pécsi Városi

következetes struktúráit alakította ki. A DÉDÁSZ-fríz erőteljes hatása a

társulást a tervező vállalatok mennyiségi céljai, a házgyári sivárság indo-

iskolák falait és belső tereit alakítsák, tegyék színessé.

Tanács és a Pécsi Tervező Vállalat kollektívájának közös törekvése lett a

Az európai képzőművészetben kortársi igény volt tehát az építészet-

variációs lehetőségek minél gazdagabb biztosítása a lakásépítészetben

tel együttműködő képzőművészet közösségi, környezetalakító szerepére.

(a férőhelyek, a lakások nagysága, alaprajzi elrendezése, épületté szer-

Pécsett ismertté vált az egykori Josef Albers- és Moholy-Nagy-tanítvány,

vezése stb. tekintetében). Ez a pécsi célkitűzés valóban nagy változást

Victor Vasarely matematikai számítások alapján kidolgozott szín- és for-

eredményezhetett volna. Így „megteremtődhetik az igazán organikus vá-

matára, mely változatos összeállításokban volt hivatott élénkíteni az épí-

ros, az organikus környezet.” 12 A Tervező Vállalat Ifjúsági Irodája például

tett környezetet. Megismerhető lett az általa már 1955-ben meghirdetett

Pakson kívánt megvalósítani egy, a lakások változatos alaprajzára épülő

cinétisme vagy a kézi és gépi másolással bárki számára hozzáférhető és

házgyári lakótelepet. Ez a munka azonban félbemaradt, a házakra helye-

felhasználható „folklore planetaire ” (1965). 19 Eljuthatott Pécsre a környe-

zett, a falsíkból a térbe kilépő, díszítőmotívumból funkcionális építészeti

zettervezésben ténylegesen résztvevő német művészek megbízásainak a

formává (erkélyfallá, bejárati fallá) váló, progresszív formarendszere miatt.

híre is, akik – Bak Imre és Nádler István barátaiként – együtt állítottak ki

Az 1975-ben kirobbant „tulipán-vita” következtében nemcsak e formák,

1969-ben Lantos Ferenccel a budapesti Fészek Galéria Kortársaink című

hanem a lakások variabilitása is eltűnt a házgyári építészetből. E munká-

tárlatán. 20 Az 1970-es bonyhádi, zománcgyári munkára meghívott Bak

ban azonban Lantos személyesen nem vett részt.

Imre beszélhetett Thomas Lenk vagy Georg Karl Pfahler műveiről. A me-

Erdélyivel, Bachmann-nal, Gettó Józseffel dolgozott együtt: „Terveik-

cseknádasdi-bonyhádi alkotótelepeket szervező pécsi stúdiósok is az új

hez, például a szentesi sörgyárhoz, a mohácsi bútorgyárhoz, a nagykani-

környezetművészet híveivé váltak: „A művészet demokratizmusa és szá-

zsai iskolához és a pécsi bőrgyári óvodához készítem külső és belső terek

zadunk megváltozott időfogalma együttesen ösztönzi ezt a kísérletezést. A

képzőművészeti rendszerének forma- és színdinamikai terveit.” (Vasarely

száguldó idő az embert a viszonylatok átértékelésére, az egyszerűsítésre,

ezt a munkakört úgy határozta meg, hogy a képzőművésznek „részt kell

közérthetőségre szorítja” – magyarázták a „stílust”. Az ő céljuk is az lett,

vennie a tervek kidolgozásában: a polikróm zónák megállapításában, az

hogy visszaadják a képzőművészetnek konkrét funkcióját, hogy bővítsék,

alapanyagok, burkolatok, felhordási technikák kiválasztásában, végül az

gazdagítsák, alakítsák a környezetet. (Akkoriban a pécsi Hal József utcai

egész összhangba hozásában.” 13) Az akkor új, könnyűszerkezetes építé-

új iskolába készített a csoport zománcfalat, ingyen.) 21 Ugyanúgy a valóság

szettel összehangolt „zománcszerkezetek” meghódították az új köztereket,

általuk létrehozott formájának érvényesítésére helyezték a hangsúlyt, mint a

mégpedig úgy, hogy „a zománc az épületen a burkoló funkció helyett szer-

kortárs német művészek – legalábbis Aknai Tamás elemzése szerint. 22 (...)

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

környezetalakító művek és gondolatok megvalósulását, 30 s a Művészet című folyóirat is hozzájárult a témához tartozó ismeretek bővítéséhez. Dieter Eisfeld Kunst in der Stadt (1975) című könyvének ismertetésében olvashatunk a szociális indítékról, mely a művészek figyelmét a belső terek helyett a város elevenebbé tétele felé irányította (amint ez Lantos esetében is történt), s a „városváltoztató művészet” számos olyan gondolatáról, melyek megvalósulásaival Budapesten csak a legutóbbi időkben találkozhattunk (monumentális diavetítés, akciók – például tehenek – a városban). 31 A „talapzatművészet” helyett javasolt, „használható” művek és Vasarely formák és színek összhangjában tervezett városképe már ismert volt akkor Magyarországon, legalábbis a művészi és kutatói elképzelésekben.32 Az ún. „tiszta művészet” részéről azonban „gyakran vitatták ennek a tevékenységnek művészi voltát, az építészetben és a képzőművészetben is. A fő érv: a sok kötöttség miatt itt nem lehet művészetet csinálni (…), elvész a művész egyénisége (…). Lantos Ferenc is kikerülve a vitákat inkább mesterembernek vallja magát, mint festőnek. (…) Meggyőződésem – mondta a Lantos ambícióit támogató főépítész –, hogy napjaink igazi, a társadalom által igényelt szocialista művészetét az ilyen ’mesteremberek’ csinálják.” 33 Lantos mellett kortársáról, Deim Pál festőművészről tudjuk, hogy küzdött az épített környezet értékeinek megvédéséért, ugyanakkor Lantos Ferenc Benes József vajdasági festőművésszel az első bonyhádi művésztelepen, a zománcgyárban, 1968

művészi módon való megújításáért. Horler Miklós építész társaságában

A környezetalakítás kérdése és többféle lehetősége tehát napirendre

tanulmányozta Szentendre emlékeit, s a 70-es évek közepétől nemcsak

került. Lantos „mai kérdésnek” nevezte.23 Ő maga az építészi tervezőfo-

rendszeresen írt róluk, taglalva mindenfajta beavatkozás (még a növé-

lyamatba mégsem tudott úgy bekapcsolódni, hogy egyedi térformák, té-

nyültetés) horderejét is, de Balogh László kollégájával – hivatalos felké-

rértelmezések születtek volna a Pécsi Tervező Vállalatnál. A zománcgyári

résre – a város színezési tervét is elkészítette 1978-ban. 34 A Képző- és

elemekből összeállított s az épületekhez társított, azokat díszítő és élénkí-

Iparművészek Szövetségének felhívására azután 1980-ban gondolta el a

tő frízeire azonban országosan mind többen figyeltek fel, hiszen változtat-

budapesti lakótelepek színezését, köztereik kialakítását. Noha elképze-

tak az új épületek sivárságán.24 A Magyar Képzőművészek Szövetségében

léséből hasznosították az óbudai hegyek (a természet) visszafestésének

1972-ben Elméleti Bizottság alakult Hincz Gyula elnökletével, tagjai közt

ötletét az azokat eltakaró házsorokra, javaslatai vázlatok maradtak. (...)

Bortnyik Sándorral, Korniss Dezsővel, melynek feladata az új művészeti

lehetőségek és feladatok szakmai értékelése és támogatása volt. Körkér-

a technológia, de a funkció terén is: „Kikísérletezzük azokat a formarend-

désére válaszolva Lantos kiemelte a festészet és iparesztétika kapcsola-

szereket, amelyek más anyaggal is megvalósíthatók. Az anyag, technoló-

tát, a képzőművészet alkalmazott jellegű felhasználásában találva meg a

gia olyan lehetőségeit próbáljuk megkeresni, amelyek sok ember számára

művészet közösségi funkcióját. 25 A Pécsi Műhely is törekedett az effajta

teszik hozzáférhetővé, sőt, aktív részesévé az alkotást. Ha ilyen lapok so-

komplex látásmód kialakítására: „Azért kutatjuk a sokszorosítás lehető-

rozatgyártása megvalósul, például ki-ki vásárolhat különböző zománcot,

ségeit és az ipari gyárthatóság szempontjait, hogy olyan formákat szer-

s utána a lakásában eljátszhat vele.”35 Később még tovább ment: a sok

kesszünk meg, amelyek demokratizálhatják az ember vizuális kultúráját.”

rossz építkezés, szemét, téri rendezetlenség („Vizuális ártalom!” – idézi

Pécsen kívül azonban alig történt valami. Az országos hivatalokhoz,

Vasarelyt) láttán a környezetalakítást és környezetvédelmet összekap-

intézményekhez közelebb dolgozó fővárosi építészek lassan ébredeztek

csolta, és kijelentette: „Mindenkinek feladata a maga területén.”36 Ma sem

Lantos azonban már más lehetőségekben is gondolkozott, nemcsak

azt követően, hogy 1962-ben Körner Éva és Mándy Stefánia Modern épí-

mondhatunk mást, s a lakótelepek mai (utólagos) színezése és az újak

tészet – modern képzőművészet címmel rendeztek kiállítást.27 Vámossy

színesre tervezése igazolja Lantos és művésztársai kezdeményezésének

Ferenc 1970-ben regisztrálta például az új murális kerámiaműveket, azok

érvényességét. (...)

(nem szigorú, egyedi) variációs rendszerét, és kézműves kivitelezésük

Ma is lefegyverző, ahogy – az ország hivatalos építtetőivel szemben

mellett felhívta a figyelmet az ipari (tömeges) előállítás lehetőségeire is.28

– a művészek kitartottak a művészet környezetalakító funkciója mellett,

A Művészet című folyóirat 1977-ben tette közzé Fekete Judit összesítését

s ezt propagálták, ahol lehetett. Külföldön is. Lantos – kapcsolatot tartva

a fővárosi köztéri alkotásokról, melyeket egyáltalán nem talált korsze-

a Zentai Művészteleppel – Zentán és Újvidéken (Jugoszlávia) tartott erről

rűnek, tekintve a lakótelepek, peremkerületek változatlan sivárságát és

előadást. Kérdésfelvetése az volt, hogy milyen új művészeti műfajoknak

azt a tényt, hogy általában és elsősorban még mindig csak (politikai)

kell kialakulniuk ahhoz, hogy a művészet „kikerülhessen a kiállítások, mú-

emlékművek készülnek a köz számára. Az új 5 éves terv adataiból ugyan

zeumok falai közül, és mindenütt jelen lehessen”.37 A külföldi megfigyelő

kiolvasta, hogy a „hivatal” figyelemmel fordult az elhanyagolt területek (és

is látta, hogy Magyarországon másképp gondolkodik a minisztérium és

főként az új iskolák, óvodák) felé, és hogy számos „díszítőplasztikának”

másként a vidék, s hogy van egy konstruktív szellem a művészeti életben,

nevezett alkotás elhelyezését tervezi (köztük például Schéner Mihályét),

mely nem nyugati hatásra, hanem belső igényből foglalkozik a művészet

de mindösszesen egy „játszótéri plasztikával” büszkélkedhetett. 29 Az au-

közösségi küldetésével, a közterekkel is (Lantos mellett Fajó, Mengyán

tonóm műalkotásnak (Schéner Dorottyás kocsija) eufémizmusba burkolá-

András, Tilless Béla nevét említve). 38 David Brett feltette a kérdést: milyen

sa (díszítőplasztika) nem csak megszégyenítő, de a köznek szánt – s így

köztéri művészete lehet az ipari országoknak, függetlenül a politikai struk-

Lantos szavaival – alkalmazott mű díszítőnek nevezése a köz fogalmának

túrától? A nyugati, hermetikus típusú művészetben csak alapvető politikai-

és valóságának, a közösségnek mint az alkotás céljának eltűnését jelzi a

társadalmi változás árán tudta elképzelni az igazi köztéri művészet létre-

késő-szocializmusban. Ez a tény visszautal a korábbi szocialista köztéri

jöttét,39 míg Európa keleti felén meglátta ennek a lehetőségét a művészek

szobrászat hiteltelen voltára is. (...)

együttműködésében, teoretikus hajlandóságában. Ám mivel nyilvánvaló

A Képző- és Iparművészek Szövetsége mindenesetre segítette a

lett előtte, hogy itt az állam és a nemzet másként gondolkodnak, s mivel

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 1 . s z á m

H.E.: Egy vizuális rendszer sikere. Lantos Ferenc kiállítása elé. DN 1976. okt. 13. 3 Vasarely Alapítvány. Pécs, 1976(?), JPM. 14-22 12 Tóth Zoltán: Napjaink architektúrája – és a képzőművészet. DN 1971. ápr. 25. 5 13 Vasarely Alapítvány i.m. 23 14 Aknai i.m. 15 Perneczky Géza: Baranyai symposion. ÉS 1970. jún. 6. 12; DN 1971. ápr. 7. címoldal: épül a DÉDÁSZ számítóközpontja 16 Vasarely Alapítvány i.m. 11. Vasarely az ő „plasztikai egységének” születési idejét 1940 és 1955 közé teszi (i.m. 39), a Plasztikai ábécéét pedig 1958-ra (i.m. 38). 17 1971-es műteremkiállítása kapcsán rendezett vitában fejtette ki Lantos: panelépületeken nem dolgozik, mert azokon a zománcmű rátettnek hat, inkább könnyűszerkezetes épületeken találja meg a zománc igazi, szerkezeti funkcióját is. Kísérlet Pécsen. Két művész alkotó együttműködése. Somogyi Néplap 1971. ápr. 8. 5 18 Vasarely Alapítvány i.m. 43 (1962-ből) 19 Ennek megjelenését Magyarországon lehetetlenné tette a mindenfajta sokszorosítás szigorú ellenőrzése, ami majd a 70-es években kezdett lazulni, a xerox-gépek megjelenésével. 20 Kumin i.m. 47-50 21 H.E.: Pécsi Műhely. DN 1971. dec. 19. 7 22 Kumin i.m. 75 23 Lantos Ferenc megnyitó beszéde a pécsi Ifjúsági Ház egyetemi és főiskolai kiállításán, 1976. III. 20. 24 A már említett cikkeken kívül I. Országos Zománcművészeti Kiálljtás. Salgótarján, 1969. József Attila Megyei Művelődési Központ (leporello Koczogh Ákos bevezetőjével), Borbély László: Rendhagyó tárlat. A Pécsi Képzőművészeti Stúdió kiállítása a Miskolci Galériában. Napjaink 1970. július, Kísérlet Pécsen. Két művész alkotó együttműködése. Somogyi Néplap 1971. ápr. 8. 5 25 Lantos Ferenc tulajdonában 26 H.E.: Pécsi Műhely. DN 1971. dec. 19. 7 27 Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest 28 Dr. Vámossy Ferenc: Kiállítás a MÉSZ Székházban. Magyar Építőművészet 1970/5. 57-59 29 Fekete Judit: Mit kaptunk? – Mit várhatunk? Köztéri alkotások a fővárosban 1971-1980. Művészet 1977/2. 44-45 30 1978-ban a Képzőművészeti Világhétre az Utcák, terek kultúrája című vándorkiállításon összegezte az új eredményeket. (Kurátor: Keserü K., fotó: Lelkes László) 31 Mendöl Zsuzsa recenziója. Művészet 1978/1. 43 32 Jelentős szerepet a játszóterek tervezése és a városszínezés kapott a művészi gondolkodásban. dr. Nemcsics Antal: A szín szerepe a környezetünkkel szemben támasztott esztétikai funkcióigényeink kielégítésében – A színdinamika mint környezetformáló művészet. Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének Tájékoztatója. 1978/3. 17-19 33 Tóth Zoltán: Napjaink architektúrája – és a képzőművészet. DN 1971. ápr. 25. 5 34 Uhl Gabriella: Életrajz helyett. Deim Pál. Budapest, 2006. Ernst Múzeum. 9-14 35 Marafkó László: Művészek – éjjeli műszakban. DN 1971. aug. 14. 5 36 Előadás 1975. ápr. 29-én. Savaria Múzeum, Szombathely. Kézirat ceruzával 37 Juhász Erzsébet: Legyen a képzőművészet mindenkié! Törekvések egy vizuális nyelv megteremtésére. Képes Ifjúság (Jugoszlávia) 1972. ápr. 5. 8 38 Tilless Béla kiállítását 1982. VII. 2-án Lantos nyitotta meg Szekszárdon, kiemelve környe zetformáló tevékenységét, melyet – mint a sajátját is – természeti alapon kialakított funkcionális formarendként jellemzett. 39 Valószínűleg nem ismerte az amerikai pop art vagy a német geometrikus művészet köztéri alkotásait 40 David Brett: The Hungarian Scene. Artscribe No. 15 (1978. december) 37-39 41 Pécsi Galéria, 1988. jan. 8. Az etikát hangsúlyozta Vasarely is: Vasarely Alapítvány. i.m. 25 42 Rajzi munkaközösség továbbképzésén. Kézirat, 1982-83 k. 5-6 43 Lantos Ferenc megnyitó beszéde Cziráky Gabriella kiállításán. Pécs, ANK Könyvtára, 1989. V. 17-én. Kézirat 44 L.K.: Vizuális kiállítás. Universitas 1976. márc. 25. 5 45 Lantos Ferenc megnyitó beszéde Bak Imre kiállításán. Pécsi Galéria, 1988. jan. 8. Kézirat 10 11

Lantos Ferenc zománcozott vaselemekből összeállított fríze a bonyhádi zománcgyár épületén, 1968

az állam engedélyétől függ, hogy mi kerül a köztérre, a jövőt Magyarországon se tudta másként, csak politikai változás nyomán elképzelni. 40

Lantos szerteágazó, a vizuális környezetért végzett munkája, kör-

nyezetművészete megteremtette azoknak az új műformáknak jelentős részét, melyeket a kiállítótermekből-múzeumokból kilépő (köztéri) művészettől várt: a térelemet, a mobil murális művet, a formázott képet és az épületzománcot, az ipari formatervezéshez hasonlító, képzőművészeti alkotómódszerrel. Ám nem ezeket az újításait tartotta fontosnak: „ma a művészi alkotómunka elsősorban nem szakmai és nem stiláris kérdés, hanem döntően szemléleti, etikai, erkölcsi probléma” – mondta Bak Imre kiállításának megnyitóján. 41 A művészet feladatát a közösség segítésében látta, „hogy rálátásunk legyen a világra, a múltunkra, a jelenünkre és a jövőnkre egyaránt.” Munkáját összefoglalóan vizuális tevékenységnek nevezte: „A vizualitás sokkal tágabb kategória, mint a képzőművészet, mert tartalmazza mindazokat a megnyilatkozásokat, melyek a mindennapi életben – mint létszükséglet is! – jelen vannak.”42 Az alkotásra mint létszükségletre is gondolhatott ekkor, hiszen a feladat ismeretében és elméletileg és szemléletileg rendezett ismeretek birtokában bárkiben ki-

alakulhat a kreatív mentalitás, az igény az alkotásra. A kultúrpolitika által

Ferenc Lantos and Architecture

engedélyezett, hivatalos kiállításokkal szemben, melyeken később már a

in Memoriam of the Master

„sok mindent” elsorvasztó „arisztokratikus profizmus” kapott nyilvános-

ságot, előnyben részesítette az alternatív kiállításokat. 43 A magáét is így

It was Lajos Kassák who was the exemplary model for Ferenc Lantos for

nevezte: „Ez itt vizuális bemutató, nem kiállítás. Ma már anakronisztikus a

the new world which could be created not only in painting but also via art.

műfajok merev szétválasztása. (…) szétválasztja az emberben egységként

The concept of fine arts included applied arts in his view, and he coined a

élő vizuális fantáziát.” 44 Célja átfogó volt: „Amilyen művek vesznek körül

new catch-all term for it, integrating architecture: environmental art. With

bennünket, olyanná válunk, olyan lesz az ország, olyan lesz az életünk.”

this he found the way to provide a concept of fine art accessible for every

__________ 1 Lantos Ferenc nyilatkozata. Halász Ferenc: A zománc demokratizálása. Tervek – nemes anyagból. Petőfi népe 1976. szept. 2. 5 2 Budapest, Fészek Klub, 1969. nov. 10. Kézirat Lantos Ferenc tulajdonában 3 Például William Morris: News from Nowhere, 1892 4 Hajdu István tematizálja az akkori helyzetet a Tendenciák 1970-1980, 3. című katalógus Geometrikus és strukturális törekvések a hetvenes évek művészetében című bevezetőjének második részében. Szerk.: Szabó Júlia és Hajdu István. Budapest, 1980. Fővárosi Tanács Óbuda Galéria 5 A Tendenciák című, 1980-ban kezdett kiállítás-sorozatban a Geometrikus és strukturális törekvéseket bemutató 3. rész katalógusának előszavában Szabó Júlia ezt iga zolja, amikor arról ír, hogy noha megnövekedtek nálunk is a műméretek, de a „táblaképfestészet és kisplasztika keretei között kell maradniok”. Szabó Júlia: Geometrikus és strukturális törekvések a hetvenes évek művészetében. Tendenciák 1970-1980, 3. i.m. 6 Victor Vasarely vonatkozó munkássága 1969-es budapesti és pécsi kiállításai után vált ismertté itthon. 7 Hajdu i.m. a Lantoséval rokonítható művészek útját későbbre teszi és fordítva írja le. 8 Egy példa: Lantos Ferenc megnyitó beszéde Samu Géza kiállításán. Szekszárd, 1977. szept. 18. 9 1972. jan. 3-án kelt betétlap a piros spirálfüzetben

human being, the social purpose of which was to simultaneously construct the mind of human beings and their environment. In this work placed in a public space he saw a solution which may even result in people advancing into creators. In doing so he reformulated the idea „everyone is an artist” which already occurred in the 19th century to meet the traditional communal commitment of Central and Eastern European avant-garde. He had a framework of cooperation and context in scientific system-principle and aesthetics. As an artist, he experimented with new forms and technologies of art in a process of cooperation he planned and worked out with architects and civic designers. Lantos looked for a new venue to realize his new forms of art. He found their places in public plazas, natural or man-made environments. Creation is thus a creative communal commitment always responsive to art and its audience.

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

búcsú farewell

pa s s z á z s • pa s s a g e

a sejtelmes utolsó szoba Földesi Lajos (1927–2015) szöveg text :

Lázár Antal

2015. február 25-én, 88 esztendős korában elhunyt Földesi Lajos építész. Az itt közölt írásban fiatalabb pályatársa, Lázár Antal emlékezik a Mesterre – a szerk. Egy év híján fél évszázada, 1966-ban jó sorsom felkapott, majd ledobott az IPARTERV felső emeletének utolsó szobájába. A kissé félénk és kíváncsi szemű, újonnan érkezett friss diplomás csak nézett, „mint a moziban”. Az összenyíló két kis szobácska messze volt a portától, a személyzeti és szakszervezeti szobától, az igazgatótól és mindentől, ahová már a lift se ment. Ide csak az jött, aki célzottan érkezett, aki nagyon kíváncsi volt, és aki előtt az ajtó nyitva volt. Főleg fiatal építészek jöttek kíváncsi szemekkel, és persze a csinos rajzoló lányok. Nyíregyházi Konzervgyár, 1963

Rendszeresen megjelent esténként Szendrői Jenő, de sohasem jött a régi idők néhány tanúja: Rácz György, Juhász Jenő és Molnár Péter.

utcában (1974–1982), a Prometheus új telepét a Gyömrői úton (1980–1984),

E szobákban dolgozott két építész-barát, két igazi sztárépítész. (Ez a szó

az ÉGSZI irodaházat a Csalogány utcában (1975) és a Posta Hírlapfeldolgozó

akkoriban még nem volt a köztudatban.) Nevüket és épületeiket mindenki is-

Üzemet a Kőbányai úton (1981–1989). Pályázati sikereit Rimanóczy Jenővel,

merte, közel 30 évesen már mindketten Ybl-díjasok voltak. Az idősebb és ma-

Szekeres Józseffel és Gulyás Zoltánnal készített tervei hozták.

gasabb a pedáns és roppant elegáns Földesi Lajos volt, a fiatalabb, alacso-

Élete összekapcsolódott az oktatással. Külső korrektor volt a BME La-

nyabb, kissé telt és állandóan kockás inget viselő másik pedig Gulyás Zoltán.

kóépülettervezés Tanszékén és az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési

Azonnal a Földesi Lajos melletti asztalhoz kerültem, nézelődésre nem volt idő,

Tanszékén. Fiatal építészek álltak sorba műterme előtt, hogy munkatársai

mert nála a munka csak állandó és folyamatos lehetett. Földesi vérbeli építész

lehessenek. Közülük sokan a Mesteriskola hallgatói voltak, ahol ő 1970-től 12

volt a nap 24 órájában. Számára csak a tökéletes volt elfogadható. Épületeit

évig volt mester. Fiatal munkatársaiból ismert vezető építészek lettek, közülük

ma is a tiszta szerkesztés, a logikus rend és az időtlen szépség jellemzi.

öten Ybl-díjat, ketten Kossuth díjat kaptak.

Ebből sohasem engedett, ezt követelte meg magától, fiatal építész munkatár-

A Mesteriskolából önként lépett ki, ezt így indokolta: „Nekem a szocreál-

saitól, szaktervezőktől, megbízóktól, kivitelezőktől. Mindent tudott az északi

ban nem kellett terveznem, tehát a modernben kezdtem, és ez harminc évig

mesterekről, Asplund, Alvar Aalto és Jakobsen minden épülete a fejében volt.

kitartott. Az utolsó években bejött a posztmodern – a mesteriskolai részvételt

Óriási szerkezeti és anyagismereti tudását előéletéből hozta: édesapja kő-

többek között emiatt hagytam abba. Én ezt nem kívántam. Csinálni sem.

műves mester volt, ő maga is kőműves mesternek készült, több évig inasként

Én akkor még úgy éreztem, hogy csúcson vagyok és ebből most egy ilyen

dolgozott. Ezért tudta mindig, hogy meddig feszíthető a húr, hol van a határ.

lejtmenetbe átmenni… A mai építészetből is csak az érdekel, ami valahogy

magán hordozza, vagy tovább viszi a ’modern’ szellemiséget.”

Diplomáját 1957-ben szerezte a Műegyetemen, 1952-1987 között az

IPARTERV építésze volt. 1959-ben felvették a Mesteriskolára. Társainak név-

Ezután sem élt remeteéletet, kapcsolatát megtartotta kedves tanítványaival

sora építészettörténeti jelentőségű: Biró Márton, Borvendég Béla, Böjte Ta-

és az építészettel. Kisebb épületeket élete végéig tervezett. Előadást tartott a

más, Finta József, Iványi László, Kévés György, Kiss Bertalan, Lőrincz József,

Mesteriskolában, ahol változatlan építészeti hitvallását mondta el a fiataloknak.

Magyar Géza, Plesz Antal, Pomsár János, Rimanóczy Jenő, Südi Ernő, Sze-

keres József, Tokár György és Vadász György, mindannyian Ybl-díjasok lettek.

volt egy műtermem, 4-5 fővel. Én voltam a Tótumfaktum, nekem kellett ezt

Így emlékezett műtermére, amely a sejtelmes utolsó szoba volt: „Nekem

Mestere Szendrői Jenő volt. Már fiatalon, 1961-ben Ybl-díjat kapott a

úgy kezelni, ahogy az építésznek kell tenni ezt a dolgot, teljesen magányo-

Siófoki Vénusz Szálló tervezéséért. A nagy munkák folyamatosan elérték,

san… a következő lépés a fiatal építészeké. Hajnal Zsolt nálam volt mesteris-

így a Fehérvári úti lakóépület, amely Gulyás Zoltán utat mutató lakóházától

kolás is, többek között Ungár Péter, stb. stb. Lázár Antal is nálam volt először.

nem messze áll. Következett a Nyíregyházai Konzervgyár, amelyet Szendrői

Miután hozzám kerültek szinte mindet én határoztam meg, a koncepciót és

Jenővel tervezett. Itt alkalmazott 42 méteres csarnok fesztávot, a kitűnő Nagy

minden egyéb vonatkozást, ők olyan nagyon nem örültek ennek, de az első

József szerkezettervezővel közösen. Sorra jöttek a munkák: a 60-as évek de-

két-három évben elfogadták.”

rekán a Debreceni Konzervgyár következett, a tömbösített épülettervezés ki-

Az IPARTERV utolsó kis szobájában Földesi Lajos, Gulyás Zoltán és Reim-

tűnő példája. Ezért 1970-ben ismét Ybl-díjat kapott. Erre a munkára kerültem

holz Péter körében töltött évek ma is elevenen élnek bennem. Itt találkoztam

Földesi Lajos mellé, ekkor 1967-ben csatlakozott a műterembe Gulyás Zoltán

először az igazi építészettel és az ellentmondást nem tűrő alkotói vággyal.

mellé Reimholz Péter is. Az összes munkáját nehéz felsorolni, de kiemelem a

Így emlékezem első mesteremre, a 20. század második felének kimagasló

Hódmezővásárhelyi Szakközépiskolát (1977), a METRÓ Járműtelepét a Kőér

építészére, Földesi Lajosra.

web galéria web gallery

www. m e o n l i n e . h u

2015 | 04

Klein Rudolf: Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782–1944

Le Corbusier

A Mátyás-templom története

Centre Pompidou, Párizs, 2015. 04. 29. – 08. 03.

BTM, 2015. 04. 15. – 10. 18.

Külgazdasági és Külügyminisztérium, 2014, 36 oldal

www.meonline.hu

Egyedülálló építészeti anyagot dolgozott fel az a

A Pompidou nagyszabású tárlata a vízionárius épí-

A BTM Vármúzeumában rendezett kiállítás az építés

zsinagógatörténeti kiállítás, amelyet 2013-ban a

tész, várostervező és teoretikus munkásságának

kezdetétől, a 13. század közepétől a nemrég lezaj-

MÉSZ közreműködésével valósult meg, és azóta

bemutatásán túl felvonultatja és elemzi mindazokat

lott rekonstrukcióig mutatja be a Mátyás-templom

Közép-Európa több városában is bemutatkozott.

a szellemtörténeti forrásokat, amelyek Le Corbusi-

történetét, melyhez egy kiegészítő tárlat is kapcso-

A most elkészült kiadvány e kiállítást egészíti ki,

er elméleti rendszerét meghatározták. Ezzel együtt

lódik magában a templomban. Az anyag végigvezeti

kisebb katalógus formájában. Szerzője és fotográ-

érinti alkotóművészetének minden területét, így a

a látogatókat a gótikus átépítések dokumentumain,

fusa Klein Rudolf, aki évtizedek óta kutatja, gyűjti,

több mint 300 festmény, szobor, grafika, építészeti

bemutatja a török korban dzsámivá alakított temp-

rendszerezi és fotózza a térség zsinagógáit, ezt

tervrajz mellett modellek, bútorok, filmek, fotográ-

lomot, majd a Buda 1686-os visszafoglalása utáni

az anyagot pedig – jóval bővebben – a 2011-ben

fiák és dokumentumok teszik teljessé a kiállítást. A

birtokba vételt. Részletesen kitér a Schulek Frigyes

megjelent, ugyanilyen című kötetében dolgozta fel

kronologikus rendben sorakozó termek Le Corbu-

vezette 19. századi nagy felújításra – eredeti terv-

(lásd MÉ 2011/3). A mostani katalógus egyfajta

sier új esztétikai koncepciójának kiemelt állomásait

lapokkal, fotókkal és írásos dokumentumokkal –,

képes vezető, egyrészt rendkívül látványos és jól

járja körül: ritmus és mozgás, purizmus, új szellem,

valamint a 2004-ben elkezdett, tíz év után tavaly le-

komponált képanyaggal – külső és belső fotók,

privát terek, testábrázolás, Modulor, lakóegység,

zárult műemléki rekonstrukcióra. Bemutatja Ferenc

alaprajzok szerepelnek benne – és egy rövid törté-

spirituális rezonancia, humanista város és kabin

József 1867-es Mátyás-templombeli koronázásának

neti-tipológiai áttekintő szöveggel mutat be néhá-

építészet. A tárlat középpontjában a Modulor, az

emlékeit, 350 műtárgyon keresztül elemzi a város

nyat a térség ma is álló zsinagógái közül, másrészt

emberi test arányain alapuló egyetemes rendszere

és a templom kapcsolatát, felvonultat sok róla ké-

a 2011-es kötethez képest jóval népszerűbb, a

áll, amely alkotója számára meghatározta az épí-

szült műalkotást, a templom középkori faragványait

laikusokat megszólító formában elhelyezi a közép-

tészet és a térbeli komponálás minden szempont-

és sok, eddig nyilvánosság elé nem vitt liturgikus

európai zsinagóga-építészetet a befogadó kultúrák

ját. A kiállítás ezen keresztül mutatja be a vizuális

tárgyat, köztük ötvösremekeket, miseruhákat és

közegében. Kitér az épületeknek a modernizmus-

szemléletének forrásait, kibontakozásának folyama-

berendezési elemeket. A kiállítás különlegessége az

ban vállalt szerepére is, illetve mai sorsukra, a zsidó

tát, valamint a 20. század építészetére és vizuális

a 18 000 darabból készült, majdnem négy méter

közösségek elpusztítása és az 1945 utáni radikális

kultúrájára gyakorolt hatását.

magas gipszmakett, melyet Schulek Frigyes készít-

eltűnése utáni, lehetséges funkciókra.

A halálának ötvenedik évfordulójára emlékező

tetett 1877–1884 között, párhuzamosan a templom

Május 4-én a MÉSZ-nek a Vigadóban rendezett

kiállítás Le Corbusier munkásságának, gondolko-

rekonstrukciójával. A makett a második világháború-

éves közgyűlését ez a kiállítás kísérte.

dásmódjának és humanizmusának összetettségét

ban megsérült, most Módy Péter kőszobrász-resta-

hivatott prezentálni, amit színvonalas installációkkal

urátor több évig tartó munkával építette újjá. A kiállí-

és reprezentatív katalógussal a nagyközönség szá-

táshoz készített katalógus részletesen feldolgozza a

mára is közérthető módon valósított meg.

templom építéstörténetét és kultúrhistóriáját.

Pálinkás Edit

Götz Eszter

2015 | 04

HÍREK 2015. május 4-én a Vigadó Makovecz-termében rendezte évi rendes közgyűlését a Magyar Építőművészek Szövetsége. A közgyűlés levezető elnöke Marosi Miklós volt. Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke mellett köszöntőt mondott Winkler Barnabás, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia építészeti tagozatának elnöke, Simonffy Márta, a Magyar Képző- és Iparművészek Országos szövetségének elnöke, valamint Hajnóczy Péter, a Magyar Építészkamara elnöke. A közgyűlésen elhangzott éves beszámolót és a 2015. évi terveket a jelenlévők egyhangúan elfogadták.

DÍJAK ∙ Akadémiai Díjat kapott Winkler Gábor építész, az MTA doktora. ∙ Europa Nostra díjat kapott a Zeneakadémia felújítása a kulturális örökség megőrzése kategóriában (építészek: Magyari Éva, Pazár Béla, Potzner Ferenc). ∙ Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjat vehetett át Németh Katalin okleveles építészmérnök, Veszprém megye és Pannonhalma műemléki felügyelője, és Sebestyén József okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök. ∙ Régészeti örökségért – Schönvisner-díjban részesült B. Benkhard Lilla és Dr. Csányi Marietta régész. ∙ ICOMOS-díjat kapott a Sárospataki Ágyúöntő műhely maradványait megőrző és bemutató épület (építész: Mányi István, régész: Ringer István), a Fertőszentmiklósi római katolikus templom barokk faberendezéseinek restaurálása (restaurátor: Szőnyi Zsuzsanna), a hatvani Grassalkovichkastély és kert (építészek: Albert Tamás, Wittinger Zoltán, Kiss-Gál Gergely, Varga Anikó), valamint a Budapest, Víziváros, Kapucinus utca 9. (építészek: Garaguly Kinga, Hild-Csorba Bernadett). ∙ Példaadó Műemlékgondozás-díjban részesült a Budapest II. kerület, Napraforgó utca 13. villaépület tulajdonosa, a Város- és Faluvédő Szövetség, valamint a győri Hild József Építőipari Szakközépiskola. ∙ Az Év Tájépítésze Díjat az Újirány Tájépítész Iroda kapta, az Év Junior Tájépítésze díját pedig Trásy Krisztina vehette át. ∙ Lantay Attila, Philipp Frigyes és Schneller István egyéni Hild János-díjban részesült. ∙ A+ Award-on Építészet és oktatás kategóriában a zsűri és a közönség díját is a Hello Wood csapata nyerte. Kategóriájában a finalisták közé került a Minusplus által tervezett Kocka bár is. ∙ Construma Díjban a Bramac, az Ívcsarnok, a Magyar Kéménygyártó, a Mapei és a Mediterrán részesült. ∙ Az Ybl összes, 52 település - 113 épület című kötet nyerte a Nyomda- és Papíripari Szövetség bronz emlékplakettjét.

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON ∙ Lechner. Az alkotó géniusz. Iparművészeti Múzeum, 05. 31-ig ∙ Mátyás-templom – A budavári Nagybol-

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

dogasszony-templom évszázadai. Budapest Történeti Múzeum, 10. 18-ig ∙ Tabula rasa. Arvo Pärt Központ építészeti pályázatának munkáiból, FUGA, 05. 31-ig ∙ Architecture =, FUGA, 06. 03-ig ∙ Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia tör ténete. Óbudai Múzeum, 10. 31-ig ∙ Fényképezte Zsigmond Vilmos. Ludwig Múzeum, 06. 21-ig ∙ Orosz és ex-szovjet művészet a LUMÚ gyűjteményében. Ludwig Múzeum, 09. 06-ig ∙ Itt és most - Képzőművészet. Nemzeti Szalon 2015. Műcsarnok, 07. 19-ig ∙ Kis Varsó: Művészeti Akadémia - '89 Rebels. Kassák Múzeum, 06. 07-ig ∙ Sors és jelkép. Magyar Nemzeti Galéria, 08. 23-ig ∙ Qi Baishi: A természet igézete. Magyar Nemzeti Galéria, 06. 28-ig ∙ Csók István: A derűs élet festője. Várkert Bazár, 07. 05-ig ∙ Farkas István kiállítása. Kiscelli Múzeum, 09. 05-ig ∙ Augustus császár és Pannonia provincia első évszázada. Magyar Nemzeti Múzeum, 12. 31-ig ∙ Kő kövön – Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából. Néprajzi Múzeum, 05. 31-ig ∙ A székelykaputól a törülközőig. Szinte Gá bor gyűjtései. Néprajzi Múzeum, 11. 22-ig ∙ Az indológus indián – Baktay Ervin emlékezete. Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum, 11. 01-ig ∙ Essl Art Award Cee 2015. Budapest Galéria, 06. 14-ig ∙ Robert Capa / Mozgásban. Vaszary Villa, Balatonfüred, 08. 09-ig ∙ Találkozás Picassóval – Jean Cocteau fény képei, Vaszary Villa, Balatonfüred, 08. 09-ig ∙ Szilágyi Lenke: Íróportrék. Magyar Fotográfusok Háza, 06. 02-ig ∙ Több fény! – More Light! Új Budapest Galéria, 08. 23-ig ∙ Mulasics László: Aranymetszés. Raiffeisen Galéria, 06. 14-ig ∙ Francsics László: A kozmosz kincsei - Sze mélyes utazás a kozmosz mélyére.Magyar Természettudományi Múzeum, 06. 29-ig ∙ Ingo Glass: Formák és színek a térben. Román Kulturális Intézet, 06. 21-ig ∙ Észlelés és érzékelés. MűvészetMalom, Szentendre, 05. 24-ig ∙ Helyzetek és érzetek – Hajdú László élet mű-kiállítása. MűvészetMalom, Szentendre, 05. 24-ig ∙ Kozák Gábor műgyűjteménye. MűvészetMalom, Szentendre, 05. 24-ig ∙ Egy tanítvány a Szőnyi festőiskolából – Benkő Erzsébet. Ferenczy Múzeum, Szentendre, 07. 14-ig ∙ Álom ihlette művészet - Chagall remekművei Modern Magyar Képtár, Pécs, 10. 31-ig ∙ Vasarely nyomában – Yvaral Vasarely Múzeum, Pécs, 09. 20-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia ∙ György Kepes. Tate Liverpool, 05. 31-ig ∙ Mackintosh Architecture. RIBA, London, 05. 31-ig

h ír e k • n e w s

∙ Designs of the Year 2015. Design Museum, London, 08. 23-ig Ausztria ∙ Vienna. The Pearl of the Reich. Planning for Hitler. Architekturzentrum Wien, 08. 17-ig ∙ A Vast Furniture. MAK, Bécs, 06. 20-ig ∙ Amie Siegel: Provenance. MAK, Bécs, 05. 31-ig ∙ Vienna - Budapest Metropolis along the Danube. Architektur im Ringturm, Bécs, 06. 05-ig ∙ Ludwig Goes Pop. MUMOK, Bécs, 09. 13-ig ∙ Landscape in Motion. Kunsthaus, Graz, 10. 26-ig

Vogt. ETH Zürich, 06. 21-ig ∙ Bernard Tschumi. Architecture: Concept & No tation. Schweizerisches Architekturzentrum, Bázel, 08. 23-ig

Dánia ∙ The Good Cause – Architecture for Peace. DAC, Koppenhága, 06. 07-ig

Az építészhallgatók és pályakezdők számára kiírt portugál Site Art Center egyfordulós nemzetközi építészeti tervpályázat a Cresmina erődben létesítendő kortárs művészeti központ megvalósítására várja a pályázatokat. Beadási határidő: 05. 30. Információ: www.arkxsite.com

Finnország ∙ Suomi Seven. Emerging Architects from Finland. MFA, Helsinki, 05. 05-ig ∙ The Finnish Rowhouse. From Working-class Housing to Middle-class Dream. MFA, Helsinki, 05. 17-ig Franciaország ∙ Marcel Breuer in Normandy. Cité de l’architecture, Párizs, 06. 01-ig ∙ Archi-Timbrée. Cité de l’architecture, Paris, 09. 21-ig ∙ Le Corbusier, Mesures de l'homme. Centre Pompidou, 08. 03-ig ∙ Between the Sun & the Moon. Bijoy Jain - Studio Mumbai. Arc en rêve centre d'architecture, Bordeaux, 06. 01-ig Hollandia ∙ Ecoexistence / Building for Biodiversity. ARCAM, Amszterdam, 06. 28-ig Németország ∙ 52 Weeks, 52 Cities. Photographies by Iwan Baan. DAM, Frankfurt, 06. 14-ig ∙ Architekturbild – European Architectural Photography Prize 2015. DAM, Frankfurt, 08. 09-ig ∙ Coop Himmelb(l)au. Frankfurt Lyon Dalian. DAM, Frankfurt, 08. 23-ig ∙ Architecture of Independence. African Modernism. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 05. 31-ig ∙ Zoom in on Architecture. Pinakothek der Moderne, Architekturmuseum der TU Mün chen, 06. 21-ig ∙ (im)possible. Marta Herford, 05. 31-ig ∙ Alexander Bordsky. Works. Tchoban Foundation, Berlin, 06. 05-ig Olaszország ∙ 56. Velencei Képzőművészeti Biennálé,Velence, 11. 22-ig ∙ Cseke Szilárd Fenntartható identitások. Magyar Pavilon, Velence, 11. 22-ig ∙ Milánói Világkiállítás (magyar pavilon tervezői: Munkácsi Mihály és Sárkány Sándor), 10. 31-ig ∙ The Capital and its Architect. Archivio di Stato, Firenze, 06. 06-ig ∙ Local Icons. Greetings from Rome. MAXXI, Róma, 06. 07-ig

USA ∙ Cool & Collected: Recent Acquisitions. NBM, Washington, 05. 25-ig ∙ Uneven Growth: Tactical Urbanisms for ∙ Nicole Six/Paul Petritsch. MAK Center, Los Angeles, 08. 29-ig

PÁLYÁZATOK

Innovative Minds 2015 építészeti tervpályázat témája a hely specifikus fizikai építészeti tervezés és a virtuális világ kapcsolata, és a kettő közötti áthatások vizsgálata. Beadási határidő: 2015. 06. 01. Információ: www.gurroo.com Őrbottyán Város Önkormányzata országos Városépítészeti és Építészeti Ötletpályázatot hirdet, melynek célja, olyan tervek és ötletek összegyűjtése, melyek alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy Őrbottyán fiatalosan, lendületesen, innovatívan fejlődhessen. Beadási határidő: 2015. 06. 08. Információ: www.orbottyan.hu Az EUROPAN 13 pályázat keretében 49 európai helyszínre meghirdetett feladatra lehet pályázni, magyarországi nincs közöttük. Az alkalmazkodni képes város tematikát folytatva idén is az önszerveződés, megosztás, folyamat áll a pályázat fókuszában. Három általános elképzelésen nyugszik ez az átfogó téma: rugalmasság mint kihívás, közösségi alkalmazkodási képesség mint cél, gazdaságosság mint módszer. Beadási határidő: 2015. 06. 30. Információ: www.europan-europe.eu A Community Planning & Design Initiative Africa olyan kulturális jellegű, kutatásokon alapuló építészeti tervpályázat, amelynek célja a közösségek modern építészeti megjelenéssel való inspirálása, amely mind kulturálisan, mind környezeti szempontokból maximálisan fenntartható. Beadási határidő: 2015. 07. 31. Információ: www.cpdiafrica.org „Az anyag természete” Equitone szálcement homlokzatok, építészek és építészhallgatók számára kiírt pályázat célja, hogy a tervezett és/vagy megvalósult épületeken az Equitone anyagok változatos felhasználási lehetőségeinek, megvalósítási módjainak vonzó és kreatív, építészeti minőségében figyelemre érdemes példáit díjazza. Beadási határidő: 2015. 10. 31. Információ: www.creatonteto.hu

Svájc ∙ Dan Graham –with an intervention by Günther

é pí t é s zek • architects

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 04

2015/04 építészek architects

Krizsán András DLA építész

Kovács Péter DLA építész

Berzsák Zoltán építész

Szabó Gábor tájépítész

Diploma Degree

1986 BME Építészmérnöki Kar 1992 KKE Vándoriskola 2009 BME Települési Főépítész Szakmérnök

1982 BME Építészmérnöki Kar 1990 MÉSZ Mesteriskola X. ciklus 2008 PTE PMMK – DLA fokozat

1993 BME Építészmérnöki Kar

1983 Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar 2000 BME városépítési-városgazdasági szakmérnök

Oktatói tevékenység Teaching activity Főépítészi tevékenység Chief architect

1992-től Pula 2011-2013 Felsőörs 2013-tól Esztergom Oktatói tevékenység Teaching activity

Csütörtöki iskola faluszeminárium Nagyapán Háza mester inas képzés Válogatott munkák Selected projects

Bezerédi-ház, Csopak, 1997 Szigeti Strandfürdő, Révfülöp, 1998 Evangélikus Oktatási Központ, Révfülöp, 1999 Ravatalozó átalakítás, Felsődörgicse, 2007 Egry József Iskola, Zánka, 2011 Új Nemzedék Központ, Zánka, 2013

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építész Tanszék MSC szakirányú képzés Válogatott munkák Selected projects

Sportcentrum, Tiszaújváros (Lengyel Istvánnal), 1997-98 Városi uszoda, Gönc (Lengyel Istvánnal), 2008 DEOEC, Központi In-Vitro Diagnosztikai Tömb (Lengyel Istvánnal), 2011 Debreceni Egyetem Informatikai Kar (Lengyel Istvánnal), 2011 DEOEC, Onkoradiológiai Központ, 2013 Debreceni Egyetem Tudományos Élménypark (Lengyel Istvánnal), 2014 Műteremház, Debrecen, 2014 Kiemelt pályázatok Featured competitions

1997, 1998, 1999 Veszprém Megye Építészeti Nívódíj 2006 Kós Károly díj 2012 Ybl Miklós díj 2013 Pro Architectura díj

Debreceni Egyetem Informatikai Kar és ÁNTSZ, 1. díj, 2006 Debreceni Egyetem Központi In-Vitro Diagnosztikai Tömb, 1. díj, 2008 Debrecen Intermodális Közösségi Közlekedési Központ, 1. díj, 2013

Iroda Office

Díjak Awards

MODUM Építésziroda Kft +36 1 2200677 modumkft@gmail.com

1999, 2013 Pro Architectura díj 1999 IOC/IAKS- Award Special Distinction 2004 Tierney Clark díj 2015 Ybl Miklós díj

Díjak Awards

www.modum.hu

Iroda Office

Archiko Kft. 4029 Debrecen, Monti ezredes utca 6. +36 52 532583 archiko@chello.hu

Válogatott munkák Selected projects

Keresztúr étterem és irodaház, Budapest XVII. Tanuszoda, Bicske Hétszínvirág óvoda tagóvodája, Budapest XVII. Csipkemúzeum felújítása, bővítése, kert rendezése, Kiskunhalas Lelkészi hivatal átalakítás és közösségi kert kialakítása Budapest fasori református templom, Budapest VII. Márványmenyasszony étterem, Budapest I. Szent család óvoda, Budapest II. Szarvaskút panzió, Zirc-Szarvaskút Kiemelt pályázatok Featured competitions

Városi uszoda- és sportcsarnok, Pilisvörösvár, 2006 - III. díj Weöres Sándor színház új épülete, Szombathely, 2008 - megvétel Református templom és gyülekezeti otthon, Csömör, 2014 - I. díj

Oktatói tevékenység Teaching activity

1984-1999, 2002-2003 Kertészeti Egyetem Tájvédelmi és Fejlesztési Kar, Kert- és Településépítészeti Tanszék 1986-1987 BME Építészmérnöki Kar 2002-2013 Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Válogatott munkák Selected projects

Nagymarosi Vízlépcső elbontás és tájrehabilitáció, 1992–1996 Dózsa György gyalogos utca és Kossuth tér, Nyíregyháza, 2003–2006 Esterházy-kastélypark rekonstrukció, Lés-erdő, Fertőd, 2004–2015 Ráckevei-Soroksári Duna-ág Duna City projekt, 2005–2007 Esterházy-kastély díszudvar, Fertőd, 2010–2013 Festetics-kastély vízrendszer, Dég, 2010–2015

Díjak Awards

1993 Diplomadíj 2003 Év Homlokzata III. díj (társasház kategória) 2000 Év Tetője II. díj

Kiemelt pályázatok Featured competitions

4plusz Építész Stúdió Kft. 1113 Budapest, Bartók Béla út 79. +361-2038503, +3620-9826352

Budapest-Bécs Világkiállítás (2 pályamunka) - III. díj és kiemelt megvétel, 1991 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Orczy Campus beépítési és környezetalakítási ötletpályázat, Orczy kert műemléki rehabilitáció – I. díj, 2011 (szerzőtársakkal)

www.plus4arch.hu

Iroda Office

www.4plusz.hu

TÉR-TEAM Kft. 1094 Budapest, Páva u. 6. iroda@ter-team.hu

Iroda Office

www.ter-team.hu

2015 | 04

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

é p ít é s z e k • a r c h it e c t s

Tornai Endre építész

Kovács Csaba építész

Tóthfalusi Gábor építész

Tulogdy László építész

Diploma Degree

1971 BME építészmérnök 1984 BME városépítési-városgazdasági szakmérnök 1989 BME műemlékvédelmi szakmérnök

1993 MIF Belsőépítész és Bútortervező Szak 1986 BME Építészmérnöki Kar

2002-2005 Kós Károly Egyesülés Vándoriskola 1996-2002 Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészkar 2000 „La Cambre” Építészkar, Brüsszel

2002-2005 Műemlékvédelmi Szakmérnöki, Kolozsvár 1996-2002 Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészkar 2000 „La Cambre” Építészkar, Brüsszel

Válogatott munkák Selected projects

Családi házak, Kolozsvár New York szálloda helyreállítási terve, Kolozsvár Sándor kúria helyreállítási terve, Ajtony Magyargyerőmonostori és Valkói templomok helyreállítása Bethlen Gábor Kollégium átalakítása, Enyed Válaszuti kastély helyreállítása, Válaszut Múzeum és levéltár, Bocskai tér, Kolozsvár Három társasház a domboldalon, Kolozsvár Irodaházak, Kolozsvár TEKTUM iroda bővítése

Iroda Office

TEKTUM Építésziroda, Kolozsvár 400029, Cardinal Iuliu Hossu 13 +40264450038 info@tektum.ro

TEKTUM Építésziroda, Kolozsvár 400029, Cardinal Iuliu Hossu 13 tel: +40264450038 email: info@tektum.ro

Válogatott munkák Selected projects

Algíri Mozgásszervi Rehabilitációs Központ 300 ágyas kórház, műtő, 1976-1978 Bajai Ady Endre könyvtár, 1978 Kontrax Irodaház és RRT, 1989 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Zalakaros, Gyógyfürdő fejlesztése Fertő tó és környéke, rendezése, idegenforgalom hasznosítása Kalocsa, Érseki magtár hasznosítása Díjak Awards

1986 ÉVM Építészeti Nívódíj 1987 Bács-Kiskun megyei Tanács Művészeti díj 1987 KÖZTI Nívódíj 1987 KÖZTI Afrika díj 1987 Ybl Miklós díj

Válogatott munkák Selected projects

Csányi Pincészet, Villány Csányi pincészet telephelye, Kisharsány Villaépület, Pécs Vendégház, Pécs Interaktív Szökőkút, Budapest Kerti szerszámtároló (XXS sufni), Nagybajom Kilátó, Galyatető Málnai Béla Villájának rekonstrukciója, Budapest Kiemelt pályázatok Featured competitions

Zöld Gyűrű koncepciója, Budapest, 2005 Budapest Szíve Pályázat, 2006 Oktatói tevékenység Teaching activity

MOME Építészeti Intézet építészeti tervezés tanára Díjak Awards

Iroda Office

TÉR-TEAM Kft. 1094 Budapest, Páva u. 6. +36 (1) 299-0825 iroda@ter-team.hu www.ter-team.hu

2012 Pro Architectura Díj 2012 Természetes Kő az Építészetben Díj 2012 Év Háza Díj 2011 Reitter Ferenc Díj 2010 Jövő Városáért Díj 2005 Építészeti kultúráért Díj 2004 Építészeti kultúráért Díj 2004 Építőipari nívódíj 2000 Év Háza Díj Iroda Office

NARTARCHITECTS +36 20 9790274 www.nartarchitects.hu

s z e r z ő k • autho rs

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015/04-es lapszámunk szerzői

Benkő Melinda PhD építész-urbanista, egyetemi docens, 2012-től a BME Urbanisztika Tanszék vezetője, az Archimago Kft. vezető tervezője. Francia állami (Marseille, Grenoble), Tempus (Milano), DLA doktori, OKM posztdoktori és kétszeres MTA Bolyai ösztöndíjas. Legjelentősebb hazai publikációi a Glocal city – kortárs európai városépítészet (Fonyódi Mariannal, 2009) és a 111 szó az építészetről (2013) című könyvei. Berényi Marianna muzeológus, újságíró, szerkesztő. 1998-ban végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–néprajz szakán. Pályáját a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban kezdte muzeológusként, majd újságíróként, szerkesztőként dolgozott a Silver Kiadónál. Jelenleg a Magyar Múzeumok Online főszerkesztője, a MúzeumCafé munkatársa, állandó szerzője, valamint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kommunikációjáért felel. Botzheim Bálint építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partner. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat szobor-terv, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. Hory Gergely építész. 2013-ban szerzett diplomát a BME-n, mellette építészeti tanulmányokat folytatott a Delfti Műszaki Egyetemen is. 2008 óta dolgozik a Téreltérítés Munkacsoportban. Alkotói és kutatói ösztöndíjakkal dolgozott Bukarestben és Bécsben. Alapító tagja a Partizan Architecture építészeti tervező és kutatócsoportnak. 2009 óta tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek. 2014 óta állami ösztöndíjjal PhD tanulmányokat folytat a BME Urbanisztika Tanszékén. Katona Vilmos PhD építész, szakíró, a Metszet építészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese. 2008-ban szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. PhD fokozatát a kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén végzett ösztöndíjas kutatás, számos külföldi és hazai tudományos szereplés (London AAA, Aberdeen RGU, Luzern HSLU, Basel SAM, Sevilla) után kapta 2014-ben. Kiemelt kutatási területe a kortárs liturgikus építészet. Négy évig a Műegyetem és a soproni Alkalmazott Művészeti Intézet párhuzamos óraadója. Kerner Gábor okleveles etnográfus, műemlékvédelmi szakmérnök. Az Országos Műemléki Felügyelőségnél kezdte szakmai munkáját és folytatja a mai napig a különböző jogutód szervezeteknél. Hivatásosként a műemlékvédelem különböző szakterületeivel foglalkozik, speciális kutatási területe a népi építészet változásainak vizsgálata. A Káli-medence Környezetvédelmi Társaság alapító tagja. Kővágóörsön él. Keserü Katalin PhD művészettörténész. 1972-ben az ELTE művészettörténet szakán diplomázott, 1995-ben szerzett PhD fokozatot, 2003-ban habilitált. Főbb kutatási területe a 19-20. századi egyetemes és magyar művészet- és építészettörténet, ezek forrásai, módszerei, tudománytörténete, elmélete, muzeológiája. Jelenleg az ELTE Művészettörténeti Tanszékének docense. Számos hazai és külföldi konferencián tartott előadást, több konferenciát, emlékülést szervezett. 1992-95 között a Műcsarnok igazgatója volt. Számos kiállítás kurátora, katalógus szerkesztője. 2000-ben Simonyi kutatói ösztöndíjat, 1990-ben Munkácsy, 1992-ben Ferenczy Noémi, 1998-ban Magyar Köztársaság tiszti keresztje kitüntetést kapott, több külföldi ösztöndíjban részesült. Fontosabb kötetei:

2015 | 04

Modern magyar nőművészettörténet, Budapest, Kijárat Kiadó, 2000; Találkozások Közép-Európában, Crossroads in Central Europe, 1996 MAOE; A modern poszt-jai, ELTE, 1994; Sub Minervae nationis praesidio, ELTE Művészettörténeti Tanszék, 1990. Dr. Kőszeghy Attila PhD építész, elméleti író. Tanulmányait a BME Építőmérnöki és Építészmérnöki Karán folytatta. Településrendezőként településszerkezeti és értékvédelmi terveket készített. 2000-től a Debreceni Egyetem műszaki karának főiskolai tanára, majd igazgatója, Pro Urbe és Podmaniczky díjas, a Kós Károly Egyesülés tagja. Építészeti munkái több hazai és külföldi kiállításon szerepeltek. Fontosabb könyvei: Metaformák, 2005; Felületes formák, 2006; Számformák és következtetési formák; Metamorfózis és rizomatikusság, 2009; New Debrecen, 2010. Földmágnességre tájolást tárgyaló tanulmánya: Kitűzés-kronológia, 2013. Lázár Antal DLA építész, professor emeritus. 1966-ban diplomázott a BME Építészkarán, 1970-72 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. Két évtizedig az IPARTERV tervezője, később osztályvezetője volt, 1986 óta tanít a BME-n, tanszékvezető, 2002-2006 között a kar dékánja. 1975-ben Ybl-díjat, 2005-ben Kossuth-díjat, 1999-2003 között Széchenyi István Professzori Ösztöndíjat kapott. Számos szakmai szervezetben szerepet vállalt, rendszeresen publikál a kortárs építészet témájában. Fontosabb megvalósult épületei: Budapesti DOMUS Áruház, 1974 (Reimholz Péterrel); Székesfehérvári DOMUS Áruház, 1975 (Reimholz Péterrel),; Budapesti Hulladékhasznosító Mű, 1989, 2004; Budapesti Értéktőzsde, 1992; Legfelsőbb Bíróság rekonstrukció, 1993; Tüskecsarnok, 1998-2014 (Magyar Péterrel); Siemens Irodaház, Budapest, 1998 (Reimholz Péterrel); Volánbusz Pályaudvar, 2002; BME Q épület, 2010. Losonczy Anna építészmérnök. 2014-ben szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán, jelenleg a BME Urbanisztika Tanszék külsős oktatója. Lővei Pál művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 19792013 között a műemlékvédelmi szervezet tudományos kutatója, jelenleg az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének munkatársa. Kutatási témái: a középkori művészet története, síremlékművészet, építészettörténet, középkori pecsét- és címertan, valamint a világkiállítások története. Moscu Katalin kolozsvári műépítész, restaurátor, a Román Építészkamara Vidéki Munkacsoportjának alapító tagja. A kolozsvári műegyetemen diplomázott, mesterfokozatát a helsinki egyetemen szerezte. Oktatóként dolgozott a BME Építészkarán, az Építészettörténeti és Műemléki tanszéken. Számos írása jelent meg, jelenleg saját irodát vezet, rajzmeditációt tanít felnőtteknek és gyerekeknek. Pálinkás Edit művészettörténész, közgazdász, az ELTE Művészettörténeti Intézetében szerzett diplomát 2009-ben. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Több hazai és nemzetközi kulturális rendezvény szervezője, résztvevője. 2009-2011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. Picon, Antoine építész, művészettörténész, elméleti író, a Harvard University’s Graduate School of Design doktori programjának professzora és társigazgatója. Építészként és művészettörténészként szerzett diplomát, elsősorban az építészet technológiáival fejlődésével, történetével foglalkozik, a 18. századtól napjainkig. Számos kötete jelent meg (pl. Claude Perrault, 1988;, French Architects and Engineers in the Age of Enlightenment, 1988; L'Invention de L'ingénieur moderne, 1992; Tra utopia e ruggine, Paesaggi dell'ingegneria dal Settecento a oggi, 2006; Marc Mimram Architect-Engineer: Hybrid (2007). Legújabb írásai a digitális építészettel foglalkoznak. Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/ Műcsarnok, 2014). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat kapott.

2015 | 04 Régi-Új Magyar építőművészet

R ÉGI - Ú J

M AGYAR

ÉPÍTŐ M ŰVÉSZET

•

H u n g a r i a n

A r c h i t e c t u r e

2015 | 04

Kós Károly Díj 2010

Antoine Picon • Borderlines of Architecture – Bálint Botzheim • The Fate of Housing Estates – Melinda Benkő

Szabó, Endre Tornai • Mende Villa, Budapest – Csaba Kovács • Continuity, complexity and emergence –

House, Debrecen – Péter Kovács • Parsonage, Újpest – Zoltán Berzsák • Convent Building, Majk – Gábor

New National Gallery – Ludwig Museum Design Contest • Herbal Valley, Zánka – András Krizsán • Studio

950 Ft

Utóirat POST SCRIPTUM XV. évf. 81. szám