Hungarian Architecture 2015/6 by Hungarian Architecture

Kós Károly Díj 2010

Alexa Zsolt – Rabb Donát – Schreck Ákos • Kolossa József – Weiszkopf András • Sándor János • Fábián Gábor – Fajcsák Dénes • Kaló Judit Bernadett • John Pawson • Gurdon Balázs • Katona Vilmos

P r e z i , B u da p e s t – Z s o lt A l e x a , D o n át Rabb , Á k o s S c h r e c k • S p o r t s C e n t r e , C s o m á d – J ó z s e f K o l o s s a , A n d r á s W e i s z k o p f • A u d i A r e n a , G y ő r – J á n o s S á n d o r • F u s i o n W i n e r y, E g e r – G á b o r Fá b i á n , D é n e s Faj c s á k • E s t e r h á z y Ca s t l e , Pá pa – J u d i t B e r n ad e t t Ka l ó • EXPO M i l a n • P l z e ň ECC 2 0 1 5 • M i n i m u m – J o h n Paw s o n • M e g a s t r u c t u r e s r e a l i z e d i n H u n g a ry – G u r d o n B a l á z s • P o s t- M o d e r n A p o l l o n – Kat o n a V i l m o s

950 Ft R ÉGI - Ú J

A M a g ya r É p í t ő m ű v é s z e k S z ö v e t s é g é n e k k u lt u r á l i s f o ly ó i r ata – 1 9 0 3 - t ó l • c u lt u r a l ma g a z i n e o f t h e A s s o c i at i o n o f H u n g a r i a n A r c h i t e c t s - s i n c e 1 9 0 3

M AGYAR ÉPÍTŐ M ŰVÉSZET • H u n g a r i a n A r c h i t e c t u r e

Prezi iroda, Budapest – Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos • Sportközpont, Csomád – Kolossa József, Weiszkopf András • Audi Aréna, Győr – Sándor János • Fúzió pincészet, Eger – Fábián Gábor, Fajcsák Dénes • Esterházy kastély, Pápa – Kaló Judit Bernadett • EXPO Milánó • Plzeň EKF 2015 • Cseh Építészeti Nagydíj 2015 • Minimum – John Pawson • Hazai megvalósult megastruktúrák – Gurdon Balázs • Posztmodern Apolló – Katona Vilmos

2015 | 06

Utóirat

POST SCRIPTUM XV. évf. 82. szám

Régi-Új Magyar építőművészet

2015 | 06

Jogtiszta ARCHICAD, jogtiszta tervek

Mi dolgunk a budapesti világörökséggel?

szakértők részvételével indított közös gondolkodást ezekről a kérdésekről. A Közép-Európai Egyetemen tartott fórum elsősorban a szakmai közönségre irányult, hiszen a kezelési tervben a kulturális örökséggel foglalkozó civil szervezeteknek külön szerepük lehet. Az UNESCO előírása, hogy minden helyszínhez készüljön külön kezelési terv. A világörökségről szóló fent említett törvény pedig előírja a szakmai civil szervezetek és az érintettek különféle csoportjainak megfelelő informálását és bevonását. A törvény erre nagyon szűkös időkeretet biztosít, és a társadalmi egyeztetést nagyon általánosan megfogalmazott, nehezen

„Szabadságot ad, térben és időben”

Kroó Kornélia és Rakovszky Ágnes építésztervezők, cégtulajdonosok Kvadrát Művészeti és Tervező Kft.

„Építészként, több gyermekes anyaként „virtuális irodában” használjuk az ArchiCAD-et. Ezt csak jogtiszta szoftverrel engedhetjük meg magunknak.

A Budapestre látogatók nagy része tud róla, hogy a város egy része világ-

számon kérhető elvárásként tartalmazza.

örökségi terület, de ez a tény csak keveseknél játszik szerepet abban, hogy

Tisztáznunk kell, kinek a számára akarjuk megőrizni az örökségi értékeket,

a magyar fővárost választják úti célul. Többek között ez derült ki a Kulturális

ki fogja őket ünnepelni és mit is ünneplünk pontosan. A KÖME ezért tartja

Örökség Menedzserek Egyesülete (KÖME – oroksegmenedzser.hu) nem

fontosnak, hogy már a tervezés megalapozó időszakától, azaz mostantól

reprezentatív, 90 fő megkérdezésével készített kísérleti felméréséből. A

kezdve felhívja a figyelmet az ezzel kapcsolatos közös felelősségre, és

kérdőívezés egy workshop keretében zajlott, melyet Prof. John Veverka

segítse a párbeszédet a különböző érdekcsoportok között. A KÖME másik

(USA) örökséginterpretációs szakember vezetett 2015. június 13-14.-én. A

fontos feladatának tekinti, hogy a majdan a Kormány által elfogadott keze-

KÖME szervezésében megvalósult nyitott műhelymunkán kulturális és/vagy

lési terv fejlesztési céljai a helyszín egyetemes értékekeit megismerni, átél-

természeti örökséggel foglalkozó szakemberek és diákok vettek részt.

ni kívánó látogatók és az ott lakók igényeire, visszajelzéseire is épüljenek.

A téma kiemelt aktualitását az adja, hogy küszöbön áll a budapesti világ-

19°03'18,35" K

örökségi területhez tartozó kezelési terv elkészítése, mely többek között azt is meghatározza majd, hogy a helyszín által képviselt egyetemes értékeket hogyan, milyen célok és stratégia mentén, kiknek a bevonásával őrizzünk és mutassunk meg. A KÖME 2015 tavaszán indított kezdeményezést azzal a céllal, hogy a kezelési terv elkészítését civil és szakmai oldalról támogas-

47°29'58,79" É

sa, valamint a világörökség témájában érdekeltek párbeszédét elősegítse. Miről is van szó valójában, amikor a budapesti világörökségi területről beszélünk? „Budapest – a Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy út”

Az otthoni munkavégzés nem csak a családi feladatok ellátását könnyíti meg, hanem ökológiai lábnyomunkat is csökkenti.”

Köszönjük az építész kollégáknak, hogy legális szoftvert használnak.

2002 óta szereplő tétel az UNESCO Világörökség Jegyzékében, miután az

BUDAPEST - A DUNA PARTOK, A BUDAI VÁRNEGYED ÉS AZ ANDRÁSSY ÚT (400 bis) Világörökségi helyszín (468 ha) Világörökségi helyszín védõövezete (508 ha)

1987-ben elfogadott budapesti világörökségi terület határait kiterjesztették. Ma a budapesti belváros jelentős része a világörökségi helyszínhez vagy annak védőzónájához tartozik. A városban járva ennek hol láthatjuk

A KÖME a folyamat sikerében fontos szerepet tulajdonít az önkéntesek

a nyomait és egyáltalán van-e bárhol jól látható és hozzáférhető infor-

munkájának, ezért folyamatosan várjuk a vállalkozó kedvűek jelentkezé-

máció arról, hogy miben áll a terület „egyetemes értéke”? A KÖME idén

sét. A most elkezdett kutatást 2015 őszén a BKF Turizmus menedzsment

tavasszal kb. 15 önkéntes bevonásával kezdett felmérést ennek kapcsán.

mesterszakával együttműködve tervezzük folytatni. Keresünk továbbá olyan

Budapest belvárosának utcáin, közintézményeiben, turisztikai pontjain,

civil szervezeteket is, akik a budapesti világörökségi helyszínhez köthetően

boltjaiban keresték a világörökségre utaló logót, megjegyzéseket, leírást.

bármilyen célcsoporthoz, kultúrához, demokratikus értékekhez, vélemény-

Az eredményeket egy google térképen gyűjtöttük össze, melyet a jövőben

formáláshoz, gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó területen aktívak.

további közösségi adatszolgáltatással szeretnénk bővíteni. A kérdőíves fel-

Örömmel fogadjuk, ha felveszik velünk a kapcsolatot, akik a témában és a

mérés során a megkérdezettek kb. 80%-a semmilyen jelentést nem tudott

célokban magukra ismernek!

a világörökség szóhoz társítani. Képes-e változtatni ezen a kezelési terv?

www.graphisoft.hu

Egyáltalán, szüksége van-e a magyar fővárosnak a világörökség címre vagy

Berecz Zsuzsa

sikeres a Budapest „brand” a nélkül is? A KÖME június 15-én meghívott

Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R ÉPÍTŐ MŰVÉ SZET • H u n g a r ia n A r c h it e c t u r e

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects - since 1903

Tartalom ∙ content

2015 | 06

A MÉ 2015/06-os száma elé „…Most, amidőn a milánói kiállítás magyar csoportjáról szóló száz meg száz, kivétel nélkül elismerő, sőt magasztaló szakszerű ismertetés látott napvilágot, joggal állíthatjuk, hogy a magyar iparművészeti

csoportnak

magas

színvonala

szerencsésen megoldott alaprajzi elrendezése, imponáló térhatása és eredeti, nemzeti jellege van. De hallhatjuk napról napra a magyar iparművészeti csoport jeles kvalitásainak dicséretét a helyszínén, a kiállításon megforduló szakférfiak és egyéb látogatók ajkáról; az egyik asztalon lévő vendégkönyvben pedig hosszú sorát látjuk a kiállítás közvetlen hatása alatt iródott leghizelgőbb nyilatkozatoknak. (…) a Parcoban levő nagy iparművészeti csarnoknak egyik előkelő helyén, külön főbejárattal látunk egy csodás szépségű csoportot „Ungheria” felírással.” Györgyi Kálmán: Az iparművészet a milánói kiállításon, Magyar Iparművészet 1906, 4-5. szám, beszámoló a Maróti Géza tervezte kiállítási pavilonról

MÉ 2015/06. szám ISSN 1785 – 282X Lapalapító (1903) és Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1 318 2444, +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig FELELŐS KIADÓ: Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: Szegő György DLA Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Ferencz Marcel DLA, Sáros László György DLA, Szegő György DLA, Vadász Bence, Varga Tamás DLA, Vukoszávlyev Zorán PhD, Winkler Barnabás DLA régi-új Magyar Építőművészet / Utóirat alapítva 2001 Szegő György DLA alapító főszerkesztő Götz Eszter, Pálinkás Edit szerkesztők Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: deMax Művek HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044 WEBOLDALUNK: www.meonline.hu

szcéna ∙ scene 2 3

Határon átnyúló együttműködés. A MÉSZ elnöksége Gyulán és Aradon – Szabó Rita Cooperation Reaching Beyond Frontiers. The Management of MÉSZ in Gyula and Arad – Rita Szabó Zöld spektákulum. EXPO Milánó – Szegő György Green Spectacle. EXPO Milan – György Szegő

téma ∙ theme 6 10 13 16

A Kisherceg látogatása. Prezi iroda, Budapest – Baku Eszter The Little Prince’s Visit. Prezi Office, Budapest – Eszter Baku Csoda Csomádon. Sportközpont, Csomád – Csontó Sándor A Miracle in Csomád. Sports Centre, Csomád – Sándor Csontó Testvérmeccs. Audi Aréna, Győr – Gárdos Fanni A Friendly Match. Audi Arena, Győr – Fanni Gárdos Funkciósűrítés. Fúzió pincészet, Eger – Berényi Marianna Concentrating Functions. Fusion Winery, Eger – Marianna Berényi

örökség ∙ heritage 19 Összeállt a kép. Esterházy kastély műemléki helyreállítása, Pápa – Fejérdy Tamás An Image Assembled. The Reconstruction of Esterházy Castle, Pápa – Tamás Fejérdy Európa-régió ∙ EU-region 23 26

Infrastruktúra a kultúra szolgálatában. Plzeň – Európa Kulturális Fővárosa 2015 – Pálinkás Edit Infrastructure to Serve Culture. Plzeň – European Capital of Culture 2015 – Edit Pálinkás Hozzáadott érték. Cseh Építészeti Nagydíj 2015 – Mikó László Added Value. Czech Architectural Award 2015 – László Mikó

Passzázs ∙ Passage 28 Éghajlatokon át. National Building Museum, Washington – Pálinkás Edit

utóirat ∙ Post scriptum 30 35 39 41 46

Minimum. Előszó a kötethez – John Pawson Minimum. Preface – John Pawson Utópia és valóság. Hazai megvalósult megastruktúrák és szerkezeteik – Gurdon Balázs Utopia and Reality. Megastructures and their Designs Realized in Hungary – Balázs Gurdon Posztmodern Apolló. A salgótarjáni fórum megújult filmszínháza – Katona Vilmos Post-Modernist Apollon. The Newly-Born Movie Theatre of Fórum, Salgótarján – Vilmos Katona Emberi lépték. Megfontolások a város otthonosságáról – Körmendy Imre, Zsovák Orsolya Human Scale. Thoughts on the Homelike City – Imre Körmendy, Orsolya Zsovák A klímaparadoxonok feloldási lehetőségei – Antal Z. László Possible Ways to Solve Climate Paradox – László Antal Z.

búcsú ∙ farewell 51 Bachman elment – Sáros László György Webgaléria ∙ Web Gallery 52 Antal Z. László: Klímaparadoxonok – Szegő György 52 Innovatív lakásmegoldások: REPLAN – Götz Eszter 52 A szlovén építészet öt éve, FUGA – Götz Eszter 53 Hírek – díjak, események, kiállítások, pályázatok 54 Lapszámunk építészei 56 Lapszámunk szerzői

FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

A borítón A csomádi sportközpont látható, építészek: Kolossa József, Weiszkopf András. Fotó: bujnovszky tamás

szcéna scene

s z c é n a • scene

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

Határon átnyúló együttműködés A MÉSZ elnöksége Gyulán és Aradon szöveg text :

Szabó Rita

fotók photos :

Hegedűs Péter

alapozására. Gyuláról az elnökség tagjai Aradra látogattak, ennek során találkoztak a város főépítészével és az alpolgármesterrel, valamint a helyi kamara képviselőivel, és megtekintették a lökösházi Vásárhelyi-Bréda kastélyt. A Hild díjjal többször kitüntetett Gyula titka a 25 éve (!) hivatalban lévő főépítész szerint az, hogy a város számos intézményt és közterületet kivont a privatizációból. Az így kézben tartott fejlesztések mintaként hatnak a városban. Ugyanez hiányzik a gyönyörű eklektikus belvárossal rendelkező Aradon, ahol számos külföldi tulajdonos ingatlana összeomlására játszik… Itt viszont sikerként könyvelik el, hogy ipari parkokat jelöltek ki a város külterületén, így az egységes városkép egyelőre érintetlen maradhatott.

Cooperation Reaching Beyond Frontiers Zala György: Aradi vértanúk emlékműve, arad

The Management of MÉSZ in Gyula and Arad

_ The management of MÉSZ (the Association of Hungarian Architects) held its touring meeting in Gyula this June. The programme outlined by chairman László György Sáros DLA emphasized the importance of building closer relations with the countryside and encouraging the foundation and re-organisation of local MÉSZ teams. In the past three years the management of the Association visited the towns and cities of Sopron, Miskolc, Kassa, Kecskemét and Kaposvár, among others, so as to gain first-hand experience of the problems and opportunities of architects practising in the country. This meeting in Gyula was one of the meetings of this kind. The three-day programme was organised by István Béres, chief architect

Kapus-híd, Gyula

A Magyar Építőművészek Szövetségének vezetősége júniusban Gyulán tartotta elnökségi ülését. Sáros László György DLA elnöki programjának hangsúlyos eleme a vidékkel való szorosabb kapcsolat kialakítása és a helyi MÉSZ csoportok meg- és újraalakulásának ösztönzése.

of Gyula, offering the management the opportunity to get acquainted with the urban development schemes of the town and visit all the sites associated with these projects, such as the Aqua Palace, the recently completed part of the baths complex, the Visitors’ Centre of Almásy Castle and the fort of Gyula. The programme included a meeting with

Az elmúlt három évben az elnökség ellátogatott

keretében az elnökség megismerkedett a gyulai

the chairman of the Architects’ Chamber of Békés

többek között Sopronba, Miskolcra, Kassára,

városfejlesztési projektekkel, végigjárta a gyulai

county, which offered the chance to start building a

Kecskemétre és Kaposvárra, hogy közvetlen ta-

fürdő bővítésének nemrég elkészült részét képe-

long-term co-operation. From Gyula the members

pasztalatokat nyerjen a vidéki városokban működő

ző Aquapalotát (bemutatását lásd MÉ 2015/5. – a

of the management travelled to Arad to meet the

építészek problémáiról, lehetőségeiről. A júniusi

szerk.), az Almásy-kastély Látogatóközpontot és

town’s chief architect and deputy mayor, as well

gyulai ülés is a kihelyezett elnökségi ülések so-

a gyulai várat. A program része volt a Békés me-

as representatives of the local architects’ chamber,

rába illeszkedett. A háromnapos programot Gyu-

gyei Kamara elnökségével való találkozás, melyen

which was followed by their visit to the Vásárhelyi-

la főépítésze, Béres István szervezte, amelynek

lehetőség nyílt a hosszútávú együttműködés meg-

Bréda mansion in Lökösháza.

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

szcéna • scene

A német pavilon. Fotó: Szegő Hanna

Zöld spektákulum EXPO Milánó, 2015. 05. 01. – 10. 31. szöveg text :

Szegő György

fotók photos :

Szegő Hanna, Szegő György

Az 1851-es londoni világkiállítás grandiózus, 564x124x40 m-es Kristálypalotája „minden nemzetek ipari vívmányait” mutatta be. A bemutatóban 20 magyar cég is részt vett – a herendi Fischer gyár, vagy Kossuch János üveggyárának termékei aranyérmet kaptak. A 2015-ös milánói világkiállítás egymillió m²-nyi mustrájának témája: „Táplálni a Földet, energiát adni az életnek”. Az idei EXPO 145 országot prezentál, ezekben él a Föld lakosságának 94%-a. Igen sokan éheznek. Ferenc pápa zöld enciklikát bocsátott ki, Áder János pedig az Al Gore által kezdeményezett, év végi párizsi SOS-klímacsúcs egyik főszereplője lesz. Fontos gondolatokat fogalmaznak majd meg – az EXPO mindehhez csak látvány, spektákulum.

rátusokat az olajvagyon bevételeiből gigantikus világrendezvényeket fogadó mega-oázisokká alakítják, minden elemükben az EXPO 2015 által meghirdetett ökológiával illetve ökonómiájával ellenkező, eszetlen irányt propagálnak.

Hasonló tájképi analógiára épít a Kína pavi-

lonját tervező Yichen Lu. A forma egyszerre emlékeztet dombos tájra és szélben hullámzó gabonatáblára. Júniusra learatták, így most sárga büdöske-mező veszi körül a bejáratnál sorban

Hat hónap alatt mintegy húsz-millió látogatót

400 segítő 15 nyelven támogatja a tréfás tanulást

állókat. Belül viszont – fregoli-kabátként – az eről-

vár a világkiállítás, így természetesen számít, mi

(a kurátor: Dietmar Schmitz). Inkább az érzékekre

tetett menetben iparosodó ország felhőkarcolóinak

a főtéma. Az EXPO rendkívül összetett – antro-

ható, az európai nézőnek kicsit csiricsáré, de igen

bábeli hübriszét láthatja a néző. Kína imponáló ké-

pológiai, történeti, kulturális, esztétikai, tudomá-

célratörő látványosság az újgazdag Azerbajdzsán

peslapja olyan fejlődésminta, amely tán az egész

nyos-technológiai és orvosi – horizontja mögött

pavilonja. Plexi geoidjának felső emeletén August

világot a vesztébe rántja.

a világgazdaság diktál. Az exponált hét főtéma:

Sanders fotográfus Mesterségek sorozata nyo-

A Le Corbusier Ronchamp-i kápolnáját meg-

tudomány és technológia az élelmiszerminőségért

mán készült mai mesterek, szakmák videói futnak

idéző koreai pavilonban fantasztikus táncot lejt két

és -biztonságért, tudomány és technológia a me-

– megragadó antropológiai mese.

robot. Egymás karjaiba omlanak, majd szétválnak.

zőgazdaságért és biodiverzitásért, innováció a me-

Az Egyesült Arab Emirátusok pavilonja pozi-

Roppant tenyereiken két LED-képernyő, melyeken

zőgazdaság/élelmezés ellátóláncban, egészséges

tív és negatív leg-ek esettanulmánya. A Foster +

az élelmiszertechnológia mikrovilágát „elbeszélő”

táplálkozás-oktatás, étel + jobb élet, étel + kultúra,

Partners építésziroda sivatagi tájat, homokdűnét

animáció fut. Elegáns cirkusz. A roppant méretű

együttműködés az élelmezésben.

formázó prefab betonplasztikája szép organikus

pavilon javát gasztronómia és népművészet turis-

Mindezt egyetlen ország sem képes átfogó-

cyber-architektúra. Ugyanakkor a pavilon bel-

tacsalogató közhelyei töltik ki.

an megragadni. Egyedül Németország kínál olyan

sejében közzétett tudományos vízió, amelyben

Brazília a távol-keleti gazdasággal és fejlődés-

„csodák palotáját”, amelyben az interaktivitás nem

egy sivatagi algából vizet fakasztó, állítólag fenn-

rátákkal vetekedő nemzetgazdaság; lakói a napi

trendi blöff. A sokfelől érkező, sokféle kultúrájú és

tartható energiaforrás működtette Paradicsom

hírekkel ellentétben – a pavilon „elbeszélése” alap-

életkorú látogatót játékos didaktikával okosan

jövőképével találkozunk, a Nagy Testvérnek a

ján – tudatában vannak az éghajlatváltozást be-

vonja a téma bűvkörébe, ez bravúros kurátori kiál-

folyókat forrásaik felé visszafordító tervéhez ha-

folyásoló zöldvagyonuk értékével. Kiállításuk em-

lítástervezői teljesítmény: 5 000 m 2-nyi területen

sonló nonszensz. A projektek, amelyek az emi-

berléptékre lebontott, didaktikus öko-szemlélete

s z c é n a • scene

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

azerbajdzsán pavilonja. Fotó: Szegő Hanna

2015 | 06

zenélő torony Az olasz pavilon mellett. Fotó: Szegő Hanna

nem mond ellent a méltán világhírű brazil fotósról, Sebastiao Salgadóról készült – nálunk is látható – Wim Wenders-filmben megfogalmazott felelősségvállalásnak. A pavilonba (terv: Studio Arthur Casas és Atelier Marko Brajovic) egy feszített kötélmezőn lehet feljutni, az imbolygó járófelület érzékelteti a földi ökoszisztéma esendőségét. A többi afrikai és amerikai kakaó- és kávétermelő monokultúra az önpusztítás riasztó kényszerpályáját ünnepli. Külön pavilonja van három, nemzetek feletti korporációnak is. Az egyik a Nutelláé. Malajzia például pálmaállománya 90%át elveszítette a nagy bizniszben, hogy mogyorót termelhessen – futja is nekik mutatós pavilonra. Az egyik, képben és tartalomban leghatékonyabb országbemutató Nagy-Britanniáé. A legelők mezei virágaival körülvett fém méhkaptárkonstrukció (Wolfgang Buttress terve) bepillantást enged a méhek társadalmának működésébe, és kimondatlanul, de közérthetően a méheknek az

Az olasz pavilon. Fotó: Szegő györgy

emberinél „intelligensebb” társadalomszervezését, az összefogás erejét kínálja ember és kör-

tásával. Ezért a „sámán” projekt lecserélését nem

A leginkább megformált építészet-design egy-

nyezete viszonyának megmentéséhez. E pavilon

igazolja a megvalósult kiállítás-alternatíva: nem

séget Itália pavilonja teremti meg, melynek tervét a

szomszédja Magyarország. A főhomlokzat nagy

vagyunk elég különlegesek.

Nemesi & Partners teamje jegyzi. Az óriási hófehér,

vörösréz „sámándobja” egy „bárkában” folyta-

Amint nem különlegesek azok a pavilontervek

lekerekített élű kocka lábakon áll, felülete madár-

tódik. (A meg nem valósult pályázatnyertes terv

sem, amelyek függőleges kertekkel operálnak.

fészket mintáz; a pekingi stadionra emlékeztet.

zsűrijének tagjaként nem értékelhetem a pavilont,

Ilyen az USA pavilonja vagy Izraelé. De utóbbiak-

Belső udvara egyszerre intim és lélegzetelállító

de megjegyzem: vízkerékkel több ország is előállt

nál a trendi élőkép mögött, a pavilonban elmesélik

léptékű. Az EXPO látogatók nagy része bennszü-

– pl. Belorusszia, ahol a vizet LED-képernyős hen-

azt a mára már történelmivé lett innovatív öntö-

löttként itt áll sorba. Az olasz design legjavát idéző

gerfelület helyettesíti.) A magyar kiállításon a ter-

zés-technológiát, mely takarékosságával a világ

megformáltság imponáló teljesítmény; e pavilont a

mészetfotósok fantasztikus képei a biodiverzitást

számára modellértékű példa. A kertet használják

cardo és decumanus főtengelyek célpontjában, a

dicsérik. A vízi fauna és a fürdőélet sokszínűsé-

Vietnam és Japán pavilonjai is (Vo Trong Nghia, ill.

rövidebb főutca végén, mintegy „megérkezésként”

gének felmutatása szép terv, a sámánrítusok és a

Asushi Kitagawara tervei), ezekben a mesterséges

pozícionálják. Mellette, egy tó közepén bio-forma

kávéházi kultúra közös megidézése már bizarrabb

fák és a természetes növények szimbiózisa teremt

torony „virágzik”, álló nap a „Mambo italiano” ref-

párosítás. Külön-külön izgalmas témák, csakhogy

vonzó képet. De parkot, falusi főteret formáz Hol-

rénje megy, amit a tömeg korosztálytól függetlenül

a speciális pavilon nem kínál ennek hatékony ke-

landia is, egy átlagos holland település sör- és

átél – önazonosság erejétől duzzadó népünnepély

retet. De a rendezvény-színpad széki táncai és az

sajtárus-bódéival, caroussel-jével ellenpontozva

esti koncertekkel, nemzeti színű pirotechnikával.

új design-zongora koncertjei termékeny feszültsé-

a nagy architektúrákat. Innovatív irányt mutat itt

A hossztengely nadrágszíj-telkein áll a nemzeti

get adnak az ország imázsához. Sok pavilon él a

egy 3D nyomtató-robot kis sátra: az automaták

pavilonok 90%-a. Ez eredményezi, hogy az egész

miénkhez hasonló kettős, régi-új önkép bemuta-

forognak, „az alkotó pihen”.

áttekinthető, és egyenrangúságot ad a kiállítók-

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

szcéna • scene

magyarország pavilonja. Fotó: Szegő György

Az angol pavilon. Fotó: Szegő György

Green Spectacle EXPO Milan, May 1st - October 31st, 2015

_ The topic of the Milan-based world exhibition which is an architectural survey taking place in 2015 covering an area of 1 million square metres is as follows: „To nurture Planet Earth and give energy to Life”. This year’s EXPO presents a total of 145 countries the population of which gives 94% of the whole planet. The world exhibition expects appr. 20 million visitors during its six months of opening, which is also a reason for why the main topic actually matters a lot. The EXPO is extraordinarily complex – however, behind its anthropological, historical, cultural, aesthetic, scientific-technological and medical horizons, it is global economy that rules. As much as 90% of the national pavilions stand on the narrow and long sites of the longituKína pavilonja. Fotó: Szegő Hanna

az Egyesült Arab Emirátusok pavilonja, homlokzati részlet. Fotó: Szegő György

dinal axis. As a result, the whole exhibition is easy

nak. A nagy kereszteződésben Libeskind négyes

to survey and exhibitors appear to be treated as

sarokplasztikája, a „quattrofontana”. Az itáliai ur-

equals in rank. In the great junction there is the

banisztika jó vásár-alaprajzot eredményez.

fourfold corner sculpture by Libeskind referred to

Az EXPO-terület utóhasznosítása a Fair Milano

as the „quattrofontana”. The post-exhibitional uti-

szomszédsága miatt reális jövőkép. Mindenesetre

lisation of the area of the EXPO seems like a real-

a két területnek az EXPO zárása utáni egyesülésé-

istic vision because of the proximity of Fair Milan.

hez és a környék fejlesztéséhez már megépült egy

By all means, there is already a new underground

metróvonal. A nemzetközi beruházás később így

line constructed to facilitate the co-existence of

nem amortizálódik nullára. Ráadásul egy korábbi,

the two sites after the closure of the EXPO and

a városbelsőben elhelyezett 1906-os EXPO terüle-

to develop their neighborhoods. As a result, the

tét szanálták, ahol jelentős infrastruktúra volt adott

international investment shall not devaluate to nil

– itt Tri Torri CityLife néven városi léptékű luxus

later on. In addition, the area of the 1906 EXPO

ingatlanfejlesztésbe kezdtek. Marketingjét erősíti,

in the heart of the city has been rehabilitated in-

hogy a tervezők, Daniel Libeskind és Zaha Hadid

cluding its significant existing infrastructure: here

jelentős részben már át is adták a negyedet. Az

a luxury urban-scale real estate development was

EXPO Milánó 2015 elő- és utótörténete minden-

initiated within a project named Tri Torri CityLife. Its

esetre tanulságos egy olyan országban, ahol a

marketing is facilitated by the fact that the design-

nagyberuházások jó része derékba törik.

ers, Daniel Libeskind and Zaha Hadid have already inaugurated a significant part of the district.

e s s z é • essay

téma theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

A Kisherceg látogatása Prezi iroda, Budapest építészek architects :

Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos

szöveg text :

Baku Eszter

fotók photos :

Bujnovszky Tamás

Magyarország egyik, nemzetközi szinten is legdinamikusabban fejlődő vállalkozása, a 2009-ben Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám által alapított Prezi folyamatosan változó irodakomplexuma egy várostörténeti térben, a Merkur Palotában talált új otthonra. Az egykor Teréz Központ névre keresztelt első telefonközpont 1900–1903 között épült, Balázs Ernő által tervezett székháza eredeti funkciójától megfosztva, de a modern kor kommunikációs elvárásait újszerű módon megfogalmazó cég számára változatos környezetet, egyfajta szabadon alakítható keretet nyújt. A belvárosi helyszínválasztás, csakúgy, mint a változatos térstruktúrájú épületnek a Prezi otthonává való alakítása, tudatos döntés eredménye volt: egy biciklivel, gyalog vagy rollerrel jól megközelíthető, a cég rohamosan növekvő csapatához rugalmasan alakuló épület kiszemelése. A Prezi munkamódszeréhez leginkább igazodó arculat, a belsőépítészet és a térképzés megvaló-

Merkúr Palota, az egykori Teréz Központ kapcsolószekrény-sora, Forrás:Tolnai Világlapja

sításában a korábbi (Budapest, Károly körút) iroda építészeti tervezésében a

látszatát keltő burkolatok alkotásra ösztönöznek, azt a látszatot keltve, hogy

Pozna Anita építésszel együttműködő Minusplus tervezői, Alexa Zsolt, Rabb

a tervezők által vízionált 80%-os készültségi szintet a Prezi munkatársainak

Donát, Schreck Ákos kaptak lehetőséget. A történeti épület valójában a Hajós

kell befejezni, vagy folyamatosan alakítani. Az elsőként birtokba vett legfelső

utca és a Nagymező utca között három szárnyban, négy szinten kialakított

szint a folyamatos változás tere, ide költözött be először a Prezi, s innen fog-

labirintus, ahol karakteres arculat segít az eligazodásban, s határozza meg

lalta el a három ütemben (2012–2015) elkészülő újabb és újabb helyiségeket,

az irodák hangulatát.

ezáltal dinamikus mozgásban tartva magát az épületet is, számolva azzal,

Az első ütemben az egykori kapcsolóterem – ma bálterem névre keresz-

hogy a fokozatos belakás segítségére lehet a jó tervezésnek, s hozzájárulhat

telt – negyedik emeleti reprezentatív tere készült el. Ez egy hatalmas, kreatív

az igények pontos kirajzolódásához. A kulcsszó itt a belakás. A kreatív folya-

játszótér hangulatát idézi, ahol jól megfér egymás mellett a műemléki értékbe

mat matériától függetlenül minden olyan szabad fal- és bútorfelületet birtokba

ágyazott műfüves dombtető, a belátható nyitott iroda és a rejtett, bújócská-

vesz, amely alkalmas arra, hogy gondolatokat fejezzen ki, közvetítsen, kon-

zásra és mini-konferencia megrendezésére egyaránt alkalmas, feltárulkozó,

textusba helyezzen, vagy egyszerűen csak használjon, legyen az white board-

doboznak álcázott konferenciaszobák együttese. A hangulat rendkívül ins-

ként interpretált csempeburkolat, vagy filces táblaként értelmezett, speciális

piráló, a költséghatékony anyaghasználat és a szándékolt befejezetlenség

festékkel kezelt fa bútorfelület. Ezek a részletgazdag belsőépítészeti elemek

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e me

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

karakteresen elválasztják egymástól a kapcsolódó szinteket, egyedi, semmivel nem összetéveszthető arculatot adva a tereknek. Így jöhetett létre a középső traktus Kisherceg szintje, ami alaprajzában kalapot utánzó, elefántot lenyelő kígyó alakjához hasonlít. Ez a motívum grafikusan is megjelenik az egyik felhőt imitáló tárgyalódoboz oldalán is. A Kisherceg szinttel egy ütemben elkészülő Fox szint, ami a Nagymező utcai traktus második emeletét foglalja el, színes lamellás asztal-elválasztó szerkezetekkel, amelyek a tér szeparálását hivatottak elősegíteni, az átlátások megtartásával. Színválasztása határozottan elkülönül a Kisherceg mélykékjétől. 2014–2015-ben a III. ütem részeként készült el a Nagymező utcai traktus első szintje, a Bento, ami nevében is utal sokféle funkciójára: itt kap majd helyet többek között a cég működéséhez nélkülözhetetlen adminisztráció és könyvelés.

Az irodaház látogatója, végigsétálva a szövevényes kreatív labirintust, elő-

ször és utoljára a földszinti reprezentációs és fogadótérrel találkozik. Ez is az első ütemben készült el, a kapcsolóteremmel és a Hajós utcai szárnnyal együtt, s ez alapozza meg a belépés hangulatát. Már itt, a födém részbeni kibontásából és áthidalásából létrejövő térben megtapasztaljuk a befejezetlenség érzetét, ami kellemes lazaságot kölcsönöz az ideiglenes hatást keltő falépcsőnek. Ugyancsak ezt a benyomást erősíti a ’befogadó’ térben markánsan jelentkező, s a legtöbb szintre jellemző építészeti eszköz, s egyben a koncepciót erősítő költséghatékony megoldások egyike: a gépészeti elemek hangsúlyos megmutatása. E térsors belső udvari szakaszába került még egy fél-publikus rendezvénytér, a House of Ideas, ami egy egyszerű lépcsőzetes nézőtérrel és az ablakok letakarásával kínál lehetőséget a majd 200 fős csapat egy időbentérben való összefogására, valamint nyilvános rendezvények lebonyolítására is, hiszen a bejárattól könnyen és gyorsan megközelíthető, de az irodáktól lényegében leválasztható. Ebben a térben változatos programok szervezhetők.

A több ezer négyzetmétert elfoglaló irodaház számos további meglepetést

tartogat, ezekből hosszan lehetne szemezgetni. Külön említést érdemel a kis tárgyalóterek rendkívül változatos kialakítása, ahol rendre megjelennek a kifejezetten a Prezi számára készített, könnyen variálható filc hangszigetelő

A Prezit 2009-ben alapította Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Ádám. Különlegessége, hogy a hagyományos, slide-okon alapuló előadásforma helyett térben meséli el a történeteket, aminek köszönhetően sokkal élvezetesebb és maradandóbb prezentációkat tarthatunk. Az indulás után nem sokkal a világ leghíresebb előadásait szervező cég, a TED Conferences fektetett be a Prezibe. A gyors növekedésnek és az egyre több felhasználónak köszönhetően még 2009-ben megnyitották a cég második irodáját San Franciscóban.

Ma több mint 50 millió ember használja a Prezit a világ 190 országában. A magyar mellett angol, német, francia, spanyol, portugál, japán és

koreai nyelven is elérhető a Prezi. A TED Conferences mellett az ACCEL Partners, a Spectrum Equity és a Sunstone Capital is befektetett a cégbe. További információ: http://www.prezi.com/presskit/

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e me

_ generáltervezés és belsőépítészet architecture and design:

Minusplus Kft.

vezető építészek leading architect:

Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos

projektvezető építészek project architects:

Antal Gabriella, Molnár Tímea, Turai Balázs építész munkatársak fellow architects:

Bakó Zsófia, Bubla Ágnes, Debreczeni Péter, Gulyás Kata, Hompók Zsófia, Kis Balázs, Kis Ferenc, Macsuga Eszter, Pap Szabina, Péteri Olga, Szodorai Tímea, Zvolenszki Blanka tartószerkezet structure:

Pannon Holding Development Kft. épületgépészet hvac:

HR Team Studio KFT.

strukturált hálózat tervező structured network:

Sg Elektric Kft.

elektromos tervező electrical engineering:

Horváth Gyula

tűzvédelem fire protection:

F. S. Z. Tűzvédelem BT. üzemeltető management:

Kildalton Kft. építtető client:

Prezi.com Kft.

generálkivitelezők main contractors:

Kaparit Kft., Art ’N Bau Kft.

elemek, az egyedi készítésű asztalok, vagy azok az újrahasznosított bútorok, amelyek a korábbi iroda után itt is meglelték a helyüket; de izgalmas terek az irodákhoz kapcsolódó konyharészletek, a doboz mint motívum számos megjelenési formája, a felhőtől a félhatározott tagoló elemekig, s ez mind szintenként tematizálva, együttműködésben létrehozva. A részletekben és az egészben egyaránt egy új generáció újfajta térszemléletével találkozunk.

The Little Prince’s Visit Prezi Office, Budapest

_ The most dynamically developing enterprise in Hungary even by international standards, Prezi was founded in 2009 by Péter Árvai, Péter Halácsy and Ádám Somlai-Fischer. Its continuously changing office complex has found its new home in a historic space, the so-called Merkur Palace. Previously named as Teréz Centre, it was the headquarters of the first telephone operation centre built between 1900 and 1903. After being stripped of its original functions, the building provided a versatile environment to offer a freely shapeable framework for the company which has phrased its modern-age communication expectations in an innovative way. Best adjusted to the work methods of Prezi, the interior design and characteristic spatial configuration of the centre were designed by architects from Minusplus, namely by Zsolt Alexa, Donát Rabb and Ákos Schreck. The top floor, which was taken possession of first of all, is a scene of continuous changes. As a whole, it actually evokes the atmosphere of a large-size creative playfield, where a hilltop covered with artificial lawn embedded in historic architectural context can peacefully coexist with a transparent open-space office, a row of hidden conference rooms disguised as boxes gradually opening up suited to house mini-conferences or hide-and-seek. The key word here was settling, which means taking possession of every available empty surface of walls and furniture, regardless of their materials, which look suitable to express, mediate, contextualize or simply use ideas. Rich in details, all these components of interior design characteristically separate the adjoining levels from each other, which gives the interiors unmistakenably individual characters.

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

Csoda Csomádon Sportközpont, Csomád építészek architects :

Kolossa József, Weiszkopf András

szöveg text :

Csontó Sándor

A Községi Sportkör új épülete a magyar modernizmus legszebb hagyományait idézi: a szerkezetből fakadó formai inspirációt ötvözi szociális-társadalmi érzékenységgel egy zsebkendőnyi területen. A templomtól nyílegyenesen idáig vezető közlekedési út végpontjaiban, a lélek és a test felüdülést kínáló menedékei tárt kapukkal várják a hívőket és a rajongókat. Csomád az agglomeráció egyik folyamatosan fejlődő települése, amely a legkülönfélébb hagyományokat olvasztja magába, s ennek megfelelően a helyi kultúra rendkívül sokrétű, összetett jelenség. A közösség közművelődési igényeinek kielégítésében a civil szféra számos kezdeményezése megmutatkozik, és ebben a sport is egyre jelentősebb szerepet játszik. Többszörösen is kiérdemelte új központját a helyi csapat: megnyerte a Megye II bajnokságot és felsőbb osztályba jutott. Az önkormányzat megbízása alapján a klubház szervezését, szabadon álló telepítését a helykiválasztás határozta meg, a már meglévő füves futballpálya mellett. Ehhez társult az újonnan létesített műfüves, világítással ellátott korszerű futsalpálya. E két aréna közé hajtogatta be „szalvétáját” a két tervező, Kolossa József és Weiszkopf András, egy lekerekített sarkú háromszög formájában, melynek minden oldala különböző hosszúságú, ám egyikből „kiharaptak” egy darabot. Legyünk pontosak: az alkotás Weiszkopf András, a BME Építészmérnöki Kar Építőművészeti Doktori Iskola doktorandusz hallgatója és Kolossa József DLA témavezető mester közös szellemi munkájaként jött létre.

fotók photos :

Bujnovszky Tamás

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e me

A koncepció a tér kívánatos irányaira nyitott, arányaiban és anyaghasználatában egyszerű, formavilágában letisztult tömböt eredményezett. 2012-ben az építtető az engedélyezett terveket gazdasági megfontolásból az egyik épület szárnyának csökkentésével, illetve ütemezett megvalósítással módosította. Ezért az elkészült északi szárny csak kétszintes lett, padlószintje a futsal pályáéval azonos. Emeleti szintjéről a lelátó-folyosó a második ütemben – a füves pálya hosszanti oldalán – remélhetően megvalósuló déli szárny épületének terepbe süllyesztett tetejére fog vezetni. Ez ugyan még a jövő zenéje, de dallama már most is fülbemászó. A látványról a harmincas években épült modern budai villák és balatoni nyaralók jutnak eszünkbe, s az épület annyira megnyerő, hogy bármelyik város azonnal transzportálná saját telkére. Kolossa Józsefnek nem ez az első munkája ezen a kis, alig 1700 fős településen: korábbi munkáival már

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

tervezők architects:

Kolossa József DLA, Weiszkopf András

építész munkatársak fellow architects:

Kolossáné Bartha Katalin, Árkovics Lilla, Babos Annamária, Gönczöl Zsófia statika structure:

Mózes László épületgépészet hvac:

Mangel Zoárd

elektromos tervezés electrical engineering:

Piller Tamás

kültéri grafika graphic elements:

Máthé Dóra építtető client:

Csomád Önkormányzat Polgármesteri Hivatal kivitelező main contractor:

Tildi Bau Kft.

felrajzolta Csomádot az ország építészeti térképére. Az óvodáért (lásd MÉ

tesítményeit –, hiszen ez volna a követendő példa, a járható út, s nem a giga-

2009/1) Pest megye Építészeti Nívódíját érdemelte ki, és a szintén remek

arénákba bebetonozott milliárdok. Kispályán is lehet nagyot alakítani, ahogyan

térszervezésről tanúskodó általános iskoláért (lásd MÉ 2010/5) 2010-ben az

a Csomád KSK a játékban és Kolossa Józsefék a tervezésnél tették.

év egyik kiemelkedő fiatal építészeként lett jutalmazva. Nem véletlen, hogy számos itt alkalmazott megoldás és ötlet – vertikalitás, rácsok, oszlopok és tagolt üvegfelületek – visszaköszönnek a sportközpont épületénél, amely

A Miracle in Csomád

funkciókat tekintve a futball klubnak otthont adó helyiségekből (öltözők, klub-

sports centre, csomád

terem, vizes helyiségek, iroda, stb.), egy büféből fogyasztótérrel, és az ezeket

kiszolgáló helyiségekből áll.

The new building of the Local Sports Club evokes the best traditions of Hung-

A nyitott, mélyen benyúló földszinti fogadótér feletti ívelt homlokzatú eme-

arian Modernism, as it blends formal inspiration drawn from structure with so-

leti szintet acéllemezekkel burkolt vasbeton oszlopok tartják. A műfüves pálya

cial sensitivity on a tiny area. At the end of the main road leading here straight

felé néző homlokzat térben nyitott, az átkötést szolgáló fal – lamellás fémrács

from the church, it offers shelters promising recreation for both soul and body,

betéttel – egyszerre biztosítja a szabad kilátást és a háromszög szárainak

awaiting believers and fans with open doors. The scheme contributed to the

bezárását. Ez a térbeli játékosság tovább tagolja az épület amúgy is könnyen

square by creating forms of a crystallised geometry which is simple regard-

befogadható léptékét. A külső homlokzat építészeti megformálásában is meg-

ing proportions and materials, an architecture open to the desired directions

jelenik a belső szintkülönbség leküzdésére szolgáló lebegőlépcső. Nagymé-

of the site offering active relaxation. In 2012 the builder modified the already

retű, egybefüggő, de osztott üvegfelület fogja össze a kétszintes lépcsőházi

licensed plans owing to economic considerations by reducing one of the wings

homlokzatot és biztosítja egyszerre a kilátást és a természetes fény bejutását.

of the building and schedulling the construction in several stages. As a result,

A felső szint csúcsából induló, messzire előrenyúló – hajóorrhoz hasonló –,

the northern wing completed now features only two-storeys and has a floor

oszlopokon nyugvó lelátó teraszról mindkét pályára pompás a kilátás, pazar

levelling with the footsal field. From the first floor the grand stand-corridor to

lehetőséget adva a szurkolók számára, hogy együtt éljenek a játékkal.

be built in the second stage along the longer side of the grass-covered filed

A külső terekre koncentráló épület a belső terek összhangjának megteremtésével is a transzparenciára törekszik, mindenhonnan nagyszerűen látni

shall lead on to the top of the southern wing sunk beneath the ground – which is hopefully going to be built too.

az üvegfelületeken keresztül a kinti történéseket. Alsó szintje a társasági élet

The first storey with an arched facade above the open ground-floor recep-

központja, az emeleten találhatók a privát zónák, azaz az öltözők. A helyisé-

tion area deeply reaching in is supported by ferro-concrete columns clad in steel

gek burkolata és bútorzata a sötét és világos kontrasztjára alapozó, igényes

sheets. The facade facing the field covered with artificial lawn is open in space: it

anyaghasználatról tanúskodik, a retro érzést erősíti. Az objektum esetében

simultaneously provides undisturbed view and the closure of the two sides of the

fontos szempont volt a csomóponti kialakítások szalagszerű vonalvezetése,

triangle. This kind of spatial playfulness further articulates the building with scales

és hogy a beépített anyagok mind az előállítás, mind a felhasználás során a

easy to grasp anyway. Starting from the point of the upper storey, the grand

lehető legkisebb káros hatást gyakorolják a környezetre.

stand deck is supported by columns and reaches far ahead just like the bow of

Tiszteletre méltó az a társadalmi aktivitás, amellyel a település képes volt önerőből tető alá hozni ezt a sportközpontot – és oktatási-közművelődési lé-

a ship o terrace to offer excellent views of both fields and a great opportunity for fans to experience and enjoy the game they watch to the full.

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e me

Testvérmeccs Audi Aréna, Győr építész architect :

Sándor János

szöveg text :

Gárdos Fanni

fotók photos :

Zsitva Tibor

Az új sportcsarnok fontos Győr városának, hiszen olyan sportélet zajlik ott, mely megérdemli a jó körülményeket, elsősorban a női kézilabda csapat kiemelkedő teljesítményével. A meghívásos tervpályázat nyertese Sándor János és tervezőtársai lettek. A 11500m2-es épületegyüttes névhasználati jogát az Audi vásárolta meg, így a sportlétesítmény külsején, illetve belső tereiben megjelennek az Audi arculati elemei. Egy ilyen léptékű arénánál, amely ennyiféle feladatot lát el, a helyszínválasztás is nagy feladat. Egyrészt, mivel „presztízsépület”, nagyon fontos, hogy beépüljön a város szövetébe, kicsit módosítja annak látképét, mégse legyen idegen attól. Az épületet egy szabadidő, sport- és pihenőpark öleli körül, a város tengelyére igazodik, közel az autópályához, hogy az átmenő forgalomból is rá lehessen látni, könnyen elérhető és kiüríthető. De érzelmi okok is ide vonzzák a csarnokot: 1976 óta működik itt a Magvassy sportcsarnok, melynek negyven év alatt kialakult eszmei képe rengeteg sikert, élményt és csodát hordoz magában, méltán nevezhetjük a győri sportélet központjának. Tervezői, Lőrincz József és Pongrácz István olyan merész szerkezeti megoldást alkalmaztak, melyet még ma is kevesen mernének bevállalni. A feszített kábeltetős tetőszerkezet egyértelműen meghatározza az épületet, annak minőségét és milyenségét egyaránt. De vajon hogyan tud ez a két épület létezni egymás mellett? Hogy lehet úgy megoldani a feladatot, hogy egyik csarnok se szoruljon háttérbe? Men�nyire szabad egy régi, emblematikus épülethez hozzányúlni annak érdekében, hogy továbbra is jól működhessen, de mégse vesszen el az eredeti értéke? Ebben az esetben a tervezők úgy döntöttek, hogy a két csarnok, mint a

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

sziámi ikrek, nőjön össze. A gondolat egyrészt gazdasági megfontolásból, másrészt a funkcióból adódott. A régi csarnokot bemelegítésre és kisebb sporteseményekre használják, ezen felül kibővítették egy „öltözőházzal”. A büfé, a VIP és a média területe a két épület közös részébe került, így ezek mindkét csarnokot ki tudják szolgálni. A térszervezés szempontjából ez az épület egyik legjobban átgondolt része. De kérdéses, hogy vajon a külső látvány valóban a tökéletes megoldás-e a két épület kapcsolatára. Kívülről az új csarnokot kettős homlokzat veszi körül. A szögletes tömeg néhol átlyuggatott, mindenhova annyi fényt enged be, amennyire ott szükség van. A homlokzat lekerekített, áramvonalas karosszériára hasonlít, melyet egy fémszerkezetre feszített, egyedi printtel dekorált szitaszövet membrán borít. A két réteg között három részből álló, programozható fényrendszer működik, ezáltal a homlokzat változatos megjelenésekkel képes „kiöltözni” az eseményekre – a tíz elemből álló fényshow is elkészült, de egyelőre nincs üzemben. Az új csarnok multifunkcionális; abban az esetben, ha nagy meccs játszódik, a csarnok képes 5500 személyt befogadni, míg napközben a kevésbé látogatott rendezvényeket is tökéletesen kiszolgálja. Területe három szabályos kézilabda pályára osztható, melyet a lelátók mobilitása és a pályák elválasztási lehetősége biztosít, így az épület párhuzamosan három edzést is be tud fogadni. De a sport mellett más rendezvények is lebonyolíthatók itt, tágas black box-ként, jó akusztikájával színházi és koncerteseményeket is befogad. Az első számú tervezési szempont azonban a sportolók igénye. A térszervezése logikus, átlátható. A földszint egy hatalmas kerengőként körbejárható, ide érkeznek különböző bejáratokon keresztül a nézők, és innen jutnak tovább a lépcsőházakba, vizesblokkokba, lelátókra. Összességében létrejött egy jól működő sportcsarnok, mely nem tökéletes, de megtett minden lehetőt.

A Friendly Match Audi Arena, Győr

_ The new sports hall is really important for the city of Győr as sports events are so high-standard there that they definitely have deserved such fine conditions and facilities. The women’s handball team has especially earned it recently with their excellent results. As winners of the invitational tender, János Sándor and his fellow archutects designed the new complex. Since 1976 it has been the premises of Magvassy sports hall, which has a highly prestigious n image enriched with a lot of sensational success, experience and miraculous events throughout its 40 years of existence. As such, it has well deserved to be referred to as the heart of sports life in Győr. How shall these two buildings co-exist in the same neighbourhood? In this case designers decided to let the two halls grow closely together, much in the same way as Siamese twins do.

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e me

generál tervező general design:

Teatro-Építész Műterem Kft. építészek architects:

Sándor János, Fodor Balázs, Sallai Krisztián, Börzsei Lajos, Raffay Ildikó, Bognár Norbert, Szakonyi Gábor belsőépítészet interiors:

Szendrényi Éva, Thorsten Wagner statika structure:

Kántor László, Cserpes Imre, Róth Ernő, Guzmics János épületgépészet hvac:

Fok Zoltán, Lukács Roland

elektromos tervezés electrical engineering:

Baracskai Gyula, Jurics Jolán, Becski István, Perger Ágoston közmű public utilities:

Szabó Sándor akusztika acoustics:

Fürjes Andor

sporttechnológia sports technology:

Judik Zoltán építtető client:

Győr Megyei Jogú Város (Győrprojekt Kft.) kivitelezés main contractor:

Magvassy Konzorcium – Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt., Swietelsky Magyarország Kft., ZÁÉV Építőipari Zrt.

The old hall is used now for warm-up activities and sports events of minor importance and smaller scale. Besides, it has been extended with a so-called „changing house”. The buffet, the VIP and media areas are housed in the joint part of the two structures, and this configuration allowed them to serve both halls. Viewed from the outside, the hall is embraced by a dual facade resembling a rounded off, streamlined chassis wrapped in a mesh decorated with a unique print design and stretched on a metal structure. A computer-assisted three-unit lighting system is housed in between the two facades. The new sports hall is multi-functional, and when there is a great match taking place here the hall can be used with its total seating capacity (suited for 5,500 spectators), whilst during daytime it can also perfectly and simultaneously host less frequented events. However, the priority concern of design work here was to meet the needs of the athletes.

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

Funkciósűrítés Fúzió pincészet, Eger építészek architects :

Fábián Gábor, Fajcsák Dénes

szöveg text :

Berényi Marianna

fotók photos :

Pintér Árpád

Az Eger központjához közel eső Fúzió – Gál Tibor Pincebár és Bikavér Múzeum 2014-ben nyitotta meg elforgatható lamellás kapuit. Három évvel korábban, a városban működő Arkt Stúdió fiatal építészei nyerték el a lehetőséget, hogy 1400 négyzetméteren olyan új épületet tervezzenek, amely 500 éves tufapincét, borbárt, borboltot, lounge-ot, egy 120 fős kóstolóhelyiséget, modern konyhát, bortrezort és egy interaktív múzeumot ötvöz. A beruházás során négy különböző telken álló – közülük egy egészen más

funkcióval is bír: ennek segítségével küszöbölték ki, hogy a vendégeknek

engedélyeztetési eljárást igénylő műemlék – épület olvadt össze. Az egységes

szembesülni kelljen a tufa folyamatos mállásából fakadó kellemetlenségek-

új arculat ellenére a látszólag a szomszédos barokk lakóházhoz (1772) tartozó

kel. A párhuzamos pinceágba került a mellékhelyiség, amely nem koedukált;

védett melléképület, a 16-17. századi vájt pince, amely eddig nem borásza-

a lezárt, lépcsőző bokszok hófehérsége jelzi, hogy ez a funkció idegen az

tot, hanem valószínűleg savanyító, szeszfőző vállalkozásokat szolgált ki, a két

egykori pince világától.

18-19. századi, csehsüvegboltozatos tér és egy 20. századi családi ház nem

Az alsó szint folyamatos párbeszédben álló részeihez csupán egyetlen

veszítette el korábbi tömegét. A tervezők elképzelésének alapja a meglévő

egységnek nem sikerült szervesen kapcsolódnia. A szomszédos barokk ház

értékek megőrzése mellett a történeti folytonosság megjelenítése volt: nem

udvarára néző, egykori melléképület még keresi igazi feladatát, amelyet a mű-

szerették volna az épületek történetét eltakarni, hanem a különböző korok

emléki védettségéből adódó korlátok sem könnyítenek meg. Ez nem mond-

lenyomatait kívánták egybeszerkeszteni, transzparenssé tenni úgy, hogy az

ható el az emeleti részről, ahová a lift mellett egy rekonstruált fa csiga-, vagy

eredeti állapot bármikor visszaállítható legyen. Ahhoz viszont, hogy az eredeti

a régi padlásfeljáró helyén elhelyezett meredek lépcsőn lehet feljutni. A 20.

előudvaros, fűrészfogas beépítés megmaradhasson, minden tervezett funk-

századi épület fölé került a gondnoki lakás és az irodák futurisztikus világa,

ciónak el kellett férnie a meglévő kubusokban.

míg a boltozatok fölött a bikavér múzeum, illetve az előadóterem kapott he-

Az épület központi eleme a két egybenyitott, boltozatos épületben kiala-

lyet. A tervezők itt is mindent megtartottak az eredeti épületből, amit lehetett:

kított foyer és fogyasztótér, ahol a nyers téglafelületeket kortárs berendezés

csak a régi tetőszerkezet sérült részeit cserélték ki, jelezve az új elemeket.

egészíti ki. A szellős teret az udvar felé nyitható üvegfelületek, illetve a fa-

Bár a csehsüvegboltozat felső íveit nem sikerült láthatóvá tenni, a kötőgeren-

lakra rögzített átszellőztetett polírozott fémburkolatok életlenül határolják. A

dákra erősített fenyő hajópadló otthonossá teszi a kiállítóteret. Ugyanakkor az

figyelem fókusza így elterelődik a fémburkolatok mögött található kiszolgáló

épület külső megjelenését is befolyásolja a tetőgerinc vonalában elhelyezett

funkciókról (konyha, raktárak, öltözők, gépészeti helyiség), és inkább az épü-

felülvilágító sávok ritmusa. A modern és hagyományos anyagok, az autentikus

let legöregebb része, a pince irányába vándorol. Igaz, a pihentető pince nem

és kortárs elemek szimbiózisa éppúgy a velünk élő, mindig újra gondolható

nyitott, de az egyik ágában elhelyezett kóstoló attraktív enteriőrje kétségte-

múltról beszél, mint a fogadótérben. Az idősíkok közötti kommunikáció, a

lenül kárpótlást nyújt. A pince boltozatát a faltól szerkezetileg függetlenített,

folytonosság gondolata materializálódott abban a vasbeton pillér-gerendá-

feketére égetett deszka dongahéj fedi, amely esztétikai szerepén túl valós

zatban is, amely ugyancsak több funkciót ellátva összegzi az épületegyüttes

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e me

generáltervező general design:

Arkt Építész Stúdió építészek architects:

Fábián Gábor, Fajcsák Dénes belsőépítészet interiors:

Juhász Veronika

építész munkatárs fellow architect:

Fenes Tamás statika structure:

Puskás Balázs – Terraplan 97 gépészet hvac:

Gáspár Tibor, Szutter Richárd – Körös Consult tájtervező landscape:

Kapás Enikő

kivitelező main contractor:

Kiss Gábor – Axion Bau-Tech megbízó client:

Gál Tibor

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

struktúráját az előudvar fölött. A kompozícióként is értelmezhető szerkezet kezeli a tartószerkezeti problémákat, oldalirányból megtámasztja a belső boltozatokat, magába rejti a konyhát, a gépészeti és kültéri egységeket. Lehetőséget ad, hogy az utca felé, a forgalomtól, napszaktól, rendezvények céljától függően egy falamellákkal nyitható és zárható kerítés egységesítse az arculatot, hívogassa a vendégeket. A Fúzió ezúttal nem üres névválasztás csupán, hanem valós, sőt többszörös jelentéssel bíró üzenet, amely generációkat, épületeket, tudást és élményt kapcsol össze.

Concentrating Functions Fusion Winery, Eger

_ Located near the heart of Eger, Fusion winery opened its revolving lamella doors to the public in 2014. Three years earlier the young architects from Arkt Stúdió were given the chance to design a new building covering a floor area of 1,400 square metres which blends a 500 year old tufa cellar, a wine bar, a wine shop, a lounge, a tasting room suited to host 120 people, a modern kitchen, a wine treasury and an interactive museum. Buildings sitting on four various sites were united during this project. Despite the new integral image, the united structures (the outbuilding seemingly belonging to the protected Baroque-style dwelling-house in the neighbourhood, the 16-17th century carved cellar, the two spaces from the 18th-19th centuries and a detached family house built in the 20th century did not lose any of their former mass. Designers based their concepts on the dual principle of preserving existing values whilst representing historic continuity: they did not intend to hide the histories of the buildings involved, but wanted to orchestrate the impressions of various historic periods to create a new unity, and make it transparent so that the original conditions could be restored whenever needed. Modern and traditional materials, the symbiosis of authentic and contemporary components tells us about a past which can always be revisited and revised. Communication between various dimensions and planes of historic times, the very concept of continuity has been materialised in the roofing of ferro-concrete pillars which takes on several functions to summarise and orchestrate the structure of the whole complex above the front yard. Fusion is not a name chosen accidentally, but conveys a genuine message with more than one meanings which connects generations, buildings, knowledge and experience.

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

örökség heritage

ö r ö k s é g • h e r ita g e

Összeállt a kép Esterházy kastély műemléki helyreállítása, Pápa építész architect :

Kaló Judit bernadett

szöveg text :

Fejérdy Tamás

fotók photos :

Több éves munka eredményének örülhettek 2015 áprilisában a pápaiak, és velük együtt mindazok, akik számára fontos, hogy Magyarország épített örökségének ne csak múltja legyen, hanem a jelene és remélhetőleg a jövője is biztosított legyen.

Zsitva Tibor

talán a klasszicizáló architektúrájú fehér homlokzatok egységes, hatalmas felületei miatt, amelyekből kiválnak a natúr felületükkel megmutatott kőkeretek és az antik sötét tölgy ablakszerkezetek, illetve a további, színezett ablakkeretezések. A megvalósult megoldás korrekt – bár a több szín következetes alkalmazásában jelentkező kisebb döccenők mutatják, hogy mely pontokon

A köznapi szóhasználatban gyakran (néha még a szakemberek körében is) a

lehetett eltérő az egykori, történeti állapot.

műemlékhelyreállítás és műemlékvédelem fogalmakat azonos értelműnek ve-

A leginkább meghatározó élmény azonban már elsőre is az, ami később, a

szik. A műemlékek életében a helyreállítás valójában a „beteg” gyógyításának

belső terek láttán tovább erősödik: a szemlélőnek az az érzése, hogy ez mind

már a legdrámaiabb, életmentő műtétnek megfelelő szakasza. A műemléknek

nagyon szép, de mit csinált itt egyáltalán a helyreállító építész? Nincs erősza-

az a jó, ha minél kevesebbszer állítják helyre, egyszerűen azért, mert folya-

kos magamutogatás: éppen annyi történt, hogy az épület megint saját maga

matosan jó állapotban van tartva és megfelelő, sőt hozzáillő, fenntartható és fenntartó rendeltetése biztosított. A pápai Esterházy kastély építésének és eredeti rendeltetése – főúri lakóhely, központ – szerinti használatának története nem lehet tárgya ennek az írásnak, mint ahogyan a második világháború utáni számos, ugyancsak súlyos elemet tartalmazó fordulatai sem. Ez utóbbi szakaszba még bizonyos korábbi műemlék-helyreállítás is beletartozik. És az is ide tartozik, hogy a mostani helyreállítást megelőző, korántsem tökéletes használat is jobb volt az épület számára, mintha hosszabb időre teljesen funkció nélkül maradt volna, ami olyan mértékű pusztulást eredményezhetett volna, amely után már aligha lett volna elérhető mindaz, aminek ma, a helyreállított kastélyt bejárva joggal örülhetünk.

A fő megközelítési irány felől érkezve a látogatót érő első pozitív hatás a

rendezett környezet. Aki az egykori váristálló-kocsiszín felől közeledik, annak riasztó a kontraszt az 1981-ben helyreállított, mára súlyosan leromlott épület és a helyreállított főépület között.1 Belépve a két előrenyúló oldalszárny közötti díszudvarba, egyfajta archaikus-ünnepélyes érzés fogja el a látogatót,

ö r ö k s ég • heritag e

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

tud lenni, a helyreállítás visszaadta egykori identitását. Ennek a háttérben ma-

lis másolatként kívánják megvalósítani. Ennek első darabjai már elkészültek

radó attitűdnek az érvényre juttatása talán a legnagyobb kihívás, ugyanakkor

és láthatók az eredeti múzeumi műtárgyak mellett. A nyugati szárnyban Ma-

a „nem látom, mit csinált az építész” kijelentés lehet a legnagyobb elisme-

rionettszínház létesült, a keleti szárnyban 3D mozi és időszaki kiállítóterek. A

rés, amit műemlék-helyreállításról, műemlék-restaurálásról el lehet mondani.

páratlan szépségű Mildorfer freskókkal ékes, korábban már részben restaurált

kápolna visszakapta eredeti rendeltetését. A hozzá (is) kapcsolódó, fogadások

Az épület magára találásának másik legfontosabb összetevője, bár nem

látható, hamar kiderül: a sokféle tartalmi kínálat mellett, hosszú időszak után, most ismét egyetlen egységként, családbarát szolgáltatásokat nyújtó, múzeumturisztikai központként működik. 2

céljára szolgáló terek a toronyban (18. századi Ősök Galériája) jöttek létre. A földszinti északi szárnyban található a nagyvonalú eleganciával kialakított információs pont. A terembe beúsztatott pult-építmény mérete, kialakí-

Az előző évtizedek során gyakorta érzéketlenül beépített térbeli elemekkel

tása tökéletesen illeszkedik a térbe, megtartva a tágas, áttekinthető hatást.

is megjelenített szétdaraboltság megszüntetése (korábban a zeneiskola, a

Éppen csak annyira kontrasztos (mai), hogy azzal kiemelje a befogadó törté-

művelődési ház a tereket erősen felszabdalta) alapvető jelentőségű az épület

neti tér karakterét. A mellette lévő termekben kapott helyet a múzeum-shop,

eredeti értékeinek visszaadásában. A helyreállítás tehát nemcsak adekvát

a vizesblokkok, ruhatár, kávézó. A nyugati szárnyban állandó kiállításokat

műszaki megoldások összessége, hanem egy átgondolt program kereteinek

helyzetek el, két pápai származású festőművész, Cziráki Lajos és Nemcsics

megteremtése is. Hogy ez a kettős elvárás teljesülhessen, ahhoz minden

Antal munkáiból. A keleti szárnyban, a kastély egykori konyhájában ugyan

részletében – térben és időben – meg kellett ismerni a kastély-együttest.

nem került vissza az egykori funkció, de sikerült olyan mai, élő rendeltetést

Sikerült az épületet komplex módon megismerni, a régészeti ásatások, mű-

találni számára, amely kapcsolódik az eredetihez: kézműves foglalkoztató-

vészettörténeti, építészeti, restaurátori kutatások új ismeretekkel gazdagítot-

ként (mézeskalácsverés, csokiöntés) kapcsolódik be az együttes mai életébe.

ták az építéstörténetet. Az ismeretek alapján a kastély 18. századi tereinek

Az errefelé közeledő látogatót nemcsak vizuális benyomások, hanem a már

helyreállítása volt a cél, s ennek megvalósítása elismerésre méltó rugalmas-

távolabbról is érezhető finom illatok fogadják, betekintve pedig látható, hogy

sággal történt. Így például nem érte változtatás a 19. századi átalakítás során

valóban élettel teli hely ez: szinte mindig találkozhatunk itt gyerekcsoportok-

kialakított hősök csarnokát.

kal. Őket várja a Sala Terrena utáni két teremben egy LEGO kiállítás is, ahol

Értéksorrendben az emeleti fő teremsorral kezdve a bejárást: gyakorlatilag

a várkastély nagyléptékben felépített LEGO-modellje mindenki számára jó

teljes egészében visszaállt az eredeti térbeli elrendezés, kapcsolatrendszer.

segédeszköz lehet az együttes térbeli átlátásához. Hozzá kapcsolódik egy

Funkcionális tartalmukat tekintve az emeleti terek egy része mintegy önmagát

tágas helyiségben színvonalasan kialakított gyermek játszóház.

mutatja be, használatban levő barokk-rokokó enteriőrként. Az Iparművészeti

Az egész helyreállítás során a meglévő elemek, részletek hiteles meg-

Múzeum gyűjteményéből a kastély bútoraival rokon bútorok közül válogatott3

őrzése mellett a hiteles visszaállítás eszközét is széles körben alkalmazták,

berendezés teszi még átélhetőbbé, amelynek a további elemeit professzioná-

olyan józanul meghatározott mértékben, ami összességében értékmegőrző

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

ö r ö k s é g • h e r ita g e

generáltervezés general design:

Archigeo Bt.

építész vezető tervező leading architect:

Kaló Judit Bernadett építészek architects:

Bertalan Boglárka, Tusor Katalin, Maros Dániel rehabilitáció reconstruction:

Pandula András

tartószerkezet structure:

Dr Meskóné Békefi Diána gépészet hvac:

Hutterer Zoltán, Nika György világítás electrical engineering:

Haasz Ferenc

falszigetelés wall isolation:

Deschmann Alajos tűzvédelem fire protection:

Muhari Ferenc

kovácsoltvas cast iron works:

Lehoczky János textil textile works:

Hajnal Erika

lámparekonstrukció lamp reconstruction:

Mohos Károly

táj- és kertépítész landscape:

Szabadics Anita, Remeczki Rita művészettörténész art historian:

Bartos György, Vadászi Erzsébet régészek archaeologists:

László Csaba, Csirke Orsolya restaurátorok restorers:

Takács Zoltán, Takácsné Szabó Marianne, Maracskó Izabella, Pák András, Szalay György, Rákos Péter, Král Éva, Kovács Zsuzsa,Czifra Mónika, Vadnai Erika, Szutor Katalin, Hernády Szilvia, Szentkirályi Miklós. Zsámboki Orsolya, Hernády György, Zsolnay Krisztina építtető client:

Pápa Város Önkormányzata kivitelező main contractor:

Vemévszer Kft. - Swietelsky Kft. Konzorcium

beavatkozásnak tekinthető. Az emeleti tereket érinti leginkább ez a kettős megközelítés: mivel ezeket érte a legtöbb korábbi átalakítás, inventáriumok, archív fényképek alapján itt történt a legtöbb rekonstruktív jellegű beavatkozás. Rekonstrukcióban kerültek vissza a falakra a tölgyfa „fillungos” (vázas-betétes) burkolatok, az északi szárnyban aranyozva, az oldalszárnyakban aranyozás nélkül. A falakon eredetileg arannyal átszőtt selyem damaszt tapéta volt a főbb terekben; a helyreállítás során ehelyett arannyal átszőtt félselyem damasztból készült a falikárpit, melyet Milánóban szövettek (a Lyonból származó eredeti pótlására). Az alárendeltebb terekben chintz (barokk zsánerképekkel nyomott pamut) borította és borítja ismét a falakat. A táblás parkettákat is rekonstruálták. E termeket valaha Mária Terézia kristálycsillár és flamand típusú réz csillárok világították meg, archív fotók és analógiák alapján ma ezek másolatai láthatók. Az ablakok hiányzó spalettáit, a hiányzó ajtókat is az eredeti mintájára készített újakkal pótolták. A 18. századi állapot helyreállítása csak bizonyos korlátokkal volt lehetséges: a rokokó stukkók nagyrészt megsemmisültek, ezért az északi szárny emeletén megtartották a 19. századi stukkókat, a hiányzó részeken a 18. századi párkányokat és mennyezeti tükröket rekonstruálták. Az eredetileg is kevésbé díszesen kialakított földszinti tereket szintén kitisztították. A padló burkolására egységesen svédpadlót alkalmaztak, mai korszerű szerkezettel. A falak vakoltak, festettek. Ezen a ponton nem hagyható említés nélkül a műemléki helyreállításnak néhány kivételesen finom részlete. Kiemelkedően szép a lábazatok megoldása, különösen ott, ahol a belső folyosókon a kőlábazat a vakolt-meszelt felülettel találkozik. Ez a találkozás síkban van megoldva, ami egyszerre dicséri a tervező ízlését és bátorságát, valamin a kivitelezés minőségét. Hasonlóan szépek az újraépített melléklépcsők, elegáns a mellékhelyiségek funkcionális kialakítása. Az új technológia a helyreállításban ott jelenik meg, és ott is visszafogottan, ahol indokolt és szükséges. A folyosókon a laterna rekonstrukciók biztonsági világításként szolgálnak, a történeti terekben a már említett „replikák” dominálnak, a kiállítóterekben viszont a korszerű ERCO világítás. Más területeken is jelen van a 21. század: akadálymentes lift, interaktív esz-

ö r ö k s ég • heritag e

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

közök egyedi grafikával, tartalmas anyaggal, több méretben kicsik és felnőttek számára. Sikerült megvalósítani a környezettudatos faaprítékos kazánház létesítését a Szent István út túloldalán, onnan hozzák ide az energiát távvezetéken.

Térjünk vissza még egyszer a külső megjelenés néhány részletére. A hely-

2015 | 06

2 Egyetlen működtető-üzemeletetővel, a Pápai Önkormányzat által erre a célra létrehozott (átalakított) Pápai platán Nonprofit kft-val 3 Kaló Judit Bernadett, a helyreállítást tervező építész szíves közlése szerint a válogatást Vadászi Erzsébet művészettörténésszel együtt végezték 4 Ágostházi László tervezte, az 1960-as években

reállításnak köszönhetően a keresztirányú kapubehajtók ismét eredeti állapotban láthatók: teljesen kibontva a nyugati szárnyban, ami a keleti oldalon történeti okokból értelemszerűen nem volt lehetséges, mivel Esterházy Károly még

An Image Assembled

a 18. században azt Sala Terrena-vá alakította. A homlokzat színe a kutatások

The Reconstruction of Esterházy Castle, Pápa

alapján lett tört-fehér, amilyen építéskor volt. Ellentmondásosnak látszik a tör-

téneti ablakosztásnak az ablakszárnyakra kívülről felszerelt fémráccsal való imi-

Arriving at Esterházy Castle, a protected historic monument in Pápa, one is

tálása, de ez csupán megtartott egy korábbi helyreállítással4 létrehozott hely-

impressed by the neat well-kept environment first of all. On entering the cour

zetet, és az épület megjelenésének az összképében nem okoz disszonanciát.

d’honneur wedged in between the two lateral wings reaching forward, we are

Összefoglalóan kijelenthető, hogy érzékenyen és magas szakmai színvo-

overwhelmed by a sort of archaic-ceremonious feeling, probably because of

nalon helyreállított történeti épülettel lettünk gazdagabbak. Az egységesen

the large integral expanses of white facades reflecting a Classicizing archi-

tulajdonolt és kezelt épületben kialakított funkcionális kínálat egymást kiegé-

tecture which are counteracted by untreated stone frames and dark brown

szítő, remélhetően fenntartható többfélesége és városi beágyazottsága biz-

windows. However, our most striking experience here is something else which

tató az épületet fenntartó erejét illetően. Most jött el az az állapot (beleértve a

is enhanced later on when seeing the interiors: there is no trace of violent nar-

további helyreállítási ütemeket), amely után ezt a nagyszerű műemléket többé

cissism here. What we actually witness is a building which is now capable of

nem kell helyreállítani, csupán folyamatosan, méltó módon használni és gon-

being itself again, after the restoration project restored its original identity and

dozni. Remélem, hogy máris létezik egy olyan „kezelési kézikönyv” – például

glory. The greatest challenge of this scheme was probably to allow the attitude

a tervező(k) és az üzemeltető által közösen elkészítve, amely megalapozná

in the background to manifest itself. Another important factor to facilitate and

ezt a bizonyos folyamatos gondozást –, ami a értékeink megőrzését a leg-

contribute to the building’s self-restoration is that now, after a long interval, it is

gazdaságosabb és leghatékonyabb módon garantálja.

now also held together as an integral complex functioning as a museum which

__________

also doubles as a tourist centre offering a large variety of contents and family-

Reményt keltő információ, hogy a főépület pincéjében levő 16. századi kazamata és pince helyreállítása a következő ütembe kerül majd sorra, ott bormúzeum (mint a magyar borok háza) és a volt váristálló közösségi tereivel együttműködő gasztronómiai komplexum jön létre). 1

friendly services. As a result, we have been enriched with a historic building restored sensitively and in a professionally high-standard way.

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

európa régió Eu-region

e u r ó pa r é g ió • e u - r e g io n

Az Új Színház homlokzata, építész: HELIKA. Fotó: Libor Sváček

Infrastruktúra a kultúra szolgálatában Plzeň – Európa Kulturális Fővárosa 2015 szöveg text :

Pálinkás Edit

fotók photos :

Vojtěch Auibrecht, Libor Sváček

Az Európa Kulturális Fővárosa projektekben az infrastrukturális beruházásoknak kulcsszerepe van. Sok más EKF településhez hasonlóan Plzeňre is ez jellemző, ahol a programok nagy része ezekre a fejlesztésekre épül. A város és egyéb szervezetek anyagi ráfordításainak köszönhetően, uniós támogatással 2010-ben kezdődött meg Plzeň átalakítása, modernizálása. 2015-re olyan nagyszabású projektek valósultak meg, mint a folyópart és a Štruncovy sady zöldövezet beillesztése a város vérkeringésébe, vagy a Ladislav Sutnar Művészeti Kar új épülete, amely új utat nyitott a város számára a kortárs művészet terjesztésére, valamint az amfiteátrum és a két Adolf Loos lakásenteriőr rekonstrukciója, illetve az Új Színház, amellyel a kulturális élet új színterei jöttek létre. A tervek között szerepel a Světovar gyárnegyed kulturális központtá alakítása, amely tovább emeli a dinamikusan fejlődő város vonzerejét.

A Nemzetközi Színházi Fesztivál rendezőjeként az Új Színház fontos sze-

repet tölt be Európa kulturális életében. A közvetlen a városközpont mellett elhelyezkedő épület (építész: HELIKA) az ötszáz férőhelyes nagyterem és a százötven fő befogadására alkalmas kamaraterem mellett dráma, opera, musical, balett előadásoknak, illetve zenekari és énekkari próbateremnek ad

Az Új Színház tömbjei közötti hidak, építész: HELIKA. Fotó: Libor Sváček

otthont. Ezen funkciók az előadótermet magába foglaló központi tömbhöz

szolgál a szomszédos utca forgalma ellen. A főbejáratot magába foglaló déli

minden szinten hidakkal és földalatti folyosórendszerrel kapcsolódó ötszin-

homlokzat az esti világításnak köszönhetően állandóan változó karaktert mu-

tes épületben kaptak helyet. Szintén itt találhatók az előadóterem kiszolgáló

tat, mintegy színházi függönyként hat. Ezt a hatást erősíti, hogy a fal enyhén

egységei, a színházi klub és a pinceszinten lévő raktár. A funkcionálisan és

kifelé dől, mintha csalogatná be a nézőket. A külső homlokzatok színezett

strukturálisan összekötött két épületrész szabadtéri színházi korzót fog közre,

nyersbeton felülete és az áttört főhomlokzat egyedi karaktert kölcsönöz az

megtöltve élettel és bekapcsolva a városközpont pezsgő életébe az eddig

épületnek. Magas kivitelezői precizitást követelt a negyven szabálytalan ovális

megoldatlan saroktelket. A kiegészítő épület hosszanti axisa védőfalként

lyuk elhelyezése, amelyből három a főbejáratot alkotja. A belső terek kialakí-

e u r ó pa rég ió • eu- reg io n

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

A Ladislav Sutnar Művészeti Kar új épülete, építész: Jan Štípek. Fotó: Vojtěch Auibrecht

tását egyszerűség jellemzi, anyag- és formahasználatban egyaránt. Az előcsarnok és az emeleti büfé hangulatát a belső homlokzat üvegfalának köszönhetően szintén a külső betonhéj megvilágítása adja. A Nyugat-Csehországi Egyetem Ladislav Sutnar Művészeti Kara új épületének különlegességét az üzemi csarnokként ható progresszív megjelenése, illetve a stúdiók és műhelyek rugalmas elhelyezése adja (építész: Jan Štípek). Az alaprajzi elrendezés a mozgatható falaknak köszönhetően a földszinti terekben gyors átszervezési lehetőséget teremt. Az intézmény nem csak a művészeti kar ötszáz hallgatóját látja el, de a cseh művészek legújabb generációjának is egyik legkeresettebb oktatási központja. Népszerűségének köszönhetően az épületnek az oktatási funkció mellett számos rendezvény igényeit is ki kell elégítenie. Emellett a város kulturális életében is fontos szerepet tölt be, hiszen az épület déli fala csatlakozik ahhoz a szabadtéri amfiteátrumhoz, amely az 1950-es években az egykor legendás Porta folklór fesztivál számára épült. A déli fal egy részének elmozgatásával létrejövő, modern hangtechnikával ellátott

A Művészeti Kar új épületének belső tere, építész: Jan Štípek. Fotó: Vojtěch Auibrecht

színpad jelenleg is fesztiválok, koncertek és film-

vált, iskolás csoportok rendszeresen látogatják. A 2013-as átalakítást követően az intézmény immár két

vetítések rendszeres helyszíne. A felújítás során a

épületben várja a látogatókat: a gyár védettség alatt álló egykori étterme 3D planetáriummá alakult, és a

nézőtéren hatezer ülőhelyet alakítottak ki.

gyárcsarnok is a központ részévé vált. A csaknem tízezer négyzetméteres területen technológiatörténeti,

A Techmania Tudományos Központ az egykori

természettudományi, valamint a megújuló energiaforrásokat bemutató kiállítás látható, a korszerűen

Škoda gyár elhagyott épületegyüttesében kapott

felszerelt termeket és laboratóriumokat pedig interaktív installációk, látványos tudományos bemutatók,

helyet. Az intézmény célja a látogatók – elsősor-

műhelyek és technikai szemináriumok töltik meg. A központ az Oktatási Minisztérium innováció kutatási

ban diákok – tudományos világhoz való hozzá-

és fejlesztési programja keretében valósult meg, alapítói a Škoda és a Nyugat-Csehországi Egyetem.

állásának fejlesztése játékos installációk, illetve

Plzeň Európai Kulturális Főváros státusza példaértékűen mutatja, hogy értelmes célokért, kiváló épí-

saját, közvetlen élmények által. A hét éve működő

tészeti és városépítészeti koncepcióval saját erőforrások mozgósításával remek, a helyieket szolgáló pro-

központ a nem-formális oktatás kiváló helyszínévé

jekteket lehet megvalósítani, amelyekhez csak részlegesen járulnak hozzá az Európai Unió támogatásai.

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

e u r ó pa r é g ió • e u - r e g io n

techmania, építészek: Jitka Růžičková és Jan Soukup, fotó: Libor Sváček

Infrastructure to Serve Culture Plzeň – European Capital of Culture 2015 _ Infrastructural investments and developments play key roles in the project of European Cultural Capitals. Just like in the case of many ECC cities, this statement holds true for Plzeň where the majority of programmes are based on such developments. Thanks to financial support from both the city and other organisations, the remodelling and modernisation of Plzeň could commence in 2010 with sponsoring from the European Union. By the year 2015 such large-scale projects could be completed as integrating the waterfront and Štruncovy sady green zone into the city’s fabric, as well as that of the new building to house the Ladislav Sutnar Art Faculty which opened new vistas to spread contemporary art, the reconstruction of the amphitheatre and two residential interiors by Adolf Loos, plus the New Theatre, which are new additions to venues of cultural life. Further plans include the conversion of the Světovar factory district into a culture centre, which could make this dynamically developing city quarter even more attractive. Plzeň in its status of a European Cultural Capital shows in an exemplary way that it is well worth to mobilize local resources to achieve their goals, based on excellent architectural and urban development schemes. Realize goals: to realize projects in the interest of the local community to which only partial sponsortechmania, belsőépítész: Tomáš Velehradský, fotó: Libor Sváček

ing was needed from the European Union.

e u r ó pa rég ió • eu- reg io n

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

Tóparti ház, Doksy, építészek: Pavel Nasadil, Jan Horky – FAM Architekti

Hozzáadott érték Cseh Építészeti Nagydíj 2015 szöveg text:

Mikó László

A Cseh Építészek Szövetsége idén májusban 22. alkalommal adta át a Cseh Építészeti Nagydíjat. Az évente meghirdetett pályázatra az alábbi hét kategóriában lehet nevezni az ország határain belül megvalósult alkotásokkal: új épület; helyreállítás; belsőépítészet; tájépítészet; városrendezés; design és „kis építészet”; családi ház. A zsűri minden évben egy nagydíjat és kategóriánként egy-egy díjat, valamint dicséreteket adhat ki, saját megítélése szerinti mennyiségben. A pályázat öttagú nemzetközi zsűrijébe a Cseh Építészek Szövetsége hív meg építészeket, illetve külföldi szakmai szervezeteket kér föl zsűritagok delegálására. A Magyar Építőművészek Szövetsége eddig már több ízben is küldhetett zsürort. A zsűri tagjai egymás közül választják az elnököt. 2015-ben a bíráló bizottság elnöke Mikó Klatovy Üvegmúzeum, Pask, építészek: Martin Kozner, Jiri Biza – Atelier25

László lett, tagjai: Irene Raud (Észtország), Isabelle Lomholt (Egyesült Királyság), Regina Loukotová (Cseh Köztársaság) és Wlodzimierz Mucha (Lengyelország).

Szalon (Prága) belső tere, építészek: Marek Deyl, Jan Sestak – Studio PHA,

A pályázatra összesen 86 nevezés érkezett be, fényképeket és terveket

valamint a 4Dvory Park (Ceske Budejovice), tájépítészek: Marketa és Petr Ve-

bemutató tablók, valamint műleírások formájában. A pályázati értékelés négy

lickovi – M&P Architekti és David Prudik alkotása. Városépítészet kategóriában

napján látható volt a tablókból rendezett kiállítás. A zsűri először 34 pálya-

– melyben csak egy terv szintű nevezés érkezett – a zsűri nem adott elisme-

munkát juttatott tovább, majd ezekből 20 épület került a versenybe, melye-

rést. Design és „kis építészet” kategóriában a Varsó Mozi, Kávéház (Liberec)

ket a következő két nap alatt a bírálók végiglátogattak, minden épületben

előcsarnokának felújítása kapott díjat, építészek: Petr Hubanek, Zuzana Ko-

találkoztak az építészekkel és a megrendelőkkel. Az út során a nemzetközi

nasová, Ondrey Plestil, Jiri Zid. Családi ház kategóriában egy Svetice telepü-

csapat Csehország területén összesen 1200 km-t tett meg. A zárónapon a

lésen megépült ház részesült díjban, építészek: Jiri Polácez, Vaclav Skarda –

zsűri értékelte a látottakat és szótöbbséggel hozta meg a döntését.

Atelier K2. A díjakat május 19-én adták át, jelentős média érdeklődés mellett.

A Cseh Építészeti Nagydíj 2015 elismerést a családi ház kategóriában

A végiglátogatott épületek mindegyike magas színvonalú volt. A családi

nevezett Tóparti Ház (Doksy) nyerte el, építészek: Pavel Nasadil, Jan Horky –

házak esetében a zsűri a díjazással jó példát igyekezett felmutatni az átlagos

FAM Architekti (lásd MÉ2015/1). A legtöbb nevezést jegyző Új épület kategó-

anyagi körülmények között építkezők számára. A felújítás kategóriában a sok

ria díjazottja az Építészeti Központ (Brno) épülete, építészek: Milan Rak, Alen-

szakszerűen elvégzett rekonstrukció közül a hozzáadott értéket honorálta

aRezná – ARCHTEAM. Felújítás kategóriában a Klatovy Üveg Múzeum (Pask)

elismeréssel. Elmondható, hogy a kortárs cseh építészet szorosan követi

kapott díjat, építészek: Martin Kozner, Jiri Biza – Atelier25. Belsőépítészet

az európai trendeket és tovább emeli az épített környezet minőségét – mely

és tájépítészet kategóriában a zsűri nem adott díjat, dicséretet kapott a Tea

magasabb a mienknél.

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

e u r ó pa r é g ió • e u - r e g io n

Építészeti Központ, Brno, építészek: Milan Rak, AlenaRezná – ARCHTEAM

Added Value Czech Architectural Award 2015

_ The Association of Czech Architects awarded its most prestigious prize, the Czech Architectural Award for the 22nd time in May this year. Publishing the call for this professional recognition year by year, there are seven categories listed below in which projects realized in the Czech Republic can be nominated. The jury award a grand prix and one prize within each category every year, as well as gives special recognitions to praise the applicants, as many as they feel justified. In 2015 László Mikó was selected to be the chairman of the jury which included the following members: Irene Raud (Estonia), Isabelle Lomholt (United Kingdom), Regina Loukotová (Czech Republic) and Włodzimierz Mucha (Poland). A total of 86 applications have been submitted for the contest including photos and tableaux presenting the design sas well as project descriptions. The Czech Architectural Award in 2015 went to Doksy (Lakeshore House) in the category of detached family houses. Of the new buildings the winner is the Architectural Centre in Brno, the facelifting category was won by the Klatovy Glass Museum (Pask), Tea Salon (in Prague) and 4Dvory Park (České Budějovice) were praised for interior and landscape design. The design and „minor architecture” were won by the Warsaw Movie Theatre (Liberec) for the reconstruction of its foyer, and in the category of detached family houses a Lakóház, Svetice, építészek: Jiri Polácez, Vaclav Skarda – Atelier K2

building in Svetice was rated as the best.

passzázs passage

pa s s z| á z s • passag e

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

Éghajlatokon át National Building Museum, Washington, 2015. 01. 24. – 08. 30. szöveg text :

Pálinkás Edit

Kiállítási enteriőr. Fotó: Kevin Allen

A BIG dán építésziroda immár másodszor foglalja el a nyári hónapokra a washingtoni építészeti múzeum csarnokát. 2014-ben útvesztőt építettek az egyik oldalsó szektorban, idén azonban egy más karakterű, sokkal inkább a kulisszák mögé tekintő kiállítást láthatunk, amely szokatlan módon használja fel a múzeum adottságait.

adottságokhoz igazodó, azokra reflektáló munkát jelent. A legfontosabb körülmény pedig nem más, mint az éghajlat. A kiállítás a trópusi éghajlati területekre tervezett épületekkel indul, ahol az építészet erősen reflektál az extrém viszonyokra. Az irodaházak energiafogyasztása trópusi körülmények között nagyon magas, ezért a shenzheni irodaház tervezésénél két dologra koncentráltak: a közvetlen napfénytől való védelemre és a belső levegő

A múzeum épülete az installáció szerves részét

párátlanítására. A vízszintesen és függőlegesen

képezi, hiszen a kiállítás útját a csarnok árkádí-

egyaránt hajlított homlokzatnak köszönhetően zárt

vei határozzák meg. A második emeleten minden

és nyitott részek váltakoznak a homlokzaton, ezek

ívbe – a csarnok terébe nyúlva – egy-egy objektet

jobban szigetelnek, termikus napenergia panelek-

helyeztek, amelyek közül több mint hatvan épü-

nek adnak helyet, illetve blokkolják és visszaverik

letmakett. A térbeli installáció egyfelől kiemeli a

a közvetlen napfényt.

tárgyakat, másfelől biztonságos elhelyezést nyújt

Továbbhaladva a kontinentális éghajlat felé,

ezeknek. Ahogy Bjarke Ingels a múzeum számá-

az időjárás szerepe háttérbe szorul, és inkább a

ra készült interjújában hangsúlyozza: a kiállítást

kontextus, az örökség és a gazdasági szempontok

végigjárva olyan, mintha egy Föld körüli utazáson

kerülnek a tervezés fókuszába. A helyi problémák

vennénk részt. Legfontosabb célja annak megis-

kezelésére irányuló megoldások egyik szemléletes

mertetése a látogatókkal, hogy az építészet nem

példája a Koppenhága külvárosában épült Moun-

zárt laboratóriumban történik, hanem a létező

tain, ahol az építészeti program kétharmad részben

The Mountain, lakóházak, Koppenhága, 2008. Fotó: Jakob Boserup

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

az Amager erőmű tetejére tervezett sípálya, Hollandia

pa s s z á z s • pa s s a g e

Grove at Grand Bay látványterve, Miami, Florida

egy parkoló megvalósításáról, és csak egyharmad

ve, a Koutalaki Sí Központ négy tömbjének egy-

Így gazdaságilag, környezetvédelmileg és társa-

részben lakásépítésről szólt. Ezt az ellentmondást

másba csavarodó elhelyezése az épületek között

dalmilag is előnyös kombináció jöhet létre.

feloldva a BIG egy tizenegy szintes beton „hegy-

szélvédett teret hoz létre, a tetőszerkezet szolid

A felvillantott példák is mutatják, hogy a rend-

oldalt” tervezett, tetején kis lakásokkal, zöldtető-

íve pedig a környező táj vonalait ismétli, egyúttal

kívül gazdag kiállítási anyag az építészet össze-

vel és fenntartható technológiai megoldásokkal.

épített sípályaként funkcionál. Az épület tehát az

tettségét, annak mozgatórugóit és sokrétű befo-

Hűvösebb területekre érve ismét minden az

éghajlatban rejlő összes potenciált kihasználja. Ha-

lyásoló tényezőit járja körül egyetlen építésziroda

éghajlatról szól, és a szélsőséges viszonyokhoz

sonló sípálya készül a koppenhágai Amager erőmű

egy évtizedes munkáján keresztül. És mindezt úgy

igazodva zárt formák jelennek meg, mint a Grön-

tetejére is, amely egy spontán módon extrémsport

teszi, hogy a BIG filozófiája magában az installáció

landi Nemzeti Galéria tervénél. Ezt továbbfejleszt-

központtá alakult ipari negyedben helyezkedik el.

kialakításában is látványosan tükröződik.

Nemzeti Galéria látványterve, Grönland

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

ut ó irat

post scriptum XV. évfolyam 82. szám

john pawson: minimum

és amely a belső békesség állapotának elérését kínálja.

előszó a kötethez

rolnak rám erőteljes hatást. És minthogy építész vagyok, valószínűleg nem

Könyvem legnagyobb része képek révén ragadja meg bizonyos fajta egyszerűségek lényegi minőségeit, ezek a képek hosszú évek óta gyakomeglepő, hogy a könyv legnagyobb része az építészettel foglalkozik. Építészeti példákkal szolgálok a történelem előtti Mexikóból, az ókori Egyiptomból és Rómából, és a mórok Granadájából. De ott vannak a radikális

John Pawson a felgyorsuló változások között az egyik lehetséges gondolkodásmód legkarakteresebb képviselője. 2012/2. lapszámunkban bemutattuk a Münchenben rendezett oeuvrekiállítását. A kortárs magyar építészeti színtéren a pannonhalmi bazilika társtervezőjeként (MÉ 2012/3) van jelen, amely a hazai építészeti közéletben élénk párbeszédet generált. Az alább olvasható szöveg az 1996-ban megjelent, magyarra eddig nem fordított elméleti kötetének előszava, életművének ars poeticája – a szerk.

modernitás nagyjai is: Le Corbusier, Mies van der Rohe és Louis Kahn, továbbá a kortárs építészet néhány példája. E híres építészek munkájában egytől-egyik ott van az a minőség, amit magtározók, szénapajták, vidéki házikók és hidak, falak, lépcsők, temetkezési helyek, töltések és utak láttán is felfedezhetünk – könyvemben ezért mindezek szintén helyet kaptak. De még az építészmérnöki vagy szerkezettani szempontra sem korlátoztam magamat. Ezért vettem be a könyvbe kerteket is, Luis Barragán tájkertjeitől a kínai tavak japán változataiig. Mindezen felül szerepelnek fotóművészeti alkotások, melyeknél a fotográfus érzékenysége és szeme – legyen szó Robert Mapplethorpe-ról vagy éppen Charles Sheelerről –,

Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy az építészet és a képzőművészet

a látványnak keretet és formát adó képessége az, ami igazán számít,

területén fogalmazzon meg gondolatokat az egyszerűség fogalmából ki-

legalább annyira, mint maga a megjelenő tárgy. Ott vannak továbbá a

indulva. Ezen túlmenően azonban az egyszerűség fogalmával egy élet-

képzőművészeti alkotások, a holland aranykortól Donald Judd munkáiig;

formára is utalunk, és úgy tekintünk rá, mint a mindennapi rítusok és

és helyet kaptak bútorok és fazekasmunkák is. Mindazonáltal ez a könyv

a legelemibb létszükségletek megfogalmazásának és megragadásának

hangsúlyozottan nem a tárgyakról kíván szólni, hanem az egyszerűség

eszközére. Kísérletet teszünk rá, hogy megvizsgáljuk a „minimum” esz-

elemeiről, amiket szavak és képek útján kíván elemezni.

méjének teherbírását, az egyszerűségre törekvés lehetőségeit, mind in-

Az egyszerűség meghatározása nem könnyű feladat, hiszen egy

tellektuális értelemben, mind pedig a tekintetben, hogy mit jelenthet ez

nehezen megfogható minőségről van szó. Az egyszerűség vonzerejétől

az alkotói munka szempontjából.

megbabonázott különféle kultúrák széles földrajzi és történelmi kiterje-

A minimum eszméjét a következő módon definiálhatjuk: olyan tö-

dése sem teszi könnyebbé, hogy a fogalom lényegét megtalálhassuk.

kéletesség, amit az ember kezének csinálmánya akkor ér el, amikor az

Mindazonáltal elősorolható néhány minőség, amelyek hozzájárulnak az

már kivonás és további redukció révén sem válhat tökéletesebbé. Ezt a

egyszerűség megszületéséhez.

minőséget egy tárgy akkor éri el, amikor minden eleme, minden részlete

Példának okáért azok a kompozíciók, amelyek nagymértékben az

és minden csomópontja össze van sűrítve, le van redukálva önnön es�-

ismétlés eszközén alapulnak, hajlanak rá, hogy az egyszerűség jegyét

szenciájára. Amikor már minden lényegtelen részt elvettek belőle.

hordják magukon. Ez a jelleg ismerhető fel a klasszikus templomok rit-

Könyvemben a hangsúly a vizuális kultúrán van. Az egyszerűség sok-

mikus homlokzatain, akárcsak a tizenkilencedik század számos mér-

féle formában visszatérő eszméjét azonban sokféle kultúra a magáénak

nöki szerkezetén. A ritmikus ismétlődés egyfajta rendérzetet hoz létre.

tudhatja – minden esetben közös, hogy az egyszerűség olyan életforma

Stonehenge vizuális ereje nagymértékben azon nyugszik, hogy egyszerű,

iránti igényről tanúskodik, amely meg kíván szabadulni a felesleges javak

masszív, monolitikus formákat ismétel. Ez a példa azt is demonstrálja,

holtsúlyától. A zen japán felfogásától Thoreau egyszerűség utáni vágyáig

hogy a szélsőségesen nagy struktúrák éppúgy bírhatnak az egyszerűség

a minimalizált élet mindig is egyfajta szabadságérzetet kínált, esélyt arra,

minőségével, mint apró szerkezetek. A tiszta geometrikusság egy másik

hogy megérinthessük a létezés magját – szemben azzal, amikor hagyjuk

olyan ismertetőjegy, ami lehetségessé teszi az egyszerűség előállását.

magunkat elszórakoztatni a triviális hétköznapiságtól. A valódi egyszerű-

A számtanilag tökéletes formák – gömbök, kockák, kúpok és piramisok

ség mindig is túlmutatott a puszta esztétikai dimenzión: úgy tekinthetjük,

– olyan csendet és nyugalmat árasztanak, amit az összetettebb vagy

mint valamiféle öröklött, belső minőség visszfényét, vagy mint a harmónia,

kevésbé tiszta formák nélkülöznek. Példának okáért az iraki spirális mi-

az értelem és az igazság természetébe betekinteni kívánó filozófiai és iro-

naretek egyszerűsége geometriájuk tökéletességéből fakad, és Brunel-

dalmi törekvést. Az egyszerűség moralitással jár együtt, magába foglalja

leschi firenzei dómja az egyszerű formai tökéletesség tekintélyével bír.

az önzetlenséget és az átszellemültséget. Az egyszerűség kultusza mel-

A forma természetesen szerkezeti okokra is visszavezethető, ám ettől

lett szinte minden vallásos és spirituális szekta szót emel, a kvékerektől

még lehetetlenség, hogy ne úgy tekintsünk művére, mint ami saját jogán

a buddhistákig, és metafizikai meggyőződéseik különbözőségei ellenére

is gyönyörű formájú. Vannak továbbá olyan anyagok, melyeknek lényegi

egyaránt olyan erényként gondolnak rá, amely képes megtisztítani a lelket

természete szinte mindenféle felhasználás ellen fellázad, kivéve azt az

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó ir at • p o s t| s c r ip t u m

esetet, amikor egyszerűségükben jutnak érvényre. A vastag tapasztott agyag téglák például kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy olyan nyílásokat hozzunk létre, amelyek nem fogják veszélyeztetni az anyag esztétikai egységességét és sértetlenségét. Az általam kiválasztott képek jelentős időbeli távlatokat nyitnak: a neolitikus sziklakörök időszakától kortárs épületekig. Továbbá középkori katedrálisok kopott kőlépcsőitől japán kerámiákig; és egy névtelen olasz szénapajtától – melynek építéséhez bizonyára egyetlen olyan ember sem járult hozzá, aki arról álmodozott volna, hogy építésznek hívják – Mies van der Rohe tökéletesre csiszolt acél-üveg architektúrájáig. Mindezen képek olyan helyekről, dolgokról és érzékenységekről tájékoztatnak, amelyekre jómagam régóta ösztönösen reagáltam. Nem szükséges, hogy oktatásban részesüljünk ahhoz, hogy értékelni tudjunk dolgokat. Nemegyszer azonMiasszonyunk apátság, Nový Dvůr, Csehország, 2004. Fotó: Jens Weber

ban a dolgok lényege csak számos megtekintés után válik nyilvánvalóvá. Én Halifaxben, Yorkshire textilipari városában nőttem fel, de a hatalmas

Ami a modernitás két legnagyobb építészét illeti, meg kell vallanom,

tizenkilencedik századi üzemek monolit kőfalainak és az üzemépületeket

hogy bár Le Corbusier-t vitán felül briliánsnak tartom, mégis Mies van der

összekötő hallatlan arányú rámpák és hidak hálózatának különös minő-

Rohe az, aki felé a legintenzívebb szimpátiával fordulok. Annak ellenére

ségét – annak ellenére, hogy gyerekkoromban mindez mindennapi látvány

mondom mindezt, hogy Le Corbusier vázlatfüzetei is csupa olyasmivel

volt a számomra – csak évekkel később fedeztem fel, amikor egy olyan

vannak tele, amiket nagyon szeretek: klasszikus templomok, mór építé-

projekten kezdem dolgozni, amelyben ilyen régi üzemépületekkel kellett

szet, nomádok sátrai. Le Corbusier rendkívüli életművet hagyott hátra,

dolgozni. Íme, itt volt az a tekintélyt parancsoló méltóság és nagyság,

Picassóhoz mérhető géniusz volt, aki mindegyre újraalkotta önmagát is

amely Le Corbusier szavai szerint azokra tartozik, akiknek „van szemük

– és vele szemben Mies nem feltaláló volt, hanem egy briliáns finomító.

a látásra”, s amely Piranesi metszeteiről lehet ismerős, mint fény-árnyék

Még sosem fordult elő velem, hogy amikor beléptem egy Le Corbusier

minőség és mint a tömeg és a térfogat megünneplése.

épületbe, azt gondoltam, hogy ez egyszerűen tökéletes. Épületei, legye-

Tudatában kell lennünk annak, hogy a fentieknél sokkal nyugtalaní-

nek bár ellenállhatatlanok, és kétségtelenül mindig érdekesek, sohasem

tóbb értelmezése is létezik a rend ama keresésének, amellyel az egysze-

elégítenek ki teljesen. Mert Le Corbusier-t egyszerűen nem érdekelte a

rűség is vonatkozásban áll. Nietzsche így ír: „csupán egyetlen világ van,

tökéletesség. Vele szemben Mies mindig úgy járt el, hogy amit a keze

és ez hamis, kegyetlen, ellentmondásos, csábító és jelentés nélküli. Az

ügyébe vett, azt leegyszerűsítette. Leszűrte az utókor számára. Igazi per-

ilyenként megjelenő világ a valóságos világ. És nekünk hazugságokra

fekcionista volt, míg Le Corbusier kész volt rá, hogy esetlegességekkel

van szükségünk, hogy legyőzzük ezt a valóságot, hogy legyőzzük ezt

dolgozzon. Nem csoda, hogy végeredményben Mies van der Rohe sokkal

az ’igazságot’.” Ez a nézőpont Nietzsche művészetfilozófiájában is tük-

kevesebb művet fejezett be, mint Le Corbusier. De ne felejtsük el azt sem,

röződik: „Azért van művészetünk, nehogy elvesszünk az igazság által.”

az utóbbi mit válaszolt Derek Jarman kérdésére, azt illetően, hogy hogyan

Nietzsche számára a művészet az akarat kifejeződése és legyőzhetővé

sikerült ilyen sok mindent létrehoznia: „Szerencsém volt, nem születtem

teszi számunkra a világ tökéletlenségét. Ez volt az a nézet, ami orientálta

perfekcionistának.”

a Nietzschét csodáló Peter Behrens építészi és tervezői munkásságát is,

Jóllehet a modernitás a magáévá tette, az egyszerűség az építé-

aki a nemes egyszerűség nyelvét kereste, amikor az AEG turbinaüzemét,

szetben korántsem azonosítható egyedül a modernitással. Ennél sokkal

vagy a császár szentpétervári nagykövetségét tervezte. És Behrensen ke-

régebbi, gazdagabb és szélesebb tradícióval bír. Fra Angelico szerint „az

resztül Nietzsche gondolata még Mies van der Rohe elképzeléseit is for-

igazi gazdagság a kevéssel való megelégedettség.” Négyszáz évvel ké-

málta. Behrens műveinek ereje abban áll, ahogyan magához öleli általuk

sőbb Ludwig Wittgenstein pedig így írt: „A jó és a gyönge építész közötti

a modern ipari társadalmat. Kiegyezvén a realitással Behrens képes volt

különbség abban áll, hogy a gyönge építész megadja magát mindenféle

megalkotni a polgári rendérzetet: mellőzvén a mértéktelenséget, csendes

kísértésnek, a jó azonban ellent tud állni.”

méltósággal, valóban az egyszerűségtől megérintett módon.

Dieter Rams, az ipari formatervező, akinek a nevéhez a német Braun

Némelyek az egyszerűséget a modernitás szűkösségeként fogják fel,

vállalat nyugodt, háttérbe húzódó megjelenésű háztartási cikkei köthetők,

a gépkorszak esztétikumával és az ornamenstől való megfosztottsággal

érvényes perspektívát kínál a szóban forgó jelenség megragadásához.

azonosítják, amelyben a forma és minden részlet egyaránt a kényelem kö-

Bár megközelítésmódja korántsem egyezik meg a japán teaszertartások

zös nevezőjére van redukálva. Csakhogy az egyszerűség egyáltalán nem

mestereinek gyakorlatával, spirituális érzékenysége révén mégis amazoké-

azonos a gondolatszegény utilitarianizmussal vagy a pragmatizmussal.

hoz hasonlatos attitűd fedezhető fel a tervezéshez fűződő kapcsolatában.

Ahogyan a képzőművészeti absztrakció is a szabadkézi rajzolás mester-

„Az esztétikai minőség azt jelenti” – mondja – „hogy nüánszokról kezdünk

ségbeli tudásán nyugszik, ugyanígy az egyszerűség is olyan valami, amit

beszélni, néha egyetlen milliméter felosztásáról, nagyon finom fokozati-

nagyon is nehéz elérni. Gondosságon, gondolati gazdagságon, tudáson

ságról, vagy pedig különböző együttműködő vizuális elemek harmóniájáról

és türelmen múlik. A modernizmus úttörői számára az egyszerűség ma-

és egyensúlyáról.” Rams számára a Jó Design (amit nagybetűkkel kell írni)

gától értetődő módon volt napirenden. Adolf Loos hírhedt vitairata, melyet

a lehető legkevesebb designnal egyenlő. „Egyetlen esélyünk nem más,

jellegzetes és szándékosan provokatív stílusban fogalmazott meg egy

mint visszatérni az egyszerűséghez.” Számomra az egyik legfontosabb

1908-as újságcikkében, az építészeti ornamenst a bűntett szinonimája-

alapelv ugyanez: elhagyni azt, ami nem fontos, azért, hogy hangsúlyt

ként határozta meg. Ugyanakkor cikke nem ácsingózott az előírásokkal

kaphasson az, ami lényeges. És a kortárs tervezők egyik legfontosabb

bíró manifesztum rangjára, inkább csak arra az ellentmondásra kívánta

feladata manapság – különösen a társadalom felől nézve – nem más, mint

felhívni a figyelmet, amelyet a bécsi polgárok köreiben figyelt meg, akik a

hogy segítsenek abban, hogy felszámoljuk a káoszt, amelyben élünk. Ki

koncertteremben Beethovenért lelkesedtek, otthonaikban pedig a fin-de-

is kételkednék Rams nézeteinek érvényességében a konzumőrület lavi-

siècle mértéktelenségéért. Mindezeken túl a cikk az egyszerűség mellett

nájának fenyegetésében?

elmondott ékesszóló védőbeszédként is helyt állt.

A tizenkilencedik századhoz hasonlítva, amelyben egy tehetős ház-

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

tartás nem számlált több tárgyat néhány száznál, mi már fulladozunk a tárgyakban. Egy, az akkorinak megfelelő mai háztartás már javak ezreit halmozza fel. És amíg nagyapáink a maguk tárgyait legalább egy emberöltőre szánhatták, mi akkor vagyunk boldogok, ha eldobhatjuk őket, amikor a használtat legapróbb jelei mutatkoznak rajtuk. A mai Japánban a másodkézből vett ház ötlete társadalmilag alig elfogadható. Bizonyára a tárgyi javak elnyomó erejének érzete volt számomra is az első lökés, ami az egyszerűség felé fordított. Az egyszerűség összetevőin túl ebben a könyvben azt is igyekeztem elérni, hogy a mindennapi életnek azt a lényigei dimenzióját is megragadjam, amelyben aktív módon jut érvényre ez a minőség: ahogyan az tetten érhető egy séker közösség életmódjában, egy tradicionális japán fogadóban, egy igluban, egy szamoai vendégházban vagy egy mekkai zarándok sátrában. Az efféle helyek fegyelmet és rendszeretetet kívánnak meg, a mértéktelenséget és a zűrzavart kizárják. Vannak továbbá bizonyos rituáPawson-ház, London, 1999. Fotó: Jens Weber

lék, melyek felerősítik az egyszerűség iránti érzékenységet. A fürdés is ilyen rituálé sok kultúrában: a japán, az iszlám és a római fürdőházak mindig

ellenére – ma talán még fontosabb lenne, mint amilyen fontos volt évszá-

is az egyszerűség minőségét kapcsolták össze a vízzel és a tisztasággal.

zadokkal ezelőtt, a japán aranykorban.

Bizonyos kultúrák kétségtelenül közelebb állnak hozzám: a tizenha-

Az egyszerűség eme felfogása vörös fonálként húzódik végig az em-

todik századi Japán, az ókori Egyiptom, a klasszikus ókor Görögországa.

beriség ötezer éves történelmén, és ez köti össze az ókori piramisokat

Ha olyan társadalmat keresnénk, amely a kultúra összes formáját magába

és a szicíliai görög templomok klasszicitását a ciszterci rend monostorai-

foglalja, akkor minden bizonnyal a tizenhatodik századi Japán lenne az

val és a sékerek bútoraival. Keresztülhúzódik nemzeteken és civilizáció-

egyik legideálisabb választás, ez az időszak korszakokon keresztül fino-

kon. Természetesen vannak csúcspontjai és alászállásai. A kultúráknak

mított és tökéletesített eljárásokat és gyakorlatokat integrált magába.

e tekintetben is voltak nagy pillanatai és sorvadó, utat vesztő időszakai.

Hagyományos sütemény és tea mellett, a holdat tükröző tóra meredve

Japán a tizenhatodik században állt kultúrája csúcsán, az ezt követő

ücsörögni a Kacura palotában – ez olyasmi, amiben az egyszerűség min-

időszakban alábbhagyott tökéletessége, mert társadalmának olyan gyors

den vonzereje egyesül a számomra. Egyszerűen hibátlan, minden eleme

iparosodással kellett szembenézni, ami párját ritkítja. A japánoknak mégis

tökéletes: az asztal, a tálca, a látvány, a tó, a hely megközelítésének és

sikerült visszanyerniük valamennyit az elveszett szellemből századunk

elhagyásának folyamata. Mondanom sem kell, hogy ezt a tökéletességet

utolsó évtizedeiben. Az a biztonságérzet, ami a jólétből fakad, lehetővé

hiába is próbálnánk megismételni nyugati körülmények között. Van ab-

tette Japán számára, hogy kortársi módon keressenek kifejezési formát

ban valami gyermekdeden nevetséges, amikor japánkerteket Japánon

ősi érzékenységek számára. A legnagyobb hatással az építész, Tadao

kívül próbálnak meg létesíteni. Mert az olyan dolgok, mint például egy

Ando munkássága tanúskodik minderről, egy kissé líraibb módon pe-

japánkert, bizonyos időkhöz és helyekhez tartoznak. Ezeknél nem egy

dig a designer Shiro Kuramata tevékenysége. Mindkettejüknél a „Shibui”

bizonyos stílus részletkérdései számítanak, hanem a mögöttük található

tradicionális fogalma támad életre, ezt magyarra leginkább úgy fordíthat-

érzékenység. Bár Mies van der Rohe mindig azt állította, hogy semmit

juk, mint tudatos mértékletességet, annak tudását, hogy hol az a pont,

sem tud Japánról, a Chicago melletti Farnsworth House – a maga puri-

amelynél meg kell állni.

tánságával és kifinomultságával – egy tökéletesen japánosan lebegő kerti

A középkorban a ciszterci rend arra törekedett, hogy a keresztény-

ház, miközben egyetlen olyan elemet sem találhatunk benne, ami a szó

ségnek egy tisztább, egyszerűbb formáját ragadják meg, és ez a törekvés

szoros értelmében japán stílusú lenne. Teljesen hű marad fél-falusi illinoisi

a szerzetesek életmódja mellett monostoraik formájában és jellegében is

környezetéhez és a szokásos használati igényekhez.

tükröződött. A ciszterci szerzetesek a szegénységet erénynek tartották,

Az az elképzelés, hogy a minimalizmus kizárólag a japán világszem-

tökéletesen egyforma cellákban éltek, egyetlen személyes tulajdonuk sem

léletből fakad, épp olyan téves, mint úgy vélekedni felőle, mint a mo-

volt – legalábbis a rend korai időszakában. Az önmegtagadás vezeklő,

dernizmus hajtásáról. Ugyanakkor Japán valóban felkínál egy nagyon

már-már önveszélyes formáit gyakorolták. Az összes ciszterci épület alap-

határozott esztétikumot, s ez minden bizonnyal komoly befolyással volt

rajza ugyanazt a modellt követte, anyaghasználatukban és alakzataikban

világlátásomra, minthogy Japánban éltem éveken át. És persze előttem is sokan voltak már, akik éppen azt a minőséget keresték, amit Japánban „Wabi”-nak mondanak, s ami nagyjából annyit tesz, mint önkéntes szegénység. A „Wabi” egyaránt esztétikai és erkölcsi princípium, olyan életformáért emel szót, amely csendes és a világiasságtól visszahúzódó. A szigorúság és az egyszerűség szépségét értékeli nagyra, és az ezzel együtt járó derűt és magasrendűséget. A „Wabi” nézőpontja felől a túlzott birtoklás és fogyasztás olyan teher, amely éppen nem gazdagítja, hanem korlátozza az életet. Csak a nyüzsgés felfüggesztésével adódik mód a gondolkodásra és talán a megértésre is. Tizenkettedik századi japán íróknál olvashatunk arról, hogy a szegénységben – amit a szabadság szinonimájaként is értenek – pozitív minőségek nyugszanak. Ennek esztétikai vonatkozásait Sen no Rikyu, a teaszertartás egyik legnagyobb mestere dolgozta ki, aki egyszerű, nyers fekete teáscsészéket használt, az úgynevezett rakuwarékat. Sen no Rikyu mester magatartása – a mérhetetlenül megváltozott körülmények Baron-ház, Skåne, Svédország, 2003 – 2005. Fotó: Jens Weber

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

ugyanazokat a korlátozásokat mutatták. A rend ragaszkodott hozzá, hogy

látok abban, ha ecsettel pigmenteket viszünk föl egy vászonra, semmi

kizárólag csupasz, dísztelen kőből építkezzen. A falaknak vakolatlanul kel-

olyasmit, ami természeténél fogva megkülönböztetné ezt a tettet egy

lett maradniuk, a színek és minták tiltás alá kerültek, minden ornamenst

szék vagy egy edény előállításától. Egy festmény egyszerűen csak egy

és dekorációt üres fényűzésnek tekintettek, ami elvonja a jámbor barátok

festmény – azaz festés útján előállított készítmény. Ami „művészetté” te-

figyelmét az Istenre irányuló kontemplációtól. Mindenesetre e korlátok

szi, az minden bizonnyal valami más minőség; egy épület vagy egy de-

építészeti következményeit mindennek nevezhetjük, csak éppen szegé-

sign termék is akkor válik művészetté, amikor ehhez a minőséghez kerül

nyesnek nem – elég csak rátekinteni a provanszi Le Thoronet monostor-

közel. A művészet nem azonos az egyszerűség minőségével, mert egy

ra, vagy a yorkshire-i Fountains apátságra, hogy meggyőződjünk erről.

műalkotás sohasem állít csupán egyetlen dolgot, és ez különösen igaz az

E korlátozások közepette a ciszterciek az emberiség legcsodálatosabb

úgynevezett minimal art-ra is. Ezért a művészet kapcsán csupán annyit

épületeinek némelyikét hozták létre. Az a csodálatos gazdagság, ami

szögezhetünk le, hogy az a legkreatívabb és leginkább előretekintő elmék

hatásában jóval hosszabb érvényességre számíthat, mint a magamuto-

produktuma, és ez a tény teszi a művészetet oly erőteljessé.

gatás bármely tünékeny attrakciója, éppen ebből a korlátozottságból és

Minthogy könyvem alig kapcsolódik a jelenlegi építészeti diskurzusok

egyszerűségből táplálkozik. A Fountains apátság néma kövei a fenséges

stilisztikai okfejtéseihez, továbbá mert az általam folytatott építészeti ta-

minőségével bírnak, ami a tökéletes időtlenség érzetével ját együtt. Bé-

nulmányok aligha nevezhetők szokványosnak, jó néhányan gondolkodnak

két, méltóságot és monumentalitást sugároznak, és megrendítő módon

úgy, hogy én az építészet világán kívül állok, és hogy hozzám inkább a

tanúskodnak építőik hitéről.

„művészet” színtere áll közel. Én azonban mindig is úgy gondoltam, hogy

Akárcsak a ciszterciek, a sékerek is figyelemreméltó, szépséges és

mindaz, mit csinálok, építészet. Helyek és terek létrehozásáról van szó,

tökéletes intenzitású építészeti és tárgyi örökséget hagytak hátra, ami

mozgások, sűrítések, lazítások, arányok és fények érvényre juttatásáról,

szoros összefüggésben áll fanatizmusukkal, a nemi önmegtartóztatással,

a téralakítás nyers valóságáról.

a közösségi tulajdongyakorlással és a személyes tulajdon terhétől meg-

Nem szoktam túl sokat rajzolni. Amikor tervezek, van egy nagyon erős

szabadított életformával. A sékerek alapelvei szigorúan tiltják „a pusztán

mentális kép a fejemben a létrehozandó térről, és arról, hogy miképpen

gyönyörködtető gyöngydíszítés, a bordűr, a függönykarnis” használatát.

szeretném azt elrendezni. Gyorsan felvetek néhány skiccet a papírlapra,

Ironikus, ahogyan a séker életforma manapság keresett esztétikai mi-

hogy elemezzem az összetevőket és összeilleszkedésüket – mennye-

nőségként régi tárgyakban és csecsebecsékben él tovább mindenestül

zetek, falak, lépcsők. A részek, az arányok, a fények és a geometria

evilági belsőépítészek gyakorlatában.

kiegyensúlyozottságára törekszem. A léptékek és az arányok azok az

Említenünk kell még a funkcionalitás egyszerű szépségét, ami a

eszközök, amelyekre a tervezőnek összpontosítania kell, ha az egysze-

legközelebbi időkig élő hagyománnyal bírt, és jelen van minden, még

rűség minőségével bíró tárgyat, épületet vagy teret kíván létrehozni. Az

nem iparosodott társadalomban. Az egyszerű szerszámok és a kézmű-

arányosságot Donald Judd egyenesen úgy hívta, mint „láthatóvá tett ér-

ves előállítású hajlékok mesterkéletlen természetességről tanúskodnak,

telmet” [reason made visible]. A természetes fények is fontos szerepet

megdöbbentő erőt és minőséget mutatva. Számos népművészeti tárgy

játszanak abban, hogy ez a jelleg megszülethessen. A fény és annak

az évszázadok során számtalan finom csiszoláson átmenve, mára a har-

játéka az épített tér külső és belső felületein olyan esztétikai erővel bír,

mónia és a formai tökéletesség szintjére jutott. A nomád társadalmakban,

ami formálni és átalakítani is képes az egész tér jellegét.

például a beduinoknál, ez a kiforrottság még hangsúlyosabbá válhatott

Az egyszerű tervek természetes módon gyakorolnak ránk vonzerőt, de

a vagyontárgyak számának és tömegének redukciója folytán, még ha e

egyúttal csapdának is bizonyulhatnak, ha olyan egyszerűséget kínálnak,

redukció nem spirituális okokból jutott is érvényre, hanem a háztartások

ami csak a kétdimenziós rajzolatra érvényes, de nem a tér valóságára. Én

könnyebb szállíthatósága végett.

rajongok az egymásra nyíló terek eszméjéért, és szenvedélyesen szeretek

Az egyszerűség tehát nyilvánvalóan olyan minőség, amely egyaránt

olyan épületeket tervezni, amelyek különböző kilátásokat kínálnak: legyen

szerepet játszhatott az úgynevezett magas kultúrákban (amelyek a tár-

az egy kert, egy folyosó, vagy akár csak a szomszédos szoba. Általában

sadalmi elit arisztokratikus ízlését tükrözik), valamint a paraszti alkotások

vastag falakat tervezek és engedem, hogy az ajtónyílások megmutassák

öntudatlan anonimitásában. Úgy tűnik, hogy Mies van der Rohe és Palla-

ezt a vastagságot. Számomra ebben az anyagi szilárdság jelentősége jut

dio legintellektuálisabb művei is számos olyan vonást hordoznak, melyek

érvényre. Ha megérezzük, hogy milyen vastagok azok a falak, amelyek

összehasonlíthatóvá teszik ezeket Törökország vagy Mali sár- és kőépü-

között átjárunk, egy egészen csodálatos élménnyel lehetünk gazdagab-

leteivel. Példának okáért a szamoai nádtetős háztetők éppen ugyanazzal

bak. Ilyenkor tényleg úgy érezhetjük, hogy átléptünk egy határt, ami az

a szenvtelen egyszerűséggel bírtak, mint amit a legagyasabb mai design

egyik térből a másikba vezet át.

kínál. Ezek a bizonyos szamoai kunyhók kör alaprajzúak voltak. Tökélete-

Amikor még nincs semmi sem egy szobában, a lámpakapcsoló pon-

sen elhelyezett oszlopokkal és kitűnő arányú geometrikus tetővel rendel-

tos elhelyezése a legnagyobb körültekintést igénylő feladatok egyike, ha

keztek. Ez a kultúra tökéletes formát tudott létrehozni – függetlenül attól,

el akarjuk kerülni, hogy később disszonáns elemmé váljon, ami megbontja

hogy egyéni vagy kollektív eredményről van-e szó.

a falsíkok arányait. Ugyanez mondható el egy-egy lakásbelső túlzott zsú-

De nem minden paraszti alkotást jellemez ez a fajta egyszerűség.

foltsága kapcsán. Egyszerűen nem igaz, hogy egy üres szoba szükség-

Egy egyszerű csésze egyaránt lehet a tökéletesség megtestesítője, vagy

képpen csupasz és mindenféle karaktert nélkülöző lenne. Lehet, hogy

éppen egy esztétikailag érdektelen tárgy, s a kettő közti különbség nem-

éppenséggel a feleslegek eltávolításának eredményeképpen lett olyan,

egyszer csak egy hajszálon múlik. Az elkerülhetetlenül felmerülő kérdés

amilyen. Amikor folyamatosan redukálsz és egyszerűsítesz, első pillantás-

tehát az, hogyan lehetséges, hogy egy magas művészeti alkotás és egy

ra olybá tűnik, hogy egyre kevesebb látnivaló marad. Aztán ahogy folyta-

közönséges falusi tárgy ugyanabból a gyökérből táplálkozik. Vajon nem

tod a rétegek elbontását és vékonyítását, ahogy folytatod a sűrítést, végül

arról van-e szó, hogy minden nagy művészet bizonyos abszolút értékekre

eljutsz egy határpontra, amin átlépve egy tükörvilágba lépsz, amelyben

épül, méghozzá olyan értékekre, amelyeket az intellektuálisan eljáró ter-

nem az üresség vár, hanem sokkal inkább egyfajta bőség – csak legyen

vezés és alkotás a tanulás révén sajátít el, a tradicionális építési gyakorlat

elég tiszta a szemed, hogy ezt észrevedd. Csak ekkor fedezed majd

pedig ösztönösen? Úgy hiszem, hogy a ma is használatos megkülönböz-

fel, hogy a fehérnek legalább ötvenféle árnyalata van. Amikor egy tárgy

tetés művészi és nem-művészi gyakorlatok között, fetisizálván az előbbit

végső lényegére van redukálva, arányai varázsütésre életre kelnek, és az

az utóbbi ellenében, bizonyos tekintetben hamis. Semmi szakrálist nem

egyszerűség jegyei rezonálni kezdenek benne.

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

Az építészetben az egyszerűség nemegyszer csupán a legösszetettebb eszközök révén érhető el. Az olyan masszív anyagok, mint a tömör márvány

egyetlen látható eleme sem utal közvetlenül valami múltbélire. Valamiféle absztrakciónak tűnhet, pedig egyáltalán nem az.

vagy a tömörfa deszka, intellektuális szempontból egyszerű matériák. Gya-

Az egyszerűség miféle természetével van dolgunk egy szerény régi

korlati felhasználásuk azonban nagyarányú és összetett szervezőmunkát

templomépület, egy híd, vagy egy fényesre kopott kő lépcsőfok láttán?

igényel. E matériák egyszerűsége csupán vizuális értelemben jelent tény-

Vonzerejük részben az építők rendelkezésére álló erőforrások és eszkö-

leges egyszerűséget. Az én munkamódszerem szempontjából például nem

zök természetéből fakad; mindez a technológiai korlátok és a szegényes

az a fontos kérdés, hogy milyen anyaggal dolgozzunk, hanem az, hogy a

építőelemek meghaladásának kérdése. Egyes korokban a gazdagság

kiválasztott anyagokat hogyan használjuk fel. Szeretem a nagy tömböket.

közszemlére tételével kapcsolatban morális kifogásokat emeltek. Ilyen-

A saját házam konyhájában a márványból készült alsó konyhaszekrények

kor a szegénység erényként jelent meg. És ennek kiterjesztéseként a

egyáltalán nem hangsúlyozzák anyagukat – vastagságukkal, egy tömbből

köznép épületeit is, például a farmerek generációkat kiszolgáló házait,

megalkotottságukkal és a szoba teljes szélességében való könnyed szét-

a szegénység erényével felruházott épületeknek tekintették. De a népi

terülésükkel inkább arról az attitűdről tanúskodnak, amivel a tér, a felület

építészet példái vajon tényleg mentesek mindenféle műviségtől [art] és

és a tömegérzet iránt viseltetek. A márvány azon kevés anyagok egyike,

egy valódi öntudatlan építészetet testesítenek meg? Számomra inkább

amit lehetséges ilyen nagy tömbként kezelni. A házam padlódeszkái jelle-

úgy tűnik, hogy itt olyan valamiről van szó, amit generációk hosszú sora

gükben nagyon hasonlóak ehhez. A fatörzs teljes szélességét felhasználva

hozott létre, és aminek a funkcióit generációról generációra folytonosan

vágták ki őket, és a ház teljes hosszán végigfutnak. Úgy lettek felhasználva,

újra és újra meghatároztak. Ugyanakkor egy skót kisgazda házikójának

hogy átélhetővé tegyék az anyag folytonosságát, egyetlen vágás sincs a

varázsa nem csupán azon alapul, hogy tudjuk: az épület formája pusztán

deszkákon. A folytonosság számomra egyfajta teljességet jelent, azt, hogy

a szükségletekből fakad.

a vizuális összeszedettség semmin sem kell, hogy megtörjön. Sehol egy

Az oszlop, amely a rendeltetése biztonságos betöltéséhez szüksé-

diszharmonikus elem, bárhol leülhetsz a szobában és mindenhol tökélete-

ges legkevesebb anyaggal él, sokkal kellemesebb látványt nyújt, mint az,

sen harmonikus látvány fogad.

amelyik szemmel láthatóan túl nagy és túl széles. Egy ív olyan, mint egy

Általában természetes anyagokat használok, a belőlük áradó mély-

tengeralattjáró: olyan mérnöki felfedezés, ami mindig egyszerű marad,

ségérzet miatt, és mert ezek élő anyagok – ez utóbbi szempont jelenti

legyen szó boltívről vagy kupoláról. Számos olyan térelem, ami az egysze-

számomra a különbséget a természetes és a művi úton előállított anya-

rűség minőségével bír – hidak, töltések, utak –, egyetlen funkciót szolgál,

gok között. Amikor fekete linóleumot használtam a padlón, hamarosan

és ez lehetővé teszi, hogy kiküszöböljék belőle a bonyolultságot. Ezt pél-

elégedetlenné váltam vele. Mert a szemem megállt a felületen, és nem

dázzák a kupolák is: a római Pantheon kupolája semmi más, mint egyet-

töltött el az az érzet, hogy az anyag valahol mélyebben még folytatódik.

len tér körbeölelése. Számomra egy pad általában sokkal kielégítőbb,

Összességében is jobban szeretem a csiszolatlan vagy matt felületeket.

mint egy szék, mert egy pad csupán egyetlen, egyszerű dologra szolgál.

Nem kedvelem a tükröket, a tükröződéseket zavaró tényezőnek érzem.

Ezzel szemben egy szék szinte sohasem egyszerű. A házak pedig ször-

Ezek persze véletlenül is előállhatnak, és ilyenkor megnyerők lehet-

nyen bonyolultak, egy otthon legalább fél tucat funkciót tartalmaz – ezért

nek. Ha például az épület külső felülete egyenetlen kő, akkor az eső

tartható a Farnsworth ház megépítése összehasonlíthatatlanul nagyobb

idején keletkező véletlenszerű tükröződések és csillámlások csodálato-

eredménynek, mint egy védőgát megtervezése. Bizonyos értelemben a

sak lehetnek. Számomra az építmény alapanyagát szolgáltató matériák

felhőkarcolók is nagyon egyszerűek, mindegyik olyan, mint egy monolit,

minősége sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint azok az exhibicionista

és csak ha elkezdjük tüzetesebben megvizsgálni őket, akkor válik nyilván-

vagy bravúros eljárások, amelyek a tervezés területén váratlanabbnál vá-

valóvá, hogy a maga minőségével a Seagram torony miért is emelkedik

ratlanabb anyaghasználatokhoz vezetnek.

ki közülük. Amit én keresek, az az üres helyek izgalma. Mert ezek teszik

Ahogy én látom, az általam elkészített munkák egyáltalán nem szegé-

képessé az építészetet a megéledésre, ahogyan tették azt a klasszikus

nyesek, hanem inkább bővelkedők. Az egyszerűség eléréséhez paradox

kínai festészettel is. Az üresség lehetővé teszi, hogy a teret térnek éljük

módon óriási erőfeszítések szükségesek. Az egyszerűség megalkotása,

meg, hogy az épületet valóban építményként éljük meg. Az üresség meg-

a felesleg lehántása egy tárgyról, egy műalkotásról vagy egy térről, és a

menti a teret és az épületet attól, hogy korrumpálódjon, hogy eltűnjön a

leglényegesebb minimumra való szorítkozás türelmet, erőfeszítést és gon-

mindennapiság esetleges kacatjai mögött. Az üresség felkínálja a teret

dosságot kíván. Ehhez készen kell állni minden zavar és összevisszaság

a kontemplációra – pszichológiai és fizikai értelemben egyaránt. Azzal a

kiirtására, ami azonban a legszerényebb belső tereket is fenyegeti. Vegyük

higgadtsággal ajándékoz meg, ami elősegíti a felesleges vagyontárgyak

példának okáért egy üzlet vagy egy művészeti galéria mennyezetét, vagy

zajongásától mentes meditatív csendet és nyugalmat.

akárcsak egy lakóházét: a legtöbb esetben azt fogjuk tapasztalni, hogy

(A Phaidon kiadó London-New York engedélyével. Fordította: Veres Bálint)

amit az építész egyszerű fehér síknak tervezett el, az hűtőrácsok, konnektorok, szagelszívók és lámpatestek mitesszereitől hemzseg. Mindezeknek

nem kellene ott lenniük. De mivel ezek a dolgok nem egy integráns ér-

john pawson: Minimum

telem termékei, hanem esetleges és rövidlátó döntések folytán kerültek

preface

oda, úgy kezelik őket, mintha láthatatlanok lennének. De persze egyál-

talán nem láthatatlanok. Mindazonáltal nekifogni és eltávolítani ezeket,

The famous architect makes an attempt to formulate ideas associated

és a fehér mennyezetet egy szimpla, a maga lényege révén lebegő síkká

with architecture and fine arts using simplicity as a starting point. Beyond

redukálni elképesztő kihívást jelentő feladat. Ha ezt végül sikerül elérni,

that, he also refers to a lifestyle by the concept of simplicity interpreting

akkor a tér egy sajátos minőséggel fog gazdagodni, olyan minőséggel,

it as a device for formulating and grasping everyday rituals and the most

amely a tradicionális építészet értékeinek megtestesüléseként fogható

elementary existential needs. He also makes an attempt to analyse the

fel, amint azok a forma és a felület egyszerűségeként megvalósulnak.

load-bearing capacity of the notion of the „minimum”, the possibilities in

Ebből a nézőpontból tekintve az én munkásságom olyan hivatkozásként

ambitioning simplicity, in the intellectual sense on the one hand and also

értelmezhető, ami számos – a fentiekben már tárgyalt – ősi kultúra esz-

regarding what this may mean from the aspects of creative work. This

méire és érzékenységére utal vissza. Ebben az értelemben úgy vélem,

article is actually the preface to the volume published in 2006 in which the

hogy sajátos gazdagsággal és történetiséggel bír, annak ellenére is, hogy

author summarizes his views on visuality.

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

Utópia és valóság Hazai megvalósult megastruktúrák és szerkezeteik szöveg text :

Gurdon Balázs

Az 1960-tól 1990-ig tartó három évtized kétségkívül a nagy számok időszaka volt a hazai városépítészetben: soha olyan mennyiségű lakás nem épült fel még Magyarországon, és valószínűleg sokáig nem is fog épülni olyan gyors ütemben, mint ebben a harminc évben épülhetett.

kísérleteztek ki, amelyek lényegesen könnyebb és olcsóbb anyagok alkalmazásával is lehetővé tették volna az óriásépület megvalósulását.4 A vitának az Új Írás című folyóirat a kor viszonyaihoz képest meglehetősen szabad kereteket biztosított, számos meghatározó építész tört lándzsát az urbanisztikai kísérlet megvalósítása mellett, amelyet az Építésügyi Minisztérium végül elutasított, és helyette a házgyári technoló-

Korábban a technológia fejletlensége nem tette lehetővé az ilyen nagyará-

gia térnyerését támogatta. A diskurzust lezáró közleményében az újság

nyú építkezést, később pedig a népességnövekedés leállásával, illetve a

szerkesztősége ennek ellenére – nem kis bátorsággal – annak a remé-

magyar gazdaság válságának beköszöntével a kereslet és a finanszírozás

nyének adott hangot, hogy az épület hamarosan mégiscsak megépülhet,

szűnt meg a tömeges építés mögül. A rohamos léptékű építkezés kény-

azonban a megvalósításról végleg le kellett mondani. Bár a csillaghegyi

szere, a lakáséhség számos érdekes urbanisztikai kísérletet eredménye-

koncepcióhoz hasonló megastruktúrák soha nem épülhettek meg, kevés-

zett: a cél kezdetben a fejlesztések minél hatékonyabbá tétele volt, ké-

sé ismert, hogy lopva azért sikerült elérnie a hazai építésztársadalomnak

sőbb a hangsúly mindinkább áttevődött a mennyiségről a minőségre, és

azt, hogy ha nem is a Zalotay Elemér által megálmodott léptékben, de

az emberi környezet minél vonzóbbá tétele is egyre inkább szempont lett

több száz méteres, több ezer embernek otthont adó óriásépületek mégis-

a korábbi megvalósult városépítészeti együttesek tanulságaiból okulva.

csak megépülhettek Magyarországon. (Zalotay koncepciójának időzítése

A mind korszerűbb és élhetőbb városért folyó kísérletezés párhuzamos vonásokat mutatott a fejlettebb európai országokban zajló folyama-

egybeesett a szovjet házgyári program felfuttatásával, ezért a hatalom ellehetetlenítette, emigrációba kényszerült – a szerk.)

tokkal: számos olyan elképzelés megfogalmazódott Magyarországon is,

Négy olyan hazai lakóépületet, születésük és megvalósulásuk körül-

amely a kontinens többi részén is nagyban foglalkoztatta az építészeket.

ményeit, alkalmazott különleges szerkezeteiket és utóéletüket mutatja be

Ilyen gondolatkör volt például a nagyméretű, több ezer embernek otthont

ez az írás, ahol nemcsak az épületek mérete miatt kínálkozik az összeha-

adó lakóépületek világa, amelyet elsőként még az utópista szocialista

sonlítás a hasonló nemzetközi példákkal, de a városépítészeti koncepció

filozófusok fogalmaztak meg. 1 Az ilyen, település léptékű óriásépületek

nagyvonalúsága, a tervezői szándék merészsége, a kísérletező jelleg,

megvalósíthatóságához vezető közvetlen utat Le Corbusier dolgozta ki

az alkalmazott épületszerkezetek és a morfológia szoros összefüggései

a két világháború között, aki számos megépíthető tervet, térplasztikát

szempontjából is létjogosultsága van az összevetésnek.

készített hatalmas lakóépületekről. 2 Nagyrészt az ő munkásságára épült a hazai megastruktúrákról való gondolkodás is, az általa megfogalmazott elvek alkalmazásának, illetve elvetésének kérdése megkerülhetetlenné vált a magyarországi óriásépületekről szóló viták során. A magyarországi építészeti közgondolkodásba az 1960-as évek közepén kerültek be először érdemben a megastruktúrák. Építőiparunk technológiai fejlettsége is ekkortájt érte el azt a szintet, hogy az ilyen óriásépületek megvalósítása egyáltalán szóba kerülhetett. Ekkor már álltak szerte a világban frissen megvalósult példái településléptékű megastruktúráknak, 3 amelyeknek hazai értékelésénél a késő modern szellemiség Zalotay Elemér: Az óbudai Szalagház rajza, 1960-as évek eleje. Reprodukció: Hajdú József

úgyszólván kritikátlan uralma miatt A diósgyőri S-házak, rajz: Gurdon Balázs

az indokoltnál kevésbé megalapozottan tekintettek el ilyen tömegek ilyen léptékű épületekbe telepítésének társadalmi hatásaitól. Ennek ellenére

S-házak, Miskolc

élénk szakmai vita bontakozott ki a kérdés körül, amely Zalotay Elemér

„Akkoriban a Diósgyőri lakótelep tervei készültek, javában folyt a harc

Csillaghegyre tervezett, ám meg nem valósult, 40 emeletes, 2 km hosszú

az épületek lábra állításáért. (...) Sajnos a csata a beruházó győzelmével

sávházának kritikájában csúcsosodott ki 1965 második felében. Zalotay

végződött, így soronként mindössze két-két lábasház épülhetett meg. Úgy

egy, a Le Corbusier-i elveknek megfelelő, a természettől kevés helyet

gondolom azonban, hogy mindezek ellenére az ország egyik különleges,

elfoglaló, valamennyi lakás számára kellő benapozást és dunai vagy hegy-

emblematikus lakótelepe valósult meg.” (Sári István)

vidéki panorámát kínáló, lábakon álló hatalmas épületet álmodott meg,

amelyhez a statikus Böröcz Imrével olyan tartószerkezeti megoldásokat

fejlődő városainknak. Az erőltetett iparosítás következtében tömegesen

Miskolc az 1960-as évek derekán egyike volt a legdinamikusabban

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

áramlott a városba a munkaerő, amelynek kimondottan nagy százaléka volt bejáró dolgozó, így a helyi népességszaporulat helyben tartása mellett az ingázók letelepítése érdekében is itt építettek Magyarországon Budapest után legnagyobb számban és arányban lakótelepi lakásokat. 5 Az országos viszonylatban is kimondottan nagynak mondható lakáséhség miatt itt létesült az ország egyik legelső házgyára, 6 amely megépülte után ontotta magából a házgyári technológiával készült előregyártott építőelemeket. Miskolc sajátosan széttagolt kompakt városszerkezete miatt a városrendezési terv alközpontok létrehozását irányozta elő, ezek egyike, Diósgyőr adott helyett Magyarország egyik legelső panellakótelepének. A hazai házgyárak korai kínálata korántsem volt olyan változatos, mint később, például az 1980-as években; a panelos építkezés kezdeti szakaszában még kevéssé ismerték fel a kevés modul alkalmazásának negatív szociológiai vonatkozásait. Ugyanakkor a szűk panelválaszték miatt szükségszerűen az izgalmasabb, nagyobb léptékben történő megvalósításra tolódott át a hangsúly: ennek köszönhetően alakulhatott ki Debrecen, Kanyarház, rajz: Gurdon Balázs

Magyarország morfológiai értelemben talán legmerészebb városépítészeti kísérlete, a diósgyőri lakótelep.

ban, a nagyobb léptékű fejlesztések a 60-as, 70-es években a korábban

A Fekete Miklós és Dávidházy Péter által jegyzett rendezési terv

sánccal övezett belváros külső területeire összpontosultak, mivel a jel-

két hatalmas, 800 méter hosszú S-kanyart formázó beépítést álmodott

lemzően földszintes épületállomány állaga nem érte el azt a szintet, hogy

meg. A terv csupán formai hasonlóságot mutat más hasonló léptékű,

megtartása hosszú távon gazdaságos lett volna. (Figyelemreméltó adat,

Le Corbusier nyomdokait követő terepplasztikákkal – mint például Reidy

hogy a debreceni házgyár működésének első szakaszában a panelos

Pedregulho-i íves sávházával –, hiszen a miskolci együttes nem egyetlen

épületeknek mintegy fele a belvárosban épült fel. 8) Emellett a belváros

épület, hanem 40 db, külön szerkezeti egységet alkotó, kétlépcsőházas,

külső részén az egyre növekvő gépjárműforgalom átvezetése is komoly

tízemeletes sávház alkotja.

problémát jelentett, így a szervesen kialakult, zegzugos nyomvonalú utcák

Amikor a diósgyőri lakótelep tervei készültek, nagy küzdelem folyt

kiegyenesítése, a nehezen átjárható tömbök áttörése szélesebb utakkal

helyben a szovjet licenc alapján készülő házgyári elemekből építkezés

praktikusan összekapcsolódott a lakóterületi fejlesztésekkel. Ilyen ket-

nyilvánvaló korlátai között a Le Corbusier-i elvek – köztük az épületek

tősen érintett helyszín volt a Csapó utcának az Árpád tér felé eső külső

lábra állítása követelményének – érvényesítéséért, valamint a minden la-

szakasza is, ahol a Nyíregyháza felé vezető főútvonal kétszer is meg-

kás számára adódó szép kilátás céljából a hullámzó magasságú beépí-

tört derékszögben, mivel az út nyomvonala sajátosan, Debrecen egykori

tés kialakításáért. 7 Végül gazdaságossági szempontok kerekedtek felül,

szomszéd falujával való összenövésével alakult ki.9

s ezek felülírtak minden változatosságot kínáló, ám többletköltséggel járó

Bár a belvárosi beavatkozásoknál a korabeli várostervezők alapve-

módosulást. Így valamennyi épület egységesen 10 emeletesnek épült,

tően ügyeltek arra, hogy megőrizzék a beépítések közötti karakterbeli

ennek következtében a középső sáv felé néző szobákból betonszalag

különbséget, a kialakult utcák nyomvonalát, 10 a speciális helyzet, az utca

takarja ki a Bükk felé táruló kilátást. Az összes épület a korábbi házgyári

kiegyenesítésének szándéka és a 4-es főút nagy forgalma a Csapó utcá-

tanulmánytervek egyikének továbbfejlesztett változata szerint épült meg,

ban felülírta ezeket a morfológiai és hagyományőrző megfontolásokat. A

egyforma alaprajzi kialakítással, plasztikusságot nélkülöző sivár homlok-

korabeli tömbstruktúra teljes figyelmen kívül hagyásával, a Csapó utcára

zatokkal. A negyvenből összesen csak négy épület került lábakra, a többi

merőlegesen befutó utcák elvágásával az út északnyugati oldalán hatal-

földszintjén garázsok kaptak helyet, a szolgáltatásokat, üzleteket külön

mas, 20 lépcsőházból álló sávház épült meg. A kisvárosias, helyenként

épülettömegekben helyezték el. A közlekedés szempontjából kulcsfon-

már-már falusias beépítés hirtelen nagyvárosiassá válik, a kanyarház va-

tosságú helyeken lévő négy lakóház-pár speciálisan készült vasbeton

lóságos falként emelkedik ki a környezetéből, kulisszaként takarja a mö-

lábakon nyugszik, a többi épület a sarkoknál illeszkedik egymáshoz, a

göttes régi világot, óriási kontrasztot alkotva a megmaradt hagyományos

közöttük lévő mintegy félméteres hézag az átközlekedés szempontjából

földszintes beépítéssel.

igen kényelmetlen szituációt teremt.

Bár az épülettömegnek a városképbe illesztése sok vitát váltott ki, és

Mindezek ellenére a diósgyőri lakótelep, mint a hazai panelos telep-

vált ki mind a mai napig, a debreceni kanyarház jó példája a házgyári épí-

szerű lakásépítés egyik úttörő képviselője, bár számos „gyermekbeteg-

tészet lassú humanizálódásának. Például az előbbi, mindössze csak pár

séget” mutat, mégis szép példája a '60-as évek hazai vállalkozó építészet

évvel korábbi miskolci példával összevetve is szembetűnő a különbség.

szellemének. Annak ellenére, hogy máig csak csekély részben lett felújít-

A nagyobb panelelem-kínálat valamelyest tagoltabb homlokzatot ered-

va, talán a természet közelsége miatt is őrzi népszerűségét: mindmáig

ményezett: lehetőség nyílt a homlokzati sík megmozgatására, elemszéles

Miskolc legvonzóbb lakótelepei közé tartozik.

loggiák kialakítására. A földszinten csak az északi oldalon alakítottak ki garázsokat, a forgalmas déli fronton az épület teljes hosszában nyúj-

Kanyarház, Debrecen

tóznak az előrenyúló előtetővel árnyékolt kirakatok, sétára csábítva a

„A hírlapi fotósok kedvenc témája a régi és az új, a kis földszintes házak

járókelőket. A két részből álló, az előtető által összefogott tömegű óriási

mellett égbe meredő tízemeletes házgyári épület. Ilyen kontrasztokkal egy-

épület ugyanakkor a panelos építkezés akkori formai korlátaira is felhívja a

re sűrűbben találkozunk, s ez nemcsak arra hívja fel az építészek figyel-

figyelmet: a 17 lépcsőházas ház keleti vége finom gesztussal merőlegesen

mét, hogy az épületek elhelyezésénél a környezetbe illesztés szempont-

ráfordul az Árpád téri, három egységből álló tömbre, ám íves homlokzat

jait jobban vegyék figyelembe, hanem arra is, hogy ilyen arányú építés

kialakítására alkalmas házgyári sablonok ekkor még nem álltak rendelke-

és ilyen arányú épületek elhelyezése a városban már nem mehet sokáig

zésre, egyedi legyártásuk pedig nem lett volna kifizetődő. Így egyedülálló

spontán.” (Szokolay Örs)

módon hat ablaktengelynyi sávban monolit vasbetonszerkezetet alkalmaz-

Debrecenben, mint jellegzetesen nőtt, halmazos szerkezetű város-

tak, a homlokzat síkjáig előrefutó harántvázas gerendarendszerre ülnek

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

fel a loggialemezek, egészen egyedi karaktert kölcsönözve a panelépület

valamennyi szinten szalagablakok húzódnak végig. Az alkalmazott UNIVÁZ

leghangsúlyosabb szakaszának.

szerkezeti rendszer és a harántirányú gerendák alkalmazása lehetővé tette

Az a tervezői gesztus, amely a leromlott állagú, lényegében értéktelen

a házgyáriaknál jóval nagyobb, 6.0 ill. 6.6 méteres fesztávok alkalmazá-

városrészbe a korábbi tömbstruktúrát figyelmen kívül hagyva helyez el a

sát, így a lakások alaprajza szabadabban szervezhető lett. Például a korai

gyors fejlődés léptékét szimbolizáló épületet, párhuzamba állítható Le Cor-

panelos építkezés egyik nagy belsőépítészeti problémája, a kényszerűen

busiernek mintegy fél évszázaddal korábbi, Un îlot insalubre című vízió-

a panelelemekhez igazított 3.0 méter széles, nehezen bútorozható nappali

jával, amelyben a megálmodott megastruktúra a városszövetbe szervet-

itt sokkal szélesebb lehetett. Az épületek ugyan nem álnak lábakon, de

lenül ékelődve, azt elvarratlanul félbehagyva azt igyekszik sugallni, hogy a

a földszinten több helyen keresztirányú gyalogos átjáró szakítja meg az

városrész többi megmaradt részére is menthetetlenül ugyanez a sors vár,

üzletek sorát. Az épület lapostetején kissé az Unité d' Habitation szelle-

a szanálás és a nyomtalan eltűnés. 11 A debreceni kanyarház is egy olyan

miségét is felidézően közösségi tetőkertet alakítottak ki: a lakók számára

építési korszak lenyomata, amelyben az egészségtelen régi városrészek

napozóteraszok, zuhanyozók kaptak helyet, 15 amelyek a korabeli átlagos

társadalma és téri világa felett végérvényesen győzni akart az azt a vélt

lakásviszonyokhoz képest igencsak luxus-felszereltségnek számítottak. A

jobb környezettel helyettesíteni kívánó, mindent elsöprő tervezői lendület.

464 lakásos épület a közelmúltban esett át értéknövelő teljes homlokzati felújításon,16, 17 amelynek következtében átmeneti leromlott állapotot köve-

Szalagház, Kecskemét

tően új köntösben ismét a város felkapott középosztálybeli lakóhelye lehet.

Megastruktúra-léptékű épület nemcsak a tömeges, olcsó építésre alkal-

„Rágondolni is rossz, hogy milyen városrekonstrukciót eredményezett vol-

mas házgyári technológiával létesült Magyarországon, akad olyan példa

na a négyemeletes, blokkos építménytervekkel való építésmód a város

is, amikor a minőségi szerkezetek és használati igények, valamint a nagy

magjában.” (Peschka Alfréd)

számok világa összetalálkozott: ilyen megvalósult terv a kecskeméti szalagház. Kecskemét 1965-ben elfogadott városrendezési terve a város-

Faluház, Óbuda

központ mellett, a hiányzó intézményi kapacitás pótlása és a lakáséhség

„A terv a központban nem irányoz elő lakásépítést. (...) A központ kiépí-

enyhítése céljából egy újabb, középmagas beépítésű pólus kialakítá-

tése természetesen folyamatosan, a mindenkori jelentkező igények és

sát irányozta elő. 12 A választás a két körút közötti öv délnyugati részén

gazdasági lehetőségek figyelembe vételével fog történni.”

lévő területre esett. A közel forgásszimmetrikus alaprajzú város hasonló

„... az itt elhelyezkedő középmagas lakóházak az éppen az ugyancsak

beépítésű részei közül azért ezt szanálták elsőként, mert az alacsony

ezen a helyen települő magasházak közvetlen szomszédságában válnak a

szintszámú, elöregedett városrészek közül az épületek állaga itt volt a

legkevésbé léptéktelenné.” (Heim Ernő)

legrosszabb.13 A rendezési terv több, több száz méter hosszú óriásépület

Óbuda a hazai tömeges lakásépítés szempontjából több alkalommal

megépítését irányozta elő, a közéjük zárt szupertömbökben pedig cso-

is kiemelkedő fontosságú helyszín volt: az itt létesült kísérleti lakótelepen

portos, alacsonyabb beépítést. Végül a nagyvonalú koncepcióból csak

épültek meg a hazai hagyományos szerkezetű lakótelep-építés típuster-

egyetlen szakasz, a Petőfi Sándor utca északnyugati térfalát alkotó sza-

veinek mintaházai, és itt épült fel az ország első házgyára is, amely csak a

lagház valósult meg az eredeti elképzelések szerint.14

főváros III. kerületében mintegy 38 000 panellakás 18 megépítését készítet-

A Zalotay-féle épületóriáshoz hasonlóan ezt a tervet is élénk szakmai

te elő. Nemcsak a felépült panellakásszám tekintetében áll az első helyen

vita övezte, a másfél évig húzódó dialógust azonban ezúttal az öt évvel

Óbuda az ország önálló városai, városrészei között, de a legnagyobb ház

korábbival ellentétben pozitív fordulat követte: az Építésügyi Minisztérium

tekintetében is: az itt megépült 16 lépcsőházas, 886 lakásnak helyt adó,

végül engedélyezte a hatalmas épület megépültét. Felmerült, hogy az

közkedvelt becenevén Faluházként is nevezett hatalmas sávház hazánk

épületkontúrt négyemeletes, blokkos rendszerrel töltsék ki, a földszinten

legnagyobb lakóépülete.

üzletek helyett pincerekeszekkel, végül szerencsére a magasabb beépítés

„A tervezésnek számolnia kell azzal az igénnyel, hogy az óbudai épít-

és az egyedibb szerkezet mellett döntöttek. Peschka Alfréd díjnyertes

kezések közvetlen közelében kezdi meg működését az első magyaror-

terve megvalósult formájában az alaprajz, a közösségi funkciók és az

szági házgyár. Ennek termékei a beépítés módját és jellegét oly mérték-

alkalmazott szerkezetek tekintetében a hazai épületóriások közül a legkö-

ben döntő módon meghatározzák, hogy annak morfológiai megjelenése

zelebb áll a modern építészek által megálmodott megastruktúrákhoz.

elkerülhetetlenül ennek függvényévé válik."”

A házszakaszok teljes hosszukban átjárható függőfolyosós rendsze-

Az első házgyári építkezések Óbudán a kusza úthálózatú, elörege-

rűek, a lakások egy irányba tájoltak, az épületen a harántvázas vasbeton

dett, értéktelen, leromlott állagú épületállomány jellemezte belső területek

gerendarendszernek köszönhetően a Le Corbusier-i elveknek megfelelően

rehabilitációja keretében valósultak meg a korábbi tömbök helyén úgy, hogy a fokozatosságot is figyelembe vették az ütemezés során: egy ideig a tízemeletes épületek és a földszintes régi házak egymás mellett álltak, a lakók átköltöztethetőségének biztosítását szem előtt tartva. A zöldmezős beruházásokkal szemben az itt fellépő lépcsőzetes megújítás kényszere tehát alapvetően meghatározta a városrész új morfológiáját, akárcsak a panelos építés kezdeti szakaszában a szinte minden esztétikai és szociológiai szempontot felülmúló kivitelezési előnyök, a darupályák könnyű mozgathatósága érdekében egy egyenesbe eső tengelyű sávházak építése volt a leggazdaságosabb.19 Az óriási méreteket öltő lakáskereslet hajszolta a panelépítési lázat, bár a mintegy egy hónap alatt elkészülő első panelépületek kivitelezésének tempója valóban imponáló volt a lakosság számára,20 Óbuda régi központja az 1970-as évek folyamán szinte nyomtalanul eltűnt, és egyhangú, kizárólag 10 emeletes házgyári lakóépületek uralta városkép alakult ki, amelyben a Faluház látványa uralkodó eleme lett a városrész sziluettjének. Az új óbudai városközpont kialakításakor az egyik legfontosabb megfogalmazott elv az volt, hogy a tízemeletes épüle-

Kecskemét, Szalagház, rajz: Gurdon Balázs

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

8 9

Csordás Tibor: Panelos lakóépületek tanulmánytervei, 1966 Sári István visszaemlékezése – Hajdú Ildikó: Új város épül – Miskolc 1945-1975 56. old. Mikolás Tibor: Új építészeti együttesek Debrecenben, Városépítés 1973/2. szám 11-14. o. Radnai Pál: Új koncepciók Debrecen városképének alakításában, Városépítés 10 Szokolay Örs: Változások Debrecen városszerkezetében, Városépítés 1973/2. szám 7-10. o. 11 Meggyesi Tamás: A 20. század urbanisztikájának útvesztői 92. o. 12 Szmetana György: Kecskemét városközpont rendezési terve, Városépítés 1965/6. szám 28-32. o. 13 Dr. Kőrös Gáspár: Kecskemét Város Rendezési Tervének végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok - Városépítés 1974/.1. szám 28-30. o. 14 Peschka Alfréd: Városközpont „A” jelű lakóháza (Kecskemét), Magyar Építőművészet 1970/4. 15 Heltai Nándor - Juhász István: Kecskemét (Panoráma, 1985) 16 http://www.delmagyar.hu/kecskemet/233_lakas_felujitasaval_vegeztek_a_szalaghazban/2244620/ 17 http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/sarga-es-zold-lesz-a-szalaghaz-369662 18 Körner Zsuzsa – Nagy Márta: Az európai és a magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig, 455. o. 19 Birghoffer Péter: A panelos lakóépületek felújítása - Kézikönyv (1994) 20 Óbuda 25 éve (1970) 65. o. 21 Koltai Endre: Óbuda rekonstrukciója, Városépítés 1972/6. szám 9-11. o. 22 Iványi László: Az Örs vezér tér városrendezési és építészeti tervei, Városépítés 1978/3. szám 2-5. o. 23 Őrmezői lakótelep magasházai – Kangyal Ferenc, Magyar Építőművészet 1978/5. 24 Heim Ernő: Városrendezésünk fejlődése Óbuda városrendezési tervének tükrében, Városépítés 1974/6. 25 http://hg.hu/cikkek/varos/9418-az-orszag-legnagyobb-lakohazaban-jartunk 6 7

Óbuda, Faluház, rajz: Gurdon Balázs

teket úgy helyezzék el, hogy azok az Árpád hídról érkezők számára a budai hegyek irányába feltáruló látványt lehetőleg ne akadályozzák. 21 Ennek a koncepciónak végül teljesen ellentmond a Faluház megépült változata, amely egyetlen hatalmas falként zárja le a látványt és áll útjában a hegyek felől érkező szélcsatornának. Az óbudai központ városképének sivárságához az is nagymértékben hozzájárul, hogy a lakóházakhoz kapcsolódó, valójában központnak számító irodaház-együttes a mai Flórián tér helyén illetve az Árpád fejedelem útja mentén húzódó zöldsávon mindmáig nem épült meg, pedig a toronyházak vertikálisan mozgalmas sziluettje kellően ellenpontozta volna a sávházak unalmas, horizontális tömegét. Ebből is látszik, hogy a minél több lakás építése mindent felülíró szempont volt, és emiatt a szolgáltató funkciókat befogadó, a városrésznek karaktert adó magasházak és a városrész új központjaként funkcionáló fórum megvalósítására – hasonlóan a Füredi úti 22 vagy az Őrmezői lakótelepekhez 23 – már nem jutott pénz. A Faluház az Óbudán megépült három lakóház-alaptípus közül az ún. „kövérház” típusterv szerint épült meg, hazai panelos lakótelepeink közül szinte egyedülálló módon alkalmazva a Le Corbusier-i lábakra állítás követelményeit, a gépészeti berendezéseket a földszint helyett egy önálló magasföldszinti szerelőszinten elhelyezve, az utcaszinten a lábak között

Felhasznált irodalom: Birghoffer Péter: A panelos lakóépületek felújítása, Kézikönyv, 1994 Csordás Tibor: Panelos lakóépületek tanulmánytervei, 1966 Preisich Gábor: Városrendezés és paneles lakásépítés, 1967 Panelos lakóépületek típusterv-katalógusa, Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet, 1976 Panelos lakásépítés terveinek országos törzsállománya, 1979 Körner Zsuzsa – Nagy Márta: Az európai és a magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig, Terc, 2006 Meggyesi Tamás: A 20. század urbanisztikájának útvesztői, Terc, 2005 Iványi László: Az Örs vezér tere városrendezési és építészeti tervei, Városépítés 1978/3. Az Őrmezői lakótelep magasházai – Kangyal Ferenc, Magyar Építőművészet 1978/5. A XI. kerületi Őrmezői lakótelep (FŐBER-sorozat) Radnai Pál: Új koncepciók Debrecen városképének alakításában, Városépítés 1970/1. Radnai Pál: Tömbszemlélet vagy telekszemlélet a városközpont rekonstrukciójának végrehajtásánál? Városépítés 1973/2. Szabó János: Kellenek-e magasházak Debrecen morfológiájának esztétikus kialakításához? Városépítés 1973/2. Szokolay Örs: Változások Debrecen városszerkezetében, Városépítés 1973/2. Szokolay Örs: Házgyári előtervezés Debrecenben, Városépítés 1972/6. Mikolás Tibor: Új építészeti együttesek Debrecenben, Városépítés 1973/2. Barna Gábor: A felszabadult Debrecen 30 évéről, Városépítés 1975/2-3. , 35-39. o. Orbán Attila: Kerekasztal-beszélgetés Miskolcról, Városépítés 1975/1. Hajdú Ildikó: Új város épül, Miskolc 1945-1975 Horváth Béla: Miskolc városépítése, Városépítés 1975/2-3. Heltai Nándor – Juhász István: Kecskemét, Panoráma, 1985 Peschka Alfréd: Városközpont „A” jelű lakóháza. Kecskemét, Magyar Építőművészet 1970/3. 20-23. o. Dr. Kőrös Gáspár: Kecskemét város rendezési terveinek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok, Városépítés 1974/1. Szmetana György: Kecskemét városközpont rendezési terve, Városépítés 1965/6. Óbuda 25 éve, 1970 Koltai Endre: Óbuda rekonstrukciója, Városépítés 1972/6. Heim Ernő: Városrendezésünk fejlődése Óbuda városrendezési tervének tükrében, Városépítés 1965/3., 21-26. o.

a homlokzati síktól visszahúzott kirakatú üzlethelyiségeknek is helyet biztosítva.24 A fogatolt elrendezésű alaprajzok hat lakást tartalmaznak, a két irányban tájolt szintek közel észak-déli tengelyű telepítést determináltak

utopia and reality

e típusterv számára. Bár a több mint 340 méter hosszan nyújtózó épület

Megastructures and their designs realized in Hungary

homlokzata teljesen homogén, mindenfajta plasztikusságot nélkülöz, a

Faluház belső szerkezetében, elrendezésében tizenhat egymás mellett

The three decades between 1960 and 1990 were undoubtedly the period

álló, dilatációval elkülönült önálló lakóépület sorozata, amelyben a 6.

of impressive numbers in the history of urban architecture in Hungary:

emeleten kisebb lakások alkalmazásával ugyan nyílt lehetőség hosszanti

there have never been so few dwellings built during 30 years in this country

közlekedő biztosítására, de ez mégsem jelent olyasféle egységes műkö-

before or even since then. The pressure to construct at a forced speed and

dést, mint amilyet például a kecskeméti szalagháznál láthattunk. Az épület

pace when there was a shortage of housing resulted in several interest-

egységességét valójában a teljes körű energetikai felújítása hozta csak el,

ing experiments in the field of urbanism: initially, the goal was to increase

amely mintaberuházásként valósult meg az elmúlt években,25 napcellákat

the efficiency of developments as intensely as possible, whilst later on

is alkalmazó 3(!) év alatt megtérülő közös korszerű energetikai rendszere

the emphasis gradually shifted over to quality from quantity and to make

és a Tari Gábor képzőművész által megálmodott színterv nemcsak egy-

human environments as attractive as can became a priority after realising

ségesebbé, de a városkép és a benne lakók számára vonzóbbá is tették

the lessons of urban complexes constructed earlier. This article presents a

Magyarország legnagyobb épületét.

total of four residential buildings built in Hungary, including the conditions of their birth and construction, the special structures applied, as well as

__________ 3 4 5 1 2

Charles Fourier falansztere; Barscs és Vlagyimirov kommunaháza Le Corbusier: Un îlot insalubre (1925), Plan Obus Alger (1930) A. E. Reidy: Pedregulho (1947), Sheffield – Park Hill (1957), Candilis: Toulouse – Le Mirail (1961) http://hg.hu/cikkek/varos/14950-otthon-hetvenezer-embernek-a-szalaghaz-vita Körner Zsuzsa – Nagy Márta: Az európai és a magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig, 458. o.

their follow-ups. It also covers comparisons with international counterparts that came handy not only owing to the dimensions of the buildings but also because these comparisons are justified by the generosity of their urban architectural concepts, the brave gesture of their designers they reflect, their experimental character, the close connections of the applied building structures and their morphologies as well.

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

Posztmodern Apolló1 A salgótarjáni fórum megújult filmszínháza2 szöveg és fotók text and photos :

Katona Vilmos

Salgótarján a 20. század nehézipari korszakának bányászvárosa volt. Az erdős-dombos nógrádi táj folyóvölgyeiben szerteágazó települést 1950-ben, mindössze 28 évvel a városi rang elnyerése után tették megyeszékhellyé. A címet a kulturális és történelmi jelentőségében messze előtte járó Balassagyarmattól vette át, ezért mind a közművelődés terén, mind a látható városiasodásban el kellett indulnia a fejlődés útján.

cia új közösségi modelljét hirdette. A belső és külső terek viszonylagos összefonódásában a modern városépítészeti szemlélet, egyén és társadalom új viszonya tükröződött.4 A városközpont rekonstrukciójának vezetését Magyar Géza 1962-ben vette át. Helyszínen előregyártott vasbeton szerkezetű sáv- és pontházai megváltoztatták Salgótarján arculatát, és az urbanisztikai térképzés szemléletében is rövidesen változások következtek be. Az építész a szálloda előtti főteret kibővítette a Pécskő utcáig, helyt adva egy nagyobb üzletháznak úgy, hogy annak tömege lépcsőzetesen emelkedjen a főtértől a teret záró lakóépület felé. Így a meghosszabbított centrumot délről Finta József Pécskődomb áruháza, keletről Magyar Géza nyolcvanlakásos társasháza egészítette ki. A lázas szakmai vitákat kiváltó beavatkozás a Rákóczi út mentén elnyúlva emberléptékűvé írta át a centrum monumentális formavilágát, ami a lakosság élhető környezetének hasznára vált.5 A filmszínház helye a kulturális fórumon Az új irányelvek a népsűrűség kívánt paramétereit is átszabták.6 A városvezetés elfogadta Magyar Géza városközponti beépítési tervét, amelynek része volt egy kulturális fórum kialakítása is két garzonházzal, filmszínházzal, múzeummal és városházával. A fórum ekkor még a belváros meghosszabbítása, csendes sziget volt, ahol lekerekített sarkú utcácskák laza szövete értelmezte a maga módján a társadalom széles rétegeinek műve-

A gazdasági téren súlyos áldozatokat követelő állami beruházáshoz a Városépítési Tervező Iroda (VÁTERV) 1955-ben készített általános rendezési tervet, amelynek alapján 1960-ban egyszerűsített városrendezési tervet hagytak jóvá. Egy évvel később látott napvilágot Korompay Andor rajza a város főtengelye mentén kialakítandó új központról. A főtér beépítésére elsőként Maróthy Győző dolgozott ki két, a kor szocialista realista koncepciójába illeszkedő alternatívát, amelyeket Jánossy György újszerű tanulmányterve sikeresen felülírt.3 Jánossy a jelentős bontások árán létrehozott akkori Tanácsköztársaság, mai Fő tér körvonalait eredetileg három oldalról zárt, határozott térfallal képzelte el, amelynek látványát az általa tervezett Karancs Szálló és Szrogh György művelődési háza uralta. Az utóbbi hatszázötven férőhelyes színházával, hetvenezer kötetes könyvtárával, előadótermeivel és üzleteivel volt hivatott a közéletet lendületbe hozni. A geometrikus épülettömegek által határolt centrum ugyanakkor a szocialista realizmust követő modernista korszakváltást, a transzparenlésére vonatkozó politikai akaratot.7 A garzonlakásokat kínáló magasházak értelmiségi fiatalok számára épültek 1973-ban. Ezek tövében három éven belül átadták a November 7 Filmszínházat, majd 1980. október 3-án, a 19. Múzeumi és Műemléki Hónap országos nyitányaként felavatták az akkor még Nógrádi Sándor, mai nevén Dornyai Béla – Nógrádi Történeti Múzeumot. Az épületnek az együttes részeként a munkásváros kulturális életének manifesztumává kellett válnia. Hamar a figyelem fókuszába került, hiszen az 1930-as évek óta ez volt az egyetlen épület, amelyet hazánkban kifejezetten múzeumi célra emeltek. 8 A fórum záróakkordjaként és egyúttal védőfalaként itt épült fel Salgótarján városi tanácsa is. A laza vonalvezetésű komplexum közös tervezőtől származik, és méltán egységet fejez ki: belső közterei a szabadon álló pillérek között vagy a földszinti ablaksávokon át vizuálisan összekapcsolódnak. Az egymás mellé rendelt épületek füzérében súlyponti helyet foglalt el a zárt, orto-

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

osztott. Az utóbbi további két kisebb vetítőteremre tagolódik, amelyekhez külön-külön, az északi előcsarnok lépcsőin juthatunk fel. A túloldali többfunkciós, bérelhető nagyterem az Apolló Artmozitól különválasztottan üzemelhet. Sorsa még nem dőlt el, de szinte bármilyen rendezvény, konferencia vagy prezentáció egyéni igényeit kielégítheti. A galériás tér tört-redőzött akusztikus álmennyezettel készült. A párkányabsztrakciókkal keretezett és vakolattextúrával borított posztmodern enteriőrt kontúros világítószem központozza. A mesterséges világítás intenzív és változatos, szinte fel sem tűnik, hogy a külvilágtól elszigetelt, ablaktalan helyiségben vagyunk. Az épületrekonstrukció csak a belső tereket érintette látványosan, így a zárt tömeg és a színes, életvidám belső közti ellentmondás feloldatlan. Nem úgy a rendezvényterem és a mozi földszinti előcsarnokában, amelyeknek az eredeti rendeltetéshez hasonló szerepkör jutott. Az előbbi a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda gonális tömegével befelé forduló mozi. Külső váza nyolc pillérre állított

(SITI) központjaként valóban fiatalos és világos helyiséggé alakult. A bú-

monolit vasbeton faltartó, amely teherhordó szerepén kívül térelhatáro-

torok egyszerűek, de nem aszketikusak. Az információs munkahelyek

ló és akusztikai funkciót is ellát. A 21. számú főút és a vele nagyjából

redőnnyel zárhatók, így a csarnok az emeleti szabad rendezvények előte-

párhuzamos vasút forgalmának erős zajterhelése szükségessé tette a

reként is működhet, szükség esetén pedig bekapcsolható a mozi szalon-

külső héj és a belső szerkezet különválasztását, így a filmszínház szerke-

jába. Az utóbbi sokat megőrzött eredeti fényéből és plaszticitásából. Ha-

zeti rendszerében a „ház a házban” elve érvényesül. 9 A héj ugyanakkor

bár területét a fórum hátrányára bővítették a külső fedett-nyitott pillérköz

meglehetősen vékony (15 cm), és anyagát tekintve a nagyobb felületen

beépítésével, az új függönyfalak lekerekített sarkai megerősítik a köztér

túlzottan nyers lett volna, ezért a homlokzat máztalan égetésű pirográ-

formai összhangját. Mintha egy régi koncepció érett volna be: a múze-

nit burkolatot kapott. A pécsi Zsolnay-gyárban készült időtálló termék a

um, mozi és közigazgatási épület hármasa véglegesen egymásra talált.

mozi emeleti szintjét öt-öt sávban borítja, de megjelenik a szomszédos múzeum burkolataként és párkányelemeként is. A térszervezés és anyaghasználat által teremtett kontextus a filmszínház belső működésére is kisugárzott. A markáns kubus földszintje egykor tökéletes gépezetként terelte a rajta átmenő közönségforgalmat. A látogatók a városközpont felől egy széles, elegáns üvegcsarnokba érkeztek, ahonnét két lépcsőkaron át az 503 ülőhelyes emeleti vetítőterembe vezetett az út. Az előadások után az érkezéssel megegyező irányban lehetett visszajutni a földszinti csarnokba, majd távozni a fórum felé, amely barátságos légkörével egy ideig még marasztalt, majd fokozatosan átvezetett a település forgatagába. A csarnok olyan áttekinthető vizuális rendet képviselt, amely a térbelsőt a közterek szerves folytatásaként definiálta. Retróhangulat és realitás A mozi tervezése a szocializmus éveiben optimizmustól sugárzott, mint a város egésze. Az értelmiségi felvirágzás azonban nem váltotta be a

hozzá fűzött reményeket. Ma már jól látszik, hogy a nagy ívű elgondolás

tere. A horizontális megnyitásból fakadó világosság és az eredeti, sötét

lehetőségei betöltetlenek maradtak. Időközben a kultúrafogyasztási szo-

kőpadló kontrasztját pasztelles felületek egyenlítik ki. Megkülönböztetett

kások is jelentős mértékben változtak, kiváltképp a filmiparban. Nagymé-

színek értelmezik a ruhatár és a büfé pultjait, a hirdetőtáblákat borostyán-

retű populáris mozikra ma már aligha van kereslet, amit Magyar Gézának

sárga világítótestek keretezik. Az ipari oszlopok és a jegypénztár köré

filmszínháza átalakításakor mérlegelnie kellett. Elsőként a több mint fél-

antik átiratú bútordarabok kerültek. Mint Robert Venturi 1977-ben készült

ezer vendégre tervezett nagyterem alternatív hasznosítása került szóba,

eklektikus tervsorozatában,10 a díszletszerű belső részletekben különböző

amelyet végül két részre: egy rendezvényteremre és egy vetítőrészlegre

korok stílusjegyei keverednek. Az anakronizmus érezteti hatását az alagso-

A filmszínház új várócsarnoka Salgótarján egyik legösszetettebb belső

ri gépház helyén kialakított retró hangulatú zenés klubban is, habár a helyiség számos lehetősége a negyvenéves terv előnyeiből táplálkozik. Saját parkolója és független működése említhető első helyen ezek közül. A régi funkcionális rendezőelvekből mindenütt megmaradt egy kevés. Továbbra is fontos szempont a külső zajok kiszűrése: a próbatermek és az artmozi redőző falai funkcionálisan is indokolt esztétikai minőséget képviselnek.

A salgótarjáni fórum a Kádár-korszak jelentős urbanisztikai beruházá-

sából nőtte ki magát, annak kései bővítéseként értelmezhető. Az itt álló filmszínház a környező múzeummal és a korábban kiépült városközponttal a közművelődést és a társadalmi nevelést foglalta programba. Negyven év távlata az egykori eszmék halványodásával ma reálisabb képet fest a közéletről. Ahogy az ideológiai üzenet helyett fogyasztási cikként érvényesített kultúrának általában, a filmnek is újjá kellett teremtenie környezetét a posztmodern társadalmi tudat képére és hasonlatosságára. Az új

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

szemlélet – vagy az egy üdvözítő szemlélet hiányának – következménye a szigorú téri-szerkezeti következetesség feloldása. A filmszínház épülete két irányban fejlődött tovább: a települési kontextus az áttetszőség és a szerkezeti modulációban rejlő formai tartalékok révén kiteljesedett, de a térbelső az összetettség és ellentmondás11 útját választotta. __________ Apolló az átalakításon átesett November 7 Filmszínház új neve, és egyúttal utalás Walter Gropius hasonló című munkájára, ld. W.G.: Apolló a demokráciában (ford. Veress Anna). Corvina, Budapest 1981. 2 A filmszínház tervezői: Építész tervezők: Magyar Géza, Nánásy Ilona (Magyarterv Kft.) Belsőépítész: Somogyi Pál Akusztika: Fürjes Andor Tamás, Kotschy András 3 Ezeket az adatokat Magyar Géza Ybl- és Állami díjas építész személyesen bocsátotta rendelkezésemre. Pogány Frigyes műelemzése szerint Korompay Andor Salgótarján általános városrendezési tervéért felelt 1961-ben, vö. P.F.: Salgótarján új városközpontja. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest 1973, p. 10. 4 Uo., p. 18. 5 Uo., pp. 36-41. 6 Az új beépítési tervnek köszönhetően jelentősen megnövekedett a népsűrűség. Magyar Géza elmondása alapján a bontások során kiköltöztetettek és az újjáépítéssel lakhatáshoz jutók arányát kifejező „szanálási arányszám” 58%-ról 27%-ra esett. A Salgótarjánban dolgozó magyar építészek munkásságát Udo Kultermann, német művészettörténész is méltatta Kelet-Európa korabeli építészetét taglaló kötetében, ld. U.K.: Zeitgenössische Architektur in Osteuropa, DuMont, Köln 1985, p. 154, 159 és köv. 7 Ezt az akaratot általánosságban az MSZMP KB 1974. március 19-20-i – a közművelődés helyzetéről és feladatairól szóló – határozata fogalmazta meg. Lokálisan már egy évtizeddel korábban is születtek erre vonatkozó irányelvek és rendelkezések, ld. Horváth, István: „Politikusok vitái a kultúráról az 1960-as évek elején Salgótarjánban”, in Bagyinszky Istvánné – Szvircsek Ferenc (eds.): Értékek és konfliktusok. Salgótarján és Nógrád megye kulturális élete a hatvanas években. Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet, Salgótarján 2005, pp. 57-62. 8 Berényi Marianna: Két múzeum harminc évvel később – Szombathely és Salgótarján Kádár korban épült kiállítóterei a 21. században. Múzeumcafé, vol. 9, no. 45 (2015), p. 81. A múzeum 2005 óta műemléki védettséget élvez, ezért a filmszínház átalakítása a műemléki környezetre vonatkozó szabályok szerint zajlott. 9 Magyar Géza: Filmszínház, Salgótarján. Magyar Építőművészet, no. 5 (1976), p. 23. 10 Venturi, Robert: Eclectic House Series (1977). 11 Vö. Venturi, Robert: „Összetettség és ellentmondás az építészetben (1966) (részletek)”, in Kerékgyártó Béla (ed.): A mérhető és a mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századból (2. bővített kiadás). Typotex, Budapest 2004, pp. 165-179.

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

Emberi lépték Megfontolások a város otthonosságáról

szöveg text :

Körmendy Imre, Zsovák Orsolya

„Természetes emberi méret vonz engemet, nem a nagy talapzat.” (Weöres Sándor: Nagyság)

Utca a dél-franciaországi Villefranche du Conflent-ban. Fotó: G. Korompay Judit

Post-Modernist Apollon

A szépség és a város egyes vonásai c. írásban 1 szóltunk a város

The Newly-Born Movie Theatre of Fórum, Salgótarján

szépségének azon vonásairól, amelyeket a régi épületek és városne-

gyedek idő formálta, használattól megkopott, a történelem által „írt”

Salgótarján is known as a typical mining town of the 20th century when

elemei jelentenek. Jelen elemzés kérdése az, hogy az E. F. Schuma-

hard industries flourished. The town was ranked as the centre of the county

cher 1973-ban megjelent A kicsi szép c. könyvének címében megfo-

in 1950, only 28 years after it was given a town status. The local manage-

galmazott axióma, amely gazdasági felismerésként lepte és hódította

ment approved of the scheme drafted by Géza Magyar to develop the town

meg a világot, alkalmazható-e az emberi településekre, netán a váro-

centre which also integrated the construction of a cultural forum with two

sokra is. S ha igen, mit kezdjünk a nagyvárosokkal?

apartment houses of studio flats, a movie theatre, a museum and the town

Kopátsy fejti ki A kicsi szép c. írásában, 2 hogy hazánkra mind-

hall building. The movie was opened in 1976 followed by the inaugura-

ez bizonyos speciális gazdasági értelemben igaz. Ebben a háztáji

tion of the building to house the museum in 1980. As a final stage of the

gazdaságok, a zártkertek világát idézi meg, s rámutat, hogy milyen

forum project, the town’s council hall was finished on the same site. The

fontos szerepet töltöttek be a létező szocializmus évtizedeiben – a

movie theatre was placed in the focus of the string of coordinated build-

„vállalkozások óvodáinak” nevezi ezeket, s végül megállapítja: „A kicsi

ings standing next to each other with a facade wrapped in a facework of

nemcsak hasznos, de szép is.” Különösen növeli a kérdés érdekessé-

architectural ceramics, unglazed pyrogranite manufactured by Zsolnay.

gét az a tény, hogy az építészettel és a városépítéssel kapcsolatban

The cultural forum of Salgótarján has evolved into one of the most sig-

általános meggyőződés, hogy az a hatalmat, az erőt képes kifejezni,

nificant urbanistic investments of the Kádár era, and may be interpreted

a kicsinységet aligha, legfeljebb a romlás állapotában utal erre. Sudjic

as its later extension as such. The movie theatre standing here housed

egy könyvet szentelt az „épületkomplexusnak”, a leginkább a politi-

the functions of an integral pogramme including public erudition and social

kusokat és a sztárépítészeket elérő betegségnek.3

education along with the neighboring museum and the previously built town

Borsos Miklós írja A toronyból c. könyvében: „Minden tréfán kívül

centre. Viewed from a distance of 40 years now, as the ideology of the era

mondom, hogy a szellem kis helyen is elfér, sőt mintha jobban érezné

has weakened and fell into oblivion, we may have a more realistic picture of

magát.” 4 Máshol Masacciónak a firenzei Santa Maria del Carmine

public life then. Much in the same way as culture which is advertised now as

templombéli híres, korszakos jelentőségű freskói kapcsán fogalmazza

a product for consumers instead of conveying ideological message, cinema-

meg. „A nagy remekművek csak nagyon ritkán nagyok méretükben

tography also had to recreate its environment to adjust to the conditions,

is.”5 „Baudelaire Goya litográfiái kapcsán ’kisméretű, de monumentális

the awareness and imitation of post-Modernist society. The building housing

lapokról’ beszélhetett, a zománcfestő Marc Baud-ról pedig kijelentet-

the movie theatre has evolved in two directions since then: the settlement’s

te, hogy a kicsiben is nagyot tud alkotni” – írja Gaston Bachelard A tér

context has been fulfilled and accomplished thanks to the formal reserves

poétikájá-ban. 6 Illyés már egészen konkrétan fővárosról és fővárosi

hidden in transparency and structural modulation, whilst the interior has

épületekről, a második világháború utáni Szófiáról írva állítja: „Men-

evolved along the lines of complexity and contradictions.

tegetődznek: bíz nem „világváros”./…Nekem tetszett nagyon/ ez is,

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó i r at • p ost scrip tum

az is, szobranje, múzeum,/ állomás, posta; mindegyik szerény/ volt, de helyén volt, mint az a növény,/ mely úgy nő, ahogy földje engedi,/ mely táplálóját nem csikarja ki./Mi a legszebb? Az arány! S csúf? Ami/ magánál többnek akar látszani!/ Ne nagyra nézzetek, hanem igazra,/ nem az oromra, hanem az alapra! / Hány „világváros”: tojás üres héja/ s még több hány olyan, mint a felfútt béka!”7 Az érzékeny művészek kevesek számára érvényes gondolatai ezek, vagy mindnyájunk számára megfontolnivaló, iránymutató meglátások? Környezetünk mintha mást mutatna: megalopoliszról (Gottmann),8 világvárosról, globális városról hallunk, mérhetetlenül növekvő és szétterülő városösszenövéseknek vagyunk tanúi, s az épületek is egyre nagyobbá válnak. A városok és várostérségek népessége is mérhetetlenül növekszik (Európán kívül). Sokan állítják, hogy ennyi ember csak óriási épületekben, toronyházakban helyezhető el. Kunszt György Mumfordot idézi:9 Dublini tömbbelső. Fotó: Körmendyné Érdi Mária

„Könyvének 10 A megalopolisz mítosza című fejezetében Mumford ezeket a visszataszító konglomerátumokat a kényszerpályára került növekedés

produktumaiként értelmezi, s ezt a növekedést olyan egyirányú és minden

a szűk utcák, kis városi terek, a kevés lakásos ház kedvelésében, a kis

kitérési lehetőség híján lévő utcához hasonlítja, amelyben – ráadásul –

vendéglátóhelyek látogatásában. Az élet majd minden területén vonza-

’társadalmunk gépkocsijának vezetője’ egyes-egyedül a sebesség növe-

nak bennünket az apróságok: a miniatúrák, a mini könyvek, a mikrovilág

lésére képes, fékezésre nem, a katasztrófa egyre elkerülhetetlenebbnek

(ami a mikroszkóp feltalálása óta rabul ejtette az emberiséget, benne a

látszik. Csak a növekvő, a versenytársakat leköröző, majd előbb-utóbb

művészeket is)19 szintén, bár ez utóbbit felnagyítva csodáljuk. A miniatúra

megsemmisítő, vagy magába olvasztó vállalat maradhat életben, s az

olyan jelentős elem, hogy G. Bachelard könyvében külön fejezetet szentel

óriássá válásnak ez a diktátuma a városokra is érvényes lett: ’Az látszott a

ennek a témának. Műveket elemezve állítja: „A miniatúrában minden ér-

várossal szemben támasztott végső követelménynek, hogy az övé legyen

ték felhalmozódik és felerősödik.” „A kicsinység nem nevetséges, hanem

a legnagyobb múzeum, a legnagyobb egyetem, a legnagyobb kórház, a

csodálatos.” „A kicsi a nagy menedéke.”

legnagyobb bevásárlóközpont, a legnagyobb bank, a legnagyobb pénzügyi egyesülés’ – sorolta példáit Mumford.”11

Az ember keresi a meghitt, kis közösséget. Elsőként ezt nyújtja neki a család, majd a baráti kör. A kis, összetartó közösségek oly erőt kép-

Ténylegesen nem lenne más út, csupán a minden határon túl való

viselnek, hogy a kommunista hatalom betiltott, feloszlatott minden civil

növekedés? Ha szakmai megközelítést keresünk,azt találjuk, hogy a BME

szervezetet. 20 Amikor az emberi léptékű, hagyományos közösségek fel-

Építőművészeti Doktori Iskolája 2012/13. Évkönyvében, A kicsi szép-ben

bomlottak, akkor az emberek pótlékot kerestek, s különösen a fiatalok

Cságoly Ferenc így ír: „’Az ember kicsi, ezért a kicsi szép.’ Az ember kicsi,

találtak is – sokan a Hitlerjugendet vagy a kommunista mozgalmat.21 A

ezért vonzódik a kicsihez, szereti a kicsit. Az építész ember is.” Lehet-

közösség helyetti tömegélményből aztán törvényszerű volt a kiábrán-

séges, hogy az építészeket a megbízások csekély volta, a beruházások

dulás. Hasonlóképp működik ez a nagyvárosba kerülő emberekkel is:

elmaradása és a feladatok építészettől távoli jellege 12 fordította az apró

a közösség helyett gyakran pótlékokat találnak csak, ahol esetenként

feladatok felé, e hiány vette rá sokukat a kicsiny feladatok megbecsülé-

könnyen feloldódnak, elvesznek a tömegben. Ghel vizsgálatai szerint a

sére, de a lényeg mégis az, hogy eljutottak erre a pontra.

túl nagyméretű, illetőleg nem kellően határolt terek hasonlóan hatnak a

Mások is írnak a kicsi szépségéről: Szende Ákos: Small is beautiful,

városlakókra. Gropius metszete tehát, amelyen bemutatja, hogy a ma-

avagy a kicsi szép c. írása Csempeszkopács ősi templomának szépségét

gasabb sávházak közötti zöldterületek nagyobbak, tehát jobban hasz-

és értékét mutatja be, ami szerinte megállja a helyét a méltán híres jáki

nálhatók, 22 legfeljebb bizonyos méretekig igaz, s a Le Corbusier-féle „le

mellett is.13 Mizsei Anett A kicsi szép – XXS építészet, Nagybajom c. írása

az utca zsarnokságával” fémjelzett új lakónegyedek feloldódó, jobbára

a községben felépült közösségi házat méltatja. 14 Krizsán András Ellenállni

lehatárolatlan térségei nem biztosítják az ember számára a szükséges

az időnek c. előadásának összefoglalásaként szól a kicsi szépségéről. A

intimitást és biztonságot. 23

kis települések értékei: „a csend, a nyugalom, a természeti környezet, a

S-I. Andersson tájépítész ezt tanácsolja: „Legyen mindig túl kevés

gazdag madárvilág, az állattartás, a szőlő- és bortermelés, a gyümölcs-

helyed. (…) „Így a terem gyorsan megtelik, és mindenki azt fogja érezni,

kínálat és a táj kulturális értékei és emlékei”.

hogy fontos előadásra jött el, hiszen a terem teljesen megtelt (…) az

Ha a 20. századra és korunkra tekintünk, azt látjuk, hogy a nagyság15

előadó és a hallgatók közti távolság a lehető legkisebbre csökken, ami-

bűvöletében élünk. A totalitárius társadalmak mindent össztársadalmi mé-

nek következtében minden részvevő intenzív élmény részese lesz.” 24 Ez a

retekben akartak megoldani, s ennek az lett a következménye, hogy az

városi léptékben azt jelentheti, hogy a közterületeket az adott közösség

intézmények s az ezeket szolgáló épületek is egyre nagyobbak lettek. Az

igényeihez kell méretezni, de nem tévedünk, ha egy kissé szűkebbre

országok fölé növő gazdasági társaságok logikája igen hasonló ehhez.

vesszük a teret. E tekintetben érdemes azt is megfontolnunk, hogy al-

A családban tapasztaljuk, hogy a gyermekek léptékükhöz arányos he-

földi városaink tág terei és utcái is jelentős értéket képviselnek, 25 de ne

lyeket keresnek, építenek, s ott érzik igazán jól magukat: szüleik ölében,

csodálkozzunk, ha Baja majd’ kéthektáros főtere évente csupán néhány

karjaiban, az asztal alatt, a kemence zugában, sátorban, egy fa ágai közötti

alkalommal telik meg emberekkel.

rejtekben. A túl nagy térben – pl. a bevásárlóközpontokban – a gyermek

Gehl szerint „a minőség kérdése a kis lépték függvénye”.26 A minőség

A felnőttek jelentős része is vágyik bizonyos fokú

még nem azonos a széppel, de növeli annak esélyét. „Egy kacskaringós

védettségre. A nagy, nyílt terek sokakban váltják ki az agorafóbia tüneteit,

utcában, ahol sok a látnivaló, egy hosszabb sétát is rövidnek érzékelhe-

de e nélkül is többnyire nem a tér közepén vágunk át, hanem valamelyik

tünk. Fordított esetben, ha közben nem vár ránk semmi más figyelemfel-

fal közelében.17 Michelangelo egészen szűk helyre, „írószekrénybe” vonult

keltő elem, csupán a ’fárasztó hosszúság perspektívája’, reménytelenül

vissza, hogy gondolatait papírra vesse.18 Összefüggésben van ez azzal az

hosszúnak tűnhet az út” – írja, 27 s ez újra a kicsi vonzó hatásáról beszél,

intim szférával, amiről Hall azt írja, hogy abba csak keveseket engedünk be.

hiszen a kacskaringós utca rövid átlátható szakaszokból tevődik össze,

túlmozgásossá válik.

A biztonságra és az emberi léptékre való vágyunk mutatkozik meg

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

s a nagy, monoton épületek, a végtelen utak sivársága riasztó. Érdekes, hogy a puritán dán építészet mestere jó példaként színekben és részletformákban gazdag példákat hoz, sőt a párizsi Disneyland utcakialakítását is példaként állítja: „Amikor a látogatók számának alakulása hatással van a bevételekre, mindig nagy gondot fordítanak a kis léptékre.” 28 „’A fárasztó hosszúság perspektívája’ írja le azt a szituációt, amelyben az ember egyetlen pillantással átláthat mindent, mielőtt még nekivágna az útnak, amely egyhangúan nyúlik a végtelenségbe, közben az élmények szóra sem érdemesek. Még neki sem vágtunk, máris elfáradtunk.”29 Ezekből a sorokból megsejthetjük a középkori, nőtt városok, történelmi központok, kisvárosok vonzó erejének okát. A „részletek gazdagsága és az élmények intenzitása mind befolyással vannak… a minőségre, a jó kedvű” városi életre. Az élő város a gyakran használt utcákon igényli a „keskenyebb egységeket és a sok ajtót”. 30 „Ha (…) az épületek homlokzati hangsúlyai Sorházak egy angol kisvárosban. Fotó: Körmendy Imre

függőlegesek, a gyaloglási távolság rövidebbnek és könnyebben bejárhatónak érződik, mint ott, ahol az épületek erőteljes vízszintes vonalai szinte

lakóépületekre vonatkozóan a dán építészet alapelve is a legfeljebb há-

felerősítik, sőt meg is hosszabbítják a gyalogtúra idejét.”31

romszintes ház, ennél nagyobbat csak kivételesen, külön eljárással lehet

Az ember első, legalapvetőbb látványa, ami betölti látómezejét és

építeni. 43 A kisvárosok problémáiról szólva 44 azt ajánlja, hogy tartsák meg

csodálatos élményekhez kapcsolódik, az édesanya arca.32 Az emberi arc

speciális karakterüket, ami miatt sajátos minőségük van; ne nagyvárosok

részletgazdagsága, változatossága, kifejezőképessége meghatározza,

utánzatai legyenek miniatűr méretben. Idézi Henry Moore-t: „Minden öt-

vagy legalábbis nagymértékben befolyásolja a szépről, a vonzóról alkotott

letnek megvan a megfelelő mérete.” A kisvárosoknak vissza kell adni az

fogalmunkat. 33 Ezért ragadhat meg oly sok turistát az eklektikus Buda-

emberi léptéket, amit elveszítenek a nagyváros imitálásával. Az alacsony

pest épületeinek szépsége, részletgazdagsága, kidolgozottsága, kifejező

beépítést igazolja az Élhető városok c. könyvben közölt ábra, miszerint a

volta; 34 s ezért – az anyai arc léptéke miatt – találjuk szépnek a ’kicsit’.

negyedik emelet felett megszűnik a szemkontaktus, és kívül kerülünk a

A jó helyek szoros összefüggésben állnak a léptékkel, s a ’megfelelő te-

beszélgetést lehetővé tevő távolságon.45

rek és jó arányok’ eseteire hagyományos és kis városokat hozhatunk fel

A modern városépítészet hibái elég gyorsan kirajzolódtak, s a kritikán

példaként. „Láthatjuk, hogy az egész város illeszkedik az emberi testhez

túl határozott javaslatok is napvilágot láttak a nagyvárosokkal kapcso-

és érzékekhez. Szerény méreteikkel és az öblöt körülvevő félkör alakú

latban, pl. Léon Krier: Az európai város rekonstrukciója (1978–1984) c.

elrendezéssel, ezek a városok kiválóan harmonizálnak érzékeinkkel.”35

röpirata. 46 Ebben a város kisebb darabokra bontását veti fel, kvázi kis-

Az időjárásnak megfelelő építkezés alacsony, kicsi épületekből áll:

városokat a nagyban. Schneller István is ezt tartja érdemesnek kiemelni:

„régi skandináv városok alacsony, a lokális klímának megfelelően sűrűn

„Mai korunk, a minden szempontból posztmodern kor… tudomásul veszi

beépített települései meggyőzően működnek. A hideg elvezetődik a tetők

a valóság szakadozottságát, saját tehetetlenségét a nagyvárosi kaotikus

fölött, a nap felmelegíti a falakat és a járdákat. A városok lokális klímája

fejlődés szabályozásában. … Preferálja a rendezett szigeteket a rendez-

több száz kilométert mozdul délre.” Platón óta tudjuk, hogy igazán az

hetetlenség világában, és csak ezeken belül törekszik komponált alko-

ellentéte érteti meg velünk az igazi értéket: 36 „A különálló magas házak

tásra. A rendezett szigeteknek sok típusa van, de közös bennük a ’város

felerősítik a szelet, és turbulenciát idéznek elő a földön. A házak között

a városban’ jelleg…” 47

hideg szél fúj, és kerítéssel kell megakadályozni, hogy a szél kifújja a ho-

Ha visszatekintünk a városépítés történetére, láthatjuk, hogy mások

mokot a homokozóból. Ez a lokális klíma sok száz kilométerrel elmozdul

is hasonló javaslatokat tettek: Kropotkin decentralizált társadalomról, s

észak felé.” 37 A toronyházak hatása káros: nagy árnyékot vetnek, erős

ennek megfelelő alközpontokról írt, 48 E. Howard is egymást kiegészítő

szelet gerjesztenek, és rideg környezetet alkotnak.38

városok, kertvárosok egymást kiegészítő csoportjában, hálózatában látta

A modern városok tervezésében komoly problémákat tapasztalha-

a megoldást. C. Sitte és R. Unwin is az eltúlzott méretek, a végtelenbe

tunk. Sok más szempont előtérbe került az emberi szempontok helyett. E

vesző sugárutak, az individualista tömegformálás ellen emelte fel szavát.49

korban a sokszereplős várostervezés a politika céljait kiszolgáló építészet

S elmondhatjuk, hogy korunk fenntartható városokról írott munkái rendre

irányítása alá került. E szakterület messze túllépte a saját kompetencia-

komplex városrészek létrehozását szorgalmazzák.

határát. Az emberi, emberléptékű táj helyébe valamiféle fantazmagória

A ’kicsi’ dicsérete pontosításra szorul. Világossá szeretnénk tenni,

lépett, óriási méretekkel, megélt tér helyett űrökkel. Gehl ezt a folyamatot

hogy a fenntartható, kellően szerény méretű stb. lakás nem azonos a

Brazíliaváros-szindrómaként írja le, határozza meg.39 A városi lépték került

minimális lakásokkal, a közelmúlt „piacképes”, 20m2 vagy még kisebb

Javaslata az

„lakásaival”. Ezt Frampton így fogalmazta meg A modern építészet kritikai

óriásira nőtt városok és az emberi léptékű gyalogos utcák ellentmondá-

története c. művében: „A hasznosság rövid időn belül egyet jelentett a

sának feloldására: az utcák mentén a beépítés legyen alacsonyabb, két-

nyereségességgel. Az akadémizmust megtagadó formák az uralkodó osz-

háromszintes, s a magas házak távolabb, a tömb belsejében kerüljenek

tály új díszleteivé váltak. A racionális lakás minimális lakássá, a Sugárzó

elhelyezésre. 41 A másik javaslata a régi épületek és területek megőrzése,

Város 50 városi elemek rendezetlen halmazává, a vonalak egyszerűsége

hangulatának továbbvitele: „Az épületekben, az utcabútorokban és a ki-

formai szegényességgé változott.” 51 A lakásoknak jellemzően nem egye-

helyezett táblákban tükröződik a terület múltja.”

deknek, individuumoknak kell épülniük, 52 hanem családoknak; s az ember

az emberi elé. A várostervezés felülről és kívülről zajlott.

A kis és nagy lépték közül melyik a fontosabb? A légifelvétel vagy az

által elérhető minimum helyett az együttlétet is lehetővé tévő nagyságúnak

utca képe, változatossága a meghatározóbb? Egyértelműen állíthatjuk,

kell lennie.53 S ez igaz a városi léptékre is: nem az abszolút kicsiségre kell

hogy az utcáról, a közterületekről alkotott benyomás a fontosabb. Egy an-

törekedni, hanem az emberi léptékre.

gol sorházas telep felülnézetben monoton párhuzamos utcasorait és egy

A városok, települések kisebb részekre osztása, tagolása, valamint

utca képét összevetve érzékelhető, hogy a magasból látott kép csalóka.

a nagyvárosokban a házak lelépcsőzése mellett ajánlható a tömbökhöz

Doxiadis szerint legfeljebb háromszintes épületeket szabadna építeni. A

való visszatérés. A keretes beépítésben, a helyenként felszakadó, mások

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

számára is nyitott kereteken belül kisvilágok hozhatók létre. Ezt jó ideje

emberi léptékű településeket, településrészeket.

alkalmazzák az építészek, csak hazánkban ez nem tudatos és nem elég

Granasztói Pál egyértelműen megállapítja, hogy a budai Várnegyed

gyakori. P. Peters: A város az emberért c. könyvében 54 olvashatjuk: „A

kisváros a nagyvárosban, s ez a kisvárosi jelleg, ez a kicsinység is hoz-

történelmi múltú nagyvárosok mind több, társadalmilag önállóan struk-

zájárul vonzerejéhez. 62 Ugyanakkor azt is leírja, hogy pl. az utcák töré-

turált negyedből állnak (…) Az újonnan épülő lakóvárosoknak is számos

sei, görbületei miatt általában nem érzékeljük a Várnegyed kicsinységét,

sejtből kell összeállniuk, amelyek határozottan különböznek egymástól,

és ez hozzájárul a terület jelentőségének érzetéhez. Meggyesi Tamásék

megőrzik egyéniségüket; s nem lehetnek meg tehát bizonyos cezúrák,

vizsgálata 1980 körül kimutatta, hogy az alacsony intenzív beépítésű la-

elkülönülések nélkül. A városok átépítésekor és új települések létrehozá-

kóterületek laksűrűsége közelíti a magasabb lakótelepi beépítését, kom-

sakor olyan méretű egységeket kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik,

fortérzete, vonzereje, szociológiai értéke sokkal jobb. Ez értelemszerűen

hogy a lakók magukénak érezzék azokat.”55

az akkor érvényes normatívák, előírásrendszer keretei között igaz, de ma

A kis területi egységek témájáról ezt mondja: „Ismét meg kell tanulnunk, hogy a kényelmes távolság abszolút mértéke az emberi láb, (…) a

is elgondolkodtató. Ezt mutatja sok európai ország építési gyakorlata, az ún. korszerű csoportos beépítések széleskörű alkalmazása.

megközelítés ne kényszerű megerőltetés legyen, hanem kellemes élmény.”

A lakótelepek építése során is elég hamar jelentkezett a „lelépcsőzés”

A modernben létrejött épületek közti terek „negatív terek, dinamikusak,

gondolata, a föld-közeliség, a külső kapcsolatok létrehozásának igénye:

mert nem érzékeltetnek középpontot, nem határolják le a látóteret”. Az új

teraszozó ill. teraszházak; a földszinti lakások megnyitása, előttük kis

városok, mint Chandigar, Új-Delhi városközpontja, „túlméretezett, árnyék-

saját használatú kertrészek biztosítása; a nagy és magas épületek között

talan, visszataszító sivatagok, amelynek a szélein nem történik semmi”.

alacsonyabbak építése, a nagy telepek széleinek lecsendesítése, a nagy

A kedvező példák „zártak, szűkek, áttekinthetők, rögzítettek, zsúfoltak,

egységeknek kisebb részekre való bontása, a tömb újrafelfedezése, bel-

széleiken háromemeletes épületekkel”. Különböző korokban épült váro-

ső, kisebb „világok” alakítása.

sok Nolli-féle térképe alapján állítja, hogy „az épületeket elválasztó térköz megnövelése a terek és térségek elveszítésével jár.” Korunk megértéséhez Szerb Antal szolgált adalékkal A királyné nyak-

terjengősségre vezetnek (Sitte).” 63 Az ember mértékére szabott helyeket

lánca c. „igaz történetében”, amikor így ír az óriási ékszerről : „… elkészíté-

ma is létrehozhatunk, s a történelmi környezet szigetei talán még béké-

se, ez a fontos, vállalkozás volt. Nem megrendelésre készítette, (…) hanem

sebbek, ha épületeik nem kvalitásosak, s nem vonzanak ezernyi turistát.

„piacra”. Elkészítette, nem hogy keresletet elégítsen ki, hanem (…) azért,

Granasztói Budapesti terek c. írásában – a város legszebb tereit sorolva

hogy a kínálat megteremtse a keresletet. … A másik meglepő mozzanat pe-

– a kicsiny és zárt tereket említi elsőként. 64 Széchenyi István utazásáról

dig a rekord, a nagyság álma.” „Kereskedői rekordot akart állítani, ékszert,

hazatérve fontosnak tartja megemlíteni, hogy Londonban és Párizsban

amely nem szebb, hanem drágább a többinél. A nagykapitalista mentalitás,

kevesebb lakásból álló házak épülnek. Mai tapasztalattal annyit tehetünk

a mindenáron való többlettermelés és a gazdasági rekord szelleme megvolt

hozzá, hogy – kiváltképp a társasházakban – a kevesebb lakás esetén

már a XVIII. században is, és már akkor is éppúgy robbantott és döntött

elérhető az egyetértés, egymás megismerése és elfogadása, míg a sok-

össze világokat, mint később.” (Magvető, Bp., 2008)56

lakásos épületekben erre matematikailag csökken az esély. Batár Attila

Pilinszky János is kicsi házakról ír, azokat tartja említésre méltónak:

Három párizsi tér c. elemzésében 65 is két apró teret tart érdemesnek a

„Reggeli városnézés. Ilyen hát Szeged! Nekem nagyon tetszik. Kis utcái

bemutatásra: „Mitől ilyen vonzó, miben áll varázsa? Elsőnek rendkívül

mind ’valahová’ vezetnek: rendkívüli szépségű, szervesen a házak közé

szerény méretét, emberi léptékét említhetnénk, hiszen a kiterjedt, kimerítő

épült tereket kötnek össze. Az igazán sikerült városok titka élteti Szegedet:

párizsi terek mellett ez parányi ékkő.” A sűrű városi környezetben „való-

terek és utcák összjátéka, közös-kölcsönös ritmusa. Új épületei is kitűnően

ságos oázis ez az elbújtatott tér.” „A falak barátságosan körülvesznek,

sikerültek, remekül simulnak bele az „egészbe”, mintha azt példáznák, hogy

-ölelnek, miközben nem engedik elillanni a tér békés atmoszféráját.”

jó helyen minden sikerül, minden megtalálja a maga helyét és szerepét.”57

A világon több helyütt találkozunk nagy/obb épületben kicsik-

Egy szakmabéli nem nevezné Szegedet kisvárosnak, de ami megfogja az

kel, mint kincsekkel: jelei a „születésnek”, valami fontos létrejötté-

írót, az az emberi lépték a város akkori belvárosában is.

nek vonzó hatásával: a loretói bazilikában a názáreti ház, Assisiben a

Borsos Miklós írja: „A Vieux-Port még megvolt (Marseille-ben). A má-

Porciuncula-kápolna. Ez a téma értelemszerűen felveti, hogy bizo-

sodik világháborúban a németek fölrobbantották. Helyére Corbusier sajt-

nyos helyzetekben, társadalmi igény alapján szükség van nagyobb

építménye került (Unité d’Habitation), a hipermodern kollektív lakótömb-

épületekre, terekre, helyekre stb., de ezeknek is gyakran egy régi, ki-

építkezés csődjeként. Azóta már a lakók jó része megszökött belőle.”58

csi emlék adja a varázsát. A nagyobb, mint foglalat, kiemelheti a kicsi

Így vall a városról: „A városban születtem. Nagyon szeretem a várost,

szépségét, de könnyen el is nyomhatja. Sok függ az arányoktól és a

ha az olyan. A kézbe vehető dolgokat szeretem a művekben is, nem az

kompozíciótól. Ez a tény, a közösségek igényei ismételten arra figyel-

áttekinthetetlen monstrumot. (a nagyvárost nem szeretem, mert) elnyeli

meztetnek, hogy a nehezen megfogható emberi léptékre figyeljünk.

az embert. Róma – csoda. Egy óriási város, mégis együtt vagyok, együtt

Korunk építészetével, beruházásaival kapcsolatban az a meggyőződé-

lélegzem vele. Pontosan tudom, hová és merre indulok. De a várostenge-

sünk, hogy sok közülük nem emberi igényekre alapul, hanem mester-

reket, ahol az ember nem tudja, merre jár, azokat nem.” 59 A hárommilliós

ségesen gerjeszt vonzást, túlzott sűrűsödést, mint egy rákos daganat.

Rómáról szóló vallomás az emberi léptékre hívja fel figyelmünket, aminek

egyik ismérve az áttekinthetőség, érzékelhetőség, s ellentéte az áttekint-

zösségekben létezhet a teljes részvétel, a nagyobb, tömegeket szervező,

hetetlenség, az „ember elnyelése”.

összefogó társaságokban hamarosan előkerülnek a katonás módszerek,

Aligha véletlen, hogy az élet újjászületését a regényírók rendre egé-

Gerő László így ír: „Voltak, akik hangoztatták, hogy a terek csak bizonyos méretek mellett adnak kellemes, zárt hatást, a túl nagy méretek

A társadalom szerveződése évezredek óta igazolja, hogy a kisebb kö-

a merev rend.

szen kis közösségekben, falvakban vagy a természetben képzelik el (pl.

Még oly sok mindenről kellene szólnunk. A francia becsületrend is

R. Merle: Malevil). 60 Az ókortól napjainkig él az emberben a vágy Árkádia

apró: nem nagy mérete, hanem mögöttes tartalma a lényeges. A kis fo-

után; ezzel függ össze Angliában a vidéki élet óriási presztízse. 61 Távol

gyasztás az autótól kezdve a világításon át a fűtőberendezésekig sok

álljon tőlünk, hogy nosztalgiát ébresszünk, s a kis- és aprófalvak nép-

helyen komoly érték. A miniatűr eszpresszó sokakat vonz. A minimal art,

szerűsítését végezzük el a város szépségének tárgyalásakor. De nem

a minimalista építészet, vagy Mies van der Rohe állítása az építészetről (A

tekinthetünk el sok ember igényétől sem, amikor értékként írjuk le az

kevesebb több) mind ezt a gondolatot idézi. A téma szinte kimeríthetetlen,

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

Gehl, Jan: Life between buildings, 1971 (dán) 1987, New York (angol). A negyedik emelet felett megszűnik a személyes kontaktus lehetősége, ezért lakóépületeknek semmiképpen nem ajánlható ennél magasabb épület. 46 Közli Kerékgyártó Béla (szerk.): A mérhető és a mérhetetlen/Építészeti írások a huszadik századból, Typotex, Budapest 2004. 47 Schneller István: Szent, profán és „démoni” helyek és az építészet.(2001.), in: Schneller István: Az építészeti tér minőségi dimenziói, TERC Kiadó, Bp. 2005. /első közlés: A szent és profán korunk egyházművészetének tükrében. Gyülekezetpedagógiai Füzetek, Evangélikus Sajtóosztály, 2001. 48 Pjotr Alekszejevics Kropotkin (1842-1921) földrajztudós. Idézi Gerő László: Történelmi városrészek c. művében, 225. p. 49 Katona Vilmos: Így tekintünk az európai városok közelmúltjára c. cikkében (Octogon 2012/7.) ismerteti Michiel Wagenaar: Városépítészet és polgári szabadság c. könyvét (TERC, Bp, 2012.). 50 A Le Corbusier-féle Ville Radieuse-ről van szó, amit más kiadványok Ragyogó Városként fordítottak magyarra. 51 Frampton, Kenneth: A modern építészet kritikai története, 2. bőv. kiadás, TERC, Bp, 2009. 376. p. 52 Manapság a „fejlett világban” ezek száma egyre nő, de nem kellene minden ebbéli igényt kielégíteni, hanem segíteni kellene pl. az idősek „örökbe fogadását”, és az ezt fizikailag is lehetővé tévő generációs lakások építését. 53 A ’lakógép’ helyett otthonokat kell létrehozni, az Unité d’Habitation 2,70-es fesztávba beszorított lakásába ugyanis csak teakonyha fér, könyvespolc alig, mosógép egyáltalán nem – ezekkel a tervező nem számolt, ugyanis más társadalom lebegett a szeme előtt, ahol éttermekben eszünk, könyvtárban olvasunk, mosodában mosatunk, a gyermekeket képzett nevelők nevelik stb. Madách ezt falanszternek nevezte. 54 Peters, Paulhans: Stadt für Menschen, Verlag Georg D, W. Callwey, München 1973, ’78; A város az emberért/ Védőbeszéd a városi élet mellett, Corvina, Bp. 1978. 55 Kanczlerné Veréb Mária és Körmendy Imre: A települési önkormányzatok száma és a települések tagoltsága, Falu Város Régió 2010/2-3. szám és A települések tagoltsága, mint jellegzetesség és lehetőség, In: Élhető települési táj / Tudományos közlemények és értekezések (Szerk.: Jámbor Imre és Szilágyi Kinga), 4D könyvek, BCE, Bp, 2012. 56 Szerb Antal ír arról is, hogy korábban is tetten érhető volt a kivagyiság, a nagyra vágyás. Lásd erről Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában c. könyvének első fejezeteit, Suger apát és mások pazarló szépségről alkotott képzetét, véleményét – ami Isten végtelen gazdagságát és a transzcendens szépséget lenne hivatott visszatükrözni. Európa, Bp, 2002. 57 Szegedi képeslap, Új Ember, 1961. aug. 13. In: PJ: Publicisztikai írások, Osiris, Bp, 1999. Az 1961-es dátum mutatja, hogy a szerző még a házgyár tízemeletesei és a szocialista realizmus utáni építészet környezetükre egyre kevésbé figyelő időszaka előtt látta a várost. 58 Visszanéztem, 210. p. 59 i. m. 166. p. 60 Éditions Gallimard, 1972. Első magyar kiadás: Európa, Bp. 1975. 61 Lásd erről részletesebben Zsovák Orsolya: Kortárs Árkádia c. írását. In: Élhető települési táj – településépítészeti tanulmányok, 4D könyvek, BCE, Bp. 2012. 62 Szépirodalmi, Bp, 1980. 63 Történelmi városrészek, Műszaki, Bp., 1971 64 Budapest arculatai, 159. p. 65 In: Batár Attila: Az emberi tér /válogatott tanulmányok, TERC, Bp. 2010. 66 Umberto Eco id. mű. a középkor szemléletére utalva írja, hogy a jó és a szép fogalma nem vált szét egymástól, egységet alkotott. A szerzők is a „szép” kifejezést inkább a „jó” értelemben használják. Vö. M. Fuksasnak a 2000. évi Velencei Építészeti Biennáléra választott jelszavával: „Több etikát, kevesebb esztétikát”. 67 vö. Pilinszky János: Úton lévő vándorexpedíciók, Új Ember, 1965.In. Pilinszky János: Publicisztikai írások, DIA - Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp, 2011. A költészet, a tudomány és a vallás nyelvét különbözteti meg, amelyek nem csereszabatosak. 45

s abszolút igazságok nagy valószínűséggel nem is állíthatók a város és a kicsi szépségéről. Elemzésünkben nem a szépség klasszikus esztétikai meghatározását használtuk, inkább igazodtunk az eredeti, Schumacher-i értelmezéshez.66 Írásunkban együtt szerepelnek a tudományos jellegű és a szubjektív benyomások, megállapítások; ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a város, mint fizikai és társadalmi valóság teljességgel egyik „nyelven”67 sem ragadható meg. Korunk óriási méretekhez való végzetes vonzódásában szeretnénk ezen írással emlékeztetni egy másfajta szemléletre és értékrendre, az emberi léptékű világ szükségességére. __________ 4D 31. szám, 2013 PG 2102.03.08. http://kopatsysandorgondolatai.blogspot.hu/2012/03/kicsi-szep.html Sudjic, Deyan: Épület-komplexus, HVG, Bp., 2007. Érdekes lenne összevetni e könyv állításait pl. Szerb Antal: A királyné nyaklánca c. könyvének azon állításával, miszerint „az építészet királyi tett”. Ezt írja Marie Antoinette-ről: „Szerette az építkezést is, ezt a legkirályibb szenvedélyt.” (Magvető, Bp., 1942, 2008). 4 Szépirodalmi Bp, 1979. 5 B.M.: Visszanéztem félutamból, Szépirodalmi, Bp, 1971. 6 Gaston Bachelard: A tér poétikája. Kijárat Kiadó, Bp, 2011. 7 Illyés Gyula művei I., Szépirodalmi, Bp, 1982 8 Többen Sassen-nek tulajdonítják a fogalom első használatát, de Batár Attila Az emberi tér c. könyvében Gottmann: Since megalopolis c. 1961-es írására hivatkozik, amikor Sassen csupán 12 éves volt. 9 Elhangzott a Friedrich Ebert Alapítvány szimpóziumán 2001-ben. Az eredeti szövegeket szokás idézni, de ebben az esetben az is nagyon érdekes, hogy évtizedek távlatából miként látja egy másik jeles szerző a „jövendölést”. 10 Mumford, Lewis: A város a történelemben. Gondolat, Bp., 1985. The City in History, 1961. 11 K. Gy.: Értékválság az építészetben, válogatott írások 1962-2003, TERC, Bp, 2003. 12 Borvendég Béla: Architectura, quo vadis? TERC Bp, 2005 13 Új Ember, 2006. szept. 10. 14 http://epiteszforum.hu/a-kicsi-szep-xxs-epiteszet-nagybajom; letöltés: 2014.07.17. 15 A nagyság a mindennapi szóhasználatban messze áll attól, amit Weöres Sándor Nagyság c. versében kifejez. 16 Többen, felnőttek tapasztaltuk, hogy egy-egy bevásárlóközpont bővítése után túl naggyá vált számunkra, s ez bizonytalanságot, rossz érzést eredményez. A szerző ezt a budaörsi Auchanban, egyik kollégája az Örs vezér téri Árkádban tapasztalta meg. 17 vö. Edward T. Hall: Rejtett dimenziók, Gondolat, Bp. 1975 18 Karel Schulz: Kőbe zárt fájdalom, K.U.K. Kiadó, Bp. 2008 19 vö. Borsos Miklós beszélgetése Hegyi Bélával. 20 Tomka Ferenc: Halálra szántak, mégis élünk. Szent István Társ., Bp. 2005. L. még: Kerék gyártó T. István: Keresztény közösségek, … In: Tájékoztató, a Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási főo. kiadványa, 1984/5. 21 Vö.: Heisenberg, Werner: A rész és az egész. Gondolat, Budapest, 1975. 22 Gropius az egészséges lakáshoz szükséges benapozást biztosító távolságokról alkotta metszet-sorozatát, de sokan később e következtetésre jutottak, s e vonást hangsúlyozták a lakótelepekkel kapcsolatban. 23 Ld. Jan Gehl idézett művét, Borvendég Béla id. művét és Kunszt György írásait az Érték válság az építészetben/ és a modern szakralitás, TERC Bp. 2003. 24 i.m. 51. p. 25 Otto Glaus svájci építész, ENSZ szakértő szóbeli közlése, 1976 Thermal project, VÁTI 26 i. m. 118. p 27 i. m. 127. p 28 i. m. 207. p 29 Gehl, i.m. 127. p 30 Más városi területeken is gondot jelent az ajtók és ablakok, a „kapcsolatteremtő” elemek hiánya: több átrium-házas telepről építészek és egyetemi hallgatók benyomása a ridegség, a kihaltság és az elzárkózás. 31 Gehl, i.m. 129. p. 32 Egyes vizsgálatok szerint az újszülöttek felismerik a normális arcot, azt jobban kedvelik – tovább nézik, mint az eltorzítottat (pl. szem és orr helyet cserél). www.lelkititkaink/tudástár/ testbeszéd. Más vizsgálatok is igazolták, hogy az édesanya arca a legfontosabb inger a csecsemő számára, már 2-3 hónapos korukban arcvonásai alapján felismerik anyjukat. www.origo.hu/… Rita L. Atkinson, Richard C. Atkinson et alt.: Pszichológia, Osiris, Bp. 2003. 33 Vö.: Szövényi Anna: Lépték és léptéktelenség az érzékelés tükrében. MÉ 2011/4.Utóirat. Az épületek részletgazdagságának szerepét tárgyalja még Tompai Géza: A lakóterületi javaslatok társadalmi hatékonyságának feltételei c. doktori értekezésében, Bp. 1979. 34 Aligha kell részletezni azt az ítéletet, ami Lukács Györgytől Fülep Lajosig (igen eltérő megfontolásból) és az egész modernista közgondolkodásig terjedt, s ami szerint az építészet művészet volta megszűnt a historizmussal, s csak a modernnel született újjá. Az európai történelemben gyakran az új stílus hívei mélységesen lenézték az előző kort s annak építészetét. De ez esetben többről van szó, mivel a „modern” azt állította magáról, hogy nem stílus, hanem tudomány. Egybe csengett ez a „tudományos szocializmus” álláspontjával, amikor a materializmusról azt állították, hogy az „tudományos világnézet”. 35 Gehl, i.m. 162. p. 36 Platón: Törvények 816D. 37 Gehl, i.m. 172. p. Megjegyzés: Az óbudai kísérleti lakótelep kicsi homokozói 2-3 gyereknek készültek, a szomszédos tízemeletes panel közepén álló Hold-udvarbeli 10x7 méteres (30 gyerek) pedig sivataggá vált, s a Vörösvári-árok szele a lábakra emelt épületek között orkánná vált, az újságot a 10. emelet magasságáig repíti. 38 Gehl, i.m. 173. p. 39 Érdemes elgondolkozni azon, hogy Sudjic idézett művében elborzasztó példaként említi Hitler és Speer által tervezett berlini tengelyt, amely 5 km hosszú és 150 m széles lett volna. Brazíliaváros központi tengelye 15 km, szélessége pedig 220 m. Ez utóbbit generációk tanulják, mint fantasztikusan jó példát. 40 Gehl, i.m. 194-198. pp. 41 Gehl, i.m. 203. p. 42 Gehl, i.m. 204. p. 43 G. Korompay Judit szóbeli közlése – beszámoló dániai tanulmányútjáról. 44 Doxiadis, Constantinos: The role of small cities (1965. 06. 06.) In: Gerald dix: Small cities in the world system. (Habitat International, 1986.). Az előadás elhangzott az Address to the Sixty-fifth Annual Commercement Ceremony of Northern Michigen University-n. 1 2 3

Human scale thoughts on the homelike city

_ Having a look at the 20th century and our age, we realize we are living our lives fascinated by large scales and dimensions. Totalitarian societies have been trying to solve every problem within a comprehensive social framework with the result that institutions and the buildings meant to serve them have been physically growing. Economic organisations outgrowing the countries follow a logic which is strikingly similar to this one. In families we experience that children tend to look for places proportionate to their own scales – they build such and feel genuinely fine there. In an oversized space – e.g. in a shopping mall – kids tend to be overactive and move too much. A significant number of adults also yearn for a certain degree of protection. Wide open spaces trigger in many of us the symptoms of agoraphobia. Our desire to enjoy safety and human scale is reflected in our joy and love of narrow streets, small urban plazas, our preference for houses of fewer apartments, the frequency of our visits to more intimate restaurants. Small things actually us in almost every field of our lives. Human beings keep looking for smaller intimate communities. This article refers to 20th-century architects, landscape designers and thinkers who engaged in the relationship between locations and people, the psychological aspects of urban architecture with an emphasis on the fact that genuinely fine places bear close relations with scales. The aim of this piece of writing is to remind us of an approach and values different from those prevailing in public thinking, the necessity of a world defined by human dimensions.

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

A klímaparadoxonok feloldási lehetőségei szöveg text :

Antal Z. László

a társadalmi célokkal ellentétes cél. A fogyasztói társadalmakban ez a legerősebben érvényesülő klímaparadoxon. A fogyasztói társadalmakban a legfontosabb cél a gazdasági növekedés és ezzel együtt a fogyasztás növelése. A termelés és a fogyasztás csökkentése – még akkor is, ha a társadalom jövője szempontjából létfontosságú lenne – pedig „rendszeridegen” gondolat. A modern társadalmak számára megoldhatatlan feladatot jelent az is, hogy működési módjukkal a természet határait ne lépjék át. Ez azért jelent számukra megoldhatatlan feladatot, mert éppen azok a társadal-

A társadalmak életében néhány évtized rövid idő. A 20. század végén és a 21. század elején az éghajlat változása és a társadalmak alkalmazkodóképessége közötti kapcsolat sikerességének vagy kudarcának elemzését és ezek okainak vizsgálatát hosszabb idő után lehet majd elvégezni. Mégis azért vállalkoztam egy ilyen „rövid távú” vizsgálat elvégzésére, mert az elmúlt évtizedekben a népesség és a fogyasztás növekedése – Balogh János kifejezését használva – a már eleve megsebzett bolygón egyre több és egyre mélyebb sebeket ejt.

mi és gazdasági körülmények járulnak hozzá a határok megsértéséhez, amelyek a modern társadalmak kialakulásának és megerősödésének a legfontosabb feltételei: a termelés és a fogyasztás, illetve a munkahelyek és a lakóhelyek szétválasztása; a mezőgazdaság gépesítése, a nagy ellátórendszerek kiépítése és működtetése és a közlekedésnek a társadalom életében betöltött, nélkülözhetetlenné vált szerepe. végül pedig a mindezek működtetéséhez nélkülözhetetlen energiaforrások felhasználása. Az ökológiai szempontból szükséges társadalmi változások megvalósítását megnehezíti, hogy a társadalom magas jövedelemmel rendelkező csoportjai sértik meg legnagyobb mértékben a természet törvényeit, azok a tár-

Létem ha végleg lemerült

sadalmi csoportok pedig, amelyek az új, ökológiai elveken nyugvó társa-

ki imád tücsök-hegedűt?

dalmi normák megerősödéséért küzdenek, periférikus helyzetben vannak.

Lángot ki lehel deres ágra?

Ki feszül föl a szivárványra?

kedések meghozatalát korlátozza az is, hogy az országok vezetői a vál-

Lágy hantú mezővé a szikla-

ság következményeinél jelenleg még fenyegetőbbnek tartják ezeknek az

csípőket ki öleli sírva?

intézkedéseknek a politikai következményeit. Politikai paradoxon alakult

Ki becéz falban megeredt

ki: a társadalom tagjai az ország biztonságáért és védelméért felelősséget

hajakat, verőereket?

vállaló kormányoktól és az önkormányzatoktól várják, hogy megvédjék

S dúlt hiteknek kicsoda állít

őket az éghajlatváltozás várható következményeitől. Ha a kormányok és

káromkodásból katedrálist?

az önkormányzatok megtennék a megelőzés és az alkalmazkodás érdeké-

Létem ha végleg lemerült,

ben szükségesnek tartott lépéseket, akkor elveszítenék a hatalmukat,

ki rettenti a keselyűt!

mert ezek a lépések sértenék a gazdasági szereplők és a választóik rövid

S ki viszi át fogában tartva

távú érdekeit is. Ez is egy feloldásra váró klímaparadoxon.

a Szerelmet a túlsó partra!” (Nagy László: Ki viszi át a szerelmet, 1957)

Az ökológiai válság elkerülése érdekében szükségesnek tartott intéz-

Az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos kutatások eredményei és saját kutatásaim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az éghajlatváltozás miatt szükségesnek tartott és a jelenlegi feltételek

Az ökológusok, a klímakutatók előrejelzései alapján a következő évek-

között megvalósítható lépések között a fejlett ipari országokban olyan

ben-évtizedekben a rendkívüli időjárási események gyakoribbá válására

ellentmondások, úgynevezett klímaparadoxonok alakultak ki, amelyek a

számíthatunk. Ezért különösen fontos kérdés az, hogy a fejlett ipari or-

jelenlegi társadalmi és gazdasági paradigmák keretei között feloldhatat-

szágok képesek-e a pusztító folyamatok megfékezésre és tudnak-e alkal-

lanok. Ezek a klímaparadoxonok már eddig is az uralkodó paradigmák

mazkodni a természet gyors változásaihoz. A rövid idő ellenére az elmúlt

meggyengüléséhez vezettek és végső soron szétfeszíthetik ezeknek a

évtizedek tapasztalatai és az elvégzett kutatások eredményei alapján erre

paradigmáknak a kereteit.

a kérdésre egyértelmű választ lehet adni. A válasz azért egyértelmű, mert

Mivel ezek a paradigmák a modern társadalmakban alakultak ki és

annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben a fejlett ipari országban szá-

erősödtek meg, az ökológiai válság a modern társadalmak alapjait kér-

mos lépést tettek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

dőjelezi meg. A modern társadalmak „alkotmányának” a következő négy

érdekében, és folyamatosan nő ezekben az országokban a klímabarát

pont a „garanciája”:

települések és közösségek száma, az éghajlatváltozás kockázatai nem

a) „Nem az ember csinálja a természetet; a természet mindig létezett és

csökkentek, hanem nőttek. A Föld ökológiai állapotáról készült „diagnózisok” az éghajlatváltozás mellett más területeken is a kockázatok növe-

mindig ott volt, mi csak felfedezzük titkait.”1 b) „Az emberek és csakis az emberi lények azok, akik társadalmat hoznak

kedéséről számolnak be. Ezek az eredmények azt támasztják alá, hogy

létre, és akik szabadon meghatározzák saját magukat.”2

a fejlett ipari országok, a jelenlegi társadalmi és gazdasági paradigmák

c) „Teljes mértékben el kell választani egyfelől a természeti világot… és a tár-

keretei között, nem tudják azokat a veszélyessé vált folyamatokat meg-

sadalmi világot […] másfelől a hibridek munkáját a purifikáció gyakorlatától. 3

fékezni, amelyeket az ipari forradalom idején ők indítottak el.

d) „Senki sem igazán modern, aki nem ért egyet azzal, hogy Istent távol kell

Ez a kudarc az uralkodó társadalmi és gazdasági paradigmák csőd-

tartani úgy a természet, mint a köztársaság törvényeibe való beavatkozástól.”4

jének tekinthető. Részben azért, mert a modern társadalmakban ural-

kodóvá vált paradigmák gyengítették le azokat a társadalmi korlátokat,

mak „alkotmányának” minden pontját újra át kell gondolni. Ezek közül is

A klímaparadoxonok feloldhatósága érdekében a modern társadal-

amelyeket a tradicionális társadalmakban még többé-kevésbé meg tudtak

elsősorban Latour felsorolásából azt, amely szerint „teljes mértékben el

fékezni. De azért is tekinthető a kialakult helyzet az uralkodó paradigmák

kell választani egyfelől a természeti világot […] és a társadalmi világot.5

csődjének, mert az ökológiai válság miatt kialakult ellentmondásokat ezek

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján ugyanis a modern társadalmak

között a keretek között nem sikerült megoldani. Ilyen ellentmondás, hogy

alkotmányának ez a garanciája megkérdőjeleződött, és így elkerülhetet-

a kibocsátás szükséges mértékű és ütemű csökkentése a gazdasági és

len a természet és a társadalom kapcsolatának újraértelmezése. Némedi

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

megalapozott öko- és klímatudatos társadalmi normák, és az ezeken a normákon alapuló új társadalmi és új gazdasági paradigmák, amelyek között a klímaparadoxonok feloldhatóvá válnak. Számos más ország mellett az Egyesült Királyságban és Magyarországon is folyik a paradigmák küzdelme. Jelenleg azonban az új paradigmák támogatottsága egyik országban sem elég ahhoz, hogy a válságban lévő paradigmák helyét átvegyék. Ha az új paradigmák az elkövetkező években/évtizedekben sem lesznek elég erősek a paradigmaváltozás megvalósításához, akkor maga a természet változásai és az emiatt kialakuló társadalmi konfliktusok lesznek azok a „külső kritériumok”, amelyek a paradigmák közötti vitákat eldöntik. A helyi szintű kezdeményezések lehetőségei A kutatás második hipotézisét – amely szerint a természet változásaihoz A hét legnagyobb össz-CO2-kibocsátó EU-tagország és Magyarország egy főre jutó éves kibocsátásértékei. Forrás: ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célok indikátorai

alkalmazkodni képes új társadalmi normák a helyi szinten bontakoznak majd ki – eredményeink részben megerősítették, részben pedig cáfolták.

Dénes a Modern szociológiai paradigmák című kötetben erről a kérdésről

A fejlett ipari országokban több ezerre tehető azoknak az önkormányza-

a következőket írta: „A modern társadalmi rend egyik alapja az a meg-

toknak és helyi közösségeknek a száma, amelyek saját maguk keresik

győződés, hogy a társadalmi rend racionális berendezkedése garantálja

az ökológiai válság csökkentésének és az éghajlat változásaihoz való

a sikeres alkalmazkodást az objektív természeti rendhez, s hogy kellő

alkalmazkodásnak a lehetőségeit.

figyelem jut az objektív természeti rend megismerésére – ahogy ezt a

A helyi szintű klímaprogramokat vizsgáló kutatások eredményei alap-

tudományról szóló mindennapi diskurzusok állandóan hangsúlyozzák.

ján az ökológiai válságra választ kereső, a gyakorlatban is létező progra-

Másfelől a természeti törvények objektivitása alapot adhat a reménynek,

mokban már kialakulóban vannak azok a társadalmi modellek, amelyek

hogy lehetséges ésszerű egyetértésre jutni.”6

keretei között megvalósítható egy olyan életforma, amelyben létrejöhet a

Némedi Dénes később – B. Latour, U. Beck és Knorr-Cetina munkás-

természet és a társadalom közötti harmónia. Ezeknek a törekvéseknek

ságát ismertetve és elemezve – azt írja, hogy a modern társadalmi rendnek

a közös jellemzője a belső értékek előtérbe kerülése, a helyi közösségek

ez az alapja megkérdőjeleződött és a társadalomról alkotott elképzelésein-

szerepének megerősödése, a minél nagyobb mértékű helyi/térségi ön-

ket újra kell gondolnunk.7 Bruno Latour elméletében is ez az újra megtalált

ellátás elősegítése, valamint a lakóhelyet és megélhetést nyújtó táj és a

harmónia a válság megoldásnak egyik fontos feltétele: „A természet és a

helyi társadalom közötti harmónia kialakítása.

társadalom nem két különálló pólus, hanem a társadalom-természetnek, a kollektivitásnak egymást követő egy és ugyanazon terméke”.8

Számos, az ökológiai válsággal foglalkozó szerző jutott arra a következtetésre, hogy a helyi szintű programok kínálhatnak megoldásokat az

Thomas S. Kuhn véleménye szerint a paradigmaválság, a „csőd” fel-

ökológiai válságra. 11 Lányi András, aki évtizedek óta ennek a válságnak

ismerésének időszakában kezdődik el a „rendkívüli kutatások időszaka”,

a megoldási lehetőségeit keresi, egy tanulmányában a következőket írja:

amely az új paradigmák kidolgozását eredményezi. „Új elmélet […] csak

„Ha a saját sorsukról felelősen döntő lokális közösségek visszaszereznék

a normál problémamegoldó tevékenység nyilvánvaló csődje után jelentke-

az önrendelkezés szellemi és anyagi eszközeit, többségük nagy valószí-

zett.”9 Az elmúlt évtizedekben az új, az uralkodó paradigmával és egymás-

nűséggel a létfeltételek megóvására alkalmasabb döntéseket hozna, mint

sal is versengő elméletek megjelenése a paradigmaváltás időszakának

amilyenek ma a személytelen közvetítő rendszerekben és hálózatokban,

egyik jellegzetessége. Ezzel magyarázható, hogy az Egyesült Királyságban,

nemzetek feletti bürokratatestületekben születnek.”12

Magyarországon és más országokban is az uralkodó paradigmáktól eltérő,

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az új elméletek és az új

új gondolatok jelennek meg az ökológiai válsággal és a klímaváltozással

modellek számos elemét felhasználják majd annak a tudásnak, amelyet a

foglalkozó könyvek és folyóiratok egy részében. De ezzel magyarázható

természet határaira figyelő, tradicionális közösségek halmoztak fel. Fikret

azoknak a nemzetközi és hazai tudományos műhelyeknek a létrejötte és

Berkes ezzel a kérdéssel foglalkozó kutató – aki éveken keresztül egy

fennmaradása is, amelyekben a kutatók már új elméleti keretek között fog-

indián közösség életét tanulmányozta – egyértelműen a hagyományos

lalkoznak ezekkel a kérdésekkel. A klímaparadoxonok feloldását azonban

ökológia ismeretek (traditional ecological knowledge) újbóli felhasználásá-

lassítja, hogy az ökológiai és klímakutatásokkal foglalkozó kutatók több-

ban látja az ökológiai válság megoldásnak lehetőségét, amelynek szerves

sége a jelenleg uralkodó paradigmák keretei között keresi a megoldást a

része a természeti jelenségek vallásos jellegű értelmezése.13

kialakult válságos helyzetre. A már megjelenő új gondolatok és az ezekről

A paradigmaváltásnak része azoknak az értékeknek és normáknak

szóló viták ellenére a tudományos életben még nem érződik a tudományos

a kialakulása, amelyek nemcsak a természet és a társadalom közötti

forradalom hangulata. Pedig a paradigmák válsága akkor ér véget, amikor

harmonikus kapcsolat kialakítását teszik lehetővé, hanem hozzájárulnak

a tudományos kutatók új keretek között kínálnak megoldásokat a jelenlegi

ahhoz is, hogy az ökotudatos közösségekben élő emberek elfogadják,

keretek között megoldhatatlan feladatokra.

hogy az életszínvonaluk alacsonyabb, mint a fogyasztói társadalomban

Kuhn gondolatmenetét követve az értékek fontossági sorrendjének

élő emberek többségének, és tevékenyen részt vesznek az életfeltétele-

vitája szintén a paradigmaváltás időszakára jellemző társadalmi jelenség.

ik megteremtésében. Ezek az új értékek és normák elősegíthetik, hogy

„…a paradigmák körüli viták mindig magukban foglalják a kérdést: mely

a közösség tagjai nemcsak a természettel, de egymással is szorosabb

problémák megoldása fontosabb? Mint az egymással versengő norma-

és harmonikusabb viszonyt alakítsanak ki, mint a fogyasztói társadalom

rendszerek vitája, az értékek kérdése is csak olyan kritériumok alapján

tagjai. Ezekben a közösségekben a társadalmi integráció részben régi

dönthető el, amelyek teljesen kívül esnek a normál tudományon, s éppen

(hagyományos), részben új formái alakulnak ki, amelyek eltérnek mind az

ez – külső kritériumok igénybevétele – teszi a paradigmák körüli vitákat a

állami, mind pedig a piaci integrációs formáktól. Az integrációs formáknak

legnyilvánvalóbban forradalmivá.”10

– az államnak, a piacnak és a reciprocitásnak (a kölcsönös segítségek

A természet további várható változásaihoz való alkalmazkodásra akkor

hálózatának) – és ezeknek a formáknak az egymáshoz viszonyított aránya

van lehetőség, ha kialakulnak és megerősödnek azok az új, tudományosan

alapvető jelentőséggel bír a társadalmak életében. 14 Az egészségszocio-

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

lógiai kutatásaim eredményeit összefoglaló tanulmányomban azt a kö-

tulajdonsága az, hogy „közösségi lény”. Ez a szempont volt az, ami a helyi

vetkeztetésemet fogalmaztam meg, hogy a reciprocitás az az integrációs

és a közösségi szintű klímastratégiák vizsgálata mellett szólt. Kutatásunk

forma, amely egy társadalom számára a gyógyító tevékenység társadalmi

második hipotézise – amely szerint az új paradigmák helyi szinten, helyi

beágyazottságára a legjobb feltételeket alakítja ki.15 Az éghajlatváltozással

közösségekben alakulnak ki és erősödnek meg – is ezekre a közösség

kapcsolatos kutatások során – számos más, ezzel a kérdéssel foglalkozó

erejében rejlő lehetőségekre utal.

kutatás eredményeivel összhangban – ehhez hasonló eredményre jutot-

Minden közösség és az egész társadalom életét is alapvetően meg-

tam: a természet és a társadalom harmonikus kapcsolatának megőrzé-

határozza, hogy milyen „ember”-ről kialakított elképzelés válik domináns-

sére ebben az integrációs formában van a legjobb lehetőség.

sá az adott társadalomban. A modern társadalmak kialakulásában döntő

A helyi szintű öko- és klímaprogramok többsége – az 1. típusba

szerepe volt a tradicionális társadalmak emberképétől, a homo religiosus-

tartozó helyi szintű programok – az uralkodó társadalmi és gazdasági

tól alapvetően különböző emberkép uralkodó helyzetbe kerülésének. Az új

paradigmák keretei között keresi a megoldás lehetőségeit. Az Egyesült

emberkép, a homo oeconomicus, domináns helyzetbe kerülése egy olyan

Királyságban és Magyarországon végzett kutatásban önkormányzati prog-

paradigmaváltás volt, amely az egész emberiség történetét alapvetően

ramokat vizsgáltam meg. A klímabarát településeken az önkormányzatok

megváltoztatta. A klímaparadoxonok feloldására is akkor van esély, ha

vezetői a paradigmák határait csak kivételes esetekben lépték át. Ismer-

homo oeconomicus helyére egy új emberkép kerül.

tek azonban olyan települések és helyi közösségek az Egyesült Királyegésze vagy a település lakóinak egy része már az új értékek és normák

Max Weber a „kapitalizmus szellemének” kibontakozását vizsgáló könyvében 16 azt is bemutatja, hogy az új szellemiség kialakulásában milyen jelentős szerepet játszott az emberről – az emberi élet céljáról és

szerint szervezi meg az életét (például élőfalvak, ökofalvak, átalakuló vá-

értelméről – kialakított új kép. Az ipari forradalom előtt az emberek homo

rosok, off-grid – a nagy ellátórendszerektől és különböző vezetékektől és

religiousként éltek az életüket, és a haláluk utáni béke és nyugalom el-

hálózatoktól tudatosan elszakadó – közösségek). Ezeknek a 2. típusba

érése volt életük legfontosabb célja.

ságban, Magyarországon és más országokban is, ahol a helyi közösség

tartozó helyi szintű programoknak a vizsgálata egy következő kutatás

A homo religiosust a következő módon írja le Mircea Eliade A szent és

része lehet, ahol már az új értékrend kibontakozásának és megvalósítha-

a profán című könyvében: „A vallásos ember sajátos létezésmódot vállal

tóságának körülményeit is meg lehetne vizsgálni.

magára a világban, s ez a létezésmód, a vallástörténeti formák minden

A kutatás során azért vizsgáltam az 1. típusba tartozó, az önkormány-

különbözősége ellenére, mindig felismerhető. Bármilyen történelmi ös�-

zatok részvételével folyó klímaprogramokat, mert az Egyesült Királyság-

szefüggésbe kerül is a homo religious, mindig hisz annak a szentnek a

ban és Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – a társadalom

létezésében, amely meghaladja a világunkat, ám benne nyilatkozik meg, s

tagjainak jelentős része önkormányzatok irányította településeken él. A

ezáltal megszenteli és valósággá teszi ezt a világot. Hisz benne, hogy az

jelenlegi társadalmi és gazdasági feltételek között ez az arány csak lassan

élet szent eredetű, s hogy az emberi létezés abban a mértékben valósítja

és kismértékben változhat meg, így az ökológiai válság megoldására a

meg valamennyi lehetőségét, amilyen mértékben vallási létezés, vagyis

2. típusba tartozó helyi szintű programok jelenleg nem tekinthetők reális

részese a valóságnak.” 17

lehetőségeknek. Az uralkodó társadalmi és gazdasági paradigmák meg-

A modern társadalmak emberképe ettől gyökeresen eltérő emberkép:

gyengülése azonban lehetőséget kínál arra, hogy az ökotudatossá váló

„a nem vallásos ember elveti a transzcendenciát, elfogadja a »valóság« vi-

önkormányzatok és helyi közösségek rugalmasabban kezeljék az uralko-

szonylagosságát, sőt talán még a létezés értelmében is kételkedik. A múlt

dó paradigmák értékeit és normáit, és a jogszabályban rögzített előírásait.

nagy kultúrái is ismernek nem vallásos embereket, s nincs kizárva, hogy

Feltételezhető az is, hogy a természet változásai olyan mértékben meg-

ilyenek már az ősi kulturális fokon is léteztek, noha eddig erről semmit

változtatják egy település életét, hogy a helyi társadalom tagjainak az új

nem árultak el a források. A nem vallásos ember mégis csak a modern

feltételekhez igazodva kell kidolgozni együttélésük új szabályait.

európai társadalomban bontakozott ki teljesen. A modern nem vallásos

Ezért feltételezhető, hogy éppen ezek a helyi szintű változások lehet-

ember új léthelyzetet vállal magára: csakis a történelem alanyának és

nek az elindítói – az ezzel a kérdéssel foglalkozó tudományos műhelyekkel

cselekvőjének tekinti magát, s megtagadja a transzcendenciát. Másként

együttműködve, esetleg tényleges együttműködés nélkül, ezek eredmé-

kifejezve, semmiféle emberi mivoltot nem fogad el a különböző történel-

nyeit megismerve és felhasználva, vagy más, ezektől eltérő elméletekre

mi helyzetekben felismerhető emberi berendezkedésen kívül. Az ember

alapozva – az ökológiai válság miatt elkerülhetetlen társadalmi és gazda-

önmaga alkotója, s csak abban a mértékben lehet valóban az, amelyben

sági változásoknak. Ezért fogalmaztam meg azt a hipotézist, hogy helyi

deszakralizálja önmagát és a világot.” 18

szinten bontakoznak ki és erősödnek meg a természet és a társadalom közötti harmonikus együttélést elősegítő új paradigmák.

Az emberi élet céljának és értelmének ilyen alapvető megváltoztatása után, amely meglehetősen hosszú ideig tartott, és sohasem fogadta el

Az ökológiai válság és az éghajlatváltozás jelensége túlmutat a termé-

minden ember, még a fejlett ipari országokban sem alakult ki a köz-

szet és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat kialakításáért folyta-

gazdaság-tudományok emberképe, a homo oeconomicus. Ennek az új

tott erőfeszítéseken, és egy új társadalmi értékrend kialakulását eredmé-

emberképnek a kialakulásáról a következőket írja Weber: „A kapitalista

nyezheti. Olyan új társadalmi és gazdasági paradigmák alakulhatnak ki,

szellemnek, abban az értelemben, ahogyan eddig e fogalom tartalmát

amelyek a jelenleginél harmonikusabb emberi és társadalmi kapcsolatok

tisztáznunk sikerült, keményen meg kellett küzdenie ellenséges hatalmak

létrejöttét is lehetővé teszik. Ezek az új paradigmák és új normák esélyt

egész világával, hogy érvényre jusson. Azt az érzületet, amely Franklin

adhatnak arra, hogy a természet és a társadalom között újból harmonikus

Benjamin fejtegetéseiben kifejezésre jut, és amely egy egész nép tetszé-

viszony alakuljon ki.

sével találkozott, mind az ókorban, mind a középkorban a legmocskosabb szellem és a legalantasabb érzület kifejezésének bélyegezték volna, mint

Az emberről alkotott elképzelések különbsége

ahogyan nap, mint nap ezt teszik vele még ma is mindazok a társadalmi

Minden stratégia fontos kiindulópontja az emberekről, a közösségekről,

csoportok, amelyek a legkevésbé kapcsolódtak bele a sajátosan modern

a társadalomról illetve a természet és társadalom viszonyáról kialakított

tőkés gazdaságba, illetve a legkevésbé alkalmazkodtak ahhoz.”19

elképzelés. Az „ember”-ről, a „közösség”-ről, a „társadalom”-ról kialakított

„A nyerészkedésben megnyilvánuló abszolút és tudatos kímé-

kép kiemelt jelentőséget kap az éghajlat-változási stratégiák elemzésében

letlenség gyakran éppen a legszigorúbb tradicionális kötöttség elle-

is. Kutatásunk egyik kiindulópontja volt az, hogy ember egyik jellegzetes

nére is észlelhető. S valahányszor a tradíció szétmállott, és a szabad

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

vagyonszerzés többé-kevésbé átfogó módon a társadalmi szerveze-

és más ökológiai kérdés sem oldható meg, ha a társadalom különböző

tekbe is behatolt, etikailag általában nem ennek az újdonságnak az

szereplői (egyének, közösségek, települések, országok, országcsoportok)

igenlése és megfogalmazása következett be, hanem rendszerint csak

csak saját érdekeik érvényesítéséért küzdenek. Az egyéni és közös érdek

eltűrték, mint tényt, mint olyasmit, ami etikailag közömbös, illetve

közötti ellentmondás olyan ellentmondás, amely a jelenleg uralkodó em-

nem örvendetes ugyan, de sajnos elkerülhetetlen. Ez nem csak min-

berkép alkalmazásával nem oldható fel.

den erkölcsi tanítás természetes álláspontja volt, hanem, és igazában

Kutatási eredményeim alapján az Egyesült Királyságban és Magyar-

ez a fontos, a kapitalizmus előtti korszakban az átlagember gyakorla-

országon az éghajlatváltozással és más ökológiai kérdésekkel foglalkozó

ti magatartása is. De éppen ez a magatartás volt az egyik legerősebb

emberek figyelme, részben a homo oeconomicusra jellemző motivációk

akadály, amelybe az ember a rendezett polgári kapitalista gazdaság

alapján fordult a természet felé, mert abban új üzleti lehetőségeket talál.

feltételeihez való alkalmazkodás során mindenütt beleütközött.” 20

Az éghajlat-változási és más környezetvédelmi stratégiák kidolgozásában

Webernek ezek a gondolatai azt támasztják alá, hogy a homo oeco-

és megvalósításában részt vevő emberek körében azonban már kialaku-

nomicus megjelenése a tradicionális társadalmakban is megfigyelhető

lóban van egy a homo oeconomicustól eltérő új emberkép, a homo oeco-

volt, de ezt a társadalom vezetői veszélyesnek tartották és igyekeztek

logicus. A paradigmaváltás időszakának egyik jellegzetes vonása, hogy a

korlátok közé szorítani. A kapitalizmus szellemiségének kibontakozását az

válság ideje alatt formálódik ki ez az új emberkép, amelynek most néhány

tette lehetővé, hogy a homo oeconomicus megnyilvánulását szabályozó

fontos elemét mutattam be. Ezek az emberek a természet védelmével

társadalmi korlátok meggyengültek. A társadalmi korlátok meggyengü-

nem gazdasági szempontok miatt foglalkoznak, hanem az öko- és klíma-

léséhez hozzájárult a kis jégkorszak is, amelyre az uralkodó paradigma

tudatos értékrend megvalósítása a céljuk, és az, hogy családjukkal és a

vezetői nem tudtak megfelelő választ adni.

hozzájuk hasonló célokat megfogalmazó emberekkel együtt a természet-

A homo oeconomicus széles körű elfogadását megnehezítette az is,

tel hosszú távon összhangban tudjanak élni. A homo oecologicus tudja,

hogy ez az emberkép jelentősen különbözött az emberi természetről ki-

hogy nem egy „varázstalanított világban” él, mert az élet és a természet

alakult képtől: „az ember »természeténél fogva« nem pénzt és még több

tele van az emberi értelem számára megismerhetetlen és felfoghatatlan

pénzt akar, hanem egyszerűen csak élni akar úgy, ahogyan megszokta, és

„csodákkal”, és visszahelyezi magát a „varázslatos világba”. Tudja azt is,

annyit akar keresni, amennyi ehhez szükséges. Mindenütt, ahol a modern

hogy ahhoz, hogy ebben a világban eligazodjon, a tudomány segítsége

kapitalizmus az emberi munka »termelékenységének« fokozásához, in-

mellett a művészetek és a vallás segítségére is szüksége van. A homo

tenzitásának növeléséhez fogott hozzá, beleütközött a kapitalizmus előtti

oeconomicus és a homo oecologicus között feloldhatatlan ellentmondás

gazdasági munka e vezérmotívumának végtelenül szívós ellenállásába.”21

feszül. Ez az ellentmondás is egy klímaparadoxon, amelynek feloldása

A különböző emberképek küzdelméből végül a közgazdaságtudomány

„csak olyan kritériumok alapján dönthető el, amelyek teljesen kívül esnek

emberképe, a homo oeconomicus került ki győztesen.

a normál tudományon”. 24

A 19. században kialakult szociológia ember- és társadalomképe je-

Azoknak az embereknek részvételével alakulnak meg az új ökotudatos

lentősen különbözik a közgazdaságtan ember- és társadalomképétől. E

közösségek, akikben már részben él és működik a korábbi emberképek

lényeges különbségnek fontos szerepe volt a szociológia mint új tudo-

mellett a homo oecologicus is. Ezeknek a közösségeknek a jövőért folyta-

mányág kialakulásában is. „Az állami beavatkozás visszaszorítására való

tott küzdelme, az önkormányzatokkal együttműködve vagy azoktól függet-

törekvés talaján született meg a közgazdaságtan emberképe, a minden

lenül, az új, öko- és klímatudatos társadalom kialakulását eredményezheti.

külső beavatkozás nélkül, szabadon döntő homo oeconomicus. A tár-

sadalmi rend összeomlásától való félelem volt a háttere a szociológia

rációs formák közötti arányok megváltoznak: helyi szinten a természet

emberképének, a homo sociologicusnak, aki elfogadja a társadalomban

határainak átlépésére ösztönző piac és állam integráló szerepe csökken,

uralkodó normákat és értékeket, azokhoz próbál alkalmazkodni minden

és a természet értékeire és törvényeire figyelő, a kölcsönös segítségek

döntésénél és tevékenységében.” 22

rendszerét kiépítő és alkalmazó helyi közösségeké pedig növekszik. Új

A helyi közösségek megerősödése azt jelzi, hogy a társadalmi integ-

A társadalom azért marad működőképes, mert az emberek nemcsak

társadalmi jelenség, hogy néhány országban – például az Egyesült Ki-

saját egyéni és önző érdekeiket követik, hanem igyekeznek megfelelni a

rályságban is – a kormányok felismerték, hogy az ökológiai kockázatok

társadalmi elvárásoknak, és így a társadalom többi tagja számára kiszá-

csökkentésére és a természet változásaihoz való alkalmazkodásra az ön-

mítható módon viselkednek.

kormányzatoknak és a helyi közösségek jobb lehetőségeik vannak, mint

A közgazdaságtan emberképének legfőbb tulajdonsága, hogy saját

a kormánynak. Ezért az Egyesült Királyságban számos olyan programot

szempontja szerint racionális döntésekre helyezi a hangsúlyt. A szocio-

indítottak el, amellyel a kormány támogatja, ösztönzi, sőt a törvény ere-

lógia a társadalmi normák és értékek vizsgálatával próbálja az ember

jével arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy aktívan vegyenek részt

sokszínűségét és bonyolultságát megragadni és a társadalmi törvénysze-

ebben az átalakulási folyamatban. Ennek az átalakulási folyamatnak része

rűségeket felismerni. „A homo oeconomicus teljesen individualista, úgy is

a hatalmi viszonyoknak az önkormányzatok és a helyi közösségek javára

mondhatnánk, szélsőségesen önző ember, senki másra nincs tekintettel,

történő átrendeződése is, Ennek a társadalmi jelenségnek az a különle-

semmilyen közösséghez, még családjához sem kötődik. Minden bizon�-

gessé, hogy az éghajlatváltozás és más ökológiai kockázatok növekedése

nyal legtöbben úgy vélnénk, hogy igen kevéssé lenne vonzó egy olyan

miatt maga kormány – saját korlátait felismerve – átadja a hatalmának és

társadalomban élni, ahol mindenki homo oeconomicusként viselkedik.

az ezzel járó felelősségének egy részét az önkormányzatoknak.

Valamennyien tudjuk azonban, hogy embertársainkat az önzés mellett

Magyarországon az ország vezetői az elmúlt évtizedekben az éghaj-

más motívumok is vezetik, mint a szeretet vagy – tudományosabb ki-

latváltozást nem tartották a társadalom jövőjét veszélyeztető kérdésnek,

fejezéssel – az altruizmus, továbbá a filozófiai, vallási, erkölcsi, politikai

amellyel érdemben foglalkozniuk kellene. Kormányzati szinten eddig nem

eszmék melletti elkötelezettség.” 23

kapott támogatást az a javaslat sem, hogy az éghajlatváltozásra és más

Annak ellenére, hogy a homo oeconomicus érvényességét a szocio-

ökológiai változásokra helyi szinten hatékonyabb válasz adható, mint

lógián kívül más tudományág képviselői is megkérdőjelezik, a fejlett ipari

kormányzati szinten. Elsősorban politikai és gazdasági, de demográfiai

országokban mind a mai napig ez az uralkodó emberkép. Ezekben az or-

okok miatt is az elmúlt évtizedekben Magyarországon szűkültek az ön-

szágokban erre az emberképre alapozva készülnek a hivatalos kormány-

kormányzatok és a helyi közösségek lehetőségei. Ezért Magyarországon

programok, köztük az éghajlat-változási stratégiák is. Az éghajlatváltozás

az önkormányzatok és a helyi közösségek nehezebb körülmények között

X V. é v f o lyam 8 2 . s z á m

u t ó i r at • p ost scrip tum

keresik az éghajlatváltozásra adható helyi szintű válaszokat és megvaló-

ratlanul mindannyian részesei vagyunk. Ez a fórum lehetőséget kínál a

sítási lehetőségeiket, mint az Egyesült Királyságban.

közös gondolkodásra, az átalakulási folyamat megfigyelésére, és az azt

A két országban végzett kutatásaim további eredménye, hogy sze-

befolyásoló természeti, társadalmi, gazdasági és politikai feltételek jobb

mélyesen ismertem meg azokat az embereket, akik már tudatosan tö-

megértésére. Ez a közös gondolkodás segíthet abban is, hogy fel tudjunk

rekednek a homo oecologicusra jellemző értékrend követésére, és akik

készülni az átalakulás idején a természetben és a társadalomban várható

– bár a fejlett ipari országokban élnek – nem a homo oeconomicusra

változásokra. A Klímabarát Települések Szövetségének honlapján minden-

jellemző módon élik az életüket. Ezek – és más országokban élő hasonló

ki megtalálja ezt az új fórumot, és elolvashatja ennek működési szabályait.

értékrendet követő emberek – fontosnak tartják a természet törvényeinek

betartását, felismerik és értékelik a természet szépségét, keresik „a növé-

hogy minél előbb megtaláljuk a klímaparadoxonok feloldási lehetőségét és

nyek, az állatok és az emberek” vagy más szavakkal a „természet és tár-

megvalósulhasson a természet és a társadalom harmonikus kapcsolata.

sadalom” közötti harmonikus kapcsolat kialakításának és megőrzésének

lehetőségeit. A homo oecologicusra jellemző értékrend társadalmi szintű

Kiadónál 2015-ben megjelent kötetének részlete, a szerző és a kiadó en-

Bízom benne, hogy ez a közös gondolkodás is hozzájárul ahhoz,

A tanulmány Antal Z. László Klímaparadoxonok c., a L'Harmattan

megerősödése és az ilyen emberekből álló erős közösségek kialakulása

gedélyével közöljük – a szerk. A kötet ismertetőjét lásd az 52. oldalon.

nyújt esélyt a klímaparadoxonok feloldására.

__________

* Évek óta keresem a klímaparadoxonok feloldási lehetőségeit. Az ezzel a kérdéssel foglalkozó tudományos kutatások eredményeinek mindössze egy szűk részét foglaltam össze és mutattam be ebben a könyvben. Ezek az eredmények azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy az egész emberiség jövőjét érintő kérdésekre megnyugtató válaszokat kapjunk. Ezért az ökológiai kérdésekkel és az éghajlatváltozással foglalkozó kutatások, és a saját, a klímaparadoxonok feloldási lehetőségeivel foglakozó kutatásaim is tovább folytatódnak. De tovább folytatódik ez a kutatás azért is, mert napjainkban a természet és a természet és a társadalom kapcsolata is gyorsan változik. Gyakran kapunk hírt arról, hogy valamilyen rendkívüli időjárás esemény zavarta meg az élet megszokott rendjét, vagy arról, hogy megint megdőlt valamelyik időjárási rekord. Újabb és újabb politikai tanácskozások, tudományos konferenciák, egyházi állásfoglalások és civil szervezetek rendezvényeinek témája a Föld ökológia állapota, az éghajlatváltozás vagy a természet várható változásaira való felkészülés lehetőségei. De sok mindent hallhatunk, olvashatunk és láthatunk arról is, hogy milyen eredményeket értek el, és milyen kudarcokat szenvedtek el az öko- és klímatudatos programok. Ezek a sikerek és kudarcok a paradigmák küzdelme idején természetesnek tekinthetők. Ezek alapján

3 4 5 6 7 8 9

Latour, B. (1999): Sohasem voltunk modernek. Budapest, Osiris Kiadó, 59. o. Latour, i. m. 59. o. Latour, i. m. 59. o. Latour, i. m. 63. o. Latour, i. m. 59. o. Némedi Dénes (2008): Bevezetés. A szociológia problémája. In Modern szociológiai paradigmák. Budapest, Napvilág Kiadó, 48. o. Némedi Dénes (2008): Bevezetés. A szociológia problémája. In Modern szociológiai paradigmák. Budapest, Napvilág Kiadó Latour, i. m. 236. o. Kuhn, S. Thomas (1984): A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat, 107. o. 10 Kuhn, i. m. 152. o. 11 többek között: Antal Z. László (2007): Éghajlatváltozás – paradigmaváltás – falvak. In Kovács T. (szerk.): A vidéki Magyarország az EU-csatlakozás után. VII. Falukonferencia. Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, 295-300.; Boda Zsolt (2004): Globális ökopolitika. Budapest, Helikon; Hopkins, R. (2008): The Transition Handbook from Oil Dependency to Local Resilience. Foxhole, Darlington, Totnes, Devon, Green Books Ltd.; Schumacher, Ernst. F. (1991): A kicsi szép. Budapest, KJK 12 Lányi András (2013): Morális klímaváltozás, Magyar Tudomány, 826. o. 13 Berkes, Fikret (1999): Sacred Ecology, Traditional Ecological Knowledge and Resource Managment. Philadelphia–London, Taylor and Francis 14 Polányi Károly (1976): Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Budapest, Gondolat 15 Antal Z. László (1995): A gyógyítás társadalmi beágyazottsága, Szociológiai Szemle 16 Weber, Max (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest, Gondolat 17 Mircea Eliade: A szent és a profán, Európa Kiadó, Budapest, 1987, 192. o. 18 Eliade, i. m. 192–193. o. 19 Weber, i. m. 58. o. 20 Weber, i. m. 61. o. 21 Weber, i. m. 63. o. 22 Andorka Rudolf (1995): Homo socio-oeconomicus. A közgazdaságtan és a szociológia társadalom- és emberképe. Budapest, Akadémiai Kiadó, 8. o. 23 Andorka, i. m. 9 o. 24 Kuhn, i. m. 152. o. 1 2

tudjuk megvizsgálni azt, hogy ez a küzdelem nemzetközi, országos és önkormányzati vagy közösségi szinten hogy áll, és azt is, hogy a különböző szinteken milyen esélye van a klímaparadoxonok feloldásának. Ilyen gyors változások idején már a kézirat lezárása után néhány hét-

László Antal Z. Possible Ways to Solve Climate Paradox

tel olyan fontos események történtek, amelyekkel foglalkozni kellett volna

ebben a könyvben. Egy ideig még arra gondoltam, hogy átírom vagy ki-

As a rule, a few decades are only a brief period in the lives of societies. It

egészítem a kéziratot, de végül beláttam, hogy egy átalakulási időszakról

shall be our task later on to analyse the success or failure of the relation-

szóló könyvet majd csak az átalakulási időszak végén lehet ténylegesen

ship between climate change and the ability of societies to adjust to these

befejezni, ezért pontot tettem a kézirat végére. Mégis úgy gondoltam,

changing conditions characteristic in the late 20th and early 21st centu-

hogy ezzel a könyv írását mégsem fejezem be, hanem azt más formá-

ries as well as to establish the reasons as it must be seen in perspective.

ban tovább folytatom. Erre lehetőséget kínál a Klímabarát Települések

However, I have decided to make such a „short-term” survey of the issues

Szövetségének honlapja – www. klimabarat.hu – ahol rendszeresen írni

concerned as the population growth and the acceleration of consump-

fogok a paradigmák küzdelméről és az átalakulási folyamat fontosabb

tion has been causing more and more, deeper and deeper wounds on

eseményeiről. Ez a honlap lehetőséget nyújt arra is, hogy a könyvben

our already wounded planet in the past few decades. Based on forecasts

megfogalmazott gondolatokról párbeszéd vagy vita alakuljon ki, és arra

made by ecologists and climate researchers we are to expect the ever-

is, hogy a folytatást ebben az új formában most már ne egyedül írjam.

increasing frequency of extraordinary weather conditions to prevail in the

Ezért arra kérem mindazokat, akik a könyvet elolvasták, és van kedvük

next years and even decades. As a result, it is an especially important

ahhoz, hogy a könyvről szóló eszmecserébe bekapcsolódjanak, hogy írják

question whether or not the well-developed industrial countries are able to

meg a véleményüket a könyvről és tegyék fel az olvasás közben felmerült

stop these destructive tendencies and have the potentials to get adjusted

kérdéseiket. Ezekre a levelekre rendszeresen válaszolni fogok. De azért is

to the rapid ongoing changes of nature. The „diagnoses” made so far of

kérem Önt arra, hogy vegyen részt ebben az eszmecserében, mert a klí-

the ecological conditions of planet Earth reflect the increasing risks involved

makutatások egyik eredménye éppen az, hogy a felmerülő kérdések olyan

in this situation, concerning not only the climate change but other areas of

összetettek, hogy csak egy széleskörű együttműködés ad esélyt arra,

life here as well. These results seem to establish that, within the framework

hogy azokra a válaszokat adhassunk. Ezen a fórum alkalmas lesz arra is,

of the prevailing social and economic paradigms, well-developed industrial

hogy közösen nyomon kövessük a természet és a társadalom harmonikus

countries cannot stop the threatening tendencies which they have triggered

kapcsolatának helyreállításáért folytatott küzdelmet, amelyek akarva-aka-

themselves back in the age of the industrial revolution.

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

búcsú farewell

pa s s z á z s • pa s s a g e

Bachman elment In memoriam Bachman Zoltán (1945–2015)

Rémítő volt ez a tavasz. Meg a

Zoli ebben (is) nagy volt. Mindig tudott maga mellé választani olyanokat, akik

nyár eleje. Hányan, de hányan

mellé álltak, akik mellé állt. Akik meggyőzhetők voltak – ha kellett – arról, hogy

költöztek el. Szinte követhetet-

együtt könnyebb, vagy ha nem, hát akkor is messzebb lehet jutni. De a legtöb-

len. Szóval elment Bachman

beket nem kellett meggyőzni. Látták ők jól, hogy „a Bachmannak” igaza van.

is. Melyik Bachman? A Zoli.

„A Bachman”.

A méltatóknak most itt kell kitérnie a produkcióra. Az eredményekre. A mun-

Tette ezt hetven évig. Tehette ezt hetven évig. Szóval nagyon rövid ideig.

Most hogy fogjak hozzá ezt

kákra. A díjakra és ki tudja, hogy még mennyi mindenre? Én nem teszem.

elmagyarázni. Érdekes lehet az,

Tegyék a méltatók. Zoli itt van velem szemben, a szememben, a gyertya láng-

hogy a Bercsényiben egy idő-

jában az asztalon. Mindabban az erényben, amit eddig felsoroltam. Amit élet-

ben laktunk, tán két évig? Kit

nek hívnak. Teljes életnek. Amiben sose volt egyedül, mert ott állt a család.

érdekel? Például engem. En-

Majd lesznek persze bizonyosan cáfolók. Mert cáfolók is mindig vannak eb-

gem feltétlenül. Vele nem lehe-

ben az országban. Előbb, vagy utóbb. Egy kicsiny lappangás után. Ők tudják.

tett csak úgy szóba elegyedni.

Vele beszélgetni lehetett. Vele

szú idő volt. Akár az idők vége. Zoli esetében ma már tényleg az. Pedig ez

beszélgetni kellett. Válaszolni a kérdéseire. Mert kérdései mindig voltak. Az ember a felette járókra emlékszik. A többiekre nemigen. Vagy csak ritkán. A Bachmanra meg persze, hogy. Mert róla mindig voltak hírek. Pozitív hírek. És

Ám vissza a hetven évre. A Bercsényiből az még elképzelhetetlenül hos�-

a hetven év, szembeállítva a produkcióval, mindazzal, ami neki adatott, ami általa lett, vagy mondhatnám úgy is, hogy mindaz, amit nekünk itt hagyott, nos, erre ez a kimért idő semmi.

akkor most azt hallom, hogy meghalt. Kicsoda? A Bachman? Na, hagyjuk ezt a

Van az emberben egy sejtés. Nem, lehet az emberben egy sejtés. Ez

roszzízűsködést. Mert beteg volt? Na és? Ki nem az? És akkor még hallottam

persze kiépülhet, erősödhet. De ha már megvan, soha többé el nem múlik.

úgy is, hogy a „Zoli bácsi” elment. Ez meg végképp felháborít. Hogy, hogy

Van-e még, és mennyi van még? És ha sok a tennivaló, a mondanivaló, úgy

bácsi a Bachman? A Zoli? Na ne. Ugye igazam van? Zoli, ugye igazam van?

nagyon kell sietni. Zoli nagyon sietett. Már meg se várta a kiállítása megnyi-

Nekem ő volt az egyik példa, az oszlop, ebben a vízfejű országban. Eb-

tását. Mi meg? Mi meg most itt vagyunk, döbbenten, értetlenkedve, bánattal,

ben az imádott országban. Miben példa? Hát abban, hogy vidéken is van

meg kíváncsisággal. Mert persze mindnyájan szeretnénk – jól lehet talán félve

élet. Méghozzá milyen. Amilyen méltó az ottmaradásra. Az otthonmaradásra.

– tudni, hogy mi van odaát. Ott hogyan építenek. Van ott is olyan, amit meg

Na de az neki meg Nagyvárad lenne. Vagy hogy van ez? Hát így. Ahogy az

kell menteni? Őrizni? Védeni? Győzöd majd?

már nálunk csak így van. De mondjuk azt, és ne csak azért, hogy ebbe ne bonyolódjunk bele, az otthon nem az írható adat. Az otthon választható. Az otthon választott. Neki Pécs.

Budapest, 2015. július 9. a Sáros

Science Building, Pécs, 2012. Fotó: Greypixel

web galéria web gallery

www. m e o n l i n e . h u

2015 | 06

Antal Z. László: Klímaparadoxonok

Innovatív lakásmegoldások: REPLAN

A szlovén építészet öt éve

Környezet és társadalom / XXI. századi forgatókönyvek.

Holcim, 2015, 136 oldal

FUGA, 2015. 05. 20. – 06. 03.

L’ Harmattan, 2015. 200 oldal

www.meonline.hu

A könyv szerzője – korábban egészségszociológus kutató – most az ökológiai felelősség társadalmi alakulását vizsgálja. Könyve a klímakutatások során

Ofis Architekti: Búcsúkápolna, Krasnjak, 2009

talált, a mai társadalmi, gazdasági viszonyok közt

A legutóbbi évek építészetéből válogatott a FUGA-

feloldhatatlan ellentmondásokkal, a klímaparadoxonokkal foglalkozik. Egy évtizedet átfogó munkáját

Majdnem egy évig tartó kutatás eredményét fog-

ban megrendezett kiállítás, amely a józanság épí-

összegezve – az én olvasatomban – a paradoxo-

lalja össze a Holcim nemrég megjelent kötete, a

tészeti képét mutatja. Az 1998-tól a gazdasági vál-

nok felmutatása ellenére a szerző optimista kicsen-

REPLAN. Hat kritikus fővárosi terület lakhatási

ságig tartó virágkor után a 2008–2012 között épült

gésű, olvasmányos tájékozódást kínál. A pozitív

gondjaira keresett választ a BME Építészkarának

házak arról tanúskodnak, hogy a szlovén építészek

szemléletet az indítja, hogy a bevezető fejezetben

Lakóépülettervezési Tanszéke, a Holcim Hungária

– és megrendelőik – gyorsan reagáltak a változásra,

visszatekintve, majd a rendre mottóul választott

Otthon Alapítvány és a főváros összefogásával lét-

és a hagyományokat megőrizve tudatosan próbál-

és a tudományos hivatkozásokban is felbukkanó

rejött kutatási program, amelyben közel 50 szak-

ják megteremteni az építészet helyét és aktív sze-

versidézetekkel láttatja az ember szellemi képessé-

ember vett részt. Szociológusok, városfejlesztők,

repét az új fogalmak mentén.

gét, mellyel évszázadokon keresztül képes volt a tár-

építészek, közgazdászok dolgoztak ki fenntartható

A bemutatott korszak tehát a válság kezdeté-

sadalmát és a természetet harmóniában megtartani.

és azonnal megvalósítható terveket alulhaszno-

től a Maribor Európa Kulturális Fővárosa 2012-es

Ez az alkotóképesség lett az ökológiai tudatosság

sított, leromlott állapotú, vagy funkciójuknak már

projektjéig terjed. A kurátorok, Miha és Kristina

egyik forrása. Ezért a korábbi témája kutatásainál

nem megfelelő területekre. Összesen húsz terv szü-

Dešman nem egy lezárt, hanyatló időszakot kíván-

alkalmazott módszertanhoz az olvasó befogadói ap-

letett, amelyek nem csupán az adott helyszínekre

tak felmutatni, hanem a jövő szlovén építészetét

parátusát tágító, költészetből vett analógiákat társít.

alkalmazhatók, hanem országosan több százezer

megelőlegező alapot, egyfajta szemléleti fordulat

Ezzel műve szélesebb körben olvasható.

ember életszínvonalát emelheti.

első lépéseit. A negyven épület tematikus egysé-

A mű fontos bázisa az MTA és a British

Az innovatív ötleteket a kötet fogja össze, té-

geit a kurátorok műfaj, funkció és környezet szerint

Academy közös ösztöndíjával Londonban eltöltött

májuk a panelrehabilitációtól a rozsdaövezet újra-

rendezték össze, így – noha egyedi projekteket lá-

ösztöndíjas összehasonlító kutatás. Az ott szerzett

gondolásán vagy a közösségi lakhatás, a cohousing

tunk – az épületekkel együtt a kontextus is meg-

ismeretek tanulságai sarkallták arra, hogy az éghaj-

megoldásokon keresztül a kertvárosi közösségala-

jelenik: egy össztársadalmi szempontból is jelen

latváltozás következményeit ne csak elméletként,

kításig igen változatos. Az innovatív javaslatok első-

lévő, erőteljes építészeti kultúra, amely a műemléki

de hazai praxisban lehetséges alkalmazásként is

sorban a fenntarthatóság, a lakosok aktív bevonása

felújításokban, a szakrális épületekben, a sport és

megfogalmazza. Grafikonjai megmutatják, hogy

– a participáció –, a meglévő épületállomány és�-

közösségi létesítményekben, vagy a városi lakó-

Angliához képest CO 2-kibocsátásban előnyben,

szerű átalakítása felé tartanak. Az egyes javaslatok

ház-építészetben is ugyanazokat az alappillére-

ökoszemléletben lemaradásban vagyunk. Antal

a kötetben jól áttekinthető módon, pontos helyzet-

ket őrzi. Ezek a pillérek nem a történelmi távlatot

szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a fejlett

elemzéssel és a társadalmi, energetikai, építészeti,

interpretálják az építészet nyelvén, hanem felmu-

ipari országok a mai premisszák között képesek-e

urbanisztikai jellemzők alapos feltárásával jelennek

tatják a térségben erős modernista hagyományt,

alkalmazkodni a természet változásaihoz. Szerinte

meg. Így együtt okos és jól használható példatár és

a környezettel való erőteljes párbeszédet, a költ-

igen, munkája a remény könyve.

jó iránytű a következő évek várhatóan egyre súlyos-

séghatékony, józan megoldásokat, az emberi lépték

(A kötet két fejezetét az Utóiratban olvashatják)

bodó városi lakhatási problémái előtt.

fontosságát.

Szegő György

Götz Eszter

2015 | 06

DÍJAK A Csonka Pál Emlékérmet 2015-ben Kenese István építőmérnök kapta.

ESEMÉNYEK 2015. augusztus 26–28. között Miskolcon, a Diósgyőri várban kerül megrendezésre a XX. Országos Főépítészi Konferencia, melynek témája: „Épített örökségünk mint génbank”

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON ∙ Lechner. Az alkotó géniusz. Iparművészeti Múzeum, 08. 27-ig ∙ Mátyás-templom – A budavári Nagybol dogasszony-templom évszázadai. Budapest Történeti Múzeum, 10. 18-ig ∙ Megszínesített napfény - Róth Miksa jubi leumi kiállítása. Balassi Intézet, 09. 14-ig ∙ Óbudai Szent Péter és Pál Főplébánia története. Óbudai Múzeum, 10. 31-ig ∙ Vörös horizont. Orosz és ex-szovjet művé szet a LUMÚ gyűjteményében. Ludwig Múzeum, 09. 06-ig ∙ Szentpétervári neo-akadémizmus. Ludwig Múzeum, 09. 13-ig ∙ Metamorphosis Transylvaniae. Műcsarnok / Mélycsarnok, 09. 13-ig ∙ Sors és jelkép. Magyar Nemzeti Galéria, 08. 23-ig ∙ Qi Baishi: A természet igézete. Magyar Nemzeti Galéria, 06. 28-ig ∙ A tervezőasztaltól a hirdetőoszlopig. Válogatás Gunda Antal grafikusművész hagyatékából. Magyar Nemzeti Galéria, 09. 27-ig ∙ Csontváry géniusza – A magányos cédrus. Budai Vár, a volt Honvéd Főparancsnokság épületében, 12. 31-ig ∙ Farkas István kiállítása. Kiscelli Múzeum, 09. 05-ig ∙ Kondor Attila: Ontogenezis – Részesülni a létben. Kiscelli Múzeum, 08. 27-ig ∙ Augustus császár és Pannonia provincia első évszázada. Magyar Nemzeti Múzeum, 12. 31-ig ∙ Elsodort világ – Plakát-álmok 1910-1920. Magyar Nemzeti Múzeum, 10. 19-ig ∙ Megmentett műkincsek. Magyar Nemzeti Múzeum, 10. 15-ig ∙ A székelykaputól a törülközőig. Szinte Gá bor gyűjtései. Néprajzi Múzeum, 11. 22-ig ∙ Az indológus indián – Baktay Ervin emléke zete. Hopp Ferenc Ázsiai Múzeum, 11. 01-ig ∙ Lechner 2015 – Kreatív erővonal. Lechner Lajos Tudásközpont, 09. 30-ig ∙ Több fény! – More Light! Új Budapest Galéria, 08. 23-ig ∙ André Kertész és Szigetbecse – Ritkán látott képek 3. Magyar Fotográfusok Háza, 10. 04-ig ∙ Valahol Franciaországban – 1944 nyara. Capa Központ, 09. 20-ig ∙ Gondolatok a fekete négyzet körül. Vasarely Múzeum, 09. 27-ig ∙ Jelzés a világba – Háború, avantgárd, Kassák. Kassák Múzeum, 09. 27-ig

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

∙ Szenvedély és ráció – Perlott Csaba Vilmos életmű-kiállítása. MűvészetMalom, Szentendre, 09. 06-ig ∙ Képek egy eltűnt világból – Gróf Batthyány Gyula gyűjteményes kiállítása. Rómer Flóris Múzeum, Győr, 08. 31-ig ∙ Kondor Béla: Emberek és angyalok. Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum, 08. 31-ig ∙ Álom ihlette művészet. Chagall remekművei Pécsett. Modern Magyar Képtár, 10. 31-ig ∙ Vasarely nyomában – Yvaral, Vasarely Mú zeum, Pécs, 09. 20-ig ∙ Barcsay Jenő – A festő, a tanár. Tornyai János Múzeum, Hódmezővásár hely, 09. 06-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia ∙ The Brutalist Playground. RIBA, London, 08. 16-ig ∙ Virtual Control - Security and the Urban Imagination. RIBA, London, 08. 25-ig ∙ Designs of the Year 2015. Design Museum, London, 08. 23-ig Ausztria ∙ Vienna. The Pearl of the Reich. Planning for Hitler. Architekturzentrum Wien, 08. 17-ig ∙ Croatian Islands. Centuries of architectural heritage. Architektur im Ringturm, Bécs, 10. 23-ig ∙ Ludwig Goes Pop. MUMOK, Bécs, 09. 13-ig ∙ Landscape in Motion. Kunsthaus, Graz, 10. 26-ig Belgium ∙ Treausures of Architecture: Art Nouveau at the Expo 58, CIVA, Brüsszel, 09. 13-ig Dánia ∙ Snøhetta – World Architecture. DAC, Koppenhága, 09. 27-ig Finnország ∙ Down the stairs to a shady grove – dialogues between Finnish garden art and architecture. MFA, Helsinki, 08. 23-ig Franciaország ∙ Le Corbusier, Mesures de l'homme. Centre Pompidou, 08. 03-ig ∙ Relief(s). Frac Centre, Orléans, 08. 30-ig ∙ Archi-Timbrée. Cité de l’architecture, Párizs, 09. 21-ig ∙ Everything is a landscape, an inhabited archi tecture. Cité de l’architecture, Párizs, 09. 14-ig ∙ Chagall, Soulages, Benzaken ...The contem porary stained glass. Cité de l’architecture, Párizs, 09. 21-ig Hollandia ∙ Live with life. ARCAM, Amszterdam, 09. 13-ig Lengyelország ∙ Zvi Hecker. Pages of the Book. Museum of Architecture, Wroclaw, 09. 27-ig

Németország ∙ Architekturbild – European Architectural Photography Prize 2015. DAM, Frankfurt, 08. 09-ig ∙ Coop Himmelb(l)au. Frankfurt Lyon Dalian. DAM, Frankfurt, 08. 23-ig ∙ Paul Schneider-Esleben. Pinakothek der Moderne, Architekturmuseum der TU München, 10. 18-ig ∙ Harmony and Transition. Reflecting Chinese Landscapes. Marta Herford, 10. 04-ig ∙ American Perspectives: From Classic to Con temporary. Works. Tchoban Foundation, Berlin, 09. 20-ig Olaszország ∙ 56. Velencei Képzőművészeti Biennálé, Velence, 11. 22-ig ∙ Cseke Szilárd Fenntartható identitások. Magyar Pavilon, Velence, 11. 22-ig ∙ Milánói Világkiállítás (a magyar pavilon tervezői: Munkácsi Mihály és Sárkány Sándor), 10. 31-ig ∙ YAP MAXXI 2015, Róma, 09. 20-ig Svájc ∙ Bernard Tschumi. Architecture: Concept & Notation. Schweizerisches Architektur zentrum, Bázel, 08. 23-ig USA ∙ Hot to Cold: an Odyssey of Architectural Adaptation. NBM, Washington, 08. 30-ig ∙ Latin America in Construction: Architecture 1955–1980. MoMA, New York, 07. 19-ig ∙ Nicole Six/Paul Petritsch. MAK Center, Los Angeles, 08. 29-ig

PÁLYÁZATOK A Debreceni Gógyfürdő Kft. nyílt építészeti ötletpályázatot ír ki a debreceni Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont területén a strandfürdő fejlesztésére. Az ötletpályázattal induló fejlesztés célja az, hogy a standfürdő létesítménye a már megújult szálloda, termálfürdő és gyógyászati szolgáltatással azonos színvonalú, komplex szolgáltatást nyújthasson. Beadási határidő: 2015. 07. 28. Információ: www.mek.hu A Community Planning & Design Initiative Africa olyan kulturális jellegű, kutatásokon alapuló építészeti tervpályázat, amelynek célja a közösségek modern építészeti megjelenéssel való inspirálása, amely mind kulturálisan, mind környezeti szempontokból maximálisan fenntartható. Beadási határidő: 2015. 07. 31. Információ: www.cpdiafrica.org A beton.hu a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton), valamint a Magyar Betonelemgyártó Szövetség (MABESZ) és tagvállalataiknak támogatásával 2015-ben első alkalommal hirdeti meg a Minden építés alapja 2015 elnevezésű pályázatát a betonból tervezett köz- és lakóépületek, üzemek, telephelyek építész

h ír e k • n e w s

tervezői számára. Beadási határidő: 2015. 07. 31. Információ: beton.hu/palyazat A Mapei Mesterek Mestere díjat alapított, amivel a kiemelkedő színvonalú munkát nyújtó építőipari szakembereket ismeri el, hogy javuljon az építő szakmák társadalmi megbecsülése, és hozzájáruljanak a magyarországi építőipar kultúrájának fejlődéséhez. Pályázati határidő: 2015. 09. 01. Információ: www.mapei.com A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája idén is olyan pályakezdők jelentkezését várja, akik önálló tervezői, vállalkozói ambícióval rendelkeznek, az építészeti tervezést magas színvonalon kívánják művelni és a KKE építész mestereitől szándékoznak tanulni. A felvetteket októbertől alkalmazzák. Jelentkezési határidő: 2015. 09. 02. Információ: www.vandoriskola.hu A MÉSZ, a MÉK és az Építészeti Fotográfusok Nyílt Társasága 2015-ben is meghirdeti Az év építészeti fotója pályázatot, amelynek témája az UIA 2015-es építésznapi jelmondatának alapján: építészettel a szegénység ellen. Beküldési határidő: 2015. 09. 20. Információ: www.meszorg.hu A Saint-Gobain hazai cégcsoportja pályázatot ír ki építőmérnök- és építészmérnökhallgatók részére. A pályázatra olyan alkotók pályázatait várják, akik a tervezési folyamat során elmélyednek a Saint-Gobain által kifejlesztett innovatív építészeti megoldásokban, valamint figyelembe veszik a francia hátterű nemzetközi építőipari csoport legfontosabb vállalati értékeit: a fenntartható fejlődést, a környezetvédelem és az energiahatékonyság fontosságát. Beadási határidő: 2015. 10. 11. Információ: www.rigips.hu/sg350award „Az anyag természete” Equitone szálcement homlokzatok, építészek és építészhallgatók számára kiírt pályázat célja, hogy a tervezett és/vagy megvalósult épületeken az Equitone anyagok változatos felhasználási lehetőségeinek, megvalósítási módjainak vonzó és kreatív, építészeti minőségében figyelemre érdemes példáit díjazza. Beadási határidő: 2015. 10. 31. Információ: www.creatonteto.hu Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület pályázatot hirdet „Club Tihany – A négy évszakos Balaton”címmel egyetemi/főiskolai hallgatóknak. Az IFK jelen pályázati felhívással arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy mennyire összetett feladat az ingatlanfejlesztés, milyen sok különböző szempont és szakterület összehangolására van szükség akár csak egy megfelelő koncepció összeállításához is. Beadási határidő: 2015. 10. 31. Információ: www.ifk-egyesulet.hu/otletborze

é pí t é s zek • architects

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 06

2015/06 építészek architects

Alexa Zsolt

Rabb Donát

Schreck Ákos

Kolossa József

építész

Diploma Degree

2003 BME Építészmérnöki Kar 2008 BME Építész tervező szakmérnöki diploma

2002 BME Építészmérnöki Kar 2008 BME Építész tervező szakmérnöki diploma

2001 BME Építészmérnöki Kar 2007 DLA mester fokozat

Válogatott munkák Selected projects

Arany János Általános és Speciális Szakiskola, Csorna, 2004 Villa a Gyöngyvér utcában, Budapest, 2012 The Bigfish étterem, Budapest, 2013 Kocka bár és étterem, Budapest, 2013 Prezi.com Iroda, Budapest, 2015 Tromsø fogászat, Tromsø, Norvégia, 2015

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Arany János Általános és Speciális Szakiskola, Csorna – I. díj, 2001 Kormányzati Negyed – I. díj, 2007 Budapest BOX – megvétel, 2015

Díjak Awards

2003 Hauszmann Díj 2008 Holcim Awards európai regionális fődíja

2008 Holcim Awards európai regionális fődíja

2002 Diplomadíj 2008 Holcim Awards európai regionális fődíja

Budafoki 3000 m3-es víztorony tervpályázat (Perényi Tamással) – I. díj Visegrád Városközpont pályázat (Alföldi Györggyel) – II. díj TÁMOP Tananyagfejlesztés a lakóépületek tervezése tárgykörben – BME Lakóépülettervezési Tanszék

Iroda Office

Díjak Awards

MINUSPLUS Generáltervező Kft postacím: 1082 Budapest, Leonardo da Vinci utca 12-14. X / 74 stúdió: 1114 Budapest, Orlay utca 4. +36 70 515 07 15 schreck@minusplus.hu

2007, 2010 Az Év Kiemelkedő Fiatal Építésze – 3. helyezés 2008 Pest Megye Építészeti nívódíja – 2. helyezés 2008 Az Év kiemelkedő PhD/DLA értekezése – 1. helyezés 2008 Bp. Építészeti Nívódíja – dicséret 2008 Média Építészeti Díja – 1. díj 2010 Pro Architectura Díj

Oktatói tevékenység Teaching activity

BME Lakóépülettervezési Tanszék BME Építőművészeti Doktori Iskola Válogatott munkák Selected projects

Budafoki 3000 m3-es víztorony (Perényi Tamással) Napsugár Óvoda, Csomád, I-II. ütem (Kolossáné Bartha Katalinnal) Kesztyűgyár, Budapest Józsefváros (Alföldi Györggyel, Sárkány Csillával) Sportközpont, Csomád (Weiszkopf Andrással) Kiemelt pályázatok Featured competitions

Iroda Office Iroda Office

MINUSPLUS Generáltervező Kft postacím: 1082 Budapest, Leonardo da Vinci utca 12-14. X / 74 stúdió: 1114 Budapest, Orlay utca 4. +36 70 338 14 69 alexa@minusplus.hu

MINUSPLUS Generáltervező Kft postacím: 1082 Budapest, Leonardo da Vinci utca 12-14. X / 74 stúdió: 1114 Budapest, Orlay utca 4. +36 20 80 80 580 rabb@minusplus.hu www.minusplus.hu

www.minusplus.hu

Iroda Office

Építész Műterem Kolossa Kft. kati@kolossa.eu www.kolossa.eu

2015 | 06

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

é p ít é s z e k • a r c h it e c t s

Weiszkopf András

Sándor János

Fábián Gábor

Fajcsák Dénes

Kaló Judit Bernadett

építész

Diploma Degree

2011 BME Építészmérnöki Kar

1986 BME Építészmérnöki Kar

Oktatói tevékenység Teaching activity

Válogatott munkák Selected projects

2005 BME Építészmérnöki Kar 2012-2014 ÉME Mesteriskola XXII. ciklus

1984 BME Építészmérnöki Kar 2004 BMGE műemlékvédelmi szakmérnök

2011– meghívott oktató, BME Lakóépülettervezési Tanszék

Orvosi rendelő, Győr – Nagybácsa, 1990 Papa Joe Pub, Sopron – belsőépítészet, 1996 Terror Háza Múzeum, Budapest (F. Kovács Attila, Újszászy Kálmán), 2000-2002 Andante Borpatika, Budapest – belsőépítészet, 2005 Hódmezővásárhely, Emlékpont Múzeum (F. Kovács Attila), 2005-2009 Látogató központ, Győr (Bodrossy Attila), 2010-2011 Audi Aréna Győr (Fodor Balázs, Szendrényi Éva, Sallai Krisztián), 2013-2014

2004 BME Építészmérnöki Kar 2004-2008 BME Építészmérnöki Kar DLA Mesterképzés 2010-2012 ÉME Mesteriskola XXI.ciklus

Válogatott munkák Selected projects

Családi lakóépület és iroda, Eger, 2009 Családi ház, Eger, 2011 Családi ház, Felsőtárkány, 2011 Népkonyha és családi napközi, Gyöngyös, 2012 Arkt Művészeti Ellátó, 2014

Esterházy kastély műemlékegyüttes, Pápa Református templom, Gyügye New York Palota és kávéház / Boscolo Hotel, Budapest Vármúzeum, Kápolna, Dorottya kert, Szálloda, Látogatóközpont, Siklós Semmelweis Egyetem Rektori épület, Budapest Esterházy palota – Erdészeti és Faipari Múzeum, Sopron

Válogatott munkák Selected projects

Sportközpont, Csomád (Kolossa Józseffel) Kiemelt pályázatok Featured competitions

Aquincumi Múzeum régi múzeumépületének és a körülötte lévő romterület rehabilitációja, meghívásos ötletpályázat (Alföldi Györggyel, Kukucska Gergővel, Oroszlány Miklóssal, Szabó Dáviddal) – megosztott III. díj

Oktatói tevékenység Teaching activity

2004-2010 BME Építészmérnöki Kar, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék Válogatott munkák Selected projects

A38 kulturális állóhajó II. ütem (Váncza Lászlóval), 2009 Négylakásos társasház, Gellérthegy (Váncza Lászlóval), 2009 Családi ház, Eger, 2011 Családi ház, Felsőtárkány, 2011 Népkonyha és családi napközi, Gyöngyös, 2012 Arkt Művészeti Ellátó, 2014

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Sportcsarnok, Mosonmagyaróvár, 1998 – I. díj Levéltár, Veszprém, 1999 Sportcsarnok, Győr, 2000 – II. díj József Attila Művelődési Ház, Budapest, 2002 Széchenyi Egyetem – Könyvtár, Győr, 2003 Nemzeti Színház rekonstrukció, Győr, 2004 – III. díj József Attila Színház rekonstrukció, Budapest, 2005 Egyetemi uszoda, Miskolc, 2007 Agora-Pólus, Győr, 2009 Iroda Office

Teatro-Építész Műterem Kft. Győr, Hédervári u. 39/A +36 20 965 6743 janos.sandor@teatro.hu

Iroda Office

Arkt Építész Stúdió 3300 Eger, Gárdonyi kert 5. wwww.arkt.hu

Iroda Office

Arkt Építész Stúdió 3300 Eger, Gárdonyi kert 5. www.arkt.hu

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója, 2013 – megvétel (Csomay Zs., Erdélyi E., Nagy Gy.) Balatonparti területhasznosítás, Keszthely Fenékpuszta, 1985 – II. hely (Barts B., Rhédey L.) Műemléki kastélyok és térségük hasznosítása Somogyban, 1985 – III. hely (Barts B., Rhédey L., Oláh Z.) Népstadion Szabadidőközpont, 1984 – megvétel (Miklós Balázs) Díjak Awards

2004, 2006 Europa Nostra Díj 2007 Bp, Építészeti Nívódíj Iroda Office

ARCHIGEO Bt. 1091 Budapest, Üllői út 11-13. +36 30 274 5564 kalojudit@archigeo.hu www.archigeo.hu

s z e r z ő k • autho rs

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015/06-os lapszámunk szerzői

Baku Eszter művészettörténész. 2009-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 2007-2010 a MÉSZ munkatársa, 2010-2013 között a BME Építészkar Csonka Pál Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Doktori kutatásait az Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken végzi. 2014tól Műemlékvédelmi szakmérnöki posztgraduális képzés hallgatója. Kutatási területe a két világháború közötti magyar építészet, különös tekintettel a szakrális emlékekre. Számos építészeti és művészettörténeti tanulmány szerzője. Berényi Marianna muzeológus, újságíró, szerkesztő. 1998-ban végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–néprajz szakán. Pályáját a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban kezdte muzeológusként, majd újságíróként, szerkesztőként dolgozott a Silver Kiadónál. Jelenleg a Magyar Múzeumok Online főszerkesztője, a MúzeumCafé munkatársa, állandó szerzője, valamint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum kommunikációjáért felel. Csontó Sándor újságíró, szerkesztő népművelő (BDTF), művelődéstörténész (ELTE), a Budapest folyóirat állandó munkatársa. Számos várostörténeti cikket publikált lapokban és tanulmányai jelentek meg Budapesttel foglalkozó könyvekben, kiadványokban. Fejérdy Tamás építész, műemlékvédelmi szakértő. A BME-n szerzett építész diplomát, később ugyanitt műemlékes szakmérnöki diplomát, 2009-ben Pécsett DLA-fokozatot. A BME, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus egyetem előadója, posztraduális kurzusokat tart a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. 2006 óta a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes docense, tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem speciális kurzusain, valamint a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem (Cluj-Napoca, Románia) posztgraduális képzése keretében; állandó előadója a Román András Egri Nyári Egyetem éves kurzusainak. 1983 óta tagja a műemlékvédelem nemzetközi szakmai civil szervezetének, az ICOMOS-nak; amelyben számos hazai és nemzetközi tisztséget töltött be, 2005-2008 között a szervezet egyik nemzetközi alelnöke. 1983 óta tagja a Történeti Városok és Falvak nemzetközi Tudományos Szakbizottságának, ennek elnöke is 1992-2002 között. 2008-ban az ICOMOS nemzetközi Tiszteletbeli Tagjának választották. Jelenleg az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára. Az Europa Nostra műemlék-helyreállítási pályázati zsűrijének tagja 2006-tól négy évre. Fontosabb elismerések: Chevalier de l'ordre des Arts et des Lettres (a Művészetek és az Irodalom Lovagja - 1994., a Francia Kulturális Minisztérium kitüntetése); A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagi Fokozata, 2004.; Möller István Díj, 2004.; Címzetes egyetemi docens BME, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék 2006.; Honorary Member of ICOMOS, 2008. Gárdos Fanni építész. 2014-ben szerzett diplomát a MOME Építészeti Intézetében. 2012-től végezt tervezői tevékenységet Erdélyben és Magyarországon. 2011 óta minden évben részt vesz a Hello Wood workshopjain. 2013-ban a ProFORMA nemzetközi pályázat 3. díját nyerte meg, 2014-ben tervezte a Szent Margit kórház bejárati terének belsőépítészeti átalakítását.

2015 | 06

hazai tudományos szereplés (London AAA, Aberdeen RGU, Luzern HSLU, Basel SAM, Sevilla) után kapta 2014-ben. Kiemelt kutatási területe a kortárs liturgikus építészet. Négy évig a Műegyetem és a soproni Alkalmazott Művészeti Intézet párhuzamos óraadója. Körmendy Imre Palóczi-díjas építészmérnök, tudományos munkatárs. 1975ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, ezután a VÁTI-ban, majd a szentendrei SZNM irodában, később különböző minisztériumokban dolgozott. Jelenleg a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem tanácsának elnöke, a BCE Településépítészeti Tanszékének tudományos munkatársa. Legjelentősebb publikációi: A településrendezés szabályozási kérdései (egyetemi jegyzet, 2011), Élhető települési táj - településépítészeti tanulmányok (szerk., 2012), Körmendyné Érdi Máriával közösen: A városbarát család (Új Város, 2014). Előadások/videók: A családbarát város, Szeged, 2013; Kivéve a gyevi bírót (Építészfórum 2014), Döntési mechanizmusok a városfejlesztésben (MUT, Építészfórum 2015) Mikó László Ybl- és Pro Architectura díjas építész. 1979-ben diplomázott BME Építészmérnöki karán, diplomadíjjal. 1984-1986 között a Mesteriskola VIII. ciklusának hallgatója. 1993-ig a Középülettervező Vállalat, majd a Szántó & Mikó Építészek Tervezőirodája építésze. 1993 óta külső oktató a BME Építészmérnöki karán, jelenleg az Ipari Épülettervezési tanszéken. 2002 óta vesz részt a MÉSZ és a MÉK külügyi tevékenységében, jelenleg a MÉSZ Elnökségének tagja. Pálinkás Edit művészettörténész, közgazdász, az ELTE Művészettörténeti Intézetében szerzett diplomát 2009-ben. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Több hazai és nemzetközi kulturális rendezvény szervezője, résztvevője. 2009-2011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. Pawson, John építész, építészetteoretikus. Üzletemberként kezdte pályáját, majd több évet Japánban töltött és az ottani építészet hatására választott új hivatást. 1981-ben kezdett önálló tervezői praxist. Minimum c. elméleti írása 19986ban jelent meg Londonban. Fontosabb megépült munkái: Calvin Klein üzlet, New York, 1993–95; Jigsaw Store, London, 1995–96; Miasszonyunk Apátság, Novy Dvur, 1999–2004; Tetsuka ház, Tokió, 2003–2005; Sackler gyalogoshíd, London, 2004–2006; Pannonhalmi Apátság rekonstrukciója, 2006–12. Sáros László György DLA építész, fotográfus. 1971-ben diplomázott a BME Építészkarán. A SZÖVTERV-nél kezdte tervezői munkásságát, 1986-tól műteremvezető lett. Mestere Makovecz Imre volt. 1991-ben megalapította a Sáros és Társa építészirodát, amely hat tervezővel, és a Kós Károly Vándoriskolahallgatók bevonásával dolgozik. Üdülők, szállodák, áruházak, vendéglátó-ipari és kereskedelmi funkciójú épületek, családi házak, közösségi épületek terveit készítette. 1974-82 között végigfényképezte a prágai és felvidéki zsidó temetőket. Több egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. 2000-ben Pro Architectura díjat, 2001-ben Ybl-díjat, 2008-ban Kós Károly díjat kapott. 2004-ben az Év Főépítészének választották. 2005-ben szerezte meg a DLA fokozatot. 1990-től a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának mestere. Fontosabb épületei: Hotel Tokaj, 1979; Postás Gyógyüdülő, Hévíz, 1980; Városi piac, Vác, 1993; Jászsági Áruház, Jászberény, 1998-99. Szabó Rita szociológus. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia szakán szerzett diplomát, a civil társadalmak nonprofit szférájának szakértője, 2014-től a MÉSZ titkára.

Gurdon Balázs építész. 2012-ben diplomázott a Műegyetemen, 2013-tól az Építészmérnöki Kar doktori iskolájának hallgatója, kutatóként a kelet-középeurópai szocialista iparvárosok morfológiájával foglalkozik. 2013-tól az Urbanisztika Tanszék „Városépítészet” és „Magyar települések” tantárgyainak meghívott oktatója, emellett több városépítészeti és építészeti projekt (beépítési terv, szabályozási terv, lakóépület, metróállomás) tervező munkatársa.

Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/ Műcsarnok, 2014). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat kapott.

Katona Vilmos PhD építész, szakíró, a Metszet építészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese. 2008-ban szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán. PhD fokozatát a kar Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén végzett ösztöndíjas kutatás, számos külföldi és

Zsovák Orsolya építész, településmérnök. 2009-ben a Corvinus Egyetemen településmérnöki, 2012-ben a Pécsi Tudományegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett. 2014-ben elvégezte a Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskoláját. Számos szakfolyóiratban publikál.

Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyartörténelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2007-2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára.