Hungarian Architecture 2015/8 by Hungarian Architecture

2015 | 08 Régi-Új Magyar építőművészet

R ÉGI - Ú J

M AGYAR

ÉPÍTŐ M ŰVÉSZET

•

H u n g a r i a n

A r c h i t e c t u r e

2015 | 08

Nagy Tamás • Kádár Mihály • Nagy Csaba – Déri Dániel • Szerdahelyi László • F. Kovács Attila • Sugár Péter – Kovács Péter – Nagy Marianna • Balogh László Levente • Széplaky Gerda • Benkő Melinda

A M a g ya r É p í t ő m ű v é s z e k S z ö v e t s é g é n e k k u lt u r á l i s f o ly ó i r ata – 1 9 0 3 - t ó l • c u lt u r a l ma g a z i n e o f t h e A s s o c i at i o n o f H u n g a r i a n A r c h i t e c t s - s i n c e 1 9 0 3

Kós Károly Díj 2010

Marianna Nagy • The Fate of Housing Estate – Melinda Benkő • Urban Opinion Gurus – Zsolt Koren

Solar School, Zangla – Csaba Nagy, Dániel Déri • Lakeside Hotel, Székesfehérvár – László Szerdahelyi

• House of Fates, Budapest – Attila F. Kovács • Holocaust Memorial sites – Péter Sugár, Péter Kovács,

National Pilgrim’s Site, Mátraverebély-Szentkút – Tamás Nagy • Dunakapu Square, Győr – Mihály Kádár • Csoma

950 Ft

Nemzeti Kegyhely, Mátraverebély-szentkút – Nagy Tamás • Dunakapu tér, Győr – Kádár Mihály • Csoma Szolár Iskola, Zangla – Nagy Csaba, Déri Dániel • Sorsok Háza, Budapest – F. Kovács Attila

Utóirat

• Holokauszt emlékhelyek – Sugár Péter, Kovács Péter, Nagy Marianna • Lakeside Hotel, Székesfehér-

POST SCRIPTUM

vár – Szerdahelyi László • Lakótelepsors 5 – Benkő Melinda • Városi véleményvezérek – Koren Zsolt

XV. évf. 83. szám

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS i a 15. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjában i rendezendő kiállítás kurátori megbízatására i 2015-től a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum feladata a Velencei Biennále képzőművészeti és építészeti

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 2016

kiállításainak megszervezése. A múzeum vezetője – az előző évek hazai gyakorlatát folytatva – pályázatot ír ki a nemzeti pavilonban rendezendő kiállítás kurátori megbízatására. A 2016. évi Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén az a kiállítás képviseli Magyarországot, amelynek koncepcióját a kurátori pályaművek közül a szakmai zsűri a legjobbnak ítéli. A pályázat kiírója: Dr. Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, a 2016. évi Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále nemzeti biztosa. A pályázat tárgya: a 15. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás kurátori megbízása. A pályázat hivatalos megjelenésének helye: a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum honlapja. A pályázat jellege: a résztvevők körét tekintve nyílt. Minden olyan személy pályázhat, aki jártas a kortárs építőművészetben, valamint rendelkezik kurátori praxissal és kiállításrendezői gyakorlattal. Társkurátori pályázat esetén meg kell jelölni a vezető kurátor személyét. A pályázat beadási határideje: 2015. november 2. (A postai felvétel legkésőbbi napja.) A pályázat beadásának módja: a pályázatot nyomtatott formátumban és DVD-én, két példányban elsőbbségi és ajánlott postai küldeményként

A régi-új Magyar Építőművészet 2016-ban is évi tíz lapszámmal jelenik meg, a páros lapszámokba beépített Utóirat című elméleti mellékletével. Az egyes lapszámok ára és az előfizetési díjak továbbra is változatlanok maradnak. Egy lapszám ára: 950 Ft Éves előfizetési díj: 8.700 Ft Éves diák előfizetési díj: 6.600 Ft A diákkedvezmény igényléséhez a beszkennelt diákigazolványt kérjük átküldeni a szerkesztőség e-mail címére: epitomuveszet@gmail.com

kell feladni a következő címre: Ludwig Múzeum 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1. (A borítékra ráírandó: Velencei Biennále pályázat.) A pályázatot szakmai testület bírálja el, melynek tagjai: Boros Géza művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főtanácsadója, Fabényi Julia művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója (a zsűri elnöke), Pelényi Margit Ybl-díjas építész, Sáros László György Ybl-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke, Somogyi Krisztina építészetkritikus, vizuális intelligenciakutató, egyetemi docens, a BME Építőművészeti Doktori Iskola oktatója, Somlai-Fischer Ádám építész, designer, a 2006. évi Velencei Építészeti Biennále magyar és a 2008. évi Velencei Építészeti Biennále központi kiállításának résztvevője, Sulyok Miklós művészettörténész, a 2002. évi Velencei Építészeti Biennále magyar kiállításának kurátora, Szipőcs Krisztina művészettörténész, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum főosztályvezetője, a Balkon kortárs művészeti

Külföldi előfizetés 10 lapszámra: Európai országokba: 87 EUR Tengerentúlra: 128 USD Előfizethető a szerkesztőségben vagy átutalással a Magyar Építőművészek Szövetsége számlájára: K&H Bank 10201006-50197952 Számlaigényét kérjük a szerkesztőség e-mail címén jelezze: epitomuveszet@gmail.com

folyóirat szerkesztője. A 15. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále időpontja: 2016. május 28 – november 27. Főkurátora: Alejandro Aravena

Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben keddenként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál.

A főkurátor Reporting from the Front címen meghirdetett központi programját (lásd jelen lapszámunk Utóirat rovata) a pályázók saját koncepciójuk függvényében vehetik figyelembe. A teljes pályázati felhívás a ludwigmuseum.hu weboldalon olvasható.

Szerkesztőség: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. • Tel: +36 1 3182444, +36 70 6149404 • e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szívből reméljük, hogy 2016-ban is folyóiratunk előfizetőjeként számíthatunk Önre! A szerkesztőség

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R ÉPÍTŐ MŰVÉ SZET • H u n g a r ia n A r c h it e c t u r e

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata – 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects - since 1903

A MÉ 2015/08-as száma elé

(…) Mit eltemet a feledés, egy gyík-kúszás, egy szárnyverés, egy rezdület mely elpörög Múlónak látszik és örök Mert ami egyszer végbement azon nem másít semmi rend, se Isten, se az ördögök: mulónak látszik és örök.

Weöres Sándor: Öröklét (részlet)

Tartalom ∙ content

2015 | 08

szcéna ∙ scene 2 4

Építészet Világnapja 2015. Építészet, építés, klíma – Pálinkás Edit World Day of Architecture 2015. Architecture, Building, Climate – Edit Pálinkás Otthonteremtő design. Design Hét 2015, Budapest-Pécs-Sopron – Götz Eszter Home-making Design. Design Week 2015, Budapest-Pécs-Sopron – Eszter Götz

esszé ∙ essay 5

Mindannyian zarándokok vagyunk. A Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhely felújítása és bővítése – Sulyok Miklós We are All Pilgrims. The Rehabilitation and Extension of the National Pilgrim’ Site in Mátraverebély-Szentkút – Miklós Sulyok

téma ∙ theme 12 16 19 23

Tér ékszerrel. Dunakapu tér és környezetének felújítása, Győr – Tatai Mária A Square with Gems. Dunakapu Square, Győr – Mária Tatai Magyar Napiskola a Himalájában. Csoma Szolár Iskola, Zangla, India – Irimiás Balázs Hungarian Solar School Building in the Himalayas. Zangla, India – Balázs Irimiás Rekreáció a tóparton. Lakeside Hotel és kosárlabda edzőcsarnok, Székesfehérvár – Botzheim Bálint Recreation by the Lakeside. Lakeside Hotel and Training Hall, Székesfehérvár – Bálint Botzheim A rettenet csend-mintázatai. Sorsok Háza, Budapest – Szegő György The Silence Patterns of Terror. The House of Fates, Budapest – György Szegő

utóirat ∙ Post scriptum

MÉ 2015/08. szám ISSN 1785 – 282X Lapalapító (1903) és Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1 318 2444, +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig FELELŐS KIADÓ: Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: Szegő György DLA Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor

28 31 39 42 44 46 48

Az utolsó túlélők után. Holokauszt emlékhelyek – Balogh László Levente In the Wake of the Last Survivors. Holocaust Memorial Sites – László Levente Balogh Az emlékezés falai. A Budapesti gettó-emlékfal és a debreceni Holokauszt Emlékhely összehasonlítása – Széplaky Gerda Walls of Commemoration. Comparing the Memorial Wall of the Budapest Ghetto and the Holocaust Memorial Site of Debrecen – Gerda Széplaky Lakótelepsors 5 – Óvatos útkeresések a 21. században. Purvciems lakótelep, Riga, Lettország, 1965–78 – Benkő Melinda The Fate of Housing Estate 5 – Careful Reflections on Orientation in the 21st Century. Purvciems Housing Estate, Riga, Latvia, 1965–78 – Melinda Benkő Ottomán ízek – kreatív energiák. Városrehabilitáció Isztambulban – Baku Eszter Ottoman Tastes – Creative Energies. Urban Rehabilitation Scheme in Istanbul – Eszter Baku Bölcsek köve híján. Városi véleményvezérek – Koren Zsolt In Lack of the Stone of Wisdom. Urban Opinion Gurus – Zsolt Koren Schickedanz Albert. Zoboki Gábor emlékbeszéde a Fiumei úti temetőben Albert Schickedanz. Gábor Zoboki's Memorial Speech at Fiumei Cementery Jelentés a frontról. A 2016. évi Velencei Építészeti Biennálé főkurátori programja – Alejandro Avarena Reporting the Front. The Program of Alejandro Avarena curator for the Venice Biennale 2016 – Alejandro Avarena

Passzázs ∙ Passage

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Ferencz Marcel DLA, Sáros László György DLA, Szegő György DLA, Vadász Bence, Varga Tamás DLA, Vukoszávlyev Zorán PhD, Winkler Barnabás DLA

49 A szabadság építészete. Bán Ferenc retrospektív, FUGA Szabó Levente: Bán Ferenc építészete. Terc MMA, 2015 – Szegő György 50 Két kísérleti pavilon. Osaka, 1970 – Szegő György

régi-új Magyar Építőművészet / Utóirat alapítva 2001 Szegő György DLA alapító főszerkesztő Götz Eszter, Pálinkás Edit szerkesztők

Webgaléria ∙ Web Gallery

Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: deMax Művek HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044 WEBOLDALUNK: www.meonline.hu

52 Európa tervezője: Friedrich August Stüler. MTA Székház – Pálinkás Edit 52 Belgiumtól Magyarországig. Grekofski Nathalie kiállítása, MÉSZ Kós Károly terem – Götz Eszter 52 Atlas of European Architecture. Braun, 2015 – Götz Eszter 53 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok 54 Lapszámunk építészei 56 Lapszámunk szerzői

FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

A címlapon a Sorsok háza látható, építész: F. Kovács Attila, fotó: Bujnovszky Tamás

szcéna scene

s z c é n a • scene

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

építészet világnapja 2015 Építészet, építés, klíma szöveg text :

Pálinkás Edit A Building kiállítás az Építészek Házában. Fotó: Bujnovszky Tamás

A Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) 1998-as határozata értelmében minden év októberének első hétfőjén tartják az Építészet Világnapját. Az idei világnap középpontjába a szervezet az „Építészet, építés, klíma” jelszavakat állította. A november végén kezdődő párizsi klímacsúcshoz kapcsolódva az UIA olyan akciókat és megoldási javaslatokat támogat, amelyek az építészet és a várostervezés potenciálját a károsanyag-kibocsátás csökkentésére fordítják, védve a bolygót a végletes klímaváltozástól. A Magyar Építőművészek Szövetsége a világnapot egyben a magyarországi építészet ünnepeként üdvözli. Ezen a napon, október 5-én adták az Építészek Házában a fontosabb szakmai díjakat: az Év Háza Díjat, a MÉK-MÉSZ diplomadíjakat az elmúlt év legkiemelkedőbb végzős hallgatóinak, valamint itt tették közre az immár harmadik alkalommal meghirdetett Év Építészeti Fotója pályázat eredményeit. Az egész napos rendezvénysorozathoz csatlakozva a Kós Károly teremben és a ház belső udvarán bemutatkozott a 2014. évi Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának BUILDING kiállítása, este pedig Oláh Dezső Trió koncertje és borkóstoló zárta az ünnepi programot. Az Építészet Világnapján adta át a Budapesti Építész Kamara az általa idén alapított Nívódíjat is.

Év Háza Díj ∙ Az Év Háza pályázat fődíját Borbás Péter vehette át, a Szentendrén megépült ökologikus lakóházért. (lásd MÉ 2015/2) ∙ A Magyar Építész Kamara különdíját Kovács Zsolt György, Beránková Jana és Kovács Dávid kapta, a veszprémi családi házuk tervezéséért. ∙ A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját Földes László és Sónicz Péter vehette át, a pilisborosjenői Hosszúház tervezéséért. ∙ A Xella Magyarország Kft. Környezetbarát ház különdíját Bártfai-Szabó Gábor és Nagy Mariann kapta, a budapesti ökologikus lakóházukért. ∙ Az Internorm Ablak Kft. különdíját Tóth László, Papp László és Schalling Frigyes kapta, a höveji nyaralóépületükért. Budapesti Építész Kamara Nívódíja ∙ 4-es Metró, tervező: Palatium Stúdió Kft., Erő Zoltán, Csapó Balázs, Dévényi Tamás, Gelesz András, Dajka Péter, Hatvani Ádám (lásd MÉ 2014/4) ∙ Geometria irodaház, tervező: 3h építésziroda, Csillag Katalin, Gunther Zsolt (lásd MÉ 2013/7) ∙ „Egyetem halottai” emlékmű - ELTE Trefort-kert, tervező: MM Csoport, Hetedik Műterem Kft., Albert Farkas, Bujdosó Ildikó, Fajcsák Dénes, Lukács Eszter, Szigeti Nóra, Polgárdi Ákos, Roth János DLA, Szabó Levente DLA (lásd MÉ 2014/10) ∙ Móricz Zsigmond téri „Gomba” épülete, tervező: Hetedik Műterem Kft., Szabó Levente DLA, Gyüre Zsolt (lásd MÉ 2014/7) ∙ Prezi HQ Irodaház, tervező: MINUSPLUS Generáltervező Kft., Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos (lásd MÉ 2015/6) MÉK-MÉSZ Diplomadíj ∙ Terület- és településrendezés témában: Schild Beáta Dorottya, Budapesti Corvinus Egyetem, Településépítészeti Tanszék ∙ Táj- és kertépítészet témában: Hrabák Luca, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar ∙ Építészet témában műemlékvédelmi diplomadíj: Márkus Péter, Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Tervezési és Építészeti Tanszék ∙ Építészet témában, a Designsoft Kft. Arcad program támogatásával diplomadíjas: Juhász Norbert, BME Építészmérnöki Kar, Lakóépülettervezési Tanszék Tóth András, Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Tóth Attila, SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar Építészeti Intézet ∙ Kiemelt diplomadíj építészet témában: Borbás Renáta, Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar, Tervezési és Építészeti Tanszék ∙ Graphisoft fődíja építészet témában: Laczkó-Pető Bálint, SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Építészeti Intézet ∙ A Terület- és Településrendezési Tagozat dicséretében részesült: Finta Mátyás és Szilágyi Eszter Viktória, Budapesti Corvinus Egyetem

A díjjal a Kamara azt szeretné elérni, hogy itthon több figyelem jusson az kortárs építészeti alkotásokra, az új épületek városképet formáló hatására. Az idén először meghirdetett pályázatra az elmúlt öt év terméséből érkeztek be igen maga színvonalú pályaművek, összesen ötven épület illetve építészeti mű: középületek, lakóházak, sportlétesítmények, műemlékfelújítások. A zsűri által díjazott öt alkotásból, illetve a jelöltekből készült kiállítás október 25-ig látható a FUGA-ban. Az Ybl Egyesület szervezésében megvalósuló programokon az építészet mellett a zene október elsejei világnapjáról is megemlékeznek. A Zeneakadémián a rekonstrukciót tervező építőművészek, Magyari Éva, Pazár Béla és Potzner Ferenc épületbemutatót tartottak.

Az Év Háza Díj nyertesei és zsűrije. Fotó: Hirling Bálint

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

szcéna • scene

Szentendrei lakóház, Év Háza Díj. Fotó: Beliczay László

Veszprémi lakóház, Év Háza különdíj. Fotó: Kovács Dávid

Hosszúház, Év Háza különdíj. Fotó: Sirokai Levente

Hőveji nyaraló,Év Háza különdíj. Fotó: Bujnovszky Tamás

Ökologikus lakóház, Év Háza különdíj. Fotó: Dénes György

4-es metró Fővám téri állomása, Budapest Építészeti Nívódíj. Fotó: Bujnovszky Tamás

World Day of Architecture 2015 Architecture, Building, Climate

_ In line with the decree accepted by the UIA (Union Internationale des Architectes) in 1998, the World Day of Architecture is held on the first Monday of October every year. This year its events were organised in the spirit of the slogan „Architecture, Construction, Climate”. What is more, the Association of Hungarian Architects also greets this day as the festival of Hungarian architecture. On October 5th, the most prestigGeometria irodaház, Budapest Építészeti Nívódíj. Fotó: Bujnovszky Tamás

ELTE Trefort-kerti emlékmű, Budapest Építészeti Nívódíj. Fotó: Polgárdi Ákos

ious professional prizes were also awarded in the House of Architects: namely, the award for the Residential House of the Year. The results of the contest titled the Architectural Photo of the Year were also published and the most excellent works made by graduate students last year were also awarded the diploma prizes for excellence by the Chamber and Association of Hungarian Architects. Handed over in 2015 for the first time, the Award for Excellence founded by the Budapest Chamber of Architects highlights the best quality achievements of architecture that influence the lives of city-dwellers and also define the city. The specialty of the prize is that it did not only survey the works of a single year, but covered the span of the past five years.

Móricz Zsigmond körtéri Gomba, Budapest Építészeti Nívódíj Fotó: Szentirmai Tamás

Prezi irodaház, Budapest Építészeti Nívódíj. Fotó: Bujnovszky Tamás

s z c é n a • scene

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

Magyar Formatervezési Díj 2015 Termék kategória ∙ Nieto Ramón – London LED Lantern kültéri LED lámpatest ∙ Kerékgyártó András – Biela kül- és beltéri székcsalád Megosztott termék díj ∙ Flying Objects Design Stúdio Kft. – Hand-In-Scan kézhigiéniai rendszer ∙ S’39 Hybrid Design Manufacture – Luminari Glass üvegburkolat termékcsalád Terv kategória ∙ Németh Szabolcs – Wor.my multifunkcionális horgászbot Vizuális kommunikáció kategória ∙ Baráth Dávid – A grill művészete c. kötet

Otthonteremtő design

Diák kategória ∙ Lenkei Balázs – Stella Orientis nagysebességű expresszvonat

Design Hét 2015, Budapest–Pécs–Sopron szöveg text :

Götz Eszter

fotók photos:

Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának különdíja ∙ Takács Benedek – Arcus Temporum Fesztivál arculata

Design Hét - Danyi Balázs

Az idei, sorrendben 12. Design Hét fókuszában az otthonosság, a mindennapi terek élhető kialakítása, a felgyorsult életritmusra válaszként megjelent „slow life” fogalom került, ami az elhúzódó gazdasági válság következtében megváltozott gazdasági-társadalmi képletekkel az utóbbi években különösen erőre kapott. A közösségi gazdasági formák megjelenése át-

összeállítása, a Home Sweet Home, illetve a min-

alakította a mindennapok korábbi közegét is, a

den évben ilyenkor átadott Magyar Formatervezési

tárgyakhoz való viszonyt, a tevékenységek do-

Díj eredményeit bemutató kiállítás látható. Jelentős

minanciáját, a hangsúlyokat. Megnőtt az egyedi

részt vállalt még a Hello Wood, egy nyitott kreatív

ötletek, megoldások értéke, és ez a folyamat a

foglalkozás, illetve a nyári csórompusztai alkotó-

kortárs designban is alapvető irányváltást jelent. A

tábor eredményeit összefoglaló – és a következő

Design Hét rendezvényeit 2015-ben ez a folyamat

évre felkészülő – „falugyűlés” programjával.

ihlette, illetve az a szoros kapocs, ami a kreatív

A Design Hét eseményei számos budapesti,

területeket a többi gazdasági és művészeti ággal

soproni és pécsi galériát, műhelyt, kávézót, kö-

egyre erősebben összekapcsolja.

zösségi helyszínt és kreatív szereplőt mozgat meg,

A fesztivál idei díszvendége, Spanyolország

design túrákkal, konferenciákkal és workshopok-

két nagyobb kiállítással mutatkozik be Budapes-

kal. Ezzel a rendezvénysorozattal Budapest – és

ten. Az Iparművészeti Múzeumban már a nyár kö-

vele együtt már Pécs és Sopron is – Közép-Euró-

zepén megnyílt a Tapas című tárlat, amely a spa-

pa jelentős design helyszínévé vált.

Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságának különdíja ∙ Merényi Zita Bettina – Provo-Cut textil- és ruhakollekció HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség Nonprofit Kft. különdíja ∙ Héder János (INARCHI Kft.) – Rutil hexagonális lámpatest Magyar Formatervezési Tanács különdíja ∙ Szalkai Dániel – Perceptual Thinkers alternatív öltözékkollekció Design Management Díj ∙ Hello Wood

Home-Making Design Design Week 2015, Budapest–Pécs–Sopron

nyol gasztrokultúrában uralkodó design trendekről

számol be, az éttermek kialakításától a borászatok

This year’s Design Week, which is the 12th in a

designjáig vagy az asztali kultúra elemeiig. A Kol-

row, focusses on homeyness and coziness, as well

lektív képzelet című összeállítás pedig a madridi

as on designing liveable spaces for every-day use,

Ibero-amerikai Designbiennálé legutóbbi esemé-

as the reaction to our accelerated lifestyle was born

nyéből válogat 120 alkotást a fenntarthatóság, az

in the form of a brand new concept named „slow

innováció és a társadalmi tudatosság jegyében. A

life”. This in turn has been reinforced by the for-

hagyományosan a MOME-n tartott sztárdesigner-

mulas which have been changed as a result of the

előadásokra is a spanyol szcéna szereplői érkez-

long lasting economic crisis. The value of individual

tek: Marti Guixé, a szabad alakítású, egyedire ala-

ideas and solutions has grown considerably, which

kított design szószólója, a gasztrodesign trendek

reflects a tendency revealing a basic change of di-

irányítója, valamint Alejandro Mesonero-Romanos,

rections witnessed in contemporary design as well.

a Seat autógyár vezető designere jött Budapestre.

Events of the Design Week taking place in 2015

A programsorozat egyik fő színhelye, az Ipar-

clearly show the influence of this tendency, which

művészeti Múzeum három nagy kiállítást is prezen-

meanwhile establishes closer and closer associa-

tált a Design Hétre: a már említett spanyol gaszt-

tions that connect the wide-ranging areas of crea-

roművészeti tárlat mellett a főkurátor, Osvárt Judit

tivity with the other branches of economy and arts.

2015 | 08

esszé essay

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

e s s z é • e s s ay

Mindannyian zarándokok vagyunk A Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhely felújítása és bővítése építész architect:

Nagy Tamás

szöveg text:

Sulyok Miklós

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

Templomok és vallási épületegyüttesek tervezésekor ugyanolyan fontos szerepe van az építtetőnek, mint magánépítkezések esetében. A mátraverebély-szentkúti együttes Kálmán Peregrin ferences testvér, kegyhelyigazgató és Nagy Tamás építész közös műve. Sőt, egy harmadik tényező: a hely szelleme is ott van az alkotók között. Sokan kérdezik: ha a szentség az emberi lélekben

téntek. A Nógrád megyei Mátraverebély-Szentkú-

van, miért vannak a zarándokhelyek? A keresztény

ton az első csoda Szent László királyhoz fűződik:

felfogás szerint azért, hogy idezarándokolván lelki

mikor ellenségei elől menekült, lovának lába nyo-

problémánkat letegyük az Isten elé, aki aztán irgal-

mán víz fakadt a sziklából. Majd egy évszázaddal

masságával segít visszatalálnunk önmagunkhoz.

később egy süketnéma pásztorfiú gyógyult meg,

Tehát a zarándokhely az Istennel való kiengesz-

amikor ivott annak a forrásnak (a mai szent kútnak)

telődés és megbékélés helye. Erdő Péter bíboros

a vizéből, amelyet a látomásában megjelent Szűz

így foglalta ezt össze a felszentelésen mondott

Mária utasítására ásott. A ma álló kegytemplom

homíliájában: „… az ember többé nem földrajzi

és a rendház a 18. század második harmadában

helyekben kell, hogy bízzon, nem tárgyakkal való

épült, a zarándokház az 1930-as években.

fizikai érintkezésben kell, hogy reménykedjék és

A ferences rend Magyarok Nagyasszonyáról

nem puszta külső formuláknak az elmondásában,

nevezett rendtartománya az utóbbi években oko-

hanem az Istennel való személyes kapcsolatában.

san alakítja a nyilvánosság előtt megjelenő képét.

Mert ettől függ, hogy minden az életünkben szent

Ennek egyik eszköze a kommunista egyházüldö-

lesz-e, vagy pedig semmi sem lesz azzá. Erről

zés alatt tőlük elvett és tönkretett épületállomány

mondja Jézus, hogy a szív az, ami döntő. Az em-

rekonstrukciója, amelynek fő indoka persze a val-

beri szív, ami tiszta, ami Istennel találkozik.”

lás iránti megnövekedett társadalmi érdeklődés.

Ezek a helyek rendszerint ott alakultak ki, ahol

A Szeged-alsóvárosi rendház és látogatóközpont,

a hagyomány szerint csodálatos események tör-

valamint a gyöngyösi Autista Segítő Központ talán

e s s z é • essay

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

Fotó: Nagy Tamás

az a két intézmény, amely társadalmilag is legin-

fogalmazta meg először és a legmaradandóbban

kább láthatóvá teszi a rendet. A szentkúti zarán-

a teremtett világ, benne a természet és az ember

nagy számban érkező zarándokok kiszolgálását.

dokhely, a maga évi kétszázezer zarándokával,

Istentől eltervezett egységét és ennélfogva jósá-

szintén ebbe a sorba tartozik.

gát. „Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,” írja

alig vesszük észre az épületeket, a földszintes za-

Szent Ferenc Naphimnuszában.

rándokszállás teljesen beleolvad a hegybe, míg el

A kegyhely épületegyüttese a mátraverebélyi

épületek) a folyamatosan, egyes főünnepeken Szentkút felé közeledve az országútról először

völgy végében, a településtől öt kilométerre, az

A szentkúti zarándokhely felújítása és bő-

nem érjük a szintén földszintes fogadóépületet,

erdő szélén fekszik, hegyek ölelésében. A szerény

vítése esetében az építészeti tervezés felada-

amely körszegmensívű kolonnádjával ölelő gesz-

erdei búcsújáró hely a barokk templommal, a ke-

tának különlegességét a természeti környezet

tussal állítja meg az utazót. Rómát járt zarándo-

vés és méretében is rejtőzködő épülettel, az erdő

és a hely szellemének megőrzése jelentette. A

koknak a Szent Péter tér kolonnádjai is eszébe

szélén futó kálváriával a természetet is segítségül

zarándokhelyet szolgáló és működtető feren-

juthatnak, de budaiak a Pasaréti téri buszvég-

hívja az elcsendesedéshez. Az ember–természet

ces közösség rendháza nyugalmat és zártságot

állomásra is asszociálhatnak. Itt kapott helyet a

kapcsolat a ferencesek számára Szent Ferenc óta

igényelt (klauzúra), míg a zarándokhely (bazili-

recepció, az emléktárgybolt, egy vetítőterem és

a legfontosabb kérdések egyike: az assisi szent

ka, szabadtéri misézőhely, szállás- és fogadó-

a mosdók. A puritán anyaghasználat, látszóbeton

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

e s s z é • e s s ay

Fotó: Nagy Tamás

oszlopok, halványszürke vakolat, nagy üvegfelületek, szürke fém portálszerkezet mindjárt megadja az együttes építészeti alaphangját. A rézsűre telepített épület hátsó oldala félköríves beharapásokkal formált. Az építész úgy meséli, a karéjos alaprajz a szentostya készítés melléktermékeként előálló ostya-maradék formájából származik.

ti vaskaput eltávolították, a padlóburkolat a már

erénynek birtokában van. Ahol kell, tiszteli a régi

A fogadóépülettől továbbhaladva az erdei kál-

említett travertin, ami jótékonyan deríti a belsőt,

épület régi formáit, de ha lehet, azonnal a legtisz-

vária útjával párhuzamosan előbb a gyóntatóud-

anélkül, hogy megszüntetné a templom sejtelmes,

tább mai bútorformát választja, mint a papi szé-

varhoz érünk. Itt a szabadtéri gyóntatószékek fö-

félhomályos atmoszféráját. A régi, barokk főoltár

kek, a hívek padsorai, az oltár, az olvasópult és a

lötti födém, ami valójában a rendház terasza, és az

újra régi fényében ragyog, a kegyszobor lejjebb

gyóntatószékek esetében.

azt tartó, lefelé kúposan szélesedő betonoszlopok

került, az egész berendezéshez és belsőépíté-

A szabadtéri misézőhely az együttes másik li-

minimális átalakításon estek át a födém esőcsa-

szethez hasonlóan szintén Nagy Tamás tervezte

turgikus központja, ahol a nagybúcsúk alkalmával

tornát rejtő álmennyezetének beépítésével és az új

szembemiséző főoltár dísztelen, erőteljes kő-

több ezer ember is részt vehet a szentmiséken.

teraszkorláttal. A padlóburkolat itt travertinre vált

tömbje szerencsésen, ellenpontozással illeszke-

Itt a korábbi ún. Lourdes-i barlang Mária-szob-

a bazalt kiskockakőből, jelezve, már nem „kint”

dik a mozgalmas barokk főoltárhoz. A műemléki

ra a pásztorlánnyal lekerült a keresztút alatti

vagyunk, hanem köztes, intimebb térbe lépünk.

belsőben új formavilágot elhelyezni nem könnyű:

támfalba, és a helyén a negyedgömbkupolában,

A bazilika teljes körű műemléki felújítást ka-

kompromisszum és határozottság kényes egyen-

valamint az oltár mögötti falon új mozaikkom-

pott. A zavaróan túlformált és fölösleges bejára-

súlyát követeli az építésztől. Nagy Tamás mindkét

pozíciók, Marko Rupnik szlovén jezsuita atya és

e s s z é • essay

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

mozaikművész mozaikképei kaptak helyet. Témái az oltár mögötti falon Mária életének jelenetei, a barlangban pedig Mária megkoronázása, Szent István felajánlja Magyarországot Szűz Máriának, valamint a ferences vértanúk ábrázolása, beleértve a hét ferences vértanú-testvért, a kommunizmus áldozatait, akiknek boldoggá avatási eljárása jelenleg folyik a Vatikánban. A ferences rend ikonográfiai programja alapján, archaizáló stilizálással, modern figuratív felfogásban, a római középkori mozaikok színvilágával készültek az ábrázolások. A padsorokat itt kicserélték, parkés tájépítészeti megoldásokkal, fák kőkáváival, a patakmeder rendezésével, korlátokkal tették rendezetté a szabadtéri misézőhelyet. Mögötte a domboldal támfalába került a kegytárgybolt, az elsősegély hely és az említett Lourdes-i barlang is. A szabadtéri oltár homloklapja bányászati vájatolást idéző, rusztikus kialakítású, míg a bazi-

ból épült kerengőfal is jelzi: nem luxusturisztikai

szobákat és éttermet tartalmazó tömb az 1930-as

lika oltára szintén tégla-tömb, de sima felülettel.

létesítmény készült itt, hanem az egyszerű hívek

években épült rendház-épület átépítésével jött lét-

A bazilika mögött, az apszis, a rendház és a

számára is elérhető búcsújáró hely. A fapallók-

re, a nyeregtetős kialakítást enyhe hajlásszögű te-

zarándokház, valamint az erdő között készült el a

ból kialakított körfalhoz belül faoszlopok tartotta

tőre cserélve, a nyeregtető helyén loggiás emelet-

szerzetesek örömére a rendház új kerengője, így

és korcolt cinklemezzel borított félnyeregtetővel

tel, előtte újonnan épített, fedett éttermi terasszal.

lett az épület igazi kolostor. A helyszín dombor-

fedett kerengő folyosó csatlakozik. A középpon-

A puritán forma- és anyagkezelés itt is uralja a ház

zati sajátosságából adódóan lépcsőzetes talaj-

tot a hely szent eleme, a gyógyító víz foglalja el

külső és belső kialakítását: tagolás nélküli vakolt,

szintű kolostorkerengő jött létre, ami különleges

egyszerű tömbként kialakított ivókút formájában

homokszínű falazat a külsőn, travertin padlóbur-

térhatást eredményez, és nem gyakori ebben a

(„víz húgunk, / oly nagyon hasznos ő, / oly drága,

kolat az egész házban. A homlokzatot szellemes

műfajban. Párhuzamul kínálkozik John Pawson

tiszta és alázatos.” (Szent Ferenc: Naphimnusz)

megoldással a falra szerelt sínekben csúsztatható

csehországi, Novy Dvur ciszterci kolostorának

Mivel a templom apszisa betüremkedik a kvad-

ablaktábla és a második emelet loggiasora élénkíti.

udvara, ahol azonban a még lejtősebb terepen

rumba, a körfolyosó nem fut egészen körbe, ezzel

elhelyezkedő kerengő zárt körfolyosóból és ápolt

is a kialakítás rendhagyóságát erősíti. A közép-

földszintes épület a hegy lábánál helyezkedik el,

gyeppel borított udvarból áll, tehát nem a szerze-

ponttól északnyugati irányban elhúzva került el-

a lapostetején futó zöldtető miatt a hegy részé-

tesek mindennapi tartózkodására szolgál. Három

helyezésre egy, korábban a templom előtt állott

nek tűnik. A mintegy háromszáz méter (!) hosszan

oldalon fa kerítőfal határolja a kvadrumot, ami így

Szűz Mária szobor másolata, bájos provinciális

húzódó épület mosdóblokkot, konferenciatermet

kívülről faépítményként jelenik meg. A természeti

alkotásként vidámságot lop a kerengő udvarba.

és három szállásegységet (csoportszállások, kony-

környezethez jól illeszkedő és a ferences szegény-

A két zarándok-épület közül a régi rendházzal

ha-tartózkodó előtér és vizesblokkok) tartalmaz.

séget és ideiglenességet szépen kifejező fapalló-

egybeépült, zarándokháznak nevezett, kétágyas

Alaprajza a hegy felőli oldalon, annak vonalát

A másik, zarándokszállásnak elnevezett új,

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

e s s z é • e s s ay

generáltervező general architecture:

Lint Kft.

építész tervező leading architect:

Nagy Tamás DLA

építész munkatársak fellow architects:

Szijjártó Csongor, Meditz Anna,Sziray Zsófi, Radnóczi Kinga, Hajdú Lili, Lévai Tamás, Vörös Balázs, Elekes Gabi, Holló Mátyás épületszerkezet structure:

Dobszay Gergely, Hadnagy Csaba belsőépítészet interiors:

Ignácz Erika

tájépítészet landscape:

Csontos Csenge†, Gyüre Bori statika statics:

Puskás Balázs, Késmárky Zoltán gépészet hvac:

Dobner Péter, Buda Attila villamos tervezés electrical engineering:

Antal Bence, Bertalan György világítás lighting:

Radnóczi Ferenc közmű public utilities:

Lambert Mária, Zuppánné M. Andrea megbízó client:

Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány kivitelezés main contractor:

Confector Kft. követve törtvonalú, a nyílt tér felé pedig egysé-

rek térburkolata. A külső terekben a kiskockakő

gekre tagolt. Különleges, és helyszíni tapasztalat

burkolat a fogadóépülettől az erdő széléig, mint-

egyik legnagyobb alakja, akinek templomait nem-

alapján mondhatom, tökéletesen működő megol-

egy négyszáz méter hosszan húzódik, különféle

zetközi téren is jegyzik. A szentkúti munkában is

dással Nagy Tamás az épület teljes hosszában,

rakásmóddal kialakítva. Az épületbelsőkben pe-

példaképe volt Sigurd Lewerentz, Rudolf Schwarz

kis betontuskókon álló faoszlopok-rácssorozatot

dig, a zarándokszállás közönségforgalmi tereitől a

és Hans van der Laan építészete, s velük kapcso-

helyezett, mintegy tornác módjára a homlokzat

templomon át a rendházig és a gyóntatóudvarig,

latban a mély csendet, a monumentalitást, a puri-

elé, ami szinte eltünteti az épületet. Ezek a „tor-

a világos mogyorószínű travertin halk nemessége

tánságot emeli ki. Mindhárman az egyszerűség, a

nácok” köztes terek, amikor itt tartózkodunk, a

kíséri a látogatót és ad megnyugtató egységessé-

dísztelenség, a nyersen megmutatott anyagok fel-

természetben vagyunk, mégis az épület védelmé-

get a tereknek. Az együttes egyes elemeit, mint a

tétlen hívei. A magyar templom építészetből Pazár

ben. Az anyaghasználat és a színezés, ha lehet, az

fogadóépület, a zarándokház és a zarándokszál-

Béla vagy Golda János nevét említeném társaként.

eddigieknél is egyszerűbb és egységesebb: fehér

lás, a kvadrum, a szabadtéri misézőhely, a bazilika

falak, az ablakszerkezetek és a műgyanta padló

belsőépítészete, a gyóntatóudvar, az építész mind-

volt, hogyan lehet egy erdőmélyi zarándokhelyet

zöldesszürkéje, a berendezési tárgyak nyírfa színe

mind sajátosságuknak megfelelően, egyéniségek-

egy nagyszabású beruházás során úgy átalakítani,

a belsőben, a barna vagy törtfehér vakolat kívül és

ként kezelte. Ugyanakkor érvényesíteni tudott egy

hogy az építészet ne világiasítsa el a helyet, ha-

persze a farács barnája.

nem erőszakolt egységet közöttük az anyaghasz-

nem megtartsa karakterét, engedje érvényesülni a

Két erős, de észrevétlen építészeti gesztus

nálat és színezés által, mindezt olyan kifinomult

zarándoklat és az imádság lelki csöndjét. Szép és

fogja össze az együttest: a külső és a belső te-

arányérzékkel, ami csak a legnagyobbak sajátja.

meggyőző válasz áll előttünk Szentkúton.

Nagy Tamás a mai magyar templomépítészet

A szentkúti munka építészeti alapkérdése az

e s s z é • essay

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

We are All Pilgrims The Rehabilitation and Extension of the National Pilgrims’ Site in MátraverebélySzentkút

panses of glass as well as the grey metal structure

its old glory, the devotional statue is placed lower,

of the portal are all orchestrated to contribute to the

the powerful and unadorned stone mass of the

integral impression of the architecture of the whole

main altar links to the eventful dynamic Baroque-

complex. Seated on an embankment, the building

style main altar by advantageously counteracting it.

has a rear side articulated by semi-circular bays.

As a rule, a pilgrims’ site is traditionally the venue

The foil-shaped horizontal plan is derived from the

is the other liturgical focus of the complex, where

for reconciliation and coming to terms with God.

shape of the leftover host when making the sacred

several thousands people are present to take part

Such sites have typically evolved where miracu-

bread. Leaving the reception building and walking

in the sacred ceremonies during the most signifi-

lous events took place according to tradition or

on the path which runs parallel with the Calvary

cant pilgrimage events. The former statue portray-

local legends. Here in Nógrád county, the villages

in the forest we arrive at the yard of confession-

ing Mary has been placed into the abutment be-

of Mátraverebély and Szentkút take pride in their

als. The roofing above the open-air confessionals

neath the calvary whilst in its former place there

first miracle dating back to the 12th century. Their

which is actually the deck of the chapterhouse as

are now new mosaic compositions to grace the

devotional church and chapterhouse still standing

well as the tapering concrete pillars supporting it

wall behind the altar. The rows of pews have also

today were erected in the 18th century.

have been transformed to a minimum extent while

been replaced with new ones, the trees clad with

The sacred complex in Szentkút is located

building the suspended ceiling to conceal the rain

their stone brims, the newly regulated streambed

some five kilometres from the village itself: it nestles

gutters of the roofing and installing the new railings

and railings also contribute to a better kept over-

at the mouth of the valley of in Mátraverebély right

of the deck. The basilica has been restored entirely

all impression of the venue. The front slab of the

on the edge of the forest. The modest pilgrimage

as a protected historic building. The iron gate func-

open-air altar has a rustic finish, whereas the altar

site with the Baroque-style church completed with

tioning as the entrance has been removed, the new

of the basilica is also made of brick but has been

a few modestly sized other buildings that are hid-

tiling of the floor is made of travertine which favour-

rounded off by a smooth finish.

den here and the Calvary flanking the edge of the

ably lightens the interior without quelling the mys-

Behind the basilica among the apse, the chap-

forest invokes nature to help us to subside into re-

terious gloomy atmosphere of the church. The old

terhouse, the pilgrims’ house and the forest there

silience. The project including both the revival and

Baroque-style main altarpiece has been restored to

is now the new gallery of the chapterhouse to the

the extension of the pilgrim’s site necessitated a unique architectural design stage targeted to preserve the natural environment and couleur local too. The Franciscan community maintaining the pilgrims’ site required tranquility and enclosure, whilst its members also have to provide services to help the pilgrims who continuously arrive at the site in large numbers, especially for the major holidays. Approaching Szentkút along the main road, we hardly notice the buildings: the single-storey dormitory hosting visitors appears to blend with the hill almost entirely until we get to the reception building (yet another bungalow-design structure) which stops us with its arc-shaped colonnade which symbolizes the welcoming gesture of an embrace. This building houses the reception, a souvenir shop, a projection room as well as the public conveniences. The simple materials used, the exposed concrete columns, the light grey plasterwork, the large ex-

The open-air site for celebrating the masses

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

e s s z é • e s s ay

for groups, a kitchen with a lounge and wet areas). Its horizontal plan from the direction of the hill follows the contours of the terrain with its broken lines, whilst it is subdivided into smaller units towards the open space. With a perfectly working and viable concept, the architect placed a system of grilles made up of timber columns standing on small concrete trunks along the full length of the building, much like a porch in front of the facade, which almost entirely hides the structure from sight. These „porches” are in-between spaces: when staying here we are in naand covered with zinc plating, a roofed-in gallery

ture whilst also feel sheltered by the building. Two

joins the circular wall on the inside. The centre of

powerful and yet unnoticed architectural gestures

the site has been reserved for a sacred element:

co-ordinate the complex as such: the tilings and

the water with curative effects seen here in the

facework of the exterior and interior. The tiny blocks

form of a fountain designed as a simple block. As

of exterior tiling extend from the reception building

the apse of the church has intruded into the quad-

to the edge of the forest, stretching as long as 400

rum, the circular corridor fails to surround it, which

metres whilst tracing versatile patterns. The quiet

in itself is an architectural solution reinforcing the

and noble travertine of the interiors accompanies

impression of an extraordinary design concept.

visitors from room to room providing a calm integrity

Of the two pilgrims’ buildings the one named so

of the units embraced within the architectural space.

was built to integrate with the old chapterhouse to

house double rooms and a restaurant: originally built

nent figures of contemporary church architecture

in the 1930s, it was converted now by replacing its

in Hungary, designed churches now internationally

former saddle roof with a more gently steeped one,

renowned and acknowledged. When designing this

an upper storey with a loggia: besides, a roofed deck

complex in Szentkút, his models were, as he says,

to extend the restaurant was also built in front of it.

the architectures of Sigurd Lewerentz (Sweden),

Just like elsewhere, the simple forms and materials

Rudolf Schwarz (Germany) and the Flemish Hans

utmost pleasure of the friars living here. This is

used here define both the exterior and interior design

van der Laan. When speaking of these exemplary

how the building actually transformed into a genu-

of the house: the homogenuous plastered sand-

masters, he emphasized the importance and sig-

ine monastery. Owing to the features of the natural

coloured wall expanse dominates the exterior whilst

nificance of deep silence and tranquillity as well as

terrain, the cloister gallery has a terraced design

the travertine floor tiling integrates the interiors of the

monumental dimensions and simplicity. All three

with graded level shifts which created unique spa-

house. The facade is enriched with sliding window

of these architects have unconditionally devoted

tial effects. On three sides the quadrum is bordered

panes equipped into rails attached to the wall and a

themselves to puritan styles, unadoredness and

by a wooden wall surrounding it which appears as

row of loggias wrapping around the second storey.

the exposure of natural materials used. The primary

a timber structure when viewed from the outside.

The second building referred to as the pilgrims’ ac-

question of the architectural work of Tamás Nagy

Nestling into its natural environment, and express-

commodation or dormitory is a new single-storey

in Szentkút was how to transform a pilgrims’ site in

ing Franciscan poverty in an authentic way, the gal-

structure seated at the foot of the hill. Because of

the depth of a forest so that its architecture would

lery wall built from wooden planks also marks that it

its green flat roof it appears as if it were an integral

permit the evolution of the spiritual peace and quiet

is far from being a luxurious facility for tourists: it is

part of the hill. The building which is 300 metres

associated with pilgrimages and prayers in their en-

a pilgrimage site easily affordable and available for

long contains the public conveniences, a conference

tirety. His beautiful and highly convincing response

ordinary believers. Supported by timber columns

room and three accommodation units (a dormitory

is embodied now in Szentkút.

Tamás Nagy, who is one of the most promi-

t éma • theme

téma theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

Tér ékszerrel Dunakapu tér és környezetének felújítása, Győr építész architect:

kádár mihály

szöveg text:

Tatai Mária

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

A Mosoni-Dunára nyíló Dunakapu tér sokéves, vitáktól sem mentes előkészítő, tervezési és építési munkálatok után végre magára talál. A nemrég még kusza, rakpart-ízű tér a belváros műemléki negyede és a Duna között többre volt érdemes, amelyhez a lehetőséget nagyszabású, szinteket is nivelláló térrendezéssel kellett biztosítani.

séges, csak a valahai védmű vonalát jelzi rajta sötétebb sáv. Az oldalain eltérő burkolattal jelzett járdák jelennek meg, a déli házsor előtt lámpatestekkel szegélyezve, északon a védőfal széles mellvédjével határolt sávon padokkal, utcabútorokkal, növényzettel gazdagítva. A Duna szintjére széles lejáró vezet. Nagyjából az északnyugati-délkeleti átló végeihez, azaz a sarkokhoz rendezve kis építmények, növényfelületek, szökőkutas vízfelületek adnak fogódzót a szemnek. A délkeleti építmény a mélygarázs és az állandó, dobogószerűen

A dunai oldala felől nyitott, hosszan elnyúló tér a belváros északi határán, a

kiépített színpad kiszolgáló helyiségeinek lejárója szoborszerű, geometrikus

bástyarendszer mellett és fölött helyezkedik el. Déli oldalán barokk házak és

dombként tűnik elő a földből. Az enyhe lejtésű Corten-acél tetőfelületek kö-

közöttük középkori eredetű utcaközök kapcsolják a Széchenyi térhez, nyu-

zött, mintegy a dombba hatolva juthatunk a föld alatti terekbe, két gyalogos

gati végén a Káptalan domb feljárója határolja. Megújítására többek között

és egy autós bejáraton át – bravúros megoldás egy kertépítménynek látszó

Weichinger Károly is adott javaslatot, 2007-ben pedig ötletpályázatot is kiírtak

objektumban. Az átló túlsó végén a régi trafó átépítésével ugyancsak kiszol-

rá a rakpart Duna-korzóvá alakításának tervével együtt. A végül megvalósult

gáló építmény létesült, a felszínen háromszöges szerkesztésű ferde, részben

tereprendezésnek sajnos az ICOMOS Citrom-díja is kijutott tavaly, amelyet a

lefutó tetővel, a felszín alatt illemhelyekkel.

védmű cölöpfalazata és egyéb történeti lelet elbontása miatt kapott a projekt

A tér déli, hosszanti „főhomlokzata” zömében kétszintes, magastetős

– annak ellenére, hogy a beruházók egyébként tisztelettel adóztak a múltnak,

barokk házakból álló, közökkel áttört térfal. Ennek közepére, egy elpusz-

amint ezt sok emlék megóvása, új életre hívása (a tereprendezéssel a házak

tult ház helyére került az új vendéglátó épület, amely a térhomlokzatnak és

szintben is közvetlenül kapcsolódhatnak a tér életébe) és a múltra törté-

magának a térnek is ellenpontos hangsúlyt ad. Amíg a két előbbi építmény

nő utalások igazolják. A pótolhatatlan emlékek elbontása szakmai bűnnek

mintegy csak kibukkan a földből, a 6-os számú ház határozottan megjelenő,

számít, ugyanakkor az elkészült beruházás számos erénnyel dicsekedhet.

mai formálású, elegáns épület. Messziről divatos vonalú, egyszerű tömegfor-

A mérleget jelen írásban a teljesség igényével nem vonhatjuk meg, de afféle

málásával hívja fel magára a figyelmet, közelebb érve azonban kiderül, hogy a

védőügyvédként a városhoz való szervesülés, a kialakult vonzó látvány és a

kortárs vonalvezetés, anyaghasználat és szerkezeti megoldások alkalmazása

jó használhatóság érdemeire irányíthatjuk a figyelmet.

itt kiérlelt, arányos mértékű, jól társított, részleteikben is igazolható módon

A győri léptékkel is hatalmas tér hétköznap kissé kihalt – szinte csak

történt. A ház építészeti ékszerként koronázza a teret – megérdemelten kapta

iskolai tornaórákhoz használják –, de esténként, vasár- és ünnepnapokon

a Delicatesse ház elnevezést. A régi épületek között kvázi foghíjként állva

rendezvényeknek, fesztiváloknak, vásározásnak, korzózásnak biztosít helyet.

(valójában két szűk középkori köz között szabadon álló ház), léptékében és

Burkolása, berendezése keretes: a tér közepén a burkolat nagy felületen egy-

magassági tagolásában alkalmazkodik szomszédaihoz, formavilágával viszont

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e m e

Engedélyezési terv / plans: generáltervező general architecture:

IN-GA Konzorcium (Garten Studio, Incorso Kft.) felelős építész tervező leading architect:

Kádár Mihály

építész munkatársak fellow architects:

Kiss Balázs, Kiss Szabolcs, Sebestyén Péter tartószerkezet structure:

Volkai János, Marót Balázs gépészet hvac:

Vörös Tamás

villamos tervezés electrical engineering:

Bukta Vilmosné Gabriella környezetrendezés landscape:

Szloszjár György, Vastag Gabriella megbízó client:

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Kiviteli terv / execution plans: generál tervezés general architecture:

ATLAS Engineer Consulting Hungary Kft. felelős építész tervező leading architect:

Könözsi Szilvia

építészek fellow architects:

Rónaszéki Gábor,Gönye Péter, Szántó Csilla tartószerkezet structure:

Szántó László gépészet hvac:

Vörös Tamás

villamos tervezés electrical engineering:

Bukta Vilmosné Gabriella

megbízó, kivitelező client, main contractor:

Dunakapu Tér és Rakpart Konzorcium (STRABAG Kft., KÖZGÉP Zrt., West Hungária Bau Kft.)

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

ellenpontozza azokat. Amíg homlokzatán a vízszintes és függőleges vonalak lendületes kiemelése ad határozott karaktert, a fő tömegen belül a finoman törtvonalú síkok szelíddé, játékossá teszik az épületet –, s még ez a megoldás sem öncélú itt, hiszen a környező középkori utcavezetés újrafogalmazásának is tekinthetjük. A hagyományos vakolat-architektúrás közegből a jó érzékkel méretezett üveg és fém, átlátszó-tükröző, fényvisszaverő felületekkel, ezek által pedig az időben is változó megjelenésével is kitűnik az épület. Belső térfelosztása egyszerű, racionális. Alapszínei – a fehér és a szürke, kívül a fémszürke és a sötétes üveg – absztrakt karaktert kölcsönöznek az épületnek, de a steril hatás helyett a kis lépték, a megnyitások és térkapcsolatok, valamint a törtszögű geometria meghitt térérzetet biztosítanak. A házsor előtti lámpatestekről külön is kell szólni: fehéren, könnyeden magasodnak fel, lebegő hatású fényvetőikkel absztraktak és organikusak egyszerre, egyfajta „fényfák” (megjegyzendő, hogy kevéssel több élő fa jelenléte azért hiányzik a térből, hacsak a peremterületekről is). Meg kell még említeni, hogy a ház rejtetten magába olvasztott egy régi házikót, s annak tereit, szerkezeteit részben megőrizte, levegőjét mégis maivá oldotta; vagy a mesterien kigazdálkodott teraszokat (egyikről a kilátást a belvárosba), a jól elhelyezett felülvilágítókat, egyéb részleteket, csomópontokat. Összességében ez az építészeti-térrendezési műalkotás-komplexum úgy

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e m e

illeszkedik műemléki környezetéhez, hogy belőle is táplálkozik, idomul hozzá, miközben elegánsan ellenpontozza azt. Kérdés, hogy amennyi a múltból elveszett egyfelől, ugyanannyit nyertek-e a győriek másfelől a jól sikerült végeredménnyel? Remélhetőleg a belakott tér hamarosan igazolja, hogy kortárs eszközökkel is erősíthető a genius loci.

A Square with Gems Dunakapu Square, Győr

_ Overlooking the riverbank of Győr, the square named Danube Gate was revived in 2015. It appears somewhat abandoned during the week but is quite busy in the evenings, on Sundays and holidays as it is a venue for a variety of events,

wedged between the typically two-storey Baroque style houses with tall roofs.

festivals, fairs and proms. From here a wide subway leads us down to the level

A new building to house care-taking functions was built right in its middle to

of the Danube. In the south-eastern part of the square there is an underground

replace a demolished house on the site: the new structure is actually an ac-

garage and the entries to the auxiliary rooms of the podium-like stage, which

centuated counterpoint to both the facade of the square and the spatial front.

looks like a sculpturesque geometric mound that bulges out of the terrain. We

The formative design of the elegant building with its contemporary streamlined

may find our way into the underground spaces winding among the gently slop-

contours, the materials used and the mature structural solutions have been

ing roof expanses made of Corten steel to go inside this hill. The longitudinal

applied here: they are matched with fine proportions, scales and details which

side of the square is mainly occupied by a spatial wall pierced with intervals

are well justified, without exception.

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

Fotó: Jekl Dóra

Magyar Napiskola a Himalájában csoma Szolár Iskola, Zangla, India építészek architects:

Déri Dániel, Nagy Csaba

szöveg text:

Irimiás Balázs

Kőrösi Csoma Sándor, a nemzetközi ismertségű tudós, a tibetológia atyja a Himalájában töltötte életének meghatározó alkotó korszakát, majd élete fő művének, a tibeti-angol szótárnak és nyelvtani összefoglalónak megírása után az indiai Dardzsilingben tért végső nyugovóra. Zanglában, a Csoma alkotói pályájának kezdetét jelentő faluban pedig a Csoma Szobája Alapítvány kezdeményezéséből épül egy általános iskola.

fotók photos:

Csoma Szobája Alapítvány

A Csoma Szobája Alapítvány egy himalájai kerékpártúrából született, közösségi építéssel, műemléki állagmegőrzéssel és helyreállítással foglalkozó kezdeményezés, idén ünnepelte működésének nyolcadik, hivatalos bejegyzésének hatodik évfordulóját. A kezdetektől fogva önkéntes munkán alapuló projekt sajátos fejlődéstörténetet mutat az amúgy is színes hazai közösségi vállalkozások palettáján. Az indulást Kőrösi Csoma Sándor élete inspirálta: az Indiában töltött életpálya emlékeinek pusztulását volt hivatva menteni az első nekiveselkedés. A helyszín Zangla, a távoli Zanszkár völgy egykor önálló királysága, ahol Csoma keleti alkotói munkássága kezdődött egy tudós láma, Szangje Puncog segítő társaságában. Csoma itt a helyi király özvegyével élő tudós láma meghívására másfél évet töltött a Zanglai Palotában – amit sokáig tévesen kolostorként értelmeztek a hazai tudósok és így az őket olvasó közönség – a szótár első szószedetének összeállításával. A palota Baktay Ervin által beazonosított Csoma szobáját és magát a palotát szisztematikusan szerkezeti vizsgálatnak vetettük alá, majd négy éven keresztül intenzív beavatkozásokkal stabilizáltuk állapotát, amit helyenként csak részlegesen leomlott szerkezetek újraépítésével sikerült megoldani.

Eleinte könnyebb, de sürgős beavatkozásokat végeztünk, hogy ezzel

is közelebb kerüljünk a helyi hagyományos építési technológiához. A helyi anyagokból – kőből, vályogból és fából – épült palota megértését a zanglai munkaerő segítette leginkább, hiszen a falusi mesterek a mai napig ápolják az építőanyagok és a hozzájuk kötődő hagyományos technikák ismeretét. Ahogy egyre magabiztosabban mozogtunk a vályogkötésű szerkezetek között, úgy vállaltunk egyre merészebb beavatkozásokat az épületen, teljes födémréFotó: Szabó Szilárd Bulcsu

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e m e

Fotó: Mohai Balázs

rával bővítettük, melynek eredményeként született az ötlet: mi lenne, ha a téli kényszerű iskolabezárást egy erre alkalmas, passzív szolár elven működő épülettel küszöbölnénk ki? Szerencsére voltak már megvalósult jó példák a vidéken. Először egy osztrák építész csapat húzott fel egy eldugott hegyi faluban egy passzív napiskolát a kilencvenes évek végén, melynek akkora sikere lett, hogy azóta több ütemben bentlakásossá bővült és több napi járóföldről is odavonzza a diákokat a télvíz idején. Később a németek, az angolok és a csehek is építettek hasonló épületeket, itt volt a legfőbb ideje, hogy a régióhoz Csomán keresztül érthetően erősen kötődő magyaroknak is legyen jelenléte ezen a területen. Az első magyar passzív szolár társasházat is tervező Archikon építésziroda felajánlotta együttműködését a téren, és már a következő évben el is kezdődhetett az építkezés. 2012-ben egy tantermet, 13-ban még egyet, majd 14-ben egyszerre két tantermet sikerült felhúzni. 2014-től egy főtámogató tudott enyhíteni a projekt állandó alulfinanszírozottságán. A 2015ös szezonban a meglévő termeket szerettük volna véglegesen használható álFotó: Mohai Balázs

lapotúra hozni, hiszen addig sem padlóburkolatokat, sem vakolást és festést,

szeket és tartófalakat raktunk újra, legtöbbször magát a leomlott épületrész anyagát is visszakeverve és újrahasznosítva. A palota mellett első kitekintésünk a helyi iskolában történő tanárhelyettesítő oktatás volt. A magashegyi hosszú tél miatti kényszerszünet és a nyárra összpontosuló mezőgazdasági munkálatok miatti gyakori hiányzások megnehezítik a környék lakóinak oktatásbeli felzárkóztatását. Mivel önfenntartó társadalomról van szó – a téli elszigeteltség idejére felhalmozott tartalékok hiánya túlélésüket fenyegetné –, a fontossági sorrendben a mezőgazdasági munkálatok megelőzik a közoktatást. Mivel a hivatalos oktatási nyelv az angol, válogatott és tapasztalt önkénteseink boldogulnak majdnem minden órára kiterjedő tanárhelyettesítéssel. Emellett a Himalája ezen régiójában valamiért hiányzó rajz, ének-zene és testnevelés tárgyakat mi vezettük be az oktatási rendszerbe a diákok nagy lelkesedésére.

Egy nemzetközi szervezet látva a palota felújításán elért eredményeinket

felkért több történelmi sztúpa (ősi buddhista emlékhely) helyreállítására. Ezeket felmérve és kielemezve, szintén helyi munkaerővel és anyagokkal oldottuk meg.

A rendszeres nyári jelenlétünket 2011 januárjában egy rendhagyó téli túFotó: Mohai Balázs

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

Fotó: Mohai Balázs

t éma • theme

generál tervezés architecture:

Archikon Kft.

vezető építészek leading architects:

Déri Dániel, Nagy Csaba építészek fellow architects:

Pólus Károly, Kádár ágnes művezetők project coordinators:

Irimiás Balázs, Szabó Bulcsú, Kádár Ágnes, Szelecsényi Balázs, Giacomo Butte, Finta Sándor – Csoma Szobája Alapítvány de még egy illemhelyet sem kapott az épület. A tesztidőszak alatt minden télen használatban volt az épület, már az első két tanterem felépültével, de a diákok a földön ülve, kicsit Csomához hasonlatosan szenvedték át a téli időszakot. A külső – nem ritkán mínusz húsz fok alatti – hőmérséklet ellenére az épület minden kiegészítő fűtés nélkül, kizárólag a napenergiával képes nappali tartózkodásra alkalmas hőmérsékletűre melegedni. Az idei évben az indiai himalájai régió rendkívül szokatlan időjárási mintát produkált. A magashegyi sivatagos klímába betört a Himalája nagy vonulatán keresztül egy monszun felhőtömeg, ami az egész nyarat – a helyiek által soha nem látott mértékben – esőssé tette, megnehezítve, sőt, ellehetetlenítve ezzel a vályogtéglák vetésével és szárításával kapcsolatos tevékenységeket. A szokatlan időjárás rengeteg hidat és utat elmosott. Ennek ellenére sikerült a vállalt terveket teljesíteni, felépült egy szolár szellőzésű illemhely és minden tanterem minőségi fával került burkolásra, falai a gyerekek bevonásával színes falfestményeket kaptak. Az önkéntesek először a fennállásunk óta szisztematikus csapatépítő tréningen estek át. Mi többek között ennek tudjuk be, hogy a soha nem látott nehéz körülmények ellenére sikerült nemcsak a lelkesedésünket, de a kitartásunkat és a munkabírásunkat is megőrizni. Fotó: Sonam Tsiring

Hungarian Solar School Building in the Himalayas Zangla, India

tion emerged during a bicycle tour in the Himalayas as an initiative to promote and

monuments. Drawing inspiration from the life of Alexander Csoma de Kőrös their

Alexander Csoma de Kőrös, an internationally acknowledged scholar and the

primary aim was to preserve the last relics of the scholar’s career in India. After

founder of Tibetology, spent a formative period of his creative career and his whole

acquiring the local building technologies and partially restoring the ruins of the

life in the Himalayas. After writing his most significant work, the Tibetan-English

Zangla Royal Palace, the foundation restored several historical Stupas of the region

dictionary and a summary of the grammar of the Tibetan language, he found his

and built an elementary school in cooperation with Archikon architects’ team for

final place of rest in Darjeeling, India. The concept of the Csoma’s Room Founda-

the local community based on the principle of passive solar sustainability.

facilitate community building as well as the conservation and restoration of historic

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e m e

Fotó: Bakula János

Rekreáció a tóparton Lakeside Hotel és kosárlabda edzőcsarnok, Székesfehérvár építész architect:

Szerdahelyi lászló

szöveg text:

Botzheim Bálint

fotók photos:

Hajdú József

Székesfehérvár belvárosától nem messze, az egykori vidámparki terület revitalizációja lassan befejeződik. A Koronás park 2014ben nyitotta meg kapuit, idén pedig elkészült a Lakeside Hotel és közvetlenül mellette a kosárlabda edzőcsarnok. A helyszín az 1960-es években létrehozott Csónakázó-tó délnyugati partja, a szomszédos lakótelep vonzáskörzeteként, a székesfehérváriak számára ismert, kedvelt hely a kikapcsolódásra. A közvetlen kontextus meghatározó eleme még a tó túlpartján az 1970-es évek rendszerelvűségét tükröző, jelenleg iskolaként működő teraszház. A vidámpark bezárása után az önkormányzat a Csónakázó-tó és környékének jövőjét továbbra is a városszövetbe beágyazott rekreációs szigetként képzelte el. A fejlesztés 2008-ban indult, a program akkor még csak szállodáról szólt, majd a válság miatti kényszerű leállás után, 2012-ben folytatódott a beruházás. A folytatást egy szimbiózisként működő vegyes funkció ötlete segítette: az országos kosárlabda szövetség (MKOSZ) helyszínt keresett egy sportcsarnok megépítéséhez, mely a válogatott felkészülését, illetve az utánpótlást nevelését lesz hivatott megoldani. Megszületett a megállapodás, így a kosaras edzőtáborok sikerrel garantálják a szállodának a rentábilis mennyiségű vendégéjszakát. Az épületegyüttes diszpozícióját az építési telek partvonalának tóba gyű-

mintha azt üzenné a múltnak: így is lehetett volna. A homlokzat egyszerű

rődő alakja sugallta. Mozgalmas és stabil kölcsönhatására épül a kompozí-

(költséghatékony) vakolt felülete hitelessé teszi ezt az üzenetet. A földszinten

ció: a szálloda magasabb tömegét játékosan körbeöleli a medikai központ,

találjuk a külön bejárattal is rendelkező medikai központot, a szállodai foyer-t

aztán hirtelen irányváltással folytatódik az összekötő épületszárny, hogy a

a recepcióval, bárral, étteremmel, konferenciatermekkel. A belsőépítészeti

sportcsarnok laposabb tömbje ellenpontként zárja le a beépítést. Az épü-

koncepció talán a recepció és a bárpult íves megfogalmazásában teljesed-

letek elrendezéséből adódik a megérkezés felé nyitott udvar. A tó látványát

hetett ki leginkább, ugyanakkor az összes enteriőrben érezni lehet az igényes

azonban itt, az épületek között sem kell nélkülözni, sőt ehhez még keretet

tervezést és kivitelezést. Az első emeleten wellness funkciókat és szobákat,

is ad a lábakra állított összekötő szárny. A szálloda épülete leginkább a kö-

a többi szinten már csak szállodai szobákat találunk. (Érdekesség, hogy ezek

zeli panelrengeteggel kerül párbeszédbe, kortárs átirat, mely játékosságával

egy részét a kosarasokhoz mérten, 220 cm hosszú ágyakkal látták el.) A tetőn

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

Szálloda: építészet architecture:

Aspectus Architect Zrt. vezető tervező leading architect:

Szerdahelyi László

építész munkatárs fellow architect:

Földesi István

belsőépítészet interiors:

Szenes István – Szenes Design Stúdió Bt. statika structure:

Styaszny Sándor – Akonstrukt Kft. gépészet hvac:

Szakál Norbert – Kőrös Consult Kft.

elektromos tervezés electrical engineering:

Ivanics Zoltán – Provill Kft. konyhatechnológia kitchen technology:

Gauland András – Teco-Gastro Bt. megbízó client:

Medius Tours Kft. kivitelező main contractor:

Market Építő Zrt.

napkollektorok kaptak helyet, ezek a melegvíz előállításba tudnak besegíteni.

és műszaki felszereltsége teljesen megfelel a FIBA szabványoknak. Ezen

A tornacsarnok megjelenésében is ellenpontja a szállodának. A fabur-

kívül a középen mobilfallal kettéválasztható csarnok röplabda- és teremfoci

kolatú homlokzat sokkal inkább utal a belvárosra, mint az itteni miliőre,

pályaként is használható. A flexibilis belső térnek köszönhetően rendezvé-

valamint egyfajta középület jelleget kölcsönöz a tömbnek. A vörösfenyő

nyek, konferenciák megtartására is lehetőség van. A csarnok – a medikai

lamellák, értő módon ritmusképletbe forgatva, plasztikaként kelnek életre

és wellness részleghez hasonlóan – a sportot kedvelő városiak számára is

és mozgásba hozzák az egyszerű téglatest kubust. A homlokzat az ele-

nyitva áll. A fejlesztés megmutatta, hogy az értékek megőrzése elsőrangú

ven lábazati résszel lesz teljes, hiszen a futónövények hamarosan birtokba

fontosságú, és a terület a rekreáció szolgálatában újra Székesfehérvár éle-

veszik a nekik előkészített felületet. A csarnok korszerű belső elrendezése

tének aktív részévé válhat.

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e m e

Kosárlabda edzőterem: építészet architecture:

Aspectus Architect Zrt. vezető tervező leading architect:

Szerdahelyi László – Aspectus Architect Zrt. építész munkatársak fellow architects:

Csécsei Ákos, Bali Dóra, Nagy Henriett tartószerkezetek structures:

Frigyesi Ferenc – MI.V. Mérnökiroda Kft. gépészet hvac:

Domina András – Kőrös Consult Kft.

elektromos tervezés electrical engineering:

Üveges Zoltán – Artrea Consulting Kft. sporttechnológia sports technology:

Judik Zoltán megbízó client:

Euréka Park Kft.

kivitelező main contractor:

Market Zrt.

fotó: Karcagi Balázs

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

Recreation by the Lakeside Lakeside Hotel and Training Hall, Székesfehérvár

_ The revitalization project of the area where the funfair had been is almost complete now. Not far from the centre of Székesfehérvár, Koronás Park was opened to the public in 2014. This year, in turn, saw the completion of Lakeside Hotel and the basketball training hall here. The disposition of the building is also suggested by the folding shapes of the lot which have been defined by the lakeshore. The lively composition is based on steady interactions: seated fixed, the upper mass of the hotel is playfully embraced by the medical centre. However with a sudden change of directions, the linking wing is continued and the whole development is rounded off by the lower block of the sports hall as a counterpoint. The building of the hotel primarily enters into a dialogue with the multitude of nearby prefab buildings: it is a contemporary transcription which, owing to its playful character, may as well be interpreted as a message meant for the past saying: it may as well have been like this. Clad in simple plasterwork, the facade is able to render this message authentic. The exterior design of the gym hall is a counterpoint of the hotel in itself. The facade wrapped in wooden panels refers more likely to the inner city than to its own local milieu and it also lends the structure the character of a public building of some kind.

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e m e

A rettenet csend-mintázatai Sorsok Háza, Budapest építész designer architect designer:

F. Kovács Attila

szöveg text:

Szegő György

Megépült a Sorsok Háza – ha nem is a 2014-es hetvenedik évfordulóra. Az állami projekt első perctől viták pergőtüzében állt, de a Fiumei úton járó érző emberre az épületegyüttes monumentális plasztikája bizonyosan erősen hat. „Vitán felül” – ez volt a 2004ben átadott Pávai utcai Holokauszt Emlékközpont (HDKE) épületegyütteséről közölt írásom címe tíz évvel ezelőtt (MÉ 2004/3). Az eltelt évtizedben sok minden történt az országban, de a holokauszt „feldolgozása” kitolódott egy új korszakba. Abba a csendbe, ami az utolsó túlélők távozásával az utókorra nehezül.

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

jában, ami elindulhatott volna egy országos körútra, de csak az éppen akkor felújított hódmezővásárhelyi zsinagógáig jutott el. 2013-ban a Józsefvárosi Pályaudvar épülete merült fel következő helyszínként. Már nem utazótárlatként, hanem országos oktatóközpont funkcióval, nemzetközi léptékben, és ennek megfelelő múzeumtechnológiai trendeket célozva. A Sorsok Házával kapcsolatban érdemes elolvasni az Octogon 2015/4. számában az F. Kovács Attilával készült forrásértékű interjút, és talán az idézett 2004/3-es MÉ-lapszám Utóirat mellékletében a Mányi István tervezővel készített interjút is. Lapunkban arra figyelmeztettem, hogy az építészek azzal (is) tisztelegjenek az áldozatok emléke előtt, hogy nem engednek a különféle provokációknak,

A fent említett szövegben nem csak a miniszterelnök kulcsmondatát – „a bűnt

s nem vesznek részt szakmainak álcázott politikai vitákban. A magyar építész

magyarok követték el magyarok ellen” – idéztem egészen röviden, de utaltam

társadalom dicséretére legyen mondva, a szakma el is kerülte ezt.

a RAF/Brit Királyi Légierő webes archívumára akkor frissen feltöltött Ausch-

Ma is a nagyközönség számára közérthető architektúrára és csendre

witz-képekre is, amit néhány óra alatt félmillióan néztek meg. Annak idején az

lenne szükség, talán a hatni tudó képek beszédének segítségével. A Sorsok

1944. április 7-én a táborból megszökött Walter Rosenberg és Alfred Wetzler

Háza megnyitása körül zajló kegyeletsértő hangzavar, átlátszó pártoskodás

által a Vatikánba eljuttatott ún. Auschwitz-jegyzőkönyv olvasóira nem volt jel-

egyetlen érdeme, hogy ez – eufémikusan szólva – mégiscsak a történelem

lemző ez a gyorsaság. Mire a titkos hírcsatornák működni kezdtek, már közel

társadalmi feldolgozása – 70 évnyi késéssel.

félmillió magyart meggyilkoltak. A vasutak, krematóriumok Szövetségesek

F. Kovács Attila és megbízója – a Terror Háza kiállításának tapasztalataival

általi lebombázása elmaradt. A HDKE kiállításait, munkáját is egyre vitatják

– érzelmekre ható, ifjú nézőket, gyerekeket is megszólítani tudó, képnyelvre

– a politika szószólói a zsidó szervezetek belső körei is. Kimondható, hogy

építő állandó tárlatban gondolkodott. Nem áltatva magát az Y és Z generáció

a Sorsok Háza építéséig eltelt tíz évben a magyar és a világ felelősségét fel-

befogadói szokásait és kapacitását illetően. (Az épület bejárásánál zárásként

dolgozó honi vita újra elakadt. A magyar (és a világ-) történelem legszörnyűbb

megnézhettünk néhány látványterv elemet, amelyek ezt a koncepciót igazolni

újabbkori traumája Magyarországon kibeszéletlen.

látszottak. Nemkülönben a túlélőkkel készült vetítendő interjúk, amelyekben

A HDKE megnyitása előtt két évvel, 2002-ben adták át az F. Kovács At-

idős emberként azt a rettenetes élményt beszélték el, amit az elhurcoláskor

tila által tervezett Terror Házát, Schmidt Mária vezetésével. Ott 2004-ben az

és a táborokban – gyerekként – átéltek. Nézőtársaimmal együtt döbbent

építész egy időszaki kiállítást tervezett a holokauszt gyerekáldozatainak témá-

csendben ültünk a vetítőteremben.)

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e m e vezető építész, belsőépítész, designer leading architect, interior design:

F. Kovács Attila – Cube Design Kft.

generál tervező general design:

Reisz Ádám – felelős tervező, FBI Építész Kft. építész munkatársak fellow architects:

Varga-Koritár Krisztián, Gacsályi Zsolt, Vadász Tamás, Balázs Marcell, Borzsák Veronika, Juhász Janka, Kiss Dávid, Paczolay Zsófia, Zsigmond Ármin belsőépítész munkatársak fellow interior designers:

Holló Mátyás, Árva József, Buzás Bence Álmos, Nagy Zsuzsa, Novotny Nóra, Indelab Kft. épületszerkezetek structure:

Handa Péter

vízszigetelés water insulation:

Reisch Richárd – FRT Raszter Kft., Mile Viktória – FRT Raszter Kft. üvegszerkezetek glass structures:

Stocker György statika statics:

Pintér Sándor, Gergye Zoltán – Szigma Stúdió Kft. gépészet hvac:

Bicskei Attila, Seres Edit gépészet, közmű public utilities:

Bukovics János

erősáram heavy current:

Üveges Zoltán – Artrea Consulting Kft., Fehér Szabolcs – Artrea Consulting Kft. gyengeáram light current:

Pacher Tibor – MPS-Stúdio Kft., Bárdy Gábor – MPS-Stúdio Kft. kert és környezet garden and environment:

Szloszjár György, Stéhli Zoltán – Garten-Studio Kft. építtető client:

MÁV zrt.

fővállalkozó main contractor:

Scheer Sándor, Wolf András, Brósz R. Zsigmond – Market Építő Zrt.

Rátérve az épületre, azzal kell kezdenem, hogy F. Kovács Attila éppen a

felfelé vezet átlátható födémeken keresztül a Dávid-csillagot formázó hídig. Az

csend víziójának képi megfogalmazásával szolgál. Azzal indul a majdani mú-

első torony belül opálos, fehér, stilizált vertikális tér, a külső fények csak foltok-

zeum bejárása, hogy az érkező nem juthat be az 1864-ben épített egykori

ban szűrődnek majd át. A látogató a toronyban valóságos tárgyakból készült

Józsefvárosi Pályaudvar épületébe. A főbejárat előtti nyers zúzott kövekből

mennyezetek alatt halad majd felfelé. A Dávid-csillag hídon elkápráztatják a

rakott, rideg, járhatatlan felületre bajos volna azt mondani, hogy „fogad”. A lá-

több ezer lyukon beáradó fénypászmák, ezen keresztül jut a második, belülről

togatóknak előbb le kell mennie az alagsorba. Itt az átvezető funkciók – ruhatár,

teljesen fekete toronyba. Lent a mélyben, a padlón két ablak fénylik majd,

könyvesbolt – mellett helyet kapott egy 200 fős konferenciaterem, és átellenben

mintha elforgatnál egy helyiséget, a koordináta-rendszer felborul. Az installáció

az időszaki kiállítások termei. A kiállítás egyelőre a fenti vita foglya, de szeretnék

ebben az űrszerű fekete térben egy széttört szoba berendezése, amint lefelé

emlékeztetni: a berlini Zsidó Múzeum talán legsikeresebb éve az volt, amikor az

zuhan, expresszív módon megvilágítva…” (Kelecsényi Kristóf interjúja, Octogon

épület üres terei és csendje fogadták a százezernyi látogatót...

2015/4). A kiállítás-terv második része a túlélők sorsát idézi meg. Végül – mint-

Kívül az eredeti állapotot megőrző állomásépület melletti két épület 21. szá-

egy felszabadítva a látogatót – süllyesztett kertben érünk ki a napvilágra.

zadi karaktert kapott. A látszóbeton homlokzatra rozsdás fém „szövet” került,

A Sorsok Háza centrumában álló – roppant méretű felborított vasúti kocsi-

talán a szögesdrót triviális szimbólumát is kerülendő. A fal szabadság-hiányt ér-

kat idéző – torony-pár külső burkolata a deportálásra használt, lezárt marhava-

zékeltető architektúrája Corten ablakkeretekkel egészült ki. Az egykori peronra

gonok deszkamintázatára utal. F. Kovács kinyithatatlan kettős könyvet vizionál

tervezett Fehér László kontúrvonal-szerű vasfigurákból felállítandó sziluett-me-

(v. ö. Rachel Whiteread bécsi emlékművével), amiben benne lehet a törvénytáb-

nete jól illeszkedne a fentiekhez. Ennek a peronnak a közelében összkomfortos

lák asszociációja is. A törvényé, amit az európai civilizáció a holokauszt ször-

konténer-vendégszobák várják az ösztöndíjasokat, kutatókat. Magáról – az építészettel egybefont – kiállítástervről F. Kovács interjújából

nyűségének létrehozásával, eltűrésével soha el nem évülő módon felborított.

A motívum a Dávid-csillaggal együtt a zsidó temetők visszatérő sírkő-jel-

idéznék: „… Igen, a holokauszt-tornyok és a híd a kiállítás dramaturgiai kon-

képe is. Itt a roppant tornyok azoknak a jelképes sírja, akiknek nem adatott

cepciójának szerves részei. A kiállítás egy tölcsérszerű bevezető térrel kezdődik

meg az egyéni sors, a saját halál és az egyéni végtisztesség. A tornyok lát-

a föld alatt, aminek falát régi fotók borítják, kicsi kegytárgyakat rejtő vitrinekkel.

ványa és üres bejárása máris csendet, belső csendet parancsol. Ez emberi

Innen bonyolult térsorokon keresztül jutunk alulról az első toronyba, ahol az út

és tervezői siker.

t éma • theme

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

város built in 1864. The surface made up of piled-up raw grated stones is

The Silence Patterns of Terror The House of Fates, Budapest

both rigid and impossible to walk on: it would be absurd to refer to it as the

conditions, there are two other structures featuring 21st century characters.

The House of Fates has been built along Fiumei Road featuring monumental

The facade of exposed concrete is clad in rusty metal „fabric”, maybe with the

sculpturesque characteristics that exert powerful influence. Architect Attila F.

aim to avoid the trivial symbolism of barbed wire. The architecture of the wall

Kovács and his client worked out this concept to influence emotions, to also

reflecting the lack of freedom was completed by window frames of Corten

address young visitors, including children, and to create a permanent exhibition

steel. Standing in the centre of the House of Fates, the twin towers evoking

based on visual language. He did not indulge himself to foster illusions con-

huge railway waggons turned upside down are clad in planks the pattern of

cerning the habits and capacities of the Y and Z generations as the addressees

which is a reference to that of closed boxcars used for deportation. This motif

of arts. F. Kovács offered us a visual paraphrase of the vision of silence. One

as well as the Star of King David is a frequent symbol also used on gravestones

arriving here cannot enter the former building of the railway station in József-

in Jewish cemeteries.

„reception area”. Outside, next to the railway building preserving its original

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

t éma • t h e m e

Itt utalnék egy urbanisztikai léptékű, jövő felé mutató lehetőségre. A Sorsok Háza telkének Salgótarjáni úti parkolójától 200 méterre található (még megtalálható) az egyedi szépségű és felbecsülhetetlen értékű régi zsidó temető. „A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán. (…) Ez az a 'szöveg', mely a leglátványosabban írja le, miként nyílt meg a zárt zsidó közösség – a communitas iudeorum, a hagyományos 'kehila' – a 19. században és vált 'hitközséggé'…” – írja Klein Rudolf, a téma építészeti vetületének nemzetközi tekintélye. (Az idézetek forrása Klein Rudolf: A Salgótarjáni úti zsidó temető reneszánsza. Szombat. 2015/7.) Annyit tennék hozzá, hogy ennek a társadalmi folyamatnak vetett véget a holokauszt. Azaz, a Fiumei úti Sorsok Háza és a zsidó temető nem csak topográfiai, de történeti értelemben is összeillenek. Amikor még csak a Kerepesi és a Salgótarjáni úti temetők voltak szomszédok, mintegy 25 éve Lajta Béla szertartásépületének varázsos boglyakupolája beomlott, de ez senkit nem zavart, a hivatalos műemlékvédelmet sem. Még nem fagyott szét a földön heverő mozaikanyag, Gerle Jánossal megkíséreltük a Getty Alapítvány segítségét igénybe venni a Lajta-épület megmentéséhez. A Getty a műemléki lajstromba vételhez kötötte a támogatást. De a „rom” ezt nem kapta meg. Az akkoriban készülő budapesti szecesszió könyvemhez jártunk ide Lugosi Lugo László fotóssal síremlékeket fényképezni. Tapasztaltuk a sírrablók jelenlétét és pusztító „munkáját”. A kihívott rendőrség passzív maradt. Egyetlen segítséget Szabad György házelnöktől kapott a hely: levelünkre az ő nyomására egy darabig őrség védte a kiemelkedő kultúrtörténeti és kegyeleti helyet. Klein így folytatja: „… a Salgótarjáni úti zsidó temető jelentősége világviszonylatban is figyelemre méltó; művészi értékeit, társadalomrajzi erejét és zsidó-történeti szerepét tekintve valószínűleg a világon az első három között van. (…) E sorok szerzője [Klein] számára úgy tűnt, hogy csak akkor lehet ezt a temetőt megfelelően promotálni, ha külföldi partnereket keresünk hozzá. (…) Ez prominensen európai ügy is. 4-5 évvel ezelőtt Berlin Tartomány Műemléki Hivatala idelátogatott és elkezdte fontolgatni egy sorozatos benevezés (serial nomination) lehetőségeit a berlini Weißensee és a lódzi Wrocka utcai temetővel egyetemben. (…) Egy évvel ezelőtt kaptam a megbízást Berlin Tartomány Műemlék-felügyelőségétől, hogy készítsek átfogó tanulmányt az UNESCO Világörökségi Bizottsága számára az Európában még meglévő 15-20 hasonló, 'gründerzeit'-kori nagy temetőről mely segít majd abban, hogy a három legizgalmasabb 19. századi zsidó temető a világörökség részévé válhasson. (…) Már 2014-ben körvonalazódtak egy egyelőre nem formális és csupán önkéntes alapú egyetemközi együttműködés a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, a Szent István Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az ELTE, a Corvinus és MOME egyetemek között egy multidiszciplináris kutatás megfogalmazására, mely élvezi a Nemzeti Örökség Intézetének elnökasszonya, Radnainé dr. Fogarasi Katalin rokonszenvét. (…) Céljuk az, hogy előkészítsenek egy programot, mely egy átfogó felújítást eredményez majd…” A jég tehát megtörni látszik. Adva van egy 70 éve állami tulajdonú lezárt temető, amelynek a hitközség csak fenntartója – azaz, a hely gazdátlan. De talán a Sorsok Háza kiemelt állami projekt tematikus kapcsolata és szomszédsága segít. A bejáráson kérdeztem erről Schmidt Máriát. Nem csak tisztában van a Salgótarjáni úti temető-szomszédság kihívásával, de a tervekbe beépítették a konkrét kapcsolat lehetőségét is. A Sorsok Háza és a Salgótarjáni úti zsidó temető kézenfekvő együttese a szépség és a pusztítás, a jó és a rossz örök harcának európai jelentőségű zarándok-városnegyede lehet.

Szegő György

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

utóirat

post scriptum XV. évfolyam 83. szám

Az utolsó túlélők után Holokauszt emlékhelyek szöveg text:

Balogh László Levente

Mára a holokauszt vitathatatlanul az emlékezetkultúra középpontjába került, és minden más, korábbi vagy későbbi történelmi katasztrófa referenciális keretévé és mércéjévé vált. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a holokauszt, mint a kollektív emlékezet tárgya, egyre elvontabbá vált, miközben eltávolodott és eloldódott azoktól a helyektől, ahol az események lezajlottak, és azoktól a személyektől, akik részesei vagy szemtanúi voltak a történéseknek. (lásd még: Kovács Péter – Sugár Péter: egy holokauszt-emlékhely rétegei, MÉ 2014/3. – a szerk.)

coltaknak és meggyilkoltaknak mindenütt emléket állítsanak, és hogy a

Ezek a holokauszt és Auschwitz fogalmában sűrűsödtek össze, és váltak

évektől kezdve bontakozott ki, és ennek egyik kétségbevonhatatlan jele

univerzális, a konkrét körülményekhez egyre kevésbé kötődő elbeszélé-

volt, hogy a holokauszt története fokozatosan elvált a világháború és

sekké és emlékezethelyekké. A fogalmak mára abszolutizálódtak, így ma-

áldozatai emlékezetétől, önálló elbeszélésként jelenve meg és önálló te-

gukba sűrítették és megjelenítették a 20. század és az egész modernség

reket foglalva el. Ez a tendencia Kelet- és Közép-Európában 1989 után

legnagyobb katasztrófáját a nyugati világ számára, amivel azonban máig

gyorsult fel, és gyakran konkurált a nemzeti és antikommunista áldozat-

nem sikerült megbékélni. Számtalan játék- és dokumentumfilm, regény

narratívákkal. Ha a hivatalos emlékezetkultúrát, illetve a hozzá kapcso-

és életrajz, múzeumi kiállítás és emlékmű közelített a témához a legkü-

lódó emlékműveket és emléknapokat vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk,

lönbözőbb módokon, anélkül, hogy a legalapvetőbb kérdésekre választ

hogy a holokauszt itt is az emlékezet megkerülhetetlen tárgyává vált.

tudott volna adni, miközben az évfordulók és emléknapok miatt a hozzá

Magyarországon is hasonlóan zajlott le ez a folyamat, ahol egy olyan

kapcsolódó emlékezet elvesztette spontaneitását, egyre inkább intézmé-

antitotalitárius elbeszélésbe ágyazódott, amely a saját bűn és felelősség

nyesült és ritualizálódott. Ezzel egy időben bontakoztak ki a holokauszt

kérdését többnyire igyekezett el-, illetve áthárítani. Ennek nyomán egy

más katasztrófákkal való összehasonlíthatóságáról és összehasonlítha-

meglehetősen ellentmondásos emlékezet alakult ki, amely az eseménye-

tatlanságáról szóló tudományos és társadalmi viták, amelyek egyszerre

ket természetesen nem vonta kétségbe, de számos ténnyel nem volt

hangsúlyozták annak egyedülálló, és mégis univerzális jellegét.

hajlandó szembesülni vagy szembesíteni. Bizonyára nem véletlen, hogy

holokauszt modern önértelmezésünk része legyen. Ezen a ponton kapcsolódik össze a holokauszt univerzális és partikuláris, hely nélküli és helyhez kötött emlékezete, amelyek viszonya azonban egyáltalán nem feszültségmentes, mint ahogyan az emlékezet és az emlékezők viszonya sem az. A holokauszt sok helyen vált a kollektív identitást alakító, vagy legalábbis azt befolyásoló tényezővé, amely azonban nem a tapasztalatból vagy emlékezetből indult ki, hanem sokféle diskurzus hatásaként és visszahatásaként jelent meg és terjedt el. Ez a folyamat Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a 80-as

Az univerzalizálódás folyamatának egyfajta ellenhatásaként az utóbbi

a 20. század emlékezete még mindig heves emlékezetpolitikai vitákat

időben egy olyan tendencia is megfigyelhető, amely a holokauszt em-

kelt, amelyeket manapság a szimbolikus politika területén vívnak. Mivel

lékezetét a helyi és a nemzeti emlékezet összefüggéseibe kívánja vis�-

az értelmezési hatalom megszerzése a tét, így ezek a viták különösen al-

szahelyezni. Ennek nyomán alakultak ki a helyi emlékezethelyek szinte

kalmasak a politikai törésvonalak kijelölésére és érzelmek mozgósítására,

minden városban, amelyek nem csak eminens köztereket foglaltak el,

de józan elemző, történészi és művészi szempontokat figyelembe vevő

hanem például botlókövek formájában egészen konkrét helyekhez és

diskurzusokra nem. A leghevesebb viták Magyarország második világ-

személyekhez kapcsolódnak. Ez a jelenség nem magyarázható kizáró-

háborúban vállalt szerepéről, elsősorban a magyarországi holokausztról,

lag a mindent elárasztó emlékezetigénnyel, ebben az esetben inkább

és azon belül a magyar politika és társadalom felelősségéről szólnak,

az egyetemes holokauszt elbeszélések helyi lecsapódásáról és konkrét

ahogyan ezt a budapesti Szabadság téren felállított megszállási emlékmű

formában való megjelenítési igényéről van szó. Ez arra vezethető vissza,

körül zajló viták is mutatták.

hogy a túlélők és utódok generációja után immár megjelent az emlékező

Debrecenben egészen 2015 nyaráig nem volt a holokauszt helyi áldo-

generáció, amelynek már nem elsődleges vagy másodlagos tapasztala-

zataira emlékeztető emlékmű. (A TEVA gyógyszergyár előtt áll egy Raoul

ta van a holokausztról, hanem egy közvetett, mesterelbeszélések által

Wallenberg emlékmű, de az sem intencióit, sem kontextusát tekintve nem

közvetített ismerete, amely azonban magában hordozza az emlékezés

tekinthető holokauszt-emlékműnek.) A város a 70. évforduló kapcsán

és az emlékeztetés kötelességét. Ez a generáció vívta ki, hogy az elhur-

rótta le régi adósságát, mindazonáltal az emlékfal számos kérdést vet

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

Nagy Marianna, Kovács Péter, Sugár Péter: Holokauszt emlékhely, Debrecen. fotó: bujnovszky tamás

fel, amelyek ma még nem válaszolhatók meg véglegesen, mivel minden

désekre és nem ruházzák fel értelemmel az értelmetlent, hanem éppen

emlékezet egy diszkurzív térben fejlődik és alakul, így az emlékmű ennek

azzal szembesítenek, hogy ez lehetséges volt, és ezzel még több kérdést

legfeljebb kezdőpontjának, de semmi esetre sem végállomásának tekint-

provokálnak. Ezek azonban már nem annyira a kortársakra tartoznak,

hető. Ezen a helyen két kérdést szeretnék felvetni, amelyek az emlékmű

hanem az emlékező utókorra, ezért nem a bűn kérdése áll a középpont-

megjelenítésére és helyének problémájára reflektálnak.

jukban, hanem a felelősségé. Ennek nyomán olyan testetlen emlékművek

A holokauszt emlékezete kezdettől fogva felvetette az ábrázolhatóság

születnek, mint például a berlini Denkmal für die ermordeten Juden Euro-

és ábrázolhatatlanság kérdését. Az emberek iparszerű megsemmisítése

pas, amely az értelmetlen és mégis lehetséges eseményekkel konfrontál.

csakis triviális formában ábrázolható, mert minden erre tett kísérlet értel-

Ennek megfelelően az emlékmű széttépettséget és felszabdaltságot fejez

met próbál keresni vagy adni az értelmetlennek, és ezzel a kísérlettel már

ki, ellenállva minden elsimítási kísérletnek. Közben lehetetlenné válik min-

önmagában is valamiféle megbékélést hirdet. A holokauszt ábrázolásai

den testi ábrázolás, mert az lezártságot és önmagában való megérthető-

eleinte a háború szörnyűségeihez kapcsolódtak, annak kontextusába il-

séget sugallna. Ezek helyére lépnek azok a kiüresített formák, amelyek a

leszkedtek, mivel még önálló elnevezéssel sem rendelkezett. Csak így

hiányt hivatottak kifejezni, ezért minden esetben egy olyan reflexiót kény-

vált, ha nem is értelemmel bíró, de értelmezhető eseménnyé. Az első

szerítenek ki, amelynek során a történeti igazság valahogyan mégiscsak

emlékművek figuratívak voltak, és ha túl is léptek a heroikus narratívákon,

rekonstruálhatóvá válik. A debreceni emlékfal ezt a gondolkodásmódot

többnyire zárt, lineáris elbeszéléseket fogtak össze. Érzelmileg megraga-

követi, ezért élesen szemben áll a fentebb már említett budapesti meg-

dók voltak ugyan, mivel a gyászt és annak legyőzését is egyszerre hir-

szállási emlékmű áldozatnarratívájával. A debreceni emlékfal nem mond

dették, de nem differenciáltak, és a túlélőket inkább a szörnyűségekkel a

történetet, csak felsorol, és ennyiben a közvetlen tényekre szorítkozik,

szembesítették, mintsem az értelmetlenséggel. Olyan emlékezetmintákat

hogy azok maguk rajzolják ki a történetet a maga töredékes és esetleges

közvetítettek, amelyek felejtést generálnak. A háború utáni emlékműveknél

valóságában. Az áldozatok nevének felsorolása ebben a formában nem

általában a semlegesítő hatású keresztény szimbólumvilágot használták,

annyira narratív, mint inkább restauratív–helyreállító szereppel bír.

vagy az ideológiával átitatott szocialista realizmus kifejezésmódjait, az

Az emlékfal a nevek felsorolásával és bevésésével mintegy hely-

egyik oldalon egy vigasztalni kívánó semlegességként, a másikon pedig

reállítja az áldozatok személyiségét. A holokauszt egyik sajátossága

a munkásosztály harcává stilizált hősi küzdelemként, amelyek különbö-

éppen az volt, hogy áldozataiból fokozatosan ölte ki a személyiséget.

ző okokból éppen a holokauszt emlékezetét akarták relativizálni vagy

Hannah Arendt szerint először a jogi személyiségétől fosztották meg

egyenesen elfedni. Ezek az ábrázolások teljesen inadekvátak voltak, de

az embert, hogy védtelen legyen, majd morális személyiségétől, hogy

nem egyszerűen a történtek átértelmezése miatt, hanem azért, mert az

képtelen legyen embertársaival együttműködni és velük szolidaritást

értelmetlennek akartak értelmet adni, ami a holokauszt elbeszélései és

vállalni. Az így kifosztottakat a folyamat végén már egyszerű volt meg-

értelmezései kapcsán eleve reménytelennek tűnik.

semmisíteni, vagy nevüket egy tetovált nyilvántartási számra cserélni.

Ezek után nem véletlen, hogy a művészet olyan kifejezésmódokat

Azzal, hogy az embereket, a nevüktől megfosztották, életüket puszta

próbált találni, amelyek nem csak nem adnak választ a nyugtalanító kér-

fizikai létükre redukálták, és a túlélés lehetőségét, ha mégoly csekély

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

Sugár Péter: Budapesti Gettó-emlékfal. Fotó: Klein Rudolf

mértékben is, meghagyták ugyan, de emberi mivoltuktól, egyszeriségük

országi holokauszt a magyar történelem része is, hiszen magyarok követtek

és megismételhetetlenségük tudatától végleg megfosztották őket. En-

el bűnöket magyarokkal szemben. Nem csak az elszenvedett fájdalom és

nek lett következménye, hogy az ehhez kapcsolódó emlékek trauma-

megaláztatás kell, hogy identitásteremtő erő és kényszer legyen, hanem

tizálódtak, és ezzel elzárták az utat az emlékezés elől mindaddig, amíg

az okozott szenvedés és veszteség, illetve a felette érzett bűntudat és fele-

a környezet az áldozatok szenvedését és saját morális csődjét el nem

lősség is. A gyász végül így válik közössé, amit együtt kell feldolgozni. Úgy

ismerte. A nevek felsorolása ilyen módon mind az áldozatok, mind a

vélem, ez a legnehezebb feladat, amihez időre és térre van szükség. Az idő

túlélők számára a teljes fizikai, illetve a jogi-morális megsemmisülést

végtelen, a teret azonban olyan módon kell átalakítani, hogy az emlékfal

ellensúlyozza a maga egyszerű és magától értetődő gesztusa révén.

megnyíljon a város, vagy a kollektív emlékezet szélesebb rétegei felé, egyre

Az emlékfalat a Pásti utcai zsinagóga udvarának nyugati oldalán, az

szélesebb kontextusba kerülve ezzel. Ehhez hosszú munkára, kölcsönös

utcafrontnak háttal állították fel. Az elhelyezés arra utal, hogy nevekkel

nyitottságra és türelemre van szükség, hogy az emlékfal valóban egy élő,

együtt visszaadták a megemlékezés lehetőségét a közösségnek, helyet

és mégis sokak számára megnyíló reflexív emlékezet eredője legyen.

biztosítva ezzel a túlélők és leszármazottak gyászának. Ezzel egy olyan, a szó szoros értelmében vett emlékező közeget hoztak létre, amely nem emlékezést teszi lehetővé. Az emlékezés így alapvetően exkluzív, hiszen

In the Wake of the Last Survivors Holocaust Memorial Sites

egy olyan közvetlen emlékező aktusnak szentelt hely, amely a szélesebb

közönség elől el van zárva. Ez az elrejtettség és nem láthatóság az emlé-

As long as the summer of 2015, there had been no monument of whatso-

kezést meghitté teszi, megvéd attól, hogy az emlékmű mindennapi jelen-

ever in Debrecen to commemorate the local victims of the Holocaust. The

valóságában eltűnjön a szemünk elől. Megvéd a vitáktól és rongálástól, a

city made a decision to make up for this on the 70th anniversary of the

fizikai és verbális agressziótól, talán még a közönytől is, de egyben meg-

Shoah. However, the memorial wall erected here popped several questions

foszt a konfrontációtól és a reflexiótól. Nem szembesít a történelemmel, és

to which there is no ultimate answer available yet. As every kind of memory

nem intéz kérdéseket az emlékező generációhoz. Ha az emlékfalat valahol

develops and transforms in a discursive space this monument can only

a város központjának egyik jól látható, forgalmas helyén állították volna fel,

be regarded as a starting point, which is by no means the destination of

akkor valószínűleg állandó vitáknak vagy akár támadásoknak lett volna ki-

the long process. The memorial wall has been erected in the western yard

téve, vagy azzal fenyegetett volna, hogy a megszokás teszi láthatatlanná.

of the synagogue in Páva Street turning its back onto the street front. Its

Azzal, hogy az emlékfal a zsinagóga udvarára került, az egész emlé-

positioning, however, is also a reference to the fact that the community has

kezés a debreceni zsidó közösség ügyévé válik, és nem a város, vagy egy

not only been given the names but simultaneously also the chance to com-

még nagyobb közösség ügyévé. Márpedig a holokauszt és emlékezete

memorate: now there is the place for survivors and descendants to mourn

nem kizárólag a helyi, a magyarországi vagy éppen a világ zsidóságának

the loss of their beloved ones. Now there is a site created here actually

ügye, hanem minden esetben a magába fogadó közösségeké is. Nem egy-

suited to commemoration: not so much to face the facts of history as such,

szerűen a kisebbség, hanem legalább annyira a többség ügye is; a magyar-

but to more directly and personally experience the act of remembrance.

annyira a szembesítést, mint inkább magát a közvetlen emlékeztetést és

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

Sugár Péter: Budapesti Gettó-emlékfal. Fotó: Klein Rudolf

Az emlékezés falai A Budapesti gettó-emlékfal és a debreceni Holokauszt Emlékhely összehasonlítása szöveg text :

széplaky gerda

A fal az emlékmű-építészet egyik leggyakoribb motívuma, amely evidens módon ad helyet az emlékezés verbális és vizuális kifejeződéseinek. A fal-emlékművek gyakorta szoborszerű objektek, melyek egy üres tér közepén magasodnak, lényegük abban áll, hogy végtelenségig egyszerűsített építészeti állítássá redukálva, az architekturális térszervezés bonyolult struktúráit mellőzve, erőteljes emlékezeti és esztétikai hatást váltanak ki. Ennek a hatásnak fontos mozzanata a benne térbeli üzenetként megjelenő

másikat Debrecenben. Mindkettőt a 2014-ben meghirdetett Holokauszt

elválasztás gesztusa, minden fal-motívum legalapvetőbb funkciója. A falak

Emlékév alkalmából emelték. További közös pontjuk az egyik alkotó,

révén válik a világ kettéoszthatóvá nemcsak térben, hanem időben is. Egy

Sugár Péter személye. Az általa tervezett Budapesti gettó-emlékfal 2 a

fal-architektúra attól válik saját „építészeti lényege” szerinti alkotássá, ha

budapesti Dohány utcában épült; a Holokauszt Emlékhely3 pedig – Nagy

nem pusztán médiumként, információközlésre alkalmas felületként lép

Marianna Kovács Péter és Sugár Péter alkotása – a debreceni Pásti ut-

elénk, hanem a teret megjelölő fizikai tárgyként is. Ilyenkor már nem is

cában. Mindkét esetben a jeruzsálemi Siratófal nyújtja a fal-szimbolika

puszta megjelölésről van szó, hanem egyenesen a hely átalakításáról,

elsődleges referenciáját, s alakítja ki az emlékezőben az elsődleges vi-

topografikus beavatkozásról, amely egy konkrét teret maradandó módon

szony mintázatát, amely a gyászhoz és a siratáshoz kötődik. Ezt erősítik a

alakít át a fizikai és szellemi adottságokat illetően. Jó példa erre a Wa-

falakon megjelenő liturgikus versek is: a 23. zsoltár, valamint a Gyászolók

shingtonban a vietnami háború áldozatainak szentelt 1982-es emlékmű:

kádisa és a Kel molé. Mindkét fal rendelkezik konzolos, előreugró tető-

a parkot látványos módon kettémetsző, V-alakú gránitfal, mely a terep

vel, amely a szobaszerű, belső térhatás megteremtését szolgálja. Ezen

vonalait követi, s melyen a háború amerikai áldozatainak nevei olvasha-

egyezéseken túl azonban aligha fedezhetünk fel több hasonlóságot. Sőt,

tók. 1 Az emlékfalak másik nagy csoportját azok az architektúrák adják,

a határoló-funkció látszólagos azonossága ellenére azt tapasztaljuk, hogy

amelyek nem önmagukban állnak, hanem egy épület valóságos falaként,

ezek az architektúrák tökéletesen más térbeli szituációt jelenítenek meg.

valóságos határoló felületként – az emlékezés szimbolikus üzeneteivel

Az egykori gettó kerítésének nyomvonalában épült budapesti emlékfal

telítődve. Ide sorolhatjuk azokat a falakat is, amelyek kerítés gyanánt

közvetlenül az utcán áll; a debreceni fal viszont a zsinagóga udvarán,

osztják ketté a teret, az elválasztás és a bekerítés gesztusát egyszerre

elzártan a járókelők „laikus” tekintete elől.

mutatva fel. Utóbbira kevés példát találunk – a budapesti emlékművet,

A két fal térbeli szituációjából eredő különbség, valamint a holokauszt

jelen elemzésem egyik tárgyát, ebből a szempontból majdhogynem egye-

narratívájának különböző fejezeteihez való kötődés fontos jelentésbeli el-

dülállónak minősíthetjük.

térésekhez vezetnek, melyek mentén alapvető kérdések vetődnek fel az

Magyarországon nemrégiben két olyan emlékművet is átadtak, amelyek a „határoló falak” típusába sorolhatóak: az egyiket Budapesten, a

emlékezés lehetőségeiről. Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket megfogalmazhassuk, külön is elemzés tárgyává kell tennünk e falakat.

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

Sugár Péter: Budapesti Gettó-emlékfal. Fotó: Klein Rudolf

A Budapesti gettó-emlékfal tervező :

Sugár Péter

A budapesti emlékmű – a térbeli szituációból adódóan – magának a

képzésében azonban nem a háromszög-alakzat a meghatározó, sokkal

hiánynak a felmutatása. Hiszen a különleges architektúra elsőként az

hangsúlyosabb a fal-szimbolika. A fal a rajta megjelenő üzenetek révén

ürességgel szembesít: az utca egyetlen, régóta meglévő foghíj-telkén a

lényegi kettősséget közvetít: egyrészt a „halál krónikájaként” emlékeztet a

szomszédos, többemeletnyi házak közé egy mindössze kerítés magassá-

fájdalomra, másrészt az „élet krónikájaként” rámutat arra, hogy az egykori

gú betonfal ékelődik. A fal alapkarakterét a beton szürke tónusa adja, ám

gettó területe ma újra a zsidóság centruma. A gyász hangjába a remény

a felület monotóniáját megtörik és stilizálják az elmúlás foltjai: először is

szólama vegyül. Az emlékmű mottójának tekinthető 23. zsoltár egyik sora

egy rozsdás vastábla nagy, barna tömbje; másodszor pedig a tábla feletti

így fogalmaz: „Ha sötét szakadékban járok is, nem félek a bajtól, mert ve-

kisebb foltok, melyeket a felületkezelésre használt rézgálic mérgei kékre

lem vagy, botod és támaszod lesz a vigaszom.” Ez a vigaszt kereső hang

és zöldre festettek, s melyek a betonba marva az enyészet hírnökei. A

szokatlan a holokauszt traumáját feldolgozó emlékezeti diskurzusban.

váratlanul felbukkanó fal megállítja a gyanútlan szemlélőt, vizuális látványa valósággal vonzerőt fejt ki rá, mintha magába akarná csalogatni, de nem engedi tovább, ajtó nélküliségével egyenesen tiltja a belépést. A Sugár Péter által tervezett fal-architektúra az egykori gettó kerítésének vonalában épült. Mementóként köztes stádiumot képvisel a klas�szikus szobrászati mű és az emlékjel között: egyszerre hordoz narratív tartalmat és szorítkozik a puszta megjelölésre; vizuális-plasztikus effektjei révén egyszerre alapozódik az érzelemkeltésre, és fogalmazza meg elvont módon, a verbálisan kifejezett jelentésre hagyatkozva az „üzenetét”. De a fal nem pusztán sík hordozófelületként ad helyet a szavaknak és a héber motívumokból szerveződő ornamentikának, hanem nyitott dobozként fordul felénk: mintha egy szoba belseje lenne, amelynek intim terébe be lehet lépni – jóllehet az ember a forgalmas utca szenvtelenségében reked. A nyitott architektúra (hosszú, téglalap formájú hátfallal, keskeny oldalfallal és a kettőt fentről összekötő, egy pontba tartó tetővel) hegyes háromszöget formáz, ami a holokauszt emlékművek és épületek formanyelvének gyakori motívuma. Ebben a háromszög-alakzatban többféle jelentéstartalom is kifejeződik: felidézi a hegyes, gyilkolásra alkalmas szerszám, valamint a szilánk képét, emellett a Dávid csillagra is utal, pontosabban annak egy letört ágára. 4 A Dohány utcai mementó tömeg-

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

építész, generál tervező leading architect:

Sugár Péter építész feliratok, tipográfia graphics:

Kara László

építész munkatársak fellow architects:

Kara László, Jézsó Dóri design, térkép, betonfelületek design, map, concrete surface:

S'39 Hybrid Design Manufacture Baróthy Anna vezetésével ornamentika ornaments:

Árpás Renátó statika structure:

Nagy András gépészet hvac:

Oltvai Tamás szobrász sculptor:

Deák Attila – Pallós Plaszt munkatársak fellow designers:

Baróthy Anna, Bakó Zsófia, Csernák Janka, Csomor Dániel, László Panni, Albert Fatime, László Dóri – S'39 Hybrid Design Manufacture

Fotó: Klein Rudolf

A budapesti gettó is része volt az Endlösung náci gépezetének. Az európai városokban létrehozott gettók (magasra épített, őrzött falaikkal) egyrészt az elkülönítés, a társadalomból való kimetszés kézzelfoghatóvá tételét jelentették, másfelől a deportálást előkészítő logisztikai egységek voltak. Ugyanakkor a budapesti gettóból nem a megsemmisítő táborokba vezetett az út, mint például a varsói vagy a magyarországi vidéki gettók esetében – az ide bezárt 70 ezer ember túlnyomó része megmenekült. Igaz, az embertelen körülmények, az éhezés és a betegségek következtében körülbelül tízezren itt is életüket vesztették. Az emlékfal elsőként ezt a veszteséget juttatja kifejezésre. Ám közben nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy az élet itt túl tudott lépni a halál múltbeli traumáján – a sors a kegyelem képében lehetőséget adott erre. Az új emlékfal közvetlen közelében, a Dohány utcai zsinagóga és a Hősök Temploma által közrefogott kertben, ami 1944 novemberében szintén a gettó része volt, már áll egy emlékfal. A Zana István iparművész által tervezett, téglából épített emlékmű naturális kialakításával az eredeti kerítés egy darabját imitálja, jóllehet az a valóságban fából volt. A falon lévő fehér márványtábla funkciója szerint ugyan lehetővé teszi a kegyeleti rítusokat, ám a belevésett szöveg nem az áldozatokra, hanem Fotó: Klein Rudolf

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

Fotó: Klein Rudolf

a felszabadítókra emlékezik. Ez az emlékmű nem köztéren áll, hanem

A kő felületén ejtett rovásban az írásképpé lényegítésének archaikus gesz-

egy olyan kertben, ahol valóságosan eltemették az áldozatokat. A gettó

tusa nyilatkozik meg, amely az apollóni típusú ornamentika lényegét adja: a

felszabadítása után ugyanis a holttesteket egy ideig még nem tudták

kirajzolódó motívumrendszer a „látszatvilág” felé tartó, szellemi irányultságú

a városszéli temetőkbe szállítani, ezért a zöldterületeken helyezték el

jelentésképző eszközzé válik – mégpedig Isten nevének a helyettesítése-

őket: 24 tömegsírt alakítottak ki a zsinagóga parkjában, melyek ma is

ként. A zsidó kultúra atavisztikus gyakorlataiban Isten neve kimondhatatlan,

ott vannak. 5 Ez a temetőkert, a holokauszt minden szimbolikától mentes

az érzékileg megragadható rajzolatokon és mintázatokon keresztül viszont

mementója, ezért nem válhat soha sem az identitás megteremtésének,

lehetővé válik, hogy absztrahálva mégiscsak megjelenjen. 8 Az emlékfal or-

sem a vigasztalódásnak a helyévé. A tőle néhány száz méterre található

namentikus motívuma a kalligrafikus vonalak révén közvetítődik. További

új gettó-emlékfalnak azonban egészen más az ambíciója.

érzéki hatást kelt a színezés, valamint a felület fakturáltsága.

Az új gettó-emlékfal az utca terének nyilvánosságában áll, street art

A falba helyenként egészen mélyre mart minták a simított betonfelületet

alkotásként, erőteljes érzéki-esztétikai hatást kiváltva ragadja magával a

mintegy felsebzik, roncsolják, látványossággá változtatva az anyag mélyé-

befogadót. Fizikailag is beépült az utcába: folytatva a házak sorát mindkét

nek szemcsés szerkezetét – azt az érzést ébresztve, mintha a fal, az enyé-

oldalon a szomszédos épületbe kapaszkodik. Ajtó nélküli, áthatolhatatlan

szet útjára lépve, a szemünk láttára porladna szét. Ezáltal „szenvedő fallá”

falként magát a határhúzást reprezentálja, minden fal és minden kerítés

lesz, korpusszá – az áldozatiságot saját matériájában is hordozva.9 A mu-

lényegét, mely egyúttal minden gettó lényege is volt – ahogyan erre a

landóság érzését tovább fokozza a rozsdás vas sötétbarna színe. A vastáb-

kifejezés eredete is utal (a héber get szó elválasztást, válólevelet jelent).

lába metszett szöveg10 átlyuggatja a porózus, de színében homogén hatást

Az architektúrának csak egyetlen oldalát látjuk, ennek ellenére az nem

keltő felületet, s a betűk résein hátulról engedi átszüremkedni a fényt. A fény

lényegül puszta üzenetközvetítő felületté. Nyitott dobozként a térbeliség

megrajzolja az architektúra éleit is: a mennyezet és a falak ugyanis nem ér-

élményét kínálja: oldalfala és teteje révén beugrót képez, amelynek sarok-

nek össze, hézag van közöttük. A térhatároló elemek ettől légiessé válnak.

pontja az utca vonalától néhány méterrel beljebb került. Mintha az utcáról

egy belső térbe érkeznénk, amikor megtesszük lépéseinket a három-

A betűkkel átszaggatott vastábla mellett a betonba marva láthatjuk azt a

szögletű tér legmélyebb pontja felé. A kinyitott és keresztben elmetszett

térképet, amely bemutatja az egykori gettót, pontosabban azt a néhány

szoba a lebombázott házak képét idézi bennünk, amilyenekkel a háborút

utcát és háztömböt, amelybe a hetvenezer embert bezsúfolták. A szá-

dokumentáló fotókon találkozhatunk: mintha egy darabjaira hullott lakás

mok és a számokhoz tartozó leírások azokat a helyeket jelölik, amelyek a

egyetlen sarka maradt volna csak épen, s most lehetővé válna a „széttört

háború előtti Budapesten a zsidó kultúra fontos helyszínei voltak, és ma

otthonba” az illetlen belépés. A szoba-illúziót mindenekelőtt az oldalfalba

újra azok. A gettó kerítését a térképen a rozsdabarnára színezett vonás

és a mennyezetbe nyomott „betontapéta” nyújtja. A betontapétán héber

jelzi, ami az aranyszegélyekkel kiemelve szinte izzik, ekként mutatva rá a

díszítőmotívumok ismétlődnek; a motívum hat héber betűből áll össze

határszabás, a körülkerítés kultúrát romba döntő, pusztító mozdulatára.

Egy határoló vonal viszont különösen hangsúlyos: a térkép vonala.

egyetlen alakzattá, melyek mindegyike egy-egy Istennel és az emberrel

A térkép kitapogathatóvá tesz egy másik határvonalat is, mégpedig

kapcsolatos kifejezést idéz meg, kezdőbetű gyanánt. 6 A motívum így válik

az időbeli dimenziók, múlt és jelen határát – de ezt már nem a „vonás” se-

olvasható szóképpé – legalábbis a beavatottak előtt.

gítségével teszi. A térképen lyukak vannak, a lyukakban lencsék, amelyek

Az ornamentalitásra különösen nagy hangsúlyt helyez építészetében

arra ingerelnek, hogy belenézzünk és leskelődjünk. Hogy kukucskáljunk

Sugár. Megkülönbözteti az ornamentika dionüszoszi és apollóni vonulatát;

be a fal mögé, a szemünk elől elrejtett, ismeretlen világba. A térképen ta-

előbbin az anyag tektonikus megmunkálást értve, utóbbin a felület tema-

lálható nyílások átjáróul szolgálnak a múltba, melyek az imagináció révén

tizálását. Az ornamentika mint alkotási elv ars poeticává nő nála, alkalma-

válnak jelenbelivé: a térkép mögötti fotókon házakat és embereket látunk.

zását több épületén is megfigyelhetjük.7 De míg a többi architektúráján a

A (be)pillantás lesz az a rituális-emlékezeti gesztus, amelynek révén életre

kőből szőtt vagy kőbe mart mintázatok az anyagszerűségre, illetve a termé-

kelnek a térképen olvasható absztrakt jelek és a falba vésett elvont gon-

szetre történő utalást hordoznak, addig itt szakrális jelentéssel töltődnek.

dolatok. Az imaginatív életre keltés teremti meg itt az emlékezést.

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

fotó: bujnovszky tamás

A debreceni holokauszt emlékhely tervezők :

Nagy Marianna, Kovács Péter, Sugár Péter

A debreceni emlékmű kevésbé rétegzett alkotás: a klasszikus emlékmű-

lásokon és a nevek nélküli, fekete felületeken kívül rátalálhatunk még e

építészet hagyományos eszközeivel él, elsődleges hatását a monumenta-

motívumra a vaslemez tábla föld közeli sávjának téglalap alakú bemélye-

litásból nyeri. Olyan, akár egy felnagyított sírkő. Megáll előtte az ember, és

déseiben is, melyekbe a megemlékezők köveket helyeztek el – a fal előtti

letaglózza a hatalmas építmény, melyet mozdulatlan, dermedt pillantásá-

kavicsburkolatból felemelt köveket, melyeket a felfelé tartó mozdulat, az

val nem is képes teljes egészében átfogni. Elszorul a torka azért is, mert

emlékezés rituális mozdulata, a földet az éggel összekötő szakrális tár-

amikor végighordozza tekintetét a 29 méter hosszú, 5 méter magas falon,

gyakká lényegít. A hosszúkás forma révén fizikailag horizontális tengelyt

akkor a neveket szinte véget érhetetlenül, hosszú, tömött sorokban látja

rajzoló emlékművön elsőként ez a felfelé tartó mozgás nyitja meg a ver-

maga előtt, és csak néha van a nevek között egy betűk nélküli, rövid szü-

tikális irányú, spirituális tengelyt, ennek nyomán teremtődik kapcsolat

net – téglalapnyi fekete üresség. Hatezer név, közöttük a hiány alakzatai.

a tetőréseken át is láttatni engedett éggel. A fal előtt elhelyezett, beton

A fal két részre tagozódik: alulról majdnem a „mennyezetig” ér a sötét,

ülőpadok szintén téglalap alakúak. De a legfontosabb motívum-ismétlést

grafitszürke felület, melyen a holokauszt debreceni áldozatainak a nevei

magának a térnek a megteremtésében ismerhetjük fel: a mementó – a

mellett két ima is olvasható, a Gyászolok Kádisa és a Kel molé – magyarul

konkrét térbeli adottságokhoz illeszkedve – kirajzolja maga körül az em-

és héberül. Felette egy vékonyabb sávban a beton nyers, szürke felülete

lékezés helyét. Azt a felülről ugyan nyitott, mégis zártnak érzékelhető

fehérlik, mely az anyag- és színhasználat azonossága révén egybefolyik

téglatestet, amelybe belép a kegyeletet gyakorló személy.

a konzolos kialakítású tetővel. A két, vizuálisan egybefüggő, de térbelisé-

Az emlékezés térbeli szituáltsága már azzal kérdéssé válik, hogy a

gében tagolt betonsáv a sötétséggel szemben az égi világ metaforájaként

fal és vele együtt a hely nem egy nyilvános térbe került, hanem az utca

hat. A tetőbe téglalap alakú rések vannak vágva, melyek egyfelől meg-

embere elől elzárt területre. Ebben a gesztusban az egykori zsidóságnak

nyitják az emlékezésnek épített, szoba-hatást keltő „belső teret” immár

a város életéből való eltűnésének, az emlékezetből való kitörlődésének

nemcsak spirituálisan, hanem fizikailag is az égi világ felé. Másfelől ezek a

az állítását érhetjük tetten.

nyílások lehetővé teszik, hogy a nap közvetlenül süssön rá a falra, s a kü-

Debrecenben a zsidó népesség lélekszáma 1938-ra elérte a 12 000

lönböző napszakoknak megfelelően a fénycsík mindig más és más nevet

főt. A Pásti utcán (a Református Nagytemplomtól néhány száz méter-

fogjon körbe, aurájával a nevek sokasága közül mindig másikat emelve

re) 1894-ben felépítették a 600 férőhelyes ortodox zsinagógát (bár csak

ki. A sötét tónusú nyersvas lemez-táblákba lézerrel bevágott betűk rései

1902-ben avatták fel), melynek udvarán 1910-re elkészült a Bét Midrás

így hol árnyékba kerülnek és feketélleni kezdenek, hol pedig fénnyel telí-

(a tanulás háza), alagsorában ortodox női mikvével, majd a kóser mé-

tődnek. Mintha bizonyos pillanatokban az Isten letekintene az égből, hogy

szárszék is – ezeknek az épületeknek a közvetlen szomszédságában

láthatatlanul is sugárzó nézésével átjárja a halottak földi emlékezetét,

emelték most az emlékművet. A zsinagóga mellett a Pásti és a Nagy

amely nem több immár, csak néhány vasba vert betű.11

új utcán boltok sora létesült; kicsit messzebb, de szintén a város keleti

A hosszúkás téglalap-forma meghatározó motívuma az emlékműnek.

részén később további két templom. Mindez azt jelzi, hogy a zsidóság

Maga a fal is ezt az egyszerű, topologikus formát rajzolja ki. A tetőnyí-

jelenléte a városban egyrészt meghatározó volt, másrészt az elfogadáson

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó i r at • p ost scrip tum

építészet architecture:

Debreceni Egyetem Műszaki Kar

vezető tervezők leading architects:

Sugár Péter DLA, Kovács Péter DLA építész architect:

Nagy Marianna

építész munkatárs fellow architect:

Hajdu Barna statika structure:

Bogdándy Béla gépészet hvac:

Kerekes Attila

elektromos tervezés electrical engineering:

Nagy Zsolt – ZSÉVILL Kft. betonfelület concrete surfaces:

Baróthy Anna – Szövetség'39

generálkivitelező main contractor:

Mester-Építő Kft. építtető client:

Debrecen Megye Jogú Város Önkormányzata megbízó client:

Debreceni Zsidó Hitközség fotó: bujnovszky tamás

alapult. 1941-ben azonban megkezdődtek a munkaszolgálatra történő

pedig ott áll a magára utalt szemlélő, aki próbálja áthidalni a távolságot.

behívások. Az 1944-es áprilisi gettórendelet után felhúzták a nagy- és

A két falra merőlegesen az emlékhely képzeletbeli téglatestének egyik

a kisgettót körülvevő deszkakerítést. Júniusban elkezdődtek a deportá-

oldalát a zsinagóga, másik oldalát a rituális fürdő (a mikve) épülete zárja.

lások. A holokauszt debreceni áldozatainak száma elérte a 6000 főt. A

Egy képzeletbeli téglatestben bontakozik ki ilyen módon az emlékezés

háború után a túlélők legnagyobb része elvándorolt, pár százan maradtak

kognitív tevékenysége, egy olyan térben, amely a monumentális fal el-

csak a városban. A szocializmus időszakában az oktatási épületeket álla-

lenére is „bensőségessé” tud válni. Csakhogy a bensőségességet nem

mosították, a Deák Ferenc utcai legnagyobb zsinagóga pedig leégett. S

az intimitás, nem is az otthonosság jellemzi, ellenkezőleg, ez a téglatest

ahogyan a tervezők írják a holokauszt-emlékmű tervpályázata kapcsán:

ürességet sugárzó, huzatos hely. Nyitott koporsó.

„[K]övetkezett több mint 60 év csönd, üresség, városi amnézia.[…] Az

Az emlékfal simaságával a lecsupaszított téglafal érdessége áll szem-

ortodox zsinagóga egy idő után bezárt, életveszélyessé lett nyilvánítva.

ben, ám tükröződni nem tud benne, hiszen nincsenek rajta fényes felüle-

A zsinagóga udvarát, a történeti környezetet a jelenleg is érvényben lévő

tek. A neveket elnyeli a fekete, matt vaslemez. A debreceni emlékművel

szabályozási terv egy gyalogos »sztrádával« kettészeli, tervezője már nem

némi hasonlóságot mutat a budapesti Áldozatok Emlékfala, 13 az a nyolc

élő kultúrának vélelmezte a területet.” A megmaradt Pásti utcai ortodox

méter magas üvegtábla, melyet a budapesti Holokauszt Emlékközpont

zsinagóga és az udvarán lévő épületek felújításába 2012-ben fogott bele

épületét övező fal belső oldalán helyeztek el, s melyen 140 000 név ol-

a Debreceni Zsidó Hitközség; az emlékművet a várossal közösen állítot-

vasható, a népirtás magyarországi, ismert áldozatainak a nevei. Ezek a

ták. Az emlékezés egyik fontos kihívása az egykori zsidóság eltűnésének,

nevek lézertechnikával lettek felírva; a névtelen áldozatok emlékét üres

azaz a hiánynak a megjelenítése, melynek része a zsidó kultúra háttérbe

üvegtáblák őrzik. Lényeges különbség, hogy ezen az emlékfalon vissza-

szorulása is. Alighanem ezek a szempontok vezették a mementó alkotóit

tükröződnek a környező épületek architektonikus vonalai, mint ahogyan

mind a belső udvaron történő telepítésnél, mind pedig a hiány (téglalap-)

megjelennek az emlékezők árnyképei is, azt a hatást keltve, mintha a ha-

alakzatának kompozíciós szervezőelvvé emelésénél. Mintha az emlékmű

lottak a neveik révén valamiképpen beíródnának a város testébe, az épü-

állíttatói azt az állítást fogalmazták volna meg a csak a zsidó közösség

letek és az emberek közé. A debreceni emlékhely viszont monumentális

számára láthatóvá tett emlékművel, hogy ez a város, a mai Debrecen már

méretével, a tekintetek elől való elzártságával, üres terével, csendjével, a

nem kíváncsi zsidó múltjára. Kérdés, hogy ez valóban így van-e. Vajon

fekete és a fehér, a sima és az érdes ütköztetésével a magába roskadást

nem lett volna jobb kinyitni a zsinagóga zárt udvarát, netán az utcán

és az emlékezetből való kihullást szimbolizálja.

teremteni meg az emlékezés helyét? Az emlékmű a Pásti utcai üzletsor hátához lett telepítve (elhúzva attól egy méternyire), így magából az utcai életből itt semmi nem érzékelhető. Szemközt viszont áll egy épület, az egykori kóser mészárszék és a rabbi lakásának az épülete, melynek az emlékhely felé néző tűzfaláról leverték a vakolatot, így avatva azt is az emlékhely részévé. A hosszúkás, vöröslő téglacsíkok a mementón megkezdett motívumrendszert követik, de egészen más ritmusban, mint ahogyan azok a fal, a tető és a padok kompozíciójában tűnnek elő. Hiszen itt a téglalapok hosszú sorokban futnak előttünk, akár a nevek betűi; nincsenek élek, nincsenek határozott vonalak, gesztusok, csak a roncsolt felület, melynek textúráját az enyészet dolgozta ki. A két fal (régi és új) párbeszédéből múlt és jelen feszültsége bontakozik ki. Az emlékfal letisztult, tetszetős felülete, mely esztétikailag nem is annyira a szépség, mint inkább a magasztosság, a nem-lét, a hiány jelentésrétegei felé törekszik, szembehelyezkedik a dísztelen, kopottas, vakolatlan felülettel – a halott múlttal. A két idősík között

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

fotó: bujnovszky tamás

A két emlékmű elhelyezése és a drámaisághoz való viszonya közötti

lokauszt-emlékezeti diskurzus számára egy redukált, az önfelszámolás

különbségek felmérése után felmerül a kérdés, hogy vajon melyik emlé-

felé tartó, az esztétikai élvezet lehetőségétől elzárt beszédmódot tesz

kezetet tartjuk méltóbbnak, avagy igazabbnak a holokauszttal való szem-

kívánatossá. Ugyanakkor Adorno nem elhallgatást követel, hiszen az a

benézésre. A mai kor embere számára vajon melyik típusú mementó teszi

történelmi kataklizma letagadása, a szembenézés elkerülése lenne. Vi-

autentikusabbá az emlékezés folyamatát: a monumentális emlékmű elzárt

szont a holokausztról szóló műalkotásokat a művészet határmezsgyéjére

tere, a fájdalmat közvetíteni akaró üzeneteivel; avagy a hétköznapiságból

utasítja – és vele értelemszerűen az emlékműveket is.

előlépő művészeti alkotás, amely közvetlen módon kívánja megszólítani a történelem traumájának befogadására felkészületlen szemlélőt?

A ’80-as években alakult ki a holokauszt-emlékműveknek az a típusa, amely a negatív jelentésmezőt mindenféle heroizáló gesztus nélkül artiku-

A Budapesti gettó-emlékfal egy lényegi vonatkozását még csak rész-

lálja, minimalizálva az esztétikai kontextust. Ezeket James E. Young ellen-

ben érintettük, jóllehet, ez az a vonatkozás, ami megteremti benne az

emlékműveknek nevezi, és úgy véli, hogy csakis ezek tudják létrehozni az

emlékezés mintázatát. Ez a fal ugyanis, bár emlékezésre szólít, mégse hív a trauma újraélésére, éppenséggel elzárja azt a tekintet elől, mi több, kitörölt, elveszített idővé változtatja azt a két hónapot, amelynek során ezrek vesztették itt életüket. Mert bár a térképbe rejtett kukucskálók a betekintést szolgálják a múltba, a borzalomról azonban a leskelődés egzisztenciális szituációja mégsem mond el semmit. Amilyen attraktív vizuálisan a fal, a holokauszt-trauma elbeszélését illetően olyan határozottan „hallgat el”. A réseken át nem enged bepillantani az elbeszélhetetlenbe. Az interaktív emlékfal kukucskálóján keresztül csak a fal mögé rejtett, archív fotókat látjuk: helyeket, az egykori zsidó élet központjait. De nem mutat semmit a gettó fennállásának két hónapjából, amikor az immár jogaiktól megfosztott emberek kényszerűen be voltak oda zárva, éheztek és fáztak és betegségek áldozatául estek. Ez a múlt felé átjáróul szolgáló fal nem közöl semmi drámait. Mintha nem akarná a múlt traumáját újramesélni, csak impulzusokat ad ahhoz, hogy az emlékezés kognitív terében a rettenet elgondolhatóvá váljék. Ám nem akarja újraélhetővé tenni a fájdalmat, ellenkezőleg, azt illetően néma marad. Az absztrakció és az érzéki hatáskeltés eszközeivel felrázza a szemlélőt, kiragadja az utca zajából, a mindennapi rohanásból. De ugyanazzal a mozdulattal meg is állítja. Ebben az áthatolhatatlan falban legfőképpen az fogalmazódik meg: szükségszerű, hogy a rettenet érinthetetlenséget vonjon maga köré. Közhelynek számít Adorno versírásra vonatkozó tiltása, 14 amely a ho-

Debrecen, A zsinagóga-udvar felújított kóser mészárszéke. Fotó: Bujnovszky Tamás

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

Az ornamentikus felüleletek koncepciójának kialakításában nagy szerepet vállalt Baróthy Anna, a Szövetség 39 csoport vezetője. 10 A tipográfia az építész-alkotótárs, Kara László koncepciójának az eredménye. 11 A tipográfiai tervezés itt is, akárcsak a gettó-emlékfalnál, Kara László munkája. 12 Kovács Péter – Sugár Péter: Egy holokauszt emlékhely hallgatói pályázatának rétegei. In: http://epiteszforum.hu/egy-holokauszt-emlekhely-hallgatoi-palyazatanak-retegei. Letöltés ideje: 2015. 09. 22. A debreceni zsidóság történetének összefoglalásához ezt a tanulmányt vettem alapul. 13 Áldozatok Emlékfala, Holokauszt Emlékközpont, Budapest. Alkotó: Zsótér László. 14 Lásd erről: Theodor W. Adorno: Kulturkritik und Gesellschaft. In: Uő: Gesammelte Schriften. B. 10/1. Kultrukritik und Gesellschaft I. Prismen. Ohne Leitbild. Suhrkamp, Frankfurt a. M., 1977. 30. 15 Lásd: James E. Young: The Texture of Memory: Holocaust Memorials and Meaning. Yale University Press, New Hawen, 1993. 16 Lásd többek között: Harburgi antifasiszta emlékmű (1986.; társalkotó: Esther Shalev-Gerz); valamint: 2146 kő – Emlékmű a rasszizmus ellen (1989–1992). 17 A csoport tagjai: Bujdosó Ildikó, Fajcsák Dénes, Lukács Eszter, Szigeti Nóra építészek, az ÉME Mesteriskola XXII. ciklusának hallgatói, Roth János es Szabó Levente építészek, az ÉME Mesteriskola mesterei, Polgárdi Ákos grafikus, Albert Farkas szobrászművész, Albert Tamás építész és Albert Kristóf. 18 Lásd: Aleida Assman: Személyes és kollektív emlékezet Németországban 1945 után. In: Kovács Mónika (szerk.): Holokauszt: Történelem és emlékezet. Jaffa, Bp., 2005. 355-363. 19 Lásd ehhez: Alon Confino: Foundational Pasts: The Holocaust As Historical Understanding. Cambridge University Press, New York, 2012.; illetve: Uő: A World Without Jews: The Nazi Imagination from Persecution to Genocide. Yale University Press, 2014. 9

emlékezés valódi helyeit. Ezek ugyanis nem teszik ceremoniálissá az emlékezést, a megemlékezés hagyományos formáival szemben éppenséggel a hiányt helyezik előtérbe.15 Mindenekelőtt Jochen Gerz alkotott ilyen ellen-emlékműveket. A német képzőművész visszautasította a monumentalizmust és a heroizálást, mint a totalitárius, birodalmi esztétika két fontos ismertetőjegyét. Munkái nem bálványszerű szobrok: a láthatatlanságban és a megsemmisülésben teljesednek ki. 16 Budapesten tavaly létesült egy olyan emlékmű is, amely szintén a hiányzásban és az eltűnésben fejti ki hatását: a Trefort-kerti emlékmű. 17 Alkotói az ELTE két épületének téglafugáiba bronzrudakat helyeztek el, melyekbe belemarták az egyetem egykori, a holokauszt áldozatául esett polgárainak a neveit és adatait. Az egy centiméteres csíkok észrevétlenül tagozódnak be az épület téglái közé – az emlékművet ilyen módon a visszahúzódásban téve láthatóvá.

A fent elemzett falak közül egyik sem felel meg az emlékhely Young-i,

illetve Gerz-i fogalmának. Mégsem mondhatnánk egyikről sem, hogy az emlékezés ellenében hatnak. Sőt, a Budapesti gettó-emlékfal esetében azt is megkockáztathatjuk, hogy a holokauszt-emlékezet egy új paradigmáját mutatja fel. Ebben a paradigmában a holokauszt óta eltelt 70 évnyi időbeli távolság történelmi perspektívaként tételeződik. Ismeretes Aleida Assman korszakolása, aki a holokauszt-emlékezetben 1985-öt jelölte meg olyan határ-dátumként, amikortól kezdve az emlékezés a személyességből átlépett a kollektivitás paradigmájába. 18 A 70 év elteltével most egy újabb korszak nyílik meg, amelyben már nincsenek (vagy legalábbis alig vannak) jelen a túlélők, személyes élményeiket nem tudják továbbadni. Az új generációk egyre kevésbé képesek azonosulni a számukra már nem személyes és nem is közvetlen múltat jelentő eseménnyel. A holokauszt intézményesült emlékezetének struktúrája jelen korunkra megkövesedett, merevvé váltak azok az esztétikai-etikai előfeltevések, amelyek ezt a kultúrát eddig működtetették, és amelyek az emlékezők közösségét ös�szetartották. A történelmi távlat immár új megközelítést, új metodológiát kíván. Alan Confino amerikai történész felteszi a kérdést: vajon az újabb generációk képesek lehetnek-e még belehelyezkedni egy több emberöltővel korábbi narratívába; képesek lehetnek-e elsajátítani azt az emlékezeti kultúrát, amely a trauma újraélését tűzi célul maga elé?19 Confino kérdésére válaszolva azt mondhatjuk: a Budapesti gettó-

Sugár Péter: Budapesti Gettó-emlékfal. Fotó: Klein Rudolf

emlékfal kimozdul a negatív jelentéstartalmakat felmutató narratívából, és a pozitív emlékezet irányába mozdul el – másképpen és másról beszél.

amelyben az emlékezőket erőteljesebb hatáselemekkel, közvetlenül kell

Walls of Commemoration Comparing the Memorial Wall of the Budapest Ghetto and the Holocaust Memorial Site of Debrecen

megszólítani, de nem a szenvedések didaktikus láttatását célozva, ellen-

kezőleg: az alkotás általi szelíd érzéki-esztétikai érintés révén.

The wall is one of the leitmotifs of memorial architecture which evidently

__________

hosts a variety of forms expressing commemoration verbally and visually.

És nemcsak a térben, hanem saját idejét tekintve is határon áll, a holokauszt-emlékezeti diskurzus új korszakát jelezve. Egy olyan korszakot,

Koncepció: Maya Lin, lásd erről: Arthur Danto: The Vietnam Veterans Memorial. The Nation, 1985. August 31. 152–155. 2 Budapesti gettó-emlékfal, 2014. Generáltervezés és építésztervezés: RADIUS B+S Kft (Sugár Péter építész vezető tervező, Kara László tervező munkatárs). Design: S'39 Hybrid Design Manufacture, vezetője: Baróthy Anna. Az emlékmű az EMIH és az Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal megrendelésére és finanszírozásával készült. 3 Holokauszt Emlékhely, Debrecen. 2015. Alkotók: Nagy Marianna, Kovács Péter, Sugár Péter. A debreceni emlékhely létesítésére kiírt tervpályázatot a DE Műszaki Kar Épí tészmérnöki Tanszékének MSC képzésben résztvevő hallgatója, Nagy Marianna nyerte el; két oktatója, Sugár Péter és Kovács Péter jelentős szerepet vállalt a terv kidolgozásában és kivitelezésében. 4 Az összetört Dávid csillagot mint formai motívumot fedezhetjük fel Daniel Libeskind dekonstruktivista épületein, lásd: berlini (1999) és San Francisco-i Zsidó Múzeum (2008); Denver Art Museum (2006); Royal Ontario Museum, Toronto (2007); Military History Musem, Drezda (2010) stb. 5 Lásd a Dohány utcai sírkertről Toronyi Zsuzsanna tanulmányát: Toronyi Zsuzsanna: Egy budapesti kert történetei. Rubicon 2014/3. 97-112. 6 A motívumot Árpás Renátó, az S'39 Hybrid Design Manufacture csoport tagja dolgozta ki. 7 A „dionüszoszi ornamentika legszebb példáját a tolcsvai Oremus Borászat (1999-2000) épülete adja; a Duna-parton álló Lánchíd 19 Design Hotel (2007) pedig a felületi ornamentalitást reprezentálja. 8 Erről egy helyen maga az építész is beszélt egy előadásában. Vö.: Sugár Péter: Mor fondírozások az ornamentika ürügyén. Az előadás 2005-ben az Ernst Múzeumban Ornamentika és modernizmus címmel rendezett konferencián hangzott el, szövege az Ernst Múzeumi Füzetek 2. kötetében jelent meg. 1

Wall monuments tend to be sculpture-like objects standing in the middle of a vacant square and their essence lies in their character: ultimately reduced into an architectural lacking the complicated structures of architectural spatial organisation, they inspire us to powerfully react regarding commemoration and aesthetics. Two monuments have been inaugurated in Hungary recently which can be rated as „bordering walls”: one in Budapest, the other in Debrecen. Both were erected to honour the Memorial Year (2014) of the Holocaust. Designed by Péter Sugár, the memorial wall of the Budapest Ghetto was built in Dohány Street Budapest whilst the Holocaust Memorial Site – designed by Marianna Nagy, Péter Kovács and Péter Sugár – is in Pásti Street Debrecen. The primary reference for the wall symbolism was the Wailing Wall of Jerusalem in both cases. It is also formative considering the pattern of the primary relations in the people commemorating: it is associated with mourning and wailing. Following the line of the former fence of the ghetto in Budapest, the memorial wall stands right in the street whilst the one in Debrecen was erected in the yard of the synagogue, and as a result, it is closed for and hidden from outsiders.

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

Lakótelepsors 5 – óvatos útkeresések a 21. században Purvciems lakótelep, Riga, Lettország, 1965–78 szöveg és fotók text and photos:

Benkő Melinda

Lettországban – Lengyelországhoz, Cseh Köztársasághoz és Bulgáriához hasonlóan – a rendszerváltozást követő privatizációs folyamat számunkra ismeretlen eredményeket hozott. A volt mezőgazdasági területeken lévő földeket a háború előtti tulajdonosok örököseinek adták vissza. A lakótelepeken így kétszintű tulajdonosi struktúra alakult ki: az egyik lent, a talajon a régi telekrendszert követi, a másik fent, a modernista panelházakban, ahol a volt bérlők váltak tulajdonossá. A szabad terek nem közterületek többé, a modernista beépítéstől és a térhasználattól függetlenül tagolódnak magán- és közterületekre.

van burkolt felület, ösvények rajzolják ki az elmúlt évtizedekben rögzült gyalogos közlekedési útvonalakat. Parkoló autók sem láthatók, mivel a házak járművekkel csak a külső oldalról közelíthetők meg. Ez a 60-as évek végi beépítés – egy időben a hazai, darupályákat kötelezően követő magas sávházakkal –, a posztmodern historizáló és a kortárs fenntarthatósági elveket messze megelőzve, a panelépületeket udvarok köré szervezte. Melberg – aki Purvciems mellett Riga lakótelepeinek vezető várostervezője volt – a telepítési koncepció lényegének tekintette ezeket a lakótelep területének több mint 45%-át képező zöldterületeket, melyek a rekreációs tevékenységeken túl egyéb, a panelépületekből kiszoruló közös funkciókat is befogadtak, mint például a ruhaszárítás, hulladéktá-

Az építésük korában szakmailag elismert európai paneles lakótelepek-

rolás vagy szőnyegtisztítás. A 60-as évek végi felmérések szerint a lakók

ről indult cikksorozat, a Lakótelepsors újabb állomása a kétmillió lakosú

közel 90%-a szabadidejét itt, a lakótelepek szabad terein töltötte, ma ez

Lettország fővárosának, Rigának legnagyobb lakósűrűségű lakótelepe. 1 A

az arány 35% körüli.

környéket a helyiek még mindig lápvidéknek nevezik, mert a mai lakótelep

Az 1933-as athéni karta elveire támaszkodó funkcionalista város-

területén lévő mocsarat csak a 20. század elején töltötték fel. A frissen

tervezés, illetve a 20-as évektől kísérleti fázisban lévő paneles építési

keletkezett területet parcellákra osztva értékesítették, ahol családi házas

technológia a második világháborút követő lakásínség megoldására kí-

övezet kezdett kialakulni. A kertváros fejlődése azonban Lettország Szov-

nált szakmai hátteret. A Szovjetunióban a tömeges lakásépítési program

jetunióba kerülése után (1940) megszakadt. 1962-ben ezt a még ritkán

megvalósítása 1950-ben Moszkvában kezdődött, az első négyszintes

beépített területet jelölték ki a város egyik paneles technológiával készülő,

nagypaneles lakóházat 1952-ben Magnyitogorszkban építették. 1960-

60 000 lakosú új városrészének helyszínéül. Az 1965 és 1978 között épült

ban még csak a lakások 2%-a volt paneles lakótelepen, 1970-re arányuk

Purvciems microrayon – a lakótelep megnevezése a volt szovjet tagálla-

már 40%-ra nőtt. A volt szovjet tagállamok paneles lakótelepei a főváro-

mokban – kisebb, hasonló egységekre tagolódik: a főútvonal felé magas,

sokban a lakásállomány közel felét adják, Rigában napjainkban a lakások

9-12 emeletes sávházak alkotnak szigorú határt, mögötte ötszintes, 120

40%-át jelentik, míg a lakosok 60%-a él panelben. Emellett sajátos etnikai

fokos szögtörésekkel építkező panelházak vesznek körbe egy játszótér-

megosztottságot is mutatnak, mivel elsősorban az erőltetett szocialista

rel felszerelt, autómentes zöldterületet. A házak közti, hatszög formájú

iparosítás, urbanizáció és az országon belüli népességi átrendeződések

tágas közterületek az egységek „belső udvarai”, ahol napjainkra a közel

következtében ezek oroszok lakta városrészek. Jelenleg Lettország la-

50 éves növényállomány a Baltikumra jellemző ligetes erdőt alkot, alig

kosságának kb. 62%-a lett, 27%-a orosz, de a városi lakótelepeken, így

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

Purvciems-ben is, az oroszok vannak többségben. Lettország 1991-től újból független, önálló balti állam. A politikai átrendeződés azonnali gazdasági következménye a privatizáció volt, és a rendszerváltáskor még 72%-ban állami tulajdonú lakásállomány megszűnt, ma már több mint 90% a magántulajdon aránya. Azonban a magyar privatizációs módszertől eltérően – de hasonlóan a cseh, lengyel, bulgár folyamatokhoz – a háború előtti tulajdonokra (telekre, házra, lakásra) az örökösök igényt tarthattak. Így a lakótelepek közterületei nem maradtak állami, illetve kerületi önkormányzati tulajdonban, hanem az államosítást megelőző telekrendszert követve, a korábbi tulajdonosok leszármazottjai kárpótlásként visszakaphatták volt földjüknek a panelekkel be nem épített részeit. A lakótelepeken lévő lakásokat azonban, mivel ezek a szocialista korszak állami termékei, a benne élők vehették meg.

A lakótelepek, így Purvciems fizikai környezetének látványos átalaku-

lása tíz évvel később, a 2004-es EU csatlakozás előtt kezdődött, mikor Rigát is elérte az ingatlanfejlesztési boom. Riga történeti belvárosa 1997 óta világörökség, a várost 2003-tól fapados járatok kötik az európai nagyvárosokhoz. A lakásépítés elmaradása a 2000-es évek elejére kimutatható lakáshiányt eredményezett. A növekvő pályán lévő lett és a nemzetközi gazdaság lakóingatlan-fejlesztői rátaláltak a paneles lakótelepek privatizációjának eredményeként kialakult „belső udvari” telkekre, melyek értéke városi helyzetük, jól kiépített települési infrastruktúrájuk és nem utolsósorban természeti környezetük minősége miatt igen magas. 2002 és 2006 között a lakótelepekbe ékelődő 1700 telek közül 50-en épült többlakásos, korszerű társasház, összesen 1000 új lakással. 2006-ban a lakótelepek átalakulásának negatív következményeire felfigyelve – mely egyrészt szakmai kritikákra, másrészt a panelházak lakóinak aláírásgyűjtési akcióira támaszkodott –, a zöld területek magántelkeinek beépíthetőségét engedélyező szabályozást felfüggesztették, majd 2009-ben végleg hatályon kívül helyezték. Ma a város paneles lakótelepein járva, ezek az egyébként általában jó építészeti minőséget mutató lakóházak torzóként tükrözik az elmúlt évtizedek rendezetlen jogi viszonyait, a gazdasági és társadalmi változásokat. A paneles lakóházak többsége felújítatlan, erkélyeik összevissza beépítettek, néhányak statikai problémák miatt használhatatlanok, a lapostetők beáznak, a közös terek, lépcsőházak, bejáratok állapota lehangoló. A lakbérek magasak, és egyre jelentősebb a közös költség be nem fizetéséből adódó hiány, a paneles épületállomány fizikai megújítása szinte reménytelennek tűnik. Purvciems-et kontrasztok tagolják. Régi és új él egymás mellett. Az elöregedett paneles épületek és lakosaik körbeveszik a fiatalok által belakott új lakóházakat, a lakótelep körüli kis telkeken pedig jómódú családi házak születtek. A térbeli elkülönülés nemcsak nemzedéki, hanem etnikai megosztottságot is mutat, mivel a felújítatlan panelek lakói főként oroszul beszélő, vidékről érkezett migránsok és még a szocialista időszakban a Szovjetunió más területeiről ide költöztetett nyugdíjas emberek. A panelek térbeli keretet alkotnak, a volt élettel teli „belső udvarok” mára csendes erdők, ahol a játszóterek fém űrhajói, libikókái, csúszdái, mászókái a 60as éveket idézik, a ruhateregetőkön elhasznált ruhaneműk száradnak, a kitaposott ösvények jönnek-mennek, megtorpannak. A panelekből a minimum kétszeres áron értékesíthető lakásokat tartalmazó, 4-5 szintes új épületekre lehet látni, az új lakókat pedig a betonblokkok zárják körbe. A telekhatárok egyértelműen megjelöltek, épített vagy zöld kerítés rajzolja őket a térbe. Az autók magánutakon érik el a korábbi zöld szigetben létesített, sorompóval védett felszíni parkolókat, parkoló lemezeket vagy mélygarázsokat. A panelekhez tartozó autók pedig az eredeti terveknek megfelelően a külső részeken maradnak, de ott minden szabad helyet ellepnek, járdát, zöldet egyaránt. Purvciems újraértékelését segíti a kortárs lakóházak megjelenése, mivel a beköltöző, vásárlóképes réteg ösztönzi az oktatási, szolgáltató és kereskedelmi funkciók fejlődését. A lakótelep egészén érvényesül a

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

társadalmi mixitás, de az épületekre nem terjed ki. Az új beépítések tel-

veződnek, egyfajta önálló szomszédsági egységek léteznek közös, illetve

the fate of Housing Estate 5 – Careful reflections on Orientation in the 21st Century Purvciems Housing Estate, Riga, Latvia, 1965–78

a szabad tereken működő közösségi funkciókkal. A 60-as, 70-es évek

lakótelepeinek legnagyobb mai értéke ez a környezeti minőség, az ös�-

The process of privatization in Latvia after the change of the political

szefüggő zöldfelületi rendszer, az értékes, ráadásul Purvciems esetében

system resulted in returning agricultural lands formerly cultivated to the

biodiverz növényállomány. A szabad terek privatizációja, majd a „belső

descendants of their pre-war owners. This in turn brought about a two-

udvari” telkeknek a kialakult városformától teljesen független beépítése

level system of ownership on the housing estates: one of them followed

egy új, sokszínű valóságot teremtett: megszűnt a lakótelep egysége, a

the grid system of the old plots on the ground level, whilst the other was

modernista megastruktúrába véletlenszerűen ékelődnek kortárs ház-ob-

divided up, in the Modernist prefab houses where tenants became the

jektek, kis saját zárt vagy elzárható kerttel. A növényzet mindent össze-

new owners themselves. Areas left free thus are not public domains any

tart, de a területen járva mégis szokatlan a térbeli rend hiánya. A folya-

more as they are subdivided into either public or private zones independ-

matnak még nincsenek valós nyertesei és vesztesei, nem tudható, hogy

ently of the Modernist development and shared utilization. The spec-

az elmaradó panelfelújítás hogyan hat a jövőben az újdonság értéküket

tacular transformation of the physical environments of housing estates,

elvesztő ingatlanokra, illetve hogy az új házak, az idegen testek léte bein-

including that of Purvciems, had begun before the country’s joining of

dít-e nagyobb léptékű átalakulást a befoglaló lakótelepi környezetben.

the European Union in 2004 when the real estate development boom

jesen figyelmen kívül hagyták a lakótelep városépítészeti koncepciójának lényegét: azt, hogy a házak tágas, zöld, autómentes udvarok köré szer-

reached the capital city of Riga. Between 2002 and 2006, only 50 of (A cikk az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.)

the 1,700 lots wedged among housing estates were selected to build

__________

multi-unit modern tenement houses on to include a total of 1,000 new

A szerző 2015 májusában az URBACT City Festival keretében járt Rigában, ahol a Purvciems lakótelepre szervezett tanulmányút, a „walkshop” egyik vezetője volt. Információit helyi urbanistákkal beszélgetve és a helyszínt bejárva szerezte, illetve az alábbi forrásokat használta: Novikova,Irina (2005): Babushkain Riga – Age and Power in Russian speaking Translocal Contexts. Sociology. Thought and Action 01/2005, pp. 82-94. Treija, Sandra and Suvorovs, Edgars (2013): Restructuring Large Scale Housing Estates: Case of Riga. Workshop at Riga Technical University, Faculty of Architecture and Urban Planning. https://lv.wikipedia.org/wiki/Purvciems_(R%C4%ABga) The Baltic Spatial Concept, http://commin.org/en/planning-systems/national-planning -systems/latvia/1.-planning-system-in-general/

apartments. The outdated prefab buildings and their dwellers surround

the new residential buildings which young people moved into and on the tiny lots around the housing estate detached family houses have been built for the well-to-do. The privatisation of areas still free and the development of the „inner courtyard” lots which have been built in totally independently of the existing urban lifestyles created a new reality, with the striking lack of spatial order.

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó i r at • p ost scrip tum

Ottomán ízek – kreatív energiák Városrehabilitáció Isztambulban szöveg és fotók text and photos :

Baku Eszter

Isztambul az elmúlt évtizedekben az intenzív városfejlődés fontos esettanulmánya. Évről évre egyre több városrész újul meg, formálódik, ezáltal is tovább színesítve a nem éppen szürkeségéről ismert metropolist. A turistáktól hemzsegő történeti városrészektől távolodva egészen új arcát ismerhetjük meg a városnak. Az anatóliai rész sokoldalú negyedének, Kuzguncuknak megújulását olyan izgalmas fejlesztések követik, mint Fener és Balat mára szinte egybeolvadt területei. E két, egymástól aránylag távol eső városrész párhuzamba állítása nem véletlen, hiszen számos ponton hasonlóságok mutathatók ki közöttük, melyek e negyedek építészeti, városépítészeti karakterét is alapjaiban határozták meg. Kuzguncuk a 17. század óta nagyrészt zsidók, örmények által lakott városrész, a 19. század második felében nyerte el mai városképét. Ekkor indult meg a Boszporusz rendszeres hajóforgalma, ami jelentős fejlődést jelentett az ázsiai oldal településeinek. A folyamatos tűzvészek miatt Kuzguncuk építészeti öröksége részben elpusztult, megmaradt viszont a helyi elit és az építészek által igen kedvelt központi rész, mely a 19. század végén, 20. század elején épült, s amelyet nagy-

Forrás: Sevgul Limoncu & Banu Celebioglu: Assessment of the Urban and Tourism Development in the Fener-Balat Districts

részt emeletes fa sorházak és fából épült pavilonok alkotnak. A helyi műemlékvédelmi szakemberek komoly erőfeszítése tükröződik a városrész eredeti hangulatát visszaadó, szakszerű és korhű felújítási munkákon. Érdekes megfigyelni a műemléki helyreállításhoz maximális mértékben idomulni kívánó helyi építészetet, amely kortárs módon megfogalmazva, a meglévő sorházakhoz illeszkedve alakít ki új lakóházakat. Itt is határozottan érezhető egy határozott értékmegőrzési és hasznosítási stratégia. Az ezredfordulót követően Balat és Fener esetében is ez a szemlélet tapasztalható; e koncepció részeként a karakteres, tradicionális faépítészeti emlékeket programszerűen felújítják, új funkciókkal látják el, és ezzel bekapcsolják a város vérkeringésébe. Az Aranyszarv-öböl mentén, világörökségi területen, egy másik Isztambul terül el Balat és Fener negyedekben. A régire érzékeny építészek, designerek, kreatív csoportok itteni tevékenysége mágnesként vonzza a történeti közegben, tradicionális keretek között izgalmakat kereső helyiek és turisták csoportjait, akik kilépve az útikönyvek ajánlatainak bűvköréből, egyedi és tipikusan helyi hangulatot szeretnének megtapasztalni. A korábban szinte teljes egészében görög lakosságú Fener és a többségében zsidó és örmény lakosságú Balat az évek alatt szinte teljesen elnéptelenedett, a gyakran 150-200 éves házak romossá váltak. A fokozatos pusztulás oka egyrészt az volt, hogy a hajóipar az Aranyszarv-öbölből Tuzlába települt át, ami hatalmas elszegényedést, a szociális és gazdasági körülmények fokozatos romlását vonta maga után. Ráadásul a 19. században a negyedekben élő tehetősebb polgárcsaládok, akikhez jelentős építési tevékenység is társult, fokozatosan kitelepültek Fenerből, s a Boszporusz mellett építettek villákat, míg Balatból az 1894-es nagy isztambuli tűzvész után a gazdagabb zsidó családok Galatába költöztek át, a mai napig utóbbi a közösség egyik központja. A fokozatos elnéptelenedés után, az 1960-as évektől a fekete-tengeri régióból érkezett bevándorlók telepedtek meg, ami jócskán megbontotta a korábbi vá-

Fotó: Baku Eszter

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

rosszövetet. Később a rendkívül alacsony bérleti díjak miatt egyre több szegényt vonzott a két romos negyed, ők pedig képtelenek voltak elvégezni az épületeken a szükséges karbantartási és felújítási munkákat. A harmadik tényező, ami jelentősen befolyásolta e negyedek, de elsősorban Fener jelenlegi arculatát, az 1984-ben meghirdetett nagyívű program, amely az Aranyszarv-öböl partján álló, vízparti elhelyezkedésű, nagyrészt kőből épült, reprezentatív 18. századi villák lerombolásával egy parkokból álló közösségi területet hozott létre. A koncepció elhibázottságát mutatja, hogy a parkok rendkívül alulhasználtak, annak a hatalmas forgalmú útnak köszönhetően, ami elvágja Fenert a vízparti területtől.

Meglepő módon a koncepciózus pusztítások és a fokozatos enyészet

ellenére e két szomszédos negyed nem veszítette el különleges karakterét. A negyedek megőrzése iránt elkötelezett művészek, designerek és helyi városvédők egy lelkes csoportja, felkarolva Balat és Fener megújításának ügyét, mára már szemmel látható eredményeket ért el. Ennek következtében 2003 januárja óta Fatih negyed önkormányzata és az Európai Unió együttes támogatásával egy komplex város rehabilitációs program indult el. Az előzetes tervek szerint 2007-ig, valójában ehhez képest lényegesen elhúzódó tartó projekt prioritásai között épületfelújítás és -helyreállítás, szociális rehabilitáció, valamint a Balat történeti városrészében található piac megújítása szerepeltek, minden esetben participációs programokkal kiegészítve annak érdekében, hogy a döntéshozók felé gyors és határozott válaszokat lehessen közvetíteni. Az akcióterületen található telkeken 102 teljesen elhagyott, 68 üresen álló és 124 részben használt épület áll, közülük összesen 87 házat és 33 üzletet újítottak meg. A sikeres város megújítási koncepciót és annak megvalósítását az UNESCO mint a konzerválási és műemlék-helyreállítási munkák követendő példájaként üdvözölte. Fotó: Baku Eszter

A projekt részletes bemutatása: http://www.fenerbalat.org/

A két negyed rehabilitációs térképe, forrás: www.fenerbalat.org

Ottoman Tastes – Creative Energies Urban Rehabilitation Scheme in Istanbul

_ Istanbul city has shown some genuinely large-scale development tendencies in the past few decades. Year by year there are more and more districts and zones being revived here. Following the facelift project of Kuzguncuk, a versatile quarter of the Anatolian part of the city, now there are other exciting developments taking place in overlapping areas between Fener and Balat which have almost grown into one by today. Fener, which used to have a zone inhabited by Greeks almost exclusively, and Balat, which was mainly populated by Jews and Armenians, have both been almost totally abandoned by dwellers by now with the result that their typically 150-200 year old dwelling houses deteriorated and are now in ruins. A group of enthusiastic artists, designers and local preservation experts embraced the cause of protecting the affected districts decided to revive both Balat and Fener and have already achieved obvious results as of today. Consequently, the local government of district Fatih launched a comprehensive urban rehabilitation programme in January 2003 thanks to support from the European Union. Fotó: Baku Eszter

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

Bölcsek köve híján

említeni, hogy amerikai szociológusok már az 1920-as években megfo-

Városi véleményvezérek

egyént, de elszigeteltté is teszi őket. A decaturi asszonyok körében vég-

szöveg text:

Koren Zsolt

galmazták: a hagyományos kapcsolatok helyett a média kerül túlsúlyba a modern társadalmak berendezkedésében, amely nem csak manipulálja az zett kutatás során vizsgált csoportok mindegyikében találtak olyan meghatározó személyiségeket, akik véleményük kinyilvánításával képesek irányítani a csoport további tagjait. „Ők azok az egyének, akik befolyásolnak másokat a közvetlen környezetükben” – a Katz-Lazarsfeld-féle definíció 3 szerint. E vezéregyéniségek mindegyike más-más „szakterületen” foglalt

Noha hétköznapi életünk legkülönbözőbb szegmenseiben képesek vagyunk felfedezni, beazonosítani mindazokat a személyeket, akik tudásuk vagy véleményük megosztása révén befolyásolni tudják egyes döntéseinket, választásainkat, alapvetően a gazdasági, társadalomtudományi tanok foglalkoznak behatóan az úgynevezett véleményvezetők behatárolásával, motivációinak kutatásával.

állást: volt, aki a helyi közélet aktualitásaiban bizonyult járatosnak, más szépészeti tanácsokkal látta el hölgytársait, megint más pedig a konyhai praktikákhoz értett jól, vagy divathoz, reklámokhoz stb. A felmérés fontos tanulsága az volt, hogy a társaságból kiemelkedő néhány résztvevő fogékonyabb a nagyvilágból érkező információkra, „tömegkommunikációs fogyasztásuk (…) intenzívebb, a világ dolgaiban verzátusabbak és lehet, hogy olyan információforrásokhoz is hozzájuthatnak, amelyek a többiek számára nem adottak”. 4 Minderről a szerzőpáros 1955-ben megjelent

Kikre volt feltétlen szükség anno a Lánchíd megépítéséhez, akik szem-

Personal Influence (Személyes befolyás) című könyvében adott számot.

bemenve a szakértelem hiánya okozta szűklátókörűséggel, az ellenálló

Kapcsolódó kutatásaikat egyébként már a negyvenes években el-

önkormányzatokkal és további nehézségekkel, képesek lehettek egy ilyen

kezdték, éppen az 1940-es képviselőválasztások apropóján. A négy évvel

bonyolult elképzelést véghezvinni? Török András remek írása 1 (is) négy

később közzétett two-steps-flow (kétlépcsős folyamat) modell végkövet-

férfi példás együttműködésének tulajdonítja, hogy a beruházás egyáltalán

keztetése pontosan az volt, hogy korábban a média befolyását túl-, a

megkezdődhetett. Lényeglátó képlete szerint kellett hozzá egy külföldi

személyes meggyőzés erejét viszont alulbecsülték. Katz évekkel később

sztárépítész, egy nagy munkabírású, bevándorolt projektmenedzser, egy

újra összegezte az eredményeket, és három kiemelt megállapítást tett.

vízióval rendelkező pénzember és egy magas rangú véleményvezér, aki

Egyrészt kimutatta, hogy ha valaki kevéssel a választás előtt meggondolta

kiküzdötte a megvalósulás útjait. A személyek beazonosítása nem ütköz-

magát szavazatával kapcsolatban, az biztosan egy másik személy köz-

het komoly akadályokba – a metsző pontossággal kifejezett archetípusok

vetlenül megismert véleményének volt köszönhető. Emellett egyértelművé

egyértelművé teszik, hogy e történet főszereplői egyenként is megkerül-

vált, hogy a véleményvezetőket jelentős súllyal kell számításba venni, s

hetetlenek, miközben művüknek máig csodájára jár a világ. Ha azonban

ezek a tények alapozták meg a kétlépcsős folyamat elméletét: a média

leásunk a véleményvezér kifejezés mélyére, hamar kiderül, hogy nem csak

közvetlenül a véleményvezetőkre hat, s a legtöbb információ az ő szűrő-

a Lánchidat szó szerint is kijáró Széchenyi Istvánt tekinthetjük annak, de

jükön keresztül érkezik meg a közösség tagjaihoz.

a saját korát meghaladóan gondolkodó Adam Clark, William Tierney Clark és Sina György tevékenysége is iránymutató, példaértékű, mértékadó.

További vizsgálatok foglalkoztak a hangadó személyiségek szerepével az újdonságok, találmányok, innovációk bevezetésével összefüggésben. Mer-

A másik véglet azon politikusok, városatyák és nem ritkán diktátorok

ton 1968-as kutatása már tipizálta is a jelenséget: innentől különböztetjük

sora, akik hatalmuk jelképeit és rendszerét éppen az építészetben próbál-

meg az egyetlen és a több témában járatos véleményvezetőket egymástól.

ják egyértelművé tenni és megörökíteni. „Vajon mi hajtja a hatalom birto-

kosait, hogy mindenáron alakítani próbálják a körülöttük levő világ építé-

ságainak meghatározására. Childers (1986) a személyes tudás és tapasz-

szeti képét is? És mi mozgatja az építészeket, akik elképesztő tervekkel

talat mellett a kreativitást emeli ki, Weimann (1994) szerint nem feltétlenül

követik a hatalmasok elképzeléseit? Nemcsak palotákat vagy tornyokat,

karizmatikus személyiségekről van szó, tehát valójában nem irányítóként,

de egész városokat megálmodó diktátorok hajoltak és hajolnak ma is a

sokkal inkább szakértőként tekint rájuk. 5 Magával az angol szaknyelvben

tervezőasztal fölé – és politikai vagy anyagi hatalmuk révén többnyire

(azóta is) alkalmazott opinion leader kifejezéssel sem ért egyet, és azt

meg is építtetik, amit megálmodtak, méghozzá zabolátlan képzelettel és

is tagadja, hogy a véleményvezető a közösség más tagjainak átlagánál

gigantikus méretekben. A pszichológia külön fogalmat alkothat a kivételes

magasabb intelligenciával bír. Széles körben elfogadott tény viszont, hogy

befolyással bíró emberek építészet iránti vonzalmáról…”2

az újonnan bevezetendő termékekkel kapcsolatban a véleményvezető

A tudomány is külön figyelmet fordított a véleményvezetők tulajdon-

De mégis, ki mindenkire lehet igaz a véleményvezér kifejezés?

nem csak nyitott és érdeklődő, de kifejezetten kockázatvállaló, kockázat-

A marketing diszciplína gyakorlatiasan a vásárlási döntések felől ra-

kedvelő magatartást tanúsít. Társadalmi helyzetüket is külön vizsgálták:

gadja meg e fogalmat, ugyanakkor számtalan olyan eset ismert, amikor a

Weimann beszámolóiban például az aktivitás és az elismertség alapján

véleményvezér kifejezetten nem vesz részt semmilyen termék vagy szol-

szociometriai sztárpozícióban szerepelnek a véleményvezérek, akik kö-

gáltatás közvetlen értékesítésében, hanem tudásmegosztás, információ-

zösségükhöz hűségesek, annak szabályai szerint élik életüket. Más kuta-

átadás formájában alakítja világnézetünket és a mindennapi életvitelben

tások (pl. Burt, 1999) is kiemelik jelentős kapcsolathálózatukat, melyek-

felmerülő kérdések, problémák megoldását alapozzuk e korábban meg-

nek alcsoportjaiban a figyelem középpontjában helyezkednek el, tisztelet

szerzett látásmódra. Ilyen formán természetesen azok is véleményvezé-

övezi őket és az átlagnál jobb jövedelemmel rendelkeznek.6 Ugyanakkor

rekké válnak, akik életművükön, alkotásaikon keresztül csiszolgatják a

Weimann arra is kíváncsi volt, hogy van-e szignifikáns különbség a be-

közgondolkodást és közízlést, azon keresztül pedig az egyén világlátását.

folyásolók és a véleményvezérek között, s míg az utóbbiakat Katz és

A véleményvezérek kutatását egy sor, valóban izgalmas kísérlet ala-

Lazarsfeld gyakorlatilag minden társadalmi szinten be tudta azonosítani,

pozza meg. A témával közvetlenül foglalkozó szakirodalmak szinte kivétel

addig Weimann valódi befolyásolókat csak a felsőbb osztályokban talált.

nélkül hivatkoznak az amerikai szociológuspáros, Katz és Lazarsfeld el-

híresült kutatására, melyet Illinois állam Decatur városában végeztek. Azt

sek is felszínre törnek. Rekettye Gábor azt a pszichológiai dilemmát

akarták kideríteni, hogy a kisvárosi hölgyek hétköznapi teendőit mi minden

feszegeti, hogy vajon kivel azonosul a fogyasztó szívesebben: azzal,

befolyásolja a tömegmédiumok mellett. A kutatás előzményeként meg kell

aki olyan, mint ő, vagy pedig azzal, akihez hasonlítani szeretne. „ (…)

A hazai szakirodalmat böngészve egészen másféle megközelíté-

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

is vissza tudják adni a fontosság hitét. Külön említi a manapság divatossá vált valóságshow-műsorokat is, melyeknek szereplői éppen olyan hétköznapiak és érdektelenek, mint a megszólítani kívánt nagy többség. Bizonyos értelemben az önkéntes véleményvezetőket tekinthetjük a leghitelesebbeknek, hiszen üzeneteikben garantáltan nincsenek érdek vezérelte csorbák és felhangok. Meggyőződésük objektív és kompetens, az új fogyasztók körében jelentős hatást képesek elérni, és egymással is folyamatosan információt cserélnek. A trendeket elindító véleményvezérnek inkább szimata és jó szeme van, semmint mély tudása, vagy kiterjedt kapcsolatrendszere. Tipikusan jó ízléssel válogat laikusként is, vásárlási szokásait a kockázatkedvelés jellemzi, s az motiválja, hogy valamit az elsők közt próbálhasson ki, az elsők közt nyilváníthasson róla véleményt, akár szélesebb körben is. Az ún. trendsetterek kirívóan öltözködnek és viselkednek, „elsősorban mintaadó szerepük kiemelkedő, vásárlásaik, látható fogyasztásuk befolyásolja a környezetet”.9 A hangsúly nyilvánvalóan a fogyasztás láthatóságán van. Az utolsó, ötödik csoport a rajongóké, akik elsősorban egy konkrét termék vagy termékcsoport, esetleg márka már-már szélsőségesen elkötelezett ismerői, szintén laikusnak számítanak, de az egyetlen ismert/képviselt termékről az átlagosnál lényegesen többet tudnak. Hatásuk nem jelentős, de vállaltan beszűkült ismerethátterük több mint megbízható. Saját, műegyetemi felmérésemben 136 fő megkérdezésével arra próbáltam fényt deríteni 2014-ben, hogy miként azonosítjuk be a mindennapjainkban igazodási pontként felbukkanó személyeket. Kiderült: a 136 válaszadó túlnyomó része (111 fő, 81,6%) ismeri a kifejezést, de a Pest-Buda egy 1857-es párizsi képes újság metszetén. Forrás: timelord.hu

többiek még csak nem is hallották korábban. Az összes megkérdezettből

az identifikáció lehetősége az átlagtípusok esetében nem működik!

92 fő tud beazonosítani véleményvezetőt állandó baráti társaságában, 75

Csak a különösség jegyeivel megáldott lényegtípusok képesek érde-

a szűkebb családban, 57 a munkahelyi kollégák között, 36 még a mun-

mi hatást gyakorolni az emberekre. (…) Tévedésben vannak azok a

kahelyi vezetők között is tudna példát mondani erre. A véleményvezérek

megrendelők és reklámkészítők, akik több ezer jelentkező vagy fotó

körülményeit tekintve 89% szerint nem feltétlenül kell nagyvárosban élnie,

tudományos igényű kiválasztása alapján próbálják megtalálni rek-

s a felmérésnek szintén különleges adatot produkáló eredménye, hogy

lámarcukat. A tesztvizsgálatokon a szavazatokkal igazolt matematikai

a válaszadók 76 százaléka szerint önmagában egy életmű is alkalmas

győztesek csak az átlagosságot hordozzák magukban. Az azonosulás-

lehet arra, hogy igazodási pontként szolgáljon az adott alkotó (író, zenész

hoz ez nem elég”. 7 Az extrovertált kifejezés is itt jelenik meg először

vagy építész) művein keresztül – adott esetben annak halála után is. A

a véleményvezetőkkel kapcsolatban, akik ehhez hasonló személyiség-

véleményvezetők legfontosabb ismérveinek rangsorolását kérő feladatban

jegyekkel még nagyobb hatást gyakorolhatnak a közösség tagjaira.

az alábbi prioritást állították fel a megadott nyolc faktor alapján:

• tájékozottsága megkérdőjelezhetetlen a szakterületén,

Mindezek tanulságaként a reklámszakma rendkívüli lehetőségeket lát

a véleményvezérekben, s főleg azokban, akik saját szakmájuknak köszön-

• hitelesen tud képviselni egy adott témát,

hetően jelentős ismertséget értek el és jó kommunikációs képességekkel

• összefüggően érvel, meggyőzően kommunikál,

rendelkeznek. Művészek, alkotók, hivatásos álmodók mellett rendszere-

• határozott fellépésű, erős kisugárzású személyiség,

sen fantáziát látnak sportolók, oktatók, médiaszemélyiségek szerepelte-

• tudományos tevékenysége megkerülhetetlen,

tésében. Ugyanakkor kritikussá is válhat a véleményvezér szerepe, mivel

• aktívan jelen van a médiában és a közösségi oldalakon,

saját személyes hitelét viszi vásárra, s ha mindezt nagy nyilvánosság

• rajongótábora, számos követője van,

elé tárt reklámkampányban teszi meg, az mindenképpen erodálja vala-

• attraktív megjelenés, vonzó külső.

mennyire a sok munkával felépített imázsát. „Magyarországon régebben

Tiszta logikai rendnek tűnik elsőre, hiszen azt látjuk, hogy a szakmai

kimondottan rossz fényt vetett egy színészre vagy sportolóra, ha eladta

háttér és a kommunikációs képesség abszolút meghatározó, és ez alátá-

magát valamelyik márka reklámozására. Mióta a neves bemondónő az őt

masztja a szakirodalomban szereplő feltételezéseket is. Mégis meglepő,

ért kritikára kimondta a szállóigévé vált igazságot (Van az a pénz, amiért

hogy a tudományos tevékenység háttérbe került, s az is, hogy a média-

korpásodik a hajam), azóta a hírességek szerepeltetése nálunk is úgy-

jelenlét nem mutatkozik kellően fontosnak. Ugyanakkor az értékskálával

ahogy helyére került”. 8

vizsgált kérdés – Ön szerint mennyire fontos, hogy a véleményvezető

A trendkutatás speciális módszerei között sorolja Törőcsik Mária mar-

nyitott legyen az újdonságokra és vállalja az innovációk megismerésével,

keting szakkönyve a véleményvezérek archetípusait, melyek a profik, az

kipróbálásával járó kockázatokat? – kiemelten magas értéket hozott, mi-

idolok, az önkéntesek, a trendsetterek és a rajongók. Elsőként a szakértő-

vel a 136 kitöltő válaszainak átlaga az 1-7-ig terjedő listán 5,98, ami több

től különbözteti meg a profi véleményvezért, akinek nem olyan elmélyült a

mint 85 százalékos súlyt jelent.

háttértudása, mint a szakértőé, mégis rendszeresen szerepel a médiában,

Mind közül valószínűleg a legfontosabb tanulságokkal járó kérdés azt

s nem a szakmai folyóiratokban, hanem a tabloid sajtóban publikál, te-

vizsgálta, hogy a véleményvezérekről elképzelt kép szerint milyen súlyú

hát a szakértelmet a nagyobb hatókörrel kompenzálja. Médiazajt generál

befolyása lehet az élet bizonyos területeire. Az emberek életstílusára 48%,

rajongói táborán keresztül, a klasszikus mellett a szájreklám világában is

egy vállalkozás sikerére vagy bukására 50%, a divatra 61%, a közízlésre

kompatibilis, így jelentős hatásokat ér el. Ebben a felosztásban az idolok

66%, míg a követendő értékekre, normákra 74% szerint hathatnak ezek

közé azok a celebritások tartoznak, akik a jelentéktelen emberek számára

a nem feltétlenül különleges képességekkel felruházott személyiségek.

u t ó i r at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

Meglepő, de itt nincs messze leszakadó válaszlehetőség, tehát az élet

Schickedanz Albert

számos területén tudomásul vesszük a véleményvezérek jelenlétét és hatását. Ugyanakkor további szegmensekre hívták fel a figyelmet: töb-

zoboki gÁbor emlékbeszéde a fiumei úti temetőben

bek szerint ezek a „megmondóemberek” hathatnak a köznyelvre, a közbeszéd módjára, a politikára, a történelem alakulására, az általános gondolkodásmódra is akár. Befolyásolhatják saját területükön a döntés-

hozatalt, az emberek saját magukról alkotott képének megítélését, az érvelés kultúráját, az ismeretlen dolgok, termékek, nézetek elfogadását.

Az egyes szakmákban kulcsszerepet játszó véleményvezetőkről

Alkotó építészként máshogy szemléli az ember a magyar művészettörténet kiemelkedő egyéniségeit. Torokszorító érzés Schickedanz Albertre emlékezni a Fiumei úti sírkertben, a „magyar Père-Lachaise”-ben, hiszen a Batthyány-mauzóleum, melyet Schickedanz alig 28 évesen tervezett, az ő sírjához egészen közel áll. De nagy kortársai, Hauszmann Alajos és Ybl Miklós is itt nyugszanak.

akkor is tanulságos képet kapunk, ha a médiában megszólaltatott szakértőkkel kapcsolatban azt próbáljuk felmérni, hogy a megjelenési gyakoriság alapján mely szakmák tekinthetők felülreprezentáltnak. Az előbb is említett kutatás részeként végzett sajtószemlézés során arra derült fény, hogy a pszichológusok, egyetemi oktatók, művészek, orvosok és közgazdászok magyarázzák leggyakrabban saját tevékenységük hátterét, összefüggéseit egy-egy friss hír vagy esemény kapcsán. Ugyanakkor a legtöbb szakmát vizsgálva fel lehet fedezni az alkalmi

Schickedanz építészeti munkássága

túlmutató faktorokat is, melyeknek önálló vizsgálata várhatóan szintén

időben egybeesik Budapest legna-

izgalmas eredményeket tárna föl. Az építészet vonatkozásában például

gyobb fellendülésének korszakával.

érdemes lehet az építészeti turizmusra, és azon keresztül az adott város

Az 1873-as városegyesítés, illetve

vagy térség gazdasági mutatóira gyakorolt hatását kutatni – szoros

a Fővárosi Közmunkák Tanácsának

összefüggésbe állítva azon szakemberek tevékenységével, akik választásaik, döntéseik és terveik, ötleteik mentén mindezt afféle szakmai berkeken belüli hangadó személyiségekként irányítják, vagy legalábbis befolyásolják. Pusztán azt vizsgálni ugyanis, hogy konkrét kérdésben – ahogyan gyaníthatóan minden más szakmában is – adott helyzetben és időszakban kinél van a bölcsek köve, kinek számít éppen leginkább a véleménye, vagy ki próbál divatot diktálni, trendeket meglovagolni, bizonyosan tévútra vinne. __________ Török András: A Lánchíd mai fénytörésben. Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, Budapest, 2013 2 Sudjic, Deyan: Épület-komlexus, HVG Kiadó, Budapest, 2007 3 Katz, Elihu és Lazarsfeld, Paul Felix: Personal Influence, The Free Press, New York, 1955 4 Szecskő Tamás: A tömegkommunikáció társadalmi hatásai In. Tömegkommunikáció és társadalom (akti 3.) | Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2009 | p. 15. 5 Weimann, Gabriel: The Influentials: Back to the Concept of Opinion Leaders? In: Public Opinion Quarterly, Summer 1991 vol. 55. pp. 267-279. 6 Burt, Ronald S.: The Social Capital of Opinion Leaders, In: The ANNALS of the American Academy of Political and Social Science, November 1999 vol. 566. pp. 37-54. 7 Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia Könyvtár, Budapest, 2007 8 Sas István: Reklám és pszichológia, Kommunikációs Akadémia Könyvtár, Budapest, 2007 9 Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartástrendek, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006

Fotó: Nemzeti Örökség Intézete, Kapusi Zoltán

hírmagyarázaton, vagy reklámkampányban történő szerepvállaláson

1870-es megalakulása után néhány évtizedig mágikus erő működött ebben a városban, olyan alkotókkal, mint Steindl Imre, Schulek Frigyes, Ybl, Hauszmann, Petz Samu, vagy a városrendező Reitter Ferenc. Ők alkották meg azt a Budapestet, amit ma ismerünk, és ami miatt a világ kultúráért rajongó utazói idejönnek. A városegyesítéssel alakult ki a két-

fókuszú város. A pesti központ a Hősök tere az Andrássy úttal, amely a Budai Vár pendant-jaként jött létre, a civil város főtereként. A téren álló három mű – a Műcsarnok, a Millenniumi Emlékmű, majd a Szépművészeti Múzeum – egymás után keletkezett, de ha ma szembeállunk ezzel a hármas egységgel, olyan gyönyörű egyensúlyt látunk, amire az európai historizáló építészet igen kevés példát mutat. A görögös-etruszk hangulatú Műcsarnok és az Akropolisz klasszikus méltóságát felidéző Szépművészeti Múzeum közötti méretkülönbség is kiegyensúlyozódik ebben a térben, melyet csodálatos könnyedséggel, szinte szárnyalva zár le a Millenniumi Emlékmű. Mindegy, hogy ez a tudás egy forradal-

In Lack of the Stone of Wisdom Urban Opinion Gurus

mi gondolkodású vagy a múltban értéket kereső alkotótól származik.

építészettel, később inkább festészettel foglalkozott. Figurájához Ba-

Although in our everyday life we are perfectly able to recognize and iden-

bits Mihályt lehet társítani, aki ugyanúgy a múlt felé figyelt, antik példák

tify the people who have the charisma to influence our decisions, choices

révén úgy utazta végig a világot az irodalomban élve, hogy alig hagyta

and preferences in various areas of reality by sharing their expertise,

el az ország határait.

Schickedanz Albert szemlélődő alkat volt, pályája első szakaszában

knowledge or opinions, it is primarily the economic and social studies

Schickedanz négy évvel Karl Friedrich Schinkel halála után született,

that make in-depth research into the identification of opinion gurus and

de számomra ő Schinkel legértőbb követője. A 19. századi múzeum-

their motifs today. Marketing as a discipline interprets this concept with

építészet legnagyszerűbb sora a berlini Altes Museummal kezdődik, és

an approach from our consumer choices whilst we know of numerous

láthatjuk, hogy a londoni British Museumhoz képest mennyivel kvalitá-

cases in which opinion gurus shape our world views by passing on in-

sosabb, finomabb megfogalmazást nyert a budapesti Szépművészeti

formation and sharing their knowledge. We have the tendency to ground

Múzeum. A felvilágosodás és a francia forradalom szellemének köszön-

our viewpoints on our previously acquired approaches when it comes

hetően új intézmények alakultak a feltörekvő polgárság számára. Az új

to solving questions and issues we are facing in our everyday life. As a

tartalom, a „museion”, a művészeteket és a tudományokat megtestesítő

result, also those individuals evolve into opinion gurus who chisel public

„Múzsák Temploma” új formát követelt, melynek előképét a demokrati-

opinion and tastes by their oeuvres, works of art, as they effectively influ-

kus berendezkedésű görög városállamok építészetében találták meg. E

ence individual approaches. This article analyses the concept of opinion

gondolat időrendben utolsó európai képviselőjét, az 1906-ban megnyílt

gurus by focussing on the practices defining architecture.

budapesti Szépművészeti Múzeumot a korábbi tapasztalatok összeg-

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

Archív légifotó, 1935, fotó: Szent-Istváni Dezső. Forrás: Fortepan Archívum

u t ó ir at • p o s t s c r ip t u m

Fotó: Hajdú József

tekinthetjük. Schickedanz Albert magasröptű szónoki stílusban megfogal-

Albert Schickedanz (1846–1915) gábor zoboki's memorial speech at fiumei cementery

mazott építészeti kompozíciója a Parthenon nyugati homlokzatáig vis�-

szanyúló, általánosan elterjedt hagyományt követ, s ebben is a legjobbak

The oeuvre of architect Albert Schickedanz coincides with one of the

közé tartozik. Imponálóan nyugodt, harmonikus arányú és tisztán tagolt

most flourishing eras of Budapest. Following the integration of the city

tömege, bejárati homlokzatának lenyűgöző magassága, oszlopainak mo-

in 1873 and the foundation of the Municipal Public Works Committee in

numentalitása hatásosan jelzik, hogy kiemelkedő nemzeti intézménnyel

1870 magical energies worked miracles in this city for a few decades

állunk szemben. Belső tereinek változatos, emberi léptékű kialakításával

thanks to the contribution of such great creative talents as Imre Steindl,

tökéletesen megfelel kitűzött céljának és funkciójának. Emellett azonban

Frigyes Schulek, Miklós Ybl, Alajos Hauszmann, Samu Petz or the city-

van saját, autonóm, építészetileg megfogalmazott mondanivalója is: a

planner Ferenc Reitter. The two-centred city was born after the integration

különböző stílusokban kialakított architektúra didaktikus formában se-

of Buda, Pest and Óbuda. The heart of the Pest side is Heroes’ Square

gíti az európai kultúra megismerését, és hangsúlyozza annak jelenlévő

with Andrássy Avenue which was designed to function as a pendant of

folyamatosságát. Schickedanz nem csupán saját vágyait elégítette ki az-

the Royal Castle in Buda to be used as the main square of the civilian

zal, hogy az európai művészet teljes spektrumát megépítette a földszinti

city. The three structures defining the view of the square – the Art Gallery

csarnokokban, úgy, hogy az értékesebb képtárat az emeletre helyezte, de

(Kunsthalle Budapest), the Millennary Monument and the Museum of Fine

egyben összegzést, esszenciát hozott létre. Az ilyen típusú alkotók, akik

Arts – were built one by one soon after each other. When standing to face

az összegzésben keresik a kreativitás célját, valójában mindig feltárják

them as a composition of three items, however, one can see how they

az új összefüggéseket.

create a beautiful equilibrium, which is actually a very rare example in Re-

zéseként, a típus legkiérleltebb és legharmonikusabb megvalósulásának

Hajtsunk fejet Schickedanz Albert halálának 100. évfordulóján és kö-

vivalist (Historicist) European architecture. Opened in 1906, the Museum

szöntsük őt, mint az európai historizmus egyik legimpozánsabb építészeti

of Fine Arts in Budapest may as well be rated as the earliest summary of

együttesének megalkotóját.

previous experiences in this genre.

Schickedanz Albert, a Műcsarnok építője, Műcsarnok, 2015, 110 oldal Schickedanz Albert halálának 100. évfordulójára a Műcsarnok a tervezőjéről szóló kiállítás mellé egy kétnyelvű kötetet is megjelentetett, amely az életművet elhelyezi a magyar és az európai építészettörténetben, valamint részletesen áttekinti a Műcsarnok építésének történetét. Az első feladatot Szegő György bevezetője, a másodikat a kiállítást rendező Muladi Brigitta tanulmánya végzi el, mindkettő érzékenyen, eszmetörténeti és társadalmi folyamatokba ágyazza a témáját. A kötetet jól válogatott dokumentum- és szöveggyűjtemény egészíti ki, kivételesen igényes archív kép- és tervanyaga, Csontó Lajos gyönyörű tervezői-grafikai megoldásai ígéretesnek jósolják az éppen e kötettel induló mucsarnok.hu című könyvsorozatot. A Műcsarnok ezzel a kiadvánnyal méltó módon hajt fejet építésze előtt, aki európai színvonalú architektúrával alapozta meg az intézmény rangját. A könyvet az Írók Boltjában bemutató Petneki Áron kiemelte, hogy a kötet a jövőre 120 éves Műcsarnok „ünnepi évének” nyitánya.

G. E.

u t ó i r|at • p ost scrip tum

X V. é v f o lyam 8 3 . s z á m

Jelentés a frontról A 2016. évi Velencei építészeti Biennálé főkurátori programja szöveg text:

Alejandro Avarena

A Velenei Biennálé közzétette a 2016-os kurátor, Alejandro Aravena által megfogalmazott mottót. A soron következő, Jelentés a frontról című Biennálé az építész szerepét vizsgálja az életkörülmények javításáért világszerte vívott küzdelemben – a szerk. A 2015. évi Velencei Biennálé magyar kiállításának megnyitója, forrás: kormany.hu

Számos csatát kell megnyernünk, számos új frontot kell nyitnunk az épített környezetünk minőségének, így az emberek életminőségének javítása

lesz. Ezért szeretnénk, ha ez a Biennálé nyitott lenne, a legkülönbözőbb hát-

érdekében. A bolygónkon egyre több ember indul elfogadható életkörül-

térből jövő történeteknek, gondolatoknak és tapasztalatoknak adna helyet.

mények keresésére, aminek az elérése az idő előre haladtával egyre nehe-

Az építészek – Azokat a szakmagyakorlókat szeretnénk meghívni, akik

zebbé és nehezebbé válik. A bevált megoldás-sablonokon túlmutató min-

maguk is a „fehér vászon” problémájával küzdenek: építészeket, urba-

den törekvés a realitás tehetetlensége miatt jellemzően nagy ellenállással

nistákat, tájépítészeket, mérnököket, építőket és műkedvelőket, akiknek

találja szembe magát, az igazán fontos kérdésekkel megbirkózni kívánó

a munkája a frontokon elért győzelem – bármilyen fronton.

erőfeszítéseknek a világ egyre növekvő összetettségével kell megküzdenie.

A civil társadalom – Olyan eseteket is szeretnénk bemutatni, ahol civil

közösségek vagy egyének – sokszor bármiféle tervezői képesítés híján –

Szemben egy valódi háborúval – ahol igazi győztes nincs és a vesz-

teség érzése az uralkodó – az épített környezet frontján valódi vitalitás

képesek voltak a saját épített környezetükön javítani.

tapasztalható, hiszen az építészet mindig a lehetőségek felől viszonyul a

A vezetők – Aztán olyan fontos vezetőket szeretnénk meghívni, akik a

valósághoz. Ez az, amit a 15. Nemzetközi Építészeti Kiállításon szeret-

kiváltságos szerepüknek köszönhetően a piramis tetején vagy alján irányt

nénk megmutatni a látogatóknak: olyan megismerésre érdemes siker-

mutathatnak a szakmagyakorlóknak a megvívásra érdemes küzdelmekben.

történeteket, megosztásra érdemes példákat, amelyekben az építészet

A nemzeti pavilonok – Végül: szeretnénk, ha minden ország megosztaná

ezeknek a harcoknak a megnyerésével, a frontvonalak kitolásával képes

a saját otthoni küzdelmeit, ami egyrészt figyelmeztetés is lehet a mások

és képes lesz változást generálni. A Jelentés a frontról célja azoknak a

által addig ismeretlen kihívásokra, de fontos lehet az ismeretek megosz-

példáknak az eljuttatása egy szélesebb közönséghez, amelyek megmu-

tása szempontjából is, hiszen az életünk kereteit jelentő helyek javításáért

tatják, mit is jelent az életminőség javítása a peremen, nehéz körülmé-

tett erőfeszítéseinkben nem maradhatunk magunkra.

nyek, állandó napi kihívások között dolgozva. Vagy: mit is jelent első-

A 15. Építészeti Biennálé tehát olyan építészetekre kíván figyelni és

ként megtenni bizonyos lépéseket új területek felfedezése érdekében.

olyan építészetektől kíván tanulni, amelyek az intelligencia és az intuíció kö-

Tanulni szeretnénk azoktól az építészetektől, amelyek a hiányokra

zött egyensúlyozva képesek kilépni a status quo-ból. Olyan eseteket sze-

való panaszkodás helyett képesek a rendelkezésre álló erőforrásokat

retnénk bemutatni, amelyek a nehézségek ellenére (vagy éppen azoknak

mozgósítani. Szeretnénk megérteni, milyen tervezői eszközök szüksége-

köszönhetően) a keserűségbe való süllyedés helyett javasolnak és tesznek

sek ahhoz, hogy sikerüljön megfordítani a közjóval szemben érvényesülő

valamit. Szeretnénk megmutatni, hogy az épített környezet minőségéről

egyéni érdek kizárólagosságát, a „mi” csupán „én”-re történő redukcióját.

való folyamatos vitában nem csak szükség, de tér is van a változtatásra.

Tudni szeretnénk azokról az esetekről, amelyek ellenállnak a redukcionizmusnak és a túlegyszerűsítésnek, és nem adják fel az építészetnek azt

(A szöveg a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd!

a küldetését, hogy részese legyen az emberi lét csodájának. Az érdekel

2.5 Magyarország Licenc alatt van)

minket, hogyan valósíthat meg az építészet tágabb értelmű nyereséget:

Fordítás: Marosi Bálint

hogy lehet a tervezés (többletköltség helyett) hozzáadott érték, vagy lépés az egyenlőség felé. Szeretnénk, ha a Jelentés a frontról nem csak passzív tudások króniká-

épített környezetért való küzdelem nem lehet sem hisztéria, sem romantikus

Reporting the Front The Program of Alejandro Avarena curator for the Venice Biennale 2016

keresztes hadjárat. Ez a jelentés tehát nem kíván leleplezés vagy panasz,

sem dagályos szónoklat vagy lelkesítő öltözői beszéd lenni.

The Venice Biennale has announced the theme selected by 2016 Bien-

ja lenne, hanem olyan emberek vallomásai, akik teszik is, amit prédikálnak. A remény és a következetesség között szeretnénk egyensúlyozni. A jobb

Olyan példákat és praxisokat fogunk bemutatni ahol a kreativitás egy-

nale director Alejandro Avarena. Titled Reporting From the Front, next

egy, mégoly apró siker megkockáztatásának eszközeként jelenik meg, hi-

year's Biennale will be an investigation into the role of architects in the

szen ha a probléma nagy, akkor a mindössze milliméternyi előrejutás is szá-

battle to improve the living conditions for people all over the world. The

mít – ennek megértéséhez szükségesnek látszik a sikerfogalmunk átállítása,

theme aims to focus on architecture which works within the constraints

hiszen a frontvonalakon elért eredmények relatív, nem abszolút sikerek.

presented by a lack of resources, and those designs which subvert the

status quo to produce architecture for the common good – no matter

Nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy a jobb környezetért vívott harc

közös erőfeszítés, ahol mindenkinek a képességeire és tudására szükség

how small the success.

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

passzázs passage

pa s s z á z s • pa s s a g e

Az ungvári egyetemi könyvtár homlokzati terve, 1993

a szabadság építészete Bán Ferenc retrospektív – FUGA, 2015. 10. 07. – 10. 25. Szabó Levente: Bán Ferenc építészete. Terc MMA, 2015, 231 oldal szöveg text :

szegő györgy

A kiállítás három falát Bán Ferenc rajzai töltik be, jóval kevesebb a fotó, mint az ilyen tárlatokon megszokott. Két oka lehet, az egyik: nem szereti, ha beszárad a rotringja(!), plusz rajzban írja le gondolatait is. A másik nem túl vicces: kompromisszumok nélküli, szabad alkotóként sok főművet nem építhetett meg. A negyedik falra vele dolgozó építészek munkáit válogatta. Kérdem, mégsem mondja: tanítványaim. Ő még mestereként tisztelte Plesz Antalt, ma erre tán a „régiek” már nem is számíthatnak többé. A kötet a „mester” rangot emeli más dimenzióba. Mi szerint rendezhetjük magunkban a tárlat kínálta sokkszerű hatást? „Gyak-

után, a posztmodern eklektika felé tájékozódva, eszköztárát finomítva sem

ran éppen a legfontosabb alkotásokat lehetetlen beilleszteni választott ka-

veszíti el eredetiségét, építészeti imaginációjának egyéni erejét.” Erre is akad

tegóriáinkba. Bán nyíregyházi Művelődési Központja bizonyosan egyike az

most számomra ismeretlen példa: az ungvári egyetemi könyvtárépület – terv

utóbbi évek legérdekesebb, legellentmondásosabb hazai épületeinek. Vajon

maradt (1993). Csonka-kúp és geometrikus lepény kiegyensúlyozott együtte-

»műszaki racionalizmusról«, »strukturalizmusról«, vagy éppen irracionalizmus-

se – jobb Stirling vagy Krier házak nívóján. Akár erre is írhattam volna: „Újabb

ról beszélhetünk-e vele kapcsolatban?” – írta Moravánszky Ákos, 1984-ben.

házaiban a történeti stílusok, a hagyományos városi építészeti kommunikáció

Most úgy olvasom a falak képözönét, hogy az építész több fix pont köré

és a monumentalitás találkozik. Az épített környezet nála az önfegyelemben

rendezte közlendőit: „Bán Ferenc a hetvenes évek elején épített magának

kiteljesedő szabadság, a teremtés tárgyiasulása. Építészete egyszerű, ért-

egy fix pontot, egy saját modern építészetet – elsősorban a nyíregyházi Mű-

hető formanyelv, az együttes hatásra törekszik, a környezet javára háttérbe

velődési Házzal (…)”

húzódásra. Még egy „új” példa: Debrecen Péterfia utcai pályázat (2009). Egy

Épületeit a szerkezetből következő plasztika tektonikus egyértelműsé-

lakóház-parkoló-üzletház merész, fejetetejére állított piramis köré szervezett

ge, a sokszor brutálisan kemény, geometrikus formálás jellemzi, amelyben a

együttese, mely megőrizte volna az utcai nőtt város hírneves térfalát, tisztelve

végsőkig redukált elemi formák együttesét mégis valami hiperrealista, költői

a beépítési vonalat is. Az ő terve helyett a régi házsort letaroló szokvány nyert.

vízió fogja össze.”– írtam 1997-es, a Kijárat kiadta Bán-kötet előszavában. Az

eddig publikálatlan, „korai”, 1966-os Nemzeti Színház pályázat legkeményebb

ciók, hanem a környezet eleven részeként stabil primer struktúrát adnak.”

víziója pont megfelel fenti értelmezés-kísérletemnek. Hossztengelyre fűzött,

(Szegő György, 1997) S az idén újjászületett a nyíregyházi Művelődési Köz-

elemi formákra redukált áramló építészet. A foyer roppant üvegfala mögött

pont éppen ide illik.

„Bán Ferenc házai voltaképpen továbbépíthetők, nem egyedi kompozí-

lágy ívű plasztika formázza a nézőteret – 25-30 évvel Jean Nouvel előtt (KKL

Nem épp így látta kora: „Az átadás óta eltelt időben ráadásul az épületet

Luzern, 1995-2000). Azután a masztaba-szerű színpadi szféra következik,

nem feltétlenül értő és szerető üzemeltetők és a nagyközönség a maguk

végül az irodatömb: élére állított mértani geg (nem adta be a tervet – mondja:

igényei szerint telepítettek térbeli epizódokat Bán vasbeton csontvázába. A

a Felvonulási tér miatt). A jóval későbbi tokaji saját „fészket” (1998-2000) e

tervezői vízió szerint az épület alatti teret gyerekeknek és a helyi fiatalságnak

térsorolás következetes folytatásának, megépült változatnak látom.

kellett volna belaknia, az épület afféle gigantikus népművelő tyúkanyóként

„Korai, a japán strukturalizmushoz és metabolizmushoz közelálló munkái

vette volna a kultúra felé a Nyírség ifjúságát. (…) Mindent egybevetve a két-

pa s s z á zs • passag e

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

ezres évekre a ház műszaki állapota, belső térrendszere épp úgy elavult, mint a közművelődési rendszer felbomlásával a működési konstrukciója.” (Takács Ákos: Utómunka egy utópián, Magyar Narancs 2015/40.) Friss pofon: igen, a szociográfia nyelvén is ítél(kez)hetünk, de tanúként átélve a 70-es, 80-as éveket, ma joggal sirathatjuk a múló építészeti utópiákat. Bán „utómunkája” az általam fent méltányolt „továbbépítés” a térélményre nevelő architektúra iskolapéldája. A kötetben Szabó Levente írta ugyanerről a házról: „Trendekbe nehezen illeszthető, nagy és jelentős épületek és számos megvalósulatlan terv, nyertes tervpályázat, kísérleti elgondolások alkotják Bán Ferenc életművét. A megépült épületek az adott korszaknak, Bán változó építészeti gondolkodásának természetszerűleg hű lenyomatai. A nyíregyházi Művelődési Központ azonban nem csupán a tervezés-építés több mint egy évtizedes, hosszú folyamatának, a korszak meghatározó nemzetközi áramlatainak vagy éppen a

2015 | 08

Két kísérleti pavilon osaka, 1970 szöveg text:

szegő györgy

Az 1960-as évek a kísérleti architektúra évtizede volt. Csak néhány nevet sorolnék: Frei Otto, Yona Friedman, Hollein, Kurokawa és a metabolisták, Cook és az Archizoom, Prix és a Coop Himmelb(l)au. Az idei milánói EXPO kapcsán két kiállítás is szemelget az Osakai Világkiállítás pavilonjaiból. Az egyik terv maradt, a másik megépült, múzeumba került. A mobil építészet forradalmát a magyar származású francia építész, Yona Friedman indította meg a CIAM 1956-os dubrovniki konferenciájára időzített „Űrváros” tervbemutatójával, amely mellé kiáltványszerű szövegében egy előzmények és alapok nélküli építészetet hirdetett, fő karaktereként pedig a más területekről adaptált mobilitást.

hazai kulturális és építőipari körülmények hű tükre. A munkák közül azért is kiemelkedő jelentőségű, mert benne észrevehetjük a későbbi tervek, épületek alapvető tulajdonságait is: mintha a későbbi munkák felől nézve is folyamatos viszonyítási pontot jelentene.”(Szabó Levente: Patetikus vállalás, Magyar Építőművészet 2015/2). Ez tulajdonképp a most megjelent kötete ars poétikája. Miután a bevezető, A szabadság építészete c. első fejezetben Az osakai pavilon vázlatrajza, forrás: MAXXI

az experimentális architektúrák korát – Bán közegét – villantja fel, ő sem kronológiát követ. Inkább kulcsszavakhoz rendeli a Bán-jelenséget. További fejezetek: 2. Patetikus vállalás. A nyíregyházi Megyei Művelődési Központépületéről, 3. Épületek és tervek a nyíregyházi MMK vonzásában, 4. Idézetek korszaka. Jelentést hordozó formák, posztmodern hatások. 5. Poétikus kollázsok. Tervek és épületek az asszociatív forma- és téralkotás időszakában. Végül a Válogatott munkák és a függelékek zárják az elemző munkát.

A választott szerkezet igen sokat felold Bán építészetének titkaiból,

de így egyes épületek óhatatlanul ismétlődnek, és a fotószerkesztés ökonómiája nem érvényesül: sok a kis kép. De a számkódolt utalásokkal a gondolatmenet így következetes.

Mauritio Sacripanti lélegző háza Olasz pavilon, Osaka MAXXI Róma, 2015. 05. 29. – 10. 25. Az olasz kísérleti építészet 60-as, 70-es éveit jóval kevésbé ismerjük, mint az angolszász vagy francia kortársakét. A firenzei Superstudio vagy Micheluzzi emblematikus terveihez mérhető az 1916-os születésű Sacripanti utópiákba illő munkássága. A római MAXXI Architettura Zaha Hadid tervezte római épületében (l. MÉ 2011/6.) most Itália meg nem épített világkiállítási pavilonjának Sacripanti-terveit, makettjeit állították ki. Ha Giovanni Micheluzzi a lőttbeton poétája, akkor Mauritio Sacripanti a műanyagok építészeti alkalmazásának vízionárius úttörője. Pavilonjának organikus mintája két egymás felé forduló nautilus csiga. Az alaprajz centrumai – azon túl, hogy csigalépcsők – valóságos forgástengelyek. A tervező ezekre fűzte fel a harmonikaszerűen mozgó, különböző átmérőjű körforma műanyag vázkereteit. A koncentrikus szerkezetet összekötő háló úgy pumpálta volna a teret, ahogyan az oxigéntermelő nautilus csiga ezzel a gáztöltéssel vezérli emelkedését a tengerben. Az épület mozgásának kis amplitúdója szimbolikus értelmet adott a háznak – a funkciót nem zavarva, a kor mobil építészetének egyik kiemelkedő példája lett. Plasztikai kompozíciója „tökéletes” természeti forma. A ház kivitelezését Olaszország nem vállalta be, és egy kristályforma pavilont épített meg. A budapesti Nemzeti Színház nyertes pályázati terve, 1996

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

pa s s z á z s • pa s s a g e

Az osakai Pepsi-pavilon, köd-installációval. Fotó: Getty Institute

2015 | 08

E.A.T. – művészet és technológia Pepsi pavilon, Osaka Museum der Moderne, Salzburg, 2015. 07. 25. – 11. 01. Az osakai pavilon modellfotója, forrás: MAXXI

Sacripanti alkotó személyiségét design és építészet akkori köztes terü-

Az Osakai EXPO táján japán építészek megalapították az anyagcserére hajazó

letén jól jellemzi a 40-es években Perugia főterének utcabútoraira kiírt pá-

metabolista építészetet. Kisho Kurokawa 1972-ben építette meg a Nakagin

lyázaton nyert első díja, majd a Cagliari színház pályaterve (1964) és külö-

kapszulaházat. A sors iróniája, hogy az anyagcsere-termékké minősített 44

nösképpen a Forli színház mobil színpadi tere (1974). Utóbbi Gropius „totális

éves tornyot épp most akarják lebontani.

színházának” variációja – de Louis Kahn formanyelvén. A mozgó (színpad)tér

Az 1960-as, 70-es években a kísérletező építészek világszerte kapcsola-

talán az osakai pavilon utórezgése. Sacripanti legjelentősebb műve a Parisi-

tokat kerestek a képzőművészetekkel és a tudományokkal. Buckminster Ful-

Valle Museum Maccagnóban megépült épülete, amelyet 1979-től tervezett,

ler, Frei Otto, James Turrell vagy Nicolas Schöffer munkássága gyakran idé-

és amit 1996-ban bekövetkezett halála után két évvel fejeztek be. Itt a moz-

zett példák. Az Experiment in Art and Technology team amerikai munkássága

gást a hídra épített ház alatt rohanó hegyi folyó adja az épülethez – amolyan

eddig nem tartozott a fenti általánosan ismert körbe. Az egész EXPO a japán

metabolista vízesés-ház a Lago Maggiore partján.

metabolisták imázsát tükrözte. Az E.A.T. alapítója, Billy Klüver (1927–2004) a Bell Telephone Laboratórium technikusaként szövetkezett Robert Rauschenberggel (1925–2008) és Robert Whitmannal (1935–). Alkalmi partnereik voltak Jean Tinguely, Andy Warhol, Jasper Johns – a korszak főáramát megteremtő képzőművészek. A salzburgi kiállítás ennek az áramlatnak az ünnep- és hétköznapjait tekinti át élménygazdag anyagot kínálva. Kiemelkedő spektákuluma volt a 63 művésszel együtt létrehozott 1970es osakai EXPO Pepsi-Cola pavilonja. A környezetet Fujiko Nakaya tervezte; a ház modellje egy ködfelhő és egy jégkristály szimbiózisa volt. A kinetikus szobrokat Robert Breer, a belső különleges, lélegző fóliasátrát Robert Whitman építette. Megfelelő cégmarketing is hozzátartozott a fény-performanszok és interaktív tánc-kompozíciók sorához, „Határok nélküli világ” jelszóval. Nakaya munkáját Forrest Meyer képzőművész és Thomas Mee fizikus segítette. A közeli amerikai pavilonban egyebek közt az E.A.T. munkáit mutatták be – köztük számos pneumatikus struktúrát és a fényből épített „kagyló-teret”. A fenti két „kagylós” spektákulum persze eltérő víziók. Sacripantié konstruktív gépezet, az E.A.T. művészeié inkább pszichedelikus performance-látomás.

Az 1970-es Osakai EXPO olasz pavilonjának rajzai

Az osakai Pepsi-pavilon keresztmetszete a kupolán keresztül. Fotó: Getty Institute

web galéria web gallery

w w w. m e o n l i n e . h u

2015 | 08

Európa tervezője: Friedrich August Stüler

Belgiumtól Magyarországig Grekofski Nathalie kiállítása

Atlas of European Architecture

MTA Székház, 2015. 10. 01. – 12. 31.

MÉSZ Kós Károly terme, 2015. 09. 21. - 10. 03.

www.meonline.hu

Braun, 2015, 512 oldal

F. Stüler terve az MTA székházának homlokzatáról, 1861

A Magyar Tudományos Akadémia 150 éve felavatott székházának és éppen 150 esztendeje elhunyt tervezőjének állít emléket az MTA székház előcsarnokában október elsején megnyílt Európa tervezője: a mühlhauseni építőmester, Friedrich August Stüler című fotókiállítás, amely a „150 éves a székház, az Igaz és Szép palotája” elnevezésű jubileumi emlékév programsorozat részeként az építész szülővárosából, Mühlhausenből érkezett. A 19 fotóból és 12 információs táblából álló tárlat Stüler teljes életpályáját végigköveti és bemutatja az általa tervezett épületek főbb jellemzőit. A kiállított fotók nagy részét Tino

Pompás kivitelű, még tárgynak is óriási albumot

Sieland készítette, aki bejárta és megörökítette az

Egy belgiumi építész, aki pályája kezdetén Bel-

állított ki a svájci Braun kiadó az európai építészet

építész ma is fellelhető és eredeti funkciójuk szerint

giumban még nem is hallott a magyar organikus

elmúlt öt esztendejének eredményeiről. Országok,

működő épületeit, Berlintől Budapesten át Stockhol-

építészetről, Makovecz Imre épületeinek hatásá-

illetve épülettípusok, funkciók szerint, képekkel és

mig. A tárlaton látható – és a visszafogott, mégis in-

ra idetelepült, hogy magyar építésszé lehessen.

rajzokkal sorolja végig a 2009-2014 közötti európai

formatív ismertető anyagnak köszönhetően tanulmá-

Grekofski Nathalie most negyedszázados pályáját

építészeti csúcstermést, Oroszországtól, Izraelen és

nyozható – többek között a berlini Neues Museum,

egy kiállítással és három előadással ünnepelte.

Törökországon át az Ibériai-félszigetig. Trendek és

a stockholmi Nemzeti Múzeum, a letzlingeni vadász-

Az Építészek Háza Kós Károly termében belgiumi

sztárok, építészeti botránykövek és páratlan finom-

kastély, valamint a Hohenzollern-vár építéstörténete

és magyarországi terveiről, megvalósult épületei-

ságú munkák sorakoznak a kötet lapjain, különö-

is. A kiállítás megnyitóján Stüler munkásságát Bar-

ről – köztük a majosházi Hospice Házról, vagy a

sebb magyarázat nélkül. A kiadó csak a válogatást

nabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, Sisa József,

budapesti Belga Nagykövetség átalakításáról –

végezte el, az értékelést, az irányzatok, elágazások,

az MTA BTK Művészettörténeti Intézet igazgatója és

láthatunk rajzokat és fotókat, de a hagyományos

kölcsönhatások és csomópontok felderítését az utó-

Thomas T. Müller, a Mühlhäuser Museen igazgatója

építészeti kiállítás karakterét Grekofski kiegészítette

korra hagyja. A szerkesztők döntése természetesen

méltatta. A kor építészeti irányzatiról és mestereiről,

néhány maga festette, gyönyörű ikonnal, valamint a

nem feltétlenül esik egybe az adott ország szakmai

illetve a budapesti építkezés előtörténetéről tartott

mesterétől, Makovecz Imrétől kapott levelekkel és

közbeszédének értékítéletével, de nem is erre vál-

beszédében Sisa József kiemelte, hogy Stüler épí-

az ő ihletésére született szövegekkel. A tablókon a

lalkoztak. Ebben a súlyos kötetben a 2010-es évek

tészetében a neoreneszánsz stílusirány Budapesten

szerves építészetnek egy racionális, funkcióra és

elejének építészeti képét adják – benne négy magyar

teljesedett ki. A tervező – ahogy Thomas T. Müller

környezetre egyformán figyelő, józan elvek szerint

tervező munkájával is –, felrajzolva az úgynevezett

hangsúlyozta – tisztában volt az akadémia Magyar-

megformált egyéni átiratát láthatjuk, a magyaror-

véleményvezérek által képviselt divatokat. Vagyis azt,

ország tudományos fejlődésében elfoglalt szerepé-

szági időszak előtt született terveken pedig ugyan-

ami az építészekre és a laikusokra a legnagyobb ha-

vel, és éppen ez a kimagasló kulturális szerep és

ennek a gondolkodásmódnak az előzményeit, azt a

tással van. Így együtt inkább csak egy széles össz-

az építészeti kvalitások találkozása avatja az MTA

szellemi talajt, amiben a magyar szerves építészet

képet, és vele az európai kultúrára jellemző gazdag

székházát Stüler fő művévé.

elvei otthonra találtak.

sokféleség élményét kapja az olvasó.

Pálinkás Edit

Götz Eszter

2015 | 08

DÍJAK ∙ Az Építészet Világnapján kiosztott díjakat, illetve a Magyar Formatervezési Díjakat (lásd Szcéna rovatunk vonatkozó cikkeiben) ∙ A XIII. kerületi Építészeti Díjat 2015-ben Bálint Imre kapta. ∙ A „Minden építés alapja 2015” pályázatán budapesti 4-es metró Kálvin téri állomásának épületéért Erő Zoltán vehette át az első díjat. Dr. Márkus Gábor, a Zircre tervezett Bakonyi kempinget kiszolgáló fürdőépülete második díjat kapott, míg a harmadik helyet megosztva Földes László Kemenes Vulkánpark Látogatóközpontja és a Fertőrákosi Kőfejtője és Józsa Dávid Barlangszínháza kapta. ∙ A BME Építészmérnöki Karának Hauszmann Alajos diplomadíját idén Csík Zsolt, Kovács Károly Lehel, Szögi Tamás, Tóth Balázs és Visy Bálint László kapták. ∙ A Flying Objects magyar tervezőiroda Hand-in-Scan kézhigiéniai szkenner formaterve elnyerte a nemzetközi design szakma legnagyobb elismerését, a Red Dot díjat. ∙ A Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat idén Katarina Šević vehetette át.

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON ∙ Szigethy Anna: Lakótelep. FUGA, 11. 08-ig ∙ A menekültügy margójára. FUGA, 11. 08-ig ∙ Akik Budapestet építették. FUGA, 11. 15-ig ∙ Kelet-Szlovákia kortárs építészete. FUGA, 11. 15-ig ∙ Európa tervezője: A mühlhauseni építő mester, Friedrich August Stüler. MTA Székház, 12. 31-ig ∙ Schöffer. Műcsarnok, 2016. 01. 31-ig ∙ Heuréka! Műcsarnok, 2016. 01. 31-ig ∙ Ludwig Goes Pop. Ludwig Múzeum, 2016. 01. 31-ig ∙ A túlélő árnyéka - Az El Kazovszkij-élet/mű. Magyar Nemzeti Galéria, 2016. 02. 14-ig ∙ X. Ötvösművészeti Biennálé. Klebelsberg Kultúrkúria, 11. 15-ig ∙ Csontváry géniusza – A magányos cédrus. Budai Vár, volt Honvéd Főparancsnokság, 12. 31-ig ∙ Privát nacionalizmus. Kiscelli Múzeum, 12. 31-ig ∙ Augustus császár és Pannonia provincia első évszázada. Magyar Nemzeti Múzeum, 12. 31-ig ∙ Elsodort világ-Plakát-álmok 1910-1920. Magyar Nemzeti Múzeum, 10. 31-ig ∙ A székelykaputól a törülközőig. Szinte Gábor gyűjtései. Néprajzi Múzeum, 11. 22-ig ∙ Mióta elvesztettünk téged... A Salgótarjáni utcai zsidó temető - Nagy Károly Zsolt fotói. Néprajzi Múzeum, 2016. 02. 20-ig ∙ Élő népművészet. Néprajzi Múzeum, 2016. 03. 27-ig ∙ Örökség és újítás – kortárs magyar kézmű ves remekek. Várkert Bazár, 11. 22-ig ∙ Új világ született – Európai testvérháború 1914-1918. Várkert Bazár, 12. 31-ig ∙ Ritkán látott képek 3 – André Kertész és Szigetbecse. Magyar Fotográfusok Háza, 10. 31-ig

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

∙ Bíró Eszter: Receptkönyv. Capa Központ, 11. 29-ig ∙ Jelzés a világba – Háború, avantgárd, Kassák. Kassák Múzeum, 11. 08-ig ∙ Puszta fény – Pure Light. Vasarely Múzeum, 2016. 01. 10-ig ∙ Képbe zárt írások. Francia Intézet, 12. 05-ig ∙ Boris Németh: Az ország életéből. Szlovák Intézet, 11. 30-ig ∙ A Leopold Bloom képzőművészeti díj győzteseinek kiállítása. Új Budapest Galéria, 11. 15-ig ∙ Nádler István kiállítása. Várfok Galéria, 11. 14-ig ∙ Áthatások 4. Festői effektusok elektrográ fiában. MET Galéria, 11. 03-ig ∙ Flow/Áramlat. Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2016. 01. 10-ig ∙ Térhajlatok és áthatások. MűvészetMalom, Szentendre, 11. 22-ig ∙ Összefirkált térkép – Kutasi Kovács Lajos életútja. Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 12. 20-ig ∙ Schrammel Imre gyűjteményes kiállítása. Szombathelyi Képtár, 12. 17-ig ∙ Gyarmathy Tihamér: Bemérve a mérhetetlen. Modern Magyar Képtár, Pécs, 12. 30-ig ∙ Újratervezés - Válogatás az Antal-Lusztig gyűjteményből. MODEM, Debrecen, 2016. 01. 31-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia ∙ Palladian Design: The Good, the Bad and the Unexpected. RIBA, London, 2016. 01. 09-ig ∙ Designers in Residence 2015: Migration. Design Museum, London, 2016. 03. 16-ig ∙ The EY Exhibition: The World Goes Pop. Tate Modern, 20016. 01. 24-ig Ausztria ∙ Max Fabiani. Architect of the Monarchy. Architekturzentrum Wien, 11. 30-ig ∙ Holidays after the Fall. Architekturzentrum Wien, 11. 30-ig ∙ Lightopia. Hofmobiliendepot, Bécs, 2016. 01. 10-ig ∙ Martin & Werner Feiersinger: Italomodern 2. Architektur und Tirol, Innsbruck, 2016. 02. 20-ig ∙ A Question of Scale. Archiv für Baukunst, Innsbruck, 11. 04-ig ∙ Free Play. Haus der Architektur, Graz, 11. 13-ig Belgium ∙ Max Fabiani. Architect of the Monarchy. Architekturzentrum Wien, 11. 30-ig Dánia ∙ Groundbreaking Construction – 100 Danish Breakthroughs that Changed the World. DAC, Koppenhága, 2016. 01. 03-ig Finnország ∙ Sukiya – Japanese Teahouse. MFA, Helsinki, 11. 15-ig

Franciaország ∙ The architecture of commitment: l'AUA (1960-1985). Cité de l'architecture et du patrimoine, Párizs, 2016. 02. 29-ig ∙ Renzo Piano Building Workshop. Cité de l'architecture et du patrimoine, Párizs, 2016. 02. 29-ig ∙ Chandigarh: 50 years after Le Corbusier. Cité de l'architecture et du patrimoine, Párizs, 2016. 02. 29-ig ∙ Young Architects in Africa. Arc en Rêve Centre d'Architecture, Bordeaux, 11. 22-ig ∙ Andrea Branzi. Arc en Rêve Centre d'Architecture, Bordeaux, 2016. 01. 25-ig Hollandia ∙ The Building Speaks. ARCAM, Amszterdam, 11. 22-ig Lengyelország ∙ Exhibitions Traditions in Wroclaw 1818-1948. Museum of Architecture, Wroclaw, 11. 22-ig ∙ EL Studio 20th Anniversary Exhibition. MA, Wroclaw, 2016. 01. 03-ig Németország ∙ Design for the Soviet Space Programme. Galina Balashova, Architect. DAM, Frankfurt, 11. 15-ig ∙ Tropicality Revisited. Recent Approaches by Indonesian Architects. DAM, Frankfurt, 2016. 02. 03-ig ∙ Sí / No: The Architecture of Urban-Think Tank. AM der TU München, 2016. 02. 21-ig ∙ In Pursuit of Antiquity: Drawings by the Giants of British Neo-Classicism. Tchoban Foundation, Berlin, 2016. 02. 14-ig ∙ The Bauhaus #itsalldesign. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 2016. 02. 28-ig Olaszország ∙ 56. Velencei Képzőművészeti Biennálé, Velence, 11. 22-ig ∙ Cseke Szilárd Fenntartható identitások. Velencem magyar pavilon, 11. 22-ig ∙ Maurizio Sacripanti. Expo Osaka ’70. MAXXI, Róma, 11. 01-ig ∙ Olivo Barbieri. Images 1978-2014. MAXXI, Róma, 2016. 01. 03-ig ∙ Pedro Cabrita Reis. La Casa Di Roma. MAXXI, Róma, 2016. 01. 10-ig Svájc ∙ Book for Architects. ETH Zürich, 12. 04-ig ∙ Constructing Film. Swiss Architecture in the Moving Image: The Sound of Architecture. Schweizerisches Architekturmuseum, Bázel, 2016. 02. 28-ig USA ∙ The New American Garden. National Building Museum, Washington, 2016. 05. 01-ig ∙ Endless House: Intersections of Art and Architecture. MoMA, New York, 2016. 03. 06-ig ∙ Transmissions: Art in Eastern Europe and Latin America, 1960-1980. MoMA, New York, 2016. 01. 03-ig ∙ R. M. Schindler: The Prequel – Otto Wagner, Adolf Loos, Josef Hoffmann and the Modernis Debates of Early 20th Century Vienna. MAK Center, Los Angeles, 12.06-ig

h ír e k • n e w s

PÁLYÁZATOK A Ludwig Múzeum meghirdette a 15. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás kurátori megbízatására szóló pályázati felhívást. A főkurátor Reporting from the Front címen meghirdetett központi programját a pályázók saját koncepciójuk függvényében vehetik figyelembe (a programot Utóirat rovatunkban olvashatják). Beadási határidő: 2015. 11. 02. Információ: www.ludwigmuseum.hu

A Fővárosi Önkormányzat bruttó 18 millió forint összértékű építészeti tervpályázatot írt ki a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítására. Beadási határidő: 2015. 11. 02. Információ: www.duna.budapest.hu

A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „Zebegény, képzőművészeti alkotóház 2015” megnevezéssel, nyílt, építészeti tematikájú pályázatot hirdet meg. A pályázat célja felvázolni egy olyan épületegyüttest, amely méltó lehet a karakteres településképbe történő elhelyezésre, és alkalmas képzőművészeti alkotóház céljaira. Beadási határidő: 2015. 11. 03. Információ: www.mma.hu/palyazatok

A BME és a Pro Progressio Alapítvány nyilvános, titkos ötletpályázatot hirdet a Magyar Olimpia Bizottság támogatásával a BME aktív nappali tagozatos hallgatói és doktoranduszai részére a budapesti Olimpia arculatának megtervezésére. Beadási határidő: 2015. 11. 09. Információ: www.urb.bme.hu/visionbudapest2024 Az Országgyűlés Hivatala nemzetközi építészeti ötletpályázatot hirdetett a Kossuth téri volt MTESZ székház épületére. A kiíró az épület homlokzatára vonatkozó építészeti ötleteket, megoldási javaslatokat vár, amelyek az épület külső megjelenésével kapcsolatos döntés alapjául szolgálhatnak. Beadási határidő: 2015. 11. 11. Információ: www.kossuth6-8.parlament.hu

A MOME országos nyílt tervpályázatot írt ki az intézmény campusának megújítására, melynek keretében a pályázóknak három új épületet és két műemléki rekonstrukciót kell megtervezniük a campus területére. A komplex szakmai és infrastruktúra-fejlesztési program célja, hogy 2018-ra az egyetemet Európa egyik vezető művészeti kutatófejlesztő műhelyévé tegye. Beadási határidő: 2015. 12. 16. Információ: www.tervpalyazat.mome.hu

é pí t é s zek • architects

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015 | 08

2015/08 építészek architects

Nagy Tamás

DLA építész

Kádár mihály építész

Nagy Csaba építész

Déri Dániel építész

Diploma Degree

1975 BME Építészmérnöki Kar

2003 Pécsi Tudományegyetem Pollack

1987 BME Építészmérnöki Kar

2006 BME Építészmérnöki Kar

Mihály Műszaki Főiskola Kar

Képzőművészeti Akadémia, Bécs 1988-1989 Gustav Peichl Mesteriskola

Oktatói tevékenység Teaching activity

2004-2014 MOME Építész Tanszék

Válogatott munkák Selected projects

tanszékvezető

Volksbank központi épület felújítása

Válogatott munkák Selected projects

Formaismereti Tanszék

2014- MOME Építészeti Intézet

(INCORSO Építész- és Építőműhely Kft.), 2004

Angyalföldi József Attila Művelődési

2006 BME Ipari és Mezőgazdasági

Hotel President Budapest (INCORSO

központ, 2003

Épülettervezési Tanszék

Válogatott munkák Selected projects

Építész- és Építőműhely Kft.), 2012

Óvoda és bölcsőde Váci út 88., 2008

Evangélikus templom, Dunaújváros, 1996

Dunakapu tér és környezete felújítása,

Pannónia Általános Iskola, 2009

Válogatott munkák Selected projects

Evangélikus templom, Sopronnémeti, 1997

mélygarázs tervezése (INCORSO Építész-

Révész utcai Rendelőintézet, 2009

Bikás parki épületek, Budapest, 2013

Evangélikus Gimnázium, Aszód, 1997

és Építőműhely Kft.), 2012

Richter Gedeon uszoda, 2009

Richter Gedeon 2. sz. raktár homlokzat-

Evangélikus templom, Balatonboglár, 1999

Lágymányosi Sportuszoda (társtervező:

Reprezentatív Irodaház Szabadság tér

felújítás, Budapest, 2013

Tornacsarnok, Aszód, 2001

Pintér Tamás, DPI Design Kft.), 2013

14., 2011

100 lakásos passzív ház, Budapest, 2014

Hungarocontrol Székház, Budapest, 2003

Győr Fedett Uszoda kiviteli tervezése

Richter Gedeon raktárhomlokzat, 2014

Alsóhegyi úti óvoda bővítése,

Szentháromság templom, Gödöllő, 2007

(TSPC Kft., engedélyes tervek:Bodrossy

Zarándokközpont, Mátraverebély-Szent-

Attila, Dimenzió Iroda), 2014

Kiemelt pályázatok Featured competitions

kút, 2015

Győr városának új sportkomplexuma

Angyalföldi József Attila Művelődési

Kiemelt pályázatok Featured competitions

(TSPC Kft., társtervező: Dombi Miklós, DPI

központ – I. díj, 2003

Kemenes Vulkán Múzeum és Park,

Design Kft.), 2014

Budapest szíve, Városháza fórum – II.

Celldömölk, (tervezőtárs: Bittó Annamária,

díj, 2008

Frikker Zsolt, Bőgér Eszter) – 2. díj, 2009

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Pesthidegkúti Waldorf Iskola, 2007 – I. díj

2002-2005 BME Rajzi és

Budapest, 2014

Pápai Evangélikus Iskola, 2008 – I. díj

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Óvoda és bölcsőde Váci út 88. – II. díj

NKE sportközpont, Budapest

New York-i 56-os emlékmű, 2013 – I. díj

Győr új sportkomplexuma tervpályázat

(nyertes I. díjat nem adtak ki), 2008

(Archikon Kft.) – megvétel, 2012 Richter raktár homlokzatfelújítás,

(TSPC Kft., társtervező: Dombi Miklós, DPI Díjak Awards

Design Kft.), 2014 – I. díj

1992 Ybl díj

Díjak Awards

Budapest (Archikon Kft.) – 1. díj, 2013

2009, 2010 Budapest Építészeti Nívódíja

2002 Csonka Pál díj

Díjak Awards

2009, 2010 Építőipari Nívódíj

Iroda Office

2010 Príma díj

2014 Ybl Miklós Emlékérem

2011 Aluta Építészeti Nívódíj

Archikon Kft.

2015 Győri Városháza Ezüst Emlékérme

2011 Ingatlanfejlesztési Nívódíj Budapesti

1113 Budapest Csetneki utca 11.

Építészkamara különdíj

Iroda Office

LINT Építészeti és Művészeti Kft.

Iroda Office

2011 Ybl Miklós díj

1026 Budapest, Orsó utca 55.

TSPC Kft.

2011 Reitter Ferenc díj

lint.arc@gmail.com

9011 Győr, Ezerjó út 10.

2014 XIII. kerület építészeti díja

9022 Győr, Dunakapu tér 7.

2014 Építőipari Nívódíj

1053 Budapest, Magyar u. 36. +36 1 800 9192

Iroda Office

info@tspc.hu

Archikon Kft. 1113 Budapest Csetneki utca 11.

www.tspc.hu www.archikon.hu

www.archikon.hu

2015 | 08

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

é p ít é s z e k • a r c h it e c t s

Szerdahelyi László

Nagy Marianna

Kovács Péter DLA

Sugár Péter DLA

F. Kovács Attila

építész

építész, belsőépítész, designer

Diploma Degree

1987 BME Építészmérnöki Kar

2015 Debreceni Egyetem Műszaki Kar

1982 BME Építészmérnöki Kar

1980 BME Építészmérnöki Kar

1974 BME Építészmérnöki Kar

1990 MÉSZ Mesteriskola X. ciklus

1986 MÉSZ Mesteriskola

2008 PTE PMMK – DLA fokozat

2004 BME – DLA fokozat

Válogatott munkák Selected projects

Danubius I-II-III-IV. Irodaházak,

A debreceni Zsidó Hitközség által

Budapest

kiírt Holokauszt emlékhely megva-

Oktatói tevékenység Teaching activity

Tom-George étterem, 2002

Ramiris Irodaház, Budapest

lósítási pályázata – I. díj

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Épí-

2002- BME Középülettervezési

(belsőépítészet)

tész Tanszék MSC szakirányú képzés

Tanszék

Hétvégi Ház, Tihany 2003

2005-2007 BME Tervező Szak-

Holokauszt Múzeum,

mérnöki képzés

Hódmezővásárhely, 2004

Átrium Park irodaház, Budapest

Válogatott munkák Selected projects

Terror Háza, Budapest, 2002

Corvinus Egyetem, Budapest

Iroda Office

(Dr. Oláh Zoltánnal és Lázár Antallal)

Puhl és Dajka Építész Iroda

Válogatott munkák Selected projects

Philip Morris székház, Budapest

2000 Szentendre, Angyal utca 3.

Sportcentrum, Tiszaújváros

Polár Center Irodaház, Budapest

+36 26 301247

(Lengyel Istvánnal), 1997-98

Válogatott munkák Selected projects

(belsőépítészet)

Oxygen Wellness Központ I-II-III.,

+36 26 301248

Városi uszoda, Gönc

Oremus borászat, Tolcsva, 2000

Loft 19, Budapest, 2005

Budapest

info@puhlarchitect.hu

(Lengyel Istvánnal), 2008

37 lakásos épület, Budapest, 2000

(Megyesi Zsuzsával)

DEOEC, Központi In-Vitro Diagnosz-

Sauska borászat, Villány, 2013

Emlékpont Múzeum,

tikai Tömb (Lengyel Istvánnal), 2011

Lánchíd Design Hotel, Budapest, 2007

Hódmezővásárhely, 2006

Díjak Awards

Debreceni Egyetem Informatikai

Kékes Étterem, Gyöngyös, 2008

56-os emlékmű, Budapest, 2013

2008 Construction & Investment

Kar (Lengyel Istvánnal), 2011

77 lakásos épület, Budapest, 2011

Sorsok Háza, Budapest, 2015

Journal (CIJ) 1. díja

DEOEC, Onkoradiológiai Központ,

Általános iskola, Sárospatak, 2011

2009, 2010 Építőipari Nívódíj

2013

Budapesti Gettófal, 2014

Hegyvidék Központ, Budapest www.puhlarchitect.hu

Castrum Ház, 2005

Debreceni Egyetem Tudományos

Díjak Awards

1982, 1984 Magyar Filmművészeti

Iroda Office

Élménypark (Lengyel Istvánnal), 2014

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Szövetség nívódíja

Aspectus Architect Zrt.

Műteremház, Debrecen, 2014

Nyírbátor, városközpont, 1980 – I díj

1992 Balázs Béla-díj

1095 Budapest, Máriássy utca 7.

Villa Debrecen, Bezerédi u., 2014

Eger, Szarvas tér (Csikós Zoltánnal),

1995, 1996 MTV nívódíja

1995 – megosztott I. díj

2002 Kossuth-díj

+36 1 4514794 +36 20 9425025

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Salgótarján, Baglyaskő beépítése,

szerdahelyi@aspe.hu

Debreceni Egyetem Informatikai

(Gerő Balázzsal), 1987 – I. díj

Kar és ÁNTSZ, 1. díj, 2006 www.aspe.hu

Iroda Office

attilafk@yahoo.com

Debreceni Egyetem Központi In-

Díjak Awards

Vitro Diagnosztikai Tömb, 1. díj, 2008

2002 Ybl Miklós Díj

www.attilafk.com

Debrecen Intermodális Közösségi

2004 Molnár Péter Emlékdíj

www.a-z.eu.com

Közlekedési Központ, 1. díj, 2013

2004 Az Év Szép Háza Díj 2007 Budapest Építészeti Nívódíja

Díjak Awards

2008 Pro Architectura Díj

2004 Tierney Clark díj

2008 European Hotel Design Awards

2013 Pro Architectura díj 2015 Ybl Miklós díj

Iroda Office

RADIUS B+S Kft. Iroda Office

1011 Budapest, Markovits Iván u. 4.

Archiko Kft.

+36 1 7922798

4029 Debrecen, Monti ezredes u. 6.

office.radiusbs@gmail.com

+36 52 532583 archiko@chello.hu

www.radiusbs.hu

s z e r z ő k • autho rs

RÉGI-ÚJ M A GYA R É PÍTŐ M ŰV É SZET

2015/08-as lapszámunk szerzői

2015 | 08

Koren Zsolt újságíró, szerkesztő, okleveles közgazdász (MBA). Diplomáit a Kodolányi János Főiskolán, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Műegyetemen szerezte. Művészeti témában írt cikkeit egyebek mellett a Magyar Narancs, a Népszava,

a Színház és a Világgazdaság című lapok közölték. 2005 és 2012 között a kultú-

Avarena, Alejandro, chilei születésű építész. Matematikai, orvosi és építé-

Pálinkás Edit művészettörténész, közgazdász, az ELTE Művészettörténeti Inté-

szeti tanulmányokat folytatott Chilében, majd Velencében és Londonban is tanult

zetében szerzett diplomát 2009-ben. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és

építészetet. 2009-15 között a Pritzker-díj zsűritagja, 2008-ban Ezüst Oroszlán díjat

az akusztika. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági

kapott a Velencei Biennálén. A 2016. évi Velencei Építészeti Biennálé főkurátora.

diplomát. Több hazai és nemzetközi kulturális rendezvény szervezője, résztvevője.

ra.hu portál főszerkesztője volt. Jelenleg az Iparművészeti Múzeum sajtófőnöke.

2009-2011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. Baku Eszter művészettörténész. 2009-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 2007-2010 a MÉSZ munkatársa,

Sulyok Miklós művészettörténész, a Budapest Galéria kurátora. Szakterülete

2010-2013 között a BME Építészkar Csonka Pál Doktori Iskolájának PhD-hallga-

a kortárs magyar építészet. 1993-98 között a Római Magyar Akadémia művészeti

tója. Doktori kutatásait az Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken végzi. 2014-

titkára, az RMA kortárs művészeti galériájának elindítója. 2002-ben a Velencei

tól Műemlékvédelmi szakmérnöki posztgraduális képzés hallgatója. Kutatási te-

Építészeti Biennále Magyar Pavilonjának kurátora.

rülete a két világháború közötti magyar építészet, különös tekintettel a szakrális emlékekre. Számos építészeti és művészettörténeti tanulmány szerzője.

Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervező-

Balogh László Levente dr., politikafilozófus, a Debreceni Egyetem BTK

je. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Trienná-

Politikatudományi Tanszékének docense. Kutatási területei: emlékezetpolitika,

lé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003

politika és vallás viszonya, 20. századi politikai filozófia.

között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam).

Benkő Melinda PhD építész-urbanista, egyetemi docens, 2012-től a BME

Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál

Urbanisztika Tanszék vezetője, az Archimago Kft. vezető tervezője. Francia ál-

szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiál-

lami (Marseille, Grenoble), Tempus (Milano), DLA doktori, OKM posztdoktori és

lítások kurátora/tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész,

kétszeres MTA Bolyai ösztöndíjas. Legjelentősebb hazai publikációi a Glocal city

1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok

– kortárs európai városépítészet (Fonyódi Mariannal, 2009) és a 111 szó az épí-

Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/

tészetről (2013) című könyvei.

Műcsarnok, 2014). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat kapott.

Botzheim Bálint építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partner. Közös pályázatokat készí-

Széplaky Gerda dr., filozófus, esztéta. 2011-ben védte meg doktori disszer-

tett Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló

tációját. Dolgozott az MTA TKI fiatal kutatójaként, a DE BTK Filozófia Intézetének,

munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat szobor-terv, I. díj,

majd a PPKE BTK Esztétika Tanszékének oktatójaként; 2013 óta az EKF Vizuális

2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművé-

Művészeti Tanszékének docense. Több filozófiai, esztétikai és művészeti folyó-

szet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot.

irat, illetve tanulmánykötet szerkesztője. Önálló könyve 2011-ben jelent meg Az ember teste címmel.

Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több na-

Tatai Mária építészmérnök (1978 BME). Tervező, szakíró, szakfordító, a kör-

pilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997

nyezetkultúra iskolai program egyik megalkotója, oktatott az ELTÉ-n és az Ipar-

óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu

művészeti Egyetemen. Mozdulatművészeti darabok rendezője, koreográfusa.

szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára.

Jelenleg a MÉK munkatársa, az Építész Évkönyv szerkesztője.

Irimiás Balázs építész, közgazdász, közösségszervező. Tanulmányait a Buda-

Zoboki Gábor DLA építész. A BME építészkarán szerzett diplomát. Terve-

pesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Karán, a BME Építészkatán és a tokiói Wa-

zőként dolgozott a KÖZTI-ben, majd a BUVÁTI-ban. Saját irodáját Zoboki és

seda egyetemen végezte. Négy és fél éven át a kambodzsai Angkorban műemléki

Társai néven nyitotta meg. Számos sikeres terve közül kiemelkedik a Művészek

helyreállítást végzett és ásatást szervezett. Az Indiai Himalájában 2008-ban kezdte

Palotája, a Richter Kémiai Kutatóépülete, valamint a kínai Shenzenbe tervezett

megszervezni a Kőrösi Csoma Sándor által lakott királyi palota megmentését, azóta

kulturális központ. Többször elnyerte az Év Lakóháza díjat, 2005-ben Príma díjat,

több sztúpa felújítását és egy szolár iskola építését is maga mögött tudhatja az

2006-ban és 2009-ben Pro Architectura díjat, 2008-ban Ybl-díjat kapott, 2008-

általa létrehozott, önkéntesekkel dolgozó Csoma Szobája Alapítvány.

ban elnyerte Budapest Építészeti Nívódíját.

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 2016

folyóirat szerkesztője. A 15. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále időpontja: 2016. május 28 – november 27. Főkurátora: Alejandro Aravena

Előfizetéssel kapcsolatos személyes ügyintézés a szerkesztőségben keddenként, 9-12 óráig, Schäffer Zsuzsánál.

2015 | 08 Régi-Új Magyar építőművészet

R ÉGI - Ú J

M AGYAR

ÉPÍTŐ M ŰVÉSZET

•

H u n g a r i a n

A r c h i t e c t u r e

2015 | 08

Kós Károly Díj 2010

Marianna Nagy • The Fate of Housing Estate – Melinda Benkő • Urban Opinion Gurus – Zsolt Koren

Solar School, Zangla – Csaba Nagy, Dániel Déri • Lakeside Hotel, Székesfehérvár – László Szerdahelyi

• House of Fates, Budapest – Attila F. Kovács • Holocaust Memorial sites – Péter Sugár, Péter Kovács,

National Pilgrim’s Site, Mátraverebély-Szentkút – Tamás Nagy • Dunakapu Square, Győr – Mihály Kádár • Csoma

950 Ft

Utóirat

• Holokauszt emlékhelyek – Sugár Péter, Kovács Péter, Nagy Marianna • Lakeside Hotel, Székesfehér-

POST SCRIPTUM

vár – Szerdahelyi László • Lakótelepsors 5 – Benkő Melinda • Városi véleményvezérek – Koren Zsolt

XV. évf. 83. szám