Hungarian Architecture 2016/1 by Hungarian Architecture

régi-új magyar építőművészet // hungarian architecture | 2016 / 01 Szent György templom / St Georges Church, Debrecen – Győrffy Zoltán • Klinika / Clinic, Pécs – Csikós Zoltán, Peity Attila • Vasútállomás / Railway Station, Pécs – Hajós Tibor • Városháza és vasútállomás / Municipal Offices and Train Station, Delft – Mecanoo • Buszváró / Bus Station, Szentgotthárd – Kendik Géza • Autóbusz-állomás / Coach Terminal, Keszthely – Riedl Tamás • Csillagpark / Star Park, Zselic – Erdélyi Róbert, Erdélyi-Gáspár Judit • Dévényi Antal-kilátó / Lookout Tower, Nagy-Kopasz hegy – Dr. Lőke Ferenc • Messner Mountain Museum, Corones – Zaha Hadid • Családi ház / Family House, Pécs – Getto Tamás, Schunk Tímea • Szent Gellért Hotel és Tanulmányi Ház / St Gellért Hotel and Study House, Székesfehérvár – Somogyi Pál Déli Pályaudvar / Southern Railway Station, Budapest – Nagy Béla • Kossuth mauzóleum / Kossuth Mausoleum – Szegő György

2016

Utóirat // post scriptum | xvI. évfolyam / 85.szám Az ötödik évgyűrű. Egy kis mustra / The Fifth Tree Ring. A Brief Survey – Nagy Gábor • A globális világ kihívásai / Challenges of the Global World – László Ervin • Változó világ / A Changing World – Antal Z. László • A mentális térkép és az észlelés kölcsönhatása / Interactions of a Mental Map and Perception – Losonczi Anna

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // Hungarian Architecture

1580 Ft

naptar.meonline.hu É pítésze ti e se mény naptár a meon li n e.hu-n !

A z e l ső é p í t é sz e t i - tár s m ű v észeti tá j é ko z ó d á s ú e s e m é n y naptár, a mely e g y e t l e n f e l ü l e t e n f o g lalj a össze a z é p í t é sz e t i t é m á jú, ö sszes h azai h e ly s z í n e n, k ü l ö n b ö z ő s zervezetek á lta l k í n á lt e se m é n y e k e t.

Előfizetési felhívás 2016 2016-ban visszatérünk ahhoz a régi tradíciónkhoz, hogy a régi-új Magyar Építőművészet évi 6 lapszámmal, minden második hónapban jelenik meg, minden számban Utóirat elméleti melléklettel. A 2016-ban megjelenő 6 lapszám előfizetési díja változatlanul 8.700 Ft. • Egy lapszám ára: 1.580 Ft • Diák előfizetés: 6.600 Ft A diákkedvezmény igényléséhez kérjük a beszkennelt diákigazolványt elküldeni a szerkesztőség email címére: epitomuveszet@gmail.com Külföldi előfizetés egy évre: európai országokba: 87 EUR, tengerentúlra: 128 USD Szívből reméljük, hogy 2016-ban is a folyóiratunk olvasójaként és előfizetőjeként számíthatunk Önre! − A szerkesztők Előfizethető a szerkesztőségben, vagy átutalással a Magyar Építőművészek Szövetsége K&H Bank 10201006-50197952 számú bankszámlájára. Számlaigényét kérjük a szerkesztőség email címén jelezze: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőség: Építészek Háza – Magyar Építőművészek Szövetségének székháza, 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. +36 1 3182444 (116-os mellék), +36 70 6149404 epitomuveszet@gmail.com

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | xvI. 85. RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2016 | 01

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

Győrffy Z. • Csikós Z. – Peity A. • Hajós T. • Riedl T. • Kendik G. • Getto T. – Schunk T. • Erdélyi R. – Erdélyi-Gáspár J. • Dr. Lőke F. • Somogyi P.

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

RÉGI-ÚJ

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects since 1903

Fabiani, Max 9–46 Fajcsák Dénes 6–16 Falvai Balázs 7–25 Farkas András 9–27 Farkas Pál 3–34 Fejérdy Tamás 6–19 Ferencz Marcel 5–28, 9–4 Ferkai András 10–34 Földes László 9–27 Földesi Lajos 4–51 Frei Otto 3–4 Füzes András 1–38

névmutató 2015 ___

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnökségének állásfoglalása a 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet „a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormány-rendeletek módosításáról” kapcsán 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) elnöksége, s az aláíró szakmai szerve-zetek egyetértenek a lakásépítéssel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekkel, ezen belül a magyar építészeket, és az építészetet terhelő „életszerűtlen” törvények, bürokratikus építési jogszabályok csökkentésével és az eljárásrendek egyszerűsítésével. A jogszabályok csökkentése együtt kell járjon a minőség javulásával és a szakszerűség növekedésével. Mivel az egyszerű bejelentési dokumentáció jelenlegi tartalmi előírásai nem elégítik ki a kivitelezésre alkalmas tervdokumentáció műszaki követelményeit, ezért szükségesnek és elengedhetetlennek tartjuk, hogy még a 300 m2-nél kisebb új lakóépületek esetében is csak megfelelő (kiviteli v. tender) terv birtokában (és annak az elektronikus építési naplóba történő feltöltése után) kezdődhessen meg az építkezés. Fontosnak tartjuk, hogy a települések korszerű jövőjét meghatározó településfejlesztési koncepciók, továbbá az uniós fejlesztések feltételeként elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégiák alapján készülő településszerkezeti és szabályozási tervek előírásainak betartása ellenőrizhető és szankcionálható legyen, még a 300 m2-nél kisebb új lakóépületek esetében is. Máskülönben nem garantálható a tervszerű településfejlesztés, az építés és értékvédelem megvalósulása, s csorbulhat az önkormányzatiság elve. Olvasatunkban a törvényalkotó eredeti szándéka is az, hogy az épület tervezőinek felelősségét nyilvánvalóvá tegye. Ezért nélkülözhetetlennek tartjuk a rendeletben egyértelműen tisztázni, hogy ki felel a megvalósult épület törvényi megfelelőségéért, műszaki szabályszerűségéért. Javasoljuk, hogy az építkezés befejezéséig a felelős építész-tervező – beleértve a szakági tervezőket is – folyamatos művezetéssel, szakmailag felügyelje és garantálja az általa tervezett épület műszaki szabályszerűségét és törvényi megfelelőségét. Ez ugyan többletmunkát, és teljesen új helyzetet jelent a magyar építész társadalom és az építtetői közösség számára is. Erre az új helyzetre és felelősségre fel kell készíteni az építési folyamat minden szereplőjét. Ez szüksé gessé teszi, az építkezés teljes folyamatát lefedő tervezői felelősségbiztosítás rendszerének kiépítését, és az ehhez tartozó minimális tervezési és sza kértői (művezetési) díj szabályozását. A minőség garanciája a jó terv pontos megvalósítása, ami egyben közügy. Javasoljuk, hogy a lakásépítés minőségi ter vellátottságát a kormány – a lakás támogatási rendszerre építve - anyagilag is támogassa, s ezzel inspirálja, s egyben garantálja a színvonalas kiviteli tervek elkészülését. Ezért javasoljuk, hogy a tervek költségei egy megállapított mértékig a kedvezményes hitelekből levonhatóak, vagy abból megelőlegezhetőek legyenek. Az elmúlt 60 év lakásépítési gyakorlatában előbb a stílus (szocreál), később a gyártás kivitelezés, legutóbb a bürokrácia volt domináns. Ma időszerű, s az európai gyakorlatnak megfelelő. A tervezés kiemelt, a minőséget meghatározó természetes szerepének biztosítása elkerülhetetlenül időszerűvé vált. A Kormányrendelet bevezetése óta eltelt rövid időszak is azt bizonyította, hogy annak eredeti szándéka a megnövekedett és átcsoportosított felelősségek tekintetében félreértésekre adott lehetőséget. Ezért kérjük egyértelművé tenni a kommunikációban, hogy az építésztervezőre és szakági munka társaira, s előkészítő munkájukra mint hozzáadott értékre elengedhetetlenül szükség van, hiszen a többi résztvevővel együtt ők is részesei és felelősei az épített környezet európai színvonalra való felzárkóztatásának. Még a 456/2015. (XII. 29.) Kormányrendelet hatálya alá eső beruházások esetében sem hagyható figyelmen kívül a helyi közérdek érvényesülése, az épített és természeti környezet minőségének és harmonikus táji/települési egységének, értékeinek megőrzése, fejlesztése. Ennek szakmai biztosítása az önkormányzati főépítészi rendszer feladata. Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a 300 m2-nél kisebb új lakóépületek esetén is biztosítható legyen – az egyszerű bejelentést megelőzően – a helyi közérdek és a helyi értékvédelem szakmai képviselete. (Ugyanígy tarthatatlan az országos főépítész hiánya.)

Összefoglalva: Az építés a társadalom fejlettségének fokmérője, az országimázs meghatározója. Létérdekünk, hogy a nemzeti jövedelmének jelentős részét kitevő épített környezete a lehető legmagasabb, színvonalon valósuljon meg. Ezért egyetértve azzal, hogy az állam túlzott bürokratikus szerepét csökkenteni kell, egyúttal annak szabályozó, a jövőt pozitív irányban befolyásoló szerepét fenn kell tartani. A lakásépítés az egyik fontos szegmense az építési tevékenységnek, mely a jövő lakásállományának minőségét határozza meg, ezért azt a tőke és az építési kultúra hiánya miatt szabadjára engedni hiba. Ezért a MÉSZ az építési minőség növelése érdekében elengedhetetlennek tartja az építési folyamat magas szakmai garanciáinak biztosítását, a megvalósítási folyamat kontrollját. Ezt három lépcsőben tartja fontosnak. Első: az építési tevékenységet meghatározó célt konkretizáló terv, annak szinvonala ellenőrizhetősége és támogatása. Második: a konkrét építési tevékenység megkezdése előtt szükséges kontroll, hogy a megkezdett építés ne térhessen el a tervezettől. Ehhez a megvalósulás során szükséges a tervezői művezetés és a műszaki ellenőrzés, hogy az valósuljon meg, amit a tervben lefektettek. Harmadik: a használatba adás procedúrája továbbra is szükséges, mert ez biztosítja a létesítmény műszaki megfelelőségét. Ez a hármas kontroll szükséges ahhoz, hogy a – részben az adófizetők pénzéből is támogatott – lakóingatlanok a nemzeti vagyon olyan magas szintjén jöjjön létre, mely a jogalkotónak is célja. A megelőző idők hibáiból kiindulva (lakótelep) mindez éppen konjunktúra idején válik különösen aktuális fontosságúvá a szakmaiság, a szellemi tartalom növelése. Budapest, 2016. január 26. A Magyar Építőművészek Szövetségének Elnöksége és a fentiekkel egyetértésben a Miskolci Nyolcak tagjai, azaz a MÉSZ, az MMA, a MÉK, az Országos Főépítészi Kollégium, (a mára betöltetlen szerepű Országos Főépítész), a Falufejlesztési Társaság, a MUT, és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia

Aczél Péter 3–2 Albel Éva 3–29 Alexa Zsolt 6–6, 10–20 Alföldi György 3–29, 10–47 Andrejeva, Elitsa 4–25 Antal Z. László 6–46 Aravena, Alejandro 8–48 Arolat, Emre 1–16

Gál Árpád 3–12 Galamb Eszter 9–20 Gárdos Fanni 6–13 Géczi János 5–16, 5–35 Gianola, Ivano 9–31 Golda János 3–7, 7–25, 9–37 Götz Eszter 1–32, 1–47, 2–16, 3–4, 3–49, 3–52, 4–30, 4–32, 4–33, 4–52, 5–49, 5–51, 7–21, 7–31, 7–32, 7–52, 8–4, 8–52, 9–2,9–31, 9–50, 9–51, 10–6, 10–32, 10–33, 10–45 Gunther Zsolt 3–16, 10–22 Gurdon Balázs 6–35 Gutai Mátyás 1–36 Gutowski Róbert 3-20 Győrffy Zoltán 9–23

B. Szabó Veronika 5–20 Bachman Gábor 3–2 Bachman Zoltán 6–51 Bajkay Éva 2–48 Baku Eszter 6–6, 8–42 Balogh László 5–24 Balogh László Levente 8–28 Bán András 1–29, 3–47 Bán Ferenc 2–3, 8–49 Bártfai-Szabó Gábor 9–16 Bechtold Ágnes 5–4 Becker Gábor 3–2 Bencsik Tamás 3–12 Benkő Ágnes 9–43 Benkő Melinda 4–45, 8–39 Beránková Jana 10–16 Berényi Marianna 1–34, 3–6, 4–22, 6–16 Bergdoll, Barry 2–32 Berzsák Zoltán 4–15 Boa Árpád 5–16 Bodrossy Attila 9–12 Boeckl, Matthias 2–44 Bolyó Ágnes 7–21 Borbás Péter 2–20 Borsos András 2–52, 3–44, 10–52 Botos Judith 3–38 Botzheim Bálint 1–20, 3–12, 3–26, 4–38, 7–5, 8–19, 9–27, 10–12

Calatrava, Santiago 10–6 Csécsei Ákos 5–35 Cséfalvay Gyula 3–38 Csernyus Lőrinc 7–29 Csillag Katalin 3–16, 10–22 Csontó Sándor 3–34, 6–10, 10–20

Dávid Ferenc 3–2 Demeter Nóra 2–10 Déri Dániel 5–11, 8–16 Dévényi Sándor 7–35 Dragon Zoltán 9–23 Duchamps, Marcel 1–45 Dudics Krisztián 2–20, 5–11, 9–16 Dundović, Boris 3–41

Ekler Dezső 3–7 Eliasson, Olafur 9–34, 10–30 Emerla, Arkadiusz 5–42 Erhardt Gábor 1–38, 5–32

F. Kovács Attila 8–23 Fábián Gábor 6–16

Hadik András 9–46 Hatvani Ádám 9–20 Hegedűs Péter 7–21 Hegedűs Péter 9–3 Hoffmann, Josef 2–30 Horky, Jan 1–32 Hory Gergely 4–42 Huszthy Zita Katalin 1–41

Ingarden, Krzysztof 3–44 Irimiás Balázs 8–16 Isozaki, Arata 3–44

Jagiełłowicz 5–43 Jahoda Róbert 1–6 Járomi Irén 1–29 Juhász Norbert 9–40

Kádár Mihály 8–12 Kaiser Anna 7–52 Kajdócsi Jenő 2–5, 10–12 Kaleva, Emilia 4–25 Kaló Emese 3–3 Kaló Judit Bernadett 6–19 Kardos Gábor 5–38 Kasinowicz, Wojtek 5–43 Katona Vilmos 1–16, 4–25, 6–39, 7–41, 9–12, 10–22 Kendik Géza 7–11 Kerékgyártó Béla 1–3 Kerényi József 1–5 Kerner Gábor 4–8, 9–43 Kertész András Tibor 9–8 Keserü Katalin 4–47, 7–47 Készman József 3–2 Kiesler, Friedrich 3–49 Kiss Gyula 1–29 Kiss Tamás 5–11 Kiss Zsombor 1–14 Klein Rudolf 4–52, 10–36 Kmetykó János 7–38 Koczor György 7–38 Kocsis József 5–20 Kollár László Péter 3–2

Koller József 3–24 Kolossa József 6–10 Koolhaas, Rem 7–44 Koren Zsolt 8–44 Korompai Attila 9–20 Kovács Csaba 1–34, 4–22 Kovács Dávid 10–16 Kovács Péter 3–2, 4–11, 7–16, 8–28, 8–31, 8–35, 10–4 Kovács Zsolt György 10–16 Kovács-Andor Krisztián 5–32 Köninger Szilárd 9–37 Körmendy Imre 6–41 Kőszeghy Attila 4–11, 5–20 Krizsán András 4–8, 10–7 Kubinszky Mihály 5–50 Kuli László 2–42

Laczkó-Pető Bálint 9–41 Lantay Attila 5–3 Lantos Ferenc 4–47 Lázár Antal 4–51 Lechner Ödön 2–32, 2–37 Loos, Adolf 2–30 Losonczy Anna 3–29, 4–15 Lővei Pál 4–18, 7–44 Lukács István 3–12

Makovecz Imre 10–2 Mányi István 5–38 Márk Péter 3–29 Márkus Péter 10–28 Meggyesi Tamás 1–6 Mezei Gábor 3–2 Mihajlov, Todor 4–25 Mikelić, Marin 3–41 Mikó László 6–26, 9–3 Moscu Katalin 4–28

Nagy Csaba 1–24, 5–11, 8–16 Nagy Gábor 1–47 Nagy Mariann 9–16 Nagy Marianna 8–35 Nagy Márton 7–25 Nagy Miklós 3–2 Nagy Tamás 8–5 Nasadil, Pavel 1–32 Novák Róbert 9–23

Okrutay Miklós 3–16, 3–24, 7–16

Pálinkás Edit 1–24, 1–46, 2–2, 2–52, 3–47, 3–52, 4–52, 5–40, 5–43, 6–23, 6–28, 8–2, 8–52, 9–34, 9–51, 10–25, 10–30,10–52 Palotai Dániel 2–23 Pawson, John 6–30 Petneki Áron 7–2 Philipp Frigyes 5–3 Picon, Antoine 4–34, 10–41 Pólus Károly 5–11

Rabb Dániel 2–24 Rabb Donát 6–6, 10–20 Rabb Péter 2–24 Reimholz Péter 10–32 Richard, Guillaume 9–44 Riegler, Florian 2–26 Riewe, Roger 2–26 Rubóczki Erzsébet 10–34

Sajtos Gábor 1–20 Salamin Ferenc 1–38

Sándor János 6–13, 7–50 Sármány-Parsons Ilona 2–37 Sáros László György 5–2, 6–51 Schickedanz Albert 7–47, 8–46 Schneller István 5–4 Schöffer, Nicolas 9–44 Schreck Ákos 6–6, 10–20 Schweiger, Peter P. 9–3 Sikkes, Dick 3–29 Stein Júlia 9–37 Sugár Péter 8–32, 8–35, 9–27 Sulyok Miklós 7–35, 8–5

Szabó Gábor 4–18 Szabó István 10–33 Szabó László 2–29 Szabó Levente 2–3, 8–49 Szabó Rita 6–2 Szegő György 1–42, 1–44, 1–47, 2–26, 2–30, 3–48, 4–31, 5–48, 6–3, 7–48, 7–52, 8–23, 8–49, 8–50, 8–51, 9–48, 9–51, 10–2, 10–34, 10–52 Szegő Hanna 5–46 Széplaky Gerda 8–31 Szerdahelyi László 8–19

Tamás Anna Mária 5–32 Tardos Tibor† 1–48 Tatai Mária 5–24, 8–12 Tátrai Ádám 9–37 Tétényi Éva 7–52 Thoma Emőke 3–2 Tima Zoltán 5–6 Tornai Endre 4–18 Tóth Attila 10–27 Tóthfalusi Gábor 4–28 Török Dávid 7–25 Török Szabolcs Bence 1–14 Tuczai Rita 5–28, 5–38 Tuloghdy László 4–28 Turányi Gábor 9–8

Ulrich Tamás 10–16

Vadinska, Aleksandra 4–25 Vámos Dominika 3–20 Várhidi Bence 5–11 Varsányi András 3–26 Vas Norbert 3–26 Vidović, Hrvoje 3–41 Vikár András 3–12 Vincze László 1–48 Vinkó József 1–2 Viollet-le-Duc, Eugène1–46 Virág Csaba 5–50 Vreš, Tomislav 3–41 Vukoszávlyev Zorán 9–4

Weichinger Károly 4–33 Weinfeld, Isay 1–42 Weiszkopf András 6–10 Winkler Barnabás 2–16 Winkler Gábor† 5–6, 5–50 Wirth Péter 9–43 Wojda, Maciej 5–43

Z. Halmágyi Judit 5–50 Zoboki Gábor 2–10, 4–6, 8–46 Zöldi Anna 2–10, 3–38, 7–11,10–7

Zsovák Orsolya 6–41

Kedves Olvasó! 2016-ban új arculattal jelentkezik a Magyar Építőművészet nyomtatott és online változata is. A kiadvány terjedelmének megduplázása nemcsak men�nyiségi, de jelentős minőségi változást is eredményez. A bemutatott épületekhez a korábbinál jóval több és nagyobb méretű tervrajz- és fotóanyagot mellékelhetünk. Ugyanakkor lehetőség nyílik az építészeti fotó fekete-fehér műfaját is visszahozni. Ezt az emblematikus – az MÉ több mint 110 éves múltjában meghatározó – hagyományt a borítón is felélesztjük. A terjedelemnek – és vele együtt egy-egy lapszám tartalmának – megnövelése azzal a kiegyensúlyozó kompromisszummal járt, hogy az elmúlt három évben évi 10 alkalommal megjelenő folyóirat visszatér az előző évtizedek rendjéhez, és ismét évi 6 lapszámmal jelentkezik. A 15 éve megjelenő Utóirat / Post Scriptum elméleti mellékletünk viszont mostantól minden lapszám tartalmának része lesz, és ezzel folyamatossá válik. A meonline.hu internetes oldal újdonsága 2016-tól egy olyan építészeti-társművészeti tájékozódású, naprakész eseménynaptár, amely egyetlen felületen foglalja össze az építészeti témájú, összes hazai helyszínen, különböző szervezetek által kínált eseményeket. Reméljük, a Magyar Építőművészet és a meonline.hu megújult formában újra elnyeri tisztelt olvasóink, előfizetőink tetszését. a szerkesztők

régi-új magyar építőművészet

2016 / 01

_____ tartalom content _____

MÉ 2016/01. szám ISSN 1785 – 282X Lapalapító (1903) és Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1 318 2444, +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig FELELŐS KIADÓ: Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: Szegő György DLA Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor régi-új Magyar Építőművészet alapítva 1903 Utóirat alapítva 2001 Szegő György DLA alapító főszerkesztő Götz Eszter, Pálinkás Edit szerkesztők

08 szcéna // scene

Középület – változó aspektusok – Götz Eszter

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Public Buildings – Changing Aspects – Eszter Götz Szabadon vagy felelősen. Vélemény a családi házak engedélyeztetésének eltörléséről – Tétényi Éva

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Freestyle or in a Responsible Way. Opinions on the Cancellation of Licensing the Construction of Detached Family Houses – Éva Tétényi téma // theme

Tellurikus erő. Szent György templom, Debrecen, Józsa városrész – Meggyesi Tamás

. . . . . . . . . . . . .

Telluric power. The New St George’s Church in Józsa District, Debrecen – Tamás Meggyesi A szintézis méltósága. A pécsi Klinika átalakítása és bővítése – dr. Kiss Zsolt István

..............

The Dignity of Synthesis. The Remodelling and Extension of the Clinic, Pécs – István Kiss Zsolt dr. Indóházból köztér. A pécsi vasútállomás – Pilkhoffer Mónika

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

From train depot to a public space. Railway Station, Pécs – Mónika Pilkhoffer Átértékelődő városszerkezet. Déli pályaudvar: budai centrum – dr. Nagy Béla

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

An Urban Structure Being Re-Evaluated. Southern Railway Station, Budapest – Béla Nagy dr. Egységbe foglalva. Városháza és vasútállomás, Delft – Pálinkás Edit

.................................

Forged into One. Municipal Offices and Train Station, Delft – Edit Pálinkás

Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: deMax Művek HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044

Szerethető játékosság. Buszváró, Szentgotthárd – Mizsei Anett

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Lovely Playfulness. Bus Station, Szentgotthárd – Anett Mizsei Pompásan buszozunk. Autóbusz-állomás, Keszthely – Okrutay Miklós

...............................

Riding a Bus in a Pompous Way. Coach Terminal, Keszthely – Miklós Okrutay Közel s távol. Zselici Csillagpark – Fenyvesi Judit

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Up Close and Far Away. Star Park, Zselic – Judit Fenyvesi Land art a világ tetején. Messner Mountain Museum, Corones – Götz Eszter

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Land Art on the Top of the World. Messner Mountain Museum, Corones – Eszter Götz

WEBOLDALUNK: www.meonline.hu

Építő játék. Dévényi Antal-kilátó, Nagy-Kopasz hegy – Okrutay Miklós

FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

In-Between High-tech and Simplicity. Detached Family House, Pécs, Mecsek-Side – Gergő Radev

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Building Game. Dévényi Antal Lookout Tower, Nagy-Kopasz Hill – Miklós Okrutay High-tech és egyszerűség között. Családi ház, Pécs, Mecsek-oldal – Radev Gergő

. . . . . . . . . . . . . . . .

Rejtett szakrális tengely. Szent Gellért hotel és tanulmányi ház, Székesfehérvár – Dobó János

. . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . .

A Hidden Sacral Axe. St Gellért Hotel and Study House, Székesfehérvár – János Dobó A megmentett Kossuth-mauzóleum. Átadták a felújított emlékhelyet – Szegő György Kossuth Mausoleum Salvaged. The Renewed Monument Was Opened – György Szegő Építészek, archiváljatok! – Ulrich Tamás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64 Architects, Archive! – Tamás Ulrich

régi-új magyar építőművészet

14 utóirat // post scriptum

Az ötödik évgyűrű. Egy kis mustra 2015 – Nagy Gábor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 The Fifth Tree Ring. A Brief Survey 2015 – Gábor Nagy A globális világ kihívásai. Előadás a MÉSZ Csütörtöki Iskolájában – László Ervin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 Challenges of the Global World. Lecture in the Thursday School of MÉSZ – Ervin László Változó világ. A párizsi klímacsúcs holisztikus megközelítésben – Antal Z. László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 A Changing World. A Holistic Approach to the Climate Summit in Paris – László Antal Z. A mentális térkép és az észlelés kölcsönhatása. Építészet és pszichológia, kutatás és tervezés – Losonczi Anna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

Interactions of a Mental Map and Perception. Architecture and Psychology, Research and Planning – Anna Losonczi terv // plan

A budapesti Kossuth téri irodaház átalakítása. A nyílt ötletpályázat eredménye

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Remodelled Office Block in Kossuth Square, Budapest. Results of the Open Concept Tender Szelíd ember, szelíd ház. Diplomamunka, MOME, 2015 – Fenyvesi Bori. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 A Gentle Person, A Gentle House. Diploma Project, MOME, 2015 – Bori Fenyvesi passzázs // passage

Alejandro Aravena: Pritzker-díj 2016. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 Mese a városrehabilitációról. SEM IX. konferencia, Budapest – Szabó Julianna. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Re: konstrukció. A Hetedik Műterem kiállítása – Cságoly Ferenc. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 Kulturális nagyberuházások 2016 – Szerdahelyi Júlia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87 Lőrinczi Edit belsőépítész – Tatai Mária. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Halmos Balázs – Marótzy Katalin: Műemlék, rajz, kutatás – Götz Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Városliget – Város – Vár. MUT, 2015 – Götz Eszter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 A Fény Mestere díj 2015. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Lapszámunk építészei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Lapszámunk szerzői. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 Éves tartalom - Névmutató 2015. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94

A b o r í t ó n A d e b r e c e n i S z e n t G y ö r g y t e m p l o m l át h at ó , é p í t é s z : G y ő r f f y Z o ltá n

F o t ó : b atá r z s o lt

50 2016 / 01

_____

szcéna scene _____

Középület – változó aspektusok Előadások és beszélgetés, FUGA, 2015. január 22. ____ szöveg text :

____

Götz Eszter Tumaini templom, Kibera, Kenya

Hetven éves lesz idén a BME Középülettervező Tanszéke. Balázs Mihály tanszékvezető munkatársai úgy döntöttek, hogy az évfordulóra nem visszatekintéssel, hanem a jelen pozíciójának meghatározásával és a jövő lehetséges irányainak kitapogatásával készülnek. A FUGA-ban tartott konferencia és azt ezt követő kerekasztal beszélgetés ennek megfelelően inkább szubjektív meglátások, izgalmas problémafelvetések, fogalmi tisztázások szellemi műhelye lett, és csak érintette a múlt tapasztalatait. Sugár Péter az építészeti ornamentika kommunikációs szerepéről beszélt, Puhl Antal a hatalom és a középület viszonyáról – a téma a beszélgetésekben később többször visszatért –; Golda János közösség és építészet kapcsolatáról a piarista gimnáziumok tapasztalatát idézte,

Fejérdy Péter egy békéssámsoni emlékház ürügyén arról beszélt, hogy a közös építés hogyan segít a település identitását. Kemes Balázs a tanszék által vezetett közösségi építészeti projektek tapasztalatát mutatta be, Vannay Miklós pedig azt a folyamatot, hogy egy tervezőcsapat hogyan tudja elemezni és a leendő épültbe integrálni a hely működésének sajátosságait. Klobusovszki Péter a közjó és a középület közötti filozófiai-szellemi összefüggést elemezte, végül Balázs Mihály a középület-építés tapasztalatait a világ jelenlegi állapotába helyezve, szuggesztív jövőképet rajzolt fel a tanszék feladatairól. Az előadások személyes hangvétele, a hozzászólások és az egész est informális karaktere számos gondolatot indított, a Somogyi Krisztina vezette kerekasztal beszélgetés résztvevői – dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, Dr. Kocsis János Balázs szociológus és Pákozdi Imre vil-

Hotel Marina Bay, Szingapúr

régi-új magyar építőművészet

lamosmérnök, blogger – a közönséggel együtt vitatták meg ezeket. Középület, köz, közösség fogalmai ugyanúgy felmerültek, mint a kész épület használhatóságának utókövetése, a participáció kérdése, a megbízó és a tervező közötti kölcsönös viszony, vagy az épületek funkcióváltozása. (2016 őszén a Középülettervezési tanszék a Műcsarnokban kiállítással is köszönti az évfordulót – a szerk.)

Public Buildings – Changing Aspects Lectures and Discussion, FUGA, January 22nd, 2015 The Public Buildings Design Department of the Budapest University of Technology has commemorated its 70th anniversary. Head of the department, Mihály Balázs and his colleagues decided to celebrate it by defining its present position and trying to find its possible trends of the future instead of looking back into its past. Held in FUGA, the conference and the roundtable discussion following it have thus proven to be a spiritual-intellectual workshop where concepts were clarified. Categories such as public buildings, community, common properties were mentioned for discussion, just like the follow-up of the usability of completed buildings, issues of participation, the mutual relationship between clients and designers, as well as the changes affecting the functions of individual buildings.

Szabadon vagy felelősen Vélemény a családi házak engedélyeztetésének eltörléséről ____ szöveg text :

____

Tétényi Éva

Bánffyhunyadi utcakép 2015

Mit tegyünk, ha 300 hasznos négyzetméter alatti lakóház tervezésére kérnek fel bennünket? Szerintem ugyanazt, amit minden esetben tenni szokott egy felelős építésztervező. A napjainkban oly sokat emlegetett 456/2015 (XII.29.) Kormányrendelet ugyan ezeket az épületeket a nem építési engedély köteles építmények közé sorolja, azonban, ha jól átgondoljuk, a tervezésnél semmit sem hagyhatunk ki. Csak a beadandó munkarészek lettek leszűkítve, méghozzá jelentősen. A szakmai és állampolgári aggodalomra az ad okot, hogy a vonatkozott jogszabály az új lakóépületek esetében – amelyek igencsak méretesek is lehetnek, hiszen a nettó négyzetméterbe nem kell beleszámítani a garázst és a pinceszintet – csupán bejelentési kötelezettséget ír elő, azaz nincs hatósági ügyintézés. Ez azt is jelenti, hogy nem lehet elutasítani a kérelmet, és nem kell értesíteni a szomszédokat sem, azaz megszűnt a szomszédok fellebbezési joga, sőt a helyi építési szabályzatban foglaltak közül csak a beépítés módját és az építési helyet kell figyelembe venni. A csatolandó dokumentációban nem szerepelnek az alaprajzok, metszetek sem, sőt statikai számításokat, tereprendezési tervet, hőtechnikai számítást sem találunk a felsorolásban. A településképi véleményezés alól is felmentést kapnak ezek a lakóházak. Értetlenül állunk sokan, hogy születhetett ilyen építésügyi jogszabály, de ahelyett, hogy bosszankodnánk, nézzük inkább, hogyan alkalmazhatjuk továbbra is az elengedhetetlen szakmai kontrollt. S bár úgy mondják, az építészet a mindenkori társadalom

szcéna // scene

lenyomata, talán az építész társadalom becsülete lesz annyira erős, hogy korrigálja eme igencsak leegyszerűsített eljárás fonákságait. Bár az előírás szerint a bejelentési tervcsomag a műszaki leírás mellé m1:200-a s léptékű helyszínrajzot, növényzettel és kerítéssel együtt ábrázolt utcaképet, valamint homlokzati nézetrajzokat ír elő, de az építésztervezőnek továbbra is alá kell írnia a tervet, sőt nyilatkoznia kell arról, hogy minden idevonatkozó előírásnak megfelel az új lakóépület. A felelősség sokkal nagyobb. A probléma talán nem is a szinte csak elvi építési engedélyezési dokumentációnak megfelelő munkarészeknél van, hanem ott, hogy az építtető értse meg: ahhoz, hogy jó ház készüljön, a legtöbb esetben még a m1:100-as léptékű tervek is kevesek, csak az egyszerűsített kivitelezési terv nyújt kellő biztonságot a megrendelőnek ahhoz, hogy a pénzéért jó házat kapjon. A szakmagyakorlók félelme talán abban van, hogy a megrendelő nem hajlandó majd olyan tervrajzokat kifizetni, ami nem kötelező. Szerintem meg az építész nem rajzolhat úgy homlokzatokat, hogy meg ne tervezte volna a teljes házat; az építtető nem fog úgy nekiállni egy életre szóló építkezésnek, hogy ne tudná, hol lesznek a szobái. A tervezést nem lehet megspórolni! És mi lesz a településkép védelmével? A helyi polgármesterek felelőssége, hogy a főépítésszel karöltve mindent megtegyenek azért, hogy csak olyan házak épülhessenek, amelyek beleillenek a település karakterébe. Kétségtelen, hogy ehhez minden félnek, de elsősorban az építésznek kell konstruktívnak lennie, és csak akkor írja alá a tervet, ha az meg-

felel az illeszkedés és a jó ízlés szabályainak. Azért jó tudni, hogy a jogszabállyal kapcsolatban számtalan észrevétel és kifogás érkezik, amit talán a kormányrendelet várható módosításánál megszívlelnek a jogalkotók, mert számos polgári peres eljárás, kártérítés, akár kötelező bontások elé nézünk a jövőben. Ha pedig az új házunkat valamiért el szeretnénk adni, a vevőnek semmi garanciája sincs arra, hogy amit vesz, az milyen, hiszen a használatbavételi engedély helyett csak egy hatósági bizonyítványt állít ki majd a helyi jegyző, aki az egész folyamatban részt sem vett, mert a bejelentési kötelezettségnek a járásszékhely szerinti építési hatóságnál kell megtenni. Szóval maradjunk csak a jól megszokott ökölszabályoknál, és értelmezzük továbbra is úgy az új lakóépületeket, hogy semmi sem változott, csak mást kell beadni a bejelentéshez. Az építésfelügyelet pedig úgyis ugyanazt követeli meg, amit minden másnál, en aplóstul, kiviteli tervestül.

Freestyle or In a Responsible Way Opinions on the Cancellation of Licensing the Construction of Detached Family Houses A governmental decree came into effect at the end of December, 2015 with the ambition to simplify the licensing procedure of constructing detached family houses with an area of less than 300 m2. Written as apropos of this decree, this article expresses the opinion of professionals as well as worries associated with it.

2016 / 01

_____

téma theme _____

tellurikus erő

Szent György templom, Debrecen, Józsa városrész ___

építész architect:

Győrffy Zoltán

___

szöveg text:

Meggyesi Tamás

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye sajtóiroda 2015. november 22. számában adott hírt arról, hogy Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök Krisztus Király ünnepén felszentelte Debrecen Józsa városrészén az egyházmegye újonnan épült római katolikus Szent György templomát. A Rózsavölgy utcán lévő Szent Család templomot kinőtték a hívek, így nagy szükség volt az új templomra. régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Batár Zsolt

A telket a debreceni önkormányzat adományozta az egyházközségnek, építését a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye finanszírozta. Hivatalos okiratok már a 13. században említenek egy Szent György-templomot, melynek romjai az új templomtól 150–200 méterre találhatók. A sajtóiroda közleménye megemlíti, hogy a középkori stílusban (sic!) megépült új templom építészeti stílusa különleges, harmonikusan beleillik a környezetébe, békés, titkos hely hangulatát idézi. Megemlíti továbbá, hogy az épületre kívül-belül egységesen téglaburkolat került, belső terét pedig helyi mesterek míves ácsmunkáival alakították ki. A felhasznált természetes anyagok szinte egyneművé teszik az épületet, ami biztosítja a

templom bensőségességét. A templomot Győrffy Zoltán debreceni építész tervezte. A fenti jellemzés valójában minden lényegeset elmond az új templomról, így a méltatásnak csak néhány kiegészíteni valója marad. Mindenekelőtt a helyszín, amiről tudni kell, hogy a városrészt a Tocó patak szeli ketté, a patak két oldalát pedig egy 50-50 m széles telepített erdő szegélyezi. Ez a közel észak-déli tengely két részre osztja a települést: keletre Alsó Józsa, nyugatra Felső Józsa van. A patakra merőlegesen, nagyjából a városrész közepe táján az Unokakert utca meghosszabbításával egy gyalogösvény húzódik, ami összeköti a két városrészt. Bármennyire szerény is ez a „kereszttengely”, nyugati végén ott a Tesco szupermarket, míg a keleti véget most már az új Szent György templom jelzi. Mivel a telek maga is adottság volt, mondhatnánk, hogy ez szerencsésen egybeesett a térség mikroszerkezetével, illetve azt új elemmel egészíti ki. A templom közel kelet-nyugati tengelye a plébániára néz, de a két épület közt a tervező egy kisebb előteret alakított ki egy furcsa kapuépítménnyel. A látogató első, abszolút pozitív benyomását ez a kapuépítmény kicsit megzavarja, mert noha térhatároló szerepe vitathatatlan, de anyaga és arányai valahogy nem illenek az épülethez. Maga a templom elsősorban nemes arányú tömegével és sajátos, homogén anyagszerűségével érinti meg a látogatót. Az alacsony mellvédfalú, egyszerű, hegyesszögű sátortetős tömeget harmonikusan egészíti ki az arányaiban vaskosnak tűnő harangtorony építménye. Jó, hogy nem

téma // theme

nyúlik a gerinc fölé, mert úgy agyonnyomná a hajót, így viszont annak természetes párjaként hat: nem „campanile”, ösztönösen inkább a parasztházak kéményei, sőt, a búbos kemencék juthatnak eszünkbe (talán emiatt is érezzük „melegnek” az épületet), miközben a jobboldali oldalhajó tömege a toldott tornácos házak archetípusára emlékeztet. A két, szinte összeolvadó tömeg karaktere annyira feltételezi és kiegészíti egymást, hogy a jang és a jin, vagy a női és férfi elvek egységét, a coniunctio oppositorum elvét idézi. Az egész természetes melegséget sugároz, s harmóniáját fokozza a homogén felületkiképzés: a klinkertégla burkolat, ami várhatóan bent is folyatódik. A templomot körüljárva további kellemes érzéki benyomás, hogy a téglák textúrája közelebbről a megszokottal szemben egyfajta textil-szerű redőzöttséget mutat. Mintha valamilyen organikus anyagból lennének, ami taktilis érzékeinknek is kedvez. Kompaktságában az egész mintha az Alföld szülötte lenne; nehéz lenne elképzelni akár a Dunántúlon, akár az ország északi térségében. Maga a tervező is úgy nyilatkozott, hogy az egész épületet földből, tellurikus anyagból kívánta megformálni. Nyilván ez sugallta a kívül-belül homogén felületképzés gondolatát is. Nagyon szép a bejáratnak a falsík ferde bedöntésével kialakított helye. Ezt is a tömegképzés eszközei ihlették, és a maga egyszerűségével szerves része a falnak; nem volt szükség külön „keretezésre”. Ne feledjük, hogy Tellus, a római földistennő neve magára a Földre, valamint a talajra, és a föld termékenységére, vagyis életszülő képességére utal. Az épület félreérthetetlenül mai, de mind anyaghasználatával, mind tömegével és arányaival a hely szellemét idézi. Jó példa Kenneth Frampton kritikai regionalizmusának gyakorlati alkalmazására. A legújabb értelmezések szerint a technológia és a hely identitása független változók. Ha ezt két egymásra merőleges tengellyel ábrázoljuk, akkor az így definiálódó négy térmezőben a kritikai realizmus a bal felső térnegyedben értelmezhető, ahol mindkét változó pozitív szerepet játszik. 1 Győrffy Zoltán temploma esetében azonban a technológia nem követi a „korszellemet”: a szerkezetek és az anyagválasztás nem különül el sem a lokalitástól, sem az épület funkciójától, hanem azokkal természetes egységet képez. A templom egyébként kicsi: a program 200 férőhelyre szólt, ami már most is néha kevésnek látszik. De a tervező számára még ez a szám is soknak tűnt: ha egyetlen ha-

2016 / 01

jóban helyezi el, szétnyomta volna az épületet, és ezzel elvesztette volna azt a léptékét, ami annyira barátságossá, környezetbe illővé teszi. Ennek ára lett a jobboldali oldalhajó, ami egyébként kellemesen megbontja a tömeg szimmetriáját, vállalva az additív tömegképzés „toldalék” jellegét – és egyébként lehetővé téve néhány kiegészítő funkció elhelyezését is: az oltár felé a sekrestyét, a bejárat felé pedig a vizes helységeket. Amit problematikusnak látunk, az az oldalhajó oltár felőli záródása. A sima, klinkertéglával burkolt fal előtt helyezkedik el a keresztelő medence, ami nem tölti ki elegendő tartalommal a teret. Így aztán jobb híján – a tervezői elképzeléssel szemben, már a tulajdonos „keze nyomaként” – ide került a monitor, a zászlók, és még bizonyára ide kerül még néhány további tárgy is a használat során. Ez minden épület sorsa. Pedig a falfelület az oldalhajó természetes megvilágítása miatt eléggé exponált, így többre lenne hivatva; talán ide kerülhetett volna egy mellékoltár – netán egy szép Szent György ikonnal, ha már a templom az ő nevét viseli. Nem tartom kizártnak, hogy mindez idővel beérik; hiszen alig néhány hónapja vet-

régi-új magyar építőművészet

te birtokba a közösség. Egyébként az eredeti tervek szerint az apszistól balra, a sarokban lett volna helye egy, a szentségtartót is tartalmazó (alig 1,5 m mély) mellékoltárnak, ami egyelőre le van zárva. Ez azonban mind olyan lehetőség, aminek értelmezését későbbre kell hagyni; végül is az épület csak egy keret, amit a majdani használó laknak be, töltenek ki tartalommal, és rendeznek be – sajnos nem mindig a tervező eredeti elképzelésének vagy ízlésének megfelelően. A templombelső klinker burkolata ettől függetlenül nagyon megnyugtató. Csak később venni észre, hogy a mennyezet klinkerei nem síkban, hanem lépcsősen helyezkednek el, ami finom textúrát ad a felületnek. Szép, hogy az ambó, valamint a szentségtartó (egyébként a tervező eredeti szándékával szemben, de véleményem szerint szerencsésen) finoman megbontják az apszis falának szimmetriáját. Ehhez a belső tér megvilágítása is hozzájárul. A baloldalon a világítás a tetősíkban van elrejtve, amit a külső faltól 1.25 m-re kiváltó gerendával behúzott felfalazás takar el. Ugyanez a megoldás a jobb oldalon egy önálló oldalhajóvá szélesedik, aminek a külső fala azonban teljes hosszában meg van nyitva; ez adja a belső tér közvetlen megvilágítását. A templombelső tere tehát csak oldalirányból kap fényt, ennek következtében a légtér felfelé sötétben marad. Valószínűleg ez is ihlette a sajtóiroda megjegyzését, miszerint a templom „középkori stílusban” készült, ami talán a román templomok homályára utal. A tér felfelé sötétül. A tervező ellenállt a kísértésnek, és a történeti megoldásokkal szemben a sötétségnek is megadta a neki járó szerepet, ami a kettős tömegformálásban is megnyilvánul. Mert a fény csak a sötétség mellett, annak

komplementereként létezhet. Az ellentétek felvállalásával és a jungi mélylélektan tanulságain felbuzdulva, titkokban arra gondolhatnánk, hogy Szent Györgynek a sárkányt esetleg nem is kellett volna megölnie, hanem inkább hasznos munkára fognia. Mert a sötétség nem csak a gonosz, hanem a mélység, az elmélyülés és a bensőségesség szimbóluma is lehet. A legújabb meggondolások szerint csak az alulról jövő lelkiségnek van esélye a felemelkedésre; ahol a „sötét testvért” nem elfojtani kell, hanem át kell ölelni. 2 Nem csoda, hogy a helybéliek a templomot első perctől kezdve megszerették és magunkénak érzik. Külön érdemes megemlékezni a templom belső berendezéseinek profi asztalosmunkáiról. Ezek éppen egyszerűségüknél és mívességüknél fogva méltó kiegészítései az épület egészét átható homogenitásnak és anyagszerűségnek. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy igaza van Zumthornak, aki szerint az első benyomások meghatározók – akár épületről, akár emberről van szó. Úgy találja, hogy a hely saját hangja és hőmérséklete összefügg az emberi figyelem intenzitásával és a temperamentummal. A

téma // theme

meghittség foka a tér léptékében rejlik, ami atmoszférájának jellegétől függően nyomasztja, elrejti, üdvözli vagy felszabadítja az egyént. Zumthor a különböző tárgyak és felületek saját hangjáról beszél, amit mindegyik jellegzetes módon bocsát ki magából. E tónusok nem visszaverődések, hanem a dolgokból egyszerűen kisugárzanak. A hangok csak a kellő fizikai csend megvalósítása árán hallhatók, s ugyanígy, a hely atmoszférája is csak akkor jelenik meg tisztán, ha a külső érzékszerveinket lecsillapítjuk.3 Debrecen Józsa város új katolikus templomának jó atmoszféráját, azt hiszem, mégsem csak az első benyomás őrzi. Azon kevés mai épület közé tartozik, amelyek valódi értékei túlmutatnak az alkotó személyiségén. „Nem a pacsirta fontos, csak a dal” mondja Juhász Gyula. Ennek ellenére elismerés illeti a tervezőt, amiért a hely szellemeinek, a léptéknek, az anyagoknak és a mértéknek adott elsőbbséget. Az épület egésze egy kicsit a kora modern svéd építésze puritanizmusára, így talán Gunnar Asplund és Sigurd Lewerentz klinkerépítészetére utal, ami a város protestáns hagyományira tekintettel talán nem is véletlen affinitás. A kortárs magyar templomépítészet egy jeles művel gazdagodott. ___________ Katona Vilmos – Vukoszávlyev Zorán: Hely és identitás. Kritikai regionalizmus az új évezredben, nemzetközi és hazai eredmények. Építés és Építészettudomány 2012 évi kettős száma (40, 141–197) 2 Anselm Grün OSB – Michael Reepen OSB: Alulról induló lelkiség. Bencés lelkiségi füzetek 20. Bencés kiadó és terjesztő Kft., Pannonhalma, 1998 3 Peter Zumthor: Atmospheres. Architectural Environments – Surrounding Objects. Birkhäuser, Basel–Boston–Berlin 2006. 1

2016 / 01

telluric power The New St George’s Church in Józsa District, Debrecen The newly built church primarily impresses the visitor via its gently proportionate mass and unique, homogeneous material qualities. The simple, acute-angled tent-roofed mass with a low parapet is harmoniously complemented by the structure of the belfry which appears somewhat bulky as a result of its proportions: it is does not actually evoke the image of a „campanile”, but the chimneys of peasant’s houses and even arc furnaces (which might be the very reason why we feel the building to be warm), whilst the bulk of the right-side aisle reminds us of the archetypal houses with an added porch. The character of the two masses almost merge complement and presuppose each other that their togetherness evokes the unity of the yang and yin, the female and male principles, i.e. that of coniunctio oppositorum. The whole development as such radiates natural warmth the harmony of which is intensified by the homogeneous finish: clinker facework which is hopefully continued inside. Whilst making a tour of the building we are further and pleasantly impressed as on a closer inspection one can see that the sensual, tactile texture of the bricks is wrinkled much in the same way as textiles tend to be, which is quite the contrary of what we usually experience. It seems to be made of an organic material which is also friendly to our senses. The

régi-új magyar építőművészet

___________

Építész / architect:

Győrffy Zoltán Építész munkatársak / fellow architects:

Kasuba János, Ferencz Attila, Kocsel Andrea, Benke István Statika / structure:

Haranghy Sándor, Horváth Zoltán Épületszerkezetek / framework:

Reisch Richárd Belsőépítészet / interiors:

Tündik Ferenc Épületgépészet / HVAC:

Szucskó Imre Épületvillamosság / electrical engineering:

Kálmán Péter, Kiss István Közlekedés / traffic:

Gulyás Imre Kertépítészet / garden design:

Sándor Tamás Akusztika / acoustics:

Józsa Gusztáv Kivitelezés / main contractor:

Hajas István – VitaBau Kft. Beruházás lebonyolítás és műszaki ellenőrzés / project management:

Mogyorós János, Törös Attila, Zsiros Tamás, Vass László, Gajdos Gréti Megrendelő / client:

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Bosák Nándor püspök, Felföldi László plébános ___________

designer himself has informed us that he wished to shape the whole building from a telluric material growing straight out of the earth. The same concept must have inspired the idea of using homogeneous finishes on both the exterior and interior of the church. Whilst the building is inevitably a contemporary design, it is able to evoke the coloeur de locale via its materials, its mass and proportions. As such, it is also a fine example of the practical implementation of Kenneth Frampton’s critical regionalism. The church itself is actually small: the architectural programme was about to house a seating capacity for 200 people which has already proven to be insufficient on more than one occasion. However, even this number of visitors seems to have been too much for the

téma // theme

designer: had he included all the pews in a single nave, they would have burst the building and, as a result, it would have lost the scale which actually makes it so homey and suited to its environment. The price that had to be paid for achieving this goal was the nave on the right side which pleasantly breaks up the symmetry of the whole mass, accepting the „auxiliary” character of its additive overall mass formation – whilst also permitting the positioning of some other complementary functions within here. The clinker brick facework on the interior of the church has a highly smoothing effect on the interior of the church. One only realizes later on that the clinker bricks of the ceiling are not set in a flat plane: they follow a terraced configuration instead, which lends the surface a fairly gentle texture. It is a nice addition that the ambon as well as the tabernacle (opposed to the original intentions of the designer, but in my view, in a fortunate way) gently disturb the symmetry of the wall of the apse. Józsa, a district of the city of Debrecen has now a new Catholic church which is one of the very few contemporary buildings featuring genuine values reaching far beyond the character of their creators. It bears slight references to the simplicity of early Modernist Swedish buildings, maybe the clinker architecture of works of Gunnar Asplund and Sigurd Lewerentz, which may not have been an accidental affinity considering the Protestant traditions of its context, the city of Debrecen. As a result, contemporary Hungarian ecclesiastic architecture has been enriched with a significant contribution.

2016 / 01

A szintézis méltósága

A pécsi Klinika átalakítása és bővítése ___

építész architect:

Csikós Zoltán, Peity Attila

___

szöveg text:

Meghatározó karakterű épület volt a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Gádoros Lajos éppen fél évszázada, 1966-ban megnyílt 400 ágyas klinikája, amely 2015-re jelentős bővítéssel és átalakítással gazdagodott. A T-alaprajzú, 11 emeletes eredeti épület alapterülete meghaladta a 30.000 m 2 -t, markáns üvegkorlátos, erkélyes szárnyai gyönyörű kilátással rendelkező betegosztályokat fogadtak be. A keleti oldalon épült lepényrész oktatási funkcióknak adott helyet, ebből emelkedik ki egyedi tömegkompozíciójával, erősen lejtős padozatával a 200 fős előadóterem. Az utcaszint alatti szintek terméskő burkolattal, az emeletek a Zsolnay gyárban készült pirogránit burkolattal

régi-új magyar építőművészet

dr. Kiss Zsolt István

fotók photos:

Csikós Zoltán

készültek. A klinika az évezred végére kapott társat, 1999-ben készült el az eredeti épülethez több szinten csatlakoztatva a Szívgyógyászati Klinika (építészek: Varga Levente, Csikós Zoltán). Megfogalmazásánál számos alapvető kérdésre kellett a tervezőknek választ adni, elsősorban meghatározó funkcionális követelményeket kellett kielégíteni jó alaprajzi térszervezéssel és a megfelelő léptéket megtalálni a 11 szintes épület mellett. A válaszok mai is helytállók, minden részletében átgondolt, optimális téralakítású és kapcsolódású épület született. 2007-ben az épület B szárnyának mély- és magasföldszintjén megépült a Térségi Diagnosztikai és Szűrőközpont (építészek: Csikós Zoltán, Peity Attila). Az eredeti ambulanciák helyén új radiológiai, endoszkópiai, ortopédiai, szemészeti és sebészeti vizsgálókat és egy gyorslaboratóriumot telepítettek. A két ambuláns szintet galériás térként kapcsolták egymáshoz, az eredeti mélyföldszinti váróteret, az épület lepényrésze és a magas épületszárny csatlakozásánál, a szélső traktus födémének kibontásával és egy üveg felülvilágító ráépítésével természetes fényhez juttatták, így barátságosabb és levegősebb lett az ambuláns betegek váróterülete.

tĂŠma // theme

2016 / 01

A 400 ágyas klinika átalakítása és bővítése a TIOP Pólus Programjának keretében indult, a kiviteli terv 2010-ben készült el, a komplett fejlesztés 2015-re valósult meg. Az Oktatási Központ kialakítását az egyetem saját forrásból biztosította. A tervezők, Csikós Zoltán és Peity Attila alapvető célja az volt, hogy a 170 m hosszú épület hangsúlyát ne növeljék, az eredeti térstruktúrát lehetőség szerint megtartsák. A nyugati és keleti szárnyak 3,40x6,80 méteres rasztereikkel továbbra is alkalmasak voltak a betegszobák befogadására, mai tervezésnél is 7,20-7,50 méteres rendszerből indulnék ki, aminek a fele, 3,60-3,75 m ideális szélesség a 2,00-2,10 m hosszú betegágyak esetén. A hossznál már érződik némi szűkösség, a kétágyas szobáknál az ágyak között adódik a megmaradó hely, viszont

régi-új magyar építőművészet

elmondhatjuk, valóban egy- és kétágyas szobák dominálnak, ragyogó kilátással a déli oldali parkra. A megfelelő hőszigetelés, átszellőztetett homlokzatburkolat és hűtés alkalmazása pedig a nyári melegben is megfelelő komfortot biztosít. A homlokzat előtt végigfutó erkély finomítja az óriási felület megjelenését. Nehezebb feladatnak bizonyult az északi C szárny. A tervezők jól ismerték fel a lehetőségeket, és összesen kilenc műtőt helyeztek el az emeleteken. Logikusan kerültek ugyancsak a C szárnyba, a műtőszintek alá az intenzív osztályok, amelyek ugyancsak szigorú funkcionális rendben biztosítják a szükséges helyiségcsoportokat a keleti, szélesebb traktusban elhelyezett intenzív ápolási egységekkel. Az észak-déli hossztengelyű C szárny kiáll az Ifjúság útjára, logikusan adódik ebből, hogy itt van a magasföldszinten az épület főbejárata és előcsarnoka. A szárnyak találkozásánál található a vertikális közlekedést biztosító mag, előtérhez csatlakozó lépcsőházzal és betegágyak szállítására alkalmas felvonókkal, illetve a látogatók vizesblokkjával. Finom elemek utalnak az eredeti értékek megtartására és a költségek kímélésére: az eredeti pál-

tĂŠma // theme

2016 / 01

carácsra épült fel az új lépcsőházi korlátrendszer, de megmaradt a lépcsőket kísérő lábazat is. És akár a lépcsőházban, akár annak előtereiben vagyunk, nincsenek eldugott közlekedők, kilátunk keletre vagy nyugatra vagy délre. Az A és C szárny hetedik emeletét a Laboratóriumi Medicina Intézet foglalja el, a B szárny legfelső szintjén orvosi szobák készültek. A központi kiszolgáló helyiségek, raktárak, öltözők, gépészeti és elektromos helyiségek, a tetőszinti nagy gépház kivételével, az alagsori szintre kerültek. A terep lejtését kihasználva a déli oldalon az A szárny elé a Nukleáris Medicina Intézet, a B szárny elé a Radiológia került, amelyek betegvárói üvegezett felülvilágítókkal kapcsolódnak a meglévő tömeghez. Nyugati irányban a PET Centrum kiépítésére, a radiológiához keletről kapcsolódóan MR diagnosztikai egység kiépítésére van lehetőség. Eközben nyugodtan sétálhatunk végig részben a sétányon, látva a megtartott és újra felhasznált eredeti kőburkolatot, vagy a járható tetőn, ahol a trafó szellőzőit kerti padok veszik körül és robusztus vasbeton korlát véd, alatta hosszan futó üvegsávval. Jártunkban elhaladunk a régi kiegészített vasbeton körlépcső mellett, ahol a kétszintes betonfalban kihagyott hely talán egy társművészeti alkotásra vár. Vilt Tibor áthelyezett Prometheusz szobra méltó helyett kapott a déli oldalon, Majoros János kerámia domborműve pedig a helyén, az Ifjúság útja alatti árkádok alatt maradt, a tervezők gondosan hagytak helyet számára az új homlokzatburkolatban. A nagyelőadó előcsarnokában ugyancsak megmaradt a korábbi réz nonfiguratív dombormű.

régi-új magyar építőművészet

Bővítés azonban nem csak a déli oldalon készült, az Ifjúság útja és a keleti szárny közé épült az SO1 besorolású Sürgősségi Betegellátó Osztály, amelynek megközelítése nemcsak a mentőútvonalról, hanem az A szárny tetején elhelyezett helikopter leszállótól is lehetséges betegfelvonóval, amely az intenzív osztályhoz és műtőblokkokhoz is nyújt elérhetőséget. A tervezők a homlokzati anyagok kiválasztása során is törekedtek az eredeti karakter megőrzésére: a háttérszerkezetre ragasztott pirogránit burkolat helyett a mai kor fokozott energetikai követelményeinek is megfelelő, hőszigetelt, átszellőztetett kerámia burkolatot alkalmaztak, aminek sárgás-okkeres színe szépen harmonizál a belső színvilággal is. Finom tervezői attitűd a markáns eredeti hézagrajz fém profilokkal történt idézése és a lapméret megválasztása. A Sürgősségi Osztály homlokzati kőburkolata a korábban épült Szívgyógyászati Klinika arculatát idézi. Ugyancsak az épület és eredeti tervezője iránti tisztelet a korábbi hatodik emeleti függőleges lamellás árnyékoló helyett a 3-3 új műtő kiugró árnyékoló elemeinek hangolása. A külső és belső terekben összhang uralkodik, a szerelt gipszkarton válaszfalak a flexibilitás zálogai, a padlóburkolatoknál nem maradtak el a takaríthatóság megkönnyítésére az íves lábazatképzések, az ajtókon a minőségi laminált felületek, sőt az akadálymentes vezetősávok sem. Az épület letisztult rendszere tükrözi a gyógyítás funkcionális modelljét, biztosítja az emberi méltóságot, a használók komfortját, városépítészeti szempontból pedig igazi környezeti szintézis.

Vezető tervezők / leading architects:

Csikós Zoltán, Peity Attila Eredeti tervező / architect of the original building:

Gádoros Lajos (1966)

Építész munkatársak / fellow architects:

Balogh Attila, Bodnár Viktor, Jesch Judit, Orlovits Balázs, Németh Tamás, Gellár László, Jauch Judit, Koch Róbert, Szabó László Épületszerkezetek / structure:

Dr. Kakasy László, Dobszay Gergely, Orvostechnológia / medical technology:

Kerese János – PROCONT Kft. Orvosi gáz / medical gas:

Adorján Tamás Belsőépítészet / interiors:

Tildi Béla – DT Stúdió Kft. Tartószerkezet / framework:

Nagy András, Marót Balázs – BEND-STAT Kft. Épületgépészet / HVAC:

Németh István, Virág János, Csiszár Endre – CLIMASTER Kft.; Tóth Gyula, Németh István, Tóth Péter – NOTA-BENE Kft.; Jeszták Urszula – U-PROJECT Bt. Elektromos hálózatok / electrical engineering:

Ivanics Zoltán, Nagy Attila, Mészáros Balázs – PROVILL Kft. Környezet / environment:

Andaházy László, Turcsányi Katalin, Botka Szilvia – PANDA PONT Kft. Útterv / roads:

Egyházi Ferenc – PRO VIA ’91 Kft. Külső közmű / outdoor public utilities:

Dittrich Ernő – HIDRO CONSULTING Kft. Akusztika / acoustics:

Kotschy András – KOTSCHY Bt. Felvonók / elevators:

Balog Gábor, Kabai Balázs – SCHINDLER HUNGÁRIA Kft. Generálkivitelező / main contractor:

STRABAG Zrt. Beruházó / client:

Pécsi Tudományegyetem

The Synthesis of Dignity The Remodelling and Extension of the Clinic, Pécs Suited to accommodate 400 patients, the clinic was a characteristic building of the University of Medicine in Pécs. Designed by Lajos Gádoros, it was opened in 1966 which was enriched with a significant extension and transformation in 2014. This complex comprehensive development was finished in 2015. The primary goal of its designers, Zoltán

téma // theme

Csikós and Attila Peity was to preserve the original spatial structure and configuration of the 170 m long structure without further accentuating its emphasis. The western and eastern wings of the clinic remained suitable to contain the patients’ rooms, the balcony wrapping around the facade enhances the appearance of the huge expanse of the exterior. The northern wing houses a total of eight operating theatres and the intensive care units beneath them. The Nuclear Medicine Institute is now in front of the southern side of Wing A, whilst Radiology is in front of Wing B, both of which are connected with the existing building mass via the patients waiting lounge with glazed skylights. The clear system of the building reflects the functional model of medicine, providing a worthy framework for human dignity, comfort for the users, whilst from the viewpoints of urban architecture, it is a genuine environmental synthesis.

2016 / 01

indóházból köztér

A pécsi vasútállomás ___

építész architect:

___

Hajós Tibor

szöveg text:

régi-új magyar építőművészet

Pilkhoffer Mónika

fotók photos:

Zsitva Tibor

Pécs számára mérföldkő volt 2010, amikor az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében a város számos új kulturális és infrastrukturális beruházással gyarapodott. Kivétel volt ez alól a vasútállomás régóta felújításra szoruló épülete, amely méltatlan fogadtatásban részesítette a kultúrfővárosba vonaton érkezőket. A felújítás 2013 novemberében vette kezdetét és 2015 őszére fejeződött be. Pécs 1854-ben kapcsolódott be a vasúti közlekedésbe, amikor a Dunagőzhajózási Társaság a pécsi bányáiból kitermelt szén olcsó elszállítása érdekében először András-akna és Üszög, majd 1857-ben Üszög és Mohács között épített vasútvonalat. Ezt két évvel később a személy- és áruforgalom előtt is megnyitották. A mai helyén álló első állomásépületet a Pécs-Barcsi Vasúti Rt. emeltette 1868-ban, amikor elkészült a Pécset Barccsal összekötő pályaszakasz. Az 1890-es évekre a sajtóban csak „kis vasúti viskónak” vagy „köpőládának” nevezett állomásépület a város vezetősége szerint „a lehető legszerencsétlenebbül megválasztott, a város forgalmi gócpontjától távol és vizenyős helyre került (…) és oly szűk, oly rossz berendezésű, hogy (…) a legméltóbb panaszokra ad naponként okot”. Az új állomást a városatyák a budai külvárosi vásártér alatti területre, a mai Légszeszgyár és Sport utcák közötti részre szerették volna helyezni. Végül az a kompromisszum született, hogy a budai külvárosban a város költségén egy kis állomásépületet emelnek csak a személyforgalom számára, míg az új vasútállomás a régi helyén épül fel. A budai külvárosi megálló helye azonban legalább olyan szerencsétlen megoldásnak bizonyult, mint az állomásnak az Indóház (ma Szabadság) utca végén való meghagyása. A város északdéli, történelmi közlekedési útja ugyanis az egykori Siklósi – ma Bajcsy-Zsilinszky – utca volt. Nemcsak azért, mert ez az út a mocsaras siklósi városrész egyetlen hordalékkúpjára

téma // theme

épült, hanem azért is, mert a tengely a város központjába, a Széchenyi térbe vezetett be. Az 1899-1901 között felépített új vasútállomás jelentős lökést adott az Indóház utca kiépülésének, amely Pécs egyetlen „sugárútjává” vált. A széles és egyenes, fasorokkal övezett út mentén – a többi magyar város vasútállomáshoz vezető utcájához hasonlóan – villák épültek. A villatelep a tervezőjéről, Schlauch Imre építőmesterről kapta a nevét. Bár az üzletutca szerepét továbbra is a Siklósi út töltötte be, az Indóház utca – rövidsége és közlekedési kapcsolatainak korlátozottsága ellenére – a város új korzójává vált. A terület ingoványossága mellett a vasút is útját állta a városrész déli irányú további terjeszkedésének, melynek a

___________ Generáltervező / general design:

Hajós Építész Iroda Kft. Vezető tervező / leading architect:

Hajós Tibor

Építész munkatársak / architects:

Apró Juhász Jánosné, Kovács Ágnes, Németh Sándor, Módra Gábor Történeti kutatás / historical research:

Pete Nóra

Festőrestaurátor szakértő / painting restoration expert:

Herling Zsuzsa

Szobrász restaurátor szakértő / sculptor restoration expert:

Kovács Attila Egyedi lámpák / lamps:

Dvorszky László Belsőépítész / interior design:

Hajós Tibor Statika / statics:

Rabb Péter, Szabó Balázs, Molnár Miklós Épületszigetelés / insulation:

Koza András, Záhonyi Iván Épületszigetelési szakérdő / insulation expert:

Dér István Gépészet / HVAC:

Kisapáti Szilárd, Tóth Tamás Elektromos tervezés / electrical engineering:

Papp Antal

Gyengeáramú tervező / light current:

Szalóki Tamás

Tűzvédelmi szakértő / fire protection:

Kacziba Sándor Közmű / public utility:

Tóth Mihály Lift tervező / elevator:

Szirovicza Attila Környezetvédelmi szakértő / environment expert:

Sipos László

Talajmechanika / soil mechanics:

Dr. Kaszás Ferenc Konyhatechnológia / kitchen technology:

Kelemenné Takács Katalin ___________

2016 / 01

motorizáció következtében megépült felüljáró adott csak újabb lökést az 1970-es években. A pécsi állomás tervei a MÁV magasépítési osztályán készültek, melynek élén ekkor Pfaff Ferenc állt. Kubinszky Mihály valószínűsíti, hogy a századforduló legjelentősebb vidéki vasútállomásainak munkálatait irányító Pfaff a szülővárosához közeli pályaudvar plánumát saját maga készítette. Ezt leginkább a homlokzat – Pfaff életművében is egyedülálló – gazdagsága támasztja alá. A vasútállomás homlokzatának fő jellegzetessége a tornyokkal körülvett középrizalit üvegezett félköríves motívuma, mely a debreceni és a kolozsvári állomásokkal mutatott hasonlóságot. Ez a diadalívből származtatott forma a Keleti pályaudvarról volt ismert, és a közlekedés jelképét, a városkaput idézte fel. A homlokzat értékes díszítőelemeit képezik a Zsolnay gyárban készült pirogránit domborművek. Bár a nagyvárosi pályaudvarok esetében a tervezők nem típustervek alapján dolgoztak, a századfordulóra mégis kialakultak ennek az épülettípusnak a formái: a hangsúlyos középső épülethez csatlakozó hosszú oldalszárnyak, és az ezek két végén megjelenő erőteljes sarokpavilonok. A 8-10 vasúti kocsi

régi-új magyar építőművészet

hosszúságának megfelelő épülethomlokzat sínek felőli oldalát veranda kísérte. A város felé eső oldalon helyezkedett el az a folyosó, ahonnan a különböző helyiségek megközelíthetők voltak. Talán ma már furcsának tűnik, hogy az emeleten szolgálati lakásokat alakítottak ki. A felvételi épületen kívül számos kisebb ipari architektúra (marharakodó, kettős őrház, raktárak és műhelyek, jégverem, vízállomás) épült ekkor. A Schiffer Miksa budapesti vállalkozó által 1901 nyarán átadott épület a 20. században több szakszerűtlen beavatkozást, stílusidegen toldaléképítkezést szenvedett el. A 2013ban megkezdett rekonstrukció egy eredeti formájába és szépségébe visszahelyezett, de a 21. század követelményeinek is megfelelő pályaudvart eredményezett. A műemlékvédelmi előírások figyelembe vételével zajló felújítás során visszaállították az eredeti épülettömeget, lecserélték a tetőt, megtisztították a klinkertégla burkolatot, pótolták a hiányzó bádogos, kerámia és kovácsoltvas díszeket, kicserélték a perontetőt tartó oszlopokat, megújították a gépészetet és a belső tereket. Utóbbiaknak új funkciókat is próbáltak adni, hiszen ma már teljesen mást jelent a vasúti utazás, mint száz évvel ezelőtt. A nyugati tendenciáknak megfelelően a cél az állomás igazi közösségi térré alakítása volt. Ez egyelőre nem annyira sikerült, hiszen az egykori postaszárnyban megnyitott kormányablakon kívül az állomás helyiségeinek nagy része funkció nélkül, üresen tátong. Mindez nem von le semmit az enteriőr szépségéből. Bár a tervezőknek – források híján – a belső terekről lehetett a legkevesebb ismeretük, az összhatás tökéletesen harmonikusra sikerült. Az állomás utasforgalmat kiszolgáló tereinek meleg színvilága kellemes, ugyanakkor elegáns környezetet teremtett, ahol a falak, a járólapok és az eredeti öntöttvas oszlopok zöld és bézs árnyalatait jól ellensúlyozzák

a sötétbarna faburkolatok. Külön figyelemreméltók az artisztikus lámpatestek. A minden részletre kiterjedő figyelem egy új összművészeti alkotást eredményezett, miközben az enteriőr megőrizte századfordulós hangulatát. A 2015 októberében átadott, teljesen megújult, városképi jelentőségű műemléképülettel azonban van egy nagy gond: nehezen illeszthető bele a Bajcsy-Zsilinszky utca tengelyébe tervezett intermodális közlekedési csomópontba. A távolsági és helyi busz-, illetve a vasúti közlekedés egy helyre koncentrálását ezért a felüljárótól a vasútállomásig tartó tér-rendszer kiépítésével szeretnék megoldani, részben orvosolva ezáltal azt a városszerkezeti problémát is, mely szerint Pécs a fél tengelyek városa.

From train depot to a public space Railway Station, Pécs It was a milestone for Pécs in 2010 that the city, being an European Culture Capital then, was given the chance to get enriched with several new cultural and infrastructural developments. An exception was the building of the railway station which had been in need of reconstruction for a long time, and which had thus been an unworthy structure to welcome visitors arriving in the city via rail. Launched in November, 2013 the reconstruction had been finished by the autumn of 2015. A characteristic feature of the facade of the railway station building was the semi-circular motif of the glazed

téma // theme

central projection surrounded by spires, which bears resemblance to other railway stations such as the one in Debrecen and Cluj Napoca (Romania). Precious decorative components of the facade are the pyrogranite reliefs produced in the Zsolnay manufactory. The reconstruction project started in 2013 restored a railway station into its original form and beauty which, however, also meets the criteria of the 21st century. The authentic restoration of the original mass of the structure was followed by the replacement of the roof, the cleaning of the clinker facework, the completion of the missing ornaments (tin, ceramics and wrought iron as well), replacing the columns supporting the roof of the platform zone, updating the engineering parts and facelifting the interiors. The latter were given new functions as rail travel means something completely different today than a century ago. In line with prevailing western tendencies, the goal was to transform the station into a genuine community space.

2016 / 01

Átértékelődő városszerkezet Déli pályaudvar: budai centrum ___

szöveg text:

dr. Nagy Béla

___

„1861-ben nyílt meg a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a Déli pályaudvar elődje), a Buda–Kanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, és egy facsarnokkal bírt a vasúti sínek felett. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta az állomás, nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról...” (Wikipédia) A vasúti közlekedés jelentőségét hamar felismerte a világ. Alig több mint tíz évvel azután, hogy megnyílt a Stockton – Darlington vasút, az 1836. évi XXV. törvénycikk rendelkezett a Pest-Buda és Bécs közötti vasúti kapcsolat megteremtéséről. A vasúthálózat kiépítésében a hazai politika – elsősorban az Alföld és Erdély elérhetősége érdekében – első ütemben a Duna bal parti oldalán vezetett vasútvonalat preferálta, szemben a bécsi udvarnak elsősorban a Dunántúli és délebbi piacok elérését támogató jobb parti vasútfejlesztésével. Elsőként a Pest-Vác vasútvonal épült meg (1846). Buda fejpályaudvara a Déli lett (a Józsefvárosi, majd a Keleti pályaudvar csak később valósult meg). A Bécs – Nagykanizsa – Buda vonallal a Dunántúlt, a Balaton vidékét is feltáró vasútvonalat fogadó Déli pályaudvar fontos szerepet játszott a város életében. A vasútállomás a város szélére, de kedvező helyre került. A krisztinavárosi állomásra érkezve viszonylag könnyen elérhető volt Buda, a Budai Vár, az Alagúton és a Lánchídon át Pest. Ne felejtsük el, hogy ebben az időben a környezet beépítettsége alacsony volt, a környéken jellemzően művelt területek és szőlők voltak, bár a Városmajor környéke már részben beépült. A következő ötven évben a teljes városszerkezet átalakult. Budapest megszületése (1873) a népesség számának drámai növekedéséhez vezetett, a keleti körvasút és Kelen-

régi-új magyar építőművészet

föld kiépítésével egyidejűleg a Déli pályaudvar környezete besűrűsödött, ami folyamatosan átértékelte a pályaudvar helyét és szerepét. A budai szőlők kipusztultak és kezdetét vette a hegyvidék több hullámban történő beépítése. A Margit híd (1876) és az Erzsébet híd (1903) megépültével az utazási célpontok megváltoztak, új központi helyek alakultak ki, a szolgáltatások, munkahelyek, intézmények áthelyeződtek, a Déli pályaudvar környékének szerepe végképp átértékelődött. A második világháborúban teljesen elpusztult pályaudvar ideiglenes elemeinek helyreállítása során az utolsó elem az 1962-ben elkészült üvegcsarnok volt (ebben az időben a Kelenföldre telepítés gondolata ismét felmerült). 1945 után a városkörnyékből és a vidékről ingázók közlekedésében komoly szerep hárult a vasútra. A Balaton turisztikai szerepe is megváltozott, a tömeges turizmus által generált forgalom, majd a metró megvalósulása a pályaudvar újabb átépítéséhez vezetett (Kővári György, 1975). A rendszerváltást közvetlenül megelőző évek óta többször is felmerült a pályaudvar többszintes átépítése, összetett funkciójú intermodális központtá alakítása. A metró-vasút kapcsolat mellett üzletek, irodák, lakások, intézmények, szabadidős létesítmények, parkolók és zöldfelületek kialakítása is felmerült. A Déli pályaudvar vita folytatódott.

Vérmező, háttérben a Déli pályaudvar és az Alkotás utca házai, 1952. Fotó: Fortepan, forrás: UVATERV

A Déli pályaudvar jó helyen van – vagy mégsem? A pályaudvar területe egy hajdani árokszerű völgy elfoglalásával és annak helyenként több méteres feltöltésével alakult ki, és közel 1,5 km hosszúságban ékelődik a környező területek sűrű beépítésű városszövetébe. A pályaudvarok, vasúti területek méreteiknél, geometriai kötöttségeiknél fogva komoly városszerkezeti befolyást gyakorolnak környezetükre, rendszerint megnehezítve a kettészelt városrészek közötti területi kapcsolatokat. Így van ez a Déli pályaudvar esetében is, ahol a városrészek közötti kapcsolatok csak egy helyen – a Márvány utcai felüljárón keresztül – valósulnak meg. A pályaudvar területe építése idején a beépített budai városrész külső övezetébe tartozott, mára azonban

Budapest településszerkezeti terve (kivonat)

téma // theme

a város körülnőtte a területet és tágabb térségével együtt a budai belváros részét alkotja. Ennél fogva a pályaudvar elhelyezkedése központi jellegű, városszerkezeti szempontból elvág, tagol, látványa idegen testként van jelen környezetében. A fejállomásként kialakított pályaudvart már az 1861-es átadásakor is sok bírálat érte korszerűtlensége miatt, érthető tehát a meg-megújuló viták föllángolása a pályaudvar létét illetően. A vita azt a helyzetet tükrözi, amely a hely bizonytalan városszerkezeti státusza mögött rejlik. A Déli pályaudvar jó helyen van – vagy mégsem? Ez a dilemma a pályaudvar megépítése óta rendszeresen felvetődik. Az 1861-ben átadott vasútállomást volt, aki a gabonakereskedelem érdekében a Duna közelébe, mások a polgárváros közelébe, ismét mások a városon kívülre szerették volna telepíteni. Végül a Kis-Gellérthegyet átfúró alagúttal a Vérmező mellett valósult meg. Budapest Településszerkezeti Tervében (TSZT) a MOM Park térsége Budapest öt „mellék-központjának” egyike. A TSZT még további öt intermodális központot is kijelölt, közöttük a Kelenföldi pályaudvar térségét. A fővárosi TSZT rögzíti egy teljes körvasút kialakítását, amely a Nyugati pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar között alagúton keresztül teremt kapcsolatot. A metró és a villamosok költségesen üzemeltethető és drágán fenntartható kötöttpályás rendszerek, de hatékony, nagy kapacitású közlekedési eszközök, melyek minél jobb kihasználása, a rendszeresen és hosszú időn át jelentkező költségek minél jobb kihasználtsággal történő mérséklése mindenkinek érdeke. A Budapest belső városmagját szervező Nagykörút karaktere a pesti és a budai oldalon eltérő. Budán hiányzik a Nagykörút intenzív nagyvárosias zárt városközponti sávja. Tekintettel a budai Nagykörút mentén elhelyezkedő területekre, Buda szervezése lényegében három jelentősebb csomópontra koncentrálódik: • a Móricz Zsigmond körtér (Allee bevásárlóközpont, piac, rendelőintézet, irodák stb.) környezete, • a MOM Park térsége (bevásárlóközpont, Gesztenyés kert, művelődési ház, sportközpont stb.) és

2016 / 01

A Finta Stúdió terve a déli pályaudvar fejlesztésére, 2009

• a Széll Kálmán tér – Széna tér térsége (Mammut I.-II., sétány, Millenáris, Marczibányi tér stb.). A Déli pályaudvar városszerkezeti értelemben két szék között a pad alá került, köztes zónában fekszik a Széll Kálmán tér és a MOM Park városszerkezeti csomópontok, funkcionális sűrűsödések között. Nincs közvetlen kapcsolata sem az I., II. és XII. kerület jelentős részét, sőt a budapesti agglomeráció északnyugati szektorát – Budakeszitől Solymárig – szervező Széll Kálmán térrel, sem a Hegyvidék és Újbuda egy részét is szervező Budaörsi út – Hegyalja út – Villányi út csomópont térségével. A Széll Kálmán tér, a MOM Park (BAH csomópont) térsége és az Őrmező – Etele tér intermodális központ közötti közösségi közlekedési kapcsolat fontos városszerkezeti elem. A Déli pályaudvar, a metróvonalak és állomásaik jelentős számú utas és látogató mozgását segíti. Az agglomerációból vagy az ország más vidékeiről ide érkezve főleg a budai, de a pesti célpontok is elérhetők metróval, villamosokkal, buszokkal. A Déli pályaudvar megszűnésével ez a kapcsolat jelentősen meggyengülne; az ingázók Kelenföldön átszállva, valamely indirekt közlekedési kapcsolaton keresztül juthatnának el ide, ami önmagában még nem megrázó városszerkezeti következmény, ha a területen valamilyen, a lakosság életét könnyítő, szervező, közellátó, közszolgáltató komplexum, vagy egy jelentősebb forgalmat generáló funkcionális csomósodás alakulna ki. Ha viszont a vasút megszűnésével a közlekedési csomópont forgalma jelentősen lecsökken, a Vérmező zöldfelületének kiterjesztésével a jelenleginél kisebb használati intenzitás alakul ki, akkor a metró drága és feleslegesen túlméretezett közlekedési eszközzé válik. Ezt semmiképpen sem kompenzálhatja egy parkoló, melynek legfeljebb a környező közösségi célú funkciók és a lakosság kiszolgálásában lehet szerepe. Egy klasszikus P+R parkoló helye az eszközváltó ponton, például az Etele tér – Őrmező környezetében lehetne, nem a Nagykörút budai szakasza mentén. Ugyanakkor a budai hegyvidék kertvárosias társasházi és villanegyede sajátos kiszolgálást igényelne, mást, mint a pesti oldal diverzifikált közösségi közlekedési kínálatának (autópálya, vasút, elővárosi vasút, metró, gyorsvillamos, villamos stb.) átlapolására alapozott közlekedési rendszer.

régi-új magyar építőművészet

A hegyvidéki területek viszonylag alacsony népsűrűsége és a közösségi közlekedés költségessége között feszülő ellentétet a gyalogos és kerékpáros mozgásokra alapozott – 3-400m sugarú – területi egységek rendszere és az ezeket és a nagyobb kapacitású közlekedési eszközöket (trolibusz, villamos) felfűző, viszonylag sűrűn közlekedő, kis kapacitású korszerű közlekedési eszközök alkothatják. Ezek vonalai a Széll Kálmán tér, MOM Park, Móricz Zsigmond körtér, illetve Etele tér – Őrmező csomópontokra szerveződhetnének. 1. változat: a Déli pályaudvar fejlesztése A Déli pályaudvar fejlesztése esetében több megoldás lehetséges; például a jelenlegi pályaudvar szintje alatti vagy feletti beépítés és ezek kombinációja. Olyan megoldás, amely városias funkciókkal erősítheti a hegyvidéki lakóterületek központrendszerét. Az Alkotás utca városias beépítésével és a Mészáros utca – Győri út – Avar utca közötti területek részleges vagy teljes lefedésével, irodai munkahely, sport-, szabadidő vagy – megfelelő műszaki megoldással – akár lakóterületi fejlesztéssel. Lényegében ilyen megoldást rögzítenek a jelenleg hatályos településrendezési tervek is. A javaslat erőssége a jó elérhetőség, a multifunkciós kínálat lehetősége, Buda központjának megerősítése, a Széll Kálmán tér környezetének tehermentesítése, míg gyenge pontja, hogy a Hegyvidék formálódó kerületi központjának teremt konkurenciát, de a metróállomás MOM Park felé megnyitott esetleges második kijárata (a metró egy-két megállóval történő meghosszabbítása?) lehet, hogy mérsékelné ezt a hatást. 2. változat: a Déli pályaudvar visszafejlesztése A Déli pályaudvar redukálása esetén is több megoldás mérlegelése lehetséges. Ha a vasúti kapcsolat gyengül, de megmarad, azaz egyes, Kelenföldön elágazó elővárosi vasutak vagy más vasúti kapcsolatok (Balaton, egyes nemzetközi vonalak) fogadása itt maradhat, akkor a városfejlesztési lehetőségek csatlakozhatnak az előbbi változathoz, a Déli pályaudvar fejlesztéséhez.

Helyszínrajz a BVFT fejlesztési tervéből, 2006

3. változat: a Déli pályaudvar felszámolása A pályaudvar teljes megszüntetése esetén felmerülhet, hogy a 3-4 kilométerre fekvő Kelenföldi pályaudvar felé milyen kötöttpályás kapcsolata alakulhat ki a MOM Park (és a Hegyvidék központja), illetve a Széll Kálmán tér térségének. Vasút hiányában ez valamilyen más eszköz lehetne. Vagy a 2. metró két megállóval (Kiss János altábornagy utca – Mészáros utca kapcsolatnál: ~600-800m), esetleg egy megállóval, de két kijárattal (MOM Park – BAH csomópont ~1000-1500m) történő meghosszabbítása, amely elérné Buda fontos csomópontjait. De elképzelhető egy olyan villamosvonal is, amely az Alkotás utca – Villányi út és a feleslegessé váló MÁV vasútvonal nyomvonalán fut Kelenföld felé. Esetleg egy zárt pályás gyorsbusz, amely ugyanezen a nyomvonalon haladhatna, nyilván az előbbieknél sokkal nagyobb rugalmassággal a Magyar jakobinusok tere és Villányi út között. Valamennyi megoldás esetében szükséges a városi zöldfelületek növelése, sportolási funkciók elhelyezése, de emellett lakások, irodai munkahelyek és más városi funkciók is helyet kaphatnak egy felértékelt területen. Korábban nem várt lehetőségek nyílhatnak meg. Az Alkotás utca keleti oldalán valódi városias főutca formálódhat, fasorokkal, sétányokkal, integrálva a Testnevelési Egyetem campusának közcélokat szolgáló funkcióit. Az egyetemi sportterületek és a zöldfelületek a Mészáros utca menti területeken helyezkedhetnének el, városias sétányra, lineáris parkosított szalagra szervezetten. A zöldfelületi rendszer egyrészt kapcsolódhatna a Vérmezőhöz, másrészt zöld szalagként egészen Kelenföldig vezethetne, feltárva, felértékelve és új városképet adva a jelenlegi vasútvonal miatti „hátsó-udvari” zónának. A terület feltárása a Budaörsi út és a Mészáros utca – Alsóhegy utca felől biztosítható, a vasút helyén pedig egy értékes zöldterületre szervezhetők a volt üzemek részben átalakult területei és azok szűkebb-tágabb környezete. További jelentős rekultivációs feladat is csatlakozhatna a Déli pályaudvar helyén, a Vérmező kiterjesztésével: a teljes Ördögárok revitalizációs programja. Az Ördögárok revitalizációja a város határától a Dunáig terjedhetne, beleértve a Városmajort és a Vérmezőt, a Horváth kertet és a Tabánt. A jelenlegi egyesített csatornarendszer szétválasztásával élővízzel gazdagítható zöld szalaggá varázsolható az Ördögárok környezete, figyelembe véve azt is, hogy annak vízhozama igen változó. Ehhez a rendszerhez csatlakozhatna a Déli pályaudvar területének egy erre alkalmas módon kialakított része.

A Műhely Rt. fejlesztési terve, 2006

___________ „A Bécs – Graz – Trieszt vonal (osztrák Déli Vasút) Pragerhof állomásából kiindulva Ormosd – Csáktornya – Nagykanizsa – Székesfehérvár – Buda (németül: Ofen) állomások között két részben: Pragerhof – Nagykanizsa állomások között 1860. április 24-i, Nagykanizsa – Buda állomások között 1861. április elsejei közforgalomba helyezési idővel épült meg a 110 + 220 km hosszúságban” (forrás: http://www.sinekvilaga.hu/123-37813.php)

A Műhely Rt. fejlesztési terve, 2006

An Urban Structure Being Re-Evaluated Southern Railway Station, Budapest It did not take long for the world to recognize the significance of rail travel. Only appr. ten years after the opening of the Stockton – Darlington railway line, the law of 1836. XXV. was passed to start the construction of the railway routes between Pest-Buda and Vienna. The first station in Buda to receive trains running from Vienna via Nagykanizsa

téma // theme

to Buda, the Transdanubian and the Lake Balaton region was completed in 1861. Its later version, the Southern railway station played an important part in the life of the capital city. In the years right before the change of the political system, the idea to transform the railway station into a multi-storey structure with complex functions to serve as an intermodular centre had been discussed several times. Alongside the connections between the underground and the railway, building shops, offices, apartments, institutions, recreation facilities, parking lots and green areas were also recommended. The debate over the Southern railway station, however, is still going on. The article below analyses the dilemmas concerning the future of the railway station focussing on the consequences of three potential concepts: development, scaling down and demolition.

2016 / 01

Fotó: Harry Cock

régi-új magyar építőművészet

Egységbe foglalva

Városháza és vasútállomás, Delft ___

építész architect:

___

Mecanoo

szöveg text:

Pálinkás Edit

fotók photos:

Harry Cock, Mecanoo

Hat évvel a Delft központjának súlyvonalait merőben átalakító beruházás bejelentése után, 2015-ben átadták a projekt első ütemében megvalósuló vasútállomást. A helyi és helyközi közlekedést egyaránt megreformáló területrendezés mellett a komplexum igazgatási funkciót is ellát, mivel az állomás feletti épületben kaptak helyet a közel százezres lakosú város irányításának irodái. A teljes épületegyüttes 2017-ben készül el. Delft központját 1965 óta egy csaknem két és fél kilométer hosszan elnyúló vasúti híd szelte ketté. A Rotterdam és Hága közötti vasútvonal az új várostervezési koncepciónak megfelelően földalatti alagútrendszerbe került, így végre lehetővé vált a viadukt lebontása. Mindez alapjaiban változtatta meg a város képét és életminőségét: szabadabb átjárást biztosított a történelmi belváros és a vasútvonaltól nyugatra elterülő lakónegyed között, csökkent a belváros zajterhelése, javult a terület esztétikai megítélése és a közbiztonság. A területrendezésnek köszönhetően folyamatosan átalakulnak a városi kapcsolatok, új közösségi terek

téma // theme

jönnek létre. A közlekedési csomópont létrehozásával egy időben a helyi tömegközlekedést is optimalizálták, és a vasútállomás mellett a helyközi buszállomás is helyet kapott. A régi állomásépületből elegáns kávézó lett. Az építészeti koncepciót kidolgozó Mecanoo iroda olyan vasútállomást kívánt létrehozni, ahol a turisták számára egyértelmű lesz, melyik városba érkeztek, a helyiek pedig otthon érezhetik magukat. Olyan közvetlen kapcsolatot kerestek múlt, jelen és jövő között, amely mind művészi, mind technológiai szempontból meghatározza a város történelmét. A kulcsot egy 1877-es, Delftet és környékét ábrázoló térkép jelentette. Az előcsarnokba lépve, vagy a peronról a mozgólépcsőn felfelé haladva fokozatosan tárul elénk a térképnek a mennyezet bordáira illesztett képe. A 7700 m2-es hullámzó mennyezetet összesen 1929 darab egyenes és hajtott lamella borítja. A bordák mindkét oldalára nyomtatott térkép közel harminc millió

2016 / 01

pontból áll össze egyetlen képpé, amelynek látványa a térben folyamatosan változik. Az ideális kép elérése érdekében egyedi szoftvert fejlesztettek az elemek pontos elhelyezésének megszerkesztésére. A megvalósíthatóságot virtuális térben modellezték. Az állomás csarnokának falait és oszlopait a világhírű delfti kék kerámiára utaló törött csempék borítják, különböző árnyalatú kék és fehér színekben. Az egyedi gyártás a kézműves hagyományokat idézi. A múltra tekintő, ugyanakkor a legújabb technológiát felhasználó kivitelezés az egész városra jellemző. A történelem során Delft kiemelkedő jelentőségre tett szert, hiszen mint „Prinsenstad”-ot, a várost szoros szálak fűzik a holland királyi családhoz, amit a művészet – elsősorban a kerámia – terén elért eredményei tovább emeltek. Ugyanakkor a város mindig élen járt a legmodernebb tudományokban, műszaki egyeteme ma is úttörő jelentőségű a technológiai innovációban. Delft karakterét tehát a múlt és a jövő kombinációja határozza meg, ezt emeli ki a Mecanoo koncepciója is. A 30 méter széles előcsarnok üveghomlokzatán kitekintve rálátunk a környező épületekre, a belvárosra és a régi vasútállomásra. A látvány mintha Vermeer delfti látképének kortárs adaptációja lenne. Az épületegyüttes 28.320 m2-es alapterületével és magasságával is kiemelkedik a belváros léptékéből. A sarkokon lehajló tető vonala azonban könnyed átmenetet képez a környező alacsonyabb épületekhez, az üveghomlokzat pedig az ég visszatükrözésével igyekszik légiessé tenni az épület tömegét. A holland építészet sajátosságára utaló, keskeny síküveg és az olvasztott, lencse alakú gömbökkel díszített üvegpanelek váltakozása nem csak ritmust ad a homlokzatnak, de nagyfokú energiahatékonyságot is eredményez. Az állomás és a városháza közötti kapcsolat teljes egészében csak 2017-tól lesz érzékelhető. Az épületegyüttesben tervezett belső teraszok, a kerékpártároló, az archívum, illetve a vasútállomás csarnokával összekötött előcsarnok üzletekkel és éttermekkel, élettel teli közösségi tér lehetőségét kínálja. A tömb monotonitását oldó, az udvarok és átjárók helyét jelölő bemetszések a város bonyolult szövetét képezik le, amelynek minden utazás alkalmával újabb és újabb eleme tűnik elő a vasútállomás mennyezetén.

régi-új magyar építőművészet

___________

Építészet / architecture:

Mecanoo

Szerkezet / structural engineer:

ABT BV

Gépészet / mechanical engineer:

Deerns Raadgevende Ingenieurs BV Building Épületfizika és tűzvédelem / building physics and fire safety consultant:

LBPSight

Mennyezeti grafika / consultant graphics ceiling:

Geerdes Ontwerpen

Pénzügyi tanácsadó / cost consultant:

Basalt Bouwadvies BV Megbízó / client:

Ontwikkelingsbedrijf Spoorzone Delft BV ___________

Forged into one Municipal Offices and Train Station, Delft Six years after the original announcement of the project, the first phase of Mecanoo's new Train Station and City Hall complex in Delft, has been opened to the public. The station, in combination with municipal offices and the new city hall, sits atop a new train tunnel built in place of the old concrete viaduct that divided the city in two since 1965. The new building now connects the historic inner city on the east side of the railway tunnel with the residential neighbourhoods located to the west, realigning the centre of Delft. Coming up the escalators, the vaulted ceiling features an enormous historic 1877 map of Delft and its surroundings. Within the station hall, walls and columns are adorned with a contemporary re-interpretation of Delft Blue tiles. When you look outside, you see the city and the old station as a contemporary version of Johannes Vermeer’s painting 'View of Delft’. The combination and rhythm of open panels of high performance glass and closed fused glass panels enable a high degree of energy efficiency. Incisions in the glass volume of the municipal office building, which will not be complete until 2017, form a pattern of alleyways and courtyards, which are themselves inspired by the intricate structure of Delft.

téma // theme

2016 / 01

szerethető játékosság

buszváró, Szentgotthárd ___

építész architect:

___

Kendik Géza

szöveg text:

Mizsei Anett

Funkcionális és formai szempontból is következetesen végigvitt, világos képlet adta a nemrég átadott buszváró koncepciójának alapját. A megvalósulása azonban korántsem volt zökkenőmentes: úgy alakult, hogy a tervező, Kendik Géza csapatával, Göncöl Zsófiával és Papp Zoltánnal két merőben eltérő tervet is készített. Előtörténete azzal a logikus felvetéssel indult, hogy a szentgotthárdi buszvárót a vasútállomás mellé kellene áttelepíteni. Mivel a vasútállomás a beltéri funkciók ellátására elegendő, alapvetően egy esővédő és árnyékoló pavilonra volt szükség. Az Őrség közösségi közlekedésének egyik legfontosabb csomópontja ezzel kényelmesebb átszállási kapcsolatokat biztosíthat a vonatok és autóbuszok között. A kezdeményezéshez aztán csatlakozott néhány környékbeli falu, ahol ugyancsak igény mutatkozott egy-egy új megálló pavilonra. A pályázat és a tervezési munka is elindult, a tervező acélszerkezetű, finoman átlapolt tetőszerkezetet vázolt a jövendő pályaudvarnak. A koncepció állt, amikor kiderült, az épület így, ebben a formában nem fog megvalósúlni. A költségvetés 95 százalékát elvitte ugyanis a közlekedés és közlekedtetés: az emberek akadálytalan és biztonságos mozgatása a tervezési terület és a vasútállomás közt. Építészetre, a szegélykő feletti építményekre minimális forrás jutott. Mihez kezdhet ilyenkor egy vezető tervező? Újrafogalmazza saját feladatát és visszatér az alapokhoz. Megtervezi, amit esetleg másodéves hallgatóként tervezett utoljára:

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

egy kerti pavilont az Őrségbe. Végeredményben pedig talán pont ettől a „tanköri munkától” vált jóízűvé és emlékezetessé a projekt. Két szerethető, inspiráló viszonyítási pontból indultak ki ennél a második koncepciónál. Az első az állomás közelében növekvő fenyőliget volt, amelyen át vezet a gyalogosok útja a város és az állomás közt. A második a vasúti pálya fölött átívelő három traverz ritmusa. Igényként az időjárás elleni védelem, a leülési lehetőség, illetve az építmény hosszanti tengelyében való egyszerű közlekedés merült fel. A projektet tervezői számára az is vonzóvá tette, hogy ez lett az első megvalósult faépületük. Végül két pavilon valósult meg, a peronon egymástól függetlenül elhelyezve. Két „utazói csomópont”, amelyhez a hátteret a sínek és a rajtuk mozgó vonatok adják. Finoman eltorzított bütüfalak sorolása adja az alapstruktúráját az épületeknek. Középen valamennyit átlyukasztva kialakult a szükséges közlekedési és átláthatósági tengely. A pavilonok távolsága miatt azonban nem a „középfolyosó” érvényesül a látványban: a szabálytalan geometriájú, ránézeti szögtől függően változó építmények önmagukban tekintve is érvényes, önálló objektumok. A változatosan formált harántfalakat szigorúan, pontról pontra gerendák és fa lécezés köti össze, egyszerű eszközökkel létrehozva azokat a torz felületeket, amelyek ennek az izgalmas téri játéknak a lelkét adják. Egy-egy ponton az összekötések megszakadnak, ide facsemete került. Szinte összenő majd a szerkezettel, és ahogy fejlődik, egy új minőséget fog hozni az ipari, vasútillatú, rozsdaszínű világba. A bütüfalak ritmikus ismétlődése és a két építmény a buszpályaudvaron zajló életet: a megállás és elindulás

tĂŠma // theme

2016 / 01

régi-új magyar építőművészet

___________ Építész tervezők / architects:

Kendik Géza, Gönczöl Zsófia, Papp Zoltán – Studio A4 Iroda ___________

szakaszosságát is jelképezheti. A pavilonok egyetlen berendezése a pad, ami ülő- vagy pakolófelületként is szolgálhat, s amit a lexan lemezzel védett, száraz területén helyezték el. A költségvetési hiányból kovácsolt előny ez esetben jelentős volt. Ha az eredeti koncepcióról jelenne most meg cikk, aligha asszociálhatnánk a Krumbach osztrák faluban mintegy három éve megvalósított BUS:STOP projektre. Igaz, ott már a kiindulás is egyféle társadalmi munkában végzett nemzetközi alkotótábor volt, szemben a kényszer hozta megoldással. Az anyagból és a helyi sajátosságokból kiinduló formálás, az átlátások kihasználása, no meg a falvakba tervezett még kisebb, széltől védett építmények ettől függetlenül rokonítják a két projektet. A szentgotthárdi buszváró azoknak is friss benyomást jelenthet, akik nem ismerik keletkezésének kalandos történetét.

Lovely Playfulness bus station, Szentgotthárd The concept of the newly inaugurated bus terminal passenger lounge in Szentgotthárd was based on a clear formula faultlessly consistent from both a formal and a functional viewpoint. Designers had two inspiring points of reference to start from. The first one was an expanding grove of pine trees in the neighbourhood of the terminal building through which the pedestrian route between the town and the station passes. The second one was the rhythm of the three traverses bridging over the span of the railways. Requirements such as protection against weather conditions, seating capacity and simple communication along the longitudinal axis of the building had to be met. As a result, two pavilions have been built and positioned independently of each other on the platform. There are now two junctions of passengers with the railway tracks and the moving trains along them as their backgrounds. The sequence of slightly distorted butt walls forms the basic structure of the building. By piercing each of them in the middle the necessary axes of transportation and transparency were created. Shaped in a varied way, the diagonal walls are connected via beams and wainscoting, simple means have been used to make up the distorted surfaces that form the heart of this exciting spatial play. Connections break up at a point where a sapling tree shall be planted. It is meant to grow into one with the structure and as it grows later on it shall create a new quality in this rusty world of industry smelling like the railway itself. The pavilions are simply furnished with benches on which passengers can take a seat or pack their luggage.

téma // theme

2016 / 01

Pompásan buszozunk

Autóbusz-állomás, Keszthely ___

építész architect:

___

Riedl Tamás

szöveg text:

Okrutay Miklós

Az utazás, mint a mindennapok része elviselt kényszerűség, ritkábban öröm, akár már maga is élmény – előbbi a napi rutinhoz kötött, utóbbi a szabadság élvezetéhez. Indulások és megérkezések: az ezekhez kötődő pillanatoknak tere van az utazók, az őket kísérők vagy éppen a rájuk várakozók számára. És ha szerencsés esetben ezek az idők valóban pillanatnyiak, még akkor is hat az, hogy mindez milyen térben történik. Keszthelyen, a sokszor szokásos módon, a vasútállomás kapta ezt a szerepet. (Az írás címe utalás Garaczi László ugyanilyen című regényére – a szerk.) A buszközlekedés a vonattal való utazás alárendeltjeként önálló állomással nem rendelkezett, fedetlen peronok, a buszállomás tere a szabad ég, rossz idő esetén kapkodó sietség a vasúti váró és az épp beálló buszok között. A regionális központ szerepét betöltő városban alapvető kérdést kellett megválaszolni: a közlekedésfejlesztés kapcsán továbbra is a vasúti infrastruktúra adjon-e hátteret mindkét közlekedési típus számára, vagy a helyi viszonyok, igények indokolják a buszközlekedés önálló, tartalmas, igényes kiszolgálását? A megvalósult autóbusz-állomás azonban nem csupán az alapvető funkcionális kihívásoknak kíván megfelelni, hanem a városhoz köthető egyedi helyként, egyfajta építészeti jelként fogalmazza meg önmagát. Egyetlen építészeti gesz-

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

tus határozza meg a formálást, minden ennek rendelődik alá. A perontető újraértelmezéséről van szó: a hatalmas, konzolos ív, a tektonikára is ügyelő, meggyőző módón indul a talajról, a túlsó vég kényszerű alátámasztási pontjai a kompozíció fő nézőpontjaiban szerencsésen nem jelentkeznek. Az ív finom hullámvonal mentén vezetett játéka talán túl didaktikus utalás a szél fodrozta tóra, de a formálás gesztusa valójában szinte észrevétlen marad, annyira erős az alapforma monumentalitása. Ami mégsem hat nyomasztóan, elsősorban a tudatosan választott élénksárga színnek köszönhetően. Funkcionális értelemben azonban rögvest hiányérzet támad. A perontető alól a beálló buszok „kilógnak”, már a középső ajtót használó utasok is védtelenek, csak a buszvezetőnél felszállók kapnak védelmet. Így ha hosszabb sor alakul ki, kínos helyzetek teremtődhetnek, ráadásul a magasan vezetett tető alá egy enyhébb szél is könnyen beverheti az esőt, havat. Kompozíciós értelemben alárendelt módon az állomás funkcionális elemei a perontető konzolja alá behúzott pavilonba kerültek. Mindennek jut hely, átlátható, logikus térszervezéssel, pénztár és kényelmes váróterem, sőt, egy kis üzlethelyiség is az utazók komfortját szolgálja, a közönségforgalmú mosdók azonban talán túlságosan is alárendelt szituációba kerültek. A pavilon formálása éppen itt, a mosdók felőli „hátsó” homlokzaton kap egy erőteljes visszametszést. A perontető expresszivitása mellett a pavilon lehető legegyszerűbb megfogalmazása egyértelműbb értelmezést

___________ Vezető építész / leading architect:

Riedl Tamás

Építész tervezők / architects:

Demeter Erika, Horváth Zoltán – T. J. Terv Bt. Közlekedéstervező / traffic:

Bónus Gyöngyi ___________

téma // theme

2016 / 01

eredményezhetett volna. A város felől érkezők fogadása jól átgondolt, tájépítészeti igényességgel formált kis teresedés készíti elő az érkezést, a pavilon kapuszerűen nyílik meg a perontető sávjában. És telitalálat, ahogy az ív földről induló tömege teret ad a kerékpárkölcsönzőnek. A homlokzati anyaghasználat kapcsán, a nagy felületen alkalmazott korcolt fémlemez esztétikája a közönség részéről, míg a pavilon falemezburkolata a fenntarthatóság felől jelent kihívást. Talán a legfontosabb viszonyulás azonban mintha indokolatlanul értelmezés nélkül maradt volna: éppen a vasútállomással való kapcsolat. Közlekedéstervezési oldalról lehet, hogy kellően alátámasztott, mégis fájó, hogy a buszok a vasútállomásnak háttal állnak be, nehezen emészthető ez a döntés. És mindebből súlyos esetlegességek is fakadnak, hiszen a legtöbb utast mégiscsak a vonatról buszra átszállók jelentik, így a közönségforgalom szempontjából ez a kitüntetett irány, és nem a város felőli feltárás. Keszthely új autóbusz-állomása kettős érzéseket hagy maga után. A formálás oldaláról szerethető a tervezői mozdulat könnyedsége, lendülete, a klasszikus építészeti műfajon belüli alternatívakeresés. Másfelől viszont félő, hogy túl sok az áldozat a funkcionalitás felől, így a város azonosítását is segítő, jelnek szánt épülethez nem feltétlenül a pozitív élmények rögzülnek majd.

Riding a Bus in a Pompous Way Coach Terminal, Keszthely In Keszthely, the neighbourhood of the railway station was chosen for this purpose, which seems like a widespread solution. Being subordinated to the railway, coach transport had not possessed a terminal of its own so far: the roofless platforms and the bus terminal itself were just open to the skies for people in a desperate hurry in bad weather to cover the distance between the railway waiting lounge and the coaches just arriving at their stops. As the town is a regional centre, a prioritized issue had to be tackled. The bus terminal completed now is not only meant to meet functional requirements only: it actually defines itself as a unique site and a kind of architectural sign associated with the town. A single architectural gesture came to rule formation: it is the reinterpretation of the platform roof.

régi-új magyar építőművészet

tĂŠma // theme

2016 / 01

Fotó: Szellő Gábor

Közel s távol

Zselici Csillagpark ___

Erdélyi-Gáspár Judit, Erdélyi Róbert szöveg text: Fenyvesi Judit Deák Barbara, Fenyvesi Judit, szellő gábor

építész architect: fotók photos:

___

Egy nagyszabású, több építményből álló turisztikai fejlesztés eredményeként 2015 nyarán elkészült a Zselici Csillagpark. A dél-dunántúli dombság erdőinek belsejében található hazánk legkevésbé fényszennyezett területe, mely 2009-ben felkerült a nemzetközi csillagoségbolt-parkok listájára is. A csillagászok régi álma és a zselici erdők kezelőjének új, turisztikai célú építmények létrehozására irányuló vágya találkozott egymással, ezért 2012-ben egy átfogó projektötlettel rukkoltak elő, melynek része volt a csillagvizsgálót magába foglaló főépület, a kilátó, a tematikus park és több erdei információs állomás.

Érdemes körülnézni, hogy hány hasonló küldetésű épület van hazánkban: egyedül a bakonyi Pannon Csillagda hasonló (lásd MÉ 2012/3 – a szerk.), melyben szintén van planetárium, távcsőkupola, kiállítás és ismeretterjesztő programok. Tematikáját tekintve azonban inkább az űrkutatás történeti és technikai bemutatására fókuszál, míg a zselici bázis a geológiai, állat- és növénytani ismeretek mellett a környezetvédelem tágabb értelmezésére irányítja gondolkodásunk objektívjét, hogy megértsük például a fényszennyezés jelentőségét is. Mindkét épületben hasonló jellegű tereket találunk, az épületek környezetükkel való kontextusa mégis egészen más. A bakonybéli új épületrész a falu egyik utcájának zártsorú beépítésébe ékelődik egy újrahasznosított magtárépület bővítményeként, ezért kubusszerű megjelenése ellenére a vakolt utcai homlokzatával és

régi-új magyar építőművészet

arányaival semlegesen illeszkedik a település utcaképébe, és a látogatói élmények a homlokzatok által határolt téren belülre korlátozódnak. Ezzel ellentétben a zselici főépületnek az erdőség közepében, egy tisztáson kellett megtalálni a helyét és a formáját, ezért az épületburok külső és belső vizuális kommunikációja egyaránt jelentőséget nyert. A tervezők csillagászat iránti érdeklődése nem új keletű. Erdélyi-Gáspár Judit kötődése a témához már az egyetemi éveiben megnyilvánult, diplomaterve is egy csillagvizsgáló épület volt, a tervezési helyszín pedig a Mecsek. Az iskolai tervek fő jellemzője, hogy papíron maradnak, ezért Judit igencsak meglepődött, mikor néhány év elteltével csillagászok keresték fel, hogy valami hasonló épületet szeretnének a Zselicbe. Gyakorlatilag ez a 2005-ös diplomaterv tekinthető a tíz évvel később meg-

Fotó: Deák Barbara

téma // theme

Fotó: Fenyvesi Judit

valósuló csillagvizsgáló épület koncepcionális magjának. Az épület megjelenését meghatározó építészeti gondolkodásmódot azonosnak látom a terv előképében és a végső tervfázisban. Mivel a háznak nem épített környezetbe kell illeszkednie, ezért nem is akar épületszerű lenni, inkább egy lehelyezett dobozra asszociálhatunk. Messziről nézve léptéke bizonytalan, mivel jellemzően nem rajzolódnak ki rajta konkrét építészeti alkotóelemek, mint például magastető, kémény, ereszcsatorna. A szerény tömegformálással a hagyományos fa mezőgazdasági építészetet idézi: néhány egyszerű, faburkolatú tömegből tevődik össze. Egyetlen külső utalás a funkcióra az épület tetején fehérlő távcsőkupola, mely így szimbolikus jelentőséget kap. A megközelítési irányból jellemzően zárt épület egyedül a planetáriumot rejtő, henger formájú tömeg palástja melletti felnyitáson keresztül enged átlátást az épület túloldalára, a völgy irányába. A völgy felőli oldalon viszont a homlokzat tömörsége több helyen felritkul, és nagyobb üvegfelületekkel kapcsolódik a belső tér a külsőhöz. A környező dombokra való rálátás bekapcsolja a látogatót az erdő atmoszférájába. Az épület pozicionálása miatt különleges hatás jött létre: a helyszínre érkező elől a kilátást gyakorlatilag teljesen eltakarja a lapos dombtető peremén elhelyezett hosszanti zárt homlokzat, viszont éppen a zárt tömegbe belépve tárul fel a táj perspektivikus képe, a ház túlsó üvegfalain keresztül. Az épületbelső hangulata tudatos tervezői szándék szerint eltér a külsőtől. Nem az erdő anyagai és hatásai érvényesülnek, hanem távoli bolygók élettelen szürke-sötét világát idézik a felületek és fények, melyek jó hátteréül szolgálnak a kiállított „színes” információknak. Az épület külső megjelenésénél a tervezők a tájba il-

2016 / 01

Fotó: Deák Barbara

Fotó: Fenyvesi Judit

régi-új magyar építőművészet

___________

Építészet / architecture:

ERGA Stúdió Kft. Vezető tervezők / leading architects:

Erdélyi-Gáspár Judit, Erdélyi Róbert Építész munkatársak / fellow architects:

Hegedűs Anett, Durbák Eszter, Molnár Judit, Somorácz György, Fügedi Andrea Belsőépítészet / interior design:

Barna Orsolya, Pucsek Viktor, Balázs Mátyás Tartószerkezet /structure:

Borbély Attila, Bertalan Csaba, Liptovszky Gábor, Soós Anna Épületgépészet / HVAC:

Bíró József, Lukács László Épületvillamosság / eletrical engineering:

Széll András

Akadálymentesítés / accessibility:

Szűcs Gábor

Kerttervezés / garden design:

Kontra Dániel, Király-Salgó Borbála – Urban Concept Kft. Akusztika / acoustics:

Borsiné Arató Éva, Alabárdos Zsuzsanna – Arató Akusztikai Kft. Tűzvédelem / fire protection:

Nagy Béla, Pukánszky Gabriella Világítástechnika / lighting:

Szabó Eszter Barbara – Be Light Kft. Épszerk. konzulens / building structure consultant:

Handa Péter

Csillagász és természetvédelmi szakmai konzulensek experts on environment and astronomy:

Kolláth Zoltán – MCSE, Hegedűs Tibor – Astrotech Kft, Szegvári Zoltán – DDNPI Kivitelezés / contractors:

Mega-Logistic Zrt., Axis 94 Kft. Megbízó / client:

Sefag Zrt.

___________

téma // theme

Fotó: Deák Barbara

leszkedést hangsúlyozták, én inkább így fogalmaznék: illik a tájhoz. Nem mondható, hogy észrevétlen marad, de nem hivalkodó; megjelenésével, harmonikus arányaival és homogén anyaghasználatával kifejezetten impozáns objektum az erdő közepén. A homlokzathoz közelebb kerülve figyelünk fel a faburkolat kialakításának játékosságaira: a különböző módokon áttört, változó sűrűséggel rakott lécekből képzett felületekre és a hengerpaláston bizonyos alakzatokat kirajzoló pontszerűen felhelyezett fakockákra. Mindezek közelről izgalmassá teszik a messzebbről homogénnek tűnő homlokzatot. Úgy tűnik, mintha az anyaggal való játék itt egyfajta kísérleti terep is lett volna a tervezők számára. Mintha – nem is tudatosan, hanem csak esztétikai érzékükre hagyatkozva – felsorakoztatták volna azokat a díszítési variációkat, melyek egyféle anyagból hozhatók létre úgy, hogy egy ilyen viszonylag kicsi házat gazdagítsanak, de anélkül, hogy a részletképzés sokfélesége összezavarná az eredeti koncepciót, a tömegek letisztultságának érvényesülését. A galaxisunkban keringő bolygók és a csillagképek misztériuma nemcsak a kutatókat, de a legtöbb embert magával ragadja. A csillagászat tudománya amatőr szinten is olyan témakör, melynek jobb ismerete segít megértenünk a bolygónkon uralkodó fizikai törvényszerűségeket és elhelyezni a létezésünket egy sokkal nagyobb rendszerben, mint amiben általában gondolkodunk. Ha egy csillagvizsgáló távcsőbe tekintünk, egyúttal a Föld nevű bolygóra is fényév távolságból vetünk egy pillantást, s ez át- és felértékeli annak az életnek a jelentőségét, melynek részesei vagyunk, de teremtői vagy pusztítói is lehetünk. A zselici Csillagpark közelebbi és távolabbi természeti környezetünk ismereteit és megtapasztalását finom részletekkel, harmonikus összhatással tudja átadni az odalátogatóknak.

2016 / 01

Fotó: Deák Barbara

régi-új magyar építőművészet

Up close and far away Star Park, Zselic

téma // theme

Fotó: Deák Barbara

Fotó: Fenyvesi Judit

As a result of a large-scale development of tourist facilities including several structures, the Star Park of Zselic had been completed by the summer of 2015. Being the least light-polluted area of Hungary, it is located in the depths of the forest of the Transdanubian Hills, which came to be listed as one of the International Dark Sky Park in 2009. Long-cherished dream of astronomists was matched in this project with the ambition of the management of the forests in Zselic to create new tourist-targeted facilities. As a result, they came up with the comprehensive idea in 2012 to construct a main building to house the observatory, a look-out tower, a constellation park and several information points in the forest. As there was no existing man-built environment to adjust the building to, the complex does not ambition to be like a building: it simply evokes a box placed here instead. When viewed from a distance, it features uncertain scales, as no actual architectural components are visible from the outside, such as a high roof, a chimney or drainpipes. The modest forms it is made up of actually evoke traditional agricultural timber architecture: it only features some simple blocks clad in wood. There is only one reference to its function on the exterior: the white dome of the observatory on the roof of the building which, in turn, also has symbolic significance. The building typically closed from the direction visitors approach it only allows to see through it via the slit next to the cylinder form housing the planetarium and thus we can have a view across the entrance in the direction of the valley. On the side facing the valley, however, the density of the facade is thinned at several points, and the interior connects to the exterior via larger expanses of glass. The view of the neighbouring hills invites visitors to experience the very atmosphere of the forest.

2016 / 01

Land art a világ tetején

Messner Mountain Museum, Corones ___

építész architect:

___

Zaha Hadid

szöveg text:

Götz Eszter

Reinhold Messner világhírű hegymászó múzeuma egy 2275 méter magas dél-tiroli hegycsúcson épült meg 2015-ben. A mű – viszonylag kis alapterülete dacára – megragadó erővel sűríti mindazt, amire a természet erőivel párbeszédet kezdeményező építészet képes lehet. Megfogalmazásával a múzeumépület újraértékeli a land art fogalmát: egyetlen beton ék egy kopár sziklán, a hóhatár közelében. A múzeum az alpesi hegymászás történetét és az Alpok geológiai-biológiai jellegzetességeit mutatja be az ide érkező látogatóknak, látogató- és oktatóközpont, amely nem csupán hagyományos eszközökkel, a belső térben megjelenített tárgyakkal, információkkal jeleníti meg a témát. Igazi szenzációja maga a térélmény. Alaprajza egy háromfelé induló faágat mintáz, melynek szára a hegycsúcshoz vezető útról

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Zaha Hadid Architects

nyíló bejárat, ágai pedig a csúcs túloldalán három különböző irányba néznek. Kettő közülük óriási kilátóablak, a harmadik pedig a sziklából 6 méternyire kiugró, üveg mellvéddel kerített kilátóterasz, melyről soha nem látott, 240 fokos kilátás nyílik a Dolomitokra és az olasz Alpok leglátogatottabb síparadicsomára. A hegymászás legendájaként ismert, számos könyvet írt Messner múzeumai között ez már a hatodik ilyen intézmény, amellyel a világ szinte minden magas csúcsát megmászó alapító a vad hegyvidék szépségeire hívja fel a figyelmét azoknak a keveseknek, akik feljutnak ide. Zaha Hadid koncepciója – Messner víziójából kiindulva – a Kronplatz csúcsa alá, a hegybe épített mesterséges barlangként fogalmazta meg az épületet. A látogató először leereszkedik a hegy gyomrába, a kiállítás és a szintek rétegződése révén megismerkedik a sziklák belső világával, innen nyílik a két panorámaablak, majd a túloldalon ismét feljut a szabadba, a teraszra, amely szinte látomásszerűen lebeg a völgy fölött. Az ablakok mindegyike egy-egy híres hegycsúcsra néz, a látogató az óriási ablakokban feltáruló látvánnyal mintha személyes találkozóra érkezne a Peitlerkofellel, a Heiligkreuzkofellel és a dél-tiroli Dolomitokból kimagasló Ortellel. Az 1000 m2 alapterületű „barlang” acél vázszerkezete tartja azt a 4000 m3 talaj- és sziklatömeget, amit a területről kivájtak, majd a beépített emelek alá és fölé visszaemeltek. A külső és belső falak legnagyobbrészt helyben öntött betonlapok, a mennyezeti panelek felületére

tĂŠma // theme

2016 / 01

az öntőforma sablonok a környező hegyek és jégformációk csipkézett mintáit rögzítették. A belső tér folyosóinak falai, a komplex ívekben kanyarodó betonpanelek 3D modell alapján CNC-vel mart, előregyártott habbetonból készültek. A 70 cm vastag betontető és a 40-50 cm vastag betonhéj, illetve kívül a föld- és sziklaburok közel állandó belső hőmérsékletet biztosítanak, a nagyméretű ablakok természetes fénnyel látják el a belső tér mindhárom szintjét. A felületek megformálása a hegyi patak koptatta kavics egyszerűségével hat. A külső falak betonhéja a széleken finoman befordul az ablak, illetve a belső tér irányába, árnyékot adva az erős magashegyi napsütésben. Szürkésfehér színük a Dolomitok mészkő szikláinak tónusát jeleníti meg. A belső nyersbeton felületei sötétebb tónust kaptak: a hegy belsejében található antracit árnyalatait. A belső tér finom hajlatai nőies formák, a lépcsők úgy vezetnek végig a szinteken, mint egy hegyi patak a köveken.

régi-új magyar építőművészet

___________ Építész / architect:

Zaha Hadid Architects Design: Zaha Hadid, Patrik Schumacher Projektvezető / project architect:

Cornelius Schlotthauer – ZHA Tervezők / design team:

Cornelius Schlotthauer, Peter Irmscher – ZHA Kiviteli terv / execution team:

Peter Irmscher, Markus Planteu, Claudia Wulf – ZHA Szerkezetterv / structural engineers:

IPM

Mérnöki munkák, tűzvédelem / mechanical engineer, fire protection:

Jud & Partner

Villamos tervezés / electrical engineering:

Studio GM

Világítás / lighting design:

Zumtobel Megbízó / client:

Skirama Kronplatz Kivitelezők / contractors:

Kargruber und Stoll (betonmunkák), Pichler Stahlbau (homlokzatok), B&T Bau& Technologie (homlokzati panelek) ___________

Land art on the Top of the World Messner Mountain Museum, Corones Embedded within the summit of Mount Kronplatz, 2,275m above sea level at the centre South Tyrol’s most popular ski resort, the Messner Mountain Museum Corones is surrounded by the alpine peaks of the Zillertal, Ortler and Dolomites. Established by renowned climber Reinhold Messner, the sixth and final Messner Mountain Museum explores the traditions, history and discipline of mountaineering. Messner’s vision for a museum of submerged into the peak of Mount Kronplatz detailed three very specific locations of where the museum should emerge from ground. Informed by the shards of rock and ice of the surrounding landscape, concrete canopies have been cast in-situ and rise from the ground to protect the museum’s entrance, viewing windows and terrace. Reflecting the lighter colours and tones of the jagged limestone peaks of the surrounding Dolomites, the exterior panels are formed from a lighter shade of glass-reinforced fibre concrete and fold within the museum to meet the darker interior panels that have the luster and colouration of anthracite found deep below the surface. A series of staircases, like waterfalls in a mountain stream, cascade through the museum to connect the exhibition spaces and describe visitors’ circulation over three levels. At the lowest level, visitors pass the viewing windows as they traverse through the galleries to emerge out onto the terrace that projects 6m from the mountainside giving a 240 degree panorama across the Alps.

téma // theme

2016 / 01

Építő játék

Dévényi Antal-kilátó, Nagy-Kopasz hegy ___

építész architect:

Dr. Lőke Ferenc

___

szöveg text:

Okrutay Miklós

fotók photos:

Zsitva Tibor

A torony a létező legegyszerűbb mozdulattal épült, épp úgy, ahogy egy kissrác is építené. Négy méter hosszú gyalult fenyőgerendák egymás mellé sorolva, majd a következő sorban erre merőlegesen újabb réteg, hogy azután ezt folytatva végül egy tizenegy méternél is magasabb torony alakuljon ki. Építeni rettentő komoly dolog, az építész által összefogott szakmák együttes erőfeszítése. A végeredmény, a befejezett ház akár lehet könnyed hatású, a megvalósítás folyamata azonban mindig küzdelmekkel teli. Ami biztos: soha nem emlékeztet a gyerekkor alapélményére, sem arra, ahogy a homokvár tornyai az egekbe törtek, sem a játékkockákból formált képzelt világok varázsára. Mégis léteznek kivételes pillanatok, amikor semmi sem lehetetlen. Ehhez most a Piliscsaba fölött emelkedő Nagy-Kopasz hegyre kell felkapaszkodnunk, az itt álló kilátó élménye pontosan ilyen. Lenyűgöző a látványt meghatározó alapgondolat tisztasága, egyszerűsége. Minden finomság ebből következik, minden további építészeti gesztus is innen eredeztethető. A gerendák keresztmetszete pontosan egy lépcsőfoknyi, ez az alapmodul, ebből szerkesztődik a kilátó építészeti világa. Nyolc lépcsőkar vezet felfelé egyfajta spirál mentén, a torony törzsébe vájtan, egy-egy lépcsőkar éppen nyolc fokból áll. Az egyes gerendarétegek képletszerűen sorolódnak, hosszukat soronként a lépcső fegyelmezett geometriája határozza meg. A corten lemezből formált korlát nem csak a lépcső vonalvezetésének pontos követésével, hanem a nemes-rozsda fával jól harmonizáló tónusával is tovább erősíti a koncepciót. Szinte megkerülhetetlen párhuzamként idéződik fel a jenga-játék. Ott soronként három-három kis építőkockából kell tornyot építeni, majd a játékosok felváltva addig húzzák ki az egyes elemeket, míg végül egyiküknél le nem omlik a maradék torony. Itt azonban egy pillanatra sincs kétely a kilátó stabilitásával kapcsolatban. Mindezt egy finom építészeti gesztus segíti, tudat alatt hatva. A fafelületek kétféle módon kezeltek. A külső síkra kifutó gerendavégeket ferdén vágták le, a gerendák random fektetésével a hegyesszögű végződések egyfajta pikkelyszerű hatást keltenek. Mint egy kócosabb toboz, egyetlen szerves egésszé válik a torony teste. A lépcső bemetszett terében azonban minden felület pontosan

régi-új magyar építőművészet

___________

Építész tervező / architect:

Dr. Lőke Ferenc – LoBo Építész Stúdió Építész munkatársak / fellow architects:

Koller József – Koller Stúdió, Dr. Hoffecker Ákos, Bánfalvi Zoltán Tartószerkezet / structure:

Maros József, Kis Bogdán András – Marosterv Kft. Erősáram, villámvédelem / heavy current, lightning protection:

Vas Tibor, Mándity Miklós – ELVÉ2004 Kft. Generálkivitelező / main contractor:

Kristály-Vár Kft. Beruházó / client:

Pilisi Parkerdő Zrt. ___________

téma // theme

2016 / 01

Building Game Dévényi Antal Lookout Tower, Nagy-Kopasz Hill

illesztett, síkra csiszolt, így az organikus test belsejét feltárva a kristályszerűen éles kontúrú belső magra láthatunk rá. Ezt a földre helyezett, stabilan álló testszerűséget hangsúlyozza tovább a torony lábánál megjelenő árnycsík kontúrja is. De mindezeken túl fontos annak rögzítése, hogy úticélként elsősorban egy remek erdei kilátó vár ránk a Pilisben; ha a hatás ezen túlmutat, akkor az a befogadó érzékenységén múlik. A torony lábánál tűzrakóhely, hamar azonosítható, hogy szellemes módon a kilátóhoz használt gerendákból formálták. És a magasból teljes a körkép, a távlatok pompája, látni az esztergomi bazilika kupoláját, de jóval közelebbre nézve kis túlzással akár átintegethetünk Koller József pilis-tetői kilátójára is. Az erdő rengetege uralja a tájat, az építés játékos gesztusai hívogató üzenetek benne.

régi-új magyar építőművészet

Rising above Piliscsaba, Nagy-Kopasz Hill is crowned with a lookout tower which is the true reflection of a very simple gesture: it seems to have been constructed much in the same way as a little boy would have built it. It features four meter long planed girders laid in a row next to each other, followed by another layer perpendicular to the one below, and so on, so that a tower taller than 11 metres could be built. The basic idea which defines this spectacle is genuinely fascinating in its simplicity and clarity. All the delicacies and other architectural gestures seen here are derived from this. The cross section of the girders exactly matches the size of one single step, so that it actually serves as a basic module: this is from what the entire architecture of the lookout tower evolves. A total of eight flights of stairs lead up to the top along a kind of spiral carved into the stem of the tower, and each flight contains eight steps. The individual layers of beams follow each other like a formula-design, their lengths being defined by the disciplined geometry of the stairway itself. Made of Corten plates, the railing does not only precisely follow the tracery of the stairs, but also further enhances and reinforces the concept via its tones that harmonize with the patinated-rust wood. At the foot of the tower there is a site for making a campfire which is easy to identify: as a witty solution, it as shaped from similar girders as the ones used for the look-out tower.

tĂŠma // theme

2016 / 01

High-tech és egyszerűség között Családi ház, Pécs, Mecsek-oldal ___

építész architect:

Getto Tamás, Schunk Tímea

___

szöveg text:

Radev Gergő

fotók photos:

Getto Márk, Schunk Tímea

Fotó: Getto Márk

Kedves történet, a család álma: egy ház. Egy házszerű ház, ahova megelégedéssel érhetünk haza. Általában rögös a hozzá vezető út, és itt sem volt ez máshogy. Hét év munka és tanulás, amihez mindenki hozzáadta a maga részét. A megrendelő írásos helyiségprogrammal kereste fel a tervezőket, határozott elképzelése volt, melyet végül Schunk Tímea és Getto Tamás öntöttek formába. A közös munka és intenzív párbeszéd során, a terv rengeteget változott – a háznak arca lett és személyisége, letisztult: felnőtt. A Rengeteg utcai ház esetében ráadásul az igényes megrendelő egyben gyakorlott kivitelező is. Számos csatát vívtak, mire a kiviteli terveket használni merték, de emiatt került ki mindkét fél győztesen. Minőségek jó arányú

régi-új magyar építőművészet

keverékét érezzük mindenhol, valami általános harmóniát, ami meg tudott nyilvánulni. Az egyszerű tömegek és a nyers anyaghasználat már-már puritán, kolostorszerű hangulatot teremtenek: az utca felől pajta, a lejtő felől fellegvár. Az épület a város szélén hajtott ki, aprócska házak szomszédjaként. Enyhén elfordul az utcától, teret hagyva a megérkezőnek, és a lejtő felé fordulva, a fiatal fenyők társaságában állapodik meg. Garázs, ház, terasz, egymáshoz képest és elhelyezésben is egyformán arányos tömegek. Ezt a benapozás, a kilátás, az intimitás szempontjai igazolják. Az északi fekvésű terasz a Mecsek oldalában a forró nyári napokon kap igazi értelmet. Nem utolsó szempont volt a földmunkák minimalizálása, amit szintén sikerült megoldani. Az épület vezérszintje a négyszobás családi ház. A közlekedő előtérből egyik irányba hálószobák és vizesblokk található, a másik irányba az étkező-konyha, a kiszolgáló helyiségeivel, terasszal, valamint az erkélyes nappali. Az egész házra jellemző eleganciát ezen a szinten a háztartási helyiség képviseli: tehermentesíti a fürdőszobát a mosógéptől, a konyhát a mosogatástól – ha tornyosulnia kell a mosatlannak, az zárt ajtó mögött marad. Habár a tervezői gárda szívesen vállalta a teljes belsőépítészeti tervezést is, közösen kijelölték azt az érzékeny határt, amelyen túl a család maga formálja az épület belsejét. A lépcső-

Fotó: Schunk Tímea

höz tartozó kecses korlát a tervezők, de például a könyöklők és konyhabútor a család feladata lett. Bizalomért bizalom járt, minden részlet folyamatos egyeztetések során valósult meg. Egykarú lépcső invitál az alsó szintre, ide vendégszobák és egy tároló került, ami egyben gépészeti tér is. A szobákból impozáns kilátás nyílik a házat körülvevő fenyvesre. Aljnövényzet híján a látvány megragadó; noha első pillanatra véletlennek tűnhet a dolog. Ilyen szempontból a ház tele van ehhez hasonló „véletlenekkel”, finom részletekkel. A mennyezetig érő ablakok és a tájolás miatt télen is sokáig besüt a nap, dacára annak, hogy a hegyoldalban a szomszédos háztetők árnyéka számottevő. De ilyen elegáns megoldássá vált a 78cm-es falvastagság is, melynek közepére (a hőszigetelés vonalába) helyezett nyílászárókat nem veri az eső, habár a háznak nincsen hagyományos értelemben vett eresze. Külön kitérnék a külső látszóbeton

téma // theme

burkolatra, melyet a megbízó – szakmáját tekintve ács és zsaluzatépítő is – saját kezűleg kivitelezett. A garázs volt a gyakorlóépület, ezután következett a lakóház. Még a monolit födémek is fedetlenül köszönnek ránk minden helyiség mennyezetén, amit első pillantásra akár deszkaburkolatnak is nézhettünk. A ház metszete a réteges szerkezet mintapéldája lehetne. A belső térhatároló szerkezet falazóblokk és beton, mely a hőtároló tömeget képviseli. Erre kerül a tiszteletreméltó mennyiségű hőszigetelés, melyet légrés választ el a külső beton héjtól. A koszorú hőhídmegszakítókkal osztott, így a belső tér teljes körben hőszigetelt tud lenni. Ezt a tetőszerkezet sem szakítja meg, melyet a külső kéreg visel. A meghozott döntésekre egyfajta józan szemlélet jellemző, mely helyén és kellő hangsúllyal tudja kezelni még a modern kor vívmányait is. Tehát réteges falszerkezet: igen, rejtett ereszes – rétegek közötti vízelvezetés: nem. Előtérbe kerültek az egyszerű, átlátható megoldások. Ezt elsősorban nem a számok alakították, hanem a tervezői ráérzés és a kivitelezői tapasztalatok. Az erőltetett megoldások helyett következetesen az odaillőt választották, legyen szó az oromszegély-eresz kapcsolatáról vagy a gépészeti rendszerekről. A ház hangulata és jellege nem ment sem a teljesítmény, sem a kényelem rovására. Az eredmény: középút a high-tech és az egyszerűség között, ami egy arányos, használható családi otthonban testesült meg. 2016 / 01

___________

Építészet, belsőépítészet / architecture, interiors:

Getto Tamás, Schunk Tímea Statika / structure:

Nagy László Gépészet / HVAC:

Vimláti József†, Vígh Szabolcs Építtető / client:

Szentes József és Szentes Józsefné Kivitelező / main contractor:

Sze-Kat Kft. – Szentes József ___________

In-Between High-tech and Simplicity Detached Family House, Pécs, Mecsek-Side The client contacted the designers with a ready-made written programme of the rooms to be contained in the wouldbe house and a firm, well-defined comprehensive concept in mind which was eventually realized and implemented by Tímea Schunk and Tamás Getto Tamás. During their cooperation and intense dialogue, however, the scheme had been changed several times. As a result, the house has been crystallized to have a unique face and a character of its own: it had evolved and grown into an adult stage of its life by the time it was born. One can trace a well-proportioned blend of high qualities everywhere, as well as an overall impression of harmony. Simple masses and raw, untreated materials come to create an atmosphere of simplicity, evoking the architecture of cloisters: a barn when viewed from the street and an acropolis when seen from the slope. The building is erected on the outskirts of the city, slightly turning away from the street. The garage, the house and the deck form equally proportionate masses in relation to each other as well as regarding their configuration. From the hall of the four-room family house the bedrooms and the wet areas open on the one side, whilst on the other there is the kitchen doubling as a diner, the auxiliary rooms, the deck and the living room made complete with a balcony. A single-flight stairway invites us downstairs where the spare room and the store room are contained. The room shave an imposing view of the forest of pine-trees surrounding the house. Thanks to the windows spanning up to the ceiling as well as the orientation of the building the sun shines in for a long time even in wintertime despite the fact that the neighbouring roofs cast long shadows that stretch on the hillside. Another elegant solution is the 78 cm width of the walls, as the doors and windows set in the middle of the openings are not stricken by rain, although the house has no eaves in the traditional sense. Simple and transparent architectural solutions have been prioritized all throughout. This development was not primarily shaped by numbers, but by the intuition of the designers and the experience of the building contractor. The outcome of all this is the translation of the aurea mediocritas (the golden mean) principle into practice, upkeeping a delicate balance between high-technology and simplicity, which is embodied in a well-proportioned highly useable family home. Fotó: Getto Márk

régi-új magyar építőművészet

Fotó: Schunk Tímea

téma // theme

2016 / 01

rejtett szakrális tengely

Szent Gellért hotel és tanulmányi ház, Székesfehérvár ___

belsőépítészet interior design:

Somogyi Pál, Az év belsőépítésze 2015

___

A székesfehérvári Szent Gellért hotel és tanulmányi ház vendégei, lakói, látogatói vagy csupán a városból betérő szemlélői az épület külső-belső újjászületésének lehetnek tanúi, ami építtető, építész, belsőépítész és építők gyümölcsöző egymásra találásáról tanúskodik. Újabb elgondolkodtató példáját adja annak, hogy a kortárs hazai építészet jeles alkotásai mögött gyakran – ez esetben is – egy művelt, fogékony, igényes egyházi megbízó áll. A Székesfehérvári Egyházmegye Püspökségének tulajdonában álló intézmény a 80-as években épült. Teljes felújítását, korszerűsítését az épület fizikai állapota, a megváltozott előírások, szobáinak, közösségi tereinek belsőépítészeti elavultsága, elhasználtsága és karbantartási szempontok már régóta indokolták, de az időközben megváltozott üzemeltetési igények, elvárások különösen időszerűvé, és egyszerre megoldandó feladattá is tették. Az amortizálódott épületelemek és az építés idejének mára már megkopott szegényes anyagválasztékára és gyártmányaira alapozott – hol irodaházakba, hol inkább turistaszállóba illő jellegtelensége miatt is – felmerült a szokványos, átlagos szálláshelyektől eltérő szellemiségű, korszerűbb, a vendéglátási, oktatási és szakrális funkciókat egyaránt szolgáló téralakítás igénye. Somogyi Pál belsőépítész tervező kezdettől fogva élvezhette a tulajdonos bizalmát, amely egy korábbi, eredményes munkakapcsolatra épült, s mellé szabad kezet és hozzá elegendő időt kapott a tervek kidolgozásához. A meglévő épület teljes megújítását szükségszerűen számtalan „aprómunka” előzte meg, a bontani, megvédeni, megtartani, leporolni, javítani kiegészíteni, lecserélni, megerősíteni, korszerűsíteni stb. kérdések makroszintű és a legapróbb részletekre is kiterjedő gondos, felelős, etikus mérlegelésével. Ezek alapozták meg az új beavatkozások jogosságát, indokoltságát, hitelességét. Az új Szent Gellért hotel és tanulmányi ház funkciói lényegében változatlanok maradtak: világi nyitottságát, vendégszeretetét megőrizte, ugyanakkor egyértelműen tükrözi, hogy az intézmény kifejezetten egyházi vendégforgalom, hitélet szolgálatában is áll annak minden attribútumával. Somogyi építészeti, ideológiai alapállása e kettősség azonos minőségű, harmonikus összekapcsolása, melytől az egész ház átlényegült. Az alagsorba kisebb-nagyobb tanulmányi oktató, előadótermek kerültek, a földszintre az újra komponált bejárattal föltárt előcsarnok, recepció, étterem, kávézó, társalgó, pihenő terek. Az első emeleten a szobaszám növelése miatt újra kellett szerkeszteni a szobaegységeket és lakosztályokat, a második emeleten a szobák mellett új házikápolnát alakítottak ki, a használaton kívüli terek ötletes beépítésével. A tetőterasz változatlanul pihenőterasz, az

régi-új magyar építőművészet

szöveg text:

Dobó János

fotók photos:

Rosta József

___________ Tervező – belsőépítészet, bútorok, arculat, grafikai munkák / Design – interiors, furniture, image, graphics:

Somogyi Pál – KESO DESIGN Kft. Munkatársak / fellow designers:

Fazekas Viktória, Várnagy Vukov Éva Gépészet / HVAC:

Molnár Róbert – KIPTERV TMT Kft. Elektromos tervező / electrical engineer:

Bukta Gabriella – BOTA Kft. Projekt manager / project manager:

Scharer Mihály – Scharer Plan Kft. Megbízó / client:

Székesfehérvár Egyházmegyei Hivatal, Spányi Antal megyés püspök, Csány Zoltán egyházi főépítész ___________

téma // theme

2016 / 01

intimitást segítő, áttört térelhatároló fapalánk elemekkel. Az épület meghatározó térszervező eleme az aula, amely a kápolna beépítése okán is szimbolikus tartalmat kapott. Felülvilágítója szinte dicsfényként ragyogja be az egész házat, fényei súrolják a kápolna korpuszát – a szintek közlekedői a légiessé tett lépcsővel szinte templomi karzattá válnak –, és a földszinti üvegpadlón keresztül lehatolnak alagsorába is. Ezt a fő fényhatást hatást diszkrét közvetlen és rejtett megvilágítások kísérik; zseniális térfelfogás, gyönyörű átlényegülés tanúi lehetünk itt. A szobaegységek kialakítása láthatóan magasabb kényelmi, minőségi szintre emelkedett. A míves szobabelsők angyalszárny képei az alkotó személyes kézjegyei, egyrészt utalnak az egész épületet átható szellemiségre, másrészt építészi kvalitásain túl Somogyi festői-grafikusi tehetségét is bizonyítják. Említésre méltó az épület bejáratának (előtető, forgóajtó-portál, és feliratok kompozíciójának) egyedisége is, amit a belső terekre jellemző pácolt, fehér bükk és üveg használata, precíz részletképzése teszi egységessé és élményszerűvé. Székesfehérvár egy régi, újjávarázsolt épülettel gazdagodott. Jó ránézni, jó hozzá betérni, jó benne kávézni, vendégeskedni, jó benne lélekben felemelkedni.

a hidden sacral axe St Gellért Hotel and Study House, Székesfehérvár Guests, residents and visitors to St Gellért Hotel and study house in Székesfehérvár may witness today the rebirth of both the exterior and interior – a project which proves a most yielding meeting of the client, architects, interior designers and contractors. It is yet another educational example of the situation that more often than not there is an educated, sensible and demanding client from a church who backs a significant work of contemporary Hungarian architecture. This is the case now. The functions of the institution have remained essentially unchanged: it has preserved the mundane openness and welcoming character, whilst precisely reflecting the fact that the institution is meant to primarily accommodating visitors of the church as well as to house ecclesiastic functions with every attribute. The architectural and ideological credo of Somogyi is harmoniously blended in this duality with the same qualities that filter throughout the whole house to transcend it. The basement houses lecture rooms and auditoriums of various sizes, the ground floor contains the foyer with a newly composed entrance, a reception, a restaurant, a café, a lounge, as well as areas for relaxation. Because of increasing the number of rooms on the first floor, the room units and suites had to be reconfigurated, and a new home chapel was also built next to the rooms on the second floor by a witty development of areas previously unused. The roof deck is used as before, to function as an area for relaxation, made complete with wooden plank components to separate its units that also facilitate intimacy.

régi-új magyar építőművészet

tĂŠma // theme

2016 / 01

Fotó: Kapusi Zoltán, NÖRI

a Megmentett Kossuth-mauzóleum

Átadták a felújított emlékhelyet – Nemzeti ÖRökség intézete, Kerepesi temető ___

építész architect:

gerster kálmán, 1909

___

szöveg text:

Szegő György

fotók photos:

A Kossuth-mauzóleum építése és sorsa, tágabb értelemben a Kerepesi temető drámai átalakulása tanulságos mikrotörténelem. Látható benne, hogyan gazdálkodtak nemzeti értékeinkkel a politikai és a kapcsolt kulturális lobbik az utolsó százötven évben. A Kossuth-mauzóleum eddig olyan ereklyénk volt, melynek viszontagságai emblematikus módon tükrözték a honi – általában békétlen – közállapotokat. Most a megújítás egy reménybeli fordulat hírnöke, jó példája lehet. 1894. április elsején – tíz nappal halála után – „minden idők legteátrálisabb magyarországi temetése volt Kossuth Lajosé. A szertartást Ferenc József tiltása miatt nem lehetett állami gyászként celebrálni. Az állami hivatalnokok, a klérus és a katonatisztek „legjobb esetben is csak magánemberként” 1 vehettek részt a főváros által szervezett eseményen. Kossuth, a reformkor motorja, a szabadságharc nagy államférfija, csak a „főváros díszpolgáraként” lehetett közszereplő – Wekerle Sándor miniszterelnök csupán a háttérből segíthette az ünnepélyes lebonyolítást. A főváros birtokában volt a Kerepesi temető, amelyet még 1885-ben dísztemetővé nyilvánítottak, és előírták, hogy ingyenes díszsírhely illesse meg az arra érde-

régi-új magyar építőművészet

Sebestyén László

meseket. Ezzel megindult a hely panteonizációja – 1894ben már itt nyugodtak Arany János, Batthyány Lajos vagy Deák Ferenc hamvai. Deák Ferenc mauzóleumát ugyanaz a Gerster Kálmán építhette fel 1887-ben, aki majd az 1900-ban kiírt Kossuthmauzóleum pályázatát is elnyerte, majd megépítette. Óriási botrányt okozott a pályázat 1902-es eredményhirdetése, ahol a klasszicista Gerster-tervet az ikonográfiai-egyházi szimbólumok nevében éppúgy „szétszedték”, mint Lajta Bélának Telcs Edével és Tóth Istvánnal tervezett II. díjas „boglyakupolás” munkáját. A klasszikus értékek és a „moderneket” dicsőítő táborok vitatkoztak: „nyugodt tervezésű” sírbolt és „pogány magyar” jelvényekkel ellátott, mozgósító erejű architektúra és jelképrendszer 2 álltak harcban. Lajta mellett – nem mellesleg – Lechner Ödön is kiállt, de a nem is rejtett valódi konfliktus mögött a politikum erősen munkált.

Fotó: Kapusi Zoltán, NÖRI

Az egyik következmény az lett, hogy egy folyamat felerősödött: a Gellért-hegyen az Ezredéves Emlékmű (Feszl Frigyes, 1871), majd a Panteon 1881-82-es, már a millenniumról gondolkodó tervei kikezdték a Kerepesi temető alakuló panteon-funkcióját. Ez a folyamat az 1902-es, 1919-es, 1920-24-es áttemetésekkel, helycsináló tisztogatásokkal felerősödött, bár Móricz Pál, a Magyarság c. lap publicistája agresszív sajtókampánnyal hívta fel a figyelmet a „módszeres temetőgazdálkodás üzleties megfontolások visszaszorítására. 3 A folyamat több hullámban (Munkásmozgalmi Panteon stb.) vezetett a mai állapotokhoz. Fenti vázlat mai áthallásai nyilvánvalók. Igen pozitív jelentősége van annak, hogy a Radnainé Fogarasi Katalin vezette Nemzeti Örökség Intézete szeretné megmenteni, a közönség számára hozzáférhetővé tenni, ami a Kerepesiből megmaradt. Az 1909-ben átadott, azóta többször is felújított Kossuth-mauzóleum az 1993-99-es legutóbbi helyreállítás után ismét veszélybe került. Most egy hosszabb folyamat első lépéseként felújították Magyarország

téma // theme

legnagyobb funerális épületét. Az összművészeti alkotás Stróbl Alajos monumentális szobrain túl Jungfer Gyula, Kauser József, Kölber Dezső és Róth Miksa részmunkájával teljes. Maga a belső lélegzetelállító látványosság – a 440-ben épült ravennai Galla Placidia ókeresztény síremlék a művészettörténeti előkép. A mennyezeten a szarkofág fölé ünnepi köntösbe öltöztetett angyalok tartanak babérkoszorút. A meleg arany és hűvös mélykék színösszhatású mozaik teljesen beborítja az oldalfalakat, a pilléreket és a Kossuth-családtagok sírjait befogadó falfülkéket. A mozaikon a jog, a törvény, az igazság és a hatalom allegorikus alakjai egyszerre idézik az antik Bizánc és a Róth Miksa kortársa, Alfonz Mucha prágai és párizsi nő-idoljainak neutrális szépségét. Éppen Róth Miksa falképeinek üvegmozaikjai kezdtek el potyogni, felpúposodni. Még a kőben is köbméterenként száz liter víz pangott. Az utolsó felújításnál nem gondoskodtak a belső tér páraszabályozásáról. Most a téglaszerkezetek és a kő talajnedvesség felszívását tömítő injektálással és fűtőpatronokkal akadályozzák. A külső feljáró alatti üres terekbe távfelügyelettel működő légkezelő berendezést építettek be (eredetileg Gerster a felső szarkofágban kialakított nyílással szellőztette a teret, azt a korábbi beavatkozások eltömték). A kiszellőztetés eredménye után stabilizálják a klímát, hogy a restaurált mozaikok mögött ne alakuljon ki újabb vízpárna. A külső architektúra viszont a görög mauzóleumokat tekintette mintájának. Az ünnepélyes lépcsők egy Stróbl Alajos faragta Hungária szoborhoz vezetnek, amely a gyászoló Magyarországot jelképezi. Ezt most felújítva emelték a helyére. A mauzóleum csúcsán monumentális bronzfigura jobbjában a szabadság fényét jelképező fáklyát tart, balkezéből a rabság kettészakított lánca függ. Kifejezője a síremlék „… a szavakkal kifejezhetetlen, ünnepélyes melankóliának, komor nyugalomnak és titokzatos, monumentális fenségnek…” – írja Tóth Vilmos, a Kerepesi temető kortárs monográfusa. A Nemzeti Örökség Intézete a varázslatos hangulatú belsőt tavasztól vezetett látogathatósággal kívánja megnyitni.

a Halikarnasszoszi mauzóleum rekonstrukciós rajza

galla placidia mauzóleuma, ravenna

___________ Tóth Vilmos: A Kerepesi temető I. Bevezető tanulmány Budapesti Negyed/24. 1999 2 Gerle János: Boglyakupola, boglyaív. In: Sub Minervae Nationes Praesidio (szerk.: Keserü Katalin) Bp. 1989 3 Tóth Vilmos: u.o 1

2016 / 01

Fotó: Sebestyén László

régi-új magyar építőművészet

63 Kossuth Mausoleum Salvaged the renewed monument was opened The burial was indeed the most theatrical funeral ceremony of all times in the history of Hungary: as the politician acted as the engine of the Reform Age, was a charismatic man of state during the war of independence in 1848-49, his final resting place was found in Kerepesi cemetery owned by the capital city of the country. His mausoleum was designed by Kálmán Gerster. Inaugurated in 1909 and reconstructed on several occasions since then, the Kossuth Mausoleum became endangered again after its most recent reconstruction in 1993-99. Now as the very first step of a long project, the largest funeral building of Hungary was inaugurated. Being a genuine Gesamtkunstwerk, it houses monumental sculptures by Alajos Stróbl as well as works by Gyula Jungfer, József Kauser, Dezső Kölber and Miksa Róth. It is a breathtaking spectacle in itself following famous prototypes of art history such as the old Christian burial monument of Galla Placidia built in Ravenna in 440. Angels clad in ceremonial attires hold a wreath of laurels above the coffin on the ceiling. Featuring a palette of warm golden and cool dark blue hues, the mosaic entirely envelopes the lateral walls, the columns and the alcoves where the tombs of the relatives of Kossuth are. Allegorical figures of justice, law, truth and power evoke simultaneously the characteristics of ancient Byzantine art and the neutral beauty of the Parisian and Prague female figures of Alfons Mucha, a contemporary of Miksa Róth himself. The exterior archietcture follows the prototypes of ancient Greek mausoleums, the ceremonious stairs lead to a statue of Hungaria: made by Alajos Stróbl, this female figure represents the mourning Hungary.

Fotó: Sebestyén László

Fotó: Milestone

téma // theme

2016 / 01

Építészek, archiváljatok! ___ szöveg text:

Reimholz Péter rajza

Ulrich Tamás

___

A KÖZTI 66 című könyv ünnepélyes bemutatóján is, valamint a FUGA-ban történt ismertetésen is elhangzott Ferkai Andrástól: „Ha nem semmisült volna meg a KÖZTI tervtár anyaga, nem is vállaltam volna a feladatot." A szellemes szófordulaton többen nevetettek, hiszen ott akkor ez paradoxonnak tűnt – de végiggondolva rájöttem, nagyonis fekete humorról van itt szó. A tervtár elázásának története számomra nem volt új: jó pár évvel ezelőtt édesapám, Ulrich Ferenc építész HAP Galéria-béli kiállítására készülve már szembesültem a problémával, hogy a KÖZTI Kecskeméti utca kiköltözése (1992) előtti évekből szinte semmilyen eredeti tervanyag nincsen. A KÖZTI-ben az 1949–1992 közötti évek során készült sok száz tervdokumentációról van szó, ráadásul egy olyan, építészettörténeti szempontból markáns időszakról, amelyik csak most kezd igazán érdekes lenni. Szinte felsorolni is lehetetlen azokat az ismert épületeket, és a számos kevéssé ismert, sőt a sok, azóta átépített vagy elbontott épületet is, vegyük hozzá még a rengeteg meg sem épült terveit is. Ebben az időszakban általában a beruházások tanulmánytervekkel indultak, ezt követte a beruházási programterv, majd az építési engedély tervdokumentáció, és végül a kiviteli tervcsomag. Pauszpapíros tervlapok, műszaki leírások, számítások, költségvetések, egyeztetési jegyzőkönyvek mind-mind kordokumentum, és megemlíteném a sokszor előforduló módosítások, átdolgozások dokumentációit is. KÖZTI-s építészként annak idején az elkészült dokumentációt, az eredeti, pauszon rajzolt tervlapokat és iratanyagok papírlapjait leadtuk a dokumentációs csoportnak, akik aztán gyönyörűen lemásolták, összefűzték és dossziékba rendezték, mi ezeket csomagokat vittük a megbízónak, a hatóságoknak, az építkezések helyszínére. Az eredeti tervdokumentáció minden egyes lapja ment a tervtárba, nem is gyanítva az évekkel később bekövetkező tragédiát, a teljesen szétázást. Ezek mind pauszpapírra kézzel-tussal rajzolt, szerkesztett tervlapok voltak, amiken a rajzolók, a szerkesztők, a konstruktőrök, az építészek és egyéb munkatársak hada sok-sok órát dolgozott, különféle H-s ceruzákkal, tuskihúzókkal később csőtollakkal, pengével és radírral, léptékkel és sablonokkal. A tervcímkékben számos közreműködő tervező, szakági tervező és munkatárs nevével és aláírásával. Ebben rejlik az elszomorító tény: ezeknek a tervlap címkéknek az elemzésével összeállítható lenne egy-egy építész munkássága, a kezdettől (rajzoló) a tervező építészig bezárólag, a teljes szakmai életút nyomon követhető és dokumentálható lenne. További adalék, hogy manapság sokszor már csak a vezető építész neve, esetleg a közvetlen munkatársak neve ismert, de minden ilyen munkában, tervdokumentációban ott volt az a számtalan

régi-új magyar építőművészet

„ismeretlen” munkatárs, rajzoló, szerkesztő, szakági tervező, közreműködő, akiknek a nevét ma már sokszor nem is tudjuk, és sajnos szinte senki nem is emlékszik rájuk. A részvevők sokan már nem is élnek, sokan idős emberek, és az egykor fontos nevek kihullottak az emlékezetükből. Az ismert megvalósult épületek összes szerzőiről és pontos adatairól nem is beszélve. Nyomasztó jelenség az is, hogy manapság számos épületet kellene átépíteni, felújítani, helyreállítani, de az eredeti tervek hiányoznak, illetve sokszor rissz-rossz szakadozott fénymásolatok vannak, ha egyáltalán vannak. Nyilván minden épület felmérhető, újrarajzolható és előállítható a jelenlegi állapot, de óriási az újra elvégzendő és felesleges munka. A digitális változat előállítása persze más kérdés. Döbbenetes volt látni Reimholz Péter építész 2015 őszi emlékkiállításán a FUGA-ban a rengeteg eredeti, gondosan megőrzött, szépen kisimított skiccpauszra ceruzákkal készült tervet és vázlatot. A mai digitális világ nagyon más, de itt is hallani komoly problémákról, állományok eltűnéséről, megsemmisüléséről. A biztos jelenben ülve és nyugodtan szemlélve a távoli jövő ködös múltját, minden olyan kézenfekvőnek, evidensnek tűnik, de amikor odaérünk, már minden emlék bizonytalanabbá, homályosabbá válik... keresnénk az emlékeink biztos kapaszkodóit, rajzainkat, terveinket, és ezek hiányában sokkal nehezebb rekonstruálni munkatársainkkal ködössé vált közös múltunkat. Innen már csak egy kis gondolati lépés egy korszerű Építészeti Múzeum és Archívum létrehozásnak szükségessége, ahol jól rendszerezve mindez a dokumentálás szakszerűen megtörténhetne. Ennek megvalósulása most szintén a bizonytalan, távoli jövőben várakozik, míg eljön a nehezen kibogozható történetírás szükségszerű pillanata. Építészek gondosan archiváljatok, mentsétek el, tároljátok, őrizzétek a terveiteket, a rajzaitokat, a munkátok, a szellemi teljesítményetek kézzel fogható eredményeit, hogy a jövőben könnyebb legyen a mai, de majdan múlttá váló történelmét megírni.

Architects, Archive! ___ The design archives of KÖZTI (the office of designing public buildings), which has existed since 1949, was completely demolished in 1992 owing to a leak in the building. As a result, several hundreds of design documents perished that documented a significant period of architectural history, which is actually becoming more and more interesting for us right now. It is almost impossible to list all the well or less known buildings, including numerous remodelled or demolished ones, as well as those that have remained in blueprint. In this period construction projects started with study schemes as a rule, followed by the making of the drafts for the actual construction project, then the design documentation for licensing. The last stage of design was the making of package designs for implementation. Design sheets on tracery paper, technical descriptions, calculations, budgets, coordination minutes, etc. are all regarded as authentic historic documents. Let me also add here the documents of modifications and remodellings of later project stages, the design labels with all the names and signatures of the participating designers, specialists and professional contributors. By analysing all these design sheet labels it would be possible to compile the oeuvres of individual architects, following and documenting their entire careers evolving from the very beginning (drawers) to designing architects. Of course, today’s digital world is completely different, but even so we can hear of serious problems to be tackled, inlcuding the disappearance or demolition of entire stocks. Architects, please do archives carefully, save and store all the plans, schemes, drawings and designs, all the physical results of your intellectual work in order to make it easier for future generations to document and write up the history of today which is about to turn into the past.

u t ó i r at

post scriptum xvI. évfolyam / 85.szám

Az ötödik évgyűrű Egy kis mustra 2015 műemléki helyreállítások Pest megyében, KIM, 40 oldal __

szöveg / text:

Nagy Gábor

Sok évtizeddel ezelőtt láttam a Shakespeare Julius Caesarjából készült monumentális amerikai filmet. Fekete-fehér volt, mint Robert Capa igazi képei, ez az emlékezetemben még erősítette is a hatást. Antonius állt a Capitolium lépcsőin, karjában Caesar holtteste, és így kezdte a beszédét: „Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni.” Én nem vagyok Antonius, így ezt én nem mondhatom. Talán a fordítottját: dicsérni jöttem, nem temetni. Örülni, örvendezni. Mert akárhogyan is, ünnep ez a nap. Itt állunk a mi kis gyermekükkel, az ötödszörre is újjászületett Egy kis mustra kiadványunkkal. Alig több, mint egy hónapja volt a Petőfi Irodalmi Múzeumban a XXVII. Műemléki Konferencia, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának és az Artifex Kiadó szervezésében. Ezen a konferencián elsőnek természetesen az örökségvédelemért felelős államtitkár szólalt fel, elmondván, hogy sok minden történt az elmúlt időkben, sok mindent megoldottunk, az örökségvédelmet új pályára állítottuk, nem is beszélve a nagyívű várés kastélyprogramról, és örömmel konstatálta, hogy kiváló együttműködés alakult ki az ICOMOS korábbi és jelenlegi elnökével, Nagy Gergellyel és Fejérdy Tamással. Csak zárójelben szeretném megjegyezni, hogy az anekdota szerint az ötvenes évek végén, egy illusztris írótársaságban egyik jelentős író elődünk azzal a mondattal becsmérelte írótársát, hogy dicsérjen meg téged a Szerdahelyi. Ez az ember volt az akkori Népszabadság akkori kérlelhetetlen, vörös tintába mártott mindenható tollnoka. Csak távoli asszociáció, nagyon nem kell komolyan venni, hiszen hol vannak már azok az ötvenes évek. Aztán következett – a hierarchiának megfelelően – az örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár, aki elmondta, hogy újra a figyelem előterébe került a határon túli magyar műemlékek megóvása, és erre a feladatra 200 millió forintot biztosít az állam elsősorban pályázati úton, de direkt támogatásként is, ha az adott műemlék értéke, veszélyeztetettsége ezt megkívánja. Ha a protokoll engedte volna, meg a nem létező bátorságom, előálltam volna azzal a javaslattal: ez egy tényleg nagyszerű program a határon túli műemlékek megvédésére, de nem lehetne ezt megtenni a határon inneni műemlékeknél? Erre nem volt lehetőség, mert a következő előadó a főváros helyzetét, lehetőségeit és támogatási programját mutatta be. Ekkor úgy tűnt,

xvI. évfolyam / 85.szám

kerek a világ, és mintha még kicsiny szivárványok is erősítették volna ezt a káprázatot. Ekkor következett Tina Markusova, a régi kedves szlovák-magyar műemlékvédő barát, aki nagyon pontos, lényegre törő, visszafogott előadásában elmondta, mi is van most Szlovákiában. Elnézést kért, lehet, hogy száraz lesz a mondandója, több törvénycikkelyt is citálnia kell, de csak így tudja bemutatni rendesen a szlovákiai műemlékvédelem helyzetét. Hallgattuk a tapasztalt, kiforrott, egyszerű mondatokat, és kezdett elönteni a felismerés, hogy ez jó. Ez úgy jó, ahogy van. Aztán az előadás után elmondta, hogy ők csak átvették a magyar modellt, 15 éve. Mi meg csak újítunk. Ha lett volna megint egy alkalom, mondtam volna Tinának: most ne figyelje, mi történik itt nálunk, csak maradjanak meg a régi magyar, a mostani szlovák rendszernél. Majd jött Dobosyné Antal Anna, aki pontos számadatokkal mutatta be a mai magyar népi építészet értékeinek a korábbi támogatások megszűnése miatti pusztulását. Ezek a szigorú számok belekapartak az ember lelkébe. Két vödör mészre nincs pénz a milliárdos programok mellett? Vagy az a baj, hogy egy húsvét előtti meszelést nem lehet nemzetiszínű szalag-átvágásos ünnepség keretében átadni? Kicsit megsirattuk ezt az előadást, de hát sírva vigad a magyar. Mert jött az összefoglalás, ahol 12 pontba szedték, mi kellene, hogy minden jó legyen. Ez a 12 pont mintha összeölelkezett volna államtitkár úr első előadásában mondottakkal, úgy tűnhet, hogy szép íve volt ennek a konferenciának. Csakhogy nekem a természetes ív úgy néz ki, hogy az indulási ponttól emelkedik, majd visszatér oda ahonnan indult. Ennek a konferenciának viszont, amely a mai magyar műemlékvédelem helyzetét volt hivatott reprezentálni, természetellenes íve volt. Államtitkári magaslatokról indult, aztán alászállt a valóságba, majd felemelkedett a remények szférájába. De dicsérni jöttem, nem temetni, csak ezt el kellett mondanom. Ráday Mihály mindig megfedd, miért olvasom a szövegeimet. Mondhatnám először is, hogy a saját szövegeimet olvasom. De nem ez a rendes válasz. Úgy gondolom, a leírt szöveg mindig tömörebb, mint a papír

utóirat // post scriptum

Piarista templom, Vác, építészet: Kollektív Műterem, műemléki felügyelő: Fehér Judit

Visegrádi városközpont és Egészségház, tervezők: Kovács-Andor Krisztián és Tamás Anna Mária, műemléki felügyelő: Klaniczay Péter

nélkül elmondott beszéd. Az igazi ok azonban az volt, hogy mondok olyan mondatokat, mint: „Nekünk két törvényünk van”, „A józan ész használata nem tilos”, meg hogy „fölösleges munkát végezni szigorúan tilos.” Aztán: „Ha egy rendőr túllépi hatáskörét, etikátlan, szabálytalan döntést hoz, ne adj, isten rajtakapják, akkor fegyelminek és büntetésnek néz elébe. De nem oszlatják föl a Rendőrséget és a Belügyminisztériumot és nem szórják szét az állományt. Ebből is látható, hogy egy rendőr és egy műemléki felügyelő nem ugyanaz.” Azt gondoltam, ezért esetleg majd felelősségre vonnak, és akkor ott lesz a kezemben a papír, kérem szépen, én ezt mondtam, se többet, se kevesebbet. Aztán rá kellett jönnöm, hogy mindennek nincs olyan jelentősége, mint ahogy én gondolom. Pontosabban, szinte semmi. A kimondott mondatok akkor fontosak, ha valakinek mondod. Ha annak mondod, akire tartozik. Ha van beszélgetés. Márai Sándor írja 1968-as naplójában: „Száz évekkel ezelőtt Európában még beszélgettek az emberek. És amit így beszéltek, legalább úgy fermentum és energia volt a szellemi életben, mint amit írtak, vagy festettek. Ez az alkotóerejű beszélgetés nincs többé: vitatkoznak, vagy morogván kérdeznek és válaszolnak.” A beszélgetés kiüresedett helyzetét éljük meg, felülről jönnek a direktívák, válaszul meg várják a jelentéseket. A kettő közötti munkára így egyre kevesebb idő jut. Persze mondhatnánk, hogy ez is beszélgetés. A cellában is beszélhetnek az oda rendeltek, de abból nagy változás nem lesz. Esetleg ha majd szabadulnak. De ünnepelni jöttünk, nem temetni. Miért mondtam el mindezt? Tudjuk jól, mi a helyzet a magyar műemlékvédelemben. De ez a konferencia teljes, és szeretném hangsúlyozni, hivatalos képet adott erről. És ebben a képben mi itt csak egy pont vagyunk. A most eltávozott Juhász Ferenc írt a „mostpontokra” szakadó világról gyönyörűséges látnoki mondatokat. A mi kis pontunk most az ötödik Mustra, egy nekünk különleges pont, amiből úgy tekinthetünk előre, hogy már mögöttünk is van valami. Legyünk hát most egy kicsit csak itt. Ne törődjünk a nagy ideológiákkal, meg a nagy problémákkal. Örüljünk, hogy találkozhattunk, és hogy van miért találkoznunk. Hamvas Béla mondta, úgy kell élni, mint a fa, mely minden évben épít egy évgyűrűt. Mi most egy ötödik gyűrűhöz értünk, gondoltuk, ezt illő megünnepelni. Végül még egy mondat. 21 ilyen műemlékes egység van az országban, mint a miénk, a Pest megyei. Képzeljük el milyen nagyszerű kiadvány jöhetne

régi-új magyar építőművészet

Márton kúria, Adony, tervező: Bedekovich Éva, műemléki felügyelő: Szatmári Klára

létre, ha ezt a kis füzetet huszonegyszerezhetnénk? Lehetetlen? „Zörgessetek és megnyittatik néktek” – Máté evangéliuma szerint. Tegyük meg azt, amit megtehetünk. (A Pesti Vármegyeházán 2015. december 15.-én tartott könyvbemutatón elhangzott köszöntő beszéd szerkesztett változata – a szerk.)

The Fifth Tree Ring A Brief Survey 2015 – Restoring Historic Buildings in Pest County The leaflet titled A Brief Survey (in Hungarian: Egy kis mustra) has been published now for the fifth time with the ambition to present restoration projects of historic buildings completed in the current year. Launched in 2011, the year when governmental officies were founded, and then in 2012, when Pest and Nógrád counties, then in 2013 when the two counties were separated with regard to heritage protection, the same kind of survey was edited including the most significant projects in Pest county. Published in 2014, it was associated with the administration then organized at regional level, and again in 2015 to cover the most beautiful reconstruction schemes of Pest county.

A globális világ kihívásai Előadás a MÉSZ Csütörtöki Iskolájában __

szöveg / text:

László Ervin

László Ervin világhírű tudományfilozófus, író, a Budapest Klub alapítója 2015. december 17-én az Építészek Házában előadást tartott a globális világ előtt álló kihívásokról, a világválság és a globális etika kapcsolatáról. Az est házigazdája Krizsán András, a Falufejlesztési Társaság elnöke volt. Az alábbiakban az előadás szövegének lejegyzett változatát adjuk közre – a szerk. Miért omlik össze a világ, mi a szétbomlás oka? Elég megnézni a híradót vagy egy újságot, hogy lássuk, mi történik világszerte. Van, aki azt mondja, mindig történtek hasonlók a világban, de most azonnal tudomást szerzünk róla. Véleményem szerint ez nem igaz: ami ma világszerte történik – az erőszak, az emberek harca egymással – annak köszönhető, hogy a világ felkavarja az embereket és közösségeket. Nem volt mindig így. Voltak háborúk, de ma egyidejűleg nagyjából hetven háború zajlik a világ különböző pontjain. Az emberek küzdenek egymással, gyilkolnak, háborúban vagy terrorizmus formájában pusztítják egymást, a világ kezd széthullani. Azelőtt a világháborúk jártak ilyen nagy arányú bomlással. Tizenkét éves voltam, amikor véget ért a második világháború. Akkor úgy éreztük, végre túljutottunk a háborúk korszakán, eljön a békeidő, és minden normális lesz. De most hiába van béke Európában és néhány más helyen, nem tudunk visszatérni a normális élethez, egy olyan ponthoz, amire azt mondjuk: minden úgy megy, ahogyan kell. Ma krízishelyzetben élünk. Nem tudom, hogy ez átmeneti vagy sem, sokat gondolkodtam és írtam erről. Szerintem a mai folyamatok egyre inkább egy úgynevezett bifurkációs ponthoz, krízisponthoz vezetnek. Erről azt kell tudni, hogy már nem visszafordítható. Innen már csak előre lehet menni, megoldást csak úgy találunk, ha továbblépünk. Radikálisan megváltoztak a paraméterek. Ma 7,3 milliárd ember él a Földön, és 2050-re még ez legalább 9 milliárdra növekszik. Közben pedig pusztul a természet. Mind több ember él, mind nagyobb elvárásokkal, növekvő felhasználói igényekkel. A természet eltartó képessége viszont rohamosan csökken, egyre kevesebb embernek jut megfelelő környezet. A két folyamat egymással ellentétes irányban halad: több ember, kisebb fenntarthatóság. Szerintem ez már egyértelműen látszik. A legtöbben érzik, ha nem is mindig fogják fel. Még mindig vannak, akik azt állítják, a klímaváltozás természetes folyamat, mindig is volt, nincs dolgunk vele, csak csináljuk a magunk dolgát, a világ a maga saját törvényei szerint változik. De egyre kevesebb az ilyen vélemény. Nemrég zárult a párizsi klímakonferencia. Azon gondolkodtam, mi a különbség a COP 21 (a 2015. decemberi párizsi klímacsúcs) és a Koppenhágában rendezett COP 15 (15. nemzetközi klímakonferencia, 2009, Koppenhága) között: a koppenhágai sikertelenül zárult. Most, Párizs után viszont úgy tűnik, valami történt: létrejött egy egyezmény. Nem tudni, hogy ez keresztülvihető-e, mivel ahhoz pénz kell, a pénzhez elhatározás kell, ahhoz pedig olyan politikai vezetés, amelyik úgy látja, hogy ez népszerű. A demokratikus világban a „vezetőség” valójában

xvI. évfolyam / 85.szám

„követőség”, hiszen csupán követi azt, ami népszerű. Végső fokon tehát az emberek kezében van, hogy mi fog történni. Ez pedig attól függ, hogy mi van a fejükben, hogyan látják önmagukat és a világot. A világnézet lényege az, hogy megértsük, valójában milyen a világ, és mi közünk van ahhoz. Mindaddig, amíg az ember teljesen különálló lénynek látja magát, a természet pedig háttérbe szorul mögöttünk, nem lesz komoly változás, hiszen csak azzal fogunk törődni, hogy éljünk, amilyen jól csak lehet. Mindaddig, amíg az úgynevezett dualista szemléletet valljuk, miszerint „mi” és „a világ” az két külön dolog, amíg létezik a „mi” és a „ti”, a tudomány és a szellemiség, a kultúra és az üzleti világ kettőssége, amíg ez a gondolkodásmód folytatódik, addig csak rövid távon tudjuk kezelni a problémákat, mindaddig nem fog bekövetkezni alapvető változás. Holott a világ állandóan változik. A COP 21 eredménye azt jelenti, hogy mégis van változás az emberek szemléletében. Egyre többen látják, hogy a régi gondolkodással nem tudjuk megoldani a mai problémákat. Kutatási területem a tudományfilozófia, itt is azt látom, hogy az új fizika és a természettudományok általában más világképet mutatnak, mint a korábbi. A mechanisztikus newtoni világképet felváltotta a kvantumfizikán alapuló, összefüggő világ képe, és ez egészen más alapot ad a gondolkodásnak. Ha valóban olyan szorosan összekapcsolódnak a világ jelenségei, mint amit az új fizika állít – hogy minden egyes ember tevékenysége kihat az egész világra, tehát nem különálló egyének vagyunk, hanem egy összefüggő rendszer részei –, akkor felelősek vagyunk megtenni mindent annak érdekében, hogy az emberiség fenntarthatóan tudjon tovább élni. Ez a kihívás áll előttünk. Vannak pozitív jelek, de messze vagyunk még attól, hogy elmondhatjuk: új világot teremthetünk. Képzeljük el, hogy a Föl egy űrhajó a világegyetemben, forog a Nap körül, véges mennyiségű nyersanyagraktárral és ugyanilyen végles mennyiségű energiatartalékkal. De fel tudja használni a világegyetemből érkező energiát is. Ezen az űrhajón utazunk. Valószínűleg el tudnánk költözni innen – ha

utóirat // post scriptum

találnak egy másik bolygót, ahol lehet élet, de amelyek közül a legközelebbi is elérhetetlen távolságban van, hacsak nem jövünk rá, hogyan lehet a fénysebességet meghaladni –, de egyelőre az a kérdés, hogyan tudunk élni ezen a bolygón. Abból induljunk ki, hogy a Föld egy űrhajó, és nem őserdő, ahol mindenki azt teszi, ami neki fontos, nem törődve a többi élőlénnyel. Egy összekapcsolt világban mindenhez közünk van. Hogyan viselkedjünk annak érdekében, hogy az űrhajó személyzete túlélje az utazást? Milyen a fenntartható űrhajó? Mindenhez energia kell – már tudjuk, hogy az anyag is energia. A világegyetemből szabadon áramlik felénk az energia – a napenergia, illetve az űrenergia, amit egyelőre nem tudunk használni –, és van egy energiát tároló anyagkészletünk. Az űrhajónk jellemző tulajdonsága, hogy nyitott az energiára, de zárt az anyagra nézve (egy-egy meteorit bejut a föld légterébe és egy-egy műhold kijut onnan, de ezen kívül anyag nem jut ki és be). Számunkra az lenne jó, ha a bejutó energiát használnánk fel, nem az itt meglévő tartalékot. A fosszilis energiát úgy képzelhetjük el, mint az űrhajó elemét, amit ha egyszer elhasználtunk, nincs tovább. Ez véges készlet, de a beáramló energia végtelen, azt kell használnunk. A folyamat megindult, de ma még mindig 70%-ban tárolt, fosszilis energiát használunk. Az anyagkészletünket pedig újra és újra felhasználhatóvá kell tenni. Ha nem így teszünk, lemerül az elem és felgyűlik a hulladék. A szennyezés nem más, mint a felhasznált anyag elhajítása, amivel nem törődünk tovább. Az új világszemlélet szerint ezzel is kell törődnünk, hiszen amit az űrhajóval teszünk, azt magunkkal is tesszük. Ha kimerítjük a készleteinket, mind kevesebb ember jut hozzá, mind magasabb áron, és mindez a fenntarthatatlan világ irányába megy. Másként kellene gondolkoznunk, másképpen kezelni a kincseinket ezen az űrhajón. Anélkül, hogy e kérdéseket egy fizikai problémára szűkíteném, ki kell mondani, hogy az emberiség ma megjelenő problémái visszavezethetők arra, hogy végtelennek gondoljuk a készleteinket és azt hisszük, hogy tetszésünk szerint bánhatunk vele. Filozófusként azt mondom, itt nem csupán a problémák megoldásáról van szó, hanem a megoldások felfedezéséről és alkalmazásáról. Meg kell értenünk, mi a probléma, és máshogyan kell cselekednünk, mint eddig. A párizsi klímakonferencia azt mutatta, hogy az emberek gondolkodásában már jelen van a kérdés. De mindeközben, a népesség és a szennyeződés növekedésével, a problémák is egyre súlyosbodnak. Változás kell, és a változáshoz új etika szükséges, új identitás, újfajta tudatosság. Ne a szakemberekre bízzuk: a civil társadalomnak, a társadalom nagy részének kell változnia. Minden társdadalomnak olyan kormánya van, amilyet megválasztott magának, olyan vezetést kap, amilyen a saját tudata. Ezért fontos, hogy az új tudatosság gyorsan terjedjen. Az üzleti világ is olyan, amit mi, emberek táplálunk, ami mellé odaállunk. A vásárlási szokásaink, a befektetések, az életmódunk, mind arról szól, mit tartunk jónak. Mai gondolkodásunk abból az időből ered, amikor még aránylag kis, egymástól többé-kevésbé független közösségekben éltünk. Az én gyerekkoromban Magyarországon nemigen érdekelte az embereket, hogy mi történik Afrikában, a magunk életével foglalkoztunk. Lokális világban éltünk, most viszont glokális lett a világunk: az egész bolygóhoz közünk van, minden hat ránk, ami a bolygón történik, ugyanakkor közvetlenül a helyi viszonyainkban vagyunk jelen. Az új etika lényege az, hogy felelősséget vállalunk a közösségért, amelyben élünk. Amit teszünk, az hatással van másokra is, és ez felelősséggel jár.

régi-új magyar építőművészet

Az emberhez természetesen hozzátartozik az énközpontú etika, ez mindenkiben megvan – de ha csak ez van, akkor feldaraboljuk a világot, nem törődünk az összefüggésekkel. Az emberiség-központú etika már születőfélben van. Élni, létezni, fenntartani magunkat alapvető, de ennek be kell ágyazódnia az emberiség etikájába. Meg kell értenünk, hogy nincsenek „mások”, csak „én” és „mi”. Az ember környezetben él, és a természet meghatározza, mit lehet és mit jó tenni, mi fenntartható és mi nem. A természet egyensúlyra törekszik, tanulhatunk tőle. Nehéz feladat áll előttünk, de próbáljuk meg, ha kevesebbet szennyezünk, tudatosabban fogyasztunk és jó kommunikálunk másokkal, azzal mind felvállaljuk a közösségbe tartozás felelősségét. Új identitásra van szükség. Az „én” nem csupán az, ami a bőrömön belül van: az is hozzám tartozik, akivel vagy amivel kommunikálok. Ki kell bővíteni az identitásunkat. Tagjai vagyunk egy családnak, egy nemzetnek, egy etnikai közösségnek, Európának, az emberi közösségnek. Individuális tagjai vagyunk egy nem individuális közösségnek. Régi gondolat ez, minden tradicionális társadalomban jelen volt, de mindig a kis társadalmakra vonatkozott, és akik azon kívül éltek, azok már „mások” lettek. Évezredeken át így élt az ember, de most már nincs „odaát” senki, már minden mindennel összefügg. Minden „itt” van, amit Párizsban vagy Brüsszelben csinálnak, ugyanúgy, mint ami Afganisztánban történik. A tavalyi évtől már erősebben érezzük ezt a szoros közösséget, mint korábban, de akár tudjuk, akár nem, a kölcsönhatások mindig működnek, összefüggő közösségben élünk, amelynek nincs „kívül eső” része. Van, aki azt mondja: ha ezt az új gondolkodásmódot elfogadjuk, megszűnik az individualitás. Nem így van. Olyan individualitás lesz, amelyben felfogjuk, hogy egy élő szervezet részei vagyunk. Mindenki megtartja a saját egyéniségét, de egységben él. Ha az ember sokat foglalkozik a kvantumfizikával, megérti, hogy a világ összes kvantumrendszerével szoros összeköttetésben létezünk. A kvantumgondolkodás jól alkalmazható a mai világra. Nem az a felületes olvasata, hogy „bármit tudok teremteni, amit csak kigondolok”. A gondolattal nem létrehozok valamit, hanem hatást gyakorolok a világra, így jön létre a nem-lokális világ. Ezért is fontos ismerni a mai fizikát, mert ennek mentén működhet a mai gondolkodás. Nem csupán absztrakt elvekről beszélünk: az információs hálózatok révén olyan szorosan össze van kötve minden mindennel, hogy az egység maga nagyonis konkrétumokon alapul. A bifurkális pont fogalma a termodinamikából ered, később más területek is használni kezdték. A nyitott rendszerek, amelyek folyamatosan anyagés energiacserében állnak a külvilággal, nem tudnak vég nélkül működni az eredeti formájukban. Előbb-utóbb elérik azt a pontot, amelyen túl már nem fenntarthatók alapvető változások nélkül. Ha elérik a bifurkális pontot, új energiaforrást kell keresniük. Ez a folyamat visszafordíthatatlan, attól a ponttól már nem lehet helyrehozni az eredeti állapotot, új forma születik. Minden rendszer állandó változásoknak van kitéve, ezek egy darabig fenntartják a normális helyzetet, a homeosztázist. A bifurkációs pont után ez nem lehetséges. Az egyén számára ez a halál. A közösség azonban megváltozott formában tovább tud létezni. Ez a kihívás áll most előttünk: tudjuk-e úgy megváltoztatni a közösséget, az emberiség életét a Földön, hogy az fenntartható legyen. Ha nem, elérjük azt a pontot, amikor a közösség összeomlik. Ma ennek a küszöbén állunk. Ha nem változunk, olyan világot teremtünk, melyben az összeköttetések, a

komplex rendszerek már nem adnak lehetőséget az egyénnek a továbbélésre. A Földön élő 7,3 milliárd embernek a tömeges pusztulása az energiahiány, a vízhiány vagy a szennyezés miatt, folyamatos konfliktus-sorozatot fog teremteni. Állandó fluktuációban vagyunk. Ki gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy egy dél-olaszországi városkában veszélyes élni? Komplex rendszerben létezünk, állandó változásban, ezek némelyike kritikus, amit nem lehet visszafordítani. Innen egy másik utat kell találni, ami előre visz, nem hátra. Ezen a ponton többféle lehetőség van, egyedül a status-quo-t nem lehet megtartani többé. Megváltoztak az alapfeltételek, korábban nem volt ennyi ember, nem változott ilyen erősen a klíma. Új világnézettel kell szemlélni az életünket. Ma 2,3 milliárd ember vízhiányban él, és folyamatos az elsivatagosodás. A legnagyobb probléma a Föld felületének lassú kiszáradása. Olyan bolygón, ahol nincs víz, a mai ismereteink szerint nem létezik élet. A kutatók megállapították, hogy ha az északi félteke CO2 kibocsátása az ipari forradalom korának átlagának négyszeresére emelkedik, a félteke átlaghőmérséklete 8-12 fokkal is megemelkedhet – holott már 2 foknyi emelkedés is nagyon veszélyes. De a társadalmi egyenlőtlenségek is ugyanígy hozzájárulnak a krízishelyzet kialakulásához. A párizsi klímacsúcson is legfőképpen az volt a vita tárgya, hogy ki mennyi pénzt adjon a helyzet kezelésére. A szegény országok a gazdag ipari országokra mutatnak, mondván: ők csinálták a problémát, ők hozzák helyre. A fejlett országok szerint viszont mindenkinek hasonló mértékben kell részt vállalni a megoldásban. Évtizedek óta nincs megegyezés ebben a kérdésben. 1977-84 között az ENSZ-nél dolgoztam, egy kutatóintézet vezetőjeként. Már abban az időben is a fejlett és a szegény országok ellentétéről volt szó. A megegyezés hiányában még az is kérdéses, hogy a párizsi konferencián létrejött megállapodást végre fogják-e hajtani. Mi vagyunk a régi világ utolsó nemzedéke – de egyben az új világ első nemzedéke is. Abban biztosak lehetünk, hogy a régi módon nem megy tovább a világ, csak idő kérdése, meddig tudjuk húzni még. És minél tovább húzzuk, annál nagyobbra nőnek a problémák, nehezebb lesz a változás. Kezdjük el

xvI. évfolyam / 85.szám

mielőbb, legyen összefogás a változásért, vállaljuk fel az új etikát: az „én és ti” helyett az „én és mi” világát, hogy a közösség fenn tudjon maradni. A tudatosság mindennek az alapja: az, hogy miként látjuk magunkat és a világot. A Budapest Klub 1996-ban elfogadott alapelve az volt, hogy planetáris tudat kialakítására van szükség – annak idején ezt nem nagyon értették, ma viszont már sokan beszélnek erről. A Budapest Klub ezt próbálja erősíteni beszélgetésekkel, előadásokkal, meghívott vendégekkel és művészek bevonásával, minden formában az emberek tudatát kívánja fejleszteni. Nem a tudást, hanem a tudatot. Az úgynevezett primitív embernek még megvolt ez a tudata, ahogyan a gyerekeknek is sajátja. Fontosnak tartom, hogy a Magyar Építőművészek Szövetségében sor kerülhetett erre az előadásra. Megragadunk minden alkalmat, hogy Budapesten, Magyarországon, de a világon mindenütt ilyen és hasonló beszélgetések legyenek. Pozitív jel, hogy egyre többen kívánnak csatlakozni, ma már több mint húsz Budapest Klub létezik. Egy hónapja Oroszországban, ezen a héten Ausztráliában nyílt Budapest Klub. Érezhető egy új felfogás, az emberek kezdik látni, hogy a tudatukat is formálniuk kell. Sokan látják már, hogy nem elég tudni: érezni is kell, hogy kik vagyunk és milyen a világunk.

Challenges of the Global World Lecture in the Thursday School of MÉSZ Ervin László, a world famous science-philosopher, author and the founder of Budapest Club gave a lecture on December 18th, 2015 in the House of Architects. Organised by a civil academy named Thursday School, his lecture was primarily about the challenges the global world is to face as well as the relationship between the global crisis and global ethics. In this lecture the professor focussed on the conditions of sustainability, global awareness, the new ethics, and the issues today’s generations will have to tackle. He also analysed the lessons of the COP21 climate conference held in Paris in December, 2015.

utóirat // post scriptum

Változó világ A párizsi klímacsúcs holisztikus megközelítésben __

szöveg / text:

Antal Z. László

Az elmúlt két évtizedben – nem egyértelműen megválaszolható, hogy miért – a természetben történő változások közül az éghajlatváltozás váltotta ki a legnagyobb politikai, szakmai és társadalmi érdeklődést. Szociológiai szempontból ezért vált különösen fontos kérdéssé az éghajlatváltozás. A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, és az ezzel a kérdéssel foglalkozó tudományos kutatások sok tekintetbe hasonló eredményekre jutottak: napjainkra a Földön az egész élővilág jövőjét fenyegető folyamatok alakult ki (Meadows, 2005, Rockström et al 2009, Vida 2009). A Föld egészének ökológiai állapotát vizsgáló kutatások eredményei alapján azonban nem egyértelműen eldönthető kérdés, hogy az energia- és néhány nyersanyagforrás, illetve az édesvízkészletek kimerülése, a biodiverzitás csökkenése, a mezőgazdasági művelésre alkalmas talaj mennyiségének és minőségének csökkenése, az éghajlat változása, vagy valamilyen más változás tekinthető-e a társadalmak és az egész élővilág jövőjét leginkább fenyegető természeti változásnak. Abban azonban konszenzus alakult ki az ezekkel a kérdésekkel foglakozó kutatók között, hogy ezekhez a változásokhoz – a természetben történő változások mellett – az emberiség létszámának és fogyasztásának növekedése is hozzájárul. A veszélyes tendenciák felismerése után számos program, köztük nemzetközi, országos és helyi szintű programok is indultak, amelyek célja a környezeti kockázatok csökkentése volt. Az éghajlatváltozás kiemelt politikai és társadalmi jelentősége miatt lehetőséget ad annak a kérdésnek a megvizsgálására, hogy a fejlett ipari országok az uralkodó társadalmi és gazdasági paradigmák keretei között képesek-e elhárítani azt a veszélyt, amelyet saját biztonságuk és jövőjük szempontjából a legnagyobb természeti kockázatnak tartanak. (Az éghajlatváltozás minden országot érint, de ebben az írásomban csak a fejlett ipari országokkal foglalkozom.) Ennek a kérdésnek a vizsgálatát kezdtem el már több mit tíz éve az MTA TK Szociológia Intézetében, és az elért eredményeket foglaltam össze 2014-ben a Klímaparadoxonok című könyvemben (lásd MÉ 2015/6. szám – a szerk.) Az éghajlatváltozással foglalkozó kutatásaim eredménye alapján arra a következtetésre jutottam, hogy az éghajlatváltozás miatt szükségesnek tartott társadalmi változások és a fejlett ipari országokban a jelenlegi uralkodó társadalmi, gazdasági és politikai paradigmák között megvalósítható lépések között feloldhatatlan ellentmondások alakultak ki. (Ezekre az ellentmondásokra utal a könyv címéül választott klímaparadoxonok kifejezés.) Ezért volt számomra különös jelentősége az elmúlt év végén Párizsban megtartott klímacsúcsnak, amelynek célja – ebben a megközelítésben – ennek az ellentmondásnak a feloldása volt. Szociológus számára ritkán adódik olyan lehetőség, hogy a kutatási eredményeit a valóság igazolja vagy megcáfolja. A klímacsúcs azért is volt alkalmas az elért eredmény ellenőrzésére, mert minden eddiginél nagyobb erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy Párizsban olyan megállapodás szülessen, amely reményt ad arra, hogy az éghajlatváltás kockázatai csökkenthetők és a klímaparadoxonok feloldhatók. Az ENSZ főtitkára Ban Ki Mun személyesen is sokat tett annak érdekében, hogy a párizsi tárgyalások eredményesek legyenek, de számos más

régi-új magyar építőművészet

tekintélyes személyiség, politikai és civil szervezetek és a sajtó is kiemelten foglalkozott 2015-ban az éghajlatváltozással és az év végi klímacsúccsal. Különös jelentősége volt annak is, hogy 2015-ban jelent meg Ferenc pápa „Áldott légy” című enciklikája, amely szintén kiemelt helyen és részletesen foglalkozott az éghajlatváltozással (lásd MÉ 2015/10 – a szerk.). Magyarországon Áder János köztársasági elnök indította el a párizsi klímacsúcsot támogató kampányt. Ennek keretében több előadást tartott és elindította az Élő bolygó című honlapot. De más politikusuk, szakértők, civil, szervezetek és a sajtó is sokat foglakozott az elmúlt évben az éghajlatváltozással Magyarországon, és azzal, mi várható Párizsban. Az előzmények 1972-ben Stockholmban tartották meg az ENSZ környezeti világkonferenciáját, ahol nemzetközi szinten is megvitatták a levegőbe kerülő üvegházhatású gázok és az éghajlatváltozás kapcsolatát. 1979-ben Genfben zajlott le az első éghajlati világkonferencia, ahol a résztvevők nemzetközi együttműködést sürgettek az éghajlatváltozás megelőzése érdekében, amit a konferencián résztvevő szakemberek többségének véleménye szerint emberi tevékenység idéz elő. Az éghajlatváltozás okairól folytatott viták, a még megválaszolatlan kérdések és a meglévő bizonytalanságok ellenére a kérdéssel foglalkozó szakemberek többsége között – az elővigyázatosság elve alapján – konszenzus alakult ki arról, hogy az éghajlat megfigyelt változásai az elmúlt évtizedekben az emberi tevékenység következtében – a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok miatt – alakultak ki. Ezt az álláspontot fogadták el az éghajlatváltozással foglalkozó szakmai testületek és a kérdéssel foglalkozó kormányok is. Ezzel magyarázható, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi tárgyalások egyik legfontosabb célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. E célt szolgálta a Kiotói Jegyzőkönyv (1997), amelyben az egyezményt aláíró országok átlagosan 5,2%-os csökkentést vállaltak. Ezt az álláspontot erősítette meg az ENSZ által létrehozott és 2500 szakember munkájára támaszkodó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-ben kiadott jelentése is, amely arra a következtetésre jutott, hogy az éghajlat 95%-os valószínűséggel emberi tevékenység következtében változik (IPCC, 2007). Ezt megerősítette az IPCC 2013-ban kiadott újabb jelentése is (IPCC 2013). A fejlett ipari országokban a kilencvenes években elindított országos és helyi szintű éghajlatváltozási stratégiákban ezért a „megelőzés” kategóriájába tartozó programokat dolgoztak ki és kezdték el azok megvalósítását, abban a reményben, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével az éghajlat további változásai elkerülhetők. Ezt a várakozást az elmúlt évtizedek eredményei azonban nem támasztották alá, mert minden erőfeszítés ellenére a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok mennyisége tovább növekedett. További változást eredményezett ezen a téren a koppenhágai konferencia, amelyet 2009-ben tartottak, és ahol a Kiotói Jegyzőkönyvben megállapított időszak utáni időszakra vonatkozó új kibocsátás-csökkentő megállapodás aláírása volt a cél. Ezen a klímacsúcson az egyes országok és országcsoportok közötti érdekellentétek és a gazdasági szempontok megakadályozzák a megállapodás aláírását. A koppenhágai kudarc után számos szakértő, éghajlatváltozással foglakozó politikus is úgy

hány fontos megállapítását mutatom csak be. A bevezető előadások a Föld gondolta, hogy klímakockázatok csökkentésének esélyei nagymértékben jelenlegi ökológia állapotáról, a természet határainak átlépéséről és ennek csökkenek, ezért fel kell készülni az elkerülhetetlen változásokra. Ettől kezdve következményeiről szóltak. Rámutattak arra, hogy a társadalmak működőkéaz országos és a helyi szintű klímastratégiákban a csökkentés helyett egyre pességének megőrzése szempontjából létfontosságú a természet határainak inkább az alkalmazkodás került előtérbe. Ennek ellenére tovább folytatódtak betartása, és hogy milyen fontos minden olyan erőfeszítés, amelynek célja a azok a nemzetközi tárgyalások is, amelyek célja a kibocsátások csökkentéhatársértések mértékének csökkentése és végül annak megszüntetése. sének elérése volt. Az évekig tartó előkészítő tárgyalások után született meg Saját, októberben elhangzott előadásomban azt mutattam be, hogy moaz a döntés, hogy a 2015-ben Párizsban sorra kerülő klímacsúcson fogadják dern társadalmak kialakulásban a feudális kötöttel az új elveken nyugvó új megállapodást. 2015. ségektől való megszabadulás mellett fontos szerenovember 30. és december 12. között Párizsban pet töltöttek be azok az új természettudományos került megrendezésre az ENSZ klímakonferenciáÁprily Lajos: gondolatok, melyek alapvetően megváltoztatták a ja, amely az Éghajlatváltozási Keretegyezményben A csavargó a halálra gondol világról és magáról a természetről korábban kialaRészes Felek Konferenciájának évente megrendekított vallásos képet. Ez az új világkép hozzájárult zésre kerülő 21. találkozója volt. Uram, a tél bevert a templomodba. annak a vágynak a megfogalmazásához, hogy az Álltam vaspántos portádon belül emberek megszabaduljanak a természet kötöttVigyázó szemetek Párizsra vessétek s ámulva néztem botra-font kezemre ségeitől. Erről az egész Európa és végső soron a sugárban omló fényességedet. Föld minden országának életét megváltoztató paA Magyar Szociológiai Társaság Holisztikus ÖkolóTérdelt a nép, én álltam egyedül, radigmaváltozásról számos kiváló könyv született giai Szakosztálya, amelynek jó magam vagyok az úgy hallgattam, amit beszélt papod: már. Ezek közül most csak Mircea Eliade valláselnöke, ezért határozta el, hogy 2015 őszén Válto"Ez világot szívedben megutáljad történész A szent és a profán című könyvéből idézó világ címmel a párizsi klímacsúccsal foglalkozó és úgy menj ki belőle meztelen -" zek egy részt, amely a természet és a társadalom előadássorozatot indít el. Az előadássorozat alcíme megváltozott kapcsolatáról szól: ez volt: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”. A Uram, te ezt így nem akarhatod. „A modern nem vallásos ember új léthelyzeszakosztály célja egy olyan fórum kialakítása volt, tet vállal magára: csakis a történelem alanyának ahol a természet és a társadalom kapcsolatával Tudom, hogy földed nagy területéből és cselekvőjének tekinti magát, s megtagadja a foglalkozó kérdéseket holisztikus szemlélettel vizsegyetlen barlangod jutott nekem, transzcendenciát... Az ember önmaga alkotója, s gáljuk meg. Az előadássorozatot is úgy szerveztük, s megreng az is, ha viharod zenéje csak abban a mértékben lehet valóban az, amelyhogy különböző szakterületek képviselői mondják végigrobajlik fenn a tölgyeken. ben deszakralizálja önmagát és a világot. A szakel véleményüket a készülő, majd a megtartott De ha tavaszod jő, enyém az erdő, ralitás áll közte és a szabadsága között.” (Eliade klímacsúcsról. A holisztikus szemlélet ezen kívül és jó hozzám az erdő: ennem ad, 1987, 193) azt is jelenti, hogy a szakosztály rendezvényein a rigószavaddal kelt a kora-reggel Ez az új típusú szabadságvágy alapvetőn megtudományos megközelítések mellett művészeti és s odvamba surran este sűnfiad. változtatta a természet és a társadalom kapcsovallási szempontokat is figyelembe veszünk. EnGazdám, a nyár, az ősszel hullt levéllel latát. A tradicionális társadalmak a természettel nek a célnak az elérését segítették az előadások új őszig minden gondot eltemet: összhangban, a természet határaira figyelve alakíelőtt hangzó versek, az előadások után hallható mezítláb járom harmatos meződet tották ki az életüket, és normasértésnek számított zeneművek és a falakra kitett fényképek, amelyek s verőfényed füröszti mellemet. a természet határainak átlépése. (Ennek ellenére a művészetek segítségével mutatták be a terméS ha kóborolni küld a nyugtalanság ez gyakran előfordult.) Ezzel szemben a modern szet és a társadalom közötti harmonikus együtts nótázva fut mellettem patakod, társadalmak számára a természet határainak átléélés lehetőségeit. Az első előadás előtt hangzott kurjantással köszöntöm kék lakásod, pése elismerést kiváltó „sikertörténetté” vált. Ilyen el Áprily Lajos A csavargó a halálra gondol című s fütyörészem s Uram, te hallgatod. sikertörténetek például a közlekedés területén a verse, amely a természet közvetlen közelségében Zöld asztalomon vadgyümölcs az étel, tér és az idő korábban meglévő határainak átlépéélő szegény ember természetben megélt örömeiotthon-kínáló tűz nem int felém, sét lehetővé tevő az egyre gyorsabb vonatok, gépnek csodálatos megfogalmazása. de mondd, volt-e valaha szép világod kocsik, repülőgépek és az űrhajók. De ilyen sikerAz első három alkalom – amelyekre még a valakié úgy, ahogy az enyém? történet az építészetben a felhőkarcolók építése, párizsi tárgyalások előtt került sor – a Föld ökolóaz egészségügyi ellátásban pedig a születéskor giai állapotának bemutatásával, a természet és a Ha menni kell, vállamról rongy-ruhámat várható életkor növekedése. A természet határaitól társadalom közötti harmónia elvesztésének okaiegy rándítással elhullathatom, elszakadó gazdasági növekedést segítette elő a val és ennek következményeivel, a klímacsúcsot saruim szíja sem marad velem. piac szerepének növekedése és az aranyfedezet megelőző tárgyalások és érdekkonfliktusok elemUram, utálni nem tudom világod, nélküli pénz elfogadása is. De hasonló tendenciák zésével, a várható eredmények bemutatásával fogde indulhatok, amikor kivánod, figyelhetők meg a sport különleges világában is, lalkozott. A klímacsúcsot követő két alkalommal igéd szerint: egészen meztelen. ahol folyamatosan újabb és újabb világcsúcsok pedig már a tárgyalások eredményeit értékelték a születnek és „álomhatárok” dőlnek meg. Az extfelkért előadók. Az előadások az MTA Könyvtár és rém sportok terjedése pedig egy olyan társadalmi Információs Központban, hétfő esténként hangjelenség, amelynek egyik ösztönzője éppen az, hogy a természet határainak zottak el. Az egyes estéken 40-50 érdeklő vett részt. Az ő lényegre törő és minél különlegesebb módon történő átlépése elismerésre méltó sikernek szákomoly kérdéseiknek és hozzászólásaiknak köszönhetően az előadások után mít. Ezzel híressé lehet válni és a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerülhet érdemi viták és beszélgetések alakultak ki. Az előadássorozatról felvételek az, aki valamilyen rendkívüli teljesítményre képes. Ez az a könyv, amelyet a készültek, amelyek mindenki számára elérhetőek. (http://infocracy.hu/) Az modern társadalmaknak ez a sajátos vonása hívott életre, s amelynek éves előadások iránt megnyilvánuló érdeklődést mutatja az is, hogy a nézettségük kiadásai és ezek gazdasági sikerei azt jelezik, hogy a természet határainak folyamatosan emelkedik. Terjedelmi korlátok miatt itt nincs lehetőség arra, átlépése ezekben a társadalmakban mintaadó tevékenységnek számít. hogy minden előadásról beszámoljak, ezért mindössze néhány előadás né-

xvI. évfolyam / 85.szám

utóirat // post scriptum

Mindezek és számos, itt nem részletezett változás hatására a modern társadalmak különböző mértékben, de folyamatosan megsértik a természet határait. Ennek egyik jól ismert következménye, hogy a fogyasztói társadalmakban a fogyasztás elérte azt a szintet, amely már túllépi a természet határait. (Ezt a határt már számos fejlődő ország is elérte.) Ennek egyik számszerűsíthető mutatója az egy főre jutó CO2 kibocsátás és a természetes nyelők szintje közötti kapcsolat. A természetes nyelők szintje becslések alapján 2-2,5 tonna/fő/év. (Global Carbon Budget, 2013) A kibocsátás mértéke 2010-ben az európai országokban 5 és 15 tonna közötti érték volt, az Egyesült Államokban és Kanadában pedig 15 tonna felett. (ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok indikátorai) A határsértés kockázatainak felismerése után születtek a karbonmentes társadalomról szóló elképzelések, de ma a határátlépés néhány országban olyan mértékű, hogy ezekben az országokban már csak rendkívüli erőfeszítéssekkel érhető el a természetes hatások közé való visszatérés. A klímatárgyalásokon más megközelítésben foglalkoznak a CO2-vel és más üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve azok csökkentésével. A cél azonban mindkét megközelítésben azonos: olyan új, hosszú távon fenntartható társadalom kialakítása, mely nem sérti meg a természet rendjét. Ez a célkitűzés azonban alapvetőn eltér a modern társadalmakban a természetről kialakított és uralkodó vált természettudományos paradigmától. Faragó Tibor, aki közel két évtizeden keresztül Magyarország klíma-főtárgyalója volt, november végén, egy héttel a tárgyalások megkezdése előtt tartott előadásában azt mutatta be, milyen érdekellentétek feszülnek a tárgyalásokra készülő országok és országcsoportok között, és milyen eredményekre lehet számítani Párizsban. Minderről egy tanulmányában a következőket írta: „A kormányok most – megannyi nemkormányzati szerv figyelmétől kísérve – arra készülnek, hogy ez év végén a párizsi találkozón döntsék el, mit tesznek a következő másfél évtizedben e veszélyes környezeti folyamat lelassítására vagy megállítására. Az előkészületek nem túl biztatók, minden lényeges kérdésben meglehetősen távol vannak egymástól a főbb országcsoportok álláspontjai. A fejlett országok többsége jelentősebb, akár 30-40 %-os kibocsátáscsökkentést is vállalna 2030-ig, feltéve, hogy a fejlődők is számszerű és ellenőrizhető kibocsátásszabályozási (kibocsátást mérséklő) vállalást tesznek. Az éghajlatváltozással szemben sérülékeny fejlődő országok viszont már nemcsak azt tekintik kulcskérdésnek, hogy nagyobb támogatást kapjanak alkalmazkodási felkészülésükhöz, hanem azt is, hogy kártérítésben részesüljenek az éghajlatváltozásnak tulajdonított szélsőséges környezeti események miatti súlyos veszteségeikért.” (Faragó, 2015 ) Faragó Tibor előadásában kiemelte azt is, hogy Franciaország diplomáciai okokból, amelyben szerepe van a párizsi terrortámadásoknak is, rendkívüli erőfeszítések tesz annak érdekében, hogy a tárgyalásokat egy megállapodás elfogadásával lehessen lezárni. Két nappal a klímacsúcs befejezése után, December 14-én, tartotta meg ifj. Zlinszky János Párizs után – karácsony előtt című előadását, amelyben azt mutatta be, hogy a 2015. szeptember 25-27. közötti az ENSZ-csúcstalálkozón elfogadott új Fenntartható Fejlődési Célok című program és a Párizsban elfogadott megállapodás olyan elveket rögzítettek, amelyek bár részben ellentmondanak egymásnak, mégis olyan kereteket alakítottak ki, amelyek elvi lehetőséget teremtenek a különböző ökológia és társadalmi

régi-új magyar építőművészet

gondok orvoslásához. Előadásában felemelő szavakkal beszélt a karácsony nekünk szóló és a klímaváltozás szempontjából is aktuális üzenetéről. Hiszen Jézus Krisztus a kor körülményeihez képest is szegényes körülmények között született meg, s egész életének példája is segíthet minket abban, hogy az életünk értelmét ne a minél magasabb szintű fogyasztásban találjuk meg. A karácsony közelsége és az ünnepi hangulat segíthet minket abban is, hogy életünk új értelmet adjon az, ha hozzájárulunk az ökológia válság enyhítéséhez és az ezzel kapcsolatos nehézségek elviseléséhez. Ugyanazon az estén Lányi András Ökológiai rendszerváltozás című előadásában azt a gondolatát fejtette ki, hogy már maga az oktatási rendszer is a fogyasztói társadalom értékeit közvetíti a felnövekvő nemzedékek számára, és a tömegkommunikáció is ezt az ökológia szempontból tarthatatlan értékrendet erősíti meg. Ez azért kulcsfontosságú kérdés, mert a mostani klímamegállapodást a hatalmi tényezők attól függően fogják végrehajtani, hogy

az érdekeltek – az emberek szerte a világon – képesek-e rábírni a saját döntéshozóikat erre. A felismerés, hogy közel az ökológiai összeomlás, az ún. fejlett világban alaposan elterjedt az utóbbi néhány évtizedben. A baj csak az, hogy egy szellemi fordulat a maga tempójában három emberöltő alatt zajlik le – most pedig egyszerűen nincs ennyi időnk. Ezt a paradoxont csakis a tömegkommunikáció eszközeivel lehetne feloldani, amihez pedig érdemi politikai akarat szükséges. A paradoxon feloldása nélkül – bármi is történt Párizsban – pedig nem reménykedhetünk abban, hogy érdemi változásokat lehet elérni. A párizsi tárgyalások befejezése után több mint egy hónappal került sor az egész sorozatot lezáró, a klímatárgyalások eredményeit értékelő négy előadásra. A sajtóban elsősorban a megállapodás elfogadásáról szóló hírek jelennek meg, amelyek mindezt sikerként mutatták be, és kevés szó esett a ténylegesen elért – vagy inkább az el nem ért – szakmai eredményekről és arról, hogy ennek hatályba lépése valószínűleg még évek kérdése. Ezért volt különösen izgalmas Tóth Gyula Gábor A katasztrofális klímakommunikációtól a klímakatasztrófa kommunikációjáig című előadása, amelyben arra mutatott rá, hogy a klímaváltozás kommunikációja nem hatékony, mert ha minden emberhez eljutna, hogy a klímaváltozásnak már most milyen hatásai vannak Magyarországon, és további következmények várhatók, akkor (kis túlzással) az anyák az utcán tüntetnének, hogy zárják be a szénerőműveket, a dühös és szomorú tömegek pedig más sürgős lépéseket követelnének. A kommunikációs szakember ezután felsorolta ennek „nyilvánvaló”, többé-ke-

vésbé ismert okait, amelyek a következők: a téma természete miatt bonyolult és összetett, amelyet nehéz közérthető nyelven jól megfogalmazni. Az erős médiazajban legyengül az üzenet hatása. A tudományos eredmények bizonytalansága és a tudósok közötti viták a politikusok és az ország lakossága számára is bizonytalanságot jelentenek, és az sem egyértelmű, hogy a megelőzéssel, vagy az alkalmazkodással kellene inkább foglalkozni. Az ennél rejtettebb „nem nyilvánvaló” okok között pedig a következőket szempontokat sorolta fel: maga a „klíma” szó az utca emberének túl absztrakt, nehezen érhető, a „változás” pedig általában reményteli változásra utal, ezért inkább kényelmessé tesz ahelyett, hogy cselekvésre ösztönözne. A klímaváltozás gyakran térben és időben tőlünk távoli eseményként jelenik meg – sarkkör, olvadó gleccserek, jegesmedvék, 2070 –, ami az ország lakossága számára nem releváns információ. Több kampány reklámszagú, kedveskedő, nincs párhuzamban a realitással, és nem veszi figyelembe, hogy az emberek jól tudják: a kevesebb áramfogyasztással nem fogják a folyamatot megállítani. Az üzenetek hatása gyenge azért is, mert általában azt hangsúlyozzák, miért történik mindez, és nem azt, hogy „miért fontos ez nekem”. De talán mégis a legnagyobb hibája a klímakommunikációnak, hogy nem nevezi néven a bajt, és gyakoribbak a pozitív üzenetek (öko-megapoliszok, karbonmentes jövő, zöld gazdaság, zöld fogyasztás), de kevesebb szó esik a reális kockázatokról. Tóth Gyula Gábor végül felsorolt néhány olyan javaslatot, amelyekkel ezen változtatni lehetne, illetve néhány pozitív kezdeményezést is említett (pl. a 150 hazai település polgármestereit felkészítő Klímaválasz programot, vagy a 'legrosszabb forgatókönyvekkel' dolgozó Impressions projektet), de kétségeinek is hangot adott, hogy létezik-e egyáltalán olyan kommunikáció, amivel hatékonyan lehetne átadni a klímaváltozás üzenetét. A párizsi klímacsúcs is ilyen pozitív üzenetként jelent meg a sajtóban és ezekről a tudósításokról is elmondható volt, hogy kevesebb szó esik bennük a reális kockázatokról. Faragó Tibor előadásában részletesen ismertette, mit tartalmaz és mit nem tartalmaz az elfogadott megállapodás. Beszélt arról is, hogy a konferencia eredményessége érdekében a francia diplomácia, és különösen a tárgyalásokat vezető francia külügyminiszter, Laurent Fabius rendkívüli diplomáciai teljesítményt nyújtott. A folyamatos egyeztetések során sikerült kompromis�szumokat elérni, de ennek következtében a vitákat kiváltó és a megállapodást elfogadását esetleg megakadályozó kérdések enyhébb megfogalmazásban kerültek be a szövegbe, vagy akár kimaradtak abból. Az előadások után elhangzó egyik kérdésre válaszolva elmondta, hogy Párizsban „elhalasztották az érdemi döntéseket egy későbbi időpontra.” Faragó Tibor januárban megjelent írásában a megállapodás tartalmáról a következőket írta: „A mostani párizsi megállapodás nem tartalmaz semmilyen konkrét, számszerűsített közös és egyes országokra lebontott/lebontható kibocsátás-csökkentési, alkalmazkodással vagy finanszírozással kapcsolatos célt, intézkedést; ezek csak később derülhetnek ki többek között az országok által majd elkészítendő és közzéteendő Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás (NDC) elnevezésű dokumentumokból. Az egyes országok részéről egyelőre csak az említett témakörökben az előzetes szándékok ismertek, ahogyan a majdnem minden ország által benyújtott Nemzetileg Meghatározott Szándékolt Hozzájárulás (INDC) elnevezésű dokumentumokból kitűnik. Az egyezmény égisze alatt tehát most párhuzamosan létezik a Kiotói Jegyzőkönyv annak Módosításával együtt, valamint a Párizsi Megállapodás, de úgy, hogy jelenleg (még) sem az előbbi, sem az utóbbi nem hatályos.” Faragó Tibor, 2016) A Párizsban elfogadott megállapodásnak több értelmezési lehetősége is van. Az egyik az, hogy ez valóban rendkívüli diplomáciai siker. Még soha nem vett részt és fejtette ki álláspontját ennyi magas rangú politikus egy, a természet és a társadalom kapcsolatával foglakozó nemzetközi fórumon. Eddig soha nem látott egyetértés fogalmazódott meg arról, hogy az éghajlatváltozás komoly kockázatot jelent a Föld minden országa és minden lakója számára. Egyetértés volt abban, hogy szükség van egy olyan nemzetközi megállapodásra, amelynek célja a kockázatok csökkentése, és abban is, hogy minden országnak fel kell készülnie a már elkerülhetetlen változásokra.

xvI. évfolyam / 85.szám

Ebben a megközelítésben valóban sikernek számít az elfogadott megállapodás. Érhető volt az ülésteremben megnyilvánuló öröm, és érthető az is, hogy a politikusok sikerként nyilatkoztak arról, amit Párizsban elértek. Ha viszont abból a szempontból vizsgáljuk meg, hogy valójában mit sikerült elérni a kockázatok csökkentése érdekében, egészen más eredményre jutunk. Ebből a szempontból a párizsi klímacsúcs hasonló volt a koppenhágaihoz, hiszen az egyes országok és országcsoportok közötti érdekellentétek és a gazdasági szempontok Párizsban is megakadályozták egy érdemi megállapodás elfogadását. Nem sikerült megállapodni a mindenki által fontosnak tartott kibocsátás-csökkentésben, az egyes országok által önkéntesen vállalt kibocsátás-csökkentések nem elegendők a kívánt célok eléréshez, és továbbra sincs esély arra, hogy az egyes országok által az elkövetkező években önként vállalt kibocsátások teljesítését egy nemzetközi szervezet ellenőrizze és a teljesítés elmaradása esetén szankcionálja. Ebben a megközelítésben mindaz, ami Párizsban történt, így értelmezhető: ma már 195 ország egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás az egész emberiség jövőjét fenyegető veszély, de olyan veszély, amit a jelenlegi feltételek között az egyes országok kormányai nem tudnak elhárítani. Ebből a szempontból mindaz, ami 2015-ben Párizsban történt, ugyanolyan kudarcnak tekinthető, mint ami 2009-ben Koppenhágában történt. Koppenhága és Párizs között az a különbség, hogy míg Koppenhágában ez mindenki számára egyértelmű volt, Párizsban ez rejtett üzenetté vált. Mindez felveti azt a kérdést, hogy egy olyan nemzetközi tárgyaláson, ahol az egyes országok vezetői és képviselői vesznek részt, van-e egyáltalán esély a kívánt célok elérésére. Az elmúlt két évtizedben folytatott hasonló tárgyalások tapasztalatai azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás olyan összetett és bonyolult kérdés, és olyan jelentős gazdasági érdekeket érint, melyekkel az egyes országok kormányai nem tudnak megbirkózni. (Az ózonréteg védelmében elért megállapodás, az 1987-ben aláírt Montreali Jegyzőkönyv egy ennél jóval egyszerűbb kérdésre adott választ, és az érintett gazdasági szereplőknek nem okozott veszteséget. Ezért az éghajlatváltozás és az ózonrétek védelme között olyan lényegesek a különbségek, hogy ezek ismeretébe a két jelenségről szóló gyakran hangoztatott összehasonlítások nem kellőképpen megalapozottak, lásd Meadows at al, 2005.) Tony Blair az Egyesült Királyság miniszterelnökeként a 2006-ban kiadott új országos klímastratégia bevezetőjében hívta fel a figyelmet: „A legutóbbi eredmények megmutatták, hogy egyetlen kormány sem képes egyetlen egy évben sem a kibocsátást ellenőrzése alatt tartani, mivel a nemzetközi üzemanyag- és energiaárak nincsenek az ellenőrzésünk alatt.” (Climate Change, The UK Programme, 2006). Ez a mondat most azért különösen fontos számunkra, mert politikusok ritkán szoktak ilyen egyértelműen és nyíltan beszélni arról, hogy a lehetőségeik korlátozottak. Ebben a mondatban az is szokatlan, hogy Tony Blair leírta: azt a kérdést, amit brit kormány azokban az években a legfontosabb politikai kérdésnek tartott, a kormány nem tudja megoldani. Ez egyben azt is jelenti, a gazdaság társadalmi beágyazottsága az Egyesült Királyság olyan mértékben meggyengült, hogy még a gazdaságilag legfejlettebb hét ország közé tartozó Egyesült Királyság sem tud egy olyan, számára kiemelt fontosságú célt megvalósítani, amely a kormányoknál erősebb gazdasági szereplők érdekekeit sérti. A párizsi klímatárgyalásokon azért nem sikerült érdemi eredményt elérni, mert nem azok a szereplők ültek le egymással tárgyalni, akiknek a Föld ökológiai állapotát veszélyeztető folyamatokra érdemi befolyásuk lehet. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy kormányzati szinten az éghajlat változása miatt szükségessé váló társadalmi változások területén csak mérsékelt eredményeket lehet elérni. Annak ellenére, hogy a hivatalos kommunikáció a párizsi klímacsúcsot sikerként mutatja be, Párizs igazi üzenete más. Ezt az üzenetet „a sorok között olvasva” ismerhetjük meg. Párizs politikai üzenete valójában így is értelmezhető: „Az éghajlatváltozás súlyos veszélyt jelent az egész emberiség számára, de ezt a veszélyt a jelenlegi körülmények között a kormányok nem tudják elhárítani. Ezért mindenkinek

utóirat // post scriptum

azt javasoljuk, hogy készüljön fel a várható változásokra és saját lehetőségeit figyelembe véve dolgozza ki a saját éghajlatváltozási stratégiáját.” A rejtett üzenet megértését segíti a klímatárgyalások befejező eseményről készült karikatúra is. Ezt az „üzenetet” már a párizsi klímacsúcs előtt is sokan megértették, hiszen a korábbi klímacsúcsok üzenete is ehhez hasonló volt. Az elmúlt évtizedekben több ezer helyi közösség (az önkormányzatok vezetőivel vagy nélkülük) kezdte a saját életét úgy átalakítani, hogy a közösség életét fenyegető kockázatokat csökkentse, és hogy megvalósítsa a természet és a társadalom közötti harmonikus kapcsolatot. Számos olyan kezdeményezés ismert, ahol a helyi közösségek – ökofalvak, falvakban élő új közösségek, off-grid közösségek, átalakuló városok – az ökológiai válságra keresik a választ. A még ma is működő hagyományos falusi közösségek felértékelődése szintén ennek a tendenciának az egyik megnyilvánulása. Ezek a társadalmi jelenségek Ulrich Beck feltételezését erősíti meg, aki a kockázati társadalomról szóló könyvében azt fogalmazta meg, hogy a közös veszély felismerése új közösség- és társadalomformáló erővé válhat (Beck, 1986). Az eddigi tapasztalatok alapján ezekben a közösségekben – a rengeteg akadály és konfliktus ellenére – olyan megoldások kidolgozására és megvalósítására kerül sor, amelyek az európai országokban a 21. században is lehetőséget teremtenek egy olyan életmód kialakításra, amely nem lépi át a természet határait. Éppen ezért ebben az évben – az előző sorozat folytatáskánt – elindítjuk a Helyi szintű válaszok az ökológiai válságra című előadássorozatot. Ennek célja helyi és közösségi szintű ökológiai programok nemzetközi és hazai jelentőségének bemutatása, ezek eredményeik és kudarcaik elemzése, jövőbeli lehetőségeik számbavétele. E sorozat keretében nyolc elméleti előadás hangzik majd el, és nyolc, Magyarországon évek óta működő ökotudatos közösség mutatkozik be. Mindaz, ami az elmúlt év végén Párizsban történt, megerősíti a korábban leírt eredményt, mely szerint a jelenlegi paradigmák keretei között minimális esélye van annak, hogy az ökológia válságra kormányzati szinten érdemi válasz szülessen. Az eddigi tapasztalatok alapján az érdemi válaszok megszületésének nagyobb esélye van azokban a közösségekben, amelyek tudatosan törekednek arra, hogy új paradigmák kereti között, holisztikus szemléletben keressék a megoldást. ___________ Felhasznált irodalom Antal Z László (szerk.) (2008): Klímabarát települések. Elmélet és gyakorlat. Budapest: Pallas Kiadó, 1-485. p. Antal Z László (2008a): Éghajlatváltozás és a tudományos forradalom szükségessége – Klímabarát települések és közlekedés az Egyesült Királyságban. Klímabarát települések. Elmélet és gyakorlat. Budapest, Pallas Kiadó. In: 36-80. p. Antal Z László (2015): Klímaparadoxonok – Lehet-e harmónia természet és társdalom között?, L’Harmattan, Budapest Antal Z. László (2015) A klímaparadoxonok felo. lehetőségei Magyar Építóművészet 2015/6/ Utóir. 46-50 o. Assadourian, Erik (2008): Hogyan tehetők a közösségek elkötelezetté a fenntartható világ iránt? In: A világ helyzete – fenntartható gazdaság (A washingtoni Worldwatch Institute jelentése a fenntartható társadalomhoz vezető folyamatról) Föld Napja Alapítvány, Budapest Átalakuló városok In: Lehet más a világ közösségi portál, http://lmv.hu/atalakulo-varosok. Balogh János (1985) A megsebzett bolygó. Móra - Kossuth Kiadó, Budapest, 149 p. Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság, Budapest, Századvég Kiadó. 448 p. Boda Zsolt (2004): Globális ökopolitika. Budapest: Helikon. Global Carbon Budget 2012 (Global Carbon Project 2012) Climate Change (2006): The UK Programme 2006. Eilade, Mircea (1987) : A szent és a profán, Európa Könyvkiadó, Budapest ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok indikátorai, http://mdgs.un.org/unsd/mgd/Data.aspx. Éghajlatváltozás (2007): Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) Negyedik Értékelő Jelentése. Budapest: KvVM. Faragó Tibor (2015) A diadalív árnyékában, In: Fenntartható Fejlődés Plusz 2016, HVG Kiadványok, Bp. Faragó Tibor (2016): A párizsi klímatárgyalások eredményei. Magyar Energetika, 1,szám 8-12. o. IPCC (2007a): Climate Change 2007: Mitigation. Cambridge: Cambridge University Press Láng István (2005): Időjárás és éghajlat: változás –hatás – válaszadás. „Agro-21” Füzetek, 43. sz. Laudato si’ (2015):, Ferenc pápa Áldott légy kezdetű enciklikája közös otthonunk gondozásáról, Szent István Társulat. Budapest Meadows, Donella – Randers, J. – Meadows, Dennis (2005): A növekedés határai harminc év múltán. Kossuth, Budapest Rockström, J. – Steffen, W. – Noone, K. – Persson, Å. – Chapin III, F. S., Lambin, E. F. – Lenton, T. M. (2009): A Safe Operating Space for Humanity. Nature. 461, 472–475. p. Vida Gábor (2009): Véges Föld és végtelen vágyak. In: Kóródi Mária (szerk.): Az erőszak kultúrája. Fenntartható-e a fejlődés? Pallas, Budapest, 59–85. p.

régi-új magyar építőművészet

A Magyar Szociológiai Társaság Holisztikus Ökológiai Szakosztálya előadássorozatának programja a következő volt: Szeptember 28. Nagy Endre (Semmelweis Egyetem, professor emeritus): Isten, a természet és az ember egysége Simone Weil alapján Kuslits Béla (Budapesti Corvinus Egyetem, PhD hallgató): Antropocén Október 12. Antal Z. László (MTA TK Szociológia Intézet, tudományos főmunkatárs): Társadalmi normák és a természet határai Vadovics Edina (GreenDependent Intézet, szakmai vezető): A természet határain belüli élet lehetőségei November 23. Faragó Tibor (ELTE-TTK Környezettudományi Doktori Iskola oktatója, SzIE c. egyetemi tanára): Nemzetközi klímapolitika: a párizsi tárgyalások előzményei és kilátásai December 14. Lányi András (ELTE TÁTK Humánökológia Szak, ny. egyetemi docens): Ökológiai rendszerváltozás ifj. Zlinszky János (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, egyetemi docens, Regionális Környezetvédelmi Központ,vezető munkatárs): Párizs után - karácsony előtt 2016. január 18. Faragó Tibor (ELTE-TTK Környezettudományi Doktori Iskola oktatója, SzIE c. egyetemi tanára): Ígéretek és tettek: mi lesz a klímapolitikai (Párizs) és a fenntartható fejlődési (New York) csúcstalálkozók után? Botos Barbara (környezetpolitikus): Érdekek és értékek Párizs előtt és után Bányai Ádám (PPKE, egyetemi hallgató): A jövő lehetőségei egy egyetemista szemével Tóth Gyula Gábor (BEE Environmental Communication, kommunikációs szakértő): Katasztrofális klímakommunikációtól a klímakatasztrófa kommunikációjáig

A Changing World A Holistic Approach to the Climate Summit in Paris Of all the changes affecting nature in the past two decades it was climate change that has generated the greatest interest of politicians, professionals and societies. Several diagnoses have been made of the ecological conditions of Planet Earth in the last decades, and scientific research projects specialized in related issues have come to similar conclusions regarding several aspects: as of today, there are obviously tendencies threatening the future of the entirety of wildlife on the planet. However, it is not a question which could be answered in an unambiguous way based on the international research projects examining the global ecological conditions of Earth whether the exhaustion of energy and raw material resources and freshwater reserves, the reduction of biodiversity, the quantity and quality of soil suitable for agricultural cultivation, the climate change or some other changes should be considered as the most threatening natural changes to existing societies and the future of wildlife globally. This article surveys a series of lectures held in Hungary before and after the climate summit explaining and evaluating the activities of COP 21.

A mentális térkép és az észlelés kölcsönhatása Építészet és pszichológia, kutatás és tervezés __

szöveg / text:

Losonczi Anna

A mentális térkép a fejünkben élő kép a környezetről, amely jórészt az észlelésből származik. Más logika szerint épül fel, mint a hagyományos geográfiai térképek: szubjektív értékítélet és szempontok szerint torzít, és a környezet használata során folyamatosan alakul. Az egyének mentális térképeinek közös metszete is van, mely az emberek közös mentális képét adja egy környezetről. Kevin Lynch munkásságának bemutatása példaértékű bizonyíték arra, hogy a kutatói és tervezői attitűd párhuzamos fenntartása, illetve kutatás és gyakorlat folyamatos összekapcsolása gyümölcsöző eredményt hozhat. A mentális térképezés a mai napig foglalkoztatja a kutatókat 1, és feltehetőleg mindig lesz megválaszolatlan kérdés a témában. A hozzá kapcsolódó nemzetközi kutatási folyamat fontos lépéseinek bemutatása hátteret ad saját kutatási témánkhoz is: a Perceptual Tuning of a Simple Box2 című munkánk belső terek észlelésével foglalkozik, a térben való mozgás során alakuló mentális térképről szól. Az írásban felmerülő kulcskérdések közül néhányat atlantai élményeim kapcsán vizsgálok (mentális térképünk segítségével rekonstruált környezet és a valós környezet ellentmondása; környezet-specifikusan kiválasztódó mentális térkép kulcselemek), melyek kapcsán tervezői következtetésekre jutok. Mentális térkép Az ábrán Aldric R. I. spanyol építészhallgató rajza látható, mely egy budapesti séta után készült a bejárt területről. A rajzot a Duna vonala szervezi, egyik oldalán a Kiskörúton belüli pesti belváros tört vonalú utcahálózata, másik oldalán a budai dombok egy darabkája, kiemelve a szintkülönbséget és az általa létrejövő rálátás jelenségét. A rajzolót R. I. Aldric rajza valószínűleg séta közben érhette ez az élmény, mely élénken élt az emlékezetében, amikor a területet lerajzolta. Ez az ő mentális térképe a területről abban az időpontban, amikor azt a rajzon rögzítette. Mentális térképnek nevezzük azokat a rajzokat (is), melyekből következtetni tudunk az ember fejében élő környezetről alkotott képre, de a fejünkben élő képet is, melyre rajzokból, elbeszélésekből, esetleg a viselkedésből tudunk következtetni. Ez utóbbi természetesen sokkal összetettebb, mint egy-egy rögzített rajz. A fejünkben élő környezet-képek tulajdonságainak, kialakulásuk generáló tényezőinek, felépülésük logikájának megismerése az 1930-as évektől a mai napig3 folyamatosan új kérdések elé állítja a kutatókat. Tudományos kísérletek megtervezése és az eredmények értelmezése segítségével pszichológusok, építészmérnökök, várostervezők foglalkoznak annak megfejtésével, hogy az ember hogyan észleli és raktározza el a környezetéről szóló információkat; majd használja fel szükség esetén a tájékozódásban és a térhasználat közben; és milyen egyéb szerepe van ennek a fejünkben létező, folyamatosan alakuló képnek. 19

xvI. évfolyam / 85.szám

Sevillai utcakép. Fotó: Losonczi Anna

A mentális térképek sajátos belső logika szerint épülnek fel, különböznek a méretarányos geográfiai térképektől. A geográfiai térképek rajzolója objektív, követi a geometriai valóságot, az azonos elemeket egyforma hangsúllyal jeleníti meg. Az azonosság megállapítása valamilyen objektív szempont szerint történik. Például az utakat, épületeket, tereptárgyakat méretük, besorolásuk, tulajdonságaik stb. szerinti hangsúllyal jeleníti meg. Ezzel szemben az ember fejében élő (és a szabad rajzolás által papírlapra kerülő) mentális térképek eltérnek a geometriai valóságtól, torzítanak, a méretbeli vagy geometriai torzítások eltérő hangsúllyal jelenítik meg a környezet elemeit, egyes elemek el is maradnak. Ez a válogatás torzítás, kiemelés, szubjektív értékítélet és szubjektív szempontok szerint történik, és szorosan összefügg a környezet és a befogadó közötti kölcsönhatásból alakuló építészeti élménnyel. A mentális kép folyamatosan alakul a környezet használata során (és akkor is, amikor éppen nem használjuk). Sok tényezőtől függ, hogy ez a változás milyen irányban, milyen szempontok szerint történik. Függ attól, hogy figyelmünk mire összpontosít az adott szituációban, függ előzetes tapasztalatainktól, élményeinktől, elvárásainktól; attól, hogy milyen útvonal felől érkezünk, milyen fényviszonyok között járjuk be a területet, vagy éppen mi jár közben a fejünkben; tehát a térbeli és időbeli kontextustól, melynek összetevőit a környezet és a befogadó közösen alakítják. Általános esetben a figyelmünk szűri, kiválasztja a környezet tulajdonságai közül azokat, melyek relevánsak az adott szituációban 4, és ez hatással van a mentális térkép alakulására. A fotón látható sevillai utca ívét talán csak akkor vesszük észre, ha épp van alkalmunk elidőzni az íves és egyenes utcák alapvető látványbeli különbségén: az íves utcában a külső íven előttünk sorakozó házak homlokzatai befordulnak elénk és lezárják a teret, míg a belső ív épületeinek éle takarja és folyamatosan tárja elénk a soron következő házak homlokzatait séta közben. Ha ez a mozgó utcai díszlet figyelmünket az utca ívességére tereli, akkor ez a geometriai információ feltehetően beépül a mentális térképünkbe. Más esetben lehet, hogy csak azt jegyezzük meg, hogy az utca honnan hová vezetett, és nem fontos, hogy egyenesen vagy íves utat bejárva jutottunk el egyik végétől a másikig. Sokszor csak az utcák találkozási pontjaira figyelünk, mert erre az információ van szükségünk ahhoz, hogy a kereszteződések választási pontjainak láncán keresztül eltaláljunk valahová. A bejárás közben hozzánk érkező ingerek mennyisége és ritmusa befolyásolja és torzítja az észlelt útvonal hosszúságát a valós hosszúsághoz

utóirat // post scriptum

budapesti részlet, Kóródi Márta mentális térkép rajza 19

Kevin Lynch kutatása: Boston összesített mentális képe

képest. Az agyunk egy saját mentális utcahálózatot szerkeszt össze az útvonalhosszok és kapcsolódási pontok összegzéséből, mely a geográfiai térképekhez képest torz lesz, de annál jobban tükrözi a bejárás élményét. Kiemeli a kulcselemeket és azok viszonyát, melyek a környezettel kapcsolatban minket érdekelnek, érintenek, és a környezettel való találkozás során fontossá váltak, vagy egy jövőbeli találkozáshoz szükségesek. A környezetpszichológiai kutatások gyakorlatban való hasznosíthatóságára egyik legmeggyőzőbb példa Kevin Lynch amerikai várostervező munkássága, aki a mentális térképezés témájában vezetett kutatócsoportot az M.I.T. (Cambridge, Massachusett, USA) építészmérnöki karán az 1950-es évektől, és kutatási témája kapcsán folyamatosan tett tervezési javaslatokat is. Kutatási eredményeit a várostervezői tevékenysége során felhasználta, és kérdéseit a gyakorlati munkából merítette.

alapján részben összekeverhetők a kétféle térkép elemei (útvonalak, határvonalak, övezetek, jelzőpontok, csomópontok – „Paths, Edges, Districts, Landmarks, Nodes” 6), de valójában csak részben hasonlók, elemei logikájukban lényegesen eltérnek azoktól. A mentális térkép „útvonalai” azok a vonal menti haladási lehetőségek, melyeket az adott személy fontosnak tart. Ezek sokszor nem illeszkednek a fizikai utcahálózathoz, épületeken vagy tereken való átvágások, függőleges irányú mozgás, széles utakon belüli törtvonalak szerepelnek benne. A „határvonalak” fejünkben élő határok, melyeken nem szeretünk, nem szoktunk vagy nem tudunk átlépni, esetleg nem tudjuk, mi van azon túl. Ezek kötődhetnek fizikai elemekhez (kerítés, várost kettészelő folyó, zárt épülettömb stb.), de lehetnek olyan határvonalak is, melyek mögött szociológiai vagy egyéb, nem fizikai elemhez kötődő okok húzódnak. Ugyanakkor ezeknek a határvonalaknak összekötő szerepük is van, hiszen különböző területek kapcsolódása mentén találhatók. A város területét mentális „övezetekre” bontjuk, melyekhez tulajdonságokat társítunk. Egyes városokban az övezetek olyan karakteresen eltérnek, hogy a legtöbb ember fejében azonos felosztásban különülnek el. Máshol ez nem olyan egyértelmű, a mentális térképek rajzolásakor mégis felfedezhető egy tendencia, miszerint az emberek valamilyen szubjektív logika szerint kisebb területekre bontják a várost. Továbbhaladva a mentális térképek fő elemeinek felsorolásán, „jelzőpontoknak” nevezzük a rajzoló által megjelölt pontszerű elemeket. Ezeket a tájékozódásnál viszonyítási pontokként felhasználjuk, és általában fontos identitásképző szerepük is van. A mentális térkép jelzőpontjai abban különböznek a hagyományos térképészetben megjelölt pontoktól, hogy a válogatás szubjektív szempontok szerint történik (ellentétben a fent említett objektív térképészeti válogatással). Tehát gyakran olyan helyeket, pontokat tüntetünk ki, melyek egy-egy személyes élményhez köthetők, például egy véletlen összetalálkozás helyét, egy gondolat megszületésének helyét, egy számunkra érdekes kilincs által kijelölt pontot stb. Általában a környezetek egy-két olyan jelzőponttal is rendelkeznek, melyek nemcsak személyes élményekhez köthetők, hanem fizikailag is kitűnnek (templomtorony, hegytető, nagy fa stb.). Ezek rendszerint a szubjektív válogatásnak is elemei. A „csomópontok” olyan sűrűsödések, ahol az előzőkben említett négy elem közül valamelyek összetalálkoznak. Ezáltal ezek a helyek kitüntetett szerepet kapnak mentális térképünkön, a fontos dolgok kapcsolódását jelentik, itt válik láthatóvá az elemek közötti viszonyrendszer. Ezáltal hozzájárulnak a környezet elemeinek és egészének átlátásához, megértéséhez.

Mindenkinek más a térképe? Kevin Lynch kutatási eredményei Láttuk, hogy a mentális térkép szubjektív élményeken és motivációkon (is) alapul. Felmerül a kérdés: mennyiben különbözik az egyes emberek mentális térképe, van-e közöttük hasonlóság, és ha igen, milyen logika mentén? Melyek azok a motivációk és szempontok, amelyek mindenkinek fontosak? Van-e egy városnak közös mentális képe? Kevin Lynch kutatócsoportja olyan módszert fejlesztett ki, melynek során az emberek fejében élő egyéni térképeket egymásra tették, és tanulmányozták a városok közös mentális képét. Az 50-es évekig a mentális térképről a kutatók patkánykísérletek kapcsán, az eredményeket emberre vonatkoztatva jutottak információhoz. (A kísérletek a patkányok mentális folyamatait bizonyították, azt csak feltételezték, hogy az eredmények az emberre is érvényesek lehetnek. A patkánykísérletek leírását lásd alább.) Az állatokkal való eredményes kísérletek után izgalmas kérdés volt, hogyan vizsgálható a kérdéskör úgy, hogy az emberre vonatkozóan is meggyőző, kutatásmódszertani szempontból helytálló információhoz jussunk. Lynch az eredményeit 1960-ban publikálta A város képe című könyvében. 5 Három amerikai nagyváros – Boston, Jersey City és Los Angeles – lakóit arra kérte, rajzolják le városukat. Azt feltételezte, hogy kellő számú rajz begyűjtése után általánosítható képet kapnak majd arról, hogy a lakosság fejében milyen kép él az egyes városokról, mely elemeket tartanak fontosnak megemlíteni, milyen logika szerint rendeződnek a részek és az egész. A rajzok elemzése azt mutatta, hogy az emberek fejében a környezet a valós geometriához képest egyfajta szubjektív torzításban él. Ez a torzított kép lényegkiemelésével a térképészeti rajzoknál pontosabban képezi le a környezetünkről érkező információk közül azokat, melyeket valóban észlelünk és felhasználunk. Az egyes emberek rajzai különböztek, de azok egymásra vetítésével felfedezhető volt egy globális mintázat. Kirajzolódott egy korábban ismeretlen eszköztár: a mentális térképen a környezetet nem a hagyományos térképi elemekből építjük fel. Nevük

régi-új magyar építőművészet

Kevin Lynch tervezési javaslatai 1960-ban Kevin Lynch A város képe című könyvében összegezte kutatásait, részletes leírást adva a teljes módszertanról, az eredményekről és a következtetésekről is. A könyv szinte egyedülálló példája annak, hogy a kutatási eredmények mellett az építészek közvetlenül találnak javaslatokat arra, hogyan lehetne az eredményeket a tervezésben hasznosítani. Létrejön az „elképzelhető város” és az „olvasható város” fogalma („imageable

1. elkülöníthetőség, 2. formai egyszerűség, 3. folytatódóság, 4. dominancia, 5. kapcsolatok átláthatósága, 6. irányok szerinti eltérő élmény, 7. látvány rétegessége, 8. lendületes mozgás potenciálja, 9. időbeli kibontakozás

city” és „legible city”), ezek leírják azt a környezetet, ahol a szemlélő számára megfelelő információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy megértse a környezet felépítésének logikáját. Ez segít a tájékozódásban, biztonságérzetet és a megértés folyamatának esztétikai élményét adja. Lynch szerint a városban zajló folyamatok összetettsége és gyors változékonysága miatt olyan struktúrát kell kialakítani, mely fel tudja venni a változásokat, és változatosságával ki tudja elégíteni a különböző használók eltérő igényeit. Ehhez egy összetett, de áttekinthető szerkezet szükséges, mely mindenki számára megérthető belső logikával rendelkezik. Egész és részei erősítik egymást, és a folyamatosan felbukkanó új elemek megtalálják a helyüket a rendszerben. Lynch szerint ezt a szempontot figyelembe kell vennünk új városok tervezésénél, és különösen fontos szem előtt tartanunk meglévő struktúrába való beavatkozás esetén. A beavatkozás vezérvonala és ihletője a meglévő struktúra logikája és identitása, meg kell őriznünk a „rejtőző struktúrákat, vagyis magát a táj látens egyéniségét”. 7 Kevin Lynch ennek a környezeti minőségnek az eléréséhez tervezési javaslatokat is kidolgozott. Az első kutatások publikálásával párhuzamosan tíz pontban fogalmazott meg formai-logikai megoldásokat, majd az ezt követő húsz évben tovább finomította, rendszerezte a tervezési módszereket,8 közben folyamatosan részt vett urbanisztikai tervezési projektekben is. A környezet olvashatóságát segíti, ha annak egyes elemei egyértelműen elkülönülnek egymástól és minden elemnek saját identitása van. Ezáltal az elem felismerhető és megjegyezhető. Az egyértelmű elkülöníthetőség ahhoz is hozzájárul, hogy az egyes emberek fejében élő kép egymáshoz hasonlítson, azonos elemekből épüljön fel, tehát a környezettel kapcsolatos kommunikáció alapja lehet („singularity”). Ebben segíthet az egyes elemek formai egyszerűsége. Könnyebben találjuk meg az egyszerű formájú elemek határait, amikor a környezetünkből érkező látványt értelmezzük. Ha az elem takarásban van, akkor is összeáll fejünkben a teljes forma. Az egyes elemek egyszerűsége, de összekapcsolódásuk összetettsége izgalmas, mégis kön�nyen értelmezhető eredményt hoz létre („form simplicity”). Az egyes elemek egyedi és karakteres jellege felveti a kérdést, hogyan értelmezhető egy sok önálló elemből álló halmaz. Bizonyos elemszám után környezetünk átfordulhat az elemek logikátlanul kapcsolódó, átláthatatlan, kaotikus halmazává. Ezért fontos, hogy az elemek közötti kapcsolatokat pontosan definiáljuk („clarity of joints”), az elemek között hierarchiát állítsunk fel („dominance”), és mindez világosan érzékelhető legyen a környezetet szemlélő számára. Az elemek közötti összefüggést, a környezet egységét erősíti az elemek ismétlődése, a ritmus is. Az elemek sorolása lehet folytatólagos („continuity”) vagy véletlenszerű. Több azonos elem összecsoportosul egy nagyobb egységgé, ugyanakkor ez a nagyobb egység nem veszíti el részekre bonthatóságát. Ez hozzájárul a környezet különböző léptékek szerinti tagolhatóságához is. A környezet szemlélése során az ismétlődő elemek egymás utáni megjelenése rend és összefüggés hatását kelti. Ugyanakkor az ismert elemek eltérő kontextusban való megjelenése többletinformációt, sajátos asszociációkat hív elő. Ha ezeknek az elemeknek valamely tulajdonsága mindemellett változik is, ez az időbeli kibontakozás további izgalmat és esztétikai élményt nyújt („time series”). Az emberek környezeti preferenciáit 9 vizsgáló pszichológiai szakiroda10 lom az érthetőség-olvashatóság mellett az izgalmasság-ingergazdagság dimenzióját is kiemeli. Bár Lynch elsősorban az előbbit fejti ki 1960-ban publikált művében, megtalálhatók benne e másik szempont figyelembevételére utaló tervezési javaslatok is. Felveti olyan elemek tervezésének gondolatát, melyek különböző irányokból más hatást keltenek. Például egy útvonal egyik irányban teljesen más élményt-észleleteket idéz elő, mint fordított irányban

xvI. évfolyam / 85.szám

haladva („directional differentiation”). Felveti a látvány rétegessége által kiváltott izgalmasság gondolatát is. Egy térileg és geometriailag összetett környezet esetén az elemek egymásra takarása, átlátszósága, a különböző rétegek egymás utáni feltárulása sajátos élményt ad. Ha az elemek egymástól jól elkülönülők, akkor ezek a környezetek az érthetőség csorbulása nélkül tudnak sajátos ingergazdagságot nyújtani („visual scope”). Lynch 1960-ban leírt gondolatmenetében megjelenik az akkori amerikai városfejlődés nagy dilemmája, az autó által felgyorsuló mozgás, és a határokat átlépő városnövekedés kérdése is. Tervezési javaslatai közé sorolja például a lendületes mozgás során sajátosan észlelt környezeti elemekben rejlő potenciált, és azok nagyvárosi léptékben való élvezhetőségét („motion awareness”). Egy környezet érthetőségéhez, olvashatóságához hozzájárulnak a verbális eligazítások is (utcák nevei, házszámok, eligazító táblák), de a környezetnek geometriai felépítésében is sugallnia kell a benne rejlő rendet és struktúrát. A nevek az identitás, az egyéni karakter kialakulását is segíthetik (például egy domb utcái mind virágnevek), de önmagukban nem elegendők („names and meaning”). Előfordul olyan eset is, amikor a környezet erősen hordoz egy üzenetet a felépítéséről, de az nem összeegyeztethető a valós használattal, így megtéveszti a szemlélőt. Az 1960-as évektől a Lynch által megfogalmazott alapelvek döntő hatással voltak az urbanisztikai gondolkodásra 11 és a környezetpszichológia területére. Az olvashatóság 12 fogalma egyéb, nem-városi környezetekre is értelmezhető. Például kulcsfontosságú szerepe van a települési táj vagy a természeti környezet esetén, és a virtuális környezetek vizsgálatánál is. A Lynch által 1960-ban megfogalmazott, majd több évtizeden keresztül fejlesztett tervezési elvek ma is meghatározzák tervezői gondolkodásunkat. Rekonstruált és valós környezet Lynch tervezési javaslatai elsősorban azt fejtik ki, hogyan lehet olyan környezetet tervezni, ahol az elemek, azok viszonya és a struktúra logikája könnyen olvasható, ezáltal a környezet egy-egy látványa vagy kisebb részlete elég ahhoz, hogy rekonstruálható legyen az egész. A környezet mindig csak részinformációkat szolgáltat az észlelő számára, aki előzetes tapasztalatai segítségével kiegészíti és értelmezi a helyzetet. Ez a rekonstruáló folyamat az esetek többségében segíti a használatot, de előfordulhat az is, hogy az így rekonstruált környezet olyan módon különbözik a valós környezettől, hogy az kihat az érthetőségre, és ambivalens helyzeteket idéz elő. A „várt és talált” ellentéte izgalmas szituációt teremthet, ami része lehet az építészeti élménynek, de az is előfordulhat, hogy az ebből az ellentétből fakadó félreértés már zavaró és nem kívánatos. 2011-ben másfél évet éltem Atlantában.13 Az európai városok szerkezetéhez szokott „szemem” (agyam vizuális rendszere) az amerikai város környezeti jegyeit nem tudta olvasni, így folyamatos félreértések és meghökkentő szituációk fogadtak a város használata közben. Több mint hét hónapba telt, míg sikerült a jelenség okát megfejteni, majd a folyamatok megértése után nagy lendülettel fogtam hozzá az észleleti játék kibontásának. Az európai város gyűrűs felépítésétől14 Atlanta halmazos szerkezete nagyon különbözik. Képzeljük el Atlantát úgy, mintha az Európában megszokott környezeteket, a belvárosi sűrű területeket, az ipari hangulatot idéző, olykor egyedi formájú és méretű épületekkel tarkított, lazábban beépített területeket, és a házikókkal teleszórt zöldövezeteket beledobálnánk egy fémdobozba, jól megráznánk, úgy, hogy minél kisebb darabokra törjenek, és kiszórnánk őket egy olyan sík terepre, aminek nincsenek méretbeli korlátai. Az egyes töredékek ott maradnának, ahová leesnek a szétdobálás során, és ezáltal megszületne Atlanta.

utóirat // post scriptum

Altantai városképek. Fotó: Losonczi Anna

Az itt bemutatott fotók mind a város közepén készültek, tipikus atlantai látványt mutatnak, mely ennek a halmazos szerkezetnek az eredménye. Az európai városok szerkezetéhez szokott látogató (így én is) ebből a látványból azt olvassa ki, hogy épp a városnak egy hátraeső, külső területén áll, és motiválttá válik arra, hogy abba az irányba tartson, ahol nagyobb sűrűséget sejt. Elindul tehát a felhőkarcolók felé, vagy elindul megkerülni azt az épületet, ami észrevehetően egy áruház hátulja, azt sejtve, hogy az épület főhomlokzatához közterek és más létesítmények is kapcsolódnak, feltételezve, hogy ez a kisebb központ funkcionális kapcsolatban áll további városi történésekkel. Az épületet megkerülve viszont nem találja a várt környezetet, további épület-hátak tárulnak elé, elveszti tájékozódási képességét – és a motivációját. Arra a következtetésre jut, hogy olyan messze eső külterületen jár, ami már nem kapcsolódik a város szívéhez. Motivációja új lendületet kap, elindul megkeresni a város szívét, ami feltehetően a felhőkarcolók közelében található. Amikor a felhőkarcolók alá ér, üres, nagy, homogén utcaszinti térfalakat talál, és lemond arról, hogy megtalálja az európai városi utcát ebben a kifordított világban. A csalódás nem elsősorban az üres utcákból fakad, hanem a „várt” és a talált helyzet különbségéből, a városban való elhelyezkedésünk hibás feltételezéséből. A félreértés abból adódik, hogy a fejünkben Atlantáról alakuló mentális térkép egyáltalán nem egyeztethető össze a valósággal. A környezet jegyei-ből felépítünk egy mentális képet a városról és a benne lévő saját helyzetünkről. Ehhez előzetes, városokkal kapcsolatos tapasztalatainkat használjuk fel, ami ez esetben egy olyan rekonstruált környezetet (mentális képet) eredményez, amely félrevezet minket. A város használata során folyamatosan beleütközünk a „várt” környezet és a látott környezet ellentétébe, tájékozódásunk elveszíti megszokott kapaszkodóit. Az ember mentális térképteremtő képessége és képzelete rugalmas és kreatív, idővel rájön arra, hogy ez esetben nem használható referencia információként a megszokott, városokról elraktározott tudása, mely az új környezet feltérképezésekor automatikusan üzembe lépett, hogy segítse az észlelést. Amint rájön, hogy ez nem működik, elkezdi keresni az új szituáció logikájának kulcselemeit és az új koncepciót. Egyes környezeteknél ez hamar leolvasható a környezet látványából, ha nyitottak vagyunk rá, és elengedjük a megszokott referencia információink befolyásoló hatását. Van olyan környezet, ahol ez nehezebben jut el a szemlélőhöz, és olyan is van, ahol a szemlélő munkát fektet bele, hogy teremtsen valamilyen logikai rendet és koncepciót a látványban, melyet a továbbiakban vonatkoztatási rendszerként használhat. Úgy gondolom, hogy ez bármely környezet esetén működő módszer, mert lényege a figyelem kihegyezése egy tetszőleges kérdéskörre, mellyel kapcsolatban a környezetek információ-kavalkádja izgalmas válaszokat fog generálni. Ha például Atlantára olyan szemmel tekintünk, mint egy objektumokkal teleszórt tájra, és nem mint egy európai nagyvárosra, akkor ennek az objektumokkal teleszórt tájnak a közelebbi felderítése már végtelen izgalmakat rejt, a figyelmet a parkolók terpeszkedő betonfelületeire, a lejtő vonalát szigorúan követő sírkövekre, a repedésekre, az ablak nélküli vak felületekre irányítja. Azok a környezeti elemek, melyeket addig zavaróan külvárosiak voltak, az új kontextusban izgalmassá és a hely karakterét meghatározó kulcselemekké válnak.15 Tervezői szemszögből kihívás, hogy ez a karakter milyen gyorsan és milyen módon jut a befogadó tudomására. Ezt környezeti elemekkel lehet

régi-új magyar építőművészet

befolyásolni, például az „objektumokkal teleszórt táj” esetében egy-egy célzottan megválasztott belső kilátó ponttal, ahonnan rálátni a dimbes-dombos terepen szétszórt különféle karakterű városdarabkákra, vagy például a táj koncepcióját életre hívó növényválasztással. Az atlantai történet nemcsak arra példa, hogy előzetes tapasztalataink hogyan befolyásolják a mentális térképet, és ennek milyen következményei lehetnek, hanem arra is, hogy ez a környezetről alkotott, folyamatosan alakuló kép visszahat az észlelésre. Tehát a mentális térkép és az egyes pillanatokban létrejövő észleletek kölcsönösen hatnak egymásra. Működési logikájuk hasonló, mindkettő az adott környezet szubjektív értelmezéséről szól az adott térbeli és időbeli kontextusban, és mindkettőnél kulcsszerepet töltenek be az előzetes tapasztalatok, valamint a figyelem, aminek iránya belső motivációk vagy környezeti tényezők hatására egyaránt változhat. A mentális térképnek tehát az alapvető tájékozódási és térhasználati rétegeken túl egészen összetett szerepköre is van. Az építészeti izgalmasság egyes típusainak is feltétele és kiváltója. A mentális térkép közreműködésével alakulnak meghökkentő, vagy „már várt” szituációk, életre keltett koncepciók, többértelmű helyzetek, melyeket a kontextus függvényében többféleképpen észlelhetünk, és azok egymásra rétegződése további összetettséget ad az élménynek. Építészként arra fókuszálunk, hogy melyek lehetnek azok a környezeti elemek, melyek betervezése vagy módosítása hatással lehet a szemlélő mentális térképének alakulására, és ezáltal hogyan valósulhat meg az érthető és izgalmas környezet egyensúlya. A környezet használata során aktív szerepünk van a mentális térkép alakulásában. Megfigyelhető egy sajátos szempontrendszer, ami alapján az ember kiválasztja a környezetéből a kulcsingereket, a környezeti elemek vagy azok tulajdonságai közül a kulcs fontosságúakat. Ha ezt a szempontrendszert és az információ beépülésének logikáját megismerjük, akkor új szempontokat tudunk alkalmazni a tervezésnél. Mit tudtunk meg a patkánykísérletekből? Az észlelő aktív szerepével és a környezetből érkező kulcsingerek megállapításával először Edward C. Tolman pszichológus (University of California, Berkeley) és kutatócsoportja foglalkozott az 1930-as, 40-es években. Patkányokkal végeztek kísérleteket, és feltételezték, hogy a kísérletek eredményeiből az emberek téri tájékozódására és környezethez való viszonyára is következtetni lehet. Rávilágítottak arra, hogy az ember fejében épülő, környezetről alkotott kép hogyan alakul ki, a folyamatban milyen szerepe van a szemlélőnek és a környezet tulajdonságainak. 2011-ben a Georgia Institute of Technology építészmérnök karának vizuális észlelés kutatócsoportjában még mindig ez a kérdéskör foglalkoztatta a kutatókat. John O'Keefe, MayBritt Moser és Edward I. Moser 2014-ben orvosi Nobel-díjat kaptak a témában végzett munkájukért. A folyamatok megfejtése a mai napig kihívás és potenciális tervezési megoldásokat rejt. 1948-ban Edward C. Tolman a Cognitive maps in rats and men című írásában 16 foglalta össze a patkányokkal végzett kísérletek eredményeit. A patkányok tájékozódásának kutatása során kiderült, hogy miközben az állatok megismerik környezetük egyes részleteit, nem csupán a részletek egymásutániságára támaszkodva tájékozódnak, hanem egy attól független,

globális képet alakítanak ki a környezet egészéről és az egyes részletek abban való elhelyezkedéséről. Így egyes részletek eltűnése vagy megváltozása csak átmeneti zavart okoz, hamar feltalálják magukat, és sikeresen megtalálják a keresett célpontot (például egy labirintusban az étel megszokott helyét), mert a környezet tanulása folyamán felépített mentális térkép segítségével a környezet egészéhez képest helyezik el saját maguk és a célpont helyzetét. Ez a tanulási folyamat a környezet használata során folyamatosan tart. A környezet felépítéséről és tulajdonságairól érkező információt az állat folyamatosan beépíti, hozzáteszi az addig tárolt információhoz. A fejében élő kép folyamatosan változik, egyre összetettebb és pontosabb lesz. A kísérletek azt mutatják, hogy a tanulás épp olyan hatékony akkor is, ha az állat nincs motiválva rá (például nem éhes, és nem szükségszerű az étel megtalálása), mint amikor célja eléréséhez érdekében áll, hogy minél gyorsabban navigálja magát a környezetben. A kutatók azt feltételezik, hogy a kifejlődő mentális térkép pontossága és összetettsége a tanulási időszak körülményeitől függ (például a stressz vagy a túlmotiváltság gátolja a mentális térkép kifejlődését). Egyes kísérletek arra irányultak, hogy feltárják, hogy az állat mennyiben aktív résztvevője a mentális térkép-építő folyamatnak. Kiderült, hogy a patkányok a környezetből érkező ingerekre szelektíven figyelnek, hipotéziseket állítanak fel, vajon melyek lehetnek a kulcs információk. A kísérletek azt is mutatják, hogy a patkányok feltételezik, hogy környezetük valamilyen logika szerint épül fel, és megpróbálják ezt a logikát megérteni. A próbálgatás módszerét választják, és felkutatják azt a környezetben rejlő szabályszerűséget, amit a későbbiekben alkalmazni tudnak majd egyéb feladatok elvégzésekor is. Az ábra D. Krech 1932-ben végzett Berkeley-i kísérleti berendezését mutatja. A patkányok a felfedezőút során mindig két ajtó közül választhattak.

A D. Krech hipotézis kísérletéhez tervezett berendezés rajza, Berkeley, 1932

A jobb és bal oldali ajtók véletlenszerűen voltak fehérek és feketék. Megfigyelték, hogy a patkányok szisztematikusan mentek végig egy-egy kulcs tulajdonságon, minden próbálkozás után új hipotézist felállítva arról, hogy mi lehet a helyes úthoz vezető logikai kulcs. (Például egy patkány először mindig a fehér ajtókat választotta, aztán mindig a feketéket, aztán mindig a jobb oldali ajtókat, majd a baloldaliakat.) A patkányok a tapasztalatokat megjegyezték, beépítették a környezetről alkotott mentális térképükbe, és az információt onnan elő tudták venni, amikor szükséges volt. (Például ha sikertelen volt a fehér ajtókkal való próbálkozás, akkor másik kulcs-ingert kerestek a környezetben. Vagy amikor bebizonyosodott az egyik típusú ingerről, hogy szisztematikus választásoknál elvezet az ételhez, akkor azt tudták alkalmazni.) Az előzőekhez hasonlóan ennek a kísérlet típusnak az eredményei is mutatják, hogy a környezetről alkotott mentális térkép folyamatosan fejlődik, és ehhez az élőlény tudatos, tanulást kezdeményező viselkedést folytat, aktívan hozzájárul a pontos kép kirajzolódásához. Az inger-megkülönböztető kísérletek azt bizonyítják, hogy a mentális térkép felépülése közben a szemlélő aktív, tudatosan választja ki a megfigyelendő ingereket, és tanulja meg, melyik inger vezet a feladat megoldásához. A következő „ingerkereső” feladattal B. Hudson szintén az 1930-as években kísérletezett a Berkeley-i laboratóriumban. A patkányok a ketrecben mindig ugyanazon a helyen kaptak ételt. Ezt a helyet intenzív vizuális ingerrel jelölték meg. Egyik alkalommal a tálhoz érve a patkányok elektromos áramütést kaptak. Ezután láthatóan kerülték az említett mintázatot. Feltehetően összekötötték a tapasztalt rossz élményt a vele együtt járó vizuális ingerrel. B. Hudson észrevette, hogy az áramütés után a patkányok körülnéztek és

xvI. évfolyam / 85.szám

kereső magatartást mutattak. Valószínűleg a környezetből érkező ingerek közül keresték azt, mely kapcsolatban áll a rossz élménnyel, keresték a támpontot, hogy legközelebb hogyan tudják majd elkerülni. A kísérlet azt mutatta, hogy ha az áramütés után közvetlenül eltávolították ezt a mintázatot, akkor a patkányok nem kötötték össze a mintázat látványát az áramütés rossz élményével. Ez azt bizonyítja, hogy a rossz élmény után történt az inger megkeresése és rögzítése (feltehetően akkor, amikor az állat kereső viselkedést mutatott). Tehát a figyelem szelektív, a környezet megtapasztalása közben folyamatosan szűri és találja meg azokat az információkat, melyekről azt gondolja, hogy a későbbiekben szükséges lehet. A mentális térkép kialakításakor csak bizonyos információk épülnek be, melyek az aktuális szituációtól, történésektől, tapasztalatoktól függnek. E. C. Tolman és a Berkeley-i labor patkány kutatásai között egyes kísérletcsoportok bizonyították a globális mentális térkép létét, és azt a tényt, hogy ez a térkép a környezet használatával folyamatosan alakul, és az élőlény aktív résztvevője a folyamatnak. Azok a kísérletcsoportok, melyek arra irányultak, hogy ez az aktív részvétel pontosan hogyan működik és mi befolyásolja, továbbra is nyitott kérdéseket tartogatnak. 2011-ben a Georgia Institute of Technology építész karán Sonit Bafna és John Peponis professzorokkal azt vizsgáltuk, hogy egy adott térsor különböző útvonalon történő feltárása esetén hogyan tér el a térsorról az ember fejében épülő mentális kép. Azt tapasztaltuk, hogy ennek összetettsége összefügg azzal, hogy a térsor bejárása során a környezet elemei milyen sorrendben és milyen ritmusban jelennek meg egymásután. Az útvonalakat úgy határoztuk meg, hogy a környezetet felépítő kulcs elemek eltérő ritmusban érkezzenek a szemlélő látómezejébe. Kísérleti eredményeink azt vetítik előre, hogy a „jó ritmusban” érkező új információ összetettebb mentális térképet hozott létre. Tehát azoknak az embereknek a mentális térképe volt a legpontosabb, akik azon az útvonalon járták be a térsort, ahol a kulcs információk külön-külön érkeztek, folyamatosan és egymásután (tehát nem úgy, hogy egyszerre több, majd utána semmi sem). Izgalmas módszertani kérdéseket vetett fel a mentális térkép összetettségének és pontosságának mérése. A jelenlegi kutatások 17 Budapesten a kulcsingerek típusainak meghatározását célozzák. A kulcs-ingerek érkezésének ritmusa A belső terekre érvényes eredmények és a ritmusosság igénye városi léptékben is értelmezhető. A pesti belváros a városi felfedezés-élmény kincsesládája. Nem mindegy azonban, hogy a felfedezés-élmény pillanatai, illetve az azokat előidéző kincsek milyen ütemben érkeznek a séta során, például egy míves kilincs, egy foghíj telek tűzfalán a hiányzó épület lenyomata, vagy egy váratlanul feltáruló térsorozat, melynek bejárásával a párhuzamos utcán lyukadunk ki. A pesti belvárosban ezek a környezeti elemek a séta közben megfelelő sűrűséggel és ritmusban érkeznek a befogadó felé. Ehhez képest Atlanta (séta közben) nekünk ingerszegény, a felfedezés-élmény nem tud kibontakozni, s ennek eredményeképpen a városi felfedezés varázsához szokott látogató elsőre nem találja azokat a városi örömöket, amikhez hozzászokott. Ezt a fejezetet szeretném az atlantai személyes történetem folytatásával zárni. Miután hét hónap ott-tartózkodás után megfogalmazódott számomra Budapest szerethetőségének titka, kihívássá vált, hogy Atlantában ugyanezt a felfedezés-élményt megtaláljam. A budapesti kincseket Atlantában nem lehet megtalálni, de rájöttem, hogy ha átfordítom a „kincs” fogalmát, és olyan környezeti elemeket keresek, amik ott épp olyan sűrűséggel és ritmusban érkeznek, mint Budapesten a stukkó morcos majmok és a feltáruló míves lépcsőházak, akkor ugyanazt a felfedezés élményt fogom tapasztalni Atlantában, mint itthon. Kinccsé válhat bármi, amire a figyelmemet kihegyezem, a repedésekből kinövő élővilág előfordulási típusaitól kezdve a parkolómintázatok változataiig. A jó ritmusban érkező ingerek végül egy gazdag és pontos

utóirat // post scriptum

mentális térképhez vezetnek, kialakul egy szoros helykötődés, 18 és izgalmassá válik a városi séta. A körülményeket az is színezi, hogy Atlantában nem lehet sétálni, így én a biciklis sebességhez képest kerestem megfelelő ritmusban megjelenő környezeti elemeket. Arra jutottam, hogy az élményt jelentő kulcs-ingerek kiválasztását az ember a megszokott környezete elemeiből építi fel élete (vagy esetleg az evolúció) során, aszerint, hogy mik azok a „kincsek”, amik az adott környezetben megfelelő sűrűséggel állnak rendelkezésére (tehát nem túl sűrűn, de nem is ritkán), és jó ütemben tárulnak fel a megszokott közlekedési sebességgel való haladás során. A mentális térképet felépítő kulcs-elemek tehát környezetspecifikusak is, és egy adott környezet esetén a különböző közlekedési sebességek szerint is különböznek. Izgalmas építész tervezői feladat a különböző sebességgel szemlélt rétegek közötti összefüggéssel való játék kibontása. Hogy mi jelent számunkra „kincset”, az attól függ, hogy az adott környezetben mik azok az elemek, melyek az optimális sűrűség szerint vannak jelen (Budapesten a míves kilincsek gyalogosan szemlélt sűrűsége Atlantában például a különböző karakterű zónák váltásainak biciklivel tapasztalható sűrűségének feleltethető meg). Tervezőként érdemes figyelembe venni, hogy az adott környezetben mik ezek a mentális térképet felépítő kulcs-elemek (mely sokszor egybevágó azzal, hogy mi jelent az adott szituációban „kincset”), és ehhez szerintem az optimális sűrűség megtalálásán keresztül vezet az út. A tanulmány alapját Losonczi Anna Konstellációk 2014 című DLA dis�szertációjának VII. fejezete adja (BME Építőművészeti Doktori Iskola, témavezetők: Dr. Dúll Andrea, Pálfy Sándor DLA). A disszertáció egy része a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült. A kutatás 2014 évben a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kutatás jelenleg a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány támogatásával folyik.

régi-új magyar építőművészet

___________ 1 John O'Keefe: Kant and the sea-horse – An essay in the neurophylosophy of space, 1993 2 Perceptual tuning of a Simple box (Egy egyszerű doboz észlelése – Finomrahangolás), nemzetközi konferencia publikáció, szerzők: Sonit Bafna, Anna Losonczi, John Peponis, Georgia Institute of Technology, 8024-es számú írás http://www.sss8.cl/list-papers/ 3 John O'Keefe (amerikai-brit kutató), May-Britt Moser és Edward I. Moser (norvég kutatók) mentális térképezés témában kaptak orvosi Nobel díjat 2014-ben. A munkacsoport eredményei szerint az agyban lévő idegsejtek „tüzelési mintázata” geometriailag is leképezi a teret, amelyben vagyunk. A globális mentális térképben tehát a körülöttünk lévő térről saját helyzetünktől függetlenül van egy képünk, melyben elhelyezzük magunkat is. 4 lásd: Vidor Ferenc szerk.: Urbanisztika, Gondolat, 1979 5 Kevin Lynch: The Image of the City, MIT Press, 1960 6 A mentális térképet felépítő öt elem magyar nyelvű elnevezése Meggyesi Tamás Városépítészeti Alaktan című könyvében megjelent fordítás alapján történt. A tervezési javaslatokra vonatkozó tíz fogalom magyar elnevezése saját fordítás. Az „elképzelhető város” és az „olvasható város” fogalmainak fordítása dr. Dúll Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései – Helyek, tárgyak, viselkedés című könyve alapján történt. 7 A kifejezést Kevin Lynch: A város szemléletének struktúrája (1965) magyar fordításából kölcsönöztem. 8 Kevin Lynch The Image of the City könyvében a szerző első tervezési javaslatai találhatóak, mely témával a könyv megírása után több évtizedig foglalkozott. 20 évvel később jelent meg A Theory of Good City Form c. könyve (1981). 9 A környezetpszichológiai preferenciavizsgálatok arra keresnek választ, hogy milyen környezeteket szeret az ember. 10 Stephen Kaplan: Aesthetics, Affect and Cognition – Environmental Preference from an Evolutionary Perspective,Environment and Behavior, 1987 11 lásd: Vidor, i.m., valamint Meggyesi Tamás: A 20. század urbanisztikájának útvesztői, Terc, 2005 12 Az olvashatóság egy környezetpszichológiában használt fogalom, mely a környezet értelmezhetőségének sebességét, minőségét írja le a használó szemszögéből. 13 Georgia Institute of Technology, Atlanta, School of Architecture 2010-2011-ben témavezetőim voltak: John Peponis és Sonit Bafna professzorok. Az ott töltött idő alatt készült a 2. jegyzetpontban említett közös publikációnk. 14 lásd: Meggyesi, i.m. 15 lásd: John R. Stilgoe: Outside lies magic, Walker Publishing Company, 1998 16 Edward C. Tolman (University of California, Berkeley) 1948 ‘Cognitive maps in rats and men’ The Psychological Review, vol. 55, no. 4, 189-208 17 Közös munka (kutatóműhely) Sarbak Klárával, Gulyás Leventével és Kurucz Attilával (2012-től). Munkánkat Dúll Andrea és Sonit Bafna professzorok segítik. Tág kutatási téma: az építészet és az észleléspszichológia kapcsolódási pontjai. Szűk kutatási téma: a matrix nevű kutatásunk kognitív (észlelési) folyamatok vizsgálatáról szól Tadao Ando egy belső terében. 18 Dúll Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései – Helyek, tárgyak, viselkedés, L’Harmattan, 2009 19 BME Urbanisztika Tanszék hallgatói worksop, Erasmus Intensive Program 2013

Interactions of a Mental Map and Perception Architecture and psychology, research and planning A mental map (mindmap) is an image in our minds about the environment, which is primarily the result of perceptions, and which is constructed along a logic different from traditional geographical maps. It actually modifies according to subjective assessments of values and viewpoints and continuously changes whilst we are using our environment. There is a mutual section of an individual’s own mindmaps which makes up the joint mental map of people of a single environment. The oeuvre of Kevin Lynch is an exemplary evidence of the fact that the simultaneous upkeeping of an attitude of a researcher and a designer, and the continuous connection of them with practice may be fruitful. Presenting the most significant steps associated with this reserach also provides a background to our research project titled the Perceptual Tuning of a Simple Box as it places the topic concerned into a context.

_____

terv plan _____

A budapesti Kossuth téri irodaház átalakítása A nyílt ötletpályázat eredménye ___

2015. december 14-én hirdette ki az Országgyűlés Hivatala a budapesti Kossuth tér 6-8. alatti irodaház átalakítására kiír ötletpályázat eredményét. A felhívás a homlokzatokra és a tömegformálásra vonatkozó építészeti ötletek, lehetséges megoldások kidolgozását kérte. Az épület az átépítés után az Országgyűlés hivatali szervezete egyes részeinek elhelyezését fogja szolgálni. Az ötletpályázatra összesen 40 pályamű érkezett, közülük négyet érvénytelennek minősítettek. A bírálati szempontok az alábbiak voltak: • mennyire harmonikus a környező épületekkel, környezettel való kapcsolata, milyen a homlokzat megfogalmazásának építészeti minősége; mennyire méltó a Nemzet Főteréhez és az Országházhoz; • szerkezeti rendszere, anyaghasználata, műszaki megoldásai biztosítják-e a megvalósíthatóságot, a létrejövő új homlokzattal, lefedéssel szemben a funkcióból fakadóan megfogalmazódó akusztikai, tűzvédelmi, hőtechnikai, üzemeltetési, stb. elvárások kielégítését; • milyen környezettudatos, innovatív megoldásokat használ, ami az épület gazdaságos üzemeltetését elősegíti. A pályaművek között több munka is tartalmazott a továbbtervezés során felhasználható elemeket. A Bírálóbizottság mindösszesen hét ilyen pályamű kiválasztása mellett döntött, ezeket megvétellel díjazta.

terv // plan

A Kossuth Lajos téri irodaház, 2015. Fotó: Bujnovszky Tamás

A zsűri általános értékelése szerint a feladat legnehezebb része az volt, hogyan lehet az 1972ben átadott épület hétemeletes vázára, a vele összeépült hatemeletes épület historizáló homlokzatának ritmusával összhangban álló homlokzatot kialakítani. Több pályázó erre a kérdésre azt a választ adta, hogy „sehogy, ezért ne is próbáljuk meg”. Ezek a pályaművek olyan homlokzati elképzeléseket vázoltak fel, amelyek egy adott esetben korrektül kidolgozott, önmagában esztétikus irodaház-homlokzatot jelenítettek meg, ami számos helyen építészeti értéket képezne, de a Kossuth tér arculatába nem illeszkednek, vagy valamilyen ideologikusan megfogalmazott kiáltványszerű gesztus (magyar kreativitás, nagy magyarok, „az élet körei”, stb.) fix vagy (interaktív) mobil hordozójának tekintették a homlokzatot, nem pedig egy konkrét épület építészeti tagozatának. Más pályázók a megvalósult Pintér-féle homlokzat megtartására, esetenként finomabb átértelmezésére tettek javaslatot. A kiírás és a Bírálóbizottság nem kívánt állást foglalni a megvalósult épület esztétikájával, Pintér Béla tervével kapcsolatban; az ötletpályázat kiírása azonban önmagában egyértelművé tette a Kiíró azon véleményét, hogy napjainkban lehetséges lényegesen jobb válaszokat adni egy Kossuth téri épület homlokzatával, tömegalakításával kapcsolatban. Az alábbiakban a kiemelt megvételt nyert három tervet mutatjuk be, a bíráló bizottság összefoglalójával: 27. sorszámú pályamű, kiemelt megvétel: ARCH Stúdió, képviseli: Vesztergom Ádám A terv az eredeti homlokzat megjelenítésével a Kossuth tér eredetileg elképzelt szimmetrikus tömeggel történő lezárását javasolja. A homlokzatot nem kulisszaként kezeli, a funkcióból eredő megnyitások, üvegfelületek a külső és belső ötvözeteként jelennek meg. Formailag és anyaghasználattal, jó színvonalon oldja meg a tér sarkára elképzelt koncepcióját. Ezzel har-

monikusan illeszkedik a környező épületekhez. A Kossuth tér és az Országház ezen alapötlet továbbgondolásával méltó társat kaphat történelmi városfejlődése kapcsán. 31. sorszámú pályamű, kiemelt megvétel: A4 Stúdió Kft., képviseli: Kendik Géza A pályázó az 1972-ben épült irodaház homlokzatának függőleges osztásrendjét megtartva a teljes felületet a mai igényeknek megfelelően felszabadította, megnyitotta. Az így képzett üvegfelület elé, a megmaradt függőleges bordák közé egy mozgatható fém függőleges lamella sort helyezett, amely – a pályázó szándéka szerint – megfelel az épület akusztikai, benapozási és energetikai követelményeinek. Az érzékenyen kialakított, áttört felületű fém lamellák egy síkba forgatása a Hültl féle homlokzat megjelenését láttatják, képezik le. E kortárs építészeti megoldás látványosan, érzékelhetően és hatásosan egyesíti a 20. század eleji térfalképzési elképzelést, a 20. század második felében megvalósult épületet a mai kor elvárásaival. 32. sorszámú pályamű, kiemelt megvétel: DPI Design Kft., képviseli: Pintér Tamás A pályázó kortárs építészeti megoldással egyesíti a Hültl féle térfalképzési elképzelést a 20. század 70-es éveiben épült irodaház homlokzatképzésével. Az újraépített, homogén, teljes felületű homlokzat elé egy fix, teljes épület magasságú egyenletes kiosztású lamella sort helyez, melyen megjelenik a Hültl-féle homlokzatterv domborműszerű lenyomata. Ez a megoldás áthajlik a Duna felőli homlokzatszakaszra is. Hogy az eklektikus homlokzatterv leképezése ne legyen teljesen direkt, az alsó és felső sávok határozott levágásával a 20. század elejei térfalképzési elképzeléshez a kapcsolat szimbolikussá válik. Kedvező a tetőszint kialakítása. Vitatható a földszinti kivágás megjelenése és mértéke, valamint a két homlokzati sík átfordulásának kezelése.

2016 / 01

27. sorszámú pályamű, kiemelt megvétel: ARCH Stúdió, képviseli: Vesztergom Ádám

32. sorszámú pályamű, kiemelt megvétel: DPI Design Kft., képviseli: Pintér Tamás

31. sorszámú pályamű, kiemelt megvétel: A4 Stúdió Kft., képviseli: Kendik Géza

Remodelled Office Block in Kossuth Square, Budapest Results of the Open Concept Tender The Office of the Hungarian Parliament published the results of the tender for concepts to remodel the office block at No. 6-8 Kossuth Square on December 14th, 2015. Designs based on architectural concepts to work out

régi-új magyar építőművészet

the facades and mass formation were invited. The call for the contest was meant to make designs of architectural concepts included the designs for after being remodelled, the structure shall house certain units of the offices of the Parliament. Several works submitted involved components that could be used in later design stages of the same project. As a result, the jury chose only a total of 7 designs awarding them

by purchasing. According to the overall evaluation given by the jury, the most difficult part of the task was to create a facade harmonizing the rhythm of the Revivalist style of the six-storey building joining it and the seven-storey frame of the building inaugurated in 1972. The article below surveys three designs that excel from the works purchased, including their summary given by the jury.

Szelíd ember, szelíd ház

Diplomamunka, MOME, 2015 ___

terv concept:

Fenyvesi Bori Marián Balázs

konzulens consultant:

___

Diplomamunkámmal komplex célt tűztem ki magam elé: megfogalmazni a saját tervezői szemléletem, és ennek módszeres alkalmazásával megtervezni egy olyan funkciót, ami olyan aktuális társadalmi problémára keresi a választ, amely építészeti szempontból még nem körüljárt funkció. A munkával egy időben kezdődött a kutatás magamban és környezetemben, amely során jutottam el a filozófiailag és építészetileg is értelmezhető szelídítés módszeréhez. A szelídítés, a szelídség jelensége évezredek óta jelen van az ember kulturális és civilizációs történetében, ugyanakkor a tárgyainkkal, tereinkkel szinte soha nem hozzuk ös�szefüggésbe, pedig mára az egyre inkább halmozódó tér-, tárgy, termék- és márkakultúrának egyik fontos megközelítése lehet. A szelíd ház legfontosabb tulajdonsága, hogy a létrehozott tárgyi és téri környezet és a benne, körülötte élő emberek állandó összeköttetését veszi alapul, egyszerre hat szelídítően az emberek közötti kapcsolatokra, illetve az ember és mesterséges-épített-tervezett környezete közötti viszonyra. A tervezői szándék, esetemben a szelídítés beépül a létrehozott manifesztumba, ami kisugárzik a környezetre. Így segítheti a szelíd ház az ember emberségét kibontakoztatni. A szelídítés lényegében kommunikáció (Saint-Exupéry), tervezői szempontból pedig a téri-tárgyi környezet megismerése, megértése, megélése. Az így létrejövő közelségben felelősségteljes kapcsolat alakulhat ki az ember és a tárgyi világ között. Ha a mesterséges környezettel való viszonyunkat épp olyan élőként kezeljük, mint a személyes / társadalmi és a természettel való kapcsolatainkat, akkor valósulhat meg a szelídítés, szelídülés. Munkámban a börtönviseltek társadalmi visszailleszkedését támogató épületegyüttest terveztem. Ebben a speciális helyzetben kerestem az általános érvényű építészeti megoldásokat. A (re)integráció és a félutas ház építészeti, tervezői megközelítésére nem léteznek receptszerűen al-

terv // plan

kalmazható válaszok. Így a kialakult építészeti programom ötvözi a (re)-integráció területén kutatott, általam jónak vélt elveket és tevékenységeket, amelyek együttes alkalmazása valósíthatja meg a sikeres visszailleszkedést. A szelídítésnek és a (re)-integrációnak azonos a legfőbb célja: a kapcsolatteremtés. Esetemben a (re)integráció a feladat és a szelídítés az eszköz. A témát kutatva a Váltó-sáv Alapítvánnyal és a Feldmár Intézettel működtem együtt. A tervezett épület a fogvatartásból szabadulóknak, és az ő (re)integrációjukat, (re)szocializációjukat segítő szakmai csapat otthonként szolgál. Lakóközösséget alkotva a szakmai csapatnak lehetősége nyílik példát mutatni és közvetlen mentorként támogatni a szabadulók személyes fejlődését. Emellett a háznak publikus funkciói is vannak – előadóterem, kávézó, alkalmi piac –, melyek a környékbeliek számára is nyitottak, mert fontos, hogy a bentlakók és a „kintlakók” (társadalom) előítéleteire egy időben hasson a ház. A börtönviseltek legjellemzőbb nehézségeire reagálva, a szelíd ház projekt lakhatásukat, az emberi kapcsolataik erősítését/újjáépítését, a munkához való viszonyuk fejlődését és a tanulási lehetőségeiket hivatott támogatni az építészet (a téri és tárgyi környezet, vagyis a mesterséges interface) eszközeivel. A mesterséges környezettel való kapcsolat a szabadultak esetében egészen sajátos. Egyrészt mert a mesterséges, vagyis ember által kreált környezet generálhatja, motiválhatja a bűnelkövetést. Sok esetben vadító hatása van, betörésre, lopásra, erőszakra késztethet mert vannak, akik bőséges javakkal rendelkeznek és vannak, aki hiányt szenvednek és vágyakoznak, s az ember által előállított tárgyak birtoklásának hiánya és azok iránt érzett vágy őrjítően hathat. Másrészt a börtön esetében maga az épület a büntetés legfőbb eszköze. Bezárást és korlátozást jelent, a házhoz társított biztonságérzetet megszünteti. A bent lévő individuumok számára nincs biztonság. A mesterséges környezet talán életünk legjelentősebb befolyásoló tényezője, hathat vadítóan, de szelídítően is. S ezt a tervezői-létrehozói szándék nagymértékben alakíthatja. A tervezési helyszín a Budapest XI. kerületi Bikás parkban, a Tétényi út mentén található. A sűrűn lakott városi szövet és a (rendezett) természet határán egy átmeneti zónát képez.

2016 / 01

A park északi részén álló két egyforma szabadon álló lakóépület tömbjét egészíti ki. Ez a helyszín sok szempontból erősíti a szelídítés és a (re)integráció sikerét. Koncepcionálisan fontos volt, hogy az épület élő városi környezetbe kerüljön, ezzel is a kapcsolatteremtés lehetőségét hivatott erősíteni. Szem előtt lenni kölcsönösen jó (a lakóknak és a környékbelieknek is) ebben a helyzetben. Tömegközlekedéssel könnyen elérhető, így egyszerűbb munkahelyekkel való kapcsolatfelvétel, -tartás, ami a legfontosabb lépés a beilleszkedéshez. Az egészséges élet feltételei adottak itt; a kültéri (ingyenes) sportolás, kulturális és egészségügyi infrastruktúra elérhető közelségben van, mint ahogy élelmiszerüzletek és piac is. A park gondozása és felügyelete, mint az egyik első munkalehetőség várná a szabadulókat. A tervvel létrejött egy mikrovilág, egy kis falu a városban. Egy hely, ami védett – de ugyanakkor a városlakók szeme előtt van –, átmenetet képez a börtön zárt világa és a való élet (túl nagy) szabadsága között. Egy hely, ahol az otthon ősi érzetei, képei, emlékei új értelmet nyerhetnek. Egy hely, ahol a lakók újraépíthetik a világképüket, újra megélhetik az önállósodáshoz szükséges életszakaszukat. Új viselkedési mintákat sajátíthatnak el, megtapasztalhatnak olyan élethelyzeteket, amelyekre korábban esélyük sem volt. Mint például a bűn nélküli élet, közösségben, segítő szándékú figyelemben, egyenrangú félként, nyitottan, az ember által létrehozott környezetre is figyelve, azzal élő és jó kapcsolatot ápolva, felelősséggel élni. A szelíd házban élni egy megtisztulási folyamat kezdete lehet, ami a többségi bűn nélküli társadalom számára ugyanolyan fontos, mint a bűnből kievickélni próbálók számára. Bővebb információ: szelidhaz.blogspot.com

A Gentle Person, A Gentle House Diploma Project, MOME, 2015 Although gentleness and tameness are phenomena present in the history of human culture and civilisation for several millennia, we hardly ever associate them with our objcts and spaces even if it could offer an important approach to our accummulated and still more and more accummulating stock of our spaces, products and brands. The project described below draws attention to our capability to tame as well as its versatile utility. A most significant feature of the gentle house is that it is based on the existing environment of objects and spaces as well as the continuous interrelations of people with them, affecting human relationships and the interactions of people and their artificial/man-made/designed environment so that they become more gentle. The designer’s goal, which is achieving gentleness in my case, is integrated into the existing manifest, which radiates its effects onto users and the environment. This is how a gentle house can facilitate the evolution of humanity. Responding to the most typical difficulties former prisoners have to face, this gentle house is meant to support their living conditions by accommodating them, as well as to foster and to restore their human relations, to develop their approaches to work, and to facilitate their education with the means and tools of architecture.

régi-új magyar építőművészet

_____

Alejandro Aravena Pritzker-díj 2016

passzázs passage _____

___

A. Aravena és az Elemental Csoport: Writer's Cabin, Jan Michalski Foundation, Montricher, Svájc. Fotó: +2 Architectes

A világ legrangosabb építészeti díja, a Pritzker-díj idei jelöltjének nevét január közepén hozták nyilvánosságra. A díjat a zsűri Alejandro Aravena chilei építésznek ítélte, aki az idei a Velencei Építészeti Biennálé főkurátora. Az alábbiakban a zsűri döntéséből közlünk részleteket – a szerk. Alejandro Aravena egy új építész nemzedék vezetője, akik már holisztikus tudással értelmezik az épített környezetet és építészként felelősséget vállalnak a társadalom, a gazdasági fejlődés,a településfejlesztés és a városok alakulása iránt. Közülük néhányan az építészet gyakorlatától egyszerre követelnek művészi szemléletet és a jelen társadalmi és gazdasági kihívásainak való megfelelést. A Chiléből származó Aravena tevékenységével jelentősen kibővítette az építész szerepét. 1967-ben született, 1994-től tervez, kezdettől fogva következetesen használja tiszta vízióit és rendkívüli tehetségét. A chilei Katolikus Egyetemen diplomázott, később számos épületet tervezett az alma materének (Matematikai Intézet, 1998; Orvosi Intézet, 2001; az Építészkar felújítása, 2004; Sziámitornyok, 2005; Anacleto Angelini Innovációs Központ, 2014). Minden épülete azt mutatja, hogyan tudnak az emberek a legjobban

passzázs // passage

használni egy intézményt; terveit átgondolt anyaghasználat és a közösségek életét jobbító közterek iránti erős elkötelezettség jellemzi. Aravena gazdag környezetet alkot eleven, izgalmas és hívogató terekkel. Számos magán- és állami vagy önkormányzati megbízónak dolgozott, tervei között szerepelnek oktatási intézményeket otthon és külföldön, beleértve az USA-t (a texasi Austin egyetemének vendégháza és ebédlője) és Sanghajt (a Novartis gyógyszervállalat épülete). Az egyszerű családi háztól a komplex nagy intézményekig a legszélesebb skálán dolgozik, de minden munkájának nyitottan, előzetes elképzelések nélkül áll neki. Érti az anyagok és a szerkezetek nyelvét, de a költészet és az építészet erejének fontosságát is. Munkásságának egyik súlypontja a szociális házépítés. 2000 óta, amikor munkatársaival együtt megalapította az Elemental projektet, egy konkrét társadalmi célkitűzéseken dolgoznak. A „think tank” ellenpontjaként ők ezt „Do Tank”nek nevezik. Eddig 2500 olcsó lakást építettek gazdag fantáziával, rugalmas és a helyzethez illő találékony építészeti megoldásokkal. Az Elemental csapata az építés komplex folyamatának minden fázisában részt vállal, hogy a rászorulókat lakhatáshoz juttassa, a politikusok, ügyvédek, kutatók, lakók, a helyi hatóságok meggyőzésétől az építők támogatásáig, hogy a leendő

lakástulajdonosok és a társadalom a lehető legjobb megoldáshoz jusson. A lakók vágyainak mélyebb megértése, aktív bevonásuk a projektekbe, emellett a színvonalas design együtt új esélyeket ad a hátrányos helyzetű rétegeknek. Ez az invenciózus megközelítés megnöveli az építészet hagyományos látókörét és tágabban értelmezi az építészek feladatkörét: a feladatuk az, hogy valóban kollektív megoldásokat találjanak az épített környezetre. A fiatalabb építészeknek és tervezőknek, akik befolyásolni kívánják a változás irányát, van mit tanulniuk Aravenától. Ő ahelyett, hogy csupán tervezői pozícióból viszonyulna a lakásépítéshez, egy személyben sok szerepet vállal fel és ezzel megmutatja, hogy a lehetőségeket maga az építész is képes megteremteni. Ezzel a szemlélettel az építész szakmának új dimenziót ad, ami szükséges a jelen igényeinek történő megfeleléshez és a jövő kihívásaihoz. Aravena a társadalmilag elkötelezett építész szerepét mutatja fel, különösen a globális lakhatási válsággal szembeni küzdelmével, a jobb városi környezetért folytatott harcával. Mélyen érti mind az építészetet, mind a civil társadalmat, ami írásaiban, aktivizmusában és terveiben is tükröződik. Az építész szerepe épp most áll nagy társadalmi és humanitárius kihívások előtt, és Aravena felelősségteljesen reagál e kihívásra.

2016 / 01

Mese a városrehabilitációról SEM IX. konferencia, Budapest, 2015. november 23-24. ___

szöveg text:

Szabó Julianna

___

A bécsi belváros rehabilitációja

Egyszer volt, hol nem volt, az Üveghegyen és az Óperenciás tengeren jócskán innen, ott, ahol a mi igen kurta farkú malacunk túr, élt egyszer egy középső-ferencvárosi rehabilitáció. Ment, mendegélt, minden hegyet megmászott, minden vén banyát öreganyámnak szólított, minden hétfejű sárkányt szügyig földbe vágott, minden aléló nádszálkisasszonynak vizet nyújtott. Nem is csoda, hogy mindnek elnyerte kezét s öreg apjának fele királyságát, Hencidától a Ferenc körútig folyt a sárga lé. Boldogan élt, míg meg nem halt. Mindig is nagyon szerettem a meséket, bár felnőve ez egy kicsit különc szokássá vált. A modern társadalom a mesét a gyerekek és a néprajz világába száműzte. A mi mindennapi olvasmányaink az ittről, mostról, mindjártról, rögtön használhatóról szólnak. Ezért is csodálkoztam kicsit, amikor a Kortárs Építészeti Központ és a Budapesti Francia Intézet konferenciára és városi sétára hívott novemberben A SEM IX. Budapesten – Egy fenntartható városrehabilitáció anatómiája címmel. A programban szinte mindenki szerepelt, aki a rehabilitáció sikerében részes volt: Dr. Gegesy Ferenc volt polgármester; Anda Katalin és dr. Sersliné Kócsi Margit főépítészek; Bernard Boclé, a SEM IX. francia kezdeményezője és első igazgatója, Aczél Gábor; Guy Platini, a finanszírozó Caisse des Dêpots et Consignations akkori projektvezetője; és nem utolsó sorban Szeszler Zsuzsa, a SEM IX. egykori tanácsadója és a konferencia egyik szervezője. Didier Dely, a párizsi SEMAEST igazgatója a SEM-ek új működési formáiról és feladatairól beszélt. A ferencvárosi jelent képviselte Szücs Balázs főépítész, és legfőképpen Fleischer Judit, aki a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány képviseletében, helyi lakosként bennfentesen vezette a másnapi sétát, élettel töltve meg az előző nap vetített diákat. Megtiszteltetés volt ebben a sorban előadni,

de fejtörést is okozott: tisztelem és évek óta tanítom a „ferencvárosi rehab” módszerét és eredményeit, de részese nem voltam a folyamatnak. Mit mondhat egy kívülálló? Szolgálhat-e – a konferencia céljának megfelelően – a SEM továbbra modellként a budapesti rehabilitáció számára, miközben szinte minden feltétel megváltozott? Mit lehet tenni, ha már nincsen önkormányzati lakásállomány, fővárosi rehabilitációs alap, európai finanszírozás? Mi van, ha már semmi sincs? Hogy folytatjuk a mesét? Van persze közterület-megújítás, energetikai program, szociális rehabilitáció, de ezek közül egyik sem tudja azt, amit a „ferencvárosi rehab” tudott: megőrizve megújítani a 19. század végi várost, javítva a lakásállomány összetételét, átalakítani az egészségtelen beépítési mintát, zöldfelületet és élhető lakókörnyezetet létrehozni. A tervező, Locsmándi Gábor DLA és mindazok érdemeként, aki a várostervezői gondolat megvalósításának jogi, szabályozási, szervezeti, finanszírozási feltételeit kitalálták. Ma szinte lehetetlennek látszik a feladat,

pedig nem az. A minta most nem Párizs lehet, hanem Bécs, ahol a pestihez hasonló építészetivárosépítészeti örökséggel birkóznak. A bécsi városrehabilitációs módszertan szolgált mintául a kilencvenes években, amikor Erő Zoltán és csapata kialakította a Fővárosi Rehabilitációs Alap működését. A rendszer szakmai alapja az akcióterületek létrehozása, és ott a megújítás szereplőinek – kerületnek, intézményeknek, társasházaknak – koncentrált támogatása volt. A program politikailag fontos másik lába, a társasházi támogatások rendszere tette lehetővé, hogy a megújulás pár éven belül az egész Belvárosban érzékelhetővé váljék. Bécsben azóta sem szűnt meg a rehabilitációs munka, folyamatosan vannak akcióterületek, ebbe a támogatási formába integrálták az energetikai megújításokra szánt pénzt és a funkcióbővítés céljait is. De nem adták fel a városépítészeti célokat sem: az ún. „kis tömbrehabilitáció” keretében akkor kap támogatást a társasház, ha a megújulás keretében a tömb élhetősége is javul. Csökkenti az árnyékoló hátsó szárny magasságát, elbontja az udvari fészert, feltöri a betonburkolatot, összenyitja a kertet a szomszéddal. A „kis tömbrehabilitáció” sziszifuszi folyamat, ahol a tervezők, a város szabályozó hatósága, a rehabilitációs alap, a társasházi tulajdonosok birkóznak, egyezkednek. Nem is hoz olyan látványos eredményt, mint a „ferencvárosi rehab” belső kertjei. De talán még számunkra is járható út. Azt mondják, azért szeretjük a meséket, mert érzelmileg azonosulunk a hőssel. A legkisebb királyfi hőstettei elhitetik velünk, hogy akár még mi is, akár még a mai kilátástalan helyzetünkben is tehetünk valamit, még sikerülhet. Szeretem a meséket.

Lakásrehabilitáció a bécsi belvárosban

régi-új magyar építőművészet

és önkényes egoizmusa. Az élet szálait tovább szövögető építész számára minden új feladat új lehetőség a megismeréshez, új eszköz a továbblépéshez, és egyben új tükre az önismeretnek. Ahogyan az építés, úgy az önépítés is az élet szövetének szerves része. És ez az igazán lényeges. A falakra kitett munkákon keresztül, az épített formák mögé nézve felsejlenek az emberi vonások, az alkotó ember épülése, ami ebben az esetben egyaránt vonatkoztatható egyetlen emberre, és egy kis közösségre is. (A megnyitón elhangzott beszédet a szerző engedélyével közöljük – a szerk.) Cságoly Ferenc Fotó: Biri Balázs

Re: konstrukció A Hetedik Műterem kiállítása FUGA, 2015. 12. 03.– 2016. 01. 10. www.meonline.hu

Öt munka, mindegyik előzményekhez kapcsolódó folytatás. Használaton kívüli épületek újjáélesztése, városi köztér átfogalmazása, régi téglafalak emlékekkel telítése. Figyelve a rejtett és kallódó értékekre, szeretettel lehajolva a kicsi dolgokhoz, beleérzően alkalmazkodva a sokféle történethez. Tovább építeni. Tovább szőni az élet szálait. Kibogozni a gubancokat, elsimítani a gyűrődéseket, összekötni a szakadásokat, pótolni a hiányokat. Ez a kertész mentalitása, aki ápol és művel, minden tudásával és eszközével az élet fenntartásán munkálkodik, szövi tovább az élet szálait. Ez az alkalmazkodó empátia és a figyelmes teremtő erő ötvözete. Tovább szőni az élet szálait, immár egy tartalmát vesztett egyetemi csarnokban, vagy egy szánandóan elhasznált köztéri épületben, hogy a magárahagyottság szürke és szomorú tereit ismét az élet színei tölthessék be. Színek a szó átvitt és konkrét értelmében, és élet a szó legteljesebb értelmében. „Látni és látszani”, Ortega y Gasset gondolatát kicsit szabadabb értelmezésben így is fordíthatnánk: figyelj és légy figyelemre méltó magad is. Fontos mindkettő és fontos a kapcsolatuk is. A más és mások felé forduló figyelem hiányában gyökértelenné és hiteltelenné válik minden magunk felé fordított figyelmünk. Látni és látszani. A képek és

passzázs // passage

hangok harsány kavargásában nehéz meglátszani, a figyelem központjába kerülni. A hangerő mindenkit túlharsogó növelése ördögi kört teremt, ahol mindenki kiabál, egyre hangosabban, egyre érthetetlenebbül. A csendben maradáshoz erő kell. A magabiztosság és a tehetség ereje. Ez az erő és ez a csend testesül meg a Trefort kert emlékművében. A téglafalba ágyazódó bronzcsík az emlékező csend erejét jelenti és jeleníti meg, egyszerre szerényen és hallatlan jelentőséggel. „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.” Széchenyi szavai különös felhangokat kapnak ma, a fogyasztói létforma folyamatos jelenidőbe zárkózott terében, ahol a múlt elavultságot, a jövő zavaró ismeretlenséget jelent. Meg�győződöttség kell ennek az idő nélküli szemléletmódnak a túllépéséhez, hogy érthetővé váljon a folyamatosság mindent átfogó ereje és a benne való személyes részvétel szerepe. Tiszteld a múltat, és ennek fontos szála a hagyományok őrzése, ápolása. Sokrétű feladat, mert a jelentése is sokrétű. Lehet egy nagyobb közösség hagyománya és lehet néhány emberé, forrása lehet egy város múltja, vagy lehet egy kis épületé. A múlt és a hagyomány szálainak jelenbe szövése a soproni Várkerület és a régi budai Városháza megújításának közös tartalma. Az élet szálait tovább szövögető kertész számára nem önmaga a fontos, hanem a kert. Ahogy a kertet gondozza, úgy építi önmagát is és ez merőben más hozzáállás, mint az önmegvalósítás ellentmondásos

Kulturális nagyberuházások 2016 Szimpózium, Várkert Bazár, január 20. www.meonline.hu

Budai vár és múzeumi negyed – nagy kulturális beruházások a nemzet fővárosában címmel tartott szimpóziumot az Örökség Kultúrpolitikai Intézet. A témáról L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, dr. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, dr. Krähling János, egyetemi docens, a BME Építészettörténeti és Műemléki tanszékének tanszékvezetője és dr. Schneller István, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti tanszékének egyetemi tanára beszélgettek. A kerekasztalbeszélgetést Zsuppán András, a Heti Válasz munkatársa moderálta. Az eszmecsere annak a friss hírnek a bejelentésével kezdődött, hogy a Városliget átalakításáról szóló helyi népszavazási kérdést a Kúria elutasította. Baán László elmondta: a Városliget megújítása két tengely mentén valósul majd meg – az egyik tengelyt a Közlekedési Múzeum és az Ajtósi Dürer sor sarkán álló egykori Városligeti Színház rekonstrukciója képezi, erre merőlegesen rajzolódik majd ki egy „19. századi tengely” a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épületei mentén. Schneller István véleménye szerint Budapesten rengeteg barnamezős terület vár felújításra, rekultivációra;

ezek funkcióbővítő felújítása új kulturális-gazdasági-turisztikai csomópontokat hozhatna létre a főváros terében, sokkal inkább, mint a Városliget zöldterületének közintézményi beépítése. Baán László erre úgy reagált, hogy a Liget kialakítása óta egy vegyes arculatú, közintézményi funkciókkal is bíró zöldpark, ez a jellege az új beépítésekkel nem változik. L. Simon László a Várnegyed rekonstruktív megújításának fontosságát hangsúlyozta, európai példákat sorolva, melyekben elpusztult épületeket építettek újra eredeti tervek alapján. Schneller István elismerte a felújítás szükségességét, de kétségét fejezte ki a prioritásokkal és a funkcióváltásokkal kapcsolatban. Schneller a Hauszmann-terv kapcsán azt is nehezményezte, hogy a nagy horderejű, állami szintű döntéseket nem előzte meg semmilyen szakmai egyeztetés. Véleménye szerint a Hauszmann-bizottság, amelynek ő is a tagja, és melynek feladata lenne a terv szakmai hátterének biztosítása, csupán egy impozáns látszatbizottság, de az ülések egyikén sem volt valódi vita a kormányzati döntésekről, és nem kerültek szóba olyan fontos kérdések, hogy hova kerül az OSzK gyűjteménye, vagy hogy valóban szükség van-e a kormányzati funkciók Várba költöztetésére. L. Simon erre elmondta, hogy a Várban és a Kossuth téren álló épületeknek vis�sza kell adni az épületek megépítésekor nekik szánt, elsősorban hivatali funkciót. Hangsúlyozta, hogy az egykor hivatalnak épült épületek – a várbeli Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum mostani épülete – nem alkalmasak jelenlegi feladatukra, ezek számára új múzeumi tereket kell kialakítani. Dr. Krähling János szintén a Várnegyed felújításának fontossága mellett érvelt, kiemelve, hogy a háború utáni felújítások sok kényszermegoldást hoztak. Zsuppán András szerint a Hauszmann-terv kapcsán felmerült az az aggály, hogy a rekonstrukció tulajdonképpen – mind a reprezentatív, mind a funkcionális szempontokat tekintve – a Várnegyed két világháború közötti állapotát kívánja visszaállítani. L. Simon szerint a felújítás során a történeti rétegzettség, a korszakok egymásra épülésének bemutatása a cél. Szerdahelyi Júlia

2016 / 01

Lőrinczi Edit belsőépítész szerk. O. Ecker Judit, Oltvai Andrea Magyar Építész Kamara, Budapest 2015 www.meonline.hu

Ha valaki kétségbe vonná a belsőépítészet létjogosultságát, azt ez a könyv egyenesen a műfaj tisztelőjévé teheti. A kötet immár a harmadik a MÉK Belsőépítészeti Tagozatának tervezőket ismertető sorozatában – a Németh Istvánt (2009) és Mikó Sándort (2011) bemutató könyvek után –, általa egy tér- és formaalkotó művész világába nyerünk betekintést. A szerzők: Finta József, Kiss Éva, Lantos Árpád, Lőrinczi Edit, O. Ecker Judit. Különösen megragadó a könyv képanyagában a kész belső terek nyugalma, a bútorok kényelme, funkcionalitása. Lőrinczi tereibe lépve az ember lecsendesül, a mozdulatok méltóságra tesznek szert, ilyen például az Országos Széchenyi Könyvtár (1983), az Országos Műemléki Felügyelőség Székháza (1970), a Római Magyar Akadémia (1977), a budapesti Hilton szálló (1984-2004), az MTA könyvtára (1988), vagy az O. Ecker Judittal közösen tervezett BME Központi Könyvtár (2001) belsőépítészete. Ezek a terek elősegítik a figyelmességet, az egy tárgyra vagy a befelé történő koncentrálást, vagy az egymásra figyelést. A bemutatott termek és szobák karaktere klasszikusnak is nevezhető, a szónak abban az értelmében, hogy megbízható minőségű, örök érvényűen emberközpontú, mintaszerű. Egyszerre meghitt és méltóságteljes. Ki ne ülne bármikor szívesen Lőrinczi foteljeiben, tartózkodna célszerűen megvilágított tereiben. Jó érzés olyan térben lenni, ahol a felületek, a fények, a berendezések összhangban vannak egymással és az építészeti térszerkezettel is. A magas minőség mellett a mennyiség is lenyűgöző: óriási munkabírást

régi-új magyar építőművészet

feltételez. A könyvből több évtized munkássága tárul elénk, a közelmúlt néhány nevezetes belső terének hangulata ragad meg. Az az érzésünk támad, hogy kortól és politikai rendszertől függetlenül egy szakma megőrizheti tartását, függetlenségét. O. Ecker Judit bevezetője igen személyes hangú felütés a könyv elején. Megismerhető belőle Lőrinczi Edithez fűződő mester–tanítvány–munkatársi kapcsolata. A könyvbemutatón hallhattuk, hogy a sorozat folytatódik, ötösével kerülnek majd az egységes formátumú monográfiák könyvtartóba (a borítókat Orosz Anita tervezte). A kialakuló sorozat hiánypótló, értékőrző és szerepet játszhat a belsőépítészet fontos műfajának jobb megismertetésében, megbecsülésében.

felmérés egy komplex tudást hordoz. A kiadvány első része logikus fejezetekbe rendezi a templom építéstörténetét, a kutatás módszertanát, majd az egyes épületrészeket elemzi, a kora középkori, gótikus, majd reneszánsz és barokk emelek leírásával, végül az egyes korok kőfaragójeleit és a profilok típusait is bemutatja. A második részt teljes egészében a részletgazdag, precíz és szépséges felmérési rajzok töltik ki, a kutatást segítő jelrendszerrel, a személyes megfigyelések rendkívül értékes jelzéseivel. Példa értékű munka született, feltűnően szép grafikai és nyomdai kivitelben.

és újságírót is találunk, ami magát a téma körüli társadalmi párbeszédet is modell értékűvé teszi, hiszen ritka az a városépítészeti probléma, amit a kortársak ilyen sokféle szemszögből, ilyen alaposan és módszeresen közösen megvizsgálnak. A kötet ezáltal példát mutat a jövőnek a hasonló kérdések együttes feldolgozására, az egyes területek közötti konszenzus kiépítésére is. Götz Eszter

Götz Eszter

Tatai Mária

A Fény Mestere Díj, 2015 www.meonline.hu

Halmos Balázs – Marótzy Katalin: Műemlék, rajz, kutatás

Városliget – Város – Vár

BME, 2015

Magyar Urbanisztikai Társaság, 2015

www.meonline.hu

Könyvnek is beillő, százoldalas füzetben publikálta a BME Építészettörténeti Tanszéke a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházon 13 év alatt végzett kutatásának eredményeit. A kiadvány több okból is különleges: részint mert a vizsgált műemléken gyakorlatilag a 12. századtól máig a teljes magyar építészettörténet és a helyreállítások története nyomon követhető. Másrészt, és ezt a szerzők is, a tanszék munkája is hangsúlyozza: a kézi rajz szerepe az építészettörténeti felmérésekben ma legalább olyan fontos, mint a fényképezést és a digitális rögzítést megelőző korszakokban. A kézi rajz ugyanis egyéni megfigyelést, a kutatók szemléletét, tudását, tapasztalatait is hozzáteszi a látványhoz, így a

A Liget projekt évek óta zajló fordulatai, a beépítési tervek, a 2015 folyamán lezajlott építészeti pályázatok és azok eredményei vagy eredménytelenségei szakmai viták sokaságát ösztönzik az építészek, városépítészek és tájépítészek között, de a laikus közvéleményt is foglakoztatják. A témához kapcsolódó konferenciák, előadások és állásfoglalásokból válogat a Magyar Urbanisztikai Társaság most megjelent kötete, nézőpontokat sorakoztatva fel a Városliget beépítésének ténye, illetve az oda tervezett múzeumi negyed gazdasági, társadalmi következményeivel kapcsolatban. A kötet szerzői között a szűkebb értelemben vett szakma képviselői mellett tájtörténészt, turisztikai szakembert

Február 11-én adták át a LisysProject Kft. által alapított, és első alkalommal a Fény Nemzetközi Évében, 2015 júniusában meghirdetett pályázat díját, amely a fénytervezés fontosságára, az építészeti terek világítására hívja fel a figyelmet, nem csak az érintett építész, belsőépítész és világítástechnikus szakmai közönség számára, hanem a beruházók és a kivitelezők körében is. A pályázatok elbírálásánál fontos az energiatakarékossági és a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele is. A 2015. évi Fény Mestere díjat a szakmai zsűri a Palatium Stúdiónak ítélte, a budapesti 4-es metró Újbuda-Központ megálló világításának európai színvonalú tervezéséért és kivitelezéséért. A Fény Mestere 2015 Junior díját Kiss Dorottya kapta, a Lampa Magnifico világítás szettel. Bővebb információ: www.afenymestere.hu

_____ hírek news _____

konstrukciója (KÖZTI Zrt.). 2015. évi Építőipari Nívódíj elismerő oklevélben részesült a Vision Towers Irodaház (tervező: 3h Építésziroda), a Csillagpont Kórház, Miskolc (tervező: Műépítész Kft.) és a diósgyőri vár rekonstrukciója (tervező: Cséfalvay Gyula, Botos Judith).

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON

DÍJAK ∙ A RIBA aranyérmét idén Zaha Hadid veheti át. ∙ A „Hozzuk együtt tető alá” kerámia tetőcserép az építészetben pályázatot Álmosdi Árpád, Csendes Monika, Pölös István szolnoki lakóház felújítása nyerte. Második díjat Zsuffa Zsolt és Kalmár László budapesti várbeli foghíjbeépítése, megosztott harmadik díjat nyert Gortva Anikó és Gortva Péter családi háza, illetve Ifj. Benczúr László és Weichinger Miklós villaépület felújítása kapta. A pécsváradi római katolikus plébánián elvégzett, Winkler György és Somlyódy Sándor által tervezett épületrekonstrukció különdíjat kapott. ∙ Az „Equitone: az anyag természete” pályázaton Halmosi Erik, Prohászka Benedek és Solymár Annamária nyerték az első díjat egy budapesti családi ház tervezéséért. Szabó Levente DLA a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Sportközpontjáért második díjat kapott. A harmadik díjat Szabó Tamás János DLA által vezetett építészcsapat nyerte, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Orczy úti Kollégiumának tervezéséért. Különdíjban Józsa Dávid részesült. ∙ A „Nagy lehetőség ez a jövő szakemberei számára” pályázaton első díjban részesült Tóth Viktor és Szűcs Imre Ferenc, második díjas Szilágyi Attila, harmadik díjat pedig Péntek Ágnes kapta. ∙ A Fény Mestere – Master of Light 2015 díjat a Palatium Stúdió Kft. nyerte az. A Junior Master of Light 2015 díjat Kiss Dorottya vehette át. ∙ 2015. évi Építőipari Nívódíjban részesült a felcsúti Pancho Aréna labdarúgó stadion (tervező: Doparum Építész Tervező Kft.), a debreceni Nagyerdei Stadion rekonstrukciója (tervező: BORD Építész Stúdió Kft.), a Groupama Aréna (tervező: S.A.M.O. Tervező és Ingatlanfejlesztő Kft.), a KOGART Galéria Tihany (tervező: Bársony Építész Stúdió), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főépülete, a Ludovika Campus (tervező: MD Studio Építész Iroda, Mányi István Építész Studio), Tudományok Palotája, Debrecen (tervező: Lengyel Építész Műterem Kft.), Kárásztelek – Szőlőfeldolgozó üzem Románia, Szilágy megye (S.C. ERYZA PROIECT S.R.L), a Debreceni Református Nagytemplom (Építész Tervezőiroda Kft.), Liszt Ferenc Zeneakadémia rekonstrukció (MNDP Építőművészeti Kft.), Széchenyi Zsigmond Kárpátmedencei Magyar Vadászati Múzeum (MNM Nemzeti Örökségvédelmi Központ jogutódja Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Fejlesztési és Tervezési Főosztály Budapest), a 4-es metró állomásai (generáltervező: Palatinum Stúdió Kft.), valamint a budapesti Kossuth tér re-

hírek // news

∙ Identitás és kultúra 03. FUGA, 03. 10-ig ∙ Ahol még az erdő is színész lett! FUGA, 03. 02-ig ∙ Kortárs dán építészet 2.0. FUGA, 03. 14-ig ∙ Cseh házak. Széchenyi István Egyetem – Új tudástér galéria, 03. 04-ig ∙ Tektonika és dekoráció Iparművészeti Múzeum, 04. 03-ig ∙ 150 éves az MTA palotája, MTA, 03. 18-ig ∙ Érmezei Zoltán életmű kiállítás - Vissza/ Előretekintés. Ludwig Múzeum, 03. 27-ig ∙ Steve McCurry. Legendás fotók. Műcsarnok, 04. 03-ig ∙ Frissen. Műcsarnok, 03. 26-ig ∙ Légvonal. Műcsarnok, 04. 03-ig ∙ Koszta József gyűjteményes kiállítása. Várkert Bazár, 04. 17-ig ∙ A művészet forradalma - Orosz avantgárd az 1910-1920-as években. Magyar Nemzeti Galéria, 05. 01-ig ∙ Szabad szemmel - Fotó Hemző. Magyar Nemzeti Múzeum, 03. 15-ig ∙ Élő népművészet. Néprajzi Múzeum, 03. 27-ig ∙ XVI. Országos Népművészeti Kiállítás. Néprajzi Múzeum, 03. 27-ig ∙ Gendzsi herceg nyomában – Japán kép ben és írásban. Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 04. 17-ig ∙ MOME Fotó 1.0/MOME Streetfotó. Barabás Villa, 04. 03-ig ∙ Vízizrí - Munkáskultúra a Duna partján. Kassák Múzeum, 06. 05-ig ∙ Esterházy Marcell, Forgács Péter, Gerhes Gábor: Jelentés. Capa Központ, 03. 13-ig ∙ Alföldi Róbert: A múlt szabadsága. Magyar Fotográfusok Háza, 04. 03-ig ∙ Subjects. Eventuell Galéria, 03. 24-ig ∙ Jakub Hošek: Veggie Buddhist Eco Prince. Trafó, 03. 27-ig ∙ Süveges Rita: Szürkemező. Budapest Galéria, 04. 03-ig ∙ Nagy Csilla: A házból, a kertből... Budapest Galéria, 04. 03-ig ∙ Időalap / Timebase. Új Budapest Galéria, 03. 20-ig ∙ Szolnoki Szabolcs: Társas magány. NextArt Galéria, 03. 25-ig ∙ Mieczyslaw Wasilewski Pl_akátok - Lengyel plakátművészet. Lengyel Intézet, 04. 02-ig ∙ Madeline Stillwell: Lebontott mozdulatok. Ferenczy Múzeum, Szentendre, 05. 01-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia ∙ Creation from Catastrophe. RIBA, London, 04. 24-ig ∙ Designers in Residence 2015: Migration. Design Museum, London, 03. 16-ig ∙ Alexander Calder: Performing Sculpture. Tate Modern, London, 04. 03-ig

Ausztria ∙ Zoom! Picturing Architecture and the City. Architekturzentrum Wien, 05. 17-ig ∙ Josef Frank. Against Design. MAK, Bécs, 06. 12-ig ∙ Olafur Eliasson: Baroque baroque. Belvedere, Bécs, 03. 06-ig ∙ Armin Linke: Raumbilderfolgen. aut. architektur und tirol, Innsbruck, 06. 18-ig ∙ Architekturpreis des Landes Steiermark 2016. Haus der Architektur, Graz, 04. 15-ig Belgium ∙ Homes for Heroes. CIVA, Brüsszel, 09. 25-ig Csehország ∙ Iain Patterson – Out West. Kabinet Architektury, Ostrava, 03. 20-ig Dánia ∙ Studio Mumbai - In between the Sun and the Moon. DAC, Koppenhága, 03. 06-ig ∙ Generic Structure Cell. DAC, Koppenhága, 03. 16-ig Finnország ∙ Cure and Care. Healing Spaces Then and Now. MFA, Helsinki, 06. 05-ig Franciaország ∙ 1914-1918. The Heritage Goes to War. Cité de l'architecture et du patrimoine, Párizs, 07. 04-ig ∙ constellation.s – new ways of inhabiting the world. Arc en Rêve Centre d'Architecture, Bordeaux, 09. 25-ig Hollandia ∙ WHAT? Work Home Apart Together. ARCAM, Amszterdam, 03. 13-ig ∙ XS Arcam Market #3: Light Architecture. ARCAM, Amszterdam, 04. 03-ig Lengyelország ∙ Made in Europe. 25 years of the European Union Prize for Contemporary Architecture – Mies van der Rohe Award. Museum of Architecture, Wroclaw, 03. 13-ig ∙ Winners of the most important European architectural award in the Museum of Architecture. Museum of Architecture, Wroclaw, 03. 27-ig Németország ∙ DAM Award for Architecture in Germany 2015. DAM, Frankfurt, 05. 08-ig ∙ Line form Function. The buildings of Ferdinand Kramer. DAM, Frankfurt, 05. 01-ig ∙ Don't be afraid to participate! – Housing Today. Architekturmuseum der TU München, 06. 12-ig ∙ Architectural Master Drawings from the Albertina. Tchoban Foundation, Berlin, 07. 10-ig ∙ Az W in Berlin: One Room for Five. Aedes am Pfefferberg, Berlin, 03. 03-ig ∙ Objection! Protest by Design. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 05. 29-ig ∙ Alexander Girard – A Designer’s Universe. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 2017. 01. 29-ig Olaszország ∙ Istanbul: Passion, Joy, Fury. MAXXI, Róma, 04. 30-ig ∙ Pier Luigi Nervi. MAXXI, Róma, 10. 02-ig

Svájc ∙ Spatial Positions 11. This was Tomorrow: Reinventing Architecture 1953-1978. Schweizerisches Architekturmuseum, Bázel, 05. 08-ig ∙ Märkli. Chair of Architecture at the ETH Zurich 2002–2015. ETH Zürich, 04. 03-ig ∙ Legislating Architecture Schweiz. Arno Brandlhuber & Christopher Roth. ETH Zürich, 04. 08-ig USA ∙ The New American Garden. NBM, Washington, 05. 01-ig ∙ Luminous Landscapes: Photographs by Alan Ward. NBM, Washington, 09. 05-ig ∙ Endless House: Intersections of Art and Architecture. MoMA, New York, 03. 06-ig

PÁLYÁZATOK A Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület meghirdeti a Köztérmegújítási Nívódíj 2016 pályázatot. Beadási határidő: 2016. 03. 07. Információ: www.mut.hu, www.icomos.hu A Magyar Urbanisztikai Társaság 2016-ban 35. alkalommal adományoz települési Hild János-díjat, a település céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai településfejlesztés terén kimagasló eredményeket elért önkormányzatoknak. Beadási határidő: 2016. 03. 07. Információ: www.mut.hu Ötletpályázat a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reuma Kórház távlati fejlesztésére, amely a reumakórház alábbi fontos területeit érinti: 60 hektáros kórházi természetvédelmi terület, park, út és közműhálózat; 340 ágyas, új kórházi épület. Beadási határidő: 2016. 03. 07. Információ: www.mek.hu Tervpályázat a Hévíz Tófürdő továbbfejlesztésére – a XXI. század követelményeinek megfelelő, a Hévízi-tó adottságaira épülő, a gyógyítást és a rekreációt ötvöző szolgáltatásokat nyújtó tófürdő egységenként ütemezhető korszerűsítése, kapcsolatrendszerének, kiszolgáló tereinek fejlesztése az üzemeltethetőség, a biztonság, az akadálymentesítés, az átlátható közlekedés, megközelítés és a pihenőterek követelményeinek biztosításával. Beadási határidő: 2016. 03. 07. Információ: www.mek.hu Tervpályázat a hévízi Fedett Fürdő és Terápiás Centrum korszerűsítésére – a XXI. század követelményeinek megfelelő szolgáltatásokat nyújtó termál- és wellnesfürdő, balneoterápiai központ, ehhez kapcsolódó szakorvosi és diagnosztikai rendelők egységenként kezelhető, fejleszthető, ütemezett kialakítása, ezek kapcsolatrendszerének, kiszolgáló tereinek korszerűsítése az üzemelés, az üzemeltethetőség, a biztonság, az akadálymentesítés, az átlátható közlekedés, megközelítés, és pihenőterek követelményeinek biztosításával. Beadási határidő: 2016. 03. 14. Információ: www.mek.hu

2016 / 01

_____

építészek architects _____

Győrffy Zoltán

Csikós Zoltán

Peity Attila

Hajós Tibor

Diploma Degree

2001 BME Építészmérnöki Kar

1976 BME Építészmérnöki Kar

1991 BME Építészkar

Oktatói tevékenység Teaching activity

Válogatott munkák Selected projects

1992 BME Építészmérnöki Kar 1994–96 ÉME Mesteriskola XIII. ciklus

2010-12 Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki tanszék

Klinika átalakítása és bővítése, Pécs 2010, (Csikós Z., Peity A.) Kardiovaszkuláris és Onkológiai Centrum, Debrecen, 2005 (Csikós Z., Varga L.) Országos Sportegészségügyi Intézet új épület – befejezetlen, 2002 (Varga L.) Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Diagnosztikai tömb, Budapest, 2000 (Peity A., Simon V., Varga L.) Traumatológiai központ, PTE, Pécs 1996 (Rimanóczy J.) Szívgyógyászati Klinika, PTE, Pécs, 1997 (Varga L.) Gyermek-csecsemő pavilon, Budai Gyermekkórház Rendelőintézet, 1997 (Gelesz A.) Élelmezési központ, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, Budapest, 1992

Oktatói tevékenység Teaching activity

Fekete Sas szálló rekonstrukció, Hódmezővásárhely, 1998 Multifunkcionális sportcsarnok, Dabas, 2003 LOMBARD irodaház, Szeged, 2005 MÁV fõpályaudvar rekonstrukció, Szeged, 2005 Multifunkcionális sportcsarnok, Érd, 2006 Termálfürdő, Algyő, 2006 La Contessa kastélyszálló rekonstrukcióbővítés, Szilvásvárad, 2009 Királyi váró rekonstrukció, Gödöllő, 2012 MÁV Fõpályaudvar rekonstrukció, Pécs, 2015

építész

Válogatott munkák Selected projects

Szabadidőközpont, Nagycsere Természetháza, Debrecen DBH-irodaház, Debrecen Szent György Római Katolikus templom, Debrecen-Józsa Nagyerdei Hall rendezvényterem (Novák Róberttel) Nagyerdei Víztorony felújítása (Novák Róberttel) Kiemelt pályázatok Featured competitions

Debrecen-Józsa katolikus templom – 1. díj Europan11 Szeged (Novák Róberttel és Novákné Gulyás Líviával) – 2. forduló Győr, Agóra Pólus interaktív kiállítási központ (Dévényi Tamással és Papp Glóriával) – megvétel Iroda Office

Tér Építész Iroda Bt. +36 70 3783951 gyorffy.zoltan@gmail.com

építész

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Bajcsy Zsilinszky utca – Jókai utca, Irodaház, 2007 (Peity A.) – II. díj Megyei könyvtár, Kecskemét, 1985 (Varga L., Balázs M., Somogyi-Soma K., Sugár P., U. Nagy G.) – II. díj Nemzetközi repülőtér, 1979 (Rimanóczy J., Végh A., Nagy G., Szakál F., Nemes Zs.) – kiemelt megvétel Díjak Awards

1994 Ybl Miklós-díj 1998 Budapesti Építészeti Nívódíj különdíja 2000 Pro Architektúra-díj Iroda Office

ATLANT Épülettervező Kft. 1025 Budapest, Nagybányai út 91.

építész

1998-2005 BME Rajzi és Formaismereti Tanszék, tudományos segédmunkatárs Válogatott munkák Selected projects

Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, új diagnosztikai tömb (Csikós Zoltánnal, Simon Viktóriával, Varga Leventével), 1999-2000 Térségi Diagnosztikai és Szűrőközpont, Pécs (Csikós Zoltánnal, Simon Viktóriával), 2005 Műemléki épület rekonstrukciója, Budapest (Csikós Zoltánnal), 2008 Emeltszintű Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ, Érd (Csikós Zoltánnal, Szabó Lászlóval, Koch Róberttel), 2008-2009 400 ágyas Klinika átalakítása és bővítése, Pécs (Csikós Zoltánnak), 2008-2010 Páduai Szent Antal Plébániatemplom toronyépítése, Budapest (Csikós Zoltánnal), 2013

Válogatott munkák Selected projects

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Sürgősségi Betegellátó Osztály, Szeged, 2000 – 1. díj MÁV Főpályaudvar rekonstrukció, Szeged, 2001 – 1. díj Lombard irodaház, Szeged, 2003 – 1. díj Termálfürdő, Algyő, 2005 – 1. díj

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Díjak Awards

Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, bővítés és rekonstrukció, 2005 – 2. díj, 2005 Központi Honvédkórház, 2003 BME Építészmérnöki Kar és Műszaki Tanárképző Intézet új épülete, Budapest, 2003 – legmagasabb, 2. díj; meghívásos tervpályázat - 1. díj

2006 Építészeti Nívódíj 2006 Kingspan év csarnoka díj 2008 ICOMOS díj 2008 Brunel Awards 2009 Pest megyei Építészeti Nívódíj 2011 Fémlemez fedés az építészetben díj 2012 ICOMOS díj 2013 Pro Architectura díj

Díjak Awards

Iroda Office

1992 Diplomadíj 2000 Szép Könyv Díj, Tipográfiai Nívódíj, Gutenberg-díj

Hajós Építész Iroda Kft. 6726 Szeged, Töltés u. 30/b. +36 62 474112 hajos.iroda@t-online.hu

Iroda Office

ATLANT Épülettervező Kft. 1025 Budapest, Nagybányai út 91.

régi-új magyar építőművészet

építész

Riedl Tamás

Kendik Géza

Erdélyi Róbert

Erdélyi-Gáspár Judit

Diploma Degree

Válogatott munkák Selected projects

Diploma Degree

1995 PTE PMMIK 2001 BME Építészmérnöki Kar

1988 BME Építészmérnöki Kar

2005 BME Építészmérnöki Kar

Válogatott munkák Selected projects

Baár-Madas Református Általános iskola és gimnázium, külsős óraadó

Rácz Fürdő, Budapest (Kis Péter Építészműterme Kft.) Laposa pincészet, Badacsony (Kis Péter Építészműterme Kft.) Budapesti Állatkert, Nagyszikla (Kis Péter Építészműterme Kft.) Katona József Színház, Budapest (Artéria’99 Bt.) Csillagpark, Zselic (ERGA Stúdió Kft.) Deseda Kalanderdő (ERGA Stúdió Kft.)

építész

Fejér György Városi Könyvtár, Keszthely 2x10 lakásos társasház, Keszthely Általános Iskola, Réde Ipari telephely és irodaépület bővítése, Tapolca Bölcsőde tervezése, Gyenesdiás Bölcsőde tervezése, Zirc Autóbusz pályaudvar, Keszthely 20 lakásos társasház, Keszthely Szállodaépület wellness bővítése, Zalakaros

építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

Válogatott munkák Selected projects

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Tűzoltó utca, Aldi áruház, Budapest, 2010 Club 218Apartmanház, Siófok, 2007 Vasas Vívócsarnok, Budapest, 2013 Siópláza, Siófok, 2012 Messer Hungarogáz, új töltőállomás, Budapest, 2012 Hotel Wombat, Király utca, Budapest Vakok Batthyány László Gyermekotthona, Budapest, 2015 Dessewffy Star Inn Hotel, Budapest, 2009

Városháza, Celldömölk, 2008 – 3. díj Tornacsarnok, Gyenesdiás, 2012 – 1. díj

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Iroda Office

T.J. Terv Bt. 8315 Gyenesdiás, Kossuth u. 99. +36 20 9258493 +36 83 312574 r.epitesziroda@gmail.com

Szentendre Új Köztemető, 2008 – 1. díj Pestszentimrei Óvoda, 2010 – 3. díj Balatonszemes Yachtclub és apartmanházak, 2008 – 1. díj Díjak Awards

2009 World Architecture Festival, Future Project kategória győztes, Barcelona 2012 Trimo Future Dream Award – győztes, Ljubljana 2014 A média építészeti díja – Közönségdíj, 1. díj

építész

Válogatott munkák Selected projects

Baross utcai Idősek Otthona, Budapest (Artonic Kft.) Vasútállomás, Tárnok (Mata-Dór Kft.) Vasútállomás, Vác (Mata-Dór Kft.) Futura, Mosonmagyaróvár (Lenzsér és társa Kft.) Csillagpark, Zselic (ERGA Stúdió Kft.) Deseda Kalanderdő (ERGA Stúdió Kft.)

Díjak Awards

2014 Média Építészeti Díj – Energiahatékonysági különdíj (Austrotherm) Iroda Office

ERGA Stúdió Kft. 1119 Budapest, Albert u.14. ergastudiokft@gmail.com

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Belvárosi tömbök építészeti ötletpályázata, Gyula, 2006 – kiemelt megvétel (Barna E., Barna O., Fenyvesi J., Szobota E.) Uszoda-és sportcsarnok nyílt tervpályázat, Pilisvörösvár, 2006 – megvétel (Artonic Kft.) Baross utca idősek otthona, nyílt tervpályázat, 2007 – 1. díj (Artonic Kft) Díjak Awards

2014 Média Építészeti Díj – Energiahatékonysági különdíj (Austrotherm) 2015 FFF Fiatalok Feketén Fehéren Iroda Office

ERGA Stúdió Kft. 1119 Budapest, Albert u.14. ergastudiokft@gmail.com

Iroda Office

A4 Studio Építésziroda 1026, Budapest, Hegyi utca 1. +36 1 3927887 info@a4studio.hu www.a4studio.hu

2016 / 01

Dr. Lőke Ferenc

Getto Tamás DLA

Schunk Tímea DLA

Somogyi Pál

Diploma Degree

2013 Breuer Marcell Doktori Iskola 2010 PTE PMMIK

1983 Magyar Iparművészeti Főiskola – Belsőépítész művész

2003 PTE PMMFK

1970 Magyar Iparművészeti Egyetem, belsőépítész művész

Válogatott munkák Selected projects

Oktatói tevékenység Teaching activity

Hármashatár-hegy kilátó, Pilis, 2016 Nagy-Kopasz-hegy kilátó, Pilis, 2015 Boldog Özséb kilátó, Pilis-tető, 2014 Kaposvári úti családi ház, Pécs, 2013

2000 – Építész Mester Egylet Mesteriskolája – mester 2010-15 PTE PMMIK, Belsőépítészeti és Környezettervezési Tanszék 2015 – PTE MIK, Építőművész Szakmai Intézet, Vizuális Ismeretek Tanszék

2011-14 PTE PMMIK, Breuer Marcell Doktori Iskola 2014-15 PTE PMMIK, Belsőépítészeti és Környezettervezési Tanszék 2015- PTE MIK, Vizuális Ismeretek Tanszék

építész

Válogatott munkák Selected projects

Intermodális Közösségi Központ tervpályázat, Debrecen, 2013 – megvétel Magyar Nemzeti Múzeum komplex fejlesztése tervpályázat, 2010 – megvétel Indóház tér és környéke rendezése tervpályázat, Pécs, 2008 – 1. díj Pécs város központjának megújítása tervpályázat, 2008 – megvétel

Kiállító és rendezvényház, Villány, 2015 Rengeteg utcai lakóház, Pécs, 2014 (Schunk Tímeával) 4 csoportos Óvoda, Pellérd, 2014 (Schunk Tímeával) 2 csoportos Bölcsőde, Pellérd, 2013 (Schunk Tímeával) Hegyalja utcai lakóház, Pécs, Tettye, 2007 (Helmle Csabával) Általános Iskola és tornaterem, Pellérd, 2007 Községháza, Pellérd, 2006

Díjak Awards

Kiemelt pályázatok Featured competitions

2014 Visegrádi Négyek Családi Házai

Új pécsi Vásárcsarnok és rövid ellátási lánc központi épületének tervezés és környezetének rendezése, 2015 – 2. díj (Sztranyák G., Mohácsi S.) EXPO Milánó magyar pavilon, 2014, A MALOM – 1. díj (Hutter Á.) Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója, bővítése, 2012 – megvétel (Kozák B., Mátételki Á.)

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Iroda Office

LoBo Építész Stúdió +36 30 6248364 info@lobostudio.hu www.lobostudio.hu

Díjak Awards

2015 Kerámia tetőcserép az építészetben – 1. díj 2014 Breuer Marcell díj 2007 Ybl díj Iroda Office

Gettoplan építész stúdió +36 20 3635443 gettoplan@gmail.com

építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

Válogatott munkák Selected projects

Rengeteg utcai lakóház, Pécs, 2014 (Getto T.) 4 csoportos Óvoda, Pellérd, 2014 (Getto T.) 2 csoportos Bölcsőde, Pellérd, 2013 (Getto T.) Pécsi Köztemető,Díszunafalrenkonstrukci ó, 2010 (Getto T.) Általános Iskola és tornaterem, Pellérd, 2007 (Getto T.) PÉTÁV belvárosi szolgáltató üzem, Pécs, 2007 (Getto T.) Községháza, Pellérd, 2006 (Getto T.) Kiemelt pályázatok Featured competitions

MILD HOME és EcoGreenVillage Tatabányán, ötletpályázat, 2014– II. díj (Sztranyák G.) Siófok, 320° Művészeti, Kulturális, Oktatási és Technikai központ, 2010– megvétel (Getto T.) Pécs Város Központjának megújítása, 2008 – kiemelt megvétel (Getto T.) Díjak Awards

2015 „Kerámia tetőcserép az építészetben - bármilyen funkcióban” – II. díj

belsőépítész

Oktatói tevékenység Teaching activity

Kurzusok, MOME, BKF „Mester és Tanítvány” Válogatott munkák Selected projects

Bajkál orosz teázó és étterem, Budapest, 1974 Városháza, Salgótarján, 1982 Nagypréposti Hivatal, Veszprém, 1986 Legfelsőbb Bíróság, Budapest, 2003 Aranytíz Művelődési Ház, 2004 Püspöki Palota, Szeged, 2007 Magyar Király Szálloda belsőépítészete, Székesfehérvár, 2010 Szent Gellért Hotel és tanulmányi ház, Székesfehérvár, 2014 Városközpont Apolló mozi, Salgótarján, 2015 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Korszerű vendéglátóipari együttes, 1989 – 1. díj Budapest EXPO 96 kispavilonok és információs elemek, 1996 – 1. díj Városliget Zenepavilon, 1998 – 1. díj Díjak Awards

1982 1984 1986 1993 1994 2002 2004 2010 2015

Művelődési Minisztérium nívódíjai Építésügyi Minisztérium nívódíjai PRO-ARTE díj Római Magyar Akadémia ösztöndíja Ferenczy díj Ipari Forma nívódíj Év Belsőépítésze díj FIABCI Nívódíj Év Belsőépítésze díj

Iroda Office

KESO DESIGN Kft. 1112 Budapest, Botfalu u. 40/B +36 1 3195738 kesodesign.kft@upcmail.hu www.kesoart.hu

régi-új magyar építőművészet

_____ szerzők authors _____

Antal Z. László szociológus, az MTA TK Szociológiai Intézet tudományos főmunkatársa, kandidátus. Több mint harminc éve végez egészségszociológiai kutatásokat. A kilencvenes évek elejétől kezdve foglalkozik a népesedési folyamatok vizsgálatával is. A kétezres évek eleje óta a természet és a társadalom kapcsolata a legfontosabb kutatási területe. Dobó János DLA építész. 1970-ben szerzett diplomát a BME Építészmérnöki Karán, majd 1974-1976 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 2004-ben kapott DLA fokozatot. 1967–1974 között az IPARTERV munkatársa volt, 1974-től vezető tervezői minőségben. 1991–1994 között Csopak főépítésze, 1986–2002 között MATERV műteremvezetője volt, 2002-től önálló irodát működtet. Évtizedeken át a BME, az Ybl Főiskola, majd a MÉSZ Mesteriskolájának oktatója volt. 2012-től az MMA rendes tagja. Fenyvesi Borbála építész. 2005-ben érettségizett, 2006-tól a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem építész szakának hallgatója volt. Erasmus ösztöndíjjal fél évet töltött Olaszországban, Perugiában, majd a Politecnico di Milano belsőépítész szakán. 2009 nyarán az Újirány csoportbúnál töltötte gyakornoki idejét. 2015 tavaszán védte meg mesterdiplomáját, melynek címe: Szelíd ember, szelíd ház. Fenyvesi Judit építész. A BME Építészmérnöki Karán diplomázott 2005-ben, azóta építész tervezőirodákban dolgozik. Építészeti témájú írásai 2012-től kezdve jelennek meg a prae.hu művészeti portálon. Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyartörténelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 20092011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. Kiss Zsolt István dr. okleveles építészmérnök (1977), okleveles építőipari gazdasági mérnök (1988), egyetemi doktor (1990), Fontosabb munkahelyek: IPARTERV, ÁÉTV, 1991-től A.S.C. Stúdió ügyvezető/főépítésze, 2002-től Krämer, Kiss és Társaik Kft ügyvezetője is. A MÉSZ Egészségügyi Munkacsoportjának vezetője, az UIA Public Health Group hivatalos tagja. A BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési tanszékén két évtizedig meghívott külső óraadó és diplomaterv opponens. Kiemelkedő munkái: Budavári Prímási Palota rekonstrukciója (1991), Szekszárd Megyei Kórház Diagnosztikai Épület (1995), Sürgősségi Osztály (2010), Új Hotelszárny (2011) Országos Kardiológiai Intézet Gyermekszív Központ (2000), Sanyo légkondicionáló gyár (2005), Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (2006). Corvinus Egyetem könyvtár (2011). Az utóbbi években számos kórházfejlesztési tervet készít és elméleti kutatást is végez a kórházépítészeti kultúra témakörében. László Ervin tudományfilozófus, akadémikus, a Budapest Klub elnöke, a Római Klub tagja, az UNESCO tudományos igazgatójának főtanácsadója. Budapesten született, pályáját zongoraművészként kezdte, 14 éves korában művészdiplomát kapott a Zeneakadémián. Az 1940-es években Amerikába költözött, majd híres zongoraművészként járta a világot. Később a filozófia területén is kiemelkedő munkát végzett a legnagyobb európai és amerikai egyetemek vendégprofesszoraként és rendes tanáraként. A Princeton Egyetemen képviselt rendszerfilozófiai elmélete mérföldkővé vált, majd az ENSZ egyik fő intézetének az igazgatója lett. A 80-as években Olaszországba vonult vissza, elméleti munkáival foglalkozik. A tudat és valóság új kapcsolatait meghatározó PSZI-mező elmélet megalkotása mellett, az emberiség globális társadalmi problémáival foglalkozva a harmadik évezred új szemléleti módjait dolgozza ki, ami a planetáris tudatosság felfogásában az általa alapított nemzetközi Budapest Klubot is meghatározza. 2010 óta az MTA tagja. Losonczi Anna építészmérnök. 2015-ben szerezte DLA fokozatát a BME Építőművészeti Doktori Iskolában építészet és észleléspszichológia témában. Tervezői és kutatói munkájáért 2012-ben Junior Prima díjat kapott. A 2014 óta működő Ginkgo-Zöld Építész Iroda egyik alapítója. Jelenleg kutató-tervező cég modell kifejlesztésén dolgozik, és a Georgia Institute of Technology (USA) építész karának vizuális észlelést kutató csoportjával együttműködésben kutat. Meggyesi Tamás építész, egyetemi tanár. (BME 1960). 1987–2000 között tanszékvezető. Kutatási területe a 20. századi urbanisztikai gondolkodás története, a hazai települési hagyományok és a tervezéselmélet. Több város rehabilitációs tervét készítette el. Oktató és oktatásszervező, kutató, publicista, hazai és külföldi előadásokat tart. 1992-ben Pécsett a Műszaki Főiskolán megalapította a Telepü-

téma // theme

lésmérnök szakot. Fontosabb kötetei: A városépítés útjai és tévútjai (1985), A 20. század urbanisztikájának útvesztői (2005). Ybl-díjat (1992), Széchenyi-díjat (2004), 2005-ben Hild díjat (2005) kapott. Mizsei Anett építész. A SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon végzett, mesterszakos diplomáját a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon szerezte meg. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Markó Balázs DLA és Turányi Gábor DLA doktorandusz hallgatója, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója építészeti írással 2011 óta foglalkozik. Nagy Béla dr. építész. 1976-bann szerzett diplomát a BME Építészkarán, fő területe a városrendezés, városépítészet. 1986-ig a VÁTI-nál, 1986-89 között a MATERV-nél, 1989.-től a Műhely Rt-ben terület- és településtervezéssel foglalkozik. 1978-tól kisebb megszakításokkal a Műegyetemen és a SZIE-n településtervezés gyakorlatot vezetett, főiskolai docensként előadásokat tartott, később a BME főépítész-képzésén lett előadó. Nagy Gábor építész, műemlékvédelmi felügyelő. Építészeti tervei közül kiemelkedik a Csornai Kórház bővítése, a református templom és parókia felújítása Tinnyén, a harangtorony építése Pilisen. 1994-ben került az Országos Műemlékvédelmi Hivatalhoz, kezdetben Baranya megye, majd Budapest Belváros műemléki felügyelőjeként, illetve a Közép-magyarországi Régió szakmai vezetőjeként dolgozott. 2011-ben a Pest Megyei Kormányhivatalnál Pest és Nógrád megye Kulturális Örökségvédelmi Irodáját vezette.2013-tól a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát vezeti. Tagja az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Elnökségének és a Magyar Építész Kamarának. Évek óta részt vesz különböző tervtanácsok munkájában. Rendszeresen publikált műemlékes szakmai lapokban, több könyve is megjelent a műemlékvédelem témájában. 2013ban Podmaniczky-díjat kapott. Okrutay Miklós építész BME (1991), műemlékvédelmi posztgraduális tanulmányok Université Libre de Bruxelles (1994-1995), BME (2002-2004). Építészeti kritikái, tanulmányai 1992 óta jelennek meg különböző folyóiratokban, 2001-től publikál rendszeresen a Magyar Építőművészetben. Pálinkás Edit művészettörténész, közgazdász, az ELTE Művészettörténeti Intézetében szerzett diplomát 2009-ben. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Több hazai és nemzetközi kulturális rendezvény szervezője, résztvevője. 2009-2011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. Pilkhoffer Mónika 1973-ban született Pécsett. (Középiskolai tanulmányait a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában végezte zongora szakon.) 1998-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett történész diplomát. 2003-ban védte meg Pécs építészete a századfordulón (1888-1907) című doktori disszertációját. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti Tanszékének adjunktusa. Radev Gergely építész. 2013-ban szerzett építészmérnöki diplomát a BME Építészkarán. 2013–2014 között kivitelezésben dolgozott. 2014-ben nyert felvételt a Vándoriskolába. Jelenleg tervező építészként dolgozik, valamint építőtáborok szervezésével és a hazai vályogos hagyományok kutatásával foglalkozik. Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyiösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapító-szerkesztője. 2014-ben Ybl díjat kapott. Tétényi Éva építész, településtervező. 1985-ben a BME Építészkarán diplomázott, majd 1992-ben ugyanitt műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát, 1997-ben, 1997-ben városépítő- és városgazdasági szakmérnöki diplomát szerzett. 1999-től a fővárosi Terézváros főépítésze, 2004-től Győr-Moson-Sopron megye főépítészeként dolgozott. 2010-14 között Esztergom Város polgármestere volt, jelenleg senior tanácsadó, és a Magyar Településekért Közhasznú Egyesület (MATE) elnöke. Nevéhez fűződik az Andrássy út UNESCO világörökségi felterjesztése, a Pesti Broadway kulturális negyed kialakítása, valamint számos városrehabilitációs akcióterületi tervezés. Két évig az Architects' Council of Europa (ACE) vezetőségi tagjaként az építészet és az életminőség összefüggéseit vizsgálta. Mostanában ikont fest és térségi esélyteremtő programtervek műhelymunkáit vezeti. Ulrich Tamás Norbert építészmérnök. 1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1980–1983 között Középületépítő Vállalatnál munkahelyi mérnök, majd 10 évig a Közti II. irodáján, Marosi Miklós műtermében tervező építészként dolgozott. 1993–1995 között a francia SAE Eiffage budapesti irodájának építésze, majd 1995-től a HAP Építésziroda Kft.-ben műteremvezető építész. Közben elvégezte a BME és a lyoni Jean Moulin Egyetem francia-magyar kétnyelvű menedzserképzését (1997). 2011-től a Magyar Építész Kamara titkárságán szakmai munkatárs.

2016 / 01

éves tartalom 2015 ___

2015 01 Szcéna

2 Egy ház emlékére. Budapest, Király utca 40. – Vinkó József 3 Kotsis Iván emlékérem 2014 – Kerékgyártó Béla 5 A házak nem hazudnak. Kerényi József 75. születésnapjára Téma

6 Városi szövetben. A Boldog Meszlényi Zoltán új plébániatemplom, Budapest – Meggyesi Tamás 14 Szakrális design. A váci ravatalozó új arc(ulat)a – Török Szabolcs Bence 16 Áttörő fény. Sancaklar mecset, Isztambul – Katona Vilmos 20 Bazalt és bor archeológiája. Gilvesy Pincészet, Hegymagas – Botzheim Bálint 24 A divat palotája. Il Bacio di Stile, Budapest – Pálinkás Edit 29 Vadat és halat, s mi jó falat... Élménytér és játszóház a hatvani kastély parkjában – Bán András Európa-régió

33 Gyengéd beavatkozás. Tóparti nyaraló, Doksy, Csehország – Götz Eszter Új generáció

34 Üveggel ölelt perspektíva. XXS pavilonok, Almádi Yacht Club, Balatonalmádi – Berényi Marianna 36 Átmenetben. Allwater pavilon, Kecskemét – Gutai Mátyás 38 A vidéki építészet perspektívája. Kávépörkölő manufaktúra és lakóház, Tokaj-Hegyalja – Erhardt Gábor Passzázs

41 Egy kis mustra. Műemléki helyreállítások Pest megyében 2014 – Huszthy Zita Katalin 42 Viollet-le-Duc – Egy építész víziói, Cité de l’architecture, Párizs – Pálinkás Edit 43 A-tól Z-ig. Isay Weinfeld építész világa, Bécs – Szegő György 46 Tervek a világ felgyújtásáról és a Nagy Üvegről. Két párizsi kiállítás – Szegő György Webgaléria

47 Piranesi Díj 2014 – Götz Eszter 47 Studio Mumbai, Bordeaux – Götz Eszter 47 Nagy Gábor: Nem is tudom... - Szegő György Búcsú

48 Tardos Tibor emlékére – Vincze László 49 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

régi-új magyar építőművészet

2015 02 + Utóirat Szcéna

2 150 éves a Vigadó. Ünnepi programsorozat – Pálinkás Edit 3 Patetikus vállalás. Művelődési Központ, Nyíregyháza – Szabó Levente 10 Város születik. Nanshan Kulturális- és Sportköz pont és Művészeti Múzeum, Kína – Zöldi Anna Téma

16 Irány a jövő. Általános iskola és zeneiskola, Szigetszentmiklós – Götz Eszter 20 Hagyomány és korszellem. Családi ház Szentendrén – Dudics Krisztián

Változó szerepek. Nemzetközi Építészkongresszus, Budapest – Berényi Marianna

Téma

7 Szemtől szembe a tollasgyíkkal. Pécsinger Szőlőléüzem, Győrújbarát – Golda János 12 Illeszkedés múlt, jelen és jövő időben. IBS Diákszálló, Graphisoft Park – Botzheim Bálint 16 Etűdök irodaházra. K4 Irodaház, Budapest – Okrutay Miklós 20 Mens sana in coprore sano. Sportcsarnok Szent Márton hegyén – Vámos Dominika 24 Mindig magasabbra. Kilátó a Pilis-tetőn – Okrutay Miklós Új generáció

Új generáció

23 Maradj a földön. A philadelphiai Athenaeum pályázata, 2014 – Palotai Dániel

26 Kilátó a pusztában. Csomorkány, templomrom és emlékhely – Botzheim Bálint Város

Örökség

29 Tavaszváró. Teleki tér, Budapest – Losonczy Anna

24 Értékmentés a Dráva mentén. Az ormánsági református templomok felújítása – Rabb Dániel, Rabb Péter

Örökség

Európa-régió

26 Az ígéret földje. Szilézia Múzeum, Katowice – Szegő György

34 Kincses sziget. Edelény, volt l’Huillier-Coburg kastély helyreállítása – Csontó Sándor 38 Az illúzió egysége. A diósgyőri vár rekonstrukciója – Zöldi Anna Európa-régió

Passzázs

29 Gyökerek és ágak. Kiállítás a Népi Építészeti Tudományos Diákkör egykori hallgatóinak munkáiból – Szabó László 30 Utak a modern felé és következményei. Josep Hoffmann és Adolf Loos. MAK, Bécs – Szegő György Utóirat

32 Színkeretek – a polikróm város kialakulása. Lechner Párizsban – Barry Bergdoll 37 Lechner Ödön, a nemzeti modernizáció építésze. Nemzeti stílusok Európában – Sármány-Parsons Ilona 42 Vagabondok nemzedéke. Szerves építészet ma – Kuli László 44 Építészet a Hagenbundban. Pragmatikus modernek – Avantgárd és mainstream között – Matthias Boeckl 48 Magyarok a bécsi Hagenbund hálózatában. A „másik modern“ igézete – Bajkay Éva Webgaléria

52 52 52 53

Felhőkarcolók Frankfurtban – Borsos András Jasmina Cibic: Spielraum – Pálinkás Edit Ybl-épületsorsok. Az Unger-háztól a Kálvin térig – Pálinkás Edit Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

2015 03 Szcéna

3 Állami díjak és kitüntetések, 2015. március 15. 3 Építészet a világ körül. Bachman Gábor Kossuth-díjas – Készman József 4 In memoriam Frei Otto 1915–2015 – Götz Eszter

41 Gyógynövények illatában. Stanzia Histria Aromatica, Bale – Dundović Boris 44 Az olvadó jégkocka. ICE Kongresszusi Központ, Krakkó – Borsos András Passzázs

47 Fényműhely. A Fény Nemzetközi Éve, Műcsarnok, 2015 – Bán András 47 Kepes György, Tate Liverpool – Pálinkás Edit 48 Imago Mundi. Luciano Benetton Collection, Bécs – Szegő György 49 Művész, építész, látnok. Friedrich Kiesler, Osztrák Kulturális Fórum – Götz Eszter 51 Somlai Tibor: Fent és lent. Pest-budai lépcsőházak – Csengel-Plank Ibolya 51 Itthon vagy otthon. Nagy Káli könyv – Szegő György 51 Egy üvegfestő belső monológja. Bráda Tibor üvegfestő – Szegő György Webgaléria

52 A függetlenség építészete. Afrikai modernizmus – Pálinkás Edit 52 Cseh házak – Götz Eszter 52 Észt Hét – Pálinkás Edit 53 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

2015 04 + Utóirat Szcéna

2 6

Liget Budapest, Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum A nemzetközi tervpályázat eredménye Budapest örökségalapú múzeumi koncepciója. Részletek a ZDA Építésziroda kizárt pályázatából

Téma

8 Gyógynövények ölelése. Gyógynövény Völgy Látogató- és Oktatóközpont, Zánka – Kerner Gábor 11 Majdnem-fal, majdnem-tetővel. Műteremház, Debrecen – Kőszeghy Attila 15 Térnyitás. Az újpesti Egek Királynéja Plébánia templom új parókiája – Losonczy Anna Örökség

18 A néma barátok régi zárdája. A majki kamalduli remeteség konventépületének helyreállítása – Lővei Pál 22 Harmonikus kontraszt. A Mende-villa átalakítása, Budapest – Berényi Marianna

4 Nyitottság és kísérletezés. Tájépítészet Hónapja 2015 – Bechtold Ágnes Téma

6 Tiszta fehér világ. Erzsébet Oktató Kórház új diagnosztikai tömb, Sopron – Winkler Gábor † 11 A százlakásos. Passzív társasház Angyalföldön – Dudics Krisztián 16 Élő, mint hal a vízben. Fekete István Látogató központ, Kaposvár, Deseda-tó – Géczi János 20 A Várfürdő arculatváltása. Aquapalota Családi Élményfürdő, Gyula – Kőszeghy Attila 24 Finoman csengő záróakkord. Art Hotel, Szeged – Tatai Mária 28 Erőd a városban. Tokajvár Hotel – Tuczai Rita

10 Csoda Csomádon. Sportközpont, Csomád – Csontó Sándor 13 Testvérmeccs. Audi Aréna, Győr – Gárdos Fanni 16 Funkciósűrítés. Fúzió pincészet, Eger – Berényi Marianna Örökség

19 Összeállt a kép. Esterházy kastély műemléki helyreállítása, Pápa – Fejérdy Tamás Európa-régió

23 Infrastruktúra a kultúra szolgálatában. Plzeň – Európa Kulturális Fővárosa 2015 – Pálinkás Edit 26 Hozzáadott érték. Cseh Építészeti Nagydíj 2015 – Mikó László

Európa régió

25 Részletgazdag egyszerűség. A Szent Paraskevatemplom felújítása, Nesebar, Bulgária – Katona Vilmos 28 Elegáns illesztés. Lakóház, Kolozsvár – Moscu Katalin

Új generáció

Passzázs

32 35

28 Éghajlatokon át. National Building Museum, Washington – Pálinkás Edit

Kortárs hiánydramaturgia. Rendezvényépület, Visegrád – Erhardt Gábor Egy falu jövőképe. Kultúrcsűr, Nemesgörzsöny – Géczi János

Passzázs

30 Duna-parti világvárosok: Bécs és Budapest. Ringturm, Bécs – Götz Eszter 31 A meg nem épült Salzburg. Museum der Moderne, Salzburg – Szegő György 32 Bécs, a birodalom gyöngye, AzW, Bécs – Götz Eszter 33 Weichinger Károly emlékkiállítása, HAP Galéria a FUGA-ban – Götz Eszter

Örökség

38 Átlátható múlt. Ágyúöntő műhely, Sárospatak – Tuczai Rita Európa régió

40 43

Mies van der Rohe Díj. Díjazottak és finalisták – Pálinkás Edit Múzeum a múzeumhoz. ICHOT – Poznan kapuja – Pálinkás Edit

Búcsú

Utóirat

34 Kontinuitás, komplexitás és megjelenés – Mi a való ság a digitális tervezők számára? – Antoine Picon 38 Az építészet határterületei. Parametrikus építészet – Botzheim Bálint 42 (Fusi)city-Szereld meg Budapestet! A System D és a városi fusizás elmélete és gyakorlata – Hory Gergely 45 Lakótelepsors 4. – Óvatos útkeresések a 21. században. Bellvitge, L’Hospitalet de Llobregat, Spanyolország – Benkő Melinda 47 Lantos Ferenc és az építészet. Emlékezés a mesterre – Keserü Katalin

46 Világok Jövői. Velencei Képzőművészeti Biennálé 2015 – Szegő Hanna 48 Konyha / Bútor. Hofmobiliendepot, Bécs – Szegő György 49 A Zene Háza Észtországban. Tabula Rasa. Arvo Pärt Központ Tervpályázata, FUGA – Götz Eszter

Web galéria

2015 05 Szcéna

2 A MÉSZ éves közgyűlése. Pesti Vigadó – Sáros László György 3 Hild János díj 2015. XXI. Országos Urbanisztikai Konferencia

52 Antal Z. László: Klímaparadoxonok – Szegő György 52 Innovatív lakásmegoldások: REPLAN – Götz Eszter 52 A szlovén építészet öt éve, FUGA – Götz Eszter 53 Hírek, események, kiállítások, pályázatok

2015 07 Szcéna

51 A sejtelmes utolsó szoba. Földesi Lajos (1927–2015) – Lázár Antal

52 Klein Rudolf: Kelet-Közép-Európa zsinagógái 1782–1944 – Götz Eszter 52 Le Corbusier, Centre Pompidou, Párizs – Pálinkás Edit 52 A Mátyás-templom története, BTM – Götz Eszter 53 Hírek, események, kiállítások, pályázatok

Webgaléria

Búcsú

Webgaléria

51 Bachman elment – Sáros László György

Passzázs

50 50

éves tartalom // 2015

Utóirat

30 Minimum. Előszó a kötethez – John Pawson 35 Utópia és valóság. Hazai megvalósult megastruk túrák és szerkezeteik – Gurdon Balázs 39 Posztmodern Apolló. A salgótarjáni fórum megújult filmszínháza – Katona Vilmos 41 Emberi lépték. Megfontolások a város otthonos ságáról – Körmendy Imre, Zsovák Orsolya 46 A klímaparadoxonok feloldási lehetőségei – Antal Z. László

51 51 52

Megemlékezés. Prof. Dr. Winkler Gábor (1941-2015) – Kubinszky Mihály Nincs halál. Virág Csaba (1933-2015) – Z. Halmágyi Judit

Csóka Attila Róbert, Smiló Dávid: Építészet – kritika – írás – Götz Eszter Emiel Lamers: Kortárs építészet Magyarországon – Götz Eszter Hírek, események, kiállítások, pályázatok

2015 06 + Utóirat Szcéna

2 3

Határon átnyúló együttműködés. A MÉSZ elnöksége Gyulán és Aradon – Szabó Rita Zöld spektákulum. EXPO Milánó – Szegő György

Téma

6 A Kisherceg látogatása. Prezi iroda, Budapest – Baku Eszter

2 Aquila – Zala – Plečnik. Három kiállítás a Műcsarnokban – Petneki Áron Téma

5 Amerikai anziksz Óbudáról. IBS - Aquincum Campus, Graphisoft Park – Botzheim Bálint 11 Egyszerűen őszinte. Vakok gyermekotthona bővítése, Budapest – Zöldi Anna 16 Elemelkedés a valóságtól. Turistaközpont, Galyatető – Okrutay Miklós 21 Pesti báj. Prestige Hotel Budapest – Götz Eszter Új generáció

25 29 31 32

Helyfoglalástól a térfoglalásig. Katolikus plébánia, Üröm – Golda János Viszáki napló. A Kós Károly Egyesülés és egyetemisták közös tábora, Viszák – Csernyus Lőrinc Vándorok könyve – Götz Eszter Világfalu Csórompusztán. Hello Wood tábor, 2015 – Götz Eszter

2016 / 01

Örökség

35 Hely a pusztában. Szent András kastély felújítása és bővítése, Bölcske – Sulyok Miklós 38 Palladio nyomában. A lőkösházi Vásárhelyi-Bréda kastély rekonstrukciója – Koczor György Európa-régió

41 44

Három hosszú barázda. Antinori-borászat, Firenze – Katona Vilmos Milánó aranyló Pradát visel. A Fondazione Prada kiállítási központja, Milánó – Lővei Pál

Passzázs

47 ...és formát ölt a gondolat... Schickedanz Albert, a Műcsarnok építője – Keserü Katalin 48 Art & Food – Rítusok 1851 óta, Milano, Triennale – Szegő György 50 Prometheusz a színházban. Prágai Szcenográfiai Quadriennálé 2015 – Sándor János Webgaléria

52 Hello Wood 1–5. Építészeti gyakorlatok – Götz Eszter 52 Kaiser Anna: Építészgondolatok – Szegő György 52 szentek között – ikonok lés aranygrafikák. Tétényi Éva kiállítása – Götz Estree 53 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

2015 08 + Utóirat Szcéna

2 Építészet Világnapja 2015. Építészet, építés, klíma – Pálinkás Edit 4 Otthonteremtő design. Design Hét 2015 – Götz Eszter Esszé

Mindannyian zarándokok vagyunk. A Mátraverebély -szentkúti Nemzeti Kegyhely felújítása és bővítése – Sulyok Miklós

Téma

12 Tér ékszerrel. Dunakapu tér és környezetének felújítása, Győr – Tatai Mária 16 Magyar Napiskola a Himalájában. Csoma Szolár Iskola, Zangla, India – Irimiás Balázs 19 Rekreáció a tóparton. Lakeside Hotel és kosár labda edzőcsarnok, Székesfehérvár – Botzheim Bálint 23 A rettenet csend-mintázatai. Sorsok Háza, Budapest – Szegő György Utóirat

28 Az utolsó túlélők után. Holokauszt emlékhelyek – Balogh László Levente 31 Az emlékezés falai. A Budapesti gettó-emlékfal és a debreceni Holokauszt Emlékhely összeha sonlítása – Széplaky Gerda 39 Lakótelepsors 5. – Óvatos útkeresések a 21. században. Purvciems lakótelep, Riga – Benkő Melinda 42 Ottomán ízek – kreatív energiák. Városrehabilitáció Isztambulban – Baku Eszter 44 Bölcsek köve híján. Városi véleményvezérek – Koren Zsolt 46 Schickedanz Albert. Zoboki Gábor emlékbeszéde a Fiumei úti temetőben

régi-új magyar építőművészet

48 Jelentés a frontról. A 2016. évi Velencei Építészeti Biennálé főkurátori programja – Alejandro Avarena

50 Például. Új lengyel házak – Götz Eszter Webgaléria

Passzázs

49 A szabadság építészete. Bán Ferenc retrospektív, FUGA és Szabó Levente Bán Ferenc-kötete – Szegő György 50 Két kísérleti pavilon. Osaka, 1970 – Szegő György

51 A kecskeméti Főtér történeti épületei I–II. – Szegő György 51 150 éves az Akadémia palotája – G. E. 51 Merényi György: Zsolnay építészeti kerámia az Osztrák-magyar Monarchia korában – Pálinkás Edit 52 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

Webgaléria

52 Európa tervezője: Friedrich August Stüler. MTA Székház – Pálinkás Edit 52 Belgiumtól Magyarországig. Grekofski Nathalie kiállítása – Götz Eszter 52 Atlas of European. Braun, 2015 – Götz Eszter 53 Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

2015 09

2015 10 + Utóirat Szcéna

2 Makovecz 80. Nemzetközi konferencia, Vigadó – Szegő György 4 Piranesi díj 2015 – Kovács Péter 6 Santiago Calatrava: Európai Építészeti Díj 2015 – Götz Eszter

Szcéna

Téma

2 3 3

7 A kezek evangéliuma. Sarepta Evangélikus Szeretetotthon, Budapest – Zöldi Anna 12 Kortárs cour d’honneur. Társasház, Budapest – Botzheim Bálint 16 Ház a sziklák alatt. Családi ház, Veszprém – Ulrich Tamás 20 Pozitív energia. Hoval bemutatóterem, Veresegyház – Csontó Sándor 22 Az „üresség tere”. A Pannonhalmi Bazilika szentélye – Katona Vilmos

Média Építészeti Díj 2015 – Götz Eszter Magyar Építészetért érem 2015: Peter P. Schweiger – Hegedűs Péter Hatással a világra. Az UIA II. Régió elnöki találkozója, Krakkó – Mikó László

Téma

4 Autonóm variáció(k) a kubusra. NIIFI Szuper számítógép Központ a Debreceni Egyetemen – Vukoszávlyev Zorán 8 Finom hangolás. Piacépület, Budafok – Turányi Gábor 12 Gesztusok építészete. Sportuszoda, Győr – Katona Vilmos 16 Kicsi ház zöldben. Családi ház Farkasréten – Dudics Krisztián 20 Organikus szépítkezés. Ilcsi Szépségszalon és bemutatóterem, Budapest – Galamb Eszter Örökség

23 Ékszer a Nagyerdőn. Víztorony felújítás-bővítés, Debrecen – Dragon Zoltán 27 Vitorlák a mólónál. A tihanyi Öregkikötő felújítása – Botzheim Bálint Európa-régió

31 34

Nyitott tér a művészeteknek. Lugano új kulturális központja, a LAC – Götz Eszter Hidak a térben. Gyalogoshidak Dániában – Pálinkás Edit

Új generáció

37 Építsünk sátrat az Úrnak... Vadászkápolna, Göbös-major – Golda János 40 Diplomadíj 2015. Válogatás a MÉSZ-MÉK diplomadíjas tervekből – Juhász Norbert, Laczkó-Pető Bálint Passzázs

43 Benkő Ágnes – Wirth Péter: Ami megmaradt… Hegyaljai zsidó házak – Kerner Gábor 44 A legkisebb tér-töredék. Nicolas Schöffer retrospektív, Műcsarnok – Guillaume Richard 46 Max Fabiani, a Monarchia építésze– Hadik András 47 Európa története – színházaival elmesélve – Szegő György

Európa-régió

25 Egy kubusnyi energia. 5CUBE energia pavilon, Dublin – Pálinkás Edit Új generáció

27 Az új kőbányai zenestúdió terve – Tóth Attila 28 A visegrádi Fellegvár Látogatóközpont terve – Márkus Péter Passzázs

30 Olafur Eliasson: Baroque baroque – Pálinkás Edit 31 A felhasználóbarát város. Kortárs dán építészeti kiállítás – Götz Eszter 32 Reimholz Péter munkáiból – Götz Eszter 33 Szabó István 100 – Götz Eszter Utóirat

34 KÖZTI 66 / 42+24. Egy tervezőiroda története I-II. – Szegő György 36 Az UNESCO Világörökség felé. A salgótarjáni úti temető – Klein Rudolf 41 Okos városok. Új kihívás a tervezés számára – Antoine Picon 45 „Nincs B-terv, mert nincs B bolygó” A párizsi Klímacsúcs elé – Götz Eszter 47 A jövő városa. Budapest 2050 – Alföldi György Webgaléria

52 52 52 53

fiatalok_feketén_fehéren – Borsos András Harry Seidler: Painting Toward Architecture – Pálinkás Edit Visegrádi Négyek családi házai – Pálinkás Edit Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok

névmutató 2015 ___

Aczél Péter 3–2 Albel Éva 3–29 Alexa Zsolt 6–6, 10–20 Alföldi György 3–29, 10–47 Andrejeva, Elitsa 4–25 Antal Z. László 6–46 Aravena, Alejandro 8–48 Arolat, Emre 1–16

Calatrava, Santiago 10–6 Csécsei Ákos 5–35 Cséfalvay Gyula 3–38 Csernyus Lőrinc 7–29 Csillag Katalin 3–16, 10–22 Csontó Sándor 3–34, 6–10, 10–20

Ekler Dezső 3–7 Eliasson, Olafur 9–34, 10–30 Emerla, Arkadiusz 5–42 Erhardt Gábor 1–38, 5–32

F. Kovács Attila 8–23 Fábián Gábor 6–16

Hadik András 9–46 Hatvani Ádám 9–20 Hegedűs Péter 7–21 Hegedűs Péter 9–3 Hoffmann, Josef 2–30 Horky, Jan 1–32 Hory Gergely 4–42 Huszthy Zita Katalin 1–41

Ingarden, Krzysztof 3–44 Irimiás Balázs 8–16 Isozaki, Arata 3–44

Jagiełłowicz 5–43 Jahoda Róbert 1–6 Járomi Irén 1–29 Juhász Norbert 9–40

Nagy Csaba 1–24, 5–11, 8–16 Nagy Gábor 1–47 Nagy Mariann 9–16 Nagy Marianna 8–35 Nagy Márton 7–25 Nagy Miklós 3–2 Nagy Tamás 8–5 Nasadil, Pavel 1–32 Novák Róbert 9–23

Okrutay Miklós 3–16, 3–24, 7–16

Rabb Dániel 2–24 Rabb Donát 6–6, 10–20 Rabb Péter 2–24 Reimholz Péter 10–32 Richard, Guillaume 9–44 Riegler, Florian 2–26 Riewe, Roger 2–26 Rubóczki Erzsébet 10–34

Sajtos Gábor 1–20 Salamin Ferenc 1–38

Ulrich Tamás 10–16

Weichinger Károly 4–33 Weinfeld, Isay 1–42 Weiszkopf András 6–10 Winkler Barnabás 2–16 Winkler Gábor† 5–6, 5–50 Wirth Péter 9–43 Wojda, Maciej 5–43

Z. Halmágyi Judit 5–50 Zoboki Gábor 2–10, 4–6, 8–46 Zöldi Anna 2–10, 3–38, 7–11,10–7

Zsovák Orsolya 6–41

2016

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // Hungarian Architecture

1580 Ft

naptar.meonline.hu É pítésze ti e se mény naptár a meon li n e.hu-n !

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | xvI. 85. RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2016 | 01

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

Győrffy Z. • Csikós Z. – Peity A. • Hajós T. • Riedl T. • Kendik G. • Getto T. – Schunk T. • Erdélyi R. – Erdélyi-Gáspár J. • Dr. Lőke F. • Somogyi P.

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

RÉGI-ÚJ

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects since 1903