Hungarian Architecture 2016/5 by Hungarian Architecture

régi-új magyar építőművészet // hungarian architecture | 2016 / 05 Meséskert Óvoda / Fairy Tale Kindergarten, Budapest – Nagy Csaba, Pólus Károly • Onkoterápiás Intézet / Oncotherapy Institute, Pécs – Varga Tamás • Rákóczi-Aspremont Kúria / Mansion, Mád – Erhardt Gábor • Városi Múzeum / Town Museum, Paks – Karácsony Tamás, Boór András, Kern Orsolya • Vármúzeum / Castle Museum, Szigetvár – Koch Péter • Krematórium / Crematory, Nagytétény – Puskás Péter • Ökoturisztikai Látogatóközpont / Eco-Tourism Visitors’ Centre, Nagykörű – Hőnich Henrik†, Paládi-Kovács Ádám • Biobrikett-szárító / Wood Pellets Dry-room, Monor – Fejérdy Péter, Fazekas Katalin, Kemes Balázs, Oroszlány Miklós • Gammel Gimnázium / School, Hellerup, Dánia – BIG • Lakóház / Residential house, Debrecen – Kovács Péter • Lakóház / Dwelling-house, Szentendre – Bártfai-Szabó Gábor

2016

Utóirat // post scriptum | xvI. évfolyam / 89. szám Smart City – Szczuka Levente • Űrépítészet / Space Architecture – Botzheim Bálint • Aquincum-futamok / Aquincum Sequences – Zeke Gyula • BME Középülettervezési Tanszék kiállítása / Exhibition of BME Department of Public Building Design – Mácsai Pál, Götz Eszter • Friedrich Weinwurm Architect – Klein Rudolf • Török Ferenc kiállítása / Exhibition of Ferenc Török – Winkler Barnabás

1580 Ft

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | xvI. 89. RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2016 | 05

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // Hungarian Architecture

Nagy–Pólus • Varga • Erhardt • Karácsony–Boór–Kern • Koch • Puskás • Hőnich–Paládi-Kovács • Kovács • Bártfai-Szabó

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

RÉGI-ÚJ

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects since 1903

Előfizetési felhívás 2017 2017-ben a régi-új Magyar Építőművészet folyóirat évi 6 lapszámmal, kéthavonta jelenik meg, minden számban UTÓIRAT elméleti melléklettel. A 2017-ben megjelenő 6 lapszám előfizetési díja változatlanul 8.700 Ft. Egy lapszám ára: 1.580 Ft Diák előfizetés: 6.600 Ft A diákkedvezmény igényléséhez kérjük a beszkennelt diákigazolványt elküldeni a szerkesztőség email címére: epitomuveszet@gmail.com Külföldi előfizetés egy évre: európai országokba: 87 EUR, tengerentúlra: 128 USD Szívből reméljük, hogy 2017-ben is a folyóiratunk olvasójaként és előfizetőjeként számíthatunk Önre! − A szerkesztők

Előfizethető a szerkesztőségben, vagy átutalással a Magyar Építőművészek Szövetsége K&H Bank 10201006-50197952 számú bankszámlájára. Számlaigényét kérjük a szerkesztőség email címén jelezze: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőség: Építészek Háza – Magyar Építőművészek Szövetségének székháza, 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. +36 1 3182444 (116-os mellék), +36 70 6149404 epitomuveszet@gmail.com

A felismerés, hogy a házak silány tartályok, a toronyházat és a nyomortanyát egymás mellé sorolja. Mindkettőt az újkor technicizálódása és városiasodása hívta életre. Nagyság és nyomorúság elválaszthatatlanul összetartozik. A szegények nyomora segítségért kiált, de a nagyság a nyomorban tiszteletet ébreszt. A kunyhó figyelmeztet rá, hogy még a toronyháznak is szerénységet kell tanúsítania a fennköltséggel szemben. Hogy is létezhetne olyan építészet, amelyik nem attól tart, hogy ha toronyházat akar építeni egy kunyhó helyére, egyszer csak elé áll a kunyhó tulajdonosa, és (még ha hiába is) azt mondja: „Ne takarja el előlem a napot”? (Hannes Böhringer: Daidalosz vagy Diogenész,1988, fordította: Beliczay Zsuzsa))

régi-új magyar építőművészet

2016 / 05

régi-új Magyar Építőművészet alapítva 1903 A Magyar Építőművészak Szövetségének kulturális folyóirata.

MÉ 2016/05. szám ISSN 1785 – 282X

_____ tartalom content _____

Lapalapító (1903) és Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1 318 2444, +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig Felelős kiadó: Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: Szegő György DLA Főmunkatárs: Botzheim Bálint

Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor Utóirat alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: Szegő György DLA Szerkesztők: Götz Eszter, Pálinkás Edit Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: deMax Művek HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044 WEBOLDALUNK: www.meonline.hu FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

szcéna // scene

Építészet Világnapja 2016 – Design a better world!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

World Architecture Day 2016 – Design a Better World! Török Ferenc 80 – Építészet és hitvallás – Szegő György

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Architecture and Ars Poetica. Exhibition by Ferenc Török – György Szegő téma // theme

Varázsdoboz. Meséskert óvoda, Budapest, Angyalföld – Okrutay Miklós

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Magic Box. Fairy Tale Kindergarten, Budapest, Angyalföld – Miklós Okrutay Egyensúlyozás. Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet – Schrammel Zoltán

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Finding an Equilibrium. University Clinic Centre, Oncotherapy Institute, Pécs – Zoltán Schrammel Hagyománytisztelet, tudatosság, igényesség. Rákóczi-Aspremont kúria rekonstrukciója, Mád – Kovács Ágnes

......................................................................

Respect for Traditions, Awareness and High-Standards. Reconstruction Project of Rákóczi-Aspremont Mansion in Mád – Ágnes Kovács Paksi Odüsszeia. A Városi Múzeum felújítása és bővítése – Kerékgyártó Béla

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Odyssey in Paks. Modernization and Extension of the Town Museum – Béla Kerékgyártó Civitas Invicta – a „leghősiesebb város”. Vármúzeum közönségfogadó épülete, Szigetvár – Ulrich Tamás

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Civitas Invicta. Castle Museum, Visitors’ Reception Building, Szigetvár – Tamás Ulrich A lajtorja első foka. Krematórium, Nagytétény – Török Szabolcs Bence

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

The First Step of a Ladder. Crematory, Nagytétény – Szabolcs Bence Török . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Az újragondolt cseresznyéskert. Ökoturisztikai Látogatóközpont, Nagykörű – Götz Eszter Cherry-tree Orchard Revisited. Eco-Tourism Visitors’ Centre, Nagykörű – Eszter Götz Hiedelem-építők. Biobrikett-szárító, Monor – Marosi Bálint

Builders of Belief. Wood Pellets Dry-Room, Monor – Bálint Marosi A repülő labda íve. Gammel gimnázium bővítése, Hellerup, Dánia – Götz Eszter

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

The Bow of a Thrown Ball. Gammel School extension, Hellerup, Denmark – Eszter Götz Majdnem-bizarr megnyitások. Lakóház, Debrecen – Kőszeghy Attila

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Openings Almost Bizarre. Residential House, Debrecen – Attila Kőszeghy Mérték és lépték. Lakóház, Szentendre – Dénes Eszter

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Measure and Scale. Dwelling-House, Szentendre – Eszter Dénes

régi-új magyar építőművészet

utóirat // post scriptum

Smart City. Várostervezés az adatok bűvöletében – Szczuka Levente

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Smart City. City Planning under the Spell of Data – Levente Szczuka Űrépítészet. A határterületek kutatása – Botzheim Bálint

Space Architecture. Research into Border Zones – Bálint Botzheim Aquincum-futamok – Zeke Gyula

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Aquincum Sequences – Gyula Zeke A BME Középülettervezési Tanszékének kiállítása – Mácsai Pál

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Középületek közvetlen közelségben – Götz Eszter Exhibition of Budapest University of Technology, Department of Public Building Design – Pál Mácsai, Eszter Götz Henrieta Moravčíková: Friedrich Weinwurm Architect – Klein Rudolf

..................................

Henrieta Moravčíková: Friedrich Weinwurm Architect – Rudolf Klein Török Ferenc kiállítása elé – Winkler Barnabás

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Preface to the exhibition of Ferenc Török – Barnabás Winkler terv // plan

Karátson Gábor Emlékpont. Lakásmúzeum, Budapest – Somogyi Pál

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Gábor Karátson Memorial. Home Museum, Budapest – Pál Somogyi Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma, Budapest – Marosi Miklós

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

The Workshop and Rehearsal Centre of the Hungarian State Opera, Budapest – Miklós Marosi Ötletpályázat a Múzeumkert rehabilitációjára. A TÉR-TEAM Kft. I. díjas terve – Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Concept Tender on the Rehabilitation of the Museum Gardens. Scheme by TÉR-TEAM Ltd, First Prize – Gábor Szabó, András Szende, Kristóf Attila Juhász passzázs // passage

Vár-rekonstrukció. A prágai vár és Plečnik, Ringturm, Bécs – Szegő György

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Négy nap. Beszámoló az MMA Építőművészeti Tagozatának felvidéki tanulmányútjáról – Turányi Gábor

Laudáció Häider Andrea fotóművész kitüntetéséhez. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Magyar Építészetért Érem 2016 – Finta József Magyar Formatervezési Díj

Elytra Filament Pavilon – Borsos András

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Hírek, díjak, kiállítások, pályázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 Lapszámunk építészei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 Lapszámunk szerzői. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

Helyreigazítás: Folyóiratunk 2016/4-es számának 11. oldalán a Liget Projekt Tájépítészeti pályázat megosztott 3. díjas terveinek illusztrációját (s73 Stúdió és Pagony Kft.) felcseréltük. Az érintettektől és az olvasóktól szíves elnézést kérünk!

A borítón az angyalföldi Meséskert Óvoda látható, építészek: Nagy Csaba, Pólus Károly Fotó: Bujnovszky Tamás

40 2016 / 05

_____

szcéna scene _____

Építészet Világnapja – Design a better world! 2016. október 3. ___

Fotó: Bujnovszky Tamás

Az idei Építészet Világnapjára a Magyar Építőművészek Szövetsége – immár több éves hagyományt követve – változatos programmal készült. Két helyszínen, az Építészek Házában és a FUGA Építészeti Központban beszélgetésekkel, kiállításokkal és díjátadó ünnepségekkel várták a látogatókat. Az egész napos programsorozat délelőtt sajtóreggelivel kezdődött, amelyen Krizsán András, a MÉSZ új elnöke a szövetség új stratégiáját és kommunikációs metódusait ismertette. Délután a FUGA-ban átadták a Budapesti Építész Kamara által alapított nívódíjakat és ugyanitt nyílt meg a pályázatra jelölt munkák bemutatkozó kiállítása is. A MÉSZ Kós Károly termében Häider Andrea fotográfus életmű-kiállítását Finta József nyitotta meg és átadta neki a Magyar Építészetért érdemérmet. A MÉK–MÉSZ 2016. évi Diplomadíj pályázatának eredményhirdetését követően „Építészetről nem csak építészeknek” alcímmel kerekasztal beszélgetést tartottak, amelyen részt vett Makk Károly filmrendező, Zoboki Gábor, Golda János és Huszár András építészek és Nádasdy Ádám költő, műfordító, a moderátor Veiszer Alinda volt. A Világnap programját az Építész Mester Egylet Mesteriskola XXIV. ciklusába felvételt nyert építészek kiállításának megnyitója, végül koncert és állófogadás zárta.

régi-új magyar építőművészet

Fotó: Borsos András

MÉK-MÉSZ Diplomadíj eredménye, 2016 Terület- és településrendezés tagozat – diplomadíjas: Szűcs Máté (SZIE) Budapest, Belvárosi Duna-partok köztér rehabilitációja Táj- és kertépítészet tagozat – diplomadíjas: Városy Dóra Marianna (SZIE) A NÉPsziget és a Duna kapcsolata, Duna-parti sétány szabadtérépítészeti terve Belsőépítészet tagozat – diplomadíjas: Molnár Sarolta Szonja (Metropolitan Egyetem) HUB – A generációk közötti élettér, Budapest, Csepel Kavicsos-tó félszigete Építészet témában – a Designsoft Kft. Arcad program támogatásával – diplomadíjas: Botos András Dénes (BME) Gyógyulás háza, Rákos betegek rehabilitációs központja, Budapest Flórián Dávid (Széchényi István Egyetem) Sárkányhajó klub, Győr Gazdag Zoltán (PTE) Holt Tisza part Kajak-kenu központ, Cibakháza Lality Áron (Debreceni Egyetem) Lélekfürdő, Szabadka Építészet témában a Graphisoft által támogatott fődíjat és egyben a Műemlékvédelmi díjat kapta: Varga Bianka (BME) Monostor-malom, pékség és sütőműhely, Pásztó Terület- és településrendezés tagozat dicsérő oklevelét kapta: Gál Bence (PTE) Budakeszi városközpont fejlesztése Turai-Krausz János (PTE) Budapest, XI. ker. Andor utcai buszgarázs és környékének rekonstrukciója Táj- és kertépítészet tagozat dicsérő oklevél: Tóth Evelin Enikő (SZIE) A nyíregyházi Bessenyi tér és Benczúr tér szabadtérépítészeti koncepciója

Október 3-án, az Építészet Világnapján adták át a Budapesti Építész Kamara Nívódíjait. A 21 budapesti döntős projektből – amelyek között lakó- és középületek, köztér-átalakítások és műemléki felújítások szerepeltek – öt kapott nívódíjat, további kettő elismerő oklevélben részesült. A Budapesti Építész Kamara Építészeti Nívódíj átadására első alkalommal 2015-ben került sor. A tavalyi év tapasztalata megerősítette a kiírót abban, hogy az építészeti alkotások szakmai díjjal való elismerésére nagy szükség van a főváros területén. A korábbi díjak hiánya egyfelől űrt hagyott maga után, másfelől a különböző szándékok, értékek és érdekek közepette gyakran méltatlan módon visszhang nélkül maradnak jeles építészeti alkotások. A Kamara által alapított díj olyan munkákra kívánja irányítani a figyelmet, amelyeknek építészeti kvalitása kiemelkedő és a megbízók és a használók számára is egyértelműen pozitív hatású. Ebből adódóan a 2016ban meghirdetett pályázatra is kizárólag megvalósult alkotásokkal, 2012. január 1. és 2015. december 31. között épült, jogerős használati engedéllyel rendelkező munkákkal lehetett pályázni. A pályázat célkitűzéseiben és a zsűri összetételében is megegyezett a 2015-ös pályázattal: Benczúr László elnöksége mellett Balázs Mihály egyetemi tanár, Hőnich Richárd DLA, Lévai Tamás, Masznyik Csaba, Somogyi Krisztina és Winkler Barnabás DLA hozták meg a zsűri döntését, az előzsűri munkájában Vincze László DLA is részt vállalt. A hasonlóságok ellenére több ponton változott a 2016-os kiírás. Így a kiíró hangsúlyozta, hogy a pályázatban kizárólag a főváros területén megvalósult épületekkel lehet pályázni és pontosították a beadandó fotográfiák és anyagok mennyiségét is. Legfontosabb változásként kell említeni, hogy megszűntek a kategóriák, mivel a zsűri minden tagja egyetértett abban, hogy az építészeti minőség kiválasztása a legfőbb szempont, ebben a kategóriáknak való megfelelés másodlagos és nehezítő tényező, ezért kérte a kiírótól eltörlésüket. A 2016-os pályázatra 21 alkotást neveztek. Lakóépületek és középületek mellett a városi infrastruktúrához kapcsolódó köztéralakítások és műemléki felújítások kerültek a zsűri elé. A tavalyi évhez képest a beadott pályaművek száma alacsonyabb, de a munkák minősége magas volt. A díjazott pályamunkákban az építészeti, esztétikai minőségen túl az innovatív szemléletet, az épített környezet és a használói közösség iránti empátiát és a gazdaságosságot is értékelte a zsűri. A díjazott munkák mindegyike olyan épület, amelynek használói pozitívan nyilatkoztak mind a tervezés és építés folyamatáról, mind a hétköznapi használatról. Fontos tapasztalás volt, hogy a közösséget szolgáló építészeti alkotások, így óvoda, köztér és látogatóközpont, önkormányzati bérlakás és piac képvisel-

Kertész András: Budafoki piac Fotó: Hajdú József

Borsos Melinda, Dimitrijevic Tijana: Idesüss Óvoda

Vonnák János, Vonnák Katalin: Ordas u. villaépület

Taraczky Dániel: Hűvösvölgyi villa Fotó: Bujnovszky Tamás

Szász László: Corvin Corner Irodaház. Fotó: Bujnovszky T.

Nagy Csaba, Pólus Károly: Százlakásos passzívház Fotó: Batár zsolt

Tima Zoltán: Kossuth tér rekonstrukciója Fotó: Bujnovszky Tamás

A BÉK Építészeti Nívódíja, 2016

szcéna // scene

tek kimagasló színvonalat, amely nemcsak a tervező építészek, hanem a megbízói oldalon dolgozó építész és más szakemberek munkáját is dicséri. A zsűri úgy ítélte meg, hogy 2016-ban is kiadja a maximálisan odaítélhető öt nívódíjat, így a vele járó 400 000 Ft-os pénzjutalmakat. Idén is komoly dilemmát okozott, hogy a díjazott alkotások mellett a zsűri két további pályaművet is méltónak tartott. Két családi ház kapcsán fogalmazódott meg, hogy az építészeti minőségen túl érdemes felhívni a nagyközönség figyelmét arra, hogy az építész és a megbízója közötti különleges bizalmi kapcsolat milyen szép eredményt hozhat. Az emléklapot és az oklevelet Czakó Zsolt grafikusművész tervezte. Nívódíjjal jutalmazott alkotások: Budafoki Szomszédok Piaca – építész: Kertész András DLA 100 lakásos passzív társasház – építész: Nagy Csaba, Pólus Károly Kossuth Lajos tér rekonstrukció, Parlamenti Múzeum, Látogatóközpont és mélygarázs – építész: Tima Zoltán Idesüss Óvoda és Bölcsőde – építész: Borsos Melinda, Dimitrijevic Tijana Corvin Corner Irodaház – építész: Szász László Elismerő oklevéllel jutalmazott alkotások: Hűvösvölgyi villa – építész: Taraczky Dániel Ordas utca villaépület – építész: Vonnák János, Vonnák Katalin

Design a Better World! World Architecture Day, October 3rd, 2016 According to UIA, the International Union of Architects significance and responsibilities of architectural design continuously grow as the challenges are more and more intense worldwide, which shows an ever extending role of architects in improving the standards of living. UIA heralds that the achievements of architecture are powerful and have the capacity to provide safety for everyone, besides being unprejudiced and unbiased, efficient and available for everybody. Architecture is able to tackle contemporary issues, especially the tasks involved in climate change. As a tradition for a few years now, the Association of Hungarian Architects has organised a variety of events for this year’s World Architecture Day including discussions, exhibitions, awards ceremony, and an evening concert to finish the day in the architects’ centre of architects.

2016 / 05

Török Ferenc 80 – Építészet és hitvallás Pesti Vigadó, 2016. 09. 02. – 09. 25. ___

szöveg text:

Szegő György

Kétféle élménnyel ajándékozza meg a 80 éves Török Ferenc tanár úr az őt ünneplőket. Az egyik maga a kiállítás, a másik életmű-katalógus képeihez mellékelt írása, a mester és az alkotó abban megszólaló belső hangja. Kép és szöveg összhangja a kötetben példaszerű, megjelenése egyéni és tárgyához méltó (szerkesztők: maga az építész és Török Ferencné, tervező: Czakó Zsolt). A kiállítás tere a lehető legszikárabb módon követi a – sokunk által csodált, Török Ferenc által is megrajzolt – római Santo Stefano Rotondo templomban megélhető szakralitástapasztalatot: „a centralitás és az irányított tér feszültségét”. Itt a mestert idéztem, akire nagy hatással volt e híres – amúgy többszörösen magyar történelmi vonatkozású – antik épület. Nem különben a Meteorák vagy Athosz építkezéseiben a természet és az építészet egysége, „a sziklákat továbbformáló emberi munka szépsége (…), a svájci építészet anyagkezelése, a részletek finomsága.” A Vigadó téglalap alaprajzú kiállítóterének közepét a Török Ferencre jellemző templomszervezés mintájára a mester sokszögű „szentéllyel” alakítja centrális térré. A szentély-keretnek Kiállítási enteriőr. Fotó: Éger-Czope Anna – Vigadó

Fotó: Éger-Czope Anna – Vigadó

régi-új magyar építőművészet

A római Santo Stefano Rotondo rajza

A ferrarai Madonna della Corona templom rajza

funkciója van: a legjobban szeretett templomok makettjei vannak itt helyükön. Ezek veszik körül a – kiállítás-építészetben ritkán látott finomsággal megépített – óriás-modellt, a lellei templom harangtornyát. A léptéket nem a tér geometriája, hanem egy valódi harang hitelesíti. A balatoni templomok pannóniai hangulata – egykori ábrahámhegyi szőlősgazdaként – személyesen is megérint. Török Ferenc a katalógusban visszaemlékezik arra, hogy az egykori, utazástól jóformán elzárt budapesti építészhallgató számára a szentföldi és itáliai építészet-táj összhangra a professzora, Weichinger Károly által tervezett pécsi pálos templomnál tett diákkirándulás élménye hívta fel a figyelmet. A mester-tanítvány társasviszony saját, legendás, a Közép Tanszékkel összeforrott oktatói pályájának is kulcsa lett. Ha jó sorrendben járjuk be az életművet bemutató kiállítást, a lenyűgöző vonalszépsé-

szcéna // scene

gű útirajzokkal indulunk. A tablókon sorakozó építészeti rajzok és épületfotók szervesen következnek a történelmi folytonosságból és a hely megértéséből. A katalógus „Ars poetica – Credo” fejezetében Török Ferenc Thomas Mortont idézi: „Bizonyos értelemben folyvást vándorlunk. Úgy vándorlunk, mintha nem tudnánk, hová tartunk. Más értelemben viszont már megérkeztünk.” A szövegben kevés, de annál pontosabb hivatkozás pontosan megfelel az életműben megformált értékeknek; ebben a térben a vándor átérezheti a megérkezés kegyelmét. Török Ferencnek a szerkesztőség és a magam nevében kívánok egészséget, alkotóerőt és lelki békét! Winkler Barnabás megnyitóbeszéde e lapszámunk Utóiratának 78. oldalán olvasható – a szerk.

Ábrahámhegy, róm. kat. templom, 1988

Architecture and Ars Poetica Exhibition by Ferenc Török in Pesti Vigadó The exhibition hall strictly follows the experience of sacredness one may have experience in Santo Stefano Rotondo church in Rome: that is the tension of centrality and guided space. The heart of the rectangular horizontal plan of the exhibition space in Vigadó has been turned into a central space with a polygonal „sanctuary” which follows the design pattern typical of churches by Ferenc Török. This sanctuary frame has a well-defined function: the giant-scale model of the campanile of the church in Balatonlelle is surrounded by church models. A catalogue containing the memoirs of the designer architect aged 80 has been published to accompany the exhibition.

2016 / 05

_____

téma theme _____

Varázsdoboz

Meséskert óvoda, Budapest, Angyalföld ___

építészek architects:

___

Nagy Csaba, pólus károly

szöveg text:

Az angyalföldi Meséskert óvoda épületének története, pontosabban az a metamorfózis, amelyen a helyszín keresztülmehetett, bizonyára a névválasztásnak köszönhető. A mesék világából nyert energiának jelen kellett lennie, nem vitás; elsőként is a nemzetközi irodalom alapműve, a rút kiskacsa története idéződhet fel. Valójában az alapélmény, ami egy óvoda kapcsán megjelenik, szinte függetlenné válik magától az épülettől. Mert ott vannak a kiskölykök, mindenre nyitott értelemmel, övék a világ, a jövő birodalma, és velük az óvónénik, akik, ha jó óvónénik, és szeretik a gyerekeket, akkor

régi-új magyar építőművészet

Okrutay Miklós

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

teljes is ez a mini-univerzum, maga a hely, a ház szinte másodlagossá válik. Ilyen volt ez az óvoda is a paneles, építészeti értelemben alig értelmezhető világával, mint szerte az országban, egyetlen fontos részlettel, a tágasnak megélhető zöldlombú kerttel. A bővítési igény mérlegelésekor, vélhetően nagy küzdelmek árán, új ház építése mellett döntöttek. Ez ebben az esetben alapvetés, az átlényegülés, az újraértelmezés lehetősége evvel teremtődött meg. A korábban itt állott épület legfontosabb, bizonyos értelemben legértékesebb szerkesztési elve azonban továbböröklődött. Maga a tömeg a forgalmasabb utca felé húzódik, beépítési szempontból követi az eredeti megoldást, így a védett, csendesebb oldalon a kert gondosan őrizve megmaradt. Az építés helye ilyen értelemben meghatározottnak tekinthető, a tömegformálás azonban már az új építészeti gondolatok karakteres közlésének eszköze. A zárt, szabályos kubusba való szerkesztés letisztult formai világot teremt. A legfontosabb gesztus ezen belül éppen az, ahogy a ház a szerkezetek tektonikájának

téma // theme

kényszerítő ereje alól felszabadulva, szinte anyagtalanná válik. Ez egyfelől a felületek átlyuggatásával teremtődik meg. A nyílások jellemzően négyzetek, különböző méretekben, ötletszerűnek tűnő kiosztásban, itt üvegfelülettel, másutt áttörésként, egyik esetben sem klasszikus értelemben ablakként viselkedve – ezáltal feloldódik az archetipikus ház-értelmezés. A másik finom eszköz a színválasztás, pontosabban az, ahogy az egyes felületek, építészeti elemek színeződnek. Az alapvetés a fehér tisztasága, kicsit talán erős is ennek frissessége, különösen a belső terekben. E mellé a napsárga társul, harmonikus a színpár, ereje van a vakító fehér mellett a sárga melegének. A színváltások azonban különös, egyedi megközelítést tükröznek, a hagyományostól eltérő módon nem egymásra épülő tömegeket jelölnek ki. A pozitív él mentén váltó szín a homlokzat fehérét sajátos módon hártyaként mutatja, különösen a főbejárattól induló visszahúzott sík ilyen, így a homlokzat nem falként jelentkezik, hanem végtelen könnyed héjként. Maga a színválasztás, pontosabban a sokszínűségről való lemondás az, aminek a köszönhetően a teljes kompozíció egyensúlyban marad. Az óvodáktól esetenként sztereotip módon elvárt több alapszín alkalmazása esetén bizonyosan szétestek volna az egyes elemek, a vélt játékosság ebben az értelemben komoly veszteséggel járt volna. Így azonban a tudatos döntés eredményeképpen a napsárga szín végigvonul a házon, fogadja az érkezőket, végigvezeti a lépcsőkön, megmutatja magát a bevilágítók keretezésében, és kiteljesedik a tetőkert világában – éppen úgy, ahogy a fény is bejárja a házat. A belső terek szerkesztése képletszerű, már-már zavarba ejtő szinten követi a használat logikáját. A középfolyosó kert felőli oldalán a csoportszobák, hozzájuk kapcsolt

2016 / 05

Fotó: Civertan

régi-új magyar építőművészet

–––––––––– Tervezés // design:

ARCHIKON Építésziroda Vezető építészek // leading architects:

Nagy Csaba, Pólus Károly Építész munkatársak // fellow architects:

Pásztor Ádám, Kiss Tamás, Tőrös Ágnes, Várhidi Bence Díszítőgrafika // graphic design:

Ferth Tímea

Díszítőfestés // paintings:

Herling Zsuzsanna Statika // structure:

Pintér Tibor – ÉKI TERV Mérnökiroda Kft. Gépészet // HVAC:

Sor Zoltán, Kiss József – PHQ Kft. Elektromos tervezés // electrical engineering:

Karácsony István – Kartel 60 Bt. Tűzvédelem // fire protection:

Decsi György – Fireeng Kft.

Épületszerkezet, szigetelés // framework, insulation:

Czégeni Csaba

Passzívház szakértő // passive house expert:

Miskolczy Imre – Miskolczy Energiaterv Kft. Konyhatechnológia // kitchen technology:

Kuruczné Szabolcs Gizella – Design Stúdió Kft. Kerttervezés // gardening:

Barna Eszter – Barna Irodaház Kft. Építtető // client:

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat / XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Kivitelező // main contractor:

FK Raszter Építő Zrt.

––––––––––

téma // theme

2016 / 05

vizes egységekkel, az utca felől pedig valamennyi szükséges kiszolgáló tér. A tervezői tudatosság másik, vizuálisan alig észlelhető, így nem zavaró jelenléte az energiahatékonyság maximalizálása. A passzívházként való kialakítás a környezettudatosságra való nevelés eszközeként is értelmeződik. A földszinti termekből a közvetlenül innen nyíló kertet használják, az emeletről pedig elsősorban a fölöttük húzódó második emeleti játszókertet. Egyszerű, átlátható – ez utóbbi akár kulcsszó is lehet. Egyrészt a megérkezés terének tágassága kelt figyelmet, az, ahogy a bejárat mögötti fogadótér szélesen tárul fel, és olvad át a szemközti termekhez tartozó öltözködő területté. Másrészt az egyes szintek egymásba fűzésének szándéka teremt áramlást a terek között – a megoldás formai értelemben akár az épület sajátos grafikai leképezése is lehet. Három bevilágító fényoszlop, a földszint, majd az emelet fölötti födém áttörésével, a kivágások a három alapgeometriai alakzatot formázzák. Háromszög, kör, négyzet; a megnyitásokat az azokat keretező pamlagok tovább hangsúlyozzák. A formai játék azonban még tovább vezetett. A felső szintre került játszókert fedett-nyitott tereit kijelölő, szinte organikussá váló keretezések ugyanezen alapformák szerint sorolódnak, felülnézetben, mint a gyerekjáték, amikor meg kell találni a nagyobb formába illesztendő kisebbeket. Ritka erővel végiggondolt ötödik homlokzat. Van azonban a ház építészetének egy olyan további rétege, amely külön életet él, varázslat. Építészet, mert a terek értelmezéséhez tartozik, egyfajta módon funkcionalitást erősít. Másrészt és elsősorban mesevilág. Nem csupán elkíséri a srácokat a saját termeikhez: a zsiráf csoport és a vakond jobbra, süniék balra, az első naptól el nem téveszthető. A falakra került rendkívüli érzékenységű grafikák olyan térbeliséget teremtenek erdőkkel, óriási gombákkal, az ezen furulyázó egérrel, a lépcső mentén úszó bálnákkal, felhőkkel és papírsárkánnyal, amiknek köszönhetően a gyermeki fantázia akadálytalanul hatolhat át a falakon. Nem ház ez, hanem varázsdoboz, a világ felfedezésének titkos járataival.

régi-új magyar építőművészet

A Magic Box Fairy Tale Kindergarten, Budapest, Angyalföld When making calculations for the extensions required by the kindergarten in Angyalföld (a district of Budapest) a decision was made to have a new building built, most probably after a longish dispute. As a result, however, the principle of configuration which in a sense was the most precious part of the building formerly standing on the same site has been preserved. The mass of the building has been shifted towards the busier street, the development actually follows the original scheme, leaving the garden on the more tranquil and protected side. The building site had been chosen in advance, but mass formation has been turned into a vehicle of conveying new architectural concepts in a highly characteristic way. Being designed within an enclosed regular cube, a system of crystallized forms has been created here. However, by piercing the surfaces, the house has turned into an almost non-material structure freed from the burdens of tectonics. Openings are typically square-shaped in various sizes, in a configuration seemingly random, with glass surfaces alternating with pierced ones. Another delicate and refined means was the careful choice of the colour scheme: along the positive edge, white as an alternative colour is shown in a unique way, like a membrane, especially on the retracted plane starting at the main entrance. As a result, the facade does not appear as a wall but a shell with an ultimately light appearance. Graphic art pieces on the walls create a spatiality with forests, giant mushrooms, a mouse playing the flute, whales swimming along the stairs, clouds and kite, thanks to which children’s fantasy can filter the walls unhindered. It is not a house but a magic box indeed, filled with secret passages of a world waiting to be explored.

téma // theme

2016 / 05

Egyensúlyozás

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Onkoterápiás Intézet ___

építész architect:

___

Varga Tamás

szöveg text:

Schrammel Zoltán

Pécs kortárs építészetének elemzése egy teljes könyvet érdemel, egy cikk terjedelme akkor sem elég, ha egyetlen épületsejtet szeretnénk bemutatni ebből az izgalmas, színes szövetből, hiszen egy építészeti döntés mögött a genius loci mindig is döntő szempont. Mielőtt az épület szakszerű leírásába fognék, azokból az impressziókból szeretnék képeket kivetíteni, amelyek pécsi látogatásomkor értek. Az élmények három csoportba sorolhatók, de közülük csak a középső volt felemelő, amely a ház születésének azon időszakához köthető, ahol az építész jelenléte tetten érhető. Mégis a megdöbbenésemmel kezdem. A Pécsi Tudományegyetem klinikái legalább nyolc telephelyre szóródtak szét a városban az elmúlt száz év során. Ez idő alatt még egyetlen politikai rendszernek, városi vagy szakmai vezetésnek sem sikerült őket egyetlen helyre koncentrálnia. A széttagoltság talmi előnyei nagyon sokba kerülnek a betegeknek, az üzemeltetőnek és a fenntartónak

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Szentendrei Antal

egyaránt, de itt az építész kiszolgáltatottságára hívnám fel a figyelmet, ahogy egy tragikomikus folyamat eredményeként kijelölődött területre kellett egy jó házat, egy jó kórházat terveznie. A végeredmény szerencsére valóban sikeres épület lett. Az egyetem Édesanyák útjai telephelye egy dombháton fekszik. A telek két irányba lejtő, keskeny, alsó nyúlványán állt az az avítt pavilon, amelyhez a kilencvenes években, mint gombhoz a kabátot, hozzávarrták a legfélelmetesebb – és legköltségesebb – orvosi terápia, a sugárkezelések földalatti bunkereibe vezető kis felépítményt. Majd húsz év után ehhez a már megkopott kabáthoz kellett illeszteni a régi épület bontásával kialakult lehetetlen helyre az új „bútort”, a terápiára szoruló fekvőbetegek elhelyezésére és a járóbetegek napi kezelésére szolgáló új épületet. Az állami ingatlangazdálkodás csődjének köszönhetően ma egy markánsan szép kortárs középület, egy súlyos betegek gyógyulásba vetett reményeit megtestesítő intézmény egyensúlyoz a dilettantizmus és a professzionalitás eredményei között, két keskeny, meredek utca közé szorulva – a helyi sörgyár mögött. Mindannyiunk szerencséjére az építész és az intézmény szakmai tudása, példamutató hozzáállása a profizmus fogalmával társítható, így sikerült a lehetetlenből vállalhatót, sőt büszkeségre okot adót létrehozniuk. Varga Tamásnak stílusa van, ezt több épületének ismeretében állíthatom. Tanárhoz méltóan pontos, megfontolt, minden részletre odafigyelő, de mégsem merev, sőt inkább dinamikus, izgalmas világ alakul

––––––––––

Építtető // client:

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Műszaki vezető // project manager:

Dr. Kukay Tibor Építész // architect:

Varga Tamás DLA Építész munkatársak // fellow architects:

Varga Luca, Domonkos Balázs

Kórháztechnológia // hospital technology:

Kerese János

Tartószerkezet // structure:

Bősze Béla Gépészet // HVAC:

Dankó Zoltán Elektromos tervező // electrical engineering:

Somlai Zoltán Külső út // roads:

Gyimesi József Kivitelező // main contractor:

Cserkuti Generál Kft.

––––––––––

ki épületeiben és környezetében. Pécsi háza is markáns térfoglalású, lehetetlen nem észrevenni a dombra kanyarodva, az építészetileg tarka környezetben. A lejtős telekadottságot bravúrosan sikerült a funkció előnyére fordítania. Egy kórházépület sikerének kulcsa a logisztika megoldásán múlik, amit itt látványosan kis területen, jó belső közlekedési rendszerrel oldottak meg. A betegek megérkezése értelmes, világos, rendezett, a belső tartalom mindig ott tárul fel, ahol az szükséges, a tér logikusan irányít, nem csábítgat feleslegesen, inkább megnyugtat. A vizsgálatra és napi kezelésekre járó betegek az alsó két szintet használják, amelyek az épület mellett futó út emelkedésének köszönhetően egyaránt földszintnek tekinthetők. A felső két emelet az ápolási egységeké, egyenként 27-27 ággyal, egy- és kétágyas komfortos betegszobákban elosztva. A szobák tájolása kedvező, mindegyikük a szomszédos botanikus kertre néz. Az új épület a magasföldszinten kapcsolódik a régi radioterápiás pavilonhoz, amelynek szerzője a húsz évvel fiatalabb Varga Tamás volt. Múlt és jelen találkozása nem felhőtlen, de ez nem elsősorban generációs probléma, hanem a bevezetőben említett impressziók harmadik csoportjának szomorú következménye. Az állami beruházások mai gyakorlatában két fontos időszakban nem lehet jelen az építész: a programalkotáskor és a megvalósítás döntéseikor. Az előbbi anomália következményeit a telekválasztás már említett körülményei testesítik meg, utóbbira ennél a csatlakozásnál kezd gyanakodni az ember. A frissen érkezőt most megfogja a tiszta, hófehér tömegek izgalmas játéka, de egy beszélgetésből kiderült, hogy nem ez volt az eredeti terv, hanem a régi épületen – és Varga Tamás szinte minden házán – megjelenő téglaburkolat, amely jól szimbolizálja az ő megbízhatóságát, tartós tökéletességre törekvését. A tégla itt most egyetlen felsőbb utasításra eltűnt, a helyettesítő fehér vakolat, valamint a legalább a földszinten és a nyílásokat árnyékoló függőleges bordákon megmentett üvegszálas beton burkolat új – egyáltalán nem kellemetlen – élményt nyújt, de nagy kérdés, hogy a vakolat öregedését nem fogja-e elszenvedni a ház. Hasonlóan megdöbbentő a finoman kidolgozott terekben egyszerre megjelenő igényes és igénytelen anyagok, berendezések mély kontrasztja. Előbbiek a tervezettek, utóbbiak a „kiváltottak”, ugye ismerős történet?

téma // theme

2016 / 05

Nem szívesen zárnék az építész szakma devalválódásán való kesergéssel egy olyan írást, ami egy tehetséges, tapasztalt alkotó újabb mestermunkájáról szól. Inkább azt kívánom, hogy ez a jó aurájú ház a gyógyulásnak ne csak reményét, hanem élményét is hozza el minden rászorulónak.

Finding an Equilibrium University Clinic Centre, Oncotherapy Institute, Pécs The building housing the oncotherapy institute occupies its space in a characteristic way: one cannot miss it after taking the winding road up the hill in an environment so versatile architecture-wise. It was a bravado to make advantage of the features of the slanting terrain to facilitate functions. A key factor in the success of the hospital building was the scheme for logistics, which has been implemented in a spectacularly tight space with an efficient system of internal transport and communication. Patients’ arrival is meaningful, clear and well-organised here. Internal contents always open up where it is necessary: space logically controls without tempting superfluously, but has a smoothing and calming effect. Patients coming here for examinations and daily treatment can use the lower two storeys both of which may be rated as ground-floors which results from the elevation of the road along the building. The upper two floors house patient care units, with a capacity of 27 beds per unit, containing comfortable single and double rooms. The orientation of the rooms is advantageous, each of them have views of the botanical gardens in the neighbourhood. The new building connects with the old radiotherapy pavilion at the mezzanine level: this structure was designed by the designer of the new building Tamás Varga twenty years ago.

régi-új magyar építőművészet

tĂŠma // theme

2016 / 05

Hagyománytisztelet, tudatosság, igényesség

Rákóczi-Aspremont kúria rekonstrukciója, Mád ___

építész architect:

___

Erhardt Gábor

szöveg text:

Kovács Ágnes

Mád főutcáján áll az a rangos épület, amit egy 16-17. században épült udvarház egyszintes tömegéből Rákóczi Julianna (1672−1717) és férje, gróf Aspremont Ferdinand Gobert (1643−1708) az 1700-as évek legelején emeletes, barokk stílusú főúri kúriaépületté bővített. A középrizalitos utcafronti tömeg határozott igazodási pont, egykor a városias karakter elindítójává vált, mégis illeszkedik, beolvad a főutcai házsorok közé, nem borítja fel annak léptékét. Tokaj-Hegyalja, a világörökségi védettségű borvidék 27 településből áll. A szőlőterületek egyötöde Mád település határában fekszik, ami már a 15. századtól vonzotta a szőlőtermelésbe, borkészítésbe fektető főúri, köznemesi és kisnemesi családok letelepedését és a borkereskedők jelenlétét. A borkészítésben lévő gazdasági potenciál magával hozta a présházak, borházak, uradalmi központok változatos építészeti megjelenését, a sokszínű mezővárosi karakter kialakulását. Alapvetően máig is a méltóságteljes, nyugodt, lomha, lusta tömegek, az egyszerű kontyolt tetőidomok, a vaskos terméskő oszlopok adják a világörökségi borvidék fő

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Nagy Károly Zsolt

karakterét – játékosabb részletek, egyedi áttört-faragott famunkák, míves kézműves díszítőelemek, vagy a belső terek művészi festései kíséretében. Ez a vidék legdicsőbb korát a Rákócziak uralma alatt élte. A települések máig büszkén őrzik ebben a korban épített emlékeiket. Az új évezredben hatalmas befektetői érdeklődés jelent meg Mádon, évről-évre látványosan formálja, gazdagítja a kanyargós utcák épületszövetét, és veszi újra birtokba az elhagyatott szőlődűlőket. A RákócziAspremont kúriának 2008 decemberétől lett új tulajdonosa a Barta család (Barta Károly és Sándor), aki az egykori Rákóczi birtok híres szőlőterületét, a napjainkra beerdősült Öreg Király-dűlőt már 2003-ban megvásárolta, feltisztította, újratelepítette, hogy az arról termelt szőlő nemes levével töltse majd meg a kúriaépület pincéit, a földszinti vinotéka polcait, így tegye teljessé a történelmi épület újraélesztését. A birtokigazgatótulajdonos, Barta Károly, nyitott szemléletű üzletember, természetes módon őrizte meg az épület építéstörténetének emlékeit, lakta be hiteles, odaillő funkciókkal a tereit, és öltöztette fel falait kortárs magyar művészek olajfestményeivel. A hátsó, részben újjáépített gazdasági épületrészekbe költözött be a borászati feldolgozó térsor, a kúria épületrészének földszinti terei a pincészet irodáiként és vendégfogadó tereiként szolgálnak, az emeleten reprezentatív szálláshelyeket alakítottak ki. Barta szellemiségét minősíti, hogy az emeleti szint hasznosítását először a Muzsikás Együttes tagjaival álmodta meg, pályázati segítségben bízva készítette elő egy Muzsikás Akadémia létrehozását. Sajnos nem kapott támogatást, hogy negyedévente rendezett mesterkurzusok helyszíneként, a köztes időkben pedig vendégkörutak bázispontjaként szolgáljon a kúria, így a vendégszállások kiépítése végül a falusi turizmus pályázati keretein belül fejeződött be 2015 decemberében. Annak ismeretében, hogy

1708-ban maga a vezérlő nagyfejedelem, II. Rákóczi Ferenc is megszállt a kúriában, ez a hasznosítás nem idegen az épülettől. A hiteles rekonstrukcióhoz felkért tervezői és kivitelezői csapatok fegyelmezett, minőségi munkát készítettek. A szakmai irányítást Erhardt Gábor építész végezte, aki egy kis mádi lakóház felújításán dolgozott Barta Károllyal, amikor 2006-ban elkezdték keresni a pincészet megfelelő helyét. Több helyszín vizsgálata után egy osztrák befektető tulajdonában találták meg azt a három egymás melletti telket, ami a történelmi múltja okán méltó otthona lett az akkor már formálódó szőlészeti-borászati vállalkozásnak. A fejlesztés kezdetén a Mádon állandósult problémát, a vendégfogadás parkolási nehézségeit szerencsésen megoldotta a Rákóczi-Aspremont kúriához tartozó két északi telekszomszédja, egy, az osztrák tulajdonos által már elbontott emeletes (Mádon az utolsó zsidó) lakóház helye és egy földszintes parasztház nagy udvara. Ez utóbbi, a pincészethez tartozó, mára szintén vendégházként felújított épületegyüttes kényelmes, egyúttal családias hangulatú szállást nyújt. Építészeti formálása Erhardt Gábor tervei szerint szerényen, tisztességesen történt hagyományőrző színezéssel, egységes tetőidommal és a szénaledobó nyílás helyére tett fedett-nyitott új közösségi térrel. A kúriaépület egykori középrizalitos kiugrása a barokk, már kétszintes időkben fél méteres volt, mai erőteljesebb kiállása a mintegy 100 éve történt átalakítás eredménye. Maga a nehézkes, nagy boltozott kapualj rejtett átjáróként vezet be az udvarra, a Rákóczi birtokközpontokra oly jellemző árnyas nagy hársfához és az épület hatalmas, rangos tereihez. Különleges időutazásban van részünk, amikor a gyönyörű boltozatos térsorokban mozgunk – a festett falú emeleti lakosztályokban pedig az aprólékos műA felújítás előtti állapot

téma // theme

2016 / 05

vészi festést és annak hónapok munkájával történt még aprólékosabb előhívását, életre keltését csodálhatjuk. Nemessányi Klára és Boromissza Péter festőrestaurátor-művészek készítették el e felületek meszes, enyves secco rétegeinek az örökségvédelem által előírt egyidejű bemutatását: a legrégibb réteg historizmus-eklektika kori, a többiek csak igényesebb síkornamentikus szobafestő-rétegek. Míg a földszinten bemutatásra került a reneszánsz tűzpadka és a kemenceajtó, az emeleten a barokk stílusú falba vájt kályhafülkéket töltik ma ki az 1906-os dátumú kassai és krakkói kályhák és Szebényi Judit restaurátor új cserépkályhái. A kúria építéstörténete figyelmes szemmel számtalan helyen leolvasható: az emeleti előcsarnok egykor fedett-nyitott veranda terében az eredeti barokk falpillérek és stukkók tagolják a falakat, kísérik a barokk kori tömbkő nyíláskeretet, egy barokk főhomlokzati kőkeretes ablak pedig a 19. századi átépítés óta az emeleti déli lakosztály udvari megvilágítását szolgálja. A többi emeleti ajtó már a klasszicista átépítés eredménye, ahogy a középrizalitos helyiség utcafronti falának betétezett faburkolata is. Ez utóbbi folytatásaként újabb lábazati és fali burkolatok készültek, a vizes helyiségekbe hidegburkolatok kerültek, a bútorozást kárpitok, textilek egészítik ki elegáns, keleties színvilággal – Igaz Rita belsőépítész tervei szerint. Mind az épületben, mind a kertben sok kedves helyet találunk, ami kiszakít a hétköznapokból, időtlenséget nyújt, marasztal. Az udvari csendes ösvények, belső ligetek mellett egy hatalmas körte- és almáskert is található, a tulajdonos gondosan összeállított, válogatott gyűjteménye. Bízzunk benne, hogy évek hosszú munkájával sikerül megalkotnia egy olyan botanikus tájkertet, mint ahogy Rákóczi Julianna dédunokája, Aspremont

régi-új magyar építőművészet

János Gobert (1757–1819) tette a rovnyei kastélyban (Lednicróna), amiről Mednyánszky Alajos és Jókai Mór is részletes tájleírást ad. Az elmúlt másfél évtizedben Erhardt Gábor számos épületet tervezett a Tokaj-hegyaljai borvidéken. Kitartó munkával, több fórumon segíti az értékmentés-értékteremtés folyamatát, aktív tagja a Tokaj-hegyaljai Világörökségi Tervtanácsnak, és számtalan gyakorlati példán keresztül tanítja is ezt a szemléletet a BME Építészmérnöki Karának Szerves építészet óráin. A borászati megbízások után a műemlékek tervezésénél bizonyít, a reneszánsz golopi Vay-kastély felújítását Salamin Ferenccel közösen tervezte, majd legutóbb a mádi Rákóczi-Aspremont kúriát a kora-barokk tolcsvai Dessewffy-kastély (Helia-D Herba-kastély) megújítása követte – mindezt józan logikával, intelligens, kulturált módon.

téma // theme

2016 / 05

––––––––––

Építész // architect:

Erhardt Gábor Belsőépítészet // interiors:

Bálint Ágnes, Igaz Rita Régészet és falkutatás // archeology:

Mentényi Klára, Juan Cabello H

Falkép-restaurátorok // fresco restorations:

Boromisza Péter, Nemessányi Klára

Nyílászárók restaurálása // doors and windows:

Fabók Balázs

Cserépkályhák // tile stoves:

Szebényi Judit

––––––––––

régi-új magyar építőművészet

Respect for Traditions, Awareness and High-Standards Reconstruction Project of Rákóczi-Aspremont Mansion in Mád This prestigious building stands along the main street of Mád. It is an extension of a previous single-storey manor house built in the 16-17th century by Julianna Rákóczi and her husband, Count Aspremont Ferdinand Gobert as they wished to transform it into a single-storey Baroque-style palatial mansion in the early 1700s. The new owner of the building who came in possession of the mansion in December, 2008 was an open-minded businessman who naturally preserved the relics of the history of the building and lent it new and yet authentic and appropriate functions. The outbuildings at the back were partly rebuilt and now house the wine-processing plant, whilst the ground-floor rooms hold the offices of the winery and the reception area. Upstairs representative accommodations have been furnished. Designer and construction teams commissioned with the authentic reconstruction project have done disciplined and high-standard job here. One can participate in a unique trip in time when walking around the beautiful vaulted rooms of the mansion. The foyer upstairs had been a half-open porch where the original Baroque-style pillars and stuccoes articulate walls. Inside the building and also in the garden we can find lots of charming spots that help us to temporarily step out from our everyday lives and experience eternity by authentically reviving the tastes and spirits of the period when the original building was erected.

téma // theme

2016 / 05

Paksi Odüsszeia

A Városi Múzeum felújítása és bővítése ___

Karácsony Tamás, Boór András, Kern Orsolya szöveg text: kerékgyártó béla Boór András, gerzsenyi tibor, kapolka gábor, karácsony tamás

építész architect: fotók photos:

___

Pakson a kétezres évek eleje, vagyis másfél évtized óta változó feltételek és koncepció mellett folynak a Városi Múzeum bővítésének tervezési és kivitelezési munkálatai. Az építészeti keret elkészült, amibe a meglévő épület rekonstrukciója éppúgy beletartozik, mint egy új épületrész megvalósítása, valamint a kiállítási terek és az installáció kialakítása. Ezzel kapcsolatban olyan általános kérdések is felmerülnek, amelyekről sok vita folyt az elmúlt évtizedekben: mit jelent a mai körülmények között a hagyomány és annak átörökítése? Mi a szerepe ebben a múzeumoknak? Hogyan változtak meg a befogadói attitűdök? Milyen technikai és szakmai-kulturális eszközök és eljárások állnak a bemutatások rendelkezésére? Bár a paksi régi-új múzeum használatba vétele, kiállításainak berendezése még folyamatban van, maga a történet számos tanulsággal szolgál, ezeket igyekszik az alábbi írás röviden számba venni. Paks, illetve a mai város helyszíne hosszú és viszonylag jól feldolgozott történelemre tekint vissza. Itt húzódott a római limes, ennek láncolatába tartozott a Lussonium nevű erődítmény a mai település közelében. A Duna menti fekvés és az itt húzódó fontos kereskedelmi út is emelte a hely értékét. A középkori település fejlődését megakasztotta a török hódítás, amely után mind a település állományát, mind pedig a betelepülő lakosságot tekintve újraalapításra került sor. A 18. és 19. század-

ban alakult ki a mai város történeti városmagja: a Hidegárok Dunába ömlő vízfolyása mentén, illetve körzetében telepedtek meg a közbirtokos nemesek, földbirtokosok; itt építették meg kúriáikat. Az idők során ezen a területen létesültek a város különböző intézményei; különösen az 1870-es közigazgatási reform után, amikor Paks járási székhely lett. Közigazgatás, bíróság, adóhivatal, iskolák, szálloda, egyletek, üzletsor jelezték a város fejlődését. Az „aranykor” után egy évszázaddal később, az 1970-es évektől az atomerőmű építése és üzemeltetése jelentett újabb nagy ugrást a település életében. Ez egyben a város „megkettőződésével”, karakterének átalakulásával is járt, hiszen az új munka-

Fotó: gerzsenyi tibor

régi-új magyar építőművészet

Fotó: kapolka gábor

helyekre sokan érkeztek ide. Nekik a kor szellemének és gyakorlatának megfelelően elsősorban lakótelepek épültek, azok a bizonyos tulipános házak, amelyek annak idején országos kulturális és építészeti vitát robbantottak ki. Az atomerőmű emellett a legnagyobb adófizetőként is fontos tényezője lett a városnak, amely ebből finanszírozza fejlett oktatási, egészségügyi és kulturális hálózatának fenntartását, ami természetesen a múzeumokat is érinti. 1 Az egykori kúriák már korábban is elsősorban iskolai, illetve kulturális funkcióknak adtak helyet, vagy részben elhanyagolt állapotba kerültek. Az egykori török erődítmény és karavánszeráj helyén épült Cseh-Vigyázó, illetve Mádi Kovács néven ismert műemlék jellegű kúriában létesült 1994-ben a Helytörténeti Múzeum, amelynek kutatásai és gyűjteménye átfogják a város léptékéhez képest gazdag és jól feltártnak mondható történetét az őskortól a 20. század elejéig. A múzeumhoz tartozik a római kori település és erődítmény területe, valamint az ott épített kilátótorony is.2 A központ az idők során az új városrész felé tolódott el, a közigazgatási és üzleti központ is oda tevődött át, a régi városrész üzletsora pedig elnéptelenedett. Ez késztette a városvezetést arra, hogy 2001-ben országos, titkos, nyílt pályázatot írjon ki a történeti városmag rendezésére. Ennek részeként a helyi múzeum is bejelentette bővítési igényét. Ez jelenti történetünk tulajdonképpeni kiindulópontját. A pályázatra Karácsony Tamás és Janesch Péter akkori közös irodájuk munkatársaival, valamint Sugár Péterrel a paksi múzeumsziget tervét adta be, amely alapján egy tömbbe került volna a kibővített városi múzeum és a Paksi Képtár tervezett új épülete. A Várostörténeti Múzeum bővítésére az annak közvetlen szomszédságában álló Szeniczey vagy Deák kúria 3 átalakítása kínált lehetőséget, amely akkoriban elhanyagolt állapotban önkormányzati szükséglakásoknak adott helyet. Tulajdonképpen két épületről van szó, amelyek ikerhomlokzattal néznek az utca felé: magáról az egykori kúria épületéről, valamint egy kisebb házról, amely a 19. század közepén létesült, és hosszú ideig postaként működött, majd lakó, illetve egészségügyi funkciót kapott. A képtár idetelepítése már csak azért is indokoltnak tűnt, mert ideiglenesen a város korábban legreprezentatívabb, szállodának és kaszinónak helyet adó és a kúriák közvetlen szomszédságában található épületben működött, amelyet a város szintén szeretett volna

téma // theme

2016 / 05

felszabadítani és eredeti funkciójának megfelelően helyreállítani. A képtár számára a város végül a konzervgyár felhagyott épületét vette meg, s alakíttatta át a Kiss-Járomi építészirodával, így ez a koncepció lekerült a napirendről.4 Az Erzsébet szállót viszont megvette és felújíttatta, illetve kibővíttette a Paksi Atomerőmű, ekképp adódott az elképzelés a vendéglátó és kulturális funkciók összekapcsolására, egy turisztikailag is vonzó központ kiépítésére. A 2005-ös engedélyezési tervet, majd az épületfelmérési és állagmegőrzési munkák egy részének elvégzését követően a 2007-es kiviteli terv már csak a Várostörténeti Múzeum bővítéséről szólt. Karácsony Tamás mint felelős tervező mellett kezdettől fogva fontos szerepe volt a paksi származású, a helységhez ma is sok szállal kötődő Kern Orsolya építésznek és társának, Boór Andrásnak: ők képviselték az állandóságot a sokszor változó tervezői csapatban. 5 A kiviteli tervek sem jelentettek nyugvópontot, mert miközben az elhúzódó állagmegőrző munkák folytak, újra megváltozott a koncepció. Külső szakember ötleteként merült fel egy klímatörténeti múzeum létesítése, amire a Paks, illetve közeli települések körzetében található löszfalak kutatása nyújtotta az alapot. 6 A löszfalak rétegződésében mintegy egymillió évre visszamenőleg megőrződtek a nagy klímaváltozások és az élővilág ezekhez kapcsolódó átalakulásának nyomai. Ez a bővülés az egész együttes „megemelésének” lehetőségét vetette fel pusztán helytörténeti jellegű múzeumból turisztikai vonzással rendelkező, komplex „örökségközponttá”.7 Mindez a tervek átdolgozását igényelte. 2012-ben dolgoztak ki és nyújtottak be európai uniós támogatásra egy komplex fejlesztési koncepciót, amelynek sikere alapján indult meg a bővítés tervezése, az együttes kiteljesítése egy új épülettel. Fontos célkitűzés volt, hogy az új rész illeszkedjen a régi épülethez. A bővítés megadta a lehetőségét annak is, hogy a tervezők megoldják az udvar hátsó részét elzáró szomszédos gazdasági épületek tűzfalának problémáját, s egy térben és funkcionálisan zárt egységet hozzanak létre. Az udvart a negyedik oldalról tömör, középmagas kőkerítéssel határolták el a lefedett vízfolyástól, amely ugyan ma elzárt terület, de a tervezők reménykednek abban, hogy megnyílik majd a közönség, a nyilvánosság előtt. Ezért hézagot hagytak a kerítésen, hogy ha felmerül a lehetőség, gond nélkül lehessen kaput nyitni rajta. A megnyitás azért is jó lenne, mert közvetlen kapcsolatot hozhatna létre a múzeum már meglevő épületeivel. A tervezés csapatmunkában, sokféle területet és tudást képviselő szakértővel együtt (történész, művészettörténész, régész, néprajzos, restaurátor, kiállítás-tervező és kurátor) zajlott, amiben az építészek mintegy integráló, „karmester” szerepet

régi-új magyar építőművészet

vállaltak. A tervezés szorosan összekapcsolódott a programalkotással, illetve a belső kialakítás forgatókönyv részletességű kidolgozottságával.8 Ez utóbbi részét képezi a marketing, kommunikációs és turisztikai koncepció, valamint tartalmazza azoknak az audiovizuális eszközöknek, illetve információs eljárásoknak a leírását is, amelyek a kiállításokat interaktívvá tehetik. Az új elképzelések azzal számoltak, hogy kibővül a látogatók köre, másrészt az új múzeumrész a tudományos ismeretközlés és feldolgozás interaktív módjait reprezentálja, ami visszahat az újonnan berendezendő helytörténeti kiállításra is. A hagyományhoz fűződő emlékezetközösség átalakulóban van, a közvetítés egyre inkább mediatizálttá válik. Előtérbe kerül a befogadó szerepe, aki a „készen kapott” tudást és információt kiindulópontként használja ahhoz, hogy különböző aktivitások révén maga rakja össze a számára meggyőzőnek és/vagy élményszerűnek tűnő képet. A tervezők a hely sajátosságaira, történetére figyelve, az építészeti formák és részletek megőrzésére és továbbírására törekedtek. A régi épületet rekonstruktív módon újították fel, vagyis a történeti és épületkutatási eredményekre támaszkodva az épület életében fontos változásokat, a korok lenyomatait igyekeztek láthatóvá tenni. Azt szerették volna elérni, hogy az épület megjelenése és működése ne passzív háttér legyen, hanem saját története bemutatásával és átélhetővé tételével maga is részévé váljon a kiállításnak. Az idők során lezajlott bővítések, átalakítások, így az utcai szobák és a tornác toldása jól kivehető volt, a korábbi épületsarkot az építészek jelzésszerűen kiemelték. A tornác boltíveit kitisztították, s padlóig húzódó filigrán üvegezéssel látták el, hogy a belső zártsága biztosítható legyen, de az átláthatóság megmaradjon. Az időközbeni falazások elbontásával visszaállították a belső helyiségek eredeti osztását. Rekonstruálták a boltozatokat és az ablakformákat. A restaurátori vizsgálatok alapján szerették volna megőrizni az egymást követő festések rétegeit, azok mintáit A felújítás elötti állapot, fotó: boór andrás

Fotó: kapolka gábor

téma // theme

2016 / 05

egymás mellett be is mutatni. Mindezt csak részben sikerült elérni. A lehetőségeknek határt szabott a projekt szakaszossága, meg-megakadó jellege, a pénz- és (látszólagos) időszűke, amikor a határidő miatt rohammunkában le kellett zárni egy folyamatot, hogy aztán kiderüljön, bőven lett volna idő a gondosabb kivitelezésre.9 A régi épületen belül, annak karakteréhez igazodva, három kiállítási egységet alakítottak ki. A Szeniczey család lakása a kisnemesi életforma bemutatására szolgál (Emléktér: A Deák ház és lakói 10), miközben a helyi élet szegmensei is tematizálhatók. A lakó- vagy úriszoba, a szalon, az étkező és a konyha tematikus egységekben képet adnak a kúriáról, a birtokról, a lakókról és életmódjukról. Mellettük helyet kapott a kortárs szalon is, amely a tervezői forgatókönyv szerint helyi eseményeknek, beszélgetéseknek adhat majd helyet, akár a helyi TV kitelepülésével. Egy későbbi toldásként azonosított boltozat visszabontása mögött fedezték fel a konyha szinte változatlan állapotban fennmaradt egykori szabadkéményét, amelybe utólagos hasznosításként a szomszédos helyiségek kályháinak fűtő és füstelvezető nyílásait is bekötötték. Ez eredeti állapotában lesz megtekinthető.

régi-új magyar építőművészet

A hátsó, gazdasági traktus építészetileg kevésbé fontos tereit egybenyitották, és a nagy teret felosztó, tagoló térbútorokat, tárlókat terveztek a helytörténet különböző korszakainak, így a római, közép- és újkori gyűjtemény legjellegzetesebb darabjainak bemutatására. A lakó és a gazdasági rész között található pincelejáratot, illetve padlásfeljárót újratervezték, itt építették meg azt a közlekedőmagot, amely részeként egy lift a padlástérben kialakított felső szintet (valamint az új épületrészt is) akadálymentesen elérhetővé teszi. A tekintélyes méretű padlás látványos barokk fedélszékét a tervezők gondosan helyreállították, a tetőt belülről szigetelték és burkolták, ezáltal jelentős nagyságú kiállítóteret nyertek. Itt helyezik el Dunaráma néven a folyóról szóló kiállítást. A város és a folyó az idők folyamán sokrétű kapcsolatba került egymással, a folyó védő funkciót éppúgy ellátott, mint ahogy veszélyeket is hordozott. A dunai halászat vagy a vízimalmok a foglalkozás és a megélhetés forrását jelentették. Pakson történt ugyanakkor Magyarország talán legnagyobb vízi katasztrófája, amikor 1887-ben egy túlterhelt komp elsüllyedt, és 246-an a folyóban lelték halálukat. A fordított hajóra emlékeztető kiállítótérben mintegy „sorspoggyászként” úsznak a nagy útiládák, a tárlók, amelyek sokféle, vízszintes, függőleges felületet kínálnak az információk elhelyezésére, illetve virtuális megjelenítést, filmvetítést is lehetővé tesznek.11 Bár a kiállítás végleges formája még nem látható, a tárlók nagy mérete helyenként korlátozni látszik a tér átlátását, illetve a katasztrófára utaló fekete szín (a tervezők értelmezésében a padlás sötétje) fokozza a zártság érzetét. A gazdasági épületrész felett a padlástér kialakítása is egyszerűbbé vált. A belsőben egy foglalkoztató teret alakítottak ki, kétoldalt az egyéb célokra alkalmatlan tereket tárolóként hasznosítják. A leghátsó traktusban a gépészet kapott helyet. A fűtés, illetve

Ugyanakkor e rész mintegy másfél méteres konzolos előre ugratása árnyékolót képez a lenti „üvegdoboznak”, illetve duplahéjú befedésként, egyfajta subaként részt vállal az épület hőháztartásában. Mivel a kúria épülete túl szűk a szükséges fogadó funkciók (jegypénztár, ruhatár, mosdók) elhelyezéséhez, az új bővítmény alsó szintje ezeknek is helyet ad, illetve a bemutatótér funkcióját is betölti. Így, némileg paradox módon ide, a hátsó részbe került az örökségközpont bejárata. Ennek a megoldásnak viszont megvan az az előnye, hogy a múzeum régi és új részben található állandó kiállításai egységes, zárt rendszerként kezelhetők, a két épületrészt a tornác folytatásaként elegáns üvegfolyosó köti össze. Az utca felőli bejáratnál lévő kisebb épület így független egységként ideiglenes kiállításoknak ad majd helyet. Az új épület földszintje tehát bemutatótérként is működik, itt kapott helyet egy szellemes, két ponton megtámasztott konstrukcióban négy klímakapszula is. A kabinokban a látogató komplex módon, látvány, illat és hő formájában megtapasztalhat négy jellegzetes klímatípust, amelyek az idők során bekövetkezett nagy klímaváltozási fordulatokat reprezentálják. Az alsó szint két helyen át van törve, az egyik megnyitásban négy méter magas modell mutatja be az időbeli rétegekből vett minták segítségével a löszfal felépítését. A másik megnyitásban lépcső vezet a felső szintre, ahol kiállító- és foglalkoztató tér található. A tér itt átfordul annak következtében, hogy a régi épületre merőleges, hosszanti fal zárt, így az építészek két oldalt a véghomlokzatokat nyitották meg. A bemutató és kiállítóterem falaira a tervek szerint sötét tapéta kerül (mely magán hordozza a löszfal metszetének rajzolatát), hogy a tükröződések ne zavarják a nézőket: itt ugyanis a kortárs technika felhasználásával, videók, filmek, érintőképernyős programok révén jelenítik meg a klímához kapcsolódó ismereteket, illetve a klímaváltozás folyamatait. A kiállítás bemutatja a témakör jeles magyar kutatóit, illetve videó bejátszások formájában megszólalnak a téma fontos nemzetközi szakértői is. A foglalkoztató térben a látogatók, köztük vélhetően nagyon sok iskolás, e témakörhöz kapcsolódó feladato-

Fotó: kapolka gábor

hűtés részben légbefúvással történik – ami feleslegessé tette fűtőtestek beállítását a terekbe –, részben pedig természetes átszellőztetés révén valósul meg, melynek rendszerére még visszatérünk. A klímamúzeumnak helyet adó új épület szükséges volt az együttes, a kompozíció zárása miatt is. A hátsó telek tűzfalai zavaros, rendezetlen képet adtak. A korábbi elképzelésekben már terveztek ide egy raktárépületet a múzeum számára. A klímamúzeum ötlete és programja új hangsúlyt ad az egész együttesnek. Az új részt úgy kellett kialakítani, hogy megmaradjon a régi épület dominanciája, de ugyanakkor önálló, kortárs megoldást nyújtson. A belül kétszintes, bár egybenyitott terű épületet a tervezők kívül szándékosan egyszerűen, mintegy archaikus házformát, s egyben gazdasági épületet idéző formaként fogalmazták meg. Alul teljesen nyitott, üveghomlokzatú teret alakítottak ki, míg a felső szint udvar felé néző hosszanti homlokzata teljesen zárt, s kívülről fémlemez burkolatot kapott. A két épület beépítési magassága azonos, a felső, tömör szint meghajlítása az ereszmagasságot követi, s ezen túl is „rálóg” az alacsony földszinti részre, ekképp a nyitott csűrök világát idézi. Fotó: karácsony tamás

téma // theme

2016 / 05

kat oldhatnak meg, illetve gyakorlatokat végezhetnek. Külön említést érdemel a ház klimatikus jellege. Ha már klímamúzeum, akkor maga az épület is legyen klímagépezet, vélték a tervezők. Vagyis mutasson példát környezettudatosságból és energiatakarékosságból. A duplahéjú homlokzat, illetve tető természetes átszellőzést biztosít az épületnek, míg a ház alatt húzódó földhő alagút előkezeli a friss levegőt. Maga a rendszer olyan látványos, hogy érdemes lenne a kiállítás részévé tenni, de sajnos ezek a terek nem felelnek meg a látogathatósághoz hatóságilag előírt feltételeknek. Hogy mennyire lesz sikeres ez a kitartó és igényes munka, ma még nem lehet egyértelműen megmondani. Sok múlik a működtetésen és a fogadtatáson. A működtetésen, hogy a múzeum munkatársai mennyire azonosulnak a bővítéssel, mennyire aknázzák ki az általa kínált lehetőségeket. És a fogadtatáson is, hogy mennyire sikerül új látogatókört bevonzani, s ugyanakkor a helyi közönséget, programokat és szokásokat is megtartani. Hasonlóan, s mégis másképp, mint ahogy a sikeres Paksi Képtár teszi. A válaszra egy ideig még várni kell, ez majd csak a nyitás és az azt követő időszak után dől el.

régi-új magyar építőművészet

___________ A helytörténeti irodalomból Kernné Magda Irén: Paks. Útikönyv c. munkájára támaszkodtam (Budapest: TotáLiber, 2013) 2 A múzeum honlapja: http://www.varosimuzeum.hu/ 3 A kúriában lakott népes családjával Deák Ferenc korán megözvegyült nővére, akit Deák támogatott, illetve később jó kapcsolatokat ápolt unokahúgával. A húsvét és a szüret idején néhány hetet rendszerint itt töltött. Nem véletlenül maradt fenn emlékezete az épülettel kapcsolatban. 4 A Paksi Képtár honlapja: http://www.paksikeptar.hu/ 5 Boór András 2014 novemberében bekövetkezett haláláig. 6 Az ötletgazda és a forgatókönyv e részének írója Dr. Szabó Géza, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete Turizmus Tanszékének vezetője volt. 7 Az önkormányzat 2010-ben koncepciót dolgozott ki a „Térségi alapú komplex turisztikai termékcsomag kialakítása” elnevezésű pályázatra, a tervezőket felkérték az ebben való közreműködésre. 8 Feszültséget okozott, hogy a tervezők a múzeumtól egy részletes, de nem forgatókönyv szintű programot kaptak. A pályázat által kínált szélesebb lehetőségek kidolgozásához ezért is egy bővített, külsőkből álló szakértői csoportot szerveztek, amelyben meghatározó szerep jutott az etnográfus, történész, muzeológus és tanár Tóth G. Péternek, aki az örökségközpont forgatókönyv írója és a teljes kiállítás kurátora is volt. Az építészeti munkák befejezése után a múzeum felbontotta a szerződést a kurátorral. Így a tervezők jelenleg nem tudják, hogy a lefektetett elképzelésekből mi és hogyan fog pontosan megvalósulni. (A tanulmány elkészítése során megismerhettem és támaszkodtam is a tervezők, illetve munkatársaik által lefektetett részletes elképzelésre.) 9 A vezető tervező egyik legkeservesebb emlékeként idézi fel, hogyan volt tanúja annak, hogy megérkezvén a házba, valaki épp spaklival tolja le a megőrzendőnek szánt rétegeket. Mint kiderült, maga a restaurátor volt az, aki mostoha anyagi és időjárási körülmények között és az idő szorításában dolgozva úgy gondolta, ez a „megoldás”. 10 A kiállítás fő részeinek elnevezése is a kurátortól származik. 11 A történeti kiállítás valamint a Dunaráma kiállítási tárlóit a Karácsony Kft. megbízásából a Narmer Kft. (Vasáros Zsolt) tervezte. 1

Híradás lapzártakor: A múzeum 2016. szeptember 24.-én megnyílt. A kiállítás rendezés támaszkodott ugyan a kurátori forgatókönyvre, de nem követte azt: új szereplők ad hoc ötletei valósulhattak meg. Teljes összhang hiányában a tanulmány bevezető sorainak kérdései részben megválaszolatlanok maradnak – a tervezők.

Odyssey in Paks Modernization and Extension of the Town Museum

–––––––––– Építészet, belsőépítészet // architecture, design:

Karácsony Építésziroda Építészek // architects 2001-16:

Karácsony Tamás, Kern Orsolya, Boór András (-2014) Építész munkatársak // fellow architects:

Kemes-Hári Balázs (2009, 2014), Kund Iván Patrik (2014-15) Építészeti részletképzés és konstrukció (új épületszárny) // architectural details and construction (new wing):

Gerzsenyi Tibor (2014)

Művezetés // technical management 2014-16:

Karácsony Tamás, Kern Orsolya Tartószerkezet // structure:

Ther Antal

Elektromos tervezés // electrical engineering:

Németi Ferenc

Automatika // automatics:

Labádi Mihály

Tűzjelző berendezés // fire protection:

Sebestyén Csaba

Gépészet I. ütem // HVAC 1st phase:

Simon Zoltán

Gépészet II. ütem // HVAC 2nd phase:

Oltvai Tamás

Hőszivattyú // heat pump:

Lorberer Árpád Kiállítási installáció // exhibition installation:

Vasáros Zsolt, Eiszrich Ágnes Falkutatás // archeological research:

Gere László

Falképkutatás // fresco research:

Lángi József Megbízó // client:

Paks város Önkormányzata

––––––––––

téma // theme

Since the early 2000s, the design stage and implementation of the modernization and extension project of the Town Museum in Paks has been going on amongst changing conditions and concepts. The architectural framework is ready, including the reconstruction of the existing building as well as the construction of a new structure as well as the furnishing of new exhibition rooms and installations. The remodelling of the Deák mansion which stands in the neighbourhood made the extension of the Town Museum possible. In 2012 designers worked out a complex development concept which they also submitted to the European Union so as to receive financial support from the European Union. As it has proven to be successful, the design stage of the extension was launched by adding a new building to the existing complex structure. The extension also offered designers a solution to the issues of the outbuildings in the neighbourhood the firewall of which closed down the back part of the yard, and to create a space closed spatially and functionally. Designers focussed on the faculties of the terrain and the site, as well as its history, whilst preserving architectural forms and details as well as creating their follow-ups. The old building was modernized in a reconstructive way, which means relying upon results of research into history and the buildings themselves, so as to expose and show important changes in the life of the building as well as the imprints of a variety of periods. What they wanted to achieve was to present the building and its operations without rendering it a passive background, so as to integrate it into the exhibition with the representation of its own history.

2016 / 05

Civitas Invicta – a „leghősiesebb város”

Vármúzeum közönségfogadó épülete, Szigetvár ___

építész architect:

___

Koch Péter

szöveg text:

Ulrich Tamás

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

Ágyúdörgés, puskaropogás, kardok-pajzsok csattogása, Jézus és Allah Akbar kiáltások, szállongó kékes, csípős lőporfüst, vad csatazaj. De a ház fehér falán az öreg gesztenyefa lombjain átsütő Nap fénye szelíd fény-árnyékjátékkal szórakoztatja a nézelődőket. Szigetvár közel egy hónapos ostromának és Zrínyi Miklós hősi kirohanásának 450. éves évfordulóján több mint száz szereplős hadijátékot láthatnak a szigetvári várba látogatók – onnan jön a csatazaj –; valamint a Múzeum a júliusban átadott új turisztikai fogadóközpont épületét. Ülök a frissen beépített, elegáns formájú padon, nézem az új házat, és a lensi Louvre Múzeum új épülete, valamint a mostanában újra oly divatos fehér, keretes-dobozszerű, ezen belül tiszta üveghomlokzatú házak jutnak eszembe. A szigetvári fogadóépület karakteresen 21. századi alkotás. Lebegő térplasztikaként elkülönül a környezetétől, nem is akar illeszkedni a várbeli építészeti stíluskavalkádhoz semmilyen módon. Valójában nincs is mihez, hiszen a mai várban már semmi nem Zrínyi korabeli, az ostrom alatt szétlőtték, leégett, felrobbant, leomlott. A szigetvári csata utolsó napjaiban tomboló tűzvész és a belső vári lőportorony robbanása után szinte semmi sem maradt épen. Az azóta eltelt 450 év

régi-új magyar építőművészet

alatt pedig többször átépítették a várfalakat, majd a törökök a várudvaron megépítették Szulejmán halotti dzsámiját, ami jelentős török történelmi, építészeti és kulturális emlék lett. Ezt szintén átépítettek, és a magyar várurak ehhez a „dzsámihoz” is hozzáépítettek az idők során egy kastélynak tetsző épületet. A közönségfogadó egyszerű, tiszta tömege egy lebegő, hosszoldalán teljesen üvegezett téglány, ami csak finom üveg nyaktaggal kapcsolódik a török korabeli dzsámi épületrészhez – a régi múzeumhoz –, és látszólag csak a lehajtott rámpa köti a földhöz. A múzeum főbejárata is átkerült ide; jól járható, kényelmes, elegáns edzettüveg mellvéddel szegélyezett gyalogosrámpa vezet fel a kiemelt épületszintre. A fogadótérben jegyárusítás, recepció, emléktárgybolt van, és már itt indul a legújabb kutatásokkal kibővített, felújított, interaktív, több nyelvű és korszerű, multimédiás kiállítás, melynek létrehozását az Európai Unió támogatta. Amit itt látunk, az a megvalósítás első ütemében készült el. A későbbiekben az

üveg nyaktag eltűnik, a dzsámi eredeti homlokzatát is helyreállítják, és így láthatóvá válik majd az eredeti törökkori épület; megszűnik a dzsámi és az úgynevezett palota jelenlegi összeépítése, a két épülettömeg elkülönül (2. ütem), a dzsámi eredeti homlokzata látható lesz, csak az L alakban szintmagas üvegezett előtér veszi majd körül (3. ütem). Egyelőre az üveghomlokzatnak csak egy részlete készült el, az új fogadóépülettel néz farkasszemet, ami most még kicsit zavarossá teszi az összképet. Ez a tér is kiállítóterem, de önálló bejárattal az északi oldalról, egy meglévő régebbi bejáraton keresztül. Ugyanez az útvonal vezet a dzsámi belsejébe is. Ennyi bejárat: furcsa építészeti megoldás most is, és a

téma // theme

2016 / 05

–––––––––– Építész tervező // leading architect:

Koch Péter – Nara Stúdió Kft.

Tervező munkatársak // fellow architects:

Bartkó Tamás, Boldoczki Róbert, Németh Eszter Gépészet // HVAC:

M Bautrend Kft. Erős és gyengeáramú tervező // electrical engineering:

Vágó Balázs – Freozin Kft. Tartószerkezet // structure:

Pallós Balázs – BASE-Invest Kft.

––––––––––

teljes kiépülés után is. Nyilvánvalóan az eltérő padlószintek adják rá a magyarázatot, de célszerű lett volna megoldani az egy főbejáraton keresztüli megközelíthetőséget, a múzeumi terek közvetlen átjárhatóságát. A távlati terveken szerepel egy lift, ezzel fogják megoldani a mozgáskorlátozott látogatók számára a szintek közötti mozgást. A fogadóépület pinceszintjére kerül majd a múzeumba vezető átjáró is, a nyaktag eltűnik, így a szabadon lebegő kubus még jobban érvényesül, mert nem köti semmi a régi épülethez. A látványterveken a bütüfalak és a keret fehér sík, sima felületek, a megvalósult nagytáblás lemez burkolat kissé más hatású, nem derül ki e változás oka, de az épület összképe az eredetileg tervezett osztás nélküli falfelületekkel elegánsabb lett volna. Kissé zavaró a déli oldalon a szürke műanyag csőben kb. 70 cm magasra szerelt kerti locsolócsap, valamint a főbejárat mellett tárolt kopott cirokseprű és néhány kókadozó növény. Az épület alatt a konzolos födémperemek felé acélgerendák poroszkálnak a jótékony árnyékban, mintha a födémszélek lehajlási problémákkal küzdenének, és külön kellene megtámasztani azokat. A tervezett lebegést lehúzza a létező földi gravitáció és a magyar építőipari valóság. „Középületi tervezésünk gerincét a divatos stílusoktól elmozduló, modern felfogású, organista építészet és minimál design jellemzi, mely házasodik a szoborszerű, modern térplasztikai kialakításokkal” – olvasható a tervező, Koch Péter építész honlapján. A tervezett és megvalósult turisztikai fogadóközpont épülete képletszerűen is igazolja ezt a hitvallást.

régi-új magyar építőművészet

tĂŠma // theme

2016 / 05

Civitas Invicta Castle Museum, Visitors’ Reception Building, Szigetvár The new reception building is a characteristic work of the 21st century, separated from its environment as a floating spatial sculpture which does not even wish to adjust to the architectural eclecticism of styles of the castle itself. Actually, there is nothing to adjust to, as the castle today has nothing from the historical period: it was destroyed during the Turkish siege in the 1600s, it was blown up and ruined. The 450 years that have passed since then saw several reconstructions, the ramparts and then the memorial mosque of Suleiman II were rebuilt by the Turks in the yard, which has evolved into a significant monument of Turkish history, architecture and culture. The new reception building made for visitors is a simple and clear-cut structure, a large entirely glazed floating rectangle, which is only connected via a fine glass bottleneck to the structure of the mosque from the Turkish times – to the old museum, and seemingly it is only attached to the ground via a ramp. The main entrance to the museum was also moved here, with a pedestrian ramp flanked by an elegant reinforced glass balustrade. The reception area hosts a ticket-office, the reception and a souvenir shop.

régi-új magyar építőművészet

tĂŠma // theme

2016 / 05

A lajtorja első foka

Krematórium, Nagytétény ___

építész architect:

___

Puskás Péter

szöveg text:

Török Szabolcs Bence

A halottak hamvasztással történő temetése nem csak az ókori római birodalomban vagy a buddhista világ területein, hanem napjaink keresztény gyökerű Európájában is a leggyakoribb temetkezési módnak számít. A hamvasztásos eljárás 20. századi elterjedésében éppúgy szerepet játszottak higiéniai, anyagi és helytakarékossági szempontok, ahogy a társadalmi hozzáállás hangsúlyainak megváltozása. E tényezők a frissen átadott nagytétényi krematórium létrejötte számára is egy lényeges alaphelyzetet teremtettek. A lakóterületektől távol eső, ugyanakkor jól megközelíthető terület az M6-os autópálya és egy javarészt vegyipari üzemekből álló ipari park közé ékelődik. Egészségügyi és települési „közérzet” szempontjából persze ideális a helyválasztás, de fölmerül a kérdés: van-e releváns építészeti eszköztár és viszonyulás, mely alkalmas ebben a környezetben arra, hogy méltó helyszínt biztosítson az elbúcsúzásnak? Vajon alkalmas lehet-e egy krematórium arra, hogy – valamelyest pótolva a temetői ravatalozó hagyományos szerepét – megteremtse a test tiszteletét, és méltó lehetőséget adjon az elhunyt személy emléke felidézésének, a gyásznak és meghitt elmélkedésnek? A Budapest határában létrejött intézmény, a Puskás Péter által tervezett krematórium pozitív és örömteli válaszokat ad a feltett kérdésekre. Az épület architektúrája

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Hajdú József

egyszerű, semleges fehér tömegek kompozíciója, melynek apró mozdulatai, tömeg- és részletképzése egyértelműen megkülönböztetik azt a környező ipari létesítményektől. Az épület dombszerű kiemelése, a finoman „elrontott” szimmetrikus szerkesztettség és a ház tömegarányai összességében szakrális tartalmat sugároznak. Ezen érzet egyik fő letéteményese az épület tengelyében elhelyezett, téglalap alakú lyukakkal áttört torony, melyet „Jákob lajtorjájaként” prezentálnak. A bibliai történet szerint a megidézett létrán az angyalok közlekednek az Ég és a Föld között, a hozzá kapcsolódó hely a túlvilágba

––––––––––

Építészet // architecture:

Műépítész Kft.

Vezető építész tervező // leading architect:

Puskás Péter

Építész tervezők // architects:

M.Bacskai Andrea, Brózsely József, Morvai Dávid Belsőépítészet // interiors:

Puskás Péter, Brózsely József Tartószerkezet // structure:

Kerényi László

Elektromosság // electrical engineering:

Münnich Gábor – Fényesvölgy Kft. Gépészet // HVAC:

Barta Ervin KLF – Energo Kft. Külső közmű // outdoor public utilities:

Kádár László – Kádár Komplex Kft.

Külső elektromosság // outdoor lights:

Béki Zoltán – Tromos E Bt. Közlekedés // traffic:

Visnyei Ilona – Via-Comp Kft. Kertészet // landscape:

Sági Ilona – Vár-Kert Kft. Megbízó // client:

Adytum Kft.

––––––––––

vetett hitet, az Isten házát és az Ég kapuját is jelképezi egyben. Természetesen a központi torony ezen kívül többféle értelmezési lehetőséget is elbír, ezek tartalma – kiegészülve az épület megközelítésének megkomponált karakterével, mely a nagyméretű parkon keresztül a torony mögött megbúvó főbejárathoz vezet – segít abban, hogy az épületbe már átszellemülten és lelkileg felkészülten érkezzen a gyászoló tömeg. A belső terek az épület tengelyében elhelyezett két központi helyiség köré szerveződnek. Az egyik ezek közül a ravatalozó helyiség, mely fogadja a belépőt, a másik az e mögött elhelyezkedő hamvasztó kemencék kétszintes csarnoka, melynek pinceszinti bejáratához hidraulikus emelőszerkezet süllyeszti le a koporsót a ravatal után, megidézve a földbe helyezés hagyományos módját. A pinceszinten találhatók a hamvasztáshoz szükséges technikai helyiségek és tárolók, míg a földszint inkább a gyászoló látogatók számára biztosít kiegészítő szolgáltatásokat: a folyamat nyomon követhetősége céljából betekintő helyiség és várakozó helyiség is létesült az épületben. A belső kialakítás a külső megjelenéshez hasonlóan egyszerűségre törekvő, racionális gondolkodást tükröz, finom részletekkel és térkapcsolati megoldásokkal. Az intimitást a befelé forduló jelleg növeli, a ravatalozó felső bevilágítókon keresztül kapja fényt, a kifelé néző ablakok egyedi árnyékoló lamellaráccsal takartak. A külső és a belső egységes kezelése végigfut az épületen és környezetén, ide értve a kertben létrehozott négy, csöndes elvonulást biztosító pihenő szigetet, melyek jellege a négy őselem mentén lett tematizálva, valamint az egyedi kerítés megformálását is. (Talán csak a terekbe kerülő mobil bútorok és elemek esetében lehetett volna ezt a kohéziót tovább fokozni). A tervező csapat érdeme, hogy olyan épületet tervezett, mely képes az ipari környezetből kiemelkedve erős identitással rendelkező hellyé válni, és ezzel együtt egyfajta szakrális-transzcendens üzenettel megtölteni az itt zajló tevékenységeket.

téma // theme

The First Step of a Ladder Crematory, Nagytétény Located remotely from residential areas, and yet on a site conveniently accessible, this zone is wedged between an industrial park typically occupied by chemical plants and M6 highway. Healthwise and concerning the well-being of local residents, it is an ideal choice, which, however, makes us wonder whether there are relevant architectural means and attitudes, which have the potentials in this context to offer a suitable venue for saying goodbye. Is a crematory suited to create the respect of the corpse – to some extent taking over the traditional functions of the cemetery mortuary – and offer an appropriate context to evoke the memory of the deceased, to house mourning and intimate commemoration? Located on the margins of Budapest, this newly established crematory provides positive and joyful answers to these questions. The architecture of the building is a composition of simple, neutrally white structures, the tiny gestures and moves of which masses obviously distinguish it from the neighbouring industrial facilities reinforced by the configuration of its masses and designs of details. By emphasizing the building as a hill, the refined „spoiled” symmetrical arrangement and the scales and proportions of the house impress us by suggesting sacred contents on the whole. A key factor to underline this impression is the tower erected on the axis of the building which is pierced with rectangular holes.

2016 / 05

Az újragondolt cseresznyéskert

Ökoturisztikai Látogatóközpont, Nagykörű ___

építészek architects:

___

Hőnich Henrik†, Paládi-Kovács Ádám

A Szolnok melletti Nagykörű neve ma már nem sokat mond a környéket nem ismerőknek. A szocializmus évtizedeiben annál fontosabb hely volt, mivel itt termelték meg a hazai cseresznyeexport 90%-át, ma is az ország legnagyobb cseresznyetermő vidéke, több mint 200 hektáron folyik a termesztés. A község határában egy szépen faragott táblán ez áll: „Isten hozta Magyarország cseresznyéskertjében!” Nagykörű idejében váltott fókuszt: ma a Tiszamenti vízi turizmus fejlesztésére fordítja erőit. A tiszai vízi turizmusnak jelenleg is fontos állomása a falu, a mikrotérség számára elengedhetetlenül fontos volt egy olyan látogatóközpontot létrehozni, amely képes a vendégek megfelelő színvonalú fogadására. A 2009-ben kiírt tervpályázat után Hőnich Henriket és Paládi-Kovács Ádámot bízták meg a tervek elkészítésével – két nemzedékhez tartozó két tervezőtárs, mester és tanítvány. Az elmúlt 20 év alatt együttműködésük alkotótársi, baráti kapcsolattá vált. 2016 tavaszán, Hőnich Henrik hirtelen halála után Paládi egyedül maradt, ő viszi tovább az

régi-új magyar építőművészet

szöveg text:

Götz Eszter

fotók photos:

Zsitva Tibor

egykor közös szellemiséget, a mester szerény, de határozott építészeti hitvallását, és amit abból merítve a tanítvány maga útjaként megtalált. A nagykörűi látogatóközpont gondolatát azonban még együtt alakítgatták és megépítésén is közösen dolgoztak. A megbízó programja világos és racionális volt: a látogatóközpont egy busznyi turistát tudjon befogadni, a térre nyíló turistairodával, bent oktató-előadóteremmel, csomagmegőrzővel, kávézóval, vizesblokkal és kültéri padokkal, ahol szabadon leülhetnek egy pihenésnyire, anélkül, hogy fogyasztásra köteleznék a vendégeket. A község egyik főterén, hangsúlyos helyzetben lévő telek föladta a leckét: vajon az új funkcióhoz figyelemfelkeltő kortárs építészet illik, vagy a ház simuljon bele a környezetébe? Mit visel el könnyebben egy 1600 fős falu, és mit igényelnek a Tisza szerelmesei, a honfoglalás kori leletekre kíváncsi hazai vagy a cseresznyevirág ünnepre érkező külföldi turistacsoportok? A választ a folytonosság értéke adta meg. A látogatóközpontot főleg turisták használják, de a falu tartja fenn, a helyiek fogadják el vagy utasítják vissza. Az elfogadáshoz pedig az ismerős építészeti elemek, a helyi hagyomány felvállalása vezet. A tervezők olyan motívumokat gyűjtöttek a községben illetve a környéken, melyek továbbgondolhatók az új ház vonatkozásában. Karakteres ablakkiosztás, a tető hajlásszöge, az oromfal elé ácsolt sugaras faszerkezet, a tornác és annak oszlopai mind föllelhetők a környező házakon. De amivé együtt lettek, az mégis egyedi. Az L alakú telekre helyezett egyszintes ház a tér felé méltóságos térfalat képez, kicsit hátrébb húzva a telekhatárról, hogy maradjon hely előtte a bejárattól balra nyíló kávézó teraszának. Homlokzatán tornác fut végig, a középre helyezett főbejárathoz gádoros előlépcső vezet, hangsúlyos felütés, igazi méltóságot hordoz. A tornác oszlopainak vaskos, lefelé szélesedő

kontúrja a falusi jómód archaikus jelentését hordozza, nyugodt, masszív, biztonságos érzetet kelt. Az olajzöldre festett ablaktáblák és az oszlopok között futó virágládák derűje, a tetőcserép élénk terrakotta színe feloldja a formák komolyságát. Az épületbe lépve feltárul az erős hajlásszögű tető nyitott ácsszerkezete, a belső tér szinte egyetlen, mindent meghatározó dísze. Hirtelen lendületbe jön a tér: a hátsó front dinamikus ívben félkörbe kanyarodik, ezáltal egy kis udvart fog közre, a parkolóról leválasztott, intimebb teret: ez egy füves pihenőhely, uzsonnázóterasz padokkal, háttérben hatalmas gesztenyefával, amely ügyesen kitakarja a szomszédos postaépületet. Mintha egy magánkertbe érkeznénk. Mindez a hátsó front teljes üvegfalán keresztül tárul fel az épületből. Az üvegfal fölött mélyen előreugró eresz védi a közvetlen napsütéstől a belső teret, így minden nappali, de a szemet nem bántó fényben úszik. A bejárattól jobbra kis csomagmegőrző helyiség nyílik, mellette a központot működtető iroda. Balra a kávézó belső fogadótere vár, impozáns beépített pulttal, mögötte a hátranyúló épületszárnyba a vizesblokk került, csempeburkolata „fiú-lány” variációjú, vidám színpompával fogad. Az udvart ölelő karéj másik szárnyában kapott helyett a 30-40 főt befogadó előadóterem, ahol vetítőfelületnek – puritán, de szellemes ötlet – a terem hófehér hátsó fala kínálkozik. Az egybefüggő, íves belső tér szabadon alakítható, szépen idomul a legváltozatosabb programokhoz, kiállításokat ugyanolyan jól befogad, mint helyi termékek

téma // theme

2016 / 05

bemutatóját, vagy kisebb műsorokat, fogadásokat, filmklubot, a turistákat szórakoztató eseményeket vagy a falu saját kulturális, hagyományőrző civil rendezvényeit. Ezáltal a látogatók és a helyiek ugyanúgy használhatják az épületet és udvarát, az új funkció nem különül el a falu életétől, sőt közösségi eseményeket generál. Egy ekkora településen, ahol mostanában alig épül új ház, egy ilyen méretű és szerepű intézmény példát mutat, nem csak kialakításával, de a működtetésével is. A látogatóközpont fűtése és melegvíz-ellátása a kívül nyílásokkal áttört, mellvédszerű fal mögé rejtett kazánházzal történik, ebben a félig nyitott, félig zárt helyiségben tárolják a fűtés anyagául szolgáló pelletet is. Az intézmény tehát megformálásában, programjaiban és működésében is közvetlenül, sőt látványosan megnyílik a falu számára. Az ácsszerkezet részleteinek szépsége, a hófehérre vakolt falak, az elöl lágyabb, a hátsó udvar felé erősebb hajlásszögű tető, az oszlopos tornác mind helyi hagyományokat visznek tovább, ember léptékű, jól érthető és könnyen befogadható, nem harsogja túl a környezetét, de markánsan jelenik meg benne. Hagyományhoz illő, mégis, egészében kortárs mű született: bejárati homlokzata masszív és kiegyensúlyozott, hátrafelé lendületes, anyaghasználatában egyszerű, belső kialakításában rugalmas. Szépsége és nyitottsága olyan szellemiséget hordoz, amelyik a falu életét képes egységben kezelni a turistaforgalommal. Foncsor nélküli tükör: tiszta, jól használható jövőkép fogalmazódik meg benne az itt élők számára, és ezt a képet adhatják tovább a látogatóknak is.

Cherry-tree Orchard Revisited Eco-Tourism Visitors’ Centre, Nagykörű The architectural contest in 2009 was targeted at the building to host and serve a variety of tourist paths starting from the village in the Tisza region. The programme was unambiguous and rational: the visitors centre had to have a capacity to house as many tourist as a bus can hold, an office opening to the square, a lecture hall doubling as a classroom, a cloakroom, a café, water areas, benches outside where people can have a rest without being obliged to consume anything. Designers collected motifs all over the village that could be used later on in the new house in a revised form. A porch runs the full length of the facade of the building with a front staircase leading to the centrally positioned main entrance. On entering the building, we are faced with the steeply slanting open timbers which is the only and ruling ornament of the interior. Space was lent a sudden momentum: the back front bends in a dynamic arch to embrace a small yard, which is an intimate space divided from the car park: it features grassy rest areas, snack deck with benches, with huge chestnut trees in the background. Viewed from the building, all this is opened up through the full-length glass partition of the back front. The continuous arched interior offers free formation and finely adjusts to a variety of programmes hosted here: locals and visitors can use both the building and the yards, as the new function is not separated from the life of the village.

régi-új magyar építőművészet

––––––––––

Építész tervezők // architects:

Hőnich Henrik†, Paládi-Kovács Ádám Építész munkatárs // fellow architect:

Szilágyi Balázs

Akadálymentesítés // accessibility:

Szabó Henrietta Statika // structure:

Mantuano Tamás – POND Kft. Gépészet // HVAC:

Werb János Elektromos tervezés // electrical engineering:

Komm Péter

Tűzvédelem // fire protection:

Szaladják László Konyhatechnológia // kitchen technology:

Gauland András

––––––––––

téma // theme

2016 / 05

fotó: Máté Albert – Képkocka

Hiedelem-építők

Biobrikett-szárító, Monor ___

Fazekas Katalin, fejérdy péter, Kemes Balázs, oroszlány miklós Marosi Bálint fotók photos: Boczán Zsófia, Máté Albert – Képkocka, Kemes Balázs

építészek architects: szöveg text:

___

„Az ember kulturális evolúciójában kiemelkedően fontos szerepet játszottak a hiedelmek. Hiedelmen értünk minden olyan gondolati konstrukciót, amely az ember elméjében a külső vagy belső világról kialakul. (…) A közösségről szóló hiedelmekkel helyezzük el a közösségünket és benne magunkat a világban, mintegy előre megjósolva a közösségünkkel bekövetkező eseményeket. (…) Egy normális társadalomban a különböző hiedelmek kiegészítik, támogatják egymást, egyfajta „logikájuk” van, segítik a társadalom működését. Újabb időkben az a legnagyobb problémánk, hogy a sok ezer különféle kultúrából összetevődött modern társadalomban a hiedelmek nem szinkronizálódnak, egymás ellen fordulnak, nem a problémák megoldására szolgálnak, hanem éppen azokat hozzák létre.” (Csányi Vilmos: Íme az ember) A korszerű, áramvonalas szerelvény pontosan indul a Nyugati pályaudvarról. A kezemben levő jegyet automata adta, és szerencsém van: a Mobilitási Hét alkalmából most ingyen szállítható a bicikli. Az egyik agglomerációs település, Monor felé tartok – nem hibátlan a közlekedési rendszerünk, mégis joggal érezhetjük: a fejlett világ részeként az országot (jól-rosszul) behálózó vérkeringés, egy egyre fejlődő, működő infrastruktúra részei vagyunk. Wifi ugyan még nincs, a digitális kijelző viszont folyamatosan tájékoztat a következő megállókról: tudjuk hol vagyunk, hova tartunk, mikor kell leszállnunk: Monor, végállomás. Csak egy tároló? Úticélom egy alig néhány négyzetméteres melléképület a város szélén. A nehéz életkörülmények között élő helyiek problémáival 2004 óta foglalkozik a Máltai Szeretetszolgálat, akik a Középülettervezési Tanszék fiatal építészeitől kértek segítséget. A 2012-ben induló együttműködés alapja az intenzív párbeszéd volt: a helyi viszonyok feltérképezése, a környezet minél pontosabb megismerése, a lehetőségek számbavétele – ezeknek a beszélgetéseknek lett az eredménye a 2012-ben elinduló és 2014-re (egyelőre) befejeződő építkezés. A nagyon

régi-új magyar építőművészet

egyszerű anyagokból: kisméretű téglából, fagerendákból és hullámpala fedéssel megvalósult kis ház fűtőanyag: a biobrikett önerős előállítására és azok tárolására biztosít helyet. Az apró házon statikus, geodéta és gépész kollégákkal valószínűtlenül sok építész dolgozott, nem is beszélve az építésről, ahol a telepiek jó része is bekapcsolódott a munkába. A biobrikett-szárító egy doktori kutatás részeként épült, melyet Fazekas Katalin, Fejérdy Péter, Kemes Balázs és Oroszlány Miklós vezetett. Az okosságát meghazudtolóan szerény megjelenésű épület lassan két éves működése igazolja vissza a hosszú, sokszereplős folyamatot, annak minden apró döntését: a megfelelő irányba lejtő tető, a ki- és beszellőző nyílások az épület egészét friss levegővel átöblítő rendszere, az esővízgyűjtés megoldása, de az építési szabályzatra ravaszul reagáló tetőkialakítás is mind a gond nélküli működést és a gazdaságos megépíthetőséget célozta. A folyamatos építészi jelenlétnek és az építést végigkísérő figyelemnek köszönhetően olyan részletszépségekre is maradt energia, mint a belső polcok finoman váltakozó ritmusú deszka-túlnyújtásai, vagy az időleges szárításnak helyet biztosító, a homlokzat síkjából kiálló téglaelemek izgalmas mintázata. Érdemes megjegyezni, hogy miközben a világban a városokba való áramlás, az urbanizálódás egyértelmű és elsöprő tendenciája látszik, az ötletgazdák (itt és más projektjeiknél is: Valkonya, Perbál stb.) mégis a vidéki élet fontossága mellett teszik le a voksukat: ebben nem csak a „város éléskamrája” és az ezzel való felelős gazdálkodás gondolata jelenik meg, de a kötődés, a valahova tartozás: a megmaradás lehetőségének a biztosítása is. Ez jelenti a távlati tervek alapját is: a fürdő, tanoda, varroda és a sportpálya kiszolgálóépületei mellett (a korábban maga is önkéntes építő) Soltész László Otthon a

––––––––––

Szervezők // organizers:

Fazekas Katalin, Fejérdy Péter, Holczer Veronika, Kemes Balázs, Oroszlány Miklós – BME, Bátki Márton, Gál Ilona, Juhász Katalin, Kiss Dávid, Lantos Szilárd, Oláh Zsolt, Szarka Gábor – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fulbright Alumni koordinátorok // Fulbright Alumni coordinators

Fazekas Katalin, Oroszlány Miklós Terv // concept:

Fazekas Katalin, Fejérdy Péter, Kemes Balázs, Oroszlány Miklós, Vilics Árpád, Egyed Veronika, Fódi Dóra, Iszak Bálint, Nagy Orsolya, Polarecki Tamás Konzulensek // consultants:

Bátki Márton (szociális munkás), Feldmár Nóra (ipari ökológus), Görög Péter (talajmechanikus), Hegyi Dezső (statikus), Krizsanics Ádám-Tibor (műszaki vezető), Páricsy Zoltán (épületszerkezeti szakértő), Szikra Csaba (épületgépész), Takács Bence (geodéta)

––––––––––

fotó: Boczán Zsófia – Képkocka

telepen című diplomatervében a környék lakóépületeinek továbbépítésére ad értő, érzékeny javaslatot (csak remélni lehet, hogy a terv szemlélete valós gondolati muníciót ad a környék fejlesztésén gondolkodóknak). A fenti, sok forrásból táplálkozó együttműködés tehát most egy kicsi, minőségi épületet hozott létre, amit remélhetőleg továbbiak követnek majd, az igazi értéket mégsem a „mit”, hanem a „hogyan” kérdésre adott érzékeny, értő tervezői válasz jelenti. A telepre megérkezve, annak különleges karakterű világát megismerve világossá válik, hogy a helyiek csak azt fogadják be, amivel azonosulni tudnak, ami az ő nyelvükön szól. Fontos volt hát nem csak a megfelelő funkcióra való rátalálás, az egyszerű, reálisan megvalósítható építésmód, hanem az építésre szánt viszonylag hosszú idő és annak közösségi levezénylése. A szomszédság számára igazi példává vált az egyetemisták (köztük sok lány) önkéntes

munkája, amihez egyre nagyobb számban ők is csatlakoztak. Ez az építésmód, ez a fajta jelenlét ad lehetőséget arra, hogy olyan új hiedelmek jöjjenek létre (vagy régiek éledjenek újjá?), ami a teleplakókat újra közösséggé formálhatja, az egymás melletti életet együttlétté, a segélyre, mindenkori külső támaszra való várakozást a tenni akarás hitévé teheti. A folyamat lassú, sok türelmet és empátiát kíván, de az elmúlt két év eredményei már látszanak. Bár a brikettszárító homlokzatának le-letörő alsó téglaelemeit időrőlidőre pótolni kell, bár a kis épületet munkaidőn kívül egyelőre zárható drótkerítés védi, az lassan mégis egyre mélyebben épül be a helyiek tudatába: egyszerűségével, használhatóságával, de történetével, közösségével is. Amilyen elszomorító és a változtathatatlanság reménytelenségét sugalló az utcán megszólítók panasza („nem adnak ezek semmit”), olyan reménykeltő a másnapi hír, ami már a kis épület teljes kihasználtságáról, jókedvű közös munkáról, együttlétről mesél. A nagyváros ugyan továbbra is messze van, az ottani infrastruktúra innen szinte láthatatlan, a most lassan kialakuló helyi identitás viszont nem is kifelé: „ahhoz képest” fogalmazza meg magát, hanem belülről, önmagából és a közösségből építkezve akar megvalósulni, az ittmaradást, megmaradást, a folytatható élet hitét jelentve.

fotó: kemes balázs

Builders of Belief Wood Pellets Dry-Room, Monor

téma // theme

Based in Monor, the wood pellets dry-room is an auxiliary building of a few square metres erected on the outskirts of the town. The Maltese charity organisation has been dealing with the issues of locals living in harsh conditions since 2004 who in turn asked for help and contacted the young architects of Public Building Design Department. This co-operation launched in 2012 was the follow-up of an intense dialogue: mapping the prevailing local conditions and the precise survey of the environment and the summary of potentials all contributed to the construction project. Very simple materials, small bricks, timber and corrugated slates were used to build this house of modest size to house the functions: producing an organic fuel, wood pellets from local resources only, as well as storing them. Modest on the exterior, which is deceptive considering its smartness, has been operating now for two years, proving and justifying the longish procedure involving lots of participants, every single minor decision, the slanting slope in the right direction, the openings for ventilation in both directions to filter the whole building with fresh air, the rainwater collecting system, were all targeted to guarantee smooth operation and economical construction. Whilst people flock to cities all over the world, self-evident and sweeping tendency, people working out these concepts vote for the importance of rural life: it is not only the „pantry of the town” and its responsible economization is exposed here along with bonding and belongingness and providing potentials and opportunities.

2016 / 05

fotó: rasmus Hjortshøj

A repülő labda íve

Gammel gimnázium bővítése, Hellerup, Dánia ___

építészek architects:

___

big

szöveg text:

Götz Eszter

fotók photos:

rasmus Hjortshøj, Jens Lindhe

A dániai Hellerup város önkormányzati gimnáziuma olyan, mint a többi, ötvenes években épült dán iskola: L alakban telepített, háromszintes sárga téglás tömb, előtte egy hatalmas udvar. Kellemes arányai és visszafogott, józan építészeti megformálása szerethetővé teszi, de a 2010-es évekre kevésnek bizonyult a sportolási lehetőségekre használható fedett tér. Az iskola vezetősége az építészeti fenegyereknek ismert Bjarke Ingels csapatát kérte föl, hogy gondolkodjon a bővítés lehetőségén. Az iskola egyik gondja az volt, hogy a diákok közösségi élete nem a gimnázium területén folyik, hanem a város kedvelt színterein. Valami fontos hiányzik. Emellett vis�szatérő gond az is, hogy évek óta egyre szűkösebben lehet megoldani az iskolai ünnepségeket is. A tervezők tehát vonzó térben és jó helykihasználásban gondolkodtak. Az új sportcsarnok építészeti kialakítását ös�szekapcsolták egy iskolán belüli informális találkozóhely vonzerejével, és úgy döntöttek, hogy a csarnokot nem

régi-új magyar építőművészet

a sulitól távolabb helyezik el, hanem az udvar kellős közepére – öt méterrel a föld alá. A süllyesztett terem hétköznapokon kosárlabda-, foci- és röplabdapálya, ünnepeken aulaként szolgál. Tetejét középen púpot képező, íves, ragasztott tölgyfa födémgerendákból alakították ki, ezáltal a csarnok fölött egy lankás domb nőtt ki a földből, melyet deszkaburkolat tesz járhatóvá. A domb hajlásszögét a kézilabda tapasztalatából vették a tervezők: az ív az eldobott labda röppályájának matematikai görbéje. Egyik oldalán gyűrűszerű pad kúszik föl, a magaslat túloldalán oszloplábú kültéri székek csoportja tanyázik. A domb egy része apró rácsozattal áttört, ezen keresztül nappali fény jut a föld alatti csarnokba. A sportcsarnokkal szemközt egy jókora füves sportpályát alakítottak

fotó: Jens Lindhe

ki, ennek egyik vége meredeken fölemelkedő zöldtető, a felgyűrődés alatt új térrel az oktatás, a diáktanács, illetve az öltözők számára. Az iskola így kapott egy 110 négyzetméteres többcélú termet, ami nem vesz el helyet az udvartól. A csarnok mennyezeti födémgerendáit beton oldalfalak tartják, padlója laminált kőrisfából van. Bejárata a füves pálya emelkedő részéből kivágott, kör alakú szeletben nyílik, innen a hófehér kerámiamozaikkal burkolt, hullámzó ívekkel formált öltözőhöz érünk, majd betonfalú folyosó visz a föld alatt a csarnok terébe. A zöldtető fölemelkedő szélét végig üveghomlokzat tartja, mögötte vannak az új, világos osztálytermek – a művészeti oktatás termei és a hallgatói önkormányzat irodája került ide –, a kevesebb nappali fényt igénylő kiegészítő terek hátrébb kaptak helyet. 1500 m 2 új terület jutott így az oktatási résznek, két szintre elosztva. A megbízó hangsúlyos szempontja volt, hogy az új létesítmények ne csak flexibilisek legyenek, de a működtetésüket környezetbarát technológiák lássák el. A süllyesztett csarnok klímája a földtakarónak köszönhetően egyenletes, plusz fűtését a meglévő iskolaépület tetejére telepített szolár panelek segítik. A dombot néhány ponton kisebb ablakok törik át, ezek a nappali fény egy részét bejuttatják a csarnokba, ezt csak kiegészítik a mennyezetre függesztett világítótestek. A hagyományos iskolaépítészet számára egy mesterséges vakondtúrás az udvar közepén meglehetősen bizarrnak tűnik. A hellerupi iskola bővítése azonban óriási siker lett. Külső és belső helyek születtek a semmiből, olyan építészeti minőségben, ami ösztönzi a diákok kreativitását, az itt alkalmazott környezetbarát

technológiák alacsony fenntartási költséggel és kis ökológiai lábnyommal járnak. De a legnagyobb előny a kezeletlen tölgyfa deszkákkal borított „dombtető” újfajta használati módja: itt bárki bármikor jól érzi magát. A gyűrű formájú, fehér zománcfestékkel kezelt fémpad közös együttlétekre alkalmas, aljába apró LED-izzókat helyeztek, ami éjszaka bevilágítja az egész dombot. A sarokra telepített fehér „virág-székek” egy rét növényeit idézik. Hogy a két új elem kortárs karaktere ne maradjon idegen az iskola többi részétől, az L alakú épülettömb új főbejáratot kapott. Ez egyesíti az udvarba épült „vakondtúrás” formáját és a zöldtető alatti üveghomlokzatot, a tetejére itt is füvet ültettek. A régi iskola ezzel az új arculatával immár vonzó, vagány, jól belakható informális hely. Az udvarba dinamizmus költözött, a diákok visszaszállingóznak az iskolába. Ismét bebizonyosodott, hogy a jó építészeti koncepció nem csupán házat, de közösséget is eredményez.

fotó: Jens Lindhe

téma // theme

2016 / 05

fotó: Jens Lindhe

régi-új magyar építőművészet

––––––––––

Terv // design:

BIG

Építész // architect:

Bjarke Ingels Építész munkatársak // fellow architects:

Finn Nørkjær, Frederik Lyng Projektvezető // project leader:

Ole Schrøder (koncepció), Ole Elkjær (szerkezet) Munkatársak // project team:

Narisara Ladawal Schröder, Henrick Poulsen, Dennis Rasmussen, Jeppe Ecklon, Rune Hansen, Riccardo Mariano, Christian Alvare Gomez, Xu Li, Jakob Lange, Thomas Juul-Jensen Közreműködők // collaborators:

CG Jensen, EKJ, Grontmij Megbízó // client:

Gammel Hellerup Gymnasium

––––––––––

fotó: rasmus Hjortshøj

fotó: Jens Lindhe

The Bow of a Thrown Ball Gammel School extension, Hellerup, Denmark Danish architecture studio BIG has completed a sunken sports hall where an arching wooden roof doubles up as a hilly courtyard. The new multipurpose hall will primarily be for the pupils' physical education and social development. The hall is placed 5 metres below ground in the centre of the school's courtyard which ensures a good indoor climate, low environmental impact and high architectural quality. The characteristic soft curved roof wood construction will act externally as an informal meeting place that can host numerous activities from group work to larger gatherings. The edge of the roof is designed as a long social bench with easy access across the courtyard and is perforated with small windows to ensure the penetration of daylight. Solar panels placed strategically around the existing buildings provide heat for the hall. Opposed to placing the hall outside the school's building – thus spreading the social life even more – the new hall creates a social focal point and connection between the existing facilities of the high school.

téma // theme

2016 / 05

Majdnem-bizarr megnyitások Lakóház, Debrecen ___

építész architect:

Kovács Péter

szöveg text:

Kőszeghy Attila

A festészeti abszolút tisztaság „fehérben fehér” pendant-jaiként közel egy évszázada lihegnek az építészetben (építészetünkben) a nyílásokkal tönkretenni nem engedett tiszta falfelületek. A múlt századelőn erős spiritualitás-igény és a jövőben felmerülő védhetőség igény felvetése a recenziót érdekessé fényező lehet, de egyáltalán nem találó. A debreceni ház létrehozása során építész és megbízó egy közel végsőkig egyszerű felület és tömegalakítás, és egy mértékében és jellegében eredeti külső-belső megnyitó gesztus párosát páratlanul magas színvonalon valósították meg. Kovács Péter építész – felbátorodva korábbi, kristálysíktöréses oldottsággal formált műterem-házának kispolgári utcácskába illesztésének sikerén, nem rugózva egy másik debreceni utca arculat-igénytelenségén és nem szimulálva jövendő méltó kontextusokat sem – Debrecen egyik, lényegében nem létező utcájába letett egy – madárnézetben jól kivehető – fehér rolós tolltartót, amiben léteznek-laknak. Hölderlin magyar fordítása szavával: lakoznak.1 Mert – utalva Heidegger Hölderlinmegfejtésére – van elrejtő, amely által a megnyilvánulhatatlan rejtettsége rejtettségében létezhet.2 A végsőkig zárt felszínek azonban megszüntetik az esélyét annak, hogy egyáltalán gondoljunk valami mélyben létezőre. (Ezért unalmas Malevics és utánzóinak buta bátorsága a teljesen fehér teljesen fehérbe merítésével, bár éppen a kezdetnél volt valamelyes felszín-eltérés a két fehér

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

között, csak az ostoba utánzók vélték ezt felesleges aggályoskodásnak, a vastagon fehér Tóth Menyhért pedig a fehérek közötti különbözés mentén megnyíló mélység réseit talán túlbiztosította.) Heideggeri sugallatra vagy sem, az építész tehát finoman zizegő nyíló-záró lamellákkal felsértette a felület magabiztos (gőgös) zártságát. A sziláscetek (mysticeti) is megirigyelhetik e lamella-megoldást, amelyen minden lényeges létezés-fenntartó átszűrhető, a felesleges pedig kizárható. „A mindenkori szándéktól függ, hogy az utca bevonódik-e a belső térrendszerbe, vagy attól teljesen kizáródik” – fogalmaz az építész. A nyitható lamellák előtti teresedésnél, kapuszerű gyalogos ajtóval beszegett kerítésfal áll, ráerősítve a nyitottság-zártság finom szellemi játékára. Amint eltűnik a kocsibehajtó széles kapuja, máris magában áll a gyalogos bejárat. Megszűnik reális kibejáratként működni, ilyen értelemben valódisága eltűnik, hiperreális lesz, maga körül új teret teremt. Reális átjáróként megszűnik, annak csupán képe (szobra) lesz. „Kép, ami puszta játék, de éppen az igazi játék”, 3 de e képként, térplasztikaként nem leplez el, nem torzítja, csupán elbizonytalanítja a ki-be járást szabályozó kapu-jelentést, nem fordul át szimulákrumba. Művészi bravúr, ami társul nyitottság-zártság játékaként csak közelítően leírható kettősségéhez. A megrendelő az utcai homlokzat megalkotása kapcsán nyilván nem lamella-tervezésre adott megbízást az építésznek. A megbízóhoz fűző viszonyt illetően az építész törekvéseik összehangoltságára utal, aminek a kevéssé tagolt épületfelszín is tükrözője. E felszín mögötti rejtettség tárgya nem a Hölderlin szerinti, rejtettségében megnyilvánuló legrejtettebb, az Isten, hanem isteninek mondható, ami a művészi alkotásokban félig-meddig rejtve hagyott, így a meghatározhatatlanból, határolhatatlanból részesül. Ilyen megközelítéssel a házról nem mint múzeumpedagógiai gyakorlatban jól hasznosítható tárgyról, nem az építészeti előzményekről és az alkotói továbblépés lehetőségeiről van szó. Egy nem technikai, hanem épületben éléstani kísérlet valósult meg. A zártság és a tértagolás kapcsán utalhatunk a görög-római átriumos villákra. Kovács Péter megfogalmazásában: „A szándék az utca felé totális zártság, a kert felé totális nyitottság. A kertről beszélve már a középső térsorolás patióját is beleértem. Ez az elv kizárja a hagyományos ablakos ház építészeti nyelvrendszerét, ablak tulajdonképpen

nincs is. Üvegfalak és tetőbevilágítók vannak.” A zárás-nyitás mértéke és módja tekintetében az építész és megbízója jövőképében is ott lehetett az a benyomás, hogy hamarosan a rejtettségben megmaradás nem csupán spirituális teljesítmény lesz. A lakás udvar felé nyitottsága azonban inkább azt a bizalmat jelzi, amely alapján értelme, értéke lesz a jövőben is a látványosítás nélküli otthonlétnek, a nem szakrális jelleghez kötött kultikusságnak. Madártávlatból a tolltartó rolóját kihúzva látható a belső terek tagolásának szellemes, a barokk kastélyok szoba-láncolatainak logikájával rokon megoldása. Kovács Péter más építészeti fórumon expressis verbis megfogalmazta, milyen építészeti megoldásokat milyen meggondolásból és érzésből választott. A megbízó telekválasztása és építési igényének nagyságrendje adott volt: gyermekkorának helyszínét választotta a beszorító telek-adottságok ellenére. Aki nem ismeri e szubjektív mozzanatot, még inkább értékeli a tervező és építtető eredményes törekvését a szerény utcaképi megjelenésre, hiszen ezt a hely beépítési léptékéhez alkalmazkodást a környező építészeti igénytelenség felől aligha, de a tágabb debreceni térségben nagyon is értékelni lehet. Az építész szavait idézve, az épület „átriumra is, udvari tágas térre is nyíló központi terére rendezett, egymásba átfolyó tereket formált, ebből következnek a mellékkapcsolatok. Nem úgy, hogy az ember ezeket addicionálja. Az építészi koncepció lehetővé tette, hogy rafinált módon járja át a tereket a fény. Magastető esetén irdatlan tömeg jelent volna meg. A meglehetősen nagy méretek

téma // theme

2016 / 05

a tervezett megoldással meglepően visszafogottan jelennek meg.” Az épületbelsőben a térmegnyitások, a helyiségek roppant igényes belsőépítészete a csiszoltan kidolgozott elemek állandóságát, komolyan vételét adja elő. Egy lenyűgözően megformált kandalló, vagy a belsőépítészeti látványelemek megkomponáltságához képest nehezen értelmezhető szőnyeg-felület, a térbe illeszkedésre nem készséges kisebb vizuális jelenségek szinte minden hasonló komolyságú építészeti-belsőépítészeti kísérletnél megjelenhetnek. A megrendelőnek fontos tárgyak és részletmegoldások gyengíthetik a harmonikus egészre vagy dzsesszes disszonanciákra építő művészi elképzeléseket. Sajnos nem az életszerűség, az oldottság nyerhet így teret, a végeredmény a tervezés fogyatékosságának tűnhet. Tény, hogy a fontos tárgyak iránti szeretet „felülírhatja” az egyébként kiváló építtetői művészeti érzékenységét. Ez alapvetően a polgári lakáskultúra zavarára utal, amely más módon is (például a könyvtárak, zeneszobák és más ínyencségek megszűnésével) megjelent már akkor, amikor a nagypolgári lakások folyosóira és hálószobáiba is könyvespolc-rengeteg került, a képek pedig ömlesztetten egybecsoportosultak. A nagy festmények egykori falfreskókhoz közelítő kultusza csak a múlt évszázad felénél alakult ki Amerikában. Ott aztán kimúlt, miközben Magyarországra még alig érkezett el. A megbízó, az építész és a belsőépítészek kivételesen jó kapcsolatát jelzi. hogy az utólagos barátságossá tétel fenti mozzanatait sikerült elkerülni. Így véli a földi szemmagasságban járó, akár ember, akár madár. A rolós tolltartó komoly dolog, zenéje volt, és csak részben adta ki titkait; a radírnál rendre elakadt. ___________ 1 Friedrich HÖLDERLIN: InlieblicherBläuehttps://www.hs-augsburg. de/~harsch/germanica/Chronologie/19Jh/Hoelderlin/hoe_0801.html (letöltve: 2016. augusztus 30.) 2 Martin Heidegger: Költőien lakozik az ember. Válogatott írások, Atheneum, 1994. 3 Jean Baudrillard: Simulacra and Simulation. Bp. 1996, Dekon könyvek

régi-új magyar építőművészet

––––––––––

Tervezés // design:

Archiko Kft. Építész tervező // architect:

Kovács Péter DLA Építész munkatársak // fellow architects:

Ferenczi Ottó, Hajdú Barna, Kazamér György Belsőépítészet // interiors:

Frank György, Tatár Balázs Statika // structure:

Dezső Zsigmond, Kocsis Attila Épületgépészet // HVAC:

Gyarmathy Zsolt Elektromos tervezés // electrical engineering:

Nagy Zsolt

Világítástechnika // lighting:

Gyalus Zoltán

Környezetrendezés // environment:

Sándor Tamás Megbízó // client:

Azure Magyarország Kft. Kivitelező // main contractor:

Barna Bau Kft.

––––––––––

Openings Almost Bizarre Residential House, Debrecen The architect and his client realized a gesture opening both the exterior and the interior, which is original regarding its scale and nature, by almost ultimately simple surfaces and masses matched high standards when planning and constructing this residential building in Debrecen. Architect Péter Kovács had to build now in an essentially non-existing street in Debrecen: he landed a white cube – nicely visible from a bird’s eye view – and with gently rustling opening-closing lamellas he slit up the firmly closed exterior character of the surface. The space in front of the opening lamellas features a fence-wall sealed with a gate-like door for pedestrians, which in turn enhances the refined spiritual play of openness and closeness. The openness of the apartment towards the yard shows the trust which lends sense and guarantees the value of being at home here for the future without using spectacular effects, and enhances the cultic quality associated with non sacred character. The configuration and articulation of the interiors is witty and creative, and shows close resemblance with the logic of the linear arrangement of the rooms in Baroque castles. The building is organised around a central space opening to the patio, a spacious yard, as part of a configuration of spaces flowing into each other. The relatively generous dimensions appear surprisingly reserved, and the architectural concept permitted light to permeate each space in a refined way.

téma // theme

2016 / 05

Mérték és lépték

Lakóház, Szentendre ___

építész architect:

Bártfai-Szabó Gábor

szöveg text:

Dénes Eszter

fotók photos:

Dénes György

A fővárosi agglomerációt elidegenítő építészet közegében Bártfai-Szabó Gábor építész szentendrei házát a tiszta és józan formálás mellett megnyugtató időtlenség jellemzi. Helyes, azaz helyén való: ez elsősorban a lépték világa, mely a szabályozási terv száraz előírásain túlmutatva sokkal inkább az adott közösségben való viselkedés minősége. Minden szempontnál lényegesebb a házról sugárzó helyénvalóság. Az egykor önálló faluként létező, ma már Szentendrével egybeépült izbégi kertváros rendszerváltás körül keletkezett tájidegen sebei és mai percházai között egyszerűséget és nemességet képvisel a Bükkös-patak völgyében álló földszintes, nyeregtetős, bontott téglaburkolatú ház. Nem rejti embermagas tömör kerítés, nyíltan kommunikálja a nyilvánvaló tényt, hogy ez egy családi otthon. Ennek éppen megfelelő méretű és arányú. Tervezőjét a tudatosság és az ésszerűség vezérelte, nem a konvenciók, múló divathullámok. Az épület maga két tőmondat és egy gondolatjel: két egyszerű nyeregtetős tömeg, egy lapostetős, fémlemezzel fedett bejárati tömbbel összefogva. A déli szárny két hangsúlyos eleme a határozott formálású kémény és a fix faárnyékolókkal ellátott nagy üvegfelület.

régi-új magyar építőművészet

A Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájában és a Mesteriskolán nevelkedett fiatal építész családi házaiban a bontott tégla kiemelt szerepet kap. A tégla méretkoordinációja és szerkesztési szabályai épületeinek fegyelmezettséget köl csönöznek. Ez a preferencia egybeesett az Írországból hazatelepülő megbízók igényeivel, akiknek elképzeléseiben alapvetés volt a fenntarthatóság mellett a tégla melegséget sugárzó, szépen öregedő struktúrájának kihasználása. Az építéssel manapság együtt járó tüntető anyagi és formai pazarlásra adott válaszként együtt döntöttek a bontott tégla alkalmazása mellett. A helyi szabályok alapján ezt kezdetben nem támogatta a város főépítésze, azonban a kellő indoklás a tervzsűrit is meggyőzte, hiszen a meglévő szövetbe való illeszkedés elsősorban nem a szabályok egységesítéséből, hanem a minőség megteremtéséből fakad. A tényleges szükségletekhez igazodó alaprajz funkcionális rendet tükröz. Az L alak egyik szárnyában a család közös teréül szolgáló nyitott fedélszékes nappaliétkező-konyha, az ehhez enyhe szinteltolással kapcsolódó másik szárnyban hálók és a dolgozószoba kapott helyet. A védett belső udvarra nagy nyílásokkal fordul a

–––––––––– Építész // architect:

Bártfai-Szabó Gábor Társtervező // fellow architect:

Nagy Mariann

Tartószerkezet // structure:

László Zoltán

––––––––––

nappali és a közlekedők. Bárhol tartózkodik az ember a házban, mindig egy pillantásra van a természetvédelmi területtel egybeérő kerttől. A napfény felé forduló fedett terasz véd az esőtől, nyáron hűvös árnyékot ad. Az igényes kialakítású, emberléptékű terek sok izgalmat rejtenek. Igazi különlegesség a szobák ölelésében fekvő, kétoldalról megnyitott kis fürdőszoba, és a praktikusan átjárható háztartási helyiség. Az egész házat átjárja a természetes fény, melyet a belső helyiségekben fénycsatornák biztosítanak. A hazai építtetők rendíthetetlen törekvése még ma is, hogy – akár erejükön felül – minél bonyolultabb és nagyobb házat birtokoljanak. Ez az otthon azonban jól példázza, hogy a valódi szükségletek felismerése, egy ház korszerű tudása is lehet érték, vagy akár státuszszimbólum. Az épület rugalmasan képes alkalmazkodni a család jövőbeli igényeihez: a hálószobák feletti tetőtér beépíthető, a telek mérete pedig további bővítést tesz lehetővé. Környezettudatos gondolkodást tükröz az alacsony energiafogyasztású épület szerkezeti ki-

téma // theme

2016 / 05

alakítása is: a 12 centiméteres külső bontott téglafal és a 25 centiméteres belső tartófal között cellulóz hőszigetelés van. A ma divatos szálas vagy polisztirol alapú hőszigetelés helyett alkalmazott környezetbarát szigetelőanyag újrahasznosított újságpapírból és természetes adalékokból áll, beépítése során sem keletkezik hulladék. A 60 centis falnak és az átgondolt elhelyezésű, hőszigetelt üvegezésű, zsalugáterrel árnyékolt fa nyílászáróknak köszönhetően az épület hőszigetelő értéke kiváló, mégis mentes a passzív ház minden kötöttségétől. Bár a nappaliban elhelyezett passzívház kandalló már önmagában felfűti a házat, a meleg víz biztosítása mellett a hőszivattyú is besegít a fűtésbe. A nappaliban és a közlekedőkben padlófűtés, a szobákban mennyezetfűtés járul hozzá a megfelelő komfortérzethez. Az épület fenntartási költsége töredéke egy hagyományos épületének. A hagyományos vidéki ház titka a méretek és az arányok harmóniájában rejlik, melyet kiválóan példáz a bemutatott családi otthon. A koncepció ezúttal sem a megbízó, sem az építész részéről nem lépte túl a valós igények és lehetőségek kereteit, a funkció és az építészeti formálás áttekinthető, egyszerű. Az időtállóságra való törekvés nem csak a ház anyagaiban érhető tetten, szellemi értelemben is túlnövi építészetileg heterogén környezetét.

régi-új magyar építőművészet

Measure and Scale Dwelling-House, Szentendre The house in Szentendre designed by architect Gábor Bártfai-Szabó reflects clarity and good sense in its forms, whilst embodying timelessness which, in turn, has calming effects on the viewers. It is both correct and appropriate considering its context: it is primarily the domain of scales that goes beyond the dry down-to-earth regulations and is actually more like the quality of behaviour within the given community. More importantly than any other aspect, the house radiates its sense of appropriacy even when viewed from quite a distance. It is not hidden by a solid fence as tall as a human being, but proudly heralds the fact which is obvious for everyone: it is the home of a family. Its dimensions, sizes and scales are thus accordingly appropriate. Its designer was motivated and driven by consciousness and rationality instead of conventions and ephemeral trends of fashion. The building itself is actually the equivalent of two simple sentences and parentheses: two blocks with simple pitched roofs connected via a flat-roofed entrance block covered with metal sheets. Construction today tends to involve wasting both materials and forms, a tendency to which the client and the architect responded with common sense by recycling used bricks. One of the wings of the L shape structure houses the open-roofed joint family space functioning as a living and dining room and a kitchen, joined by the other wing slightly level-shifted to contain the bedrooms and the studies. The zones of the living-room and passages open via large windows towards the well-protected courtile. Facing the sunshine, the roofed-in deck is actually a shelter from the rain and provides cool shadows in summer. On the whole, it is a home illustrating the fact that acknowledging and recognizing genuine needs and the know-how of a modern house may also become values or even symbols of social status.

u t ó i r at

post scriptum xvI. évfolyam / 89.szám

Smart City Várostervezés az adatok bűvöletében szöveg text:

Szczuka Levente

A 21. század társadalma az információs társadalom utódjaként az adatokon alapuló digitális társadalom felé halad. Míg az Y generáció viszonylag jól használja az adatok kezelésére alapuló eszközöket, addig a „digitális bennszülöttek”1 (Z generáció) már készség szinten ismerik és alkalmazzák a legújabb csúcstechnológiákat. Mindeközben a Föld lakossága a legújabb elemzések szerint negyven éven belül eléri a 10 milliárd főt,2 az urbanizált körülmények között (városokban) lakók aránya pedig már évekkel ezelőtt túllépte az 50%-ot.3 Mindez jelentősen meg fogja változtatni a városok fejlesztésével, működésével, működtetésével szemben támasztott elvárásokat, így a várostervezést is új kihívások elé állítja. Mondhatnánk: nincs semmi gond, hiszen van még hová növekedni, elfér az a néhány milliárd ember, majd építünk új városokat, a régieket pedig tovább növeljük, sűrítjük. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a méret és a sűrűség újabb és újabb problémákat szül, ilyenek a közlekedési problémák, a növekvő környezetterhelés, nem is beszélve a társadalmi egyenlőtlenségről. Ha nincs megfelelően szervezett irányítás, akkor a város működése átláthatatlanná, kezelhetetlenné válhat, a megalapozatlan ad hoc döntések pedig idővel visszaütnek. Persze lehet „érzésből” is várost tervezni, csakhogy az a legkevésbé számít korszerűnek, nincs garancia arra, hogy hosszú távon szolgálja a fenntarthatóság és a hatékonyság komplex rendszerét. Nagyjából az előző gondolatok szülték a Smart City, az „okos város” eszméjét, melynek lényege, hogy a legtöbb szakterületet a digitális technológiák segítik, a beavatkozások döntéstámogató rendszerek segítségével vagy automatizált módon, trendeket, szabályokat követve történnek. A városok, országok irányítása, fejlesztése persze ősidők óta adatokon nyugszik, így a várostervezés is jó ideje vizsgálatokra, elemzésekre támaszkodik. 4 Értelemszerűen mindig is figyelembe vették a demográfiai adatokat, voltak népszámlálások, földnyilvántartások, adózási sorok, egyéb adatfelvételek. A mostani világ azonban más. A tárolt és valós idejű adatok körülvesznek minket (Big-Data), csupán az a kérdés, mit mire tudunk felhasználni, és hogyan férünk hozzá az egyes adatbázisokhoz. A településeknek tehát fel kell készülni a mindenhol jelenlévő adatok használatára, mely jelentős segítséget nyújthat mind a tervezés, mind a működés, működtetés folyamán. Az okos városok adatbázisai

xvI. évfolyam / 89.szám

alapvetően három irányból építkeznek. Az adatfeltöltés működhet felülről (városvezetés, kormányzat stb.), alulról (civil, vállalkozói szféra), és a szolgáltatások irányából is (közműszolgáltatók, okos eszközök). Másik nézőpontból beszélhetünk zártabb rendszerekről (belső rendszerek, nyilvántartások) és nyíltabbakról (közösségi) is. A fő különbség talán az input és output oldal közötti kapcsolatban keresendő, vagyis hogy az adatszolgáltatóhoz visszajut-e a feldolgozott adat valamilyen formában, vagy sem. Bármelyik tervezést segítő adatforrást is nézzük, találunk hiányokat és kiaknázatlan lehetőségeket is, de az okos város felé vezető út e három fő adatforrás integrálásán alapszik. Míg egy kisebb település esetében a működést és működtetést a különböző adatok feldolgozása segíteni tudja, addig egy nagyobb városnál már elvárás az adatok sokaságán alapuló okos rendszerek alkalmazása. Egy település fejlesztési koncepciójának, stratégiájának, rendezési terveinek megalkotásánál a munka a rendelkezésre álló adatok begyűjtésével, elemzésével kezdődik. A településrendezés tekintetében mindez az épített és természeti környezetre fókuszál, de természetesen a társadalmi, gazdasági aspektusokat is értelmezni kell. Lássuk, milyen általánosan használt adatforrások, adatok állnak rendelkezésre a mai hazai településtervezéshez, és milyen egyéb lehetőségek léteznek, melyeket nem használunk ki kellőképpen. Alaptérkép A településrendezési tervek készítésénél a földhivatali alaptérkép szolgálja az alapot. A települési önkormányzat a Földhivatallal kötött jelentős összegű éves szerződése alapján (amennyiben van) a konkrét munka elvégzéséhez átadja a tervezőnek a földhivatali alaptérképet. A tervező az adatállományt elkezdi átalakítani a saját GIS5 rendszerébe, hiszen a földhivatali alaptérkép rétegekre bontottan tartalmazza az egyes elemeket, adatokat. Ez már persze óriási előrelépésnek számít a korábbi manuális, majd szkenneléses adatbevitelhez képest. A térkép egyes elemeinek poligonizálása és a többnyire feliratként tárolt alapadatok (helyrajzi szám, földérték, házszám stb.) konvertálása, rendszerezett betöltése után a tervező hamar szembesül vele, hogy az egyes rétegeken talált elemek elavultnak számítanak, több, az elmúlt években (vagy évtizedekben) épült épület nincs is feltüntetve, míg időközben számos elbontásra került. A valós munka elkezdéséhez ezért további lépések szükségesek.

utóirat // post scriptum

A földhivatali térkép reambulálásához, 6 a naprakész(ebb) adatok eléréséhez következő lépésként az épületek ortofotóról való korrekciója, átrajzolása szükséges. Ennek pontossága persze nagyban függ a légifelvétel minőségétől, melyet leginkább az ár fog meghatározni. Ha ez utóbbitól eltekintünk, akkor már a cél szempontjából viszonylag jól használható, 1,0-0,5 méter pontosságú georeferált légifelvételhez7 lehet jutni. A digitális felületmodell (DSM) technológiájával 8 kombinálva mindez segítséget nyújthat az épített elemek, tereptárgyak felderítéséhez, automatikus rekonstruálásához is. A légi térképezés folyamán többnyire nem csak „általános” fényképek készülnek, hanem multispektrális képek is. Az ortofotók így nem csak az RGB csatornák általi közvetített képet, hanem például a közeli infravörös tartományt is megmutatják. Ez már kiválóan alkalmazható a növényzet feltérképezéséhez, NDVI9 elemzéshez, felületkategóriák meghatározásához stb. Közúti Adatgyűjtő REndSZer. Forrás: BKK Közút

Szintszám, szintterület Ha már rendelkezésre áll az épületek fő befoglaló alaprajzi vetülete, ideje kitérni a szintszámok kérdésére. Mivel erre vonatkozóan a földhivatali térkép adatot nem tartalmaz, és az önkormányzatoknál sem áll rendelkezésre erre vonatkozó adatbázis, így munkáról-munkára az épületek egyenkénti felmérése a következő fázis. A nagyobb települések esetében rendelkezésre áll a Google néhány évvel ezelőtti háromdimenziós felületi modellje, melyet a Streetview-val kiegészítve egészen jól lehet alkalmazni a szintek számának épületről épületre történő adatbeviteléhez. Meg kell köszönnünk a Google-nek, hogy egy ilyen nyilvános, jól kezelhető rendszert hozott létre, aminek segítségével akár az íróasztal mellől is tud helyszínelni az ember. Sok település esetében e két termék ugyanakkor szinte álom, a legtöbb esetben csupán a főúton haladt végig az amerikai cég autója, a légifelvételek pedig rossz felbontásúak. Így ezekben az esetekben marad a „hagyományos” utcáról utcára bolyongás, térképi jegyzetelés stb. Szerencsére a digitális technológia már ebbe a szegmensbe is beférkőzött. Okostelefonra, táblagépre letölthető, adatlap kitöltő applikációk is segíthetik a munkát. Az előre betöltött lehetőségek közül így csak ki kell választani, hogy az épület, amely előtt állunk, melyik kategóriába esik. Akár még fotót is csatolhatunk az objektumhoz. A folyamatos vagy ütemezett adatszinkronizáció által egyszerre többen is végezhetjük az adatfelmérést, nyomon követve, hogy ki merre járt már, s mire visszaérünk az irodába, a kollégánk már a kész térképpel várhat minket. A szintek száma alapján már lehet kalkulálni a becsült szintterületeket, szintterületi mutatókat. Azért csak becsült, mivel szemrevételezéssel tud csak készülni. Pedig lehetnének ennél pontosabb adatok is. Az új építésű épületek esetében akár az ÉTDR-ből is kiolvastathatnánk őket, amennyiben pedig az építésztervezők konzekvensen használnák a

Helyszíni felmérés mobileszközzel. Forrás: Leányfalu helyszíni felmérése – Urban-Lis Stúdió)

régi-új magyar építőművészet

BIM 10-ben rejlő lehetőségeket, részletes adatbázisokat lehetne építeni, melyekhez meghatározott feltételek mellett hozzá lehetne férni. Teljes települések esetében akár a népszámlálásnál megadott lakásadatok és egyéb forrásokból származó adatsorok adatbázis szinten egyesíthetők lehetnének. Magasság A magassági adatok tekintetében a pontosság igénye a fő kérdés. Amennyiben nem áll rendelkezésre az épületek geodéziai felméréséből származó adat, sok esetben csak a szintszámokból származtatott becslésekre lehet hagyatkozni. Ez nagyságrendileg működhet is, de a szabályozásnál vagy részletes elemzéseknél már ennél jóval pontosabb adatokra van szükség. Ilyen esetben 1-2 méteres pontosságú becslésre szolgálhat a Google Earth Pro-ba integrált magasságmérő eszköz használata. Ha ennél is pontosabb adatokra van szükség, úgy ismét a légifelvételeket hívhatjuk segítségül. A légitérképezés LIDAR 11 vagy sztereófelvételei által digitális terepmodell (DTM), digitális felületmodell (DSM),12 vagy akár pontfelhő13 is kinyerhető, adataik pedig térinformatikai rendszerben az épületekre vetíthetők. A légi térképezés egy dinamikusan fejlődő, rendkívül összetett szakterület, mely számos ponton segítséget nyújthat a települések feltérképezésénél, tervezésénél. A légifelvétel ugyanakkor nem képes kellő részletezettséggel minden vetületet bemutatni, így újra le kell ereszkednünk a földre. Pontosság, lézer, pointcloud Pontos adatok érdekében a földi lézerszkennelést hívhatjuk segítségül. Egy-egy épület, tér felmérése esetében a geodéziai pontosságot adó felmérés kiváló lehetőséget nyújt. Az adatok pontfelhő képében, vagy vektorosan feldolgozva is elérhetők belőle. Ezt a technológiát alkalmazza pl. a BKK fejlesztéseként megvalósult Közúti Adatgyűjtő REndSZer – KARESZ is, mely relatív értelemben 1,5-3,0 mm, abszolút geodéziai pontosság szerint 1 cm- 5 cm-es hibahatárral tud dolgozni. 14 A KARESZ ugyanakkor egy lépéssel tovább ment: beszkennelte Budapestet. Legalábbis a társaság által kezelt kb. 1000 km, illetve a kb. 4300 km hosszú üzemeltetett útszakaszt. Az óriási adatbázis elsősorban a közterületeken fellelhető objektumok azonosítása, vektorizálás révén való rendszerezése, felügyelete érdekében készült. A több, mint 300 terabájtnyi adatot kezelő rendszerben az utakon és környezetükben lévő, közel 200 objektumtípushoz további adatok csatolhatók, mely alapján a közterületi rekonstrukciók racionálisabban, pontosabban tervezhetők. A kiváló kezdeményezésű, világszínvonalú program folyamán „mellékesen” a környező épületállomány is rendkívüli pontossággal, relatív nagy pontsűrűséggel felmérésre került. Mindez nem csupán a közlekedés-

tervezők, közműtervezők, tájépítészek, hanem az épületeket tervező építészek számára is nagy segítség lehet. A szabályozási kérdésekhez visszacsatolva pedig városi szinten is kiválóan értékelhetők például a párkánymagasságok. Funkció Ha már ismerjük a település épületállományának fő paramétereit, ideje belemenni a működésbe: hol laknak, mit, mikor és hol dolgoznak, az itt élő emberek, hová járnak iskolába, vásárolni, szórakozni stb. A kereskedelmi tevékenységek, telephelyek, szálláshely szolgáltatók esetében az önkormányzat adatbázist vezet, melyet honlapján a közérdekű adatok között kötelezően nyilvánosságra is kell hoznia – elvben. A listák – némi értelmezés, szűrés és átalakítás után – cím és/vagy helyrajzi szám alapján már területhez köthetők. Az egyes tevékenységeket már csak kategorizálni kell a feltett kérdés alapján. Mindezt kiegészíthetik a különböző térképi adatbázisokat használó felületeken található regisztrált cégek adatai. (pl. Google Maps, OpenStreetMap, Booking.com stb.). Ezek az adatok – a felhasználásra vonatkozó szerződési feltételek figyelembevételével – akár teljes települések esetében is exportálhatók, saját rendszeren belül tovább elemezhetők. Jelentősebb probléma érzékelhető a közszolgáltatások feltérképezése terén (oktatás, szociális ellátás, egészségügy), pedig azt hinnénk, ezekről naprakész adatok állnak rendelkezésre. A folyamatos átszervezések miatt ugyanakkor nem egyszerű megfejteni az adatok beszerzési helyét sem, nemhogy az adatok struktúráját. Az eltérő fenntartók más és más nyilvántartásokat vezetnek, így azok összeboronálása nem kis feladat. Pedig ez alapján igencsak hasznos elemzések készíthetők. Ha nem csak az intézmények pozícióját nézzük, hanem figyelembe vesszük például azok kapacitását is, térben leképezhető akár korcsoport szinten is a területet használók köre, elemezhetők az ellátási hiányok, a megközelítésből adódó problémák, stb. Ilyen és ehhez hasonló elemzések nagy számban készültek 2011 folyamán a Budapest 2030 – Budapest Városfejlesztési Koncepciójához. Az akkori vizsgálatok alapján kezelt több mint 33.000 területhasználati egység több mint 700.000 adatot hordozott magában, és további 10.000 pontszerű létesítmény került feltüntetésre, melyek mintegy 70.000 adatot tartalmaztak. A munkát az adatokat egyesítő kiegészítő térszerkezeti elemző rendszer (BudTha_500) is segítette.15

Oktatási intézménykebe járók sűrűsödése. Forrás: Budapest 2030

xvI. évfolyam / 89.szám

Amszterdam nap és szélenergia potenciál térképe. Forrás: maps.amsterdam.nl

Tulajdon A tervezéshez fontos alapinformáció a tulajdonosi struktúra feltárása. Amennyiben a tervező szerencsés helyzetben van, rendelkezésre áll a teljes településre a földhivatali földkönyv. Ez egy jól strukturált adatbázisnak számít, így az adatok némi térinformatikai háttértudással a térképhez hozzárendelhetők, bemutathatók. Mivel azonban kevés esetben áll rendelkezésére az önkormányzatnak a teljes földkönyv, így a munka végzéséhez adatszolgáltatásként csupán a saját tulajdonkataszterét bocsájtja rendelkezésre. Ebből elvileg könnyen azonosíthatók legalább a települési önkormányzat tulajdonában álló közterületi és a forgalomképes ingatlanok. Csakhogy az adatbázis olyan műfaj, amit ha nem vezetnek folyamatosan, elavulttá válik, így a telekosztásokból és összevonásokból adódó helyrajzi szám változások, az át nem vezetett értékesítések eléggé félre tudják vinni a későbbi tervezést, vagy további jelentős nyomozó munkát igényel a változások lekövetése. Tovább cizellálja a helyzetet, ha az önkormányzati struktúra kétszintű. Budapesten ugyanis nem csak a kerületi, de a fővárosi tulajdonú közterületek esetében is hasonló problémákba ütközik az ember, az állami tulajdonban lévő ingatlanok pedig csaknem kinyomozhatatlanok földkönyv nélkül. Lakni Meglepő, de már az is óriási kérdést tud jelenteni, hogy hányan is laknak egy adott településen. A lakosságszámot a teljes település esetében vehetjük a népszámláláson alapuló éves szinten továbbvezetésre adatsorokból. Az ilyen becslés persze szülhet némi statisztikai hibát. Az egyik budapesti belvárosi kerület esetében ebből fakadóan például 43.377 főről hirtelen 37.890 ezerre esett vissza a lakónépesség száma16 a 2011-es népszámlálás adatainak feldolgozását követően. Közel 5.500 fő veszteséggel pedig igen nehéz kalkulálni. A tervezés segítésére létrehozott TeIR rendszer ugyanerről a kerületről sajnos csak 2014-ig bezárólag tartalmaz adatokat, ami 2016 derekán már meglehetősen elavultnak mondható. A települési szintű adatsoroknál differenciáltabb értékekhez juthatunk a KSH által feldolgozott városrendezési körzetek adataiból, jobb esetben a tömb szintű adatokból (amennyiben sikerül hozzájutni, mert ennek beszerzése igencsak körülményes, féltve őrzött kincsnek számít). Az ezekből kinyerhető adatokból már pontosabban becsülhető, hogy vajon hányan is lakhatnak a város különböző területein, de még ezt is érdemes a beépítettség függvényében súlyozni, különben téves következtetések születhetnek. Elővehetünk egy másik adatbázist, a lakcímnyilvántartást. Ha ezt nézzük, akkor szintén elbizonytalanodunk, hiszen kiderül, hogy összevetve a KSH által nyilvántartott számokkal, akár 10-15%-os eltérés is adódhat. Az adatok egészen más rendszerezést követnek, a címek csak

utóirat // post scriptum

Budapest Dialog felülete. Forrás: https://www.budapestdialog.hu

kis hasonlóságot mutatnak a KSH vagy a földhivatali nyilvántartásban szereplő adatokkal, így azok összevetése is meglehetősen nehéz, pontatlan eredményhez vezet. A lakcímnyilvántartás pedig segítene olyan szituációk eldöntésében, hogy egy üdülőterület milyen arányban számít lakottnak, megérett-e az esetleges átsorolásra vagy sem. Rendszerszemlélet A településtervezéshez persze a fent említetteken kívül több egyéb adat is szükséges, melyeket a különböző államigazgatási szervezetek, hivatalok szolgáltatnak (örökségvédelem, környezetvédelem, természetvédelem stb.). Az egyes felülről építkező adatszolgáltatások rendkívül eltérőek, sok esetben táblázatos formában vagy térképi fóliaként, de van, hogy csupán egy válaszlevél szövegtörzsébe foglalva jut el a tervezőhöz, aki igyekszik azokat összesíteni. Mint látható, a magyarországi települések térbeliségének és működésének feltérképezése nehézkes és rendkívül időigényes. Miközben egy település teljes településrendezési tervének elkészítésére általában 1-1,5 év áll rendelkezésre, (melyből kb. 3-6 hónapot a véleményezés, hatályba léptetés stb. emészt fel) addig a vizsgálati és elemző fázis a fent említett „könnyítő” módszerekkel is több hónapot vesz igénybe. Emellett a vizsgálatokhoz való folyamatosan vissza kell nyúlni, amikor kiderül, hogy pontosabb adatokra van szükség, netán sikerül beszerezni egy új adatállományt. A tervezés végeztével a több hónapos munkával gyűjtött, rendszerezett, kielemzett, értékes adatállomány rendszerint feledésbe merül. A tervet megrendelő önkormányzat általában nem méri fel kellően a „melléktermékként” létrehozott adatbázis eszmei értékét, így amennyiben a szerződés nem tartalmazta – az amúgy szerzői jog védelme alá tartozó17 – adatbázis digitális átadását, úgy az a tervező/vállalkozó tulajdonában marad, további megrendelés hiányában az adatok nem kerülnek frissítésre, az egész rendszer elavulttá válik. Ezáltal nemcsak egy zárt típusú rendszer jött létre, de az a folyamatos karbantartás hiányában többékevésbé használhatatlan is lesz. Ehhez képest például Amszterdam városa saját honlapján elérhetővé és letölthetővé tett 18 a teljes városra vonatkozóan tíz kategóriában több mint hatvan tematizált, interaktív térképet. A térképek között megtalálható pl. az épületek funkciója, szintszáma, kora, az egyes területek jellemző területhasználata, a régészeti lehatárolások, műemléki védettségek stb. A térképek nem csak egzakt módon felmérhető elemeket tartalmaznak, mint például a már napelemmel rendelkező épületek, hanem mintegy ösztönző szándékként a potenciális nap és szélenergia hasznosításra vonatkozóan is épület szintű tájékoztatást ad. A felvett vizsgálati adatok egységes rendszerbe foglalásával, hozzáférés biztosításával, nyilvánosságra hozatalával jelentős időbeli – és anyagi – megtakarítás érhető el. Nem beszélve arról, hogy a település

tervezésével, üzemeltetésével foglalkozó energiák nem az általános adatgyűjtésre, hanem az elemzésre, tervezésre fordíthatók. Természetesen Magyarországon is van számos hasonló jó példa. Számos önkormányzat használ különböző webes elérhetőséggel rendelkező térinformatikai rendszereket (Gemini, Minerva, Digikom, Fortemap, Gispán, Városgazda, Intermap stb.), melyek többé-kevésbé segítséget tudnak nyújtani a településtervezéshez, városüzemeltetéshez. Ugyanakkor az is látszik, hogy ha az önkormányzatnak van is térinformatikai rendszere, a rendelkezésre álló adatok nagy része nem kerül feltöltésre, ha mégis, rendszeresen karbantartásuk, frissítésük elmarad. Mindez több okra is visszavezethető. A legfőbb probléma általában az önkormányzatok egyes osztályai közti kommunikációhiány. A legtöbbször párhuzamosan futó, egymástól eltérő struktúrájú adatbázisok léteznek, melyek rendszerint nem kerülnek összefésülésre, sok esetben létezésük sem ismert a többi osztály számára. Szintén problémát jelent a képzettség és a rendszerszemlélet hiánya. Az egyes ügyek ugyanis hiába vannak vezetve, ha digitálisan nem elérhetők, ha nincs hozzájuk rendelve megfelelő azonosító, ha az adatok nem kerülnek rendszerezésre, és hiányzik a folyamatos feltöltésre, frissítésre vonatkozó utasítás. Természetesen fontos kérdéseket vet fel az adatvédelem, a személyiségi jogok, az üzleti titok, az adatbázishoz kapcsolt szerzői jog és még sok egyéb, mely kérdések főleg szervezetileg, jogilag tisztázandók. Az okos városok modelljének eléréséhez ugyanakkor alapvetően szemléletváltásra, megfelelő képzettségre és koordinációra van szükség. Terézváros Önkormányzata például egy olyan rendszer kidolgozásán igyekszik, mely a fenti hibákat próbálja kiküszöbölni. A rendszer célja, hogy mind az önkormányzati munkát, mind a külső megrendelésű tervezéseket 21. századi módszerekkel támogassa. Mindezt több különböző adatbázis integrálásával kívánja segíteni.19 Az egységes rendszerből a tervek szerint hozzájuthatunk majd az épületekre vonatkozó alapadatokhoz, az építési szabályzat vonatkozó előírásaihoz, de a KARESZ rendszer állományához is. Az önkormányzat az adatok egy részét kizárólag belső használatra, míg másokat kifejezetten tájékoztatás céljára szán. A fejlesztés alatt álló komplex térinformatikai rendszer fő irányelve, hogy a forrásadat mindig a kompetens nyilvántartást vezetőtől közvetlenül érkezzen, a frissítésekért a szolgáltató legyen a felelős, a rendszer pedig kellően flexibilis legyen, hogy a változásokat, az új adattípusokat is fogadni tudja. Közösség Az alulról építkező adatbázisok esetében alapvetően más szemlélet figyelhető meg. A felhasználók itt önként töltik fel a saját maguk által összeállított adatokat, sok esetben céltalanul, divatból, de tudatosan,

Twitter felhasználók valósidejű bejelentkezését elemző alkalmazás. Forrás: https://tweetping.net

régi-új magyar építőművészet

Washingtoni felhasználó futóköreinek kiértékelése. Forrás: https://www.mapbox.com/blog/2012-08-28-running-maps

a közösség segítése érdekéből is. Az adatok közlése történhet konkrét, a város használatát javító céllal is. Egyre több közösségi alkalmazás szolgálja a város mindennapi működésének segítését. Egyes közműszolgáltatóknál a hibabejelentés okostelefonon elérhető alkalmazás útján is történhet, 20 ami korszerű, könnyen beazonosíthatóvá teszi a helyszínt, a visszacsatolások által pedig a felhasználó is a közösség hasznos részeként azonosíthatja magát. Fejlesztésorientált, kiváló kezdeményezés a városlakókkal való párbeszédre építő Budapest Dialog21 is, mely a közösségi részvétel révén kívánja feltárni egy-egy városrész problémáit, az ott élők fejlesztési elképzeléseit, miközben összekapcsolja az önkormányzatokat, a lakosságot, a vállalkozásokat. A felhasználók által feltöltött ötletek természetesen itt is egységes adatbázisba kerülnek, mely alapján adatok, kerület és kategória alapján is szűrhetők, a javaslatok értékelhetők, a megoldások visszacsatolhatók. A Dialog az egyik legsikeresebb lakossági igényfelmérésre szolgáló okos alkalmazás, melyet az önkormányzatok is kezdenek felfedezni, a beérkezett igények alapján alakítják fejlesztéseiket. Az előzőhöz hasonló elképzelésű, de kifejezetten a vállalkozásfejlesztést célzó közösségi térkép az K&H üzletet ide! programja. A felhasználók itt anonim módon, regisztrációhoz nem kötötten üzlettípusokra tehetnek javaslatot a helyi igények szerint. A szűrők segítségével a vállalkozni vágyók üzletkategória szerinti bontásban is mérlegelhetik döntésüket a lakossági igények alapján. A különböző közösségi oldalak általában a felhasználói élmény javítását célozzák meg, de nem titkolt cél, hogy az alkalmazásokból statisztikai adatok is kinyerhetők legyenek, melyek egyéb – többnyire marketing – célokra is felhasználhatók.

létesítmények kihasználtságáról jó statisztikákat kaphatunk), még úgy is, ha a felhasználónak nem ez volt az alapvető célja. Erre sok esetben kiegészítő alkalmazások is segítséget nyújthatnak, de egy város tervezése, vagy speciális projektek esetében akár a szolgáltatótól is lehet anonim statisztikai adatokat igényelni. Kifejezetten hasznos, egyben gyönyörű megjelenésű képeket tudnak festeni az ilyen adatokból származó térképek. Az amerikai Eric Fischer által készített térképek egy részről 21. századi digitális művészetnek, más részről hasznos turisztikai adatbázisnak tekinthető. Az egyes Flickrre felkerült képek pozíciója alapján gyorsan feltérképezhetők egy város turisztikai célpontjai, a turisták által legaktívabban használt területek.22 Az ilyen adatok jelentős információként szolgálnak egy város fejlesztési koncepciójának, stratégiájának meghatározásánál, de a különböző gazdasági ágazatok számára is fontos adatként hasznosíthatók. A speciális kulcsszavakra való kereséssel, #hashtag-ekkel, egy-egy adott márkára, szolgáltatásra vonatkozóan, de akár választások területi kimenetelére is hasznosíthatók az adatok.23 A különböző sportolást kiegészítő alkalmazások (pl. Runastic, Runkeeper, stb.) a sport- és okosórák használatával még inkább előtérbe helyeződnek. Ezek által könnyedén felmérhetők egy város aktív rekreációs helyszínei, a beavatkozások, fejlesztések a tényleges használathoz mérten realizálhatók. Rendszerintegráció – internet of things Az okos város az alulról, felülről, illetve a különböző internetalapú smart eszközökből származó adatok összességére, a rendszerek integrációjára épül. A smart eszközök jelenléte többnyire a közlekedéselemzés, -tervezés szakterületén érhető el. Bár a forgalmi modellezés ma még általánosan a manuálisan felvett forgalomszámlálási adatokon alapszik, egy nagyváros esetében ennél jóval többre is képes a technológia. A forgalomfigyelő kamerák, trafipaxok alkalmasak lehetnek a valósidejű forgalmi adatok rögzítésére, továbbítására, de nyilvánvalóan nem az a megoldás, hogy minden utat bekamerázunk. Az okostelefonok nagy része beépített GPS-szel rendelkezik, aminek alapján azokon az utakon is látszik a forgalom, amelyek nincsenek bekamerázva. Több, szakosodott alkalmazás is segíti az úton lévőket. Vegyük példaként a Waze szoftvert, mely a felhasználók pozíciójából, utazási sebességéből származó forgalmi adatokat használja. Mindez kiegészül a

Rekreáció Egy város élete a városon belüli helyváltoztatásokról szól. A városlakók nem csupán iskolába, munkahelyükre, vásárolni járnak, hanem szórakozni, kikapcsolódni, sportolni is. Hogy mikor, hova, milyen számban és milyen módon jutnak el, arról leginkább csak sejtések vannak. Az okos telefonok és a közösségi média használatának robbanásszerű elterjedésével jóval közelebb kerülünk a kérdések megoldásához. A közösségi média használói (nem csak a fiatalabb korosztály) előszeretettel osztják meg, hogy hol, kivel, mit csinálnak, merre járnak (Facebook, Twitter, Swarm, Instagram, Flickr stb.). Az ilyen alkalmazásokból rengeteg hasznos adat nyerhető ki (pl. az egyes éttermek, kereskedelmi Budapest turisztikai desztinációi a Flickr felhasználók adatai alapján. Forrás: Flickr – Eric Fischer

xvI. évfolyam / 89.szám

utóirat // post scriptum

halad, segítségével az élet legtöbb területe egyszerűbbé, könnyebbé válik, városaink takarékosabb, fenntarthatóbb irányba fejlődhetnek. A városok tervezésénél, működésénél és működtetésénél egyaránt jó szolgálatot tehet a mindent körülvevő adathalmaz, mely utat nyit az okosabban, hatékonyabban működő városok irányába. Több magyarországi város is készít, vagy készített már Smart City tanulmányt, koncepciót, stratégiát, de az okos város víziója sokkal több annál, minthogy multinacionális vállalatok (IBM, Cisco, T-Com, E-on stb.) a saját technológiájukat eladva „okosítják meg” a városokat. A városok tervezésénél a technológiai fejlődésre nem csupán reagálnunk szükséges, hanem a továbblépést szolgáló kérdések feltevése mellett kell az újabb és újabb innovációk által nyújtott lehetőségeket megérteni, adaptálni, továbbfejleszteni. A jövőtudatos, okos várostervezés komplexitása ugyanakkor nem csupán az adatokban keresendő, hanem az épített és természeti környezet kiegyensúlyozott fejlesztésében, mely a társadalmi és gazdasági összefüggéseket éppúgy figyelembe veszi, mint a legújabb technológiák által nyújtott lehetőségeket. ___________ Valósidejű forgalmi térkép. Forrás: https://www.waze.com/hu/livemap

Z generáció - Digital Natives - http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf 2016 WORLD POPULATION DATA SHEET - Population Reference Bureau - http://www.worldpopdata.org/ 3 United Nations, World Urbanization Prospects - World Bank Open Data - http://data.worldbank.org/ 4 Patric Geddes: „Survey before planning” 5 GIS: Geographic information system / Térinformatikai rendszer 6 Épület reambulálás: az alaptérkép egyes elemeire, jellemzően az épületállomány frissítésére vonatkozó kifejezés 7 Georeferált légifelvétel: szabványos koordinátarendszerbe illesztett 8 DSM: Digital Shape Model / digitális felületmodell 9 NDVI: Normalized Difference Vegetation Index / vegetációs indexméter 10 BIM: Building information modeling / Épületinformáció-modellezés 11 LIDAR: Light Detection and Ranging / lézer alapú távérzékelés 12 forrás: http://gisgeography.com/dem-dsm-dtm-differences/ 13 Pontfelhő: felmért pontok háromdimenziós, rendszerint szabványos koordinátarendszerben tárolt sokasága 14 forrás: http://bkk-kozut.hu/web/guest/nyilvantartas-es-adatfelmeres 15 Budapest 2030-hoz kifejlesztett BUDTha rendszer – Urban-Lis Stúdió Kft. 16 forrás: TeIR rendszer - Integrált Településfejlesztési Stratégia tervezését támogató alkalmazás 17 forrás: 1999. évi LXXVI. törvény 18 forrás: http://maps.amsterdam.nl/open_geodata/ 19 forrás: http://bkk-kozut.hu/documents/17463/0/Matus+István+előadása.pdf 20 ELMŰ – ÉMÁSZ Közvilágítási hibabejelentő; BDK- a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. közvilágítási hibabejelentő 21 forrás: https://www.budapestdialog.hu/ 22 forrás: https://www.flickr.com/photos/walkingsf/sets/72157624209158632/with/4671539209/ 23 forrás: https://tweetping.net/ 24 IoT: The internet of things / Dolgok Internete, vagy okos eszközök hálózata 25 forrás: http://www.cisco.com/c/dam/en_us/about/ac79/docs/innov/IoT_IBSG_0411FINAL.pdf 1

felhasználók által beküldött információkkal, melyek azonnal megjelennek a térképen. Az útvonaltervező érzékeli, ha az útszakaszon lezárás, baleset, torlódás, egyéb probléma merül fel, és automatikusan egy kedvezőbb, gyorsabb utat kínál fel. Az ilyen szoftverek rendkívül meg tudják könnyíteni az úton lévők életét. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a város szempontjából nem kívánt utakra (forgalomcsillapított zónákba, vegyes használatú utakra stb.) tereli a forgalmat. Ennek kiszűrése érdekében a városirányítás preferált és nem preferált útvonalak kijelölésével tovább finomíthatná a működést. Az ilyen rendszerek összeköthetők a városi szolgáltatásokkal is. És�szerű gondolat, hogy a navigációs eszköz rögtön egy üres parkolóhelyhez navigáljon minket. Ehhez a valósidejű adatbázisok (pl. a mobilfizetéses parkolás, parkolóházak férőhelyadatai) összekapcsolása szükséges, mely mind a város, mind a használó számára előnyt jelent. Eközben az eszközök adatai alapján – anonim vagy azonosított módon – nyomon követhetők a városon belüli fő mozgások, trendek is. Az integrált rendszerek nem csak a forgalmi vizsgálatokhoz, tervezéshez, modellezéshez, de az azonnali beavatkozási igényekhez is rendkívül sok hasznos adatot szolgáltathatnak. Az előzőekhez hasonlóan az energia és más szektorokban is egyre nagyobb részarányban vesznek részt az olyan okos eszközök, melyek valósidejű adatot tudnak szolgáltatni az aktuális fogyasztásról, statisztikákat a felhasználói szokásokról. Becslések szerint 2020-ra 50 milliárd internetalapú eszköz (IoT) 24 fog különböző adatokat szolgáltatni a világban. 25 Megfelelő kiépítettség esetén a legkülönbözőbb területekről (mobilitás, energia, épületautomatizálás stb.) szolgáltatott adatok használatával, kiértékelésével az ellátások jóval kiegyensúlyozottabbá tehetők, a különböző városi hálózatok és szolgáltatások takarékosabban, jobb színvonalon működtethetők. Jövő, komplex lehetőség Az okos város víziója, ha csak csíráiban, de hazánkban is sok tekintetben megvalósulni látszik. Életünk legtöbb területén már ma is jelen van a digitális technológia, segíti, befolyásolja mindennapjainkat. Városaink működését, használatát és használhatóságát az újabb és újabb technológiai vívmányok gyökeresen alakíthatják át. Elég csak az önvezető „intelligens” autókra, a küldeményeket kiszállító drónokra, vagy akár a 3D nyomtatási technológia exponenciális fejlődésére gondolni. Hogy a vízió a városok élhetőségének javulásához, vagy katasztrófához vezet, még nem tudni biztosan, de egyelőre úgy tűnik, a technológiai fejlődés jó irányba

régi-új magyar építőművészet

Smart City City Planning under the Spell of Data The society of the 21st century is approaching a digital society based on data, as a descendant of the information society. Whilst the Y generation uses data based gadgets relatively well, members of the Z generation („digital natives”) know, use and apply the most modern high-techs at skills level. Meanwhile the population of the Earth is going to reach 10 billions within the 40s, as the latest calculations and analyses conclude, the proportion of people living in urban (or urbanized conditions) had already exceeded 50% a few years ago. All this shall significantly change the requirements concerning the development, operations and maintenance of cities, and as a result, urban planning is going to face new challenges. All these ideas brought about the concept of the Smart City, the essence of which is to assist the majority of fields with digital technologies, interventions by decision-making systems, or by following automated trends and rules. Settlements this have to get prepared for using omni-present data which shall be of great help in design, operation and management alike.

Laniakea szuperklaszter, benne a Tejútrendszerrel. Forrás: nature.com

Űrépítészet A határterületek kutatása szöveg text:

Botzheim Bálint

Az építészet minden korszakára jellemző, hogy keresi a határait. Ez sokszor utópisztikus tervekben fogalmazódik meg; ugyanakkor az építészet története felírható avantgárd és mainstream korszakok váltakozásával is. Maga a határ fogalma is meghatározásra szorul. Beszélhetünk a határról, mint az építészet territóriumának kiterjedéséről. Mi az, ami az építészet tárgykörébe tartozik és mi az, ami nem? Az építészet kilép a komfortzónájából és más területekre merészkedik: design, matematika, tárgyalkotás, képzőművészet, irodalom, szociológia, pszichológia, biológia, mesterséges intelligenciakutatás. A határ másik értelmezése az, amikor valaki vagy valami a képességei határait keresi. Mire képes az építészet? Mi az, ami technológiailag megvalósítható és mi, ami még szellemileg elviselhető? Elviselhető-e hogyha a város történeti negyedébe építünk egy funkcionálisan működő, ámde „alien” külsejű épületet? Szellemi értelemben mennyire lesz elviselhető, ha majd emberi munka nélkül, robotok építenek meg egy házat? Doktori kutatásomban azokkal a geometriai újításokkal foglalkozom, amelyek az építészet lehetőségeit bővítik. Összefoglaló néven új(építészeti) geometriának nevezzük ezeket. Elsősorban a nem-euklideszi geometria alkalmazási területei adnak új eszközöket az építészek kezébe, nevezetes matematikai formák, NURBS-felületek, topológiai műveletek, algoritmikus modellezés, generatív matematikai modellek, nemlineáris animáció, szimulációk, részecskerendszerek, optimalizáló algoritmusok. A geometria mindig is az építészet alapjául szolgált, az újgeometria pedig egyre inkább a 21. századi formanyelv alkotóelemévé válik. Intenzív kutatás zajlik a világban ezen a területen. Sok egyetem fontosnak tartja, hogy az építészet jövőjével foglalkozzon, hogy olyan formanyelvet dolgozzon ki, amely a 21. század építészeti karakterének meghatározásáért száll majd harcba. A módszertani és építéstechnológi-

xvI. évfolyam / 89.szám

Kopernikusz rajza a heliocentrikus világról

ai kutatások mellett az anyagkutatás, a robotika is az érdeklődés középpontjában áll. A nanotechnológia és a robotika fejlődése egyre közelebb hozza a parametrikus épületek mainstream vonalba kerülését. Robotika és nanotechnológia további fejlődése – űrépítészet? A nanotechnológia területén az extrém tulajdonságokkal rendelkező nanostrukúrák, a programozható anyagok és nanorobotok megjelenése várható. A nano anyagszerkezeti kutatások extra erős, extra könnyű anyagokat ígérnek. Ezt az extra tulajdonságot nano méretű térrács létrehozásával érik el. Ebből a belső szerkezeti felépítésből következik az

utóirat // post scriptum

anyag kicsi önsúlya is. Az ilyen anyag 99%-ban levegőből áll, viszont erősebb az acélnál.1 A Julia Greer nevével fémjelzett kutatás legnagyobb várakozása a makroszintre történő átlépés. A másik terület, a nanorobotok fejlesztése az élő sejteket utánozza. Nem is tehet mást, hiszen az élő sejtek tulajdonképpen tökéletesen megfelelnek a nanorobot definíciójának. A robotika fejlődésében is exponenciális fejlődés várható. Már létezik az a technológia, amely autonóm robotokkal lenne képes épületek létrehozására. Az emberi munkaerő leépítését az építőiparban még nem vállalja fel a társadalom. Egyelőre még a tőkeerős vállalatok sem mernek előhozakodni az emberi beavatkozás nélküli, önmagától felépülő házzal. A kérdés az, hogy milyen szituáció képzelhető el, ahol az emberi építés, az emberi munkaerő nem állhat rendelkezésre, mert nincsenek meg az életfeltételek. Ilyenek az extrém helyszínek, mint például a tengerek, óceánok, az extrém hőmérsékletű helyek, de ilyen a világűr is – leszámítva a lakható bolygókat, melyek létezése ugyan meglehetősen valószínű, de konkrét létük egyelőre csupán feltételezés. Milyen szcenáriók mentén történhet az űr benépesítése? Milyen építészeti eszközök állnak majd ehhez rendelkezésre és milyen programok kerülnek megvalósításra? Milyen technológiákat feltételeznek a jövőre vonatkozó víziók a való életben és milyeneket a sci-fi művekben? Az űrben való építés gondolatával a 20. században kezdett el komolyabban foglalkozni az emberiség, az űrutazás gondolatával viszont már jóval korábban. Mióta ember az ember, a mitológiák benépesítették a csillagos eget. Az égbolton mint territóriumon való mozgás problémájára pedig minden hitvilágnak, mitológiának megvolt a maga magyarázata. Az ókori hitvilág a csillagokat még az istenek és a holtak lakhelyeként képzelte el. A reneszánsz idején néhány csillagász már nem mitológiai lények, hanem hús-vér élőlények által lakottnak gondolta a naprendszert és a csillagokat. A Kopernikusz által megalkotott heliocentrikus világkép egyre inkább a csillagok felé irányította a figyelmet. 2 Giordano Bruno például azt vallotta, hogy az egész naprendszert élőlények népesítik be. Szerinte végtelen sok naprendszer létezik, a mi Napunkhoz hasonló csillagok körül a Földhöz hasonló, élettel teli bolygók keringenek. 3 A csillagászati technika fejlődésével egyre több részletet figyelhettek meg a naprendszer bolygóiról, holdjairól. Johannes Kepler szerint a Hold is lakott. 4 Az Álom című művében (mely csak halála után jelent meg) egy izlandi utazó holdbéli utazását írja le, amelyben találkozik holdlakó élőlényekkel. Immanuel Kant is úgy gondolta, hogy a naprendszer minden bolygója lakott. Kozmológiai elképzelései egybecsengnek az univerzumról alkotott mai fogalmainkkal. Szerinte az univerzumnak nincsenek határai a csillagok eloszlása pedig összesűrűsödő csomópontokat alkot. A naprendszert benépesítő földönkívüliekről alkotott elképzelések még inkább szárnyra kaptak, amikor a 19. században felfedezték a Mars felszínén található szabályos kanyonszerű csatornákat. 5 A Földön kívüli életről alkotott elképzelések azonban a keresztény világkép mellett mindig különvéleménynek számítottak. Az ilyen nézeteket nyilvánosan vállalók – rosszabb esetben – Giordano Brunóhoz hasonlóan máglyán végezték. Az univerzumban elfoglalt helyünket évszázadról évszázadra egyre pontosabban tudtuk meghatározni. Jelenlegi tudásunk szerint naprendszerünk a Tejút Orion karjának belső peremén kering. Tejútrendszerünk az ún. Lokális Galaxiscsoport része, mely a Virgo szuperhalmaz egyik galaxiscsoportja. A Virgo szuperhalmaz pedig a Laniakea6 nagyobb szuperhalmazban helyezkedik el. Szén alapú életformák léte a Földön kívül A legtöbb sci-fi film olyan lazán veszi az ember „utaztatását” az űrben. Látszólag bármely bolygóra érkeznek a szereplők, ott a földivel azonos a gravitáció, süt a nap kék az ég, mintha csak a földön lennénk. 7 Emberi

régi-új magyar építőművészet

Apollo holdkomp. Forrás: NASA

létformánk alapvetően a Földhöz kötött. Itt vannak adva azok a feltételek, amelyek a szén alapú élet alapjait biztosítják. A Földet elhagyni úgy tudjuk, hogy ezeket a körülményeket mesterségesen megteremjük a Földön kívül. Egy másik lehetőség lenne, hogy egy jól pozicionált féreglyukkal rögtön egy olyan bolygón landoljunk, ahol a földivel azonos feltételek adottak. Féreglyukak hiányában azonban magunkkal kell vinnünk az utazásra a földi léthez hasonló mikrokörnyezetet. Ha úticélunk egy lakható bolygó, ott nincsen szükségünk erre a mesterséges környezetre. Ha viszont olyan bolygót célzunk meg, ahol nincsenek meg a földi lét szerinti életfeltételek, akkor vagy az utazáshoz használt járműben kell maradnunk, vagy ott helyben építünk tágasabb mesterséges környezetet. Az építőanyagot magunkkal vinni – jelen tudásunk szerint – roppant költséges lenne, ezért célszerű olyan bolygót választani, ahol az építkezéshez szükséges anyag előállítható a helyben található alapanyagokból. Az építőanyagok kérdésköre azonban csak az egyik – talán nem is a legnagyobb – megoldandó probléma. Hosszabb utazáshoz szinte biztosan szükség lesz mesterséges gravitációra. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mikrogravitációban (súlytalanságban) eltöltött hosszabb idő után az emberi test súlyos degenerációja következik be. Az izmok leépülnek, a keringés módosul, a belső szervek is átalakulnak. A szív gömb alakúvá kezd deformálódni. A tartószerkezeti szerepű csontok, mint például a gerinc, elkezdenek megnyúlni és feloldódni. Nemcsak gravitációra, de a környezetünket alkotó elemekre is szükségünk van. Tűz, víz, föld, levegő. Valamint fa, fém, kő. Régen így gondolták, ma már periódusos rendszerben tudjuk az elemeket. Ezek közül a legfontosabbak a biogén elemek, melyek közül elsődleges a szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén, foszfor, ezek alkotják az élő sejtek 99%-át. Ezek vegyületei közül elég, ha csak a levegőre gondolunk, melynek létrehozása és fenntartása is hatalmas kihívást jelent az űrben. Az oxigént jelenleg víz

szeti rendszerek alapvetően szállító, elosztó rendszerek. Az alapanyag, a víz, a gáz, az elektromosság rendszerint közösségi hálózatból érkezik. Ritkább esetben az alapanyagokat a helyszínen állítjuk elő vagy ott tároljuk. Űrbéli körülmények között viszont alapfeladattá válik az alapvető nyersanyagok előállítása és/vagy tárolása is. Akár mi magunk állítjuk elő, akár csak szállítjuk az alapanyagokat, az űrhajónak vagy űrbázisnak egy önmagát szabályozó rendszerként kell viselkednie, ami hasonlatos a bioszférához, melynek működése nem sokban különbözik az élő szervezetekétől. Egy űrhajó élete: a biomechanoid, avagy mi is az élet?

Apollo parancsnoki modul. Forrás: space1.com

formájában viszik az űrállomásra, a nitrogént pedig elemi formában, nagy nyomású tartályokban szállítják. Az alapvető kémiai elemeket, amelyek az ember létezéséhez szükségesek, nem lehet a semmiből előállítani: vagy magukkal kell vinni azokat, vagy olyan technológiát kell kifejleszteni, ami ezeket a bolygóközi térből hatékonyan összegyűjti. 2011-ben találtak először oxigént a világűrben, ugyanakkor a víz, mint elem, amiből előállítható oxigén, a naprendszer több bolygóján is bizonyíthatóan jelen van. 2016 januárjában kimutatták, hogy a Pluto felszínén is nagy mennyiségben található vízjég, valamint metán, széndioxid és nitrogén.8 Nem csak az alapanyagok okoznak fejtörést, legalább ekkora probléma az emberi test kipárolgása során keletkező körülbelül 400 féle vegyület, amelyet a kilélegzett szén-dioxiddal egyetemben ki kell vonni a mesterséges légkörből. Még nem beszéltünk a meteoritok, illetve az UV sugárzás elleni védelemről, melyet a Földön természetesnek veszünk, a világűrben azonban súlyos veszélyt jelentenek.9 Az űrépítészet alapjai A megoldandó feladatokat – az építészet földi értelmezéséhez hasonlóan – feloszthatjuk szerkezeti, funkcionális és gépészeti problémakörökre. A szerkezeti szerepkör annyiban tér el a földitől, hogy a bolygóközi/csillagközi térben mikrogravitációval kell számolni, viszont az elérni kívánt bolygó gravitációját is figyelembe kell venni. Egy alacsony gravitációjú bolygón sokkal hatékonyabb anyagfelhasználással építhetnénk, mint itt a Földön. A NASA kutatói, Dale Arney és Chris Jones a Vénuszra javasolnak felhővárost telepíteni, pedig a Vénusz gravitációja nem sokban tér el a Földétől,10 viszont zord a felszíne. Egy alacsony gravitációjú bolygón az építőelemek kisebb súlya könnyűvé teszi a levegőben építést. Hatalmas lebegő struktúrákat lehetne hatékonyan építeni és mozgatni. Földi körülmények között a szerkezeti szerepet kiegészítő gépé-

xvI. évfolyam / 89.szám

A biológiai definíció szerint az élet fő jellemzői az anyagcsere, a homeosztázis és a reprodukció. A NASA szerint minden önfenntartó, darwini evolúcióra képes kémiai rendszer életnek tekinthető. 11 Sokféle definíció létezik, és szinte egyik sem tudja maradéktalanul definiálni az élet fogalmát. Mindegyik esetben vannak kivételek. A vírusok egy része például nem végez anyagcserét, az öszvér pedig nem tud szaporodni, mégis nehéz lenne tagadni, hogy élőlény. De például élőlényként tekinthetünk-e a Földre? James Lovelock a NASA megbízásából a Marson lehetséges életet kutatta, eközben alkotta meg a Gaia elméletet, mely a Földet mint élőlényt mutatja be. 12 Az elmélet szerint a bioszférára homeosztatikus rendszerként képes fönntartani dinamikus életfeltételeit. Nem egyértelmű, hogy az egész Földet egyetlen élőlénynek tekintsük, pedig az emberi testhez hasonlóan tartalmaz szerves, azaz élő és szervetlen, azaz élettelen anyagokat. A bioszféra önfenntartó képességét talán könnyű belátni, nem úgy az anyagcserét és az önreprodukciót. Az anyagcsere nem feltétlenül önálló életkritérium, hiszen nem szolgál mást, minthogy az élőlényt a létezéshez, mozgáshoz szükséges energiával lássa el. A Föld látszólag nem folytat anyagcserét, hiszen csak az űrből befelé érkeznek testek, viszont kifelé nem távoznak. De biztosak vagyunk ebben? Nem távozik anyag például egy kisbolygóval történő ütközéskor? Lehet, hogy ezek az ütközések számunkra ritkának tűnnek, de vajon nem csak az emberi élet idődimenziója miatt? Az önreprodukció is hasonlóan kérdéses terület. A kutatók egyre biztosabbak abban, hogy baktériumok túlélhetik az űrben való utazást. (Lásd a NASA ilyen irányú kísérleteit: Biopan, MarsTox és ALH84001 meteorit) Ha egy ütközéskor az élet csírája távozik a Földről, és egy másik bolygón landol, amelyen adottak a szén alapú élet feltételei, ott nagy valószínűséggel kifejlődik az élet. Ebben az esetben nem a Föld önreprodukciójával állunk szemben? Ha el is fogadjuk, hogy néhány, amúgy is spártai életmódhoz szokott baktérium túlél az űrben, annyit kijelenthetünk, hogy a szén alapú létformák számára meglehetősen zord környezetet jelent a világűr. Így ha élőlényként vízionáljuk az űrépítészetet, jobb lesz, ha nem szén alapú életformák után nézünk. Éppen ilyen létformákat keres Lee Cronin kutatócsoportja. 13 Szervetlen anyagokat vesz rá arra, hogy az élő sejtekhez hasonlóan növekedjenek, sőt versengjenek egymással a nyersanyagokért. A nem szén alapú életet a természetben is felbukkan: a kaliforniai Mono tóban talált baktérium például foszfor helyett arzént használ DNS-e felépítéséhez. A nem szén alapú élet felfedezésével/megteremtésével lehet, hogy közelebb kerülünk a Moya űrhajóhoz. A meghajtás problémája újabb fizikai korlátokba ütközik. A jelenleg ismert rakétameghajtások jelentős hajtóanyag felhasználással járnak, Ha ezt vesszük alapul, akkor a hajtóanyag előállítása és tárolása óriási erőfeszítést igényel. Egyelőre az egyetlen alternatíva a kis hajtóanyag igényű ion hajtómű. Ennek viszont a tolóereje nagyon kicsi, ami kérdésessé teszi a felhasználását csillagközi utazáshoz. Vannak kezdeményezések, mint a Qdrive, amely hajtóanyag nélküli meghajtást ígér, de ezek még kezdeti fázisban vannak. Az ilyen irányú technológiák egyrészt

utóirat // post scriptum

még nagyon fejletlenek, másrészt olyan távolságokat kell leküzdeni velük, amelyhez a fénysebesség is kevés. Kézenfekvőnek tűnik feltételezni egy féreglyuk alapú utazási módot, amely tér görbületével operálva az egymástól távol eső pontokat közel hozza. Ha az űrépületnek hasonlóan kell működnie egy élő szervezethez, beleértve az anyagcserét, a belső hőmérsékletek és állapotok fenntartását, a különböző folyamatok önszabályozását, valamint még az önreprodukciót is, akkor jogosan feltételeznék, hogy élőlény legyen, még ha nem is szén alapú. Az űrkutatás eddigi története példákat ad arra, hogy létre lehet hozni ilyen komplex rendszerként működő mikrokörnyezetet. Csakhogy eddig mindent barkácsoláshoz hasonlatos technológiákkal állítottak elő, ami rengeteg hibalehetőséget foglal magában. Gondoljunk az Apollo 1 balesetére, ami azért következett be, mert tiszta oxigén volt az űrkabin belsejében, egy légtérben a szikrakeltésre alkalmas kábelekkel. Mit kell tudnia az űrépítészetnek? Szabályok biomechanoidoknak Mindez megváltozna, ha emberi beavatkozás nélkül jönnének létre ezek az eszközök. Miért barkácsolnánk, ha a biomechanoid mindent biztosít, amire szükség van az űrbéli léthez? Egyesíti a három szerepkört: a szerkezetit, a funkcionálist és a gépészetit. Genetikai kódja szerint növekszik, sejtjei differenciálódásával alakít ki szövetein belül szállító rendszereket, tartószerkezeti vázat. Az anyaga szükség szerint differenciálódik, a külső burok ellenállóképességét fémként teljesíti, ahol átlátszóságra van szükség, ott üvegként, ahol természetességre, ott faként és így tovább. A tároló és átalakító egységek mint különféle szervek helyezkednek el benne. Anyagcseréje révén képes a növekedésre és képes arra, hogy funkcionális egységeinek kiterjedését növelje vagy csökkentse. A növekedéshez szükséges anyagcsere ugyanakkor képes leállni, amikor nincsen rá szükség. A homeosztázis képessége révén biztosítja az ember számára a megfelelő körülményeket. Az emberi beavatkozás a nanorobot lények genetikai programozásában, illetve a nyersanyagok feltöltésében merülne ki. Az űrépületnek rendelkeznie kell tehát egy nyersanyag felvételi/leadási, valamint egy programozási interfésszel. Ezen az interfészen programozhatjuk a nanorobotokat, hogy mit építsenek. Ugyanakkor működés közben már tanulásra képes rendszerként viselkedik. Összegezve tehát az űrépítészetnek biztosítania kell a sugárzások és a meteoritok elleni védelmet; biztosítania kell önmagán belül a földihez hasonló gravitációt; olyan mesterséges bioszférát kell fenntartani, amelyben megtermelhetők az ember táplálásához szükséges élőlények. Biztosítania kell a meghajtás és a manőverezés képességét. Az épület is öntudattal rendelkezik, hogy fejlődni tudjon a használati igényeknek megfelelően. Alkalmazkodóképessége kétféle: előre programozott, ami az adott helyzetekre az előre meghatározott választ adja, és intelligens – felismeri a helyzetet és annak megfelelően reagál kreatívan (önálló problémamegoldás). Egy mesterséges intelligenciának meg kell határoznunk olyan peremfeltételeket is, amelyek biztosítják, hogy ne forduljon ellenünk. Isaac Asimov annak idején megírta a robotika törvényeit, ezeket kell adaptálni intelli-

régi-új magyar építőművészet

Tethers, a NASA által támogatott űrbéli 3D nyomtató fejlesztés. Forrás: Tethers.com

gens épületre. Az építészeti robotika három alaptörvénye: 1. az épületnek gondoskodnia kell az ember életfeltételeiről, 2. a levegő, a víz, és az elektromosság biztosításáról, 3. az épületnek nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. A épület engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. Az épület tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba. Biomechanoid versus Le Corbusier A biomechanoid technológia hatalmas változásokat fog elindítani a jövőben. Minden technológiai váltás új lehetőségeket teremt és új építészeti nyelvet generál. Elvileg a technológiából következik az is, hogy milyen változásokat fog okozni. Le Corbusier öt pontja sem más, mint a vasbeton építészet milyenségének előrejelzése. Azonban a pontok megfogalmazásakor annyira lelkesedett a technológia iránt, hogy csak a vélt pozitívumokat fogalmazta meg. Vegyük sorra, hogy az előrejelzésből mi vált be. (Ezen a helyen A jövő nagyvárosai című könyvben megjelent verzióra reflektálok.)

3D Printed Habitat Challenge pályázat, a Foster and Partners terve

bolygókon történő építkezés. Ha olyan bolygót célzunk meg, amelyen a Földhöz hasonló körülmények uralkodnak, akkor egyszerű az építés. A zordabb bolygókon viszont egy külvilágtól elzárt, mesterséges környezetet biztosító bázist kell építeni. Lehetőségként ott van még a bolygók terraformálása, amely sok kutató fantáziáját megmozgatta már. A példákat az utóbbi néhány évben született tervek közül választottam. A három példa közül kettő bolygókra épít, a harmadik pedig terraformálás témakörét is érinti. Az űrépítészet kortárs formái A Hold kolonizációra az 1950-es évektől kezdve több terv született, majd az Apollo program leállításával a téma háttérbe szorul. Az elmúlt évtizedben azonban az űrkutatással komolyabban foglalkozó országok újból felvették a célkitűzések közé egy állandó holdbázis építését. Az ESA (Európai Űrügynökség) megbízásából a Foster & Partners egy konzorcium tagjaként kezdte kidolgozni a holdi építkezés legújabb technológiáját. A projekt nem elméleti tanulmány, hanem olyan technológiákra alapozza a terveket, amelyek jelenleg is elérhetők. Az elképzelések szerint az űrbázis leginkább egy földházhoz hasonlítana. Először egy alapegységet és robotokat küldenének föl. A robotok feladata, hogy a cső formájú lakómodult betemessék, így az átalakul dombházzá. A holdpor (regolit) domb funkciója, hogy védelmet nyújtson a mikro meteoritok és a sugárzás ellen. Hőtároló képessége segít a bázis hőmérsékletének fenntartásában. Autonóm 3D nyomtató robotokkal építik a regolit felhasználásával készülő dombot. A lánctalpas robotok kötőanyaggal kevert regolitot nyomtatnak rétegről rétegre, az így keletkező sejtszetű üregeket pedig kezeletlen regolittal töltik meg. Az első modul elkészülte után az állomás tovább bővíthető. A korábbi tervekhez képest a regolitdomb több, korábban figyelmen kívül hagyott problémára (meteoritok, sugárzás) megoldást kínál. Azonban mesterséges gravitáció létrehozására még nincsen használható megoldás. Az űrhajósok számára a földi gravitációhoz hasonló mesterséges gravitáció létrehozása lenne a cél, az építéshez, struktúrák létrehozásához viszont kifejezetten előnyt jelentene a kis gravitáció. Azonban a tervek ezt még nem használják ki, így ennek a tervnek az újdonsága a korábbi holdbázis elképzelésekhez képest a regolit burok építése. Aktualitása pedig az, hogy ma már racionálisan megvalósíthatóak a tervben használt autonóm robotok. A másik célpont a Mars. A NASA 2015-ben kiírt pályázatának (3D Printed Habitat Challenge) nyertese, a jégház is kihasználja a 3D nyomtatás lehetőségét A legtöbb pályázó a marsi port felhasználva hozott létre struktúrákat, itt azonban az alapanyag a jég. A ház helyszínének olyan területet választottak, ami bővelkedik jégben, mely épített struktúraként előnyökkel bír a marsi regolitot felhasználó dombházakkal szemben. A jég beengedi a fényt, így kellemesebb lakókörnyezetet nyújt a bent lakóknak, valamint védelmet nyújt a sugárzások ellen. Először egy kapszula landol. A jégház automatizáltan készül, mire a földi legénység megérkezik. A jégház legkülső rétege egy ETFE kupola, mely a jégkupola védelmét biztosítja. A jégkupolán belül még egy aerogél kupola is készül,

Holdbázis tanulmányterv, NASA Conference Publication, 1982

1. A teherhordó funkciók (pillérek és gerendák) és a hordozott részek (kitöltő vagy válaszfalak) szétválnak; a vázszerkezet független lesz (acél vagy vasbeton); pontalapon nyugszik a föld alatt, és nincs szüksége a hagyományos alapfalakra.14 A tartószerkezet és a kitöltőfalak elválasztása nem új dolog, gondoljunk csak a fachwerk építészetre. 2. A homlokzat, mivel nincs többé semmiféle kötelező teherhordó szerepe, úgy tekinthető, mint egy egyszerű hártya. A teljesen üvegezett homlokzat a 21. században túlhaladottá válik fenntarthatósági szempontok miatt. A teljesen szabad homlokzatok ára pedig a pillérek hátrébb húzása, ami alaprajzi kötöttségeket hoz magával. 3. Mivel az épület független vázszerkezete a talajra csak néhány ponton támaszkodik (pillérek), (...) szabaddá válik az épületek alatti terület. A lábakra állított épület alatt sötét kihasználatlan terek jönnek létre, ahonnan még a növények is kipusztulnak. 4. A fából ácsolt tetőszerkezeteket ezen túl vasbeton teraszokkal lehet helyettesíteni, amelyeknek felülete értékes felhasználási lehetőségekkel kecsegtet. A lapostető szintén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt statisztikailag kimutatható, hogy az emberek, még mindig jobban ki tudják használni a magastetőket, mint a lapostetőket, hiszen a magastető minden további beavatkozás nélkül alkalmas például tárolásra, a lapostető viszont csak plusz költséggel alakítható tetőterasszá. 5. A konstrukciók belsejében – amelyet csak a tágas közökben elhelyezett pillérek foglalnak el – az alaprajz teljesen szabad, a függőleges elválasztásoknak (válaszfalaknak) nem kell emeletenként egymás fölé kerülniük, ahogy ezt a teherhordó falak rendszere eleddig megkívánta. A szabad alaprajz hamis ígéret. Az alaprajz nem szabad, ha pillérekhez kell igazodnia. Az öt pont valójában egyetlen vágyat bont ki többféleképpen. Ez pedig nem más, mint a kötöttségektől mentes alaprajz és homlokzat. Az alaprajz akkor lehet teljesen szabad, ha a gravitációt túlléphetjük, tehát az öt pont valójában az űrben való építés vágyát fogalmazza meg. Néhány példán keresztül nézzük meg, hogy az űrépítészeti tervek mennyire használják ki, és mennyire élnek az eltérő légkör és gravitáció lehetőségeivel. Rengeteg elképzelés, terv született már az űrbéli építkezésre. A már említett egyik lehetőség a bolygóközi vagy csillagközi térben létező űrhajók, űrbázisok építése. A másik lehetőség az aszteroidákon,

xvI. évfolyam / 89.szám

utóirat // post scriptum

Holdbázis tanulmányterv, felfújható modul, 1989. Forrás: NASA

ez megfelelő hőszigetelést nyújt a legbelül elhelyezkedő lakókapszula számára. A holdi dombházhoz hasonlóan itt sem hallunk arról, hogy kihasználnák a marsi kisebb gravitáció (a földi egyharmada) nyújtotta lehetőségeket. Érdekes vetülete ennek a tervnek, hogy hangsúlyt fektet a designra is, ez a korábbi űrbázis tervekre nem volt jellemző. Eddig a henger, mint a rakétával legkönnyebben szállítható test határozta meg az űrbázisok formáját. A helyben megtalálható anyagokkal történő 3D nyomtatás viszont lehetőséget ad az űrbázis megformálására. A terv a holdbázissal ellentétben ezt nagyon jól használja ki. A Mars terraformálásával foglalkozik a harmadik példa, amely a 2010-es Evolo felhőkarcoló-pályázatra készült. A Mars terraformálásának gondolata nem új: a Vénusz mellett ez az a bolygó melynek átalakítására már több konkrét tervet is kidolgoztak a kutatók. Az ötletek a felszín bombázásától kezdve a légkör tükrökkel való felmelegítésén át a széndioxidot okádó gyárakig széles skálán mozog. Ezt az utóbbi megoldást javasolja a terv is. Első fázisban olyan gyárak telepítését javasolja, melyeknek egyetlen feladata, hogy a Marson található anyagok égetésével üvegházhatású gázokkal telítse a légkört. Ennek hatására megindulna a bolygó felmelegedése. A második fázisban növényeket telepítenének, a remények szerint ezek majd benépesítik a bolygót és egy természetes bioszféra alakul ki, amely alkalmas lesz az ember letelepedésére. A világűr benépesítése: otthon édes otthon... Kérdés, hogy egyáltalán miért akarnánk elhagyni a Földet, miért nem jó itt nekünk? Természetesen tökéletesen jó itt, vagyis jó lenne, ha nem szennyeznénk szét a környezetünket, s ezzel egyre élhetetlenebbé tes�szük a Földet. Nem beszélve a felmelegedésről, amely katasztrófával fenyegeti az emberiséget. Reméljük, hogy nem ez lesz az űrbe költözésünk legfőbb oka. A világűr meghódításának motivációi közül eddig a tudományos-politikai volt a legsikeresebb. A hidegháború űrversengése tudott olyan politikai akaratot és pénzügyi támogatást kovácsolni, ami végül a Holdra repítette az embert. Azóta kereskedelmi célok is kezdenek érvényesülni, itt elsősorban a távközlési műholdak telepítése a fő vonal. Az utóbbi két évtizedben előretört a magántőke bevonása az űrkutatásba. Ez az irány sok reménnyel kecsegtet. Az utóbbi években megjelentek az űrturizmus és az űrbányászat beindítását tervező vállalkozások. Rengeteg pénzt fektetnek a fejlesztésekbe, így várható, hogy beindulnak ezek a tevékenységek. Az űrbányászat lehet az egyik szcenárió, amiért kolóniát fogunk létrehozni a Földön kívül. Amint kiderül,

régi-új magyar építőművészet

hogy nyereséges egy ilyen vállalkozás, olyan tőkegépezet indul be, hogy szinte megállíthatatlanná válik a dolog. Az aszteroidabányászat talán teljesen automatizálható, más a helyzet, hogy ha a naprendszer valamelyik bolygóján létesítünk kolóniát, meddig biztosítható a kolónia feletti kontrol. Ha egy távolabbi bolygóra kerül kolónia, mint például Arthur C. Clarke regényében a Titánra, akkor a távolság miatt a közvetlen kommunikáció nem lesz lehetséges, így a közvetlen kontroll sem. Mikortól válik önállóvá a kolónia? Önálló gazdaság kezd majd kibontakozni, beindul a bolygóközi kereskedelem. A függetlenség magával hozza az önálló kultúra kibontakozását. Lehet, hogy évszázadok múlva a kolónia gazdagabb lesz a Földnél, és az ottani építészet alig fog hasonlítani a földiéhez. Egy azonban szinte biztos: ha a Földdel baj lesz, ha a bioszféránk lakhatatlanná válik, nem lesz az a pénz, amiért minden egyes embert evakuálni lehessen innen. Nem beszélve annak költségéről, hogy egy idegen bolygón vagy kolónián ennyi ember létét biztosítani lehessen. A leghatékonyabb megoldás mégis az, ha a tönkretett vagy túlmelegedett, lakhatatlan Földön hozunk létre mesterséges bioszférákat, melyek menedéket nyújtanak az embereknek. Tanulmányom végkövetkeztetése tehát az, hogy itt a Földön kell megvalósítani az emberi beavatkozás nélküli, magától épülő építészetet, hiszen ez lesz az a technológia, amely az emberiség túlélését segítheti. ___________ L. Montemayor, L. Meza, J.R. Greer Design and Fabrication of Hollow Rigid Nanolattices Via Two-Photon Lithography Advanced Engineering Materials 16 (2), 184-189 (2014) Dieter B. Hermann: Az Égbolt felfedezői, Gondolat 1981 3 Giordano Bruno: Két párbeszéd, Magyar Helikon 1972 4 Galántai Zoltán: Marscsatornák, idegen világok, angyalok, földönkívüliek. A földönkívüli élet kutatásának kultúrtörténete. In: Ponticulus Hungaricus, XVIII. évfolyam 7–8. szám, 2014. 5 Papp Dezső: Élet a csillagokon, Gondolat, 1945 6 A felfedezés (2014) a R. Brent Tully által vezetett kutatócsoporthoz fűződik 7 Ez alól az egyik kivétel a Csillagok között c. sci-fi, amely a kolonizációra alkalmas bolygók keresését jelenlegi ismereteinkhez hűen ábrázolja. 8 http://www.nasa.gov/image-feature/pluto-s-widespread-water-ice 9 https://en.wikipedia.org/wiki/International_Space_Station 10 http://spectrum.ieee.org/aerospace/space-flight/nasa-study-proposes-airships-cloud-cities for-venusexploration 11 Carl Sagan: Pale Blue Dot: A Vision of the Human Future in Space, New York: Random House, 1994 12 J. E. Lovelock: Atmospheric homeostasis by and for the biosphere: the Gaia hypothesis, Boston, 1972 13 http://www.ted.com/talks/lee_cronin_making_matter_come_alive 14 Le Corbusier: A jövő nagyvárosai, Bp. Gondolat, 1968 1

Space Architecture Research into Border Zones Architecture has always had a general tendency to search for its limits throughout its history. This inclination has often been phrased in Utopian letters. However, the evolution of architecture may also be described as the alternation of avantgarde and mainstream eras. The concept of limits needs to be redefined too. The author here is engaged in geometric innovations that have the capacity to extend the potentials of architecture. As a catch-all term for this we may use „new architectural geometry”. It is especially the applied fields of non-Euclidean geometry that provide us with new tools. Geometry has always been the starting point for architecture as such, and new geometry tends to evolve into a component of the vocabulary of forms prevailing in the 21st century. Intense research work is being carried out all over the world in this special field. For many universities it is a priority now to focus on the future of architecture, and work out a vocabulary of forms that has the potentials to contribute to the re-definition of the character of 21st-century architecture. Besides methodology and building technology research projects special focus is on material research and robotics. The development of nanotechnology and robotics also facilitate the introduction of parametric buildings into the mainstream.

Képeslap a múltba

Aquincum-futamok szöveg text:

Zeke Gyula

Most, hogy e sorok írásába fogok, úgy vagyok, mint ama kamasz a Fürdésben – szegény kisgyermek! – mélyen a víz alatt. Nem tanultam, pedig tanulnom kellett és lehetett volna a maga és a magam idejében. Még ugyan élek, s talán fogok is még eleget ahhoz, hogy pótoljam a mulasztásomat, ám tudom valahonnét bizonyosan, hogy nem fogom megtenni ezt. Megmaradok barbárnak Pannonia földjén, aki ismeri ugyan a betűket, elolvas és le is fordít néhány egyszerű feliratot, ám megdermed a CAVE CANEM bűvöletében. És mégis, ámulatban és félelemben is egyre bizonyosabban tudom, Pannonia Inferior – Pokoli Pánföld! – lakója vagyok. Hogy is ne csodálnám a fővárosomat: Aquincumot. Pontosabban és újabb kori hajlamaimnál fogva kicsit inkább: a Polgárvárost, jóllehet a canabae lakosa vagyok, és a tekintetem naponta fürdetem a légiós tábor nagyfürdőjének kövein, amint szellemi árucsere végett az Árpád hídon át a Barbaricumba távozom. Mert minden kőnél inkább emlékeznek a sejtjeim, és a kettős spirál szédítő emléklépcsőin naponta közlekedem. Nem az egyes villamos kereke döng alattam, de a valahai hajóhíd deszkái ringanak, nem az új világ erői fújják a szelet, de az ezer évek óta szédelgő Aiolosz, a fülemben nem a digitális univerzum hangjai szólnak, de Aelia Sabina orgonamuzsikájának futamai, és Óbuda népét sem látom másnak, mint Caracalla rendelete óta hánykódó, nyo-

xvI. évfolyam / 89.szám

fotók photos:

oláh gergely

mott sokaságnak, amelyet nem boldogít a szabadság. Óhajtom ezért csupán, bár hallanák és látnák mások is, amit én, s bár kiköthetnénk néha ugyanabban a révületben. E látást és hallást kívánom élesíteni az itt hozott képekkel és a hozzájuk írt szövegekkel, mert az élet idő, s így becsesebb javunk az időnél nem lehet. Képeslap a múltba A 3. század végének aquincumi polgára már egy kétszáz éves városban élhetett, épp mint mi mostanában Budapesten, már ha Aquincum Polgárvárosa kiépülésének kezdetét az első század utolsó negyedére, Budapestét pedig a reformkorra tesszük. Sorozatunk nyitányaképp ezt a képeslapot küldöm hát el sóvárgó tisztelettel akkor élt valahai várostársaimnak, mert ők voltak az utolsók, akik teljes fényében látták Pannonia Inferior fővárosát, s mert a megelőző idők betörései és pusztítása után jórészt ennek a többször újjáépített városnak a romjai maradtak ránk. Elmondom, mit látnának rajta, ha ezerhét és félszáz éve elhamvadt szemeik újra fényre nyílnának, mert e nélkül azt sem tudnák, merre járnak. Nézzék csak, városuk maradékának visszaépített faldarabkája mögött zöld fácska áll, balra tőle az a vasdarab megszelídítette Jupiter villámát, s így éjjel is megvilágítja a forró, őrült utat, az a piros-fehér kockás díszű óriás torony pedig egy hatalmas hypocaustum kéménye, mellyel most a városukra mászott esztelen lakómasztodon összes üregét fűteni lehet. Tűzoltó collegiumuk orgonájából – lássák – szobor lett, a múltjuk ma-

utóirat // post scriptum

Teremsarok

Hőtér

radék tárgyait pedig 2008 óta őrzi ez a merész múzeumépület, melyen bizonyára felismerik középületeik java részének elmaradhatatlan tympanonjait. Ezt a képet küldhetem nekik a városuk mai kapujáról 2016-ból, lapos kép, mondhatnák egy magyarul angyali mókával beszélő holland barátom szavával, aki a képeslapot nevezte így a múltkor a Bambiban, és igazuk lenne, hisz ők még látták ezerhétszáz s egynehány éve elhamvadt szemeikkel ama „legfénylőbb várost”.

as, Aquincum emlékei című kötetének címlapjára…) Persze tudom a leckét, a kiásott múltnak nincs szemlélettől, szakmai technikáktól és az (újra)telő időtől független érvényes formája, mégis megdöbbentett, hogy az eltelt bő félszázad során az egyszerűségükben is érgörcsoldón szép, egy tömbből faragott tartóoszlopok fele eltűnt. Nem akartam, de mégiscsak eszembe jutott így Salvatore Nappo magyarul is olvasható könyvének (Pompeji, az eltemetett város, Budapest, 1998, 6-7. p.) egyik bevezető mondata: „Éppen 250 éve keltette életre az első csákányütés a vastag hamu- és törmelékréteg alatt szunnyadó várost, egyszersmind elindítva lassú, de biztos pusztulását.” Aquincumunk épp csak meglelte majdani helyét Pannoniában, amikor a Vezúv i. sz. 79-ben néhány óra alatt betemette Pompejit, s feltárástörténetének viszonylagos későisége révén is némi előnyt élvez a kihűlt hamuban és lávában ránk maradt várossal szemben. Valami nagy nyugalomra, attól tartok, túl sok okunk még sincs.

Teremsarok Mint oly sok budapesti gyermek, akit a szülei a Rómaira, vagy a csillaghegyi strandra vittek forró nyári vasárnapokon, én is a HÉV ablakára tapasztottam arcomat, valahányszor elhaladt haragzöld szerelvényeivel a romváros mellett. Képzeletemet ilyenkor messze ragadta a hév, s kivált, ha erre a megmaradt szobasarokra néztem, mert annak véltem, amit láttam. Kicsikét bosszankodtam is mindig, hogy ha ez a rész ilyen épen maradt, hát miért nem hagyták meg már az egész házat azok a nem tudtam kik, akik a rómaiak óta laktak benne, hiszen ez nekik maguknak is érdekükben állt volna. Felső tagozatos általános iskolai tanulmányaim során azután értesültem róla, hogy a rómaiak aquincumi távozása és a mi megjelenésünk között legszerényebben számítva is félezer esztendő telt el, ami már elegendő magyarázatul szolgált a szobasarok állapotára nézve. Az, hogy egy valahai épületrész szakszerű visszaépítéséről van szó, csupán az első önálló múzeumlátogatásom során lett világossá előttem, ha igaz, valamikor 1972-ben, s hogy nem lakó-, s még csak nem is fedett térrészt láthatok, hanem a valahai forum szabad terének egyik sarokfalát, csak most tudtam meg. Egykori tévedésemben, ebben bizonyos vagyok, ma is sokan osztoznak mindenféle korosztályból a Római, avagy a csillaghegyi strand felé menet. Örömmel újságolom hát nekik, hogy a visszaépített sarokfal párkánykövei – melyek közül egy asztalmagasságba emelve is látható a képen – valódiak, s úgy másfélezer éves föld alatti pihenő után foglalták el újra helyüket a magasban.

Párhuzamosok I. A jó fotósnak nem pusztán megragadja a szemét (vagy inkább: a képzeletét) egy látvány, de eléri vele felvétele szemlélőjének a szemét is. A képnéző (épp mint az olvasó) így szükségképpen társszerzővé is válik,

Hőtér A nagy közfürdő fűtőterében (hypocaustum) vagyunk, példás melegben, szárazon. Nem kellett aggódnunk fotós barátommal, sem a gőz, sem a víz nem önthetett el bennünket, ráérősen szemlélődhettünk. Némi aggodalom nem is ott, a számomra delejes helyszínen szállt meg, inkább utóbb, az írásra készülvén, amikor a szakirodalmat lapozgattam. Több felvételt is találni a helyről különféle kötetekben, ám véletlen sem akad köztük kettő, amelyek nagyjából egyforma állapotban mutatnák az itt is látható részt. (Nézzenek rá például Kaba Melinda 1963Párhuzamosok I.

régi-új magyar építőművészet

cinkossá a pillanat kifeszítésében, vagy legalább a kérlelhetetlen idő lassításában. Mivel Önök itt fekete-fehérbe fordítva látják a fotót, fel kell hívnom a figyelmüket két piros csíkra, már ha képi emlékezetük nem színezné önkéntelen is meggypirosra az Esztergomba tartó vonatot, s alant a fürdő falában narancssárgába hajló tompa pirosra azt a jellegzetes maltercsíkot, mellyel a régészek az eredetiben megmaradt falrészt szokták elkülöníteni a ráépített toldástól, amely az aquincumi romok esetében – a helyben szétszóródott eredeti kövek felhasználása okán – szinte visszaépítésnek tekinthető. Az alvadt vérszín maltercsík és fölötte a meggypiros szerelvény így együtt jól láthatólag történelmi szintjelzők is, melyek aquincumi időnk egymásra rétegződését mutatják. (Van még följebb, csak az nem látszik a képen, a repülők kerozin-salakjának fagyott, alkonyi bíbora, s még föntebb a kóborló szondák esti íve, amely naponta eszünkbe idézi, hogy nemsokára el kell hagynunk a Földet.) Szeretném hinni, hogy az izzasztó gőzfürdő (laconicum) fűtőterének vaskos, égetett fedőlapjai eredetiek, de ebben nem vagyok egészen bizonyos. Ha igen, mindenesetre meg kell állapítanunk, hogy jól bírják az idő(járás) viszontagságait. Keletnek dőlő fák

Párhuzamosok II. Szeptemberi utunk képeinek e másik párhuzamosa ismét eszembe idézte a középiskolai matematika órák legtalányosabb tételét, az egyetlen egyet, mondhatom, amely komolyan elgondolkodtatott, s amely föloldotta bennem a tárgy iránti teljes elutasítás hidegét: hogy tudniillik e párhuzamosok – sőt, a geometria minden párhuzamosa – a végtelenben találkoznak. Mi lehet az oka, tépelődtem, hogy a tanárom, és a vele szolidáris szakmája összes képviselője, akik egyébként jottányit sem engedtek a kétszer kettő négyből, ilyet mondanak. Nos, a választ azóta sem tudom, ám az itt látható felvétel rávilágított a képzeletem szegénységére. Elindultam ugyanis én ama párhuzamosok mentén gondolatban annak idején, ám a végtelenségig érthető okokból nem követhettem őket, csupán egy darabig, persze hogy nem láttam, közelítenek-e egymáshoz legalább egy hangyányit. Ezért kivételes lelet az itt látható felvétel, amelyen szemügyre vehetünk egy párhuzamost – a szakirodalomban több helyütt tárgyalt észak-déli főutat szegélyező boltsor kőküszöbeinek vájatait, ezekben gördültek záráskor a deszkák –, amelynek vonalai több mint 1800 éve indultak el a végtelenbe tartó nagy útra. Nos, attól még ugyan messze vannak, ám máris megállapíthatjuk, hogy kissé megszédültek a görbülő aquincumi téridőben. A hatalmas kőtömböket egy ideje ráadásul nyolc sáv vad forgalma és a HÉV kerékcsattogása zaklatja szakadatlan. Kopásuk, zuzmósodásuk azonban oly szelíd és szemet kápráztató, hogy fölöttük állván elfeledkezünk a geometriáról. Keletnek dőlő fák Középütt a húscsarnok (macellum) díszkútját látjuk, amelynek vize a megvett húsáru lemosására is szolgált (talán élőhalak is úszkáltak benne) – olvashattuk a korábbi szakirodalomban. Az újabb kutatások azonban kiderítették, hogy a visszaépített romjaiban is ellenállhatatlan bájt sugárzó kör alapú építményben a hivatalos súlyokat és mértékegységeket őrizték. Körötte a valahai üzletek alapfalai, s a mai ember számára megemelhetetlen küszöbkövek itt is eredetiek, miként a baloldalt látható oszlop is, melynek mindössze az alsó fele szorult betonpótlásra. Az évszázadokon át nyüzsgő, egykor oszlopsor szegélyezte belső udvar (peristylium) füvére – látják – néhány évtizede a múzeum kertészei déli díszfenyőket telepítettek, amelyek keletnek dőltek a (jelek szerint) kitartón fújó nyugati szélben. Írhatnám könnyű kézzel, hogy bizonyára ez a hazai arcoknak nehezen viselhető szél sodorta mostanában ismét Kelet felé komp-országot s vele annak fővárosát, amelynek a lakói mintha elfelejtették volna, hogy hová születtek. Írhatnám, de csak nehéz kézzel tudom leírni ezt. Sokkal több kedvem van csendben méltányolni annak Párhuzamosok II.

xvI. évfolyam / 89.szám

utóirat // post scriptum

Csatornafedél

Naposzlop

az immár négy-öt régész nemzedéknek az ásatásait és szellemi erőfeszítéseit – Schönwiesner Istvántól Torma Károlyon, Kuzsinszky Bálinton, Nagy Lajoson, Szilágyi Jánoson, Nagy Tiboron, Póczy Klárán és másokon át a maiakig – akik szívós munkával feltárták és megírták nekünk Aquincumot Pannoniában, a rómaiaktól kapott, és a később érkezettek jogán birtokolt kétezer éves városunkat. Ők tehetnek róla a legkevésbé, ha nem látjuk és tudjuk, hogy mit adtak a kezünkbe. Naposzlop Ismét a föntebb említett észak-déli irányú főutcán állunk, a boltsor túloldalán. A valahai pompás oszlopsorra ma ez az egyetlen darab emlékeztet, s persze ezt is betonprotézis segíti állásában. A múltat valamelyest vissza kell építeni, ez elkerülhetetlen, kiásott állapotban a romok és a tárgyi maradványok csak a régészek számára érdekesek és beszédesek. Ez az egy szál magában álló oszlop ráadásul hitelesebb és eredetibb, mint mondjuk a híres knósszoszi festett oszlopok, amelyek a világ milliós turista seregét ejtik át és vonzzák magukhoz évről-évre. Hiszen ott áll, ahol annak idején állt, és a zikkurat-szerű talapzata is a régi. Már sosem láthatjuk, de a szakember analógiák alapján bizonyára megmondaná, milyen főt viselt, s milyen kőelemeket tartott, mi mindehhez csupán a képzeletünket mozgósíthatjuk. Fotós barátom mindenesetre az árnyékába feküdt. Látják, ezért sugárzik a tetején ártatlan sejtelemmel a Nap, amely fölnevelte a Földet, vizet fakasztott belőle, és a vízben lényeket, melyek az oszlop – s nem mellesleg: az egész ókori világ fő – építőanyagául szolgáló a mészkőtömegeket építették meg évmilliókon át szorongó testükből. Megérdemli hát, hogy vele koronázzuk meg ezt az árvaságában is méltóságteljes oszlopot, melyet annak idején Aquincum lakói is simítottak a tenyerükkel és a szemükkel.

régi-új magyar építőművészet

Csatornafedél Aquincumi munka-utunk során a szabadtéri anyagban az itt is látható kőalakzat volt az egyetlen, amelyre nem emlékeztem, amelyre nem számítottam, s amely a keresetlen szépségével mindenestől levett a lábamról. Mert vártam a síremlékekre, az oszlopokra, a szegélykövekre, a különféle szobrokra és töredékekre, oltárkövekre és szarkofágokra, mozaikokra és párkányokra, járókövekre és határjelzőkre, égetett téglákra és cserepekre, de ezekre a káprázatos nyílttéri víznyelőkre nem, ami bizonyára csupán azt jelenti, hogy annak idején nem volt szemem rájuk. A csatornafedél elnevezés félrevezető, s csak azért éltem vele, hogy a figyelmüket a funkció felől ragadjam meg. Félrevezető, hisz a modern kori minták alapján a képzeletünkben egy kör alakú fémtárgy jelenik meg, míg itt egy tiszta funkcionalitásában is organikus allúziót keltő faragott kőelem fekszik előttünk. Amint megláttam, elragadtatásomban nyomban négyszirmú víznyelőnek neveztem el, ami termékenynek bizonyult, mert a szabadtéri kőanyagban kiemelt helyzetekben továbbiakat is találni, amelyek olykor három, más esetben hat szirommal is rendelkeznek. Az én szememben ezek is azok közé az építészeti elemek közé tartoznak, amelyek „a célszerűség követelményein túlmenő díszítéseikkel szintén emelték a város fényét.” (Szilágyi János: Aquincum. Budapest, 1956, 31. p.) Ezúton köszönöm meg Láng Orsolyának, a BTM Aquincumi Múzeuma igazgatójának, hogy a szövegeket elolvasta s néhány tévedésre és hiányosságra felhívta a figyelmemet. (Z. Gy.)

Aquincum sequences Built along the Danube bank, a city and military camp of the province Pannonia which was part of the Roman Empire has left behind numerous relics in today’s area of Budapest. The civilian settlement and the military base featured baths, theatres, aqueducts, which together with the water organ found in Aquincum are integral parts of the history of the district and are lively memories for people living here now. Illustrated with photographs, this article surveys all of them one by one, and draws a parallel between the culture of a period two millennia ago with the contemporary life of the same region, illustrated with photographs.

Balázs Mihály, Tatár Balázs: Hernád, közösségi ház, 2008–2010., Fotó: KépKocka

A BME Középülettervező Tanszékének kiállítása Műcsarnok, 2016. 09. 24. – 10. 22. szöveg text:

Mácsai Pál

Alapításának hetvenedik évfordulóját ünnepli a BME Építészkarának Középülettervező Tanszéke. Az ünnep több rendezvényt is hozott: az év első felében két konferenciát (beszámolónkat lásd: MÉ 2016/1), egy hamarosan megjelenő kötetet, szeptember végétől pedig a Műcsarnok ad helyet a tanszék munkáját bemutató kiállításnak. Az alábbiakban Mácsai Pál színész, színigazgató megnyitó beszédét közöljük – a szerk. Elsőként megköszönöm a bizalmat, hogy ennek a tárlatnak a megnyitására engem kértek fel, és hadd mondjam el Önöknek, miért mondtam (rövid hezitálás után) igent: tudva, hogy nem értek hozzá, nem leszek tehát szakmai, konkrét, pontos, tárgyszerű – amilyen pedig szeretnék lenni. Azért fogadtam el a meghívást, mert a gesztus, hogy a szervezők nem szakmabelit kértek erre a feladatra, magában jelzi, hogy ez a kiállítás, noha a tanszék fennállásának hetvenedik évfordulójára állt össze, mégsem pusztán az ünneplés terepe, és nem az önapológia kétes szándéka, hanem épp a kételkedés, az alapkérdések újrafogalmazásának igénye hozta létre. Csak az elmúlt tizenöt év munkáit látjuk: nem az elődök iránti tisztelet hiánya, hanem az utódok felé érzett felelősség megléte miatt. A minket körülvevő szellemi és technológiai változások olyan sebesek, hogy néha magukat a kérdéseket sem ismerjük fel, esetünkben talán azt is újra meg kell fogalmazni, hogy mi maga az építészet, mi a közösség és mi a középület. Volt idő, amikor kacérkodtam azzal a gondolattal, hogy én is építész legyek, aztán egyéb szenvedélyeim győztek, és színész lettem, később rendező és színházigazgató. Szakmámból, ami szintén az ideától halad a megvalósulás felé, érteni vélem azt a processzust, ahol a gondolatból,

xvI. évfolyam / 89.szám

fotók photos:

Műcsarnok

gyakran egyenesen álomból, képzetből épületnek kell válnia, olyannak mégpedig, ami megvalósítható, nem omlik össze, majd működőképes: és sokakra hat. A középületnél olyan közös nevezőt kell találni, amely mindenkinek legalább valamilyen szempontból megfelel, miközben tudjuk, hogy a közösség egyénekből áll, akik a legkevésbé sem hasonlítanak egymásra. A mi társadalmunkban, ahol a hasadtság ilyen nyilvánvaló, és ahol a különbözőségek ennyire kevéssé kíváncsiak egymásra, ott minden emberi, mérnöki vagy művészi gesztus, ami divergens hajlamainkat szelídíti, és összetartó ösztöneinket erősíti, szükséges, fontos, és hasznosabb, mint a világ más tájain. Nehezebb is, persze. Korunk átmeneti kor, a folyamatos számvetés kényszere jellemzi, az állandó újrakalibrálásé: biztos mércéinknek is permanensen új és új fénytörésekben kell pontosnak, megbízhatónak maradni. Ez fárasztó. És sok bizonytalansággal, kényelmetlenséggel jár, általában meg is ússzuk, de szinte mindig halogatjuk. Pedig kikerülhetetlen. Ez a kiállítás tehát minta, példa. Most, amikor ezt a megnyitót tartjuk, Csehov Három nővérét próbáljuk a színházban, ahol Versinyin ezredes szerepét játszom. Sok mondatot tanulok meg éppen, ahol az ezredes arról elmélkedik, mi lesz a világon két-háromszáz év múlva. Ő azt hiszi, hogy tudja, pedig nem. Én nem is hiszem, hogy tudnám: de azt kívánom, hogy ez a retrospektív kiállítás, miközben emlékezik a már megcsináltról, emlékezetes állomás legyen azon az úton, amelyen az elmúlt hetven év csak a kezdet. Emlékezetes és hasznos állomás, amelyen új titkokat sikerül felderíteni, új paradigmákat sikerül megsejteni, új utakat sikerül felfedezni. Ezzel rám ruházott – és szívesen fogadott – jogomnál fogva a kiállítást megnyitom.

utóirat // post scriptum

Kiállítási enteriőr. Fotó: Műcsarnok

Középületek közvetlen közelségben szöveg text:

A Középülettervező Tanszék Műcsarnok-beli kiállításához Balázs Mihály tanszékvezető és Somogyi Krisztina, a tárlat kurátora rendhagyó megoldást választottak: nem történeti áttekintést kívántak adni, hanem fogalmakat tisztázó, nyitott gondolkodásra ösztönző párbeszédet kezdeményeztek. Az újragondolásnak természetesen része a jelen felmutatása és a közelmúltra való visszatekintés. A tárlathoz vezető folyosó ezúttal maga is a kiállítás része lett: mindkét falát megtöltik a tanszék hallgatói által készített, térkoncepciókat magyarázó építészeti makettek. Egyszerű fehér kocka alapegységek, de mindegyik egy-egy térelképzelést jelenít meg, amit így együtt, ráadásul nevek és bármiféle magyarázat nélkül, csupán a makett háromdimenziós mikrovilágánál maradva, izgalmas jövőkutatásnak láthatunk. A kiállítóterem közepére épített, két oldalán nyitott, bejárható, kívül fekete, belül kék doboz párbeszédbe vonja a látogatót. Aki belép ebbe a félig zárt, félig nyitott térbe, finoman érzékeli a feje fölött két irányból kifeszített, vékony szálakból álló vonalhálót, melynek

régi-új magyar építőművészet

GÖTZ ESZTER

párhuzamosai középen átszövik egymást. A vonal, a rajz alapegysége jelenik meg itt, a keresztbe futó szálak a közép felé sűrűsödnek, majd ismét rendezett párhuzamosokként szaladnak tovább. Ott középen van valami, sugallják, valami keletkezés, valami közös, valami energia. A doboz oldalán képek és szövegek jelennek meg, melyek a kurátor szándéka szerint a nyitva tartás alatt folyamatosan gyarapodnak. Az installáció ugyanis arra szólítja fel a látogatókat, hogy ki-ki mondja, írja, rajzolja le, vagy idézettel, képpel, bármilyen jellel fejezze ki, mit gondol e szó kapcsán: középület. Mi a közös egy épületben: a használata, a jelképei, az identitása, a fenntartása? Vagy az általa hordozott kulturális-történelmi emlékezet? S ha továbbmegyünk a fogalomtisztázásban: ki a „köz”? És ki mondja meg, mire van szüksége, és azt hogyan lehet épület formájában leképezni? A doboz egyik oldala maga egy táblafelület, amelyet már az első napoktól színes krétarajzok borítják, mutatva, hogy a látogatóknak van mondanivalójuk; a kérdésfeltevés tehát időszerű. A kiállítás címében jelzett „közvetlen közelség” megteremtése tehát elsőrendű feladat. Ennek természetesen része a múlt is. A terem falain, a

Balázs Mihály: Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 2003. Fotó: KépKocka

Kemes Balázs: Kukoricagóré, Perbál, 2013. Fotó: KépKocka

Kálmán Ernő, Major György: Gödöllői Városi Könyvtár, 1999–2002. Fotó: KépKocka

doboz körül az ezredforduló óta eltelt tizenhat esztendő hazai középületterméséből láthatunk válogatást, harminc házat a tanszéken oktató építészek munkáiból – a pár négyzetméteres falusi brikettszárítótól a hightech irodaházig, az iskoláktól és sportcsarnokoktól az egy centiméter széles emlékműig. A válogatás önmagában is jól mutatja, milyen széles skálán mozog a középület fogalma. A kiállítás ezzel a tág horizonttal gondolja újra a köz, a közösség, a közhaszon, a közérdek és a hozzá kapcsolódó építészeti gesztusok lehetőségeit. Inkább kérdez, mint állít, és az elkészült épületekkel a józan valósághoz köti a kérdéseket, illetve a lehetséges válaszokat. És hogy a bemutatott épületekhez is többféleképpen tudjon közelíteni, a profi építészeti fotókon – többségük Bujnovszky Tamás fotográfus munkája – kívül mindegyikhez kínál nagy méretben egy-egy kiemelt nézetet, egy hangsúlyozottan nem-építészeti fotográfiát, olyan felvételeket, amelyek az adott ház valóságos, használat közben megélhető karakterét – amilyen például egy klasszicista kastély egymás után feltáruló ajtóinak végtelennek tűnő sora, vagy egy könyvtár polcai fölé kinyúló gyerekkéz. A személyesebb viszonyulást kifejező képeket a BME KépKocka Építész Média Körének tagjai készítették, bevonva a látogatót egy olyan nézőpontba, amelyet az építészeti média természeténél fogva ritkán közvetít. Itt is érezzük, hogy a kiállítás készen kapott fogalmak helyett a jelzések, szimbólumok, ráérzések világát mozgósítja, s így szabaddá teszi a gondolat útját. A tárlathoz kapcsolódó események szintén nem megszokott módon hozzák közönségközelbe a tanszék munkáját: szeptember-október folya-

xvI. évfolyam / 89.szám

Balázs Mihály, Tatár Balázs: Hernád, közösségi ház, 2008–2010. Fotó: Képkocka

Schrammel Zoltán: SOTE Igazságügyi és Biztosítás Orvostani Intézet boncterme, 2009-2012. Fotó: Schrammel Zoltán

mán a prezentációk, előadások és egy kerekasztal-beszélgetés mellett nyitott tanszéki értekezletet visz a Műcsarnok falai közé. A párbeszéd a szakmai és a középületet használó közönség felé megindult; tanulságait az oktatók, a hallgatók, és remélhetőleg a jövendő középületek megbízói is hasznosítani tudják.

Exhibition of Budapest University of Technology, Department of Public Building Design Kunsthalle, September 24th – October 22th, 2016 The Department of Public Building Design of the Budapest University of Technology celebrates the 70th anniversary of its foundation. The celebration is accompanied by a variety of events: in the first six months of the year two conferences were organised, a volume is going to be published soon, and from the end of September on the Art Gallery (Kunsthalle Budapest) hosts an exhibition presenting the works and activities of the department. Mihály Balázs, head of the department and Krisztina Somogyi, the curator of the exhibition have found an extraordinary scheme: instead of a chronological survey they chose a dialogue form to clarify concepts and encourage openness in thinking. The exhibition was opened by Pál Mácsai, actor and theatre director. hereby we are publishing the inaugural speech he delivered.

utóirat // post scriptum

Henrieta Moravčíková: Friedrich Weinwurm Architect Slovart, Bratislava, 375 oldal szöveg text:

Klein Rudolf

Henrieta Moravčíková, a Szlovák Műszaki Egyetem építészettörténész professzor angol és szlovák nyelvű monográfiáját a két világháború közötti Pozsonyban élő és alkotó, kiemelkedő modernista építészről. A keménykötésű nagyalakú monográfia közel felét teszi ki a szakmai életrajz és művek részletes elemzése, a többi tervek és rajzok bemutatása. Weinwurm (1885–1942) három utónévvel élte le tragikusan megszakadt életpályát – Frigyes, Friedrich, Bedržich –, ami Pozsony többnemzetiségű és több kultúrájú világára, ahogy a szerző fogalmaz, közép-európaiságára utal. Iskoláit Pozsonyban, Kolozsvárott és Németországban végezte, ahol Peter Behrens, Bruno Taut és Hannes Meyer alkottak, legfontosabb tanára Heinrich Tessenow volt. 1911-ben diplomázott a Drezdai Műegyetemen, ezután helyezkedett el Pogány és Tőry irodájában Budapesten. Itt készült egy síremlék pályaműve 1914-ben, mely Lajta Béla és Kozma Lajos hatását mutatja. Ugyanebben az évben pályázott az Adria Biztosító Társaság székházára, az elő-modern monumentalizmus szellemében. Az első világháború után az anyaországi építészettől eltérően az új pánszláv utódállam állam építészei igen korán kiálltak a modernizmus mellett, melynek ideológiája közép-európaiságot, nemzetköziséget is képviselt. Emögött többek között az első világháború traumáitól való megszabadulás, a tabula rasa nyitása munkált. Ilyen tiszta lapok voltak a modernista épületek homlokzatai, áramló terei, melyben a progresszív polgárság élte jövőbe tekintő életét. Weinwurm 1924-ben tett hitet a modernizmus mellett: „Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy csak korunk közvetlen, erőteljes és dísztelen szellemiségének elfogadásával jöhet létre igazi művészet.” Nem véletlen, hogy a cseh Lidovné noviny folyóiratban (2011. szeptember 12.) Zdeněk Lukeš cseh építészettörténész Friedrich Weinwurmot az 1920-as évektől a szlovák Loos-ként tartja számon, ami nem áll messze a valóságtól: dísztelen, egyszerű modernizmus, melyben azonban helyenként megjelenik egy kis klasszicizálás. Moravčíková ezt kapcsolatba hozza Weinwurm berlini tanárával is, Heinrich Tessenow-val. Loos-szal társítja Weinwurm építészetét a drága anyagok fényesre csiszolt felületei révén, de ezzel a párhuzam jobbára ki is merül. Loos leglényegesebb vívmánya, a Raumplan és az ebből fakadó „tér-idő labirintus”, egy-egy szabálytalanul, vagy inkább esetlegesnek tűnően elhelyezett lépcsőkar, a helyiségenkét változó belmagasság – ha úgy tetszik, Einstein kozmológiájának és a hagyományos japán térkoncepciónak sajátságos lecsapódásai – Weinwurm épületeiben elmaradnak a racionális szerkezet és térelrendezés javára.

régi-új magyar építőművészet

Tomanek szenátor villája, Pozsony, 1929

Moravčíková ezt Weinwurm pragmatizmusával indokolja, megjegyezve, hogy az építésztől távol állt a másik véglet, a funkcionalista sematizmus. Ez alatt a szerző nyilván azt érti, hogy a lépcsőházak hangsúlyosabbak maradtak Weinwurmnál, mint az Új Építészet képviselőinél. Valószínű, hogy itt a közönség, a megrendelők is belejátszhattak: Loos megrendelői bécsi nagy(polgárok) voltak, Weinwurméi a szlovák modernizmust támogató szakemberek és értelmiségiek, akiknek reprezentációs igénye szerényebb és ésszerűbb volt, mint a császárváros nagypolgárságáé. Moravčíková kiemeli, hogy Loost és Weinwurmot összeköti egyféle nyugatosság, a dísz elutasítása és a rajz(olás) jelentőségének lefokozása. A szerző kiemeli azt a körülményt, hogy Weinwurm rajzai sematikusok, perspektíváihoz rajzolókat bérelt, ő maga ilyesmivel nem foglalkozott. Nekünk, magyaroknak nem csak Loos, Frank és Wittgenstein jut eszünkbe, hanem Kozma Lajos is, annak a neobarokk (Kozma-barokk) utáni opusa, elsősorban a pozsonyi Uránia filmszínház felújítása kapcsán, 1930-ból, mely felidézi a budapesti Átrium mozit. De Kozma jut eszünkbe akkor is, amikor mindkét építésznél párhuzamos formanyelveket látunk érvényesülni egymás mellett. Weinwurm nagyjából egy időben

Schön áruház, Pozsony, F. Weinwurm –Vécsei Ignác, 1935. Fotó: Josef Hofer

tervez visszafogott modern épületeket, mint például a Sonnenfeld villát Pozsonyban (1928), illetve a holland modernizmust idéző, radikális Dr. Klaubert házat (1924), vagy a Grand szanatórium főhomlokzatát, melynek dekorativizmusa Kozma Stefánia úti társasházait juttatja eszünkbe (1924), míg az 1928-as udvari homlokzatban már felcsillannak Alvar Aalto Paimio szanatóriumának egyes elemei. A Németek, zsidók, szabadkőművesek: egy sajátságos esztétika című fejezetben Moravčíková megpróbálja megvilágítani a Weinwurmot körülvevő társadalmi közeget. Itt tér ki az építész pozsonyi, zsolnai és pöstyéni zsidó megrendelőire, akik meghatározták feladatait is, sörgyárat, bérvillákat a Heller, Stein és Graber családok számára. A Politikailag elkötelezett építészet című fejezetben az Unitas és Nova dobá lakótelepekről esik szó, amely a korabeli német „Siedlungs-Architektur”, a szociális lakóépítkezés fő sodrásához közelít. A könyv 103. oldalán a történelem iróniáját kiemelő képet látunk: a szociáldemokrácia által létrehozott Nova Dobá (Új idők) lakótelep főutcájának fotóját, amelyen a „Defilé náradnej sily” („A nép erejének parádéja”) vészjósló felirat felett masírozó nemzeti szocialistákat látunk a modernista házak előtt 1944ből, de ekkor már Weinwurm nincs az élők sorában. A deportáció elől bujkálva 1942-ben írja utolsó levelét szeretteinek, és ma sem tudni hogy szlovák vagy magyar fegyveresek végeztek vele. Weinwurm (magyarul: borkukac) Frigyes, Friedrich, Bedržich halála jelképes: Vele együtt halt meg Közép-Európa is, a nemzeti szocialista csizmák és a szovjet-orosz terjeszkedés terhe alatt. Henrieta Moravčíková könyve nem csak tartalmilag különleges. Tipográfiája, a matt, kicsit sárgás papír visszaidézi a két világháború közötti dizájnt. Talán a fotók a leginkább rendhagyóak: a ma divatos csili-vili digitális, nagylátószögű képek helyett visszafogott színvilágú, mérsékelt látószögű, a Bauhaus korában használatos fototechnikát idézi.

xvI. évfolyam / 89.szám

A pozsonyi zsidó temető szertartásterme, F. Weinwurm – Vécsei Ignác, 1930. Fotó: Triaška Stefanovič

Henrieta Moravčíková: Friedrich Weinwurm Architect Slovart, Bratislava Henrieta Moravčíková, professor of architectural history with the University of Technology in Slovakia published this bilingual (English and Slovak) monography on the outstanding architecture of Modernism who lived and worked in Bratislava in the interwar period. Approximately half of the hardcover volume covers the resume of the architect and analyses of his works in details whilst the rest is devoted to his designs and drawings. Weinwurm (1885–1942) studied in Bratislava, Cluj-Napoca and Germany, where Peter Behrens, Bruno Taut and Hannes Meyer worked. His most influential teacher was Heinrich Tessenow. He graduated from the Technical University of Dresden in 1911 and then started to work in the office of Pogány and Tőry architects in Budapest. In 1924 he joined Modernism. It is not by chance that Zdeněk Lukeš, Czech architectural historian referred to Friedrich Weinwurm as the Slovak Loos from the 1920s on: he cultivated which is sometimes interspersed with a touch of Classicization.

utóirat // post scriptum

Nyíregyházi görögkatolikus templom, 1993

Török Ferenc kiállítása elé Pesti Vigadó, 2016. 09. 02. – 09. 25. szöveg text:

Winkler Barnabás

A Vigadó nagytermében 2016. szeptember 1-jén Építészet és hitvallás címmel nyílt meg Török Ferenc építész jubileumi kiállítása. Az alábbi írás a megnyitón elhangzott beszéd szerkesztett változata – a szerk. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a korát meghazudtoló frissességű, nyolcvanadik születésnapját ünnepelő Török Ferenc építész életmű-kiállítását megnyithatom. Barátságunk immár ötvenkét évre tekinthet vissza, gyökerei az egyetem rajztermében hajdanvolt tanár és növendék találkozásából erednek. 1964 őszén kezdtem meg tanulmányaimat az Építési és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán. Sopronból érkeztem, egy akkor még szinte hermetikusan elzárt vidéki város szigorú, de családias szellemét megőrző, egykori evangélikus gimnáziumából. Idegen és szokatlanul rideg volt az egyetem, mindenki ismeretlen, mindenki távolságtartóan hivatalos. Mi, a hallgatók is csak óvatosan közeledtünk egymáshoz. Ebben a légkörben a rajzóránkon egy nálam alig idősebbnek tűnő, fehérköpenyes tanársegéd ült le a rajzomhoz, és puszta jelenlétével oldotta a hetek óta tartó feszültségemet. Az egyetemen addig nem tapasztalt jóindulatú közvetlenséggel mondta el – rajzolás közben – az észrevételeit, tanácsait. Vártam a rajztermi találkozásokat, ezeken az órákon végre újra biztonságban, otthon érezhettem magam. Ennyi év távlatából már bizton tudom: a tanár úr mélyreható, máig megőrzött és megfogadott tanácsai egész életemre kihatnak. Török Ferenc egyenrangú partnernek tekintett minket, hallgatókat. A maga egyszerűen megfogalmazott, de határozott gondolataival indította el bennem az építésszé válás akkoriban lassan tudatossá váló folyamatát. A hallgatókat rövid idő alatt megismerni és segíteni tudó emberi és oktatói képessége sokunknak segített egyetemi életünk indulásakor. 1960-ban, diplomadíjat kiérdemelt oklevele megszerzését követően

régi-új magyar építőművészet

kezdett oktatni a Középülettervezési Tanszéken. Gádoros Lajos hívására hamarosan átkerült a Rajz- és Formaismereti Tanszékre. Az átlagot messze meghaladó rajzkészségű fiatalember szerényen vallja: „Jól rajzoló diák voltam, de grafikai tudásom itt vált elfogadhatóvá..., mert a tervező építészet kifejező nyelvezete a rajz…, a szép vonal szeretete, a tiszta rajzstílus nagy segítségemre szolgált a tervezési oktatásban is…” Kétéves, a KÖZTI-ben eltöltött tervezőirodai gyakorlat után 1966ban, Kotsis Ivánnal és id. Janáky Istvánnal meghatározó emberi és szakmai kapcsolattal gazdagodva, ismét Gádoros professzor hívására a Középülettervezési Tanszéken adjunktusként, 1983-tól docensként folytatta egyetemi hivatását. A hallgatókkal emberi kapcsolata változatlanul közvetlen volt, melléjük ülve, rajzolva korrigált, ahogy írja: „…egy oldalon ültünk mind a ketten az építészeti probléma előtt, hogy közösen találjunk megoldást, együtt hódítsuk meg az építészet csodálatos birodalmát.” 1992-ben nevezték ki egyetemi tanárnak a Rajz- és Formaismereti Tanszékre. 1996-tól 2001-ig újra a Középülettervezési Tanszéken volt, immáron tanszékvezető egyetemi tanárként. Több mint négy évtizedes elhivatott oktatói munkájával, megépült, példamutató épületeivel és közvetlen emberi tisztaságával számtalan fiatalt segített elindulni az építésszé válás összetett és rögös útján. Az egyetemi oktatás alakulásáról napjainkban így beszél: „A személyes mester-tanítvány kapcsolathoz sokféle adottság szükségeltetett, kisebb hallgatói létszám, nagyobb oktatói arány, kellő óraszám és változatlan műtermi körülmények…, így válhatott egy tankör műtermi közösséggé, hogy megismerhessék egymás terveit, találkozhassanak és tanulhassanak egymástól”. Azt is tapasztalja, hogy napjainkban a szükséges feltételek rossz irányt vesznek, ezt mutatja aggódó véleménye: „…növekedett a hallgatói létszám, csökkent a tanároké…, új fogalmak születtek: kvóta, kredit, bolognai módszer…,megszűnt a műhely jellegű oktatás, a mester-tanítvány kapcsolat. Ezt a változást minden művészeti iskola megsínyli mind a mai napig.”

Kiállítási enteriőr. Fotó: Éger-Czope Anna – Vigadó

Egyetemi pályafutásával párhuzamosan, diplomája megszerzése óta folyamatosan tervez. Az életmű-kiállítás, amit itt láthatunk, a legjelentősebb megépült épületeiből mutat be különös gonddal összeállított tablókat, míves modelleket, nagyszerű rajzait. Az életmű, így egységgé forrva, reneszánsz mesterek szellemét idézi. Tehetségének sokoldalú alkotásaiból szerényen, nagy gondossággal, soha nem hivalkodva válogatta össze kiállítása anyagát. Önvallomás, ahogy legnagyobb súllyal a megépült templomai tárulnak elénk. Tiszabercel, Kisvárda, Nagydobsza, Nemeshetés, Balatonfenyves, Révfülöp, Ábrahámhegy, Felsőpakony, Budapest – Magyar Szentek Temploma, Nyársapáti – mind általa tervezett és megvalósult katolikus templom. Edelényben és Nyíregyházán görög

xvI. évfolyam / 89.szám

katolikus templomot és parókiát, Budapesten a Vatikáni Nunciatúrát, a Pannonhalmi Bazilika külső rekonstrukcióját, a Máriapócsi zarándokházat és a Ferihegy II. ökumenikus kápolnáját építik meg tervei alapján. Több épületénél építész munkatársaival alkot: Bartók István, Marussy Ferenc, Boros Lajos és Major György közreműködésével. Balázs Mihállyal 1991-ben közös irodát alapítanak, ahol Fejérdy Péterrel, Bartók Istvánnal, majd Dávid fiával közösen terveznek. Balázs Mihállyal számos épületet, köztük a Magyar Szentek Templomát együtt jegyzik. Mint klasszikus templomépítő, társművészekkel együttgondolkodva alkot. A közreműködők sora impozáns: Csíkszentmihályi Róbert, Hegyi György, Somogyi Győző, Deim Pál, Somogyi Soma László, Tarr Miklós, Till Aran, Schrammel Imre, Udvardi Erzsébet, Gyarmathy Tihamér, Horváth Béla, Sallai Géza és Madarassy István képzőművészek. Az alkotásban azonban soha nem téveszti szem elől a közösséget, akik maguknak templomot készülnek építeni. Tervezési kiindulásánál és folyamatában a kiválasztott környezet mindig meghatározó jelentőségű. Erről így fogalmaz: „Az építészet közösségi művészet, senki nem tervezhet a közösségtől függetlenül. Az építészet, legalábbis a tradicionális építészet, amelynek jómagam is követője vagyok, nem határolódhat el a konkrét környezettől, miként a képzőművészet. Nem véletlenül épült a bencés templom a hegyre (Tihany), a cisztercita épület pedig meghúzódott a völgyben torony nélkül (Bélapátfalva)”. A tervezendő épületek helyszínével kapcsolatban ad választ az oly sokszor felmerülő kérdésre, létezik e napjainkban jellegzetesen hazai építészet? „Mindenképpen létezik magyar építészet… – vallja – …a helyszín szellemének tiszteletéből adódó szerkesztés és a helyi anyagokban való gondolkodás alapján létrejött épületek olyan füzérré köthető építménysort produkálnak, mely nem nagyon tér el a nemzetközi trendektől, de mégis jellegzetesen hazai.” Templomait tiszta, egyszerű formálással, divatos építészeti irányza-

utóirat // post scriptum

Kiállítási enteriőr. Fotó: Éger-Czope Anna – Vigadó

toktól mentesen, átgondolt anyaghasználattal, de Jelenits István piarista szerzetes és teológus gondolatait magáévá téve alkotja: „A funkcionalizmus kísértését meg kell haladnia a templomépítészetnek.” Templomai mellett életművét polgári épületek is gazdagítják. A jelentősebbek: a pályája elején tervezett Szentendrei Művésztelep, a Budavári OTP házak, Budapesten a Vidámpark elvarázsolt kastélya, Nyíregyházán a belvárosi tömb rehabilitációja, a Tatai uszoda. Ezeknél az épületeinél Balázs Mihály mellett Puhl Antal, Gábor Miklós, Hercsuth György és Krizka György voltak építész társai. Meg kell említenem nagyszámú, gyakran munkatársaival közösen készített, díjazott pályaművét. Több mint tizennégy első és második díjas alkotás, köztük Nemzeti Emlékhely, könyvtár, műemléki rekonstrukciók. Jelentősek publikáció is, melyeket a Magyar Építőművészetben, más szaklapokban, de gyakran napilapokban olvashatunk. Nagy szeretettel ír utazásairól. Görögország, Szicília, a Szentföld, melyekről mindig az élettel, emberekkel, gyülekezetekkel való találkozásainak nagyszerű élményével meggazdagodva tér haza. Török Ferenc sokunk tanítója. Vallomásaiban saját pályájáról, az őt elindító és segítő mestereiről nagy szeretettel és hálával emlékezik meg: „Az egyetem Középülettervezési Tanszéke az ország egyik legjelentősebb alkotóműhelye mind a mai napig. Oktatói mindig jeles építészek voltak, akik ismerték a szakmát, gyakorolták és tanították. Hálás vagyok a gondviselésnek, hogy tanítvány, majd később oktató mester lehettem a tanszéken.” Építész mestereiként tekint vissza Weichinger Károlyra, Medgyaszay Istvánra és Aurelio Galfettire, jelentős számára Jurcsik Károly, Virág Csa-

ba és Farkasdy Zoltán építészek barátsága. Lelki irányítója Hegedüs Viktor karmelita atya, akinek jelenléte meghatározó volt személyisége kialakulásában. Mély hitével minden korban nyíltan vállalja a páterrel való lelki kapcsolatát. Munkásságát nagyszámú elismerés nemesíti: Diplomadíj, Ybl Miklós, Pro Architectura, Pro Pannonhalma, Kossuth díj valamint Kotsis Iván-érem, az alkotó és oktató építészek Fair Play díja, illetve a Nemzet Művésze cím. A gondos mérlegeléssel összeállított életmű kiállítás méltón tükrözi tehetségének gyümölcseit. Török Ferenc neve a nagy tudású, tisztán gondolkodó alkotó építész-mestert és erős hitben élő templomépítőt jelenti.

régi-új magyar építőművészet

Preface to the exhibition of Ferenc Török Pesti Vigadó The main hall of Vigadó hosts the jubilee exhibition of architect Ferenc Török titled Architecture and Credo opened on September 1st, 2016. Ferenc Török started to work as a lecturer with the University of Technology in Budapest in 1960. However, he was also active as a designer all the time. His oeuvre exhibited now shows some of his most significant buildings that have been implemented via tableaux edited and compiled with due care along with delicate models and great drawings. His oeuvre evokes the spirituality of Renaissance masters.

_____

terv plan _____

Karátson Gábor Emlékpont Lakásmúzeum, Budapest ___

terv és szöveg concept and text: Somogyi

___

Pál

Karátson Gábor festőművész, író, számos kitüntetés és díj birtokosa 2015-ben, 81 éves korában elhunyt. A művész fordulatos, gazdag életpályája eredményeként kiemelkedően gazdag életművet hagyott maga után. Az elhunyt felesége, Granasztói Szilvia iparművész, művésztanár és a család szándéka szerint a szellemi örökség megőrzése, méltó ápolása mellett a gazdag művészi, tárgyi hagyaték bemutatása, illetve egy lakásgyűjtemény, és archívum létrehozása volt a cél.

A lakásgyűjtemény helyszíne a jelenlegi műteremlakásuk, kiegészítve a mellette lévő szárító, tároló bevonásával. A műteremlakás teljes felújításra, átépítésre kerül, mely két részből áll, egy privát lakórészből az özvegy számára, illetve a hagyatékot, a gyűjteményt bemutató nyilvános kiállítótérből és a hozzá kapcsolódó közösségi terekből állna. Az életmű bemutatása, a családdal történt egyeztetés alapján több részből áll. Az első rész Karátson festői munkásságát prezentálja: mintegy 70 táblakép, illetve rajzok és akvarellsorozatok (a Faust sorozat és a bibliai akvarellek, valamint a Teremtés és a Jelenések Könyvéhez festett sorozat, összesen

terv // plan

mintegy 300 akvarell) állandó (időszakosan változó) kiállítás jellegű bemutatása. A második egység a művész nagyapjától Olgyai Viktor grafikus, festőművész, főiskolai tanár, a rézkarctanszék alapítójától örökölt keleti (kínai, japán) és indiai gyűjtemény, melyet ő maga is gyarapított, és amelyről a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum műtárgylistát készített. A harmadik egység az özvegy, Granasztói Szilvia bábművészeti, művészetpedagógiai alkotásait mutatja be (mozaikképek, zsűrizett bábok, betlehemes anyagok, fotó- és filmdokumentáció, szakkönyvek stb.). A lakásmúzeumban tervezett archívum a művész közszerepléseinek, rádiós és televíziós előadásainak, a róla szóló filmeknek, fotóknak, megjelent és ki nem adott írásainak, publikációinak teljes körű gyűjteménye, valamint több ezer tételből álló, értékes művészeti és filozófiai könyvtárának (feldolgozásra, rendezésre váró) dokumentációja. Emellett a kiállítási tér része lesz két ún. „emlékpont”: két tematikus sarok. Az egyik művész környezetvédelmi tevékenységét mutatja be; köztudomású, hogy 1984 óta – az Alternatív Nobel-díjjal kitüntetett Duna Kör tagjaként – küzdött a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer felépítése ellen, több ízben szervezve konferenciákat, és több tízezer fős megmozdulásokat. Ez a tevékenység – a Duna mozgalom – a rendszerváltás idején nemcsak a politikai változásokhoz, hanem a demokrácia megszületéséhez is hozzájárult, s a rendszerváltás egyik legjelentősebb civil kez-

deményezése volt. 1997-ben a művész a Duna Charta elnöke lett, ennek keretében megújult tagsággal küzdöttek természetvédelmi meg�győződésükért. A másik sarok az „56-os emlékpont”. A művész egyetemistaként 1956-ban szerepet vállalt az ELTE forradalmi bizottságában, amiért a megtorlások idején börtönbüntetésre ítélték, és kizárták az ország összes felsőoktatási intézményéből. Nyilatkozataiban így jellemezte a forradalmi eseményeket: „… lehet mondani, hogy 1956 annyiféle volt, ahányan részt vettek benne, de igazsága csak egy volt…, egy élhetőbb világért harcoltunk…”. E kiállítási terület magvát az Ötvenhatos regény című irodalmi műve (Helikon Kiadó, 2005) és több – a forradalomról szóló – rádiós és tévés interjú képezi.

Gábor Karátson Memorial Home Museum, Budapest Gábor Karátson, artist and writer died in 2015 had a versatile career, left behind an extraordinarily rich oeuvre. Back at university, the artist was a member of the revolutionary committee of ELTE during the revolution in 1956. In line with the intentions of his family, the objective here was to preserve his spiritual heritage with due care and respect, to present his artistic heritage as well as the objects he left behind, as well as to establish an apartment museum and archives.

2016 / 05

Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próba-centruma Budapest, X. kerület ___

terv és szöveg concept and text: Marosi

___

Miklós

A Magyar Állami Operaház 2014ben ünnepelte 130 éves fennállását. Az Erkel Színházzal, a két játszóhely együttes működéséből, a megnövekedett premierszámból eredő díszlet- és jelmezgyártási igényeket, zenekari és színpadi próbahely szükségletet jelenlegi épületeikben nem képesek kielégíteni. A beruházás egyúttal meg kívánja oldani a díszlet, a kellék, a jelmezraktárak centralizált elhelyezését, az Operastúdió és zeneiskola kialakítását, a látogatóközpont elhelyezését, valamint a mindezen funkciókat irányító, működtető üzemeltetői központot. Az új bázis létrehozása lehetőséget teremt az Ybl Operaház aktuálissá vált felújítására. A kormány a hajdani Északi Járműjavító üresen álló, ún. Eiffel csarnokát ajánlotta fel e funkció kielégítésére. Az Eiffel csarnok Magyarország legnagyobb alapterületű, műemléki védelem alatt álló ipari csarnoka. A 214 m hosszú, 96 m széles, rácsos acélszerkezetes, bazilikális elrendezésű, téglafalazatos csarnoképület öt hosszanti hajóra oszlik. Tömege három fő, nyeregtetővel fedett, a 2-4. hajókat magukban foglaló épületrészre oszlik, amelyekhez két oldalról alacsonyabb hajó csatlakozik félnyeregtetővel. A rácsos acélszerkezet 18 főtartóra támaszkodik, a középhajóban működőképes tolópad helyezkedik el. Az 18831886 között vélhetőleg Feketeházy János tervei alapján épült mozdonyszerelő műhelyhez a 20. század folyamán mind a négy oldalról több toldalékot csatlakoztattak. A telephely kitisztítása során megőrzésre és felhasználásra kerül az Eiffel csarnokkal közel egykorú, védett irodaépület, valamint a volt targoncajavító és kovácsműhely épület. A tervezői koncepció alapvető célja a műemléki védelem alatt álló csarnoképület és a telephelyen megtartandó további három épület az Eiffel csarnokkal közel egykorú, védett irodaépület, valamint a volt targoncajavító és kovácsműhely épület előírt funkcióra való átalakítása, a létrehozott telek kitisztítása, méltó környezet teremtése. A telek belső úthálózata az Eiffel-csarnok körül, 6 m széles, kétirányú forgalmat biztosí-

régi-új magyar építőművészet

tó út. A közforgalmú magánútról nyíló gépkocsi bejáratok automata sorompókkal vannak ellátva, a Kőbányai útról nyíló csomóponton át biztosítható a telephely megközelítése. A csarnokban dolgozók a magánutakból nyíló, vegyes forgalmú utakon, a művészbejárók kontrolljával léphetnek ki-be az épületbe, a nézők, a látogatók a Kőbányai út felőli főbejáraton át érkezhetnek. A Kőbányai út menti DNy-i traktusban kerülnek kialakításra a publikus terek, az előcsarnok, a kisszínház és kiszolgáló helyiségei, a háziszínpad, a nagyzenekari próbaterem és kiszolgáló terei, a személyzeti étterem és konyhaüzem, a vasúttörténeti bemutatóterem. Az előcsarnokban kerül elhelyezésre a magyar vasút kincseként őrzött 2 db 301-es MÁVAG típusú szegecselt acélból készült gőzmozdony egyike, valamint az ugyancsak az Operaház dolgozói által felújításra kerülő nagykanizsai teakfa étkezőkocsi, mely eredeti rendeltetéséhez híven az intézmény büféjeként fog szolgálni. A kis�színház 2 db SERAPID rendszerű süllyedője a zenekari árok padozatának, valamint a vele együtt mozgó lépcsőnek a színpadtérrel azonos síkba emelését biztosítják. A 332 férőhelyes mobil nézőtér összecsukása esetén az előcsarnokkal, házi színpaddal, valamint a zenekari próbateremmel összenyitva, kb. 5000 m 2-es, vízszintes padozatú teret alkot, mely szükség esetén multifunkcionális térként is hasznosítható. A nézőtér feltöltése az 1. emeletről történik. A látogatói fogadó

központ ugyancsak az 1. emeleten került kialakításra. (…) Az Eiffel-csarnokkal közel egykorú, védett műemléképületbe kerül az Opera Stúdió. Az épület a művészek korrepetitorral való gyakorlására, zeneiskolai képzésre, kisebb kamarakoncertek rendezésére, esetenként mesterkurzusok tartására szolgál. Az épület földszintjén multifunkcionális terem, próbaterem, 50 férőhelyes, többszintes légterű kamara koncertterem, gyakorló szobák, kiszolgáló helyiségek sorakoznak. 1 emeletén tanári és igazgatási helyiségek, gyakorló szobák, valamint a szükséges szaniterek találhatók. A földszintes, volt targoncajavító épületben kialakított Jelmeztár a nagy értékű jelmezek szakszerű, megfelelő hőmérsékleten és páratartalom melletti tárolását teszi lehetővé. Az épület a szükséges személyzeti helyiségeket, próbafülkéket, a jelmezek karbantartását szolgáló tisztító helyiségeket, valamint a kalapos és cipészműhelyeket is magába foglalja. Az Üzemeltetési Központ eredetileg földszintes épülete (volt kovácsműhely) a telephely őrzését, az Operaház és az Erkel Színház fenntartását, karbantartását szolgáló TMK-s műhelyeket, a gondnoksági és épületfelügyeleti irodákat, a központi anyagraktári irodát, az irattárat, a kertész tartózkodóját, a központi anyagraktárat, a géptárolót, a központi hulladék és veszélyes hulladék tárolót, az elektromos helyiségeket, a távhő fogadót, valamint a transzformátor állomást foglalja magába.

–––––––––– Építészet // architecture:

KÖZTI Zrt. Marosi Studió Vezető tervező // leading architect:

Marosi Miklós Építészek // architects:

Ács István, Pernesz Ágnes, Rabie Anisz, Hódosi Dániel, Dányádi Áron, Süveges Adél, Weimper Viktória, Csízy László, Kelemen Bálint, Petri Dávid Belsőépítészet // interiors:

Szenes István (Szenes Design Kft) Tájépítészet // landscape:

Potyondy Flóra (Park Terv Studio Kft) Megbízó // client:

Magyar Állami Operaház

––––––––––

The Workshop and Rehearsal Centre of the Hungarian State Opera budapest, 10th district The State Opera House celebrated its 130th anniversary in 2014. The building it is housed in today has no capacity to suit all the functions it should as the complex is actually made up of two ensembles with an increasing number of debuts every year, which in turn changed the requirements concerning scenery, props and costumes, needing more space for rehearsal for both the orchestra and the actors too. This development is also meant to centrally position and store the scenery, props and costumes, to house the Opera studio and music school, as well as a visitors’ centre and a maintenance and management centre to coordinate all these functions. establishing and furnishing this new basis also offers the potentials to renovate the Ybl Opera House which is a must now on the agenda. The government offered the so-called Eiffel hall for this purpose which formerly housed the Northern Vehicle Repair Shop standing vacant now. This structure is the largest industrial hall in Hungary as well as a protected historic monument. The primary goal of the designer’s concept was to transform the protected hall and preserve the other three office structures on the same premises site which are approximately as old as the Eiffel hall and enjoy protection too along with the former forklift repair shop and blacksmith workshop so as to suit them to house the compulsory functions whilst clearing the whole site to create a suitable environment and context for the large-scale development.

terv // plan

2016 / 05

Ötletpályázat a Múzeumkert rehabilitációjára A TÉR-TEAM Kft. I. díjas terve ___

terv és szöveg concept and text: Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila

___

A pályázat legfontosabb célja a Petz Ármin 1850-es években készített terve szerinti tájképi rekonstrukció, a meglévő növényzet megújítása, a Múzeumkert ökológiai és használati funkcióinak gazdagítása. Az évtizedek óta fennálló problémák, funkcionális és stilisztikai konfliktusok és a helyhez méltatlan állapotok felszámolása. A pályamű javaslatokat tesz a megvalósítás ésszerű ütemezésére, valamint kitér a kert fenntartási feladataira. Újszerű városépítészeti léptékű javaslata, hogy a Múzeumkert rekonstrukciója együtt kell járjon a reformkorban a Pollack Mihály tér északi oldalán létrejött, de azóta megszüntetett, méltatlanul elépített Festetics, Esterházy és Károlyi paloták belső kertjeinek együttes megújításával. Így ös�szefüggő városi kert-szövet hozható létre a Múzeum körúttól a Palotanegyed felé. A pályamű lényegi javaslata szerint a Múzeumkert nem kerítéssel körbezárt zárvány, hanem élő, városszerkezeti értelemben vett zöldfelület, közpark, ami a közterületek felé is kisugárzással, fejlesztési térerővel bír. Az örökségvédelmi és kertrekonstrukciós koncepció kiterjed a széttagoltan álló, részben felújításra szoruló szobrok felújítására, illetve szükség szerint áthelyezésére és további szoborhelyek kijelölésére szoborsétány létesítése, valamint a méltatlan kerti állapotok megszüntetése.

régi-új magyar építőművészet

A meglévő növényzet felújítása, az ökológiai gazdagítás és a kerti terek vonatkozásában a pályamű javasolja az értékes, idős fák teljes, időben folyamatos és ütemezett megújítását, átlátható, nyílt növényi térszerkezet és kerti terek létrehozását a fő látványok felé, többszintes lombkorona, cserjeszint létesítésével a kert ökológiai gazdagítását. A zöldfelület a terjengős, sok helyen feleslegesen terjengős és elavult burkolatok bontásával 5000 m 2 -rel, a jelenlegi állapothoz viszonyítva 45%-kal növelhető a zöldfelület. Javasolja továbbá a közkerten belül teresedések létrehozását – „napos ligetek” –, beleértve a Múzeum körúti fasor fokozatos megújítását és a Pollack Mihály tér „zöldesítését”, a sétatér kialakítását. A tervnek fontos eleme a Múzeumkert mint közkert funkciógazdagítása: a Múzeumkert pihenő, rekreációs jellegének visszaállítása (játszókert, oldalsó, kerítés melletti sétányok, pihenőhelyek), a kávézó-éttermi terasz, szoborsétány, kulturális programok szabad tereinek – szabadtéri performanszok, felolvasóestek, kávézóterasz: irodalmi,

terv // plan

kultúrtörténeti stb. előadások – létrehozása, illetve a kertben lezajló nagy látogatottságú események (március 15-e, Múzeumok Majálisa, Múzeumok Éjszakája) funkcionális és technikai kiszolgálása. A Pollack Mihály tér kapcsolatot teremthet a Múzeumkerttel. A pályamű javasolja a tér rendezését, érdemi funkcionális és vizuális kapcsolatok létrehozását a Múzeumkerttel (átmenő gépjármű közlekedés kizárása a térről, „zöld” gyalogos köztér, átlátás és intenzív gyalogos, funkcionális kapcsolat megteremtése a Múzeumkert felé), továbbá az egységes utcabútorozást.

line with the designs made by Ármin Petz in the 1850s. Meanwhile problems prevailing for decades now, such as functional stylistic issues and conditions compromising the site could also be tackled. The project application submitted offers solutions to rationally schedule implementation, and also covers the tasks involved in the maintenance of the gardens. An important component of the scheme is the enriched functions of the Museum Gardens as a public venue.

Concept Tender on the Rehabilitation of the Museum Gardens Scheme by TÉR-TEAM Ltd, First Prize The primary goal of the tender was to reconstruct the landscape and revive the existing flora, whilst enriching the ecological and utilization functions of the Museum Gardens in

2016 / 05

_____

passzázs passage _____

Vár-rekonstrukció A prágai vár és Plečnik. Ringturm, Bécs, 2016. 06. 27. – 09. 23 ___

szöveg text:

___

szegő györgy

A prágai Hradzsin az 1918-as impériumváltással több évszázados Habsburg birodalmi székhelyből vált cseh nemzeti szimbólummá. A csehszlovák független állam első elnöke, Tomáš Garrigue Masaryk (1850–1937) ugyanis ekkor adott a negyednek új szerepet. Szlovén építészt, Jože Plečniket kérte fel a tervek kidolgozására, aki Otto Wagner tanítványaként néhány bécsi korai főmű után 191121-ig a prágai Iparművészeti Főiskola professzora volt. Számunkra a budai Vár mai – viták kereszttüzében álló – funkcióváltása is érdekessé teszi a prágai vár 1920–38 közötti átépítését. Jó egy éve mutatta be a Műcsarnok Plečnik életművét (lásd MÉ 2015/7). Annak, illetve az Adolph Stiller által rendezett mostani bécsi kiállításnak is Damján Prelovšek építészettörténész, gyűjtő volt a szakmai tanácsadója. Utóbbi az új Szlovénia diplomatájaként is átérezhette azt az 1918-as cseh lelkesültséget, amit magyar kiállításnéző aligha. Mégis, mindkét tárlat politikamentes látószöge a tudományos szakértelmet dicséri. A prágai vár Habsburg II. Rudolf idején élte kulturális fénykorát, melynek végét II. József reformjai jelentették. Uralkodása alatt az épületegyüttes zöme kaszárnyává lett. Egykori műgyűjteménye iránt a későbbi árverésekor alig volt érdeklődés, egyes darabokat 1840-ben fillérekért szerezte meg I. Lajos bajor király. A 19. század közepén a Szent Vitus székesegyház historizmus jegyében történő átalakításakor a barokk berendezést eltávolították, ezek egyes darabjai is magánszemélyeknél kallódtak. Az átépítés évtizedeken át zajlott, a torony befejezésére csak Szent Ven-

régi-új magyar építőművészet

Prágai vár, Bellevue. Fotó: Damjan Prelovšek

cel 1929-es millenniuma idején került sor (v. ö. az 1938-as Szent István évvel). A cseh újjászületés szimbólumának szobra, a Libuše – Josef Václav Myslbek alkotása – ide-oda vándorolt a Vár, a Károly-híd és a Vencel tér között. Masaryk új koncepcióval kínált új kereteket. Végül a Plečnik-féle szimbólumteremtés akupunktúrás beavatkozásai váltak meghatározóvá, melynek egyik fontos eleme a „Paradicsomi kertek” lépcsőjére tervezett pillér (1921). Ennek kialakítása a népi fejfák ökonomikus eszköztelenségével egy tömbből fejti ki a cseh címeroroszlán és a szlovák kettős kereszt egykor megbonthatatlannak hitt egységét – ám a „csehszlovákizmus” utóbb végül időszakosnak bizonyult. 1 Antik egyiptomi, római jelkép-hagyományokat idéz a „Harmadik Várudvar” – ez kapcsolja össze a középkori királyi rezidenciát a koronázó templommal – Obeliszkje (1929). Ez a Plečnik-plasztika a köztársaság tengelye. Ahogyan a budapesti Széchenyi tér néhai koronázó dombját a történelmi Magyarország földjeiből hordták

össze, a Cseh Köztársaság obeliszkjét a cseh kőbányák biztosították. A nyersanyagot logisztikai bravúrral vitték fel a Hradzsinba. Szintén heroikus teljesítmény a Paradicsomi kertben egy tömbből megvalósított, Plečnik tervezte Gránitkehely (1924). Kisebb formákból épült a Wali-kert Szlávia emlék-obeliszkje (1925), és ugyanitt teremt képzeletbeli Árkádiát a Morva-bástya pszeudo-reneszánsz kerti architektúrája (1923), vagy a Bellevue Herkules-kútja (1923–26). Asszír előképeket idéz a Plečnik tervezte, Damian Pešan szobrász által kivitelezett Kapuőr-bika, amelyet az ugyancsak ókori ízeket őrző modern bronz architektúra, a Plečnik-baldachin fed. Az újjáépített belső terek közül kiemelkedik az Impluvium (1923–24), egy opeionnal megvilágított, intim szakrális tér, amelynek centrumában az „újszülött állam” afféle keresztelőmedencéje áll. A kiállításon ezeket az objektumokat mai és egykorú, később többnyire világhírűvé lett cseh fotográfusok munkáival, illetve Plečnik tervrajzainak facsimiléivel mutatják be. Az el-

A Gránit tál elhelyezése a Prágai Várban, 1930-as évek. Fotó: Archiv Prager Burg

nöki lakosztályt felnagyított fotókba illesztett eredeti bútorokkal is megidézik. A lakosztály kiemelkedő enteriőrjei még a könyvtár és a gobelinterem, amelyekre eredetileg az elnök családi barátja, Jan Kotěra kapta a megbízást. Ő azonban átadta Plečniknek, aki a belsőkben is régi-új formákat teremtve kapcsolódott a középkorban megszakadt cseh aranykorhoz. Különlegesen fenséges légköre van Plečnik ugyancsak pszeudo-antik Oszlop-csarnokának (1930). A reprezentatív fogadótermet háromszintes, dór oszlopos balkonsor keretezi és kazettás mennyezet fedi; erősen érződik Serlio és Palladio ihletése. Plečnik egyes részleteit Hollein is átvette, amint Plečnik Bástyakertjének elemei Portoghesi privátparkjában (l. MÉ 2006/1) is megjelennek. A Bika-lépcső, a Szent György szobor kútja, a Sasos-kút, a Hársfalevél-bronzkerítés, a kandeláberek, csillárok reprezentatív iparművészetnél többet jelentenek. A Fehér-torony címerei, a Királyi rámpa, a Harmadik Várudvar, az Elnöki lépcsőház számos fém és márvány-plasztikája az egyszerű kilincsekig olyan „másik modern” architektúra, amely az európai értékek vándorlásának pozitív jele lett. Párhuzamosan említeném itt a budai Sándor palota elnöki rezidenciává alakításának kvalitásait. A prágai vár kertjei és enteriőrjei, vagy a Sándor-palota belsői a kortárs architektúra egyszerre nemzeti és európai minőségeit jelentik – a példa alapján ígéretes lehetne a budai Vár rekonstrukciójának már koncepcióalkotásnál is az építészetet művelők és kutatók valódi bevonása.

A Gránit tál a Prágai Várban. Fotó: Damjan Prelovšek

___________ Plečniknek – még a Monarchia által elfoglalt Boszniában – volt egy cseh pandanja: Karel Pařik, aki az ugyancsak rövid életű jugoszlávizmus előfutára volt. Ő tervezte meg Szarajevó európai karakterű központját. Benne a Hotel Európát és az oszmán, mór elemeket ötvöző új Város házát. Utóbbi 1950-től Nemzeti Könyvtár lett, a ’90-es években pedig ennek romjai a dél-szláv háború szimbólumává lettek.

Az elnöki lakosztály bejárata a Prágai Várban. Fotó: Damjan Prelovšek

passzázs // passage

2016 / 05

Négy nap Beszámoló az MMAÉpítőművészeti Tagozatának felvidéki tanulmányútjáról ___

szöveg text:

___

turányi gábor

A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata a lengyelországi és erdélyi látogatások után 2016 augusztusában Kassán tartotta kihelyezett ülését, egy kibővített, négy napos felvidéki út keretében. Pásztor Péter szervezésében négy tartalmas napot töltöttünk ott, s ezalatt a program az építő- és képzőművészet, az építészettörténet és a természeti szépségek finom egyensúlyává állt össze. A két építész-tanár akadémikus mellett vendéglátóink voltak a kassai Rovás Akadémia tagjai is, élükön Szabó Ottó képzőművésszel. Így a tanulmányút a szakmai programok mellett az emberi kapcsolatokról is szólt. Minden este a Rovás Akadémiára érkeztünk vissza, ahol a késő estébe nyúló beszélgetések mellett képet kaptunk a helyi építészek örömeiről-gondjairól, a kortárs építészet helyzetéről is. Az egyik este programja Grekofski Nathalie építész Életem épületei című kiállításának megnyitója volt; a Belgiumból Budapestre települt építész saját építészeti és képzőművészeti tevékenysége mellett kiállította azokat a munkákat is, melyeken Makovecz Imre munkatársaként dolgozott. A kitűnő szervezésnek köszönhetően, az utazás felölelte a régi és az új építészet tágas spektrumát. A vendéglátóink saját alkotásaikat is bemutatták. Kassára begördülve, elsőként Pásztor Péter mutatta be az általa tervezett Isteni Irgalom Templomát, amely több évtizedes múltját meghazudtolva kitűnő szellemi és anyagi állapotnak örvend. Ezután Sekan János mutatta be a kassai várban végzett munkáit, melyek közül kiemelkedik egy remek kilátó-konzol építmény, illetve a 2013ban Európa Kulturális Fővárosa szerepét betöltő Kassa egyik szabadtéri színpada. A kassai városnézés során érintettük a Drahovský Martin tervezte kézműves házat és udvart. Az utazás kiemelkedő állomása volt Bártfa, ahol meglátogattuk a Szent Egyed bazilikát, a városházát és a felújított városfalakat. A hányatott sorsú jászói premontrei rendház és annak kertje megrendítő élmény volt – a hatalmas épületegyüttest jelenleg négy szerzetes lakja. A kihalt és lepusztult belső terek még így is szellemi erőt sugallnak, különösen

régi-új magyar építőművészet

Pásztor Péter megnyitja Grekofski Nathalie kiállítását. Fotó: Török Máté – MMA

A bártfai városháza. Fotó: Török Máté – MMA

a felbecsülhetetlen értékű könyvtár. A műemlékek megtekintésekor beszéltünk azok ellentmondásos utóéletéről, a rekonstrukciók szemléletéről, az újraépítés-újjáépítés dilemmáiról. Pásztor Péter tömör, mégis a teljesség igényével megfogalmazott kiselőadásai inspirálták a társaságot és izgalmas diskurzusokat gerjesztettek. Krchó János ismertetései saját munkáinak bemutatásakor érték el csúcspontjukat. A tornai római katolikus templomot, majd a 13. században épült és értékes középkori freskókkal díszített, a 17. században reformátussá lett csécsi templom közelmúltban befejezett, ihletett felújítását személyes élményein keresztül ismerhettük meg. A jó ritmusú, tartalmas és tanulságos utazás utolsó látnivalója – az első állomáshoz hasonlóan – a restei római katolikus templom

Pásztor Péter: Isteni Irgalmasság temploma, Kassa. Fotó: Török Máté – MMA

kortárs épülete volt, a Friedmann Ladislav által tervezett, 2013-ban felszentelt Rózsafüzér Királynője templomot Szabó Ottó ihletett keresztútja egészíti ki.

Laudáció Häider Andrea fotóművész kitüntetéséhez Magyar Építészetért Érem 2016 ___

szöveg text:

Finta József

Fotó: Häider Andrea. Turányi Gábor: Porcelanium, Herend, 1999

Fotó: Häider Andrea. Virág Csaba: Lauder Javne Alapítványi Iskola, Budapest, 1996

___

Fotó: Bujnovszky Tamás

A Magyar Építőművészetért Érem alapgondolata – alapításának idején – még a tervező építészeknek szóló elismerés lett volna; most szerencsére jóval tágabban értelmezett díj, amelybe beletartoznak azok is, akik az építészet közelében, s mindenekelőtt az építészetért dolgoznak, s tettek – tesznek e tárgyban nagyon elismerendőt. Merthogy az építészetre – jelesül itt és most a magyar építészetre – nagyon is ráfér manapság, hogy értő közmunkásai, támogató, szószólói legyenek. Olyanok, akik közelről és részben belülről is ismerik furcsa sorsának alakulását, s ekként beavatottan tehettek azért valamit, hogy ez a sors jobbra forduljon, hogy a társadalom és építészete végre újból egymásra találjon. Nem vitatható igazság, hogy ebbe a körbe – az elsők között – egy fotóművész kerüljön bele, olyan, aki az

passzázs // passage

életét tette rá, hogy épületeink publikusabbá, ismertebbé legyenek, közkinccsé válhassanak, a lehető legmagasabb színvonalon. Häider Andreát igen régóta ismerem – még abból az időből, amikor fotós pályáját elkezdte, azaz a Lakóterv éveiből, s amikor pályamódosításával igen hamar élvonalbeli, avatott épületfotóssá vált, s legalább két évtizeden át készített felvételeket házainkról. Az épületfotózás a fotóművészeten belül is nehéz és speciális műfaj; olyan szolgáló-értő habitus, olyan empátia kell hozzá, amelybe egyazon súllyal fér bele az építész szándékainak felismerése, megértése, s a ház mondandója, lényegének értése, de valahogyan saját karakterének, saját szándékainak, saját egyéniségének rávetítése is a felvételekre. Häider Andrea fotóin egyazon módon érvényesül az említett alázat, szolgáló jellem, amikor munkáiban a ház feltétlen tiszteletéből táplálkozik-, és saját egyénisége érvényre juttatásával sohasem akarta elfedni az épület „kijelentéseit”, nem állt az épület és a fotó nézője közé. Ám, mindemellett, képeinek van saját egyénisége – egytől egyig felismerhetően Häider Andrea fotók. A jó építész a legtöbbször tudja, vagy

tudni véli, hogy házai mely nézőpontjai a legjobbak, legelfogadhatóbbak. Ám ez a tudása néha nagyonis félrevezető lehet, nem ismerve fel, hogy cselekedetei miként viselkednek a tér fényeiben és árnyékaiban. Andreának volt pedagógiai érzéke ahhoz, hogy az építészeket a jövendő, elkészítendő kép, a prezentálás igaziságaira is rávezesse, hiszen ő értett ahhoz, hogy a különféle anyagok, formák, színek miként viselkednek az egyetemes térben, az adott befogadó környezetekben. Kiválóan ismerte a fények játékait, s az anyagok – fények testvériesüléséhez, az épületek plasztikus érvényesüléséhez, de sohasem élt vissza eme tudásával, közlései mindig tárgyilagosak, korrektek maradtak, és – talán ez pályája kezdetéből is eredeztethetően – szakmailag kifogástalanok. Jurcsik Károly, Virág Csaba, jómagam, s még nagyon-nagyon sok építész köszönhetjük neki a házaink kiváló prezentálását. Fotóiratokban, albumokban, könyvekben, kiállításokon sok-sok alkalommal és helyen szerepeltek képei – s most itt, a Szövetségben is. A magyar építészet kitűnő szolgálója és művésze ő, aki nagyon megérdemli ezt az elismerést, jobb helyre aligha kerülhetett volna ez az érem.

2016 / 05

Magyar Formatervezési Díj Iparművészeti Múzeum 2016. 09. 24. – 11. 20. www.meonline.hu

WIA elektromos hajó

Hősziklák útja

A Design Hét Budapest 2016 rendezvénysorozatának keretében adták át a Magyar Formatervezési Díjakat, valamint a Design Management Díj elismerést szeptember 23-án, az Iparművészeti Múzeumban. A díjazott és kiállítási jogot nyert alkotások, szervezetek novemberig látható kiállításon mutatkoznak be. A Magyar Formatervezési Tanács célja, hogy a hazai kreatív ipar katalizátoraként hozzájáruljon az életminőség javításához és a versenyképesség növeléséhez, melyek megvalósításához a design stratégiai alkalmazása mára már elengedhetetlenné vált. A Magyar Formatervezési Díj és a Design Management Díj elismerései kiemelt fokmérői a hazai designtudatosságnak, a tárgyi környezet fejlődésének. A Nemzetgazdasági Miniszter által meghirdetett díjat és a szaktárcák által felajánlott különdíjakat négy kategóriában – termék, terv, vizuális kommunikáció és diákmunka – nyerte el tizenkét díjazott. A designmanagement felöleli mindazon folyamatokat, melyek elősegítik az innovációt, javítják egy szervezet hatékonyságát. Az idei évben olyan cégeket jelöltek elismerésre, melyeknek sajátjuk a designtudatos vállalatirányítás.

Díjazottak: Termék kategória: • WIA elektromos hajó modellcsalád (tervezők: Szász Zoltán, Aqwia Kft. – dr. Viszkei András, Klausz Csaba, Hargitai Csaba) • Ring Clock (tervezők: Szikszai Gusztáv, Somos Sándor) • Hammer moduláris csúzli és gumis íj (tervező: Selján Márk Endre) Vizuális kommunikáció kategória: • Magvető Kiadó logó és komplett arculat (tervező: Farkas Anna) Terv kategória: • Tiszta Építészet textilkollekció terv (tervező: Harmati Hedvig) Diák kategória: • Hősziklák útja (tervezők: Bognár Petra, Dobos Bence László) Emberi Erőforrások Minisztériuma – Kultúráért Felelős Államtitkárság különdíja: • Wahorn Forever kiállítási katalógus (tervező: Nagy Dániel, Kishonthy Zsolt, Földi Endre) Emberi Erőforrások Minisztériuma – Oktatásért Felelős Államtitkárság megosztott különdíjasai: • Mozgó Vonal ruhakollekció (tervező: Wolf Bettina) • Berlini Fal Múzeum arculat (tervező: Grünczeisz Mátyás)

Ring clock

régi-új magyar építőművészet

A HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség különdíja: • Urised Mini, félautomata vizeletüledék-analizátor (tervezők: Sümegi László, Hojer Gyula) A Formatervezési Tanács Különdíjai: • Diatron Aquila vérvizsgáló berendezés (tervezők: Maform Design Studio: Fejér Tamás, Kovács Apor, Kovács Róbert, Molnár L. Péter) • Moveo elektromos robogó (tervezők: Üveges Péter, Kiss Gergely) Design Management Díj: • Rózsavölgyi Csokoládé Kft. HIPAVILON Magyar Szellemi Tulajdon Ügynökség különdíja: • SOLINFO Lighting & Home Elismerő oklevélben részesültek: • Autistic Art Kft., Hedon Sörfőzde Kft., Kortárs Építészeti Központ, Kristinus Borbirtok Kft., Manooi Kft., Unikát Összművészeti Stúdió Bt., Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. – Kodály Központ Forrás: Iparművészeti Múzeum

Elytra Filament Pavilon Victoria & Albert Museum, London 2016. 05. 18. – 06. 11. www.meonline.hu

Egy különleges, műanyag szálakból összeállított építmény alá lehetett leülni 2016 nyarán a londoni Victoria & Albert Múzeum udvarán. A biomimikri elvén alapuló, a bogarak fedőszárnyainak a formáját követő, 3D nyomtatással felépített pavilont robotok készítették. A projektet megalapozó négy éves építészeti és mérnöki kutatás azt vizsgálta, hogyan használhatók emberi építésre az élővilágban előforduló szálszerkezetek. A 200 m 2-es könnyűszerkezetet a természet formái inspirálták, elsősorban a bogarak fedőszárnyainak (a biológiában használatos nevükön: elytra) számítógépes

modelljein alapuló hálót alkotó szálakból felépülő struktúrák. A 3D nyomtatással létrehozott pavilon 40 hatszögű karbonszálas elemből (filament) áll, melyeket a Stuttgarti Egyetemen egy robot készített, majd helyeztek el a londoni múzeum kertjében. Az Elytrát a tervezők alakváltó szerkezetként képzelték el, amelynek kiterjedését a látogatók forgalma határozza meg, ennek megfelelően a szerkezet is változik. A pavilon rendkívül sikert aratott, mivel az újabb és újabb elemeket a robot a közönség szeme láttára nyomtatja, tekercseli a műanyag szálakból. A pavilont Achim Menges és Moritz Dörstelman fiatal német építészek készítették Jan Knippers szerkezettervezővel és a kiterjedést meghatározó Thomas Auer klímatervezővel. „Kutatási projektünk alapja az élő szervezet. Az volt a legizgalmasabb, ahogy a robotikát felhasználva 3D nyomtatással élő organizmusok viselkedését tudtuk rekonstruálni egy pókhálóhoz hasonlítható karbonszállal. Érdekes tapasztalatunk volt, hogy az élővilág és a mérnöki tudományok mennyire egyenrangúan alakítják egy építészeti projekt megvalósulását. Tulajdonképpen egy újabb ipari forradalom születésének lehetünk a tanúi” – mondta a megnyitón Achim Menges. Borsos András

_____ hírek news _____

BÚCSÚ Pálinkás György (1946–2016) 2016. szeptember 25-én elhunyt Pálinkás György költő, író, szerkesztő, a Kijárat Kiadó alapítója és igazgatója, az Architektúra – Vallomások építészeti monográfiasorozat szerkesztője.

HÍREK 2017. január 6-tól lehet megtekinteni a Kálvin téren a Reformáció 500. évfordulójára szánt köztéri installáció pályázat nyertes alkotását. Szabó Levente és Polgárdi Ákos koncepciója alapján 95 db betonból készült egyedi burkolatelemet helyeznek el a Kálvin tér Baross utcai részén. A köztéri műalkotáson a reformáció hatástörténetét megalapozó egyetemes és magyar gondolkodóktól származó idézeteket olvashatnak majd a járókelők magyar, angol és német nyelven.

DÍJAK Az építészet világnapján átadott díjakat lásd lapszámunk Szcéna rovatában. A MÉSZ által alapított Szendrői Jenő díjat Gaschler Gábor kapta. Az Év Főépítésze díjat 2016-ban András István balatonfüredi és Varga Csaba nagymarosi főépítész, a Főépítészi Életmű díjat Rátkai Attila egri főépítész vehette át. Települési Hild János-díjat nagyvárosi kategóriában Józsefváros, középvárosi kategóriában Kisújszállás, kistelepülési kategóriában Tihany önkormányzata kapta. A 2016. évi XIII. kerületi Építészeti Díjat Kóris János vette át. Köztérmegújítási Nívódíjat kapott lakóterületek közterei kategóriában Újpest, dicséretet kapott ugyanebben a kategóriában Szarvas a Kossuth Lajos utca és az Ó-templom környékének megújításáért. A zsűri különdíjat ítélt oda Nagypáli önkormányzatának, a Nagypáli Csodái című, a település egészét behálózó köztérrendszer megújítási akciójára. A Magyar Formatervezési és Design Management Díjak nyerteseit lásd lapszámunk Passzázs rovatában.

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON ∙ Vonalak és felületek. Polónyi István munkássága. FUGA, 10. 24-ig

hírek // news

∙ Kósa Zoltán építész (1903-1978). FUGA, 11. 01-ig ∙ Nők a szlovák építészetben. FUGA, 11. 02-ig ∙ Szegedi friss. FUGA, 11. 14-ig ∙ Kontroll. Műcsarnok, 11. 20-ig ∙ Vadnyugat. Az avantgárd Wrocław története. Ludwig Múzeum, 12. 04-ig ∙ Fiatal Lengyelország. Ludwig Múzeum, 12. 04-ig ∙ #Bartók. Ludwig Múzeum, 2017. 01. 08-ig ∙ Szalay – Sokol – Picasso. Várkert Bazár, 11. 13-ig ∙ Mesében, muzsikában rejtekezve – Múl tunk a mában. Várkert Bazár, 12. 31-ig ∙ Gyerek/kor/kép. Budapesti Történeti Múzeum, 2017. 02. 19-ig ∙ Paloták, polgárházak, templomok a középkorból. Budapesti Történeti Múzeum, 2017. 01. 08-ig ∙ Rejt/Jel/Képek 56. A forradalom titkos művészete. Magyar Nemzeti Múzeum, 11. 13-ig ∙ Kontakt – Keleti Éva fotói. Magyar Nemzeti Múzeum, 11. 20-ig ∙ Central Values – Common Heritage. Iparművészeti Múzeum, 11. 20-ig ∙ Központi értékek – közös örökségünk a közép-európai kortárs designban. Iparművészeti Múzeum, 11. 20-ig ∙ Bringológia – Amikor a dizájn hajtja a ke rékpárt. Iparművészeti Múzeum, 11. 27-ig ∙ A szabadság kódjai – kiállítás az 1956-os forradalom 60. évfordulóján. Néprajzi Múzeum, 11. 04-ig ∙ Nágák, elefántok, madarak – Viseletek Délkelet-Ázsia szárazföldi térségéből. Hopp Ferenc Múzeum, 2017. 05. 01-ig ∙ Pécsi 25 – Pécsi József fotóművészeti ösztöndíj 1991-2016. Capa Központ, 2017. 01. 08-ig ∙ Elképzelni egy mozgalmat: A ma Buda pesten. Kassák Múzeum, 2017. 01. 15-ig ∙ Prófétaparádé. Új Budapest Galéria, 2017. 01. 08-ig ∙ Stúdió 1958-1989. Budapest Galéria, 2017. 01. 08-ig ∙ Kaleidoszkóp. KOGART Ház, 2017. 02. 27-ig ∙ GÉMkapcsok és műpárok. MODEM, Debrecen, 12. 31-ig ∙ A szabadság szigete. MODEM, Debrecen, 11. 06-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia ∙ Engineering the World. V&A Museum, London, 11. 06-ig ∙ We Live in the Office: A Commission by Giles Round. RIBA, London, 2017. 02. 05-ig ∙ Origins. A Project by Ordinary Architecture. RAA, London, 2017. 01. 15-ig Ausztria ∙ Vienna’s unknown Jewel. Architekturzentrum Wien, 12. 05-ig ∙ In the End: Architecture. Journeys through Time 1959–2019. Architekturzentrum Wien, 2017. 03. 20-ig ∙ Josiah McElheny. The Ornament Museum. MAK, Bécs, 2017. 04. 02-ig ∙ Wooden Churches in Slovakia. Architektur im Ringturm, Bécs, 11. 11-ig ∙ New Buildings in Tirol. Architektur und tirol, Innsbruck, 11. 12-ig ∙ Arthur Salner: Raumbilder welten. Architektur und tirol, Innsbruck, 11. 12-ig

∙ Kopf Hand Blatt. Haus der Architektur, Graz, 2017. 01. 15-ig Belgium ∙ Brussels or the Great Art of Small Gardens. CIVA, Brüsszel, 10. 31-ig Csehország ∙ Josef Hoffmann – Josef Frank. From “Endless Trimmings” to an Open System. Josef Hoffmann Museum, Brtnice, 10. 30-ig Dánia ∙ 15th International Architecture Biennalein Venicein 2016. DA, Koppenhága, 11. 27-ig ∙ Our Urban Living Room. DAC, Koppenhága, 2017. 01. 08-ig Finnország ∙ More Colorful, More Cheerful, More Sophisticated Finnish Architecture in the Sixties. MFA, Helsinki, 2017. 02. 19-ig Franciaország ∙ Yona Friedman. Cité de l'architecture et du patrimoine, Párizs, 11. 07-ig ∙ Everything architecture. Arc en Rêve Centre d'Architecture, Bordeaux,2017. 02. 12-ig Lengyelország ∙ Lviv, 24 June 1937. City, architecture, modernism. MA, Wroclaw, 11. 20-ig Németország ∙ House of the Year 2016. The best family houses. DAM, Frankfurt, 11. 20-ig ∙ Making Heimat– Germany, Arrival Country. DAM, Frankfurt, 11. 27-ig ∙ Maatwerk\Massarbeit – Custom Made Architecture from Flanders and the Net herlands. DAM, Frankfurt, 2017. 02. 12-ig ∙ Francis Kéré. Radically Simple. Architekturmuseum der TU München, 2017. 03. 26-ig ∙ Peter Cook. Retrospective.Tchoban Foundation, Berlin, 2017. 02. 12-ig ∙ Volkwin Marg: The World of an Architect. Aedes Architecture Forum, Berlin, 12. 01-ig ∙ Radical Design. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 11. 17-ig Olaszország ∙ æktivátorok. Helyi aktív építészet. Magyar Pavilon, Velencei Építészeti Biennále, 11. 27-ig ∙ The Japanese House. Architecture & life after 1945. MAXXI, Róma, 2017. 03. 26-ig ∙ Carlo Scarpa and Japan. MAXXI, Róma, 2017. 03. 26-ig ∙ Álvaro Siza, Sacro. MAXXI, Róma, 2017. 03. 26-ig Svájc ∙ Imaginela Suisse. SAM, Bázel, 11. 17-ig ∙ On the Thresholds of Space-Making: Kazuo Shinohara. ETH Zürich, 10. 21-ig ∙ Hans Hollein. MAN transFORMS: The Documents. ETH Zürich, 12. 09-ig USA ∙ Insecurities: Tracing Displacement and Shelter. MoMA, New York, 2017. 01. 22-ig ∙ How Should We Live? Propositions for the Modern Interior. MoMA, New York, 2017. 04. 23-ig ∙ Small Stories: At Home in a Dollhouse. NBM, Washington, 2017. 01. 22-ig ∙ Timber City. Innovations in Wood. NBM, Washington, 2017. 05. 21-ig

∙ JunYang and Bruce Yonemoto. MAK Center, Los Angeles, 2017. 02. 04-ig

PÁLYÁZATOK „Szeged, olimpiai központ – evezőspálya fejlesztése 2016” címmel nyílt építészeti pályázatot hirdet a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészet Tagozata. Céljuk lehetőséget adni a fiatal építészeknek, hogy a program szerinti fejlesztésre javaslatot adjanak, konkrét tervi és rajzi formában mutathassák meg a szakmai közönségnek és az építészet iránt érdeklődőknek, a tervpályázatokra általában jellemző konkrét megkötések nélkül. Beadási határidő: 2016. 11. 11. Info: mma.hu A Defo Labor és a Kulturális Tizenegy Egyesület a MOSAIC projekt keretében a Bartók Béla Boulevard regenerálását célzó nyílt ötletpályázatot ír ki egyetemisták, fiatalok számára. Beadási határidő: 2016. 11. 14. Info: mosaic.defo.hu Az iroda.hu és az ingatlan.com szervezésében immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre az ország legnépszerűbb ingatlanpiaci és belsőépítészeti versenye, Az Év Irodája verseny kilenc kategóriában. Nevezési határidő: 2016. 11. 30. Info: www.azevirodaja.hu A Főváros Közgyűlése pályázatot írt ki az építészeti örökségvédelem alatt álló társasházak és lakásszövetkezeti lakóépületek állagmegóvási munkáinak támogatására, amellyel a városképet meghatározó több lakásos társasházas és lakásszövetkezeti lakóépületek állagmegóvását elősegítő munkákat kívánja támogatni. Beadási határidő: 2016. 12.02. Info: budapest.hu A Recski Történelmi Emlékhely új fogadóépületének tervezésére főiskolások és egyetemisták számára ötletpályázatot írt ki a Nemzeti Örökség Intézete. A pályázat célja az új fogadóépület megtervezése, az annak kialakítására és megformálására vonatkozó építészeti, képzőművészeti ötletek, lehetséges megoldások kidolgozása. Beadási határidő: 2016.12. 16. Info: recskiemlekhely.hu A Lisys-Project Kft. idén újra díjazza a világítás területén jövőbe tekintő megoldásokat. A tavaly alapított, a világítási kultúra fejlődését támogató és arra a szakmai körök figyelmét irányító A Fény Mestere – Master of Light világítástechnikai díjra szeptembertől lehet benyújtani a pályázatokat. Beadási határidő: 2016. 12. 16. Info: afenymestere.hu Elindult a jelentkezés a fenntartható építészet egyik legjelentősebb pályázatára, a Lafarge Holzim Award 2016-ra. Az immár ötödik alkalommal megrendezett versenyre példaértékű, komoly szakmai háttérrel rendelkező projektek és pályakezdők ötleteit egyaránt várják. Beadási határidő: 2017. 03. 21. Info: www.lafargeholcim-foundation.org

2016 / 05

_____

építészek architects _____

Nagy Csaba

Pólus Károly

Varga Tamás DLA

Erhardt Gábor

Diploma Degree

1989 Gustav Peichl Mesteriskola Képzőművészeti Akadémia, Bécs 1987 BME Építészmérnöki Kar

1994 BME Építészmérnöki Kar

1988 BME Építészmérnöki Kar 2003 DLA fokozat

1998 BME Építészmérnöki kar

Oktatói tevékenység Teaching activity

TWT Borászat, Tokaj Római katolikus templom, Vajdácska Piac, Tarcal Rákóczi-kúria felújítása, Mád Dessewffy-kúria felújítása, Tolcsva Tokaj Kikelet kóstolóépülete, Tarcal Hímesudvar kóstolóhelyiség belsőépítészete, Tokaj

építész

Válogatott munkák Selected projects

Richter Gedeon raktárhomlokzat, 2014 Reprezentatív Irodaház, Szabadság tér, 2011 Richter Gedeon uszoda, 2009 Révész utcai Rendelőintézet, 2009 Pannónia Általános Iskola, 2009 Óvoda és bölcsőde Váci út, 2008 Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, 2003 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Óvoda és bölcsőde Váci út, 2008 – 2. díj Budapest szíve, Városháza fórum, 2008 – 2. díj Angyalföldi József Attila Művelődési Központ, 2003 – 1. díj Díjak Awards

2014 Építőipari Nívódíj 2014 XIII. kerület építészeti díja 2011 Reitter Ferenc díj 2011 Ybl Miklós díj 2011 Ingatlanfejlesztési Nívódíj BÉK különdíj 2011 Aluta Építészeti Nívódíj 2009, 2010 Építőipari Nívódíj 2009, 2010 Budapest Építészeti Nívódíja Iroda Office

Archikon Kft. 1113 Budapest, Csetneki utca 11. www.archikon.hu

régi-új magyar építőművészet

építész

Válogatott munkák Selected projects

Richter Gedeon uszoda, Budapest Pannónia Általános Iskola teljes rekonstrukció, Budapest Irodaház, Szabadság tér 14., Budapest Il Bacio di Stile, Budapest Hotel, Andrássy 8., Budapest 100 lakásos passzívház, Budapest Kiemelt pályázatok Featured competitions

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012 – megvétel Budapest Szíve, Városháza fórum, 2008 – 2. díj Szeretem Budapestet, Vizibusz-dokkoló, 2005 – 1. díj Díjak Awards

2011 Ingatlanfejlesztési Nívódíj BÉK különdíj 2011 Aluta Építészeti Nívódíj 2009, 2010 Építőipari Nívódíj 2009, 2010 Budapest Építészeti Nívódíja Iroda Office

Archikon Kft. 1113 Budapest, Csetneki utca 11. www.archikon.hu

építész

2003- BME Építészmérnöki Kar Válogatott munkák Selected projects

PTE Onkoterápiás Intézet, Pécs, 2016 Lóczy Lajos Gimnázium tornacsarnok, Balatonfüred, 2014 Önkéntes Tűzoltóság, Balatonfüred, 2010 BBRAUN Irodaház, Budapest, 2008 Szent Imre Kórház, dialízis központ és Nephrológiai Akadémia, Budapest, 2006 Kaposi Mór Megyei Kórház, dialízis központ, Kaposvár, 2005 Országos Onkológiai Intézet, Linac besugárzó, Budapest, 2005 Szent György Kórház, dialízis központ, Székesfehérvár, 2004 Városi Kórház, dialízis központ, Ajka, 2003 Általános iskola, Telki, 1999 Díjak Awards

2012 Kétszeres Junior Prima Díj – Solar Decathlon Europe 2012 2011 Építőipari Nívódíj – elismerő oklevél 2009 ALUTA Építészeti Nívódíj – 1. díj 2007 Saint-Gobain Trófea – 1.díj 2002 Pest Megye Építészeti Nívódíj – 3. díj 2001 ÉV TETŐJE Nívódíj Pályázat – tervezői különdíj 1995 Veszprém megye lakóháza '95 díj Iroda Office

V.T. Arch Kft.

építész

Válogatott munkák Selected projects

Kiemelt pályázatok Featured competitions

XIII. kerületi új városközpont – megvétel Iroda Office

AXIS Építésziroda Kft. 1024 Budapest, Margit körút 5/a axisepitesz.hu

Karácsony Tamás

Koch Péter

Puskás Péter

Diploma Degree

1980 BME Építészmérnöki Kar

1991 BME Építészmérnök Kar

1978 BME Építészmérnöki Kar

Diploma Degree

Oktatói tevékenység Teaching activity

Válogatott munkák Selected projects

BME Középülettervezési Tanszék

Állatkert, Pécs, 2016 Szigetvár fogadóépület, dzsámi és múzeum, 2015 Divino Hotel, Budapest, 2014 Lakóépület, Pécs, Fácán dűlő, 2010 Teraszház, Pécs, 2007 Árpád Fürdő, Székesfehérvár, 2008 Hiemer-Font-Caraffa ház, Székesfehérvár, 2006 Siófok Hotel Residence Congress&Wellness, 2003

Csillagpont kórház, Miskolc, 2009 Apartmanház, Balatonföldvár, 2008 Zenepalota rekonstrukció, Miskolc, 2008 Szinva Terasz térrendezés, Miskolc, 2005 City Hotel, Miskolc, 2001 Szent István barlang fogadóépület, Lillafüred, 2001 Deszkatemplom rekonstrukció, Miskolc, 1998

1964 BME Építészmérnöki Kar 1972 MÉSZ Mesteriskola

építész

Válogatott munkák Selected projects

Városi Múzeum bővítése, Paks, 2016 Weörös Sándor Általános Iskola bővítése, Gelse, 2011 Tanuszoda és termálfürdő, Gelse, 2007 Lakóház, Budapest XII. Tündér u., 2007 Dubniczay-ház rekonstrukciója és bővítése, Veszprém, 2006 Arany János Speciális Szakiskola, Csorna, 2004 Mindszenty Katolikus Iskola és tornaterem, Esztergom, 2002 Gyermekotthon, Perbál, 2000 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Nemzeti Emlékhely fejlesztése, Székesfehérvár, 2009 Új Nemzeti Színház, Budapest, 2000 Fővárosi Levéltár új épülete, Budapest, 1998 Díjak Awards

2013 2006 2007 2007 2007 2002 1993 1980

Prima díj ICOMOS-díj Molnár Farkas díj Pro Architectura Díj Piranesi díj, dicséret Figyelő Építészeti Díj Ybl Miklós díj Diplomadíj

Iroda Office

Karácsony Építész Iroda Kft. 2500 Esztergom, Rákóczi tér 2/a +36 20 9233181 karacsonykft01@gmail.com

építészek // architects

építész

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Gin&Beer kézműves sör és gin üzem, turisztikai fogadóépület, Balatonakarattya Pécsi II. számú Főposta épülete Világkiállítás magyar pavilonjának terve, Sevilla, 1992 Iroda Office

Nara Stúdió Kft. 7621 Pécs, Perczel Miklós u. 14. www.nara-studio.hu

építész

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Leánykollégium átépítése, Miskolc, 2016 Megyeháza rekonstrukció, Miskolc, 2014 Tapolcai sétány, Miskolctapolca, 2012 Szent István tér rendezése, Miskolc, 2010 Városi uszoda , Miskolc, 2007 Díjak Awards

2015 2008 2000 1998 1986

Építőipari nívódíj Ybl Miklós díj Pro Architectura díj Építészeti alkotói díj Kós Károly díj

Iroda Office

Műépítész Építészeti tervezőiroda Kft. 3525 Miskolc, Déryné utca 2. +36 46 413644 muepitesz.kft@t-online.hu www.muepitesz.hu

Hőnich Henrik † (1940-2016) építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

1968-2016 BME Építészmérnöki Kar 1972-1979 Iparművészeti Főiskola, TIT Válogatott munkák Selected projects

Tündérpalota, Budapest, 2016 Ilka Corner Irodaház, Budapest, 2014 Nándorfehérvári társasház, Budapest, 2011 Ökoturisztikai Látogatóközpont, Nagykörű, 2010 Művelődési ház, Tárnok, 2010 Galambócz utcai társasház, Budapest, 2009 NYÁK üzemépület, Videoton, Székesfehérvár, 1983 Pilgrim Terminal, Benghazi, Líbia, 1979 DEIMOS szerelőcsarnok, Székesfehérvár, 1974 Magyar-Iráni Fonoda, Sari, Irán, 1971 Hotel Duna Intercontinental, 1970 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Általános iskola, Algyő, 2009 – 2. díj, SOTE igazgatási épület, 2003 – 3. díj Egri temető, 1982 – 1. díj 1981 Városliget és Szabadidő Központ, Nyíregyháza – 1. díj 1975 Észak-Pesti Autóbusz pályaudvar, 1975 – 1. díj Díjak Awards

2016 Ybl Miklós díj Építészeti Nívódíj Kiváló Ifjú Tervező 1976 Állami Ösztöndíj, Finnország

2016 / 05

Paládi-Kovács Ádám

Kovács Péter

Bártfai-Szabó Gábor

Somogyi Pál

Diploma Degree

1996 BME Építészmérnöki Kar 1992 BME Építőmérnöki Kar

1982 BME Építészmérnöki Kar 1990 MÉSZ Mesteriskola 2008 PTE PMMK – DLA fokozat

1970 Magyar Iparművészeti Egyetem, belsőépítész művész

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építész Tanszék

2002 SZIE-YMMFK építészmérnök 2004 SZIE-YMMFK tervező szakmérnök 2005 Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája 2008 PTE építészmérnök 2010 MÉSZ Mesteriskola 2013- MOME DLA

Válogatott munkák Selected projects

építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

1992–1998 BME Építészmérnöki Kar 1993-98, 2002- BME Magasépítési Tanszék 2013- WERK Akadémia Válogatott munkák Selected projects

Ilka Corner Irodaház, Budapest, 2014 Loffice iroda, Budapest, 2013 AR Hungaria ipari csarnokok, Perbál, 2012 Nándorfehérvári társasház, Budapest, 2011 Lakóház, Balatonszepezd, 2010 Galambócz utcai társasház, Budapest, 2009 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Jókai Mór Általános Iskola, Budapest, 1996 – 1. díj Német Nemzetiségi Óvoda, Budapest, 1997 – 1. díj Tárnoki Művelődési ház, 2010 – 1. díj Díjak Awards

2014 Év irodája 2013 – Design díj 2013 Minőségi csarnoképítésért – Csarnok Nagydíj 1996 Magyar Műszaki Haladásért Emlékplakett 1992 Építészeti kutatói ösztöndíj 1992 Diplomadíj Iroda Office

építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

Sportcentrum, Tiszaújváros, 1997-98 Városi uszoda, Gönc, 2008 DEOEC, Központi In-Vitro Diagnosztikai Tömb, 2011 Debreceni Egyetem Informatikai Kar, 2011 DEOEC, Onkoradiológiai Központ, 2013 Debreceni Egyetem Tudományos Élménypark, 2014 Műteremház, Debrecen, 2014 Villa, Debrecen, Bezerédi utca, 2014 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Debreceni Egyetem Informatikai Kar és ÁNTSZ, 2006 – 1. díj Debreceni Egyetem In-Vitro Diagnosztikai Tömb, 2008 – 1. díj Intermodális Közlekedési Központ, Debrecen, 2013 – 1. díj Díjak Awards

1999 Pro Architectura díj 1999 IOC/IAKS- Award Special Distinction 2004 Tierney Clark díj 2013 Pro Architectura díj 2015 Ybl Miklós díj Iroda Office

Paládi Építész és Mérnök Kft. 1094 Budapest, Tűzoltó utca 23. +36 1 2152654, +36 20 9119321 munka@paladi.hu info@paladi.hu

Archiko Kft. 4029 Debrecen, Monti ezredes utca 6. +36 52 532583 archiko@chello.hu

építész

Családi ház, Szentendre, 2016 Családi ház, Budapest, 2015 Lakóház, Szentendre, 2012 Társasház, Budapest-Kelenvölgy, 2010 Családi ház, Budakeszi-Makkosmária, 2009 Nyaraló, Balatonszepezd, 2005 Díjak Awards

2012 Pest Megyei Nívódíj 2010, 2015 Év Háza 2010 2009 Saint Gobain Trófea – fenntartható építészeti díj Iroda Office

Bártfai-Szabó Építésziroda Kft. 1026 Budapest, Pasaréti út 76. +36 1 3190153 +36 20 3962822 bszg@t-online.hu

belsőépítész

Oktatói tevékenység Teaching activity

Kurzusok, MOME, BKF „Mester és Tanítvány” Válogatott munkák Selected projects

Városközpont Apolló mozi, Salgótarján, 2015 Szent Gellért Hotel és tanulmányi ház, Székesfehérvár, 2014 Magyar Király Szálloda, Székesfehérvár, 2010 Püspöki Palota, Szeged, 2007 Aranytíz Művelődési Ház, 2004 Legfelsőbb Bíróság, Budapest, 2003 Nagypréposti Hivatal, Veszprém, 1986 Városháza, Salgótarján, 1982 Bajkál orosz teázó és étterem, Budapest, 1974 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Városliget Zenepavilon, 1998 – 1. díj Budapest EXPO 96 kispavilonok és információs elemek, 1996 – 1. díj Korszerű vendéglátóipari együttes, 1989 – 1. díj Díjak Awards

2010 FIABCI Nívódíj 2004, 2015 Év Belsőépítésze díj 2002 Ipari Forma nívódíj 1994 Ferenczy díj 1993 Római Magyar Akadémia ösztöndíja 1986 PRO-ARTE díj 1984 Építésügyi Minisztérium nívódíjai 1982 Művelődési Minisztérium nívódíjai Iroda Office

KESO DESIGN Kft. 1112 Budapest, Botfalu u. 40/B +36 1 3195738 kesodesign.kft@upcmail.hu

www.paladi.hu kesoart.hu

régi-új magyar építőművészet

Marosi Miklós

Szabó Gábor

Szende András

Fejérdy Péter

Diploma Degree

1965 ÉKME

2000 BME Építészmérnöki Kar 1983 BCE Tájépítészeti Kar

2015 Technische Universität München Építészeti Kar

1990 BME Építészmérnöki Kar 2003 DLA fokozat

Oktatói tevékenység Teaching activity

Válogatott munkák Selected projects

Kutatási terület Research field

2002-13 BCE Tájépítészeti Kar 1984-99, 2002-03 Kertészeti Egyetem, Kert- és Településépítészeti Tanszék 1986-87 BME Lakóépülettervezési Tanszék

Carl-Wery-Str.-lakóegyüttes zöldfelületi kialakítása, München Gerastr. Iskola környezetrendezése, München Iskolaközpont környezetrendezése, Schongau Motel One hotellánc udvarai, Zürich, München, Köln, Berlin, Bécs Rózsakert, Lés-erdő, Fertőd Károlyi-kastélypark, Füzérradvány Festetics-kastélypark, Keszthely Erdődy-kastélypark, Doba Cziráky-kastélypark, Lovasberény Dómkert, Naumburg Városi park, Großenhain Strauffenbergplatz, Drezda

___

építész

Válogatott munkák Selected projects

SOHO Hotel, Budapest, 2008 Corinthia Grand Hotel Royal, Budapest, 2002 Uzsoki utcai kórház manuális tömbje, Budapest, 2000 APEH székház, Budapest, 1995 KÖZTI-ARTISJUS-BAYER székház, Budapest, 1993 Szegedi Orvostudományi Egyetem klinika, 1989 Kodály Zoltán emlékmúzeum, Budapest, 1988 Megyei Kórház, Kecskemét, 1982

építész

Válogatott munkák Selected projects

Északpesti Kórház – 1. díj Royal Szálló nemzetközi tervpályázat – 1. díj Kaposvári Városháza pályázat – 1. díj

Helikon kastély, kert rekonstrukció, Keszthely, 2015 Festetics kastély, parktó és teljes vízrendszer rekonstrukció, Dég, 2015 Eszterházy kastélypark, Fertőd, 2015 Dózsa György gyalogos utca, Nyíregyháza, 2007 Nagymarosi Vízlépcső komplex tájrehabilitáció, 1996

Díjak Awards

Kiemelt pályázatok Featured competitions

2013 Széchenyi díj 2012 Dr. Pogány Frigyes díj 2012 Podmaniczky Frigyes díj 2006 Steindl Imre díj 2005 Príma díj 2003 Csonka Pál emlékérem 1998, 2002, 2005, 2009 Budapest Építészeti Nívódíj 1995, 2004 Pro Architectura díj 1981 Ybl Miklós-díj 1965 Diplomadíj

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Orczy Campus ötletpályázat, 2011 – 1. díj „Budapest szíve” Városháza tervpályázat, 2008 – 1. díj Új Kormányzati negyed, Budapest, 2007 – 1. díj Nagymarosi tájrehabilitáció és folyamszabályozási pályázat, 1993 – megosztott 1. díj Nagymarosi Vízlépcső környezetbe illesztése, 1985 – 1-2. díj

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Iroda Office

KÖZTI Zrt, Marosi Stúdió 1023 Budapest, Lublói utca 2.

Díjak Awards

www.kozti.hu

TÉR-TEAM Kft. 1094 Budapest, Páva u. 6. +36 1 2990825, +36 20 9226220 iroda@ter-team.hu szabo@ter-team.hu

2016 ICOMOS díj Iroda Office

építész

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Múzeumkert ötletpályázat, 2016 – 1. díj Treuchtlingen, iskolaközpont pályázat – 3. díj München-Freiham, városrészközpont pályázat – megvétel Díjak Awards

2011 MUT diplomadíj 2015 MUT diplomadíj – dicséret Iroda Office

szabadúszó tájépítész Tér-Team Kft, 4D Tájépítész Bt. külső munkatársa

építész

kortárs magyar szakrális építészet

Fazekas Katalin építész

Diploma Degree

2008 BME Építészmérnöki Kar 2009- DLA tanulmányok Kutatási terület Research field

szociális építészet

___

Kemes Balázs

építész

Diploma Degree

2007 BME Építészmérnöki Kar. 2016 DLA fokozat Kutatási terület Research field

szociális és szolidáris építészet

___

Oroszlány Miklós építész

Diploma Degree

2009 BME Építészmérnöki Kar 2013- DLA tanulmányok Kutatási terület Research field

szemétépítészet, tárgykultúra

___

www.ter-team.hu

építészek // architects

2016 / 05

_____ szerzők authors _____

Borsos András építész. 1986-ban szerzett diplomát a BME Építészkarán. Dolgozott a MATERV-ben (1986–1997), a RIZALIT Kft.-ben (2001–2003), a Kiniczky Mérnök Irodában (2006) és a VAM Design-nál (1997–2008). 2008-tól a Magyar Építőművészek Szövetsége Titkára, a fiatalok feketén-fehéren / young architects' generation 2013 pályázat és vándorkiállítás kurátora. Botzheim Bálint építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partnere. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat szoborterv, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. Dénes Eszter építész. A PPKE-BTK francia szakán folytatott tanulmányai után a BME Építészkarán 2012-ben diplomázott. A DNS-műterem építész munkatársa, 2013 januártól az Országépítő folyóirat felelős szerkesztője. Rendszeresen publikál a szaksajtóban, a Plesz Antal életművét bemutató kiadvány (2015), valamint az Organikus építészeti útikönyv (2011) társszerkesztője. Finta József építész. 1958-ban diplomázott a BME Építészkarán, 1958–60 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. Pályakezdésétől 1994-ig a Lakóterv tervező építésze, 1995-től a Finta és Társai Építész Stúdió alapító-ügyvezetője. Címzetes egyetemi docens, az MTA rendes tagja, az MMA alapító tagja, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 1965-ben Ybl-díjat, 1996ban Kossuth-díjat, 2007-ben Magyar Művészetért díjat, ugyanebben az évben Prima Primissima díjat, 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta. Legismertebb épületei: Hotel Duna Intercontinental (ma Marriott), 1969; Hotel Forum, 1981; Hotel Novotel, 1982; Budapest Kongresszusi Központ, 1984; Hotel Corvinus Kempinski, 1992; Bankcenter, 1995; Rendőrségi Székház, Budapest, 1997; Westend City Center, 2000. Számos egyéni kiállításon mutatta be munkáit és grafikáit, akvarelljeit. Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyar-történelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára. Kerékgyártó Béla PhD filozófus, a BME Filozófiai és Tudománytörténet Tanszékének egyetemi docense, 2002–2005 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas volt. A BME mellett részt vett a MoME DLA-képzésében, valamint oktatott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Építészetelméleti szakíró, szakfordító, kutató, kutatásvezető. Legfontosabb kötetei: A mérhető és a mérhetetlen. Huszadik századi építészeti írások (szerkesztő, 2000, 2004); Kenneth Frampton: A modern építészet kritikai története (szerk., 2002); Adolf Loos: Ornamens és nevelés. Válogatott írások (szerkesztő, 2004); Berlin átváltozásai. Város, építészet, kultúra (2008). 2014-ben Kotsis Iván emlékérmet kapott. Klein Rudolf PhD (1985 és 1995), Mphil (1982) építészettörténész, habil. egyetemi tanár (Szent István Egyetem, előzően: Tel-avivi Egyetem, Kyotói Műegyetem, Jeruzsálemi Héber Egyetem, Bezalel Művészeti Akadémia, Újvidéki Egyetem), a 20. századi építészet ill. az újabb kori zsinagógaépítészet kutatója. Fontosabb könyvei: Zvi Hecker – Oltre il riconoscibile, Testo & Immagine, Torino, 2002; L’art Juif (társsz.: G.S. Rajna, Z.A. Maisels, R. Reich. D. Jarassé) – Paris: Citadelles & Mazenod, 1995. /ang.: Jewish Art, Abrams, New York, 1997., / ném.: Die Jüdische Kunst – Freiburg, Basel, Wien: Herder, 1997.; Tadao Ando – Architect Between East and West / Az építész Kelet és Nyugat között, Pont, Bp., 1996.; Kortárs Magyar Építészeti Kalauz (társszerzők: Lampel Éva és Miklós), Vertigo, Bp., 2001; Jože Plečnik, Akadémia K. Bp., 1992; Peter Eisenman – A dekonstruktivizmustól a foldingig (Kunszt Györggyel), Akadémiai K. Bp., 1999.; A lakógéptől az érző építészetig. 20. századi elméletek, Novi Sad, 1988; Sudelovanje korisnika u oblikovanju stana, Gradevinski fakultet, Subotica, 1987. Kovács Ágnes építészmérnök. Kapy Jenő tervező-szakmérnöki képzése (1999, Ybl), Makovecz Imre szellemiségén alapuló Kós Károly Egyesülés Vándoriskolája (2003), majd Rudolf Mihály DLA építész miskolci műtermében töltött gyakorló évek alakították építészeti szemléletét. Tokaj-Hegyalján vezető tervezőként elsősorban műemléki felújításokon dolgozik, közterület-fejlesztési és belsőépítészeti munkákat tervez. Dr. Kőszeghy Attila Ph.D. építész, elméleti író. Tanulmányait a BME Építőmérnöki és Építészmérnöki Karán folytatta. Településrendezőként településszerkezeti és értékvédelmi terveket készített. 2000-től a Debreceni Egyetem műszaki karának főiskolai tanára, majd igazgatója, Pro Urbe és Podmaniczky díjas, a Kós Károly Egyesülés tagja. Építészeti munkái több hazai és külföldi kiállításon szerepeltek. Fontosabb könyvei: Metaformák, 2005; Felületes formák, 2006; Számformák és következtetési formák; Metamorfózis és rizomatikussá,g 2009; New Debrecen, 2010. Földmágnességre tájolást tárgyaló tanulmánya: Kitűzés-kronológia, 2013.

régi-új magyar építőművészet

Mácsai Pál színész, rendező, színházigazgató.1984-ben szerzett diplomát a Színművészeti Főiskolán, 1989-ig a budapesti Nemzeti Színház, majd a Madách Színház tagja volt. 1990-ben színházrendezői diplomát szerzett. 2001-től a Madách Kamara művészeti vezetője volt, 2004-től az Örkény István Színház alapító igazgatója. Számos szakmai díjat kapott, 2008-tól Érdemes Művész, 2013-tól a Halhatatlanok Társulatának tagja, 2014-ben Kossuth-díjat kapott. Marosi Bálint DLA, Pro Architectura díjas építész. A Középülettervezési tanszék adjunktusa, korábban az Építész Stúdió Kft. (1994–2000) majd a Hetedik Műterem (2002–2007) munkatársa. Építészeti írások szerzője, 2005-től Szabó Leventével a Középületek Kritikai elemzése című kurzus előadója; 2016 őszétől az OTH Környezeti munkacsoportjának szakértője. Okrutay Miklós építész BME (1991), műemlékvédelmi posztgraduális tanulmányok Université Libre de Bruxelles (1994–1995), BME (2002–2004). Építészeti kritikái, tanulmányai 1992 óta jelennek meg különböző folyóiratokban, 2001-től publikál rendszeresen a Magyar Építőművészetben. Pálinkás Edit művészettörténész, közgazdász, az ELTE Művészettörténeti Intézetében szerzett diplomát 2009-ben. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Több hazai és nemzetközi kulturális rendezvény szervezője, résztvevője. 2009–2011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. Schrammel Zoltán építész. 1985-ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, 1991–93 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskolája XI. ciklusát. A BME Középülettervezési Tanszék oktatója, az SchM Stúdió Kft. ügyvezetője, számos kórházépület tervezője, szakcikkek szerzője. Szczuka Levente településtervező, építész. 2008-ban végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán okleveles településmérnökként, 2012ben a Pécsi Tudományegyetemen tervező építészmérnökként. Az Urban-Lis Stúdiónál 2008 óta dolgozik településtervezőként, több kiemelt fejlesztési és rendezési terv készítésében is részt vett. Emellett 2015 óta állami ösztöndíjjal PhD tanulmányait folytatja a Szent István Egyetemen, ahol a városi sűrűséggel összefüggő kérdéseket kutatja. Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapítószerkesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést kapott. Török Szabolcs Bence építészmérnök, okleveles közgazdász. DLA doktori tanulmányokat végzett a BME Középülettervezesi Tanszéken. Jelenleg oktató a BCE Településépítészeti Tanszékęn és a T1 Építész Iroda vezetője. Turányi Gábor DLA építész. 1975-ben szerzett diplomát a BME Építészkarán, majd a Lakóterv építésze volt, ahol Jurcsik Károly mellett dolgozott, őt tekinti mesterének. 1979-től ÁÉTV tervezője lett. 1980-82 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1984-1990 között magántervezőként tevékenykedett, majd 1993-ig CD-Design Kft, 1993-1995 között a BUVÁTI munkatársa volt. 1995-2006 között a Turányi és Simon, 2003-tól a T2a Építész Iroda építésziroda vezető tervezője. Legfontosabb munkái között van a Herendi Porcelánmúzeum, a Zsámbéki Ostyaüzem, a Vass gyűjtemény Veszprémben, a Budapest Csörsz utcai Sportközpont és a Bp. XI. kerületi Simplon Udvar. 1987-1989 között az MÉ főszerkesztője volt. Tervezési munkái mellett oktatói tevékenységet is folytat a BME Építészkarán, illetve mester a MÉSZ Mesteriskolájában, 2002-2004 között a MOME docense, tanszékvezetője, 2006-tól Egyetemi professzora. 1984-ben Ybl-díjat, 2997-ben Pro Architectura díjat kapott, 2008-ban elnyerte Budapest Építészeti Nívódíját, 2011-ben Prima-díjas lett. Ulrich Tamás Norbert építészmérnök. 1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1980–1983 között Középületépítő Vállalatnál munkahelyi mérnök, majd 10 évig a Közti II. irodáján, Marosi Miklós műtermében tervező építészként dolgozott. 1993–1995 között a francia SAE Eiffage budapesti irodájának építésze, majd 1995-től a HAP Építésziroda Kft.-ben műteremvezető építész. Közben elvégezte a BME és a lyoni Jean Moulin Egyetem francia-magyar kétnyelvű menedzserképzését (1997). 2011-től a Magyar Építész Kamara titkárságán szakmai munkatárs. Winkler Barnabás építész. 1989 óta vezeti az általa létrehozott HAP Tervezőirodát. Legjelentősebb épületei a Pharmafontana Gyógyszertári Központ épületegyüttese (ma Naturland), a Potsdamban és Frankfurt a.d. Oderben megépült sörgyár, a kerekegyházi és bácsalmási patikaház, a Campona városközpont épületei Budapest XXII. kerületében, az Infopark „D” jelű irodaháza, MCC. néven az RTL Klub stúdió és igazgatási központja, valamint az egykori NDK követség épületéből átalakított Stefánia Park irodaház. 2003-ban hozta létre a HAP Galériát, számos építészeti könyv kiadója. 2005-ben Kós Károly díjban, 2008ban Budapesti Építészeti Nívódíjban, 2009-ben Ybl Miklós díjban részesült. Zeke Gyula író, szociológus. Született 1956 októberében a Józsefvárosban, mellyel azóta álmodik. A világra kíváncsin és bizalommal érkezett, így csak későn tudta meg, mit lát. Mos és vasal, alumíniumbérlete van. Szeret szellőztetni, szabadidejében az esőt hallgatja. Többen felkérték nekrológírásra, amelytől vonakodik. Főz, a cipőpucolásban nem jeleskedik. Állópultok híve a szabad ég alatt, ahonnét szélcsendben fölfelé száll a füst. Sokáig meg sem fordult a fejében, hogy élni fog.

2016

1580 Ft

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | xvI. 89. RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2016 | 05

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // Hungarian Architecture

Nagy–Pólus • Varga • Erhardt • Karácsony–Boór–Kern • Koch • Puskás • Hőnich–Paládi-Kovács • Kovács • Bártfai-Szabó

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

RÉGI-ÚJ

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects since 1903