Hungarian Architecture 2017/3 by Hungarian Architecture

régi-új magyar építőművészet // hungarian architecture | 2017 / 03 Duna Aréna, Budapest – Ferencz Marcel, Détári György • Dagály sétány / Dagály Avenue , Budapest – Pécsi Máté, Hómann János • NOKIA Skypark irodaház / NOKIA Skypark office centre, Budapest – Zoboki Gábor, Szatmári Gábor • Igazgatási központ / Administration centre, Szigetszentmiklós – Peschka Alfréd, Csernik Tamás, Banitz László • Intermodális csomópont / Intermodal Junction, Őrmező – Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál, Dévényi Sándor • Energiaház / Energy House, Paks – ifj. Kistelegdi István • Barbakán 3, Pécs – Keller Ferenc • Dessewffy kastély / Dessewffy Castle, Tolcsva – Erhardt Gábor, Salamin Ferenc • Batthyány Örökségközpont / Batthyány Heritage Centre, Körmend – Kiss Dániel Tamás, Tóth Péter

2017

Utóirat // post scriptum | xvII. évfolyam / 93. szám A reformáció emlékéve / Memorial Year of Reformation – Götz Eszter • Hazai református templomépítészet / Architecture of the Reformed in Hungary – Vukoszávlyev Zorán, Urbán Erzsébet, Danielisz Dóra, Baku Eszter • Lajta Béla funerális művészete / Béla Lajta’s Funeral Art – Kiss Tamás • Újraértelmezendő fenntarthatóság / Sustainability to be Reinterpreted – Benkő Melinda • Az első műegyetemi építészmérnöki diploma tulajdonosa / The Owner of the First Degree in Architecture – Pápai Tamás László

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // Hungarian Architecture

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | xvII. 93.

1580 Ft RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2017 | 03

BIM-alapú kIvItelezés: koMplex és hatékony „Előremutatónak tartjuk a BIM-et, amely gyors, pontos, eredményes információmegosztást és együttműködést biztosít tervezési és kivitelezési szolgáltatásaink közt: ezért is használjuk a Promenade Gardens irodaház-projektünk során. Az épületinformációs modellezés rendszere a projektmenedzsment, valamint a tervezési és kivitelezési feladatok elemeit egy közös platformra helyezi, így növeli a hatékonyságot, segíti az üzembiztonságot, magas szakmai színvonalat és jelentős költségoptimalizálást téve lehetővé. Az átfogó BIM-megoldást nyújtó ARCHICAD hozzájárul komplex építőipari tevékenységeink összehangolásához, és a számunkra kiemelten fontos környezettudatos fejlesztés megvalósításához is.”

Promenade Gardens irodaház

Massányi Tibor ügyvezető partner

www.graphisoft.hu

Ferencz – Détári • Zoboki – Szatmári • Dévényi M. – Gyürki-Kiss – Dévényi S. • ifj. Kistelegdi • Keller • Erhardt – Salamin F.

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

RÉGI-ÚJ

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects since 1903

ARCHITECTURAL PHOTOGRAPHY AWARD

2017

Gerzson Pál festőMű V ész

életmű-válogatása június 15. – július 31.

Here we are – Itt vagyunk! A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építőművészet folyóirat fotópályázata

Nemzetközi fotópályázat Nemzetközi zsűri Kiállítások: Budapest, Pozsony, Prága, Krakkó Kétnyelvű katalógus

photoaward.meonline.hu A fotópályázat a Visegrádi Alap támogatásával valósul meg.

Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza Budapest V. kerület, Vigadó tér 2. minden, ami művészet mma.hu

Fotó: Vargha Márk Péter

ARCHITECTURAL PHOTOGRAPHY AWARD

2017

HERE WE ARE – ITT VAGYUNK! A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építőművészet folyóirat nemzetközi fotópályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy az építészeti fotón keresztül az épített környezetről való gondolkodásra ösztönözzön. 2012-ben következett be az a pillanat, amikor a Föld lakóinak 50%-a városokban él. Ettől kezdve az épített környezet jelentősége más léptéket ölt, mint korábban, bármikor a történelem folyamán. Ez a léptékváltás az építészeti fotó világszerte tapasztalható térhódításában is jól követhető. Az épített környezetről alkotott képünk, a városi jelenségekkel való együttélés időről időre új szempontokat vet föl. A pályázat ezeket kívánja tudatosítani: friss szemmel látni az épületek és az ember, a városi közeg és a város élete, természeti és mesterséges táj kapcsolatát. Kiíróként szeretnénk kimozdítani az építészeti fotót a szakma szűkebb közegéből, és közelebb vinni a közönséghez. A vizuális művészetek lényege évezredek óta az ember és környezetének viszonyáról való képi gondolkodás. A 21. században az emberiség kulcskérdésévé vált a mesterséges környezet humanizálása. Az építészet már régen nem csupán az építész szakma ügye. Ennek nyomán az építészeti fotó is túllépett az építész munkatársaként dolgozó fotográfus alkotói tevékenységén és széles, az egész társadalmat érintő, szociális, pszichológiai, esztétikai és technológiai területeket is bevonó, általános párbeszéd képi nyelven kommunikáló közege lett. A két kategóriában (nyílt és professzionális) meghirdetett fotópályázat díjnyertes és döntőbe jutott munkáiból 2017 novemberében kiállítás nyílik Budapesten. Innen 2018 elején Pozsonyba, Prágába és Krakkóba utazik. A kiállítás teljes anyagát a Magyar Építőművészet tematikus száma publikálja. A teljes pályázati kiírás a photoaward.meonline.hu weboldalon érhető el.

régi-új magyar építőművészet

2017 / 03

____

2 régi-új Magyar Építőművészet Alapítva 1903 A Magyar Építőművészak Szövetségének kulturális folyóirata.

tartalom content

____

MÉ 2017/03. szám ISSN 1785 – 282X Lapalapító (1903) és Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. SZERKESZTŐSÉG: 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel: +36 1318 2444 Mobil.: +36 70 6149404 e-mail: epitomuveszet@gmail.com Szerkesztőségi nap: szerda Előfizetés: Schäffer Zsuzsa, kedd 9-12 óráig Felelős kiadó: Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke Főszerkesztő: Szegő György DLA Főmunkatárs: Botzheim Bálint Olvasószerkesztő: Götz Eszter Fotószerkesztő: Bujnovszky Tamás Webszerkesztő: Pálinkás Edit Web-vizuális kultúra: Hornyik Sándor

10 szcéna // scene

A MÉSZ évi rendes Közgyűlése. Építészek Háza, 2017. 05. 29. – Götz Eszter

________________________

_ __________________________________________________________

The Annual Meeting of the Association of Hungarian Architects – Eszter Götz Békét a világnak. 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé, magyar pavilon. Velence, 2017. 05. 13. – 11. 26. – Szegő György

Peace for the World. 57th International Art Biennale Venice, Hungarian pavilion. Venice, 13. 05 – 26 11. 2017 – György Szegő

Utóirat alapítva 2001 Alapító főszerkesztő: Szegő György DLA Szerkesztők: Götz Eszter, Pálinkás Edit

Év Tájépítésze Díj 2017. FUGA Építészeti Központ, 2017. 04. 26.

Terjesztés: Schäffer Zsuzsa Grafika: Kludovácz András Nyomtatás: Print City Europe Zrt.

An Icon on the Danube Bank. Duna Aréna, Budapest – Bálint Botzheim

HIRDETÉSFELVÉTEL: Hirdetésszervező: Cser Márta e-mail: martacser@yahoo.com Tel: +36 20 4849044

The Coolest Venue. Gerilla Barbecue Project, Budapest – Eszter Götz

WEBOLDALUNK: www.meonline.hu

Through the Wall. Intermodal Junction, Őrmező – Anett Mizsei

Landscape Architect of the Year Award 2017. FUGA Centre, 26. 04. 2017 téma // theme

Ikon a Duna-parton. Duna Aréna, Budapest – Botzheim Bálint

_________________________________________

Zöld út az Úszóarénához. Dagály sétány, Budapest – Götz Eszter

____________________________________

10 17

Green Way to the Swimming Arena. Dagály Avenue, Budapest – Eszter Götz Nagy halak emlékezete. Dunai szoborinstalláció, 2017. július – november – Götz Eszter

_ ________

The Memory of Large Fish. Sculpture Installation by the Danube, July-November 2017 – Eszter Götz _ ______________________________

__________________________________

A legvagányabb helyszín. Gerilla grill projekt, Budapest – Götz Eszter Honnan hová. NOKIA Skypark irodaház, Budapest – Szegő György

Where from, Where to. NOKIA Skypark Office Centre, Budapest – György Szegő Zöld arculat. Igazgatási központ, Szigetszentmiklós – Berényi Marianna

_____________________________

Green Identity. Administration Centre, Szigetszentmiklós – Marianna Berényi ____________________________________________

______________________________________________

Át a falon. Intermodális csomópont, Őrmező – Mizsei Anett

FOLYÓIRAT TÁMOGATÓ:

_______________________________________

Optimalizált alakváltoztató. Energiaház, Paks – Bán Dávid

An Optimized Shape-Transformer. Energy House, Paks – Dávid Bán Egy háztömb, két évtized, három épület. Barbakán 3, Pécs – Bencze Zoltán

_______________________

A Block of Flats, Two Decades, Three Buildings. Barbakán 3, Pécs – Zoltán Bencze Megtalált esszencia. Dessewffy kastély felújítása, Tolcsva – Botzheim Bálint

_______________________

Essence Newly Found. The Reconstruction of Dessewffy Castle, Tolcsva – Bálint Botzheim

régi-új szcéna magyar // scene építőművészet

régi-új magyar építőművészet

Helyreállított harmónia. Batthyány Örökségközpont, Körmend – Götz Eszter

________________________

Harmony Restored. Batthyány Heritage Centre, Körmend – Eszter Götz _ _____________________

____________________________________

Madárperspektíva. Kilátó és hegyi sétány, Kis-Fátra, Szlovákia – Götz Eszter Bird's-eye View. Footbridge, Žilina, Slovakia – Eszter Götz Elegáns és hétköznapi. Elbphilharmonie, Hamburg – Pálinkás Edit Elegant and Casual. Elbphilharmonie, Hamburg – Edit Pálinkás utóirat // post scriptum

Reformáció 500. A reformáció emlékévének nyomai a városképben – Götz Eszter_ _________________ 57 Reformation 500. The Traces the Memorial Year of Reformation Left on the Townscape – Eszter Götz Formakövetés vagy -újítás? Hazai református templomépítészetünk a századfordulótól a rendszerváltásig – Vukoszávlyev Zorán, Urbán Erzsébet, Danielisz Dóra, Baku Eszter

_ ____________ 60

Following Forms or Innovation? Architecture of the Reformed in Hungary from the Turn of the Century to the Change of the Political Regime – Zorán Vukoszávlyev, Erzsébet Urbán, Dóra Danielisz, Eszter Baku Építészeti szintézisek. Lajta Béla funerális művészete – Kiss Tamás____________________________________ 66 Architectural Syntheses. Béla Lajta’s Funeral Art – Tamás Kiss Újraértelmezendő fenntarthatóság. A négy pillér – Benkő Melinda_ _____________________________________ 74 Sustainability to be Reinterpreted. The Four Pillars – Melinda Benkő Az első műegyetemi építészmérnöki diploma tulajdonosa. 160 éve született Kiss István – Pápai Tamás László____________________________________________________________________________________________ 78 The Owner of the First Degree in Architecture from the Budapest University of Technology.

István Kiss Born 160 Ago – Tamás László Pápai terv // plan

Evezőspálya céltornya ötletpályázat – 1. díj: Bivak

_ ______________________________________________________

The Goal Tower of the Rowing Course Design Contest – First Prize: Bivak Termálfürdő terve, Soltvadkert – Font Izolda

_______________________________________________________________

Designs of the Thermal Baths, Soltvadkert – Izolda Font passzázs // passage

Lechner összes: 12 település, 36 épület – Tatai Mária

___________________________________________________

A százéves házak ünnepén a rakparté a főszerep. Budapest 100 – Fazekas Zsuzsa

_ _____________

_______________________

______________________________________________________________________________________

A negyedik elem. Edward Burtynsky: Wasser. KunstHaus Wien – Zöldi Anna FA 40. A Prágai Építészkar kiállítása, MÉSZ – Pálinkás Edit A Kotsis-fivérek. Lechner Tudásközpont

_ ___________________________________________

____________________________________________________________________

Gegesy Ferenc: Rend és rendszer. Húsz év polgármesteri székben – Götz Eszter

90 90

_________________

___________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________________

_ ___________________________________________________________________________________________

Hírek, események, kiállítások, pályázatok Lapszámunk építészei Lapszámunk szerzői

_______

Körülöttünk. Ipar- és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017, Műcsarnok – Ulrich Tamás Vito Acconci (1940–2017)

2017/2. számunk Terv rovatában a rigai előadóközpont tervének bemutatásából sajnálatos módon kimaradt két közreműködő: a virtuális makett és a számítógépes grafika tervezője Trevor Rickett, a 3D nyomtatott modell Jacob Frazier munkája. Ugyanezen számunk Téma rovatában a szolnoki Reptár építésze hibásan szerepelt, a vezető tervező: Keresztes Béla. Az érintettektől és az olvasóktól ezúton is elnézést kérünk. A borítón a Duna Aréna látható, építészek: Ferencz Marcel, Détári György

Fotó: Bujnovszky Tamás

2017 / 03

____ szcéna scene

____

A MÉSZ évi rendes Közgyűlése Építészek Háza 2017. 05. 29. ___

szöveg text:

Götz Eszter Pálinkás Edit

fotók photos:

___

Az Építészek Házának Kós Károly termében rendezte meg a MÉSZ a 2017. évi rendes közgyűlését, amelyen az előző évi beszámoló mellett elhangzottak a Szövetség idei évére vonatkozó elképzelések is. A közgyűlés Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke bevezetőjével indult, majd Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár köszöntötte a résztvevőket és az egész építész szakmát. Arról beszélt, hogy a kormányzat szoros kapcsolatot tart az építészek szakmai szervezetével, és örömét fejezte ki az építészeti díjak rendszerének 2016. évi megújítása fölött, amely jelzi az építészet társadalmi elismertségét. Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke a MÉK jeles évfordulóiról és ennek kapcsán a két szakmai szervezet egymást segítő viszonyáról szólt. Winkler Barnabás, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztályának elnöke az MTA nevében köszöntötte a közgyűlést. A napirend szerinti programok értelmében az elnöki beszámoló következett. Krizsán András előbb egy rövidfilm levetítésével idézte fel a MÉSZ elmúlt évtizedeit, eredményeit és hatását a magyar kultúrára, majd megemlékezett a Magyar Mérnök és Építész Egylet, a MÉSZ jogelődjének 150 évvel ezelőtt, 1867 májusában történt megalakításáról, és felidézte, milyen kulcsszerepe volt a szervezetnek a kiegyezés utáni Magyarország látványos fejlődésében. Ezután arról beszélt, milyen mó-

régi-új magyar építőművészet

don erősítette az elmúlt egy évben a MÉSZ a szakmán belüli és a szélesebb közönség felé irányuló kommunikációt, az építész nemzedékek közti kapcsolatot és a szakma szélesebb társadalmi elismertségét. Beszámolt az egy éve meghirdetett programjának sikeréről, a „minőség – jelenlét – együttműködés” fogalmai jegyében kitűzött cél eddigi eredményeiről, többek között az Építészek Házában rendezett előadásokról, vitaestekről, tervpályázati bemutatókról, vetítéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetésekről, továbbá a külföldi partnerszervezetekkel való együttműködésekről, illetve az elmúlt évben elkészült építészeti portrésorozat, a Ház+Mesterek sikeréről. Beszélt az új szponzorációs rendszerről és az Ötpacsirta utcai székházban lezajlott kisebb felújításokról, illetve az ezzel kapcsolatos távlati tervekről is. Az alelnökök beszámolói közül ki kell

emelni Nagy Csaba összefoglalóját az Építészek Házának tervezett átalakításáról, arculatváltásáról, valamint Vukoszávlyev Zorán beszámolóját az UIA rendezvényeiről. Az előző év tartalmi áttekintése után a költségvetési beszámoló következett, a közgyűlés mindkettőt ellenszavazat nélkül elfogadta. Majd Szegő György, a Magyar Építőművészet főszerkesztője összegezte a folyóirat elmúlt évének eredményeit, valamint beszélt a 2017-re tervezett nemzetközi építészeti fotópályázat előkészületeiről. A programot Magyar Péter építész Könyvek, rajzok, épületek című előadása zárta. A közgyűlést a Kós Károly teremben az „Építész-Művészek” sorozat újabb kiállítása, Ocztos István építész munkáinak bemutatója kísérte.

The Annual Meeting of the Association of Hungarian Architects house of architects, 29. 05. 2017 The Association of Hungarian Architects held its annual meeting in the room named after Károly Kós in the Architects’ House where the report of the previous year was made public whilst the members also outlined their plans for the next year. Chairman of the association, András Krizsán focussed in his report on how communication has been enhanced in the past year by the association amongst both professionals and the wider public, strengthening the nexus between the various generations of architects as well as the recognition of the professionals.

Békét a világnak 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé, magyar pavilon. Velence, 2017. 05. 13. – 11. 26. ___

szöveg text:

Szegő György Szegő Hanna, ludwig múzeum

fotók photos:

___

A magyar tárlat címéül választott – régi május elsejéket visszhangzó – szlogen a nagyvilághoz szól, hiszen a Velencei Képzőművészeti Biennálé a világ legnagyobb kortárs művészeti szcénája. 86 ország művészeinek részvételével és a Központi Pavilon, illetve az Arsenale főkurátori válogatásával páratlan rálátást kínál a jelenkor vizuális művészetének tendenciáira. A koncepciót megfogalmazó Christine Macel, a Pompidou Központ egyik vezető művészettörténésze a Viva Arte Viva – elsőre talán banálisnak tűnő – jelmondattal a „művészek kortárs konfliktusokban vállalt szerepére, a humanizmus mellett való művészettel való kiállásra” hívja fel a világ figyelmét. Ennek valóban megfelel a magyar pavilon pályázatának nyertes kiállítása. Várnai Gyula városának, Dunaújvárosnak egykor legmagasabb házán 1958-tól a 90-es évek elejéig neonreklámként világított a hidegháború békeutópia-mondata, a középkorúak által ismert szimbólum, a csőrében zöld olajággal érkező fehér galamb kíséretében. Várnai kommentárja szerint a neoncsövek gyakran sötéten meredtek az égre, sűrűn javítgatták… A béke-szlogen most PEACE ON EARTH! formában, plasztikai alkotásként ragyog a magyar pavilon közepén, úgy, hogy a Giardini egyik főutcájáról is jól látszik. A látogató leginkább hírfogyasztóként szembesül a világot ma sújtó rettenetes történések, háborúk és a menekülő milliók szenvedéseinek, megrázkódtatásainak képeivel. Talán sejti, hogy a Königsbergből soha ki nem mozdult látnok-filozófus, Immanuel Kant (1724–1804) Örökbékéje felvilágosodott „fejlődésünk” ellenére a globaliA Velencei Biennálé magyar kiállítása. Várnai Gyula: Peace on Earth!

szcéna // scene

2017 / 03

A Velencei Biennálé magyar kiállítása. Várnai Gyula: Peace on Earth!

zált emberiség mindig beteljesületlen utópiája marad. Petrányi Zsolt kurátor a pavilon kistermében azonban nem Kanttal vezeti be Várnai Gyula kiállítását, hanem Stanislaw Łem (1921– 2006) lengyel sci-fi író hűvösebben, józanabbul fogalmazott jövővíziójával, az utópiakutatás lehetőségeiről szóló, 40 évvel ezelőtti okos tévéinterjújával. A baloldai térben a Szivárvány című, talált tárgyakból komponált relief fogad. A 60-as, 70-es években készült politikai, mozgalmi és sportjelvényekből összeálló képen a kitűzők a mitológiák üstökösét rajzolják fel. Erős iróniát érzünk benne, hiszen a szocialista tábor a hidegháborús fegyverként használt békeillúzióval elhallgatta a konfliktusok okait.

régi-új magyar építőművészet

A továbbiakban az E-Wars nyomatokon az ismeretterjesztés-információszerzés a téma: az egyik sorozat olyan algoritmust idéz, amelynek segítségével a már sikerrel felderített célpontot telibe találja egy rakéta: szétrobbanó ház – benne emberek – lángja-füstje. Vidámabb emlékre utal Várnai a Mindent tudni akarok című, 1958-as szovjet ismeretterjesztő filmsorozat megidézésével: főcímében egy kis pionír feltöri a tudás (tudjuk, veszélyes) Krakatuk-dióját. A mű az animáció újrarajzolt, mai képregények stílusát idéző story-board változata. Középen a Láthatatlan városok videói. Alig mozduló építészeti látványterv-animáción az élhető modern város immár évszázada ígért

futurisztikus retróját látjuk, Várnai zenéjével kísérve. Majd egy videón a 60-as évek lakótelepeivel beépített űrváros, mint valami gravitációs funkcióban pörgő óriáskerék: igazi urbanisztikai karikatúra. Aw. Az 1:1 léptékű, óra számlapjára is emlékeztető mű 5 percnyi időszelet. Gondolájáról Noé bárkájára asszociálhat a néző – ma, talán csak 4 perccel 12 előtt. Kant – ha ma élne – alighanem kimondaná: egy-egy békeintervallum a permanens háború rövid technikai szünete. Várnai elgondolkodtató értelmezéseket kínáló, letisztult asszamblázs-választ ad a főkurátori hívómondatokra.

Anne Imhof performansza a Német Pavilonban

Marko Pogačnik: Rejtett Velence kiállítása az Arsenaléban

Christine Macel főkurátori válogatása az Arsenaléban

E. de Matino: Il mondo magico, Olasz Pavilon

Az 57. Velencei Képzőművészeti Biennálé Arany Oroszlán díjai: Legjobb pavilon: Németország kiállító: Anne Imhof kurátor: Susanne Pfeffer Dicséretben részesült: Brazília kiállító: Cinthia Marcelle kurátor: Jochen Volz Legjobb művész: Franz Erhard Walther Németország Legjobb fiatal tehetség: Hassan Khan Egyiptom Dicséretben részesült: Charles Atlas (USA), Petrit Halilaj (Olaszország) Életműdíj: Carolee Schneemann (USA)

szcéna // scene

Peace for the World 57th International Art Biennale Venice, Hungarian pavilion, 13. 05 – 26. 11. 2017 The slogan chosen for the Hungarian exhibition addresses the wide world, as the biannually held art exhibition in Venice is the largest contemporary scene of art nowadays. Representatives of art from 86 countries participate in it, and via the Central Pavilion and thanks to the selection made by the chief curator of the Arsenale, it actually offers an overall view of the main tendencies in contemporary visual art. The concept was phrased by Christine Macel,

one of the leading art historians of Pompidou Centre in the form of the slogan Viva Arte Viva – which may sound trivial at first – to draw the attention of the world to the role of „artists in contemporary conflicts who stand up for humanism via the means of art”. The exhibition of the Hungarian pavilion, which is an assemblage by Gyula Várnai, actually represents this attitude by commemorating world peace which seems to be an eternal utopia.

2017 / 03

Damien Hirst: Treasures from The Wreck, Punta della Dogana és Palazzo Grassi

Grisa Brjuskin: Theatrum Orbis, Orosz Pavilon

Xavier Veilhan: Studio Venezia, Francia Pavilon

Velence 2017, nemzetközi kitekintés A Központi Pavilonban a 70-es évek közép-európai koncept- és performerművészetének felidézése igazi meglepetés. Olyan legendás művészek művei is megjelennek itt, mint a szerb Mladen Stilinovič, a magyar Hajas Tibor vagy az osztrák Franz West. A ma élő alkotók közül ki kell emelni a német-amerikai Kiki Smith-t, vagy a 2000-es Építészeti Biennále magyar pavilonjában kiállító Marko Pogačnikot (OHO Group), akinek most az Arsenaléban újra rácsodálkozhatunk Gaia-szemléletű, Venice Discovering – a Hidden Pathway c. kötetére és a szerző bravúros, jelszerű egyvonalas rajzaira. Elégtétel ez, miután az első kiadást a 70-es években az olasz turisztikai hatóság bezúzatta. A könyv a mikroenergiákat mint a művészet és a tudomány köztes világát villantja fel. A munkát referenciaként használta többek között Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjéhez. A főkurátor a művészet és a tudomány határterületéről meghívta Csörgő Attila Mágikus mechanizmus c. sorozatát is. Az 1991-ben és 2011-ben feldolgozott Möbius-művekhez illeszkedő, 2017-es Clock-work projektjét az Idő és Végtelenség Pavilonban állították ki. Hajas és Csörgő főkurátori meghívása több évtizedes magyar hiátust old fel. A Giardini orosz pavilonjában Grisha Brjuskin Theatrum Orbis c. fekete-fehér panoptikumában bolyong a néző. Az animáció láttatja az agres�szió, a terror, a lázadó tömegek fenyegető viselkedésének keletkezését. De közben a politikai alkímia műhelyébe is bepillanthatunk, mert a laboratórium kellékei a témához rendelt szarkasztikus plasztikákként jelennek meg. A német pavilonban Anne Imhof ketrecekkel tágítja ki, illetve egy járható üvegpadlóval részben redukálja a hasznos kubatúrát. A néző e téri módosítással fizikailag mentesül a performanszokban főszereplő vérebek támadásától, de pszichésen természetesen nem. Történelmi narratívák egész lexikonja állítható össze az új pavilon-architektúra láttán. Lengyelország pavilonja áttételesebben sokkol. A Maly Przeglad (Kis Szemle), a mártír Janusz Korczak orvos-reformpedagógus zsidó gyerekeknek szánt ifjúsági lapja utolsó, 1939-es nyári számait látjuk. Az ezekből Sharon Lockhart által komponált performansz idealizmusa és a holokauszt valósága felkavaró ütközés. Az uruguay-i pavilon installációja is történelmi visszatekintésből építkezik: Mario Sagradini faszerkezetű rituális vágóhidat épített. A Funnel törvénye című installáció az ember és állat viszonyának kiterjesztése, vesztőhelyként való értelmezése. Izrael kiállításán a cionizmus álma, az ősi föld agrár-csodája a Weinstein és a mikroorganizmusok által „szépként” formált bio-installáció az Izrael-sztori allegóriája. Egyiptom pavilonja: mozi. Moataz Nasr A hegy c. filmjének meseszép tájában egy tanítónő a falu babonáival száll szembe poétikus képekkel, az antik tragédiák hangvételében. A finnek Aalto-pavilonjában Erkka Nissinen és Nathaniel Melhers animotronikus (animáció és robotika elegye) mobil plasztikái a függetlenség évfordulójának inkább önironikus, de felvállalt viccei. Az Arsenale-ban található olasz pavilon Mágikus Világ című kiállítása élő műhely, az alkotók bemutatják az üvegszálas poliészter szobor-kópiák születését, festett-roncsolásos kialakítását. Fenti technológiára és a bronzöntésre alapoz a városban (Dogana és Grassi palota) Treasures from the WRECK címmel kettős megakiállítást prezentáló Damien Hirst bornírt látomása. A képzőművészeten túl a muzeológia, a régészet, a mitológia-kutatás, a restaurálás, a hamisítás együttes pamfletje egyszerre felháborító és lenyűgöző szemfényvesztés, több ezer műtárggyal. Valódi kincsek találhatók a Dogepalota Hieronymus Bosch és Velence c. tárlatán, illetve a Palazzo Fortuny Intuitio című kultúrantropológiát és képzőművészetet összefogó asszamblázsán. A Museo Correrben Shirin Neshat, a Giudeccán David Lachapelle fotói láthatók. A kubai pavilon és az azt befogadó palazzo a Campo San Stefanón különleges élmény. A város teli képzőművészettel, az idén igazi versenytársa a biennálénak.

régi-új magyar építőművészet

Év Tájépítésze Díj 2017 FUGA Építészeti Központ 2017. 04. 26. ___

2017. április 26-án, az idén hatodik alkalommal megrendezett Év Tájépítész Díj gáláján a FUGA-ban versengett a 16 jelöltből döntőbe került öt tájépítész: Csepely-Knorr Luca (Manchester School of Architecture), Illyés Zsuzsanna (Tájmester Kft), a LéptékTerv Tájépítész Iroda, a Pagony Tájépítész Iroda és Pápai Veronika (Főkert Tervezési Stúdió). Az öt döntős pályaművét és egész tevékenységét egy-egy újságíró laudációja mutatta be a szakmai zsűri, valamint a több mint 300 fős érdeklődő közönség előtt. A rangos szakmai zsűriben idén helyet foglalt a főváros főépítésze, Mártonffy Miklós; a Főkert vezérigazgatója, Szabó József; a tavalyi Év Tájépítésze díjas Gyüre Borbála, a MÉSZ elnöke, Krizsán András, valamint a tavaly életműdíjat elnyert Komlósiné Hlatky Katalin tájépítész. A külföldi zsűritag Svájcból érkezett, az Európai Tájépítészeti Évkönyvet kiadó nemzetközi szerkesztőbizottságból Claudia Moll személyében. Almási Balázs PhD DLA a SZIE Tájépítészeti Karát, Marosán Angelika a Főkertészek Szövetségét, Juhász Gábor pedig a díjalapító Semmelrockot képviselte a zsűriben. A zsűri a Lépték-Terv pályázatát értékelte a legmagasabbra, ők lettek az Év Tájépítészei 2017-ben és nekik ítélték a Semmelrock Stein+Design Kft. által felajánlott pénzjutalmat is. A Lépték-Terv pályázatában a Széll Kálmán tér tájépítészeti átalakítása és a kőbányai Újhegyi sétány mellett az iparművészet területét is érintő Viaplant termékfejlesztésük szerepelt, egy olyan ígéretes anyagkísérlet, amely növényhulladékból hoz létre közterületen vagy beltérben is használható textúrákat.

szcéna // scene

Az Év Junior Tájépítésze Díjat a zsűri döntése alapján Tóth Evelin Enikő kapta, aki elsősorban azzal emelkedett ki a mezőnyből, hogy a tágabb települési környezetet is tervezői elemzés tárgyává tette. A feladat az idén Paks város gesztorságában egy paksi lakótelepi zöldfelület sportparkká történő fejlesztése volt. Paks különdíját Nagy Lili tájépítész hallgató vehette át. Az epiteszforum.hu-n és a tajepiteszek.hu szakmai portálokon lebonyolított közönségszavazást a Pagony iroda nyerte. Az elnöki különdíjat Dr. Jámbor Imre professzor kapta a Városliget közparki rehabilitációja érdekében kifejtett kiemelkedő tudományos szakmai és közéleti munkájáért. Forrás: sajtóközlemény Lépték-Terv: A Széll Kálmán tér megújítása. Fotó: Bujnovszky Tamás

Lépték-Terv: Kőbánya, Újhegyi sétány

Lépték-Terv: Viaplant beltéri alkalmazása

Landscape Architect of the Year Award 2017 FUGA Centre, 26. 04. 2017 It is the sixth time that on April 26th, 2017 the ceremony of the award Landscape Architect of the Year was held in FUGA after shortlisting 16 candidates of whom five were finalists, Luca Csepely-Knorr (Manchester School of Architecture), Zsuzsanna Illyés (Tájmester Ltd), the Lépték-Terv Landscape Architects Office, Pagony Landscape Architects Office and Veronika Pápai (Főkert Design Studio). The designs submitted for the contest as well as the laudation and activities of each finalist were presented by a journalist respectively for the jury of professionals and the audience of 300 people. The jury estimated the designs by Lépték-Terv as the best ones, thus they received the award Landscape Architects of the Year 2017 and the fund offered by Semmelrock Stein+Design Ltd. also went to them. Designs by Lépték-Terv included the landscape conversion of Széll Kálmán Square, the Újhegyi avenue in Kőbánya. Their product development named Viaplant touching applied arts is yet another promising experiment on materials that has the potentials to create useful textures that can be used both indoor and outdoor in public domains. The award Junior Landscape Architect of the Year 2017 went to Evelin Enikő Tóth.

2017 / 03

____ téma theme

____

Ikon a Duna-parton

Duna Aréna, Budapest

___ építészek architects: Ferencz Marcel, Détári György ___ A sport, mint európai kultúránk egyik ősi eleme, tisztán őrzi a klasszikus görög-római értékképzeteket. Az ideák elhivatott keresése, a tökéletes mozgásforma megtalálása olyan törekvések, melyek a legmagasabb szintű építészeti gondolkozásban is jelen vannak. A pesti Duna-part látványa az Árpád hídon napi rendszerességgel közlekedők számára a városról alkotott kép egyik meghatározó eleme. Dél felé tekintve a Parlament nyitja a sort, majd a Szent István park múlt század eleji épületeit látjuk. Ezután, egészen az Árpád hídig, lakótelepek betontengere uralja a képet. Szemben a két irodaház (Duna Tower és Europa Tower) magasodik ki a tömegből, mögöttük a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épülete tűnik elő. Észak felé új építésű lakóházak türemkednek be a képbe, melyek bármelyik disztopikus sci-fi háttereként megállnák a helyüket. Ebben a zűrzavarban rendet sugárzó, szinte felmentő erőként jelenik meg a Duna Aréna tiszta geometriájú tömbje. A jelenleg látható két ideiglenes lelátót terv szerint a tél beállta előtt lebontják, helyére az épület most látható homlokzatával megegyező burkolatú oldalhomlokzatot építenek, így alakul majd ki az épület végleges formája.

A Duna Aréna felülnézete az ideiglenes lelátókkal

régi-új magyar építőművészet

szöveg text:

Botzheim Bálint

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

Az épület eredetileg a FINA (Nemzetközi Úszószövetség) által szervezett 2021-es úszó világbajnokságra készült volna el (lásd MÉ 2014/5). Az építkezést az gyorsította meg, hogy 2015 februárjában Mexikó visszalépett a 2017-es VB megrendezésétől. Budapest vállalta át az eseményt, nagyon szoros határidőt vállalva az úszósport komplexum befejezésére. A Duna Aréna mellett a VB helyszíne lesz még Budapesten a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, a Városligeti-tó, a Parlamenttel szembeni Duna-parti szakasz, illetve Balatonfüred. Magyarország hagyományosan jó a vizes versenysportokban, amihez a földrajzi adottságaink szinte nélkülözhetetlenek. Egy általános tanuszoda építése és főleg üzemeltetése ugyanis nagyban függ attól, hogy tudnak-e meleg vízű kutat fúrni a helyszínen. Az új úszókomplexum a Dagály fürdő északi területén találta meg a helyét. A strandfürdővel közös helyszín több szempontból is előnyös: egyrészt a Duna közvetlen közelsége illik a vizes VB-hez, másrészt a kiépített termálvíz kutak segítségével az épület hőigényének egyharmadát fedezni lehet. Sportkomplexumok építésénél, a hatalmas építési volumen miatt, rendszerint monolitikus befoglaló forma alkalmazása indokolt. Az ettől való kísérletező eltérésnél a leginkább meggyőző érv a szerkezet anyagtakarékossága (lásd Frei Ottó függesztett kötélszerkezetes olimpiai épületeit Münchenben, vagy Pier Luigi Nervi bennmaradó ferrocement zsaluzatú sportcsarnok-kupoláit). De az is tény, hogy ezek építése az egyedi épületszerkezetek kialakítása miatt meglehetősen hosszú időt vesz igénybe. A Duna Aréna koncepciótervének hullámait a költségek, a szűk határidő és a tervezési program bővülése szorították mederbe. Mindez azonban végül előnyére vált az épületnek. A Dunára hangoltság fontos eleme a diszpozíciónak. Az épület hossztengelye merőleges a folyóra, a versenymedencét és műugrómedencét magába foglaló, Duna felőli oldalra helyezett tömb hídfőként áll a parton, mögötte partot mosó hullámként húzódik befelé a fejépület, amely a bemelegítő és tanmedencének, valamint a bejárati térsornak ad helyet. Az épület formájához hasonlóan a szerkezet alapvetése is egy archetípust idéz:

tĂŠma // theme

2017 / 03

a négy merevítőtornyon nyugvó rácsostartós tetőszerkezet az ipari építészet egyik alapképlete, a legracionálisabb szerkezetek egyike. A főépület csarnoka 96 méteres fesztávval az egyik legnagyobb egybefüggő lefedett tér lett Magyarországon. Viszonyításképpen a Menyhárd István féle kelenföldi autóbuszgarázs vasbeton szerkezetének fesztáva 82 méter. Ex katedra is sokszor elhangzó érdekesség, hogy építésekor (1949) a világ legnagyobb ilyen típusú szerkezetének számított. A főépület alapterülete 11 000, míg a fejépületé 5000 m 2. A tetőszerkezetet súlya 2400 tonna, melyet a földszinten szereltek össze, majd speciális ún. Heavy Lifting technológiával nyolc óra alatt emelték a végleges magasságba, és ott a már előkészített sarokelemekhez rögzítették. Az emelést egy kifejezetten erre a technológiára szakosodott svájci cég végezte. A főbejárat a Népfürdő utcáról nyílik, míg a VIP bejáratot a Duna felől lehet elérni. A fejépület hullámokat vető kontúrja az utca felé nagyvonalú előtetőt hoz létre. A függönyfalon keresztül látunk be az előcsarnokba. Egymásba folyó, áramló terek jellemzik az Aréna belső világát. Belépve rögtön egy médiaművészeti alkotással találjuk magunkat szemben, egy félig valós, félig virtuális vízesésfallal. A recepció által kijelölt térrész rendkívül hatásos design elemekkel ünnepli a megérkezést. Az

régi-új magyar építőművészet

A végleges, lelátók nélküli alaprajz

úszó olimpikonokat bemutató redőzött falat megfelelő szögből nézve kirajzolódik az olimpiai ötkarika (aminek formája egyébként nemzetközi oltalom alatt áll). Előtte Szőnyi Anna nemzetközi díjat nyert Boomerang padja áll, melynek bordákból álló, forgatható háttámlája hullámszerű mozgásból ered. A központi helyen lévő felülvilágító olyan hatást kelt, mintha a víz alól néznénk fölfelé. Gyűrött felületének folyamatosan változó fénye a víztömegbe beszűrődő fény kápráztató játékát idézi. Az előtérhez közvetlenül kapcsolódik a körbejárható büfé. A térszervezés fontos eleme az a vizuális tengely, amely egybeesik az épület Dunára merőleges hossztengelyével. Így már a megérkezéskor keresztüllátunk az uszodatereken, egészen az épület túlsó végét határoló üvegfa-

––––––––– Építész tervező // general architecture:

Napur Architect Kft. Építészek // architects:

Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA Generál tervező // general design:

Tecton Kft

Felelős tervező, építész társszerző // fellow leading architect:

Varga Béla

Építész társszerző, projektvezető // fellow architect, project:

Fodor István

Építész társszerzők // fellow architects:

Pindes Ákos, Ükös Tamás Tartószerkezet // structure:

Szántó László Gábor Épületgépészet // HVAC:

Pilz Norbert

Épületvillamosság // electrical engineering:

Ivanics Zoltán Tűzjelző hálózat // fire alarm network:

Ivanics Zoltán

Közmű // public utilities:

Bíró Attila

Elektromos közmű // electrical public utilities:

Pendli Gábor

Út- és forgalomtechnika // roads, traffic:

Macsinka Klára Kert- és tájépítészet // landscape, garden design:

Steffler István Audiovizuális technológia // audiovisual technology:

Magos Balázs

Uszodatechnika // pool technology:

Sallai Zoltán

Sporttechnológia // sports technology:

Zékány Márta

Tűzvédelem // fire protection:

Horváth Lajos Akusztika // acoustics:

Csott Róbert Épületfelügyelet // building control:

Harmath László Belsőépítészet // interiors:

Szokolyai Gábor – MCXVI Kft Design elemek // design elements:

MOME

Megrendelő // client:

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Fővállalkozó // main contractor:

Market Építő Zrt.

––––––––– téma // theme

2017 / 03

lig, és azon túl a Duna-part és a budai hegyek felé. Ez a látvány a VB után lesz teljes értékű, amikor a belső üvegfalakra rögzített molinókat eltávolítják. Az előtér után az oktató medencék terébe léphetünk. Itt található az 50 méteres bemelegítő medence, melynek fenéklemeze állítható magasságú, illetve egy mozgatható fallal kettéosztható. Egy kisebb méretű tanmedence és egy kör alakú, 25 személyes, Zsolnay kerámiával burkolt jakuzzi is helyet kapott itt. A főépületbe átlépve kitárul a versenymedencéket magába foglaló, monumentális építészeti tér. A belső tér magasságát az határozta meg, hogy az épület két – a jelenleginél nagyobb – ideiglenes lelátó építésével olimpiai versenyek rendezésére is alkalmas legyen. A rácsostartós tetőszerkezet méretei 30 méter magasságba föltekintve lenyű-

régi-új magyar építőművészet

gözőek. A belsőépítészet high-tech hangulatot teremt, a keresztirányú felülvilágítókon és a Dunára néző üvegfalon beáradó fényt nagyteljesítményű világítótestek egészítik ki. A lelátórendszer jelenleg 15 000 látogató befogadására képes. A VB után az ideiglenes lelátók elbontásával 6000 fős lesz az úszókomplexum. Az épület méreténél fogva a legnagyobb kapacitású gépészeti berendezések alkalmazását igényelte. A pinceszint részben a gépészeté, mely az avatatlan szem számára igazi labirintus. Ugyanakkor itt láthatjuk alulról a versenymedence vasbeton dobozát, melynek oldalában a videóbíró kameráinak elhelyezéséhez speciális betekintő ablakokat építettek. A harmadik épületrész a Duna felé néző, hullámzó főhomlokzat, amely külön dilatációs egységet képez, és több funkciót is ellát. Egyrészt a folyó irányából ez az épület arca, másrészt hatalmas méretével árnyékolja a főépületet, ráadásul a hullámok mögött egy kilátót rejt, amelyre lépcső és panorámalift vezet fel. A panorámateraszról páratlan kilátás nyílik a városra és a budai hegyekre. A főhomlokzat épületrésze 17 méternyire távolodik el a főépülettől, a megfelelő plasztikai hatás érdekében. A ház külső megjelenését meghatározza a harmonikaszerű szürke alumínium ötvözet lemez. Ez az anyag

a trapézlemezhez hasonlóan elsősorban ipari felhasználásra készül, de éppen a Duna Aréna bizonyítja, hogy értő kezekben ékszerdobozzá képes formálni az épületet. Az eltérő méretű vízszintes burkolatsávok tektonikus erővel, földtani rétegek módjára rakódnak egymásra. A burkolat harmonika-faktúrája ornamentikus hatású, a hullámzás pedig plasztikát ad a kompozíciónak. A Duna Aréna a világbajnokság ideje alatt fog életre kelni, utána pedig az utánpótlás nevelésben fog kiemelt szerepet játszani. Az épület közvetlen előzményének tekinthető Ferencz Marcel életművében a debreceni DEM központ épülete, amelynél plasztikai és téralkotó elemként alkalmazta az ipari szerkezeteket. (lásd MÉ 2013/7) A Duna Aréna ennek az eredeti, kísérletező gondolkodásmódnak egy következő állomása.

téma // theme

2017 / 03

An Icon on the Danube Bank Duna Aréna, Budapest Sports as ancient integral parts of European culture clearly preserve the values of the classic Greco-Roman era. The relentless and devoted search of ideas, the ambition to find the perfect forms of motion are tendencies that are also present in the highest levels of architectural thinking. The clear-cut geometry of the Duna Aréna was originally completed for the swimming world championship of the FINA held in 2017. The disposition of the building was defined by the ambition to adjust it to the river Danube. The longitudinal axis of the structure runs perpendicular to the riverbank. The block containing the swimmingpool for races and diving stands as a bridge-head on the side facing the Danube, whilst the main building behind it recedes inward like a wave washing the bank. The latter houses the pools for warm-up and swimming courses, and also houses the row of spaces at the entrance. The form of the building as well as the structure evokes an archetype: the grid roofing resting on four strut mounts is a basic formula of industrial architecture, which is also one of the most rational structures. The contours of the main building cast towards the street creates a generous awning towards the street. We can have a look inside the foyer through the curtain walls. Spaces flowing into one another feature the interior of the Aréna. The central skylight impresses us as if we were looking upward from below a body of water. The changing lights of its folding surface evoke the spectacular playfulness of light filtering through water. An important element of the spatial configuration is the visual axis which corresponds to the longitudinal axis of the building perpendicular to the Danube. The system of great stands has a seating capacity of 15,000 spectators at present. After the world championship the temporary structures of the great stand shall be demolished so that the swimming complex shall have a capacity of 6,000 people. The exterior design of the building is defined by grey folded aluminium sheet. Although this material is primarily meant for industrial uses, the Duna Aréna proves that a house can be turned into a jewel box by professional hands.

régi-új magyar építőművészet

Zöld út az Úszóarénához

Dagály sétány, Budapest

___ tájépítészek landscape architects: Pécsi Máté, Hómann János ___

szöveg text:

götz eszter

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

––––––––– Környezetrendezés // landscape:

Objekt Tájépítész Iroda Generáltervező // general design:

Főmterv Zrt.

Víziközmű és út // Water utilities, roads:

Triaut Kft. Építtető // client:

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Kivitelező // main contractor:

Market Zrt.

–––––––––

A Váci út régi gyárépületei és új irodaházai között, a Forgách utcai metrómegállótól egyenes út vezet az új Úszóarénáig. Nemrég még a rozsdaövezet széle, hulladékterület volt, most viszont egy átgondolt, kellemes, tájépítészeti eszközökkel gondosan megformált sétány. Megvalósításához az Úszó Világbajnokság csak apropó, valójában a XIII. kerület rendezési programjának része ez a Duna friss levegőjét a sűrű városszövetbe vezető légcsatorna. A fél kilométeres gyalogos szakasz „kapuja” a metróállomás lejáratánál egy impozáns köztéri alkotás, Gálhidy Péter szobra, a Turbinalevél: hatalmas, vitorlaszerű, kissé elmozduló turbinalapát, amely a területen egykor működött Láng Gépgyár emlékét őrzi. Impozáns, ugyanakkor érzelemdús mű, szépen vezeti föl a témát. Az innen még egy rövid szakaszon autóforgalmat is engedő, majd a következő kereszteződéstől már valóban gyalogos sétány ugyanis nem csupán közösségi zöldfelület, hanem emlékpark is: a Turbina utca első kereszteződésénél a burkolatba helyezett fém motívumok a hely ipari múltját elevenítik meg. A színes klinkertégla burko-

téma // theme

lat a környék egykor karakteres ipari építészetének emlékét hordozza. Az elhelyezett utcabútorok aránya is kellemes, a magas szobor a városias beépítéshez igazodik, a gyalogos részt indító „Duna-kavics” padok ennek határát jelölik ki, innen a Duna felé tartva pedig már normál méretű köztéri padok következnek. A kiszabadított útvonal – azon túl, hogy végre rendezte a korábbi állapotot – sokféle előnyt hozott a környéknek. A déli oldalán álló házsor földszinti üzletei teret kaptak, a sétány burkolata változatos, a csapadékot a középső zöldfelület felé vezető esőkert megoldással, hatalmas fehér folyami kavicsokat imitáló, organikus formájú köztéri ülőbútorokkal és fabordákból készült utcai padokkal. A növények között a pompás hagymavirágtól a megőrzött kőrisfákig, a most kiültetett platánokig és hársfákig sokféle, szárazságot jól tűrő faj látható. De ültettek egy fát a sportolóknak, egyet az időseknek, illetve az ifjúságnak is dedikálva. A térfigyelő kamerákkal, LED-világítással ellátott sétányt ingyenes wifi-hálózattal is ellátták, ez a Budapesten még mindig ritka gesztus teszi valóban 21. századi közösségi térré.

Green Way to the Swimming Arena Dagály Avenue, Budapest Amongst the old factory buildings and new office blocks flanking Váci Road, a straight avenue leads to the new Swimming Arena from the underground station in Forgách Street now. Not long ago, this area was still the periphery of the rusty zone where waste was dumped. Now it is a well-conceived and pleasantly shaped avenue implemented with means of landscape architecture. At the entrance to the underground station there is a statue by Péter Gálhidy titled Turbine Leaf: it forms a huge sail-like turbine slightly moved to evoke the site of the former Láng factory, whilst at the first junction of Turbina Street there are metal motifs embedded in the pavement to remind us of the industrial past of the surroundings. At the end of the avenue there are street furniture to sit on which follow organic designs and evoke huge river pebbles that alternate with benches made from timber ribs. The variety of plants here resist the drought and their numerous species range from lush Allium Gigantum through existing and preserved ash-trees to newly planted sycamors and lindens.

2017 / 03

Nagy halak emlékezete

Dunai szoborinstalláció, 2017. július – november ___ alkotó artist: Farkas Zsófia ___

szöveg text:

götz eszter

2017 márciusában Budapest Főváros Önkormányzata és a Pro Cultura Urbis Közalapítvány kezdeményezésére a Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria pályázatot írt ki egy dunai installáció tervére, amely a főváros arculatához illeszkedve, egyedi és izgalmas vizuális eszközökkel, a budapestiek és a látogatók figyelmét a Dunára irányítja. A pályázat célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a minket körülvevő művészeti alkotások szerepére, illetve a Budapest egyedi arculatát meghatározó Duna közösségi, kulturális, összekötő és funkcionális erejére. Az első díjat Farkas Zsófia szobrászművész Nagy halak emlékezete című terve nyerte el, ennek alapján épül fel a Műegyetem előtt, a Duna vizén lebegő, három óriási darabból álló szoborkompozíció, amely a Dunában egykor élt nagy halak megidézésén keresztül ember és természet egységét jeleníti meg. A mű június 29-én, a Duna Világnapján kerül a vízre, és november végéig marad ott. Farkas Zsófia absztrakt biomorf munkái gyakran foglalkoznak a víz témájával. A Dunára készült munkája a folyó múltját is megjeleníti, felhívja a figyelmet, hogy a Duna nem csupán Budapest legszebb ékessége, de vízi élőhely is, amely iránt felelősséggel tartozunk. Ugyanakkor szimbolikus gesztussal reflektál a túlparton álló Bálna épületére is. A szobrász így ír a műről: „A Dunában mára – mint az köztudott – kihaltak a hajdani legendás halfajok: a viza és más tokfélék, vagy az óriás méretű

régi-új magyar építőművészet

harcsák. Ha mégis felbukkan egy-egy példány, azt csodaként tartják számon. Az ember és a nagy hal kapcsolata misztikusnak mondható, az ókori mítoszoktól a bibliai Jónás történetén át a mesék világáig. A nagy hal a ’nagy öreg’, vagy az ’elsőszülött lény’ megfelelője ezekben a történetekben, mely valamilyen időn túli bölcsességgel és mágikus erővel van felruházva, és amelynek felbukkanása az ember életében figyelmeztető, vagy akár sorsfordító erejű. Játsszunk hát el a gondolattal: volt hajdan egy világ, melyben az Egység és a Természet szelleme uralkodott, e világot mágikus lények népesítették be, közülük valók a dunai Nagy Halak is. E lények, azaz a szellemeik most, 2017ben visszatérnek ide Budapestre, hogy jelenlétükkel emlékeztessenek minket: kölcsön kaptuk a helyet és az időt, amiben élünk, s egy nap el kell számolnunk mindezzel.” A szobrok hegesztett acél vázszerkezete acélhuzalokkal kapcsolódik a horgonykötelekhez, a művész a vázat bevonó poliuretán habból faragja ki a stilizált organikus formákat.

The Memory of Large Fish Sculpture Installation by the Danube, July-November 2017 In March, 2017 the Budapest History Museum and the Budapest Gallery published a tender call for designs of a Danube installation which would adjust to the image of the capital city via unique and exciting visual means whilst drawing visitors’ attention to the river Danube. The aim of this tender was to focus on the roles of works of art surrounding us, as well as on the communal, cultural, integrating and functional potentials of the Danube which defines the individual character of Budapest. The first prize went to Zsófia Farkas sculptor with her design titled The Memory of Large Fish, based on which the composition of sculptures made up of three large pieces was actually built to float on the back of the river right in front of the building of the Budapest University of Technology. This installation commemorates the large fish species that used to live in the Danube by actually evoking them to symbolize the harmony and unity of people and nature.

A legvagányabb helyszín

Gerilla grill projekt, Budapest ___ alkotók designers: BETON Workshop ___

szöveg text:

götz eszter

fotók photos:

Bognár Benedek, Simon Zsuzsanna

A Szent Gellért Gyógyfürdő Dunába ömlő termálvizes csatornája mellett alakítottak ki grillezésre, beszélgetésre alkalmas köztéri, közösségi teret egy egyetemi kurzus résztvevői. Az idei BETON kurzuson résztvevő egyetemisták és oktatóik május 13án a KÉK Kortárs Építészeti Központban számoltak be a jelenleg is zajló fejlesztésekről. Az ingyenes rendezvény szakmai programjában előadásokat és anyagbemutatókat is tartottak, de a rendezvény legszokatlanabb eseménye a folyóparti grillezés volt. A BME és az S39 Hybrid Design Manufaktúra szervezésében 2011 óta felvehető a BETON kurzus nevű tantárgy, azzal a céllal, hogy a hallgatók először elméletben, majd gyakorlatban is megismerkedhessenek a beton kreatív felhasználási módjaival. Az egyetemi kurzuson eleinte csak a BME építész és egyéb mérnök szakos hallgatói vehettek részt, de később más felsőoktatási intézményekből is lehetett jelentkezni, így az elmúlt években már forma- és bútortervezők, képzőművészek is bekapcsolódtak a munkába. A különböző területekről érkező fiatalok inspirálják egymást, és minden évben izgalmas köztéri munkákkal zárják a szemesztert. A beton a közhiedelemmel ellentétben könnyen kezelhető, kreatívan formázható anyag, és szinte bármit lehet készíteni belőle. A kurzus hallgatói 2015-ben a Szent Gellért Gyógyfürdő Dunába ömlő termálvizes csatornája mellett kis padokat öntöttek, amelyekről csodás kilátás nyílik és a folyóval kapcsolatos érdekességeket is lehet olvasni rajtuk. A 2016-os szemeszterben a BETON kurzuson résztvevő egyetemisták továbbfejlesztették a KIFOLYÓ projektet, és létrehozták Budapest egyik legvagányabb találkahelyét a Gellért tér alatt, ahol grillezésre, beszélgetésre alkalmas köztéri, közösségi teret alakítottak ki. A 2017-es kurzus hallgatói most újabb ötletekkel gazdagítják a területet, jelenleg okos tárgyakat készítenek, és igyekeznek még hangulatosabbá tenni a belvárosi Duna-partot. A KIFOLYÓ című projekt legizgalmasabb, központi része a Gellért téri Gerilla Grill. Ez egy betonból készült, Duna-parti sütögető hely, ahol a bátrabbak a város kellős közepén, mégis a kíváncsi szemektől távol, közvetlenül a vízparton készíthetik el az ebédjüket. A BETON kurzus résztvevői a kutyásokra is gondoltak, és a négylábúaknak kutyaitatót készítettek. A Budai alsó rakpart Gellért tér alatti részét az autóforgalom miatt nehéz megközelíteni, ráadásul fentről takarásban van a grillező, ezért az egyetemisták jópofa jelzéseket készítettek „Kövesd a teknőst!” mottóval. Ha a gyalogosok követik a teknősöket, könnyen lejuthatnak a vízhez. Ugyancsak a közlekedést segíti a lenti sétányon található gázló, aminek segítségével végig lehet sétálni a parton, a kifolyó alatt, a városlakók által kialakított szikla-jacuzzihoz.

téma // theme

The Coolest Venue Gerilla Barbecue project, Budapest Organised by BME (the Budapest University of Technology and Economics) and S39 Hybrid Design Manufacturers, the university course titled BETON (concrete) is an optional one for students targeted to those who wish to get acquainted with the creative utilizations of concrete first in theory, then in practice. At first it was only students of BME majoring in architecture and engineering who were allowed to participate in this programme but later on it was opened for those studying at other institutes of higher education too. As a result, students of applied arts, furniture design as well as fine artists had the chance to join the course. Young people coming from a wide variety of fields finish their academic year with exciting works meant for public domains. In 2015 they cast the tiny benches that now stand next to the thermal canal of St Gellért Baths Complex flowing into the river Danube. In 2016 they went on to develop the KIFOLYÓ (outflow) project and thus created one of the coolest meeting points in Budapest beneath Gellért Square where they designed a communal venue suited to barbecue and chat in a public domain.

2017 / 03

Honnan hová

NOKIA Skypark irodaház, Budapest ___ építészek architects: Zoboki Gábor, szatmári gábor ___

szöveg text:

Szegő György

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

Helyszín: Józsefváros. Valaha ígéretes fejlődéstörténettel, hanyatló folytatással rendelkező terület, ahol a korábbi lepusztult lakóterület helyén 22 hektárnyi területen újabban kb. 50.000 m2 beépítéssel, azon belül 100 000 m2-nyi irodával fejleszt új negyedet a Futureal csoport. Projektjük már rangos nemzetközi díjakat nyert el. Zoboki Gábor többször is nagyívű, „honnanhová” szemléletű urbanisztikai vízióval (pl. Andrássy út – budai Vár) tűnt ki a kor szürke fejlesztői praxisából. A Corvin sétányt lezáró épülete, a Nokia Skypark irodaház is hasonlóan városléptékű dinamikát hozott. Két tételben írom le az új épületet. Az elsőben a „honnan” kérdéseire keresem a választ, a Corvin sétányt érzékszervi tapasztalatok mentén újra bejárva. A gyerekkor megrázó élménye az Üllői út – Körút sarkán 1956-ban a szétlőtt házak, kilógó belű otthonok. Helyükre a Kádárkonszolidáció a szocreállal szakító, egyénített homlokzatokkal bíró házakat építtetett. Bent a Corvin közben ott „pihen” a mozi (Bauer Emil, 1922) szabadon álló, bizarr, már nem eklektikus, még nem art deco épülete, Róna József szobraival, Greff Lajos domborműveivel, A pesti srác (Győrfi Lajos, 1996) nemzeti színű szalagokkal feldíszített 56-os ikonjával. A hely számomra kétszeresen is a forradalom színpada, mivel látványtervezőként a kaposvári színház korszakos Marat/Sade előadása

régi-új magyar építőművészet

meghatározó díszleteleméül a Corvin köz Üllői úti kapuzatát választottam, amely az 1789-es párizsi forradalom metaforájaként az 1917-es Téli Palotát és az 1956-os magyar forradalmat egyszerre idézte – 1981-ben tabudöntőnek számító párhuzamként. A duplán megélt helyszínen a Corvin Plaza számomra meglepetés volt: a svédek sarkkörön túli, fedett főutcás városait inkább idézi, mint a többi pesti plázát. Itt élettel teli átmenő gyalogos forgalom van, az emberek vásárlási szándéktól, a flanőr gesztusaitól, testbeszédétől független jövés-menés – a metróállomás vagy a negyed felé. A sétányra kilépve a Futó utcai „főkapu” corten acél kerete és a „hajtogatott” tükörüvegfal képes valami pilonszerű architektúrát sejtetni a negyed felől (lásd MÉ 2011/3). Maga a sétány egyszerre árnyas és benapozott hely, ahol a jól kitalált park-architektúra elemeit nem kell kerülgetni, racionális az útszerkezet. Kétoldalt az épületek kő- és visszafogott mennyiségű vakolatburkolata, a sok loggia az újlipótvárosi komfortérzetet idézi. A negyed lakásaiban a környéken egyetemre járó, jobban szituált diákok laknak, a bérbeadók java befektetőként vásárolt itt ingatlant. Ennek megfelelően van szép

–––––––––

Generál tervező // general design:

ZDA Zoboki Építésziroda Vezető építészek // leading architects:

Zoboki Gábor, Szatmári Gábor

Koordináló építészek // coordintaing architects:

Turi Zoltán, Borzák Richárd Építész tervezők // architects:

Országh István, Mayer Brigitta, Schiebl Lilla, Besey Judit Építész munkatársak // fellow architects:

Kovács Eszter, Liu Dan, Orlovits Balázs, Fekete Attila, Somogyi András, Szabó Valéria, Györgyi Csenge

Építész társtervező, kiviteli terv // constuction plan:

Hiri Zsolt, Nagy Mihály, Jankovics Márk, Beke Dániel, Erdő-Kocsis Anita, Istók Viktória, Kulinyi Dániel, Lobato-Kiss Judit, Sinkó Andrea Krisztina, Szigetfű István – Vision Építész Iroda Kft. Belsőépítészek // interior architects:

Demeter Nóra, Simon Edina, Dobó Magdi, Fehér Ibolya, Fuferenda Edit, Gál-Mózes Anett, Polgár Tibor – Demeter Design Stúdió Kft. Látványterv // visualization:

Lipka József, Mátételki Ákos, Uzoni Pál – The Greypixel Workshop kft. Épületszerkezet // structure:

Takács Balázs, Reisch Richárd, Fonód-Mile Viktória – FRT Raszter Építésziroda Kft. Tartószerkezet // statics:

Puskás Balázs, Wágner Csaba, Kerényi Márton, Bisz István – Terraplan’97 Mérnökiroda Kft. Épületgépészet // HVAC:

Görgeyné Bihari Erzsébet, Bukovics János, Terék Tamás, Hajnal Zsolt, Lábán Kristóf, Schrimpf Gábor, Udvardy Tibor, Bánó Gergely, Takács Gergely – G & B Plan Kft. Mérnökiroda Mérnöki Iroda Kft. Épületvillamosság // electrical engineering:

Kovács György, Ivanics Zoltán, Nagy Attila, Mészáros Balázs, Szabó András, Ónodi Gábor, Nagy Roland – Provill Kft., Tatár Sándor, Erdei István – T-Network Kft. Tájépítész tervezők // landscape architects:

Andor Anikó – Land A Kft., Balogh Andrea, Majoros Csaba – 4D Tájépítész Iroda Kft.

––––––––– Generáltervező // general design:

Studio A4 Kft.

Vezető tervező // leading architect:

Kendik Géza

Építészek // architects:

Papp Zoltán, Hargitay Zsófia Tartószerkezet // structure:

László Viktor Épületgépészet // HVAC:

Végh Benedek Épületvillamosság // electrical engineering:

Tóth Zoltán

Geotechnika // geotechnical expert:

Vásárhelyi Balázs

–––––––––

Generál kivitelező // main contractor:

Pedrano Construction Hungary Kft. Megrendelő // client:

Corvin 4 Ingatlan Fejlesztő Kft., Futureal Csoport

–––––––––

téma // theme

2017 / 03

számú kávézó, sőt egy kaszinó is. Középen kitekintve – ahol a Nagy Templom utca keresztezi a sétányt – már nem bántó a környezet „mássága”, a fejlesztés lassan, de biztosan húzza a szomszéd területeket is. Egy következő kereszteződésben, a Leonardo utcában a többek által kárhoztatott lakosságcsere és a hozzá tartozó épületállomány inkább kontrasztos. Itt, a Bókay János utcánál kezdődik a Corvin Technology and Science Park (Csillag Katalin és Gunther Zsolt) még épülő tömbjével, és a Szigony utca mentén épül a Cordia Atrium (Hajnal Zsolt) jelentős tömege. Most jön a „hová” tétel: utóbbi tömbökhöz képest differenciál a Nokia Skypark irodaháza. Lényegében két magasház magépítményt körülölelő négyszintes koszorúarchitektúra: ez a kettőség közvetíteni képes az alacsonyabb beépítésű környezet felé, mégsem rendeli alá a tömeget a Tömő utcai háttér nyomasztó blokkházainak. A Nokia eleganciáját ez a plasztikai megoldás adja: az emeletek lendületesre formált karosszéria-parapetjei finoman utalnak a történeti architektúrák párkányzataira. Konkrétabban arra a francia eredetű, szabadonálló kastélyformára, melyet a cour d'honneur, a díszudvar köré szerveződő, előreugró épületszárnyak jellemeznek. Az udvaron fogják felállítani a Gömböc szobrát – Domokos Gábor és Várkonyi Péternek ezen a helyszínen szimbolikusan is értelmezhető találmánya –, amely az épület tudományos innovációs funkcióját vetíti a köztérre. Maga a 25.000 m2-es szintterületű ház a mag/koszorú megoldással képes az összetett, átalakulóban lévő, szerényebb léptékű környezettel vizuális párbeszédet folytatni. Szélsőséges, ám jó példa a Práter utca felőli földszintes épületszomszéd, igazi józsefvárosi arculatú, mégis mai kiskocsma, jó kontrasztként képes üzemelni. A Nokia udvarának földszinti részén is egy étterem-kávézó, amely a cour d'honneur alaprajzának egy finom inflexiós pontján árkádos átjáróval kapcsolódik a kb. 2 méterrel mélyebben húzódó régi utcahálózathoz. A sétány felőli oszlopos árkád felé pedig egy óvoda nyílik.

régi-új magyar építőművészet

tĂŠma // theme

2017 / 03

Belépve a Nokia épületébe, az előcsarnokban trendi recepciós pult fogad – jobbra plasztikai igényű lépcsőkarral, balra a beléptetőn túl egy John Lennon-portréval, akinek van valami távoli köze a hely szelleméhez – Nemecsek figurájához. Utóbbit a „díszudvar” túloldaláról lezáró fotó-kerítés idézi meg. A zöld tájfotó az egykori Pál utcai grundokhoz hasonlóan fog eltűnni, ha a Csillag-Gunther féle ház is elkészül. Az irodákról minden jót el lehet mondani, amit a piac elvár. 16 lift gyorsítja a belső közlekedést, a déli irányban külső árnyékolók segítik a BREEAM-minősítés, a különleges kutató-labor funkciókat is befogadó, de akár 500 m 2-es irodákat is soroló, vegyes rendeltetésű energiaés klimatikus követelmények teljesítését. Minden egység fenntartható, környezettudatos elvek szerint kialakított (belsőépítészek: Apró Tamás, Hegedűs Klára, Vaskó Tamás, Urbán Attila, Szűcs Szabolcs – Archimon Kft.). Összességében tehát a második, a „hová” kérdésre igen karakteres, jövőbe mutató választ ad a Nokia Skypark új épülete. A 2020-ra tervezett 5G technológia kutatásainak egyik központja Budapest VIII. kerülete, a Corvin sétány – Szigony utca környéke. A ház lokális érdeme, hogy a „nyócker” egészére hatással bíró Corvin negyed tengelyét plasztikai kvalitásokkal képes lezárni. Az egész forma szinte vonalas kotta, építészeti hangjegyek dallamával, jövő felé lendülő ritmikával.

régi-új magyar építőművészet

Where from, where to NOKIA Skypark Office Centre, Budapest The Nokia Skypark office block is actually a wreath-like architecture of four storeys surrounding two highrises which form the very heart of this development. This dual character has the potential to mediate towards the lower development context of its neighbourhood. However, it does not subject the mass to the overwhelming block houses of the background. The elegance of Nokia lies in this highly sculpturesque solution: the sweeping dynamics of the bodywork parapets of the storeys delicately refer to the cornices of historic architecture. To be more precise, it is modelled after the free-standing chateau design originating from France, which features projecting wings organised around a cour d'honneur. The house itself has a floor area of 25,000 square metres and visually communicates with a complex environment of modest size and scale. The ground floor part of the courtile of the Nokia building houses a cafĂŠ doubling as a restaurant. The latter is joined to the old streets running appr. 2 metres deeper via an arcaded passage. In the direction of the colonnaded arcades from the promenade there is the entrance to a kindergarten. A total of 16 lifts facilitate quick communication inside the office block, exterior shades on the southern side enhance the achievements of BREEAM-rates of the structure which houses unique research-laboratory functions as well as several offices with floor areas as large as 500 square metres that all meet the criteria of energy consumption and climatic conditions with mixed functions. Each component is sustainable and designed according to environment-conscious principles. All in all, the new headquarters of Nokia located in Corvin district is a prominent, characteristic phenomenon embodying future advances, which is also a centre for research work of 5G technology projected for the year 2020.

tĂŠma // theme

2017 / 03

Zöld arculat

Igazgatási központ, Szigetszentmiklós ___ építészek architects: Peschka Alfréd, Csernik Tamás, Banitz László ___

Hogyan lehet megőrizni egy nem túl nívós, annál inkább lerobbant épületet úgy, hogy se az épület új funkciói, se a helyi identitás ne sérüljön? Megfelelhet-e egy gyáriroda egyszerre a kormányablak, a rendőrség, a bíróság és a népegészségügy kívánalmainak? Elfér-e hétezer négyzetméteren az ügyfélszolgálati terek, az irodák és a tárgyalók mellett okmányiroda, rendőrszálló, oltóanyag-, valamint fegyverraktár? A 2017 márciusában átadott Szigetszentmiklósi Igazgatási Központ épületében járva úgy tűnik: igen. Az egykori Csepel Autógyár irodaépületében – egy 2013as kormányrendelet nyomán – egymás közvetlen szomszédságába költözött a Szigetszentmiklósi Járásbíróság, a Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség, a Szigetszentmiklósi Rendőrség, valamint a kormányablakot, foglalkoztatás- és népegészségügyi kirendeltséget is magába foglaló Szigetszentmiklósi Járási Hivatal. A 20. század

régi-új magyar építőművészet

szöveg text:

Berényi Marianna

fotók photos:

Lality Áron

közepén készült irodaház a beruházásnak köszönhetően nemcsak új lehetőséget kapott, hanem ismét a környékbeliek életének egyik központi helyszínévé válhatott. A HÉV-megálló közelében, Szigetszentmiklós és Szigethalom határában 1928-ban nyílt meg az első üzem, ahol eleinte alkatrészeket, később katonai repülőket gyártottak. Miután 1944-ben földig bombázták az akkori Dunai Repülőgépgyárat, 1950-ben Rákosi Mátyás sógornője vezetése alatt újraindult a termelés, ekkor már gépjárműveket gyártottak itt. A Csepel Autógyár a kezdeti nehézségek ellenére egyre többek számára vált vonzó munkahellyé: a 70-es években több mint tízezren dolgoztak itt, jelentős részük a városban telepedett le. Ők minden bizonnyal veszteségként élték meg, amikor 1992ben a gyár véglegesen bezárt, és a helyét átvette az ÁTI-Sziget Kft. által működtetett ipari park. Az egykori szocialista ipar emlékei gyorsan pusztulásnak indultak, többek között Kovács Margit műalkotásának is nyoma veszett, amikor a közeli művelődési ház bevásárlóközponttá alakult. Éppen ezért fontos, hogy a megújult, most már A+ minősítésű irodaház nem veszítette el a gyökereit. Mivel a sokáig elhúzódó romos állapot ellenére tartószerkezete időtállónak bizonyult, lehetővé vált a rekonstrukció. Amellett, hogy a négyszintes (két emelet, földszint, alagsor) épület új gépészetet, hűtő- és fűtőrendszert, villamoshálózatot, tetőszerkezetet, háromrétegű műanyag és alumínium nyílászárókat, valamint a felújított szigetelésű tetőn 111 napelemet kapott, megmaradt az épület tömege, a

––––––––– Felelős tervezők // leading architects:

Peschka Alfréd, Csernik Tamás, Banitz László – Óbuda Építész Stúdió Építész munkatársak // fellow architects:

Batízi-Pócsi Gergő, Tréki János, Volcz Zoltán, Korcsák Jeliszej, Szabó Dávid, Zsiga Balázs, Lukács-Nagy Ádám Statika // structure:

Vértesy Tamás Épületgépészet // HVAC:

Pavlics György Épületvillamosság // electrical engineering:

Kun Gábor

Út, közlekedés // roads, traffic:

Ötvös Zsuzsanna Közmű // public utilities:

Hobl Géza

Akusztika, környezetvédelem // acoustics, environment protection:

Csott Róbert

Környezetrendezés, tájépítészet // environment, landscape:

Szepezdi Ildikó

Tervezési projektigazgató // project manager:

Miklóshalmi Zsolt Építtető // client:

Pest Megyei Kormányhivatal

–––––––––

téma // theme

2017 / 03

homlokzati parapetsávok rendszere, illetve sikerült megőrizni az eredeti főlépcsőházat. Ennek eredeti struktúrája és korlátja, kapaszkodója így nem csak emeleteket, hanem idősíkokat is összekapcsol: a lépcső orsóterébe modern üveglift került. Az L-alakú, középfolyosós kialakítású épület korábban csak két függőleges közlekedővel rendelkezett. A jelenlegi három, felvonóval ellátott lépcsőház a hozzájuk kapcsolódó előcsarnokkal külön-külön bejárattal rendelkezik, az ügyfelek és az itt dolgozók ezeken keresztül jutnak az egymástól elválasztott hivatalokba. Az irodák, az ügyfélterek intézményenként eltérő kialakításúak, az ott dolgozók igényeinek és az ott folyó tevékenységeknek megfelelően. Jellemzően szűkösek, azonban a korábbi hivatalépületekhez képest mindenképp komfortosabbak, kényelmesebbek. Az Óbuda Építész Stúdió tervezőinek a tervek kialakításakor a szűkös költségkeret mellett figyelembe kellett venniük a kormányablakok, okmányirodák arculati elemeit is. Végül az ezekhez a hivatalokhoz korábban társított zöld színt emelték ki, amely a belső terek kialakítása mellett a megújult homlokzat szürke színvilágába is élénkséget visz. A három intézmény bejáratát is zöld tábla emeli ki, ezek jóval az utcaszint felett helyezkednek el. A fedett, lábakon álló – az akadálymentesítés szempontjából szintén előnyös – közlekedő megtöri az épület komorságát – még akkor is, ha a fehér szálcement burkolat már néhány hónapnyi használat után megviseltnek tűnik. A játékosság a Járási Hivatal területén bontakozik ki igazán: a kormányhivatalokból ismert szürke-zöld világ felett az egyedi kialakítású sávos alumínium álmennyezet az első két szinten világosabbá, tágasabbá teszi a teret, legfelül pedig átengedni a felülről érkező természetes fényt. A „zöld” gondolat a hivatalkomplexum egészében megjelenik. Az energiatakarékos, környezettudatos megoldások mellett az épület és a parkoló környékén 2500 m 2 zöld területet alakítottak ki, ahol 38 új fa és több mint 2000 cserje teszi barátságosabbá az átalakulóban lévő városrészt. A tény, hogy az egykori Csepel Autógyár irodaépülete megújult és új funkciókat kapott, már önmagában is eredmény. A jövő kérdése, hogy ad-e mindez elegendő lendületet a szomszédos fiatalabb, de pusztuló épületszárny, valamint a környező terület rendezéséhez.

régi-új magyar építőművészet

Green Identity Administration Centre, Szigetszentmiklós How is it possible to preserve a badly deteriorating building which had never been a highstandard one without compromising the new functions it is to house or hurting the identity of the location? Can a factory office structure be transformed to simultaneously suit the criteria of the government administration help-desk, the police station, the law-court and the public health authority? Opened to the public in March, 2017, the administration centre located in Szigetszentmiklós has proven to meet all the requirements when we made a tour in it. Formerly used as the office block of the Csepel Automobile Factory, it now houses the Regional Law Court, the Public Prosecutor’s Office, the Police Station, the administration help-desk office as well as the Regional Office of Szigetszentmiklós including the job centre and public health authority. As renewed, the four-storey building now rated as A+ has not lost its roots. It has new engineering systems, cooling and heating, electricity, roofing, modern windows and doors, as well as 111 solar panels on the roof. The main mass of the structure has been preserved, as well as the system of parapet lanes, and the original main staircase. Originally built in the mid-20th century, the building was given new chances as it has turned into one of the central venues of local people once again.

téma // theme

2017 / 03

Át a falon

Intermodális csomópont, Őrmező ___

Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál, Dévényi sándor Mizsei Anett fotók photos: Török Tamás – Topogram

építészek architects: szöveg text:

___

A vasutat, távolsági buszvonalakat és a budapesti tömegközlekedést összekötő kelenföldi metróvégállomás Őrmezőt is „közelebb hozta” a városközponthoz. Ugyanakkor az autóval ingázók számára továbbra is hiányzott a környéken a megfelelő „park+ride” lehetőség, vagyis egy funkcionális és eszmei értelemben is működő városkapu, ahol kulturált módon átszállhatnak a gépkocsiból a belvárosi tömegközlekedés eszközeire. Ezt a hiányt orvosolja a nemrég átadott P+R parkoló és a buszmegállókat, vágányokat és metróalagutat összekötő aluljáró feltárására szolgáló kis pavilonépület. A gépkocsik elhelyezéséhez összesen nyolc vasúti vágányt szüntettek meg és bontottak fel. Az így kialakuló sávban két útra négy sor merőleges parkoló fűződik fel – összesen ötszáz autó számára. A hely adottságaiból fakadó hosszanti elrendezés bizonyos szempontból nem optimális: a kialakuló viszonylag nagy távolságot a tervezők a telek középső tengelyében meghúzott gyalogúttal és fasorral hidalták át. GSPublisherVersion 18.0.75.100

régi-új magyar építőművészet

HSA M 6x 5

Nem minden előzmény nélkül került Dévényi Márton és Gyürki-Kiss Pál (MARP Kft.) asztalára az őrmezői közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó projekt. 2013-ban az iroda megosztott első díjat nyert az intermodális csomópont tervezésére kiírt pályázaton. Az akkori nagyvonalú vízió megvalósulása végül elmaradt, a csapat pedig egy kisebb méretű projekttel törte át azt a bizonyos falat – szó szerint is.

HSA M 6x 5

–––––––––

Generál tervező // general design:

MARP–DET–TPTERV–SPECIÁLTERV Konzorcium, Pál Gábor konzorciumvezető, Borzai Tibor, Dávid Gábor és Terei Gábor projektvezetők Építészek // architects:

Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál – Marp Kft., Dévényi Sándor – Dévényi és Társa Kft. Építész munkatársak // fellow architects:

Lukácsi Nóra, Szabó Dávid – Marp Kft. Tartószerkezet // structure:

Pál Gábor, Borzai Tibor –Speciálterv Kft. Épületgépészet // HVAC:

Szabó István, Mészáros Olivér – Kovács Pál és Társa Kft. Épületvillamosság // electrical engineering:

Nyári Ilona, Hevesi Gábor, Lendvai Attila – Libella Lux Kft. Tűzvédelem // fire protection:

Horváth Lajos

Kert- és tájtervezés // garden, landscape:

Mohácsi Sándor, Czeglédi Csongor – S73 Kft. Út, Közlekedés // roads, traffic:

Czirokné Kovács Nóra – C-Terv Kft. Kivitelező // main contractor:

Kész Zrt.

Építtető // client:

Budapesti Közlekedési Zrt. DBR Metró Projekt Igazgatósága

–––––––––

téma // theme

2017 / 03

A terület két széle mentén ugyancsak fákat telepítettek. A sétány vonalában három, egyedi tervezésű, antracit színű dobozba kerültek a parkoló automaták – egyelőre üzemen kívül, hiszen az elnyert uniós források fejében öt évig ingyenes a parkolás a területen. E kikötés ös�szecseng a projekt végső céljával, hogy az autópályán érkezőt motiválja a váltásra az autó és a közösségi

régi-új magyar építőművészet

közlekedési formák között. Ez volt a vezérfonal a terület egésze és a pavilon építészeti formálásának esetében is, akár olyan aprónak tűnő részletekig átgondoltan, mint az út szegélyével finom-an csatlakozó nyersbeton résfolyóka, a lámpatestek, vagy épp az automaták mellett elhelyezett padok. A gyalogút végpontjában sínen pihenő vasúti kocsihoz hasonlóan áll a felszínt az aluljáróval összekötő lejáró kis épülete. A liftek magja körül körvonalú kontúr lágyítja a lépcsőházi megérkezést. A több irányban egymás fölé rétegződő íves födémáttörések átlátást engednek a felszín felé, miközben már az aluljáró zajai töltik meg a teret. Finoman illesztett üvegfal határolja a felszín felett, előregyártott, homokszín betonlap az alatt. A fűtetlen, átszellőztetett lejárót a lehető legkönnyedebb, áttetsző anyagokkal és szerkezetekkel: üveggel, expandált lemezzel és rácsos fém álmen�nyezettel vették körbe a tervezők. Leérkezve a vágányokra merőlegesen húzódó aluljáróba torkollik a tér. Itt, ezen a ponton ment végbe az építés igazi drámája: a hártyaszerű megjelenésű kis pavilon kedvéért áttörték az alagút több méteres vasbeton falát. A homokszín borítású, íves és napsütötte megérkezés után a kelenföldi metróvégállomás szigorúbb, komorabb ipari atmoszférájába ezen a „szürke zónán” lépünk át. A burkolatváltás megmutatja az eredetileg óriási erőket felvenni képes támfal vastagságát. A sok tízezer négyzetméteres nagyberuházások közt igen hálátlan feladat megtervezni egy ilyen kicsi, mégis bonyolult épületet, a közel öt éve vízionált intermodális csomópont megkésett kistestvérét. Az elérni kívánt célszerűséghez és egyszerűséghez vasúti sínek bontásán, faltörésen, közműveken és számtalan közbeszerzési eljáráson keresztül vezetett az út. Végeredményben egy kicsi építészeti műtárgyat hoztak itt létre, ami Dévényi Márton hasonlatával élve olyan, mint a nagybőgő a zenekarban: szinte észrevétlen, de ha kiesik a ritmusból, akkor az egész hangzást tönkreteheti.

42,69

GSPublisherVersion 18.0.75.100

Through the Wall Intermodal Junction, Őrmező The terminal of the underground line has actually moved Őrmező closer to the centre by connecting the railway, coach service routes and metropolitan public transport. However, for people commuting by car still missed the convenient „park+ride” facilities, a city gate functionally and theoretically operating, whereby one can change

téma // theme

over to a downtown public transport route after driving there. This gap is now filled by the recently opened P+R car park as well as a small pavilion structure opening up bus stops, railway platforms and subways connecting underground tunnels. It is far from being a rewarding task to design such a small and yet highly complex building amongst the large-scale developments with enormous floor areas covering as many as several tens of thousands square metres. The primary goal was to achieve practicality combined with simplicity, for which the demilition of railway lines, walls and public utility works as well as public tendering was a must. In the end, the project created a tiny work of architecture which functions much like a double bass in an orchestra: it is almost invisible, but if it steps out of rhythm, it can spoil the entire tune.

2017 / 03

Optimalizált alakváltoztató Energiaház, Paks ___ építész architect: ifj. Kistelegdi István ___

szöveg text:

Egy bemutatóháznak önmagában is mintaértékűnek kell lennie. Ebből indult ki ifj. Kistelegdi István, amikor elkészítette harmadik energiadesign épületét Pakson. Játékosan variálható, építőkockaszerű, alapformákkal operáló háza komplex energetikai szimulációk eredménye lett. Csukás István közismert gyerekmese-sorozatának történetei kezdődnek úgy, hogy Pom Pomot „igazán senki sem ismeri, mert egyszer ilyen, egyszer olyan, bámulatosan tudja változtatni alakját”. Mindez igaz a paksi Forráspont Energiaházra is, amely egyszer ilyen, egyszer olyan, bámulatosan tudja változtatni az alakját aszerint, hogy tél van, vagy nyár, hogy kiállítást rendeznek-e benne, vagy éppen „hétköznapi” módon üzemel. Egyszer sárga, máskor fehér, vagy éppen fele részben üvegezett, máskor pedig megnyúlik, fehér, sárga és üvegezett egyszerre. Kistelegdi István Pakson valósította meg harmadik energiadesign épületét, amely az előző kettőhöz hasonlóan, szintén egy adott problematikára keresi a kísérleti választ: hogyan lehet variánsokkal tömegformát kialakítani? Az épület az igények és az évszakok energiaszükséglete szerint könnyedén

régi-új magyar építőművészet

Bán Dávid

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

változtatható – innen a csiki-csuki rendszerű bámulatos alakváltoztató képessége. Kistelegdi az éghajlati körülményekre és az ezekhez kapcsolódó energiahasználatra koncentráló müncheni Thomas Herzog építész és Gerhard Hausladen épületgépész munkásságának ihletésére kezdett el foglalkozni a minden szempontot figyelembe vevő, ökohatékony épületek komplex klimatikai és energetikai szimulációjával. A tervezés során a geometria, a tájolás, a tömegforma képzés, az anyagok, szerkezetek, üvegezési arány, a fény, a hő és a légáramlatok figyelembe vételével komplex szimulációkat végez el, melyekben fontos szerep jut az időnek is. Más szóval a megtervezendő épületet nem egy adott állapotra, hanem az év teljes körforgásának időjárási viszonyaira, klimatikus változásaira modellezi le. Ugyanakkor egy házat időben sokféleképpen használunk, így annak dinamikus „viselkedését” dinamikus termikus és áramlástani szimulációkkal kell előre jelezni a tervezés folyamán. E tényezők együtt egy újszerű tervezési módszert igényelnek, erre alkotta meg Kistelegdi az energiadesignt, amit a Pécsi Tudományegyetemen keresztül szabadalmaztattak is. A szimulációkkal végigkísért tervezési folyamat azután egy „útleírást” (roadmap) ad, amely segít eljutni az épülethez. Így épült meg a komlói RATI ipari gyártócsarnoka és irodaépülete (lásd MÉ 2013/3), majd valósult meg egy komplett családi ház átalakítása aktív házzá Pécsett (lásd MÉ 2017/1). Így érkezünk el végül Paksra, ahol Kistelegdi István az Aktív Energia Egyesület felkérésére, a KEOP támogatásával tervezte meg a Forráspont Energiaház bemutatóközpontot. Már a folyamat elején világos volt számára, hogy a belsőből akar kifelé építkezni, a belső szépséget – a helyiségkiosztást, a gépészetet – kívánja egy külső formával megkoronázni. Az elsődleges funkció adott volt: egy rugalmasan kezelhető

tĂŠma // theme

2017 / 03

bemutatóterem létrehozása, amely konferenciáknak, kiállításoknak és más eseményeknek ad otthont, kiegészítve a megfelelő kiszolgáló helyiségekkel, az irodáktól az akadálymentes mellékhelyiségekig. Már az első tervezői elképzelésekben megfogalmazódott, hogy az épület ne egyszerű bemutatóterem legyen, hanem önmagában is élményt hordozzon, működés közben mutassa be az energiahatékonyságot. Ugyanakkor a mindennapi emberekhez szóljon, ne akarjon tehát túlságosan elvont lenni – ennek köszönhetően nyerte el például a házaknál leginkább megszokott, archetipikus magas tetős formát. Számos tervvariáns és ezek szimulációja után rajzolódott ki az az egyedülálló csúszóház-koncepció, amely „egyszer ilyen, egyszer olyan”. Az alap egy kb. 100 m2-es vályogház, amelynek galériázott terében kaptak helyet az állandó funkciók: az állandó kiállítás, irodák, kiszolgáló helyiségek. E mellé kerültek az időszakos terek egy szintén 100 m2-es üvegezett szárnyba. Mindezek fölé pedig egy, a ház formáját követő mozgatható burok terül, mely igény szerint eltolható. Télen egy motoros mozgatómechanizmus segítségével a vályogépület fölé görgetve hőszigetelést biztosít, míg maga a ház egy cserépkályha tulajdonságaival őrzi magában a meleget. Nyáron, amikor a vályog hőtárolási kapacitása optimálisan hűti az épületet, a védőburok áttolható az üvegházra, hogy azt árnyékolja, tavasszal és ősszel pedig azon is továbbgörgetve egyfajta „portikuszt”, fedett-nyitott teraszt formál, amely alatt akár fogadásokat is lehet rendezni. A forma, illetve a fagyapot hőszigetelés mellett természetesen a gépészeti kialakítás is minden elemében az energiadesignt támogatja. Négy ponton geotermikus szondákat eresztettek a mélybe, a talajhő-víz hőszivattyú által táplált hő a födémekben és tetősíkokban vezetett csőrendszerrel temperálja a vályogházat. Az üvegházban padlófűtést építettek ki, a légcserét pedig alapvetően természetes módon oldották meg: alul áramlik be a friss, felül, a gerincen távozik az elhasznált levegő. Mindezt kiegészíti egy szükség esetén – például amikor a rendezvény jellege zárt ablakokat kíván, ill. téli hővisszanyeréses vagy nyári forró időszakokban – működő légtechnikai rendszer. A légáramlást, az ablakok nyitását, csukását is előre pontosan meghatározták CFD szimulációkkal: összességében egyfajta ipari formatervezés zajlott, épületszinten. A nyeregtető délnyugati oldala hosszabb lett túloldali párjánál, hogy arra nagyobb felületen lehessen szolártechnikát telepíteni. Kistelegdi István a Forráspont Energiaházzal ismét egy komplex prototípust alkotott, olyan modellt, amely könnyedsége mellett minden elemében a fenntarthatóságról, az energiahatékonyságról szól.

régi-új magyar építőművészet

––––––––– Vezető építész // leading architect:

ifj. Prof. Dr. Kistelegdi István DLA, PhD – Kistelegdi 2008 Kft. Építész munkatárs // fellow architect:

Baranyai Bálint PhD Statika // structure:

Sándor Zsolt – M Mérnöki Iroda Gépészet // HVAC:

Vígh szabolcs – Pincestúdió Kft. Villamos tervezés // electrical engineering:

ifj. Sass Gyula – Akvila-S Kft. Közmű // public utilities:

Dittrich Ernő – Hidroconsulting Kft. Úttervező // roads:

Molnár István – Viaprodukt Kft. Beruházó // investor:

Aktív Energia Egyesület

–––––––––

An Optimized Shape-Transformer Energy House, Paks István Kistelegdi implemented his third energy design building in Paks. Much in the same way as with the previous two designs, with this project he made yet another attempt to find an experimental response to a certain problem: how can a mass form be created by using variants? The building now realized can be changed easily according to the quantity of energy required each season. This is where the amazing capacity of this highly variable system originates from. Kistelegdi started to experiment on the climatic and energetic simulation of eco-efficient buildings after drawing inspiration from works by architect Thomas Herzog based in Munich who focused on cli-

téma // theme

matic conditions and related energy-utilization as well as by engineer Gerhard Hausladen. During the design stage of the project he usually makes complex simulations whilst taking into consideration such factors as geometry, orientation, the creation of mass forms, materials, glazing proportions, thermal and air flows, in which time also plays a key role. As all these required a new methodology of design, Kistelegdi created the energy design. The design process accompanied by simulations then results in a roadmap which helps us to get to the building. After making several versions of this scheme and their simulations the unique concept of the sliding house was outlined. The foundation is formed by an adobe house with a floor area of appr. 100 square metres with a gallery where the permanent functions of the building are housed such as the permanent exhibition, office rooms, and their auxiliaries. Beside them the temporary spaces have found their places in a glazed wing with the same size floor area. Above them there is a movable shell structure closely following the shape of the house which may be shifted to meet requirements. Kistelegdi has created yet another complex prototype with Spring Point Energy House which is a model about sustainability and energy-efficiency in its every single component even though it appears a light and airy structure.

2017 / 03

Egy háztömb, két évtized, három épület Barbakán 3, Pécs ___ építész architect: Keller Ferenc ___

szöveg text:

Bencze Zoltán

fotók photos:

Bujnovszky Tamás

A Barbakán Porta fehér cukormázba mártott új épülete tíz lakást és néhány irodát tartalmaz. Egy réges-régen kezdődött beruházás utolsó eleme; arra hivatott, hogy befejezze azt a régiúj lakótömböt, ami Pécs középkori városfalának észak-nyugati sarkánál épült. A három épületből álló háztömb a városfal nyugati vonalával szemben alkot térfalat. Nem teljesen párhuzamos azzal, ezáltal teresedést hoz létre és kiharap egy szeletet a valamikori Bosnyák negyednek nevezett városrész zárt sorban összeépült, földszintes házainak szövetéből. A beépítés a környezetéhez képest nagyobb léptékű tömböt alkot, inkább az Ifjúság úti négyemeletes panelekhez és a városfal méreteihez alkalmazkodik. A Barbakán Porta építése a történelmi városfal melletti földszintes házak bontásával kezdődött húsz évvel ezelőtt. A három szint magasságot lehetővé tevő új szabályozások városiasabb karaktert irányoztak elő. Ennek jegyében az új beépítések legnagyobb kihívása az lett, hogy a sokféle városi hangulat és több különböző telepítési, tömegformálási mód találkozásában összhangot és új minőséget hozzon létre. Végül a húsz évet átívelő fejlesztés során három különböző épület született, és két építésziroda váltotta egymást. Az első ütemet 1995-ben tervezték (Koch Péter és Karlovecz Zoltán), a második épület a 2000-es évek elején készült el, és 2006-ban elnyerte az Európa legszebb téglaépületének járó díjat. A utolsó épületet 2015-ben

régi-új magyar építőművészet

adták át. A két utóbbit (az elsőt Cságoly Ferenccel közösen) Keller Ferenc tervezte. Az ingatlanpiac ingadozása miatt időről időre megakadt az építés. Az utoljára felépült Barbakán-ház helyén már tíz éve tátongott egy üres telek, amely egy városépítészeti kérdést fogalmazott meg nyilvánosan: hogyan lehet a már elkészült épületek léptéket váltó tömegét a földszintes épületek karakterével ös�szehozni? Utólag és visszatekintve természetesnek tűnik a megoldás: az új tömb félnyeregtetős tömege egyszerűen lelépteti a nagyobb tömeget déli irányba, majd egy kis sliccel távolságot vesz az előző háztól. Így a hosszú és keskeny tömb szervesebben tud illeszkedni a délről határos utca földszintes házainak sorába. Az ablakosztások, a formai asszociációi pedig segítik a beilleszkedést. A Barbakán Porta három lakóháza lassan és komótosan készült. Az épületek ütemről ütemre, egymást formálva és alakítva keresik az összhangot. Közös bennük, hogy

–––––––––

Vezető építész // leading architect:

Keller Ferenc – Építész Stúdió Építész munkatárs // fellow architect:

Várkonyi Andrea – Építész Stúdió Statika // structure:

Duga Marcell Gépészet // HVAC:

Oltvai András, Oltvai Tamás Elektromos tervezés // electrical engineering:

Garamvölgyi Róbert Megbízó // client:

Csizmadia Ferenc – Porta Barbakán Kft.

–––––––––

téma // theme

2017 / 03

mindhárom kritikai alapon viszonyul a modern építészethez, miközben a tervezői indíttatás mindig más és más. Éppen ezért az elmúlt két évtizedet átívelő magyarországi építészeti diskurzusok számos finom hangsúlyeltolódása megjelenik a homlokzatokon. Közös bennük az is, hogy tervezőik mindhárom szellemi előképeit nemzetközi trendek alapján határozták meg, de formai mintáikat a helyi épített környezet történeti kontextusában keresték. Például a 90-es évek közepén épült első ház kerámiával díszített homlokzata az ornamentika visszaszerzésének gesztusával utal a történeti előzményekre. A második már kevésbé direkt eszközökkel operál a kétezres évek elején, itt a történelmi belváros tűzfalait idéző, kollázsszerű homlokzati nézetek, a tégla- és a kőburkolat anyagszerűsége erősíti a helyi történeti utalásokat. A tömböt záró, a 2010-es évek közepén született legutolsó épület fehér, házszerű épülettömegét a kortárs építészet kedvelt eszközei egészítik ki: nyersbeton lépcsőlemezek, színes bejárati ajtók és tűzihorganyzott acélkorlátok. Látszólag egyszerű és puritán eszközök, utalásszerű arányok és formakezelés. Eleget tesznek az aktuális lakáspiaci igények legfontosabb elvárásainak: fiatalos, könnyed, flexibilis. Végül mindhárom esetben érzelemgazdag épület született. Sőt, talán mindhárom legkarakteresebb közös vonása az, hogy egyfajta érzelmi viszony fűzi a város

régi-új magyar építőművészet

múltjához. A korszerűségre törekvésük ellenére ugyanaz a romantikus, vagy akár szentimentális báj tükröződik rajtuk, mint amit a körülöttük elterülő városrészek csendes történelmi múltja sugároz. Hasonló hozzáállás jellemzi az anyaghasználatot és a technológia megválasztását is, karakteres a természetes építőanyagok és a közel hagyományos építészeti technológiák, illetve a kisipari megoldások használata. Húsz év nagy idő az ingatlanbefektetések iramában. Mégis, miközben a Barbakán Porta lakóházai lassú munkával újraértelmezték környezetük minőségét, közelről szemlélve Pécsen természetesnek tűnt ez a komótos tempó. Ezzel együtt egy szép városi történet bontakozott ki az elkötelezett építtetőről, aki lassan és végtelen türelemmel igyekezett kirakni azt a városépítészeti és ingatlanpiaci puzzle-t, aminek a záró eleme most végre a helyére került. Volt elegendő idő arra, hogy a beruházó, az építész és a Csipkerózsika-álmát alvó tündéri kisváros egymásra találjon.

A Block of Flats, Two Decades, Three Buildings Barbakán 3, Pécs The new structure of Barbakán Porta contains ten apartments and several offices. As the last stage of a development started a long time ago it was meant to complete the oldand-new residential block which was built on the north-western corner of the medieval city walls of Pécs. This new block consisting of three new structures creates a spatial wall running opposite the western line of the old city wall. The three residential buildings of the Barbakán Porta were constructed comfortably and slowly. The structures are looking for harmony whilst shaping and modifying each other step by step. What they have in common is that they approach modern architecture with some reservation and criticism, whereas their design motivations are different. Another feature they share is that their designers found their spiritual-intellectual prototypes based on international trends, but their formal patterns and models were found in the historic context of the local manmade environment. Closing the block, the building completed most recently is a white house-like structure complemented by favourite means of contemporary architecture in the forms of untreated raw ferro-concrete stair sheets, colourful entrance doors and firecast steel rails. They are seemingly simple and even puritan tools matched with referential proportions and treatment of forms. The result is a building bursting with emotions, which is linked to the past of the city via a firm touch of belongingness.

téma // theme

2017 / 03

Megtalált esszencia

Dessewffy kastély felújítása, Tolcsva ___ építészek architects: Erhardt Gábor, Salamin Ferenc ___ Tolcsva a Tokaj-Hegyalja világörökségi terület földrajzi középpontjában található. A település történeti magjában áll a Dessewffy kúria, mely több mint háromszáz éves múltjával meghatározó épület a helybéliek számára. Mostani felújítása, átgondolt hasznosítása megalapozni látszik az épület további sorsát. A Tolcsvára vezető dűlőút csodás látványt tár elénk: jobbra-balra, kapuzatként hegyek magasodnak. A horizontot a Zemplén csúcsai rajzolják meg, nem csak térbeli, de időbeli távlatot is nyitva a szubjektumnak. Előttünk Tolcsva lágyan tölti be a völgyet. A mai település arculata igen vegyes, leginkább a 20. század építési hullámainak nyomait viseli magán. Ugyanakkor a templomok, kastélyok, kisnemesi kúriák őrzik az évszázadokon keresztül virágzó bortermelő és kereskedő hegyaljai mezőváros képét. A település egykori urbánus arcát adó polgári házak még átépítve is felismerhetőek a főutca mentén. A Dessewffy kúria koránál fogva rangos helyet foglal el a város műemlékei között. 1 Az épület a főutca és a

régi-új magyar építőművészet

szöveg és fotók text and photos:

Botzheim Bálint

Tolcsva patak között található egy részben kőkerítéssel határolt kertben. Körülötte az egykori majorsági épületek állnak. A jelenleg az emeleten található kőkeret tanúsága szerint az építtető Bónis Ferenc tolcsvai birtokos volt 1659-ben. A török időkben Tokaj-Hegyalja felértékelődött, hiszen ez maradt az egyetlen háborútól mentes szőlőtermelő terület. A tokaji aszú első írásos említése Szikszai Fabricius Balázs 1590-ben megjelent Nómenklatúra című latin-magyar szótárában található a Vinorum Genera címszó alatt. 2 Az épület majdnem két évszázadig a Szirmay családé volt, majd ezt követően a 19. század végén került a jelenleg névadó Dessewffy családhoz. Az államosításkor 1952-ben az erdőgazdaság, 1959-ben a termelőszövetkezet kapta meg. A rendszerváltás után két évtizedig üresen állt, majd 2011-ben a Helia-D vette meg. A hegyaljai tájhoz fűződő képzeteink elsősorban a borkészítéshez kapcsolódnak, azonban ez a vidék kiválóan alkalmas gyógynövények termesztésére is. 3 A Helia-D számára ez ideális környezetet jelent, hiszen gyógynövényekből készült kozmetikumaik mellett nemrég vezették be a tokaji aszú alapú szépségápolási termékcsaládjukat. A felújítás alapjául szolgáló hasznosítási koncepcióban az építészeti értékek bemutatása mellett jól megfér az üzleti szemlélet is. A megvalósítást részben turisztikai projekteket támogató EU-támogatásból finanszírozták, ezt egészítette ki a Helia-D saját forrásból. Az épület eredeti formájában a reneszánsz kúriákra jellemzően középrizalitos, mindkét szinten árkádsoros lehetett. A műemléki kutatás során négy építési periódust tártak fel, melyek rétegekként rakódtak folyamatosan egymásra. A ma látható épületforma a jelentősebb átépítések nyomán alakult ki. A barokk periódusban a földszinti árkádsort befalazták, és két kisebb méretű sarokrizalitot építettek. A huszadik század elején a

fotó: Szentirmai Zsolt

sarokrizalitot egy-egy helyiséggel megnövelték, megépítették a maihoz hasonló külső lépcsőt, illetve vakolatkeretes, kapcsolt gerébtokosra cserélték az ablakokat. A felújításnál az épület évszázadok alatt kialakult külső megjelenését megtartották, a belsőt pedig a barokk elrendezést alapul véve néhány beavatkozással a mai igényekhez alakították. A középrizalit foglalja magában a bejáratokat, külön bejárata van a földszintnek és az emeletnek. A földszint bejáratát a boltíves kapualjba belépve találjuk meg, az emeletre pedig az újjáépített L alakú lépcsőn fölmenve juthatunk. Az előtérből nyíló tornác folyosóknak köszönhetően a két sarokrizalit a többi helyiségtől függetlenül megközelíthető, ezt kihasználva itt két szépségszalon kapott helyet. Középen a fogadótérbe juthatunk, mely több helyiség egybenyitásával jött létre. Az épület mai térképzésében is felismerhető a reneszánsz ötosztatú térsor, mely térszervezéséből adódóan egymásba nyíló tereket eredményez. Ebből a sajátos adottságból következett, hogy a fogadótérhez kapcsolódva hasonló funkciójú helyiségeket fűztek fel a tervezők egy-egy térsorba. Itt található a pincébe levezető, eredeti állapotban megtartott cselédlépcső. Északi

téma // theme

2017 / 03

irányba indulva az épület múltjába merülhetünk bele: a könyvtárszobán keresztül a szalonba, majd a hálószobába és végül a fürdőbe jutunk. Minden helyiség korabeli bútorokkal berendezett. A déli oldal térsora a közösségi funkciókat szolgálja, először egy előadóterem, majd egy műhelyterem következik. Itt lehet elsajátítani a kézműves szépségápolási cikkek elkészítési módját. Rendszeresen szerveznek ide workshopokat ismert kozmetikusok meghívásával. Visszakanyarodva újra a fogadótérbe, a keleti oldal felé a korabeli gyógynövény feldolgozásról tekinthetünk meg egy kamarakiállítást, majd Helia-D múltját röviden bemutató szobába jutunk. Akár a cselédlépcsőn szaladunk le a földszintre, akár a kapualjból lépünk be, itt is egy elosztótérbe jutunk. Északi irányban kávézó-bolt található, déli irányban pedig két egybenyitott boltszakasz egy nagyobb műhelyteret alkot, mely alkalmas arra, hogy a gyógynövényfeldolgozás lépései foglalkozások keretében bemutassa. Különleges látvány az itt található, valószínűleg barokk eredetű füstöskonyha, mely viszonylag ép állapotban megmaradt. Az épület legtöbb helyiségében valamilyen boltozatos mennyezet található, a reneszánsz fiókdongás dongaboltozat, a csehsüveg boltozat, és a teknőboltozat is, mind egyedi esztétikai élményt képvisel. Az épületet nagy gondossággal állították helyre, a hasznosítás pedig több lábon áll. Ezek alapján várhatjuk, hogy üzletileg fenntarthatóvá válik az épület üzemeltetése, ami biztosítani fogja a jelenlegi, gyönyörű állapot megőrzését. ___________ 1 Joó Tibor, Zsóry József: Tolcsva Műemlékei, in: Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 13-14., 1975 2 Szikszai Fabricius Balázs, Nomeclatura, jegyzetekkel ellátta: Melich János, MTA, 1906, letölthető: http://digilib.mtak.hu/B336/toc/vol19.htm 3 Buza János: Zemplén Vármegye természeti viszonyai, in: Borovszki Samu, Magyarország vármegyéi és városai

régi-új magyar építőművészet

––––––––– Építész tervezők // leading architects:

Erhardt Gábor, Salamin Ferenc – AXIS Építésziroda Kft. Belsőépítészet // interiors:

Bálint Ágnes – Kéttemplom Galéria művészettörténész // art historian:

igaz rita

Tartószerkezet // structure:

Pataki Zoltán – MEPA-Expert Mérnökiroda Kft. Épületgépészet // HVAC:

Erhardt Péter – Novoterv-Gépész Bt. Épületvillamosság // electrical engineering:

Münnich Gábor – Fényesvölgy Kft. Kertépítészet // gardening:

Illyés Zsuzsa – Pagony Kft. Építtető // client:

Helia-D Kft. Kivitelező // contractor:

Ács László – Polyis Kft.

–––––––––

Essence Newly Found The Reconstruction of Dessewffy Castle, Tolcsva The village Tolcsva is located right in the heart of the Tokaj-Hegyalja region: it is the geographical centre of this landscape. The castle once belonging to the Dessewffy family is found in the historic core of the settlement. With its history spanning over more than three centuries, it is a formative structure for the villagers. Its reconstruction recently completed as well as its well-conceived reutilization seem to serve as a firm foundation for the future of the building. In its original form it was most probably designed as a typically Renaissance-style mansion with a central projection and arcades on both levels. During its conversion in the Baroque era the arcades were filled with walls and also two corner projections were added to it. As a result of the present-day reconstruction project, the Baroque design of the building was the starting point but its spatial configuration has preserved the Renaissance design.

téma // theme

2017 / 03

Helyreállított harmónia

Batthyány Örökségközpont, Körmend

___ belsőépítészet interiors: Kiss Dániel Tamás, Tóth Péter ___

szöveg text:

Götz Eszter

fotók photos:

garai antal, németh józsef, morfo kft.

A körmendi Batthyány-Strattmann kastély az ország öt legjelentősebb kastélyegyüttesének egyike. A 15. századi várkastélyból a török időkben végvárrá alakított, majd pompás barokk kastéllyá lett együttes ma is őrzi fénykorának stílusát, a melléképületek – a lovarda, az istálló, a Sala Terrena és az őrség, a jószágigazgató és a várnagy lakásául szolgáló tömbök – klasszicista formában maradtak a 20. századra. A néhány éve erősen pusztulásnak indult kastély őrzi a hercegi család fegyvergyűjteményét, levéltárát és rendkívül értékes könyvtárát. A kastélyegyüttes Batthyány Örökség Központ néven újul meg, és a korábbi funkciók mellett számos újabbat is befogad. A kastély teljes felújítása, amely összekapcsolódott a városközpont rekonstrukciójával, ma is folyik. A műemléki helyreállítás mellett a várossal való élő kapcsolat visszaállítása a cél. Az elmúlt negyven év folyamán a klasszicista stílusú lovarda épületében színház működött, ezt a közönség hátulról, a kastélypark felől tudta megközelíteni. A színház most látogatóközpont lett, a város kulturális és turisztikai központja, és visszanyerte közvetlen kapcsolatát a Szabadság térrel. A fogadótér ennek szellemében alakult át. Az építészeti helyreállítással megbízott Renoterv Kft. úgy döntött, hogy a homlokzati architektúrát kívülről az eredetinek megfelelően állítja helyre, a belsőépítészeti feladatot végző Morfo iroda tervezői, Kiss Dániel Tamás és Tóth Péter pedig újrafogalmazták a hetvenes évek érzéketlen átalakításaival alaposan eltorzult, és a látogatóközpont aulájának szűkös belső teret. A harmonikus arányú homlokzati kompozíciót eltakaró vasbeton födémeket a burkolatokkal együtt elbontották, kiszabadították a nyílászárókat, és a földszint egybefüggő terét kortárs építészeti nyelvre fogalmazva illesztették a klasszicista külsőhöz. A sötétre festett mennyezetet világos tónusú álmennyezeti keret fogja közre, ami dinamikát visz az egyébként nem túl nagy belmagasságú térbe. A térformálás és a burkolati anyagok megválasztása világos, nagyvonalú aulát eredményezett. A recepciós pult, a büfé és a Batthyány-család nőtagjainak hagyományos receptjei szerint készült, gyógyhatású lekvár- és likőrkülönlegességeket kínáló liktárium sötétre pácolt fából, finoman levágott sarokmegoldással formált, tömör fabútorok. A fogadóArchív ábrázolás. Forrás: Batthyány Örökség Központ

régi-új magyar építőművészet

––––––––– Generáltervező // general design:

Tölgyesi Ernőné – Renoterv Kft.

Belsőépítész tervezők // interior design:

Kiss Dániel Tamás, Tóth Péter – MORFO Kft.

Belsőépítész munkatársak // fellow designers:

Leposa Lilla, Szabó Péter, Krizsán Anita – MORFO Kft. Statika // structure:

Bukits Zoltán – Pannon Archikon Kft. Villamos tervezés // electrical engineering:

Molnár József – Renoterv Kft., Bognár László – Fényáram Mérnöki Iroda Gépészet // HVAC:

Kaposi Zsolt – Renoterv Kft. Akusztika // acoustics:

Kotschy András – Kotschy és Társai Megbízó // client:

Körmend Város Önkormányzata Kivitelező // main contractor:

ZÁÉV Zrt.

–––––––––

tér padlójának járható üvegfelülete alatt egy interaktív térkép mutatja Körmend és környéke turisztikai nevezetességeit. Így a betérő még akkor is tájékozódhat a hely szépségeiről, ha csupán néhány percnyi pihenőre érkezett. A büfé és a recepciós pult fölött világító panelen megjelenik a környék legöregebb platánfájának fotója, ez a kedves elem játékosságot visz az egyébként elegáns, kiegyensúlyozott atmoszférába, melynek kiemelt ékessége a két bejárat között elhelyezett Batthyány-címer. Az emeleti színházterembe kétoldalt lépcső, illetve üvegportálba helyezett felvonó vezet, utóbbinak üvegháza az emeleten kifejezetten díszítő elem, amely mögött az emeleti ablaksor bevilágítja a foyer-t. Egy szinttel följebb, a galérián tovább szűkül a tér, de a kiszabadított ablakok ezt is fénnyel árasztják el, így a térérzet kellemes marad. Az öltözők eleganciájához a szalonszerű berendezésen túl az íves ablakok és a bútorként megfogalmazott mosdóhelyiség is hozzájárul. Az 1975-ben kialakított színházterem majdnem minden elemét el kellett bontani, egyedül a lelátó és a mennyezet vasbeton szerkezete maradt meg. Az eredeti, mélyen ülő ablakfülkék fekete bevonatot kaptak, így a kontúrjuk a színházterem ékessége maradt, de bejövő fény nem zavarja a működést. A világítóhíd vasbeton szerkezetére festett acélkorlát került, az itt elhelyezett reflektorokat kifeszített textilpanel rejti el a

téma // theme

2017 / 03

nézők szeme elől, a zászlóanyagra a földszinten már megismert platán fotóját nyomtatták. A nézőtér hátsó falán, a hangosítófülke előtt kialakított, aszimmetrikus háromszög alakzatokból komponált hangvisszaverő faburkolat amerikai dióból készült, színe az oldalfalakon a fűtőrács lamelláin is megjelenik. Ugyanilyen árnyalatú a színpadot keretező burkolat is. A falakra szürke struktúrvakolatot simítottak, a technikai berendezéseket is feketére festették, ugyanígy a fűtésrácsokat és az álmennyezetet. Ebben a sötét, intim világban izgalmas árnyalat a zsöllyék kárminja és az akusztikus burkolat sötét diófa színe. A funkcionális elemek ilyen módon való láthatatlanná válása és a klasszicista architektúra visszaidézése elegáns, ugyanakkor kortárs teret eredményezett. A kastély megújulása helyzetbe hozza a határhoz közeli város kulturális életét. A fogadóépület ehhez kiváló nyitányul szolgál, a növényritkaságokkal teli kastélypark és a kiszolgáló épületek újjászületése még a következő évekre várható, ahogyan a kastélyhoz tartozó, 1884-ben épült vadászlak és a hozzá tartozó park tudományos és helytörténeti kutatóközponttá alakítása is.

régi-új magyar építőművészet

Harmony Restored Batthyány Heritage Centre, Körmend Situated in Körmend, the Batthyány-Strattmann mansion ranks amongst the five most significant castle complexes in Hungary. Built as a fortified castle back in the 15th century, it was transformed into a border fortress during the Turkish conquest, and then into a Baroque-style castle which has preserved the style of its old glory till now. The auxiliary and outbuildings have come down to us up until the 20th century in their revivalist Classicist style. Starting to badly deteriorating a few years ago, the castle still preserves the armour collection of the duke family, as well as their archives and highly valuable library. The complex has now been revived as Batthyány Heritage Centre which also houses several new functions besides the old ones. The restoration of the complex as a protected building was accompanied with the restoration of its live connections with the town. During the past forty or so years a lecture hall was housed in the Classicist style stables. The theatre is now a visitors’ centre, which is the cultural and tourism centre of the whole town and thus regained its direct nexus with it in the direction of Szabadság Square. The facelifting of the castle enhanced the cultural life of the nearby town. The reception building acts like a prelude to this. The revival of the landscaped park of the castle which is rich in rare plant species as well as their ancillary rooms is yet to come. The same holds true for the Hunting lodge built in 1884 with the park surrounding it which is to be converted into a research centre of science and local history.

téma // theme

2017 / 03

Madárperspektíva

Kilátó és hegyi sétány, Kis-Fátra, Szlovákia ___ építészek architects: 2021, LABAK ___

szöveg text:

Götz Eszter

A természetbe való beavatkozás határát jeleníti meg a Zsolna fölött 2016-ban elkészült hegyi turistaút. Kirándulást, panorámát és sportolási igényeket elégít ki, miközben minimális eszközökkel befolyásolja a hegy életét. Rendet szab az itt folyó emberi tevékenységnek, kifejezi annak ideiglenes karakterét, de otthonossá is teszi ember és táj találkozását. A Zsolna (ma Zilina, Szlovákia) városa fölötti Straník hegy lágy kontúrral illeszkedik a nyugat-szlovákiai KisFátra vonulatába. A közelmúltban fedezték fel egy i e. 12. századi erőd nyomait, a maradványokat még nem tárták fel, de a közeljövőben megindulhatnak az ásatások. A hosszan elnyúló hegygerinc emberemlékezet óta kopár, az erdő jócskán visszahúzódott a hegy lejtőjére. Ez a különleges körülmény vonzotta ide a sárkányrepülés és a siklóernyőzés szerelmeseit már az 1930-as években. Szép időben színes ernyők tucatjai lebegnek a Straník fölött, nem zavarva az ide kirándulók sétáit. A 80 000 lakosú ipari város számára a Straník mindennapos kirándulóhely, de egészen mostanáig hiányzott az ezt támogató infrastruktúra. Az önkormányzat először kilátótornyot akart építtetni, de végül, megfontolva és átérezve az építés okozta beavatkozás súlyát,

régi-új magyar építőművészet

fotók photos:

Jana Makroczy

a szakértőkhöz fordult. Mérlegelni kellett a turisták, a sportrepülők, a védett régészeti örökség majdani feltárásához szükséges terület, valamint a hegyoldalban kissé lejjebb folyó fakivágás helyszükségletét és igényeit. Egy workshop során helyi építészek, építészhallgatók és döntéshozók dolgozták ki a végleges koncepciót: úgy megkomponálni a hegygerinc és a látogatók kapcsolatát, hogy az megmaradjon egy elbontható, ideiglenes, de állandóságot sugalló, természetközeli megoldásnak. A közösen kidolgozott elveket két építészcsapat, a 2021 és a LABAK tervezői ültették át a kortárs építészet nyelvére, így jött létre az a valami, ami inkább műtárgycsoportnak, természetbe installált gesztusrendszernek, mint építménynek mondható: egy szárazföldi gyalogoshíd karakterét hordozó sétaút, egy pihenőpad-sor, valamint a hegygerinc legfelső pontján egy kilátó-kunyhó. A gyalogos ösvény apró támaszokon állva szinte lebeg a föld felett, áthidalva a talaj egyenetlenségeit, könnyen járható felületet kínál még a nehezebben mozgó vándoroknak vagy a nehéz repülőszerkezetet cipelő sportolóknak is: nincs bukdácsolás, csak kellemes séta a hegyre, azon a részen, ahol a repülés szerelmesei nem zavarják a kirándulást, és a kivágott fatörzseket elszállító teherautók sem keresztezik az utat. A sétaút kijelölésével rendeződik a gyalogosok mozgása, de nem gátolja a többi tevékenységet. Az egyszerű, pallós szerkezetű, az időjárásnak és a kártevőknek vegyi kezelés nélkül is ellenálló helyi akácból készült ösvény elegáns ívben vezet föl a gerincre, a lejtősebb rész alsó szélén fémkorlát kíséri, az utolsó szakaszon pedig egy helyen megszakad, hogy ott átjárást hagyjon a favágók járművének. Majd újra megjelenik, elvezet a hegy tetején álló kilátóházikóig, és még egy kicsit továbbfut, hogy minél nagyobb szeletre lásson a széles panorámából. A kilátóhoz érve íves pad formájában megkettőződik a talaj fölött, ahová több kiránduló is le tud telepedni,

––––––––– Építészek // architects:

Peter LÉNYI, Ondrej MARKO, Marián LUCKÝ – 2021 Architekti; Michal MARCINOV, Andrej BADIN, Zuzana DEMOVIČOVÁ – LABAK Architekti Kivitelező // contractor:

SOAR

–––––––––

hogy kipihenje a sétát. A kilátó valójában egy fémlábakra emelt, legegyszerűbb ház formájú, nyitott lécszerkezet, két ugyanolyan anyagú asztallal és négy paddal, a lejtő felé többlépcsős terasszal. Véd a közvetlen napsütéstől, viszont átengedi a szelet, az esőt. Biztos helyet nyújt, de nem alakítja át és nem szűri meg a táj együttes hatását. Mellette külön léc-dobozkát kapott a szeméttároló, fontos elem itt a hegyen. Ha megkezdődik a régészeti feltárás, az elemek könnyen elbonthatók és másutt megépíthetők. Minimális gesztus, amitől helyre került minden, a legszükségesebb beavatkozás az anyagok, szerkezetek és a látvány szintjén is, mindez elég ahhoz, hogy a Straník hegy és a városlakók megtalálják a módot az egymás kölcsönösen tiszteletén alapuló találkozáshoz.

bird's-eye view Footbridge, Žilina, Slovakia Originally, the local government aimed to construct an observation tower at Straník, as the hill offers an exceptional view of Žilina – an 80 thousand industrial city in the Northwest Slovakia. Since the 1930’s the hill of Straník has been used for flying gliders. In favorable weather, one can enjoy the view as well observe rogallos, paragliders and gliders taking off. Local authorities therefore initiated a workshop at the site, which brought together architects (2021 and LABAK), students of architecture and all stakeholders. The outcome of this gathering generated a consensus, that the idea of constructing a lookout tower at Straník should be reconsidered. Instead of introducing new elements, 2021 and LABAK mapped the existing infrastructure – the pathway, provisional shelter and the bench and translated it into contemporary architectonic language.

téma // theme

2017 / 03

Elegáns és hétköznapi

Elbphilharmonie, Hamburg ___ építészek architects: Herzog & de Meuron ___

szöveg text:

Pálinkás Edit

fotók photos:

Iwan Baan

2017 januárjában nyitotta meg kapuit Európa urbanisztikai és építészeti értelemben egyformán nagy jelentőségű épületegyüttese, a hamburgi Elbphilharmonie plázába integrált koncertterme. A napjainkban sorra épülő kulturális központok általában egy szűkebb réteghez szólnak. Annak érdekében, hogy az új koncerttermet ne csak a látogatók bizonyos köre élvezhesse, hanem valódi közösségi térként működjön, a Herzog & de Meuron iroda egy olyan koncepció mellé állt, amely nem csak tetszetős építészetet, de vonzó funkciót is jelent a városlakók és az idelátogatók számára. Az ötlet megszületésétől a megvalósításig tartó tizenhat évben számos változás történt, az alapkoncepció azonban változatlan maradt. Az épületben nemcsak a zenekar kapott új otthont, hanem a fejlesztésnek köszönhetően a nagy múltú kikötőváros utolsó roncsterületei is eltűntek, és a helyükön kiépült új városrész, a HafenCity immár egy ikonikus épülettel bővült. A hatalmas, 120.000 m 2 bruttó alapterületű, 110 méter magas sokfunkciós épület három hangversenyteremmel, luxuslakásokkal, szállodával, üzletekkel, konferenciaközponttal és parkolóházzal uralja a kikötői területet. A Elba két ága közötti sziget csúcsán található háromszög alakú területen egy 1966-ban épült kávé- és kakaóbab raktár állt, amit a 20. század legvégéig használtak. Ennek az épületnek a szilárd, erős szerkezetére A raktárépület 1967-ben. fotó: zoch

régi-új magyar építőművészet

ültették rá az építészek az új tömböt. Megtartották az alaprajzi formát és az apró nyílások rendszerét, de a nyugodt, kiegyensúlyozott téglahomlokzatot több emelet magasságban végigfutó üvegsávokkal törték meg. Az egykori raktár helyén alakították ki a hét szintes, több mint 500 férőhelyes parkolóházat, és itt kapott helyet a zenei oktatás központja, szívében a 150 férőhelyes Kaistudióval, az experimentális zene otthonával. Az előadások, workshopok számára alkalmas termek mellett interaktív hangszermúzeum is látogatható. A megtartott raktárépület fölé egy teljes új épületet, hullámzó formájú, konkáv elemekből álló tetőszerkezetű üvegkubust illesztettek. A felső rész üvegfelületét 4-5 méter magas táblák alkotják, melyek apró fényvisszaverő pontokkal vannak ellátva, hogy elkerüljék az erős

téma // theme

2017 / 03

felmelegedést. Ezeknek köszönhető a felület különleges csillogása is. A tükröződés nem egyenletes, így a ház homlokzata minden irányból és minden percben más mintázatot mutat, átveszi a környék színeinek, fényeinek változásait, torzított képernyőként közvetíti a kikötőbe érkező hajók és a felhők vonulását: folyamatosan változó, dinamikus látványt kínál, együtt él a városrésszel és magával a városi tájjal. A tetőszinten nyíló panorámaterasz 360 fokos kilátást nyújt a városra és a kikötőre. A pláza bejárata nem a földszintre, hanem az emeletre került, ahová az épület hosszanti oldalát több emeletnyi magasságban átszelő, finom ívben hajló mozgólépcső vezet fel a tömb keleti oldalán. A konkáv szerkezet a takarás és a felfedés ritmusával teszi izgalmassá a megérkezést, a fordulóból pedig hatalmas panorámaablakon át tárul az érkezők elé a környék látványa. A pláza terében éttermek, bárok, a hotel recepció és a jegyiroda vezetnek át a koncertteremhez. A komplexum magja az Elbphilharmonie 2100 fős nagyterme, amit egy 500 fős kamaraterem egészít ki. A koncerttermet kettős burok övezi: a külső homlokzat mögött egy második, hangtompító réteg védi a kikötő erős zajától. A tervezők Hans Scharounnak a berlini Philharmonie épületére kifejlesztett koncepcióját követték, az úgynevezett szőlőhegy-elvet: „A terem olyan, mint egy völgy, amelynek az alján helyezkedik el a zenekar és ezt emelkedő teraszokon szőlők veszik körül” – magyarázza a megnyitóra kiadott programfüzet. A nehéz akusztikai feltételek ellenére ez a forma sokkal magasabb színvonalú zenei élményt nyújt, mint a klasszikus hangversenyterem cipősdoboz-modellje – és nem utolsósorban minden nézőtéri székből zavartalan rálátást biztosít a zenészekre. A színpad arénaszerűen a nézőtér közepére került, ami különleges akusztikai megoldásokat kívánt. A belső burkolatokhoz speciális falszerkezetet fejlesztettek ki. A nehéz gipszburkolattal ellátott farostlemez panelt Yasuhisa Toyota tökéletesítette, találmánya révén 12.000 egyedileg mart gipszszövet lemez veri vissza a hangot. A teret mennyezetről a színpad felett befüggesztett óriási hangvető uralja, amely sugarasan szórja a hangot a tér minden irányába. A belső tér kialakítása tovább segíti a hangzást: a mennyezet és a falak hullámzó egybefüggő felületén,

régi-új magyar építőművészet

––––––––– Generáltervezés // General Design:

Herzog & de Meuron GmbH, H+P Planungsgesellschaft mbH & Co. KG, Hochtief Solutions AG Partnerek // Partners:

Jacques Herzog, Pierre de Meuron, Ascan Mergenthaler (felelős partner), David Koch (felelős partner, projektmenedzser) Munkatársak // Project Team:

Jan-Christoph Lindert (projektvezető), Nicholas Lyons (építész), Stefan Goeddertz (építész), Christian Riemenschneider (projektmenedzser), Henning Severmann (projektmenedzser), Stephan Wedrich (projektvezető 2012-ig), Carsten Happel (projektmenedzser) Birgit Föllmer (projektmenedzser – koncertterem), Kai Zang (projektmenedzser – új épület, kamaraterem), Peter Scherz (projektmenedzser – raktárépület, Kaistudio), Jan Per Grosch (projektmenedzser – burkolat) Elektromos tervezés // Electrical Engineering:

Hochtief Solutions AG Gépészet // HVAC:

Hochtief Solutions AG, Knott & Partner Ingenieure VDI, Müller + Partner, Braunschweig, C.A.T.S. Computer and Technology Service GmbH Szerkezet // Structural Engineering:

Hochtief Solutions AG, Schnetzer Puskas Ingenieure AG, Basel, Switzerland (2005-13) Akusztika // Acoustics:

Nagata Acoustics Inc. Kivitelező // General Contractor:

Adamanta Grundstücks-Vermietungsgesellschaft mbH & Co., Hochtief Solutions AG Megbízó // Client:

Freie und Hansestadt Hamburg, Germany

–––––––––

téma // theme

2017 / 03

illetve a láncszerűen egymásba kapcsolódó széksorok ívein nem törnek meg a hanghullámok. A koncerttermet két oldalról egészen más funkciók határolják. A keleti szárnyban kapott helyet a 250 szobás szálloda, valamint a hozzá kapcsolódó spa és konferenciaközpont. A nyugati oldalon 45 luxuslakás néz a kikötő felé. A zenei központ tehát egy nyüzsgő nagyvárosi közegben nyújt minőségi szolgáltatást az erre fogékony zeneértőknek, miközben az épület kereskedelmi és szolgáltatási egységei nyitottak a város és a kikötő szélesebb közönsége felé.

Elegant and casual Elbphilharmonie, Hamburg Herzog & de Meuron’s Elbphilharmonie concert hall in Hamburg has opened after 16 years of planning and construction. It is now set to become a new centre of social, cultural and daily life for the people of Hamburg and for visitors from all over the world. Too often a new cultural centre appears to cater to the privileged few. In order to make the new philharmonic a genuinely public attraction, it is imperative to provide not only attractive architecture but also an attractive mix of urban uses. The building complex accommodates a philharmonic hall, a chamber music hall, restaurants, bars, a pano-

régi-új magyar építőművészet

rama terrace with views of Hamburg and the harbour, apartments, a hotel and parking facilities. These varied uses are combined in one building as they are in a city. The Kaispeicher A was constructed 1966 originally built to bear the weight of thousands of heavy bags of cocoa beans, it now lends its solid construction to supporting the new Philharmonic. The glass façade, consisting in part of curved panels, some of them carved open, transforms the new building, perched on top of the old one, into a gigantic, iridescent crystal, whose appearance keeps changing as it catches the reflections of the sky, the water and the city. The concert hall is comprised of 10,000 individual acoustic panels that line the walls, ceilings, railings and balconies. Each of the panels consists of one million “cells” of varying dimensions, created to help define the sound within the space.

u t ó i r at

post scriptum xviI. évfolyam / 93. szám

Reformáció 500 A reformáció emlékévének nyomai a városképben szöveg text:

Götz Eszter

fotók photos:

Danyi Balázs, Polgárdi Ákos

2017-ben ünnepli a világ Luther fellépésének 500. évfordulóját. A Reformáció Emlékév Magyarországon is megmozgatta a kulturális és egyházi életet. A megemlékezések egy kis része építészeti-városképi jelentőségű, sőt kifejezetten a városlakók és a reformáció szellemiségének kapcsolatát kommunikálja. 2016 őszén a Reformáció Emlékbizottság pályázatot írt ki egy köztéri installáció tervezésére. Az első díjat Szabó Levente és Polgárdi Ákos pályaműve nyerte el, ennek alapján valósult meg 2017 májusában az emlékév legizgalmasabb projektje, a budapesti Kálvin téren, a református templom közelében a térburkolatban megjelenő installáció. A terv a reformációnak, illetve az ahhoz kötődő első magyar Biblia-fordításoknak a magyar irodalmi nyelvre, az írásbeliségre tett hatásából indult ki. A tér burkolatában elhelyezett 95 darab, 49x49x8 cm-es, puritán grafikai stílusban megjelenített szövegeket hordozó, finombeton térkő installáció Luther 95 tézisét formai keretként használva, egyszerű eszközökkel, de rendkívül érzékenyen közelít az évforduló jelentőségéhez, ami a projektleírásból is kitűnik: „A reformáció az egyetemes európai és a magyar történelem megkerülhetetlen része. Egyszerre hitéleti és kulturális paradigmaváltásként jelent meg 500 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én, Wittenbergben, Luther Márton legközismertebb gesztusában, a 95 pont vártemplom kapujára történt kiszögezésében. Luther gesztusa – melyet sok más legendás prédikátor, így Kálvin, Zwingli, Melanchton és társaik hasonlóan újító és progresszív cselekedetei követtek – hatással bírt az egyházi megújuláson túl a társadalmi, művészeti, gazdasági élet szinte minden rétegére. Ám nekünk, magyaroknak, a hazai hatástörténet is legalább ilyen jelentős, elég, ha Dévai Bíró Mátyás, Heltai Gáspár, Károli Gáspár, Méliusz Juhász Péter, Szenczi Molnár Albert vagy éppen Sylvester János életművére gondolunk. „Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs – Kálvin? Nem hiszem.” Illyés Gyula e két mondatában minden benne van, ha át akarjuk érezni a nemzeti identitásunkhoz is erőteljesen hozzájáruló

xvIi. évfolyam / 93. szám

utóirat // post scriptum

Koncepció és tervezés / concept and design:

Szabó Levente DLA és Polgárdi Ákos Munkatárs / fellow designer:

Dolmány Rita Szövegválogatás / text selection:

Dr. Bogárdi Szabó István, Galambos Ádám, Gyimóthy Lilla, Dr. Hafenscher Károly, Maczák Ibolya, Nagy Villő, Zászkaliczky Márton Beton elemek / concrete elements:

Enyed Tamás, Fazekas Veronika, Káposztay János, Pokoraczki Ádám, Vajda Szabolcs, Zajzon Ákos – VPi Betonmanufaktúra Kivitelezés / contractor:

Kőművészeti Kft. Webdesign:

Polgárdi Ákos Webfejlesztés / website:

Circumstances Creative co. Megbízó / client:

Reformáció Emlékbizottság

reformáció hazai jelentőségét. Ennek az 500 évvel ezelőtti gesztusnak, majd az azt követőknek a bátorságát, frissességét, erejét és szépségét visszatükrözni – ez volt a célunk az installáció megalkotásával.” A 95 térkő a nagy reformátorok – Luther, Kálvin, Zwingli, a magyar reformációra különösen nagy hatással bíró Melanchton Fülöp és magyar református gondolkodók – egy-egy mondatát idézi magyarul és angolul, a forrás rövid megjelölésével. Egyik szöveg hossza sem haladja meg a naponta tucatjával megírt sms-ek terjedelmét, a gondolatok még a téren átsétálva is jól befogadhatók, nem kell különösebb időt rászánni. A koncepció a református prédikátorok, térítők, gondolkodók eszközéhez nyúlt, a kis beavatkozások együttesen társadalomformáló hatású erejéhez. A mű tehát nem csak az 500 éve jelentkező eszméket, hanem ezek továbbélését is megjeleníti. Ez a gondolkodásmód szépen egybeesik a Nemzeti Múzeumban tavasszal megnyílt nagy reformáció-kiállítás koncepciójával, a múlt és a jelen folyamatként való szemléletével. A projekt az emlékév lezárása után sem tűnik el: a szöveges térkövek másolatai a reform.hu honlapon örökbe fogadhatók. A tervezők abban bíznak, hogy a 95 kő mindegyike egy-egy református közösségnél otthonra talál. A végleges elhelyezéseket a projekt honlapján is követik, és ezzel egy virtuális közösséget hoznak létre.

régi-új magyar építőművészet

Az emlékévre született hazai installációk, köztéri szobrok között ideiglenes és állandó művek is szerepelnek. Kompozíciójukban, gondolatvilágukban az emlékőrzés hagyományos módját viszik tovább, nem nyitnak újabb lehetőségeket a reformáció szellemiségével való mai kapcsolódásban. Debrecen, a „kálvinista Róma” 2016 ádventjén a Nagytemplom előtt faragott díszkaput állított fel, ezen keresztül léphettek be a hívők jelképesen a megemlékezés programjait szervező templomba. Debrecenben, a Méliusz téren állíttatta fel a Tiszántúli Református Egyházkerület az emlékévre készíttetett szobrot, Győrfi Sándor és Győrfi Lajos szobrászművészek munkáját, a hat méter magas andezitsziklára ültetett, aranyozott bronz Kálvin-csillagot, ami a magyar reformáció leggyakrabban használt – az ellenreformáció idején az ellenállás jelképévé lett – szimbólumát, a betlehemi csillag motívumát idézi meg. Szeged a budapesti installációra reagált, és szoborállítás helyett – az emlékévet átfogó programok mellett – a Kálvin téri térkövek egyikét fogja elhelyezni a református templom főbejárata előtt. Budapest XVI. kerülete a Reformátorok terén 2017. október 31-re, a Reformáció Napjára tervezi egy új köztéri szobor ünnepélyes átadását. A kompozíció R. Törley Mária szobrászművész alkotása, és a reformáció két nagy alakja, Luther és Kálvin mellett harmadikként Bocskai Istvánt szerepelteti, akinek nevéhez fűződik az Európában először kiadott rendelet, ami teljes vallásszabadságot biztosított. A szoborcsoport közepén kút áll, vize a tervek szerint egy Földet szimbolizáló gömbön fog lefolyni. Az elrendezés az íves talapzatokkal és a középre helyezett gömbbel zavarba ejtően emlékeztet Wagner Nándornak a Gellérthegyen álló Filozófusok Kertjének kompozíciójára, annak mély letisztultsága nélkül. Az évfordulóra tervezett városi beavatkozásokat azzal a várossal zárjuk, ahonnan 1517-ben Luther „forradalma” elindult. Wittenberg már évekkel korábban elkezdte a készülődést. Az idei emlékévre megszületett mű egyedülálló: 2008-tól folyamatos munkával, 500 fát elültetve létrejött a Luther-kert. Az Egyesült Német Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője, dr. Johannes Friedrich püspök szavaival élve ezzel létrejött az első ökumenikus, nemzetközi és interaktív reformáció emlékmű. A faültetésben nem csak református, hanem más keresztény közösségek is részt vettek, ezzel vált a park igazi ökumenikus műalkotássá. Élő anyaga, folyamatos növekedése és fejlődése a lutheri gondolat tökéletes 21. századi folytatása, egy városi zöld oázis lett. Befejező aktusként a parkban felállították Thomas Schönauer német szobrászművész Égi kereszt című munkáját, amely két, egymáson lebegő keresztet formál, alatta a földön egy szívet és öt sziromlevelet formázó üveglap látható: a Luther-rózsa ikonjai. A park annak a vártemplomnak a szomszédságában található, amelynek kapujára fél 500 éve Luther kiszögezte 95 tézisét és ezzel elindította a reformáció mozgalmát.

Reformation 500 The Traces the Memorial Year of Reformation Left on the Townscape The world celebrates the 500th anniversary of Luther’s action in 2017. The Memorial Year of Reformation has activated cultural and religious life in Hungary too. Some of the commemorations were significant for architecture and townscapes and cityscapes. Moreover, it communicates the relationship between city- and towndwellers and the spirituality of reformation. In autumn 2016, the Reformation Memorial Committee published a call for a public installation. The first prize went to the designs submitted by Levente Szabó and Ákos Polgárdi Ákos, based on which the most exciting project of the Memoral Year was realized in Kálvin Square in Budapest in May, 2017: it is an installation embedded in the pavement near the Calvinist church. A wittenbergi Luther Kert, Thomas Schönauer szobrával: Forrás: luthergarten.de

xvIi. évfolyam / 93. szám

utóirat // post scriptum

Formakövetés vagy -újítás? Hazai református templomépítészetünk a századfordulótól a rendszerváltásig szöveg text:

Vukoszávlyev Zorán, Urbán Erzsébet, Danielisz Dóra, Baku Eszter

A protestantizmus kezdetétől egészen napjainkig számos építész, művészettörténész, teológus foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen egy protestáns templom megfelelő kialakítása, térszervezése, miként alakult az évszázadok során ezen épületek építészete, milyen következtetéseket lehet levonni a korábban kialakult formák alkalmasságát illetően. A templomépítés olyan közösségi esemény, amely kulturális sajátosságokat hordoz – ezzel identitás-közvetítő és -formáló szereppel is bír. Ekként a forma a – még oly puritánnak ható – református templomoknál is meghatározó jelentőségű. Átfogó elemzésünk – fragmentumaiban is – tipológiai alapvetést kíván nyújtani két félévszázad templomépítési tevékenységének építészeti jellemzőiről. A századforduló, majd a 20. század első fele különösen kitüntetett időszak: egyfelől egyháztörténetileg a jelentős társadalmi változásokkal összefüggésben lévő expanzív építési tevékenység mértéke miatt, másfelől a templomépítés elméleti és gyakorlati oldala felől annak egyházművészeti és építészettörténeti vonatkozásaiban. A historizmust kiteljesítő vagy épp felváltó építészeti stílusirányzatok mentén gazdag összképet alkothatunk erről az identifikációs korszakról – mely „a református templom” fogalmát építészetileg kívánja ideájában megfogalmazni. A folyamat a második világháborút követően megtorpan, a politikai változások sok mindent elsodornak, de a templomépítés mindent legyőző akarata újabb alkotásokkal – igaz, építészeti értékekkel az 1950-nel lezáruló intenzív szakaszt követően csak a ’80-as években – minőségileg gazdagítva az emlékanyagot. Alapok – a templomi forma A reformáció évfordulója lehetőséget ad az építészettörténet számára is a protestáns templomépítészet kutatásának átértékelésére. E tanulmányban csak összegzését adhatjuk azon szellemi (teológiai és építészeti vonatkozású) alapvetésnek és a gyakorlati, megvalósult példák szintetizáló értékelésének, melyek a századfordulótól kezdve a református egyház templomépítési tevékenységét jellemzik – ugyanakkor most folyó kutatások hipotéziseit és további feltárási irányokat is megjelölni kívánunk, melyekkel a korábbi kutatások hiátusai pótolhatók és kapcsolódási lehetőséget biztosíthatnak társtudományi területekhez. Vizsgált korszakunk építészettörténeti értékelése kettős. A századfordulót követő másfél-két évtized építési tevékenysége még alaposan feltárt, e korszak elemzése éppen a historizmusból való kivezetés művészettörténeti vizsgálatai mentén és (a protestáns templomépítészet kapcsán nem elhanyagolhatóan azok nemzetközi kapcsolatai miatt is) alaposan értékelt, legfőképp a következő évtizedek gazdag tudományos tevékenységének köszönhetően önreflektív értékelésekkel is telített. Református vonalon a Kováts J. István szerkesztette, 1942-ben megjelent kétkötetes mű egy gazdag előzmény-korszak pontos értékelését adja: az első világháborúig kifutó nagy építkezések tapasztalatait, a nemzeti lelki válságot követő progresszív két évtized előre tekintését, és a nemzetközi „trendekhez” kapcsolódás mellett a hazai „magyaros” irány megjelölését is felvállalva. 1 A második világháborút követően a durva

régi-új magyar építőművészet

1900–1919, 1920–1944 és 1945–1984 között épült református templomok Magyarországon

politikai átrendeződés után nem csupán az önértékelésre nem volt idő, de a létért folytatott küzdelemben a magasztos építési elvek elhagyását kellett megélni. A szocializmus alatt mégsem szűnt meg a vallásosság, sőt a ’70-es évektől az államhatalmat már alapvetően engedékenység jellemezte. Így előbb teológiai, majd (a 19. századot megelőző gyakorlatot érintve leginkább Bibó Istvánnak köszönhetően) 2 művészettörténeti elemzések is napvilágot láttak – ez utóbbiak azonban a modern építészet felől nézve nem oly relevanciával, hogy minőségi mércét állíthassanak a rendszerváltással bekövetkező – már alapvetően a ’80-as évek második felétől tapasztalható – templomépítési lázban elragadtatott hívők számá-

mintegy kétszeresével, közel 140nel. Ennek egyik oka, hogy a háború után az elcsatolt területekről érkezők révén a főváros (és a szomszédos országrészek nagyobb városai) protestáns híveinek száma jelentősen megemelkedett, s hamarosan kevésnek bizonyult a meglévő templomok befogadóképessége is. A határainkon kívülről jövő bevándorlás mellett a korábbi gazdasági tendenciák drasztikusabban jelentkeztek, a belső migráció is a település-koncentrációkhoz vezetett, a városiasodással párhuzamosan azonban ekkor már megjelent a falvak elöregedése, a gyülekezetek (kor)összetételének változása. A második világháborút követő négy évtizedben nyolcvan templom épült, ezek jelentős része a ’45 utáni 5-6 évben, illetve a Kádár-hatalomátvétel átmenetének első éveiben, majd csak ’85Dombrád, református templom (Bíró Lajos, 1912) Fotó: Vukoszávlyev Zorán től emelkedő intenzitással. Míg az első félévszázad (ide értve az 1945–51 közötti éveket is) templomépíra.3 Miközben a modern kor emberének a folyamatosan fejlődő teológiai tészeti tendenciáiban egyfajta versengés tapasztalható a hagyományos elemzések támpontokat nyújtottak, addig a rendszerváltás utáni évek historizáló megoldások, a magyaros formakeresés és a modern útketemplomépítészetében nem történt meg az áthangolás: a régmúlt már resés között, addig a rákövetkező 40 (de kijelenthetjük, hogy 50) év begyakorlott feltárásával kívánt példát mutatni, meg nem haladva az 50 alatt csak kivételes esetekben született korszerűnek mondható, magas évvel korábbi naprakész elméletet és gyakorlatot. 4 Így vélt–talált–átértelkvalitású új építészeti kompozíció. mezett, vagy épp félreértett szimbólumok és elvek mentén sokszor kétes A 20. század református templomépítészet teológiai alapja a gyüleépítészeti minőségű templomok épültek, melyekből nem a jó szándék, kezeti elv – ennek építészeti megjelenítésére helyezzük a hangsúlyt, a hanem a megalapozott tudományos háttér – legfőképp építészeti, de térformálást vezető vonalaként választva elemzésünkben. 7 E módszer néha teológiai értelemben is – hiányzott. 5 Az új kutatásoknak valójában a ’40-es évek alapvetően naprakész tudományos és művészi gyakorlaeltekint a művészettörténet által gyakorta alkalmazott, stíluskritikailag tához kell kapcsolódnia. felvázolható kategória-rendszerektől, melyekkel ugyanakkor átfedéseket Templomépítészeti kutatásunk célja az alapvetések megfogalmazáis mutathatna. Módszertanunk helyszíni épületdokumentáláson alapul, sa. A 20. század magyarországi református templomépítészet alkotásai magából az épületből indul ki – és annak legfőbb jellemzőjére, a tipoösszegző monográfiákból, illetve részleges feltáró anyagokból ismertek – lógiára helyezi a hangsúlyt. A teljes 20. századi emlékanyag elemző érVárady József lelkész ez irányú kitartó gyűjtő munkája kiemelt elismerést tékelése alapján mintegy 100 templom került kiválasztásra és adattáras érdemel.6 Feladatunknak tekinthetjük leginkább az 1945 utáni templomfeldolgozásra. 8 A vizsgált korszak emlékanyagának mintegy harmada építészeti gyakorlat áttekintését: ezt célozzák az utóbbi években azok a alapján létrehozott tipológiai vázlatunk inkább az arányokra és eddig hallgatói együttműködéssel zajló kutatások, melyek a szocializmus alatt nem ismert folyamatokra világít rá – a felismerések helyességét és súlyát épült katolikus és protestáns építészeti emlékeket vizsgálják. De lega további kutatások igazolhatják vagy árnyalhatják.9 alább ilyen mértékben fontos a két világháború közötti, a modernitáshoz kötődő építészeti vonatkozások újraértékelése is – a kellő időtávolság Szimbólum – a közösségi forma biztosította rálátásból történő újraolvasás lehetőségével. A református templom gyülekező hajlék, zárt menedék, a gyülekezet A századfordulót követő két évtized még a Monarchia gazdasági tagjaihoz közel épül úgy, hogy szabad tér övezze. 10 Ezen elveken túl a fellendülésében és vallási pluralizmusában született templomépítkezések protestáns istentisztelet legfontosabb szempontja, hogy a fő liturgiai korszaka. Látni fogjuk, hogy magának a református egyház belső identimozzanatok a gyülekezet szeme láttára történjenek, vagyis a lelkész mintás-képének alakulására is nagy hatással lévő nemzetközi egyházpolitikai dig jól látható és hallható legyen, és a gyülekezet minél közelebb jusson áramlatok viszonylag gyorsan érték el hazánkat is. Kutatásaink szerint a szószék és Úr asztala köré, ezáltal osztozva a liturgiában. [MENTZER (mai országhatárainkon belül értelmezve) számszerűen a hetvenet is 1999, 133.] E két liturgiai központ köré kell csoportosítani a gyülekezetet meghaladó templom épült ebben az időszakban, leginkább a hagyoaz építészeti megoldások által. 11 Protestáns szakrális tér tervezésekor mányosan református északkeleti területeken a nehézipar fejlődéséhez alapvetően fontos, hogy minél több ülőhelyet lehessen elhelyezni a szóköthető település-koncentrációhoz, az Alföldön felerősödő mezőgazdaszék közelében, melyet Pecz Samu szerint a hossz- és kereszthajók sági centralizációhoz és a Dunántúl kereskedelmileg fontosabbá váló kombinált elrendezésével lehet a legcélszerűbben megoldani. 12 Annak településeihez kapcsolódva. Az első világháborút követő sokkhatás köérdekében, hogy a gyülekezet akadály nélkül láthasson és zavartalavetkeztében, a világválság terhei ellenére a templomépítkezések száma nul hallhasson, a templom alaprajzát és a belső terek szerkesztését is jelentősen megemelkedett hazánkban: az előző két évtizedhez képest át kellett értelmezni a korabeli katolikus gyakorlathoz képest – ez az

xvIi. évfolyam / 93. szám

utóirat // post scriptum

elv már a korai időktől épült protestáns templomok esetében is egyet jelentett a belső tér egyfajta megtisztításával: a vizuális kapcsolatot, a rálátást akadályozó és az akusztikát is befolyásoló oszlopok és pillérek lehetőség szerinti elhagyását a templom teréből. A karzatok alkalmazása – és ez nem mond ellent az előzőkben tárgyaltaknak – éppen e tiszta és átlátható térforma megtartásának bővíthetőségét és felerősítését jelentette. Az egységesség szellemében létrejövő tér központosításában a bútorozás még nagyobb hangsúlyt kapott.13 A fő tendenciák lényegében a 20. században sem változtak abban az értelemben, hogy egyrészt megmaradt a római katolikus templomépítészetből örökölt, lényegében hosszházas struktúra, ami mellett különböző irányból, de erőteljes törekvés mutatkozott a központosítás felé, elsősorban az önálló protestáns templomtípus megteremtése céljából – határozottan identifikációs szándékkal. Az építészetelméleti felvetések előtt mindenféleképpen szükséges megvizsgálnunk a korszaknak a hazai teológia oldaláról megfogalmazott elveit a templomtér kialakítását illetően. A térformálási elvek vezethetnének logikusan a centrális tér, mint jellemző református templomforma felé is, mégsem ennyire egyértelmű annak leképezése. Réz László rozsnyói lelkész a századforduló előtt épült központosított terű emlékek kapcsán határozott állást foglalt: „A reformált vallás szolgálatában álló templom alaprajza csupán a hosszúkás négyszög alak lehet, mint főhajó, mel�lyel vagy párhuzamosan haladjanak az oldalhajók, vagy derékszögben illeszkedjék a főhajóhoz az oldalhajó.”14 Ilyen pontosan megfogalmazott építészeti elvárások az erős tradícióhoz való kapcsolódást mutatják a modern hajnalán – valójában a barokk korszakban kialakult hazai református templomformát állítják követendő példának.15 Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a két világháború közötti időszak meghatározó egyházi vezető személyisége a szószék jól láthatóságára fókuszál, éppen ezért lóhere levél, liliom, patkó alak (centralizáló) formáját tartja leginkább elfogadhatónak. Az ideális református templomban – ajánlása szerint – a szószék előtt van az Úr asztala és a keresztelő medence, melyek körül tágasabb tér kell, ahol az úrvacsora osztás, konfirmáció, keresztelés végbemehet, 16 és az orgona a szószékkel szemben helyezkedik el, hogy a lelkész jól lássa a kántort és az énekkar tagjait. Nagy jelentőséget tulajdonít a templomépület világosságának, ami mellé az evangéliumi tisztaság társul, fehér falakkal, az ábrázolások nélkülözésével. Csikesz Sándor református lelkész, egyetemi tanár, a Hittudományi Kar dékánja a liturgiai szabályokból kiindulva fogalmaz meg néhány alapelvet a református templomok építésére vonatkozóan. Megjelöli az igehirdetés kiemelt helyét: a református istentisztelet ott van, ahol az igehirdető presbiter hirdeti az evangéliumot. Az építészeti kialakítás esetén Csikesz látszólag nem támogatja, nem is ellenzi egyik stílus alkalmazását sem, ugyanakkor – talán mégiscsak a historizáló stílusok ellen szólva – megjegyzi, hogy az istentiszteleti hely építőanyagában, berendezésében az igazságnak kell uralkodnia, mivel az égi világot szimbolizálja, ezért

régi-új magyar építőművészet

Tiszarád, református templom (Katona György, 1927) Fotó: Vukoszávlyev Zorán

egyetlen része sem lehet utánzat. „Épen ezért a református istentiszteleti hely minden porcikájával mondjon igazat. A fa ne hazudja magát vasnak, a malter ne akarja a kő és faragott márvány illúzióját kelteni, a gipsz, stukko, rabic s megannyi potemkin építészeti fogás számára tilos legyen az Isten háza. […] Fundamentumául kőszikla illik, s falazatául tűzben megpróbált tégla.” 17 A stíluskritikai kitérőn túl az akusztika szempontjait hangsúlyozza, valamint az igehirdető és a gyülekezet kölcsönös jó láthatóságát. Meglátása szerint ez utóbbi elv megindokolja az oszlopok, fülkék, a túl magas szószék és karzat kerülését. Csikesz a maga korán túlmutató funkcionális szervezési elvet is megfogalmaz: az egyház mis�sziós karakterét kiteljesítendő, az istentiszteleti hely és a gyülekezeti terek szoros kapcsolatát szorgalmazza.18 A teológusok megközelítéseiben látványosan elválik két korszak: míg az első világháború végéig alapvetően a tradicionális formák ajánlása jellemző, a két világháború közötti időszakban az ajánlások szintjén az új térformák keresése, a speciálisabb, összetettebb centrális térformák alkalmazása felé történik elmozdulás. Mindez egybeesik részben a kronologikus szemlélet megállapította stílusváltásokkal (a historizmus és modernizmus korszakhatárai mentén), részben a 20. század elejére jellemző stíluspárhuzamosságok átfedéseivel is. Kijelenthető, hogy míg egyrészt a longitudinális és centrális térformák együttélése jellemző, ezek ötvöződése kap még nagyobb hangsúlyt a modernizmus, a funkcionális szemlélet megjelenésével. Ennek okait módszertanilag közelíthetjük: a teológiai elvek építészet nyelvére lefordított megoldásai többszörösen a centralizálás felé vezetnek. Mielőtt áttérnénk a hazai építészi hitvallásokra, különösen érdemes megvizsgálni a konkrét építészeti megfogalmazásokat a Magyarországon is ismert és használatos nemzetközi iránymutatások mentén. A modern szemléletű protestáns templomépítészet gyökereit az 1861-es Eisenachi Regulatív és az 1891-es Wiesbadeni Program közötti váltásban értelmezhetjük. Ellentmondásosnak tűnik elsőre ilyen korai elvekhez vis�szamenni a 20. század templomépítészeti gyakorlata kapcsán, de az alapelvek megértéséhez szükséges kiemelni e két eseményhez köthető tendenciákat. A regulatív szakítani próbált a barokk korszak centrálishoz közelítő térformáival a hosszházas tér elterjedése érdekében, ahol

zösség középpontjában kívánatos. A stílus kérdéskörével csak annyiban foglalkozik, hogy megjegyzi a historikus megoldások imitációszerűségét – Közép-Európában és nyugatabbra ekkor már megszületnek az első acél, majd hamarosan a vasbeton szerkezetű templomépületek, egy teljesen új esztétikai dimenziót nyitva a szakrális építészetben. A hazai 20. századi református templomok tervezési ajánlásait természetesen építészi oldalról még pontosabb meghatározások fogalmazták meg – leginkább a gyakorló építészek szemével. Két korszak erős elválását láthatjuk: az eisenachi regulatívhoz kötődő emlékkör – jellemzően neogótikus – egységét, majd pedig a wiesbadeni program mentén a modernitást választó másikat (legyen az anyaghasználati és/vagy Szeged, Honvéd téri református templom (Borsos József, 1942) Fotó: Baku Eszter térformálási vonatkozású). Építészetelméleti előzményként a hazai emlékkörben kiemelkedő jelentőségű ugyanakkor – annak érdekében, hogy a lelkész közel maradjon a hívekPecz Samu munkássága még a századforduló előttről, aki az építészeti hez – javasolja a szószék főhajóban történő elhelyezését. Ezt értelmezforma-meghatározást elsődlegesen az alkalmazott stílus felől közelíti, hetjük egyfajta templom-divathoz alkalmazkodásként is (hasonulásként és csak ezzel összefüggésben rögzíti a liturgikus térformálás identifikáa katolikus templomok formájához), miként másik iránymutatása is efelé ció-erejű meghatározását. 19 Az általa tervezett debreceni Verestemplom vezet: a neogótika alkalmazása mellett foglal állást. A néhány évtizeddel később megfogalmazott wiesbadeni iránymutatások azonban már (1888) a longitudinális formahagyomány precízen cizellált alkalmazását inkább a szellemi tartalmakkal foglalkoznak: a protestáns templomot mutatja – a kereszttérben a liturgikus fő elemeket centrálisan helyezi el a közösség ’házaként’ értelmezi, és az ünneplésre összegyűlők szá–, de a latinkereszt hosszú szárához illesztett homlokzati középtornyot mára egységes térforma létrehozását javasolja. A wiesbadeni programalkalmaz. Schulek Frigyes szegedi (1883) és Pecz későbbi Szilágyi Dezső ban alkalmazott szimbolika szerint a szószék és oltár (reformátusoknál téri temploma (1896) szabályos három- illetve ötszög alapszerkesztéséÚrasztal) egyenrangú elemei egységet képeznek, és elhelyezésük a kövel hoz kiemelkedően újszerű megközelítést. E három templom kvalitását a 20. század közepén Schulek János20 emeli ki: egyesülni látja bennük az eisenachi regulatív neogótikát támogató stiláris és a wiesbadeni program térszimbolikát hangsúlyozó ajánlásait. A második világháború idején készült átfogó inventáriumban megfogalmazódik a progresszívebb jegyek alkalmazását sem nélkülöző építészi alkotásmódszertan igénye: Medgyaszay István legfőképp a modern szerkezetekben rejlő lehetőségek kihasználásában látja a módszeres megújulás lehetőségét és Christopf Leonard Sturm 21 szimbolikus geometrizáló tervezésmódszertanát helyezi újra előtérbe, amikor kortárs német és svájci példák felsorolásával a szerkezet és forma szabad alakítását, de legfőképp annak centralizáló kialakításában az eszmei hordozó szerepet hangsúlyozza. 22 Persze a progresszió értelmezése is kettős – még a ’40-es években is inkább a stílusegységben megjelenő értékekért járt kitüntetett figyelem, mintsem tipológia és térformálási megoldásokért: a mintegy 21 protestáns templomot tervező Szeghalmy Bálint munkássága a népies stílus alkalmazása miatt nagyobb elismerést kapott, miközben alapvető érdemeket tudhatna magáénak a többfunkciós épületegyüttes létrehozásában tett kísérleteiért is (Mosonmagyaróvár, Zalaegerszeg, Tatabánya-Bánhida); hasonlóan kettős érdemű Medgyasszay értékelése is (Budapest Kelenföld-Lágymányos). Tárgyiasság – a korszerű forma A történelmi korszakokon átívelő megoldások és tendenciák sora a 20. században a neogótika alkalmazásával nyit, ekkor jellemzően harántCsongrád, református templom (Antal Endre, 1937) Fotó: Hevér Dominika

xvIi. évfolyam / 93. szám

utóirat // post scriptum

irányban berendezett terek, középre helyezett Úrasztal-szószék kompozíciók születtek: Dombrád románkori díszítőelemeket tartalmazó eklektikus temploma (Bíró Lajos, 1912) a barokk időkből ismert keresztszáras elrendezés jelöli ki a tér középpontját, miközben az utcai torony által kijelölt tengelyes tér „apszis-térrel” is bővül. Míg itt három oldali karzat hangsúlyozza a tér középpontját, addig Ráckevén (Dobovszky József, 1913) csak a bejárat felett és az apszisban található karzat. A Pecz-féle komplex térszervezésű „neogót hagyományt” követi jelentős kereszthajóval, mégis alapvetően hosszházas elrendezésével Hódmezővásárhely tabáni (Borsos József, 1904) és Szentes-Felsőpárt (Dobovszky József, 1914) temploma. A hazai tégla-neogótika kiemelkedő alkotása a Hódmezővásárhely-susáni templomnak (Borsos József, 1908–1910) a Sturm-féle négyzetes alaprajzi rendszer átlós-tengelyes bővíthetőségét megoldó saroképülete. A neogótika tehát nem speciálisan tipológiai csoportok jellemzően alkalmazott stílusa: klasszikus tengelyes térszervezéssel és ’oltár-apszissal’ képzett térformájú Kadarkút háromhajós temploma (Károlyi Emil, 1906) és nagyméretű kereszttengelyes épülettömege ellenére a békéscsabai (Wagner Ferenc, 1912) és mezőhegyesi (1909) templomok is. A harántirányú térszervezési megoldás szép példája Tiszabecs (Ivánka Tóth Lajos, 1907), Ózd (1905) és Győr-Újváros (Csányi Károly – Czigler Győző, 1906) temploma. Az elsődleges épülettömeg és a meglepő belső téri elrendezés kontrasztja nem csak nagyobb a gyülekezeti terek jellemzője, hiszen még kis falvakban is találkozunk határozottan tengelyes térszervezésű templomokkal, melyekben a tér közepére állított Úrasztal köré három oldalról rendeződnek a padok: ilyen Gégény (1903), Kispalád (1905), Nábrád (1905), Tiszavid (1913) és a ’20-as években Tiszarád (1927) vagy Szada (Schulek János, 1928) temploma. Kerkafalva (Flieger Ede, 1913) kétszintes légterű hossznégyszöges szakrális tere a barokk terek magasztos arányait idézi. A protestáns templomépítészetet legfőképp identifikáló, centralizáló törekvéssel létrehozott alaprajzi rendszerében a T forma jelenléte jellemzően a század első két évtizedében épült templomoknál tapasztalható (Tápiószele, Czigler Győző, 1900). A centrális térformálásra alaprajzi rendszerük és tömegformájukból adódóan a komplexebb geometriájú (görögkereszt, három- és sokszögek) templomok adtak lehetőséget. Kaposvár temploma (Molnár Endre, 1908) még egyértelműen a neogótika, míg a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő értékűnek tekinthető budapesti fasori templom (Árkay Aladár, 1913) már a skandináv építészet modern felé elmozduló, de még nemzeti stílust kereső irányzatának példája. A szimbolikus geometriát következetesen alkalmazó kompozícióval a két világháború között több templom is épült: Szegeden a Honvéd téren (Borsos József, 1942) szabályos ötszög alaprajzzal, Sümegen transzformált háromszög alaprajzzal (Szeghalmy Bálint, 1936), vagy görögkereszt formával a budapesti Ősrákos MÁV-telepén (Csaba Rezső, 1939–44). Miközben úgy tűnik, hogy a két világháború közötti időszakban gazdagodik a speciális központosítás felé törekvő példák száma, az emlék-

régi-új magyar építőművészet

Tiszabercel, református templom (Zsanda János, 1951) Fotó: Vukoszávlyev Zorán

anyag áttekintése során szembetűnő arányt képviselnek a hagyományos tengelyes térszervezésű, néha még ’szentélyteret’ formáló megoldások. E kompozíciónak liturgikus alapja nincs (hiszen a református templomoknál az Úrasztalt nem javallott lehatárolt ’oltártérbe’ helyezni), ezért úgy tekinthetjük e tendenciát, hogy a hagyományos templomformához alkalmazkodás továbbéléséről van szó (Dorog, Puskás Károly, 1935). Ennek a ’katolikus’ mintának kritikai modulálása az az építészeti megoldás, amikor a templomtér tengelyében, a bejárattól legmesszebbi ponton elhelyezett szószék előtt az Úrasztalt mintegy közrefogja a presbiteri padok karéja, mintegy centrumot képezve (Eger, Ray Rezső, 1930). A két világháború között, jellemzően annak második felében épülő, modernista építészeti jegyeket magukon viselő templomok már ezzel a tér-bútorozási újítással jönnek létre, de ún. ’magyaros’ kísérleteket is találunk legfőképp a fővárosban és Debrecenben (többek közt: Csapókert, Dolhay Imre, 1937) ezzel a térformáló-hangsúlyteremtő bútorozási kompozícióval. Az 1930-as évek második felétől jelentkezik az a tendencia, amely az épület mérnöki szerkezeti megoldásokkal megvalósítható, kompakt formálását eredményezi: a négyzeteshez közelítő terek által az Úrasztalt emeli a közösség központjába, a közösségi elv erre a centrumra forduló pad-elrendezést mutat (Sóstófalva, 1938). Kutatásunk jelentős, tézisértékű megállapítása az a felismerés, hogy a katolikus templomépítészetben teret nyerő modernizmus a református egyház emlékanyagában is igen jelentős számmal megtalálható: a ’40-es években (egészen 1950-ig) a kutatásnak a legigényesebb megoldásokat sikerült feltárnia, detektálva az általános európai-nemzetközi trendhez való kapcsolódást. Csongrád (Antal Endre, 1937), Nagykanizsa és Szombathely (Vécsey Barnabás, 1934 illetve 1937), Kunszentmárton (Iványi István, 1937) és Cegléd-Felszeg (Szabó István, 1947) templomai mintha az olasz novecento építészetét, az ún. római iskola katolikus templomépítészeti hagyományát mutatnák. A második világháború utáni években, a gyors politikai és társadalmi átalakulások sodrában a gyülekezetek gyors tempóban igyekeztek templomokat építeni. Mint az imént bemutatott tipológiai gazdagságból kitűnik, több stílust is preferáltak: Balsán 1948–51 között a gyülekezet Körtvélyessy László lelkész iránymutatásával neogótikus stílusban tenge-

lyes térszervezésű, apszisos, Isaszegen hasonló alaprajzi elrendezéssel, de modernista formákkal (Tóth Kálmán, 1948) emelt templomot. E félévtized kisszámú emlékanyagából kiemelkedik Zsanda János tiszaberceli templomának (1948–51) skandináv hatású, klasszicizáló részletképzésű, modernista épülete. Az 1950-et követő két és fél évtizedben a magyarországi református egyház nem épít jelentős építészeti értéket képviselő templomokat – az 1970-es években a politikai elnyomás enyhülésével indulnak meg újra az építkezések. Kortárs templomainknál a rendszerváltásig tartó időszakban a szerkezeti-formai megközelítés elsődlegessége látszik érvényesülni, az alaprajzi formálás a centralizáló törekvéseket mutatja (többek közt Szabó István 1981-es kelenföldi Ildikó téri, illetve 1985-ös dunaújvárosi temploma temploma), de tudatos összhang e két kompozíciós szándékban majd csak a rendszerváltás után épült magas kvalitású templomoknál születik. Átfogó kutatásunk célja az volt, hogy megteremtse az áttekintés lehetőségét: hallgatói együttműködéssel létrehozott egy adatbázist, amely teljes képet nyújt hazai református templomépítészetünkről. A kutatócsoport szintetizáló elemzésekre törekszik: a helyszíni vizsgálatokra alapozva számot ad a legfontosabb építészeti tendenciákról, az identifikáció megfogalmazásának igényét – a teológia és az építészetelmélet mentén megmérettetve – társadalmi-szociológiai folyamatokhoz kapcsolja. Hipotézisünk volt, hogy a templomépítészetre vonatkozóan az építészettörténeti értékelések egyenetlenségét korrigálni lehet az átfogó tendenciák ismeretében. Az építész-alkotói megközelítés részben feloldotta kronologikus szemléletű, stiláris megközelítésen alapuló korábbi minta-meghatározásokat. A tipológia mentén történő értékelő elemzés az alapos feltárás háttérbázisából kiindulva teljes képet adhat ezekről a folyamatokról: a 18. századi Sturm-féle ideáltervek és a barokkban kiteljesedő, „protestáns templomtípussal” azonosítható formák után a századforduló, majd a 20. század első évtizedeiben egyfajta stíluspluralizmus (helyesebben itt inkább típus-pluralizmusról beszélhetünk) jellemezte a református templomépítészetet. Kutatásunk fókuszpontjában – nem tagadottan – a modern építészet elterjedésének vizsgálata állt, melyről azt a tézis értékű kijelentést tehetjük, hogy az 1930-40-es években nemcsak szerkezeti-műszaki, de építőművészeti értelemben is megújította a református templomépítészetet. Jelen tanulmányunkban ugyanakkor nem kerülhettük meg a stílus kérdését: azt tapasztaltuk, hogy a hagyományos vagy modern építési megoldásoktól részben függetlenedve, minden esetben átfedések vannak korszerű és tradicionális alaprajzi formák alkalmazásában. A tendenciák átfogó ismerete alapján megállapítható, hogy a közel 300 emlékből minőségi megoldásaival kiemelkedik a „közösségi formát” megjelenítő, az Úrasztalt és szószéket, tehát az asztalközösséget és Isten igéjét szimbolikájával a gyülekezet középpontjába helyező centrális megoldás. Az 1900–1950 közötti időszakot egyenletesen jellemzik a stílusegységükben kiemelkedő alkotások, természetesen a modern előretörésével. De alaprajzi, tipológiai vonatkozásban megállapítható, hogy a református egyház építő közösségei nem azonosultak teljes mértékben a mind teológusok, mind építészek által identifikációs erejűnek tartott megoldással, a centrálisra törekvő térformával; a hosszanti térszervezésű templomok jelentős hányadot képviselnek az emlékanyagban. Miközben általánosan azonosítható az újkorból ismert, valóban a református templomokra jellemző hossznégyszöges forma a középre helyezett Úrasztallal, az építtető gyülekezetek (az 1930-as évektől kezdve, még ma is jellemzően) a tipológiai jellemzőktől függetlenül a külső formában, a ’magyaros-népies’ (gyakran erdélyinek nevezett) stílusban érzik megtalálni, vélik kifejezni identitásukat. (A tanulmány elkészítését a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kutatási támogatása segítette.)

xvIi. évfolyam / 93. szám

___________ 1 Kováts J. István (szerk.): Magyar református templomok I-II. Athenaeum, Budapest, 1942. 2 Bibó István: Az Alföld későbarokk és klasszicista építészetének néhány kérdése. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények (1967) No.3-4. 525-567. 3 Pedig a váltás-időszakot sokan pontosan megérezték, és kísérletet is tettek az értékek felmutatására: Rombolt, Günter: Neubeginn in ungarischen Kirchenbau. Kunst und Kirche 1984/2. 121-124. 4 Dercsényi Balázs – Hegyi Gábor – Marosi Ernő – Takács Béla: Református templomok Magyarországon. Hegyi és Társa, Budapest 1992. 5 Nagyon alapos képet mutat katalógusszerű feldolgozásában e korszakról: Lőrincz Zoltán: „Ne hagyjátok a templomot” – Új református templomok 1990-1999. Budapest, 2000. 6 Várady József: Református templomaink. Alföldi Nyomda, Debrecenben 1987. Az első összefog lalómunkát (mely egy-egy képet és az épület datálását tartalmazta) alaposabb adatgyűjtéssel kiegészítve, gyülekezettörténettel bővítve, számos fotó kíséretében követték a részletesebb egyházkerületenkénti monográfiák (majd részletező és kiegészítő mellékletei). Az áldozatos munka kimeríthetetlen fundamentuma minden további elemző és szintetizáló kutatásnak. 7 Márkus Mihály: A templomépítés református szempontjai. In: Lőrincz Zoltán: A szakrális építészet ma hazánkban. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely, 1995. 33-36. 8 A BME Építészmérnöki Kar Szakrális terek építészete I-II. kurzusok hallgatóinak elemző gyűjtőmunkája fókuszában a korábbi években a katolikus egyház, az utóbbi szemeszterekben a református templomok 20. századi emlékeinek vizsgálata került kihangsúlyozásra. A felsőoktatási tehetséggondozás folyamatában tudományos diákköri munkák is születtek egy egy lehatárolt emlékanyag alapos feltárásával: Hevér Dominika – Gál Szabolcs: Az Úr asztala köré gyűlvén. Tiszáninnen és Tiszántúl két világháború között épült református templomai – Esettanulmány a református liturgikus tér 20. századi közösségi térszemléletének változásairól. BME Építészmérnöki Kar TDK, Budapest 2016. A kutatás anyatanszékén doktori kutatások is folynak a protestáns templomépítészet vonatkozásában korszak vagy területi lehatárolás mentén; újabb kutatási eredményeik: Baku Eszter: Tradition and Liturgy – Centralising Tendencies of Lutheran Church Architecture in Hungary during the Interwar Period. Periodica Polytechnica Architecture Vol.44. (2013) No.1. 1-8.; Danielisz Dóra: Spatial Formation in 16-19th Century Calvinist Church Architecture – The Calvinist Churches of Sepsiszék. Periodica Polytechnica Architecture Online First (2017) paper 10608. DOI: 10.3311/Ppar.10608. 9 Vukoszávlyev Zorán - Urbán Erzsébet: Magyarország templomépítészete 1945–1964 között – Vázlat az alkotóművészi értékeléssel megállapítható építészeti folytonosságról. Építés-Építészettudomány Vol.44. (2016) No.3-4. 247-315. 10 Ravasz László: A református templom. In: Kováts J. István, 1942. 2. 11 Medgyaszay István: Templomstílusok. In: Kováts J. István, 1942. 49. 12 Pecz Samu: A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével. Pesti Lloyd Nyomda, Budapest, 1888. 197. 13 Foltin Bruno: Az evangélikus templom. In: Dercsényi Balázs (et.al): Evangélikus templomok Magyarországon. Hegyi & Társa Kiadó, Budapest, 1992. 18. 14 Réz László: Vallás és művészet – Tanulmány. Különös tekintettel a művészetnek a vallás külső nyilvánulásában való szerepére. Gömöri Református Egyházmegye Lekészi Testülete, Rimaszombat 1909. 15 Lásd a legújabb nagy összefoglaló tanulmánykötet látható tendenciáit: Harasimowicz, Jan (ed.): Protestantischer Kirchenbau der Frühen Neuzeit in Europa – Grundlagen und neue Forschungskonzepte. Schnell und Steiner, Regensburg, 2015. 16 Ravasz, 3. 17 Csikesz Sándor: A református istentiszteleti hely fogalma és megépítésének irányelvei. 1934. 18 E gondolat természetesen nem előzmény nélküli: Emil Schulze evangélikus lelkész és Otto March német építész szinte egyidőben vetette fel a gyülekezeti központ elvét, melyben többféle feladatot ellátó, a templomteret kiegészítendő összetett funkcióegyüttest javasoltak: Schulze, Emil: Die evangelische Gemeinde. FA Perthes, Gotha 1891.; illetve: March, Otto: Unsere Kirchen und gruppierter Bau bei Kirchen. Ernst, Berlin 1896. A protestáns templomépítészetben ezen építészeti térformálás hazai gyakorlatának elterjedését elemzi: Krähling János: Gyülekezeti központok a XX. század szakrális építészetében. Építés Építészettudomány Vol.36. (2008) No.1-2. 119-127. 19 Pecz Samu: A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével. Pesti Lloyd Nyomda, Budapest 1888. 20 Schulek János: Kíséreltek új református templomstílus megteremtésére. In: Kovács J. István, 1942. 339-349. 21 Sturm, Leonhard Christoph: Architektonisches Bedencken von Protestantischer Kleinen Kirchen Figur und Einrichtung. Hamburg 1712.; illetve: Sturm, Leonhard Christoph: Vollständige Anweisung alle Arten von Kirchen wohl anzugeben. Augsburg 1718. 22 Medgyaszay István: Templomstílusok. In: Kováts J. István, 1942. 15-67.

Following Forms or Innovation? Architecture of the Reformed in Hungary from the turn of the century to the change of the political regime From the very beginning of the Protestant movement till today, a large number of architects, art historians and theologists have dealt with the issues concerning the appropriate design and spatial configurations of a Protestant church, how the architecture of these buildings evolved throughout the centuries, what kind of consequences can be drawn from the suitability of the already existing forms. Church building is a communal event which conveys cultural characteristics – thus it plays a role in mediating and shaping identity. The comprehensive analysis below offers a typological background covering the architectural features of two centuries of church building activities.

utóirat // post scriptum

Építészeti szintézisek Lajta Béla funerális művészete szöveg és fotók text and photos:

Kiss Tamás

Az építészet kezdetét, az isteneknek illetve ősöknek, elődöknek állított kultikus emlékek fémjelezték. Utóbb a kultikus és szakrális átadta helyét a világi építészetnek, és csak rövidebb időszakokban került az érdeklődés homlokterébe. Ilyen időszak volt a 19. század vége és a 20. század eleje, mely Közép-Európában főképp a német Friedhofsreform hatására 1 a funerális művészet megújítását célozta. Ugyanis a sírművészet a 19. század során egyre nagyobb és díszesebb alkotásokat hozott létre, ám az eredetiség és a művészi színvonal nem követte ezt. Nem ritkán a temetőkre is kiterjedt a gründoláskori építészeti hivalkodás. Lajta volt Magyarországon a Friedhofsreform mozgalomnak egyik legjelentősebb, nem hivatalos szószólója.2 Lajta Béla nem csak néhány síremléket alkotott, mint például Henry Louis Sullivan Getty sírboltja (1890), Ludwig Mies van der Rohe Laura Perls (1919) síremléke, Walter Gropius Albert Mendel síremléke (1922), illetve a magyar építészek között Alpár Ignác, Vidor Emil, Kozma Lajos, Janáky István és Tomay Tamás. Lajta építészeti életművének egy meghatározó szegmensét funerális alkotásai teszik ki, hisz munkássága során az építészek körében egyedülálló módon több mint negyven síremléket tervezett. A közel 15 évet kitevő, rendkívül mozgalmas időszakban több ízben újult meg építészeti formanyelve. Az ezek során létrehozott alkotásai önállóan is jelentős művészi és építészeti értéket képviselnek. E műveiben jellemzően az ősi kultúrák történeti építészetének nyelvezetét, a magyar formakincset és a kortárs irányzatok elemeit szintetizálta; így forradalmian új, szintetikus építészeti nyelvet alakított ki. A Magyar Iparművészet folyóirat 1914. évi 3. számában3 nagy terjedelemben számol be Lajta úttörő sírművészeti munkásságáról, hangot adva ezzel az építész saját, a temetők művészetéről alkotott gondolatainak. Az 1910-es éveknek derekán a sírművészetet Lajta „művészietlennek” látja, amit számos okkal magyaráz, és ami ezen okok megszüntetésével szerinte orvosolható. Talán egyik legfontosabb megállapítása az ókori antik görög kultúrával hozható kapcsolatba: „A görög templom a legtökéletesebb, legmonumentálisabb, utolérhetetlen alkotása a görög vallási felfogásnak.” Innen indulva vezeti le, hogy alkotói stílustól függetlenül, az egyes korok templomépítészete a halotti kultuszok során meghatározó erővel bírt. A templom közvetlen kapcsolatban állt a temetővel, némely esetben a templom egyben temetkezési hely is volt. A templomban ke-

régi-új magyar építőművészet

rült kapcsolatba az élő a holttal; s e kapcsolatból fakadó „vallási érzés teremti meg a vallási építkezéstől függő temetőművészetet.” Később, amikor a temetkezés külön helyszínt kapott, a vallási érzetet már a sírok művészi stílustisztaságának architektúrája és a természet elragadó erejének egysége adta. Lajta részmegállapítása szerint azonban ez „a nagy vallási érzés, amely egységes stílusú művészetet tudott teremteni (…) megszűnt.” A temetők művészietlenségét a síremlékek felekezeti hovatartozást megjelenítő karakter eltűnésével magyarázza, s ezzel egyidejűleg aggodalmát fejezi ki az ezt erősítő korabeli iparosodással, tömeg-

cikkgyártással kapcsolatban, hisz „a sírkereskedő szállítja az obelisket vagy a stelát katholikusnak, protestásnak és zsidónak egyaránt.” Írása végén részletesen kifejti, milyennek képzeli a későbbi korok temetőjét. Néhány momentum a részletes leírásból: a két főúttal keresztezett négyszögletű parcellát magas, az utaknál félkörívás nyílásokkal áttört sövény szegélyezné. Az így keletkező, egységes tömeghatású, architektonikusan lezárt tömbben azonos megformálású, egyre nagyobbodó négyszögletű sorokban elhelyezett síremlékek kapnának helyet, a parcella közepén egy kiemelkedő emlékkel. A temetők „utcáinak” axisában lépcsős teraszokkal kiképzett tumulus kapna helyet, amely teraszfalaira a szegényebbek sírjai kerülnének. Ekkor a síremlék szerepét maga a tumulus látná el, így nem kellene külön síremlékre költeni; a sírokat borító virágok pazar látványt kölcsönöznének a tömegsírnak, amelynek „monumentalitása a jövő temetőinek egyik legfőbb építészeti momentuma lesz.” 4 Lajta az utópisztikus temetőről szóló monológjában érdekes módon nem veszi figyelembe a zsidó vallási hagyományokat. Szöges ellentétét írja le annak, miszerint „a sírt úgy kell kiásni, hogy a halott feje Nyugat felé legyen, lába pedig keleti irányban.” 5 Végül a síremlékek architektúrájának alakulása kapcsán költői kérdést tesz fel: vajon elbukik a régi tradíciókon nyugvó sírkőművészet, és új eszméken alapuló temetőművészet keletkezik? Lajtának a temető felépítettségével kapcsolatos víziói nem nyertek teret, ugyanakkor a jelenkorra kialakuló sírkőművészet kapcsán aggályai részben beigazolódtak: a társadalom, a gazdaság és a szokások változásával eltűnt az egyedi sír, és a tömeges gyártású vette át a helyét. Érdekes azonban, hogy az általa művészietlennek ítélt századfordulós temetői kép mai szemmel nézve egységes képet alkot. A Salgótarjáni úti temető Legékesebb példa erre a budapesti Salgótarján utcai izraelita temetőkert. A budapesti zsidóság temetkezési helyéül 1874-ben egy jókora trapéz alakú területet hasítottak le a Kerepesi úti temetőből. A temető azonban rövid időn belül megtelt; 1890 körül már újabb temetkezési hely után kellett néznie a Pesti Zsidó Hitközösség Szentegyletének. Ekkor nyitották meg a Rákoskeresztúri (ma: Kozma utcai) temetőt. Ezen okokból a Salgótarján utcai temetőben a 20. század első felében csak infrastrukturális fejlesztések és a temető kert jellegűvé alakítása zajlott. Ez a tény kedvező a temető mai állapotára nézve. A rövid időn belül megtelt sírkert néhány évtized képét, a hosszú 19. század végének autentikus lenyomatát hordozza. 1904-ben Lajta Béla tervei szerint megkezdődött a temetőépületek kialakítása, a meglévő szertartási épület melletti illem-

xvIi. évfolyam / 93. szám

helyekkel és raktárhelyiségekkel, az építész kezdeti korszakára jellemző, lechneri szecessziós formanyelvű architektúrával. A tervek az épület folytatásában további tíz kripta építését tűzték ki célul. Az építési engedély iránti kérelmet 1904 májusának elején 6 nyújtották be, s ugyanezen év augusztusának végére az épület már közel állt a befejezéshez. Nem sokkal később érdekes módon, ismét az átépítés szándékáról adnak hírt a levéltári adatok. Az 1907 augusztusában kelt újabb engedélyezési kérelem szerint a „…mellékelt tervrajzok szerint építendő emeletes őrház, szertartási épület és sírboltok munkájához” kéri a Pesti Chevra Kadisha 7 a „tekintetes tanács” hozzájárulását. Az új épületek kivitelezésére kiírt pályázat 1907. október 10-én járt le. A Pesti Zsidók Szentegyletének elöljárósági gyűlésére október 11-én került sor, amelyen a legfőbb téma az átépítés volt. Első körben megállapítást nyert, hogy Mann József építőmester adta be a legalkalmasabbnak vélt ajánlatot, így megbízták a kivitelezés feladatával. Mindezt azzal a kikötéssel, hogy Leitersdorfer 8 Béla műszaki tanácsos szintúgy megbízást kap – a tényleges munkálatok megkezdését megelőzve – a teljes pályázati anyag és árajánlatok áttekintésére és véleményezésére. Lajta 1907. október 14-én szűk körű összejövetel keretében véleményezte az ajánlatokat; az ülésen jelenlevő Mann József építőmester a Szent Egylet humánus céljaira hivatkozva 2000 korona összegű adományt ajánlott fel, könnyítve ezzel az építtető anyagi terheit. A megbízási szerződés így, az ülésen elhangzott felajánlás figyelembe vételével került megkötésre. Lajta e napon kelt több oldalas költségvetési elemzése részletesen számba vette az árajánlatok valamennyi összetevő elemét, és az esetleges megtakarítási lehetőségeket is. A költségeket enyhítette például a régi szertartási épületből származó bontott építőanyag újbóli felhasználása. A költségvetési összegzés alapján ma jelentős következtetésekre juthatunk az épületek elkészült (esetleg biztosan tudott, de ma már hiányos) építészeti részletei és az eredetileg tervezett architektúra közötti különbségekről. A napjainkra teljesen megsemmisült enteriőrben a javaslat szerint a tervezett műmárvány, márvány és díszítőfestéssel borított falak helyett jóval szerényebb fehér gipszvakolattal vakolt falak és kupola, a kupolabelsőben egy aranyozott alapon mintázott héber felirattal ékesített fríz kivitelezése volt a feladat. A padló burkolására márványszegély burkolat helyett mozaik mintázatú fekete cementlapok használatát javasolta a dokumentum. A külső homlokzaton költséghatékonysági okokból szintúgy változtattak; az eredeti tervek szerinti ciklopfalat némileg redukáltabb megjelenést elérve, Lajta fehérmészhabarcs kőporos vakolattal vegyesen alkalmazva javasolta elkészíteni. A további javaslatok szerint megtakarításokat érhettek el a díszes kovácsoltvas munkák egyszerűsítésével, fém építészeti elemek elhagyásával. A vörösréz lefedés helyett például a kedvezőbb anyagi keretek közt megvásárolható galvanizált bádog került a költségvetési tételek közé. Módosított építészeti koncepció A kellő anyagi fedezet hiánya miatt az eredeti építészeti koncepciót a korábbi megfontolások miatt számos csonkítás érte. Ám mindezt követően, 1907-ben több szerencsés felajánlás is érkezett, közelítve így az eredeti Lajta-féle tervek elképzeléseihez. A Szentegylet jegyzőkönyveiben szereplő bejegyzésből kiderül, hogy Mann József korábbi 2000 korona összegű felajánlásának átértelmezését kérte. Kérvénye szerint az összeget nem készpénzben kívánja kifizetni, hanem az utóbb módosított külső megjelenés javára minőségi burkolattal látná el a homlokzatokat. Így a korábban vakoltnak tervezett felületek nagy részét ciklopkővel készítené el, a szertartási épület homlokzatainak egy része márványburkolatot is kapna. Az elöljáróság megértéssel fogadta az ajánlatot; a munka vállalásáért járó összeget 103 000 koronáról 105 000 koronára módosította, s a jegyzőkönyv készítője megjegyezte;

utóirat // post scriptum

IRÁNYÍTOTT TÉRSOR

KÖZPONTOS TÉRSZERKEZET

téralkat-határ

a felajánlás az eredeti „adomány összege kétszeresének is megfelel.” 1907. november 20-án, a korábban pénzszűke miatt elvetett kupolabelső díszítő festésének elkészítésére Leitersdorfer Béla műépítész 1000 korona adományt ajánlott fel, amelyet az elnökség örömmel fogadott, s válaszul köszönő levelet intézett az építészhez.9 Nem sokkal később, 1908 júliusában kérelmezték az 1907-ben jóváhagyott tervek módosítását, amely a felügyelői lakás kialakítására vonatkozott. E változtatások és az épületek későbbi tényleges elkészülésének ideje ismeretlen. A jelen tanulmányt alátámasztó helyszíni felmérési munkálatok közben felvetődött bennem a gondolat, miszerint az egyes díszsírhelyek a sírokat megelőzően, együttesen készültek el. E hipotézist megerősítik a levéltári dokumentumok; már az engedélyezési kérelemben is szó esik a sírboltok építéséről. 10 Az 1904. évi és 2015. évi helyszínrajzi állapotokat rögzítő rajzok összevetése tovább erősíti a feltevést; az 1904. évi tervezeten11 már megközelítőleg ugyanott találhatók a sírboltok, mint ma. Vélhetően a későbbi tervváltozatok során ezek tervezett helye már nem változott. Az ebből következő datálás szerint a díszsírhelyek földalatti – üres – sírboltjainak kialakítása az 1907–1908-ban zajló építési munkálatokkal egyidejűleg zajlott.

téralkat-határ

Észak

A Bródy-síremlék térmodulációs ábrája. A szerző rajza

GSPublisherVersion 0.0.100.100

A síremlékek vizsgálata A bevett tipológiák jószerével a tömegesen készült síremlékek osztályozására alkalmasak. A Lajta Béla által tervezett síremlékek közül valamennyi egyedileg megformált, így konkretizált típusok csak egy-egy jellemző alapján, nagy átfedések árán állapíthatóak meg. Ezt jól tükrözi Majoros Valéria Lajta sírművészetével foglalkozó leírása, amelyben négy típus szerint kísérelte meg a Lajta-művek tipizálását: fejfa, mauzóleum, kapuépítmény és sátor típusú síremlékeket különített el. 12 Ez a sajátos megállapítások alapján készült tipológia érezhetően zavart kelt az olvasóban; a formai sokszínűség, az összetett geometria és sokféleképp értelmezhető szimbolika és az egyéb, környezetből származó jellemzők pontosabb analizálást igényelnek. A síremlék formai megjelenése mellett rendkívül fontos annak elhelyezkedése is. Hisz például a sírhantot jelző kőlapok – sztélék – gyökeresen más építészeti mondanivalót, és téralakítást eredményeznek, mint a kiemelt helyszínen épülő mauzóleumok. Míg egyikük jelzés értékű, önálló építészeti térrel nem bíró síremlékként jelenik meg, úgy mások ténylegesen érzékelhető, a temető teréből lehasított saját teret tudhatnak magukénak. Azonban mindezek mellett – egyes esetekben – csak a szűk környezet optimális hatásaival összeforrva válhatnak teljes értékű építészeti karakterré. Így az építészeti hatás szerves része a szűkebb környezet is. Ez izgalmas tartalmi többletet kölcsönöz a síremlékeknek; a sírkertben folyamatosan változó, mindig megújuló természeti környezet évszaktól függően mindig más jellegű térélményt nyújt. Jelen tanulmány esetén, a sírok állapotára, azok környezetére vonatkozó megállapítások a 2015. évben fennálló körülményeket tükrözik. Bródy József és családja síremléke (1908) A sír helyén egy Lajta által készített helyszínrajz tanúsága szerint 1904ben még egy épület állott, azonban a síremlék alapkoncepcióját adó, a Kerepesi temető falával párhuzamos úthoz ferdén csatlakozó út és a mellette levő síremlékek sora már ekkor is létezett. A temetői úthálózat e része jelenlegi karakterét minden valószínűség szerint az 1907-ben végbemenő – a szertartási épületet és kapuépületet érintő, Lajta által vezetett – átépítési munkálatok során kapta. Sajnos az 1907. évi Lajtaféle tervek ez idáig nem kerültek elő, így az állítás csak hipotézis. A sírról eredeti tervrajzok nem maradtak fenn. Azonban a tervdokumentációhoz tartozó, Lajta Béla egyéni fejléces papírjára írógéppel íródott, kézjegyével jegyzett engedélyezési kérelem megőrződött az utókornak, amely szerint a „már meglevő sírbolt fölé” tervezett síremlék építési kérelme

régi-új magyar építőművészet

1908. augusztus 19-én került benyújtásra az illetékes hatósához. 13 Budapest Székesfőváros Tanácsa 1908. szeptember 3-án engedélyezte a sír építésének megkezdését. Vámos Ferenc monográfiájában a síremlék építését adatok hiányában a körülményeket vizsgálva – közel jó megállapítással – 1908–1910 körüli időszakra datálta.14 A síremlék kompozíciója két résztömegre bontható; a nagy kőelemekből emelt hátfal és az annak támaszkodó kőszarkofág részre, és az ehhez csatlakozó íves oszlopgerendás szerkezetre. A kőelemek kivétel nélkül nagyméretű, körülbelül azonos léptékű, s ez által összhangban levő építőelemek. A félköríves záródású, érzékletes magasságú – napjainkra a talaj feltöltődése miatt jelentéktelenebbnek tűnő – krepidóma középtengelyben mért hossza a rajta nyugvó hátfal magasságával meg-

közelítőleg azonos. A krepidóma íves, vastag kőelemekkel szegélyezett, belső részén nagyméretű, téglány alakú svéd gránit burkolólapokkal. Az ezen nyugvó hátfal voltaképpen egy nagy kőből emelt boltöv, mely néhány nagyméretű kőelem rejtett horony-ereszték jellegű kapcsolatával épül fel (anatürózisz). A boltöv alatt egyetlen kőből készült – a boltöv nyílásánál keskenyebb és vékonyabb –, felfelé keskenyedő sztélé áll. A sztélé és a boltöv vállvonala alatti függőleges rész között szabálytalan alakú, mellvéd magasságú kőelemek állnak; így az egyébként síkokat váltó hátfalon egy-egy szabálytalan alakú áttörés is keletkezik. A sír alaprajzi középtengelyében található az építmény alatt levő sírbolt nyílása, amelyre imitatív jelleggel, a hátfalra merőleges hossztengelyű, kosárgörbe záródású kőszarkofág került. A szarkofág oldalfalai enyhén a középtengely felé dőlnek, majd a felső részen határozott kiülésű, egyszerű perem fut körbe, amely szélső síkjának kontúrját követi a szarkofág fedele, mintegy elrejtve a fedél és oldalfal közti illesztést. A fedél egy kőelemből faragott, megközelítőleg háromszög keresztmetszetű, nagy ívben lekerekített külső élekkel. Mindezen kompozíciós elemeket keretezi négy zömök, monolit kőtömbből faragott, enyhén sudarasodó kockafejezetes oszlop, amelyek nagy vastagságú, egyszerű megformálású, felső élein lekerekített íves architrávot tartanak. A gerendákat a hátfal csatlakozásánál a hátfalnak simuló, korábbi oszlopokkal megegyezően formált egy-egy háromnegyed oszlop gyámolítja. Egyes kőelemeken (pl. architráv) felfedezhetők a kivitelezés során használt kőbe vájt, trapéz keresztmetszetű lyukak, amelyek minden bizonnyal a medvekörmökkel történő emelés során nyertek értelmet. Az íves architráv kőelemek közti stabil kapcsolatot az oszlopok középtengelyében a gerendák felső síkja felől elhelyezett kovácsoltvas kapcsok biztosítják. A tömeg érzékletes erejének megmutatkozása – vagyis a tapinthatólátható felület – éppoly egyenrangú a kompozícióban, mint az áttört jelleggel megjelenő, határozott, de mégis finom gesztussal megjelenő térelhatárolás, amely vizuális határokkal bíró építészeti belső tér érzékletét szüli. A tömeg érzékletes erejének megmutatkozása, vagyis a tapinthatólátható felület éppoly egyenrangú a kompozícióban, mint az áttört jelleggel megjelenő, finom térelhatárolás, amely miatt az építészeti „belső” tér optikai értelemben jön létre. Így születik meg a sír térszerkezet jellegéből fakadóan annak talán legfőbb építészeti karaktere: a nagyfokú transzparenciából adódó, a nézőpont változásával újabb, és újabb – ezáltal rendkívül dinamikus – átlátások sora. A sírkertek közt európai viszonylatban is szinte egyedülálló a Bródysíremlék elhelyezkedése.15 A temető szabályos, derékszögű szerkesztésű úthálózata ezen a helyszínen kitér a szabályos raszterből. A Kerepesi úti temető falazott kerítésével párhuzamosan futó – az úthálózati rendbe még illeszkedő – utacskába tompaszögben csatlakozik egy, a szertartási épület irányából induló út. Ez a kereszteződés alapvetően a temető rendjét bontaná, azonban az építész kiváló érzékkel komponált síremlékével erénnyé kovácsolta a temető e gyengeségét. A tömeg alkotta térélmény a Lajta által tervezett sírok közül e sírnál a legizgalmasabb. Az utak kereszteződése már a helyszínből adódóan is kiemelt helyszín, s ezt fokozhatná még egy hivalkodó architektúra, ez azonban a környező, jellemzően historizáló formavilágú, főként aedicula, sztélé, obeliszk és perisztil típusú sírokat alárendelt helyzetbe helyezné. Ezzel szemben a Bródy-sír nyújtott félköríves alaprajzú, higgadt és korántsem hivalkodó tömege mellérendelt viszonyban válik a ferdén és egyenesen sorolt síremlékek sorának egyaránt részévé. A körtemplom-töredék jellegű építmény átmenet a centrális és axiális terek közt. Az oszlopok félköríves elhelyezkedése egyértelműen centrális hatást idéz elő, amely szándék a környező utakról nagyon jól érzékelhető. Ezt a centrális hatást segíti, hogy a kör alaprajzot módosító hátfal határozottságát a rajta levő áttörések és a változó síkok oldják. Ugyanitt

xvIi. évfolyam / 93. szám

a hátfal, reflektálva az alaprajz íves geometriájára, félköríves záródású boltöv, illetve érzékelhetően inkább csak boltív formáját mutatja. Az axiális téralakítás a hátfal és az ehhez kapcsolódó szarkofág elhelyezkedésében nyilvánul meg. A tér középpontját uraló szarkofág szimmetriatengelye főtengelyt határoz meg, amelyet a felette emelkedő sztélé és az íves architráv külső felületére vésett „Bródy József és Neje” felirat tesz határozottabbá. Ezzel tehát a centrális jellegű térben megjelenik egy kiemelt nézőpont is, amely - némileg ellentmondóan - feljebbvalóvá avanzsálja magát az egyéb nézőpontoktól. Mindezek ellenére azonban a külső szemlélődő kiemelt nézőpontból a síremléket nem tudja megtekinteni; a körtemplom jellegű centrális téralakítás érezhetően erősebbnek bizonyul a korábban taglalt tengelyességnél. A körtemplom jellegű felépítmény által határolt téren keresztül a környezet és a többi síremlék összességéből álló átlátások jönnek létre. Így a tér „többhéjúvá” válik; a fizikai helyünkből adódó „külső” térből tekintünk az oszlopok közt a „belső” síremlék által kiszakított térrészbe. Tekintetünkkel tovább haladva ismét a „külső” térben találjuk magunkat, de ezúttal már a síremlék túloldalán. Az effajta térélmény a hátfal irányába az ott levő szabálytalan alakú áttörések útján biztosított. Sőt, a tereken való átlátás játékosságában a hátfal mögött levő Vidor Emil által tervezett, Freund Vilmos és családja végső nyughelyéül szolgáló síremlék is részt vesz: a rajta közel egy magasságban levő áttörés révén. A teljes síremlék anyagát képező svéd gránit homogén, csiszolt felületein keresztül válik a legérzékletesebbé az anyag alkotta tömeg legmélyebbről fakadó ereje. A már-már grandiózus hatással megjelenő hátfal felületének robosztus, határozott megjelenését a síkok kismértékű váltása oldja fel; a sztélé, az ezt körülölelő boltöv és az ezek közé beékelődő mellvéd-szerű kőelemek egymástól eltérő külső síkban helyezkednek el. Egyedüli díszítések a síron a kockafejezetes oszlopfők sík metszeteibe vésett vibráló formák, melyek más és más tartalommal bírnak; nincs a hat oszlop fejezetén ugyanúgy kivitelezett forma. Ezek a rendkívül gazdagon, aprólékosan megmunkált plasztikus formák fából kőanyagba történő átértelmezésével nyert variánsai. A temető raszteres úthálózati rendszerének ellentmondó, organikus jellegű ferde út kereszteződésében kialakuló feszültséget a Bródy síremlék tömegalakítása gyengéden kezeli; láncszemet képez az egymással hegyesszöget bezáró utak közt. A sír ugyanis tömege révén, mindkét sorba levő síremlékek „utcahomlokzatát” összeköti, illetve befordítja azt másik út tengelyének helyzetébe. A síremlék alapvető koncepciója, a körtemplom jelleg egyértelmű utalás az ókori görög tömegalakításra. Vámos Ferenc a Stonhenge hatását említi monográfiájában,16 amely információt Klein Rudolf erős kétségek közé helyez;17 sokkal valószínűsíthetőbb előképnek tekinti a görög klasszikát, amelyhez előszeretettel nyúlt a zsidóság. Annál is inkább, hisz Lajta Béla temetőkről írt saját írásában lejegyezte,18 hogy a görög téralakítást látja a legszakrálisabb vallási felfogásnak. További erősen klasszicizáló forma, hogy az oszlopok a görög dór oszloprendet követve, erőátviteli célból elhelyezett kőlap – plinthosz – nélkül, közvetlenül az alap-pódiumon állnak. További építészettörténeti párhuzamnak tudható be a kockafejezetes oszlopok mibenléte; ez az architektonikus építészeti forma egyik legjellegzetesebb eleme a középkori keresztény romanikának, azaz valamennyi román stílusjegyekkel felvértezett középkori templomban megtalálható. Jellegzetes, szecessziós hatásként jelenik meg a szabálytalan alakú áttört nyílás a hátfalon. A kockafejezetek síkmetszetein levő faragások Lajta népművészeti formanyelvéről árulkodnak. Valamennyi kőfaragás a népművészetben ismeretes fafaragás (pásztorfaragás) megjelenésével megegyező módon megmunkált. A középmezőben ősi, illetve népi eredetű és zsidó felekezeti formai variánsai láthatók. Dávid-csillag, valamint az életnapot vagy rózsát formázó szimbólumok láthatók. A hatszirmú virág, vagy a hullámzó

utóirat // post scriptum

koncentrikus formát megjelenítő életnap a magyar nép motívumrendszerének leggyakrabban használt jelképei. E jelképek szimbolikája vélhetően a síremléken inkább csak formai szintézisként jelentkezik, mintsem a mondanivalója miatt. E szimbólumok gyakoriak a magyar nép művészetében. A honfoglalás kori leletektől a közelmúlt népművészeti alkotásaiig szép számmal megtalálhatók. Így az erdélyi székely kapuk faragásain, de parasztházak mestergerendájába, vagy hétköznapi használati tárgyakba vésve is rendszeresen előfordulnak. A magyar kultúrkörön kívül azonban szinte minden kultúrában megtalálható. Lajta németországi útjai során is találkozhatott velük fachwerk épületek külső felületi faragványaiként. A Lajta által tanulmányútjai során felkeresett helyszínekről ismeretes több fénykép is, amelyeket gyűjteményében helyezett el. Több fotográfián is a németországi Goslar középkori épületei láthatóak; 19 fa homlokzatuk a kockafejezetek motívumaival megegyező faragási formákat mutat. A kockafejezetek egyedüli felekezeti faragványa a Dávid-csillag, amely egyértelműen a zsidó vallásra utal; szimbólumként az Izrael népéhez való tartozást jeleníti meg. A hátfalon megjelenő boltöv kapuként is értelmezhető. Az alatta álló sztélé a legősibb zsidó sírok megjelenésére utalhat, amely párhuzamba hozható a sziklasírok bejárata elé helyezett kőtömbbel. A kapu szimbolikája beszédes. Éppúgy képez átjárót két helyiség, vagy külső tér és belső tér közt, mint átvitt értelemben a lelki világ és külvilág vagy a földi lét és a másvilági lét közt. A kapu átjáró az ég (menny) és a pokol közt. A kultúrtörténeti szimbólumok egyik alapvető archetípusaként szolgál. Gyakran megjelenik kihangsúlyozott formában az antik görög és római halotti kultúrkör ikonográfiájában is. 20 A sír állékonysága megfelelőnek mondható. Jelentős dőlés nem tapasztalható. A „belső” térben a padlót borító svéd gránit kb. 1 m 2-nyi területen hiányos, jelentős töredékek hiányoznak. A meglévő részeken az anyagban repedések figyelhetőek meg. A sztélé mellett levő áttörésekben archív fotókon látható, hogy a mellvéd jellegű kőelemek felső síkjára ismeretlen funkciójú márványlap van elhelyezve, ezekre napjainkban csak egy-egy mély, téglány keresztmetszetű lyuk emlékeztet. A sír felépítményét alkotó kőelemek sok helyütt elmozdultak eredeti helyzetükből, de ez számottevően csak a hátfal és a hozzá kapcsolódó háromnegyed oszlop csatlakozásánál figyelhető meg; itt centiméter vastagságú hézag keletkezett. Az elmozdulások dacára az építőkövek stabilitása megfelelő. A sztélé felületén néhány – vélhetően – háborús golyó ütötte nyom látható, ez azonban a sírfeliratok kiváló állapotát, azok olvashatóságát nem befolyásolja. Összefoglalva a kompozíció viszonylag intakt módon megmaradt, jelentős elemek nem hiányoznak, s így az építészeti tér nyújtotta élmény nem csorbul. Dr. Guttmann Emil és családja síremléke (1908) A Dr. Guttmann Emil és családja részére készült síremlék engedélyezési kérelméről szóló dokumentumot 1908. november 4-én nyújtották be a család megbízott építőmesterei a hatósághoz. A síremlék terve Lajta Béla premodern sírépítészeti korszakának kezdetén született, mely több építészeti szempont ötvözésével valósult meg; a tervező ebben a művében egyesíti Adolf Loos masszivitására 21 (sima felületű, nemes anyagok dominációja) és Josef Hoffmann dekorativizmusára utaló jegyeket, amelyek egymás szerves részévé forrnak össze.22 A sírépítmény tömege két részre bontható: az alsó övben levő lépcsőzetes krepidómára és az ezen nyugvó íves kerítőfalra. A tömeg egésze a kőelemek és az ezeket osztó kőillesztések átgondolt, művészien megkomponált és szerves egységgé olvasztott konstrukciójaként tárul a szemlélődő elé. A sírkamra felett elhelyezkedő krepidóma három lépcső magasságban vezet fel a rajta nyugvó kerítőfalhoz. A lépcső a kerítőfal magasságához képest viszonylag magas. A lépcsőzet biztosítja az elegáns, reprezentatív jellegű feljutást a pódium tetejére. A lépcső kőeleme-

régi-új magyar építőművészet

Sírfelmérési manuálé a Guttman-féle síremlékről. A szerző rajza

inek illesztése a lépcsőfokok homlokfelületén megjelenő racio-nális osztást mutat, amely – síkot váltva – a krepidóma felső síkján padlózatképp folytatódik; kisebb, szabályos raszterháló jellegű kőelemek kereteznek egy nagyobb, középtengelyben elhelyezett kőlapot, amely a sírbolt lejárata is egyben. A középtengely vonalában a kőlapon két fémből készült fogantyú jelezte egykoron a kőlap nyithatóságát. A lépcsősor tetején méltóságteljesen nyugvó, félköríves záródású kerítőfal két legkarakteresebb kompozíciós eleme a bütükön található, kőből faragott oroszlán kapumotívumok. A komor határozottságot sugalló oroszlántorzók az ókori keleti asszír építészet lamasszu kapumotívumok Lajta féle szintetizációi. Mindezt erősíti, hogy a lamasszu ábrázolás analógiája közeli rokonságban áll a zsidó szakralitásból ismeretes kerub

ábrázolásokkal.23 Mindamellett, a lamasszu zodiákusban játszott szerepe is felvethető, hiszen a zsidók építészetében – ókori zsinagógákban – a zodiákus fontos szerepet játszik a padlómozaikok kompozíciójában. Lamasszuként jellemzően az újasszír korban épült paloták kapubejáratának két oldalán elhelyezett, emberfejű, szárnyas, ötlábú bika- vagy oroszlántestű, védelmi szerepet betöltő, démon jellegű, félig dombormű és félig szoborábrázolásokat szokás érteni. 24 A kerubok a lamasszukhoz hasonlóan apotropaikus szerepet töltenek be. A keresztény és zsidó vallásban egyaránt megtalálhatóak, azonban legismertebb ábrázolásuk Salamon jeruzsálemi templomának szentélybejáratánál álló szoborpár.25 A Guttmann síron az oroszlánszobrok szigorú geometrikusságot mutatnak, lágyabb kiképezésű, de szigorú tekintetű pofájukat art deco vonásokat tükröző sörény keretezi; első ízben lépcsőzetes, határozott vonalvezetésű faragás, majd a fal két oldalán stilizált, geometrikus, egy helyen megtört vájatok formájában. A szobrászati megmunkáltságukból adódó gesztusaik a századelőre jellemző kissé absztrahált, ám hangsúlyos vonásokat mutatnak. Az oroszlánok folytatásaképpen látható kerítőfal a síremlék legizgalmasabban megkomponált része. Az apszis-szerű teret határoló kőfalazatot architráv jellegű kőelemek zárnak le, amely belső felületén a „Dr. Guttmann Emil családja” felirat olvasható. A véset betűi Lajta Béla által egyénileg szerkesztettek és kifelé domborodnak. A betűk közt elszórtan kisebb növénymotívumok jelennek meg: egy-egy szál virág, zöldellő ág, szomorúfűz, amely elemek kommunikálnak a kerítőfal középső részében található szomorúfűz/pálmafa páros reliefével. A síremlék tömege mintegy magányosan álló apszis jellegű térként jelenik meg a többi síremlék között. A kerítőfal által határolt tér értelmezése bizonytalan; a lépcsősor elől a tömeget szemlélve a krepidóma és az íves kőfal magassága összeadódik, szoborszerű, viszonylag mély kompozíció érzését keltve. Ezt a térélményt a félköríves alaprajz nyújtott, patkóív jellege és a határozottan előrenyúló robusztus lépcsők sora fokozza. Ugyanakkor a félkörív által határolt tér túlságosan kitágult, továbbá egyenes szakaszai sem elég határozottak ahhoz, hogy a kerítőfal által kihasított tér önállóan viselkedjen. A lépcsősoron felhaladva az oroszlántorzók közt, mintegy a kompozíció gyújtópontjában találjuk magunkat. A tér érzékelése ekkor kissé változik, az eddig alig érzékelhető tér testközelbe kerül; minden kompozíciós elem a szemlélődő felé irányul, azonban a kerítőfal magassága nem elég magas egy teljes értékű „belső” tér érzetének keltéséhez. A háttérben álló hatalmas, klasszicizáló mauzóleumok hátat fordítva fitogtatják impozáns méreteik erőteljes kisugárzását. A Guttmann-síremlék a környezetében álló sírokkal szelíden kommunikál. A falak bütüin örökös komorsággal őrködő oroszlánok barátságos, szelíd határozottsággal néznek farkasszemet a velük szemközt levő, a temető nyugati kerítése mentén sorakozó, historizáló síremlékekkel. A kerítőfallal szemben, a temető raszterére ferdén húzódó út mentén ritmikus ütemben sorolt határozott tömegű, nagyobb léptékű síremlékek sorakoznak. A főképp Keletre néző, síkszerű, kissé elforduló kriptahátfalak szigorú ritmusára a Guttmann-síremlék félköríves hátfalának ritmikus, nyílásszerű felületképzésével reflektál. A környező távolságok a határoló tömegekkel arányos viszonyban állnak, így megfelelően barátságos teret hoznak létre a síremlékek közt. A sír anyaga teljes mértékben homogén; valamennyi kőelem fehér színű márványból faragott. A síremlék tömegén az architráv alatti övben a tömör fal zártságát három félköríves kis fülke oldja, amelyek mindegyike előtt egyszerű posztamens áll. Archív fotók tanúsága szerint ezekben a fülkékben, a kis posztamenseken nyugodva, fémből készült, pásztorfaragás idéző kis virágládák helyezkedtek el, amelyekben valódi zöld növények kaptak helyet. 26 A kerítőfal belső felületei játékosan síkot váltanak, s ez a játékosság társul a felületek nagyságának és geometriájának folytonos változásá-

xvIi. évfolyam / 93. szám

hoz, amelyet az árnyékhatások még érzékletesebbé tesznek. Felül, a két szélen levő sírfeliratok vésésére szolgáló kő nagy felületen homogén, itt kizárólag az anyag ereje érvényesül; mindezek alatt a fülkék és síkváltások mozgalmassá teszik a felületet. A kerítőfal középső részében a hatás még erősebb; az alaprajzi értelemben ívelt síkok folytonos mozgásban vannak, s ezen a részen az egyébként horizontális kompozíciót a vertikális domborművek ellensúlyozzák. Klein Rudolf építészeti leírásában 27 a síremlék felületi osztására, a kövek illesztésére és ezek síkváltásának játékosságára mutat rá. Egy fontos gesztusra azonban nem tér ki. A síremlék nem csupán a felületi osztásban fejezi ki dekoratív játékosságát: a kőfalazat anyagszerű őszintesége rendkívüli módon a műben legmélyebb módon jelen van. Az íves felületi síkok mozgatásának és osztásának szándéka mintegy a kőfalazat belsejébe hatol, és ezzel alaprajzi síkban és térben is a kőelemek változóan szofisztikált osztását adja. Ezt méreteinek, valamint a kőelemek izgalmas formai változásával éri el, dinamizmust ültetve az építőanyagba. A síremlék nyújtott félköríves kerítőfala különböző magasságokban vizsgálva mutatja ezt leginkább, az alsó kősorban levő, félköríves záródású kis fülkék a felső kősornál vizsgálva a belső oldalról kifordulnak a külső felületre, számuk az ívhossz növekedését mutatva és hangsúlyozva több mint kétszeresére gyarapszik. A fal ezen oldala a belső dinamikusságától eltérően síkszerűbb megformálást mutat, az erődítmény jellegű falazat, művészien osztott, érezhetően masszív kőfelület zártságát a ritmikusan elhelyezett, téglány arányú szűk ablakokra emlékeztető fülkék oldják. A falazat szerkesztési módját a kompozíció íves alaprajza teszi még izgalmasabbá, a fal hátsó része (minden bizonnyal a néhol szűkebb környezetből adódó kis rálátás miatt is) nem értelmezhető azonnal, és nem állapítható meg egy-egy külső kőelem belső felülete, és fordítva ugyanígy. A síremlék falazatában a hagyományos jellegű kötés a kövek közt mindvégig megmarad. Antik görög építészeti előkép alkalmazásaként a kövek illesztése anatürózisz 28 eljárással történt. E folyamat során az esztétikusabb és könnyebb megmunkálásához a két összeillesztendő kő közt rejtett, hornyos kapcsolatot hoztak létre. A sír állaga összegségében kielégítő, de korántsem érintetlen. A kőbe vésett feliratok eredetileg festett mélyedéseiből a festék mára kikopott, a fülkékben eredetileg elhelyezett fémből késztett, míves növényládák a hosszú évtizedek során vélhetően fémgyűjtések áldozatává váltak. A kőelemeken fizikai sérülés, jelentős repedés nem tapasztalható. A sírépítmény egyes kőelemei külső tényezők – süllyedés, növényzet – hatására eredeti helyükről elmozdultak. Így például a lépcsőszerkezet kőelemeit a közvetlenül mellette erősödő fa gyökérzete jelentősen megemelte eredeti helyzetükhöz képest. Sváb Jakab fiai és családjaik síremléke (1909) A síremlék pontos építési körülményei bizonytalanok. Lajta Béla 1909. augusztus 26-án nyújtotta be engedélyezési kérelmét a hatóságoknak. A 1910-ben A Ház című folyóiratban a síremlékről megjelent fotó még üresen álló sírboltot mutatott be; az első temetkezés a kriptába 1914-ben történt; ekkor Fischer Bernát holttestét helyezték ide. 1910-ben a gránittábla még nevek nélkül, üresen állt. A frízben ugyanakkor már szerepelt Sváb Imre, Sváb Sándor és Sváb Gyula neve. Ők a sír építésekor még életben voltak. Utóbbi nevek felirata érezhetően inkább az architektúra szerves részeként jelenik meg a síron, semmint tényleges sírfeliratként; ezt a célt a hátfal hant felé eső felülete hivatott szolgálni. A tényleges sírfeliratok csak később kerültek fel a falra. A síremlék tömege három elemre bontható: alsó, középső és felső övre. Az alsó övben található a négy lépcsőfok magasságú krepidóma, a lépcsőket övezve pofafalként kétoldalt kinyúlik, s posztamenséül szolgál a felette levő övben található, erősen geometrizáló, monolit kőtömbből faragott saskeselyű kapumotívumoknak. A bal oldali pofafal bütüjén je-

utóirat // post scriptum

lenik meg a készítő kézjegye: „Lajta Béla építő”. A krepidóma padlózata három részben tagolt; középső, szélesebb része a sírkamra lejárata, tengelyében egykoron két fémből készült fogantyú helyezkedett el. A középső öv tekinthető a cella falának, amelynek külső és belső felületein a kövek illesztési helyei jóvoltából ritmikus osztás jelenik meg. Ezt a szigorú osztást az oldalsó falak belső oldalán, egyenes kő áthidaló jelleggel lefedett és egyenes záródású téglány arányú fülkék oldják fel. Az oldalfalak bütüi a főhomlokzat irányába néznek, s ezeken jelenik meg a síremlék legjelentősebb építészeti/szobrászati karakterét meghatározó, egy-egy gránittömbből faragott saskeselyű szobor. A felső öv a cella háromrészes, redukált formában megjelenő főpárkányzatának tekinthető. Az alsó architráv és a felső, téglány kőtömbbé csökevényesedett geiszon dísztelen, csupán a kőosztások bontják meg a homogén felületeket. A síremlék belső szerkezete vegyes; a megrendelő Sváb családnak minden bizonnyal nem volt rá lehetősége, hogy tömör, kizárólag valamely nemes kőzetből épített síremléket készíttessen. Minden jel arra utal, hogy a kerítőfalak (és vélhetően az alépítmény is) mészhabarcsba rakott égetett tégla falazata, amely fekete svéd gránitburkolatot kapott. A sír alatti sírbolt vélhetően téglaboltozattal fedett, téglafalazattal határolt tér; pontos geometria és alaprajzi kialakítás – feltárás hiányában – csak valószínűsíthető. A tömeg a felnyíló homlokzat ellenére zárt, a térelhatárolás introvertáltságot mutat. A néhány lépcsőn, a viszonylag magas falak közé felsétáló látogató egy a temetőből elzárt kis térbe kerül; szemben az eltemetett személyek neveit felsoroló sírfeliratok, jobbján és balján komor oldalfalak magasodnak. Az alaprajz középpontban álló személy feje fölött csak az égbolt van, illetve az onnan érkező fénysugarakat játékosan megtörő fák lombjai lengedeznek. Ebben a helyzetben a síremlékhez látogató figyelmét csak az elhunytakról való megemlékezés kötheti le, hisz a „külvilággal” vizuális kapcsolatot csak a sírfeliratoknak hátat fordítva tud tartani. A tér modulációja tehát a síremléknél az átlátások hiányában kereshető; a síremléket az útról szemlélve szoborszerű alkotást érzékelünk; míg a lépcsősoron a síremlékbe sétálva már annak komor, gyászos hangulata alá kerülünk. A sír környezetébe simulva szerepel a közös téralakításban. A végigfutó kerítés mellett álló, egymás után sorolt sírok léptéke a Sváb-sírnál vált. Míg a Tahara-ház felé eső sírok tömege határozottan magas, tipológiailag aedicula, esetleg nyitott pavilon jellegűek,29 a Sváb sír után következő sírok már csak sztélé jellegűek. 30 E léptékváltásban a sír felnyíló, ég felé nyitott tömegével átmenet az őt megelőző és követő síremlékek közt. Fontos megjegyezni azonban, hogy a Sváb sírt megelőző magas, konzervatívabb stílusban készült aedicula-szerű sírépítmény archív fotó31 tanúsága szerint később készült. A hátfal belső oldala szolgál a sírfeliratok felvésésére, amely felületet egy középtengelyben elhelyezkedő, geometrikussága révén hangsúlyos, vertikális kőillesztés tagol; ezzel a kőelemek illesztésének ténye valamelyest feloldódik, és a sírfeliratok közt az illesztési hézagon kialakított forma érvényesül. Az erősen geometrikus, vertikális felületi struktúra, a cella formájú térben meghatároz egy bizonyos axiálisságot is, amely a lépcsőfokok közepén álló szemlélődő helyzetéből érzékelhető. A felső övben elhelyezkedő fríz a külső és belső oldalakon egyaránt héber nyelvű zsoltáridézeteket tartalmaz. Ezek mind Lajta által konstruált, egyéni, de ugyanakkor könnyen olvasható betűkkel íródtak. Ezen betűtípusok már-már művészi felületi díszítésként hatnak, és relief-szerű dísz hatását keltik. Egyes írásjelek közé egyszerű, stilizált növényi díszítőmotívumok kerültek. A hátfal belső oldalán a frízben arany háttérből kiemelkedő, magyar nyelvű nevek olvashatók: „Sváb Imre, Sváb Sándor, Sváb Gyula”. A sír esetén – a vegyes tartószerkezete ellenére – a fekete svéd gránit dominál, hisz mintegy csomagolásként jelenik meg a téglafalazaton, s így rendkívül hatásos, domináns szerepet kap. Ezzel a Lajta Béla

régi-új magyar építőművészet

Sírfelmérési manuálé Sváb Jakab fiai és családjaik síremlékéről. A szerző rajza

által konstruált szerkezet hű Adolf Loosnak a nehéz, drága építőanyag homogén, díszítetlen megjelenésének szépségéről alkotott véleményéhez. Mindez a következő módon nyilvánul meg; a határozott struktúra szerint elhelyezkedő, csiszolt homogén felületükkel domináló gránitlapok leplezik a tényleges konstrukciót, s voltaképp jótékonyan megtévesztve a szemlélődőt, nagy felületű kőtömbökből emelt monolit kőfalazatnak tüntetik fel magukat. Ez a fajta „kegyes hazugság” a síremléken csak egy helyen árulja el őszintén szerkezetét; kissé kiábrándító módon a kerítőfalak belső felében nyíló fülkék belső burkolataként a gránitlapok befordulnak, s megjelenik a burkolat tényleges vastagsága. Az építmény kőből való homogenitásának gondolatát erősíti a szemlélődőben a határoló falak bütüjén álló – valóban – egy kőtömbből faragott saskeselyűk. A faragványokra is igazak a homogén falakról elmon-

dottak; a saskeselyűk sziluettje művészi módon, nem erősen erőltetett plasztikával, hanem lágy, absztrahált, geometrikus formákból, sejtelmes eleganciával rajzolódnak ki. A síremlék környezetében természetes növényzet, amely befolyásolná annak építészeti karakterét, nem található. Körülötte kúszónövények borítják a talajt, amelyek a szomszédos sír hantjáról kúsznak át. A szomszédos keresztény felekezetű Nemzeti Sírkertben álló fák azonban a Salgótarján utcai izraelita temető e részén önzetlenül viselkednek: mintha felekezetek közti összetartozást szeretnék gesztusukkal kifejezni. Lombkoronájukkal védelmezőn átnyúlnak a két sírkert közt futó – még az átlátást is akadályozó – dupla kerítésfal felett. A fal felett, amely elválaszt, amely határozott fizikai határvonalat húz izraelita és keresztény közt. A szabadon növekvő idős fák ezt figyelmen kívül hagyva, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül ölelik oltalmuk alá a síremlékeket. A síremlék legmeghatározóbb formai eleme az antikizáló tömeget követő cella forma. Annál is inkább valószínűsíthető ez a feltevés, hisz Lajta már említett írásában32 a görög körtemplom formáját kiemelkedőnek tartja. Ez esetben az archaikus ókori görög cella formát értelmezi át: a síremlék főhomlokzata teljesen felnyílik, és kapumotívumként jelenik meg; elmarad a görög előképre olyannyira jellemző timpanon és a teret fedő tető, illetve a három részes főpárkány is redukált módon jelenik meg a falakon. A kapumotívumot formáló saskeselyűk az ókori asszír építészetben közkedvelt lamasszuk átörökített variánsai. A saskeselyűk szobrászati megformálása erősen geometrikus. Szárnyukat szorosan testükhöz húzzák, fejüket begyük fölé lehajtják; mint éberen őrködő, és megbánást, esetleg emlékezést tanúsító kompozíciós elemek. Hátukon (látszólag) a felettük levő építészeti tagozatok terheit hordják. Ez okból kifolyólag tektonikai rendjüket tekintve bizonyos párhuzamosság vethető fel az ókori atlasz szobrokkal és kariatidákkal. A kőfelületek, építőkövek jó állapotban vannak, szerkezeti repedés, károsodás nem tapasztalható. Némely kőelem elmozdult, amelyet jellemzően az elvaduló növényzet okozott. Konklúzió Lajta jelentősége nem csupán szintetikus, hibrid formakincsre és elegyítésre hajlamos művészetében keresendő, hisz építészeti gondolkodása nem csak időben előrehaladva változik; egymással párhuzamos szálon, de korántsem egyazon szintetikus formanyelvben bontakozik ki építészete. Így tehát az építész által leginkább jellemzően művelt két építészeti műfaj: az épület- és síremléktervezés az életmű során egy időben, más építészeti, képzőművészeti gondolatok mentén fut: némely épületénél adott formakincs dominánsan jelenik meg, ugyanebben az időben ugyanezen szintetikus formakincs egy síremlék esetén kis hangsúllyal, vagy egyáltalán nem jut szerephez. Az építész kétarcúsága – az építészeti attitűdök mellett erős hajlama a szabadabb képzőművészeti irányzatok felé – különös helyzetet teremt az életműben. Így lehet, hogy alkotókedve szerint tervez szoborszerű épületet vagy tektonikus erővel ható síremléket.

___________ 1 Friedhofreform: a 20. század első felében Európa-szerte megjelenő mozgalom, mely során számos építészt, művészt, és szakembert vontak be a temetők tudatos tervezésébe és készítésébe, azok addigi struktúrájának, karakterének megváltoztatása és vélt korszerűsítése céljából. 2 Lajta Béla 1903-tól a Pesti Zsidó Hitközösség Szentegyletének temetőkért felelős műszaki tanácsosa tisztséget töltötte be; a temetők műszaki és építészeti felügyelete mellett megannyi síremlék tervezésére kapott felkérést. (Klein Rudolf: Lajta Béla funerális művészete. in: Gerle – Csáki – Klein: Lajta Béla, Holnap Kiadó, 2013. 193-219. o.) 3 Lajta Béla: A temető művészete, Magyar Iparművészet 1914/3. 4 Lajta Béla a jövő temetőjéről alkotott gondolatai a történelem során példa nélküliek, és még mai szemmel nézve is meghökkentően radikális képet írnak le. 5 http://chevra.mapline.hu/data/b_parcella/Doc/szokasok.htm, utolsó betöltés: 2016. február 5. Megjegyzés: A sírok tájolása valójában a földrajzi elhelyezkedéstől függ; az elhunytakat úgy kell eltemetni, hogy lábuk Izrael felé nézzen. 6 BFL IV.1407.b III.762, Online lelőhely: http://lajtaarchiv.hu/muvek/a-salgotarjani-uti-zsidotemeto-epuletei-1904-1908/ Utolsó betöltés: 2016. február 5. 7 Chevra Kadisha: „szentegylet”, temetési ügyekkel foglalkozó vallási szervezet, amely egy személy elhunytát követően biztosítja a zsidó vallási szabályok szerinti temetés megszervezését és lebonyolítását. 8 Lajta Béla családneve ekkor még Leitersdorfer volt, vezetékneve 1908. augusztus 1-étől lett Lajta. (http://lajtaarchiv.hu/eletrajz/eletrajz-datumokban/ Utolsó betöltés: 2016. február 5.) 9 Magyar Zsidó Levéltár, a Pesti Chevra Kadisa elöljáróságának 1907. évi ülésjegyzőkönyvei Mann József építőmester és Lajta Béla adományai a szertartási épület építésének javára, 1907. XII. 22. Online lelőhely: http://lajtaarchiv.hu/muvek/a-salgotarjani-uti-zsido-temetoepuletei-1904-1908/ Utolsó betöltés: 2016. február 5. 10 BFL IV.1407.b III.762. Online lelőhely: http://lajtaarchiv.hu/muvek/a-salgotarjani-uti-zsidotemeto-epuletei-1904-1908/ Utolsó betöltés: 2016. február 5. 11 BFL XV.17.d.328.KT.te.9.2.1. Online lelőhely: http://lajtaarchiv.hu/muvek/a-salgotarjani-utizsido-temeto-epuletei-1904-1908/ Utolsó betöltés: 2016. február 5. 12 Majoros Valéria: Lajta Béla síremlék- és temetőművészete, Ars Hungarica, 1/1983 13 BFL IV.1407.b III 2422/1909. Online lelőhely: http://lajtaarchiv.hu/muvek/ siremlekek-1903-1918/. Utolsó betöltés: 2016. február 5. 14 Vámos Ferenc, Lajta Béla, Akadémiai Kiadó, 1970, 144. o. 15 A berlini Weißensee temetőben is találhatóak hasonlóan elhelyezkedő síremlékek (ld. Rudolf Klein, Witneses of Emancipation, Landesdenkmalamt Berlin, 2015), a Bródy-sírt azonban a környezetével történő kommunikációja egyedivé teszi. 16 Vámos Ferenc, i.m. 144. o. 17 Klein Rudolf: Lajta Béla funerális művészete 18 Lajta Béla, i. m. 112. o. 19 Többségében a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményében levő archív felvételek, egykoron Lajta Béla személyes fotógyűjteményének darabjai. Online elérhetőségük: http://lajtaarchiv.hu/ eletrajz/lajta-bela-fotogyujtemenye. Utolsó betöltés: 2016. február 5. 20 Sörries R. & Knöll S., Großes Lexikon der Bestattungs- und Friedhofskultur, Thalacker Medien, 2005. 385 .o. 21 Pl. Knize divatszalon a bécsi Grabenen 22 Klein Rudolf: Lajta Béla funerális művészete 23 A lamasszuk és kerubok közti legszorosabban párhuzam – számos egyéb mellett - az élet fájával való kapcsolatuk alapján tehető fel. in: Magyar Katolikus Lexikon 24 Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár, Akadémiai Kiadó, 1983. 23. o. 25 Magyar Katolikus Lexikon 26 Vámos Ferenc, Lajta Béla, Akadémiai Kiadó, 1970, 200-201. o. 27 Klein Rudolf: Lajta Béla funerális művészete, 203.o. 28 Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár, Akadémiai Kiadó, 1983. 24 o. 29 A Sváb sírt megelőző síremlék – Vágújhegyi Hoffmann család síremléke – a helyszíni szemle megállapításai szerint konzervatívabb formanyelvvel, később került kivitelezésre. (A Vágújhegyi Hoffmann család síremlékét a lábazat mentén körülölelő szegélyezés a Sváb síremléket szegélyező alépítményre támaszkodva helyezkedik el.) 30 A Sváb-sírt követő második síremlék napjainkra rendkívül lepusztult, eredeti építészeti arculata már nincs jelen. A jelek szerint azonban viszonylag filigrán, oszlopokkal keretezett sztélé-szerű (aedicula jellegű) felépítése volt. 31 A Ház, 1910/9. 32 Lajta Béla: A temető művészete, Magyar Iparművészet, 1914/3.

(A tanulmány a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar Építészettörténeti Szakcsoportjában készült OTDK dolgozat részlete – a szerk.)

Architectural Syntheses Béla Lajta’s Funeral Art

Felhasznált irodalom: Rados J. (1961): Magyar Építészettörténet - Műszaki Könyvkiadó, Budapest Merényi F. (1970): A magyar építészet 1867–1967. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Majoros Valéria: Lajta Béla síremlék- és temetőművészete, Ars Hungarica 1/1983 Vámos F. (1970): Lajta Béla. Akadémiai Kiadó, Budapest Sörries R. & Knöll S., Großes Lexikon der Bestattungs- und Friedhofskultur, Thalacker Medien, 2005 Frampton K. (2009): A modern építészet kritikai története – TERC, Budapest Gerle J. & Csáki T. & Klein R. (2013): Lajta Béla. Holnap Kiadó, Budapest Klein R. (2015): Witnesses of Emancipation, UNESCO tanulmány, Landesdenkmalamt Berlin, 2015 Rütenik T. - Der jüdische Friedhof Weißensee, http://www.stadtentwicklung.berlin.de/denkmal/ landesdenkmalamt/download/neuerscheinungen/band40_jued_friedhof_weissensee.pdf Utolsó betöltés: 2016. február 5. N.n.: Halál és gyász, Egység 21/1995, http://www.regi.zsido.com Utolsó betöltés: 2016. február 5.

Funeral works form a formative segment of Lajta’s oeuvre as he had designed more than forty graveyard monuments throughout his lifetime, which is a unique achievement. amongst architects. His highly active and versatile period spanning 15 years saw several revivals of his architectural forms. His creations built in this era present significant values of art and architecture on their own. His designs synthetise the architectural paradigms of ancient cultures with constituents of vernacular Hungarian forms as well as with elements of contemporary trends to create a revolutionary new synthetic language of architecture.

xvIi. évfolyam / 93. szám

utóirat // post scriptum

Lyon, a Rhone folyó parti sétánya

Újraértelmezendő fenntarthatóság A négy pillér szöveg és fotók text and photos:

A 21. században újraértelmezendő fenntarthatóság a lokalitás fizikai és társadalmi adottságainak előtérbe helyezését, a multidiszciplináris elméleti tudás és a mennyiségi fejlődés helyett a minőségire alapozott gyakorlat érvényesítését követeli meg. A társadalmilag konstituált tér, a már urbanizált táj megismerése és jövőtudatos újrahasznosítása az építészek feladata is. Az írás három – nemcsak építészetben és urbanisztikában, hanem az élet számos más területén általánosan használt – szó: a környezet, a komplex és a fenntartható bemutatására vállalkozik. Az első építészelméleti írásos alapmű, 1 az ókor római birodalom tudását összegezve és a több évezredes klasszikus európait meghatározva, az épületekkel szemben hármas – firmitas, utilitas, venustas (szilárdság, célszerűség, ékesség) – követelményrendszert állított fel, és a házak többsége, a város fizikai (térbeli) és szellemi (időbeli) környezetéhez két évezreden keresztül szükségszerűen kötődött. A modernizmus, habár a történeti építészet teljes megújítására törekedett, az ókori elveket éltette tovább, nyelvezetében és gondolkodásában a szerkezet, funkció és forma triumvirátusa megmaradt. A mennyiségi és térbeli növekedés, az életmód-változások építési igényeinek minőségi kiszolgálása, a nemzetközivé alakuló gazdaság és építészeti-mérnöki ismeretek az építést azonban környezetétől egyre több esetben függetlenítették. Visszafordíthatatlan átalakulási folyamat indult be, és az ebből adódó veszélyek későn tudatosultak, a vészkiáltások a mennyiségi fejlődést folyamatosan ösztönző erőviszonyok között perifériára szorulnak. 1972-ben kap nyilvánosságot a Római Klubnak A növekedés határai című, a gazdaság és a népesség növekedés globális méretű ökológiai következményeit előre-

régi-új magyar építőművészet

Benkő Melinda

vetítő kutatás alapján készített jelentése, 2 a fenntartható kifejezés pedig 1987-től kerül a mindennapi szóhasználatba. 3 A modern kritikájaként, a 60-as évektől erősödnek a helyi adottságokat újra felfedező és értékelő építészeti elméletek,4 megjelenik a posztmodern kritikákra épülő kontextualista irányzat. Az újabb fogalmi hármas az alkotást – a folyamatot és eredményét is – a helyhez (genius loci), az időhöz (Zeitgeist) és az emberi szellemhez (spirit), vagyis a komplex környezethez való viszonyával definiálja, 5 ugyanakkor a „tartósság, hasznosság és szépség” értékeibe vetett hit tovább él. 6 Környezet (?) Korunkban a környezet a városi, térségi és akár bolygó léptékű fenntarthatóság alapfogalma. Érdemes röviden áttekinteni a szó használatát és tagolását, mert ez rávilágít, hogy valójában minden mindennel térben és időben egyaránt összefügg, az egyértelműnek tűnő osztályozások, ábrázolások sem teszik lehetővé az egyes részterületek teljes elkülönítését. A fenntartható fejlődés kezdetektől használt három alappillére: a környezet(védelem), a gazdaság és a társadalom. A gazdaság azonban egy társadalmi alrendszer, a társadalom pedig az ökoszisztémához kötődik. Tehát valójában nem mellé-, hanem alárendelt a „pillérek” viszonya. Ennek ellenére az elmúlt években egy negyedik alappillér is bekerült a fenntarthatóság diskurzusba: nemzetközi egyezmények alapján ez a kultúra, 7 a hazai hivatalos meghatározás szerint pedig az úgynevezett emberi környezet. 8 A fenntarthatósági fogalmak, alrendszerek közti rendezetlen viszony az építészet elhelyezése kapcsán is megfigyelhető. A településtudományi szakirodalom az épített világot általában a fenntartható fejlődés környezeti alappilléréhez sorolja be. 9 Más tagolásokban a környezet szó inkább

Multimodális városhasználat Amszterdamban

Magdeburg, lakótelepi játszótér

a természeti tényezőkre utal, és mellette egyenrangúan jelennek meg a várost alakító épített (vagy műszaki), társadalmi és gazdasági tényezők.10 Ez a korábban is használt, helyi és helyzeti energiák felőli megközelítésre épül, melyben a helyhez kötött természeti, és az ember által befolyásolt vagy meghatározott adottságok jól elkülöníthetők.11 A 2013-as Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 12 az épített környezetet a fenntartható fejlődés négy erőforrása közül (emberi, természeti, gazdasági és társadalmi) a gazdaságnál nevesíti, míg a 2015-ös Nemzeti Építészetpolitika szerint az építészet a kultúra része.13 A legtisztább rendszerek két, az átmeneteket kizáró kategóriákat használnak. Eszerint a környezet lehet fizikai vagy nem fizikai, összefoglalóan társadalmi (a gazdasági, kulturális stb. alrendszerekkel együtt). Az UNESCO világörökség diskurzus is hasonló útkeresést tükröz. Az 1972-es Világörökségi Egyezmény kulturális vagy természeti, de mindkét esetben a fizikai környezet örökségéről szólt. 14 2003-ban bevezették az intangible (megfoghatatlan, anyagtalan) szellemi kulturális örökség kategóriát, majd 2005-ben a korábbi kulturálist és természetit összevonták. Így maradt a kettős felosztás, anyagszerű vagy anyagtalan (tangible and intangible)15 , leegyszerűsítve hardware és software, ahogy ezt a digitális forradalom óta a hétköznapi nyelvben nevezzük.

Az 1960-as években a város mint rendszer, illetve a rendszerelmélet „nagy ígérete volt a tudományos technikai forradalom érvényesítése az urbanisztikában”. 20 Matematikai modellek jelentek meg a környezet komplexitásának leírására és esetleges tervezésére. A gráfelmélet a településtudományba a matematikus-építész Christopher Alexander 1965-ös A város nem fa című írásával érkezett meg, melyben a háló a hagyományos történeti város, és a fa a modernista funkcionalista város modellje. 21 Háló és fa helyett, a települési léptékű fenntarthatóság morfológiai hátterét elemző kortárs írások levél és fa, vagyis tudatosan az élő organizmusokra utaló analógiákat használnak, és a kettő közül természetesen a levél mintázat mellett érvelnek.22 A gráfelmélet az alapja a londoni Bartlett School-ban 1977 óta fejlesztett, mára szoftverré és nemzetközi tudományos hálózattá terebélyesedett spacesyntax-nak is, melynek célja a városforma és a térhasználat összefüggéseinek kutatása, vizualizálása. Jelmondata: science-based: human-focused.23 Ezzel párhuzamosan a településtudomány a fraktálelméletet, 24 a hálózatkutatást 25 és a nexust 26 is próbálja alkalmazni különböző környezeti léptékszintek, illetve forma és funkció közti kapcsolatok leírására. A 2011-ben Bonnban tartott fenntarthatóság konferencia a víz, energia és élelem összefüggései kapcsán használta a nexus, a „kicsi a világ” koncepciót.27 Az elmélet különlegessége urbanisztikai szempontból, hogy kiindulópontja a 60-as évekbeli társas viszonyok pszichológiai kutatásai voltak, és érvényessége a társadalmi és természeti környezet számos területén bizonyított. 28 Korunk hypertext társadalma, az internet vagy akár a gazdasági és kulturális téren kialakult globális falu29 is nexus. Kérdés, hogy a világokat összekötő hidak, a gyenge kötelékek erejének felismerése hat-e, hathat-e az adott helyhez kötött fizikai környezet értékelésére és alakítására? A helyi hard szempontokat felülírhatják-e, felülírják-e a már globálisan működő soft-ok? Az épületek, épületegyüttesek, városok természeti és társadalmi környezetükön keresztül biztos részei a nagy egésznek, így a közös jövő felelősségteljes alakítása érdekében, az ös�szefüggések tudatosítása az építészmérnök képzés és a szakma egyik legfontosabb mai feladata. A jelenleg érvényes EU fejlesztési politika 2014-2020 új jelzője az integrált (Integrated Sustainable Urban Development),30 ami ugyancsak az egységes kezelés, a részterületek összehangolásának igényére utal. Egyrészt horizontális, a szakterületek és a fejlesztés szereplői (döntéshozó, tervező, használó, stb.) közti, másrészt vertikális, vagyis döntési

Komplex (?) A komplexitás, az összetettség vizsgálati és tervezési módszereinek megnevezése is hasonló értelmezési kérdéseket vet fel, mint a környezet. A polihisztor építész 16 után is létezik az úgynevezett generáltervező, aki koncepciónál és koordinál, összefogja a teljes, számos szakág szereplőinek munkájából álló tervezési és építési folyamatot. Az ezredforduló meghatározó építészteoretikusa, Kenneth Frampton Hét pont az ezredfordulóra című, az UIA 1999-es konferenciáján elhangzott beszédében Alvaro Sizát, a kortárs portugál építészet legelismertebb iskolateremtő alkotóját idézi, aki szerint: „the architect is a specialist in nonspecialization”. 17 „Az urbanisztika művelői mindig is küszködtek a teljes környezet megragadásának vágyával”, 18 a minden szempontot és azok egymásra hatásait is átfogó megközelítésre különböző megnevezéseket és módszereket használtak. A tágan értelmezett urbanisztika és a fenntartható fejlődés az egész megismerésére és működtetésére irányul, mindkettő kulcsszava a holisztika. Eszerint az urbanista szükségszerűen generalista, holisztikus szemlélettel oktat, kutat, tervez, dönt?19

xvIi. évfolyam / 93. szám

utóirat // post scriptum

Megnyitott könyvtárudvar Barcelonában

szintek és térbeli rendszerek (telek, városrész, város, agglomeráció, régió stb.) közti együttgondolkodást követel. Ráadásul a fenntartható szó előtt szerepel, mivel az mára minden szakterületen belül beágyazott, megtalálta a helyét, szerepét és az adott nézőpontból akár hitelesnek is tekinthető. Kihívás, hogy a valóban sok fenntartható rész hogyan alakítható egészében is fenntarthatóvá. A számos szakági hogyan helyett az egészre rákérdező miért valaha előtérbe kerül-e? Mert a fenntarthatóság az értékek összehangolását, parciális érdekektől mentes együttműködést követel, 31 és a sokat hangoztatott és részben meg is valósuló időbeli (generációk közti) mellett a Föld léptékű térbeli (generáción belüli) szempontok érvényesítését. Fenntartható (?) A fenntarthatóság különböző építészeti és térségi tervezési szinteken létezik.32 Városépítészként, nem függetlenedve a várost alkotó házaktól és a várost környező vidéktől, kutatásaim és oktatási tevékenységem központjában városi együttesek, tömbök, városrészek vannak. A ház, városrész, város, régió, ország, kontinens léptékek problémái és megoldásai azonban napjainkra már globális kérdésekben összegződnek.33 A fenntartható fejlődés gondolatköre az 1970-es évektől ismétlődő energiaválságok hatására bontakozott ki, ennek megfelelően elsősorban energetikai – tudományos és ipari kutatásokra alapozott – válaszokat kerestek a gazdasági problémák enyhítésére.34 Az építészetben az újítások célja az építési folyamat és a ház működtetésének racionalizálása, szempontjai az épületek szintjén vizsgált energiahatékonyság, a megújuló energiaforrás használata, a beépített anyagok élettartama stb. A hangsúly a mennyiségi növekedést hozó új építéseken volt, egészen a túlzó ingatlanfejlesztések következtében kialakuló 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válságig. Azóta Európában az építési tevékenység hangsúlya eltolódott, előtérbe kerülnek az épület-felújítások, átalakítások. Magyarországon 2012-ben az új építésű lakások a teljes lakásállomány 0,3%-át, míg a nyugat-európai országokban maximum 1%-át adják, vagyis még évtizedek múlva is csak az új lakások töredéke fog megfelelni a fenntarthatóság szabályozott és előírt követelményeinek (energiahasználat, széndioxid kibocsátás stb.). Ezért az EU '20-20-20'-as célkitűzése értelmében már nemcsak az új, hanem minden jelentős felújításon áteső épületnek közel zéró-energia felhasználásúnak kellene lennie. 35 Az extrém környezettudatos autonóm vagy aktív házak többsége azonban

régi-új magyar építőművészet

a meglévő települési környezettől minden szempontból – energetikailag, vízkezelését, hulladékkezelését és társadalmi adottságait tekintve is – függetlenül próbál létezni, és a fenntarthatóság kisléptékű (épület, lakás, műszaki berendezések) műszaki megoldásaikban nyilvánul meg. Az építészeti-műszaki fejlődéssel párhuzamosan, az egyre gyorsuló urbanizáció és annak felismert környezeti hatásai a 70-es évek végén a fenntarthatóság humánökológiai 36 és településtudományi kutatásai is elindultak, előtérbe helyezve az egyes házak helyett a belőlük felépülő település fenntarthatósági kérdéseit. Európában a városi életminőség javítása érdekében köztér-rehabilitációs és volt ipari környezetet revitalizáló programok kezdődtek, a település- és ingatlanfejlesztésben pedig a 90-es évek közepén megjelentek az első úgynevezett öko-negyedek. Eleinte ezek olyan földrajzilag jól lehatárolható, általában új építésű külső városrészek voltak (pl. a freiburgi Vauban, a londoni BedZED, a culemburgi EVA), ahol komplex fenntarthatósági megközelítéssel a környezeti, gazdasági, műszaki és társadalmi szempontok együttes érvényesítésére törekedtek. 37 Az új fejlesztésű városrészek fenntarthatóságának értékelésére párhuzamosan több rendszer született, ilyen például a brit BREEAM Communities, a német DGNB-UD, japán CASBEE-UD vagy az amerikai LEED-ND.38 Az indikátoraik súlyozott eloszlásának összehasonlítása alapján megállapítható, hogy az USA-beli fejlesztők a zöldmezős új építésre helyezik a hangsúlyt, a LEED-ND települési mutatóinak aránya a legalacsonyabb (9%), míg az épületekre vonatkozó a legmagasabb (36%). A 2009-es brit BREEAM-ben az épületek mutatói 26%-ban, a településszerkezeté 7%-ban szerepeltek, majd 2012-re ez az arány átfordult, az épületeké 9%-ra csökkent, a településszerkezeté viszont 15%-ra nőtt. A német DGNB-ben a meglévő városi adottságok szerepére utaló mutató aránya még magasabb (24%), érzékelteti az európai kultúrkör városiasságában rejlő, a fenntarthatóságot befolyásoló értékek tudatosabb alkalmazását. Ugyanakkor a közösségekre, a társadalmi fenntarthatóságra vonatkozó indikátorok szerepe mindegyik rendszerben alacsony, a britnél 10%, a többiben csak 4-5% közötti. Vagyis új fejlesztések, öko-negyedek esetén a társadalmi, humán kérdések még napjainkban is a háttérbe szorulnak, mivel ezek az ingatlanfejlesztések legnehezebben tervezhető, összehasonlítható, bizonytalan tényezői. Az ezredforduló után a fejlődésnek nevezett mennyiségi növekedés fenntarthatatlanságát, a folyamat kedvezőtlen környezeti, gazdasági, társadalmi következményeit felismerve az európai városok többsége új, pályázati lehetőségekkel segített EU-s irányelveket követő köztér-rehabilitációs, közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztési és integrált város-rehabilitációs projektek megvalósításába kezdett. A közberuházások célja a városi életminőség javítása, ezáltal további beruházások indukálása, a mindenki számára nyilvánosan elérhető terek megújítása, a városi fenntartható közlekedés kialakítása, a helyi közösségek támogatása. 39 A városi fenntarthatóság európai alapelve az urbanizált, alulhasznosított területek revitalizációja lett. Bontások és területrendezések után a meglévő várostestbe is épülnek már úgynevezett öko-negyedek volt ipari (pl. lyoni Confluence), kikötői (pl. a malmö-i Bo01), katonai (pl. a grenoble-i Bonne), vasúti (pl. a bécsi Nordbahnhof), vagy lakótelepi (pl. lyoni la Duchère) területeken. A gyakorlatban ez kedvező városi sűrűséget, a hozzá társuló kompaktságot és komplexitást, a gyalogos és kerékpáros közlekedést előmozdító térhálózatot, a természettel való kapcsolatrendszer biztosítását és tudatosítását (tájolás, benapozás, árnyékolás, vízkörforgás, biodiverzitás stb.), valamint energia-hatékonyan (meglévő infrastruktúra, távfűtés használata, megújuló energiák) működő új épületeket jelent. Ezek nem elzárt tematikus parkok, hanem különböző tulajdonosi, bérleti lehetőséget kínáló, társadalmilag sokféle, komplex városi környezetükkel együtt élő negyedek. 40 Az új építések mellett, a meglévő városrészek fizikai és társadalmi környezetének fenntartható megújítása – bár ez elsősorban az összetett tulajdonosi struktúra miatt

A településtudomány, az építészeti tudományok részeként, a műszaki tudományterületen belül sem korlátozódhat kizárólag a fizikai környezet kutatására. Az építészet közege a tér, a városi tér azonban társadalmilag konstituált.52 Alakulása és alakítása fizikai és társadalmi, formális és informális,53 komplex folyamat. Nyitott műként54 a fenntarthatóság elméletének és gyakorlatának 21. századi megújítására van szükség, melyben az időbeli mellett fontos a térbeli, a részmegoldások helyett az egész.

Lodz, régi manufaktúra új funkcióval

jóval nehezebb feladat –, egyre jelentősebb multidiszciplináris kutatási, tervezési kérdéskör. 41 A város egésze is lehet a fenntarthatóság tervezhető egysége. Az első úgynevezett öko-város kutatások 1975-ben indultak, 42 de csak napjainkban válnak valósággá. Az elmélet egyrészt nemzetközi városminősítő kritériumrendszerek alapja lett, melyeket a települési környezet fenntarthatósági elemeinek összemérhető értékelésére használnak,43 világ, kontinens és országos városrangsorokat állítanak fel. 44 Másrészt az eredeti gondolatok – a komplex fenntarthatóság legújabb kutatási és tervezési eredményeit, a jelenlegi gazdasági, politikai és műszaki lehetőségeket kihasználva – az Ázsiában zajló városépítési kísérletek hátterét adják. 45 Önellátó, önálló, a valós fizikai és társadalmi környezetüktől elzárkózó új öko-városok (?) születnek. Az emberiség jövőjére vonatkozó globális elvek az ENSZ 1972-es stockholmi konferenciáján fogalmazódtak meg, és a zárónyilatkozat a településfejlesztéssel, tervezéssel kapcsolatban szinte szó szerint a ma is érvényes és általánosan használt fenntarthatósági célokat hangoztatta. 46 Maga a fenntartható fejlődés (sustainable development) kifejezés 15 évvel később, az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága Közös jövőnk című jelentésében szerepelt először. Első magyar fordítása szerint „A harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” 47 Vagyis a 80-as évek végén kizárólag a fenntarthatóság időbeli dimenzióira figyelmeztettek. Néhány évvel később, 1996-ban két kanadai ökológus a fenntarthatóság térbeli határaira is utalva bevezette az ökológiai lábnyom fogalmat,48 mely közérthetően vizualizálja az emberiség egyre fenntarthatatlanabb és egyenlőtlen térfoglalását a Földön. Napjainkra a fenntarthatóság szlogenje mindenhol jelen van, de az elvek nagy része – az elmúlt évtizedek környezeti, társadalmi és gazdasági változásainak ismeretében – nem kerül át a gyakorlatba. Globális problémák hátterében a fejlődés és a növekedés egyenértékesítése, a térbeli fenntarthatóság folyamatos ignorálása, 49 a fizikai (technikai) értékek társadalmi felé helyezése, a manipulált kommunikáció mindenhatósága áll. A felismert, visszafordíthatatlan, de talán még lefékezhető „fejlődési” folyamatokra a 2015. decemberi párizsi ENSZ klímacsúcs, a COP21 jelmondatai egyszerűen reagálnak. Kifejezik a vágyat a fizikai és társadalmi környezet, az időbeli és térbeli humanista fenntarthatóságra:50 „Long live the planet. Long live Humanity. Long live life itself.”51

xvIi. évfolyam / 93. szám

___________ 1 Vitruvius (1988). Tíz könyv az építészetről. Budapest, Képzőművészeti Kiadó 2 Meadows, Dennis L., Meadows, Donella, Randers, Jorgen & Behrens, William W. III. (1972). The Limits to Growth. London, Univers Books 3 Brundtland Report (1987), http://www.channelingreality.com/Documents/Brundtland_ Searchable.pdf, utolsó letöltés: 2017. 03. 16. 4 Néhány, különböző kultúrkörben közel egy időben megjelent alapmű: Gordon Cullen (1961). The Concise Townscape. London: Routledge / Aldo Rossi (1966). L’architettura della cittá. Padova: Marsilio / Robert Venturi (1966). Complexity and Contradiction in Architecture. New York, MoMA 5 Cságoly Ferenc (2005). Az építészeti mű szellemi meghatározottsága. In: Finta József (Ed.). Épített jövőnk (pp. 91-125). Budapest: MTA Társadalomkutató Központ 6 Cságoly Ferenc (2014). Három könyv az építészetről: Szépség. Hasznosság. Tartósság. Budapest, Akadémiai Kiadó 7 Culture for Sustainable Development (2016, May 20). Letöltés: http://en.unesco.org/themes/ culture-sustainable-development 8 A fenntartható fejlődés fogalma (2016, May 20). Letöltés: http://nfft.hu/a-fenntarthato fejlodesrol/a-fenntarthato-fejlodes-fogalma/ 9 Lukovich Tamás & Mogyorósi Katalin (Eds.). (2013). Fenntartható fejlesztés, várostervezési útmutató. Budapest, Terc Kiadó 10 Alföldi György (Ed.). (2012). Budapest 2050, a belvárosi tömbök fennmaradásának esélyei (pp. 18-20). Budapest, Terc Kiadó 11 Tóth Zoltán (2001). A települések világa (pp. 163-171). Pécs, Ponte Press 12 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (2013). Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Letöltés: http://nfft.hu/assets/NFFT-HUN-web.pdf 13 Franciaország 1977-ben törvényben rögzítette, hogy az építészet a kultúra része, a 2015-ös Nemzeti Építészpolitika bevezetőjében pedig így fogalmaz: „Az építész helyet és szellemet teremt, így lesz a természeti és épített környezet a nemzeti kultúra szerves része.” / Miniszter elnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság (2015). Nemzeti Építészetpolitika. Letöltés: http://epiteszetpolitika.hu/nep.pdf 14 Unesco (1972). Convention Concerning the Protection of the World Cultural and Natural Heritage. Letöltés: //whc.unesco.org/en/conventiontext/ 15 What is Intangible Cultural Heritage? (2016, May 20). Letöltés: http://www.unesco.org/ culture/ich/en/what-is-intangible-heritage-00003/ A hivatalos magyar szóhasználat ezt nem igazán tükrözi, világörökség és szellemi kulturális örökség a két típus neve. / A szellemi kulturális örökség védelméről (2016, May 20). Letöltés: http://www.unesco.hu/kultura/ szellemi-kulturalis/szellemi-kulturalis 16 Az építészek Kós Károlyt nevezik az utolsó magyar polihisztornak. / Gall, Anthony (2002). Kós Károly műhelye - Tanulmány és adattár. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó 17 A szerző fordítása: „az építész a specializáció nélküli specialista”. / Frampton, Kenneth (2000). Seven points for the millennium: an untimely manifesto. Journal of Architecture, 5(1), 21-33. 18 Vidor Ferenc (1994). Az építészeten innen és túl (p126.). Budapest, Gyorsjelentés Kiadó. Vidor Ferenc szerkesztésében jelent meg először magyar nyelvű nemzetközi urbanisztikai szakirodalmi válogatás. / Vidor Ferenc (Ed.). (1979). Urbanisztika. Gondolat Kiadó, Budapest 19 Takács-Sánta András (2006). Sokasodó specialisták, eltűnő generalisták.Természettudományi Közlöny, 137(4), 72-75. / Letöltve: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2006/tv0604/tsa.pdf 20 Meggyesi Tamás (1985). A városépítés útjai és tévútjai. Budapest: Műszaki Kiadó. Könyvének 5. fejezete: A város mint rendszer a 80-as évek tudás szintjén foglalja össze ezt a témakört. 21 Alexander, Christopher (1965). The city is not a tree. Architectural Forum. 122(1-2), 58-62. 22 Salat, Serge (2011): Cities and Forms: on Sustainable Urbanism. Paris: CSTB 23 A szerző fordítása: tudományra alapozott: emberközpontú / http://www.spacesyntax.com/ 24 Batty, Michael (1997). The Fractal City. Architectural Design, 67(9-10), 74-83. 25 Kádár Bálint doktori kutatásának központjában (védett 2015-ben) Budapest, Bécs és Prága turisztikai hálózatának értékelő összehasonlítása volt. Témavezető: Dr. Benkő Melinda, BME Csonka Pál Doktori Iskola 26 Watts, Duncan & Strogatz, Steven (1998). Collective dynamics of 'small-world' networks, Nature 393, 440-442. 27 A konferencia címe: The Water Energy and Food Security Nexus - Solutions for the Green Economy. http://www.water-energy-food.org/en/conference.html 28 Buchanan, Mark (2003). Nexus, avagy kicsi a világ. Budapest, Typotex 29 A global village kifejezést McLuhan médiafilozófus 1962-ben használta először, vízionálva az elektronikus kommunikációs eszközök fejlődésének köszönhető azonnali összeköttetés, közelség lehetőségét. / Fiore, Quentin & McLuhan, Marshall (2012). Médiamasszáz - egy rakás hatás. Budapest: Typotex 30 European Comission (2012). Cohesion Policy 2014-2020. Letöltés: http://ec.europa.eu/ regional_policy/sources/docgener/informat/themes2012/urban_en.pdf 31 Locsmándi Gábor (2000). Budapest az Ezredfordulón. In: Batár Attila (Ed.). Városaink az ezredfordulón. (pp. 62-119). Budapest, Új Világ Kiadó 32 A fenntarthatóság léptékváltását az építészeten belül publikációban foglaltuk össze: Tóth Réka & Benkő Melinda (2014). Energiahatékonyság kérdései a történeti városközpontokban. Magyar Építőipar, 2014(3), 120-124. / A cikk háttere Tóth Réka Eötvös ösztöndíjas kutatása, a 2013-ban BME ÉPK 1. díjas és Gábor Dénes díjas TDK dolgozatának bevezetője. Konzulens: Dr. Benkő Melinda. 33 Gore, Albert Arnold (2006). An Inconvenient Truth: The Planetary Emergency of Global Warming and What We Can Do About It. New York: Rodale Books 34 A világon elsőként 1963-ban Japánban helyeztek fotovoltaikus rendszert könnyűszerkezetes épületre, autonóm ház kísérletek pedig az 1969-ben alapított amerikai New Alchemy Intézetben kezdődtek. Az USA-ban induló zöldház mozgalom energiahatékony és környezetbarát építési

utóirat // post scriptum

módok újrafelfedezésére és terjesztésére törekedett. / New Alchemy (2016, May 20). Letöltés: https://newalchemists.files.wordpress.com/2015/01/new-alchemys-first-20-years.pdf 2010/31/EU irányelve. Letöltés: http://www.lakcimke.hu/sites/default/files/2010_31_EU_ ujEPBD_HU.PDF 36 A humánökológia kifejezést a Chicagói Iskola képviselői, Park és Burgess használták először 1920-as években. A természet- és társadalomtudományok határterülete, természet és ember kapcsolatait, a globális problémák okait, kialakulásukban az ember szerepét kutatja. / Humánökológia (n.d.) In: Wikipedia https://hu.wikipedia.org/wiki/ Hum%C3%A1n%C3%B6kol%C3%B3gia, utolsó letöltés: 2016. 05. 20. 37 Campbell, Scott D. (1996). Green Cities, Growing Cities, Just Cities? Urban Planning and the Contradictions of Sustainable Development. Journal of the American Planning Association, 62(3), 296–312. 38 Orova Melinda (2012). Városi léptékű környezettudatos minősítő rendszerek összehasonlítása és értékelése című, a BME ÉPK-n készült 1. díjas TDK dolgozatában ad erről áttekintést, 57. oldali grafikonja szolgáltatnak leírásom alapjául (konzulens: Dr. Reith András) http://tdk.bme. hu/EPK/downloadpaper/Varosi-lepteku-kornyezettudatos-minosito. Utolsó letöltés: 2015. 06. 21. 39 Az Európai Unió Kohéziós Alapjának központi témája a 2014-2020-as támogatási időszakában az Integrált Fenntartható Városfejlesztés (European Commision, 2012- Integrated Sustainable Urban Development), mely keretében kiemelt szerepet kap a városok fizikai megújulásán túl az oktatás, gazdasági fejlődés, társadalmi integráció és környezetvédelem. 40 Franciaországban a lakófejlesztések min. 20%-a kötelezően szociális bérlakás a fejlesztési területen belül. Például a lyon-i Confluence negyedben a társadalmi sokféleséget az alábbi arány biztosítja: 25% szociális bérlakás, 15% bérleti díjmaximummal korlátozott, 10%-a eladási ármaximum mellett értékesített, 50% szabad piaci lakás. / helyszíni interjú alapján, 2015. november 3. 41 Egységes rendszerben, de a 20 kerületre tagolva, felmérték a teljes párizsi lakásállományt, 2011-re elkészült Párizs minden épületének felülnézeti és 500 jellegzetes lakóház homlokzat hőtérképe. Az épületeket energetikai megújításuk szempontjából építési korok szerint értékelték, tanulmányok készülnek a városi energiahasználatról, a városi sűrűség, a városforma és a fenntarthatóság összefüggéseiről, stb. Az Atelier Parisien d’Urbanisme kutatása egyértelműen kimutatja, hogy energetikai és környezeti szempontból - amennyiben az épületek karakterének, így a város identitásának megőrzése lényeges, legkevésbé az 1851 és 1914 között épült házak újíthatók meg. http://www.apur.org/sites/default/files/ documents/246.pdf. Utolsó letöltés: 201. 03. 17. 42 Richard Register vezette Urban Ecology mozgalom eleinte Berkeley városának környezetbarátabbá tételén dolgozott, majd 1987-től elveiket és gyakorlatukat publikációkban népszerűsítették. / Register, Richard (1987). Ecocity Berkeley: Building Cities for a Healthy Future. Berkeley, Calif. : North Atlantic Books 43 Szabó Julianna (2012). A települési fenntarthatóság mérése. In: Alföldi György (Ed.). Budapest 2050 - a belvárosi tömbök fennmaradási esélyei. (pp. 92-107). Budapest, Terc Kiadó 44 Arcadis Sustainable Cities Index 2015 szerint Frankfurt világelső, Siemens Green City 2009 index szerint Koppenhága az európai nyertes, a legélhetőbb magyar város 2012-ben Szolnok. http://www.sustainablecitiesindex.com/ 45 Legismertebb a 2007-ben tervezett és napjainkra részben már megépült Masdar City, az Egyesült Arab Emírségekben. / Retrieved from http://www.fosterandpartners.com/projects/ masdar-development/ 46 The United Nations (1972). Report of the United Nations Conference on the Human Environment (p5). Retrieved from http://www.un-documents.net/aconf48-14r1.pdf 14) Rational planning constitutes an essential tool for reconciling any conflict between the needs of development and the need to protect and improve the environment. / 15) Planning must be applied to human settlements and urbanization with a view to avoiding adverse effects on the environment and obtaining maximum social economic and environmental 35

benefits for all. In this respect projects which are designed for colonialist and racist domination must be abandoned. A szerző fordítása: „14) A racionális tervezés alapvető eszköz a fejlesztési igények és a szükségletek közti konfliktus feloldásához és az összhang megteremtéséhez a környezet védelme és javítása érdekében. / 15) Az emberi települések és az urbanizáció tervezésére van szükség a környezetet érintő kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében, és cél, hogy mindenki számára maximális társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődést biztosítsunk. Ennek figyelembe vételével a gyarmatosító szándékú és faji dominanciát előtérbe helyező projekteket meg kell szüntetni.” 47 Kiss Ferenc: Fenntartható fejlődés. http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo Fenntarthato%20fejlodes/Fenntarthato%20fejlodes.html. Utolsó letöltés: 2016. 05. 20. 48 Wackernagel, Mathis & Rees, William E. (1996). Our Ecological Footprint: Reducing Human Impact on the Earth. Gabriola Island, BC, New Society Publishers 49 A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács definíciója 2016-ban is csak az időbelit nevesíti: „A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének előmozdítását és a közjó kiteljesítését célozza. Ám mindezt úgy, hogy a saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat.” / A fenntartható fejlődés fogalma (2016, May 20). Letöltés: http://nfft.hu/a-fenntarthato-fejlodesrol/a-fenntarthato-fejlodes-fogalma/ 50 Turchany, Guy (2015). Évolution conceptuelle du développement durable, le chemin vers un oxymore? Egyek / Geneve, kézirat. 51 A szerző fordítása: „Éljen soká a Föld! Éljen soká az Emberiség! Éljen soká maga az élet!” / 195 ország egyezett meg közös, globális és objektív célok elérésében, hogy 2100-ig 2 C0 alatt maradjon az átlaghőmérséklet emelkedés, 2050-re megvalósuljon az üvegházhatású gázsemlegesség. / Letöltés: http://www.cop21.gouv.fr/en 52 Csák László (2011). A területi tervezés elméleti alapjai és alkalmazásának feltételei Romániában. PhD értekezés, Pécsi Tudományegyetem. Letöltés: http://ktk.pte.hu/sites/ default/files/mellekletek/2014/05/Csak%20Laszlo_disszertacio.pdf 53 Hory Gergely doktori kutatásának (2014-től) központjában az kortárs város tér- és használatalakító informális jelenségei állnak. Témavezető: Dr. Benkő Melinda, BME Csonka Pál Doktori Iskola 54 Umberto Eco (1998). A nyitott mű. Budapest, Európa

Sustainability to be Reinterpreted the four pillars Sustainability to be reinterpreted in the 21st century requires focussing on the physical and social facilities of the locality, the emphasis on practice based on quality instead of multidisciplinary theoretical knowledge and quantitative development. Socially constructed space, getting to know the already urbanized landscape and its future-conscious recycling is also a task for architects. This article presents three concepts – used not only in architecture and urban studies, but also in various aspects of life: the environment, the complex and the sustainable.

Az első műegyetemi építészmérnöki diploma tulajdonosa 160 éve született Kiss István szöveg text:

Pápai Tamás László

Kiss István (1857–1902) kapta meg a Műegyetem történetében az első építészmérnöki diplomát 1880-ban, és országos, sőt a mai országhatárokon is túlnyúló munkássága meghatározó épületekkel gazdagította hazánk nagyvárosainak képét. Alkotásaival és tanári munkájával előremutató, a 20. századi építészetbe vezető irányt szabott a későbbi építészgenerációknak. S mindezeken túl egy település – a mai Budapest XVIII. kerület részét alkotó Pestszentlőrinc – fejlesztése is a nevéhez kötődik. Kiss István 1857. május 4-én született Körösladányban Kiss Nándor és Straub Emília legkisebb, negyedik gyermekeként.1 Apja nemesi származású volt, ám hivatalnoki pályára lépett mint a Tiszavidéki Vasúttársaság számvizsgálója. Ödön György nevű bátyja apjuk nyomdokába lépve a Magyar Északkeleti Vasút Részvénytársaság főellenőre lett, másik bátyja, Ernő János a fővárosi főreál tanoda 2 tanára volt.

régi-új magyar építőművészet

István középiskolai tanulmányait Nagyváradon és a fővárosi főreál tanodában végezte, majd 1875-ben a Magyar Királyi József Műegyetemre iratkozott be, ahol „az első kitüntetéses építési oklevelet nyerte”, 3 vagyis ő vehette át 1880. február 27-én a Műegyetemen elsőként kiadott építészmérnöki oklevelet. 4 Már egyetemi hallgatóként 1876 és 1880 között rendes tanára volt a IV. kerületi főreáliskolának,5 majd tanul-

mányai végeztével két évig Hauszmann Alajos mellett volt tanársegéd a Műegyetemen. 1882-ben külföldi tanulmányútra nyert állami ösztöndíjjal járt Észak-Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Angliában és Skóciában. Kritikával szemlélte azonban a külföldi „vad fantáziának is nem egy szörnyszülöttét”. 6 Hazatérve tapasztalatait előadásokon osztotta meg a nagyközönséggel, illetve 1885-ben könyvben is megjelentette Északnyugat-Európa építészete címen. Ebből Németország építészete címmel négyrészes cikksorozatot közölt a Pápai Lapokban.7 Építésvezető dolgozott a Szent László kórház építkezésén. Szintén építésvezető volt a bécsi Stiftungshaus 8 építésénél. E munkájáért császári kitüntetésben részesült. 1885-ben a budapesti műegyetemen magántanári állást kínáltak neki. Tantárgya a Középítéstan volt, vagyis a Gazdasági épületek tervezését adta elő. 9 Első jelentős tervezői munkája a veszprémi megyeháza volt. 1884ben írták ki a pályázatot, amelyben meghatározták a telek méretét, az elhelyezendő hivatalok számát és a maximális építési költséget. Az ekkor 27 éves ifjú építész azonban merész tervvel rukkolt elő. „Ös�szesen 32 pályamű érkezett be, 31 egészen a pályázati feltételeknek megfelelő telken, egy pedig ennél háromszor nagyobb telken, mely terv Pestről érkezett és nagysága miatt kirítt mindegyik közül. […] Az alaprajzi beosztása olyan volt, hogy szinte látszott rajta, és érezhető volt, a még friss iskolaszag.” 10 Ez volt Kiss István pályázata. Első körben – mivel eltért a meghirdetettől – a bíráló osztálytanácsos azonnal elvetette, végül mégis Kiss Istvánt javasolta első díjra. 1885-ben, miután újabb telkek kisajátításáról döntöttek, módosították a kiírást, és felkérték a három nyertes pályázót, hogy terveiket négyhomlokzatú épületre alakítsák át. Ekkor ismét Kiss István nyert, „főleg czélszerű belső beosztásánál fogva, miért is szerzője a kiviteli tervek és költségvetések készítésével megbízatott”.11 A költségvetést 180 000 forintról 260 000 forintra emelték,12 így 1885. augusztus 22-én a belügyminisztérium az ő tervét és költségvetését fogadta el, és 1886. március 18-án megkezdődött az építkezés.13 Talán a magyar középítészet megrendelői oldalára jellemzőnek találhatjuk, hogy miután a megyegyűlés az eredeti kiírásnak meg nem felelő művet 1885-ban elfogadta, azt utólag igyekezett költségcsökkentés címén megnyirbálni. 1886-ban, miután az engedélyeztetési folyamatok lezárultak és az építkezés megkezdődött, a vármegye szívesen elvette volna a szolgálati lakásokat, az erkélyeket és a második emeletet. Ez ellen Kiss István, aki megyeháza művezető építésze volt, tételes szakértői véleményben tiltakozott.14 1886. augusztus 7-én már álltak a falak, október 31-én már tető is volt, 1887. augusztus 1-jére pedig elkészült az épület, melyet november 24-én avattak fel. 15 „Monumentális igényű eklektikus épület a Megyei Tanácsház. A kétemeletes udvaros nagy épület 11 tengelyes főhomlokzatát egy-egy sarok rizalit és kettős középrizalit tagolja.”16 Ezt követően, 17 éves pályafutása alatt jelentős középületeket tervezett szerte az országban. „Igazságügyi építkezései különösen a célszerű beosztás, egyszerű, ízléses építkezés a helyi viszonyokhoz alkalmazott architectura által tűnik ki. Ilyen a komáromi, kalocsai, marosvásárhelyi, nagy-váradi dévai, miskolci brassói, lőcsei és legutóbb a nyitrai törvényszéki épület és fogház, mely utolsó alkotása.” 17 A nagyváradi törvényszék épülete 1901-ben készült el, a homlokzat – ma már nem létező – kerá-

xvIi. évfolyam / 93. szám

miacímerét Kiss a pécsi Zsolnay gyárból rendelte meg.18 Kiss István 1886. június 12-én a budapesti Deák téri evangélikus templomban vette feleségül a lőrinci birtokos, Herrich Károly vízépítő mérnök lányát, Leonia Ilkát (1866–1945). 19 Ettől kezdve gyakran megfordult Pusztaszentlőrincen. Ő maga is lelkesen támogatta az apósa hagyatékát képező birtok parcellázását, ami folytatása volt az 1887es házhelyosztásnak (Ezerháztelep). 1898 márciusában a Herrich lányok meghatalmazták Kiss Istvánt, „hogy a Szent-Lőrincz-pusztai 3. számú telekkönyvi betétben […] bejegyzett ingatlanokból tulajdonunkat képező illetőségünket helyettünk és nevünkben eladhassa, hogy ezen ingatlanokra nézve az adásvételi szerződést megköthesse, helyettünk és nevünkben aláirhassa, a vételárat felvehesse és azt jogerősen nyugtázhassa, a tulajdonjog bekebelezésére engedélyt adhasson, […] az itt felsorolt ingatlanokra nézve mindazt megtehesse, amit ezen jogügyletek lebonyolitása és érdekeinkre nézve hasznosnak és szükségesnek tart.” 20 Így jött létre a Bókaytelep, amit Kiss István sógoráról, Bókay Árpád orvosprofesszorról (Herrich Szidónia férjéről) neveztek el. Herrich Károly örökösei – köztük is elsősorban Kiss István – itt szerették volna létrehozni a későbbi település központját, ezért iskola és templom céljára is ajánlottak fel telkeket. Kiss István fellépett az akkor még Kispesthez tartozó település önállósodásának előmozdítása érdekében is. „A nyarat családjával együtt évről évre a szent-lőrinczi Herrich-kastélyban töltötte; az ő eszméje volt a HerPusztaszentlőrinc, Herrich-Kiss villa, 1880-as évek vége rich örökösök tulajdonát képező mezőgazdaságilag kevéssé jövedelmező ingatlan parcellázása. […] e telkekre akart mindent központosítani; iskolát, templomot, községházán kívül a már másfél évtized óta beépített házsorokon.” 21 Feleségétől három gyermeke született: 1887. március 11-én László Károly Emil, 1889. december 19-én István János Szidónia és 1897. október 23-án Erzsébet. Kiss László (1887–1925) folytatva apja hivatását építész lett, ifjabb Kiss István (1889–1960) pedig gépészmérnök. A parcellázó család tiszteletére a telepen utcát neveztek el Herrich Károlyról, Horváth Lajosról (Herrich Melanie férjéről), Bókay Árpádról és Kiss Istvánról is. Ezeket a Bókay Árpád utca kivételével a második világháború után átnevezték. 2013-ban a Kiss István utca visszakapta eredeti nevét. A Herrich-birtokon eredetileg két majorsági lakóépület állt. Az egyiket Szidónia, a másikat Leonie örökölte. Utóbbit Kiss István villarésszel bővítette ki. Az így T alakúvá tett nyaralóépület fejében nagyméretű ebédlőt, könyvtárszobát, előtte pedig díszes faszerkezetű, üvegezett verandát alakítottak ki. Innen szobrokkal benépesített rózsakertbe lehetett kilépni. A villát a második világháború végéig birtokolta a család, ekkor államosították, és szociális bérlakásokat alakítottak ki benne. Az épületet 2015-ben megkapta a Tomory Lajos Múzeum (a korábbi XVIII. kerületi pedagógiai és helytörténeti gyűjtemény), és a jelenleg is zajló felújítás befejeződésével még 2017-ben át is költözik ide. Középületek mellett néhány lakóházat is tervezett Budapesten. 1896 körül a Váci utca 65. és a Veres Pálné utca 29. számú házat. Utóbbinál szintén Zsolnay kerámiát használt fel. „A kiugró zárterkélyének ablakai alatt a színes majolikabetétek még klasszikus füzérdíszt ábrázolnak, a szalagokon azonban már felfedezhető szecessziós hatás.”22 „Színezett mázas kerámiabetétek ragyognak a rizalit ablakai alatt és a szemöldökben. Az

utóirat // post scriptum

épület még felújításra váró, szennyezett Váci utcai hasonmásán az ablakok alatt hasonló betétek láthatók.” 23 Tervei alapján épült fel 1893 és 1897 között a József körút és a Rákóczi út sarkán a László-ház (József körút 2.) 24, az Üllői út 80. 1898-ban, a Hőgyes Endre utca 7–9. 1902ben, valamint saját lakóháza 1899–1900-ban a Lónyay utca 17. alatt. Ez utóbbira 1914-ben fia, Kiss László tervezte a negyedik emeletet.25 Több egészségügyi intézmény épülete is nevéhez kötődik: a Budai Irgalmas Rendi Kórház épülete a II. kerületben, a mai Frankel Leó úton, a VIII. kerületi Baross utca I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, és ugyanott a II. számú Sebészeti Klinika, „mely utóbbiban oly művet alkotott, melylyel az uj hygiénikus építkezés terén méltó feltűnést keltett”.26 A sebészeti klinika előzetes vázlatait Kiss még 1893-ban készítette, az építkezés 1899. június 15-én kezdődött, és 1901. november 4-én már betegeket fogadott az épület. Az ünnepélyes megnyitón – 1902. január 27-én – azonban Kiss István már nem vehetett részt. 27 1901. decemberében régi vesebaja kiújult és 1902. január 9-én elhunyt.28 Kiss István – aki az Igazságügyi Minisztérium házi építője volt – be nem fejezett építkezéseit minden honorárium nélkül Czigler Győző vette át, ugyanis Kiss még halála előtt elkészítette az Igazságügyi Minisztérium új palotájának tervét az Országház közelében, a Kossuth Lajos téren (Zoltán utca – Akadémia utca), valamint szintén az ő tervei szerint ekkor már kihirdették az Egyetemi Kísérleti Kór- és Gyógyszertani Intézetre (Mária utca – Pál utca sarok) a kivitelezői pályázatot.29 Kiss tagja volt a Ferencvárosi Torna Clubnak, a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, a Képzőművészeti Társulatnak, a Magyar Iparművészeti Társulatnak, az Anyagvizsgálók Magyar Egyesületének, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Fővárosi Törvényhatósági Bizottságnak (a IX. kerületből) és a Középítési Bizottmánynak, valamint elnöke a Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaságnak. A korabeli szaksajtó így emlékezett rá: „Kiss Istvánnak, jóllehet nem mindennapi sikerekkel dicsekedhetett, kitűnő egyéni tulajdonságainál fogva alig lehetett ellensége vagy irigye. Szerette őt mindenki a ki ismerte. Barátai, munkatársai pedig valósággal rajongtak érte. Soha sem tétovázott, ha valami jó ügyért síkra kellett szállni, s sokoldalú alapos tudása, rokonszenves egyénisége és ritka ékesszólása előre biztosították neki a diadalt.”30 ___________ 1 Nagykondorosi római katolikus anyakönyv 29/1857. és az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés-gyűjteménye. (https://familysearch.org) 2 ma Eötvös József Gimnázium 3 Pesti Hírlap, XXIV. évf. 9. szám, 1902. január 10. 10. o. 4 Orlay Györgyné: Újabb adatok Lósy-Schmidt Ede életéről, munkásságáról és a kassai Országos Magyar Műszaki Múzeumról. In: Technikatörténeti Szemle, 20. szám, 1993. 263–277. o. Oklevelének száma: 46. 5 ma Eötvös József Gimnázium 6 Vízy László: Kiss István építész munkássága. In: Magyar Építőipar, LVII. évf. (2007) IV. szám, 239–240. o. 7 Pápai Lapok, 1885. november 22. – december 13. További művei: A szent-margittai kő (In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, XVIII. évf. (1884) 1. szám 39–62. o.), A ferde dongaboltozatok kőszerkezetei (In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, XX. évf. (1886) 2. szám, 35–86. o. és 3. szám, 101–147. o.) 8 A Kaiserliches Stiftungshaust (Sühnhaus) Friedrich von Schmidt tervezte, 1882 és 1885 között

régi-új magyar építőművészet

épült a Schottenring 7. alatt. Az épületet 1945-ben bombatalálat érte és lebontották. Vasárnapi Újság, LXIX. évf. 2. szám, 1902. január 12. 30. o. Hudi József: Voyta Adolf visszaemlékezései III. In: Acta Papensia. A pápai református gyűjtemények közleményei. XIII. évf. 2013/1. szám, 49–126. o. Voyta Adolf 1882-ről ír, más források 14 pályázóról emlékeznek meg 1884-ből. Voyta szerint Kiss István sikerében barátja, Bezerédy Viktor veszprémi aljegyző, képviselő játszott szerepet. Kiss ekkor külföldi tanulmányútján, Amszterdamban volt, ahonnan azonnal visszatért. 11 Pápai Lapok, XIV. évf. 48. szám, 1887. november 27. 211–212. o. 12 Pápai Lapok, XIII. évf. 28. szám, 1886. július 11. 111. o. 13 Pápai Lapok, XIII. évf. 2. szám, 1886. március 14. 42. o. Ekkor már 340 000 forinttal számoltak, amelyből Kiss István tiszteletdíja 11 000 forintot tett ki. Összehasonlításképpen a kisajátítás keretében két házat 6000, illetve 8000 forintért további két telket összesen 2000 forintért vásároltak meg. Pápai Lapok, XIII. évf. 3. szám, 1886. március 21. 45. o. 14 Pápai Lapok, XIII. évf. 28. szám, 1886. július 11. 109–110. o. 15 Pápai Lapok, XIV. évf. 48. szám, 1887. november 27. 211–212. o. 16 Korompay György: Veszprém. Városképek – Műemlékek könyvsorozat. Szerk.: Papp Imre. Budapest, Műszaki Kiadó, 1957. 249. o. 17 Pesti Hírlap, XXIV. évf. 9. szám, 1902. január 10. 10. o. Továbbá a Wikipédia Kiss István oldala szerint az igazságügyi épület Besztercebányán, a nagybecskereki Pénzügyi Palota, az 1912-ben elkészült ditrói templom. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_István_ (építész,_1857–1902) Épületei közül a veszprémi megyeháza, a klinikai tömb és a József körúti épület műemléki illetve helyi védettséget élvez. 18 Merényi György: Zsolnay építészeti kerámia az Osztrák–Magyar Monarchia korában. Budapest, Vince Kiadó, 2015. 19 Budapest Deák téri magyar evangélikus házassági anyakönyv 47/1886. (Budapest Főváros Levéltára XV.20.2) A feleség más helyen gyakran Leonie-ként szerepel. 20 Pest Megyei Levéltár VII.1.c. Pusztaszentlőrinc, 1901. 1-97. 104/3 21 Kispest–Szentlőrinczi Friss Újság, II. évf. 12. szám, 1902. január 12. 1. o. 22 Budapest in detail – Építészeti részletek. Szerk.: Lőrinczi Zsuzsa, Budapest, 6Bt, 2000. 141. o. 23 Mattyasovszky Zsolnay Tamás – Dr. Vécsey Esther – Vízy László: Zsolnay-épületkerámiák Budapesten. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. 94. o. 24 http://budapest100.hu/epiteszek/kiss_istvan.2889.html?&pageid=211 25 http://ketezer.hu/2010/05/kemeny-maria-lonyay-utca-17/ Némely források nevéhez kötik a Szent János Kórház egyes pavilonjait is, ugyanakkor a Hőgyes Endre utca 7–9. 1904-es évszámmal Czigler Győző neve mellett is szerepel a Wikipédián: https://hu.wikipedia.org/wiki/Czigler_Győző 26 Pesti Hírlap, XXIV. évf. 9. szám, 1902. január 10. 10. o. 27 A II. sebészeti klinikáról részletes leírást közöl Schoditsch Lajos: A budapesti m. kir. tudomány-egyetem II. számú sebészeti klinikája. In: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, XXXVI. évf. (1902) 3. szám. 110–115. o. 28 Pesti Hírlap, XXIV. évf. 9. szám, 1902. január 10. 10. o. 29 Budapesti Hírlap, XXII. évf. 30. szám, 1902. január 31. 17. o., Budapesti Hírlap XXII. évf. 51. szám, 1902. február 21. 6. o., Budapesti Hírlap, XXII. évf. 104. szám, 1902. április 16. 4. o. és Budapesti Hírlap XXII. évf. 105. szám, 1902. április 17. 7. o. 30 Magyar Iparművészet. V. évf. (1902) 1. szám, 36–41. o. 9

The Owner of the First Degree in Architecture from the Budapest University of Technology István Kiss born 160 ago István Kiss (1857–1902) was the first to receive a degree in architecture after graduating in 1880 from the University of Technology in the history of this institution. With his oeuvre he enriched architecture not only in Hungary but also internationally with buildings that have evolved into landmark sights of Hungarian cityscapes. With his works and career as a teacher he marked a progressive tendency for later generations of architects reaching far beyond into the 20th century. And besides all this, the development scheme of a settlement called Pestszentlőrinc which is today part of the 18th district of Budapest is also part of his oeuvre.

____

terv plan

____

Evezőspálya céltornya Ötletpályázat – 1. díj ___

Máté Tamás, Vass-Eysen Áron – BIVAK

terv concept:

___

„…motiválni csak úgy lehet, hogy a végletekig, de még utána is toljuk a határokat. Ha nyomunk hússzor egy percet rövid pihenőkkel, az a beledöglésig tart. Csak így lehet fejlődni.” – Vajda Attila, olimpiai kenubajnok A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata és a Magyar Építőművészek Szövetsége 2016 októberében nyílt építészeti pályázatot hirdetett 40 év alatti építészek számára „Evezőspálya céltornya 2016”megnevezéssel. A fiataloknak a kiírás szerint egy „ideálisra” elképzelt, a jövőben

terv // plan

is jól használható evezőspálya épített környezetének területfejlesztési koncepciójára, valamint a versenyek rendezésére szolgáló létesítmények építészeti megfogalmazására kellett gondolatokat és javaslatokat tennie. Az 1. helyezést Máté Tamás és Vass-Eysen Áron munkája nyerte el. „A győztes tervben a céltorony nem felfelé, hanem hosszanti irányba terjeszkedik. Praktikus, jól illeszkedik a pályához, s nem képez akadályt a szélnek. Ilyen jellegű megjelenítést, pályával kapcsolatos gondolkodásmódot még a világ egyetlen pályáján sem láttunk” – írja

2017 / 03

Termálfürdő terve, Soltvadkert Hauszmann diplomadíj, 2017 ___

Font Izolda Dobai János DLA opponens opponent: Pethő László terv concept:

konzulens consultant:

___

Soltvadkert mellett fekszik a Vadkerti-tó, ahová nyáron a kellemes strand miatt, télen a sima jég miatt látogatnak a környékbeliek. Egy tó melletti telken már kijelölte a város a régóta vágyott termálfürdő helyét. a bíráló bizottság zárójelentésében Petrovics Kálmán, az MKKSZ fejlesztési alelnöke. A pályázók a céltorony megformálásakor a finom, kecses hajók formáját vették alapul, könnyű, lebegő épületet képzeltek el. A telepítési koncepció külön vendég és sportoló zónára csoportosítja a funkciókat, könnyedebb és átláthatóbb működést biztosítva. A céltornyot, mint a hely emblematikus épületét az osztósziget csúcsára helyezték, az összes funkciót egy szintre csoportosították és lábakra emelték. 90 méter hosszú, feszes tömeg „suhan” a víz felett, ahonnan mindenki

azonos magasságból nézheti a versenyeket. A tervezők szerkezeti megoldásaiban és anyaghasználatában a magyarországi vízparti építészetre jellemző, egyszerű és őszinte megoldásokat alkalmaztak: tüzihorganyzott acél szerkezeti elemek, szerelt kötéssel rögzítve. A zárójelentés kiemeli, hogy a BIVAK emblematikus terve a nemzetközi gyakorlatban is jól hasznosítható ötlet lehet. A helyszínrajzi telepítés a verseny-, a vendég- és sportolói zóna pontos és szigorú lehatárolásával példaértékű, az átütő, légies épület gazdag szellemi tartalmat közvetít.

The Goal Tower of the Rowing Course Design Contest - First Prize The Department of Architecture of the Hungarian Academy of Art and the Association of Hungarian Architects co-operated in publishing an open tender in October 2016 for architects under the age of 40 titled „The Goal Tower of the Rowing Course 2016”. Meant for young professionals, invited architects to design the surroundings of an “ideally conceived” rowing course with efficient utilization in the future, including the architectural concepts for reinterpreting facilities suited to host related sports events. The first prize went to the joint scheme submitted by Tamás Máté and Áron Vass-Eysen. Their design is a break-away from the traditional vertical design: instead it stretches horizontally. It is a practical design, well-adjusted to the rowing course, and does not create any kind of obstacle to the wind. This type of representation and the new way of approaching the concept of a race course is unprecedented so far.

régi-új magyar építőművészet

Az egyelőre üres telken jelenleg egy termálkút található, ami gyógyhatású, magas ásványi anyag tartalmú sárgás vízzel rendelkezik. A helyszín egy fákkal, bozótossal körülvett terület, a sűrű növényzet nem enged rálátást a legközelebbi nyaralókra sem. Ezt a zárt szituációt nyitja meg a terv a tó felé, hogy az épületből kilátás nyílhasson a vízfelületre. Az épület feladata egy olyan helyen, ahol elhelyezkedését nem befolyásolja még épített környezet, az alkalmazkodás: csak a természetes környezet alakíthatja. Az elhelyezésnél fontos volt, hogy a meglévő értékes fák megmaradjanak, és az épület minél közelebb kerüljön a vízparthoz. A tervezett fürdő formájával is arra törekszik, hogy a természetbe leginkább illeszkedjen. Alapképlete egy lapos, több helyen felhasított korong. A merőleges rendszerben megjelenő hasítások fellazítják a nagy, lapos testet, főleg a part felé nyílik az épület, az érkezéssel ellentétes irányból csak a bejárat bemetszése látható. A felvágások oldalai üvegfalak, így a belső tér ezeken keresztül kap fényt. A tér az üvegfalak miatt tagolt, de mégis átlátható marad. A külső, íves fal zárt, a medencék mellett egy-egy alacsonyan elhelyezkedő ablak töri meg a teljes zártságot,

és kilátást biztosít fürdőzés közben. A teljes kilátást azonban csak a tetőn kaphatjuk meg, itt jó időben akár napozni is lehet. Innen nézve a tó egésze belátható. Alaprajzi értelemben a földszint két félkörre tagolható. Egy félkör jut a megérkezésnek, átöltözésnek, és egy másik félkört kap a fürdőzés. A fürdőtérben három bevágás van, az egyikben a szabadtéri medencék helyezkednek el, a másik kettőbe bekúszik a környező természet. A negyedik bevágáson át juthatunk be az épületbe, az út irányából csak ez a megnyitás látható a korongon. Az előtérbe vezető úton már belátás nyílik a medencékhez, ahová az öltözőkön keresztül juthatunk. A földszinti medencetér két részre osztható, van egy hármas egység, amit meleg, langyos, valamint hideg medencék alkotnak, innen indul egy egykarú lépcső is

terv // plan

a pinceszintre. A másik részben két gyermekmedence foglal helyet. A két részt a legnagyobb bevágás tagolja, amiben a földszinten egy szabadtéri úszómedence található, ide az üvegfalban lévő ajtón keresztül juthatunk ki. Ugyanebben a bevágásban a pinceszinten egy szabadtéri merülő medence helyezkedik el. A pinceszint nagy részét a gépészeti helyiségek, valamint a földszinti medencék tartószerkezetei foglalják el. A bejárat és az előtér alatt egy úszómedence és egy termálmedence van, a fenti egyik gyermekmedence alatt öt szauna található. Ezekhez tartozik egy zuhany valamint egy kültéri hideg merülő medence. A tetőre is fel lehet jutni egy acél-üveg szerkezetű kijárón keresztül, fent a tető egy része járható, nagyobb része zöldtető. A külső íves felületet függőleges fa lécburkolat borítja, a bevágásokban az attikák egy-

szerű fehér vakolatot kaptak. A faburkolat öregedése, természettel együtt változása is segíti majd az épület és környezet kapcsolatát. A belső és külső tér közti kontrasztot a burkolatok is erősítik. A belső térben a fő felületi elemek az üveg, a fémkeretek, a beton, a padló sötétszürke méhsejt mozaik burkolata és a víz felszíne.

Designs of the Thermal Baths, Soltvadkert Hauszmann Diploma Award, 2017 This diploma design is the elaboration of the concept for the thermal baths which is to be built on the shore of Lake Vadkerti. The site is now almost vacant: but there is a thermal well with yellowish water rich in minerals with curing effects. The area is surrounded by trees and bushes, the thick vegetation hides even the closest weekend houses from sight. The scheme opens this kind of closed situation towards the lake so that there is an undisturbed view from the building onto the body of water. Forms of the thermal baths complex ambition to adjust to nature as much as possible. The basic formula is a flat disc slit at several points. In this perpendicular system the slits enhance the large size flat body which opens especially in the direction of the building on the opposite side of arrivals, and it is only the slit of the entrance which is visible. The sides of the slits are glass partitions, thus the interior receives light via them. Architectural space is articulated by this and yet remains transparent.

2017 / 03

____ passzázs passage

____

Lechner összes: 12 település, 36 épület Halász Csilla, Ludmann Mihály és Viczián Zsófia, Látóhatár Kiadó, Budapest, 2017 ___ szöveg text: Tatai Mária ___

A kötet igényes kivitelével első látásra megnyeri olvasóját, a címe szerint pedig egyféle teljességet céloz meg. A szerzők egyik legnagyobb építőművész egyéniségünk, Lechner Ödön életművét gyűjtötték egybe, mégpedig úgy, hogy az eddig ismert művek mellé újakat is feltártak. Kutatómunkájuk során az épületeket személyesen is felkeresték, talán ezért is sikerült az életmű bemutatása valahogy hitelesebbre és életszerűbbre, mintha a szerzők „csak” könyvtárat, tervtárat, internetet bújtak volna.

Az eddigi, viszonylag gazdag Lechner-irodalom érdemeinek elismerése mellett (külön kiemelve Gerle János 2003-ban megjelent Lechner Ödön monográfiáját) elmondható, hogy ez a kötet kiemelkedő teljesítmény, méltó a tárgyához, hiszen nemcsak tudományos és egyben ismeretterjesztő munka, de maga is könyv-műalkotás. Az építészeti élet-

mű eddig ismert teljességét tárja az olvasók – és a kutatók – elé, tehát alapmű. Az, hogy még szép is (művészeti szerkesztője Csillag István), versenyelőnyhöz juttathatja az építészeti könyvek piacán. Talán az építészek hiányolhatják, hogy a könyv szinte rajzmentes, néhány homlokzattól, illetve díszítő részletrajztól – és a meg nem valósult munkák főleg szintén homlokzatrajzokkal megidézett épületeitől – eltekintve nem csupán építészeti szakmai ábrázolás (alaprajz stb.) nincsen benne, de térérzékeltető perspektíva vagy axonometria sem. A szerzők nem építészek, hanem bölcsészek, akiktől természetes, hogy más oldalról közelítenek a témához. A művészi fotók – alkotójuk Ludmann Mihály festő, művészettörténész – ugyanakkor nagyon is beszédesek, a felületek és részletek bemutatása mellett sokat érzékeltetnek a lechneri téralkotásból is. És persze miért is lenne benne minden egyetlen könyvben? Vizuális erejére és bölcsészeti érdemeire tekintettel a könyv így is alapmű lehet az építészek számára. A képek a belső és külső látványokat tárják elénk, az épületleírások segítenek a házak megértésében, és a hozzájuk tartozó történetek megismerése is hasznos. (Szaklektorként az épületleírások ellenőrzésében természetesen építész is közreműködött.) A könyv felépítése is jól segíti az olvasó tájékozódását. Halász Csilla szerkesztői beköszöntőjét és a bevezető tanulmányt követően nagyrészt épületfajták szerint tagolt, átfogó fejezetekben következik az életmű kibontása. A fejezetek élén egy-egy tanulmány áll (szerzői Viczián Zsófia és Ludmann Mihály), ezek egyfajta értelmező környezetet teremtenek a később részletesebben bemutatott épületekhez. Az egyes épületleírások beszédes alcímeket kaptak, ahogyan

a fotókhoz is leíró, értelmező megjegyzések kerültek – mindezek a mai kor (kevesebbet olvasó) emberét szólíthatják meg a nem-lineáris kiemeléssel. A könyv utolsó harmadában további tanulmányok következnek a három szerzőtől. Ezek a Lechnerhez legszervesebben kapcsolódó témákat veszik sorra: a Zsolnay gyár szerepéről, a nemzeti építészet kérdésköréről, a követőkről illetve a sajtóvisszhangról szólnak, és térben-időben is szélesebb kontextusba helyezik a mestert és munkáit. Mindemellett magának az építőművésznek híressé vált szakmai hitvallása is bekerült a kötetbe: a Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz című alapvető írása. Hátul a kutatást segítő dokumentumjegyzékek és térképek mellett a szerzők rövid útinaplóit is végigolvashatjuk. Ez utóbbi vallomások már a címükkel is alátámasztják az olvasó érzését, hogy az adatok és a szakmai leírások mellett egyfajta szerzői személyesség, mélyen átélt elkötelezettség is kiérezhető a könyvből. Talán ez a hozzáállás tette lehetővé az alapos és ihletett munkát, s teszi egyedivé és értékessé a Lechner-irodalomnak ezt a legfrissebb tagját.

Iparművészeti Múzeum. Fotó: Ludmann Mihály

régi-új magyar építőművészet

A százéves házak ünnepén a rakparté a főszerep Budapest 100, 2017. 04. 22. – 23. ___ szöveg text: Fazekas Zsuzsa ___

fotók photos:

A Nagykörút után idén a RAKPART tematika is lehetőséget adott a különböző korú és stílusú épületek bejárására. A Budapest100 2017-ben a régi bérpaloták és közintézmények mellett kortárs épületeket is bemutatott a Duna-parton. A népszerű városi ünnep és programsorozat iránti érdeklődés egyre növekszik: ilyenkor nemcsak felbolydul a város, de a legjobb közösségi arcát mutatja. Ha megfelelő jelzőket keresünk erre, talán az „élhető”, a „barátságos” és „izgalmas” írja le a legpontosabban és legvisszafogottabban a Bp100 életérzést, de lényeges a házbejárások újdonságértéke és megunhatatlansága is. Ennek köszönhetően a tematikus regisztrációhoz kötött programok és séták egy pillanat alatt beteltek. Ez azonban nem tántorított el senkit, mert a most felfedezésre váró 44 ház, köztük iskolák és templomok, vezetés nélkül is mutattak annyit, amiért érdemes volt felkerekedni április végén. Ahogy a korábbi években, a kulturális, családi és nemzetközi programok mellett egy sor szakmai program is volt, mindezekről a letölthető és a város több pontján ingyen beszerezhető programfüzet segített tájékozódni. Mindkét napon bejárható volt többek között az egykori MÁK nyugdíjintézet bérháza a Kossuth tér 13-15 szám alatt. Az épület Mál-

A Budapesti Corvinus Egyetem bejárata

passzázs // passage

Hütter katalin Cecília

A Budapesti Corvinus Egyetem belső terei

nai Béla életművének legnagyobb volumenű alkotása (1919) és neobarokk homlokzata ellenére látványos belső tereket rejt. Nem mellesleg ez az a ház, ahol az egyik lakás felújításakor nemrég adatszolgáltatási ívek sokasága került elő a vészkorszakból. A háztörténeti sétákat a szomszédos 16-17-tel együtt tartották, ugyanitt könyvcsere és kortárs táncszínházi performansz is volt. Megnyílt több közintézmény, köztük a Commerzbank épülete a Széchenyi rakparton és maga az Akadémia. A Vigadó téren, a hajóállomás 2-es pontján lehetett megnézni a Kossuth múzeumhajót és a rajta látható interaktív kiállítást. A Kossuth nem épület ugyan, de 1984 óta műemlék, az egyetlen eredeti formájában fennmaradt személygőzös. A hajót a Ganz gyárban építették 1913-ban és Ferencz Ferdinánd főhercegről kapta a nevét, 1938-ban fontos szerepe volt az eucharisztikus kongresszuson, ahol a megnyitó fő attrakciója egy hajós körmenet volt az esti Dunán. A vízi élethez kapcsolódó másik építmény a Margitszigeten, a Hajós Alfréd sétány 2-ben kikötött Wesselényi csónakház, amelyet még Széchenyi építtetett 1841-ben. A hasonló csónakházak közül egyedül a Wesselényi élte túl a 20. századot. A Fővám tér környékén a Nagycsarnok mellett élmény volt megnézni a fantasztikus ovális lépcsőházat a legkorszerűbb épületgépészeti és kényelmi

megoldásokkal 1938-ban épült betonvázas lakóházban, a Belgrád rakpart 2-ben, ahol ezen a hétvégén a már bezárt Lukács Archívum is újra kinyitott. A Szabadság hídon hídkiállítás és hídséta volt, és két lépésnyire innen be lehetett járni a Közgáz campust a Sóházzal és a tíz éve átadott C épülettel, benne a könyvtárat, az előadótermeket és az irodaházat. Az „új” épülettömb bejárati homlokzatán Jovánovics György térplasztikája a Szabadság szobor után város második legnagyobb méretű köztéri szobra (33m), az aulában falnyi LED óra és látványos üvegbeton pult. Itt szombaton szinte egész nap tér-feltérképező, térmegismerő játékokat tartott egy építészekből és pszichológusokból álló kutatócsoport, akik a terek és formák ránk gyakorolt hatásait és ezek erejét, jelentőségét mutatták be. A híd túlsó oldalán, a budai oldalon a Műegyetem szomszédságában kaput nyitott az úgynevezett Eraviszkusz-házat (Gellért tér 3.), amely az építésekor előkerült 500 ezüst dénárból álló kelta éremleletről kapta a nevét. A ház alsó, utcai traktusán egykor a Műegyetem Kávéház, a hatvanas évektől 2006-ig házasságkötő terem működött. A bőség zavara okán itt csak néhány látnivalóra hívtuk fel a figyelmet, de a Bp100 elsődleges érdeme és jelentősége talán mégsem ez, hanem az épületek történeteiben feltáruló múlt és a láthatóvá váló eleven városszövet.

A Budapesti Corvinus Egyetem belső terei

2017 / 03

Körülöttünk. Ipar- és tervezőművészet Nemzeti Szalon 2017 Műcsarnok, 2017. 04. 22. – 08 13. ___ szöveg text: Ulrich Tamás ___

fotók photos:

Kővágó Nagy Imre – Műcsarnok

„MŰVÉSZI IPAR, IPARMŰVÉSZET, TERVEZŐMŰVÉSZET, DESIGN” – ezzel az öt fogalommal kezdődik a Nemzeti Szalon katalógusának Fekete György belsőépítész által írt bevezető szövege. A design, ami talán akkor kezdődött, amikor az ősemberek egyike, az első kézműves-művész nekiállt simára csiszolni a pattintott kőbaltáját a többiek nagy csodálatára, és megszületett az első „formatervezett” kézműves termék… Ekkor még nem lehetett sejteni sem, hová fejlődik ez a „kézművesség” az emberiség történelmében, és napjainkban már nyilvánvaló, hogy fontos szerepe lesz a 21. században is. Az ipar- és tervezőművészet alkotóművészeinek az idei Szalonhoz mérhető bemutatkozó kiállítása utoljára a 2000-ben, a millenniumi kiállítássorozatban volt. Azóta tizenhét év telt el, a Műcsarnok Nemzeti Szalon sorozat programjába illeszkedve ilyen számvetési-bemutatási lehetőség ötévente adódik, a többi vizuális művészettel szépen sorban váltakozva. Az idei Nemzeti Szalon az elmúlt tíz év és nyolc ipar- és tervezőművészeti szakterület seregszemléje. A két főkurátor (Sára Ernő és Scherer József) által javasolt alcím, A mindennapok művészete, a kikerülhetetlen design jól jellemzi a szándékot és a bemutatott anyagot; a design szó helyére kerülhetett volna iparművészet vagy formatervezés is. A Műcsarnok felhívására a Tár.hely 2.0 ipar- és tervezőművészeti projekt digitális tárhelyére a művészek által feltöltött anyag volt a kiindulási alap. A projekt közel hatszáz, huszonegy évnél idősebb magyar alkotó 1010 munkáját gyűjtötte össze, ebből a gigantikus gyűjteményből válogattak és hívtak meg

régi-új magyar építőművészet

művészeket a kurátorok, társkurátorok és segítőik. Végül a hosszú munkás folyamat végén lett belőle egy nagyívű, látványos kiállítás s egy tartalmas, pazarul gazdag míves katalógus, a korszak lenyomata. A projekt másik fontos hozadéka: az utóbbi tíz év alkotó művészei, terveik és alkotásaik, tárgyaik is jó minőségben digitálisan is dokumentálva, archiválva vannak. A katalógusban közel 420 kiállító művész és műveik, valamint további kb. 240 alkotó beadott anyaga – színes képeken dokumentálva – ,kapcsolódó interjúk és életrajzok, valamint bevezető tanulmányok találhatók. A kiállításon az egyedi tervezésű, kézi gyártású művektől a restaurált-helyreállított tárgyakig, az iparilag gyártott/gyártható design termékekig széles a skála, mindez jól mutatja, milyen hatalmas szerteágazó ez a terület, és milyen tágasak a folyamatosan változó műfaji határok, mennyi az összefonódás. Az iparművészet ismét óriási kihívások előtt áll, a kézműves „klasszikus” iparművészet lassan eltűnik, részben az régi alkotók abbahagyják, részint a sok évszázados kézi-míves szakmai tudás oktatása, továbbadása is eltünedezőben van. Részben a hagyományos technikák, technológiák és az alkalmazott anyagok is óriási változásokon mennek keresztül. Számos területen a számítógépes tervezés, digitális tervezés–rajzolás–ábrázolás, a számítógép vezérelte megmunkálás, a 3D nyomtatás veszi át a szerepet. A társszakmai kapcsolatok is átrendeződnek, a kibertérben könnyen együtt dolgozhatnak az egymástól távol élő művészek, vagy akár hallgatók egyegy közös munkán, miközben a gyártás vagy megvalósítás egy harmadik helyen történik. A korábbi magyar ipari-gyári háttér (bútorgyárak, sík- és öblösüvegipar, kerámia- és porcelángyártás, texti- és papírgyártás stb.) megszűnése, felszámolása, privatizációja, a magyar piac globalizációja is sokat rontott a helyzeten. Ezzel nemcsak a hazai – sokszor évszázados – hagyományokhoz kapcsolódó gyártóhelyek, az oktatásra is alkalmas műhelyek és szakemberek, a szakmai képzési lehetőségek, hanem potenciális „szakmai" támogatók is eltűntek. A rendszerváltozás sajnálatos módon ugyancsak felszámolta az állami nagyberuházá-

sok kötelező „társművészeti” alkotásokra előírt pénzügyi kereteit, lehetőségeit, és az ahhoz kapcsolódó Iparművészeti Lektorátus tevékenységét, a művészek „állami” megrendeléseit. Kézműves, iparművész, művész, tervező, alkotó, (ipari) formatervező, designer, mérnök, informatikus, menedzser, kereskedő, marketing- és kommunikációs szakember, ökológiai szakember – mindezt ma már a szakmában tudni kell és mindehhez érteni is kell. Ezek a kifejezések gyakran előfordulnak a kiállító termek magyarázó szövegeiben, a katalógus bevezetőiben valamint az iparművészekkel készített interjúkban, továbbá a kiállításhoz kapcsolódó kétnapos konferencia előadásaiban is sokszor elhangzottak. A design költséges, az ipari (tömeg)gyártás fejlesztésében költségei menedzselhetőbbek, mint egy-egy egyedi, sokszor valóban kézműves módszerekkel, néhány ember által gyártott alkotás esetében. Ma már egy komoly design stúdió rengeteg szakembert foglakoztat: kreatív igazgató, művészeti igazgató, stylist, designer-formatervező, marketinges, fotós, szövegíró, tervezőgrafikus, tipográfus és így tovább. A szerteágazóan gazdag kiállításon is számos bemutatott tárgy inkább a magánberuházásokhoz, igényes magánépületekhez, villákhoz kapcsolódik, vagy a művészek tulajdonában lévő mintadarabokat, tanulmányokat, prototípusokat, terveket láthatunk. „A mindennapok művészete, a kikerülhetetlen design“ a Műcsarnok 13 tematikus termében sorakoznak a művek, képek tablók, tárgyak. Néhány részlet a teremszövegekből: – Párhuzamos történetek: tapasztalt mesterek és fiatal sikeres tervezőművészek – ebben a teremben művészek nyilatkoznak életükről, munkájukról. – Mestereink: huszonhárom rangos elődként számon tartott hazai tervezőművész megidézése, olyanoké, akik generációkat oktattak, sokaknak adtak példát nemzetközileg is elismert művészeti teljesítményükkel. – Magunk körül: otthonaink, belső tereink, bútoraink és tárgyaink – mindaz, ami körülvesz minket. – Egymás körül: közösségi belső terek, a városi élet közösségi színterei a hivatalok, az éttermek, kávéházak, cukrászdák, színházak, hangver-

senytermek, múzeumok, áruházak, egészségügyi intézmények, oktatási intézmények stb. – Körös-körül: a város forgataga, az utcák, terek és közlekedési terek és eszközök tárgykultúrája. – Munkánk körül: a „hozzáadott érték“. Egy társadalom életminőségének biztosítéka az új értékek előállításának képessége, mennyisége, piaci ereje. – Befelé tágasabb: a szakrális terek és tárgyak tiszteletét közösségek hitelesítik és gyakorolják, több évszázados tradíció alapján. – Mozgásban: sport-, szabadidő- és játék(szerek). Önmagában a mozgást, a testrészeinknek együtt és külön-külön megmozgatását segítő eszközök tervezése is több tervezőművészeti műfajt foglalkoztat. – Gutenberg után: a sokszínű nyomtatott világ, a nyomdatechnika gyors és folyamatos fejlődése bámulatos eredményeket produkál a 21. században. – A megmozduló kép: animáció, film; a műfajt magáénak vallja a fotó, a filmművészet, a multimédia szakterülete is. – Örökségünk tisztelete: restaurálás, renoválás, értékmentés – Jövőkeresés: az innovatív design, a következő nemzedék gondolkodásmódja. A tervezőművészet, a design egyik fontos szerepe a jövő irányainak feltárása, olyan tárgyak, anyagok és eljárások, olyan felhasználási területek feltérképezése, amelyek ma még különlegességnek látunk, de holnap már a mindennapok részei lesznek A Nemzeti Szalon 2017 kiállítást szakmabelieknek és nyitott szemmel tájékozódó laikusoknak egyaránt érdemes megnézni, hiszen itt egymás mellett láthatók-megtalálhatók a szerteágazó sokszínű tehetség villanásai. Komoly küldetést vállalt fel a Műcsarnok egy ilyen méretű kortárs iparművészeti-tervezőművészeti anyag összegyűjtésével, bemutatásával. A Nemzeti Szalonnak mindenki számára van mondanivalója, mutatnivalója, sőt talán már az iskolásokat is érdemes lenne szervezetten elhozni, kezdjenek ismerkedni ezekkel a fogalmakkal, alkotásokkal, tárgykultúrával, a művészet légkörével. A szép kiállítású és teljes anyagot bemutató katalógus is sokak könyvespolcára odakívánkozik; néhány év elteltével jó összehasonlítási alapot fog kínálni.

Kiállításdesign és arculat: HEONLAB

YT/-Industries/Research Dev. Team: TUES CF-Carbon kerékpár

EJTECH (Kárpáti J.-E. de la Torre): ENSO variációk I.

passzázs // passage

2017 / 03

A negyedik elem Edward Burtynsky: Wasser. KunstHaus Wien, Bécs, 2017.08. 27.-ig ___ szöveg text: Zöldi Anna ___

fotók photos:

KunstHaus Wien

Kiálítási enteriőr. Fotó: Eva Kelety

Augusztus 27-ig látható a KunstHaus Wienben Edward Burtynsky fotóművész kiállítása, mely nemes egyszerűséggel a Víz címet viseli. A falakon jókora festmény méretű képek, melyek mintha óriásira nagyított mikroszkopikus metszetek, kristályok, szövetek, élő organizmusok, vagy épp kozmikus jelenségek űrteleszkóppal készült felvételei lennének. Pedig mindennapjaink emberi léptékű, az esetek többségében emberi beavatkozás nyomán létrejövő környezetét mutatják, csak épp a megszokottól eltérő látószögből. Többnyire felülről, de mindenképp tisztes távolságot tartva. Burtynsky a víz nyomába ered, keresztülkasul a földgolyón, óriási földrajzi, kulturális és időbeli ugrásokkal. Önkényes nézőpontja korántsem öncélú: tudatosan bizonytalanít el a képek tárgyát illetően – azt akarja, hogy elgondolkodjunk azon, ami lassan a könyökünkön jön ki, mert már a csapból folyik. Egyelőre… A víz olyan látszólagos bőségben áll rendelkezésre a földgolyón, hogy a civilizált ember elfelejtett spórolni vele. Számunkra a csapból folyó víz már olyan természetes, hogy meg sem isszuk – a homo urbanicus ásványvizes palackokkal rohangál – persze rózsaszín kupakossal, mert egészségtudatos. Edward Burtynsty: Cerro Prieto geotermikus hőerőmű, 2012

régi-új magyar építőművészet

Edward Burtynsty: Shasta víztározó, 2009

Megfeledkezett arról, hogy elődei micsoda küzdelmek árán vették birtokba, zabolázták meg, hajtották igába létezésünk egyik őselemét. És minthogy küzdeniük kellett érte, kellő tisztelettel bántak vele. Burtynsky képei a küzdelem, a tisztelet és a magáról megfeledkezett pazarlás mementói. a spektrum a természetet nyilvánvalóan és tudatosan károsító beavatkozásoktól az ésszerű, az ökoszisztémával együttműködő, sőt azt támogató megoldásokon át az érin-

tetlen őstermészet képeiig ível. Egy kozmikus lépést hátrálva mutatja meg az olajkatasztrófák sújtotta tengeröblöket, a mezőgazdaság, a profitorientált ipar és a lakosság túlzott vízigénye miatt kiszáradó folyókat, ugyanakkor azt is, amikor az emberi beavatkozás egyértelműen csodálatra méltó: az emberi invenció és erőfeszítés diadalát hirdető vízműveket és gátrendszereket, használaton kívül romosodó, gigantikus indiai közösségi kutakat, melyek évszázadokon keresztül szolgálták kitartóan

Edward Burtynsty: Kumbh Mela, Haridwar, India, 2010

passzázs // passage

az ott élők ésszerű vízigényét anélkül, hogy kimerítették volna a természet erőforrásait. Sólepárlókat és elárasztott rizsföldeket, vízkultúrával művelt területeket, ahol a biodiverzitás nem sérül, hanem olykor épül. Végül eljut azokra a helyekre is, ahol az őselem valóban a szentség forrása: rituális merítkezést fényképez Indiában, gleccsert Izlandon és érintetlen tájat érintetlen őslakosokkal Kanadában. A kamera látószögének köszönhetően a képek szinte ortogonálisak, absztrakt ábráknak tűnnek, esztétikájuk épp ezért megkapó. Burtynsky a földgolyó iránti felelősségre kívánja irányítani a néző figyelmét – arra int, hogy a 21. századi ember elodázhatatlan feladata, hogy meg találja helyét a kozmikus egységben. Képeinek elvont poézise ezt nyomatékosítja: a nagy rendszerek, az emberi környezet és a sejtszintű, vagy akár elemi struktúrák azonos vizuális megjelenése megdöbbentő bizonyíték arra, hogy a világ kicsiben és nagyban ugyanaz. A forgótárcsás öntözés légi felvételen ábrázolt szabályos körei évgyűrűk éppúgy lehetnének, mint archaikus írásjelek. „Ami fent az lent” – hirdeti a mezopotámiai őseposz. Bennünk a létra – figyelmeztet Weöres. Burtynsky képei fent és lent között az emberit ragadják meg a madarak, angyalok vagy űrszondák tekintetének magasságából. A léptéket egy-egy ház, teherautó jelzi, az ember csak mint tömeg tűnik fel képein. A néző, az ember kívül áll ezen a világon és szemléli. Rajta áll, hogy levonja-e a következtetéseket.

Edward Burtynsty: A Colorado folyó deltája, 2011

2017 / 03

Vito Acconci 1940–2017 †

FA 40 Prágai Építészkar kiállítása

A Kotsis-fivérek Lechner Tudásközpont

Gegesy Ferenc Rend és rendszer

www.meonline.hu

MÉSZ, 2017. 06. 20. - 07. 04.

2017. 05. 10. – 12. 31.

www.meonline.hu

Húsz év polgármesteri székben Budapest, 2016, 460 oldal www.meonline.hu

Április 27-én elhunyt Vito Acconci olasz képzőművész, aki a konceptuális képzőművészet határain mozgó építészeti és képzőművészeti alkotásairól lett világhírű. Az 1960-as években költő-regényíróként kezdte művészi pályáját, majd az 1970-es években radikális performanszokkal hívta fel magára a figyelmet. Később a konceptuális képzőművészet, majd a kísérleti építészet felé fordult. Versei, képzőművészeti alkotásai és építészeti struktúrái a személyes élményei (a szexualitással, a szellemiséggel és az egzisztenciális szorongással kapcsolatban) a környezettel való viszonyát és kölcsönhatását kutatták. Nem megvalósult építészeti alkotásait egymásba forduló formák és felületek, az emberi bőr és az épületet határoló héjszerkezetek párhuzamba állítása jellemzi. A 2003-ban Grazban megépített, kagyló formájú úszó sziget, a Murinsel (lásd MÉ 2003/1) egy mesterséges üveg-fém szerkezettel kelti életre a Mura folyó közösségi használatát.

Juraj Chmiel cseh nagykövet és Ladislav Lábus a prágai műszaki egyetem (CTU) építészkarának dékánja nyitotta meg a FA 40, a prágai építészkar negyven éves fennállását ünneplő kiállítást a MÉSZ székházban. A kar hallgatóinak és tanárainak munkáit bemutató tablókról Jan Stempel tanszékvezető, a kiállítás kurátora beszélt a jelenlévőknek. A múlt év végén egy prágai galériában megnyílt nagyszabású kiállítás negyven, tanárok és hallgatók által tervezett épületet mutatott be, összesen hatvanhat építész munkáját. Emellett felsorolta annak a 4389 építésznek a nevét, akik a negyven év során végeztek az intézményben. A prágai kiállítás érdekessége volt, hogy a mára már híres építészek iskolai terveit az éppen aktuális egyetemi projektekkel együtt mutatta be. Az egymás mellett felvillantott munkák szemléltetik azt a technikai fejlődést, ami a számítógépes tervezés megjelenésével átalakította az építészeti prezentáció képi világát. A tablókon neves egyetemi tanárok rövid életrajzai is olvashatók voltak, illetve az elmúlt negyven év alatt a kar oktatói által írt könyveket, a hallgatói élet dokumentumait is megtekinthették a látogatók. A kiállításhoz kapcsolódón Hedvika Hlaváčková Az egyszerű ház című, Alena Šrámková építészről és az egyetem épületéről, valamint Jana Chytilová Rostislav Švácháról szóló filmjét is levetítették. Budapestre ennek a kiállításnak csak egy kis szelete érkezett, de a kiállított negyven tabló által itt is belepillanthatunk a prágai építészkar munkájába, sikereibe. Jan Stempel megnyitó beszédében méltatta a prágai egyetem tanári karának tökéletes összetételét, amiről a kiállított anyag is bizonyságot ad.

„A tanári együttes működésében szoros kapcsolatot tartottam Endre fivéremmel, aki a magasépítési tanszék professzora volt, s akivel nézeteink állandó harmóniában állottak. Adottságaink és pályafutásunk egészen párhuzamos volt. Építőművészi beállítottsága mellett ösztönös gyakorlati érzéke az épületszerkezetek felé vezette. Tanszékének tárgyai a szerkezettanból, valamint (…) a mezőgazdasági építészetből állottak. Ez utóbbiban úttörő munkásságot végzett, és (…) megalapozta a korszerű magyar mezőgazdasági építészet tudományát. (…) Alapelve volt az épületszerkezeteket a művészet és viszont, az építőművészetet a szerkezetek szolgálatába állítani. A kettő csakis együttesen az igazi (…).” – írta önéletrajzában öccséről Kotsis Iván. A Lechner Tudásközpont kiállítása az építész testvérpárt párhuzamosan mutatja be, amihez egyik fő forrásul a Kotsis Iván szakkönyv-hagyatéka mellett Kotsis Endre épületeit tartalmazó fotóalbum szolgált. Ahogy Prakfalvi Endre megnyitó beszédében elmondta, a kiállításra került, a mai szemlélőt is örömmel eltöltő épületek közül néhány a művészettörténész számára is új felfedezés. De megjelennek a kiállításon olyan jól ismert épületek is, mint a lerombolása által szimbólummá vált Regnum Marianum vagy a balatonboglári katolikus templom. A kiállítás „megfagyott muzsikájának” az épületek melletti másik három fő szólamát Kotsis Iván Az újkor építészete című, eddig kiadatlan és szintén a hagyatékból most előkerült kézirata; a könyvtárából a Lechner Tudásközpontba került építészeti albumokból válogatott néhány szemelvény; valamint két építész fia – ifj. Kotsis Iván és Kotsis Lajos – életművének rövid bemutatása alkotja.

Gegesy Ferenc a rendszerváltástól 2010-ig Ferencváros polgármestere volt. Húsz év alatt felhalmozódott tudását, tapasztalatát most személyes hangú könyvben foglalta össze, olyan egyszerű, felelősségteljes őszinteséggel, hogy az olvasó minden második oldal után felsóhajt: bárcsak egy képzeletbeli törvény kötelezővé tenné ezt a feladatot minden leköszönő politikus számára. A számvetés alapvető tanulságokat oszt meg a nyilvánossággal, feltárja azokat a gyakran megoldhatatlan problémákat, amelyekkel a kívülálló csak a helyzetet kezelő döntések, lezárt tények formájában találkozik. A hazai építészet tekintetében Gegesy életművének óriási érdeme a Ferencváros rehabilitációja – az egyetlen olyan nagyszabású beruházási folyamat, amely még a nyolcvanas években kezdődött, és a politikai változások ellenére töretlenül folytatódott tovább, húsz éven át. Ehhez Gegesy helyzetfelmérő képessége és határozottsága kellett, és az eredmény: egy, az előző századfordulótól örökölt, alacsony színvonalú lakásállomány 21. századi igényekre igazítása, Ferencváros új „kertvárosa”, tágas, élhető és szerethető, rengeteg zöldfelülettel megtámogatott minőségi lakóház-tömbök – s mindez nem pusztítás árán, hanem az eredeti városi értékeket megőrizve. Gegesy Ferenc polgármesterségének köszönhető még sok egyéb: Budapest első tematikus utcája, a Ráday utca mára nemzetközi hírűvé lett kulturális pezsgése, vagy a Dzsumbuj eltüntetése, a rozsdazóna szélén lévő kerület belvárosivá javulása. A kötet értékes olvasmány leendő politikusoknak is: feketén-fehéren kiderül belőle, hogy aki a közügyek fölött dönt, az nem uralkodik, hanem szolgál.

Götz Eszter

Pálinkás Edit

Forrás: Lechner Tudásközpont

Götz Eszter

A grazi Murinsel, 2003

régi-új magyar építőművészet

____ hírek news

____

DÍJAK

Mészáros János és Dajka Péter kapta a Wéber Antal-díjat. A S.ARCH építészeti világkonferencián megépült épület kategóriában dicséretben részesült az A4 Stúdió Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona és a NARMER Építészeti Stúdió és a BME Építőművészeti Doktori Iskolája együttműködésében készített Rudapithecus Látványtára, építészeti terv kategóriában pedig a CAN Architects MOME Campus tervpályázata kapott dicséretet. A FIABCI Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatán örökségvédelem kategóriában a Swietelsky Magyarország a Várkert Bazárral és a Horizon Development a Váci 1 épületével megosztott első díjat nyert. A Swietelsky Magyarország a 4-es metró 10 állomásával is indult, és első díjat nyert közcélú létesítmények kategóriában. Ipari létesítmények kategóriában arany fokozatú nívódíjat kapott a LAFARGE Cement Magyarország Kft. környezetbarát, modern technológiát felvonultató üzeme, a Királyegyházi Cementgyár. Masterplan kategóriában ezüst díjat nyert a XIII. Kerületi Önkormányzat a kerület elmúlt két évtizedes fejlődését bemutató, Angyalföld újjáépítése elnevezésű projektjével. A SozialMarie első díját a cseh Studio 27 – Focused on Soul projekt kapta. A magyar 2000 eurós díjat a Budapest100, az Eleven Emlékmű – az én történelmem, a Mikor van a tetteknek ideje, ha nem ilyenkor?! és a SUHANJ! Fitness – erőt adunk nyerték el. Europa Nostra díjban részesült műemlékvédelem kategóriában Blaj Kultúrpalotája, építész: Vlad Sebastian Rusu (MÉ 2016/6), elkötelezett szolgálat kategóriában Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő. A VPI Betonmanufaktúra CROMA betonpad-rendszere elnyerte az A’ Design Award ezüst minősítését az utcabútor kategóriában. A Creaton Év Tetője pályázatán az ÉMSZ Nívódíját magastető szekcióban Pahocsa Kálmán ács- és tetőfedő nyerte el egy Tószegen épült családi ház fedéséért.

hírek // news

KIÁLLÍTÁSOK ITTHON ∙ A Kotsis-fivérek. Lechner Tudásközpont, 12. 31-ig ∙ Echoes – A finn építészet és formatervezés 100 éve. FUGA, 07. 17-ig ∙ Piar Tér Idő 100 300 400. Budapesti Piarista Központ, 12. 31-ig ∙ Körülöttünk. Ipar- és tervezőművészet. Nemzeti Szalon 2017. Műcsarnok, 08. 13-ig ∙ Inside Insight. Design for living. Műcsarnok, 08. 31-ig ∙ Kávé a szalonban - Porcelánok a Merényi gyűjteményből. Műcsarnok, 09. 03-ig ∙ Gilbert & George: Bűnbak képek Buda pestnek. Ludwig Múzeum, 09. 24-ig ∙ A kopár szik sarja. A Hejettes Szomlyazók kiállítása. Ludwig Múzeum, 09. 10-ig ∙ Hejettes Szomlyazók: Rügyfakadás. Új Budapest Galéria, 09. 03-ig ∙ Szenvedély és irónia – Meller Péter és a grafikai képzelőerő. Magyar Nemzeti Galéria, 09. 03-ig ∙ Megmentett műkincsek 2017. Magyar Nemzeti Múzeum, 09. 03-ig ∙ Gerzson Pál (1931-2008) festőművész kiállítása. Vigadó Galéria, 07. 31-ig ∙ Az MMA Képzőművészeti Tagozatának díjazottjai, 2015-2016. Pesti Vigadó, 07. 31-ig ∙ Különutak - Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció. Kassák Múzeum, 09. 17-ig ∙ Elliott Erwitt: Retrospektív. Magyar Fotográf usok Háza, Capa Központ, 09. 10-ig ∙ Sarkantyu Illés: Parafrázisok. Capa Központ, 08. 20-ig ∙ A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944. OSZK, 10. 07-ig ∙ Munkácsy-díj 2017. Hegyvidék Galéria, 08. 18-ig ∙ XY - Újgenerációs lengyel-magyar festészet. MODEM, Debrecen, 08. 06-ig ∙ Megrajzolt Érosz. MODEM, Debrecen, 07. 30-ig ∙ Receptorok. MODEM, Debrecen, 2018. 01. 01-ig

KIÁLLÍTÁSOK KÜLFÖLDÖN Anglia ∙ Mies van der Rohe and James Stirling: Circling the Square. RIBA, London, 06. 25-ig ∙ Liverpool(E): Mover, Shaker, Architectural Risk-Taker. RIBA, Liverpool, 09. 09-ig ∙ Giacometti. Tate Modern, 09. 10-ig ∙ Cerith Wyn Evans. The Tate Britain Commission: 2017. Tate Modern, 08. 20-ig ∙ California: Designing Freedom. Design Museum, London, 10. 15-ig Ausztria ∙ Care + Repair. Architekturzentrum Wien, 07. 31-ig ∙ Assemble. How we build. Architekturzentrum Wien, 09. 11-ig ∙ Oswald Haerdtl. Architekturzentrum Wien, 10. 15-ig ∙ Aleksej Brkić – Architekt in Belgrad. Architektur im Ringturm, 09. 08-ig ∙ CityFactory: New Work. New Design. MAK, Bécs, 10. 01-ig ∙ Hello, Robot. Design Between Human and Machine. MAK, Bécs, 10. 01-ig

∙ Snøhetta: Relations. Aut. architektur und tirol, Innsbruck, 10. 07-ig ∙ Architecture After the Future. Haus der Architektur, Graz, 07. 30-ig Dánia ∙ Art of Many and The Right to Space. DAC, Koppenhága, 10. 01-ig Finnország ∙ How Finland was modernized – A story told in 200 drawings. MFA, Helsinki, 08. 27-ig ∙ Perspectives. Heikkinen-Komonen Architects. MFA, Helsinki, 09. 03-ig ∙ Modern life! Helsinki Art Museum, 07. 30-ig Franciaország ∙ The Architect. Portraits and pictures. Cité de l'architecture et du patrimoine, Párizs, 09. 04-ig ∙ Project collective, festive, corrosive, emulsive, narrative. The architect, contemporary self portraits. Cité de l'architecture et du patrimoine, Párizs, 09. 04-ig ∙ Japanese Architectures in Paris 1867-2017. Pavillon de l’Arsenal, Párizs, 09. 24-ig ∙ landskatinganywhere. Arc en Rêve Centre d'Architecture, Bordeaux, 10. 15-ig Lengyelország ∙ Making Places. Fieldoffice Architects – Sheng-Yuan Huang. Museum of Architecture, Wroclaw, 08. 27-ig ∙ Magyar tekintet – The Way They See It. Magyar fotográfia Varsóban. Nemzeti Múzeum, Varsó, 09. 10-ig Németország ∙ Making Heimat. Germany, Arrival Country. DAM, Frankfurt, 09. 10-ig ∙ Architekturbild. European Architectural Photography Prize 2017: Borders. DAM, Frankfurt, 08. 27-ig ∙ City-Country-River. Architekturmuseum der TU München, 08. 20-ig ∙ Outside. Landscape Used, Designed, Planned? Architekturmuseum der TU München, 08. 20-ig ∙ Drawing Ambience. Alvin Boyarsky and the Architectural Association. Tchoban Foundation, Berlin, 09. 24-ig ∙ Now and Here – Chengdu. Liu Jiakun: Selected Works. Aedes Architecture Forum, Berlin, 08. 31-ig ∙ Together! The New Architecture of the Collective. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 09. 10-ig ∙ Elytra Filament Pavilion. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 09. 10-ig ∙ Mudun. Urban Cultures in Transit. Vitra Design Museum, Weil am Rhein, 08. 20-ig Olaszország ∙ Interiors. MAXXI, Róma, 10. 29-ig ∙ Zaha Hadid and Italy. MAXXI, Róma, 2018. 01. 28-ig ∙ Mobile Architecture. Yona Friedman. MAXXI, Róma, 10. 29-ig Svájc ∙ In Land aus Land. Swiss Architects Abroad. Schweizerisches Architekturmuseum, Bázel, 11. 12-ig

USA ∙ Wright on the Walls. NBM, Washington, 09. 04-ig ∙ Timber City. Innovations in Wood. NBM, Washington, 09. 10-ig ∙ Lush. A group exhibition of Landscape Architecture at the Schindler House. MAK Center, Los Angeles, 08. 06-ig ∙ Frank Lloyd Wright at 150: Unpacking the Archive. MoMA, New York, 10. 01-ig PÁLYÁZATOK A Ludwig Múzeum kiírásában megjelent a 2018-as 16. Velencei Építészeti Biennále kurátori pályázata. Jelentkezési határidő: 2017. 09. 15. Információ: www.ludwigmuseum.hu A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építőművészet folyóirat nemzetközi építészeti fotópályázatot hirdet. Beadási határidő: 2017. 09. 20. Információ: photoaward.meonline.hu Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata nyílt, titkos, ötletpályázatot ír ki „Andrássy úti térfal rehabilitáció és a városi könyvtár telepítése” címmel. A kiíró ötleteket vár a városközponti rehabilitáció részeként megvalósítandó Andrássy út Kossuth tértől a Batthyány utcáig terjedő szakaszán lévő épületek homlokzatainak megújítására és a városi könyvtár új épületének helyére. Beadási határidő: 2017. 08. 08. Információ: www.projekt.hodmezovasarhely. hu/andrassy-ut-otletpalyazat Krakkó város és a Lengyel Építész Szövetség Krakkói Tagozata közzétette felhívását a Krakkói Nemzetközi Építészeti Biennále pályázatain való részvételre. Jelentkezési határidő: 2017. 08. 16. Információ: www.mba2017.sarp.krakow.pl A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében a KKBK nyílt, titkos tervpályázatot ír ki a VITUKI volt telepén létesítendő atlétikai stadion megvalósítására. Beadási határidő: 2017. 08. 22. Információ: www.kemenyferencprogram.org A Tapolcai Járásbíróság és a Tapolcai Járási Ügyészség épület teljes rekonstrukciójának és bővítésének építészeti kialakítására nyílt építészeti tervpályázatot hirdetett az Országos Bírósági Hivatal. A pályázat célja, hogy a bírósági és ügyészségi épületek építésével, átalakításával és felújításával kapcsolatban meghatározásra került tervezési irányelvek, valamint a mintaprojekt alapelveinek alkalmazásával a mai kor elvárásainak megfelelő, az épület funkciójából adódóan elvárható, minden igényt kielégítő, jövőbe mutató, mintaépület jöjjön létre. Beadási határidő: 2017. 09. 15. Információ: www.mek.hu Az Inspireli Awards egy cseh alapítású nemzetközi építészeti pályázat, amelynek célja új tehetségek felfedezése. Idén két kategóriában pályázhatnak a 35 év alatti építészek: Vision és Realization. Beadási határidő: 2017. 11. 30. Információ: www.inspireli.com

2017 / 03

____ építészek architects

____

Ferencz Marcel

Détári György DLA

Zoboki Gábor DLA habil.

Szatmári Gábor

Diploma Degree

1997 BME Építészmérnöki Kar

2005 BME Építészmérnöki Kar 2010 BME Építőmérnöki Kar 2011 MOME Doktori Iskola

1988 BME Építészmérnöki Kar MÉSZ Mesteriskola XI. ciklus 2008 Pécsi Tudományegyetem, DLA fokozat

2000, 2008 BME Építészmérnöki Kar

építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszék Válogatott munkák Selected projects

Duna Aréna, Budapest, 2017 DE-NIIFI Szuperszámítógép Központ, Debrecen, 2015 DEM Épületenergetikai Demonstrációs Központ, Debrecen, 2013 Hegyvidéki villa, Budapest, 2012 BORDERLINE Architecture – 12. Velencei Biennálé, Magyar Pavilon, 2010 Lóitató üzletház, Budapest, 2009 Bocskai Fogadó, Bodrogkeresztúr, 2005 Hun fürdő, Bodrogkeresztúr, 2003 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Budapesti Olimpiai Központ, Puskás Ferenc Stadion – megosztott 1. díj Intermodális Központ, Debrecen – megvétel Liget Budapest – megosztott 2. díj

építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

2009–2011 Debreceni Egyetem Műszaki Kar, főiskolai tanársegéd Válogatott munkák Selected projects

Duna Aréna, Budapest, 2017 DE-NIIFI Szuperszámítógép Központ, Debrecen, 2015 Hotel Tokaj, Tokaj, 2014 DEM Épületenergetikai Demonstrációs Központ, Debrecen, 2013 Hegyvidéki villa, Budapest, 2012 Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium leánykollégium bővítés, Miskolc, 2010 Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium oktatási épület bővítés, Miskolc, 2009 Lóitató üzletház, Budapest, 2009 Kiemelt pályázatok Featured competitions

2013 Ybl Miklós díj 2009 Pro Architectura díj

Liget Budapest projekt Néprajzi Múzeum, 2016 – 1. díj Liget Budapest projekt környezetalakítási ötletpályázat, 2013 – megosztott 2. díj XII. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilon, 2010 – 1. díj

Iroda Office

Díjak Awards

Napur Architect Kft. 1033 Budapest, Laktanya utca 33. +36 1 6317056 napur@napur.hu www.napur.hu

régi-új magyar építőművészet

NAPUR Architect Kft. 1033 Budapest, Laktanya utca 33. +36 1 6317056 napur@napur.hu www.napur.hu

építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

2014– PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Válogatott munkák Selected projects

Nokia Skypark irodaház, Budapest, 2017 Nanshan Kulturális és Sportközpont, Művészeti Múzeum, Shenzhen, 2014 Palazzo Dorottya, Budapest, 2009 Telenor Székház, Törökbálint, 2008 Richter Kémiai Kutatóközpont, Budapest, 2007 Művészetek Palotája, Budapest, 2005 Center Point irodaház, Budapest, 2002 Díjak Awards

2012 Prima Primissima díj 2012 FIABCI Diploma 2010 Csonka Pál emlékérem 2010 FIABCI Fődíj 2008 Ybl Miklós díj 2008 Budapest Nívódíj 2006, 2010, 2012 FIABCI díj 2006, 2011 Pro Architectura díj 1997, 1998, 2000 Év Háza díj Iroda Office

Zoboki Építésziroda 1061 Budapest, Andrássy út 45. +36 1 3213006 zda@zda.hu www.zda.hu

építész

Válogatott munkák Selected projects

Nokia Skypark irodaház, Budapest, 2017 Lepke16, Budapest, 2015 Triola nyaraló, Balatonvilágos, 2010 Nanshan Kulturális és Sportközpont, Művészeti Múzeum, Shenzhen, 2014 Telenor székház, Törökbálint, 2008 Richter Kémiai Kutatóközpont, Budapest, 2007 Művészetek Palotája, Budapest, 2005 Center Point irodaház, Budapest, 2002 Iroda Office

INTRAMUROS Építész Kft. +36 30 2254989 2040 Budaörs, Szép u. 30. mail@intramuros.hu www.intramuros.hu

Peschka Alfréd

Csernik Tamás

Banitz László

Dévényi Márton

Diploma Degree

1991 BME Építészmérnöki Kar 1996 Mesteriskola XIII. ciklus

2004 BME Építészmérnöki Kar

2003 PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar

2002 BME Építészmérnöki Kar

Válogatott munkák Selected projects

2006-2008 BME Ipari és Mezőgazdasági épületek tervezése tanszék

Válogatott munkák Selected projects

CuGroup Épületgépészeti Áruház, Budaörs, 2016 Szathmáry Palotarom rekonstrukciója, Pécs, 2012 Integrált Közoktatási és Művelődési Intézmény, Sásd, 2011

építész

NKE Speciális oktatási épület, Budapest, 2017 Hungária krt. 17-19 irodaház, Budapest, 2017 Közigazgatási Központ, Szigetszentmiklós, 2017 Könyves Kálmán Krt. irodaház, Budapest, 2009 Bécsi Corner, Budapest, 2009 Hotel Fagus, Sopron, 2002 Jégkorongcsarnok, Budapest, 2002 Westend Hotel Hilton, Budapest, 2000 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Városi sportcsarnok, Szigetszentmiklós, 2002 – 1. díj Egyetemi és Városi könyvtár, Sopron, 2001 – 1. díj Üzletház, Vác, 1993 – 1. díj Díjak Awards

1990 Vállalkozói Építőiparért Alapítvány díja 1991 BME diplomadíj 2000 Európai szállodatervezési díj 2001 Figyelő Építészeti díja 2001, 2011 FIABCI – 1. díj 2009 Év Háza különdíj 2010 FIABCI Magyar tagozat különdíja 2017 Equitone különdíj

építész

Oktatói tevékenység Teaching activity

Válogatott munkák Selected projects

Hotel Yacht, Siófok Heltai Jenő téri piac, Budapest Nemzeti Közszolgálati Egyetem Speciális Képzési épület, Budapest Budapest Airport Irodaház rekonstrukció Parkway Irodaház, Budapest Díjak Awards

2016 Equitone Építész Pályázat – különdíj 2015 Fejér megye Építőipari Nívódíj Iroda Office

Óbuda Építész Stúdió Kft. 1033 Budapest, Hévízi út 3/A www.obudagroup.hu

építész

74 lakásos társasház, Budapest, 2017 Igazgatási Központ, Szigetszentmiklós, 2016 Multifunkciós Sportkomplexum, Lipeck, 2012 Szegedi Rendezvény és Konferencia Központ, Sportcsarnok, Szeged, 2009 Autóbusz-pályaudvar és Kereskedelmi Központ, Szeged, 2007

építész

Válogatott munkák Selected projects

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Multifunkciós Sportkomplexum, Lipeck, 2011

Őrmező Intermodális Csomópont, Budapest, 2013 – 1. díj Intermodális Közösségi Közlekedési Központ, Debrecen, 2013 – 3. díj Tettye városrész megújítása, Pécs, 2007 – 1. díj

Díjak Awards

2006 Magyar Termék Nagydíj

2013 Média Építészeti Díja 2013 East Centric Architext Awards 2012 Pro Architectura díj

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Iroda Office

4D Építész Stúdió Kft. 2040 Budaörs, Szabadság út. 77.

Iroda Office

Marp Kft. 1012 Budapest, Logodi u. 54. +36 1 2251680, +36 20 3441143 www.marp.hu

Iroda Office

Óbuda Építész Stúdió Kft. 1033 Budapest, Hévízi út 3/A +36 1 4390504 +36 30 2884181 peschka.alfred@obudastudio.hu

építészek // architects

2017 / 03

Prof. Dr. habil Kistelegdi István DLA, PhD építész

Diploma Degree

2011–13 PTE PMMK, PhD képzés 2008–10 TU München 2008 PTE, habilitáció 2002–06 PTE PMMKE, DLA képzés 1999 Universität GhK Kassel 1996 Fachhochschule Würzburg Oktatói tevékenység Teaching activity

2015–PTE MIK 2010–14 TU München 2010 Hochschule für angewandte Wissenschaften, Würzburg-Schweinfurt 2007–15 PTE PMMIK Válogatott munkák Selected projects

Energiaház bemutató központ, Paks, 2016 Plusz-energia mérlegű aktívház-családi ház, Pécs, 2015 Szentágothai János Kutatóközpont (Science Building), Pécs, 2012 RATI plusz energia gyárüzem, Komló, 2011 PTE Rektori Palota, Pécs, 2010 Modern Magyar Képtár bővítése, Pécs, 2009 Kiemelt pályázatok Featured competitions

5let OUTLET Ötletverseny PTE, 2015 – díjnyertes Main Spessart Vereinshaus, 2004 – 1. díj Kassel Unterneustadt városrész újraalapítása, 2002 – DIFA Award Villa Schraudt, Tauberbischofsheim, 1997 – 2. díj

Keller Ferenc

Erhardt Gábor

Salamin Ferenc

Diploma Degree

1986 BME Építészmérnöki Kar

1998 BME Építészmérnöki Kar

11985 BME Építészmérnöki Kar

Oktatói tevékenység Teaching activity

Válogatott munkák Selected projects

Oktatói tevékenység Teaching activity

1994–2011 BME Középülettervezési Tanszék 2014– Debreceni Egyetem, Építészmérnöki Tanszék

TWT Borászat, Tokaj Római katolikus templom, Vajdácska Piac, Tarcal Rákóczi-kúria felújítása, Mád Dessewffy-kúria felújítása, Tolcsva Tokaj Kikelet kóstolóépülete, Tarcal Hímesudvar kóstolóhelyiség belsőépítészete, Tokaj

1995-96 BME, konzulens tanár 2003, 2004 Vándoriskola

építész

Válogatott munkák Selected projects

Kodály Központ, Pécs, 2010 Városi Uszoda-Sportcsarnok, Budaörs, 2010 Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítése, 2006 Zöldtetős családi ház, Pécs, 2006 II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Budapest, 2005 Barbakán tér I-II. ütem, Pécs, 2001-03 Alkotás Point irodaház, 2002 Graphisoft Park, irodaépületek, étterem, Budapest, 1998 Kiemelt pályázatok Featured competitions

Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítése, 2004 – 1. díj Kodály Központ, Pécs, 2007 – 1. díj Széll Kálmán tér rekonstrukciója, 2012 – 1. díj Díjak Awards

2015 Gábor Dénes díj 2015 OTDK, témavezetői elismerő oklevél 2012 Best oral presentation, ICFCC, Hongkong 2011 Holcim Awards for Sustainable Construction – magyar különdíj

2012 FIABCI – 2. díj 2011 Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj – 2. dij 2010 Pro Communitate díj 2010 Saint-Gobain trófea – 3. díj 2007 Mestermű – Az év családi háza 2006, 2011 Média Építészeti Díja 2006, 2008 Brick Award – 1. díj 2003 Ybl Miklós díj 1999, 2012 Pro Architectura díj 1998, 2003, 2006 Építészeti nívódíj 1996 Az év lakóháza

Iroda Office

Díjak Awards

Kistelegdi 2008 Kft. 7635 Pécs, Bagoly Dűlő 8. +36 30 5172617

régi-új magyar építőművészet

Keller Műterem Kft. 2040 Budaörs, Akácfa köz 1. +36 20 3887022 kellermuterem@gmail.com

építész

Kiemelt pályázatok Featured competitions

XIII. kerületi új városközpont – megvétel Iroda Office

AXIS Építésziroda Kft. 1024 Budapest, Margit körút 5/a axisepitesz.hu

építész

Főépítészeti tevékenység Chief architect

1993- Zebegény 1987- Szerencs Válogatott munkák Selected projects

Szepsi Lackó Máté emlékház, Erdőbénye, 2010 Kúria és Borászat, Tarcal, 2008 Vay-Kastély, Golop, 2008 Patricius Borászat, Bodrogkisfalud, 2003 Tokajicum Borászat, Tarcal, 2002 Királyudvar Borászat, Tarcal, 1998 Degenfeld Pincészet, Tarcal, 1996 Általános iskola, sportcsarnok, Szerencs, 1993 Díjak Awards

2016 Takács András díj 2014 Magyar Érdemrend Tisztikeresztje 2012 Kós Károly díj 2008 Helyi Építészeti Örökség Nívódíj 2007 Év Főépítésze díj 2005 Építőipari Nívódíj 2005, 2009 Ybl Miklós díj 2000 Pro Urbe díj 1999 Podmaniczky díj 1998 Hild díj Iroda Office

AXIS Építésziroda Kft. 1024 Budapest, Margit krt. 5/a. +36 30 9149728 salamin.ferenc@gmail.com www.axisepitesz.hu

Kiss Dániel Tamás

Tóth Péter formatervező

építész

Vass-Eysen Áron

Máté Tamás

Font Izolda

Diploma Degree

1999 Nyugat-Magyarországi Egyetem

2010 MOME Építészeti Intézet

2014 MOME Építészeti Intézet

2016 BME Építészmérnöki Kar

Oktatói tevékenység Teaching activity

Díjak Awards

Válogatott munkák Selected projects

2012– MOME Építészeti Intézet

2015– MOME Építészeti Intézet

2016 Hauszmann Diplomadíj

Batthyány Örökségközpont belsőépítészeti tervei, Körmend 2015 Hotel Caramell belsőépítészeti tervezése, Bük, 2015 Bodorka Aquarium – Ökoturisztikai látogatóközpont, Balatonfüred, 2014 Körmendi vasútállomás belsőépítészete, Körmend, 2012 Erdészeti Információs központ, Szombathely, 2008 Die Mine Graz, Graz, 2008 Bánya Cafe & Bar, Szombathely, 2004 Vas Megyei Közgyűlés díszterme, Szombathely, 2004 Szombathelyi vasútállomás belsőépítészete, Szombathely, 2003

Válogatott munkák Selected projects

Iroda Office

Galyatető turistaház (Kovács Csabával) Galyatető kilátó (Kovács Csabával)

Heimann borterasz (vezető tervező: Máté János) Galyatető szolgálati lakás (vezető tervező: Kovács Csaba)

Symbister tervezőiroda Budapest, Thaly Kálmán u. 10. +36 1 2154279 tervezoiroda@symbister.hu

Kiemelt pályázatok Featured competitions

Céltorony tervpályázat (BIVAK) – 1. díj Gellérthegy és környezete ötletpályázat (BIVAK) – megvétel Csontváry Múzeum ötletpályázat (vezető tervező: Kovács Csaba) – 2. díj

www.symbister.hu

Díjak Awards

2016 Architizer Awards 2010 Junior Príma díj 2010 Árkay diplomadíj

2014 MÉSZ-MÉK diplomadíj

Iroda Office

MORFO Tervezőművészeti Műhely 9700 Szombathely, Varasd utca 10. +36 70 9477825, +36 70 9471074 morfo@morfo.hu

morfo.hu

építész

építészek // architects

építész

Iroda Office

BIVAK tamas@bivak.io

BIVAK aron@bivak.io

www.bivak.io

2017 / 03

____ szerzők authors

____

Baku Eszter művészettörténész. 2009-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán. 2007-2010 a MÉSZ munkatársa, 2010-2013 között a BME Építészkar Csonka Pál Doktori Iskolájának PhDhallgatója. Doktori kutatásait az Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken végzi. 2014-tól a műemlékvédelmi szakmérnöki posztgraduális képzés hallgatója. Kutatási területe a két világháború közötti magyar építészet, különös tekintettel a szakrális emlékekre. Számos építészeti és művészettörténeti tanulmány szerzője. Bán Dávid kulturális antropológus, városkutató. Az ELTE-n és a párizsi EHESS-en szerzett doktori fokozatot, témája a pályaudvarok szerepe a nagyvárosok építészeti és társadalmi szövetében. Az Anthropolis Egyesület egyik alapítója, oktatási és vizuális projektek koordinátora. Emellett több helyen publikál főleg építészeti, kulturális témákban. Bencze Zoltán építész. A tervezés mellett építészethez kötődő szakmai programok megvalósításával, építészeti kritikák és elemzések írásával foglalkozik. Benkő Melinda PhD építész-urbanista, egyetemi docens, 2012-től a BME Urbanisztika Tanszék vezetője, az Archimago Kft. vezető tervezője. Francia állami (Marseille, Grenoble), Tempus (Milano), DLA doktori, OKM posztdoktori és kétszeres MTA Bolyai ösztöndíjas. Legjelentősebb hazai publikációi a Glocal city – kortárs európai városépítészet (Fonyódi Mariannal, 2009) és a 111 szó az építészetről (2013) című könyvei. Berényi Marianna muzeológus, újságíró, szerkesztő. 1998-ban végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem–néprajz szakán. Pályáját a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban kezdte muzeológusként, majd újságíróként, szerkesztőként dolgozott a Silver Kiadónál. Jelenleg a Magyar Múzeumok Online főszerkesztője, a MúzeumCafé munkatársa, állandó szerzője, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum kommunikációjáért felel. Botzheim Bálint építész, kutató. Szakterülete: digitális építészet, parametrikus paradigma. 2007-től a Kapy és társai Kft. partnere. Közös pályázatokat készített Kapy Jenővel (Szervita tér 2006, Pécsi Koncert Központ – PKK 2007). Önálló munkái: Vác csillagvizsgáló torony 2007; Art-Universitas Pályázat szoborterv, I. díj, 2008, Sopron. Kutatási területe: kiber-építészet. 2009-től a Magyar Építőművészet szerkesztője. 2013-ban a Pécsi Tudományegyetemen szerzett MA fokozatot. Danielisz Dóra építész. 2016-ban szerezte diplomáját a BME Építészmérnöki Karán, ugyanettől az évtől az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék doktori hallgatója. Kutatási területe a protestáns templomépítészet. 2013 óta hazai és külföldi épületfelmérések aktív résztvevője. Fazekas Zsuzsa szerkesztő, kulturális újságíró. Az egyetem előtt két meghatározó évet töltött az Országos Műemléki Felügyelőség tervtárában és könyvtárában. Az ELTE Bölcsészkarán magyar-könyvtár és informatika szakon szerzett diplomát 1992-ben, 1997-ig az ELTE Btk Irodalomtörténeti Doktori Iskolájának hallgatója volt. A klasszikus modernség poétikai alakzatainak tanulmányozása után kiadói szerkesztőként és újságíróként dolgozott. 2000 és 2010 között az Európai Folklór Intézet köteteinek szerkesztője, irodalmi és színházi tárgyú cikkei, interjúi folyóiratokban, magazinokban és kulturális portálokon jelennek meg. Az utóbbi években szabadúszó. Götz Eszter újságíró, szerkesztő. 1991-ben az ELTE Bölcsészkarán magyartörténelem szakon diplomázott, 1992-től szabadúszó újságíróként több napilapban és folyóiratban rendszeresen publikál kulturális tárgyú írásokat. 1997 óta a Magyar Építőművészet olvasószerkesztője. 2007-2012 között a www.kultura.hu szerzője, 2009-2011 között a Budapesti Városvédő Egyesület titkára.

régi-új magyar építőművészet

Kiss Tamás építész. 2017-ben diplomázott a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán. Pályakezdő építészeti tevékenysége mellett élénk érdeklődést mutat az építészettörténet, a 19-20. század fordulójának építészete, s az építészeti téralakítás iránt. Lajta Béla funerális építészetéről szóló tanulmányával 2017-ben a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián II. helyezést ért el. Mizsei Anett építész. A SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon végzett, mesterszakos diplomáját a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon szerezte meg. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Markó Balázs DLA és Turányi Gábor DLA doktorandusz hallgatója, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója építészeti írással 2011 óta foglalkozik. Pálinkás Edit művészettörténész, közgazdász, az ELTE Művészettörténeti Intézetében szerzett diplomát 2009-ben. Fő érdeklődési területe a színházépítészet és az akusztika. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2012-ben szerzett közgazdasági diplomát. Több hazai és nemzetközi kulturális rendezvény szervezője, résztvevője. 2009–2011 között, majd 2013-tól a Magyar Építőművészet szerkesztője. Pápai Tamás László történész. 2009-ben szerzett diplomát az ELTE BTK történelem szakán. Azóta a Tomory Lajos Múzeumban helytörténeti gyűjteményének munkatársa, ahol helytörténettel, családtörténettel foglalkozik. Több kiadványban közreműködött, a Sorsfordulók – Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri az első világháborúban c., könyv egyik társszerzője. Szegő György építészmérnök (BME, 1972), belsőépítész (IMF, 1976), DLA (1999). 1972-73 BUVÁTI, 1979-88 a Csiky Gergely Színház díszlet-jelmeztervezője. 1982 a BITEF fődíjas Marat halála tervezője. Az Újvidéki Szcenográfiai Triennálé Ezüst-díjasa (1983). 1989-2001 között látványtervezést (MKE), ill. 1998-2003 között műtörténetet (ORZSE) oktat. 1987 MTA Soros-, 1990 Eötvös-, 1998 Széchenyi-ösztöndíjas. 1992 Greg Lynn ösztöndíjasa / F. Meritis, Univ. Amszterdam). Jászai-díj (1995), Dercsényi díj (1999), Érdemes művész (2002). 1983-tól publikál szakcikkeket és könyveket a vizuális kultúra területén. Építészeti, művészeti kiállítások kurátora/ tervezője (Építészeti Tendenciák 1981, Baumhorn Lipót építész, 1997, Diaszpóra és művészet 1999, 7. Velencei Építészeti Biennálé 2000, Álmok Álmodói/Millenáris Park 2001, 100 % kreativitás, I. Építészeti Nemzeti Szalon/Műcsarnok, 2014). 1997-től a MÉ szerk. biz. tag, 2001-től főszerkesztő. Az Utóirat melléklet alapítószerkesztője. 2014-ben Ybl díjat, 2016-ban Kiváló Művész elismerést kapott. Tatai Mária építészmérnök (1978 BME). Tervező, szakíró, szakfordító, a környezetkultúra iskolai program egyik megalkotója, oktatott az ELTÉ-n és az Iparművészeti Egyetemen. Mozdulatművészeti darabok rendezője, koreográfusa. Jelenleg a MÉK munkatársa, az Építész Évkönyv szerkesztője. Ulrich Tamás Norbert építészmérnök. 1980-ban diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. 1980–1983 között Középületépítő Vállalatnál munkahelyi mérnök, majd 10 évig a Közti II. irodáján, Marosi Miklós műtermében tervező építészként dolgozott. 1993–1995 között a francia SAE Eiffage budapesti irodájának építésze, majd 1995-től a HAP Építésziroda Kft.-ben műteremvezető építész. Közben elvégezte a BME és a lyoni Jean Moulin Egyetem francia-magyar kétnyelvű menedzserképzését (1997). 2011-től a Magyar Építész Kamara titkárságán szakmai munkatárs. Urbán Erzsébet építész. 2015 óta doktorandusz az Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken, 2012–2013 között ugyanitt demonstrátor volt. 2016 óta a Műemlékvédelmi Szakmérnöki képzés hallgatója. Kutatási területe a szocializmus hatására bekövetkező változások a magyarországi egyházi épületállományban, különös tekintettel a templomépítkezésekre, az egyházi műemlékek védelmének sajátosságaira, valamint a történeti és kortárs elemek összeegyeztethetőségére az örökségvédelemben. Vukoszávlyev Zorán építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Egyetemi docens a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken. MTA-OTDT Pro Scientia aranyérmes, Magyar Állami Eötvös ösztöndíjas, MTA Bolyai ösztöndíjas. Kutatási területe: a kortárs szakrális építészet, az 1945 utáni hazai építészettörténet és a kortárs örökségvédelem. Zöldi Anna építész, színdinamikai szakmérnök, építészeti szakíró. A BME Építészkarán szerzett diplomát. Néhány év tervezőintézeti gyakorlat után magántervezéssel kezdett foglalkozni, elsősorban a belsőépítészet területén. 2004 óta publikál a szaksajtóban és a kulturális folyóiratokban. 2013-ban Ezüst Ácsceruza díjat kapott.

ARCHITECTURAL PHOTOGRAPHY AWARD

2017

Gerzson Pál festőMű V ész

életmű-válogatása június 15. – július 31.

Here we are – Itt vagyunk! A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építőművészet folyóirat fotópályázata

Nemzetközi fotópályázat Nemzetközi zsűri Kiállítások: Budapest, Pozsony, Prága, Krakkó Kétnyelvű katalógus

photoaward.meonline.hu A fotópályázat a Visegrádi Alap támogatásával valósul meg.

Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza Budapest V. kerület, Vigadó tér 2. minden, ami művészet mma.hu

Fotó: Vargha Márk Péter

2017

| Kós Károly Díj 2010 | www.meonline.hu

MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET // Hungarian Architecture

+ UTÓIRAT // POST SCRIPTUM | xvII. 93.

1580 Ft RÉGI-ÚJ MAGYAR ÉPÍTŐMŰVÉSZET 2017 | 03

Promenade Gardens irodaház

Massányi Tibor ügyvezető partner

www.graphisoft.hu

Ferencz – Détári • Zoboki – Szatmári • Dévényi M. – Gyürki-Kiss – Dévényi S. • ifj. Kistelegdi • Keller • Erhardt – Salamin F.

Lapunk támogatója a Nemzeti Kulturális Alap

RÉGI-ÚJ

A Magyar Építőművészek Szövetségének kulturális folyóirata 1903-tól cultural magazine of the Association of Hungarian Architects since 1903